Szinergia. Egyesület. Helyi termék értékesítése és előállítása a Szentlőrinci és Szigetvári kistérségekben

Szinergia Egyesület

2011

Helyi termék értékesítése és előállítása a Szentlőrinci és Szigetvári kistérségekben

Szinergia Egyesület [2011] 1. Bevezető Szinergia Egyesület – Szentlőrinci és Szigetvári Kistérségek Helyi LEADER Akciócsoportja A Szinergia LEADER Egyesület egy nonprofit szervezet, amely az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 keretein belül, a DélDunántúl Régió Szentlőrinci és Szigetvári kistérségeinek 66 települését segíti abban, hogy a bennük rejlő lehetőségeket felismerve, kihasználva a térség, az ország, illetve Európa felemelkedő települései között tarthassák számon magukat. Az egyesület közgyűlése jelenleg 186 tagú, melyet önkormányzati-, civil- és vállalkozói szféra képviselői alkotnak. A mindennapi működést 13 fős elnökség, 5 fős ellenőrző bizottság valamint 9 fős munkaszervezet biztosítja illetve ellenőrzi. Egyesületünk

a

vidékfejlesztésben

új

lehetőségét

kínáló

közösségi

kezdeményezések, a vidék gazdasági fejlesztése érdekében életre hívott programok megvalósulásának elősegítésére alakult, azzal az elsődleges céllal, hogy térségeink további leszakadását megállítsa. Az egyesület a LEADER program megvalósulásakor a Szigetvári és a Szentlőrinci kistérségekben élő emberek kreativitását kamatoztatva, egy-egy térség vagy település kihasználatlan adottságainak feltárását végzi. Helyi kezdeményezésekre létrejövő, a kistérség fejlesztését együtt megvalósítani kívánó helyi szervezetek, intézmények, önkormányzatok és vállalkozások összefogását ösztönzi. A Szinergia Egyesület által kidolgozott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása

egyszerre

szolgálja

a

jövedelemtermelési

lehetőségek

feltérképezését és támogatását, a települési vonzerő és népességmegtartó képesség megőrzését.

2

Szinergia Egyesület [2011] Településeink

sok

esetben

eltérő

adottságokkal,

lehetőségekkel,

rendelkeznek, de problémáik mégis közösek. Az egyesület keresi a megoldásokat a térség súlyos problémáira. A helyi problémák közül egyik legszembetűnőbb folyamat az ország minden hasonló jellemzőkkel

rendelkező

településein,

térségeiben

is

megfigyelhető.

Mindennapjainkban érzékelhető hogy, a települések által magukba hordozott lehetőségeket nem, vagy egyre kisebb arányban használják ki az ott élők. Sokan tudomást szereznek ugyan róluk, de nem értékelik megfelelő szinten ezeket, illetve a napjainkban sokan nem is érdeklődnek e kiaknázatlan, és feledésbe merült lehetőségek iránt. Ezek a lehetőségek nem mások, mint az egyes emberekben, közösségekben, és közvetlen környezetükben levő értékek, amelyek az utóbbi évtizedekben kiszorultak mindennapjainkból. Egyesületünk e folyamatok irányának megfordítására vállalkozott azzal, hogy az alapfeladatai területének kijelölt LEADER térség településein felkutatja a feledésbe merült, meglévő, és kialakulóban lévő helyi értékeket. A folyamat talán egyik legfontosabb, de legnehezebben elérhető eleme ezeknek az értékeknek mindennapjainkba való visszavezetése. Ennek a kiemelt célnak az elérése

érdekében

egyesületünk

mindenek

előtt

a

hétköznapokhoz

legközelebb álló helyi értékeket, vagyis a helyi termékeket igyekszik feltárni és újfent a lehető legtöbb helyi és távolabbi ember számára bemutatni, vásárlását, használatát nyílván valóvá tenni, illetve ennek révén a termék előállítóinak megélhetését megkönnyíteni. E feladatunk egyik kiinduló pontja jelen elemzés ami a szentlőrinci és a szigetvári térség 66 településén élő mintegy 3000 lakos és a térség közvetlen környezetében élők szükségleteinek, képességeinek, a helyi termékekhez való hozzáállásának vizsgálatával igyekszik a fentiekben vázolt rossz irányú folyamatok jövőbeni hatásait előrevetíteni, illetve az ezekkel szemben felállított célokat egyértelműsíteni, valamint az azok eléréséhez szükséges eszközöket, módszereket, és elvégzendő feladatokat felvázolni.

3

Szinergia Egyesület [2011] 2. Általánosságban a helyi termékekről Mi a helyi termék? Helyi terméknek tekintjük – a termék helyhez kötöttségét és tájjellegét hangsúlyozva – a helyben megtermelt vagy összegyűjtött alapanyagokból, helyben kialakult eljárások (receptek) alkalmazásával, többnyire kisüzemi keretek között előállított, esetleg csomagolásukban is helyi anyagokat, helyi kulturális elemeket felhasználó - ily módon a hely sajátosságait megjelenítő termékeket. Másrészről a helyi munkaerővel a helyi – kb. 50 km sugarú körön belüli – lakossági igényeket kielégítő termékek sorolhatók ebbe a körbe. A helyi erőforrások megőrizve hasznosítása, a hozzáadott érték helyi munkaerő általi növelése, a szállítási költségek csökkentése, az egészséges, ellenőrzött eredetű – közvetlenül az ismert termelőtől vásárolt - termékek fogyasztási szerkezetünkben való növekedése, a helyi kulturális elemek megőrzése, a térségi összetartozás erősítése képviselik az ökoszociális értékeket. Helyi termékek csoportosítása

Élelmiszerek Feldolgozás nélküli élelmiszerek

Feldolgozott élelmiszerek

Növényi eredetű termékek:

4

gyümölcs (szőlő, alma, dió, cseresznye ...)

gabona őrlemény (búzaliszt, rozsliszt)

zöldség (paprika, káposzta, burgonya …)

tésztafélék, pékárú, sütemény

vadon termő termékek (gomba, erdei gyümölcs )

sajtolt vagy préselt olajak

gyógy- és fűszernövények

savanyúság

Szinergia Egyesület [2011]

konzervált zöldség, gyümölcs aszalt gyümölcs fűszerek, tinktúrák Állati eredetű termékek: tojás

húskészítmények (szalámi, szalonna …)

tej (tehéntej, kecsketej)

tejtermékek (sajt, túró, vaj, tejföl …)

tőkehús

méz, méhészeti termékek

baromfihús

Készétel különlegességek (mézeskalács, kenyérlángos …) Ásványvíz, szikvíz Alkoholos italok (pálinka, bor …)

Nem élelmiszerként hasznosított mezőgazdasági termékek: kertészeti termékek (virág, palánta, facsemete …) tűzifa

Kézműves termékek

5


Fából készült termékek (faműves termékek, asztalos termékek, kádár termékek …) Kőből készült és kőműves termékek (kemence, kőedény, főfaragás …) Vasból készült termékek (öntött- és kovácsoltvas) Kerámia és üvegműves termékek (fazekas termékek, üvegfestés, cserépkályha …) Textilipari termékek (fonás, szövés, kézimunka, selyemfestés, viseletkészítés …) Fonott termékek (csuhé, szalmafonat, vesszőfonat …) Virágkötészeti termékek (koszorú, virágkompozíció …) Viaszból, faggyúból készült termékek (viaszgyertya, szappan …) Egyéb dísztárgyak (festett tojás, szaru tárgy …)

Miért jó a helyi termék? –

Hozzájárul

a

térségben

élők,

a

termékek

előállításába

és

értékesítésébe bekapcsolódó lakosok megélhetésének, a helyi foglalkoztatás és a térségi jövedelemtermelő képesség növeléséhez. –

Az egészséges, környezetbarát termékek fogyasztásán keresztül javítja a lakosság életminőségét.

–

Programot, ajándéktárgyakat biztosít a térségbe látogató turisták számára, ezzel javítja a térség turisztikai kínálatát és növeli

a

turisztikai jövedelmeket. –

Hozzájárul a térség arculatát formáló, a térséggel azonosítható szimbólumrendszer erősítéséhez.

6

formálásához,

a

térség

önazonosságának

Szinergia Egyesület [2011] A fenti előnyök érvényesülésének feltétele azonban, hogy a termék valós fogyasztói igényeket elégítsen ki, kifogástalan minőséget képviseljen, beazonosítható legyen a helyi sajátosság, valamint elérhető áron, a lakóhely / turisztikai desztináció közelében lehessen beszerezni. Megoldások, melyek a helyi termékek értékesítésében alkalmazhatók A helyi termékek értékesítési lehetőségeit nagymértékben meghatározzák speciális mivoltuk, illetve az ebből adódó minőségi és mennyiségi jellemzőik. Így pl.:

-

Ellentétben

a

tömegtermékekkel,

ezeket

a

termékeket

a

különlegességük miatt keresik. Fontos a minőség és a minőség állandóságának biztosítása. A megfelelő minőség eléréséhez egy kialakított és ellenőrzött minőségbiztosítási eljárás, vagy egy minőségbiztosítási rendszer alkalmazása szükséges. -

Speciális alapanyaguknak köszönhetően, valamint a feldolgozó technikák miatt, e termékek mennyiségi tulajdonságai eltérnek a nagyipari

termékektől,

mivel

kisebb

mennyiségben

kerülnek

előállításra. Ennek megfelelően a kiszerelés is kisebb. -

A helyi termék identitással bír, így alkalmas arra is, hogy a térséget népszerűsítse. Az adott régión kívüli értékesítés pedig gazdasági bevételt is hoz a térségnek. Ezért célszerű néhány termék előállítását olyan szintre fejleszteni, hogy abból jusson a térségen kívüli piacra is.

A termékek zöme esetében azonban az értékesítés is lokális (50 km sugarú körön belül) szinten történik. A földrajzi közelség miatt a csomagolás is lehet egyszerűbb. A

helyi

termékek

értékesítése

akkor

ideális,

ha

szolgáltatással

(turizmussal) együtt valósul meg, ha érvényesül a szinergiahatás.

7

Szinergia Egyesület [2011] 3. A termékek származási helye, a két kistérség területe A térség bemutatása

Szentlőrinci kistérség

Szigetvári kistérség

8


A szigetvári kistérség a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megye nyugati részén található. Természet földrajzilag az északi területei a Dél-Zselic, déli részei pedig a Dráva-mellék kistájhoz tartoznak. A kistérség központi részén, a Zselic kistáj déli határvonalán helyezkedik el Szigetvár, az egyetlen város a térségben. A kistérség területe 669 km 2, és a megye kb. 15%-t teszi ki. Határos a szentlőrinci, kaposvári, barcsi, sásdi és sellyei kistérségekkel. Közvetlenül

nem

leghátrányosabb

a

határ

helyzetű

mellett

található,

kistérségei

között

mégis tartják

az

ország

számon.

A

legközelebbi horvát határátkelő Barcsnál található, ami Szigetvártól 30 kmre fekszik. A térség országhatárhoz való közelsége nem előnyként jelenik meg, hanem az országon belüli periférikus helyzetét erősíti. A településszerkezetet tekintve magas a zsáktelepülések száma, aránya ami tovább ront a hátrányos helyzeten, hiszen ebből adódóan rosszak a közlekedési feltételek, ez pedig megnehezíti a munkába járást, a szolgáltatások

elérését.

Ezekre

a

településekre

a

távolsági

buszközlekedés is igen ritka, főleg a hétvégi napokon. A kistérség messze helyezkedik el a fővárostól és a nagyobb forgalmi csomópontoktól. A környező megyeszékhelyek, Pécs, illetve Kaposvár a zsáktelepülésekről nehezen érhetőek el, viszont a 6-os és a 67-es főközlekedési út mellett lévő települések már jobb forgalmi helyzetben vannak.

A

legközelebbi

Balatonlellénél található.

9

autópályára

való

csatlakozási

lehetőség

Szinergia Egyesület [2011] 1. táblázat. Szigetvári kistérségre vonatkozó általános adatok

2

Terület (km )

669

Lakónépesség (fő, 2009. 01.01.)

26 459

Kedvezményezett térség

Igen

Mérték szerint

Hátrányos helyzetű

Nem

Leghátrányosabb helyzetű

Nem

Komplex Program

Igen

Települések száma Jogállás szerint

46 Város

1

Község

45

Kedvezményezett települések száma

Típus szerint

44

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

44

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott

44

Forrás: KSH

A térség negyvenhat települést foglal magába, ahol nagyjából 27 000 ember él, a települések közül a legnagyobb Szigetvár, melynek 10 900 fő a népessége. Nagyon jellegzetes ezen a területen - ahogy egész Baranya megyében - az aprófalvas településszerkezet, mely a gazdaság, foglalkoztatottság, szociális hálózat minden szegmensére kihatással van.

10

Szinergia Egyesület [2011] A szigetvári kistérséget az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége között tartják számon. Az LHH program célja, hogy az ország lakosságának

10%-át

magába

tömörítő

legrosszabb

helyzetű

kistérségeket komplex fejlesztési programokkal segítse. Az említett településszerkezeti sajátosságok mellett általában, az alacsony gazdasági aktivitás, a magas munkanélküliség, és az alacsony iskolai végzettségűek magas aránya ezeknek a térségeknek jellemzője és komoly hátránya egyben. A fejlettségbéli különbségek csökkentésének eszközei többek között a munkaerő-piac helyzetének javítását célzó különböző pályázat kiírások, amelyek a foglalkoztatást segítik elő. A szentlőrinci kistérség 2004-ben jött létre, korábban a pécsi kistérséghez tartozott. A terület a Dél-Dunántúli régió délnyugati részén helyezkedik el, Baranya megyében. Nyugat felől a szigetvári, délről a sellyei, északról a sásdi, keletről pedig a pécsi kistérség határolja. Kiterjedése 271 km2 (Baranya megye területének 6,11%-a), lakossága 15 231 fő. Húsz települést foglal magába, a központi település, az egyetlen város, Szentlőrinc. Nem

határmenti

terület,

határátkelőhelyek

találhatók

Horvátország

irányába, nagyjából azonos távolságban. Közúton Barcs 45 km-re, Drávaszabolcs 41 km-re fekszik Szentlőrinctől. Ebben a térségben is jellemző a felszabdalt településszerkezet, a települések nagy része 500 fő alatti apró-, illetve törpefalu. Több zsáktelepülés is megtalálható itt, melyek általában a térség perifériáján helyezkednek el. A 7000 ember lakhelyét biztosító város a térség központi helyét települését jelenti, ennek ellenére a megyeszékhely – elsősorban közúton, vasúton való könnyű megközelíthetősége miatt, a kisfalvak lakosai közül nagyarányú munka és vásárlóerőt, valamint diákságot „szív el a városból”.

11

Szinergia Egyesület [2011] A falvak lakói tehát - Pécs közelsége révén – elsősorban nem a kisvárost keresik fel a szükséges javakért, hanem a megyeszékhely felé áramlanak. A szentlőrinciek nagy része a megyeszékhelyen dolgozik. Érdekes, hogy a kilencvenes évek előtt mégis a Pécshez való közelsége révén kezdett fejlődni a város, amikor a pécsi bányászok, nagyvállalati dolgozók számára új panelépületeket építettek a városban, vagy amikor MÁV dolgozókat telepítettek le a városban. Ebből fakadóan a pécsi, fejlettebb kistérséggel

való

érintkezése

kedvezőbb

és

kevésbé

kedvező

folyamatokat egyaránt kivált. Egyik ilyen előnyös hatás a közlekedési lehetőségek fejlettsége, ami elemzésünk alapján is legtöbb ember számára mérvadó a szükségletek kielégítése, termékvásárlási hajlandóság tekintetében. A

kistérség

legfontosabb

közlekedési

tengelye

a

6-os

számú

főközlekedési útvonal, mely a térséget és magát Szentlőrincet is kettészeli. Szentlőrinc fontos vasúti csomópont, két vasúti mellékvonal ágazik le a városnál a Pécs-Budapest fővonalról. A távolsági buszjáratok minden települést érintenek, a vasúti közlekedésnek hat kistérségi állomása van.

12


2. táblázat. Szentlőrinci kistérségre vonatkozó általános adatok

2

Terület (km )

270

Lakónépesség (fő, 2007. dec. 31.)

15407

Kedvezményezett térség

Igen

Mérték szerint

Hátrányos helyzetű

Igen

Leghátrányosabb helyzetű

Nem

Komplex Program

Nem

Települések száma Jogállás szerint

20 Város

1

Község

19

Kedvezményezett települések száma

Típus szerint

15

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

15

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott

15

Forrás: KSH

13


4. A Szentlőrinci és a Szigetvári kistérségek helyi termék kínálati oldalának vizsgálata A helyi termékek előállítói A

helyi

termékek előállítóinak

körét

a

szentlőrinci

és

a

szigetvári

kistérségekben a Kaptár Egyesület, a Zöld Völgyért Egyesület és tagjaik segítségével mértük fel. Egyesületünk által megkérdezett termelők maguk is megjelöltek a térségben más helyi termék előállítókat. Így jelenleg 89 kistermelő és kézműves szerepel listánkon, melyet folyamatosan bővítünk. A megkérdezett helyi termelők zömében középkorúak. Többségükben férfiak, de a különbség nem számottevő. 3.

táblázat a megkérdezett helyi termék előállítók demográfiai jellemzőik

szerinti megoszlását mutatja

nemek életkor

Összesen nő

férfi

X – 29

7

2

9

30 – 39

14

17

31

40 – 59

20

26

46

60 – X

1

2

3

Összesen

42

47

89

Forrás: saját elemzés

14

Szinergia Egyesület [2011] A megkérdezett helyi termék előállítók közül a legtöbben legális keretek között végzik tevékenységüket. Legnagyobb százalékban őstermelői és az egyéni vállalkozói formát választják. Az őstermelők a legtöbb esetben a családtagokat is bevonják a vállalkozásba. Abból adódóan,hogy sokan főállásuk mellett, jövedelmük

kiegészítéseként

foglalkoznak

kézműves

munkájukkal

az

adószámot igénylő természetes személyként nyilvántartottak aránya is meghatározó a megkérdezett kézművesek körében. Felmérésünk szerint a hobby termelők száma is viszonylag magas, míg társas vállalkozási forma fordul elő a legritkább esetben a térségbeli helyi termelők között.

4. táblázat a megkérdezett helyi termék előállítók számát mutatja vállalkozási forma szerint

Vállalkozási forma

fő

%

őstermelő

25

28

egyéni vállalkozó

22

25

hobby

13

15

adószámmal rendelkező természetes személy

23

25

kft.

4

5

bt.

2

2

Összesen

89

100


15

Szinergia Egyesület [2011] A szentlőrinci és a szigetvári kistérségben – a fentekben említett -

két

szervezet köré koncentrálódnak a helyi termelők. A Zöld Völgyért Egyesület 2003-ban alakult, a térségi helyi termék előállítókat segíti termékeik értékesítésében. Internetes honlapján működteti a „telekosár” szolgáltatását, ahol bárki rendelhet helyi termékeket. A Kaptár Egyesület kézműves mesterei hosszú

évek óta foglalkoznak a

oktatásával,

népszerűsítésével,

hagyományos

valamint

népi kismesterségek

vásárokon

való

szervezett

megjelenés segítése révén a termékek értékesítését is segíti. Tevékenységük központja a Magyarlukafai Néprajzi Műhely.

5. táblázat a megkérdezett helyi termék előállítók településük szerinti megoszlását tartalmazza Helyi Település

termék előállítók

Helyi Település

száma

termék előállítók

Helyi Település

száma

termék előállítók száma

Almamellék

2

Gyűrűfű

2

Korpád

1

Almáskeresztúr

2

Helesfa

2

Magyarlukafa

12

Bicsérd

5

Hetvehely

1

Mozsgó

3

Boldogasszonyfa

4

Hobol

1

Nagypeterd

1

Boda

2

Ibafa

1

Nemeske

1

Bükkösd

8

Karácodfa

1

Pécsbagota

1

Cserdi

2

Kán

2

Szentlászló

7

Csertő

1

Kisdobsza

3

Szentlőrinc

8

Gyöngyfa

1

Szigetvár

15


16


A Szentlőrinci és a Szigetvári kistérségek helyi termékei A felmérés alapján a szentlőrinci és a szigetvári kistérségben a helyi termék választékot az alábbi táblázat mutatja.

Élelmiszerek Feldolgozás nélküli élelmiszerek

Feldolgozott élelmiszerek

Növényi eredetű termékek gyümölcs – alma, szőlő, meggy, dió, gabona őrlemény – búzaliszt, rozsliszt cseresznye, körte, szilva zöldségek – paprika, paradicsom, karfiol, konzervált zöldség, gyümölcs – levár, káposzta,

burgonya,

saláta,

retek, gyümölcslé, savanyúság

fokhagyma, zöldhagyma, vöröshagyma erdei termékek – gomba, erdei gyümölcs

kenyér, pékárú

gyógy és fűszernövények – bazsalikom, sajtolt borsmenta,

édeskömény,

vagy

préselt

olajak

–

bio

fodormenta, tökmagolaj

izsóp, lestyán, oregano, petrezselyem, tárkony, zsálya, levendula gabona – bio búza, bio tönköly búza,

mézeskalács

mák Állati eredetű termékek tojás

tejtermékek – kecskesajt, sajt, vaj, túró, tejföl

17


tehéntej, kecsketej

méz, méhészeti termékek

tőkehús, baromfihús

húskészítmények

Nem élelmiszerként hasznosított mezőgazdasági termékek – virág, palánta, facsemete, tűzifa, balkon növény Alkoholos italok – pálinka, bor Kézműves termékek Fából készült termékek – fa játékok, fa Kerámia és üvegműves termékek – használati tárgyak, kerti bútorok, rönk fazekas bútorok

termékek,

üvegfúvás,

üvegfestés, cserépkályha, tűzzománc

Textil ipari termékek – viseletek, csipke, Fonott termékek – csuhé díszek, fonott falvédő, ágytakaró, nemezelt termékek

kosár, szalmafonat

Viaszból, faggyúból készült termékek – gyertya, szappan Egyéb dísztárgyak – levendulás párna, festmény, grafika, bőrdíszmű, gyöngy ékszerek, fémgravírozás, scrinshow.

A fenti termékek közül a bor, a méz, a kosarak, a fafaragványok, a gyümölcsök és a zöldségek a térség termékkörének meghatározó elemei. Ezek, a térségre jellemző egyediséggel előállított, azonban nyílván valóan nem országosan egyedülálló termékek egy-egy előállítóhoz kapcsolódó, de unikális, a térséggel összeforrt termék a bio tökmagolaj, a kecsketejből készült szappan és a fémgravírozás. A különböző termelők, kézművesek által előállított termékek közötti kapcsolat, az úgynevezett termékkapcsolás nem jellemző. Egyes termelők viszont többféle terméket is előállítanak. A méhészek esetében a mézen kívül megjelenik a propolisz, a virágpor, a viaszgyertya. A

18

Szinergia Egyesület [2011] pékek kínálatában a kenyéren kívül különböző péksütemények is szerepelnek. A kézművesek nagy része többféle mesterséget is művel. A helyi termékek jelenlegi értékesítése 6. táblázat a térség helyi termékei értékesítését mutatja a termelők válaszai alapján

Értékesítés

Eset

%

Háznál

63

52

Piacon

10

8

Helyi boltban

4

3

Interneten

18

15

Alkalmi vásárokon

27

22 Forrás: saját elemzés

1. diagram a helyi termékek jelenlegi értékesítésének megoszlása


19


A helyi termékek előállítói termékeiket jellemzően háznál értékesítik. Ezt követően az alkalmi vásárokon való értékesítés a jellemző, de az internetes értékesítés is nagy számban fordul elő. A piacokon és helyi boltokban való értékesítés nem jelentős a térségben. Elemzésünk egyik legfontosabb szempontjához érve, az eredményekből – a megkérdezett száz termelő alig 15%-a értékesíti helyi boltokban, piacokon termékeit - egyértelműen kitűnik az, hogy miért szorultak ki mindennapjainkból a házilag, hagyományos módon készült termékek. E termékeknek az értékesítési feltételei bonyolultabbá váltak az elmúlt időszakban, amellett, hogy előállításuk is igen idő és költségigényes. Másképpen fogalmazva a házilag előállított, értékesítésre szánt termékek köre, illetve mennyisége bár csökkent, emellett a fennmaradt termelők egyre távolabb kerültek az értékesítési

lehetőségektől,

így

fogyasztóiktól

is.

Egyszerűbben

fogalmazva, a fennmaradt hagyományos kistermelői előállítás mellett kitartó termelők, és ezzel együtt termékeik versenyképessége manapság meglehetősen alacsony. Erre kell megoldást találni a hétköznapi értékesítési feltételek megteremtésével, vagy legalábbis a jelenlegi nehézségek áthidalásában való segítésével. A versenyképesség fokozása érdekében előtérbe kell hozni a minőséget, amely igénynek ha kis mértékben is de, egyesületünk látókörébe került fejlesztések eleget tesznek. Ez abban is megmutatkozik, hogy a létrehozott, illetve tervezett önálló, vagy egyéb jellemzően turisztikai szolgáltatáshoz kapcsolódó termék előállítók egyre több engedélyköteles terméket állítanak elő, ami egyben minőségi előírásoknak való megfelelést is tanúsít. A kézműves termékek estében a minőség elismerését jelzi a zsűrizés. A válaszok alapján a kézművesek fele zsűrizteti munkáit. Ettől eltérően azonban az élelmiszerek esetében csak és kizárólag azoknak a

termelőknek

van lehetősége

a mindennapi

fogyasztókhoz elérnie, akik a nagyüzemi előállítás feltételeit tudják megteremteni. Akik ezt létre is tudják hozni, olyan mennyiségű

20

Szinergia Egyesület [2011] értékesítést kell, hogy elérjenek, ami ennek a befektetésnek az árát meg is hozza.

Ilyen termelő mindössze 5-10 létezik a kistérségben, ami a

lakossászámhoz mérten jelentéktelen.

Ebből is egyértelműen kitűnik,

hogy szükség van egy a lakosságot, helyi intézményeket ellátó helyi termelői körre, akiknek termékeinek minősége egy a helyi

minősítési

kritériumoknak megfelelő védjegy által van biztosítva. Ez a jelenlegi feltételekkel a fenti okok miatt csak keveseknek sikerülhet.

Az

értékesítési nehézségek oka természetesen a fizetőképes kereslet hiánya is egyben, amit azonban nagymértékben az információ hiánya okoz, e szempontokat tárgyalja elemzésünk következő fejezete. Mindezek ellenére a meglévő termékkörre vonatkozó felmérésünk eredményeként jól látható, hogy helyi termékeik minősége a kiválóhoz közelít. Ötfokozatú skálán négyesnél rosszabb minősítést egyik termék sem kapott. A fogyasztók és az előállítók értékítélete szerint a térség helyi termékei kiváló minőséggel rendelkeznek.

21


5. A Szentlőrinci és a Szigetvári kistérségek helyi termék keresleti oldalának vizsgálata A helyi termékek térségi felvevőpiacának elemzése A helyi termék jellegéből adódóan az értékesítés alapvetően az előállítás helyétől 50-60 km-es körön belül zajlik. A térség adottsága, hogy a térségközpontoktól – Szentlőrinc, Szigetvár – számított 50 km-es körön belül a kistérség településein kívül a megyeközpontok – Pécs, Kaposvár – is megtalálható. Valamint Horvátország határa 40 km-en belül elérhető. A kereslet mennyiségi és minőségi oldalainak felméréséhez 180 fogyasztót kérdeztünk meg. A megkérdezettek véleménye nem csak a szűkebb térségen belüli, hanem az 50 km-es körön belüli fogyasztói vélemények piaci jellemzőiről is képet ad. A keresleti oldal vizsgálatának alapjául szolgáló fogyasztói mintában a megkérdezettek férfi- nő aránya nem tér el kimagaslóan. A válaszadók többsége középkorú 31-55 év közötti, a megkérdezettek negyede 30év alatti, míg közel 15%-ka 56 év feletti. Ezek alapján a felmérés nem képezi le a teljes lakosságot, azonban a nemek hasonló arányát figyelembe véve, valamint, hogy a többség családfenntartóként válaszolt kérdéseinkre, elmondható, hogy az alapvető keresleti oldalt jellemző tendenciák megfigyelhetőek. 7. táblázat a megkérdezett fogyasztók összetétele

Fő

Életkor(ÉV)

Fő

Férfi

80

15-30

46

Nő

100

31-40

39

Együtt

180

41-55

68

Nemek

22


56-70

26

71-99

1 Forrás: saját elemzés

A válaszokból levonható következtetések valóságalapját, az alacsony összlétszám ellenére tovább erősíti, hogy a kisvárosi – Szentlőrinc, Szigetvár – és a falusi lakosok közel azonos súllyal jelennek meg a megkérdezettek között.

A

két

kistérség

között

a

válaszadók

számában

mutatkozó

aránytalanság a felmérés időpontjában való válaszadási hajlandóságot mutatja, ami annak köszönhető, hogy többségében az éppen aktuális rendezvényeinken személyesen töltették ki munkatársaink a kérdőíveket. Emellett az is nyílván való, hogy a szigetvári térség 45 településében több egyénhez jutottak el a kérdőívek, így a teljes lakosságot tekintve nem kirívó a magasnak tűnő eltérés.

1. diagram a megkérdezettek település szerinti megoszlása


23


7. táblázat a fogyasztói minta település szerinti megoszlása

Település kategória

Fő

%

Falu

88

49

Kisváros

92

51

Szentlőrinci kistérség

57

32

123

68

Szigetvári kistérség


A vásárlások során preferált árusítóhelyek A térségben még erős az önellátás, a háztartások több mint fele saját készítésű lekvárját, savanyúságát fogyasztja. Minden harmadik háztartásban állítanak elő bort, tepertőt, gyümölcsöt, zöldséget.

Viszonylag magas a

pálinkát, kolbászt és szalonnát saját maguk számára termelők aránya is. A falun élők körében még nagy számban fellelhető a disznó és csirketartás is. Nem jellemző azonban a háztartások körében a méztermelés, a túró és sajt készítése. 8. táblázat a preferált árusítóhelyek

24

Vásárlás helye

Fő

%

Bolt

54

18

Internet

23

8

Vásárok

68

23

Közvetlen a termelőtől

149

51

Szinergia Egyesület [2011] Forrás: saját elemzés

A megkérdezettek a helyi termékeket alapvetően a termelőtől közvetlenül gondolják beszerezni. Ezen kívül a vásárokon és szakboltokban való beszerzés is preferált a térségben. A gazdapiac a zöldség, a gyümölcsök és a méz vásárlásakor jön képbe. Az interneten

keresztüli

értékesítés

preferenciája

rendkívül

alacsony

a

térségben.

2. diagram a vásárlások során preferált árusítóhelyek


A vásárlói tudatosság Az, hogy a fogyasztott potenciális helyi termékekből valóban helyi termékek iránti kereslet alakuljon ki, függ a fogyasztók vásárláskor figyelembe vett szempontjaitól és a lokalitás mint választási szempont erősségétől. A helyi termékek forgalmának növekedése szempontjából fogyasztók vásárlói

25

Szinergia Egyesület [2011] döntéseiben a minőség preferálása, a csomagolás és a globális reklám szerepének relatíve kisebb jelentősége, valamint az előállítás helyének követése a kedvező. A megkérdezettek a vásárolt termékek kiválasztásában elsősorban korábbi tapasztalataikra

támaszkodnak,

a

megszokott

és

bevált

termékeket

választják. A megszokást követően a termék árának jut szerep. Az ártól kissé lemarad a tanúsított minőség, azaz az áru minőségi osztályba sorolása. A csomagolásnak és az ismerősök ajánlásának hasonló, de az előzőeknél gyengébb szerepe van és a válaszok alapján a reklámnak nagyon csekély jelentősége van a termék kiválasztásában. A vásárlási szempontok alapján a nők és a férfiak között lényeges különbség nincs. A fiatalok számára fontosabb a csomagolás, mint a többi korosztályban, míg az időseknél az ár és a reklám nagyobb, a minőség tanúsítása pedig kisebb súllyal esik a latba. A kedvezőbb jövedelmi helyzet a megszokások relatíve erősebb szerepével, a csomagolás és a reklám kisebb jelentőségével jár együtt. Az ár és a minőség közötti összefüggés az átlagosan keresők körében feltételezések szerint érvényesül. Azaz a jövedelmi helyzet javulásával csökken az ár és nő a minőség jelentősége, de a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók válaszai rácáfoltak erre. Az ismerősök ajánlása viszont egyértelműen az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban fontosabb. A termék származási helyét a megkérdezett fogyasztók 20%-a tudatosan figyeli, további 55% alkalmanként nézi meg, hogy a terméket hol állították elő. A fiatalabbak (különösen a 30-39-es korosztály), a falun élők, illetve a havi minimálbért keresők bizonyulnak a leginkább tudatos vásárlóknak. Vélhetően ők nyerhetők meg legkönnyebben a helyi termékek fogyasztására.

26

Szinergia Egyesület [2011] Ebből a felmérési szakaszból jól látszik, hogy a fogyasztók, bár nagymértékben előnyben részesítik a termelőtől való vásárlást, azonban ugyanilyen igény mutatkozik a boltban, piacon való vásárlásra. Ezeken az értékesítési helyeken azonban ha jelen is tud lenni egy-egy termelő a választék nem lehet kielégítő egy átlagos háztartás számára. e termékkör választéka. Mindemellett az is kiderült, hogy a vásárlók többsége kis jelentőséget tulajdonít a vásárlás során a reklámozásnak, amit legfőképp, azokban való bizalom elvesztésével magyaráznak, ami nem

a

helyben

termelt

termékek

kóstolásának

és

reklámának

összehasonlításából adódik, hanem ugyanebből a szempontból a nagyüzemileg előállított termékekben csalódott sok vásárló. Emellett, illetve ennek következtében kialakult egy olyan – rossz – berögződött vásárlói tudatosság is, hogy a minőség fölé helyeződik az ár, mint minőségi szempont. E folyamat megállítása, illetve visszafordítása elsősorban célzott, a valóságot tükröző kommunikációval lehetséges. A kommunikáció célzottságán azt is kell érteni, hogy a reklámokat a legtudatosabb vásárlók is figyelik, akik azonban többnyire az alacsony jövedelműek közül kerülnek ki. Ezek a válaszadók jelölték ugyanis legtöbbször, hogy azt is megnézik, honnan származnak a termékek. Így a származási hely egyértelművé és kizárólagossá tétele elsődleges feltétele kell, hogy legyen a helyi termékek fogyasztói társadalomba való újbóli beillesztésének. Ezt kizárólag egy helyi szinten bevezetett reális feltételeket támasztó védjegy, illetve minőségi tanusítvány bevezetésében látjuk.

27


A helyi piac osztottsága A településszerkezetből, a demográfiai struktúrából és a turisztikai kapacitások egyenlőtlen kiépüléséből adódóan a települések nem ugyanazon súllyal jelennek meg a helyi termékek piacaként. Így a település lélekszáma, az ahhoz igazodó kereskedelmi ellátottság, az átlagos jövedelmi helyzet, valamint a vendégforgalom befolyásolja a helyi termékek iránti valós helyi keresletet. A helyi lakosok helyi termékek fogyasztóiként legnagyobb számban Szentlőrincen, Szigetváron, valamint a nagyobb lélekszámú településeken jelenhetnek meg. A turista forgalom alapján a 66 településből 11 emelhető ki, melyek jelentősebb vendégforgalommal rendelkeznek. A térségen kívüli, de még közelinek számító – 50 km-es körön belüli – városok esetében a más térségek kínálatával és a globális árupiacok nagyobb súlyával kell számítani. A megkérdezettek nagy százaléka maximum 70 km-es távolságot tenne meg a helyi termékek megvásárlásához.

3. diagram a vásárlási hajlandóság megoszlása a távolság függvényében

28


Összeg 0-500 Ft 500-1000 Ft 1000-5000 Ft 5000-10000 Ft 10000 Ft felett

Helyi termék vásárlás Ajándéknak 2 25 76 20 7

Saját célra 4 21 90 30 12


A potenciális célcsoportok lehatárolása A helyi termékek fogyasztói célcsoportját az adott térségben élő lakosok és a térségbe érkező turisták képezik. A helyben lakók helyi terméket mindennapi szükségleteik kielégítéséhez, ritkán pedig ajándékozási célból vásárolnak helyi terméket. A turisták viszont a turisztikai élmény részeként keresnek és vásárolnak ilyen termékeket.

10. táblázat a helyi termékek vásárlására fordított összeg


29

Szinergia Egyesület [2011] A megkérdezettek válaszaiból megállapítható, hogy a térségben élők elsősorban saját célra vásárolnak helyi termékeket. A helyi termékek vásárlására szánt összeget nagymértékben befolyásolja a vásárlók jövedelmi helyzete. A válaszadók legnagyobb százaléka saját célra és ajándékra is maximum 5000 forintot szánnak. Az ötszáz forint alatti és a tízezer forint feletti vásárlás kis százalékban jelenik meg. A megkérdezettek 90%-a szerint megéri több pénz áldozni a helyi termékekre. Ez némiképp ellentmond annak a megállapításnak, hogy maximum 5000 forintot költenek ezen termékek vásárlására. Ezekből is megállapítható, hogy a megkérdezettek körében nem kellőképpen elterjedt a helyi termékek vásárlása iránti igény. Sok esetben a térségben élők nem jutnak elegendő információhoz a helyi terméket előállítók fellelhetőségéről.

4. diagram a vásárlásokra fordított összeg

30



A megkérdezett fogyasztók elsősorban az élelmiszereket és a használati tárgyakat részesítik előnyben vásárlásaik alkalmával. Ajándéknak a fából, csuhéból, nemezből készült termékek és a kerámiák népszerűek a válaszadók körében. Az egyes termékek domináns célcsoportjai eltérőek lehetnek. A termékek egy széles körét elsősorban fiatalok, más termékeket inkább középkorúak vásárolják meg. Vannak termékek melyek inkább falun és vannak melyek inkább a városokban keresettek. Az értékesítés helyének megválasztásakor és a termékfejlesztésben is figyelembe kell venni ezeket a tényezőket. A megkérdezettek 64%-a előnybe részesíti vásárláskor a biotermékeket. Ez mutatja, hogy az emberek egyre több figyelmet fordítanak az egészségükre. Előtérbe kerül az, hogy vásárláskor ismerjék a termékek származási helyét és összetevőit. A válaszadók 95%-a részesíti előnyben vásárláskor a magyar termékeket.

31

Szinergia Egyesület [2011] 11. táblázat a megkérdezettek által leginkább preferált helyi termékek

Helyi termékek Sajt

38 Kosár

10 Lekvár

6

Bor

38 Mezőgazdasági termékek

4 Tojás

3

Hentesáru

40 Száraztészta

2 Savanyúság

2

Méz

58 Kovácsolt vas

1 Csipke

2

Élelmiszerek

19 Arckrém

1 Batikolt áruk

3

Bio termék

18 Méhészeti termékek

1 Mézes kalács

2

Zöldségek

5 Népművészeti termékek

1 Túró

3

Füstölt termékek

5 Fa bútorok

14 Fajáték

5

Tejtermékek

36 Édesség

1 Ékszerek

4

Gyógynövény

4 Gyümölcslé

2 Gyertya

1

Gyümölcs

6 Kecskesajt

10 Falvédők, terítők

17

Tökmagolaj

7 Horgolt termékek

2 Házi szappan

5

Festmények, grafikák

1 Pálinka

11 Csuhéból készült termékek

5

Kézműves termékek

22 Játék

3 Szörp

1

Fa használati tárgyak

8 Pékáru

3 Nemezből készült termékek

4

Kerámia

6 Ruházat

2 Rongy babák

1


A mintából megállapítható, hogy a térségi helyi termelők fellelhetőségéről, termékeikről a fogyasztóknak nincs elegendő információja. A megkérdezettek 90%-a több információt igényelne ezen termékekről. A legtöbb kistermelőnek és kézművesnek nincs lehetősége reklámozni saját termékét. Általában közvetlen környezetük tud az általuk termelt, készített termékekről. A térségben nem megoldott a helyi termékek árusítása. A Kaptár Egyesület kézművesei is nagy részben Budapestre, valamint a szomszédos térségekbe mutatják be és árusítják termékeiket. A Zöld Völgyért Egyesület „Telekosár” szolgáltatását is inkább Pécsett veszik igénybe.

32

Szinergia Egyesület [2011] 5. diagram a megkérdezettek megoszlása informális igényeik alapján


Sokan sokféle információt sokféle forrásból szereznek, kapnak egy adott termékről. Az információ hitelességét ez nagyban befolyásolja. A terméket élőállítók számára az értékesítés szempontjából fontos szempont, hogy a vásárlóközönség első sorban milyen forrásból számít információra – reklámra- és mennyire tartja hitelesnek ezt az információt. A kérdésre adott válaszok a alapján az internet egyre nagyobb terjedése mellett illetve ellenére az írott sajtó közül még mindig népszerűbb a postaládákban elhelyezett szórólap, illetve a lapozgatható katalógusok. Az internnetes tájékozódás ellenére egyik korábbi kérdésünkből jól kiolvasható az is, hogy ez nem feltétlenül tükrözi az előnyben részesített vásárlási helyszínt. Ezek alapján elmondható, hogy ha adott vásárló figyelmét egy jól megszerkesztett szórólap fel is kelti, ezeknek a helyi termékeknek a beszerzésére a legtöbb vásárló személyesen meg is szeretne győződni az újságban, TV-ben látottakról,

hallottakról.

Az

egyes

információ

szerzési

lehetőségek

kiválasztása tekintetében nyílván való szempont az is, hogy egy-egy vásárló megelégszik e a szórólapok által nyújtott rövid ismertetőkkel.

33

Szinergia Egyesület [2011] Egyértelműen látszik a felmérésből a fogyasztók

6. Helyi termékek értékesítésének lehetőségei Javasolt megoldások a helyi termékek értékesítésében Termelők telephelyei A vásárlók körében a helyi termékek vásárlásának jelenleg leginkább elfogadott formája a termelők telephelyén történő beszerzés. Csak kevés a cégtáblával és útbaigazító táblával jelzett termelői termékértékesítő hely. Részben mert az árusítás nem legális, részben mert a termelő nem fordít rá figyelmet. A termelés mellett az árusításra, annak körülményei vonzóvá tételére már nem marad energiája. Minimálisan elvárható követelmény a rendezettség,

tisztaság,

a

kollekció

bemutatására

alkalmas

tárolók,

pénztárgép biztosítása. A telephelyen történő értékesítés minden termék esetében lehetséges, de a nagytömegű, friss áruk, valamint az egyedi, a mesterrel személyes egyeztetést kívánó kézműves termékek esetén az elsődlegesen preferált forma lehet. A

helyi

termékekhez

beruházásokat

célszerű

kapcsolódó összekötni

technológiai

és

infrastrukturális

az értékesítés fizikai

feltételeinek

megteremtésével. Az útbaigazítás, a cégtábla, a nyitva tartás megjelölése és annak prospektusokba való nyilvánossá tétele nem maradhat el. Egységes cégtáblarendszer és az árusítóhelyek térképes katalógusba való szerkesztése erősíti a hatékonyságot. Helyi termék mintaboltok A helyi termékek közel teljes választékát bemutató és árusító mintaboltok helyének megválasztásakor a lehető legnagyobb forgalmat kínáló területek közül kell választani. A mintabolt lehet önálló vagy egy másik üzlet egy részében működő. Az első esetben tekintettel kell lenni a jó forgalmi helyzetben lévő üzletek magas vásárlási vagy bérleti árára. Az utóbbi esetben

34

Szinergia Egyesület [2011] szívességi felajánlás, a kölcsönös érdekeltség beszámítása csökkentheti a bolt kialakításának és működésének költségeit. Február 11-én kerül sor a régió első olyan üzletének megnyitására, melyben a szigetvári és a szentlőrinci kistérségben előállított termékek sorakoznak a polcokon. A régies, hagyományos stílusban berendezett bolt Kaposvár frekventált részén, kávézók szomszédságában lelhető fel, melyben a kiszolgáló személyzet is korhű, hagyományos ruházatban szolgálja ki a betérőket. Az impozáns, helyi termékek, a használati és ajándéktárgyak minősége, igényes, egyedi kidolgozása, kreatív és minőségi eladáshelyi bemutatással és színvonalas kiszolgálással párosulva jelentheti az üzleti vállalkozás hosszú távú sikerét. Cél, hogy a helyi termékeket minél több ember megismerhesse. Ehhez kínál kiváló színteret Kaposvár impozáns belvárosa ahol remélhetőleg hosszútávon megfelelő térre találhatnak a vidéki termékek. A tulajdonos tudatosítani szeretné a vásárlókban, hogy a helyben készült, magyar termékek, még ha némileg drágábbak is, olyan minőséget, értéket képviselnek, mely a külföldi tömegcikkekben nem lelhetők fel, valamint ezek megvásárlásával a helyi termelők számára is munkát, megélhetést biztosítanak a fogyasztók.

Helyi kereskedelmi egységekben való megjelenés A helyi kiskereskedelmi boltokban helyi termékek csak elvétve találhatók. A jogszabályoknak legkönnyebben a zöldség és gyümölcsfélék esetében tudnak megfelelni, így ezen termékek kistermelőitől a helyi boltok gyakrabban vásárolnak fel árut. Az élelmiszerekre vonatkozó előírásoknál enyhébbek a kézműves termékek boltokba való bejutásának szabályai. Ebben a termékkörben a bizományosi átvétel és értékesítés működik, de az is elvétve. Legfeljebb az ajándék üzletekbe tudnak a kézműves termékek betörni. Ennek egyik oka a tömegtermékek és a kézműves termékek közötti törvényszerű árkülönbség. A kézműves termékek magasabb ára miatt az

35

Szinergia Egyesület [2011] iparcikkboltok nem szívesen fogadják, mert kevésbé tartják elfogadhatónak azokat. A helyi kereskedelmi egységekben a mindennapos fogyasztási cikkek tudnak megjelenni. A helyi beszállítók preferálásával vagy speciálisan helyi termékpolcok kialakításával kiválthatóak a távoli termékek.

Gazdapiacok A valaha minden nagyobb településen működő termelői piacok az előírások szigorodásával megritkultak. A lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő termékek mellett a hangsúlyozott házi jelleggel bíró, őstermelői keretek között előállított termékek értékesítésére alkalmas a termelői, vagy gazdapiac. Piacot lehet működtetni vállalkozói vagy önkormányzati keretek között. Az önkormányzatok egyik fontos gazdasági eszköze a helyi termelők és a fogyasztók támogatása. A heti piacok éppen a helyi termékek kiszorulásával veszítettek jelentőségükből, így azok felértékelődésével újból felélénkülhetnek. A kérdőívek kiértékelésének eredménye azt mutatja, hogy a fogyasztók és a termelők részéről is van igény a gazdapiacok működésére. A válaszadók 51%-a preferálja a közvetlen termelőtől való vásárlást. Ez a termelők telephelyén nem minden esetben megoldott, így a gazdapiacok erre is jó lehetőséget kínálnának. A térség két városában Szentlőrincen és Szigetváron valamint a nagyobb településeken lehet indokolt rendszeres piac üzemeltetése. A turisták számára is a gazdapiac vonzó, a helyi ízek és specialitások, egyedi termékek megkóstolására. További piacok nyitására, illetve felújítására is lehetőséget adhat a vidékfejlesztési program. A turisztikai kínálatba való beépítés azonban megköveteli, hogy a térség településeinek

piactartási

rendjét

fogyasztópiaci

központokban

hangolják

élelmiszerek

össze és

és

legalább

kézműves

a

termékek

árusítására egyaránt alkalmas, formájában is ízléses, térségi arculati elemeket tükröző gazdapiacokat alakítsanak ki.

36


Helyi termék vásárok, fesztiválok Az alkalomszerűen megrendezett vásárok, fesztiválok a helyi termékek bevezetésének és megismertetésének hatékony formái. Ha jelentős üzletek nem is mindig köttetnek a vásár alkalmával, a termelő és termék megmutatja magát, azonnali kipróbálási, összehasonlítási lehetőség adódik, lehetőség van a tapasztalatok kicserélésére, a fogyasztói igények bemérésére és formálására. Ezekhez az alapok már most is léteznek, de a falunapokból tovább kell lépni a településen kívüli lakosságot is vonzó rendezvények felé. A figyelemfelkeltő, valamely térségi adottságra utaló elnevezés mellett (Burgonya Fesztivál, Almás Napok) a helyi kulturális kapacitásokat felvillantó szórakoztató és gasztronómiai programok elengedhetetlenek ezeken a rendezvényeken.

Vendéglátás A vendéglátó egységek a kiskereskedelmi árusító helyeknél szorosabb összefüggést mutatnak az idegenforgalommal. Az éttermek ma már egyre gyakrabban szerepeltetnek tájjellegű ételeket az étlapjukon. A nyersanyagok beszerzése

leggyakrabban

nagykereskedelmi

szállítóktól

vagy

szupermarketekben történik. A helyi beszállítói kapcsolatok ritkák, pedig jelentős kapacitásokkal rendelkezik a térség.

Turisztikai fogadó pontok A turisztikai információs pontokon a turisztikai programokat bemutató katalógusokkal együtt ajánlhatók ki a helyi termékek. Helyi termék bemutató polcok alakíthatók ki, melyek segítenek közvetlenül és testközelből is felkelteni a figyelmet a helyi termékek iránt. A fogadópontokon az árusítás is megoldható, ehhez azonban figyelembe kell venni a kereskedésre vonatkozó

37

Szinergia Egyesület [2011] szabályokat. A turisztikai fogadó pontokon bemutatók is szervezhetők, amikor a helyi mesterségeket ki is lehet próbálni, a termékeket meg lehet kóstolni és a vendég a vizuális és a gasztronómiai élmények megélésén keresztül lehetőséget kap nem csak a termék, de a térség megízlelésére is. Kezdetlegesebb formában a turisztikai fogadópontot egy jól szerkesztett információs tábla és egy helyi termék vitrin helyettesítheti. Turisztikai fogadópontokat legalább a legforgalmasabb helyeken célszerű kialakítani. A helyi termékekről adott információk közül nem maradhat el az elérhetőség bemutatása, az útbaigazítás.

Turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódás A lakosság turisztikai igényeit a szentlőrinci és a szigetvári kistérségek településein a 2 városi Művelődési Központ, 57 könyvtár és a helyi közösségi házak

elégítik

ki.

A

térségben

8

múzeum

működik. A

turisztikai

programszolgáltatások közül kiemelkedik Szigetvár gyógyfürdője. Az aktív turizmus iránti igényeket elégítik ki a lovas bázisok, a horgásztavak, a vadásztatás. A térség szálláshelyein, vendéglátó helyein, programszolgáltatási helyszínein mini bemutatóhelyek alakíthatók ki a helyi termékek számára. Egyesületünk 3 helyi termék bemutató vitrint helyezett ki a térség frekventált vendéglátó helyein – Boldogasszonyfán, Botykapeterden, Hetvehelyen. A reklámon kívül már jelentős haszonnal is járhat a hotelek konyháira való beszállítás. A

helyi termékek eladásának és a

turisták programlehetőségeinek

növekedését, ezáltal tartózkodási idejük meghosszabbítását is szolgálják, így a turisztikai szolgáltatók és a helyi termék előállítók számára egyaránt fontos. A megjelenésre kerülő turisztikai kiadványhoz felmérést végeztünk, melyből kiderül, hogy a térségi programokkal szembeni alapvető elvárás, hogy:

38

-

egyedi, lehetőleg személyes élményt nyújtson,

-

ne legyen több fél napnál,


-

helyi termék kóstoló legyen benne,

-

3-4 megállónál több ne szerepeljen,

-

lehessen vásárolni,

-

az utazás gépkocsival megoldható legyen.

Az egész szervezéshez szükséges

egy,

a

vendégforgalmat

és a

szolgáltatókat egyaránt koordináló menedzsment működése. A turisztikai programokhoz való kapcsolódás lehetősége a turisztikai szolgáltatások

helyszínén

tartott

bemutatók,

kóstolók

és

kézműves

foglalkozások szervezése. A foglalkozások témájában olyan mesterségek jelenhetnek meg, melyek esetében az alkotó munka a vendégek által is könnyen elvégezhető, illetve a saját maguk által előállított termék további kezelés nélkül hazavihető. Interneten való értékesítés Egyesületünk által kialakított adatbázis jó alapot jelent az internetes értékesítés elindításához, de ez az értékesítési mód a termelők számára egyenlőre idegen. Ahhoz, hogy eredményes legyen és a vevők számára ne okozzon csalódást, a kiajánlott termékek listáját és az árakat naprakészen kell tartani, ami a termelőkkel való napi, közvetlen kapcsolattartást és az internetes felület napi karbantartását követeli meg. Térségünkben a Bükkösdi Zöld Völgyért Egyesület működteti „Telekosár” nevű szolgáltatását, ahol az érdeklődők élelmiszereket rendelhetnek.

A

helyi

termék

előállítók

szervezettsége,

értékesítési

együtt-

működésekben való jelenléte A megkérdezett termelők többsége semmilyen szakmai, térségi vagy értékesítési szervezethez sem tartozik. A szervezettség a legerősebb a borászok, a méhészek és a kézművesek körében. Legnagyobb a részvétel a térségi szervezetekben. A borászok a Pécs – Mecseki Borút Egyesület tagjai,

39

Szinergia Egyesület [2011] a méhészek a Pécsi Méhész Egyesület és az OMME Szigetvár és Vidéke Méhész Egyesület tagjai közé tartoznak. A Zöld Völgyért Egyesület tagjai között térségi élelmiszer előállító kistermelők találhatók. A Kaptár Egyesület a húsz éves működése alatt a kis közösségből a kézműveseket megyei szinten összefogó szervezetté vált, valamint az egyesület országos jó hírnévre tett szert. A jelenlegi kisebb szervezettségből való kitörés esélyét mutatja, hogy a megkérdezett termelők a jövőben szívesen működnének együtt. Főként értékesítési

csoportokhoz

szervezéséhez

és

csatlakoznának

a

marketing szívesen.

tevékenységek A

térségi

közös

fesztiválok,

termékbemutatók közös szervezésére és a minőségbiztosítás együttes rendszerének közös működtetésére is igény mutatkozik. A helyi termékek mintaboltjainak együttműködésben való megvalósítása iránt kisebb az érdeklődés.

7. A

helyi

termék

fejlesztés

a

Szinergia

Egyesület

LEADER

programjában A HVS összefoglalása A 2007-2013 LEADER program végrehajtásának alapja az Akciócsoport által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia. Ebben a fejlesztési stratégiában részletesen feltárásra kerültek az Akciócsoport által lefedett kistérségek

adottságai,

problémái,

fejlesztési

igényei.

A

HVS-ben

konkrétan nevesítésre kerültek az Akciócsoport által megjelölt fejlesztési célterületek. A Szinergia Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája az alábbiakban foglalható össze: a. A HVS célrendszere A Szinergia Egyesület felismerve hazánk és a világgazdaság előtt álló

40

Szinergia Egyesület [2011] elkerülhetetlen

feladatokat

alakítója

kíván

lenni

a

küszöbön

álló

változásoknak. Az Egyesület az akciócsoport területén élő és dolgozó vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek számára olyan forrásokat és szakmai segítséget nyújt, amelyek növelik a helyben foglalkoztatott munkavállalók számát. Magas hozzáadott értékű termékek előállítását segítik elő, hozzájárulnak a fenntartható életmód és tájhasználat kialakulásához. Egyesületünk továbbra is támogatja a területét átszövő gazdasági

kapcsolatrendszert,

szerveződéseit

és

segíti

gazdasági

szerkezetváltás végrehajtását. b. A program konkrét céljai: -

Helyi termék előállítás, technológia, infrastruktúra fejlesztés,

-

Önkormányzatok és civil szervezetek gazdaságfejlesztő hatású termék előállításának támogatása,

-

Egységes térségi marketing megteremtése,

-

Rendszeres rendezvények, fesztiválok, gasztronómiai, kulturális, kézműves bemutatók támogatása,

-

Felnőttképzési programok és helyi identitást fejlesztő előadások támogatása az Integrált Közösségi Szolgáltató terekben,

-

Nemzetközi kulturális és sport csereprogramok támogatása,

-

Helyi média támogatása,

-

Eleven nemzeti örökség és a természeti örökség bemutatásának támogatása,

-

Kisebbségi hagyományok bemutathatóságának támogatása.

A Helyi Akció Csoport Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok kapcsolódnak a térség szükségleteihez. A térség általános jellemzéséből kiderül, hogy mindkét kistérség hátrányos helyzetű, a Szigetvári kistérség a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A stratégia jövőképében külső tényezők megváltozásával lehet számolni, ami kedvezően befolyásolhatja a megvalósulást, és a fejlesztések fenntarthatóságát. Horvátország csatlakozása az Európai

41

Szinergia Egyesület [2011] Unióhoz

még

nagyobb

lehetőséget

biztosíthat

az

eddigi

eredményeinken kívül, a határon túli együttműködések kiteljesítéséhez, gazdasági kapcsolatok élénkítésére.

c. A program legfontosabb elvei: -

A helyi termék előállításán és piacra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése,

-

Térségi

szereplők

közötti

együttműködések

hálózatosodások

kialakulásának elősegítése, -

Tematikus

turisztikai

kialakításának

útvonalak,

támogatása,

helyi

szolgáltatáscsomagok termékek

és

turisztikai

szolgáltatások menedzsment szervezetének kialakítása, szakmai támogatása, -

Térségi, LEADER térségek közötti és határokon átívelő gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok kialakítása,

-

Helyi identitás megőrzése és ifjúsági színterek felszerelésén és tartalommal való megtöltésén, a kisebbségi tradíciók, természeti, kulturális

és

gazdasági

értékek

bemutathatóságának fejlesztésén keresztül.

42

megőrzésén

és


43


Milyen jogszabályok vonatkoznak a helyi termék előállítására és értékesítésére?

Az

élelmiszerek

előállításához

és

értékesítéséhez

kapcsolódó

jogszabályok jegyzéke különösen kiterjedt. Ebben a körben az általános szabályok mellett az egyes terméktípusokra vonatkozó speciális szabályozásra is ügyelni kell. A kimondottan a házi, kistermelői keretek közötti termeléshez kapcsolódó jogszabály a 14/2006 (II.16.) FVM-EüM-IcsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszertermelés-, előállítás és értékesítés feltételeiről, valamint

a

136/2007.(VI.13.)

Kormányrendelet

a

falusi

és

agroturisztikai szolgáltató tevékenységről. Az előbbi módosítása az 52/2010. (IV. 30) FVM rendelet 2010. június 6.-án lépett hatályba. A helyi termékek falusi turisztikai szolgáltatások keretében történő értékesítését lehetővé tevő második jogszabályt pedig a 239/2009. (X. 20.)

Korm.

Rendelet

a

szálláshely-szolgáltatási

tevékenység

folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről hatályon kívül helyezte anélkül, hogy az abban szereplő alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység végzéséről rendelkezett volna. A kézműves termékek előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó jogszabályok közül meghatározók lehetnek az Adótörvények (SZJA Tv., ÁFA

Tv.)

vonatkozó

adószámmal rendelkezései,

rendelkező valamint

természetes a

termékek

személyekre

zsűrizésére

és

minősítésére vonatkozó 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról, amely biztosítja a zsűrizett kézműves termékek tárgyi áfa-mentességét.

44


A

Nemzeti Kulturális

módosítása

Alapról

rendelkezik

a

szóló kulturális

1993.

évi

járulék

XXIII.

törvény

megfizetésének

kötelezettségéről. A 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi közterületen

tevékenység

kizárólag

folytatásának

zsűrizett

népi

feltételeiről

iparművészeti,

szerint valamint

népművészeti, iparművészeti, képzőművészeti, fotóművészeti termékek árusíthatók. A helyi termékes piac, vásár szervezésének jogi feltételeit jelenleg a 35/1995. (IV. 05.) Kormányrendeletet a vásárokról és a piacokról szabályozza.

45

Szinergia. Egyesület. Helyi termék értékesítése és előállítása a Szentlőrinci és Szigetvári kistérségekben

Recommend Documents