Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Kollégium - Pedagógiai Program szeptember 1

Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Kollégium - Pedagógiai Program

2013. szeptember 1.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS

4

1. JOGI ALAPOK 2. TÁRSADALMI KÖRNYEZET

4 4

II. HELYZETELEMZÉS

5

1. A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA 1.1. TÁRGYI FELTÉTELEK 1.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 1.3. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI 1.4. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE

5 5 6 6 7

III. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA

7

1. NEVELÉSI ALAPELVEINK A KOLLÉGIUMI ALAPPROGRAM SZERINT 2. TANÜGYIGAZGATÁSI CÉLKITŰZÉSEINK 3. A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA KONKRÉT TERÜLETEI 3.1. A CSOPORTFOGLALKOZÁS SZERVEZÉSÉNEK RENDJE 3.2. A TANULMÁNYI MUNKA SEGÍTÉSE 3.3. EGÉSZSÉGES ÉS KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS 3.4 KÖRNYEZETI NEVELÉS A KOLLÉGIUMBAN 3.5. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSE, SZUVERÉN VILÁGKÉP KIALAKÍTÁSA 3.6. MŰVÉSZETI ÉS INFORMÁCIÓS KULTÚRA FEJLESZTÉSE, KORSZERŰ VILÁGKÉP KIALAKÍTÁSA 3.7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG 4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE 4.1. A KOLLÉGIUM ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK 4.2. EGYÉB, A KOLLÉGIUM ÁLTAL BIZTOSÍTOTT FOGLALKOZÁSOK 4.3. KOLLÉGIUMUNKBAN A KÖTELEZŐ ÉS A SZABADON VÁLASZTHATÓ HETI IDŐKERET 5. A SZÜLŐKKEL, TÖRVÉNYES KÉPVISELŐKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZERVEZETI KERETEI 6. DIÁKÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGE, A DÖNTÉSI JOGKÖRÖK SZABÁLYOZÁSA 7. A KOLLÉGIUMI NEVELŐTESTÜLET BELSŐ SZERVEZETTSÉGE, A VEZETÉS ÉS A TANTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

8 9 10 10 11 12 14 15 15 15 18 18 20 20 21 21

IV. FEJLESZTÉSI TERV

23

1. 2. 3. 4. 5. 6.

24 24 25 26 26 27

A TANULÁSI KULTÚRA FEJLESZTÉSE PÁLYAORIENTÁCIÓ FELZÁRKÓZTATÁS, TEHETSÉGGONDOZÁS A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKREND ÉS NORMARENDSZER GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE, A KORSZERŰ VILÁGKÉP KIALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE

22

2

7. MŰVÉSZET ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA, IKT-TECHNOLÓGIÁK 8. KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS, A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSE - STRATÉGIA 9. KÖRNYEZETI NEVELÉS, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 10. HON ÉS NÉPISMERET 11. HAGYOMÁNYÁPOLÁS 12. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT FEJLESZTÉSE 13. AZ ISKOLÁVAL ÉS A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI 14. TOVÁBBKÉPZÉSEK, A MUNKAHELYI DEMOKRATIKUS LÉGKÖR, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS FEJLESZTÉSE 15. MÉRÉS - ÉRTÉKELÉS

28 29 30 31 31 31 32 32 33

MELLÉKLET

34

3

A Kollégium Pedagógiai Programja

I. Bevezetés Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Férőhely: 190 (200) fő /80 leány, 120 fiú/ Felvételi körzet: országos, budapesti illetőségű középiskolák

1. Jogi alapok A pedagógiai program felülvizsgálatának elkészítésekor a következő jogszabályokat vettük figyelembe: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (Nkt.), a 20/2012. (VIII.31.) EMMI a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról c. rendelet a kollégiumokat is érintő szabályozásokat fogalmaz meg. A 2008. évi Budapest Közoktatás-fejlesztési és Intézkedési Terve, valamint az Ifjúsági Koncepció időszerű elvárásokat fogalmaz meg az intézmény működésével kapcsolatosan. A 46/2001.(XII.22.) OM rendelet megalkotta a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramját, amelyet legutóbb módosított a 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet újabb alapvető változást hozott az intézménytípus rendeltetése vonatkozásában. A dokumentum elkészítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. A fenti jogszabályi módosulások eredményeként a helyi, intézményi teendőket is újra kellett gondolni, valamint partnereink igényei is jelentősen megváltoztak. A társadalmi, környezeti változások a kollégium szakmai munkájában, belső életében is alapvető szemléletváltást eredményeztek. Felerősödött a gyermekközpontú pedagógiai szemlélet és az egészséges életmódra nevelés igénye, amelynek kollégiumunk is igyekszik eleget tenni. Hiszen napi tapasztalatunk, hogy megnőtt a hátrányos helyzetű diákok száma, kollégistáink közvetlen környezetében is felerősödtek a negatív társadalmi jelenségek. 2. Társadalmi környezet A társadalmi környezet, a szülői megrendelői oldal azt várja el tőlünk, hogy a 14-18 éves korúakhoz hasonló módon készítsük fel az érettségi utáni szakképzésben résztvevőket a felsőfokú tanulmányokra, valamint úgy segítsük a személyiségfejlesztést, hogy a továbbtanulni nem szándékozó tanulók is képességeiknek megfelelően tudjanak bekapcsolódni a munkaerőpiac kínálta felelősségteljes munkavállalásba. Mivel tanulóink eltérő társadalmi környezetből, az ország különböző szociológiájú tájegységeiről érkeznek hozzánk, a nivellálás, a személyiségfejlesztés, a közösségalakítás sokrétű probléma megoldása elé állítja a nevelőtestületet és az alkalmazottak közösségét.

4

II. Helyzetelemzés 1. A kollégium bemutatása Kollégiumunk a Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium része, az iskolával egybeszervezett, állami fenntartású fiú és leány középiskolai kollégium, amely 14 éves kortól 22 éves korig fogad diákokat. Tanulóink 75%-a más iskolából érkezik, ezért pedagógiai programunk elkészítésekor figyelembe vettük a partneriskolák pedagógiai programjait is. A felvett tanulók több megyéből, az ország minden részéről jelentkeznek. Eltérő kulturális és szociális háttérrel rendelkeznek. Ezért nevelési koncepciónk kialakításakor ezeket a körülményeket is tekintetbe kellett vennünk. Jelentős számban vannak határon túli tanulóink is. 1.1. Tárgyi feltételek A kollégium több mint százéves épületét 2002-ben újították fel. A belső terei megújultak, a hálószobákat, a fürdőhelyiségeket, az étkezőkonyhákat és a klubhelyiségeket is kifestették. Jelenleg egy nyolcgépes internetezési lehetőséget biztosító számítástechnikai szaktanteremmel, egy médiaszobával, egy ping-pongozásra alkalmas helyiséggel, egy DÖKszobával, két társalgóval, egy könyvtárhelyiséggel, négy tanulószobával, egy diákmosodával, négy teakonyhával, valamint két betegszobával rendelkezünk. Az épület földszintjén főzőkonyha működik, diákjaink a hozzá tartozó, szintén felújított étteremben étkeznek. A kollégiumi szintű előadásokat és rendezvényeket a 2008-ban felújított színházteremben tartjuk. A 2010-ben létrejött kollégiumi könyvtár könyvállománya az iskolai könyvtár része. Az iskola több helyiségét, létesítményét – tornaterem, edzőterem, futball, kézilabda és kosárlabdapálya, atlétikai pálya, iskolai könyvtár – a kollégium diákjai is használhatják. A helyiségek állapota megfelelő, tisztasági festésre a 2. emeleten került sor 2012 nyarán. Szükségessé vált az 1. emelet tisztasági festése és további korszerűsítések (vizesblokkok, teakonyhák) is. A közeljövőben várható tetőfelújítás, ablakszigetelés (illetve a nyílászárók cseréjének folytatása), parképítés, műfüves pálya építése, az épület akadálymentesítése sem halogatható sokáig. Az „A” szárnyban az első emeleten 10 lány háló, a második emeleten szintén 10 lány háló található. (Összesen 80 lány részére.) A „B” és „C” szárnyban 30 hálószoba található 120 fiú elhelyezésére. Pályázatokon multimédiás eszközöket (projektorokat, hangrendszereket, stúdió felszerelést, számítógépeket) nyertünk, ezekkel a szakköri és oktatási tevékenységünket nagymértékben korszerűsíteni tudtuk. A közös helyiségek egy részét korszerű eszközökkel és bútorokkal szereltük fel, a hálószobákat is sikerült felújított és új bútorokkal otthonosan berendezni. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A kollégium működéséhez szükséges kötelező minimum feltételekkel rendelkezünk. A tanulói létszám növekedésével párhuzamosan bővítenünk kell az eszközállományt, pótolni a felmerülő hiányokat és végrehajtani a szükségessé váló cseréket.

5

Az étkezőkonyhák felszereltségén javítottunk: 1 darab rekeszes, zárható hűtő beszerzésére nyílott mód, szükséges további zárható hűtőszekrények, mikrohullámú sütők és villanytűzhelyek, porszívók és mosógépek beszerzése. A minimum feltételeken kívül szükséges további számítógépeket támogató partnereinktől, másrészt pályázat útján beszerezni. Bővítenünk kell a szakkörök és egyéb foglalkozások eszközellátottságát is. A hálószobákban vagy a folyosókon szükség van további bútorokra: cipőtároló és egyéb száraz ételek tárolására alkalmas szekrényekre, valamint az egyes szobákba éjjeli lámpákra. Igényesebb, digitális televíziós csatornák vételére alkalmas rendszer, valamint a diákok számára is működőképes wifi-hálózat kiépítésére is szükség van. A könyv- és filmállományt – szaktanári vélemények és tanulói igények alapján – korszerűsítenünk, majd folyamatosan gyarapítanunk kell. A könyvtárat digitális archívummal, valamint – a helyes és modern könyvtárhasználat megismertetését lehetővé tevő számítógépes katalógussal kell felszerelnünk. Bővíteni kívánjuk a különböző szakképzésekhez szükséges szakirodalom választékát is. Szükség van a diákönkormányzati helyiség megfelelő technikai eszközökkel (külön számítógép, internet, nyomtató) és egységes bútorokkal való felszerelésére annak érdekében, hogy ott a kollégiumi diákújság és a kollégiumi honlap szerkesztése is lehetőség nyíljon. 1.2. Személyi feltételek A kollégiumi tanárok valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, 9 fő egyetemi, 8 fő főiskolai végzettséggel, pedagógus szakvizsgával 3 fő rendelkezik. A kollégiumi nevelők élnek a posztgraduális képzés, a szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, az önképzés lehetőségeivel. Figyelemmel kell lennünk a megfelelő szakos ellátottságra, az idegen nyelv tanulását biztosító angol, német nyelvszakos, valamint informatikai szakember alkalmazására, illetve el kell érnünk, hogy a nevelőtanárok további képesítés megszerzésére törekedjenek idegen nyelvből, számítástechnikából és a mentálhigiéné területén. A kollégiumi nevelőtanárok mellett egy fő adminisztrátori (PMS) feladatokat lát el. Az egyéb, nem pedagógiai jellegű feladatokat a Gazdasági Ellátó Osztály (GEO) gazdasági és technikai személyzete látja el. Átgondolandó a kollégium épületében működő portaszolgálat kiépítése. 1.3. A kollégium hagyományai Kollégiumunk a két világháború közt a sporttisztek képzésének színhelye volt. Kollégiumpedagógiai előzménye az 1947-ben alapított Tanoncotthon volt. A Tanonc és Ifjúmunkás Otthonok Országos Szövetsége szervezett itt otthont az árva vagy hajlék nélküli ipari tanulók részére. Az ötvenes években az ifjúmunkás város vezetői nagy hangsúlyt fektettek a testedzésre. Ebből és az épületek kedvező elrendezéséből, a nagy – 4,5 hektár - szabad területből, a sportpályák meglétéből fakadóan a diákok körében a sportélet mindig is élénk volt.

6

Kollégiumunk további hagyományainak kialakítására – az „Ökokollégium” cím 2009. évi elnyerése után - nagy hangsúlyt fektetünk. Tanévről-tanévre megszervezzük hagyományos programjainkat: az ismerkedési est, a Mikulás-bál, a karácsonyi ünnepség, a farsangi bál, a Kollégiumi Napok rendezvényei, a Zöld napok, a végzősök búcsúztatása, az Öregdiák-találkozó és az tanévzáró bográcsparti. Ezen kívül minden évben rendezünk kollégiumok közötti versenyeket, ismeretterjesztő előadásokat, ősszel és tavasszal környezetrendezést. A természetjáró kör programjai is hagyománnyá váltak, erősítik a kollégiumi közösséget.

1.4. A kollégium kapcsolatrendszere • Anyaintézmény: Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium • Az anyaintézmény pedagógiai munkát segítő munkatársai: 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 1 fő szociális munkás 1 fő iskolapszichológus • Partneriskolák •

Ökoiskolák, Ökokollégiumok

•

A pedagógiai munkát segítő szervezetek: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Budapesti Rendőr-főkapitányság, IX. kerületi Rendőrkapitányság IX. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Összefogás a Ferencvárosért Bűnmegelőzési Egyesület Ifjúsági Információ Alapítvány Egészségügyi intézmények: iskolaorvos, iskolai ápoló Mester utcai Szakrendelő Merényi Gusztáv Kórház

•

III. A kollégium nevelési programja A kollégium célkitűzéseit a XXI. századi megváltozott társadalmi követelmények, az EU-s csatlakozási elvárások, valamint a partneri - megrendelői (szülői) igények határozzák meg a Nkt. módosításában megjelölt iskolaszerkezetben, amelyek a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák alapfunkcióját is megfogalmazzák. A középfokú kollégiumok – köztük a mi kollégiumunk feladata is, hogy: • képessé tegye tanulóit a felsőfokú tanulmányokra, a választott hivatás, szakma sikeres megszerzése után a munkába állásra; • fejlesszen ki a tanulókban olyan szociális képességrendszert, hogy alkalmasak legyenek a közösségi életre, a közéleti szerepvállalásra; • alakítsa ki a kulturált viselkedés, magatartás, az erkölcsi normák iránti nagyfokú igényességet; • fejlessze a tanuló reális önismeretét; • neveljen környezettudatos magatartásra; • segítse a korszerű világkép kialakítását, a társadalmi beilleszkedést; 7

• alakítsa ki a sokoldalú kommunikáció képességét - a kulturált anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációt; • fejlessze a művészeti és információs kultúrát; • fordítson gondot a tehetséggondozásra; • neveljen magyarságunk, nemzeti létünk, európaiságunk tudatosságára; • készítse fel a diákokat az egészséges és kulturált életmódra, életvezetésre, a családi otthon megteremtésére; • segítse a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontból kialakult hátrányok, valamint a veszélyeztetettség leküzdését. A pedagógiai program fő célkitűzése, hogy a továbbtanulni vágyók valamennyien felvételt nyerjenek a választott hazai és európai főiskolára, egyetemre, valamint a szakképzésben, az OKJ-s képzésben résztvevők sikeres szakmai vizsga letételét követően kvalifikált, felkészültségüknek megfelelő munkahelyet nyerhessenek el. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a partnerek (iskolák, szülők, a közvetlen és tágabb társadalmi környezet, a fenntartó, helyi tankerület, kulturális létesítmények, civil szervezetek) támogatása. A nevelőtestület csak ezen partnerekre támaszkodva, velük szoros együttműködésben képes az intézmény pedagógiai célkitűzéseit megvalósítani. 1. Nevelési alapelveink a kollégiumi alapprogram szerint A fejlesztésben (nevelésben) alapelv, hogy: - a kollégiumban az alkotmányos, általános állampolgári jogokat, a szabadságjogokat, a gyermekeket megillető jogokat minden alkalmazott tiszteletben tartsa, azok érvényesülését legjobb tudása szerint elősegítse. Érvényesüljön a kollégiumi felvételeknél az alanyi jog, hogy minden tanulónak egyformán joga és lehetősége van a kollégium szolgáltatásainak igénybevételére; - nevelési-oktatási kérdésekben szorosan együtt kell működnünk az iskolával és a családdal (hiányzások figyelemmel kísérése), a távolmaradás szülői igazolása, a hétvégi felkészülés ellenőrzése, állandó és eseti kimenők családdal történő egyeztetése - felnőtt korúak esetében az érintett tanulóval; - folyamatos kapcsolattartást alakítunk ki valamennyi iskola igazgatójával, osztályfőnökével, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével - esetenként a szaktanárokkal - az aktuális és korszerű (európai) nevelési elvek alkalmazása érdekében (fogadóórák, nyílt napok, szülői értekezletek látogatása, egymás rendezvényein részvétel, közös sport- és kulturális rendezvények szervezése); - kiemelt szerepet szánunk a kollégium családpótló szerepének, elsődlegesnek tartjuk az egyén személyes problémáinak tapintatos, bizalmas kezelését, ügyeinek szeretetteljes megoldását, a kisközösségek problémáinak felismerését, megoldásukban a segítő közreműködést. A tanítás-tanulás folyamatában, a tanulási kultúra fejlesztésében alapelv, hogy - teremtsünk optimális feltételeket a tanulók számára az ismeretszerzéshez, a művelődéshez; - a tanulók fejlesztésében a valódi fejlődési szükségletekből indulunk ki az egyénre szabott differenciálással; - a kollégiumi tudásközvetítésben (legalábbis annak bizonyos részterületeinél) figyelemmel leszünk az iskolai ismeret-elsajátításra; - a legmesszebbmenőkig támogatjuk a fiatalokat a hátránykompenzációban, figyelembe vesszük az egyéni igényeket, rászorultságot; 8

-

biztosítjuk mindenki számára a szükséges tanári segítséget, a megfelelő tanulási körülményeket, eszközöket, a változatos tanítási - tanulási formákat.

A tehetséggondozás, tehetségvédelem terén alapelv, hogy - a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetőséget biztosítunk a tehetségek megmutatkozásának, felismerésének, kibontakoztatásának; - a tehetséggondozás során kiemelt figyelmet fordítunk a személyiségfejlesztésre; - a tehetséggondozásba, a tehetségek védelmébe be kell vonnunk az iskolát, a szülőket és a körülvevő környezet érintett szervezeteit is. Az életrend, életvitel kialakításában alapelv, hogy - biztosítjuk növendékeinknek az egészséges életvitel feltételeit (fociklub, jóga, közös kocogás és fitnesz foglalkozás szervezése), a sporteszközök (ping-pong, tollas, sakk), a földszinti tornaszoba kondigépeinek fejlesztése; - figyelembe vesszük a személyes szükségleteket, az életkori sajátosságokat; - megteremtjük a diákok számára a „meleg attitűdű”, második családi otthon légkörét (bizalmas beszélgetések, a kvázi családi szerepek vállalása, annak tudatosítása, hogy „nem vagy egyedül”). A szabadidő-szervezésben alapelv, hogy: - nem szervezzük túl tanulóink szabadidejét, de biztosítjuk a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének feltételeit; - helyi és fővárosi lehetőségek kihasználásával biztosítjuk a sokféleséget (színház, könyvtár, múzeumok, táncház, uszoda, zenés irodalmi klubok, teaház, sportklub, mozi); - a szervezésnél a tárgyi feltételek hozzáférhetőségét kellő időben biztosítjuk. A közösségi élet alakításában alapelv, hogy: - számítunk diákjaink kezdeményező szerepére, önszerveződő képességére (csoportszerveződés, DÖK-alakítás); - támogatjuk és segítjük őket a hagyományrendszer továbbvitelében, az általuk vállalt kollégiumi ünnepségek megszervezésében, az egyénileg vagy csoportosan vállalt gyűjtőmunka, pályázat elkészítésében, bemutatásában; - példamutató nevelői felkészüléssel, szervezéssel tudjuk kialakítani a kollégiumi és kollégiumok közötti vetélkedőkön, versenyeken való részvétel felelősségét, a sportszerű versengési szellemet, a reális önértékelést („Csapat csak úgy léphet fel egységesen és eredményesen, ha tagjai félreteszik az egyéni érdekeket, az egyéni csábító programokat…”); - az alapvető erkölcsi normákat elsősorban kisközösségekben gyakoroltatjuk; - a kollégiumi közösségben, a közösség erejével tudjuk elérni, hogy az egyes tanulók vessék el az előítéleteket, hogy tudatosuljon mindenkiben, hogy az embert tettei, nem nemzeti, faji hovatartozása minősíti, hogy ne sértsenek meg senkit emberi méltóságában. 2. Tanügyigazgatási célkitűzéseink Maximális felvételi férőhelyünk 190 fő (200), bővítésre már nincs mód. Az ő elhelyezésüket kell komfortosabbá tenni. Célként jelöljük meg a klasszikus értelemben vett (érettségi, szakmai vizsga előtt álló) középiskolai tanulók tanulmányi eredményének javulását, felvételi arányának javítását. Ehhez 9

a hatékonyabb pedagógiai munka biztosítandó, a jelenlegi tanulószobai rendszer átgondolása és átalakítása szükséges. A kollégiumi felvételnél a Szily Kálmán Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium középiskolai képzésében részt vevő tanulók előnyt élveznek, de a pesti, elsősorban a IX. kerületi gimnáziumokba, szakközépiskolákba, szakiskolákba járó, valamint a gyakorló és két tanítási nyelvű, művészeti- és sporttagozatos középiskolákba járó tanulók felvétele is preferált. E cél érdekében felhívással kell fordulnunk a főváros vonzáskörzetében fellelhető nagyobb települések általános iskoláihoz is. További cél az iskolákkal, a szülői házzal, az egészségügyi intézményekkel olyan oktatási-nevelési keretek kialakítása, hogy a tanulók minél több időt tudjanak a kollégium területén, az intézmény nagy sportpályája adta friss levegőn, a zöldben tartózkodni, kikapcsolódni. A kollégiumi diákok jelenlegi összetételének fényében előnyös volna biztosítani a hátrányos helyzetű diákok mentálhigiénés rehabilitációjának bizonyos feladatait. Elképzelhető, hogy a hagyományos készségfejlesztési tantárgyak (testnevelés, ének, rajz, számítástechnika), valamint művészeti tárgyak (filmtörténet, színház- és drámatörténet) oktatása a kollégiumi nevelés-oktatás keretében is megvalósuljon élménypedagógiai módszerek bevonásával. Természetesen az érettségi utáni szakképzésben résztvevőknek is ad a kollégium felvételi lehetőséget, de elsősorban azoknak, akik a szakiskola után egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, továbbá akik tehetség-kibontakoztató (színi, sport, egészségügyi, informatikai) OKJ-s képzésekre járnak. Tény, hogy a válogatás ideje azonban a csökkenő beiskolázás hatására mára már lejárt. Tudomásul kell vennünk, hogy azokat a tanulókat kell elhelyeznünk, akik jelentkeznek az intézménybe. Csak így fogjuk tudni feltölteni a kollégiumi létszámot. Ezen segíthet, ha a beiskolázási propagandát jobban kiszélesítjük: - továbbtanulási tájékoztató füzetben való megjelentetés; - tájékoztató küldése a nagyobb gimnáziumoknak, szakközép- és szakiskoláknak; - hirdetés interneten, oktatási portálokon; - a partneriskolák személyes felkeresése, együttműködési megállapodások kötése; - a kollégium új honlapjának elkészítése, frissítése: megjelenés az interneten, partneriskoláink honlapján. Csak így biztosítható a kollégium zavartalan működése és feltöltése.

3. A kollégiumi nevelőmunka konkrét területei 3.1. A csoportfoglalkozás szervezésének rendje A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott témakörök feldolgozását: -

a tanév kezdetén ciklusokra bontva szervezzük meg az egyes témaköröket, a nevelőtanárok érdeklődésének és felkészültségének megfelelően osztjuk fel. Adott témakört forgó rendszerben dolgoz fel egy-egy nevelőtanár. A ciklusok között időarányosan a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megbeszélésével kapcsolatos foglalkozásokat iktatunk be;

10

-

egy részét tömbösített formában, kollégiumi rendezvények keretében dolgozzuk fel – így a művészet és információs kultúra, környezeti nevelés, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság, életmód, életvitel, háztartási ismeretek bizonyos területeit.

A csoportnevelő tanárok minden tanév első két foglalkozásán ismertetik az értékelési rendszert, a hiányzások és mulasztások következményeit, valamint a tűz- és munkavédelmi szabályokat. Ezt az ismertetést dokumentálni kell. A dokumentáció tartalmazza a kihirdetés időpontját, a tanár és a tanulók aláírását. Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés és illemszabályok elsajátításának, a káros szenvedélyek megelőzésének, a környezettudatos életmód elsajátításának. A nevelőtanárnak foglalkoznia kell a tanulók egyéni problémáival, a beilleszkedési nehézségekkel, a diákközösség konfliktusaival. A kommunikáció, a vitakultúra készségének fejlesztése és az egyén szocializációjának fő terepe a jól megszervezett és előkészített csoportgyűlés. A foglalkozások anyagába beépítjük a felnőtt életvitelhez szükséges praktikus ismereteket is. Természetesen az évfordulókról és nevezetes dátumokról való megemlékezésnek is helyet kell kapnia a csoportfoglalkozásokon. A csoportgyűléseket évente legalább két alkalommal kollégiumi gyűlések formájában, a csoportok számára összevonva tartjuk meg. A gyűlések témája a kollégium minden lakóját érintő, az adott félévre vonatkozó aktuális információk megvitatása.

3.2. A tanulmányi munka segítése 3.2.1. A tanulási kultúra fejlesztése A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Meghatározó a tanulás iránti motiváció fejlesztése, amely elősegíti, hogy a tanulás a diákok életprogramjának elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. Ennek érdekében a tanév elején felmérjük a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákok részére szervezett foglalkozások keretében nyújtunk további módszertani segítséget. 3.2.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, társadalmi beilleszkedésük és a pályaorientáció segítése A kollégium segíti a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítja annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése. 3.2.2.1. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül nem egyenlő esélyekkel indulnak az életben. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanulókat. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat, emellett kiemelten, szükség esetén külön csoportban foglalkozzunk a speciális nevelési igényű diákok tanulmányi munkájának segítésével.

11

Segítjük a határon túli magyar tanulók beilleszkedését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a külhoni diákok számára hétvégeken is lakhatást biztosítunk, valamint segítjük hazánkban tájékozódásukat, hagyományaik átadását, ápolását, kultúrájuk megőrzését. A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra. 3.2.2.2. Tehetséggondozás, tehetségvédelem A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején ilyen irányú felmérést kell végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. Mivel sok diákunk művészeti szakközépiskola tanulója, számukra intézményi keretek között biztosítjuk a bemutatkozás és további fejlődés lehetőségét, ugyanakkor galériánk az ő műveiknek is helyet ad. 3.2.2.3. A pályaorientáció segítése Kollégiumunkba többféle intézményből változatos szakmákat (műszaki, művészeti, vendéglátóipari, kézműipari, vállalkozói) tanuló diákok érkeznek. A tanuló képességeinek, érdeklődésének, tanulmányi eredményeinek tükrében az osztályfőnökökkel és a szülőkkel való egyeztetés után ismertetjük meg kollégistáinkat a szóba jöhető választási lehetőségekkel. Szükség esetén igénybe vesszük a megfelelő szakszolgálat segítségét is. A tanulmányi munka megfelelő segítése növeli a továbbtanulás esélyét, a már szakmát választott tanulóink esetében pedig a munkába állást kell segítenünk. Mindezekkel összefüggő csoportnevelői feladat a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú céltudatos gondolkodás ösztönzése. 3.2.3. Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. A tanulmányi munkájukhoz szükséges képességeik is nagyon eltérőek: a szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. Pedagógusainknak figyelembe kell venni a más iskolákból érkező diákok eltérő tananyagát is. A lemaradó tanulók felzárkóztatására kiscsoportos vagy egyéni formában külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges gyerekek felkarolására is, különös tekintettel akkor, ha az adott tanulók hátrányos helyzetűek.

3.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, a rendszeres, egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Kapjanak segítséget önmaguk megismeréséhez és az önfejlesztéshez. Törekszünk továbbá az empátiára való nevelésre, hogy a diákok képessé váljanak harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, a másság elfogadására, a konfliktusok és válsághelyzetek kezelésére. Ezen felül tudjanak jól eligazodni/tájékozódni a mindennapi életben felmerülő helyzetekben, váljanak önálló és asszertivitással rendelkező felnőttekké. Ennek érdekében nevelési feladatunk a diákok felkészítése a családi életre, a párkapcsolatok megfelelő kialakítására, a harmonikus szexuális életre. Mindezek mellett biztosítani kell, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, 12

igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben: -

Megfelelő napirend kialakításával és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk.

-

A csoportfoglalkozások keretén belül és egyéni beszélgetéseken neveljük a diákokat az önismeret és önfejlesztés fontosságára, hogy ezáltal segítsük a társadalomba való problémamentes beilleszkedésüket és azt, hogy önálló, szabad, tetteikért felelősséget vállaló, kiegyensúlyozott felnőttként éljék majd életüket.

-

Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében.

-

Diákügyeletes rendszert működtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felelősség kialakítására nevelünk. Ugyanezt a célt szolgálja a folyosókon elhelyezett és a hálószobákban is tartható növények gondozása, a folyosók és egyéb közös helyiségek díszítése, szépítése.

-

Évi legalább két alkalommal diákjaink feladata a kollégium környékének rendezése.

-

Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára, melynek minden feltétele (zuhanyozók és mosdóhelyiségek, automata mosógépek, szárítóhelyiség) biztosított kollégiumunkban.

-

A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, és fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyha- és hűtőszekrény-használatra. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására, mind a közös étkezőkben az ügyeletes pedagógusok segítségével, mind a teakonyhákban a diákügyeletesek közreműködésével.

-

A kollégiumban működő főző szakkör keretén belül a tanulók megismerkedhetnek egészséges ételek elkészítésével, és ötleteket kapnak a tudatos táplálkozás megvalósításához. Az Alapprogram által előírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védőnőjét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására.

-

-

A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulás megkezdése előtt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével.

-

Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk.

-

Képzett tanárkollégánk szervezésében megalakítottuk a Szily Természetjáró Kört, mely félévente kb. 3-6 alkalommal 1-2 napos kirándulásra viszi a jelentkező tanulókat.

13

-

Diákjainknak heti rendszerességgel, szaktanári felügyelet illetve edzésterv alapján lehetőséget nyújtunk futball, kézilabda, kondicionáló torna, igény esetén ping-pong szakkörökön való részvételre is.

-

A fentiek közül szabadon választandó diákjaink számára valamilyen sportkör vagy szakkör rendszeres látogatása. Ha egyéb sportolási igény is felmerül, a létszámtól függően további sportfoglalkozásokat szervezünk.

-

Dohányozni csak nagykorú tanulóinknak a törvény által kijelölt helyen lehet.

A helyes életmód és életvitel kialakításában a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia. 3.4 Környezeti nevelés a kollégiumban Kollégiumunkban nagy hangsúly fektetünk a környezet védelmére a fenntartható fejlődés megismertetésére, a tanulók környezettudatos szemléletének kialakítására. Szükséges, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel, amelyeket a természet és saját környezetük védelmére, megóvására tudnak felhasználni. A foglalkozások során meg kell ismertetnünk a lehetőségeket, hozzá kell segítenünk tanulóinkat, hogy váljanak érzékennyé környezetük iránt, valamint el kell érnünk, hogy a környezettudatos gondolkodás, magatartás részese legyen a mindennapjaiknak Elő kell segítenünk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Képesnek kell lenniük a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. Be kell kapcsolnunk tanulóinkat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyenek képesek a kollégium belső és külső környezetét úgy alakítani, hogy a környezeti szempontokat is figyelembe veszik. Rá kell vennünk tanulóinkat, hogy előnyben részesítsék a természetes és újrahasznosítható anyagokat. Meghatározóvá kell, hogy váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség. Ismerjék fel a környezetszennyező anyagokat, ezek hatásait, és törekedjenek a környezeti károk megelőzésére. Ennek érdekében fontos az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása, érvelés a környezetvédő megoldások mellett. A környezeti nevelés érdekében a következőket tesszük: -

Csoportfoglalkozások keretein belül folyamatosan foglalkozunk globális és helyi környezetvédelmi témákkal, problémákkal, az aktuális természeti hírekkel

-

Évente minimum két alkalommal részt veszünk szemétszedésen

-

A kollégiumi napokon kiemelten foglalkozunk a környezetvédelemmel, ökológiai problémákkal. Lehetőséget adunk a kollégiumi galérián belül környezetvédelmi témák feldolgozására, a fiatal tehetségek kibontakozására ezen a téren is.

-

Diákjainkat kötelezzük a szelektív hulladékgyűjtésre

-

A közös folyosón működtetjük a „zöld hírek” faliújságot, amelyen rendszeresen frissítjük az aktuális környezetvédelmi híreket a szakköri tagok segítségével.

-

Védjük a madarakat, télen rendszeresen etetjük őket, valamint részt veszünk madárbarát programokon.

14

-

Folyamatosan figyeljük a környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, amelyeken lehetőség szerint indítjuk is tanulóinkat.

-

Az Alapprogram által előírt foglalkozásokon kívül diákjainkkal részt veszünk zöld programokon, kiállításokon.

-

Képzett tanárkollégáink szervezésében megalakítottuk a Szily Természetjáró Kört, mely félévente több alkalommal kirándulásra viszi a jelentkező tanulókat. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget nyújtanak a természet megismertetésére, megszerettetésére, a természetvédelem fontosságának felismertetésére Minden nevelőnek a feladata tanulóink környezettudatos nevelése, valamint a diákok felé a példamutatás. Mindezeken kívül: • Mivel részt veszünk az ökoiskola-programban, így az előírt kritériumrendszernek megfelelően szervezzük az életet. • Tanárok és diákok azzal a céllal alakították meg a kollégiumi öko-csoportot hogy környezettudatos életmódra ösztönözzünk a kollégiumban lakókat és dolgozókat egyaránt.

-

3.5. A személyiség fejlesztése, szuverén világkép kialakítása A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Kihangsúlyozzuk: törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az egészséges életmódot. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Énkép, önismeret, pályaorientáció, valamint a Testi és lelki egészség témakörök megfelelő részterületeit játékos önismereti, személyiségfejlesztő célú közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében dolgozzuk fel. 3.6. Művészeti és információs kultúra fejlesztése, korszerű világkép kialakítása A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való lehetőségek nyújtásával. Ennek érdekében számítástechnikai termünk napi 7 órában áll a tanulók rendelkezésére, rendszeres színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk, könyvtárat működtetünk, filmklubot, színjátszó és kézműves szakkört biztosítunk a részükre. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon túl a diákok érdeklődésének, igényének megfelelő előadásokat, valamint irodalmi és versesteket, kollégiumok közötti versmondó versenyeket, a diákok munkáiból készített kiállításokat szervezünk. 3.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Fontos feladatunk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. 15

A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek: - szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, - italozás, dohányzás, drogfogyasztás, - szélsőséges politikai nézetek hangoztatása, - kisvallásokhoz, szektákhoz kötődés, A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: - minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, kérdezünk, hallgatunk meg; - tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát; - mindenkihez tapintattal közelítünk; - a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel; - senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. 3.7.1. Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai A csoportnevelőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, gyámmal, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. Tájékoztatniuk kell a tanulót és szüleiket arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek. A nevelőknek közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén). Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. Feladatuk a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például az igénybe vehető szociális juttatásokról). 3.7.2. A szociális hátrányok ellensúlyozása A kollégiumba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük ezen tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következőket kell tennünk: -

Az alapprogram előírásainak megfelelően konkrét foglalkozásokat tarunk a gazdálkodási jártasságok fejlesztése, a vállalkozói kompetencia megteremtése érdekében. Ezeket a foglalkozásokat meghívott előadók, az anyaiskola megfelelő képzettségű szakemberei tartják.

-

Az iskolánkba járó tanulók közül a rászorulóknak kedvezményes térítés ellenében, az iskola ifjúságvédelmi felelősével koordinálva biztosítunk étkezési lehetőséget a Szily 16

Alapítvány segítségével. A más intézményben tanulók iskolájával, ifjúságvédelmi felelősével felvesszük a kapcsolatot és közösen keresünk megoldást. -

A kollégiumi ifjúságvédelmi felelős segélyezésre tesz javaslatot az önkormányzatnál, valamint felveszi a kapcsolatot a diák osztályfőnökével és az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

-

Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).

-

Segítjük őket a szükséges kérelmek megírásában.

-

Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk.

-

Személyre szabott pályaorientációs tevékenységet folytatunk.

-

Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk.

-

Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat.

A feladatok elvégzésének irányítója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus. 3.7.3. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése, illetve kezelése érdekében a kollégium a következőket teszi: -

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. - Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. - Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erősítése érdekében. - Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe. - Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre. - Lehetőleg kortárs előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programok megtartására. - Figyelemfelhívó, veszélyt jelző transzparenseket helyezünk el a kollégiumban. - Szükség esetén az iskolaorvos, az iskolai szociális munkás, illetve az iskolapszichológus segítségét kérjük. Ezeket a feladatokat kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze. 3.7.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell fordítanunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyermek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az empátiát, másfelől pedig a nevelő indirekt módon, 17

személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások és a klubokban zajló tevékenység során szükségszerűen integrálódnak a közösségbe beilleszkedési zavarokkal küzdő diákjaink is. Ezért kollégiumi szinten különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdeklődésének megfelelőt. A kollégiumi napok rendezvényeit is tudatosan minden diákunk részvételére számítva szervezzük.

4. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium a Pedagógiai Program és az aktuális Munkaterv alapján tanulói foglalkozási tervet készít, amelynek elkészítéséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni. 4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 4.1.1. Tematikus csoportfoglalkozások A csoportfoglalkozások témakörei és óraszámai évfolyamonként a következők:

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13-14. évf.

4 3

3 3

3 4

1 3

1 2

3

3

2

4

5

2 4 3

2 4 3

2 4 3

2 4 3

3 4 2

3 22 óra

4 22 óra

4 22 óra

3 20 óra

3 20 óra

TÉMAKÖR Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Hon- és népismeret

Azokon a csoportfoglalkozásokon, amelyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák fel, elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros szenvedélyek megelőzéséről való beszélgetésnek, valamint a környezetvédelmi problémák, megoldások, aktuális hírek megbeszélésének. A tematikus csoportfoglalkozások kerettervét az 1. Melléklet tartalmazza. 18

4.1.2.Tanulást segítő foglalkozások 4.1.2.1. A rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás A tanulószobai foglalkozást tanulókörökben szervezzük meg. A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással történik, amely meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden, még végzettséggel, érettségivel nem rendelkező kollégista diák számára kötelező, kivéve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért, önállóan eredményes tanulásra képes tanulóinkat. Kollégiumunkban a tanulószobai és a fejlesztést megvalósító foglakozási idő összesen heti 14 óra, azonban a különböző képességű diákoknak más-más idő szükséges a tananyag megfelelő elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthető vagy növelhető. A kollégiumba bekerült diákok különböző alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkező diákok tudásszintjét felmérve differenciáltan – évfolyamokra, illetve tanulócsoportokra bontva – kell a szilenciumokat megszervezni. Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezésű szilenciumok során biztosítani kell a megfelelően nyugodt körülményeket. A szilenciumra a nevelőnek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly módon, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még szilencium előtt meg tudják beszélni. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kialakításával. A szilenciumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek: -

a foglalkozások pontos és következetes kezdése, szilenciumi fegyelem biztosítása;

-

a tanulmányi eredmények nyilvántartása;

-

a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése.

4.1.2.2. Egyéni fejlesztést megvalósító egyéni és csoportos foglalkozások A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezetésével, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás formájában történik. Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni fejlesztést megvalósító egyéni és csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülő tanulói igényeknek megfelelően. Kollégiumunkban idegen nyelvi, szaktárgyi illetve speciális: művészeti és sport foglalkozásokat tartunk. Ezek tematikáját a foglalkozást tartó pedagógus az adott tanévre vonatkozóan készíti el. A tematika összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: -

az iskolai tanulmányok kiegészítését szolgálja,

-

segítse a tanulók pályaválasztását,

-

tanulói és szülői elvárásokra épüljön,

19

-

vegye figyelembe az eltérő tudásszinteket, ugyanakkor adjon lehetőséget a differenciált haladásra,

-

figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek fejlesztésére, így nyújtva lehetőséget arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak.

4.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások 4.2.1. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások közül. Választásukat követően azonban kötelesek heti rendszerességgel kitartóan részt venni ezen. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon a művészeti, műveltséggyarapító foglalkozások mellett meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés jegyében a sportköri foglalkozás és a természeti környezet megismerése és védelme. Kollégiumunk rendszeresen részt vesz kollégiumok közötti versenyeken, bajnokságokon. A kollégiumi diákok számára a fentieken kívül egyéb, szabadon látogatható foglalkozásokat is szervezünk, például a film- és irodalmi klubot, időszakosan játékokat és vetélkedőket, Teaházat, Zöld-foglalkozásokat. Ezenkívül a kollégium életében fontos szerepet tölt be a diákszínjátszó és a diákönkormányzat által működtetett kollégiumi rádió. Diákjainknak havonta több alaklommal lehetőséget biztosítunk színház-, múzeum-, illetve egyéb kulturális esemény látogatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába, hangversenyekre, kiállításokra. Cél olyan előadások megszervezése, amelyek nemcsak a tanulók általános műveltségét gyarapítják, de az iskolai tanulmányokat is elősegítik, kiegészítik. A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről is. 4.2.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget nyújtunk a kollégista tanulók számára, hogy egyéni magánéleti és tanulási nehézségeiket feltárják, és ezek megoldására megfelelő tanácsot, útmutatást kapjanak. 4.3. Kollégiumunkban a kötelező és a szabadon választható heti időkeret Konkrétan a következő időbeosztást alkalmazzuk: Hétfőtől péntekig napi két óra, így összesen 10 óra felkészítő tanulószobai foglalkozást tartunk hetente. Ezen kívül heti egy órában folytatunk felzárkóztató, tehetséggondozó vagy speciális ismereteket adó egyéni fejlesztést megvalósító egyéni vagy csoportos foglalkozásokat – ez összességében heti 14 óra. A kollégiumi csoportok nevelési feladatait ellátó, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozást heti egy órában, a szabadidő eltöltését szolgáló, szabadon - a kollégium által biztosított lehetőségek közül - válaszható foglalkozást szintén heti 1 órában tartjuk. A fenti elfoglaltságok kötelezőek; a felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások alól azonban – a házirendben meghatározott elvek szerint – felmentés kapható. 20

A fenti programokat sávos beosztással valósítjuk meg. Ez alól a csoportnevelői foglalkozások képeznek kivételt, amelyek lehetőség szerint kollégiumi szinten azonos napon, azonos időpontban rendezendők. Példa a kollégium által biztosított foglalkozások sávos elrendezésére adott tanévben: hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

16-18 tanulószoba

16-18 tanulószoba

16-18 tanulószoba

16-18 tanulószoba

16-18 tanulószoba

19-20 egyéni/csop. fejl. fogl.

19-20

19-20 szabadon választható

19-20 egyéni/csop. fejl. fogl.

-

20-21 szabadon választható

20-21 egyéb

20-21 egyéni/csop fejl. fogl.

20-21 szabadon választható

-

csoportfoglalkozás

5. A szülőkkel, törvényes képviselőkkel való együttműködés szervezeti keretei Évente két alkalommal szülői értekezletet, illetve fogadóórát tartunk. Sajnos a látogatottság a 14-18 évesek arányának csökkenésével párhuzamosan csökkent. Tanév elején, a beköltözések idején megismerkedünk, átadjuk a tanulóval kapcsolatos információkat. A tanév folyamán a fogadóórákat rugalmasan kialakítva szervezzük, hiszen a vidéki szülőknek költséges és időigényes a fővárosba utazniuk. Ezért többnyire telefonon, e-mailben tartják a kapcsolatot a nevelőtanárok. A kapcsolattartást nagyobb részt a nevelőtanárok kezdeményezik elsősorban problémás esetekben, ritkábban a szülő. Ha a szülő nem partner a problémák kezelésében, megoldásában, akkor indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezünk. 6. Diákönkormányzat tevékenysége, a döntési jogkörök szabályozása A kollégiumban az iskolai diákönkormányzattól független, önálló kollégiumi diákönkormányzat működik. Az intézményben létrejövő diákönkormányzatok koordinációs testületet hozhatnak létre, amelybe a kollégiumi DÖK is egy-egy tagot delegál. Működésének részletesebb leírását az iskola Pedagógiai programja tartalmazza. A kollégiumi DÖK-nek minden kollégiumi csoportból két választott tagja van. Választott tagjai révén átfogja az egész kollégiumot. Mint szervezet hatékonyan segíti az általános, minden kollégistára kiterjedő feladatok, nevelési elvek és elvárások megvalósulását. A diákönkormányzat és a kollégiumvezetés közötti együttműködés záloga a felnőtt segítő (patrónus), akit – a diákönkormányzat javaslatának figyelembe vételével – a kollégiumvezető kér fel. Diákönkormányzatunk rendszeres gyűlései elősegítik a fiatalok felelősségérzetének fejlődését, a közösség iránti segítőkészség és bizalom kialakulását. A folyamatos megbeszélések révén a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése is célunk.

21

A diákönkormányzat a Nemzeti Köznevelési Törvény, a miniszteri rendeletek és az intézményi belső normák mentén alakítja ki saját Szervezeti és Működési Szabályzatát (DÖK-SZMSZ), és éves Munkatervét. A közgyűlés dönt: -

a DÖK vezetőségi tagok megválasztásáról minden tanév október 1-jéig;

-

a kollégisták részére meghirdetett programok, versenyek tervezéséről, szervezéséről

-

a primer közösségek és az egyes kollégisták tevékenységének értékeléséről.

A köznevelési törvény szabályozza a diákönkormányzat további jogköreit. Az SzMSz és a Házirend elfogadása előtt a DÖK véleményét ki kell kérni. A kollégiumi diákönkormányzat Alapító Levelét az intézmény a 1839/2002 iktatószám alatt őrzi. A diákönkormányzat szerepe Pedagógiai szempontból egyrészt a közösségépítő, kulturális-ismeretterjesztő és hagyományteremtő programok kialakításában, másrészt a megbízható, felelős gondolkodású diákok koordinálásában van jelentős szerepe. A diákönkormányzat - tevékenysége által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A kollégiumi nevelés feladataiból nagy részt vállal a közösségi szokások és minták közvetítésére. A diákok fejleszthetik szociális készségeiket a közös megbeszélések, programszervezések során. Az együttérzés, tolerancia, együttműködés, konfliktuskezelés, szervezőkészség, kommunikációs és vitakultúra – amelyek fejlesztésére külön is odafigyelünk. A közös megbeszéléseken alapuló önálló döntések és programszervezések fejlesztik a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremtenek a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segítik az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A diákönkormányzat működése által a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. A DÖK által szervezett programok és különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget (46/2001 OM rendelet), ezeknek szervezéséről és támogatásáról a diákönkormányzat és a kollégiumi nevelőtestület közösen dönt.

7. A kollégiumi nevelőtestület belső szervezettsége, a vezetés és a tantestület együttműködése, ellenőrzés, értékelés A nevelőtestület tagjainak feladatai az éves kollégiumi beiskolázástól függ, általában hat csoportvezető intézi a tanulókkal kapcsolatos szervezési, egyéni törődést biztosító feladatokat. Kiválasztásuk szakmai, pedagógiai felkészültségük, emberi kvalitásaik szerint történt. A további neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatok, a szaktárgy oktatása mellett, azok között oszlottak meg, akik nem vezetnek csoportot (szabadidő-szervezés, kulturális, sport, pályairányítási feladatok, DÖK, könyvtár). A 2012 októberében történt kollégiumvezető-váltást követően szükségessé vált a folyamatos konzultáció a

22

munkaszervezésben. A megelőző években 2 álláshelyen volt fluktuáció, illetve még egy kolléga nyugdíjba vonult. A kollégiumi tantestület szükség szerint, de legalább 3 hetente pedagógiai megbeszélés keretében vitatja meg a legfontosabb pedagógiai, szaktárgyi problémákat, kollégiumi élettel kapcsolatos kérdéseket. Ezek a megbeszélések a színterei a közös pedagógiai elvek és értékek megfogalmazásának. A megbeszéléseket a kollégiumvezető vagy a munkaközösség-vezető vezeti, akik rendszeresen átadják az intézmény vezetői értekezletein kapott útmutatásokat, a jogszabályi változásokat is a nevelőtestületnek. A pedagógiai megbeszélésekre az aktivitás a jellemző. Nevelőtestületi értekezletet a kollégiumban havonta tartunk, de a pedagógiai problémák súlyától függően, illetve a tantestület és a tanulóközösség egészét érintő nagyobb intézkedések meghozatala előtt, szükség szerint (pl. a drogfelmérés eredményeinek, a minimumfeltételek jegyzékének összeállítása, pályázatok megbeszélése, esetleges járványhelyzet kialakulása) rendkívüli nevelési értekezletre kerülhet sor. A pedagógiai munka különböző területeire vonatkozóan a munka ellenőrzési rendszerét, a visszacsatolás módját és eljárásait, továbbá az értékelések alapelveit és rendszerességét az iskolai IMIP tartalmazza. A kollégiumban az ellenőrzés, értékelés hetente megvalósul, hiszen adottságainknak megfelelően a tanulószobákban, a társalgóban zajlanak a felkészítések, foglalkozások; kézenfekvő, hogy a csoportnevelők és szakos nevelőtanárok hospitáljanak, s a tapasztalatokat azonnal megbeszéljék. A nevelők a végzett tevékenységükről egy évben kétszer megadott szempontok alapján átfogó önértékelést adnak, beszámolót készítenek. A kollégiumvezető rendszeresen ellenőrzi az ügyeleti naplókat; a csoportnaplókat, és negyedévente a foglalkozási naplókat. Valamint előre jelzett időpontban a munkaközösségvezetővel egyeztetve foglalkozásokat látogatnak, s azok értékelésére előre megadott szempontok szerint kitérnek. Mindezek alapján a félévi és az év végi kollégiumi nevelőtestületi értekezleten a kollégiumvezető átfogóan értékeli az egyes csoportok teljesítményét és a nevelőtestület munkáját.

IV. FEJLESZTÉSI TERV Kollégiumunkban a pedagógiai munkát a Nemzeti Köznevelési Törvényben, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak, követelményeknek, újkeletű feladat-meghatározásoknak és a helyzetfeltárásból körvonalazódott hagyományos feladatrendszernek megfelelően szervezzük meg. E fontos munkában minden törekvés arra irányul, hogy a legalaposabban megismerjük tanulóink képességeit, egyéniségét, kibontakoztassuk tudásukat, megismerjük a tehetségeket, segítsük elő a kollégista diákok testi és lelki fejlődését. Feladatunk: Képessé kell tenni tanulóinkat az ismeretek megszerzésére, minden új inger befogadására, el kell juttatnunk őket a szocializáció mind magasabb fokára, törekednünk kell a minél harmonikusabb személyiségek megformálására. Ennek érdekében az egyes 23

műveltségterületekhez kapcsolódóan a kollégium fejlesztési-nevelési munkájának tervezésénél hangsúlyosan figyelembe vesszük a kulcskompetenciákat, ezek a következőek: -

Anyanyelvi kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

1. A tanulási kultúra fejlesztése Az elérendő cél, hogy a tanuló ismerje/alkalmazza a tanulás módszertanát, a különböző célravezető tanulási technikákat, a tanulásra fordítandó idő hasznos beosztását. Képes legyen az önálló ismeretszerzésre, permanens tanulásra. Feladatunk, korosztályonként (évfolyamonként) megismertetni és elfogadtatni: - a különböző tantárgyakhoz (irodalom, nyelvek, matematika, kémia, fizika, szakmai tárgyak stb.) szükséges tanulási módszereket; - elősegíteni a „szövegértő olvasás”, a szövegalkotás elsajátítását, fejlesztését; - tudatosítani a kognitív gondolkodás fázisait (bevésés, emlékezés, alkalmazás); - gyakoroltatni az önálló gondolkodást, gondolkodva tanulást, az önálló tevékenység szervezését; - elő kell segítenünk az önnevelés elfogadását; - meg kell ismertetni tanulóinkkal a velük szemben támasztott igényeket; - meg kell értetni a tanulókkal, hogy az állandóan fejlődő, változó világban az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülniük. 2. Pályaorientáció A felsőfokú beiskolázás felvételrendszere évről-évre újra változik, ami azt jelenti, hogy a nemrég bevezetésre került sikeres kétszintű érettségivel elnyerhető felvételi megújuló pontszámítási rendszerrel gondosabb előkészületeket, tervezést igényel. Ez számunkra azt a nevelési és oktatási feladatot jelenti, hogy még intenzívebben készítsük fel tanulóinkat egy hosszantartó, erős szellemi versenyben való sikeres helytállásra, melyhez elengedhetetlen az egyéni önállóság, önmegvalósítás, kezdeményezőképesség, önértékelés és az önfejlesztés iránti igény kialakítása, majd fejlesztése. Célunk, hogy a pályaorientáció, a továbbtanulásra való felkészülés és a szakmaválasztás területén a tanuló rendelkezzen reális önismerettel, reálisan jelölje meg továbbtanulási és /vagy pályaorientációs szándékát, ismerje a választott hivatás, szakma követelményeit, azzal azonosuljon annak érdekében, hogy elkerülhesse a téves választást. Feladatok között szerepelnie kell – megismertetni a tanulókat a kollégium általános és speciális feladataival, célkitűzéseivel: - szembesíteni tanulóinkat megvizsgált intelligencia szintjükkel, a korábban elért tanulmányi eredményeikkel, pályairányultságukkal;

24

-

megismertetni a választott iskola (egyetem, főiskola, szakképző iskola) pedagógiai elveivel, követelményeivel, oktatási-nevelési kereteivel, fejlesztési lehetőségeivel – az EU-s lehetőségekkel; - nyílt napok, intézménylátogatások biztosítása a konkrét, helyi tapasztalatok megszerzéséhez; - annak ismételt számba vétele, amely lehetőségekkel, értékekkel a kollégium rendelkezik a felkészüléshez, keresni a kiegészítő – kollégiumon kívüli – felkészülési lehetőségeket (fővárosi könyvtárak, pályaalkalmasságot vizsgáló intézmények); - az érettségi utáni szakképzésben résztvevők számára – profiljuknak megfelelő – kvalifikált munkahelyek, cégek ismertetése; - szükség szerint megismertetni a diákokkal az álláskeresés módjait, veszélyeit, (újsághirdetések, internetes álláskeresés, állásbörzén való részvétel, az önéletrajz-írás technikája, információkérés a személyzeti vezetőktől, szórólapok beszerzése, szakmai projektnapok szervezése - az egyes szakmák képviselőinek meghívása). A pályaorientációs tevékenységnél odafigyelést igényel nemcsak a diákok elképzelése, hanem annak realitása, megvalósíthatósága; továbbá ma már nem elhanyagolhatóak az elhelyezkedési esélyek sem. Új lehetőségként lép be az Európán belüli tanulás, képzés, foglalkoztatás. Ez az európai mobilitás a nevelőtestületnek is feladatot jelent ahhoz, hogy a diákok tájékoztatása megalapozott és előremutató legyen. 3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás Az elérendő cél hogy a tanuló sokoldalúan fejlett személyiséggé váljon: - reális az önismerete, önértékelése; - rendelkezik a műveltség iránti igénnyel; - hozzászokott a rendszeres, kitartó munkához, a nagyfokú szorgalomhoz, az igényes, precíz feladatvégzéshez; - kifejlődött, kibontakozott öntevékenységre való hajlama, az önálló munkálkodás képessége; - felismerte a nevelőkkel, a kortársakkal való együttműködés, együttmunkálkodás hasznát. Feladat, hogy: - felmérjük az intellektuális képességeket, a szociális hátrányokat, a beilleszkedési, tanulási zavarokkal, kiugró tehetséggel rendelkező tanulókat; - megállapítsuk a felzárkóztatásra szoruló tanulók körét, valamint azt, ki minősül valamilyen szempontból tehetségesnek; - csoportokon belül a tudás és műveltségi szint alapján elkészítsük az egyénre szabott programokat: kit honnan hová szeretnénk eljuttatni, s ehhez milyen módszereket és eszközöket használunk, a tehetségek fejlesztéséhez milyen kollégiumon kívüli lehetőségeket kell igénybe vennünk; - a nevelés minden területén segítsük és biztosítsuk az alapkészségek elsajátítását, fejlesztését (beilleszkedési nehézségek, tanulási hiányosságok, műveltségbeli hátrányok leküzdését, az egészséges életmód, életvitel kialakítását, a természetes környezet, a természet jótékony hasznának felhasználását); - megláttassuk és elfogadtassuk az egymás segítésének, az együttérzés, a szolidaritás, az összefogás fontosságát; - kiszűrjük, a szülők és tanulók igényei mennyire meghatározók a személyiségfejlesztésben; - megállapítsuk, a személyi feltételek mennyire felelnek meg a felzárkóztatás és tehetségfejlesztés feladatának, milyen pedagógus-átképzésre és módszertani továbbképzésre van szükség, milyen eszközök beszerzése indokolt; 25

Ennek érdekében célszerű kialakítani, hogy a kollégiumban dolgozó pedagógusok szaktárgyi felkészítést nyújtsanak: a tanulókkal többségében egyéni vagy kis csoportos foglalkozás keretében foglalkozzanak, 9. évfolyamon felzárkóztatás, 10. évfolyamon előkészítés, 11-1213. évfolyamon pedig felkészítés keretén belül, meghatározott, egyénre, kiscsoportokra szabott program alapján, felismerve, hogy a művelődési hátrány csak differenciált munkaszervezéssel enyhíthető. 4. A közösségi értékrend és normarendszer Elengedhetetlen, hogy a felnevelt generáció birtokában legyen olyan ismereteknek (kialakított hagyományok, együttélési szabályok, közösségi szerep, társadalmilag elfogadott normarendszer, munkahelyi beilleszkedési szabályok, magatartási minták), amelyek alapján tudatos magatartásrendszerrel a társadalom hasznos tagjává válik, részt vállal a munkamegosztásból. Feladat, hogy a kollégiumi tagság kezdetekor, a tanév elején megismertessük tanítványainkat: - a kollégiumi házirenddel és napirenddel, hiszen a családi közösség után a kollégium az első olyan közeg, amely az addigiakhoz képest új normarendszert, új életformát alakít ki köréjük; - a tanulói önkormányzati munkával, amelyben súlya van az egyéni felelősségnek is; - a kollégium hagyományrendszerével; - a makro közösségen belüli magatartási és viselkedési normákkal, követelményrendszerrel; - a primér közösségen belüli elvárásokkal; a diákjogokkal és kötelezettségekkel,. E folyamatban a pedagógusok kiemelt feladata: - felmérni a tanulók neveltségét, tudását; - saját példaadásukkal, magatartásukkal, normarendszerük bemutatásával pozitív irányba fejleszteni a közösségi szokásokat; - az interakciók láncolatában kialakítani és gyakoroltatni azon szociális készségeket mint empátia, tolerancia; - fejleszteni a kommunikációs képességet; - elsajátíttatni a kulturált véleménynyilvánítás formáit; - fejleszteni a vitakultúrát, a megfontolt érvelést, a mások véleményének elfogadására való hajlamot; - elsajátíttatni a konfliktuskezelési technikákat; - megláttatni az ember egyetemleges jogait, hogy figyelemmel legyenek a nemzeti, kisebbségi, etnikai és vallási különbözőségekre; - megtanítani az elfogadó együttélés normáit. A kollégium otthonpótló szerepkörében hangsúlyos feladatának kell tekintse a családi életre nevelést, ezért különös figyelmet kell fordítani: - a családon belüli szerepek (anya, apa, testvérek, nagyszülők) bemutatására; - a demokratikus családmodell megismertetésére; - a helytelen családmodell semlegesítésére; - a kulturált párkapcsolatok népszerűsítésére, a kölcsönös felelősségvállalás fontosságára (egymás szakmai segítése, egészséges életmód); - az ésszerű gazdálkodásra, a szélsőséges igények leküzdésére. 5. Gyermek- és ifjúságvédelem A kollégiumba kerülő gyermekek egy része eleve bizonyos hátrányból indul, hiszen családjuktól el kell szakadniuk, mert az iskola, amelyet választottak, nincs a körzetükben. A 26

beilleszkedés nehézségei gyakran előidézik a visszahúzódást, a bezárkózást, az önbizalomhiányt, az ön-alulértékelést, sőt a szorongást is. A fellépő zavar könnyen keres feloldódást a szélsőséges viselkedési minták beépítésében. A kollégiumba felvételt nyert diákok másik része eleve hátrányos családi körülmények közül érkezik, vagy épp családi segítségre sem számíthat. Itt még hangsúlyosabbá válik a „kollégium, mint otthon” szerepe. A tevékenység szervezettsége érdekében éves Munkatervet készít a kollégiumban a gyermek- ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus ez irányú tevékenységéről. Hiszen fontos különös figyelmet fordítani arra, hogy az intézménybe felvételt nyert kollégisták ne hódoljanak a káros szenvedélyeknek, hátrányaik leküzdésében minden segítséget megkapjanak, hogy képesek legyenek a felnőtté válásra, megközelítőleg azonos esélyekkel készen álljanak a társadalmi szerepvállalásra. Ennek érdekében feladatunk a tanulók több szempontú megismerése, annak felkutatása, ki milyen hátrányokkal érkezett. Ehhez elengedhetetlen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus által a feltáró munka elvégzése az alábbi témákban: - a kollégisták családi környezetére vonatkozó vizsgálat (szociokulturális körülmények felmérése kérdőív formájában); - a kollégisták gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felmérése (a kollégium vezetőjével és a csoportnevelőkkel való konzultáció alapján); - az egyes gyermekvédelmi feladatok ellátásához szükséges információk megszerzése (kérdőívek, felmérések különböző témákban). - A helyzetfeltárás után a kollégistákra szabott gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megtervezése. A kollégium valamennyi tanulója érdekében és védelmében megfogalmazott általános feladatok az elsődleges megelőzés céljával: - a gyermeki és tanulói jogok ismertetése, érvényesítése; - a kollégiumi közösség fejlesztése, a személyiségneveléssel, fejlesztéssel kapcsolatos feladatok, – különösen a kollégisták között fellépő konfliktusok kezelése, az eltérő tanulási módok, eltérő szokások a szabadidő eltöltésében, a szilenciumon/tanulószobán való megfelelő viselkedés kapcsán fellépő nézeteltéréseknél; - együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel – szükség esetén jelzés küldése az illetékes szerveknek. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalokkal kapcsolatos feladatok: - a hátrányos szociális helyzet megszüntetése (pl. anyagiak miatt ne maradjon ki kollégista a kollégiumból); - a műveltségi lemaradás kompenzálásában a kollégium feladata az iskolával való együttműködés (felzárkóztatásra törekvés); - a földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokból adódó problémák, feszültségek tompítása, kezelése; - az egészségügyi problémákkal küszködő kollégisták segítése; - szükséges hatósági eljárások megtétele, felelős: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, kollégiumvezető. 6. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése Fontos, hogy a diákok rendelkezzenek reális önismerettel, kialakuljon szociális azonosságtudatuk, felismerjék a társadalmon, nemzeten belül betöltött szerepvállalásnak, a nemzeti azonosságtudatnak a fontosságát. Kialakuljon a "nagyvilágban" való tájékozottságuk, eligazodásuk jártassága. Ehhez szükséges megszervezni azt a tevékenységrendszert, amelyben képes a tanuló:

27

-

-

a reális önismeretre, amelyben módja van saját tárgyi tudásának és jellemének megítélésére; segíteni az önismeretének, szociális képességének, érdeklődési körének szélesítését. bővíteni a természeti és társadalmi ismereteket, amelyek számára az életteret biztosítják; a világról alkotott képét összekapcsolni az Európába való integrálódás fontosságával úgy, hogy a nemzettudatot és a hazaszeretetet, az anyanyelv méltó ápolását, nemzeti identitástudatot is megőrzi. továbbá szükséges olyan programok szervezése, amelyekben a tolerancia jegyében megismerhetik a magyar és más nemzeti, kisebbségi kultúrák sajátosságait, felismerik a köztük lévő hasonlóságokat és különbözőségeket, megértik, hogy egymás mellett és nem egymás ellenében éljenek; hogy élményszerűen ismerkedjenek meg tanulóink a hagyományokkal és egyéb kultúrtörténeti elemekkel, értékekkel.

7. Művészet és vizuális kultúra, IKT-technológiák A vizuális kultúra, illetve művészet megismerésének és a „művészi szép” befogadásának, belső értékké válásának kiemelkedő szerepe van az emberi tudat fejlődésében, hiszen a vizuális élmények kínálnak képanyagot a problémafeltáró és problémamegoldó gondolkodás számára. Az ehhez kapcsolódó műveltség (az emberi kultúra szerves részeként) az élet során elsajátítható. A kollégium nevelési-oktatási keretei segíthetik ezt a figyelemfelkeltés szintjén is. A színházi, zenei, képzőművészeti élmény az életmód-alakítás fontos elemei. A diákszínjátszó szakkör hagyományainak ápolása, alkotói körök (ének, tánc, kézműves) létrehozása, segítése, színházi előadások megtekintése és értelmezése, véleménynyilvánítás. Partnerek felkutatása, csatlakozás beavató programokhoz (Örkény Színház - IRAM, TRAFÓ beavató program, Katona-klub, stb.). Fő törekvés emellett még a környezetesztétikai szemléletformálás, az építészet, illetve képzőés iparművészet belső működési törvényeinek megismertetése, hogy képessé váljanak tanulóink az alkotószellem, az alkotás folyamatának mind teljesebb megismerésére pl.: múzeumpedagógiai foglalkozásokon való részvétellel. Szeretnénk elérni, hogy fiataljaink személyes élmények során megismerjék a művészet nyújtotta esztétikumot, a szép élvezete közben olyan érzelmeket élhessenek át, hogy fel tudják idézni a látottakat, beszélni tudjanak élményeikről. Mindezek következményeként kifejlődjék véleményalkotó képességük, s egyre tudatosabban és ízlésesen alakítsák külső megjelenésüket, környezetüket. Ennek érdekében szükséges: - minél több művészeti produktumot megismertetni tanulóinkkal, (festészet szobrászat, zenei művek, színházi előadások, filmek, szépirodalmi alkotások); - nyitottá tenni tanulóinkat a sokféle kifejezésmód befogadására (életkori sajátosságok szem előtt tartásával); - neveljünk az értékek megbecsülésére, a rendkívülinek ítélt művészeti alkotások tolerálására; - tanítsuk meg tanulóinkat az ötletességre, a bátor gondolkodásra, a kulturált véleménycserére; - segítsük elő, hogy környezetüket és egyéni megjelenésüket a jó ízlés hassa át, tartózkodjanak a szélsőséges dekorálásoktól, öltözködéstől; - tanítsuk meg őket a szerény, takaros, ízléses otthonteremtés (lakberendezés) fortélyaira; - iránymutatást adni a megszerzett zenei élmény értékeléséhez, színházi produkciók értő összegzéséhez, a véleménynyilvánításhoz;

28

-

mutassunk rá az információszerzéshez használatos kommunikációs eszközök ésszerű felhasználására, az időtakarékosságra (könyvtári egységek, számítógép adta lehetőségek, internet).

8. Kulturált életmódra nevelés, a testi és lelki egészség megőrzése - stratégia A testi és lelki egészség megőrzése, védelme nagy fontosságú serdülő- és fiatal felnőttkorban egyaránt. Mindehhez szükséges az egészséges táplálkozás, életvitel, rendszeres testedzés, a sportolás, a szabad levegőn való tartózkodás. A tanulás és a munkavállalás miatt egyre kevesebb idő áll a diákok rendelkezésére, a rendszeres sportolásra, ezért minden lehetőséget érdemes kihasználni a testedzésre. Az iskolai tanulásra és másnapi órákra, vizsgákra való felkészülés, növekvő számban a munkavállalás kényszerűsége nagyfokú leterhelést jelent a tanulók számára, ezért fontos a megfelelő kikapcsolódás (testi, szellemi) és pihenési idő helyes arányú megállapítása. Élményteli közösségi programokkal, felvilágosító jellegű előadássorozattal lehet elérni, hogy a tanulók számára egy életre szóló igény legyen a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és az egészségkárosító szenvedélyek elkerülése. Ennek érdekében feladat: - A pedagógusok – a témákkal kapcsolatos folyamatos továbbképzése. - A kollégiumban egészséggel kapcsolatos rendezvények (egészségnapok, sportversenyek, stb) szervezése. - Foglalkozások szervezése az érzelmi intelligencia, a társas kompetencia, az alkalmazkodás, a konfliktus kezelés témájában. - A személyiségfejlesztés terén a pozitív énkép kialakítása, az erőszakmentes konfliktuskezelésre való törekvés módszereinek alkalmazása. A tanulók megismertetése a következő témakörökkel: - Az egészség fogalma, az egészségkultúra mint az általános kultúra része, az egészségkultúra fogalma, elemei. - Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői. - Az ember és környezet viszonya. A kollégiumban a környezeti feltételek biztosítása, a tanulók megtanítása a hygiénés ételtárolásra, az egészséges kollégiumi környezet megteremtésére (tanulószobák, hálók, közös helyiségek, udvar, utcai környezet tisztaságának igényére, a vizesblokkok hygiénés használatára). - Az egészség értékjellege, a pozitív egészségfogalom, az egészségmegőrzés nemzetközi és hazai vonatkozásai, Népegészségügyi Programok megismertetése. - Az egészséges életvitel: hygiéné fogalma és ágai, a személyi hygiéné (különböző testrészek ápolása, intim hygiéné). - Díszítő kozmetika, bizsuk ékszerek helyes alkalmazása. - Az egészséges táplálkozás: élettani alapjai, a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek, antioxidánsok, a reformétkezés; az élvezeti szerek (koffein, alkohol, nikotin); méregtelenítés, böjt, fogyókúra; a táplálkozás hibái. Jó tanácsok a kulturált étkezéssel kapcsolatban. - Az öltözködés: célja, a helyes öltözködés, a ruhaanyag megválasztása, a ruházat részei. - A helyes testtartás és a rendszeres testedzés jelentősége, hiányának következményei. - Az egészséges életvezetés: az életmód, életvezetés fogalma; az életvezetés mint folyamat; az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben; a kommunikációs készség és az egészség; napirend, időbeosztás. Hibák az életvezetésben. - Az egészséget hátrányosan befolyásoló tényezők: a betegségek kialakulása, az egészséget veszélyeztető tényezők, a betegséghez vezető leggyakoribb okok és

29

felosztásuk. A betegséget elkerülését célzó magatartások: személyi hygiéné szerepe, védőoltások, szűrővizsgálatok jelentősége. - Természetes gyógymódok: diéták, borogatás, inhaláció, orvosi és kozmetikai gyógynövények jelentősége, alkalmazásának feltételei. - Családi életre nevelés témakörei. - Drogprevenció - Személyi biztonság (közlekedés, balesetmegelőző magatartás). - Mentálhygiéné: jelentőségei, lehetőségek a mentálhygiénés problémák megelőzésére, megoldására. Alkalmazandó módszerek: - előadók meghívása, - szituációs játékok, - tájékoztatás (faliújság, szórólap stb.), - klub – szakkör - tanfolyami foglalkozások, - versenyek, vetélkedők szervezése, - felmérések és ezek értékelése, - túraszervezés, - kortárs előadók szervezése, - az egészséggel, sportolással, környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése, - partneri kapcsolatok kiépítése az egészséggel foglalkozó szervezetekkel, szolgáltató intézményekkel, egyesületekkel, - egészségnapok, „szépségnapok”, receptbörze szervezése, - egészséggel, környezetvédelemmel kapcsolatos világnapok, illetve egyéb eseményekről való megemlékezés eseti jelleggel, például: Rákellenes világnap (február 4.) Betegek világnapja (február 13.) A víz világnapja (március 22.) A Föld órája (általában március harmadik hete, előre hirdetett időpontban) A Föld napja (április 22.) Nemzetközi Vöröskereszt napja (május 8.) Madarak és fák napja (május 10.) Dohányzás elleni világnap (május 31.) Környezetvédelmi világnap (június 5.) A fogyatékkal élők napja (szeptember 18.) A szív világnapja (szeptember 30.) Az idősek világnapja (október 1.) Emberi jogok napja (december 10. ) Az egyes teendők határidejét, illetve felelőseit tanévről tanévre a kollégiumvezető jelöli ki. 9. Környezeti nevelés, környezettudatosság Fontos törekvés, hogy tanulóink felismerjék a természet, a vidéki és városi természetes élettér veszélyeztetettségét, (vegyi anyagok, globális felmelegedés stb.), az ember környezettudatos óvó-védő magatartásának fontosságát. A Szily Kollégium ÖKO-cím tulajdonosa, ennek szellemisége folyamatos odafigyelést igényel. Ennek érdekében feladat, hogy a tanulókat: - a természet szeretetére, megbecsülésére neveljük – a túrakör kirándulásai során; - megtanítsuk óvni-védeni a szűkebb és tágabb környezetet (a közvetlen kollégiumi zöldövezeti környezetet – kertkör létrehozása, a túrák során az ország tájegységeinek védelmét, más országok természeti kincseit); 30

-

-

megismertessük a környezetet károsító, szennyező anyagokkal (dohányzásból eredő szemét, szárazelemek, műanyag zacskók, flakonok, papír és fém dobozok, közlekedésből származó mérgező gázok, vegyi anyagok – szelektív szemétgyűjtés gyakorlata és megvalósítása); rávezessük a körültekintő, a környezetet óvó állattartási módok fontosságára; megtanítsuk a környezetszennyezés során tapasztalt konfliktusok kezelésére; igényes környezetalakításhoz szoktassuk.

10. Hon és népismeret A tanulók váljanak olyan felnőtt fiatalokká, akik képesek meglátni, megérteni az ember egyetemleges jogait, képesek figyelemmel lenni és elfogadni a nemzeti, kisebbségi, etnikai és vallási különbözőségeket, képesek elsajátítani az elfogadó együttélés normáit, erősíteni tudják nemzeti identitásukat, képesek magyarságukat egy tágabb kontextusban elhelyezni. Szeretik szülőföldjüket és közvetlen tartózkodási helyüket, a kollégiumot. Teendők: - szintetizálni, bővíteni a témát érintő középiskolai tantárgyak (magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, tánc, dráma) ismereteit; - segíteni az anyanyelv minél teljesebb megismerését és használatát, stilisztikai kifejezőerejének fejlesztését; - figyelmet fordítani a hagyományápolásra, a nemzeti és egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások gyakoroltatására; - megőrizni a néphagyományokat; - méltó emléket állítani a nemzet nagyjainak; - megismertetni tanulóinkkal a hazaszeretet szimbólumainak jelentőségét; - elősegíteni a hely- és országtörténeti fórumok közti eligazodást; - megismertetni a határon túl élő magyarság életét (az anyanyelv használatának nehézségeit, iskoláztatási kérdéseiket, jogaik gyakorlásának korlátait); - megismertetni a Magyarországon élő nemzetiségiek, kisebbségek kultúráját; - megértetni az Európai Unióba lépés jelentőségét, az európaiság fogalmát, hogyan kell pozitívan viszonyulni megőrzött nemzeti örökségünkhöz. 11. Hagyományápolás A hazához, a kollégiumhoz való hűség, ragaszkodás érzésének kialakításában, ébren tartásában nagy szerepe van a hagyományok rendszerének, a hagyományápolásnak. Ebben elsősorban a diákok kezdeményező szerepére kell támaszkodnunk. Az iskolai élet ünnepségeihez a kollégiumnak is kapcsolódnia kell (gólyabál, szalagavató bál, nyílt nap, iskolai hét, ballagás). Érzelmileg motiválja a tanulót a kollégiumi hagyományrendszer ápolására, ha figyelmet fordítunk az iskolai programokra, segítjük kollégistáink ezirányú szervező munkáját, a szereplésekre való felkészülést, megtiszteljük jelenlétünkkel az eseményeket. Ezek után számíthatunk arra, hogy a kollégiumi ünnepségek, a kollégiumi napok, jeles évfordulók kezdeményezői, aktív résztvevői legyenek ők maguk is. 12. A diákönkormányzat fejlesztése A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben alapjaiban alakult át a társadalom (a legszegényebbek és leggazdagabbak közti szakadék nőtt), az emberi viszonyok átrendeződtek, a műveltségbeli tudás és az egymásra figyelés helyett az anyagiak kerültek előtérbe. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a tanulókkal való partneri együttműködésben kiemelt figyelmet fordítsunk a „demokratikus szellem” fejlesztésre. 31

Elérendő, hogy a diákok harmonikus személyiségű, önmagukat demokratikusan irányítani tudó, demokratikus vezetői szerepet vállalni akaró, döntéseikért felelősséget érző közösségi emberekké váljanak. Ennek érdekében szükséges: - felkelteni az életkori sajátosságoknak megfelelő akaratnyilvánítást (a Nkt-ben megfogalmazott tanulói jogosítványok: véleményezés, javaslattevés, egyetértés); - gyakoroltatni a vezetői funkciókat (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, döntés); - segíteni a diákfórumok mind önállóbb megszervezését, lebonyolítását; - serkenteni az öntevékenységet. 13. Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Nevelési-oktatási kérdésekben elengedhetetlen a szoros együttműködés az iskolával és a családdal. A Nkt. a szülői felügyelet jogával felruházta a kollégiumot. Kollégiumunk feladatának tekinti a gyermekek étkeztetésének biztosítását, a hátrányos és veszélyeztetett tanulók körének mind alaposabb meghatározását, a szociálisan rászorultak számára bizonyos kedvezmények megszerzését, igazságos odaítélését. E feladatának csak az iskola és a szülők folyamatos és pontos tájékoztatása, támogatása alapján tud megfelelni. Tanulmányi és nevelési problémáink tisztázása végett elengedhetetlenül szükséges: - a telefonon történő konzultáció, - az iskolai fogadóórák, konzultáció az iskola gyermek- és ifj.véd. felelősével, - szülői értekezletek, - iskolai rendezvények látogatása. 14. Továbbképzések, a munkahelyi demokratikus légkör, felelősségvállalás fejlesztése A felülvizsgálat Pedagógiai Programban megfogalmazandó feladatok (A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, a minőségirányítási elvek, az EU-s csatlakozás) azt kívánják meg, hogy a kollégiumi nevelőtestület tagjai korszerű, a nevelési-oktatási követelményeknek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek. Alapvető ebben az elvárásban, hogy: - az arra kötelezettek részt vegyenek a hét évente esedékes pedagógus továbbképzésben; - a tantestület tagjai folyamatosan részt vegyenek lehetőség szerint a szervezett tematikus továbbképzéseken (szaktanári, DÖK-segítő, gyv.- és ifj.véd. felelős, mentálhigiénés); - a nevelőtanárok nyelvtanulási szándékát serkentsük nyelvvizsga letételére, valamint informatikai végzettség megszerzésére; - folyamatosan fejlesszük a nevelőtestületi - pedagógiai műhelymunkát; - bevonjuk a pedagógusokat különböző fejlesztő programok, pályázatok kidolgozásába; - jól működjön a nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere. A nevelőtanári hivatás alapvető feladata, felelőssége: – az egészséges környezeti feltételek biztosítása; – a tanulás segítése, a tanuláshoz szükséges nyugodt körülmények és a felkészítés biztosítása; – tanítsuk meg tanulóinkat a test és a ruházat tisztaságának megteremtésére; – ismertessük meg az egészséges párkapcsolat, a nemi élet törvényszerűségeit, az azzal kapcsolatos higiéniai szabályokat;

32

-

elérni, hogy a serdülő érezzen cselekedetei, döntései meghozatalakor erkölcsi felelősséget; - elérni, hogy a tanuló reális önismeret kialakítása mellett rátaláljon hivatására, szakmájára; - felismertetni a tanulókkal a kollégium ideális földrajzi fekvéséből adódó szabadtéri mozgási lehetőségeket (közös kocogás, egészségügyi séta, a konditerem rendszeres használata, kondicionáló torna, foci, tollas, ping-pong); - sportszervezői feladat, hogy a sportolási lehetőségekkel minél többen és minél rendszeresebben éljenek, előnyös adottság az intézmény udvarán található sportpálya; - megtanítani fiataljainkat a harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, társas készségek fejlesztésére; - prevenciós tevékenység. Fontos megjegyezni, hogy a drogprevenció terén elsősorban a megelőzésre, a fiatalok önismeretének erősítésére, egy helyes értékrend kialakítására kell irányulnia a pedagógus tevékenységének, de útmutatást kell adnia már meglévő problémák kezelésére is. Az eredményesség elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy: - meg kell ismerni, ismertetni a drogok fajtáit, megjelenési formáit, a szervezetre gyakorolt hatásait. A felvilágosításba a szülőket és a pedagógusokat is be kell vonni; - fontos, hogy felkészültek legyenek, felismerjék a veszélyeztetettség jeleit, a drogfogyasztás tüneteit; - fontos, hogy mind a pedagógus, mind a diákok felvilágosítást kapjanak a drogfogyasztás jogi következményeiről. Vitathatatlan, hogy az iskola, a kollégium, a közösségi életterek elsősorban az elsődleges prevenció színterei kell, hogy legyenek. Segíteni kell a gyermekeket az egészségről kialakított, még egészségesnek tekinthető felfogásuk megszilárdításában és a drogmentes életvitelhez szükséges képességek megszerzésében. 15. Mérés - értékelés Mindezek folyamatos szinten tartásához, a fejlesztésekhez szükség van a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok rendszeres és korrekt elvégzésére. Egy olyan rendszer kiépítésére van szükség, amely lehetővé teszi a partnerekről való megbízható információszerzést, igényeik, szükségleteik, elvárásaik és elégedettségük feltárását. A kollégium legfontosabb feladata a tanulmányi munkában és a felnőtt életre való felkészülésben való segítés. Ehhez nélkülözhetetlen az ellenőrzés, értékelés, amely sokféle szituációban, több irányból, rendszeresen és folyamatosan kell, hogy történjen. A kollégiumi vezetésnek éppen ezért hatékonynak, szociálisan informáltnak és érzékenynek, valamint demokratikusnak kell lennie. Célkitűzéseink között szerepel a hátránykompenzáció, prevenció, pályaorientációs tevékenység, tehetséggondozás, tanulók mindennapi felkészülésének segítése, vizuálisesztétikai kultúra fejlesztése, környezetkultúra fejlesztése, szocializáció, emberi kapcsolatok kultúrájának fejlesztése. Ezek a célok szorosan illeszkednek a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjához is. Annak, hogy egy kollégium jól működjön, alapvető, meghatározó eleme, hogy milyen hangulata, légköre van az intézménynek. Az alapvető klímadimenziók - az egységesség, a kollégiumon kívüli kapcsolatok, az aktivitás, a bensőségesség és a nemzedékek közötti harmónia megléte az alapja a jó pedagógiai munkának.

33

1.sz. Melléklet

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelő programkínálat (9-14. évfolyam.), amely összevont csoportokban is szervezhető: 1. TANULÁS Időkeret: 9.

10.

11.

12.

13-14.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

4 óra

3 óra

3 óra

1 óra

1 óra

TÉMAKÖRÖK Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret

11. évf.

A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. Az iskolai feladatok teljesítéséhez szükséges felkészülés módszerei. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internet-közlemény, stb.) A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi 34

Informatikai és számítástechnikai ismeretek

13-14. évf.

9. évf. Könyvtári informatika 11. évf.

feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

2. ÉNKÉP, ÖNISMERET, PÁLYAORIENTÁCIÓ Időkeret: 9. évfolyam 3 óra

10. évfolyam 3 óra

TÉMAKÖRÖK Ki vagyok én?

9. évf.

10. évf.

Az egyén és a társadalom

11.évf.

Pályaorientáció 12.évf.

11. évfolyam 4 óra

12. évfolyam 3 óra

13-14. évfolyam 2 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaságbátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a 35

13-14. évf.

pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.

3. EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT - EGYETEMES KULTÚRA Időkeret: 9. évfolyam 3 óra

10. évfolyam 3 óra

TÉMAKÖRÖK

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 4 óra

13-14. évfolyam 5 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Az Európai Unió Működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai. Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások.

Európaiság

A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel. Idegennyelv-tanulás.

9. évf.

A mindennapok művészete 10. évf.

A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta. Élményszerzés kulturális események, rendezvények, produkciók során, az élmények megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és 36

Az alkotás öröme

11. évf.

Egyetemes műveltség

12. évf.

létrehozása a művészi alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.

4. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG Időkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK

9. évf.

Környezetünk állapota

10. évf.

11. évf.

12. évf. Közös felelősségünk 13-14. évf.

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 3 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból környezetvédelmi szempontból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. . A Föld mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? . Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeink megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek „életútjának” követése. . Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 37

5. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG Időkeret: 9. évfolyam 4 óra

10. évfolyam 4 óra

11. évfolyam 4 óra

TÉMAKÖRÖK

9. évf.

Társas kapcsolataink 10. évf.

Élet a kollégiumban

11. évf.

Testi, lelki egészségünk

13-14. évf.

12. évfolyam 4 óra

13-14. évfolyam 4 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Az érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. . Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jól létéért”. Szabadidő-tervezés, -szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Teendők veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Szexuális felvilágosítás. Függőséghez vezető szokások megelőzése.

6. FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPRE. AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS. GAZDASÁGI NEVELÉS. Időkeret: 9. évfolyam 3 óra

10. évfolyam 3 óra

TÉMAKÖRÖK

9. évf.

11. évfolyam 3 óra

12. évfolyam 3 óra

13-14. évfolyam 2 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Személyiségjegyek és azonosságtudat. Problémafeldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi 38

Én és a család

10. évf.

10. évf.

A kollégium és az iskola

11. évf.

A társadalom 12. évf.

13-14. évf.

A háztartás 13-14. évf.

életben. Irodalmi, művészeti, filmes példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. Magánérdek és közérdek. (A társadalmi normák; a csoportnormák, beilleszkedés és autonómia.) Az egyén jogai. (A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei.) A modern nemzetállamok. (Az alkotmány, a hatalommegosztás, politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok.) Információk gyűjtése könyvtárban, illetve sajtóból és médiából feldolgozása és elemzése. . A demokratikus állam működésének főbb elemei (a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek). A történelmi és társadalomismereti tanulmányok során tanultak rendszerezése. . Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtóés médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl.: teafőzés, melegítés, hideg ételek készítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükségletek és a 39

kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

7. HON- ÉS NÉPISMERET Időkeret: 9. évfolyam 3 óra

10. évfolyam 4 óra

11. évfolyam 4 óra

TÉMAKÖRÖK

Helyismeret, helytörténet

Múltismeret, hagyományok

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf. Jelenismeret

12. évfolyam 3 óra

13-14. évfolyam 3 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, európai és magyar impresszionisták stb.). A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. . A határainkon túl élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzetiségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. A diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. Médiaanyagok elemzése, esetleg 40

Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel

13-14. évf.

Nemzeti kultúránk

11. évf.

személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió főbb jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az anyaországban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. Ismerkedés a néphagyomány értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása, működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.

41