Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon?
Dr. Kákai László
A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) Köztársasági elnök Alkotmánybíróság Önkormányzatok Hadsereg Rendőrség Parlament Kormány Szakszervezetek Pártok* Sajtó, rádió, tv Átlag
1991 79 68 61 66 64 57 57 39 37 67 60
1996 66 60 45 52 48 30 32 29 24 52 44
2001 59 60 51 53 46 43 46 40 42 51 50
2002 61 66 61 53 50 52 55 38 44 50 53
2003 58 59 51 51 50 38 43 39 41 47 48
*A pártokra vonatkozó adatok 2002-ben már úgy kerületek felvételre, hogy külön értékelték a kormányzó és az ellenzéki pártokat, ezért csupán az összehasonlíthatóság miatt a 2002-es adatoknál a kormányzó pártokra és az ellenzéki pártokra vonatkozó értékek átlaga szerepel. Forrás: Körösényi A. 1998: 33.; Szerencsés K. 2002: 602.; Hajdú O. 2004.
Szervezeti tagság összehasonlítása néhány településen, ill. kistérségben (Kerekített százalékos adatok)
Szervezeti tagság 1990 előtt Ebből: Szakszervezet KISZ Civil szervezet MSZMP Szervezeti tagság 1990 előtt Ebből: Szakszervezet Szabadidő- sport szerv. Nem pol-i ifjusági szerv. Környezetvédelmi szerv Egyéb szervezet Politikai párt
Forrás: Kákai L. 2001; 2005
Pécs 53 89 57 14 23 65 24 5 3 9 5
Kaposvár 45,8 89 49 7 19 32 57 38 10 4 6 2
Szekszárd 39,1 87 43 17 11 35,2 48 41 7 3 7 5
Szigetvár 41,2 90 57 2 14 10,6 72 7 4 2 15 4
Szentlőrinc 35,2 91 41 1 10 3 87 7 7
Politikai kultúra Részt vett-e Ön az alábbi rendezvényeken? %
Pécs
(Több válasz is lehetséges!)
Kaposvár
Szekszárd
98,8
94,2
100
80,5
80 60 35,8
40 20,9
20
10,6 3,6
9,3 2,2
1,7
2,7
7,6
12,9 6,5
5,4
6,5
7,8
9 3,1
6
4,1
0
Ö
at yz n á rm o nk
n se lé ü i
i n tt tő n* lő tó to n e r a n ye s rin ión t a o i rá n é t z a v t c l m p ó vé lg ko ke strá lta fóru al ké adó jé ez e á h i á d y t t t n g o a og a i i eg en at m yz f yz sság i ü em ir z s z t n n y d o ö á á za K ár m m ko án ny V m or or la á r k k o n n m Ö Ö nk or k Ö n Ö n so tá
(* Pl. Pécsi Napok, Kaposvári Napok, Augusztus 20-i kavalkád, Szüreti Napok, Pünkösdi Fesztivál stb.)
Csegény P.-Kákai L. 2001
Az állampolgári részvételre vonatkozó válaszok megoszlása a három kutatásban (%) Kerekített adatok! Állítások Az emberekre nyugodtan rá lehet bízni az ügyek közvetlen intézését, még akkor is, ha nincsen elegendő szakértelmük Az átlagember jelentősen befolyásolja a helyi politikát Úgy érzem, meglehetősen tájékozott vagyok azokban a fontos politikai kérdésekben, amik a várossal kapcsolatosak Minden állampolgárnak egyforma esélyt kell adni arra, hogy befolyásolja a helyi politikát Az olyan embereknek, mint én, nincs semmi beleszólásunk abba, hogy az önkormányzat mit csinál Úgy gondolom, hogy az emberek járatosabbak a politikában és az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekben, mint én Politikai pártok nélkül nem lehet helyi demokrácia Civil szervezetek nélkül nem lehet helyi demokrácia
Egyetértés és teljes egyetértés
Elutasítás és teljes elutasítás
Pécs
Kaposvár
Szekszárd
Szigetvár
Szentlőrinc
Pécs
Szigetvár
Szentlőrinc
6
4
5
5
7
79
81
80
89
75
15
8
7
5
9
67
71
73
86
65
12
19
16
20
9
62
42
57
42
60
64
73
64
57
55
11
14
12
16
30
66
51
62
75
66
17
11
21
13
11
59
39
52
41
53
19
28
19
28
21
55
45
46
36
42
15
23
27
40
5
52
41
38
46
33
15
21
27
26
9
Forrás: Csegény P.-Kákai L. 2001; Kákai L. 2005.
Kaposvár Szekszárd
Az önkormányzati döntések kialakításában az alábbiak mennyire játszanak fontos szerepet? (1- szinte soha, 5 szinte mindig)
Polgármester Alpolgármester Önkormányzati képviselő Országgyűlési képviselő Helyi nagyvállalkozó Helyi média, helyi sajtó Szakszervezetek Szakmai Kamarák Gazdasági Kamarák Pártok helyi szervezetei Civil szervezetek Választópolgárok Képviselő-testület Szakbizottságok Jegyző Polgármesteri hivatal középvezetői Minisztériumok Gazdálkodó szervezetek Településrészi önkormányzatok* Kisebbségi önkormányzatok**
Pécs 4,57 4,27 3,87 4 3,46 3,44 2,32 2,46 2,59 2,52 2,27 2,34 3,66 3,44 3,66 3,45 4,1 3,44 3,23 2,97
Kaposvár 4,8 4,2 3,9 3,9 3,2 3,2 2,4 2,6 2,7 2,3 2,4 2,7 3,8 3,4 3,9 3,2 4,1 3,3 3,1 2,5
Szekszárd 4,19 3,83 3,57 3,63 3,22 3,22 2,2 2,5 2,5 2,6 2,2 2,4 3,7 3,5 3,6 3,1 3,7 3 2,5
* Pécsen 7, Kaposváron 2 településrészi önkormányzat alakult. **Pécsen 1994-ben 5, 1998-ban már 7, Kaposváron 1994-ben 1, 1998-ban 2, Szekszárdon 1994-ben 2, 1998-ban 3 nemzetiség szerzett jogot kisebbségi önkormányzat alakítására. Forrás: Csegény P.-Kákai L. 2001
A különböző tagsági viszonyban álló nonprofit szervezetek aránya, 2003 A különböző tagsági viszonyban álló nonprofit szervezetek aránya, 2003 %
37
40
30
17
20 12
11
10
6
7
6
5
0 i i il il ti il en at en at iv n iv n iv n z z za n c c tb n c kb a a a n e e i e e i g g e s g s e e y y b á á b á li b o sb ez el el és i, égb i, ség i, ségb ná dés ág ödé rv a a a m H öd s t z e o a t t i l rs k g kö sz km e km ve km ve űk O mű va zi za szöv za szö za szö Re tmű t tm b s s s ö t t t s tk áb is yi yü yü yü al ál go el ze g n eg eg á eg H z o em La rs gi N O Re
n= 53 022
Forrás: KSH 2005
A nonprofit szervezetek szektoron belüli kapcsolatai A mintát alkotó nonprofit szervezeteknek az országos nonprofit szervezetekkel létrejövő kapcsolatait, mint az alábbi ábrán is látható, leginkább az érdekegyeztetési kapcsolatok dominálják, és legkevésbé jellemző a támogatói kapcsolat. Mindezek ellenére a mintába bekerült 779 szervezet 31%-ának voltak érdekegyeztetési kapcsolata országos szervezetekkel. A második legjellemzőbb kapcsolat a pályázati együttműködés volt (219 szervezet, 28%). Támogatotti kapcsolatról a szervezetek 17%-a (130 szervezet tett említést), valamint 84 szervezet számol be arról hogy támogat valamilyen országos szervezetet. A megyei nonprofit szervezetekkel való kapcsolataik a vizsgált nonprofit szervezeteknek sokkal kevésbé voltak olyan egyértelműen letisztultak, mint az országos nonprofit szervezetekkel. Itt már a szervezettípus, a tevékenységtípus és bevételi jellegnek erősebb befolyása volt arra, hogy mely szervezeteknél, milyen típusú kapcsolatok váltak meghatározóvá. A megyei nonprofit szervezetekkel érdekérvényesítési kapcsolatban az összes szervezet 17%-a (131 szervezet), pályázati kapcsolatban 14% (109 szervezet) támogatói viszonyban 6% (48 szervezet) és támogatotti viszonyban pedig 5% (37 szervezet) állt. A helyi nonprofit szervezetek és a vizsgált nonprofit szervezetek kapcsolati hálója inkább az országos szervezetekkel kialakított mintára hasonlít. Jól látható, hogy az országos kapcsolatok után leginkább helyi kapcsolatokat alakítottak ki a vizsgált szervezetek és ezeknél sokkal alacsonyabbak a megyei szintű kötődések. Ez esetben is a vezető kapcsolat az érdekérvényesítés (20%, 158 szervezet), ezt követi a pályázói (16% 128 szervezet), majd a támogatotti (14% 109 szervezet) és végül a támogatói viszony (7% 52 szervezet). Forrás: Bartal A. M.-Kákai L.-Szabó I. 2005
A vizsgált szervezetek kapcsolati típusai az országos nonprofit szervezetekkel, szervezettípus szerint (a válaszok százalékában) alap ítvány ok (n=277) 60 40 egy esületek (n=294)
érdekkép viseletek (n=107) 20 0
szakszervezetek (n=42)
közalap ítvány ok (n=30)
köztestületek (n=22) p ály ázati
érdekegy eztetési
Forrás: Bartal A. M.-Kákai L.-Szabó I. 2005
támogatói
támogatotti
A vizsgált szervezetek kapcsolati típusai a megyei nonprofit szervezetekkel, szervezettípus szerint (a válaszok százalékában) alap ítvány ok (n=277) 30
20 érdekkép viseletek (n=107)
egy esületek (n=294) 10
0
szakszervezetek (n=42)
közalap ítvány ok (n=30)
köztestületek (n=22)
pályázati
érdekegyeztetés i
Forrás: Bartal A. M.-Kákai L.-Szabó I. 2005
támogatói
támogatotti
A vizsgált szervezetek kapcsolati típusai a helyi nonprofit szervezetekkel, szervezettípus szerint (a válaszok százalékában) alap ítvány ok (n=277) 30
20 érdekkép viseletek (n=107)
egy esületek (n=294) 10
0
szakszervezetek (n=42)
közalap ítvány ok (n=30)
köztestületek (n=22)
pályázati
érdekegyeztetés i
Forrás: Bartal A. M.-Kákai L.-Szabó I. 2005
támogatói
támogatotti
Van-e az önkormányzat és a civil szervezetek között valamilyen intézményes egyeztető fórum? A MeH vizsgálat adatai szerint Van Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község Összesen
db 10 12 38 100 160
Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község Összesen
11 13 24 100 148
Nincs
Összesen
% db % db 45,5 12 54,5 22 75,0 4 25,0 16 26,2 107 73,8 145 3,5 2798 96,5 2898 5,2 2921 94,8 3081 A KSH 2002-es felmérése szerint 47,8 12 52,2 23 72,2 5 27,8 18 11,0 194 89,0 218 3,5 2798 96,5 2898 4,7 3009 95,3 3157
Forrás: Szabó István 2000, 2001; Sebestény I. KSH, 2002: 121., Kákai L. 2004: 258.
% 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
Van-e az Önök városában/kerületében civilek által létrehozott fórum? Van-e az Önök városában/kerületében civilek által létrehozott fórum?
Van
83,4
16,6
Budapest
54,9
45,1
Megyeszékhely
74,6
25,4
Egyéb város
84,6
15,2
Község
0%
Nincs
20%
40%
60%
80%
100%
(Budapestn= 600, Megyeszékhely n= 306, Egyéb város n=714, Község n=901)
Forrás: Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, 2000, 2001
A kerekasztal megszűnésének lehetséges okai Forrás: Kákai L. 2004 A létrejövő szerveződés lehetséges szervezeti és működési formájának meghatározása. A laza konföderáció hívei a függetlenség megőrzésének fontosságát hangsúlyozták, amelyben az önkéntes részvétel, a ki és belépés szabadsága megakadályozza a beolvadás veszélyét, amit alkalmanként a vezetők és vezetőségi tagok rotációs választása egészíthet ki. A jogi forma mellett érvelők elsősorban azt emelték ki, hogy jogi keretek nélkül egy szervezet nem tud valódi munkába kezdeni, hiszen még a bankszámlanyitás is bírósági bejegyzéshez kötött, e nélkül viszont már a működésük kezdetén elesnek a lehetséges forrásoktól. Hiányos a szervezetek közötti összhang, amely lehetővé tenné egy széles együttműködés megvalósulását. A civil szervezetek inkább riválisnak tekintik egymást a támogatási források megszerzése körüli küzdelemben, ahelyett, hogy a közös fellépés lehetőségeit kiaknáznák. A civil szervezetek oldaláról nézve akadályt jelent a kellő professzionalizmus hiánya. Hiányzik a közös fellépés felismerésének igénye, ami elsősorban az egyéni lobbi eredményességébe vetett „vak” hit továbbélésének köszönhető. Nem utolsó sorban hiányoznak azok az egyéniségek, akik képesek lennének „arculatot” adni a formálódó szervezeteknek, vezető szerepre szert tenni, összefogni az azonos „körbe” tartozókat. Az önkormányzatok „ellentmondásos” helyzete. Erre jó példa, hogy az önkormányzatok nemcsak intézményfenntartók, hanem egyben forráselosztók is, tehát a feladatellátás tekintetében az önkormányzatok riválisai lehetnek a civil szervezeteknek.
