SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA közművelődési feladatellátásának, általános, részletes szakfelügyelete
Vizsgált önkormányzat: SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS Címe: 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. Telefon: 94/520-100 Szakfelügyeleti vizsgálat ideje: 2003. december 12. – 2004. március 1. Szakfelügyelő: Kelemen Gyula Engedély száma és kelte: Sz.: 108/2001 Címe: 8900 Zalaegerszeg, Napsugár u. 49. Telefon: 30/929-9752 Szakfelügyelő: Németh József Engedély száma és kelte: Sz.: F-64/2003 Címe: 8230 Balatonfüred, Déryné u. 28. Telefon: 30/364-0818 Szakfelügyelő: Papp Ferenc Engedély száma és kelte: Sz.:4358/1997 Címe: 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 7. Telefon: 30/901-2482
TARTALOM I.
Bevezető A szakfelügyeleti vizsgálat előzményei, a vizsgálat előkészítése
4 4
A vizsgálatot kiváltó ok A vizsgálat célja és feladata A vizsgálat elrendelése, jogi keretei, időtartama A vizsgálat előkészítése, tartalmi, formai keretei a) Kapcsolatfelvétel b) Vizsgálati terv c) A vizsgálat során bekövetkezett lényegi változások 5. A vizsgálat előkészítésének és előkészítettségének véleményezése, értékelése, tanulságok
4 4 4
1. 2. 3. 4.
II.
Bevezető helyzetelemzés
4 5 7 7 7
1. Szombathely általános bemutatása a) Földrajzi környezet, településtörténet, társadalomtörténet b) Iparfejlődés, kereskedelem, közlekedés, szolgáltatások c) Szociokulturális fejlődéstörténet, helyi szellemi kulturális gyökerek, hagyományok, helyi kulturális örökség d) A település általános helyzetének jellemzése, fejlesztési elképzelések és tervek 2. Szombathely kistérségi kultúrája, önazonosságát kifejező sajátosságok 3. Részösszegzés
11
III.
15
Az önkormányzat közművelődési feladatellátása
A. Szombathely kulturális-közművelődési politikája 1. Településfejlesztési koncepció 2. Kulturális koncepció 3. Helyi közművelődési rendelet 4. Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok bizottsága 5. Város-megye egyeztetés és a Közös Intézményeket Fenntartó Társulás 6. Részösszegzés B. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának közművelődési igazgatása 1. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó részei 2. Hivatali ügyrend, szakterületi határozatok 3. A választott testület munkája 4. Önkormányzati költségvetés, a szakterület finanszírozási rendszere és tényadatai 5. Részösszegzés
2
7 7 9
13 14 14
15 15 16 18 19 20 22 22 22 23 24 25 28
C. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának hivatali munkája 1. A közművelődési szakigazgatási szakmai irányítása, felügyelete a) A polgármester hatásköre, feladata b) A jegyző hatásköre, feladata c) A közművelődés irányítás-felügyelet formális szervezete 2. A hivatal önálló közművelődési tevékenysége 3. Részösszegzés
28 28 28 28 29 29 30
IV.
30
Szombathely kulturális-közművelődési rendszere, tevékenysége
A. Az alapellátást végző intézmények bemutatása 1. Művelődési és Sportház 2. Oladi Művelődési Központ 3. Gyermekek Háza 4. Művészetek Háza 5. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ 6. Nyitra utcai Általános Művelődési Központ B. A helyi közművelődés egyéb színterei 1. Mesebolt Bánszínház 2. Ungaresca Táncegyüttes 3. Szombathelyi Szimfonikus Zenekar 4. Civil szervezetek 5. Népünnepélyek 6. Területi-, regionális-, nemzetközi kulturális kapcsolatok 7. Részösszegzés
30 30 40 53 55 58 61 68 68 69 70 70 71 71 71
V.
72
A vizsgálati jelentés összefoglalása
1. Vizsgálati tapasztalatok és következtetések a) Erősség b) Fogyatékosság 2. Konkrét javaslatok, teendők az önkormányzat részére
72 72 72 72
VI.
Dokumentumok, források, hivatkozások
73
VII.
Mellékletek jegyzéke
74
3
I.
Bevezető A szakfelügyeleti vizsgálat előzményei, a vizsgálat előkészítése
1. A vizsgálatot kiváltó ok Az 1997. évi CXL. törvény 88. § i) pontja szerint a miniszter közművelődési ágazati irányító hatásköre kiterjed arra, hogy szakfelügyelet keretében ellenőrizze e törvény előírásainak betartását és a központi támogatások felhasználását.
2. A vizsgálat célja és feladata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának általános, részletes szakfelügyelete az 5/1999. (III.26.) NKÖM rendelet alapján.
3. A vizsgálat elrendelése, jogi keretei, időtartama A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Közművelődési Főosztálya a 4.4/1515-1/2003. számú levelében elrendelte Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának általános, részletes szakfelügyeletét az 5/1999.(III.26.) NKÖM rendelet alapján. Időtartam: 2003. december 12. – 2004. március 1.
4. A vizsgálat előkészítése, tartalmi, formai keretei a) Kapcsolatfelvétel A minisztérium értesítése nyomán Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata már várta a szakfelügyeleti vizsgálat kezdetét. Dr. Kaczmarski János jegyzővel és Horváth Krisztina a Kulturális Iroda vezetőjével folytatott telefonos egyeztetés alapján a szakfelügyeletet indító megbeszélésre a 2003-as év decemberi ünnepei után 2004. január 5-én került sor. A találkozó résztvevői: • Dr. Kaczmarski János jegyző • Feiszt György alpolgármester • Heckenast Gusztáv, az Oktatási, Kulturális és Sportosztály vezetője • Horváth Krisztina, a Kulturális Iroda vezetője • Horváth György, a Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke • Kelemen Gyula szakértő • Németh József szakértő • Papp Ferenc szakértő Dr. Ipkovich György polgármester a megbeszélésen nem tudott részt venni, mert hivatalos elfoglaltsága miatt külföldön tartózkodott. A találkozón tájékoztattuk a várost képviselő tisztségviselőket a felügyelet menetéről, a szakértők közötti munkamegosztásról. Egyeztettük a felügyeleti 4
munkába bevontak körét a településen közművelődési feladatokat ellátó intézmények, szervezetek látogatásának várható időpontját. A megbeszélésen átadtuk a szakfelügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat megnevező levelet.
b) Vizsgálati terv Szombathely történelmi múltú város a Kisalföld délnyugati részén, közel a nyugati országhatárhoz, Vas megye székhelye. Szombathelyen az élet minősége az országos átlagnál jobbnak mondható. A polgári hagyományok, az iskolázottság és a szakképzettség magas foka, a közművelődés terén is színvonalas munkát igényel. Feltételezésünk szerint jól felszerelt intézmények, képzett szakemberek és aktív közösségek tevékenységét tanulmányozhatjuk a vizsgálat során, mely munkát a közgyűlés, a Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságán valamint a Polgármesteri Hivatalon keresztül koordinálja, és anyagilag támogatja. Szombathely kulturális élete az igényeknek megfelelően széles skálán mozog. Kiemelt figyelmet fordítottunk az önkormányzat által önállóan, illetve a megyével közösen fenntartott intézmények munkájának tanulmányozására. A vizsgált dokumentumok két nagy csoportra oszthatók. • Az önkormányzat működését és a közművelődési feladatokat meghatározó iratok: közművelődési rendelet, településfejlesztési koncepció, középtávú kulturális koncepció, együttműködési szerződések kulturális szervezetekkel, költségvetési rendeletek, közgyűlési határozatok, amelyek a közművelődést érintik. • A közművelődési intézmények feladatellátásához szükséges okiratok: Szervezeti és Működési Szabályzat, Alapító Okirat, munkatervek, munkaköri leírások, kollektív szerződés, egyéb intézményi szabályzatok értékelő beszámolók, munkanaplók. Szombathely 82.000 fős megyeszékhelyként a középvárosok közé tartozik, Vas megyében az egyedüli jelentős város. Kulturális életének felügyeleti vizsgálatakor a helyi szakemberekkel egyeztetve, azokat az intézményeket és szervezeteket látogattuk meg, ahol az önkormányzat fenntartói státusza domináns. A szakértők között a terület alábbi felosztása jött létre: 1. Az önkormányzat közművelődési feladatellátása, kulturális-közművelődési politika, igazgatás, szakmai irányítás felügyelete Németh József 2. Művelődési és Sportház, Oladi Művelődési Központ, Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ. Papp Ferenc 3. Gyermekek Háza, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Művészetek Háza, Mesebolt Bábszínház, Ungaresca Táncegyüttes, Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, civil szervezetek Kelemen Gyula
5
Felügyeleti programterv 1. 2004. január 5. - kapcsolatfelvétel Szombathelyen, a Városházán; - a vizsgálathoz szükséges dokumentumok listájának átadása; - a szakértők közötti feladatmegosztás ismertetése; - a vizsgáltak körének meghatározása; - a tervezett látogatási időpontok egyeztetése, a Kulturális Iroda vezetőjével; Helyszín: Szombathely, Városháza 2. 2004. január 10-től - február 20-ig - a szakértők egyéni terv alapján végzik feladataikat, szakértők közötti munkakapcsolat telefonon és Interneten. 3. 2004. február 23. - a vizsgálat összegzése, részanyagok egyeztetése; - a hiányzó adatok pótlása; - a szakértői vélemények dokumentálása; - a jegyzőkönyv és a mellékletek összeállítása. Helyszín: Zalaegerszeg, Apáczai Általános Művelődési Központ
Szakértői látogatási tervek Kelemen Gyula 1. 2004. január 12. - A kért dokumentumok átnézése és átvétele a Polgármesteri Hivatalban. - Információgyűjtés a látogatandó intézményekről. - Civil szervezetek tevékenységének megismerése. 2. 2004. január 26. - Gyermekek Háza látogatása, fotózása, dokumentumok bekérése. 3. 2004. február 9. - Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ látogatása, fotózása, dokumentumok bekérése. - Mesebolt Bábszínház és az Ungaresca Táncegyüttes látogatása. 4. 2004. február 10. - részvétel a közművelődési intézmények vezetői részére rendezett értekezleten. - a Művészetek Háza látogatása, fotózása, dokumentumok bekérése. 5. 2004. február 16. - szakmai egyeztetés a Megyei Művelődési és Ifjúsági központban és a Városházán. - hiányzó dokumentumok pótlása. A látogatásokat telefonon történt időpont egyeztetés előzte meg. Németh József 1. 2004. január 14. - A kért dokumentumok átvétele a Városházán, ismerkedő bevezető beszélgetés a Kulturális Iroda vezetőjével. 6
2. 2004. február 11. - A dokumentumok áttanulmányozása során felmerült kérdések tisztázása a Kulturális Irodán. - A hivatal szervezeti felépítése, működése, interjú a dolgozókkal. 3. 2004. február 24. - Pótlólag bekért dokumentumok átvétele, záró beszélgetések a Városházán. Papp Ferenc 1. 2004. február 12. - Oladi Művelődési Központ vizsgálati látogatása. 2. 2004. február 17. - Művelődési és Sportház, Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ vizsgálata.
c) A vizsgálat során az előzőekben bekövetkezett változások A felügyeleti vizsgálatot a város vezetése támogatta. Horváth György bizottsági elnök és Horváth Krisztina irodavezető naprakész segítséget nyújtott a munkához. A vizsgálat ideje alatt szembesültünk azzal a ténnyel, ami várható volt, hogy Szombathely kulturális élete sokszínű és összetett. Következetesen tartottuk magunkat a kezdő megbeszélésen meghatározottak köréhez, melyek az önkormányzat által támogatandók első sorába tartoznak és reprezentálják a város közművelődését. A látogatott intézményeken keresztül képet alkottunk a csatlakozó szervezetek, közösségek munkájáról, amit az anyagban csak érintőlegesen tudunk ismertetni.
5. A vizsgálat előkészítésének és előkészítettségének véleményezése, értékelése, tanulságok Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának közművelődési feladatellátását feltáró szakfelügyeletéhez a feltételek biztosítottak. A város közművelődéséért felelős vezetők, szakemberek a vizsgálathoz szükséges információkat megadták. A város kulturális életének széles spektrumából a domináns területek elemzésével szeretnénk hozzájárulni a település közművelődésének fejlődéséhez.
II.
Bevezető helyzetelemzés
1. Szombathely általános bemutatása a) Földrajzi környezet, településtörténet, társadalomtörténet Szombathely történelmi múltú város, nem messze a nyugati országhatártól, Vas megye székhelye, a Nyugat-Dunántúl természetes központja. A város az Alpokalja és a Vasi Síkság határán, a Gyöngyös és a Perint patakok partján, kavicsos 7
hordaléktalajon terül el. A települést észak-déli irányban átszelő két patak érdekessége, hogy az eredetileg egy vízfolyás a várostól néhány km-re északra egy duzzasztógátnál ágazik ketté, és közülük az egyiknek, a Gyöngyösnek a medre mesterséges, még a rómaiak idejében ásott csatorna. A város egy enyhén lejtős síkságon fekszik, de ez a beépítettség miatt alig látszik. Nyugati szélén, egy törésvonal mentén dombsor húzódik, amely egészen a Kőszegi-hegységig folytatódik. A domb legmagasabb pontján lévő kilátóból tiszta időben a síkságból kiemelkedő tanúhegyeket, a Ságot és a Somlót is látni. A domb aljában is folyik egy patak, az Olad-, vagy más néven Arany-patak, amely a Perintbe ömlik - ez a vízfolyás táplálja az egykori téglagyári gödrök helyén létrehozott Csónakázó tavat és a strandfürdőt. Szombathely egyik legrégebbi írott történelemmel rendelkező városunk, amelynek pontos római kori városi rangra emelésének dátumát is ismerjük: 43-ban - azaz néhány évtized híján kétezer évvel ezelőtt - emelte colonia rangra a települést Claudius római császár. Ez azt jelentette, hogy az addig csak kelta őslakosok (bójok) és emonai (ma: ljubljanai) kereskedők által lakott településre megkezdődött a kiszolgált katonák, a veteránok letelepítése. A város dinamikus fejlődésnek indult, amelyben nagy szerepe volt a rajta átvezető fontos kereskedelmi útvonalaknak, közülük a legfontosabbnak, az észak-dél tengely szerepét betöltő "Borostyánkő-útnak". Tartományi székhely rangot ugyan nem töltött be, de a birodalom alkonyán még császári téli székhely és fontos vallási központ is volt, mint ezt a területén előkerült vallási épületegyüttesek is bizonyítják. (Capitoliumi Trias temploma, Isis-szentély). A hunok támadását a római birodalom feltartóztatni nem tudta, 433-ban Savaria is az uralmuk alá került, de a város túlélte a támadást. A sorsát egy természeti esemény pecsételte meg, 455-ben földrengés döntötte romba. Ezt követően, mint azt az ebből az időből származó német elnevezése, Steinamanger (=kő a mezőn) is tanúsítja, évszázadokra a feledés homályába merült a település. Lassan költözött élet újra a romok közé, Nagy Károly, majd a megszerveződő magyar állam telepítéseinek köszönhetően. A még Karoling-időkben építeni kezdett kis, kerek vár a római városközpontra telepedett rá és ez vált a későbbiekben a középkori város központjává is. 1237-től már Zombothel - az elnevezés a város hetivásáros napjára utal - néven is emlegetik, előbb mint villa (falu), később mint oppidum (mezőváros), végül civitas (város) néven. Városi kiváltságlevelet 1407-ben kapott, a győri püspök 200 aranyforint ellenében lényegében városi önkormányzatot biztosított a településnek. Szombathely szerepe a török támadásoknak "köszönhetően" nőtt meg: az 1578. évi országgyűlés Vasvárról ide helyezte át a káptalan székhelyét, ezt követően a megyegyűléseket is egyre gyakrabban tartották itt, mígnem a város végérvényesen Vas megye székhelyévé vált. (Bár a megyeháza csak 1774-76-ban épült meg.) Sajnos egy szerencsétlen eseménynek köszönhetően 1605-ben a Németújvárra menekített levéltár anyaga elégett, így a város történelmének kevés eredeti dokumentuma maradt meg. Bár Szombathely több sereg átvonulási útvonalába esett és ez mindig jelentős terheket rótt a városra, igazán jelentős hadicselekmény nem fűződik nevéhez. Az átvonuló és rövidebb-hosszabb időt a falak között töltő katonákon kívül pestis, tűzvész is sújtotta a város lakóit és épületeit. 8
Lendületes fejlődésnek a barokk korban indult a város, amelynek elindító mozzanata, hogy 1777-ben Mária Terézia megalapította a szombathelyi egyházmegyét. Első püspöke, Szily János idejében épült ki a tulajdonképpeni barokk városmag, a legjelentősebb épületek (püspöki palota, székesegyház) megépülésével. A reformkor újabb fellendülést és polgárosodást hozott a városnak, a lakosságszám megduplázódott és elérte a hétezer főt. Szombathely 1882-ben kapta meg a "rendezett tanácsú város" rangot. Már a századfordulón csatornázták, közművesítették, majd villamosjárat indult, és már ekkortól tervek szerint történt az építészeti fejlesztése. Ipari üzemek telepedtek meg, a lakosság száma megnégyszereződött és 1910-re 30 ezer fő fölé emelkedett. Utólag megállapítható, hogy a város újabb kori lendületes fejlődésének a Trianoni békediktátum vetett véget, amely a város vonzáskörzetének felét elcsatolta, a várostól 10-12 km-re meghúzott határ nem engedett teret a további fejlődésnek. Szombathely - megyeszékhely rangjának megtartása mellett - fokozatosan visszasüllyedt egy közepes város szerepkörére, nem tudott nyugat-dunántúli centrummá válni. Polgárváros jellegét a két világháború között is megtartotta, jelentős kulturális központ szerepkört töltött be, politikailag pedig konzervativizmus - királypuccs is indult innen - jellemezte. A második világháború nagy pusztítást végzett, az épületállomány több mint fele megsérült, 10%-a teljesen elpusztult. A második világháború után a környező községek hozzácsatolásával megnőtt a város területe és a falvakból való bevándorlás is jelentős volt. A megnövekedett népesség lakásigényének kielégítése itt is lakótelepek építéséhez vezetett. 1963ban kezdődött a folyamat, sorrendben öt nagy lakótelep épült, az utolsó a rendszerváltás előtt fejeződött be, a lakosságszám 80 ezer fő fölé emelkedett. A növekedés 1990 körül megállt, jelenleg a városból az agglomerációs vidékre való kiköltözés és a születést meghaladó halálozásszám miatt csökken. b) Iparfejlődés, kereskedelem, közlekedés, szolgáltatások A modern iparfejlődés már a múlt század elején megindult a városban, 1910-ben már tíz jelentős üzemet jegyeztek, köztük gépgyárakat, járműjavítót, szövőgyárat, bőrgyárat. Az első világháború és az azt követő világválság megakasztotta a fejlődést, a város nem vált gyáripari központtá. A második világháború előtti fellendülés a könnyűiparnak kedvezett, lényegében a háború után is ezeket az iparágakat képviselő termelőüzemek - a textilgyárak, a cipőgyár, a futóműgyár és a fagazdasági kombinát - maradtak meghatározóak a város gazdasági életében, mind a mai napig. A legnagyobb vállalatok ma a BPW-Rába Futóműgyár, a Falco Forgácslapgyártó Rt, a Marc Cipőgyártó Kft és a Styl Ruhagyár Rt. Jelentős volt a múltban és ma is az élelmiszeripar (hús-, tej-, malomipar). A város hagyományos ipari területén, a keleti részen alakítottak ki a közelmúltban ipari parkot, amelybe a betelepülés folyamatos. Jelenleg 9000 vállalkozást jegyeznek a városban, közülük 34 a nagyvállalat, 3400 a társas vállalkozások száma. A város a múltban és ma is kereskedőváros, a régió kereskedelmi központja. Leginkább szembetűnő ez a belvárosi kis üzletek és a város peremén megtelepedő 9
nagyáruházak számában. (Tesco, Árkádia üzletközpont, Praktiker, Metro.) A vásárváros felé tett lépéseket egyelőre még csak több kisebb (húsvéti, karácsonyi) vásár jelenti. A kereskedelmi szereppel mindig is szorosan összefüggött a városközlekedésben elfoglalt központi szerepe. Bár autópálya nincs a város közelében, de fontos a tulajdonképpen az ókori Borostyánkő-út nyomvonalán haladó 86-os és 87-es számú főútvonal, valamint az Ausztria felé vezető 89-es főút szerepe. A város körüli - egyelőre még nem teljes - körgyűrű kiépítésével 30%-kal csökkentették az átmenő forgalmat. Nem kevésbé fontos a vasúti közlekedésben betöltött csomópont szerep. Szombathely az egyetlen városa volt az országnak, amelyről hat különböző irányban indultak vasútvonalak. (Közülük a nyugat felé vezető Trianon után megszűnt.) Érdekességként megemlíthető, hogy a várost az 1960-as évek elejéig belföldi repülőgépjárat kötötte össze a fővárossal. További érdekesség, hogy villamosjárata is volt a városnak, amely szintén a 60-as években szűnt meg. A városon belüli tömegközlekedés így jelenleg buszjáratokra épül és a város területe teljesen lefedettnek tekinthető. A közutak állapota megfelel az átlagos magyar viszonyoknak. Szükséges lenne viszont a kerékpárutak növelése, a meglévők hálózatba kapcsolása. A város területén a közműszolgáltatások majdnem teljesen kiépítettnek tekinthetőek. (A vezetékes vízellátás 98 %-os, a csatornázottság 89%-os, a gázhálózat hossza 41 km.) Az ország első digitális telefonközpontját Szombathelyen helyezték üzembe 1989-ben. 2001-ben a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsol lakások száma 47 ezer volt. Példaértékű és EU-komform a város és a városkörnyék szilárdhulladék elhelyezése és a köztemetők - kiemelten a Jáki-úti fenntartásának színvonala. Szombathely 1945 után vált iskolavárossá, jelenleg a 6-18 éves korosztály oktatását 13 általános iskola és 15 középiskola biztosítja. A nagy hagyományokkal rendelkező és ma már hatezer hallgatót számláló Berzsenyi Dániel Főiskola mellett a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolája és több felsőfokú szakképzést nyújtó intézmény jelent felsőfokú képzési lehetőséget a városban. Szombathely szociális alapellátását jelenleg két városi fenntartású gondozási központ jelenti, de erőteljes az önkormányzattal kapcsolatban álló vagy feladatot átvállaló karitatív szervezetek tevékenysége is szociális területen. A város és a megye kórháza 1929 óta látja el a betegeket, átadásakor az ország legnagyobb egészségügyi intézménye volt. A szolgáltatások között negatívumként kell megemlíteni a szálláshelyek elégtelen voltát. Két nagyhírű szállodája közül az egyik (Isis) bezárt, a másik (Claudius) pedig jelenleg felújítás alatt van. Amennyiben a város a turizmusra kiemelt hangsúlyt kíván fektetni, ehhez elengedhetetlen lesz a jelenleg panziókra és kisebb szállodákra épülő szálláslehetőség kapacitásának növelése és kínálati skálájának szélesítése. A lakosság többsége római katolikus vallású, a város a megyére és Zala megye egy részére kiterjedő Szombathelyi Egyházmegye központja. A nagyobb területre is kisugárzó vallásközpont szerepnek ékes bizonyítéka II. János Pál pápa 1991. évi 10
látogatása a városban. Az egyház és különböző szerzetesrendek jelenleg több óvodát, általános iskolát és középiskolát is fenntartanak. c) Szociokulturális fejlődéstörténet, helyi szellemi kulturális gyökerek, hagyományok, helyi kulturális örökség Szombathely területe már a kő- és bronzkorban is lakott volt. A település a „Borostyánkő-út” néven ismert kereskedelmi útvonal mellett jött létre, és a rómaiak idejében is gyorsan fejlődött. A város fejlődése szinte minden korban töretlen volt. Mária Terézia a várost 1777-ben püspöki székhellyé tette. A XX. század elején végezték a csatornázást, az utcák szilárd burkolatot kaptak, elkészült a villamos-, a vasútállomás és a belváros közötti terület rendezése. A lakosság száma folyamatosan emelkedett. A két világháború között Szombathely megyeszékhely, több regionális hatáskörű hivatal és hatóság központja lett. 1904-ben alakult meg a Zeneiskola, 1908-ban nyílt meg a város első önálló múzeuma. A város és a megye kórháza 1926-29-ben épült. A második világégés után a várost közigazgatásilag a környező községek hozzácsatolásával bővítették. 1963-ban a bevándorlás indokolttá tette a lakótelepek építésének elkezdését (Derkovits-, KISZ-, Stromfeld-, majd az Oladilakótelep). A városi ipart ez idő alatt a REMIX és LATEX textilgyárai, és a FALCO forgácslap gyár fémjelezte. A 70-es években a RÁBA Művek futómű gyárat épített. A város közlekedés-koncepciója alapján megszüntették a villamost. A körgyűrű megépítéséig a városon vezettek át a 86-os és 87-es főközlekedési utak. A város kulturális életének színvonalasabbá tételére irányuló törekvések eredményeként új épületet kapott a Megyei Könyvtár, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, 1985-ben átadták a Szombathelyi Képtárat, modernizálták a Savaria Múzeumot, a zsinagóga épületét hangversenyteremmé alakították. Az idegenforgalom dinamikus fejlődését erősítik a városban rendezett fesztiválok és vásárok. Szombathely földrajzi helyzete speciális, hiszen egyszerre válhat Nyugat-Dunántúl és Dél-Burgerland centrumává, és ehhez a politikai helyzet is kedvező. Szombathely népességének korösszetétele a dinamikus növekedés időszakában kedvezően alakult, míg az utóbbi években a születési szám csökkenésével megindult az öregedés. Növekedett a nők népességen belüli aránya, 2000-ben a lakosság 52,55 %-a volt nő (átlagéletkor 39 év), 47,45 %-a férfi (átlagéletkor 35 év). Lakónépesség alakulása 100000
85600
82179
81900
1990
2000
2003
Fő
80000 53800
60000 40000 20000
2137
0 1754
1960
11
Év
A 2001-es népszámlálás adatai szerint az iskolát befejezettek aránya minden szinten meghaladja a megyék átlagát. Szombathely infrastrukturális ellátottsága az országos átlagnál kedvezőbb, de sok a rekonstrukcióra szoruló közmű. A vízhálózatba bekötött lakások száma közel 100 %, míg a csatornahálózat ellátottsági mutatója 90 %. A város vonzáskörzetébe tartozó 39 település közül 25 község kap a vízhálózatról ellátást. Az együttműködés példaértékű a kistérségi községekkel, a szennyvízkezelés és a kommunális hulladékgyűjtés területén. 34 városkörnyéki település csatlakozik a szombathelyi szennyvíztisztítóra. A városban, a 80-as években indult el a lakossági társulásos gázhálózat kiépítése. A településen több mint 10.000 lakásban távhőszolgáltatás biztosítja a meleget. A gázmotoros fűtőblokk elektromos energia termelésére is alkalmas. Az országban elsőként, 1989-ben helyzeték üzembe az első digitális telefonközpontot. 2001-re már 89000 főállomás volt a megyében. A telekommunikáció részeként kiépült a kábeltelevíziós hálózat. A bekapcsolt lakások száma 50 ezer körül található. Az elmúlt években nagymérvű fejlesztés indult el a város közúthálózatán. A közlekedési koncepció elsőbbséget biztosít a gyalogos és kerékpáros közlekedés mellett a tömegközlekedésnek. A városban található kerékpárutak hossza közel 20 km, elsődleges cél, hogy összefüggő rendszert alkossanak. Szombathelyen található Nyugat-Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja. Itt kereszteződnek a kelet-nyugat és az észak-déli vasútvonalak. A város szorgalmazza a határon átnyúló, hajdani vasúti kapcsolatok visszaállítását. A Szombathely területén fekvő repülőtér – amely jelenleg sportrepülőtérként működik – fejlesztéssel alkalmas lehetne a terület polgári és magán légi forgalmának lebonyolítására. (A reptér fejlesztése a vizsgálat ideje alatt vett új lendületet, osztrák települések támogatásával.) A város kétezer éves múltjának kiemelkedő oktatási és kulturális hagyományai vannak. A modern iskolai élet alapjait a XVIII. században rakták le. 1945 után Szombathely fokozatosan iskolavárossá fejlődött. 1960-ban 8 általános iskola, 4 gimnázium és technikum volt a városban. A vidéki tanulókat 2 kollégiumban helyezték el. 2003-ban 20 óvoda, 14 általános iskola, 13 középiskola, valamint 1 zeneiskola működik a településen. A szellemi életet kedvezően befolyásolja a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolájának működése. Szily János az új egyházmegye első püspökeként sokat tett a város történelmi hagyatékának megőrzéséért. Schoenvisner István pesti professzorral megíratta az általa összegyűjtött írásos emlékekből Szombathely történetét. A kilenc kötetes művet saját költségén jelentette meg 1791-ben. Önálló városi könyvtár alapításának gondolata már 1826-ban felvetődött, de csak 1880-ban valósult meg. 1952-ben több könyvtár egyesüléséből létrejött a Megyei Könyvtár, amely 1955-ben a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár nevet vette fel. Az 1976-ban emelt épületet komoly pénzügyi ráfordítással 2002-ben a kor követelményeinek megfelelően kibővítették. A tudományos élet központja a Vas Megyei Levéltár, melynek történeti anyaga a XIII. századtól napjainkig őrzi a dokumentumokat. Szombathely egész országra kiterjedő irodalmi kapcsolatait a líceum és a hozzá kapcsolódó szombathelyi nyomda létrehozása teremtette meg. 1794-ben Kultsár 12
István gondozásában itt jelentek meg először Mikes Kelemen Törökországi levelei. 1963 óta szerkesztik a városban az Életünk című folyóiratot. A megyeszékhely képzőművészeti életének hagyományai között fő hely illeti meg a XX. századi magyar festészet nagy alakját, Derkovits Gyulát, aki szombathelyi születésű. A város zenei élete is komoly hagyományokra tekint vissza. A két világháború között a Kultúregyesület Zenei Szakosztályának hangversenyein a kor legnevesebb hazai művészei léptek fel. A városban, napjainkban aktív kórusmozgalom van, amit több országos minősítéssel rendelkező énekkar bizonyít. Szombathelyen önálló hivatásos szimfonikus zenekar működik. A város színházi kultúrája a XVIII. század utolsó harmadában a líceum keretei között nőtt ki. Napjaink színházi nevelést szolgálja a Mesebolt Bábszínház, ami első lépés lehet egy önálló társulat létrejöttéhez. A város jelenleg a Művelődési és Sportházban, valamint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban fogad, és rendez színházi esteket. A település kulturális örökségévé vált az 1963-ban útjára indított Savaria-napok ünnepségi sorozat, melynek része volt a táncverseny. A Savária Táncverseny ma már Európa-hírű. 2000-ben keltették életre Szombathelyen az ókori eseményeket felelevenítő karnevált. A rendezvényt a civil szervezetek szervezik. (Savaria Légió, Magyar Íjászegylet) A színes kulturális kínálat áttekintését teszi lehetővé a havi rendszerességgel megjelenő Szombathelyi Műsorfüzet, amit először 1992. decemberében adtak ki a művelődési intézmények. A kultúra területéhez tartozik a helyi televíziózás. A Szombathelyi Városi Televízió 1989-től sugározó adóként működik. A stúdió fejlesztésére 1998-ban került sor.
d) A település általános helyzetének jellemzése, fejlesztési elképzelések és tervek Szombathely kétezer éves történelmi múlttal rendelkező város, amely tud meríteni múltjából és építkezni hagyományaiból. A város jelenleg a közepes nagyságú megyeszékhelyek közé tartozik, lakosságszáma elsősorban az agglomerációs térségre való kiköltözés következtében csökken. Szombathely, bár a NyugatDunántúli - egyelőre még csak statisztikai - régión belül centrális elhelyezkedésű, mégsem vált a régió központjává. A vizsgálat ideje alatt is érzékelhető volt, hogy a városvezetés nem tett le a régiós központtá válásról, Zala megye és város vezetését is maga mellé állítva tesz ismételt törekvéseket a szerepkör megszerzésére. Valószínűleg erre Győr mellett kevés az esélye, a város hosszú távú településfejlesztési koncepciója sem számol a régiós közigazgatási központ szerepkörrel, egy nagyobb földrajzi egységre kiterjedő vonzásával azonban igen. Ebbe a nagyobb egységbe beleértendő az Európai Unióhoz történő csatlakozás után az ausztriai Burgenland tartomány középső része is. A régiós szerepkör erősítése és a Trianon előtti vonzáskör visszaszerzése a város fő célkitűzése. Elfogadás előtt áll Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciója, amely lényegében erre a vezérfonalra épül. A koncepciót a vizsgálati anyag egy más része részletesen taglalja majd, e helyütt csak a fő fejlesztési irányokat kívánjuk jelezni. Az egyik fő célkitűzés a lakónépesség elköltözés miatti 13
fogyásának mérséklése, amely a város vonzóbbá tételével érhető el. Az erre irányuló komplex program része a gazdaság és a humán tőke fejlesztése, az életminőség javítása, a városi infrastruktúra fejlesztése. Cél a "megújuló, kulturált, élhető város" kialakítása. A központi szerepkör erősítése, a nem helyben lakók számára való vonzóvá tétel a "nyitott város" célkitűzéssel jellemezhető, amelynek elérésére turisztikai, kulturális, de legfőképpen közlekedésfejlesztési elképzelések születtek. Utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy mivel a város autópályákkal nem érintett térségben fekszik, az alapvető cél ezek minél gyorsabb elérhetővé tétele, azaz a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése. Szándék szinten fogalmazódik meg a jelenleg kihasználatlan repülőtér bevonása a légi forgalomba. 2. Szombathely kistérségi kultúráját, önazonosságát kifejező sajátosságok A Nyugat-Dunántúli Régió része, a Vas megyében található Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulása, melynek székhelye Szombathelyen található (Kossuth u. 1-3.). A társulás a valamikori járás településeit gyűjti össze. A megállapodás szerint 39 falu érdekvédelmi szervezete. Szombathely adottságait kihasználva segíti a környék településeit. A társulás településeinek infrastrukturális fejlődéséhez a megyeszékhelyi fejlesztések nagymértékben járultak hozzá. Ivóvíz, szennyvízhálózat kiépítése, a gázprogram beindítása a falusiak számára infrastrukturálisan, a városi életminőséget teremtette meg. Szombathelyen a lakosság csökkenésének egyik oka, hogy a városlakók a közeli falvakba költöznek. (Gencsapáti, Sé, Torony, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Balogunyom) Kulturális szolgáltatásokat a kitelepülők – szokásaiknak megfelelően – a város intézményeiben veszik igénybe. (Iskoláztatás, szabadidős programok, művészeti csoportok, tanfolyamok.) A társulás területén élő munkavállalók többsége Szombathelyen talál munkát magának. Szombathely a foglalkoztatás terén a környék népességére is számít. A térség főbb mozgatói: a nyugati határszél, az urbanizáció magas foka, a népesség iskolázottsága, a térség vállalkozási hajlandósága. A folyamatos fejlődéshez nélkülözhetetlen a munkaerő tovább- és átképzése, melynek intézményi hátterei a megyeszékhelyen biztosítottak. A 39 települést magába foglaló társulás falvai, érdekeiknek megfelelően kisebb szerkezeti egységeket hoztak létre feladataik ellátására. Szombathelyen hagyományteremtő szándékkal indították útjára a „Kistérségi forgatag” című kulturális programot, ahol a települések bemutatkozhatnak. Ezen a rendezvényen azok a falvak, ahol a közművelődési munka háttérbe szorult, nem tudják községüket méltóan képviselni. 3. Részösszegzés Szombathely dinamikus fejlődése, kedvező földrajzi fekvése és városfejlesztési elképzelései egy régióközpont megteremtését célozzák meg. A középvárosok kategóriájába tartozó település több évezredes kulturális hagyománnyal rendelkezik, melynek ápolását és folyamatos megújítását a város vezetősége fontos feladatának tartja. Intézményeit önerőből, vagy a megyei önkormányzattal közös fenntartásban működteti. Szombathely iskolaváros jellege domináns, ami
14
színvonalas közművelődési programok kínálatát igényli az intézményhálózat dolgozóitól.
III. Az önkormányzat közművelődési feladatellátása A. Szombathely kulturális-közművelődési politikája 1. Településfejlesztési koncepció Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciója elkészült, de testület által még meg nem tárgyalt és el nem fogadott dokumentum. A szakfelügyeleti vizsgálat ennek ellenére felhasználta és elemezte, tekintettel arra, hogy az anyag 2004. március folyamán a képviselőtestület elé kerül elfogadásra. A koncepció kidolgozásának munkálatai 2003. májusában kezdődtek, elkészítésével egy, a Berzsenyi Dániel Főiskola szakembereiből álló munkaközösséget bíztak meg, vezetője a Társadalomföldrajzi Tanszék tanszékvezető tanára. A helyzetelemzés az érdekelt intézmények és szakemberek bevonásával zajlott, és októberre elkészült a Társadalmi-gazdasági helyzetelemzés című, 89 oldalas dokumentum, amely a továbbiakban a koncepció I. kötetét képezte. Ezt a dokumentumot a szakbizottságok megtárgyalták, így a "Kultúra, közművelődés" és "Helyi társadalom, civil szervezetek" című fejezeteket, valamint a SWOT-analízist a kulturális bizottság is. A munka folytatódott, és 2004. januárjában már nyilvánosságra került a II. kötet, a tulajdonképpeni koncepció. A szakfelügyelet e dokumentum úgynevezett egyeztetési változatát vizsgálta, elsősorban természetesen annak kulturális-közművelődési vonatkozásait. A koncepcióban az elfogadásig lényeges változtatások valószínűleg már nem fognak történni. A koncepció első része, a helyzetelemzés alapos munka. A bevezetés a természetföldrajzi és környezeti állapot bemutatásával indul, majd a város térkapcsolatait mutatja be közlekedési, agglomerációs, regionális vonatkozásban. Utóbbiban nagy szerep jut Szombathely regionális szerepköre értékelésének, egy idézett vizsgálat alapján a 22 megyei jogú várost tekintve Szombathely az erős középmezőnyben helyezkedik el. A belső erőforrások bemutatása demográfiai és a munkaerőpiacra vonatkozó adatokat tartalmaz. A humán infrastruktúra bemutatásán belül a helyzetelemzés nagy teret szentel az oktatásnak, de a kultúra, közművelődés helyzete is sorra kerül, két oldal terjedelemben. Meghatározó intézményként az Oladi Művelődési Központ, a Gyermekek Háza, a Művészetek Háza, a Művelődési és Sportház és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ kerül nevesítésre. Közli a helyzetelemzés a város kiemelkedő rendezvényeit, megyei intézményeit, megemlíti a művészeti képzés és a civil szervezetek szerepét. Értékként a kultúra sokszínűségét jelöli meg. A kultúrát az egészségügyről és szociális ellátásról szóló fejezet követi. (Csak az összehasonlítás miatt: 11 oldalnyi terjedelemben.) A humán fejezetek után gazdasági elemzés következik, benne a turisztikával, majd a közlekedési, műszaki 15
és kommunális infrastruktúra, a város funkcionális övezeteinek bemutatása. A helyzetelemzés záró fejezete az eddigi fejlesztési elképzeléseket taglalja, majd SWOT analízissel zárul. A tulajdonképpeni koncepció 12 évre, azaz három választási ciklusra (2004-2016) szóló fejlesztési elképzeléseket tartalmaz. Négy prioritásba gyűjt 13 fejlesztési programot, amelyek szintén több intézkedésre bomlanak le, szám szerint negyvenre. Mindegyik prioritást egy közérthető jelzővel is ellát, így beszélhetünk a megújuló, a kulturált, a nyitott és az élhető városról. A "Közművelődés és a kultúra kibontakoztatásának programja" természetesen a "kulturált város" szlogenje alá tartozik, amelynek alcíme: A humán tőke fejlesztése és az életminőség javítása. A kulturális fejlesztési elképzeléseken kívül része még az oktatási, a munkaerő-piaci és az egészségügyi-szociális programterv. A kulturális program a város egyik lehetséges kitörési pontjaként kezeli a kultúrát, és 6 célkitűzést nevesít (élénkítés, arculat megalapozás, művészeti produktumok létrejötte, identitás megerősítése, színház létrehozásának előmozdítása, civil szervezetek súlyának növelése), amelyek eléggé általánosak és a színház alapítási szándékon kívül nehezen megfoghatóak. A javasolt intézkedések sorában a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítését, a magaskultúra jelenlétének erősítését, a színjátszás és bábművészet támogatását és a civil szféra megerősödését taglalja, ezeket is tovább bontva megvalósítási elemekre. Ütemezést nem ad a dokumentum, azon kívül, hogy "folyamatos, néhány elem (színház) hosszú távra tervezhető csak". A kevés konkrétum a dokumentum koncepció jellegéből fakad (nem fejlesztési tervről van szó!), és valószínűleg figyelembe veszi a már korábban elfogadott kulturális koncepció meglétét, bár érdekes módon erre a dokumentumra nem utal. A kultúra és közművelődés fejlesztésének programja illeszkedik a koncepció egészébe. A kulturális területhez kapcsolhatóak még a koncepció más részein megjelenő fejlesztési elképzelések, elsősorban a felsőoktatás (egyetem létrehozása) és az idegenforgalom fejlesztése (fesztiválváros program), valamint az épített környezet védelme (kulturális örökség megóvása). Összességében megállapítható, hogy a területfejlesztési koncepció, ha nem is mindig kinyilatkoztatott szerepe ("kitörési pont") szerinti súlyának megfelelően kezeli a kultúrát és a közművelődést, felismeri a benne rejlő lehetőségeket és 13 fontos célkitűzése, egyikeként tartja számon a kulturális terület fejlesztését. 2. Kulturális koncepció Szombathely Megyei Jogú Város közgyűlése 70/2001. (III.29.) Kgy. számú határozatával fogadta el kulturális koncepcióját. A 7 oldalas dokumentum három fejezetre bomlik. Az első, rövid fejezet a koncepció célját fogalmazza meg. Talán legfontosabb mondata: "A város polgáraival összhangban, meg kell határozni, hogy közpénzen milyen mértékben és milyen módszerek alkalmazásával kell az önkormányzatnak jelen lennie a város közművelődési életében." A koncepció fő irányainak a 16
közvetlen lakossági részvételre épülő közösségi művelődés támogatását, a humánerőforrás-fejlesztő közművelődési tevékenységek kiszélesítését, az épületek és színterek folyamatos üzemeltetését és a technikai berendezések cseréjét jelöli meg. A második fejezet, a helyzetelemzés a koncepció legterjedelmesebb része. A fejezet bevezetőjében megemlíti, hogy kultúra támogatására összköltségvetésének 3%-át fordítja a város, ez kevesebb, mint a megyei jogú városok átlaga. (A vizsgálat számításai szerint az arány ennél jobb, 4,5- 4,7%.) Az intézményrendszer bemutatása keretében a négy tisztán városi fenntartású intézmény - az Oladi Művelődési Központ, a Gyermekek Háza, a Művelődési és Sportház és a Művészetek Háza - bemutatásának (épületadottságok, tevékenységprofil) szentel nagyobb teret a dokumentum. Kisebb terjedelemben, felsorolásszerűen említi a dokumentum a megyei önkormányzattal közös fenntartásban működtetett intézményeket, ezek a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, a Szombathelyi Képtár, a Berzsenyi Dániel Könyvtár, a Smidt Múzeum, az MMIK, a Mesebolt Bábszínház és az Ungaresca Táncegyüttes. Külön fejezetben taglalja a koncepció a civil szerveződések szerepét, jó néhányat nevesítve közülük. (A szervezetek teljes listáját a koncepció melléklete tartalmazza.) Szombathely életében mindig is meghatározó jelentőséggel bírtak a különböző művészeti ágak, ezért kapnak a koncepcióban is külön fejezetet. (Zeneművészet, táncművészet, képzőművészet, színjátszás-bábszínház, filmművészet.) Az egyes területek bemutatásánál számos művészeti együttest nevesít a koncepció. A helyzetelemzés a város kulturális nagyrendezvényeinek felsorolásával, majd a nemzetközi kapcsolatokról szóló rövid résszel zárul. A harmadik fejezet, a tulajdonképpeni koncepció négy fő stratégiai célt és három stratégiai irányt fogalmaz meg. Utóbbiak a közművelődési intézményrendszer kiépítése, a belső és külső kapcsolatrendszer fejlesztése és a kulturális örökség értékeinek védelme. A legfigyelemreméltóbb rész az ezt követő részletes program, amely már konkrét célkitűzéseket tartalmaz. Néhány példa: - létre kell hozni a szombathelyi színházat - a közművelődési intézményeket korszerűsíteni kell - minden vállalt kulturális program… támogatásáért pályázni kell - ki kell dolgozni a közművelődési intézmények érdekeltségi szabályzatát - ésszerű kooperációt kell kialakítani a közművelődési intézmények együttműködésében - meg kell tartani a város hagyományos nagyrendezvényeit (…) - prioritást kell kapjon …a Savaria Történelmi Játékok - (ezzel összefüggésben) kulturális városrészt (negyedet) kell kialakítani… - ókori irodalmi szemelvénygyűjteményt kell összeállítani és kiadni az általános - és középiskolás korosztály számára A kulturális koncepció alapjában jól ragadja meg a csomópontokat, a fejlesztés fő irányait. Felismeri a közművelődési intézményhálózat meghatározó szerepét és korszerűsítésének szükségességét. Ugyanakkor nagy szerepet szán a civil önszerveződéseknek is, amelyeket fontos tudatformáló erőnek tart. Az intézményrendszeren kívüli területként kiemelten kezeli a nagy hagyományokkal 17
rendelkező művészeti területet - kiemelten a zenét és a táncművészetet - és a nagyrendezvényeket. Jó a meglátása a koncepciónak a Savaria Karnevál tekintetében, amelyről azt mondja, hogy ez az a rendezvény, amely nagy tömegeket vonzhat a városba és a helyi polgárokra gyakorolt tudatformáló hatása is jelentős a lakóhelyhez való kötődés elmélyítésében. Az eltelt két év a koncepciónak ezt a részét igazolta. Adós marad ugyanakkor a dokumentum az egyes intézményekre lebontott fejlesztési tervekkel és az úgynevezett profiltisztítási elképzelésekkel - bár ez utóbbi kifejezés így nem fordul elő a koncepcióban, amely az ésszerű kooperáció kifejezést használja. E tárgykörben a későbbiek folyamán is született még számos dokumentum, sőt határozat is, érdemi előrelépés azonban nem történt. 3. Helyi közművelődési rendelet A kulturális koncepció elfogadásával egyidejűleg (ugyanazon testületi ülésen) fogadták el a város közművelődési rendeletét. A 8 oldal terjedelmű, a közművelődési szolgáltatások biztosítását leszabályozó rendelet első három paragrafusa általános dolgokkal - az alapelvekkel, a rendelet céljával és hatályával - foglalkozik. Kiemelésre érdemes, hogy a hatálya alá tartozónak deklarálja nem csak azokat a kulturális közösségeket, amelyek az önkormányzattal feladat-ellátási megállapodást kötöttek, hanem azokat is, akik bármilyen támogatásban részesültek az önkormányzattól. A negyedik paragrafus az önkormányzat közművelődési feladatainak részletes felsorolása. E feladatok fő pontjai az 1997. évi CXL (kulturális) törvényből átemelt feladatok, amelyeket tovább bontottak cselekvési programokra. Mintegy 8 főfeladat és 19 cselekvési program fogalmazódik meg. A rendelet érzékelhetően a teljességre törekszik, át kívánja fogni a kulturális ágazat egészét, sőt még a kapcsolódó területeket (pl. felnőttoktatás, turizmus) is. A következő rész a feladatellátás szervezeti kereteivel foglalkozik, felsorolva a közművelődési intézményeket és más szervezeteket. A feladatellátás szintjeit, intézményeit fontossági sorrend szerint felülről lefelé bontva mutatja be, így különböző szinteken elhelyezkedő intézménycsoportokat hoz létre. A legelső kategória saját közművelődési intézményei, az Oladi Művelődési Központ, a Gyermekek Háza, a Művelődési és Sportház és a Művészetek Háza. A második csoportba a peremkerületi intézmények tartoznak, a Nyitra utcai ÁMK és a három, egyesületek által működtetett klubkönyvtár: a zanati, a herényi és a szentkirályi. A harmadik csoportba a megyével közös fenntartású Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ került. A negyedik csoportot szintén a megyével társulásban működtetett, de már nem kötelező közművelődési feladatokat ellátó formációk tartoznak, mint pl. a szimfonikus zenekar vagy a bábszínház. Az ötödik és a hatodik csoport nem nevesített intézményeket, és szervezeteket tartalmaz, ide tartoznak az önkormányzattal feladat-ellátási szerződést kötött és a támogatást kapott szervezetek. A hatodik paragrafus tovább folytatja a fenti lebontást, amennyiben a feladatellátáshoz esetlegesen kapcsolódó vagy kapcsolható intézményeket és
18
szervezeteket sorolja fel. Széles ez a skála az oktatási intézményektől az egyházakig és kisebbségi önkormányzatokig. A 8. paragrafus a finanszírozásról kellene szóljon, ám ezt elég szűkszavúan intézi el, amennyiben felsorolja a szóba jöhető bevételeket (saját bevétel, állami normatíva, költségvetési támogatás és pályázati pénzeszközök.). A 9. paragrafus a 150/1992-es kormányrendelet foglalkoztatásra és intézményvezető pályáztatására vonatkozó részeit emeli át, teljesen feleslegesen. A 10. paragrafus a tájékoztatás formáit sorolja fel, a lapokat nevesítve, de a helyi tévét nem megemlítve. Az értelmező rendelkezések sorában a kulturális törvényből átemelt fogalommagyarázatokkal találkozunk. Szombathely közművelődési rendelete összességében jól szolgálja azt a célt, amiért alkották. Teljességre törekvő módon sorolja fel az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat és a hozzá tartozó intézményrendszert. A feladatellátást végző és azt segítő intézményeket és szervezeteket hierarchikus rendbe állítja az önkormányzathoz kapcsolódás formája szerint. 4. Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága A kulturális szakbizottság a képviselőtestület 10 bizottságainak egyike. A bizottság létszáma 13 fő, amelyből 7 fő testületi tag és 6 fő külső tag. Politikai megoszlás szerint a közgyűlésben is többségben levő MSZP-SZDSZ blokk van többségben. Három külsős tag nem párt tagja, közülük egyik a ferences rendi szerzetesrend helyi rendfőnöke. Foglalkozás szerint egyébként változatos területeken dolgoznak a bizottsági tagok: művelődési központ igazgató, iskolaigazgató, tanár (több is), művelődésszervező, egyetemi hallgató (belőlük is több van), kertészmérnök, vállalkozó, TIT főmunkatárs. A bizottság elnöke 2002. óta Horváth György, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója. A bizottság általában közgyűlések előtt ülésezik és kétharmadában közgyűlési előterjesztéseket véleményez, de szükség szerint máskor is összeül. Jogkörük az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában van rögzítve. Eszerint javaslatot tesznek városi rendezvényekre (eseménynaptárra) kidolgozzák a kulturális koncepciót véleményezik művészeti alkotások köztéri elhelyezését kezdeményeznek vagy véleményeznek kulturális intézményi ügyekben ellenőrzik ezen intézmények tevékenységét javaslatot tesznek a kulturális célú előirányzatok felhasználására (nem teljes felsorolás) A bizottság 2002-ben 11, 2003-ban 12 ülést tartott. A tárgyalt napirendi pontok száma 61, illetve 83 volt. A közgyűlési témákon (költségvetés, intézményvezetői megbízások, koncepciók, rendeletek, alapító okirat módosítások) kívül jellemzően az alábbi ügyeket tárgyalta a bizottság: Rendezvényterv, illetve beszámolók a Savaria Karneválról Közművelődési intézményrendszer átalakítása, intézmények jobb kihasználása Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő GT-k és KHT-k beszámolója 19
Kulturális Alap felosztása Városnévhasználat engedélyezése Kitüntetések odaítélésének véleményezése A legtöbb ügy előterjesztője a Kulturális Iroda vezetője volt, a két év alatt szám szerint 47 napirendi ponté. Őt a kulturális bizottság elnöke követi 26 előterjesztéssel - e téren a ciklusváltás utáni bizottsági elnök aktívabb volt, mint elődje. Az előterjesztések nagy többsége egyébként hivatali előterjesztés, azon belül is a pénzügyi, költségvetési, közgazdasági osztály az élen járó. A negyedik csoportba az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői és egyéb személyek (pl. a karneváligazgató, a területfejlesztési koncepció készítői) tartoznak. Nagyon kevés a bizottság előtt megjelenő intézményi ügy. Oldja némileg ezt a helyzetet, hogy a bizottság elnöke évi több alkalommal is igazgatói értekezletet szervez az intézményvezetőknek, ez azonban nem hivatalos (nem jegyzőkönyvezett) fórum, így határozatok sem születhetnek. A fenntartó és intézményei közötti konzultációs lehetőség megteremtése miatt azonban szerepük fontos. Összegzésként megállapítható, hogy a bizottság munkája kiegyensúlyozottnak tekinthető, bár döntéseit többnyire nem konszenzussal hozza. Erősíteni kellene a bizottság munkáját a közművelődési intézmények beszámoltatása és szakmai tervezésére való odafigyelés területén. Megjegyzendő, hogy míg a bizottság évente többször is foglalkozik az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok és kht-k (Savaria Médiacentrum Kht, Szombathelyi TV és rádió Kht, Savaria Moziüzemeltetési Kht) beszámoltatásával, addig az intézmények beszámolóival és munkaterveivel csak egyszer és akkor is eléggé formálisan. ("Munkatervek a hivatalban megtekinthetők.") A megyével közösen finanszírozott intézmények felett a városi kulturális bizottságnak nincs jogköre, de a hivatalosan ezeket a jogokat gyakorló társulási tanács csak formálisan működik. A szakfelügyelet véleménye szerint legalább a tájékoztatás szintjén meg kellene jelennie ezeknek az intézményeknek a város kulturális bizottsága előtt is, tekintve, hogy a város nem kis összeggel, 250 millió Ft-tal támogatja a közös intézmények működését. 5. Város - megye egyeztetés és a Közös Intézményeket Fenntartó Társulás Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és Vas Megye Önkormányzata közötti érdekegyeztetés fóruma az Önkormányzati Egyeztető Bizottság. A tagok egyenlő arányban kerülnek ki a városi és a megyei testület tagjaiból, létszámuk 5-5 fő. A bizottság elsősorban a közös intézmények finanszírozási kérdéseivel foglalkozik. A megyei hatókörű, de városi feladatokat is ellátó közművelődési intézmények működtetésére, a felügyeleti jogok gyakorlására 2001-ben társulást hoztak létre. A társulásnak és ennek szintén 5-5 fős tanácsának az elnevezése az évek során többször változott, jelenleg Közös Intézményeket Fenntartó Társulás (Tanácsa). A tanácsnak ugyanaz az 5-5 fő a tagja, mint a város-megye egyeztető bizottságnak. A fenntartók közötti egyeztetés ennek ellenére - mondhatni - elég nehézkes a tanácsban. 2000. évben került kidolgozásra egy megállapodás tervezet a közösen fenntartott intézmények fenntartási arányainak megoszlására, ez az
20
alábbiak szerint határozta meg az intézmények fenntartásához nyújtott városi támogatás mértékét. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Mesebolt Bábszínház Smidt Múzeum Ungaresca Táncegyüttes Vas Megyei Pedagógiai Intézet Berzsenyi Dániel Könyvtár Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Szombathelyi Képtár
50 % 50 % 50 % 50 % 45 % 40 % 33 % 25 %
A társulási megállapodás az alábbi jogokat biztosítja a tanácsnak az intézményi költségvetések megállapításán kívül. • intézményi szervezeti és működési szabályzatok jóváhagyása • alapító okiratok véleményezése • éves munkatervek jóváhagyása • intézményvezetői megbízások véleményezése • egyéb munkáltatói jogok gyakorlása • intézményi átszervezések véleményezése Fent ismertetett megállapodást a gyakorlatban betartották, azonban aláírására a megyei közgyűlés elnöke és a polgármester részéről sem 2000, sem 2001. évben nem került sor. (A megállapodásnak 2001. január 1-től kellett volna életbe lépnie, időbeli hatálya pedig 2004. december 31-ig terjedt volna.) A tervezet újra közgyűlések elé került, a városi testület 2001. január 25.-én, a megyei március 30.án fogadta el, de ezt követően gyakran módosítgatták, a város még ez év október 25.-én, de ezt a módosítást a megye csak a következő év, azaz 2002. április 25.-én fogadta el. A módosítás egyébként mindössze egy félmondatot toldott be a megállapodásba, ez a félmondat a megye intézményműködtetési felelősségét és gesztorságát rögzítette. (A változtatás egy súlyos balesetből eredő per következménye, amely az önkormányzatokat többmilliós kártérítésre kötelezte ennek megosztása képezte a két önkormányzat közötti vita alapját.) Bár mindkét közgyűlés ismételten felhatalmazta elnökét, illetve polgármesterét a társulási megállapodás aláírására, azt egyik vezető sem tette meg ezúttal sem. A gyakorlatban azonban tartották magukat a megállapodáshoz, bár a költségvetési arányok nem mindig pontosan fedték a megállapodásban rögzítetteket. A társulási tanács ülését is összehívták, több változattal is kísérleteztek az ülésekre tanácskozási joggal meghívott személyek összetétele tekintetében. Volt, amikor az ülésen csak politikusok és volt, amikor a hivatalok szakemberei is jelen voltak, de egyik változat sem látszott igazán működőképesnek. Ezért a tavalyi év végén új megállapodás tervezet készült, amely a tanács mellett létrehozna két operatív bizottságot a gyakorlati teendők összehangolására: egyet a megyei pedagógiai intézet, egyet a közművelődési intézmények segítésére. Az elvi döntések megmaradnának a tanács hatáskörében. A szakfelügyeleti vizsgálat zárásakor, a 2004. február 26.-i közgyűlés elfogadta a határozattervezetet, így létrejött a 3-3 tagból álló Kulturális Operatív Bizottság. A bizottság egyik tagja városi részről a kulturális bizottság elnöke lett. Az operatív bizottság a hivatal megfelelő 21
háttérmunkájával alkalmas lehet a közös intézmények fenntartói érdekeinek és az intézményi érdekeknek az összehangolására. 6. Részösszegzés Szombathely város valamennyi, a közép és hosszú távú tervezést rendelkező dokumentummal rendelkezik. Településfejlesztési koncepciója alapos helyzetelemzésre épülő mű, amely jelenleg elfogadás előtti stádiumban van. A koncepció 2016-ig terjedően vázolja fel az elképzeléseket, amelyeken belül a kultúra is nagy hangsúlyt kap. Rendelkezik a város kulturális koncepcióval és közművelődési rendelettel is, amelyeket egyszerre, 2001-ben fogadtak el. A dokumentumok szinkronban vannak egymással. A kulturális bizottság az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatait végzi és jogköreit gyakorolja, munkáját azonban az intézményekre való nagyobb odafigyelés területén lehetne erősíteni. Ennek egyik eszköze lehetne az is, ha a szervezeti és működési szabályzatok elfogadása polgármesteri hatáskörből bizottsági hatáskörbe kerülne. Évek óta bizonytalan a közösen finanszírozott közművelődési intézmények fenntartására a megyével kötött megállapodás, illetve a fenntartói-felügyeleti jogokat gyakorló társulási tanács sorsa, a szakfelügyelet aláírt társulási megállapodást nem látott. Változtathat a helyzeten a 2004. február 26.-i (egyelőre csak városi) határozattal a társulási tanács szervezeteként felállított Tanács Kulturális Operatív Bizottsága.
B. Szombathely MJV Önkormányzatának közművelődési igazgatása 1. Szombathely MJV Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A városi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát legutóbb 2003. májusában módosították. A képviselőtestület 20/2003. (V.29.) számon fogadta el. 60 oldalas dokumentum, a leszabályozás részletesen kiterjed minden területre. A szakfelügyelet a kulturális feladatokra, az ezzel kapcsolatos jogkörökre vonatkozó részét vizsgálta. A rendelet 6.§-a rendelkezik a közgyűlés feladat- és hatásköreiről, amelyek között a közösségi tér biztosítása és a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása is nevesítésre kerül. Alább az "önkormányzati intézmény alapítása, átszervezése és megszüntetése" mellett a megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről való állásfoglalást is felsorolja, hozzátéve, hogy abban az esetben, "ha a szolgáltatás a várost érinti". Az szmsz IV. fejezete foglalkozik a bizottságokkal. A 10 bizottság egyike a Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága. Jogköreit az szmsz határozza meg, a bizottságról a szakfelügyeleti jelentés erre vonatkozó pontjánál már részletesen szó volt. A VII. fejezet szabályozza a polgármester és alpolgármesterek feladat- és jogkörét. Az szmsz-ben a polgármester és a két főállású alpolgármester feladatainak 22
leírásánál csak általános és jogi jellegű feladat meghatározásokkal találkozunk, egyes szakterületekre, így a kulturális-közművelődési területre vonatkozó kitételekkel sem. Az szmsz 1. sz. melléklete, amely a közgyűlés átruházott hatásköreit tartalmazza, hosszan sorolja a polgármesterre átruházott hatásköröket, közöttük az egyetlen közművelődésit is: az intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása. Az alpolgármesterekre vagy a Kulturális és Társadalmi kapcsolatok Bizottságára átruházott hatáskör nincs. Az szmsz 3.sz melléklete a tanácsnokok, köztük a civil és társadalmi szervezetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatkörök ellátására megválasztott tanácsnok feladatait tartalmazza. Kiemeli, hogy munkáját a szakbizottsággal együttműködve végzi. 2. Hivatali ügyrend Szombathely Megyei Jogú Város polgármesteri Hivatalának ügyrendje részletesen szabályozza a hivatal felépítését, az egyes szervezeti egységek feladatát és jogkörét. Legutóbb 2003. júniusában módosították. A Polgármesteri Hivatal osztályokra, azon belül irodákra és csoportokra tagolódik. A hivatal 10 osztálya közül az egyik az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály, amelynek két irodája van, a Nevelési és Oktatási Iroda, és a Kulturális Iroda. Ezen kívül még az Ifjúsági és Sport csoport és az Intézményi gazdasági csoport tartozik ide. Utóbbi, azaz a szakfeladatokat segítő gazdasági részleg irodán belüli léte mindenképpen pozitívum, jelentős időmegtakarítást jelent a szakreferenseknek, hogy nem közvetlenül a Pénzügyi Osztállyal kell tartani a kapcsolatot. A belső szervezeti egységek főbb feladatait az ügyrend IV. fejezete írja le, ennek keretében került meghatározásra a Kulturális Iroda feladata is. Az iroda legfontosabb feladata természetesen a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti és más kulturális ügyek döntés-előkészítése és a döntések végrehajtásában való részvétel. Emellett részt vesz a kulturális koncepciók, a közművelődési rendelet kidolgozásában, véleményezi az intézmények alapdokumentumait, részt vesz a költségvetés összeállításában, előkészíti és bonyolítja az intézmények magasabb vezetőinek megbízásával kapcsolatos pályázatokat, de a nem személyi jellegű kulturális pályázatokat is. Az ügyrend meglehetősen sok gyakorlati teendőt rendel a Kulturális Irodához, mint például a városi nagyrendezvények előkészítését, a városi ünnepek szervezését, a városi műsorfüzet szerkesztését és több kapcsolattartás jellegű dolgot, többek között a megyével közös intézményekkel, a megyei önkormányzattal, a Közös Intézményeket Fenntartó Társulással. Az ügyrendben természetesen a Kulturális Irodán kívül is találunk a közművelődési intézményekre is vonatkozó számtalan kapcsolódási pontot, például a Közgazdasági és Tervező Osztály keretében működő Stratégiai Iroda dolgozza ki az intézményrendszer átalakítási programját, szakmai feladatát A tájékoztatással kapcsolatos feladatok szintén érinthetik a közművelődési intézményeket, a médiával való kapcsolattartásért kommunikációs referens felel.
23
3. A választott testület munkája A közgyűlés létszáma 30 fő, üléseit általában havonta tartja, kivéve a július hónapot. 2002-ben 11, 2003-ban 12 ülésre került sor. A tárgyalt napirendi pontok száma 2002-ben 202, 2003-ban 280 volt. A közművelődési, illetve kulturális vonatkozású ügyek száma nem mondható túl magasnak, 2002-ben 5 közművelődési és további 5 kulturális (5 %), 2003-ban 11 közművelődési és 9 kulturális vonatkozású ügyet (7 %) tárgyalt a testület. A tárgyalt ügyek többsége közművelődési területen belül intézményvezetői pályázat kiírása, illetve elbírálása, illetve alapító okirat módosítása volt. 2002-ben számolt be a Kulturális Bizottság a végzett munkájáról. Ugyanebben az évben tárgyalták a "közművelődési intézményekkel kapcsolatos közművelődési feladatok meghatározása, valamint a város közművelődési rendeletmódosításának koncepciója" című napirendi pontot és ennek gazdasági költségkihatásait egy másik napirendi pontban. Megjegyzendő, hogy A közművelődési funkciók tisztításának lehetősége című dokumentumot már előző évben, 2001. júniusában tárgyalták, de csak újabb vizsgálatok elvégzése mellett döntöttek. Igazán lényeges, elvi jellegű döntés nem született a javaslatok ellenére sem, a közgyűlés mindössze tüneti kezelésekre szorítkozott, így 2003-ban például csökkentették a Művelődési és Sportház létszámát. (Bár megjegyzendő, hogy az intézményhálózat feladattisztításának és átalakításának programja nem került le a napirendről, így a Művelődési és Sportház Kht. formában való működtetése vagy a Művészetek Házával történő összevonása továbbra is alternatívaként szerepel.) Kulturális jellegű ügy a közgyűlés napirendjei között jellemzően a városi nagyrendezvényekre vonatkozóan fordult elő, ezek között is kiemelt helyet foglaltak el a Savaria Történelmi Karnevállal kapcsolatos tájékoztatások. Közgyűlés fogadja el a városi rendezvénytervet is. További, a kulturális (művészeti) területhez is kapcsolódó ügyek köztéri szobor-állítások voltak. Közgyűlés ítéli oda a kulturális terület kitüntetéseit. A kulturális terület kitüntetései illeszkednek a város háromszintű kitüntetési rendszeréhez. (Életműdíj, kiemelkedő tevékenységért-díjak és támogatásért-díjak.) A legnagyobb a "Szombathely Kultúrájáért Életmű-díj", amelyet évente egy személy kaphat. (300 ezer Ft jár vele.) A díjat a Szent Márton Napi ünnepségen, novemberben adják át. A következőnek, a "Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díjnak" két fokozata van, az elsőt egy, a második fokozatot két személy kaphatja évente. (100, illetve 80-80 ezer Ft.) A kultúra Napján kerül átadásra. A harmadik kitüntetés a "Kultúra Támogatásáért-díj", amelyet egy személy kaphat évente, pénzjutalom a díj jellegéből kifolyólag nem jár vele. Valamennyi kulturális kitüntetést odaítélése előtt a kulturális bizottság véleményezi.
24
4. Önkormányzati költségvetés, a szakterület finanszírozási rendszere és tényadatai A szakfelügyelet a város 2002. és 2003. évi eredeti költségvetési rendeletét vizsgálta, valamint tájékoztatás céljából megkapta a 2004. évi költségvetés tervezetét, amelyet már az írásos anyag lezárása körüli időkben, február végén fogadott el a testület. A kiadási és bevételi főösszeg az egymást követő években a következők szerint alakult: 2002-ben 14, 2 milliárd Ft, 2003-ban 17,6 milliárd Ft, a 2004-re tervezett összeg pedig 18,6 milliárd forint. A kultúrára fordított kiadások az összköltségvetéshez viszonyítva az alábbiak szerint alakultak. kulturális célú kiadások összege aránya az összköltségvetésben 2002 2003 2004 (terv)
670.078 ezer 795.481 ezer 882.830 ezer
4,7 % 4,5 % 4,7 %
Az arány kiegyensúlyozottnak és aránylag magasnak mondható abban az összefüggésben tekintve, hogy Szombathely költségvetése 2002-ben és 2003-ban is hiányköltségvetés volt. A pénzügyi egyensúly megteremtésére 2002-ben 600 millió, a következő évben 800 millió hitelfelvételt irányoztak elő. (2004. év terv: 800 millió.) Az általános tartalék nagysága emiatt alacsonynak mondható, 2002ben mindössze 8,8 millió, 2003-ban 28,3 millió Ft volt. (2004. terv: 24,0 millió.) A kulturális célú kiadásokat - a többi területhez hasonlóan - külön táblázatba foglalva közli a költségvetési rendelet egyik melléklete. A melléklet jól átlátható szerkezetben csoportosítja és sorolja fel a kiadásokat. Az alábbiakban ennek a szakfelügyelet által készített kivonatát közöljük. Megnevezés Saját közművelődési intézmények és intézményekhez csoportosított rendezvények összesen Egyéb kulturális támogatás (pályázati alap, rendezvények, jutalmak, kitüntetések) Megyei intézmények támogatása Média támogatása ÖSSZESEN
2002
2003
2004 (terv)
324.612 e
394.231 e
428.634 e
87.700 e
81.250 e
85.696 e
167.966 e 89.800 e 670.078 e
250.000 e 70.000 e 795.481 e
250.000 e 118.500 e 882.830 e
A saját intézményekre fordított kiadások emelkedése csökkenő tendenciát mutat, az egymást követő három évben ez 23%, 20 % és 11 % volt. A kiadások az alábbiak szerint oszlanak meg az intézmények között. (ezer Ft-ban)
25
Művelődési és Sportház + rendezvények Oladi Művelődési Központ Gyermekek Háza Művészetek Háza + rendezvények
2002 129.674 82.798 30.989 73.091
2003 156.975 104.048 42.252 90.956
2004 182.958 106.307 47.225 92154
Az intézményekhez köthető kiemelt városi rendezvények többsége a Művészetek Háza költségvetésében szerepel, ilyenek például a Tavaszi Fesztivál, a Szentivánéji rendezvények, a Szent Márton heti programok, a Magyar Kultúra Napja. A Művelődési és Sportház rendezvényei közül külön költségvetéssel a Savaria Nemzetközi Táncverseny és a Fúvószenekari Fesztivál szerepel évente visszatérő jelleggel, több kisebb rendezvény mellett. Az intézményi költségvetések százalékos emelkedését épp fentiek miatt nehéz megállapítani, mert a rendezvények támogatottsága sem állandó, és az is előfordul, hogy egy rendezvény egyik évben intézményhez rendelt költségvetéssel, másik évben külön sorban fordul elő. (Például a 2003. évben a Művelődési és Sportházhoz csoportosított Fúvószenekari Fesztivál költségvetése 2004-ben már nem az intézmény költségvetésében szerepel.) A 2002. évről 2003 évre történő emelkedés mértéke 21 és 36% közötti, kiegyensúlyozott és viszonylag magasnak mondható. Ez az emelkedési mérték 2004. évben nagyobb szórtságot fog mutatni, míg pl. a Művészetek Háza költségvetése mindössze 1 %-kal emelkedik, addig a Művelődési és Sportházé 16 %-kal. Csökkenő, majd újra emelkedő tendenciát mutat az egyéb kulturális kiadások előirányzata. Ez a kiadási csoport mutatja a legváltozatosabb összképet. Itt szerepelnek a nem intézményekhez köthető rendezvények kiadásai, közöttük a legnagyobbé, a 2003-ban 40 millióval szerepelő Savaria Karneválé. 2003-tól már e kiadási tételeket is csoportosítva közli a költségvetési rendelet, az előirányzatok az alábbiak: • • • • •
Savaria Nyár rendezvényei (összesen 51,5 millió, benne a Karnevállal) ünnepi rendezvények (1,7 millió) civil szervezetek támogatása (8,1 millió) közhasznú információk támogatása (7,1 millió, benne a városi műsorfüzettel) egyéb kulturális kiadások (12,85 millió)
Ez utóbbi a legvegyesebb csoport, ebben szerepel a kulturális bizottság által pályáztatott Kulturális Alap 6 milliója, a kitüntetésekre fordított összegek és kisebb rendezvények kerete is. A kulturális kiadások szintén eléggé nagy hányadát adják a megyei intézmények támogatásai. Ezek az alábbiak szerint alakultak intézményenként. (ezer Ft-ban)
26
2002 4.400 37.009 18.478 26.990 38.246 6.949 2.852 27.170 167.966
Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Pedagógiai Intézet Szombathelyi Képtár MMIK Berzsenyi Dániel Könyvtár Mesebolt Bábszínház UNGARESCA Táncegyüttes Szombathelyi Szimfonikus Zenekar ÖSSZESEN:
2003 3.000 55.374 24.418 41.926 60.424 14.129 3.000 47.729 250.000
2004 2.000 51.000 23.650 42.720 63.950 14.000 3.740 48.940 250.000
A 2002-ről 2003-ra történő, helyenként látványos emelkedések oka a közalkalmazotti béremelések miatt következett be, leginkább jellemző ez a fajta ugrásszerű emelkedés az MMIK és a megyei könyvtár esetében. (A megyei intézmények közös fenntartásának arányait a korábbiakban már ismertetett megállapodások rögzítik.) Megjegyzendő, hogy a Megyei Pedagógiai Intézet támogatását célszerű lenne az oktatási kiadások előirányzatai között szerepeltetni. A kulturális kiadásokon belüli következő nagy előirányzat csoport a médiatámogatás. A közgyűlés a Szombathelyi TV KHT-t és a Savaria Médiacentrum KHT-t támogatja rendszeresen (2003-ban 40, illetve 30 millió Fttal). Mindkét KHT a városi önkormányzat által alapított gazdasági szervezet. A Médiacentrum KHT adja ki a Savaria Fórum című városi hetilapot, és helyi rádiós műsorszolgáltató tevékenységet végez. A médiatámogatás mértékének emelkedése lendületesnek mondható, a 2004. évi költségvetési tervben a helyi TV támogatása 65 millió Ft-os összeggel szerepel, a Savaria Médiacentrumé pedig 40 millióval. A kulturális kiadások összege kiegyensúlyozottnak és viszonylag magasnak mondható, leginkább kitűnik ez az állami normatívával való összevetéséből. Az egymást követő években az alábbi összegű közművelődési-közgyűjteményi normatíva érkezett a városhoz. 2002 (lakosságszám: 83 090 fő, normatíva: 859 Ft/fő) 2003 (lakosságszám: 82 040 fő, normatíva 1.114 Ft/fő)
71.374 e Ft 91.393 e Ft
A kulturális terület kiadásainak csak egy kis hányadát, mindössze 10-11 %-át fedezi a közművelődési-közgyűjteményi normatíva (2002: 10,65 %, 2003: 11,49 %). Az állami normatíva és a saját bevételek - ezek szinte teljes egészben az intézményi bevételekből tevődnek össze - levonása után fennmaradó rész adja meg, hogy Szombathely városa költségvetéséből mennyit "áldoz" a kultúrára. Ez az összeg 2003. évben 550.162 ezer Ft volt, amely a kulturális terület költségvetésének 69 %-a. Megállapítható tehát, hogy Szombathely Megyei Jogú Város az állami normatívát megsokszorozva, mintegy hatszorosára növelve látja el kötelező és önként vállalt feladatait. (Fenti számadatokban nem foglaltatnak benne a fejlesztési beruházás címén külön kulturális területre címkézett összegek: 2002. évben 16,8 millió Ft-ot költöttek a hangversenyterem fűtéskorszerűsítésre és 29,5 millió Ft-ot a Ferences-kert rendezésére, szabadtéri lelátó kiépítésére.)
27
5. Részösszegzés Összefoglalva megállapítható, hogy mind a szervezeti és működési szabályzat, mind a hivatali ügyrend megfelelő keretét jelenti a közművelődési feladatellátás tervezésének és megvalósításának. A hivatalon belül Kulturális Iroda működik, amely megfelelően készíti elő a közművelődési területre vonatkozó döntéseket és vesz részt azok végrehajtásában. Az önkormányzat munkájáról megállapítható, hogy bár többször foglalkozott intézményracionalizálási törekvésekkel, igazán átütő eredményt az alapos előzetes vizsgálatok és javaslatok ellenére sem tudott elérni, intézkedései mindössze egy-egy intézményre vonatkozó és tünetinek mondható kezelésekre terjedtek ki. A város költségvetésének kb. 4,5 %-át fordítja kulturális kiadásokra, ez megfelelő arány, különösen abban a vetületben, hogy a költségvetés mintegy meghatszorozza a közművelődési-közgyűjteményi normatíva összegét. Nem hanyagolható el azonban az a tény sem, hogy az intézmények az országos átlagnál magasabb saját bevételi előirányzatokra kötelezettek.
C. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának hivatali munkája 1. A közművelődés szakigazgatási szakmai irányítása, felügyelete a) A polgármester és az alpolgármesterek hatásköre, feladata Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata a polgármesternek egyetlen, a közgyűléstől átruházott közművelődési jellegű feladatát nevesíti, az intézmények szervezeti és működési szabályzatának elfogadását. Ennek az előkészítő munkálatait, véleményezését a szakiroda végzi. Megjegyzendő egyébként, hogy célszerűbb volna az intézményi szmsz-ek módosítását szakbizottsági hatáskörbe utalni, hiszen a közművelődési intézmények felügyelete a bizottságra tartozik. Az alpolgármesterek szmsz-ben nevesített kulturális feladatokkal nem rendelkeznek. A gyakorlatban az egyik alpolgármester (Feiszt György) feladata a kulturális terület ügyeire való figyelés, ő időnként részt vesz a kulturális bizottság ülésein is. Amennyiben az alpolgármesterek között a gyakorlatban létezik egyfajta feladatmegosztás, ajánlatos lenne azt a szervezeti és működési szabályzatban formálisan is rögzíteni. Megjegyzendő még, hogy a nagyszámú kulturális rendezvény nem kevés protokolláris feladatot ró a polgármesterre és alpolgármesterekre egyaránt. b) A jegyző hatásköre, feladata Az önkormányzat szmsz-e nem nevesít kulturális, illetve közművelődési jellegű feladatot jegyzői hatáskörben. Természetesen a közművelődési területet is érintő előterjesztések, intézkedések törvényességi felügyelete hozzá tartozik. Szombathely polgármesteri hivatalán belül külön osztály, a Jogi és Képviselői Osztály foglalkozik a törvényesség biztosításával, valamint a jegyzői iroda jogtanácsosa is részt vesz a felügyeleti jogok gyakorlásában. Egy intézményi szmsz-módosításnak vagy intézményre vonatkozó előterjesztésnek négy kontrollon kell átmenni ahhoz, hogy polgármester vagy bizottság elé kerülhessen. 28
Véleményezi azt a szakiroda, a Jogi és Képviselői Iroda, az aljegyző, és átnézi a kulturális területtel megbízott alpolgármester is. Egyes előterjesztések el- és előkészítésében fentieken kívül még a Közgazdasági Tervező Osztály, a Pénzügyi Osztály és az Igazgatási Osztály is részt vesz. c) A közművelődés irányítás-felügyelet formális szervezete: a Kulturális Iroda A kulturális Iroda jelenleg az Oktatási, Kulturális és Sport Osztályhoz tartozik. Korábban, 2001-től közvetlenül a polgármester irányítása alá tartozott, a jelenlegi állapot 2003. június 15. óta van, ekkor állították fel a 3 irodából álló osztályt. A Kulturális Iroda egyszerre foglalkozik a közművelődési intézményeket érintő ügyekkel és a kulturális rendezvényekkel, támogatásokkal. A szakiroda létszáma 3 fő: egy irodavezető, egy ügyintéző és egy ügykezelő képezi az iroda személyi állományát. Az irodavezető meghívásos pályázattal került néhány éve az iroda élére, történelem-ének zenei szakos főiskolai és történelem egyetemi tanári végzettséggel rendelkezik. Mind a közigazgatási alap-, mind a szakvizsgája megvan. Az ügyintéző főiskolai művelődésszervezői végzettségű, korábban a város egyik intézményében, az Oladi Művelődési Központban dolgozott. Alap és szakvizsgával ő is rendelkezik. Az iroda ügyintézője középiskolai közgazdasági végzettséggel, érettségivel rendelkezik. Mindhárman rendelkeznek számítástechnikai ismeretekkel. 2. A hivatal önálló közművelődési tevékenysége A hivatal önálló közművelődési tevékenységét - mondhatjuk - teljes egészében a Kulturális Iroda végzi. Már a hivatali ügyrend is eléggé sokrétűen határozza meg azt a tevékenységet, amely a gyakorlatban ennél még több is. A feladatok három fő csoportba sorolhatók: rendezvények szervezése, rendezvénykoordináció és a városi műsorfüzet szerkesztése. Az első csoporthoz sorolható feladat a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. megünneplésének megszervezése, egyéb rendezvények közvetlen szervezése. (Pl. Kultúra Napja, illetve az ehhez kapcsolódó jutalmazások, kitüntetések.) Fentieken kívül is van minden évben valamilyen rendezvény, amelyet közvetlenül az iroda szervez. Tavaly például a Kossuth Emléknap volt ilyen, az idei évben az EU-hoz való csatlakozás napja. Megjegyzendő, hogy hivatalon belül más osztályhoz tartozóan létezik egy Idegenforgalmi és Rendezvényszervező csoport is, amely jobbára turisztikai rendezvényekkel és a házasságkötések műsorszervezésével foglalkozik. A városi ünnepek megszervezését akár erre a csoportra is rá lehetne bízni, de megoldást jelenthetne, ha egy-egy ünnep megszervezését valamely (de évente más) intézmény vagy szervezet felvállalná. A második csoportba beletartozik szinte minden városi rendezvényre való odafigyelés, koordináció. Ez rendezvényenként eltérő nagyságú feladatot ró a Kulturális Irodára. Akad közöttük olyan, amellyel különösebb teendő nincs, mert annak megszervezését teljes egészében valamely társadalmi szervezet végzi, de van olyan is, amelyet több szervezet rendez, ebben az esetben hangsúlyozottabban jelenik meg az iroda koordinatív szerepe. A cél az iroda tehermentesítése lenne ezen a területen is. 29
A legnagyobb és hónapról-hónapra visszatérő gyakorlati tevékenység a műsorfüzet szerkesztése. A szombathelyi műsorfüzet színes borítóval, belül fényképekkel illusztrált, turisztikai formátumban megjelenő 36 oldalas, 3000 példányban megjelenő kiadvány. A teljesség igényével tartalmazza a város kulturális intézményeinek és szervezeteinek programját, felhívásokat, pályázatokat, a moziműsort, sportprogramokat. A műsorfüzet anyaggyűjtése és szerkesztőse meglehetősen nagy feladatot ró az iroda összes dolgozójára. 3. Részösszegzés Szombathely nagyságrendjéből következően a polgármesternek, alpolgármestereknek, a jegyzőnek kevés szerep jut a közművelődési élet közvetlen irányításában és a fenntartói felügyeleti jogok gyakorlásában, hiszen a politikai irányítás oldaláról szakbizottság, a hivatali apparátus oldaláról pedig szakiroda végzi ezt a tevékenységet. A szakiroda tevékenységéről megállapítható, hogy munkáját magas szakmai színvonalon látja el. Az is megállapítható azonban, hogy az iroda túlterhelt, a közvetlen kulturális feladatai túlméretezettek. Célszerű lenne a közvetlen rendezvényszervezést - akár a városi ünnepek megszervezését is intézményekhez, szervezetekhez csoportosítani, olyannyira, hogy a hivatalnak csak a szó szoros értelmében vett koordinatív vagy összekötő szerepe legyen. Célszerű lenne továbbá a városi műsorfüzet szerkesztését is valamelyik közművelődési intézménynek átadni, a leginkább szóba jöhető intézmény a Művészetek Háza.
IV. Szombathely kulturális-közművelődési rendszere, tevékenysége A. Az alapellátást végző intézmények bemutatása 1. Művelődési és Sportház a) A Művelődési és Sportház felépítése, az első évek… Az 1950-es évek végén merült fel annak igénye, hogy Szombathely városnak legyen új korszerű művelődési központja, amely egyúttal befogadná a jelentősebb sportrendezvényeket is. A lakosság részéről jelentkező kezdeményezés találkozott a megyei és a városi vezetők intézménylétesítési szándékával. A kor népszerű megyei napilapja az első döntésekről a következőket írta: „1960. február 16-án, Szombathelyen ülést tartott Vas megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. A vb az 1960. évi városfejlesztési terv egyik legjelentősebb tételéről, a művelődési és sportház építésének megkezdéséről tárgyalt. A tervek és a költségek részletes ismertetése után a végrehajtó bizottság állást foglalt a mintegy 15 millió forintos költséggel létesülő új intézmény felépítése mellett. Elsősorban művelődési célokat szolgál, emellett a teremsport rendelkezésére áll.” (Vas Népe 1960. február 17.) 30
Ezek után társadalmi szervezkedés indult, hogy a felépítéshez szükséges összeget elő tudják teremteni. Az intézmény létrehozásának ügye a megyében és a városban valódi közüggyé vált. Szinte az összes jelentős szombathelyi vállalat adott támogatást, de a községi tanácsok is összesen 1 millió forinttal, a MESZÖV 100 ezer forinttal támogatta az építkezést. 1963. augusztus 19-én ünnepélyes körülmények között avatták fel, a kor akkori igényeinek, szakmai elvárásainak is megfelelő, impozáns létesítményt. A megyei napilap nemcsak kulturális jelentőségét emelte ki az új intézménynek, de aktául-politikai szerepét is hangsúlyozta: „A művelődési és sportpalota augusztus 19-én átadott pompás épülete nem csak a kultúra és a sport ügyének nyújtott otthont, hanem egyszersmind maradandó emléket emelt társadalmunk alkotókészségének és alkotóerejének is.” (Vas Népe 1963. augusztus 25.) Az első évtizedben, érzékelhető módon megfigyelhető, hogy hat fontos elvárásnak próbált megfelelni a hamar népszerűvé vált, és látogatókat nemcsak a városból, de a megye falvaiból is vonzó művelődési intézmény. A városban elsöprő igény jelentkezett színházi előadások befogadására. Az első években alakult ki az intézmény befogadó színházi profilja, aminek élményeit a mai napig felemlegetik a lassan már idősödő szombathelyi színházbarátok. Szinte az ország minden jelentős színházi társulata megfordult az 1200 személy befogadására alkalmas nagyteremben. Vendégük volt, többek között, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Vidám Színpad, a győri Kisfaludy Sándor Színház, a budapesti József Attila Színház, az Állami Bábszínház, a veszprémi Petőfi Színház. Arra is figyelmet fordítottak – együttműködve a kulturális kormányzattal, – hogy a hazánkban vendégszereplő jelentős külföldi színházi társulatok és táncegyüttesek is Szombathelyre látogassanak. Óriási érdeklődés kísérte a hallei operatársulat, a Holland Állami Néptáncszínház és különösen a Mojszejev együttes vendégjátékát. Ebben az időben voltak évek, amikor öt féle bérleti sorozatot is szerveztek, öt – hat előadással. Kettőt a felnőtteknek, egyet – egyet az óvodásoknak, az általános iskolásoknak, valamint a gimnazistáknak. Ekkor alakult ki, illetve alapozódott meg a szombathelyiek és a városkörnyéki lakosság színházbarát, színházat értő és szerető rétege, amely napjainkban is igényli a rendszeres színházi jelenlétet a városban. Jellemző az érdeklődésre, hogy a „csúcsévnek” számító 1966-ban 47 előadás tartottak, amelynek összesen 45170 látogatója volt. Az intézmény vezetése igyekezett alacsony bérletárakat meghatározni, hogy a szerényebb keresetűek, a munkahelyi kollektívák is hozzájuthassanak színházi élményekhez. A színházi előadások mellett elemi erővel jelentkezett igény a 60-as évek népszerű pop és rock zenekarainak fogadására is. Egy-egy kiemelkedő zenekar koncertjére zsúfolásig megtelt a művelődési és sportház nagyterme. Ezekre a programokra még a távolabbi kisvárosokból és falvakból is beutaztak a fiatalok. Vendégük volt, többek között az Illés, az Omega, a Fonográf, a Neoton, a Hungária, a Koral, az LGT együttes. Az adott kor fiataljai példaképének számító, kiemelkedő kvalitású énekesek is rendszeresen felléptek: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Korda György, Koós János.
31
A művelődési és sportház napjainkig ható és ma is élő kiemelkedő vállalkozása a Savaria Nemzetközi Táncverseny és Magyar Táncbajnokság, amelyet 1966ban rendeztek először. Az akkori népművelők nem gondolták, hogy hagyományteremtő szándékú kezdeményezésük ilyen nemzetközi elismertséget kap, mint amilyennek ma tanúi lehetünk. Azon túl, hogy a város és a megye művészeti - kulturális életének meghatározó eseménye, fontos abból a szempontból is, hogy – a média segítségével – nemcsak Magyarországon, de Közép-Kelet Európában is erősítette Szombathely imázsát. A művelődési és sportházban kezdte el működését, illetve talált otthonra több olyan művészeti együttes, amelynek az ismertsége, szakmai tekintélye az elmúlt évtizedekben országossá vált. Ilyen például az Ungaresca Táncegyüttes, amely fél Európát bejárta, vagy a Ferrum Színpad, amely az ország számtalan városában fellépett, és a felnőtt – valamint az ifjúsági fúvószenekar. A ház színpadán lépett fel először - nagy nyilvánosság előtt - a szombathelyi Lord együttes, amely hosszú évekig a nyugat – dunántúli városok koncertjeinek, fesztiváljainak (báloknak) népszerű zenekara volt. A kulturális programok mellett számtalan sportrendezvénynek adott helyet a ház. Például a középiskolai tornászbajnokságnak, ökölvívó mérkőzéseknek, a Savaria Női Röplabda Kupának, az úttörő olimpiának, tornászversenyeknek. A helyi és az országos programok mellett, jelentős nemzetközi sportrendezvényeket is szerveztek. Többek között asztalitenisz Európa bajnokságot, kosárlabda Európa bajnokságot is rendeztek. Az intézmény – jellegéből adódóan – már az első évektől helyet adott a nagyobb városi táncos rendezvényeknek, báloknak, szalagavatóknak, tanévnyitó ünnepségeknek és a társadalmi, politikai megemlékezéseknek, nagygyűléseknek. Összefoglalva megállapítható, hogy a város és a megye lakossága hamar megismerte, megszerette, és a programokon keresztül gyakori látogatójává is vált, a köznyelvben „sportpalotának” becézett intézménynek.
b) A Művelődési és Sportház szakmai tevékenysége A város és a megye színházi ellátásában, napjainkban is meghatározó szerepe van, mint befogadó színháznak, a művelődési és sportháznak. A statisztikai elemzések azt bizonyítják, hogy a megye egész területéről vannak bérletvásárlók. Az egyes előadásokon az átlagos nézőszám 1000 – 1200 fő között volt. 2003-ban 22 előadást tartottak, ebből 11 felnőtt és 11 gyermekelőadást. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001 őszétől támogatja a felnőtt bérletsorozatot, így olyan produkciók fogadására is van lehetőségük, amelyek egyrészt korábban megfizethetetlenek voltak, másrészt pedig értéküknél, népszerűségüknél fogva teltházat is hozhatnak. A felnőtt bérleti előadásokat Csákányi László bérletnek nevezték el. Elemezve a 2003 őszi bérletet, megállapítható a könnyű műfaj nyomasztó fölénye, hiszen az öt előadásból 2 komédia, 1 musical, 1 tánc-show, 1 pedig bűnügyi történet. A szórakoztató műfaj kiemelkedő szerzőit találjuk a bérletben, valamint a vendég színházak között országosan elismert társulatokat. A színművészek névsorát tanulmányozva, megállapítható, hogy a mai színházi élet legjelesebb képviselőit láthatja a szombathelyi közönség (pl.: Básti Juli, Kárász 32
Zénó, Pogány Judit, Schnell Ádám, Ulmann Mónika, Törőcsik Mari, Nagy-Kálózy Eszter, Szilágyi Tibor). Ugyancsak népszerű és vonzó az egyes darabokat rendezők névsora: Puskás Tamás, Koltai Róbert, Román Sándor, Szilágyi Tibor, Bor József. A szponzorok támogatása lehetővé tette, hogy az elmúlt években megjelenhetett színházi kalauzuk, bőséges adatokkal, szakmai ismertetőkkel, ízléses kivitelben és nagy példányszámban (évadonként). Az utóbbi években fogadott társulatok: Vidám Színpad, Budapest, József Attila Színház, Budapest, a veszprémi Petőfi Színház, a veszprémi Pannon Várszínház, a soproni Petőfi Színház, a Turay Ida Színtársulat, Budapest, Nemzeti Színház – ExperiDance. A 2003. évben a legnagyobb látogatottságú előadás volt a Revans tánc-show (1332 fő), a Hegedűs a háztetőn című musical, (1298 fő) valamint a Marica grófnő című operett (1292 fő). Figyelmet fordítanak a gyermekek színházi nevelésére is. Részükre zenés gyermekbérletet szerveznek, amely négy előadást tartalmaz, közel kétezer óvodás és kisdiák részére. Legnagyobb sikere a 2003. évben a veszprémi Pannon Várszínház vendégjátékának volt. A Pál utcai fiúk és a Légy jó mindhalálig című darabokat több mint 3000 gyermek nézte meg. Sajátos vállalkozásuk volt, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás jegyében güssingi középiskolások és a Szombathelyi Fiú Énekiskola volt növendékei a Grease című musicalt adták elő, német – angol nyelven, óriási sikerrel. Az elmúlt években a városi önkormányzat és a szponzorok támogatása révén továbbfejlesztették a Savaria Nemzetközi Táncversenyt, újabb hagyományokat kialakítva. 2000. márciusában megrendezték a VIII. Magyar Grand Pix és VI. Magyar Kűrversenyt, majd júniusban tartották meg a 38. Savaria Nemzetközi Táncversenyt, amely az IDSF (Nemzetközi Táncsport Szövetség) hivatalos versenyeként egyben Latin Világkupa volt. A Savaria Nemzetközi Táncverseny után egy nappal pedig International Latin Open-t rendeztek, közel 80 páros részvételével. Az intézmény saját táncversenyeit a Savaria Tánccsoport Egyesület szakmai együttműködésével szervezi. A ház nagyterme ad helyet a Savaria Tánccsoport Egyesület önálló versenyeinek, valamint a Haladás VSE Sporttánc Szakosztálya rendezte Tíztánc Magyar Bajnokságnak. A Horváth János Alapfokú Néptánciskola már évek óta itt tartja jelesebb programjait. A statisztika elemzéséből kiderül, hogy jelentős érdeklődés kíséri a városban e hazai és nemzetközi táncversenyeket. Például a tavalyi Savaria Nemzetközi Táncverseny délutáni programját 648 fő, míg az esti rendezvényt 888 fő tekintette meg. Az International Latin Open-t 345 fő látta. A televíziós közvetítések jóvoltából pedig milliók csodálhatják meg ezeket a látványos versenyeket. Az épület, adottságainál fogva alkalmas teret ad a társasági élet csúcspontját jelentő bálok megrendezéséhez. 1993. óta rendezik meg a farsangi szezon nyitányát jelentő Városi bált. Céljuk, hogy ezzel is ápolják a farsangi hagyományokat, ugyanakkor találkozási lehetőséget, egyben szórakozást biztosítsanak a város polgárainak, üzletembereinek, vezetőinek, kiemelkedő személyiségeinek. A megjelenés igazi társasági esemény, a résztvevők több alkalommal neves fővárosi zenekarok zenéjére táncolhattak. E mellett népszerű az ifjúsági megye bál, a Valentin bál, a nosztalgia bál. Több közös rendezésű bál is van az épületben. Ilyen a sportbál, az Üzleti hírek est, az egészségügyi főiskola
33
gólyabálja. Az elmúlt években a város szinte valamennyi középfokú oktatási intézménye itt tartotta szalagavató ünnepségét és bálját. Az intézmény nagyterme alkalmas könnyűzenei koncertek és szórakoztató programok megtartására. Az elmúlt időszakban nagy sikere volt a Budapest Klemzer Bandnak, Presser Gábornak, a Golden Gospel Pearlsnak, a Cotton Club Singers koncertjének, az LGT „Táncképek” című produkciójának, Koncz Zsuzsának, Demjén Ferencnek. Rendszeresen hívtak meg humoristákat is, mint például Hofi Gézát, Farkasházy Tivadart, Bajor Imrét. Két alkalommal is megrendezték a Miss Alpok – Adria Nemzetközi Szépségverseny Nyugat – magyarországi regionális elődöntőjét. Elnyerték a jogot az országos verseny megrendezésére is. Külön szórakoztató programokat szerveznek gyermekeknek. Több évtizedes hagyomány, hogy a téli szünet előtti utolsó tanítási napon a város összes iskolájából kiválasztott 1000 alsó tagozatos tanuló – karácsonyi ajándékként – szórakoztató, látványos műsoron vehet részt, a házban felállított tíz méter magas, a gyerekek által készített, díszekbe öltöztetett karácsonyfa alatt. Ugyancsak hagyományos decemberi gyermekműsor, hogy vendégül látják (2003-ban már a nyolcadik alkalommal) a Magyar Cirkusz és Varieté rangos műsorát. A világ legnevesebb artistái, bohócai, zsonglőrei szórakoztatták, a több mint 1000 fős közönséget. Ezt elsősorban kisgyermekes családoknak szervezik, minden évben az intézmény. Az intézményben működő amatőr művészeti együttesek közül kiemelkedik az Erkel Kórus. Elért szakmai rangja és felkészültsége alapján az ország legjobb énekkarai között tartják számon. 1964 óta működik a Művelődési és Sportház fenntartásában. 2001. december 29-én egyesületté alakultak azzal a céllal, hogy így anyagilag jobban tudják menedzselni magukat. Karnagyuk Héra Andrea. A kórus szakmai közreműködésével szervezte meg a ház 2003 őszén a II. Nemzetközi Kórusfesztivált, amelynek nagy sikere volt. 1992-ben alakult meg a Kummer Majorett Csoport. Jelenleg 25 tagja van, elsősorban általános és középiskolás lányok. Céljuk a mozgáskultúra megismertetése és megszerettetése, a műfaj népszerűsítése a fiatalok körében. Fellépnek iskolai rendezvényeken, fúvószenekari fesztiválokon, majorett fesztiválokon és a ház rendezvényein. Vezetőjük Kummer Józsefné. A közösségi művelődésben fontos szerepük van a kluboknak, szakköröknek, tanfolyamoknak. A színházbarát klub 1996-ban alakult. A törzsközönség a művelődési és sportház színházi bérletesei köréből került ki, jelenleg 21 tagja van. Programjukban találkozó szerepel a vendégszínházak művészeivel, rendezőivel, továbbá színházi kirándulások szervezése Budapestre, Győrbe. A sakk-klub 1997-ben alakult, a városi sakk-szövetség szakmai támogatásával, koordinálásával. A klub működéséhez szükséges feltételeket a ház biztosítja (klubterem, sakk-készletek, időmérő órák). Programjukban többek között tehetségkutató sakkverseny gyermekeknek, városi senior bajnokság, sportház kupa egyéni minősítő sakkverseny szerepel. Vezetőjük Poki Róbert. A Belvárosi Nyugdíjas Klub kéthetente tartja foglalkozásait. Taglétszámuk folyamatosan növekedik, jelenleg 30 fő. Beszélgetések, előadások mellett kirándulásokat is szerveznek a régió városaiba. Vezetőjük Fixl Miklós.
34
Az intézményben tartja foglalkozásait, illetve összejöveteleit a Galaxy Acrobaticus Rock and Roll csoport, Sissonne Gyermektorna Stúdió, a Bibliakör, a Jazzbalett tanfolyam, az Üstökös színház. Mindezekből következik, hogy az intézmény irodaépületében lévő kisebb termek kihasználtsága óriási, néha még az irodákban is tartanak foglalkozásokat, összejöveteleket. Az épületen kívül, de a művelődési és sportház fenntartásában és részben támogatásával működik az Oladi Nyugdíjasklub, a Ritmikus gimnasztika tanfolyam, a Szőlősi Nyugdíjasklub, a Lendület ifjúsági klub (zömében mozgássérültek) és a Derkovits klub (nyugdíjasok). Az intézmény időszaki kiállításai fontos szerepet töltenek be a vizuális nevelésben. A galériában rendezett kiállítás minden, a rendezvényre látogató személy előtt nyitva áll és ingyen megtekinthető. Az utóbbi évek egyik nagysikerű vállalkozása volt az a sorozat, amit Kratochwill Mimi művészettörténész rendezett, a Nemzeti Galériában őrzött és különböző Minisztériumokba kihelyezett alkotásokból. Kiváló művészek, mint Bernáth Aurél, Molnár C. Pál, Szőnyi István, Rippl-Rónai József, Aba-Novák Vilmos és Kernstok Károly alkotásait láthatta a közönség. Fekete Katalin népi iparművész és tanítványai munkáiból nagyszabású kiállítást rendeztek, valamint tanácskozást tartottak. A Vas Megyei Pedagógiai Intézettel közösen az általános iskolásoknak minden tavasszal kiállítást rendeznek, „Testvérmúzsák” címmel. Húsz iskola tanulói hozzák el e kiállításra alkotásaikat a megye egész területéről. Nyáron az intézmény látogatói a Képes Levelezőlap Gyűjtők gazdag kiállítási anyagában gyönyörködhetnek.
c) Intézményi dokumentumok Törvényes és hatályos alapító okirattal rendelkeznek. A korábbi alapító okiratot – 307/1963. Szombathely Város Tanácsa VB. Határozat - Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartás működési rendjéről szóló - módosított 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet értelmében a 307/2002. (IX.26.) Kgy. számú határozatával módosította. „Meghatározta: az intézmény jogállása: önálló jogi személy, működési területe: Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területe, az intézmény telephelyei – tagintézményei: • Szőlősi Klub 9700 Szombathely, Pásztor u. 1. • Újperinti Klub 9700 Szombathely, Erkel F. u. 5. • Kámoni Klub 9700 Szombathely, Szófia u. 31. – Maros u. 2. • Derkovits Klub 9700 Szombathely, Szürcsapó u. 24. • Zanati Művelődési Ház 9700 Szombathely, Zanati u. 119. • Herényi Kultúrház 9700 Szombathely, Béke tér 7. • Szabadidő Központ 9700 Szombathely, Homok u. Az intézmény kötelező – állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:
35
1.
Művelődési tevékenység, ezen belül közösségi és rendszeres művelődési formák, alkotóművelődési közösségek, együttesek, klubok, intézményhálózati programok működtetése, fenntartása. 2. Művészeti tevékenység, ezen belül színházi, irodalmi-, színpadi-, zeneés táncművészeti egyéni színészi, zenészi, előadások szervezése, nemzetközi programok, kiállítások, továbbá a tevékenységhez kapcsolódó impresszálás és közvetítés. 3. Egyéb kulturális szolgáltatás, ezen belül rendezvényeket ismertető kiadványok, szórakoztató programok minden korosztály számára, vetélkedők és báli rendezvények, komplex könnyűműfajú művelődési alkalmak. 4. Sporttevékenység, ezen belül közösségi játékos sportversenyek, alkalmi amatőr versenyek, irányított testedző, felkészítő tanfolyamok, klubok, technikai sportversenyek, nemzetközi és hazai élsport rendezvények, sport, turizmus és komplex sport-kulturális programok. 5. Fesztiválok és nemzetközi jelentőségű – más intézmény által szervezett rendezvényekben való közreműködés, társrendezői feladatok, művészeti, szórakoztató és sporttevékenység keretein belül. Kiegészítő és kisegítő tevékenység: - alaptevékenységgel összefüggő reklám szervezése - üzleti célú bérbeadás - termékbemutatók és vásárok rendezése - bizományosi – jutalék ellenében történő – belépőjegy értékesítés.” Szervezeti és működési szabályzata a követelményeknek megfelel, részletesen foglalkozik a feladat- és hatáskörökkel, az intézményi szervezet felépítésével és irányításával. Meghatározza a csoportok feladatait, a kiadmányozási rendet és saját szabályzatalkotási rendjüket. A Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza, többek között, a munkarendet, a házirendet, az intézményi struktúrát, a forgalomban lévő hatályos bélyegző lenyomatokat, az érdekeltségi rendszert. A Szervezeti és Működési Szabályzatot 2003. január 2án az alkalmazotti közösség megtárgyalta, az abban megfogalmazottakkal egyetértett és egyhangúlag jóváhagyta. A dokumentumot a felügyeletet ellátó szerv is jóváhagyta. A művelődési és sportház a jogszabályokban és a kormányrendeletekben meghatározottak alapján elkészítette belső szabályzatait is: - ügyrend - közalkalmazotti szabályzat (kollektív szerződés nincs) - munkavédelmi szabályzat - tűzvédelmi szabályzat, - számviteli politika, - számlarend, - leltározási szabályzat, - selejtezési szabályzat, - pénz- és értékkezelési szabályzat, - bizonylati szabályzat, - iratkezelési szabályzat, - belsőellenőrzési szabályzat.
36
Az intézmény 2003. évi és 2004. évi rendezvénynaplóját megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy folyamatosan vezetik. A munkaköri leírások konkrétak, részletesek és a feladatok számon kérhetők. Elemezve a szakmai, közművelődési munkaköri leírásokat megállapítottuk, hogy az intézmény teljes szakmai profilját lefedik. Megvizsgálva az elmúlt négy év munkaterveit, megállapítható, hogy egyrészt elemzi az előző esztendő szakmai programjának végrehajtását, másrészt pedig részletesen tartalmazza az adott év legfontosabb szakmai céljait, feladatait, programjait, egészen lebontva még a művelődési közösségekre is.
d) Tárgyi, technikai feltételek Az intézmény állaga, műszaki, technikai felszereltségének összefoglaló minősítése közepes. Az épület szerkezete vegyes, négyszintes, teljes alapterülete 2970 m2. Utolsó felújítása 1997-ben történt, 63 millió 73 ezer forintba került. Véleményünk szerint mai is vannak terek, amelyek felújításra szorulnak. Közművesítésére jellemző, hogy vízellátása a városi hálózatról, szennyvízelvezetése a közcsatornán keresztül történik. Padozata vegyes padozat. Az épület fűtési módja központi, a TÁVHŐ szolgáltatja a fűtést. Megvizsgálva a szakmai tevékenységre szolgáló helyiségeket és tereket megállapítható, hogy ezek berendezése, felszereltsége összességében csak részben felel meg a funkciójának. A színházterem és színpad összesen 1550 m2-es, körülbelül 1200 fő befogadására alkalmas. Amennyiben a programok a színpad előtti nézőtéren történnek, akkor ennyivel kevesebb a lehetséges ülőhely. A színházterem parkettjét a közelmúltban felújították, így esztétikus és kiválóan alkalmas az intézmény hagyományos országos és nemzetközi versenyeinek megrendezésére. Összességében a színházterem és színpad berendezése és felszereltsége jónak minősíthető. Az előcsarnok és a galéria 280 m2-es területű, kiállítások és nyitott rendezvények megtartására alkalmas. Esztétikai megjelenése, felszereltsége közepesnek minősíthető. A stúdió, fényszabályzó 28 m2-es, berendezése, felszereltsége jónak minősíthető. Az irodaház 240 m2-es, a benne lévő irodák, klubtermek, szakköri szobák és a műhely berendezése, felszereltsége közepesnek minősíthető. Gyakran előfordul, hogy esténként az irodákban klub, vagy szakköri foglalkozást is tartanak, mert zsúfolt a ház. A peremkerületi intézmények sokkal rosszabb állagúak, technikai felszereltségük, berendezésük is szegényesebb. A zanati klubot és a herényi klubot az önkormányzat bérbe adta helyi civil szervezeteknek azzal, hogy ők működtessék. Felújításra szorul a kámoni klub és Homok úti Szabadidő Központ. 2004. áprilisától megkezdődik az új városi sportcsarnok építése, amely ötezer fő befogadóképességű lesz. Már most végig kellene gondolni, hogy elkészülte után milyen munkamegosztás alakuljon ki a két intézmény között, tekintettel a hasonló funkciókra, valamint arra, hogy a művelődési és sportház a 41 év alatt meglehetősen elöregedett és az új sportcsarnokban a legmodernebb berendezés, felszerelés, hang- és fénytechnika lesz. A ház táncversenyeit és más látványos nagyrendezvényeit valószínűleg a sportcsarnokba kell majd áttelepíteni.
37
e) Személyi feltételek 2003-ig az intézmény létszáma adekvát volt a szakmai feladatokhoz. A 2002. évi közművelődési statisztika elemzése alapján megállapítottuk, hogy 29 teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott, valamint 2 részmunkaidőben dolgozó munkatársa volt az intézménynek. A közművelődési szakmai feladatot ellátó hét munkatárs mindegyike felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezett. Gazdasági, ügyviteli, adminisztrációs területen dolgozók száma 8 fő volt. A kisegítő feladatokat 8-an végezték. A főfoglalkozású kollégák munkáját 4 polgári szolgálatos segítette. 2003-ban a ház költségvetését a fenntartó 40 millióval csökkentette, a város pénzügyi nehézségeire való hivatkozással. A csökkentés nagy részét a drasztikus létszámleépítéstől remélte. A megbízott igazgatónak kellett eldönteni, hogy a 15 fős leépítés kire terjedjen ki. Igyekezett úgy végrehajtani, hogy egyik szakterület munkája se lehetetlenüljön el. Volt, akinek státuszát megszüntették, mert nyugdíjba vonult, egy dolgozó nyugdíjazás előtt állt, a 4 portást pedig egy vállalkozó vette át, aki továbbra is eredeti feladatuknak megfelelően foglalkoztatja őket. A három takarítónőt is vállalkozó foglalkoztatja. Az igazgatói álláshelyet sem hirdették meg, továbbra is a gazdasági vezető a megbízott igazgató. Egy fő részfoglalkozású tanfolyamvezetőtől is megváltak. A leépítés rossz visszhangot váltott ki az intézményben, de a városban is. A jelenlegi intézményi struktúra: egy fő mb. igazgató és gazdasági vezető, négy népművelő (1 fő GYES-en), műszaki – technikai csoport 5 fő, gazdasági – adminisztratív terület: egy könyvelő, egy pénztáros, egy könyvelő – adminisztrátor, egy személyzeti és bérügyekkel foglalkozó munkatárs, egy fő a jegyirodában jegyértékesítő. A megbízott igazgató, gazdasági vezető pénzügyi – számviteli főiskolai végzettséggel rendelkezik, vagyis nincs közművelődési szakirányú felsőfokú végzettsége. Szükséges lenne az igazgatói álláshely mielőbbi meghirdetése és betöltése. A létszám- leépítésből követően a megnövekedett feladatok is indokolják a két vezetői tisztség szétválasztását. Az intézmény rendelkezik a hét éves továbbképzési tervvel, amelynek a végrehajtása időarányos.
f) Az intézmény gazdálkodása A művelődési és sportház önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az elmúlt öt év költségvetésének fő mutatószámait megismerve és megvizsgálva a közművelődési tevékenység jellemzőit, megállapítható, hogy a pénzügyi gazdálkodás és a szakmai munka összhangban van. Az épület adottságainál fogva nagy tömegek befogadására alkalmas, ezért több rendezvénytípusa nemcsak nullszaldós, de többletbevételt is biztosít. Voltak évek, amikor a saját bevétel növekedési dinamikája messze meghaladta az adott év inflációs rátáját. Például 1999-ben az intézményi működési bevétel 54 millió 110 ezer forint volt, míg a következő évben már 61 millió 540 ezer, ez kb. 14 %-os növekedést mutat. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy az önkormányzati támogatás eredeti előirányzata az elmúlt három évben mindig lényegesen alacsonyabb volt, mint az előző évi tényleges intézményi támogatás. Például 2001-ben az önkormányzat 72 millió 081 ezer forintot adott az intézménynek, ugyanakkor 2002-ben az eredeti 38
előirányzat csak 46 millió 679 ezer forint volt, tehát körülbelül 26 millió forinttal kevesebbet tervezett, az előző évben adottnál. Hasonló helyzet volt 2002-ben, amikor is ténylegesen 87 millió 997 ezer támogatást adott, de a 2003. évi költségvetésben csak 75 millió 735 ezer forintot szánt az intézménynek. A gazdasági vezető elmondása szerint ennek a gyakorlatnak az oka, hogy minden évben feszített a városi önkormányzat költségvetésének kiadási oldala, ezért tudatosan alultervezik és az intézménnyel is alulterveztetik az önkormányzati támogatás eredeti előirányzatát. A negyedik negyedévben a problémát úgy orvosolják, hogy az akkori adatok birtokában jelentősen megemelik az intézmény támogatását, előirányzat módosítással. Ez a módszer véleményünk szerint a bizalmi elv alapján működött, de hosszabb távon nem tartható, mert mi történik akkor, ha az önkormányzatnak a IV. negyedévben nem lesz olyan többletbevétele, amelyből fedezné a művelődési és sportház hiányát. Az elmúlt három évben az önkormányzati támogatás évenkénti növekedési üteme 14 – 20 %-os volt. Ebbe belejátszott a közalkalmazottak 2002. évi jelentős bérfejlesztése, valamint annak áthúzódása 2003-ra. 2003-ban 15 millió forint volt a létszámleépítés bérvonzata, míg végkielégítésre 3,5 milliót, felmentésre 6 millió forintot fizettek ki. Szabadságmegváltás címen egy millió forintot, míg a 13. havi bér év közbeni kifizetésére pedig 500 ezer forintot fordítottak. Az összes bevételen belül jelentős az intézményi működési bevétel aránya: 2001ben ez 48,05 % volt, míg 2002-ben ez az arány 45,72 %. Ezek az arányok, hasonló feltételek mellett működő művelődési központok adatainál jobbak. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fenntartó, amíg a korábban említett esetekben nem vette figyelembe az önkormányzati támogatás megállapításánál az előző évi tényleges önkormányzati támogatást, addig az intézménynél viszont figyelembe vette az előző évi tényleges működési bevétel teljesítését és jelentősen megemelte azt a következő évi költségvetés tervezetében. Így például 2001-ben 70 millió 678 ezer volt a tényleges MSH működési bevétel és ezt emelte meg a 2002. évi költségvetésben 82 millió 995 ezer forintra.
Összegzés, feladatok Összefoglalva megállapítottuk, hogy a művelődési és sportház épületadottságainál, technikai, tárgyi és személyi feltételeinél fogva meghatározó szerepet tölt be Szombathely Megyei Jogú Város kulturális- és sportéletében, közművelődési feladatellátása jónak minősíthető. Feladatok: • Szükséges lenne a művelődési és sportházhoz tartozó külső intézmények, klubok részbeni felújítása, technikai eszközállományuk fejlesztése. • Az épületen belül rekonstrukciós munkálatokat kellene elvégezni, mert több helyiség csak felújítás után felel meg eredeti funkciójának. • A közeljövőben, az épülő városi sportcsarnokra tekintettel, hasznosítási programot kellene készíteni a két intézmény közös működtetésére, ugyanakkor a funkciók egyértelmű meghatározására. • Meg kell szüntetni az intézmény kevésbé tervezhető önkormányzati finanszírozásának jelenlegi gyakorlatát és már a költségvetési tervtárgyaláson garantálni kellene a biztonságos működtetéshez szükséges eredeti önkormányzati támogatást. 39
• Az intézmény vezetésének és a szakalkalmazottaknak törekedni kell újabb források bevonására: az eddiginél több szponzor megnyerésére, a szakmai célkitűzések érdekében. • Sürgősen el kell készíteni az MSH kockázatértékelését. • Az intézmény vezetési struktúrájában vissza kell állítani a korábbi állapotot. Meg kell hirdetni az igazgatói álláshelyet és felsőfokú szakirányú végzettségű szakemberrel betölteni. • A művelődési és sportház szakalkalmazottai hatékonyabban működjenek együtt a városban élő civil szervezetekkel.
2. Oladi Művelődési központ a) Gazdasági, társadalmi körülmények és az intézmény létrehozása Az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején Szombathely város dinamikus fejlődése, azon belül is az ipar és a szolgáltatások fejlesztése a lakosság számának jelentős növekedését hozta magával. Mindezek szükségessé tették a város peremén egy új lakótelep lépcsőzetes megépítését. Szombathely észak- nyugati irányban terjeszkedett, és egymás után épültek fel a nagy lakótömbök. Ez az új városrész a már korábban Szombathellyel összevont Olad község nevét vette fel. Ekkor merült fel az Oladi Nevelési és Oktatási Központ megépítésének ötlete. A közeli Derkovits lakótelepen lévő két általános iskola már nem tudta a gyermeklétszámnövekedésből származó többletfeladatokat ellátni, ezért parancsoló szükségletként merült fel egy új általános iskola felépítése. Az akkori elképzelések szerint a felépülő objektum egy óvodát, egy általános iskolát és közművelődési egységet tartalmazott volna. A város vállalatainak nagy létszámban kellettek szakmunkások. Mivel a meglévő szakmunkásképző iskolák már nem tudták a megnövekedett igényeket kielégíteni ezért az előzetes terveket korrigálták. Az óvoda integrálása elmaradt, helyette egy szakmunkásképző intézettel bővült a nevelési központ. Addig egész Vas megyében nem épült hasonló komplex intézmény. A beruházás lépcsőzetesen valósult meg. Felelős tervezője Töreky Dezső építész volt, és a beruházás egészét a Vas megyei Beruházási Vállalat bonyolította le. A kivitelezést a jó hírű Vas megyei Állami Építőipari Vállalat végezte. Az építkezés 1984. augusztus 1-jén kezdődött el. Először a 411. sz. Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola költözött be az épületbe, 1986. augusztus 29-én. Ezt követte az Oladi Általános Iskola, amely 1987. szeptember 1-jén kezdte új tanévét a frissen átadott épületben (addig Olad községben működött). 1989-ben az építési munkálatok befejezésével alakult meg az új intézmény, miután a közművelődési egység helyiségei, terei – könyvtár, tornaterem, uszoda – is felépültek. A beruházás költsége 360 millió Ft volt. Szombathely város tanácsa 1989. március 15.-i hatállyal alapította meg az Oladi Nevelési és Oktatási Központot. Az alapító az országos mintára, integrált intézményt hozott létre oly módon, hogy a két oktatási intézmény (általános iskola és a szakmunkásképző) önálló bérgazdálkodási és a költségvetés szakmai előirányzata feletti rendelkezési jogokat megtartva, részben önálló intézményként, gazdaságilag tartoztak a nevelési központhoz. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az Oladi Nevelési és Oktatási Központ szakmailag három önálló egységből állt, gazdaságilag pedig egy intézményként működött. A három egységet egy gazdasági csoport, egy műszaki40
karbantartó csoport „szolgálta ki”, és irányításukat a közművelődési egység vezetőjének feladatába sorolták. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata csak jóval később, 1989. november elsején készült el, és ebben fogalmazták meg a három egység együttműködését, illetve az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. A 30/1989 (11. 19.) MM. sz. rendelet az összevont művelődési intézményekről szólva szabályozta az integrált intézmények irányításának módját. Ennek megfelelően az igazgató nem kapta meg a teljes körű irányítási jogkört az alapító tanácstól. A közművelődési egység felett diszponált, illetve az alá tartozó gazdasági és műszaki- karbantartó csoport irányítása volt a feladata. Hamar kialakult a munkamegosztás az intézményen belül. A két iskolánál maradtak a szakmai feladatok, az oktatás-nevelés, a közművelődési egységnél a kulturális munka iskolához kötődő része, a lakótelepi közművelődési szolgáltatások kiépítése, az intézmény bekapcsolódása a város közművelődési vérkeringésébe, közéletébe. A közművelődési egység vezetője és munkatársai szervezték és koordinálták a még folyamatban lévő építkezéseket. Az épületben ekkor még nem volt színházterem. A nyelvi labor, a könyvtár, az uszoda és a büfé az átadást követően kezdett működni. A közös helyiségeket mindhárom egység használta, az uszoda pedig nemcsak a lakótelep, de a város többi általános iskolásának úszásoktatását is felvállalta. A nagy területű udvaron elkészült három kézilabdapálya, futópálya, dobópálya és teniszpályák. A kisiskolások miatt egy játszóteret is kialakítottak a külső téren. Az intézmény megalakulását követően, az átadással szinte egy időben kellett kidolgozni a közművelődési részleg szakmai programjának tervét. A fenntartó városi tanács a Szervezeti és Működési Szabályzatban az alábbi alapvető feladatok ellátását jelölte meg szakmai tevékenységként: 1. A tartalmi munka legfőbb alapja a közoktatás és a közművelődés együttműködése, amely elősegíti a permanens művelődést és az önművelést. 2. Az oktatás kiegészítő és segítő részeként olyan programok szervezése, amelyek révén a tanulók komplex módon még több ismerethez juthatnak. 3. A központ feladata a lakótelep kulturális életének szervezése, a felnőtteknek szóló kulturális szolgáltatások kialakítása és megszervezése. Ennek megfelelően tehát a nevelési központ feladata: - segíteni az iskolai nevelő-oktató munkát, szakkörök, klubok, tanfolyamok, az öntevékeny művészeti csoportok létrehozásával, - segíteni a szabadidő hasznos, kulturált eltöltését, az egyén képességeinek, és igényeinek sokoldalú fejlesztésének lehetőségét megteremteni – a kultúra és a sport eszközeivel, - a könyvtár, a saját lehetőségeit felhasználva tegye a mindennapi nevelő- és oktatómunka, a szakképzés természetes eszközévé a művészeteket, és a tudományos eredményeket, - a lakosság művelődését és a szabadidő hasznos eltöltését biztosítják a klubok, a könyvtár, a kulturális rendezvények, a nyelvi labor, a tornaterem, a szabadtéri sportlétesítmények, az uszoda, az iskolai műhelyek, a szaktantermek. Mindehhez szükséges, hogy a tanárok, a szakemberek is foglalkozzanak a felnőtt lakossággal”(SZMSZ).
41
A szakmai tevékenység ellátására a különböző kulturális programok szervezésére a szakembergárda még nem állt rendelkezésre. 1989 szeptemberében, az induláskor még csak az igazgató, két könyvtáros és egy úszásoktató volt státuszban. Az első népművelő októberben lépett munkába. Kezdeti programjaik voltak: irodalmi est, komolyzenei hangverseny, politikai vitafórum, gyermekműsor. Beindult az ifjúsági klub, a kismama klub, valamint különböző nyelvtanfolyamokat szerveztek. Az első, igazán nagy érdeklődést kiváltó program a karácsonyi családi szombat visszaigazolta a szervezőknek, hogy a lehetőségek adottak és van igény a kulturális szolgáltatások komplex rendezésére. Nagy sikere volt a szünidei tábornak is. Az 1990-es munkatervben már határozottabb elképzelések mutatkoztak a gyermekeknek és a felnőtteknek szóló kulturális programok összeállításában. Pódiumbérletet szerveztek, amelynek keretében több, ismert művész látogatott el hozzájuk. Március 15-én kinyitott a könyvtár, amelynek feladata volt a lakótelep felnőtt lakossága olvasási igényeinek kiszolgálása, valamint ellátta az iskolai könyvtári funkciót is. A közel 10 000 kötettel induló könyvtár állományát folyamatosan gyarapították. A rendhagyó irodalom órák szervezésével segítették az oktatást. A sportolási lehetőségek új szabadidős elfoglaltságot jelentettek a lakótelepen élők részére: több alkalommal is hirdettek labdarugó tornát a focizni vágyóknak. Ebben az évben rendezték meg az első kiállítást az első emeleti galériában. Feladatuknak tekintették a szűkebb pátria, Vas megye képzőművészeinek bemutatását. 1990 decemberében első alkalommal rendezték meg a DIÁKFIRKA középiskolások ötletkiállítását. Azóta is minden évben megszervezik ezt az országban is egyedülálló tárlatot. Ugyancsak ebben az évben némileg javultak a személyi feltételek, háromfősre emelkedett a közművelődési csoport létszáma. 1991-ben tovább bővült az intézmény közművelődési tevékenysége. A tavaszi színházi bérlet előadásai régóta meglévő igényeket elégítettek ki. Az Oladi Őszikék c. őszi pódiumbérletükben elsősorban a vidám, könnyed és zenés előadások voltak népszerűek. Folytatták a már jól bejáratott rendezvények, pl. a családi napok, a sportversenyek szervezését. Bemutatkozott a nevelési központba költözött Koch Sándor Ásványkör is, amely attól kezdve minden évben megrendezte kiállítását. A felnőttek részére tervezett uszodai szolgáltatás nem vált be, mert a medence megemelt vízszinttel is csupán 150 cm mély. A nevelési központ újszerűsége révén, és adottságai miatt hamar népszerű lett nemcsak a lakótelepen, de a városban is. Jó kapcsolatot épített ki az általános- és a középiskolákkal, valamint a közművelődési intézményekkel. A lakótelepiek egyre többször vették igénybe a szolgáltatásokat, sőt a város más részeiből – elsősorban a kiváló sportolási lehetőségek miatt – különféle baráti társaságok is jöttek az intézménybe, és bérelték a tornatermet, a sportpályákat. A jobb reklám- és propagandamunka érdekében aktívahálózatot építettek ki a népművelők a lakókörzetekben, így a szórólapok valamint a plakátok eljutottak minden lépcsőházba. A két oktatási intézmény szerencsés helyzetben volt, mert a programok helyben voltak, az előadások, tárlatok látogatására még az épületet sem kellett elhagyniuk a diákoknak. Az épület nappal iskolaként működött, délutánonként és esténként, valamint hétvégén a kulturális programok érdeklődő közönsége töltötte meg a központ termeit és tereit.
42
A szakmailag nem megalapozott integráció következményeként a szakközépiskola kevesebb alkalommal vette igénybe a felkínált szolgáltatásokat. Ennek oka az iskola bürokratikus működési rendjében és oktatási funkcióiban lehetett.
b) Az Oladi Nevelési és Oktatási Központ megszűnése A rendszerváltozás időszakában országosan is megfigyelhető tendencia volt az intézmények önállóságának meghirdetése (esetenként kierőszakolása), és feltehetően Szombathelyen is közrejátszott ez a dolog a nevelési központ elbizonytalanodásában. Ugyanakkor már az intézmény indításakor sokan tudni vélték, hogy a működés nem lesz zavartalan, mert több olyan kérdést (irányítás, vezetés, költségvetés) nem tisztáztak egyértelműen, és ez törvényszerűvé tette az elkövetkezendő szétválást. Az első ok a három egység integrálásának kérdése. Ugyanis az eredeti tervvel ellentétben nem óvodát, hanem középfokú oktatási intézményt telepítettek egy általános iskola és egy közművelődési egység mellé. A szakirodalom szerint a komplex intézmények alapításánál törekedni kell arra, hogy a különböző egységek szakmai tevékenységük révén egymásra épüljenek, illetve kiegészítsék egymást. Abban az esetben, ha óvoda, általános iskola és közművelődési rész működik együtt, jól felépíthető nevelési folyamatot lehet megvalósítani: az intézménybe 3 évesen bekerülő gyermek fejlődése zavartalan lehet az általános iskola befejezéséig. Az óvoda egyben az iskola előkészítője, és a benne élők „átállása” a komoly munkának is nevezhető tanulásra sokkal könnyebb lehet. Az általános iskola pedig maradéktalanul kihasználhatja az integrált intézmény jellegéből adódó előnyöket (pl. hatékonyabb lehet egy magyar vagy történelem óra a könyvtárban, ahol a miliő is más, mint az iskolapadban). Az általános iskolai oktatáshoz jobban tudnak kapcsolódni a közművelődési szolgáltatások, mint a teljesen más képzési rendszerben funkcionáló, és szakirányú ismereteket átadó szakközépiskolákhoz és szakmunkásképzőkhöz. Oladon a középfokú iskola kénytelen volt délután is tanítani, így a diákokat még nehezebb volt a közművelődési programokba bevonni. Második okként azt a tapasztalatot kell kiemelni, miszerint nem valósult meg az, a különben tálcán kínált lehetőség, hogy a tanárok részt vegyenek a közművelődési munka szervezésében, szakköröket vezessenek, előadásokat tartsanak, ugyanakkor a népművelők az iskolában délelőttönként taníthassanak. A két oktatási egység tantestülete nemcsak a népművelőkkel, de egymással sem működik együtt. Ezt a különállást még erősítette, hogy a két oktatási intézmény kénytelen volt osztozkodni a közös helyiségek – tornaterem, öltözők, uszoda – használatában. Ez időnként napi konfliktusokat jelentett. Harmadik okként megfogalmazható, hogy az integrált intézmény három vezetőjének jogköre nem volt egyértelműen tisztázva. A Szervezeti és Működési Szabályzat is inkább elméletben fogalmazta meg az elvárásokat a három vezető együttműködéséről. Így a nevelési központ igazgatója hol képviselte a komplex intézmény egészét, hol pedig nem. Amikor feladatát meghatározták, elsődlegesen az intézmény üzemeltetésére helyezték a hangsúlyt. Ebből következik a negyedik ok, az igazgatók személyes konfliktusai, amelyek a nem tisztázott napi problémákból adódtak. Az intézmény megszűnését közvetlen kiváltó ok, a finanszírozás kérdésére vezethető vissza. A három, szakmailag önálló intézmény pénzügyi gazdálkodása 1990. december 31.-ig zökkenőmentes volt. A pénzügyi problémák az 1991-es évtől 43
jelentkeztek. Az intézményi finanszírozásról a fejkvóta szerinti elosztásra való áttérést mind a három egység vezetője saját magára nézve károsnak vélte. A két oktatási intézmény sérelmezte, hogy a közművelődési egység költségeit is az ő finanszírozásukból kell biztosítani. A nem tisztázott helyzetet jelzi az is, hogy az oktatási egységek költségvetésében szerepelt a tornaterem üzemelési költsége, ugyanakkor a bérbeadásából származó bevételt viszont a közművelődési egység javára számolták el. Az önkormányzat a probléma megoldására külön bizottságot állított fel, amelynek jelentéséből kiderült, hogy nem az intézmények számára összesen megadott pénzügyi támogatás volt a kevés, hanem annak elosztása az addig alkalmazott formában már nem volt megfelelő. A megváltozott körülmények ellenére a fenntartó egyik intézményt sem akarta megszüntetni, ezért akkor a legésszerűbb megoldást választva, három önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény alapítását határozta el. A közgyűlés elfogadta az új intézmények alapító okiratát, és a közművelődési egységet Oladi Művelődési Központ névvel 1992. január 1.-jei hatállyal létrehozta. Az oktatási intézmények - Simon István utcai Általános Iskola és a 411. sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola – ezzel jogilag különváltak, és önálló oktatási intézményként működtek tovább. 1992. június 25-én írták alá azt az együttműködési megállapodást, amely tartalmazta a társbérletbe kényszerült egységek együttélését. Ennek értelmében az Oladi Művelődési Központ kezelte a közös helyiségeket – a tornatermet, az uszodát, a szabadtéri pályákat – amelyeket a tanév során a két iskola használt. A könyvtár, a színházterem, a büfé és a hozzá tartozó aula a művelődési központ fennhatósága alá került. Az általános iskola tanítási időben oktathatott a művelődési központ négy klubtermében is. A megállapodás szabályozta a közös költségek megosztását is. Az egész épület karbantartási feladatait a művelődési központ állományába került műszaki- karbantartó csoport látta és látja el. A fenntartó a művelődési központ alapító okiratában továbbra is egyik fő feladatnak határozta meg a két oktatási egység nevelő – oktató munkájának segítését. A jogállását tekintve önálló, és művelődési központként megnevezett, és határozott közművelődési feladatok elvégzésével megbízott intézmény előtt megnyílt a lehetőség, hogy bebizonyítsa, működése valamint szolgáltatásai révén létjogosultsága van Szombathely Megyei Jogú Város közművelődési feladatellátásában.
c) Az Oladi Művelődési Központ megalapítása, szalmai tevékenységének megújítása Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 302/1991./XII.19./ számú határozata alapján 1992. január 1-jei hatállyal alapította meg az Oladi Művelődési Központot. Új alapító okiratban jelölte meg az ellátandó közművelődési (és egy kiegészítő) feladatokat, amelyeknek ellátását önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezve kellett elvégezni. Az intézmény eddigi tevékenysége és feladatköre nem sokban változott. Fő működési területei: - „a közművelődés sokoldalú eszközével (színházi előadások, gyermekprogramok, kiállítások, kulturális rendezvények, filmvetítések, családi hétvégék szervezése, tanfolyamok, klubok, szakkörök működtetése, könyvtári szolgáltatások) a 44
lakótelep minden korosztályának kulturális, szabadidős és sportolási igényeinek kielégítése, - e tevékenysége révén váljon a város kulturális életének részévé, - karolja fel a helyi polgári kezdeményezéseket, váljon a környék társadalmi közéletének központjává, - az épületben működő két oktatási intézmény oktatási-nevelési munkájának segítése.” E sokrétű feladatok ellátásához a feltételek adottak voltak, mert az intézmény a szétválást követően továbbra is rendelkezett azzal az infrastruktúrával, ami addigi szakmai tevékenységét is szolgálta. A színházterem, a könyvtár, a klubtermek, az aula, a nyelvi labor, a hagyományos közművelődési formák alkalmazására adott lehetőséget. A tornaterem, az uszoda, a szabadtéri sportpályák – a hagyományos művelődési házakkal szemben – olyan plusz szolgáltatás-bővítési lehetőséget adtak a központnak, amellyel a város többi intézménye nem rendelkezett. A személyi feltételek is adottak voltak: 1992-ben három népművelő, két könyvtáros, és az úszásoktató végezte a szakfeladatokat. 1994-ben új igazgató került az intézmény élére, és a szakalkalmazotti létszám is négy főre bővült. Minden szakterületnek külön felelőse volt, aki önállóan tervezte, szervezte, koordinálta az éves munkaterv alapján a tevékenységeket: gyermekprogramok, vizuális nevelés, színházi előadások, klubok, szakkörök, tanfolyamok szervezése. Külön gazdasági, műszaki- karbantartó csoport, és a gondnokság a szakmai programok előkészítésében, lebonyolításában, az épület üzemeltetésében vesz részt. Ekkor az intézmény dolgozóinak száma 35 fő volt. Az 1997. CLX. Törvény világosan határozta meg és jelölte ki a kulturális intézmények vállalható feladatait. Az Oladi Művelődési Központ is fontosnak érezte tartalmi munkájának megújítását, a társadalmi-gazdasági változásokhoz történő igazodást, tevékenységének bővítését. Ezeket a feladatokat a fenntartó az új alapító okiratban határozta meg: - „az iskolarendszeren kívüli tanulási, képzési lehetőségek megteremtése, tanfolyamok, képzések, átképzések szervezése, életesélyt javító programok szervezése, - a település kulturális értékeinek védelme és megjelenítése, a hagyományok ápolás, feltárása, megőrzése különböző közművelődési formákon keresztül, - a helyi kultúra megismeréséhez szükséges alkalmak megteremtése, - a különböző korosztályok szórakozási alkalmainak szervezése, - az ismeretterjesztő előadások szervezése, - a helyi amatőrmozgalmak támogatása, - a helyi társadalom kapcsolatrendszerének ápolása, a közösség érdekérvényesítésének elősegítése, - az ifjúság érdekérvényesítési folyamatainak segítése, művelődési, szórakozási alkalmak megteremtése, - a nonprofit célzatú rendezvények költségmentes segítése.” Az Oladi Művelődési Központ funkcionális-tartalmi bővítési tervében (1997) fogalmazta meg az elkövetkező évek feladatait. A cél az addigi funkciók megtartása mellett, hogy az intézmény a város ifjúsági és sportcentrumává váljon. Döntésüket alapvetően két körülmény motiválta: 1. Részben az adottság, hogy két iskolával egy épületben élve eleve ez a korosztály tölti ideje jelentős részét náluk. 45
2. Másrészt az a tény, hogy nincsenek a lakótelepeken, de a városban sem olyan helyek, amelyek e korosztály iskolán kívüli találkozási pontjai volnának. Elhatározták, hogy meglévő szakmai és anyagi lehetőségeiket valamint a rendelkezésre álló helyiségeiket és tereiket arra kellene használni, hogy 1. tetőt adjanak együttléteik fölé, 2. szolgáltatásaikkal segítsék problémáik megoldását, 3. értékközvetítéssel befolyásolják kulturális szokásaikat. Az intézmény tartalmi tevékenységének elemzése során megállapítottuk, hogy az elmúlt évek, az e funkcióknak való megfelelés jegyében teltek. A művelődési központ ismertsége a fiatalok körében jó, a hagyományos feladatok sérelme nélkül sikerült megfelelniük a korosztály és az általuk is felállított előző követelményeknek. Növekedett a gyermek és ifjúsági rendezvények száma. Több olyan kezdeményezésük valósult meg, amely nemcsak a városban, de a régióban is ritkaságszámba megy. Pl. falmászó klub, csecsemőúszás, diákfirka kiállítás, ovifoci klub, esélykiegyenlítő koncertek, József Attila Vers-, Mese-, és Prózaíró Verseny, vadász-, és horgásztáborok, sporttáborok, mesemozi, világzene fesztiválok stb. A művelődési központ „Fregatt-koncepciójának” lényeges eleme a fiatalság, mint célkorosztály megnyerése a programok számára, amelyben fontos, hogy a fiatalok ne csak passzív, hanem aktív, formáló szereplői is legyenek a rendezvényeknek. Ezt valósítják meg az ifjúsági program alappillérei, az esélykiegyenlítő fesztiválok, a street-ball tornák, és a zenei nagyrendezvények révén. Saját erőből és pályázati támogatások segítségével szervezik a régió amatőr zenei törekvéseit felkaroló Esélykiegyenlítő fesztivált. 2003-ban összesen 24 zenekar, és 8 Dj mutatkozott be. Sikeresek voltak tanfolyamaik: foltvarró, szülésre felkészítő, nyelv, ovis úszás, családi- és csecsemőúszás. Négy klubot tartanak fenn: foltvarró, ásványbarátok, break-csoport, szerepjátszók. Három művészeti csoportot működtetnek: madrigálkórus, Garabonciás együttes, Tarisznyások. Az elmúlt két évben emelkedett a sportoló közösségek száma, amelyeket maguk tartanak fenn, vagy befogadtak: falmászók, ovis foci, asszonytorna, önvédelmi klub két korcsoporttal stb. Ez utóbbi közösségekből, tanfolyamokból származik működési bevételeik jelentős része, ugyanakkor gondot jelent, hogy egyre nehezebb megfelelő számú érdeklődőt találni egy-egy tanfolyam vagy csoport beindításához. 2003-ban a megyei munkaügyi központ támogatásával német nyelvtanfolyamokat indítottak, amelyek jelentős bevételt hoztak. Az intézmény 2002-ben vetette nyilvántartásba magát az OKÉV-nél, 01-0100-02 számon. A Felnőttképzési Akkreditációs Testülethez pedig 2003-ban nyújtották be kérelmüket. Az intézmény akkreditációs lajstromszáma 0087. Az Énekmondók Találkozóját az elmúlt években a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva szervezték, a megye több településén. 2003-ban nagy sikerrel rendezték meg. Vendégeik voltak többek között Márk Attila, Kürthy Lajos és a Prima Vista együttes (ők a határokon túlról érkeztek), míg magyarországi előadók Buda Ádám, Dinnyés József, Kátai Zoltán, Kercsmár Zsolt, Róka Szabolcs és a Tarisznyások együttes. Több mint 20 előadást tartottak, és a gálaest zenei felvételéről CD-t is készítettek. 46
Az intézmény tevékenységében fontos szerepe van a képzőművészeti tárlatoknak. Az emeleti galérián rendszeresen helyet adnak festmény, grafika, fotó stb. kiállításnak. Közönségük leginkább az intézményben tanuló diákokból, az egyéb programokra érkező érdeklődőkből, illetve a kiállító művész családjából, barátaiból áll. Több mint 10 éve adnak otthont a Diákfirka c. pályázatnak, amely nagyon népszerű a középiskolások körében. A legjobb alkotások bemutatása mellett egy–egy profi karikatúrista képeit is kihelyezik. A foltvarrók több településen is szerepeltek az elmúlt években. 2003 augusztusában szervezték meg a Regionális Foltvarró Találkozót. Nemzetközi hatókörűvé bővült a József Attila Vers-, Mese- és Novellaíró Pályázat. célja, hogy az általános iskolások részére olyan önkifejezést elősegítő alkalmat teremtsen, amely során az irodalmi képességek és a kreativitás révén egyre komolyabb, nívósabb produktumok születhetnek. A Gyémántszelence c. válogatás, amelyet 2003 decemberében mutattak be a nagyközönségnek, tartalmában igen értékes, és szép formátumú kiadvány. Egyik népszerű programjuk az éjszakai street-ball kupa, amelyen minden alkalommal 15-17 csapat sportol és szórakozik egyúttal. Az 1998-ban indult sorozat 2003-ban ünnepelte 50. rendezvényét. Jelentős zenei nagyrendezvényük a SOUNDCLASH fesztivál. A hagyományteremtő szándékkal elindított program célja a híresebb és a kevésbé ismert zenekarok, különböző műfajok egy fesztiválon belüli bemutatása. 2003-ban fellépett a Kispál és Borz, az Emil Rulez, Varga Zsuzsa, a Colorstar, a Balaton, a Nyers és több helyi zenekar. Az Esélykiegyenlítő bulik törzsközönsége 2003-ban kialakult, a rendezvénynek jó híre van a városban is. A havi rendszerességgel jelentkező sport- és szabadidős programot a GYISM pályázata is támogatta. Ma már az eddig holt szezonnak tekinthető nyár sem jelenthet akadályt a szervezésben, hisz rendelkezésre áll a 2002-ben átadott több funkciós szabadtéri pálya, ahol egyszerre lehet röplabdázni, kosarazni, lábtengózni, focizni, görhokizni. A tanuszoda 2003-ban több ezer gyermek úszásoktatását szolgálta. Az iskolarendszerű oktatás mellett saját tanfolyamaik is szép számmal voltak. A fennmaradó szabad időben pedig bérbeadással hasznosították a tanmedencét. Fontos helyet foglalt el az elmúlt években, az intézmény kínálatában a nagyszabású könnyűzenei koncertek szervezése. Arra törekedtek, hogy a legnépszerűbb, ugyanakkor minőségi zenét játszó zenekarokat hívják meg a régióból, vagy az országból. 2003-ban vendégük volt a Republic, Kimnowak, Sziámi, Hiperkarma, Kispál és a Borz, de rendeztek SKA fesztivált, valamint egy jótékonysági bluesrock koncertet. 2003-ban a művelődési központ regisztrált látogatóinak száma 86 999 fő volt. Ha figyelembe vesszük, hogy az intézmény hétköznap csak 17 órától működik, mint közművelődési intézmény, addig a két oktatási intézmény tevékenységét segíti, akkor mindenképpen dicséretes ez a magas látogatói szám. A látogatók nagyobb aránya a szolgáltatásaikat igénylők közül kerül ki (terembérlés), s kisebb azok száma, akik az intézmény saját programjaira jönnek. Az intézmény szakmai tevékenységének gazdagításához, különböző programok megrendezéséhez, technikai fejlesztéshez hozzájárultak a sikeres pályázatok. 2003-ban összesen 16 eredményes pályázat volt 2.350.000 Ft összegben.
47
d) Az intézmény reklám és PR tevékenysége A művelődési központ igazgatója az írott és az elektronikus média képviselőivel jó munkakapcsolatot alakított ki, és ennek eredményeképpen az intézmény megjelenítése a médiában megfelelőnek értékelhető. A programokról időben kikerülnek az információk a hírközlő eszközökhöz, és az események utáni beszámolók is pozitív tartalmúak. A rendezvények és szolgáltatások reklámja, az információk eljuttatása a célközönséghez több csatornán keresztül történik. A szakelőadók a ház tevékenységéről, programjairól, ajánlatairól szórólapokat, esetenként plakátokat készítenek, és azokat egy meghatározott rendben juttatják el a megfelelő helyekre, így a megcélzott közönség e módon is informálódhat. Több Internetes újsággal is szoros kapcsolatot tartanak fenn, az ottani megjelenésük is rendszeres. Néhány alkalommal országos napilapokban is megjelentek – bár ennek száma nem nagy – de országos reklámértéke miatt mégis fontos volt az intézménynek és a városnak is. A helyi rádiók és a városi televízió is sokszor ad képes tudósítást az általuk szervezett eseményekről, kezdeményezésekről. Jó a kapcsolatuk a Vas Népével a Vasi Maratonnal. 2003-ban elkészítették a művelődési központ referencia filmjét (VHS kazettán és DVD-n). Az a céljuk, hogy fontosabb rendezvényeken, kiállításokon levetítik, és egy számítógépes bemutató előadással együtt megfelelő képet adnak az érdeklődő közönségnek sokszínű, változatos tevékenységükről.
e) A könyvtár tevékenysége Kettős funkciója van, nemcsak a két iskola diákjainak igényét elégíti ki, de fontos feladatot végez a lakótelepek fiataljai és felnőttjei körében. 161 négyzetméteren, szabadpolcos rendszerben működik, jól felszerelt, esztétikusan berendezett, az állomány nagysága 18 764 dokumentum. A tájékozódást betűrendes keresztkatalógus segíti. Megvásárolták a Szirén integrált könyvtári rendszer új verzióját. Így az adatbázis segítségével 1975 utáni magyar könyvtermésben, és saját állományuk számítógépre felvitt anyagában már 6 db számítógép segítségével tájékozódhatnak az olvasók. A két könyvtáros szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nyitva tartási ideje alkalmazkodik a tanítási időhöz (8-12 óráig), illetve a lakótelepi igényekhez (13-19 óráig). Nyitva tartási ideje heti 49 óra. 2003-ban a tényleges nyitva tartási napok száma 228 volt. Abban az évben 1 453 000 Ft-ot fordítottak állománygyarapításra és folyóirat beszerzésre. 2003-ban 59 555 könyvtárhasználatot regisztráltak, amelyből 14 éven aluli 38 734 fő, míg 14 éven felüli 20 821 fő volt. A kölcsönzött kötetek száma 22 762 volt, amelyből a 14 éven aluliak 11 134 kötetet, míg a 14 éven felüliek 11 628 dokumentumot kölcsönöztek. Magas volt a helyben használt dokumentumok száma: összesen 10 433 kötet. Népszerű a könyvtárban az Internet használat. 2003-ban 28 299 alkalom, ezen belül a 14 éven aluliak 16 131, míg a 14 éven felüliek 12 168 alkalommal ültek a számítógép elé. 2003-ban összesen 130 könyvtári rendezvényük volt, ebből szaktárgyi óra 28, könyvtárhasználati óra 5, játszóház 9, tanfolyami rendezvény 73, tantárgyi verseny 7.
48
f) Személyi, tárgyi feltételek -
Személyi feltételek
Az intézménynek 35 főállású alkalmazottja van. Az igazgató és az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, valamint a műszaki vezető munkáját 2 fő művelődésszervező, 1 informatikus, 2 könyvtáros, 1 úszásoktató, 2 gazdaságis, 1 gondnoknő, 1 titkárnő, 5 szakmunkás, 6 takarítónő, 3 segédmunkás, 3 információs és 2 éjszakai portás segíti. A munkatársak közül 5 fő rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel, 1 fő pedig nem szakirányú felsőfokú diplomával + felsőfokú munkaköri szakvizsgával rendelkezik. 2 munkatársnak van egyéb felsőfokú végzettsége. Összesen 8 fő látja el a közművelődési szakmai feladatot. Gazdasági, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat ellátó munkatárs 4 fő. A műszaki, technikai területen 14 alkalmazott dolgozik. Fizikai kisegítő feladatokat ellátó munkatárs 9 fő. A főállású dolgozók munkáját 2 fő polgári szolgálatos, 10 fő szakkör-, tanfolyam-, csoportvezető segíti. A munkatársak részletes és hatályos munkaköri leírással rendelkeznek. Az igazgató a törvénynek megfelelően elkészíti a szakalkalmazottak minősítését, amelyet megfelelően dokumentál is. Elkészítették hétéves beiskolázási tervüket, amely előre tartalmazza valamennyi továbbképzésre kötelezett vezető és szakalkalmazott továbbtanulási programját Megállapítottam, hogy a szervezett továbbképzés végrehajtása időarányos. A közalkalmazottak valamennyien átvették a múzeumi belépésre jogosító igazolványt. -
Tárgyi, technikai feltételek
Az épület könnyűszerkezetes technológiával épült, kétszintes, teljes alapterülete 3078 négyzetméter. A szakmai tevékenységet szolgáló helyiségek műszaki, technikai berendezésének (állapotának) átlagos minősítése közepes. A tornaszoba (tükrös terem) az aerobiknak, a gyermektornának, a néptánc próbának, az asszonytornának ad helyet 62 négyzetméteren. Berendezésének, felszereltségének minősítése elégséges. A 2. számú klubterem, ahol a személyre szóló egyéni foglalkozások vannak 45 négyzetméteres. Berendezésének, felszereltségének minősítése elégséges. A 3. számú klubterem a német nyelvtanfolyamnak, több szakkörnek ad helyet, 45 négyzetméteres. Berendezésének, felszereltségének minősítése elégséges. A 4. számú klubteremben német nyelvtanfolyam működik, valamint előadásokat rendeznek benne, de kluboknak is helyet ad, 90 négyzetméteres. Berendezése, felszereltsége elégséges. Az 5. számú klubteremben iskolarendszerű oktatás, valamint klubfoglalkozás van, 90 négyzetméteres. Berendezése, felszereltsége elégséges. A 6. számú klubteremben iskolai oktatás és klubfoglalkozás van, 90 négyzetméteres. Berendezése, felszereltsége elégséges. A 7. számú klubterem tanfolyamoknak és klubfoglalkozásoknak ad otthont, 45 négyzetméteres. Berendezése, felszereltsége megfelelő. A színházterem 189 négyzetméteres kb. 220 férőhelyes, színházi, valamint kamaraelőadások vannak benne, de filmvetítéseket is tartanak. Berendezésének, felszereltségének minősítése közepes.
49
A tornacsarnok 896 négyzetméteres, ez a legnagyobb tér az épületben, amelyben a sportrendezvények mellett nagyobb koncerteket is rendeznek. Berendezésének, felszereltségének minősítése közepes. Az uszoda 249 négyzetméteres, legmélyebb vízmélység 150 cm. Az iskolai úszásoktatás mellett helyet ad a csecsemőúszásnak, a vízi aerobiknak, valamint bérbe is adják. Berendezése, felszereltsége jó. Az emeleten lévő galéria egy szélesebb folyosógaléria, 514 négyzetméteres, és a kiállítások mellett kulturális rendezvényeknek, báloknak ad helyet. Berendezésének, felszereltségének minősítése közepes. Az intézmény egyik legnépszerűbb tere az aula, 189 négyzetméteres, amely közösségi tér, helyet ad a büfének, de itt rendezik a könnyűzenei koncertek egy részét, valamint a hagyományos énekmondó együttesek találkozóját. Berendezésének, felszereltségének minősítése elégséges. A berendezés és a felszereltség szempontjából kiváló minősítésű a könyvtár, amely helyet ad a hagyományos feladatokon túl a könyvtári óráknak, a szavaló és mesemondó versenyeknek, író-olvasótalálkozóknak, valamint ingyenes Internet hozzáférést is biztosít. Területe 161 négyzetméter. Összefoglalva megállapítottuk, hogy bőven van fejleszteni való, a bútorzat, a technikai eszközök, az AV eszközök terén, de tapasztalatunk, hogy az épület tereit és termeit rend és tisztaság jellemzi, a munkatársak jó gazdái az intézménynek. Az épület vízellátása a városi vízműről történik, és a szennyvízelvezetésről szintén ők gondoskodnak. Központi fűtéses az épület, a TÁVHŐ szolgáltatja. 8 vizesblokk van az épületben, amelyek közül néhányat már fel kéne újítani. A padozat általában melegburkolat.
g) Intézményi dokumentáció A művelődési központ csaknem minden fontos dokumentummal, szabályzattal, szabályzóval, nyilvántartással rendelkezik, amelyeket törvények és rendeletek előírnak egy művelődési otthon jellegű intézményre. Hatályos és konkrét alapító okirata van. Szervezeti és működési szabályzata átfogja az intézmény és a tevékenység, valamint a működtetés valamennyi szegmensét. Hatályos és korszerűsített. Kollektív szerződése nincs, mert a reprezentatív szakszervezet 2000-ben megszűnt. Ugyanakkor közalkalmazotti szabályzatuk van, amely részletes, és minden fontos kérdésre kiterjed. Tartalmazza a tanács jogait, kötelességeit, a munkáltató és a tanács kapcsolatát, együttműködését, az információ átadást. Rendelkeznek munkavédelmi szabályzattal, melyet korszerűsíteni kell. Van katasztrófavédelmi prevenciós programjuk is, amely tartalmazza a tűzvédelmi feladatokat is. Tűzriadó tervük is van. Évente kétszer tűzvédelmi oktatást tartanak és az új dolgozók, pedig munkába lépés előtt kapnak tűz-, és munkavédelmi oktatást. Ez utóbbiakat a tűzvédelmi és a munkavédelmi naplóban dokumentálják. Konkrét, részletes házirendjük is van, amely tartalmazza mindazokat a normákat, amelyek az épületben való tartózkodás, részvétel főbb szabályait rögzíti. Az uszoda is rendelkezik külön házirenddel. 1999-től van önköltség-számítási szabályzatuk, amely többek között kiterjed a helyiségek bérbeadására, a színházi tevékenységre, a mozi szolgáltatásra, a
50
tanfolyamokra (típusonként), a belépődíjas rendezvényekre. Az önköltség-számítási szabályzatnak két fajtája van, az egyedi és az időszakos. A rendezvényekre kétféle kalkuláció készül, az elő- és az utókalkuláció. Ezt a szakterületért felelős népművelők készítik. A leltározási rend és a nyilvántartás jól működik. Van leltározási szabályzatuk is. Kockázatelemzés nem készült. Az igazgató tájékoztatása szerint 2004-ben a fenntartó minden intézménynek elkészítteti. Iratkezelési szabályzattal rendelkeznek, a munkát is az alapján végzik. Intézményi tevékenységi nyilvántartó könyvük van, de a vezetése hiányos. Szükséges lenne pótolni az elmaradt bejegyzéseket. A rendszeres művelődési formákról is van munkanaplójuk, de rendszertelenül vezetik. Célszerű lenne egy külön szakalkalmazottat megbízni ez utóbbi nyilvántartások vezetésével. A művelődési központ utolsó három, éves munkatervét megvizsgálva megállapítottuk, hogy nagy gonddal és szakmai felelősséggel készülnek ezek a dokumentumok. Az első részben az előző évi munkát értékelik, majd a konkrét tárgyévi feladatokat határozzák meg, szakterületenként lebontva. Minden esetben helyet kap a könyvtári egység munkájának elemzése, a tervezett nagy rendezvények, a karbantartási, felújítási terv, a munkatársak továbbképzési programja.
h) Gazdálkodás A művelődési központ önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény. Az elmúlt 3 év pénzforgalmi adatait megvizsgálva, és megismerve a közművelődési tevékenység főbb jellemzőit, megállapítható, hogy a pénzügyi gazdálkodás és a szakmai munka összhangban van. A kulturális feladatok jelentős része, amit vállaltak nem profitorientált. Ennek ellenére több rendezvénytípus esetén, elsősorban a körültekintő tervezés, és a gondos megvalósítás révén, nullszaldósra sikerültek bizonyos programok és szolgáltatások. Voltak tevékenységi formák, amelyek szerény többletbevételt is hoztak: pl. koncertek, előadások, tanfolyamok, táborok. Ezek bevételéből hozzájárulhattak más tevékenységek kiadásainak fedezéséhez (kiállítások, könyvtári szolgáltatások). Hosszú idő óta a munkatársak előkalkulációt és utókalkulációt is készítenek. Ez lehetővé teszi a költségek viszonylag pontos meghatározását, ugyanakkor igénylik a várható bevételek optimális kalkulálását. Az intézményi bevételek jelentős részét alkotják az épület és a felszerelés szabad kapacitásából származó hasznosítások. Ezek közül is a legfontosabb a terembérleti díj bevétel, valamint az eszközkölcsönzés összege. A következetes gazdálkodás révén a művelődési központ az elmúlt 3 évben tartani tudta a saját maga által vállalt, valamint a fenntartó önkormányzat szerint meghatározott bevételek teljesítését. Mindezt olyan körülmények között, hogy az épületben lévő két iskola miatt szakmai működésének jelentős része a hétköznap estékre, valamint a hétvégékre korlátozódik. A művelődési központ rendelkezik a gazdálkodásához elengedhetetlenül szükséges, és a költségvetési szervek részére kötelezően előírt szabályzatokkal és szabályzókkal. E szabályzatok betartásának ellenőrzése az intézményen belül a vezetői ellenőrzés, a belső ellenőrzés folyamatos feladata. Elemezve a 2002. valamint a 2003. év pénzforgalmi alakulását, megállapítható, hogy a művelődési központ bevételei fedezték a kiadásokat. 2002-ben az 51
alaptevékenység bevételei a módosított előirányzathoz képest 114%-ra teljesültek. Az alaptevékenységgel összefüggő bevételei ugyanakkor csak 89,4%-ra. Ez utóbbit viszont kompenzálta, hogy az egyéb sajátos bevétel 111,6%-ra emelkedett. Jelentős volt ebben az évben az átvett pénzeszköz, amely többnyire a pályázatok és a szponzorálás bevételeit tartalmazza. Ennek összege 3 030 000 Ft volt. Ebben az évben sajátosan alakult az intézményi önkormányzati finanszírozás. Az eredeti előirányzatban 49 521 000 Ft szerepelt, amit év közben módosítottak 60 504 000 Ftra. Bizonyos okok miatt ezt a finanszírozást nem biztosította a fenntartó, „csak” 57 418 000 Ft-ot kaptak meg, ami a módosított előirányzat 94,9%-a. Ez mindösszesen azt eredményezte, hogy a bevételek módosított előirányzatának csak 97%-a volt a tényleges év végi bevétel. Ez nem jelentett gondot, mert a kiadási előirányzat is a módosítotthoz képest 95,3%-ra teljesült. Ez utóbbinak oka, hogy a személyi összes kiadás a módosítotthoz képest 93,9%-ra teljesült, valamint a munkaadókat terhelő járulékok is csak 94,8%-ot jelentettek. Csökkentette még ezt a szolgáltatási kiadások - a módosított előirányzathoz képest - csak 95%-os teljesítése. A 2002. évi költségvetés sarokszámait, ha elemezzük, akkor kiderül, hogy a tényleges finanszírozás a bevételek 58,2%-át tette ki, míg a saját bevételek 41,8%ot jelentettek. Ez az arány országosan is jelentős, amennyiben hasonló nagyságrendű, adottságú, felszereltségű művelődési központokhoz viszonyítjuk.
Összefoglalás, javaslatok Összefoglalva megállapítottuk, hogy az épület adottságaihoz, körülményeihez, a tárgyi, technikai és személyi feltételekhez, valamint a pénzügyi lehetőségekhez képest az Oladi Művelődési Központ közművelődési feladatellátása kiválónak minősíthető. Meghatározó szerepe van, nemcsak a lakótelepen és Szombathely Megyei Jogú Városban, de szakmai kisugárzása érződik a megyeszékhely vonzáskörzetében, a kistérségben is. Szakmai kezdeményezései, racionális gazdálkodása jó például szolgálhat az ország más, hasonló nagyságrendű települések intézményeinek is.
Javaslatok 1. Az önkormányzat segítségével az uszoda gázkazánjait és a tornaterem padozatát fel kellene újítani. 2. Pályázati pénzeszközök felhasználásával időszerű lenne az udvaron lévő pályák felújítása, aszfaltozása. 3. A következő években programot kell készíteni a lassan elöregedő épület teljes körű felújítására is. 4. A művelődési központnak is közre kell működnie a városon belüli közművelődési feladatok jobb megosztásában, az együttműködés új formai és tartalmi elemeinek megteremtésében. 5. A közeljövőben – talán saját erőből is – meg kellene oldani a könyvtáron belül a számítógépes sarok leválasztását a kölcsönzési tértől, az elmélyültebb tevékenység érdekében. 6. Sürgősen el kell készíttetni az intézmény kockázatelemzését. 7. Pontosabban vezessék az intézményi tevékenység nyilvántartását. Követeljék meg a rendszeres művelődési formák munkanaplóinak naprakész vezetését is. 52
3. Gyermekek Háza a) Az intézmény létrehozása, történelmi áttekintés 1953. április 4-én nyitotta meg kapuit Szombathelyen a Gyermekek Házának jogelődje a mai kaszinó épületében. 45 féle szakkör kínált kikapcsolódást a látogatóknak. Az intézmény 1961-től a Bagolyvárban került elhelyezésre, ahol az épület adottsága nem szolgálta igazán a kulturális rendezvények igényeit. Az épülethez tartozó zöldterület azonban vonzóvá tette a családok körében az úttörőházat, melynek dolgozói éltek is a természet kínálta lehetőséggel, és programjaikba ezt beépítették (szünidei programok, komplex rendezvények). 1997. decemberétől az időközben (1990. január 1.-től) Gyermekek Háza nevet felvevő intézmény a Jászai Mari u. 4. szám alatt található óvoda épületébe költözött. Az óvodai funkciót ellátó épületet a város önkormányzata felújíttatta, és közművelődési funkció ellátására alkalmassá tette. A Gyermekek Háza feladatait az önkormányzat széles skálán határozta meg. A lakótelep művelődési, közösségi igényeinek kielégítése, családi programok bonyolítása, óvodai és általános iskoláskorúak kulturális életének fejlesztése, pályaorientációs tevékenység, hagyományőrző és hagyományteremtő rendezvények szervezése, az anyanyelvi és nép kultúra ápolása, valamint kulturális, sport- és szórakoztató programok rendezése egyaránt megtalálható az alapító okiratban. Az intézmény, elnevezéséből adódóan a lakótelepi feladatai mellett, a városban és vonzáskörzetében élő gyermekek számára szervezett programokat preferálta. A Gyermekek Háza két telephellyel rendelkezik: - KRESZ Park – Szombathely, Brenner Park - Gyermeküdülő – Felsőcsatár, Szőlőhegy (Pedagógus Szakszervezet tulajdona) A telephelyek működését az intézmény 4 órás felügyelő-gondnok foglalkoztatásával biztosítja. A többévtizedes múltra visszatekintő intézmény legfrissebb Szervezeti és Működési Szabályzatát 2003-ban hagyta jóvá a város polgármestere. (Szám: 80 641-3/2003) Az önálló jogállású intézmény, a Gyermekek Háza, Szombathely Megyei Jogú Város közművelődési feladatellátásában a leghálásabb, de a legnagyobb felelősséggel bíró feladatát kapta, azaz a gyermekek szabadidős tevékenységének szervezését, és az iskolai oktatást kiegészítő programok biztosítását.
b) Szakmai tevékenység Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a Gyermekek Házában dolgozókkal alkotó, együttműködő kapcsolatot épített ki, amely tudatosan a szakmai munkára irányul. A közművelődési célok megvalósításához koncepcionális hátteret és anyagi fedezetet biztosít. A tartalmi munkát 5 fő szakalkalmazott végzi, akik diplomával rendelkeznek. Az intézmény szakmai tevékenysége az utóbbi években az igényeknek megfelelően átalakult. A szakkörök, tanfolyamok mellett egyre népszerűbbek a sorozatok (Néprajzi hét, Szent Márton Gyermekei), a vetélkedők, versenyek, levelezős játékok és a tematikus játszóházak. A Gyermekek Házában jelenleg 17 féle szakkör, tanfolyam és klub működik, 27 csoportban. A kilencvenes években elkezdett fejlesztés eredménye (paravánok, installációs 53
rendszerek), hogy színvonalas és folyamatos kiállítási lehetőséget teremtettek a dolgozók, ami nagytermi és kamara jellegű tárlatokon egyaránt lemérhető. A Gyermekek Háza, a felújított óvodaépületet birtokba véve a gyermekek fellegvára lett. A város távolabbi lakótelepeiről, sőt a környező településekről is rendszeresen járnak rendezvényekre a tanulók és óvodások. Az intézmény lakótelep felé nyújtott szolgáltatásai a többi korosztály számára azonban bővítésre szorulnak, ami nem jelentheti az eddigi sikeres tevékenység háttérbe szorulását. Az intézmény aktív résztvevője a város nagyrendezvényeinek, ahol a gyermekek részére szerveznek programokat.
c) Az intézmény PR tevékenysége A programokról mindig kulturált és igényes kivitelű ajánlókat készítettek. Az intézmény rendszeresen jelentkezik a havonta kiadásra kerülő városi műsorfüzetben és több helyi újságban. A rendezvényeket plakátok, szórólapok és meghívók népszerűsítik. Az elektromos médiával a kapcsolat esetleges, az országos sajtóban való megjelenés ritka, de reklámértéke jelentős. A PR tevékenység alkalmi-hatékony, ami közel áll az egyéni márka-jelleg egyfajta emblematikusság kialakításához.
d) Személyi feltételek Az intézményben a dolgozók a besorolásuknak megfelelő szakmai képesítéssel rendelkeznek. A 17 fő közül többen részfoglalkozásúak. A munkatársak feladataikat a hatályos munkaköri leírás szerint végzik. Az intézmény működési rendje biztosított. A dolgozók rendszeresen részt vesznek szakmai képzéseken és találkozókon. A kiegyensúlyozott több évtizedes intézményi munka egyik záloga, a kor követelményeit és a látogatók elvárásait teljesítő vezetőség munkája. Az igazgatónő, Csorba Katalin a vizsgálat idején vonul nyugdíjba, utódja az intézmény dolgozói közül került ki.
e) Tárgyi feltételek 1997-ben a Gyermekek Háza a Bagolyvárból a Jászai úton található óvodába került. A felújított épület új alternatívákat kínált a dolgozóknak, amit a tevékenységi körök bővítésével igazoltak. A berendezést a bagolyvári felújított és új bútorok vásárlásával alakították ki. A technikai eszközök bővítésére és cseréjére pályázat útján adódik lehetőség. Az intézmény termei és terei példamutatóan tiszták. A telephelyek közül a szabadtéri KRESZ park állagmegóvása nehezen oldható meg a folyamatos rongálástól. Az üdülő felújítását az intézmény jelenlegi költségvetése nem teszi lehetővé, így csak kisebb karbantartásokat tudnak megvalósítani.
f) Gazdálkodás, dokumentáció A Gyermekek Háza önálló jogi személy, fenntartója Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmény költségvetése a tevékenységi körével és feladataival arányos. A bevételi költség az utóbbi 5 évben a duplájára emelkedett. Ez az összeg az elkövetkező időszakban ilyen mértékben már nem emelhető. 54
Az 50 milliós költségvetéssel rendelkező ház gazdálkodása hatékony, tevékenységének piacosítása csak bizonyos területeken képzelhető el. Az intézmény által képviselt nevelési elveket nem szabad alárendelni anyagi szempontoknak. A gazdasági tevékenységet a mindenkori számviteli szabályzat szerint végzik. Az önkormányzat ezt rendszeres beszámoltatással ellenőrzi. A Gyermekek Házának Alapító okirata van, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata hatályos, a tevékenység valamennyi területét érinti, lefedi. A költségvetést naptári évre, míg a munkatervet az oktatási intézményekhez igazodva évadra készítik. A csoportok szakkörök, klubok, tanfolyamok munkáját nyilvántartják, a statisztikai adatszolgáltatás elvárásainak megfelelően. Az intézmény a működéshez szükséges szabályzatokkal rendelkezik.
Összefoglalás Megállapítottuk, hogy a vizsgálat a Gyermekek Házának munkáját, a megismert adatok birtokában, kiválónak minősíti. Több évtizedes, kiegyensúlyozott tevékenységet végeznek a gyermekek nevelése terén. Az intézményi munka ismert a megyeszékhelyen és a megyében. A ház erőssége a rendezvényszervezés. A lobbytechnikáknál a hagyományos „kapcsolati tőkék” személyfüggő működtetése a domináns. A funkciótiszta munkamegosztás az intézmény mérténél fogva nem valósítható meg, de a szakalkalmazotti beállítódás megfigyelhető a tartalmi munkánál. Javaslatok: • A kínálat bővítése a lakótelepen élők felé, valamennyi korosztály számára. • A lobby-technikák tervszerű, tudatos erősítése. • A komplex és hatékony PR tevékenység kiépítése, ahol az egyéni arculat dominál (kiadvány, honlap, stb.). • A nagyrendezvények támogatói körének bővítése (szponzorok).
4. Művészetek Háza a) Az intézmény létrehozása, történeti áttekintés Történeti szempontból az intézmény alapítási éve 1992. A Művészetek Háza tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódik a Kulturális Menedzseriroda feladatihoz. Nevét 1999-ben vette fel. A 80.641- 6/2003 számú Alapító okirat szerint az intézmény önálló jogi személy, melynek gazdálkodási jogköre önálló folyószámlával rendelkező, részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti jogosultságot tekintve teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A Ház pénzügyi feladatait Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Osztálya látja el. A fenntartási és működési költségeket a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben biztosítják. Az épület elhelyezkedése (Fő tér 10.) ideális a közművelődési programok szervezésére.
b) Szakmai tevékenység Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának az általa fenntartott intézmények közül a Művészetek Házával tartja a legszorosabb kapcsolatot. Ennek oka a gazdasági kötődés, valamint a hivatal kiadványozási tevékenységének 55
segítése mellett, a város kulturális arculatát meghatározó nagyrendezvények lebonyolítása. Az önkormányzat irányítása testületi jelleget ölt. Kivételt képeznek a művészeti fesztiválok, ahol a közművelődési célok megvalósításához a feladatok meghatározása mellé, anyagi fedezetet biztosít. A „Szombathelyi Tavaszi Fesztivál”, az „Ünnepi Könyvhét”, a „Szentivánéji Vígasságok és a „Szent Márton Hét” a város kulturális életének fontos pillérei. Ezek a nagyrendezvények a megye, sőt a régió jeles programjai közé tartoznak. Komoly feladat a város kulturális arculatát meghatározó rendezvények szervezése, tervezése és lebonyolítása, amit döntően a Művészetek Háza kollektívája végez. Az idegenforgalom és a turizmus fellendülését befolyásolják ezek a rendezvények. Az intézmény feladatai közé tartoznak a „Magyar Kultúra Napja”, a „Költészet Napja”, a város színházi programjának koncepcionális tervezése, a művészeti, a tudományos rendezvények szervezése és a pályakezdő művészek bemutatása. A várost képviselő programok szervezése és a kulturális ajánlatok szakmai véleményezése szintén a ház kollektívájának feladata. Az önkormányzattal a dolgozók jó, építkező-tudatos kapcsolatot hoztak létre, ami a feladat teljesítésének elengedhetetlen követelménye. A fenntartó részéről a szakigazgatási kapcsolat kiszolgáló, kiáll a szakmai érdekek mellett, néha azonban asszisztálóvá válik, és az események magukkal sodorják. A nagyrendezvényekről készült beszámolók a programok sikeréről számolnak be. A továbblépés lehetőségét az önkormányzati támogatás emelésével képzelik el a rendezők. A fesztiválok közül a „Szentivánéji Vígasságok”-kal kapcsolatosan megállapítjuk, hogy a költségek nagy %-át az infrastruktúra kiépítése emészti fel. A több éve megtartott programhoz ez idő alatt már állandó beruházásként megvalósulhatott volna az igényelt infrastrukturális háttér, vagy a szervezők mobil rendszer vásárlásával enyhíthettek volna ezen a gondon. Az igazgatónő elmondása szerint az elkészült beszámolókat érdemben szakmai testület nem tárgyalta. A tartalmi tevékenység fontos színtere a „belső rendezvényként” számon tartott programok sora, melyet az intézményben tartanak. A kiállítások, pódiumestek, hangversenyek az alaptevékenység körét bővítik. A rétegigényeket kielégítő programok látogatottsága a 2002-es beszámoló szerint 74-94 % között volt, ami kiválónak mondható. (A 2003-as év értékelése a vizsgálat ideje alatt készült.) A Művészetek Házában a szakmai munka szerves része a város színházi életének szervezése. Az előadások a megyeszékhely intézményeiben kerülnek megrendezésre. A bérleti viszony több alkalommal szült nézeteltérést a fogadó intézményekkel. A Művészetek Háza működteti a Turisztikai Irodából alakult Forgó Ajándékbolt és Jegyiroda nevet viselő üzletet, melynek árukészlete harmonizál a tevékenységi körrel. A bolt lehetőséget teremt a ház által gondozott és kiadott helytörténeti könyvek és kiadványok árusítására. A kiadói jogokkal és tapasztalatokkal rendelkező intézmény profiljába szervesen illeszkedhetne a havi rendszerességgel megjelenő városi műsorfüzet szerkesztése. Érthetetlen okokból a színvonalas programfüzetet a Polgármesteri Hivatalban működő Kulturális Iroda vezetője állítja össze.
c) Az intézmény PR tevékenysége A Művészetek Háza kiváló kapcsolatot ápol az írott és az elektromos sajtóval egyaránt. Az intézmény arculata és tevékenysége a nagyrendezvények révén a 56
városról kialakított képet nagymértékben meghatározza. A PR tevékenység komplex-hatékony, megjelenésében igényes és reprezentatív. (Ehhez az anyagi és szakmai háttér biztosított.) A ház honlapja jelenleg kialakítás alatt áll.) A lobbytechnikánál a hagyományos, személyfüggő kapcsolatok a dominánsak. A hosszú távú stratégiai elem, a tudatos tervszerű építkezés a nagyrendezvényeknél figyelhető meg. Ennek oka lehet, hogy a nyereséges vállalatok nehezen kötelezik el magukat a kultúra területé. Az intézmény, feladatainak megfelelően széles kapcsolati rendszert építettek ki a városban, az országban, a határon túl.
d) Személyi feltételek A működési szabályzat rendelkezik a dolgozók heti munkaidejéről, ami heti 40 óra. A szakalkalmazottak kötetlen munkaidőben dolgoznak, de a hivatalos munkarend (8 órától 16 óráig, illetve pénteken 8 órától 14 óráig) inkább hasonlít egy hivatal, mint egy kulturális intézmény működéséhez. A Művészetek Háza szervezési-, értékesítési- és intézményi tevékenységet segítő egységekre tagolódik. A munkatársak beosztásuknak megfelelő szakmai végzettséggel rendelkeznek, feladataikat az igazgató állapítja meg, és munkaköri leírásban rögzíti. A Művészetek Háza feladatainak teljesítése során többrétű munkakapcsolatot alakít ki, ahol a szerződő személyek szakmai felkészültsége és rátermettsége fontos a rendezvény megvalósításánál. A háttérmunkát végző külsős technikai stáb kialakult és feladatát jól végzi.
e) Tárgyi feltételek A Művészetek Háza a város Fő terén egy felújított épületben működik. A bejárata egy oldalsó utcáról nyílik, ami rejtve van az idegenek előtt. A 2 fős vendégszobával rendelkező intézmény tiszta, rendezett. Terei inkább kamara jellegű előadások megtartására alkalmasak. A Házban porta nem működik, ezt a bolti alkalmazott figyelmessége pótolja. A bútorzat megfelelő. Technikai felszereltsége a belső programokhoz megfelelőek, míg a nagyrendezvények megtartásához bérleti úton biztosítják a megfelelő eszközöket.
f) Gazdálkodás, dokumentáció Az intézmény gazdálkodását a Polgármesteri Hivatal folyamatosan, naprakészen ellenőrzi. A gazdaságilag részben önálló Művészetek Házának költségvetése a meghatározott feladatokat finanszírozza. 2002-ben 74 millió, míg 2003-ban 91 millió forint volt a tervezett költségvetés, ami 2002-ben 15 millió, 2003-ban "csak" 14 millió forinttal nőtt. A visszaesés oka, hogy a 2003-as pályázatokon az intézmény nem nyert pénzt. A programok hatékonyságát szervezői munka pontosításával javítani lehet. A nagyrendezvények beszámolóiban található összegzés, hogy az előbbre lépés az önkormányzati támogatás emelésével érhető el, hamis látszatot kelt. Az intézmény a törvényes működéshez szükséges dokumentumokkal rendelkezik.
57
Összefoglalás A vizsgálat alapján megállapítom, hogy a Művészetek Házának közművelődési feladatellátása jónak értékelhető. Az intézmény erőssége a fesztiválok és nagyrendezvények szervezése, amit kiválóan végez. Színvonalas programok, magas látogatottság. A ráfordítás összege azonban többször aránytalanul magasnak tűnik. A „belső rendezvények” rétegigényeket elégítenek ki, ami egy régiós szerepre törő város esetében jogosnak mondható. A programok közül többet "piacosítani" lehetne, és az így szervezett előadások, a valós igényeket tükröznék.
Javaslatok:
• A színvonalas szakmai munka mellé racionális gazdálkodás kell rendelni. • A „belső rendezvények” piacosítás lehetőségének vizsgálata, és egyes területeken a megvalósítása. • A havi műsorújság szerkesztésének átvétele a Kulturális Irodától. • Többszólamú lobby-technikák alkalmazása, ami feltételezi a stratégiai megfontoltságot és az átfogó legitimációs programot. • Pályázati tevékenység erősítése.
5. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ a) Az intézmény létrehozása, történelmi áttekintés Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési feladatellátásának szerves részét képezik azok az intézmények, melyeket a város Vas megye Önkormányzatával közösen működtet. Ezek közé sorolható a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Vas Megye Tanácsa VB a 86/1972. számú határozatával elrendelte a Megyei Népművelési Tanácsadó, valamint a tanácsi kezelésbe vett Ifjúsági Ház összevonását. Így 1973. január 1.-től új szerepkörű intézmény jött létre, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. A működés székhelye Szombathely, Kisfaludy u. 1. A rossz intézményi feltételek, az elvárásokhoz igazodó, korszerű és széles hatókörű közművelődési munka fejlődését gátolták, ezért a fenntartó szerv (Vas Megye Tanácsa) új művelődési központ építését határozta el. Az új intézmény átadásának időpontja 1980. március 19. Az új létesítmény helyszíne az Ady tér, a szombathelyi városközpont szomszédságában lett. A teret kiépített kollégiumi együttes övezi. Az intézményekben gazdag térövezetben az MMIK a centrum szerepét tölti be. A beruházási költségek jelentős részér a Vas Megyei Tanács biztosította, melyhez az Állami Ifjúsági Bizottság és az Országos Közművelődési Tanács is hozzájárult. Az MMIK több tagintézménnyel rendelkezik. • Megyei Továbbképző Ház és Népművészeti Műhelyrendszer, amely a megyében dolgozó közművelődési szakemberek továbbképzését szolgálja, valamint turisztikai szálláshely (Velem, Rákóczi u.).
58
•
Népművészeti Műhelyrendszer és Építményei – Velem, a tárgyformálással foglalkozó vas megyei amatőr alkotók képzését, valamint kulturális rendezvények lebonyolítását szolgálja. • Gyermeküdülő – Velem (Kossuth u.) táborok helyszíne. Az alapfeladatok ellátásához, az intézmény üzemeltetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a megye és a város közgyűlése 50 – 50 % arányban biztosítják.
b) Szakmai tevékenység Az MMIK Szombathely kulturális életének meghatározó intézménye. A megyei és városi feladatait magas színvonalon teljesíti. Az NKÖM 2000-ben végzett szakértői vizsgálata, a megyei intézmények sorában a legjobbnak minősítette. Az MMIK városi feladatai között kiemelt helyet foglal el a település kulturális, művelődési értékeinek megismertetése (Szombathelyi Séták), a civil szervezetek és öntevékeny művelődési közösségek módszertani szakmai támogatása (Sokszínű világ Kör). Az intézmény aktívan részt vesz a városi fenntartású intézményekkel együttműködve a művészeti rendezvények és bemutatók, kiállítások szervezésében. Adottságai révén a város színházi ellátása érdekében előadásokat szervez és fogad, a Művészetek Házával folytatott koordináció alapján. A 90-es évektől a közösségi művelődési formák átalakultak. Az MMIK dolgozói keresték az együttműködés lehetőségeit azokkal a csoportokkal, akik a közművelődés terén aktivizálták magukat. Napjainkban a művelődési központ a civil szervezetek egyik bázisa és működteti a Civil Szolgáltató Központot. Több művészeti közösség is működik az intézményben: Ferrum Színházi Társulás, Homo Ludens csoport, Melódia Együttes, Senior Együttes, stb. Az intézmény közművelődési feladatellátásához az anyagi hátteret több alkalommal pályázaton nyert támogatással biztosítja. Pályázati munkájuk sikeres, amit az évente elnyert magas összeg bizonyít. Az MMIK vezetősége fontos feladatának tartja a képzések rendszeres szervezését különböző szakmai területeken (közművelődési szakemberképzés, kortárs segítők képzése, környezetvédelmi, drámapedagógiai programok, civil szervezetek képviselőinek képzése). Az intézmény minden korosztály számára kínál színvonalas programot, és így kíván eleget tenni a város elvárásainak, melynek szakigazgatási technikája asszisztáló és az elmúlt évek során több alkalommal nem állt az intézmény mellé.
c) Az MMIK PR tevékenysége Az intézmény színvonalas, áttekinthető havi műsorajánlón keresztül kínálja programjait látogatóinak. Rendelkezik egyéni arculattal és önálló internetes honlappal. (Ennek fejlesztése néha elmarad az aktuális eseményektől.) Megállapítottuk, hogy az MMIK PR tevékenysége komplex-hatékony, megjelenésében igényes és példamutató.
d) Személyi feltételek A művelődési központ túl van a jelentős létszámleépítésen. A dolgozók szakképzettségeiknek megfelelő besorolás szerint dolgoznak. 1 fő szakalkalmazott középfokú turisztikai végzettségű. Az igazgató elvárása, hogy olyan kollégákat 59
alkalmazzon, akik kreatívak, sokoldalúak, és ez hosszútávon költségkímélő működést biztosít. Az intézmény alapegységei az állandó munkacsoportok, melyeknek feladata a szakterületi tevékenységek megvalósítása. A munkamegosztás területén a funkciótiszta feladatteljesítés nem valósítható meg. Domináns a kevert, emberi tevékenységhez és beállítódáshoz kötött tevékenység.
e) Tárgyi feltételek Az épület állaga az átadás óta folyamatosan romlik, lassan felújításra szorul. Az intézmény műszaki csoportja a karbantartási keretből igyekszik a javításokat elvégezni. Hosszú távon ez nem tartható. A berendezés, a bútorzat még az átadás idejéből való. A technikai eszközök megújítása is időszerűvé vált. Megállapítjuk, hogy a közös fenntartású intézmény az elkövetkező években komoly infrastrukturális fejlesztést igényel, az MMIK jelen állapotában lelakott, melyet a látogatók még nem vesznek észre, de az amortizáció gyorsulása tetten érhető.
f) Gazdálkodás Az éves költségvetésben biztosított városi támogatás, a szombathelyiek számára nyújtott szolgáltatást figyelembe véve, alulfinanszírozott. Az intézmény a rábízott összeggel jól gazdálkodik, tevékenysége hatékony.
Összefoglalás Az elmúlt évek során az intézmény a fenntartók elvárásának megfelelő „racionalitást” valósított meg. A leépítés ellenére a tevékenységi köre bővült, látogatottsága nem csökkent. Az új elvárásoknak megfelelően feladatait átszervezte. A civil szervezetek központja lett. A különféle képzési formák megjelenése, az intézmény szakmaiságát erősítik. Az MMIK közművelődési tevékenységét, a város felé nyújtott szolgáltatását kiválónak értékeljük. Javaslatok: • A fenntartók egyeztetése alapján megvalósuló épület-felújítás. • Intézményirányító Társulás létrehozása (munkájának újraindítása), a megyei és a városi elvárások koordinálására. • Többszólamú lobby-technikák megvalósítása, ami stratégiai megfontoltságon alapul. • A képzési tevékenység erősítése, a kínálat szélesítése.
60
5. Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ a) Gazdasági, társadalmi környezet Szombathely Megyei Jogú Város egyik meghatározó peremkerülete a Keleti városrész. Négy lakótelep tartozik ehhez a városrészhez. A Nyitra utcai Általános Művelődési Központ oktatási-, nevelési – valamint közművelődési természetes vonzáskörzete három lakótelepre is kiterjed: Az Éhen Gyula, a Bébicz és a Pick lakótelepre. Ez a városrész egy klasszikus munkástelep volt, a rendszerváltozásig biztos munkahelye néhány ezer embernek, de az azt követő nagyszabású privatizációban sokan munkanélküliekké váltak. Jelentős üzemek voltak, pl.: a Falco, a MÁV Járműjavító, a Styl Ruhagyár, a Szövőgyár. Voltak évek, amikor a tömeges leépítések miatt a munkanélküliek aránya meghaladta a 10 %-ot is. Ez azt eredményezte – többek között – hogy jelentősen megnövekedett a hátrányos helyzetű családokból beiratkozott gyermekek száma az akkor még „csak” oktatási – nevelési feladatokat ellátó általános iskolában. Az 1990 évek végétől újabb változás következett be, mert a vállalkozókká vált korábbi műszakiak, munkások, alkalmazottak gyermekei kerültek be az iskolába. E gyermekeknek már a korábbinál biztosabb anyagi hátterük volt, esetenként a szülők is magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, jobb életkörülményeket biztosítottak családjuknak, amelyek természetes módon kihatottak a tanulók tanulási, szabadidős, stb. szokásainak alakulására. Mindezek azt eredményezték, hogy a gyermekek jelentős részének magasabb kulturális igényszintje van, és ez által jobban bevonhatók az oktatáson kívüli közművelődésbe, de a hagyományos kulturális rendezvények látogatásába is. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a gyermekeken kívül a szülők, a rokonok és más ismerősök is eljönnek az ÁMK különböző rendezvényeire, illetve igénybe veszik sajátos kulturális szolgáltatásaikat. Az intézmény hatóköre bizonyos rendezvényeknél kiterjed a városra is. Ilyenek például a gyermeknapi rendezvények, valamint a Valentin bál.
b) A Nyitra utcai Általános Művelődési Központ bemutatása - Tárgyi, technikai feltételek Az intézmény jogelődjének számító általános iskolát 1956-ban építették. Az akkori elvárásoknak megfelelően hagyományos módon, téglából épített, falazott, Vezetékes vízellátású, kétszintes épület teljes alapterülete 2913 m2. szennyvízelvezetése a városi hálózatra kötött, fűtési módja pedig központi fűtés, melyet egy helyi cégtől vásárolnak. Az épület termeinek, és tereinek padozata: PVC, parketta, járólap. Vizsgálva a szakmai tevékenységre szolgáló helyiségek berendezését, felszereltségét átlagosan közepesnek minősíthető. A 92,52 m2-es könyvtár berendezése kiváló. A nagyterem, amely 104,04 m2-es nagyságú jó minősítést érdemel. A 108,34 m2-es aula berendezésének, felszereltségének minősítése jó. A közművelődési iroda, amely 21.18 m2-es nagyságú átlagos felszereltségű. A 180 m2-es tornaterem berendezése, felszereltsége megfelelő minősítésű. Az osztálytermek átlagosan 45 m2-esek, berendezésük, felszereltségük megfelelő minősítésű. 61
Az intézmény az ipartelep közvetlen szomszédságában elhelyezkedő, családi házas lakótelep közepén fekszik. Fákkal és bokrokkal parkosított, nagy játszóudvarral és sportolásra alkalmas területtel rendelkezik. Szép környezetben, tiszta levegőn, főútvonaltól távol eső, zajmentes légkörben tanulnak a diákok. Ugyan megkezdték az épület felújítását, kb. 1/3 részben, de folytatni kellene a homlokzat felújításának befejezésével és a nyílászárók cseréjével. 2002-ben a részleges felújítás költsége 12.200.000 Ft volt. Rendelkeznek ugyan számítógépes teremmel, de a közművelődési intézményegység technikai felszereltsége minimális. Szükség lenne hangtechnikaiés további informatikai eszközök beszerzésére. - Személyi feltételek Az intézményben 100 %-os a szakos ellátottság. Jelenlegi pedagógus létszámuk 19 fő, ebből tanítói végzettséggel rendelkezik 5 fő, tanító és tanár szakos 5 fő, egyszakos tanár 1 fő, kétszakos tanár 8 fő, és ez utóbbiból tanárszakja mellett könyvtáros tanár végzettségű 4 fő. Szakmai struktúra: IGAZGATÓ (Ált. Isk. Intézményegység vezetője is) Ált. Isk. igh. Közműv. Igh. Munkaközösség Gazdasági (Ált.ig.hely. is) vezetők vezető Tanító 1-8 évfolyam Iskolatitkár Pénztáros Napközis csoportok Kisegítő vezetői Kézbesítő dolgozók Könyvtáros (takarítók) Az intézményegységek vezetői (iskolai, közművelődési) önállóan végzik munkájukat. Az egységekben dolgozók munkáltatója a Nyitra utcai Általános Művelődési Központ igazgatója. Az intézmény igazgatója: Marácziné Joó Éva magyar –orosz szakos tanár, közoktatás-vezető végzettséggel. Közművelődési igazgatóhelyettes Győrváry Zsolt művelődésszervező főiskolai végzettséggel, PR képzettséggel. Főállású könyvtárosa dr. Bakucz Árpádné könyvtáros tanár (2003. szeptember 1-jétől). Összefoglalva megállapítjuk, hogy az intézmény közművelődési és közgyűjteményi munkájáért felelős személyek a törvényben előírt szakirányú szakmai felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. c) Az ÁMK működési rendje, célja és feladatai A Nyitra utcai Általános Művelődési Központ szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot - az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján - a nevelőtestület 2001. április 25-én fogadta el. A jogszabályban előírtak szerint egyetértési jogot gyakorolt a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat, míg véleményezési jogot a pedagógus szakszervezet és a közalkalmazotti tanács. Az alapító okiratát az intézmény fenntartója, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. július 31-én fogadta el, 122/2002 és 275/2001. számú rendeletével. Az alapító okirat alapján jelenlegi formájában a működését 2002. május 1-jétől végzi. 62
Az intézmény típusa: Általános Művelődési Központ. Az intézmény alaptevékenységébe tartozik az általános iskolai intézményegység, 8 évfolyamos oktatás. Ezt a munkáját a közoktatási törvény előírásai, saját pedagógiai programja és a helyi tanterv, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési – oktatási intézményeinek feladat-ellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve alapján végzi. Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége a nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. Feladata fogyatékos tanulók integrált ellátása, valamint a napközi otthoni és tanulószobai ellátás. Biztosítja az iskolai sport és az iskolai intézményi étkeztetés feltételeit. d) Közművelődési intézményegység Célja: a közösségi művelődési lehetőségek biztosítása, hogy a keleti városrész életében fontos területté váljon a művelődés, amely segítséget nyújt a lakótelep mindennapi életében felmerülő problémák megoldásában. Ennek érdekében az ÁMK pedagógiai – művelődési programjában (2002) a következő feladatokat határozták meg • Közművelődési, közösségi színtér biztosításával segíteni kell az azonos irányultságú, érdekű és érdeklődésű gyerekek és önkéntes szerveződésű felnőttek, tájékozódó, megismerő, képesség- és személyiségfejlesztő együttműködését a kulturális értékek elsajátításában, megőrzésében és gyakorlati alkalmazásban. • Amatőr művészeti körök, tanfolyamok, műhelyek, kézműves tevékenységet folytató csoportok szerveződése. • Ismeret- és készségfejlesztő gyűjtőkörök szervezése, összefogása. • A hétvégekre koncentrálva a lehetőség biztosítása sportolásra, a család együttes szórakozására, művelődésére, az életkori sajátosságok figyelembevételével. • A településrész természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek, adottságainak közismertté tétele, a „gazdatudat” erősítése. • Helyi kiállítások, ünnepek, műsorok, találkozók, vetélkedők szervezése. • A helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei, tevékenységének ismertté tétele, támogatása. • A vonzáskörzet civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása. • Az ifjúság művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. • A szülők, pedagógusok együttes tevékenységének hatékonyságát fejlesztő alkalmak szervezése. • Az olvasói, könyvtárhasználói kultúra terjesztése, fejlesztése a könyvtárhasználók körében. Kiscsoportos foglalkozások, könyvtári órák, rendhagyó irodalmi órák gyermekeknek. • A lakóterületen élő óvodások és iskoláskorúak számára szakkörök, hétvégi játszóházi foglalkozások rendezése. • Nagyrendezvények keretében a kultúrált művelődés, szórakozás, sportolás lehetőségeinek biztosítása.
63
e) Az ÁMK közművelődési és közgyűjteményi szakmai tevékenységének értékelése -
Közművelődési munka
Az új típusú intézmény két éves munkáját értékelve megállapítjuk, hogy a kitűzött feladatok egy részét sikerült realizálni. Eredményesen szervezték az ÁMK működését meghatározó oktatást segítő programokat, köztük kulturális, szabadidős, hagyományőrző, valamint sportrendezvények sokaságát. Másrészt kezdeti eredményeket értek el a keleti városrészben lakó polgárok kulturális, művelődési igényeinek feltérképezésében és részükre bizonyos típusú rendezvények, szolgáltatások kialakításában. A közművelődési igazgatóhelyettes törekvése - az érdeklődés szondáztatása mellett -, a figyelemfelkeltés volt. Igyekezett ráirányítani az emberek figyelmét a térségben megjelent új kulturális szolgáltató intézményre, mindazokra a lehetőségekre, amelyeket gyermekeikkel együtt, vagy akár külön a szülőknek nyújtani tud. Ennek érdekében gyakran járta a lakótelepi lépcsőházakat, lépésről – lépésre igyekezett közelebb kerülni az emberekhez, mindennapi párbeszédet kialakítani velük. Példák az elmúlt két év néhány sikeres kezdeményezéséből. Hagyományteremtő céllal szervezték meg azt a gulyásfőző délutánt, amely nagy érdeklődést váltott ki, több száz lakos vett részt. Ez ugyan nem kimondottan kulturális rendezvény volt, de közelebb hozta a lakótelepi embereket egymáshoz és az intézményhez is. Jó ötletnek bizonyult a MODELLBAU 2000 Nemzetközi Játék- és Modellkiállításra külön utazást szervezni Bécsbe, amelyet szintén nagy érdeklődés kísért. A diák és sportnap nívós programjai pedig városi szinten is tetszést arattak. A belvárosi iskolákból is nagy számban jöttek érdeklődő gyerekek és fiatalok. A szervezésben segítették az ÁMK-t a rendőrkapitányság, a főiskola, valamint a Savaria Legio képviselői. A városi gyermeknapot hagyományteremtő szándékkal szervezték, amelyen közel négyszáz fő vett részt. Ez alkalommal is bebizonyosodott, hogy az intézmény udvara kitűnő helyszíne az ilyen típusú rendezvényeknek. Sikeres volt a diákklub megszervezése, amellyel az volt a céljuk, hogy a 16 – 22 éves fiatalok ne a lakótelepen unatkozzanak, vagy éppen káros szenvedélyeknek hódoljanak, hanem szervezett formában, saját igényeikre épülő kulturális és sportprogramokon vegyenek részt. A klub rendezvényeire kéthetente kerül sor, 80 – 90 %-os megjelenéssel. A klub tagságára építenek abban is, hogy segítően részt vesznek az intézmény egyéb nagyobb programjainak lebonyolításában. A közművelődési intézményegység a két tanévet átfogó, tanórán kívüli programok sokaságával járult hozzá az oktatási – nevelési célkitűzések sikeres megvalósításához. Színházi látogatásokat is gyakran szerveztek, általában kéthavonta Zalaegerszegre és Sopronba. Jól együttműködtek közös rendezvények szervezésében a tűzoltósággal, a rendőrséggel és a honvédséggel. Népszerűek voltak a múzeumokba, valamint a csillagvizsgálóba szervezett látogatások. A természettudományos nevelést és ismeretterjesztést szolgálta több, egy-egy naphoz kötődő programjuk, amit az épületen belül szerveztek. Ilyen volt például a Környezetvédelmi nap, a Föld napja, a Madarak és fák napja és a Víz napja. E rendezvények egy részéhez sikerült megnyerniük ismert előadókat is. Rendszeresen megemlékeztek a jeles napokról, valamint főbb állami ünnepeinkről. Ezeken a programokon saját diákjaik is aktívan közreműködtek. 64
Sikeresek voltak játszóházaik, melyek közül is kiemelkedők a karácsonyi és a húsvéti rendezvények. A Vadvirág óvodával együttműködési szerződést kötöttek és ebben vállalták, hogy közösen szerveznek ismeretterjesztő, szórakoztató, és játékos programokat. Az utóbbi egy évben bebizonyosodott, hogy a szülők érdeklődnek nemcsak a gyermekeik, de a felnőttek részére szervezett programok iránt is. Részükről nagyobb aktivitás tapasztalható. Az intézmény életében fontos szerepet töltenek be és eredményesen szolgálják a vizuális kultúra terjesztését a különböző kiállítások. Legnagyobb érdeklődést kiváltó tárlat volt a vasúti modellkiállítás, valamint a bélyeg és a történeti kiállítás. Törekedtek arra is, hogy az élet szinte minden területéről kínáljanak értékes látnivalókat, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ezt a célt szolgálta a kerámia kiállítás, a kisplasztikák, az érmék és a rajzok kiállítása. Több nagysikerű, különböző műfajú koncertet is szerveztek a felnőttek és a fiatalok részére. Például vendégük volt a General Harmony, a Melódia együttes, a Tarisznyás együttes, Bregovac Dorian és együttese, valamint Kárpátaljáról a Credo együttes. A kulturális programajánlatot gazdagította több közhasznú előadás, valamint egészségmegőrző ismeretterjesztő előadás, és beszélgetés ismert szombathelyi személyiségekkel. Vendégük volt, többek között Dancsó Zoltán kik-boksz világbajnok, a város szülöttje. Próbálkoztak ezoterikus előadásokkal is, különösen a kártyavetéssel és a horoszkópkészítéssel foglalkozó témák vonzották a helyi érdeklődőket. Népszerűvé vált a kiskertbarátok előadássorozata, melynek keretén belül a téli hónapokban kéthetente tartottak egy-egy előadást a népszerű előadóval, dr. Sipos Endrével. Ezekre az előadásokra is, a helyi lakosságon kívül a város más részéből is jöttek érdeklődő hallgatók. Szerveztek több tanfolyamot és klubot is, a városrész felnőtt lakói részére. Például a fogyasztó torna Callanetics módszerrel elnevezésű tanfolyamuk nehézkesen indult, de a későbbiekben már 10 – 15 fő vett részt a foglalkozásokon. Érdeklődés kísérte az üvegfestő tanfolyamot, amelyen a részt vevők az alapismereteken túl az aktuális ünnepek hagyományos motívumait is átültették az üvegfestés technikájára. A Polgári tea - kör (egy pohár tea mellett) a helyi civil lakosság valós problémáival foglalkozott, amely során többször vendégük volt a helyi önkormányzati képviselőjük. A helyi politika kérdésein túlmenően foglalkoztak helytörténeti, vallási és néprajzi témákkal is. Örökségünk címmel hagyományőrző klubot szerveztek, ahol főként a népi hagyományok megőrzéséről hangzottak el előadások, de a gyerekekkel közös gyakorlati foglalkozásokon felelevenítettek olyan népi mesterségbeli fogásokat, amelyek a lakótelepi polgárok előtt már ismeretlenek voltak (gyertyamártás, gyöngy – ékszerek készítése, tojásfestés). A 2003/2004-es tanévben a következő tanfolyamokat hirdették meg: Gyermeknek: Rock and roll, agykontroll, kötélugró klub, lovasbarát klub, fogyasztó torna, kezdő társastánc, jazz balett, modellező, rejtvényfejtő klub, Hetedhét színjátszó kör, A tanfolyamok díja 800 – 1600 Ft között van, kivétel a lovasbarát klub: 10000 Ft Ifjaknak és felnőtteknek: Élet a XXI. században, alapfokú számítástechnikai, középhaladó ECDL vizsgára felkészítő, Internet kezdőknek, szövő, textilfestő, kerámiafestő, üvegfestő, ügyes 65
kezek, decoupage, kézimunka, „Kameravarázs” filmklub, kertbarát klub, ezotéria klub, Gyógyuljon nevetve! nevető klub, szülők iskolája A tanfolyamok díja: 500 – 6500 Ft között van, kivétel a számítástechnikai tanfolyamok: 22500 Ft. A meghirdetett tanfolyamok közül nem mindegyik indult be, de jellemző az érdeklődésre, hogy néhányra még a város más részeiből is jelentkeztek érdeklődők. Az intézmény nyitott, nemcsak a felnőtt tanfolyamokra, de a gyermekek részére meghirdetettekre is jelentkezhetnek más iskolában tanuló diákok is. Megállapítjuk, hogy a közművelődési tevékenység szervezésében és megvalósításában a közművelődési igazgatóhelyettesnek sikerült egészséges együttműködést kialakítania a többi pedagógussal. Munkáját segítette az is, hogy a közművelődési irodába egy új számítógép került, valamint a galériát spotlámparendszerrel látták el. Pályázati támogatás révén egy új hangosító-rendszer került az intézménybe. Tervszerű, tudatos és hatékony az ÁMK reklám- és PR tevékenysége. A két szombathelyi rádióban rendszeresen szerepelnek programjaik, a kulturális ajánló rovatban, de nagyobb rendezvényeik a városi televízióban, valamint a Vas Népe napilapban, a Vasi Maratonban, a Savaria Fórumban is megjelennek. A szombathelyi képújság is folyamatosan hírt ad rendezvényeikről, szolgáltatásaikról. Reklám munkájukat segíti, hogy helyet kapnak a Szombathelyi Városi Műsorfüzetben, de emellett több saját reklámhordozót is kiadnak. Hatékonynak bizonyult az elmúlt két évben a tanév elején kiadott Programoló című kiadványuk, amely 16 oldalon teszi közzé az intézmény tervezett tanfolyamait, klubjait, táborait, külön ajánlással gyermekeknek és külön a fiataloknak, felnőtteknek. Ez a kiadvány egyben tartalmazza a jelentkezési lapot is, amely kivehető (fénymásolható) és rögtön beküldhető, vagy beadható az ÁMK-ba. A borító térképet is tartalmaz, amely a város más részein lakók részére is egyértelművé teszi az ÁMK megközelíthetőségét. Jelentősebb rendezvényeikre pedig szórólapokat, plakátokat készítenek, ízléses kivitelben. Ezek mellett fontos reklámlehetőségük a szóbeli propaganda, a diákokkal való üzenet a szülőknek. Ezek a példák azt mutatják, hogy a közművelődési igazgatóhelyettes jól hasznosítja PR végzettségét. Az ÁMK vezetői igyekeznek szakmailag együttműködni a város meghatározó felsőoktatási, közművelődési és művészeti intézményeivel. Így az MMIK-val, a Művelődési és Sportházzal, a Gyermekek Házával, a Művészetek Házával, a Berzsenyi Dániel Könyvtárral, a Berzsenyi Dániel Főiskolával. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy mintha egy kicsit a közművelődés perifériáján éreznék intézményüket. Több szakmai tanácsra, módszertani segítségre, konkrét rendezvények közös szervezésére lenne szükség.
f) Könyvtári tevékenység A könyvtár állománya 11100 dokumentum. 92,52 m2-en, szépen berendezett a helyiség, jól felszerelt, betűrendes katalógussal ellátott. A beiratkozott olvasók száma 168 fő, minden tanuló egyben könyvtári tag is. A kölcsönzések száma 2279 volt 2003-ban, ebből a tanulók számára kölcsönzött tartós tankönyv 306 db. Közművelődési könyvtári feladatot nem lát el, de a feltételek megteremtése esetén 66
képes lenne lakótelepi nyilvános könyvtári funkciót is vállalni. A könyvtár nyitvatartási ideje heti 22 óra, délelőtt és délután is nyitva tart. Beszerzése a Könyvtárellátón keresztül, szerződés alapján történik. Évi könyvbeszerzési kerete (videó, CD is) 2002-ben és 2003-ban is egyaránt 100 000 Ft volt. Ezen kívül néhány ezer forint értékben alkalomszerűen is vásárolnak könyvesboltokból dokumentumokat. A kölcsönzők nyilvántartása hagyományos módszerrel történik, de tervezik a következő években a Szirén - program megvásárlását, illetve bevezetését. 2003. szeptember 1-jétől a könyvtári teendőket főállású (40 órás) felsőfokú, szakirányú végzettséggel rendelkező személy, dr. Bakucz Árpádné látja el.
g) Gazdálkodás Az ÁMK önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az intézmény 2003. évi költségvetésében a közművelődési intézményegység dologi kiadásai 4.613.861 Fttal szerepeltek. Különböző számítások alapján arra az eredményre jutottak, hogy az összes intézményi dologi kiadásuk 37 %-át tervezik a közművelődési intézményegység kiadásaira, különösen a villany, a víz, a hőszolgáltatás fedezésére. A 2003. volt a teljes év, amikor az új szervezeti struktúra működött. Bebizonyosodott, hogy a „próbaévre” előirányzott összeget lényegesen magasabban kell megállapítani, mert nem volt elég. Ezért a 2004. évi intézményi költségvetési tervezetben, a 25 millió 567ezer forint összes dologi kiadásból a közművelődési intézményegység kiadásaira már csaknem kétszer annyit, 8.309.000 Ft-ot terveztek. Ez lehetővé teszi, hogy a fenti energiakiadások mellett a közművelődési munka sajátos dologi kiadásaira is rendelkezésre álljon megfelelő keret. Ugyanakkor a közművelődési igazgatóhelyettes számára rendkívül fontos, hogy a tartalmi munkára pályázatokból, szponzoroktól megfelelő támogatást kapjon. Az ÁMK előnyösebb helyzetben van a különböző országos pályázatoknál, mint a közművelődési intézmények, mert az oktatási minisztérium pályázatai is elérhetők számukra.
h) Intézményi dokumentumok Az ÁMK rendelkezik mindazokkal a szabályzatokkal, szabályzókkal és egyéb dokumentumokkal, amelyek törvényekben, vagy rendeletekben kötelező jelleggel szükségesek egy ilyen intézményben. Hatályos és megfelelő alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai – művelődési programja, ügyiratkezelési szabályzata, könyvtári működési szabályzata, házirendje, bizonylati szabályzata, belső ellenőrzési szabályzata, munkavédelmi szabályzata, selejtezési szabályzata, leltározási szabályzata, házipénztári szabályzata, ügyrendje, számlarendje, tűzvédelmi szabályzata, kockázatértékelési szabályzata van. Rendelkezik a tanévre szóló munkatervvel és programtervvel. Ez utóbbi tartalmazza a tanévre szóló közművelődési tervet, amely felsorolja az induló klubokat, tanfolyamokat, valamint havonkénti bontásban a tervezett rendezvényeket, amelyek részben a diákoknak, részben pedig a lakótelepen élő fiataloknak és felnőtteknek szólnak. Ebben a dokumentumban találhatók a különböző együttműködési megállapodások, például a 2003 – 2004-es programtervben a Vadvirág Napközi Otthonos Óvodával kötött megállapodás feladatai, formái, stb. 67
Az intézmény munkaköri leírásai naprakészek, konkrétak. A közművelődési igazgatóhelyettes munkaköri leírásában részletesen szerepelnek mindazok az elvárások, amelyek az intézmény alapdokumentumaiban a közművelődési intézményegység címszónál a célok és a feladatok sorában felsorolásra kerülnek. Összhang van a munkaköri leírás és az intézmény e fontos alaptevékenységének személyi feladatellátása igényével. Megállapítjuk, hogy nagy figyelmet fordítanak az új dolgozók munkaügyi és tűzvédelmi kioktatására. A tűzvédelmi oktatás folyamatos, melynek segítésére a helyi Atlantis Bt-vel kötöttek megbízási szerződést.
Összegző értékelés, javaslatok Összefoglalva megállapítjuk, hogy a szombathelyi Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ rövid működési ideje alatt is bizonyította életrevalóságát, körültekintő előkészítő munkával megalapozta az iskolában és a városrészben a gyermekek, a fiatalok, valamint a felnőttek kulturális igényeinek kielégítését, új szabadidős alternatív formákat kínálva számukra. Javaslatok: 1. Sürgető feladat az épület rekonstrukciójának folytatása, különösen a homlokzat felújításával és a nyílászárók cseréjével. 2. Megfelelő feltételek esetén (könyvbeszerzési keret emelése, technikai fejlesztés) szorgalmazni kell az iskolai könyvtár átalakítását, kettősfunkciójú könyvtárrá, mert a városrészben igény lenne közművelődési könyvtári szolgáltatásra is. 3. A nagyobb szombathelyi intézmények (MMIK, Művelődési és Sportház) adjanak érezhetőbb szakmai segítséget a közművelődési igazgatóhelyettesnek. 4. Városi támogatással, vagy országos pályázatok segítségével szükség lenne a közművelődési intézményegység technikai, audiovizuális eszközparkjának lényeges javítására. 5. Az intézményi könyvtár éves könyvbeszerzési keretét legalább az inflációval arányosan kellene emelni. 6. A közművelődési igazgatóhelyettes a jövőben hatékonyabban működjön együtt a környezetében működő vállalkozások, üzemek tulajdonosaival, vezetőivel, akár szponzorkapcsolatokat kialakítva. 7. Fel kell mérni a lakótelepeken működő, eddig az intézmény érdekkörébe még be nem vont civil szervezeteket, közösségeket. Törekedi kell a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre.
B. A helyi közművelődés egyéb színterei 1. Mesebolt Bábszínház Létrehozásának éve 1995. január 1. Vas megye Közgyűlése és Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése alapítója és fenntartója a bábszínháznak, amely önálló jogi személy. Vas Megye Közgyűlése 67/1994. (VI.23.) számú illetve, a 81/2003 (VI.27.) számú kiegészítő módosító határozatával fogadta el az Alapító Okiratát. 68
Feladata a bábszínházi előadások biztosítása, a gyermek korosztály igényes színházi nevelésének, szórakoztatásának elősegítése. Tevékenységét a város és megye kulturális intézményeivel együttműködve végzi. A Mesebolt Bábszínház bérleti viszonyban működik az MMIK épületében. Az önálló területtel rendelkező bábosok mesebirodalmat varázsoltak maguk köré. 2003-ban Szombathelyen 132 előadást tartottak, az összes előadásoknak 66 %-át. A látogatók száma ez idő alatt a megyeszékhelyen 21.040 fő volt, ami 64 %. Az előadásszám és a nézettségi százalék is azt mutatja, hogy a bábszínház tevékenységének nagy részét a városban, saját színpadán valósítja meg. A bérlettel rendelkezők száma az 1999/2000-es évadban volt (4201 fő), míg az ezt követő évek kisebb visszaesése után a 2003/2004-es évadban a látogatók száma ismét emelkedésnek indult (3786 fő). A bábszínház támogatása városi tevékenységével nem arányos. Míg a megye az összes költségvetésnek 18 %-át adta 2003-ban, addig a város csak 16 %-kal járult hozzá a működéshez. Szombathely színházi terveinek megvalósításánál első lépés lehetne a Mesebolt Bábszínház művészi programjainak nagyobb mérvű támogatása. A társulat az igényeknek megfelelően részt vesz a város nagyrendezvényein és a fesztiválokon. Javaslatok: • A bábszínház tevékenységének rendszeres értékelése, a végzett munkáról beszámoltatás. A fenntartó érezze a gazda szerepét. • A Mesebolt Bábszínház önálló épületben való elhelyezése a szakmai munka kiteljesedése érdekében. • A bábszínház részéről rugalmasabb reagálás a város kulturális igényeihez.
2. Ungaresca Táncegyüttes A több évtizedes szakmai múltra visszatekintő amatőr táncegyüttes (1955) 2001ben vált önálló intézménnyé. Alapítói: Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Vas Megye Közgyűlése a 81/2003 (VI.27.) számú határozatával fogadta el az Alapító Okiratát. Feladata, alapfokú művészeti oktatás és táncművészeti tevékenység. A táncegyüttes székhelye az MMIK épületében található (táncterem, raktár, öltözők). Az intézménnyé váló együttes részben önállóan gazdálkodó teljes jogkörű költségvetési szerv, az előirányzat pénzügyi lebonyolítását az MMIK látja el. Az Ungaresca Táncegyüttes éves szinten 50-60 fellépést vállal. Költségvetése 1011 millió Ft, melyből 2003-ban 4 milliót a város biztosított. Az együttes szakmai elismerésének megfelelően komoly gyűjtő munkát (könyvtár, médiatár) folytat. A próbaterem azonban lelakott, a kor követelményeinek nem felel meg. A csoport a város nagyrendezvényein az igényeknek megfelelően részt vesz, nemzetközi kapcsolatoknál Szombathely egyik reprezentáns együttese. Javaslatok: • A kor követelményeinek megfelelő próbaterem biztosítása, mert a jelenlegi az egészségkárosítás határán van (szellőztetés, padozat). • A táncegyüttes rendszeres beszámoltatása, a szakmai munka ellenőrzése. 69
• Szorosabb munkakapcsolat kiépítése a város közművelődési intézményeivel. • Az összegyűjtött könyvtár és médiatár megőrzése és rendszerezése.
3. Szombathelyi Szimfonikus Zenekar A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar előadó-művészeti intézmény, Vas megye egyetlen hivatásos művészekből álló színház jellegű intézménye, alkotó szellemi műhely, a magyar zeneművészet hagyományait ápoló reprezentatív együttes. Vas Megye Közgyűlése a 38/1994. (IV. 8.) számú, illetve a 81/2003. 8VI. 27.) számú kiegészítő módosításával fogadta el az Alapító Okiratát. A jelenleg 69 fős zenekar 1962-ben alakult amatőr csoportként, majd 1974-ben lett hivatásos együttes. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése támogató szervként segíti a művészi munkát. Az intézményhez tartozik a Bartók Terem, amely jelenleg felújításra szorul. A hangversenyteremmé átalakított zsinagóga a nemzeti örökség része. A zenekar személyi, tárgyi és technikai feltételei biztosítottak. Évadonként két bérletsorozatot és több külföldi fellépést vállalnak. A Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál zenekarának tekinthető az együttes. Javaslatok: • Az intézmény anyagi támogatása a kialakult gyakorlatnak megfelelően. • A Bartók Terem felújításához lobby-technikák erősítése.
4. Civil szervezetek Szombathelyen 2003. októberétől civil referensi státuszt alakítottak ki, a működő civil szervezetek munkájának és a hozzájuk kapcsolódó programok koordinálására. Az MMIK-ban működő, és a város támogatását bíró Vasi Civil Szolgáltató Központ a város és a megye civil szervezeteinek központja. A kilencvenes években gombamód növekedett a civil szervezetek száma. A jelenlegi nyilvántartás szerint Szombathelyen 530 bejegyzett szervezet található. A civilek módszertani segítségét biztosítja a szombathelyi központ. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a peremkerületi közművelődési feladatok ellátására három szervezettel kötött szerződést. A Művelődési és Sportház – akikhez a terület tartozik – nem tud a jelenlegi körülmények között a peremkerületben megfelelő tartalmi munkát kifejteni. A szerződéssel az önkormányzat valós igényeket támogat. Javaslatok: • A közművelődési feladatellátás érdekében szorgalmazni kell a peremkerületi civil szervezetek megalakulását és ezek anyagi támogatását, a vállalt és elvégzett feladatok szerint dotálni. • Az MMIK-ban működő Civil Szolgáltató Központ tevékenységének anyagi támogatása és módszertani munkájának erősítése. • A közművelődés terén alaptevékenységet végző szervezetek körének bővítése, együttműködési szerződésekkel a feladat ellátásának biztosítása.
70
5. Népünnepélyek Szombathely olyan város, ahol a nagyrendezvényeknek, fesztiváloknak több évtizedes hagyománya van. A programok egyik fő szervezője az ezen feladatok megvalósítására és koordinálására 1999-ben létrehozott Művészetek Háza. A több ezer turistát és látogatót vonzó rendezvények látványosságuk mellett a helyi csoportok, művészeti együttesek számára is komoly megmérettetést jelentenek. A népünnepélyek sorából kiemelkedik a város ókori történelmét felelevenítő Savaria Történelmi Karnevál. Életre keltése több évtizedes múltra nyúlik vissza. Az 1961-es kezdetek után 2000-ban a Millennium évében született újjá. A karnevál középpontjában minden évben egy adott téma, a várostörténet szempontjából fontos személyiség vagy momentum áll. A rendezvény napjainkra túlnőtt a városon. A résztvevő csoportok „bővülése” mutatja az egyre szélesedő ismertségét. A rendezvény 2001-ben megkapta a Magyar Turizmus Rt-től a Nyugat-dunántúli Régió Kiemelt Nagyrendezvénye címet. A város által megvalósított program egyre szélesebb támogatói-szponzori kört nyer meg magának, ami lehetővé teszi az önkormányzati finanszírozás csökkentését.
6. Területi-, regionális-, nemzetközi kulturális kapcsolatok Szombathely Vas megye egyetlen jelentős települése. Hatása az egész megyében érződik. Közvetlen közelében található társulási falvak (a régi járás) infrastrukturálisan, munkavállalás szempontjából és kulturálisan erősen kötődnek a megyeszékhelyhez. A kapcsolat kétoldalú, mert a város is igényt tart a szabad munkaerőre, közművelődési intézményei pedig a vidéki látogatókra. Regionális szerepe kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően tovább erősödik. (Zala megye támogatásával a régió központi településévé válhat.) Szombathely megyei Jogú Város gazdag nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A város kultúrájának képviselői, művészeti csoportok, zenei, ének- és táncegyüttesek méltón képviselték a települést a testvérvárosi rendezvényeken. Ugyanezen települések kulturális együttesei, sikeresen szerepeltek Szombathely város közművelődési rendezvényein. A megyeszékhely a következő településekkel ápol testvérkapcsolatot: Kaufbeuren, Kolding, Vajdahunyad, Ungvár, Lecco, Lappeeranta, Maribor, Nagyszombat, Ramat Gan, Nömme, Felsőőr, Ferrara. A kapcsolatrendszer messze túlmutat a kultúra kérdéskörén, és közvetve hatással bír a gazdasági kapcsolatokra is.
7. Részösszegzés Szombathely kedvező földrajzi fekvésű, több évszázados kulturális hagyományokkal rendelkező város. Lakói méltó ápolói és megújítói ennek az örökségnek. Tapasztalatunk, hogy a város vezetése kiemelt figyelmet fordít a közművelődési feladatellátásra, amit az országos átlaghoz képest jól működő gazdasági ágazat mellett, kitörési pontnak tekint. A város lakosságának iskolázottsági mutatói biztos alapot adnak a kulturális munkához. A település kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik. A peremkerületeken együttműködési szerződések alapján lassan a civil szervezetek veszik át a feladatellátást. A város és a megye kultúrát irányító együttműködése jó. 71
Az intézmények látogatásakor megállapítottuk, hogy a párhuzamosan folytatott kulturális programok rendezése pontosabb koordinációs munkával kivédhető lenne (kiállítás, előadás, pódiumestek). Ezt költségkímélés szempontjából is érdemes megvalósítani. A város nagyrendezvényeinek, fesztiváljainak száma elérte azt a határt, ami ideálisnak mondható. Előbbre lépést a minőségi fejlesztés és a programokhoz kötődő kiegészítő rendezvények és szolgáltatások terén lehet elérni. A város vezetésének számolnia kell azzal a feladattal, amit a kiterjedt intézményhálózat folyamatos karbantartása és felújítása jelent. Szombathely Megyei Jogú Város „Kulturális koncepciója” feladatként határozza meg a színházalapítást. A kulturális irányításnak értékén kell kezelnie a működő Mesebolt Bábszínházat, és erre alapozva tervezni a továbblépést. A bábszínház elhelyezése napjainkban megoldatlan, a társulat már bizonyított, megérdemelne egy önálló épületet. Ugyancsak megoldatlannak találjuk az Ungaresca Táncegyüttes elhelyezését és próbalehetőségeit.
V.
Vizsgálati jelentés összefoglalása
1. Vizsgálati tapasztalatok és következtetések Erősség: • Kedvező földrajzi környezet. • Szakmai vezetés és az apparátus felkészültsége, kezdeményezőkészsége, tudása. • Országos pályázatokon való sikeres részvétel (új források bevonásával bővítik a szakmai tevékenységet). • Magas intézményi bevétel. • A környező településekre kisugárzó hatása van a közművelődési intézményeknek. • Városi pályázati rendszer működtetése, az alulról jövő kezdeményezések támogatására. Gyengeség: • Együttműködés hiánya a városi intézmények között. • A közművelődési tevékenység folyamatos dokumentálásának hiányossága. • Elmarad a közművelődési intézmények rendszeres beszámoltatása. • A feladat finanszírozására épülő támogatási rendszer nem épült ki a közművelődés területén, és ez aránytalanságokat eredményez az intézmények közötti feladatellátásban. • A Kulturális Iroda feladatainak pontosítása, az irányító és koordináló szerepének erősítése.
2. Konkrét javaslatok, teendők az önkormányzat részére • A helyi színházi társulat létrehozásával kapcsolatos szakmai kérdések tisztázása, feladat-meghatározás. • Párhuzamos intézményi tevékenység megszüntetése költségkímélés céljából. 72
• Intézményi anomáliák rendezése, a közművelődési tevékenység piacosítása azokon a területeken, ahol a kereslet erre lehetőséget teremt. • Az intézmények bizottsági beszámoltatásának rendszeressé tétele – közgyűlési elfogadása. • A régebben működő „Intézményirányító Társulás” nevű grémium létrehozása. • Szorgalmazni kell az intézményekben a hatékonyabb szponzorszerzést, forrásteremtést. • Fel kell készülni a városi sportcsarnok átadása utáni helyzetre: hasznosítási programot készíteni a meglévő intézmények és az új létesítmény közös működtetésére, a funkciók egyértelmű meghatározására. • Javasoljuk, hogy az önkormányzat központilag készítesse el a közművelődési intézmények hiányzó kockázatértékelési dokumentumát. • Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 4 évente egy alkalommal tekintse át a város közművelődési munkáját. • A vezetői kinevezéseknél az önkormányzat legyen következetes a meghirdetett kiíráshoz. • A Művészetek Háza legyen önállóan gazdálkodó intézmény. • A Művelődési és Sportház működtetését, költségvetési vizsgálatok után, gazdasági társasággá lehetne alakítani.
VI. Dokumentumok, források, hivatkozások • Feiszt György: Szombathely a XXI. század küszöbén; CEBA Kiadó, Budapest, 2002. • Hosszú távú településfejlesztési koncepció I. Társadalmi-gazdasági helyzetelemzés (2003) • Hosszú távú településfejlesztési koncepció II. (egyeztetési változat, 2004) • Szombathely Megyei Jogú Város kulturális koncepciója (2001) • 10/2001 (III.29.) sz. rendelet Szombathely MJV Önkormányzata közművelődési feladatairól és ellátásuk módjáról • 20/2003 (V.29.) sz. rendelet Szombathely MJV Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról • Szombathely MJV Polgármesteri Hivatalának ügyrendje (2003) • Szombathely MJV közgyűléseinek napirendjei 2002-2003 • Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága üléseinek napirendjei 20022003 • 7/1996 (II.29.) sz. rendelet a közgyűlés által adományozható díjakról • Támogatási megállapodás Szombathely MJV és Zanati Közösségi Ház Egyesület között • Támogatási megállapodás Szombathely MJV és a Herényi Kulturális és Sportegyesület között • Támogatási megállapodás Szombathely MJV és a GyöngyöshermánSzentkirályi Polgári Kör között • A Közművelődési funkciók tisztításának lehetősége Szombathely város közművelődési intézményeiben (előterjesztés, 2001) • Megállapodás Intézményfenntartó Társulás létrehozására (2000)
73
• Javaslat a közös intézményeket fenntartó Társulási megállapodás módosítására (előterjesztés, 2004) • Szombathely MJV közgyűlésének rendeletei az éves költségvetésről (2002., 2003.-eredeti elfogadott, 2004-tervezet) • Szombathelyi Műsor 2003. évi számai • Savaria Fórum 2003. évi számai • Intézményi dokumentumok
VII. Mellékletek jegyzéke 1. Dokumentumkérő levél 2. Összesített kérdőív 3. Intézményi kérdőívek 4. Intézményi adatlapok 5. Fotók az intézményekről 6. Önkormányzat dokumentumai: Kulturális koncepció, rendelet, megállapodások, szerződések
74
