1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások 2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága 2.5 SWOT elemzés 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései 3.5 Forrásallokáció 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása
„
Szinergia az élhető vidékért”
1
1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Közösség LEADER szerű működését továbbra is szavatolja a megalakított Egyesületi forma felépítése. Az Egyesület vezetőségében a lehető legszélesebb körben képviseltetik magukat a helyi szereplők. A szervezet kialakítása során szem előtt tartottuk mind a területi alapon, mind a szektoronkénti teljes lefedettséget. A helyi közösség a HACS eddigi működésének eredményeként egy hálózati formát vesz fel, melynek legfőbb jellemzője a helyi gazdaság együttműködéseken alapuló fejlődése, a térségi termékek előállításán, piacra jutásán és turisztikai erőforrásokon alapuló hálózatosodás. Ezen kívül a térségen belüli, LEADER térségek közötti, valamint a határon átívelő együttműködéseken nyugvó gazdasági kapcsolatok jellemzik a LEADER program eredményeként újjászülető vidéket, az élhető vidéki települések kialakítását. 1.2 Főbb célkitűzések A HVS felülvizsgálatának legfontosabb célkitűzései a helyi termékek előállításának és piacra juttatásának támogatása, ezzel kapcsolatban is a helyi gazdaság élénkítése, a helyi foglalkoztatottság javítása. További alapvető célunk a térségi hálózatosodás további fejlesztése a helyi együttműködések és innovatív megoldások támogatása, ezen belül kiemelt cél a térség turisztikai fejlesztéseinek összefogása, LEADER térségeken átívelő tematikus turisztikai útvonalak létrehozása, esetlegesen turisztikai menedzsmentszervezet felállításának szakmai támogatása. A helyi identitás és a népességmegőrző képesség fejlesztése a kisebbségi, a természeti, kulturális és gazdasági hagyományok bemutathatóságának megteremtésén keresztül. További tervezett célkitűzés a külső, vagy központi pályázati források segítségével megvalósított határon túli együttműködések kiteljesítése, segítségnyújtás a horvátországi akciócsoportok létrehozásában, valamint velük együtt a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok élénkítése. 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Szinergia Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát külső és belső tényezők egyaránt indokolják. A HVS módosításának célja, hogy a dokumentum alkalmazkodjon a megváltozott külső környezethez, ezen kívül a HACS megszerzett tapasztalati is indukálják a dokumentum helyesbítését, tökéletesítését. A cél egy a helyi igényeken alapuló, gazdasági és politikai folyamatokhoz egyaránt alkalmazkodó pályázati rendszer létrehozása, mely elsősorban a helyi gazdaság együttműködéseken és innováción alapuló fejlesztésén keresztül kíván a vidéki életminőség javításához hozzájárulni. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Helyi Akciócsoport alaptevékenységének ellátásához hasonlóan a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia módosítása során is rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a nyilvánosság biztosítására, hiszen sikeresen megvalósítható stratégia kizárólag a helyi szereplők aktív tájékoztatásával születhet, sőt optimális esetben a HVS kialakításának fő irányvonalait a leendő pályázók által benyújtott projektötleteknek kell megadnia.
2
A HVS felülvizsgálatát megelőzően a HACS minden térségi önkormányzatnál hirdetést helyezett ki a felülvizsgálat megvalósításáról, annak ütemezéséről, a TKCS-t kijelölő közgyűlés helyszínéről és időpontjáról, valamint a tervezési feladat részletes ütemezéséről. Szintén külön plakátok kerültek kihelyezésre minden önkormányzatnál a tervezéshez kapcsolódó mikrotérségi fórumok helyszíneiről és időpontjáról, így az Egyesület 10 mikrotérségi fórumot tartott, melyeken átlagosan 5-15 fő jelent meg, a fórumokon érezhető volt a vállalkozói szféra és a civil szervezetek megjelenésének túlsúlya. A Tervezést Koordináló Csoport megválasztása taggyűlésen nyílt szavazással történt, az elnökségi és a TKCS ülések az Egyesület közhasznúsági jogállása miatt nyilvánosak voltak. A HVS teljes elfogadása szintén taggyűlésen történt az alapszabályban és az Irányító Hatósági előírásokban is lefektetett létszámok és arányok szigorú betartása mellett. A HVS alapját képező információk, szöveges részek, valamint a megalapozó tanulmányok éppúgy elérhetőek az Egyesület honlapján, mint a felülvizsgálathoz kapcsolódó aktuális hírek és a stratégia kialakítása során felhasznált térségi tanulmányok. A felsorolt intézkedéseknek, valamint a személyes megkereséseknek eredményeképpen összesen 81 projektgyűjtő adatlap érkezett be, melyek önmagukban irányvonalat adtak a felülvizsgálati munka elvégzéséhez. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosításokat rögzíteni kell, majd be kell sorolni őket a főbb célkitűzések alá (nem az intézkedések!)az arra való utalással, hogy ezek a módosítások a változások tükrében milyen módon járulnak hozzá a Jövőkép megvalósulásához. 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése - A térség általános jellemzői: Az utóbbi években elvégzett európai és hazai minden szektorra és ágazatra kiterjedő elemzések, mutatók alapján a különböző, ugyanakkor egymással földrajzilag területi határral is összefüggő regionális egységek 2010-ben is megkapták fejlettségi besorolásukat. A kapott értékelések szerint a Dél-Dunántúli régió változatlanul a leszakadt, társadalmilag, gazdaságilag egyaránt elmaradott térségek közé tartozik. Elmozdulás a korábbi mérésekhez képest nem, vagy legalábbis nagyon-nagyon kis mértékben történt. Sajnos ugyanez mondható el a régióban, ezen belül Baranya megyében elhelyezkedő Szigetvári és Szentlőrinci kistérségekről is, melyek együttesen alkotják a Helyi Akciócsoport által lefedett működési területet. A jelenlegi helyzetet érzékeltetve elmondható, hogy nem történt jelentősebb előrelépés az infrastruktúra, a foglalkoztatás a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából sem. Ez természetesen hatással van a földrajzi behatároláson belül lakók életminőségére is. További nehézséget jelent még az aprófalvas településszerkezet, az átlagosnál több zsákfalu. A közlekedés megoldatlansága miatt ezekből a falvakból még körülményesebb, nehezebb az eljutás az esetlegesen városokban, vagy más településeken megtalálható munkahelyekre. Ez a helyzet - annak ellenére, hogy a Szinergia Egyesület működésének köszönhetően kisebb elmozdulások, pozitív hatások már voltak az elmúlt két évben, a továbbiakban is várhatóak a fejlesztéseket tekintve: faluközpontok szépítése, rendezett terek, közparkok, játszóterek építése, renovált középületek stb. - stabilizálódni látszik mindaddig, amíg komolyabb anyagi források (állami és magántőke) nem érkeznek erre a vidékre, melyek infrastrukturális beruházásokat és szerkezeti átalakulásokat (pl. helyi termelés-helyi fogyasztás) segítenének elő. Az elemzések azonban sajnos arra is rámutattak, hogy ez a vidék nem vonzó a befektetők számára. Mindössze egy komoly vállalkozás telepedett le a Szentlőrinci kistérségben, 3
Királyegyházán a Strabag Zrt. által megvalósított cementgyár, amely most kezdte meg próbaüzemét és a terveik szerint 200 főt foglalkoztatnak majd. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a HACS területén a fogadókészség oldaláról a humán erőforrás biztosított, ezen belül is kiemelve a Helyi Akciócsoportban közreműködőket, aktívan tevékenykedőket. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során a helyzetelemzésben nem változott az a tény, miszerint a Szentlőrinci és Szigetvári statisztikai kistérségekben 66 település helyezkedik el a mintegy 940 négyzetkilométeren a három kistáj Nyugat-Mecsek,Dél-Zselic és az Ormánság ölelésében. Tagoltságnál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek. A lakosságszám, vagyis a népesség megközelíti a 32 ezret, ám a demográfiai adatok ezen a téren is jeleznek kisebb, sajnos negatív változásokat (öregedés, elvándorlás stb.) A Szentlőrinci kistérségben 20 település található, kistérségi központja Szentlőrinc városa. A Szigetvári kistérségben 44 település várja sorsa jobbra fordulását. Itt is csupán egy kisváros található, Szigetvár. Tehát két városról és a köréjük szerveződő 64 településről beszélhetünk. A néhány évvel ezelőtti mutatók alapján elvégzett országos besorolásukat illetően mindkét immáron szorosan együttműködő kistérség hátrányos helyzetű, a Szigetvári terület azonban bekerült a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé is, ahonnan ezt a vidéket még nehezebb fejlődési pályára állítani. - A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A térség három földrajzi kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásánál helyezkedik el, területe 940 km2. Hármas tagoltságánál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek, felszínén a síkságok, dombságok és a középhegységi nyúlványok mindegyik típusa megtalálható. A gránitból, vagy helyenként kristályos palákból álló őshegység mindenütt fellelhető a mélyben. A térség kontinentális éghajlati viszonyaira jellemző, hogy a Földközi-tenger felől érkező enyhe légtömegek és a Mecsek védőövezete hatására a táj szubmediterrán klímajelleget mutat. Ez Magyarországon ennek a térségnek az egyedülálló sajátossága. Enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. A hőmérséklet-ingadozások alacsonyak, a táj uralkodó szele északi, északnyugati irányú. A talajtakaró az éghajlati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A patakok völgyében a réti öntéstalaj, a hegylábfelszíneken réti talajba megy át. A dombvidékeken az erdőségi talajfajták jellemzők, míg a magasabb mecseki nyúlványokon a barna erdőtalajok uralkodnak. A lösztakarós tájakon barnaföldek találhatók, helyenként csernozjommá átalakulva. A zselici tájakon a kedvezőtlen talajviszonyokhoz az erőteljes erózió is hozzájárul. Jelentősebb vízfolyásai az Almás patak Bükkösdi -víz, a Pécsi-víz és az Okor patak. Állóvizei főként mesterséges tavak, amelyek közül kiemelkednek a csertői, somogyapáti, sumonyi, szentlászlói halastavak, valamint az almamelléki, a bicsérdi, bodai, boldogasszonyfai, bükkösdi, domolosi, hetvehelyi, kétújfalui, magyarlukafai és merenyei horgásztavak, illetve a most épülő helesfai tó. A térség gazdag termál- és ásványvíz-készlettel rendelkezik, az eddig feltárt hévforrások közül legjelentősebbek, szigetvári és szentlőrinci hévizek. A térségben a légszennyező anyagok döntő többsége a lakossági tüzelésből ered, a mezőgazdasági és ipari üzemek emissziója nem jelentős, a szálló por és nitrogénoxid mennyisége a 6-os főút mellett sem lépi túl a megengedett emissziós normákat. Az utóbbi években letelepedett üzemek kibocsátása még együttesen sem jelentős, főképpen a térség északi részén elhelyezkedő nagykiterjedésű erdőségek jótékony hatása miatt. A térség felszíni, felszín alatti vizeinek minőségét a területen elhelyezkedő települések környezeti állapota befolyásolja. A talajvíz általában szennyezett, egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvízelhelyezés hiányosságai miatt. Ám az elmúlt évek során regionális 4
szinten is kiemelkedően sok projekt indult, több települést felölelve a térségi szennyvízelvezetés megoldására, melynek következtében a téren is jelentős, ám lassú javulás várható. A rétegvizek is csak előzetes vízkezelés után használhatók fel ivóvízként. A terület rendelkezik a távlati vízigényei kielégítésére elegendő felszín alatti vízkészlettel. A mediterrán jelleg hatására az országban egyedülálló növénytársulások élnek itt, melyek egyébként csak a Földközi Tenger környékén honosak. A térség háborítatlan természeti környezetét az itt található országos jelentőségű védett természeti területek jellemzik legjobban, főként a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Szentegáti Erdő Természetvédelmi Terület és a Gyűrűfűi Természetvédelmi Terület, melyek a több mint egy tucatnyi helyi védettségű területtel együtt számos védet és fokozottan védett állat és növényfaj számára jelentenek élőhelyet. - Demográfiai helyzet: A HACS által lefedett Szigetvári és Szentlőrinci kistérségek demográfiai helyzete: Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. A Szigetvári kistérségben a települések 80 %-a 500 fő alatti település, ez 37 települést jelent. A falvak 24 %-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben 2.6261 ember él, közülük 10.910 Szigetváron, a fennmaradó lakosság él a 45 településen. A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél kiegyenlítettebb képet mutat. A kistérség 20 települése közül 3 település lakossága 1000-2000 fő közötti, 4 településen 5001000 fő közötti a lakosság, a kistérség 60 %-át apró, törpefalvas településszerkezet jellemzi. A Szentlőrinci Kistérségben összesen 15.596 ember él, melyből Szentlőrincen 6.954 fő a lakosságszám. A Közösség területén-mely Szigetvár városának csak külterületi részét fedi lehozzávetőlegesen 32 ezren laknak. Az élve születések száma a Szigetvári kistérségben folyamatosan csökken. A kistérségben az óvodáskorúak létszámának legnagyobb csökkenése 2011. évben várható. (-7%) Több településen 2014-re felére csökken az óvodáskorúak létszáma. Az általános iskolások létszáma a 2015.évre várhatóan 1857 főre csökken, míg a 2009.évi létszám 2.345 fő volt. A kistérség területén a korábbi évekhez viszonyítva nőtt az odavándorlók száma, azonban megállapítható, hogy az elvándorlások száma is enyhén nőtt. Az 1000 lakosra jutó oda és elvándorlás különbsége -35 fő. A Szigetvári kistérségben a mai demográfiai jellemzők legfontosabb eleme a kistérségi székhely meghatározó szerepe. Mivel a jelentős foglalkoztatók Szigetváron vannak a migrációs hatás a kistelepülésekről a kistérség központi településére irányul. A Szentlőrinci kistérségben az adatok alapján a demográfiai helyzet lényegesen jobbnak mondható. Az élve születések száma emelkedést mutat. Ennek ellenére az óvodáskorúak száma a 2014. évre mégis várhatóan 1.9 %-al csökken, bázisnak a 2009. évet vettük figyelembe. Az általános iskolások létszáma a 2015. évre 1.286 főre csökken, míg a 2009. évben létszámuk 1.323 fő volt. A korösszetétel tekintetében feltétlenül meg kell említeni, hogy bár a korábbi évekhez viszonyítva romlott az arány, ennek ellenére még mindig 17.5 %-os a 14 éven aluli lakónépesség aránya a kistérség lakónépességén belül, a megyei átlagot 15.6 % jóval meghaladó, de a régiós, valamint ugyan ez érvényes az országos értékek 15-16% viszonyításában is. Az előző évekhez viszonyítva az odavándorlók száma csökkent a kistérségben, viszont pozitívan hat, hogy az elvándorlók száma is csökkent. Az 1000 lakosra jutó oda és elvándorlás különbsége -22 fő. A demográfiai helyzetre kedvező befolyással hat a Pécshez
5
közeli fekvés, azonban a periférikus elhelyezkedésű zsáktelepüléseknél negatív tendenciák érvényesülnek. Az akcióterületen élők több nemzetiséghez tartoznak, svábok, horvátok, romák. A közösség területének bizonyos részein rendkívül magas a roma lakosság részaránya. A nemzetiségiek hovatartozásának vállalásából adódik, hogy a térség nemzeti sajátosságaira építve, a közoktatás által nyújtott kínálat növekedett. Összességében elmondható, hogy a SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG területén a demográfiai jellemzők tekintetében meglehetősen változatos a kép, azonban kijelenthetjük, hogy a közösséget alkotó két kistérség egyikében erőteljesebbek a negatív tendenciák, míg a másik esetében kedvezőbb folyamatok figyelhetők meg demográfiai szempontból. A gyermeklétszám csökkenés komoly nehézségeket okoz az alapfokú oktatás területén, az önkormányzatok nagy része nem lesz képes fenntartani intézményeit. - Gazdasági környezet: A közösség érintett kistelepüléseit tartósan fennálló, közös jellemzőit, objektív adottságait dióhéjban az alábbiakkal jellemezhetjük: aprófalvas településszerkezet (többségében 500 állandó népességszám alatti falvak); kedvezőtlen demográfiai sajátosságok (elöregedő népesség, folyamatos népességfogyás a természetes fogyás és az elvándorlás következtében); tartós és magas szintű munkanélküliség; a vállalkozások elégtelen száma és alacsony forrásbevonási képessége; működő tőke hiánya, innovatív gazdaságfejlesztés hiánya, tradicionális agrár- és élelmiszeripari dominancia jellemző. A közösség két funkcióhiányos kisvárosában (Szigetvár, Szentlőrinc) sem jobb a helyzet: tartósan magas a munkanélküliség, hosszú évekkel ezelőtt megszűntek a korábbi, jelentős foglalkoztatást biztosító munkahelyek (pl. mezőgazdasági nagyüzemek, cipőipar, konzervipar) és helyettük érdemben nem jöttek tömegével önfoglalkoztató vagy néhány főt alkalmazó mikro-vállalkozások. A válság és a multik fokozatos térnyerésének következtében a bolti kiskereskedelem is töredékére zsugorodott. A gazdasági válság nem kímélte a közösség szolgáltatói- és építőipari szektor munkahelyeit sem, és érzékenyen érintette a vidéki turizmus fejlődését is. Emellett 2010. évben Szigetváron a közszférát és magát a teljes várost megrengette, és hosszú évekre kényszerpályára állítja a város lezajlott adósságrendezési eljárása. A korábbi kormányzat által felkarolt leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására indított fejlesztési (LHH) program érdemi terület- és gazdaságfejlesztési hatása még várat magára, bár az előzetes információk alapján a konzervipari, építőipari, fafeldolgozó ipari vállalkozások jó eséllyel tudnak majd fejlődni Szigetváron és környékén a rendelkezésre álló több mint 500 M Ft támogatásból. 2011. évre új kihívásként jelentkezik a közmunka program jelentős átalakítása miatt megemelkedett munkanélküli tömeg elemi szintű szociális ellátásának biztosítása, amely az eddigi tipikus helyi foglalkoztatóként megjelent - többségében eredendően forráshiányos - települési önkormányzatokat pénzügyileg is tovább terheli. A klaszteresedés jegyei még egyetlen gazdasági ágazatban, együttműködésben sem jelentek még meg. A közösséget alkotó két tervezés-statisztikai kistérség településszerkezeti, gazdasági adottságai továbbra is kevés tartós és biztos üzleti lehetőséget, foglalkoztatást kínálnak az itt élőknek, és nem jelentenek vonzerőt a működő tőke jelentős beáramlásának sem. Ebből üdítő kivétel lehet Szentlőrinc mellett felépített cementüzem, mely az üzem dolgozóinak és kiszolgálóinak ad esélyt egy új élet/gazdasági pálya beindítására. A közösség agrárökológiai adottságai ugyanakkor kedvezőek a mezőgazdasági tevékenységek végzésére, azonban az agrárium, és a hozzá kapcsolódó élelmiszer feldolgozóipar további folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. A két kistérségben a regisztrált munkanélküliek jellemzői hasonlóságot mutatnak, azonban a munkanélküliség aránya a Szigetvári kistérségben lényegesen magasabb (közel 25%), bár a Szentlőrinci kistérségben is meghaladja a 15,9 %-os megyei átlagot (a szigetvári kistérség adatai a megyében továbbra is a második legrosszabbak a sellyei körzet után). 6
A regisztrált álláskeresők körében a férfiak túlreprezentáltak, legnagyobb részül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők körében felülreprezentált azok száma, akik már legalább egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. A munkanélküliség helyi okai: - a települések infrastrukturális, közlekedési ellátottsága elégtelen - a helyi vállalkozások és szolgáltatói szektor tőkehiánya és fejletlensége - az aktív korú lakosság nagy része alulképzett Ehhez járul még, hogy hazánkban mindeddig sem helyileg, sem központilag nem sikerült még olyan gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát kialakítani, amely tartósan alkalmas lenne a közösségünkre jellemző félperiférikus elhelyezkedésű térségek sajátos problémáinak oki kezelésére. A közösség infrastrukturális adottságairól elmondható, hogy egy nagyon jellemző vonást mutat, a városok dominanciáját. Legyen az közlekedési, humán, egészségügyi vagy akár telekommunikációhoz kapcsolódó infrastruktúra, a két kistérségi központ túlsúlya a meghatározó. A közlekedés adottságai közül kiemelendő, hogy a közösség területén két főút (6-os, 67-es számú) halad át, ennek ellenére az egyik fő problémát az okozza, hogy a közösség mintegy egyharmada zsáktelepülés, amit csak közúton lehet megközelíteni. A közösségben hiányoznak a kerékpárutak, valamint a többfunkciós mezőgazdasági utak. A közutak döntő része felújításra, megerősítésre szorul, ez igaz mind az alsórendű, mind a főutakra. A belterületi utak állapota sem kielégítő. A vasút alárendelt jelentőségű, a kistelepülések zöméről nem is elérhető. Vízi vagy légi közlekedési infrastruktúra nincs a térségben. A tömegközlekedés színvonala nem megfelelő. A közművesítés vegyes képet mutat. A vezetékes ivóvíz és az elektromos energia ellátás szinte teljes A közösség két városában, és mindössze néhány kis településen megoldott a csatornázott szennyvízelvezetés, bár e téren az elmúlt időszakban számos DDOP-s projekt indult (Kacsóta, Nagydobsza-Kisdobsza, Dencsháza-Hobol). A vezetékes gázbekötések arány magasabb a szentlőrinci kistérségben. A kábeltévészolgáltatás is a közösség településeinek többségében elérhető. A pénzügyi szolgáltatások körében a két városi rangú településen érhető el több hitelintézet fiókja, a közösség települései közül csak a nagyobb népességgel rendelkezők büszkélkednek takarékszövetkezeti bankfiókkal. Az okmányirodák csak a közösség városaiban érhetők el, míg földhivatal csak Szigetvár városában található. A postai szolgáltatási köre szűkült a mobilposta bevezetésével. - Társadalmi környezet: A térség non-profit szervezetei tevékenységük alapján településfejlesztéssel, sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkoznak. Megjelennek a kulturális és oktatással foglalkozó szervezetek is a közösség területén. A fent említett szervezetek számához képest már nagyságrenddel kevesebb szervezet foglalkozik szociális ellátással, közbiztonság védelmével és szakmai gazdasági érdekképviselettel. Kutatással, környezetvédelemmel, jogvédelemmel, csekély számban foglalkoznak a térségben. A roma szervezetek száma növekszik: Hetvehelyi Beás Cigány Egyesület, Dél Zselici Cigányok Szövetsége). Az önkormányzatok és a civil szervezetek közti együttműködés jelentős, bár ennek konkrét önkormányzati feladatátvállalás formájában való megjelenése, még nem meghatározó. A legtöbb civil szervezet székhely településén fejti ki tevékenységét. A saját közösségében meghatározó a szerepe, és jelentős plusz erőforrást próbálnak feltárni, bár általánosan jellemzi őket a forráshiány. Több olyan szervezet is működik a térségben, amely adott területen túlnyúlik településeinek határain, szakmai tevékenységűk több települést, adott esetben kistérséget is érint. Az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű térségi forrásbevonása a civil szektorba az ÚMVP-nek köszönhető, hiszen a civil szervezetekkel együttműködő önkormányzatok a 7
kedvezőbb támogatási intenzitásnak köszönhetően nagyobb és több fejlesztést tudnak végrehajtani. A Szinergia LEADER Egyesület folyamatosan nyomon követi e projektek megvalósítását és megad minden segítséget, ami a sikeres lebonyolításhoz szükséges lehet. Nonprofit szervezetek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis 2008 2009 Szentlőrinci kistérség Szigetvári kistérség Baranya megye összesen
95
104
206 209 3230 3277
A fenti táblázat a civil szektor kismértékű(10%) bővülését mutatja a Szentlőrinci és a Szigetvári kistérségekben. A jelenlegi gazdasági és társadalmi környezet – különösen a hátrányos helyzetű területeken – nem hat ösztönzőleg a társadalmi kezdeményezésekre, annak ellenére, hogy a Helyi Akciócsoport kiemelt feladatként kezeli a térségi civil szféra megerősítését és a civil szervezetek létrejöttének támogatását. A III. tengely első és második körös pályázataiban támogatást nyert civil szervezetek számát és az általuk abszorbált források nagyságát az 1.számú melléklet tartalmazza. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A LEADER program megvalósítása során kiemelt feladatunk a térségre jellemző munkanélküliség csökkentésén keresztül az élhető vidék megteremtése. Ennek során nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy az ismert nehézségek megoldásának céljából aktív partnerségek kialakítását segítsük elő. E témakörben a HVS rendszerében prioritást kapott a mikrovállalkozások támogatása, mellyel arra törekedtünk, hogy a kisvállalkozások olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy a hálózatosítás illetve a partnerség feltételei megteremtődjenek. Ugyancsak kiemelt szempontként jelenítettük meg a turizmus támogatását, ahol arra számítottunk, hogy a bázis pontok megteremtésével ugyancsak kialakításra kerülhet az arculat formálás, az együttműködés- a partnerség. Az egyesület jelentős energiákat fektetett a helyi partnerségek kialakításának támogatására, a helyitermék előállítók, turisztikai szolgáltatók együttműködésének koordinálására. A megfelelő partnerségek kialakításához szükséges a helyi szereplők megfelelő tájékoztatása, információs támogatása is. Ebben a vonatkozásban a HACS a következő tevékenységeket valósította meg: 1.Mikrotérségi tájékoztató: 36 db 2. Rendezvények saját szervezésben: 19 db 3. Más szervezetek által szervezett rendezvényken résztvétel: 7 db 4. Térségi falunapokon való résztvétel: 8 db 5. Vásárokon, kiállításokon való résztvétel: 10 db 6. Megyei és Régiós HACS kerekasztal: 8db 7. Központi képzések, rendezvények: 31 db 8. Nemzetközi kapcsolatokhoz kötődő rendezvény: 8 db 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése 8
A Szinergia Egyesület a HVS megvalósításának félidejében jár. A III. tengely forrásainak nagy részét az első körben már lekötötték, a második kör kérelmei jelenleg értékelés alatt állnak. Ezeken kívül néhány LEADER ablak is megnyitásra került. Az adatok feldolgozása során látható, hogy a térség 66 települése közül mindössze 7 nem abszorbált támogatást a HACS által kezelt forrásokból. A térségben összességében 74 pályázat áll megvalósítás alatt. A második körre befutott számos pályázat mutatja, hogy a térség gazdasági szereplői ráébredtek a fejlesztési források fontosságára, rutinosabban, nagyobb kezdeményező készséggel pályáznak. A Helyi Közösség az elmúlt időszakban, HVS-nek megfelelően megkezdte a vidékfejlesztés olyan komplex szervezeti hátterének kialakítását, amely integrálni tudja az akciócsoport területén működő gazdasági szereplőket és képes multiplikálni a bevált fejlesztési gyakorlatokat. Hangsúlyos szerepet kapott a helyi termékek előállításának, piacra vitelének támogatása. Egyesületünk a LEADER elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektetett a helyi termelők összefogására és termékeik piacra jutásának megkönnyítésére. Ennek érdekébe a horvátországi Slatinán megrendezett Agro Arca és Viroviticán tartott VIROEXPO vásárokon is szervezetten részt veszünk a hasonló magyarországi rendezvények mellett természetesen Szentlőrinci Gazdanapok, Szigetvári Karácsonyi Vásár, Magyarlukafai Vendelnapi Búcsú, Bicsérdi Burgonyafesztivál, Somogyhárságyi Parasztolimpia stb.). A helyi termelők érdekében megtett konkrét lépések közé tartozik a közös Internetes felületen való megjelenítés és az eddigi legnagyobb lehetőséggel kecsegtető „helyi termék bolt” megnyitása Kaposváron. ebben a boltban az akciócsoport területén élő kézművesek és iparművészek remekei vásárolhatók meg. Egyesületünk tervei rövid távú közé tartozik olyan projektek indítása, amelyek a helyi termékek népszerűsítését szolgálják, a pályázati anyagok előkészítése folyamatban van. A helyi termék előállítók partnersége kapcsán jelenleg már folyik a térség mikro és kis vállalkozásainak termelő tevékenységének az összefogására irányuló környezetkímélő termék előállító rendszer szervezése, a minősítő rendszer kidolgozása. Ezen a területen szervezetünk koordináló szerepet vállalat a megvalósításban és élve a HVS átalakításának lehetőségével a jövőben a prioritások közé szeretnénk ezt a feladatot sorolni. Ezen a területen a Leader forrásokat nagyszámú kisvállalkozásnak a lábra állítására tervezünk fordítani és pályázatok benyújtását tervezünk külső források elérésére céljából. Ugyanezt a célt szolgálják a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére irányuló erőfeszítéseink, amely során a kulturális és emberi kapcsolatok fejlesztésén túl – a termelőink piacra jutását is segíteni kívánjuk. Ezenkívül segítséget nyújtottunk a szomszédos Horvátországban található orahovicai és slatinai akciócsoportok létrehozásában. Ennek során további kulturális és üzleti partnerségek alakulhatnak ki. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében a LEADER forrásokon túl többletforrásokat is igyekeztünk feltárni, amelyek szinergikusan segithetik a LEADER feladatok hatékonyabb megoldását. IPA 2.1.4 - Crossborder E-R-D Strategy Joint Economic and Regional Development Strategy Along the Border (Határon Átnyúló Közös Gazdasági és Fejlesztési Stratégia) A Szinergia Egyesület úttörő szerepet vállal az Európai Unióhoz csatlakozni készülő Horvátország határmenti régióinak felkészítésében. Az Egyesület által az IPA program forrásaira benyújtott pályázat elnyerte a megvalósításhoz szükséges támogatást. A kifizetendő önerő előteremtésének nehézségeinek miatt a HACS átadta a pályázatot egy térségi civil szervezetnek, így Szinergia Egyesület nem főpályázóként, hanem szakmai szolgáltatóként biztosítja a Leader tervezéshez nélkülözhetetlen szaktudást. 9
TÁMOP 1.4.4-08/1 Szinergiában a térségi munkaerőpiac fejlesztéséért Egyesületünk 2009-ben támogatást nyert el egy helyi Munkaerőpiaci Paktum megvalósítására. Sajnos azonban az ígéretesen induló projekt Szigetvár város adósságrendezési eljárás alá kerülése miatt nem érhette el valódi céljait. Részeredményként értékelhetjük, hogy elkészült egy a két kistérségre kiterjedő Foglalkoztatási Paktum, valamint egy munkaerőpiaci helyzetelemzés. A Szinergia Egyesület sikeresen terjesztette ki tevékenységét a helyi termékek piacra vitelében és a horvát-magyar együttműködés előmozdításában is. Ezzel fontos lépést tehet térség munkaerő-piaci problémáinak kezelésében. Azonban az Egyesület koordinálásában kipályázott források egyelőre elégtelennek tűnnek a térség gazdaságának dinamizáláshoz, ezért egyéb gazdaságélénkítő módszereket és forrásokat szükséges alkalmazni. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát külső és belső tényezők egyaránt indokolják. A Helyi Akciócsoport szerkezetében, annak tagösszetételében, valamint elnökségében történt változások, a munkaszervezet felállása, működése és tapasztalatszerzése éppúgy kihat az egykor megalkotott HVS időszerűségére, mint a III. tengely horizontális és nem horizontális forrásainak részleges abszorpciója, az ágazati és regionális operatív programok forrásainak következtében elindult, esetleg megvalósult projektek, vagy az üzleti szféra által saját forrásból elindított beruházások. A gazdasági válság hatásai a 2008. évi stratégia megtervezésekor szintén nem voltak prognosztizálhatóak, a felülvizsgálat során viszont egyértelműen foglalkoznunk kell a válság térségi vállalkozásokra, önkormányzatokra, sőt civil szervezetekre való hatásaival is. Éppen ezért a LEADER stratégia alkotása során kiemelten kell törekedni a térségi foglalkoztatók helyzetének javítására és a gazdaságfejlesztő beruházások előnyben részesítésére. Ennek következtében, amennyiben a HVS felülvizsgálata során forrásátcsoportosításra kerül sor, úgy a gazdaságfejlesztési tevékenységek előtérbe helyezése ajánlott. További előre nem látható nehézséget jelentett a HVS megvalósítása során az intézményrendszer bonyolultsága a pályázói kör aktivitását teljes mértékben lecsökkentette, a lakossági bizalom szintjét leredukálta, ehhez csatlakozik a közigazgatási eljárásrend rugalmatlansága és időigénye, valamint az elszámolások nehézségei, továbbá az a tény, hogy a rendszer valamennyi hibájának hatásviselői az helyi akciócsoportok és a pályázói kör. A jelentős léptékű felesleges adminisztráció további hátrányt jelent a pályázói kör számára, mely a pályázói kedvet még tovább csökkenti. Az alapvető LEADER célok megvalósulását, külön kiemelve ezek közül a helyi termékek előállításának és piacrajutásának támogatását, valamint a térségi szereplők közötti együttműködések, hálózatosodások kialakítását a Helyi Akciócsoport külső pályázati források igénybevételével is igyekszik megerősíteni. E pozitív tendenciákat ki kell használni a térség fejlesztése érdekében, ezért szükséges az említett tevékenységek támogatásának HVS-be történő beágyazása. Fontos szemügyre vennünk a belső tényezőket, miszerint a Helyi Akciócsoport több mint három éves működése során jelentős tapasztalatokra tett szert a helyi együttműködések kialakítása terén, a civil szervezet kialakítása és a munkaszervezet felállítása a helyi termékek előállítóinak hálózatosodását, a turisztikai szolgáltatók közötti kapcsolatok kiteljesítését vonta maga után. A vidékfejlesztési pályázatokból, vagy egyéb források már megvalósult, vagy megvalósulás alatt álló projektek hatásait szintén szem előtt kell tartani a stratégia aktualizálás során törekedve a szinergikus hatások mind nagyobb fokú kihasználására. 10
Az utóbbi évek során kialakult nemzetközi kapcsolatok szintén új fejezetet indítanak el a helyi közösség életében, így e folyamatok szintén indokolttá teszik a dokumentum felülvizsgálatát.
11
2.5 SWOT elemzés Az Erősségek- Gyengeségek- Lehetőségek- Fenyegetések megfogalmazása, elemzése. Erősségek 1. Természetföldrajz - Változatos és vonzó természeti környezet mindkét kistérség északi területein, jelentős kiterjedésű erdőterületek és vizes élőhelyek, gazdag biológiai sokszínűség. - Távlatilag is elégséges, védendő vízkészlet áll rendelkezésre. - Megújuló energiaforrások tekintetében kedvező hidrogeológiai és geotermikus adottságok. 2. Infrastruktúra - Szentlőrinci vasúti csomópont 3. Gazdaság - Magas agrárpotenciállal rendelkező területek a két kistérség déli részén. - Jelentős erdőterületek és erdőművelés hagyománya a két kistérség északi részén. - Az agrárágazat erős tradíciói, képzett agrárszakemberek. - Fogadókészség helyi termékek előállítására és piacra juttatására. - Jelentős ipari beruházás a térségben (cementgyár) - Hagyományokkal rendelkező vadgazdálkodási és vadászturisztikai múlt. - Bejáratott helyi és országos jelentőségű gazdasági és kulturális rendezvények. 4.Társadalom, demográfia - Országos szinten is magas pályázati aktivitás. - Aktív korú lakosság létszáma 6%-al magasabb arányú, az országos átlagnál - Horvátország közelsége, határmenti együttműködések. - Kulturális sokszínűség, kulturális hagyományok.
Gyengeségek: 1. Természetföldrajz - A talajvízkészletek szennyezettek. - Szennyvízkezelés csekély mértékű, nem komplett csatornahálózat. - A távlatilag elégséges vízkészletek csak tisztítás után használhatóak. 2. Infrastruktúra - Rossz minőségű belső úthálózat, összekötő és kerékpárutak hiánya. - Szelektív hulladékgyűjtés a térségben részben megoldott. - Romló színvonalú tömegközlekedés. - Szélessávú Internet elérhetőségének hiánya 3. Gazdaság - A térség gazdasági teljesítőképessége az országos átlagtól jelentős mértékben elmarad. - Térség tőkevonzó képessége gyenge. - Alacsony a mezőgazdasági kisgazdaságok eltartó képessége.(integráció hiánya) - A térség agrárpotenciáljához viszonyítva a mezőgazdasági termékek feldolgozóipara elégtelen. - Turisztikai szálláshelyek, szolgáltatások száma a fejlesztések ellenére is alacsony. - Tematikus túraútvonalak hiánya 4. Társadalom, demográfia - Elöregedő népesség, alacsony születésszám. - Aprófalvas, szétaprózott településhálózat. - Magas a zsáktelepülések aránya. - Előnytelen munkaerőpiaci mutatók, magas a tartósan munkanélküliek aránya. - Munkalehetőség hiánya. - Térségi együttműködés fejletlensége - Civil szféra alacsony érdekérvényesítő képessége
-Lehetőségek: 1. Természetföldrajz - Természeti sokszínűség fenntartása, a védett területek méretének és számának növelése. 2. Infrastruktúra - A térség és a települések elérhetőségének
Veszélyek: 1. Természetföldrajz - A biodiverzitás leépülése - A felszíni és mélyebben fekvő vízrétegek, ivóvízbázisok további szennyeződése. 2. Infrastruktúra - Közlekedési infrastruktúra fejlesztés 12
javítása, a zsáktelepülések összekötő útjainak megépítése. - Kommunális hulladékgazdálkodási program elindítása. - Szennyvízkezelés fejlesztése. 3.Gazdaság - Helyi termékek előállítása, értékesítési lánc kialakítása, helyi fogyasztás ösztönzése - Tájfenntartó, élőmunka-igényes gazdálkodás fejlesztése, mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása. - Zöldség - gyümölcstermelés területeinek növelése, a termékfeldolgozás fejlesztése. - Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése. - Tematikus túraútvonalak, szolgáltatáscsomagok kialakítása. - a turisztikai vonzerő fejlesztése: egységes megjelenés, arculat kialakítása. - A meglévő szálláshelyek fejlesztése, falusi vendéglátók képzése, ökoturizmus, rekreációs, örökség turizmus fejlesztése 4. Társadalom, demográfia - Helyben élők identitásának fejlesztése - Határon átnyúló együttműködések erősítése - térségi hagyományok megőrzése - Kommunikációs rendszer fejlesztése 5. - Támogatás a vállalkozások hálózatosodásának kialakításához, ernyőszervezetek létrehozása. - Foglalkoztatottságot növelő képzések támogatása.
elhúzódása, behozhatatlan lemaradást okozhat. - A bekötő utak állapota romlik, több kistelepülés tömegközlekedési összeköttetése megszűnik. - Önkormányzati fejlesztések ellehetetlenülése. 3. Gazdaság - A meglévő ipari létesítmények a jövőben is szennyeznek. - A tőkebefektetések továbbra is elkerülik a térséget. - Csökken a vállalkozói kedv a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására. - Nem méretgazdaságos birtokszerkezet, a monokultúrás termelés túlsúlya. - Az agárágazat további jövedelmezőségének romlása. Egyre kevesebb foglalkoztatás az ágazatban. 4.Társadalom, demográfia - A kritikus helyzetű csoportok (mélyszegénységben élők, tartósan munkanélküliek) társadalmilag periférikus helyzete rögzül. - fiatalok elvándorlása, falvak elnéptelenedése. - A LEADER pályázatokkal kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás.
13
3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A 2013-tól kezdődő következő programidőszakban három jelentős külső tényező megváltozásával számolunk: 1, Véget ér a világgazdasági recesszió, fellendül az export és a turizmus. 2, Déli szomszédunk Horvátország is az Európai Unió tagja lesz. 3, Megépül Szentlőrincig az M60-as gyorsforgalmi út. Ezek a külső tényezők egyenként is nagyon pozitívan befolyásolják térségünk kilátásait, együtt azonban megadják az esélyt a leszakadás megállítására és a felzárkózás megkezdésére. Ehhez azonban szükséges a gazdasági szerkezet átalakítására történő felkészülés és a fejlődéshez nélkülözhetetlen kulcskompetenciák elsajátítása. A Szinergia Egyesület felismerve hazánk és a világgazdaság előtt álló elkerülhetetlen feladatokat, nem elszenvedője, hanem alakítója kíván lenni a küszöbön álló változásoknak. Szervezetünk az akciócsoport területén élő és dolgozó vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek számára olyan forrásokat és szakmai segítséget nyújt, amelyek növelik a helyben foglalkoztatott munkavállalók számát. Magas hozzáadott értékű termékek előállítását segítik elő, hozzájárulnak a fenntartható életmód és tájhasználat kialakulásához. Egyesületünk továbbra is támogatja a területét átszövő gazdasági kapcsolatrendszert szerveződéseit és segíti gazdasági szerkezetváltás végrehajtását. A helyi közösség a HACS eddigi működésének eredményeként egy hálózati formát vesz fel, melynek legfőbb jellemzője a helyi gazdaság együttműködéseken alapuló fejlődése, a térségi termékek előállításán, piacra jutásán és turisztikai erőforrásokon alapuló hálózatosodás. Ezen kívül a térségen belüli, LEADER térségek közötti, valamint a határon átívelő együttműködéseken nyugvó gazdasági kapcsolatok jellemzik a LEADER program eredményeként újjászülető vidéket, az élhető vidéki települések kialakítását. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Akciócsoport eddigi működése során kiemelt figyelmet fordított a helyi szükségletek felmérésére, a helyi igények feltérképezésére, e célkitűzések megvalósulását alátámasztja a számos projektgyűjtő adatlap, valamint a kiemelkedően sok mikrotérségi fórumon tapasztalható lakossági aktivitás. Ezek szerint a térség önmaga is tenni kíván sorsának javítása érdekében. A szervezet a szükségletek felmérése során a kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az igények között mindhárom szféra elvárásai reprezentatívan megjelenjenek. A térségi kutatások során az alábbi fő szükségletek felismerése történt meg: Térségi termékek feldolgozottsági fokának javítása Termékek piacra jutásának elősegítése Helyi, nemzeti és kisebbségi identitástudat fejlesztése, helyi természeti és mezőgazdasági értékek fenntarthatóságának, bemutathatóságának fejlesztése Innováció Mezőgazdasági szerkezetváltás elősegítése, egészséges birtokméretek kialakítása, háztáji termékek és helyi élelmiszerek előállításának támogatása Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése
14
3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A felsorolt szükségletek, valamint a helyzetelemzésben megfogalmazott következtetések alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzéseinek az alábbi területeket kell szolgálniuk. A helyi termék előállításán és piacra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése. Térségi szereplők közötti együttműködések hálózatosodások kialakulásának elősegítése. Tematikus turisztikai útvonalak, szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatása, helyi termékek és turisztikai szolgáltatások menedzsmentszervezetének kialakítása, szakmai támogatása. Térségi, LEADER térségek közötti és határokon átívelő gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok kialakítása. A Helyi Akció Csoport Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok kapcsolódnak a térség szükségleteihez, a kapcsolódás köszönhető az érintettek széleskörű bevonásának. Az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra egyaránt megszólításra került, a kihívásokra adott válaszok megfogalmazása, egy társadalmasítási folyamat eredményeként jött létre. A fő célkitűzések a gyakorlatban megvalósíthatóak, alkalmasak a szükséges források megszerzésére. Teljesülésük esetén a fejlesztési szükségletek mindegyike hozzájárul a térség életminőségének javításához. A térség általános jellemzéséből kiderül, hogy mindkét kistérség hátrányos helyzetű, azonban a Szigetvári kistérség a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A stratégia jövőképében külső tényezők megváltozásával számolunk, ami kedvezően befolyásolhatja a megvalósulást, és a fejlesztések fenntarthatóságát, ebből következően erőteljesebben elindulhat a hátrányos helyzet felszámolása. Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz még nagyobb lehetőséget biztosíthat az eddigi eredményeinken kívül, a határon túli együttműködések kiteljesítésére, gazdasági kapcsolatok élénkítésére, ezért fő célkitűzésként szerepel a stratégiában. A környezeti állapot megállapításának fontos eleme, hogy egy tájvédelmi körzet és több természetvédelmi területek találhatók a térségben. A vonzó természeti környezetből egyenesen következik, hogy a turizmus fontos szerepet tölt be a térségben. Ebből adódik, hogy a turisztikai fejlesztések összefogása szintén megtalálható a főbb célkitűzésekben. A demográfiai helyzet összegzésében a két kistérség eltérést mutat, mivel a Szigetvári kistérségben erőteljesebbek a negatív tendenciák. A demográfiai tényezőkre a stratégia minden egyes célja pozitívan hathat. A helyi identitástudat megőrzése szintén fontos tényező a demográfiai tényezők alakítása céljából. A népességmegtartó képesség fokozásának alaptényezői a helyi identitás megőrzése, az ifjúság képzése és helyben tartása, valamint a kulturális, gazdasági és természeti értékek fenntartó fejlesztése. A térség gazdasági adottságai kevés tartós és biztos üzleti lehetőséget, foglalkoztatást kínálnak, a térség a működő tőke számára nem jelent vonzerőt. Kivételt képeznek a mezőgazdasági tevékenységek, viszont az agrárium és az élelmiszer feldolgozó ipar további fejlesztése elengedhetetlen. A térség gazdaságára pozitívan hat a helyi termékek előállításának támogatása, ehhez fűződően a helyi gazdaság élénkítése, helyi foglalkoztatottság javítása, ami szintén fő célkitűzésként szerepel a stratégiában. A határon átnyúló együttműködések, mint fő célkitűzések, szintén kedvező hatással lehetnek a térség gazdaságára. A két kistérség súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd, a Szigetvári kistérségben jóval magasabb a munkanélküliek aránya. A stratégia minden egyes célkitűzése hatással bír a foglalkoztatásra.
15
A hitelességhez a HACS munkaszervezet vezető, a tervezői csoport legalább egy tagjának aláírása szükséges!
HVS felülvizsgálati űrlapok 6. Összesítő adatlap Helyi Akciócsoport neve: Szinergia Egyesület
HVS címe: „Szinergia az élhető vidékért”
Fő célkitűzések: 1) A helyi termék előállításán és piacra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése 2) Térségi szereplők elősegítése
közötti
együttműködések
hálózatosodások
kialakulásának
3) Tematikus turisztikai útvonalak, szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatása, helyi termékek és turisztikai szolgáltatások menedzsmentszervezetének kialakítása, szakmai támogatása. 4) Térségi, LEADER térségek közötti és határokon átívelő gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok kialakítása. 5) Helyi identitás megőrzése az ifjúsági színterek felszerelésén és tartalommal való megtöltésén, a kisebbségi tradíciók, természeti, kulturális és gazdasági értékek megőrzésén és bemutathatóságának fejlesztésén keresztül.
Összes intézkedés Helyi termékelőállítás - technológia, infrastruktúrafejlesztés Önkormányzatok és civil szervezetek gazdaságfejlesztő hatású termék előállításának támogatása Egységes térségi marketing megteremtése Rendszeres rendezvények, fesztiválok - gasztronómia, kulturális, kézműves bemutatók támogatása Felnőttképzési programok és helyi identitást fejlesztő előadások támogatása az Integrált Közösségi Szolgáltató NemzetköziTerekben kulturális és sport csereprogramok támogatása Helyi média támogatása Helyszín: Eleven nemzeti örökség és a természeti örökség bemutatásának támogatása Dátum:
Kisebbségi hagyományok bemutathatóságának támogatása Név HACS MSZ vezető Tervezői csoport tag
Aláírás
A hitelességhez a HACS munkaszervezet vezető, a tervezői csoport legalább egy tagjának aláírása szükséges!
Kis értékű intézkedések: Kistelepülések Ifjúsági közösségi színtereinek eszközbeszerzése Tematikus rendezvények támogatása Háztáji termékek előállításának támogatása Összköltség:660 000 €
Vállalkozásfejlesztésre allokált forrás: 56%
Helyszín:
Dátum:
Név HACS MSZ vezető Tervezői csoport tag
Aláírás
