T E S S E D I K Ö R E G G A Z D Á S Z

TESSEDIK ÖREGGAZDÁSZ EGYESÜLET MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLYA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Szarvas, 2014. március

Tessedik Öreggazdász Egyesület. 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3.

KGY 2014. március 14.

ALAPSZABÁLY A Tessedik Öreggazdász Egyesület az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései figyelembevételével a 2007. augusztus 28. napján kelt alapszabályát 2014. március hó 14. napján módosította, és egységes szerkezetbe foglalva a következőkben állapítja meg: I. fejezet Az Egyesület neve, székhelye, célja 1. 1. Egyesület neve: Tessedik Öreggazdász Egyesület 2. Székhelye: 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3. 3. Működési területe: Országos 4. Egyesület bélyegzője: Tessedik Öreggazdász Egyesület, Szarvas 5. Jelszava: „A mezőgazdaságért” 6. Egyesület logója: Alapja az 1927-ben alapított m. kir. szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézetben használatos sapkadísz, amely fekete szegélyű, Kossuth címer alakú pajzs. Benne zöld alapon fekete feliratok: baloldalon függőlegesen az iskola alapítás évszáma (1927), alatta két díszítő elem; a jobb oldalon aranyló búzakalász és a „SZARVASI GAZDÁSZ” felirat 30 fokos dőléssel két sorban. A címerpajzs jobb alsó részét piros-fehérzöld szalag csík metszi 30 fokos szögben. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet céljai: Az Egyesület az 1930-ban alakult és a Belügyminisztérium által 128.744-1931. szám alatt jóváhagyott alapszabály értelmében működött Tessedik Öreggazdák Szövetsége jogutódjának tekinti magát. 1./ Az alma mater mindenkori szellemi és tárgyi értékeinek összegyűjtése, megbecsülése, gyarapítása és megőrzése. 2./ A kollektívában rejlő szellemi kapacitással feltárni, segíteni a lehetőségeket, melyek az iskola javát szolgálják. 3./ Egészséges lokálpatriotizmussal fenntartani az iskolához való ragaszkodás ébrentartását. 4./ Az egyesület célkitűzéseinek eredményes ellátásához igényli az állami önkormányzati, társadalmi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek erkölcsi és anyagi támogatását. 5./ Az egyesület politikai pártokat nem támogat, országgyűlési és megyei képviselő jelölteket nem állít. 6./ Az előző pontokban felsorolt céljainak elérése érdekében szervezi az egyesület tagjainak tevékenységét. 7./ Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. 8./ Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 9./ Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem közcélú tevékenységére használja. Közhasznú működésre vonatkozó további szabályok Az egyesület kizárólag kettős könyvvitelt vezet. Az egyesület pénzügyi beszámolója mellé közhasznúsági mellékletet is készít, amelyben bemutatja az általa végzett közhasznú tevékenységet, annak eredményeit és 2011. évi CLXXV. évi törvény 32. paragrafusában meghatározott mutatókat.

3



Az egyesület a gazdálkodásáról és működéséről folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot (az Egyesület honlapja, helyi sajtó). Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. törvény 2. paragrafus 19. pontja valamint a 34. paragrafus (1)a pont alapján az alábbi konkrét közhasznú tevékenységeket valósítja meg: (1) Tudományos és kutatás tevékenység körében: A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény 30. paragrafusban foglalt tevékenységhez nevesítve: A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció társadalmi megítélésének, elfogadottságának és megbecsülésének javítása, valamint a természettudományos és műszaki pályák vonzerejének növelése érdekében támogatni kell a) a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységről, annak eredményeiről szóló ismeretterjesztő, népszerűsítő, azok előnyös hatásait és esetleges kockázatait feltáró tevékenységet, a téves nézetek elleni küzdelmet, a társadalmi ellenőrzést elősegítő fórumokat; b) a tehetségkutatást és a tehetséggondozást; c) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció, valamint a társadalom más szereplői közötti párbeszéd erősítését. Állami feladathoz kapcsolódóan: - támogatja és segíti a szarvasi agrárszakoktatás keretében történő tudományos és kutatási munkák létrejöttét, befejezését, - elősegíti és támogatja a szarvasi agrárszakoktatás és az egyesület által szervezett konferenciák létrejöttét, - állandó kapcsolattartás révén lehetőséget nyújt a Szarvason agrárvégzettséget szerzett hallgatóknak és az agrárium minden szereplőjének arra, hogy könnyen és bármikor tájékozódhassanak a mezőgazdasági tudományok legújabb eredményeiről, - szorgalmazza és pénzügyi forrás megteremtésével is támogatja a szarvasi agrárszakoktatást alakító személyek (oktatók, kutatók és hajdani diákok) életútjának megírását, az agrárkutatási eredmények, továbbá a gyakorlati tapasztalatok publikálásának lehetőségét az Egyesület gondozásában megjelenő Agrártörténeti füzetek sorozatban, ezzel is segítve az elméleti kutatás és a gyakorlati tevékenység összekapcsolását. (2) Kulturális tevékenység körében: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. paragrafus 1. és 7. pontjához kapcsolható tevékenységek nevesítve: A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: A kulturális szolgáltatás, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; Az önkormányzati feladathoz kapcsolódóan: - szervezi és minden céljával összeegyeztethető kulturális eseményt támogat, - mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő hagyományok őrzése, - a szarvasi agrárszakoktatás történeti hagyományainak ápolása, iskolatörténeti kiállítás létrehozása, gyarapítása és működtetése.

4



II. fejezet Az Egyesület jogállása, működésének anyagi feltételei, gazdálkodása 2. 1./ Az Egyesület önálló jogi személy, amely nyilvántartásba vétellel jön létre, ezen túlmenően saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és a nevéhez kapcsolódó minden joggal. Ügyintéző és képviseleti szerve van. Működéséhez szükséges tárgyi feltételekkel és önálló költségvetéssel rendelkezik. 2./ Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület anyagi eszközeivel a jogszabályok keretei között szabadon gazdálkodik. 3./ Az Egyesület a működéshez szükséges anyagi eszközeit a következő forrásokból biztosítja: Az egyesület bevételei: a tagdíj, gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; költségvetési támogatás lehetőségein belül: a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; befektetési tevékenységből származó bevétel; egyéb bevétel. Az egyesület kiadásai: alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; az egyesület működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt szellemi javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; egyéb költségek. 4./ Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíjak megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 5./ Az Egyesület közhasznú szervezetként kíván működni, ezért gazdálkodása során betartja a 2011. évi CLXXV. törvényben a közhasznúságra vonatkozó feltételeket. III. Fejezet Az Egyesület tagsága 3. 1./ Alapító tag minden természetes személy, aki az alapítás helyén és napján aláírásával igazolta az egyesületbe való belépési szándékát. 2./ Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

5



3./ Az Egyesület pártoló tagja lehet, aki vállalja az Egyesület rendszeres erkölcsi és anyagi támogatását (legalább az érvényes tagdíj erejéig), de a rendszeres egyesületi munkában nem tud részt venni. 4./ Az Egyesület örökös, vagy tiszteletbeli tagja lehet az a személy, aki kiemelkedő tevékenységével anyagi és erkölcsi támogatásával az egyesületi munkát nagyban segítette vagy jelenleg is segíti. Az örökös, vagy tiszteletbeli tagsági viszonyt az Elnökség javaslatára a közgyűlés hozza létre. 5./ Az egyesületi tagság feltétele, hogy a belépni szándékozó kijelentse, hogy elfogadja az alapszabályt és a belépési nyilatkozatát az arra jogosult szervek elfogadják. 4. 1./ Az egyesületi tagság önkéntes. 2./ A tagok éves díjat fizetnek. A tagdíj összegét az egyesület elnökségének javaslatára a közgyűlés évenként határozza meg az éves költségvetési terv elfogadásának keretében. 3./ Tagdíj mentesség illeti meg az örökös, vagy tiszteletbeli tagot. 4./ A tagdíjat minden év január 31-ig meg kell fizetni! 5. A belépési nyilatkozatot az egyesület elnöke fogadja el. A tag felvételét, amennyiben az alapszabályt elfogadja és az abban megállapított feltételeknek megfelel, megtagadni nem lehet. Amennyiben az egyesület elnöke a felvételt megtagadja, döntése ellen az elnökséghez, lehet fellebbezni. 6. 1./ Az egyesületi tagság megszűnik: - a tag halálával, - a tag kilépésével, - a tag kizárással, - az egyesület megszűnésével. 2./ Az egyesület tagja csak akkor zárható ki, ha működése tartósan ellentétes az alapszabállyal, illetve az alapszabályban írt kötelezettségeit súlyosan megszegi. Kizárás alapjául szolgáló súlyos kötelességszegésnek minősül például a tagdíj felszólítás ellenére történő nem fizetése. A kizárásról a fegyelmi eljárás lefolytatása után az eljárás adatainak figyelembevételével kell határozni. A fegyelmi eljárás lefolytatására az elnökség eseti (fegyelmi) bizottságot hoz létre 3 fővel. A bizottság tagjaira és elnökére az egyesület elnöke tesz javaslatot az egyesület tagjai köréből. A bizottságot az elnökség választja egyszerű szótöbbséggel. Az eseti bizottság megvizsgálja, hogy történt-e olyan kötelezettségszegés, amely az alapszabállyal tartósan ellentétes, vagy előírt kötelezettségeit súlyosan megszegte. A fegyelmi bizottság tájékoztatja döntéséről az elnökséget, és az elnök dönt a fegyelmi eljárás alá vont személy kizárásáról. Az elnök döntése ellen jogorvoslattal a közgyűléshez lehet fordulni. 3./ Az egyesületi tagok jogai: a) teljes joggal részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein, aa) a pártoló tagok, örökös vagy tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal rendelkeznek b) választhatnak és választhatók az egyesület szervezeteibe, tisztségeire, ba) a pártoló tagok, örökös vagy tiszteletbeli tagok nem választhatnak és nem választhatók

6



c) javaslatot tehetnek a döntések meghozatalára, illetőleg az általuk jogszabályban vagy sérelmesnek tartott döntések megváltoztatására, véleményt nyilváníthatnak az egyesület tevékenységét érintő bármely kérdésben. 4./ Az egyesületi tagok kötelességei: - előmozdítani az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, - az alapszabály betartása, az egyesület döntéseiből rájuk háruló feladatok végrehajtása, - a tagsági díj fizetése a mentesség körének figyelembevételével, az egyesületi vagyon gyarapítása. IV. Fejezet Az egyesület szervezete Közgyűlés 7. 1./ Az Egyesület legfőbb szerve a tagok Közgyűlése. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével meg kell hívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell eltelnie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – kéri, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. 2./ A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele (legalább 50%-a + 1 fő) jelen van. A megismételt közgyűlési ülést a megjelent tagok számára tekintet nélkül csak akkor lehet határozatképesnek tekinteni az ugyanazon a napon összehívott ülés esetén, ha a tagokat erről a tényről az eredeti meghívóban értesítették. 3./ A Közgyűlés határozatait – általában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 4./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a tisztségviselők, ügyintézők és képviselő szervek megválasztása, és az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása, - az alapszabály elfogadása, valamint módosítása, - az éves költségvetés, pénzügyi beszámoló, közhasznúsági melléklet elfogadása, valamint módosítása, - az egyesület éves munkatervének és költségvetési tervének elfogadása. - az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének elhatározása, - az Egyesület feloszlásának kimondása, - fellebbezési eljárás során a tag kizárása. 5./ A Közgyűlés nyílt szavazással határoz, a megjelent tagok egyharmadának indítványára bármely kérdésben titkos szavazást kell elrendelni. 6./ A Közgyűlésen az elnöki teendőket az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el. 7./ A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv hitelesítőjéül az egyesület két tagját kell felkérni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott beszámolók és felszólalások lényegét, a meghozott határozatokat, a szavazás módját és eredményét.

7



Elnökség 8. 1./ Az Egyesület operatív irányító szerve a Közgyűlés által választott 11 főből álló elnökség. A Közgyűlés az elnököt és az elnökség tagjait, 5 évre választja nyílt szavazással. 2./ Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlés alkalmával köteles beszámolni. 3./ Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) vállalásáról dönteni – a Közgyűlés felé megnyilvánuló tájékoztatási kötelezettség mellett. 4./ Az Elnökség legalább 6 tag jelenléte esetén határozatképes. 5./ Az Elnökség évente legalább kétszer tart ülést, azonban ha szükséges, ettől eltérő időpontokban is tarthat ülést. 6./ Az Elnökség döntéseit az érintettekkel postai úton közli abban az esetben, ha az személyes adatokat tartalmaz. Amennyiben nem tartalmaz személyes adatokat a határozat és az egyesület tagjaira, illetve a szolgáltatást igénybevevők mindegyikére vonatkozik abban az esetben az egyesület által működtetett média felületen (honlap, hírlevél) továbbá helyi és országos sajtóban köteles megjelentetni. 7./ Az egyesület elnökségének hatáskörébe tartozik: a.) az éves költségvetés beszámoló, valamint az elnökség beszámolójának elkészítése, b.) az egyesület működésének irányítása, c.) a működéshez szükséges ügyrendek megállapítása, d.) állásfoglalás és döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az Egyesület elnöke 9. 1./ Az egyesület elnökét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja meg az Elnökség tagjai közül nyílt szavazással. 2./ Megbízatásának időtartama alatt az egyesület elnökét saját kérésére a közgyűlés szótöbbséggel hozott határozattal mentheti fel. Amennyiben az elnöki tisztség bármely oknál fogva megszűnik az új elnököt a tisztség megszűnésétől számított legkésőbb három hónapon belül összehívott közgyűlésen kell megválasztani. 3./ Betöltetlen elnöki tisztség esetén az elnöki teendőket teljes jogkörrel az elnökhelyettes látja el. 4./ Az elnök jogai és kötelezettségei: - képviseli az Egyesületet, - teljes körű aláírási jogkörrel rendelkezik az Egyesületet nevében, - összehívja az Elnökséget és a Közgyűlést, - ellenőrzi a kiadások számláit, - kiadja az ügyek intézéséhez szükséges meghatalmazásokat, megbízásokat, - köteles a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe venni, - a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtenni, - szervezi, irányítja, ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását ügyvitelét és könyvvitelét, - gondoskodik az egyesület iratanyagának tárolásáról és őrzéséről.

8



Az Egyesület elnökhelyettese 10. 1./ Az Egyesület elnökhelyettesét 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja meg az Elnökség tagjai közül nyílt szavazással. 2./ Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén az elnök feladatait látja el. Felügyelő Bizottság 11. 1./ A Felügyelő Bizottság tagjait 5 évi időtartamra a közgyűlés választja meg nyílt szavazással, és a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. 2./ A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll, akik a megbízatásuk időtartama alatt egyidejűleg más egyesületi vezető tisztséget nem tölthetnek be. A Felügyelő Bizottság – a közgyűlés kivételével – az egyesület bármely szervének (tisztségviselőjének) tevékenységét jogosult ellenőrizni. A Felügyelő Bizottságot az elnök hívja össze, ülésének időpontja előtt legalább 8 nappal. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha a tagoknak több mint fele jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 3./ A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatok tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. 4./ A Felügyelő Bizottság üléseinek jegyzőkönyvét az egyesület székhelyén az egyesületi tagok számára elérhető helyen kell tárolni. 5./ A Felügyelő Bizottság feladata: - Az egyesület pénz és vagyongazdálkodás szabályszerűségének, valamint a költségvetés végrehajtásának érdemi és folyamatos ellenőrzése. - Őrködjék az egyesület működésében a vezetőség munkájában a jogszabályok, alapszabály és más szabályzatok megtartása mellett az egyesületi demokrácia érvényesülése, valamint az egyesületi öntevékenység biztosítása, fejlesztése felett. 6./ A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 7./ A Felügyelő Bizottság tevékenysége során az elnökségtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 8./ A Felügyelő Bizottság az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz. 9./ A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult elnökséget, illetve a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról tudomást szerez, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történet, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőség közgyűlés döntését teszi szükségessé, vagy az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság tagjai felelősségét megalapozó tény merült fel. 10./ Az intézkedésre jogosult elnökséget, közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség, közgyűlés összehívásra a Felügyelő Bizottság is jogosult. 11./ Ha az elnökség, közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

9



A testületi szervek (elnökségi ülések és közgyűlés) működésének szabályai 12. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal, a közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik, és jóváhagyja az Egyesület éves beszámolóját olyan időpontban, hogy az Egyesület éves beszámolási kötelezettségeinek az adózási jogszabályokban előírt határidőben eleget tudjon tenni. Az elnökség és a közgyűlés üléseire szóló meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, valamint a napirendi pontokat és azok előadóját. Amennyiben a meghívó a napirendi pont külön eladóját nem tünteti fel, akkor a napirend előadója az egyesület elnöke, aki gondoskodik az ülések levezetéséről. A meghívót az elnök írja alá. Az elnökség ülésein az elnökség tagjain kívül az elnökség által meghívott személyek vehetnek részt tanácskozási joggal. Az egyesület közgyűlései és elnökségi ülései nyilvánosak. Az elnökség üléseire és a közgyűlésre a tagokat és a meghívottakat postai úton küldött, jegyzék szerint személyesen átvett meghívóval vagy más igazolt módon személyre szólóan kell meghívni. Ezen felül a közgyűlési meghívót közzé kell tenni az egyesület honlapján is. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű többséggel hozza. Az elnökség határozatképtelensége esetén az összehívást mindaddig meg kell ismételni, amíg az ülés nem határozatképes. A közgyűlés határozatképes, ha az ülésen a tagok többsége jelen van. A közgyűlés a határozatait egyszerű többséggel hozza meg. Amennyiben a közgyűlés a meghívóban meghirdetett eredeti időpontban nem volna határozatképes (50% + 1 fő), akkor az eredeti meghívóban kijelölt későbbi időpontban megtartott megismételt közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Erre a meghívóban a tagokat külön figyelmeztetni kell. Az elnökség és közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyből megállapíthatónak kell lenni a döntések tartalmának, időpontjának és hatályának, valamint személy szerint annak, hogy ki szavazott a döntés ellen és ki szavazott a döntés mellett. A határozatokat évente folyamatos sorszámmal számozni kell. Az elnökség és/vagy közgyűlés döntéseit – amennyiben meghatározott személyre vonatkoznak – az érintettel a határozat kivonatának megküldésével közlik. Amennyiben a döntés a lakosság személy szerint meg nem határozható csoportjára vonatkozik, akkor a döntést az önkormányzat hivatalos helyiségében a hirdetőtáblára való kifüggesztéssel kell közölni. Iratokba betekintés: Az Egyesület működése során keletkezett iratokat az Egyesület székhelyén őrzi az elnökség. Az iratokba bárki betekinthet, az erre vonatkozó igény bejelentésétől számított 15 napon belül. Az erre vonatkozó igényt az elnökség elnökéhez kell bejelenteni. Összeférhetetlenségi szabályok: (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

10



(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (6) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A működés és beszámolók nyilvánossága, szolgáltatások igénybevétele Az egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérleg fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az egyesület beszámolója tartalmazza: a) a mérleget b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) a kiegészítő mellékletet. Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. Az egyesület által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

11



A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. Az egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál. Egyidejűleg közzétenni saját honlapján, a helyi és országos médiában. A saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Az egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételére akkor köteles pályázatot kiírni, ha az elnökség ezt szükségesnek ítéli, és a pályázat elrendeléséről hozandó határozatában annak feltételeit meghatározza. A szolgáltatás igénybevételének feltételeit az elnökség általános érvényű határozatban, vagy a juttatásban részesülővel kötött írásbeli szerződésben határozza meg. Tisztségviselők 13. 1./ Az egyesület elnöke az elnökségi tagok, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, tisztségviselőnek minősülnek. 2./ A tisztségviselők nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és nem állhatnak egymással döntésüket befolyásoló függőségi kapcsolatban. Az Egyesület felügyelete 14. Az egyesület feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Az Egyesület megszűnése 15. Az egyesület megszűnik a Ptk-ban foglaltak szerint: (1) bekezdés a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja,

12



d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. (2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. (3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. (4) Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni. (5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Záró rendelkezések 16. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesületekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, a Polgári Törvénykönyv, valamint a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Ezt az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Tessedik Öreggazdász Egyesület Közgyűlése KGY. 8/2014. (03. 14) sz. határozatával fogadta el. Szarvas, 2014. március 14. Gyulavári András elnök

13

T E S S E D I K Ö R E G G A Z D Á S Z

Recommend Documents