SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2006-2010 (2. egyeztetési változat)

2005. szeptember

Szombathely Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési koncepciója

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

As Babos Csaba Királyné Kerék Anikó Magyar Márta (szerk.)

: (3.2.3., 3.2.4, 3.2.5., 3.2.6., 4.3.6., 4.3.8., 4.3.9., 4.4.2. fejezet) (3.1.,3.2.1, 3.2.2.,3.2.7., 4.2., 4.3.3., 4.3.5., 4.3.7., 4.3.10., 4.3.11., 4.4.1., 5. fejezet) (1., 2., 3.3., 4.1., 4.2., 4.3.1. 4.3.2., 4.3.4., 4.3.12., 4.4.3., 4.4.4. 5.4. fejezet)

Szombathely, 2005. szeptember

2


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

4

2. Turisztikai trendek, ágazati feltételrendszer

4

2.2. A turizmus makro-összefüggései Magyarországon 2.3. Stratégiai fejlesztési háttér 3. Szombathely turizmusa - helyzetértékelés 3.1. Történeti áttekintés 3.2. A kínálat értékelése 3.2.1. Természeti adottságok 3.2.2. Épített örökség 3.2.3. Közbiztonság 3.2.4. Szálláshelyek 3.2.5. Vendéglátás 3.2.6. Infrastruktúra

4 9 10 21

3.4. SWOT elemzés

21 24 24 27 32 33 39 40 48 51 62

4. Fejlesztési koncepció

63

4.1. A fejlesztés célrendszere 4.2. A f 4.3. Az idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése – attrakciófejlesztés (turisztikai termékek) 4.3.1. Kulturális turizmus 4.3.2. Vallási turizmus 4.3.3. Városlátogató turizmus 4.3.4. Családi üdülések 4.3.5. Hivatásturizmus 4.3.6. Wellness turizmus 4.3.7. Testvérvárosi turizmus 4.3.8. Ökoturizmus 4.3.9. Sportturizmus 4.3.10. Ifjúsági turizmus 4.3.11. Senior turizmus 4.3.12. Nem termék-specifikus feladatok 4.4. Marketing 4.4.1. Értékesítési csatornák 4.4.2. Promóció 4.4.3. Packaging (turisztikai csomagok) 4.4.4. Partnerség 5. Intézményi feltételek 5.1. Turisztikai vállalkozások 5.2. Egyéb vállalkozások, intézmények 5.3. Hatóságok, hivatalok 5.4. Önkormányzat 5.5. Fejlesztési források

63 64 65 65 72 75 77 78 80 83 84 86 90 91 93 94 94 95 98 98 100 100 100 101 101 103

3


1. BEVEZETÉS

k számbavétele és kibontása azonban átgondolt, szisztematikus munkát és komoly –

–

követel.

az azon belüli

szakmai alaposság, a részletek közti összhang aktualitás fontosságának felismerése indította el azt a kezdeményezést, melynek végeredménye az alábbi dokumentum. Szombathely Megyei Jogú Város számára turizmusfejlesztési koncepció több mint egy mely 1994-ben elfogadott anyag ma –

– -

gazdasági feltételrendszerbe

kapta, hogy - a korábbi dokumentum máig érvényes értékeinek felhasználásával, az t városi és térségi fejlesztési programok vonatkozó elemeinek figyelembe vételével és a stratégiai feltételrendszer -

lehetséges

. E

sára.

2. TURISZTIKAI TRENDEK, ÁGAZATI FELTÉTELRENDSZER 2.1. Nemzetközi környezet:

k és perspektívák

lések szerint a turizmus közvetlenül 8 millió embert (ami a foglalkoztatottak kb. 6%-a) foglalkoztat az Európai Unióban, a GDP-hez mintegy 5%-os, a szolgáltatások külkereskedelméhez 30%-os mértékben járul hozzá.

4


A

A folyamatot jól jellemzi a vendégérkezések

számának igen látványos emelkedése: a hazánk szempontjából meghatározó Európát tekintve a nemzetközi érkezések az 1950 évi 25,3 millióról 2003-ra 414 millióra emelkedtek, s az -ra e szám eléri a 717 milliót, ami azt jelenti, hogy 2000-hez képest két évtized alatt majdnem megduplázódik az érték (1. ábra). A dinamika mozgatórugói

egészségesebb várható élettartamon

madárinfluenza stb.), de a növekedés hosszabb távon tartósnak mutatkozik. 1.ábra: Nemzetközi turistaérkezések Európába, 1950-2020

millió

Tény Dél-Afrika Közel-Kelet Afrika Kelet-Ázsia Amerika Európa

Forrás: WTO, Tourism highlights edition 2003, p. 7. alapján Rüdiger Leidner: The European tourism industry - A multi-sector with dynamic markets, European Commission, March 2004

Ami Európán belül Kelet-Európa és Magyarország perspektíváit illeti, bíztatóak a kutatási eredmények. A World Travel & Tourism Council (WTTC), mint a világ 100 legjel turisztikai vállalkozásának elnökeit, vezérigazgatóit magában foglaló fórum és az Oxford

nt a tíz újonnan csatlakozott ország együttesen további mintegy 56,2 milliárd USD-vel növelheti a turizmusból származó jövedelmet, illetve 3 millió munkahelyet teremthet, elérve ezáltal az Unió turizmusának átlag mutatóit. A tanulmány szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán - Lengyelország mellett – Magyarország profitálhat a legtöbbet a turizmusból származó jövedelem, valamint a turisztikai foglalkoztatás tekintetében. A magyar turizmus-

5


munkahely 2010-re.1

új) desztináció között, így a

megnyerése érdekében. Ahhoz azonban, hogy a desztináció-menedzsment eredményes l különösképpen a fogyasztók preferenciarendszerét – összefüggésben, tekintetben átalakítva az üzleti élet egészét, így a turizmust is. A szakirodalomban számos vizsgálat ismeretes a változások tartalmára és irányára vonatkozóan, közülük az egyik legalaposabb az, melyet az Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission – ETC) készített és publikált a „Turisztikai megatrendek Európában 2005felülvizsgált) dokumentumban. Ebben felhívja a figyelmet a legfontosabb változó társadalmi jelenségekre és azok idegenforgalmi következményeire. A változások olyan területeken

tanulásra és szellemi gazdagodás fokozódása), az utazási tapasztalatok (jobb szükséglet-meghatározó képesség és jogi tájékozottság), az életmód (annak folyamatos változása), az információtechnológia (az inter

ok), a fenntarthatóság (a környezet iránti

genforgalomban (1. táblázat), melyek figyelmen kívül hagyása a fejlesztések várt eredményeit alááshatja.

turizmusára, s korántsem csak a kiemelteknek. A megjelöltek azonban egészen közvetlenül és

1

6


1. táblázat: A társadalom változásai és a turizmus trendjei Európában

Utazási tapasztalatok

Szabad-

Ismeretek képzettség

Egészségtudatosság

Demográfia

Változó terület

Konzekvenciák a turisztikai szektor számára ég, a kényelem és a biztonság iránti igény. ü ü ü személyre szabott termékek iránti kereslet. ü ü Emelkedik a kereslet ü A marketingben kisebb hangsúlyt kell kapnia az életkornak és nagyobbat a kényelemnek. ü mpulzusvásárlás révén ü szereznek be. városlátogatások és a rövid külföldi utazások ü ü ü Az olyan desztinációkat, amelyekhez egészségre káros hatásokat asszociálnak a turisták, könnyebben el fogják kerülni, mint korábban. ü A kizárólag napsütést kínáló vakációk iránti kereslet tovább csökken. ü A ilyen típusú kikapcsolódásra alkalmas létesítmények iránt. ü Magasabb lesz a „wellness” termékek speciális termékek iránti kereslet. ü ü A csomagtúrákon és az önálló szervezésben lebonyolított vakációkon belül nagyobb hangsúlyt kapnak a kapcsolatos elemek. ü Az információ hatékonyabb és kreatívabb kommunikációjára lesz szükség. ü Az új, közép- és kelet-európai desztinációk . fapados légitársaságok, autóbérlés) iránti ü kereslet. valódi, aktív kikapcsolódást kínáló termékek iránti kereslet. ü gyre csökken, több, ü ü turizmuson belül pedig a desztinációk és szálláshelyek között. ü Az elvárt sz – idén ü valahová a közelbe”. töredezettebbé válnak, ami befolyásolja az egyes ü ü Az évek során tovább csökken a desztinációk iránti lojalitás. ü Ezzel együtt azonban a tapasztalat és a kritikus hozzáállás arra is ösztönzi a turistát, hogy ismét meglátogassa azokat a desztinációkat, amelyekkel korábban elégedett volt. ü A tapasztaltabb utazók egyre kritikusabbá válnak a mesterségesen kialakított kínálattal szemben és autentikusabb kínálatot, különösen az érzelmi elégedettség és a személyre szabott szolgáltatások mesterséges kínálati elemek (például tematikus parkok) fontossága viszont a továbbiakban is növekedni fog. -, motorkerékpár- és kerékpárbérlésre. ü élményt kínáló régiók, ü Egyre kedveltebbé válnak a ami egyúttal hatékony desztinációmenedzsmentet igényel.

7

Szombathely Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési koncepciója ü

ban csökken az

Életmód

ü szabottság egyre fontosabbá válik, ami növeli a kisebb szálláshelyek (pl. a kisebb, autentikus családi hotelek és falusi szálláshelyek) iránti keresletet. ü Az életre és életmódra vonatkozó percepciók átalakulása folytán csökken a kereslet a teljes mértékben utazási iránt. új terméket, ü koncepciót vagy szolgáltatást létrehozni, és amelyeket a hozzáadott értékük különböztet meg a versenytársaktól. nti specializációja egyre fontosabbá válik, és ez ü ü Az egyre bizonytalanabbá váló világban az emberek hajlamosak a megszokotthoz, a már ismerthez ragaszkodni, így egyre többen vágynak majd második lakásra, például kisebb regionális ü formái: szálloda helyett bungaló, lakókocsi helyett sátor. ü A desztinációkr

Fenntarthatóság

Közlekedés

Információtechnológia

ü ü ü ü

sen válik. A tapasztalt turisták az egyes elemek közvetlen foglalása révén egyre gyakrabban saját maguk állítják majd össze saját utazásukat. Az utazási irodák szerepe visszaszorul, mert a teljes csomagtúrát az utasok egyre inkább közvetlenül a világhálón keresztül vásárolják meg. Az internet egyre rohamosabb ütemben fogja átformálni a nemzeti turisztikai hivatalok és marketingszervezetek hagyományos szerepét, új szerepet jelölve ki számukra az e-marketing területén, beleértve az ügyfélkapcsolat- kezelés (CRM) alapú desztinációmarketinget. A desztinációmarketing (például a közszféra támogatásával végrehajtott hatékonyabb márkázás)

ü A honlapok hon ü ü Külön figyelmet érdemel a biztonságos online foglalások iránti igény er tapasztaltabb és magabiztosabb turisták esetében. ü A rövid utazások során megszervezésére kerül sor. rövid, külföldi városlátogatáü sok, illetve városok környékét célzó utazások keresletét fogja növelni, mégpedig a vidéki területek rovására. ü Közepes távolságon a menetre vasút. -közlekedésre. ü ü ü Komolyabb negatív következményeket lesznek kénytelenek elviselni azok a desztinációk, ü Emelkedni fog mind a drága, min fölöttiek körében. a desztinációk regionális jellegének ü ü Koherensebb és következetesebb tervezéssel kell a desztináció-menedzsmentre vonatkozó politikán javítani. a helyi ü Ad lakosság mennyire fogadja szívesen a turisták számának növekedését. ü összhangban a természeti környezettel). ü

8

Szombathely Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési koncepciója ü Biztonság

úszómedencék és az ivóvíz tisztasága), ami fokozott védelmet tesz szükségessé. ü A kritikusabb turista hamarabb él panasszal, ha a kínált termék nem felel meg az elvárt színvonalnak. ü A biztonság megteremtésével járó költségek gyorsan emelkednek. ü Az ágazatnak jobban fel kell készülnie, hogy válság idején rugalmasabban felelhessen meg a turisztikai keresletnek.

Forrás: European Travel Comission: Tourism Trends for Europe – magyar fordítás: Mester Tünde (szerk): Turisztikai trendek Európában, Turizmus Bulletin 2003/4 alapján - szerkesztés és kiemelések: Magyar M.

2.2. A turizmus makro-összefüggései Magyarországon A turizmus ágazat Magyarországon is je

Az ágazat mutatói

nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket, habár az utóbbi években némi pozícióvesztés következett és bizo

be (a a

legkedveltebb célpontok rangsorában, míg bevételekben a 38. helyen állunk). Az ágazat makrogazdasá egyazon elemzés is többféle módon ragadhatja meg a kérdést. A legfrissebb (és az utóbbi

a való

-ben:

statisztikai értelemben vett turizmus szektor: (a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat munkahelyi és közétkeztetést nélkül) a nemzetgazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték 1,22-1,59%-át adta. Az itt foglalkoztatottak aránya 2,8% volt az összes alkalmazottéhoz képest. teljes közvetlen turizmus szektor vállalkozások teljesítményeit is beleértve) adta a nemzetgazdasági hozzáadott érték 3,584,66%-át. Az itt foglalkoztatottak nemzetgazdaság egészén belüli aránya 7,1% volt. A teljes közvetlen és közvetett turizmus szektor (mely a teljes közvetlen turizmus szektevékenységgel hozzájáruló teljesítményeket is magában foglalja) a magyar nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,73-8,76%-át tette -a volt.”2 szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat termelési kapcsolatokon keresztüli termelés-

a 25

nemzetgazdasági ágat felsoroló rangsorban a nyolcadik helyen található. Ezen turisztikai ágazatok hazai terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítói 2

A turizmus makrogazdasági szerepe, GKI Gazdaságkutató Rt. Budapest, 2004. október

9


kapcsolatokon keresztül összesen 1,96 egység, a keletkezett bér- és felhalmozási jövedelmek elköltését is figyelembe véve pedig már 2,96 egység termelést indukál, miközben 5,78 szoros közvetlen és közvetett foglalkoztatás-növelési hatást generál Ezen ágazatok ezé teljes nemzetgazdasági növekedés csak kis részét alkotja.”3 2. táblázat: A teljes közvetlen turizmus szektor által termelt hozzáadott érték megoszlása ágazatok szerint (%)4 Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás

0,93 2,03 34,27 17,46 12,93 4,46 10,53 8,38 2,33 3,69 100

Posta és távközlés Pénzügyi szolgáltatások Ingatlanügyletek, kölcsönzés Egyéb szolgáltatások Teljes közvetlen turizmus szektor Forrás: GKI Rt. számításai

számára is fontos körülményként emeli ki tehát a tanulmány az ágazat multiplikátor hatását. A 2.

a teljes közvetlen

turizmus szektorban megtermelt hozzáadott érték megoszlását nemzetgazdasági ágazatok szerint, ami – habár különböz mint makroszinten –

-ágazatok körét. Az -szolgáltatás és vendéglátás részesedése

természetesen a legnagyobb, de szolgáltatások és a gazdasági szolgáltatások szerepe is.

2.3. Stratégiai fejlesztési háttér A piaci trendek mellett – tekintettel a közösségi szféra súlyára és a területfejlesztés szerepére az EU-ban és Magyarországon - fontos feltételrendszerét adja a helyi törekvéseknek az ún. stratégia fejlesztési háttér is. Azok az irányelvek, politikák és meghatározó projektek,

3 4

u.o. u.o.

10


olhatják egy város mozgásterét. A turizmus az Európai Unió fejlesztéspolitikájában -ban nem létezik sem közös, sem pedig közösségi turizmuspolitika, az uniós szabályok, intézkedések meghatározásakor az EU a turizmus szempo

. Csupán a kilencvenes évek elejére születtek

meg az els olyan intézkedések, amelyek a Közösség szintjén igyekeztek kezelni a turizmus aktuális és hosszú távú kérdéseit (1990-az európai turizmus éve, Közösségi Akcióterv a turizmus támogatására- 1993., a „Zöld Könyv” a középtávú tennivalók kijelölése érdekében – Mindezen törekvések ellenére máig nincs egységes turizmuspolitika, az idegenforgalmi ágazat

fogadott el az Európai Tanács kifejezetten a turizmussal foglalkozó határozatot az ET 2002/C

fejlesztése érdekében. an a fejlettségi szintek kiegyenlítését célzó Strukturális Alapok -közvetlenül összefüggésben vannak a t

pontosan megfogalmazott célokért – deklarált alapelvek szerint – lehet igénybe venni. Az Európai Tanács 1260/99-es rendelete határozza meg a 2000-

ehhez valamelyik közösségi alap felhasználást jelentik. Függetlenül attól, hogy agrár- vagy -e szó, az elmaradott térségek fellendítésének egyik legfontosabb pillére a turizmus. Az Európai Bizottság viszont többször is kijelentette, hogy az ndorlásának megállí-

11


programok tekintélyes közösségi finanszírozásban részesültek, s részesülnek ma is. 5 Nemzeti fejlesztési terv

nemcsak az országos feltételrendszer, fejlesztési környezet ismeretének szükségessége adja, hanem az a tény is, hogy az EU - csatlakozás óta a közösségi források felhasználásának irányelveit és területeit is a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alapján elfogadott programozási dokumentum, a Közösségi Támogatási Keret (KTK) tartalmazza. Magyarországon a turizmuspolitika igazából a 1990-es évek második felében foglalta el méltó helyét a fejlesztéspolitika általános rendszerében. Ez annak ígéretét is hordozza, hogy az ágazatban a kormányzati ciklusokhoz igazodó turizmuspolitikát felválthatja a hosszabb távú (legalább hétéves) fejlesztési ciklusokhoz igazodó fejlesztéspolitikai szemlélet. Az 1996/XXI. törvény kimondja, hogy a turizmusfejlesztésben figyelembe kell venni a területfejlesztés céljait és szempontjait. A fejlesztési alapdokumentumok viszont rendszerint fontos kérdésként kezelik e területet. Az elvek szintjén már I. Országos Területfejlesztési Koncepció is meghatározó szerepet szánt a turizmusnak, s ebben az új OTK sem hozott lényeges változást. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT1) megfogalmazott öt prioritáson (GVOP, HEFOP, KIOP, AVOP, ROP) belül a turisztikai ágazat fejlesztését szolgáló intézkedések – önálló prioritásként - végül a Regionális Operatív Programba ( „A turisztikai kerültek, ami Nyugat-Magyarország (azon belül Szombathely) számára – a fejlettségi – A kissé más szerkezetben készült –

mpontjából meghatározó -

II. Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT2) (legalábbis annak 2005.06.06-i munkaverziójában) a turizmus – ismét nem jutván kiemelt kezeléshez - a versenyképességi programon („átfogó n”) belül kap szerepet, konkrét formában csak annak „részcéljai” közt fogalmazódnak meg – „

5

Kovács B.: Az állami turizmusfejlesztés-politika közösségi pillére - Tanulmány a magyar idegenforgalmi ágazat csatlakozás utáni perspektíváiról, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásával kapcsolatos . Turizmus Bulletin 2004/2

12


térségileg ös pozícionálása a nemzetközi turisztikai piacon”, ill. – „táji-természeti és kulturális értékekben gazdag térségeink hazai, és részben a külföldi falusi-

égturisztikai piacon való érvényesülése, ill. ”

A

ként megjelölt nyolc általános közt került említésre a „Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások

fejlesztése”, az alábbi kifejtésben: „A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes

infrastruktúra, és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten össze térségenkénti harmonizálását, hogy a hazai térségek jól kommunikálható, versenyképes célterületként jelenjenek meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon.” (Érdekessége az NFT2-nek, hogy az, az országos területfejlesztési koncepcióban rögzített célok

érvényesítése érdekében szakterületenként megfogalmaz bizonyos

ajánlásokat a szakpolitikák számára terü

A

Turizmusfejlesztési Koncepcióban.) Új eleme a II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek, hogy az magába foglalja az egyes régiók – saját maguk által megfogalmazott - fejlesztési céljait is. A Nyugat-Dunántúli Régió turizmussal eit ld. a „A Nyugat-Dunántúli Régió fejlesztési programja” c. fejezetben. Az NFT mögött álló (annál átfogóbb) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OTK) tervezetében (2005.06.29.) megfogalmazott

szerint „a feldolgozóipar és a ”. E témakörön belül

kiemelésre kerül – a feldolgozóiparhoz kapcsolódó szolgáltatások és az infrastruktúra fontossága mellett – az is, hogy „a szolgáltatások közül különösen a turizmusban vannak jó adottságaink”, s hogy „a természeti adottságokra, a magas színvonalú gyógy- és wellnessszolgáltatásokra, valamint a kultúrára é ”, és „a

13


gazdaságban és a kultúrában is szorossá válik”. E megfogalmazások mind a turisztikai fejlesztések, mind a határmenti kapcsolatok tekintetében harmonizálnak a szombathelyi szándékokkal és törekvésekkel; hátteret, hivatkozási alapot kínálnak azok számára. Az

szakmai-fejlesztéspolitikai

fontos szempontként fejlesztéspolitika döntési és finanszírozási rendszerének várható alakulása is. Ezzel kapcsolatosan regionalizáció”, s a „regionális és kistérségi szinten is szükség van az intézményrendszer . E két szint (a

k

kérdése) Szombathely esetében is figyelmet érdemel. A Nyugat-Dunántúli Régió fejlesztési programja A jelenleg (2005-ig)

Vállalkozási- és

technológiai innováció prioritás „Kilátó” –

A kiemelt turisztikai vo

c.

általánosan megfogalmazott program céljai közt szerepel a „ egyéb turisztikai szolgáltatáshoz alkalmas adottságainak kihasználására építve a térségekben ”, de konkrétumok csak a termál- és gyógyturizmus fejlesztése tárgyában olvashatók. Szombathely turizmusa szempontjából talán fontosabb része a dokumentumnak az „Örökségünk – a kulturális örökség és az épített környezet védelme” c. program (az „

” prioritáson belül), melynek megnevezett akcióterületei (1. Kulturális

hagyományok programja; 2. Régészeti program; 3. Múzeumprogram; 4. Kastélyprogram; 5. Településszerkezeti program) mind érinthetnék (illetve érinthették volna) a várost – -megvalósulás esetén.

tervezésben: az eddig elkészült anyagok is nagyobb terjedelmet szentelnek neki, s a regionális -ben a Nyugat-Dunántúli

szöveget tartalmazza:

14


„6. A PANNON ÖRÖKSÉG MEGÚJÍTÁSA ÉS A NYUGAT-DUNÁNTÚLI TURISZTIKAI TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE A változatos földrajzi-táji adottságok, (öt ország-hét nyelv és népcsoport) együttélése eredményeként kialakult sokszín -táj, valamint az ezeréves Pannonhalmi Szent-Benedek rendi

gazdaságfejlesztésünk kulcs-területe. Célok: termálvízkincs hasznosításához Ø gyógyító szolgáltatások és a turisztikai, valamint rekreációs kínálat célcsoportfejlesztése, valamint új egyedi arculatú egészségturisztikai fejlesztések, beruházások ösztönzése; Ø A régió kiemelt turisztikai beruházásainak (regionális turisztikai víziók), termékeinek és kiemelt desztinációinak integrált turisztikai fejlesztési programjainak támogatása; Ø Pannon kulturális fesztiválok 10 éves programjának, valamint a múzeumok, színházak koncert- és bemutatótermek látogatóbarát, modern XXI. századi fejlesztési és beruházási programjának támogatása; -SopronØ A regionális örökségre építve a kastély, vár hálózat fejlesztése Nagycenk-Pannonhalma-Sárvár-Körmend-Egervár-Keszthely) és a történelmi belvárosok, kiemelt kciója, látogatóbarát menedzsment rendszereinek fejlesztése; Ø A természeti, táji értékekhez hasznosításához kapcsolódóan szükséges az ökoturisztikai és natúrparki fejlesztési programok támogatása a Nemzeti Parkok területén és a védett területeken, (kiemelten a -Balaton térségében, továbbá a Rába, Mura, a Kerka, a Csörnöc -Zalában); Ø Az aktív turizmus (kiemelten kerékpáros, lovas és vízi) és a rekreációs kínálat regionális fejlesztése, a regionális kerékpárhálózat és a kiemelt regionális kerékpáros desztinációk hiányzó kerékpárút szakaszainak és hálózati szolgáltatásainak fejlesztése; Ø A turisztikai célú programok megvalósításához szükséges a régió turisztikai intézményrendszerének megújítása (desztinációs menedzsment szervezetek felállítása).”

A megjelölt fejlesztési célok és beavatkozási területek közül több Szombathely számára is figyelmet érdemel és kapcsolódási pontot jelent. Az aláhúzással jelölt szövegrészek kifejezetten olyan konkrét fejlesztési-

-

formális vagy informális fórumain. Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia

fejlesztési koncepciók is melyek –

– sok tekintetben

konkrétabb iránymutatást nyújthat a lokalitások számára. A nemrégiben elkészült Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (a 2005. augusztusi állapotában) bizonyos szempontból –

- túlságosan „felülnézeti” ahhoz, hogy

közvetlenül hasznosítható legyen, más szempontból viszont mutat , támpontokat szolgáltat.

hogy „a belföldi turizmus j 15


egészségturizmus és a A „félhomály” hátterében azon elvi alapvetés áll, miszerint

a turizmus állami irányítása”, emellett „a régiók feladata az egyéb fejlesztési területek/termékek meghatározása, a prioritások kialakítása”.

alábbiak (a lista sorrendje fontossági sorrendet is jelöl): Ø

Egészségturizmus (gyógyturizmus és wellness)

Ø

Örökségturizmus, azaz kulturális értékeken alapuló turizmus (az örökségturizmus kiemelt területei alatt az alábbiakat értve: a kulturális örökség helyszíneken belül a világörökségek

nemzeti

parkok, a lovas turizmus, a falusi turizmus, a gasztronómia és borturizmus, valamint a kiemelt rendezvények.) Ø

Kongresszusi turizmus (nagy létszámú, nemzetközi rendezvények)

A dokumentum rögzíti a alap

hangsúlyozása

mellett,

t is, azon elvi miszerint

a

mutató

adottságok/attrakciók/termékek „fejlesztése térségi szinten kell, hogy történjen, így a regionális és kistérségi turisztikai szervezetek feladata”. A termékfejlesztés megjelölt irányai:

Ø

rendezvények,

Ø

kastélyok, várak,

Ø

történelmi városok,

Ø

vallási turizmus,

Ø Aktív turizmus Ø

kerékpáros turizmus,

Ø

természetjárás,

Ø

vízi turizmus,

Ø

kempingezés,

Ø

golfturizmus, 16


Különösen a kulturális turizmus kapcsán érdemes a kiemelésre a turizmusfejlesztés területi prioritási közül az alábbi megforgalmazás: prioritást élveznek (egyéb szempontok mellett) a „kulturális örökség attraktív helyszínei: kisvárosok, történelmi városközpontok, kulturális világörökség esek, kiemelt fesztivál- és

hatékony turisztikai hasznosításnak (hazai, határon átnyú kulturális utak,…)” A program célstruktúrájában (2. ábra) jelennek meg, „turistafogadás feltételei”, attrakciófejlesztés,

, hatékony

menedzsment”). Ezen elveknek és irányoknak a turizmus ágazaton belüli érvényre

azonban a stratégia megvalósulás k

(bb) feltételrendszerhez juttathatja az egyes

területek/települések saját törekvéseit. Különösen ígéretes a program finanszírozási háttere: amint a 3.

-

idegenforgalmi fejlesztésekre rendelkezésre álló források összege. 3. táblázat: A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (tervezett) forrásai 2005-2013 (millió Ft, 2004-es árakon)

Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen Mindösszesen

EU

Hazai társfinanszírozás

Turisztikai

6.896 8.934 26.305 28.497 32.881 35.073 35.073 30.689 30.689 235.034

2.332 3.022 8.898 9.639 11.122 11.864 11.864 10.381 10.381 79.501

9.157 13.000 14.000 15.000 15.500 15.700 16.000 16.300 16.524 131.181

Regionális** 2.000 3.500 7.456 7.812 8.200 8.495 9.094 9.766 10.160 66.483

Helyi (önkormányzati) 238 308 906 982 1.133 1.208 1.208 1.057 1.057 8.096

Magán n.a. n.a. 73.925 80.085 92.406 98.566 98.566 86.245 86.245 616.038

1.136.333

* MT Rt / nemzeti desztináció menedzsment szervezet(ndmsz) ** 2007- regionális desztináció menedzsment szervezet(rdmsz) Forrás: Nemzeti turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. Magyar Turisztikai Hivatal, 2005. augusztus

17


Mindezen általános jelenségeken túl külön említést érdemel a dokumentum néhány olyan eleme, melyek vetületei a városi stratégiát is érinthetik: ilyen az intézményrendszer változása és ilyenek az ún. „horizontális célok”.

a „szolgáltatókhoz és

megismertetése, illetve kihasználása érdekében szükséges – a Tourinform irodák mellett! helyi desztináció menedzsment szervezetek (hdmsz) Emellett javasolja (támogatja) a stratégia a áltatók, szakmai szervezetek és az önkormányzat részvételével, a település turizmusának fejlesztése érdekében alakítandó turisztikai egyesületek létrejöttét is. (A helyi turizmuslátogatóközpontok kialakításának fontosságát is.) 2. ábra: A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia rendszere*

*5.2. helyesen (a 116 o. szövegé Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. 126. p. Magyar Turisztikai Hivatal, 2005. augusztus

A horizontális célok (melyek „nem sorolhatók be egy-egy átfogó cél alá, mivel hatásuk mind az öt pillérre, azaz az egész turizmus ágazatra érvényesek) abból a szempontból is fontosak, hogy ezek érvényesülése a helyi fejleszt

18


projektek sikerének esélyét. E horizontális célok az „élménylánc kialakítása”, a „fenntarthatóság megvalósítása”, az „

” és a „határon átnyúló

turizmusfejlesztés” és az „ifjúsági turizmus” (egyes helyeken a szövegben: „piaci szegmensek”). E célok közül Szombathely esetében a „határon átnyúló turizmusfejlesztés” . Regionális turizmusfejlesztési stratégia

szempontjából lényeges kérdés, hogy a régió – a fentiekhez képest már egyedi projektek szintjére kihatóan eléggé konkrét - turizmusfejlesztési stratégiája miként kezeli a várost. Azzal kapcsolatosan nemcsak az megnevezett beavatkozási területek érdemelnek figyelmet, hanem – tekintettel - a stratégiaalkotás folyamata és Szombathely érdekartikulációs képessége is. Szombathely belül

t sem

a régión a szóban forgó

alapdokumentumban. Ezt alátámasztja a 4. táblázat is, mely - amellett, hogy listázza a , mely -orientációval összefüggésben finanszírozási vetületei is vannak - felhívja a figyelmet arra is, hogy (ha a pontos szám vitatható is) csekély ma még az igazán markáns,

ennyisége a

városban. A lista e számbavételi szándékon túl azt is illusztrálja, hogy milyen gyenge ma (volt a közelmúltban?) a város turizmusának „önfelmutatási”, érdekartikulációs képessége. A hiányosságai – tekintve, hogy nem egy „tét – a fejlesztési kilátásokra is hatással lehetnek, s azok . Ami a program régiós szinten rögzítetett fejlesztési irán

javasolt stratégia (öt operatív programja: 1. Tudatos termékfejlesztés, 2. Marketingtevékenység fejlesztése, 3. kínálat létrehozása

-képzés, 4. Szervezet- és intézmény-fejlesztés, 5. Komplex yógy- és termálturizmus fejlesztésének központi

szerepe.

19


4. (a regionális turizmusfejlesztési program helyzetértékelése szerint) Nemzetközi Kulturális- és örökségturizmus X

temények, múzeumok, kiállítások Kulturális rendezvények

Vallási események Aktív turizmus Kerékpározás Víziturizmus zés Természetjárás Lovasturizmus Horgászturizmus Vadászturizmus Egyéb sportSportrendezvények Gasztronómia és borturizmus Falusi turizmus Konferenciaturizmus Rendezvények, kiállítások Gyógyturizmus

X

X

X

Savaria Történelmi Karnevál

Savaria Karnevál (?!), „Tavaszi Napok” (sic), Szent Márton Napok X

X X X X X X X X X X X

Iseum, Zsinagóga, Püspöki palota, Székesegyház, Papi szeminárium, Eölby ház X (!?) X

X

X X X X X X X (kategória nélkül X X

X X X X X X X X X

(kategória nélkül) Szombathely X

X illetve szakvásárai. X

X

Szombathely

Forrás: Nyugat-Dunántúli Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja, Horwath Consulting Szállodai és Idegenforgalmi Tanácsadó Kft. & Szemrédi Turizmus Tanácsadó Konzorcium, Budapest, 2000. október 30. alapján

A program kívánatos fejlesztéseket tárgyaló részében az általános (minden térségre/városra Szombathely nevesítve csak kevés (pontosan négy) helyen jelenik meg: Ø

„Információs irodahálózat fejlesztése és karbantartása megvalósult, amennyiben létrejött a szombathelyi Tourinform Iroda)

Ø

„kisebb konferenciák, szimpóziu az

„Új

konferenciaközpontok

konferencia Ø

létesítése” programnál („megyei jogú városok

nek fejlesztése”)

a „Gyógy- és termálturizmus fejlesztése „Helyi

Ø

” közt és

” programnál;

A „Komplex programkínálat kialakítása (események, rendezvények)” intézkedésen belül, a „Rendezvények támogatása” program számol a Savaria Karnevállal is.

20


A regionális turizmusfejlesztési program felülvizsgálata esedékes, Szombathely régi és új attrakcióinak és kijelölt fejlesztési irányainak beépítése az új programozási dokumentumba fontos feladat,

-nyilvánító szerepet kell

játszania a régió turisztikai döntéshozó és menedzsment szervezetek irányában (RMI, RIB).

3. SZOMBATHELY TURIZMUSA - HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. Történeti áttekintés Szombathely turizmusa szinte egy már céltudatosan alkalmazták a mai értelemben vett utazást, amely már nemcsak a hódító hadvezérek utazásait, vagy a kereskedelmi, vallási célú utazásokat jelentette, hanem a

usz, melyet a napjainkban oly divatos turisztikai termék, a „wellness” és

visszaesett. A középkori keresztény normákkal ellentétes felüd

A utazás, a turizmus pozitív oldalai. Nagykanizsa-i vasútvonal, majd a Budapest-

-Graz-

kulturális központjává vált. sajtó 1908-ban már dicséri

környékén található forrásokra, amely az idegenforgalom szempontjából hasznosítható volna. ban a korabeli re

236 belföldi és 3.378 külföldi érkezett a

21


A harmincas évek még nagyobb lendületet hoztak a város idegenforgalmában. 1933-ban Szombathelyi Idegenforgalmi Kalauz címmel 32 oldalas összeállítás jelent meg a városról fotókkal illusztrálva. Ebben az évben 41.534 vendég fordult meg a városban. 1936. február 6-án megválasztották a város idegenforgalmi bizottságát. Ugyanebben az évben

városról 28 ezer példányban magyar, német, francia, angol és olasz nyelveken. Ekkor már -ban az akkori Szentháromság tér) kapott új üzlethelyiséget. 1937-ben a kereskedelmi és közlekedési miniszterhez benyújtott kérelem alapján olást, amely azzal a kedvezménnyel járt együtt, -os vasúti kedvezményt kaphattak. A 30teljesen visszaszorította. Csak az 1960-

-ben a Vas Megyei Tanács

váll Az 1960-as, 1970-es években nagy lendületet vett a város idegenforgalma, mind kínálati, mind a vendégforgalom terén. Szombathely nyugati területén létrejött a város zöldövezeti, rekreációs központja, a Csónakázóváros nagy rendezvényei, Savaria Karnevál, Savaria Nemzetközi Táncverseny, Savaria Nemzetközi

Röplabdatorna,

Iseumi

operajátékok

nagy

látogatottságnak

örvendtek,

országhatárainkon túl is ismertté tették a város nevét.

unióból, Lengyelországból ahonnan csillagtúra-

-

forgalmi szolgáltatásokat is igénybevettek: étkezés, idegenvezetés, kulturális programok.

22


A turistaforgalom az 1980-

ságrendet ért el. (1989-ben 104.930

vendég 246.051 vendégéjszakát töltött el Szombathelyen.). A háttérben azonban mindvégig sége. A rendszerváltás utáni változások, a szocialista világrendszer felbomlása az 1990-

szocialista csoportok, szétesett a belföldi támogatott szociálturizmus rendszere, emelkedtek az árak, a szolgáltatások színvonala nem érte el a nyugat-európai kínálatét.

már az Interneten keresztül is elérhet

tokában hozza.

döbbenni az 1970-es, 80-as évek kényelme után, hogy nem elég ölbe tett kézzel ülve várni a turistát.

1994-ben Szombathely város vezetése elkészíttette a város turizmusfejlesztési koncepcióját.

azonban azok folyamatos fenntartása, továbbfejlesztése, és az ezekhez szükséges fedezet folyamatos rendelkezésre bocsátása; Ø megalakult a város turisztikai információs irodája (Tourinform) ; Ø a város irányításán belül külön szakmai bizottság foglalkozik a turizmussal; Ø évente kiadásra kerül a város nagy rendezvényeit tartalmazó eseménynaptár; Ø létrejött az útbaigazító táblarendszer; Ø a városnak internetes turisztikai honlapja készült; Ø fesztiválok idején megvalósul a város fesztiváli felzászlózása; Ø nagy sikerrel újra indult a Savaria Történelmi Karnevál; Ø

;

Ø

;

Ø az egy Ø próbafúrás

; .

23


st tartva azok továbbfejlesztése.

3.2. A kínálat értékelése 3.2.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Földrajzi fekvés Szombathely a Kisalföld délnyugati részén, nem messze a nyugati országhatártól fekszik.

autópálya), Graztól

Zanat községeket. A patakok mentén gyöngysor-

lepülések

csatlakozása a város észak-déli irányú tengelyét közel 13 km hosszúságúra növelte. kavicsos h

-völgységnek -hegység déli lábaira támaszkodó pliocén-kori dombok húzódnak. Szombathely tehát a síkság és a hegyvidék találkozásánál kialakult jellegzetes „vásárváros”, ezen a helyen valamikor szombati napokon tartották a vásárokat. Innen származhat a Szombathely elnevezés.

összefüggésben áll hajdani vásárváros jellegével. Már helyének

kultúra ipari termékei. De itt ment észak felé a rómaiak állandó kereskedelmi útvonala is, a

Arról pedig, hogy Szombath

24


Növényzet Szombathely parkjait és jellegzetes fasorait a 19. kezdeményezésére kezdték telepíteni, melyek többsége napjainkban is meghatározó részei a városkép

Kálmán út, Zrínyi utca, Bagolyvári sétány), de az egykor létrehozott parkok, zöldterületek ma is kellemes színfoltjai a városnak: Brenner park, Gayer park, Ezredévi park, Szent István park,

Szakközépiskola melletti park, a Markusovszky Kórház parkja, a Gyöngyös-, és a Perintpatak mentén kialakított sétányok, a Paragvári út, Jáki út fasora, bogáti kastély parkja,

büszkélkedhet, amelyet az 1890-es években alapozott meg Dr. lombosfák mellett figyelemreméltó az arborétum magnólia gy jteménye is. Napjaink újabb zöldterületei a 60-as, 70-es években alakultak ki, melyek közül a Csónakázó-

Eml örökzöldekben. A mai Szombathelyt csaknem körülölelik a zöld területek: északról a Kámoni Arborétum, -

kertje, a bogáti kastély

parkja övezi a várost. A város zöld területeinek a védelme és növelése a környezetvédelmi szempontok mellett turisztikailag is elengedhetetlen feladat. A város lakóinak és az idelátogató turistáknak egyaránt a pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás helyszínéül szolgálnak. Vízrajz van. Patakjai aránylag -

a patak egy

csatornán keresztül látja el vízzel a hajdani Kenderesi téglagyár gödreinek helyén létesült Horgász- és Csónakázó-tavat. A városon két patak folyik keresztül, a Gyöngyös és a Perint. ásában.

25


Éghajlat

kiegyenlítettséget az atlantikus légtömegek beáramlása okozza, melye csapadékot is hoznak. A csapadék az év folyamán szabályosan oszlik el. A csapadékos napok száma az évi 130városnak, az Alpok friss leheletét hozzák magukkal. Az uralkodó nyugati, északnyugati szelek kellemetlen hatásától a várost félkörívesen telepített parkövezettel kívánják megoltalmazni. Ennek egyes részei már meg is vannak, mint például a Csónakázó-tó moni arborétum. Állatvilág Szombathelynek és közvetlen környékének spontán állatvilága színes és gazdag képet nyújt. , a vaddisznó, a róka és a nyúl. A vi

k. A környék kis ragadozói a nyest és a

görény. A patakok és a létesített tavak (Horgász- és Csónakázó-tó) gazdag halállománnyal rendelkeznek. A madárvilág is változatos. A kámoni tavakon költ a kisvöcsök és a vízityúk. A Perint magas partján vájt üregekben költ hazánk egyik legszínesebb, aránylag ritka madara, a jégmadár. A parkokban a leggyakoribb a feketerigó és a balkáni gerle. Ugyancsak a Balkánról jött hazánkba a balkáni fakopács, a parkokban, útszéli öreg fák odvában költ. A csókák és a vetési varjak is bevonultak a városba. Utóbbiak a Kórház és a Pelikán park nagy fáin fészkelve keltenek nagy zsivajt. Sarlós fecskével is találkozunk, a város épületeinek nyílásaiban fészkel. indulnak vadászatra. A parkok, arborétumok, utcai fasorok vonzzák a téli vendégeket is, a csíz, a pinty, a

Termálvíz A város természeti adottságai közül az egyik legnagyobb érték a termálvíz. 1959-ben, ola

hasznos. 1962-

26


-ban megnyílt fedett uszoda földszintjén kialakított Nappali Kórházban alkalmazzák. Több tanulmányterv is készült a szé

gyik sem került megvalósításra.

3.2.2. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

a városok belvárosi része a fennmaradt épületekkel vonzza a turistákat. A templomok, székesegyházak sem csupán

töltenek be a kastélyok, ennek

múltját, gy jteményeit, használati tárgyait bemutató kastélymúzeum, a hozzá tartozó parkokban a növényritkaságok bemutatása, s emellett a kastélyban szállodai és rendezvény típusú szolgáltatások nyújtása. A régi épületeken, templomokon, kastélyokon kívül a

a turizmusban.

Épületek, intézmények, épületmaradványok, feltárt romok emlékeztetnek a múltra, teszik azt

Ezek közül vannak, amelyek a turisták által is évtizedek óta ismertek, látogatottak, de vannak olyan értékek, amelyeknek mi magunk is napjainkban fedezzük fel turisztikai értékét.

eszébe jutnak? Ø az ókori Savaria emlékei, a Romkert, és az Iseum, Ø a 18. századi barokk építészet remekeként fenn maradt egységes barokk tér épületei közül a Székesegyház, Püspöki Palota, Ø esetleg még a Vasi Múzeumfalu. De már nem biztos, hogy ismerik, és megtekintik: Ø

bemutatásának),

27


Ø ahol a város múltjának, történetének bemutatása mellett, egyházi kincseket láthatunk, Ø a Püspöki Palota termeit, festményeit, amely jelenleg egyéni turisták részére nem

utánjárással, külön engedéllyel tekinthetik meg. Ez a páratlan kultúrtörténeti érték a

És még sorolható

tóhelyek, kis galériák.

Ø Járdányi Paulovics István Romkert Ø Iseum Romkert Ø Egyházmegyei Múzeum – Sala Terrena Ø Püspöki Palota Ø Egyházmegyei Könyvtár Ø Savaria Múzeum Ø Smidt Múzeum Ø Zsinagóga Ø Vasi Múzeumfalu Ø Ø Ø Szombathelyi Képtár Ø

úsági Központ

Ø Ø Berzsenyi Dániel Könyvtár Ø Isis Galéria Ø Irokéz Galéria Ø Savaria Tourist Galéria Ø Vitalitas Galéria Templomok Ø Székesegyház Ø Szent Márton (Domonkos) templom Ø Szent Erzsébet (Ferences) templom Ø Szalézi templom

28


Ø Kálvária templom

Ø Ø Ø Kastélyok Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Zwitkovich - kastély – Bagolyvár Kámon - Reiszig - kastély Kámon - Saághy - kastély Herény - Gothard - kastély Olad - Ernuszt - kastély Gyöngyöshermán - Szegedy - kastély Szentkirály - Zarkaházi Szily - kastély Bogát - Festetics - kastély

Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Szily János szobra Szentháromság szobor Berzsenyi Dániel szobra Batthyány szobor Horváth Boldizsár szobra Éhen Gyula szobra Szent Márton szobor , a Savaria téren Derkovits szobor a Derkovits lakótelepen

„Szombathelyi polgárok” szoborcsoport -téren

Kilátók (templomtorony, vártorony, kilátó), ahonnan az egész város és környéke belátható, ahova a majd gyönyörködni a város panorámájában. Régi v 29


kimondottan ezzel a céllal építették 1936viharai közepette feledésbe merült, állapota folyamatosan romlott. 1985-ben felújították, az

leromlott, újra feledésbe merül. Irodalmi emlékek 1787-

A Székesegyházzal szemben álló Szily János utca 4. sz

-

-tól

a hat osztályos szombathelyi gimnázium és két évfolyamops bölcseleti líceum, amelynek Széchenyi István is növendéke volt.

tették: Kultsár István, Bitnitz Lajos, Szilassy László, Lipp Vilmos, Kunc Adolf, Kárpáti Kelemen. 1902-

Gazdag Erzsi

-ben hunyt el, a Jáki

Ugyancsak Szombathelyen született Weöres Sándor 1913. június 22-én. Bár gyermekkorát Csöngén töltötte, középiskolai éveiben visszatért Szombathelyre. Szá

létrehozója. Szombathely különleges irodalmi emléke James Joyce regényéhez, az Ulysseshez

család. 2004-ben a Bloom háznál Joyce szobrot is állítottak. A Bloom napot a világ nyolcvan városában ünneplik minden év június 16-án, mely Szombathely város programkínálatának is jó néhány éve része.

30


akik

munkásságuknak állít emléket, ezen kívül nevüket a városban emléktáblák, közterek,

büszkék rájuk:

Békefi Antal népzenekutató, Bitnitz Lajos nyelvész, matematikus, Derkovits Gyula

ifjúsági író, Gáyer Gyula botanikus, Géfin Gyula Szombathely történetének kutatója, Koncz án irodalmár, Magyar László -Szabó István akadémikus, Pável Ágoston

nn János és Reismann Marian

építész, Zalai Tóth János építész, stb. Vallási emlékek született Savariában, a legenda és a hagyomány szerint a mostani Szent Márton plébániatemplom helyén egykor állt házban. A középkor eresték az évszázadok folyamán. Francia kezdeményezésre zarándok-útvonal jött létre a Márton püspök tours-i sírjától egészen Szombathelyig. A Szent Márton Európai Zarándokútvonal azokat az európai városokat köti össze, ahol a tours-i püspök élete során megfordult. Az útvonalhoz tartozó zarándokhelyeket Szent Márton lábnyomával fémjelzik. A város másik vértanúja Szent Quirin idegenforgalmi vetületei lehetnek. (E nevet Északnyugatnagy tisztelet övezi, addig Magyarországon az évszázadok során szinte teljesen megfeledkeztek róla –

helyen is csak néhány éve van emléktáblája és

emléknapja.) Sisac-kal körvonalazódó kapcsolatok (mely város helyén egykor szintén a római birodalom egy települése állt, és ahol annak idején Quirin püspökként szolgált).

31


Összességében: b

hasznosítását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok a turistáknak csak különféle attrakciókkal, rászervezett progra

-

hosszabb tartózkodásra is bíró rendezvényei). A város turisztikai adottságait értékelve nem szabad figyelmen kívül hagyni Szombathely központi -hegy, stb. és Ausztria határmenti területeinek bejárásához.

3.2.3. KÖZBIZTONSÁG A közbiztonság állnak rendelkezésre információk és adatok. Az idegenforgalom szempontjából frekventált, június-július–augusztus hónapokról kapott adatokból levont következtetések jellemzik az év többi hónapját is. A turizmus szempontjából fontosak a lopások és a vagyon elleni

-ban 780, 2004-ben 787, míg 2005. év június július hónapjában 526, tehát 2005évihez hasonló adat várható. orán stagnáló tendenciát mutat. A betöréses lopások száma, 2003. nyarán 52, 2004-ben 61, 2005 vizsgált két hónap 42. A zse

2003-ban 8, 2004-ben 11, 2005. június-július hónapban 4.

Szerencsére elmondható, hogy a gépkocsi feltörések és gépkocsi lopások száma minimális, 2003-nyarán 2, 2004-ben 3 és 2005-ben pedig 1 lopásról érkezett bejelentés. Nem jelle

beszélhetünk. Ez megnyugtató információ a személygépkocsival ideutazó külföldi és belföldi turisták körében.

32


az információk szerint nem történt külföldiek terhére elkövetett

l alkotott kép kialakítására.

helyen legális és illegális körülmények között zajlik. Elmondható viszont, hogy ezzel

Felmerült még a droggal kapcsolatos visszaélések kérdése, melynek vizsgálata során megállapíthatjuk, hogy Szombathelyen jelen van a fiatalok körében a drogfogyasztás, a megye viszont tranzit szerepet tölt be ezen a téren, ezért Magyarországon, a nem túlzottan

i.

egyaránt megtalálhatók. Parkolókban, bevásárló központok környékén, leginkább külföldieket leszólítva alakítják a város idegenforgalmi arculatát. A közlekedési balesetek száma 2003-2004 között emelkedett, 48-ról 67-re, ami 2005. év két nyári hónapjának számait vizsgálva várhatóan stagnál, június-július során 41. Ami örvendetes, hogy a halálos és a súlyos esetek száma csökkent, bár ezzel együtt viszont a

ellátva, m

, diszkó-balesetek problémáját, mely havonta 2-3 balesetet jelent a térségben. Az ittas vezetés száma viszont Szombathelyen és környékén csökkent.

3.2.4. SZÁLLÁSHELYEK

33


Az 1990-es évek elején a statisztikai nyilvántartások szerint Szombathelynek három

yancsak szezonális üzemeléssel). A 90-

mentek át. 5. táblázat: Szombathely szálláshely-

- 2005. évi állapot

Szállástípus Szállodák ****

Szálláshely neve Claudius Hotel Park Hotel Pelikán Hotel Wagner Szállodák *** Amphora Hotel Gerendás Hotel Józsi bácsi szállodája Hotel Ciao Amico Hotel Fortuna Vadász Hotel Szállodák ** Hotel Liget California Hotel László Hotel Panziók Alvég Panzió Arany Sólyom Panzió Kispipa Panzió Perintparti Panzió Motelek Sunset Motel Sportcsarnok Motel Okt.Közp.szállása Martin MÁV Rt. Regionális Oktatási Központ Tópart Kemping Kollégiumok

Szobaszám 97 42 12 19 24 15 11 10 8 38 11 10 28 6

31 4 37

218 100 25 50 49 35 33 26 20 98 25 22 69 18

110 14 69

BDF Kollégiuma I. BDF Kollégiuma II. Keresk.és Vendégl. SZKI Kollégiuma Péterfy Sándor Középiskola Kollégium Puskás Tivadar Szaközépiskola Kollégiuma Szilágyi Erzsébet Középiskolai Leánykollégium Kollégiuma I. POTE Eü. Kollégiuma II. Savaria Szakközépiskola Kollégiuma

34


Teleki Blanka Szakközépiskola Kollégiuma , Királyné Kerék Anikó

Napjainkban a városban három négy csillagos, hat három csillagos szálloda, négy két

üzemel egész évben, ezen kívül ugyancsak egész évben fogadnak turistákat a kollégiumok

végéig) a kemping faházakkal valamint a sátor-, lakókocsiiskolaszüne A szálláshelyek földrajzi elhelyezkedése jónak mondható, többségük a belvárosban illetve a

útvonalak mentén.

kezd lenni a szálláshely-alapszolgáltatáson kívül az egyéb szolgáltatások (étterem, bár, fitness, jacuzzi, fedett medence, stb.) biztosítása a szállodán belül. 6. táblázat: Szombathely szálláshely-kapacitásának megoszlása típusok szerint

Szállástípus Szállodák Panziók Turistaszállások Egyéb (kempingek, ) Kereskedelmi szállás összesen Magánszállásadás Szálláshelyek összesen

1993. egység 3 4 1 2 10 -

1993. f 516 617 600 348 2 081 198 2 279

2003. 2003. egység f 6 448 14 694 3 392 3 354 26 1 888 186 2 074

2004. egység 8 11 4 1 24 -

2004. f 534 1200 682 347 2 763 174 2 837

Forrás: KSH

Az 1993. és a 2003. évi statisztikai jelentések adatait vizsgálva (ld. 6. táblázat), ha csak

nem növekedett volna Szombathely szálláshelyeinek száma. A számok mögött azonban a

Ø -besorolás és kapacitás változott, Ø az 199

35


Ø a szálláshelyek megnevezése nem mindig azonos a statisztikai besorolás szerinti elnevezéssel (pl. a szálláshely nevében a szálloda vagy hotel szó szerepel, de besorolás szerint nem hotel, hanem panzió kategóriába tartozik, vagy pl. a kollégiumok 1-2 ágyas vendégszoba szálláshelye panzió besorolásba, a több ágyas szobái turistaszállás kategóriába tartoznak, stb.), Ø -2003-ban

növekedésében. Ø -bár a 2megjelenése, illetve a szezonalitásuk kissé torzítják az adatokat, de a statisztikai nyilvántartásokban csak ezen bontás szerint áll rendelkezésre adat, illetve összehasonlítás

Összegezve megállapíthatjuk, hogy a szálláshelykínálat terén az elmúlt tíz évben pozitív

-kapacitás szállástípusonkénti megoszlását vizsgálva a

Bár abszolút számértékben nö mégis a szállodák 2003-ban még 23,7 %-át, 2004. évben már csak 19,3 %-át nyújtották az -kapacitáson belül a panziók szerepe, 2003-ban 36,8 %, 2004-ról, 2004. évben 24,7 %-ra. Az egyéb

minimáli

-kapacitáson belüli

arányuk a 2003.évi 18,7 %-ról, 2004. évben 12,6 %-ra csökkent.

ntett kapacitása, amely mind kapacitás, mind vendégforgalom terén

3. ábra: Szombathely kereskedelmi szálláshely-kapacitásának megoszlása típusonként 2003

2004

36


turistaszállások 21%

panziók 36%


egyéb 19%

szállodák 24%

egyéb 13% panziók 43%

szállodák 19%

Forrás: KSH

A szálláshelyfejlesztés és a városi pr elmozdulás tapasztalható pozitív irányba a szálláshelyek vendégforgalmát tekintve. 7. kereskedelmi szálláshelyek és magánszállásadás szerinti megoszlásban Szálláshelyek összesen Kereskedelmi szálláshelyek Vendégek Magánszállásadás Szálláshelyek összesen Kereskedelmi szálláshelyek VendégMagánszállásadás éjszakák Szálláshelyek összesen

1993. 47 383 92 959 1,96

2003. 52 974 1 366 54 340 107 901 8 200 116 101 2,14

2004. 53 232 942 54 174 103 522 4 224 107 746 1,99

Forrás: KSH

8. táblázat: Szombathely szálláshelyeinek vendégforgalma szállástípusonként, 2003. Szállástípus Szállodák Panziók Turistaszállások Keresk. szálláshelyek összesen Magánszállásadás Szálláshelyek összesen

Vendégek Vendégéjszakák száma száma 20 008 41 851 20 501 43 377 7 647 12 505 4 818 10 159 52 974 107 901 1 366 8 200 54 340 116 101

2,09 2,12 1,63 2,11 2,03 6,00 2,14

Forrás: KSH

(A magánszállásadásná

szállnak meg. A hivatásturizmus egy sajátos formája valósul meg ebben az esetben.)

37


4. megoszlása szállástípusonként 2003. évben vendégszám magánszállásadás 9%

egyéb 17%


turistaszállodák szállások 22% 14%

panziók 33%

egyéb 9%

panziók 38%

vendégéjszaka

magánszállásadás 2%


szállodák 37%

egyéb 10%

magánszállásadás 6%

szállodák 36%

panziók 37%

Forrás: KSH

Szombathely szálláskínálatát és vendégforgalmát a szomszédos megyeszékhelyek kínálatával és forgalmával összevetve (9. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a hasonló adottságokkal

me szálláskapacitáson. Utóbbinál reálisan látnunk kell a két város adottságai közötti különbségeket: földrajzi elhelyezkedése (Bécs Budapest között félúton az M1-es autópálya mentén), ipari, gazdasági fejlettsége, kulturális kínálata, stb. felülmúlja városunk adottságait. 9. táblázat: A szomszédos megyeszékhelyek kereskedelmi szálláshely-kapacitása és vendégforgalma 2003. évben Szoba

Vendég külföldi

1 453 Szombathely 554 Veszprém 547 Zalaegerszeg 571

4 516 1 888 1 512 1 642

92 818 52 974 25 459 33 709

55 188 11 039 8 561 7 109

Vendégéjszaka

249 806 107 901 67 055 64 806

Átl.tart. külföldi

118 381 28 355 18 721 16 101

2,69 2,03 2,63 1,92

Forrás: KSH

és vendégforgalma. Ez az összehasonlítás nem Szombathely vendégforgalmát kívánja rmékkínálat milyen mér

(ld. 10. táblázat). Hévíz és Zalakaros esetében az

egészségturizmus (termál-, gyógy-, wellness-) kínálata, Hévíz esetében még a páratlan természeti környezettel is párosulva; Keszthely esetében a természeti adottságok (Balaton,

38


don, hogy intenzív turisztikai fejlesztésekkel (szállodai fejlesztések, nemzetközi konferencia turizmusra alkalmas technikai

10. táblázat: Nyugat-Dunántúl kedvelt turisztikai célpontjainak kereskedelmi szálláshelykapacitása és vendégforgalma 2003. évben Szoba

Vendég külföldi

Hévíz Zalakaros Keszthely Sopron Szombathely

2 328 645 1 078 1 621 554

5 585 2 447 5 029 5 489 1 888

171 150 53 064 52 005 142 485 52 974

97 986 20 261 25 905 39 756 11 039

Vendégéjszaka

953 128 247 685 189 854 359 341 107 901

Átl. tart. külföldi

689 630 144 951 118 709 73 863 28 355

5,57 4,67 3,65 2,52 2,03

Forrás: KSH

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az elmúlt tíz évben javult a város szálláskínálata, de a szálláshelyek nagy része napjainkban is „csak szálláshely”, és nem egy teljes nyaralási

szolgáltatások, amelyek a város m tartózkodásra és nagyobb arányú költésre ösztönözhetnék a turistákat.

3.2.5. VENDÉGLÁTÁS Szombathely térségében 425, a városban 306 vendéglátóhelyet tartanak nyilván. Ebben a szolgáltatási ágban ez átlagosan jó ellátottságot jelent. Nagyon változatos a vendéglátóhelyek arculata, specifikuma. A magyaros

a nemzetközi ízeket felvonultató, olaszos vagy

görög pizzéria, kínai étterem vagy az amerikai steakhouse, kínai, görög, amerikai gyors étkez

, presszók, fagyizók, a gyors hidegbüfék, kocsmák és talponállók,

bárok és klubok valamint zenés szórakozóhelyek szolgálják a vendégeket. Sok jó, színvonalas

kategóriában. Vannak hagyományos magyaros ízeket kínáló, standard ételkínálattal

ételválasztékot kínáló hely. Leginkább a több csillagos szállodák éttermei töltik be ezt a szerepet. A bevásárló turizmus visszaszorulása a vendéglátás területén is komolyan érezteti hatását.

sa. A határmenti

39


, magas színvonalon teljesíteni tudó

Mindenképpe a vendéglátóhely üzemelte

van szükség a szombathelyi vendéglát

3.2.6. INFRASTRUKTÚRA A turizmus oldaláról érdekes szempontokat vesszük sorra. Ezek - véleményünk szerint - a ek,

helyi

közlekedés,

kommunikáció,

intézményrendszer, szolgáltatási infrastruktúra kiépülése. Közlekedés vizsgáljuk, mivel

ák egy város turisztikai

versenyképességét. A város, közúti, vasúti é A közutak vonalvezetése meghatározó eleme a város gazdaságának és ezen belül az idegenforgalom .

elmúlt ti

közel 15 millió áthaladó forgalom veszi igénybe, ami egyrészt nagy terhelést jelent az amúgy ásrészt vezetésbiztonsági szempontból is veszélyezteti a személyforgalmat, ezen kívül pedig közlekedésszervezési szempontból is egyre nagyobb nehézségeket okoz. Szombathely megközelítését nehezíti, hogy a várost elkerülik az ország

vonalvezetésük sem szolgálja a mai kor követelményeit.

40


Szombathely idegenforgalma szempontjából lényeges szempont a várost, mint célállomást választó turisták ide irányuló közlekedése, másrészt a város vonzáskörzetében tartózkodó

érintsék, vagy legalább is megközelítsék azok az európai közlekedési folyosók, amelyek észak-dél illetve kelet-nyugat irányú forgalmat vezetik le. Ezen kívül pedig a város idegenforgalma

szempontjából

is

lényeges

a

megyei

közlekedési

úthálózatának ti

e.

. A település a 86-os, 87-es és 89úthálózathoz, illetve a legközelebbi elkészült, a fejlesztésére irányuló tervek már rendelkezésre állnak vagy készülnek. A további

irányítását valamint levezetését, ezzel új szerkezetet kaphat a városi forgalom és újabb

e elvégzett felújítások, javítások csak részben és átmenetileg tudják enyhíteni a kátyúk és az út-állapotok okozta közlekedési nehézségeket. Az utak rossz állapota idegenforgalmi szempontból nem vet jó fényt a városra. Hasonlóan negatív képet fest a város

ugyancsak halaszt

-már

(jó példa, közel és távol is számtalan

akad.).

z , sem az utak vonalvezetése nem teszi alkalmassá a biztonságos eletkezett „kerékpáros” utakat. A város közlekedési helyzetének egyik kulcs kérdése a parkolás problémája. A

41


szükségessé. A térség kerékpáros turisztikai úthálózata pillanatnyilag még nem érinti Szombathely városát, viszont fejlesztési elképzelések szerint hamarosan összeköttetés alakulhat ki a már megle az fejlesztése azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy igényes, a modern kerékpáros turizmust

, a vasúti és autóbusz társaságokkal való összehangolt szolgáltatások kialakítása lenne szükséges.

Ausztriából, Szlovéniából és Szlovákiából biztosított. Európa számos országából és városából budapesti átszállással lehet eljutni. A megoldott.

A városban a benzinkutak színvonala, t

kapcsolódóan egyéb szolgáltatások is megtalálhatók. A Vasi Volán Rt. az általa üzemeltetett helyközi járatokon 50 %-os üzletpolitikai utazási kedvezményt biztosít a látogatók tömegét vonzó rendezvényekre egy útra szóló teljes árú

-ban vagy a s meghirdetett egyéb helyszíneken zajló -

- sport

. Szombathely taxi szolgáltatása az utazó közönség, illetve a turizmus szempontjából hagy

szolgáltatás a körülményekhez ké társaságok diszpécser szolgálatain keresztül a szolgáltatás igénybevétele, illetve a

rendelkezésre állnak a szolgáltatók.

42


Ami Szombathely vasúti közlekedését illeti, a

-Csorna-

-Budapest

Keleti

pályaudvar

közlekedést választó belföldi és külföldi turisták részére. Sajnálatos, hogy déli irányban még ési viszonyok, így pl. Pécs elérése az elmúlt évtizedben szinte alig javult, bár a Bécs-Szombathely Pécs IC valamelyest enyhített ezen a

régió nagyobb városaiból is naponta többször érkeznek, illetve indulnak is vonatok, így közvetlen összeköttetés van Zalaegerszeggel, Nagykanizsával, vagy Szentgotthárddal és Veszprémmel is. Sajnálatos, hogy ezeken a vonalakon, a komfortos és kulturált közlekedési

sokáig a kevésb

isták közlekedési eszköze lesz.

Tehát, Szombathely-Budapestgyakorisággal közlekednek. Az ország minden nagyobb városából Szombathely legalább egy en nemzetközi összeköttetés Ausztriával (Bécs, Graz), Olaszországgal (Velence) és Szlovéniával (Hodos) van.

MÁV által nyújtott kedvezmények és egyéb szolgáltatások: Ø Ø Ø Nosztalgiajáratok szervezése Ø Kerékpárszállító vagonok csatlakozása Ø Mozgáskorlátozottak rés Ø Turisztikai termékek kiajánlása stb. Szombathely légi megközelítése ma még problémás, a Szombathely és Gencsapáti és Söpte

alkalmas. A beindított belföldi járatok nem bizonyultak rentábilisnak, az üzleti utasok sem

f

43


személyforgalomra alkalmassá tenni. Szombathely, gazdasági szempontból is szükséges légi

Kommunikációs Az ország roaming szolgáltatást európai színvonalon igénybe lehet venni. A város bármely nyilvános

Szombathelyen infokommunikációs

-Magyarországpontokon, valamint az

úgynevezett web- és internetkávézókon keresztül lehet elérni. A városban ilyen típusú szolgáltató helyek a belvárosban és a külvárosban egyaránt vannak. Az autóbuszpályaudvaron, vasúti állomáson, illetve környékükön viszont nem találhatók internetezésre alkalmas szolgáltató helyiségek. A városban külföldiek számára ingyenes InternetPénzforgalmi háttér A városban 11

odó szervezetek és

biztosítanak. - és devizabetétek lekötésére, valutaváltásra, pénzfelvételre. A nemzetközi kártyatársaságokhoz csatl VISA, valamint EC/MC kártyakibocsátása, és az elfogadóhelyek száma. A városban a VISA és EUROCARD kártyafogadó bankautomaták száma 3.2.6 As

ek, sport és sportesemények fontos részét képezhetik

a turisztikai kínálatnak. Ezek minde

mennyiben egyedi és

magas színvonalú, de létük e feltételek hiányában is fontos, mert kiegészíthetik a más

viszik”, arculatára legmélyebben rányomják bélyegüket. 11.

1

, 2005

44


Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

27 3 10 17 24 31 7 14 21 28 7 14 21 28 4 11 18 25 2 9 16 23 30 6 13 20 27** 4 11 18 25 1*

kedd

szerda

csütörtök

péntek

28 4 11 18 25 1 8 15 22 1 8 15 22 29 5 12 19 26 3 10 17 24 31 7 14 21 28** 5 12 19 26 2*

29 5 12 19 26 2 9 16 23 2 9 16 23 30 6 13 20 27 4 11 18 25 1 8 15 22 29** 6 13 20 27 3*

30 6 13 20 27 3 10 17 24 3 10 17 24 31 7 14 21 28 5 12 19 26 2** 9 16* 23 30** 7 14 21 28 4*

31 7 14 21 28 4 11 18 25 4 11 18 25 1 8 15 22 29 6 13 20 27 3** 10 17** 24 1** 8 15 22 29 5*/**

1 8 15 22 29 5 12 19 26 5 12 19 26 2 9 16 23*/** 30 7 14 21 28 4*/** 11 18** 25* 2** 9 16 23 30 6*/**

2 9 16 23 30 6 13 20 27 6 13 20 27 3 10 17 24** 1 8 15 22 29 5*/** 12 19** 26** 3 10 17 24 31 7**

10 17 24 31* 7* 14 21 28 5 12 19 26 2 9 16 23 30 7 14 21 28

11 18 25 1* 8 15 22 29 6 13 20 27 3 10 17 24 1 8 15 22 29

12 19* 26 2*/** 9 16 23 30 7 14 21 28 4 11 18 25 2 9 16 23 30

13 20* 27 3*/** 10 17 24 1 8 15 22 29 5 12* 19 26 3 10 17 24 31 1 Félk

14 21** 28 4*/** 11 18 25 2 9 16 23 30 6 13* 20 27 4 11 18 25 1

8 9 15 16 22 23 29* 30* 5* 6* 12 13 19 20 26 27 3 4 10 11 17 18 24 25 31 1 7 8 14 15 21 22 28 29 5 6 12 13 19 20 26 27 , Magyar Márta

szombat vasárnap

Birkózó Magyar Nagydíj Szombathelyi Tavaszi Fesztivál

Vásárok (Agra Savaria, Present, A Ház) *Herényi virágút, **Szt György napi vásár Tánc világnapja

*Savaria Táncverseny, **Ünnepi könyvhét *Bloomsday, **Szombathelyi Rallye Szent Iván-éji vígasságok, **Lamantin Jazzfesztivál és Improvizációs Tábor Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál *Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem (és Cicelle Napok Zsennye), **Pannon Nk. Kosárlabda Torna Régizene Fesztivál *Savaria Rockfesztivál **Vasi Vasember Triatlon Savaria Történelmi Karnevál *Zsidó Fesztivál **Nk. Honda motoros találkozó Tíztánc Magyar Bajnokság Kistérségi Forgatag

Szent Márton hét (benne: *Szent Márton napi országos nagyvásár)

vult. Néhány éve – információhiány miatt - szombathelyi elemeket alig tartalmaztak az országos programkínáló kiadványok és rendezvénynaptárok, ehhez képest a 2005. évi – Magyar Turizmus Rt által gondozott - országos rendezvénynaptár hat eseményre is felhívja a figyelmet. Habár egyes 45


régióbeli települések több bejegyzéssel vannak jelen

–

– 8,

Sopron – 7) a szombathelyi megjelenés – különösen a néhány évvel korábbi helyzethez képest –

. (Szerepel a programban a Szombathelyi Tavaszi Fesztivál - március 17–

25.; a Savaria Nemzetközi Táncverseny - Latin Európa-Kupa És Latin Open - június 11–12.; a Bloomsday - június 16.; a Szent Iván-éji Vigasságok - június 25.; a Savaria Történelmi Karnevál - augusztus 25–28.; és a Szent Márton Hét - november 10–20.)

sokfélék (kisebb -

– egyszeri, magas kultúrát képvis

–

populárisabb, önkormányzat által támogatott – szükségképpen jellemzik a várost. A 11. hétre/hétvégére esik egy-egy nagyobb szabású e programkínálat

azonban

még

finomítható.

Habár

az

utóbbi

években

a

kiadott

rendezvénynaptárak némi rendet eredményeztek, ma is vannak még „keresztbe-szervezések”; a marketingben vannak még tartalékok, a szabad hétvég -ígéretei (pl.

rendezvénykínálat tekintetében. Ami a kistérség lehetséges szerepét illeti, szót érdemel a vidék egyre gazdagabb kínálata: a mind vonzóbbá váló (és egyre látogatottabb) falunapok mellett olyan események is rendszeresen megrendezésre kerülnek, mint pl: a Szivárvány fesztivál, Vép (04.30.), a „Gencsi S

” Néptánc fesztivál (05.15.), a Középkori Vasárnap Csempeszkopácson (05.22), a

magyar – osztrák világzenei fesztivál Szentpéterfán (05.20-22.), a hegyi zarándoklat Toronyban (06.26.) vagy a Cicelle Aranyháromszög Kulturális Napok Zsennyén és Rábatöttösön (08.4-7.), Picture On határon átnyúló zenei fesztivál Szentpéterfán (08.26-27.) stb. (2005).

esetében is), problémát jelent a megyei rendezvénynaptár hiánya és a kistérségi turisztikai

összeállítása és folyamatos megjelentetése (összehangolva a szombathelyi kínálattal).

46


pozitív visszajelzéseket tartalmaznak, visszaigazolják a rendezvény létjogosultságát). Külön vizsgálat tárgyát képezte a vásárok ügye, mely problémakör megoldásra vár. E

perspektívákat nyithat. Az aktív turizmus felértékel -

tenisz (HVSE pályák, Sabaria Tenisz Club, Sportliget, Király Sportlétesítmény), a fallabda (Energy Fitness, Galaxy Fitness, Öntöde Sportcentrum), a teke és bowling ( Sport sörkert, Király Sportcentrum, Teke tanya, VAOSZ tekepálya, ill. Savaria Plaza bowlingpálya), a kerékpározás (környékbeli kerékpárutak, Herényi Kerékpáros Centrum, illetve a KRESZ-park), korcsolyázás (

), lovaglás (Középhegyi úti Lovasiskola,

illetve a

,

természetjárás (kiváló városon belüli és azon kívüli túraútvonalakkal), csónakázás (csónakázó tó), és az „extrém” sportok, mint a légisportok pálya), a rallycross

BMX

t-BMX

falmászás (

, Bolyai

János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), illetve a paintball (Szabadid említést érdemelnek a horgászási

), de

-tó, Horgász-tó, Újperinti kavics-

bányatavak és a környékbeli egyéb tavak és folyóvizek), a vadászati helyi v

irodával) és a - rendszerint kondi teremmel, aerobic-

szoláriummal és szaunával ellátott - fitness-centrumok (Energy Fitness, Galaxy Fitness, Lady Fitness, Öntöde Sportcentrum, ill. Park Hotel Pelikán) is. A

a megújult –

– infrastruktúrát, míg a fedett uszoda kifejezetten az úszásra vágyók igényeit elégítheti ki. számára kiváló (a Kalandváros. –

- és

termálturizmust, a vendégek által elvárt kínálati csomagnak mindinkább természetesen elvárt

47


elemi érdeke, hogy e fontos területen kielégítse a fogyasztói igényeket. Fontos körülmény,

(2007– a város turizmusát néhány év múlva a remények szerint kiválóan szolgáló n egyedi élményeket és a város turisztikai

a fentiek bekapcsolása a turizmusba

zükséges

volna.

3.2.7. TURISZTIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER, SZERVEZETEK, Az elmúlt 10je Az 1990-es évek közepéig a város intézményrendszerén belül nem kapott helyet a város turizmusával foglalkozó szakember vagy szakmai csoport. Az 1994alkozó

Menedzseriroda feladatköréhez sorolta a turisztikai rendezvények szervezését, illetve a város turisztikai információjának biztosítását. 1999-ben a Polgármesteri Hivatalon belül az Igazgatási Osztály Általános Igazgatási Irodája

idegenforgalmi csoport látja el a város turisztikai szervezetének feladatait. 2000-ben alapította meg a város turisztikai információs irodáját, a Tourinform irodát, amely csatlakozott az országos Tourinform hálózathoz. Kezdetben a polgármesteri hivatal épületébe

2001iroda. Mivel ez az üzlethelyiség kicsinek bizonyult, az információs anyagok, helyi és országos , 2002. nyarán tágasabb 48


helyen, a Polgármesteri Hivatal épületének bejáratától jobbra, egy földszinti utcára nyíló irodahelyiségben kapott helyet a szervezet. A fejlettebb turizmussal bíró nyugat-európai z a megoldás, hogy a települési önkormányzat épületében található a

építé

A Tourinform iroda non-profit turisztikai tevékenységet folytat. Utazásszervezéssel illetve közvetítéssel nem foglalkozhat. Feladata a belföldi és külföldi turisták informálása a

készítése, és azok, valamint a Magyar Turizmus Rt. nemzeti kiadványainak, régiók, kisrégiók

a M

Folyamatos szakmai kapcsolattartás a helyi turisztikai szolgáltatókkal, vállalkozókkal, a

ödik a Vas Megyei Önkormányzat i egységébe gyakran térnek be turisták információért. Ugyancsak készséggel adnak információt

tevékenységük ösztönzése, támogatása.

foglalkozó bizottság. 1994-1998 között a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Bizottság látta el ezt a feladatot, amely átruházott hatáskörben döntési jogkörrel is rendelkezett. 1998-tól Idegenforgalmi Szakmai Bizottság tevékenykedik, amely csak véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A turizmus fontossága megkívánná a bizottság döntési jogkörrel

49


A helyi intézményrendszer mellett a regionális turisztikai szervezet is képviselteti magát városunkban. A Nyugat-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Irodája 2003-tól

A városban található több civil turisztikai szervezet, egyesület központi székhelye (Falusi Turizmus Szövetsége, Lovas Turisztikai Egyesület, Arrabo Sportegyesület, Horgász Egyesületek, stb.), a vár rendelkezésre erre vonatkozó adatok.

A turizmus lényege a személyes szolgáltatás. A színvonalas szolgáltatás nyújtásához

udvarias viselkedés.

tapasztalják. A mindennapi életünkben, az utcákon, az üzletekben is természetes kell, hogy legyen ez a magatartásforma. Sok múlik a nevelésen, szakképzésen, de ez nem csupán az

A turizmus lebonyolításában

Az 1990-

irányú turisztikai oktatás:

Középfokú szakirányú képzés folyik: Ø szakterülettel, szakirányú képzés folyik: Ø

ezés és animáció, valamint a

2005indít továbbá a Magyar Iparszövetség Oktatási Központja és a KIT is.

50


Évente átlagosan 150nyelvismeret hiánya miatt nem tudja megszerezni a szakirányú végzettséget. A képesítést

mennek dolgozni, mert ekkora létszámot jelenleg a szombathelyi turisztikai vállalkozások nem tudnak alkalmazni. Hosszabb távon a szakirányú képzés mellett fontos a helybéli lakosság turizmushoz, és a város turisztikai értékeihez való viszonyulásának pozitív irányú formálása: Ø a város látnivalóinak megismertetése a korosztályok az általános és középiskolában is folytatva, Ø a város értékeinek megbecsülésére nevelés, Ø ismerjük meg a város értékeit, és legyünk rá büszkék! Ø nagyon fontos a sajtó, a média szerepe.

3.3. A szálláshely-statisztikák szerint a város idegenforgalma közepes intenzitású, mind a . évi – -

a

közismerten

- Szombathely a megyei jogú

városok rangsorában a 9., a lakosságarányos mutató tekintetében pedig 6. (E pozíció szálláshely-

vánatos szintnek, de némileg gyengébb az 1935-ös (54 ezer vendég 142 ezer nap) értékeknél is. Figyelemre méltó, hogy a vendégek nagyobbrészt belföldiek (80%), a külföldi vendégek alacsony aránya – a határmentiségre és az üzleti és konferenciaturizmussal kapcsolatos elképzelésekre tekintettel különösen – vendégek számát tekintve a második Bük után, a vendégéjszakákat nézve csak a harmadik Bük és Sárvár mögött hátránnyal.) 5. ábra: Szombathely vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyeken 1990-2003.

51


231 784

181 481

Vendégéjszakák száma (db)

140000 120000

107 330

100000 116 101

80000 60000 40000

54 340

20000 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve, Idegenforgalmi Statisztika Évkönyv 1990-2003. KSH Szombathely.

encvenes

vendégéjszakákban pedig 90 ezer körüli értékre csökkenve stabilizálódott. E hanyatlás

12. táblázat: A régió megyei jogú városainak szálláshely-statisztikái Vendég

Vendégéjszaka

összesen szállodában összesen 1000 lakosra

Nagykanizsa 1000 lakosra

Sopron

összesen

4692

1400

93343

3,6

1,1

72,6

55212 59,1% 42,9

1194

240

16468

3433

2,3

0,5

31,5

6,6

5874

1911

1000 lakosra

10,4

3,4

259,1

Szombathely

2074

448

54340

2,6

0,6

67,5

13,7

1960

507

36971

7442

3,2

0,8

59,5

12,0

1000 lakosra

Zalaegerszeg 1000 lakosra

Átlagos tartózkodási

20,8%

145744 42844 29,4% 76,2

11058 20,3% 20,1%

253422

118585

197,1

92,2

40371

7549

77,1

14,4

373732

86954

664,3

154,6

116101

28406

144,2

35,3

81994

18275

131,9

29,4

46,8%

2,7

18,7%

2,5

23,3%

2,6

24,5%

2,1

22,3%

2,2

Forrás: KSH Területi Statisztika, 2003

Ø a szálláshely-statisztikák csak a helyi turizmus egy szeletét képesek megragadni, melybe nem tartozik bele a nem kereskedelmi szálláshelyek forgalma, az átutazó, (egy napos) kiránduló és bevásárló turizmus

52


Ø

a

ák mellett újabb és újabb

kisebb-nagyobb panziók s Ø a város iránti kereslet élénkülésének rövid- és középtávon a Savaria Karnevállal és a már

sszefüggésben jó esélyei vannak.

távon bizonyos –

Pest középhegység

- információkat nyújthat a Tourinform Iroda

környék

,

majd

az

Alföld

,

Pécs

környék

,

az

Északi-

dunántúliak nem jellemz

választják), bár a külföldiek (személyesen olaszok, hollandok, míg az internetes megkeresések

illetve csehek, a tengerentúli, pl.

Paraguay, Urugay, Brazília) száma is határ

53

7000

látogatók külföldi látogatók magyar

6000

2000

2002

2002 2003

7000

6000

2003 2004

levél/ fax külföldi levél/ fax magyar

2004 2005

január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április


8000

1000

1000

0

0

2005

5000 5000

4000 4000

3000 3000

2000 2000

1000 1000

0 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április



6. ábra: A város turizmusának szezonalitásáról: (2002.jan.-2005.ápr.)

7000

6000

telefonok külföldi telefonok magyar

5000

5000

4000

4000

3000

3000

2000

2002

2002

2003

7000

6000

2003

2004

2004

2005

e-mail külföldi e-mail magyar

2005

Forrás: Tourinform Iroda, Szombathely adatai alapján

54


Tekintettel az iroda elhelyezésével kapcsolatos körülményekre 6. ábra).

Az augusztusi kiugró keresleti csúcs a vendégkör motiváció szerinti szegmentációját is segíti: a legnagyobb tömeget a Ø rendezvénylátogatók

-ben

110 ezer, 2003-ban 130

turizmusának „vezérterméke”, különös figyelmet érdemel ennek vendégköre. A 2002. (Szombathely, Vas megye és a szomszédos megyék adják a látogatók 90%-át); a Karnevál országos turisztikai termékké formálása és külföldi vonzerejének

A város egyéb állandó rendezvényei ma még (bár pl. a Lamantin Jazz Fesztivál ése különösen látványos) nagyságrenddel kevesebb turistát mozgatnak meg, de azok többsége (a Bartók Fesztiváltól a Szent-Márton héten át a Bloomsday-ig) igen lényeges, markáns és zömmel pozitív hatást fejt ki a város arculatára. Tekintettel arra, hogy ezen esemény csupán néhány napos, különös figyelmet érdemelnek a

Ø Városlátogatók, akik a visz együtt az egész város megtekintése miatt érkeznek – állomásból álló utazás egyik egynapos állomásaként. Sajnos Szombathely – az egyes rendezvények és konkrét események i

- önállóan még

nem igazán markáns turisztikai célpont, csak K Sopronnal együtt kínál többnapos elfoglaltságot nyújtó turisztikai csomagot. Ø A bevásárlóturizmus

55


onkrét statisztikai számok ugyan nem állnak rendelkezésre, de a küzepén a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmát 8-10 szeresen meghaladó, azaz mintegy 350bevásárló turisták száma. Az általuk beváltott valuta értéke meghaladta az évi 1,6 MdFt-

Habár – számos ok miatt (míg 1996-ban az osztrákok 70%-a bevásárlás céljából utazott Magyarországra, addig ez arány 2001-re már csak egy-harmad volt, s egyes elemzések szerint az ausztriai magyar költés ma már duplája az osztrákok magyarországi vásárlásainak), egyes kereskedelmi és szolgáltatási területek továbbra is

ködik, ahol évente 160-170.000 osztrák állampolgár részesül kezelésben).

6

körülmény, hogy a konjunktúra éveiben kiépült a városban egy széles kiskereskedelmi-

-vendéglátói) hálózat, mely – ha

még nem is alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez – fontos

Ø A hivatás- és üzleti turizmus

ja, hogy az üzletemberek (legyen szó 2-3 napos üzleti

Az üz a hagyományos szombathelyi vásároknak, melyek az utóbbi években számos

6

Információforrás: Entwicklungsleitbild Burgenland – Westungarn, Leitbild draft April 2003, Mecca Consulting

56


Ø A sport-turizmus helyi fejlesztéseivel (és egyes szombathelyi sportsikerekkel) összefüggésben. A Sugár

olyan rendezvény helyi l

atlétikai versenyek stb.) Ø A zarándok-turizmus,

különös hangsúllyal számításba, mert Szent Márton és Szent Quirinus révén két

Ø

konferenciaturizmusnak is:

tanszékei által szervezett – többnyire nemzetközi – konferenciák száma évi 1020 között van), de rendszeres konferencia-szer konferencia-turizmusnak Szombathelyen komoly infrastrukturális akadályai vannak

-központ létrehozása és a szálláshely-

feladat – Ø A gyógy- és wellness-turizmus: -fejlesztési tervei mindeddig nem valósulhattak - tó körüli rekreációs övezet kínálta maszthatnak

bizonyos

wellness-turizmussal

kapcsolatos

várakozásokat. Ø Sajátos – valós és potenciális – szegmense lehet Szombathely turizmusának a környékbeli (illetve a környékbeli „vidéki” turizmus ennél kisebb létszámú) vendégköre is.

57


E réteg ma komoly programhiányban szenved, s e kielégítetlen igények az utazásszer . (Részben e szempont támaszthatja alá Szombathely-

-

létjogosultságát.) A város turisztikai kínálata iránti po módon nem áll rendelkezésre érdemi információ. Az utóbbi évtizedekben nem készült olyan felmérés, mely megvizsgálta volna Szombathely és turisztikai kínálata ismertségét, illetve a várossal kapcsola

(ismertség és imázsvizsgálat), holott

az ezekkel kapcsolatos

-megkérdezésen és a kapcsolatos „látogatói piackutatáson” -ben történt: három hazai turisztikai vásáron (Pécs, Debrecen, Szeged). A szakemberek (a Tourinform iroda munkatársai, akik egyéb feladatiak mellett végezték e többletmunkát) azokat a potenciális turistákat (mely nagyságánál fogva megalapozott statisztikai következtések levonására nem, csak tendenciák rögzítésére alkalmas)

lakhellyel (mindahányan régión kívüliek). -dunántúli fekvését egy kivétellel azért – természetesen?legmarkánsabb (távolról is „érzéke

tehát a város iránt. – „biztosan” vagy „valósz

-

jelölték meg Szombathelyt, a többiek köré

-hegyalja, illetve

egy nyugat-dunántúli többállomásos program megnevezése („Ausztria”; „Ausztria, Sopron, Sopron”; „Nyugat-

-

-

rszeg”; 58


„Vas megye”; „Velem-

-

levonható, hogy önmagában úticél a város (igaz ez azokra is akik már jártak itt). A Szomba „kirándulás” (46%), „üdülés, pihenés” (40%), „kulturális programon való részvétel” (33%) és rokon, barát meglátogatása (17%). A tervezett utak túlnyomórészt „szervezett csoporttal” (56%) vagy a „családdal” (33%) történnének. A használni tervezett közlekedési eszközök sorában élen áll a gépkocsi (67%), de a

(25%). panzió mutatkozik

(42%), igény van azonban más megoldásokra és kategóriákra is: turistaszálló, diákszálló (19%), hotel (17%),

(11%).

7. ábra: A Szombathelyi látogatás várható egy nap éjzakázás nélkül (17% )

4 vagy több nap (29% )

2-3 nap (54% )

Markáns képe

-3

nap (ez összecseng a szálláshelyi statisztikák 2,1melésre méltó

– szemben a másikkal - elhanyagolható az

Fontos információ a (potenciális) turisták költési hajlandósága: a megkérdezés eredményei szerint a Szombathelyre látogatni szándékozók átlagosan naponta mintegy 22 eFt kiadással terveznek. Különbséget okoz azonba növekedésével csökken az egy napra vetített összeg.

, melyhez csak a Tourinform 59


azok a csatornák melyek a településmarketing klasszikus eszköztárát jelenik (a prospektusoktól a PR-ig) kifejezetten alárendelt szerepet játszanak

Internet is, melynek kimutatható hatása ugyan – különösen

a fiatalabbak körben -

ezen eszközben is komoly

további tartalékok rejlenek.

l nem hallottak még,

8. ábra: (az említések aránya, %)

saját korábbi tapasztalatai kiállítás, vásár idegenforgalmi információs iroda (TOURINFORM) Internet szállásprospektusok útikalauzok, útikönyvek helyi-, megyei prospektusok utazási iroda TV, rádió hírei, útibeszámolói folyóiratok hirdetései folyóiratok útibeszámolói egyéb 0

5

10

15

20

25

30

Am város római múltját legmarkánsabb építészeti értékek, különösen pedig az egyéb rendezvények és adottságok. A (nyílt) kérdésre csupán néhány konkrét dolog jutott többeknek is eszébe: Savaria Karnevál (19%),

(19%), római múlt, római emlékek (19%), a város légköre, általános

vonzósága (13%), Romkert (12%), Székesegyház (10%), Iseum (8%), táncverseny (4%), Csónakázó-tó (4%), Arborétum (4), Szent Márton, Szt. Márton napok (4%). (Hosszú azon

60


9. ábra: Egyes szombathelyi attrakciók ismertsége a megkérdezettek körében (%) Romkert Savaria T áncverseny Savaria Karnevál Iseum Székesegyház Püspöki P alota Kámoni Arborétum Falumúzeum Savaria Múzeum Szt. Márton templom Smidt Múzeum Bartók Fesztivál Lamantin Jazzfesztivál Kalandváros Bloomsday 0

10

20

30

40

50

60

70

-nál kisebb ismertség nem is okozhat elégedettséget). Azok az új elemek, melyek az utóbbi években váltak részévé a város turizmusának, markáns voltuk ellenére ma még kevéssé

hogy különbség van a generációk Szombathely-képében: a 60 felettiek jól ismerik a város „hagyományos” turisztikai attrakcióit (pl. Iseum, Romkert), kevésbé az újdonságokat, míg a fiataloknak (legyen szó a 26 év alattiakról, vagy a 36 év alattiakról) kifejezetten kevés ismeretük van a város látnivalóiról. Összességében és általánosságban a felmérés – minden módszertani problémája ellenére – alátámasztja azt a nézetet, miszerint a piaci pozíciója igencsak er

zorul.

61


3.4. SWOT elemzés Gyengeségek Ø határmentiség Ø Natúrparkok, ausztriai sípályák, közelsége Ø Az épített környezet értékei (belváros barokk épületegyüttese, római kori emlékek) Ø Ga Ø Nemzetközi nívójú rendezvények -adottságok Ø Ø Színes gasztronómiai paletta Ø A Szombathelyi Kistérség településeinek iadványkínálat Ø Ø Tourinform iroda léte és aktivitása Ø T színvonalas Ø és folyamatosan frissített honlap Ø Márton, Leopold Bloom stb.) Ø A „rekreációs övezet” egyedi adottságai (nagy kiterjedés, változatos attrakciók, Kalandváros) Ø Tematikus városi útvonalak léte és a Ø Sok új (civil és közösségi) kezdeményezés a turizmusfejlesztésben Ø Jó közbiztonság

Veszélyek

, ill. Ø Biztons a rendszeres utasforgalomra is r hiánya. Ø tranzitutak túlzsúfoltsága és a nagy forgalom miatti veszélyessége Ø A parkolási rendszer hiányosságai (helyhiány) Ø Turisztikai arculat hiánya intenzív Ø N turizmusmarketing Ø A beutaztatás hiányosságai Ø A turisták adottságokhoz képest alacsony száma Ø Rövid turisztikai szezon Ø R Ø A városi és megyei turizmus összehangolatlansága Ø N részletes városi turizmus-statisztika és monitoring Ø A turizmusfejlesztés spontaneitása, összehangolatlansága Ø A termálvíz adottságainak kihasználatlansága Ø A hangulatos és színvonalas (zenés) szórakozóhelyek hiánya a középØ Nem javul az

turizmusban

érdekelt

Ø A termálvíz és a termálturisztikai trendek nyújtotta adottságok Ø „Schengen” - a határá Ø Eurégiós turisztikai fejlesztések kihasználása (kerékpárutak, vasúti közlekedés, közös marketing stb.) Ø Ø A környék természeti értékeinek tudatosabb kiaknázása Ø Ø A belföldi turizmus és támogatási rend nemzeti turizmusfejlesztésben Ø A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia kijelölt irányokhoz csatlakozás Ø EU társfinanszírozású pályázati források nemzetközi nagyrenØ dezvények és koncertek rendezésére is alkalmas sportközpont kínálta új perspektívák Ø Testvérvárosi kapcsolatok léte és Ø A desztinációmenedzsment új (három Ø A már bevezetett turisztikai termékek

helyi Ø

Ø bekövetkezte (repülésbiztonság, terrorizmus stb.) Ø Pozícióvesztés az intenzív versenyben, ha a városi turizmuskoncepció fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása nem Ø Az infrastruktúra-fejlesztés elmaradása (pl. É-D közlekedési tengely stb.), problémái Ø Helyi, turizmus szempontjából fontos beruházások elmaradása (pl. F Ø Az új szakmai eredmények és a helyi turisztikai szakemberek véleménye nem érvényesülése a fejlesztések során Ø Nem sikerül a magán befektetéseket aktivizálni (pl. élménypark) Ø Az önkormányzati finanszírozási Ø hiánya a regionális partnereknél Ø A pályázati rendszerekben való sikertelenség Ø Ø Egyes magánberuházások városképtorzító hatásai (lakóházak, üzletek, reklámfelületek)

62


4. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4.1. A fejlesztés célrendszere -ban)

Szombathely az ország egyik legvonzóbb, kül- és belföldön egyaránt jól ismert turisztikai célpontja: kiváló turisztikai infrastruktúrájával, nemzetközi rendezvényeivel

és

markáns

turisztikai

attrakcióival

kedvelt

tartózkodási helye az igényes vendégeknek. a nemzetközi turizmus vérkeringéséhez: az élénk gazdasággal hivatásturizmus

konfrenciaturizmus tagsága révén is.

Habár arculatában uralkodnak az antik elemek (a széles körben ismert építészeti értékek, a töretlenül n

,

illetve Szent Márton kultusza), de a látogatók e kulisszák mellett is egy modern

–

különösen egyedülálló méret

és színvonalú rekreációs övezetéhez

kapcsolódóan - a élvezésének is.

turizmus olyan irányú fejlesztése valósuljon meg a városban, amely Ø

elveinek alapján

Ø

,

Ø egy sajátos arculatot ad a városnak Ø Ø Ø ugyanakkor a természeti környezetre, az épített örökségre nem fejt ki negatív hatást.

63


A turizmusfejlesztés középtávú céljai: Ø

nak növekedése

Ø a vendégéjszakák számának és

nek az emelkedése

Ø a vendégek költési szintjének növekedése Ø a turiz

növekedése (keresleti és kínálati oldalon

egyaránt)

4.2.

megfogalmazott stratégiai célok teljesüljenek, határozott lépéseket kell tenni a fejlesztés terén egy

meghatározott, komplex

-

stratégia szinten, 5pe van –

-

rendezvényeknél - a rövid távú,

is.)

Ø turisztikai termékfejlesztés, olyan turisztikai termékstruktúra kialakítása, amely megfelel Szombathely adottságainak, harmonizál a turizmus általánosan tapasztalható

Ø tudatos turisztikai arculatépítés, Szombathely pozitív imázsának kialakítása, javítása Ø tudatos turisztikai marketing

menedzsment.

marketing munka eredményezhetik, hogy növekedjen a vendégforgalom, a városunkban eltöltött vendégéjszakák száma, és nagyobb legyen a vendégek költése. Szombathely turizmusának fejlesztése szempontjából a város adottságait figyelembe véve

Ø hivatásturizmus (üzleti utazások, kongresszusok, vásárok, incentive utak) Ø kulturális turizmus (fesztiválok, tematikus túrák, tudományos találkozók) Ø wellness turizmus Ø vallási turizmus Ø városlátogató turizmus

64


Ø családi üdülések Ø testvérvárosi turizmus Ø ökoturizmus Ø sportturizmus Ø ifjúsági turizmus Ø senior turizmus A koncepció a fenti turisztikai termékek közül a város számára a stratégiai horizonton vezértermékként hármat emel ki: 1. Kulturális rendezvények („fesztiválváros”) 2. Családi programok 3. Wellness&rekreáció csomag

4.3. Az idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése – attrakciófejlesztés (turisztikai termékek) 4.3.1. KULTURÁLIS TURIZMUS Jelenlegi helyzet A kulturális turizmusnak - bármely definíció szerint határozzuk is meg a fogalmat – kétségkívül kulcsszerepet kell játszania Szombathely idegenforgalmában. Ha az ismert WTO megfogalmazást tekintjük iránymutatónak, mely szerint a kulturális turizmus „személyek

kulturális utazások, fesztiválok és más kulturális események látogatása, kulturális felkeresése, a termés tanulmányozása, illetve

önmagukban egyes más rendezvények, az épített örökség, vagy egy-egy konferencia is), s a helyi

legperspektivikusabb fejlesztési iránynak.

65


Szombath

Az épített környezet

úrkincs egyes elemei ma nem is igazán alkalmasak/készek (néha fizikai állapotukban sem) a vendégfogadásra (pl. Iseum, Püspöki Palota)

fogalomba. Mivel a turistáknak városkép is, annak milyensége fontos kérdése – habár - a helyi desztináció-menedzsmentnek. A városépítészet általános kérdései messze meghaladják egy turizmusfejlesztési koncepció kereteit, de bizonyos területek (pl. központi helyek, reprezentatív objektumok, kilátók, parkok, játszóterek) a közvetlen idegenforgalmi vonatkozások miatt adott kontextusban is figyelmet érdemelnek. A rendezvénykínálat ugyan (amint a 11.

számára

az egy

A rendezvények közül ma még csak pl. Savaria Karnevál, Jazzfesztivál), a

többi (beleértve az egyébként nagy és sok egyedi értékeket felmutató Bloomsday-t, Szent Márton napokat vagy a Tavaszi Fesztivált vendégek által látogatott.

A rendezvénykínálat összehangolása de e téren is vannak tennivalók (pl.

a „keresztbe szervezések” hatékonyabb

kiküszöbölése, a kistérség bekapcsolása, az információáramlás javítása, a szombathelyi

Kulturális szolgáltatások és egyéb kínálati elemek A múzeumok és kiállítóhelyek (Savaria Múzeum, Smidt Múzeum, Képtár) gazdag anyaga feltétlenül méltó a vendégek figyelmére, de az intézmények újabb és újabb innovatív kezdeményezéseire szüksége van a város turizmusának. (Számos példa mutatja, hogy egy-egy

66


támogatott kiállítás napjainkban

A domináns motívumok mellett a kulturális kínálat azon elemei is fontosak a város turizm

az éttermekig) „csak”

mek sok esetben kifejezetten

, ha tematikailag

rokon egyedi és innovatív szolgáltatásokkal tudnak kapcsolódni azokhoz (pl. „római” ételek az étlapokon, római témájú filmek a moziban). A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása

A Történelmi Sétaút megvalósítása, annak részeként az Iseum rekonstrukciója Szombathely turizmusának meghatározó motívuma (nemcsak a Karnevál újjáéledése óta, de azóta különösen) a római kor. Ennek fontos eleme ezen intézkedésnek az, hogy a Sétaút és az Iseum – önmagában és a kapcsolódó rendezvények által - hozzájárul a helyi

Tartalma

A projekt megvalósítása a tervek szerint: Ø a Ferences-kertet átalakítása történelmi témaparkká az egész lebonyolítására), a légiós tábor köré várfal és bástya építése, Ø az Aréna úti „serház” felújítása (idegenforgalmi iroda és Ø a Ferences-kert és az Iseum közötti „történelmi sétaút” kiépítése (a fennmaradt grafikák és festmények alapján

A megvalósítás lehetséges partnerek

l), Ø az Iseum teljes rekonstrukciós helyreállítása (a szakmai viták régészeti park létrehozása az Isisszentély körül (mely szabadtéri rendezvények színhelyévé, szabadtéri színházzá válhat) összhangban, az ott feltárt római Ø mindez a kori leletek bemutathatóságának biztosításával. Ø Önkormányzat Ø Ø Savaria Karnevál Kht Ø a történész szakma

67


A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása

Tartalma

A megvalósítás

A rendezvénykínálat stratégiai fejlesztése (Fesztiválváros program I.) Szombathely legnagyobb turisztikai attrakcióját az utóbbi néhány évben a rendezvény-turizmus jelenti. A Savaria Karnevál mellett újabb és újabb kezdeményezések bizonyulnak életképesnek, s a szombathelyi sajátosságokra és elképzelésekre, harmadsorban a potenciális európai partnerekre, illetve testvérvárosokra építve a város középtávon mozgalmas válhat. Ø megújítása (Szombathelyi Tavaszi Fesztivál, Herényi virágút, Szent György napi vásár, Tánc világnapja, Savaria Táncverseny, Bloomsday, Szent Iván-éji vígasságok, Lamantin Jazzfesztivál, Bartók Fesztivál, Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál, Savaria Régizene Fesztivál, Savaria Történelmi Karnevál, Zsidó Fesztivál, Kistérségi Forgatag, Szent Márton hét) országos és nemzetközi ismertségének és Ø A vonzerejének fokozása, a városi kommunikáció markáns elemévé tétele (Savaria Karnevál, Lamantin Jazzfesztivál, Bartók Fesztivál, Szent Márton Napok, Bloomsday) Ø A rendezvények városon belüli elfogadottságának és támogatottságának Ø A tárása Bartók Fesztivál vagy a Savaria Régiz egyes eseményei vonzó szabadtéri programokká válhatnak – vö. szabadtéri színpadok) Ø Önkormányzat Ø

lehetséges partnerek


Tartalma

Új elemek a rendezvénykínálatban, új rendezvények elindítása (Fesztiválváros program II.) Ahhoz, hogy a Szombathely valóban fesztiválvárossá váljon, rendezvény-kínálata további fejlesztésre – könnyebben eladható város modern arcát mutatják. Ø Ø A rendezvénykínálat meghatározó témáinak további elemekkel , * pl. havonta antik/római ünnepek – valamely intézmény vagy gazdasági érdekcsoport (vö. … parnerség) érdekeihez kötve, pl. gasztronómia, bor, (pl. lupercalia tavaszünnep, saturnalia stb.) * a római/antik téma folyamatos jelenlétének biztosítása a városban, pl. kulturális intézményekben (antik felolvasóestek, antik darabok), vendéglátóhelyeken (római gasztronómia elemei), légiósok szerepeltetése egyes városi rendezvényeken, kiállítások (vö. „Az innováció ösztönzése a múzeumi-kiállítóhelyi szférában”),68 városlá buszok)



darabok), vendéglátóhelyeken (római gasztronómia elemei), légiósok szerepeltetése egyes városi rendezvényeken, kiállítások (vö. „Az innováció ösztönzése a múzeumi-kiállítóhelyi szférában”), városlá buszok) Ø marketingje (pl. Savaria Nyár) Ø Tematikusan kapcsolódó programok ösztönzése a nagy rendezvény idején Ø Az új szabadtéri kulturális színterek intenzív kulturális-turisztikai hasznosítása (pl. Megyeháza udvara, Egyházmegyei Kollégium udvara, megújuló Iseum környezete - különösen a komolyzene, a népzene és a tánc n, római kori amfiteátrum mint szabadtéri színpad kialakítása) Ø Önkormányzat Ø Ø Szolgáltatók

A projekt/intézkedés megnevezése

z innováció ösztönzése a múzeumikiállítóhelyi szférában („mai kor” vizuális kultúrájához és technikai

Indoklása

A Savaria Múzeum illetve a Szombathelyi Képtár évi 15-20 i

A megvalósítás

Tartalma

z intenzívebb kreatív bemutatás, fokozottabb turisztikai hasznosítás terén. Ø Vándorkiállítások, kortárs megjelenítése a turizmusban Ø innovatív megoldások támogatása általában (témától függetlenül) Ø foglalkozások szervezése a múzeumok adottságainak, Ø a római tematikáh

A megvalósítás

(a hangsúly nem egyszer , érthet és

meglepetésszer pl. a nyugathatásos, esetleg interaktív installációkkal megelevenítve a római életet, a viseleteket, frizurákat vagy a hétköznapok más elemeit (étkezés, orvoslás, vallás) Ø múzeumpedagógiai ajánlatok kidolgozása (jelmezes történelmi játékok, korbeli táncok, tárlatvezetés feladatlapos vagy foglalkoztató tevékenységekkel) Ø Szombathelyi Képtár Ø múzeumok


69



A tematikus városi útvonalak hatékonyabb megjelenítése a A tematikus csomagok fontos szerepe a turizmusban nehezen Azok a példamutató (és továbbra is támogatandó) kezdeményezések, melyek a Szombathelyi Séták keretében történtek nemcsak tartalmas programot nyújthatnak pl. interneten is megjelenített sematikus térképei, városon belüli

Tartalma

A megvalósítás lehetséges partnerek A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása

Tematikus csomagok, programok összeállítása az épített örökség Ø „A barokk emlékei” Ø „A római kor emlékei” Ø „Szombathely kastélyai” Ø „Szombathely templomai és vallási színterei Ø „Szombathely híres szülöttei” Ø Ø „Szombathelyi zenészek” Ø Önkormányzat Ø Kulturális intézmények Ø Tourinform Iroda Legendárium összeállítása, legenda-teremtés és turisztikai hasznosítás tárgyiasul elemeknek, mint a konkrét kínálati elemeknek. Egy

Tartalma

A megvalósítás

feltárásában és megjelenítésében (kommunikálásában) melyek a kétezer éves múltat érdekes módon bemutathatóvá teszik, egyúttal a mai városnak patinát kölcsönöznek. Ø Szombathely történelmi múltjának meghatározó tényeinek és a (római legendák, számos Szent Márton legenda, egyebek), melyek egy része (pl. a város azon 1635Ø felele „kötelessége”, hogy minden év Szent Márton ünnepén bizonyos összeggel, öt aranyforinttal segítse a koldusokat, illetve a Ø Önkormányzat Ø Kutatási intézmények, kutatók



, emléktáblák (ezek katalógusa), (egységes és sajátos) köztéri bútorok,

Indoklása

– a turisták szemében legalábbis - adja városi környezet. Ennek méltóvá tétele a város múltjához és -gazdagságához elemi követelmény.

70


Tartalma

Ø Ø Arculatformáló monumentális Szent Mártom szobor) Ø

hozása (pl. egy

– ezek katalógusa) Ø Ø Zöld ter Ø Parkfelújítások folytatása Ø Játszótér-felújítások folytatása Ø

A megvalósítás szere lehetséges partnerek

Ø Önkormányzat Ø


Kilátók bekapcsolása a turizmusba

turistáknak nyújtható csomagnak – e téren Szombathelynek is vannak

Tartalma

A megvalósítás

kihasználtak. Ø A kilátók bekapcsolása a város turisztikai vérkeringésébe Ø Sétaútvonalak kialakítása a kilátópontokig, Ø A látnivalókat bemutató tablók elhelyezése, a útvonalak további lehetséges állomásainak és a közelben található látnivalókat és szolgáltatásokat bemutató táblák elhelyezése Ø A kilátó(k)ról készített körpanoráma fotó(k) elhelyezése a szombathelyi honlapon Ø Városi tematikus csomagokban kilátók kínálati elemként szerepeltetése (öko-, aktív turizmus) Ø Önkormányzat Ø Vasivíz Rt.



projektekben Szo ismertség fokozása. Ehhez minden információs és kommunikációs

ígérkeznek, melyek többoldalú nemzetközi szakmai hálózatokhoz Tartalma

Ø Az AVEC (Kulturális és Történelmi Városok Európai Hálózata) tagságának komoly hozadéka lehet az, hogy a „tagtársakkal” Ø Testvérvárosi kapcsolatok

71



Ø Önkormányzat Ø Katolikus Egyház Ø Testvérvárosi egyesület

szakmai munkát követel, de a törekvések a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia ígérete szerint – különös tekintettel a nagy rendezvényekre - országosan támogatást remélhetnek. A stratégia megfogalmazása szerint az „örökségturizmus egyik kiemelt területét képezik a nagy rendezvények. Ezek

számára. Fontos cél, hogy minden magyarországi régióban legyen legalább egy olyan,

rendezvények számos kritériumnak kell, hogy megfeleljenek.” A követelmények sorában megfogalmazottak közt Szombathely -

- számára is

figyelmet érdemel több gondolat, pl.: ezek Ø „programterve legalább egy évvel korábban és egész évre ismert”, Ø „3-4 évre szóló koncepcióval rendelkezik”, Ø Ø

nnyal

rendelkezik”. –

- feladat, melynek a programszervezés csak egy (kétségkívül központi)

A kulturális turizmus – fenti definíció szerinti – területén belül, különös szombathelyi izmus.

4.3.2. VALLÁSI TURIZMUS Jelenlegi helyzet A vallási turizmus – az NTS megfogalmazása szerint - „olyan piacképes turisztikai termék, amely vallási indíttatású, vagy egyházi intézmények szolgáltatásának igénybevételével valósul meg”. Napjainkra a vallási turizmus kiszorította a vallási kötelezettséget és nagy

72


tömegeket mozgat: az emberek nem feltétlenül azért mennek el egy kegyhelyre, vagy

mert sokan mennek el oda; esetleg történelmi,

Szombathely számára a vallási turizmus legnag Mártonnak kultusza nyújthatja. A téma turisztikai kibontása az utóbbi néhány évben kezdett kulturális tek, pályázatok íródtak, melyek konkrét

eredményekhez

vezettek.

Testvérvárosi

kapcsolat

épül

Tours-sal,

ezzel

összefüggésben Szombathely belépett az Európai Kulturális és Történelmi Városok Szövetségébe, csatlakozott a Szent Márton Európai Kulturális Útvonalhoz, s 2005. áprilisában a Szent Márton-templom kápolnájában -

–

elhelyezésre került az útvonal jelképe, a szent lábnyoma. rton turizmus”

tervek szintjén már alakul az a - a város egykori - látogatóközpont, melynek a Szent Márton templom mellett álló kolostorépület adna otthont. Savaria másik ókori szentj keretében: a Márton szület

-ban vértanúhalált halt sisciai

püspöknek relikviáját és emlékét a Szent Quirin-templom

.

A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása

Tartalma

A Szent Márton Útja projekt kibontakoztatása A vallási turizmus világszerte nagy tömegeket mozgató utazási motívum, melynek kihasználása komoly hozadékokat ígér Szombathely számára. Ehhez jó alapot jelent Szent Márton nagy sírja Tour-ban a keresztény világ harmadik leglátogatottabb zarándokhelye Róma és Compostella után. Ø „Szent Márton lábnyomának” Szent Márton templombeli elhelyezését konstrukciókban folytatódhat olyan elemekkel, mint 73


(4 tematikus útvonal) Ø egy három ors koncepciójának kidolgozása, Ø Szent Márton konferencia megrendezése, Ø Szent Márton látogatóközpont (állandó kiállítás) létrehozása Szombathelyen a Szent Márton plébánia területén, Ø közös nemzetközi marketingstratégia kidolgozása és megvalósítása (azon belül turisztikai kiadványok, a zarándokút

A megvalósítás szer lehetséges partnerek


Tartalma

A megvalósítás

kitáblázása, egységes arculati elemek kivitelezése) és a turisztikai termék piaci bevezetése Ø Önkormányzat Ø Tourinform Ø Kulturális intézmények Ø Katolikus egyház, Szombathelyi Egyházmegye

Kiállítások, állandó Szent Mártonhoz

látnivalók

Ahhoz, hogy Szombathely valóban Szent Márton városává váljon a -momentumokkal és törekvést. A lehetséges megoldások kö markáns és reprezentatív ahhoz, hogy a város egyik „védjegyévé” válhasson. látogatóközpont kiállítási anyagának létrehozása, Ø fejlesztése és megjelenítés Ø Szent Márton Múzeum alapítása (plébánia és a város közösen) Ø egy monumentális Szent Márton szobor felállítása a városban Ø Kulturális intézmények Ø Katolikus egyház, Szombathelyi Egyházmegye



A Szent Márton Napok (Szent Márton Ünnep) továbbfejlesztése, piacképessé tétele (k kapcsolva)

Indoklása sem, hogy a szent nevéhez rendkívül sokf

Tartalma

egyebek mellett a pásztoroknak és az állatoknak, a szüretnek és a borivóknak, mulatozóknak ) Lehetséges programok: Ø gasztronómiai események (ahol a libasült mellé az asztalra kerülhet ) Ø Márton-napi (nemzetközi, magyar-osztrák-szlovén) Újbor ünnep (természetesen -versennyel) Ø „Márton-napi lovaglás” (bajor minta alapján): Szent Márton gyerekeknek, akik énekszóval, világító díszlámpásokkal kísérik 74




Tartalma


világító díszlámpásokkal kísérik (Aesculapius az Ø orvostudomány, a megújhodó élet istene, neki áldoznak az evésivás örömeivel, e napon különösen libával) Ø Tourinform Ø Katolikus egyház, Szombathelyi Egyházmegye Ø éttermek Ø Borászati szakmai és civil szervezetek (pl. Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusa)

Szent Quirin projekt kidolgozása és elindítása

ki, Szent Quirin emlékének ápolása és turisztikai hasznosítása hasonlóképpen fontos. Ø Szent Quirin Szombathelyi emlékeinek (tények és legendák) feltárása és dokumentálása Ø Intenzív nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése és a tematikus k megteremtése Ø Önkormányzat Ø Tourinform Ø Katolikus egyház, Szent Quirinus Plébánia Ø Civil szervezetek

4.3.3. VÁROSLÁTOGATÓ TURIZMUS Jelenlegi helyzet Szombathely történelmének nagy fejlesztési, építési korszakaiból fennmaradt, látogatható - nagyon fontos azonban, hogy ezek valóban látogathatók is legyenek. Szerencsésnek mondható, hogy a belvárosban,

földrajzi egységben jelennek meg egymás közelében a Székesegyház, mellette a Romkert

Püspöki Palota, a Sala Terrena, Megyeháza, Smidt M

A város további látnivalóinak meglátogatása már közlekedési eszközt igényel.

75


ezzel a városnak. : Ø a városon kiadványok készítése (ókori emlékek, vallási emlékek, irodalmi emlékek, kastélyok, parkok, a város híres emberei, stb.) Ø a Püspöki Palota szabadabb látogathatóságának kezdeményezése (az egyéni turisták részére is legyen) Ø (hétvégén legyenek nyitva) Ø Ø

Ø látnivalóit, programjait bemutató prospektusokkal (ugyanez a szállodák, vendéglátóhelyek,

Ø Ø városlátogat (Szombathely A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása

Tartalma

látogatottságának növelése Szombathely változatos történelmének legékesebb tárgyi bizonyítékai a

Ø tematikus kulturális útvonalak, azokat bemutató prospektusok létrehozása Ø az egyes látnivalóknál további információ a város többi látnivalójáról 76



látnivalójáról Ø e célból egységes arculatú prospektustartó állvány létesítése Ø Ø Ø Önkormányzat Ø Tourinform Ø Katolikus Egyház Ø Múzeumok

4.3.4. CSALÁDI ÜDÜLÉSEK Jelenlegi helyzet A város intézményhálózata számos olyan kevesek által ismert attrakcióval rendelkezhet, mely

Ilyenek lehet egyebek közt a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

Játszóház alapja). A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása

Tartalma


hatékonyabb hasznosítása és folyamatos A város turizmusának elemei közül családi programként jelenleg a Kalandváros a leginkább egyedi és piacképes attrakció. Ennek és a h en kínálkozó feladat. Ø Kalandváros még hatékonyabb hasznosítása és folyamatos Ø Csónakázó tó környékének aktívabb bekapcsolása ítása), Ø felújítása, vadaspark újb Ø Komplex, egy napos elfoglaltságot is biztosítani tudó élménypark, tematikus park létrehozása Ø Szánkópálya aktívabb megjelenése Ø Ø „Tudományos turizmus értékek) Ø Vállalkozások Ø Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Ø BDF

77


A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása Tartalma

Múzeumfalu (még intenzívebben) Családos foglalkozások kialakítása, prioritás az aktivitás, a bemutatás mellett cél az abban való részvétel is központk Ø Ø Ø


-faze

Ø Ø Hagyományos gazdálkodási módok (lóval, ökörrel szántás, állattartás, állatbemutató) Ø Állatsimogatás, - etetések, kölyökles Ø Interaktív hagyományos ételkészítés (paprika-nyújtás, dödölle készítés, kenyérsütés kemencében) Ø A tájékoztatás (írásos információnyújtás) javítása Ø Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Ø Vállalkozók Ø Civil szervezetetek

-

4.3.5. HIVATÁSTURIZMUS Jelenlegi helyzet A hivatásturizmus a turizmus egyik legnagyobb bevételt adó ága. Folyamatosan növekszik az

kategóriájú szállást, a legmodernebb technikával felszere konferenciatermeket igényelnek. A hivatásturizmuson belül az alábbiakat különböztetjük meg: Ø az üzleti turizmus Ø konferenciaturizmus Ø incentive turizmus Ø kiállítások, vásárok Az üzleti turizmus során az üzletemberek piacfelmérés, üzletkötés, kapcsolatápolás,

78


A város tudományos tevékenységet is folytató intézményei (Markusovszky Kórház, Berzsenyi

Iparkamara, Vállalkozói Központ, METESZ, stb.) évek óta szerveznek Szombathelyen kisebb-nagyobb konferenciákat. Éves viszonylatban 10-

-400

területi elhelyezkedésüket és fogadóképességüket tekint Egyiknek sem f

esetén szinte kivitelezhetetlen, hogy a plenáris és szekció ülések, az étkezések is egy helyszínen bonyolódjanak. Szombathely lehetséges konferencia termei, helyszínei: Ø Park Hotel Pelikán Ø Claudius Hotel Ø Ø Ø Ø Új Sportcsarnok Ø Városháza díszterme, tanácskozó terme Ø Megyeháza díszterme, tanácskozó termei Ø Savaria Múzeum díszterme Ø Szombathelyi Képtár konferenciaterme Ø Vállalkozói Központ Ø Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ø nleg teljesen

termékcsoporthoz szükséges turisztikai adottságokkal Szombathely jelenleg még csak kis mértékben rendelkezik.

79


Ø a jelenlegi konferenciaturisztikai adottságok összefoglalása, hatékony bemutatása marketing eszközökkel Ø bekerülés az országos konferenciahelyszíneket bemutató kiadványokba Ø a koordinációs és marketing feladatok ellátásához szükséges szervezeti háttér kialakítása a város non-profit turisztikai szervezetrendszerén belül Ø Ø konferenciákkal kapcsolatos adatszolgáltatási rendszer kialakítása, hogy a fejlesztések megalapozhatóak legyenek hivatalos statisztikai adatokkal a konferenciák számát,

Ø hosszabb távon meg kell találni a forrásokat egy multifunkcionális kongresszusi központ létrehozására (lehetséges helyszínek: régi városi strand, volt szovjet laktanya területe) Ø a vásárvárosi rang visszaállítása Ø speciális ajánlati csomagok létrehozása az incentive utazások számának növelése érdekében A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása A hivatásturizmus a turizmus egyik legnagyobb bevételt adó ága.

Tartalma


átlag turisták. Ø a jelenlegi konferenciaturisztikai adottságok összefoglalása, hatékony bemutatása marketing eszközökkel Ø bekerülés az országos konferenciahelyszíneket bemutató kiadványokba Ø a koordinációs és marketing feladatok ellátásához szükséges szervezeti háttér kialakítása a város non-profit turisztikai szervezetrendszerén belül Ø szervezetekkel Ø potenciális konferenciahelyszínek Ø Tourinform Ø konferenciaszervezéssel foglalkozó intézmények, szervezetek

4.3.6. WELLNESS TURIZMUS Jelenlegi helyzet 80


A turizmus világtrendjeit vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a gyógy- és rekreációs irányvonal wellness szállodáinak mutatói alapján fel kell hívnunk a figyelmet arra a kimagasló növekedési ütemre, amit a wellness szállodák produkálnak: a vendégek számát vizsgálva 124, a vendégéjszakák számát tekintve pedig 199 százalékos növekedést értek el. A nemzetközi trendek alapján az is világos, hogy ez az emelkedés

hónapjában a gyógy- és termálturizmus 8 százalékos részt képviselt a vendégforgalom motiváció szerinti megoszlásában. Napjaink hajszolt életmódja, az állandó str

ezek az emberek h egészség-, gyógy- és „kondícióban tartó”-turizmus fog profi töltenek olyan turisztikai célterületeken, amelyek kellemesnek tekintett életkörülményeket kínálnak. A fejlesztési koncepció egyik programiránya lehet a termálvizekhez kapcsolódó gyógy- és wellness turizmus, ösztönzése. A wellness turizmus vendégkörét a magasabb költésszint, az a jellemzi. Szombathely, rendelkezik mind az egészség- mind a wellness turizmus adottságaival. Termálvíz, rekreációs zöldövezet a Csónakázó-

-központ környékén,

egészség- és wellness

st biztosító

egészségügyi intézmények, javuló szállodai kapacitás, nem utolsó sorban a földrajzi fekvés és a természeti környezet. Ehhez viszont társul a termálvíz adottságok kezdetleges hasznosítása, ness turizmus igényeihez képest

szegényes a wellness szolgáltatások kínálata is. Az egészség és wellness

egyik

szükség. A város pillanatnyilag komoly lemaradásban van a régió és ezen belül a megye több ései a tradicionális s-

területén.

81


Ezt a hátrányt, csak átgondolt, jól felépített több lépésben végrehajtott helyi értékekre és a város jellegzetességeit kihasználó, azokra támaszkodó, és

csupán a régióban gomba módra szaporodó új

, hanem

egy átgondolt és koordinált, más turisztikai termékekkel (kultúra, konferencia) összehangolt fejlesztés. a régió számos adottsága, megkímélt természeti izek, termálvizek, a nemzeti parkok, természetvédelmi területek, lehet séget jelentettek az egészséget és természetet kifejez imázs kialakításához, mely az

Szombathelynek, mint a régió wellness turisztikai központjának megtalálni a szerepét. A

Hazánkban az utóbbi években alakultak ki és jöttek létre a wellness szolgáltatásokat is nyújtó

ehhez kapcsolódóan magas sínvonalú szakmai háttérrel, jól képzett orvosi és terapeuta, gyógytornász háttérrel rendelkezik. A wellness hotelek világában a wellness minden területe

stb. A Magyar Közlönyben (2003/101.) megjelent, a wellness szállodával szemben támasztott feltétele kétféle szau

féle szépségápolási szolgáltatást nyújt, legalább széles

konyhai készítményeknek egyaránt, ennek meg kell jelennie mind az étel és mind az ital kínálatban. A szállodának rendelkeznie kell jól felszerelt fittnes-teremme

wellness portolási vagy valamilyen keleti

ajánlatai között folyamatosan jelen vannak a térség h

, tevékenységei.

82


A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés megnevezése Indoklása

A termálvizekhez kapcsolódó gyógy- és wellness-turizmus fejlesztése és ösztönzése ég és rekreációs turizmus. Az emberek, egyre több gondot fordítanak saját egészségük akár az egész város turizmusára, a város fejlesztésére kiható, nemzetközi és helyi vendégkörre alapozó önál wellness turizmus olyan fejlesztési irány lehet, amely a városnak új idegenforgalmi arculatot kölcsönözhetne és az egyik kitörési pont lehetne a város gazdasága számára. A wellness turizmus nem igényel vizet, annál inkább szakmai háttérre infrastruktúrát és nagyon jó marketinget.

Tartalma

A megvalósítás szer lehetséges partnerek

Ø A szombathelyi termálvíz hasznosításával kapcsolatos, konszenzuson alapuló koncepció elkészítése. Ø Speciálisan helyi jellegzetességeket felvonultató tervek kidolgozása Ø Ø A wellness turizmus infrastrukturális hátterének megteremtése. Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

Szakmai háttér biztosítása (oktatás) Marketing technikák kidolgozása Szakmai szervezetek Szombathely város, Városgazdálkodási Kft Vállalkozók Tourinform Vasivíz Rt Pannon Termál Klaszter

4.3.7. TESTVÉRVÁROSI TURIZMUS Jelenlegi helyzet Szombathely testvérvárosi kapcsolatai folyamatosan épültek ki, különösen a rendszerváltás

sport, kultúra, gazdaság. Egymás jobb megismerése, a közös programok, célok megvalósítása

bírnak a testvérvárosi kapcsolatok, a város híre nemzetközileg olyan országokba, városokba jut el, ahova egyébként erre nem lenne mód.

83


Testvérvárosok Kolding (Dánia), Lappeenranta (Finnország), Lecco (Olaszország), Maribor (Szlovénia), Nömme (Észtország), Ramat-Gan (Izrael), Trnava (Szlovákia), Ungvár (Ukrajna), Vajdahunyad (Románia); partnerváros: Tours (Franciaország),

nyújthatna a turizmusmarketing területén is.

bemutatkozások Ø reklámakciók, vállalkozásokkal együttesen) Ø

szervezése

egymás

városaiban

(turisztikai

A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés Testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztése, turisztikai célú megnevezése hasznosítása Indoklása A testvérvárosok lakossága új potenciális turisztikai piacot jelentenek a városnak Tartalma Ø turisztikai bemutatkozások, reklámakciók szervezése a testvérvárosokban Ø turisztikai bemutatkozására A megvalósítás Ø Önkormányzat Ø Testvérvárosi Egyesület lehetséges partnerek Ø Tourinform Ø turisztikai vállalkozások Ø

4.3.8. ÖKOTURIZMUS Jelenlegi helyzet Az ökoturizmus Szombathely vonatkozásában a város és vonzáskörzetének egységében vizsgálható Az ökoturizmus esetében a térség viszonylag érintetlen természeti környezete, i vonzer vendégszeretet, a vidéki életmód és a nyugalom. Meg kell állapítani, hogy az „ökoturizmus”,

a térségbe irányuló. Szombathely vonzáskörzetét megcélzó turizmus, a helyi és régiós

84


természeti adottságokra épített idegenforgalm programcsomaggá való összeállítását.

kulturált, egészséges eltöltése a városlakók számára a kikapcsolódást, Az ökoturizmus során els sorban a helyi lakosokat kell meggy zni arról, hogy turisták ükség van az emberek felkészítésére, min ségi el írások betartatására. Jó példát jelenthetnek a már jól m köd falusi fogadóhelyek, panziók is. A helyi hagyományok (népszokások, hagyományok, gasztronómia, történelmi emlékek) felelevenítésével sajátos vonze települései. A környék turisztikai fejlesztése látszólag ellentmond a városi turizmus fejlesztésével,

en ellátogat egy-egy látogató ttrakciókkal. Azt a megközelítését sztések meghatározásakor, hogy a város

ökoturisztika produktumai. Az ökoturizmus fejlesztése megköveteli a természeti környezet fokozott védelmét, az infrastruktúra (gyalogos-, kerékpáros- és lovas túra útvonalak, jelzések, pihen házak) kialakítását és karbantartását, fejlesztését, valamint folyamatos párbeszéd kialakítását a vidék -, lovas-, vizitúra- bakancsos turisták, falusi szállásadók egyesületeivel, natúrparkokkal, valamint az osztrák turisztikai szervezetekkel. Szükség van a falusi szálláshelyek fejlesztésére, a helyi látnivalók, attrakciók kialakítására. Tematikus utak kidolgozására (borutak, gyümölcs út, virágút, kastélytúrák stb. A tematikus , megjelenítésére.

iz A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok

85



kapcsolódó programcsomagok összeállítása és kiajánlása a természetközeli turisztikai programok iránti igény a városlakók számára a kikapcsolódást, Szombathely az ökoturisztikai ajánlatokat, mint a város programjait

. Tartalma

A megvalósítás szerepl i és a lehetséges partnerek

ematikus utak Ø kidolgozása (borutak, gyümölcs út, virágút, kastélytúrák stb. Ø Az ökoturizmus infrastrukturális hátterének megteremtésének Ø Ø Ø Ø Ø

Szakmai háttér biztosítása (oktatás) Marketing technikák kidolgozása Szakmai szervezetek Vállalkozók Tourinform

4.3.9. SPORTTURIZMUS Jelenlegi helyzet A vendégek általában olyan, rendszeresen sportolók közül kerülnek ki, akik utazásuk alatt sem -egy

ggé válik. k az aktív sport turizmus célcsoportja, ami a városban és környékén valósulhat meg. Ide sorolhatnánk a lovas-, kerékpáros-, természetjáró-, horgász- és egyes vízi programok kínálatát. Szombathely város többnyire, vagy kiinduló pont, vagy kieg programkínálatként szerepel a programokban. A helyi adottságok nem nyújtanak komolyabb,

turisztikai idegenforgalmának összeállított programkínálata. Leh

eltöltésére a

agy tematikus programcsomagokat ajánlana a - és kerékpáros útvonalakra építve; lehetne ajánlani a környék

horgásztavait; a Szombathely vonzáskörzetében található túra útvonalakat, természeti

86


látnivalókat. Ezeket a turisták számára sport turisztikai programcsomagként lehetne kiajánlani, összekapcsolva természeti értékek, történelmi-

egyesületekkel valamint vállalkozókkal való összefogással valósulhatna meg. A programba be kellene építeni egy garantálná a turistáknak. Az aktív sport turizmus kiszolgálása komoly szakmai háttérrel, magas színvonalú szolgáltatási h

fogadó, és lovarda üzemel. Ezek további fejlesztése elengedhetetlen a lovagolni vágyók minél kulturáltabb, európai szí turisták a nomád körülményekkel is meg voltak elégedve. nál

Jákon át is vezet kerékpárút; meg kell teremteni az összeköttetést Szombathely, és a már hálózatok között. A városban is kiépült már a A kerékpárút fejlesztések megvalósításához, a szükséges infrastruktúra, a színvonalas háttérszolgáltatások biztosításához, a központi források elérése elengedhetetlen. A Rába átfolyik a térség déli részén, a rábai vi környékének turisztikai hasznosítására több program is indult.

ahol túraútvonalak (a Kék-túra) is áthalad. A turistaúttájékoztatási rendszer kidolgozása elengedhetetlen. A cél úgy fejleszteni a forgalmat, hogy az a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A sport turizmus témakörébe tartozik a

vendégek, nem töltenek el több napot a városban, de az adott délután, vagy este folyamán igénybe vesznek vendéglátói, és egyéb szolgáltatásokat, növelik a létesítmények kihasználtságát, bevételét. Ide sorolnánk az uszoda, jégpálya, élménystrand, teke- és bowling-

87


, tenisz- és squashpályák látogatóit, fittnes centrumok vendégeit. A különféle létesítmények jobb kihasználása, a vendégek színvonalasabb kiszolgálása érdekében további fejlesztések szükségesek Például a szezonalitás kiküszöbölése, vagy a mérséklése céljából, a nyitott létesítmények lefedése, színvonalas kiszolgáló egységek építése, szolgálta

atják. Nem elhanyagolható az az úgynevezett passzív sportturizmus, ami ebben az esetben a sportrendezvények látogatását jelenti. Nagy tömegeket mozgat meg, a fogadóterületen nagy

Szombathely rendelkezik olyan sportlétesítményekkel, adottságokkal és olyan tradíciókkal, amelyekre építve a térség egyik fontos sportturisztikai célpontjává válhat. Ehhez viszont rendkívül jól szervezett intézményi háttér kell, komoly szaktudás, sportdiplomáciai kapcsolatok, és egy jól felépített, hosszú távú program, hozzárendelt forrásokkal. A város olyan adottságokkal rendelkezik, amelyet az elmúlt évek során már több sportág tó meg a

tornaterem és szabadtéri edzések feltételei, speciális kondicionáló sportok létesítményei, uszoda, termálvíz stb. .Ezzel együtt, további infrastrukturális fejlesztés, Ezek az sportegyesületek saját szervezésében kerülnek orosztályig, gyakran nemzetközi és hazai válogatott

feltárásában, tudatos szervezéssel, tájékoztató anyagok készítésével, kulturális programok kapcsolásával kiszolgálni és idecsábítani ezt a vendégkört. Az ilyen, gyakran több hetes

programok a városnak, nemzetközi viszonylatban is komoly reklámot jelenthetnek.

A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok

88



A térségbe irányuló tematikus programcsomagok összeállítása turisztikai kínálathoz kapcsolva Nincs a város sport turisztikai idegenforgalmának összeállított progeltöltésé

Tartalma



- és kerékpáros útvonalakra építve lehetne ajánlani a környék horgásztavait, a Szombathely vonzáskörzetében található túra útvonalakat, természeti látnivalókat. Ezeket a turisták számára sport turisztikai programcsomagként lehetne kiajánlani, összekapcsolva természeti értékek, történelmiumok és különféle rendezvények kínálatával, programok ajánlásával. ínvonalú tematikus programcsomagok Ø összeállítása Ø Szállás, étkezési szolgáltatások ajánlása, (szerviz információk) Ø turisztikai látnivalók, természeti, történelmi és kulturális értékek bevonása az ajánlott túra programokba Ø Körutazás vagy csillagtúra formában, a programcsomagban Szombathely, mint bázis szerepelne a saját kulturális és szolgáltatás kínálatával, külön hangsúlyt adva a specialitásoknak Ø Tourinform Ø Vállalkozók Ø Turisztikai szervezetek (sport turisztikai egyesületek,)

A szombathelyi aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális háttér biztosítása. A sport turizmus, a térség egyik meghatározó vonzereje a lehet ségekhez mérten kihasználatlan potenciállal rendelkezik. A infrastrukturális háttér.

Tartalma



tájékoztató és információs rendszer. hálózattal Ø (pl. Szombathely - Bucsu) Ø A meglév lovastanyák és lótenyészt k programjainak b vítése, Ø Információs táblarendszerek kihelyezése ht. Ø Ø Vállalkozók Ø Turisztikai szervezetek (sport turisztikai egyesületek,)

A sport turizmus intézményi hátterének biztosítása

89


Indoklása

A városban szervezett és rendezett sportesemények nagy tömegeket mozgatnak meg, a fogadóterületen nagy forgalmat eredményeznek,

Tartalma

Ø A szervezéssel foglalkozó professzionális, szakképzett


asználása érdekében Ø sportversenyek rendezése táborozások Ø zállás, étkezés, kulturális háttérprogramok ajánlása Ø figyelmének felkeltése. Ø Sportkapcsolatok kiépítése Ø Szombathely város. Ø Vállalkozók Ø Sport egyesületek

4.3.10. IFJÚSÁGI TURIZMUS Jelenlegi helyzet

f szó. A mennyiben az osztálykiránduláson itt járó diákot kellemes emlékek kötik a városhoz –

Ø városunkban az

-júniusi, és kisebb

mértékben a szeptemberi Ø Ø nincsenek a korosztály számára érdekes programcsomagok, idegenvezetések

Ø tematikus kiadvány elkészítése (szálláshelyek: kemping, kollégiumok, korosztály számára

vízibiciklizés, bowling, paintball, falmászás, koncertek, stb.) Ø interaktív programokkal

90


Ø az egyéb rendezvények, napközis táborok idején üz

összeállítása Ø az ifjúsági turizmus kínálati elemeit tartalmazó kiadványok eljuttatása az ország oktatási intézményeibe,

sportegyesületeknek,

erd

szálláshelyeknek Ø Szombathely ifjúsági turisztikai kínálatának bemutatása, bemutatkozása a korosztálynak

Ø (Rába-

yi szálláskínálattal -hegyalja-„Kék

túra”

útvonal,

mountain

bike útvonal,

yenek) Ø Ø A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés Ifjú megnevezése Indoklása Tartalma Ø Ø ezen kínálati elemeket bemutató kiadványok készítése Ø azok terítése a város országosan a tanintézetekbe A megvalósítás Ø Tourinform Ø lehetséges partnerek Ø ifjúsági szálláshelyek Ø turisztikai képzéssel foglalkozó oktatási intézmények diákjai, tanárai

4.3.11. SENIOR TURIZMUS Jelenlegi helyzet

része

91


anyagi és egészségi helyzeténél fogva kevésbé utazóképes, de a hazai és az európai . A termékcsoport jelenlegi helyzete: Ø

belföldi úticélokat

Ø nem egyénileg, hanem szervezetten, csoportosan utaznak Ø idegenvezetést is igénybe vesznek Ø Ø kevés a speciálisan e korosztály számára szóló ajánlat Ø Ø eléged Ø

Ø senior programajánlatok kidolgozása Ø kapcsolatfelvétel,

programkiajánlás

a

helyi

és

külföldi

nyugdíjas

kluboknak,

egyesületeknek, túrasz Ø a városlátogató programcsomagok összeállításánál figyelembe kell venni a korcsoport

Ø a programokban kapcsolható a kultúra a vallási és a termál turizmus A termékfejlesztés feladatai, projekt javaslatok A projekt/intézkedés Senior programajánlatok összeállítása megnevezése Indoklása vesznek részt szervezett utazásokon. A szervezett utazások körében általában szélesebb a kiajánlható szolgáltatások köre. Tartalma Ø Senior programajánlatok összeállítása Ø azok kiajánlása nyugdíjas kluboknak, egyesületeknek, túraszakosztályoknak A megvalósítás Ø Tourinform Ø egyházak lehetséges partnerek Ø Helyi nyugdíjas szervezetek Ø Szolgáltatók (szálláshelyek, éttermek)

92


4.3.12. NEM TERMÉK-SPECIFIKUS FELADATOK

hatásaikból mindenki részesül. Ilyenek lehetnek: Ø A város kulturált és vonzó környezetével kapcsolatos intézkedések (pl. tisztaság, virágosítás, díszkivilágítások stb.) Ø A város, különösen a belváros, kívánatos arculatáho

Ø A turizmus infrastrukturális háttere bizonyos elemeinek biztosítása (pl. szabadtéri színpadok, mint Megyeháza udvar, Egyházmegyei Kollégium, Iseum, esetleg Belsikátor, vagy a Kálvária mellett) Ø Szombathely-kártya bevezetése (hazai minták: Magyar Turizmus Kártya, Balaton Kártya, Dél-dunántúli Turisztikai Kártya; városi kártyák: Pécs, Miskolc, Keszthely, Badacsony, Balatonfüred, Siófok, Sopron,

)

Ø A turisták számára nyújtott információ gazdagítása, pl. a helyi gasztronómiai

Ø Helyi ételek, borok szerepeltetése, a hagyományos ételeket kínáló éttermek számára védjegy kialakítása Ø A helyi hagyományokat bemutató gasztronómiai rendezvények támogatása Ø Látogatómenedzsment

program

kidolgozása

(statisztikai

rendszer

kialakítás,

a

vendégigények felmérése és folyamatos követése, a fogadó- és szolgáltató-személyzet ) Ø A városi honlap folyamatos fejlesztése, gazdagítása (pl.

ének

megjelenítése) Ø Programfüzetek mintájára éttermi katalógus készítése Ø Gasztronómiai programcsomagok összeállítása és megjelenítése, illetve egy rendszeres,

Ø A város szóróanyagainak vendéglátóhelyeken való egységes arculatú megjelenítése (információs polc elhelyezése)

93


Ø

bb szabadtéri rendezvényeivel kapcsolatos szakmai egyeztetések

megszervezése

4.4. Marketing Egy komplex turizmusmarketing stratégia megfogalmazása meghaladja ugyan e dokumentum kereteit, de bizonyos az ún. marketing-mix egyes elemeinek rögzítése itt is szükséges. A marketing mix érdekében, hogy a turisták számára attraktívabbá váljon a település. Ennek a turisztikai desztináció-menedzsmenten belüli elemei tekintetében komoly viták vannak ugyan (hány Ptermék, product, price, place, promotion, packaging, programming, partnership, people). Nem kisebbítve a

árpolitika), a városi stratégia szintjén az alábbi négy

4.4.1. ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK Szombathely ven

szo

kiválasztását. Lehetséges értékesítési csatornák az utazásaikat egyénileg s Ø személyes kontaktus kialakítása: kiállításokon való részvétellel, bemutató workshop-okon, prezentációkon keresztül Ø Ø

Tourinform irodákba, utazási irodákba (külföldön a Magyar

Turizmus Rt. nemzetközi képviseletein) prospektusok, kiadványok, információk eljuttatása a városról Ø Internet –

– naprakész programkínálattal

94


Ø belföldi és kü Ø egyéb speciális szakmai csoportok (pl. konferenciaturizmus, senior, ifjúsági, vallási turizmus esetében) Ø egészségturizmus esetében egészségbiztosítási pénztárak, biztosítók Ø direkt marketing eszközök alkalmazása (az adott turisztikai célpiac közvetlen megkeresése, oktatási intézmények, civil szervezetek, nyugdíjas klubok, stb.) Ø a sajtó, az utazási irodák, a turisztikai információs irodák részére a termékcsoportokat bemutató „study tour”-ok, tanulmányutak szervezése

város imázsának alakítása terén: Tárgyalás, egyeztetés, találkozó ne folyjon le anélkül – még ha a téma közvetlenül nem is a turizmus -, hogy ne essen szó a Legyünk értékeinkre büszkék!

4.4.2. PROMÓCIÓ , elengedhetetlen egy határozott irányvonalú városmarketing koncepció elkészítése. A településmarketinggel a élcsoportoknak üzen. Reklámozza, propagálja a várost mind a település

és módszerekkel kell megalkotni. Ehhez

átgondolt, megtervezett turisztikai promóciójának kidolgozása. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni az a tényt, hogy a turizmus egy gyorsan változó,

város látogatói? Pl.: Ø

Belföldiek - külföldek

Ø

Fiatalok - seniorok

95


Ø

Családos vagy egyéni utazók

Ø Ø Ø

stb.

Az összetétel alakulásának figyelemmel kisérése rendkívül fontos, mert c város turizmusának tudatos szervezése, a fejlesztési irányok optimális kijelölése. Ehhez,

ezésére és azok kiértékelésére. Arculat kialakítása. ntosabb turisztikai termékeit (pl. Savaria Karnevál- római történelmi múlt, Szent Márton kultúra, sport stb.).

(pl. a vá utakon a város felé. Gondoljunk csak a megye útjain kanyargó, Szombathely nevét, vezetés . Tehát az arculat megtervezésekor meghatározásra k stílusjegyek, ezek aztán rendszeresen megjelennek, (és csak ezek!), a város turisztikai promóciós anyagain, rendezvényein, vásárokon, és különféle programokon. Vagy akár helyi, a turisták által vásárolt vagy fogyasztott termékeken. Vendéglátóhelyek poharain,

A továbbiakban lehetséges promóciós eszközöket sorolunk fel. Ø Részvétel nemzetközi, országos, regionális turisztikai kiállításokon, vásárokon, ezek

alkalmat jelentenek a potenciális turisták közvetlen elérésére. Ø

szakmával való találkozásra Ø Médiamix felhasználása: a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió, a plakátok, katalógusok, szórólapok, illetve az Internet PR cikkek Interjúk Promóciós film és rövidebb reklám spotok készítése E-turizmus szervezés,

96


§ § § § § §

program értékesítés, idegenvezetés rendelése, testre szabott programcsomag összeállítás aktuális tájékoztatás

Ø Egységes, a város arculati elemeit alkalmazó információs polcok elhelyezése, pl. a

i és távolsági buszállomásán, szállodákban, panziókban, a térség falusi szálláshelyein, múzeumokban , a városi Tourinform irodában stb. A dó szóróanyagok tájékoztatnának a különféle termékajánlatokról, mint pl. kulturális programok, sportolási , tematikus útvonalak a térségben, wellness kínálat

városban, helyi

tb. Ø Információs táblarendszer fejlesztése Ø

Ø A

érdekében a

térségben

vagy

régióban

egyaránt,

kedvezményekre

jogosító

turisztikai

kártyarendszer kialakítása és bevezetése (Szombathely kártya) Ø A város turisztikai termékeinek, a régió kínálatában való megjelenése 7

Ø

, mint pl.: barokk városok,

vagy Joyce-hoz kapcsolódó város közösségek hálózata vagy éppen a „Slow Cities” mozgalomhoz. A város lakossága felé irányuló promóciós tevékenység tájékoztatni kell a turizmus helyi fontosságáról, mind gazdasági, mind kulturális, mind munkahelyeket, kulturális és sporteseményeket vonz a városba, ennek hatására a lakosság gazdasági és szaba

, esetleg vásári forgataggá, vagy színes

7

A Hosszú távú településfejlesztési koncepció termékcsomagokban” fejlesztési irányával összhangban

„Részvétel

regionális

és

nemzetközi

turisztikai

97


felvonulássá alakuló tömegek lepik el. Ez a turizmus velejárója. Folyamatos informálással, PR cikkek megjelentetésével, a sikeres programok bemutatásával stb. lehet a turizmust a város lakóihoz is közelebb hozni.

Erre a c

4.4.3. PACKAGING (TURISZTIKAI CSOMAGOK) A turisztikai csomagok olyan tö

turisztikai termékek, melyek komplex módon

elégítik ki a vendégek igényeit. Tekintettel arra, hogy egy-egy attrakció önmagában nehezen piacosítható, e csomagok képezik a hatékony desztináció-menedzsment alapját – ilyenek összeállítása és piacra vitele Szom A csomagok lehetnek hasonló típusú kulturális termékek (pl. a római kor emlékei a városban),

csomagban), vagy kulturális és nem-kult

A csomagok összeállítása részben a helyi desztináció menedzsment szervezet feladata (városi rendezvények kapcsán, vagy a hátteret nyújtó feltételek - pl. városi turizmus kártya – terén),

A koncepció a fenti turisztikai csomagok közül a város számára a stratégiai horizonton vezértermékként hármat emel ki: 1. Kulturális rendezvények („fesztiválváros”) 2. Családi programok 3. Wellness&rekreáció csomag A „packaging” szorosan összefügg a „partnerség” kérdésével,

4.4.4. PARTNERSÉG A város turizmusának alakulása nem egyetlen vagy néhány szer hanem az a számos helyi szolgáltatást magába foglaló összetett idegenforgalmi termékek piaci -egy (mégoly markáns)

98


etartozó kínálati elemek alkotta csomagok, komplex turisztikai termékek létén és színvonalán.

övetése szükséges.

komoly eredmény volna), ez azonban csak a folyamat kezdete. A kínálatfejlesztés terén még nagyobb eredményeket ígérne egy olyan folyamat, melyben az érintettek tematikus körvonalaznák és fejlesztenék a város kínálatát valóban markánssá tenni képes legfontosabb

A program megvalósításának elemei lehetnek8: Ø

:a

céljával.

üzletileg érdekeltek önkéntes és markáns érdekérvényesítési motívumot is tartalmazó . Ezen, akár „Savaria Turizmus Fórum létrejöttében azonban katalizátorként az önkormányzat is szerepet vállalhat. Ø Római „klaszter”

Ø Szent Márton „klaszter”: a város számára különösen fontos Szent Márton kultusz

Ø Kulturális „klaszter” érdekében szükségképpen folyamatos párbeszédben kell lenniük. Ø Virág „klaszter”

8

isán kiformálódhat egy egész

A város Hosszú távú településfejlesztési koncepciójában rögzítettek szerint

99


Ø Rekreáció „klaszter”: a nyugati városrészben körvonalazódó rekreációs övezet

E formális jogi keretet nem (feltétlenül) igény

-egy

koordinátor szerepe mellett

az érintett

birtokában kialakíthatók a rendszeres kapcsolattartás keretei és – a közös érdekek mentén, a szinergiákra is tekintettel - körvonalazhatók a fejlesztési stratégiák és akciók. Mindezen témakezdeményeznie kell – és a turisztikai folyamatokban kreatív partnerként kezelnie - az ágazat , de ugyancsak iskola lehetséges partnersége, mely a diákok aktív bevonását eredményezhetné a városi turisztikai folyamataiba). turizmus ágazat és a helyi társadalom viszonyának új alapokra helyezése is: ennek részét képezi a szakma tanúsítandó nagyobb fokú empátia és párbeszédkészség, ezzel lakosság megnyerése a fontos ügyek számára.

5. Intézményi feltételek 5.1. TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK

l

5.2. EGYÉB VÁLLALKOZÁSOK, INTÉZMÉNYEK

oktatás, bankok, biztosítási, közlekedési társaságok, stb.). Nagyban meghatározzák a helyi lakosság és az itt tartózkodó turisták komfortérzetét. kkennek a bevételei. Ily módon mindegyik fél kölcsönösen érdekelt a turizmus fejlesztésében, és látni

100


vendéglátók, valamint a kult

terméket igényelnek – a gyógyulást, a sportolási vágyat, kulturális igények kielégítését. Ennek soha nem egy-

Mindez a természetes konkurenciahelyzet mellett

szükségessé, melyben fontos az önkormányzat koordináló szerepköre.

5.3. HATÓSÁGOK, HIVATALOK Munkájukkal segítik a vállalkozások tev

5.4. ÖNKORMÁNYZAT

Ø a non-profit turisztikai feladatok, a város turisztikai marketingjének megvalósításának irányítása, finanszírozása Ø Ø Ø Ø kommunikáció a helyi vállalkozókkal, a lakossággal és a látogatókkal A turizmus-menedzsment terén sok pozitív változás történt az utóbbi években (pl. Tourinform

továbbra is problémás: Ø A város idegenforgalmi menedzselése jelenleg több kézben van (Hivatal, Tourinform iroda, Karneváliroda, Savaria Tourist), a feladat- és hatáskörök tekintetében sok az átfedés

101


és tisztázatlanság. (Felmerülhet itt a turizmust is magába foglaló komplex városmarketing sége is.) Ø

Ø A turizmus

–

igénye – m A problémakör kezelésére a város Hosszú távú településfejlesztési koncepciójában megfogalmazódik a „

”,

vagyis „a város idegenforgalmi menedzselésének (a feladat- és hatásköröknek, illetve a ”, ami a fizikai és humán kapacitások hatékonyabb

jlesztési

Koncepció

szükséges – a Tourinform iroda mellett! - egy helyi desztináció menedzsment szervezet (hdmsz) kialakítás és a turisztikai feladat-

.

„ us térségi fejlesztésének és

menedzsmenten keresztül a térségi marketingig, monitoringig); ezért 2) szakmailag felkészültnek 3) a fejlesztések koordinációjára képesnek (tekintettel a turizmusban szerepet 9

A helyi turizmus-menedzsmentben és az „idegenforgalmi közszolgáltatások” terén fontos szerepe lehet egy helyi látogatóközpontnak is, melynek kialakítása a Történelmi Sétaút projekt részeként megtörténhet. Emellett – helyi turizmus ágazat formálásában

– nagyobb szerepet kell kapniuk a nak, szakmai szervezeteknek és

turisztikai egyesületeknek (vö. partnerség).

9

Országos Területfejlesztési Koncepció (Munkaverzió 2005. június 6.), 72. p.

102


5.5. FEJLESZTÉSI FORRÁSOK

Ø pályázati forrásoknak (ágazati alapoknak és EU társfinanszírozású konstrukcióknak) Ø am

ének (a tisztán profitorinetált beruházások mellett igen fontos szerepe van

a partnerségnek) és magának Ø az önkormányzatnak is. Az önkormányzat a város területén zajló turizmusból közvetve az adóbevételeken keresztül

A rendeletek értelmében az állam a beszedett idegenforgalmi adó minden egyes forintjához két forintot ad a települési önkormányzatoknak. 2004. évben Szombathely Város Önkormányzatához befolyt idegenforgalmi adó mértéke 10.587 eFt volt, amely az állam

(A

szakmára lebontva nem áll rendelkezésre adat.) Az önkormányzati költségvetésben a turisztikai kiadásokra rendelt keret, az idegenforgalmi kiadások mértéke 2004 évben – a 9.659 eFt volt.

felhasználása fölött minden évben a város

idegenforgalmi bizottsága rendelkezik. Nagyrészt turisztikai kiadványok készítésére, kiállításokon való részvétel költségeire, Szombathely turisztikai kínálatának propagálására fordítják a keretet. Az önkormányzatnak a turizmus ismert multiplikátor hatásából adódóan a turizmushoz közvetetten kapcsoló vállalkozások adóbefizetésein keresztül is származik bevétele (a

omások,

kulturális programok, stb.)

103


Kívánatos, hogy az önkormányzati költségvetésbe befolyt adókból egyre nagyobb rész kerüljön vissza a turisztikai fejlesztések, a turisztikai marketing, a lehetséges turisztikai pályázatok önrészének finanszírozására.

tottság. A turisztikai célú fejlesztéseket a lakosság is használja, ezáltal növekedik a lakosság komfortérzete. A turizmus hozzájárul a város ismertségének, kedveltségének növekedéséhez,

A

fentiekben

megfogalmazott

termékfejlesztési

célok

megvalósításához

szükséges

folyamatos forrásmenedzselés, koncentrálva az uniós pályázatokra, központi támogatásokra,

104

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

Recommend Documents