A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM Tudományos Nap, 2014. április 4.

A civil társadalom szerepe a demokráciában „Bevezetés” a civil társadalomba

Sebestény István [email protected]


Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól. Tudományosan: „A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető – a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.” Anthony Giddens A társadalom kifejezés a „társ” szóból született a latin societas („társadalom”) mintájára, amely a „társ” jelentésű socius szó származéka. Wikipédia


Hogyan alakult ki?


Mi a civil társadalom?

Általánosan: A polgár – az állampolgár – azonban nem pusztán egyén, individuum, hanem egy nemzet és egy társadalom tagja is. Különféle közösségekben vesz részt, amelyek együttesen alkotják a civil – vagy polgári – társadalmat. A polgár tehát nem magányos Robinson, aki pusztán az egyéni jogai és kötelességei alapján cselekszik, hanem egyben közösségi lény is, utóbbi esetben tehát a civil társadalom része.

Tudományosan: A civil (polgári) társadalom a modern államtól független, a közéletközpontú, szabadon cselekvő polgárok – egyének és csoportok – világa.


A társadalom két részre oszlik

a) A magántársadalomra, amely a privát cselekvések terepe. (Ideértve az egyén mindennapi életét, a családot, a kulturális és szabadidős tevékenységet is.) b) A civil társadalomra, amely a polgárok közéleti tevékenységeit foglalja magába. (Ideértendő a döntésbefolyásolás, az egyesületek, alapítványok, szakszervezetek, mozgalmak, a sajtó és az állampolgári kezdeményezések terepe.) A társadalomnak ez az a szférája, amely az állam feletti ellenőrzést gyakorolja. A civil társadalom nem önmagában, hanem az államhoz való viszonyában értelmezhető. A civil társadalom és az állam egymással szimbiózisban létezik. Nincs állam – mármint demokratikus állam – független civil társadalom nélkül, s nincs független civil társadalom sem állam nélkül. Fricz Tamás


A civil társadalom történeti „kialakulása” • 18. századig az állam és a civil társadalom forgalma nem válik szét. A társadalom, a gazdaság, a kultúra felolvadt az államban, az állam volt a meghatározó, a társadalom pedig az alárendelt. • A kapitalizmus előretörése, a polgárság kialakulása, a vállalkozás függetlensége az államtól – a civil társadalom leválása az államról. • A kormányzás elválása a civil társadalomtól. A civil társadalom eszméje az elnyomással szemben. A hatalommegosztás – törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás – fontossága (Montesquieu) • A vállalkozás szabadsága, az állam ne szólhasson bele. • 19. századra a polgári forradalmak, változások következtében a civil vagy polgári társadalom létjogosultságot nyert. Elfogadottakká váltak az emberi és állampolgári jogok. • Az állam és a gazdaság kettőssége. A civil társadalom megegyezik a polgári (burzsoá) társadalommal, azaz ez a szféra a gazdasági emberre, a vállalkozóra épül.


A civil társadalom történeti „kialakulása”

• Hegel: A polgári társadalom több a gazdaságnál. Beletartoznak a társadalom legváltozatosabb közintézményei is. A polgári társadalom nem más, mint közvetítő közeg, amelyben az egyén képes felfogni, észlelni, megélni a közösséget, a társadalmat és a nemzetet, és ezáltal eljut az államig. • A polgári társadalom híd az egyén és az állam között. A vállalkozó egyén és a közösségben gondolkodó polgár kettőssége. • Megjelenik a polgár két vonása: •a) burzsoá, a gazdasági polgár, tulajdonos vállalkozó •b) a citoyen, állampolgár, honpolgár, közösségi lény. Ez utóbbiak alkotják a modern értelemben vett civil társadalmat. Így alakul ki az állam, piac és a civil társadalom hármassága.


A civil társadalom funkciója

Elsődleges funkciója éppen az, hogy az állam morális kontrollját adja, az államot korlátozza hatalma kiterjesztésében, illetve együttműködjön vele a demokratikus játékszabályok betartása, a közjó megteremtése érdekében. A civil társadalom az önmagában vett demokrácia: a demokrácia csak a jól működő civil társadalom által teremtődhet, illetve a demokrácia nem más, mint egy jól tagolt, erkölcsi és normatív alapokon álló civil társadalom megtestesülése az államban. Stabil és tartós demokrácia csak ott fejlődhet ki, ahol egy jól kiépített, tagolt, intézményesedett civil társadalomra épül fel egy demokratikusan működő, erkölcsi normákat betartó állam. Az alap tehát a civil társadalom, amely azonban nem sokra jutna a közjó iránt elkötelezett, demokratikus jogállam nélkül.


Mi a demokrácia? A demokrácia görög eredetű szó, a démosz (nép) és kratein (uralom) szavakból jött létre. A demokrácia lehet a) többségi demokrácia b) arányos demokrácia c) közvetlen (részvételi) demokrácia d) közvetett (képviseleti) demokrácia


A háromszektorú társadalmi rendszer

Állami

Üzleti

szektor

szektor

Civil társadalom


A civil társadalom és a nonprofit szektor meghatározása

Állami szektor

Magán szféra Nonprofit szektor

Civil társadalom


A nonprofit szektor definíciójának elemei

• • • • •

Intézményesültség Kormánytól való függetlenség A profitszétosztás tilalma Önkormányzatiság Önkéntesség, öntevékenység


A nonprofit szektor a háromszektorú gazdaságban

Állami

Üzleti

szektor

szektor nonprofit gazdasági társaságok (KHT)

Közalapítványok, köztestületek

Nonprofit szektor

Önkéntes biztosító pénztárak

SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM Tudományos Nap, 2014. április 4. A nonprofit szektor szűkebb és tágabb értelmezése

A „civil szervezet” fogalma


A civil szervezetek funkciói

• • • • • • • • •

közjavak, közszolgáltatások biztosítása speciális és részigények kielégítése állami közintézményrendszer támogatása szolidaritás, jótékonyság érdekegyesítés, érdekérvényesítés és –képviselet társadalmi ellenőrzés a hatalom felett önálló közösségi „ügyintézés”, közéleti aktivitás közösségépítés, közösségi rekreáció önkifejezés, tenniakarás terepe


Az állami szféra és civil társadalom közötti különbségek (ellentét párok)

Állami szféra képviseleti demokrácia paternalizmus változó és komplex érdekrendszer eredmény-orientált hivatali bürokrácia, formalitás bonyolult döntési mechanizmus kiszámíthatóság, lassú reagálás financiális korlátok szabálykövetés felelősség

Civilek részvételi demokrácia függetlenség állandó és homogén érdekrendszer érték-orientált rugalmasság, informalitás ad hoc jellegű döntések bizonytalanság, gyors reagálás humán erőforrás korlátok célkövetés elkötelezettség


Végezetül a demokráciáról… „Nem értek egyet önnel, de akár az életemet is adnám azért, hogy ön elmondhassa a véleményét.” Voltaire (?)

„A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma – nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik.” Sir Winston Churchill


Köszönöm a figyelmet!

Sebestény István

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

Recommend Documents