SZILY KÁLMÁN KÉTTANNYELVŰ MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZILY KÁLMÁN KÉTTANNYELVŰ MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2009

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés ..................................................................................................................... 4

1.

SZMSZ célja, tartalma................................................................................................ 4

2.

Jogszabályi háttér ...................................................................................................... 4

3. II.

a)

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok ................................. 4

b)

Az intézmény működését meghatározó jogszabályok ....................................... 5

Az SZMSZ hatálya ..................................................................................................... 5 Intézményi alapadatok................................................................................................. 6

1.

Intézményi azonosítók................................................................................................ 6

2.

Az intézmény tevékenységei ...................................................................................... 6 a)

Az intézmény alaptevékenységei ...................................................................... 6

b)

Szakmai képzés ................................................................................................ 8

c)

Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek ............................ 8

d)

Ellátandó vállalkozási tevékenysége, mértéke .................................................. 9

III. Szervezeti felépítés...................................................................................................... 10 1.

2.

Szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése.................................. 10 a)

Vezetők, vezetőség (vezetők közötti feladatmegosztás) ................................... 10

b)

Gazdasági szervezet felépítése és feladata ...................................................... 22

c)

Műszaki szabályzat ........................................................................................... 33

d)

Pedagógusok közösségei.................................................................................. 43

e)

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ...................................................... 53

f)

Tanulók közösségei........................................................................................... 57

g)

Szülői szervezet ................................................................................................ 58

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája .................................................................................. 60 a)

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje,formája.................................................................................................... 60

b)

A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ............................................... 61

c)

Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje........................................................................ 62

d)

A vezetők és az iskolai, kollégiumi szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája ..................................................................................... 62

129/1. oldal

3.

4.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................ 63 a)

Pedagógusok közösségei-tanulók közösségei .................................................. 63

b)

Pedagógusok közösségei-szülő szervezetek .................................................... 63

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ..................................................... 63 a)

Az intézmény rendszeres kapcsolatai ............................................................... 63

b)

A fenntartóval való kapcsolat............................................................................. 64

c)

A fenntartóval való kapcsolattartás formái......................................................... 64

d)

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás ............................................ 64

e)

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás................................................................................................... 65

f)

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás .............................................. 65

g)

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás ........................................ 65

h)

Az intézmény egyéb közösségekkelvaló kapcsolattartása................................................................................................. 66

IV. A működés rendje........................................................................................................ 67 1.

2.

Az intézmény működési rendje................................................................................... 67 a)

Iskola ................................................................................................................. 67

b)

Tanműhely......................................................................................................... 67

c)

Kollégium........................................................................................................... 68

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel .............................. 68

3.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ........................................................ 69

4.

A felnőttoktatás formái................................................................................................ 70 a)

Irányítási folyamatok.......................................................................................... 70

b)

Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás belső működési rendjének biztosítása......................................................................................... 71

c) 5.

Képzési folyamatok ........................................................................................... 73

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásáva kapcsolatos feladatok................................................................................................. 84

6.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ..................................................... 85

7.

A könyvtár működése................................................................................................. 86

8.

a)

A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai ................. 86

b)

A tankönyvkölcsönzés szabályozása ................................................................ 92

c)

Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei ............. 92

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás....................................... 93

129/2. oldal

9.

a)

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje .................................. 93

b)

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje............................... 94

c)

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának rendje..................... 94

Intézményi védő, óvó előírások .................................................................................. 95 a)

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................... 95

b)

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesete megelőzésében és a baleset esetén ........................................................................................... 96

c)

A rendkívüli esemény (bombariadó, katasztrófa, tűz esetén szükséges teendők ............................................................................... 97

10.

Egyéb kérdések.......................................................................................................... 98 a)

Fegyelmi szabályzat .......................................................................................... 98

b)

Kártérítés........................................................................................................... 100

c)

Informatikai szabályzat ...................................................................................... 100

d)

Térítési díj, tandíj fizetésének kötelezettsége.................................................... 103

e)

Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai .................................................................. 105

11.

V.

f)

Kéthavi tanítási időkeret .................................................................................... 105

g)

Az iskolai sportlétesítmények működési rendje ................................................. 108

h)

Belső ellenőrzés ................................................................................................ 108

Intézményi dokumentumok nyilvánossága................................................................. 111 a)

Nyomtatott formában ......................................................................................... 111

b)

Elektronikus formában....................................................................................... 111

c)

Szóbeli formában .............................................................................................. 111

Záró rendelkezések...................................................................................................... 112

Mellékletek

114

1.

Gyűjtőköri szabályzat

115

2.

A szabálytalanságok kezelésének rendje

124

3.

Adatkezelési szabályzat

127

129/3. oldal

I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg (KT. 40 § (1) bek.)

1.

SZMSZ célja, tartalma

Az SZMSZ célja: hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél jobban érvényesüljenek. Az SZMSZ tartalma: a jogszabályok, törvények, rendeletek és egyéb intézményi alapdokumentumok által biztosított jogok rögzítése, jogszabályi felhatalmazások alapján történő meghatározása.

2.

Jogszabályi háttér a) A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok ƒ 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról ƒ 11/1994 (VI.8) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről ƒ Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 30.) Korm. Rendelet. (Ámr.) ƒ A 138/1992. (X. 8.) Korm. sz. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról. (rövidítve: Kr.) ƒ A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény. (Tpr.) ƒ A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet. ƒ A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet. ƒ Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002 (II. 26) OM rendelet. ƒ A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatiról szóló 37/2001 (X. 12.) OM rendelet. ƒ 1992. évi XXXIII. trv.

A közalkalmazottak jogállásáról

ƒ 1992. évi XXII. trv

A Munka Törvénykönyve

ƒ 1996. évi XXXI. trv.

A tűzvédelemről

ƒ 1999. évi XLII. trv

A nemdohányzók védelméről (4.§.(7))

ƒ 2005. évi CXXXIX.trv.

A felsőoktatásról

ƒ 1/2006. (II. 17.) OM r az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről ƒ 8/2006. (III. 23.) OM r. a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről ƒ 277/1997. (XII. 22.) Korm. r. a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről ƒ 37/2001. (X. 12.) OM r tairól

.

a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati felada-

ƒ 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról ƒ 2007. évi CLII. törvény

129/4. oldal

b) Az intézmény működését meghatározó jogszabályok ƒ a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények ƒ az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ƒ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. ƒ a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény ƒ a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény ƒ a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel ƒ a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény ƒ a diákigazolványról szóló 30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet ƒ a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet ƒ a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet ƒ az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet ƒ a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet ƒ a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet ƒ a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet ƒ a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet ƒ a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet ƒ az Országos Képzési Jegyzékről szóló 24/2009. (X. 30.) SZMM rendelettel módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet ƒ a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet ƒ az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet ƒ a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet.

3.

Az SZMSZ hatálya

Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik az intézmény területén tartózkodnak, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

129/5. oldal

II. Intézményi alapadatok 1.

Intézményi azonosítók Az intézmény neve: Középiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény székhelye: Az intézmény központja: Az intézmény telephelye: Az alapító okirat száma: Az alapító okirat kelte: OM azonosító: KSH azonosító: PIR azonosító: Adóalanyiság: Adószám: Bankszámlaszám:

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Budapest 1097 Budapest, Timót utca 3. 1084 Budapest, Tolnai Lajos u. 4-10. 366/2009. (III.26.) 2009. május 30. 035275 15491477-8022-322-01 491477 ÁFA körbe tartozó 15491477-2-41 11784009-15491477

Az intézmény szakmai irányítói: Oktatási Minisztérium - OKM Gazdasági Minisztérium- GKM Szociális és Munkaügyi Minisztérium- SzMM Iskolarendszer: Többcélú intézmény, nappali tagozatú középiskola, szakiskola és diákotthon 2.

Az intézmény tevékenységei a) Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységi körébe a KSHTEÁOR szerint a következők tartoznak: 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás 5629 Egyéb vendéglátás AZ INTÉZMÉNY SZAKÁGAZATI BESOROLÁSA 802100

Szakmai középfokú oktatás

AZ INTÉZMÉNY ALAP SZAKFELADATA 853320

Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás

FELADATMUTATÓ mindenkori tanulólétszám max. 2500 fő FORRÁS ƒ költségvetési bevétel ƒ saját bevétel

129/6. oldal

AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZAKFELADATAI: 55131-5

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás

55132-6

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára

55232-3

Iskolai intézményi közétkeztetés

80214-4

Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás

80217-7

Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás

80219-9

Szakközépiskolai felnőttoktatás

80221-4

Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás

80226-3

Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

80511-3

Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

75195-2

Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása

AZ INTÉZMÉNY ALAP, ILLETVE SPECIÁLIS FELADATAI: A Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának a 314/1999. (XI.17.) határozata szerint kötelező felvételt biztosító iskola. Sajátos nevelésű igényű (látássérült, hallássérült, mozgássérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált oktatása. A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI, SZAKMAI PROGRAM SZERINT AZ ÉVFOLYAMOK SZÁMA GIMNÁZIUM ƒ gimnázium: 4 (9-12) ƒ gimnáziumi évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13) SZAKKÖZÉPISKOLA ƒ középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13) ƒ kéttannyelvű (német-magyar) középiskolai évfolyamokon: 5 (9-13) ƒ középiskolai évfolyamokon: 4 (9-12) ƒ szakképző évfolyamokon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint. SZAKISKOLA ƒ általános műveltséget megalapozó évfolyamok: 2 (9-10) ƒ felzárkóztató oktatás: 1ill.2. ƒ szakképző évfolyamokon: a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint. AZ INTÉZMÉNYBE FELHETŐ MAXIMÁLIS GYERMEK -, TANULÓLÉTSZÁM: ƒ nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 1500 ƒ nem nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 500 ƒ bentlakásos intézményi férőhelye: 200

129/7. oldal

b) SZAKMAI KÉPZÉS Szakmacsoport: Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Nyomdaipar Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Egyéb szolgáltatások Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67.§ (5) bekezdése és A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 2.§ (5) bekezdése alapján az intézmény saját tanulói mellett a szakképzési évfolyamán felkészíti a szakképzési évfolyam követelményeire az Elektrotechnika-elektronika, Gépészet és Informatika szakmacsoportban az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola, a Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola, a Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola, a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola és a Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, az Elektrotechnika-elektronika és Gépészet szakmacsoportban az Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola végzett tanulóit.

c) ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően az alapító okiratban felsorolt szakmacsoportokban felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján. Saját gépjármű üzemeltetése Az alaptevékenységet nem veszélyeztető módon a teljes kapacitás kihasználása érdekében egyéb szálláshely szolgáltatás. Tanműhelyi szabad kapacitás terhére szolgáltatási tevékenység végzése, tanműhelyi termékek értékesítése. Saját konyha üzemeltetése. Egyéb oktatási tevékenység. Könyvkiadás Folyóirat időszaki kiadása Egyéb kiadói tevékenység A TÁMOP 2.2.3 és KMOP 4.1.1 projektek menedzsment feladatainak ellátása. Biztosítja a Szily-TISZK időtartamára.

projektjeit megvalósító projektmenedzsment elhelyezését a projektek teljes

FELADATMUTATÓ ƒ étkeztetés 1200 adag/nap FORRÁS ƒ költségvetési bevétel ƒ saját bevétel

129/8. oldal

d) ELLÁTANDÓ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGE, MÉRTÉKE: Az intézmény szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, amely nem veszélyezteti a jelen alapító okirat 6. a.) pontjában meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az intézmény által ellátható vállalkozási tevékenység: - Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése - Általános középfokú oktatás - Szakmai középfokú oktatás A vállalkozási tevékenységből származó bevétel a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyítva 50%-os mértéket érhet el.

129/9. oldal

III. Szervezeti felépítés 1.

Szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése a) Vezetők, vezetőség (vezetők közötti feladatmegosztás) Igazgató

Igazgató helyettes I.

Igazgató helyettes II.

Gazdasági vezető

Kollégiumvezető

Gyakorlati oktatásvezető

Gyak. okt. vez. helyettesek

Telephelyvez.

Gyak.okt.vez.h

IGAZGATÓ Az igazgató az iskola egyszemélyi felelős vezetője, kinevezése, felmentése a mindenkor érvényes jogszabályok szerint a fenntartó önkormányzat hatásköre. FELADATA A Közoktatási Törvény, a Szakképzési Törvény, a Munka Törvénykönyve, a Kjt és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján irányítja és ellenőrzi az iskola oktató-nevelő tevékenységét, a gazdálkodást és az üzemeltetést. Képviseli az iskolát, gyakorolja a munkáltatói jogokat, felelős az intézmény működésének törvényességéért. Munkáját részben közvetlenül, részben vezető társaival (munkaköri leírásban rögzített ill. egyeztetetten) kialakított munkamegosztás szerint látja el. Közvetlen hatáskörébe tartozik: ƒ az iskolavezetés munkájának irányítása, ƒ az igazgatói titkárság vezetőjének és a belső ellenőr munkájának közvetlen irányítása, ƒ a pályázatokért és fejlesztésekért felelős munkájának irányítása ƒ koordinálja a TISZK társiskoláival való együttműködést Vezetőtársaival egyeztetett módon irányítja: ƒ a nevelőtestület munkáját, ƒ a tanműhely munkáját, ƒ a kollégium munkáját, ƒ a műszaki gondnokság és a szociális gondnokság munkáját, ƒ a gazdasági hivatal munkáját, ƒ a személyzeti munkát, ƒ az iskolatitkár munkáját, ƒ az oktatástechnikust. JOGKÖRE ƒ Utasítási jogköre van a vezetési - szervezési feladatának ellátásában ƒ Fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet

129/10. oldal

ƒ Igazgatói utasítást adhat ki ƒ Utalványozási jogköre van, bármely - pénzügyi - számviteli előírásoknak megfelelő és az intézmény működését előmozdító átutalással, ill. jognyilatkozattal kapcsolatban. ƒ Az átutalások aláírása a pénzintézetekhez bejelentett módon gyakorolható. ƒ A nevelő testület vezetése, a pedagógiai program végrehajtásával összefüggő intézkedések meghozatala. ƒ A tanulók felvétele az iskolába, (tanulóviszony létesítése, illetve megszüntetése, továbbá kollégiumi elhelyezés). ƒ Indokolt esetben felmentést adhat a munkavégzés alól. ƒ Döntési joga van bér és személyi kérdésekben. FELELŐSSÉGE ƒ Felelős a törvényes előírások és határidők betartásáért, az intézkedés tartalmáért ƒ Felelős a pedagógiai program betartásáért ƒ Felelős az iskolai elméleti órák szakmai megtartásáért, a szakmai - pedagógiai munka színvonaláért és fejlesztéséért ƒ Felelős a bizalmas ill. a személyiségi jogokat érintő információk védelméért ƒ Felelős az iskolai vagyon megőrzéséért, a pénzügyi és gazdálkodási jogszabályok betartásáért, a rendelkezésre álló pénzügyi keret lehető legmegfelelőbb felhasználásáért, a takarékos gazdálkodásért ƒ A 2007. évi CLII. 4.§. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van ƒ Kötelessége az intézmény érdekeinek képviselete és jó hírének védelme ƒ Munkája végzésében a vonatkozó törvényeket, rendeleteket köteles betartani IGAZGATÓHELYETTES I. Az igazgatóhelyettes az iskolaigazgatójának közvetlenül alárendelt munkatársa, tagja az iskola vezetőségének. Az iskolaigazgatójának távolléte esetén az iskola teljes jogú vezetője. Munkáját hatáskörében önállóan, ill. a szükségnek megfelelő egyeztetéssel és együttműködéssel látja el. FELADATA Pedagógiai feladatok ƒ Irányítja, ellenőrzi és minősíti a közismereti tárgyakat oktató tanárok szakmai munkáját. Kezdeményezi ill. segíti a szakmai/módszertani fejlődést, javaslatot tesz a személyi kérdések megoldására, az alkalmazásra, ill. elbocsátásra. ƒ Irányítja és ellenőrzi az osztályfőnökök nevelési és adminisztrációs munkáját, kezdeményez, ill. egyeztet a nevelési célok, feladatok meghatározásában. ƒ Irányítja a tanítási órán kívüli konzultációs, ill. a szakköri munkát. ƒ Irányítja a közismereti tantárgyi versenyek felkészülési, előkészületi munkáit. ƒ Együttműködik a szaktanácsadókkal iskolai látogatásuk alkalmával. ƒ Munkáját részben közvetlen irányítással, részben a felkért munkaközösség-vezetők bevonásával látja el. Szervező feladatok ƒ Irányítja az iskolatitkár tevékenységét. ƒ Tanévenként elkészíti a közismereti szakos tanárok tantárgyfelosztási javaslatát. ƒ Javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére.

129/11. oldal

ƒ Megtervezi a tanév rendjéhez kapcsolódó feladatokat. ƒ Megtervezi a tanév végi írásbeli érettségi, technikus, szakmunkás és alapvizsgák, valamint a szóbeli érettségi vizsgák időrendjét, beosztását. ƒ Irányítja a tanév során az iskolai rendezvények, ünnepségek, megemlékezések előkészítését, lebonyolítását. (tanévnyitó, záró, stb.) ƒ Kapcsolatot tart a iskolaorvossal. ƒ Megszervezi a beiratkozást, és a tanulók értesítését a beiratkozásról. ƒ Gondoskodik a tanév végén az osztály- és vizsgadokumentáció továbbküldéséről, illetve megőrzéséről (bizonyítvány, anyakönyv, stb.) ƒ Gondoskodik a tanügyi nyomtatványok beszerzéséről. ƒ Gondoskodik a tanulókkal kapcsolatosan keletkezett okiratok irattárózásáról. ƒ Irányítja a napi tanítási munkát ügyeletei alkalmával az ügyeletvezetőkön keresztül. ƒ Tájékoztatja a továbbtanulókat a pályaválasztás lehetőségeiről, segíti az egyetemi, főiskolai jelentkezéseket. ƒ Havonként ellenőrzi a tanárok helyettesítési túlóra elszámolásait és az óraelszámolások összesítésével megbízott munkatárs munkáját. ƒ Jelenti a munkából távolmaradó elméleti tanárokat a gazdasági osztálynak. ƒ Nyilvántartja és kiírja a gyermekgondozási, tanulmányi, ill. a vizsganap szabadságokat, ellenőrzi az igénybevételről kiállított igazolásokat és továbbítja a gazdasági osztályra. ƒ Részt vesz az meghozatalában.

iskolavezetés

munkájában,

közreműködik

az

iskolai

szintű

döntések

ƒ Személyi feltételek biztosításának előkészítése igazgatói döntések előtt. JOGKÖRE ƒ Utasítási jogköre van valamennyi irányítási feladatában, ill. a tanítási munka zavartalanságának biztosítása érdekében meghozott ad hoc döntéseiben. ƒ Jutalmazási, feljebb sorolási ill. munkavégzésével kapcsolatosan.

felelősségrevonási

javaslattal

élhet

az

elméleti

tanárok

ƒ Szükség szerint kiadhat "Igazgatóhelyettesi Utasítás"-t. ƒ Eljárhat kisebb súlyú, tanárokkal kapcsolatos mulasztások esetén, írásban figyelmeztetheti a közalkalmazottat. Fegyelmi felelősségrevonást kezdeményezhet a közvetlenül hozzá beosztott kollégák körében ƒ Tanulói fegyelmi ügyben képviseli az igazgatót. ƒ Képviselheti az intézményt felkérés alapján az igazgató helyett, utólagos beszámolási kötelezettség mellett. FELELŐSSÉGE ƒ Valamennyi jogkörében felelős a törvényességbetartásáért és betartatásáért, intézkedései tartalmáért. ƒ Felelős az iskolaépület és berendezési tárgyainak megóvására, megőrzésére hozott határozzatok betartásáért, ill. betartatásáért a hatáskörébe utalt ügyekben és területen. ƒ Felelős a humán elméleti oktatás szakmai színvonaláért, a pedagógiai munka fejlesztéséért, a tanítási órák ellátásáért. ƒ Felelős a tevékenységi körére vonatkozó igazgatói utasítások végrehajtásáért, a határidők betartásáért. ƒ Felelős a bér- és munkaügyi feladataiban az aláírt dokumentumok tartalmáért. ƒ Felelős a bizalmas, ill. személyiségi jogokkal összefüggő információk védelméért. ƒ Kötelessége az iskola érdekét minden lehető módon képviselni, az iskola jó hírét erősíteni, védeni.

129/12. oldal

ƒ Munkája végzésében a vonatkozó jogszabályokat köteles betartani. IGAZGATÓHELYETTES II. Az igazgatóhelyettes az iskolaigazgatójának közvetlenül alárendelt munkatársa, tagja az iskola vezetésének. Munkáját hatáskörében önállóan, egyéb együttműködéssel és egyeztetésekkel látja el.

feladataiban

a

feladat

természetének

megfelelő

FELADATA Pedagógiai, vezetési és szervezési feladatok. ƒ Jogszabályok és belső utasítások szerint önállóan végzi a szakmai -, elméleti oktatás irányítását, szervezését és ellenőrzését. ƒ Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai munkaközösségek munkáját. ƒ Ellátja a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat koordinálását. ƒ Irányítja az iskola munka- és tűzvédelmi tevékenységét. ƒ Munkáját részben közvetlen irányítással, részben a szakmai munkaközösségek vezetőinek bevonásával látja el. ƒ Az iskolaigazgatójával és a vezetőtársakkal egyeztetett időpontra elkészíti a következő tanév szakmai elméleti oktatására vonatkozó tantárgyfelosztási javaslatot. ƒ Az igazgatóhelyettesekkel együttműködve megszervezi és lebonyolítja a területéhez tartozó szakmai tanulmányi versenyeket, szakmai vizsgáztatást. ƒ Fejleszti szakterületének eszközállományát. ƒ Részt vesz vezetői értekezleteken, közreműködik az iskolai szintű döntések kialakításában, a tanügyi igazgatási munkák szervezésében, az igazgatóhelyettesekkel egyeztetett munkamegosztás szerint. ƒ Irányítja és ellenőrzi a tanítási órákon kívüli nem kötelező tanórai foglalkozásokat. ƒ Értékeli az irányítása alá tartozó szaktanárok munkáját. ƒ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a munkaügyi és ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási munkákat. Követi a jogszabályváltozásokat. ƒ A munkáltató jog gyakorlójának javaslatot tesz a tanár beosztású közalkalmazott felvételére, vagy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére személyesen, vagy a munkaközösség-vezető bevonásával. ƒ Felettesének kérésére képviseli az iskolát szakmai szervezetekben, vagy rendezvényeken. ƒ Javaslatot tesz a várokozási idő csökkentésére, címpótlék megállapítására, vagy illetmény kiegészítésére. ƒ Gondoskodik az ellátatlan tanítási órák megtartásáról, külső- vagy belső óraadók megbízásával. ƒ Segíti az újfelvételes és pályakezdő tanárok beilleszkedését. ƒ Felméri a szakmai oktatás eszközfejlesztési igényét. Bonyolítja és összehangolja a beszerzéseket. ƒ Figyelemmel kíséri és szervezi a tanárok szakmai továbbképzéseit. ƒ Az ügyeleti beosztás szerint ellenőrzi a tanítási nap rendjét, a tanári feladatok ellátását az elméleti oktatásban. ƒ Az irányítása alá tartozó területeken óralátogatásokat végez. ƒ Segítséget nyújt a szaktanácsadók munkájához. ƒ Megszervezi és vezeti az egész intézmény területére kiterjedő tűzvédelmi és munkavédelmi szemléket. ƒ Lebonyolítja az illetékes kollégák bevonásával az intézmény dolgozóinak időszakos munkavédelmi és tűzvédelmi oktatását és vizsgáit. ƒ Összeállítja a műszaki elméleti tárgyak tankönyvellátási igényét.

129/13. oldal

ƒ Az igazgató távollétében, vagy annak megbízására képviseli az iskolát szakmai szervezetekben, rendezvényeken. JOGKÖRE ƒ Utasítási jogköre van az irányítási és szervezési feladatainak ellátásában. ƒ Fegyelmi felelősségrevonást kezdeményezhet a közvetlenül hozzá beosztott kollégák körében. ƒ Jogkörébe tartozik "Műszaki Igazgatóhelyettesi Utasítás" kiadása. ƒ Véleményezési és javaslattételi jogköre van bér- és személyi kérdésekben a szakmai elméleti oktatás területén. ƒ Indokolt esetben felmentést adhat a munkavégzés alól. FELELŐSSÉGE ƒ Valamennyi jogkörében felelős a törvényes előírások és határidők betartásáért és betartatásáért, az intézkedés tartamáért. ƒ Felelős a szakmai elméleti órák szakszerű megtartásáért, megtartatásáért, a szakmai/pedagógiai munka színvonaláért és fejlesztéséért. ƒ Felelős a tevékenységi körére vonatkozó jogszabályok és igazgatói utasítások betartásáért és betartatásáért. ƒ Kötelessége az iskola érdekét minden lehető módon képviselni, az iskola jóhírét védeni és erősíteni. ƒ Munkája végzésében a vonatkozó törvényeket és rendelkezések előírásait köteles betartani és alkalmazni. ƒ Felelős a bizalmas, ill. személyiségi jogokkal összefüggő információk védelméért. ƒ A 2007. évi CLII. 4.§. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van

TELEPHELYVEZETŐ FELADATA Pedagógiai, vezetési és szervezési feladatok. ƒ Jogszabályok és belső utasítások szerint önállóan végzi a telephelyen folyó szakmai -, elméleti oktatás irányítását, szervezését és ellenőrzését. ƒ Ellátja a telephelyen folyó szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat koordinálását. ƒ Irányítja a telephely munka- és tűzvédelmi tevékenységét. ƒ Munkáját részben közvetlen irányítással, részben a szakmai munkaközösségek vezetőinek bevonásával látja el. ƒ Az iskola igazgatójával és a vezetőtársakkal egyeztetett időpontra elkészíti a következő tanév szakmai elméleti oktatására vonatkozó tantárgyfelosztási javaslatot. ƒ Az igazgatóhelyettesekkel együttműködve megszervezi és lebonyolítja a területéhez tartozó szakmai tanulmányi versenyeket, szakmai vizsgáztatást. ƒ Fejleszti a telephely eszközállományát. ƒ Részt vesz vezetői értekezleteken, közreműködik az iskolai szintű döntések kialakításában, a tanügyi igazgatási munkák szervezésében, az igazgatóhelyettesekkel egyeztetett munkamegosztás szerint. ƒ Irányítja és ellenőrzi a telephelyen, a tanítási órákon kívüli nem kötelező tanórai foglalkozásokat. ƒ Értékeli az irányítása alá tartozó szaktanárok munkáját. ƒ A munkáltató jog gyakorlójának javaslatot tesz a tanár beosztású közalkalmazott felvételére, vagy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére személyesen, vagy a munkaközösség-vezető bevonásával. ƒ Felettesének kérésére képviseli az iskolát szakmai szervezetekben, vagy rendezvényeken.

129/14. oldal

ƒ Javaslatot tesz a várokozási idő csökkentésére, címpótlék megállapítására, vagy illetmény kiegészítésére. ƒ Gondoskodik az ellátatlan tanítási órák megtartásáról, külső- vagy belső óraadók megbízásával. ƒ Segíti az újfelvételes és pályakezdő tanárok beilleszkedését. ƒ Felméri a szakmai oktatás eszközfejlesztési igényét. Bonyolítja és összehangolja a beszerzéseket. ƒ Figyelemmel kíséri és szervezi a tanárok szakmai továbbképzéseit. ƒ Az ügyeleti beosztás szerint ellenőrzi a tanítási nap rendjét, a tanári feladatok ellátását az elméleti oktatásban. ƒ Az irányítása alá tartozó területeken óralátogatásokat végez. ƒ Segítséget nyújt a szaktanácsadók munkájához.

JOGKÖRE ƒ Utasítási jogköre van a telephelyi irányítási és szervezési feladatainak ellátásában. ƒ Fegyelmi felelősségrevonást kezdeményezhet a közvetlenül hozzá beosztott kollégák körében. ƒ Véleményezési és javaslattételi jogköre van bér- és személyi kérdésekben a szakmai elméleti oktatás területén. ƒ Utalványozási jogköre van, bármely - pénzügyi - számviteli előírásoknak megfelelő és az intézmény működését előmozdító átutalással, ill. jognyilatkozattal kapcsolatban. ƒ Az átutalások aláírása a pénzintézetekhez bejelentett módon gyakorolható.

FELELŐSSÉGE ƒ Valamennyi jogkörében felelős a törvényes előírások és határidők betartásáért és betartatásáért, az intézkedés tartamáért. ƒ Felelős a szakmai elméleti órák szakszerű megtartásáért, megtartatásáért, a szakmai/pedagógiai munka színvonaláért és fejlesztéséért. ƒ Felelős a tevékenységi körére vonatkozó jogszabályok és igazgatói utasítások betartásáért és betartatásáért. ƒ Kötelessége az iskola érdekét minden lehető módon képviselni, az iskola jóhírét védeni és erősíteni. ƒ Munkája végzésében a vonatkozó törvényeket és rendelkezések előírásait köteles betartani és alkalmazni. ƒ A 2007. évi CLII. 4.§. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van.

129/15. oldal

GAZDASÁGI VEZETŐ A gazdasági vezető az igazgatónak közvetlenül alárendelt munkatársa, tagja az iskola vezetőségének. Munkáját hatáskörében önállóan, a szükséges egyeztetésekkel, illetve együttműködéssel, az iskolai oktatás érdekében végzi, az iskolai pedagógiai program célkitűzéseinek szellemében. FELADATA ƒ Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezet munkáját. ƒ Gondoskodik arról, hogy az iskola működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon, az iskola számláinak és egyéb tartozásainak kiegyenlítése határidőn belül megtörténjen, illetve, hogy az iskola jogos követelései időben beérkezzenek. ƒ Elkészíti az iskolai költségvetést, és a költségvetési beszámoló jelentéseket. ƒ Gondoskodik a bérek és egyéb járandóságok időben való folyósításáról, a bérgazdálkodási jogszabályok betartásáról, a bérgazdálkodási jogszabályok betartásáról. ƒ Gondoskodik a gazdálkodás feladat- és fogalomkörébe tartozó belső- és előírás szerinti külső adatszolgáltatásokról, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről. ƒ Elemzi az iskola gazdálkodásának költségszerkezetét, a szükségnek megfelelő javaslatot dolgoz ki a gazdálkodás ésszerűsítésére, a működés, a fenntartás és a fejlesztés feltételrendszerének javítására, hatékonyságának növelésére. ƒ Tárgyhót követő hónap 10-ig írásban jelentést ad az igazgatónak a rovatonkénti pénzfelhasználásról és az iskolavezetés részére szóbeli tájékoztatást ad az iskola pénzügyi helyzetéről. ƒ A gyártás és értékesítés folyamatát gazdaságilag felügyeli. ƒ Megszervezi és irányítja a pénzügyi és számviteli tevékenységet végző munkavállalók munkáját. ƒ Felügyeli a bizonylatolást, az ügyvitelt, a bérgazdálkodást, az iskola vagyonát képező valamennyi vagyontárgy kezelését és leltározását, az álló- és fogyóeszközöket, a pénztári munkát, a pénzgazdálkodást. ƒ Részt vesz a vezetői értekezleteken, közreműködik az iskolai szintű döntések kialakításában. HATÁSKÖRE ƒ Döntési joga van az iskola pénzügyi műveleteinek lebonyolításában. ƒ Utalványozási jogköre van bármely, szabályszerű átutalással, illetve jognyilatkozattal kapcsolatban. ƒ Utasítási jogköre van a hozzá beosztott munkatársak munkájával kapcsolatos összes kérdésben. ƒ Az igazgatóval előzetesen egyeztetett utasítási jogköre van az iskolai vagyontárgyak kezelését, megőrzését illető kérdésekben, kiadhat leltározási utasítást, illetve a hatáskörét meg nem haladó ügyekben Gazdasági igazgatóhelyettesi utasítást. ƒ Ellenőrzési jogköre van a bérgazdálkodással, a létszámgazdálkodással, a bizonylati fegyelem megtartásával, a készlet-, alapanyag-, és szerszámgazdálkodással kapcsolatos összes tevékenység (helyettesítések és túlóra-elszámolások, árkalkulációk, energiagazdálkodás, selejtezés stb.) felett. ƒ Javaslattal élhet a Gazdasági Osztály munkatársainak jutalmazásával, béremelésével, szükség szerinti felelősségre vonásával kapcsolatosan. ƒ Kiadhat írásbeli figyelmeztetést a közvetlen irányítása alá beosztott munkatársak körében. FELELŐSSÉGE ƒ Felelős az iskolai vagyon megőrzéséért, a pénzügyi és gazdálkodási jogszabályok betartásáért, a rendelkezésre álló pénzügyi keret lehető legmegfelelőbb felhasználásáért, a takarékos gazdálkodásért. ƒ Felelős a Gazdasági Osztály dolgozóinak munkájáért, a munkaidőalap védelméért, az Osztály munkarendjének és munkamódszereinek (számítógépes adat- és ügykezelési technikák) tökéletesítéséért, fejlesztéséért.

129/16. oldal

ƒ Nem kezdeményezhet szerződést vagy egyéb megállapodást vállalkozókkal, ügyfelekkel, iskolai dolgozókkal, ha az összeférhetetlenség ténye felmerül. ƒ Felelős az igazgató utasításainak végrehajtásáért. ƒ Felelős a létszámkeret és a béralap túllépésének megakadályozásáért, a tevékenységi körébe tartozó adatszolgáltatások valódiságáért, a bizonylatok alaki és ügyvitelei helyességéért, az adók, a járulékok és egyéb kifizetések határidős teljesítéséért, a helyes bérszámfejtésért, az átutalások, járandóságok és bérkifizetések határidőben történő teljesítéséért, az iskola jogos követeléseinek feltárásáért és behajtásáért, a házipénztár tevékenységéért. ƒ Felelős a bizalmas-, illetve személyiségi jogokat érintő információk védelméért, kötelessége az iskolai oktatás érdekeinek és az iskola jó hírének szolgálata. ƒ Felelőssége - jogszabályokban meghatározott esetekben - az igazgatóval együttesen áll fenn. ƒ A 2007. évi CLII. 4.§. alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van. ƒ Munkája végzésében a vonatkozó törvényeket, rendeleteket, előírásokat köteles betartani.

FELNŐTTKÉPZÉSI TAGOZATVEZETŐ Az igazgató közvetlen alárendelt munkatársa, tagja az iskola vezetőségének. Munkáját a felnőttképzés iskolarendszerű és tanfolyami előírásainak összehangolásával látja el. FELADATA ƒ A jogszabályok szerint önállóan végzi a felnőttoktatás szakmai irányítását, szervezését, ellenőrzését. ƒ Munkáját összehangolja az elméleti és a gyakorlati oktatást irányító munkatársaival. ƒ Megszervezi a képzésben résztvevő csoportokat. ƒ A tanfolyami oktatások megkezdése előtt költségvetési tervezetet készít. ƒ Megszervezi a csoportokat oktató tanárok közösségét. ƒ Elkészíti a közreműködő oktatók megbízási szerződését. ƒ Elkészíti a képzési terveket. ƒ A tanfolyamok befejeztével elkészíti az elszámolást. JOGKÖRE ƒ Utasítási jogköre van az irányítási és szervezési feladatainak ellátásában. ƒ Fegyelmi felelősségrevonást kezdeményezhet a közvetlenül hozzá beosztott kollégák körében. ƒ Jogkörébe tartozik "Felnőttképzési tagozatvezetői Utasítás" kiadása. ƒ Véleményezési és javaslattételi jogköre van bér- és személyi kérdésekben a szakmai elméleti oktatás területén. FELELŐSSÉGE ƒ Valamennyi jogkörében felelős a törvényes előírások és határidők betartásáért és betartatásáért, az intézkedés tartamáért. ƒ Felelős a szakmai elméleti- és gyakorlati órák szakszerű megtartásáért, megtartatásáért, a szakmai/pedagógiai munka színvonaláért és fejlesztéséért. ƒ Felelős a tevékenységi körére vonatkozó jogszabályok és igazgatói utasítások betartásáért és betartatásáért. ƒ Kötelessége az iskola érdekét minden lehető módon képviselni, az iskola jóhírét védeni és erősíteni. ƒ Munkája végzésében a vonatkozó törvényeket és rendelkezések előírásait köteles betartani és alkalmazni.

129/17. oldal

GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ A gyakorlati oktatásvezető az iskolaigazgatójának közvetlen alárendelt munkatársa, tagja az iskola vezetőségének. Munkáját a gyakorlati, oktatási és termelési tevékenységek körében - a szükséges egyeztetésekkel és együttműködéssel - önállóan végzi. FELADATA ƒ Szervezi, irányítja, ellenőrzi a tanműhely gyakorlati oktató-nevelő munkáját. ƒ A műszaki vezetővel egyeztetve szervezi és irányítja a tanműhely termelési tevékenységét. ƒ Gondoskodik a gyakorlati oktatás tantárgyfelosztása- és órarend javaslatának elkészítéséről. ƒ Foglalkoztatási tervet készít. ƒ Megtervezi az üzemlátogatásokat és a szakmai továbbképzéseket a tanulók és a szakoktatók számára. ƒ Elkészíti az összefüggő szakmai gyakorlat terveit. ƒ Összehangolja a tanműhely gyakorlati oktató-nevelő munkáját, a pedagógiai programban megjelölt célokkal és a távlati igényekkel, elképzeléseit egyezteti az iskola vezetőségével. ƒ Vezeti a hozzá beosztott dolgozók munkaügyi (jelenlét, távollét dokumentumait, betegállomány, szabadság stb. regisztrálása, illetve engedélyezése). ƒ Segítséget nyújt a szaktanácsadók munkájához. ƒ Részt vesz a szakmai vizsgák lebonyolításában, irányítja a szakmai vizsga, munkafeladatainak kidolgozását, elkészíti a felügyelő tanárok és tanulócsoportok beosztását. ƒ Biztosítja a szakmai gyakorlati vizsga tárgyi feltételeit. ƒ A tanuló szerződések megkötése a vállalatokhoz kihelyezett diákok esetében. ƒ Szervezi a szakmai, gyakorlati versenyeket és az azokra való felkészülést. ƒ Elvégzi mindazokat a munkakörével összefüggő feladatokat, amelyekkel az igazgató esetenként megbízza. ƒ Részt vesz az iskolavezetés munkájában, közreműködik az iskolai szintű döntések kialakításában. ƒ Összehangolja a TISZK társiskolában folytatott szakmai előkészítő oktatást és szakképzést. HATÁSKÖRE ƒ Utasítási jogköre van az önálló irányítási és szervezési feladataiban. ƒ Döntési jogköre van az iskola általános gazdálkodási feltételrendszerével összhangban lévő oktatási/oktatástechnikai és munkaeszközök, anyagok beszerzési kérdéseiben. ƒ Az igazgató képviseletében kapcsolatot kezdeményezhet külső szervezetekkel, intézményekkel, vállalkozásokkal a tanműhelyt illetve az iskola oktató-nevelő tevékenységét és feladatrendszerét érintő kérdésekben utólagos beszámolási kötelezettség mellett. ƒ Ellenőrzési jogköre van a gyakorlati oktatást és termelés területén. ƒ Gondoskodik a gyakorlati oktatók óradíjának, helyettesítési és egyéb túlmunka díjainak elszámolásáról. ƒ Utalványozási jogköre van a raktári vételezésekre. ƒ Elvégzi tanműhelyi oktatást, termelést, oktatásszervezést és fejlesztést érintő témakörökben, az adminisztrációs feladatokat. ƒ Javaslatot tehet a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására, feljebb sorolására, szükség esetén felelősségrevonására.

129/18. oldal

ƒ Fegyelmi ügyekben felelősségrevonást kezdeményezhet. ƒ Kiadhat Gyakorlatvezetői Utasítást. ƒ Kezdeményezhet felvételt, illetve elbocsátást. ƒ Az igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes joggal képviselheti a tanműhely és a gyakorlati oktatás területét utólagos beszámolási kötelezettség mellett. FELELŐSSÉGE ƒ Döntési, illetve utasítási jogkörében felelős az intézkedéseiért, azok törvényességéért és tartalmáért. ƒ Felelős a gyakorlati oktatás és termelés területén a baleset-, tűz-, munka- és egészségvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért. ƒ Felelős a termelő tevékenység gazdaságosságáért, az anyag-, és szerszámgazdálkodásért. ƒ Felelős az oktatási érdekek mindenkori elsődleges érvényesüléséért. ƒ Felelős a tanműhely műszaki fejlődéséért, az objektum állagmegóvásáért és a vagyonvédelemért a műszaki vezetővel egyeztetetten. ƒ Területén felelős a bér- és túlóra gazdálkodásért, a munkaidő védelméért. ƒ A szakoktatók, tanműhelyi dolgozók és a tanulók fegyelmezett, szakszerű munkavégzéséért. ƒ Kötelessége a bizalmas- illetve személyiségi jogokat érintő információk védelme, az iskola érdekképviselete és jó hírének erősítése. ƒ Munkája végzésében a vonatkozó törvények és rendeletek előírásait köteles betartani. GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ-HELYETTES I.,II,III. A gyakorlati oktatásvezető helyettes munkáját a gyakorlati oktatásvezető irányítja. Munkáját hatáskörében önállóan, a szükségnek megfelelő együttműködéssel és egyeztetésekkel látja el. FELADATA ƒ Biztosítja a képzési dokumentációkat a gyakorlati oktatási helyekre (munkanapló, csoportnapló, tanmenet, nyomtatványok). ƒ Előkészíti az új tanév indítását (adminisztráció és képzési dokumentáció biztosítása), közreműködik az iskola propagálásában, a beiskolázási feladatokban. ƒ Közreműködik a gyakorlati képzéshez szükséges anyagok beszerzésében, az iskolai létesítmények és berendezések karbantartásához, felújításához szükséges egyéb anyagok biztosításában. ƒ Ellenőrzi a gyakorlati képzést. ƒ Gondoskodik a kiegészítő gyakorlati képzések beosztásának elkészítéséről. ƒ Előkészíti a kihelyezett tanulók munkaszerződését. ƒ Tanmenet alapján megszervezi a tanulói szakmai üzemlátogatásokat. ƒ Közreműködik a tanév végi szakmai vizsgák szervezésében és a feltételek biztosítását a külső munkaterületeken, illetve az iskolai tanműhelyben. (E tevékenységét egyezteti a gyakorlati oktatásvezetőjével). ƒ Megszervezi a tanév végi nyári termelési gyakorlatot. ƒ Közreműködik az általános tanulói adminisztratív ügyek intézésében. ƒ Kapcsolatot tart az iskolatitkárral és a tanműhely gyakorlati oktatás vezetőjével. ƒ Megszervezi a budapesti és Országos (OSZTV, SZKT) gyakorlati versenyeket, ebben a tevékenységében együttműködik az igazgatóhelyettesekkel, a gyakorlati oktatás vezetőjével. ƒ Intézkedési jogkörében felelős a törvényes előírások betartásáért és betartatásáért, az intézkedés tartalmáért, a határidők betartásáért. ƒ Munkáját a vonatkozó törvények és rendeletek alapján köteles betartani és alkalmazni.

129/19. oldal

KOLLÉGIUMVEZETŐ FELADATA ƒ Irányítja és ellenőrzi a kollégiumi nevelőtanárok munkáját, a kollégiumi nevelőmunkát. ƒ A nevelőtanári közösség és a kollégiumi DÖK javaslatainak figyelembevételével elkészíti a kollégium éves munkatervét. Elkészíti a kollégiumra vonatkozó pedagógiai programot, házirendet és az egyéb szükséges dokumentációkat. ƒ Gondoskodik a kollégiumi dokumentációk szabályos kezeléséről, megőrzéséről, irattározásáról. ƒ Éves ellenőrzési tervet készít, ennek alapján ellenőrzi a nevelési terv és más dokumentumok, előírások végrehajtását. ƒ Gondoskodik a külső és belső adatszolgáltatások teljesítéséről. ƒ Elkészíti a nevelőtanárok és pedagógiai asszisztensek munkabeosztását. Ellenőrzi a munkavégzést, mulasztás esetén felelősségre vonást kezdeményez. ƒ Irányítja és ellenőrzi a nevelőtanárok adminisztrációs munkáját. ƒ Elkészítteti a csoportok nevelési tervét. ƒ Gondoskodik a kollégium optimális kihasználásáról, valamint - a szociális gondnokkal egyeztetve - a vendégszobák üzemeltetéséről. ƒ Munkáját egyezteti a kollégiumban elhelyezett diákok iskoláinak igazgatóival. ƒ A nevelőtanárokkal egyetértésben meghatározza a kötött foglalkozások témáját. ƒ Segíti a diákok által javasolt szakkörök, foglakozások, szabadidős tevékenységek és sportkörök működését. ƒ Segíti a nevelőtanárok továbbképzését, támogatja a hatékony, humánus nevelési módszerek és eljárások kialakítását. ƒ A kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben ellátja a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. ƒ Tapasztalatairól tájékoztatja, javaslataival segíti az intézményvezetőt. Végrehajtja az intézményvezetőnek a kollégiummal kapcsolatos egyéb utasításait és esetenkénti megbízásait. Részt vesz az iskolavezetés munkájában, közreműködik az iskolaszintű döntések meghozatalában. ƒ Segíti a kollégiumi Diákönkormányzat munkáját. ƒ Irányítja a kollégiumi fegyelmi bizottság munkáját. KÖTELESSÉGE ƒ Kötelessége a bizalmas és a személyiségi jogokat érintő információk védelme. ƒ Kötelessége munkáját a vonatkozó törvények és rendelkezések alapján végezni. HATÁSKÖRE ƒ Döntési jogköre van à

a nevelőtanárok munkaidő- és csoportbeosztásával kapcsolatban,

à

a kollégiumi fegyelmi ügyekben, a fegyelmi bizottság létrehozásában és a döntések végrehajtásában.

ƒ Hatáskörébe tartozik: à

a tanulók jutalmazása és büntetése,

à

valamint a tanulók rendkívüli eltávozásának, kimaradásának és hazautazásának engedélyezése.

ƒ Véleményezi, javaslatot tesz

129/20. oldal

à

a tanulók kollégiumi felvételére, más kollégiumba való áthelyezésére (egyeztetve az intézményvezetővel),

à

a nevelőtanári pályázatokat és a nem pedagógus dolgozók felvételét (a kollégiumban történő alkalmazása esetén),

à

a nevelőtanárok és egyéb kollégiumi dolgozók jutalmazására, kitüntetésére, ill. fegyelmi felelősségre vonására,

à

a kollégiumban elhelyezett tanulók iskolai jutalmazási és fegyelmi ügyeinek elbírálásában.

ƒ Kiadhat à

írásbeli figyelmeztetést a hozzá beosztott munkatársak körében,

à

kollégiumvezetői utasítást.

ƒ Képviseli à

az igazgatót a kollégiumot közvetlenül érintő ügyekben, utólagos beszámolási kötelesség mellett (felkérésre).

FELELŐSSÉGE ƒ Döntési illetve önálló intézkedési hatáskörében felelős a törvényesség betartásáért és betartatásáért, a hozott intézkedések tartalmáért. ƒ Az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, különös tekintettel az állami gondozott tanulókra. ƒ A kollégium műszaki állagmegóvásáért, a kollégium vagyontárgyainak rendeltetésszerű használatáért és megőrzéséért. Károkozás esetén felel a károkozó és a felügyeletet ellátó személy megállapításáért, valamint a felelősségre vonásért. ƒ Felel az ÁNTSZ higiéniai előírásának betartásáért és annak biztosításáért. ƒ A munka- és a tűzvédelmi, valamint a vagyonbiztonsági előírások megtartásáért és megtartatásáért. HELYETTESÍTÉSE ƒ Akadályoztatása esetén a kollégiumi munkaközösség-vezető helyettesíti, ennek hiányában az intézményvezető jelöl ki helyettesítő nevelőtanárt.

HELYETTESÍTÉS RENDJE Az igazgató az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői~, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák: ƒ Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyetteseknek kell ellátnia; ƒ az intézményvezető helyettesek a szükséges vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudták és nem tudják ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az általuk kijelölt pedagógusnak kell ellátnia. Ebben az esetben: à

a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett,

à

a pedagógus helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott,

à

a helyettesítés során a pedagógus helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

129/21. oldal

B) GAZDASÁGI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS FELADATA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A GAZDASÁGI SZERVEZET ƒ Rész szervezete a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégiumnak ƒ Megnevezése: Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Gazdasági Csoportja ƒ Jogállása mint rész szervezet: nem önálló jogi személy; ƒ Illetékessége: a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium mint önállóan gazdálkodó intézmény gazdálkodására terjed ki; ƒ Címe: 1097 Budapest, Timót u.3. ƒ Telefonszáma: 358-9167 AZ INTÉZMÉNY ILLETVE GAZDASÁGI SZERVEZETE NÉHÁNY TOVÁBBI ADATA ƒ Felügyeleti szerv neve: Budapest Főváros Önkormányzata; ƒ Felügyeleti szerv címe: 1054 Budapest, Városház u. 9-11.; ƒ Gazdálkodási rendjét tekintve: önállóan gazdálkodó szerv; ƒ Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv; ƒ Szakágazat: 802100; ƒ Szektor: 1251; ƒ Törzsszám: 491471-000; ƒ KSH szám: 15491477-8022-322-01; ƒ Adószám: 15491477-2-41; ƒ Általános forgalmi adó alanyisága: ÁFA körbe tartozó; ƒ TB törzsszám: 217611 (TÁH); ƒ Bankszámla: 11784009-15491477; ƒ Számlavezető pénzintézet megnevezése: OTP Bank Önkormányzati fiók. A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT MEGHATÁROZÓ SZABÁLYOK, SZABÁLYZATOK A GAZDASÁGI SZERVEZET FELADATELLÁTÁSÁNAK ALAPVETŐ JOGSZABÁLYI KERETEI ƒ Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről. ƒ A többször módosított, 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról. ƒ Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény. ƒ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. ƒ Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet. ƒ 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet: az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól. ƒ a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS Az intézmény gazdálkodásának operatív szabályait a következő szabályzatok tartalmazzák: ƒ számviteli politika à Számlarend

129/22. oldal

Számlatükör, Főkönyvi számlák és azok összefüggései, Alkalmazott analitikus nyilvántartások azok kapcsolata a főkönyvvel, Bizonylati szabályzat à Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat à Pénzkezelési Szabályzat à Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének Szabályzata à Belsőellenőrzési Szabályzat A szabályzatokat a jogszabályi változásokat, valamint az intézmény feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. A GAZDASÁGI SZERVEZET BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA SZERVEZET RENDSZERE A gazdasági szervezet a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium (1097 Budapest, Timót u.3.), önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény gazdasági feladatait látja el: BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A szervezet vezetését vezetői beosztásban a gazdasági igazgatóhelyettes látja el. A helyettesi feladatokat a könyvelési csoportvezető végzi. A gazdasági szervezethez az alábbi álláshelyek tartoznak: ƒ gazdasági vezető, ƒ könyvelési csoportvezető, ƒ főkönyvi könyvelő, ƒ pénztáros, ƒ analitikus könyvelő, ƒ analitikus könyvelő, ƒ gazdasági ügyintéző, ƒ bérnyilvántartó és jelentő felelős. A GAZDASÁGI SZERVEZET FELADATAI A GAZDASÁGI SZERVEZET CÉLJA ÉS ALAPFELADATAI Az ügyrend célja, hogy a gazdasági szervezeten belül tevékenységi körönként meghatározza a vezetők és beosztottak gazdálkodással összefüggő feladatait, hatáskörét, továbbá a működés rendjét az egyes folyamatok lebonyolításának módját. Az ügyrend a következő feladatok ellátásához tartalmaz kötelező előírásokat: ƒ az éves költségvetés tervezéséhez, ƒ az előirányzat felhasználásához, módosításához, ƒ az intézmény üzemeltetési, fenntartási, működtetési feltételeinek biztosításához, ƒ a vagyon használatához, hasznosításához, ƒ a munkaerő-gazdálkodáshoz, ƒ a pénzkezeléshez (pl. a költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok), ƒ a számviteli nyilvántartások vezetéséhez, ƒ a beszámolók elkészítéséhez, ƒ az adatszolgáltatásokhoz.

129/23. oldal

FELADATOK ÉS EZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSOK A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok Az előzetes költségvetési javaslat tervezése Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az önkormányzat polgármesteri hivatala által meghatározott időre és tartalommal készíti el. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 250.) Korm. rendelet, valamint az önkormányzat költségvetési koncepciójának előírásait. Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az iskolavezetéssel történt egyeztetés után a gazdasági vezető készíti el. A tervezés során a szervezeti egységek javaslatát, igényét figyelembe kell venni. A szervezeti egységek igényeinek tartalmaznia kell a következőket: ƒ létszám és bérigényeket, illetve az egyéb változásokat, ƒ a feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását, ƒ a speciális beszerzési igényeket, elvégzendő karbantartási és felújítási munkákat. A szervezeti egységek igényeinek számszerűsítése után, azokat elemezve gondoskodni kell a bevételi és kiadási előirányzatok közé történő beépítéséről. A kiadási előirányzatok mellett körültekintően számba kell venni mindazokat a bevételeket, amelyek a szervezetünk feladataival kapcsolatosak és ƒ jogszabályon alapulnak (pl. intézményi étkeztetés), ƒ szerződésen, megállapodáson alapulnak, ƒ tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, ƒ eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak, ƒ az eszközök hasznosításával függnek össze. Az intézmény költségvetési javaslatát úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza: ƒ az alap előirányzatot és ƒ az előirányzati többletet. Alap előirányzat tartalma Az alap előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: ƒ a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését; ƒ a tervévet megelőző évben az önkormányzat által az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű - előirányzatok összegét és az automatikus többleteket; ƒ a feladat átadás-átvételéből illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat változásokat; ƒ a bevételi előirányzat felemelése miatti előirányzat-növekedést; ƒ a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak az intézménynél az előirányzat-változtatás, melyet ƒ az önkormányzat egyszeri jellegűnek minősített az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére; ƒ egyszeri jelleggel engedélyezett az önkormányzat az előző évi előirányzat-maradványa terhére.

129/24. oldal

Szintre hozás Szintre hozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. A költségvetési évet megelőző év eredeti előirányzatának szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege a költségvetés alap előirányzata. Előirányzati többlet tartalma A költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet ƒ egyszeri jellegű vagy ƒ a következő év költségvetésébe beépülő. Az alap előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni: ƒ Előző évi eredeti előirányzat

+

ƒ Szerkezeti változások

±

ƒ Bázis előirányzat

+

ƒ Szintre hozás

±

ƒ Alap előirányzat

+

ƒ Előirányzat többlet

+

ƒ Tárgyévi javasolt előirányzat

+

A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását. A tervezés során biztosítani kell, hogy az előirányzatok rendes és rendkívüli bontásban szerepeljenek. A költségvetési javaslat felügyeleti szerv részére történő továbbításáért az intézményvezető felelős. Az előirányzatok önkormányzattal történő egyeztetésén az intézmény vezetője és a gazdasági szervezet vezetője vesz részt. A végleges költségvetés tervezése A végleges költségvetés összeállításakor az önkormányzat képviselő-testülete által a költségvetési rendeletben az intézményre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Ezen túl a gazdasági szervezet a részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó alapokmányt a Pénzügyminisztérium által adott évre kiadott tájékoztatójában meghatározott ”C./ Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatvány-garnitúrával készíti el. A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja a pénzügyminiszter tájékoztatójában rögzített formában ƒ a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként; ƒ a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését; ƒ a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét; ƒ a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat; ƒ a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó indokolást (számításokat). Az elemi költségvetésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni a felügyeleti szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van. Az intézmény elemi költségvetésében a bevételi és a kiadási előirányzatok fő összegének meg kell egyeznie.

129/25. oldal

Az elkészített költségvetést az önkormányzat polgármesteri hivatala által megadott határidőre továbbítani kell a polgármesteri hivatal részére. A végleges költségvetés összeállításáért a gazdasági vezető felelős. A költségvetés továbbításáért az intézményvezető felelős. Előirányzat felhasználással, módosítással kapcsolatos feladatok Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel. A testület által a költségvetési rendeletben eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok között előirányzat-átcsoportosításokat, illetve előirányzat-módosításokat az önkormányzat költségvetési rendeletében szabályozott módon lehet végrehajtani. A saját hatáskörben végrehajtható előirányzat módosításokat a gazdasági vezető javaslata alapján az intézményvezető rendeli el. A felügyeleti hatáskörben de intézményi kezdeményezésre végrehajtható előirányzat módosítások előkészítéséért a gazdasági vezető felelős az igazgató jóváhagyása mellett. Az előirányzat-módosításokról nyilvántartást kell vezetni. Az előirányzat-módosítások nyilvántartásáért a gazdasági vezető a felelős.

Az intézmény üzemeltetési, fenntartási, működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok Az intézményben és telephelyein évente rendszeresen ismétlődő fenntartási feladatok előkészítéséért, engedélyezés utáni végrehajtásáért a gondnok felelős. A gondnok folyamatosan köteles tájékoztatni a gazdasági vezetőt. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok A vagyongazdálkodás alapvető követelményei Az intézmények kezelésében levő vagyonnal, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat az önkormányzat vagyonrendelete, illetve a jelen ügyrend tartalmazza. Az intézmény kezelésében levő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az intézmény kezelésében levő vagyont átruházni, továbbá követelésről lemondani csak az önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet. Az általános követelmények betartásáért, illetve betartatásáért az igazgató és a gazdasági vezető együttesen felelős. A vagyon nyilvántartása Az intézmény eszközeit és forrásait a bizonylati szabályzat előírásai szerint kell nyilvántartani. A vagyon nyilvántartásáért a csoportvezető könyvelő felelős. Munkaerő és bérgazdálkodás A munkaerő és bérgazdálkodás magában foglalja a szakmai feladatok megoldásához szükséges létszámú dolgozók foglalkoztatásával összefüggő összes tennivalót, a létszám szakmai és foglalkozási forma szerinti összetételének és a béralapnak a megtervezését, a foglalkoztatást és a béralap felhasználását. A munkaerő gazdálkodásban alapvető cél a szakmai feladatok ellátásához szükséges optimális nagyságú, összetételű és minőségi munkaerő állomány jelenlétének és hatékony foglalkoztatásának biztosítása. A jóváhagyott éves bérelőirányzaton belül az eredetileg tervezett átlaglétszámmal szemben több, illetve kevesebb munkaerőt is lehet foglalkoztatni.

129/26. oldal

A munkaerő gazdálkodás és a bérgazdálkodás szoros összefüggésben van egymással, mivel a munkaerő foglalkoztatásához megfelelő béralapra van szükség. Az intézmények dolgozóit az intézményvezető nevezi ki és gyakorolja tekintetükben a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) a személyi és munkaügyi előadó végzi. A vezetőség minden hó 5-ig átadja a MÁK jelentő felelős részére mindazokat a ƒ rendelkezéseket, ƒ jelentéseket (pl. túlóra, helyettesítés, ügyelet, kisérés stb.), ƒ okmányokat (pl. új belépő, kilépő, hiányzások, tan. szab., stb.) amelyek a jövedelmek, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A munkaviszony létesítését csak megfelelő okmányokkal rendelkező személy esetén lehet alkalmazni a létszámgazdálkodásnak megfelelően. A megszüntetésnél az előírt okmányokat a kilépő dolgozó rendelkezésére kell bocsátani. A többlet feladatok ellátásáért járó juttatásokat a havi fizetéssel együtt kell számfejteni. A dolgozók személyi, családi és munkahelyi adataiban bekövetkezett változásokat a vezetőségnek és a bérszámfejtőnek minden esetben be kell jelenteni. A dolgozók illetményeinek kifizetése lakossági folyószámlán keresztül történik. A létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó nyilvántartásokat vezeti, a MÁK-val történő kapcsolattartást illetve adatszolgáltatást végzi a személyzeti és munkaügyi előadó és azért felelős. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok Gazdálkodási jogkörök szabályozása Alapvető rendező elv, hogy a szabályozás jellemzően a következő szinteken valósul meg: ƒ jogszabályi szabályozás, ƒ tulajdonosi (felügyeleti szervi) szabályozás, ƒ intézményi szabályozás. A jogszabályok a gazdálkodással összefüggő feladatokkal és hatáskörökkel az intézményvezetőt (kötelezettségvállalás, utalványozás) valamint a gazdaságvezetőt (ellenjegyzés) ruházzák fel. E hatáskörök - meghatározott keretek között az intézményvezető, illetve a gazdasági vezető által felhatalmazott személyre átruházhatók. Az átruházásnak írásban kell megtörténnie, és konkrétan meg kell jelölni a hatáskörökkel felruházott személyeket. A hatáskörök átruházásánál figyelembe kell venni, hogy a kötelezettségvállaláshoz és utalványozáshoz kapcsolódó ellenjegyzési jogkör - jogszabályi címzettje a gazdasági vezető.Ezért nem célszerű őt utalványozási vagy kötelezettségvállalási jogkörrel felruházni. Amennyiben bizonyos esetekben ez elkerülhetetlen, az ellenjegyzési jogkört - az adott ügyek vonatkozásában - feltétlenül át kell ruházni. A gazdálkodás folyamatában a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítését tartalmazó feladatok a következő meghatározott sorrendben követik egymást: ƒ kötelezettségvállalás, ellenjegyzés után, ƒ a kötelezettségvállalásban megjelölt feladat teljesítése, ƒ érvényesítés, ƒ utalványozás, ellenjegyzés után, ƒ pénzforgalmi teljesítés, Kötelezettségvállalás

129/27. oldal

Kötelezettségvállalás az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalás lehet: ƒ alkalmazási okirat; ƒ megrendelés; ƒ szerződés. Kötelezettségvállalás a költségvetési szerv alapító okiratában, költségvetési alapokmányában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel végezhető. Kötelezettségvállalás ellenjegyzés után, és csak írásban történhet. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Nem szükséges előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás az 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetében. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan - a kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést tartalmazó szerződések kivételével - olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Kötelezettségvállalásra az intézmény igazgatója (vagy távolléte esetén az igazgatóhelyettes) jogosult, a gazdasági igazgatóhelyettes ellenjegyzése mellett. Érvényesítés Érvényesítés a számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetésének, illetőleg a bevételek beszedésének elrendelését (utalványozást) megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítési feladattal megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy ƒ a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg, ƒ jogszabály szerint jogos-e a követelés, ƒ a számla megfelel az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző), ƒ a számla összegszerűsége helyes-e, ƒ a számla számszakilag helyes-e, ƒ a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, ƒ az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő, illetve a felelős személy által történő átvétele megtörtént-e ƒ a fedezet biztosított-e. Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű dolgozó végezhet. Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul. Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy. Szükség esetén az ellenjegyző és az érvényesítő lehet azonos a személy Az érvényesítést az okmányon kézjegyével igazolja az érvényesítő. Az érvényesítésnek – az „ÉRVÉNYESÍTVE” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. Az érvényesítést főkönyvi könyvelő, vagy megbízott könyvelési csoportvezető végzi. Utalványozás Utalványozás az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami ƒ a kiadások teljesítésének ƒ a bevételek beszedésének elrendelését jelenti. Utalványozni csak érvényesített és ellenjegyzett bizonylatot lehet. Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes.

129/28. oldal

Az utalványozás az alapbizonylaton az utalványozó bélyegző lenyomat kitöltése vagy külön utalványrendelet alapján történik. Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet. A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni: ƒ a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését, ƒ az „utalvány" szót, ƒ a költségvetési évet, ƒ a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát, ƒ a fizetés időpontját, módját és összegét, ƒ a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését, ƒ a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását, ƒ a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát. Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) az előző bekezdésben meghatározottak közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését. Utalványozásra az intézmény igazgatója (vagy távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes) jogosult, a gazdasági igazgatóhelyettes ellenjegyzése mellett. Ellenjegyzés Ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik, azt közvetlenül megelőzi. Az ellenjegyzési feladattal megbízott személy jogszabály szerint a gazdasági vezető, vagy az általa megbízott személy lehet. Az ellenjegyzőnek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy ƒ a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, ƒ a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, ƒ a kötelezettségvállalás célszerű-e. Az ellenjegyző az előző bekezdésben foglalt feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni. Az ellenjegyző a kötelezettségvállalást, utalványozást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, illetve az nem felel meg az előző bekezdés a)-c) pontjában rögzített feltételeknek, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ez esetben az okmányt "a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt" záradékkal köteles ellátni, s erről a felügyeleti szerv vezetőjét 8 napon belül értesíteni. A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv e jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a képviselő-testület pedig soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. A gazdasági igazgatóhelyettes végezhet ellenjegyzést (vagy tartóstávolléte esetén főkönyvi könyvelő). Összeférhetetlenségi szabályok Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel. Az érvényesítő és az ellenjegyző lehet szükség esetén ugyanaz a személy. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.

129/29. oldal

Pénzeszközök kezelése Az intézmény költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat az önkormányzat által kijelölt OTP Banknál megnyitott 11784009-15491477 bankszámlán és a házipénztárban kell kezelni. Az intézmény a költségvetési elszámolási számlán levő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le. A bankszámlán (illetve a kapcsolódó alszámlán) kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot ƒ az intézmény vezetője, ƒ a gazdasági szervezet vezetője, ƒ általános igazgatóhelyettese, ƒ gazdasági ügyintézője közül két személy egyidejű aláírásával gyakorolják, úgy hogy az igazgató vagy a gazdasági vezető egyikének alá kell írnia. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet, bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható. A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni. A készpénzforgalom elsősorban az intézmény házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján az intézmény elszámolási számláján bonyolódik. Számviteli nyilvántartások vezetése A számviteli nyilvántartások vezetése során a számviteli törvényben és a Kormányrendeletben meghatározott alapelveket a könyvvezetés során érvényesíteni kell. Minden gazdasági eseményről, mely az intézmény eszközeinek, illetve forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat, amelyek ƒ a készpénz kezeléshez, ƒ jogszabály előírásai alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódnak (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), ƒ illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhat alkalmat, ƒ a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenérték fejében szerezhetők be. Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni az intézménynél: ƒ a készpénzcsekket, ƒ kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, ƒ pénztárjelentést, ƒ számlatömbök, nyugták, ƒ étkezési jegyeket, utalványokat.

129/30. oldal

Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni. A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend és a bizonylati szabályzat tartalmaz. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok Évközi pénzforgalmi adatszolgáltatási kötelezettség Adatszolgáltatás a tartozásállományról Az intézmény az elismert tartozásállományról - nemleges adat esetén is havonta, a tárgyhót követő 10-ig az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított –217/1998. (XII. 30.) számú Korm. rendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági vezető felelős. Időközi költségvetési jelentés Az intézmény az államháztartás, működési rendjéről szóló - többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) számú Korm. rendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint köteles időközi költségvetési jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági vezető felelős. Időközi mérlegjelentés Az intézménynek az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított 217/1998. (XII. 30.) számú Korm. rendeletben, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a könyvelő felelős. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok Az intézmény az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével. A beszámolót a gazdasági szervezet állítja össze a beszámoló füzet űrlapjainak kitöltésével. A beszámolót az intézmény vezetője és a gazdasági szervezet vezetője írja alá. A féléves beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza. A féléves beszámoló ƒ pénzforgalmi jelentésből és ƒ az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből áll. Az intézménynek a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.

129/31. oldal

A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és a felügyeleti szerv által meghatározott határidőig az önkormányzat polgármesteri hivatalának megküldeni. A féléves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági vezető felelős. Az éves beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladatai Az éves költségvetési beszámoló részei: ƒ könyvviteli mérleg; ƒ pénzforgalmi jelentés; ƒ pénzmaradvány-kimutatás; ƒ kiegészítő melléklet. Az intézmény az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi Költségvetési Beszámoló” adatainak biztosításával, az önkormányzat által kért további adatok elkészítésével tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból az év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: ƒ leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain; ƒ az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányító szervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan; ƒ év végi zárlati munkák elkészítése; ƒ a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák során a következőket kell elvégezni: ƒ a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámla-kivonat adataival, ƒ a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztár-számla adatával, ƒ a részben önálló intézmények részére kiutalt ellátmány egyenlegének egyeztetését, ƒ a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, ƒ a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig szakfeladatonként, ƒ a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók) állományváltozásának elszámolását a tőkeváltozással szemben, ƒ a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással, ƒ az értékcsökkenések elszámolását, ƒ a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetését a Költségvetési bevételek és kiadások számlára, ƒ a Költségvetési bevételek és kiadások számla átvezetését a Költségvetési tartalék számlára. Az éves beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni, és azt a felügyeleti szerv által meghatározott határidőig megküldeni az önkormányzat polgármesteri hivatalának. Az önállóan gazdálkodó intézmény beszámolója tartalmazza a részben önállóan gazdálkodó intézmény adatait. A felügyeleti szerv és a belső információs igények miatt a beszámolók pénzforgalmi jelentés és pénzmaradvány kimutatás részét intézményi bontásban is el kell készíteni. Az éves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági vezető felelős.

129/32. oldal

c)

Műszaki szabályzat ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A MŰSZAKI SZABÁLYZAT HATÁLYA A műszaki szabályzat a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium tanműhelyeinek műszaki tevékenységét szabályozza. Az iskola szervezeti és működési szabályzatával szoros egységet képez. A szabályzat felülvizsgálata minden a szervezeti és működési szabályzatot érintő változás esetén esedékes. A TIMÓT UTCAI TANMŰHELY MŰSZAKI RÉSZLEGÉNEK SZERVEZETI ÁBRÁJA

Gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásvezető helyettes

Műszaki vezető Szakoktatók

Adminisztrátor

Titkárnő

Műszaki tervezés Raktáros

Üi. szakértő

Szerszámkiadó

Üi. szakértő MEO

Csoportvezető Szerszámlakatos Forg. üz. szakmunkás Elektromos szakmunkás TMK lakatos Szerelő lakatos Gyártás elők. csoportvez. Anyagbeszerző

129/33. oldal

A TOLNAI LAJOS UTCAI TELEPHELY

SZERVEZETI

FELÉPÍTÉSE

Telephely vezető

Felnőttképzési

Igazgatóhelyettes

oktatási előadó

Titkárság

Elméleti oktatás

Gyakorlati oktatásvezető-helyettes

Oktatási előadó

közismereti, szakmai Kapacitáskihasználás

Minőségirányítási vezető

Nyomdaipari osztályok nappali, levelező Felnőttoktatás, ifjúsági tagozat, nappali, esti

Gyakorlati oktatás, iskolai Épületgondnok

Gyakorlati oktatás, üzemi Műszaki dolgozók

Igazgató Nyomdaipari Központi Szakkönyvtár és telephelyi iskolai könyvtár -

129/34. oldal

A TANMŰHELYEK MŰSZAKI SZERVEZETÉNEK LEÍRÁSA A műszaki szervezet két részből tevődik össze, a fizikai munkát végző műhelyi és raktárosi, valamint a gyártás-előkészítést végző műszaki iroda munkatársaiból. A fentieket kiegészíti még a minőség-ellenőrzés, amely a műszaki szervezettől független, de tevékenységében szorosan kapcsolódó egység. Munkáját a gyakorlati oktatásvezető irányítása alatt végzi. A műszaki iroda munkatársai. ƒ gyártástervező, gyártás-előkészítő csoportvezető ƒ anyaggazdálkodó (anyagbeszerző) ƒ műszaki tervező ƒ általános adminisztrátor A TANMŰHELYEK IRÁNYÍTÁSA A tanműhelyben folyó gyakorlati képzést a gyakorlati oktatásvezető irányítja. Vállalati kapcsolatok megteremtésével, fenntartásával, és a kiegészítő gyakorlati képzésekkel kapcsolatos irányítói, szervezői és ellenőrzési feladatokat a gyakorlati oktatásvezető-helyettes látja el. A tanműhely műszaki tevékenységének irányítását a tanműhelyi műszaki vezető gyakorolja. A tanműhely összehangolt, a képzési szempontokat figyelembe vevő működéséért a gyakorlati oktatásvezető felelős. Ennek érvényesítése érdekében munkatársaival kapcsolatban irányítási és beszámoltatási joga van. A tanműhelyben folyó gyakorlati képzés jelenleg szerszámgépgyártási, karbantartási és épületgépészeti tevékenységhez kötődik, melynek megvalósításához üzemszerű körülmények tartoznak, a megfelelő funkcionális szervezetekkel. Ezek irányítását a műszaki vezető látja el. A műszaki vezető irányítja a műszaki iroda, a csoportvezető, ill. a műszaki tervező, raktár és az adminisztrátor munkáját, melyek összehangolt működéséért felelős. Az irányítási és ellenőrzési tevékenységet, illetve az összehangolt munkavégzést segítendő, havonta legalább egy alkalommal műszaki értekezletet kell tartani. Résztvevők: ƒ gyakorlati oktatásvezető, ƒ műszaki vezető, ƒ csoportvezető, ƒ MEO, ƒ műszaki iroda és témafelelősei, ƒ meghívottak téma szerint. Az értekezleten meg kell határozni a soron következő lényeges feladatokat, a következő alkalommal pedig ki kell értékelni azok megvalósulását. A TANMŰHELYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK TARTALMA A tanműhelyekben az alábbi szakmákban folyik gyakorlati képzés: ƒ fémforgácsoló, ƒ gázvezeték és készülékszerelő, ƒ vízvezeték és központi fűtésszerelő, ƒ szellőző és klímaberendezés szerelő, ƒ épületgépész technikus, ƒ gépgyártás technológus technikus ƒ nyomdaipari gépmester ƒ kiadványszerkesztő

129/35. oldal

ƒ könyvkötő A munka eredményeképpen előállított hasznosítható termékek keletkezhetnek. A fennmaradó szabad kapacitások kitöltése – a gyakorlati képzési szempontoknak alárendelten, és a műszaki- gazdasági szempontok figyelembevételével – bérmunka – vállalással történik. A bérmunkavállalás kétféle módon történik, ƒ anyagot a megrendelő biztosítja, ƒ anyagot az intézmény biztosítja. A MŰSZAKI SZERVEZET FELADATAI A vezetői munkaköri leírások lebontásaként a műszaki szervezet feladatai az alábbiak: Műszaki iroda Feladata a tanműhelyben folyó gyakorlati képzéshez és a termeléshez szükséges rajzok és technológiai dokumentációk elkészítése, a gyártóeszköz-gazdálkodás, az anyag- és munkanormák kidolgozása, a számlázáshoz szükséges kalkulációk elkészítése, anyag- és szerszámbeszerzési szükséglet meghatározása, a szakmai vizsgák műszaki előkészítése. A kalkuláció alapján elkészített költségvetést a gazdasági igazgató-helyettesnek be kell mutatni. Ellenjegyzés után számlázható az elvégzett munka. Tevékenységi körébe tartozik továbbá a műszaki fejlesztés és az újításokkal kapcsolatos nyilvántartási, döntés-előkészítési és műszaki előkészítési feladatok ellátása, valamint a szabványokkal kapcsolatos műszaki- információs és szervezési tevékenység. A műszaki iroda munkáját a műszaki vezető irányítja. A létszámadatok birtokában megállapítja a tanműhely éves kapacitását szakmunkás órában, ami a termelési terv alapját képezi. Elkészíti a tervidőszakra vonatkozó termelési tervet. Gondoskodik az oktatási-termelési tervben meghatározott tanmeneti munkák, gyártmányok, szolgáltatások, valamint a szakmai vizsgák időbeni munkába adásáról, az ehhez szükséges termelési bizonylatok kiírásáról (anyagkivételezés, darabolás, munkalap és munkakísérő lapok kiírása, tasakolás). A gyártásból visszajött bizonylatokat értékeli, lefűzi és irattározza. Vezeti a rendelésnyilvántartásokat, a főgyártmányok, tanmeneti munkák, bérmunkák és rezsimunkákat bontásban. A szabad kapacitásra bérmunka-vállalási javaslatot tesz és intézi a bérmunkák nyilvántartását, programozását és kiszállítását, illetve ezek bizonylatolását. Gondoskodik a tanműhelyben el nem végezhető munkák kooperációban történő elkészítéséről. A GYAKORLATI OKTATÁSI-TERMELÉSI TERV KÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA TERVKÉSZÍTÉS A műszaki iroda minden naptári évre oktatási-termelési tervet készít. Az elkészítés határideje a tárgyévet megelőző október 30. A tanműhely teljes termelési kapacitását „A SZAKMAI GYAKORLATI OKTATÁSI-TERMELÉSI KAPACITÁSA” megnevezésű nyomtatvány tartalmazza. A kapacitás meghatározása után a rendelkezésre álló szakmunkás óra mértékéig meg kell határozni a tantervi munkák, az önálló intézeti munkák szakmunkásóra igényét szakmai, illetve technológiai bontásban. (esztergályos, marós, horizontál, stb.) A megvalósíthatóság pénzügyi lehetőségeit a gazdasági igazgatóhelyettes szabja meg. A tervet az igazgató hagyja jóvá.

ELŐKÉSZÍTÉS, VÉGREHAJTÁS, ELLENŐRZÉS

129/36. oldal

Munkavállalás A tanműhely terheléséhez szükséges munkafeladatokat a tanmeneti témák tartalmának és követelményeinek figyelembevételével, az ütemes szakmai fejlődés elvének érvényesítése mellett kell meghatározni. A bérmunkavállalásnál is figyelembe veendők a fenti szempontok, valamint a tárgyi feltételek megléte és a rentabilitás. A bérmunkák megrendelését írásban az intézményvezető részére kell megküldeni. Ezt a külső megrendelők felé a műszaki vezető jelzi. A gazdaságossági tisztánlátás érdekében minden bérmunkavállalás előtt kalkulációt kell készíteni. Szállítási szerződés A szállítási szerződés alapja az írásos megrendelés anyaggal, vagy anyag nélkül, és annak visszaigazolása. Utóbbi – egyszerűbb esetekben – egyben szállítási szerződéssé is válhat, a megrendelő nyugtázása alapján. A szerződés tartalmi követelményei: ƒ a megrendelt termék vagy szolgáltatás megnevezése, azonosító jele, ƒ mennyiség, ƒ minőségi követelmények, ƒ a teljesítés ideje, ƒ egységár, vagy irányár, (anyaggal, vagy anyagmentesen) ƒ a fizetés módja, ƒ az átvétel helye, ƒ a szállítás módja. A szállítási szerződést, és az azt megelőző kötelezettség-vállalást is tartalmazó levelezést (árajánlat) az igazgató és gazdasági helyettese írja alá. Rendelés-nyilvántartás A tanműhelybe beérkezett minden munkáról (elfogadott és visszaigazolt megrendelésről) nyilvántartást kell vezetni. Erre a célra szolgál a Rendelésnyilvántartási nyomtatvány. A rendelés-nyilvántartásban fel kell tüntetni a megrendelő nevét, a termék megnevezését, mennyiségét, árát, a szállítási határidőt, és a munkaszámot. A megrendelés teljesítése után fel kell tüntetni a kiszállítás idejét, mennyiségét, és a szállítólevél számát. A számlázás után rögzítendő a számla kelte a számla száma és a számlázott érték. Minden gyártmány nyilvántartásba vételét munkaszám megadásával kell kezdeni. A munkaszám olyan gyűjtőszám, amely egyetlen számkép alatt gyűjti ki a termék elkészítése során felmerülő öszszes ráfordításokat. A munkaszámrendszer az alábbi tömbökből áll: ƒ tanmeneti munkák: 254/T ƒ bérmunkák:

253-1001-B-től

ƒ gépgyártás:

K-51, K-52, EPA-1

ƒ rezsimunkák:

253/10001-től

ƒ szerszámmunkák:

253/7/1-től

ƒ nyomdaipari munkáknál: nyomdakönyv

Szállítás és számlázás

129/37. oldal

A szállítás lehet teljes, vagy részleges (előszállítás), ahogyan a szállítási szerződés szól. A csomagolás módját ugyancsak a szállítási szerződés tartalmazza, de szabványos előírásoknak is meg kell felelnie. Minden termék csak szabályosan kiállított szállítólevéllel és átvételi elismervénnyel szállítható. A számlázást 8 napon belül kell elvégezni. A számlázás után a programcsoport a rendelésnyilvántartás megfelelő rovatában ezt bejegyzi a számla értékével együtt. Műszaki-technológiai dokumentációk A műszaki-technológiai dokumentáció alatt olyan írásban rögzített adatgyűjteményt értünk, amely a gyártási folyamatra vonatkozóan utasítást ad a végrehajtásban résztvevők számára (rajzok, műveleti utasítások, anyag- és időnorma, stb.) A tanműhelyben gyártott termékekhez szükség szerint az alábbi technológiai dokumentáció biztosítandó: ƒ alkatrészrajz (műhelyrajz) minden egyes gyártott alkatrészről (egy alkatrész, egy rajz), ƒ műveleti utasítást alkatrészenként és szerelési egységenként, ƒ összeállítási rajz (több darabból álló terméknél), ƒ bővített darabjegyzék (alkatrész felsorolás rajzszám és hovatartozás szerint beépülési mennyiség, anyag- és időnormák, kereskedelmi áruk jegyzéke). ƒ nyomdaipari munkáknál: munkatáska A műszaki-technológiai dokumentációt a tanműhely műszaki irodája készíti, az érvényes szabványok és szakmai segédletek alkalmazásával. Rajz és műszaki utasítás minden esetben szükséges a gyártásba vételhez. Az oktatási csoportokat minimálisan 1-1 példány műszaki dokumentációval el kell látni. A rajzszámozás rendszere külön szabályzatban rögzítendő, melyet az aktualitásoknak megfelelően kell karbantartani. A műveleti utasítás tartalma: ƒ a művelet száma, megnevezése, ƒ a műveleti leírás, ellenőrzési utasítás, ƒ gép, gyártó és ellenőrző eszközök meghatározása, ƒ munkavédelmi utasítások. Anyagnorma: Valamely gyártmány – számítással meghatározott – gazdaságos megmunkálás esetén szükséges anyagmennyiség. Munkanorma (időnorma) típusai: ƒ becsléssel megállapított norma, ƒ statisztikai norma, ƒ összehasonlítással megállapított norma, ƒ műszaki norma. Becsléssel megállapított norma Becsléssel megállapított normát csak akkor indokolt alkalmazni, ha az elvégzendő munka kis volumene nem teszi gazdaságossá a norma egyéb módszerrel történő megállapítását. Statisztikai norma A statisztikai módszerrel megállapított norma egy befejezett időszak rendelkezésre álló statisztikai adataiból határozható meg (időráfordítás munkaórában, osztva az elkészült mennyiséggel).

129/38. oldal

Összehasonlítással megállapított norma, Az összehasonlítással úgy határozzuk meg az időnormát, hogy az új munkák elvégzésének idejét hasonló, de rendelkezésre álló időnormájú munka idejével hasonlítjuk össze. Műszaki norma Széleskörű elemzésen és számításokon alapszik. Figyelembe veszi a gépi felszereltség és berendezések optimális kihasználását, a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb technológia alkalmazását, a munkavégzés optimális sorrendjének meghatározását. Az ismertetett időnormák közül a műveleti utasításokkal ellátott alkatrészekre csak műszaki norma alkalmazható. Bérmunkák esetében – főleg kis darabszám esetén – bármelyik normafajta alkalmazható. Technológiai dokumentációval együtt vállalt termékeknél a normaidőt csak olyan mértékben szabad módosítani, amennyire ezt a tanműhely technológiai feltételei indokolják. A munkaprogram összeállítása és végrehajtásának irányítása A szakmunkásórában kifejezett termelési kapacitást az éves oktatási-termelési terv tartalmazza, termelő szakmunkásokra vonatkozóan. A rendelés-nyilvántartásnak a termékek és bérmunkák mellett a rezsimunkákat is tartalmazni kell. A termelő szakmunkások részére munkaprogramot kell kiadni. ƒ A munkaprogramba csak olyan termékek szerepeltethetők, amelyek elkészítéséhez a feltételek (anyag, szerszám stb.) biztosítottak. ƒ A program végrehajtásáról való elszámolás szakmunkásoknál a csoportvezető feladata. ƒ A hó végén befejezetlen állományba tartozó munkák készültségi fokát a szakmunkásoknál a művezető határozza meg. ƒ A havi programok elkészítése, ellenőrzése és értékelése a programfelelős feladata. ƒ A rendelés-nyilvántartás és terhelés-nyilvántartás naprakész vezetését a műszaki vezető köteles ellenőrizni. ƒ Az elkészült munkák minőségi elbírálására a MEO jogosult. ƒ A havi program teljesítésének értékelését a programfelelős és a tárgyhótól a következő hó 10-ig készíti el. ƒ A program végrehajtásához szükséges alapanyagok norma szerinti kiírása az érvényben lévő nyomtatványok felhasználásával történik. Az utalványt a kiállítónak, az utalványozónak, az átvevőnek és a raktárosnak kell aláírni. ƒ Utalványozási joga a tanműhelyben a gyakorlati oktatásvezetőnek, helyettesének, a műszaki vezetőnek, és a gyártás-előkészítési csoportvezetőnek van. ƒ A bizonylatok négy példányban készülnek, amiből a tőpéldány a tömbben marad. ƒ A programba vett termékek és alkatrészek gyártási folyamatának irányítására szolgál a Munkakísérő elnevezésű nyomtatvány. Ez a bizonylat nyilvántartja az egyes munkafeladatok műveletenkénti előrehaladását, végigkíséri a terméket az anyagkivételezéstől a számlázásig. ƒ Kiállítása 4 példányban történik, ami az általános adminisztrátor feladata. Egy példány a tömbben marad, három példány a gyártási folyamatot végigkíséri. A termék elkészültével a MEO igazolása után a három példány a termékkel együtt a raktárba kerül, ami alapján a bevételezés történik. ƒ A raktár egy példányt visszajuttat a műszaki irodára, egy példányt a könyvelés felé továbbit, egy példányt a raktár részére megőriz. ƒ Az időnormák és a technológiai folyamatok egymás utáni programozására, illetve ellenőrzésére a Munkalap szolgál, amely minden műveletről külön- külön kerül kiírásra, egy másolattal. ƒ Egy- egy műveletre történő kiadásakor a másolat a műszaki irodára kerül, ami a termék, alkatrész készültségi fokának megállapítását segíti.

129/39. oldal

ƒ Az egyes termékek, alkatrészek elkészítéséhez szükséges dokumentációk (rajz, műveleti utasítás, munkakísérő lap, anyagkivételezési utalványok stb.) összefogására, tárolására szolgál a Gyűjtőtasak elnevezésű nyomtatvány. ƒ A általános adminisztrátornak gyűjtőtasakot kell kiállítani minden termékre, és alkatrészre. ƒ A gyűjtőtasakot a szükséges összes dokumentációval felszerelve (anyagkivételező, munkakísérő lap, műszaki dokumentációk, stb.) átadja a gyártásügyintézőnek, aki gondoskodik alap- és segédanyag kereskedelmi áruk raktári kivételezéséről. Az anyag-kivételezési jegy egy példánya a raktárban marad, egy példányt az anyagkönyveléshez és egy példányt a általános adminisztrátorhoz kell továbbítani. A kivételezett és méretre darabolt anyagok munkahelyekre történő adagolását, a munkakísérő lapokon kell igazolni, a műveletről- műveletre történő átadás-átvétel és minőség-ellenőrzés bejegyzése a munkakísérő lap első példányán történik. ƒ Az utolsó művelet elvégzése után a termék a munkakísérő lap mindhárom példányával együtt a MEO-ba kerül. ƒ A minőségi- és mennyiségi átvételt a MEO mindhárom példányon a termék bevételezési rovatban igazolja és a bizonylattal együtt továbbítja a terméket a raktárnak. ƒ A raktár a bevételezést a munkakísérő lapok példányaira rávezeti, az első példányt a műszaki irodának a második példányt bizonylatnak megtartja, a harmadik példányt a könyvelésnek továbbítja. ƒ Az irányítási- ellenőrzési feladatokat a gyártásügyintéző látja el. ƒ Ellenőrzi a program végrehajtásához szükséges feltételek meglétét (dokumentáció, gyártóeszköz, gépek és berendezések üzemképes állapota). ƒ Kooperációs kihelyezések a tanműhelyben el nem végezhető feladatok esetében. A kooperációs műveletet a munkakísérő lapon is szerepeltetni kell. A kiszállítást „NEM SZÁMLÁZANDÓ” szállítólevéllel kell bizonylatolni. ƒ A művezető gondoskodik a gyártási bizonylatoknak a megfelelő helyre juttatásáról (oktatási- termelési csoportok, illetve szakmunkások), és a műveleti sorrend megvalósításáról. ƒ A gyártással kapcsolatos adminisztrációt pontosan vezeti. Minőség-ellenőrzés A tanműhelyben előállított termékeknek alkatrészeknek, illetve szerelt egységeknek vagy szerelt gyártmányoknak a termékre vonatkozó műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelőséget és a szabványosságot a MEO ellenőrzi. Ellenőrzi továbbá a bejövő árúk és kooperációs műveletek minőségét is. A MEO tevékenységének fő területei: ƒ idegenárú minőségi átvétel, ƒ műveletközi ellenőrzés, ƒ futóellenőrzés, ƒ végellenőrzés. Három darabnál nagyobb számú sorozatgyártás esetén minden műveletnél kötelező az első darab ellenőrzése. A műveletek előrehaladásának feltétele az első művelet MEO általi ellenőrzése. Mindkettőt a MEO a munkalapon, vagy a munkakísérő lapon igazolja. Az igazolás egyben a munka folytatásának engedélyezése. A futóellenőrzés annak vizsgálatára irányul, hogy az első darab után megmaradt-e a gyártás feltételei. Selejtveszély esetén a gyártást fel kell függeszteni, és a szükséges vezetői szinten intézkedést kérni. Az utolsó művelet befejezése után a MEO a jónak minősített munkadarabok átvételét a programlapon és a munkakísérő lapon igazolja. Feltünteti a selejtes munkadarabok számát, ezzel egyidejűleg pedig az érvényes nyomtatványon selejtjelentést készít. Ennek egy példánya a programfelelőshöz kerül selejtpótlás céljából. Egy- egy példány kerül a dolgozóhoz, és a könyvelésre, és egy példány marad a tömbben. A selejtes darabokat a „SELEJT” feliratú ládában kell tárolni. A MEO egyúttal igazolja a jó darabok mennyiségét is, majd gondoskodik a termék elhelyezéséről. A megrendelő kívánságára pénzügyi fizetség ellenében Minőségi bizonyítványt állít ki. Az itt közölt adatoknak valós megfeleléséért aláírásával a meós és a műszaki vezető felel.

129/40. oldal

Programszerűség ellenőrzése A havi program teljesítését a műszaki iroda értékeli a hónap végén, illetve a be nem fejezett termékek esetében a következő hónap 10-ig. GAZDASÁGI FELADATOK AZ ANYAGOK TERVEZÉSE ÉS BESZERZÉSE A tanműhely zavartalan munkaellátottságának alapvető feltétele, hogy az oktatáshoz, termeléshez szükséges alap- és segédanyagok kereskedelmi árúk, szerszámok időben rendelkezésre álljanak. Az éves anyagterv készítésénél figyelembe veendő szempontok: ƒ Az anyagterv alapja az oktatási- termelési tervben meghatározott gyártmányok alapanyag-, segédanyag-, és szerszámszükséglete, valamint a karbantartás, javítás (TMK) igénye. Az alapanyag tervezése és számítással meghatározott anyagnorma alapján lehetséges, amely a megmunkálási, darabolási veszteséget és hulladékot is magába foglalja. ƒ Segédanyagoknál a tanműhely által kidolgozott normatíva az irányadó. ƒ Öntvény megrendelésnél az alakos öntvények darabszámát kell feltüntetni. ƒ Szerszám, műszer és egyéb gyártóeszközök beszerzésénél az oktatáshoz- termeléshez szükséges gyártóeszközök mennyiségét és választékát kell tervezni. ƒ Minden anyagféleségnél, gyártóeszköznél a terv elkészülte után meg kell állapítani a raktárkészletet és ezzel a mennyiséggel a tényleges megrendelést csökkenteni kell. ƒ Amennyiben elfekvő készlet keletkezik, ennek hasznosításáról gondoskodni kell. Elfekvő készletről nyilvántartást kell vezetni a raktárnak. Elfekvő készletnek azon anyagok minősülnek, amelyeket egy éve már raktárban tárolnak és előreláthatólag a következő évben sem kerülnek felhasználásra. ƒ Alapanyag, segédanyag, kereskedelmi áruk és gyártóeszközök éves szükségletének összeállítása a műszaki irodához tartozó anyagbeszerző feladata, munkaköri kötelessége. Az anyagtervet a gazdasági igazgató-helyettessel konzultálva kell elkészíteni a műszaki vezetőnek. ƒ A feladott megrendelésekről nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalma: à

a megrendelés száma, kelte,

à

a megrendelt anyag megnevezése, mérete, minősége és mennyisége,

à

a kívánt szállítási határidők,

à

a szállító vállalat megnevezése,

à

a várható beszerzési ár,

à

a visszaigazolás kelte és száma,

à

a teljesítés kelte és mennyisége.

AZ ANYAGOK RAKTÁROZÁSA A beérkezett készletek tárolásáról, ezek biztonsági megőrzéséről megfelelően elkülönített és jól zárható raktárakban kell gondoskodni. A nagyobb értéket képviselő anyagokat, műszereket, a raktár külön, biztonságosan zárható belső részében és szekrényben kell tárolni. A szabadon tárolt anyagoknál is gondoskodni kell az itt elhelyezett készletek zárásáról (raktárudvar). Az anyagok helyes tárolása, minőségük megőrzés és jó térkihasználás érdekében erre alkalmas polc, állvány és szekrényrendszert kell kialakítani, ami az áttekinthetőséget is biztosítja. A raktározási rendszernek biztosítani kell a tűzrendészeti és munkavédelmi előírásokat, a balesetmentes anyagmozgatást. Ezért a különféle olajakat, benzint, petróleumot, stb. a többi anyagoktól elkülönítve biztonságosan kell elhelyezni, a tűzveszélyességi fokozatnak megfelelő körülmények között. A festékeket, hígítókat az erre a célra rendszeresített fém szekrényekben kell tárolni. A bérmunkához beérkezett anyagokat a gyártásügyintézőnek külön e célra kialakított helyiségben kell tárolni. A beérkezett anyagok bevételezését, nyilvántartását, kivételezését és visszavételezését az alábbiak szerint kell végezni:

129/41. oldal

ƒ A beérkezett anyagokat a raktárnak csak szállítólevéllel szabad átvenni. A szállítólevélen feltüntetett adatoknak (mennyiség, méret, minőség) meg kell egyezni a tényleges szállítással. Ezt tételesen ellenőrizni kell minden egyes anyagbeérkezésnél. Ha eltérés jelentkezik, erről az anyagbeszerző útján közvetlen szállító vállalatot értesíteni kell. Ezzel egyidőben jegyzőkönyvileg rögzíteni kell az eltérést. A rendben átvett anyagokról anyag-bevételezési jegyet kell kiállítani a beérkezett számla lapján, az érvényben lévő nyomtatványon, négy példányban. A tőpéldány a tömbben marad, a szállítólevélhez két példány lesz mellékelve, amit az anyagkönyvelés kap meg. A negyedik példány a raktárban marad. A tömb borítólapján fel kell tüntetni a bizonylat-tömb alap- és segédanyagra, vagy szerszám bevételezésre szolgál. Az anyag-bevételezési jegy alapján kell kiállítani az anyag-nyilvántartási lapot. Az anyag-nyilvántartási lapokat anyagfajták szerint, emelkedő méret- és minőség alapján, illetve a Törzskönyvben feltüntetett nyilvántartási szám szerint kell sorrendbe rakni. A raktár csak szabályosan kiállított (méret, minőség, mennyiség, a kiállító és utalványozó aláírásával ellátott) bizonylatra adhat ki alap- és segédanyagot, szerszámot, műszert és kereskedelmi árút. A raktár az anyag-kivételezési bizonylatból három példányt kap. Ebből egy példány a műszaki irodához kerül vissza. A szerszám és műszer kivételezési bizonylatának harmadik példányát a szerszámkiadó kapja. Ha a kivételezett anyag bármely oknál fogva nem kerül felhasználásra, a raktárba való visszavételezése anyag-visszavételezési jegyen történik. A késztermék a MEO minőségi ellenőrzése után bizonylattal és a munkakísérő lappal kerül a raktárba. Ennek alapján a raktár bevételezi, nyilvántartási kartonra felvezeti és munkakísérő lappal kerül a raktárba. A raktár a bevételezett késztermék szakszerű tárolásáról gondoskodik. Az értékesítésre, szállításra kerülő késztermékről a gyártás-előkészítési csoport Szállítólevelet állít ki, öt példányban. A szállítólevél egy példánya a raktári kivételezés bizonylata, egy példány a megrendelőé, egy példány a számlázás bizonylata, egy példány a kapujegy, ami az iskola portáján kerül leadásra és egy példány a tömbben marad. A félkész, további beépítésre kerülő termékek tárolása a raktárban történik. Bevételezését az anyag-nyilvántartási lapon a MEO által leigazolt és a termékre vonatkozó munkakísérő lap adatai alapján kell elvégezni. A raktárból a kivételezés, a kivételezési nyomtatványon, illetve az egyes géptípusokra kidolgozott alkatrészjegyzék alapján történik. A kiadásra kerülő alkatrészigényt a műszaki iroda állítja össze az egyes gépek hiba-felvételezésekor, és szerelése összeállításakor. A hiba-felvételezési jegyzőkönyvek másolatait gépenként, a munkaszám feltüntetésével kell elkészíteni három példányban. Ebből az első példány a raktáré, a második példány a számlázásé, a harmadik példány gyártás-előkészítőé és az illető szerelőcsoporté. A hiba-felvételezéskor a műszaki iroda dolgozójának a szerelést végző szerelő véleményét is figyelembe kell venni. A nagyjavítás során már erősen kopott, fel nem használható alkatrészeket, külön helyiségben kell tárolni, a hulladékként való értékesítésig, eltávolíthatatlan jellel ellátva. A raktárból a kivételezési bizonylatot a műszaki iroda állítja ki és a gyártás előkészítési csoportvezető utalványozza. A TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE, SZÁLLÍTÁSA ÉS SZÁMLÁZÁSA A tanműhely munkaprogramjába, termelésbe csak azon termékek vehetők, amelyekre érvényes szállítási szerződés, megrendelés van. Késztermékek, bérmunkák elszállítása csak szabályosan kitöltött, kiállított, a megrendelő aláírásával és bélyegzőjével igazolt átvétel után történik. Ha a rendeletek előírják, és a megrendelő kéri Minőségi bizonyítványt kell mellékelni a 2.2.7. pont szerint. Az árkalkulációt a műszaki iroda készíti el és a műszaki vezető hagyja jóvá. Az ár megállapításához készült kalkulációnak tartalmazni kell a termék megnevezését, mennyiségét, termelői árát, a kalkuláció készítésének idejét, a készítő és az ellenőrző aláírását. Az árkalkulációban a következő elemek szerepelnek: ƒ közvetlen anyagköltség, ƒ közvetlen bérköltség, ƒ egyéb, közvetlenül elszámolható költségek, ƒ általános költség, ƒ nyereség, ƒ termelői ár.

129/42. oldal

Az árvetésben a közvetlen anyagköltséget műszaki norma alapján kell figyelembe venni az anyagkönyvelés költségadatai alapján. A közvetlen költség egyrészt az előállított termék összes normaóra szükséglete, másrészt az elszámolható órabér és az általános költségeket meghatározó pótlékkulcs alapján határozható meg. TERVSZERŰ MEGELŐZŐ KARBANTARTÁS A tanműhely gépeinek és berendezéseinek üzemképes állapotban való tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A műszaki vezető felelős a gépek üzemképes állapotban tartásáért. A műszaki vezető a gépek műszaki állagát felméri, a kapacitás függvényében javaslatot tesz a specifikus gépfelújításra. A gyakorlati oktatásvezetővel történt egyeztetés után elkészíti az éves gépfelújítási tervet, melynek határideje a tárgy évet megelőző november hó 30. napja.

d) Pedagógusok közösségei A NEVELŐTESTÜLET A NEVELŐTESTÜLET TAGJAI ƒ valamennyi pedagógus munkakört betöltő közalkalmazott, ƒ valamennyi – az oktató-nevelő munkát segítő, a felső közalkalmazotti osztályba sorolt közalkalmazott. A nevelőtestület döntéseit nyílt, vagy titkos szavazással, szótöbbséggel, (a jelenlévők 50 %-a + egy szavazat) hozza. Kivétel ez alól a szabály alól az igazgatói pályázatok elbírálása során követendő, jogszabály által meghatározott eljárás). Titkos szavazás esetén, szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A határozatképességhez 66 % -ot meghaladó részvételre van szükség. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő irja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában. A nevelőtestület a jogkörébe utalt ügyek előkészítésére, szakmai gondozására létrehozhat: ƒ szakmai bizottságot, ƒ ad hoc bizottságot. A nevelőtestület az ilyen módon létrehozott bizottságok működését, hatáskörét szabadon meghatározhatja, de a bizottság egyike sem rendelkezhet több jogosultsággal, mint amivel a nevelőtestület rendelkezik. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A jogkör nem ruházható át a pedagógiai program, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásánál. A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSI JOGKÖRE A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik ƒ a pedagógiai program módosításának elfogadása ƒ a szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadása, (az elfogadáshoz 75 %-os részvétel, és a jogosultak 50%-át meghaladó jóváhagyó szavazatra van szükség). ƒ a tanév rendjének, éves munkaterveinek meghatározása, ƒ a házirend elfogadása, ƒ az iskolai munka egészére vonatkozó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - az iskolában folytatott kutatások, kísérletek fejlesztések indítása, az e tevékenységekről készült beszámolók, jelentések elfogadása, ƒ a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. ƒ a tanulók fegyelmi ügyeinek, osztályozó vizsgára bocsátási ügyeinek megítélése,

129/43. oldal

ƒ az iskola alapító okirat szerinti alaptevékenységének kiegészítő tevékenységeinek, vállalkozási tevékenységeinek megváltoztatására irányuló kezdeményezések megítélése, elfogadása, ƒ az iskolaszék megalakításának kezdeményezése, ƒ a képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, ƒ a diákönkormányzat működésének jóváhagyása. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet a szakközépiskola működésével kapcsolatos bármely kérdésben. A NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEK SZERVEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE A nevelőtestületi értekezlet pedagógiai kérdésekben az iskola legfontosabb határozathozó és tanácskozó szerve. Működését az Közoktatási törvény biztosította jogkörök alapján az alábbiak szerint végzi: Szavazati jogosultság, szervezési kérdések A nevelőtestületi értekezlet szavazati joggal rendelkező résztvevői: ƒ az iskola pedagógus állományban kinevezett teljes és részfoglalkozású dolgozói ƒ az iskola kinevezett főállású, felsőfokú végzettségű nem pedagógus dolgozói. A nevelőtestületi értekezlet összehívását elrendelheti: ƒ az iskolaigazgatója, akadályoztatása esetén megbízott helyettese; ƒ az iskolai közalkalmazotti tanács szótöbbséges határozattal; ƒ a nevelőtestület 30 %-ának kérésére a nevelőtestület választott tisztségviselője (nevelőtestületi képviselő) A nevelőtestületi értekezlet munkáját a tanév munkarendjét szabályozó program szerint végzi: A nevelőtestület egy tanév folyamán három rendes nevelőtestületi értekezletet tart. Összehívásáról az igazgató gondoskodik. Napirendjére javaslatot az igazgató terjeszt elő. Indokolt esetekben az igazgató, a közalkalmazotti tanács, ill. nevelőtestület 30 %-a rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze. A nevelőtestületi értekezlet összehívásának időpontjáról és tárgyáról az összehívást kezdeményező az értekezlet kitűzött időpontja előtt 7 naptári nappal - hirdetmény útján - a nevelőtestület valamenynyi tagját értesíti. Az értekezletet olyan időpontra kell kitűzni, hogy a tanítást ne zavarja és lehetőleg legkésőbb 17 órára befejeződjön. A nevelőtestület tagjai számára az értekezlet munkaidő, de nem túlórában elszámolható idő. Nevelőtestületi értekezlet idejére az igazgató tanítás nélküli munkanapot is elrendelhet. Az értekezletre az igazgató nem szavazati jogú résztvevőket is meghívhat (pl. Diákönkormányzat képviselője, Szülői szervezet képviselője, jogtanácsos stb.). A meghívandók személyére, szakértelmére vonatkozóan a nevelőtestület bármely tagja, tisztségviselője vagy szervezeti egysége javaslatot tehet. A nevelőtestületi értekezlet szekciókban, bizottságokban is végezheti munkáját, de döntéshozatalra csak a plenáris ülés jogosult. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntéseiben a Kt. alapján vesz részt.

A működés rendje Az értekezletet az egyik igazgató helyettes – az értekezlet elnöke vezeti. Az elnököt a nevelőtestület a soron következő értekezletre előre választja meg, megbízatása az értekezlet lezárásáig, a jegyzőkönyv-hitelesítéséig tart, így módjában áll az értekezletre alaposan felkészülni és ebben a megválasztott elnököt mindenki köteles segíteni. Az elnök személyére a nevelőtestület bármely tagja tehet javaslatot. Az értekezlet elnöke ismerteti a napirendi pontokat, meghatározza az előterjesztések és a vita rendjét, rögzíti a határozatokat. Gondoskodik arról, hogy az értekezlet a napirendnek megfelelően végezze munkáját. A nevelőtestület elnöke a döntéskörbe és véleményezési körbe tartozó kérdésekről, esetleges munkabizottságok felállításáról és a nevelőtestületi tisztségviselők megválasztásáról szavazást köteles

129/44. oldal

elrendelni, egyéb vitás kérdésekben szavazást rendelhet el. A nevelőtestület az elnök munkájának segítésére munkabizottságokat alakíthat. A nevelőtestület döntéseit szavazás útján hozza. A szavazás lehet nyílt vagy titkos. A határozatokhoz a jelenlevők 50 %-ának szavazata + 1 szavazat szükséges. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak 66 %-a az értekezleten jelen van. A nevelőtestületi értekezlet napirendi pontjait az értekezlet összehívását kezdeményező vagy annak megbízottja terjeszti elő. Az előterjesztendő vitaanyagot az értekezlet megkezdése előtt legalább 72 órával a nevelőtestület tagjainak írásban biztosítani kell. Nagyobb terjedelmű vitaanyagokat (több mint 15 oldal) a munkaközösségeken keresztül is lehet írásban ismertetni, (10 példányban), de legalább az értekezlet előtt 7 nappal kiadva. A nevelőtestületi értekezlet csak 2/3-os szavazattámogatás esetén foglalkozik ad hoc előterjesztett napirendi kérdésekkel. A napirendi pont beterjesztője számára biztosítani kell az értekezleten a szóbeli kiegészítés lehetőségét, a nevelőtestületnek pedig a vita lehetőséget. A nevelőtestület döntései A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeket a SZMSZ 4. oldala tartalmazza. A véleményezési és javaslattételi jogkörben (Közoktatási Törvény 57.§.(2)) a nevelőtestületi értekezleten kell megvitatni az iskola vezető állást betöltő munkatársainak megbízását, illetve a megbízás visszavonását; az iskola éves költségvetését (diákjóléti juttatások, oktatástechnikai fejlesztések, jelentősebb oktatási beszerzések, pályázatok, oktató-nevelő munkával kapcsolatos célfeladatok, a tanműhelyi termelőmunka várható bevételét.) a tantárgyfelosztás elfogadását. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Rendkívüli esetekben és helyzetekben - előre nem látható sürgős, nevelőtestületi döntést igénylő ügyekben az igazgató az értekezlet előtt 24 órával is összehívhatja a nevelőtestületet a rendkívüli ügyben. Ilyen esetekben az értekezlet tárgyát kell a testülettel az összehívás előtt 24 órával közölni. Döntést nem igénylő, tájékoztató jellegű megbeszélés szükség szerint bármikor összehívható a nevelőtestület nagyobb csoportjai (szakoktatók, elméleti tanárok, nevelőtanárok) részére is. Dokumentációk A nevelőtestület értekezleteiről emlékeztető jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a kijelölt pedagógus vezeti, az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában.

A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA, A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLTATÁSA A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja ƒ a szakmai munkaközösségre, ƒ a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: ƒ pedagógiai program elfogadása, ƒ a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, ƒ az intézmény minőségirányítási programjának elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: ƒ Döntési jogkörét à

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;

à

a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;

129/45. oldal

à

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

à

a házirend elfogadása;

à

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;

à

a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;

à

az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

à

jogszabályban meghatározott más ügyek.

ƒ Véleménynyilvánítási jogkörét: à

a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben

à

a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

à

az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

à

az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,

à

a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében,

à

a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,

à

az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál,

à

más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.

ƒ Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. KOLLÉGIUMI NEVELÉSI ÉRTEKEZLET A kollégium saját speciális nevelési feladatai megoldására külön is szervezhet értekezletet, melyet a kollégium vezetője hív össze. Állandó résztvevők a pedagógus munkakörben dolgozók. Az értekezlet korlátozott jogkörrel rendelkezik, csak a kollégiumi nevelési kérdésekben foglalhat állást. Javaslatokat tehet a közös igazgatású közoktatási intézmény nevelőtestületi értekezletének döntéshozatalra. Jogszabályban előírt esetekben és/vagy a napirendre tekintettel a résztvevői kör kibővül a nem pedagógusi munkakörökben dolgozó nevelőtestületi tagokkal. A megbeszélésekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A SZAKTANÁRI MUNKAKÖR KERETÉBEN ELLÁTANDÓ MUNKAFELADATOK ƒ A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként, egész tanévre. ƒ A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, versenyelőkészítés, stb.) megtervezés foglalkozásonként, egész tanévre, illetve a foglalkozás egész tartamára, a pedagógiai program 4.4 pontja alapján. ƒ Felkészülés a tanítási órákra. ƒ Gondoskodás a tanításhoz felhasználásra kerülő AV eszközökről, médiákról, kísérletező, illetve mérőeszközökről. ƒ Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. ƒ Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése. ƒ A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása, a magatartás és szorgalom minősítése a pedagógiai program 4.3. pontja alapján. ƒ Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a tanítási időkereten belül, a beosztásnak megfelelően. Vészhelyzet, bűncselekmény vagy az iskola működését veszélyeztető helyzet észlelésénél azonnal intézkedni kell az észlelőnek.

129/46. oldal

ƒ Szükség szerinti helyettesítés. ƒ Közreműködés az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken, a pedagógiai program 4.5 pontja szerint. ƒ Közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. ƒ A haladási és osztályozó napló vezetése. ƒ Szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, illetve szülői értekezleten. ƒ Részvétel nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb az oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen. ƒ Szükség esetén közreműködés tanulói fegyelmi eljárásban. ƒ A szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladásának követése, pedagógiai módszereinek fejlesztése, a továbbképzési terv alapján továbbképzési-, felkészítő-, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon történő részvétel. ƒ Kötelessége a bizalmas és a személyiségi jogokat érintő információk védelme. ƒ Kötelessége a baleseti és tűzvédelmi előírások betartása és betartatása. ƒ Ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek állapotát. A SZAKOKTATÓI MUNKAKÖR KERETÉBEN ELLÁTANDÓ FELADATOK ƒ A gyakorlati oktatási tevékenységnek a pedagógiai program mellékletében meghatározott tantervi követelmények szerinti megtervezése, önálló, a szakmai munkaközösséggel egyeztetett koncepció szerint, a gyakorlati oktatásvezető útmutatásának figyelembevételével. ƒ A kiegészítő képzés, illetve egyéb tanórán kívüli gyakorlati oktatási formák (felkészítő tanulmányi versenyre, szakkör) tematikájának meghatározása, a tevékenység tervezése (önálló, a szakmai munkaközösséggel egyeztetett koncepció szerint a a gyakorlati oktatásvezető útmutatása figyelembevételével). ƒ A tanulók ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű munkafeladattal, a tanulók munkájának figyelemmel kísérése, szükség szerinti segítségnyújtás. ƒ Az oktatókabinet rendezett, használatra alkalmas, esztétikus állapotban tartása. ƒ A tanulók teljesítményeinek pedagógiai program szerinti ellenőrzése, értékelése, a tanulói munkanaplók figyelemmel kísérése, értékelése, az osztályzatok megállapítása. ƒ Ügyeleti, illetve készenléti feladatok ellátása a gyakorlati oktatási időkereten belül. ƒ Szükség szerinti helyettesítés. ƒ Munkavédelmi, baleset-megelőzési teendők folyamatos ellátása. ƒ A haladási és osztályozó napló vezetése. ƒ Közreműködés a tanműhely gazdaságos működtetésében a hatáskörébe tartozó feladataiban, az észszerű anyag, szerszám, mérőeszköz energia felhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával. ƒ A szülők tájékoztatása szülői értekezleten, illetve személyes megkeresés esetén. ƒ Szükség esetén közreműködés tanulói fegyelmi eljárásban. ƒ Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai/módszertani továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon. ƒ A gyakorlati kabinet eszközállományáért, környezeti rendjéért felel. ƒ A tanulószerződéssel kihelyezett tanulók munkájának, munkakörülményeinek ellenőrzése. A KOLLÉGIUMI NEVELŐTANÁR FELADATA ƒ Alkotó módon működjék együtt a nevelőmunka fejlesztésében, korszerűsítésében, a követelmények és az értékelés kialakításában.

129/47. oldal

ƒ Céltudatosan segítse a fiatalok művelődését és személyiségük sokoldalú fejlődését. ƒ Segítse és támogassa a tanulók sporttevékenységét. ƒ Részt vesz az intézményi dokumentáció kidolgozásában, tervezésében, szervezésében, javításában, átdolgozásában. ƒ Részt vesz a kollégiumi programok tervezésében, szervezésében, lebonyolításában. ƒ Elvégzi az intézményi minőségbiztosítási rendszer ráruházott feladatait. KÖTELESSÉGE ƒ Kötelessége a tanulók tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése, ellenőrzése és segítése. ƒ Tájékozódni a tanulók iskolán és diákotthonon kívüli tevékenységéről. ƒ Kapcsolat tartása a szülőkkel. ƒ Munkába érkezésének és távozásának rögzítése a jelenléti íven, a kollégiumi és a csoportnaplóban az adminisztrációs munkák elvégzése, az ügyeleti napló figyelemmel kísérése, a nevelőiben elhelyezett faliújság hirdetményeinek figyelemmel kísérése, ezek alapján a szükséges intézkedések megtétele. ƒ Kötelessége a bizalmas és a személyiségi jogokat érintő információk védelme. FELELŐSSÉGE ƒ Felelős a csoportjába tartozó diákok ifjúságvédelmi feladatainak ellátásáért, ƒ a rábízott helyiségek és tanulói hálószobák, valamint vagyontárgyak műszaki állagmegóvásáért, rendeltetésszerű használatáért, megőrzéséért, ƒ a baleseti és tűzvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért, ƒ a tanulók által használt helyiségek ellenőrzéséért. AZ ÜGYELETES KOLLÉGIUMI NEVELŐTANÁR FELADATAI ÁLTALÁNOS FELADATOK ƒ Irányítja és felügyeli a házirendben meghatározott napirendi feladatokat, segíti nevelőkollégái munkáját. ƒ Megszervezi, irányítja és ellenőrzi a diákok ügyeleti szolgálatát, annak szabályos és folyamatos működését. ƒ Figyelemmel kíséri és regisztrálja a kollégiumba látogatók érkezését és távozását személyi igazolványuk alapján. ƒ Rendkívüli eseménynél (baleset, tűz, stb.) azonnal határozottan intézkedik, az intézmény vezetőit haladéktalanul értesíti és erről utólag írásban jelentést tesz. ƒ A külső fényviszonyoknak megfelelően a világítást szabályozza. ƒ Ellenőrzi az ajtók és ablakok zárását a külső hőmérsékletnek, időjárási és évszakos viszonyoknak megfelelően. ƒ Ellenőrzi a közös helyiségek rendeltetésszerű használatát, rendjét, tisztaságát, rendellenesség esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. ƒ A beteg diákokat orvoshoz irányítja. ƒ A csoportnevelő távolléte idején intézi a tanulói ügyeket. ƒ Ellenőrzi a mosókonyhát és segíti a diákokat a mosógépgép használatában. ƒ Ellátja a telefonos ügyeletet. ƒ Hálószobák kulcsainak átvétele és kiadása. ƒ Regisztrálja a kulcskiadást és a közös használatú tárgyak kiadását és visszahozatalát. ƒ Fogadja a kollégiumba érkező vendégeket.

129/48. oldal

ƒ Tevékenységéről az ügyeleti naplóban röviden beszámol. KONKRÉT FELADATOK DÉLELŐTT ƒ Az ügyelet átvétele, a szintek bejárása, ellenőrzése. ƒ A diákok iskolába indulásának ellenőrzése, szükség esetén újbóli ébresztés, ƒ 7.30-kor figyelmeztető csengetés. ƒ 8-tól a tanítási órára érkezők fogadása, kulcskiadás, szünetekben a diákok felügyeletének biztosítása, az órák végén a tanulószoba ellenőrzése. ƒ 9.30-tól a délelőtti tanulószoba felügyelete. ƒ Szemétlevitel betartatása, ellenőrzése. ƒ Javítási munkák egyeztetése a gondnoksággal. ƒ Egyeztetés a szociális gondnokkal a vendégek elhelyezéséről a bejegyzett vendéglista alapján. ƒ A hálószobák és egyéb helyiségek ellenőrzése, a rend és tisztaság, javítani valók értékelése, a tapasztaltak írásbeli rögzítése ƒ A gyógyszer-fogyás figyelemmel kísérése a és gyógyszerek újrarendelése. ƒ A dohányzó ellenőrzése és takaríttatása a délutános tanulókkal, ƒ a folyosói és konyhai szemetesek kiüríttetése. ƒ A délutános tanulók figyelmeztetése (iskolába indulás). KONKRÉT FELADATOK DÉLUTÁN ƒ Az ügyelet átvétele, szintek bejárása, ellenőrzése. ƒ Az iskolából beérkező tanulók fogadása, kulcskiadás folyamatosan. ƒ Jelzőcsengetés 16 órakor, a tanulószobára kötelezettek figyelmeztetése. ƒ Szilencium alatt a csend és fegyelem biztosítása (TV legyen kikapcsolva, tanulói számítógépterem bezárva). ƒ A számítógépes termet csak házi feladat írására lehet kinyitni. ƒ Folyosói és konyhai szemetesek kiüríttetése. ƒ A dohányzók ellenőrzése, dohányzóhelyiség takaríttatása. ƒ 19-21 óra között két alkalommal udvari ellenőrzés.

KONKRÉT FELADATOK ÉJSZAKA ƒ 21.30-kor jelzőcsöngetés, a közös helyiségek ellenőrzése, diákok figyelmeztetése a takarodóra: rendrakás, takarítás, tisztálkodás, ablakok bezárása. ƒ Az átjárók és a bejárai ajtó zárása ƒ Tisztálkodás ellenőrzése, étkezők zárása. ƒ Éjszakai világítás bekapcsolása. ƒ Létszámellenőrzés és a napi események kontrollja. ƒ 22 órától ellenőrizni az elcsendesedést (TV, rádió, számítógép kikapcsolása, villanyoltás). ƒ Később érkező diákok beengedése, regisztrálása, kimenő engedélyek ellenőrzése. ƒ Mosdók, mosóhelység, ablakok ellenőrzése ƒ Intézkedni a házirendet megsértőkkel szemben, szükség esetén jegyzőkönyv felvételével is. ƒ Jelentős személyi vagy anyagi kár, esemény, vészhelyzet kialakulása esetén a kollégiumvezető értesítése. ƒ Szükség esetén kapcsolatfelvétel a teherportával (orvosi ügyelet, mentő).

129/49. oldal

ƒ 6 órakor a bejárati ajtó kinyitása. ƒ 6.30-kor ébresztő csengetés, a diákok ébresztése szobaellenőrzéssel. A CSOPORTNEVELŐ FELADATAI TANULMÁNYI MUNKATERÜLET ƒ Iskolákkal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való kapcsolattartás: à

ellenőrző segítségével,

à

telefonon, e-mailben vagy egyéb módon szükség szerint,

à

félévente legalább egyszer személyesen.

ƒ Ellenőrzési feladatok: à

tanulószobára kötelezettek ellenőrzése,

à

a tanulók megfelelő felkészülése,

à

iskolai osztályzatok pontos vezetése,

à

késések, hiányzások felmérése.

ƒ A tanulók korrepetálásának koordinálása. ƒ A gyengébb tanulók segítése, szükség szerint a napi házi feladat kikérdezése. ƒ A diákok tanulási módszereinek felmérése, szükség esetén hatékonyabb technikák megtanítása. ƒ A tehetséges, valamiben kiemelkedő tanulók speciális szakkörbe, fejlesztő foglalkozásra való irányítása. ƒ Pályázatok, versenykiírások figyelése, a gyerekek motiválása, segítségadás a pályázatok megírásához. NEVELÉSI MUNKATERÜLET ƒ A tanulók megismerése, fejlődésük elősegítése. ƒ Helyes énkép kialakítása, önbecsülés erősítése, távlati célok, reális életviteli tervek készítése. ƒ A helyes időbeosztásra és életvitelre, egészséges életmódra nevelés. ƒ A kollégium adta lehetőségek felfedeztetése, segítségadás a szabadidő hasznos eltöltéséhez. ƒ A közösségben rejlő lehetőségek kiaknázása ƒ Érdeklődési irányok támogatása, egyéni ambíciók kibontakoztatása, pályaorientáció ƒ Versenyeken való részvétel motiválása, felkészülés segítése a versenyekre, pályázatokra, nyelvvizsgákra. ƒ A tűz- és munkavédelmi, valamint a kollégiumi élet szabályainak megismertetése és betartatása. ƒ ADMINISZTRÁCIÓS ÉS EGYÉB FELADATOK ƒ A csoportnapló pontos vezetése. ƒ A tanulói adatok pontos nyilvántartása az adatlapokon. ƒ Iskolai látogatások és a szülőkkel való kapcsolattartások regisztrálása. ƒ A csoportfoglalkozások tematikájának vezetése. ƒ Folyamatos információátadás és együttműködés a kollégiumvezetővel, munkaközösség vezetővel és a kollégákkal. ƒ A tanulói ügyek intézése. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

129/50. oldal

Szülők tájékoztatása beköltözéskor a kollégiumi házirendről, valamint folyamatosan a diák magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, kiemelkedő munkavégzésről vagy szabálysértésről. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG MEGALAKÍTÁSA Minden tanév kezdetén a pedagógusok kezdeményezésére az azonos szakmai feladatok ellátására munkaközösségek alakultak. A munkaközösségek tantárgyanként, műveltségi, nevelési, szakmaiszakképzési területenként hozhatók létre. A munkaközösség tagjai tanévenként munkaközösségvezetőt választanak. A szakmai előkészítést és szakmai képzést végző munkaközösségek a Szily-TISZK iskolák azonos feladatait végző munkaközösségeivel is együttműködve gyakorolják a Kt.-ben megfogalmazott jogköröket. Jogosítványai: -

A pedagógus a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választhatja meg az alkalmazott tankönyveket, segédleteket, taneszközöket.

-

A nevelőtestület által ráruházott jogköröket gyakorolhatja.

-

Véleményezi a tankönyvellátás rendjét

-

Javaslatot tesz az intézmény vezetőjének a pedagógus továbbképzésben résztvevőkre a beiskolázási terv kidolgozásában.

-

Dönt a továbbképzési programokról, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

-

Véleményezi a vezetői pályázatokat

-

Véleményt nyilvánít a pedagógiai munka eredményességéről valamint a szakterületét érintő kérdésekről.

Együttműködés a szakmai munkaközösségek között: Az intézményben tanév elején megalakult munkaközösségek éves munkaprogramjában meghatározza azokat a feladatokat, amelyek más munkaközösségekkel együttműködve valósulhatnak meg. Ezek a feladatok: -

Nevelési kérdésekben azonos álláspont követése;

-

A tantárgycsoportok, műveltségi területek ismeretanyagának koordinálása a felesleges ismétlés és párhuzamosság elkerülése érdekében;

-

A közismereti tantárgyi munkaközösségek valamint a szakmai alapozó munkaközösségek a tantárgyi követelmények összehangolásával tegyék lehetővé a szakmai beszámítás megvalósítását;

-

A teljesítménymérés értékelés azonos szempontrendszer alapján történjen;

-

A TISZK-iskolák szakmai alapozó – előkészítő munkája harmonizáljon az anyaiskolai munkaközösségek által megfogalmazott célkitűzésekkel;

Kapcsolattartás formái: Értekezlet: - a tanévi munkaprogramban meghatározott időközönként. Csoportos megbeszélés – eseti Személyes megbeszélés – eseti Írásbeli illetve elektronikus - eseti

A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐK FELADATAI

129/51. oldal

ƒ A munkaközösség szakterületéhez tartozó tantárgyak körére vonatkozó tanítási koncepciók és követelményrendszerek kialakítási, fejlesztési munkáinak összehangolása, irányítása, figyelemmel kisérése. ƒ A szakmai/módszertani kultúra fejlesztése. ƒ A dologi feltételrendszer (szaktantermek berendezési tárgyai, taneszközök, médiák) fejlesztésének koordinálása. ƒ Feladatbankok, vizsgatétel összeállítások, szintfelmérő készítési munkáinak összehangolása, irányítása. ƒ Belső továbbképzések, óralátogatások, bemutató tanítások szakmai/módszertani konzultációk szervezése. ƒ Pályakezdő tanárok, új pedagógus munkatársak munkájának, beilleszkedésének segítése. ƒ Óralátogatások, óraelemzések. ƒ A tanórán kívüli tevékenységek koordinálása. ƒ Tanulmányi versenyek előkészítése, szervezése. ƒ A szaktanácsadás munkájának segítése. ƒ A munkaközösség képviselete és tájékoztatása. ƒ Összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert. ƒ Végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. ƒ Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmenetét. ƒ Összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját. ƒ Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről. ƒ Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a tagok jutalmazására, közalkalmazotti átsorolásra. ƒ Javaslatot tesz a tankönyvfelelősnek az éves tankönyvkiválasztásához. ƒ Az iskolát képviseli a megbízásából kapcsolatos értekezleteken, rendezvényeken.

A KOLLÉGIUMI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ EGYÉB FELADATAI ƒ Helyettesíti, illetve képviseli a kollégiumvezetőt annak távolléte vagy akadályoztatása esetén. ƒ Aktívan közreműködik a kollégiumi dokumentumok elkészítésében és a minőségbiztosításhoz/irányításhoz kapcsolódó feladatok elvégzésében. ƒ Összefogja, összehangolja a kollégiumi élet különböző területeit működtető kollégák tevékenységét. ƒ Az ügyeleti napló és a napi feladatok alapján elvégzi az aktuális szervezési feladatokat. ƒ Tanulószobai jelenléti ívet készít, ennek alapján ellenőrzi a diákok részvételét, tájékoztatja a csoportnevelőket. ƒ Tájékoztatja a kollégákat és a kollégiumvezetőt az aktuális eseményekről, változásokról. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ƒ A tanév nevelési feladatainak tervezése. ƒ Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kísérése. ƒ Tapasztalatszerzés óralátogatásokon, gyakorlati oktatáson, kollégiumban, az osztályában tanító pedagógusok munkájának nevelésszempontú koordinálása. ƒ Kapcsolattartás a szülőkkel, az ifjúságvédelmi felelőssel.

129/52. oldal

ƒ Haladási/osztályozási naplóval, bizonyítványokkal, anyakönyvezéssel kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása. ƒ Egyéni problémák kezelése. ƒ Késések, mulasztások igazolásával kapcsolatos teendők ellátása. ƒ Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, szülők, ifjúságvédelmi szervezetek, illetékes jegyzők levélbeni értesítése illetve arra érdemes tanulók dicsérete. ƒ Osztályszintű megemlékezések, ünnepségek, klubfoglalkozások szervezései, iskolai szintű rendezvényeken osztályának irányítása. ƒ Tanulmányi kirándulás előkészítése, szervezése, vezetése. ƒ Pályaválasztás, munkavállalás, továbbtanulás segítése. ƒ Felelős az osztályába járó diákok ifjúságvédelmi feladatának elvégzéséért. ƒ Kötelessége a bizalmas és a személyi jogokat érintő információk védelme.

e) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tantestület tagja. Munkáját a kötelező óraszám 50 %-ig függetlenített ifjúságvédelmi megbízottként végzi. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata együttműködni a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős: ƒ segíti az iskola pedagógusainak gyermek és ifjúságvédelmi munkáját, ƒ tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a tanulókat és szülőket az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, ƒ tájékoztatja a tanulókat az iskolán kívüli intézményekről, melyek gyermekvédelmi feladatot látnak el, ƒ a veszélyeztetett tanulóknál igyekszik megismerni a tanuló családi környezetét, feltárja a veszélyeztető okokat, ƒ pedagógiai eszközökkel nem meg szüntethető veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, ƒ a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen, ƒ együttműködik az iskolaorvossal a szenvedélybetegségek megelőzésében végzett munkában, ƒ tájékoztatást nyújt a tanulók számára szervezett szabadidős programokról, ƒ a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét és telefonszámát, ƒ a gyermekvédelmi felelős a személyiségi jogokról, valamint az adatvédelemről szóló rendeletek alapján nyilvántartja a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulókat, ƒ nyilvántartja a szabálysértésből, vagy bűncselekményből kifolyólag történő rendőrségi megkereséseket, ügyeket, eljár az iskola képviseletében, ƒ részt vesz az iskola, valamint a Szily Kálmán Alapítvány által juttatott szociális támogatások elosztását végző bizottság munkájában, ƒ anyagi veszélyeztetés esetén rendkívüli vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására javaslatot tesz ƒ munkájáról rendszeresen tájékoztatja az iskola vezetését.

129/53. oldal

SZABADIDŐ SZERVEZŐ FELADATA A szabadidő szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet alakításával összefüggő munkáját. A pedagógiai programhoz kapcsolódó feladatai: ƒ tanév elején részt vesz a tanulási nehézségeket, hátrányokat enyhítő tanórán kívüli foglalkozások szervezésében /felzárkóztató, esélykiegyenlítő, korrepetáló órák/; ƒ részt vesz a tehetséggondozó, verseny-előkészítő tevékenységek előkészítésében; ƒ összehangolja az iskolai tantárgyi tanulmányi versenyek időpontjait; ƒ együttműködik a testnevelő tanárokkal a szabadidős sporttevékenységek és rendezvények, túrák szervezésében; ƒ segíti a kulturális igényeket felkeltő és kielégítő foglalkozások – diákszínpad, filmklub, diákújság, iskolarádió – megalakulását, működését; ƒ részt vesz a tanévenként megszervezett ünnepségek, iskolanapok, rendezvények lebonyolításában; A pedagógiai programhoz nem kötődő feladatok: ƒ tájékoztatja a tanulókat az aktuális szabadidős programokról, (előadások, színház-, múzeumlátogatás stb.), ƒ segít megszervezni a szülői szervezet és az iskola közös megmozdulásait, ƒ részt vesz az iskola kapcsolatainak kiépítésében, a partneriskolákkal való együttműködésben, tanulmányutak szervezésében, pályázatok elkészítésében, ƒ segíti az osztályfőnököket az országjáró és tanulmányi kirándulások programjának összeállításában, az emberi és nemzeti értékek megismertetésében, ƒ együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral, ƒ segíti a továbbtanulási pályaválasztási, munkába állással kapcsolatos tájékoztatók rendezését.

RENDSZERGAZDA A rendszergazda feladata az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve végzi. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége. ÁLTALÁNOS FELADATOK ƒ A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. ƒ Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. ƒ Értékeli a beérkező pályázati felhívásokat, szükség esetén elkészíti a pályázati anyagokat. ƒ Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. ƒ Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről.

129/54. oldal

ƒ Leltárt készít a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi. ƒ Meghatározza a hardver, az operációs rendszer és a hálózat konfigurációját, gondoskodik a programok felviteléről és a BIOS Setup jelszavas védelméről. A konfiguráció beállításában figyelembe veszi a felhasználok igényeit. ƒ Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, az érintettekkel folytatott konzultáció során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat. ƒ A számítástechnikai eszközök használatára vonatkozó igazgatói utasítás szellemében a szaktantermekben és osztálytermekben, és a kollégiumi gépteremben működő gépek használatához segítséget nyújt a tanároknak, megszervezi és felügyeli az egyéb helyen elhelyezett gépek működését. HARDVERREL KAPCSOLATOS FELADATOK ƒ Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat ― ha javítása külső szakembert igényel ― jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. ƒ Kijavítja a kisebb hardverhibákat, a nem javítható hibáknál pedig gondoskodik az elemek cseréjéről és beépítéséről; ƒ Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet. ƒ Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. ƒ Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak vagy a szakmai igazgatóhelyettesnek a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról. ƒ Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, érettségik, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek megfelelő állapotáról ezekben az időszakokban. SZOFTVERREL KAPCSOLATOS FELADATOK ƒ A számítógéptermekben legalább havonta egyszer a gépek állapotát ellenőrzi és szükség esetén a konfigurációt helyreállítja. Az helyreállítás időpontját úgy kell kijelölni, hogy az a tanítás rendjét ne zavarja. ƒ A szertárakban és irodákban szétszórtan elhelyezkedő gépek ellenőrzését probléma jelentése esetén, az eszközök bekapcsolásával ellenőrzi. Az ellenőrzés az operációs rendszerre, és az adott helyen a munkakör ellátásához használt szoftverekre terjed ki. A szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata. ƒ Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. ƒ Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. ƒ Az iskolavezetéssel előre egyeztetett módon biztonsági adatmentést végez. Az adatmentés módjáról dokumentációt készít! ƒ Katasztrófatervet készít az esetleges katasztrófahelyzetek elhárítására. ƒ Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását. ƒ Különös figyelmet fordít a vírusmentesség fenntartására és ellenőrzésére. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, ill. a szoftverekben okozott károk helyreállítására. ƒ Megszünteti a vírusfertőzéseket, ha az ehhez szükséges szoftver rendelkezésre áll, és intézkedik a tanulói területek vírusmentesítéséről.

129/55. oldal

ƒ Köteles az összes gépet problémák bejelentésekor átnézni és a szoftverhibákat kijavítani. ƒ Gondoskodik a szoftverek biztonsági másolatának elkészítéséről, installálja az újonnan beszerzett szoftvereket. HÁLÓZATTAL KAPCSOLATOS FELADATOK ƒ Biztosítja a folyamatos internet elérést. ƒ Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, és elvégzi az ehhez kapcsolódó adminisztrációt. ƒ Ellátja a hálózati rendszergazda feladatait. Megállapítja a hozzáférési jogokat, gondoskodik a jelszavak kiadásáról. ƒ Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat és a szerverek hatékony, biztonságos üzemeltetésére. ƒ Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja. ƒ Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket. ƒ Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. ƒ Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. ƒ A hálózat működtetéséhez és a konfigurációs állományok megváltoztatásához szükséges valamennyi jelszót köteles a páncélszekrényben borítékban letétbe helyezni. A letétbe helyezett jelszavaknak mindenkor a pillanatnyi állapotot kell tükrözniük. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével az iskola egy hozzáértő kollégája bonthatja fel, aki a munkájáról munkanaplót készít. ƒ Amennyiben valamely rendszerhez a jelszó nem hozzáférhető, úgy az nincs a felügyelt rendszerek között és kizárható az iskolai hálózatból. POSTAMESTER (A Rendszergazdai munkakör elkülöníthető része) ƒ A postamester feladata az iskola elektronikus levelezőrendszerének folyamatos üzemeltetése. Munkája során együttműködik a rendszergazdával és a webmesterrel. ƒ A rendszergazdával együttműködve biztosítja a levelezőszerver folyamatos működését, valamint biztosítja, hogy az iskola szerverét ne lehessen hamis feladójú levelek küldésére felhasználni (open relay probléma). ƒ Kezeli az ismeretlen címzetteknek érkező elektronikus leveleket. WEBMESTER (A Rendszergazdai munkakör elkülöníthető része) ƒ A webmester feladata az iskola internetes megjelenésének technikai biztosítása. Munkája során együttműködik a rendszergazdával és a postamesterrel. ƒ Feladata az internetes megjelenés formai kialakítása, valamint a tartalmi kialakításban a munkaközösségek és a publikálók segítése. ƒ Az igazgatóval előre egyeztetett eljárás szerint szűri illetve ellenőrzi a publikálandó anyagokat, kialakítja a publikálási jogosultságokat. ƒ Karbantartja és fejleszti az iskola hivatalos weboldalait, a megjelenő információkat aktualizálja az iskolavezetés, a munkaközösségek és a titkárság által nyújtott anyagok alapján. ƒ Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak vagy a szakmai igazgatóhelyettesnek az iskola weboldalainak állapotáról, állagáról, a látogatók felől érkező visszajelzésekről. ƒ A rendszergazdával együttműködve biztosítja a webszerver folyamatos működését.

129/56. oldal

ÁPOLÓ: Munkáját önállóan végzi. Felettese az igazgató. FELADATA ƒ a kollégiumi diákok ellátása betegség esetén, ƒ iskolai diákok ellátása baleset, rosszullét esetén, a kapcsolódó ügyintézés elvégzése, ƒ elsősegély nyújtó ládák ellenőrzése, feltöltése, ƒ a rendelő gyógyszer és kötszer ellátásának biztosítása, ƒ a rendelő gondnoki teendőinek elvégzése, ƒ rendkívüli események jelentése, ƒ az intézményi véradás megszervezése, ƒ a konyha higiéniai ellenőrzése, ebédkóstolás, ƒ rendszeres intézményi bejáráson részvétel, ƒ a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, ƒ szervező részvétel az egészségvédő előadásokon, prevenciós programokon, ƒ rendezvényeken elsősegélynyújtáshoz ügyeletet tart, ƒ felnőtt rendelést ellátó orvos mellett asszisztál, ƒ kezeli a dolgozó egészségügyi lapját, ƒ számon kéri, nyilvántartja a kötelező orvosi vizsgálatokat, ƒ a dolgozó egészségügyi állapotának figyelése, időszakos asszisztensi ellenőrzése. KAPCSOLATAI ƒ az ifjúságvédelmi felelőssel ƒ csoportnevelőkkel, osztályfőnökökkel ƒ ifjúsági orvossal ƒ védőnővel ƒ a felnőttrendelést ellátó orvossal ƒ az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval ƒ a balesetvédelmi felelőssel ƒ az ÁNTSZ-szel ƒ telephelyi orvossal és nővérrel

f)

Tanulók közösségei Minden diák tagja az egész iskola tanulóközösségének. Nagyobb közösségek: ƒ az azonos iskolatípusba (szakközépiskola, gimnázium, szakiskola, szakképzés), ƒ azonos évfolyamra, ƒ egy osztályba, ƒ egy gyakorlati csoportba, ƒ egy szakmacsoportba, ƒ kollégiumi csoportokba, ƒ azonos diákkörbe, ƒ szakkörbe járó tanulók.

129/57. oldal

g) Szülői szervezet A SZÜLŐ SZERVEZET MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az iskolavezetés fontos feladatnak tartja a szülői házzal való kapcsolattartást. Ennek a kapcsolattartásnak egyik elemeként működik iskolánkban a szülői szervezet. A szülők kollektív jogait az iskolai szülői szervezet gyakorolja a Ktv. és a vonatkozó rendeletek alapján. A szülő szervezet tagjai az iskola tanulóinak szülei, akik osztályonként 3-3 fős bizottságot választanak az iskolai választmány tagjai soraiba. Az iskolai választmány 3 fős vezetőséget választ, elnököt, elnökhelyettest és titkárt, akik közvetlen kapcsolatot tartanak az iskolaigazgatójával, ill. a pedagógus megbízott útján az iskolával. Működési rendjükről, munkatervükről maguk döntenek. A SZÜLŐI SZERVEZET FELADATAI ƒ a szülői jogok képviselete, ƒ a tanulói jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése, ƒ a pedagógusokkal való rendszeres kapcsolat biztosítása, ƒ az egészséges életmódra való nevelés segítése, ƒ érzelmi és erkölcsi nevelés problémáinak megoldásában való segítés, ƒ az igazgató felkérésére képviselője útján figyelemmel kíséri az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását, ƒ javaslatot tesz, véleményt nyilvánít az iskola pedagógiai programjáról, a tanév rendjéről, ƒ évenként véleményezi a tankönyv és taneszköz jegyzéket, a tankönyvvásárlási támogatás módját, ƒ szülői fórum összehívását kezdeményezi. A választmány évi 2 alkalommal ül össze ƒ a tanév kezdetén, alakuló ülést tart, programot készít a feladatok megoldásához; ƒ a II. félév kezdetén, ahol értékeli az addig eltelt időszak munkáját, ill. felkészül az évzárással kapcsolatos feladatok elvégzésére A tanév folyamán a szülői szervezet elnöke, vagy helyettese meghívottként részt vesz a nevelési értekezleteken. A SZÜLŐI SZERVEZET JOGOSÍTVÁNYAI EGYETÉRTÉSI JOGOT GYAKOROL ƒ az iskola pedagógiai programjának elfogadásakor, ƒ a házirend előírásairól, ƒ az SZMSZ jogszabályban meghatározott részeiről, ƒ a tankönyvellátási szerződés megkötésekor, ƒ a tankönyv elvesztésével, illetve megrongálásával okozott kár megtérítéséről, ƒ az iskola fejlesztési tervének elkészítésekor. VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍT ƒ az iskola pedagógiai programjáról, ƒ a tanév rendjének kialakításáról, ƒ a házirendről, ƒ a tankönyvrendelésről és tankönyvtámogatásról,

129/58. oldal

ƒ a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésről, ƒ minden olyan kérdésről, amely anyagilag érinti a tanulókat, ƒ a magasabb vezetői megbízásról. JAVASLATOT TESZ ƒ rendkívüli szülői értekezletek időpontjára, ƒ szükség esetén – az igazgató vagy a pedagógus hozzájárulásával - foglalkozásokon való részvételre, ƒ nem kötelező foglalkozások megszervezésére, ƒ a szülői ház és az iskola közötti információcsere ésszerű megszervezésére, ƒ minden olyan kérdésben, mely közvetlenül hatással van a tanulóifjúságra.

129/59. oldal

2.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles ƒ a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás à

rendjét,

à

formáját

ƒ a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, ƒ a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJÉVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Az intézménynek az intézményegységekkel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezető és az intézményegység vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: ƒ az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységeket illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, ƒ az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy minden intézményegység megfelelő súlyt kapjon. Az intézményegység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezetőnek. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Az iskolavezető és az iskolavezetés között ƒ Értekezlet

2 hetente

ƒ Egyéni megbeszélés, beszámoló, tájékoztatás, ellenőrzés

eseti

ƒ Írásbeli

eseti

ƒ Telefonos

eseti

ƒ Elektronikus

eseti

Az igazgató és a nevelőtestület között ƒ Értekezlet

havonta

ƒ Csoportos megbeszélés

havonta

ƒ Személyes megbeszélés, tájékozódás, beszámolás

eseti

ƒ Ellenőrzés

ellenőrzési terv alapján

ƒ Írásbeli (tanári hirdetőkönyv, hirdetőtábla) eseti ƒ Elektronikus

eseti

129/60. oldal

Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségek között ƒ ƒ ƒ ƒ

Értekezlet Csoportos megbeszélés Egyéni megbeszélés, ellenőrzés Írásbeli

2 havonta eseti eseti eseti

A gazdasági vezető és a gazdasági csoport között ƒ ƒ ƒ ƒ

Értekezlet Csoportos megbeszélés Egyéni beszélgetés, beszámoló Írásbeli

2 havonta eseti napi eseti

A munkaközösség-vezető és a munkaközösség között ƒ Értekezlet ƒ Csoportos megbeszélés ƒ Egyéni beszélgetés, tájékozódás

fél évente munkaterv szerint eseti

b) A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ƒ személyes megbeszélés ƒ tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés ƒ írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK ÚTJA ƒ DÖK vezetősége, DÖK segítő tanár, igazgatóhelyettes, igazgató ƒ osztályképviselő, osztályfőnök, igazgatóhelyettes, igazgató ƒ csoportképviselő, csoportnevelő tanár, kollégium vezető AZ ISKOLAI VEZETŐK A KAPCSOLATTARTÁS SORÁN ƒ átadják a diákönkormányzat képviselőjének a DÖK véleményezési, egyetértési ill. javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat, ƒ biztosítják a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, ƒ megjelennek a diákparlamenten, válaszolnak az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre, ƒ figyelembe veszik a diákönkormányzat javaslatait, véleményét, az intézmény működtetése ill. a tanulókkal kapcsolatos döntések meghozatala során. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A DIÁKKÉPVISELŐK A KAPCSOLATTARTÁS SORÁN ƒ áttekintik a véleményezési, egyetértési ill. javaslattételi jog gyakorlásához szükséges dokumentumokat, ennek ismeretében gyakorolják jogaikat, ƒ aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyeken megjelenni jogosultak, illetve meghívás alapján az intézmény működését, a tanulókkal kapcsolatos kérdések tárgyalását napirendre tűző értekezleteken, ƒ gondoskodnak az iskolavezetés megfelelő tájékoztatásáról a DÖK gyűléseit és egyéb programjait illetően.

129/61. oldal

A KOLLÉGIUMI DIÁKÖNKORMÁNYZAT A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A kollégiumi diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A kollégiumi diákönkormányzat megválasztását s működését a kollégiumi DÖK-SZMSZ szabályozza. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket: ƒ diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, ƒ a szükséges berendezési tárgyakat, ƒ a működéshez szükséges anyagi támogatást. Az adott tanévben biztosított konkrét feltételeket a tanár munkatervében rögzítjük. Ezen kívül a DÖK tevékenysége gyakorlásához, programjainak lebonyolításához előzetes bejelentés és egyetértés után használhatja az iskola helyiségeit, eszközeit.

c)

Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskolai sportkör kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és atlétika csoportban biztosítja a tanulók felkészítését és versenyeztetését. Az iskolai szűrővizsgálat alapján gyógytestnevelés órákra küldjük a tanulókat a kerületi szakfeladatot ellátó intézményhez. Az iskolavezetés-ISK közötti kapcsolattartás formái: ƒ személyes megbeszélés, szóbeli tájékoztatás ƒ írásbeli tájékoztatás, beszámoló, értékelés ƒ tárgyalás, értekezlet ƒ iskolai közgyűlés Az iskola vezetőjével és a sportcsoportok vezetőivel az illetékes igazgatóhelyettes napi kapcsolatot tart. Az iskolaigazgatója havonkénti értekezleten tájékozódik a mindennapos testedzés és a sportköri foglalkozások eredményeiről, problémáiról.

d) A vezetők és az iskolai, kollégiumi szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Az iskolai tanulók szülőinek képviseletét az iskolai Szülői szervezet választmánya látja el (Ktv. 59.§). A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak. Az iskola igazgatója a tantestületi tagok közül a Szülői szervezettel kapcsolatot tartó tanárt bíz meg. Az Szülői szervezet maga választja meg a működésének legjobban megfelelő működési rendet, maga alakítja ki munkaprogramját. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Értekezlet Fórum Megbeszélés Írásos Elektronikus

évi 4 alkalommal évi 2 alkalommal eseti eseti eseti

129/62. oldal

3.

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei - tanulók közösségei A kapcsolattartás rendjét és formáját az iskola pedagógiai programja, a házirend, a tanév rendje szabályozza. AZ ÉVFOLYAMOK, OSZTÁLYOK, GYAKORLATI CSOPORTOK, KOLLÉGIUMI CSOPORTOK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA ƒ ƒ ƒ ƒ

Megbeszélés Egyéni beszélgetés Írásos (ellenőrző hirdetések) Értekezlet (szülő, diák, pedagógus részvételével)

munkarend szerint eseti eseti évi 1 alkalommal

b) Pedagógusok közösségei-szülő szervezetek Biztosítani kell, ha ƒ az iskolai nevelési év rendje eltér a központi rendelettől annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra. ƒ Amennyiben az iskolában iskolaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. ƒ A munkáját a szabadidő-szervező is segítse. A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

4.

Értekezlet Fogadó óra Egyéni beszélgetés Írásos Telefonos Elektronikus

évi 2 alkalommal évi 2 alkalommal eseti eseti eseti eseti

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja a)

Az intézmény rendszeres kapcsolatai

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart ƒ egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: à fenntartóval, à OKM-vel, FPI-vel, OH-vel, à kamarákkal, à más oktatási intézményekkel, à az intézményt támogató szervezetekkel; ƒ a gyermekjóléti szolgálattal; ƒ az egészségügyi szolgáltatóval; ƒ egyéb közösségekkel: à az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, à a település egyéb lakosaival.

129/63. oldal

b) A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: ƒ az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, ƒ az intézmény tevékenységi körének módosítására, ƒ az intézmény nevének megállapítására, ƒ az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),

(elsősorban

a

költségvetésre,

ƒ az intézmény ellenőrzésére: à

gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,

à

szakmai munka eredményessége tekintetében,

à

az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint

à

a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,

ƒ az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.

c)

A fenntartóval való kapcsolattartás formái

ƒ szóbeli tájékoztatás adás, ƒ írásbeli beszámoló adása, ƒ egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, ƒ a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, ƒ speciális információ szolgáltatás tevékenységéhez kapcsolódóan,

az

intézmény

pénzügyi-gazdálkodási,

valamint

szakmai

ƒ elektronikus úton.

d) Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki a Szily TISZK-, illetve külföldi és belföldi partneriskolákkal. A kapcsolatok lehetnek: ƒ szakmai, ƒ kulturális, ƒ sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: ƒ rendezvények, ƒ versenyek, ƒ külföldi nyelvi- és szakmai gyakorlatok. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.

129/64. oldal

e)

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: ƒ a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény à

anyagi helyzetéről,

à

támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,

ƒ az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A kapcsolatok (külföldi és belföldi) lehetnek: ƒ szakmai, ƒ kulturális, ƒ sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: ƒ rendezvények, ƒ versenyek, ƒ külföldi nyelvi- és szakmai gyakorlatok. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.

f)

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: ƒ a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény à

anyagi helyzetéről,

à

támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,

ƒ az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

g) A gyermekjóléti, családsegítő, oktatásügyi szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében ƒ a gyermekjóléti szolgálattal, illetve ƒ gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más à

személyekkel,

à

intézményekkel és

à

hatóságokkal

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

129/65. oldal

ƒ a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja ƒ esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére ƒ a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget ƒ előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. ƒ Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. ƒ A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. ƒ A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. ƒ A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerinte kell rendezni.

h) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

129/66. oldal

IV. A működés rendje 1.

Az intézmény működési rendje a)

Iskola

ƒ A szorgalmi időszakban az iskola hétfőtől péntekig 6.00 – 21.00 óráig tart nyitva. ƒ A vezetők közötti ügyelet elosztását a tanévre vonatkoztatva az iskola igazgatója állapítja meg. ƒ A vezetők közül az igazgató vagy egy helyettese köteles az iskolában tartózkodni 7.30 – 15.00 óra között, ill. akadályoztatás esetén a helyettesítésnek megfelelően. ƒ A pedagógusok ügyelete beosztás szerint az iskola épületében 7.30-tól a tanítás befejezéséig tart. ƒ Az óraközi ügyeleti beosztás egy tanévre készül el. Az elosztásnál biztosítani kell a pedagógusok egyenletes terhelését. ƒ A tanítási (foglalkozási) órák közötti szünet időtartama 10 illetve 15 perc. ƒ Az iskolai foglalkozásokon kívül a tanulók csak tanári közreműködéssel tartózkodhatnak az épületben. ƒ A munkarendre és a munkaidők alakulására vonatkozó egyéb szabályokat a Kollektív Szerződés 5. sz. melléklete, illetve a Házirend tartalmazza.

b) Tanműhelyek A szorgalmi időszakban a tanműhely 6 órától 21 óráig tart nyitva. A gyakorlati oktatást 7 óra és 20 óra között kell megtartani, az órabeosztásnak megfelelően oly módon, hogy a tanulók a napi foglalkozások megkezdése előtt az öltözőben 15 perccel, a munkahelyen 3 perccel előbb jelenjenek meg. A későn jövők csak a szakoktató engedélyével a bevezető foglalkozás után az öltözőfelelőssel és a kulcskezelő felnőtt munkatárssal mehetnek az öltözőbe. A napközbeni engedéllyel történő eltávozásra is a fentiek vonatkoznak. A szünetek rendje: ƒ A három és négyórás gyakorlati képzésben résztvevők a második óra után 15 perces munkaközi szünetben részesülnek. ƒ Négy és félórát meghaladó gyakorlati képzésben résztvevők 30 perces munkaszünetben részesülnek az alábbi beosztásban: à

második óra után 20 perc,

à

ötödik óra után 10 perc.

à

A telephelyen oktatott kiadványszerkesztő szakma esetén – a képernyő okán – óránként 10 perces szünetet kell tartani.

A tanuló a munkanap befejezése előtt munkahelyét, környezetét rendbe teszi. A környezeti rend megteremtésére 20 perc áll rendelkezésre. Műszak után tisztálkodásra, átöltözésre 20 perc áll rendelkezésre. A gyakorlati oktatásvezető, illetve a gyakorlati oktatásvezető-helyettes valamelyike köteles az intézményben tartózkodni – 6 órától 14 óráig, illetve a gyakorlati foglalkozások tartama idején. Akadályoztatás esetén, a gyakorlati oktatásvezető, illetve helyettese eseti megbízást ad a műszaki vezető, vagy a műszaki tanácsadó részére, a tanműhely átmeneti vezetésére. A szakoktatók ügyeleti rendje kiterjed az öltözőre, folyosóra, mellékhelyiségre és az udvarra, amelyet minden tanévkezdéskor külön ügyeleti rendben kell szabályozni. A tanműhelyi foglalkozáskor a tanulók csak a szakoktató felügyeletével tevékenykedhetnek. A vagyonbiztonság védelme érdekében a tanműhely munkakezdés előtt (6 órától 14:30-ig) valamint a munka befejezésekor a műszaki vezető ügyeleti beosztása alapján az ügyeletes dolgozó a tanműhelyben ellenőrzést tart, melynek eredményét az erre rendszeresített naplóban rögzíti

129/67. oldal

c)

Kollégium A KOLLÉGIUMVEZETŐ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE A kollégium vezetője feladatát a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kötetlen munkaidőben látja el, a kollégium jellegéből következően elsősorban a 15.30 - 21.30-ig tartó főidőben, figyelembe véve a kötelező óraszámot, melynek időtartamában a konkrét tanulócsoportokkal, foglalkozások tervezésével, ellenőrzésével, látogatásával foglalkozik, illetve részt vesz ezeken. A vezetői és iskolai szintű értekezletek napján 9 órától az intézményben tartózkodik. A NEVELŐTANÁROK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Mindig az éves munkarendben meghatározottak szerint, megszakítás nélküli munkarendben. A KOLLÉGIUM NYITVA TARTÁSÁNAK RENDJE A kollégium a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon folyamatos nyitva tartással üzemel, kivéve az iskolai szünetekben, amennyiben a nyitva tartásra nincs tanulói igény. A kollégium minden hétvégén - és a tanítási szünetekben is - ügyeletet biztosít a haza nem utazó kollégisták részére. Az ügyelet szervezett pedagógiai tevékenység. A kollégiumba a belépés arcképes igazolvány felmutatásával lehetséges. Az igazolvány az iskola pecsétjével van ellátva.

2.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ƒ Az intézmény egységes védelmét 24 órás portaszolgálat biztosítja. A portaszolgálat kutyás őrzéssel megerősített. ƒ Az elméleti oktatás épülete (iskola) elektromos riasztó rendszerrel ellátott. Az iskola portaszolgálat reggel 6-tól este 21 óráig működik. ƒ Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, számukra a belépés csak a portaszolgálattól kapott belépővel engedélyezett. A belépőn a belépés idejét, a felkeresett iskolai dolgozó nevét kell feltüntetni, akihez az ügyeletes tanuló kíséri a látogatót. Kilépéskor a felkeresett dolgozó aláírása és a kilépés időpontjának jelzése ad felvilágosítást a látogató benntartózkodásának céljáról és időtartamáról. ƒ Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérnie a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. ƒ A gépkocsiforgalmat a teherporta-szolgálat a rendszámok alapján tartja nyilván. ƒ Rendkívüli esetben az ügyeletes portás értesíti az iskola igazgatóját, illetve akadályoztatás esetén annak helyettesét. Egyidejűleg értesíti az iskola műszaki gondnokát is. ƒ Az iskola zárása és nyitása az iskola zárásával egyidejűleg a riasztóberendezés élesítése a szolgálatot teljesítő portás feladata. ƒ Az iskola illetve intézmény kulcskezelését szabályzat rögzíti, a másodkulcsok őrzését tűzkazettában kell biztosítani. * A telephelyen délután és éjjel illetve a munkaszüneti napokon őrző-védő szolgálat tart ügyeletet, ezen időpontokban a belépés csak külön engedéllyel történhet. Reggel 7 órától délután 16 óráig, a tanítási idő alatt, a portás által kiadott belépővel lehet a telephely területére lépni.

129/68. oldal

3.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozásokon túl – a tanulók érdeklődése és igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére, - a házirendben meghatározottak szerint, a pedagógiai program tartalmának megfelelően, - diákköröket hozhatnak létre. A foglalkozások szervezeti formái: ƒ tanulószoba, felzárkóztatás ƒ diákkör, szakkör, önképzőkör, énekkar, diákszínpad ƒ tehetséggondozás, versenyfelkészítés ƒ iskolai sportkör, tömegsport foglalkozások, sportversenyek ƒ iskolai tanulmányi-, kulturális-, szakmai háziversenyek ƒ tanulmányi kirándulások ƒ kulturális rendezvények, múzeum-, koncert- és színházlátogatások Az egyes foglalkozások vezetőit az iskolaigazgatója bízza meg. A foglalkozások meghatározott tematika szerint zajlanak, melyek kidolgozási határideje október 1. A foglalkozásokról naplót kell vezetni, amely a tanév végén az irattárba kerül. A tanulók kezdeményezésére szervezett diákkörök vezetését az iskola tanára, megfelelő képesítéssel rendelkező szülő vagy külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével. A tanulmányi kirándulások időtartalma 1 tanítás nélküli munkanap lehet, melyre 20 tanulónként 1 pedagógust kell kísérőként biztosítani. Alkalmi foglalkozások pedagógus felügyelettel szervezhetők. Tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők. A hatályos rendeleteknek megfelelően, szerződés alapján kell meghatározni az iskolának fizetendő anyagi juttatást. A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI Szülői igény esetén minden, legfeljebb 10. osztályos tanuló részére biztosítjuk a tanulószobai felvételt. A tanulószoba igénybevételére irányuló kérelmeket szept. 15-ig kell benyújtani. A szakiskolai képzés 9-10. évfolyamán a párhuzamos két osztály közül az egyik osztály számára tanulószobai foglalkozással egészül ki a délelőtti tanítás („M” osztály). A beiratkozás alkalmával a meghozott szülői döntés alapján kerülnek a tanulók a „K” ill. „M” jelű osztályba. A tanulószobai felvétel a szakiskolai tanulók esetén 2 tanévre, a többi tanuló számára 1 tanévre jelent kötelező, tanórán kívüli foglalkozást. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások mellett a tömegsportfoglalkozások és az iskolai sportkör működtetésével biztosítja. Lehetővé tesszük, hogy a tömegsport foglalkozások keretében minden tanítási nap délutánján legalább 2 órás időtartamukban a tornaterem, a kondicionálóterem és a sportudvar a tanulók rendelkezésére álljon. Ezen foglalkozások óraszámát és programját évente – a közoktatási törvény órakereteinek figyelembe vételével és a tanulói igények felmérésével – a testnevelők állítják össze és vezetik.

129/69. oldal

4.

A felnőttoktatás formái a)

Irányítási folyamatok JOGI KÖVETELMÉNYEK A SZABÁLYOZÓ JOGI DOKUMENTUMOK HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA CÉL: Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatási képzést szabályozó dokumentumok (törvények, rendeletek, szabályzatok) hozzáférhetőek legyenek, azokat az alkalmazottak ismerjék, betartsák. FOLYAMATGAZDA: Igazgató

Jogi dokumentum megnevezése

Hozzáférés helye

A szabályozók változásának követéséért, a munkatársak tájékoztatásáért és a szabályok betartásáért felelős

Közoktatási törvény Szakképzési törvény Felnőttoktatási törvény

Titkárság Felnőttképzési vezetői iroda

Igazgató

Alapító okirat

Titkárság

Igazgató

OKÉV Felnőttképzési nyilvántartás

Titkárság, felnőttképzési vezetői iroda

Igazgató

Szervezeti és működési szabályzat

Titkárság

Igazgató

Minőségügyi kézikönyv

Felnőttoktatási iroda, titkárság, számítógép-hálózat

Felnőttképzési szabályzat

Felnőttképzési vezetői iroda,

Felnőttképzési vezető

Pénzügyi szabályzatok

Gazdasági iroda

Gazdasági vezető

Kollektív szerződés

Titkárság munkaügy

Igazgató

Képzési programok

Gyakorlati oktatásvezetői iroda

Képzési menedzser

Képzési terv

Felnőttképzési vezetői iroda

Felnőttképzési vezető

Együttműködési megállapodások és felnőttképzési szerződések (akkreditált képzések)

Felnőttképzési vezetői iroda

Felnőttképzési vezető

129/70. oldal

b) Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás belső működési rendjének biztosítása Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás információs hierarchiája és feladat meghatározás

Igazgató

Szakmai tanácsadó Testület

Felnőttképzési vezető

Pályaorientációs tanácsadó

Felnőttképzési menedzser, tanfolyamvezető

Tanfolyamon oktatók

Felnőttképzési ügyintéző, jegyző

Gazdasági vezető

Bérszámfejtő

Pénztáros

Az iskola az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatási feladatok ellátását úgy szervezi, hogy a folyamatot részfeladatokra bontja és ezeket az egyes működési területek között szétosztja. A feladatokat folyamatos felülvizsgálattal ellenőrzi.

129/71. oldal

A felnőttképzési vezető felnőttoktatási feladatai ƒ a képzési terv elkészítése ƒ a képzési terv végrehajtatása és ellenőrzése ƒ képzési programok kidolgozásának segítése, irányítása ƒ kapcsolattartás (megrendelőkkel, OKÉV, FAT, Munkaügyi Központ) ƒ vizsgáztatással kapcsolatos teendők irányítása ƒ szerződések előkészítése ƒ tanárok kiválasztása ƒ teljesítés-igazolás ƒ igény- és elégedettségmérés irányítása ƒ értékelés elvégzése, az éves beszámoló elkészítése ƒ a képzési rendszer felügyelete ƒ felnőttoktatási szolgáltatások irányítása ƒ a gazdasági vezetővel együttműködve a tanfolyam költségvetésének elkészítése ƒ képzési programok akkreditálása A képzési menedzser (tanfolyamvezető) felnőttoktatási feladata ƒ jelentkezési lapok összegyűjtése ƒ képzési tájékoztató anyag összeállítása ƒ a képzések indítása ƒ kapcsolattartás a megrendelőkkel ƒ képzési programok kidolgozása, fejlesztése, karbantartása ƒ képzés indításával kapcsolatos feladatok: à nyilvántartás à értesítés à jelentés (indításról, ill. befejezésről) ƒ eredményességi és elégedettségi vizsgálatok készítése (nyomon követés) ƒ teljesítések ellenőrzése a képzési dokumentumok alapján ƒ beszámolókhoz, jelentésekhez, képzési tervhez szükséges adatok összesítése (OKÉV, FAT) ƒ felnőttképzési szerződések előkészítése, nyilvántartása A képzési ügyintéző felnőttoktatási feladata ƒ adminisztrációs tevékenység: à képzésben résztvevők nyilvántartása à igazolások kiadása ƒ képzési dokumentumok irattározása ƒ vizsga szervezésével kapcsolatos teendők: à vizsgajelentés készítése (Minisztérium, Kamara) à vizsgára jelentkeztetés ƒ jegyzői feladatok à à à

vizsgadokumentumok előkészítése jegyzőkönyv, bizonyítvány készítése vizsgabizottság kirendelése

129/72. oldal

A gazdasági vezető felnőttoktatási feladatai ƒ az iskolarendszeren kívüli képzések bevételeinek és kiadásainak figyelembevétele az éves költségvetés tervezésekor ƒ képzéssel kapcsolatos költségelemek meghatározása ƒ képzéssel kapcsolatos pénzügyi tevékenységek ellenőrzése ƒ a tanfolyam költségvetésének elkészítése ƒ a pénzügyi jelentésnél közreműködik ƒ közreműködik az éves beszámoló elkészítésében A bérszámfejtő felnőttoktatási feladata ƒ megbízások kitöltése, nyilvántartása, ƒ megbízási díjak számfejtése, nyilvántartása A pénztáros felnőttoktatási feladata ƒ készpénzes ki- és befizetések intézése, ƒ adatszolgáltatás a tanfolyam statisztika elkészítéséhez, ƒ képzési költségről szóló számlák kiállítása, ƒ bevételekről, kiadásokról utalványrendelet kiállítása, ƒ bevételek teljesülésének ellenőrzése.

c)

Képzési folyamatok A KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYAMATA CÉL: a képzési tevékenység szabályozott működésének biztosítása FOLYAMATGAZDA: Felnőttképzési vezető

129/73. oldal

FELNŐTTKÉPZÉS FOLYAMATA

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Éves értékelés Programok értékelése Képzési igények Személyi és tárgyi feltételek Törvények, rendeletek, határozatok

START

Tervezés

ƒ ƒ

Képzési terv Képzési ajánlatok

ƒ ƒ

Hirdetések Szintfelmérők

ƒ ƒ

Pályaorientációs-, pályakorrekciós tanácsadás

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Képzési szerződések Megbízások Képzési rend Tanmenetek Jelentések Értekezlet jegyzőkönyve

ƒ ƒ ƒ ƒ

Képzési napló Hiányzások Ellenőrzés jegyzőkönyve panaszkezelés jegyzőkönyve

ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

vizsgaszervezés dokumentumai törzslapok bizonyítványok jelentés elnöki jelentés értekezlet jegyzőkönyve

ƒ

Értékelés jegyzőkönyve

n

SZTT

i

Igazgató

n

i ƒ ƒ

Képzési terv Képzési ajánlatok

Képzés szervezése

Belépési feltételek

n

i ƒ

Képzési programok

ƒ ƒ ƒ

Képzési rend Tanmenetek Óratervek

Képzés indítása

Oktatási folyamat

Szakmai vizsga feltételei

ƒ ƒ ƒ ƒ

Törvények, Rendeletek Határozatok Szabályzatok

Szakmai vizsga

n

A program (képzés) értékelése

STOP

129/74. oldal

AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA Tervezés A képzési terv elkészítése: ƒ a jóváhagyott képzési programok költségkalkulációjának elkészítése utána képzési ƒ ajánlatok összeállítása. Szakmai Tanácsadó Testület Véleményezi a képzési tervet és javaslatot tesz az esetleges változtatásokra. Igazgató Az intézmény igazgatója jóváhagyja a képzési tervet. Képzés szervezése A jóváhagyott képzési terv alapján különböző fórumokon, illetve reklám eszközökön keresztül a képzések meghirdetése és a jelentkezők belépési szintjének felmérése. Belépési feltételek A képzés belépési feltételeinek ellenőrzése. Nem megfelelés esetén pályaorientációs tanácsadás nyújtása a nem vállalati hallgatóknak. Képzés indítása A tevékenység során az alábbi feladatok elvégzése szükséges: ƒ képzési szerződések megkötése a hallgatókkal, valamint a képzésben érintet szervezetekkel, vállalatokkal, ƒ a képzésben résztvevő tanfolyamvezető, tanfolyamon oktatók és a képzés lebonyolításába résztvevők megbízásainak elkészítése, ƒ a képzési rend (órarend, tanterembeosztás, tanmenetek) elkészítése és ismertetése a képzésben résztvevőkkel, ƒ a képzés indításáról a jelentések elkészítése Oktatási folyamat A tanítás, tanulás folyamata során a hallgatói tudásszint felmérése, modulok végén záródolgozatok vagy szóbeli megkérdezés útján. A tematikáról és a hiányzásokról képzési napló naprakész vezetése és a képzésben érintettek tájékoztatása. Szakmai vizsga feltételei A szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek szerződés szerinti ellenőrzése Szakmai vizsga Az egyes képzésekre vonatkozó szabályok által előírt vizsgaszervezés, valamint a szakmai vizsga lebonyolítása és a szükséges jelentések elkészítése. A program (képzés) értékelése A képzés zárása, értékelése és a végső elszámolás elkészítése. A felelősségeket és hatáskörüket a szabályzat lépésenként tartalmazza.

129/75. oldal

KÉPZÉSI TERV START Előző évi terv Int. strat. terve Pedagógiai program Elégedettség mérések, értékelések ƒ Vállalati igényfelmérések ƒ Beérkezett jelentkezési lapok ƒ ƒ ƒ ƒ

Képzési igények összegyűjtése Felelős: Felnőttképzési vezető Időpont: október

nem Képzési terv összeállítása Felelős: Felnőttképzési vezető Időpont: november 10.

ƒ Képzési terv, tervezet

Szakmai tanácsadó testület Véleményeztetés Felelős: Igazgató

Döntés az elfogadásról Felelős: Igazgató Időpont: november 26.

igen Képzési terv elküldése a FAT-nak Felelős: Képzési menedzser

Végrehajtás Felelős: Képzési terv szerint meghatározott személyek + felnőttképzési vezető Időpont: gazdasági év

ƒ Az éves adatok ƒ Elégedettség mérések, értékelés

Ellenőrzés Felelős: Felnőttképzési vezető Időpont: folyamatosan + gazdasági év végén összesítő - kontrolling

Döntés a szükséges beavatkozásról Felelős: Igazgató Időpont: november 26.

igen Képzési terv módosítása Felelős: Felnőttképzési vezető Időpont: gazdasági év vége

129/76. oldal

ƒ Javaslatok kidolgozása a képzési terv módosításra ƒ elágazás szempontú visszacsatolások

nem

STOP

Cél: A képzési terv elkészítése, elfogadtatása és végrehajtásának ellenőrzése. Folyamatgazda: Felnőttképzési vezető KÉPZÉS INDÍTÁSA CÉL: a partneri igényekhez igazodó képzési kínálat kialakítása FOLYAMATGAZDA: Felnőttképzési vezető TEVÉKENYSÉG: A képzéssel kapcsolatos egyéb szolgáltatással (pl.: előzetes tudásszint felmérés), a megrendelők segítése. Jogszabályoknak megfelelő, az indításhoz kapcsolódó tevékenységek beépítése a folyamatba. Feladat, felelősség meghatározása Feladat

Felelős

Mikor

Hogyan

1. Képzési igény felmérése

Képzési menedzser

Folyamatos

Hirdetés, interjú, tájékoztatók

2. Képzési terv összeállítása

Felnőttképzési vezető

Képzés indítása előtt 2 hónap

Központi programok alapján, helyi sajátosságok figyelembevételével

3. Véleményeztetés (iskolai tanácsadó testület)

Igazgató

Képzési terv elkészültével

Tanácsadó testületi ülésen való megvitatás útján

4. Képzési terv jóváhagyása

Igazgató

Szakmai tanácsadó testület általi elfogadás után

Vezetői döntés útján

5. Közzététel, képzések meghirdetése

Képzési menedzser

Képzés indítása előtt 1 hónap

Hirdetések útján

6. Jelentkezők fogadása, tanácsadás

Felnőttképzési vezető, Képzési menedzser

Felvételkor

Személyes elbeszélgetés

6.1 Előzetes tudásszint felmérés

Képzési menedzser

Felvételkor

Személyes elbeszélgetés és írásbeli felmérés

6.2 Szakmai és pályaalkalmassági vizsgálatok

Munka alkalmassági vizsgálatot végző orvosi testület,

Felvételkor

Személyes elbeszélgetés és írásbeli felmérés

6.3 Jelentkezések elbírálása

Felnőttképzési vezető

Felvétel esetén

Rendelkezésre álló adatok alapján

7. Felnőttképzési szerződés megkötése

Felnőttképzési vezető

Képzés indításakor

Írásban kerül rögzítésre

8. Képzés indítása

Képzési menedzser Felnőttképzési vezető

Szükséges feltételek teljesülésekor

Megfelelt és ez alapján kiválasztott hallgató oktatásának megkezdésével

9. Képzésindítás bejelentése a Munkaügyi Központhoz

Képzési menedzser Felnőttképzési vezető

Képzés indítása után

Írásban, formanyomtatványokon

129/77. oldal

TANANYAG-FEJLESZTÉSI FOLYAMAT Cél: a partneri igényeknek megfelelően kialakított tananyag biztosítása Folyamatgazda: Felnőttképzési vezető Tevékenység: ƒ partneri igényfelmérés után ƒ vállalkozások, vállalatok közreműködésével Feladat, felelősség meghatározás Feladat

Felelős

Mikor

Hogyan

1. Tananyag-fejlesztő team vezetőjének és tagjainak megbízása

Igazgató

A képzési igény megjelenésekor

Megbízási szerződés, illetve munkaköri leírás módosítás eszközével

2. Előzetes igényfelmérés a várható résztvevőkről, képzés tartalmi elemeiről, elvárásokról

Team vezető

A team alakuló ülését követően

Kérdőív, interjú

3. Összegzés az igényfelmérésről

Team vezető

Az igények beérkezését követően

Statisztikai módszerekkel

4. Képzési program kifejlesztése

Team vezető

Az összegzés kiértékelése után eredményeinek figyelembevételével

45/1999 OM rendelet alapján

5. Egyeztetés /szükség esetén szakértői véleményeztetés /

Team vezető

Az összeállított programdokumentáció véglegesítése után

Csoportos megbeszélés, szakértői felkérés

6. Jóváhagyás

Igazgató

Csoportos, szakértői ellenőrzés után

A véleményeztetés figyelembe vételével

7. Hatósági nyilvántartásba vétel

Felnőttképzési vezető

Igazgatói döntést követően

Kérelem útján, OKÉV- en keresztül

KÉPZÉS KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI MÓDSZEREK ƒ szórólap ƒ számítógépes demonstrációs anyag bemutatása ƒ reklámanyagok ƒ Internet TANULÁS TÁMOGATÁSA ƒ könyvtár ƒ tankönyv, jegyzet ƒ számítógépes hozzáférés, Internet

129/78. oldal

SZOLGÁLTATÁSOK ƒ előzetes tudásszint felmérés, ƒ pályaorientációs és pályakorrekciós tanácsadás, ƒ Egyéb (munkaerő-piaci tréning, álláskeresési technikák) Felelős: tanfolyamvezető A TANFOLYAMI RÉSZTVEVŐK ELŐREHALADÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Modulszerű képzés esetén az értékelés módja ƒ a modul végén írásbeli, illetve szóbeli, esetleg gyakorlati részből álló vizsga ƒ sikertelenség esetén a pótlás az előrehaladás folytatásának elengedhetetlen feltétele Nem modulszerű képzés esetén az értékelés módja ƒ a modul végén a szaktanárok által meghatározott számonkérések segítik a vizsgára bocsátáshoz szükséges hallgatói értékelést ƒ az érdemjegyeket minden esetben a csoportnaplóba kell rögzíteni ƒ mindezeket a képzési menedzser ellenőrzi AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI FELNŐTTOKTATÁSI KÉPZÉSEK ÉRTÉKELÉSE CÉL: a képzések értékelése, lehetséges hibák feltárása, kijavítása A tanfolyamvezető minden tanfolyam lezártakor a partneri elégedettség, a vizsgaeredmények és a képzési feljegyzések egyéb dokumentumai alapján, statisztikai és értékelő lapot tölt ki, melyet továbbít a Képzési menedzsernek. A Felnőttképzési vezető minden év lezárása után a képzési terv teljesítését értékeli. Az értékelést a szakmai tanácsadó testület véleményezése után és jóváhagyásának figyelembevételével az intézmény igazgatója hagyja jóvá és intézkedik a szükséges javításokról, fejlesztésekről. PARTNERKAPCSOLATOK Az intézmény az alábbi felnőttoktatási partnerekkel köt kapcsolatot: ƒ Tanfolyami résztvevők ƒ Tanfolyam megrendelői ƒ Szakmai tanácsadó testület tagjai ƒ Fővárosi Munkaügyi Központ ƒ OKÉV

129/79. oldal

A PARTNERI IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS Cél: ƒ az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése ƒ az igények elemzése ƒ a célok és prioritások meghatározása, illetve módosítása ƒ intézkedési terv készítése és megvalósítása ƒ az intézkedési tervek megvalósításának értékelése ƒ korrekciós terv készítése és megvalósítása Célcsoport

Felmérés eszköze

Minta

Felmérés gyakorisága

Felmérést végzi

Elemzést végzi

Eredmények nyilvánosságra hozatala

Hallgatók

Kérdőív

Jelentkezők teljes köre

Tanfolyam vége

Tanfolyam vezető

Képzési menedzser

Képzési évet záró megbeszélés alkalmával

Megrendelők

Kérdőív

A teljes tanfolyami kurzusok megrendelői

Évente

Képzési menedzser

Képzési menedzser

Képzési évet záró megbeszélés alkalmával

PANASZKEZELÉS Intézményünkben a panaszkezelés két szinten valósul meg: 1. szint: Felnőttképzési vezető 2. szint: Igazgatói Az első szinten a panaszos felszólalása esetén megvizsgáljuk a panasz jogosságát. Amennyiben a panasz nem jogos, úgy a felnőttképzési vezető tisztázza az ügyet a panaszossal. Amennyiben jogosnak ismeri el, akkor intézkedik a panaszos problémájának megnyugtató megoldásáról. A panaszról és megoldásról feljegyzést készít, melyet félévente összesít. Amennyiben a panasz megoldásáról első szinten nem történik megnyugtató intézkedés a második szinten történik a panaszkezelés. A felnőttképzési vezető az írásos anyagot benyújtja az igazgatónak, aki a panaszt elbírálja. BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE CÉL: A felnőttképzésben közreműködő dolgozók az intézményi alapdokumentumokra épített szempontrendszer alapján való értékelése FOLYAMATGAZDA:

Vezetők esetén az igazgató, Felnőttképzési vezető

AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KÖZÖS SZEMPONTRENDSZER Minden alkalmazottra vonatkozó értékelési szempontok ƒ Általános viselkedésre vonatkozó szempontok, udvariasság, segítőkészség, együttműködés, kölcsönös tisztelet ƒ Munkavégzéssel kapcsolatos szempontok: pontosság, szakszerűség, újdonság iránti nyitottság, innováció, gazdaságosság. ƒ Biztonsággal kapcsolatos szempontok: a balesetvédelmi követelmények teljesítése, egészségvédelem elősegítése

129/80. oldal

A pedagógus alkalmazottakra vonatkozó speciális szempontok ƒ Oktató munkára vonatkozó szempontok: felkészülés, továbbképzés, számonkérés, tevékenységközpontú órai munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanulói munka értékelése ƒ Nevelő tevékenységre vonatkozó szempontok: csoportvezetői munka, továbbtanulás, elhelyezkedés segítése A nem-pedagógus alkalmazottakra vonatkozó speciális szempontok ƒ az ügyviteli dolgozók jogszabálykövetése, határidők betartása pontosság ƒ technikai dolgozók gyors reagálás a hibajelzésre, anyagtakarékosság, megoldókészség Vezetőkre vonatkozó speciális értékelési szempontok ƒ vezető-beosztotti kapcsolat ƒ fenntartói intézkedések végrehajtása ƒ közvetlen és közvetett partnerekkel ápolt kapcsolatok AZ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK ALAPDOKUMENTUMAI Munkaköri leírás ƒ napi munkával kapcsolatos általános feladatok ƒ alapfeladatok ƒ egyéb feladatok A FŐÁLLÁSÚ ALKALMAZOTTAK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE Értékelés célcsoportja

Értékelés ideje

Értékelést végzi

Vezetők

Minden év június

Igazgató

Tanárok

Minden év június

Igazgatóhelyettesek (beosztás szerint)

Szakoktatók

Minden év június

Gyakorlati okt. vezető

Gazdasági dolgozók

Minden év december

Gazdasági vezető

Technikai dolgozók

Minden év december

Gazdasági vezető

AZ ÉRTÉKELÉS EGYÉB SZABÁLYAI Az értékelést a fenti táblázatban meghatározott vezető és az értékelt közösen végzi a kialakított szempontrendszer alapján. Az értékelés során a dolgozó önértékelésére is építeni kell. Az értékelést feladat-meghatározás is követheti.Az értékelés során a dolgozó kapjon reális, konkrét visszacsatolást a végzett munkájáról Az értékelés a vezetői ellenőrzésekhez, az éves ciklikus intézményértékeléshez kapcsolódik, az ott meghatározott adatokra, tapasztalatokra épít.

129/81. oldal

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI FELNŐTTKÉPZÉSRE MEGBÍZOTTAK ÉRTÉKELÉSI RENDJE Célcsoport

Értékelés ideje

Értékelést végzi

Felnőttképzési vezető Gyakorlati oktatásvezető

Tanfolyam vége

Igazgató

Képzési menedzser, képzési ügyintéző,

Tanfolyam vége

Igazgató

Szakoktatók

Tanfolyam vége

Gyakorlati oktatásvezető

Ügyintézők

Tanfolyam vége

Felnőttképzési vezető, Gazdasági vezető

Technikai dolgozók

Tanfolyam vége

Felnőttképzési vezető, Gazdasági vezető

Felnőttképzési vezető

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK A gazdasági vezető együttműködve a felnőttképzési vezetővel az érvényes igazgatói határozatban foglaltaknak megfelelően és a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a képzési terv elkészítésének időszakában elkészíti a tanfolyami költségvetéseket. A képzési terv keretében a költségvetéseket az intézmény igazgatója hagyja jóvá. Az intézményben folyó iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás területén a következő költségek kerülnek figyelembevételre az éves költségvetés megtervezésekor: ƒ oktatók munkabére ƒ felhasznált energia költsége ƒ oktatás során felhasznált anyagok költsége ƒ terembérleti díjak ƒ taneszközök amortizációs költsége ƒ adminisztrációs költségek ƒ jegyzetek, fénymásolatok költsége ƒ tananyagfejlesztés költsége A képzési menedzser az intézmény által kiadott tájékoztatók formájában tájékoztatja a potenciális hallgatókat a következő évi tanfolyami díjak mértékéről, valamint a tanfolyami térítési díjak befizetésének szabályairól és az indításra kerülő tanfolyamokról. A tanfolyami térítési díjakra vonatkozó jogszabályokban nem szabályozott esetekben (pl.: javítóvizsga) díjak befizetésére a tevékenység megkezdése előtt az intézmény pénztárában, vagy a kézhez kapott postai utalványon kerülhet sor. A tevékenység megkezdésekor a befizetés tényét igazolni kell. DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Dokumentumok kezelése: adminisztráció SZABÁLYZATOK Szabályzat megnevezése

Elérhetőség

Elosztásért felelős

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzési szabályzat

Titkárság Képzési iroda

Képzési ügyintéző

Képzési tervek

Képzési iroda

Képzési ügyintéző

129/82. oldal

A dokumentumok frissítésével, selejtezésével valamint a kibocsátás és ellenőrzés szabályaival az intézmény iratkezelési szabályzata foglalkozik. BIZONYLATKEZELÉS A tevékenységenként elkülönítetten kezelt bizonylatok iktatási szabályait, a tárolási, megőrzési időket, helyeket az intézmény iratkezelési szabályzata tartalmazza. HIVATKOZÁS ƒ Iratkezelési szabályzat ƒ Intézményi szabályzatok általános rendelkezései EGYÉB KISZOLGÁLÓ FOLYAMATOK A leggyakrabban szabályozást igénylő kiszolgáló tevékenység az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatási folyamatok során: ƒ eszközbeszerzés ƒ tankönyvbeszerzés HIVATKOZÁS ƒ Szervezeti és Működési Szabályzat ƒ Minőségirányítási Kézikönyv Ezen kiszolgáló folyamatok szabályozása az intézményi szabályzatokban van rögzítve.

SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET LÉTREHOZATALA (A SZAKKÉPZÉSRŐL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVI. TV. 8. §) (NEM TISZK-ES INTÉZMÉNYEK ESETÉN) 1) Az 1993. évi LXXVI. törvény 8§-a alapján a szakképző iskolában szakmai tanácsadó testületet kell létrehozni abban az esetben, ha a nappali rendszerű iskolai oktatásban a szakképző iskola valamennyi évfolyamára járó tanulók létszáma – a hivatalos statisztikai jelentés szerint három tanítási év átlagában – eléri vagy meghaladja az ötszáz főt. A rendelet értelmében az iskolában tanácsadó testületet kell létrehozni. A felnőttképzési 2001. évi CI. törvény 14.§. alapján az intézményben 2002. szeptember 6-án a Szakmai Tanácsadó Testület megalakult. Létszáma. 5 fő 2) A szakmai tanácsadó testület létszámát kilenc főben kell meghatározni. A Szakmai Tanácsadó testületet a mandátum lejártával az 1993. évi LXXVI. Törvény értelmében át kell szervezni. A már működő Tanácsadó Testület a szakképző iskola fenntartójától, a munkavállalói érdekvédelmi szervezettől, valamint a munkaadói érdekképviseleti szervezettől, képviselőt kell delegálni. 3) A szakmai tanácsadó testületbe delegált személyeket a szakképző iskola igazgatója kéri fel három éves időtartamra. 4) A szakmai tanácsadó testületbe képviselőt delegál: a)

a szakképző iskola fenntartója (Fővárosi Önkormányzat) b)

a szakképző iskola nevelőtestülete

c)

a szakképző iskolával képzési kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezet

d)

a szakmai kamara

e)

munkaadói érdekképviseleti szervezet

f)

munkavállalói érdekképviseleti szervezet

129/83. oldal

g)

a szakképző iskola (hivatalból tagja az igazgató)

5) A szakképző tanácsadó testület javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik a szakképző iskolában folyó szakképzéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel ƒ

a szakképző iskola szakmai programjának elfogadása

ƒ

munkaterv és költségvetése tervezete

ƒ

a pályakövető tevékenysége értékelése

ƒ

a szakképesítések körének meghatározása

ƒ

a fejlesztési támogatások felhasználása (szakképzési hozzájárulások)

témakörökben. ƒ

Felnőttképzési terv

6) A SZTT működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. Félévente egy alkalommal ülésezik, melyhez az iskola helységet biztosít. 7) A SZTT tagjai tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül végzik.

5.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése, az iskola jó hírnevének öregbítése, a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megünneplése az iskola minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A tanév során iskolai évkönyvben archiváljuk, eseménynaplóban rögzítjük a jelentősebb eseményeket, eredményeket, faliújságon, iskolaújságban és az iskola honlapján mutatjuk be az iskola közösségeinek és a szülőknek azokat a tanulókat és pedagógusokat, akik munkájukkal, eredményeikkel hozzájárulnak a közösség hagyományainak ápolásához, továbbviteléhez. Hagyományos rendezvényeink: ƒ Nemzeti ünnepeink – okt. 23., márc. 15. ƒ Megemlékezések ƒ Tanévnyitó-, tanévzáró-, szalagavató-, ballagási ünnepség ƒ Gólyaavató ƒ Szily napok kulturális, szakmai és sportrendezvényei ƒ Szily Kupa ƒ Karácsonyi-, farsangi klubdélután ƒ Angol- és német nyelvi estek

129/84. oldal

6.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Követelmények ƒ fogja át a pedagógiai munka egészét ƒ segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását ƒ a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére ƒ támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását ƒ a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását ƒ biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát ƒ támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását ƒ hatékonyan működjön a megelőző szerepe Belső ellenőrzésre jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban általános jogkörben jogosult ƒ az intézmény vezetője, ƒ az intézményvezető helyettese, helyettesei, ƒ a kollégiumvezető, ƒ a gyakorlati oktatásvezető, ƒ gyakorlati oktatásvezető helyettes. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: ƒ szóbeli beszámoltatás, ƒ írásbeli beszámoltatás, ƒ értekezlet, ƒ óralátogatás, ƒ foglalkozás látogatás, ƒ speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít.

129/85. oldal

7.

A könyvtár működése a)

A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Budapest Főváros Önkormányzata az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskolaigazgatója által kijelölt igazgatóhelyettese ellenőrzi és biztosítja a nevelőtestület és a diákközösségek véleményének és javaslatainak a meghallgatásával. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KAPCSOLATAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK Az iskolai könyvtár kapcsolatot épít ki a kerület iskolai könyvtáraival. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókjával, mely az iskolához legközelebbi közkönyvtár, a telephelyen működő nyomdaipari szakkönyvtár pedig a Nyomdaipari Egyesüléssel illetve a Nyomdaipari Szövetséggel. Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal segíti a Fővárosi Pedagógiai Intézet, a könyvtáros tanárok szakmai közössége, illetve más szakmai segítségnyújtással megbízott intézmények. Az iskolai könyvtár munkáját szaktanácsadó ellenőrzi. Szaktanári beszerzés esetén az állománybevétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA ƒ Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. Az évi fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet figyelembevételével történik. ƒ A könyvtár fejlesztésére tervezett keret a könyvtárostanárok számára tervszerű és folyamatos beszerzést biztosít. ƒ A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár a felelős. Ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. ƒ Az iskola gazdasági igazgatóhelyettese gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A periodikák megrendelése és beszerzése a gazdasági igazgatóhelyettes engedélyével, illetve összegzésével történik. A könyvtár ajánlójegyzéket és módosítási javaslatot nyújt be. ƒ A könyvtár működéséhez könyvtárostanár feladata.

szükséges

dokumentumok,

nyomtatványok

beszerzése

a

ƒ KELLÓ, Műszaki Könyvklub, gyár. Alapszervezeti könyvtárfelszámolás figyelése és ƒ pályázati források kihasználása révén történő gyarapodás AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATAI Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, gyűjtőkörének igazodni kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének az egészéhez. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ALAPFELADATAI A 16/1998. (IV. 8. ) MKM rendeletében megfogalmazottak szerint az iskolai könyvtár alapfeladatai: ƒ gyűjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása ƒ tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról ƒ tanórai foglalkozások tartása ƒ egyéni és csoportos helyben használat biztosítása ƒ könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyveket és segédkönyveket

129/86. oldal

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KIEGÉSZÍTŐ FELADATAI ƒ tanórán kívüli foglalkozások tartása ƒ számítástechnikai informatikai szolgáltatások biztosítása (lehetőség szerint) ƒ tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól ƒ más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása ƒ részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében (lehetőség szerint) ƒ közreműködés a tartós tankönyvekkel kapcsolatos feladatok megszervezésében és lebonyolításában ƒ a talaphelyen működő Országos Nyomdaipari Szakkönyvtár a nyomdaipari,- illetve a szakirányú felsőfokú tanulmányokat folytató érdeklődők kiszolgálása. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél és feladatrendszer határozza meg. GYŰJTŐKÖR Az iskolai könyvtár és a nyomdaipari szakkönyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni. Természetesen fel kell mérni a külső források használatának lehetőségeit is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár alap- és kiegészítő funkcióit. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be nevelő-oktató munka folyamatában. Főgyűjtőkör A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: ƒ írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi és segédkönyvek ƒ a helyi tantervben meghatározott háziolvasmányok ƒ az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek ƒ a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom ƒ szabványok, katalógusok, gyártmányismertetők, tájékoztatók ƒ a diákotthon igényeit is ellátó szórakoztató ismeretközlő és szépirodalom ƒ periodikumok ƒ a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók ƒ az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtő-körbe sorolt dokumentumok adják. Az iskolai a könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére szolgáló ismerethordozók gyűjtését csak részlegesen vállalja. E gyűjtőkört egészíti ki állományával az iskolai könyvtár iskolán kívüli forrásai közül a FSZEK IX. fiókjai szolgáltatásainak közvetlen igénybevételére, ami a könyvtárközi kölcsönzésre, számítógépen elérhető információs források, adatbázisok használatára is épít.

129/87. oldal

[ Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata a az 1. sz. mellékletben található. ] GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseit. A szerzeményezés és apasztás növeli a gyűjtemény információs értékét GYARAPODÁS Az iskolai könyvtár állományba vétel, ajándék, és csere útján gyarapodik. A GYARAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSAI ƒ rendelési nyilvántartás, ƒ deziderátum SZÁMLANYILVÁNTARTÁS A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, jegyzékek) megőrzése az iskola gazdasági vezetőjének a feladata. Az eredeti példány (fény) másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtárostanárnak. A DOKUMENTUMOK ÁLLOMÁNYBAVÉTELE VÉGLEGES NYILVÁNTARTÁS Azokat a dokumentumokat amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végeleges nyilvántartás formája: leltárkönyv. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet is kell vezetni. A végleges nyilvántartás egyedi (címleltár) pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A csoportos leltárkönyv statisztikai kimutatás. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, (címlap verzón, 17. oldalon, utolsó értelmes szöveget tartalmazó oldalon) leltári számmal és raktári jelzettel. ƒ A tartós könyv keretből vásárolt összes dokumentumot csak a tartós leltárkönyvbe lehet nyilvántartásba venni. ƒ A szakkönyvtári anyagot az ETO alapján kell csoportosítani. Ez képezi a raktári jelzetet is. IDŐLEGES NYILVÁNTARTÁS Időleges nyilvántartásba kerülnek azok a dokumentumok amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre szerez be) továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni. Időleges megőrzésre kerülnek a következő dokumentumok: ƒ tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek ƒ tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek ƒ tervezési és oktatási segédletek, rendelet és utasítás gyűjtemények ƒ törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok ƒ tájékoztatók, szabványok, gyártmányismertetők ƒ kötéstől függően háziolvasmányok

129/88. oldal

Számítógépes nyilvántartásra a SZIRÉN integrált könyvtári számítógépes rendszer beszerzését követően kerülhet sor. Vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak. ÁLLOMÁNYAPASZTÁS Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú dokumentumokat: ƒ érvényét veszített tanterveket ƒ megváltozott házi és ajánlott olvasmányokat ƒ az iskola profilja- szerkezetének változása következtében feleslegessé vált műveket ƒ csonka többkötetes dokumentumokat ƒ a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. AZ ÁLLOMÁNY NAGYSÁGA CSÖKKENHET, HA A DOKUMENTUM ELHÁRÍTHATATLAN ESEMÉNY MIATT MEGSEMMISÜL ƒ az elemi csapás következtében megsemmisülő dokumentumok az igazgató hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után kivezetésre kerülnek az állományból. ƒ A bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból - pénzbeli megtérítés címén-behajthatatlan követelés címén történhet. A nyilvántartásból való kivezetés a soronkívüli állományellenőrzést követő büntető eljárás befejeződése után történik. A KÖLCSÖNZÉS KÖZBEN ELVESZETT DOKUMENTUMOK Az olvasó által levesztett dokumentumot az olvasó az alábbi módon pótolhatja: ƒ a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével ƒ a dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével (Kártérítési Napló rögzíti könyvtári a dokumentum másolási értékének a megtérítésével bizonylatot ad ki) A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. A brosúrákat külön nyilvántartó könyvbe kell felvenni B jelzéssel. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY VÉDELME AZ ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését a 3/ 1975.( VI. 17.) KM/PM együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelvek ( Művelődési Közlöny, 1978.9.sz.) szerint kell végezni. A könyvtár revízióját az iskolaigazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az iskolaigazgatója, illetve kijelölt helyettese, mint a leltározási bizottság vezetője a felelős. Az állományellenőrzés típusai ƒ teljeskörű állományellenőrzés: az állomány egészére kiterjed. ƒ időszaki leltározás: ebből minden második részleges is lehet. Vis maior esetén részleges állományellenőrzésre kerül sor. A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül kell végezni. Az állományellenőrzés előkészítése A leltározás kezdete előtt hat hónappal ütemtervet kell a könyvtáros tanárnak készíteni és azt be kell nyújtania az igazgatónak jóváhagyásra.

129/89. oldal

A raktári rend megteremtése. A nyilvántartások felülvizsgálata. A pénzügyi dokumentumok lezárása. A leltározás lebonyolítása A leltározást legalább két személynek kell lebonyolítani. A leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az ellenőrzés módszere A dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, és át kell adni az igazgatónak. A jegyzőkönyv mellékletei ƒ a leltározás kezdeményezése ƒ a jóváhagyott leltározási ütemterv ƒ a hiányzó vagy többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke A jegyzőkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány illetve többlet okait a könyvtáros-tanárnak indokolnia kell. Az ellenőrzés során megállapított hiányt az iskolavezetés (igazgató, megbízott igazgatóhelyettes) a jegyzőkönyv alapján történő engedélyezése után szabad kivezetni. AZ ÁLLOMÁNY JOGI VÉDELME A könyvtárostanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény a tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A könyvtárostanár és kölcsönző könyvtárosok felelősségre vonhatók a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért, ha ƒ bizonyíthatóan nem tartották meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, ƒ kötelességszegést követtek el, ƒ a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. ƒ a megengedett hiányt a 3/1975 KM-PM rendelete határozza meg. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. ƒ A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. ƒ A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas. A könyvtár biztonsági zárainak a kulcsai a könyvtáros tanárnál és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben (vis maior, betegség) adhatók át az iskolaigazgatójának. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén, helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. ƒ Olvasó, kölcsönző nem tartózkodhat egyedül a könyvtárban. A könyvtárat a könyvtáros távolléte esetén csak az igazgató engedélyével lehet kinyitni. AZ ÁLLOMÁNY FIZIKAI VÉDELME ƒ A könyvtári helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel való oltás!

129/90. oldal

ƒ A könyvtárból való távozás előtt a helyiséget áramtalanítani kell. ƒ A dokumentumokat lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. AZ ÁLLOMÁNYVÉDELEM NYILVÁNTARTÁSAI Az állományellenőrzési nyilvántartások ƒ leltározási ütemterv, leltározási ívek ƒ zárójegyzőkönyv A kölcsönzési nyilvántartása tasakos (majd lehetőség szerint számítógépes nyilvántartással történik) A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez. A GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS DOKUMENTUMAI ƒ A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. ƒ MSZ 3448-78 szabvány. ƒ A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek A KÖNYVTÁRHELYISÉGBEN ELHELYEZETT DOKUMENTUMOK ƒ Könyvállomány: kézi és segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány. Raktári rendje: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom ETO szerinti szakrendben. ƒ Brosúrák - raktári rendje, mint az előzőé. ƒ Periodikák - raktári rendje: a friss számok a folyóirattartón, a régebbiek évfolyamonként tékázva vagy kötve. ƒ Audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok raktári rendje: dokumentum típusonként folyószámos elrendezésben, a Stúdióban. ƒ Különgyűjtemények (helytörténeti, muzeális stb.) megfelelő raktári rendben elkülönítve. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY FELTÁRÁSA Az iskolai könyvtár teljes állományáról: ƒ raktári katalógus, ƒ alapkatalógusok: à

betűrendes leíró katalógus,

à

csoportképzéses szakkatalógus készül. 1982-től,

à

lemez/kazetta raktári katalógus,

à

VIDEO-, CD lemez-, multimédiás programok raktári katalógusa (Stúdió)

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI A KÖNYVÁR HASZNÁLÓI KÖRE Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, Az iskolai könyvárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybe vétele díjtalan.

129/91. oldal

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT MÓDJAI Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos: ƒ helyben használatát: (olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, különgyűjtemények használatát.) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre is kikölcsönözhetik. ƒ kölcsönzését: A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A könyvtár helységei órarendszerű tanítás vagy/és értekezletek számára nem vehetők igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését. A KÖNYVTÁR EGYÉB SZOLGÁLTATÁSAI Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. ƒ Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. ƒ Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában. ƒ A telephelyen működő nyomdaipari szakkönytár nyitott a szakirányú főiskolai, egyetemi hallgatók illetve alkalmazottak felé. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni . A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja.

b) A tankönyvkölcsönzés szabályozása Tankönyvkölcsönzés útján elsősorban a szociális helyzetük miatt rászoruló tanulók juthatnak tankönyvhöz. A könyvtárban elhelyezett tankönyveket a tanulók a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kapják meg. Tankönyveket kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba rögzítés szerint szabad. Az elveszett, megrongálódott tankönyveket az alábbi módon lehet pótolni: ƒ a tankönyv azonos kiadásának beszerzésével, ƒ a tankönyv teljes vagy csökkentett értékének megtérítésével. A kártérítés összegét, illetve elengedését a könyvtáros állapítja meg a tankönyv esetleges értékcsökkenése alapján. A kártérítési összeget a tanév végén az iskola pénztárába kell befizetni bizonylat ellenében.

c) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A tankönyvek az iskolai könyvtártól megvásárolhatók meghatározott feltételekkel, a használati idő után. Azokat a tankönyveket szabad eladni: ƒ melyek már kikerültek a tankönyvlistáról, ƒ a hivatalos tantervben már nem szerepelnek, ƒ szakmai tartalmuk minden fejezetében teljesen elavultak,

129/92. oldal

ƒ ha több példány (legalább 5 példány) van benn a könyvtárban. Értelemszerűen minden könyvből 12 példánynak muzeális értéke miatt maradni kell. A szakmai tankönyvek megvásárlásukat követően 10 év után értékesíthetőek. (Iskolánk szakmai tankönyvei az oktatók véleményei alapján gyakran 10 év után is használhatóak! Ezért ezek elbírálását körültekintően kell végezni!) Nem értékesíthetők a kézikönyvtárban elhelyezett, és a tanároknál lévő munkapéldányok, valamint a külföldi kiadóktól vásárolt szakkönyvek. A tankönyvek a mindenkori aktuális bekerülési értéken vásárolhatóak meg.

8.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Feladat

Tartalom

Felmérés a tanulók tankönyvigényéről

Hány könyvet kölcsönözni, hányat tanulószobában igényelni, hányat használtan vásárolni

nov. 15.

tankönyvfelelős

Tájékoztatás

Normatív kedvezményre jogosultakról, további kedvezményekről

nov. 15.

Tankönyvfelelős, ifjúságvédelmi felelős

Tájékoztatás

A felmérés eredményeiről a nevelőtestületet, szülői szervezetet, DK-öt

nov. 30.

Iskolaigazgató

Tankönyvtámogatás módja

A nevelőtestület határozza meg.

dec. 15.

Iskolaigazgató

Az oktatási miniszter által elkészített tankönyvjegyzék iskolai megküldése

Mű címe, szerzője, raktári száma, iskola típus, évfolyam, szakképesítés, kiadó, forgalmazó, megjelenési forma, beszerzési ár

dec. 31.

Szakmai munkaközösségek tankönyvigényeinek leadása

Szaktanári igények alapján összeállított tankönyvlista

január 20.

Munkaközösség vezetők

A tankönyvrendelés előké- A munkaközösségek által szítése leadott igények összesítése

január 25.

Tankönyvfelelős

február 5.

Iskolaigazgató

A tankönyvek és segédkönyvek megrendelésének elfogadása

február 10.

Tantestület

Iskolai tankönyv és segédkönyv rendelés elküldése

február 15.

Iskolaigazgató és tankönyv-értékesítő

Tankönyvellátási szerződés kötése

február 25.

Iskolaigazgató

május 30.

Iskolaigazgató, munkaközösség vezetők és tankönyv-értékesítő

június 10.

Tankönyvfelelős, osztályfőnökök és tankönyvértékesítő

A tankönyvrendelés véleményezése

Rendelés módosítás pótrendelés előkészítése

Határidő

Az Iskolaszék és a Diákönkormányzat javaslatainak beérkezése

Létszámváltozások, módosítások

Osztályonkénti tankönyvlista összeállítása és kiosztása

129/93. oldal

Felelős

Oktatási Minisztérium

Feladat

Tartalom

Rendelés-módosítás elküldése Tankönyv értékesítés

A forgalmazóval kötött szerződés alapján

Határidő

Felelős

június 30.

Tankönyvfelelős, tankönyv-értékesítő

szeptember 30.

Tankönyv-értékesítő

b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény szerint a tankönyvek beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása az iskolaigazgatója által megbízott tankönyvfelelős és tankönyv-értékesítő irányításával történik a következők szerint: ƒ a munkaközösségek összeállítják a tankönyvlistát a helyi tanterv és az adott tantárgy oktatásának figyelembe vételével, ƒ a listát a könyvtáros és az ifjúságvédelmi felelős is ellenőrzi a könyvtári tankönyvkészlet szempontjából, ƒ a tankönyvrendelést az iskolai szülői szervezet és a DÖK véleményezi, ƒ a tanulók a tanév utolsó napjaiban kézhez kapják a nevükre szóló tankönyvlistát, melyen a szülők bejelölik igényüket, ƒ a tankönyvek iskolai árusításáért, a rászorultak tankönyvhöz jutásáért a tankönyv-értékesítő a felelős, munkáját a tankönyvfelelős és az ifjúságvédelmi felelős segítségével végzi, ƒ a tanulók a tankönyvekhez szeptember első két hetében, az iskolában jutnak hozzá rászorultságuktól függően könyvtári kölcsönzéssel, új vagy használt tankönyv támogatott vagy nem támogatott vásárlásával, illetve tanulószobai igénybevétellel, ƒ a vásárlók a tankönyvet csak az ár kifizetése után kapják meg, a kedvezményben részesülők a megítélt összeget csak a hónap végén fizeti ki az iskola, ƒ a tanulók könyvhöz juttatása legkésőbb október 1-ig befejeződik. ƒ akik a tanév közben iskolaváltás okán kerülnek az iskolába, azok részére biztosított az iskolai áron történő tankönyvhöz jutás, ƒ A tanév során a tankönyv-értékesítő tájékoztatja a munkaközösségeket az új tankönyvekről, az ezekkel kapcsolatos hírekről. ƒ A tankönyvellátás megvalósulását a nevelőtestület megvitatja, értékeli és a szükséges módosításokat meghatározza.

c)

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának rendje

Leendő kilencedikes tanulóinkkal illetve szülőkkel már a beiratkozás alkalmával kitöltetünk egy adatlapot, amely a személyes azonosító adatokon kívül olyan adatokat is tartalmaz, amelyek alkalmasak a tankönyvtámogatás jogosultságának megállapítására. (Az adatlapon szerepel, hogy az adatokat 1992. évi LXIII. adatvédelmi törvény és 1993.évi LXXIX. közoktatási törvény előírásai szerint kezeljük és a válaszadás önkéntes.) Az iskola minden tanulója az első tanítási napon az osztályfőnökétől kap egy tájékoztatót a tankönyvvásárlás támogatásáról, és ezen a lapon a szülő nyilatkozik a tankönyvtámogatás igénybevételéről: ƒ ingyenes tankönyvhasználatot kér ƒ differenciált tankönyvtámogatást kér ƒ lemond a támogatásról Akik a 2001. XXXVII. tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján támogatásban részesülnek, azoknak a szükséges könyveket ƒ tartós könyvek kölcsönzésével, ƒ tanulószobai, illetve könyvtári könyvhasználattal, ƒ vásárlási támogatással biztosítja az iskola.

129/94. oldal

A tankönyvigényléseket az osztályfőnök összegyűjti és az ifjúságvédelmi felelőshöz juttatja. Az ifjúságvédelmi felelős megvizsgálja a jogosultságot a benyújtott igazolások alapján. A tankönyvfelelős a tankönyv-értékesítő, a könyvtáros és az ifjúságvédelmi felelős segítségével meghatározza az ingyenes tankönyvellátás módját az ingyenes tankönyvre jogosultak számától és az egy főre jutó támogatás összegétől, illetve a könyvtári tartós könyvek számától függően.

A

differenciált tankönyvtámogatást kérő tanulók szociális anyagi helyzetéről részben a nyilatkozat részben az osztályfőnök információi alapján tájékozódunk. A fenti információkat az ifjúságvédelmi felelős gyűjti össze majd egy bizottság állapítja meg a támogatás összegszerűségét.

A kéréseket három kategóriába soroljuk: ƒ nagyon rászoruló ƒ közepesen rászoruló ƒ enyhén rászoruló A támogatás összegét a szükséges tankönyvek árának %-ában határozzuk meg. A differenciált tankönyvtámogatásban részesülő tanulók megveszik a szükséges tankönyveket és a megítélt összeget utólag (szeptember végén, október elején) kapják meg. A kedvezmények iránti igényt a szülő az iskola által meghatározott határideig nyújthatja be. Ha a határidő letelte után alakult ki az igényjogosultság, az iskola kölcsönzéssel teljesíti a jogos igényt.

9.

Intézményi védő, óvó előírások a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A TANULÓK ELLÁTÁSA A közoktatási törvény 41.§-ának (5) bekezdése és a 26/1997. NM. rendelet alapján rendszeres egészségügyi ellátásban részesülnek, mely az iskolaorvos, a védőnő valamint a fogorvos szolgáltatásaiból áll. ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT Az iskola-védőnő teljes munkaidőben foglalkoztatott, a körzeti iskolaorvos pedig részmunkaidőben (kedden és pénteken a Timót utcában, szerdán a telephelyen) látja el feladatát. Az iskola a tanév kezdetekor átadja a tanulók névsorát és az iskolai programokat tartalmazó tanév rendjét, melyek alapján az egészségügyi szolgálat elkészíti a tanulók ellátásának menetét. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen, munkamegosztással végzi. FELADATOK Szűrő vizsgálatok (különösen a 9. és 11. osztályban) ƒ a tanulók egészségügyi állapotának szűrésére, követésére, ƒ testi fejlődés mérése és értékelése, elhízás megítélése, ƒ pszichomotoros, mentális-, szociális fejlődés követése, ƒ szakrendelésre irányítás, ƒ krónikus betegek fokozott ellenőrzése. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése ƒ pályaalkalmassági vizsgálatok az orientációs és szakiskolai osztályokban, ƒ pályaalkalmassági vizsgálatok a szakképző évfolyamokon, ƒ pályaalkalmassági vizsgálatok a felnőttképzésben, ƒ testnevelési csoportbeosztás elkészítése,

129/95. oldal

ƒ gyógytestneveléssel, sporttal kapcsolatos egészségügyi feladatok ellátása. Közegészségügyi, környezet-egészségügyi feladatok ƒ életmódbeli rizikótényezők feltárása, ƒ étkeztetés ellenőrzése, ƒ személyi és környezet higiénés vizsgálatok, ƒ egészségnevelő, egészségvédelmi és felvilágosító előadások tartása. Elsősegélynyújtás ƒ Az iskolában keletkezett balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása. Nyilvántartás vezetése: ƒ az ellátott tanulókról, ƒ jogszabályok szerinti jelentések megtétele, valamint ƒ a szülőkkel és az iskolával való kapcsolattartás FOGÁSZATI SZOLGÁLAT A tanév elején az iskolavezetés megbeszéli a kijelölt iskolafogászattal a szűrővizsgálatok menetét. Az osztályok tanári felügyelettel és tanítási időben évente egyszer veszik igénybe a vizsgálatot. A szükséges adatokat az iskola biztosítja. A DOLGOZÓK ELLÁTÁSA A 89/1995. kormányrendelet alapján az intézmény foglalkozás-egészségügyi ellátásban részesíti dolgozóit. A feladatot foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi hetente egyszer két órában. FELADATOK ƒ belépéskor munkaköri alkalmassági vizsgálat, ƒ évente egyszeri állapotfelmérő szűrővizsgálat, ƒ hetente betegellátás, egészségügyi tanácsadás, ƒ alkalmassági vizsgálat, ƒ munka- és tűzvédelmi szemlén való részvétel, ƒ az ellátott dolgozókról nyilvántartás vezetése és a jogszabályok szerinti jelentések megtétele.

b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADATAI ƒ Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; NEM SÚLYOS BALESETEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK ƒ intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, ƒ e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak), ƒ egy példány megőrzéséről gondoskodik, ƒ ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e ténytől az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

129/96. oldal

SÚLYOS BALESETEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK ƒ A balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, ƒ gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos a tanulóbaleset, amely à

a sérült halálát, (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette),

à

valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,

à

orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

à

súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

à

a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

ƒ Lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. ƒ Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A MUNKAVÉDELMI MEGBÍZOTT FELADATA ƒ A balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. ƒ Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: à

közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában

à

e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel

à

jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható

ƒ Súlyos balesetekkel kapcsolatban à

a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről

à

közreműködik a baleset kivizsgálásában

ƒ Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában ƒ Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja AZ INTÉZMÉNY MINDEN DOLGOZÓJA Az intézmény minden dolgozója az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

c)

A rendkívüli esemény (bombariadó, katasztrófa, tűz) esetén szükséges teendők

A tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: à

az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,

à

a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

à

a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

129/97. oldal

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A védő-óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A PEDAGÓGUSOK FELADATA A pedagógusok feladata, hogy haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melyek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. AZ ISKOLA NEM PEDAGÓGUS ALKALMAZOTTAINAK FELADATA Az iskola nem pedagógus alkalmazottainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére;a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.

10. Egyéb kérdések a) Fegyelmi szabályzat Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi az iskolában, kollégiumban, fegyelmi eljárást kell ellene folytatni. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 5.sz. melléklete tartalmazza. A FEGYELMI ELJÁRÁS A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják – a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) – a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével – értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő, vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő, és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A fegyelmi eljárást – lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A BIZONYÍTÁS A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból, vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól.

129/98. oldal

A FEGYELMI HATÁROZAT A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől 3 hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot, a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelenlévő tagja. AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ KÉRELEM Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A KIZÁRÁS A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. VEGYES RENDELKEZÉSEK A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő, vagy képviselőjük kéri. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL KISZABHATÓ FEGYELMI BÜNTETÉSEK A tanulók súlyos fegyelmi ügyeiben a tantestület dönt. Fegyelmi jogkörét átruházhatja az osztályban tanító tanárokra:

129/99. oldal

a) nevelőtestületi megrovás, b) nevelőtestületi szigorú megrovás, c) áthelyezés másik osztályba, azonos típusú iskolába, d) eltiltás a tanév folytatásától, e) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható a d), e) büntetés. Az c) büntetés akkor lép életbe, ha a tanuló áthelyezéséről az igazgató a fogadó iskolaigazgatójával megegyezett. A c), d), e) fegyelmi határozatot különlegesen indokolt esetben a nevelőtestület felfüggesztve is kiszabhatja, vagy az igazgató, a tanuló és a szülő kérésére elrendelheti a büntetés 6 hónaptól a tanév végéig történő felfüggesztését. Ha a tanuló a felfüggesztés tartama alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, az igazgató és a nevelőtestület elrendeli a felfüggesztett büntetés végrehajtását is. Különösen indokolt esetben az igazgató a fegyelmi eljárás időtartamára a tanulót az elméleti és gyakorlati oktatásról eltilthatja. AZ ELÉVÜLÉSI IDŐ A fegyelmi büntetések elévülési idejének meghatározásához az alábbiakat kell figyelembe venni: ƒ A fegyelmi büntetés a tanuló magatartási minősítését (osztályzatát) csak abban az időszakban befolyásolja, amelyben a fegyelmi büntetése még hatályban van. ƒ Az iskolánkhoz fegyelmi büntetéssel áthelyezett tanulót a folyó tanévben fegyelmi büntetés hatálya alatt állónak kell tekinteni.

b) Kártérítés Ha a tanuló az iskolának jogellenesen kárt okoz a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell kártérítést fizetnie. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér – károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egy havi összegének ötven százalékát. (Kt. 77. §. 2.) A kár, rongálás észlelésekor a jelen lévő pedagógus vagy az iskola más felnőtt dolgozója kártérítési jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv alapján az iskola műszaki gondnoka kiszámítja a kár mértékét. Ennek figyelembevételével a műszaki igazgatóhelyettes fizetési felszólítást küld a tanuló szülőjének (gondviselőjének) a kártérítés törvényben előírt mértékének megfizetésére. Szándékos károkozás esetén a tanuló ellen fegyelmező vagy fegyelmi eljárást is kell indítani.

c)

Informatikai szabályzat BEVEZETÉS Jelen dokumentum (a továbbiakban: ISZ) a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, szakiskola és Kollégium, 1097 Budapest, Timót u. 3. (a továbbiakban: iskola) Informatikai Rendszerének használatát szabályozza a szolgáltatásokat igénybevevő felhasználók számára. Az iskola számítógépes hálózata az iskola tulajdonában és kezelésében levő számítógépek és számítástechnikai eszközök összekapcsolt rendszere, beleértve az összekapcsoláshoz szükséges kiegészítő eszközöket és vezetékrendszert. A rendszert az iskola üzemelteti. FELHASZNÁLÓK Az Informatikai Rendszer felhasználói ƒ az iskola dolgozói, ƒ az iskola tanulói, ƒ időszakos felhasználók. Más személy az Informatikai Rendszert csak külön igazgatói engedéllyel használhatja.

129/100. oldal

AZ INFORMATIKAI RENDSZER CÉLJA ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A gépek használatára az iskola jogosít, a hozzáférést az iskola adja ki. AZ INFORMATIKAI RENDSZER HASZNÁLATA A TANÓRÁKON Cél az oktatás támogatása, ezért a felhasználóknak arra kell törekedniük, hogy az Informatikai Rendszer minden fajta használata e célra irányuljon: ƒ Közismereti tárgyak oktatására, ƒ szakmai tárgyak oktatására. Mivel a tanórák alatt a tanulók is az Informatikai Rendszer felhasználóivá válnak, így nekik kötelességük betartani az ISZ-t. Alapvető szempont az Informatikai Rendszer órák alatti használatánál, hogy a tanulók csak a tanár utasításait követve dolgozhatnak, mind a gépek tényleges használata során, mind pedig a kiadott feladatok megoldása vagy tananyag feldolgozása közben. A tanórák alatti használat szabályai ƒ a géptermekben tanár felügyelete nélkül tartózkodni tilos ƒ a gépeket bekapcsolni csak a tanár kifejezett utasítására lehet ƒ a termekben található elektromos csatlakozásokhoz, vezetékekhez, a gép kábeleihez nyúlni, a gépek burkolatát kinyitni, eltávolítani tilos, és súlyos fegyelmi vétségnek minősül ƒ a tanárok és más iskolai dolgozók által használt gépeket (tanári szoba, titkárság, igazgatói szoba, gazdasági iroda, szaktanári szobák gépeit) tanuló nem használhatja ƒ a hálózat szervereihez nyúlni szigorúan tilos, és súlyos fegyelmi vétségnek minősül ƒ a gépterembe csak a munkához elengedhetetlenül szükséges felszerelés vihető be (füzet, könyv, írószer, adathordozó) ƒ a gépterembe ételt, italt, bármilyen élelmiszert, kabátot, táskát bevinni tilos ƒ a tanóra alatti géphasználathoz csak a felhasználó saját felhasználói neve használható ƒ a tanórák alatt történő bármilyen rendellenes működést, sérülést, rongálást azonnal jelenteni kell a tanárnak ƒ a tanórákon az iskola üzemeltetői által feltelepített alkalmazásokon kívül más programot, használni, feltelepíteni szigorúan tilos ƒ a számítógépek konfigurációját, beállításait módosítani a paramétereit megváltoztatni szigorúan tilos, kivéve, ha erre a szaktanár vagy a rendszer üzemeltetője utasítást nem ad ƒ ha egy felhasználó nem megengedett alkalmazásokat észlel az általa használt számítógépen, azt köteles azonnal jelenteni a legközelebbi szaktanárnak, vagy a rendszerüzemeltetőknek; ƒ a tanárnak minden tanórán ülésrendet kell írni és az órán felfedezett hibákat is írásban rögzíteni kell ƒ a tanár köteles a terem elhagyása előtt a külsérelmi nyomokat ellenőrizni, a nap végén a termet áramtalanítani és az ablakokat ellenőrizni AZ INFORMATIKAI RENDSZER TANÓRÁN KÍVÜLI HASZNÁLATA A számítógéptermek délutáni gyakorlásra 14.15-től használhatók kizárólag szaktanári felügyelettel, az informatika folyosón kifüggesztett beosztás szerint. A gépek használatakor be kell iratkozni az adott szaktanterem számítógép-használati naplójába, feltüntetve a dátumot, a használat kezdetének idejét, a felhasználó nevét, osztályát, és a használt gép számát. Az eltávozás idejét szintén be kell jegyezni. A délutáni géphasználathoz kizárólag saját felhasználói nevet lehet igénybe venni. Kivételt képez a szaktanár, illetve a rendszergazda kizárólag egy alkalomra szóló engedélye, az általa meghatározott felhasználói név használatára.

129/101. oldal

A délutáni foglalkozásokon az alábbi tevékenységek végezhetők: ƒ fejlesztő tevékenység ƒ elektronikus levelezés ƒ Web böngészés ƒ multimédia szerkesztés, használat ƒ fájlok letöltése, egyéb internetes szolgáltatás igénybevétele ƒ tanórai házi feladatok megoldása. Amennyiben a használat megkezdése előtt vagy a használat során bármilyen sérülés, rongálás, működési hiba, rendellenesség tapasztalható, a felhasználó köteles azt jelenteni az ügyeletet tartó szaktanárnak, vagy a rendszergazdának, aki ezt írásban is rögzíti. Ha a felhasználó rendellenességet tapasztal, és azt nem jelenti a megfelelő személynek, saját maga felel érte. A szándékosan elkövetett károkozásért az iskola szabályozásának megfelelően teljes anyagi kártérítés terheli az okozót. A HASZNÁLAT KORLÁTOZÁSAI ƒ jogszabályba ütköző cselekmények ƒ szoftverek illegális használata, terjesztése ƒ haszonszerzést célzó, közvetlen üzleti célú tevékenység, reklámok terjesztése ƒ az Informatikai Rendszer erőforrásaihoz illetéktelen hozzáférés illetve adatok módosítása ƒ vallási, etnikai, politikai, erkölcsi vagy más jellegű érzékenységet sértő tevékenység ƒ a hálózati erőforrások magáncélra való használata ƒ szerzői jogok megsértése AZ ISKOLA INTERNET SZOLGÁLTATÁSAI Az iskola az Oktatási Minisztérium (korábban Művelődési és Közoktatási Minisztérium) Sulinet programja keretében rendelkezik internetes hozzáféréssel. Az iskola WWW, FTP és e-mail hozzáférhetőséget nyújt, valamint lehetőséget biztosít, hogy az Informatikai Rendszer felhasználói az Internet számos szolgáltatását (e-mail, WWW, FTP, stb.) igénybe vegyék. A felhasználók a rendszergazda (tanuló esetében a szaktanárral együttes) engedélye esetén jogosultak egyéb szolgáltatások egyéni igénybevételére. A felhasználó kérésére a rendszergazda felhasználó bejelentkezési nevet készít, a felhasználói név átvétele után kezdődhet meg a szolgáltatások igénybevétele. Ettől az időponttól a felhasználó felelős jelen ISZ maradéktalan betartásáért. Amennyiben a felhasználó az igényelt egyedi felhasználói nevét 3 hónap időtartam alatt egyszer sem használja (nem jelentkezik be), akkor a rendszergazda jogosult visszavonni a használati engedélyt. E-MAIL, ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS A felhasználói névvel egyidejűleg iskolai postaládát és e-mail címet is kaphat az igénylő. Az e-mail cím alakja a következő: felhasználói_né[email protected]. Ezt az email címet az iskolából belülről és kívülről is a http://mail.szily.hu/webmail/ webes mail klienssel lehet használni. Az iskolán kívülről használható tetszőleges POP3-as kliens (Outlook Express, Outlook, stb...). Az iskolán belül a szertárakban elhelyezett gépeken a rendszergazdák által jóváhagyott kliensek konfigurálhatók. A tantermekben lévő gépeken a szaktanár kifejezett utasítása nyomán lehet csak email klienseket konfigurálni.

129/102. oldal

WWW, WORLD WIDE WEB A felhasználó különböző anyagokat készíthet, amit a rendszergazdák megtekintés után kérésre elhelyeznek az iskola Web szerverén, így elérhetővé válnak az Internet felől. Ez lehet a felhasználó saját bemutatkozó oldala, vagy olyan lapok, amik bármilyen hasznos információt szolgáltatnak. A szerver címe: http://www.szily.hu. A felhasználó Web oldalának címe, http://www.szily.hu/user/felhasznalo_nev FTP A felhasználó által készített fájlokat a rendszergazda áttekintés után elhelyez az iskola FTP kiszolgálóján. A felhasználók külön kérésre kaphatnak FTP tárhelyet a saját területükre. Ez a terület csak a saját azonosítójukkal érhető el. Ez az FTP terület kizárólag az otthoni és az iskolai információcserére használható. ÜZEMELTETÉS Üzemeltetési feladatokat az iskola rendszergazdája és az iskolaigazgatója által e feladatra megbízott személyek végezhetnek. Az üzemeltető az Informatikai Szabályok megsértése esetén az Informatikai Rendszer használatából bárkit kizárhat. Az ilyen módon tudomására jutott információt az üzemeltetőnek hivatali titokként kell kezelnie. Az üzemeltető a rendszert bármikor ellenőrizheti, leállíthatja, vagy átkonfigurálja a további üzemszerű működés biztosítása érdekében. Az üzemeltető a lehetőségekhez mérten tájékoztatja a felhasználókat az előre látható technikai problémákról (pl. üzemszünet, karbantartás). AZ ISZ MEGSÉRTŐI Az iskola fenntartja magának a jogot, hogy a jelen ISZ-t megsértőkkel szemben eljárást kezdeményezzen. Az eljárást minden esetben a rendszergazda (tanuló esetén a szaktanár javaslatára is) kezdeményezi, a döntést az igazgató hozza. Az ISZ megsértése esetén az iskola megvonhatja a hálózat, illetve a gépek használatának jogát határozott időre, határozatlan időre. Ha az ISZ megsértése kismértékű, vagy nem tekinthető szándékosnak, akkor az elkövetőt figyelmeztetni és az ISZ-ről tájékoztatni kell. A figyelmeztetés utáni ismételt elkövetést szándékosnak kell tekinteni. Rongálás esetén az okozott kárt a Közoktatási Törvény vonatkozó rendelete alapján a rongáló köteles megtéríteni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ezt az ISZ-t rendszeresen (legalább évente) felül kell vizsgálni és a megváltozott helyzethez igazítani. Az ISZ-t minden esetben az igazgató hagyja jóvá. Ez az ISZ 2004. szeptember 1. óta él, módosításaival 2005. szeptember 1-től lép életbe.

d) Térítési díj, tandíj fizetésének kötelezettsége TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, - de az iskola e szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: ƒ étkezés igénybevétele ƒ OKJ szaktanfolyamokon való részvétel ƒ a Közoktatási törvény 116.§. e. pontjában meghatározottakra

129/103. oldal

A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉNEK MÓDJAI ƒ készpénz ƒ átutalás ƒ készpénz-átutalási megbízás (csekk) A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉNEK HATÁRIDEJE ƒ az iskola által meghatározott időpontig A BEFIZETÉS LEBONYOLÍTÁSI MÓDJA Készpénzfizetés esetén Az intézmény gazdasági hivatalában található pénztárába a pénztári óráknak megfelelően. Átutalás esetén Az átutalási megbízásokat az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadásátvételt aláírásával igazolja. Készpénz-átutalási megbízás (csekk) esetén A csekkeket az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja. A TÉRÍTÉSI DÍJ VISSZATÉRÍTÉSE A térítési díj visszatérítése ƒ A következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik. ƒ Készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően (időarányosan). ƒ Téves befizetés esetén. TANDÍJ FIZETÉSE A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. Tandíjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért: ƒ a Közoktatási Törvény 116.§. d, e, pontjában meghatározottakra, ƒ a felsőfokú oktatási intézményekkel kötött megállapodások szerint. A TANDÍJ BEFIZETÉSÉNEK MÓDJAI ƒ készpénz ƒ átutalás ƒ készpénz-átutalási megbízás (csekk). A TANDÍJ BEFIZETÉSÉNEK HATÁRIDEJE ƒ az igazgató által meghatározott időpontig A BEFIZETÉS LEBONYOLÍTÁSI MÓDJA

129/104. oldal

Készpénzfizetés esetén Az intézmény gazdasági épületében található pénztárába a pénztári óráknak megfelelően. Átutalás esetén Az átutalási megbízásokat az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadásátvételt aláírásával igazolja. Készpénz-átutalási megbízás (csekk) esetén A csekkeket az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja.

e)

Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

A tanuló által előállított termékek az iskola tulajdonát képezik. Ezek értékesítése esetén a tanulót díjazás illeti meg, feltéve, hogy valamennyi, a szakképzésben résztvevő tanulót figyelembe véve, van olyan nyereség, amelyet szét lehet osztani. A nyereség szétosztása a terméket előállító tanulók között egyenlő arányban történik a gyakorlati oktatásvezető által javasoltak alapján. A kifizetett összegről a gazdasági hivatal nyilvántartást vezet, amelyen a tanuló aláírásával igazolja, hogy az összeget átvette.

f)

Kéthavi tanítási időkeret. (1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet Harmadik rész II. 6. pont és 138/1992. (X.8.) 7.§ 1. bek)

A nyilvántartás vezetésére pedagógusonkénti bontásban a munkaügyi adminisztrátor köteles. A nyilvántartás: az ellátott tanítási órák a tanórán kívüli tevékenységek, az egyéni foglalkozások és szabadidős foglalkozások nyilvántartásával a tanítási időkeret meghatározására szolgál.

Tanítási időkeret A tanítási időkeret szerint a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 118/A §-a szerint a munkaidő kéthavi keretben van meghatározva, a tanítási időkeret is két hónapra szól. Az időkeret a két hónapra eső tanítási napok száma szorozva a pedagógus munkakörére megállapított kötelező óraszám egy ötödével. Ezt a személyenként megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell a heti kötelező óraszám egy ötödével minden olyan esetben, amikor a pedagógus kieső tanítási napja az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira esik, vagyis amikor a pedagógus távolléti díjra jogosult, hasonlóképpen csökkenteni kell akkor is, ha a kieső tanítási nap a pedagógus keresőképtelensége idejére esik, amikor is általában táppénzben részesül. Ez a csökkentés egyenletes munkaidő elosztást tételez fel. Nem egyenletesen történő elosztás esetén a csökkentés a tényleges óraszám alapján történik. A munkaidőkeret befejező időpontjában, vagyis a két hónap elteltével, a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási időkeret teljesítését. Az összegezés alapja a kötelező órába beszámítható ténylegesen megtartott órák; a Közokt. tv. 1.sz. melléklet Harmadik rész II/18. pontja alapján tartott egyéni foglalkozások, szabadidős foglalkozások. Óradíj a tanítási időkeretet meghaladó többlettanításért jár. A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának menetét az SZMSZ kiegészítés 1. számú melléklete tartalmazza.

129/105. oldal

1. számú melléklet az SZMSZ kiegészítéshez 1) Elsőként az egyes pedagógus-munkakörök tanítási időkeretének megállapítására kerül sor. Az intézményvezetőnek ki kell számítania a két hónapra jutó tanítási napokat, ezt meg kell szoroznia az adott pedagógusmunkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. (Az egy ötöddel való számítás a kötelező órák öt napra egyenletesen történő elosztását feltételezi.) Rövidítések: tanítási időkeret = tik heti kötelező óraszám = ko tanítási napok száma = tn

ko1 + ko 2 2 tik = ⋅ tn 5

tik =

ko ⋅ tn 5

kettős munkakörben / pl. kötelező óraszáma 0,5 részében a tanár (ko1), 0,5 részében kollégiumi, gyakorlati foglalkozást vezet (ko2) /

Amit szem előtt kell tartani az első lépés megtételekor: ƒ

ƒ ƒ

ƒ

ƒ

Figyelemmel kell lenni egyrészt arra, hogy más-más a heti kötelező óraszáma a tanárnak, a gyakorlati oktatónak, a kollégiumi nevelőtanárnak, stb. Figyelemmel kell lenni másrészt arra is, hogy az egy ötöd kötelező óraszám átlagos számítási alap. Az intézményvezetők, intézményvezető-helyettesek kötelező óraszámát a Kt. 1.sz. melléklet Harmadik rész I. fejezetében rögzített kötelező óraszámokkal kell számítani. Amennyiben a pedagógus kettős, különböző kötelező óraszámmal járó munkakört tölt be, a számítás alapja a Kt. 1.sz. melléklete Harmadik rész II/4. pontjában foglaltak szerint megállapított heti kötelező óraszám egy ötöde. A tanítási napok kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat [Kt. 52 § (2) bek.], így az őszi, téli és tavaszi szünet munkanapjait, a munkaszüneti napokat is. A tanévben öt alkalommal kapják meg a pedagógusok a tanítási időkeret nyilvántartásához előkészített űrlapot, folyamatosan vezetik, majd két hónap elteltével a munkaügyi adminisztrátor elektronikus formában rögzíti az adatokat.

2) A második lépésre a két hónap elteltével kerül sor, amikor az intézményvezető – az egyedi nyilvántartások alapján – összesíti a teljesített tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat és az egyéni foglalkozásokat, a kieső napok miatt levonható órák számát, az egyéni órakedvezményeket és az alábbi képlet segítségével megállapítja a pedagógus órákra kiszámított teljesítménymutatóját. A kieső munkanapokkal a tanítási időkeret (tik) a következőképpen csökkenthető: Rövidítések: kieső napok miatt levonható órák kieső napok heti kötelező óraszám

kno = kn ⋅

= kno = kn = ko

ko illetve 5

nem egyenletes terhelésnél

kno =

∑ kno = kno

1

+kno 2 + ...kno n

egyenletes időbeosztás esetén ha a pedagógus távol töltött napára (napjaira) eső kötelező óraszám kevesebb, mint a heti kötelező óraszám egy ötöde, a távol töltött nap(ok)ra a ténylegesen kieső óraszámokkal kell csökkenteni a tanítási időkeretet (tik). Rövidítések:

129/106. oldal

tanítási időkeret ténylegesen teljesített tanítási óra tanórán kívüli foglalkozás egyéni foglalkozás kieső napok miatt levonható órák egyéni órakedvezmény teljesítménymutató

= = = = = = =

tik tto tkf ef kno eo tm

tm = [tto + tkf + ef + eo + kno] − tik 3) A harmadik lépés Az előző pontban meghatározottak szerint kiszámított óratömeget, teljesítménymutatót (tm) az alábbiak szerint kell alkalmazni: ƒ ha a tm=0, nincs szükség munkáltatói intézkedésre; ƒ ha a tm negatív előjelű szám, nincs szükség munkáltatói intézkedésre; ƒ ha a tm pozitív előjelű szám, akkor túlóra fizetendő. Értelmezéshez: A teljesített tanítási órákba (tto) be kell számítani a rendszeres és eseti többlettanítási órákat. A kieső napok (kn) megállapításakor az Mt. idézett 151. § (2) bekezdésében felsorolt, továbbá a keresőképtelenség miatti távolléteket kell figyelembe venni. Amennyiben a pedagógus teljes hetet hiányzik - pl. betegállomány miatt - heti 20 órával kell számolni. Amikor a hiányzás csak 1-2 nap, vagyis törthét keletkezik, akkor az a járható út, hogy a figyelembe vehető órák megállapítása érdekében - a pedagógus órarendjében - a heti órák kiosztásánál ki kell jelölni, hogy melyik órák tartoznak a kötelező órába, és mely órák jelentik a kötelező órán felül, azaz túlórában ellátandó órákat. Ezek után, ha a pedagógus 1-2 napot hiányzik, a tanítási időkeretbe, csak az aznapi, tehát a hiányzás napjára kijelölt kötelező óraszámba tartozó órákat kell figyelembe venni. Az egyéni órakedvezmények alatt (eo) a Kt. 1.sz. melléklet Harmadik rész II/7. pontjában foglalt kedvezményeket kell érteni az összes - a Kt. 52. § (3) bekezdése alapján tervezett – kötelező tanórai foglalkozás öt százaléka erejéig (osztályfőnöki, szakmai munkaközösség-vezetői stb.) heti egy óra. A pedagógus tanítási időkeretét a teljesítés számbavételekor a Mt. 151. § (2) bek. következő távollétek csökkentik: állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás), legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála [139. § (2) bek.] esetén, kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama, munkaszüneti nap miatt (125. §) kiesett idő,* a szabadság időtartama, szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bek.] ideje, munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés) meghatározott munkavégzés alóli felmentés (mentesítés) időtartama. A tanítási időkeretet az előzőekben felsorolt eseteken túl a keresőképtelenség időtartamával is csökkenteni kell. szabadidős foglalkozás csak a kollégiumokban szervezhető 4) Negyedik lépés Miután megállapították a tanítási időkeret teljesítését, át kell térni a heti teljes munkaidő teljesítésének vizsgálatához: meg kell nézni, túllépte-e a pedagógus a napi 8, heti 40 órát. A napi 12, heti 48 órás munkaidő-korlátozás semmilyen indokkal nem léphető túl! A heti teljes munkaidő túllépése esetén a Munka Törvénykönyve rendkívüli munka díjazásának szabályait tartalmazó 147.§-ának rendelkezései lépnek életbe (lásd még: Kt. 1.sz. melléklet Harmadik rész II/18. pont). Amennyiben azonban az intézményben munkaidőkeretet alkalmaznak, a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni a teljes munkaidő mértékét. Ez azt jelenti, hogy az egyes heteken túlléphető a heti 40 óra, továbbá a heti 48 órás korlátozás is.

129/107. oldal

Abban az esetben pedig, ha a pedagógus a kötelező órák teljesítésével le nem kötött munkaköri feladatait az intézményen kívül teljesíti – az Mt. 140/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján munkaideje felhasználását maga határozza meg, nyilvántartási kötelezettség nélkül –, az intézményen kívül teljesített munka időtartamát a munkáltatónak nem kell nyilvántartania; ennek megfelelően az egyes órakeretek kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni. A kifizetések törvényességének utólagos ellenőrzését a gazdasági igazgatóhelyettes végzi.

g) Az iskolai sportlétesítmények működési rendje -

A testnevelés foglalkozásokon a részvétel sportfelszerelésben kötelező.

-

A tornaterembe belépni csak tornacipőben illetve váltócipőben lehet.

-

A tornateremben tanári felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat.

-

Az öltöző kulcsát a foglalkozást megelőző szünetben az osztály öltözőfelelőse a sportszertárostól veszi át.

-

A diákok az öltözőben várják a testnevelőt, kíséretével vonulnak be a tornaterembe illetve mennek ki a sportpályára. Az öltőzőt a testnevelő tanár zárja be. A tanítási óra alatt az öltöző kulcsa a testnevelőnél van.

-

A késők csak a testnevelő tanár engedélyével és az öltözőfelelős kíséretével mehetnek az öltőzőbe.

-

A szertáros a testnevelő tanár utasítása szerint kiadja a meghatározott sportszereket a kijelölt diákoknak, akik az óra végén a szertáros felügyelete mellett a helyükre rakják azokat.

-

Az óra vége előtt 5 perccel a testnevelő kinyitja az öltözőt, a diákok tisztálkodnak és átöltöznek.

-

Az öltözői rend betartása minden osztály és sportköri csoport kötelessége. Az órák és foglalkozások végén a testnevelő tanár ellenőrzi az öltöző rendjét. Az öltöző kulcsát az öltözőfelelős adja át a sportszertárosnak.

-

Az öltözőkből eltűnt tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal, ha az öltözők zárását nem megfelelően végezték.

h) A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy , egység vagy szervezet jogállása, feladatai (193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről) A belső ellenőrzés fogalma A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység. Folyamata az értékelés alapjául szolgáló adatok megállapításával kezdődik és a különböző normák megtartásának vizsgálatával folytatódik. Az ellenőrzés a „van” állapot összehasonlítását jelenti a „kell” állapottal, magában foglalja a különbségek megállapítását, értékelését és a tényekből a következtetések levonását. Az ellenőrzés szolgáltatja a vezetők számára a szükséges információkat a normák végrehajtási módjáról és hatékonyságáról. Az értékelés mindig valamely követelményhez való viszonyítást jelent, az ellenőrzés pedig nem más, mint a meghatározott követelményektől való eltérés megítélése. A belső ellenőrzés célja A belső ellenőrzés célja az intézményi feladatellátás és gazdálkodás területén az, hogy: biztosítsa az intézmény felelős vezetője számára a megfelelő mennyiségű és mélységű információt az intézményben folyó oktató és nevelőmunka tartalmáról és annak színvonaláról, jelezze a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a szakmai és jogi követelményektől való eltérést, segítse a vezetői működés és irányítás hatékonyságát, az intézmény gazdaságos működését, valamint a vezető döntéseinek előkészítését és a döntések egységes, teljes körű végrehajtását,

129/108. oldal

a szabálytalanságok, hiányosságok, lazaságok, fegyelmezetlenségek és azok okainak és körülményeinek feltárásával biztosítsa az intézmény törvényes, jogszabályokban és belső utasításokban előírt működését, hatékonyan támogassa a korszerűbb és operatívabb működést és a belső erőforrások, tartalékok feltárását, valamint a meglévő kapacitások jobb kihasználását, kihasználtságát, biztosítsa a pénz- és egyéb eszközgazdálkodással, valamint az elszámolásokkal kapcsolatos kötelező előírások betartását. A tanévben öt alkalommal kapják meg a pedagógusok a tanítási időkeret nyilvántartásához előkészített űrlapot, folyamatosan vezetik, majd két hónap elteltével a munkaügyi adminisztrátor elektronikus formában rögzíti az adatokat.

A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek A belső ellenőr jogosult az ellenőrzés végrehajtása céljából minden olyan iratba betekinteni, amelynek ismerete az ellenőrzéshez szükséges, az iratokról másolatot, kivonatot készíteni és elismervény ellenében magához venni, az ellenőrzött egység dolgozóitól írásban, vagy szóban felvilágosítást kérni, amennyiben egyes okmányok hitelessége tekintetében kétség merül fel, jogosult a bizonylatok helyességét, vagy az adatokat azok keletkezésében közreműködő más szervnél ellenőrizni, illetve kiegészíteni. Ha az adatok államtitoknak, vagy szolgálati titoknak minősülnek, titoktartás kötelezettsége alóli felmentés után van helye az iratokba való betekintésnek és a felvilágosítás megadásának. A belső ellenőr kötelezettségei a munkaköri leírásban szereplő ellenőrzési feladatok maradéktalan ellátása, az ellenőrzési program szerinti feladat végrehajtása, a feltárt tények valóságnak megfelelő közlése, valamint az ellenőrzés során tudomására jutott államtitkok, illetve szolgálati titkok megőrzése, melyekért fegyelmileg és büntetőjogilag is felelős, tevékenységének megkezdéséről az intézmény vezetőjének tájékoztatása, objektív véleménye kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani, ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentést az intézmény vezetőjével egyeztetni, az ellenőrzési jelentés aláírását követően azt az intézmény vezetőjének átadni, az ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni intézmény vezetőjének, az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vag hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében az intézmény vezetőjének átvételi elismervény ellenében átadni,

A belső ellenőrzés ellenőrzési hatóköre A belső ellenőrzés ellenőrzési hatóköre kiterjed a szabályzatok, irányelvek pontos betartásának ellenőrzésére, a költségvetési bevételek kiadások, valamint az intézmény tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának értékelésére, elemzésére.

Beszámolás A belső ellenőr köteles az intézmény vezetője számára évente átfogó értékelést adni az intézmény pénzügyi~, irányítási~ és ellenőrzési rendszeréről. Az intézmény pénzügyi~, irányítási~ és ellenőrzési rendszeréhez kapcsolódó minden lényeges megállapításról beszámolni és tájékoztatást adni az esetleges fejlesztési javaslatairól. Rendszeres időközönként tájékoztatást adni az éves ellenőrzési terv végrehajtásának helyzetéről, az elvégzett ellenőrzések eredményeiről, a belső ellenőrzés feladatainak ellátáshoz szükséges feltételek meglétéről.

129/109. oldal

Függetlenség A belső ellenőrzés függetlenségének biztosítása érdekében a belső ellenőr az intézmény vezető alárendeltségébe tartozik.

Felelősség A belső ellenőr felelősségi körébe tartozik: annak biztosítása, hogy minden, a belső ellenőrzés hatókörébe tartozó ellenőrzés végrehajtásra kerüljön éves ellenőrzési terv kidolgozása az ellenőrzési terveket, módosítási javaslatokat – előzetes egyeztetést követően – köteles az intézmény vezetőjének jóváhagyásra benyújtani a jóváhagyott éves ellenőrzési tervek végrehajtása, ideértve a vezetés felkérésére végzett soron kívüli feladatokat is időközönként beszámoló készítése – írásbeli, szóbeli – az intézmény vezetője számára

129/110. oldal

11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény dokumentumai jogszabályként funkcionálnak, azok megtartása és megtartatása az intézmény minden dolgozójának, tanulójának, az iskolába gyermekét beírató szülőnek kötelező. Az SZMSZ az érintettek számára a következő módokon válik ismertté:

a)

nyomtatott formában ƒ az iskola könyvtárakban, ƒ a tanári szobákban, ƒ a szervezeti egységek vezetőinél (telephely, kollégium, tanműhely, gazdasági hivatal), ƒ kivonatos formában faliújságokon megjelenő tájékoztatásban.

b) elektronikus formában ƒ az iskola dolgozói számára az elektronikus dokumentumokat kezelő munkatársnál, ƒ az iskola honlapján kivonatosan.

c)

szóbeli formában ƒ a tanulóifjúság tájékoztatásánál osztályfőnöki órákon, szaktárgyi órákon és gyakorlaton, ƒ diák-önkormányzati képviselők tájékoztatásánál, ƒ iskolarádióban, ƒ a szülők tájékoztatásánál szülői fórumokon, szülői értekezleteken, ƒ az iskolával kapcsolatban álló külső szervezetek rájuk vonatkozó részeinél.

129/111. oldal

Mellékletek

129/114. oldal

1.

Gyűjtőköri szabályzat a)

A könyvtár gyűjtőköre

Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél és feladatrendszer határozza meg. Az iskolánk korszerű körülmények között működő, mintegy 900 tanulót és 90 pedagógust foglalkoztató középiskola. A tanulók szociális és műveltségi szempontból egyaránt nagyon eltérő családi háttérrel rendelkeznek, ezért a felzárkóztatás és tehetséggondozás egyaránt fontos nevelőtestületünk számára. A könyvtár az iskola egész életét átszövi. Megjelenik az Informatika műveltség-területben, valamint a tantervekben is. A Kommunikációs kultúra és Tanulás tantervekben jelenik meg főként az önálló ismeretszerzésre való felkészítés, mint átfogó nevelési feladat. A forrásalapú ismeretszerzésre nevelés a könyvtárostanár mellett az egész nevelőtestület feladata. Az információhordozókkal való megismerkedés, a szellemi munka technikáinak alkalmazása mind segíti tanulóinkat abban, hogy formálódjék a későbbi önképzésre való igényük. Célunk nem az, hogy tanulóink ismereteket halmozzanak fel, hanem hogy alkotó részesei legyenek az ismeretszerzésnek és feldolgozásnak, s ezzel mind kreativitásuk, mind önállóságuk fejlődjék. A megtanított ismeretek rendszeres alkalmazása a szakórákon gyakorlás útján válnak élővé, s így lesz a tantárgy is tantárgyközivé. Emellett a könyvtár a szabadidő eltöltésének is egyik legjobb eszköze. A diákotthonban a tanulók aktív pihenésében is fontos szerepet játszik. Ennek a kétféle megközelítésnek a gyűjteményszervezésben is tükröződnie kell. FŐGYŰJTŐKÖR Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: ƒ írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi és segédkönyvek ƒ a helyi tantervben meghatározott háziolvasmányok ƒ az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek ƒ a műszaki - épületgépész – nyomdaipari szaktárgyhoz kapcsolódó szakirodalom ƒ a német nyelv kéttannyelvű oktatását elősegítő dokumentumok ƒ periodikumok ƒ a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók ƒ az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai MELLÉKGYŰJTŐKÖR A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok adják. Az iskolai könyvtár az iskolán kívüli források segítségével, FSZEK IX. kerületi fiókjának szolgáltatásainak igénybevételével, könyvtárközi kölcsönzéssel biztosítja a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat. A felsorolt intézményekben lévő, számítógépen elérhető információs források, adatbázisok használatára is épít a könyvtár. ƒ a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom ƒ ifjúsági szórakoztató ismeretközlő, szépirodalom

129/115. oldal

b) Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról ÍRÁSOS-NYOMTATOTT DOKUMENTUMOK ƒ könyv ƒ periodika ƒ brosúra ƒ tankönyv KÉZIRATOK AUDIO-VIZUÁLIS DOKUMENTUMOK ƒ hangzó dokumentumok ƒ hangkazetta/ hanglemez/ ƒ zenei CD ƒ Hangos- képes dokumentumok ƒ CD-multimédiás program ƒ számítógépes multimédiás program ƒ oktatócsomag ƒ videokazetta

c) A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát. Kiemelt nevelő-oktató feladat az iskola célkitűzéseiből kiindulva az informatikai képzés, a kéttannyelvű (német) épületgépész képzés. Fontos nevelési terület a kollégium ezért jelenik meg a szórakoztató irodalom is gyűjtőkörünkben. KÉZIKÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY A műveltségi területek alapdokumentumai az általános iskolai életkornak megfelelően TELJESSÉGGEL GYŰJTENI KELL ƒ általános és szaklexikonokat ƒ általános és szakenciklopédiákat ƒ szótárak, fogalomgyűjteményeket ƒ kézikönyvek, összefoglalókat VÁLOGATÁSSAL ƒ adattárakat, atlaszokat, tankönyveket ƒ tankönyveket 2-3 példányban ISMERETKÖZLŐ IRODALOM TELJESSÉGGEL GYŰJTENI KELL ƒ az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat ƒ a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat ƒ a munkaeszközként használatos dokumentumokat

129/116. oldal

ƒ a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat VÁLOGATVA ƒ helytörténeti műveket ƒ technika- és tudománytörténeti műveket SZÉPIRODALOM TELJESSÉGGEL Teljességgel kell gyűjteni a mikrotervekben meghatározott ƒ antológiákat ƒ házi és ajánlott olvasmányokat ƒ teljes életműveket ƒ népköltészeti irodalmat ƒ nemzeti antológiákat ƒ életrajzi adatokat tartalmazó műveket ƒ ifjúsági regények, elbeszélés és verses köteteket VÁLOGATÁSSAL ƒ a német nyelv olvasmányos irodalmát ERŐS VÁLOGATÁSSAL ƒ az angol nyelv olvasmányos irodalmát PEDAGÓGIAI GYŰJTEMÉNY A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. GYŰJTENI KELL A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL ƒ pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat ƒ pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat ƒ dokumentumgyűjteményeket ƒ a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat ƒ a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit ƒ általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat ƒ az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat VÁLOGATVA ƒ az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket KÖNYVTÁRI SZAKIRODALOM GYŰJTENI KELL A TEJESSÉG IGÉNYÉVEL ƒ könyvtári összefoglalókat ƒ könyvtári jogszabályokat, irányelveket ƒ a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket

129/117. oldal

ƒ az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat ƒ a könyvtárhasználat módszertani segédleteit VÁLOGATVA ƒ kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket ƒ módszertani folyóiratokat. HIVATALI SEGÉDKÖNYVTÁR Gyűjteni kell az iskola: ƒ irányítással, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. PERIODIKA GYŰJTEMÉNY TELJESSÉG IGÉNYÉVEL KELL GYŰJTENI ƒ általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat ƒ irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat ƒ iskolai újságot ƒ az iskolai oktatás profiljába tartozó szakfolyóiratokat VÁLOGATÁSSAL ƒ az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat ƒ tanítás folyamatában felhasználható lapokat ƒ gyermek és ifjúsági lapokat ERŐS VÁLOGATÁSSAL ƒ tudományos és művészeti folyóiratokat ƒ végleges megőrzésre nem szánt folyóiratokat ƒ az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat (3 évig kell megőrizni) ƒ a szakmai folyóiratokat )5 évig kell megőrizni) KÉZIRATOK A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL KELL GYŰJTENI ƒ az iskola pedagógiai dokumentációit ƒ pályázati munkákat ƒ iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit ƒ kísérleti dokumentációkat ƒ iskolai újság és rádió dokumentációit AUDIOVIZUÁLIS GYŰJTEMÉNY A nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak megfeleltetett féleség. A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL GYŰJTI A KÖNYVTÁR ƒ azokat a zenei CD-ket, melyek a tantervi követelményekhez igazodnak

129/118. oldal

ƒ Értékes szépirodalmi művek (kötelező és az ajánlott olvasmányok filmadaptációit) és a média műveltségi területén megfogalmazott műveket VÁLOGATVA ƒ egyes műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat

d) A katalógusok szerkesztési szabályzata AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KATALÓGUSAI ƒ Raktári katalógusok ƒ Alapkatalógusok à à

betűrendes leíró katalógus csoportképzéses szakkatalógus

A könyvtári állományban megtalálható dokumentumtípusokról raktári katalógus külön-külön épül. Alapkatalógusok esetében integrált (összesített) katalógusok tárják fel az állományt. A dokumentumokhoz a könyvtáros tanárnak kell elkészítenie a megfelelő számú katalóguscédulát. RAKTÁRI KATALÓGUS Az iskolai könyvtár állományának feltárásánál elsődleges cél, hogy a dokumentumokról raktári katalógus készüljön. A raktári katalógusba minden dokumentum, minden példányáról külön raktári lapnak kell készülnie. Számítógépes fejlesztés esetén a raktári katalógus készítése Szirén integrált könyvtári rendszerrel történik. A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállításának a rendjét. Ennek megfelelően külön csoportot képeznek az egyes állományegységek (kézikönyvtár, kölcsönzési állomány, stb.,) raktári lapjai. Az egyes csoportokon belül a cédulák a raktári jelzet szerinti sorrendben (szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben) követik egymást. A raktári lapon aláhúzással jelöljük, hogy a többi katalógusban milyen rendszavakhoz, ETO jelzetekhez kerül a cédula. A törölt művek lapjait a katalógusokból a törléssel egy időben ki kell szedni. ALAPKATALÓGUSOK A raktári katalógus elkészültével lehető válik az alapkatalógusok megfelelő számú katalóguscédula másolatainak elkészítése és besorolása. Az alapkatalógusokba minden mű minden kiadásáról kerül be cédula. A több példányban beszerzett azonos kiadású művekről minden besorolási adatnál egy cédulát helyezünk el. Az egyes katalógusokba kerülő cédulákon mindig csak azt az egy adatot húzzuk alá, amely szerint a cédulát elhelyezzük a katalógusban. BETŰRENDES LEÍRÓ KATALÓGUS A katalógusépítés az alábbi besorolási adatok figyelembevételével történik: ƒ a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név, vagy ha a műnek nincs egyéni szerzője, vagy háromnál több szerzője van, akkor a mű címe) ƒ cím szerinti melléktétel (a mű címe, gyűjtemény esetén minden mű címe, többkötetes mű esetén a közös cím és a kötet cím is, a sorozat címe) ƒ közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó stb.) ƒ tárgyi melléktétel (azon személyek, intézmények, földrajzi helyek neve, amelyekről a mű szól). CSOPORTKÉPZÉSES SZAKKATALÓGUS A csoportképzéses szakkatalógusba minden főtáblázati számhoz - viszonyítással képzett öszszetett jelzeteknél minden új főtáblázati számhoz - kerül cédula. A katalógus felépítését az osztólapok határozzák meg. A csoportalkotásnál lényeges szempont, hogy egy-egy osztólap mögött 15-20 cédulánál ne legyen több. A katalógus bővülésével el kell készíteni az új osztólapo-

129/119. oldal

kat. Az osztólapok az ETO számok sorrendjében követik egymást. Az osztólapok mögött a cédulák a főtétel első besorolási adata szerinti betűrendben követik egymást. A csoportképzéses szakkatalógushoz betűrendes mutató készül. A betűrendes mutatóba az osztólapon szereplő fogalmakról készülnek cédulák. A cédulák a fogalmak betűrendjében követik egymást. A betűrendet osztólapokkal jelöljük.

e)

Könyvtárhasználati szabályzat

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A könyvtárba tanszereken (tankönyv, írószer) kívül más nem vihető be. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A BEIRATKOZÁS MÓDJA A beiratkozáshoz szükséges egy adatlap kitöltése, amelyen a tanuló legfontosabb adatai (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme valamint a szülő (jótálló) legfontosabb adatai (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének száma) és aláírása szerepelnek. A könyvtár a személyes adatok védelméről a jogszabályban megfogalmazottak szerint gondoskodik. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. Minden beiratkozott olvasó köteles a könyvtáros felé jelezni, ha személyes adataiban változás következik be. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT MÓDJAI Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát, (olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, használatát. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók az alábbiak: ƒ olvasótermi, kézikönyvtári könyvek ƒ periodikumok ƒ nem nyomtatott (számítógéppel olvasható dokumentumok). A szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre is kikölcsönözhetik. KÖLCSÖNZÉS A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba vétellel lehet. Az iskolai könyvtár könyveiből 4 db könyv 3 hetes határidőre kölcsönözhető. Nevelők esetében és a tanulóknak a tankönyvek, tanulási segédletek, feladatgyűjtemények kölcsönzése esetén ettől el lehet térni egy tanév határidőre. A kölcsönzési határidő egy alkalommal meg- hosszabbítható. A kölcsönözhető dokumentumokra előjegyzés kérhető. A könyvtár állományából hiányzó dokumentumokat a kerületi iskolai és közkönyvtár segítségével a könyvtár könyvtárközi kölcsönzés útján elégíti ki. A kölcsönzéskor a könyvtárhasználó kézjegyével igazolja a dokumentum átvételét. A dokumentum visszahozatalát a könyvtáros áthúzással jelzi. Ha a tanuló a kölcsönzött dokumentumokat két hónapon túl indokolatlanul késve hozza vissza, az fegyelmi vétségnek minősül, mellyel szemben az osztályfőnök intézkedik. A könyvtár nyitva tartásában szereplő dokumentumokat az iskolai év végén a tanároknak és a tanulóknak vissza kell hozni a könyvtárba. Tankönyvekből: ƒ 1 példánynak bent kell lenni (nem kölcsönözhető) biztosítva a helyben olvasás lehetőségét, ƒ a 2 vagy 3 példányokból a tanárok kölcsönözhetnek.

129/120. oldal

ANYAGI FELELŐSSÉG A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas. Az elvesztett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: ƒ a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével ƒ a dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével ƒ a dokumentum másolási értékének a megtérítésével ƒ a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó ( hasonló tartalmú és értékű )dokumentum beszerzésével A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. A KÖNYVTÁR EGYÉB SZOLGÁLTATÁSAI Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében megtartásában. A könyvtárhasználati ismeretek tanítása során (amennyiben a könyvtárostanár nincs jelen a tanítási órán) az órát tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására. Az adott tárgyi feltételeken belül az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról - a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével - másolatot is készíthet a könyvtárostanár. Az anyagok másolatát kölcsönözni nem szabad, csak oktatási segédletként használhatók. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el a kollégiumban, Studióban. A könyvtáron kívül a dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást vezet a könyvtár. AZ ISKOLAI KÖNYVÁR NYITVA TARTÁSA Kölcsönzési idő: heti 22 óra. A kölcsönzés időtartama: Pedagógusoknak: Tanulóknak:

maximum 10 hónap maximum 2 hónap

A könyvtárhasználók kezdeményezhetik a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.

129/121. oldal

f)

A könyvtárostanár munkaköri leírása SZEMÉLYI FELTÉTELEK (MUNKAKÖR, KÉPZETTSÉG, BESOROLÁS) A könyvtárostanár az iskolai könyvtári szolgáltatásokért felelős pedagógus, aki az intézménynek megfelelő felsőfokú pedagógus végzettséggel és felsőfokú könyvtárosi képesítéssel rendelkezik (ld. Közoktatási törvény). A könyvtárostanár pedagógus besorolású, az iskola nevelőtestületének tagja. Könyvtári munkakörét a munkaidő teljes egészében, vagy másik szakja néhány órában, ill. a könyvtári informatikai ismeretek önálló tárgyként való tanítása mellett is elláthatja. A főfoglalkozású könyvtárostanár munkaköri feladatainak megoszlása heti bontásban: 50 % a kötelező óraszám, a könyvtári nyitvatartási idő; 30 % belső munkák elvégzésére (ügyvitel, állományfejlesztés, feldolgozás, gondozás, felkészülés a nyitva tartásra, könyvtárhasználati órák előkészítése, stb.); 20 % iskolán kívül végzett munkára (kapcsolattartás külső intézményekkel, továbbképzés, tájékozódás és állománygyarapítás, felkészülés a foglalkozásokra, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő egyéb tevékenység ellátására). Amennyiben a könyvtárostanár egyéb feladatokat is végez (kerületi munkaközösség-vezetés, tanítás, korrepetálás, stb.), megilletik az ezzel járó kedvezmények. A fenti megoszlás módosulását ez esetben az éves munkaterv mellékletében rögzíteni kell. A KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI FELADATAI A KÖNYVTÁR VEZETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ƒ Az iskolaigazgatójával és a nevelőtestülettel közösen készíti el a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét. ƒ Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról. ƒ Jelentéseket készít a könyvtári szükségletekről, javaslatokat ad a könyvtári költségvetés készítéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári költségvetési keret tervszerű, gazdaságos felhasználását. ƒ Végzi a könyvtári iratok kezelését. ƒ Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleten képviseli a könyvtárat. ƒ Részt vesz szakmai értekezleteken, a könyvtáros tanárok számára szervezett kerületi, fővárosi és országos továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS, FELTÁRÁS, ÁLLOMÁNYVÉDELEM ƒ Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, vezeti a megrendelések, beszerzési összegek felhasználásának nyilvántartásait. ƒ Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. ƒ Az iskola oktatási-nevelési programjából kiindulva lehetőségeihez mérten biztosítja a tanítási - tanulási folyamathoz és a szabadidős tevékenységhez szükséges forrásanyagokat. ƒ Az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően folyamatosan végzi az állomány feltárását, rekatalogizálását. ƒ Az állománygyarapítás mellett folyamatosan végzi a szükséges állományapasztást. ƒ Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. ƒ Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartásában bárki akadályozza. ƒ Előkészíti és segítséggel lebonyolítja a könyvtár rendelet által előírt időben történő (időszaki vagy soronkívüli) leltározásait.

129/122. oldal

OLVASÓSZOLGÁLAT, TÁJÉKOZTATÁS, KAPCSOLATOK ƒ Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, a kölcsönzést. ƒ Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátításában. ƒ Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, adatszolgáltatást, esetenként irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít. ƒ Ösztönzi a külső források használatát, indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzést bonyolít le. ƒ A nevelőtestülettel együttműködésben segíti a tanulókat a szellemi technikák elsajátításában. ƒ A tantárgyi programok alapján a szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. ƒ Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ƒ A nevelőtestülettel közösen elkészíti az iskola könyvtárpedagógiai programját. ƒ Biztosítja a pedagógusok és a tanulók számára az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát, szolgáltatásait. ƒ Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. ƒ A könyvtárhasználatra épülő szakórákat a szaktanár vezeti, a könyvtárostanár ennek tervezésében, előkészítésében vesz részt, illetve az óra könyv- és könyvtárhasználattal kapcsolatos részét tarthatja. ƒ Lehetőség szerint felkészíti az iskola tanulóit a könyv- és könyvtárhasználati versenyekre.

129/123. oldal

2.

A szabálytalanságok kezelésének rendje a) A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapesetei: ƒ a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) ƒ a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)

b) A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy: ƒ a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény ƒ a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, ƒ szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: ƒ megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés) ƒ keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. Intézményünkben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgató feladata.

129/124. oldal

c) A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. AZ INTÉZMÉNY VALAMELY MUNKATÁRSA ÉSZLEL SZABÁLYTALANSÁGOT Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézményvezetőt. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT Az intézményvezető illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSE ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI SZERV ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni.

d) A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával.

129/125. oldal

e)

Intézkedések, eljárások nyomon követése

Az intézmény vezetője: ƒ nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, ƒ figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, ƒ a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

f)

A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása

Az intézményvezető feladata: ƒ a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; ƒ egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; ƒ nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bek. szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt., a Htv. megfelelő rendelkezései az irányadók.)

129/126. oldal

3.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a)

Az adatkezelés elvei, általános szabályok

Az intézmény csak olyan személyes adatot kezelhet, amelyre a törvény felhatalmazza. Kezelhető adatok és azok kezelési szabályai: ƒ Csak olyan adat gyűjthető össze, amely a feladat ellátásához szükséges. ƒ A kezelt adatok saját szervezeten belül is csak indokolt esetben adhatók tovább. ƒ Saját szervezeten kívül az adatok továbbítása az adatvédelmi törvény alapján történhet. ƒ A kezelt adatokra a titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezen kötelezettséget az intézmény valamennyi dolgozójának be kell tartani. ƒ A közoktatási információs rendszerben kezelt adatok tartalmát és használatát a Kt. 20. melléklete alapján kell végezni. ƒ az információs rendszer és a statisztikai rendszer részére az adatszolgáltatás kötelező.

b) Az intézményben kezelt adatokra vonatkozó előírások NYILVÁNTARTHATÓ ADATOK TANULÓI ADATOK ƒ név ƒ születési hely, idő ƒ állampolgárság (tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma) ƒ lakcím, telefonszám SZÜLŐI ADATOK ƒ név ƒ lakcím, telefonszám ALKALMAZOTTAK ADATAI ƒ név ƒ születési hely, idő, ƒ állampolgárság ƒ lakcím, telefonszám ƒ munkaviszonyra vonatkozó adatok à

végzettség, szakképesítés

à

munkában töltött idő, besorolási adatok,

à

díjak, kitüntetések,

à

munkavégzésre irányuló további jogviszony,

à

fegyelmi, kártérítési kötelezettség, tartozás,

à

szabadság,

à

juttatások, kifizetések

à

pedagógus azonosító száma

129/127. oldal

A további adatok az érintett hozzájárulásával kezelhetők. TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS ADATOK ƒ

felvételivel kapcsolatos adatok

ƒ

vizsgaadatok

ƒ

magatartás, szorgalom, tudás értékelése/minősítése

ƒ

fegyelmi és kártérítési ügyekhez kapcsolódó adatok

ƒ

sajátos nevelési igényű, beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok

ƒ

tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok

ƒ

diákigazolvány sorszáma

ƒ

tanuló azonosító száma

ƒ

a többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván

EGYÉB NYILVÁNTARTHATÓ ADATOK Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, melyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból kezelt adatok a személyazonosság megállapításához illetve a kedvezményre való jogosultság elbírálásához szükséges adatok. ADATOK TOVÁBBÍTÁSA A továbbítható adatok tanulók esetében ƒ

fenntartó, bíróság, rendőrség, államigazgatási szerv részére valamennyi adat

ƒ

sajátos nevelési igényű, beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adat pedagógiai szakszolgálati intézménytől oktatási intézményhez, illetve vissza

ƒ

magatartás, szorgalom és tudás értékelése nevelőtestületen belül; szülőknek, vizsgabizottságnak, külső képzőhelynek, illetve új iskolának valamint a szakmai ellenőrzés vezetőjének továbbítható

ƒ

diákigazolvány kezelőjének a kiállításhoz szükséges valamennyi adat

ƒ

iskolai felvétel, átvétel, felsőoktatási intézménybe felvételhez kapcsolódó adatok intézményhez és vissza

ƒ

egészségügyi feladatot ellátó intézménynek egészségügyi állapot megállapítása céljából

ƒ

családvédelmi intézménynek a veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése céljából

ƒ

bizonyítványokat nyilvántartó szervezeteknek

További adatok alkalmazottak esetében Az alkalmazottak nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a helyi önkormányzatnak, az államigazgatási szervnek valamint a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak.

129/128. oldal

c)

Az intézményi adatkezelés szabályai ƒ

A pedagógusoknak és az intézményi dolgozóknak határidő nélküli titoktartási kötelezettségük van.

ƒ

A titoktartási kötelezettség alól a tanuló, illetve a tanuló és a szülő közösen írásban felmentést adhat.

ƒ

A titoktartási kötelezettség kiterjed a neveléstestületi értekezleteken résztvevő meghívottakra is.

ƒ

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelési értekezletekre, a pedagógusok egymás közötti megbeszélésére.

ƒ

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a törvény által kezelhető és továbbítható adatokra.

ƒ

Az intézményi adatok az irattári őrzési időn belül kezelhetők.

ƒ

Az adatkezelési szabályzat módosítása esetén a szülői szervezetet és az iskolai/kollégiumi DÖK-öt egyetértési jog illeti meg.

129/129. oldal