Szily Kálmán Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Kollégium - Pedagógiai Program szeptember 1

Szily Kálmán Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Kollégium - Pedagógiai Program

2013. szeptember 1.

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS

4

1. JOGI ALAPOK 2. TÁRSADALMI KÖRNYEZET

4 4

II. HELYZETELEMZÉS

5

1. A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA 1.1. TÁRGYI FELTÉTELEK 1.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 1.3. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI 1.4. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE

5 5 6 6 7

III. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA

7

1. NEVELÉSI ALAPELVEINK A KOLLÉGIUMI ALAPPROGRAM SZERINT 2. TANÜGYIGAZGATÁSI CÉLKITŐZÉSEINK 3. A KOLLÉGIUMI NEVELİMUNKA KONKRÉT TERÜLETEI 3.1. A CSOPORTFOGLALKOZÁS SZERVEZÉSÉNEK RENDJE 3.2. A TANULMÁNYI MUNKA SEGÍTÉSE 3.3. EGÉSZSÉGES ÉS KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS 3.4 KÖRNYEZETI NEVELÉS A KOLLÉGIUMBAN 3.5. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSE, SZUVERÉN VILÁGKÉP KIALAKÍTÁSA 3.6. MŐVÉSZETI ÉS INFORMÁCIÓS KULTÚRA FEJLESZTÉSE, A MÉDIATUDATOSSÁG KIALAKÍTÁSA 3.7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGİ TEVÉKENYSÉG 4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE 4.1. A KOLLÉGIUM ÁLTAL KÖTELEZİEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK 4.2. EGYÉB, A KOLLÉGIUM ÁLTAL BIZTOSÍTOTT FOGLALKOZÁSOK 4.3. KOLLÉGIUMUNKBAN A KÖTELEZİ ÉS A SZABADON VÁLASZTHATÓ HETI IDİKERET 5. A SZÜLİKKEL, TÖRVÉNYES KÉPVISELİKKEL VALÓ EGYÜTTMŐKÖDÉS SZERVEZETI KERETEI 6. DIÁKÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGE, A DÖNTÉSI JOGKÖRÖK SZABÁLYOZÁSA 7. A KOLLÉGIUMI NEVELİTESTÜLET BELSİ SZERVEZETTSÉGE, A VEZETÉS ÉS A TANTESTÜLET EGYÜTTMŐKÖDÉSE, ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS

8 9 10 10 11 12 14 15 15 15 18 18 20 20 21 21

IV. FEJLESZTÉSI TERV

23

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

24 25 25 26 26 26 27 30

A TANULÁSI KULTÚRA FEJLESZTÉSE ERKÖLCSI NEVELÉS NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS FELELİSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG

22

2

9. FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 10. PÁLYAORIENTÁCIÓ 11. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS 12. MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS 13. AZ ISKOLÁVAL ÉS A SZÜLİVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŐKÖDÉS FORMÁI 14. TOVÁBBKÉPZÉSEK, A MUNKAHELYI DEMOKRATIKUS LÉGKÖR, FELELİSSÉGVÁLLALÁS

30 31 31 32 33

FEJLESZTÉSE

33 34

15.

MÉRÉS - ÉRTÉKELÉS

MELLÉKLET

35

3

A Kollégium Pedagógiai Programja

I. Bevezetés Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Férıhely: 190 (200) fı /105 leány, 85 fiú/ Felvételi körzet: országos, budapesti illetıségő középiskolák 1. Jogi alapok A pedagógiai program felülvizsgálatának elkészítésekor a következı jogszabályokat vettük figyelembe: a Nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. tv. (Nkt.), a 20/2012. (VIII.31.) EMMI a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról c. rendelet a kollégiumokat is érintı szabályozásokat fogalmaz meg. A 2008. évi Budapest Közoktatás-fejlesztési és Intézkedési Terve, valamint az Ifjúsági Koncepció idıszerő elvárásokat fogalmaz meg az intézmény mőködésével kapcsolatosan. A 46/2001.(XII.22.) OM rendelet megalkotta a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramját, amelyet legutóbb módosított az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelete újabb változást hozott az intézménytípus mőködtetése vonatkozásában. A dokumentum elkészítésénél figyelembe vettük a 110/2012.(VI.4.) Kormányrendeletet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. A 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrıl és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közremőködés feltételeirıl rendelkezéseit is figyelembe vettük. A fenti jogszabályi módosulások eredményeként a helyi, intézményi teendıket is újra kellett gondolni, valamint partnereink igényei is jelentısen megváltoztak. A társadalmi, környezeti változások a kollégium szakmai munkájában, belsı életében is alapvetı szemléletváltást eredményeztek. Felerısödött a gyermekközpontú pedagógiai szemlélet és az egészséges életmódra nevelés igénye, amelynek kollégiumunk is igyekszik eleget tenni. Hiszen napi tapasztalatunk, hogy megnıtt a hátrányos helyzető diákok száma, kollégistáink közvetlen környezetében is felerısödtek a negatív társadalmi jelenségek. 2. Társadalmi környezet A társadalmi környezet, a szülıi megrendelıi oldal azt várja el tılünk, hogy a 14-18 éves korúakhoz hasonló módon készítsük fel az érettségi utáni szakképzésben résztvevıket a felsıfokú tanulmányokra, valamint úgy segítsük a személyiségfejlesztést, hogy a továbbtanulni nem szándékozó tanulók is képességeiknek megfelelıen tudjanak bekapcsolódni a munkaerıpiac kínálta felelısségteljes munkavállalásba. Mivel tanulóink eltérı társadalmi környezetbıl, az ország különbözı szociológiájú tájegységeirıl érkeznek hozzánk, a nivellálás, a személyiségfejlesztés, a közösségalakítás sokrétő probléma megoldása elé állítja a nevelıtestületet és az alkalmazottak közösségét. 4

II. Helyzetelemzés 1. A kollégium bemutatása Kollégiumunk a Szily Kálmán Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium része, az iskolával egybeszervezett, állami fenntartású fiú és leány középiskolai kollégium, amely 14 éves kortól 22 éves korig fogad diákokat. Tanulóink 75%-a más iskolából érkezik, ezért pedagógiai programunk elkészítésekor figyelembe vettük a partneriskolák pedagógiai programjait is. A felvett tanulók több megyébıl, az ország minden részérıl jelentkeznek. Eltérı kulturális és szociális háttérrel rendelkeznek. Ezért nevelési koncepciónk kialakításakor ezeket a körülményeket is tekintetbe kellett vennünk. Jelentıs számban vannak határon túli tanulóink is. 1.1. Tárgyi feltételek A kollégium több mint százéves épületét 2002-ben újították fel. A belsı terei megújultak, a hálószobákat, a fürdıhelyiségeket, az étkezıkonyhákat és a klubhelyiségeket is kifestették. ő Jelenleg egy nyolcgépes internetezési lehetıséget biztosító számítástechnikai szaktanteremmel, egy médiaszobával, egy ping-pongozásra alkalmas helyiséggel, egy DÖKszobával, két társalgóval, egy könyvtárhelyiséggel, négy tanulószobával, egy diákmosodával, négy teakonyhával, valamint két betegszobával rendelkezünk. Az épület földszintjén fızıkonyha mőködik, diákjaink a hozzá tartozó, szintén felújított étteremben étkeznek. A kollégiumi szintő elıadásokat és rendezvényeket a 2008-ban felújított színházteremben tartjuk. A 2010-ben létrejött kollégiumi könyvtár könyvállománya az iskolai könyvtár része. Az iskola több helyiségét, létesítményét – tornaterem, edzıterem, futball, kézilabda és kosárlabdapálya, atlétikai pálya, iskolai könyvtár – a kollégium diákjai is használhatják. A helyiségek állapota megfelelı, tisztasági festésre a 2. emeleten került sor 2012 nyarán. Szükségessé vált az 1. emelet tisztasági festése és további korszerősítések (vizesblokkok, teakonyhák) is. A közeljövıben várható tetıfelújítás, ablakszigetelés (illetve a nyílászárók cseréjének folytatása), parképítés, mőfüves pálya építése, az épület akadálymentesítése sem halogatható sokáig. Az „A” szárnyban az elsı emeleten 10 lány háló, a második emeleten szintén 10 lány háló található. (Összesen 80 lány részére.) A „B” és „C” szárnyban 30 hálószoba található 120 fiú elhelyezésére. Pályázatokon multimédiás eszközöket (projektorokat, hangrendszereket, stúdió felszerelést, számítógépeket) nyertünk, ezekkel a szakköri és oktatási tevékenységünket nagymértékben korszerősíteni tudtuk. A közös helyiségek egy részét korszerő eszközökkel és bútorokkal szereltük fel, a hálószobákat is sikerült felújított és új bútorokkal otthonosan berendezni. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A kollégium mőködéséhez szükséges kötelezı minimum feltételekkel rendelkezünk. A tanulói létszám növekedésével párhuzamosan bıvítenünk kell az eszközállományt, pótolni a felmerülı hiányokat és végrehajtani a szükségessé váló cseréket.

5

Az étkezıkonyhák felszereltségén javítottunk: 1 rekeszes, zárható hőtı beszerzésére nyílott mód, szükséges további zárható hőtıszekrények, mikrohullámú sütık és villanytőzhelyek, porszívók és mosógépek beszerzése. A minimum feltételeken kívül szükséges további számítógépeket támogató partnereinktıl, másrészt pályázat útján beszerezni. Bıvítenünk kell a szakkörök és egyéb foglalkozások eszközellátottságát is. A hálószobákban vagy a folyosókon szükség van további cipıtároló és egyéb száraz ételek tárolására alkalmas szekrényekre, további éjjeli lámpákra. Igényesebb televíziós csatornák vételére alkalmas digitális rendszer, valamint mőködıképes wifi-rendszer kiépítésére is szükség van. A könyv- és filmállományt – szaktanári vélemények és tanulói igények alapján – korszerősítenünk, majd folyamatosan gyarapítanunk kell. A könyvtárat digitális archívummal, valamint – a helyes és modern könyvtárhasználat megismertetését lehetıvé tevı – számítógépes katalógussal kell felszerelnünk. Bıvíteni kívánjuk a szakképzésekhez szükséges szakirodalom választékát is. Szükség van a diákönkormányzati helyiség megfelelı technikai eszközökkel (külön számítógép, internet, nyomtató) és egységes bútorokkal való felszerelésére annak érdekében, hogy ott a kollégiumi diákújság és a kollégiumi honlap szerkesztése is lehetséges legyen. 1.2. Személyi feltételek A kollégiumi tanárok valamennyien felsıfokú képesítéssel rendelkeznek, 9 fı egyetemi, 8 fı fıiskolai végzettséggel, pedagógus szakvizsgával 3 fı rendelkezik. A kollégiumi nevelık élnek a posztgraduális képzés, a szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, az önképzés lehetıségeivel. Figyelemmel kell lennünk a megfelelı szakos ellátottságra, az idegen nyelv tanulását biztosító angol, német nyelvszakos, valamint informatikai szakember alkalmazására, illetve el kell érnünk, hogy a nevelıtanárok további képesítés megszerzésére törekedjenek idegen nyelvbıl, számítástechnikából és a mentálhigiéné területén. A kollégiumi nevelıtanárok mellett egy fı adminisztrátor, egy fı ápoló (PMS) feladatokat lát el. Az egyéb, nem pedagógiai jellegő feladatokat a Gazdasági Ellátó Osztály (GEO) gazdasági és technikai személyzete látja el. Átgondolandó a kollégium épületében mőködı portaszolgálat kiépítése. 1.3. A kollégium hagyományai Kollégiumunk a két világháború közt a sporttisztek képzésének színhelye volt. Kollégiumpedagógiai elızménye az 1947-ben alapított Tanoncotthon volt. A Tanonc és Ifjúmunkás Otthonok Országos Szövetsége szervezett itt otthont az árva vagy hajlék nélküli ipari tanulók részére. Az ötvenes években az ifjúmunkás város vezetıi nagy hangsúlyt fektettek a testedzésre. Ebbıl és az épületek kedvezı elrendezésébıl, a nagy – 4,5 hektár - szabad területbıl, a sportpályák meglétébıl fakadóan a diákok körében a sportélet mindig is élénk volt.

6

Kollégiumunk további hagyományainak kialakítására – az „Ökokollégium” cím 2009. évi elnyerése után - nagy hangsúlyt fektetünk. Tanévrıl-tanévre a Kollégiumi Napok rendezvényei, az ismerkedési est, a Mikulás-bál, a karácsonyi ünnepség, a farsangi bál, Zöld napok, a végzısök búcsúztatása és az Öregdiáktalálkozó, az évzáró bográcsparti. Ezeken kívül minden évben rendezünk kollégiumok közötti versenyeket, ismeretterjesztı elıadásokat, az ıszi és tavaszi környezetrendezést, takarítást. A természetjáró kör programjai is hagyománnyá váltak nálunk és erısítik a kollégiumi közösséget.

1.4. A kollégium kapcsolatrendszere • Anyaintézmény: Szily Kálmán Mőszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium • Az anyaintézmény pedagógiai munkát segítı munkatársai: 1 fı gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs 1 fı szociális munkás 1 fı iskolapszichológus • Partneriskolák •

Ökoiskolák, Ökokollégiumok

•

A pedagógiai munkát segítı szervezetek: Mérei Ferenc Fıvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Iránytő Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Budapesti Rendır-fıkapitányság, IX. kerületi Rendırkapitányság IX. kerületi Családsegítı és Gyermekjóléti Központ Összefogás a Ferencvárosért Bőnmegelızési Egyesület Ifjúsági Információ Alapítvány Egészségügyi intézmények: iskolaorvos, iskolai ápoló Mester utcai Szakrendelı Merényi Gusztáv Kórház

•

III. A kollégium nevelési programja A kollégium célkitőzéseit a XXI. századi megváltozott társadalmi követelmények, az EU-s csatlakozási elvárások, valamint a partneri - megrendelıi (szülıi) igények határozzák meg a Nkt. módosításában megjelölt iskolaszerkezetben, amelyek a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák alapfunkcióját is megfogalmazzák. A középfokú kollégiumok – köztük a mi kollégiumunk feladata is, hogy: • képessé tegye tanulóit a felsıfokú tanulmányokra, a választott hivatás, szakma sikeres megszerzése után a munkába állásra; • fejlesszen ki a tanulókban olyan szociális képességrendszert, hogy alkalmasak legyenek a közösségi életre, a közéleti szerepvállalásra; • alakítsa ki a kulturált viselkedés, magatartás, az erkölcsi normák iránti nagyfokú igényességet; • fejlessze a tanuló reális önismeretét; • neveljen környezettudatos magatartásra; • segítse a korszerő világkép kialakítását, a társadalmi beilleszkedést; 7

• alakítsa ki a sokoldalú kommunikáció képességét - a kulturált anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációt; • fejlessze a mővészeti és információs kultúrát; • fordítson gondot a tehetséggondozásra; • neveljen magyarságunk, nemzeti létünk, európaiságunk tudatosságára; • készítse fel a diákokat az egészséges és kulturált életmódra, életvezetésre, a családi otthon megteremtésére; • segítse a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontból kialakult hátrányok, valamint a veszélyeztetettség leküzdését. A pedagógiai program fı célkitőzése, hogy a továbbtanulni vágyók valamennyien felvételt nyerjenek a választott hazai és európai fıiskolára, egyetemre, valamint a szakképzésben, az OKJ-s képzésben résztvevık sikeres szakmai vizsga letételét követıen kvalifikált, felkészültségüknek megfelelı munkahelyet nyerhessenek el. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a partnerek (iskolák, szülık, a közvetlen és tágabb társadalmi környezet, a fenntartó, helyi tankerület, kulturális létesítmények, civil szervezetek) támogatása. A nevelıtestület csak ezen partnerekre támaszkodva, velük szoros együttmőködésben képes az intézmény pedagógiai célkitőzéseit megvalósítani. 1. Nevelési alapelveink a kollégiumi alapprogram szerint A fejlesztésben (nevelésben) alapelv, hogy: - a kollégiumban az alkotmányos, általános állampolgári jogokat, a szabadságjogokat, a gyermekeket megilletı jogokat minden alkalmazott tiszteletben tartsa, azok érvényesülését legjobb tudása szerint elısegítse. Érvényesüljön a kollégiumi felvételeknél az alanyi jog, hogy minden tanulónak egyformán joga és lehetısége van a kollégium szolgáltatásainak igénybevételére; - nevelési-oktatási kérdésekben szorosan együtt kell mőködnünk az iskolával és a családdal (hiányzások figyelemmel kísérése), a távolmaradás szülıi igazolása, a hétvégi felkészülés ellenırzése, állandó és eseti kimenık családdal történı egyeztetése - felnıtt korúak esetében az érintett tanulóval; - folyamatos kapcsolattartást alakítunk ki valamennyi iskola igazgatójával, osztályfınökével, gyermek- és ifjúságvédelmi felelısével - esetenként a szaktanárokkal - az aktuális és korszerő (európai) nevelési elvek alkalmazása érdekében (fogadóórák, nyílt napok, szülıi értekezletek látogatása, egymás rendezvényein részvétel, közös sport- és kulturális rendezvények szervezése); - kiemelt szerepet szánunk a kollégium családpótló szerepének, elsıdlegesnek tartjuk az egyén személyes problémáinak tapintatos, bizalmas kezelését, ügyeinek szeretetteljes megoldását, a kisközösségek problémáinak felismerését, megoldásukban a segítı közremőködést. A tanítás-tanulás folyamatában, a tanulási kultúra fejlesztésében alapelv, hogy - teremtsünk optimális feltételeket a tanulók számára az ismeretszerzéshez, a mővelıdéshez; - a tanulók fejlesztésében a valódi fejlıdési szükségletekbıl indulunk ki az egyénre szabott differenciálással; - a kollégiumi tudásközvetítésben (legalábbis annak bizonyos részterületeinél) figyelemmel leszünk az iskolai ismeret-elsajátításra; - a legmesszebbmenıkig támogatjuk a fiatalokat a hátránykompenzációban, figyelembe vesszük az egyéni igényeket, rászorultságot; 8

-

biztosítjuk mindenki számára a szükséges tanári segítséget, a megfelelı tanulási körülményeket, eszközöket, a változatos tanítási - tanulási formákat.

A tehetséggondozás, tehetségvédelem terén alapelv, hogy - a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetıséget biztosítunk a tehetségek megmutatkozásának, felismerésének, kibontakoztatásának; - a tehetséggondozás során kiemelt figyelmet fordítunk a személyiségfejlesztésre; - a tehetséggondozásba, a tehetségek védelmébe be kell vonnunk az iskolát, a szülıket és a körülvevı környezet érintett szervezeteit is. Az életrend, életvitel kialakításában alapelv, hogy - biztosítjuk növendékeinknek az egészséges életvitel feltételeit (fociklub, jóga, közös kocogás és fitness foglalkozás szervezése, a sporteszközök (ping-pong, tollas, sakk), a földszinti tornaszoba kondigépeinek fejlesztése); - figyelembe vesszük a személyes szükségleteket, az életkori sajátosságokat; - megteremtjük a diákok számára a „meleg attitődő”, második családi otthon légkörét (bizalmas beszélgetések, a kvázi családi szerepek vállalása, annak tudatosítása, hogy „nem vagy egyedül”). A szabadidı-szervezésben alapelv, hogy: - nem szervezzük agyon tanulóink szabadidejét, de biztosítjuk a szabadidı hasznos és kulturált eltöltésének feltételeit; - helyi és fıvárosi lehetıségek kihasználásával biztosítjuk a sokféleséget (színház, könyvtár, múzeumok, táncház, uszoda, zenés irodalmi klubok, teaház, sportklub, mozi); - a szervezésnél a tárgyi feltételek hozzáférhetıségét kellı idıben biztosítjuk. A közösségi élet alakításában alapelv, hogy: - számítunk diákjaink kezdeményezı szerepére, önszervezıdı képességére (csoportszervezıdés, DÖK-alakítás); - támogatjuk és segítjük ıket a hagyományrendszer továbbvitelében, az általuk vállalt kollégiumi ünnepségek megszervezésében, az egyénileg vagy csoportosan vállalt győjtımunka, pályázat elkészítésében, bemutatásában; - példamutató nevelıi felkészüléssel, szervezéssel tudjuk kialakítani a kollégiumi és kollégiumok közötti vetélkedıkön, versenyeken való részvétel felelısségét, a sportszerő versengési szellemet, a reális önértékelést („Csapat csak úgy léphet fel egységesen és eredményesen, ha tagjai félreteszik az egyéni érdekeket, az egyéni csábító programokat…”); - az alapvetı erkölcsi normákat elsısorban kisközösségekben gyakoroltatjuk; - a kollégiumi közösségben, a közösség erejével tudjuk elérni, hogy az egyes tanulók vessék el az elıítéleteket, hogy tudatosuljon mindenkiben, hogy az embert tettei, nem nemzeti, faji hovatartozása minısíti, hogy ne sértsenek meg senkit emberi méltóságában. 2. Tanügyigazgatási célkitőzéseink Maximális felvételi férıhelyünk 190 fı (200), bıvítésre már nincs mód. Az ı elhelyezésüket kell komfortosabbá tenni. Célként jelöljük meg a klasszikus értelemben vett (érettségi, szakmai vizsga elıtt álló) középiskolai tanulók tanulmányi eredményének javulását, felvételi arányának javítását. Ehhez 9

a hatékonyabb pedagógiai munka biztosítandó, a jelenlegi tanulószobai rendszer átgondolása és átalakítása szükséges. A kollégiumi felvételnél a Szily Kálmán Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium középiskolai képzésében részt vevı tanulók elınyt élveznek, de a pesti, elsısorban a IX. kerületi gimnáziumokba, szakközépiskolákba, szakiskolákba járó, valamint a gyakorló és kéttannyelvő, mővészeti- és sporttagozatos középiskolákba járó tanulók felvétele is preferált. E cél érdekében felhívással kell fordulnunk a fıváros vonzáskörzetében fellelhetı nagyobb települések általános iskoláihoz is. További cél az iskolákkal, a szülıi házzal, az egészségügyi intézményekkel olyan oktatási-nevelési keretek kialakítása, hogy a tanulók minél több idıt tudjanak a kollégium területén, az intézmény nagy sportpályája adta friss levegın, a zöldben tartózkodni, kikapcsolódni. A kollégiumi diákok jelenlegi összetételének fényében elınyös volna biztosítani a hátrányos helyzető diákok mentálhigiénés rehabilitációjának bizonyos feladatait. Elképzelhetı, hogy a hagyományos készségfejlesztési tantárgyak (testnevelés, ének, rajz, számítástechnika), valamint mővészeti tárgyak (filmtörténet, színház- és drámatörténet) oktatása a kollégiumi nevelés-oktatás keretében is megvalósuljon élménypedagógiai módszerek bevonásával. Természetesen az érettségi utáni szakképzésben résztvevıknek is ad a kollégium felvételi lehetıséget, de elsısorban azoknak, akik a szakiskola után egyetemen vagy fıiskolán szeretnének továbbtanulni, továbbá akik tehetség-kibontakoztató (színi, sport, egészségügyi, informatikai) OKJ-s képzésekre járnak. Tény, hogy a válogatás ideje azonban a csökkenı beiskolázás hatására mára már lejárt. Tudomásul kell vennünk, hogy azokat a tanulókat kell elhelyeznünk, akik jelentkeznek az intézménybe. Csak így fogjuk tudni feltölteni a kollégiumi létszámot. Ezen segíthet, ha a beiskolázási propagandát jobban kiszélesítjük: - továbbtanulási tájékoztató füzetben való megjelentetés; - tájékoztató küldése a nagyobb gimnáziumoknak, szakközép- és szakiskoláknak; - hirdetés interneten, oktatási portálokon; - a partneriskolák személyes felkeresése, együttmőködési megállapodások kötése; - a kollégium új honlapjának elkészítése, frissítése: megjelenés az interneten, partneriskoláink honlapján. Csak így biztosítható a kollégium zavartalan mőködése és feltöltése.

3. A kollégiumi nevelımunka konkrét területei 3.1. A csoportfoglalkozás szervezésének rendje A megújult Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott témakörök feldolgozását: -

a tanév kezdetén ciklusokra bontva szervezzük meg az egyes témaköröket a nevelıtanárok érdeklıdésének és felkészültségének megfelelı osztjuk fel. Adott témakört forgó rendszerben dolgoz fel egy-egy nevelıtanár. A ciklusok között idıarányosan a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megbeszélésével kapcsolatos foglalkozásokat iktatunk be.

10

-

egy részét tömbösített formában, kollégiumi rendezvények keretében dolgozzuk fel – így a mővészet és információs kultúra, környezeti nevelés, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság, életmód, életvitel, háztartási ismeretek bizonyos területeit.

A csoportnevelı tanárok minden tanév elsı két foglalkozásán ismertetik az értékelési rendszert, a hiányzások és mulasztások következményeit, valamint a tőz- és munkavédelmi szabályokat. Ezt az ismertetést dokumentálni kell. A dokumentáció tartalmazza a kihirdetés idıpontját, a tanár és a tanulók aláírását. Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés és illemszabályok elsajátításának, a káros szenvedélyek megelızésének, a környezettudatos életmód elsajátításának. A nevelıtanárnak foglalkoznia kell a tanulók egyéni problémáival, a beilleszkedési nehézségekkel, a diákközösség konfliktusaival. A kommunikáció, a vitakultúra készségének fejlesztése és az egyén szocializációjának fı terepe a jól megszervezett és elıkészített csoportgyőlés. A foglalkozások anyagába beépítjük a felnıtt életvitelhez szükséges praktikus ismereteket is. Természetesen az évfordulókról és nevezetes dátumokról való megemlékezésnek is helyet kell kapnia a csoportfoglalkozásokon. A csoportgyőléseket évente legalább két alkalommal kollégiumi győlések formájában, a csoportok számára összevonva tartjuk meg. A győlések témája a kollégium minden lakóját érintı, az adott félévre vonatkozó aktuális információk megvitatása.

3.2. A tanulmányi munka segítése 3.2.1. A tanulási kultúra fejlesztése A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetıséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Meghatározó a tanulás iránti motiváció fejlesztése, amely elısegíti, hogy a tanulás a diákok életprogramjának elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. Ennek érdekében a tanév elején felmérjük a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákok részére szervezett foglalkozások keretében nyújtunk további módszertani segítséget. 3.2.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, társadalmi beilleszkedésük és a pályaorientáció segítése A kollégium segíti a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítja annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bıvítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelıen a pályaorientáció segítése. 3.2.2.1. A hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetőnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül nem egyenlı esélyekkel indulnak az életben. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködı, a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanulókat. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat, emellett kiemelten, szükség esetén külön csoportban foglalkozzunk a speciális nevelési igényő diákok tanulmányi munkájának segítésével.

11

Segítjük a határon túli magyar tanulók beilleszkedését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a külhoni diákok számára hétvégeken is lakhatást biztosítunk, valamint segítjük hazánkban tájékozódásukat, hagyományaik átadását, ápolását, kultúrájuk megırzését. A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelıssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelıtestületen belüli folyamatos információáramlásra. 3.2.2.2. Tehetséggondozás, tehetségvédelem A tehetséggondozás elsı lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején ilyen irányú felmérést kell végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedı eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. Mivel sok diákunk mővészeti szakközépiskola tanulója, számukra intézményi keretek között biztosítjuk a bemutatkozás és további fejlıdés lehetıségét, ugyanakkor galériánk az ı mőveiknek is helyet ad. 3.2.2.3. A pályaorientáció segítése Kollégiumunkba többféle intézménybıl változatos szakmákat (mőszaki, mővészeti, vendéglátóipari, kézmőipari, vállalkozói) tanuló diákok érkeznek. A tanuló képességeinek, érdeklıdésének, tanulmányi eredményeinek tükrében az osztályfınökökkel és a szülıkkel való egyeztetés után ismertetjük meg kollégistáinkat a szóba jöhetı választási lehetıségekkel. Szükség esetén igénybe vesszük a megfelelı szakszolgálat segítségét is. A tanulmányi munka megfelelı segítése növeli a továbbtanulás esélyét, a már szakmát választott tanulóink esetében pedig a munkába állást kell segítenünk. Mindezekkel összefüggı csoportnevelıi feladat a felelısségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú céltudatos gondolkodás ösztönzése. 3.2.3. Differenciált foglalkozások A tanulók eltérı felkészültségi szinttel, különbözı ismeretanyaggal érkeznek. A tanulmányi munkájukhoz szükséges képességeik is nagyon eltérıek: a szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvetı a differenciált foglalkozás. Pedagógusainknak figyelembe kell venni a más iskolákból érkezı diákok eltérı tananyagát is. A lemaradó tanulók felzárkóztatására kiscsoportos, vagy egyéni formában külön foglalkozásokat szervezünk. Kollégiumunk igénybe veszi az iskolai fejlesztıpedagógust a tanulási nehézségekkel küzdı diákok esetében. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges gyerekek felkarolására is, különös tekintettel akkor, ha az adott tanulók hátrányos helyzetőek.

3.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelı életritmus, a rendszeres, egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belsı igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik ıket testi és lelki egészségük megırzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelızésében. Kapjanak segítséget önmaguk megismeréséhez és az önfejlesztéshez. Törekszünk továbbá az empátiára való nevelésre, hogy a diákok képessé váljanak harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, a másság elfogadására, a konfliktusok és válsághelyzetek kezelésére. Ezen felül tudjanak jól eligazodni/tájékozódni a mindennapi életben felmerülı helyzetekben, váljanak önálló és asszertivitással rendelkezı felnıttekké. Ennek érdekében nevelési feladatunk a diákok felkészítése a családi életre, a párkapcsolatok megfelelı kialakítására, a harmonikus szexuális életre. Mindezek mellett biztosítani kell, hogy a kollégium legyen minden részletében 12

kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, mőveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következı lépéseket tette, illetve teszi a jövıben: -

Megfelelı napirend kialakításával és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk.

-

A csoportfoglalkozások keretén belül és egyéni beszélgetéseken neveljük a diákokat az önismeret és önfejlesztés fontosságára, hogy ezáltal segítsük a társadalomba való problémamentes beilleszkedésüket és azt, hogy önálló, szabad, tetteikért felelısséget vállaló, kiegyensúlyozott felnıttként éljék majd életüket.

-

Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenırizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelı szint elérésére, a legszőkebb környezetükért való felelısségük kialakítása érdekében.

-

Diákügyeletes rendszert mőködtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felelısség kialakítására nevelünk. Ugyanezt a célt szolgálja a folyosókon elhelyezett és a hálószobákban is tartható növények gondozása, a folyosók és egyéb közös helyiségek díszítése, szépítése.

-

Évi legalább két alkalommal diákjaink feladata a kollégium környékének rendezése.

-

Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára, melynek minden feltétele (zuhanyozók és mosdóhelyiségek, automata mosógépek, szárítóhelyiség) biztosított kollégiumunkban.

-

A csoportnevelıknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelıen, rendszeresen táplálkoznak-e, és fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetıségük van fızésre, konyha- és hőtıszekrény-használatra. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására, mind a közös étkezıkben az ügyeletes pedagógusok segítségével, mind a teakonyhákban a diákügyeletesek közremőködésével.

-

A kollégiumban mőködı fızıszakkör keretén belül a tanulók megismerkedhetnek egészséges ételek elkészítésével, és ötleteket kapnak a tudatos táplálkozás megvalósításához. Az Alapprogram által elıírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védınıjét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására.

-

-

A tanítási órák után legalább egy óra szabadidıt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulás megkezdése elıtt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével.

-

Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenıidı, takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk.

-

Képzett tanárkollégánk szervezésében megalakítottuk a Szily Természetjáró Kört, mely félévente kb. 3-6 alkalommal 1-2 napos kirándulásra viszi a jelentkezı tanulókat.

13

-

Diákjainknak heti rendszerességgel, szaktanári felügyelet illetve edzésterv alapján lehetıséget nyújtunk futball, kézilabda, kondicionáló torna, igény esetén ping-pong szakkörökön való részvételre is.

-

A fentiek közül szabadon választandó diákjaink számára valamilyen sportkör vagy szakkör rendszeres látogatása. Ha egyéb sportolási igény is felmerül, a létszámtól függıen további sportfoglalkozásokat szervezünk.

-

Dohányozni csak nagykorú tanulóinknak a számukra a törvény által kijelölt helyen lehet.

A helyes életmód és életvitel kialakításában a kollégium minden nevelıtanárának aktívan részt kell vállalnia. 3.4 Környezeti nevelés a kollégiumban Kollégiumunkban nagy hangsúly fektetünk a környezet védelmére a fenntartható fejlıdés megismertetésére, a tanulók környezettudatos szemléletének kialakítására. Szükséges, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelı ismeretekkel, amelyeket a természet és saját környezetük védelmére, megóvására tudnak felhasználni. A foglalkozások során meg kell ismertetnünk a lehetıségeket, hozzá kell segítenünk tanulóinkat, hogy váljanak érzékennyé környezetük iránt, valamint el kell érnünk, hogy a környezettudatos gondolkodás, magatartás részese legyen a mindennapjaiknak Elı kell segítenünk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Képesnek kell lenniük a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. Be kell kapcsolnunk tanulóinkat közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Legyenek képesek a kollégium belsı és külsı környezetét úgy alakítani, hogy a környezeti szempontokat is figyelembe veszik. Rá kell vennünk tanulóinkat, hogy elınyben részesítsék a természetes és újrahasznosítható anyagokat. Meghatározóvá kell, hogy váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség. Ismerjék fel a környezetszennyezı anyagokat, ezek hatásait, és törekedjenek a környezeti károk megelızésére. Ennek érdekében fontos az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása, érvelés a környezetvédı megoldások mellett. A környezeti nevelés érdekében a következıket tesszük: -

Csoportfoglalkozások keretein belül folyamatosan foglalkozunk globális és helyi környezetvédelmi témákkal, problémákkal, az aktuális természeti hírekkel

-

Évente minimum két alkalommal részt veszünk szemétszedésen

-

A kollégiumi napokon kiemelten foglalkozunk a környezetvédelemmel, ökológiai problémákkal. Lehetıséget adunk a kollégiumi galérián belül környezetvédelmi témák feldolgozására, a fiatal tehetségek kibontakozására ezen a téren is.

-

Diákjainkat kötelezzük a szelektív hulladékgyőjtésre

-

A közös folyosón mőködtetjük a „zöld hírek” faliújságot, amelyen rendszeresen frissítjük az aktuális környezetvédelmi híreket a szakköri tagok segítségével.

-

Védjük a madarakat, télen rendszeresen etetjük ıket, valamint részt veszünk madárbarát programokon.

14

-

Folyamatosan figyeljük a környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, amelyeken lehetıség szerint indítjuk is tanulóinkat.

-

Az Alapprogram által elıírt foglalkozásokon kívül diákjainkkal részt veszünk zöld programokon, kiállításokon.

-

Képzett tanárkollégánk szervezésében megalakítottuk a Szily Természetjáró Kört, mely félévente több alkalommal kirándulásra viszi a jelentkezı tanulókat. Ezek az alkalmak kiváló lehetıséget nyújtanak a természet megismertetésére, megszerettetésére, a természetvédelem fontosságának felismertetésére

-

Minden nevelınek a feladata tanulóink környezettudatos nevelése, valamint a diákok felé a példamutatás. Mindezeken kívül: • Mivel részt veszünk az ökoiskola-programban, így az elıírt kritériumrendszernek megfelelıen szervezzük az életet. • Tanárok és diákok azzal a céllal alakították meg a kollégiumi öko-csoportot hogy környezettudatos életmódra ösztönözzünk a kollégiumban lakókat és dolgozókat egyaránt.

-

3.5. A személyiség fejlesztése, szuverén világkép kialakítása A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése, az erkölcsi nevelés. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Kihangsúlyozzuk: törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelızésüket, az egészség megırzését, az egészséges életmódot. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Erkölcsi nevelés, Az önismeret és társas kultúra fejlesztése, valamint a Testi és lelki egészségre nevelés témakörök megfelelı részterületeit játékos önismereti, személyiségfejlesztı célú közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében dolgozzuk fel. 3.6. Mővészeti és információs kultúra fejlesztése, a médiatudatosság kialakítása A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bıvítésével, az információs kultúra fejlesztésével, mővészeti élmények befogadására való lehetıségek nyújtásával. Ennek érdekében számítástechnikai termünk napi 7 órában áll a tanulók rendelkezésére, rendszeres színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk, könyvtárat mőködtetünk, filmklubot, színjátszó és kézmőves szakkört biztosítunk a részükre. Az Alapprogramban elıírt foglalkozásokon túl a diákok érdeklıdésének, igényének megfelelı elıadásokat, valamint irodalmi és versesteket, kollégiumok közötti versmondó versenyeket, a diákok munkáiból készített kiállításokat szervezünk. 3.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı tevékenység Fontos feladatunk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetıségét, hogy bármelyik diák származása, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülı állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzető, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlıdését. 15

A veszélyeztetettség külsı megjelenési formái az alábbiak lehetnek: - szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükrözı külsı öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, - italozás, dohányzás, drogfogyasztás, - szélsıséges politikai nézetek hangoztatása, - kisvallásokhoz, szektákhoz kötıdés, A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: - minden kollégista diákot elıítéletek nélkül segítünk, védünk, kérdezünk, hallgatunk meg; - tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát; - mindenkihez tapintattal közelítünk; - a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel; - senkit nem részesítünk igazságtalan elınyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelıen. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse ıket. 3.7.1. Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai A csoportnevelıknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülıi házzal vagy a nevelıszülıkkel, gyámmal, illetve a nevelıintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. Tájékoztatniuk kell a tanulót és szüleiket arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek. A nevelıknek közre kell mőködniük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén). Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyızıdjenek. Feladatuk a szülık és a gyerekek tájékoztatása a számba vehetı konkrét lehetıségekrıl (például az igénybe vehetı szociális juttatásokról). 3.7.2. A szociális hátrányok ellensúlyozása A kollégiumba kerülı tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetőek, csonka családban élnek, munkanélküli szülık gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élı családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük ezen tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következıket kell tennünk: -

Az alapprogram elıírásainak megfelelıen konkrét foglalkozásokat tarunk a gazdálkodási jártasságok fejlesztése, a vállalkozói kompetencia megteremtése érdekében. Ezeket a foglalkozásokat meghívott elıadók, az anyaiskola megfelelı képzettségő szakemberei tartják.

-

Az iskolánkba járó tanulók közül a rászorulóknak kedvezményes térítés ellenében, az iskola ifjúságvédelmi felelısével koordinálva biztosítunk étkezési lehetıséget a Szily

16

Alapítvány segítségével. A más intézményben tanulók iskolájával, ifjúságvédelmi felelısével felvesszük a kapcsolatot és közösen keresünk megoldást. -

A kollégiumi ifjúságvédelmi felelıs segélyezésre tesz javaslatot az önkormányzatnál, valamint felveszi a kapcsolatot a diák osztályfınökével és az iskola ifjúságvédelmi felelısével.

-

Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetıségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).

-

Segítjük ıket a szükséges kérelmek megírásában.

-

Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk.

-

Személyre szabott pályaorientációs tevékenységet folytatunk.

-

Személyiségfejlesztı foglalkozásokat tartunk.

-

Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat.

A feladatok elvégzésének irányítója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs pedagógus. 3.7.3. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelızése A betegségek, szenvedélybetegségek megelızése, illetve kezelése érdekében a kollégium a következıket teszi: -

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelıen szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. - Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. - Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erısítése érdekében. - Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk ıket a kollégiumi közösségbe. - Filmklub keretében lehetıséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre. - Lehetıleg kortárs elıadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintő elıadásokra, drogellenes programok megtartására. - Figyelemfelhívó, veszélyt jelzı transzparenseket helyezünk el a kollégiumban. - Szükség esetén az iskolaorvos illetve iskolapszichológus segítségét kérjük. Ezeket a feladatokat kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs fogja össze. 3.7.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdı tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelıen segítsük ıket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell fordítanunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyermek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erısíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelısségérzetet, az empátiát, másfelıl pedig a nevelı indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások és a klubokban zajló tevékenység során szükségszerően 17

integrálódnak a közösségbe beilleszkedési zavarokkal küzdı diákjaink is. Ezért kollégiumi szinten különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdeklıdésének megfelelıt. A kollégiumi napok rendezvényeit is tudatosan minden diákunk részvételére számítva szervezzük.

4. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium a Pedagógiai Program és az aktuális Munkaterv alapján tanulói foglalkozási tervet készít, amelynek elkészítéséhez minden tanév elsı hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni. 4.1. A kollégium által kötelezıen biztosítandó foglalkozások 4.1.1. Tematikus csoportfoglalkozások A csoportfoglalkozások témakörei és óraszámai évfolyamonként a következık:

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13-14. évf.

3 2 2

2 2 2

2 2 2

2 1 1

1 1 1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1 2

2 2

2 2

3 2

3 2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2 3

2 3

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

TÉMAKÖR A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelısségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

Azokon a csoportfoglalkozásokon, amelyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák fel, elsısorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvetı 18

szabályait, a szociális értékrendet. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros szenvedélyek megelızésérıl való beszélgetésnek, valamint a környezetvédelmi problémák, megoldások, aktuális hírek megbeszélésének. A tematikus csoportfoglalkozások kerettervét az 1. Melléklet tartalmazza. 4.1.2.Tanulást segítı foglalkozások 4.1.2.1. A rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás A tanulószobai foglalkozást tanulókörökben szervezzük meg. A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással történik, amely meghatározott idıkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden, még végzettséggel, érettségivel nem rendelkezı kollégista diák számára kötelezı, kivéve a kiemelkedı tanulmányi eredményt elért, önállóan eredményes tanulásra képes tanulóinkat. Kollégiumunkban a tanulószobai és a fejlesztést megvalósító foglakozási idı összesen heti 13 óra, azonban a különbözı képességő diákoknak más-más idı szükséges a tananyag megfelelı elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthetı vagy növelhetı. A kollégiumba bekerült diákok különbözı alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkezı diákok tudásszintjét felmérve differenciáltan – évfolyamokra, illetve tanulócsoportokra bontva – kell a szilenciumokat megszervezni. Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezéső szilenciumok során biztosítani kell a megfelelıen nyugodt körülményeket. A szilenciumra a nevelınek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly módon, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még szilencium elıtt meg tudják beszélni. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítı diákokra. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlı segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kialakításával. A szilenciumi munka segítése és ellenırzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek: -

a foglalkozások pontos és következetes kezdése, szilenciumi fegyelem biztosítása;

-

a tanulmányi eredmények nyilvántartása;

-

a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése.

4.1.2.2. Egyéni fejlesztést megvalósító egyéni és csoportos foglalkozások A kiemelkedı képességő tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkezı pedagógus vezetésével, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás formájában történik. Az iskolában szerzett ismeretek bıvítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni fejlesztést megvalósító egyéni és csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülı tanulói igényeknek megfelelıen. Kollégiumunkban idegennyelvi, szaktárgyi illetve speciális: mővészeti és sport foglalkozásokat tartunk. Ezek tematikáját a foglalkozást tartó pedagógus

19

az adott tanévre vonatkozóan készíti el. A tematika összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: –

az iskolai tanulmányok kiegészítését szolgálja,

–

segítse a tanulók pályaválasztását,

–

tanulói és szülıi elvárásokra épüljön,

–

vegye figyelembe az eltérı tudásszinteket, ugyanakkor adjon lehetıséget a differenciált haladásra,

–

figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzımővészeti, zenei képességeinek fejlesztésére, így nyújtva lehetıséget arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak.

4.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások 4.2.1. A szabadidı eltöltését biztosító foglalkozások A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidı hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások közül. Választásukat követıen azonban kötelesek heti rendszerességgel kitartóan részt venni ezen. A szabadidı eltöltését biztosító foglalkozásokon a mővészeti, mőveltséggyarapító foglalkozások mellett meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés jegyében a sportköri foglalkozás és a természeti környezet megismerése és védelme. Kollégiumunk rendszeresen részt vesz kollégiumok közötti versenyeken, bajnokságokon. A kollégiumi diákok számára a fentieken kívül egyéb, szabadon látogatható foglalkozásokat is szervezünk, például a film- és irodalmi klubot, idıszakosan játékokat és vetélkedıket, Teaházat, Zöld-foglalkozásokat. Ezenkívül a kollégium életében fontos szerepet tölt be a diákszínjátszó és a diákönkormányzat által mőködtetett kollégiumi rádió. Diákjainknak havonta több alaklommal lehetıséget biztosítunk színház-, múzeum-, illetve egyéb kulturális esemény látogatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába, hangversenyekre, kiállításokra. Olyan elıadásokat igyekszünk megszervezni, amelyek nemcsak a tanulók általános mőveltségét gyarapítják, de az iskolai tanulmányokat is elısegítik, kiegészítik. A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vevı tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletérıl is. 4.2.2. A tanulókkal való egyéni törıdést biztosító foglalkozások A személyes törıdést biztosító foglalkozások keretében lehetıséget nyújtunk a kollégista tanulók számára, hogy egyéni magánéleti és tanulási nehézségeiket feltárják, és ezek megoldására megfelelı tanácsot, útmutatást kapjanak. 4.3. Kollégiumunkban a kötelezı és a szabadon választható heti idıkeret Konkrétan a következı idıbeosztást alkalmazzuk: Hétfıtıl péntekig napi két óra, így összesen 13 óra felkészítı tanulószobai foglalkozást tartunk hetente. Ezen kívül heti egy órában folytatunk felzárkóztató, tehetséggondozó vagy speciális ismereteket adó egyéni fejlesztést megvalósító egyéni vagy csoportos foglalkozásokat – ez összességében heti 14 óra. A kollégiumi csoportok nevelési feladatait ellátó, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozást heti egy órában, a szabadidı eltöltését szolgáló, szabadon 20

- a kollégium által biztosított lehetıségek közül - válaszható foglalkozást szintén heti 1 órában tartjuk. A fenti elfoglaltságok kötelezıek; a felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó, felkészítı egyéni és csoportos foglalkozások alól azonban – a házirendben meghatározott elvek szerint – felmentés kapható. A fenti programokat sávos beosztással valósítjuk meg. Ez alól a csoportnevelıi foglalkozások képeznek kivételt, amelyek lehetıség szerint kollégiumi szinten azonos napon, azonos idıpontban rendezendık. Példa a kollégium által biztosított foglalkozások sávos elrendezésére adott tanévben: hétfı

kedd

szerda

csütörtök

péntek

16-18,30 tanulószoba

16-18,30 tanulószoba

16-19 tanulószoba

16-18,30 tanulószoba

16-18,30 tanulószoba

19-20 egyéni/csop. fejl. fogl.

19-20

19-20 szabadon választható

19-20 egyéni/csop. fejl. fogl.

-

20-21 szabadon választható

20-21 egyéb

20-21 egyéni/csop fejl. fogl.

20-21 szabadon választható

-

csoportfoglalkozás

5. A szülıkkel, törvényes képviselıkkel való együttmőködés szervezeti keretei Évente két alkalommal szülıi értekezletet, illetve fogadóórát tartunk. Sajnos a látogatottság a 14-18 évesek arányának csökkenésével párhuzamosan csökkent. Tanév elején, a beköltözések idején megismerkedünk, átadjuk a tanulóval kapcsolatos információkat. A tanév folyamán a fogadóórákat rugalmasan kialakítva szervezzük, hiszen a vidéki szülıknek költséges és idıigényes a fıvárosba utazniuk. Ezért többnyire telefonon, e-mailben tartják a kapcsolatot a nevelıtanárok. A kapcsolattartást nagyobb részt a nevelıtanárok kezdeményezik elsısorban problémás esetekben, ritkábban a szülı. Ha a szülı nem partner a problémák kezelésében, megoldásában, akkor indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményezünk. 6.

Diákönkormányzat tevékenysége, a döntési jogkörök szabályozása

A kollégiumban, az iskolai diákönkormányzattól független önálló kollégiumi diákönkormányzat mőködik. Minden kollégiumi csoportból két választott tagja van. Választott tagjai révén átfogja az egész kollégiumot. Mint szervezet hatékonyan segíti az általános, minden kollégistára kiterjedı feladatok, nevelési elvek és elvárások megvalósulását. A diákönkormányzat és a kollégiumvezetés közötti együttmőködés záloga a felnıtt segítı (patrónus), akit – a diákönkormányzat javaslatára – a kollégiumvezetı kér fel. Diákönkormányzatunk rendszeres győlései elısegítik a fiatalok felelısségérzetének fejlıdését, a közösség iránti segítıkészség és bizalom kialakulását. A folyamatos megbeszélések révén a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklıdésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszervezıdési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszervezıdı képesség folyamatos fejlesztése is célunk. 21

A diákönkormányzat a nemzeti köznevelési törvény, a miniszteri rendeletek és az intézményi belsı normák mentén alakítja ki saját Szervezeti és Mőködési Szabályzatát (DÖK-SZMSZ), és éves Munkatervét. A közgyőlés dönt: -

DÖK vezetıségi tagok megválasztásában;

-

a kollégisták részére meghirdetett programok, versenyek tervezésérıl, szervezésérıl

-

a primer közösségek és az egyes kollégisták tevékenységének értékelésérıl.

A köznevelési törvény szabályozza a diákönkormányzat további jogköreit. Az SzMSz és a Házirend elfogadása elıtt a DÖK véleményét ki kell kérni. A kollégiumi diákönkormányzat Alapító Levelét az intézmény a 1839/2002 iktatószám alatt ırzi. A diákönkormányzat szerepe Pedagógiai szempontból egyrészt a közösségépítı, kulturális-ismeretterjesztı és hagyományteremtı programok kialakításában, másrészt a megbízható, felelıs gondolkodású diákok koordinálásában van jelentıs szerepe. A diákönkormányzat - tevékenysége által segíti az autonóm, felelıs, a közösség érdekeit is figyelembe vevı magatartás és a körültekintı döntéshozás képességének kialakulását. A kollégiumi nevelés feladataiból nagy részt vállal a közösségi szokások és minták közvetítésére. A diákok fejleszthetik szociális készségeiket a közös megbeszélések, programszervezések során. Az együttérzés, tolerancia, együttmőködés, konfliktuskezelés, szervezıkészség, kommunikációs és vitakultúra – amelyek fejlesztésére külön is odafigyelünk. A közös megbeszéléseken alapuló önálló döntések és programszervezések fejlesztik a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremtenek a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segítik az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A diákönkormányzat mőködése által a következı kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. A DÖK által szervezett programok és különbözı rendezvények erısítik a kollégiumi közösséget (46/2001 OM rendelet), ezeknek szervezésérıl és támogatásáról a diákönkormányzat és a kollégiumi nevelıtestület közösen dönt.

7. A kollégiumi nevelıtestület belsı szervezettsége, a vezetés és a tantestület együttmőködése, ellenırzés, értékelés A nevelıtestület 17 fıbıl áll, nyolc csoportvezetı intézi a tanulókkal kapcsolatos szervezési, egyéni törıdést biztosító feladatokat. Kiválasztásuk szakmai, pedagógiai felkészültségük, emberi kvalitásaik szerint történt. A járulékos feladatok a szaktárgy oktatása mellett azok között oszlottak meg, akik nem vezettek csoportot (szabadidı-szervezés, kulturális, sport, pályairányítási feladatok, DÖK, könyvtár). A napi feladatok szakszerő ellátása érdekében szükséges a folyamatos konzultáció a munkaszervezésben. A megelızı években 2 álláshelyen volt fluktuáció, illetve még egy kolléga nyugdíjba vonult.

22

A tantestület szükség szerint, de legalább 2-3 hetente pedagógiai megbeszélés keretében vitatja meg a legfontosabb pedagógiai, szaktárgyi problémákat, kollégiumi élettel kapcsolatos kérdéseket. Ezek a megbeszélések a színterei a közös pedagógiai elvek és értékek megfogalmazásának. A megbeszéléseket a kollégiumvezetı vagy a munkaközösség-vezetı vezeti, akik rendszeresen átadják az intézmény vezetıi értekezletein kapott útmutatásokat, a jogszabályi változásokat is a nevelıtestületnek. A pedagógiai megbeszélésekre az aktivitás a jellemzı. Nevelıtestületi értekezletet a kollégiumban havonta tartunk, de a pedagógiai problémák súlyától függıen, illetve a tantestület és a tanulóközösség egészét érintı nagyobb intézkedések meghozatala elıtt, szükség szerint (pl. a drogfelmérés eredményeinek, a minimumfeltételek jegyzékének összeállítása, pályázatok megbeszélése, esetleges járványhelyzet kialakulása) rendkívüli nevelési értekezletre kerülhet sor. Az ellenırzés, értékelés hetente megvalósul, hiszen adottságainknak megfelelıen a tanulószobákban, a társalgóban zajlanak a felkészítések, foglalkozások; kézenfekvı, hogy a csoportnevelık és szakos nevelıtanárok hospitáljanak, s a tapasztalatokat azonnal megbeszéljék. A nevelık a végzett tevékenységükrıl egy évben kétszer megadott szempontok alapján átfogó önértékelést adnak, beszámolót készítenek. A kollégiumvezetı rendszeresen ellenırzi az ügyeleti naplókat; a csoportnaplókat és a foglalkozási naplókat negyedévente. Valamint elıre jelzett idıpontban a munkaközösségvezetıvel egyeztetve foglalkozásokat látogatnak, s azok értékelésére elıre megadott szempontok szerint kitérnek. Mindezek alapján a félévi és az év végi kollégiumi nevelıtestületi értekezleten a kollégiumvezetı átfogóan értékeli az egyes csoportok teljesítményét és a nevelıtestület munkáját. IV. FEJLESZTÉSI TERV Kollégiumunkban a pedagógiai munkát az Nkt-ben, és a megújult Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak, követelményeknek, újkelető feladat-meghatározásoknak és a helyzetfeltárásból körvonalazódott hagyományos feladatrendszernek megfelelıen szervezzük meg. E fontos munkában minden törekvés arra irányul, hogy a legalaposabban megismerjük tanulóink képességeit, egyéniségét, kibontakoztassuk tudásukat, megismerjük a tehetségeket, segítsük elı a kollégista diákok testi és lelki fejlıdését. Feladatunk: Képessé kell tenni tanulóinkat az ismeretek megszerzésére, minden új inger befogadására, el kell juttatnunk ıket a szocializáció mind magasabb fokára, törekednünk kell a minél harmonikusabb személyiségek megformálására. Ennek érdekében az egyes mőveltségterületekhez kapcsolódóan a kollégium fejlesztési-nevelési munkájának tervezésénél hangsúlyosan figyelembe vesszük a kulcskompetenciákat, ezek a következıek: -

Anyanyelvi kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás 23

-

Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

1. A tanulási kultúra fejlesztése Az elérendı cél, hogy a tanuló ismerje/alkalmazza a tanulás módszertanát, a különbözı célravezetı tanulási technikákat, a tanulásra fordítandó idı hasznos beosztását. Képes legyen az önálló ismeretszerzésre, permanens tanulásra. Feladatunk, korosztályonként (évfolyamonként) megismertetni és elfogadtatni: - a különbözı tantárgyakhoz (irodalom, nyelvek, matematika, kémia, fizika, szakmai tárgyak stb.) szükséges tanulási módszereket; - elısegíteni a „szövegértı olvasás”, a szövegalkotás elsajátítását, fejlesztését; - tudatosítani a kognitív gondolkodás fázisait (bevésés, emlékezés, alkalmazás); - gyakoroltatni az önálló gondolkodást, gondolkodva tanulást, az önálló tevékenység szervezését; - elı kell segítenünk az önnevelés elfogadását; - meg kell ismertetni tanulóinkkal a velük szemben támasztott igényeket; - meg kell értetni a tanulókkal, hogy az állandóan fejlıdı, változó világban az élethosszig tartó tanulásra kell felkészülniük. A felzárkóztatás, tehetséggondozás terén az elérendı cél, hogy a tanuló sokoldalúan fejlett személyiséggé váljon: - reális az önismerete, önértékelése; - rendelkezik a mőveltség iránti igénnyel; - hozzászokott a rendszeres, kitartó munkához, a nagyfokú szorgalomhoz, az igényes, precíz feladatvégzéshez; - kifejlıdött, kibontakozott öntevékenységre való hajlama, az önálló munkálkodás képessége; - felismerte a nevelıkkel, a kortársakkal való együttmőködés, együttmunkálkodás hasznát. Feladat, hogy: - felmérjük az intellektuális képességeket, a szociális hátrányokat, a beilleszkedési, tanulási zavarokkal, kiugró tehetséggel rendelkezı tanulókat; - megállapítsuk a felzárkóztatásra szoruló tanulók körét, valamint azt, ki minısül valamilyen szempontból tehetségesnek; - csoportokon belül a tudás és mőveltségi szint alapján elkészítsük az egyénre szabott programokat: kit honnan hová szeretnénk eljuttatni, s ehhez milyen módszereket és eszközöket használunk, a tehetségek fejlesztéséhez milyen kollégiumon kívüli lehetıségeket kell igénybe vennünk; - a nevelés minden területén segítsük és biztosítsuk az alapkészségek elsajátítását, fejlesztését (beilleszkedési nehézségek, tanulási hiányosságok, mőveltségbeli hátrányok leküzdését, az egészséges életmód, életvitel kialakítását, a természetes környezet, a természet jótékony hasznának felhasználását); - megláttassuk és elfogadtassuk az egymás segítésének, az együttérzés, a szolidaritás, az összefogás fontosságát; - kiszőrjük, a szülık és tanulók igényei mennyire meghatározók a személyiségfejlesztésben; - megállapítsuk, a személyi feltételek mennyire felelnek meg a felzárkóztatás és tehetségfejlesztés feladatának, milyen pedagógus-átképzésre és módszertani továbbképzésre van szükség, milyen eszközök beszerzése indokolt;

24

Ennek érdekében célszerő kialakítani, hogy a kollégiumban dolgozó pedagógusok szaktárgyi felkészítést nyújtsanak: a tanulókkal többségében egyéni vagy kis csoportos foglalkozás keretében foglalkozzanak, 9. évfolyamon felzárkóztatás, 10. évfolyamon elıkészítés, 11-1213. évfolyamon pedig felkészítés keretén belül, meghatározott, egyénre, kiscsoportokra szabott program alapján, felismerve, hogy a mővelıdési hátrány csak differenciált munkaszervezéssel enyhíthetı. 2. Erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvetı erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentıs, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények: - Lássa be az erkölcsi felelısség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentıségét. - Képes legyen megfelelı erkölcsi választásokra. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók váljanak olyan felnıtt fiatalokká, akik képesek meglátni, megérteni az ember egyetemleges jogait, képesek figyelemmel lenni és elfogadni a nemzeti, kisebbségi, etnikai és vallási különbözıségeket, képesek elsajátítani az elfogadó együttélés normáit, erısíteni tudják nemzeti identitásukat, képesek magyarságukat egy tágabb kontextusban elhelyezni. Szeretik szülıföldjüket és közvetlen tartózkodási helyüket, a kollégiumot. Teendık: - szintetizálni, bıvíteni a témát érintı középiskolai tantárgyak (magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, tánc, dráma) ismereteit; - segíteni az anyanyelv minél teljesebb megismerését és használatát, stilisztikai kifejezıerejének fejlesztését; - figyelmet fordítani a hagyományápolásra, a nemzeti és egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások gyakoroltatására; - megırizni a néphagyományokat; - méltó emléket állítani a nemzet nagyjainak; - megismertetni tanulóinkkal a hazaszeretet szimbólumainak jelentıségét; - elısegíteni a hely- és országtörténeti fórumok közti eligazodást; - megismertetni a határon túl élı magyarság életét (az anyanyelv használatának nehézségeit, iskoláztatási kérdéseiket, jogaik gyakorlásának korlátait); - megismertetni a Magyarországon élı nemzetiségiek, kisebbségek kultúráját; - megértetni az Európai Unióba lépés jelentıségét, az európaiság fogalmát, hogyan kell pozitívan viszonyulni megırzött nemzeti örökségünkhöz. A hazához, a kollégiumhoz való hőség, ragaszkodás érzésének kialakításában, ébren tartásában nagy szerepe van a hagyományok rendszerének, a hagyományápolásnak. Ebben elsısorban a diákok kezdeményezı szerepére kell támaszkodnunk. Az iskolai élet ünnepségeihez a kollégiumnak is kapcsolódnia kell (gólyabál, szalagavató bál, nyílt nap, iskolai hét, ballagás). Érzelmileg motiválja a tanulót a kollégiumi hagyományrendszer ápolására, ha figyelmet fordítunk az iskolai programokra, segítjük kollégistáink ezirányú 25

szervezı munkáját, a szereplésekre való felkészülést, megtiszteljük jelenlétünkkel az eseményeket. Ezek után számíthatunk arra, hogy a kollégiumi ünnepségek, a kollégiumi napok, jeles évfordulók kezdeményezıi, aktív résztvevıi legyenek ık maguk is.

4. Állampolgárság, demokráciára nevelés A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben alapjaiban alakult át a társadalom (a legszegényebbek és leggazdagabbak közti szakadék nıtt), az emberi viszonyok átrendezıdtek, a mőveltségbeli tudás és az egymásra figyelés helyett az anyagiak kerültek elıtérbe. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a tanulókkal való partneri együttmőködésben kiemelt figyelmet fordítsunk a „demokratikus szellem” fejlesztésre. Elérendı, hogy a diákok harmonikus személyiségő, önmagukat demokratikusan irányítani tudó, demokratikus vezetıi szerepet vállalni akaró, döntéseikért felelısséget érzı közösségi emberekké váljanak. Ennek érdekében szükséges: - felkelteni az életkori sajátosságoknak megfelelı akaratnyilvánítást (a Nkt-ben megfogalmazott tanulói jogosítványok: véleményezés, javaslattevés, egyetértés); - gyakoroltatni a vezetıi funkciókat (tervezés, szervezés, ellenırzés, értékelés, döntés); - segíteni a diákfórumok mind önállóbb megszervezését, lebonyolítását; - serkenteni az öntevékenységet. 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Fontos, hogy a diákok rendelkezzenek reális önismerettel, kialakuljon szociális azonosságtudatuk, felismerjék a társadalmon, nemzeten belül betöltött szerepvállalásnak, a nemzeti azonosságtudatnak a fontosságát. Kialakuljon a "nagyvilágban" való tájékozottságuk, eligazodásuk jártassága. Ehhez szükséges megszervezni azt a tevékenységrendszert, amelyben képes a tanuló: - a reális önismeretre, amelyben módja van saját tárgyi tudásának és jellemének megítélésére; - segíteni az önismeretének, szociális képességének, érdeklıdési körének szélesítését. - bıvíteni a természeti és társadalmi ismereteket, amelyek számára az életteret biztosítják; - a világról alkotott képét összekapcsolni az Európába való integrálódás fontosságával úgy, hogy a nemzettudatot és a hazaszeretetet, az anyanyelv méltó ápolását, nemzeti identitástudatot is megırzi. Továbbá szükséges olyan programok szervezése, amelyekben a tolerancia jegyében megismerhetik a magyar és más nemzeti, kisebbségi kultúrák sajátosságait, felismerik a köztük lévı hasonlóságokat és különbözıségeket, megértik, hogy egymás mellett és nem egymás ellenében éljenek; hogy élményszerően ismerkedjenek meg tanulóink a hagyományokkal és egyéb kultúrtörténeti elemekkel, értékekkel. 6. A családi életre nevelés A család, mint a társadalom alapvetı közösségi építıköve különös jelentıséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlıdésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülı párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a késıbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelısség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntı jelentıségő, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. 26

Fejlesztési követelmények: - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzıit és kialakításának jelentıségét a párkapcsolatokban. A kollégium otthonpótló szerepkörében hangsúlyos feladatának kell tekintse a családi életre nevelést, ezért különös figyelmet kell fordítani: - a családon belüli szerepek (anya, apa, testvérek, nagyszülık) bemutatására; - a demokratikus családmodell megismertetésére; - a helytelen családmodell semlegesítésére; - a kulturált párkapcsolatok népszerősítésére, a kölcsönös felelısségvállalás fontosságára (egymás szakmai segítése, egészséges életmód); - az ésszerő gazdálkodásra, a szélsıséges igények leküzdésére. 7. Testi és lelki egészségre nevelés A testi és lelki egészség megırzése, védelme nagy fontosságú serdülı- és fiatal felnıttkorban egyaránt. Mindehhez szükséges az egészséges táplálkozás, életvitel, rendszeres testedzés, a sportolás, a szabad levegın való tartózkodás. A tanulás és a munkavállalás miatt egyre kevesebb idı áll a diákok rendelkezésére, a rendszeres sportolásra, ezért minden lehetıséget érdemes kihasználni a testedzésre. Az iskolai tanulásra és másnapi órákra, vizsgákra való felkészülés, növekvı számban a munkavállalás kényszerősége nagyfokú leterhelést jelent a tanulók számára, ezért fontos a megfelelı kikapcsolódás (testi, szellemi) és pihenési idı helyes arányú megállapítása. Élményteli közösségi programokkal, felvilágosító jellegő elıadássorozattal lehet elérni, hogy a tanulók számára egy életre szóló igény legyen a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és az egészségkárosító szenvedélyek elkerülése. Ennek érdekében feladat: - A pedagógusok – a témákkal kapcsolatos folyamatos továbbképzése. - A kollégiumban egészséggel kapcsolatos rendezvények (egészségnapok, sportversenyek, stb) szervezése. - Foglalkozások szervezése az érzelmi intelligencia, a társas kompetencia, az alkalmazkodás, a konfliktus kezelés témájában. - A személyiségfejlesztés terén a pozitív énkép kialakítása, az erıszakmentes konfliktuskezelésre való törekvés módszereinek alkalmazása. A tanulók megismertetése a következı témakörökkel: - Az egészség fogalma, az egészségkultúra mint az általános kultúra része, az egészségkultúra fogalma, elemei. - Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezıi. - Az ember és környezet viszonya. A kollégiumban a környezeti feltételek biztosítása, a tanulók megtanítása a hygiénés ételtárolásra, az egészséges kollégiumi környezet megteremtésére (tanulószobák, hálók, közös helyiségek, udvar, utcai környezet tisztaságának igényére, a vizesblokkok hygiénés használatára). - Az egészség értékjellege, a pozitív egészségfogalom, az egészségmegırzés nemzetközi és hazai vonatkozásai, Népegészségügyi Programok megismertetése. - Az egészséges életvitel: hygiéné fogalma és ágai, a személyi hygiéné (különbözı testrészek ápolása, intim hygiéné). - Díszítı kozmetika, bizsuk ékszerek helyes alkalmazása. - Az egészséges táplálkozás: élettani alapjai, a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek, antioxidánsok, a reformétkezés; az élvezeti szerek (koffein, alkohol, nikotin); méregtelenítés, böjt, fogyókúra; a táplálkozás hibái. Jó tanácsok a kulturált étkezéssel kapcsolatban. 27

-

Az öltözködés: célja, a helyes öltözködés, a ruhaanyag megválasztása, a ruházat részei. - A helyes testtartás és a rendszeres testedzés jelentısége, hiányának következményei. - Az egészséges életvezetés: az életmód, életvezetés fogalma; az életvezetés mint folyamat; az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben; a kommunikációs készség és az egészség; napirend, idıbeosztás. Hibák az életvezetésben. - Az egészséget hátrányosan befolyásoló tényezık: a betegségek kialakulása, az egészséget veszélyeztetı tényezık, a betegséghez vezetı leggyakoribb okok és felosztásuk. A betegséget elkerülését célzó magatartások: személyi hygiéné szerepe, védıoltások, szőrıvizsgálatok jelentısége. - Természetes gyógymódok: diéták, borogatás, inhaláció, orvosi és kozmetikai gyógynövények jelentısége, alkalmazásának feltételei. - Drogprevenció - Személyi biztonság (közlekedés, balesetmegelızı magatartás). - Mentálhygiéné: jelentıségei, lehetıségek a mentálhygiénés problémák megelızésére, megoldására. Alkalmazandó módszerek: - elıadók meghívása, - szituációs játékok, - tájékoztatás (faliújság, szórólap stb.), - klub – szakkör - tanfolyami foglalkozások, - versenyek, vetélkedık szervezése, - felmérések és ezek értékelése, - túraszervezés, - kortárs elıadók szervezése, - az egészséggel, sportolással, környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése, - partneri kapcsolatok kiépítése az egészséggel foglalkozó szervezetekkel, szolgáltató intézményekkel, egyesületekkel, - egészségnapok, „szépségnapok”, receptbörze szervezése, - egészséggel, környezetvédelemmel kapcsolatos világnapok, illetve egyéb eseményekrıl való megemlékezés eseti jelleggel, például: Rákellenes világnap (február 4.) Betegek világnapja (február 13.) A víz világnapja (március 22.) A Föld órája (általában március harmadik hete, elıre hirdetett idıpontban) A Föld napja (április 22.) Nemzetközi Vöröskereszt napja (május 8.) Madarak és fák napja (május 10.) Dohányzás elleni világnap (május 31.) Környezetvédelmi világnap (június 5.) A fogyatékkal élık napja (szeptember 18.) A szív világnapja (szeptember 30.) Az idısek világnapja (október 1.) Emberi jogok napja (december 10. ) Az egyes teendık határidejét, illetve felelıseit tanévrıl tanévre a kollégiumvezetı jelöli ki. Gyermek- és ifjúságvédelem A kollégiumba kerülı gyermekek egy része eleve bizonyos hátrányból indul, hiszen családjuktól el kell szakadniuk, mert az iskola, amelyet választottak, nincs a körzetükben. A 28

beilleszkedés nehézségei gyakran elıidézik a visszahúzódást, a bezárkózást, az önbizalomhiányt, az ön-alulértékelést, sıt a szorongást is. A fellépı zavar könnyen keres feloldódást a szélsıséges viselkedési minták beépítésében. A kollégiumba felvételt nyert diákok másik része eleve hátrányos családi körülmények közül érkezik, vagy épp családi segítségre sem számíthat. Itt még hangsúlyosabbá válik a „kollégium, mint otthon” szerepe. A tevékenység szervezettsége érdekében éves Munkatervet készít a kollégiumban a gyermek- ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus ez irányú tevékenységérıl. Hiszen fontos különös figyelmet fordítani arra, hogy az intézménybe felvételt nyert kollégisták ne hódoljanak a káros szenvedélyeknek, hátrányaik leküzdésében minden segítséget megkapjanak, hogy képesek legyenek a felnıtté válásra, megközelítıleg azonos esélyekkel készen álljanak a társadalmi szerepvállalásra. Ennek érdekében feladatunk a tanulók több szempontú megismerése, annak felkutatása, ki milyen hátrányokkal érkezett. Ehhez elengedhetetlen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs pedagógus által a feltáró munka elvégzése az alábbi témákban: - a kollégisták családi környezetére vonatkozó vizsgálat (szociokulturális körülmények felmérése kérdıív formájában); - a kollégisták gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felmérése (a kollégium vezetıjével és a csoportnevelıkkel való konzultáció alapján); - az egyes gyermekvédelmi feladatok ellátásához szükséges információk megszerzése (kérdıívek, felmérések különbözı témákban). - A helyzetfeltárás után a kollégistákra szabott gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megtervezése. A kollégium valamennyi tanulója érdekében és védelmében megfogalmazott általános feladatok az elsıdleges megelızés céljával: - a gyermeki és tanulói jogok ismertetése, érvényesítése; - a kollégiumi közösség fejlesztése, a személyiségneveléssel, fejlesztéssel kapcsolatos feladatok, – különösen a kollégisták között fellépı konfliktusok kezelése, az eltérı tanulási módok, eltérı szokások a szabadidı eltöltésében, a szilenciumon/tanulószobán való megfelelı viselkedés kapcsán fellépı nézeteltéréseknél; - együttmőködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közremőködı intézményekkel – szükség esetén jelzés küldése az illetékes szerveknek. A hátrányos helyzető, veszélyeztetett fiatalokkal kapcsolatos feladatok: - a hátrányos szociális helyzet megszüntetése (pl. anyagiak miatt ne maradjon ki kollégista a kollégiumból); - a mőveltségi lemaradás kompenzálásában a kollégium feladata az iskolával való együttmőködés (felzárkóztatásra törekvés); - a földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokból adódó problémák, feszültségek tompítása, kezelése; - az egészségügyi problémákkal küszködı kollégisták segítése; - szükséges hatósági eljárások megtétele, felelıs: csoportnevelık, kollégiumvezetı. Fontos megjegyezni, hogy a drogprevenció terén elsısorban a megelızésre, a fiatalok önismeretének erısítésére, egy helyes értékrend kialakítására kell irányulnia a pedagógus tevékenységének, de útmutatást kell adnia már meglévı problémák kezelésére is. Az eredményesség elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy: - meg kell ismerni, ismertetni a drogok fajtáit, megjelenési formáit, a szervezetre gyakorolt hatásait. A felvilágosításba a szülıket és a pedagógusokat is be kell vonni; - fontos, hogy felkészültek legyenek, felismerjék a veszélyeztetettség jeleit, a drogfogyasztás tüneteit;

29

-

fontos, hogy mind a pedagógus, mind a diákok felvilágosítást kapjanak a drogfogyasztás jogi következményeirıl. Vitathatatlan, hogy az iskola, a kollégium, a közösségi életterek elsısorban az elsıdleges prevenció színterei kell, hogy legyenek. Segíteni kell a gyermekeket az egészségrıl kialakított, még egészségesnek tekinthetı felfogásuk megszilárdításában és a drogmentes életvitelhez szükséges képességek megszerzésében.

8. Felelısségvállalás másokért, önkéntesség Elengedhetetlen, hogy a felnevelt generáció birtokában legyen olyan ismereteknek (kialakított hagyományok, együttélési szabályok, közösségi szerep, társadalmilag elfogadott normarendszer, munkahelyi beilleszkedési szabályok, magatartási minták), amelyek alapján tudatos magatartásrendszerrel a társadalom hasznos tagjává válik, részt vállal a munkamegosztásból. Feladat, hogy a kollégiumi tagság kezdetekor, a tanév elején megismertessük tanítványainkat: - a kollégiumi házirenddel és napirenddel, hiszen a családi közösség után a kollégium az elsı olyan közeg, amely az addigiakhoz képest új normarendszert, új életformát alakít ki köréjük; - a tanulói önkormányzati munkával, amelyben súlya van az egyéni felelısségnek is; - a kollégium hagyományrendszerével; - a makro közösségen belüli magatartási és viselkedési normákkal, követelményrendszerrel; - a primér közösségen belüli elvárásokkal; a diákjogokkal és kötelezettségekkel. E folyamatban a pedagógusok kiemelt feladata: - felmérni a tanulók neveltségét, tudását; - saját példaadásukkal, magatartásukkal, normarendszerük bemutatásával pozitív irányba fejleszteni a közösségi szokásokat; - az interakciók láncolatában kialakítani és gyakoroltatni azon szociális készségeket mint empátia, tolerancia; - fejleszteni a kommunikációs képességet; - elsajátíttatni a kulturált véleménynyilvánítás formáit; - fejleszteni a vitakultúrát, a megfontolt érvelést, a mások véleményének elfogadására való hajlamot; - elsajátíttatni a konfliktuskezelési technikákat; - megláttatni az ember egyetemleges jogait, hogy figyelemmel legyenek a nemzeti, kisebbségi, etnikai és vallási különbözıségekre; - megtanítani az elfogadó együttélés normáit.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság Fontos törekvés, hogy tanulóink felismerjék a természet, a vidéki és városi természetes élettér veszélyeztetettségét, (vegyi anyagok, globális felmelegedés stb.), az ember környezettudatos óvó-védı magatartásának fontosságát. A Szily Kollégium ÖKO-cím tulajdonosa, ennek szellemisége folyamatos odafigyelést igényel. Ennek érdekében feladat, hogy a tanulókat: - a természet szeretetére, megbecsülésére neveljük – a túrakör kirándulásai során; - megtanítsuk óvni-védeni a szőkebb és tágabb környezetet (a közvetlen kollégiumi zöldövezeti környezetet – kertkör létrehozása, a túrák során az ország tájegységeinek védelmét, más országok természeti kincseit);

30

-

-

megismertessük a környezetet károsító, szennyezı anyagokkal (dohányzásból eredı szemét, szárazelemek, mőanyag zacskók, flakonok, papír és fém dobozok, közlekedésbıl származó mérgezı gázok, vegyi anyagok – szelektív szemétgyőjtés gyakorlata és megvalósítása); rávezessük a körültekintı, a környezetet óvó állattartási módok fontosságára; megtanítsuk a környezetszennyezés során tapasztalt konfliktusok kezelésére; igényes környezetalakításhoz szoktassuk.

10. Pályaorientáció A felsıfokú beiskolázás felvételrendszere évrıl-évre újra változik, ami azt jelenti, hogy a nemrég bevezetésre került sikeres kétszintő érettségivel elnyerhetı felvételi megújuló pontszámítási rendszerrel gondosabb elıkészületeket, tervezést igényel. Ez számunkra azt a nevelési és oktatási feladatot jelenti, hogy még intenzívebben készítsük fel tanulóinkat egy hosszantartó, erıs szellemi versenyben való sikeres helytállásra, melyhez elengedhetetlen az egyéni önállóság, önmegvalósítás, kezdeményezıképesség, önértékelés és az önfejlesztés iránti igény kialakítása, majd fejlesztése. Célunk, hogy a pályaorientáció, a továbbtanulásra való felkészülés és a szakmaválasztás területén a tanuló rendelkezzen reális önismerettel, reálisan jelölje meg továbbtanulási és /vagy pályaorientációs szándékát, ismerje a választott hivatás, szakma követelményeit, azzal azonosuljon annak érdekében, hogy elkerülhesse a téves választást. Feladatok között szerepelnie kell – megismertetni a tanulókat a kollégium általános és speciális feladataival, célkitőzéseivel: - szembesíteni tanulóinkat megvizsgált intelligencia szintjükkel, a korábban elért tanulmányi eredményeikkel, pályairányultságukkal; - megismertetni a választott iskola (egyetem, fıiskola, szakképzı iskola) pedagógiai elveivel, követelményeivel, oktatási-nevelési kereteivel, fejlesztési lehetıségeivel – az EU-s lehetıségekkel; - nyílt napok, intézménylátogatások biztosítása a konkrét, helyi tapasztalatok megszerzéséhez; - annak ismételt számba vétele, amely lehetıségekkel, értékekkel a kollégium rendelkezik a felkészüléshez, keresni a kiegészítı – kollégiumon kívüli – felkészülési lehetıségeket (fıvárosi könyvtárak, pályaalkalmasságot vizsgáló intézmények); - az érettségi utáni szakképzésben résztvevık számára – profiljuknak megfelelı – kvalifikált munkahelyek, cégek ismertetése; - szükség szerint megismertetni a diákokkal az álláskeresés módjait, veszélyeit, (újsághirdetések, internetes álláskeresés, állásbörzén való részvétel, az önéletrajz-írás technikája, információkérés a személyzeti vezetıktıl, szórólapok beszerzése, szakmai projektnapok szervezése - az egyes szakmák képviselıinek meghívása). A pályaorientációs tevékenységnél odafigyelést igényel nemcsak a diákok elképzelése, hanem annak realitása, megvalósíthatósága; továbbá ma már nem elhanyagolhatóak az elhelyezkedési esélyek sem. Új lehetıségként lép be az Európán belüli tanulás, képzés, foglalkoztatás. Ez az európai mobilitás a nevelıtestületnek is feladatot jelent ahhoz, hogy a diákok tájékoztatása megalapozott és elıremutató legyen. 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvetı szabályainak megismerésére a kollégium megfelelı helyet és lehetıséget biztosít a tanulók számára. 31

Mőködése egyben megfelelı példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerően gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetıségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelısség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények: - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerő családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különbözı technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentısége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel 12. Médiatudatosságra nevelés A vizuális kultúra, illetve mővészet megismerésének és a „mővészi szép” befogadásának, belsı értékké válásának kiemelkedı szerepe van az emberi tudat fejlıdésében, hiszen a vizuális élmények kínálnak képanyagot a problémafeltáró és problémamegoldó gondolkodás számára. Az ehhez kapcsolódó mőveltség (az emberi kultúra szerves részeként) az élet során elsajátítható. A kollégium nevelési-oktatási keretei segíthetik ezt a figyelemfelkeltés szintjén is. A színházi, zenei, képzımővészeti élmény az életmód-alakítás fontos elemei. A diákszínjátszó szakkör hagyományainak ápolása, alkotói körök (ének, tánc, kézmőves) létrehozása, segítése, színházi elıadások megtekintése és értelmezése, véleménynyilvánítás. Fı törekvés emellett még a környezetesztétikai szemléletformálás, az építészet, illetve képzı- és iparmővészet belsı mőködési törvényeinek megismertetése, hogy képessé váljanak tanulóink az alkotószellem, az alkotás folyamatának mind teljesebb megismerésére pl.: múzeumpedagógiai foglalkozásokon való részvétellel. Szeretnénk elérni, hogy fiataljaink személyes élmények során megismerjék a mővészet nyújtotta esztétikumot, a szép élvezete közben olyan érzelmeket élhessenek át, hogy fel tudják idézni a látottakat, beszélni tudjanak élményeikrıl. Mindezek következményeként kifejlıdjék véleményalkotó képességük, s egyre tudatosabban és ízlésesen alakítsák külsı megjelenésüket, környezetüket. Ennek érdekében szükséges: - minél több mővészeti produktumot megismertetni tanulóinkkal, (festészet szobrászat, zenei mővek, színházi elıadások, filmek, szépirodalmi alkotások); - nyitottá tenni tanulóinkat a sokféle kifejezésmód befogadására (életkori sajátosságok szem elıtt tartásával); - neveljünk az értékek megbecsülésére, a rendkívülinek ítélt mővészeti alkotások tolerálására; - tanítsuk meg tanulóinkat az ötletességre, a bátor gondolkodásra, a kulturált véleménycserére; - segítsük elı, hogy környezetüket és egyéni megjelenésüket a jó ízlés hassa át, tartózkodjanak a szélsıséges dekorálásoktól, öltözködéstıl; - tanítsuk meg ıket a szerény, takaros, ízléses otthonteremtés (lakberendezés) fortélyaira; - iránymutatást adni a megszerzett zenei élmény értékeléséhez, színházi produkciók értı összegzéséhez, a véleménynyilvánításhoz;

32

-

mutassunk rá az információszerzéshez használatos kommunikációs eszközök ésszerő felhasználására, az idıtakarékosságra (könyvtári egységek, számítógép adta lehetıségek, internet).

13. Az iskolával és a szülıvel való kapcsolattartás és együttmőködés formái Nevelési-oktatási kérdésekben elengedhetetlen a szoros együttmőködés az iskolával és a családdal. A Nkt. a szülıi felügyelet jogával felruházta a kollégiumot. Kollégiumunk feladatának tekinti a gyermekek étkeztetésének biztosítását, a hátrányos és veszélyeztetett tanulók körének mind alaposabb meghatározását, a szociálisan rászorultak számára bizonyos kedvezmények megszerzését, igazságos odaítélését. E feladatának csak az iskola és a szülık folyamatos és pontos tájékoztatása, támogatása alapján tud megfelelni. Tanulmányi és nevelési problémáink tisztázása végett elengedhetetlenül szükséges: - a telefonon történı konzultáció, - az iskolai fogadóórák, konzultáció az iskola gyermek- és ifj.véd. felelısével, - szülıi értekezletek, - iskolai rendezvények látogatása. 14. Továbbképzések, a munkahelyi demokratikus légkör, felelısségvállalás fejlesztése A felülvizsgált Pedagógiai Programban megfogalmazott feladatok (A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a minıségirányítási elvek, az EU-s csatlakozás) azt kívánják meg, hogy a kollégiumi nevelıtestület tagjai korszerő, a nevelési-oktatási követelményeknek megfelelı ismeretekkel rendelkezzenek. Alapvetı ebben az elvárásban, hogy: - az arra kötelezettek részt vegyenek a hétévente esedékes pedagógus továbbképzésben; - a tantestület tagjai folyamatosan részt vegyenek lehetıség szerint a szervezett tematikus továbbképzéseken (szaktanári, DÖK-segítı, mentálhigiénés); - a nevelıtanárok nyelvtanulási szándékát serkentsük nyelvvizsga letételére, valamint informatikai végzettség megszerzésére; - folyamatosan fejlesszük a nevelıtestületi - pedagógiai mőhelymunkát; - bevonjuk a pedagógusokat különbözı fejlesztı programok, pályázatok kidolgozásába; - jól mőködjön a nevelı-oktató munka ellenırzése, mérési, értékelési rendszere. A nevelıtanári hivatás alapvetı feladata, felelıssége: – az egészséges környezeti feltételek biztosítása; – a tanulás segítése, a tanuláshoz szükséges nyugodt körülmények és a felkészítés biztosítása; – tanítsuk meg tanulóinkat a test és a ruházat tisztaságának megteremtésére; – ismertessük meg az egészséges párkapcsolat, a nemi élet törvényszerőségeit, az azzal kapcsolatos higiéniai szabályokat; - elérni, hogy a serdülı érezzen cselekedetei, döntései meghozatalakor erkölcsi felelısséget; - elérni, hogy a tanuló reális önismeret kialakítása mellett rátaláljon hivatására, szakmájára; - felismertetni a tanulókkal a kollégium ideális földrajzi fekvésébıl adódó szabadtéri mozgási lehetıségeket (közös kocogás, egészségügyi séta, a konditerem rendszeres használata, kondicionáló torna, foci, tollas, ping-pong); - sportszervezıi feladat, hogy a sportolási lehetıségekkel minél többen és minél rendszeresebben éljenek, elınyös adottság az intézmény udvarán található sportpálya; 33

-

megtanítani fiataljainkat a harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, társas készségek fejlesztésére; prevenciós tevékenység.

15. Mérés - értékelés Mindezek folyamatos szinten tartásához, a fejlesztésekhez szükség van a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési és értékelési feladatok rendszeres és korrekt elvégzésére. Egy olyan rendszer kiépítésére van szükség, amely lehetıvé teszi a partnerekrıl való megbízható információszerzést, igényeik, szükségleteik, elvárásaik és elégedettségük feltárását. A kollégium legfontosabb feladata a tanulmányi munkában és a felnıtt életre való felkészülésben való segítés. Ehhez nélkülözhetetlen az ellenırzés, értékelés, amely sokféle szituációban, több irányból, rendszeresen és folyamatosan kell, hogy történjen. A kollégiumi vezetésnek éppen ezért hatékonynak, szociálisan informáltnak és érzékenynek, valamint demokratikusnak kell lennie. Célkitőzéseink között szerepel a hátránykompenzáció, prevenció, pályaorientációs tevékenység, tehetséggondozás, tanulók mindennapi felkészülésének segítése, vizuálisesztétikai kultúra fejlesztése, környezetkultúra fejlesztése, szocializáció, emberi kapcsolatok kultúrájának fejlesztése. Ezek a célok szorosan illeszkednek a kollégiumi nevelés országos alapprogramjához is. Annak, hogy egy kollégium jól mőködjön alapvetı meghatározó eleme, hogy milyen hangulata, légköre van az intézménynek. Az alapvetı klímadimenziók - az egységesség, a kollégiumon kívüli kapcsolatok, az aktivitás, a bensıségesség és a nemzedékek közötti harmónia megléte az alapja a jó pedagógiai munkának.

34

Melléklet A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelı programkínálat (9-14. évfolyam.), amely összevont csoportokban is szervezhetı: 1. A TANULÁS TANÍTÁSA Idıkeret: 9.

10.

11.

12.

13-14.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

3 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

TÉMAKÖRÖK Tanulási módszerek, technikák elsajátítása és alkalmazása

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

9. évf.

10. évf.

11. évf. A megszerezett, elsajátított ismeretek értelmezése, rendezése 12. évf.

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret

11. évf.

A kollégiumi tanulás jellemzıi. Különbözı tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítı tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédmővelés. Ismeretek ellenırzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. Az iskolai feladatok teljesítéséhez szükséges felkészülés módszerei. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önmővelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklıdésnek megfelelı tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselıadás, internet-közlemény, stb.) A szakmai és érettségi vizsgák fıbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsıoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklıdéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselıadás, házi dolgozat, érettségi feladatok) kidolgozása. 35

Informatikai és számítástechnikai ismeretek

13-14. évf.

A különbözı dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyőjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás.

2. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS Idıkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK Erkölcsi érzék kifejlıdése, szerepe

A munka megbecsülése

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 2 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK 9. évf.

10. évf.

Felelısség- és kötelességtudat

11. évfolyam 2 óra

11.évf. 11. évf.

13-14. évf.

Mértéktartás együttérzés segítıkészség 12.évf.

- Az ember, mint értékelı és erkölcsi lény bemutatása. - Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életbıl és mőalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. - Egymás mellett élı erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. - Erkölcsi normák változásainak megismerése győjtımunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelıssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentıségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különbözı erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentıségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvetı élethelyzeteket.

36

3. NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS Idıkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK Közösséghez tartozás, hazaszeretet Nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

- Történeti elıadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitődöt a településhez, az országhoz, a 9-14. évf. nemzethez.

A hazánkban élı nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene

- Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentıségét, történeti alapjait.

- Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét

Nemzetünk kapcsolódása Európához

4. ÁLLAMPOLGÁRSÁG, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS Idıkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK A demokratikus jogállam felépítése

A felelıs állampolgári magatartás jelentısége

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 2 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

9. évf.

- Ismertessük a demokratikus jogállam mőködésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvetı állampolgári jogokat.

10. évf.

- Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvı állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentıségét.

13-14.évf

37

A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

11. évf.

Cselekvı állampolgári magatartás és törvénytisztelet

9-12.évf.

- A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttmőködés jelentıségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintı problémák iránti érdeklıdés fontosságát. - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában

5. AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE Idıkeret: 9. évfolyam 1 óra

10. évfolyam 1 óra

TÉMAKÖRÖK Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

9. évf.

11. évfolyam 1 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzıit. - A csoport aktív közremőködésével segítsük elı a megalapozott önismeret kialakítását.

Az empátia és mások elfogadása A tudás és tapasztalat jelentısége

10. évf.

- Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait.

11. évf.

- Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket.

12.évf.

- Csoport elıtti megmérettetés révén segítsük elı a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított 13-14.évf készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

Társas kommunikáció

6. A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS Idıkeret: 9. évfolyam 1 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK A család szerepe, jelentısége az egyén életében 9. évf Együttmőködés és

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 3 óra

13-14. évfolyam 3 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentıségét az 38

felelısségvállalás a családban 10. évf

egészséges testi és lelki fejlıdés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idıs családtagokkal való kapcsolattartás, együttmőködés és támogatásuk fontosságát.

11.évf.

- Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon.

12.évf

- Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben.

Szexuális kultúra

- Ismertessük a helyes, felelısségteljes 12-14.évf párkapcsolat jelentıségét és kialakításának folyamatát.

Családtervezés

- Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzıit és jelentıségét a férfinı kapcsolatban. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban elıforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

Konfliktusok a családban

7. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS Idıkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 2 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Egészséges életmód és életvitel

- Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerő táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit.

A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megırzésében

- Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelı-szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

- Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelızését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelısség és döntés 39

jelentıségét az egészséges életvitel és szabadidıs tevékenységek megvalósításában.

a

8. FELELİSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG Idıkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK Társadalmi felelısségvállalás és szolidaritás

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. 9. évf. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelısségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentıségét. 10. évf. - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni.

Önkéntes feladatvállalás másokért

11. évf

12. évf

- A segítı magatartás kifejlıdése érdekében szervezzünk olyan diákkört, melyben beteg, idıs emberek élethelyzetén javíthatunk. - Az együttmőködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelısség és a közös felelısségvállalás egymásra hatását.

13-14.évf - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetıségeit és jelentıségét.

Összetartás és együttérzés

9. FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG Idıkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK A természet és az emberi környezet egymásra hatása Természeti erıforrásaink védelme

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 2 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

9. évf.

- Ismertessük, és lehetıségeink szerint mutassuk be a környezetre káros anyagokat és tevékenységeket. - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését.

10. évf. 40

- A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védıtevékenységeket, akciókat. Ipari termelés és a környezet védelme

11.évf

12.évf Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan

- Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínő felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában.

- Ismertessük a környezetkímélı életmód elınyeit 13-14.évf úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

10. PÁLYAORIENTÁCIÓ Idıkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

TÉMAKÖRÖK Tevékenységek és szakmák jellemzıi

9. évf. 10. évf.

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 2 óra

13-14. évfolyam 2 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzıit, érdeklıdési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetıségeit. Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók.

Különféle életpályák bemutatása

11.évf

A munka világa és jellemzıi

1314.évf.

- Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különbözı technikáit.

Továbbtanulási lehetıségek

12. évf.

- Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

41

11. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS Idıkeret: 9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra

11. évfolyam 2 óra

12. évfolyam 3 óra

13-14. évfolyam 3 óra

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

A gazdaság mőködésének alapjai

- Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak.

11.évf

A családi gazdálkodás

9.évf.

Munka, fogyasztás és gazdálkodás

10.évf

Pénzkezelés technikái

12.évf.

- A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - Ismertessük és a lehetıségeknek megfelelıen gyakoroltassuk a banki mőveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.). - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebbıl finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.

- Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvetı 13-14.évf formáit és a mőködési módjukat. - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentısége, és melyek a veszélyei.

Vállalkozás és kockázat

12. MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS Idıkeret: 9. évfolyam 1 óra

10. évfolyam 1 óra

TÉMAKÖRÖK A média társadalmi szerepe

12. évfolyam 1 óra

13-14. évfolyam 1 óra

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK 9.évf.

10.évf

A reklám és a

11. évfolyam 1 óra

11.évf

- Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. Az elektronikus médiák (internetes oldalak, e-book stb.) ismeretterjesztı használatának gyakorlása. - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása 42

fogyasztás összefüggése A médiatartalmak és a valóság összefüggése Az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelısség A számítógép, az internetfüggıség veszélyei

különféle (pozitív és negatív) példákon keresztül.

12.évf

9-14.évf.

- Jogszabályok, etikai elıírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes keresık segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetıségeinek ismertetése.

- Az internet- és játékfüggıség kóros hatásainak bemutatása.

43