ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626
ÖkoszféraProjekt Kft
„PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM”
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS AGGLOMERÁCIÓJA TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS
I. HELYZETÉRTÉKELÉS, JÖVİKÉP ÖSSZEFOGLALÓ HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIONÁLIS CÉLOK
Szombathely, 2006. ___________________________________________________________________________ Készült: Szombathely MJV és a Szombathelyi kistérség elfogadott és készülı fejlesztési dokumentumai felhasználásával
Tartalomjegyzék 1. HÁTTÉR
3
2. HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA – SWOT ELEMZÉS
4
3. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK
6
4. SZOMBATHELY ÉS AGGLOMERÁCIÓJA JÖVİKÉPE, 2030
8
5 KONCEPCIONÁLIS CÉLOK (2007-2020) MEGHATÁROZÁSA
10
5.1. Szombathely és agglomerációja fejlesztésének fı céljai, irányai
10
5.2. A hosszú távú, koncepcionális célok
11
2
1. Háttér Szombathely, mint a Nyugat-Dunántúli Régió centrális helyzető városa, egyben az öt országot érintı Nyugat-Pannónia egyik évezredes hagyományú centruma új alapokra helyezett fejlesztéspolitikája keretében nagyszabású kezdeményezésekkel, az utóbbi évek mőhelymunkája során kiérlelıdött fejlesztési programjai megvalósításával újra térsége fejlıdési csomópontjává kíván válni az elkövetkezı programozási idıszakban. Az ehhez szükséges fejlesztések alapját a konszenzussal elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció jelenti, mely a lezajlott komoly szakmai és fejlesztéspolitikai viták eredményeként határozott közös szándékot jelez, és egyértelmő irányt mutat a város számára a kiemelt lokális feladatok és betöltendı térségi szerepek tekintetében egyaránt. A város és a részvételével mőködı többcélú kistérségi társulás fejlesztéspolitikájában hangsúlyosan figyelembe veszi azt a mind erısebb térkapcsolati hálót és formálódó településközi együttmőködési rendszert, mely közvetlen környezetét jellemzi - egyfelıl épít annak kohéziójára és az abból származó erıkre, egyszersmind annak kontextusban értékeli fejlesztési beavatkozásainak céljait és hatásait. Habár a város és környezete viszonyát leíró modellek és formalizáló struktúrák ma még nem kellıen letisztultak (1. ábra), a város térszervezı erejének valós határai elmosódottak, a fejlesztéspolitika folyamatosan keresi azokat a programokat, melyek akár a látens kapcsolatokat is tartalommal tudják megtölteni, mozgásban hozandó a sajátos társadalomföldrajzi térben rejlı potenciált. 1. ábra: Szombathely munkaerıvonzás, az „agglomerálódó térség” és a „kistérség” „kistérség” „agglomerálódó térség” (KSH)
Kıszeg Kıszeg
Bük Bük Csepreg Csepreg
Oberwart Oberwart
Sárvár Sárvár Szombathely Szombathely Vasvár Vasvár Körmend Körmend
A város fejlesztési tevékenységét – hatásait illetıen - három térségi szintre vonatkoztatva alakítja: Szombathely város (város). A Bük-Sárvár-Vasvár-Körmend-Güssing-Oberwart-Kıszeg körön belüli terület (szők vonzáskörzet, potenciális agglomerációs tér); Graz-Sopron-Zalaegerszeg-Szentgotthárd-Maribor (tág vonzáskörzet - kooperációs tér); 3
A három szint vonatkoztatási rendszere sok tekintetben egymásra épül, ugyanakkor az egyes szinteken belül sok tekintetben eltérek a fejlesztési funkciók és hangsúlyok. A modern és fenntartható városfejlıdés feladatai, egy új alapokra helyezıdı sokoldalú agglomerációs térségi együttmőködési modellel kapcsolatos küldetés és a regionális-nemzetközi térségi hálózati szervezı szerep összehangolása komoly erıfeszítéseket követel a várostól, de rendkívüli hozadékokat ígér Szombathely és a régió egésze számára.
2. Helyzetelemzés összefoglalása – SWOT elemzés Ugyan Szombathely Megyei Jogú Város és a város körülvevı agglomeráció szervesen összetartozó térbeli struktúrát alkot, a centrum és perifériája sok tekintetben eltérı jellemzıkkel, adottságokkal és lehetıségekkel bír, sıt bizonyos mértékben érdekeik is különböznek. A koncepció határozott célja a térség integrált, egységes kezelése, a közös érdekek középpontba állítása, mindamellett a helyzetelemzés szintjén a különbségek is markánsan megmutatkoznak. Az alábbiak elkülönülten jelenítik meg a „város” és „vidéke” sajátosságai, mely kettıs nézıpont azonban a – a különbségeket is megjelenítı helyzetelemzési eredményeken nyugvó - fejlesztési irányok és beavatkozási területek kijelölésénél már elmosódik. 1. táblázat: Szombathely MJV SWOT-mátrixa Belsı tényezık Erısségek
Gyengeségek
Jó földrajzi helyzet; vasúti központ
Közúti közlekedés
Külföldi tıke markáns jelenléte, kiegyensúlyozott a munkaerıpiac.
Regionális szerepkörök gyengülése
Jól mőködı és kiépült egészségügyi és szociális ellátórendszer;
Csökkenı gazdasági aktivitása, alacsony kvalifikáltságot igénylı munkahelyek
Demográfiai problémák
Sok iskola, kiterjedt vonzáskörzet
A tercier szektor alacsony súlya
Regionális szerepő intézmények az iskolarendszeren kívüli képzésben.
Felsıoktatás és K+F hiányosságai Hiányok a turisztikai infrastruktúrában
Kulturális sokszínőség, kiépült intézményrendszer
Városon kívül születı nagy horderejő gazdasági döntések, erıs függıség
Idegenforgalmi kínálat és adottságok
Külsı tényezık Lehetıségek Közúti és vasúti fejlesztések „feltáró” hatásai
Veszélyek Demográfiai folyamatok negatív hatásai
Kedvezı irányú befektetıi döntések
Helyi felsıoktatás feltételrendszerének kedvezıtlen alakulása Pályázati források bıvülése a térség céljaihoz Nagyüzemek keletre költözése Nemzetközi kapcsolódási pontok és együttmőködési lehetıségek Vonzáskörzet nyílása Burgenland felé
Regionális szerepkörök további csökkenése A lignit termelés és az erımő beindulása 4
2. táblázat: A kistérség SWOT-mátrixa Belsı tényezık Erısségek
Gyengeségek
Kedvezı elhelyezkedés, természeti adottságok
Népességcsökkenés, elsısorban a negatív természetes szaporodás miatt
Viszonylag kedvezı demográfiai és foglalkoztatási mutatók
Szombathely túlsúlya, elszívó hatása,
Pozitív a vándorlási egyenleg, jelentıs népességmegtartó erı, magas szellemi potenciál
Heterogenitás, nem egységes térszerkezet
Hiányok a közlekedési infrastruktúrában Szombathely-központú gazdaság, helyi gazdasági bázis gyengesége
Jó szintő mőszaki, kommunális infrastruktúra
Mezıgazdaság komoly problémái
Szombathely vonzáskörzeti hatása - emiatt alapvetıen megnyugtató alapellátás
Lehetıségekhez képest gyenge turizmus
Magas vállalkozás-sőrőség, viszonylag magas, kiegyenlített jövedelemszint Kıszeg, mint markáns arculatú alközpont Külsı tényezık Lehetıségek Nemzetiségek, külföldi kapcsolatok erısödése Az M9 út térséget „feltáró” hatása
Veszélyek Demográfiai folyamatok hatásai Lignitbánya megvalósulása
Szombathely turizmusának élénkülése
A központi finanszírozású infrastrukturális beruházások elmaradása
Megújuló energiák iránti igény erısödése
Ipari munkahelyeinek bizonytalansága
Az alternatív agrártermékek javuló lehetıségei
Forrásokért folyó intenzív verseny
Pályázati források bıvülése a térség céljaihoz A fejlesztések célja elvi szinten a térség erısséginek maximális mértékő kihasználása, a gyengeségek csökkentése vagy kiküszöbölése, kísérletek a lehetıségek kiaknázására és a törekvés veszélyek elkerülésére.
5
3. Alapelvek, értékek A fejlesztéspolitika feladata lehet egyes konkrét irányok és beavatkozási területek kijelölésén túl bizonyos követendı értékek és alapelvek rögzítését is lehetıvé teszi, amelyek a különbözı ágazatokban és területeteken egyaránt szem elıtt tartandók. Szombathely Megyei Jogú Város és agglomerációja a fejlesztéspolitikában érvényre kívánja juttatni azokat a közös alapelveket, melyek a régió területfejlesztésében érintett szereplık körében egyetértéssel megfogalmazódtak, úgymint: fenntartható fejlıdés; esélyegyenlıség; információs társadalom; partnerség; nyitottság, megújulási készség és kezdeményezıkészség; területi koordináció, illetve szubszidiaritás; foglalkoztatás. Fenntartható fejlıdés A fenntartható fejlıdés három dimenzió, a társadalom, a gazdaság és a környezet harmonikus kezelését jelenti, kitérve az intézményrendszerre és az azt befolyásoló politikára. A külsı élettelen környezet, az abba beágyazódó élı környezet, az annak részét képezı társadalmi környezet és a társadalmi környezetbe beágyazódó gazdasági környezet hierarchiájáról van szó. Ezen dimenziókat nem egymásmellettiségében, hanem ok-okozati összefüggésként kell kezelni. A fejlıdés abban az esetben lehet harmonikus, fenntartható, ha a cél a társadalom életminıségének javítása, illetve fenntartása (ami fıként minıségi szemlélet érvényesítését jelenti). A gazdaság a jólét megvalósításának az eszköze, a környezet pedig feltétele, azaz egyszerre lehet lehetısége és korlátja is a fejlıdésnek, amely fejlıdési folyamatban a társadalom, a gazdaság és a környezet viszonyát az össztársadalmi alapra épülı és össztársadalmi részvétellel mőködı politikai intézményrendszer garantálja. Összességében a fenntartható fejlıdés az emberi életminıség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk. (World Resources Institute 1992). Esélyegyenlıség A régió egyes kedvezı gazdasági mutatói elfedik azokat a belsı gazdasági, társadalmi egyenlıtlenségeket, amelyek a régió egyes fejlett és perifériális térségei között tapasztalható. Ezek az egyenlıtlenségek a hátrányos helyzető rétegeket (elsısorban a nıket, romákat, kistelepülésen élıket, megváltozott munkaképességőeket) még súlyosabban érintik. Az emberkincsét kiemelten kezelı, és az esélyteremtés fontosságát értéknek tekintı NyugatDunántúli Régiónak a következı tervezési idıszakban biztosítania kell az esélyegyenlıség horizontális szempont valós érvényesülését (programozás és végrehajtás szakaszában is). Ez alapfeltétele egy egészséges, szolidáris és megújulásra képes társadalom megteremtésének. A régión belül az aprófalvas, rossz elérhetıségő területeken élık életkörülményeinek javítását is fokozottan figyelembe kell venni. Információs társadalom A társadalmi-gazdasági élet szereplıi számára a fejlett info-kommunikációs (távközlési) technológiákhoz való hozzáférés és az ebben rejlı lehetıségek kiaknázása, (felhasználói készség megléte, tartalomszolgáltatás) a hatékony mőködés és a versenyképesség alapfeltétele. A fejlesztéseknél tekintettel kell lenni a hátrányos helyzető társadalmi csoportok és a munkaerıpiacról kiszorultak igényeire is. Törekedni kell az informatikai eszközök és tartalom-szolgáltatások minél egyszerőbb kezelhetıségére.
6
Partnerség A régióban a megyék, nagyvárosok közti - erıforrásokkal is megalapozott - hálózatos együttmőködésére, a sajátos adottságoknak leginkább megfelelı fejlesztési célok meghatározására és közszolgáltatási funkciók ellátási körzetekhez igazodó arányos megosztására kell törekedni. Kistérségi szinten alapvetı szempont a települések együttmőködésnek ösztönzése közszolgáltatási feladataik ellátása és fejlesztése érdekében. A fejlesztési javaslatokat és célokat az állami szereplıknek a vállalkozók érdekképviseleteivel, a civil partnerekkel együttmőködésben kell kialakítani. A régió fejlıdése csak az EU, az állam és megyék, kistérségek konszenzusra törekvı együttmőködésben, fejlesztési programjai révén valósulhat meg. A gazdaság fejlesztésének is az alapja a vállalkozások, illetve a gazdaságot közvetlenül kiszolgáló közszféra intézményeinek (klaszter alapú) együttmőködése. Valós partnerségi együttmőködések kialakítására kell törekedni: ami személyes részvételen, kötelezettségvállaláson és kölcsönös erıforrás biztosításon alapul. A partnerségek ösztönzése nemcsak régión belül, hanem a határokon átnyúló viszonylatban is fontos. Partnerséghez szükséges az együttmőködésben érintettek, „így kicsiknek és nagyoknak” is a kompromisszum készség megléte, mely feltételezi a közös érdek megjelenítése az egyéni érdekek rövid távú maximalizálásával szemben. Nyitottság, megújulási készség, kezdeményezıkészség Kiemelt figyelmet kell fordítani a tervezés és megvalósítás folyamatában az új kezdeményezések ösztönzésére, illetve az új megoldások keresésére. Az újítás lehet saját ötlet, fejlesztése, vagy más térségben (pl. interregionális együttmőködések), szakterületen használt alkalmazás sikeres adaptációja. Területi koordináció, szubszidiaritás A fejlesztések tervezése, eldöntése során a régió törekszik az adott területegység (pl. kistérség) számára szükséges fejlesztési tevékenységek összehangolt tervezésére, illetve támogatási döntések meghozatalára. A különbözı tevékenységek összehangolását és fejlesztési döntések meghozatalát mindig azon a területi szinten kezdeményezi, ahol a tervezéshez, döntéshez szükséges információk rendelkezésre állnak. Foglalkoztatás A támogatások során törekedni kell az EU versenyképességi stratégiájával összhangban a teljes foglalkoztatás elérésére. Ennek érdekében szükséges vizsgálni a támogatásokkal megvalósuló fejlesztések munkahelyteremtı hatását, valamint külön figyelmet kell fordítani a kistelepüléseken a foglalkoztatást helyben nyújtó projektek kitalálására és támogatására. A fejlesztések során törekedni kell a magasabb képzettséget igénylı munkahelyek kialakítására. Az elsıdleges munkaerıpiacról kiszorultak foglalkoztatásának ösztönzése elsırendő feladat, melyet sok esetben képzésnek, közösségfejlesztésnek, mentális tanácsadásnak kell kísérnie.
7
4. Szombathely és agglomerációja jövıképe, 2030 A jövıkép a jelenlegi helyzetbıl kiinduló elemzés mellett egy jövıben állapot megjelenítésével segíti fejlesztési céljait meghatározásában. A város és agglomerációja jövıképe – mely természetesen a fenti alapelvek érvényesülését is feltételezi - hosszú távra jelöl ki egy kívánatos célállapotot, melyhez való konvergencia, mint a „fejlıdés” távlati célja, részben spontán folyamat, részben a város és az agglomeráció szereplıi tudatos tevékenységének eredménye. A város jövıképében körvonalazódó stabil gazdasággal rendelkezı modern város – a saját polgárainak nyújtott magas szintő életfeltételek biztosítása mellett - egy jelentıs hatású és markáns arculatú Közép-európai településként a Graz-Sopron-ZalaegerszegSzentgotthárd-Maribor térség kulturális, ipari, kereskedelmi, oktatási és turisztikai térségi hálózat szervezı szereplıjévé válik. A város térszervezı aktivitásának középpontjában olyan fejlesztések állnak, melyek egyfelıl a helyi adottságok és tradíciók bázisán folyamatosan építik és megújítják a XXI. századi várost, másfelıl távolabb tekintve a szőken vett városi érdekeken erıteljes térségi impulzusokat gerjesztenek. A város fejlesztéspolitikai szerepvállalása három szinten is erıs: a modern és fenntartható városfejlıdés feladatainak ellátása, egy új alapokra helyezıdı sokoldalú agglomerációs térségi együttmőködési modellel kapcsolatos küldetés betöltése és a regionális-nemzetközi térségi hálózati szervezı szerep összehangolása párhuzamosan tud megvalósulni. Szombathely és a gazdaságilag, kulturálisan és fejlett közlekedési-kommunikációs rendszereit tekintve vele szerves kapcsolatrendszerben élı centrumon kívüli települések (élen a Szombathelyt számos funkcióban termékeny módon kiegészítı alcentrummal, Kıszeggel) a régió kiemelkedı életszínvonalú, egyben kedvezı demográfiai trendekkel jellemezhetı, erıs identitású térségét alkotják, ahol a gazdaságilag versenyképes, modern, erıs regionális pozíciót betöltı agglomerációs központ körül elhelyezkedı településgyőrő természeti és kulturális értékekben gazdag szuburbán rekreációs zónát képez, mely egyszersmind szellemi potenciáljára és magas szintő infrastruktúrára alapozva valós, egyenértékő alternatívát kínál a centrummal szemben nemcsak lakóhelyként, vállalkozási telephelyként és turisztikai célpontként, de bizonyos kulturális és oktatási szolgáltatások tekintetében is. A jövıkép leghangsúlyosabb elemei: Kedvezı életfeltételek, magas életszínvonal és egyre javuló demográfiai trendek– az urbanizált, minıségi munkahelyeket, magas szintő szolgáltatásokat és vonzó lakókörnyezet nyújtó város képe a központ körül elhelyezkedı természeti és kulturális értékekben gazdag szuburbán rekreációs zónával; Stabil gazdaság – az életfeltételek biztosításának alapját a kellıen diverzifikált, a helyi középvállalkozásokat, a magas hozzáadott értékő tevékenységeket és az erıs feldolgozóipar ipar mellett különbözı perspektivikus iparágakat (megújuló energiák, turizmus) is jelentıs súllyal magába foglaló, fenntartható növekedést biztosító gazdaság képezi; Folyamatosan épülés és megújulás – az újabb és újabb kihívásokra a város egyre erısebb innovációs potenciálja révén folyamatosan és kreatív módon lépes reagálni, az 8
új ágazatok, jelenségek, viszonyok, tevékenységek és megoldások természetes módon integrálódnak a rugalmas struktúrákba; Graz-Sopron-Zalaegerszeg-Szentgotthárd-Maribor térség hálózat szervezı szerepköre – olyan kulturális, ipari, kereskedelmi, oktatási és turisztikai impulzusok folyamatos gerjesztése, mely hatásaiban messze túlmutat az agglomeráción; XXI. századi város a helyi adottságok és tradíciók bázisán- - a markáns római kori elemekben bıvelkedı, gazdag történelmi-kulturális múlt és az azzal összefüggı értékek maximális kihasználása, megırzése és gyarapítása a modern kor követelményrendszerének kontextusába ágyazódik; A város és környezetének szerves kapcsolatrendszere – olyan újszerő agglomerációs együttmőködési rendszer mőködése, melyben a kölcsönös érdekek érvényre jutása mellett jöhet létre egy, a térségi potenciálját maximálisan hasznosítani képes fejlesztési keretrendszer és fejlıdési tér, melynek Kıszeg társközpontként egy sajátosan értékes szereplıje és integráns része; A szellemi potenciál, a kulturális és oktatási szolgáltatások meghatározó szerepe – a fejlıdés legfontosabb forrása a város és agglomerációja gazdag tudásbázisa és szellemi értékteremtı ereje (melyhez a magas szintő helyi felsıoktatás jelentıs mértékben hozzájárul); Fejlett infrastruktúra és telephelyi feltételek – a helyi gazdaság versenyképességét a kedvezı földrajzi helyzet és humán tényezık mellett a kifejezetten magas szintő elérhetıségi, infrastrukturális és telephelyi feltételrendszer garantálja.
9
5 Koncepcionális célok (2007-2020) meghatározása 5.1. Szombathely és agglomerációja fejlesztésének fı céljai, irányai A jövıkép megvalósításának középtávra rögzíthetı vetületeként megfogalmazhatók a bizonyos koncepcionális célok és körvonalazhatók a fejlesztés fı irányai, melyek bizonyos mértékben konkretizálják a tudatos cselekvés fókuszait és a beavatkozások lehetséges területeit. Szombathely és térsége fejlesztési céljainak kijelölése mindazonáltal nem csak a belsı adottságok alapján történik, a területfejlesztési környezet sajátosságaira tekintettel figyelemmel kell lenni a – Nemzeti Fejlesztési Terv elveit és fejlesztési irányait tükrözı regionális szintő célokra is. 2. ábra: Az Nyugat-Dunántúli Régió fejlesztésének fı irányai Fı fejlesztési irányok Környezeti állapot javítása
Társadalom megújítása, kohézió erısítése
Gazdasági versenyképesség javítása
Területi felzárkóztatás
Területi együttmőködések bıvítése
Területi megközelítés
nagyvárosok és közvetlen agglomerációjuk fejlesztése kis-, középvárosokkal rendelkezı kistérségek fejlesztése o kistérségi központok fejlesztése o kistelepülések lakókörnyezetének, alapszolgáltatásainak fejlesztése
Az OTK hosszú távú fejlesztési irányai és a regionális keretek figyelembe vételével, valamint a városi és kistérségi programok alapján Szombathely és agglomerációja számára az alábbi fejlesztési irányok rögzíthetık: Sokoldalú, innovatív és versenyképes gazdaság kialakítása. Térségi együttmőködési rendszerek bıvítése és erısítése A társadalom megújítása, az identitás és társadalmi kohézió erısítése, a humán erıforrások minısége és a kulturális közeg európai szintő fejlesztése Környezetállapot javítása, élhetı környezet biztosítása E célok amellett, hogy hangsúlyosan utalnak azokra a jelenségekre, melyek a város és környéke jövıképének legfontosabb elemei, határozottan összhangban állnak a regionális szintő törekvésekkel és az EU-s és országos elvekkel. Ezen összhang garanciát jelenthet arra, hogy a város szervesen integrálódjon a regionális struktúrákba, egyúttal azonban határozottan megvalósíthassa saját törekvéseit, elláthassa a régión belüli szerepével, illetve általános társadalomföldrajzi pozíciójával összefüggı térszervezı feladatait.
10
E hosszú távú koncepcionális célok jelölik ki azokat a beavatkozási irányokat, melyek mentén a prioritások kikristályosíthatók, a kiemelt programok indítandók és projektek generálandók. 3. ábra: Az szombathelyi agglomeráció fejlesztésének célpiramisa
A térségi kohézió impulzusai
Fennta rtható fejl
Környezet állapot javítása, élhetı környezet biztosítása
Települési infrastruktúra fejlesztés és környezetvédelem
Fogla lkozta tás
A humánerıforrás fejlesztés és a kulturális kisugárzás impulzusai
Nyitott sá készs g, megújulá ég, ke zdem si nyezı készs éég Terüle ti ko szubs ordináció, zidiar itás
Gazdaságfejlesztés, innovációs impulzusok
Partn erség
Térségi együttmőködési rendszerek bıvítése és erısítése
Inform á társad ciós alom
A társadalom megújítása, az identitás és társadalmi kohézió erısítése, a humán erıforrások minısége és a kulturális közeg európai szintő fejlesztése
Esély egyen lıség
Sokoldalú, innovatív és versenyképes gazdaság kialakítása
ıdés
Koncepcionális célok 2007-20
⇒ Kedvezı életfeltételek, magas életszínvonal ⇒ Stabil gazdaság ⇒ Folyamatosan épülés és megújulás ⇒ Graz-Sopron-Zalaegerszeg-Szentgotthárd-Maribor térség hálózati szervezı szerepköre ⇒ XXI. századi város a helyi adottságok és tradíciók bázisán ⇒ A város és környezetének szerves kapcsolatrendszere ⇒ A szellemi potenciál, a kulturális és oktatási szolgáltatások meghatározó szerepe ⇒ Fejlett infrastruktúra és telephelyi feltételek
Prioritási tengelyek
Jövıkép 2003
Horizontális célok
5.2. A hosszú távú, koncepcionális célok A hosszú távú koncepcionális célok közt kiemelt jelentısége van a gazdaság stabilizálásának. Ez annak ellenére is az elsı helyre sorolandó, hogy e cél – különösen annak egyes specifikus tartalmi elemei - önmagában, a humán szféra és a környezet szempontjaitól elvonatkoztatva nem értelmezhetı. A gazdaságfejlıdéssel összefüggésben hangsúlyosan kezelendı a sokoldalúság, az innovativitás és a versenyképesség – e szempontok jelölik ki tartalmi értelemben a célállapot jellegét és fejlesztés filozófiáját. A tágan értelmezett humán szféra fejlesztése hasonlóképpen maghatározó egysége a célrendszernek. Az életminıség különbözı közvetlenül érzékelhetı összetevıinek (egészségügy, szociális ellátás, vagy éppen kultúra) jelentısége nyilvánvaló, de e kérdéskör gazdasági vetületei is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. A képzés (kiemelten a szakképzés) versenyképességi összefüggései, valamint a kultúra idegenforgalomhoz kapcsolódó aspektusai (mindenekelıtt a „római” motívum) központi elemét adják a koncepcionális célstruktúrának.
11
A harmadik megkülönböztetett terület, a térségi együttmőködési rendszerek bıvítése és erısítése, egy korábbiakhoz képest felértékelıdı szempont Szombathely fejlesztéspolitikájában. Ennek szerteágazó vonatkozásai a közlekedésfejlesztéstıl a területfejlesztési partnerségen át a nemzetközi kapcsolatrendszerekig részben feltételét jelentik a gazdaságfejlesztési aktivitásnak, jelentıs részben azonban önálló fejlesztési impulzusok gerjesztését is ígérik. Ahogy város és a térség adottságai, úgy a jövıkép életminıség-központúsága is indokolja azt, hogy a környezetállapot javítása, az élhetı környezet biztosítása markánsan megjelenjen a fejlesztési célstruktúrában. 1. Versenyképes gazdaság kialakítása A Szombathely és a vonzáskörzete gazdaságának – minden felületes látszat ellenére törékeny voltát az utóbbi évek gyárbezárásai világosan megmutatták. Azok az ellentmondások, amelyek e gazdaságban rejlenek, néhány látható jelenségben összegezhetık: duális gazdaság, alacsony hozzáadott értékő ipari tevékenységek, a vállalkozói aktivitás és szolgáltatások gyenge volta stb. E felszíni problémák mellett figyelmet érdemel a gazdaság mélyebb logikája, mőködési elve, domináns versenymagatartása: jelenleg még nagyobbrészt néhány meglehetısen szimpla adottság (földrajzi helyzet, bérszínvonal) adja az ide települt cégek tipikus versenyelıny-forrását, s nem magasabb rendő lokális kompetenciák. Azokkal a struktúraátalakításra irányuló javaslatokkal párhuzamosan, amely az említett jellemzık megváltozására irányulnak, fokozatosan meg kell változni a gazdaság mőködési elvének is, ha Szombathely eredményesen akar bekapcsolódni a városok európai versenyébe. Fokozatosan meg kell teremteni egy tudás alapú gazdaság és társadalom feltételeit, melyben más rutinok és magatartásmódok válhatnak kézenfekvıvé (és jó eséllyel a mainál eredményesebbé) az aktorok számára. E folyamatban fontos szerepe van a formális oktatási rendszereknek, de sok egyéb tényezınek is. A szolgáltatások és a kisvállalkozások ösztönzése és támogatása, s hasonlóképpen az idegenforgalom támogatása is csak akkor nyújt hosszú távon fenntartható versenyelınyöket, ha a gazdaság egészének logikája, a befektetési miliı természete is követi a világmérető (infokommunikációs és gazdaságfilozófiai) trendeket.
A gazdasági bázis erısítése, különös tekintettel a magas hozzáadott értéket elıállító ágazatokra és tevékenységekre o A gazdasági bázis versenyképességének javítása
A hálózati együttmőködések elımozdítása, a klaszter-kapcsolatok erısítése
A vállalkozói szolgáltatások szférájának erısítse
A különbözı szereplık közti információáramlás hatékonyabbá tétele
o Befektetések ösztönzése a városban és a térség többi településén
Befektetıi elégedettség erısítése, befektetıi utógondozás.
Szolgáltató önkormányzat, hatékony gazdaságfejlesztési intézményi háttér
Telephelykínálat-fejlesztés, telephely-marketing
A városkörnyéki befektetési környezet fejlesztése, a térségi ingatlanvagyon komplex hasznosítása
12
A beruházási tevékenység adminisztratív megkönnyítése;
Innovációs illetve inkubációs intézményrendszer erısítése
o Gazdaságszerkezeti átstrukturálódás elımozdítása
KKV-k versenyképességének javítása és innovációs tevékenységük ösztönzése
Szolgáltató szféra megerısödésének elısegítése
Az információs gazdaság erısítése (a készülı információs gazdaság stratégia mentén)
o A szakképzés és felnıttoktatás fejlesztése, összehangolása a gazdaság igényeivel
A gazdaság és az oktatási rendszer párbeszéde formális kereteinek kialakítása
Speciális, a trendeket figyelembe vevı képzési és átképzési formák kialakítása, duális (iskola-vállalat) képzési formák szervezése
A Térségi Integrált Szakképzı Központ (TISZK) integrálása a térségi gazdasági struktúrákba, szolgáltató szerepének megalapozása, fejlesztése
Régióspecifikus képzések
Speciális célcsoportoknak szóló programok
Naprakész ismereteket nyújtó programok támogatása: OKJ-s, és szakmai továbbképzési programok, átképzések
A minıség középpontba állítása
Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása:
Felsıoktatás és kutatási szféra erısítése o Komplex egyetemfejlesztés, a helyi tudásbázis széles alapokon történı megerısítése, új szellemi áramlatok és mőhelyek támogatása o Felsıfokú mőszaki és gazdasági képzések erısítése o Kutatási tevékenységek erısítése
Az orvostudományi kutatások erısítése, a Vas Megyei Markusovszky Kórház, mint orvostudományi innovációs centrum fejlesztése kiemelt figyelemmel egy rákgyógyító- és kutatóközpont létrehozására
A mőszaki innováció erısítése, tudományos-innováció fejlesztési centrum létrehozása a 11-es Huszár úti laktanya rekonstrukciójával
Idegenforgalom fejlesztése o Idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése és piacra vitele
A római múltat, mint történeti-kulturális motívumot középpontba állító turisztikai termékek fejlesztése és piacra vitele Szombathelyen
Turisztikai infrastruktúra fejlesztése (pl. szálláshelykínálat, konferenciahelyszínek, kerékpárutak, városi/térségi turisztikai centrum).
13
A vidéki turizmus attrakcióinak és feltételeinek Szombathellyel összehangolt fejlesztése (pl. lukácsházi víztározó projekt)
Térségi és nemzetközi turisztikai termékcsomagok kiformálása (pl. Szombathely-Bük-Kıszeg, magyar osztrák programok, Szent Márton Útja)
o tudatos turisztikai marketing és partnerségre építı menedzsment
Szakmai ernyıszervezet létrehozása
Római „klaszter”, Szent Márton „klaszter”, Kulturális „klaszter”, Virág „klaszter”, Rekreáció „klaszter”
o fesztiválváros-program – összehangoltan Kıszeggel
Agrárágazat életképességének erısítése térségi koordinációval o Növénytermesztési ágazat szerkezetváltása, agrárinnováció segítése
Termékszerkezet váltás, technológiai korszerősítés
Mezıgazdasági infrastruktúra fejlesztése
Környezetkímélı és tájfenntartást szolgáló mezıgazdasági termelési módszerek támogatása
Agrárinformatika, szaktanácsadás
o Termelési integráció és együttmőködések fejlesztése
A termékpályás szövetkezetek létrejöttének támogatása
Az agrártermékek piaci megjelenésének erısítése
o Feldolgozottsági szint növelése, élelmiszer feldolgozóipar fejlesztése
Szakszerő gyümölcstárolás feltételeinek kialakítása
Gyümölcsfeldolgozás fejlesztése (aszalás, szörp-lekvár elıállítás, szeszfızés), technikai feltételeinek kialakítása
Az élelmiszerek (különösen bor, méz, zöldség-gyümölcs, sütı- és édesipari termékek) csomagolásának javítása
Minıségbiztosítás fejlesztése
Speciális élelmiszerek, helyi különlegességek, agrártermékek piacra jutásának segítése
Agrármarketing tevékenység koncepcionális megalapozása és bıvítése
2. A társadalom megújítása, az identitás és társadalmi kohézió erısítése, a humán erıforrások minısége és a kulturális közeg európai szintő fejlesztése
14
Mindenfajta fejlesztés végsı kedvezményezettje, egyúttal legfontosabb forrása maga az ember. Átalakuló világrendünk különösen fontos jelensége az a humanizációs folyamat, mely áthatja a gazdaság és a társadalom minden szféráját. A fejlett világban a társadalmi fejlıdéssel megteremtıdött a jóléti állam feltételrendszere, mind sőrőbb szövéső a szociális háló, mind fontosabb céllá vált az életkörülmények javulása, mind erısebb és reálisabb az igény a hosszantartó tartalmas és egészséges élet iránt, a vívmányok alapját pedig mindinkább a humán tıkére épülı – és humanizált munkafolyamatokat rejtı – tudásalapú gazdaság teremti meg. Mindezen – Nyugat-Európában általánosnak mondható – jellemzık minden tekintetben meglehetısen magas mércét nyújtanak az EU-csatlakozás elıtt álló országok polgárainak, egyúttal komoly követelményeket állítanak a területfejlesztés minden szintjén megfogalmazásra kerülı programokkal szemben. Szombathelyen és térségében, miként az egész országban, feszültség veszi körül a humán szférát, számos teendıt és tetemes forrásokat igényelve a fejlesztéspolitikától. A közoktatási rendszer egésze körüli országos szakmai vitáktól a helyi finanszírozási nehézségekig, illetve a szakképzés és felnıttképzés kínálata és a gazdaság kereslete közti komoly réstıl az iskolarendszeren kívüli képzési piac le nem tisztult voltáig rengeteg probléma nehezíti azt, hogy a humán tıke a helyi gazdaság húzóágazatává váljék. Egy erıs, európai piacokon is versenyképes gazdaság nélkül az életminıség egyéb aspektusainak javulására sem sok az esély. Az ugyancsak jelentıs finanszírozási és mőködési feszültségekkel terhes egészségügy, a nagy összegeket igénylı szociálpolitika nem fejleszthetı egy jó jövedelemtermelı-képességő gazdaság nélkül, mint ahogy a jövedelmekkel összefüggésben fennálló társadalmi konfliktusok (melyek ugyan kétségkívül mérsékeltebbek Szombathely térségében az országos átlagnál) sem segítik az esélyegyenlıség, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációja megvalósulását. Az ugyancsak erısen forrás-függı kultúra – mely az adottságok és tradíciók alapján a város egyik húzóágazata lehet – szintén sok szálon összefügg a gazdasággal, az életkörülményekkel. Jelentıségét aláhúzza, hogy virágzása nemcsak eredménye lehet a gazdasági prosperitásnak, hanem – az egyre inkább felértékelıdı „kulturális ipar” piacképes produktumain, a lakossági jóléthez való (GDP-n kívül esı) „nem anyagi” hozzájárulásán, és az ágazat által elımozdított idegenforgalmon keresztül - gerjesztıje is lehet annak.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, az egészségi állapot javítása o az intézmények modernizációja az egészségügyi ellátórendszer reformjához igazítva:
a Megyei Markusovszky Kórház szolgáltatási színvonalának fejlesztése, belgyógyászati tömbjének rekonstrukciója, regionális funkcióinak erısítése
alapellátás (járóbeteg szakellátás) kistérségi alapú megszervezése, úgy hogy az ellátás elérhetı legyen az aprófalvak lakosainak is;
o Folyamatos, egészségvédelemmel kapcsolatos akciók a lakosság számára, különös tekintettel a vezetı halálokokat jelentı betegségekre. o Prevenciós céllal a nevelési-oktatási intézményekben rendszeres egészségvédelemmel foglalkozó akciók szervezése az egészséges életmód kialakítására és erısítésére.
15
o A háziorvosi rendelıkben prevenciós nıvéri státuszok létesítése, az oktatási intézményekben az ifjúság számára mentálhigiénés tanácsadás lehetıségének megteremtése. o Törekedni kell az „egy rendelı-egy praxis” megvalósítására, a privatizáció folytatására. o Az egészségügyi ellátásra és a lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatbázis kiépítése, felmérés készítése és az adatok folyamatos rögzítése és elemzése. o Az információs rendszer további fejlesztése a kórház és a háziorvosi rendelık közötti információs hálózat kiépítése. o A lakossága számára biztosított járó- és fekvıbeteg ellátás színvonalának emelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a Kórház regionális szerepének erısítése. o A reproduktív lakosú körzetekben a védınıi szolgáltatások bıvítéséhez, az egészségfejlesztı programok végrehajtásához szükséges helyszínek biztosítása. o A lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a civil szervezetekkel történı partnerség építése, tevékenységük megerısítése. o Irányított betegellátási modell bevezetése.
társadalmi felzárkózás, szociális ellátás bıvítése o Idıseket ellátó intézményrendszer fejlesztése, bıvítése, az idısek nappali és bentlakásos szociális ellátásának megszervezése o Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, módszertani innovációs kezdeményezések erısítés o Bölcsıdei ellátás fejlesztése - infrastruktúra, személyi és tárgyi feltételek, minıségbiztosítás, alternatív napközbeni elhelyezési formák o Hajléktalanok ellátása az intézményrendszer fejlesztésével, a finanszírozás új alapokra helyezésével o Fogyatékkal élık ellátásának javítása o Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásának javítása, a kapacitások bıvítése; o az elsıdleges munkaerıpiacról kiszorultak foglalkoztatásba való bevonása, mentális, szakmai fejlesztésük;
oktatás-nevelés infrastruktúrájának, módszertanának fejlesztése o Az óvodai nevelés minıségének és hatékonyságának továbbfejlesztése. o Az iskolarendszer felhalmozott értékeinek megtartása és kiépült intézményeinek stabilizálása; az alsótagozatok megırzése a kistelepüléseken; a felsı tagozatok integrálása kistérségi szinten a gazdasági és oktatási racionalitásokat szem elıtt tartva
16
o Az iskolák felszereltségnek, infrastrukturális állapotának javítása; ezen belül a számítógépes felszereltség javítása, információs és kommunikációs technológiák alkalmazása o Az iskolarendszer vonzerejének növelése Ausztria irányában is o A mővészeti képzés vertikumának teljessé tétele o A sokszínőség biztosítása o A nyelvoktatás fejlesztése o Minıségbiztosítási rendszerek alkalmazása o Az esélyegyenlıség megteremtése, illetve tehetséggondozás és felzárkóztatás feltételeinek biztosítása o kompetencia alapú és integrált oktatás módszertanának alkalmazása; o nemzetiségi oktatás erısítése
A közmővelıdés és kultúra kibontakoztatása o A minıségi szabadidı-eltöltési lehetıségek bıvítése, a közmővelıdési szféra erısítése
A közmővelıdés infrastrukturális és humán hátterének, közösségi színtereinek magas szintő biztosítása.
Célcsoport-specifikus szabadidıs kínálat létrehozása
A helyi kulturális értékek nyilvánosságának támogatása
Közgyőjtemények (múzeumok, képtár) fejlesztésének elısegítése
Könyvtárak (beleértve a Vas Megyei Digitális könyvtárt is), dokumentációs-információs hálózatok fejlesztése,
A tágan értelmezett idegenforgalmi kínálat fejlesztése,
o A magaskultúra jelenlétének erısítése, intézményeinek és rendezvényeinek támogatása
A Szombathely és Kıszeg hagyományos kulturális eseményeinek fenntartása és továbbfejlesztése
A színjátszás és bábmővészet markáns jelenlétének megalapozása és támogatása
A komolyzene támogatása
A táncmővészet támogatása.
A népmővészet támogatása, a hagyományok ápolása, új kulturális értékek és teljesítmények ösztönzése a falvakban
o A „szombathelyi”-identitás erısítése, a történelmi múlttal és a helyi identitással összefüggı kulturális produktumok és fejlesztések kiemelt támogatása (római kor, Szent Márton, városi múlt, Leopold Bloom stb.)
A római múltat, mint történeti-kulturális motívumot középpontba állító arculatformáló egyedi turisztikai fejlesztések megvalósítása
17
Szombathelyen (pl. Történelmi Sétaút az Iseummal, Római Fürdı, Római Színház) o A civil szféra megerısödésének elımozdítása
Önkormányzati feladatok civil szervezetek általi átvállalásának ösztönzése
a városban mőködı civil szervezeteknek intézményi hátteret biztosító szakmai, fejlesztı, szolgáltatói funkció támogatása
Új, innovatív terület- és településfejlesztési kezdeményezések támogatása
A testkultúra és sport fejlesztése o Az aktív pihenés, rekreáció infrastrukturális hátterének fejlesztése; o A mindennapos testnevelés hátterének biztosítása o Az egyesületi sportélet fejlesztése o Az utánpótlás-nevelés biztosítása o Nemzetközi és országos jelentıségő sportrendezvények szervezésének támogatása elsısorban a Savaria Aréna bázisán
Hátrányos helyzető csoportok integrációjának elısegítése
Önkormányzatok közszolgáltatási színvonalának javítása o Az önkormányzatok és intézményeik ügyvitelének teljes elektronizálása, a legszélesebb körő távügyintézés lehetıségének biztosítása; o Szolgáltató (fogyasztó-orientált) hivatalok kialakítása és mőködtetése
3. Térségi együttmőködési rendszerek bıvítése és erısítése Szombathely egyik jelentıs erıssége földrajzi pozíciója, mely – különösen kulturális nyitottságával megerısítve - számos irányban potenciális kapcsolódási pontokat ígér. Az Ausztria és Szlovénia felé irányuló természetes kapcsolatok, a már kiépült egyéb külföldi partnerségek, illetve a hazai, elsısorban régión belüli többirányú és különbözı intenzitású kötıdések és vonzások szerteágazóvá, ugyanakkor sokat ígérıvé formálják e kérdéskört a város számára. A város alkotóeleme a West/Nyugat-Pannon Eurégiónak, irányító testületei munkájában (szakértıi és politikai szinten is) képviselteti magát. Ezen együttmőködési keret ugyan még sok bizonytalansággal létezik, de léte számos – kihasználandó – lehetıséget nyújt a város érdekeinek elımozdítására. A formális megye- és/vagy régióhatárok és e formális struktúrákon belüli (tényleges vagy névleges) funkciók mellett legalább olyan fontosabb az a térszerkezeti szerep, amit egy város valóban betölteni képes. E tekintetben figyelmet érdemel
18
az, hogy az EU-csatlakozás új távlatokat nyitott Szombathely számára: a centrumhiányos Közép-Burgenland és a város hazai vonzáskörzet egy természetes térszerkezeti egységgé formálódhat a város (illetve az Oberwarttal alkotott fejlesztési tengely) befolyási övezetében (térszervezı erıterében).
2. ábra: Várható térszerkezeti változások az EU-csatlakozással összefüggésben EU-csatlakozás elıtt
EU-csatlakozás után
Gazdasági áramlások: régión belüli orinetáció régión túli orientáció
Gazdasági áramlások: régión belüli orinetáció régión túli orientáció fejlıdési tengely
Forrás: SUSTRAIN alapján Entwicklungsleitbild „Burgenland – Westungarn“, Ein Programm zur Entwicklung der EuRegio West/Nyugat Pannonia, 2003.
A város és kistérsége/agglomerációs övezete viszonya ugyancsak kölcsönös fejlıdési tartalékokat rejt. Szombathely nemcsak önzetlen segítıje a környezı falvaknak, de e vonzáskörzet sok területek elınyöket és impulzusokat is nyújthat a központnak (intézményeink kapacitások kihasználtsága, „kiegészítı” turisztikai kínálat, munkaerıtartalékok, stb.) A Kistérségi Társulás mőködésének dinamizálása – különösen e szint várható területfejlesztési térnyerésével – mindkét fél elemi érdeke. A regionális kapcsolatok a régió jellemzıivel összefüggésben némiképp sajátosak. A régió megyei városi közti kétarcú, rivalizálási reflexet de stabil együttmőködési hajlamot is rejtı viszony Szombathely régión belüli szerepét is folyamatos (át)értékelésre készteti. A területi egyensúly és a városhálózati együttmőködés szempontjai racionális és reális lehetıségét kínálják egy többpólusú rendszernek, melyben Szombathely Zalaegerszeggel (és Nagyanizsával) egyfajta észak-déli ellensúlyát képezhetné Gyırnek, illetve a Gyır(Mosonmagyaróvár-)Sopron kelet-nyugati tengelynek – a régió belsı munkamegosztásában és külkapcsolataiban egyaránt.
Nagytérségi kapcsolatok bıvülésének ösztönzése o A közlekedési infrastruktúra fejlesztése: elsısorban az M9-M86, M8, M85 utak fejlesztésével, a Szombathelyen átmenı Bécs-Graz vasútvonal megépítése támogatásával, regionális reptér fejlesztéssel o A nagytérségi nemzetközi együttmőködési rendszerek mőködésének elımozdítása (pl. Jövırégió – Graz-Maribor térség)
19
o Markáns szerepvállalás a nyugat-dunántúli policentrikus városhálózati rendszer kialakításában és mőködtetésében
Nemzetközi kapcsolatok bıvítése o A meglévı és potenciális testvértelepülési kapcsolatok élénkítése o Partnerséggel létrejövı EU-projektek támogatása
Határ menti kapcsolatok erısítése o A Szombathely-Oberwart fejlıdési/fejlesztési tengely megerısítése o Szerves kapcsolatok kiépítése Dél-Burgenland településeivel o Határon átívelı foglalkoztatási, közlekedési, közszolgáltatási, civil kapcsolatok bıvítése
Kistérségi-agglomerációs kapcsolatrendszer intenzifikálása o A kistérségi társulási intézményrendszer szervezeti kereteinek és mőködésének fejlesztése
Infokommunikációs hálózatok és kistérségi belsı kommunikáció erısítése
o Új kistérségi közlekedési struktúrák létrehozása
Szombathely integrált elıvárosi közlekedésének megszervezése,
A vasúti pályaudvar közlekedési kapcsolatainak, parkolás feltételeinek javítása,
Az autóbusz-közlekedés feltételeinek javítása egy új regionális autóbuszpályaudvar, mint intermodális csomópont magvalósítása által
Városkörnyék kerékpárút-hálózat kiépítése
o Komplex kistérségi gazdaság- és turizmusfejlesztési programok, projektek magvalósítása
a megvalósuló lukácsházi víztározóhoz kapcsolódóan kialakítandó üdülıterület integrált, településközi partnerségen alapuló fejlesztése
Szombathely-Kıszeg-Bük(-Lutzmannsburg-Oberwart) idegenforgalmi együttmőködés
4. Környezetállapot javítása, élhetı környezet biztosítása Minden hosszú távú településfejlesztési koncepció legfıbb célja csak az lehet, hogy a település lakóinak életminısége jobb legyen, otthon érezzék magukat lakóhelyükön. Mindez csak akkor lehet sikeres, ha a lakók élettere, vagyis ha a települési környezet összességében javul, s az emberek tiszta, egészséges környezetben élnek. Ráadásul ezek az alapelvek fogalmazódtak meg az Európai Unió és hazánk fejlesztési dokumentumaiban is.
20
A prioritás felöleli a város természeti környezetének megújulását csakúgy, mint az épített környezet védelmét és a területi rehabilitálását. Szombathely adottságai mind a természeti környezetet, mind az épített környezetet tekintve jók. A város egy csodaszép környezetben épült, tájak (síkság és hegység) találkozásánál, a városban és a környékén is sok az erdı, a liget. A környezet és a tiszta levegı kedvezı feltételeket nyújt az itt élıknek a kikapcsolódásra, sportolásra és általában a rekreációra. Tekintettel az elmúlt évtizedek gazdaságfejlesztési koncepcióira, a rendszerváltozásig jelentıs ipari beruházások nem valósultak meg a városban és közvetlen környezetében. Mindez azt is eredményezte, hogy a környezet nem szennyezıdött nagymértékben. Szombathely történelmi város, jelentıs római és különösen barokk mőemlékekkel rendelkezik. Ugyanakkor a szocialista idıkben a középvárosi kereteket a gyors népesség növekedés szétfeszítette. Következményei a tömbházakból álló lakótelepek felépülése, az egykori kecses építészeti összhang megzavarása. Mindezek szükségessé teszik a fokozatos, de a település jelentıs részére kiterjedı rehabilitáció megvalósítását, amely magában foglalja a városi zöldterületek átgondolt megújítását, valamint a lakásállomány területi rehabilitációját. Kiemelt helyet kell kapnia ebben a prioritásban a kulturális örökségeink védelmének. Szerencsére Szombathely gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, melynek megóvása mindannyiunk közös feladata.
Kommunális, mőszaki infrastruktúra fejlesztése o A víz és csatornahálózat megújítása Szombathelyen, a csatornahálózat teljes körő kiépítése az agglomerációban
A város csatornahálózatának korszerősítése és bıvítése;
A csatornahálózat mielıbbi kiépítése 15 érintett településen
A vízminıség javítása,
Az ivóvízbázis védelme;
o Komplex hulladékkezelési program
Szombathely és térsége komplex regionális hulladékkezelı rendszerének fejlesztése
Szelektív hulladékgyőjtés megvalósítása
o Árvíz, belvíz és csapadékvíz elvezetése
Két szükségtározó megépítése (a 182 hektáros lukácsházi és a 44 hektáros dozmati)
Belvízelvezetés, árvízvédelmi rendszer fejlesztése, csapadékvíz-elvezetés megoldása a falvakban
o Energetikai program
az energia-felhasználás auditjainak elkészítése a városi tulajdonú intézményekben és energiatakarékos megoldások bevezetése
megújuló erıforrások hasznosítása, decentralizált energiarendszerek támogatása
21
Települési környezet fejlesztése, az épített környezet védelme o Szhely belsı közlekedésének fejlesztése, a közúthálózat átfogó fejlesztése (győjtıúthálózat újraértékelése, körforgalmak; parkolóhelyek, parkolóházak)
Szent Gellért út – Csaba utca vasúti felüljáró
Puskás Tivadar utca rákötése a tehermentesítı útra
A Szent Márton utcai felüljáró, és a belsı körút zárása
Nyugati tehermentesítı út
Szombathely városközpont kerékpárút-hálózat fejlesztése
o A településkép, az épített környezet fejlesztése, településrehabilitáció
Brenner Tóbiás tömb rehabilitációja, városi alközpontok fejlesztése
Letelepedések lehetıségeinek az elımozdítása, lakásépítések
Településkép fejlesztése a falvakban, különös tekintettel a településközpontokra és közösségi célú terekre valamint az utakra és járdákra
Parkosítás, utcák és a parkok faállományának megújítása, kezelése
o Örökségvédelem
Építészeti-mőemléki-régészeti értékek védelme, felújítása (pl. Romkert, templomok, kastélyok)
Temetık fejlesztése, kegyeleti park létrehozása (Szent Márton temetı)
o Rekreációs terek fejlesztése
komplex rekreációs övezeti fejlesztés (a Csónakázótó-TófürdıKalandváros alkotta rekreációs övezet);
a volt Városi strand hasznosítása;
az Arborétum és a Parkerdı fejlesztése,
a Perint és partja városképi-rekreációs hasznosítása;
elhagyott bányatavak hasznosítása.
Településen kívüli erdıterületek növelése
o Mellékutak, önkormányzati- és mezıgazdasági utak fejlesztése
Környezet fejlesztés és -védelem o Környezet- és természetvédelmi program felülvizsgálata és megvalósítása o Az országosan és helyileg védett természeti értékek (Pinka- és Gyöngyos-menti élıhelyek, növényritkaságok, öreg fák, kastélyparkok védelme
22
