Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt harmadik és negyedik feladatblokkjának munkadokumentuma (v4 változat)

Budapest, 2006. július 26.

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata: IGS

2/2

Tartalomjegyzék A TANULMÁNY STRUKTÚRÁJA

3

1.

ELŐZMÉNYEK

4

2.

MÓDSZERTANI HÁTTÉR

4

3.

INFORMÁCIÓS GAZDASÁG JÖVŐKÉP ÉS KÜLDETÉS

5

3.1.

Definíciók

5

3.2.

SZMJV Információs Gazdaság jövőképe és küldetése

5

4. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZRENDSZER – MÓDSZERTAN

7

5.

9

6.

7.

STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK 5.1.

Stratégiai keretek – Kapcsolódó stratégiai, programozási dokumentumok

10

5.2.

Az Információs Gazdaság Stratégia célkitűzéseinek rendszere

17

5.3.

A megfogalmazott célok értelmezése, akciók meghatározása

18

5.4.

Stratégiai mutatószámok képzése (módszertani kiegészítés)

22

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZRENDSZER – SZERVEZET

24

6.1.

Stratégiai menedzsment feladatok

24

6.2.

A Stratégiai Szervezet elhelyezése a jelenlegi irányítási rendszerben

25

6.3.

Javasolt szervezeti-jogi forma

26

6.4.

A Stratégiai Szervezet felépítése

28

TOVÁBBLÉPÉSI IRÁNYOK

30

8. FÜGGELÉK: A MEGCÉLZOTT ÜZLETI BERUHÁZÁSOK BEVONZÁSÁNAK SIKERTÉNYEZŐI

31

9.

33

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK


3/3

A tanulmány struktúrája Jelen szakmai anyagunkat Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata részére, az Információs Gazdaság Stratégia projekt 3., illetve 4. feladatblokkjának lezárásaként készítettük el. A 3. feladatblokk a város Információs Gazdaság jövőképét, küldetését, stratégiai célkitűzéseit, valamint az ezek elérését szolgáló akciók megalapozását jelenti, míg a 4. a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszert: módszertani és szervezeti megoldásokat. Mivel úgy találtuk, hogy e két témakör szorosan összefügg, s eredményeik együttesen adnak teljes képet a Megbízó számára, egységes dokumentumba foglalva adjuk át ezt a két eredményterméket. Anyagunk a következő főbb tartalmi pontokból áll: 1. fejezet – Előzmények: röviden áttekintjük az IGS projekt ütemezését, feladatait. 2. fejezet – Módszertani háttér: részletesen bemutatjuk a projekt második szakaszában az IFUA által elvégzett feladatokat. 3. fejezet – Információs Gazdaság jövőkép és küldetés: a fogalmak definiálása után felvázoljuk az Információs Gazdaság szempontjából értelmezett jövőképet és küldetést. 4. fejezet – A stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer – Módszertan: ismertetjük a stratégiaalkotás során használt módszertanokat, kiemelten kezelve: a Balanced Scorecard módszertant. 5. fejezet – Stratégiai célkitűzések: rendszerezetten bemutatjuk a megfogalmazott stratégiai célkitűzéseket, valamint, ahol lehetséges, a cél elérése érdekében szükséges akciókat. (Kitérünk arra is, hogy jelenlegi információink alapján milyen – Európai Uniós finanszírozású – pályázatok révén szerezhető várhatóan pótlólagos forrás az egyes célokhoz, akciókhoz.) 6. fejezet – A stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer – Szervezet: a stratégia megvalósításának fontos feltétele a megfelelő támogató szervezeti keret kijelölése – erre vonatkozóan végeztünk elemzést és teszünk javaslatot. 7. fejezet – Továbblépési irányok: a projekt lezárásaként rámutatunk azokra a követő feladatokra, melyek a fentiek megvalósítását szolgálják. 8. fejezet – Függelék: A megcélzott üzleti beruházások bevonzásának sikertényezői: a projekt során több szakmai interjút készítettünk Magyarországon működő informatikai, illetőleg ügyviteli szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, valamint termelő vállalatok felső vezetőivel, informatikai vezetőivel. Az általuk megfogalmazott kritikus sikertényezőket foglaljuk össze Szombathely MJV vezetői számára. Anyagunk struktúrájának rövid áttekintése után, a szakmai tartalom kibontása előtt a következőket szeretnénk még rögzíteni: A stratégiaalkotás fenti feladatai során egyeztettük a Megbízóval a stratégiai elemzés és benchmarking kapcsán született észrevételeket, a szükséges módosításokat átvezettük ezen anyagokon. Jelen anyagunk tartalmazza a Polgármesteri Hivatal munkatársai által írásban megadot módosítási javaslatok teljes körű átvezetését.


1.

4/4

Előzmények

Az IFUA Horváth & Partners Kft. (továbbiakban: IFUA) 2006. március 27-én Szombathely Megyei Jogú Város (továbbiakban: SZMJV) részére az önkormányzat által tett ajánlattételi felhívásnak megfelelően ajánlatot nyújtott be. Az önkormányzat a közbeszerzési eljárásra beérkezett ajánlatokat elbírálta, az IFUA Kft.-t nyerteseként hirdette ki, s 2006. április 28-án a Felek az ajánlati kiírásnak megfelelően szerződést kötöttek. E szerződés szerint az IFUA feladata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiájának (továbbiakban: IGS) elkészítése, ennek során az alábbi feladatok elvégzése (eredménydokumentumok kidolgozása és átadása) az SZMJV mint Megbízó számára: 1. stratégiai elemzés; 2. benchmarking – best practice-ek; 3. Szombathely Megyei Jogú Város Információs Gazdasági jövőképe és küldetése, stratégiai célkitűzései, valamint az ezek elérését szolgáló akciók; 4. a stratégia megvalósulását szolgáló eszközrendszer (módszerek, szervezeti keretek). Az IFUA az első két feladatblokkhoz kapcsolódó munkát a projekt első szakaszában elvégezte, az arról készült dokumentációt a Megbízó képviselőjének átadta. A második két feladatblokk képezi a projekt második szakaszának szakmai tartalmát. A következőkben ezek kidolgozását mutatjuk be.

2.

Módszertani háttér

A második projektszakasz során az alábbi feladatokat végeztük el. • Valamennyi, a stratégiai elemzés elkészítésébe bevont szakember számára megküldtük a Stratégiai elemzés és benchmarking tanulmányt véleményezésre. Korrekciós kérés a Polgármesteri Hivatal részéről érkezett, az anyagban ezt átvezettük. • A Megbízó képviselőjének kérésére hozzájárultunk ahhoz, hogy a Stratégiai elemzés és benchmarking anyag elérhető legyen a szélesebb közönség számára is: SZMJV hivatalos honlapjára került fel a dokumentum. Visszajelzés az IFUA munkatársai felé ezen csatornán keresztül az anyaggal kapcsolatban nem érkezett. • A jövőkép és küldetés, a stratégiai célok, valamint a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer meghatározása érdekében workshopokat szerveztünk. Ezeket a workshopokat szakmailag előkészítettük, a megbeszéléseket az IFUA munkatársai moderálták, dokumentáltuk az ott elhangzott javaslatokat, szempontokat. o

Annak érdekében, hogy az Információs Gazdasás Stratégia kialakításában érintett szakemberek véleményét minél teljesebb körűen be tudjuk csatornázni a készülő anyagba, két egymást követő napot (2006. június 19-20.) ajánlottunk fel, amikor azonos módon megrendeztük a stratégiai megbeszéléseket. Sajnos a két napon összességében mindössze a meghívottak mintegy fele vett részt. Ezáltal korlátozottabb az a kör, akiknek véleménye be tud épülni jelen munkaanyagba.

• A workshopokon elhangzott javaslatokat összegezve készítettük el munkaanyagunkat. Bízunk benne, hogy lehetőségünk lesz ezen munkaanyagot eljuttatni valamennyi érintetthez, s visszajelzésükkel egy záró körben valamennyien hozzájárulnak a város szempontjából legmegfelelőbb stratégia definiálásához. Az IFUA szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően kész az anyag nyilvános bemutatására.


3.

5/5

Információs Gazdaság jövőkép és küldetés

3.1.

Definíciók

Küldetés: a város alapvető – IG vonatkozású! – hosszú távú céljait, működési elveit rögzíti. Jövőkép: a város által előrevetített és kívánt – IG vonatkozású! – jövőbeli állapot megfogalmazása, mely a városnak mint szerveződésnek egy későbbi fejlődési stádiumát vázolja fel. Értékek: a város által képviselt, a célkijelölést megalapozó alapvetések. Időtáv: a jövőkép, illetve küldetés rögzítése kapcsán az első feladat azon időtáv meghatározása, melyre vonatkozóan Szombathely távlati céljait, elképzeléseit megfogalmazza. A fentiek meghatározásához az alábbi kérdésekre kell választ adni: • Milyen időtávra szólóan fogalmazzuk meg ezt? • Milyen tevékenységekre koncentrálunk? • Milyen jövőbeli állapotot kívánunk elérni? • Milyen alapvető képességekkel rendelkezünk? • Melyek a legfontosabb értékeink? Stratégiai célok: azok a hosszú távú működési, pénzügyi, jövedelmezőségi, „piaci”, szervezeti, irányítási jellegű – IG vonatkozású! – célkitűzések, amiket a város meg szeretne valósítani. A stratégia az a mód, ahogyan ezekhez a célokhoz a város el kíván jutni: programok, akciók, projektek révén. Stratégiai akciók: a stratégiai célokból levezetett, kiemelt intézkedések, amelyek a programok inputjai. Programok: a stratégiai akciókból közvetlenül levezetett, kiemelt, értékelt intézkedések együttese, amelyekhez durva ütemterv, nagyvonalú erőforrásigény és eredményjavító hatás kapcsolódik, és a középtávú tervezés során kerül véglegesítésre Projektek: a stratégiai akciókból és a különböző funkcionális programokból levezetett, egy vagy több évre szóló feladatcsomag, amelyhez konkrét ütemtervet, felelőst, erőforrást rendelünk hozzá. Első lépésben a jövőkép és a küldetés meghatározásával foglalkozunk.

3.2.

SZMJV Információs Gazdaság jövőképe és küldetése

A workshopok eredményét az alábbiakban foglaljuk össze. A workshopokon összegyűjtöttük, hogy melyek azok a célok, elvárások, illetve értékek, melyeket Szombathely kapcsán – az Információs Gazdaság szempontjából – érdemesnek tartottak a résztvevők rögzíteni. Ezeket dolgoztuk fel, s foglaltuk rendszerbe. A workshopokon egyöntetűen elfogadott volt az a megközelítés, hogy a jövőképet 2015-ig bezárólag fogalmazza meg a város. Ennek alapja az, hogy a 2007-2013 közötti Európai Uniós fejlesztési (programozási) ciklus kifutása 2015-ig tart, illetőleg ez a kb. 10 éves időtáv megfelelő a leghosszabb távú célkitűzések rögzítéséhez is. Öt pillér látszott kirajzolódni a jövőkép esetében, melyeket a következő fogalmakkal éreztünk megragadhatónak:


6/6

• megtartó város; • összetartó, együttműködő szervezetek hálózata; • alkalmazott tudás központja; • eurégiós központ; • valamint élen járó önkormányzat. Ezekhez a pillérekhez rendeltük hozzá a workshopokon elhangzott hosszú távú elvárásokat, illetve a küldetés oldaláról közelítve azokat az értékeket, melyek felvállalása alapot teremt egyben a jövőképnél rögzített célok kitűzéséhez. Ezt mutatja az alábbi táblázat. Jövőkép Szombathely a Nyugat-dunántúli Régió meghatározó városaként 2015-ben a(z): Megkülönböztető jellemző

Állapot

Megkülönböztető jellemző

Állapot


Állapot


Állapot


Állapot

Értékek / Küldetés

MEGTARTÓ VÁROS, ahol dinamikusan fejlődik a munkaerőpiac; Magas szintű életminőség ahol megfelelő a szociális és az oktatási környezet, izgalmas a kulturális élet, változatos szórakozási lehetőségek várják az itt élőket; biztosítása az itt élők számára ahol egészséges a környezet; ahol a városhoz kapcsolják az egyéneket életük különböző közösségei; ahol a város egyedi, vonzó arculattal rendelkezik. ÖSSZETARTÓ, EGYÜTTMŰKÖDŐ SZEREPLŐK HÁLÓZATA ahol az embereket az összetartozás és közös jövő érzése hatja át, s a közös célok vezérlik cselekedeiket; ahol a lakosok, vállalatok, intézmények között élő kapcsolatok, hálózatok működnek; ahol a vállalkozások fontosnak érzik a közösségi szerepvállalást; ahol erős és öntudatos a civil szféra. ALKALMAZOTT TUDÁS KÖZPONTJA, ahol a tudás elismert érték, a tanulás élethosszig tart; ahol az oktatás a piaci igényeknek elébe menve fejlődik. ahol a vállalkozások működésükkel magas hozzáadott értéket teremtenek; ahol a vállakozások és az oktatási, képzési és kutatóintézmények közösen innovatív megoldásokat hoznak létre, s juttatnak piacra. ahol az élet minden területén tudatosan és célszerűen alkalmazzák az ICT nyújtotta lehetőségeket.

Együtt építkező közösség, partnerség megteremtése

Magasan képzett, piacképes szakemberek juttatása a munkaerőpiacra Tudásintezív vállalkozások támogatása Információs kompetenciák fejlesztése

EURÉGIÓS KÖZPONT, ahol a térség vállalkozásai sikerrel jelennek meg a regionális piacokon - egyenlő eséllyel hazai és külföldi cégek egyaránt; ahová nagyvállalatok hozzák (regionális) központjaikat; amely egyben közlekedési, logisztikai csomópont; ahol a (regionális) közigazgatás számos központi egysége működik. ÉLEN JÁRÓ ÖNKORMÁNYZAT, ahol a város vezetése a stratégiai célok elérésének motorja. ahol az önkormányzat elébe megy az itt élők és az itt működő vállalkozások igényeinek, házhoz hozza a lehetőségeket és minden támogatást megad azok kihasználásához; ahol az intézményrendszer folyamatosan keresi saját működése eredményesebbé és hatékonyabbá tételének módját.

Regionalitásból adódó hazai és nemzetközi potenciálok kiaknázása

Elkötelezettség a város hosszú távú stratégiai céljai mellett Proaktív, fejlődésre kész önkormányzat


7/7

Ez a jövőkép és küldetés számos ponton túlmutat a gazdaság keretein, azonban tudatosan nem „nyesegettük le” a workshopon beérkezett szélesebb tartalmi kört lefedő javaslatokat, hiszen ezek a társadalmi-gazdasági szempontok együttesen adnak keretet, s alapot az Információs Gazdasággal kapcsolatos stratégiai célok kijelöléséhez. A stratégia feladata annak megválaszolása, hogy az Információs Gazdaság hogyan képes szolgálni ezen értékeket, célokat, elvárásokat Szombathelyen. A workshopok eredményei alapján tehát Szombathely kitörési pontként határozza meg az Információs / Tudásalapú – Gazdaságot a város jövőbeli fejlődése szempontjából. A fenti jövőkép és küldetés elemek szövegezésekor figyelembe vettük a nemzetközi benchmarking során megvizsgált néhány város hasonló stratégiai anyagait. Úgy véljük, hogy sikerült egy a nemzetközi mintáknak megfelelő színvonalú, de Szombathely specialitásait szem előtt tartó magas szintű és hosszú távú cél- és értékrendszert rögzíteni. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt, hogy ez egy első összegzése a workshopokon elhangzottaknak, így akár árnyalati-kifejezésbeli, akár pedig mélyebb tartalmi módosítások is történhetnek még a társadalmi-politikai megvitatása során. A fenti, részletesebb listákat a végleges jövőkép és küldetés elfogadásakor érdemes egy rövidebb, frappáns, néhány mondatos szövegben megragadni, amely rögzít minden kiemelt szempontot, iránytűként szolgál, pozitív üzenetet hordoz és jól kommunikálható. A következőkben az Információs Gazdaság Stratégia megvalósítását támogató eszközrendszerrel (módszertan és szervezeti keretek) foglalkozunk, mivel a megfogalmazott stratégiai célok rendszerét ezt követően már a javasolt módszertant alkalmazva szándékozunk bemutatni. Másrészt már a javasolt szervezeti kerettel összhangban foglaljuk össze a stratégiai célkitűzéseket.

4. A stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer – Módszertan A stratégiai célok kijelölése, akciókra való lebontása, a teljesítmények követése, a célok felülvizsgálata során számos módszertant lehet alkalmazni. Úgy véljük, hogy a vállalati szférában sikerrel alkalmazott módszerek közül ki kell választani azokat, amelyek az önkormányzatok esetében is alkalmasak a stratégiaalkotás támogatására. Az Európai Uniós programozási, pályázati feladatok kapcsán mára számos ilyen módszertan terjedt el a hazai önkormányzatoknál is. Már az IGS projekt eddigi feladatai kapcsán is többféle stratégiai menedzsment módszertant alkalmaztunk, így az alábbiakat. • Stakeholderek elemzése: kiemelt figyelmet fordítunk a projekt során arra, hogy meghatározzuk azokat az érintett csoportokat, melyek alapvető befolyással bírnak az Információs Gazdaság Stratégia kialakítására, megvalósítására. Így azonosítottuk a Vállalkozásokat, az Oktatási, képzési és kutatási intézményeket, az Önkormányzati intézményrendszert, valamint a Lakosságot mint meghatározó szereplőket. A stratégiai elemzés időszakában részletesen vizsgáltuk céljaikat, kompetenciáikat, döntési hatókörüket, illetőleg egymáshoz való viszonyaikat. • SWOT elemzés: az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltérképezésére használtuk a stratégiai elemzés időszakában – a fentiekben bemutatott szereplőkre fókuszálva. Annak érdekében, hogy az Információs Gazdaság Stratégia megalkotását minél jobban előkészítsük, a SWOT elemzés speciális, az adott feladat igényei szerint továbbfejlesztett módon készítettük el.


8/8

• Adatgyűjtés, strukturált, előkészített interjúk készítése, dokumentumelemzés stb.: az információgyűjtés különböző formáit felhasználva alapoztuk meg az első projektszakasz eredményeit. • Csoportos alkotótechnikák (brain storming alkalmazása): az IFUA munkatársai által előkészített és moderált workshopokon a résztvevők közösen határozták meg a jövőkép, illetve a küldetés elemeit, valamint javaslatokat gyűjtöttek a stratégiai célkitűzésekre, konkrét programokra. A workshopok eredményeit az IFUA munkatársai dokumentálták, rendszerezetten adják át a Megbízó részére. Az eddig alkalmazott módszereken túl a stratégiaalkotás során egy további módszertant ajánlunk Szombathely számára. • Balanced Scorecard: az általánosan megfogalmazott stratégiák konkretizálására, mérhetővé tételére mindenképpen szükség van. Erre a célra a Balanced Scorecard (BSC, kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer) módszertant alkalmazzák világszerte a közigazgatási intézmények. o

A BSC alkalmas arra, hogy a stratégiai célokat több nézőpont mentén kifejtsük, részletezzük és megragadjuk azok lényegét. A nézőpontonként 4-5, jól fókuszált célhoz mérőszámok (mutatók), célértékek és részletesen kidolgozott (tartalom, felelős, határidő, erőforrásigény) akciók rendelhetőek, amelyek biztosítják a mutatóértékek javulását és ezáltal a célok elérését.

o

A BSC módszertan komplex stratégiai menedzsment eszközként alkalmazható. A célok rendszerezetten – egy ún. stratégiai térképen – mutathatóak be, mely rávilágít a célok közötti legfontosabb logikai kapcsolatokra is.

Azért ajánljuk a BSC módszertan alkalmazását, mivel számos, a gyakorlatban gyakorta felmerülő nehézség kezelésében tud bizonyítottan hatékony segítséget nyújtani, így az alábbiakban. • Stratégiai célok konkretizálása, célok közötti kapcsolatok megvilágítása. • Stratégiai célok lebontása: programok, projektek definiálása, az éves költségvetési tervekhez való hozzáillesztése. • Célok kommunikálása, egységes értelmezési keret kialakítása. • Célok mérhetővé tétele, a célelérés nyomon követése. • Pénzügyi és nem pénzügyi szempontok összekötése, egyensúly biztosítása. • A stratégia megvalósítását szolgáló irányítási folyamat megalapozása. A workshopokon meghatározott jövőkép és küldetés elemek, valamint a célok és a közöttük feltárt kapcsolatok alapján az alábbi nézőpontokat határoztuk meg az Információs Gazdaság Stratégia „feltérképezésére”. Az 1. nézőpont esetében magas szintű elvárások kijelölése történik meg, melyek alapjaiban határozzák meg a stratégia irányultságát. A gazdaságfejlesztésen belül itt mi a projekt feladatköréből adódóan az Információs Gazdasághoz kapcsolódó szempontokra összpontosítunk. Ezekre a célokra az önkormányzatnak közvetlen ráhatása nincsen, alá kell bontani, hogy eljussunk olyan célokhoz, feladatokhoz, melyeket közvetlenül tud befolyásolni. A 2. nézőpontnál a gazdasági szereplőkre vonatkozó olyan célok kerülnek megadásra, melyek teljesítésével az önkormányzat az átfogó gazdaságfejlesztési célokat kívánja elérni. Ezek a szereplők elsődlegesen a vállalkozások, de itt jelenhetnek meg pl. képzési intézményekkel kapcsolatos célok is, amennyiben azokat gazdasági kitörési pontként értelmezi a város.


9/9

A 3. és a 4. nézőpont céljaira már közvetlen ráhatással bír az önkormányzat, így itt szerepelnek folyamati részről a gazdaságfejlesztési tervek megalkotásával, finanszírozásával, a szabályozással vagy éppen a marketinggel kapcsolatos célok, illetve az erőforrások oldaláról a humán és egyéb infrastruktúrára vonatkozó célkitűzések.

Nézőpont 1: Átfogó gazdaságfejlesztési célok

Cél: … Cél: …

Nézőpont 2: Gazdasági szereplőkre vonatkozó célok

Cél: …

Cél: …

Nézőpont 3: Gazdaságfejlesztési folyamatokra vonatkozó célok

Cél: …

Cél: …

Cél: …

Cél: …

Cél: …

Nézőpont 4: Erőforrásokra, infrastruktúrára vonatkozó célok

Cél: …

Cél: …

Cél: …

Cél: …

Cél: …

Cél: …

Cél: …

Az egyes nézőpontokon belül fogjuk rögzíteni a stratégiai célkitűzéseket – részletesen erről lásd a következő fejezetben. Ennek során a fenti, mintaként szolgáló stratégiai térkép konkrét célokkal kerül feltöltésre nézőpontonként. Az egyes célokhoz meghatározzuk – amennyire a jelenlegi információk birtokában lehetséges – a célok elérését szolgáló akciókat, s ezáltal megalapozzuk a programok, projektek definiálását. A Megbízó döntése függvényében készek vagyunk ezt követően részt vállalni a programok, projektek részletes definiálásában is – párhuzamosan a stratégiai egység felállításával, hiszen hosszú távon ebben az egységben lesz a helye a stratégiai menedzsment fenti feladatainak. Úgy gondoljuk, hogy mind az eddigiekben alkalmazott módszertanok, mind pedig a BSC esetében igaz, hogy nem csak az IGS, de más stratégiai területek esetében is jól hasznosíthatóak a város számára.

5.

Stratégiai célkitűzések

Mielőtt részletesen kitérünk a stratégiai célok tartalmára, kapcsolódásaikra, illetőleg a megvalósításuk érdekében tervezhető akciókra, intézkedésekre, röviden bemutatjuk azokat a legfontosabb országos, regionális és helyi stratégiai prioritásokat, melyekhez kapcsolódva Szombathely eredményesen tudja Információs Gazdaság Stratégiáját megvalósítani.


5.1.

10 / 10

Stratégiai keretek – Kapcsolódó stratégiai, programozási dokumentumok

Az Országgyűlés 2005. decemberében, 96/2005. (XII. 25) OGY határozatával elfogadta az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót: Magyarország hosszú távú, 15 éves fejlesztési koncepciójaként. Ezzel egyidejűleg az Országgyűlés 97/2005. (XII. 25) OGY határozatának értelmében az Országos Területfejlesztési Koncepció szintén elfogadásra került. A két koncepció háttérként szolgál az EU Bizottság számára is benyújtandó Nemzeti Stratégiai Referenciakerethez (NSRK), azaz a tulajdonképpeni II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez – melyet az Új Magyarország programja néven jelölnek. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv alapértékei között a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növelése, a fenntarthatóság, a társadalmi kohézió megteremtése, valamint a versenyképesség fejlesztése áll – fő hangsúlyt helyezve a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás jobbá tételére, vagyis a Tudásalapú Társadalom és Gazdaság megteremtésére. A Tervhez kapcsolódva Operatív Programok kerülnek kidolgozásra, melyek már konkrét fejlesztési prioritásokat, pályázati célterületeket jelölnek meg. Az Európai Uniós programozási feladatok országos csúszása miatt ezen dokumentum készítésekor még nem történt meg az Operatív Programok, illetve a Programkiegészítő Dokumentumok hazai szinten véglegesített tervezetének benyújtása az Unió felé, így a prioritások kapcsán csak a jelenleg elérhető véleményezési anyagokat tudtuk felhasználni. Ugyanakkor várhatóan már ezek struktúrájának ismerete is megfelelő alapot jelent az IGS célok, illetőleg akciók meghatározásához. Az Új Magyarország programjának stratégiai célrendszerét foglalja össze az alábbi ábra.

A Kreatí Kreatív Magyarorszá Magyarország megteremté megteremtése: Befekteté Befektetés a nö növekedé vekedés és a foglalkoztatá foglalkoztatás bo bovítésének hajtó hajtóero eroibe Fenntartható Fenntarthatóság

Tematikus terü ületi és ter prioritá ások priorit

Átfog tfogó ó célok

Esé Esélyegyenlo lyegyenloség VersenyVersenyVersenyké épessé Versenyk pess képessé ég ég pess

VersenyVersenyképessé pesség javí javítása

Terü Ter Terü leti Terüületi kohé kohé zió koh kohéézió zi zióó

Elé Elérheto rhetoség javí javítása

Terü letTerü let-Terü Területlet fejleszté s fejleszté fejleszté fejlesztés

Élheto lheto környezet

Környezet fejleszté fejlesztése

Kormá Kormányzá nyzási haté hatékonysá konyság nö növelé velése és az informá információ ciós tá társadalom kiteljesí kiteljesítése

Operatív programok

Megú Megújuló juló társadalom

Emberi ero eroforrá források fejleszté fejlesztése


11 / 11

A következőkben röviden az Információs Gazdaság fejlesztése szempontjából Szombathely esetében releváns fő programokat, azokon belüli prioritásokat mutatjuk be. (Ezek révén leképezik a Magyar Információs Társadalom Stratégia mint hosszú távú fejlesztési koncepció által kijelölt prioritásokat, így azokra e helyütt külön nem térünk ki.) A Versenyképes Gazdaságért Operatív Program tervezett prioritásai az alábbiak. 1. K+F és innováció a versenyképességért 1.1. Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése 1.2. Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése 1.3. A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése 2. Vállalkozások (kiemelten KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítése 2.1. A vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása 2.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése 2.3. Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamatmenedzsment ösztönzése 3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet megerősítése 3.1. Korszerű közösségi infokommunikációs infrastruktúra 3.2. Vállalkozásokat kiszolgáló e- közszolgáltatások kialakítása 3.3. Telephelyfejlesztés 3.4. Vállalatok részére információ és üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása 4. (Jeremie típusú pénzügyi eszközök technikai prioritása)1 5. Továbbá (elszámolható költségként) 5.1. Infokommunikációs technológia és -szolgáltatások fejlesztése 5.2. Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele Az Információs Társadalom Operatív program fókuszában várhatóan az alábbi területek állnak. 1. Az elektronikus közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztése (eGovernance) o

Az infokommunikációs eszközellátottság és lefedettség szintjének emelése

o

A közszolgáltatási (back és front office) és közszolgálati feladatok, folyamatok elektronizálása (automatizálás)

o

A közjószágot megtestesítő adatok és információk digitalizálása (adatbázisfejlesztés)

o

A potenciális felhasználók hálózati elérésének javítása és felkészítésük az információs társadalom lehetőségeinek kiaknázására, kockázatai kezelésére

2. Az elektronikus gazdaság fejlesztése (eBusiness) 1

A JEREMIE program lehetővé teszi a tagállamok és régiók számára, hogy a Strukturális Alapok öszszegeinek egy részét mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára tervezett pénzügyi eszközökön keresztül hasznosítsák. Főbb típusai: mikro-, banki- és tőkefinanszírozás.


12 / 12

o

Új infokommunikációs termékek és szolgáltatások (adat- és információhozzáférés, mobil, RFID, GIS stb. technológiák) fejlesztése

o

Új infokommunikációs termékek és szolgáltatások igénybevételére alapuló termék- és piacfejlesztés

o

Infokommunikációs stratégiai tanácsadás

o

Infokommunikációs eszközinfrastruktúra - ellátottság és lefedettség szint - fejlesztése

o

Alkalmazás-fejlesztés és integráció

o

IT üzemeltetés fejlesztése

3. A kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) szelektív, vertikális fejlesztése o

Fő területei: infokommunikáció, gyógyszer- és biológiai kutatás, környezetvédelem, alternatívenergia-termelés, nanotechnológia, űrtechnológia.

o

Fő tevékenységei: kutatás, kutatóközpontok támogatása, kísérleti fejlesztés – szabadalmazás támogatása, vállalatindítás támogatása.

4. A K+F szféra horizontális támogatása o

Kutatási hálózatok támogatása

5. Az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése o

Szélessávú hozzáférést lehetővé tevő lefedettség- és működésbiztonságjavítása

o

Versenyhelyzet erősítése a szolgáltatók között

A Közlekedési Operatív Program céljai között szerepelnek az alábbiak. • Az ország (nemzetközi) elérhetőségének javítása • A térségi elérhetőség javítása • A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése • Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Ezen célok kapcsán több betervezett, illetve tartalék projekt esetében szerepel Szombathely, így pl. az alábbiaknál. • Közútfejlesztés: o

M15-M86 teljes hosszában komplex főútfejlesztés;

o

kapcsolódó még: M85 fejlesztése.

• Vasútfejlesztés: o

Sopron/Oh.-Szombathely-Szetgotthárd/Oh. vasútvonal korszerűsítése;

o

tartalékprojekt / OP-n kívüli finanszírozásból: Boba-SzombathelyZalaszentiván-Nagykanizsa-Murakeresztúr / Oh.-Gyékényes / Oh. vasútvonal korszerűsítése.

• Városi és agglomerációs közösségi közlekedés: o

tartalékprojekt / OP-n kívüli finanszírozásból: Szombathely előváros.


13 / 13

Az önkormányzati rendszer fejlesztése kapcsán kiemelt szereppel bírnak az Igazgatási Rendszer Korszerűsítése Operatív Programban rögzített célkitűzések. 1. A kormányzási és önkormányzási képesség fejlesztése 1.1. A szakpolitikai gondolkodás és a stratégiai menedzsment elterjesztése, továbbá az információáramlás átalakítása 1.2. A jogalkotás és más szakpolitikai eszközök minőségének fejlesztése 1.3. A társadalmi partnerek aktív bevonása 1.4. A szakpolitikák végrehajtásának támogatása 2. A folyamatok és a szervezet fejlesztése és a közigazgatási tudásháttér biztosítása 2.1. A szolgáltató jelleg erősítése 2.2. Az eredményes és költséghatékony szervezetek kialakítása 2.3. A közigazgatási tudásháttér biztosítása 3. Az emberi erőforrás minőségének javítása 3.1. A céltudatos toborzás és hatékony belső utánpótlás megteremtése 3.2. A vezetői képesség központba helyezése 3.3. A motivációs rendszer hatékonyabbá tétele 3.4. A közigazgatási továbbképzési rendszer fejlesztése A Humán Infrastruktúra Operatív Program céljai közül is számos kapcsolódik a szombathelyi Információs Gazdaság fejlesztéséhez. 1. Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése 1.1. Az integrált szakképző központok infrastruktúrájának fejlesztése, független vizsgaközpontok kialakítása 1.2. A Modern Szolgáltató és Kutató Egyetem infrastruktúrájának fejlesztése 1.3. Adminisztratív és irányítási, valamint informatikai rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a folyamatmenedzsment intézményi támogatása, valamint elektronikus tartalomfejlesztés 1.4. Az innovációs potenciál erősítését szolgáló, a kutatás-fejlesztéshez szükséges, valamint a modern tanulási környezet megteremtését célzó infrastrukturális fejlesztések Továbbá: 2. Az egészségügyi rendszer strukturális átalakítása 3. A társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése 4. A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése 5. A kulturális infrastruktúra fejlesztése 6. Az e-közigazgatás és e-közszolgáltatások infrastruktúrájának kiépítése Végül az Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program kapcsán az alábbi célokat emeljük ki – mint lehetséges forrásszerzési pontot az IGS céljai esetében. 1. Foglalkoztathatóság: munkanélküliek, inaktívak újra bevonása a munkaerőpiacra.


14 / 14

2. Alkalmazkodóképesség: felnőttképzés, munkaerőpiac menedzselése, partnerség 3. Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése: kompetencia alapú oktatás, piaci igények érvényesítése a képzésben, felnőttképzés, pályaorientáció, e-learning megoldások létrehozása stb. 4. Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése: képzési rendszer fejlesztése, monitoringja 5. Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével: felsőoktatás innovációs szerepvállalásának, gazdasági szereplőkkel való együttműködésének támogatása (spin-off cégek), képzési programok fejlesztése, műszaki jellegű képzés erősítése, távoktatás támogatása 6. A társadalmi részvétel és társadalmi innováció erősítése: helyi értékteremtő közösségek létrejöttének, működésének támogatása 7. A hátrányos helyzetű emberek társadalmi befogadásának erősítése Az ágazati Operatív Programok mellett fontosnak tartjuk kiemelni a Szombathely térségét közvetlenül érintő Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program fő stratégiai szempontjait. • Az innovációra, valamint a helyi és nemzetközi együttműködési hálózatokra alapozott gazdaság kialakítása, az információs technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése. • Magas minőségű gyógy-, egészségmegőrző és wellness szolgáltatásokra és a térségi együttműködésre alapozott turizmus fejlesztése a természeti értékek, kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosításával. • A helyi közösségek életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása. • A közösségi szükségletekre és településszerkezetre épülő közszolgáltatások kialakítása, a településközi kapcsolatok megújítása. Ezek alapján a következő prioritásokat jelölik meg. 1. Megújuló Pannon gazdaság 2. A Pannon örökség megújítása – a természeti, történelmi és kulturális értékeinkért 3. Települési infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem 4. Térségi elérhetőség javítása – humán közösségi szolgáltatások, közlekedési kapcsolatok, információs társadalom A Nemzeti Fejlesztési Tervhez tartozó Operatív Programok mellett érdemes szem előtt tartani azokat a további Uniós programokat, kezdeményezéseket, melyeken keresztül forrás érhető el az Információs Gazdaság fejlesztéséhez – így pl. az alábbiakat. • Interreg: határokon átnyúló, nemzetek közötti és interregionális együttműködést és tervezést támogatja. Az Interreg program projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozzák. o

Határmenti projektek támogatása: közös tervezés, pl. határmenti KKV hálózatainak kialakítása, a közszállítás akadályainak megszüntetése,


o

15 / 15

Olyan nagy méretű transznacionális "európai régiók" területrendezési stratégiáinak kidolgozását támogatja, amelyek az adott területeken több szomszédos EU tagállamot lefednek.

• Közösségi programok: o

Pl. 2000-2006 között az IGS-hez kapcsolódó témában futott az EU6 Kutatási és technológiafejlesztési keretprogram.

o

Szintén kapcsolódó témát érint az e-Content digitális tartalomfejlesztést célzó program, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását célzó „Enterprise & SMEs” c. program.

Mindkét fenti kezdeményezés esetében érdemes a stratégiai célok véglegesítése után részletesen utánanézni, hogy a következő időszakban milyen támogatott területek lesznek, milyen pályázati kiírások várhatóak. A helyi szintű stratégiai fejlesztési koncepciók közül kiemeljük a Szombathely Megyei Jogú Város Hosszú távú településfejlesztési koncepcióját, mely az alábbi fejlesztési prioritásokat jelöli ki. 1. A tudás alapú gazdaság erősítése 1.1. Komplex felsőoktatási és kutatás-fejlesztési program 1.2. A gazdaság versenyképességének erősítése 1.3. Idegenforgalom fejlesztése 2. A humán tőke fejlesztése, az életminőség javítása 2.1. Az oktatási rendszer fejlesztése 2.2. Munkaerő-piaci program 2.3. Egészségügyi és szociális program 2.4. A közművelődés és kultúra kibontakoztatásának programja 3. A megközelíthetőség és a városi infrastruktúrák fejlesztése 3.1. Közlekedésfejlesztési program 3.2. A város és környéke kapcsolatrendszerének javítása 3.3. Kommunális, műszaki infrastruktúra fejlesztése 4. Települési környezet javítása, modern városgazdálkodás kialakítása 4.1. Környezet fejlesztés és védelem program 4.2. Területi rehabilitáció és az épített környezet védelme 4.3. A településmenedzsment modernizációja Összefoglalva az alábbi tanulságok vonhatóak le a kereteket jelentő stratégiai anyagokból. • Európai Uniós, országos, regionális és helyi szinten is kiemelt szerepet kap a következő évtizedben az Információs – Tudásalapú – Gazdaság építése. Ezáltal kívánják a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás növelését, a fenntartható fejlődést, a társadalmi kohézió megteremtését, valamint a versenyképesség megerősítését elérni. • Ezt a fejlesztést


16 / 16

o

egyrészt gazdasági oldalról mint a tudásintenzív, versenyképes termelési, szolgáltatási tevékenységekbe való befektetést, fejlesztéseket támogatják;

o

másrészt ezen tudásintenzív tevékenységek felhasználását más ágazatokban a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a kultúra stb. terén.

• Ebben a folyamatban kiemelt figyelmet és támogatást kap az innováció, az alkalmazott kutatások végzése, illetve az eredmények piacra vitele. • A megvalósításhoz szükséges kereteket o

kompetencia oldalról a piaci igényekkel összhangban álló képzési struktúrák; a fejlődő vezetői-alkalmazotti képességek, szervezeti működési-irányítási modellek;

o

szervezeti oldalról: egyrészt a hangsúlyozottan fejlesztendő start-up cégek, KKV-k jelentik; másrészt a hálózatos együttműködések gazdasági szereplők és egyéb (pl. felsőoktatási, kutatási intézmények, szakmai szervezete) szerveződések között;

o

infrastrukturális oldalról: a közúti, vasúti, légi stb. országos és térségi közlekedési lehetőségek; valamint a megfelelő minőségű, biztonságos, tudatosan alkalmazott és elérhető IKT infrastruktúra jelenti.

• A gazdasági és oktatási bázis megújulása mellett kiemelt célként jelenik meg a közigazgatás korszerűsítése is: ügyfélközpontú és takarékos (ön)kormányzati működés érdekében: o

a nyújtott szolgáltatások, végzett eljárások újraszervezésével,

o

ezek megfelelő, célszerű IKT támogatásával: az e-közigazgatás továbbfejlesztésével;

o

az intézményi struktúrák racionalizálásával, az üzleti életben bevált vezetési-szervezési módszerek alkalmazásával.

A workshopok eredményei alapján a stratégiai célok megfogalmazását úgy végeztük el, hogy szem előtt tartjuk a fenti programok prioritásait. Azt javasoljuk, hogy a stratégiai célrendszer, illetve az egyes célokhoz meghatározott akciók Közgyűlési ismertetése és a végleges változat elfogadása után, a stratégiaalkotási folyamat folytatásaként történjen meg az ősz folyamán – az addigra várhatóan elérhető Programkiegészítő Dokumentumok alapján – a forrásszerzési potenciálok részletes felmérése, illetve a város következő évekre vonatkozó pályázati térképének összeállítása – ismét: nem csak az Információs Gazdaság Stratégia céljai esetében. Ezáltal a stratégiai célokon túl Szombathely MJV önkormányzata részletes tervvel rendelkezhet arra vonatkozóan, hogy az egyes célok elérése érdekében milyen szakmai tartalommal, milyen nagyságrendű összegre, mikor, hová, milyen típusú pályázatot kíván benyújtani. Ez az előkészítés és összehangolás a kulcsa a város sikeres forrásszerzési tevékenységének – elkerülendő a különböző megjelenő kiírásokra való ad hoc pályázatkészítéseket.


5.2.

17 / 17

Az Információs Gazdaság Stratégia célkitűzéseinek rendszere

Erőforrásokra, infrastruktúrára vonatkozó célok

Gazdaságfejlesztési folyamatokra vonatkozó célok

Gazdasági szereplőkre vonatkozó célok

Átfogó gazdaságfejlesztési célok

Az alábbi ábra áttekintést nyújt az Információs Gazdaság Stratégia kapcsán megfogalmazott hosszú távú célokról.

Tudástőke hozadéka

Tudásintenzív munkahelyek arányának emelése

Korszerű közigazgatási képzési központ kialakítása

Innovatív értékteremtés arányának növekedése

Munkaerőmenedzsment

Belső és külső alapú forrásteremtés

Tudásintenzív start-up-ok, KKV-k térnyerése

Tudásintenzív nagyvállalatok térnyerése

Vállalkozóbarát szabályozási környezet

Stratégiaorientált befektetésösztönzés Stratégiaorientált inkubációs tevékenység

Tudományos bázis fejlesztése

Stratégiai lobbitevékenység, városmarketing

Innovatív együttműködések, hálózatok térnyerése

Gazdaságfejlesztési koordináció

Gazdaságfejlesztési stratégiai menedzsment

Információs és IKT kompetenciák fejlesztése

Keresletvezérelt képzési rendszer

Intelligens város Infrastruktúrafejlesztés

A következőkben ezen célokat, kapcsolataikat értelmezzük, valamint meghatározzuk a célok elérése érdekében indítható legfontosabb akciókat.


5.3.

A megfogalmazott célok értelmezése, akciók meghatározása

Átfogó gazdaságfejlesztési célok

Stratégiai cél Hozzáadott érték növelése

Tudásintenzív munkahelyek arányának emelése Innovatív értékteremtés arányának növekedése

Stratégiai cél Tudásintenzív nagyvállalatok térnyerése

Stratégiai cél értelmezése A gazdaság teljesítményének fenntartható és számottevő növelése elsősorban a tudás és információ mint tőketényezők felhasználásával. Az Információs Gazdaság Stratégia legmagasabb szintű célja. Olyan munkahelyek arányának bővítése a munkapiacon belül, melyek magasan képzett, fejlődésre kész munkaerőt igényelnek. A szombathelyi gazdaságban lejátszódó innovációs folyamatok és részfolyamatok számosságának növelése, kiterjedtségük bővítése, illetve annak támogatása, hogy az ezekből keletkező gazdasági haszon minél nagyobb része itt realizálódjon.

Lehetséges akciók Közvetlen akció nincs hozzárendelve, az alá tartozó stratégiai célokon keresztül biztosítható az elérése.

Stratégiai cél értelmezése Lehetséges akciók Mechatronikai cégek A gazdaságon belül a magas, első sorban tudásalapon hozzáadott értéket térnyerésének támogatása. termelő, számottevő fejlődési potenciállal rendelkező nagyvállalatok / start-up, grow-up, KKV cégek arányának Információtechnológiai növelése. szolgáltató cégek támogatása.

Orvosi műszergyártással foglalkozó cégek támogatása. Tanácsadási-képzési tevékenységet végző cégek támogatása. Helyi vállalkozások támogatása a nemzetközi piacokon való helytállásban: képzés, információáramlás biztosítása.

Tudásintenzív startup-ok, KKV-k térnyerése

Tudományos bázis fejlesztése

Korszerű közigazgatási képzési központ kialakítása

Az innovációhoz szükséges közegen belül a képzési és kutatási háttér teremtése - a gazdasági szereplők számára e téren szakmai partnerek biztosítása. Korszerű, az új közszolgálati menedzsment elveit követő, az uniós keretekbe illeszkedő, az információs ismereteket integráló közigazgatási felsőfokú, illetve egyéb felnőttképzési rendszer kialakítása.

Hosszú távú, alkalmazott kutatási és Innovatív innovációs együttműködések helyi / együttműködések, hálózatok térnyerése országos / nemzetközi szereplők bevonásával.

Megjegyzés

Közvetlen akció nincs hozzárendelve, az alá tartozó stratégiai célokon keresztül biztosítható az elérése. Közvetlen akció nincs hozzárendelve, az alá tartozó stratégiai célokon keresztül biztosítható az elérése.

IT alapú ügyviteli szolgáltató cégek támogatása.

Gazdasági szereplőkre vonatkozó célok

18 / 18

Természettudományi felsőfokú képzés indítása, kutatói tevékenység támogatása.

Megjegyzés Elektronika, gépészmérnöki tevékenység, informatika, optika ötvözése gyártásban, tervezésben. Szoftverfejlesztés (beleértve pl. ügyviteli rendszerek, tartalommenedzsment rendszerek), IT tanácsadás, IT szolgáltató központok stb. Telefonos ügyfélszolgálat, számvitel, bérügyvitel, controlling stb. Orvosi eszközök, gyógyászati segédeszközök stb. Ügyviteli, vezetési, pénzügyi, marketing, HR stb.

Elsősorban: műszakiinformatikai, illetve fizikaibiológiai képzés - fenti céloknak megfelelően.

Közigazgatási felsőfokú képzés indítása, kutatói tevékenység támogatása. Közigazgatási egyéb felnőtt Továbbképzési jelleggel is. képzés indítása. Hazai és nemzetközi innovációs / tudományos szervezetekbe való bekapcsolódás. A helyi gazdasági, oktatási, képzési és kutatási szereplők között konzultációk szervezése a témában, innovációs program kidolgozása. A helyi szereplők között, illetve külső szereplők felé történő kapcsolatfelvétel, célkijelölés, szerződéses kapcsolatok, működési keretek kidolgozásának támogatása, a megvalósítás szakmai koordinációja.

A program iránymutatást ad a "piaci keresletre", az együttműködési célokra, területekre, részt vevő szereplőkre, feltárt gazdasági potenciálokra vonatkozóan. A stratégiai szervezeti egység egyik központi feladata lehet a szereplők közötti gazdaságfejlesztési koordináció, azon belül is kiemelten az innovatív együttműködések térnyerésének előmozdítása.



Stratégiai cél Gazdaságfejlesztési stratégiai menedzsment

Stratégiai cél értelmezése Az Információs Gazdaság Stratégia projekt eredményeinek lebontása, a gyakorlati megvalósítás elindítása, irányítása - kiterjesztve ezeket akár további gazdaságfejlesztési területekre is.

Munkaerőmenedzsment

A munkerő mint alapvető kapacitás biztosítása az Információs Gazdaság Stratégia célkitűzéseinek megvalósításához: tervezhető, kontrollálható módon.

Belső és külső alapú A rendelkezésre álló források és vagyonelemek célorientált, ugyanakkor forrásteremtés hatékony felhasználásának biztosítása, valamint a pótlólagos forrásbevonási lehetőségek minél magasabb szintű kiaknázása annak érdekében, hogy a város minél nagyobb anyagi kapacitásokat tudjon a stratégiai célok megvalósítására fordítani.

Vállalkozóbarát szabályozási környezet

A befektetés-ösztönzést, az inkubációt, valamint a napi vállalkozói ügyintézést magas szinten támogató helyi szabályozási keretek megalkotása.

A stratégiailag kiemelt iparágakra Stratégiaorientált befektetés-ösztönzés koncentrálva (nagy)befektetések vonzása a városba, illetőleg a meglévő vállalatok megtartása, fejlődésük előmozdítása.

19 / 19

Lehetséges akciók Megjegyzés Az Információs Gazdaság Stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer: szervezeti keretek és módszertan megvalósítása. Az Információs Gazdaság Stratégia alkalmazott szervezeti keretek és módszertan kiterjesztése a többi gazdasági szegmensre. A munkaerőpiac szereplői Átfogó stratégiai és operatív közötti célorintált munkaerő-menedzsment együttműködés megtervezése, program indítása. formalizálása, irányítása, munkerőpiaci információs bázis kialakítása, fiatalok megtartása érdekében tanulmányi szerződések kötése stb. Az önkormányzati intézményrendszer, valamint vállalatok átvilágítása, megtakarítási potenciálok számszerűsítése, racionalizálás végrehajtása. A forrásszerzési képességek fejlesztése: pályázatmenedzsment funkció kialakíta + az adományozó részéről PR jellegűnek tekinthető támogatások bevonása. Kockázati tőkebefeketések vonzása - állami és magán forrásokat egyaránt. Szolgáltató jellegű A hatályos jogi keretek, illetve önkormányzati eljárásrend infrastrukturális feltételek között kidolgozása, alkalmazása. elérhető legjobb megoldások alkalmazása. A stratégiailag kiemelt szektorokhoz tartozó érintett cégek támogatásának átlátható, megtérülést biztosító rendszerének kidolgozása. A stratégiailag kiemelt szektorokhoz tartozó potenciális befektetők szisztematikus felkutatása, megkeresése, meghívása, információszükségletük kielégítése, a betelepülés segítése, a működés során fejlődésük támogatása. A potenciális befektetők felé a Szombathely által nyújtott lehetőségek, előnyök "képviselete", kapcsolatgondozás.

Beleértve: adókedvezmények, ingatlanok biztosításának eljárási, anyagi feltételei, igénybe vehető szolgáltatások.

A városvezetés és a helyi cégek tudatos együttműködésével az akció eredményessége nagyban növelhető.


Stratégiai cél Stratégiaorientált inkubációs tevékenység

Stratégiai cél értelmezése A stratégiailag kiemelt iparágakra koncentrálva olyan információs és infrastrukturális bázis kialakítása, mely támogatja a várhatóan nagy megtérülést biztosító, életciklusuk első szakaszában járó üzleti vállalkozásokat.

Lehetséges akciók A stratégiailag kiemelt szektorokhoz tartozó érintett cégek támogatásának átlátható, elvárt megtérülést biztosító rendszerének kidolgozása.

20 / 20

Megjegyzés Az elvárt megtérülés ez esetben jelentősen eltérhet a nagybefektetésektől, hiszen itt elsődlegesen nem forrásszerzés, hanem fejlesztés a cél.

A stratégiailag kiemelt szektorokhoz tartozó potenciális "felkarolható" ötletek és cégek szisztematikus felkutatása, megkeresése, versenyeztetése, betelepítése, fejlesztő támogatása.


Inkubációs infrastrukturális háttér biztosítása.

Stratégiai lobbitevékenység, városmarketing

Gazdaságfejlesztési koordináció

Ingatlan, ügyviteli eszközpark, ügyviteli szolgáltatások, szakmai támogatás tanácsadás. A város arculatának kommunikálása, a Marketing kampány kidolgozása Mind átfogóan: a küldetésben és jövőképben megfogalmazott és lefolytatása a környező magasan képzett, vállalkozó szellemű munkaerő és az tudásintenzív vállalatok országok (elsősorban Ausztria) célok, értékek kommunikálására, mind pedig idevonzására, bel- és külföldön egyaránt. felé, illetve idehaza. konkrét területekre vonatkozóan, pl. befektetési lehetőségek. A városvezetők, illetve lobbierővel bíró további városi szereplők részvételével a város stratégiai céljainak képviselete a hazai és nemzetközi döntési fórumokon, médiában.

Keretrendszer kialakítása a gazdasági szereplők (lakosság, önkormányzat és intézményrendszere, vállalkozások, kutatási és oktatási intézmények) rendszeres konzultációjának elősegítésére.

A városmarketing, PR, illetve lobbi feladatok professzionális ellátását támogató szervezeti keretek kijelölése, szakértői csapat felállítása. Rendszeres vezetői fórumok a Adott esetben: konkrét különböző gazdasági szereplők kérdéshez, szakterülethez delegált képviselőivel. kapcsolódóan. Információcsere az IKT adta lehetőségek messzemenő kihasználásával a szűkebb és tágabb gazdasági térség szereplőivel.

Pl. hírlevelek, levelezési listák, szakmai fórumok, szakmai adatgyűjtés és megosztás, szakmai szervezetekben való jelenlét.


Stratégiai cél Információs és IKT kompetenciák fejlesztése

Stratégiai cél értelmezése A középfokú és felnőttképzés kibővítése informatikai és információs ismeretek tanításával, gyakorlati alkalmazásukra való felkészítés, valamint a KKV-khoz ezen ismeretek eljuttatása.

Lehetséges akciók Internet, információs adatbázisok gyakorlati használatának oktatása, célszoftverek gyakorlatorientált alkalmazásának tanítása. Speciális képzések KKV-k vezetői, alkalmazottai számára.

21 / 21

Megjegyzés

Erőforrásokra, infrastruktúrára vonatkozó célok

Kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztése. Vállalkozási szektor stratégiai terveinek megismertetése az oktatási szektorral, rendszeres konzultációk. Gyakorlati képzés területén együttműködés az oktatási intézmények és a vállalkozások között. A munkaerő-menedzsment programban kijlelölt képzési struktúra kialakítása. Idegen nyelv tudás mélyítése, gyakorlatorientált képzések szervezése. Intelligens közlekedési rendszer megtervezése és kialakítása.

Keresletvezérelt képzési rendszer

Az oktatási intézmények a várható munkaerőpiaci kereslet figyelembe vételével, proaktív módon alakítják a képzéseket

Intelligens város

A "soft", azaz puha információtechnológiai infrastruktúra fejlesztése és felhasználása az életminőség növelésére és vállalkozások Korlátozás nélkül és bárhonnan, bárki számára elérhető támogatására. internetkapcsolat biztosítása a városi közösségi központi helyszíneken. Mobil megoldások alkalmazása a városi hivatalos és magán ügyintézésben. E-közigazgatási rendszer működtetése, az önkormányzati intézményrendszer és vállalatok informatizálása.

Infrastruktúrafejlesztés

A "hard", azaz kemény információtechnológiai infrastruktúra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

Ipari Park gazdaságfejlesztési feladatok körének újragondolása, ennek megfelelően eszközök biztosítása.

A workshopokon felmerült javaslat: a Huszárlaktanya, valamint a jelenleg kijelölt reptér területe inkubációs, illetve befektetésösztönzési célokra használható lenne.

Az információtechnológia piacán a versenyhelyzet előmozdítása. A városi és térségi út, illetve vasút infrastruktúra fejlesztése.

A workshopok eredményei, valamint az IFUA által készített szakmai interjúk (lásd. a Függelék c. fejezetben) alapján kijelenthető, hogy a jelenleg elérhető és fejlesztés alatt álló közeli repterek megléte elegendő, nem kritikus, hogy Szombathely ebbe az irányba fejlesszen.

Az IFUA a projekt szerződés szerinti terjedelmét kiegészítve vállalja, hogy az Információs Gazdaság Stratégia elfogadott célrendszerére vonatkozóan az elérhető Operatív Program dokumentációk alapján előzetes tájékoztató anyagot készít Szombathely vezetői számára a várható pályázati lehetőségekről.


5.4.

22 / 22

Stratégiai mutatószámok képzése (módszertani kiegészítés)

A Balanced Scorecard módszertan szerint a nézőpontokban meghatározott célok mindegyikéhez mutatót vagy mutatókat kell rendelni, mivel alapelve, hogy csak azt tudjuk menedzselni, amit mérni is tudunk. A mutatókhoz elvárásokat is meg kell határozni, azaz definiálnunk kell, hogy egy adott mutató mely érték, értéktartomány esetén jelzi a cél elérését, vagy a célelérés folyamatának állapotát. Ez utóbbi megkülönböztetést a módszertan a következő mutatótípusok bevezetésével építi be a modellbe. • Eredménymutató: az a mutató, amelynek javulása közelebb visz a kitűzött cél eléréséhez. A mutató célértékének elérése a cél teljesülését jelenti; • Teljesítményokozó: az a mutató, amelynek javulása közelebb visz az eredménymutatóra kitűzött célérték eléréséhez. A teljesítménymutató azt a teljesítményt definiálja, amelyet le kell adni a cél megvalósulása érdekében. • Ellensúlyozó mutató: az a mutató, ami egy mutatóban bekövetkező javulás más paraméterek romlása árán történő megvalósulását „megakadályozó” mutató. A BSC módszertan a következő táblázatban bemutatott logikai láncolat mentén javasolja lebontani a célokat. A lebontás, az elvárások megfogalmazása, a Balanced Scorecard működtetése a Stratégiai Szervezet feladata lehet – javaslatunk szerint. Az alábbiakban példaként egy a jelen anyagban meghatározott cél lebontását mutatjuk be.

Stratégia értelmezése

Stratégiai cél

Mutatók Munkanélküli pályakezdők aránya

Az oktatási intézmények a várható munkaerőpiaci kereslet figyelembe vételével, proaktív módon alakítják a képzéseket

(eredménymutató) Keresletvezérelt képzési rendszer

Iparági munkaerőegyensúly (teljesítményokozó)

Számítás

Elváráso k

Adott évben Szombathelyen végzett pályakezdő munkavállalók / Az adott évben Szombathelyen végzett összes munkavállaló

………

Adott kulcsiparágban a következő tárgyévre várható szakképzettségigény / A következő tárgyévre várható szakképzettségkínálat

………


23 / 23

A fentieken túl minden stratégiai mutatószámhoz meg kell még határozni a következőket. • Adatforrás, mérhetőség – honnan és hogyan állítható elő az adott mutató, illetve milyen költségek mellett. • A mutató értékéért felelős személy / szervezet. • Tényérték és mértékegység. • Mérés időpontja. • Mérhetőség megteremtéséért felelős személy / szervezet. • Életciklus – a mérés gyakorisága. • Mérés elvégzéséért felelős személy / szervezet. • Fölé- és alárendelt mutatók – azon mutatók, melyek meghatározó szereppel bírnak, vagy melyeket meghatároz a vizsgált mutató (eredménymutató alá rendelt teljesítményokozó, vagy teljesítményokozó fölé rendelt eredménymutató nézőpontja).


24 / 24

6. A stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer – Szervezet A stratégiaalkotás nem egyszeri feladat. Optimális esetben folyamatos stratégiai menedzsment tevékenység valósul meg, amelynek része a külső és belső tényezők rendszeres elemzése (felülvizsgálata), a stratégiai célok kialakítása (aktualizálása) és lebontása, a stratégiai akciók végrehajtása és a megvalósulás mértékének ellenőrzése, mérése. A tapasztalatok alapján, rendszeres időközönként a stratégiát felül kell vizsgálni, és folyamatosan mérni kell annak megvalósítását. Jelen fejezetben javaslatot teszünk egy olyan Stratégiai Szervezet felállítására, amely az Információs Gazdaság Stratégia megvalósítását támogatja, és biztosítja a stratégiai szemlélet jelenleginél mélyebb integrálását a város irányításába. (A Stratégiai Szervezet az egység munkaanyagban használt elnevezése, a végleges szervezeti-jogi keretek, elnevezés a Megbízó döntésétől függően alakítható.)

6.1.

Stratégiai menedzsment feladatok

Azelőtt, hogy a konkrét szervezeti konstrukcióra vonatkozó alternatívákat megvizsgálnánk, meghatározzuk, hogy melyek azok a feladatok, melyeket célszerű a Stratégiai Szervezethez rendelni. Az irányítási ciklus elemeit a következő oldalon található ábra mutatja.

Az irányítási folyamat általános modellje Stratégia • Tevékenység / Piac

Céllebontás • • • •

• Funkcionális • Akciók • Értéklánc

Teljesítményértékelés • Szervezeti teljesítmény megállapítása • Érdekeltség • Egyéni értékelés

Eredményesség Gazdaságosság Folyamatok Munkatársak

Visszacsatolás • Gyorsjelentések • Havi (negyedéves) beszámoló

Üzleti terv • Volumenek • Finanszírozás • Akció-fókusz

Budget, MBO • Pénzügyi és nem pénzügyi célok, teljesítmények • Éves vagy negyedéves erőforrásterv (létszám)


25 / 25

A Stratégiai Szervezet az alábbi feladatok kivitelezéséért lehet felelős. • Stratégiai célok lebontása, akciók meghatározása, a célok teljesülését mérő mutatószámok definiálása. • Program- és projektjavaslatok kidolgozása, (felelősök, határidők, finanszírozás stb. vonatkozásában is), egyeztetés az érintett szervezetekkel, személyekkel, és a javaslatok Közgyűlés elé terjesztése. o

Opcionálisan: pályázati keretek nyomon követése, pályázatmenedzsment.

• A programok és projektek megvalósulásának követése: időszakonként (negyedévenként), valamint mérföldkövenként. A Stratégiai Szervezet munkatársai egyfajta másodlagos kontrollt jelentenének a projektvezetés mellett a stratégiában meghatározott projektek esetében. • Stratégiai monitoring, teljesítményértékelés, beszámolók készítése a Közgyűlés részére, illetőleg a nyilvánosság számára, információszolgáltatás, kommunikáció. o

Opcionálisan: átfogó városmarketing, PR, vezetői kommunikáció támogatása.

• A stratégiaalkotásba bevont külső gazdasági szereplők kiválasztásának koordinálása, a stratégiaalkotás és felülvizsgálat feladatainak menedzselése, kapcsolattartás, konzultáció a gazdasági szereplők képviselőivel. • A környezet változásainak nyomon követése, gördülő tervezés, a stratégia gondozása, korrekciós javaslatok kidolgozása. Úgy látjuk, hogy a fenti feladatok ellátása Szombathelyen jelenleg egyetlen meglévő szervezeti egységnél sem valósul meg (beleértve a Polgármesteri Hivatalban működő Stratégiai Irodát is). Ezért szükség van arra, hogy részletesen megvizsgáljuk, hogy milyen szervezeti keretben történhet meg a stratégia megvalósításának támogatása. A projekt során feladatunk arra terjed ki, hogy az IGS kapcsán adjunk javaslatot egy megfelelő szervezeti keretre, ugyanakkor úgy véljük, hogy érdemes figyelembe venni a végleges szervezeti keret kialakításakor azt, hogy egyéb stratégiai kezdeményezések támogatását is ebben az egységben kívánják-e biztosítani, vagy kizárólag az IGS-hez kapcsolódóan fog működni ez az egység. Amellett, hogy más városi stratégiák (pl. oktatási, egészségügyi, foglalkoztatási) gondozását is ez az egység lássa el, olyan érvek hozhatóak, mint pl. az integrált szemlélet, az egységes módszertani alapok, a stratégia kommunikálásának egy kézben tartása. Ellenérv lehet a nagyobb kapacitásigény, a világos fókusz hiánya – még akkor is, ha a Stratégiai Szervezet nem a stratégia megalkotásának szakmai feladatait kell, hogy elvégezze, hanem csak a stratégiaalkotás koordinálását, a megvalósítás monitoringját. Az alábbiakban bemutatásra kerülő szervezeti modell alapvetően mindkét változatnak képes lehet megfelelni, ugyanakkor a megvalósítás elindítása előtt szükséges tisztázni az egység pontos feladatkörét – s ennek megfelelően határozható meg az egység erőforrásigénye is. Mindenképpen kerülni kell, hogy nagyobb létszámú egység jöjjön létre, hiszen tevékenysége: tervezés támogatása, koordináció és kontroll, menedzsment – nem pedig: megvalósítás.

6.2.

A Stratégiai Szervezet elhelyezése a jelenlegi irányítási rendszerben

A fenti feladatok elvégzése leginkább egy törzskar jellegű egységben képzelhető el, ezért a Stratégiai Szervezetet az alábbiak szerint javasolt elhelyezni a városvezetés irányítási rendszerében.


26 / 26

Szombathely gazdasági fejlődését meghatározó döntések meghozatala alapvetően a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezért a Stratégiai Szervezetet a Közgyűléshez kapcsolódóan javasolt kialakítani.

Közgyűlés Közgyűlés

Polgármester Stratégiai Stratégiai Szervezet Szervezet Operatív döntéstámogatás Stratégiai döntéstámogatás

Bizottságok Bizottságok

Jegyző Polgármesteri Polgármesteri Hivatal Hivatal

6.3.

Javasolt szervezeti-jogi forma

Annak eldöntésére, hogy milyen szervezeti-jogi forma a legmegfelelőbb, a stratégiai elemzés, a benchmarking, az interjúk és workshopok alapján három lehetséges változatot vázolunk fel. 1. Önkormányzati tulajdonban működő nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a közhasznú társasági formát a jogszabályi környezet változása, azaz e szervezeti forma megszüntetése miatt vetettük el.) 2. Szakmai Bizottság: a Közgyűlés mellett, hasonlóan más, jelenlegi képviselőtestületi bizottságokhoz. 3. Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége: önálló osztályként létrehozva, esetleg már meglévő szervezeti egység alá rendelten kialakítva. Az egyes szervezeti formákat több szempontból értékeltük. Az értékelési szempontok azokat a sikertényezőket takarják, amelyek figyelembe vételét fontosnak tartjuk a stratégia sikeres megvalósítása érdekében. Az értékelés eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze. (Az „Igen” válasz azt jelenti, hogy az adott szervezeti keretek között jól teljesíthető az adott értékelési szempontban meghatározott elvárás.)


27 / 27

Nonprofit Kft.

Szakmai Bizottság

PM Hivatal szervezeti egysége

Módszertani felkészültség A Stratégiai Szervezet vezetése képes legyen a stratégiai menedzsment feladatainak ellátását irányítani.

Igen

Igen

Igen

Menedzsment szemlélet A Stratégiai Szervezet vezetésében érvényesüljön a modern értelemben vett menedzsment szemlélet.

Igen

Igen

Kevésbé

Pártfüggetlenség A szervezet pártoktól függetlenül működjön

Igen

Kevésbé

Igen

Részben

Nem

Nem

Egyenlő képviselet biztosítása A szakmai döntéselőkészítő munkáknál egyenlő szavazati súllyal vegyenek részt külső szakértőként az Információs Gazdaság makro szintű szereplőinek képviselői – a vállalkozások, az oktatási, képzési és kutatási intézmények, az önkormányzati intézményrendszer és a lakosság képviselői.

Igen

Nem

Igen

Folyamatosság A szervezet alkalmas legyen arra, hogy önkormányzati ciklusokon átívelően is végezze feladatát.

Igen

Nem

Igen

Értékelési szempontok

Szervezeti függetlenség A Stratégiai szervezet ne legyen alárendelve olyan szervezetnek, melyet döntés-előkészítő munkája előnyösen vagy hátrányosan érinthet

A fenti elemzés azt mutatja, hogy a rögzített elvárások alapján a leginkább megfelelő forma a Stratégiai Szervezet számára a Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lenne, 100%-os önkormányzati tulajdonban. E forma választása esetén fontos a gyakorlati megvalósításnál szem előtt tartani a költséghatékony kialakítást (pl. építve lehetőség szerint meglévő infrastrukturális feltételekre, a társaság számára meghatározott saját bevételi célt kitűzni, melyet pl. pályázati forrásokból teljesíthet). Másrészt kockázati tényezőként jelenik meg a folyamatosság biztosítása: ezért szintén fontos gyakorlati szempont az, hogy a társaság állományába pártfüggetlen, a helyi politikai erők által kölcsönösen elismert szakemberek kerüljenek, s megbízatásuk lehetőség szerint választási ciklusokon túlnyúló lehessen. A második megvizsgált jogi keret a Szakmai Bizottság lehet. Ezt egyrészt azért nem javasoljuk, mert „a bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani” (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, 24. § (1) bekezdés), emiatt alacsonyabb mértékben érvényesülhetnek a partnerség, a pártfüggetlenség, a folyamatosság, illetve az egyenlő képviselt elvei. Másrészt a bizottság esetében még külön biztosítani kell a munkaszervezeti hátteret, hiszen a bizottság jellegéből adódóan folyamatos operatív tevékenységet nem lát el.


28 / 28

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeként működtetett Stratégiai Szervezet szintén megvalósítható megoldás, azonban azért nem javasoljuk, mivel a szervezeti függetlenség elve sérül (ez a szempont a többi esetben is kisebb vagy nagyobb részben sérül – mint azt a fenti táblázat mutatja), valamint a menedzsment szemlélet alkalmazása nehézségekbe ütközik, illetve az esetleges továbbfejlesztés lehetőségei korlátozottabbak. Megvizsgáltuk annak lehetőségét is, hogy valamely jelenleg meglévő önkormányzati intézmény vagy társaság (pl. az Ipari Park) részeként kerüljön kialakításra a Stratégiai Szervezet. Azonban ezek a megoldások kedvezőtlenek abból a szempontból, hogy az egység legyen szervezetileg független azoktól az egységektől, melyekre vonatkozóan, pl. kedvező vagy kedvezőtlen fejlesztési javaslatokat terjeszt be a Közgyűlés elé. Független egységként eredményesen töltheti be döntés-előkészítő szerepét. Emellett érdemes megjegyezni még azt, hogy az elmúlt évek hazai önkormányzati gyakorlatában erőteljes tendencia az önkormányzati intézmények és társaságok egységes irányításának kialakítása, s ezt a trendet a szűkülő források a jövőben várhatóan erősíteni fogják. Miután Szombathelyen még nem jött létre ez az egységes irányításért felelős egység – mely egyébként már elláthatna akár stratégiai döntéstámogató feladatokat – ezért nem javasoljuk a Stratégiai Szervezet beépítését valamely meglévő vállalatba, intézménybe. Az önálló társaság létrehozásának erőforrásigénye kezelhető mértékű, jelentősebb anyagi igényt az ott alkalmazásra kerülő szakemberek havi munkadíja jelenthet, amennyiben magas szintű szakmai tudással, tapasztalattal bíró menedzsert, illetve alkalmazottakat (kb. +2-3 fő) akarnak felvenni.

6.4.

A Stratégiai Szervezet felépítése

Stratégiai szervezet vezetője • A Stratégiai Szervezet vezetésével szakembert, menedzsert kell megbízni, aki megfelelő színvonalú juttatást kap. A vezető kiválasztását pályázati úton célszerű lebonyolítani, melyet a Képviselő Testület bírál el. A kiválasztásnál az alábbi kritériumokat javasoljuk alkalmazni. o

Szakirányú (gazdasági) felsőfokú végzettség.

o

Legalább 3 év felső vezetői tapasztalat minimum középvállalkozásnál.

o

Legalább 2 év gazdaságfejlesztési támogató tapasztalat (tanácsadó, oktató, kutató, pályázatmenedzsment).

o

Stratégiaalkotási módszertani ismeretek, gyakorlati tapasztalat.

o

Felsőfokú nyelvismeret.

A stratégiai munkacsoport A Stratégiai Szervezet a Stratégiai Vezető mellett munkaszervezetként működik. A munkaszervezetbe két-három megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakembert érdemes bevonni, akik a szakértői csapat alkotó munkájának kereteit biztosítják, illetve a formalizált döntés-előkészítő, monitoring és tervezéstámogató munkát végzik. Az alábbi szakterületeket javasoljuk bevonni: közgazdász, informatikai-műszaki terület, jogi terület, marketing-kommunikáció.


29 / 29

Szakértői csapat Kiemelt feladata a Stratégiai Szervezetnek, hogy az Információs Gazdaság makroszinten értelmezett szereplőit (vállalkozások, oktatási, képzési és kutatási intézmények, önkormányzati intézményrendszer, illetve lakosság) képviselő külső szakembereket vonjon be a stratégia működtetésébe, illetve felülvizsgálatába. Kiválasztásukat pályázati úton lehetne lebonyolítani, egyfajta stratégia kuratórium alakulna meg ezáltal. A szakértői csapat kiválasztásának értékelő-előkészítő munkáját a Stratégiai Szervezet végezné el, a döntést pedig a Képviselő Testület hozná meg. A szakértők a társadalmi felelősségvállalás, illetve partnerség jegyében vesznek részt a stratégiai munkában. A szakértői csapat tagsága mellett szükség szerint további szakértők is meghívhatóak az ülésekre. A stratégiai menedzser és a stratégiai munkacsoport tevékenysége folyamatos, míg a szakértői csapat meghatározott időközönként ülne össze, megbeszéléseiket a stratégiai munkacsoport készíti elő, és dokumentálja, a stratégiai menedzser moderálja. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek hasonlóan a Közgyűlés anyagaihoz publikusak, a széles nyilvánosság számára elérhetőek. A Stratégiai Szervezet éves munkatervét, költségvetését a Közgyűlés fogadja el. A stratégiai menedzser legalább negyedévente köteles beszámolni a Közgyűlés számára.


7.

30 / 30

Továbblépési irányok

Az Információs Gazdaság Stratégia projekt lezárása kapcsán az alábbiakat javasoljuk. • A város felsővezetőivel, illetőleg a Közgyűlésben működő frakciók vezetőivel közösen az IFUA vállalja jelen anyag megvitatását. • A stratégiai anyag első körös belső véleményeztetése, a szükséges korrekciók elvégzése után kiküldhető a szakmai munkában résztvevők számára, illetve publikálható Szombathely város honlapján a szélesebb nyilvánosság számára. Az Információs Gazdaság Stratégia projekt lezárultát követően célszerű lenne azon akciókat kijelölni, melyeket rövidtávon el kíván indítani a város, s – ahol szükséges – ezekre vonatkozóan az önkormányzati döntéshozatalt előkészíteni. Az IFUA valamennyi alábbi feladatnál kész Szombathely MJV támogatására – az adott feladatnak megfelelő szerződéses keretek között. Az IFUA az alábbi konkrét akciók elindításának megfontolását javasolja a város vezetői számára. • A gazdaságfejlesztésben érintett helyi és regionális intézmények, vállalatok, szakmai szervezetek összefogása, konzultáció kezdeményezése. o

Elvárt eredmény: világos feladatelosztás, a stratégiai céloknak megfelelő együttműködési munkaterv készítése.

o

Határidő: szeptember 30.

• A belső forrásteremtés érdekében az önkormányzati intézményrendszer, valamint a vállalatok átvilágítása, megvalósíthatósági tanulmány készítése ezek egységes irányítására, racionalizálására. o

Elvárt eredmény: a számszerűsített belső megtakarítása lehetőségek összefoglalása, az ezek elérése érdekében szükséges lépések definiálása.

o

Határidő: szeptember 30.

• A stratégia megvalósítását támogató szervezet kijelölése, majd pedig ennek felállítása. o

Elvárt eredmény: a stratégia, az elinduló akciók, projektek, programok kontrollját biztosító, a városvezetők döntéseit támogató egység létrehozása.

o

Határidő: koncepció: szeptember 30., indítás: 2007. január 2.

• A külső forrásteremtés, valamint a városmarketing, PR, illetve a vezetői lobbitevékenység támogatását biztosító szervezeti keretek kialakítása. o

Elvárt eredmény: a fenti, jelenleg hiányzó vagy kevéssé működő funkciók korszerű kialakítása, a város stratégiai céljainak szolgálatába állítása.

o

Határidő: koncepció: szeptember 30., indítás: 2007. január 2.

• A gazdaságfejlesztéshez szükséges alapvető infrastrukturális feltételekre vonatkozó döntések meghozatala (pl. Huszárlaktanya, reptér, Ipari Park). o

Elvárt eredmény: a következő év elejére stabil infrastrukturális fejlesztési bázis meghatározása.

o

Határidő: december 31.


31 / 31

8. Függelék: A megcélzott üzleti beruházások bevonzásának sikertényezői Szombathely stratégiai céljai kitűzésekor kitörési pontként jelölte meg a tudásintenzív iparágakat. Konkrét akció indítható így többek között informatikai, illetve ügyviteli tevékenységet végző cégek irányába, hogy regionális központjaikat Szombathelyen alakítsák ki. Ahhoz, hogy a város minél jobban képes legyen ezeket a megcélzott befektetőket megnyerni, érdemes ismerni azt, hogy ezen cégek vezetői milyen szempontok alapján választanak új telephelyet. A projekt során több szakmai interjút készítettünk Magyarországon működő informatikai, illetőleg ügyviteli szolgáltatásokat nyújtó vállalatok felsővezetőivel, informatikai vezetőivel (így pl. az EDS, az Unilever vagy az IBM). Az Általuk megfogalmazott kritikus sikertényezőket foglaljuk össze Szombathely MJV vezetői számára ezen zárófejezetben. Bízunk benne, hogy ezzel a pótlólagos, a projekt eredeti terjedelmébe nem tartozó feladattal hozzá tudjuk segíteni a várost ahhoz, hogy sikeresebben érje el kitűzött céljait ezen a területen. Új telephely létrehozásakor első lépésben országok versenyeznek. E tekintetben hazánk még mindig kedvező helyzetben van. • A munkabérek elfogadhatóak, különösen magasabb értéket teremtő tevékenységek esetében igaz ez az ár-érték arány. • A magyar munkavállalókat megfelelő szaktudásúnak ítélik. • Kiemelten fontos a nyelvtudás. Nemzetközi szolgáltató központok esetében lényeges lehet az, hogy lehessen alkalmazottakat találni akár 10-nél is több különböző idegen nyelv (főként európai nyelvek) esetében. Ebből a szempontból is pozitív a kép. • Kedvezőnek ítélik a hazai jogrendszer stabilitását, valamint a számviteli, adatvédelmi törvények európai színvonalát, sőt, a hazai adózási szint sem „elrettentő”. Ha eldőlt, hogy melyik országban, régióban kívánnak telephelyet létrehozni, akkor már városok versenyéről van szó (akár néhány, egymással szomszédos országban város vetélkedéséről). A legfontosabb döntési szempontok (nem rangsorolva) az alábbiak. • Város elérhetősége – repülővel. (Szombathely esetében úgy értékelték, hogy a bécsi reptér megfelelő megoldást jelent, nem döntő szempont az, hogy Budapestről legyen elérhető a város.) • Ingatlan megléte: megfelelő rendelkezésre álló szabad terület (adott esetben ingatlanberuházóval együttműködve alakítják ki, de biztosítani kell a rövid átfutást – nem várnak 1 évet arra, hogy beköltözhessenek, illetve elegendő nagyságú terület kell, több száz fős létszám esetében több ezer négyzetméter). • Telekommunikációs szolgáltatók jelenléte: pozitív, ha több versenyző szolgáltató van jelen a térségben. • Kvalifikált és elegendő munkaerő: fontos, hogy az akár több fejlesztési lépcsőben történő telephely kialakítása során rendelkezésre álljon elegendő nem foglalkoztatott, beléptethető munkaerő. Az alkalmazáshoz speciális felkészítést nyújtanak, de fontos, hogy a munkavégzéshez szükséges alapvető közép- vagy felsőfokú képzettséggel bíró munkaerő-állomány elérhető legyen a vállalat számára.


32 / 32

o

Kiemelten keresik a szolgáltató központokhoz megfelelő szaktudással (informatikai, HR, számvitel stb.) + nyelvismerettel rendelkező munkaerőt ezek a cégek. Bizonyos esetekben elegendő lehet csak a nyelvtudás megléte is, pl. nemzetközi ügyfélszolgálat (call center) kialakításakor.

o

Nem lényeges, hogy a szükséges képzettséget a célvárosban szerezze meg a munkavállaló, de mindenképpen pozitív, ha műszaki és / vagy gazdasági felsőoktatás. Új szakok, felsőoktatási képzések kialakítása hosszabb időt és jelentős erőforrásokat igényel. Átmeneti kitörési pontként ajánlják hiányszakmák, pl. középfokú ügyfélszolgálati, informatikusi vagy mérlegképes könyvelői képzések beindítását.

o

Együttműködő munkaügyi központok: a fenti adatok megadása, az alkalmazás tervezés szempontjából – nem pontszámokban mérhetően – de fontos a partnerként fellépő, professzionális munkaügyi menedzsment megléte a városban.

o

Végezetül sikertényezőként a munkaerő kapcsán kiemelik még az alkalmazottak városhoz való kötődését, ezért a város által kínált életminőség is sikertényező!

• Együttműködő önkormányzat: a helyi adók esetében kedvezményes elbírálás, illetve ingatlan biztosítása mellett az önkormányzati döntéshozatal átláthatóságát, tervezhetőségét, gyorsaságát hangsúlyozták a megkérdezett vezetők. • Nagyberuházások megléte: a hasonló szektorban működő cégek jelenléte előny, de már az is jó alapot jelent a munkakultúra, működési gyakorlat megítélése szempontjából, ha más ágazatban dolgozó, de jelentős, több száz főt foglalkoztató – külföldi / multinacionális – nagyvállalatokat tud „felmutatni” a város. • Városmarketing, PR: a leginkább hiteles akkor tud lenni a város, ha vannak olyan más nagyvállalatok, akiknek a vezetői legalábbis rövid informális programok erejéig bevonhatóak az új beruházó meggyőzésébe (pl. közös vacsora a városvezetés, a helyi vállalat vezetője és az új beruházó részvételével). • ITDH felé kapcsolattartás: az ITDH-tól beérkező jelzéseket, beruházói érdeklődéseket azonban már professzionális helyi befektetési menedzsment működtetésével kell kezelni. Ebben fontos szerep hárul a város vezetőire, de mellettük is kell egy szakértői stáb (pl. marketing anyagok készítése, elemzések, potenciális beruházó ügyeinek kiemelt gondozása érdekében). • Országon belüli regionális helyzet: a rosszabb helyzetben lévő régiókba szívesebben települnek vállalatok, amennyiben a fenti feltételeket nagyrészt biztosítani lehet, mivel magasabb állami / regionális befektetés-ösztönzési támogatásokra számíthatnak. • Egyéb tényezők: számos egyéb befolyásoló tényező is lehet, pl. a végezni kívánt tevékenység jellege. A fentiek sikertényezőket figyelembe véve igyekeztünk a stratégiai célokhoz javasolt akciókat dokumentumunkban rögzíteni. Összegezve elmondható, hogy Szombathely számos ponton jól fejleszthető ezen szempontokból, így az ingatlan biztosítása, a képzési struktúra fejlesztése, a professzionális befeketés-menedzsment kialakítása, a városmarketing megteremtése révén. Ezekre vonatkozóan a város vezetésének, az önkormányzatnak szükséges döntéseket hozni, hogy milyen lépéseket kíván megtenni a jelenlegi pozíciók erősítése érdekében.


9.

33 / 33

Rövidítésjegyzék • BDF: Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely • BSC: Balanced Scorecard – Kiegyensúlyozott mutatószámok rendszere • ICT: Infokommunikációs technológia • IFUA: IFUA Horváth & Partners Kft. • IGS: Információs Gazdaság Stratégia • IKT: Infokommunikációs technológia • ITDH: Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. • KKV: kis és közép vállalkozás • Know-How: a módszerek ismerete (Tevékenységi körök, Működési folyamatok, szervezeti forma, Vezetés, irányítási rendszer, koordináció) • Know-What: a tények ismerete (Gazdálkodási helyzet és környezet, Humán erőforrás, Infrastruktúra) • Know-Who: a tények, módszerek tudójának, szakértőjének ismerete • NSRK: Nemzeti Stratégiai Referenciakeret • OP: Operatív Program • RFÜ: Regionális Fejlesztési Ügynökség • SWOT: az Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek és Veszélyek elemzésére építő stratégiai módszertan (erősségek – Strengths, gyengeségek – Weaknesses, lehetőségek – Opportunities, veszélyek – Threats) • SZMJV: Szombathely Megyei Jogú Város • TISZK: Térségi Integrált Szakképző Központ

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Recommend Documents