SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK GYAKORLATI SZABÁLYZATA Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet alapján 1. A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik 1.1. felkészültek • az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, • az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, • a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. 1.2. Képesek • az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, • a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, • szakszerű kezelésére. 1.3. Továbbá kellő mélységű elméleti ismerettel rendelkeznek a képzés mesterszakon történő folytatásához. 2. Az alapfokozattal rendelkezők 2.1. ismerik: • a tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait; • a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat; • a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket; 2.2. alkalmasak: • a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére; • az informatikai eszközök használatára; • a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére; 3. Az alapfokozat birtokában 3.1. képesek: • a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére; • a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére; • az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére; • az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és -megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére; • az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására; • a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára; 3.2. alkalmasak: • a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére; • az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására; • a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra.
4. A szakon végzettek rendelkeznek • együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; • kommunikációs készséggel; • a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; • értékelés és önértékelés képességével; • közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; • idegennyelv-tudással, • a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, • szakmai identitással. II. Az intenzív terepgyakorlat célja, keretei 1. A gyakorlat célja általában • olyan szakmai tudás közvetítése, amely elméleti és gyakorlati szinten ad ismereteket a szociális munka és a komplex modul végzéséhez, • olyan elméleti és gyakorlati tudás közvetítése, amely a többi tantárgycsoportban (társadalompolitikaszociálpolitika, szociológia, jog, pszichológia) tanultakkal integrálódva képessé teszi a hallgatókat a különböző társadalmi szituációk és azok kiváltó okainak megértésére, • olyan készségek kifejlesztése, amelyek révén a hallgató alkalmassá válik a saját tapasztalatainak és általában a szociális munka folyamatának intellektuális elemzésére, illetve amellyel alkalmassá válik interperszonális kapcsolatok gyakorlására, az erőforrások felkutatására és használására, • olyan értékek elsajátítása, amelyekből a szakma etikai kódexe is felépül, • olyan személyiségjegyek megerősítése, amelyek a szociális munka sikeres és hatékony végzése érdekében elengedhetetlenek. 1.1. A terepgyakorlat célja, hogy elősegítse az elméleti tudás, a gyakorlati készségek és szakmai attitűd integrációját. A hallgatók a gyakorlat oldaláról közelítve ismereteket szereznek a szociális munka és a szociális tevékenység lényegéről, főbb meghatározóiról, keretfeltételeiről és a szociális munkás szerepek megvalósulásáról. Saját tapasztalataikon keresztül ismerik meg – intézményi keretek között – a lakosság szociális gondjait, az életvezetési és egyéb problémákkal küzdő embereket, családokat, közösségeket, a szolgáltatás módját, a segítés mikéntjét és kereteit, valamint önmagukat mint segítőket. Tapasztalatot szereznek a komplex, rendszerszemléletű szociális munka gyakorlatában. Tervet készítenek, amely erősíti a kliensrendszer azon képességét, hogy a problémáival képes legyen a későbbiekben önállóan megbirkózni (belső erőforrások felismerése és mobilizálása, külső erőforrások megtalálása, adekvát igénybevétele). Tevékenységükben a szociális munka gyakorlatának alapelveit, értékrendszerét, különböző elméleteken alapuló módszereit alkalmazzák. 1.2. A gyakorlathoz kapcsolódó feldolgozó szeminárium során a hallgatók elsajátítják annak módját, miként lehet különböző szempontokat érvényesíteni az egyéni, a családi, a csoport vagy a közösségi eset megközelítésében, elemzésében. A szeminárium kiscsoportos keretek között, a hallgatók aktív részvételével, az esetek folyamatos követésével hozzájárul a történések megértéséhez. Modellálja az eset- és a teammegbeszélést mint a szociális munka minőségbiztosítását. 1.3. A terepgyakorlathoz társuló szupervízió során cél a saját lehetőségekre, beállítódásokra és értékekre vonatkozó viselkedés kibővítése, a gyakorlati készségek és a szociális cselekvési kompetencia elmélyítése, a szociális és intézményes keretfeltételek ismeretének elmélyítése, saját gondolkodási és cselekvési struktúrák jobb megismerése – vagyis a hallgató gyakorlatának módszeresen strukturált reflexiója.
2. A terepgyakorlat keretei 2.1. A szociális munka gyakorlatorientált szakma, ezért a képzésben egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. Így a képzési idő 7 félév, 180+30 kredit. 2.2 A terepgyakorlatra a VII. félévben kerül sor. 2.3. A nappali tagozaton a 2010/2011-es tanévben a 600 órányi gyakorlat megoszlása: a./ 555 óra terepmunka b./ 30 óra feldolgozó szeminárium c./ 15 óra szupervízió 2.3.1.. A feldolgozó szemináriumra és a szupervízióra kéthetente 4-4 illetve 2-2 órában kerül sor az iskolában. 2.4. A levelező tagozaton a 2010/2011-es tanévben a 200 órányi gyakorlat megoszlása: a./ 180 óra terepmunka b./ 12 óra feldolgozó szeminárium c./ 8 óra szupervízió 2.4.1. A feldolgozó szemináriumra a félév során 3, a szupervízióra 2 alkalommal kerül sor. 2.4.2. A terepgyakorlat felét, 90 órát köteles teljesíteni az a hallgató, aki igazolhatóan, legalább 2 éve folyamatosan szociális területen, segítő munkakörben dolgozik. Az igazolást a VI. félév kezdetekor kell leadni a terepkoordinátornak. 2.5. A hallgató Erasmus-program keretében külföldön is töltheti szakmai gyakorlatát a VII. félévben. Ez akkor fogadható el 30 kredit értékben, ha a szakmai gyakorlat külföldi feltételei a hazaival analóg módon biztosítottak (tartalom, időhossz, mentor, értékelés stb.).
III. A terephelyek kiválasztásának rendszere 3.1 A szakmai gyakorlat megszervezéséért, a gyakorlati helyek biztosításáért a Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet (továbbiakban SZMSZI) felel. Mivel a képzésnek szerves része a szakmai gyakorlat, az Intézet felel ezen a területen is a megfelelő feltételek biztosításáért. 3.2 A terephelyek kiválasztása folyamatosan, a gyakorlat szervezése a gyakorlatot megelőző szemeszterben történik. 3.2.1. A terephelyek felkutatása, szervezése, a terepkataszter folyamatos karbantartása, naprakészségének biztosítása a terepkoordinátor feladata. 3.2.2. A terepkataszter tartalmazza azoknak a terepintézményeknek a nevét, elérhetőségét, amelyekkel az Intézet az előző években már kapcsolatban állt, s amelyeket szakmailag alkalmasnak tart a hallgatók gyakorlati képzésére. 3.2.3. A képzésben tereptanár az lehet, aki szakirányú felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettség esetén minimum 2 év, egyéb területen szerzett felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettség esetén minimum 5 év, az adott gyakorlati területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik. 3.2.4. A terepkataszter hozzáférhető a Kar honlapján a SZMSZI dokumentumai között. ! 3.2.5. A hallgatóknak is van lehetőségük gyakorlóhelyet ajánlani a gyakorlat féléve előtti szemeszter kezdetéig. E terephelyek „befogadása” és a terepkataszterbe való felvétele a SZMSZI döntési jogköre. 3.2.6. A SZMSZI által biztosított terephelyekből a hallgatók választhatnak maguknak gyakorlati helyet. A választás az egyes helyekre benyújtott igénnyel/pályáztatással történik. Egy hallgató több gyakorlati helyet is megjelölhet. Ha egy helyre több hallgató is pályázik, közöttük elsősorban a lakóhely, másodsorban a göngyölített tanulmányi átlag határozza meg a rangsort. 3.2.7. Amennyiben a hallgató maga ajánl gyakorlati helyet, és azt a SZMSZI befogadja, akkor az adott terephely értelemszerűen az érintett hallgató számára nyitott. 3.2.8. Ha a hallgatónak nincs „saját szervezésű” gyakorlati helye, és a fenti pályázati eljárással a SZMSZI által biztosított helyek közül sem nyerte el az általa megjelölt gyakorlati helyet, köteles elfogadni az Intézet által a számára megjelölt terephelyet (vagy vállalni a hallgatói jogviszony passzívra állítását). 3.2.9. Az Intézet meghatározott időszakonként „Terepbörzét” szervez, ahol a terephelyek bemutatják specialitásaikat, ajánlataikat.
3.3. A hallgató nem teljesítheti gyakorlatát a./ saját munkahelyén, b./ olyan intézményben, ahol a gyakorlatát megelőzően munkakört töltött be, c./ az adott intézmény azon szervezeti egységében, ahol előző félévben gyakorlatát töltötte, d./ olyan intézmény/szervezet típusban, ahol előző félévben gyakorlatát töltötte, még akkor sem, ha az intézmény más településen van 3.4. A választás/kijelölés alapján a SZMSZI Együttműködési megállapodást köt (1. sz. melléklet) a terephelyekkel a gyakorlatot megelőző félév végéig. A szerződéssel együtt eljuttatja az intézményeknek a gyakorlat tantárgyi programját (tematikáját) is. 3.5. A SZMSZI a tantárgyfelosztásnak megfelelően kijelöli a gyakorlat tartalmi munkájáért felelős oktatókat (feldolgozó szeminárium vezetői), akik elkészítik az intenzív terepgyakorlat tematikáját, kidolgozzák az egyéni tanulási szerződést, a hallgatói munka értékelésének és a hallgatótól elvárt írásbeli munkák felépítésének szempontjait. IV. A gyakorlatban érintettek feladatai 4.1. A gyakorlóhely ellátja a szerződésben vállalt feladatokat. Biztosítja, hogy a fogadott hallgatók: 4.1.1. részt vegyenek az intézmény rendszeres és rendkívüli értekezletein; 4.1.2. a tereptanár munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjék, módjuk legyen megismerni az intézmény kapcsolatrendszerét más intézményekkel, 4.1.3. feladataik megoldásához rendelkezzenek a szükséges tárgyi és technikai feltételekkel (irodahelyiségben 1 szabad hely, telefonhasználat, informatikai eszközök használata, a munkával kapcsolatban szükséges vidéki utazások megszervezése, illetve költségtérítés); 4.1.4. betekinthessenek a terephely adataiba, a munkavégzéséhez szükséges dokumentációkba, szakértői anyagokba, pályázati anyagokba - a szakmai titoktartás szabályainak megtartása mellett; 4.1.5. elméleti felkészültségüknek megfelelő feladatokat kapjanak;. 4.1.6. lehetőséget kapjanak kipróbálni mindazokat a szociális munkában megismert professzionális segítő formákat, melyeket az elméleti órák és laborgyakorlatok során megismertek. 4.2. A gyakorlóhely feladata biztosítani, hogy a tereptanári feladatokat ellátó munkatársai: 4.2.1. munkaidejükben a rájuk bízott hallgatók gyakorlati képzését el tudják látni, 4.2.2. tevékenységét kollégái segítsék, a hallgatók jelenlétét elfogadják és munkájukat támogassák; 4.2.3. részt vegyenek a SZMSZI által a tereptanárok számára szervezett szakmai rendezvényeken, fórumokon. 4.3. A tereptanár feladatai: 4.3.1. Kiválasztja és felkészíti a klienseket, a csoportokat vagy közösségeket a hallgató érkezésére, az esetleges beavatkozásra. 4.3.2. Megismerteti a hallgatót az adott gyakorlóhellyel, munkájával, elvárásaival, értékeivel, kapcsolatrendszerével; technikai, tárgyi és személyi feltételeivel (bemutatja a hallgatót munkatársainak). 4.3.3. A gyakorló intézmény igényeivel/szükségleteivel megegyezően a hallgatónak kijelölt feladatai ellátásához minden segítséget megad, az egyéni tanulási tervet a hallgató érdeklődésének, ismereteinek és a képző hely specialitásainak megfelelően közösen készítik el, melyet a tereptanár és a hallgató is aláír. Az egyéni tanulási tervet a gyakorlat kezdetét követő 10 napon belül eljuttatja az SZMSZI-be. 4.3.4. Az egyéni tanulási terv tartalmazza: • a terepgyakorlat célját, • a tereptanár, a képző intézmény, a hallgató elvárásait, • a tanulási célokat és lehetőségeket - általánosan, • a terep által nyújtott különleges tanulási lehetőségeket, • a terep alapító okiratban rögzített feladatait, a hallgató kötelességei megismerésének módszereit, • a hallgató segítő támogatási formáit, amennyiben ezek jellegüknél fogva személyiségükre érzékeny hatással lehetnek, • a megközelítő munkaterheket, • a terepgyakorlat alatt esetlegesen felmerülő nehézségek során alkalmazható/alkalmazandó eljárásokat.
4.3.5. Megbeszéli a hallgatóval a kliensrendszerekkel való célszerű magatartást. 4.3.6. A hallgatót folyamatosan ellátja a munka végzéséhez szükséges információval, minden felmerült problémát optimális időn belül tisztáznak. (Amennyiben lehetőség van rá, naponta megbeszélik a szakmai munka végzése során tapasztaltakat, kérdéseket, dilemmákat.) 4.3.7. Irányítja, közvetlenül ellenőrzi a hallgató terephelyen végzett tevékenységét, felelősséget vállal szakmai munkájáért. 4.3.8. Betartva a fokozatosság elvét egyre nagyobb szakmai felkészültséget igénylő feladatokkal látja el a hallgatókat, majd lehetőséget nyújt önálló munkavégzésre. Gondoskodik arról, hogy a hallgató minél több helyzetben kipróbálhassa magát, tudását, képességeit kamatoztathassa, újabb kihívásokkal kerüljön szembe, így ismeretei, készségei fejlődjenek. 4.3.9. Értékeli a hallgató munkáját a szerződés, a tanulási terv megvalósulásának folyamatáról a.) megerősíti pozitív ismereti, képesség- és készségbeli vonásait, felhívja a figyelmet a negatívumokra, a hiányosságokra naponta a hallgatóval szóban, b.) a gyakorlat végén szövegesen írásban is értékeli a hallgató munkáját (szempontrendszer az értékeléshez az egyéni tanulás terv), melyet a hallgatóval megismertet és aláírat (aki megjegyzéseit hozzáfűzheti), s amelyet a gyakorlat végén eljuttat a szemináriumvezető tanárhoz, c.) gyakorlati jegyet javasol. 4.3.10. A gyakorlat során rendszeresen konzultál a gyakorlatvezető oktatóval illetve a terepkoordinátorral. 4.4. A tereptanár vállalja, hogy: 4.1. részt vesz a SZMSZI által szervezett szakmai rendezvényeken, tereptanári fórumokon, 4.2. a szociális munka szabályainak, etikai kódexének megfelelően látja el tereptanári feladatait, 4.3. a gyakorlat ideje alatt folyamatos - egyébként eseti - kapcsolatot tart a SZMSZI-vel, az új információkat a konstruktív munkakapcsolat érdekében közli, 4.4. a gyakorlat ideje alatt felmerülő probléma esetén haladéktalanul kapcsolatba lép a terepkoordinátorral. 4.5. A főiskola feladatai 4.5.1. A főiskola feladatait a SZMSZI terepkoordinátora és szemináriumvezető tanárai révén látja el. 4.5.2. A terepre helyezés előkészítését a legkörültekintőbben, a terepkoordinátor révén biztosítja. 4.5.3. Befogadja a terepre kerüléssel kapcsolatos hallgatói javaslatot, az iskola döntési joga mellett az adott intézmény vizsgálata, majd a terepkataszterbe való felvétele tekintetében. 4.5.4. A terepkatasztert folyamatosan gondozza, bővíti, gondoskodik arról, hogy online is elérhető legyen. 4.5.5. A terephelyekkel a gyakorlat kezdete előtt együttműködési megállapodást köt (ld. 1.sz. melléklet). 4.5.6. Az elméleti órákon és laborgyakorlatokon felkészíti hallgatóit a terephelyeken folytatandó gyakorlatra, a helyes magatartásra. 4.5.7. Minden szemeszterben a gyakorlat kezdete előtt tantárgyi programot, tematikát készít, mely irányadó a tartalmi munkára, a követelményekre, a számonkérés és az értékelés módozataira. A gyakorlat tartalmi munkájának kidolgozása az oktató felelőssége, aki a feldolgozó szemináriumokat is vezeti 4.5.8. A hallgatót gyakorlata során legalább egyszer az oktató vagy a terepkoordinátor személyén keresztül a terephelyen meglátogatja, munkájáról, a terephellyel és tereptanárával való kapcsolatáról tapasztalatokat gyűjt. Egy szemeszterben minimum 2 alkalommal konzultál a tereptanárral a feladatokról, a hallgató munkájáról 4.5.9. A gyakorlat során a hallgatóknak folyamatos feldolgozó szemináriumokat szervez, melynek témái: a.) az elmélet és a gyakorlat egymásra épülése, b.) a feladatok megoldhatósága, értelmezhetősége, többszempontú megközelítése, c.) a terephelyen a szociális munka mely formái valósulnak meg, d.) van-e lehetősége a hallgatónak kipróbálni az elméletben tanultakat, e.) a tereptanár mennyiben kíséri figyelemmel a hallgató munkáját, értékel-e folyamatosan stb. 4.5.10. A főiskola biztosítja, hogy szakmai konferenciáin, tanácskozásain a tereptanár is részt vehessen, valamint, hogy igénybe vehesse a főiskolai infrastruktúrát, illetve térítésmentesen könyvtárát és INTERNET szolgáltatását. 4.5.11. Amennyiben olyan probléma adódik a gyakorlóhelyen, amelyet nem sikerül áthidalni, a SZMSZI fenntartja annak lehetőségét, hogy a hallgatót más terephelyre irányítsa.
4.6.A hallgató feladatai 4.6.1. Köteles megjelenni a gyakorlóhelyen, alkalmazkodni annak munkarendjéhez, amennyiben mulasztása van, azt pótolni kell (betegség esetén, ha az a gyakorlati idő 30 %-át meghaladja, illetve ha a kijelölt idő alatt a mulasztás nem pótolható, a gyakorlatot - félévet - meg kell ismételni). 4.6.2. A gyakorlat alatt napi 8 (péntekenként 5) órában (akadémiai órában) végzi feladatait, amely tartalmazza a.) a feladatok elvégzését, b.) napi-heti megbeszéléseket c.) egyéb, a tanulmányokkal összefüggő feladatok ellátását (pl. szakdolgozattal kapcsolatos adatgyűjtés, terepen történő kutatás, stb.) 4.6.3. A napi munkavégzés ideje egyéni megállapodások alapján arányaiban eltérő lehet (pl. ha a hét végén is van program, és azon a hallgató részt vesz, dolgozik, hét közben a "szabadnap" kiadható). 4.6.4. A gyakorlatelemző szemináriumokra felkészül (publikus dokumentumokat, a gyakorlóhelyen szokásos, a nyilvánosságnak szánt anyagokat szemléltetésként bemutat). 4.6.5. Rendszeresen részt vesz a intézmény/szervezet munkaértekezletein, ha van (és amennyiben a résztvevők ehhez hozzájárulnak) szupervízióin, hetente értékelik a gyakorlatvezetővel (tereptanárral), hogy hol tart tanulási szerződésének teljesítésében. 4.6.6. Felelőssége, hogy munkáját a legjobb tudása és a szociális munka etikai kódexe alapján végezze (akkor is, ha azt az adott intézmény/szervezet illetve annak országos szervezete nem írta alá). 4.6.7. Alkalmazkodik az intézmény/szervezet elméleti és gyakorlati sajátosságaihoz, sajátos elvárásaihoz, szabályaihoz - amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezek ellenkeznek a szakma alapelveivel, értékeivel, kötelessége azonnal a főiskolához, a szemináriumvezető tanárához fordulni (ha igazolódik jelzése, a szerződés felbontására kerül sor, a hallgató más terephelyre kerül - amennyiben ennek az időkorlátok miatt még van értelme). 4.6.8. A munkával kapcsolatos problémákkal elsősorban a tereptanárához fordul, tőle kér szakmai segítséget - amennyiben az meghaladja a gyakorlatvezető kompetenciáját, az intézmény vezetőjéhez. 4.6.9. Írásos jellemzést, összefoglalót készít (külön szempontrendszer alapján) a gyakorlati helyről a gyakorlat végén, ezt megmutatja a gyakorlatvezetőnek is. 4.6.10. Elkészíti és határidőre leadja a gyakorlatról készített írásbeli beszámolókat a tematikában jelzetteknek megfelelően.
Szekszárd, 2010. október 13.
dr. Nagy Janka Teodóra intézetigazgató
