Ö S S Z E G Z É S. A helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szempontú ellenőrzésének tapasztalatairól

BELÜGYMINISZTÉRIUM EU Integrációs Hivatal Szám: 410ök-466/2004.

ÖSSZEGZÉS A helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szempontú ellenőrzésének tapasztalatairól A Belügyminisztérium 2002-ben elkészítette a helyi önkormányzati rendeletek jogharmonizációs munkáját segítő Módszertani segédanyagot (a továbbiakban: Segédanyag), amelyet 2004 februárjában felülvizsgált az időközben történt közösségi és hazai jogszabályi változásokra tekintettel. A Segédanyag felülvizsgálatában részt vettek az egyes rendeletalkotási tárgykörök tekintetében illetékes szaktárcák, valamint a Belügyminisztérium illetékes főosztályai és a közigazgatási hivatalok. A Segédanyag helyi önkormányzatok részére történő eljuttatását követően a Magyar Közigazgatási Intézet szervezésében jogharmonizációs képzés indult az önkormányzatok jegyzői részére. A képzés helyi jogharmonizációs ismereteket átadó részének alapját szintén a Segédanyag szolgáltatta. A fentieket követően a Belügyminisztérium 2004 szeptemberében 43 önkormányzati rendeletet vizsgált meg a tekintetben, hogy a helyi önkormányzatok megteremtették-e rendeleteik összhangját a közösségi jogi előírásokkal, valamint a közösségi alapelvekkel. Megyénként 2-3 önkormányzati rendelet került „górcső” alá azokban a rendeletalkotási tárgykörökben, amelyek tekintetében közösségi előírások találhatók. Az ellenőrzött rendeleteket a közigazgatási hivatalok bocsátott rendelkezésre, a mintavétel szúrópróbaszerűen történt. A vizsgálat a Módszertani segédanyagban foglalt szempontrendszer alapján történt, amelynek tapasztalatai jól tükrözik a korábbi felmérések eredményeit, melyek az alábbiak. 1. A közösségi jogszabályokkal való összhang biztosítása: 2004. május 1-jétől, a Csatlakozási Szerződés hatályba lépésének napjától a helyi önkormányzatoknak is számos közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályt kell (pl. alapszerződések, közösségi rendeletek, határozatok) alkalmazniuk, illetve a rendeleteik megalkotásánál figyelemmel kell lenni ezen előírásokra. Az önkormányzati rendeletek közvetlen harmonizációját ezen jogszabályok tekintetében kell biztosítani, a helyi önkormányzatok e területen sérthetik közvetlenül a közösségi előírásokat. Ez viszonylag ritkán fordulhat elő, mivel nem túl sok az önkormányzatokat érintő közösségi rendeletek száma. Az ellenőrzés során felszínre került leggyakoribb hiba az volt, hogy az állami támogatásra vonatkozó közösségi jogi előírásokat nem vették figyelembe a helyi önkormányzatok a vagyonrendeleteik, vagy a vállalkozások támogatásról szóló rendeleteik megalkotásánál. A közösségi jogszabályok értelmében az önkormányzatok kedvezményes telkek, ingatlanok, vagyontárgyak révén tiltott állami támogatást biztosíthatnak a vállalkozók számára. Erre való tekintettel – a támogatás összegének megfelelően – speciális eljárási szabályokat kell alkalmazni az ingatlanok értékesítésénél (pl.

értékbecslő igénybevétele), vagy a támogatás odaítélésénél (pl. a támogatás-tervezetet be kell jelenteni a Pénzügyminisztériumnak). Közvetve, néhány esetben előfordult a közösségi jogszabályok megsértése továbbá az állattartás tárgykörben alkotott önkormányzati rendeleteknél is. Az állattartás területén a Közösség ugyan túlnyomórészt irányelveket alkotott, de az irányelvekben olyan részletesen leszabályozta az állatok védelmének és tartásának követelményeit, hogy a tagállami jogalkotó szervek szinte szó szerint ültetik át azokat a nemzeti jogszabályaikba. Erre való tekintettel ezen a területen különösen fontos, hogy a helyi önkormányzatok helyesen alkalmazzák a harmonizált nemzeti jogszabályokat. A helyi önkormányzatok a szociális rendeleteik hatályát – a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 2004. májusi módosításának megfelelően – kiterjesztették a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet személyi hatálya alá tartozó EGT polgárokra. Nem minden esetben rendelkeztek azonban ugyanígy az egyéb szociális tárgyú juttatásokról szóló rendeleteik (pl. kedvezményes munkavállalói kölcsön) tekintetében, holott ezen juttatások is szociális előnynek minősülnek az Európai Bíróság jogértelmezése szerint, tehát a 1612/68/EGK rendelet személyi hatálya alá tartozó EGT állampolgárok jogosultak azok igénybevételére. A harmonizált jogszabályokkal való összhang biztosítása: Tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek magasabb szintű jogszabályokkal, a helyi önkormányzatok alapvető kötelessége, hogy a hazai jogszabályok változásaihoz igazítsák helyi rendeleteiket. Ez vonatkozott a nemzeti jogharmonizációs folyamat során történő jogszabályváltozásokra is. Azokat a helyi rendelkezéseket, amelyek a már harmonizált magasabb szintű jogszabályokkal nem voltak összhangban, az átvilágítást követően azonnal módosítani, vagy hatályon kívül kellett helyezni. Az ellenőrzés során megállapítható volt, hogy ezen kötelezettségének szinte mindegyik önkormányzat eleget tett. Néhány esetben előfordult azonban, hogy a jogalkotási- vagy módosítási kötelezettségüknek csak részben, hiányosan, vagy nem a felsőbb jogszabályban meghatározott módon tettek eleget a helyi önkormányzatok (pl. a helyi adórendeletek, vagy a vagyonrendeletek estében). Arra való tekintettel, hogy az irányelvek szervesen beépülnek a hazai jogszabályokba, nehéz azt kiszűrni, hogy az önkormányzati rendeletnek a már harmonizált jogszabállyal ellentétes rendelkezései a közösségi előírásokkal is ellentétesek-e. Ez esetben szükséges megvizsgálni a harmonizált jogszabály záró rendelkezéseiben megjelölt – a harmonizáció alapját képező – irányelvek előírásait. Arra való tekintettel, hogy az ellenőrzési munka célja kizárólag a közösségi előírásoknak való megfelelés vizsgálata volt, a mellékelt jelentés nem tartalmazza teljes körűen a nemzeti jogszabályokkal ellentétes rendelkezéseket. Néhány kiemelkedő jogsértés azonban említésre került, mivel az egyben valamilyen közösségi alapelvet is sért. A közösségi alapelvekkel való összhang biztosítása:

A jogszabályok szerkesztésénél, alkotásánál kiemelkedően fontos az átláthatóság, a jogbiztonság, előreláthatóság elvének betartása. Abban az esetben, ha a közösségi előírásoknak megfelelő szabályokat nem világosan, következetesen fogalmazzák meg a helyi önkormányzatok a rendeleteikben (pl. a szociális igazgatás tárgykörben alkotott rendelet zavaró megfogalmazást tartalmaz az uniós polgárok szociális juttatásaira vonatkozóan), a helytelen szabályozás miatt a másodlagos közösségi jogszabályokban megfogalmazott, az adott közösségi politikára megfogalmazott alapelvek is sérülhetnek (a hivatkozott példánál az egyenlő bánásmód elve, szerzett jogok védelme). A magyar joganyagban is jól ismert közösségi alapelvek (pl. a diszkrimináció tilalma) figyelembe vétele a helyi rendeletek alkotásánál és végrehajtása során azért különösen fontos, mivel azok megsértésével az uniós polgárok jogai is sérülhetnek (pl. az uniós polgár magasabb helyi adót fizet, mint a helyi lakos, az uniós polgár munkavállaló kevesebb szociális támogatásra jogosult, az uniós székhelyű vállalkozó hátrányosabb helyzetbe kerül a magyar, vagy a helyi vállalkozónál). Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatják, hogy jelentős számban fordulnak elő a közösségi alapelveket (pl. jogbiztonság elve) sértő, vagy a jogalkotási hatáskörön túlterjeszkedő, vagy kötelező rendeletalkotási feladatot nem teljesítő rendeletek. Ezen említett problémák azonban nem tipikusan közösségi jogsértésnek minősülnek. Találkoztunk továbbá a diszkrecionális jogkörtelepítés problémájával is. Az érintett rendeletek úgy biztosítottak mérlegelési jogkört, hogy a döntés legfontosabb eljárási szabályait, feltételeit nem állapították meg. Az önkormányzati rendelet szabályozása így közvetve diszkriminációra, indokolatlan megkülönböztetésre ad lehetőséget. Tipikusan magyar jogalkotási követelményt sértő hibaként említhető – bár a jogbiztonság elvét is sérti – amikor az önkormányzati rendeletek szabályozási tárgyköre olyan terület, amely tekintetében a magasabb szintű jogszabályok a jegyzőre is telepítettek államigazgatási hatáskört (pl. hulladékgazdálkodás, állattartás, környezetvédelem egyes szabályai). Erre való tekintettel a rendeletek tartalmazták az adott ügykörökben a jegyzők feladat- és hatáskörét is, márpedig az önkormányzati rendelet kizárólag az önkormányzat szabályozási körébe tartozó hatásköröket szabályozhat. Bár a vizsgálatnak nem volt tárgyköre, szükséges azonban megemlíteni, hogy a vizsgált rendeletek alkotói számos esetben mellőzték a jogszabályalkotásra, jogszabályszerkesztésre vonatkozó előírásokat (pl. vegyes jogszabályszerkesztés, visszamenőleges hatály).

HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDELTEK ELLENŐRZÉSE KÖZÖSSÉGI JOGI SZEMPONTBÓL

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI TÁRGYKÖR Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:

A rendelet A tartalmaz-e rendeletek olyan nem rendelkezést, ellentétese amely ellentétes k-e a közösségi közösségi jogszabályokkal: alapelvekk el: (általános jogelvek, közösségi jog sajátosságai, a jogalkotás és a jogalkalmazás során figyelembe veendő szempontok)

9/2004 (V. 28.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

16/2004 (V.28.) rendelete a gyermekek védelmével összefüggő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól

-

-

Jogbiztonság elve, méltányosság elve

Jogbiztonság elve, méltányosság elve, átláthatóság elve

Rendeletei Szükséges-e a nem közösségi ellentétesek-e jogszabályok a már érvényesítése harmonizált érdekében magasabb helyi szintű hazai önkormányzati jogszabályok rendelet kal: alkotása, módosítása:

-

Több ponton ellentétes a Szt1.vel.

-

Több ponton ellentétes a Gyvt2vel és az Szt.-vel

Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett. Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett.

1

A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

2

A gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)

társult képviselőtestületének 18/2004 (VIII.11.) rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatásokról

4/1993. (VII.1.) számú önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról 12/2000 (III.20.) számú önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

11/2004 (IV.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

-

-

-

-

Jogbiztonság elve

-

Jogbiztonság elve

-

-

Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett.

-

-

-

Több ponton ellentétes a Szt. rendelkezéseivel.


-

Több ponton ütközik a Szt. rendelkezéseivel.


-

3/2001 (III.19.) számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. helyi végrehajtásáról

-

-

-

-


1. 9/2004 (V. 28. ) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról •

Az Ör. 17.§ (2) bekezdése nem pontosan idézi az Sztv. 55.§-ában foglaltakat és a jogszabály szövegéhez eljárási szabályokat rögzít: „A támogatás nyújtásnak feltétele, hogy vállalja az adósság és települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, a hitelezővel történő megállapodás alapján 12 havi részletben, feltétel továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel vállalása.” Az Szt. hivatkozott paragrafusa azonban a 12 havi részlet fizetéséről nem rendelkezik. A 61/1994. (XII. 24.) AB határozat elvi jelleggel állapította meg azt, hogy nincs jogszerű akadálya annak, hogy a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabálynak a saját rendeletébe illeszthető előírásait - szó szerint - átvegye. Az sem törvénysértő, ha a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabály előírásait nem ismétli meg. A magasabb szintű jogszabályi rendelkezések ugyanis - akár szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül - önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztő és félrevezető. (ABH 1994, 471, 472.) Ez sérti továbbá a jogbiztonság elvét. • A Sztv. 55/C §-a az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó önkormányzat számára ír elő kötelezettségeket, így a rendeletben kötelező szabályozni a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határát, az adósságcsökkentési támogatás mértékét, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jogosultsági feltételeket, eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját. Ezen kötelezettségének az önkormányzat nem tett teljes körűen eleget pl. nem található a rendeletben a az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa (jogbiztonság elve).

2. 16/2004 (V.28.) rendelete a gyermekek védelmével összefüggő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól •

Az Ör. 10. § (6) és (7) bekezdés a Gyvt. 20.§ (5) és (6) bekezdését veszi át, de nem szó szerint, hanem hiányosan, így kimaradt belőle a házasságkötés esetén adandó támogatás odaítélése, illetve megvonása. A hiányos, vegyes típusú jogszabályátvétel

•

tilalmára már az Alkotmánybíróság is felhívta a jogalkotók figyelmét (átláthatóság elve, jogbiztonság elve). Az Ör. 11. § (2) bekezdése értelmében „Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban csak különösen indokolt esetben részesülhet az, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.” A „különösen indokolt eset” fogalmát a rendelet nem határozza meg, így diszkrecionális jogkört biztosít a támogatást nyújtónak. A különösen indokolt eset teljes körű meghatározása ebben az esetben igen nehéz, de legalább néhány utalással támpontot kell adni az állampolgárok számára. Ezen feltételek meghatározása nélkül - mint azt az Alkotmánybíróság 57/2003. (XI.21.) AB határozatában is kifejtette - tág teret enged a törvényességi szempontból ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan önkormányzati döntéseknek és így sérti a jogbiztonság és előreláthatóság elvét is, amely elvek alkalmazást nyernek a közösségi jog tekintetében is. (Segédanyag 20. oldal) 3. társult képviselő-testületének 18/2004 (VIII.11.) rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatásokról

•

A rendelet nem ellentétes magasabb jogszabályokkal, sem közösségi alapelvekkel.

4. 4/1993 (VII.1.) számú önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról •

•

•

Az Ör. 12. § (1) bekezdése a Sztv. 38. § (9) bek. a) és b) pontjával ellentétesen határozza meg az egy főre jutó havi jövedelem, valamint a jövedelem és a költség arányának maximumát. Az Szt. 38. § (9) bekezdés a) pontja szerint „a) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő.” Ezzel szemben az Ör. 12. § (1) bekezdése 200%-ot meg nem haladó feltételt ír elő. Az Szt. 38. § (9) bekezdésének b) pontja szerint „a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete a jövedelem 30%-át meghaladó költséghányadot jogosultsági feltételként nem írhat elő” Az Ör. hivatkozott paragrafusa a 30%-ot meghaladó mértékről rendelkezik (jogbiztonság elve). Az Ör. 12.§ (2) értelmében lakásfenntartási támogatás évente egy alkalommal, bármikor igényelhető, ez a rendelkezés ellentétes a Sztv. 38. § (9) bek. d) pontjával, mely szerint évente legalább két alkalommal lehet a támogatási formát igényelni (jogbiztonság elve, méltányosság elve). A rendelet 11, 12, 13. §-a a lakásfenntartási támogatást taglalja, melyet megszakít a 12/A §, amely az időskorúak járadékáról szól (átláthatóság elve).

5. 12/2000 (III.20.) számú önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról •

•

Az Ör. 12. § (1) bekezdése a Sztv. 38. § (9) bek. a) és b) pontjával ellentétesen határozza meg az egy főre jutó havi jövedelem, valamint a jövedelem és a költség arányának maximumát. Az Szt. 38. § (9) bekezdés a) pontja szerint „a) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő.” Ezzel szemben az Ör. 12. § (1) bekezdése 200%-ot meg nem haladó feltételt ír elő. Az Szt. 38. § (9) bekezdésének b) pontja szerint „a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított arányát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete a jövedelem 30%-át meghaladó költséghányadot jogosultsági feltételként nem írhat elő” Az Ör. hivatkozott paragrafusa a 30%-ot meghaladó mértékről rendelkezik (jogbiztonság elve). A Szt. 55/C §-a az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó önkormányzat számára ír elő kötelezettségeket, így a rendeletben kötelező szabályozni a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határát, az adósságcsökkentési támogatás mértékét, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jogosultsági feltételeket, eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját. Ezen kötelezettségének a helyi önkormányzat nem tesz teljes mértékben eleget, pl. nem található a rendeletben a helyben elismerhető lakásnagyság (jogbiztonság elve). Amennyiben azt egy másik önkormányzati rendeletben szabályozza, abban az esetben is utalni kell az adott jogforrásra (átláthatóság elve). 6. 11/2004 (IV.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

• A rendelet nem ellentétes magasabb jogszabályokkal és közösségi elvekkel. 7. 3/2001 (III.19.) számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. helyi végrehajtásáról • A rendelet nem ellentétes magasabb jogszabályokkal és közösségi alapelvekkel. KÖZLEKEDÉSI TÁRGYKÖR Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:

A rendeletek nem ellentétese k-e a közösségi alapelvekk el:

A rendelet Rendeletei nem Szükséges-e a közösségi tartalmaz-e ellentétesek-e a jogszabályok olyan már érvényesítése rendelkezést, harmonizált érdekében helyi amely magasabb önkormányzati rendelet ellentétes szintű hazai alkotása, közösségi jogszabályokkal módosítása: jogszabályok

(általános jogelvek, közösségi jog sajátosságai, a jogalkotás és a jogalkalmazás során figyelembe veendő szempontok):

kal

2000. évi XXIV. /X.13./ számú rendelete a taxiállomások igénybevételi rendjéről

-

-

-

-

35/1999 (XII.17.) számú rendelete a menetrendszerinti helyi autóbuszközlekedés, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbuszkülönjáratok legmagasabb hatósági árainak megállapításáról

-

-

-

-

-

-

50/1997 (XII.22.) számú rendelete a helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról

-

Jogbiztonság elve

Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett. Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett. Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett.

1. 2000. évi XXIV. /X.13./ számú rendelete a taxiállomások igénybevételi rendjéről • A rendelet nem ellentétes magasabb szintű jogszabállyal és közösségi alapelvvel. 2. 35/1999 (XII.17.) számú rendelete a menetrendszerinti helyi autóbusz-közlekedés, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbusz-különjáratok legmagasabb hatósági árainak megállapításáról

• A rendelet nem ellentétes magasabb szintű jogszabállyal és közösségi alapelvvel. 3. 50/1997 (XII.22.) számú rendelete a helyi tömegközlekedési díjak megállapításáról • A rendelet 7. §-a értelmében az iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbusz díja megegyezik a 33/1994 (XII.24.) KHVM rendeletben megállapított díjakkal. Ezen miniszteri rendelet azonban már 2000. január 1-óta hatályon kívül helyezték, azóta a 39/1999 (XII.20.) KHVM rendelet van hatályban, így ennek alapján kell a díjakat megállapítani (jogbiztonság elve).

KÖZBESZERZÉS, VAGYONGAZDÁLKODÁS TÁRGYKÖR Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:

A rendeletek nem ellentétese k-e a közösségi alapelvekk el: (általános jogelvek, közösségi jog sajátosságai, a jogalkotás és a jogalkalmazás során figyelembe veendő szempontok):

Megyei Jogú Város Közbeszerzési Szabályzata

-

-

Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata

-

-

23/2004 (IV.30.) számú rendelete a közbeszerzések egyes kérdéseiről szóló 3/1996 (II.2.) rendelet hatályon kívül helyezéséről

-

3

A rendelet Rendeletei nem Szükséges-e a közösségi tartalmaz-e ellentétesek-e a jogszabályok olyan már érvényesítése rendelkezést, harmonizált érdekében helyi amely magasabb önkormányzati rendelet ellentétes szintű hazai alkotása, közösségi jogszabályokkal módosítása: jogszabályok kal

A Kbt.3 nem ad felhatalmazást helyi önkormányzati rendelet alkotására, ezért a helyi közbeszerzési rendeleteket hatályon kívül kellet helyezni. A Kbt. 6. § (1) bekezdés azonban Közbeszerzési szabályzat készítését írja elő (ami egyébként nem önkormányzati rendelet). Az önkormányzat e kötelezettségnek eleget tett.

-

-

-

-

-

Lásd fentebb

-

-

Nem teljes mértékben tett eleget a Kbt.-ben foglalt

Lásd fentebb

kötelezettségnek.

-

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

-

-

Lásd fentebb

Közgyűlése az 1/1993. (I.27.) KR. számú rendelete az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről

-

Jogbiztonság elve, diszkrimináció tilalma

Város Önkormányzati Képviselő-testületének 32/11995. (VII. 6.) Ökr. számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól

-

Megyei Jogú Város Önkormányzatának 10/2003. (II.26.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Az állami támogatásokra vonatkozó közvetlenül alkalmazandó közösségi rendeletek miatt egyes előírásokat hatályon kívül kellett helyezni.

Igen, a közösségi jog állami támogatásra vonatkozó előírásaival (versenyjog), a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet előírásaival.

A rendelet több ponton ellentétes az államháztartási törvény rendelkezéseivel.


Jogbiztonság elve

-

A rendelet több ponton ellentétes az államháztartási és az önkormányzati törvény rendelkezéseivel.

Jogbiztonság, átláthatóság elve, tőke szabad áramlása, diszkrimináció tilalma, egyenlő bánás elve

Több ponton ellentétes a közösségi versenyjogi szabályokkal.

Több ponton ellentétes az önkormányzati, jogalkotási és államháztartási törvény, valamint a 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet előírásaival.


1. Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata •

A Közbeszerzési Szabályzat elkészítésével a helyi önkormányzat teljesítette a Kbt. 6.§ (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, annak tartalma megfelel a harmonizált magasabb szintű jogszabálynak. 2. Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata

•

A Közbeszerzési Szabályzat elkészítésével a helyi önkormányzat teljesítette a Kbt. 6.§ (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, annak tartalma megfelel a harmonizált, magasabb szintű jogszabálynak.

3. MEGYEI Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata •

•

Az új közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény) 6. §. (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárása dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket (közbeszerzési szabályzat). Nógrád megye önkormányzata mindezen kógens előírásokkal ellentétben, a közbeszerzési szabályzatról szóló közgyűlési határozatában az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét nem határozta meg. A határozat a továbbiakban a harmonizált közbeszerzési törvényben, és ennélfogva a közbeszerzési eljárás szabályaira vonatkozó közösségi irányelvekben foglaltakkal is összeegyeztethető szabályokat tartalmaz.

4. 23/2004 (IV.30.) számú rendelete a közbeszerzések egyes kérdéseiről szóló 3/1996 (II.2.) rendelet hatályon kívül helyezéséről •

•

A segédanyag 61. oldala kifejti, hogy a közbeszerzési szabályozás átfogó reformjának keretében, a jogharmonizációs kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében egy új közbeszerzési törvény lépett hatályba (A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény). Az új törvény – a korábbival ellentétben – nem ad felhatalmazást az önkormányzati rendeletek megalkotására, és ennek megfelelően Gyula város önkormányzata is hatályon kívül helyezte rendeletét. A rendelet a magasabb szintű jogszabályoknak és a közösségi jogi előírásoknak egyaránt megfelel. A Kbt. 6.§ (1) bekezdésének megfelelően Közbeszerzési Szabályzat elkészítése azonban kötelező. 5. Közgyűlése az 1/1993. (I.27.) KR. számú rendelete az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről •

A rendelet 11. §-a meghatározza az Áht. 108. §. (1) bekezdésének megfelelően azt az értékhatárt, amely felett önkormányzati vagyont értékesíteni, hasznosítani csak versenytárgyalás/pályáztatás útján lehet. A továbbiakban viszont a rendelet egy széles tárgyi kör tekintetében ezen szabályoktól való eltérésre és a pályáztatás mellőzésére ad lehetőséget. Az Áht. adott szabálya ugyancsak ad lehetőséget a versenytárgyalás mellőzésére, azonban az önkormányzat rendeletében ezen tárgykört – felhatalmazás hiányában – kiszélesítette, illetve általános jelleggel diszkrecionális jogkört biztosított a közgyűlés/polgármester számára az értékhatár feletti értékesítésnél is. (A Ör. 11. § (1) bekezdésének második fordulata szerint „A hatáskörrel rendelkező közgyűlés vagy polgármester egyedi döntéssel bármely vagyontárgy vagyonhasznosításának módjára vonatkozóan dönthet pályázat mellőzéséről, illetve kiírásáról.”) Az említett kivételezetti kör tartalmazza, pl. a mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbe adását, illetve saját vállalkozás részére történő értékesítését is. Ez a szabályozás azonban – burkolt formában - állami támogatási lehetőséget rejt magában amennyiben a saját vállalkozás gazdasági tevékenységet is folytat. Pl. Az ingatlan haszonbérbe adása történhet vállalkozó részére is és miután - polgármester vagy közgyűlés döntése alapján - a pályáztatásra

vonatkozó eljárási szabályokat nem kell alkalmazni, a döntésre jogosult a tényleges értéknél kedvezőbbet állapíthat meg, amely a vállalkozó részére előnyt jelenthet. •

A rendelet 14. §. (7) bekezdésében a magyar és áttelepült külföldi állampolgárok tekintetében állapítja meg, hogy – amennyiben az önkormányzat intézményeinél vállalnak munkát - kedvezményes munkavállalói kölcsönre tarthatnak igényt. Magyarország uniós csatlakozását követően azonban a jogrendszerünk az uniós állampolgárok, EGT állampolgárok és harmadik államok állampolgárai fogalmakat ismeri. Miután az említett rendelkezés a munkavállalók tekintetében kedvezményes kölcsön igénybe vételét teszi lehetővé az említett személyi kör részére, amely a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet hatálya alá tartozik és szociális előnynek minősül (hiszen az adott személy és családja társadalomba illeszkedését szolgálja), így a migráns munkavállalók részére is biztosítani kell. (Segédanyag 43. oldal) Erre való tekintettel szükséges a fentiekben megjelölt jogosulti kör konkrét meghatározása.

6. Város Önkormányzati Képviselő-testületének 32/11995. (VII. 6.) Ökr. számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól •

A rendelet 8. §. (2) bekezdése meghatározza, hogy „a tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolja, ezt a jogát szerveire és az önkormányzati vagyonkezelőkre önkormányzati rendelettel ruházza át.”

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy és az önkormányzati feladat- és hatáskörök (így pl. a tulajdonosi jogok gyakorlása, mint önkormányzati hatáskör) a képviselő-testületet illetik meg. Ugyanezen paragrafus a továbbiakban kimondja, hogy a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. /(3) bek./ A testület tehát hatáskört gazdasági szervezetre nem ruházhat, viszont egyes feladatai ellátása céljából gazdasági társaságot alakíthat (Ötv. 9. §. (4) bek.). Így az önkormányzat vagyongazdálkodási feladatait elláthatja saját, vagy megbízás alapján más gazdasági társaság, de ezen szervezetekre az önkormányzat tulajdonosi jogát nem lehet átruházni. Az említett szervezetek tehát a vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat látnak el, tulajdonosi döntést nem hozhatnak. Ugyancsak a fent említettek értelmében ellentétes a magasabb szintű jogszabályok (konkrétan az Ötv. már említett) előírásaival a rendelet 17. §. (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a gazdasági társaság (rt., kft.) vezetője önállóan dönt a rendeletben meghatározott, rábízott ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról, annak értékétől függetlenül. Ezen utóbbi meghatározás ellentétes az Áht. már említett rendelkezésével is, hiszen a rendeletben meghatározott értékhatár feletti esetben a nyilvános versenytárgyalás kötelező, még a képviselő-testület, mint a tulajdonosi jogok címzettje sem dönthet önállóan (jogbiztonság elve).

•

A rendelet 9. §. (2) bekezdése meghatározza, hogy az államháztartási törvény 108. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatárt elérő vagyontárgyak közül melyek elidegenítésekor mellőzhető mégis a nyilvános versenytárgyalás. Az Áht. említett rendelkezése azonban csak az értékhatár meghatározására ad felhatalmazást a helyi önkormányzatnak, az ugyanebben a bekezdésben meghatározott, versenytárgyalás alól mentesített vagyontárgyak körét az önkormányzat nem bővítheti. Az önkormányzat az adott rendelkezéssel túlterjeszkedett a törvényi felhatalmazáson és ezzel megsértette a jogbiztonság alkotmányos és közösségi jogi elvét.

7. Megyei Jogú Város Önkormányzatának 10/2003. (II.26.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról

•

A rendelet 10. §. (6) bekezdése értelmében „az önkormányzati vagyon elidegenítése közvetlenül vagy versenyeztetés útján történik. (A versenyeztetés szabályait a rendelet 1. számú melléklete a magasabb szintű hazai és a közösségi jogi előírásoknak megfelelően tartalmazza.) Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EKSz.) 87. cikke szerint „Ha a jelen szerződés másképpen nem rendelkezik a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak, vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” A támogatás formája a közösségi jog szempontjából nem releváns, így a közvetlen szubvenciókon túl az adókedvezmények, kedvezményes hitelek, garanciák, ingatlanok juttatása, stb. és bizonyos feltételek mellett még az önkormányzatok gazdasági társaságban történő részesedésszerzése érdekében teljesített vagyoni hozzájárulása (apportja) is állami támogatásnak minősül (Segédanyag 75. oldal). Bizonyos esetekben tehát nemzeti/állami támogatásnak tekinthető az önkormányzatok épület- és földértékesítési gyakorlata, amelyre a 97/C 209/03 bizottsági közlemény az irányadó (Segédanyag 76. oldal). A közlemény nem kötelező jogforrás, de a Bizottság a nevezett dokumentum alapján ellenőrzi a EKSz. hivatkozott cikkének betartását. A közlemény értelmében kizárólag abban az esetben nem minősül az ingatlanértékesítés kedvezményesnek, ha az független szakértő által megállapított értéken kerül elidegenítésre. Az önkormányzat rendeletének 10. §. (1) bekezdése ezzel szemben bár ingatlan értékesítése, illetve vásárlása esetén a forgalmi érték megállapítása szempontjából ingatlanforgalmi szakértői értékbecslést kell készíteni - úgy rendelkezik, hogy az ár meghatározásánál „a szakértő által megállapított forgalmi értéktől a hatáskörrel rendelkező eltérhet”. Mindezek értelmében adott esetben a hatáskörrel rendelkező a szakértői megállapítástól eltérő - pl. kedvezményesebb eladási árat is megállapíthat, ami sértheti az állami támogatásra vonatkozó közösségi előírásokat. A hivatkozott bizottsági dokumentum abban az esetben ha a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítésére tett megfelelő erőfeszítések ellenére nyilvánvaló, hogy az értékbecslő által megállapított ár nem érhető el, az ingatlan a megállapított árhoz képest 5%-kal alacsonyabb értékű eltérést engedélyez.

•

A rendelet 10. §-ának 6) bekezdése kimondja, hogy „Az önkormányzati vagyon elidegenítése közvetlenül vagy versenyeztetés útján történik. Az értékesítés módját közvetlen értékesítés vagy versenyeztetéshez kötött elidegenítés esetén - a hatáskörrel rendelkező (7. §. (1) bek.) állapítja meg.” A magyar jogszabályi vonatkozások tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-a értelmében „az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.” Az önkormányzat rendelete nem határozza meg ezen értékhatárt, erre való tekintettel pl. az ingatlanértékesítés vonatkozásában minden esetben a döntési hatáskörrel rendelkező szerv határozza meg az ingatlanértékesítés módját.

•

A rendelet 12. §. (11) bekezdése a vállalkozások támogatása tárgykörében

meghatározza, hogy „Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő területértékesítés során finanszírozási könnyítésre kedvezmény biztosítható az új munkahelyeket teremtő helyi vállalkozások számára a vételér maximum 40 %-a erejéig, kamatmentesen, az alábbi feltételek teljesülése esetén: kedvezmény csak nagykanizsai székhellyel rendelkező, a jelen rendelet hatályba lépését megelőző három naptári évben évi átlagban legalább 100 000 Ft helyi adót (iparűzési és építményadó) fizető vállalkozást illeti meg....” A tőke és szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvére tekintettel azonban az uniós székhelyű vállalkozásokat egyenlő elbánásban kell részesíteni, a kizárólag helyi székhelyű vállalkozásoknak nyújtott támogatás sérti az egyenlő elbánás elvét és a diszkrimináció tilalmát. A Segédanyag is kifejti a III.4.2. fejezetben, hogy az egyes feladatok megvalósításánál (pl. az önkormányzati költségvetési intézmény beruházási, felújítási feladatai megvalósítása során) tekintettel kell lenni az egyenlő elbánás elvére, tilos a helyi vállalkozók előnyben részesítése az ország, illetve az EU tagországok vállalkozásaival szemben (75. oldal). •

A rendelet vállalkozások segítésére vonatkozó 12. §-a ellentétes az állami támogatásokra vonatkozó közösségi és hazai előírásokkal. A korábbi, átmeneti szabályozást (163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet) váltotta az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, amely teljes mértékben megfelel a közösségi elvárásoknak. A Korm. rendelet legfontosabb rendelkezése az, hogy minden támogatási programra illetve egyedi támogatásra irányuló támogatási tervezetet, jogszabályt állásfoglalás céljából előzetesen be kell jelenteni a Pénzügyminisztériumon belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére (Korm. rendelet 7.§). Tehát a korábbi szabályokkal ellentétben a helyi önkormányzatoknak a vállalkozásoknak nyújtandó, 8 millió forint alatti támogatásaikat, kedvezményeiket is előzetes állásfoglalás céljából be kell jelenteniük. Ha az Iroda megállapítja, hogy a bejelentett támogatási tervezet a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik, állásfoglalását harminc napon belül megküldi a támogatást nyújtó szervnek. A pénzügyminiszter állásfoglalásában felhívja a támogatást nyújtó szerv figyelmét arra, hogy a támogatási tervezetnek kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletre vagy arra a csoportmentességi rendeletre, amelynek hatálya alá tartozik. Erre való tekintettel az önkormányzatnak a hatályos szabályok alapján felül kel vizsgálnia, valamint a vállalkozók támogatására vonatkozó rendelkezéseket a TVI-nek be kell jelentenie. Figyelemmel kell lenni továbbá a rendelet módosításánál a csatlakozástól közvetlenül alkalmazandó csoportmentességi rendeletekre is, amelyek az alábbiak:

-

a képzési (Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK rendelet), a csekély összegű (Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK rendelet), a kutatás-fejlesztési (Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet),

-

-

és a foglalkoztatási támogatásokra (Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK rendelet).

VÁSÁROK ÉS PIACOK RENDJE TÁRGYKÖR Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:


Község Önkormányzatának 8/2001. (IX. 1.) rendelete a vásárokról

Város Önkormányzatának 42/2000. (XII.5.) rendelete a vásárokról és piacokról

-

-

Jogbiztonság, átláthatóság elve

-

A rendelet Rendeletei nem Szükséges-e a közösségi tartalmaz-e ellentétesek-e a jogszabályok olyan már érvényesítése rendelkezést, harmonizált érdekében helyi amely magasabb önkormányzati rendelet ellentétes szintű hazai alkotása, közösségi jogszabályokkal módosítása: jogszabályok kal

-

-

Bizonyos Alkotása nem, paragrafusok módosítása a ellentétesek a harmonizált, jogalkotási magasabb szintű törvény (1987. évi hazai XI.) jogszabályokkal rendelkezéseivel. való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett.

-


1. Község Önkormányzatának 8/2001. (IX. 1.) rendelete a vásárokról •

Az Ör. 1. §. (2) bekezdését az önkormányzat 13/2004. (VI. 8.) Ör. módosította, mégpedig úgy, hogy a módosítás 2004. május 1-jén lépett hatályba. A Jat. 12. §. (2) bekezdése azonban - kötelező jelleggel - előírja, hogy a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely

•

magatartást jogellenessé, továbbá, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre /(3) bek./. Mindezeknek megfelelően az Alkotmánybíróság is több határozatában rámutatott arra, hogy a „jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák és meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani.” Ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve nem állapíthat meg kötelezettségeket, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel sem minősítsenek jogellenesnek" (25/1992. (IV.30.) AB határozat). (Segédanyag 20.oldal) Az önkormányzat jogharmonizációs kötelezettségének eleget tett, a rendelet személyi hatályát, a személyek szabad áramlása gazdasági alapszabadság érvényre juttatása érdekében az EGT valamely tagállamában székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező személyekre is kiterjesztette.

2. Város Önkormányzatának 42/2000. (XII.5.) rendelete a vásárokról és piacokról •

A rendelet egészét tekintve megfelel a közösségi jogi előírásokból fakadó követelményeknek (személyek és áruk szabad mozgása, versenyjogi előírások) és közösségi alapelveknek.

ÁLLTARTÁS TÁRGYKÖR Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:

Város Önkormányzatának 15/1997. (VII.1.) rendelete az állatok tartásáról

Nagyközség 12/2004. (VI.30) rendelete az állattartásról

A rendelete k nem ellentétes ek-e a közösségi alapelvek kel: (általános jogelvek, közösségi jog sajátosságai, a jogalkotás és a jogalkalmazás során figyelembe veendő szempontok):

-

Jogbiztonság, átláthatóság elve,

-


A rendelet tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely ellentétes közösségi jogszabályok kal

Rendeletei nem Szükséges-e a közösségi ellentétesek-e a jogszabályok már harmonizált érvényesítése magasabb szintű érdekében helyi hazai önkormányzati rendelet jogszabályokkal

Az Európai Parlament és Tanács nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002 rendelet előírásával.

Alkotása nem, A rendelet több módosítása a ponton ellentétes az harmonizált, FVM állati magasabb szintű hulladékok hazai kezelésének és a jogszabályokkal hasznosításukkal való ütközés készült termékek miatt szükséges forgalomba volt, ennek az hozatalának állatönkormányzat egészségügyi szabályairól szóló eleget tett. 71/2003. (VI. 27.) rendeletével, valamint a jogalkotás törvény rendelkezéseivel. Alkotása nem, Több ponton módosítása a ütközik a harmonizált, mezőgazdasági magasabb szintű haszonállatok hazai tartásának jogszabályokkal állatvédelmi való ütközés szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) miatt szükséges volt, amely FVM rendelet kötelezettségnek előírásaival, az valamint a önkormányzat jogalkotás törvény rendelkezéseivel. eleget tett.

-

alkotása, módosítása:

1. Város Önkormányzatának 15/1997. (VII.1.) rendelete az állatok tartásáról •

A rendelet 13. §-a kimondja, hogy „Ajka közigazgatási területén a kis haszonállatok hulláját - évente legfeljebb 50 kg-ig - az állattartó saját telkén eláshatja. A tömeges, valamint nagy haszonállati hullákat engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre (ATEV) köteles elszállítani.”

Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. §. (2) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. (Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A kedvtelésből tartott, elhullott állatot a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében is eltemetheti a tulajdonos.) Az önkormányzati rendelet "kis haszonállat" fogalma - a rendeletben használt kifejezések meghatározását tartalmazó 3. §-a adott rendelkezése értelmében a haszonállatok egyik csoportját jelenti - a prémes állatokat (pl. nutria, csincsilla, nyúl, ezüstróka), a tollas állatokat (pl. galamb, baromfi) és méheket. Ez a fogalom teljesen elkülönül a kedvtelésből tartott állatok körétől, így az önkormányzat rendeletének idézett előírása ellentétes a magasabb szintű jogszabály előírásával, amikor az abban meghatározott körtől eltérő állatok tekintetében engedélyezi az azonnali elföldelést. Az FVM rendelet adott előírása a közösségi jog érvényre juttatása céljából került megalkotásra, és így azzal - többek között az Európai Parlament és a Tanács nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladékokat érintő egészségügyi szabályok lefektetéséről szóló 1774/2002/EK rendelettel - összeegyeztethető előírást tartalmaz. Az EK rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) pontja ugyanis kimondja, hogy a kedvtelésből tartott állatok hullája ártalmatlanítás nélkül, közvetlenül elföldelhető. Mindezek értelmében tehát az önkormányzati rendelet említett rendelkezése közvetlenül sérti az közösségi rendelet előírását. •

Az önkormányzati rendelet V. fejezete tartalmazza a szabálysértési rendelkezéseket. Ennek keretében az Ör. 18. §. (1) bekezdése kimondja, hogy „előzetes figyelmeztetés után - a jogszabálysértő állattartást meg kell tiltani.” A továbbiakban pedig úgy rendelkezik, hogy „az állattartás felszámolására biztosított időt az állategészségügyi szakhatóság véleménye alapján kell megállapítani”. A Segédanyag állattartásra vonatkozó fejezete is említi, hogy az állattartással összefüggésben a helyi államigazgatási szerv (jegyző) is rendelkezik feladat- és hatáskörrel. A jegyző tekintetében ugyanis a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy a jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, a 7. § (1) bekezdés értelmében pedig az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén - a (2) bekezdés szerinti állatok (természetvédelmi oltalom és nemzetközi szerződés hatálya alatt álló állatok) kivételével - az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Az Ör.nek tekintettel kell lenni ezen jegyző számára megállapított hatáskörökre. Tehát az önkormányzat csak olyan állattartási szabályt állapíthat meg (pl. egyedszám meghatározása, védőtávolságok), amely nem tartozik a jegyző – fentiekben hivatkozott - feladatkörébe. Az önkormányzat a hivatkozott rendeletben generális szabályt alkotott és nem jelölte meg, hogy mely jogszabályokat sértő állattartást kell megtiltani. Amennyiben az önkormányzat a rendeletben megállapított, önkormányzati hatáskörbe tartozó előírások (pl. a rendeletben engedélyezett létszámtól való eltérés) megsértését kívánta szankcionálni, úgy a rendelet megfelel a magasabb szintű előírásoknak, egyéb

esetekben viszont elvonta a jegyzőnek a hivatkozott Korm. rendeletben biztosított hatáskörét (jogbiztonság elve). •

Sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az önkormányzati rendelet 18. §. (3) bekezdése a szabálysértések tekintetében olyan életviszonyra utal vissza, amely hatályon kívül helyezésre került (13. §.(3) bek., 15. §.(7) bek.) 2. Nagyközség 12/2004. (VI.30.) rendelete az állattartásról

•

Az önkormányzati rendelet 3. §. (5) bekezdése kimondja, hogy „a rendeletben meghatározott számon felüli állatok tartását az állattartó kérelmére a nagyközség jegyzője engedélyezheti az érintett szakhatóságok véleményének figyelembe vételével.” Mint azt a Segédanyag III.8. fejezete is kimondja, az állattartás területe magasabb szintű magyar jogszabályok által szinte teljes mértékben szabályozott és e jogszabályok nem adnak felhatalmazást önkormányzati rendelet megalkotására. Miután azonban az állattartás szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az Alkotmány 44./A§-ából fakad. Erre való tekintettel az önkormányzat – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak keretei között – a közigazgatási területére kiterjedő hatállyal rendezheti az állatok tartásával kapcsolatos viszonyokat, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Az egyes állatfajtákból tartható egyedszámot a magasabb szintű jogszabályok nem szabályozzák, így az adott kérdés elbírálása az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Az Ötv. 9. §. (3) bekezdése pedig meghatározza, hogy a képviselő-testület - rendeletében - egyes hatásköreit mely szervekre ruházhatja. Az Ötv. 9. §.(3) bekezdése szerint a jegyzőre önkormányzati hatáskört ruházni nem lehet. A jegyző kizárólag államigazgatási hatáskörök címzettje lehet (Ötv. 7. §. (1) bek.). Ugyancsak a hatáskör-átruházás tekintetében jogsértő a rendelet 3. §. (6) bekezdése, valamint a 6. §. (1) bekezdése is. Ezen utóbbi paragrafus a jegyző engedélyét szakhatósági hozzájáruláshoz köti. A szakhatóságok, mint államigazgatási szervek azonban csak az igazgatási jogkörükben adnak szakvéleményt/állásfoglalást, amely nem helyettesítheti a helyi önkormányzat szabályozási autonómiájába utalt feladatot (mint pl. egyedi állattartási engedély megadása). A szakhatóságok feladat- és hatáskörét az alapító/felügyeleti szerv határozza meg jogszabályban, az önkormányzat rendeletében államigazgatási szervre hatáskört nem telepíthet (jogbiztonság elve).

•

A rendelet 10. §-a kimondja, hogy „aki a jelen rendelet 4. §. (1)-(10) bekezdéseiben, a 6. §., a 9. § (1)-(3) bekezdésében foglalt előírásokat megszegi, 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. §. (1) bekezdése és 16. §. (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat szabályozási jogköre a szabálysértések területén egyes cselekmények szabálysértési tényállássá minősítése, illetve ezek tekintetében a pénzbírság összegének - maximum 30 000 Ft-ban történő megállapítására terjed ki. Az önkormányzati rendelet azonban csak olyan cselekményt minősíthet szabálysértéssé, amelyet törvény vagy kormányrendelet nem minősített azzá (jogbiztonság elve). A szabálysértési törvény 169. §. (2) bekezdése értelmében ”a törvény, illetve az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet rendelkezéseit pusztán megismétlő szabályokat is hatályon kívül kellett helyezni”. Az önkormányzati rendelet említett rendelkezései azonban több olyan magatartást is szabálysértésnek

minősítenek, amelyeket a Kormányrendelet már tartalmaz (pl. rendelet 4. §. (3) bek.→ Korm. rendelet 7. §. (b) → köztisztasági szabálysértés, rendelet (4) bekezdés → Korm. rendelet 3. §. (1) bek. e) → veszélyeztetés kutyával). A rendelet 9. §. (1) bekezdésében meghatározott magatartás pedig 2004. április 24-től - a rendelet később került megalkotásra - bűncselekmény (Btk. 266/B. §. állatkínzás).

ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK BÉRLETE, ELIDEGENÍTÉSE TÁRGYKÖR Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:

Nagyközség Önkormányzatának 18/2004. (VII.1.) rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről

Város Önkormányzatának 2/1994. (III.21.) rendelete a lakások és helyiségek bérletéről


-

-

-

Jogbiztonság elve

A rendelet tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely ellentétes közösségi jogszabályok kal

-

-

Rendeletei nem Szükséges-e a közösségi ellentétesek-e a jogszabályok már harmonizált érvényesítése magasabb szintű érdekében helyi hazai önkormányzati rendelet jogszabályokkal alkotása, módosítása:

Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett A rendelet túllépte a Alkotása nem, lakástörvényben módosítása a (1993. évi harmonizált, LXXVIII. törvény), magasabb szintű mint hazai kerettörvényben jogszabályokkal biztosított való ütközés rendeletalkotásra miatt szükséges vonatkozó volt, amely felhatalmazást. kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett

1. Nagyközség Önkormányzatának 18/2004. (VII.1.) rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről

• •

Az önkormányzat rendelet megfelel a magasabb szintű előírásoknak és a közösségi előírásoknak, alapelveknek. A rendelet jogharmonizációs módosítása megtörtént, a szociális alapú lakásbérbeadás, mint szociális előny, a migráns munkavállalók (és családtagjaik) részéről is igénybe vehető. (Segédanyag III.1. fejezet, 33.o.)

2. Város Önkormányzatának 2/1994. (III.21.) rendelete a lakások és helyiségek bérletéről •

A rendelet 18. §. (2) bekezdése kimondja, hogy „a pályázat elnyerése esetén a lakbér megfizetésének biztosítására óvadékot kell fizetni. Az óvadék összege az éves lakbér 50 %-a. Az igénybe nem vett óvadék a bérleti szerződés megszűnésekor visszajár.” A lakásbérleti rendelet törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkotott önkormányzati rendelet. A Ptk. lakásbérleti jogviszonyt rendező előírásait (434. §. (4) és 685. §. a) bekezdés) összevetve pedig kitűnik, hogy az önkormányzat szabályozási jogköre csak a lakásbérleti jogviszonyt rendező külön törvény előírásaira tekintettel, a felhatalmazás keretei között illeti meg az önkormányzatot. A lakástörvény konkrét szabályait tekintve pedig a 19. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ahol a törvény önkormányzati lakás esetében a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a megállapodás tartalmát a bérbeadó tekintetében önkormányzati rendelet határozza meg. Amint azt az Alkotmánybíróság számos határozatában kifejtette, a lakástörvény az óvadék intézményét nem szabályozza, így az önkormányzatot sem a lakástörvény 3. § (1) bekezdésében, sem a 19. § (1) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján nem illeti meg az óvadék fizetésére irányuló kötelezettség szabályozásának joga. (55/2002. (XI. 28.) AB határozat, 5/2003. (III.13.) AB határozat)

•

A rendelet a továbbiakban megfelel a magasabb szintű, harmonizált jogszabálynak. A szociális alapú lakásbérbeadás, mint szociális előny a migráns munkavállalók (és családtagjaik) részére is biztosított a magasabb szintű jogszabályokban foglalt követelmények alapján, így a jogharmonizációs követelményeknek eleget tesz a rendelet. (Segédanyag III.1. fejezet, 33.o.)

DÍJMEGÁLLAPÍTÁS TÁRGYKÖR

Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:

város önkormányzatának 7/1994. (V.1.) az önkormányzati tulajdonú víziközművekből szolgáltatott ivóvíz, és a csatorna-művekkel biztosított szennyvízelvezetés, tisztítás és –kezelés díjainak megállapításáról

község önkormányzatának 8/2003. (XII.17.) rendelete az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvízért fizetendő díjakról

Város Önkormányzatának 42/1999. (XII.22.) sz. rendelete a távhőszolgáltatás korlátozásáról Város Önkormányzatának 20/1999. (VIII.27.) sz. rendelete a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Kazincbarcika város

-

Szükséges-e a A rendelet Rendeletei nem közösségi tartalmaz-e ellentétesek-e a jogszabályok olyan már harmonizált érvényesítése rendelkezést, magasabb szintű érdekében helyi amely hazai önkormányzati rendelet ellentétes jogszabályokkal alkotása, közösségi módosítása: jogszabályok kal

A rendeletek nem ellentétes ek-e a közösségi alapelvek kel: (általános jogelvek, közösségi jog sajátosságai, a jogalkotás és a jogalkalmazás során figyelembe veendő szempontok):

-

Jogbiztonság, átláthatóság elve, diszkrimináció tilalma

-

-

Jogbiztonság, átláthatóság elve, diszkrimináció tilalma

-

-

-

A rendelet több ponton sérti az árak megállapításáról szóló 1994. évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit.

Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett Alkotása nem, Több ponton módosítása a ellentétes a harmonizált, jogalkotási magasabb szintű törvény (1987. hazai évi XI.) jogszabályokkal való ütközés rendelkezései miatt szükséges vel. volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett

Lásd fentebb

-

-

-

Lásd fentebb

területén történő végrehajtásáról Kazincbarcika Város Önkormányzatának 19/1999. (VIII.27.) sz. rendelete a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről Város Önkormányzatának 5/2004. (I.30.) sz. rendelete a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról

-

-

-

-

Lásd fentebb

-

-

-

-

Lásd fentebb

1. város önkormányzatának 7/1994. (V.1.) az önkormányzati tulajdonú víziközművekből szolgáltatott ivóvíz, és a csatorna-művekkel biztosított szennyvízelvezetés, -tisztítás és -kezelés díjainak megállapításáról •

A rendelet 3. §. (1) bekezdése a víziközműből szolgáltatott ivóvíz, továbbá a csatornamű által szolgáltatott szennyvízelvezetés, -tisztítás és -kezelés szolgáltatásokért a fogyasztó által fizetendő díjat határozza meg. Ennek értelmében és a vízdíj és a csatornadíj tekintetében is eltérő összegben állapítja meg a lakossági és intézményi fogyasztók, valamint a vállalkozói fogyasztók által fizetendő díjat. A Segédanyag a III.4. fejezet h) pontjában (93.o.) ismertetett gyakorlati tudnivalók között meghatározza, hogy az árak megállapításáról szóló törvény (1990. évi LXXXVII. törvény) alapján megalkotott ivóvíz- és szennyvízelvezetés díjáról szóló rendeletek esetében már korábban is több önkormányzat a lakossági és intézményi fogyasztók részére kedvezményes csatornadíjat határozott meg, döntéseiket a pozitív diszkrimináció lehetőségével indokolva. A pozitív diszkrimináció jogszerű alkalmazásához azonban szükséges az is, hogy valóságos esélyegyenlőtlenség legyen azon társadalmi csoportok között, amelyek érdekében az eltérő szabályozást alkalmazni kívánják. Csak általánosságban igaz az, hogy a vállalkozások nagyobb teherbíró képességgel rendelkeznek, ebből következik, hogy a fogyasztói kategóriák közötti eltérő, a vállalkozásokat sújtó díjmegállapítás indokolatlan megkülönböztetést eredményez, ezért alkotmányellenes (20/1998. (V. 22.) AB határozat). Tilos továbbá indokolatlan különbséget tenni a természetes és jogi személyek között. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjának (így a szennyvízelvezetés díjának) meghatározása tekintetében a 242/2002. (XII.23.) Kormányrendelet 2. §. (5) bekezdése külön kimondja, hogy a közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.

•

A rendelet 5. §. (1) bekezdése értelmében „a szolgáltató a 4. §-ban meghatározottak alapján a nem lakossági fogyasztónak havonta, a lakossági fogyasztónak kéthavonta, de évente legalább egyszer köteles elszámolást készíteni.” A Segédanyag 94. oldalán jelzetteknek megfelelően a jogbiztonság, arányosság és

átláthatóság közösségi jogi elvére is tekintettel kell lenni ezen szabályok megállapításakor, továbbá maga az ártörvény 9.§. (2) bekezdése is a szolgáltató és a fogyasztók védelmét egyaránt szolgáló garanciális szabály, amely kötelezettségként írja elő az árhatóság számára, hogy egyértelműen határozza meg a hatósági ár ellenében nyújtandó szolgáltatás paramétereit. Mindezek értelmében az adott önkormányzati rendeleti előírás nem felel meg a jogbiztonság és átláthatóság követelményének, mivel nem egyértelműen határozza meg az elszámolás készítésének rendjét, gyakoriságát. A jogbiztonság elve ugyanis megköveteli az egyértelmű szövegezést, ami az érintett személyekkel világosan és pontosan megérteti jogaikat és kötelezettségeiket. (Segédanyag 22.o.) Az idézett előírás ugyanakkor - az előző pontban ismertetettekhez hasonlóan - további indokolatlan megkülönböztetést tesz a lakossági és nem lakossági fogyasztók között. 2. község önkormányzatának 8/2003. (XII.17.) rendelete az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvízért fizetendő díjakról •

•

A rendelet 1. számú melléklete határozza meg az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvízért fizetendő díjat. Ennek tekintetében külön díjtételt alkalmaz a közületi és a lakossági fogyasztók részére. Amint arra korábban utalás történt, a Segédanyag a III.4. fejezet h) pontjában (93.o.) ismertetett gyakorlati tudnivalók között meghatározza, hogy az árak megállapításáról szóló törvény (1990. évi LXXXVII. törvény) alapján megalkotott ivóvíz- és szennyvízelvezetés díjáról szóló rendeletek esetében már korábban is több önkormányzat a lakossági és intézményi fogyasztók részére kedvezményes csatornadíjat határozott meg, döntéseiket a pozitív diszkrimináció lehetőségével indokolva. A pozitív diszkrimináció jogszerű alkalmazásához azonban szükséges az is, hogy valóságos esélyegyenlőtlenség legyen azon társadalmi csoportok között, amelyek érdekében az eltérő szabályozást alkalmazni kívánják. Csak általánosságban igaz az, hogy a vállalkozások nagyobb teherbíró képességgel rendelkeznek, ebből következik, hogy a fogyasztói kategóriák közötti eltérő, a vállalkozásokat (adott esetben közületi fogyasztókat) sújtó díjmegállapítás indokolatlan megkülönböztetést eredményez, ezért alkotmányellenes (20/1998. (V. 22.) AB határozat). Tilos továbbá indokolatlan különbséget tenni a természetes és jogi személyek között. Sérti továbbá a jogbiztonság és az átláthatóság elvét, hogy a rendelet nem adja meg a közületi fogyasztó fogalmát, márpedig ezen fogalmat a rendelet tárgyköre vonatkozásában sem a felhatalmazást adó ártörvény, sem a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok nem határozzák meg, így a megkülönböztetés indokát sem.

3. Város Önkormányzatának 42/1999. (XII.22.) sz. rendelete a távhőszolgáltatás korlátozásáról •

A rendelet megfelel a magasabb szintű jogszabályban foglaltaknak és a közösségi alapelveknek.

4. Város Önkormányzatának 20/1999. (VIII.27.) sz. rendelete a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Kazincbarcika város területén történő végrehajtásáról •


5. Város Önkormányzatának 19/1999. (VIII.27.) sz. rendelete a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről •


6. Város Önkormányzatának 5/2004. (I.30.) sz. rendelete a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról •


KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA, HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS, A KÖRNYEZETVÉDELEM TÁRGYKÖR

Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:


város önkormányzatának 23/2003. (IX.29.) rendelete a települési

-

-

A rendelet tartalmaze olyan rendelkezé st, amely ellentétes közösségi jogszabály okkal

-

Rendeletei nem ellentétesek-e a már harmonizált magasabb szintű hazai jogszabályokkal

-

Szükséges-e a közösségi jogszabályok érvényesítése érdekében helyi önkormányzati rendelet alkotása, módosítása:

Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű

hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett

szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról, valamint a köztisztaságról

Város Önkormányzatának 19/2004. (IV.22.) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

-

Jogbiztonság elve, átláthatóság elve

Több ponton Alkotása nem, ellentétes a módosítása a hulladékgazdálkodási harmonizált, és jogalkotási magasabb szintű törvény, valamint a hazai polgári törvénykönyv jogszabályokkal előírásaival. való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett. Alkotása nem, Több ponton Az Európai módosítása a ellentétes a Parlament és harmonizált, hulladékgazdálkodási Tanács nem magasabb szintű és jogalkotási emberi hazai törvény, valamint a fogyasztásra polgári törvénykönyv jogszabályokkal szánt állati való ütközés melléktermékekre előírásaival, továbbá miatt szükséges az FVM állati vonatkozó volt, amely hulladékok egészségügyi kötelezettségnek kezelésének és a előírások az hasznosításukkal megállapításáról önkormányzat készült termékek szóló 1774/2002 forgalomba rendelet eleget tett hozatalának állatelőírásával. egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) rendeletével.

Község Önkormányzatának 8/2004. (VIII.?) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Jogbiztonság elve, átláthatóság elve,

Város Önkormányzatának 26/2004. (VII.29.) rendelete a helyi környezetvédelem egyes szabályairól


Több ponton ellentétes a természetvédelmi (1996. évi LIII. törvény), a környezetvédelmi (1995. évi LIII. törvény), az önkormányzati és jogalkotási törvény előírásaival.


Község Önkormányzatának 6/2002. (VII.13.) rendelete a környezetvédelemről


Bizonyos rendelkezései ellentétesek a környezetvédelmi és a jogalkotási törvény előírásaival.

Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely

kötelezettségnek az önkormányzat eleget tett.

1. város önkormányzatának 23/2003. (IX.29.) rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásokról, valamint a köztisztaságról •

Az önkormányzat rendelete megfelel a már harmonizált, magasabb szintű jogszabályi előírásoknak (különösen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásainak) és közösségi alapelveknek.

2. Város Önkormányzatának 19/2004. (IV.22.) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról •

A rendelet 25. §. (1) bekezdése kimondja, hogy „a közszolgáltatásért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.” Az Alkotmánybíróság azonban már több, így pl. az 59/1996. (XII. 22.) AB, valamint a 10/1997. (11. 28.) AB és 16/1997. (II. 28.) AB határozatában is kifejtette, hogy annak ellenére, hogy az ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díj általánosítva: minden közüzemi szerződésből eredő díj megfizetésének elmaradása bevételkiesést okoz az önkormányzatnak vagy a közüzemi szolgáltatónak, ezek a tartozások nem közjogi, hanem polgári jogi jellegűek, nem minősülhetnek köztehernek, ebből adódóan adók módjára történő behajtásuk önkormányzati rendeletben való elrendelése törvényellenes. Az adott rendelkezés ennélfogva sérti a jogbiztonság közösségi jogi és alkotmányos elvét. (Segédanyag 94.o.) A szerződéses kötelezettségek teljesítésére, mint amilyen kötelezettség a polgári jogi szerződésen alapuló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási jogviszony is, illetve az e kötelezettségek, pl. a díjfizetés elmaradása esetére vonatkozó szabályokat a Ptk. meghatározza. Az önkormányzat így a díj megfizetésének elmaradása esetén a hulladékgazdálkodási törvény, a Ptk. valamint az ezek figyelembevételével alkotott rendelete előírásai alkalmazásával járhat el, nincs azonban törvényi lehetősége ezen hátralékok köztartozássá minősítésére és azok adók módjára történő behajtásának előírására.

•

Az önkormányzat a rendelet záró rendelkezései között határozta meg, hogy mely magatartásokat minősít szabálysértési tényállássá. Az önkormányzati rendelet említett paragrafusa azonban több olyan magatartást is szabálysértésnek minősít, amelyeket az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet már tartalmaz, így az önkormányzat azt nem jogosult eltérően szankcionálni. A rendelet 6. és 10. §aiban meghatározott egyes tényállások kimerítik az említett Kormányrendeletben szereplő köztisztasági szabálysértés több esetét is. Ennélfogva az említett előírások tekintetében a rendelet sérti az előreláthatóság és jogbiztonság elvét, miután ugyanazt a magatartást rendeli még egyszer szankcionálni, így a jog nem kiszámítható az alanyok számára. Az említett paragrafus néhány további eleme pedig olyan magatartásokat minősít szabálysértési tényállássá, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, mint az igénybevevő és a szolgáltató között létrejövő szerződéses jogviszony elemei. Így pl. a tulajdonosváltozás bejelentése, a nagyobb mennyiségben keletkező hulladék

előre jelzése, a gazdálkodó szervezet kötelezettségei, a hulladék termelőjének és birtokosának feladatai a két fél között létrejövő szerződés elemei, amelyeket azonban a hulladékgazdálkodási törvény előírásai alapján (23. §. c) pont), mintegy az esetleges jogérvényesít segítő eszközként az önkormányzat rendeletében is meg kell határozni. Az Alkotmánybíróság 19/1998. (V. 22.) AB határozatában kimondta, hogy a tömegközlekedési szolgáltatások körében a szolgáltató és az utas közötti jogviszonyt törvény szabályozza. A szerződésszegés jogkövetkezményeit a Ptk. és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően megállapított általános szerződési feltételek határozzák meg. A polgárok szerződésszegő magatartásának szankcionálása tehát nem tartozik az olyan helyi társadalmi viszonyok közé, amelynek megsértését a helyi önkormányzat szabálysértéssé minősítheti. Mint ahogy a Segédanyag a 98. oldalon jelzi, ez a szabályozási mód számos más tárgykörben alkotott helyi önkormányzati rendeletben előfordul a gyakorlatban, azonban miután az önkormányzat ezzel túllépi rendeletalkotási hatáskörét, sérti a jogbiztonság követelményét. A szabálysértési rendelkezések tekintetében az önkormányzat akkor is túllépi szabályozási hatáskörét, amikor, mint az az adott rendelet 34. §-ában szerepel, a helyszíni bírságra vonatkozó szabályokat alkot. A szabálysértési törvény - már idézett - paragrafusai értelmében az önkormányzat rendeletalkotási hatásköre e területen kizárólag bizonyos magatartások szabálysértési tényállássá minősítésére és a pénzbírság összegének meghatározására terjed ki (szabálysértési törvény 1. §. (1) bek. és 16. §. (2) bek.) (jogbiztonság elve). •

Az önkormányzat rendelete a továbbiakban megfelel a már harmonizált, magasabb szintű jogszabályi előírásoknak (különösen a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásainak).

3. Község Önkormányzatának 8/2004. (VIII.?) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

•

A rendelet megnevezése hiányosan tartalmazza a kihirdetés időpontját - (VIII....) és ezzel sérti a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII.29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdést, amely kimondja, hogy a jogszabály (így az önkormányzati rendelet is) megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését (a törvény és a törvényerejű rendelet kivételével), a jogszabály kihirdetésének idejét, a jogszabály számát, megnevezését és címét (jogbiztonság elve).

•

A rendelet 9. §. (5) bekezdése értelmében „az elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögkútba szállítani. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. §. (2) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Az FVM rendelet adott előírása a közösségi jog érvényre juttatása céljából került megalkotásra, és így azzal - többek között az Európai Parlament és a Tanács nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladékokat érintő egészségügyi

szabályok lefektetéséről szóló 1774/2002. EK rendelettel - összeegyeztethető előírást tartalmaz. Az EK rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) pontja ugyanis kimondja, hogy a kedvtelésből tartott állatok hullája ártalmatlanítás nélkül, közvetlenül elföldelhető. Mindezek értelmében tehát az önkormányzati rendelet említett rendelkezése sérti a közösségi rendelet előírását, amikor a település egész területére kiterjedő hatállyal kizárja a közösségi rendeletben megengedett tevékenység gyakorlását és más követendő magatartást irányoz elő. Az adott rendelkezés magasabb szintű magyar jogszabályokkal való összeegyeztethetősége tekintetben fontos kiemelni, hogy a hulladékgazdálkodási törvény 24. § (1) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak végrehajtása érdekében hozott önkormányzati rendeleteiben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál szigorúbb hulladékgazdálkodási előírásokat is meghatározhat. Törvényben, illetve kormányrendeletben azonban nincs a szigorítás módjára és mértékére vonatkozó meghatározás a kedvtelésből tartott, illetve az idézett FVM rendeletben felsorolt egyéb állatok hulláinak elföldelése tekintetében. Fontos továbbá az is, hogy mint azt ahogy az Alkotmánybírság több határozatában, így a 49/1997. (X.6.) AB határozatában kifejtette, - az önkormányzati rendeletalkotás általános szabályait tekintve - sem minősül alkotmányellenesnek az, ha a helyi rendelet a központi jogszabály hatását meghatározott területeken szűkíti. Arra azonban nincs alkotmányos lehetőség, hogy az önkormányzat általánosságban - a település egész területére - tiltson meg valamely tevékenységet, amit központi jogszabály megenged. Így amennyiben a vonatkozó FVM rendelet megengedi bizonyos állatok hulláinak elföldelését, azt az önkormányzat rendelete nem zárhatja ki a település egész területére.(Segédanyag 8. oldal). • A rendelet 20. § (4) bekezdése a szabálysértés tetten ért elkövetője tekintetében a helyszíni bírság összegéről rendelkezik. A szabálysértési törvény - korábban idézett - paragrafusai értelmében azonban az önkormányzat rendeletalkotási hatásköre e területen kizárólag bizonyos magatartások szabálysértési tényállássá minősítésére és a pénzbírság összegének meghatározására terjed ki (szabálysértési törvény 1. §. (1) bek. és 16. §. (2) bek.).

4. Város Önkormányzatának 26/2004. (VII.29.) rendelete a helyi környezetvédelem egyes szabályairól •

A rendelet 2. §. (2) bekezdése értelmében „a települési önkormányzat közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék (avar és kerti hulladék kivételével) engedély nélküli égetése. Az egyéb anyagokat (nád, tarló, stb./ csak a jegyző előzetes engedélyével szabad égetés útján megsemmisíteni.” A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, a közösségi jogi előírásokkal is összeegyeztethető szabályokat tartalmazó 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 11. §. (1) bekezdése értelmében hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. A környezetvédelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. Erre való tekintettel a Korm. rendeletben megtiltott magatartást az önkormányzat nem engedélyezheti. A nád és tarló égetése tekintetében a tevékenység gyakorlását az Ör. a jegyző engedélyéhez köti. A jegyző levegő-tisztasáágvédelmi feladatait meghatározó magasabb szintű jogszabály (21/2001. Korm. rendelet 23. §.) azonban a jegyzőre ilyen feladatot nem telepít, az önkormányzat rendeletében pedig önkormányzati hatáskört a jegyzőnek nem állapíthat meg. (Ötv. 9. §. (3) bek.) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. §-a értelmében egyébiránt a természeti területen a nád és tarló égetéséhez a (nemzeti park, illetve természetvédelmi) igazgatóság engedélye, védett természeti területen pedig a természetvédelmi hatóság (38. §.) engedélye szükséges.

5. Község Önkormányzatának 6/2002. (VII.13.) rendelete a környezetvédelemről •

A rendelet 5. §. (1) és (2) bekezdése értelmében „tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni, mégpedig rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében.” Az engedélyezésre vonatkozó előírásokat azonban a rendelet a továbbiakban nem tartalmazza, márpedig sérti a jogbiztonság elvét, ha az eljárás feltételeit (ki az engedélyezési jogkör gyakorlója, milyen módon lehet az engedélyt igényelni, mi az a rendkívül indokolt eset) az önkormányzat nem határozza meg. Ezen feltételek meghatározása nélkül - mint azt az Alkotmánybíróság 57/2003. (XI.21.) AB határozatában is kifejtette - tág teret enged a törvényességi szempontból ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan önkormányzati döntéseknek és így sérti a jogbiztonság és előre láthatóság elvét is, amely elvek alkalmazást nyernek a közösségi jog tekintetében is. (Segédanyag 20. oldal)

•

A rendelet a továbbiakban megfelel a már harmonizált, magasabb szintű jogszabályoknak, és így a közösségi jogi előírásoknak is.

HELYI ADÓ TÁRGYKÖR Hatályon kívül kell-e helyezni a kizárólagos közösségi jogi szabályozás miatt rendeletet, vagy annak egy részét:

A rendelet Rendeletei nem Szükséges-e a közösségi tartalmaz-e ellentétesek-e a jogszabályok olyan már harmonizált érvényesítése rendelkezést, magasabb szintű érdekében amely hazai helyi önkormányzati ellentétes jogszabályokkal rendelet közösségi alkotása, jogszabályok módosítása: kal


Főváros XIII. kerületi önkormányzat 34/2000. (XI.15.) rendelete az építményadóról

-

Város Önkormányzata Képviselőtestületének 31/2003. (XI.26.) sz. rendeletével és a 3/2004. (II.12.) sz. rendeletével módosított 9/2003. (III.26.) sz. rendelete a helyi adókról

-

-

Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2003. (VIII. 13.) és a 9/2003. (XII.23.) sz. rendeletével módosított 6/2002. (XII.12.) sz. rendelete a helyi adókról

Kapuvár Városi Önkormányzat

-

Átláthatóság, jogbiztonság elve

-

Ellentétes a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. rendelkezéseivel (Htv.)

Alkotása nem, módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségne k az önkormányzat eleget tett.

Ellentétes a diszkrimináció tilalmának alapelvével és a jogbiztonság elvével

-

Több ponton ellentétes a Htv. rendelkezéseivel


Jogbiztonság elve, átláthatóság elve

-

Sérti a 12/1987. (XII.29.) IM rendelet előírásait


-

-

Alkotása nem,

módosítása a harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségne k az önkormányzat eleget tett.

Képviselőtestületének 22/1992. (XII.30.) sz. rendelete az idegenforgalmi adóról

Község Önkormányzat Képviselőtestületének 20/2004. (VII.30.) sz. önkormányzati rendelete a telekadóról szóló 3/1993. (III.13.) számú és az azt módosító rendelet hatályon kívül helyezéséről

-

Község Képviselőtestületén ek 12/2004. (VIII.10.) KT. rendelete a vállalkozók kommunális adójáról

-

Község Önkormányzatána k 13/2003. (XII.20.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról

-

-

-

Sérti a jogalkotásról Alkotása nem, szóló törvény (Jat.) módosítása a előírásait. harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségne k az önkormányzat eleget tett.

Jogbiztonság elve

-

Sérti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (Art.) rendelkezéseit.

Jogbiztonság elve, diszkrimináció tilalma

-

Sérti a helyi adókról Alkotása nem, szóló 1990. évi C. módosítása a tv. rendelkezéseit. harmonizált, magasabb szintű hazai jogszabályokkal való ütközés miatt szükséges volt, amely kötelezettségne k az önkormányzat eleget tett.


1. kerületi önkormányzat 34/2000. (XI.15.) rendelete az építményadóról

•

A helyi adórendeletek vonatkozásában a közösségi jogszabályokkal való összhangot az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2002. évi XLII. törvény (Ptt.) már megteremtette, így a helyi önkormányzatok feladata a magyar jogszabályokhoz való igazodás. A törvényi előírás alapján az önkormányzatok 2002. december 31. napjáig hatályon kívül kellett helyezni a Htv. 7.§ e) pontjának első mondatával ellentétes adókedvezményeket, adómentességeket határozatlan időre biztosító önkormányzati rendelkezéseket. A határozott idejű kedvezmények 2007. december 31-ig tarthatók fenn. Erre való tekintettel a rendelet 11. §-ában egyértelműen utalni kellene arra, hogy az önkormányzat által a beruházást megvalósító vállalkozó számára biztosított adókedvezmény határozott idejű és csak 2007. december 31-ig adható (átláthatóság elve).

2. Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2003. (XI.26.) sz. rendeletével és a 3/2004. (II.12.) sz. rendeletével módosított 9/2003. (III.26.) sz. rendelete a helyi adókról •

A rendelet 23. §-a nem megfelelően határozza meg a tárgyi adómentesség hatályát. Tárgyi adómentességben az egyes, a Ht.-ben szabályozott adótárgyak részesíthetők és nem az egyes szolgáltató tevékenységek (jogbiztonság elve).

3. Önkormányzat Képviselő-tesületének 6/2003. (VIII. 13.) sz. és a 9/2003. (XII.23.) sz. rendeleteivel módosított 6/2002. (XII.12.) sz. rendelete a helyi adókról •

• •

Az Ör. bevezető részben a jogszabályokat nem megfelelően hivatkozza meg: egyrészt meg kell adni a továbbiakban hivatkozandó jogszabályi rövidítést (Htv.), másrészt hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozik (1991. évi LXXXVIII. tv.), helyette a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv-t kell megjelölni (jogbiztonság elve). Az Ör. 1. § és a 4. § (1) bekezdése között a személyi hatályt illetően ellentmondás van (jogbiztonság elve, átláthatóság elve). A rendelet 10. § értelmetlen: sem a hivatkozott 9. §, sem a 10. § b) pontja nem szerepel az önkormányzati rendeletben, így az adót sem lehet kiszámítani (jogbiztonság elve).

4. Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 22/1992. (XII.30.) sz. rendelete az idegenforgalmi adóról •

A rendelet nem jól használja a Htv. fogalmait, a amikor a törvényben foglalt idegenforgalmi adót további két típusra bontja (jogbiztonság elve). A Htv. 6. §-a nem hatalmazza fel az önkormányzatot arra, hogy a törvénytől eltérő típusú adót vezessen, vagy azokat kategorizálja.

•

A rendelet több helyen idéz a törvényből, de ezen részek nem tűnnek ki a rendeletből (átláthatóság, átláthatóság elve).

5. Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004. (VII.30.) sz. önkormányzati rendelete a telekadóról szóló 3/1993. (III.13.) számú és az azt módosító rendelet hatályon kívül helyezéséről

•

A rendelet a közösségi előírásoknak megfelelő szabályozást tartalmaz. 6. Község Képviselőtestületének 12/2004. (VIII.10.) sz. rendelete a vállalkozók kommunális adójáról

•

Az Ör. 15. § (2) bekezdése nem megfelelően szabályozza a jegyző döntése ellen benyújtott fellebbezési hatóságot (jogbiztonság elve).

•

A 2003-as év végével számos pénzügyi tárgyú jogszabály került módosításra, közöttük az adózás eljárási szabályait rendező jogszabály is. Ennek következtében az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 2004. január 1-jén hatályát vesztette, az év elején helyébe lépett új jogszabály az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény lett. Ezen jogszabálymódosítás a helyi adókra vonatkozó eljárási szabályok terén megváltoztatta a helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogát. Amíg a korábbi adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 82.§ (4) bekezdése a képviselő testület kötelezettségévé tette az adómérséklés feltételrendszerének rendeletben történő megállapítását, addig az új Art. 134.§-a, mely az adómérséklésre vonatkozó szabályokat tartalmazza, már nem ad ilyen irányú jogosultságot a helyi jogalkotóknak. Ebből következik, hogy az adómérséklésre vonatkozó döntés esetében az adóhatóság az új Art.-ban meghatározott feltételeket figyelembe véve hozhatja meg határozatát, a helyi rendeletben ezeket nem szabályozhatja. Ez év elejétől az adótartozás elengedésére, mérséklésére magánszemélyek esetén létfenntartás veszélyeztetettsége miatt kerülhet sor. Vállalkozók vonatkozásában a tőketartozás egyáltalán nem csökkenthető, vagy engedhető el és a pótlék, vagy bírságtartozást is csak kivételes méltányosságból különösen akkor, ha annak megfizetése esetén a vállalkozási (gazdálkodási) tevékenység ellehetetlenülne (Segédanyag 86. oldal). Erre való tekintettel jogszabálysértő az Ör. 15. §-ának (6) bekezdése (jogbiztonság elve).

7. Község Önkormányzatának 13/2003. (XII.20.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról •

A rendeletben következetesen a Htv. fogalmait szükséges használni. Erre való tekintettel (2) bekezdésben a gazdasági tevékenység megnevezés helyett a vállalkozási tevékenység megnevezést szükséges használni (jogbiztonság, átláthatóság elve).

• A 2. § (5) b), c) pontban hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozik a rendelet (jogbiztonság elve). • A helyi adórendeletek vonatkozásában a közösségi jogszabályokkal való összhangot az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2002. évi XLII. törvény (Ptt.) már megteremtette, így a helyi önkormányzatok feladata a magyar jogszabályokhoz való igazodás. A törvényi előírás alapján az önkormányzatok 2002. december 31. napjáig kötelesek voltak hatályon kívül helyezni a Htv. 7.§ e) pontjának első mondatával ellentétes adókedvezményeket, adómentességeket határozatlan időre biztosító önkormányzati rendelkezéseket A határozott idejű mentességek, kedvezmények 2007. december 31-ig fenntarthatók. 2003. március 31-ét követően azonban a helyi önkormányzatok már nem élhettek e lehetőségükkel sem. Kivétel csupán a kisebb, alacsonyabb adóalappal (legfeljebb 2,5 millió forint) rendelkező vállalkozók körét illetően áll fenn, erre az esetre vonatkoztatva ugyanis a Htv. lehetővé teszi adókönnyítés biztosítását a jövőre nézve is (Htv. 39/C. §). Ezen adózói kört illetően is korlátozott azonban az önkormányzat mentességilletve kedvezménynyújtási kompetenciája, hiszen csak arra terjed ki, hogy döntsön a Htv. szerinti adópreferencia alkalmazásáról, továbbá, hogy a törvényi keretek között az adópreferencia konkrét szabályait meghatározza. Ilyen szabály esetén sem lehet azonban majd a kedvezményezett vállalkozók egyes (bármely szempontból kiválasztott) csoportjai számára eltérő szabályokat alkotni. A kedvezményezett adózó kör kiválasztásának egyetlen szempontja tehát az adóalap nagysága lehet, s a kedvezményezettség nagyságának (arányának) is ugyanakkorának kell lennie minden (kedvezményben részesített) adózó esetében. A Htv. 39/C.§-a szerint csak az adóalap nagysága alapján lehet mentességet, kedvezményt adni a vállalkozóknak, függetlenül azok tevékenységétől, gazdálkodási formájától. (Segédanyag 80. oldal) Erre való tekintettel ellentétes a Htv-vel és egyben a közösségi versenyjogi szabályokkal és alapelvekkel az Ör. 6. bekezdése, amely csak a – a 2,5 millió adóalapot el nem érő kezdő vállalkozó és az őstermelő vállalkozó számára biztosít 50%-os adókedvezményt, a többi vállalkozónak nem.

VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA TÁRGYKÖR A rendeletek nem Hatályon kívül kelle helyezni a ellentétesek-e a kizárólagos közösségi közösségi jogi alapelvekkel: szabályozás miatt (általános jogelvek, rendeletet, vagy jog annak egy részét: közösségi sajátosságai, a jogalkotás és a jogalkalmazás során figyelembe veendő szempontok): Község Önkormányzat 7/1995. (IV.1.) sz. rendelete a helyi vállalkozásokhoz nyújtható támogatásról és az 5/1991. (IX.2.) számú rendelet hatályon kívül helyezéséről

Község Önkormányzatána k 2/1992./II.04./ számú rendelete a szolgáltatásfejlesztési támogatás igénylésének és elbírálásának feltételeiről

-

Jogbiztonsá g elve Helyi vállalkozók előnyben részesítése révén a diszkrimináció tilalma

-

Diszkrimináció tilalma, jogbiztonság elve

A rendelet tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely ellentétes közösségi jogszabályokkal

Rendeletei nem ellentétesek-e a már harmonizált magasabb szintű hazai jogszabályokkal

Szükséges-e a közösségi jogszabályok érvényesítése érdekében helyi önkormányzati rendelet alkotása, módosítása:

Ezen Ellentétes az Európai Közösséget kötelezettségnek az létrehozó Szerződés önkormányzat 87. cikkének (1) bekezdése szerinti eleget tett, de a harmonizált, állami magasabb támogatásokkal szintű hazai kapcsolatos jogszabályokeljárásról és a kal való regionális támogatási térképről ütközés miatt módosítása szóló 85/2004. (IV. szükséges. 19.) Korm. rendelet előírásaival. Ezen Ellentétes az Európai Közösséget kötelezettségnek az létrehozó Szerződés önkormányzat 87. cikkének (1) bekezdése szerinti eleget tett, de a harmonizált, állami magasabb támogatásokkal szintű hazai kapcsolatos jogszabályokeljárásról és a kal való regionális támogatási térképről ütközés miatt módosítása szóló 85/2004. (IV. szükséges. 19.) Korm. rendelet előírásaival.

1. Község Önkormányzat 7/1995. (IV.1.) sz. rendelete a helyi vállalkozásokhoz nyújtható támogatásról és az 5/1991. (IX.2.) számú rendelet hatályon kívül helyezéséről •

A rendelet nem szabályozza le részletesen, hogy az önkormányzat milyen szempontok alapján dönt a támogatás odaítélésről, így az önkormányzat diszkrecionális jogkörrel rendelkezik (egyenlő elbánás elve). Nem tartalmaz továbbá a rendelet iránymutatást a megállapodás tartalmáról sem (jogbiztonság elve).

•

A tőke és szolgáltatások szabad mozgásának uniós alapelvére tekintettel az uniós székhelyű vállalkozásokat egyenlő elbánásban kell részesíteni, a kizárólag a helyi székhelyű vállalkozásoknak nyújtott támogatás sérti az egyenlő elbánás elvét és a diszkrimináció tilalmát. A Segédanyag is kifejti a III.4.2. fejezetben, hogy az egyes

feladatok megvalósításánál (pl. az önkormányzati költségvetési intézmény beruházási, felújítási feladatai megvalósítása során) tekintettel kell lenni az egyenlő elbánás elvére, tilos a helyi vállalkozók előnyben részesítése az ország, illetve az EU tagországok vállalkozásaival szemben (75. oldal). •

A rendelet ugyanakkor nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó közösségi és hazai előírásoknak. A korábbi, átmeneti szabályozást (163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet) váltotta az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, amely teljes mértékben megfelel a közösségi elvárásoknak. A Korm. rendelet legfontosabb rendelkezése az, hogy minden támogatási programra illetve egyedi támogatásra irányuló támogatási tervezetet, jogszabály-tervezetet állásfoglalás céljából előzetesen be kell jelenteni Pénzügyminisztériumon belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére (Korm. rendelet 7.§). Tehát a korábbi szabályokkal ellentétben a helyi önkormányzatoknak a vállalkozásoknak nyújtandó, 8 millió forint alatti támogatásaikat, kedvezményeiket is előzetes állásfoglalás céljából be kell jelenteniük. Ha az Iroda megállapítja, hogy a bejelentett támogatási tervezet a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik, állásfoglalását harminc napon belül megküldi a támogatást nyújtó szervnek. A pénzügyminiszter állásfoglalásában felhívja a támogatást nyújtó szerv figyelmét arra, hogy a támogatási tervezetnek – jelen esetben önkormányzati rendeletnek - kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletre vagy arra a csoportmentességi rendeletre, amelynek hatálya alá tartozik. Erre való tekintettel az önkormányzatnak a rendeletét a hatályos szabályok alapján felül kel vizsgálnia, a vállalkozók támogatására vonatkozó rendeletet és azt a TVI-nek be kell küldenie.

2. Község Önkormányzatának 2/1992. (II.04.) sz. rendelete a szolgáltatásfejlesztési támogatás igénylésének és elbírálásának feltételeiről •

A rendelet 1. § (8) „mindenkori bankkölcsön kamatmértékét pontosan szükséges meghatározni (jogbiztonság elve).

•

A jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása céljából szükséges azon eljárási rendelkezések meghatározása, amely a visszafizetésre megállapított határidő elmulasztására vonatkozik.

•

A tőke és szolgáltatások szabad mozgásának uniós alapelvére tekintettel az uniós székhelyű vállalkozásokat egyenlő elbánásban kell részesíteni, a kizárólag a helyi székhelyű vállalkozásoknak nyújtott támogatás sérti az egyenlő elbánás elvét és a diszkrimináció tilalmát. A Segédanyag is kifejti a III.4.2. fejezetben, hogy az egyes feladatok megvalósításánál (pl. az önkormányzati költségvetési intézmény beruházási, felújítási feladatai megvalósítása során) tekintettel kell lenni az egyenlő elbánás elvére, tilos a helyi vállalkozók előnyben részesítése az ország, illetve az EU

tagországok vállalkozásaival szemben (Segédanyag 75. oldal). •

A rendelet ugyanakkor ellentétes az állami támogatásokra vonatkozó közösségi és hazai előírásokkal. A korábbi, átmeneti szabályozást (163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet) váltotta az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, amely teljes mértékben megfelel a közösségi elvárásoknak. A Korm. rendelet legfontosabb rendelkezése az, hogy minden támogatási programra illetve egyedi támogatásra irányuló támogatási tervezetet, jogszabály-tervezetet állásfoglalás céljából előzetesen be kell jelenteni Pénzügyminisztériumon belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére (Korm. rendelet 7.§). Tehát a korábbi szabályokkal ellentétben a helyi önkormányzatoknak a vállalkozásoknak nyújtandó, 8 millió forint alatti támogatásaikat, kedvezményeiket is előzetes állásfoglalás céljából be kell jelenteniük. Ha az Iroda megállapítja, hogy a bejelentett támogatási tervezet a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik, állásfoglalását harminc napon belül megküldi a támogatást nyújtó szervnek. A pénzügyminiszter állásfoglalásában felhívja a támogatást nyújtó szerv figyelmét arra, hogy a támogatási tervezetnek – jelen esetben önkormányzati rendeletnek - kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletre vagy arra a csoportmentességi rendeletre, amelynek hatálya alá tartozik. Erre való tekintettel az önkormányzatnak a hatályos szabályok alapján felül kel vizsgálnia a rendeletét, a vállalkozók támogatására vonatkozó rendeletet és azt a TVI-nek be kell küldenie.

Budapest, 2004. október 1.

Ö S S Z E G Z É S. A helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szempontú ellenőrzésének tapasztalatairól

Recommend Documents