PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: szeptember 1-től

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Érvényes: 2015. szeptember 1-től

Elfogadta a Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium nevelőtestülete a 2015. augusztus 28-án tartott értekezletén.

Jóváhagyta: Gerják József igazgató

Tartalomjegyzék 1.

Az iskola nevelési programja ..................................................................... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............... 4 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................................. 7 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 11 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai ............................................................................. 11 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................... 12 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 12 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: .......................................... 13 1.4.2. Az egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: ......... 13 1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ........................................... 14 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai..................................................... 15 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...................... 16 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................ 16 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .................................. 17 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ...................... 17 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ............................................................................. 17 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................... 19 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........................................ 20 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................... 21 1.9. A tanulmányok alatti vizsga részletes vizsgaszabályzata....................................................... 23 1.9.1. A vizsgaszabályzat célja.................................................................................................. 23 1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya .............................................................................................. 23 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai..................................................... 24 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ..................................................................................... 24

2.

Az intézmény helyi tanterve ..................................................................... 25 2.1. A kerettantervek és a helyi tanterv viszonya .......................................................................... 25 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám, valamint az emelt szintű képzés ........................... 25 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .................. 29 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......... 29 2.4.1. A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................................. 29

2.5. Mindennapos testnevelés.......................................................................................................30 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......................30 2.7. Az érettségi vizsgára felkészítés szintjei, a középszintű érettségi vizsgák témakörei ...........31 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..............................................................51 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...........52 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....................53 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................................54 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .................54 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .......................................................54 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .................59 2.15. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ..............................................................................60 2.16. A közösségi szolgálat szabályai ............................................................................................61

SZAKMAI PROGRAM .................................................................................. 62 Kollégium Nevelési Programja ..................................................................... 152 Mellékletek ...................................................................................................... 186

1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Munkánkat közösségünk alapvető értékei hatják át, mert:  egyrészt olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyéni és a közérdek egyaránt megfelelő szerephez jutnak, 

másrészt, a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek és értékrendnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti életét és ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk.

Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert:  fontos szerepet szán a hagyományoknak és 

a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének.

Az európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat. Nagy figyelmet fordítottunk az emberiség előtt álló közös problémákra. Hangsúlyozzuk:  az egyén és az állam felelősségét,  a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában,  a Földet, az emberiséget,  az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a családi életre nevelés, valamint nemzetünk mellett a más népek iránti nyitottság, megértés. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai A 9-12. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy:  folytassa az előző szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését  vegye figyelembe, hogy a tanulók ismeretszerzési folyamatában 14 éves kortól előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására  a társadalom számára hasznos embereket neveljen 

a tanítványokból olyan felnőtteket neveljen, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban

4



a magas színvonalú, sokrétű ismeretközléssel fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását



felkészítse a diákokat arra, hogy képesek legyenek helytállni a globalizálódó világban



segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes, közösségépítő emberré válhatnak



törekedjünk az iskola partnereinek elégedettségére

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A 9-12. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját 

tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát



tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásba



a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre



a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés



fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák megértése iránti igényt



erősítse az Európához való tartozás tudatát, késztessen más népek hagyományainak kultúrájának szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére



fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere

A nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelési módszereinket hozzá kell igazítani a célokhoz. A nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszerek: a követelés, meggyőzés, gyakorlás, értékelés, elismerés, büntetés. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: Az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló.

5

A tevékenység megszervezésének módszerei: Követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás. A magatartásra ható módszerek:  ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret.  

kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés. gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás.

A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek:  nyelvi eszközök: beszéd, beszélgetés (szabad, irányított, spontán, tervezett, egyéni vagy csoportos), interjú. 

nem nyelvi eszközök: kísérhetik, nyomatékosíthatják, vagy helyettesíthetik közleményeinket. Ezek: arckifejezés, szemmozgás, tekintet, testközelség, testtartás, mozdulatok, kulturális jelzések.



szociális technikák: ezeket a technikákat a gyerekek a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban, majd az iskolai közösségben.



technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: ezek olyan eszközök, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejleszszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. Ide tartozik a fejlesztő interjú és a fejlesztő beszélgetés



szociális készségfejlesztő technikák: a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése történik általuk. Ezek: a minta- és modellnyújtás, a megerősítés /buzdítás, dicséret, jutalmazás/, a szerepjáték, a dramatizáló tevékenység.

Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei

Olyan iskola működését kívánjuk megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az élet tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlő értéke, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok, az esélyegyenlőség megvalósulását segítjük. Fontos elősegíteni az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdasági fejlődéséhez. A hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóság és a társadalom felelősségtudatának fejlesztése érdekében ösztönözzük az etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetését. Kiemelt értéknek tekintjük azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősíthesse pozícióját a világméretűvé vált gazdasági versenyben, és képes legyen a fenntartható növekedésre. Támogatjuk mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz 6

kapcsolódnak. Kiemelt értéknek tekintünk minden olyan erőfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. Elő kívánjuk segíteni a sajátunk mellett más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának ismeretét és megbecsülését, ezzel a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálva. Figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös, globális problémákra, az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan az egyén, az állam, a civil szféra, a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét, lehetőségeit, feladatait hangsúlyozva a világ globalizálódásában rejlő lehetőségek kihasználásában és a veszélyek csökkentésében, elhárításában. Alapvető értékként kezeljük az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető célunknak tekintjük a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, a családi életre és az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Valamennyien tudjuk, hogy az iskola nem egyszerűen ismeretközvetítő intézmény. Az iskola a család mellett az a közeg, amely a gyermeket biológiai lényből szociális lénnyé fejleszti. Egyszerűbben szólva: az iskola nem csupán oktat, hanem nevel is. A Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium pedagógusai mindkét feladatnak igyekeztek és igyekeznek megfelelni: miközben magas szintű ismeretátadás folyik, amely alkalmassá teszi tanítványainkat a szakmai ismeretek biztos megszerzésére, egyetemi és főiskolai tanulásra, igyekszünk önálló, kreatív, toleráns, az életben eligazodni, a társadalomba beilleszkedni tudó egyéneket nevelni. Ez a nevelési folyamat, melynek során a tanulók személyiségét, képességeit fejlesztjük, lényegesen nehezebben definiálható, mint az ismeretátadás. Ennek ellenére megfogalmazhatók az iskola nevelési céljai, a nevelési követelményrendszerek, a nevelés eszközrendszere, a nevelési eredmény-, hatékonyságvizsgálata. Nevelési célok

A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével egyenlő esélyt kívánunk biztosítani minden tanulónk számára az általános műveltség elsajátításához és a felsőoktatásban való eredményes részvételhez. Munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek és egész személyiségének fejlesztése áll. Eközben kiemelt célunk az önálló (belülről vezérelt), öntevékeny, közösségre orientált, kreatív, érzékeny, a társadalom problémáira nyitott, toleráns személyiség kialakítása, figyelembe véve, hogy a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Iskolánk teret ad a színes sokoldalú iskolai életnek, ezen belül a tanulásnak, játéknak és munkának. Igyekszünk fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni akaratukat: ennek egyik területe az osztályközösségen belül folyó élet és munka, programok, osztálykirándulások önálló szervezése, valamint a tanulók motiválása, hogy minél több és sokféle versenyen, megmérettetésen részt vegyenek, minél több kihívásnak megfeleljenek. 7

Az egységes követelményrendszer kialakítása nélkülözhetetlen a fenti célok eléréséhez, mert a pedagógus csak ennek alapján tudja elvégezni mindennapi munkáját, a pedagógustestület számára egyértelmű és tudatos kell, hogy legyen a kialakított emberkép, mert csak így tudják elősegíteni az említett vonások kialakítását. Mivel a diákok nagyon sokféle szociális környezetből, nagyon eltérő értékrendű családokból érkeznek, s a tantestület maga is rendkívül sokszínű, e követelményrendszer a pedagógusok gondosan kidolgozott konszenzusán alapulhat csak, azaz egy közös minimumon, amit mindenki össze tud egyeztetni saját lelkiismeretével, s amit minden nevelési szituációban egységesen érvényesít. Az önmagát jól ismerő, felelősségvállaló, dönteni és alkalmazkodni tudó, nyitott egyén legyen kreatív, művelt, képes az önművelésre, kitartó, kötelességtudó és szorgalmas. Társas kapcsolataiban fontos a kulturált és udvarias viselkedés, a nyitottság, a tolerancia, a szociális érzékenység, a segítőkészség. Hazáját szerető, a világ és a föld problémáira érzékeny, a különbségeket elfogadó egyén a cél. Legyen világos a tanulóink (és szüleik) számára is, hogy miközben elsőszámú kötelességük a tanulás, ebben igényességre és önállóságra törekedjenek, viselkedéskultúrájuk is minél fejlettebb legyen. A tantestület tudatában van annak, hogy a fent vázolt emberkép kialakításához gyermekcentrikusság, tolerancia, okos szeretet, az értékek közvetítése szükséges, s kerülendő a közömbösség ill. a szélsőséges nézetek képviselete. A nevelés eszközrendszere a legkevésbé meghatározható, hiszen a nevelés, a személyiség fejlesztése kommunikáció, tevékenység, interakciók (az egyének kölcsönösen észlelik egymást és reagálnak egymásra) formájában zajlik, jelen van minden pillanatban, minden tudatos vagy spontán megnyilvánulásban. A tevékenységnek döntő szerepe van a gyermeki személyiség fejlesztésében, ezért fontos az iskola tevékenységi kínálata, amely nemcsak ismeretközvetítési tevékenységre szűkül. ( részvétel a diákönkormányzat munkájában, énekkar, vízi és szárazföldi túrák, osztálykirándulások megszervezése) Az egyik legfontosabb eszköz a pedagógus személyisége. Ezért aztán a pedagógus pedagógiai kulturáltságától, eszköztárától igen sok függ. Szükségesnek tartjuk a nevelői szabadság biztosítása mellett valamennyi fiatal és idősebb kollegánk számára a pedagógiai eszköztár megújítását. Valamennyi diákunk nevelésénél szükség van a pedagógus együttműködőkommunikatív magatartására. A nevelési eredményvizsgálatok lényege a viszonyítás: az egyes tanulók személyiségének és a tanulóközösségnek, osztálynak a fejlettségét viszonyítjuk az adott időszakra kitűzött nevelési célokhoz. Megfigyeléssel, beszélgetéssel, kérdőívekkel, a tanulói produktumok elemzésével vizsgáljuk a „bejövő gyermek” szocializációs szintjét, s ugyanezt elvégezzük a nevelési folyamat végén. Még szemléletesebb és tanulságosabb, ha bizonyos méréseket évente elvégzünk. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthető meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A 8

társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelés során a tanulók tudatos fogyasztókká kell, hogy váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

9

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését, mely az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában:  az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése),  az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása;  az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;  a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka;  az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása;  a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása;  az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskolai könyvtár és az informatikai bázis. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és 10

konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. 11

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek. 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember lassan és állandóan fejlődik. Alapvető társadalmi környezetét kezdetben csak a család alkotja, majd belép az óvoda, az iskola. Az iskolának az ismeretközvetítés mellett a szocializációs célok egész sorát kell megvalósítania. Életünk során állandóan tanulunk, de különösen a legelső része szolgál arra, hogy szocializálódjunk. Ebben a folyamatban kiemelkedően fontos periódus a serdülőkor, tehát a középiskolás évek. Ez az a közösség a fiatalok életében, amikor még nagyon sok vonatkozásban jelentős változáson mehetnek keresztül. Ekkor tudjuk a személyiségformálással együtt, vele szoros összefüggésben a közösségi nevelés feladatait megvalósítani. A közösség annál értékesebb lesz, minél tartalmasabb, önzetlenebb egyének találkoznak, fejlődnek benne. A közösség és személyiségfejlesztés során közös cél, hogy 

az egyén közösségi magatartása kialakuljon (a valahová tartozás élményét átélhesse, képes legyen egyéni és kollektív felelősségvállalásra, közös élményei legyenek társaival)



véleményalkotó, véleménynyilvánító képessége fejlődjön



a közösség etikai értékrendjét elfogadja (szükséges egy egységes morális alap, melyet mindenki kötelező érvényűnek tart magára nézve)



a különbségeket képes legyen elfogadni, tudja kezelni (nagyfokú tolerancia szükséges) 12



együttérző magatartása kialakuljon (empátia)



harmonikus emberi kapcsolatokat tudjon létrehozni, ápolni (meg kell ismerni a társas együttélés szabályait)



az egyén képes legyen összeegyeztetni egyéni érdekeit a közösségi érdekekkel

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: 

tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki)



tanórákon kívüli foglalkozások



diákönkormányzati munka



szabadidős tevékenységek

Ezek a területek természetesen nem választhatók el egymástól, ezernyi szállal kötődnek, forrnak össze. A közösségfejlesztés szoros, állandó együttműködést igényel. Az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozó, az iskolavezetés, a szabadidőt szervezők, a diákönkormányzatban dolgozók, a szülők, az iskolát segítő szervezetek között. Az iskola valamennyi dolgozója megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival példaként áll a diákok előtt. Éppen ezért nagyon fontos az iskolában dolgozó felnőttek önismerete, szakmai továbbképzése, felkészülése az állandóan változó világban felnövekvő újabb gyermekek nevelésére. Fontos, hogy a pedagógus előítéletek nélkül, jóhiszeműen forduljon mindenki felé, meggyőzze tanítványait arról, hogy szükség van rájuk. Minden tanulónak testreszabott feladatokat, és erről rendszeres visszajelzést kell kapnia. A pedagógusnak meg kell nyernie a közösségben lévő hangadókat, akik mozgósítani képesek társaikat a jó ügyekben. Alaposan meg kell ismernie az egyes diákokat, érdeklődésüket, kíváncsiságukat felszítani, nyitottá tenni lelküket, szellemüket. Megerősíteni önbizalmukat. Ebben jelentős szerepet játszhat az iskolapszichológus és az ifjúságvédelmi felelős 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanórákon, osztályfőnöki órákon osztályközösség formálódik, melyben közös érdek, közös cél, közös értékrend tartja össze a tanulókat. Ebben megtanulnak tanulni, közös értékrendet követni, az egyes diákok társaik segítségével visszanyerhetik elveszített önbizalmukat, megerősödhet önmagukba vetett hitük, valamelyest pótlódhat fellazult családi kötelékük, oldódhat magánérzetük, tanácstalanságuk. A kezdeti nehézségek áthidalása és az új osztályközösség formálódásának segítése érdekében a belépő osztályokban tanév kezdéskor célzott közösségfejlesztő tréninget tartanak az osztályfőnökök. Ez a munka a későbbi közösségi alkalmakon, osztálykirándulásokon folytatódik. 1.4.2. Az egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: Iskolánkban a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés érdekében a következő tevékenységi formák léteznek (legtöbbjük évtizedek óta, hagyományosan): 13

                      

tanórákon múzeumok, kiállítások, könyvtárak látogatása múzeumi, könyvtári foglalkozások „rendhagyó” értékrend-fejlesztő előadások „rendhagyó” szaktárgyi órák szakkörök, önképzőkörök énekkar színházlátogatások osztály és iskolai keretben osztályonként szervezett ünnepek, mikulás, karácsony, stb. iskolai ünnepek: évnyitó, évzáró, szalagavató bál, Nemzeti Összetartozás Határtalanul témanapok, megemlékezések gólyaavatás diáknap, vagy iskolanap Vay Napok iskolai rádió iskolaújság iskolánk értékeinek, eredményeinek közzététele, az azt elérők megismertetése nyilvánosan az iskola diáksága és tantestülete előtt idegen nyelvi estek drogprevenciós iskolai előadások egészségnevelési nap orvosok, iskolaorvos, védőnők órái, felvilágosító előadásai, beszélgetések, filmvetítések, szűrővizsgálatok, versenyre való felkészítés osztálykirándulások tantestületi kirándulások ünnepekre közös készülődés, szülők, tanárok, diákok együtt sportrendezvények /pl., sportversenyek, sportköri tevékenység, sítábor, vízitúra, gyalogtúra, kerékpártúra/

A Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium sokféle érdeklődésű tanulót képzett, nevelt eddig is. Mindig természetes volt, hogy színes, különleges, egymástól eltérő egyéniségek élnek, élhetnek egymás mellett, dolgoznak együtt, egymásért, alakítanak ki csak a mi iskolánkra jellemző közösséget, amely diákjaink egész életére meghatározóvá válik. 1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat Hozzájárul a közéleti szereplés előfeltételeinek megteremtéséhez az egyéni és közös érdek összefüggéseinek tapasztalataival gazdagítja, fejleszti a személyiséget, különböző korcsoporttól független baráti körök kialakulásának kedvez - hatására a tanulók éber figyelemmel szemlélik környezetüket, nyitottá válnak emberi értékek megbecsülésére, megvédésére

14

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Aktívan közreműködik az osztályközösség fejlesztésében, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. 15

 Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: hagyományos illetve digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetséggondozás A tehetséggondozás feladata az iskolán belül a tehetséges tanuló felismerése és optimális fejlődésének segítése, azaz az optimális fejlődés feltételeinek a megteremtése és működtetése. Ez pedig a tanulók közötti különbségeket figyelembe vevő pedagógiai programot feltételez, ezért a differenciálás - a tehetséggondozás feladatainak iskolai megvalósítása - iskolánk pedagógiai programjában a következő formában van jelen: a. órarendi differenciálási lehetőségek: osztályon belüli és osztályközi kiscsoportok, csoportbontások (különösen előkészítő évfolyamon és idegen nyelvekből a tanulók közötti különbségek kezelésére, itt ugyanis mindenki felkészültségének, tehetségének megfelelő színvonalú tanulásban vehet részt) b. tanórán kívüli differenciálási lehetőségek: szakkörök versenyekre felkészítő kurzusok Vay-gálára való felkészülés (magyar-, angol-, francia nyelven) c. differenciálási módok

16

lassítás/gyorsítás: ez utóbbi a nagyon gyorsan fejlődő tanulók lehetősége, amely nagy körültekintést igényel, ritkán fordul elő gazdagítás/elmélyítés: lényege, hogy a tehetséges tanulókat nem egyre több ismeret elsajátításával kívánja fejleszteni, hanem minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű tevékenységet igénylő feladatokat kapnak, amelyek tudásuk gazdagítását, elmélyítését, képességeiknek fejlesztését szolgálják tanítás/megtanítás: az értékelési követelményekkel differenciál. A tanítás ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a tanított tartalmakból mindenki annyit és olyan színvonalon sajátít el a minimális követelményeken túl -, amennyit a motivációi és képességei lehetővé tesznek a rendelkezésre álló idő alatt 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Javasolt  differenciált foglalkozás, fejlesztés a tanórán  egyéni továbbhaladási lehetőség  tanórán kívüli foglalkozás, fejlesztés az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, illetve fejlesztőpedagógus segítségével Az ilyen tanulókkal foglalkozó pedagógusainknak     

ismerniük és felismerniük kell a tünetegyüttest tudniuk kell differenciáltan oktatni az ilyen csoportoknál külön hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy az ismeretnyújtás együtt járjon a képességfejlesztéssel az értékeléskor figyelembe kell venniük a tanulók eltérő képességeit teljesítményük mérésekor adjanak az ilyen tanulóknak előnyt – önmagukhoz képest is nézzék a tanulók fejlődését

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánk szükség esetén gondoskodik a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók oktatásáról, neveléséről. A Nemzeti Köznevelési Törvény 47.§ értelmében az ilyen tanulók ellátása az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményében javasoltak alapján történik, szükség szerint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint fejlesztőpedagógus segítségével. 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A középiskolai beiskolázási körzetében a családok szociális helyzete rendkívül polarizált. Tanulóink egyharmadát egy szülő neveli, magas a munkanélküli szülők száma is. Az iskola kedvezményes étkeztetési lehetőség biztosításával, a tankönyvtámogatás differenciált elosztásával, a nevelési segély igénylési módjáról történő tájékoztatással igyekszik a szociálisan hátrányos helyzetben lévők körülményein segíteni. A rászoruló tanulók tanulmányi segítése sem lehet anyagi kérdés. Felzárkóztatásra, tehetséggondozásra különösen azok esetében van szükség, ahol a családnak nem áll módjában különórákra járatni a gyermeküket. Az "alsóbb" évfo17

lyamokon (9.,10. osztály) lehetőséget ad az oktatási törvény tanulószobai foglalkozások szervezésére. A különböző iskolákból jött tanulók egy szintre hozása, gyors felzárkóztatása szükséges a további igényes oktató-nevelő munka szempontjából. A gyermek- és ifjúságvédelem széles körben átfogja a nevelő és oktató tevékenységünket, valamint a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét. Ifjúságvédelmi tevékenységünket az 1997. évi XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény) előírásai szerint végezzük.

A Baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban a következő szociális problémákon tudunk segíteni: Felzárkóztató foglalkozások szervezése korrepetálás igény szerint

Drogprevenciós felvilágosító foglalkozások szervezése, vezetése Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok felismerjék a kábítószerben rejlő veszélyeket és ne éljenek vele. Ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős felvilágosító előadásokat tart . A Baktalórántházai rendőrörs kötött együttműködés keretében előadások tartásával a rendőrség is segíti céljaink megvalósítását.

Pályaorientációs tevékenységgel A továbbtanulást előkészítő felvilágosító és tanácsadó munka elsősorban az iskolában az osztályfőnökök irányításával zajlik. A pályaorientáció célja: a 10. osztályban feltárni a tanulóban levő adottságokat, képességeket. Az osztályfőnökök segítséget nyújtanak tanítványaiknak, hogy érdeklődésük szerint milyen (nem kötelező) tanórai foglalkozásokat válasszanak felzárkózás vagy speciális (illetve emelt szintű) ismeretek megszerzése céljából. Az utolsó két évfolyamon elsősorban az érettségi kötelező- és választott tantárgyai kapnak nagyobb hangsúlyt. Mivel nem minden tanuló tudja még a 10. évfolyamon eldönteni, hogy milyen arányban szeretne tovább tanulni, ezért a választásnak az érettségi tantárgyaknál mindenképpen szélesebb körűnek kell lennie. Tekintettel arra, hogy az érettségi kétszintű, közép-, illetve emelt szintű, segíteni kell a tanulót annak eldöntésében is, melyiket válassza. Vagyis, a két szinten megfogalmazott követelmények nem az érettségi egészére vonatkoznak, hanem az egyes tantárgyakra, ezért tantárgyanként az osztályfőnökön kívül a szaktanárok is segítik a tanulót, hogy a kötelezőkön kívül mely tantárgyakat tanulja, és mely tantárgyakból tegyen közép-, vagy emelt szintű érettségi vizsgát. Az iskola oktatási tevékenységének célkitűzése elsősorban a tanulók felkészítése az egyetemekre, főiskolákra. Ennek érdekében az arra alkalmas diákjainkat az emelt szintű érettségi megszerzésére ösztönözzük, hisz a bonyolultabb, összetettebb, nehezebb feladatok megoldásával alkalmassá válnak az elmélyültebb felsőfokú továbbtanulásra. Amennyiben a tanulónak nincsenek továbbtanulási tervei, elegendő számára az általános műveltséget nyújtó középszintű érettségi, melynek birtokában középiskolai végzettséget igénylő munkakörök ellátására lesz hivatott, illetve szakmát tanulhat.

18

A pályaorientációban részt vesz maga a diák, segítik döntéseikben a szülők. A cél továbbra is az, hogy a tanuló a képességeinek, ambícióinak megfelelő helyre kerüljön, tehetséges diák ne kallódjon el.

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk tudatosan felvállalja a szociálisan hátrányos környezetből érkező tanulók hátrányainak csökkentését szolgáló tevékenységeket. Lehetőségeihez képest részt vesz az ilyen irányú központi és pályázati programok megvalósításában, különös tekintettel az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) és az Arany János Programokra. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről

Ezt a tevékenységet egyrészt a területvezetők, másrészt az osztályfőnökök látják el az aktuális információk alapján. Munkájuk során szorosan együtt működnek az intézmény gazdasági vezetésével. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározásával A 20/2012. (VIII. 28.) EMMI rendeletben meghatározott módon biztosítja az iskola a jogosultaknak a normatív kedvezményt.

Pályázatok figyelésével, részvétellel a pályázatokon Az iskola folyamatosan követi az országos-, regionális-, európai uniós- és helyi pályázati lehetőségeket - ez a nevelőkön kívül az ifjúságvédelmi felelős munkakörébe is beletartozik. Ezen pályázatok egy része az iskola eszközeinek fejlesztésére irányul; természetesen ezek a gimnázium összes tanulójának munkáját segítik. Ugyanakkor tudatosan figyel az intézmény arra, hogy olyan területek, eszközök kerüljenek fejlesztésre, amelyek a családban el nem érhetők vagy nehezen beszerezhetők: pl. a könyvtár kézikönyv-állománya, a legújabb összefoglaló munkák, szakkönyvek; a számítógépes rendszer folyamatos újítása; a szertárak, kísérleti eszközök beszerzése stb. A pályázati lehetőségek más része a diákoknak az iskolai kereteken túlmenően nagyobb, akár nemzetközi színtéren is lehetőséget teremt, hogy tehetségüket kibontakoztathassák; pl. tanulmányi és művészeti versenykiírások; alkotói felhívások, stb. - ezek között vannak pályamunkához kötöttek is. Ezekről a lehetőségekről az ifjúságvédelmi felelős a szaktanárok, munkaközösség vezetők közreműködésével, vagy célzottan a tanulókat tájékoztatja érdeklődési körüknek megfelelően. A pályázatok harmadik körét azok a lehetőségek alkotják, melyek a szociális hátrányok enyhítését célozzák meg. Az ifjúságvédelmi felelős minden tanév kezdetén felméri a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, velük az Útravaló Nemzeti Ösztöndíj Programba pályázatot nyújtanak be az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz. Ennek keretében a nyertes diákok tanulmányaikhoz és a sikeres érettségi vizsga teljesítéséhez mentori és ösztöndíj támogatást kapnak. Folyamatosan ösztönözzük a diákokat e lehetőségek kihasználására, motiváljuk az önálló, egyéni munkát. 19

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A Nkt. 48. § szerint: (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A 20/2012. EMMI rendelet 3.§ szerint: (8) A nevelési-oktatási intézményben folyó - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 4. § (4) bekezdésében szabályozott - fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az intézményi tanács, az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, vagy ennek hiányában, az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét. a rendelet 15. § szerint: (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. a rendelet 120. § szerint: (2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, 20

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. (6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. (7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. (8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. (9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. a rendelet 130. § szerint: (5) Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelésioktatási intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés  alapja: a tanuló iránt érzett közös nevelési felelősség, 

megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység,



feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség,



eredménye: a családi és az iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: A következő területeken számítunk a szülők segítségére:  részvétel az iskolai rendezvényeken, 21



őszinte véleménynyilvánítás,



együttműködő magatartás,



a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása,



a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése,



érdeklődő-segítő hozzáállás,



ötletnyújtás az előadások témáihoz,



szponzori segítségnyújtás.

Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja: 

előre tervezett szülői értekezletek és fogadóórák évente négy alkalommal



rendkívüli szülői értekezletek



a 9. évfolyamokon az osztályfőnökök bemutatják az osztályban tanító valamennyi tanárt. Ők röviden ismertetik, milyen elvárásaik vannak, mely követelményeknek kell megfelelni az intézményben.



rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról az ellenőrző útján és problémás esetekben kéri a személyes találkozást annak érdekében, hogy közösen találjanak megoldást a probléma orvoslására. A szülő is kezdeményezhet, kérheti a pedagógus segítségét.



nyílt napok szervezése (előadások szervezése logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus egészségügyi szakember meghívásával)



pályaválasztási tanácsadás



családlátogatás



közös kirándulások



gólyatábor : a legkisebbeknek, azaz a 9. AJKP néhány napos „gólyatábort” szervez a kollégium közvetlenül a tanévkezdés előtt.



a szülői munkaközösség munkájának támogatása: a szülői munkaközösség évtizedek óta működik iskolánkban, a szülőknek iskolával, oktatással kapcsolatos érdekeinek az érvényesítésére szolgál. Kívánságaikat, az iskolával kapcsolatos észrevételeiket megfogalmazzák, informálódnak az intézményben folyó eseményekről. Osztályonként 2-2 szülő kap megbízást a szülők közösségétől.

A szülői részvétel a legkülönbözőbb területeken pozitív hatást gyakorol a tanuló személyiségének formálására, az iskola anyagi helyzetének javítására is. Nyitottak vagyunk, hogy a szülők javaslatait meghallgassuk, s beépítsük az iskola munkájába. Kapcsolattartás a fenntartóval és az egyéb partnerszervezetekkel Az intézmény érdekeit a stratégiai partnerekkel való jó és rendszeres kapcsolat szolgálja. Ez az adminisztratív kapcsolattartáson felül mindenképpen megkívánja a személyes kapcsolatok építését is. 22

A fenntartóval való kapcsolat elsősorban a Vidékfejlesztési Minisztériummal, az országos oktatásirányítási szervezetekkel és a pedagógiai tanácsadó szakmai testületekkel, a szakképzést felügyelő intézményekkel kialakított és fenntartott kapcsolatrendszert jelenti. Emellett a korábbi fenntartói környezetből és a földrajzi elhelyezkedésből adódóan szorosan együtt működünk Baktalórántháza Város intézményeivel és szervezeteivel és a helyi médiával. Ápolja és bővíti kapcsolatait a környező települések (beiskolázási körzet) alapfokú oktatási intézményeivel, valamint a helyi és környező gyermekvédelmi hatóságokkal. Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a belföldi és külföldi (különös tekintettel a határon túli magyar) partneriskolai hálózat fenntartására és bővítésére. Intézményünk együtt működik a történelmi egyházakkal és az országos jelentőségű társadalmi és civil szervezetekkel.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga részletes vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák részletes szabályzata a PP 1. számú mellékletében található. 1.9.1. A vizsgaszabályzat célja A tanulmányok alatti vizsgák rendjének és követelményeinek egyértelművé tétele. 1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett, vagy lebonyolított tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:      

osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, tantárgyi javító vizsgákra érettségi vizsgákra szakmai vizsgákra szintvizsgákra vonatkozik.

  

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő, illetve a vendégtanulókra. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 23

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Azon tanulók átvételéről, akik valamely más középiskolából átjelentkezve iskolánkban szeretnék folytatni tanulmányaikat, a tanulmányi eredmények, valamint az egyéb célszerűségi szempontok (például az eddig tanult tantárgyak, tanult-e második idegen nyelvet stb.) alapján az iskola igazgatója dönt. Az átvétel követelményeként előírt, illetőleg bizonyos esetekben az átvétel után kötelezően teljesítendő különbözeti és osztályozó vizsgákról az iskola írásban tájékoztatja a tanulót.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai Intézményünk felvételi vizsgát nem tart. A szakképzésbe való bekapcsolódás feltétele a jogszabály által előírt orvosi vizsgálaton megszerzett alkalmas minősítés.

24

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A kerettantervek és a helyi tanterv viszonya Az iskolánk a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), valamint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet előírásait is figyelembe véve készítette el a kerettanterveket felhasználva saját helyi tanterveit. A katonai alapismeretek tantárgy oktatása a Honvédelmi Minisztérium által 2010-ben kiadott „KERETTANTERV A KATONAI ALAPISMERETEK TANTÁRGY OKTATÁSÁHOZ A 9-12. ÉVFOLYAMON” szerint történik. A Belügyi rendészeti ismeretek tantárgy oktatása „A BELÜGYI RENDÉSZETI PÁLYÁKRA ELŐKÉSZÍTŐ KÉPZÉS KÖZÉPISKOLAI PROGRAMJA” alapján történik. Intézményünkben több évtizedes múltja van a gépírás tantárgy tanításának, melyet a gépírást tanító szaktanárok által kidolgozott helyi tanterv alapján valósítunk meg.

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám, valamint az emelt szintű képzés Arany János Program előkészítő évfolyamának tantervi táblája Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgyak

Heti óraszámok 9/AJKP évfolyam 5 5 3,5 3 5 2 3 0 0 0 0 1,5 1,5 29,5 5,5 2 0,5 0,5 0,5 33

Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Dráma Testnevelés és sport Patrónusi foglalkozás Természetismeret Szabadon választható tantárgyak Informatika Életpálya-építés Művészetek Tanulásmódszertan Társadalomismeret Kötelező óraszám Szabad órakeret terhére: gépírás idegen nyelv tanulásmódszertan társadalomismeret Összes óraterhelés

25

Gimnázium Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret gépírás fakultáció(belügy v. katonai) matematika magyar kötelező ér. tárgyak +felk. Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1 6 0 2 0 0 4 35

1 5 1 8 0 4 0 0 4 35

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 1 5 1 4 2 2 0 0 0 35

1 5 1 4 0 2 1 1 0 36

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

**11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

26

Szakközépiskola Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret 2. idegen nyelv fakultáció(belügyi v. katonai) R endelkez ésre áll ó ór ake ret

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 3 1 35

4 3 1 36

4 2 2 35

4 0 4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

27

Szakiskola A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon felhasználhagyakorlat tó órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Gépírás Informatika kompetenciafejlesztés Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra

2 óra 1 óra 1 óra 3 óra

2 óra 3 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 2 1

-

1,5 óra 1,5

18 óra

2

2

11 óra

9,5 óra

* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

Az egyes osztályok összetételétől, valamint a tanulók igényeitől és képességeitől függően egyes esetekben lehet eltérés az alap óratervi tábláktól. A korábbi évfolyamok óratervi tábláit a pp3. számú melléklete tartalmazza.

28

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Minden tanévben csak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft tankönyvjegyzékében szereplő, hivatalosan tankönyvvé nyilvánított kiadványokat rendeljük meg, kivételek ez alól a nyelvkönyvek. A tankönyvrendelésben a törvényi előírásoknak megfelelően járunk el. -A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (3) bekezdése alapján: „A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.” A tankönyveket a minisztériumi tankönyvjegyzékben megadott iskolai áron szerezzük be. Az iskolai megrendelésekre ezek az árak tanév közben is érvényesek. A tankönyvek kiválasztásánál azok ára is fontos szempont, tudniillik az iskola nem kívánja a szülőket a drágább könyvek kiválasztásával szükségtelen anyagi terhek vállalására kényszeríteni. Tankönyvforgalmazással csak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft által megbízott partnerek foglalkozhatnak. A tankönyv legyen: a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, illusztrációban gazdag tartós, „örökölhető”, a többség számára megfizethető, a munkaközösség számára elfogadott. Egyéb taneszközöket, segédeszközöket csak akkor kérünk, ha erre a tantárgy elsajátításához feltétlenül szükség van, illetve azt nagymértékben segíti. Az egyes évfolyamainkon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskolánk helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatja iskolánk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Minden tanévben tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy a következő tanévben mely tankönyvek szerezhetők be használtan. Amennyiben a szülő költségei csökkentése érdekében élni kíván ezzel a lehetőséggel, és írásban nyilatkozik arról, hogy vállalja a tankönyv beszerzését, gyermeke számára nem rendeljük meg a megjelölt új tankönyvet.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1. A 9-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a 29

továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

2.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből mind az ötöt az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára elsősorban órarendbe iktatott testmozgás keretében szervezzük meg, amely lehet táncóra is. Szükség esetén az alábbi rendben is biztosíthatjuk a fennmaradó két órát: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Emelt szintű felkészítést mindenképp indít az iskola a kötelező érettségi tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, valamint egy idegen nyelv), ezenkívül biológiából és kémiából, a többi tantárgyból pedig a jelentkezők létszáma és a lehetőségek függvényében. Ha valaki a 12. osztályban csatlakozik egy emelt szintű csoporthoz, a 11. év anyagából különbözeti vizsgát köteles tenni. Szakköröket az iskola lehetőségeihez képest indít a jelentkezők létszámának függvényében. 30

Az emelt szintű órát, valamint szakkört tartó tanár személyére a diákok javaslatot tehetnek, melyet az igazgató döntésekor a lehetőségekhez mérten figyelembe vesz.

2.7. Az érettségi vizsgára felkészítés szintjei, a középszintű érettségi vizsgák témakörei Érettségi vizsgát a tanuló minden olyan tantárgyból tehet, melynek a helyi tantervben számára előírt követelményeit teljesítette. Emelt szintű felkészítést mindenképpen indít az iskola a jelentkezők létszáma és a lehetőségek függvényében. Azonban a képzés szintjétől függetlenül a tanuló bármely olyan tárgyból jogosult emelt szintű érettségi vizsgát tenni, amelyből a törvény (az előző bekezdés) szerint érettségizhet. Az iskola által oktatott érettségi tárgyak megnevezése és válaszható vizsgaszintjei Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Név

Közép szint

Emelt szint

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x

Angol nyelv Belügyi rendészeti alapismeretek Biológia Dráma Emberismeret és etika Ének-zene Fizika Földrajz Francia nyelv Informatika Informatikai alapismeretek Katonai alapismeretek Kémia Közgazdasági alapismeretek Magyar nyelv és irodalom Matematika Mezőgazdasági alapismeretek Mozgóképkultúra és médiaismeret Német nyelv Rajz- és vizuális kultúra Társadalomismeret Testnevelés Történelem Ukrán nyelv kötelező érettségi tárgy emelt szinten választható érettségi tárgy

31

x

x x x x x

x x

Tanár a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint a tantárgyfelosztás szerint

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELV 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 2.1. A jel, a jelrendszer 2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 2.5. Személyközi kommunikáció 2.6. A tömegkommunikáció 3. 1.3. A magyar nyelv története 3.1. A magyar nyelv rokonsága 3.2. Nyelvtörténeti korszakok 3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 3.4. Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom 4.1. Nyelvváltozatok 4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 4.3. A határon túli magyar nyelvűség 5. A nyelvi szintek 5.1. Hangtan 5.2. Alaktan és szótan 5.3. Mondattan 5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 5.5. A mondat a szövegben 5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 5.7. Szókincs és frazeológia 6. 1.6. A szöveg 6.1. A szöveg és a kommunikáció 6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 6.3. Szövegértelmezés 6.4. A szöveg szóban és írásban 6.5. Az intertextualitás IRODALOM 1. Szerzők, művek Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. 3. Látásmódok

32

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra 4. Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet ÉLŐ IDEGEN NYELV 1. Személyes vonatkozások, család a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) családi élet, családi kapcsolatok a családi élet mindennapjai, otthoni teendők személyes tervek 2. Ember és társadalom a másik ember külső és belső jellemzése baráti kör a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel nők és férfiak: szerepek, előítéletek ünnepek, családi ünnepek öltözködés, divat vásárlás, szolgáltatások hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek a városi és a vidéki élet összehasonlítása növények és állatok a környezetünkben környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? időjárás 4. Az iskola saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa diákmunka, nyári munkavállalás 33

pályaválasztás, továbbtanulás 6. Életmód napirend, időbeosztás az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) étkezési szokások a családban ételek, kedvenc ételek étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben gyakori betegségek, sérülések, baleset gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás szabadidős elfoglaltságok, hobbik színház, mozi, koncert, kiállítás stb. sportolás, kedvenc sport, iskolai sport olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet kulturális események 8. Utazás, turizmus a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés nyaralás itthon, illetve külföldön utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika népszerű tudományok, ismeretterjesztés a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok Halmazműveletek Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések Nevezetes azonosságok 34

2.7 Arányosság Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk síkban Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 35

Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűség számítás elemei TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban1.3 A görög hitvilág, művészet, tudomány 1..4 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4 A római hitvilág, művészet, tudomány 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2 A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése 2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4 A középkori városok 2.5 Művelődés és mindennapok a középkorban 2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2 A honfoglalástól az államalapításig 3.4 Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla) 3.6 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.7. A Hunyadiak 3.8 Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2 Reformáció és katolikus megújulás 4.3 A parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2 A XIX. század eszméi 6.3 Az ipari forradalom és következményei7.6 Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása 6.4 Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.5 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 36

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 7.2 A reformkori művelődés, kultúra 7.3 A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények6.6 A nemzetiségek mozgalmai 7.4 A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás 7.5 A kiegyezés előzményei és megszületése 7.6 Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (pl. az iparosítás, a városiasodás) 7.7 A tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.5 Az z1929-33-as gazdasági válság 8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7 A második világháború jelentős fordulatai 8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9 A szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1 Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság 9.2 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 9.3 Művelődési viszonyok és az életmód 9.4 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5 Magyarország háborúba sodródása és részvétele 9.6 A német megszállás és a holocaust Magyarországon 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás 10.2 A határon túli magyarság sorsa 10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 10.6 A rendszerváltozás 11. A jelenkor 11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2 Az európai integráció története 11.3 A „harmadik világ” 11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1 Alapvető állampolgári ismeretek 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12.3.A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 12.4 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások 37

TÁRSADALOMISMERET 1. Társadalomismeret 1.1. A társadalmi szabályok 1.2. Jogi alapismeretek 1.3. Állampolgári ismeretek 1.4. A család és a felnőtté válás 1.5. Kultúra és közösség 1.6. A társadalmi viszonyok 2. Jelenismeret 2.1. Az új gazdasági és társadalmi világrend 2.2. Kultúra és globalizáció 2.3. Az életmód átalakulása 2.4. A növekedés határai 3. Gazdasági ismeretek 3.1. Vállalkozás, vállalkozó 3.2. A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban 3.3. A gazdasági környezet 3.4. A marketing alapjai 3.5. A vállalkozás finanszírozása 3.6. Fogyasztó a piacgazdaságban 3.7. Nemzetközi kereskedelem 4. Pszichológia 4.1. A test és a lélek, az emberi én és a tudat 4.2. A kognitív funkciók 4.3. A beszéd és a kommunikáció 4.4. A motiváció, az érzelmek és az akarat 4.5. A szocializáció folyamata. 4.6. A személyiség és a társas jelenségek 4.7. Lelki egészség és betegség ETIKA 1. Alapvető etika 1.1. Az erkölcsi gondolkodás alapjai 1.2. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában 1.3. Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés 1.4. A felelősség kérdése 1.5. Az erények és a jó élet céljai 2. Egyén és közösség 2.1. A kapcsolatok etikája 2.2. Társadalmi szolidaritás 2.3. Törvény és lelkiismeret 2.4. Szavak és tettek 2.5. Hazaszeretet 2.6. Többség és kisebbség 38

3. Korunk kihívásai 3.1. A tudományos-technikai haladás etikai kérdései 3.2. Bioetika 3.3. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában 3.4. Ökoetika 3.5. A közösség és a korrupció problémája 3.6. Felelősség utódainkért BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői Az élő rendszerek Szerveződési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek elemek, ionok szervetlen molekulák lipidek szénhidrátok fehérjék 2.2. Az anyagcsere folyamatai felépítés és lebontás kapcsolata felépítő folyamatok lebontó folyamatok 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) elhatárolás mozgás anyagcsere osztódás a sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek vírusok 3.2. Önálló sejtek baktériumok egysejtű eukarióták 3.3 Többsejtűség gombák, növények, állatok elkülönülése sejtfonalak teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 39

a növények szövetei, szervei az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró bőr szabályozás a bőr gondozása, védelme 4.3. A mozgás vázrendszer izomrendszer szabályozás a mozgás és mozgási rendszer egészségtana 4.4. A táplálkozás táplálkozás emésztés felszívódás szabályozás táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés légcsere gázcsere hangképzés szabályozás a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) 4.6. Az anyagszállítás a testfolyadékok a szöveti keringés a szív és az erek szabályozás a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás a vizeletkiválasztó rendszer működése szabályozás a kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás idegrendszer az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai az idegrendszer egészségtana, drogok a hormonrendszer az immunrendszer szaporodás és egyedfejlődés szaporítószervek egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 40

5.1. Populáció környezeti kölcsönhatások kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) az életközösségek jellemzői hazai életközösségek 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma anyagforgalom 5.5.környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1 Molekuláris genetika alapfogalmak mutáció a génműködés szabályozása 6.2. Mendeli genetika minőségi jellegek mennyiségi jellegek 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok ideális és reális populáció adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok biotechnológia bioetika 6.4. A bioszféra evolúciója prebiológiai evolúció az ember evolúciója FIZIKA 1. Mechanika 1.1 Newton törvényei Newton I. törvénye Newton II. törvénye Newton III. törvénye 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3 Mozgásfajták Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások Periodikus mozgások Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok 1.4 Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatások 41

2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2 Hőtágulás 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás A termodinamika I. főtétele Körfolyamatok 2.6 Kalorimetria 2.7 Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás Jég, víz, gőz 2.8 A termodinamika II. főtétele 2.8.1 Hőfolyamatok iránya 2.8.2 Hőerőgépek 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1 Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok 3.2. Egyenáram Elektromos áramerősség Ohm törvénye Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye 3.3 Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezeje Mágneses erőhatások 3.4 Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája 3.5 Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma 3.6 A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképezés A szem és a látás 42

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1 Az anyag szerkezete 4.2 Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Részecske- és hullámtermészet Az elektronburok szerkezete 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió 4.4 Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat 5.1 A gravitációs mező 5.2 Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek KÉMIA 1.1 Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok Egykomponensű anyagi rendszerek Többkomponensű rendszerek 1.5 Kémiai átalakulások Termokémia Reakciókinetika Egyensúly A kémiai reakciók típusai Elektrokémia 2. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogénelemek és vegyületeik Halogénvegyületek 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Oxigén Oxigénvegyületek Kén A kén vegyületei 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik Nitrogén Nitrogénvegyületek 43

Foszfor Foszforvegyületek 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik Szén A szén vegyületei Szilícium Szilícium-vegyületek 2.7 Fémek Az s-mező fémei A p-mező fémei A d-mező fémei 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2 Szénhidrogének Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkének (olefinek) Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének Alkinok Aromás szénhidrogének 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek Hidroxivegyületek Éterek Oxovegyületek Karbonsavak Észterek 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Aminok Aminosavak Savamidok Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.6 Szénhidrátok Monoszacharidok Diszacharidok Poliszacharidok 3.7 Fehérjék 3.8 Nukleinsavak 3.9 Műanyagok Természetes alapú műanyagok Szintetikusan előállított műanyagok 3.10 Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1 Az anyagmennyiség 4.2 Gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek 44

4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5 Termokémia 4.6 Kémiai egyensúly 4.7 Kémhatás 4.8 Elektrokémia FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 45

4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. urópa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia Általános földrajzi kép Országai Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ 10.4. Afrika általános földrajzi képe 46

10.5. Amerika Általános földrajzi képe Országai 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem ÉNEK-ZENE Éneklés 1. Népzene 2. Műzene 1.1. Középkor 1.2. Reneszánsz 1.3. Barokk 1.4. Bécsi klasszika 1.5. Romantika 1.6. Századforduló 1.7. XX. századi és kortárs zene 3. Műelemzés 4. Népzene 5. Műzene 5.1. Középkor 5.2. Reneszánsz 5.3. Barokk 5.4. Bécsi klasszika Zenetörténet 1. Népzene 2. Műzene 2.1. Középkor 2.2. Reneszánsz 2.3. Barokk 2.4. Bécsi klasszika 2.5. Romantika 2.6. Századforduló 2.7. XX. századi és kortárs zene 3. Zenefelismerés 4. Népzene 5. Műzene 5.1. Reneszánsz 5.2. Barokk 5.3. Bécsi klasszika 5.4. Romantika 5.5. Századforduló 5.6. XX. századi és kortárs zene 47

6. Zeneelmélet 7. Dallamírás 7.1. Barokk 7.2. Bécsi klasszika 7.3. Stíluskörön kívül DRÁMA 1. Színház- és drámatörténet 1.1 Az ókori színház és dráma 1.2 Az angol reneszánsz színház és dráma 1.3 A francia klasszicista dráma 1.4 A XIX-XX. századi magyar színház és dráma 1.5 Csehov és Sztanyiszlavszkij 1.6 Brecht színháza és drámái 1.7 Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom 2. Színház- és drámaelmélet 2.1 A drámai műnem sajátosságai 2.2 A dráma szerkezeti felépítése 2.3 Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak 2.4 A színházművészet mint összművészet sajátosságai 3. Színházi műfajok 3.1 A tragédia 3.2 A komédia 3.3 A realista színjáték 3.4 Tánc- és mozgásszínház 4. Drámajáték 4.1 Helyzetgyakorlatok 4.2 örténet szerkesztése és megjelenítése 4.3 Improvizáció 5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek 5.1 Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral 5.2 Improvizáció zenére vagy témára 5.3 Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása 6. Bábjáték 6.1 A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában, improvizációban – szabadon választott bábtechnikával 7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés 7.1 A beszédtechnika alapjai 7.2 Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete 48

A technikai kép jellemzői A látvány mozgóképi megszervezése Szerepjáték Montázs Mozgóképi elbeszélés 2. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A valóság ábrázolásához való viszony Cselekményelemzés A mozgóképi szövegek jelentése 3. Mozgóképi szövegalkotás Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése 4. Műfaj- és műismeret A filmkultúra kettőssége Műfaji jellemzők 5. Korstílusok, szerzők és művek Korstílusok 6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek A némafilmművészet A hangosfilmművészet kialakulása A modern film 7. Magyar filmtörténeti ismeretek Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig (pl. Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András) A kortárs magyar film 8. Média a mindennapi életben A társadalmi nyilvánosság Mediatizált információforrások használata A média és az életmód 9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége Intertextualitás, sorozatelv A befogadást befolyásoló tényezők A sztár Új médiatechnológiák 10. Médiaintézmények A médiaszöveg mint termék A médiaipar intézményei A médiaipar ellenőrzése 11. A reprezentáció Manipuláció, a valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában 12. Jellegzetes televíziós műsortípusok Hírműsorok Reklám Folytatásos teleregény (szappanopera)

49

INFORMATIKA 1. Hardver alapismeretek 1.1. A számítógépek felépítése 1.2. Funkcionális egységek 2. Szoftver alapismeretek 2.1. A rendszer előkészítése 2.2. Programok telepítése 2.3. Operációs rendszer használata 2.4. Állományok kezelése 2.5. Segédprogramok használata 3. Szövegszerkesztés 3.1. Szövegszerkesztő használata 3.2. Grafikai kiegészítő ismeretek 4. Táblázatkezelés 4.1. Táblázatkezelő program kezelése 5. Informatikai alapismeretek 5.1. Számábrázolás, számrendszerek 5.2. Kódolás 6. Hálózati ismeretek 6.1. álózati alapok 6.2. Bejelentkezési környezet 6.3. Hálózati operációs rendszer használata 6.4. Kommunikáció a hálózaton 7. Programozási alapismeretek 7.1. A feladatmegoldás lépései, módszerei 7.2. Algoritmusok 7.3. A programkészítés környezete 7.4. Programnyelv ismerete 7.5. Programozási tételek 7.6. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság 7.7. Az objektumorientált programozás alapjai 8. Adatbázis kezelés 8.1. A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai 8.2. Adatbázis-kezelő használata 8.3. Adatbázis használat SQL nyelv használata

50

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Pályaorientációs tevékenységgel

A továbbtanulást előkészítő felvilágosító és tanácsadó munka elsősorban az iskolában az osztályfőnökök irányításával zajlik. A pályaorientáció célja: feltárni a tanulóban levő adottságokat, képességeket. Az osztályfőnökök segítséget nyújtanak tanítványaiknak, hogy érdeklődésük szerint milyen (nem kötelező) tanórai foglalkozásokat válasszanak felzárkózás vagy speciális (illetve emelt szintű) ismeretek megszerzése céljából. Tekintettel arra, hogy az érettségi kétszintű, közép-, illetve emelt szintű, segíteni kell a tanulót annak eldöntésében is, melyiket válassza. Vagyis, a két szinten megfogalmazott követelmények nem az érettségi egészére vonatkoznak, hanem az egyes tantárgyakra, ezért tantárgyanként az osztályfőnökön kívül a szaktanárok is segítik a tanulót, hogy a kötelezőkön kívül mely tantárgyakat tanulja, és mely tantárgyakból tegyen közép-, vagy emelt szintű érettségi vizsgát. A gimnázium oktatási tevékenységének célkitűzése elsősorban a tanulók felkészítése az egyetemekre, főiskolákra. Ennek érdekében az arra alkalmas diákjainkat az emelt szintű érettségi megszerzésére ösztönözzük, hisz a bonyolultabb, összetettebb, nehezebb feladatok megoldásával alkalmassá válnak az elmélyültebb felsőfokú továbbtanulásra. Amennyiben a tanulónak nincsenek továbbtanulási tervei, elegendő számára az általános műveltséget nyújtó középszintű érettségi, melynek birtokában középiskolai végzettséget igénylő munkakörök ellátására lesz hivatott, illetve szakmát tanulhat. A pályaorientációban részt vesz maga a diák, segítik döntéseikben a szülők. A cél továbbra is az, hogy a tanuló a képességeinek, ambícióinak megfelelő helyre kerüljön, tehetséges diák ne kallódjon el. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Az ifjúságvédelmi felelős tanév elején tájékoztatja a tanulókat az aktuálisan igénybe vehető támogatások köréről. A Szentesi Családsegítő Központtal jó kapcsolatot tartunk fenn. A segítő tevékenységeikről szóló tájékoztatást minden tanuló megkapja, de iskolai plakát formájában is kifüggesztjük. Figyelemmel kísérjük a Szentesen tanuló, de nem Szentesen lakó gyermekek szociális helyzetét is, és ha szükséges, akkor állandó lakóhelyük szerint illetékes önkormányzatnak, vagy Gyermekjóléti Szolgálatnak jelezzük a problémákat és kérjük a segítségüket. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározásával A 2001. évi XXXVII. törvényben meghatározott módon biztosítja az iskola a jogosultaknak a normatív kedvezményt. Pályázatok figyelésével, részvétellel a pályázatokon Az iskola folyamatosan követi az országos-, regionális-, európai uniós- és helyi pályázati lehetőségeket - ez a nevelőkön kívül az ifjúságvédelmi felelős munkakörébe is beletartozik. Ezen pályázatok egy része az iskola eszközeinek fejlesztésére irányul; természetesen ezek a gimnázium összes tanulójának munkáját segítik.

51

Ugyanakkor tudatosan figyel az intézmény arra, hogy olyan területek, eszközök kerüljenek fejlesztésre, amelyek a családban el nem érhetők vagy nehezen beszerezhetők: pl. a könyvtár kézikönyv-állománya, a legújabb összefoglaló munkák, szakkönyvek; a számítógépes rendszer folyamatos újítása; a szertárak, kísérleti eszközök beszerzése stb. A pályázati lehetőségek más része a diákoknak az iskolai kereteken túlmenően nagyobb, akár nemzetközi színtéren is lehetőséget teremt, hogy tehetségüket kibontakoztathassák; pl. tanulmányi és művészeti versenykiírások; alkotói felhívások, stb. - ezek között vannak pályamunkához kötöttek is. Ezekről a lehetőségekről az ifjúságvédelmi felelős a szaktanárok, munkaközösség vezetők közreműködésével, vagy célzottan a tanulókat tájékoztatja érdeklődési körüknek megfelelően. Ide sorolhatjuk a közösségépítő jelleggel megszervezett, akár határon túli területekre is kiterjedő kirándulásokra kiírt pályázatokat is. A pályázatok harmadik körét azok a lehetőségek alkotják, melyek a szociális hátrányok enyhítését célozzák meg. Az ifjúságvédelmi felelős minden tanév kezdetén felméri a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, velük az Útravaló Nemzeti Ösztöndíj Programba pályázatot nyújtanak be az oktatásért felelős minisztériumhoz. Ennek keretében a nyertes diákok tanulmányaikhoz és a sikeres érettségi vizsga teljesítéséhez mentori és ösztöndíj támogatást kapnak. Folyamatosan ösztönözzük a diákokat e lehetőségek kihasználására, motiváljuk az önálló, egyéni munkát.

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő-, oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a tanárok a tanulók szóbeli felelete és írásbeli munkája alapján ellenőrzik egy témakörön belül, a téma lezárásakor pedig, a teljes témakör anyagából témazáró dolgozatot írnak. A szóbeli kifejezőkészség javítása érdekében a tanárok törekednek arra, hogy a diák szóban is megnyilatkozzon. A tanulók tanulmányi teljesítményének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Ezen túl figyelembe vesszük azt is, a tanulói teljesítmény hogyan igazodik a helyi tantervben előírt követelményekhez. A tanulók teljesítményét érdemjegyekkel minősítjük Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján, tanítási órákon tanév közben érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell minősíteni. Számonkérések formái felelet: az elmúlt órák anyagát számon kérő szóbeli vagy írásbeli beszámoló egy témakörön belül, dolgozat: beszámoló a teljes témakör anyagából. A tanuló tudásának félévi és tanév végi minősítésénél, illetve évközi értékelésénél a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) osztályzatokat, illetve érdemjegyeket használjuk.

52

Fontos, hogy a minősítés ösztönözze a diákot további erőfeszítésre, ezért szükséges, hogy a szaktanár szóban is értékelje a teljesítményt. A témazáró dolgozatok érdemjegyét piros, a feleleteket más színű tintával kell a naplóba bejegyezni. A témazáró dolgozatok érdemjegyét az átlag kiszámításánál két jegynek kell számítani. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban be kell jelentenie szaktanárnak. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A dolgozatokat, írásbeli feleleteket három (15 tanítási nap) héten belül kijavítva értékelni kell, azokat megtekintésre a tanulónak át kell adni. A kapott érdemjegyekről a tanulókat tájékoztatni kell, ezeket a diák köteles ellenőrzőjébe bejegyezni, a szülővel havonta láttamoztatni. Ezt az osztályfőnök ellenőrzi. A tanuló ismételt készületlenségéről a szaktanár külön is tájékoztatja a szülőt az ellenőrző útján. Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet. Félévenként legalább 3 érdemjegy adása szükséges, azzal a megszorítással, hogy a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához zárás előtt 1 hónappal legalább két érdemjegynek lennie kell abban a félévben. Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni. A tanuló tantárgyi értékeléséről, félévi és év végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus dönt, de az osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, és szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Ha egy tantárgyat több szaktanár tanít, az osztályzatot közösen adják. Vitás esetben a magasabb óraszámban tanító tanár dönt. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentősen (legalább 1 jeggyel) eltér, az év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a nevelőtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztathatja. Ha a diák adott napon beteg, és szülői vagy orvosi igazolást hoz, a saját és a többi tanuló egészsége megóvása érdekében még dolgozatot írni sem jöhet be az iskolába. Többhetes betegség után a tanulónak egy hét áll rendelkezésére, hogy pótolja a tananyagot. Egy-két napos hiányzás után egy nap alatt pótolnia kell azt. A szaktanárnak joga a hiányzás miatt elmaradt témazáró dolgozatot bepótoltatni a tanulóval, illetőleg lehetőséget adni a tanulónak a javításra.

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az egyes tantárgyak követelményrendszere határozza meg. Ezeket az arányokat az azonos tantárgyat tanító szaktanárok hangolják össze, figyelembe véve az egyes tantárgyak specialitásait. Valamennyi szaktanár, a feladatok meghatározását a következők szerint végzi:  Mivel az otthoni feladatok célja a gyakorlás, elmélyítés, ezért kötelező házi feladatot csak olyan anyagrészből adunk, amelyet a tanítási órán feldolgoztunk. A tanuló legyen képes a tanítási órán megbeszélt ismeretek, megoldott feladatok áttekintése után házi feladatát önállóan elkészíteni.  Nem kötelező (differenciált) házi feladat adható, ezzel segítjük a versenyekre, emelt szintű érettségire stb. való felkészülést.  Az írásbeli házi feladatok ellenőrzését, megbeszélését a következő órán elvégezzük.  Ha a tanuló a tanítási óra kezdetén jelzi, hogy nem tudta elkészíteni a feladatát, segítséget adunk a megoldáshoz; több tanuló jelentése esetén közösen megoldjuk azt.

53

   

A szóbeli felkészülés segítéséhez vázlatot készítünk, mindenki számára világosan meghatározzuk, hogy mi az elvégzendő feladat (mit akarunk számon kérni). Az írásbeli házi feladat mennyiségét lehetőség szerint úgy határozzuk meg, hogy az arra fordított idő tantárgyanként ne lépje túl a 30 percet. Kiselőadás, nagyobb lélegzetű házi dolgozat elkészítéséhez legalább egy hét felkészülési időt adunk. A hétvégi pihenőnapokra, szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre csak anynyi kötelező írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint az egyes tanítási napokra.

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a matematikát és az informatikát,. Célunk ezzel, hogy nagyobb figyelem jusson az egyéni készségfejlesztésre, az ismeretek elmélyítésére, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportok szétválasztása általában tudásszint-mérés, vagy egyéb célszerűségi szempontok alapján történik.

2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az EMMI által kiadott útmutató alapján évente kétszer, ősszel és tavasszal végezzük a felméréseket. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének eredménye nem lehet eszköz a testnevelő tanár teljesítményének, a heti tanórai mozgásanyag hatásának objektív mérésére. A tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre. Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák: 1. Az aerob állóképesség mérésére alkalmazott módszer: Cooper-teszt 2. Az erő, erő-állóképességének mérése: Helyből távolugrás (Az alsóvégtag dinamikus erejének mérésére szolgál) Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizom erő-állóképességének mérésére) Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (A csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére)

Fenti előírt mérési módszerek mellett – kiegészítésként – szoktuk mérni a hajlított karú függés időtartamát, végeztetünk medicinlabdával lökést előre, és dobást hátra távolságra. Fontosnak tartjuk még a hátsófüggésben lábemelés a kézhez gyakorlat felmérését, illetve rendszeres gyakoroltatását, valamint a húzódzkodást.

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségnevelés és a környezeti nevelés célja Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as al54

kotmányában megfogalmazott meghatározása helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, a WHO meghatározása szerint az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő stratégia kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát: az iskola és az óvoda a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: 

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; 55



összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kap- csolatok megértésére;



a problémák megkeresésére, okainak megértésére;



kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges meg- oldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004)

 

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) A környezeti és egészségnevelési célkitűzések A helyi környezeti nevelési célok megfogalmazásához segítségünkre vannak a Nemzeti alaptanterv „Környezeti nevelés” közös követelményében megfogalmazott elvárások. A nevelési célok azonban csak akkor képezhetik igazán az iskola minőségfejlesztő munkájának alapját, ha konkrétak, azaz a helyi sajátosságokat is figyelembe veszik. Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek

56

ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk és egészségünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. Módszerek A környezeti és egészségnevelés módszerei nagymértékben hozzájárulnak az iskolafejlesztési munkához. A jól megválasztott módszerek az esélyegyenlőség megteremtésében, az integráció kérdésének megoldásában jelentősen segítenek. Az oktatás-nevelés módszereit a pedagógusok maguk választják meg, de egy innovatív iskola arra törekszik, hogy megismertesse és bevezesse a modern, hatékony, a gyermek egyéniségéhez, személyiségéhez igazodó, közösségfejlesztő tanítási technikákat, tanulás-szervezési formákat. Ezek elsajátítása történhet a szakirodalomból, de gyakorlatiasabb segítséget adnak a továbbképzések. Olyan módszereket kell előnyben részesíteni, amelyek fejlesztik a tanulók gondolkodását, önálló ismeretszerzési képességét, együttes cselekvését, problémamegoldó képességét, vitakészségét, konfliktuskezelési képességét, önismeretét. Az új nevelési programban a hatékonyság növelése érdekében módszertanilag is megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket minden tanár saját maga is megtanulja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. 57



Kooperatív (együttműködő) tanulási technikák



Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása.



Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.



Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.



Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása.



Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése.



Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés.



Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.



Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.



Információrögzítés együttműködéssel.



Csoportos asszociációs feladatok.



Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).



Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében.



Tesztkészítés, tesztértékelés.



Követelmények megfogalmazása.



Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.



Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban.



Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.



Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.



Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tacepaokon”.



Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás.



Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.



Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan.



játékok



modellezés



riportmódszer



projektmódszer



terepgyakorlati módszerek



kreatív tevékenység



közösségépítés



művészi kifejezés 58

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A helyi minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósításának segítése. Az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály diákbizottságának véleményére és a minősítéseket megvitatja az osztályközösséggel. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki. A minősítés fejezze ki:  a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt, 

a munkához való viszonyt,



a felelősségérzetet,



az önállóságot,



a közösségért végzett munkát.

A szorgalom és a magatartás minősítése egynél több fokozattal nem térhet el egymástól. A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és az egész éves szorgalmat értékeljük. A magatartás értékelése, minősítése A tanuló magatartását év közben esetenként szóban, értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük. Példás a magatartása a tanulónak, ha: a tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjének és egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, előírásait következetesen megtartja, viselkedése fegyelmezett, kulturált, emellett segítőkész, diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít, magatartása erkölcsös, tevékenyen részt vállal a közösségi feladatok végrehajtásában vagy számottevő tanulmányi, kulturális, illetve sporteredménnyel gazdagította az iskola hírnevét, nincs írásbeli intője (legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése és legfeljebb egy osztályfőnöki figyelmeztetése) a tanév során. Jó magatartási fokozat illeti meg a tanulót, ha: a fenti követelményeknek kisebb hiányosságok, illetve kifogások mellett felel meg, és nincs igazgatói intője. Változó magatartású a tanuló, ha: viselkedése ellen több panasz merül fel, tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja, vagy igazgatói intője van, ehhez a fokozathoz szükséges, hogy írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetése, intője vagy igazgatói intője legyen. 59

Rossz magatartási fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek: viselkedése miatt súlyos kifogás merült fel ellene, igazgatói intője van, aki fegyelmi eljárás után büntetésben részesült. A szorgalom értékelése, minősítése A tanuló szorgalmát év közben esetenként szóban értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük. A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, rendszerességet, a pontosságot. Példás a minősítése annak a tanulónak, aki: erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletes színvonalon végzi a munkáját. Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek: munkáját kisebb hiányosságok, egyenetlenségek ellenére általában a kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek: a tanórákra való felkészülése rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít, vagy aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap. Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki: tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi, vagy egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap.

2.15. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Magasabb évfolyamba a tanuló akkor léphet, ha az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló legfeljebb 250 tanítási óráról hiányozhat. Ha a tanórai hiányzásainak összege meghaladja a 250 órát, akkor a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület lehetőséget ad arra, hogy minden tárgyból osztályozó vizsgán teljesítse az éves követelményeket. A tanuló magasabb évfolyamra bocsátható, ha az adott évfolyamon valamennyi osztályozott tárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. A tanév végén a legalább elégséges osztályzat elérésének feltételei bármelyik osztályozott tantárgy esetén: • a tanuló az adott tantárgy óráinak legalább a 70%-án jelen legyen, • a tanuló a tantárgy témazáró dolgozatainak legalább a felét megírja. Amennyiben a tanuló nem írta meg témazáró dolgozatainak legalább a felét vagy az adott tantárgy óráinak több mint 30%-áról hiányzott, akkor az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha legkésőbb az év végi osztályozó értekezlet előtt pótolja a témazáró dolgozatokat 60

vagy osztályozó vizsgán eleget tesz a tantárgy éves követelményeinek. (A szaktanárnak joga, de nem kötelessége a hiányzás miatt elmaradt témazáró dolgozatot bepótoltatni a tanulóval, illetőleg lehetőséget adni a tanulónak a javításra.) A tájékoztató jellegű félévi, osztályzattal történő minősítésnek is hasonlóak a feltételei. A tanév végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló augusztus végén javítóvizsgát tehet.

2.16. A közösségi szolgálat szabályai Az iskolai közösségi szolgálat az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenység; szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Fejleszti a tanulók kritikus gondolkodását, érzelmi intelligenciáját, önbizalmát, kommunikációs készségét, felelős döntéshozatalát, együttműködési készségét, felelősségvállalását, empátiás készségét, állampolgári kompetenciáját, konfliktuskezelési készségét, szociális érzékenységét, probléma megoldási készségét. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos szerepet kap, mert a tanulók az együttműködő szervezetek által végzett tevékenységekbe közvetlen módon kapcsolódhatnak be, szélesebb és mélyebb ismereteket, tapasztalatokat gyűjthetnek a munka világából. A program fontos értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység minden érintett számára hasznos. A tanulók önbecsülését erősíti az által, hogy olyan feladatot látnak el, amellyel javítják a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét; a tevékenységük, jelenlétük hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. Közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi területen működő szervezetben, intézményben; óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. Ettől indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére el lehet térni. Iskolánk a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálat megszervezéséért az intézményvezető felelős. Az iskolai koordinátori feladatokat az ifjúságvédelmi felelős látja el, aki felelős a tanulók felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenységek elismeréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért. A kötelezően alkalmazandó jogszabály a köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. 61

SZAKMAI PROGRAM

62

1. Képzési formák

1. 1. Szakközépiskolai képzések Mezőgazdaság szakmacsoport Ágazat

Érettségi után választható szakma

Mezőgazdaság Mezőgazdasági gépész Erdészet, vadgazdálkodás Erdészet, vadgazdálkodás Kertészet és parképítés

Mezőgazdasági technikus Mezőgazdasági gépésztechnikus Erdészeti és vadgazdálkodási technikus Erdészeti gépésztechnikus Parképítő és fenntartó technikus

OKJ szám 54 621 02 54 521 05 54 623 01 54 521 02 54 581 02

Informatika szakmacsoport Ágazat Informatika

Érettségi után választható szakma Informatikai rendszergazda

OKJ szám 54 481 04

Közszolgálat szakmacsoport Ágazat Rendészet

Érettségi után választható szakma Rendőr tiszthelyettes

63

OKJ szám 54 861 01

1. 2. Szakiskolai képzések Intézményünkben választható szakmai képzési formák az OKJ-ról szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet szerint a 2013/2014-es tanévtől a következők:

Mezőgazdaság szakmacsoport Mezőgazdasági gépész

OKJ 34 521 08

Gazda

OKJ 34 621 01

Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó OKJ34 811 02 Lovász

OKJ 34 811 02

Erdészeti szakmunkás

OKJ 34 623 01

Kertész

OKJ 34 622 02

Vendéglátás - turisztika szakmacsoport Szakács

OKJ 34 811 04

Építészet szakmacsoport Kőműves és hidegburkoló

OKJ 34 582 08

Festő, mázoló, tapétázó

OKJ 34 582 04 OKJ 34 621 01

1. 3. Ráépülő képzések Mezőgazdasági gépjavító

OKJ 35 521 02

Patkoló kovács

OKJ 35 521 03

Gyógy és fűszernövény termesztő

OKJ 35 622 01

64

1. 4. Kifutó képzések Az OKJ-ról szóló 133/2011. (VII. 18.) kormányrendelet szerint Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Panziós, falusi vendéglátó OKJ 31 812 01 0000 00 00 Szakács

OKJ 33 811 03 1000 00 00

Kőműves

OKJ 33 582 15 1000 00 00

Festő, mázoló, tapétázó

OKJ 33 582 04 1000 00 00

65

OKJ 31 521 20 0010 31 04

2. Helyi tantervek 2. 1. Szakközépiskolai képzés helyi tantervei Szakközépiskolai képzés szakmai tantárgyak óraszámai A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti- és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Össz.f. gyakorlat 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra 66

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

Kizárólag 13.-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9.12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!

67

2. 1. A SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKMAI HELYI TANTERVEI A szakközépiskolai képzés felmenő rendszerben, a 2013/2014-es tanévtől kerül bevezetésre.

2. 1. 1. MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 54 621 02 valamint a XXXIII. MEZŐGAZDASÁG ÁGAZAT AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés azonosító száma: 54 621 02 Szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági technikus Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: EGYÉB ADATOK A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama, 5 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 70 óra, 10. évfolyamot követően: 105 óra, 11. évfolyamot követően: 140 óra.

68

MEZŐGAZDASÁG ÁGAZAT OKJ 54 621 02 MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

heti óraszám e gy

11.

heti óraögy szám e gy

ögy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

heti óraögy szám e gy

heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 0,5 egészség és biztonság biztonság

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 FoglalkoztaFoglalkoztatás II. tás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő Foglalkoztatás I. képzések esetén)

2

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11495 Takarmányozástan és általános állatte-

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Tantárgyak

Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I.

9. heti óraszám e gy 2

ögy

10. heti óraszám e gy 1

1

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

2

2 1

69

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

ögy

heti óraszám e gy

nyésztés

Takarmányozástan Takarmánynövénytermesztés

1

1,5

1

0,5

Állatok egészségvédelme I.

1

Mezőgazdasági alapgyakorlatok Gazdálkodási alapismere10960-12 tek Vállalkozási, keresGazdálkodási alapgyakorlakedelmi alapok tok 11052-12 Gépüzemeltetés és karbantartás

3

70

4

1,5

105

2

70

2

3 2

3

13

118

7,5

42

3,5

70

4

Géptan

2

Géptan gyakorlat

3

Növénytermesztés

6,5

11053-12 Növénytermesztés admiSzántóföldi növény- nisztrációja termesztés Növénytermesztés gyakorlat

1 3,5

Állattenyésztés II. 11054-12 Állattenyésztés és tartás

Állattenyésztés rációja

6 adminiszt1

Állattenyésztés gyakorlat

3,5

11082-12 Kertészeti növény- Kertészeti gyakorlat termesztés összes óra összes óra

3

3 6

70

3

4 7

70

105

3

5 8

140

4

7 11

10,5

20,5 31

160

2 12

19 31

2. 1. 2. MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 54 521 05 valamint a XXXI. MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ ÁGAZAT AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés azonosító száma: 54 521 05 Szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gépésztechnikus Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: EGYÉB ADATOK A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 5 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 10. évfolyamot követően: 11. évfolyamot követően:

70 óra, 105 óra, 140 óra.

2 évfolyamos képzés esetén, az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

71

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS

OKJ 54 521 05

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ ÁGAZAT óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahe- Munkahelyi lyi egészség és biz- egészség és biztonság tonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10925-12 Agrárműszaki alapok

Ágazati szakképzés köz-

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

ismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Géprajz, gépelemek, mechanika

1

Anyagismeret

1

szaki erőforrások

2

1

1

3

1 Agrárműszaki alapok gyakorlat Agrárműszaki erőgépek Agrárműszaki erőgépek gyakor- lata

10975-12 Agrármű-

72

1

2 2

2

2

1

2

2

1

2

3

3

6,5 5

4

1 11049-12 Mezőgaz- Mezőgazdasági

1

73

3

4

dasági gépei

termelés munkagépek

Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat Mezőgazdasági gépek üzemeltetése 11050-12 Gépek üzemeltetése Gépek üzemeltea mezőgazdaságban tése a mezőgazdaságban gyakorlat Mezőgazdasági 11051-12 Mezőgaz- ismeretek dasági és vállalko- Vállalkozási ismeretek zási ismeretek összes óra összes óra

3

2

4

4

3

4

6,5

1

1

2 2

4

2 6

70

5

2 7

105

6

2 8

140

8

3 11

15,5

15,5 31

160

16,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

74

14,5 31

2. 1. 3. ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 54 623 01 valamint a XXXII. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ÁGAZAT AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés azonosító száma: 54 623 01 Szakképesítés megnevezése: Erdészeti és vadgazdálkodási technikus Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképző évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: EGYÉB ADATOK A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Szintvizsga: Az iskolai rendszerben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

74

OKJ 54 623 01

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS

ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ÁGAZAT óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

1

Ágazati szakSzakképesítésképzés közismespecifikus ret nélkül utolsó évf.

12. ögy

heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettFoglalkoztatás I. ségire épülő képzések esetén)

2

75

Ágazati szakkép- Szakképesítésspecifikus zés közismeret nélkül utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

heti óraszám e Állattan

gy

2

Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek

heti óraszám e

ögy

gy

heti óraszám e

gy

12.

ögy

1/13

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

gy

5/13 és 2/14.

ögy

heti óraszám e

gy

2,5

2

retek Termőhelyismerettan

1

3

5

3

3

Növénytan

3

3

2

3

Vállalkozási és szervezési ismeretek Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek gyakorlat

10967-12 Erdőművelés

ögy

11.

1

Műszaki alapisme-

10966-12

10.

3

4

4

Erdőműveléstan 10968-12 Erdőhasználat

3

14

2 Erdőv édele mtan 2 E

76

r d ő m ű v e l é s t a n , e r d ő v é d e l e m t a n g y a k o r l a t

Erdőhasználattan

4

1,5

Erdőhasználattan gyakorlat 1,5

77

10969-12

Vadászattan

3

78

Vadászat

10970-12 Vadgazdálkodás

10971-12 Erdőgazdasági géptan

Vadászattan korlat

gya-

1

Vadgazdálkodástan

4

Vadgazdálkodástan gyakorlat Erdőgazdasági géptan Erdőgazdasági géptan gyakorlat

1 1,5 1

Erdőbecsléstan 10972-12 Erdőbecslés, erdőren- Erdőrendezéstan dezés Erdőrendezéstan gyakorlat

2 1 0,5

Üzemgazdasági 10973-12 ismeretek Erdészeti gazdálkodás, vezetés, szervezés Üzemgazdasági ismeretek gyakorlat összes óra összes óra

2

0,5 3

3 6

70

3

4

105

7

4

4 8

140

8

3 11

17

14 31

160

24

7 31

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

79

2. 1. 4. ERDÉSZETI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 54 521 02 valamint a XXXII. ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ÁGAZAT

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés azonosító száma: 54 521 02 Szakképesítés megnevezése: Erdészeti gépésztechnikus Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképző évfolyamok száma: 2 év Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: EGYÉB ADATOK A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 5 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 70 óra, 10. évfolyamot követően: 105 óra, 11. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra

78

OKJ 54 521 02

ERDÉSZETI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS

ERDÉSZET ÉS VADGAZDÁLKODÁS ÁGAZAT óraszáma évfolymonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

heti heti heti ögy ögy óraszám óraszám óraszám e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

1

Ágazati szakSzakképesítésképzés közismespecifikus ret nélkül utolsó évf.

12. ögy

heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

79

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Állattan

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

12. heti óraszám e gy

2

1/13 heti óraszám e gy

ögy

2 2

Termőhelyismerettan Műszaki alapismere10966-12 Erdészeti és tek vadgazdálkodási alap- Vállalkozási és szervezési ismeretek ismeretek

3

2

1

Növénytan Erdészeti és vadgazdálkodási alapozó gyakorlat Erdőgazdasági erő11510-12 Erdőgazda- gépek sági erőforrások Erdőgazdasági erőforrások gyakorlata Erdőgazdasági termelés gépei 10976-12 ErdőgazdaErdőgazdasági tersági termelés gépei melés gépei gyakorlat 10977-12 Gépek üzeErdőgazdasági gémeltetése az erdőgaz- pek üzemeltetése

ögy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

3

4

5

2

5

2

2

2

2 5

17,5 6 3,5 6 3,5 6

80

daságban

összes óra összes óra

Gépek üzemeltetése az erdőgazdaságban gyakorlat

3,5 3

3 6

70

3

4

105

7

3

5 8

140

6

5 11

13,5

17,5

160

20,5

31

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

81

10,5 31

2. 1. 5. PARKÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 54 581 02 valamint a XXXIV. KERTÉSZET ÉS PARKÉPÍTÉS ÁGAZAT AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés azonosító száma: 54 581 02 Szakképesítés megnevezése: Parképítő és fenntartó technikus Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: EGYÉB ADATOK A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 5 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 70 óra, 10. évfolyamot követően: 105 óra, 11. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra.

82

54 581 02

PARKÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉ

KERTÉSZET ÉS PARKÉPÍTÉS ÁGAZAT óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 0,5

Foglalkoztatás I. Növénytan

Termesztési alapismeretek Termesztési 10961-12 alapismeretek Kertészeti alapismere- gyakorlat tek Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat 10960-12 Vállalkozási

9. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2 1

1

1

1 1

2

36

1

35 1

1

34

1,5

24

2

24

2 2

35

Vállalkozási és

1

83

2

3

és kereskedelmi alapok 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

kereskedelmi alapok Kertészeti munkavállalói ismeretek Növényismeret 11070-12 DísznövényNövényismeret ismeret gyakorlat

0,5 2

1 1

35

Kertfenntartás

1 1

49

1

Kertfenntartás gyakorlat 11069-12 Kertfenntar- Kertfenntartás műszaki ismeretás tei Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat

3,5 2

2 2

70

1,5 5,5

32

4

48

2

32

3

3 2

1

1

1

21

2

Kerttörténet

1

Kerttervezés

6

11073-12 Kerttervezési Kerttervezés alapismeretek gyakorlat Számítógépes szakrajz gyakorlat

4 1 4

Kerttechnika 11072-12 Parképítés

Kerttechnika gyakorlat

3

Geodézia

1

84

Geodézia gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei Parképítés műszaki ismeretei gyakorlat összes óra: összes óra:

1,5 1 1 4

2 6

70

4

3 7

105

4

4 8

140

5

6 11

16

15 31

160

17,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

85

13,5 31

2. 1. 6. XXXVIII. Rendészet ÁGAZAT

A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal, a Rendészet ágazatra egységesen vonatkozik. A tantárgyak heti óraszáma és az összefüggő nyári gyakorlat időtartama évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

Fegyveres szervek és vagyonvédelem I.

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II.

2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.

1,5

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. Speciális gyakorlat I.

ögy

12. heti óraszám e gy

3 2

Speciális gyakorlat II.

2

Speciális gyakorlat III.

3

Speciális gyakorlat IV.

3,5

Jogi és közigazgatási ismeretek I.

1,5

Jogi és közigazgatási ismeretek II.

1

Jogi és közigazgatási ismeretek III.

2

86

Társadalom és kommunikáció I.

2

Társadalom és kommunikáció II.

0,5

Társadalom és kommunikáció gyakorlat

1

Speciális informatika

2

Speciális informatika gyakorlat

0,5

Idegen nyelv I.

1,5

Idegen nyelvi gyakorlat

1

Rendészeti tábor

35

Katasztrófavédelmi gyakorlat

35

Rendőrségi gyakorlat

35

Személy- és vagyonőri gyakorlat

40

Rendőrségi gyakorlat

65

összes óra: összes óra:

4

2 6

87

35

4

3 7

70

4

4 8

105

7

4 11

2. 1. 7. INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS OKJ 54 481 04 valamint a XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT

SZVK rendelet: 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 Szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszergazda Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 EGYÉB ADATOK A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 5 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 70 óra, 10. évfolyamot követően: 105 óra, 11. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra.

88

OKJ 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy 0,5

ög y

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti ögy óraszám e gy 0,5

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

1

Adatbázis- és szoftverfej-

0,5

1,5 2

2 1

1 2

1

89

2

1

2 4

gy

Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

lesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

1

2

2

3

Hálózati ismeretek I.

1

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

2

1

2

2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

2

8 4

2

2

3

3

8

Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II.

5,5 7 6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

6

10

IT hálózat biztonság

2

IT hálózat biztonság gyakorlat

összes óra összes óra

2

2

4

70

2

6

5 7

90

10 5

3

5 8

14 0

4

7 11

11

20 31

16 0

16

19 35

2. 2. Szakiskolai képzés helyi tantervei Szakiskolai közismereti képzés 9 – 11. évfolyam helyi tanterve Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. A 23/2013. (III. 29.) számú EMMI kerettantervi rendelettől történő eltérés indoklása: A 9. évfolyamon a szabad órakeretet a digitális kompetenciák fejlesztésére fordítjuk, ezért csoportbontásban heti egy órában informatikát oktatunk. A matematikai kompetenciák fejlesztése, a szakmai számítás megalapozása érdekében 9 – 10. évfolyamon egy órával, 11. évfolyamon két órával növeltük a tantárgy heti óraszámát. Az olvasási és szövegértési kompetenciák, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése érdekében 9 – 10. évfolyamon egy órával, 11. évfolyamon két órával növeltük a tantárgy heti óraszámát. 11. évfolyamon a szabad órakeret terhére az osztályközösség építő program óraszámát heti 1,5 órára emeltük. A szakképzésben csak azokon a napokon kell mindennapos testnevelés órát tartani, amikor az iskolában közismereti vagy szakmai elméleti órák is vannak (Nkt. 27.§), ezért a testnevelés órák száma 9. évfolyamon 3 óra/hét, 10 – 11 évfolyamokon 2 óra/hét. Természetismeret tantárgy keretein belül fizika, kémia, biológia és földrajz tantárgyakhoz kapcsolódó ismereteket tanulnak. A tanév során a természetismeret tantárgyi rendszerben (fizika, biológia kémia, földrajz) tanítható és értékelhető, azonban félévkor és évvégén a tanuló teljesítményét egy jeggyel kell értékelni. Az értékelés a különböző tantárgyakra kapott jegyek számtani átlaga alapján történik.

91

Szakiskolai képzések helyi tantervei A szakiskolai képzés óraterve nappali rendszerű 14/2013. (IV. 5.) szakképzési kerettanterv alapján.

oktatásra

a

A képzések felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől kerül bevezetésre.

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: Három éves képzés közismereti oktatással:

évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét

9. évfolyam Ögy 23 óra/hét 10. évfolyam Ögy 23 óra/hét 11. évfolyam Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 óra 828 óra/év 160 óra 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 óra 900 óra/év 160 óra 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

Két éves képzés közismereti oktatás nélkül:

évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét

1. évfolyam Ögy. 31,5 óra/hét 2. évfolyam Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

92

2. 2. 1. Mezőgazdaság szakmacsoport 

OKJ 34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS

SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 34 521 08 A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gépész A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXI. Mezőgazdasági gépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 3 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 160 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképző évfolyamot követően 160 óra. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy érettségi. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

93



Szakmai követelménymodulok

OKJ 34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak

11500-12 Munkahe- Munkahelyi egészség és bizton lyi egészs 11499-12 FoglalkozFoglalkoztatás II. tatás II.

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

0,5

11045-12 Mezőgazdasági Gépüzemeltetés gépek üzemeltetése gyakorlat Mezőgazdasági 11046-12 erőgépek Erőgépek

0,5

2

2

0,5 3

3 7

3 7

3 7

1

7 1

7 2

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

0,5

Szakmai számítások

1. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám 0,5

11497-12 FoglalkozFoglalkoztatás I. tatás I. 10974-12 Munka-, tűz és Agrármunka-, tűz környezetvédelem és környezet-véd Mezőgazdasági 11044-12 munkagépek Mezőgazdasági Mezőgazdasági munkagépek munkagépek gy

3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

2

7 1,5

94

3,5 3,5

13 1,5

Mezőgazdasági erőgépek gyak 11047-12 Mezőgazdasági és Mezőgazdasági és gazdálkodási ism gazdálkodási alapi Szakmai alapozó 11048-12 ismeretek Agrárgépészeti Szakmai alapozó alapfeladatok gyakorlatok Osztályfőnöki

Összes óra Összes óra

3,5

3,5

1

3,5

1,5

1

7

3,5

1

3

2,5

2 6,5

-

-

7

10 17

6

7,5

-

140

-

-

-

1

17,5

8

17,0

11,5

25

140

25,5

Elmélet – Gyakorlat aránya 30 : 70 %

95

1

23,5 35

11,5 160

23,5 35

2. 2. 2. Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 34 621 01 GAZDA SZAKKÉPESÍTÉS A képzés felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől kerül bevezetésre. SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 621 01 A szakképesítés megnevezése: Gazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIII. Mezőgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyamot követően 140 óra, 10. évfolyamot követően 140 óra. Két évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák mérése. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

96

OKJ 34 621 01 GAZDA SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 MunkaheMunkahelyi egészlyi egészség és ség és biztonság biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

1

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

11499-12 Foglal- Foglalkoztatás II. koztatás II.

1

0,5

11497-12 koztatás I.

2

2

10997-12 tás

Foglal-

Állattar-

Foglalkoztatás I. Állattartás Állattartási korlatok

1 gya-

3

Növénytermesztés 10998-12 Növénytermesztés Növénytermesztési gyakorlatok

2

Kertészet 10999-12 Kertészeti alapok Kertészeti gyakorlatok

1

11000-12 MezőMűszaki ismeretek gazdasági géptan

1 4 1 3

2 4

1 4

1 2

1

2

2

6 2

5 1

4

5 2

6 1,5

4

5 1,5

5 1

97

2

5 1,5

Műszaki ismeretek gyakorlat

3

4

Gazdálkodási is11001-12 Agrár kereskede- meretek lem, vállalkozás és Gazdálkodási isügyvitel meretek gyakorlata 11002-12 Kiegészítő tevéGazda kiegészítő kenységek tevékenységei Összes óra: Összes óra:

4,5

1

2

1

2

6

11 17

2

7 140

18 25

1

1

1

11 140

98

1

1,5

1

4

14,5 25,5

1

9

22,5 31,5

11,5 160

20 31,5

2. 2. 3. Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 02 A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 3 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra. III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

99

OKJ 34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak

11500-12 Mun- Munkahelyi kahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

0,5

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

11499-12 Foglal- Foglalkoztatás II. koztatás II.

0,5

0,5

11497-12 FoglalFoglalkoztatás I. koztatás I.

2

2

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek 11033-12 Család- Családellátás, és háztartásellá- gondozás tás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás-ellátási gyakorlat 11034-12 Üzem- Üzemgazdasági, gazdaság, ügyvi- ügyviteli ismeretel tek

3,5

3 140

140

160

2

2

1

1 3

6

2

100

2

11035-12 Vendég- Vendéglátás, idelátás genforgalom

2

2

11036-12 Napi Napi tevékenységek gyakorlata tevékenységek

11037-12 Falusi vendégfogadás

11038-12 Kreatív textilfeldolgozás

11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat

8

7

2

2 8

1

2 4

4

Összes óra:

8

2

1

1

2

2

1

1

1

1,5

2

4

5,5

4,5

7

8

1

Osztályfőnöki Összes óra:

7,5

10

7 17

7,5 140

17,5 25

6,5 140

101

16,5 25,5

1

15

20 35

11,5 160

23,5 35

2. 2. 4. Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 34 621 02 LOVÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 34 621 02 A szakképesítés megnevezése: Lovász A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIII. Mezőgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák mérése. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdasági szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

102

OKJ 34 621 02 LOVÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Mun- Munkahelyi kahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

11016-12 Lóte- Lótenyésztés nyésztési feladaLótenyésztés tok gyakorlata

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

11497-12 FoglalFoglalkoztatás I. koztatás I. Tartás és takarmányozás Tartás és takarmányozás gyakorlata Anatómia és egészségtan Anatómia és egészségtan gyakorlata

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

1

11499-12 Foglal- Foglalkoztatás II. koztatás II.

10951-12 Lógondozási feladatok

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

2

2 4

1

1

0,5

2

2

3 4

2

4 4

1

6

2

2

1

3 2

103

6

2 2

1 2

3

2 2

2 2

2

Gazdálkodási ismeretek Lovaglás 11017-12 Lovaglási feladatok I. Lovaglás gyakorlata

2 1

2

Összes óra Összes óra

1

3

17

11 140

12 140

104

4,5 1

3,5

14 25

5 2

3

11

2

4 1

2 6

2

3 2

Fogathajtás 10953-12 Fogathajtási feladatok Fogathajtás gyakorlata

2

13,5 25,5

4 12,5

4,5

19 31,5

14,5 160

17 31,5

2. 2. 5. Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 34 623 01 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 623 01 A szakképesítés megnevezése: Erdészeti szakmunkás A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 140 óra. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák mérése. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

105

OKJ 34 623 01 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak

11500-12 MunMunkahelyi egészkahelyi egészség ség és biztonság és biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

1

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

11499-12 FoglalFoglalkoztatás II. koztatás II.

1

0,5

11497-12 FoglalFoglalkoztatás I. koztatás I.

2

2

10979-12 Növénytani vállalkozási meretek

és is-

Növénytan Növénytan gyakorlat

3

2 4

3,5

Vállalkozási ismeretek gyakorlat 10980-12 Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás Gallyazás, darabolás gyakorlat

1

1 1

1 1

3,5

106

3,5

10981-12 Fakitermelés

10982-12 Erdőművelés

Erdőhasználat Erdőhasználat korlat

2 3,5

Erdőművelés Erdőművelés korlat Erdészeti retek

2

3,5

3,5

2

2

gya3

4

3,5

3,5

alapisme-

Műszaki/Közlekedési ismeretek 10984-12 Erő- és munkagépErő- és munka- tan, faanyagmozgagépek, faanyag- tás mozgatás Géptani és anyagmozgatási gyakorlatok Összes óra

3

3

10983-12 Erdészeti és va- Vadászati alapismedászati alapis- retek meretek Vadászati alapismeretek gyakorlat

Összes óra

2

gya-

2

1

1

1,5

1,5

1 2,5

3 2/2

3

2/2

3

3

3 10 17

3

4

7

11 140

3,5

4

14 25

10,5 140

107

4

15 25,5

3,5 14

7

17,5 31,5

13 160

18,5 31,5

2. 2. 6. Mezőgazdaság szakmacsoport 34 622 02

KERTÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS

SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 34 622 02 A szakképesítés megnevezése: Kertész A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák mérése. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 20. Mezőgazdaság szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

108

34 622 02 KERTÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak

11500-12 MunMunkahelyi egészkahelyi egészség ség és biztonság és biztonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok

10961-12 KertéTermesztési ismereszeti alapismeretek tek Termesztési ismeretek gyakorlat

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

11497-12 FoglalFoglalkoztatás I. koztatás I.

Növénytan

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

1

11499-12 Foglal- Foglalkoztatás II. koztatás II.

10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1

0,5

2

2

3

3 4

3

1

2

2

2 2

2,5

109

Műszaki alapismeretek

2

2,5

Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-12 KertéMunkavállalói ismeszeti munkaválretek lalói ismeretek 11024-12 munkák

Kerti

Kerti munkák

4

-

1

1

2

3

Kerti munkák gyakorlat

2

3

Gyümölcstermesztési alapok

2

2

Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat

5

2

3 5,5

2

3

Szőlőtermesztés gyakorlat 8

17

9

140

10

140

110

2

5

16

25

7 3,5

4 9

7

2 4

Szőlőtermesztés

Összes óra

4

4

Zöldségtermesztési 11025-12 Kerté- alapok szeti termesztés Zöldségtermesztési alapok gyakorlat

Összes óra

3

15,5

25,5

8,5 14,5

17

31,5

14,5

160

17

31,5

2. 2. 7. Vendéglátás-turisztika szakmacsoport OKJ 34 811 04 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS SZVK rendelet: 27/2012 (VIII. 27) NGM rendelet A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 04 A szakképesítés megnevezése: Szakács A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 3 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség agy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák mérése. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

111

OKJ 34 811 04 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak

11500-12 Munkahe- Munkahelyi lyi egészség és egészség és bizbiztonság tonság

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

10045-12 kodás

Foglal-

gaz-

Szakmai számítás Általános élelmi10044-12 Élelmi- szer-ismeretek, szer, fogyasztóvé- fogyasztóvédelem delem Élelmiszerek csoportjai

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

Foglalkoztatás I.

Vendéglátó Gazdál- dálkodás

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti óraheti heti óraóraszám szám óraszám szám

0,5

11499-12 FoglalFoglalkoztatás II. koztatás II.

11497-12 koztatás I.

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

0,5

0,5

2

2

1

1,5

1

1

2

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

112

1

2

10046-12 Szakmai nyelv

idegen

10049-12 Konyhai kisegítés

Szakmai nyelv

idegen

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok

1

1

2

1,5

1

1

2

2

2,5

3

Ételkészítési 10048-12 Ételkészíalapgyakorlat tés alapjai Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek

3

2

5

4

1,5

17,5

2,5

2

10075-12 Ételkészí- Ételkészítési gyatés korlat

2

Ételkészítési üzemi gyakorlat

17,5

Osztályfőnöki Összes óra

Összes óra

17,5

17,5

1 10

7

17

7,5

140

17,5

25

8

140

17,5

25,5

Elmélet – Gyakorlat aránya 33 : 67 %

113

1

11,5

23,5

35

14

160

21

35

2. 2. 8. Építészet szakmacsoport OKJ 34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS A képzés felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől kerül bevezetésre. SZVK rendelet: 27/2012 (VIII. 27) NGM rendelet A szakképesítés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 34 582 08 A szakképesítés megnevezése: Kőműves és hidegburkoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 3 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák mérése. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 9. Építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

114

OKJ 34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

11497-12 koztatás I.

Foglalkoztatás I.

Foglal-

Építőipari alapismeretek 10101-12 Építőipari közös Építőipari alaptevékenység ismeretek gyakorlat 10275-12 Falazás, vakolás

Falazás, vakolás

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

1. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

1

2

0,5

0,5

2

2

0,5

3

1

3

140 2

6,5 2

0,5 1

140

Falazás, vakolás gyakorlat

Beton és vasbeton szerkezetek 10274-12 Beton és vasbeton Beton és vasbeszerkezetek ton szerkezetek gyakorlat Víz-, hő és 10277-12 hangszigetelés Szigetelések

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

160 1

4

3 2

3

7 1

2

5

2

5 2

9

1,5

115

0,5

1

Szigetelések gyakorlat

4

Hidegburkolási feladatok 10276-12 Hidegburkolási Hidegburkolási feladatok feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok 10278-12 Vegyes kőműves Vegyes kőműfeladatok ves feladatok gyakorlat

4,5

3

2

2

2

10

Összes óra

4

8

1

1 7,5

Osztályfőnöki Összes óra

2

7

1 6,5

10,5

17

11

140

14

25

8

140

17,5

25,5

Elmélet – Gyakorlat aránya 30 : 70 %

116

1

14

21

35

10,5

160

24,5

35

2. 2. 9. Építészet szakmacsoport 34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZVK rendelet: 27/2012 (VIII. 27) NGM rendelet A szakképesítés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 34 582 04 A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra. III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák mérése. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 9. Építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

117

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 MunkaMunkahelyi helyi egészség és és biztonság biztonság

egészség

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraögy óraszám szám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

1. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraóraszám szám

0,5

11499-12 FoglalFoglalkoztatás II. koztatás II.

0,5

0,5

11497-12 FoglalFoglalkoztatás I. koztatás I.

2

2

Építőipari alapismere10101-12 tek Építőipari közös Építőipari alapismeretevékenység tek gyakorlat Falfelület festése, díszítése 10104-12 Szobafestő, díszí- Falfelület festésének, tő munkák díszítésének gyakorlata 10103-12 Mázolás Mázolási munkák fa-, fal-, fém és Mázolási munkák speciális felülete- gyakorlata ken 10105-12 Tapétázási munkák Tapétázási mun-

1

2

0,5

2,5

1 2

1 4

5,5 2

2 8

3 3

1

0,5

3 7

1 3

2

118

11 4

5,5

2

2,5 9 2 5

3

7

2

kák

Tapétázási gyakorlata

munkák

1

3

5

Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

4

8,5

1 6,5

10,5 17

11 140

14 25

8 140

Elmélet – Gyakorlat aránya 30 : 70 %

119

17,5 25,5

1

14

21 35

10,5 160

24,5 35

2. 3. Ráépülő képzések A képzések felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől kerül bevezetésre.

2. 3. 1. Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 35 521 02 MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS

SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 521 02 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Mezőgazdasági gépjavító A szakmacsoport száma és megnevezése: 20 Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXI Mezőgazdasági gépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 %

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: 34 521 08 Mezőgazdasági gépész Az SZVK 7. pontjában meghatározott egyéb szakképesítések Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

120

A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma: 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra). A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül: 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra).

35 521 02 MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS óraszámai Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

Gépjavítási alap11079-12 Mezőismeretek gazdasági gépjavíGépjavítási alaptási alapok gyakorlatok 11080-12 Javítás- Javítástechnológia technológiai felJavítástechnológia adatok gyakorlat Agrárgazdasági 11081-12 Agrár- gépek javítása gazdasági gépek Agrárgazdasági javítása gépek javítási gyakorlata Összes óra: Összes óra:

121

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

5 7 4 7 5 7 14

21 35

2. 3. 2. Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 35 521 03 PATKOLÓKOVÁCS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés-ráépülés alapadatai: A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 521 03 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Patkolókovács A szakmacsoport száma és megnevezése: 20 Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIII Mezőgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

Szakmai előképzettség: 34 621 02 Lovász Előírt gyakorlat: Iskola rendszerű szakképzés esetén: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

122

35 521 03

PATKOLÓKOVÁCS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS óraszámai Szakmai követelménymodulok

11019-12 Patkolókovács feladatok

Tantárgyak

Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám

Anatómia

3

Élettan-, szövettan

1

Állategészségtan

1

Etológia

0,5

Járványtan

0,5

Patkolástan gyakorlata Alkalmazott anyagismeret gyakorlata Anyag- és szakmai ismeret Tájanatómia gyakorlata

11020-12 Patkolókovács fémipar és vállalVállalkozásismeret kozás ismeret

11 1 3 1 1

Kovácsolás, ívhegesztés gyakorlata Munka- és balesetvédelem

11 1 11

Összes óra

24 35

Összes óra

123

2. 3. 3. Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 35 622 01 GYÓGY- ÉS FŰSZERNÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS SZVK rendelet: 41/2013 (V. 28.) VM rendelet A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 622 01 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Gyógy- és fűszernövénytermesztő A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Kertész szakképesítés Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

124

35 622 01 GYÓGY- ÉS FŰSZERNÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS óraszámai

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Gyógynövény- és drogismeret Gyógynövény- és drogismeret gyakorlat

Gyógynövénytermesztés 11026-12 Gyógynövénytermesztés Gyógynövénytermesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Fűszernövénytermesztés Fűszernövény11027-12 A termesztés gyakorlat fűszernövény termesztés Műszaki ismeretek

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

3 2 5 8 1 3 3 6 2

Műszaki ismeretek gyakorlat Összes óra: Összes óra:

2 14

21 35

125

2. 4. Kifutó szakmai képzések 2. 4. 1. Informatika szakmacsoport OKJ 54 481 03 0000 00 00 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA

SZVK rendelet: 17/2010 (IX. 25) NFM rendelet A szakképesítés azonosító száma: 54 481 03 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszergazda ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető OKJ azonosítószám: 54 481 03 0010 54 01 Rész-szakképesítése: számítástechnikai szoftverüzemeltető A képzés megkezdésének szükséges feltételei, iskolai előképzettség: érettségi vizsga Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 % Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges MUNKATERÜLET A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma: 3131 FEOR megnevezése: Számítógéphálózat-üzemeltető

126

54 481 03 0010 54 01 azonosító számú, Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető (2010) ÓRASZÁMAI A tantárgy illetve a tananyagegység óraszáma az 1/11. évfolyamon óraszáma a 2/12. évfolyamon

A tantárgyfelosztásban szereplő tantárgy sorsz .

1.

2.

3. 4.

5.

6. 7. 8. 9. 10.

megnevezése A tantárgyban szereplő tananyagegységek sorsz azonosítói megnevezései . Informatikai alapismeretek Informatikai alapis1.1. 166/1.0/1142-06 meretek Munkatervezés és szervezés Munkatervezés és 2.1. 166/2.0/1142-06 szervezés Projektirányítás 3.1. 166/1.0/1143-06 Projektirányítás Szoftvermenedzsment

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

180

72

0

180

72

0

36

0

0

36

0

0

36 36 10 10 26

36 36 26 26 10

0 0 0 0 0

összesen

elméleti

elméletigényes gyakorlati

gyakorlati

összesen

óraszáma mindösszesen

252

0

0

0

0

252

36

0

0

0

0

36

72

0

0

0

0

72

36

0

0

0

0

36

36

0

0

0

0

36

4.1.

Szoftvermenedzsment

5.1.

Vállalkozásmenedzsment

26

10

0 36 36 0

0

0

0

0

144

Hálózati alapok

72 72 0

144

166/1.0/1163-06 LAN technológiák 7.1. 166/2.0/1163-06 WAN technológiák

36 36 0

0

192

192

0

0

0

0

160

160

8.1.

166/4.0/1165-06 Hardvertechnológia 9.1. 166/1.0/1168-06 Szoftverismeretek

WAN tecnológiák

36 36 108 108

0

0

144

324

0

0

0

0

324

Szoftverismeretek

36 36 72 72

144

10.1. 166/2.0/1168-06

72 72 144 144

96 96 96 96 0

0

0

96 96 64 64 0

166/2.0/1143-06 Vállalkozásmenedzsment 166/3.0/1143-06 Hálózati alapok 6.1

LAN technológiák

Hardvertechnológia

127

Hálózati eszközök 11.

12.

13.

14.

15.

166/3.0/1163-06 11.1. 166/4.0/1163-06 Speciális hálózati technológiák 12.1

166/6.0/1163-06 Hálózat menedzsment 13.1 166/7.0/1163-06 ECDL modulok ECDL 2. m. Operációs rendszerek, ECDL 3. m. Szövegszerkesztés, ECDL 7. m. Információ és kommunikáció

0

0

0

0

0

0

0

Speciális hálózati techn.

128 64 64 36

160 96 64 64

36

64

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki

0

288

288

0

100

100

128 128 0

0

128

128

0

0

72

0

148

184

0 0 0 0

0 36 36 1088

0 72 72 2312

0

0

0

0

0

0

72

0

72

0

0 0

36

108 36 36 36

40

0 36 36 504

0 0 0 584

Hálózat menedzsment

Helyi tantervi modul Szakmai angol Adatbázisok WEB design és grafika

Összesen:

0 Forgalomirányítók Kapcsolók

26 26 20 36 36

0 36 36 648

0

0 0 0 396

128

0 0 0 180

0 36 36 1224

40

2. 4. 2. Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 31 521 20 0000 00 00

Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó szakképesítés elágazás A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 31 521 20 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó Szakképesítések köre: Oktatott elágazás: Azonosítószám: 31 521 20 0010 31 04 Megnevezés: Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A képzés megkezdésének feltételei: Nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, vagy10 évfolyam gépészet szakmacsoportos alapozással, vagy szakképzésre felkészítő évfolyam, szükséges bemeneti kompetenciák. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma: 8293 FEOR megnevezése: Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltet

129

OKJ 31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó óraszámai évfolyamonként Éves óraszámok évfolyamonként (Növénytermesztési gépüzemeltető gépkarbantartó)

Tantárgy

9.

Osztályfőnöki Testnevelés és sport Informatika Etika szakmai idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Pályaorientáció (Mezőgazdasági B váltzat)) Gyakorlati oktatás (3 csoport) Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás (3 csoport)

10.

Keret-

Kt-i

Szabad Tanu-

Cso-

Fi-

Keret-

tantervi

heti

órake-

lói

portb

nansz

éves óraszám

óraszám

retből

heti

ontás

37 92,5 37 0 0 111 74 111 111 203,5

1 2,5 1 0 0 3 2 3 3 1,5 2 2 0 1 0,5 1 4 0 0

37 18,5 37 148 0 0

2,5

1 0,5

0,5

1 5 1* 0 0 3 2 3* 4 2 2 2 0 1 1 1 4

1

3

8

∑

Tanu-

Cso-

Fi-

tantervi heti

bad

lói

portbo

nanszí

óra

írozot t

éves óraóraszám szám

órakeretből

heti

ntás

rozott

E

1 5 2 0 0 3 2 6 4 2 2 2 0 1 1 1 12

37 92,5 37 0 0 111 74 111 111 129, 5

1 2,5 1 0 0 3 2 3 3 1 0,5 0 2 1 0,5 0 0 3 4

1*K

1*K 1 0,5

0,5

1 2,5 1 0 0 4 2 3* 4 2 1 0 2 1 1 0 0 3 4

Általános gépészeti munka-, bal- 405/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok eset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Mezőgazdasági gépészeti alapfel405/1.0/2276-06 adatok 405/2.0/2276-06

1/11 Elm

Sza-

37 18,5 0 0 111 148

Kt-i

1

1 3 1

8

1 2,5 2 0 0 5 2 6 5 2 1 0 2 1 1 0 0 3 12

Gyak

1/12 ∑ óra ∑ óra

Elm

Elm

Gyak

Gyak Elm

heti

heti

gyak

óra

óra

36 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

36 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

21

21

21

21

65

147

147

32 0 0 32 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1

42

0

0

0

0

212

0

0

0

0

0 0

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Általános agrárgépészeti technológiai feladatok

28

Agrárgépészeti munka-, tűz-, és környezetvédelmi feladatok

8

0

0

0

29

0

0

0

405/3.0/2276-06 Vállalkozási ismeretek

130

Gyak ∑ óra Elm gya k

Mezőgazdasági anyagmozgatás

405/1.0/2315-06 Anyagok jellemzői 405/2.0/2315-06 Erőgépre szerelt rakododógépek

35 19

131

142

0 56

350

492

0 0

0

0 0

0

0

21

0

0

405/4.0/2315-06

Vontatott rakodógépek üzemeltetése Önjáró rakodógépek

27

84

0

0

405/5.0/2315-06

Rakodógépek adapterei

0

21

0

0

405/6.0/2315-06

Folyadékok mozgatása

5

21

0

0

405/7.0/2315-06

Folyamatos üzemű szállítógépek

20

49

0

0

405/8.0/2315-06

Tárolás eszközei

15

21

0

0

405/9.0/2315-06

Pótkocsik

10

21

0

0

Mezőgazdasági anyagmozgató gépek üzemfenntartása

11

56

0

0

Járművezetési ismeretek

0

Mezőgazdasági erőgépek szerkezeti egységei

69

133

0

0

Mezőgazdasági erőgépek üzemeltetése

42

0

0

0

405/3.0/2315-06

405/10.0/2315-06 Mezőgazdasági erőgépek

405/1.0/2316-06 405/2.0/2316-06 405/3.0/2316-06

405/5.0/2639-06

405/8.0/2639-06

316

0

0

0

12

42

0

0

7

14

Szálastakarmányok betakarításának gépei

0

0

22

63

Gyökér- és gumósnövények betakarításának gépei

0

0

17

77

0

0

17

0

0

0

17

133

405/1.0/2640-06 Mezőgazdasági alapismeretek 405/2.0/2640-06

189

0

405/9.0/2639-06 Erő- és munkagépek üzemeltetése Erő- és munkagépek üzemfenntartása 405/10.0/2639-06

Önjáró betakarítógépek üzemeltetése és karbantartása

0

0

Növényvédelem, növényápolás gépei

405/6.0/2639-06 Öntözés gépei 405/7.0/2639-06

127

0

Szálastakarmányok betakarításának gépei Gabona-betakarítás gépei

405/3.0/2640-06 Gyökér- és gumósnövények betakarításának gépei

132

0

0

0

0

64

2

0

0

0

15

42

0

0

14

2,5 77

0

10,5

405/4.0/2640-06

Önjáró betakarítógépek üzemeltetése

405/5.0/2640-06

0

0

17

77

0

0

17

0

0

0

16

Mezőgazdasági erőgépek üzemfenntartása 405/4.0/2316-06 Mezőgazdasági erő- és munkagé- 405/1.0/2639-06 Mezőgazdasági ismeretek pek 405/2.0/2639-06 Tápanyag-visszapótlás gépei 405/3.0/2639-06 Talajművelés gépei

90 0 0 0

405/4.0/2639-06 Vetés, ültetés, palántázás gépei

133

56 90

0 0 0 0

0

90

0 7 17 17

4

0 21 49 42

14

405/6.0/2640-06

Önjáró betakarítógépek üzemfenntartása

Közismeret kötelező óraszám a törvény 1017, 27,5 5 alapján

0

101 27,5 7,5

0

17

108 108

96

133

96

Szakmai kötelező óraszám a törvény alapján

445 445 707 707 1152 254 254 770 770

Közismereti és szakmai kötelező óraszám a törvény alapján

553

243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra A tanuló heti kötelező óraterhelése Kt 52§ 7 bek alapján finanszírozott Kt 52§ 11 bek alapján finanszírozott Kt 52§ 3,7,11 bek alapján finanszírozott A 2011. évi CLXXXVIII. törvény finansz.

4 31,5 4,5 32 12 4 8,4 3,3 4 11,7 44 46,6

4 31,5 4 4 4 46,6

Kéthetes ciklusban 3 nap elmélet 7 nap gyakorlat.

134

553

707

707

1260

350

10,5 770

35 óra/hét 31,5 14 8,4 3,3 11,7 45,5

24,5 1120

2. 4. 3. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport OKJ 31 812 01 0000 00 00 PANZIÓS, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZVK rendelet: 1/2010 (II. 5.) SZMM rendelet 2013/2014 tanévben 11. évfolyam, 12. évfolyam. A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 31 812 01 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Panziós, falusi vendéglátó Rész-szakképesítése: mezőgazdasági gazdaasszony szállodai szobaasszony Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A képzés megkezdésének feltételei: Nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, vagy10 évfolyam vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozással, vagy szakképzésre felkészítő évfolyam, szükséges bemeneti kompetenciák. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma: 5129 FEOR megnevezése: Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozások A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A turizmusban résztvevők számára szállást, étkezést, és ház körüli tevékenységben részvételi lehetőséget nyújt. Információt nyújt a lokális nevezetességekről, népszokásokról. Az ellátásban felhasználja a saját előállítású mezőgazdasági termékeit.

A képzés célja: a szakképesítés munkaterületeihez tartozó legjellemzőbb munkakörök foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák kialakítása.

133

Éves óraszámok évfolyamonként (Panziós falusi vendéglátó) OKJ: 31 812 01 0000 00 00 óraszámai évfolyamonként

Tantárgy

9.

2/11 osztály 1 csoport Andrea 2/12. osztály 1 csoport Márton K

Kerettantervi éves óraszám

Kt-i heti óraszá m

Osztályfőnöki

37

1

Testnevelés és sport Informatika Etika szakmai idegen nyelv

92,5 92,5 37 0 0

2,5 1 0 0

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Pályaorientáció (vendéglátás idegenf. B váltzat)) Gyakorlati oktatás (3 csoport) Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás (3 csoport) gazdálkodás 336/1.0/1452-06 336/2.0/1452-06 336/3.0/1452-06 336/4.0/1452-06 vendégfogadás 336/1.0/1453-06 336/2.0/1453-06 336/3.0/1453-06 336/4.0/1453-06 336/5.0/1453-06 napi tevékenység végzése 336/1.0/1454-06 336/2.0/1454-06 336/3.0/1454-06 336/4.0/1454-06

111 74 111 111 203,5

Of: Bakos Of: Jakabné

Szabad órakeretből

2,5

10. Tanulói heti

Csoportb ontás

Finansz írozot t felh.

Kerettantervi éves óraszám

Kt-i heti óraszám

1

1

37

1

5 1* 0 0

5 2 0 0

92,5 37 0 0

2,5 1 0 0

3 2 6 4 2 2 2 0 1 1 1 12

111 74 111 111 129,5

3 2 3 3 1 0,5 0 2 1 0,5 0 0 2 5

1

3 3 2 2 3 3* 3 3 1 4 1,5 0,5 2 2 2 2 2 0 0 37 1 1 18,5 0,5 0,5 1 37 1 1 148 4 4 8 0 0 0 0 Vállalkozás alapítása, indítása, Ügyvitel, számvitel, pénzügy Marketing, reklám Képzés, önfejlesztés Családi vendéglátás Programszervezés Hagyományőrzés Idegenforgalom Falusi turizmus Ételkészítés Terítés, felszolgálás Takarítás Munkavédelem

37 18,5 0 0 74 185

134

Szabad órakeretből

1*K

1*K 1 0,5

0,5

1/11 óra Heti ∑ óra Elm Gyak

Hrti ∑ óra ∑ óra Heti Gyak Heti Elm E

Finan szíroz ot felh.t

∑ E

1

1

36

1

32

1

2,5 1 0 0

2,5 2 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 1

72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 108 0 0 0 44 0 0 50 50 85 21 0 35

2

0 0 0 32 32

Tanulói heti

4 2 3* 4 2 1 0 2 1 1 0 0 2 5

Csoportb ontás

1

1 3 1

10

5 2 6 5 2 1 0 2 1 1 0 0 2 15

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3

4

4

0 0 0 0 108 0 0 0 0 161 56 35 0

0

3

7

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 96 0 0 48 48 0 36

1/12 ∑ óra Gyak

Hrti ∑ Gyak óra Heti

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

3

3

0 100 30 30 0 110 50 0 0 168 56 0 0

5

5

7

higiéniás tevékenység

336/1.0/1455-06

36

1

36

1

0

0

0

0

72

2

144

4

0

3

0

3

336/1.0/1457-06

Élelmiszer-higiénia és a munkakörnyezet biztonsága Állattartás Kertművelés, kertészeti termékek feldolgozása Lakásgondozás

Állattartás kertművelés

336/1.0/1456-06

336/2.0/1457-06

Ház körüli teendők

0

336/2.0/1456-06 Takarítás Kötelező óraszám a törvény alapján

1017,5

27,5

243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra

4

A tanuló heti kötelező óraterhelése Kt 52§ 7 bek alapján finanszírozott Kt 52§ 11 bek alapján finanszírozott Kt 52§ 3,7,11 bek alapján finanszírozott A 2011. évi CLXXXVIII. törvény finansz./hét

31,5 4,5 4 4 46,6

0 36 1017,5

27,5

648

4 32

12 8,4 3,3 11,7

31,5 4 4 4 46,6

44

135

31,5

16 8,4 3,3 11,7

47,5

0

1

72

96 32

2

0

18 612 17 35 óra/hét

32 35

448

96

2

16

1

16

14 672 21 35 óra/hét

2. 4. 4. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport

OKJ 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS SZVK rendelet: 1/2010 (II. 5.) SZMM rendelet 2013/2014 tanévben 12. évfolyam, osztályfőnök: Nagyné Fejér Emese A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 33 811 03 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Szakács Szakképesítések köre: Elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 5124 Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A képzés megkezdésének feltételei: Nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alap- fokú iskolai végzettség, vagy10 évfolyam vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozással, vagy szakképzésre felkészítő évfolyam, szükséges bemeneti kompetenciák. Rész-szakképesítése nincs. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges. A szakképesítés, elágazások munkaterülete Szintvizsga: szervezhető A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR száma: 5124 FEOR megnevezése: Szakács

136

Tantárgy 2/12 osztály 1 csoport Of: Nagyné Fejér Emese

OKJ 33 811 03 1000 00 00 SZAKÁCS (2 + 2 év) óraszámai évfolyamonként 10. 1/11

9. Kerettantervi éves óraszám

Kt-i heti óraszám

Szabad órakeretből

Tanulói heti

Osztályfőnöki Testnevelés és sport Informatika Etika

37 92,5 37 0

1 1 2,5 2,5 5 1 1* 0 0

szakmai idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Pályaorientáció (Vendéglátás idegenf. B vált Gyakorlati oktatás (3 csoport) Szakmai alapozó elméleti és

0 111 74 111 111 203,5

0 3 2 3 3 1,5 2 2 0 1 0,5 1 4 0

37 18,5 37 148 0

1 0,5

0,5

0 3 2 3* 4 2 2 2 0 1 1 1 4

Csoportb ontás

1

3

8

Finans zíroz ott felh.

Kerettantervi éves óraszám

1 5 2 0

37 92,5 37 0

1 2,5 1 0

1 2,5 1 0

0 3 2 6 4 2 2 2 0 1 1 1 12

0 111 74 111 111 129,5

0 3 2 3 3 1 0,5 0 2 1 0,5 0 0 2

0 4 2 3* 4 2 1 0 2 1 1 0 0 2

37 18,5 0 0 74

gyakorlati oktatás (3 csoport) 62731.0/6273-11 11Vendéglátó 2.0/6273-11 gazdálkodási tevékenysé- 3.0/6273-11 gek

0 0 185 Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások

62741.0/6274-11 11Vendéglátó

Élelmiszerek általános alapismeretei

Kt-i heti óraszám

Szabad órakeretből

1*K

1*K 1 0,5

0,5

5

Tanulói heti

5

Csoportbo ntás

1 1 3 1

10

∑ óra Gyak E

∑ óra Elm E + gy

Elm

1 2,5 2 0

36 0 0 0

36 0 0 0

32 0 0 32

0 5 2 6 5 2 1 0 2 1 1 0 0 2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1/12 Elméle

Gyak

Gyakor ∑ óra lat E + gy

óra/

1

1

15 20 0

34

0 0 0

0

28 56 44

4

0 0 0

0

71

0

0

0

3

0

0

14

24

137

∑ óra Gyak

Finanszí rozott felh.

2.0/6274-11

Vendéglátó tevékenység követelményei

10

0

10

0

3.0/6274-11

Élelmiszerek csoportjai, jellemzői

37

0

60

0

4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

0

0

26

0

62751.0/6275-11 11Szakmai idegen nyelvi 2.0/6275-11

Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven

36 16

kommuniká- 3.0/6275-11 ció

Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése

0

11Ételkészíté 1.0/6280-11 6280-

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP

tevékenység alapjai

s I.

2.0/6280-11 3.0/6280-11 4.0/6280-11 5.0/6280-11 6.0/6280-11 7.0/6280-11 8.0/6280-11 09.0/6280-11 10.0/6280-11 11.0/6280-11 12.0/6280-11 13.0/6280-11

Technológiai alapismeretek Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítmények-köretek, főzelékek Alapkészítmények- hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítmények-levesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítmények- háziszárnyasokból készíthető ételek Alapkészítmények- vágóállatokból készíthető ételek Alapkészítmény-vadhúsokból készíthető ételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának alapszabályai 138

12 26 4 8 10

52

0 0

0

0

144

26

905

0 32

0 32

32

0

0

2

0

0

145 52 84 74

0 0 0 0

0 0 0 0

6 8 6

72 88 38

0 0 0

0 0 0

8 32 6 12 2

52 162 32 68 12

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

1

0

14.0/6280-11 62811.0/6281-11 11Ételkészíté 2.0/6281-11 s II. 3.0/6281-11 4.0/6281-11 5.0/6281-11 6.0/6281-11 7.0/6281-11 8.0/6281-11 9.0/6281-11 10.0/6281-11

Kötelező alapján

Munkaszervezés I. Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP Technológiai újdonságok Hidegkonyhai készítmények Hideg édességek Tányér desszertek Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen Vendég előtti ételkészítés Különféle tálalási módok, díszítési műveletek Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai

11.0/6281-11 Munkaszervezés II. óraszám a tv 1017, 27, 5 5

1017,5 27, 5

4 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0

0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 301

0 301 905 905

0 4 6 12 8 12

3

0 10 34 101 54 54

18 8 8 8

116 62 75 69

8

56

4 384 14

25 688

35 óra/hét Ételkészítésből kabinet gyakorlat 3,5 óra/hét, 7 óra/2 hét

139

21

21

2. 4. 5. Vendéglátás-turisztika szakmacsoport OKJ 34 811 04 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS SZVK rendelet: 32/2011 (VIII. 25) NGM rendelet 2013/2014 tanévben 10. évfolyam, osztályfőnök: Major Tamás A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 811 04 A szakképesítés megnevezése: Szakács A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 3 évfolyamos képzés esetén: 9. évfolyamot követően: 140 óra, 10. évfolyamot követően: 140 óra. 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség agy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák mérése. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

140

A hároméves szakmunkásképzés helyi tantervének óratervi táblája (Bevezetve 2012/2013 tanévben) 34 811 04 SZAKÁCS SZAKKÉPESÍTÉS óraszámai évfolyamonként Kompetenciaterületek szerinti óraszámok 1/10 évfolyam ∑ elm

108 36 108 72 72 108 36 108

3 1 3 2 2 3 1 3

36 36 36 36 36 36 36

1 1 1 1 1*K 1 1*K

16 48 32

0,5 1,5 1 0 0 1,5 1,5

48 48

Osztályfőnöki

1

1

1

Testnevelés

2

2

2

Közismereti óra összesen

21

Szakmai óra összesen

14

10 25 35

26

Élelmiszerek Általácsoportjai nos (elmélet) élelmiszer ismereVendéglátó

Az élelmiszereket felépítő anyagok és tápértékük megőrzése Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei Fogyasztóvédelem Állati eredetű élelmiszerek Növényi eredetű élelmiszerek Édesítőszerek és édesipari termékek, koffeintartalmú élvezeti áruk Fűszerek, ízesítők, zamatosítók, és állományjavítók Italok

16 8 8 4 0 0 0

A gazdálkodás elemei, a piac

4

heti

∑

Össze- elmélet függő

gyakorlat

36

1

0

0

∑

0 0 0 0 0 0 0

0

0

0

0

nyári szakmai gyak

∑

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 28 8 0

0 0 0

0 0

Öszsze-

gyakorlat

0

0

∑

0 0 0 0 0 0 0

heti

elmélet

heti

Tantárgyak

35

0

0

0

0

függő nyári szakmai gyak 0 0 0 0 0 0 0

elmélet

m óra ∑

0 0 0 0 0 20 3

36 0 0

0 0 36

0

0

141

0

1 8

0

32

1

0 0 0

0

0

0 0 0

∑ szak

gyakorlat

heti

35

heti

témakörök

0

1 10044-12 Élelmiszer, fo-Szakmai követel0 gyasztóvédelem ménymodul

Tantárgyi óraterhelés (közismereti és szakmai összesen)

9

2 7 4

32

0

∑

0 0 0 0 0 0 0

heti

Idegen nyelvi Tanulás(a moduláris óraszám terhére) Történelmi, szociális, állampolgári Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi

1/11 évfolyam ∑ elm

heti

heti

1/9 évfolyam ∑ elm

heti

Kompetenciaterületek

0

0

0

0

16 8 8 4 28 28 3

1 0 0 0

2 7 0

0

8

gazdálkodás

A ve ndé glá tás fo ga l ma , s z e mé lyi tár gyi fe lt é tele i

4

A vendéglátás tevékenységei

16

Üzletkörök, üzlettípusok, munkakörök. Nyomtatványok. A vendéglátásban jellemző vállalkozási formák

Vis e lke dé s k ult úra , ko mmun ikác ió, ma rke t ing Vis z o nys z á mo k

számítások

Szakmai idegen

nyelv

0

0

0

0

0

0

4

0

0

6

0

0

12

0

34

0

0

1

Munkaügyi ismeretek

Szakmai

0

0

0,5

0

4

0

8

0 0

0 0

8 0

0 0

0 0 0

0 0 0

2 8 8

8

4

4 2

0 0

0 0 0

0 0 0

2 4 4

0 0 0

24 20 12

0

0

6

0

6

0 0 0

6 8 6

0 0 0

6 8

6

0

0

E ls z á mo ltatá s

0

0

0

0

Lé ts z á m é s bé r ga z dá lko dá s Tá pé rték, tö me g é s ve s z tes é gs z á mítá s ok Szakmai kifejezések

0 0

0 0

0 0 0

0 0 8

0 0 0

10

0

0

0

0

Szakmai technológiák

1

0

21

0

15

0

0

0

0

alapjai 36 Szakmai szituációk

0

Ételkészítési alapok (mártások,

Alapkészítmények 2 (mártások, meleg előételek, halak, hidegvérűek, vágóállatok, házi szárnyasok, vadak, éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek)

112

meleg előételek, halak, hidegvérűek, vágóállatok, házi szárnyasok, vadak, éttermi melegtészták, sós tésztaételek)

Munkaszervezési alapok

Ételkészítési alapgyakorlat

Alapkészítmények 2 (mártások, meleg előételek, halak, hidegvérűek, vágóállatok, házi szárnyasok, vadak, éttermi meleg-tészták, sós tésztaételek készítése)

0

Napi menü technológiai sorrendjének megfelelő munkatervek készítése

0

0

0

0

1

18

0,5

36 18

0

0

0

0

0

0

0

126

0

0

35 31

1

0

0

0

0

202

0

0

0

90

3,5

14

0

20 10

38

0

0

0

0

20

0

0

1

0

0

90

0

32

32

1

0

20

0 0

0

8 0

36

0

12

Árké pz é s Ké s z le t ga z dá lko dá s J öve de l me z ős é gi s z á mítá s ok

20

1

0

14

2,5

0 92

0

0

84

0

0

0 72

104 2,9 12

702 7

142

160

0

0

16

19,5 0

0 424

16 0

0

0,5 0

19

Éte lké s z ítés i üz e mi a la p gya ko r la t Munkavédelem, tűzvédelem, szakmai elvárások, HACCP

ételkészítési

Technológiai alapismeretek

0

0 6

0

12

0

alapismeretek (saláták, főzelékek, köretek, levesek)

Alapkészítmények 1 (Saláták, öntetek, főzelékek köretek, levesek, levesbetétek)

36

Előkészítési és ételkészítési

Tűzvédelmi terv elemzése, HACCP dokumentáció kitöltése, értelmezése

0

alapozó gyakorlat

Technológiai alapgyakorlatok Alapkészítmények 1 (Saláták, öntetek, főzelékek köretek, levesek,

0

levesbetétek készítése) Az ételkészítés sajátos területei (hidegkonyhai készítmények, külön-

0

Ételkészítési

54

0

0

0

0

0

0

630

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

630 6

0

0

0

0

12

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 36

8

0

0 0

1,5

24

76

2,1

0

0

44

0

0

0

19

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0

0

0

0

0

0 0

0 0

0 0

0

50

0

30

1 10049-12 Konyhai kisegítés 0 0

10048-12 Ételkészítés alapjai

10046-12Szakmai idege nyelv

Előkészítési és

143

0

0

0

8

43

74

0

0

0

0

0

0

50

Büfé- és rendezvény ételek készítése új konyhatechnológia eljárásokkal B üfé é s re nde z vé ny é te le k ka lk ulá c ió ja s z á mító gé pe n Éte lké s z ítés i üz e mi gya ko r la t

Összes óra Összes óra Összes óra (max 2640 - minimum 2428)

0

0

0

0

0

0

0

6

6

0 0

0 0 198

0 0 702

0 0

0 0 208

2 560 624

2 560

324

0 0 180

0 0 9 324

5 180

5,5 140

198

6,5

19,5 702

25 óra/hét

160

208

19,5 624

25 óra/hét

10. évfolyam: Gyakorlat összesen 19, 5 óra/hét, Szakmai elmélet összesen 5, 5 óra/hét, Közismeret összesen 10 óra/hét összesen 35 óra

144

2536

2. 4. 6. Építészet szakmacsoport OKJ 31 582 15 1000 00 00 KŐMŰVES SZAKKÉPESÍTÉS

SZVK rendelet: 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendelet 2013/2014 tanévben 12. évfolyam, osztályfőnök: Sebők Anita A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 31 582 15 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Kőműves Rész-szaképesítései: beton és vasbeton készítő, építési kisgépkezelő, építményvakoló kőműves, épületfalazó kőműves, gépi vakoló. Szakképesítések köre: Elágazások: nincsenek Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A képzés megkezdésének feltételei: Nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, vagy10 évfolyam építészet szakmacsoportos alapozással, vagy szakképzésre felkészítő évfolyam, szükséges bemeneti kompetenciák. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma: 7611 FEOR megnevezése: Kőműves

144

6234-11 Építőipari tevékenység

közös

6248-11 Falazás, vakolás

6249-11 Beton és szerkezetek

vasbeton

1.0/6248-11

Munkavégzés komplex feltételei Építőipari műszaki rajz Biztonságos munkavégzés feltételei Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Kitűzési és mérési ismeretek

0 36 18 72 0 18

2.0/6248-11

Falazás és vakolás anyagai

18

72

0

0

3.0/6248-11

Falazási ismeretek

36

198

16

96

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

18

108

16

128

5.0/6248-11

Állványok

18

54

16

64

6.0/6248-11

Építőipari gépek

18

0

16

1.0/6249-11

Beton és vasbeton anyagai

18

2.0/6249-11

Beton és vasbeton szerkezetek készítése

54

169

3.0/6249-11

Zsaluzatok

9

18

1.0/6234-11 2.0/6234-11 3.0/6234-11 4.0/6234-11 5.0/6234-11

4.0/62

126

126

90

49-11

0 36 0 0 0 54

54

36

486

241

32 0 0 0 32 0

16

2

2

0 0 0 0 0 0

9

0

2

64

32

112

8

16

Betonozás eszközei és gépei

0

6

145

9 0 8 0

6250-11 Szigetelések 6251-11 Vegyes kőműves feladatok

1.0/6250-11

Vízszigetelés

20

2.0/6250-11

Hő- és hangszigetelés

9

1.0/6251-11

Nyílászáró szerkezetek

0

2.0/6251-11

Bontás, átalakítás, helyreállítás

18

Kötelező óraszám a tv alapján 243/2003 Korm. R. alapján 4 óra A tanuló heti kötelező óraterhelés Kt 52§ 7 bek alapján finanszíroz Kt 52§ 11 bek alapján finanszíro Kt 52§ 3,7,11 bek alapján finanszírozott A 2011. évi CLXXXVIII. törvény finansz.

1017,5

27,5

1017,5

4 31,5 4 4 46,6

27,5

425

32

12 8,4 3,3 11,7

31,5 4 44

36

54

18 18

0

835

2

32 18

18

389

32

32

352

4

31,5

4 46,6

146

14 8,4 3,3 11,7

46,5

6

96

2

32

835

80

64

3

56

11

776

35 óra/hét

4 4,5

29

24

2. 4. 7. Építészet szakmacsoport OKJ 33 582 04 1000 00 00 FESTŐ, DÍSZÍTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ SZVK rendelet: 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendelet 2013/2014 tanévben 12. évfolyam, osztályfőnök: Sebők Anita A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 33 582 04 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Szakképesítések köre: Elágazások: nincsenek Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A képzés megkezdésének feltételei: Nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, vagy10 évfolyam építészet szakmacsoportos alapozással, vagy szakképzésre felkészítő évfolyam, szükséges bemeneti kompetenciák. A szakképesítés, elágazások munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma: 7635 FEOR megnevezése: Festő és mázoló

147

OKJ 33 582 04 1000 00 00 Festő, mázoló és tapétázó (2 + 2 évfolyam) óraszámai évfolyamonként

Tantárgy

9.

1 2,5 2 0 0 5 2 6 5 2 1 0 2 1 1 0 0 4 12

36 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

36 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1/12

Építőipari műszaki rajz

36

Biztonságos munkavégzés feltételei

18

4.0/6234-11

Építési alapismeretek

5.0/6234-11

Munkajogi és vállalkozási ismeretek

72 0

1.0/6330-11

Anyagismeret

9

2.0/6330-11

Falfelület- diagnosztika, felület- előkezelés, előkészítés szerszámai, eszközei, gépei

9

36

9

32

3.0/6330-11

Felület előkészítés, előkezelés

9

72

9

32

4.0/6330-11

Felületfestés anyagai, segédanyagai, szerszámai, eszközei, gépei

9

36

9

18

6330-11 Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, egyszerű díszítése

37 18,5 0 0 148 148

1 2,5 1 0 0 3 2 3 3 1 0,5 0 2 1 0,5 0 0 4 4

1*K

1*K 1 0,5

0,5

1 2,5 1* 0 0 4 2 3* 4 2 1 0 2 1 1 0 0 4 4

148

Csoportbo ntás

Elm Gyak heti óra

0

8

37 92,5 37 0 0 111 74 111 111 129,5

Tanulói heti

∑ Elm óra E + gy

Munkavégzés komplex feltételei

0,5

3

1 5 2 0 0 3 2 6 4 2 2 2 0 1 1 1 12

Szabad órakeretből

∑ óra Gyak

6234-11 Építő- 1.0/6234-11 ipari közös tevé2.0/6234-11 kenység 3.0/6234-11

1 0,5

Kerettan- Kt-i tervi heti éves óraóraszám szám

1/11

1 2,5 1 0 0 3 2 3 3 1,5 2 2 0 1 0,5 1 4 0 0

1

Finansz írozot t

∑ óra Gyak E

37 92,5 37 0 0 111 74 111 111 203,5

1 5 1* 0 0 3 2 3* 4 2 2 2 0 1 1 1 4

Csoportb ontás

Elm

Osztályfőnöki Testnevelés és sport Informatika Etika szakmai idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Pályaorientáció (ÉPÍTÉSZET A1 vált) Gyakorlati oktatás (3 csoport) Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás (3 csoport)

2,5

Tanulói heti

Finanszí rozott

Kt-i heti óraszám

37 18,5 37 148 0 0

Szabad órakeretből

10.

Kerettantervi éves óraszám

1

1 3 1

8

126

32 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

36

36 0 0 99

36

414

∑ óra Gyak

1

0

2

0

32 0

0

0

0

32

0

0

0

0

2

0

8

Gya k het i óra

5.0/6330-11

Falfelület festés anyagszükséglet, munka-időszükséglet számítás

9

36

9

18

6.0/6330-11

Falfelületek festése

18

90

0

86

7.0/6330-11

Homlokzat festése

18

54

13

36

8.0/6330-11

Egyszerű díszítés

18

54

13

32

Enyv, kazein kötőanyagú festés előkészítése, festése

9 0

9

Különleges díszítések, festési eljárások

Anyagismeret

9

63

6305-11 1.0/6305-11 Falfelületek előké- 2.0/6305-11 szítése, előkezelése, festése, különleges díszítő munkái

6302-11 M ázolási 1.0/6302-11 munkák fa-, fal-, 2.0/6302-11 fém, és speciális 3.0/6302-11 felületeken 4.0/6302-11 5.0/6302-11 6.0/6302-11 6303-11 Tapétá- 1.0/6303-11 zás 2.0/6303-11

18 0

18

0

105

Felület előkészítés, előkezelés, szerszámai, eszközei gépei

27

21

Mázolási munkák

18

70

Anyagszükséglet számítás Felújítási munkák

9 0

14 0

Díszítő munkák

0

0

6

1

30

9 0

18 176

2

0

17 0

70 0

27

80

9 0

60 0

9

Tapéták fajtái, csoportosításuk, ragasztók fajtái csoportosításuk.

9

18

0

0

3.0/6303-11

Tapétázási munkák előkészítése

18

18

Tapétázás anyagszükséglet meghatározás, munka –normaidő Tapétázási munkák

18

18

8 0

18

4.0/6303-11

18

99

Tapétázás díszítő elemei Munkaszint kialakítása

8 0

24 0

88 0

Felület előkészítése

0

0

11

12

Plakátragasztás

0

0

10

40

5.0/6303-11 6.0/6303-11 6304-11 Plakát- 1.0/6304-11 ragasztás 2.0/6304-11 3.0/6304-11

Kötelező óraszám a tv alap1017,5 27,5 ján 4 243/2003 Korm. R. alapján 4 óra A tanuló heti kötelező órater31,5 4,5 32 12 helés

1017,5 27,5

377

377

18 0

762

0

762

11

320

1

31,5 14

149

4

18

1

10

12

800

35 óra/hét

4 31,5 4

0

18

189

5

0

Tapétázás szerszámai, eszközei, munka és balesetvédelme

80

6

2

25

Kt 52§ 7 bek alapján finanszíroz Kt 52§ 11 bek alapján finanszíro Kt 52§ 3,7,11 bek alapján finanszírozott A 2011. évi CLXXXVIII. törvény finansz.

4

8,4

4

8,4

3,3 4 46,6

11,7 44

3,3 4

11,7 46,5

46,6

M egjeg yzés ek: A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg úgy, hogy ezek oktatására a két évfolyamon összesen legalább 74 órát kell fordítani.

150

2.5 Kifutó szakközépiskolai osztályok évfolyamonkénti óraszámai Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika Informatika * Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gépész szakmacsop. alapozó ism Gépész szakmacsop. alapozó gyak Kg. szakmacsop. alapozó ism. Kg. szakmacsop. alapozó gyak In. Szakmacsop. alapozó ism. In. Szakmacsop. alapozó gyak. Érettségi felkészítő Összes óraszám

5 2

5 2

5 2

4 3 1 2

4 3 1 2

5 2 1 4 4 2 3

2

2 1 1

1 2 1

2,5 1 1 4 1 4 1 4

2,5 1 1 4 1 4 1 4

29,5

29,5

1 2,5 1 4 4 2 6 3 5 4 33,5

1 2,5 1 4 4 2 6 3 5 4 31,5

4 4 2

* csoportbontás A 11.-12. évfolyamon a +2 órák az emeltszintű érettségire való felkészítést szolgálják.

151

Kollégium Nevelési Programja „Az igazi Hagyomány ez: a mester sohasem mondja meg a tanítványának, hogy mit csináljon. Csak útitársak ők, akik együtt szembesülnek a rácsodálkozás nehéz élményével, amikor ajtók csukódnak be, és horizontok nyílnak meg előttük, amikor az észlelés állandó változásban van, amikor a folyók keresztezik az útjukat - amelyeken nem átkelni kell, hanem végigmenni.” (Paulo Coelho)

152

I. Bevezetés I. 1. A p ed agógiai p rogram öss zeáll ításán ál al apu l vett jogszab ályok Pedagógiai programunk összeállításánál alapul vettük a Köznevelési törvény, a Közoktatási törvény, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja által megfogalmazott nevelési célokat, követelményeket, valamint diákjaink és szüleik, nevelőtestületünk tagjai elvárásait, igényeit. Jogszabályok: 1993. évi LXXIX. törvény 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról I. 2. A k oll égiu m ad atai, j ell e mzői, k oll égisták lak óh ely szerin ti megoszlás a Az int éz mén y elnev ez ése: Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kol- légium S z ékhel ye: Baktalórántháza, Naményi út 7. Alapít ás éve: 1965 Alapít ó sz erve: Baktalórántháza Város Önkormányzata Fenntartó szerve: Vidékfejlesztési Minisztérium Alaptevéken ys é g: Az Alapító Okiratban megállapított nappali tagozatú szakközépiskola és szakmunkásképző intézet elméleti gyakorlati oktatásának ellátása, melynek keretében érettségiképesítő, technikusképesítő és szakmunkásvizsgára, ill. középfokú iskolai végzettség megszerzésére készít fel. Az intézmény fő feladata mellett gondoskodik a tehetséggondozásról, a vidéki tanulók kollégiumi elhelyezéséről, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról. Támogatja az idegen nyelvek és a számítástechnika oktatását, a tömegsport foglalkozásokat, a tanórán kívüli tevékenységeket, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, az iskolaszék munkáját. A kollégium státusa: intézményegység Vez etőj e: kollégiumvezető Férőh el ye k sz áma: 321 fő

nem

önálló

gazdálkodó

A kollégisták döntő többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezik, ezen belül jellemzően Kisvárda – Mátészalka – Vásárosnamény - Fehérgyarmat – Csenger – Nyírbátor körzeteiből jelentkeznek hozzánk tanulók. A kollégiumban megvalósításra kerülő AJKP program hatására helyi tanulóink is vannak. I.

3. A kollégium sajátos arculata, jellemzői, küldetése 153

Kollégiumunk az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben részesülő tanulókat. Hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra. Ahol pedagógiai programunk hozzájárul egy jó hangulatú, demokratikus, egymást becsülő, az emberi méltóságot tiszteletben tartó kollégiumi közösség megtartásához, továbbfejlesztéséhez.

154

Tudatosan vállalt feladatunk, hogy segítsük tanulóinkat abban, hogy kiegyensúlyozott személyiségű, optimista beállítottságú, az egészséges életmód szabályait ismerő, elfogadó és gyakorló emberek legyenek. Akiknek szilárd az értékrendszere, igényesek önmagukkal szemben, képesek a szellemi megújulásra, az önálló ismeretszerzésre, óvják és kímélik a környezetet. II.

Feltételek

II. 1. Személyi feltételek: Pedagógusok: Kollégiumunk pedagógusai a Köznevelési törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkeznek. Jelenleg a nevelőtestület 13,5 fő pedagógusból és 1 fő gyakornokból áll: 1 fő kollégiumvezető, 5 nevelőtanár nő, 1 fő gyakornok nő, és 7,5 fő férfi nevelőtanár. Közülük 11 fő csoportvezetői feladatot lát el. A szakos eloszlás széles skálán mozog, így a tantestület a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi funkciók ellátására alkalmas. Technikai apparátus: - 1 kollégiumi titkár - 1 fő ápoló A tanulók összetételének elemzése: Az iskola sokszínűprofilú intézmény: 4 évfol ya mos gim náz ium i képz és általános tantervű gimnáziumi osztály 1+4 évfol yamos gim náz ium i képz és Általános gimnáziumi osztály AJKP előkészítő évfolyammal. 4 évfol ya mos s z akköz épisko lai képz és gépészet szakmacsoport közgazdasági szakmacsoport informatika szakmacsoport 1+4 évfol yamos s z akköz épisko lai képz és Bármely szakmacsoportos osztály AJKP előkészítő évfolyammal. Minden érettségivel záruló képzés esetében lehetőséget biztosítunk a belügyi rendészeti és a katonai fakultáció választására. 3 évfol ya mos s z akisko lai képz és - gépészet szakmacsoport - mezőgazdaság szakmacsoport - vendéglátás – idegenforgalom - építészet szakmacsoport Az iskola tanulóinak mintegy 30 % - a kollégista. 155

A kollégisták képzés jelleg szerinti összetétele:

156

Gimnáziumi tanuló Szakközépiskolai tanuló Szakiskolai tanuló Összesen

Fiú 40 79

Lány 32 49

Összesen 72 128

82 201

14 95

96 296

II. 2. Tárgyi feltételek A kollégium 1966-ban épült. Kezdetben 120 tanuló elhelyezését biztosította, fennállása óta alakul és bővül. 1988-ban kiegészült egy 30 férőhelyes résszel. A régi kollégiumhoz 1990-ben épített új szárnyban 87 tanuló helyezhető el. 1994-ben a régi épület tetőterének beépítésével újabb komfortos kollégiumi részt nyertünk. A kollégium mai szerkezete 1995. szeptember 1-vel alakult ki, amikor is a fenntartó, Baktalórántháza Város Képviselő Testülete a város gimnáziumát és szakmunkásképzőjét összevonva egy iskolát hozott létre, így a két kollégium is egyesült. A gimnáziumhoz tartozó Vásártér úti kollégiumban 51 tanuló elhelyezése biztosított. Itt jelenleg fiúk kerülnek elszállásolásra. A 2006-ban teljesen felújított kollégiumban kizárólag 3 ágyas ikerszobákat alakítottak ki, amelyekhez közös előtér és vizesblokk tartozik. Jól felszerelt konyhában a kultúrált étkezés biztosított. Ezen kívül tv-szoba, számítógép- és internet használat áll a rendelkezésükre. A két kollégiumi részben jelenleg 292 tanuló van; 200 fiú és 92 lány. Tanulóink korszerű 23-4-5 férőhelyes szobákban vannak elhelyezve. A kollégiumban fürdőszobával ellátott vendégszobák is rendelkezésre állnak. A folyosószinteken közös szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó) vannak kialakítva. Minden folyosószinten TV készülék biztosítja a tanulók szabadidejének hasznos elöltését. A központi videó hálózat és műholdas műsorok választéka jól kiszolgálják a gyerekek ez irányú igényeit. A szilenciumi foglalkozásokat a velünk azonos környezetben lévő tanügyi épületben tartjuk. Mindkét kollégiumi rész gondozott, parkosított környezetben fekszik. Labdarúgó és kézilabdapálya övezi. Az 1995-ben átadott modern sportcsarnok, amelyben kondicionáló terem is található, az egészséges életmód biztosítása mellett számos rangos rendezvény lebonyolítását teszi lehetővé. A kollégiumban található a könyvtár, közel 24.000 kötettel, illetve majd 800 darab elektronikus dokumentummal. Pedagógiai kiszolgáló helyiségek: - könyvtár (olvasás, CD hallgatás) - kollégiumvezetői szoba - nevelői szobák - tanulószobák - orvosi-és betegszoba Diákköri helyiségek: - az iskola valamennyi tanterme és számítástechnikai terme - sportcsarnok - kondicionáló terem - klub szoba - teakonyhák - társalgók

157

II.

3. Eszközök:

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő helyiségek, eszközök, felszerelések jegyzéke. Nevelő-oktató munkát segítő eszközök Meglévő televízió 6 DVD lejátszó 2 5.1 hangrendszer 2 laptop 2 projektor 2 tankönyvek, szakkönyvek személyi számítógép 10 Eszközök, felszerelések jegyzéke Eszközök, felszerelések tanulószoba szakköri szoba számítástechnika terem kondicionáló terem könyvtár hálószoba stúdió kollégiumvezetői iroda nevelői szoba rendezvényterem orvosi szoba társalgó, előtér betegszoba vendégszoba ebédlő melegítőkonyha, teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti wc tanulói wc mosókonyha (tanulói) szárítóhelyiség (tanulói) vasaló- és fehérnemű javító helyiség (tanulói)

Meglévő

Szükség lenne

Megjegyzés

raktári készleten raktári készleten könyvtárban

Szükséges lenne

1 1 5

-

Megjegyzés

tanulószobában iskolával közös

1 1 80 2 1

iskolával közös

5 2 2 4 2 6 2 3 12 4 12 1 x x

158

II. 4. Környezeti feltételek A kollégium belső és külső környezetének biztosítania kell a nevelési célok megvalósítását. A szilenciumokat az iskola tantermeiben tartjuk. A tantermek hangulata rányomja bélyegét pozitív irányban – a tanulók felkészülésére. A tantermek használatával biztosítjuk a tanuláshoz a nyugodt feltételeket. Nevelőink ezt a kedvező lehetőséget ki is használják. Kollégiumunk megfelel az elvárásoknak, a tanulók otthonosan érzik magukat. Díszítésekkel, dekorálással hangulatossá teszik a szobákat (ez elsősorban a lányoknál jellemző, de a fiúknál is tapasztalható). A kulturális ismeretek szerzéséhez és gyarapításához jó lehetőséget biztosít az iskolai könyvtár, amely közel 24.000 kötetes (a kollégium épületében található). A kollégiumi szobák felszereltsége alapvetően megfelel a követelményeknek, de a folyamatos fejlesztésre – elhasználódott eszközök cseréje – szükség lenne. Ennek megvalósítása a szükséges anyagiak hiányában egyre nehezebb. Az utóbbi években nyert pályázati pénzekből tudunk az ellátási színvonalon javítani. Könyvtári munka: A kollégiumba bekerülő diákok pontos képet kapnak arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és arról is tájékoztatják, hogyan lehet a könyvtárban található ismeretanyagot birtokba venni. A tanuló találhat olyan segédletet, amely biztosítja a felkészülését pl.: iskolai beszámolókra, felvételi feladatsorok megoldására, pályázatok elkészítésére. II 5. Anyagi feltételek Az önállóan gazdálkodó iskolával összevont gazdasági egység a kollégium. A legfontosabb dolgokra az iskola fenntartója biztosítja a pénzügyi feltételeket, de mi is vállalkozunk és igyekszünk kiegészíteni a költségeinket pályázatok segítségével. Egyéb bevételi lehetőségek: szállás magánszemélyek és csoportok részére, nyári táborok, előadások tréningek szervezése, pályázati források. III Kapcsolataink III.1 Belső kapcsolatok Iskolavezetés – tantestület A belső kapcsolatrendszer a hierarchia és a funkcionalitás alapján szerveződik. Hétfő délutánonként az intézmény igazgatója vezetőségi munkaértekezletet tart az igazgatóhelyettesek (elméleti, gyakorlati, technikai, kollégiumvezető) részvételével, így ezen a szinten biztosított az információk megjelenése és azonossága. A kollégiumba a kollégium vezetője továbbítja az információkat, elsősorban a kollégiumi munkaközösség vezetője felé, másrészt a minden hónap utolsó csütörtökjén tartott munkaértekezleten a kollégiumi nevelőtanárokkal megtárgyalja az aktuális pedagógiai feladatokat, eseményeket. Mindezek mellett a kollégiumban kollégiumi munkaközösség működik, melynek vezetője rendszeresen részt vesz az intézmény többi munkaközösség vezetőjével együtt tartott megbeszéléseken. Az innen származó információkat havonta egy alkalommal munkaközösségi értekezlet formájában is ismerteti a munkaközösség tagjaival, illetve megtárgyalják az aktuális feladatokat is. További információáramlási csatornák: - Tantestületi értekezletek - Nevelési értekezletek - Munkaértekezletek - Közvetlen személyes beszélgetések

159

Iskolavezetés – tanulók kapcsolódási pontjai -

Iskolai és kollégiumi közgyűlés DÖK ülés Rendezvények Közvetlen személyes beszélgetés

Tantestület – tanulók A diákság és a tantestület közötti (a konkrét pedagógiai kapcsolatokon túlmutató) kapcsolatrendszer a diákönkormányzat segítségével működik. A diákönkormányzat képviselője rendszeresen részt vesz a fegyelmi tárgyalásokon. A tanév során két diákgyűlést tartunk: tanév elején és félévkor. A félévi egyúttal kapcsolódik a diákönkormányzati választásokhoz is. A rendszeres és hivatalos kapcsolatokon túl a diákönkormányzat képviselői bármikor megkereshetik a kollégium vezetőjét. A közös munka során intenzív a kapcsolattartás a diákönkormányzat és a DÖK patronáló tanár között. További kapcsolati fórumok: csoportfoglalkozás tehetséggondozás felzárkóztató foglalkozás egyéni elbeszélgetés Kapcsolat a nevelési területek között Az iskola elvárásai a kollégium felé a tanulásra való felkészítésben fogalmazódnak meg hangsúlyozottan. Ennek érdekében a csoportvezetők rendszeresen konzultálnak az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. A kollégiumi élet szervezésével összefüggésben, szükség esetén felveszik a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel és a szabadidő szervező kollégákkal is. Emellett szorosan együttműködnek a szakmai oktatással. Az iskola nevelési területei közötti együttműködést a kölcsönös segítőkészségnek és az összintézményi érdeket előremozdítónak kell lennie. III.2 Külső kapcsolatok Kapcsolat a szülőkkel A külső kapcsolatrendszer meghatározó eleme a szülő. A kollégiumi nevelés esetében fokozottan érvényesül a családi háttér hatása, így fontos feladatunka szülői házzal való élő és rendszeres kapcsolat kialakítása és fenntartása. A kapcsolattartás formái: szülői értekezletek: A kollégista diákok szüleinek az iskola szervez szülői értekezletet, az év folyamán két alkalommal. Itt tájékoztatást nyújtunk gyermekük iskolai és kollégiumi beilleszkedéséről, tanulmányi eredményéről, valamint válaszolunk a felmerülő kérdésekre. fogadóórák: a szülők négyszemközt beszélhetnek a nevelőtanárokkal és az esetleges problémákra közösen próbálnak megoldást találni. A kijelölt időpontokon kívül is fogadjuk őket, biztosítjuk a személyes konzultáció lehetőségét. családlátogatás: a tanulók megismerése szempontjából nélkülözhetetlen a csoportvezető nevelőtanár által végzett környezettanulmány. Ennek során a nevelő fontos információkat szerez. 160

-

-

a család szociokulturális hátteréről (anyagi és lakásviszonyok, szülők, végzettsége, foglalkozása, továbbtanulás a családban, tömegkommunikációs eszközök otthon, kultúrálódási lehetőségek). a család életéről (munkamegosztás, jutalmazás, büntetés alkalmazása, követelési rendszer). a család szerkezetéről (összetétele, válás, haláleset – ha volt – hatása a gyermekre, családi ünnepek megtartása). a gyermek életmódjáról (napirendje, önállósága, család közös tevékenysége).

A szülői kapcsolatokat erősítő rendezvényeink: - a tanulók és a családjuk év eleji fogadása, - tanévi szülői értekezletek, - pályaorientációs rendezvény. Alkalmi, spontán vagy szervezett érintkezések (levelezés, telefon) Ellenőrző könyv útján SZMK választási ülések Iskolaszék Kapcsolat általános-és középiskolákkal és középiskolai kollégiumokkal Fontosnak tartjuk a környezetünkben, megyénkben lévő más intézményekkel való jó kapcsolat kialakítását, megismerve az ott alkalmazott pedagógiai módszereket és eljárásokat. A folyamatos kapcsolatépítés, fenntartás elősegíti, hogy betekintést nyerjünk egymás munkájába, átvegyük az esetleges jó gyakorlatokat. Közvetlen, jó viszonyt alakítottunk ki a megyei és az AJKP-s kollégiumok és középiskolák vezetőivel, pedagógusaival. Tanulóink versenyeken, vetélkedőkön képviselik kollégiumunkat. Tanáraink különböző továbbképzések keretében cserélik ki szakmai tapasztalataikat a kapcsolatban álló iskolák pedagógusaival. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a környező települések általános iskoláival, s annak tantestületével. Kapcsolatainkat bővíteni kívánjuk távolabbi térségek általános iskoláival is. Toborzóprogram keretében az adott iskolákban pályaválasztási szülői értekezletet tartunk. Munkakapcsolatban állunk a nyíregyházi Manualart művészeti iskolával, a Fedics Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel és a Tengertánc Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, melyek diákjaink számára tartalmas szabadidős tevékenységet biztosítanak. Kapcsolat a művelődési intézményekkel Elengedhetetlen, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulato- kat, gondolatokat. Minden évben felmérjük mindazon lehetőségeket - színház, koncertek, rendezvények, kiállítások -, amelyek a kollégium ez irányú céljainak megvalósítását szolgálják. Évek óta jó kapcsolatot ápolunk a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházzal és a helyi József Attila Művelődési Központ és Könyvtárral. Oktatásirányítók- és szociális szervezetekkel való kapcsolat Mindennapi munkánk révén a következő szervezetekkel és irányítókkal kerülünk kapcsolatba:  Emberi Erőforrások Minisztériuma  Vidékfejlesztési Minisztérium,  Agrárszakoktatási Intézet,  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete, 161

 Gyermek-és Ifjúságvédelmi Intézet,  Gyermekjóléti Szolgálat,  OFI Nemzeti Tehetségfejlesztési Központon belül működő Nemzeti Tehetség Programiroda,  AJKP mentora Kapcsolat a fenntartóval és egyéb szervezetekkel A kollégium és a fenntartó közötti kapcsolat két meghatározó dimenziója a  tájékoztatás a nevelő-oktató munka eredményességéről  tartalmi és törvényességi egyezetések Emellett a fenntartóváltás ellenére továbbra is igyekszünk bekapcsolódni városunk életébe, neves rendezvényeibe, látogatóként és adott esetben fellépőként kiállítóként is. Diákjainkkal fellépünk és részt veszünk a városi ünnepségeken (márc. 15., okt. 23., A Város Napja., karácsonyi ünnepség) az emlékműveken koszorút helyezünk el. Együttműködünk tanulóink lakóhely szerinti települési önkormányzataival, a kisebbségi önkormányzatokkal, valamint civil szervezetekkel is. Az iskola külföldi kapcsolatai Az iskola külföldi kapcsolatai két irányban bővültek az elmúlt időszakban. Egyrészt a tapasztalatszerzés tekintetében, másrészt intézményünk lehetőséget biztosít határainkon túl élő magyar ajkú gyerekek számára, hogy tanulmányaikat Magyarországon folytassák. Külföldi partnereink: - Franciaország: Saint Christoph Gimnázium és Szakiskola, - Szlovákia – Medzev: Mezőgazdasági Szakközépiskola - Kárpátalja: több iskolájával van kapcsolatunk - Lengyelország – Lancut: gimnázium - Románia: több iskolával van kapcsolatunk. IV. Tevékenységek IV.1. Kollégium tevékenységrendszere Egészségügyi tevékenység A kollégium egészségvédelmi tevékenységét segíti az iskolaorvos és a védőnő, valamint az ÁNTSZ munkatársi hálózata, és a főállású pszichológus. A védőnő heti 2 alkalommal, tanulók életrendjének megfelelően délelőtt 8-12 óra között a Naményi úton, heti 1 alkalommal a Vásártéren tartózkodik, gondoskodik a betegek ellátásáról, figyelemmel kíséri állapotukat, szükség esetén intézkedik. A jó egészségügyi ellátás szerves része a környezeti higiénia megteremtése, illetve javítása. Ennek érdekében a védőnőt meghívjuk csoportfoglalkozásokra, így hasznos tanácsokkal látja el tanulóinkat, nemcsak a higiénia, hanem más témákban is, mint pl. káros szenvedélyek egészséget károsító hatásai, fogamzásgátlás, nemi betegségek stb. Tanulmányi tevékenység A tanítási órákra való felkészülés fő színtere a szilencium. A szilenciumi idő alatt a tanulók társak zavarása nélkül folytatják felkészülésüket. A gyengébb képességű tanulók segítését az adott szaktárgyak alapján szervezett tanulópárokkal, vagy tantárgyi korerepetálásokkal oldjuk meg. A tanulmányi eredmény értékelésénél az átlag eredmény mellett fő szempont a tanuló fejlődése korábbi szintjéhez viszonyítva. Tanulóink a 4,5 tanulmányi átlag elérése esetén szabadszilenciumot vehetnek igénybe. Szilenciumi időben és az azt követő szabadidőben a tanulók korrepetálás formájában tanári segítséget is kapnak. A tehetségek felismerése és gondozá162

sa minden nevelő számára kiemelten fontos feladat. A felzárkóztató- és tehetséggondozó foglalkozások szervezetten működnek. Önművelés, önképzés A tanulmányi tevékenységet kiegészítő ismeretanyag bővítésének belső igénnyé válásához elengedhetetlen a nevelői motiváció. Célzott beszélgetésekkel az információszerzés szelektív orientációjával kell segíteni a tanulók elmélyülését egy-egy témakörben. Kulturális tevékenység Alapvető feladat az általános műveltség körébe tartozó ismeretek tárházának minél szélesebb megjelenítése. A kulturális hátrányokat sajnos tényként kell kezelni. Megyénk aprófalvas határszéli településeiről érkező tanulók esetében ez nagy gond. Szerencsére az ilyen tanulók döntő többsége kollégiumi ellátásban részesül, így e hiányosságok pótlására megkülönböztetett figyelmet szentelünk. Megfelelő motiválás mellett lehetőséget biztosítunk az alapvető művészeti ágak megismerésére. E feladat lehetséges területei: kiállítás, hangverseny, színház, mozi, csoportfoglalkozás, műveltségi vetélkedők, alapfokú művészeti oktatás (grafika, tánc, dráma). Mindemellett nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetiségi kultúrák megismertetésére, ápolására. Tanulóinkkal szemben elvárás az iskola és a város kulturális életébe való bekapcsolódás, így kollégistáink gyakran szerepelnek ilyen jellegű rendezvényeken, valamint egy jelentős iskolai ünnepséget minden évben a kollégium szervez és bonyolít le. Minden tanévben részt veszünk az Arany János Programok Művészeti Fesztiválján. Sport, egészséges életmód A tanulókat ösztönözni kell szabadidejük aktív kihasználására. Szervezett formában (csoportok közti vetélkedés) biztosítani kell a rendszeres testmozgás lehetőségét. Az életkori sajátosságokból adódóan a játék meghatározó jelentőséggel bír a tanulók szellemi és fizikai felfrissülésében. Az intézményünkhöz tartozó futball- és kézilabdapályákon, a kondicionáló teremben valamint a tornatermekben minden időben lehetőség nyílik az aktív sportolásra, a különböző sportágak rendszeres gyakorlására. Csoport és kollégiumi szintű túrák, és kirándulások szervezése lehetőséget biztosít a természeti környezet megismertetésére és megszerettetésére. Magatartás, viselkedés Az egyéni érdekek érvényesülését tiszteletben tartva meg kell követelni az általános rend, fegyelem beépülését a mindennapok gyakorlatába. Példamutatással, következetességgel el kell érni, hogy a kultúrált beszéd, az esztétikus megjelenés elfogadottá, követendő példává, sajátjává váljon a kollégiumi létnek. A nevelőtanárokkal, technikai dolgozókkal, diáktársakkal szembeni segítőkészség, udvariasság elengedhetetlen feltétel. IV.2. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium – igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít.

163

IV.2.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. IV.2.1.1.

Felkészítő foglalkozások a kollégiumban

A tan u lást s egít ő foglal kozások: 1. szilencium (rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás) Célja, hogy minden tanuló felkészüljön az iskolai órákra. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell nevelőtestületünknek elvégeznie:  a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás.  közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők különválasztása.  egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása.  a valamelyik tantárgyból lemaradt tanulók szintre hozása, felzárkóztatása.  nyugodt felkészülést biztosító körülmények (megfelelő helyiség, kényelmes bútorok, megvilágítás, csend, tiszta környezet) kialakítása. Szilencium ideje: hétfőtől-csütörtökig naponta 16.00 - 18.10 óráig (közben 1 x 10 perces szünet), valamint 20.1 – 21.00 óráig. (A szilenciumi időn túl, az esti órákban is lehetőséget biztosítunk diákjaink részére, hogy nyugodt körülmények között tanuljanak, amennyiben ennek szükségét érzik.) Szervezés formái:  közös felkészülésen vesznek részt kötelezően a tanulók az iskola kijelölt tantermeiben,  a szilencium ideje alatt a nevelők folyamatosan ellenőrzik és segítik a tanulókat,  igény esetén lehetőséget biztosítunk az egyéni és a kiscsoportos tanulásra,  tutori rendszerben tanulópárok segítik egymást a tanulásban. Szervezés elvei:  tanulmányi eredmény,  adottságbeli, képességbeli tényezők,  tanulási szokások különbözősége. 2. tehetsé ggondoz ás: Érdeklődő, tehetséges tanulóinkat felkészítjük és ösztönözzük különböző versenyeken való részvételre. 3. felz árkóz tatás: A napi ismeret elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok alapján folyamatosan szükségük van tanulóinknak korrepetálásra. A kezelhetőség és eredményesség érdekében kis létszámú csoportok vannak beosztva e foglalkozásokra. 164

4. Mentors program: A nyelvtanulás hatékonyságának javítása érdekében kihasználjuk a Mentors internetes nyelvoktató program adta lehetőségeket. 5. sajátos érdeklődésű t anul ók foglalkoz tatása: Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, pályaválasztás segítése (tehetséggondozás, szakkör, művészeti oktatás)

IV.2.1.2. 1.

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások:

Csoportvezetői foglalkozások:  közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése  tematikus csoportfoglalkozások: rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások

Csoportfoglalkozások keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése és a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek átadása történik. Közös rendezvényekre a csoport által vállalt szervezési, kulturális feladatokat szintén ebben az időkeretben valósítjuk meg. Év elején minden csoportvezető nevelőtanárnak feladata, hogy balesetvédelmi oktatásban részesítse csoportját és ismertesse a tűzriadó tervet. Csoportfoglalkozások keretében történik a csoport fejlettségi szintjének felmérése, az elérendő célok, feladatok meghatározásához szociometriai felmérés, neveltségi szint felmérés, otthonról hozott értékek feltérképezése segítségével. A csoportfoglalkozáson feldolgozott témákat, az átadás módszereit, a szükséges eszközöket a csoportvezető nevelők, illetve a foglalkozást tartó nevelők a “Kollégiumi nevelés országos alapprogramja” útmutatása alapján tervezik, szervezik évi 37 (végzősöknél 33) foglalkozást alapul véve. A részletes kidolgozásnál figyelembe veszik a csoport életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét. A csoportfoglalkozások heti 1 óra időtartamúak, szükség esetén ezeket átcsoportosítjuk. Hagyományaink szerint egyes csoportfoglalkozásokhoz külső előadók, szakemberek segítségét vesszük igénybe (orvos, védőnő). 2.

A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások:  a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása  kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések)

3. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. 4. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett  irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti,  természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai,  egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, 165

 a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó,  a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények,versenyek. Ezen tevékenység keretében, a diákság igényeihez igazodva, a következő szakkörök kerülnek meghirdetésre: modern- és társas tánc néptánc grafika kézművesség énekkar drámafoglalkozás irodalmi kör futsall kézilabda rendszeres könyvtárhasználat internet használat filmklub kondicionáló foglakozás aerobic - zumba lovaglás úszásoktatás kézimunka szakkör sportlövészet V. A kollégium V. 1. A kollégiumi légkör Nevelőtestületünk légköre megfelelő, a korosztályt tekintve fiatal nevelőkből áll. A kollégiumi tantestület munkáját jól fogja össze a kollégiumvezető. Az információáramlás folyamatos. A feladatát minden kollega igyekszik a tőle telhető legjobb módon megoldani, ezek megvalósítását a kollégiumvezető rendszeresen ellenőrzi. Nevelőtestületünket egymás munkájának segítése jellemzi, csapatmunkát végzünk, ami a hatékonyság szempontjából meghatározó jelentőségű. Az eredményes munka érdekében egységes követelményrendszer kialakítására törekszünk. Munkánkat jól segíti az ügyeleti és önkiszolgáló rendszer. A havonta megtartott munkaközösségi értekezleteken az esetlegesen felmerülő problémákat igyekszünk megoldani. V. 2. A kollégium funkciói, társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata megteremteni a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket, feltételeket. A kollégium együttműködik az iskolákkal, figyelembe véve annak pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, s egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Különös tekintettel a hátrányos helyzetben lévő tanulókra. A kollégium megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a tanulók számára a társadalmi szerepek tanulását, elsajátítják a közösségi együttélés szabályait, valamint megismerik a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáját, s annak gyakorlatát. 166

Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. V. 3. A kollégiumi nevelés céljai A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, továbbá személyiségének fejlesztése és kibontakoztat. A kollégium a tanuló második otthona. Családias körülmények között kell biztosítani számára a tanórára való felkészülést, társas kapcsolatainak alakítását, nyugodt pihenését. Ugyanakkor a tanulónak el kell fogadnia a kollégium házirendjét, a kollégium napirendje szerint kell alakítania tevékenységét, és be kell tartania az együttélés alapvető szabályait. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a közösségben. A ,,kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között. V. 4. A kollégiumi nevelés alapelvei  az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;  a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség;  szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;  az alapvető erkölcsi normák érvényesítése;  az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele;  építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés;  a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése;  a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 1. A tanul ók életrendjéne k e lvei - nevelőtestületünk tudatosan törekszik arra, hogy saját életvitelünkkel mintát szolgáltassunk diákjainknak, - az egészséges, harmonikus életrend kialakítását a megfelelő napirend elkészítésével kell segítenünk, - biztosítanunk kell a mindennapos tisztálkodás, testápolás lehetőségét, - tanácsokat kell adnunk a megfelelő öltözködéshez, - segítenünk és ellenőriznünk kell a reggeli és az esti teendőket, - gondoskodnunk kell a nyugodt felkészülésről, - a lehetőségekhez mérten törekszünk az egyéni tanulási szokások figyelembe vételére, - biztosítanunk kell a tanulás utáni pihenés, szórakozás, sportolás, kikapcsolódás lehetőségét, - biztosítanunk kell az egészséges, nyugodt alvás lehetőségét.

167

2. A tanul ók tanul ásának, felkészül éséne k elv ei - biztosítanunk kell diákjaink részére a nyugodt felkészülést, megfelelő helyiségek, berendezések, eszközök igénybevételének lehetőségével, - az eredményes és hatékony ismeretszerzés érdekében lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy tanulóink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, időbeosztást, - törekednünk kell arra, hogy minden tanulóban igényként is megfogalmazódjék a rendszeres tanulás szükségessége. 3. A tanul ók szabadi deje szervezés ének elvei Törekednünk kell: -

a szabadidő igényes, tartalmas eltöltésének megszervezésére, a minél változatosabb és egyre színvonalasabb tevékenységek lehetőségeinek a megteremtésére, a kultúra közvetítésre, az általános műveltség megszerzésének elősegítésére.

4. A tanul ók fejlődésének (b iol ógiai , szellemi) elv ei - a testi szükségletek (tisztálkodás, étkezés, testápolás, öltözködés) alapvető érvényesülése, - a testi, szellemi képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása, az ezekhez kapcsolódó szokások kialakítása, - olyan ismeretek átadása, mely elősegíti tanulóinkat az egészségük megőrzésében, a káros szenvedélyek elkerülésében, - tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy diákjaink családias légkörben érezzék magukat, - a kollégiumon belüli élet teremtse meg annak lehetőségét, hogy későbbi életükre életmódmintát adjon. 5. A tehetséggondozás elv ei Tanulóink kapjanak olyan motívumokat: - melyek felkeltik bennük a megismerés és a felfedezés vágyát, - melyek nemcsak kötelességteljesítés érzéseként, hanem belső igényként jelentkeznek. Kollégiumunkban olyan szervezeti és módszertani megoldásokat kell alkalmaznunk, melynek segítségével mélyebben megismerhetjük diákjaink képességeit, érdeklődését. Meg kell teremtenünk annak lehetőségét, hogy a tehetségesek képességei tovább fejlődjenek. 6. A felzár kóztat ás elvei - törekednünk kell arra, hogy a tanulóink között meglévő képességbeli különbséget kezelni tudjuk, - folyamatosan segítenünk kell a tanulásban lemaradt diákokat, biztosítva annak a lehetőségét, hogy meg tanuljanak tanulni, elsajátítsák választott szakmájukat, és eredményesen fejezzék be középiskolai tanulmányaikat. 7. A pályaválasz tást , az önál ló életkezdést elősegítő t evé kenys ég elv ei - elő kell segítenünk, hogy diákjaink az egyes szakmákat, hivatásokat, álláskereső technikákat megismerve tudatosan készüljenek a pályaválasztásra, a továbbtanulásra és a munkába állásra,

168

-

törekednünk kell arra, hogy érdeklődésük elmélyedjen, képességeik megszilárduljanak és fejlődjön önismeretük, törekednünk kell arra, hogy az önálló életkezdéshez szükséges gyakorlati ismereteket mind szélesebb körben megismertessük diákjainkkal.

8. A művelő dési és a sport o lási tevéken ység szerv ezé sének el vei - a kollégium kulturális és sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel és a helyes életmódminta kiválasztásához, - változatos kulturális programok szervezésével segítsük az egyes tanulók közötti műveltségbeli különbségek kiegyenlítését. 9. Hátrányos helyzetű t anulók nev eléséne k elv ei, AJ K P - a hátrányos helyzetből adódó hiányosságok csökkentése, az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése, - az előkészítő évfolyam, majd a választott középiskola sikeres elvégzésének és a továbbtanulásuknak segítése, - a személyiség komplex fejlesztése, - a roma tanulók társadalmi integrációjának segítése, - a kollégiumi nevelés során a társadalomba való beilleszkedéshez, a családi élethez, a hivatás gyakorlásához, az önálló és egészséges életvitelhez szükséges alapvető ismeretek, képességek, értékek kialakítása. A fenti eken túl a n evelőt estül et célj a:  a közösség és a közösséghez tartozás érzésének kialakítása,  érzelmi kötődés kialakítása a kollégiumi hagyományokhoz,  a kollégiumi rend és fegyelmi szabályok megismertetése és elfogadása,  a képességek szerinti teljesítmény elérése,  a tanulók személyiségének fejlesztése, konfliktusaik és problémáik megoldása, a társadalom számára pozitív értékek elsajátítása,  ingergazdag környezet biztosítása. V. 5. A kollégiumi élet megszervezése A kollégiumi élet megszervezését figyelembe véve a jogszabályokban foglaltakat, továbbá a kollégium feltételrendszerét a Házirendben és a Napirendben szabályoztuk a diákönkormányzat képviselőivel egyetértésben. A Házirend összeállításánál figyelembe vettük a kollégium főbb feladataiból adódó tennivalókat. Elsőrendű szempont, hogy a pihenéshez és a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítva legyenek, és a tanulók érezzék jól magukat, A napi teendőket a Napirend szabályozza. Ezek betartása a kollégium tanulóira nézve kötelező. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük meg, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak, míg a szabadidő és a tanulásra fordított idő helyes arányban legyen. A nevelőtestület és a diákönkormányzat egyetértése mutatkozik abban, hogy a kollégiumi élet megszervezésénél a tanulási feltételek megteremtése élvezzen elsőbbséget. Természetesen ezzel együtt nem elhanyagolhatóak a szabadidős tevékenységek sem.

169

VI. A kollégiumi nevelés minősége VI. 1. A kollégiumi nevelés eredményessége Minden tanév elején elkészítjük a neveltségi szintfelméréseket. A kérdéseket úgy állítjuk öszsze, hogy azok megfelelő válaszadás esetén hű, objektív képet adjanak a tanulókról, illetve a helyzetükről, szociális körülményeikről. A nevelési feladatokat, tennivalókat a felmérés tapasztalatainak figyelembevételével állítjuk össze, illetve határozzuk meg. Természetesen a nevelőmunka eredményessége érdekében kapcsolatot tartunk a szülőkkel. E téren azonban lényeges javulásra lenne szükség, nem elegendő a telefonos kapcsolat, szükség lenne a többszöri személyes találkozásra. A szülők és nevelők kapcsolata elsősorban a szülői értekezletekre korlátozódik. Sajnos a problémás gyerekek szülei ide sem tudnak, vagy nem akarnak eljönni. Ezen túl csak akkor keresik fel a kollégiumot, ha a gyerekkel gond van, vagy valamilyen súlyos esemény fordul elő. A kollégiumi nevelők munkáját jól tükrözi, hogy csökken a bukások száma, annak ellenére, hogy a tanulók zöme igen gyenge érdemjegyekkel, hiányos előképzettséggel érkezik az iskolába. Kiemelt feladatnak tekintjük a hiányosságok pótlását, a felzárkóztató foglalkozások tartását, illetve a tanulást segítő foglalkozásokat. VI. 2. A kollégiumi nevelőtanár 1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat a 2011. évi CXC. törvényekben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kollégiumi nevelőtanár látja el. A nevelőt anár :  a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját,  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik,  képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában,  egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára,  megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi előtérbe,  képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére,  képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani,  képes a konfliktusok eredményes kezelésére,  munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel A koll feladatai      

égiumi

nevelőt

anár

Etikai, világszemléleti értékelésre nevelés A műveltség, a tudás, a tanulás elfogadására nevelés Egészséges életmódra nevelés A természeti értékek védelmére való nevelés A világ globális problémáinak megértésére nevelés Minden kollégiumi tanár tudatosan figyel arra, hogy „szülőpótló”, nevelő és gyer170

mekvédelmi feladatokat is ellát a kollégiumban.

171



            

Feladata, hogy megfelelő pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállóan és céltudatosan válassza ki és használja fel a kollégiumi élet által biztosított nevelő hatásokat és nevelési lehetőségeket a fiatalok személyiségének sokoldalú kibontakoztatása érdekében. Közreműködik a kollégium közösségeinek kialakításában, továbbfejlesztésében. Törekedjék az őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolat kialakítására és megerősítésére. Hivatásából eredő kötelessége pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét fejleszteni. Munkáját a kollégiumvezető által meghatározott munkabeosztás szerint végzi. Pihenő- és munkaszüneti napokon (szükség szerint éjszaka) is teljesít szolgálatot. A kollégium rendjére, nevelési, oktatási, fegyelmezési kérdéseire minden kollégiumi tanár bármelyik szolgálatban van is, rendszeresen ügyel. Tájékoztat és tájékozódik minden a kollégiummal és iskolával kapcsolatos szervezési, nevelés, oktatási ügyben. Rendszeresen konzultál az iskolai tanárokkal, elsősorban az osztályfőnökökkel és a kollégiumvezetővel. Minden felfedezett rendellenességet jelez, észrevételez és igyekszik önállóan megoldani. Egyéni döntés joga, felelőssége van: önállóságát, cselekvésének jogát érvényesíti, szükség esetén konzultál kollégáival, kolléganőivel. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a csoportjába tartozó tanulók iskolai és kollégiumi tevékenységéről, előmeneteléről. Ismeri tanulóit, elsősorban a csoportjába tartozókat figyeli, hogy milyen problémái vannak, hogyan oldják meg azokat, illetve segít a problémák megoldásában. Minden kollégiumi tanár köteles elvégezni mindazon a kollégium, a kollégisták, önmaga és a nevelőtestület érdekében szükséges feladatot, amelyet a nevelőtestület érdekében szükséges feladatot, amelyet a nevelőtestület szükségesnek ítél és az igazgató, vagy a kollégiumvezető megbízást adnak rá.

VI. 3. A csoportvezető kollégiumi nevelőtanár A kollégiumi tanár nevelő és oktató munkáját elsődlegesen csoportvezető nevelőtanárként látja el.  Mint minden kollégiumi nevelőtanár „szülőpótló”, nevelő és gyermekvédelmi feladatokat is ellát a kollégiumban.  Feladata, hogy megfelelő pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállóan és céltudatosan válassza ki és használja fel a kollégiumi élet által biztosított nevelő hatásokat és nevelési lehetőségeket a fiatalok személyiségének sokoldalú kibontakoztatása érdekében.  Közreműködik a kollégium közösségeinek kialakításában, továbbfejlesztésében.  Törekedjék az őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolat kialakítására és megerősítésére.  Hivatásából eredő kötelessége pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét fejleszteni.  Munkáját a kollégiumvezető által meghatározott munkabeosztás szerint végzi.  Pihenő- és munkaszüneti napokon (szükség szerint éjszaka) is teljesít szolgálatot.  A foglalkozásokra felkészül, és elvégzi a munkájához tartozó adminisztrációt.  A kollégium rendjére, nevelési feladataira - bármely szolgálatban van is- rendszeresen ügyel.  Minden felfedezett rendellenességet jelez, észrevételez, és szükség szerint igyekszik megoldani. 172

  

        



  

Ismerje meg csoportjának minden tagját. A megismeréshez használja fel az emberi érintkezés szabályaiban elfogadott formákat; a szokásos pedagógiai, pszichológiai és szociálpszichológiai vizsgálódásokat, lehetőség szerint rögzítse ismereteit. Csoportja tagjainak ismeretében készítsen nevelési tervet. Csoportja tagjainak személyes problémáival, egyéni gondjaival-empátiás készségét felhasználva – külön is foglalkozzék, igyekezzen bensőséges kapcsolatra törekedni növendékeivel. A tudomására jutott intim dolgokat, egyéni és családi titkokat bizalmasan kezeli, másnak tudomására nem hozza. A gyermekvédelmi eseteket is csak szükség esetén a kollégiumvezetővel közli a minél jobb, gyorsabb és hatékonyabb megoldás érdekében. A csoportvezető céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, figyelemmel kíséri növendékei iskolai munkáját, ellenőrzi a tanulók eredményeit, osztályzatait. Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók összes tanárával, de legfőképpen az osztályfőnökökkel. Félévenként, szükség esetén sűrűbben tájékoztatja a szülőket a gyermek kollégium tevékenységéről, magatartásáról. Saját belátása szerint behívja a szülőt tájékoztató megbeszélésre. Rendszeresen értékeli a tanulók teljesítményét egyéni és csoportszinten. Az osztályfőnökökkel és a szülőkkel kapcsolatot tartva segíti a csoport tagjainak pályaválasztását. Szorgalmazza csoportja tagjainak részvételét a kollégiumi és iskolai fakultatív, tájékoztató, műveltségfejlesztő programokon. Ellenőrzi csoportja tagjainak tanulószobai, tanulmányi munkáját Csoportfoglalkozást tart, heti rendszerességgel ellenőrzi a személyes tárgyaik rendben tartását. Tudja és figyelemmel kíséri, hogy csoportjának tagjai milyen kötelező vagy fakultatív iskolai programokon vesznek részt. Regisztrálja, hogy ki milyen egyéb- - az iskolai munkához tartozó – szakkörökön, előkészítőkön vesz részt, valamint engedélyezi, hogy egyéb – nem konkrétan a tanulással összefüggő – programokon kívánnak jelen lenni. Pedagógiailag felelős azért, hogy kit hova enged el, természetesen nem csorbítva a tanulók jogait. Folyamatosan figyelemmel kíséri csoportja új tagjainak (különösen az elsősök) beilleszkedését, mint a kollégiumi, mind az iskolai életben. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákat a kollégiumvezetővel, kollégáival, illetve az iskolai tanárokkal megbeszélve igyekszik megoldani. Saját tanári szakjaiból csoportja tagjainak, szükség esetén a többi kollégistának is korrepetálását, egyetemi előkészítőt, tudományos vagy ismeretterjesztő tájékoztatást tart. A kollégium belső rendszabályainak és a közösen megállapított és elfogadott rendnek megfelelően ellenőrzi a napi szobarendet, a heti nagytakarítást, és értékeli a csoport fegyelmi helyzetét. Javaslatot tesz csoportja tagjainak jutalmazására, dicsérésére, büntetésére, fegyelmezésére is.

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban

173

VI. 4. A kollégiumi nevelőtanár napi teendői 6.1 – 8.00 óráig ügyeleti beosztásban:  Ellenőrzi az ébresztő hatékonyságát, ellenőrzi a szobákat, felhívja a figyelmet a rendre (ágyak, asztalok, polcok, szoba padlója, stb).  A növendékek reggeli teendőinek – tisztálkodás, takarítás, szellőztetés, stb. – ellenőrzése, irányítása.  Reggeliztetés; minden tanuló menjen le az étkezőbe reggelizni. A szobájában senki sem reggelizhet.  A kollégisták iskolába küldése. Kulcsok leadásának megkövetelése.  Minden tanulónk 7.30-kor elhagyja a kollégiumot.  Ügyeleti napló vezetése, étkezési létszám leadása az élelmezésvezetőnek.  Betegek regisztrálása, távollét okának megjelölésével, aláírás, dátum.  Betegek ellátása, orvoshoz küldése, szükség esetén kísérése, vagy kísérés megszervezése. 13.1 – 22.00 óráig ügyeleti beosztásban  Kapcsolattartás a szaktanárokkal, osztályfőnökökkel.  Adminisztrációs tevékenységek ellátása, étkezési csekk kiosztása, csoportvezetői tevékenységek regisztrálása.  Besegítés a kollégiumi adminisztrációs tevékenységek ellátásába, szervezés, irányítás, pl.: szakemberek fogadása, szervezések lebonyolítása.  Kollégiumban tartózkodók, vagy az ide bejönni kívánók tartózkodása jogosságának ellenőrzése.  Csoportjával foglalkozik szükség esetén.  Kimenőket engedélyez, azt regisztrálja, a beérkezéseket ellenőrzi.  A tanulás indításánál segít a nyugalmas körülmények kialakításában, tájékoztatja a délutánra érkező kollégákat, megszervezik a tanulószobát.  Biztosítja a tanulási idő nyugalmát.  Irányítja a vacsoráztatást, ellenőrzi az esti tanulási idő betartását.  Szükség esetén összehívja a tanulókat vacsora után, vagy a tanulást követően.  Egyéni döntés alapján egyes szobákat, vagy egyes tanulókat ellenőriz.  Biztosítja a kultúrált szabadidő eltöltését. A főszolgálatos nevelő feladatai:  Kollégiumnyitás; ésszerű munkamegosztásban.  Látogatók elirányítása, ügyelet beindítása, ügyeletesek ellenőrzése.  Iskolai- és külső foglalkozásokra menő tanulók elirányítása, ellenőrzése, számontartása.  Kimenőről beérkezők ellenőrzése, rendszeresen távol lévő nyilvántartása, késők felelősségre vonása.  16.00 – 18.10-ig és 20.00 – 21.00-ig a nyugodt tanulás feltételeinek biztosítása.  Egyénileg, párosan és csoportosan tanulók ellenőrzése, szükség esetén segítés, korrepetálás.  18.10- 19.00-ig vacsoráztatásban való aktív részvétel  Udvari ügyelet megszervezése, nagytakarítás irányítása  Baleseti és egyéb feljegyzések, jegyzőkönyvek elkészítése  Főbejáratok zárása a napirendnek megfelelően  Kollégiumi rendezvényeken a tanulók felügyeletének koordinálása.  22.00-kor létszámellenőrzés 174

Éjszakai ügyeleti beosztásban:  Az éjszakai ügyeletes szolgálati ideje megkezdése előtt konzultáljon a főszolgálatos nevelővel.  A készenléti éjszaki ügyelet 22.30 órától reggel 6.30 óráig tart. Munkáját a kollégium Működési Szabályzatának, Házi- és napirendjének betartásával és betartatásával látja el.  Betegség esetén gondoskodjon a beteg tanulók ellátásáról (orvos értesítése).  Felelős a kollégiumi tanulók nyugalmas pihenésének, egészséges életmódjának biztosításáért. Feladatai bontásban:  Informálódik az őt érintő napi eseményekről, a tanuló létszámáról, a házon kívül lévő tanulók beérkezéséről, a gyengélkedők, betegek állapotáról, ellátásukról, a fennmaradási engedélyekről a TV műsor megtekinthetőségéről, esti műsorok időtartamáról, stb.  Ellenőrizze az engedélyezett fennmaradók kultúrált magatartását és ügyeljen csendes lefekvésére.  Tartson kapcsolatot a főszolgálatos kollégájával, szükség esetén az aktuális problémákat, nevelési helyzeteket beszélje meg vele (pl. kinn lévő tanulók létszáma és beérkezéseik várható időpontja).  A kollégiumból engedéllyel távollévő tanulókat (színház, hangverseny, osztály, vagy osztálytársi rendezvény, stb.) várja meg, ellenőrizze beérkezésüket, lefekvésüket.  A teljes létszám beérkezését ellenőrizze.  Veszély esetén azonnal intézkedik a tanulók biztonságáról, mentéséről, majd értesíti szükség esetén a rendőrséget, a tűzoltókat, a mentőket, az iskola és a kollégium vezetőjét.  06.30 órától 07.00 óráig ébresztés, a tanulók felkelésének ellenőrzése.  A betegek reggeli ellátása (lázmérés, orvos hívása).  Az ügyelet alatti észrevételeit, tapasztalatait írja be az Ügyeleti naplóba. VII. A csoportfoglalkozások kerettervének megvalósítása. A kollégiumi nevelés főbb feladatai VII. 1. Kiemelten fejlesztendő területek A kollégiumi nevelés céljaiban és alapelveiben megfogalmazottakon túl a kollégium a 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet alapján különösen az alábbi területek fejlesztésére fektet nagy hangsúlyt: A tan u lás tan ítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégiumlehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania 175

arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban,

176

mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A z erköl csi n evelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nem zeti ön tu dat, h azafias n evelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Á ll am polgár ságra, dem okráciára n evelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. A z ön ism eret és a társas ku lt ú ra fejl eszt ése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának 177

és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.. A család i életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre n evelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. F elelősségváll alás m ásokért, ön kén tesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. F en n tarth atósá g, körn yezett u datos ság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaori en táció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segí174

téssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Gazdasági és pén zü gyi n evelés A kollégiumnak – a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan – segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Médiat u datos ságra n evelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

175

VII. 2. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma Témakör A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13.-14. évfolyam

3

2

2

2

1

2

2

2

1

1

2

2

2

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1

22

22

22

20

20

VIII. A nevelőmunka ellenőrzése, értékelése VIII. 1. A kollégiumi nevelés eredményessége, a kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere Az intézményi minőségirányítási program foglalja rendszerbe, a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, eredményeit. A minőségirányítás olyan tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, amely a kollégium partnerközpontú céljainak és napi működésének közelítését szolgálja. Egyenletes és kiszámítható folyamatokat jelent az iskolában, a dokumentált minőségügyi rendszer működési elvei alapján. A minőségirányítási rendszer folyamatleírása az intézményi minőségirányítási program része.      

a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelése, kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, továbbá az egyéb – nem közvetlenül a szakképzettséggel összefüggésben alkalmazott tudás hasznosulása a kollégiumi vezető teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, az intézményi önértékelés, a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, 176



a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a viszszacsatoló intézkedéseknek a rendje.”

VIII. 2. Minőségirányítás a kollégiumban A minőség értelmezése kollégiumunkban:  A partnerekhez (partneriskolák, szülők, gyerekek) igazodó program kidolgozása,  a rutinszerű szakmai munka javítása,  közös szakmai elveket valló és vállaló tantestület kialakítása,  az adott tanulócsoport vállalása. A minőségirányítási rendszer feladatai  Az intézmény tevékenységével kapcsolatos információk rögzítése, rendszerezése.  Szakemberek számára az átláthatóság biztosítása.  A meghatározott gyakorisággal elvégzett mérések eredményeinek összehasonlítása, a folyamatok megerősítése és a korrekciója.  Önellenőrzés, önértékelés.  E folyamat optimalizálása, a minőségszemlélet kialakítása. A minőségirányítási tevékenység Az iskolavezetés és a kollégiumvezető a munkatársak bevonásával tudatosan fejleszti az intézmény szervezeti kultúráját. A minőségirányítási tevékenység hosszú távú és folyamatos munkát jelent, amely a minőségirányítás adta kereteken belül rugalmasan folyik. Egy-egy munkafolyamat vagy szakmai probléma megoldására szerveződő munkacsoportokban történik. A csoport tagjai a felmerült problémákat közösen oldják meg, megoldási javaslatokat dolgoznak ki, közreműködnek a javaslatok bevezetésében és értékelik a bevezetett javítások hatékonyságát. Munkánk sikerességét partnereink minősítik. Véleményüket meghatározott időközönként és formában kérjük ki. VIII. 3. Az értékelés Az értékelés alapelvei Az értékelésnek a Pedagógiai Programban elfogadott szempontok alapján, mindenki által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy mindenki ismerje az értékelés szempontjait, és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel. Az értékelésnek személyre szólónak és ösztönzőnek, rendszeresnek, tény- és tárgyszerűnek kell lennie. Nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű: a pozitívumokat kiemelőnek, a javítási területeket megnevezőnek kell lennie. Fontos, hogy rámutasson a hiányosságokra és segítse a továbblépést, valamint a követelmények és elvárások pontos ismeretében, az alapján történjen. Az értékelés formái, alkalmai Az értékelés a kollégiumi oktatási folyamatban közvetlenül részt vevők számára kétirányú: egyfelől a véleményüket kérjük a kollégiumról, másrészt értékeljük a folyamatban elvégzett munkájukat. A pedagógusi munkát, valamint a diákok tanulmányi és közösségi munkáját félévente vizsgáljuk, míg a kollégiummal kapcsolatban álló partnerek elégedettségét a partneri elégedettség mérése című táblázatba foglaltaknak megfelelően, a minőségellenőrzési munkacsoport irányításával mérjük.

177

A kollégiumi munka értékelésének területei A kollégiumi munka szakterületenkénti értékelése Az értékelt területek

Az értékelés Az értékelés formája rendszeressége

Akik értékelik

a pedagógiai program időará- kollégiumvezető nyos megvalósulása

évente

írásban

éves tanulói foglalkozási terv kollégiumvezető megvalósulása

évente

írásban

tanulmányi munka, szilenci- csoportnevelő, kolléumokon, kötelező foglalkozá- giumvezető sokon való részvétel, hiányzások, közösségi munka, magatartás, szorgalom

folyamatosan, félévente egyszer

félévkor szóban, év végén statisztika és írásbeli összegzés

kiemelkedő tanulmányi, mű- patronáló tanár, csofélévenként vészeti és sporteredmények, a portnevelő, kollégiumkötelező foglalkozásokon vezető való munka, kollégiumi és/vagy csoportrendezvények

írásban; a csoportközösség, a kollégium és az iskola közössége előtt szóban

munkaközösség munkája

kollégiumvezető

évente

szóban, írásban

kollégiumvezető munkája

iskolaigazgató, kollégiumi nevelők

évente

írásban, előre kidolgozott szempontrendszer alapján

a pedagógus dolgozók munkája

kollégiumvezető

félévente

írásban, előre kidolgozott szempontrendszer alapján

a nem pedagógus dolgozók munkája

iskolaigazgató, kollégiumvezető

félévente

szóban

a kollégiumi munka körülményei

iskolaigazgató, kollégiumvezető, kollégiumi nevelők

évente

szóban és írásban

diákönkormányzat

Diákönkormányzat munkáját segítő tanár, csoportnevelő, kollégiumvezető

félévenként

írásban, a kollégium közössége és DÖKvezetőség előtt szóban

diákönkormányzat segítő tanár

kollégiumvezető, DÖK évente

szóban, írásban

az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

kollégiumvezető, csoportnevelők

évente

szóban, írásban

a könyvtáros munkája

kollégiumvezető

évente

szóban

VIII. 4. A pedagógusok munkájának értékelése A pedagógusok, iskolavezetés értékelésénél az alábbiakon túl figyelembe kell venni a külső és belső partnerek véleményét. 178

Az értékelés területei 1. Munkafegyelem (pl. határidők betartása, vállalt feladatok elvégzése). 2. Eredményesség (pl. tanulmányi- és versenyeredmények), nem utolsó sorban pozitív változás a rábízott gyermekek személyiségének fejlődésében. 3. Esetleges többletmunkák (az adott tanévre megszabott munkaköri leíráson túlmutató feladatok vállalása, elvégzése). 4. Tanári egyéniség (pl. diákokhoz való kapcsolata, munkatársakhoz fűződő kapcsolata). Az értékelés formái, alkalmai A pedagógusok, dolgozók munkáját a kollégiumvezető előre kidolgozott szempontrendszer alapján félévente írásban, alkalmanként pedig szóban értékeli, és erről beszámol az intézmény vezetőjének. Az értékelés módszerei, eszközei Az értékelés a munkafegyelemmel kapcsolatban történhet jelenléti ív, munkacsoport-vezetői beszámolók, egyéni megfigyelések alapján. Összefüggésben a feladattervek megvalósításával. Az eredményesség kérdéskörében a statisztikai adatok elemzése és a munkacsoport-vezetők beszámolói szolgálnak támpontul. Míg a többletmunkával kapcsolatban az egyéni vállalások, az egyéni beszámolók, a munkacsoport-vezetők beszámolói a mérvadóak. Fontos még a munkatervek, foglalkozási tervek, tanmenetek rendszeres áttekintése, a csoportnaplókkal való összevetésük, a szakköri és a korrepetálási munkáról való tájékozódás. Az ellenőrzés szintjei Önell enőrz és  Feladata a kollégiumi csoport belépési, kezdeti ismeret- és készségszintjének egyeztetett mérése, rögzítése.  Az éves tanulói foglalkozási terv csoporthoz kapcsolódó megalkotása, a felzárkóztatásra, korrepetálásra kötelezettek kijelölése, egyeztetése.  Felzárkóztatásra, korrepetálásra kijelöltek nyomon követése. Az eredmények év vége előtti felmérése.  A kollégiumi csoport haladásának értékelése.  A tanulságok összegzése, a nevelési tervre vonatkozó javítási, módosítási javaslatok összegyűjtése.  Az éves tevékenységről év végi beszámoló készítése. A kollégium vez ető ellen őrz ő munkája  Összehangolja és ellenőrzi a feladatok és célok meghatározását és azok megvalósulását.  Áttekinti az önellenőrzést, összeveti őket saját tapasztalataival.  Esetenként szaktanácsadói segítségkéréssel vizsgáltatja a munkaközösség munkáját, az egyes tanárok oktató-nevelő tevékenységét.  Ellenőrzi a kollégiumi mérési rendszer elemeit. Az iskol aigaz gató ell enőr z ő munkája  A kollégium teljes munkájának értékelése az iskolaigazgató feladata. 179

VIII. 5. A tanulók munkájának értékelése A tanulói munka értékelésére fokozottan érvényes, hogy a diákok által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy minden diák tisztában legyen az értékelés szempontjaival és a velük szemben támasztott követelményekkel. A követelményeket minden tanár köteles betartani. Az egységes követelményrendszer megfogalmazása és megtartása a nevelőtestület, a munkaközösség vezető és a kollégiumvezetés egyetemes feladata. A tanulók kollégium belüli értékelése A tanulók kollégiumi teljesítményét a foglalkozásokon, a rendezvényeken, szakkörökben végzett tevékenység, illetve a közösségi munka és fegyelmi helyzet figyelembevételével – félévkor és a tanév végen – értékelni kell. Az értékelést a csoportvezető tanár a nevelőtestület által jóváhagyott szempontoknak megfelelően – együttesen végzi. A tanuló fegyelmi büntetését az értékelésnél csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyben a határozat jogerőre emelkedett. Az értékelés minden esetben legyen differenciált, vegye figyelembe a tanuló képességeit, tanulmányi munkához való viszonyát, szakmaszeretetét. Az egyes tanuló értékelését a tanuló jelenlétében, csoportfoglalkozás keretében kell ismertetni és elfogadtatni. Az összegző értékelések mellett folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és meg kell beszélni a kollégiumi tevékenységének pozitív és negatív oldalait (dicséret, elmarasztalás). 1. Jutalmazás A kollégiumi közösségek, vagy egyes tanulók tanulmányi, közösségi munkájának, magatartásában, egyéb tevékenységében elért eredményeket jutalmazni kell. A dicséretet, jutalmat a közösség előtt kell átadni. A jutalmazás fokozatait és formáit a nevelőtestület állapítja meg. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkáért a közösségeket csoportos jutalomban lehet részesíteni. A jelentősebb dicséretekről, jutalmakról a tanuló osztályfőnökét, illetve szüleit (gondozóit) is tájékoztatni kell. Az egyéni és csoportos jutalmakat az iskola költségvetéséből kell fedezni. A jutalmazás fokozatai, formái: - nevelőtanári dicséret szóban, írásban - kollégiumvezetői dicséret szóban, írásban - igazgatói dicséret szóban, írásban A jutalmazott tanulók, csoportok nevét csoportfoglalkozáson, szülői értekezleteken is ismertetni kell a diákközösséggel, illetve a szülőkkel. 2. A kollégiumi tanuló fegyelmi felelőssége Az a tanuló, aki a kollégium rendjét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelezettségszegés súlyát. A fegyelmi büntetés nem lehet megtorló, vagy megalázó. A fegyelmi eljárási rendet a Köznevelési törvény és a vonatkozó EMMI rendelet tartalmazza.

180

Az értékelés területei Csoportfoglalkozásokon, kötelező foglalkozásokon való részvétel, a tanulók tanulmányi teljesítménye, előrehaladása, fegyelem, szorgalom, rendszeretet, tisztaság, a kollégiumi és az általános emberi rendszabályok, értékek tiszteletben tartása, közösségi munkavégzés, versenyeken való részvétel, eredmények. Az értékelés formái, alkalmai  szóbeli értékelés A napi munka során adott cselekedetekhez kapcsolódóan, diákokkal folytatott helyzetfeltáró beszélgetések során, szülői értekezleteken, fogadóórán, félévente, a naplók, ellenőrzők egyeztetése után, a félévi és év végi eredmények megszületésekor, a tantestület előtti értékelés, az egész diákközösség előtti értékelés közös együttlétek (kirándulás, kulturális program, házi versenyek, vetélkedők) értékelése, felkérésre vagy önként végzett feladatok értékelése. A közösségért végzett munka, a tisztaság és a tanulmányi eredmények értékelésébe bevonjuk a tanulókat, így fejlesztve erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat.  szöveges értékelés Kiemelkedő teljesítményű, illetve problémás tanulóknál levélben vagy az ellenőrző könyvön keresztül a szülő értesítése, külső, illetve az iskolavezetés felkérésére készített vélemények, minősítések, összegzések, statisztikák, partneriskolákkal való kapcsolattartás.  számszerű értékelés A számszerűsítő értékelés egyértelműbbé teszi a nehezen megragadható tendenciákat. Általuk így hatékonyabban alakítható ki a diákokban az önkontroll, az önértékelés képessége, a realitásérzék. Alkalmazzuk: a tanulmányi helyzet alakulására, az osztályzatok összegzésével, rendszerezésével, átlagszámítással, szobatisztaság, valamint közöshelyiség-tisztaság és rend mérésére.  diagnosztizáló mérések Év elején, főként a kilencedikes, év közben pedig az újonnan érkezett tanulók esetében fontos, hogy a kollégium diagnosztikus értékelést végezzen a tanulási stílus területén. A tanulóink dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit, illetve tanáraink értékelésének, dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit az SzMSz és a Házirend tartalmazza. IX. A kollégiumi jogviszony IX. 1. A kollégiumba való felvétel A kollégiumba való felvételt a tanulók egyéni kérelemmel kérhetik. A felvételről az iskola igazgatója és a kollégium vezetője közösen dönt. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a többgyermekes családok gyermekei, az árva, félárva, hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók, valamint felsőbb éves diákok esetében figyelembe vesszük a tanuló magatartását. A felvétel egy tanévre szól, ebből adódóan a kollégiumi elhelyezési kérelmeket évente meg kell újítani. A megújított kérelem elbírálása a nevelőtestület véleményének meghallgatás után a kollégiumvezető joga és feladata. Erről a szülőket a kollégiumvezető tájékoztatni köteles. A gyámhatóság által kezdeményezett felvételt a kollégium soron kívül teljesíti. Állami gondozás alatt álló tanuló felvétele – a törvényes képviselő kezdeményezésére – kötelező. A kollégiumba történő felvételről, illetve elutasításról a szülőket a kollégium vezetője írásban értesíti.

181

A felvétel elutasítása esetén az intézmény igazgatója a döntést - indoklással - határozatba foglalja. E határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. A határozat ellen fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül a kollégium vezetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezés továbbítására és a másodfokú határozat közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályai érvényesek. A kollégiumi tagság megújítását a nevelőtestület az alábbi szempontok alapján mérlegeli:  Az előző évben tanúsított magatartás  Szociális helyzet Kollégiumi térítési díj A vonatkozó rendelkezések értelmében a tanulók kollégiumi elhelyezését térítésmentesen biztosítjuk, étkezési ellátásukért havonta térítési díjat fizetnek. A térítési díj befizetése csekken, a tárgyhó 10-ig történik. A térítési díj mértékét a mindenkor érvényben lévő rendeletekben, jogszabályokban rögzített normáknak megfelelően kell meghatározni. Térítési díjat a hó minden napjára fizetni kell, kivéve, ha a tanuló távolmaradását adott nap reggel 09.00-ig jelzi. A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén a 15/1986. MM. sz. rendelet 136. § (1) bekezdésének c. pontjában foglaltak szerint kell eljárni. Elhelyezés a kollégiumban: A tanulók kollégiumi férőhelyének elfoglalásához szükséges:  A felvételt igazoló határozat, háziorvosi igazolás, hogy közösségben elhelyezhető, fertőző megbetegedés a családban nincs.  A szükségesnek tartott – előzetesen írásban felsorolt – felszerelési tárgyak beszerzése. Az elhelyezést nyert tanulók csoportba (primer közösségek) történő beosztásáról a nevelőtestület és a kollégiumvezető dönt A kollégium lakója tagja lehet minden olyan intézeten kívüli egyesületnek, körnek, vagy klubnak, amelynek tevékenysége erkölcsi- és testi, illetve szellemi fejlődését elősegíti, ha ez tanulmányi kötelezettségeit nem veszélyezteti, a tanuló a közösségi elvárásoknak eleget tesz, arra engedélyt kér és kap. IX. 2. A kollégiumi tagság megszüntetése Megszűnik a kollégiumi tagság:  A tanév utolsó napján, illetve - a Működési Szabályzat felvételéről szóló fejezet 5. pontja alapján felvettek esetén – a tanulói jogviszony megszűnésekor.  A kollégiumból fegyelmi határozattal kizártak esetében a határozat jogerőre emelkedése napján.  Akinek tagságát étkezési térítési díjhátralék miatt (ez legfeljebb 3 havi díj lehet) az igazgató megszüntette, a megszüntetésről szóló döntés jogerőre emelkedésének napján.  Azok esetében, akik erről lemondanak, a bejelentésben megjelölt napon, kiskorú tanulóknál szülői beleegyezéssel. Amennyiben kiskorú tanuló tagságát díjhátralék miatt kellene megszüntetni, az intézmény igazgatója köteles a területileg illetékes önkormányzat intézkedését kérni.

182

X. A kollégium munkarendje X. 1. Működési rend A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba, és ott tartózkodnak ez elméleti és gyakorlati oktatás időtartama alatt. A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságon kívüli időt a kollégiumban töltik, és a tanulásra, művelődésre, sportra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásra, rendezvényekre, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat kell kialakítani. Az egyes csoportok létszámát és összetételét a helyi körülmények figyelembevételével a kollégiumvezető határozza meg a nevelőtestület javaslatainak meghallgatása után. A csoportok létszáma általában 25 fő. Egy csoport – a helyi adottságok figyelembevételével - legalább 20, de legfeljebb 27 tanulóból szervezhető. A csoportok számának változásáról (összevonás, bontás) a nevelőtestület javaslatának figyelembevételével a kollégiumvezető dönt. XI. Jövőkép „Az oktatásnak olyannak kell lenni, hogy a felkínáltakat, mint értékes ajándékot és nem mint nehéz kötelességet fogadják be.”/Albert Einstein/ A Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium vezetése az érvényes törvények, rendelkezések betartásával, az ésszerű gazdálkodás elveinek megfelelően, a partneri igényekre alapozva, a teljes munkatársi kör odaadó munkájával, nyílt légkörben, demokratikusan, humánusan kívánja nevelni és oktatni a középiskolás, valamint az érettségi utáni középfokú oktatásban résztvevő tanulókat. Fontosnak tartjuk, hogy kollégiumunkban a tanuló harmonikus közösségben, tiszta, rendes környezetben jól érezze magát, a szülő pedig jó helyen tudja gyermekét. A kollégium lehetőséget biztosít a növendékek számára, hogy megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, az önálló tanulási, az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében. A tanuláshoz szükséges részképességek (kommunikáció, memória, gondolkodás) fejlesztésével számos kudarcélménytől óvjuk meg növendékeinket. Ennek ismeretében igyekszünk növendékeinkben kialakítani, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjon meg bennük. Életprogramjuk részévé váljon a tanulás, tiszteljék, és értéknek ismerjék el a tudást. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat tartunk, melynek célja a hátrányok kompenzálása, az esélykülönbségek mérséklése. A tehetség kibontakozásának átlagosnál erősebb motiváció szükséges, melyben a tehetséggondozó tevékenységnek, a nevelőtanároknak és az iskolai szaktanároknak meghatározó szerepe van. Az egészséges életmódra nevelés hozzájárul a harmonikusan fejlett személyiség kibontakozásához, amely a társadalom számára felbecsülhetetlen értékű. Az egészséges ember jobban helyt tud állni a társadalmi életben, a munka világában is. A testi kulturáltság azonos értékű a kultúra többi területével, s egyik formája az önmegvalósításnak. A növendékeknél küzdeni tudást, erős akaratot, jobb eredményekre való törekvést eredményez és mindezek mellett az egészséget védve, a káros szokások javarészét is ellensúlyozza. A mai fiatalokra jellemző krónikus mozgáshiány károsító hatása igen nagy, több civilizációs ártalommal együtt egyre több betegség okozója. A tanulás, az iskolai munkára való folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú és szellemi tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy a kollégisták sportoljanak, játszanak, friss levegőn sétáljanak, mozogjanak, kirándulni menjenek, fizikai megterheléssel is járó tevékenységet folytassanak. A kollégisták szívesen tekintik a pihenést alvásnak, zenehallgatásnak, tévénézésnek, videózásnak. Ezért nevelőmunkánk során oda kell hatni, hogy az aktív pihenést részesítsék előny183

ben, arra kell ösztönözni őket, hogy szabadidejüket aktív mozgással, sportolással, kirándulással, sétával töltsék. A kollégiumi sportfoglalkozásokon keresztül biztosítjuk minden növendék számára az egészségfejlesztő testmozgás lehetőségeit. A házibajnokságok célja - a sportolás népszerűsítése mellett- a különben sportolni nem szerető kollégista növendékek sportba, játékba való bevonása. Ezek a rendezvények egyben a kollégiumi közösségek alakulásának színterei. A természetjárás, a kirándulások megszervezését is növelni kívánjuk a jövőben. A legfontosabb a jövőben az egészséges életmódra nevelésben, hogy megkeressünk és megtaláljunk minden olyan lehetőséget, hogy minden kollégista – a leglustább is – sportoljon, játszszon, sétáljon, kiránduljon, tehát lehetőség szerint ne csak a szellemét művelje, hanem a testét is, hogy egészséges legyen, így az iskolai, kollégiumi elvárásoknak jobban helyt tudjon állni. Kiemelt feladatunk a környezetvédő szemléletre nevelés, hogy a kollégisták nyitott szemmel járjanak, észrevegyék a környezetük minden olyan jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket szebbé, tisztábbá, rendezettebbé tehetik, amellyel védhetik önmaguk, társaik, kollégiumuk, iskolájuk, lakhelyük, ezzel az ország élővilágát és környezetének tisztaságát. A kollégium parkjában sok lehetőség adódik, hogy a kollégisták cselekvően vegyenek részt a közvetlen környezetük ápolásában, fejlesztésében és védelmében. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a növendékek, a kollégium dolgozói takarékoskodjanak a villany és a vízfelhasználással, törekedjenek a kollégium tisztaságának javítására, csökkentsék és szelektíven gyűjtsék a hulladékot. Környezet-, természet- és egészségvédelmi tanulmányi versenyekre készítjük fel a növendékeket. A kulturális, művészeti, az esztétikai, a vizuális nevelés, a szabadidő kultúrált eltöltésének megszervezése rendkívül szerteágazó és összetett nevelőmunka. Szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához, a jól szervezett életrend kialakításához, a szabadidő értelmes eltöltéséhez éppúgy, mint az etikai, környezeti, az egészséges nevelésben megnyilvánuló értékekhez. Munkánkban azokat a művészeti, esztétikai, műveltségi, természeti értékeket célozzuk meg, amelyek a mindennapi életben éppúgy jelen vannak, mint a kulturált szórakozásban, illetve a művészeti értékek létrehozásában. Így a kulturált magatartás, viselkedés, a jó ízlés a szélsőséges megnyilvánulásoktól mentes, de divatos öltözködés, a kiegyensúlyozott életvitel, a személyiséget gazdagító, tartalmas szabadidő-eltöltési szokások értékei. A kollégiumi nevelésben a szabadidő eltöltésének optimális megtervezése alapvető fontosságú, hiszen e szűkre szabott időben zajlik a tanulmányi munkát kiegészítő segítés, a tehetséggondozás, a hiányok pótlása, a művészetekre nevelés, a vizuális nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a csoportfoglalkozások, az egyéni beszélgetések és sok egyéb, a kollégium sajátos arculatából és feladataiból adódó tevékenység. A jól szervezett kulturális tevékenységi rendszerrel sajátos hangulatot, jó közérzetet, pozitív stílust tudunk kialakítani a kollégiumban. Fontos cél az attitűd formálás, mely a kollégistasághoz, a kollégiumhoz való szeretetteli viszonyban, a pozitív értékekhez való vonzódásban is megmutatkozik. A kollégistáknak az őket érő érzelmi és értelmi hatások feldolgozásában a kollégiumi közösség nagy segítséget nyújt. A segítségnyújtás érdekében az önismereti foglalkozások keretein belül fontos a kollégisták személyiségének, jellemének, pszichés állapotának megismerése. Az önismeret és a társak ismerete elősegíti a közösségbe való beilleszkedést, alkalmazkodást, a konfliktusok megoldását. A kollégiumi együttélés érdekében célszerű közösen meghozott szabályokat felállítani és olyan bizalmi légkört kialakítani, ahol kölcsönös bizalom van a diákok és a tanárok között, ennek megvalósulásához a tanulókat a másik ember személyiségének tiszteletére, és megértésére kell nevelni, arra, hogy képes legyen mások meggyőződését tiszteletben tartani. Az em184

beri tulajdonságok közül ismerje fel a pozitív személyiségvonásokat, hogy gondosan kiválasztott, mély kapcsolatokat tudjon teremteni. Kiemelten fontos, hogy az önismereti foglalkozások támogassák tanulóink identitásának megerősítését. A pályaválasztás előtt álló tanulók kellő mennyiségű információt birtokoljanak választott hivatásukkal kapcsolatban. Tanulóink számára nagyon fontos az európai emberkép kialakítása, melynek keretein belül megismerik a magyar nép hagyományait, az egyes tájegységek fő néprajzi jellemzőit, ezen keresztül célunk, hogy diákjaink nemzetünk történelmét és hagyományait híven őrző és továbbadó felnőtt magyar állampolgárrá és tevékeny és hasznos európai polgárrá váljanak.

185

MELLÉKLETEK

186

1.számú melléklet 1.1 Vizsgarendszer, vizsgák rendjének szabályozása A vizsga kéttagú bizottság előtt zajlik. A vizsgajegy bekerül az osztályozó naplóba és a tájékoztató füzetbe. Az év végi érdemjegybe 1/3 arányban számít a félévi és az év végi jegy mellett. Sikertelen vizsgát egyszer lehet megismételni: az írásbelit írásban, vagy szóban; a szóbelit szóban minimum 2 héttel az első vizsga után. A vizsga szóban vagy írásban illetve szóban és írásban történhet. A vizsgáról, a témakörökről (tételek) a diákokat legalább három hónappal a vizsga előtt tájékoztatni kell. Ugyanazon a napon maximum 2 vizsgát tehet a diák. A félévi szóbeli vizsgák januárban, az év végiek áprilisban és májusban szervezhetők az igazgatóhelyettessel, a diákokkal és a szaktanárokkal történt egyeztetés alapján. Az időpontokat az osztályfőnök koordinálja. Azok a tanulók, akik az adott vizsgatantárgyból félévkor (illetve félévkor szervezett vizsga esetén előző tanév végén) jeles érdemjegyet kaptak, és április elsejéig (illetve félévkor szervezett vizsga esetén adott tanév január elsejéig) a második félév során is jeles az előmenetelük, kérhetik szaktanáruktól az adott tárgyból a vizsga alóli felmentést. Felmentés esetén automatikusan jeles kerül vizsgajegyként a naplóba és a vizsgajegyzőkönyvbe. Ez a lehetőség biztosított még a közismereti tárgyakból megyei versenyen elért 1-10 helyezett számára is. 1.1.1. Különbözeti vizsga Akkor tehet különbözeti vizsgát a tanuló, ha másik középfokú intézményből, vagy iskolán belül más szakmacsoportból vagy iskolatípusból kéri átjelentkezését. A követelmények a helyi tanterv alapján kerülnek meghatározásra, melyeket a tanuló a tanulói jogviszony megkezdésekor a „Határozat”-ban megkap. 1.1.2. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tehet kérésére a tanuló, ha adott tantárgy tantervi anyagából a szolgalmi időszakban nem tudott a követelményeknek eleget tenni, illetve ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, amelynek feltétele az adott tantárgyból az évfolyamra vonatkozó tantervi követelmények teljesítésének bizonyítása. 1.1.3. Tantárgyi javító vizsga Tantárgyi javító vizsgát akkor tehet a tanuló, ha a tantervi követelményeiket a szolgalmi időszakban nem tudta teljesíteni, bizonyítványába elégtelen minősítés került. A javító vizsgát az intézmény minden tanévben augusztusban szervezi, ezen teljesítheti a tanuló a követelmé187

nyeket az intézményvezető által megbízott, szaktanárokból álló vizsgabizottság előtt. A javító vizsga időpontját és követelményeit a tanév végi bizonyítványosztáskor a tanulók írásban megkapják. 1.1.4. Érettségi vizsga Az érettségi vizsgát a 106/2012 (VI.1.) korm. r.-el módosított 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet és a vonatkozó jogszabályok alapján szervezi az intézmény – a jelentkezések alapján – középszinten és emelt szinten. Emelt szinten a kötelező tárgyakon kívül igény szerint fizika, kémia, biológia tárgyakból szervez felkészítőt az intézmény. Középszinten a kötelező érettségi tárgyak mellett minden az intézményben oktatott tantárgyból, mint választható tantárgyakból szervez felkészítőt az iskola, ezekből választhatnak – kötelező jelleggel – a diákok. Ezen kívül választható középszintű érettségi tantárgy a belügyi rendészeti, a katonai ismeretek tantárgy. Előre hozott érettségi esetén a tanuló teljesítette a gimnáziumi követelményeket, de nem mentesül adott tárgyból az óralátogatás alól. Év végi bizonyítványába adott tantárgyból az osztályozó vizsga eredménye kerül. 1.1.5. Szakmai vizsga A szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok alapján szervezi az iskola. 19/2008.(XII.4) SZMM rendelettel módosított 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet 1.1.6. Szintvizsga A 32/2011 (VIII.25.) NGM, és az 1/2010(V.5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján a szakács, kőműves és a festő szakmákban szervezhető szintvizsga. A szintvizsga szervezését a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara végzi. A szintvizsga sikeres letétele feltétele a szakmai vizsgára bocsátásnak.

188

2.számú melléklet 9. AJKP előkészítő (szakközépiskola:inf.,mg.,kat.fakult.)

A tanuló heti kötelező óraterhelése

3,5 5

5 3

1,5

1

5* 5*

5 4

0 0 185 148

5

0 0 185

3 1 0 2 1* 0

74 74 0 74 37 0

2 1 2 1

2 1 2 1

72 111

2 2 0 2 1 0

0

0

0

0

0

0

2

74 0 0 74 0 0 74

0 0 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 1 0

2 4

35

0 0 0 1221

0 0 0 0 0 37 0 0 74 148 37 1295

1,5

0,5

2*

0 3 3

31

1 1*

1

1

4

35

0 3 3 1 0 0 5

1

1

185

4 3

148 37 111 111

0 3 3

0 0 5

0 0 5

0 0 185

1 0 2 0

1 0 2 0

0

74 37 74 37 0 0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 37 0 0 111 148 37 1332

1

4

35

1

5 3

185

0 4* 3

111 0 148 111

0 0 5

0 0 5

0 0 185

0 0 1 0

0 0 1 0

0

37 0 74 0 0 0

0

0

0 0 37 0 0 0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 1 0

0 0 0 0 0 1 0

3 5

4 7

2

4 4* 2

2

6 5* 2

4

35

0 0 0 0 0 37 0 0 111 185 74 1295

4

35

0 0 0 0 0 37 0 0 148 259 74 1295

31

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás 10. évf. mat.,magy. Kompetenciamérésre A 9. évfolyam természetismeret 3 kötelező órája az alábbiakból tevődik össze: 1 óra fizika, 1 kémia, 1 biológia, plusz 1 óra földrajz a szabad órakeret terhére Művészetek: kötelező 11.évf.(10. évf. szakközepes órakeret) heti 1 rajz óra és 10. évfolyamon (9. évfolyamos szakközepes órakeret) szabad órakeret terhére heti 1 óra ének-zene

189

heti köt.órasz.

5 4

éves ó.szám

1 1

1 3* 3

1

111 0 148 111 37 37 0 185

4 3 1 3 3

0 4* 3 1 1 0 5

3 4 32

148

heti össz./ta n éves ó.szám

4 3

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret 1

szabad ó.keret

4 2

13. évf. 2017/18

2016/17

heti össz./tan

185

heti köt.órasz.

éves ó.szám

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

heti össz./tan 5 2

0 5

2*

3,5

1*

12. évf.

2015/16

74 0 148 148

0,5

29,5

4 2

11. évf.

0 4* 4

1,5

2

185 0 0 185 185

2* 3*

3

éves ó.szám

heti össz./tan 5*

2014/15

szabad ó.keret

5

10. évf.

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Idegen nyelv Matematika Művészetek: Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés és sport Természetismeret: Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika (gépírás) Dráma Előkészítő évfolyamon szabadon választható: Informatika, gépírás Életpálya építés Művészetek Tanulásmódszertan Társadalomismeret Osztályfőnöki Patrónusi foglalkozás Szakmai tárgyak órakerete: Szakmai elmélet Szakmai Gyakorlat Katonai alapismeretek

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9.előkészítő évf. 2013/14

31

1 0

9.évf. (gimnázium,belügyi fakult.)

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*

Művészetek** Informatika Gépírás,szövegszerkesztés Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

74

3

3

111

3

3

111

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2

0 74 74 74 74 37 37

1 2 2

2 1 2

37 74 74 0 0 0 0

2

2

2 2 2 1 1

2

1

1

1

37

2 2 1

1

2*

2

2*

5 1

0 74 74 0 185 37

1 1

0

1

1*

0 37

5 1

5 1

0 185 37

2

2

5 1 4

Rendelkezésre álló órakeret

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

31

4

35

max.4 max.35

32

2

34

max.4 max.36

0

74 0

2

2

74 0

0 185 37

1 5 1

1

5 1

5 1

37 185 37

4

148

4

148

0

0

0 74 0 0 0 0 0

0

Belügyi rendészeti fault.Tanuló által önként vállat

Szabadon tervezhető órakeret

éves ó.szám

2

148

heti össz./tan

2

3

1

szabad ó.keret

148 111 111 111

heti össz./tan

4 3* 3* 3

szabad ó.keret

4 3 3 3

éves ó.szám

148 111 111 111

1*

heti össz./tan

4 3* 3* 3

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

4 3 3 3

3

3*

5 1

185 111 111 148

4 3 3 3

0 0 74 74 74 37 37

1

5 3* 3* 4*

148 111 111 111

3*

1

heti köt.órasz.

2

heti össz./tan

4

4 3 3 3

12. évf. 2016/17 éves ó.szám

Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

11. évf. 2015/16 heti köt.órasz.

10. évf. 2014/15

9. évf. 2013/14

4

0 29

4

33

max.6 max.35

0 27

4 max.8

31 max.35

Művészetek: kötelező 11.évf.(10. évf. szakközepes órakeret) heti 1 rajz óra és 10. évfolyamon (9. évfolyamos szakközepes órakeret) szabad órakeret terhére heti 1 óra ének-zene

*A két tantárgy valamelyikének választása kötelező **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

190

9.évfolyam (szakközépiskola:MEZŐGAZDASÁGI ágazat.,belügyi.fakult.)

4

4

Idegen nyelv

3

3*

Matematika

3

Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3 1,5

3,5

148 111 111 129,5

4

1*

3

5 3*

3

1*

4

2

1

3

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

74 74 74

185 111 148 111 0

4

4

3

3*

3

3*

3

3

1

1

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

12. évf. 2016/17

4

4

3

3*

3

3*

3

3

1

1

5

5

1

1

185 37 0

0

0

0

0

185 111 37

8

148 111 111

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

74 37 37

1

111 37 37 37

1

1

37

5

5

5

185

1

185 37 0

5

1

1

1

0

0

148 111 37

5

Etika Biológia-egészségtan

11. évf. 2015/16 éves ó.szám

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom

heti össz./tan

10. évf. 2014/15

9. évf. 2013/14

148 111 111 111 0 37

Művészetek: Ének-zene Vizuális kultúra Informatika

1

1

1,5

1,5*

1

Gépírás,szövegszerkesztés

1*

Testnevelés és sport

5

5

Osztályfőnöki

1

1

Szakmai tárgyak órakerete: Szabadon tervezhető órakeret(max. 4)

0

Szakmai elmélet

4

Szakmai gyakorlat

2

0 148 74 0

Belügyi rendészeti alapismeretek A tanuló heti kötelező óraterhelése

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

31

4

37 37 55,5 185 37 0

35

max.4 max.35

1295

0 4 3

32

3

35

max.4 max.36

1295

0 0

3

31

4

4

4

35

max.4 max.35

1295

3

31

4

4

4

35

max.4

296 111 74 1295

max.35

Művészetek: kötelező 11.évf.(10. évf. szakközepes órakeret) heti 1 rajz óra és 10. évfolyamon (9. évfolyamos szakközepes órakeret) szabad órakeret terhére heti 1 óra ének-zene

191

9. évf. (szakközépiskola: mg. gépész kat.fakt ágazat)

4

4

Idegen nyelv

3

3*

Matematika

3

Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3 1,5

3,5

148 111 111 129,5

4

1*

3

5 3*

3

1*

4

2

1

3

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

74 74 74

185 111 148 111 0

4

4

3

3*

3

3

3

3

1

1

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

12. évf. 2016/17

4

4

3

3*

3

3

3

3

1

1

5

5

1

1

185 37 0

0

0

0

0

148 148 37

7

148 111 111

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

74 37 37

1

111 37 37 37

1

1

37

5

5

5

5

185

1

1

185 37 0

1

1

0

0

185 74 37

4

Etika Biológia-egészségtan

11. évf. 2015/16 éves ó.szám

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom

heti össz./tan

10. évf. 2014/15

9. évf. 2013/14

148 111 111 111 0 37

Művészetek: Ének-zene Vizuális kultúra

1

1

Informatika

1

1*

Testnevelés és sport

5

5

Osztályfőnöki

1

1

Szakmai tárgyak órakerete: Szabadon tervezhető órakeret(max. 4) Szakmai elmélet

4

Szakmai Gyakorlat

2

Katonai alapismeretek A tanuló heti kötelező óraterhelése

31

1

1

3,5

34,5

* csoportbontásos óra max.4 max.35 ** 3-as csoportbontás Szabadon tervezhető órakeret(max. 4)

37 37 185 37 0 0 148 74 37 1276,5

0 5 2

32

1

1

4

36

max.4 max.36

1332

0 0

4

31

2

2

2

33

max.4 max.35

1221

4

31

2

2

2

33

max.4

259 148 74 1221

max.35

gépírás

Művészetek: kötelező 11.évf.(10. évf. szakközepes órakeret) heti 1 rajz óra és 10. évfolyamon (9. évfolyamos szakközepes órakeret) szabad órakeret terhére heti 1 óra ének-zene

192

10. évf. gimnázium (belügyi fakult.)

Történelem

2

2

Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Informatika, gépírás, szövegszerkesztés Bevezetés a filozófiába Fizika

0

0

Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma (egy óra testnevelést pótol)

3

3*

2,5

0,5

3*

3

1

4

0,5

2*

0,5

1,5

0 1,5

0

0 1

0

0

0

2

2

2

2

1

1

1 2,5

1 1,5

4

1

1

0

0

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1* K 0,5

74 0 111 111 148 0 74 0 55,5 0 74 74 37 37 148 37

2

2

1 2 2 1 1 5 1 1

1 2 2 1 1 5 1 1

0 37

0,5 1*K

1

2 0 3* 3* 4 1* 0 0

0

74 0 111 74 148 37 0 0 74 37 74 74 37 37 185 37

5

1

5

3

3

1 3 3 3 1,5 0 0 3

1 3* 3* 4,5 1,5* 0 0 3

1,5

2,5 0 0 0 0 2,5 1 1

0

0

0

111 37 111 111 167 55,5 0 0 111 92,5 0 0 0 0 92,5 37 37

160 3

3

0 3 3 4 1,5 0 1 0

0 4* 3* 5 1,5* 0 1 0

0

32

2

64

4

128

0

0

0

0

0

2

Szabadon tervezhető Belügyi r. fakult. a tanuló által önként vállalt

0

0

1,5

2,5

4

148

2

1110,0

30 4 34

1110 148

30 4 34

A tanuló heti kötelező óraterhelése

31,5

148 4

31,5

30 4 34

148 4

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás 10. évf. mat.,magy. Kompetenciamérésre

193

34

5

35

0 1

0

1017,5

0 64 0 0 0 0 80 32

1

0

4

2 0 0 0 0 2,5 1

0

0

243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra

1

96 0 128 96 160 48 0 32

0

Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)

27,5

1

2 0 0 0 0 2,5 1 0

0

Kötelező óraszám a törvény alapján

éves ó.szám

4

185

2,5 0 0 0 0 2,5 1 1

37

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

4

185

1,5 0 2,5 2 3 1 0 0

éves ó.szám

heti össz./tan

5

12. évf. 2015/16. heti össz./tan

4

148

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

4

11. évf. 2014/15.

szabad ó.keret

4

10. évf. 2013/14.

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2012/13.

0

2

960 128 5

35

10. E szakközépiskola (mg. inf.szakmacs.katonai fakult.)

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Informat, gépírás, szövegszerk Szakmacsop alapozó: elmélet Gyakorlat/3 csoport Szakmacsop alapozó: elmélet gyakorlat/3 csoport Szabadon tervezhető Katonai alapismeretek Kötelező óraszám a törvény alapján 243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra A tanuló heti kötelező óraterhelése

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 0 1 2 3

1

2,5

1

4 2 0 3* 4 1 0 1 5 2 1 0 2 0 2* 2 3*

1 27,5 4 31,5

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás 10. évf. kompetenciam.-re 1-1 óra magyar,matek

148 74 0 111 148 37 0 37 185 74 37 0 74 0 74 74 111 0 0 0 0 1018 148,0

4,5

32 1332

4 2 0 3 3 1 0 1 5 2 2 0 1 1 0 2 3

1*K

1 1*K

1

5 2 0 4* 4 1 0 1 5 3 2 0 1 1* 0 2 3*

1 30 4 34

4

34

185 74 0 148 148 37 0 37 185 111 74 0 37 37 0 74 111 0 0 0 0 1110 148

4 2,5 1 3 3 0 1 1 5 0 0 2 0 2 0 0 0 6 2

1 1 1 1

5 3,5 1 4* 4 0 1 1 5 0 0 2 0 2* 0 0 0 6 2* 2

32,5 4 34

4

36,5

185 130 37 148 148 0 37 37 185 0 0 74 0 74 0 0 0 222 74 0 0 1203

4 3,5 0 3 3 0 1 1 5 0 0 2 0 2 0 0 0 6 2

1

1 2

5 3,5 0 4* 5 0 1 1 5 0 0 2 0 2* 0 0 0 6 2* 2

32,5 4 34

4

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

12. évf. 2015/16. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

11. évf. 2014/15. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

10. évf. 2013/14. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2012/13.

160 112 0 128 160 0 32 32 160 0 0 64 0 64 0 0 0 192 64 0 0 1040 128

36,5

11.12. évfolyamon a 3-5 szakmai bontás az infósra igaz; az mg-re 4-4 bontást kell alkalmazni

194

11. AJKP (szakközépiskola:inf.,mg.,kat.fakult.)

Magyar nyelv és irodalom

5

5*

Történelem és társadalmi ismeretek

Társadalomismeret és etika

Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Informat, gépírás, szövegsz Dráma

3,5 5

1,5

5* 5*

3 1

1

4 1 1 1 1

1 1 1

3

3*

Előkészítő évfolyamon szabadon választható: Informatika, gépírás Életpálya építés Művészetek Tanulásmódszertan Társadalomismeret Osztályfőnöki Patrónusi foglalkozás

1,5

0,5

2*

1,5

0,5

2*

2

2

Szakmacsop alapozó: elmélet Gyakorlat Szakmacsop alapozó: elmélet Gyakorlat Katonai alapismeretek A tanuló heti kötelező óraterhelése

31,5

4,5

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás évf. mat.,magy. Kompetenciamérésre

32

185 0 0 185 185 0 0 148 37 37 37 37 0 0 111

4 2 0 3 3 1 0 2,5 2 2 0 1 1 0 0

1* 1 0,5 1*

1

5 3 0 3,5* 4 1 0 2,5 3 2 0 1 1* 0 0

185 111 0 130 148 37 0 92,5 111 74 0 37 37 0 0

4 2 0 3 3 1 0 2,5 2 1 0 2 1 0 0

1

1 1

1

4 2 0 4 3 1 0 2,5 3 2 0 2 2* 0 0

148 74 0 148 111 37 0 92,5 111 74 0 74 74 0 0

4 2,5 1 3 3 0 1 2,5

1 1 1 1

5 3,5 1 4* 4 0 1 2,5

0 0 2 0 2 0 0

0 0 2 0 2* 0 0

185 4 130 3,5 37 1 148 3 148 3 0 0 37 1 92,5 2,5 0 0 0 0 74 2 0 0 74 2 0 0 0 0

1

1 1

5 3,5 1 4* 4 0 1 2,5

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

13. évf. 2015/16 éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

12. évf. 2014/15 heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

11. évf. 2013/14 éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

10. évf. 2012/13 éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9.előkészítő évf. 2011/12

0 0 2 0 2* 0 0

185 130 37 148 148 0 37 92,5 0 0 74 0 74 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

74 0 0 74 0 0 74 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 1 0 1 4

0 0 0 0 0 1 0 1 4*

0 0 0 0 0 1 0 1 4

0 0 0 0 0 1 0 1 4*

0 0 0 0 0 1 0 0 0 4 4* 2

0 0 0 0 0 37 0 0 0 148 148 74

0 0 0 0 0 1 0 0 0 4 4

1

0 0 0 0 0 37 0 37 148 0 0 37

0 0 0 0 0 1 0 0 0 4 4

1

0 0 0 0 0 37 0 37 148 0 0 37

0 0 0 0 0 1 0 0 0 4 4* 2

0 0 0 0 0 37 0 0 0 148 148 74

32

1184

27,5

31,5

1166

34

1258

34

35

1443

1332

27,5

4,5

4

30

4

5

Az eredetihez képest 2012/13. tanévben a földrajz 1 óráról 2-re módosult, a kémia 2 óráról 1-re módosult. 2013/14. tanévben ezek az órák visszafelé változtak. A 11,12.évfolyamon az infónál 3-5, az mg.nél 4-4 szakmai bontást kell alkalmazni

195

11. évf. gimnázium (belügyi fakult.)

1* K

Történelem

2

2

Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika informatika, gépírás, szövegszerkesztés Bevezetés a filozófiába Fizika

0

0

Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma (egy óra testnevelést pótol)

3

3*

2,5

0,5

3*

3

1

4

0 1,5

0 0,5

2*

0,5

1,5

0 1

0

0

0

2

2

2

2

1

1

1 2,5

1 1,5

4

1

1

0

0

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

A tanuló heti kötelező óraterhelése

1,5

0 2,5 2 3 1 0 0

0 3* 3* 4 1* 0 0

55,5 0 74 74 37 37 148 37

2

2

1 2 2 1 1 2,5 1 1

1 2 3 1 1 2,5 1 1

0 37

1

0

0

Szabadon tervezhető Belügyi r. fakult. a tanuló által önként vállalt 243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra

74 0 111 111 148 0 74 0

1,5 0,5 1 1*K

1017,5

4 31,5

148 4

31,5

55,5 0 111 111 148 37 0 0 74 37 74 111 37 37 92,5 37

5

3

3

1 3 3 3 1,5 0 0 3

1 3* 3* 4,5 1,5* 0 0 3

1,5

2,5 0 0 0 0 2,5 1 1

0

0

0

0

0 0

0

0

1,5

2,5

4

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

196

1017,5

148 4,5

32

5

111 37 111 111 167 55,5 0 0 111 92,5 0 0 0 0 92,5 37 37

30 4 34

160 3

3

0 3 3 4 1,5 0 1 0

0 4* 3* 5 1,5* 0 1 0

1 1

2 0 0 0 0 2,5 1 0

2 0 0 0 0 2,5 1

5

35

96 0 128 96 160 48 0 32 0 64 0 0 0 0 80 32 0

0

0

0

1

1

2

2

0 32 64

2

148 1110 148

éves ó.szám

1

0

0 27,5 4 31,5

4

185

2,5 0 0 0 0 2,5 1 1

37

éves ó.szám

heti össz./tan

heti köt.órasz.

éves ó.szám

szabad ó.keret

1

0

0 27,5

4

185

0

Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)

Kötelező óraszám a törvény alapján

5

12. évf. 2014/15. heti össz./tan

4

148

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

4

11. évf. 2013/14.

szabad ó.keret

4

10. évf. 2012/13.

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2011/12.

30 4 34

2

4

128 960 128 5

35

11. évf. szakközépiskola (inf.szakmacs. Katonai fakult. focisuli)

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Informat, gépírás, szövegszerk Szakmacsop alapozó: elmélet Gyakorlat/3 csoport Szakmacsop alapozó: elmélet gyakorlat/3 csoport Szabadon tervezhető Katonai alapismeretek Kötelező óraszám a törvény alapján 243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra A tanuló heti kötelező óraterhelése

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 0 1 2 3

1

2,5

1

4 2 0 3* 4 1 0 1 5 2 1 0 2 0 2* 2 3*

1 27,5 4 31,5

148 74 0 111 148 37 0 37 185 74 37 0 74 0 74 74 111 0 0 0 0 1018 148,0

4,5

32 1332

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 2 0 1 1 0 2 3

5 2 0 1 4* 1*K 4 1 0 1 2,5 1 3 2 0 1 1* 0 2 3*

1*K

1 27,5 4 31,5

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

197

4

33

185 74 0 148 148 37 0 37 92,5 111 74 0 37 37 0 74 111 0 0 0 0 1018 148

4 2,5 1 3 3 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2 0 0 0 3 5

1 1

5 3,5 1 4* 4 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2* 0 0 0 3 5

1 1

2 30 4 34

4

36

185 130 37 148 148 0 37 37 92,5 0 0 74 0 74 0 0 0 111 185 0 0 1110

4 3,5 0 3 3 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2 0 0 0 3 5

1

1 2

5 3,5 0 4* 5 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2* 0 0 0 3 5 2

30 4 34

4,5

36

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

12. évf. 2014/15. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

11. évf. 2013/14. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

10. évf. 2012/13. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2011/12.

160 112 0 128 160 0 32 32 80 0 0 64 0 64 0 0 0 96 160 0 0 960 128

11. évf. szakközépiskola (mg. közgáz.szakmacs.)

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Informat, gépírás, szövegszerk Szakmai orientáció: elmélet Gyakorlat/3 csoport Szakmacsop alapozó: elmélet gyakorlat/3 csoport Szabadon tervezhető

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 0 1 2 3

Kötelező óraszám a törvény alapján 243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra A tanuló heti kötelező óraterhelése

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

27,5

1018

27,5

1018

30

4 31,5

148,0

4 31,5

148

4 34

2,5

1

4,5 32,0 1332

1 1*K

1

185 74 0 148 148 37 0 37 92,5 111 74 0 37 37 0 74 111 0 0 0

4 31,5

4 2,5 1 3 3 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2 0 0 0 6 2

1 1

5 3,5 1 4* 4 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2* 0 0 0 6 2

1 1

185 130 37 148 148 0 37 37 92,5 0 0 74 0 74 0 0 0 222 74 0 1110

4

34

4 3,5 0 3 3 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2 0 0 0 6 2

1

1 2

5 3,5 0 4* 5 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2* 0 0 0 6 2*

160 112 0 128 160 0 32 32 80 0 0 64 0 64 0 0 0 192 64 0 960

30 4 34

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

12. évf. 2014/15. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 2 0 1 1 0 2 3

1*K

5 2 0 4* 4 1 0 1 2,5 3 2 0 1 1* 0 2 3*

11. évf. 2013/14.

148 74 0 111 148 37 0 37 185 74 37 0 74 0 74 74 111 0 0 0

1

4 2 0 3* 4 1 0 1 5 2 1 0 2 0 2* 2 3*

10. évf. 2012/13. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2011/12.

128 4,5

34,5

11.12.évfolyamon a közgáznál a 6-2, az mg.nél a 4-4 bontást kell alkalmazni (szakmai óráknál)

12. AJKP (gimnázium,belügyi.fakult.)

198

Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Patrónusi foglalkozás Előkészítő évfolyamon szabadon választható: Informatika, gépírás Életpálya építés Művészetek Tanulásmódszertan Társadalomismeret Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek

1,5

5

5*

1

1*

1 1

1* 1*

3

2

2

1,5

5 2

0,5

2*

1,5

1,5*

3

3*

0 74 0 0 55,5 0 0 111

2

0 3

3*

2,5

0,5

3*

3

1*K

4

1

1*

0 1,5 0 2 2 1 1 2,5

1,5

2,5

1

2 2 1 1 5 1

1

1

0 0

185 74 0 111 111 148 37 0 55,5 0 74 74 37 37 185 37 0

4

1

1,5

5 1,5

0 2,5

0,5

3*

2

1

3*

3

1

4

1

1*

0 2

2

1 2 2 1 1 2,5

1 2 3 1 1 2,5

0 0 0 0 0 0 0 37

1

1

1

1

1

0 0

185 55,5 0 111 111 148 37 0 74 37 74 111 37 37 92,5 37 0 0 0 0 0 0 0 37 0 0 0

Belügyi rendészeti alapismeretek

A tanuló heti kötelező óraterhelése

5 3

1

1

3

3*

3

3*

3

2

1,5

4

31,5

1165,5

27,5

5

32,5

1203

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

199

27,5

4,5

32

1184

1,5*

0 2,5

0,5

3

2

2

2,5

2,5

1

1

1

1

1

1

1,5 27,5

5

30

2,5

4

6

36

185 4 111 3 37 0 111 3 111 3 185 4 55,5 2 0 1 111 0 74 2,5 0 0 0 0 92,5 2,5 37 1 0

1

5

1

4

1

4*

0 3* 1

5 2* 1

2,5

2,5 1

0 0 0 0 0 0 37 0 0 37 1332

éves ó.szám

1

3

heti köt.órasz.

4

13. évf. 2014/15 éves ó.szám

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

5

heti össz./tan

1*K

2

szabad ó.keret

4

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

5*

185 0 0 185 0 185 0 0 37 37 37 0 0 0 185 0 74

12. évf. 2013/14

heti össz./tan

3,5

5*

11. évf. 2012/13

szabad ó.keret

1.Idegen nyelv 2.Idegen nyelv Matematika Informatika

5

10. évf. 2011/12

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9.előkészítő évf. 2010/11

185 148 0 148 111 185 74 37 0 92,5 0 0 0 0 92,5 37 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1

1

1

1

2

2

4

30

6

36

37 37 1332

12. évf. gimnázium

1* K

148 Történelem

2

2

Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika informatika, gépírás, szövegszerkesztés Bevezetés a filozófiába Fizika

0

0

Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma (egy óra testnevelést pótol)

3

3*

2,5

0,5

3*

3 0 1,5

1 0,5

4 0 2*

0 1

0,5

0 1,5

0 2 2 1 1 2,5 1

1,5

0 2 2 1 1 4 1

0

0

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg) Kötelező óraszám a törvény alapján 243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra A tanuló heti kötelező óraterhelése

74 0 111 111 148 0 74 0 55,5 0 74 74 37 37 148 37 0 37 0

1,5

0 2,5 2 3 1 0 0 2

0 3* 3* 4 1* 0 0 2

1 2 2 1 1 2,5 1 1

1

1 2 3 1 1 2,5 1 1

0

0 1017,5

148 4

31,5

1

55,5 0 111 111 148 37 0 0 74 37 74 111 37 37 92,5 37 37 0 0

3

3

1 3 3 3 1,5 0 0 3

1 3* 3* 4,5 1,5* 0 0 3

1,5

2,5 0 0 0 0 2,5 1 1

2,5 0 0 0 0 2,5 1 1

0

0

0 0

1017,5

148 4,5

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

32

30 4 34

111 37 111 111 167 55,5 0 0 111 92,5 0 0 0 0 92,5 37 37 0 0

0

0 27,5 4 31,5

0 1110 148 5

35

általános gimnáziumi osztály

12. évf. gimnázium (belügyi fakult.)

200

4

1

5

éves ó.szám

éves ó.szám

heti össz./tan

5

185

0 27,5 4 31,5

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

4

185

1,5 0,5 1 1*K

éves ó.szám

heti össz./tan

5

12. évf. 2013/14. heti össz./tan

4

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

4

11. évf. 2012/13.

szabad ó.keret

4

10. évf. 2011/12.

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2010/11.

160 3

3

0 3 3 4 1,5 0 1 0

0 4* 3* 5 1,5* 0 1 0

1 1

2 0 0 0 0 2,5 1 0

2 0 0 0 0 2,5 1

0 1

1

2

2

30 4 34

96 0 128 96 160 48 0 32 0 64 0 0 0 0 80 32 0 0 32 64 960 128

5

35

1* K

148 Történelem

2

2

Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika informatika, gépírás, szövegszerkesztés Bevezetés a filozófiába Fizika

0

0

3

3*

Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma (egy óra testnevelést pótol)

2,5

0,5

3*

3

1

4

0 1,5

0 0,5

2*

0,5

1,5

0 1

0

0

0

2

2

2

2

1

1

1

1

2,5

1,5

4 1

0

0

0

1

1

37

0

0 0,5 1 1*K

1 2 2 1 1 2,5 1 1

1

3* 3* 4 1* 0 0 2 1 2 3 1 1 2,5 1 1

0

1017,5

4 31,5

148 4

31,5

55,5 0 111 111 148 37 0 0 74 37 74 111 37 37 92,5 37

5

3

3

1

1

3 3 3 1,5 0 0 3

3* 3* 4,5 1,5* 0 0 3

1,5

2,5 0 0 0 0 2,5 1 1

0

0

0

0

0 0

0

0

1,5

2,5

4

1017,5

148 4,5

32

30 4 34

111 37 111 111 167 55,5 0 0 111 92,5 0 0 0 0 92,5 37 37

5

12. évf. szakközépiskola (inf.szakmacs. Katonai fakult. focisuli)

35

éves ó.szám

5

160 3

3

0

0

3 3 4 1,5 0 1 0

1 1

2 0 0 0 0 2,5 1 0

4* 3* 5 1,5* 0 1 0 2 0 0 0 0 2,5 1

96 0 128 96 160 48 0 32 0 64 0 0 0 0 80 32 0

0

0

0

1

1

2

2

0 32 64

2

148 1110 148

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

201

1

0

0 27,5 4 31,5

4

185

2,5 0 0 0 0 2,5 1 1

37

éves ó.szám

heti össz./tan

heti köt.órasz.

szabad ó.keret

1

0

0 27,5

éves ó.szám

heti össz./tan

1,5

0

Szabadon tervezhető Belügyi r. fakult. a tanuló által önként vállalt

A tanuló heti kötelező óraterhelése

1,5 2,5 2 3 1 0 0 2

4

185

0

Művészetek (a konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg)

243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra

55,5 0 74 74 37 37 148 37

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Kötelező óraszám a törvény alapján

74 0 111 111 148 0 74 0

5

12. évf. 2013/14. heti össz./tan

4

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

4

11. évf. 2012/13.

szabad ó.keret

4

10. évf. 2011/12.

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2010/11.

30 4 34

2

4

128 960 128 5

35

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Informat, gépírás, szövegszerk Szakmai orientáció: elmélet Gyakorlat/3 csoport Szakmacsop alapozó: elmélet gyakorlat/3 csoport Szabadon tervezhető Katonai alapismeretek Kötelező óraszám a törvény alapján 243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra A tanuló heti kötelező óraterhelése

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 0 1 2 3

1

2,5

1

4 2 0 3* 4 1 0 1 5 2 1 0 2 0 2* 2 3*

1 27,5 4 31,5

148 74 0 111 148 37 0 37 185 74 37 0 74 0 74 74 111 0 0 0 0 1018 148,0

4,5

32 1332

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 2 0 1 1 0 2 3

5 2 0 1 4* 1*K 4 1 0 1 2,5 1 3 2 0 1 1* 0 2 3*

1*K

1 27,5 4 31,5

4

185 74 0 148 148 37 0 37 92,5 111 74 0 37 37 0 74 111 0 0 0 0 1018 148

4 2,5 1 3 3 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2 0 0 0 3 5

33

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

12. évf. szakközépiskola (mg. közgáz.szakmacs.)

202

1 1 1 1

5 3,5 1 4* 4 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2* 0 0 0 3 5 2

30 4 34

4

36

185 130 37 148 148 0 37 37 92,5 0 0 74 0 74 0 0 0 111 185 0 0 1110

4 3,5 0 3 3 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2 0 0 0 3 5

1

1 2

5 3,5 0 4* 5 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2* 0 0 0 3 5 2

30 4 34

4,5

36

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

12. évf. 2013/14. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

11. évf. 2012/13. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

10. évf. 2011/12. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2010/11.

160 112 0 128 160 0 32 32 80 0 0 64 0 64 0 0 0 96 160 0 0 960 128

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Informat, gépírás, szövegszerk Szakmai orientáció: elmélet Gyakorlat/3 csoport Szakmacsop alapozó: elmélet gyakorlat/3 csoport Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján 243/2003 Korm. Rendelet alapján 4 óra A tanuló heti kötelező óraterhelése

* csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 1 0 2 0 1 2 3

27,5 4 31,5

1

2,5

1

4 2 0 3* 4 1 0 1 5 2 1 0 2 0 2* 2 3*

148 74 0 111 148 37 0 37 185 74 37 0 74 0 74 74 111 0 0 0 1018 148,0

4,5 32,0 1332

4 2 0 3 3 1 0 1 2,5 2 2 0 1 1 0 2 3

27,5 4 31,5

1*K

1 1*K

1

5 2 0 4* 4 1 0 1 2,5 3 2 0 1 1* 0 2 3*

4 31,5

185 74 0 148 148 37 0 37 92,5 111 74 0 37 37 0 74 111 0 0 0 1018 148

4 2,5 1 3 3 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2 0 0 0 6 2 30 4 34

1 1

5 3,5 1 4* 4 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2* 0 0 0 6 2

1 1

4

34

185 130 37 148 148 0 37 37 92,5 0 0 74 0 74 0 0 0 222 74 0 1110

4 3,5 0 3 3 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2 0 0 0 6 2 30 4 34

1

1 2

4,5

5 3,5 0 4* 5 0 1 1 2,5 0 0 2 0 2* 0 0 0 6 2*

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

12. évf. 2013/14. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

11. évf. 2012/13. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

10. évf. 2011/12. éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9. évf. 2010/11.

160 112 0 128 160 0 32 32 80 0 0 64 0 64 0 0 0 192 64 0 960 128

34,5

11.12.évfolyamon a szakmai óráknál közgáznál a 6-2, mg.nél a 4-4 bontást kell alkalmazni

203

13. AJKP (gimnázium,belügyi.fakult.)

204

Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Patrónusi foglalkozás Előkészítő évfolyamon szabadon választható: Informatika, gépírás Életpálya építés Művészetek Tanulásmódszertan Társadalomismeret Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek

5

5*

1

1*

1 1

1* 1*

3

2

2

1,5

5 2

0,5

2*

1,5

1,5*

1

1**

2 0 3

5 2 3*

2,5

0,5

3*

3

1*K

4

1

1*

0 1,5 0 2 2 1 1 2,5 1

1,5

2,5

2 2 1 1 5 1

0 74 0 0 55,5 0 0 37

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

0 0

4

1

5

1,5 0 2,5

0,5

2

0,5

3*

2

1

3*

3

1

4

1

1*

0 2

2

1 2 2 1 1 2,5 1

1 2 3 1 1 2,5 1

1

1

1

185 74 0 111 111 148 37 0 74 37 74 111 37 37 92,5 37 0 0 0 0 0 0 0 37 0 0 0

Belügyi rendészeti alapismeretek

A tanuló heti kötelező óraterhelése * csoportbontásos óra ** 3-as csoportbontás

5

1

3 0 4*

3 0 3 3

3*

3

2

5

0 2,5

0,5

3

2,5

2,5

2,5 1

2,5 1

1

4

29,5

1091,5

26,5

5

31,5

1166

27,5

5

32,5

1203

0 0 0 0 0 0 37 0

1

1

0 37

1

1,5 25, 5

185 4 111 3 0 1 111 3 111 3 185 4 0 0 1 111 0 92,5 2 0 0 0 0 92,5 2,5 37 1 0

28

2,5

4

7

35

205

5

1

4 1 5*

2

3* 1

5 1 2

2,5 1

0 1

0 1

1

1

2 1295 28,5

11 és 12. évfolyamon ECDL vizsga miatt 1,5 óra informatika levonva!!!

1

2

4

7

35,5

éves ó.szám

1

heti köt.órasz.

4

éves ó.szám

éves ó.szám

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

185 74 0 111 111 148 37 0 55,5 0 74 74 37 37 185 37 0

heti össz./tan

1*K

heti össz./tan

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

éves ó.szám

heti össz./tan

5*

4

13. évf. 2013/14 szabad ó.keret

1,5

185 0 0 185 0 185 0 0 37 37 37 0 0 0 185 0 74

12. évf. 2012/13 heti össz./tan

3,5

5*

11. évf. 2011/12

szabad ó.keret

5

10. évf. 2010/11

heti köt.órasz.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1.Idegen nyelv 2.Idegen nyelv Matematika Informatika

szabad ó.keret

heti köt.órasz.

9.előkészítő évf. 2009/10

185 148 37 185 111 185 0 37 0 74 0 0 0 0 92,5 37 0 0 0 0 0 0 0 0 0 37 37 1314

3.számú melléklet

Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Arany János Kollégiumi Program Pedagógiai Programja

2014.

205

Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell. /Rudolf Steiner/ I. Bevezetés A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjára készült Pedagógiai Program felöleli az 5 éves kollégiumi pedagógiai egységet, valamint az 1 éves előkészítő évfolyam pedagógiai és didaktikai tervét. Jelen Pedagógiai Program az iskolai Pedagógiai Program integrált egységes egészének szerves részét képezi. A hátrányos helyzet és általános pedagógiai elvek megfogalmazása: A hátrányos helyzetű tanulók felkészítéséhez kapcsolódó kollégiumi Pedagógiai Programunkban – akár csak a pedagógiában általában – sem vállalkozunk másra, minthogy a hátrányos helyzetű fiatalokból – adottságaikra építve – „kihozzuk”, kivezessük, kibontakoztassuk, kineveljük a személyiséget. Pedagógiai tevékenységünk ehhez két területen indul el: egyrészt megkeresi azokat a diszciplínákat, amelyeket a tanulók hátrányos helyzete sodrában „termelt ki” magában, másrészt keresi azokat az interdiszciplináris vonatkozási pontokat, amelyek ismeretében, segítségükkel feloldhatjuk a személyiségfejlesztést akadályozó gátakat. Esetünkben diszciplínákon a hátrányos helyzetűek kultúrájának szűkebb területét értjük, a tárgyiasult (szavakban, írásban, képben, hangban, mozdulatokban, stb. objektíválódott) kultúra elemeit, amelyek a hátrányos helyzetűek élettörténetének sodrában alakultak-alakulnak korábban és ma is. Az interdiszciplináris ágon való elindulás a tágabb értelemben vett kultúra (viselkedéskultúra) ösvényének bejárását jelenti, amely a tapasztalatrendszer, a tevékenységrendszer és a normarendszer hármas kötését foglalja össze, mint alapvető kultúra- elemeket. Ugyanakkor hangsúlyozzuk a két terület szintézisét: mindkét vonulat egyértelműen hivatott arra, hogy megismerésük által a gyakorlatban is képesek legyünk a ránk bízott hátrányos helyzetű fiatalok személyiségét optimálisan fejleszteni. Identifikált kultúra nélkül ez elképzelhetetlen, mint ahogy a speciális interdiszciplínák nélkül ugyancsak lehetetlen a beavatkozó segítés. Amint már jeleztük: közelítésmódunk – a pedagógián belül – alapvetően gyermek- és ifjúságvédelmi, elsősorban az általános gyermekvédelmet tekintve, s csak nagyon érintőlegesen speciális, itt-ott utalva néhány részterületre a kiválasztott interdiszciplínák között. Következésképp néhány megelőző taktikára, mint az általános gyermekvédelem domináns funkciójára hívjuk fel leendő vagy már működő pedagógus kollégáink figyelmét. Megjegyezzük, hogy a fent felvázolt preventív jellegnek tradicionális jelentősége van a gyermekvédelemben, ami a szó szoros értelmében vett védekezést tartalmazza. Ez nem véletlen, hisz a gyermekvédelmi munkában a megelőző taktikák sikere vagy kudarca meghatározó egész tevékenységünkre, így halmozottan ki kell emelnünk az egész stratégián belüli defenzív taktikák mellett az offenzív elemeket is, nevezetesen két területet: egyrészt a hátrányos helyzetű fiatalok oktatását (idegen, de talán szívesebben használt szóval: integráló oktatását), másrészt az interkulturális oktatást. A felzárkóztató vagy integráló program biztosítja a hátrányos helyzetű fiatalok számára a kulturális értékek megismerését: történelemről, irodalomról, nyelvről, képzőművészetről,

206

zene- és tánckultúráról, valamint a hagyományokról szóló ismeretek oktatását. Így ezen oktatás elősegíti a hátrányos helyzetű fiatalok iskolai sikerességét, illetve mérsékli hátrányaikat. Az előkészítő osztályban kulcsszerep hárul a kollégiumra, hiszen a diákok részére olyan készségeket és képességeket fejlesztő képzést kell biztosítania, amely kiegészíti és alátámasztja az iskolában tanultak jobb bevésését és elsajátítását, az iskolai és társadalmi szerepek hatékonyabb alkalmazását egyszóval a szocializációt. Pedagógiai programunk az 1993. évi LXXIX. törvény valamint 46/ 2001. (XII.22.) OM. Rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, annak módosításáról (36./2009.) figyelembe vételével és instrukciói alapján készült. II. A Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumi nevelése az AJKP k ere téb en II. 1. Az AJKP jogszabályi háttere - 1993. évi LXXIX. törvény - 2009. évi CXXX. törvény - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet - 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet - 1/2010. (I. 8.) OKM rendelet - 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet. - 2011. évi CLXXXVIII. törvény - 2011. évi CXC. törvény - 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet - 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet II. 2. Az AJKP k ü ld etése - a hátrányos helyzetből adódó hiányosságok csökkentése, az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése, - az előkészítő évfolyam, majd a választott középiskola sikeres elvégzésének és a továbbtanulásuknak segítése, - a személyiség komplex fejlesztése, - a roma tanulók társadalmi integrációjának segítése, - a kollégiumi nevelés során a társadalomba való beilleszkedéshez, a családi élethez, a hivatás gyakorlásához, az önálló és egészséges életvitelhez szükséges alapvető ismeretek, képességek, értékek kialakítása II. 3. Az AJKP sze mély i f eltételren d sze re a k oll égiu mb an A kollégiumban alkalmazott pedagógusok: 1 fő megbízott kollégiumvezető: Jene Péterné 5 fő főállású nevelőtanárnő: Kenéz Andrásné Kiss- Simon Melinda AJKP csoportvezető Korpás Zoltánné Tisza Melinda AJKP csoportvezető Tóth Beáta AJKP csoportvezető 1 fő gyakornok: Sebestyén Renáta 6 fő főállású nevelőtanár: Dihen Miklós AJKP csoportvezető Ignáczy Zsolt Kaluczki Gyula AJKP csoportvezető Rácz László 207

1 fő nevelő félállásban:

Szántó Lajos Tóth Szabolcs Major Csaba

AJKP csoportvezető

A kollégiumban alkalmazott technikai személyzet: 1 fő kollégiumi titkár: Ibronyi-Minya Szilvia 1 fő ápoló: Papp Zoltánné Az AJKP megvalósítását valamennyi dolgozó kiemelten fontos feladatnak tartja, ezért a programmal kapcsolatos teendőkből mindannyian kiveszik részüket. II. 4. Az AJKP n evelési célja - a hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, érettségit adó középiskolai tanulmányokra történő felkészítése, - a növendékek beiskolázása, előzetes kulcskompetenciák és kognitív ismeretek eredménye alapján, - a családdal és a középiskolával együttműködve a tanuló érettségi bizonyítvány megszerzéséhez történő segítése, - a növendékeknek alkalmazható tudás átadása és felkészítése az egész életen át tartó tanulásra, - lehetőség biztosítása a gyermekek egészséges és kiegyensúlyozott fejlődésének, személyiségük kibontakoztatásának. II. 5. Az AJKP n evelésé n ek alap elvei : - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása, - az alapvető erkölcsi normák betartása, - a pedagógus és a tanuló egyenrangú fél a kollégiumi nevelés folyamatában, amelyben az egyenrangúság elvével összhangban a nevelőtanárnak vezető szerepe van a növendékek tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében, - a multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző foglalkozásokon, - határozott követelmények támasztása a növendékek számára, egyúttal lehetőségek nyújtása a tanulók önállóságának, kreativitásának kibontakoztatására, - a tanulók fejlődését az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével kell biztosítani, - szülői elvárásokhoz, igényekhez, valamint a József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola nevelési-oktatási tevékenységéhez kapcsolódik a kollégiumi nevelés. II. 6. A tan u lók életren d je, tanu lása, szab ad id eje sze rve zésén ek p ed ag ógiai elvei A tanulók életrendje sz er vez ését alapvető fontoss á gú elvünk, ho g y a koll é gium : - szociális ellátást, biztonságot, érzelmi védettséget nyújtson, - egészítse ki nevelési folyamatában a családi és iskolai nevelést, - egészséges életvitel kialakítását szolgálja, - megfelelő lakhatási és pedagógiai környezet biztosítását segítse elő a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség és a társadalmi szerepek tanulását. A tanulók t anulási fol ya matának me gsz ervez ése során kiemelt felad atunk: 208

-

a tanulók tanulási motivációjának megteremtése, az önálló tanulási képesség kialakítása tanulási képességek javítása /tanulásmódszertan, kommunikáció, memóriafejlesztés/, differenciált tanulásszervezés.

A tanulók s z abadidejéne k hasz nos elt ölt ésének megsz erv ez ésekor fontos e lvünk, hog y biz tosít suk: - az önálló, egészséges és kultúrált életvitelhez szükséges alapvető ismeretek és képességek kialakítását, - mentálhigiénés programok szervezését, - irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek fejlesztését, - művészeti körök működtetését. II. 7. Az AJKP kiemelt feladatai II. 7. 1. A hátr án yos hel yz etű t anulók felkut atása, a pál yaorient áció koordin álása A társadalmi polarizáció folyamatában növekvő létszámú gyermek indul neki komoly hátránnyal az oktatás folyamatainak. Az Arany János Kollégiumi Program fontos feladata, hogy az általános iskolákban nevelőtanáraink megkeressék azokat a hátrányos helyzetű tanulókat, akik a hozott hátrányok kompenzálása után képessé válnak az érettségi bizonyítvány megszerzésére és szándékukban áll tanulmányaikat felsőfokú intézményben folytatni. Nélkülözhetetlennek tartjuk a szülők felkeresését, hogy bemutassuk gyermekeink számára az előkészítő év, nyújtotta lehetőséget, később, pedig minden segítséget megadjunk középiskolai továbbtanulásuk eldöntéséhez. A szülőkkel való jó kapcsolat fenntartása és a pályaválasztás megkönnyítése érdekében közös pályaorientációs és a kollégiumot, valamint a partner középiskolákat, bemutató rendezvényt szervezünk. Beiskolázási tanácsadást a kulcskompetenciák (olvasás-szövegértés, matematika, idegen nyelv) és a kognitív ismeretek (emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem) mérése alapján végzünk. A beiskolázásra került tanulókat a kollégium felveszi (a beiratkozás kötelező). Jó együttműködést kívánunk kialakítani mindazon intézményekkel, szervezetekkel és kisebbségi önkormányzatokkal, akik a hátrányos helyzetű tanulók felkutatásában hatékonyan segítik a program megvalósítását. II. 7. 2. A tanulási kul túr a fejl esz tése, a tanul ási képessé gek j avít ása A kollégium lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy megismerjék és elsajátítják a helyes tanulási módszereket, az önálló tanulási, az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében. Kiemelt feladatunk a tanulók részére történő egyéni, hatékony, gazdaságos tanulási stratégiák kialakítása, tanulási módszerek elsajátíttatása, gyakoroltatása, tanulási képességek fejlesztése, differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása, felzárkóztató, tehetséggondozó munkaformák, készségfejlesztő tréningek működtetése. A tanuláshoz szükséges részképességek (kommunikáció, memória, gondolkodás) fejlesztésével számos kudarcélménytől óvjuk meg növendékeinket. II. 7. 3. A tanulási m oti váció m e gter emt ése, e rősítése 209

A tanulási motivációt a következő tényezők befolyásolják: - a tanuló személyiségbeli összetevői - a tanuló szociális igénye

210

- a tanuló érdeklődése - a szituációtól függő ösztönzési variánsok. Ennek ismeretében igyekszünk tanulóinkban kialakítani, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjon meg bennük. Életprogramjuk részévé váljon a tanulás, tiszteljék, és értéknek ismerjék el a tudást. Az eredményesebb tanulás érdekében tanulópárok is segítik egymás előrehaladását. II. 7. 4. A tanulók s z emélyi sé gén ek, önis meret eine k fejl esz tése Fontos feladatunk, hogy a tanulókban kialakuljon az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. Igényük legyen az önismeretre, önnevelésre, az egyéniségük kibontakoztatására. Személyiségfejlesztő tréningek keretében igyekszünk tanulóinkban kialakítani: - a céltudatosságot, - a kitartást, - az alkalmazkodni tudást, - a hitet önmaguk erejében, - az egészséges önbecsülést. II. 8. S zociál is, életviteli és k örn yezeti k o mp et e n ciák f ejlesztése  alakítsuk ki tanulóinkban a harmonikus életmód és életvitel iránti igényt, amely az egészséges testi-lelki fejlődés alapvető feltétele  tudatosítsuk bennük, hogy további sorsuk alakulására milyen hatással van a helyesen megválasztott életritmus, életstílus  fogadtassuk el és tartassuk be velük a közösség ritmusához igazodó napirendet  segítsük beilleszkedésüket, erősítsük az egyéni és közösségi identitásukat  a tolerancia, a „másság elfogadása”, a társakra való odafigyelés váljék természetes emberi értékükké  szervezzünk olyan programokat, amelyek az előítéletek kezelését szolgálják II. 9. Megáll ap od ás a tan u lók egyén i tanu lmán yi céljairól, az egyén i h alad ási ü tem b iztosítása és ü te mt erv k észí tése a f ejlesz tési t erv k ial ak ításáh oz  tanulási terv kialakítása, összehangolása a fejlesztésben résztvevőkkel (szaktanárok, osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, csoportvezető tanár).  folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól.  egyéni fejlesztési napló készítése  tanulmányi eredmények figyelemmel kísérése  a tanulók szociális helyzetének felmérése alapján szociális támogatások biztosítása a tanulmányok zavartalan végzéséhez, valamint az egyéni képességek minél szélesebb körű fejlesztéséhez  az egyéni és kiscsoportos fejlesztésekhez a tárgyi feltételek biztosítása (könyvtár, számítógépterem)  az eredményes felkészüléshez a személyi feltételek biztosítása (pszichológus, fejlesztő pedagógus, drámapedagógus). II. 10. Az egyén i f ejleszt és f olyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló az egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztésekben részesül. Indikátor: A tanuló egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítve 80%-ban teljesül. 211

Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi nevelőtanárok koordinációjával a fejlesztésbe bevont és a programban érintett szakemberek és partnerek bevonásával történik. A fejlesztésben részt vesznek a kollégium tanárain kívül az iskola szaktanárai, pszichológus, iskolaorvos. Az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek:  az egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése  egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól  egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása  a tehetségfejlesztés érdekében differenciált tanulásszervezés  az egyéni fejlesztési tervek alapján képességfejlesztő programok szervezése matematikából, szövegértésből, kommunikációból, informatikából és idegen nyelvből. II. 10. 1. Az e g yéni f ejl esz tés esz köz rendsz ere Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanulók egyéni fejlesztését szolgálja Indikátor: Az egyéni fejlesztési naplóban a rendelkezésre álló szolgáltatások igénybe vétele 100 %-ban nyomon követhető legyen. A kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenlőséget elősegítő tevékenységek:  az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése csoportfoglalkozások keretében  tanulási motiváció fejlesztése  előítéletek kezelése, multikulturális tartalmak közvetítése és identitás erősítése  kortárssegítés: tanulópárok kialakítása  tanár-mentori rendszer működtetése  a tanulói diákönkormányzat működtetése, segítése, erősítése III. Az AJKP tev ék en ység szerk e ze te, r en d szer e és sze rve zeti f or mái A tanulói tevékenységek szervezésének alapelvei:  épüljön a tanulók egyéni megismerésére  vegyük figyelembe a család, az iskola és a gyermekvédelmi intézmények jelzéseit, véleményét  használjuk ki a közösségi együttélésűben rejlő szocializációs lehetőségeket  építsünk a pedagógus és a tanulók közötti személyes kapcsolatok modellnyújtó szerepére  fogadtassuk el tanulóinkkal a tudás fontosságát, juttassuk őket sikerélményhez  teremtsünk olyan pedagógiai környezetet, melyet az előítélet-mentesség, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, és a társas tolerancia jellemez. A kollégium – igazodva a közoktatási törvény és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának rendelkezéseihez, az előírt időkeretek között – egyéni és csoportos foglalkozásokat szervez a tanulók számára. Ezen foglalkozások a következők: tanulószobai (szilenciumi) foglalkozások, felzárkóztatást segítő foglalkozások, képességfejlesztést és a tehetség kibontakoztatást segítő foglalkozások, a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások, a szabadidő eltöltést szolgáló foglalkozások, csoportfoglalkozások.

212

A tanulók kötelesek részt venni heti tizenkettő órában szilenciumi foglalkozásokon, heti egy órában tehetség kibontakoztató, felzárkóztató foglalkozásokon, heti egy órában csoportfoglalkozáson és további heti egy órában szabadon választható foglalkozáson. A kollégiumi foglalkozásokat az éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg. A programterv havi egy bennmaradásos hétvégével számol. A projektfoglalkozások felkészülése a két bennmaradásos hétvége közötti időben, a prezentáció a bennmaradásos hétvégén történik. III. 1. S z il encium i foglal koz ások A foglalkozások nyugodt tanulást, napi felkészülést biztosító tanulószobában, meghatározott időkeretben, kötelezően, nevelőtanár irányításával, csoportos keretben történnek. III. 2. Felz árkóz tatást s e gít ő foglalkoz ások A tanév elején feltérképezzük a tanulók képességeit és ezek birtokában egyénre szabott tanulási, és pedagógiai módszereket dolgozunk ki. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat felzárkóztató foglalkozásokra kötelezzük, amelynek célja a hátrányok kompenzálása, az esélykülönbségek mérséklése. A felzárkóztató foglalkoztatások keretében történik: a hátrányokkal küzdő tanulók egyéni fejlesztése a differenciált programok alkalmazása, amely a tanuló személyiségén alapul, így egyénenként más és más. A felzárkóztatást segítő kollégiumi tevékenységek: a szaktárgyi felzárkóztatások, egyéni foglalkozások (kikérdezés, tanulópárok), kollégiumi könyvtár, számítógép rendszer használata, tanulásmódszertan (önálló foglalkozásként, felzárkóztatások csoportfoglalkozások keretében). III. 3. K épessé gf ejl esz tést és a tehetsé g kibont ako z tatását s egít ő fo glalkoz á sok A tehetség kibontakozásának átlagosnál erősebb motiváció szükséges, melyben a tehetséggondozó tevékenységnek, a nevelőtanároknak és az iskolai szaktanároknak meghatározó szerepe van. A tehetség, képesség kibontakozását az alábbi tevékenységek segítik: tanulmányi versenyek, vetélkedők, mentorrendszer, művészeti csoportok, nyelvvizsgára való felkészítés, ECDL vizsgára való felkészítés szabadidős foglalkozások (színház, múzeumlátogatások) III. 4. A tanulókk al való eg yé ni t örődést bi z tosí tó foglalkoz ások Az egyéni törődést nyújtó foglalkozások célja:  segítsük a tanulók közösségbe való beilleszkedését  adjunk tanácsot a személyes problémák megoldásához  segítsük céljaik elérését pozitív jövőkép felvázolásával és motiválással 213

 kísérjük figyelemmel a tanulók pszichés fejlődését

214

 lelki, magatartási és beilleszkedési problémák esetén vegyük igénybe a megfelelő szakember segítségét (mentálhigiénés szakember, pszichológus). A tanulók hátrányait csökkentő kollégiumi tevékenységek: szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatáson felvilágosítás nyújtás szociális juttatások lehetőségeiről, egyéni fejlesztő foglalkozások, csoportfoglalkozások, mentálhigiénés kiscsoportok létrehozása, drog- és bűnmegelőzési programok, pályaorientáció koordinálása kortárs segítő program III. 5. Köz össé gépít és, cs oportfejl esz tés A kollégisták számára, ahhoz, hogy a legfontosabb közösség, a kollégiumi csoport kialakuljon a nevelőmunkán, a szaktárgyi ismereteken túl pedagógiai, szociológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai ismereteket és azok alkalmazását is megköveteli a hatékony nevelőtanári munka. Igen fontos a kollégiumi csoport kialakulásának ás működésének megismerése, a hatékonyabb közösségek kialakítása, nevelése érdekében. Ha sikerül kialakítanunk a pozitív közösségtudatot, a kölcsönös bizalmat, szeretet és megbecsülést a csoportban, akkor tagjai nagyobb teljesítményt nyújtanak, fokozottabb lesz a motiváció cselekvésre a kollégiumi élet minden területén. A csoportfejlesztés céljai: identitásfejlesztés kölcsönös támogatás különbségek értékként történő elfogadása együttműködés fejlesztése III. 6. Önkisz olgáló t ev é ken ys é g A Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium által működtetett modell vezér elve az, hogy az egyéni törődés az által kerül biztosításra, hogy a gyerekek segítése és életük, előmenetelük, nyomon követése a kollégiumi csoportvezető nevelő részéről 5 évig folyamatos és személyében állandó. Ezen személyek a programban résztvevő diákok számára életük állandó szereplőjeként „egy biztos pont”- ként jelennek meg. A tanulók számára megbecsültebb és értékesebb az a kollégiumi környezet, amelynek kialakításában és fenntartásában maguk is tevőlegesen részt vesznek. A kollégisták részt vesznek saját környezetük rendben tartásában, a kollégiumi ügyeleti munkában, az éttermi önkiszolgálásban, a rendezvények előtt a termek átalakításában, átrendezésében. Segítséget nyújtanak a kollégium udvara, parkja, közvetlen környezete rendben, tartásában. A diákönkormányzat mellet egy nevelőtanár is segíti, irányítja, ellenőrzi ezeket a munkákat. Nagyon fontos élő tevékenység a tanulói ügyeleti rendszer, melyben minden kollégistának feladata van. Az ezt irányító nevelőtanár gondoskodik arról, hogy ne legyenek kivételek, ne legyen büntetésből kiosztott munka, és minden növendék tanulja meg és lássa be, hogy saját környezete rendben tartása és felügyelete minden kollégistának kötelessége. Fontos mindennapos feladat a szobák, a saját szekrények, ágyak rendben tartása. Dicsérjük, jutalmazzuk, ha a kollégisták vagy kisebb közösségeik komolyan veszik, és jól végzik az önkiszolgáló munkát, és szóvá tesszük, ha vannak olyanok, akik ki akarják vonni magukat mindenféle közösségi munka alól. 215

III. 7. S z abadidő eltöl tését sz olgáló t evéken ys é ge k III. 7. 1. E gész sé ges élet módra nevelés A kollégiumi nevelőmunkának ez a területe járul hozzá a harmonikusan fejlett személyiség kibontakozásához, amely a társadalom számára felbecsülhetetlen értékű. Az egészséges ember jobban helyt tud állni a társadalmi életben, a munka világában is. A testi kulturáltság azonos értékű a kultúra többi területével, s egyik formája az önmegvalósításnak. A növendékeknél küzdeni tudást, erős akaratot, jobb eredményekre való törekvést eredményez és mindezek mellett az egészséget védve, a káros szokások javarészét is ellensúlyozza. A mai fiatalokra jellemző krónikus mozgáshiány károsító hatása igen nagy, több civilizációs ártalommal együtt egyre több betegség okozója. A tanulás, az iskolai munkára való folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú és szellemi tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy a kollégisták sportoljanak, játszanak, friss levegőn sétáljanak, mozogjanak, kirándulni menjenek, fizikai megterheléssel is járó tevékenységet folytassanak. A kollégisták szívesen tekintik a pihenést alvásnak zenehallgatásnak, tévénézésnek, videózásnak. Ezért nevelőmunkánk során oda kell hatni, hogy az aktív pihenést részesítsék előnybe, arra kell ösztönözni őket, hogy szabadidejüket aktív mozgással, sportolással, kirándulással, sétával töltsék. A kollégiumi sportfoglalkozásokon keresztül biztosítjuk minden növendék számára az egészségfejlesztő testmozgás lehetőségeit. A házibajnokságok célja - a sportolás népszerűsítése mellett- a különben sportolni nem szerető kollégista növendékek sportba, játékba való bevonása. Ezek a rendezvények egyben a kollégiumi közösségek alakulásának színterei. A természetjárás, a kirándulások megszervezését is növelni kívánjuk a jövőben. A legfontosabb a jövőben az egészséges életmódra nevelésben, hogy megkeressünk és megtaláljunk minden olyan lehetőséget, hogy minden kollégista – a leglustább is – sportoljon, játszszon, sétáljon, kiránduljon, tehát lehetőség szerint ne csak a szellemét művelje, hanem a testét is, hogy egészséges legyen és az iskolai, kollégiumi elvárásoknak jobban helyt tudjon állni. A kollégium egészségvédelmi tevékenységét segíti a körzeti orvos és a védőnő, valamint az ÁNTSZ munkatársi hálózata. III. 7. 2. Körn yez eti neve lés A környezeti nevelőmunkánk során megismertetjük a tanulókkal a helyi természeti, és az ember alkotta, épített környezeti értékeket. Tudatosítjuk a növények, állatok és a műemlékek, műkincsek védelmének fontosságát. Kiemelt feladatunk a környezetvédő szemléletre nevelés, hogy a kollégisták nyitott szemmel járjanak, észrevegyék a környezetük minden olyan jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket szebbé, tisztábbá, rendezettebbé tehetik, amellyel védhetik önmaguk, társaik, kollégiumuk, iskolájuk, lakhelyük, ezzel az ország élővilágát és környezetének tisztaságát. A kollégium parkjában sok lehetőség adódik, hogy a kollégisták cselekvően vegyenek részt a közvetlen környezetük ápolásában, fejlesztésében és védelmében. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a növendékek, a kollégium dolgozói takarékoskodjanak a villany és a vízfelhasználással, törekedjenek a kollégium tisztaságának javítására, csökkentsék, és szelektíven gyűjtsék a hulladékot (szelektív hulladékgyűjtés, Suli-PET program). Környezet-, természet- és egészségvédelmi tanulmányi versenyekre készítjük fel a tanulókat.

III. 7. 3. Az esz tétikai ért ékekre n evelés A kulturális, művészeti, az esztétikai, a vizuális nevelés, a szabadidő kultúrált eltöltésének 216

megszervezése rendkívül szerteágazó és összetett nevelőmunka.

217

Szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához, a jól szervezett életrend kialakításához, a szabadidő értelmes eltöltéséhez éppúgy, mint az etikai, környezeti, az egészséges nevelésben megnyilvánuló értékekhez. Munkánkban azokat a művészeti, esztétikai, műveltségi, természeti értékeket célozzuk meg, amelyek a mindennapi életben éppúgy jelen vannak, mint a kulturált szórakozásban, illetve a művészeti értékek létrehozásában. Így a kulturált magatartás, viselkedés, a jó ízlés a szélsőséges megnyilvánulásoktól mentes, de divatos öltözködés, a kiegyensúlyozott életvitel, a személyiséget gazdagító, tartalmas szabadidő-eltöltési szokások értékei. A kollégiumi nevelésben a szabadidő eltöltésének optimális megtervezése alapvető fontosságú, hiszen e szűkre szabott időben zajlik a tanulmányi munkát kiegészítő segítés, a tehetséggondozás, a hiányok pótlása, a művészetekre nevelés, a vizuális nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a csoportfoglalkozások, az egyéni beszélgetések és sok egyéb, a kollégium sajátos arculatából és feladataiból adódó tevékenység. A jól szervezett kulturális tevékenységi rendszerrel sajátos hangulatot, jó közérzetet, pozitív stílust tudunk kialakítani a kollégiumban. Fontos cél az attitűd formálás, mely a kollégistasághoz, a kollégiumhoz való szeretetteli viszonyban, a pozitív értékekhez való vonzódásban is megmutatkozik. III. 8. C soportfo glalkoz ás A kollégiumi csoportfoglalkozások keret- és időterve megegyezik a kollégiumi pedagógiai programban rögzített, törvény által szabályozott keret- és időtervvel. Célok és feladatok: A kollégiumi nevelőtevékenység folyamatában a foglalkozások célja a növendékek személyiségének etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitás-tudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumi foglalkozásokon nagy súlyt helyezünk az otthonról hozott értékek megőrzésére, fejlesztésére és a származás szerinti esetlegesen roma identitás erősítésére. Törekszünk az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, egészséges életviteli és környezetvédő szokások kialakítására nevelni a kollégistákat. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, szabadidő megszervezésével hozzájárul a növendékeknek a kollégiumban töltött éveik hasznos és örömteli megéléséhez. IV. Juttatások, az iskola által támogatott, motivációs tevékenységek – Szociális juttatások: térítésmentes étkeztetés, térítésmentes tankönyvbiztosítás – Nemzetközi ECDL vizsgákra való felkészítés, vizsgáztatás. A felkészítés és vizsgáztatás az első vizsgával bezáróan ingyenes. – „B” kategóriás vizsgára való felkészítés, vizsgáztatás. A felkészítés és vizsgáztatás az első vizsgával bezáróan ingyenes. – nyelvvizsgára való felkészítés, Mentors nyelvoktató program használata – Gólyatábor szervezése az előkészítő évfolyamra felvett tanulók számára. A táborban való részvétel kötelező és ingyenes. – külföldi és belföldi tanulmányi utak szervezése – színház-, mozi-, múzeumok látogatása – kulturális, sport, művészeti rendezvényeken és versenyeken való részvétel

A programba felvett tanulók után külön jogszabályban meghatározott, pályázati úton elnyerhető támogatást vehet igénybe a kollégium. 218

V. A kol légiu m b első és k ü lső k ap csolatren d szere V. 1. A tanári e g yütt működés formái A nevelés során a tanulók egyéni fejlődésének megfelelő elvárásokat és az ezekhez kapcsolódó feladatokat célszerű megfogalmazni. Ehhez szükséges a tanulók személyes követése és a pedagógusok folyamatos együttműködése. Az eredményesség függ az egyes tanulók és csoportok oktatásában-nevelésében érintettek együttgondolkodásától, a folyamatos szakmai egyeztetéstől, az előrehaladás lehetséges útjainak tisztázásától. Szükség van a hiányok együttes feltárására és a fejlődési irány(ok) kijelölése, valamint a folyamatos visszacsatolásra. Szem előtt kell tartani, hogy ebben a programban a tanulók előrehaladása nagyban függ a pedagógusok együttműködésétől. A Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium AJKP modellje a kombinált esetmegbeszélő fórumokat – menedzsmentüléseket működteti havi rendszerességgel, melyeken részt vesz a programiroda által delegált mentor, a fenntartó képviselője, az igazgató, a programfelelős, az előkészítő évfolyam osztályfőnöke és a csoportvezető nevelők. Az esetmegbeszélő fórumokon az ellenőrzés-értékelés mellett megfogalmazzuk a közeljövő feladatait és azok végrehajtásának módjait. V. 2 C saláddal való e g yü tt működés A kapcsolat tart ás f ormái: sz ülői értekez letek : Első találkozásunk szülőkkel az általános iskolai 7-8 osztályos szülői értekezleten történik, ahol felvázoljuk gyermekeink számára az előkészítő év és a kollégium nyújtotta lehetőségeket. Később a már kollégista diákok szüleinek az iskola szervez szülői értekezletet, az év folyamán két alkalommal. Itt tájékoztatást nyújtunk gyermekük iskolai és kollégiumi beilleszkedéséről, tanulmányi eredményéről, valamint válaszolunk a felmerülő kérdésekre. fogadóórák: ahol a szülők négyszemközt beszélhetnek a nevelőtanárokkal és az esetleges problémákra közösen próbálnak megoldást találni. A kijelölt időpontokon kívül is fogadjuk őket, biztosítjuk a személyes konzultáció lehetőségét. C saládlátogatás : a tanulók megismerése szempontjából nélkülözhetetlen a csoportvezető ne- velőtanár által végzett környezettanulmány. Ennek során a nevelő fontos információkat sze- rez. a család szociokultúrális hátteréről (anyagi és lakásviszonyok, szülők, végzettsége, foglalkozása, továbbtanulás a családban, tömegkommunikációs eszközök otthon, kultúrálódási lehetőségek). a család életéről (munkamegosztás, jutalmazás, büntetés alkalmazása, követelési rendszer). a család szerkezetéről (összetétele, válás, haláleset – ha volt – hatása a gyermekre, családi ünnepek megtartása). a gyermek életmódjáról (napirendje, önállósága, család közös tevékenysége). V. 3 A kollégium külső k apcsolatai Közvetlen, jó viszonyt alakítottunk ki az AJKP-s kollégiumok és középiskolák vezetőivel, pedagógusaival, a környező települések általános iskoláival, a nyíregyházi Manualart művészeti iskolával, mely diákjaink számára tartalmas szabadidős tevékenységet biztosít. Igyekszünk bekapcsolódni városunk életébe, neves rendezvényeibe, látogatóként és adott esetben fellépőként kiállítóként is. 219

VI. Az AJ KP elők észítő évf olyamán ak k erettan tervei

KERETTANTERV Középfokú nevelés-oktatás szakasza, Arany János Kollégiumi Program Célok és feladatok A Kollégiumi Program egyik célja az, hogy biztosítsa a lehetőséget a hátrányos helyzetű, a legszegényebb, legképzetlenebb szülők gyermekeinek, hogy minél többen tanulhassanak az előkészítő év elvégzése után nappali tagozaton, érettségit adó középiskolában. A Kollégiumi Program másik célja, hogy differenciálással megteremtse az egyéni különbségekre alapozott nevelést-oktatást, a Kollégiumi Programban részt vevő tanulók számára biztosítsa az optimális komplex személyiségfejlesztést, figyelembe véve előzetes tudásukat, képességeiket, érdeklődésüket, igényeiket. A Kollégiumi Program kerettanterve a fentiek teljesítése érdekében törekszik az alapfokú nevelés-oktatás (7–8. évfolyam) kerettanterve és a Kollégiumi Program kerettanterve közötti koherencia megteremtésére. A Kollégiumi Program kerettanterve a következőkre helyezi a hangsúlyt: (1) a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztésére; (2) a multikulturális tartalmak megjelenésére a kerettantervben; (3) az önértékelő képesség, a mások értékeléséhez szükséges képességek kialakítására (patrónusi, mentori beszélgetések, szöveges, írásos értékelések bevezetése, esetmegbeszélések stb.); (4) a differenciált tanulásszervezési módszerek megismerésére (kooperatív tanulásszervezés, projektmódszer stb.). A Kollégiumi Program rendszere A Kollégiumi Program a hátrányos helyzetű tanulók részére szerveződik. A pályázó kollégiumoknak rendelkeznie kell egy olyan öt évre szóló, kollégiumi tevékenységek és foglalkozások rendszeréből álló kollégiumi programmal, amellyel a programban részt vevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése megoldható. A kollégium – öt éves programjának kidolgozásán túl – a 9., előkészítő év megtartását vállaló középiskolával együttműködve, az első évfolyam beindítása előtt elkészíti a program megvalósítását célzó pedagógiai programját, a középiskola pedig a 9., előkészítő évfolyam helyi tantervét, az itt közzétett Kerettantervi ajánlások segítségével. A középiskola, a kollégiummal együttműködve, a 9., előkészítő évben a jelen kerettantervi ajánlás alapján megfogalmazott helyi tantervében hangsúlyt helyez a felkutatott hátrányos helyzetű tanulók motiválására, kompetenciájuk, személyiségük fejlesztésére, pályaorientációs foglalkozásokkal segít a tanulóknak a középiskola-választásban. A kollégium a 9., előkészítő év folyamán együttműködik a tanulók családjával, és azokkal a középiskolákkal, amelyekben a tanulók a tanulmányaikat majd folytatják. A Kollégiumi Program keretei között zajló fejlesztés az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a matematikai, a természettudományos, a digitális, a szociális és a művészeti területeken zajlik, segíti a tanulókat a középiskolai követelmények teljesítésében, hozzájárul személyiségük fejlődéséhez, és egyéb fejlesztési feladatok megoldásának is alapjául szolgál.

220

Tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgyak

Heti óraszámok 9/AJKP évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

5

Matematika

5

Idegen nyelv (angol/német)

3,5

Dráma

3

Testnevelés és sport

5

Patrónusi foglalkozás

2

Természetismeret

3

Szabadon választható tantárgyak

3

Informatika

1,5

Életpálya-építés

1,5

Művészetek

1,5

Tanulásmódszertan

1,5

Társadalomismeret

1,5

Kötelező óraszám

29,5

A tantárgyakat és időkereteket tekintve a Kollégiumi Program kerettantervében foglalt tantárgyak egy része ajánlott viszonylag magas óraszámmal (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, dráma, testnevelés, természetismeret, patrónusi foglalkozás), a heti három órában a kínált öt választható tantárgyból kettő választásával tehet eleget az intézmény a törvényben kötelezően előírt óraszámok teljesítésének. A testnevelés és sport 9/AJKP helyi tantervének elkészítéséhez a középiskolák kerettanterve 9–12. évfolyamos anyagából a 9-10. évfolyam anyaga használható, a helyi lehetőségek és szükségletek alapján.

221

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9/AJKP évfolyam A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapozó évfolyamon egymást átható, tevékenység- és problémacentrikus folyamat. A feltárt hiányosságok ismeretében egyénre szabottan, a magyar nyelv és irodalom tantárgy sajátosságait figyelembe vevő módszerekkel a felzárkózás biztosítása a feladat. Az előkészítő évfolyam célkitűzése az általános iskolában tanultak elmélyítése, a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének elősegítése; a kommunikációs gátak, zavarok oldása, a kommunikációs képesség fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; a szövegolvasás, szövegértés fejlesztése; tanulási technikák kialakítása. Hozzá kell segíteni a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kellő szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejlődjön. A kulcskompetenciák közül a legfontosabb az anyanyelvi, a szövegértési, szövegalkotási kompetenciák fejlesztése, mert az anyanyelvi képzés, képzettség befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását is. El kell érni, hogy a tanuló törekedjen részt venni az ismeretek közös felidézésében és a tisztázandó homályos pontok megtalálásában. Legyen képes korábbi ismereteit előhívni. Törekedjen a kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus használatára és a személyiségének megfelelő, árnyalt önkifejezésre. Legyen képes alkalmazni anyanyelvi és kommunikációs ismereteit a szövegolvasás és szövegértés, valamint a szóbeli és írásbeli megnyilatkozás minden területén. Ismerje meg a jegyzet- és vázlatkészítés módszereit. Ismerje meg az elektronikus információhordozókat is. Gyakorolja az önálló szövegalkotást. Az anyanyelvi nevelés feladata az általános iskolában elsajátított leíró nyelvtani ismeretek ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása, az olvasás, az írás, a helyesírás és a szövegértés készségeinek fejlesztése. A kulturált szóbeli és írásbeli kifejezõképesség kialakítása a kommunikáció érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek alkalmazkodni különböző beszédhelyzetekhez és beszédpartnerekhez. A képzelet, önkifejezés, egyéni stílus bátorítása. A szókincs gyarapítása. Az anyanyelvi nevelés segít megalapozni az önálló ismeretszerzést, tanulást, gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az irodalmi nevelés feladata az általános iskolai irodalmi anyag rendszerezése, a hiányok pótlása. Fontos feladat az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése, a kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése; önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása. Az irodalmi képességek fejlesztése elsősorban az olvasottság, az előadói, a szövegalkotó és -értelmező képesség fejlesztését jelenti. Az irodalmi és egyéb művek középpontba helyezésével segíti a tanulók szövegértő készségét, erősíti problémaérzékenységüket, pozitív irányba befolyásolja személyiségüket. Az irodalmi művek a befogadót szembesítik az élet nagy kérdéseivel, ezzel segítik az emberi és társadalmi problémák megértését, átélését, a saját és más kultúrák megismerését, a másság elfogadását, tiszteletben tartását. Kiemelt feladat az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek a megszerettetése, kifejezésmódjainak megértése. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, a kreativitást, az élmények feldolgozásának képességét. A tanuló ismerje meg a település irodalmi emlékhelyeit, a környékhez kapcsolódó kiemelkedő személyiségek életútját, ezzel is erősítve identitását.

Magyar nyelv 222

Tematikai egység

Órakeret 6 óra

Év eleji felmérés

Előzetes tudás Az általános iskolában tanult alapvető nyelvtani ismeretek. A tematikai egység Az ismeretek előhívása, rendszerezése, a hiányosságok feltárása, a fejnevelési-fejlesztési lesztési területek kijelölése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozódás a tanulók előzetes nyelvtani ismereteiről Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján. Hang és betű, szóelemek, szavak, toldalékok felismerése és jellemzői. Jelentés, mondatalkotás a szó jelentésének megfelelően. Szövegértés Hallott és olvasott szöveg értése kérdések alapján, vázlatírás, kulcsszavak azonosítása, ok-okozati összefüggés felismerése. Helyesírás Olvasható, esztétikus külalak, helyesírási szabályok alkalmazása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok Matematika Művészetek

Hang, betű, szóelem, szó, mondat, szöveg, szövegértés, helyesírás.

Órakeret 50 óra

Leíró nyelvtani alapismeretek

Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése (hang, betű, szótag, szó, szótő, toldalék, mondat, szöveg).

Jól formált, nyelvileg igényes beszéd fejlesztése. Kritikai gondolkodás fejlesztése. A helyesírási készség, az önálló tanulási, ismeretszerzési készség fejlesztése, a helyesírási ismeretek rendszerezése, az elvek és a szabályok A tematikai egység közötti összefüggések feltárása. Szókincsbővítés. nevelési-fejlesztési Memóriafejlesztés. Gondolkodás- és tanulásfejlesztés. céljai A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseire vonatkozó ismeretek önálló alkalmazása. Gyakorlottság a szöveg, a mondat, a szóalak elemzésében és helyes használatában. Új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, beillesztése és alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A hangok és betűk Fogalomalkotás. Beszédhangok, hangképzés (beszédtechnikai gyakorlatok). Betűrendbe sorolás, magán- és mássalhangzótörvények. Helyesírásunk alapelvei Kiejtés, szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés elve. A magánhangzók és a mássalhangzók alkalmazkodása (hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés). Ly – j helyesírása. 223

Kapcsolódási pontok Matematika Művészetek

Szótagolás, elválasztás. Szóelemek Szóelemek felismerése. A toldalékok fajtái: tő, képző, jel, rag, írásmódjuk, kapcsolódásuk és változataik. A szóalaktanhoz kapcsolódó helyesírási szabályok. Szavak Szókészlet, szókincs. Közmondások, állandósult szókapcsolatok gyűjtése, értelmezése. Szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó alkotás. A szó hangalakja és jelentése (egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú, rokon értelmű szavak). Alapvető szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, határozószó, névelő, névutó, igekötő, kötőszó, indulatszó). A szavakhoz kapcsolódó helyesírási szabályok. Mondatok nyelvi-logikai szintje A mondatok felépítése, típusai. Egyszerű és összetett mondat. Tő-, bővített, teljes, hiányos mondat. Alá- és mellérendelő mondatok. Mondatrészek felismerése, jelölése, ábrázolása. A szöveg és mondat viszonya. Szövegkoherencia: lineáris, globális kohézió felismerése, alkalmazása. A mondathoz kapcsolódó helyesírási szabályok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Beszédhang, magán- és mássalhangzótörvény, helyesírási alapelv, szótagolás, elválasztás, szóelem, szókészlet, szókincs, szóalkotás, hangalak és jelentés, szófaj, mondat, mondatrész, lineáris- és globális kohézió, szöveg.

Szövegfeldolgozó eljárások gyakorlása

Órakeret 28 óra

Biztos olvasási készség. Kifejező és értő olvasás.

A tematikai egység Értő olvasás fejlesztése. Szövegértési technikák ismeretének bővítése, nevelési-fejlesztési gyakorlása, alkalmazása. Szövegek pontos megfigyelése, azonosítása. céljai Olvasási stratégiák fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az értő hangos és néma olvasás gyakorlása. Szövegértelmezés, ok- Matematika okozati összefüggések felismerése, következtetések. Olvasási stratégiák gyakorlása. (Jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, Patrónusi foglalkozás értékelés, kérdések, reflektálás, összefoglalás.) Szövegfeldolgozási módszerek alkalmazása (aláhúzás, szövegkiemelés, kulcsszavak kigyűjtése). Lényegkiemelés, szövegtömörítés, vázlatkészítés. A vázlatkészítés lépéseinek áttekintése. Címszavas és mondatértékű vázlat megkülönböztetése, alkalmazása. Szövegalkotás vázlat alapján. Szóbeli szövegalkotás képek alapján, vázlatkészítés önállóan. Kulcsfogalmak/ Értő olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás, lényegkiemelés, szövegtö224

mörítés, vázlatkészítés, szövegalkotás.

fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Verbális és nonverbális kommunikáció

Órakeret 13 óra

A meglévő kommunikációs készségek, ismeretek.

Ismeretelemző, értékelő gondolkodás, kreativitás, énkép fejlesztése, társas kapcsolatok, hatékony társadalmi beilleszkedés erősítése. Új isA tematikai egység meretek elsajátítása, feldolgozása, beillesztése és alkalmazása. Megfelenevelési-fejlesztési lő szókincs alkalmazása. Internet használata az információk megszerzécéljai sére. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kommunikáció A kommunikáció értelmezése, tényezői, célja, funkciói. Szóbeli kommunikáció, mindennapi kommunikációs helyzetek, szituációs gyakorlatok. Konfliktuskezelői stratégiák és gyakorlatok. Szimulációs játékon keresztül a tanultak elmélyítése, alkalmazása. Egyéni és páros problémamegoldás. Kommunikációs zavarok és megoldási lehetőségeik Nonverbális kommunikáció: tekintet, mimika, testtartás, gesztus, térköz. Mimikai gyakorlatok. Érzelmek kifejezése. Metakommunikáció Metakommunikatív jelzések megfigyelése, felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Informatika Dráma Társadalomismeret Patrónusi foglalkozás

Kommunikáció, kommunikációs zavar, konfliktuskezelés, metakommunikáció.

Tematikai egység Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok

Órakeret 4 óra

Rendszerező ismétlés Az eddig tanult ismeretek, eljárások, technikák.

A tematikai egység A tanévben tanult ismeretek, nyelvtani fogalmak, követelmények nevelési-fejlesztési komplex módon történő áttekintése, rendszerezése és gyakorlati alkalcéljai mazása. Logikus gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismétlés, rendszerezés A tanultak jártasság szintű elsajátítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Matematika

Beszédhang, magán-és mássalhangzótörvény, helyesírási alapelv, szótagolás, elválasztás, szóelem, szókészlet, szókincs, szóalkotás, hangalak és jelentés, szófaj, mondat, mondatrész, lineáris és globális kohézió, szöveg, értő olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás, lényegkiemelés, szövegtömörítés, vázlatkészítés, kommunikáció, kommunikációs zavar, konfliktuskezelés, metakommunikáció. 225

Irodalom Tematikai egység

Órakeret 4 óra

Év eleji felmérés

Előzetes tudás Az általános iskolai ismeretek. A tematikai egység Az ismeretek előhívása, rendszerezése, a hiányosságok feltárása, a fejnevelési-fejlesztési lesztési területek kijelölése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az általános iskolában tanultak felmérése Patrónusi foglalkozás Műnemek, műfajok jellemzői, stíluseszközök, a tanult irodalmi alkotások szerzője, műfaja. Hallott és olvasott szöveg értése kérdések alapján, vázlatírás. Kulcsszavak azonosítása, ok-okozati összefüggés felismerése. Olvasható, esztétikus külalak, helyesírási szabályok alkalmazása, többféle műfajú szöveg írása. Szóbeli és írásbeli szöveg értése Szövegalkotás Kulcsfogalmak/ Műnem, műfaj, stíluseszköz, rím, ritmus, szerző, cím, elbeszélés, leírás, fogalmak jellemzés, szövegértés.

Tematikai egység

Irodalomelméleti és poétikai ismeretek rendszerezése

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Általános iskolai ismeretek. A tematikai egység Az általános iskolában tanult irodalomelméleti és poétikai ismeretek nevelési-fejlesztési rendszerezése, elmélyítése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A műnemek és műfajok jellemzői Matematika A jellemzők ismétlése, rendszerezése, az egyes műfajokhoz a tanult művek rendelése. Művészetek A műfajok jellemzőinek összehasonlítása, az eltérések megfigyelése. Szóképek és alakzatok Felismerésük, szerepük, hangulati hatásuk a műalkotásban, a képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani jellegzetességének azonosítása, szerepük megértése a lírai szövegben. Verselés, rím A verselési módok felismerése, azonosítása, hangulati hatásuk, funkciójuk felismerése az általános iskolában tanult versek és ismeretlen részletek alapján. A rím fajtái, felismerésük, megnevezésük tanult és ismeretlen versek alapján. 226

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Nép- és műköltészet, műnem, műfaj, epika, líra, dráma, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, mese, mítosz, monda, novella, regény, dal, epigramma, elégia, életkép, himnusz, óda, rapszódia, komédia, tragédia, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum, ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, rím.

Órakeret 20 óra

Irodalomolvasás és értelmezés Az általános iskolában olvasott irodalmi alkotások.

A tematikai egység Az általános iskolában megismert irodalmi alkotások felelevenítése, nevelési-fejlesztési értelmezése, új szempontú feldolgozása. Az irodalomolvasással a tanulók érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményhez juttatása. A tanult céljai művek csoportosítása, értelmezése téma és motívum szerint. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az elbeszélő művek önálló és irányított olvasása, feldolgozása Patrónusi foglalkozás Mesék, mítoszok, mondák, novellák, regényrészletek, rövidebb terjedelmű regények az általános iskolai művek közül. Irányított szövegértelmezés. Kulcsszavak, szerkezeti egységek felismerése. A kifejező, hangos olvasás gyakorlása. Az epikus művek szerkezete Idő, helyszín, cselekmény, tetőpont, fordulópontok, szereplők, az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet érzékelése. A cselekmény rövid összefoglalása szóban, írásban. A lírai művek feldolgozása A kompozíció elemeinek megismerése (versszak, nagyobb szerkezeti egységek). A lírai mű középpontjában álló gondolatok és érzelmek azonosítása, a mű témájának, hangulatának, hangnemének felismerése. Memoriterek (Himnusz, Szózat, Petőfi Sándor egy verse, Arany János egy verse és egy balladája, Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila egy-egy verse). Válogatás a roma irodalomból Cigány mesék, Ratkó József versei, Lakatos Menyhért művei. Gyűjtőmunka, beszámoló készítése. A lakóhely irodalmi emlékei Gyűjtőmunka. Kulcsfogalmak/ Lírai mű, epikai mű, értelmező feldolgozás, hangos és néma olvasás, fogalmak memoriter, roma irodalom.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Szövegalkotás, szövegértés

Órakeret 20 óra

Törekvés a tanult helyesírási szabályok alkalmazására a szövegalkotás227

kor. Több műfajban önálló szövegalkotás: elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, meghívó, e-mail. Olvasható, tagolt íráskép kialakítása; A tematikai egység szerkesztési, nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek alkalmazása. A gyanevelési-fejlesztési kori szövegtípusok megértési stratégiáinak kialakítása: szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek; ábrák, képek, illusztrácicéljai ók kapcsolatának felismertetése a szöveggel. A szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás, szövegfeldolgozási módok elmélyítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szövegértés Matematika A különböző szövegtípusok azonosítása, jellemzői Szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek jellemzőinek felismerése, a szövegtípusok megkülönböztetése. Szókincsfejlesztés A szókincs, a szavak jelentésének azonosítása az adott szövegben többféle technikával, egyéni és kooperatív módszerekkel. A szöveg megértésének bizonyítása többféle módszerrel Következtetés; előzetes ismeretek, élmények felidézése; lényegkiemelés szóban és írásban; vázlatkészítés. Ok-okozati összefüggések felismerése; időrendi sorrend; kulcsszókeresés; összefoglalás. A szó szerinti, az értelmező, a kritikai, a kreatív olvasás módjai és gyakorlásuk. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel Szöveg és kép viszonyának értelmezése; ábrák, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Szövegalkotás Tanult műfajú szövegek írása, más szempontú megközelítése. Törekvés az olvasható, esztétikus írásképre. Igényesség a formára, külalakra. Szerkesztési, nyelvhelyességi, helyesírási szabályok alkalmazása. Elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, meghívó, e-mail írása többféle céllal. A tanult szabályok automatizálása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Szövegértés, szövegalkotás, szövegtípus.

Az irodalom és a társművészetek kapcsolata

Órakeret 7 óra

Előzetes tudás Tapasztalatok a művészeti ágak kifejezőeszközeiről, jellemzőiről. A tematikai egység Azonos téma megjelenése a különböző művészeti ágakban – a feldolnevelési-fejlesztési gozások összehasonlítása, hasonlóságok, eltérések azonosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 228

Kapcsolódási pontok

A szépirodalmi művek filmes adaptációja Társadalomismeret A regény és filmes feldolgozása összehasonlítása, eltérések azonosítása; karakter- és konfliktusviszonyok elemzése. Dráma A feldolgozás hasonlóságainak, különbségeinek azonosítása. Szépirodalmi művek rajzfilmes, bábfilmes adaptációja Művészetek Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Feldolgozás, képi megjelenítés, összehasonlító elemzés.

Órakeret 4 óra

Rendszerező ismétlés

Az általános iskolában és az előkészítő évfolyamon magyar irodalomból tanultak.

A tematikai egység Az ismeretek tudatosítása, összefüggéseiben láttatása. nevelési-fejlesztési Biztos, stílusos szóbeli és írásbeli kommunikáció. céljai Ismeretek, fejlesztési követelmények Irodalomelmélet Mű, szerző, műfaj megnevezése. Olvasmányélmények Beszámoló, érdeklődés felkeltése. Szövegalkotás Aktuális témában: meghívó, élménybeszámoló. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

Kapcsolódási pontok Matematika

Szerző, műfaj, élmény.

A tanuló alkalmazza tudatosan a helyes beszédtechnikát és az írásbeli kommunikáció alapszabályait. Ismerje a magyar helyesírás rendszerét, az elveket és a törvényszerűségeket. Legyen képes a tanult helyesírási szabályokat felidézni, helyesen alkalmazni, a közöttük levő összefüggéseket felismerni. Tudja a helyesírási szabályzatot és a helyesírási szótárt önállóan használni. Törekedjen rendezett írásképre. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseit ismerje fel. Alkalmazza helyesen a tanult szófaji ismereteket. Alkalmazza helyesen a tanult mondattani ismereteket. Ismerje, hogy mi teszi szöveggé a mondathalmazt. Legyen képes az életkornak megfelelő szintű, értő olvasásra; információk keresésére, azonosítására, az információk integrálására, következtetések levonására, összegzésre, szövegmagyarázat készítésére. Legyen képes kreatív szövegalkotásra, önálló vélemény megfogalmazására. A szövegben törekedjen pontosságra, érzékletességre és lényegkiemelésre. Legyen képes a konfliktus kezelésére és harmonikus kapcsolatok kialakítására, az önkifejezésre, a metakommunikatív jelzések értelmezé229

sére, kommunikációs helyzetben való aktív részvételre. Tudjon önállóan és együttműködve ismereteket szerezni információhordozók segítségével. Alakuljon ki a tanulóban az olvasás iránti igény, az érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek felfedezésére. Legyen képes önálló véleményalkotásra és véleménynyilvánításra, mások véleményének elfogadására. Legyen képes az ismert műalkotásokat azonosítani.

230

MATEMATIKA 9/AJKP évfolyam Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló, rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése emeli a gondolkodás általános kultúráját. A matematikatanítás során kiemelt feladat megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A matematikával való foglalkozás fejleszti a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, kialakítja az önálló gondolkodás igényét, megismerteti a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni kell – a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem. Miközben a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításánaktanulásának jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk. A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. A matematikai nevelés fontos terepe a kulcskompetenciák kialakításának. A problémamegoldó, a kritikai, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, valamint az információ komplex kezelésének kompetenciái beépülnek minden matematikai tevékenységbe. A jól megválasztott módszerekkel történő matematikatanítás a kommunikációs képesség fejlesztése mellett az együttműködési képességet is fejleszti. A matematika tanterv tananyagtartalma biztosítja, hogy a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai tanításunkban megjelenjenek: különböző alkalmazásokban, matematikatörténeti érdekességekhez kapcsolva, projektfeladatok kapcsán a környezeti nevelés, a hon- és népismeret, a kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz szemlélete fejlesztendő. Nagy súlyt 231

fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel, majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához. Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni.

Tematikai egység Előzetes tudás

Halmazok, kombinatorika, matematikai logika

Órakeret 9 óra

Alapfogalmak halmazokról.

A tematikai egység Rendszerszemlélet fejlesztése. Igényes szóbeli és írásbeli közlés fejleszt nevelési-fejlesztési se. Bizonyítási igény kialakítása. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének céljai fejlesztése. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő al-

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom

kalmazása. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése. Ellenpéldák szerepe a cáfolásban. Az és, vagy, ha-akkor, nem, van olyan, minden kifejezések jelentése. Szövegelemzés, -értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladatok megoldása és a szöveg alapján történő ellenőrzése. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok készítése). Kulcsfogalmak/ Elem, halmaz elemszám, részhalmaz, valódi részhalmaz, üres halmaz, halmazművelet, logikai művelet. fogalmak 232

Tematikai egység

Előzetes tudás

Órakeret 75 óra

Számelmélet, algebra

Számok, mérés, mértékegységek; helyi érték, alaki érték, valódi érték, negatív számok a mindennapi életben, törtek a mindennapi életben, a számok helye a számegyenesen. Alapműveletek, matematikai jelek. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék.

A tematikai egység Rendszerezőképesség fejlesztése. nevelési-fejlesztési Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban. céljai Ellenőrzés igényének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedes törtek). A négyzetgyök fogalma, példák nem racionális számra. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. Eredmények becslése. Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakítása. Szorzattá alakítás kiemeléssel. Algebrai egész kifejezések szorzása egyszerű esetekben. Arány, aránypár, arányos osztás gyakorlati feladatokban. Százalékszámítás és egyszerű kamatszámítási feladatok. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Egyszerűbb egyenletrendszerek megoldása. Szöveges feladatok megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz szerepe a megoldás keresésénél. Számítások egyszerűsítése azonosságok felismerésével.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret Művészetek

A helyettesítési érték célszerű kiszámítása. Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Természetes, egész, racionális, irracionális, valós szám. Művelet, műveleti Kulcsfogalmak/ sorrend, műveleti tulajdonság. Hatvány, négyzetgyök. Nevezetes azonosfogalmak ság. Arány, arányosság. Százalékszámítás. Mérlegelv. Alaphalmaz, megoldáshalmaz.

Tematikai egység Előzetes tudás

Geometria

Órakeret 56 óra

Alapfogalmak ismerete: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Síkbeli alakzatok: háromszögek, négyszögek, speciális négyszögek. Sokszögek, szabályos sokszögek. Kör és részei.

A tematikai egység Fejlesztés a gyakorlati mérések és mértékegységváltások helyes elvégnevelési-fejlesztési zésében. Transzformációs szemlélet fejlesztése. A halmazszemlélet és a 233

térszemlélet fejlesztése. A bizonyítási igény erősítése. Számolási készség fejlesztése.

céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kibővült számkörben. Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete és területe. Kör kerülete, területe. Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek). Tengelyes tükrözés, tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Középpontos tükrözés, középpontosan szimmetrikus alakzatok. Szerkesztések: nevezetes szögek, háromszögek, sokszögek. Ismerkedés a forgástestekkel. Eltolás a síkban, vektor fogalma, vektorműveletek. Középpontos nagyítás, kicsinyítés konkrét arányokkal. Pithagorasz-tétel. Egyszerű számítási feladatok a geometria különböző területeiről. Állítások megfogalmazása és igaz vagy hamis voltának eldöntése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret Művészetek

Megoldási terv készítése kerület- és területszámítási feladatoknál. Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Szerkesztési eljárások gyakorlása. A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során. SI-mértékrendszer. Térelem. Egyenespár (párhuzamos, metsző, kitérő). Kulcsfogalmak/ Szögpár. Síkidom, nevezetes vonal. Konvex, konkáv síkidom. fogalmak Egybevágósági transzformáció. Szimmetria (tengelyes, középpontos). Kerület, terület, térfogat, felszín. Descartes-féle koordináta-rendszer. Vektor.

Tematikai egység

Függvények. Az analízis elemei

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás Alapvető ismeretek a függvényekről. A tematikai egység A függvényszemlélet fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben: lineáris, másodfokú, abszolútérték-, törtfüggvény. Konkrét, egyszerű feltételeknek eleget tevő pontok a 234

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom

koordináta-rendszerben. Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk (számtani és mértani). Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén.

Társadalomismeret Művészetek

Grafikus megoldási módszerek alkalmazása (lehetőség szerint számítógépen is). Sorozatok szabályainak felismerése, a tanultak alkalmazása más tantárgyak során. Kulcsfogalmak/ Függvény, alaphalmaz, képhalmaz, hozzárendelés. Függvényvizsgálat. fogalmak

Órakeret 5 óra

Statisztika. Valószínűség-számítás elemei

Tematikai egység

Előzetes tudás Számtani közép kiszámítása. A tematikai egység Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. nevelési-fejlesztési Adatsokaságban való eligazolás képességének fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Valószínűségi kísérletek elvégzése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom

Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Grafikonok készítése, elemzése.

Művészetek

Táblázatok, grafikonok készítése, elemzése. Középértékek számítása. Kulcsfogalmak/ Esemény (biztos, lehetetlen). Módusz, medián, számtani közép. Diagram. Relatív gyakoriság. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Gondolatok (állítások, feltételezések, választások) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben, racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. 235

Arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok elvégzése. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése, szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögekkel kapcsolatos szerkesztések elvégzése. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb felszíne, térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés, nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pithagorasz-tétel ismerete és következetes használata. Az alapfüggvények ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. Relatív gyakoriság számítása. Módusz, medián, számtani közép meghatározása kis számú, konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

236

NÉMET NYELV 9/AJKP évfolyam Az előkészítő évfolyamra különböző tudásszintű fiatalok kerülnek be. Tanulmányaik során sokan közülük találkoztak már a német nyelvvel, de ők is többnyire nagyon hiányos tudással rendelkeznek. A bemeneti méréskor feltárt hiányosságok ismeretében lehetőség szerint egyénre szabottan a felzárkóztatás biztosítása a feladat. Az előkészítő évfolyam célkitűzése az általános iskolában tanultak ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolába, közösségbe került tanulók beilleszkedésének elősegítése, a nyelvi gátlások oldása, a téves beidegződések javítása. A fő cél az idegen nyelvi kompetenciák (a szövegértés, az írás- és beszédkészség, a hallás utáni megértés) fejlesztése, idegen nyelvi tanulási technikák kialakítása és a nyelvtani ismeretek elmélyítése. A tanév végére a tanulók érjék el az A2 szintet. Ahhoz, hogy a német nyelv tanításával új világot, új lehetőségeket nyissunk meg a tanulók előtt, az alábbi feladatokat kell elvégezni: az általános iskolai ismeretanyag ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása, szókincs bővítése; egyszerű szövegek megértése és alkotása megadott minta alapján; a hétköznapi élethelyzetekhez szükséges alapszintű kommunikáció kialakítása; az írás és a helyesírás készségének fejlesztése magyar és német nyelven; a kreativitás és szocializáltság fejlesztése, önállóság, tolerancia és empátia kialakítása; a német nyelvű országok kultúrájának, szokásainak, illemszabályainak megismertetése; az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése; az önbizalom növelése. A tanuló merjen németül beszélni még akkor is, ha hibázik; célunk továbbá a motiváltság megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás; a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása; autentikus szövegek önálló megértése iránti igény kialakítása; a tanulók sikerélményhez juttatása zene, tánc, mondókák segítségével. A tanulók tudásszintjének felmérése után az egyéni hiányosságok pótlása a cél. Fejlődjenek ki azok a jellemvonások, alakuljanak ki azok a képességek, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy rendszeresen és önállóan készüljenek az órákra, elkészítsék a házi feladatot, és egy adott témakörben önálló kutatást végezzenek az interneten, anyagot gyűjtsenek, PowerPoint-os prezentációt készítsenek. A tanulók meglévő tudásának megismerése nélkülözhetetlen a tanulási folyamat tervezéséhez. Nemcsak a korábban tanult ismeretek meglévő szintje, hanem a tapasztalati tudás, a témával kapcsolatos személyes elképzelések és viszonyulások, magatartásmódok is felszínre kerülhetnek. A program alapelve a tanulók és képességeik megismerése különböző vizsgálati módszerek segítségével, amelynek alapján képességszint szerinti csoportokban megkezdődik a fejlesztés, hogy a pedagógusok minden gyermekből kihozzák képességük maximumát, és az alulteljesítő, tehetséges tanulók se vesszenek el. A mérés értékelése alapján a tehetségesek esetében tehetségfejlesztés, a többi tanulónál pedig képességfejlesztés történik. A felzárkóztatás, a fejlesztés sikeressége minden tanuló esetében a különleges bánásmód, a differenciált foglalkozás és foglalkoztatás függvénye. Ezért komplex egyéni fejlesztési program kidolgozása szükséges.

Tematikai egység Előzetes tudás

Év eleji állapotfelmérés

Órakeret 4 óra

Az általános iskolából hozott német nyelvi alapok (szókincs és nyelvtan), napszak szerinti köszönés, más udvariassági formulák, dalok, 237

versek, mondókák ismerete. A tematikai egység Előkészítő és rávezető gyakorlatok, tájékozódás a tanulók nyelvi nevelési-fejlesztési tudásszintjéről. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismerkedés, a tanulási motiváció megteremtése Tájékozódás a tanulók nyelvi ismereteiről. Olvasás és hallás utáni szövegértés, nyelvi készség, íráskészség felmérése.

Kapcsolódási pontok Patrónusi foglalkozás Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Házirend.

Órakeret 12 óra

Társas kapcsolatok Bemutatkozás, családtagok neve. Német ABC, számok 1-20-ig, színek.

A tematikai egység Idegen nyelvi kommunikáció, helyesírás, olvasás, számolás és hallásérnevelési-fejlesztési tés fejlesztése idegen nyelven. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Én és a családom. Társadalomismeret Köszönések. Család bemutatása, saját családfa elkészítése. Művészetek Olvasás és hallás utáni szövegértés, szókincsfejlesztés, nyelvi feladatok megoldása, szituációs gyakorlatok, egyszerű szöveg alkotása. Személyes névmások, szabályos igék ragozása, kijelentő mondat szórendje. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Rokonsági fok, családfa, személynév.

Órakeret 12 óra

Szűkebb környezetünk

A ház helyiségei nevének ismerete, az "ist" és "sind" igealakok ismerete.

A tematikai egység Szókincsbővítés, hallásértés fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Házunk, lakásunk, otthonunk A ház, a lakás részei, helyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Mi hol található a házban, miből készült és milyen színű? 238

Kapcsolódási pontok Művészetek Társadalomismeret

Színek. Melléknevek használata. Életpálya-építés Számok 1-100-ig. Helyhatározók. Természetismeret „liegen, hängen, stehen” igék használatának begyakorlása. Elöljárószók tárgy- és részes esettel. Mondatalkotás, képleírás. Szóalkotás, mondatszerkesztés, helyes so rendbe rakás, szöveg kiegészítése, daltanulás. Egyszerű szöveg alkotása: „Ilyen lakásban szeretnék lakni”. Kulcsfogalmak/ Helyhatározó, otthon. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A "können + Infinitív" szerkezet ismerete. Olvasás és hallás utáni szövegértés fejlesztése, szókincsfejlesztés.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Városom, falum. Járművek, közlekedés, vásárlás. A városban található épületek elnevezése, helye. Útbaigazítás kérése és adása. Mit lehet csinálni az adott épületben? Irányok, tér és idő, információ kérése, átadása. – Wie komme ich... ? – Wo finde ich...? – Ich suche... Nyelvi feladatok megoldása, daltanulás, szituációs gyakorlatok, egyszerű szöveg alkotása. Kulcsfogalmak/ Irány, településtípus, városi és vidéki életmód. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 12 óra

A hely, ahol élek

Kapcsolódási pontok Művészetek Életpálya-építés Társadalomismeret Természetismeret

Órakeret 12 óra

Tudásunk forrása Néhány tantárgy nevének ismerete. Szövegértés fejlesztése, szókincsfejlesztés.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Művészetek

Iskola, tanulás, internet. Tantárgyak. A hét napjai, hónapok. Órarend, mi található egy tanteremben?

Informatika

239

Óra, idő, mennyiségek. Életpálya-építés Sorszámnevek 1-20-ig. Birtokos névmások gyakorlása, birtoklás kifejezése "haben"-nel, Patrónusi foglalkozás tagadás "kein"-nel. Kérdő mondatok szórendje. Nyelvi feladatok megoldása, szituációs gyakorlatok, daltanulás, egyszerű szöveg alkotása: Az én iskolám – bemutatkozó e-mail írása levelezőtársnak. Kulcsfogalmak/ Idő, ismeretszerzés, multimédiás eszköz. fogalmak

Tematikai egység

Órakeret 12 óra

Ami az asztalra kerül

Előzetes tudás Egyes ételek nevei. A tematikai egység Olvasás és hallás utáni szövegértés fejlesztése, szókincsfejlesztés. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Vásárlás. Mi hol kapható, különböző termékek vásárlása és fo- Társadalomismeret gyasztása. Zöldségek, gyümölcsök, húsfélék, gabonafélék, tejtermékek, italok, Patrónusi foglalkozás édesség, egészséges ételek. Ételek, ételcsoportok nevei. Sztereotip párbeszédek vásárláskor: Természetismeret – Haben Sie...? – Können Sie mir...? – Was kostet...? Nyelvi feladatok megoldása, szituációs gyakorlatok, daltanulás, önálló szövegalkotás: élelmiszer-, ruha- és írószervásárlás. Kulcsfogalmak/ Egyes szám, többes szám, állítmány, alany, állítás, tagadás. fogalmak

Tematikai egység

Órakeret 12 óra

Szabadidő eltöltése

Előzetes tudás Néhány sport és hobbi német nevének ismerete. A tematikai egység Olvasás és hallás utáni szövegértés, szókincsfejlesztés. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabadidő, sport, hobbi. Szabadidő, hétvége, nyári szünet. Nyaralás, üdülés, pihenés, kikapcsolódás. Nyári és téli sportok. Mozi, színház, zene, koncert. Kirándulás, túrázás, kerékpározás.

Kapcsolódási pontok Patrónusi foglalkozás Természetismeret

240

Kérdés feltevése és válaszadás. Mondatalkotás, mellékmondati szórend. Nyelvi feladatok megoldása, szituációs gyakorlatok, egyszerű szöveg alkotása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szabadidő, egészséges életmód, közösség.

Tematikai egység

Órakeret 12 óra

Egy napom

Előzetes tudás Hétköznapi életünkhöz, napi rutinunkhoz kapcsolódó igék. A tematikai egység Hallásértés fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Napirendem hétköznapokon és hétvégén. Életpálya-építés Hétköznapi tevékenységek, napi rutin. Reggeli tevékenységek. Iskola. Ebéd. Felkészülés az órákra. Szabadidő. Esti tevékenységek. Hétvégi munka és szórakozás. Jelen idő használata. Kijelentő mondat szórendje. Időhatározók: napok, napszakok, óra, perc. Kérdések: Wann... / Um wieviel Uhr...? Igenlő és tagadó válaszok. "Können" és "müssen" segédigék használata. Egyszerű szöveg alkotása, daltanulás, mondatszerkesztés. Szógyűjtés (szóbokor), helyes sorrendbe rakás. Kulcsfogalmak/ Rend, napirend, rendszeresség, szabálykövetés, pontosság. fogalmak

Tematikai egység

Egészséges életmód

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás Ruhadarabok, alapvető testrészek nevének ismerete. A tematikai egység Szókincsfejlesztés, mondatalkotás, szövegalkotás, önálló szövegmonnevelési-fejlesztési dás, párbeszéd. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Helyes táplálkozás, helyes öltözködés. Betegségek megnevezése.

Kapcsolódási pontok Patrónusi foglalkozás

241

Az orvosnál. Természetismeret Testrészek. Időjárás. Sport, hobbi. A "man" használata. A főnév tárgyesete. Kulcsfogalmak/ Kulturált viselkedés, évszak, egyéniség, időjárás, alkalom, öltözködés. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 13 óra

Szabadon tervezhető témák Az előkészítő évfolyamon megszerzett tudásanyag.

A tematikai egység Ismétlés, a tudás elmélyítése. Csapatépítés a műsorra való felkészülés nevelési-fejlesztési során. Együttműködés, egymásra figyelés fejlesztése. Esztétikai, művécéljai szeti tudatosság és kifejezőképesség, előadásmód fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Témakörök szóanyaga. Patrónusi foglalkozás Nyelvi szerkezetek. Melléknevek, hely- és időhatározók, igék, igeidők. Mondókák, dalok gyakorlása. Félévi és év végi ismétlés, rendszerezés, számonkérés. Kulturális műsor összeállítása, felkészülés és előadás. Kulcsfogalmak/ Egymásrautaltság, árnyalt előadásmód, önbizalom, önismeret. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

A tanuló legyen képes – gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával megfogalmazni, – üzenetet, üdvözletet, meghívót, baráti levelet, jellemzést írni, – egyszerű szöveget olvasni és értelmezni, – hallás után megérteni a tanár utasításait, az olvasmányok, a dalok és a mondókák szövegeit, – értelmezni és használni a létigét és a birtoklást kifejező igét (sein, haben), a főnevek alany-, tárgy- és részes esetű alakjait, a személyes névmásokat, az alapigeidőket (Präsens, Präteritum, Perfekt, Futur I.), a leggyakoribb tagadószókat (a nein, a nicht és a kein), – megérteni rövid, egyszerű szövegek, történetek lényegét, – megérteni a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó, – megértetni magát egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, – kérdéseket feltenni, egyszerű állításokra reagálni, – rövid feljegyzéseket, e-maileket, üzeneteket, magánlevelet írni, – az alapvető kommunikációs szükségletek kielégítésére.

242

DRÁMA 9/AJKP évfolyam A dráma tantárgy fontos szerepet játszik az árnyalt kifejezés képességének, a kooperációs és kommunikációs készségek, a kreativitás, az alkotó- és kapcsolatteremtő képesség fejlesztésében. Összpontosított, megtervezett munkára szoktatja a tanulókat, ön- és társismeretük gazdagodását szolgálja, segít az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítésben és -ápolásban, az önkifejezés fejlesztésében. Fejleszti a fogékonyságot, a fantáziát, a koncentrációt, a toleranciát és az együttműködést. Ízlésformáló szerepet tölt be, alakítja az egyén értékrendjét. Az egyén szocializációját nagyban segíti a gyakorlat- és tevékenységközpontúság, amelynek révén a tananyag tevékenység közben sajátítható el. A tanulói tevékenységek a művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet helyzeteihez, megnyilvánulásaihoz egyaránt kapcsolódnak. A dráma a beszédgyakorlatokkal, a kreatív és improvizatív szövegalkotással, a drámajátékkal, a kommunikációs gyakorlatokkal fejleszti az érzékelést és a kifejezőképességet. Az együttműködés, a kapcsolati kultúra módjait, lehetőségeit tárja fel a csoportos tevékenységek során. A tanuló alkotó tevékenységet folytat, amelynek során érzelmi intelligenciája, empátiája, ön- és társismerete formálódik. Mindemellett megéli az alkotás örömét és nehézségeit egyaránt. A drámaszemelvények más kultúrák hagyományaival, értékeivel, új információkkal gazdagítják ismereteit, amely ismeretek a befogadás, értelmezés folyamata közben építik a személyiséget. A tantárgy a kulcskompetenciákat gyakorlatok, illetve tevékenységek közben fejleszti. Az anyanyelvi kommunikációt a gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezése és értelmezése, valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználat során fejleszti. A matematikai kompetenciát a drámaóra tevékenységei közben felmerülő problémák megoldása során alkalmazott matematikai ismeretek és módszerek alkalmazásával fejleszti. A már megszerzett tapasztalatok alkalmazása jelenti a természettudományos kompetencia fejlesztését. A környezet ismeretére építve és a problémákat, szükségleteket alkotó módon megoldva fejlődik a technikai kompetencia. A digitális kompetencia alkalmazása ma már nélkülözhetetlen, ugyanakkor az információgyűjtés, az etikus információhasználat során, az informatikai jellegű tevékenységek közben tovább fejleszthető e kompetencia. A társadalmi életben, a közügyek intézése közben, a közösségi beilleszkedés folyamán szerzett tapasztalatok és ismeretek beépítése és kreatív felhasználása fejleszti a szociális és állampolgári kompetenciát. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia az alkotó tevékenységek során folyamatosan fejlődik. Újabb és újabb előadások tervei, egyéni megoldások, új kihívások teszik próbára a tanulókat. Az esztétikai megismerés, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése, a megismert drámai alkotások befogadása, a hagyományos és modern drámai nyelvezet megismerése és alkalmazása az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet fejleszti. A memoriterek, az egyéni és csoportos tanulás megszervezése, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás, az információtechnológiai ismeretek alkalmazása alakítja, fejleszti a hatékony, önálló tanulást. A dráma tantárgy nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem tevékenységközpontú. Gyakorlati tevékenységek során sajátítja el a tanuló a tananyagot. A tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy az általános műveltség területeihez tartozó tartalmakat szervesen integrálja. A dráma az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedését segíti a kommunikációs gátak, zavarok oldásával. A tantárgy feladata a kommunikációs képesség, művészeti készségek fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; a szövegolvasás, szövegértés fejlesztése; tanulási technikák kialakítása. A kommunikációs kifejezőkészség állandó fejlesztését szem előtt tartva nem a hagyományos "feldolgozó" 243

jellegű munkaformákat kell előnyben részesíteni, hanem a tanulók saját tapasztalatainak, az önkifejezés formáinak a felhasználásával az egyéni, kreatív gyakorlati tevékenységeket. Hozzá kell segíteni a tanulókat ahhoz, hogy a világról szerzett ismereteiket az életkornak megfelelő szinten kreatívan tudják alkalmazni a mindennapokban. Az adott élethelyzetekben felismerjék a kommunikációs szituációkat, és ezekben alkalmazni tudják a tanév során elsajátított és begyakorolt, adekvát szerepeket.

Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Év eleji felmérés

Órakeret 5 óra

Az általános iskolában és szabadidőben olvasott művek, kommunikációs ismeretek és tapasztalatok, mozgásos játékélmények.

Adekvát önkifejezési módok alkalmazásának fejlesztése. A tematikai egység Önismeret fejlesztése: az egyéni képességek és ezek határainak elfoganevelési-fejlesztési dása. Igényesség fejlesztése kreativitással, egyedi megvalósítással. céljai Kritikai érzék fejlesztése. Együttműködési képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Tájékozódás a tanulók olvasottságáról, kommunikációs és mozgásMagyar nyelv és koordinációs képességeiről, mozgáskultúrájáról. irodalom Bemeneti mérés: szövegértés, szóbeli kommunikációs, mozgáskoordinációs képességek, mozgáskultúra felmérése: – elbeszélgetés (szépirodalmi szemelvények, olvasmányok, irodalmi filmadaptációk, dalszövegek, kedvenc írók, költők, szerzők felidézése, vita kezdeményezése a témával kapcsolatban), – szituációs, mozgásos, ritmikus gyakorlatok tanulói és/vagy tanári témajavaslat alapján egyénileg és csoportosan (versenyjátékok, nagymozgásos játékok, népi kiszámoló és fogócskajátékok, rövid versek, mesék kísérése mozgással, egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókamondás közben, természetes ritmusok felfedezése és mozgásos lekövetése), – korábban tanult vers, próza, tánc, zene, dal előadása, – vers, próza felolvasása felkészülés után, – a feladatok végrehajtásának értékelése egyénileg és/vagy csoportosan, önértékelés. Kulcsfogalmak/ Kommunikáció, kommunikációs szabály, beszédhelyzet, együttműködés, mozgáskoordináció, mozgáskultúra, ritmizálás, önkifejezés, igényesség, fogalmak kritika, vita.

Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egy-

2. Készségfejlesztő gyakorlatok

Órakeret 9 óra

Versikék, mondókák, mesék, memoriterek. Közösségi és sportjátékok. Tiszta, érthető, artikulált beszéd, adekvát nyelvhasználat fejlesztése. 244

ség nevelésifejlesztési céljai

Nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata. Zenei kifejezőeszközök helyes és tudatos használata. Kreativitás fejlesztése. A személyiségnek megfelelő árnyalt önkifejezés fejlesztése. Kooperáció, együttműködés fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Beszéd, metakommunikáció. Intonáció, gesztus, mimika, testtartás jelentőségének, jelentésének feltárása: – beszédtechnikai és légzőgyakorlatok (légzéstípusok megfigyelése: váll, mellkas, rekesz, saját légzés megfigyelése, rövid versek és mondókák előadása laza testtónus megtartása mellett, hangok próbálgatása az erős érzelmi-indulati állapotok kifejezésére, szóhangsúly gyakorlása egyre hosszabb szavakban), – artikulációs gyakorlatok (szájról olvasás, egymás hangjának felismerése, utánzása, ritmusjátékok néma szövegmondással), – memóriafejlesztő gyakorlatok, – némajátékok, pantomim, – interakciós játékok, páros, illetve csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok (vakvezetéses, dőléses, billenéses gyakorlatok), – szituációs játékok, – mozgáskoordinációs gyakorlatok (versenyjátékok, nagymozgásos játékok, népi kiszámoló és fogócskajátékok, rövid versek, mesék kísérése mozgással, egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókamondás közben, természetes ritmusok felfedezése és mozgásos lekövetése), – relaxációs gyakorlatok (feszítés és lazítás fekve, állva, ülve, arc ellazítása, kéz „kirázása” kilégzés közben), – ritmusérzéket fejlesztő játékok (versek, mondókák ütemezése tapssal, járással, mozgással különböző tempóban, ritmus és mozgásváltással), – kapcsolatteremtő játékok (kapcsolatteremtés szemkontaktussal, érintéssel, kézfogással, hanggal).

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret

Beszédstílusok (régies, tanári, költői stb.) megkülönböztetése: – beszédstílus, intonáció, gesztus, mimika, testtartás megfigyelése és elemzése (mindennapi életben, művészi előadásokban, önmegfigyelés során), – csoportépítés (csoportépítési technikák játékos feladatokkal). Kulcsfogalmak/ Légzéstechnika, artikuláció, szituáció, relaxáció, nonverbális kifejezőeszköz, zenei kifejezőeszköz. fogalmak

245

Fejlesztési cél

3. Az alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása

Órakeret 5 óra

Irodalmi művek szereplőinek belső és külső tulajdonságai, jellemzése. Hallott, tanult, látott szövegek, mozgások reprodukciója. Kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése, önállóA tematikai egység ság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása. nevelési-fejlesztési Elsajátított ismeretek, készségek fejlesztése ritmikai, mozgásos gyakorcéljai latokban. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző drámajátékok, gyakorlatok egyénileg és kiscsoportban:  belső hangok követése, monológ, gondolatkövetés, mímes szituációs játék, szoborjáték vagy állókép: a csoport tagjai egy jelenetet, helyzetet rögzítenek így, a többiek kérdéseket intézhetnek hozzájuk: Kik vagy mik ők? Mi történt velük? Miért? stb., halandzsa nyelv, improvizációk zenére stb.,  levél és napló, telefon- és rádióbeszélgetés, interjú, műfaji sajátosságai (narráció),  a szépirodalmi napló ismertetése, szövegrészletek feldolgozása,  illemszabályok hétköznapi szituációkban,  térközszabályozást, térhasználatot segítő feladatok.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Művészetek

Kulcsfogalmak/ Belső hang, monológ, gondolatkövetés, levél, napló, interjú, illemszabály, improvizáció, színházi tér. fogalmak

Fejlesztési cél

4. Színházi, dramaturgiai alapfogalmak alkalmazása

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

Általános iskolai ismeretek a meséről. Elemző gondolkodás fejlesztése. A tematikai egység Szóbeli és nem szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: kifejező beszéd, nevelési-fejlesztési szövegalkotási képesség, testkontroll, helyzetfelismerési képesség, problémamegoldó képesség fejlesztése. céljai Együttműködési képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A mese és a cselekmény fogalmának ismerete, a cselekmény szerkezete, a környezetrajz és jellemzés speciális módjai a színpadi műfajok esetében; a népmese elemei szövegrészletek alapján:  improvizációs játékok (rögtönzések, érzelmi állapotok, színjátékos stílusok, szöveg megadásával),  szövegek szerkesztése (drámai szöveg mozgásban és szóban való megjelenítése),  állókép, tabló,  párbeszédes játékok,  tárgyak megszólaltatása,  képzelt lények megszemélyesítése, beszéltetése,  térközszabályozást, térhasználatot fejlesztő gyakorlatok (tempó246

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Művészetek

tartás különböző térformákban, térkitöltő gyakorlatok, térhez igazodó beszéd),  beszédgyakorlatok (hangok utánzása, a tanult beszédgyakorlatok tudatos alkalmazása, szöveges hangerő-gyakorlatok, hangsúly-, hanglejtésgyakorlatok stb.),  mesei motívum, meserészlet vagy rövidebb mese feldolgozása tanári közreműködéssel (térmeghatározás, szimuláció, a teljes csoportot megmozgató szerepjáték, szertartás, állókép, némajáték). Kulcsfogalmak/ Mese, cselekmény, térközszabályozás, szertartás, történet, jelenet, főhős, szereplő, helyszín. fogalmak

Fejlesztési cél

5. Történetek szerkesztése és előadása a dráma eszköztárával

Órakeret 18 óra

Népi gyermekjátékok, kiszámolók, mondókák, gyerekdalok, énekestáncos játékok, gyerekversek, népmesék ismerete. Megfigyelési képesség fejlesztése. A tematikai egység Gondolkodás fejlesztése. nevelési-fejlesztési Előadói képesség fejlesztése. céljai Improvizációs képesség fejlesztése. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Népszokások, néphagyományok, betlehemezés, regölés, alakosko- Magyar nyelv és irodadások, hagyományos ünnepi műsorok, táncok. lom A helyi népszokások bemutatása, ismertetése. Művészetek  Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, Informatika  néphagyományok dramatikus megjelenítése,  dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján,  mozgásra épülő csoportos improvizációk a tanár által megadott egyszerű cselekményváz alapján,  játék az elkészített marionettfigurákkal és /vagy árnybábokkal, különböző technikákkal,  improvizációk a megismert technikák felhasználásával, önálló előadás készítése, bemutatása, értékelése,  szövegalkotás,  memoriterek,  autentikus források felkutatása. Kulcsfogalmak/ Esztétika, néphagyomány, népszokás, ünnep, viselet, néptánc, koreográfia, információgyűjtés és -feldolgozás. fogalmak

247

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

6. A színház- és drámatörténet kiemelkedő korszakai

Órakeret 22 óra

Előzetes tudás

Általános iskolai ismeretek drámákról. Az irodalmi művek jobb megértésének fejlesztése. A tematikai egység Kommunikációs képességek fejlesztése. nevelési-fejlesztési A kommunikációs helyzetnek megfelelő stílus alkalmazása. Igényesség kialakítása feladatok, gyakorlatok kreatív, egyedi megvalócéljai sítása során. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Ókor (tragédia, komédia, az ókori görög színház általános jellemzé- Magyar nyelv és irodase, maszk, jelmez, egyéb színháztechnikai jellemzők). lom Reneszánsz (angol színházművészet, színpadtechnika, jellemző karakterek, jelmezek). Művészetek XX. század (modern műfajok, musical, kabaré) Informatika  a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása,  színdarabok előadása – dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása,  a túlzás és általánosítás szerepének bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése,  a történeti és napjaink színházi műfajai vonatkozásában az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott színjátékokban, drámamunkában, filmfeldolgozásokban,  különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadás/ok, filmfeldolgozás/ok megtekintése, megvitatása,  központi figura köré épülő rövid dráma alkotása (hangaláfestés, szerep a falon, térképek és ábrák készítése, állókép, gyűlés, véletlenül meghallott beszélgetés, képaláírás, maszkok, beépített szereplő, gondolatkövetés konvenciók felhasználásával),  csoportról szóló drámaóra (interjú, forró szék, szerepcsere, kiscsoportos improvizáció, mímes játék, az igazság pillanata, belső hangok, szertartás, vita konvenciók felhasználásával),  erkölcsi dilemmákat vizsgáló drámaórák (pl. a szakértő köntösében, telefonbeszélgetés, az élet egy napja). Dráma, stílus, karakter, sűrítés, feszültség, konfliktus, jellem, helyzet, társadalmi ellentmondás, jelenet, szín, zenei stílus, néptánc, modern tánc, koreográfia, előadás, színpadi műfaj, komédia, tragédia, tragikomédia, Kulcsfogalmak bábjáték, mesejáték, történelmi dráma, zenés, tánc- és mozgásszínház, ókori görög színház, reneszánsz angol színjátszás, expozíció, bonyodalom, tetőfok, válság, késleltetés, megoldás.

248

Fejlesztési cél

7. Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával

Órakeret 22 óra

Az instrukciók megértése, követése. Együttműködés. Előzetes tudás Figyelem, koncentráció. Ritmusérzék. Verbális és nonverbális kifejezőeszközök használata. Egyéni képességek kibontakoztatásának segítése. A művészi szövegek, előadások önálló értelmezése iránti igény kialakíA tematikai egység tása, és ezek kreatív átfogalmazása. nevelési-fejlesztési Kreativitás sokoldalú fejlesztése. Rugalmasság, nyitottság, alkalmazkodóképesség, konfliktuskezelés, céljai érdekérvényesítés fejlesztése. Vállalkozói kompetencia, önállóság, felelősségvállalás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Díszlet, jelmez tervezése és/vagy készítése. Ünnepi műsorok, táncok, klasszikus vagy modern művek, műrészletek átdolgozása, előadása. Kulcsfogalmak/ Kooperativitás, projektmódszer. fogalmak

Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom

Órakeret 7 óra

8. Rendszerező ismétlés Mozgásgyakorlatok. Beszédgyakorlatok. Önismereti és társismereti játékok. Improvizációs játékok. Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok. Dramatikus játékok. Színjátékos gyakorlatok. Kulturált nyelvi magatartás fejlesztése. Ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység fejlesztése. Önellenőrzés, önismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanult játékok, gyakorlatok, technikák, játékok ismétlése, a tananyag rendszerezése. A tanév munkájának elemzése:  bemeneti mérés szempontjai alapján a kimenet értékelése: szövegértés, szóbeli kommunikációs, mozgáskoordinációs képességek, mozgáskultúra felmérése,  szituációs, mozgásos, ritmikus gyakorlatok,  korábban tanult vers, próza, tánc, zene, dal előadása,  vers, próza felolvasása felkészülés után,  a feladatok végrehajtásának értékelése egyénileg és/vagy csoportosan, önértékelés, 249

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Művészetek Informatika Patrónusi foglalkozás

 korábban rögzített előadás(ok) elemző értékelése . Kulcsfogalmak/ Kommunikáció, együttműködés, mozgáskultúra, önkifejezés, igényesség, kritika, vita, esztétikum, előadás, önértékelés. fogalmak A tanuló reális önismerettel rendelkezik szövegértési, szóbeli kommunikációs és mozgáskoordinációs képességeiről. Beszédstílusa a szituációnak, mondanivalójának és életkorának megfelelő. Kommunikációja során törekszik kifejezőeszközeit helyesen alkalmazni és tudatosan megválasztani. Verbális és metakommunikációs eszközöket tudatosan alkalmaz. Képes az együttműködésre csoporttársaival. A fejlesztés várt Képes egyénileg és csoportosan előadást, rövid jelenetet tervezni, előadni. eredményei a Életkorának megfelelő kreativitással, önállósággal oldja meg feladataciklus végén it. Többféle mozgásformát ismer, alkalmaz. A megismert munkaformákat tudatosan és kreatívan alkalmazza. Képes figyelme tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre. A drámaórák kapcsán felmerült problémák életkorának megfelelő szintű vizsgálatára és megfogalmazására képes. Irodalom- és drámatörténeti ismeretekkel rendelkezik.

250

TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultú251

ra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és öszszetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 9-10. évfolyam

252

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Sportjátékok

Órakeret 70 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szabályA tematikai egység ismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten céljai történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre 253

Kapcsolódási pontok Matematika: logika, valószínűségszámítás, térbeli alakzatok, tájékozódás. Vizuális kultúra: tárgyés környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 234-es csoportokban, 12 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Labdarúgás Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával. Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelé254

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

sével Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó. Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel. Röplabda Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerűsített játékvezetésben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problémaKulcsfogalmak/ orientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyefogalmak zésen alapuló játék.

255

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 54 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. A kötél biztonságos mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.

Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül. A tematikai egység Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A nevelési-fejlesztési test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozcéljai gás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája iránti tisztelet erősítése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül és zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciál-

Fizika: egyenes vonalú mozgás, periodikus mozgás, gravitáció, tömegvonzás, hatásellenhatás törvénye.

256

tan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképességfejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, 257

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton gyakorlás – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, öszszetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alap258

Ének-zene: ritmus és tempó.

forma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Történelmi táncok gyakorlása: Előkészítéskor kiemelt jellemző a tánc során a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás és a nő és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei. Sporttáncok gyakorlása: Csoportos táncformák – helyi tanterv szerint szabad választásban, pl. a Magyar Majorette Szövetség gyakorlatanyaga és egyszerűsített szabályai alapján; alacsony feldobások, twirling 12. szint, botok cseréje. Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. 259

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 40 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.

Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai egység Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljenevelési-fejlesztési sítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény céljai túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben 260

Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan:

és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 543 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájá261

aerob, anaerob energianyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret. Ének-zene: ritmusok. Informatika: táblázatok, grafikonok.

nak és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, hatásfogalmak ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 60 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete.

262

A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A tematikai egység A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren nevelési-fejlesztési tartott foglalkozásokkal. céljai A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Földrajz: időjárási A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sport- ismeretek, tájékozódás, ági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. térképhasználat. Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, környezetKulcsfogalmak/ tudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorságfogalmak vakmerőség, közlekedési szabály.

263

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Önvédelem és küzdősportok

Órakeret 30 óra

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben.

Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a szabácéljai lyok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra.

Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik.

Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia.

Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. 264

Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, tisztelet, tus, ippon. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Úszás és úszó jellegű feladatok

Órakeret 30 óra

Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt. 25 m mellúszás, 150 m hátúszás és/vagy gyorsúszás, egyszerű rajttal, fordulóval. A saját teljesítményre vonatkozó önértékelés. Vízből mentés passzív társsal kis távolságon. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások és az uszoda, fürdő viselkedési szabályai ismerete, betartása.

Az úszóerő és az állóképesség fejlesztése, ennek során a monotóniatűrés erősítése, a vízben történő tájékozódás javítása. A tematikai egység Az erőközlés gazdaságosabbá tétele vízen és a víz alatti úszások során, a nevelési-fejlesztési pihenés nélkül megtett táv növelése legalább két úszásnemben. A vízben mozgások során a levegővétel automatikussá és optimálissá tétele céljai a bonyolultabb mozgásvariációk elvégzése során is. Az úszás prevenciós és rekreációs előnyeinek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás. Amennyiben a he- Fizika: Közegellenállyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus terület óraszámait az úszás lás, a víz tulajdonágai, óraszámával meg kell növelni. felhajtóerő, és vízszennyezés. MOZGÁSMŰVELTSÉG Newton és ArkhiméTermészetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben. dész törvényei. Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiinduló helyzetből. Biológia-egészségtan: Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és csoporszemélyi higiénia, testtosban. Ugrások társ(ak) segítségével. ápolás. Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető, nagy vízbiztonságot igénylő játékok. Alkotó játékok (gúlaépítés). Sor- és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részleges (pl. csak lábmunka) vagy teljes alkalmazásával. Képességfejlesztés Gyakorlatok a medencén kívül – a technikát előkészítő izomfejlesztő gyakorlatok eszközzel és eszköz nélkül. Fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével (aquafitness). Magasabb szintű kondicionális képzés – az 1–8. osztályban begyakorolt úszómozgás terhelést növelő eszközökkel. 265

Az úszás technikája Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása a gazdaságosabb erőközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és pihenő arányának javítása, az úszás adta monotónia tűrése. Úszások 8001000 1200 m-en választott technikával. A szabályos rajtok (fejesugrás, vízből indulás) és az úszás összekötése optimális sebességmegtartással. Az úszásnemnek megfelelő és szabályos fordulók (bukó, átcsapós) és a célbaérés elsajátítása. Úszóversenyek Bemelegítés az úszásra – szárazföldi és vizes gyakorlatok. Egyszerűsített versenyek edzésen (pl. fejesugrás nélkül). Iskolai versenyek – könnyített versenyszabályokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem Úszógyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel. Relaxációs gyakorlatok vízben (lebegés stb.). Tájékozódás a vízben – vízből mentés. Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvő távolságról. Tárgyak „vonszolása”, húzása a vízben. Mentőugrások elsajátítása. Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai. Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvő távolságon. A vízből mentés technikájának csiszolása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az egyén számára legmegfelelőbb úszásnem gyakorlása eredményeképp a pozitív fizikai, szellemi és érzelmi hatás lehetőségeinek, cselekvései motívumának széles körű ismerete. Az egyéni teljesítőképesség határai átlépésének lehetősége (önismeret, önfejlesztés) – élethossziglan fenntartható attitűd tudatosulása. Az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete, és az élethossziglan fenntartható rutin megértése. A vízből mentés felelősségének, veszélyeinek és szabályainak, pontos menetének ismerete. A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata, a hibajavítás megértése. A saját test mozgatása a vízben és víz alatt, és az ezzel kapcsolatos félelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése. Vizes vetélkedőkben, játékokban – a társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembe vételével – asszertív, aktív részvétel. Kulcsfogalmak/ Versenytechnika, szabályos levegővétel, fejesugrás, bukóforduló, átcsapós forduló, vízből mentés, mentőugrás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Egészségkultúra – prevenció

266

Órakeret 40 óra

Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. Előzetes tudás

A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az egészségnevelési-fejlesztési megőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzésváltozatos mintákkal, 46 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. 267

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, Kulcsfogalmak/ ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési fogalmak stratégia, gerincvédelem. Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása. A fejlesztés várt A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapateleredményei a két kötelezett játék melletti állásfoglalás. évfolyamos ciklus Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű tárvégén sakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. 268

Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (45 m) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző de269

formitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban. 11-12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 80 óra A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete. Sportjátékok

A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minőségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. céljai A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható. Legalább két labdajáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. 270

Kapcsolódási pontok Fizika: mozgások, ütközések, gravitáció, forgatónyomaték, pályavonal, hatásellenhatás.

A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte testtest elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. 271

Matematika: térgeometria – gömbtérfogat; valószínűségszámítás.

Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 12 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Labdarúgás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezésekkelPozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban. Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során. Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés 272

Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.

Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problémaKulcsfogalmak/ orientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyefogalmak zésen alapuló játék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 51 óra

A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Előzetes tudás Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban. A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének A tematikai egység minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, nevelési-fejlesztési versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyecéljai lembevétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, köny273

nyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal.

Fizika: egyensúly, mozgások, gravitáció, szabadesés, szögelfordulás.

Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, 274

Biológia-egészségtan: az izomműködés élettana.

válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Művészetek: az esztétiGerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mér- ka fogalma. legek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb átés belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt 275

továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp. Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc). Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség rendszeréhez tartozó, illetve ehhez a rendszerhez rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, electric boogie, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, bugg, blues, modern, swing stb.) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzítetten - előkészítő tréning, motívumok, motívumkapcsolatok, koreográfiák tanulásának, gyakorlásának rendszere. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és/vagy keringő – 56 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a 276

Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.

Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret 40 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.

Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. céljai A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. 277

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 34 lépéses ritmusban. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképességfejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása.

Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: szénhidrátlebontás. Fizika: hajítások, energia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az olimpiai eszme. Az újkori olimpiák története

Ugrások A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazKulcsfogalmak/ kodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvfogalmak vezetés. 278

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 60 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége.

A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. A A tematikai egység testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai létesítménevelési-fejlesztési nyen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek kihasználása sportocéljai lásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sport- élettan. ági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.) 279

ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Önvédelem és küzdősportok

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai.

Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, künevelési-fejlesztési lönös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogacéljai dására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolásokhúzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelye280

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.

zések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Egészségkultúra és prevenció

Órakeret 50 óra

Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben.

Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához szükséges A tematikai egység készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. nevelési-fejlesztési Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációcéljai ra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.

Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az idegrendszer működése, a keringési rendszer működése, glikolízis, terminális oxidáció.

Edzés, terhelés A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól 281

Fizika: egyszerű gépek, erő, munka.

szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai és a relaxáció. A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és integrálása az eddig megtanult relaxációs technikái közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben. A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. 282

A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.

283

Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, Kulcsfogalmak/ tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív relaxáfogalmak ció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.

Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. A fejlesztés várt Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemueredményei a két tatása. évfolyamos ciklus Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. végén Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gör284

dülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

PATRÓNUSI FOGLALKOZÁS 9/AJKP évfolyam A patrónusi foglakozások kiemelten fontosak az előkészítő évfolyamon résztvevő diákok számára, hiszen kiscsoportos foglalkozások keretén belül lehetőségük van az önmegismerésre, a társas kapcsolatok tudatos alakítására, a szabad véleménynyilvánításra, tanulásbeli és más aktuális problémáik megbeszélésére, megvitatására, az egészséges életmód igényének kialakítására, a társadalmi viselkedési normák elmélyítésére. A tanulók a foglalkozások során olyan ismeretekhez jutnak, olyan készségeket, képességeket sajátítanak el a gyakorlatok elvégzése közben, melyek segítségével megismerhetik önmagukat, társaikat és a környező világot. Részt vehetnek saját közösségük szabályainak megalkotásában. Segítséget kapnak az önnevelésre való képesség kialakításához, az állandó önkontrollhoz, s a társas kapcsolatok létrehozásának módozataihoz. Közben megtanulják figyelmüket tudatosabban irányítani, kulturáltan beszélgetni, vitázni, érdekeiket érvényesíteni. Fejlődik kommunikációs képességük. A közösségen belüli szerepvállalásuk során nő önmagukkal és társaikkal szembeni felelősségérzetük. Toleránsabbá válnak környezetük tagjaival szemben, tisztelik őket. Jobban tudnak alkalmazkodni a környezet adta lehetőségekhez. Felismerik az érzelmek és a viselkedésformák kapcsolatát. Megpróbálnak egyre tudatosabban uralkodni érzelmeiken, indulataikon. A konfliktuskezelés békésebb útjaira törekednek. Megismerik az egészségmegőrző szokásokat, az egészséget károsító tényezőket. Eljutnak arra a szintre, hogy megkülönböztessék a jót a rossztól, ezáltal fejlődik helyzetfelismerésük és ebből fakadóan a döntési képességük. Képessé válnak a kritikai gondolkodás és döntéshozás lépéseinek az alkalmazására. Alkalmasak lesznek reális célok megfogalmazására, pályaválasztási terveiknek a követésére. Megértik a határozott visszautasítás fontosságát az egészséget károsító tényezőkkel szemben. Felfedezhetik önmaguk megvédésének lehetőségeit és annak felelősségét. 285

A patrónusi foglalkozások minden esetben tevékenység- és problémacentrikusak. A diákok alapvető kommunikációs formákat sajátítanak el, az ismereteken túl szituációs játékok és didaktikai játékok keretében készségeiket fejlesztik és gyakorolják, illetve a beszélgetések során alkalom kínálkozik problémahelyzetek elemzésére, megoldások keresésére és megvitatására. A foglalkozások témái: Életkori sajátosságok megélése és megértése. A 14–19 évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal bír. A kamaszkoruk delén a középiskolába lépő tanulók a következő négy év során kivétel nélkül belépnek az ifjúkorba. Az ambivalencia kezelése. Az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az ego dominál, sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja; máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. Egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a felnőtt életre történő felkészülés. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett (olykor sajnos helyett) a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákok tömegeivel. A család szerepe a személyiségfejlődésben. Hangsúlyozni kell, hogy a tanuló személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és erősödnek meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott esetleges negatív nevelési mintákat, szokásokat megpróbálja ellensúlyozni. Itt a családnak nem csak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltság, szellemi szint, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek) közötti érzelmi-lelki kapcsolatok. Társas kapcsolat hangsúlyozása, kezelése. A szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése, főként az iskolában, kollégiumban, osztályban, csoportban megélt saját élmények alapján. A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása. Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Testi-lelki egészség megőrzése. Az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, ezek leküzdésére való akarat, készség, képesség alakítása. A mentálhigiéné, lelki egészség iránti igény felkeltése, erősítése, a megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. A tolerancia elvének és gyakorlásának elfogadása, az előítéletekkel való szembesülés, és leküzdésük igénye. Környezettudatosság. Érdeklődés a világ dolgai iránt, a globális problémáknál az egyéni felelősség belátása, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése, a fenntartható fejlődés jelentőségének tudatosítása. A patrónusi foglalkozások célja: – segíteni a tanulót abban és megtanítani őt arra, hogy önmagát érdekesnek és értékesnek lássa, az élete célját keresse, másokra odafigyeljen, másokkal kommunikáljon, – segíteni abban, hogy tartozzék valahová, valakikhez, akik elvárják tőle, hogy igényes legyen, s akiknek nemcsak kényszerből, de belső akaratából is meg akar felelni, – felismerje, hogy az élet felnőttként való megéléséhez önbizalom, önhit kell, – ráébreszteni a felelősségteljes gondolkodás fontosságára, az emberi élet méltóságára, a környezettel való harmonikus együttlét igenlésére, 286

– elérni, hogy legyen fogékony a társadalmi együttélés szabályainak megismerésére, a tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítására, az önálló tájékozódásra és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztésére, – elérni, hogy ráérezzen a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségére a saját egészségében, – az élethosszig tartó tanulás alapjainak megteremtése. A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert. Az elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti. A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. A fejlesztés és az ismeretátadás a patrónusi foglalkozások szintjén komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhat meg. Hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák.

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 8 óra

Önismeret

A tanuló saját értékeinek ismerete. Önmagával szembeni elvárások.

A tematikai egység Önismeret, önelfogadás fejlesztése, erősítése. Céltudatosság kialakítánevelési-fejlesztési sa. Mások iránti figyelem kialakítása, kommunikáció fejlesztése. Felelősségteljes gondolkodás erősítése. Törekvés kialakítása a saját szemécéljai lyiség tudatos formálására. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Énkép – pozitív, negatív, reális és irreális énkép. Matematika A harmonikus személyiség kialakítása, személyiségünk megismerése, elfogadása, fejlesztésének igénye. Felelősség önnön személyiségünk és saját sorsunk alakításáért. Törekvés önmagunk megbecsülésére. Önismereti és személyiségfejlesztő feladatok, szituációs játékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Önismeret, énkép, felelősségvállalás, személyiségfejlesztés.

Órakeret 14 óra

Társas kapcsolatok Egyéni és közösségi érdekek megfogalmazása.

A tematikai egység Társadalmi beilleszkedés, kulturált magatartás és életmód kialakítása. nevelési-fejlesztési Bizalom és támogató légkör megteremtése/megerősítése. Alkalmazkodás, egymásra való odafigyelés erősítése. Szociális képességek fejleszcéljai tése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyén és közösség Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges normák ismerete, szerepük tisztázása. (Házirend, szokások, erkölcs, jog, törvények, szabályok.) Harmonikus kapcsolatok A harmonikus kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, 287

Kapcsolódási pontok Matematika Dráma Társadalomismeret

képességek megismerése, fejlesztése (figyelmesség, udvariasság, kímélet, tisztelet, méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, empátia, segítőkészség). Játékos feladatok, egyéni és csoportos gyakorlatok, szituációs játékok. Filmek alapproblémáinak megvitatása. Ifjúsági szubkultúra Iskolán és családon kívüli kötődések, beszédstílus, szabadidős programok, szokások, viselkedési formák. Partnerkapcsolatok helyes kezelése (egyenrangúság, egymásra figyelés, partner elfogadása, alkalmazkodni tudás, felelősség, őszinteség). Konfliktus, konfliktuskezelés Hullámhegyek és -völgyek a kapcsolatokban – veszekedés, konfliktusok, agresszivitás, érdekek ütközése és érvényesítése. Konfliktuskezelési stratégiák és gyakorlatok. Drámapedagógiai módszerek, tevékenységek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Egyén, közösség, együttműködés, norma, harmonikus kapcsolat, figyelmesség, udvariasság, kímélet, tisztelet, méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, empátia, segítőkészség, szubkultúra, beszédstílus, szokás, viselkedési forma, partnerkapcsolat, egyenrangúság, egymásra figyelés, elfogadás, alkalmazkodás, felelősség, őszinteség, veszekedés, agresszivitás, konfliktus, konfliktuskezelés.

Aktuális problémák

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás Problémák, vélemény megfogalmazása. A tematikai egység Felmerülő problémák megbeszélése, megoldása, együttműködés. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Aktuális problémák, feladatok Matematika Az eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése. Továbbhaladás feltételei. Társadalomismeret Az esetleges sikertelenség okainak feltárása. Személyre szabott stratégiák kidolgozása. A motiváció megteremtése. Elvárások tisztázása, szabályalkotás, időszerű problémák összegyűjtése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Aktuális feladat, probléma, eredmény, tanulás, stratégia, sikertelenség, motiváció, elvárás, szabályalkotás, problémamegoldás.

Család Családi kapcsolatok, hagyományok, érzelmek. 288

Órakeret 7 óra

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Felkészítés a családi életre. Alkalmazkodás és egymás iránti figyelem erősítése a családban. Érzelmi háttér szerepének tudatosítása. Problémamegoldás.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A családi élet, családi kapcsolatok, élethelyzetek, szerepek, érzelmek. A szülők, az anya, apa, a gyerekek, a nagyszülők. Családon belüli kötődések, szokások, viselkedési formák. Házasság, válás. Az egyedüllét, a barátság. Családi problémák és megoldási lehetőségeik. Nevelési ártalmak a családban. A család és az iskola közötti egyenlőtlenségek áthidalása. Filmek alapproblémáinak megvitatása.

Magyar nyelv és irodalom

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Társadalomismeret Dráma

Család, családi élet, szülő, gyerek, nagyszülő, kötődés, szokás, viselkedési forma, házasság, válás, egyedüllét, barátság, probléma, megoldási lehetőség, nevelési ártalom, egyenlőtlenség.

Órakeret 6 óra

Szerelem, szexualitás

Születés és egyedfejlődés, életkori szakaszok, változások. Férfi-női kapcsolat.

A tematikai egység A kamaszkori testi, lelki, élettani változások megismerése, tudatosítása. nevelési-fejlesztési A nemi szerepekkel kapcsolatos társadalmi előítéletek, sztereotípiák megismerése, értékelése. Szexuális kultúra megismerése. Felelősségcéljai vállalás erősítése egymás iránt. Felkészítés a felnőtt szerepre. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolatok, párkapcsolatok. Ismerkedés – gátlások, barátság-szerelem, kötődés, feltétel nélküli elfogadás, bizalom, egy kapcsolat kezdete és vége, megcsalás, fogamzásgátlás, nemi betegségek. Felkészülés a családi életre, együttélés, családalapítás. Szakember – védőnő, nőgyógyász, ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus – bevonásával problémák megbeszélése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Matematika Természetismeret

Barátság-szerelem, kötődés, elfogadás, bizalom, kapcsolat, megcsalás, fogamzásgátlás, nemi betegség, családi élet, együttélés, családalapítás, védőnő, nőgyógyász, ifjúságvédelmi felelős, pszichológus.

Testi-lelki egészség

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás

Az emberi test felépítése, működése. A serdülés sajátosságainak ismerete. Egészséges életmód fogalmának, sportoknak az ismerete.

A tematikai egy-

Egészséges életmódra nevelés, az egészségmegőrzés igényének felkelté289

ség nevelésifejlesztési céljai

se. A serdülőkori gátlások leküzdése. Lelki kiegyensúlyozottság növelése. Egészséget fenyegető tényezők megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az egészség mint az élet legfőbb értéke Prevenció. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, a sport fontosságának belátása, az egészséges táplálkozás hangsúlyozása. A lelki egyensúly elvesztésének következményei Szorongás, stressz, feszültség, depresszió, melankólia, kudarcok. Egészséget veszélyeztető tényezők Szenvedélybetegségek: nikotin-, alkohol-, drog-, szerencsejáték-függőség. Bűnmegelőzés. Szakember – védőnő, nőgyógyász, ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus – bevonása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Kapcsolódási pontok Matematika Testnevelés Társadalomismeret Természetismeret Dráma

Egészség, egészséges életmód, prevenció, szorongás, stressz, feszültség, depresszió, melankólia, kudarc, szenvedélybetegség, szerencsejátékfüggőség. Pályaorientáció

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Saját érdeklődési kör megfogalmazása. Különböző foglalkozások, munkahelyek ismerete. Fizikai, szellemi munka.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése a pályaválasztáshoz.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Pályaválasztás, foglalkozások. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzá vezető utaknak, lehetőségeknek a megismerése. Pályaválasztási és életvezetési tanácsok. A felkínált képzési lehetőségek, szakmacsoportok megismerése. Önismereti és személyiségfejlesztő feladatok. Szakember – pályaválasztási tanácsadó – bevonása. „Vendégváró Program”. Interjúkészítés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok Társadalomismeret Magyar nyelv és irodalom Életpálya-építés

Egyéni adottság, önismeret, pályaválasztás, foglalkozás, életvezetés, szakmacsoport, szakember, interjú.

Nyíló világ

Órakeret 6 óra

Védett növények és állatok ismerete. Emberi tevékenységek hatása a környezetre.

A tematikai egység Természettudományi gondolkodásmód fejlesztése. Pozitív viszonyulás 290

nevelési-fejlesztési erősítése a természeti értékekhez. A környezet iránti személyes felelősségvállalás erősítése. A szelektív hulladékgyűjtés folyamatának megiscéljai mertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Környezettudatos életmód Természetismeret A természeti környezet védelme, az ökológiai egyensúly megőrzése, zajártalom, levegőszennyezés, víz- és természetvédelem, jeles körTársadalomismeret nyezetvédelmi napok: Víz, Madarak és fák, Föld Napja, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság. Művészetek Állat- és növényvédelem Növények, állatok védelme és növények ültetése, környezetünk szebbé tétele (parkosítás, hulladékgyűjtés, kapcsolatfelvétel természet/környezetvédelmi szervekkel). Környezet, természet, természetvédelem, környezettudatosság, ökológiai Kulcsfogalmak/ egyensúly, zajártalom, levegőszennyezés, környezetvédelmi nap, szelektív fogalmak hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, növény- és állatvédelem.

Tematikai egység

Órakeret 2 óra

Aktuális feladatok rendszerezése

Előzetes tudás

A tanév során szerzett ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanult ismeretek, fogalmak komplex módon történő áttekintése, rendszerezése és gyakorlati alkalmazása. Logikus gondolkodás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Aktuális feladatok, problémák megbeszélése. Áttekintés, rendszerezés. Éves munka értékelése. Az esetleges sikertelenség okainak feltárása.

Kapcsolódási pontok Matematika Magyar nyelv és irodalom

Kulcsfogalmak/ Aktuális feladat, probléma, áttekintés, rendszerezés, értékelés. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

A tanuló rendelkezzen megfelelő önismerettel, a pozitív énkép kialakításának képességével. Értékelése, önértékelése reális legyen. Rendelkezzen kellő önbizalommal. Egyéni érdekét tudja összhangba hozni a közösségével. Legyen képes a konfliktusok kezelésére és tartalmas kapcsolatok kialakítására, az önkifejezésre. Legyen tisztában az emberi kapcsolatokban rejlő értékekkel. Ismerje meg a társadalmi problémákat. Legyen képes a családi élet szervezésére. Tisztelje a családi hagyományokat. Ismerje teste, lelke változásait és azok okait. Ismerje a szexualitás társadalmi értelemben vett problematikus megnyilvánulási formáit, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókat. Legyen igénye az egészséges 291

életmódra. Legyen képes alkalmazni a szorongás, stressz, feszültség, fáradtság oldásának technikáit. Tudja azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmények és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Rendelkezzen reális pályaképpel. Váljon érzékennyé környezetünk állapota iránt. Legyen képes a természet értékeinek megőrzésére. Környezettudatos életmódra törekedjen.

292

TERMÉSZETISMERET 9/AJKP évfolyam A természetismeret tantárgy a kémia, fizika, biológia és a földrajz tantárgy tudásanyagát és sajátosságát figyelembe vevő módszerekkel a felzárkózás és a megfelelő szemlélet kialakítását tartja fő feladatának. Az előkészítő évfolyam célkitűzése az általános iskolában tanultak elmélyítése, a hiányok pótlása; az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének elősegítése; a kommunikációs képesség fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek és a környezet állnak. A megismerés ebből következőleg összetett. Hozzá kell segítenünk a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket kellő szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejlődjön. A tanterv kiemelt céljai és feladatai természetismeretből: – az általános iskolai anyag ismétlése, rendszerezése, a hiányok pótlása; – az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése; – a kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása; – a helyi sajátosságok, jellegzetességek (éghajlat, növényvilág, állatvilág, geofizikai tulajdonságok) megismertetése; – a természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend kialakítása. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló – legyen képes a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni; – szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában; – tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni; – legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket; – ismeretei tegyék lehetővé az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, dohány, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetét szennyező leggyakoribb folyamatokat és anyagokat; – legyen képes korábbi ismereteit alkalmazni; – ismerje meg a jegyzet- és vázlatkészítés módszereit; – ismerje meg az elektronikus információhordozókat is.

Tematikai egység

Év eleji felmérés

Előzetes tudás Általános iskolai tudáselemek. A tematikai egység A tanulók tudásszintjének, kompetenciáinak megismerése. nevelési-fejlesztési Egyéni fejlesztési célok meghatározása. céljai 293

Órakeret 2 óra

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom

Kulcsfogalmak

Tematikai egység

Tájékozódás a térképen. Térképismeret

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás A térkép fogalma. Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen. A tematikai egység Tájékozódás fejlesztése térben és időben. Gondolkodás- fejlesztés. nevelési-fejlesztési Együttműködés a csoportban. Elfogadás, egymásra figyelés erősítése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A térképi ábrázolás módjai. Magyar nyelv és Tájak és közösségek, települések, kilométer-hálózat használata a térk é irodalom pen, tájékozódás a fő világtájak alapján. A tájoló működésének értelmezése a mágneses kölcsönhatás vizsgála- Matematika tával. A fő világtájak meghatározása terepen egyszerű tájoló segítségével. A domborzat ábrázolása a térképen. A leggyakoribb térképjelek értelmezése. Műholdas navigációs ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Térkép, méretarány, jelrendszer, világtáj.

A földfelszín változásai

Órakeret 6 óra

Természetismereti alapfogalmak: szél, csapadék, egyes felszínformák.

A tematikai egység Kommunikáció fejlesztése. Tájékozódás fejlesztése térben és időben. nevelési-fejlesztési Honismeret bővítése. Gondolkodás- és tanulásfejlesztés. A természet céljai iránti felelős magatartás erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A felszínformák. A hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. A síkságok kialakulása. A talaj keletkezése, jellemzői. Talajtípusok vizsgálata egyszerű módszerekkel. A talaj védelme. A víz körforgása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. A víz tulajdonságai, biológiai jelentősége. A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. Pocsolya-, csatorna-, ter-

Magyar nyelv és irodalom

294

mészetes állóvíz vizsgálata mikroszkóp alatt. Víztisztító meglátogatása. A magyarországi nagytájak összehasonlítása földrajzi jellemzők alapján (hasonlóságok, különbségek). Magyarország folyóinak és állóvizeinek megkeresése a térképen. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Domborzati elem és forma, talaj, folyóvíz, állóvíz.

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 8 óra

Környezeti tényezők Az éghajlat, időjárás fogalma, elemei.

Komplex természettudományos szemlélet kialakítása, környezetünk folyamatainak megértése konkrét példákon.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Napsugárzás. A fény és anyag egyszerű kölcsönhatásainak (visszaverő- Matematika dés, törés, prizma, színek) vizsgálata, jellemzői. Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. A hőmérséklet észlelése, mérése. A hőmérséklet napi és évi változása. A gázok jellemzői, a levegő mint anyag, a levegő nyomása. A szél keletkezése, iránya. Földrajzi területek speciális szelei. Szélerősség (orkán, tornádó stb.) A csapadék keletkezése, csapadékformák. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás. Hazánk éghajlatának jellemzői. Kulcsfogalmak/ Időjárás, csapadékforma, halmazállapot, halmazállapot-változás, éghajlat, fogalmak középhőmérséklet, hőingás.

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 8 óra

Bioszféra Növények, állatok.

A tematikai egység A folyamatok komplexitásának és az alkalmazkodás határainak felismerénevelési-fejlesztési se. Evolúciós szemlélet kialakítása. Rendszerező gondolkodás kialakítácéljai sa. Lényeg kiemelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A Föld éghajlati övezetessége. A növényzeti övek, biomok jellemzői. Az élet kialakulása. Teremtés kontra evolúció. A növény- és állatvilág fejlődése. Rendszertani kategóriák, a csoportosítás szempontjai.

Magyar nyelv és irodalom

295

Matematika

A törzsfa. Az emberré válás folyamata. Tájékozódás a földgömbön. Egyes övek kidolgozása csoportmunkával (éghajlat, csapadék, hőmérséklet, növénytakaró, állatvilág), bemutatókészítés. Érvelés a teremtéselmélet és az evolúcióelmélet mellett. Egyszerű logikai rendszerek létrehozása. A rendszertani elkülönítés gyakorlása. Ábraelemzés, önálló beszámoló készítése. Kulcsfogalmak/ Éghajlati öv, biom, evolúcióelmélet, faj, törzs, osztály, törzsfa, az ember fogalmak evolúciója.

Tematikai egység

Órakeret 8 óra

Ökológia, környezetvédelem

Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az élő és élettelen megkülönböztetése. Környezettudatos szemlélet és gondolkodás kialakítása. Kutatásfejlesztés, csoportmunka.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Globális környezeti problémák, egy-két példa feldolgozása. A környezetvédelem területei, szervezetei. Lokális környezetvédelem – helyi példa feldolgozása.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret

Ismerkedés a szelektív hulladékgyűjtéssel.

Patrónusi foglalkozás

Nemzeti parkok megismerése – kirándulás valamelyik nemzeti parkba.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Környezet, környezeti tényező, globalizáció, természetvédelem, környezetvédelem, ökológiai egyensúly, biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés.

Órakeret 2 óra

Féléves felmérők

Előzetes tudás Az első félévben tanultak. A tematikai egység A tanulók tudásszintjének, kompetenciáinak mérése. nevelési-fejlesztési Egyéni fejlesztési tervek korrekciója. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kulcsfogalmak/ fogalmak

296

Kapcsolódási pontok

Tematikai egység Előzetes tudás

Az ember

Órakeret 16 óra

Alapismeretek az emberi testről.

Összefüggések felismerése, érvelés. Konfliktuskezelési képesség, énA tematikai egység kép, önismeret fejlesztése. Az alapvető életfunkciók közti kapcsolatok nevelési-fejlesztési felismertetése. A szabályozás jelentőségének megértetése. Gondolkocéljai dás-fejlesztés. Együttműködés a csoportban. Kudarctűrés gyakorlása. Az egészséges életmód iránti igény erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szervrendszerek anatómiája (bőr, mozgás, táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás, szaporodás, szabályozás, érzékelés). A szervrendszerek működése, egészségtana. Dohányzás, alkohol, drog hatása az egyes szervrendszerekre. Egészség – betegség. Egészséges életmód, rizikófaktorok. Megtermékenyítés, fogamzásgátlás, terhesség, szülés. Az ember fejlődési szakaszai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret Patrónusi foglalkozás

Bőr, táplálkozás, légzés, látás, hallás, keringési rendszer, elsődleges és másodlagos nemi jelleg, rizikófaktor, nemi betegség, embrionális fejlődés, posztembrionális fejlődés, idegi és hormonális szabályozás, belső elválasztású mirigy.

Tematikai egység Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok

Tápanyagok

Órakeret 8 óra

Alapismeretek a táplálkozásról.

A tematikai egység Rendszerező-képesség fejlesztése. Önmagunk elfogadása. Egészségtudatos nevelési-fejlesztési magatartás kialakítása, erősítése. Tudatos táplálkozás iránti igény kialacéljai kítása, erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Biogén elemek:

Kapcsolódási pontok Patrónusi foglalkozás

– szén (fontosabb szénvegyületek), – hidrogén, – oxigén (O2, O3), – nitrogén. Makromolekulák: – fehérjék, – szénhidrátok, – zsírok-olajok, – nukleinsavak. Táplálkozási szokások. 297

Vitaminok. Élelmiszeripari adalékanyagok. Kalottamodellek használata. Kémiai kísérletek. Egyszerű kísérletek fehérjékkel, zsírokkal, szénhidrátokkal. Kalóriatáblázatok értelmezése. A helyes étrend összeállítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Biogén elem, szénhidrát, fehérje, denaturálódás, zsír, olaj, DNS, vitamin, vízben, zsírban oldódás, alkohol, erjedés, oxidáció, zsíroldás.

Tematikai egység

Környezetünk anyagai

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Egyes anyagok és tulajdonságaik. A tematikai egység A háztartás vegyi anyagainak megismertetése, hatásuk megmagyarázása. nevelési-fejlesztési A környezeti károk felismertetése, a környezet iránti felelősség erősítése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Savas, lúgos, semleges kémhatás lényege. Tisztálkodó- és mosószerek, vízlágyítók és vízkőoldók, fertőtlenítőés fehérítőszerek hatásmechanizmusa. A háztartásunkban használt anyagok megadott szempontok alapján történő csoportosítása. A kezelési, használati útmutatók értelmezése. Cikkek gyűjtése a kozmetikumokról. Reklámok gyűjtése és kiértékelése.

Kapcsolódási pontok Patrónusi foglalkozás

Egyszerű kísérletek elvégzése a mosószerek tisztító hatásának megértéséhez. A környezetre kifejtett hatásuk megismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kémhatás, sav, lúg, optikai fehérítés.

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Mechanikai mozgások

Órakeret 6 óra

Mozgás, sebesség, idő- és hosszúságmérés. Térlátás fejlesztése. Helyzetfelismerés, egymásra figyelés erősítése. Rendszerező-képesség, logikus gondolkodás fejlesztése. Természettudományos megismerési módszerek megismertetése, gyakorlása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyenes vonalú egyenletes mozgás.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és iroda-

298

A sebesség, út, idő fogalma, egyenletesen változó mozgás, a pillanatnyi- és átlagsebesség, a gyorsulás, a szabadesés mint változó mozgás. A testek tehetetlensége, Newton I. törvénye. A tömeg fogalma és mérése. A sűrűség. Az erő és a súly fogalma és mérése. Newton II. és III. törvénye. Súrlódási, közegellenállási és rugalmas erő. A fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelése, a jelenségek megértése. Önálló mérések elvégzése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Matematika

Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, dinamika, tehetetlenség, tömeg, erő, mozgásállapot-változás, gravitációs erő, súly, mechanikai munka, súrlódás, közegellenállás.

Tematikai egység Előzetes tudás

lom

A nyomás

Órakeret 6 óra

Erő és mérése.

A tematikai egység A környezet védelemére nevelés. Kritikai gondolkodás fejlesztése, önálló nevelési-fejlesztési vélemény megfogalmazása. Természettudományos megismerési módszecéljai rek megismertetése, gyakorlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A nyomás fogalma és kiszámítása. Matematika Folyadékok és gázok nyomása, Pascal törvénye. Közlekedőedények és hajszálcsövek. A felhajtóerő, testek úszása, Arkhimédész törvénye. Kísérletek: úszás, lebegés, elmerülés. Ráma-kocka sűrűségének meghatározása. Különböző nyomásmérők használata. Vizi buzogány. A fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelése, a jelenségek megértése. Kulcsfogalmak/ Nyomás, hidrosztatikai nyomás, közlekedőedény, hajszálcsövesség, felhajfogalmak tóerő.

Tematikai egység Előzetes tudás

Hőtan Munka és energia

Órakeret 7 óra

Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége a hétköznapi életben. Halmazállapotok megkülönböztetése, halmazállapot-változások.

A tematikai egység A természet, a környezet védelme iránti elkötelezettség kialakítása, erősínevelési-fejlesztési tése. Természettudományos megismerési módszerek megismertetése, céljai gyakorlása. 299

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az energia, munka fogalma és kiszámítása. Magyar nyelv és irodaAz egyszerű gépek és az energia-megmaradás törvénye. lom A testek belső energiája és a fajhő fogalma. Hőátadás. Matematika Teljesítmény, hatásfok. Kísérletek merülőforralóval, csigasorral, hengerkerékkel, ékkel. Gémeskútmodell készítése. A fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelése, a jelenségek megértése, a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítése. Egyszerű kísérletek, mérések elvégzése. Kulcsfogalmak/ Energia, munka, egyszerű gép, energiamegmaradás, test belső energiája, fajhő, hőátadás, teljesítmény, hatásfok. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 8 óra

Elektromosságtan Elektrosztatikai alapismeretek.

A tematikai egység Gondolkodás-fejlesztés, gyakorlat és elmélet összekapcsolása. A technika nevelési-fejlesztési jelentőségének, hatásainak megértetése. A tudatos fogyasztói magatartás céljai erősítése (energiatakarékosság). Ismeretek/fejlesztési követelmények A testek elektromos állapota, elektromos töltés. Áramerősség, feszültség, ellenállás. Elemi áramkörök. Soros és párhuzamos kapcsolás.

Kapcsolódási pontok Matematika

Áramkör tervezése és készítése. Váltakozó áram, transzformátor, elektromos távvezeték-rendszer. Iskolai villanyszámla értelmezése. Elektromágnes készítése. A fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelése, a jelenségek megértése. A lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítése. Egyszerű kísérletek, mérések elvégzése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Elektromos töltés, elektromos áram, elektromos áramkör, áramerősség, feszültség, elektromos ellenállás, váltakozó áram, mágneses alapjelenség, elektromos munka, teljesítmény, energiatakarékosság.

Rendszerező ismétlés 300

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás Az előkészítő évfolyamon tanultak. A tematikai egység Rendszerező, lényegkiemelő képesség fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom

Kulcsfogalmak A tantervben szereplő kulcsfogalmak.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

A tanuló tudjon a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani. Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudjon diagramokat értelmezni, éghajlattérképeket elemezni, tájékozódni térben és időben. Ismerje a globális környezeti problémák okait, következményeit. Alakuljon ki benne a környezettudatos magatartás. Képes legyen egészsége megőrzésére. Érezzen felelősséget egyéni léte kiteljesítéséért és a jövő generációkért.

301

TANULÁSMÓDSZERTAN 9/AJKP évfolyam A tanulásmódszertan hagyományos értelemben nem iskolai tantárgy, hanem képességeket felmérő és fejlesztő tréning. Olyan képességek elsajátítása, amelyek a tantárgyak tanulásánál elengedhetetlenek, és ezen képességek hasznosítása a mindennapi élet során. A tanulóink eredményes tanulásához biztos alapokat nyújt. A tanár mint folyamatirányító, szervező résztvevője a tanóráknak. Előtérbe kerül a kooperatív tanítási módszer. Fontos a gyerekek motiváltságának fejlesztése és fenntartása. Első helyen szerepel a tanulás örömének, szabadságának visszaadása, a stresszmentes légkörben történő, aktív tanulás-tanítás folyamata. Ösztönözzük a tanulóinkat arra, hogy a tanulással kapcsolatos problémáikkal szembenézzenek, azokra megoldást keressenek. Hozzá kell segítenünk a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kellő szinten tudják alkalmazni, és kreativitásuk fejlődjön. A tantárgy tanításának céljai, feladatai: – Az általános iskolában tanult kommunikációs ismeretek áttekintése; a szövegolvasás és -értés felismerése, olvasási szokások és tartalmak felmérése, alakítása; a szókincs és a koncentrációképesség fejlesztése. – Képességfejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése. – A tanuláshoz való viszony formálása. – Személyiségépítés. – Hatékony tanulási szokások kialakítása. – A hiányok pótlása. – A kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása. Alapvető feladat a kulcskompetenciák fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, természettudományos kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség. A tevékenységi formákat úgy alkalmazzuk az előkészítő évfolyamon, hogy a készségek és képességek fejlesztésén legyen a hangsúly. A tanulásmódszertan kerettanterve alapozó tantárgyként szerepel. A felsorolt témakörök tartalma szabadon variálható a csoport igényeinek megfelelően.

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 4 óra

1.Tanulási előélet felmérése

Matematikai, logikai képesség, szövegértés, szövegolvasás, memoriterek, szókincs, kifejezőkészség a meglévő szinten.

A tematikai egység Matematikai, logikai képesség, szövegértés, szövegolvasás, memória, nevelési-fejlesztési szókincs, kifejezőkészség szintjének folyamatos emelése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozódás a tanulók ismereteiről.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Matematika

302

Kulcsfogalmak Kommunikáció, szabály, állapotfelmérés.

Tematikai egység Előzetes tudás

Beszédkészség, áttekintőképesség, térbeli és időbeli tájékozódás. A következők fejlesztése: koncentráció, megfigyelőképesség, kitartás, figyelem, összefoglaló képesség, felidézés, monotonitástűrés, eredményes ismeretszerzés, digitális eszközök használata, lényegkiemelés, megértés és megjegyzés, önismeret, összefoglaló és absztraháló képesség, tér- és időbeli tájékozódás, gondolkodás, önismeret, kommunikációs és beszédkészség, logikai képesség, áttekintés, ismétlés, agytorna, pozitív önértékelés, rugalmasság. Az érdeklődés, motiváció felkeltése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanulási stílus Saját tanulási módszerek, önismeret, önbizalom. A tanulás technikája Mechanikus, illetve értelmes tanulás, memotechnikai eszközök. Tanulási módszerek Frakcializáló, globális és kombinatív gondolkodás, rész és az egész viszonya, új ismeretek társítása. Tanulási orientáció Külső és belső feltételek (lelki felkészülés, öröm), kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, ambíció, életcélok. Megtanulni tanulni A tanulás megtervezése, szervezése, tanulási szokások, a figyelem szerepe, gondolati hangsúlyok, tanulást segítő módszerek. Tanulási nehézségek Ábrándozás, akaraterő, belső motiváció hiánya, kitartás, dekoncentráltság, fizikailag megfelelő állapot hiánya. Gondolkodási kultúra és önművelés Tanulás és gondolkodás, problémamegoldás, könyv- és könyvtárhasználat. Kulcsfogalmak

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret Dráma Matematika Idegen nyelvek Művészetek Informatika

Tanulási módszer, önismeret, önbizalom, énkép, kommunikáció, lényegkiemelés, absztrakció, motiváció, koncentrálás, monotonitás, tér, idő.

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 12 óra

2. Tanulás, tudás

3. Az olvasás technikája

Órakeret 10 óra

Szövegértés, szövegolvasás, memoriter szókincs, kifejezőkészség meglévő szinten.

A tematikai egység Olvasási készség, értő olvasás, kifejezőkészség, artikuláció, figyenevelési-fejlesztési lem és koncentrálás fejlesztése, szókincsfejlesztés. céljai 300

Ismeretek/fejlesztési követelmények A szövegolvasás és -értés, olvasási szokások és tartalmak felmérése, alakítása; szókincs, a koncentrációképesség fejlesztése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Művészetek Matematika Informatika

Kulcsfogalmak Értő olvasás, kifejezőkészség, figyelem, szókincs.

Tematikai egység Előzetes tudás

4. Kommunikációs gyakorlatok

Órakeret 9 óra

Szövegértés, szövegolvasás, memoriter.

A tematikai egység A gondolkodási kultúra fejlesztése. Olvasási készség, értő olvasás, kinevelési-fejlesztési fejezőkészség fejlesztése, szókincsfejlesztés, artikuláció, figyelem és céljai koncentrálás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A jegyzetelési technika alkalmazása és annak javítása Magyar nyelv és iroKoncentrációs gyakorlatok, lényegkiemelés (aláhúzás-kiemelés, dalom vázlat), jegyzetelés gyakorlása, a szövegolvasás és -értés gyakorlása. Művészetek Matematika Informatika Kulcsfogalmak Jegyzet, értő olvasás, kifejezőkészség, lényegkiemelés, figyelem.

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 9 óra

5. Az emlékezés technikája Olvasási készség.

A tematikai egység Olvasási készség, értő olvasás, kifejezőkészség, szókincs, tér- és időbeli nevelési-fejlesztési tájékozódás, figyelem és koncentrálás fejlesztése, gondolkodás- és tanucéljai lásfejlesztés. Az emlékezeti teljesítmény fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs modell Az ismétlések jelentőségének megismerése a tanulásban, az eredményes bevésés feltétele és gyakorlata, a felidézés és felismerés különbsége (az emlékezet jellemzői, az emlékezés segítésének módszerei, a lényeg megragadása), memoriterek.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Művészetek Matematika

301

Kulcsfogalmak Emlékezet, memória, analizálás, jegyzet, gondolatábra, ”my map”.

Tematikai egység

6. Egyéni tanulást elősegítő számítógépes programok

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás Olvasási készség. A tematikai egység Olvasási készség, értő olvasás, kifejezőkészség, szókincsfejlesztés, tér nevelési-fejlesztési és idő, figyelem és koncentrálás, gondolkodás- és tanulásfejlesztés. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A gyorsolvasás fogalmának, szabályainak megismerése. Az olvasási szokások tudatos alakítása. Gyorsolvasási program (dinamikus olvasás). Tanulásunk titkai (perifériás látás, fixációs szélesség növelése). A gyakorlatok pontos és türelmes végrehajtása.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Művészetek Matematika

302

Kulcsfogalmak Értő, néma olvasás, szem, látás, dinamikus olvasás, perifériális látás.

A tanuló legyen képes hatékonyan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Hatékonyan gazdálkodjon az idővel és az információval. Ismerje meg a tanulás folyamatában szükségleteit és lehetőségeit. Motivált legyen a tanulás folyamatában. Ismerjen és alkalmazzon tanulást segítő módszereket (koncentráció, relaxáció). A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

Tudja elmondani a felolvasással való felkészülés algoritmusát. Tudja használni az értelmező szótárt. A tanuló ismerje a saját tanulási szokásait, annak hibáit. A jegyzetelési technika szabályait megfelelően alkalmazza. Tudjon az olvasott szövegről folyamatosan beszélni. Tudja alkalmazni az egyéni tanulást segítő programokat. Képes legyen a figyelem összpontosítására. Alakuljon ki absztraháló és lényegkiemelési lépessége. Rendelkezzen pozitív önértékelési képességgel.

303

INFORMATIKA 9/AJKP évfolyam Az információ és annak felhasználása központi szerepet foglal el a jelenkori társadalmak működésében. Az információ megszerzéséhez, megértéséhez, feldolgozásához, alkotó alkalmazásához szükséges ismeretek, készségek elsajátítása elengedhetetlen. Az intelligens és interaktív hálózati technológiák, szolgáltatások fejlődésével, valamint elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami jelentősen befolyásolja a társas kulturális kapcsolatokat. A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az információszerzési és interaktív lehetőségekkel. Az oktatási rendszernek tehát lehetővé kell tennie, hogy a tanulók megismerkedhessenek az információs technológiákkal, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályaival. Az informatikai eszközök és információforrások használata veszélyeket is hordoz. A tanulóknak meg kell ismerniük az információk és a gondolkodás összefüggéseit, az informatikai környezet egészségre gyakorolt hatását, a túlzott használat ártalmait, valamint az információs technológia használatának legális kereteit. A multimédia kommunikációban betöltött szerepe egyre jelentősebb, így az írott szöveg mellett az informatika tanítása során az audiovizuális elemekkel is foglalkozni kell. Az informatikaoktatás célja a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodás és a problémamegoldás fejlesztése. A műveltségi terület fontos feladata, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai eszközök, információforrások önálló és csoportos használatára. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szer- vesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. Az informatika a digitális kompetencia fejlesztésén túl szinte minden kulcskompetencia fejlesztéséhez hozzájárul sajátos eszközrendszerének köszönhetően. A kommunikációs helyzetekben anyanyelvi, szociális kompetenciák fejleszthetők. Internetes idegen nyelvű tartalmak (weboldalak, dalszövegek stb.) idegen nyelvi kompetenciát fejleszthetnek. Más tantárgyak ismeretanyagának, feladatainak informatikai eszközökkel történő feldolgozása matematikai, természettudományos, kulturális, interkulturális kompetenciák fejlesztését teszi lehetővé. Tanulásmódszertani kompetenciák fejlesztését segíti az internetes gyűjtőmunka, a prezentációs kiselőadás, a tananyag feldolgozásának kooperatív technikái és az oktatószoftverek használata. Az információkhoz kapcsolódó jogi, etikai ismereteken keresztül állampolgári kompetenciákat fejleszthetünk. Virtuális vállalkozás működtetésével vállalkozói kompetenciák alapozhatók meg. A kreativitás és szocializáltság egyidejű, dinamikus fejlesztése, önállóság, aktivitás, tolerancia, empátia kialakítása mind megvalósíthatók a különböző kommunikációs helyzetekben. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elektronikus információhordozókat, információs csatornákat. Az informatika tanítása az alapozó évfolyamon komplex, tevékenység- és problémacentrikus. A feltárt hiányosságok ismeretében, akár egyénre szabottan, az informatika tantárgy sajátosságait figyelembe vevő módszerekkel a felzárkózás biztosítása a feladatunk. Az előkészítő évfolyam célkitűzése az általános iskolában tanultak elmélyítése; a hiányok pótlása, az új élethelyzetbe, iskolatípusba, közösségbe került tanulók beilleszkedésének elősegítése; a kommunikációs gátak, zavarok oldása, a kommunikációs képesség fejlesztése az iskolai és mindennapi élethelyzetekben; az IKT-kompetenciák fejlesz304

tése a tanulási technikák bővítése érdekében. Hozzá kell segíteni a tanulókat ahhoz, hogy ismereteiket a kellő szinten tudják alkalmazni, kreativitásuk fejlődjön, legyenek képesek az IKT-eszközöket a tanulás folyamatában hatékonyan felhasználni. Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 14 óra

Az informatikai eszközök használata

Egy összerakott konfiguráció működésbe hozása. Az operációs rendszer alapvető szolgáltatásai.

Az informatikai eszközök tudatos, egészséges, jogszerű használatának elsaA tematikai egység játítása. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Esztétikainevelési-fejlesztési művészeti tudatosság és kifejezőképesség bővítése. céljai Kreatív gondolkodás, együttműködés, előrelátás, szelektálás, szabályok, felelősségtudat kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

1. Számítógépes munkakörnyezet Természetismeret Munkahelynek megfelelő számítógép ergonomikus elhelyezése. Számítógépes munkahely munkavédelmi követelményei. Számí- Matematika tógépes munkahely üzemeltetése (karbantartás, fejlesztés). Elektronikus hulladék újrahasznosítási lehetőségei, környezetvédelem. Művészetek 2. Hardverismeret Kereskedelmi forgalomban kapható számítógépek és perifériáik. Korunk elterjedt kommunikációs eszközei. Számítógépes konfigurációk főbb alkatrészeinek jellemzői. Helyi hálózat és internetkapcsolat eszközei. Feladatorientált eszközkiválasztás paramétereinek ismerete. 3. Operációs rendszer Grafikus operációs rendszer jellemzői. Operációs rendszer indítási módjai. Iskolai hálózat. Programindítási lehetőségek az operációs rendszerben. Könyvtárműveletek. Fájlrendszer jellemzői. Strukturált tárolási elv. Parancsikonok, Start menü. Windows objektumok. Vágólap használata. 4. Archiválás, védelem Adatarchiválási lehetőségek. Vírusvédelem, tűzfal. Hardver, merevlemez, memória, alaplap, processzor, tápegység, gépház, bilKulcsfogalmak/ lentyűzet, egér, monitor, laptop, nyomtató, szkenner, digitális tábla, ergonófogalmak mia, szoftver, operációs rendszer, hálózat, jogosultság, jogtisztaság, fájl, mappaszerkezet, program, parancsikon, vágólap, vírus, tömörítés.

Tematikai egység

Alkalmazói ismeretek

Órakeret 17 óra

Előzetes tudás A tematikai egység Anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetenciák nevelési-fejlesztési fejlesztése. Gyakorlottság növelése az adatkezelésben, adatok megje305

lenítésében. Tapasztalatok szerzése az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, adatkeresésben. Törekvés erősítése a lényegkiemelésre, az esztétikus megjelenítésre. A multimédiás dokumentumok alapelemei kezelésének és szerkesztésének elsajátítása. Narratív kompetencia és lényegkiemelő kompetencia fejlesztése.

céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegszerkesztés Szövegbevitel, szövegegységek, formázás, táblázatos megjelenítés. Kép elhelyezése a dokumentumban. Dokumentumkezelés. Prezentáció Egy előadás felépítése. Prezentáció az előadásban. Prezentációkészítés menete. Grafika Rajzkészítés, saját kép bevitele, képek módosítása. Oktatóprogramok Tananyagok, tesztek kezelőfelülete.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: helyesírás. Matematika: mértékegységek, hasonlóság, arány. Művészetek: esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség. Patrónusi foglalkozás: takarékoskodás. Természetismeret: környezetvédelem.

Kulcsfogalmak/ Dia, vektorgrafika, alakzat, formázás, dokumentumművelet. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Infokommunikáció

Órakeret 9 óra

A böngészőprogramok alapvető szolgáltatásai.

Anyanyelvi, idegen nyelvi, állampolgári és digitális kompetenciák szélesítése, mélyítése. A tematikai egység Felelős részvétel megalapozása a mediatizált, globális nyilvánosságban. nevelési-fejlesztési Az új és a hagyományos médiumok nyelvének megismerése. Az egyes céljai kommunikációs formák közti különbségek, eltérő funkcióik, hatásaik és technikai megvalósításuk módjainak megismerése. Képesség kialakítása az önálló, megbízható információszerzésre, információk közlésére.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Információkeresés, információközlési rendszerek Helyi hálózat kommunikációs lehetőségei, szolgáltatásai. Az internet szolgáltatásai, keresés, publikálás webes felületen. Szerzői jogi kérdések. 306

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: helyesírás, kommunikáció kezdeményezése, megszó-

Internethasználat mobil eszközök segítségével. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Elektronikus levelező programok és kezelőfelületük. E-mail cím, címlista, spam, levelező lista. Közösségi oldalak kommunikációs lehetőségei, etikai, jogi szabályai, veszélyforrásai. Szöveges, hang- és videokommunikáció lehetséges megvalósításai. Mobil kommunikációs lehetőségek.

307

lítás, tegeződésmagázódás, rövidítés, szleng. Idegen nyelvek: angol nyelvű menüpontok, üzenetek értelmezése.

Hálózat, internet, web, weblap, szerver, böngészőprogram, keresőprogram, Kulcsfogalmak/ e-mail, chat, fórum, közösségi oldal, online, letöltés, konvertálás, média, fogalmak szerzői jog, személyiségi jog.

Tematikai egység

Az információs társadalom

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás Az informatika társadalmi szerepének, az információs társadalom főbb A tematikai egység jellemzőinek, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseknevelési-fejlesztési nek a megismerése, átlátása konkrét példák alapján. A programok és adatok használatának jogi és etikai alapjainak megismerése és betartása. céljai A túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásainak tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai: Adatvédelem. Az információ hitelessége. Szerzői jog. Informatikai eszközhasználat hatásai a személyiségre, az egészségre. Az e-szolgáltatások szerepe és használata: A tanulóknak szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások. E-kereskedelem (termék és szolgáltatás rendelése, illetve vásárlása).

Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: jogos-jogtalan felismerése, szerződések, jogorvoslati lehetőségek, fogyasztói viselkedés. Patrónusi foglalkozás: gazdasági döntések, fizetési módok, pénznem, számla.

Kulcsfogalmak/ Adatvédelmi törvény, szerzői jogi törvény, számítógépes bűnözés. Sharewar fogalmak freeware, free szoftver, demoszoftver, netikett.

Tematikai egység Előzetes tudás

Könyvtári informatika (iskolai könyvtár, elektronikus Órakeret könyvtárak) 2 óra Tapasztalat könyvtárhasználatról.

A tanulók felkészítése az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. A digitális és a problémamegoldó kompetenciA tematikai egység ák fejlesztése. nevelési-fejlesztési A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. céljai A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. 308

A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Könyvtárak szerepe, típusai Magyar nyelv és irodalom: információkezelés, A könyvtárak alapfeladatai, könyvtártípu- forráskezelés. sok; könyvtári honlap, katalógus, adatbázis. Hivatkozások Matematika: ötletesség, képzelőerő. Általános kérdések. Internetes dokumentumok. Elterjedtebb hivatkozási stílusok. Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. Kézikönyvek, ismeretterjesztő források önálló kiválasztása, felhasználása tanulmányi célokhoz. A bibliográfia hivatkozástechnikájának alkalmazása a leggyakrabban használt dokumentumtípusok esetén. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Könyvtári nyilvántartás, bibliográfia, katalógus, számítógépes nyilvántartás, könyvtári keresőrendszer, keresési feltétel, szerzői jog, etikai szabály.

Záró projekt

Órakeret 5 óra

A tanuló tudjon működésbe hozni és működtetni egy számítógépet, legyen képes használni a meglévő perifériákat (nyomtató, szkenner, projektor, digitális tábla stb.). Legyen képes weboldalakat, információkat, fájlokat megkeresni, letölteni, ezeket felhasználni saját médiumokban. Ismerje az internet használatának lehetőségeit, anyagi, etikai, jogi következményeit. Tudja alkalmazni a dokumentumszerkesztő programok lehetőségeit a gyakorlati életben használt legfontosabb írott formátumok gépi megvalósítására.

Felkészítés az informatikai eszközök, információforrások önálló és csoportos használatára. Gyakorlottság kialakítása a különböző komA tematikai egység munikációs technológiák használatában a dinamikusan változó komnevelési-fejlesztési munikációs környezetben való eligazodás, az információszerzési és interaktív lehetőségek tudatos és felelős használata érdekében. A kogcéljai nitív kompetenciák, a szociális kompetenciák és a személyes kompetenciák fejlesztése. A komplex látásmód fejlesztése, a tudáselemek integrálására való képesség erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Választott téma feldolgozása kooperatív technikák felhasználásával: az eddig tanult ismeretek komplex bemutatása kiscsoportos feldolgozással, valamilyen prezentáció formájában.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció a csoporton belül és a környezettel. Idegen nyelvek: angol nyelvű menüpontok, információk értelmezése. 309

Matematika: mértékegységek, hasonlóság, arány. Művészetek: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Témaválasztás, tervkészítés, szervezés, adatgyűjtés, bemutató, előadás, közzététel, értékelés, önértékelés.

310