PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szolnok, szeptember 30

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szolnok, 2015. szeptember 30.

1

Szolnok Városi Kollégium Pedagógiai Programjának tartalma Bevezető 1. Preambulum 1.1. Jogi Státusz 1.2. A köznevelési feladatot ellátó jogi személyiségű szervezeti egységek alapfeladata és szakfeladatrend szerinti besorolása: 1.3. Az intézmény típusa 1.4. Tevékenységünk tartalmi irányai 1.5. Az intézmény funkciói 2. Helyzetelemzés 2.1. A több telephellyel működő intézmény működésének fő jellemzői 2.2. Humán erőforrás 2.3. Tárgyi erőforrás 2.4. Lakhatási feltételek 2.5. A nevelő-oktató munka helyzete 2.6. Tanulói összetétel 2.7. Tanulók neveltségi szintje 2.8. Kollégium környezetének jellemzői 3. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései 3.1. Értékek, normák, alapértékeink, hitvallásunk 3.2. A kollégiumi nevelés alapelvei 3.2.1. A Kollégiumi nevelés főalapelvei 3.2.2. Nevelési célkitűzések 4. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 5. A teljes körű egészségneveléssel összefüggő feladatok 6. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését szolgáló tevékenységek elvei 6.1. Tehetséggondozás 6.2. Felzárkóztatás 6.3. Pályaválasztás, pályaorientáció, az önálló életkezdést segítő tevékenységek elvei 6.3.1. Pályaválasztás, pályaorientáció 6.3.2. Az önálló életkezdést segítő tevékenység elvei 7. A hátrányos helyzetű tanulók számára szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 7.1. A tevékenység szervezésének alapelvei 7.2. A hátránykompenzáció szakmai feladatrendszere – segítő foglalkozások terve 8. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei eszközei, a művelődés és sport tevékenység szervezésének elvei 8.1. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei 8.2. A művelődési és sportolási tevékenységek szervezésének elvei 9. A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek 10. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 10.1. Ünnepségek, hagyományok 10.2. Hagyományok ápolásának továbbfejlesztési terve 10.3. Szakkörök, érdeklődési körök foglalkozásának terve 10.4. Házibajnokságok, versenyek 2

10.5. Szakmai kapcsolatok, tapasztalatcsere belföldi és külföldi nevelési-oktatási intézménnyel 11. Az iskolával, szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 11.1. Kapcsolattartás és együttműködés a partner középiskolákkal 11.2. Kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel 12. Egészségnevelés és környezeti nevelés elvei 12.1. Egészségnevelés elvei 12.2. Környezeti nevelés elvei 13. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése 14. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete 14.1. A Kollégiumi tematikus csoportfoglalkozások helyi tanterve 14.2. A tematikus csoportfoglalkozások nevelési tevékenységrendszere 14.3. A NAT és a kollégiumi nevelés feladatai és a tevékenységrendszerének összhangja Melléklet AJTP pedagógiai programja AJKSZP pedagógiai programja Önértékelési szempontok Szolnok Városi Kollégium 2015/2016. tanévtől

3

Bevezető Pedagógiai programunk megalkotásakor, a Köznevelési Törvény és a vonatkozó rendeletek előírásai mellett, támaszkodtunk a Kollégiumi Nevelés Alapprogramjának alapelveire és a kapcsolódó iskolák pedagógiai programjára. Figyelembe vettük a partneri igény és elégedettség mérésünk feldolgozott tapasztalatait. A Szolnok Városi Kollégium Szolnok város középfokú iskoláiban tanulni vágyó vidéki fiataloknak teremti meg a tanulmányaik folyatásához szükséges feltételeket. Ezek részben elhelyezési, lakhatási feltételek, ideértve az étkeztetést, élelmezést, biztonságos intézményműködtetést, részben pedagógiai, nevelési-oktatási feltételek, beleértve a tehetségfejlesztést, a felzárkóztatást, a tanulásszervezést és a pedagógiai felügyeletet. Részben pedig szociális, egészségvédelmi feltételek, ideértve az életmód mintaadó tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi, mentálhigiénés feltételeket. Tagintézményeinkben arra törekszünk, hogy minden kollégistánk humánus légkörben, öntevékenyen és személyre szabottan, a lehető legnagyobb eséllyel készüljön fel a felsőfokú iskolákba való bejutásra, a munkaerő piacon való megmérettetésre és az önálló életvitelre. Felfogásunk szerint a kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. Kollégiumunkban a nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a tanulók testi, lelki, szociális fejlődésének segítése, életkori sajátosságaik és egyéni igényeik figyelembevételével. Arra törekszünk, hogy a családból hozott értékeket megőrizzék és fejlesszék. Segítjük a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük megalapozását. A tagintézmények a maguk hagyományrendszerével, foglalkozásaikkal, tevékenységeikkel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárulnak a nálunk eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsüléséhez. A kollégiumi foglalkozásokkal, a követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé tesszük, hogy tanulóink érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi együttélésben, a diákönkormányzati munkában, a foglalkozásokon és tevékenységekben megtapasztalhatják tanulóink a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Felkészülési lehetőséget adunk a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik, értékeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozási keret-programterv lehetőséget ad a tanulóknak és a tanároknak arra, hogy az iskolai oktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből adjon olyan válogatást, amely kihat a tanulásra, életvitelre, szabadidőre, és kapcsolódik az iskolai tevékenységekhez, osztályfőnöki órákhoz.

4

Ez a pedagógiai program az intézmény fő dokumentuma, amely tartalmazza az elfogadott és követendő pedagógiai alapelveket és célkitűzéseket, az elérésük érdekében elvégzendő nevelési-oktatási feladatokat. Az elvégzendő feladatok rangsora, a célkitűzések megvalósításának mértéke; a különböző feltételek és a változó diákösszetétel miatt tagintézményenként változhat.

1. Preambulum 1.1. Jogi státusz A Szolnok Városi Kollégium Székhely intézmény

5000 Szolnok, Baross Utca 68.

A Szolnok Városi Kollégium telephelyei: Baross Utcai Székhely Intézmény Bán úti Tagintézmény, Tiszaparti Tagintézmény, Gyermekváros úti Tagintézmény, OM azonosító:

Szolnok, Baross Utca 68. (180 férőhely) Szolnok, Bán utca 9. (160 férőhely) Szolnok, Mártírok útja 8-10. (52 férőhely) Szolnok, Gyermekváros utca 1. (250 férőhely)

040605

Az intézményt Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 1996. évben, a 19/1996. (II. 22.) számú határozatával. A kollégium alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek a lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Intézményünk kiemelt feladatai: A társadalmi mobilitás fenntartása: esélyteremtés, hozzáférés biztosítása a jó minőségű tudáshoz, a szociális és kulturális hátrányok leküzdésének segítése. Az egész életen át tartó tanulás megalapozásának segítése. A tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítése. A tehetség felismerése és fejlesztése. A tanulók felzárkózásának segítése. A köznevelési feladatot ellátó jogi személyiségű szervezeti egységek alapfeladata és szakfeladatrend szerinti besorolása: 1.2.1. Köznevelési alapfeladat: - kollégiumi ellátás 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

1.2.

1.3.

Az intézmény típusa

Szervezetileg egységes, szakmailag önálló kollégium, amely székhely intézménnyel és 3 tagintézménnyel működik. 5

A tagintézmények együttműködésének alapelvei:      1.4.

egyközpontú szakmai tartalmi koordináció, irányítás a tagintézmények szakmailag önállóan alakítják ki tevékenységük hangsúlyos elemeit a tagintézmények tanulóinak iskolatípusok szerinti összetétele eltérő, így funkciójukban, feladataikban, tevékenységrendszerükben is eltérnek – eltérhetnek egymástól a nevelőmunka elveit, kereteit a tagintézmények összehangolják, közös rendezvényeket szerveznek biztosítják az együttműködést Tevékenységünk tartalmi irányai

Esélyadás: intézményünk nevelési tevékenységével hozzájárul az oktatási esélyegyenlőség növeléséhez, azáltal, hogy tanulóink számára biztosítjuk a hátránykompenzációra, a tehetséggondozásra, valamint a felzárkóztatásra irányuló pedagógiai szolgáltatásokat. Alapkészségek, jártasságok, kompetenciák fejlesztése: nevelőmunkánk az életben hasznosítható tudás, képességek és személyes kompetenciák kialakítására, az egész életen át tartó tanulás megalapozására épül. Partnerközpontú működés: intézményünk folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn a középiskolás korosztály nevelésében-oktatásában érdekelt közvetlen és közvetett partnerekkel. Pedagógiai tevékenységünk szervezésében törekszünk a partneri igényeknek – elsősorban a tanulói, szülői, közoktatási társintézményi, fenntartói igényeknek - való megfelelésre, az elégedettség növelésére. Testi-lelki egészségvédelem: a kollégiumi nevelést olyan pedagógiai tevékenységnek tekintjük, melynek keretében támogató környezetet kell biztosítanunk diákjaink számára ahhoz, hogy felkészülhessenek a felelős, felnőtt életvitelre. Önálló életvezetési készségeik megalapozásához a pozitív egészségmagatartás fejlesztését célzó tevékenységeinkkel és szolgáltatásainkkal járulunk hozzá, személyre szabott bánásmód, egyéni kiscsoportos fejlesztések, foglalkozások keretében. Gyermek- és ifjúságvédelem: a tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító környezet megteremtésére törekszünk. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk fókuszába a tanulók és a szülők jogainak érvényre juttatását állítjuk. Ennek megvalósítása érdekében működünk együtt a családdal, valamint minden – a jogvédelemben, jogorvoslati eljárásban- érdekelt személlyel, intézménnyel és szervezettel. 1.5.

Az intézmény funkciói

Szociális funkció A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő lakhatási, bentlakási, tanulási és szabadidő eltöltési feltételek biztosítása, megfelelő színvonalú egészségügyi feltételrendszer megteremtése. Pedagógiai funkció Szocializációs funkció 6

A közvetett nevelői hatásrendszer működtetésével a személyiséget formáló pedagógiai környezet biztosítása. Az önálló életkezdést segítő tevékenységek megszervezése. A közösségi tevékenységek rendszerének működtetésével a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek kialakítása. Életmód mintaadó, motivációs funkció A társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmódminták belsővé válásának segítése. Az aktivitás, a motivációs szint fejlesztése. Konstruktív életvezetési technikák közvetítése. Az egészséges életmód kialakulását segítő prevenciós tevékenységek során az egészségérték közvetítése. Hiánypótló - felzárkóztató funkció Az esélykülönbségek mérséklése, folyamatos korrekció tanulmányi téren és az élet egyéb színterein. Tehetséggondozó funkció A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás. Pályaorientációs funkció A pályaalkalmassági, pályán megmaradást segítő képességek fejlesztése. A tanulók önismeretének fejlesztése. 2.

Helyzetelemzés

2.1.

A több telephellyel rendelkező intézmény működésének fő jellemzői

Intézményünk az alapító okiratban meghatározottak szerint négy telephelyen működő, tagintézményi struktúrában szerveződik, és tevékenykedik. A kollégium önálló működési jogkörrel rendelkező, közszolgáltató közintézmény, melynek élén az intézményvezető áll. A tagintézmények intézményegységként kapcsolódnak a szervezethez, élükön a tagintézmény-vezetők állnak, akik munkaköri leírásban rögzítetten, szakmailag önállóan; a tagintézmény szakmai működésével, működtetésével összefüggésben pedig, részben leadott jog- és hatáskör alapján szervezik a tagintézmények munkáját. Az intézményvezetés testületi szerve a vezetői tanács. Ez a testület hozza a stratégiai döntéseket és hangolja össze a tagintézmények munkáját. A testületet az intézményvezető vezeti. Az intézményműködés részletes leírását és szabályozását az intézményi SZMSZ, pedagógiai tartalmi munkáját a pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény működtetője Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata. 2.2.

Humán erőforrás

Az intézmény megalakulása óta eltelt időben folyamatosan növekszik az egyetemi végzettséggel és a megfelelő kompetenciákkal rendelkező pedagógusok száma. Ezekhez jelentős erőforrás optimalizációs programot kellett végrehajtani. Pedagógusaink egy része az elmúlt időszakban fejezhette be egyetemi, vagy további felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányait. A minőség fejlesztéshez kötődő tréningek, képzések és team munkák ugyancsak jelentős erőket mozgattak meg. A mentálhigiénés, prevenciós és pedagógiai munkát segítő tréningek jelentősen javították tantestületünk pszichológiai, pedagógiai, mérési, módszertani kultúráját. További feladataink vannak azonban a tantestület átlagos motivációs szintjével, a pedagógusok motiválásával összefüggésben. 7

Az intézmény szakos ellátottsága összességében megfelelő képet mutat, de az egyes kollégiumainkban az érettségi tárgyakból több, szakos kollégára lenne szükség. Ezen belül is kevés – a szülők és a diákok igénye alapján - a reálszakosok és a nyelvtanárok száma. (lásd igény és elégedettségmérés) Életkori jellemzője továbbra is a tantestületnek, hogy a fiatalabb korosztály, a pályakezdők számára nem igazán vonzó a kollégiumi tanári pálya. A döntően az esti órákra eső órák miatt elsősorban a középkorúak, illetve az ötvenesek korosztálya vállalja a sajátos munkarendből fakadó nehézségeket. Jelenleg a nevelőtanárok zömét a negyven és hatvan év közötti pedagógusok alkotják. A humán erőforrás fejlesztését segítik elő a belföldi tapasztalatcserék, a külföldi szakmai kapcsolatok ápolása valamint a különböző témájú szakmai konferenciákon, szakmai napokon való részvétel és szervezés intézményünkben. 2.3.

Tárgyi erőforrás

Az intézmény a megalakulásakor meglehetősen leromlott épületeket, berendezéseket, eszközöket „örökölt”. Ezeknek a hiányosságoknak a felszámolására, a tárgyi feltételek javítására, külön ütemtervet készítettünk az első programunkban, amely összességében teljesült. Az épületek karbantartása, az eszközbeszerzés többnyire saját bevételekből, pályázatokból valósult meg. A Gyermekváros Úti Tagintézményünk egy nagyobb összegű központi céltámogatással, megyei és városi fenntartói koordinálással a kor színvonalának minden tekintetben megfelelő állapotba került. Jelentősen előreléptünk a taneszközök, tanulást segítő informatikai berendezések, operációs rendszerek, oktatási segédanyagok és nyelvi hanganyagok beszerzése terén. A Gyermekváros Úti Tagintézményünkben internetes korszerű könyvtárral, a többi tagintézményünkben szerényen felszerelt könyvtárszobával rendelkezünk. Minden tagintézményünkben számítástechnika terem, internetes hozzáféréssel áll a tanulók rendelkezésére. Az eszközök beszerzése különböző pályázatok útján történt a megalakulástól napjainkig. A gépek mellett megfelelő számban találhatók nyomtatók és más technikai, audiovizuális eszközök, amelyek a tanulást, az önképzést, a szakköri munkát és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. Tagintézményeink tantermei, tanulószobái és más oktatási tevékenységre, foglalkozásokra rendelkezésre álló helyiségei változatos képet mutatnak. Legjobb a helyzet a Gyermekváros Úti Tagintézményben, ahol a tanulószobák, szakköri helyiségek mellett könyvtár, internet labor, zeneszoba, nyelvi labor is rendelkezésre állnak a tanuláshoz, felkészüléshez. A többi tagintézményben a tanulószobák folyamatos saját erős fejlesztés eredményeként biztosítják a tanulási feltételeket. A tanulószobák többségében sikerült a bútorokat kicserélnünk. A Tiszaparti sétányon lévő tagintézményben továbbra is kettős funkciót tölt be az étterem, mivel az ebédeltetést követően a délutáni tanulószobai foglalkozásoknak is helyet ad. Ebben a tagintézményben is rendelkezésre áll néhány szakköri helyiség, klubszoba, kondicionáló terem illetve szoba. Egy tagintézmény rendelkezik sportolásra alkalmas udvarral, egy tagintézmény parkosított zöldterülettel. Az iskolákkal együttműködve nyílt lehetőségünk eddig, az iskolák tornatermeinek használatára. Az udvarok felszereléssel nem rendelkeznek, így csak a sportolás, mozgás alapfeltételei biztosítottak. 2.4.

Lakhatási feltételek 8

A lakhatási feltételek javítása – annak ellenére, hogy a megalakulás óta komoly fejlődést értünk el – még mindig a fejlesztési célkitűzések első helyén áll. Jelenlegi helyzetünk szélsőséges minőségi mutatókkal jellemezhető. Az egyik tagintézményben, a tanulóink négyágyas, tanulófallal, modern bútorokkal berendezett szobákban laknak. A másik tagintézményben a tízágyas szobák zsúfolt hatását középre helyezett szekrényfallal igyekszünk enyhíteni. A két szélsőséges állapot között helyezhető el a további két tagintézményünk, ahol általános a négyágyas szoba, a berendezések (ágyak, asztalok, székek) pedig folyamatos karbantartásra, cserére szorulnak. 2.5.

A nevelő-oktató munka helyzete

A tagintézményekben vegyes, illetve homogén életkorú kollégiumi csoportok működnek. A csoportok a közösség alapegységei, szervezik, tervezik, értékelik tagjaik tevékenységét. A közösségek életét a diákönkormányzat szervezi, irányítja, a diákönkormányzatot segítő tanár, a reszortfelelős - csoportvezető tanárok és a tagintézmény-vezetők támogatásával. Az önkormányzati tevékenység eltérő hagyományú és színvonalú. Továbbfejlesztésük fontos az intézményi nevelésfilozófia alapján, hiszen az önigazgatás – a felnőtt szerepre való felkészülés mellett – az intézményi munka szervezésének alapjává is válik. Csak így lehet a közvetett nevelő hatások biztosításával eredményeket elérni. Az eltelt időszak alatt egyre markánsabban jelent meg az egyes tagintézmények egyéni arculata. A sajátosságok tetten érhetők a tevékenységek rendszerében, és a mindennapok gyakorlatában. A nevelőmunka folyamatosságát hátrányosan befolyásolja az évenkénti felvételi rendszerből adódó bizonytalanság. A csoportba kerülő kollégisták neveltségi színvonala, tanulási szokásai – képességei jelentősen eltérnek egymástól. A csoportvezető tanárok felelőssége, hogy segítsék a kollégiumba való beilleszkedést, az új életritmus megtalálását, szeretettel, türelemmel támogassák a csoport közösséggé válását. Mindennapi munkájuk sokrétű, hiszen a nevelői – „gondozói” tevékenység mellett szaktanári munkát is végeznek. Nagy szükség van az egyéni és kiscsoportos foglalkozások rendszerének további kihasználására, önismereti-kommunikációs, konfliktuskezelő foglalkozások működtetésére a tanárok és diákok számára egyaránt. A tanulmányi munka segítése, a tanulási feltételek megteremtése jól kialakult rendszerben történik, melyek illeszkednek a tanári kompetenciákhoz. A szabadidős tevékenységeknek saját hagyományai vannak. Egy-egy pályázat időlegesen javít a szakköri tevékenységek feltételein. Az igényekhez való alkalmazkodás leginkább a korrepetálásoknál történik meg. A fejlesztő-felzárkóztató foglalkozások a szaktanári kompetenciák kihasználásával eredményesek. A mindennapi nevelőtanári munkában kiemelt helyet foglalnak el:  a rendszerességre szoktatás, önkiszolgálásra nevelés  önállóságra nevelés  a kötelességtudat erősítése  társakért tenni akarás készségének fejlesztése  felnőttek értékítéletének megbecsülése, elfogadása  a mássággal való együttélés elfogadása, annak kezelése 9

 a személyiség önfejlesztő képességének alakítása  szocializáció, demokratizmus, önigazgatás 2.6.

Tanulói összetétel

A kollégium a középiskolák valamennyi típusából fogad tanulókat, ennek megfelelően kapcsolatban állunk valamennyi városi középiskolával. A tanulók létszámaránya (2012/2013-as tanév) az intézménytípusokat tekintve a következők szerint alakul: 42 % gimnáziumi, 26 % szakközépiskolai, 23% szakiskolai, 9% egyéb szakképzésben vesz részt. A nemek szerinti arányokat tekintve a lányok vezetnek 54-46%-os arányban. Tanulóink a kollégium által ingyenesen biztosított és igénybe vehető szolgáltatásokat kapnak, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy középiskolás éveiket eredményesen teljesítsék. 2.7.

A tanulók neveltségi szintje

A kollégiumban a neveltségi szintet az alábbiak szerint értelmezzük: a tanuló adott időpontban mutatott fejlettsége a nevelési célhoz viszonyítva. Tanulóink neveltségi szintje nem tér el a városi középiskolásokétól. Az életkori sajátosságaikat figyelembe véve többségük helyes magatartási normák szerint élők közé tartozik. Egyre bővül a nehezen kezelhetők csoportja Kollégiumunkban is jelen van egy igen problémás réteg, akik az alapvető együttélési és alkalmazkodási kompetenciák nagyfokú hiányával, alulmotiváltsággal jellemezhetők. 2.8.

A kollégium környezetének jellemzői

Kollégiumunk Szolnok város közoktatási intézményrendszerének sajátos egysége. A város iskolaszerkezetében megtalálható valamennyi középfokú iskolatípus. A tanintézmények nem csak helyben lakó tanulókat vesznek fel. E tanulók egy részének lakhatását, tanulási feltételeit biztosítja a Szolnok Városi Kollégium. A város minden középiskolájával kapcsolatban vagyunk. A kezdeti arányok átrendeződése miatt egyre kevésbé tudjuk elhelyezni egy kollégiumban egy iskola diákjait, holott erre az iskoláknak kifejezett igénye van, lenne. Kollégistáink rendszeresen látogatják a közművelődési intézményeket. A Szigligeti Színházzal állandó a kapcsolatunk. Diákjaink rendszeresen látogatják az előadásokat. Az Arany János Programban résztvevő tanulóknak bérletet vásárolunk. Az Aba-Novák Kulturális Központ rendezvényeire meghívást kapunk. Diákjaink rendszeres látogatói a Damjanich János Múzeumnak és a Galériának. A kollégiumi könyvtár állományát folyamatosan gyarapítjuk, diákjaink gyakran tanulnak, dolgoznak a Verseghy Könyvtárban is. Minden nevelőtanár fontos feladatának tartja, hogy csoportjának a művelődési lehetőségeket ajánlja, az alkalmakat szervezze. Szakmai kapcsolatok fűzik intézményünket a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet-Városi Pedagógiai Szakszolgálathoz, a Debreceni Egyetem Pedagógiai - Pszichológiai 10

Intézetéhez, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséghez, a megyében működő kollégiumokhoz. Ezen együttműködések alapozzák meg a Szolnok Városi Kollégium szakmai – módszertani – információs bázisként való működését. 3. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései 3.1.

Értékek, normák: alapértékeink, hitvallásunk

A kollégiumi nevelőmunka során fontos értéknek tartjuk a konstruktív életvezetés magatartási és tevékenységformáinak kialakítását, megszilárdítását. A nevelés során az erkölcsi, értelmi, esztétikai és testi nevelés rendszerében kimunkálható közösségi és egyéni értékek közvetítésére vállalkozunk. Tanulóink jellemének fejlesztése során az alapvető emberi jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, egyetemes emberi jogoknak a képviseletét tartjuk szem előtt. A demokratikus magatartás kialakítását erősítjük, melyben az egyén és a közösség normái összehangolódnak. Nevelőmunkánk során kiemelt szerepet kapnak a nemzeti értékek és hagyományok, illetve az európai humanista hagyományok ápolása. Felelős gondolkodásra nevelünk, amelyben érték a különböző kultúrák iránti nyitottság, mások megbecsülése, az emberiség problémái iránt érzett felelősség. Alapértékeink         

az együttélés normáinak betartása harmonikus személyiség fejlesztése testi – lelki egészség fontosságának elfogadtatása a tudás rangjának elismertetése képességek szerinti fejlesztés pozitív viszony kialakítása az esztétikum befogadására a környezetért való felelősségérzet alakítása partnerközpontúságra, nyitottságra, korszerűségre törekvés európaiság szemléletének kialakítása

Hitvallásunk Olyan nevelési – oktatási feladatokat ellátó kollégiumot működtetünk:  ahol tanulóink elsajátítják a társadalmi együttélés normáit, a konstruktív konfliktusmegoldás technikáit és szabályait  ahol segítjük a korszerű ismeretek megszerzését, melyek birtokában versenyképessé vállnak tanulóink a munkaerőpiacon, és felkeltjük igényüket az egész életre szóló tanulás iránt  ahol tanulóink elsajátítják az önérvényesítés demokratikus technikáit és a másság elfogadásának szabályait Intézményünkben a pedagógusok törekednek arra, hogy:  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzenek,

11

    

képesek legyenek a nevelési folyamat eredményes megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak legyenek a különböző pedagógiai eljárások hatékony alkalmazásában, egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel és életmódjukkal követendő példaként szolgáljanak a kollégisták előtt, megfelelő empátiával rendelkezzenek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet helyezzék előtérbe, folyamatosan együttműködjenek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel és önkormányzatokkal, szakmai tevékenységük során együttműködjenek a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel, tagjaival és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak körével

A Szolnok Városi Kollégium rendelkezik önálló emblémával, amely az intézmény hivatalos dokumentumain, levelein, kiadványain jelenik meg. Az intézmény kiváló akkreditált tehetségpont. 3.2.

A kollégiumi nevelés alapelvei

Nevelési alapelveinket, pedagógiai tevékenységünk ellátásának elveit a stratégiai tervezés jegyében az alábbi szabályozóelemek beépítésével határoztuk meg:  Ágazati szintű szabályozóelemek: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről és végrehajtási rendeletei, az 59/2013. (VIII.09.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról  Belső, intézményi szabályozóelemek: vezetői program, partneri igény és elégedettség mérések eredményei, a tantestület, a Vezetői Tanács döntései a szakmai fejlesztés irányelveiről  A kollégium céljai elérése érdekében gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet, az alábbiak figyelembevételével. 3.2.1. A kollégiumi nevelés fő alapelvei  Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;  A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  Az alapvető erkölcsi normák betartása;  Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele;  A sajátos nevelési igényű tanulóknál az egyéni, speciális szükségletek figyelembe vétele;  A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés.  Az oktatási esélyegyenlőség növelése érdekében valamennyi diák számára megadni az egyéni képességeinek kibontakoztatásához szükséges segítséget és lehetőséget. 3.2.2. Nevelési célkitűzéseink

12

-

-

-

-

4.

tanulóink megismerjék a kulturált közösségi együttélés normarendszerét és betartsák annak szabályait megőrizni és erősíteni a kollégiumi hagyományokat, építve a tanulók önszerveződő közösségeinek kezdeményezéseire az esélykülönbségek mérsékelése, a szociális hátránnyal vagy beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátránykompenzációs foglalkoztatása a tehetség kibontakozásának segítése az általános és a specifikus tehetséggondozás pedagógiai rendszerei alapján tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a testi higiéné fontosságát és a lelki egészségvédelem jelentőségét. Pozitív egészségmagatartásuk részeként sajátítsák el azokat az ismereteket és probléma megoldási technikákat, melyek erősíthetik a káros szenvedélyek elutasítását az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátásának fejlesztése, a veszélyeztetett helyzetű tanulók minél korábbi kiszűrése és a veszélyeztetettségből adódó zavarok korrekciója, együttműködve a családdal, valamint minden – a gyermeki jogok védelmében, a jogorvoslat érvényesítésében – érdekelt személlyel, intézménnyel és szervezettel tanulóink megismerjék nemzeti kultúránk értékeit, hagyományait, az európai kulturális örökséget, valamint az egyetemes emberi kultúra értékeit a környezettudatos magatartás kialakítása, tanulóink felkészítése a fenntartható környezettel való harmonikus életvezetésre az intézményi minőségfejlesztési tevékenység keretében rendszeresen felülvizsgáljuk a céljaink megvalósítására irányuló pedagógiai tevékenységek eredményességét. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

A tanulók életrendjének alapelvei: - A diákok életrendjét a házirend szabályozza, melynek betartása a tanártól következetességet, a tanulótól önfegyelmet igényel. - Kiemelt figyelmet fordítunk a kötelező és a választható foglalkozások ütemezésére, szervezésére, a tervszerűségre és a rendszerszemléletre. - Segítjük a tanulókat az egészséges életmód, életritmus kialakításában az iskolai életrend figyelembevételével. - Hangsúlyt fektetünk az egyéni és közösségi életrend összehangolására. Tanítás-tanulás alapelvei: - Mindenki számára biztosítottak legyenek a megfelelő tanulási körülmények, eszközök. - Lehetőség szerint biztosított legyen a szükséges tanári segítség. - A fiatalokat hátrányaik ledolgozásában támogatjuk. - Támogatjuk a változatos tanítási-,tanulási formákat. A szabadidő szervezésének elvei: - Fontosnak tartjuk a szabadidő kulturált eltöltését. - A szabadidős programok többféle igényt kell, hogy kielégítsenek. - Törekszünk a megfelelő feltételek megteremtésére (szabadidős programok anyagfeltételeinek biztosítása). - Támogatjuk a mozgással, sporttal az egészséges életmóddal összefüggő tevékenységeket. 13

5. A teljes körű egészségneveléssel összefüggő feladatok A Szolnok Városi Kollégium kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmód megismertetésére, elfogadtatására és gyakorlására, a kollégiumban lakó 14-22 éves középiskolás diákok körében. Ennek érdekében szervezünk szakköröket, illetve csoportfoglalkozás keretén belül is feldolgozásra kerül a téma a „Testi és lelki egészség”, „A családi életre nevelés” témakörökben a KNOAP iránymutatása szerint. Az egészség a szervezet belső összhangjának, valamint fizikai és társadalmi környezetével alkotott egységének az egyensúlyi állapota. Ezt az egyensúlyt a kollégiumban élő fiatalok formálásával, a helyes életmód kialakításával próbáljuk elérni. Megismertetjük velük az egészséges táplálkozást, küzdünk a káros szenvedélyek kialakulása ellen, támogatjuk a mozgást, a sportot, és foglalkozunk a családi életre neveléssel. A fiatal lelki egyensúlyának fenntartását önismeret fejlesztésével erősítjük, támogatjuk. Az egészségnevelés feladatai: – ismeretek nyújtása az egészségnevelés területéről – a tanulók szemléletének formálása az egészséges életmód elsajátítására – az egészséges életmód kialakítása, az önpusztító életmód (káros szenvedélyek) elutasítása – a testi – lelki egészség, személyes higiénia kialakítása – a tanulók reális énképének kialakítása – Kollégiumi tevékenységek: - Pedagógusok továbbképzése - Problémamegoldó Team szervezése: mentálhigiénikus, ifjúságvédelmi felelős, csoportvezető, DÖK-ös pedagógus részvételével - Együttműködés a gyermekvédelmi intézmények, nevelési tanácsadók, rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi-, bűnmegelőzési osztályai munkatársaival - Segítő partnerkapcsolatok: család, tagintézményi szülői szervezetek - Egyéni és csoportfoglalkozáson, önismereti foglalkozáson pozitív énkép kialakítása - Csoportfoglalkozáson, szakkörön, egyéb szervezett formában egészségügyi ismeretek nyújtása - A káros szenvedélyek megelőzésére drog-alkohol prevenciós program lehetőség szerinti szervezése (meghívott előadó, pályázaton való részvétel). - Az egészséges életmód kialakítására irányuló ismeretek népszerűsítése (szórólap, vetélkedő) - Személyes és környezeti higiénés szokások kialakítása - Megfelelő ismeret, készség kialakítása az örömteli párkapcsolathoz, családi élethez - Szükség esetén mentálhigiénés szakember és pszichológus segítségének igénybe vétele A tanulókra vonatkozóan az egészség megőrzése szempontjából elsődleges feladatok: - Egészséges táplálkozás - Szabadidő aktív eltöltése - Mindennapos testmozgás a lehetőségek függvényében - Személyi higiéne - Lelki egyensúly fenntartásának segítése - Egészséges, biztonságos környezet kialakítása 14

-

Egészségkárosító magatartás elkerülése Járványügyi és élelmiszerbiztonság megteremtése

Tevékenységek diákokra vonatkozóan: Passzív befogadásra építve - Hagyományos egészségnevelés – felvilágosítás a viselkedés befolyásolására - Dohányzás ellenes kampányok - Egészséges táplálkozás népszerűsítése Közvetlenül kapcsolódva a prevencióhoz -

Egyéni és csoportfoglalkozáson, önismereti foglalkozáson pozitív énkép kialakítása Egyéni és csoportfoglalkozáson, szakkörön, egyéb szervezett formában (külső előadó vagy előadás) követendő egészségügyi ismeretek, normák, életmódminták nyújtása Prevenciós programok szervezése kollégiumonként és/vagy kollégiumok között, (pl.: vetélkedő vagy pályázat) Egyéni és csoportos foglalkozáson személyes és környezeti higiénés szokások kialakítása, gyakoroltatása Egyéni beszélgetés, meggyőzés, mintaadás.

6. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A fejlesztés, nevelés elvei: - Megfelelő feltételeket kívánunk teremteni a művelődéshez, az ismeretszerzéshez. - A fejlesztésben az egyéni, valódi fejlesztési szükségletből indulunk ki (differenciálás). - Közvetítjük az alapvető hagyományos erkölcsi normákat. - A kollégiumi tudásközvetítésben (bizonyos részterületein) figyelembe vesszük az iskolai ismeretelsajátítást, gyakorlatközpontú tudással kiegészítve, támogatva azt. - A felkészítő foglalkozások mellett elsősorban nem tananyagközpontú ismereteket kívánunk gyarapítani, hanem a teljesítményképes tudás megszerzését támogatjuk. 6.1.

Tehetséggondozás

A folyamat kiindulópontja a tehetség komplex, soktényezős pedagógiai pszichológiai modellje, melynek a gyakorlatban való alkalmazása lehetőséget nyújt a partner középiskolák pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzések követésére is. A tevékenység célja: a tehetség felismerésére, azonosítására épülő változatos foglalkozási kínálat biztosítása tanulóink számára az általános és a specifikus tehetséggondozás pedagógiai rendszerei alapján. A tevékenység szervezésének alapelvei: -

A tehetség megmutatkozásának, kibontakoztatásának a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetőséget kell teremteni, együttműködve a családdal és az iskolával. Lehetőséget adunk minden tanuló sikerélményhez juttatásához, miközben figyelembe vesszük az önkéntességet, az érdeklődést, az aktivitást, az aktivitási igényt.

15

-

-

-

A tehetséggondozás kiindulópontja a tehetséges tanulók felismerése, majd azonosítása, mely sokirányú információgyűjtést, több tehetség-identifikációs módszer egyidejű alkalmazását kívánja. A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk, e nélkül nem lehet hatékony a tehetségek gondozása. A tehetségazonosítás során figyelmet kell fordítani az alulteljesítő tehetséges tanulók csoportjára is, akik szocializációs hátrányaikból, egyes kognitív képességeik vagy személyiségtulajdonságaik deficitjeiből adódóan nem érik el a tőlük elvárható teljesítményt iskolai tanulmányaik során. A tehetséggondozás komplex pedagógiai tevékenységet jelent, mely magában foglalja a személyiségfejlesztés valamennyi területét, valamint a nevelési-oktatási körülmények tudatos alakítását, fejlesztését.

Megvalósításuk: - A tevékenységet a tanulói érdeklődés, öntevékenység középpontba állításával, a tanulók egyéni fejlődésének és életkori sajátosságainak megfelelő munkaformák és motivációs eszközök kiválasztásával valósítjuk meg. - Intézményünk a differenciálás elve alapján biztosítja az egyéni tanulás lehetőségét azoknak a diákoknak, akik képesek az önálló ismeretszerzésre, mivel annak belső, személyiség-feltételeivel (motiváltság, önkontroll funkciók, érzelmi-akarati tulajdonságok) rendelkeznek. - A tehetségfejlesztés eredményét, hatékonyságát folyamatosan nyomon követjük, közzé tesszük azokat és az értékelés eredményeit visszacsatolva tervezzük meg a szakmai fejlesztést. A tehetséggondozás szakmai feladatrendszere: Tehetség-identifikáció: A tehetségek felismerését, kiválasztását sokirányú információgyűjtés, többféle módszer egyidejű alkalmazása által valósítjuk meg. Módszerek/tevékenységek - az átlagon felüli teljesítményt jelző eredményességi mutatók számbavétele: iskolai érdemjegyek, versenyeredmények, tanulói alapkészségek és kompetenciák országos méréseiben nyújtott teljesítmény -

mérések: pszichológiai tesztek szükséges mennyiségű alkalmazása a kognitív képességek (figyelem, emlékezet) vizsgálatára (Arany János Tehetséggondozó Program) szubjektív módszerek: interjúk a partner középiskolák pedagógusaival, szülőkkel, nevelőtanári megfigyelések és pedagógiai tapasztalatok összegzése

Általános tehetséggondozás: Alapja a tanulási kultúra és az ismeretszerzés belső feltételrendszerének – motiváció, igényszint, érdeklődés, attitűdök, személyiségjellemzők – alakítása, fejlesztése. Módszerek/tevékenységek 16

- A tanulási szokások megismerése, figyelembevétele, az egyéni és közösségi tanulásszervezési rend kialakításának segítése - Tanulásmódszertan Közvetlen fejlesztés: a hatékony ismeretfeldolgozást, az eredményes tanulást segítő tanulási technikák gyakoroltatása. A tananyagmegértésen, kulcsfogalmak, logikai összefüggések megragadásán alapuló feldolgozás segítése. Közvetett fejlesztés: a hatékony tanulást megalapozó értelmi képességek – figyelem, megértő gondolkodás, emlékezet, szövegértés, problémamegoldó gondolkodás – célzott fejlesztése. - Személyiségfejlesztés Az eredményes tanulás személyiség-feltételeinek erősítése, a tanulási motiváció, énkép, önértékelés alakítása foglalkozások keretében. - A tanulást segítő eszközök használatának elsajátítása A tanulást segítő eszközök használatának elsajátítása Könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, dokumentumismeret kialakítása. Az ismeretszerzést segítő modern technikai eszközök alkalmazásának gyakorlása könyvtárostanár irányításával. Folyamatosan törekszünk a könyvtári állomány gyarapítására valamint a könyvtári adattárolás, feldolgozás szoftver és hardver igényének biztosítására. Munkaformák: Egyéni, mikrocsoportos és csoportos foglalkozások. Specifikus tehetséggondozás E tehetséggondozási forma kiindulópontja a differenciált képességfejlesztés, a tanulók iskolai oktatáshoz – tantárgyakhoz, műveltségi területekhez – kötődő ismereteinek bővítése, és egyéb specifikus képességeik – sport, vizuális és előadóművészetek – kibontakozásának támogatása. Módszerek/tevékenységek - Tantárgy-specifikus tehetséggondozó foglalkozások biztosítása a nevelőtestület humán erőforrás összetételének függvényében. - Szakkörök, érdeklődési és önképző körök szervezése: a tehetséges tanulók részére képességeiknek megfelelő, alkotó jellegű foglalkozások - rajz, kézművesek köre, önképző kör, író, költő, vers és prózamondó – versenyek, programok - Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése - Részvétel a város közművelődési intézményei által szervezett programokon - Sportkör - Vetélkedők szervezése - A kollégiumi könyvtár és Internet –használat biztosítása - A tehetségfejlesztés intézményen kívüli lehetőségeinek kiaknázása: a tehetséges tanulók irányítása a más szervezetek kereteiben működő programokba – vizuális- és előadó-művészeti, sportkörökben – részvétel pályázatokon, versenyeken, kiállításokon. Munkaformák: 17

Egyéni, mikrocsoportos és csoportos foglalkozások. 6.2. Felzárkóztatás A tevékenység célja: a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózásának segítése, a lemaradás okainak csökkentése, a tanulók továbbhaladásának támogatása, illetve a középfokú iskolarendszerben maradásuk segítése A felzárkóztatás elvei: - a szocializációs és tanulmányi lemaradások pótlásával mérsékelni a tanulók közötti esélykülönbségeket. - a hatékony felzárkóztatáshoz ismerni kell a hátrányok okait, és célszerű egyénre szabott programot kidolgozni. A tevékenység szervezésének alapelvei: - A kollégiumi nevelőmunka során törekszünk a tanulási kudarc időben történő felismerésére, annak érdekében, hogy a segítségnyújtás növelje a tanulók továbbhaladásának esélyét a választott középiskolában. - A tevékenység kiindulópontja a lemaradás okainak pontos feltárása, tájékozódás a tanuló élethelyzetéről, a kudarc hátterében álló motivációs és pszichés tényezőkről. - A felzárkóztatás folyamata a kollégium, a család és az iskola együttműködésének rendszerében valósul meg, melyben hangsúlyos a rendszeres, kölcsönös információcsere, tájékoztatás. - Intézményünk a felzárkóztató tevékenységet az iskolai követelményekhez, teljesítmény helyzetekhez, a tanulók aktuális feladataihoz igazodóan szervezi meg. - Reális, teljesíthető követelmények, célok kitűzése a tanulóval egyetértésben. - A tevékenységet egyéni és kiscsoportos munkaformák alkalmazásával valósítjuk meg, mivel így kiaknázhatók a pedagógus-tanuló viszonyban a közvetlen motivációs lehetőségek (érdeklődés, ambíciók növelése, azonnali visszajelzés, sikerélményhez juttatás). - Alapvető a gyakorlatorientált, a tanulók tevékenykedtetésén alapuló, a közvetlen tapasztalatszerzést segítő foglalkozás-szervezés, az ismeretek és kompetenciák fejlesztése. - A felzárkóztatást olyan pedagógiai környezetben végezzük, amelyben a tanulók egyéni eredményeit, sikereit elismerjük, nevelőink rendszeres, egyénre szabott megerősítést nyújtanak. - Intézményünk indokolt esetekben – a tanuló, a család és az iskola közös döntését figyelembe véve – segíti a tanulókat az iskolaváltásban, pályakorrekcióban. - Amennyiben a tanulási kudarc hátterében a pedagógus szakmai kompetenciáját meghaladó okok feltételezhetőek, az intézmény a tanulót a megfelelő speciális szakemberhez, pedagógiai szakszolgálathoz, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy más intézményhez irányítja a szülő egyetértésével. A felzárkóztatás szakmai feladatrendszere: Módszerek/tevékenységek - Tanulási szokások - időbeosztás, strukturálás, tanulási módszerek – feltárásán alapuló egyéni tanulásszervezési segítségnyújtás - Tantárgy-specifikus felzárkóztató foglalkozások biztosítása a nevelőtestület humán erőforrás összetételének függvényében. - Egyénhez kötött tanulás segítés - Személyiségfejlesztés: tanulási motiváció, énkép, önértékelés alakítása 18

-

Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételeinek biztosítása, mentálhigiénés szakember bevonásával.

Munkaformák: Egyéni, mikrocsoportos és csoportos foglalkozások. 6.3. Pályaválasztás, pályaorientáció, az önálló életkezdést segítő tevékenység elvei A pályaválasztás, a pályaorientációs tevékenység, az önálló életkezdés támogatásának elvei: - A tevékenységek formáját és tartalmát a differenciálás alapján szervezzük. - Meg kell adni a szülőknek a szükséges segítséget az ilyen irányú problémáik megoldásában. - A helyes pályaválasztás elősegítésében segítséget adunk a tanulóknak a reális önismeret elsajátításával. - A választott pálya iránti motiváltság, elhívatottság kialakítása a tanulókban. - Az önálló életvitelhez szükséges gyakorlatiasság, felelősség elsajátíttatása. 6.3.1. Pályaválasztás, pályaorientáció Korunk alkalmazkodóképes tudást követel. A kollégium saját eszközrendszerével, — a helyes önismeret kialakításával, személyre szabott foglalkozással segít a pályaválasztásban, önálló életkezdésre való felkészülésben. Cél: -

Mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb szakmát, továbbtanulási utat (továbbtanulás, szakmai orientáció). Tudják alkalmazni az önmenedzselési technikákat.

Feladat: - A tanulók felkészítése: az önismeret szerepének fontosságára (képességek) - Lehetőség biztosítása a saját képességek felismerésére, kipróbálására - Az értékek és a realitások tudatosítása. - Sokszínű, sokirányú tanulmányi önképző, továbbtanulásra felkészítő, önmenedzselő ismereteket bővítő tevékenységek, lehetőségek szervezése Tevékenységek, pályakép felépítése: - Önismereti foglalkozáson, csoportfoglalkozáson, - Önmenedzselés megalapozása, fejlesztése egyéni beszélgetés, csoporttréning útján - Külső kapcsolatok bevonása, pl.: FIT, Kereskedelmi és Iparkamara szakmai tevékenysége 6.3.2. Az önálló életkezdést segítő tevékenység elvei Személyiségfejlesztés elvei -

-

A tanulók egyéni törődés keretein belül feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógusok segítségére, tanácsaira. Az intézkedésekben, cselekedetekben a gyermekek érdekének érvényesülése úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés nem érheti, miközben a többi kollégista érdeke nem sérülhet. Csak értő kommunikáció nevelhet harmonikus személyiséget. 19

-

Cél: -

-

Kollégiumunk lakói önismereti foglalkozásokon, csoportfoglalkozásokon megismerhetik személyiségük tulajdonságait, megkereshetik saját helyüket a közösségben.

A kollégiumi közösség érdekeinek kialakítása úgy, hogy az egyéni érdekek is megvalósulhassanak. Ismerje és fogadja el önmagát, legyen egészséges önbizalma, önkritikája és kritikája. A közösség tagjai között természetes legyen az együttműködés, amely érdekegyeztetésen, egymás elfogadásán, alkalmazkodáson, kompromisszumkészségen, mások tiszteletén alapszik. Olyan személyiségek kerüljenek ki a kollégiumból, akik elfogadják nemzeti értékeinket, őrzik hagyományainkat, megtalálják helyüket az EU-ban. Nyílt, őszinte kommunikációs rendszer kialakítása. A tanulók iránti felelősség, bizalom, tapintat alkalmazásával, alapvető erkölcsi normák betartásával, az egyéni szükségletek figyelembevételével a személyiség fejlesztése.

Feladat: - Értékharmónia kialakítása - Mintaadás az értékes életre - A tradicionális emberi, a magyar és helyi értékek képviselete, miközben tiszteletben tartjuk mások hagyományait, értékeit - Az értékek átadása az életkori sajátosságok figyelembevételével - Szeretetteljes légkör kialakítása - Kiszámíthatóság, személyre szóló értékelés és minősítés - Az életvitelt befolyásoló, az együttélést biztosító, a házirendben közösen megfogalmazott keretek, normák betartása A csoportvezető feladata: - A beilleszkedés segítése (szűkebb és tágabb értelemben) - A tanulók alkalmazkodó készségének fejlesztése - Bizalmi légkör kialakítása az egyénben és a csoportban - Az önbizalom erősítése, a helyes önértékelés kialakítása (egyénileg és csoportban) - Az egyéni törekvések és a közösségi érdekek összehangolása - Az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakoroltatása (konfliktuskezelés) - A közösen meghatározott szabályok betartása Kiemelten fontos feladat, hogy a kollégiumban egy időben zajló kommunikációs folyamatok (diák-diák, diák-tanár, portás-diák, iskola-kollégium stb.) a különböző csoportokon belül és a különböző csoportok között egymást segítők legyenek. Tevékenységrendszer: -

önismereti foglalkozás szervezése a személyiség, jellem megismerésére, fejlesztésére, konfliktuskezelés, önértékelés fejlesztése, alkalmazkodás személyes beszélgetés a tanulóval, meggyőzés, megerősítés, meghallgatás, bizalomépítés, beszélgetés a szülővel, közös álláspontra jutni a tanuló érdekében, beszélgetés az osztályfőnökökkel (közös álláspontra jutni a tanuló érdekében), szükség esetén delegálás a mentálhigiénikushoz, — egyéb szakemberekhez, mindenek fölött a gyermek érdekeit szem előtt tartva 20

-

élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása csoportfoglalkozás keretében irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése önismereti foglalkozáson, csoportfoglalkozáson, konfliktusok, válsághelyzetek megoldásainak keresése szerepjátékokkal, szituációs játékokkal csoportfoglalkozáson, önismereti foglalkozáson, különböző szituációk elemzése egyéni és/vagy csoportfoglalkozáson.

7. A hátrányos helyzetű tanulók számára szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Intézményünk hátránykompenzációs feladatainak ellátását a differenciálás pedagógiai lehetőségeinek alkalmazásával valósítja meg. Alapelvünk, hogy nevelési módszereinket a tanulói szükségletekhez, igényekhez kell igazítanunk, annak érdekében, hogy kialakítsuk az ismeretszerzés belső feltételrendszerét – képességstruktúra, motívumrendszer, a teljesítmény elérésére ösztönző személyiségjellemzők – azoknál a diákoknál, akik szociális vagy képességbeli hátrányokkal élnek. A hátrányos helyzet értelmezésében több szempontot veszünk figyelembe. Támogatjuk azokat a tanulókat, akik - a hatályos jogszabály alapján vezetett tanulói nyilvántartás szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek - beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeik miatt a képességeiknek megfelelő iskolai teljesítmény elérésében átmenetileg akadályozottak A tevékenység célja: a szociális körülményeikből vagy képességbeli eltéréseikből fakadóan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése, mely magában foglalja az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztésére, valamint az eltérő szocializációból adódó hátrányok csökkentésére irányuló pedagógiai tevékenységeket. 7.1. A tevékenység szervezésének alapelvei: - A hátránykompenzációs tevékenységet a tanulók egyéni megismerésére építjük, figyelembe véve a család, az iskola és a gyermekvédelmi intézmények jelzéseit, véleményét. - A tanulók foglalkoztatását a differenciálás elve alapján szervezzük meg, vagyis minden diák számára a neki megfelelő fejlesztést igyekszünk biztosítani a pedagógusi kompetenciákat és a tanulók előzetes tudását figyelembe véve, fejlettebb és gyengébb képességeit, érdeklődését, törekvéseit, erős és gyengébb vonásait (érzelmi-akarati életének sajátosságait). - A hátrányok mérsékelése olyan komplex nevelési tevékenységet jelent, amelyben kiaknázzuk a közösségek együttélésében rejlő szocializációs lehetőségeket, valamint a pedagógus és a tanuló közötti személyes kapcsolatok motivációs, modellnyújtó funkcióit. - Intézményünkben igyekszünk olyan pedagógiai környezetet teremteni, melyet előítélet- mentesség, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, társas tolerancia jellemez mind a diákok, mind a nevelők részéről. - Alapvető a tanulóval való együttműködő viszony kialakítása, érdeklődésének, belső késztetésének felkeltése, sikerélményhez juttatása, a tudás értékének elfogadtatása. - Intézményünkben az önálló tanulás képességének, az alapkészségek és kompetenciák, valamint a szociális kompetenciák fejlesztésének módszerei gyakorlatorientáltak, a tanulók életkori és egyéni sajátosságaira, aktivitására épülnek. 21

-

-

-

Az egyéni törődést nyújtó foglalkozások keretében segítjük a tanulókat közösségi beilleszkedésükben, személyes problémáik, alkalmazkodási nehézségeik leküzdésében, pozitív én- és jövőképük kialakításában a bizalom elve alapján. Nevelőink figyelemmel kísérik a tanulók pszichés fejlődését, a lelki zavarok – alkalmazkodási, magatartási, beilleszkedési és más személyiségproblémák – korrekciója érdekében együttműködnek a pszichológussal és a mentálhigiénés szakemberrel, valamint az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusaival. A program megvalósításában közreműködő pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók egyéni fejlődését, a csoportvezetők félévente értékelik a tanulókat Az eredményesség érdekében együttműködéseket, partnerségi kapcsolatokat építünk ki a szülői házzal, a város középiskoláival, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a gyermekvédelmi, egészségügyi intézményekkel és más érintett szervezetekkel, személyekkel.

7.2. A hátránykompenzáció szakmai feladatrendszere - a segítő foglalkozások terve Önálló tanulást segítő felkészítés, fejlesztés Szakmai tartalmak/tevékenységek - tanulási szokások, egyéni tanulásszervezési rend kialakítása - a közösségi, illetve kiscsoportos tanulás munkaformáinak megismertetése, gyakoroltatása - tanulásmódszertani foglalkozások - személyiségfejlesztés: tanulási motiváció, énkép, önértékelés alakítása, jövőkép felvázolása Szociális kompetenciák fejlesztése Szakmai tartalmak/tevékenységek - Egyéni és csoportfoglalkozások keretében a normatartó viselkedés, a közösséghez való alkalmazkodás, a konstruktív problémamegoldás, konfliktuskezelés – egyéni és közösségi érdekek felismerésén alapuló érdekvédelem és érdekegyeztetés- fejlesztése - Személyiségfejlesztés: az önismereti érzékenység és igény, önbizalom fejlesztése, önelfogadáson alapuló reális, pozitív énkép kialakításának segítése foglalkozások keretében A továbbhaladás, az önálló életkezdés feltételeinek biztosítása Szakmai tartalmak/tevékenységek - Pályaorientáció: a tanulók segítése az egyéni személyiség-feltételeikhez igazodó pályaválasztásra - Az önálló életkezdést segítő ismeretek – munkavállalás jogi ismeretei, álláskeresés folyamata, stratégiái – elsajátíttatása gyakorlatorientált módszerek alkalmazásával - A továbbtanulni nem szándékozó, a középfokú oktatásban szakmai végzettséget szerző tanulók felkészítése a foglalkozási szerepek betöltésére - Életmód ismeretek közvetítése – a felkészülés segítése a felnőtt életvitelre Munkaformák: Egyéni, mikrocsoportos és csoportos foglalkozások.

22

8.

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei

8.1. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei: - színes választékos tevékenységszerkezet, programkínálat kezdeményezése - a szocializációs folyamat segítése, - a demokratizmus tanulása, részvétel a döntési folyamatban - a közösségi fórumok és jogosítványok működtetése - a feladatok végrehajtásában aktivitás, állandó motiváció - az értékelési technikák funkcionális alkalmazása Az alkalmazkodás képessége a társakhoz - legyenek tekintettel egymás igényeire, a kollégiumi tevékenység szolgálja a kölcsönös segítés, udvarias magatartás kialakítását; A szolidaritás - a kollégiumi csoportokban és szoba-közösségekben vegyék észre egymás problémáit, tudjanak ebben segítő szándékkal részt vállalni, az összetartozás érzése alakuljon ki bennük; Egymás segítése - a kollégiumi közösségek segítsék egymást a mindennapi életben, a tanulásban, a helyes szokások kialakításában, a sportban, a játékban; A környezetük védése, rendszeretet fejlesztése - a tanulók óvják és védjék a kollégium eszközeit, berendezéseit, ítéljék el a rongáló magatartást, próbálják elérni a probléma megelőzését társuk figyelmeztetésével és jó példa mutatásával; Egészséges életmód - a rendezvények segítsék a helyes szokások, napirend kialakítását, az egészségmegőrző mozgás, sportolás népszerűsítését. 8.2. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei: - A szabadidős programok szervezése, szakkörök működtetése járuljanak hozzá a kulturált életmódra neveléshez. - A sport, zene, színház és mozi látogatás járuljanak hozzá a kulturált életmód és igényesség kialakításához. - Valamennyi területen a tanulók önállóságára épüljön a közösségi munka, melynek hátterében a nevelőtanár szakmai segítsége áll. - A tevékenységek szervezése során figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságaikat 9.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

A Szolnok Városi Kollégium diákösszetételének szociális mutatóit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy arányaiban, de számszerűen is sok a hátrányokkal küzdő diák. A hátrányok nem csupán szociális és anyagi területen jelentkeznek, hanem kulturális – műveltségi, illetve földrajzi – lakókörnyezeti formában is. Ezek a hátrányok különösen, ha halmozottak, nevelési-oktatási problémaként jelentkeznek, mely elérheti a veszélyeztetettség fokát is. Munkánk során a következő alapelvek betartására törekszünk: - a gyermek hátrányos helyzetét lehetőség szerint csökkentsük, 23

-

nyújtsunk segítséget a veszélyeztetettség feltárásában esetleg megszüntetésében, a felmerülő ifjúságvédelmi problémák megoldása érdekében jó kapcsolatot építsünk ki a szülőkkel, osztályfőnökökkel, önkormányzatokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal

Célunk: - prevenció / egészséges életmód kialakítása /, - hátrányos és veszélyeztetett tanulók feltárása, - a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet csökkentése, - szakemberek bevonása és velük való együttműködés. Feladatok: Hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok: - a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felmérése a csoportvezetők segítségével, - drog és bűnmegelőzési program szervezése szakemberek bevonásával, - egyéni törődés, személyes kapcsolat a problémás tanulókkal. Valamennyi gyermek számára (prevenciós tevékenység ) - szemléletformálás a veszélyek előtérbe állításával, - figyelemfelhívás a veszélyek megelőzésére, - egyéni törődés, személyes kapcsolattartás a mentálhigiénés problémák kialakulásának megelőzésére. Tevékenységek: - a pedagógiai módszerekkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényezők megléte esetén tanuló delegálása szakemberhez, - osztályfőnökökkel való kapcsolattartás, - információ áramoltatása, - szakirodalom tanulmányozása - külső intézményekkel való kapcsolattartás, - nyilvántartás, - orientációs feladatok, - szakirodalom gyűjtése, ajánlása, - ismeretterjesztő szóróanyagok gyűjtése - továbbképzéseken való részvétel. - szociális ellátás igénylése az arra rászoruló tanulóknak szükség esetén,egyéni esetkezelés a szociális munka módszerével és annak eszköztárával Munkaformák: Egyéni és csoportos foglalkozások keretén belül beszélgetés, előadás, filmvetítés, kortárs előadás, plakátkészítés, vetélkedő. Fő szempont: a bizalomépítés, a motiváltság felébresztése,”képessé tevés”. 10.

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap a hagyományok ápolása, az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek fejlesztése, nemzeti kultúránkhoz való kötődés erősítése, művészeti- és sportegyesületek megismerése, az azokban való részvétel támogatása. Alapelvünk, hogy a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kell kapni az egészséges, kulturált életmódra nevelésnek, az önkiszolgáló képességek fejlesztésének, a diáksportoknak, a természeti környezet megóvásának. 24

Hangsúlyos a diákok irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a diák-érdekképviselet által szervezett programok szerepe. Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk intézményünkben szabadidő-szervező alkalmazását, hogy tanulóink elsajátítsák a szabadidő eltöltéséhez szükséges ismereteket és kompetenciákat. A diákönkormányzat által szervezett rendezvények erősítik kollégiumunk közösségét. 10.1. Ünnepségek, hagyományok A hagyományaink ápolásával az intézményhez való tartozás érzésének elmélyítését kívánjuk elősegíteni. Az egyes tagintézmények kialakították saját ünnepségeik és hagyományaik rendjét. Szokássá vált, hogy meghívják egymás tanulóit saját rendezvényeikre a diákönkormányzatok tanulói közreműködésével. Így nyitottabbá váltak a tagintézmények és egységesebbé a kollégiumi tanári – tanulói közösségek. Hagyományok, ünnepségek a kollégiumban: - Tagintézményi Kollégiumi Diáknap, Diákönkormányzati napok - A kilencedik évfolyamos tanulók bemutatkozása - Vetélkedők - Ismeretterjesztő előadások - Karácsonyi ünnepségek - Farsangi rendezvények - Kiállítások - Életmód napok - Sportversenyek, - Legügyesebb kollégista verseny - Végzősök búcsúztatása, kollégiumi ballagási ünnepségek - Országos és városi rendezvényekhez való kapcsolódás - Megemlékezések (Nemzeti ünnepek) - Gólyatábor - Tanulók jutalmazása A tevékenység célja: - Aktív pihenés, kulturált kikapcsolódás biztosítása a kollégium lakói számára; biztosítsa, segítse elő a kulturált életmódra nevelést. - Kollégiumunk sajátosságaiból, lehetőségeiből adódó sikeres szabadidős tevékenységek erősítése, fejlesztése, igények szerinti szélesítése. - Mintaadás az aktív pihenésre, kulturált kikapcsolódásra. - A tevékenységi formák szélesítsék a kollégisták érdeklődési körét, aktivitását az élet különböző területein, segítsék elő egészséges életmódra nevelésüket. 10.2.

Hagyományok ápolásának továbbfejlesztési terve

Nemzeti hagyományok (ünnepek) és szokások ápolása, hagyományos kulturális rendezvények, vetélkedők szervezése. Lehetőségeink függvényében az egyes programokhoz biztosítjuk a szükséges anyagköltségeket, a hagyományápolásával összefüggő kiadásokat (gólyatábor, vetélkedők, kulturális rendezvények, programok, ünnepségek stb…).

25

Alapelvünk, hogy a kollégiumi együttélésben a tanulók megtapasztalják az egymáshoz való alkalmazkodást, a természeti, történelmi és kulturális örökségek megbecsülését, a szülőföld, a befogadó város szeretetét, a kollégiumi értékek, hagyományőrző rendezvények mentén összekovácsolódott közösséghez való tartozás biztonságát. Cél: -

-

Tanulóink identitástudatának fejlesztése Nemzeti történelmünk hagyományainak, kulturális örökségünknek tisztelete, ápolása: nemzeti szimbólumainkhoz (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink) való kötődés erősítése A szülőföld, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a patriotizmus fejlesztése Anyanyelvünk szeretetére, igényes használatára nevelés A népi szokások, hagyományok, mesterségek iránti tisztelet felébresztése Az Európához való kötődés, európai uniós polgár identitásának kialakítása

Feladat: - Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszíneinek megismertetése - Választott népi hagyományok felelevenítése lehetőségek szerint - Nemzeti ünnepek, más népek iránti együttérzés erősítése - Az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése Kollégiumunkban hagyomány szerint megemlékezéseket tartunk: Március 15. – tagintézményi szinten Október 06. – tagintézményi szinten, Október 23. – tagintézményi szinten, Február 25. (a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére) – tagintézményi szinten, Április 16. (a holokauszt áldozatainak emlékére) – tagintézményi szinten emlékezünk meg. Kollégiumunk értékei között jelentős szerepet töltenek be: a különböző intézményi programok, rendezvények (minden tagintézmény évente szervez intézményi programot egy (két) alkalommal. Tartalma kötődik a hagyományokhoz, évfordulókhoz, művészetekhez, sporthoz, ill. a szervező közösségek kreativitásához.) - Vers- és prózamondó verseny „A magyar kultúra napja” alkalmából - A tagintézményi Életmódnapok keretein belül szervezett egészségnevelési program A tagintézményi rendezvények a diákönkormányzat tevékenységére, szervezésére épülő rendezvényterv megvalósításával, pl.: Mikulás est, Karácsonyi műsoros est, Farsang, Ballagás, Disco-k, stb. színesítik kollégiumaink életét. Tevékenység: - Aktív részvétel ünnepeinken, megemlékezéseken az ünnepek tiszteletére szervezett vetélkedőkön - Történelmi helyszínek, kiállítások lehetőség szerinti megtekintése - Szakköri foglalkozás - Népszokások felelevenítése kollégiumi rendezvényeken Továbbfejlesztési irányok: 26

-

Művészeti bemutatók Tehetségnap Tematikus nap Diáknap

10.3. Szakkörök, érdeklődési körök foglalkozásainak terve (egyéni érdeklődésre és öntevékenységre épülő) Alapelv: Kollégiumunk a szabadidős foglalkozások keretein belül speciális ismereteket nyújtó, érdeklődésre épülő szakköri foglalkozásokat szervez, melyeken lehetőséget biztosítunk az alkotó tevékenységre. A tehetséges kollégisták számára alkotások (irodalmi-, képzőművészeti, népművészeti és iparművészeti) készítését, bemutatását, pályázatokon, versenyeken való részvételét segítjük. Támogatjuk a tánc, a zene és egyéb előadó-művészeti, sport produkciók létrehozását és bemutatási lehetőségét, versenyeken, pályázatokon, bajnokságokon való részvételt. Cél: -

-

A tehetségfejlesztés mellett a diákok nyitottságra, az értékek élményeken alapuló megbecsülésére nevelése. Érdeklődő diákjaink személyes élményeik során – minél nagyobb számban – találkozhatnak esztétikai értékekkel, átélhetik az alkotás által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat, sikereket. Formálódjék tárgy- és környezetkultúrájuk, egyéni ízlésük öltözködésükben, külső és belső környezetük alakításában.

Tevékenységi formák: - A tanulói elkötelezettség mértéke szerint irányított és kötetlen tevékenységek. - Időkeret felhasználása szerint egyéni és csoportos foglalkozások. - Rendszeres részvétel a foglalkozásokon (egyéni, csoportos) - Bemutató foglalkozásokon való aktív részvétel (csoportos) - Pályázatokon, versenyeken való részvétel (egyéni, csoportos) 10.4. Házi bajnokságok, versenyek -

Legügyesebb kollégista – házi, megyei országos Tagintézmények közötti sportbajnokságok, intézményi szintű vetélkedők, versenyek Toldi Tusa – országos

10.5. Szakmai kapcsolatok, tapasztalatcsere belföldi és külföldi nevelési-oktatási intézménnyel Cél: A horizontális tanulás Jó gyakorlatok átvétele Szakmai tapasztalatok megosztása Tevékenység: Magyarországi és határom túli nevelési-oktatási intézmények meghívása, fogadása Magyarországi és határon túli nevelési oktatási intézmények meglátogatása Szakmai konferencia, műhelymunka Továbbképzés szervezése, helyszín biztosítása 27

11.

Az iskolával, szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

A kollégium legfontosabb külső partnerei pedagógiai munkánk megvalósításában a szülők és a város középfokú oktatási intézményei. A nevelés és a személyiségfejlesztés folyamata akkor lehet hatékony, ha a családdal és az iskolákkal kialakult együttműködések rendszerében, egységes nevelési szemlélet kialakítására törekszünk. Intézményünk a már kialakult szervezeti hagyományokra építve, a nevelőtestület és a külső partnerek igényeit, kezdeményezéseit is figyelembe véve folyamatosan fejleszti a családdal és az iskolákkal való kapcsolattartást, együttműködést. 11.1. Kapcsolattartás, együttműködés a partner középiskolákkal Intézményünk fontos szakmai feladata a város középfokú oktatási intézményeivel való együttműködés. A kollégista tanulók nevelésének - oktatásának pedagógiai feltételeit intézményünk az iskolákkal való partnerségre építi, annak érdekében, hogy megteremtsük eredményes tanulásuk, továbbhaladásuk, közösségi szocializációjuk feltételeit. Az együttműködés területei: - a tanulók elhelyezésének egyeztetése - az iskolák oktatási-képzési rendjéhez igazodó kollégiumi tanulói életrend, foglalkozási tevékenységszerkezet kölcsönösségen alapuló kialakítása - a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő felkészítő - tehetséggondozó, felzárkóztató és hátránykompenzációs – foglalkozások, egyéni törődést nyújtó és szabadidős foglalkozások, ugyancsak kölcsönösségen alapuló szervezése - az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program specialitásaiból adódó együttműködés az intézményekkel - közös szakmai programok, vetélkedők, diákprogramok szervezése - gyermek- és ifjúságvédelmi ellátási formák koordinációja - rendszeres tájékozódás a tanulók iskolai továbbhaladásáról, magatartásáról, közösségi helyzetéről Az együttműködés, kapcsolattartás szervezeti formái - részvétel az igazgatói értekezleteken - szakmai konzultáció a partner középiskolák igazgatóival - szakmai rendezvények, városi diákprogramok szervezése - nevelőtanárok látogatása az iskolákban, a tanulók ügyeiben konzultáció az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal - részvétel a városi diákok tanácsa munkájában 11.2. Kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel A nevelés-oktatás eredményességét alapvetően meghatározzák a családi szocializáció sajátosságai, a szülők által a gyermek felé közvetített érték- és normarendszer, a személyiség érzelmi-akarati, erkölcsi szféráinak fejlődését befolyásoló nevelői hatások. A kollégium alapfeladataiból fakadóan jelentős szocializációs szerepkört tölt be a diákok életében, hiszen az intézmény részben átvállalja a családtól a tanulás támogatása, a mintaadás, a személyes gondoskodás-törődés, a védelem és felügyelet funkcióit. A tanulók felelős, felnőtt életvitelre, továbbtanulásra, életpálya választására való eredményes felkészítését intézményünk a szülőkkel kialakított együttműködés keretében valósítja meg. 28

Célunk az egyéni tanulói utak követése, a tanulmányi és a közösségi munka segítése, hatékony segítségnyújtás a tanulók személyes problémáinak kezelésében, megoldásában. A kapcsolattartás alapelvei, formái: - a tanulói, szülői jogok tiszteletben tartása - a pedagógusok részéről rendszeres, érdemi tájékoztatás nyújtása a tanuló fejlődéséről, közösségi beilleszkedéséről - a szülőkkel közös megoldások keresése, szükség esetén családlátogatás, a tanulók egyéni problémáinak – tanulási, alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségek, veszélyeztetettség – kezelése érdekében - nyitottság a szülői megkeresések, kezdeményezések iránt - szülői értekezlet tartása Az együttműködés, kapcsolattartás szervezeti formái Szülői Szervezet Választmányának működtetése: A szülői érdekképviseletet biztosító választmány létrehozásának, működtetésének és jogkörének szabályozó dokumentuma a Szervezeti és Működési Szabályzat. Szülői értekezletek: A tagintézményenként a munkatervekben meghatározott gyakorisággal szervezett szülői értekezletek célja a szülők tájékoztatása a kollégium házirendjéről, működési rendjéről, pedagógiai tevékenységéről, a tanulói közösség életrendjét, foglalkoztatását érintő általános kérdésekről, közösségi programokról.

Fogadóórák: Az intézmény rendszeres fogadóórák keretében nyújt lehetőséget a szülőknek a gyermekeik kollégiumi nevelését, életrendjét, tanulmányi munkáját, személyes sorsát, fejlődését érintő kérdések, problémák megvitatására. A fogadóórák célja a tanulók számára legkedvezőbb megoldásmódok megtalálása, együttműködve a szülővel. A fogadóórák típusai: - igazgatói, igazgatóhelyettesi - tagintézmény-vezetői - csoportvezető tanári - gyermekvédelmi felelősi Egyéb kapcsolattartási formák: A kollégium a szülői házzal való partnerségre törekedve, a nevelői felelősség megosztása és a nyitottság jegyében alakította ki a szülőkkel való kapcsolattartás egyéb fórumait, formáit. - szülők meghívása a kollégiumi diákközösség hagyományos rendezvényeire - aktuális szervezési és tanulói ügyekben írásos tájékoztatók kiküldése - telefonos egyeztetés, kapcsolattartás - személyes problémákhoz kötődő alkalmankénti találkozások A szülőkkel, az iskolákkal (az egyéb partnerekkel) való kapcsolattartással összefüggő részletes szabályozásokat az SZMSZ és a Házirend tartalmazza.

29

Az intézményben megvalósuló programok, illetve rendezvények, melyek szervezője külső partner, de az intézmény diákjait és pedagógusait érintik a partneri együttműködés jegyében. - Külföldi-belföldi vendégek fogadása - A városi intézmények közérdekű rendezvényei - Konzorciumi (pályázati) programok, rendezvények - Városi rendezvények - A Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség megyei bázisintézményi szerepkörből adódó programjai - A Pannon Egyetem Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola működésének támogatása 12. Egészségnevelés és környezeti nevelési elvei 12.1. Egészségnevelés elvei Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, megatartásának, életvitelének kialakulását. - A tanulók reális énképének kialakítása. - Balesetek, káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog, játék- és Internet szenvedély) megelőzése. - Egészséges életmód kialakítása, az önpusztító életmód (a káros szenvedélyek) elutasítása - A testi- lelki egészség, személyes higiénia kialakítása. - Egészségfejlesztő környezet kialakítása, egészségfejlesztő közösségi tevékenység. Alapelvünk, hogy kollégiumunk mindennapjaiba beépüljön az egészséges életmódra nevelés, a pedagógusok és tanulók egészségismeretének bővítése, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítése. Alapelvünk, hogy az ember magatartását, életmódját szocializációja, társas környezete nagyban befolyásolja. Megfelelő önismerettel rendelkezve fejlődik erkölcsi tudata, ítélőképessége. A harmonikus kapcsolatok kialakításához kellő empátiával, megfelelő készségekkel, ismeretekkel rendelkező egyén válhat képessé az önálló életkezdésre, mentes lehet a káros szenvedélyektől. Az egészségnevelés kollégiumi feladatai, tevékenységei: Egészségnevelés feladata: – ismeretek nyújtása az egészségnevelés területéről – a tanulók szemléletének formálása az egészséges életmód elsajátítására – biológiai téren: egészséges táplálkozás testmozgás családi életre nevelés személyi higiéné – mentális téren: problémamegoldás, konfliktuskezelés balesetmegelőzés elsősegélynyújtás mentálhigiéné – szociális téren: káros szenvedélyek egészséges és biztonságos környezet kialakítása 30

Az egészségnevelés kollégiumi feladatai, tevékenységei: Egészséges táplálkozás Célja: a korszerű és egészséges táplálkozási szokások megismertetése Feladat: egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása Tevékenység: kollégiumi tematikus csoportfoglalkozás tagintézményi életmód programok, rendezvények táplálkozási bemutató és tanácsadás Testmozgás Célja: Feladat:

a mozgás megszerettetése, sportolási lehetőségek kihasználása a rendszeres testmozgás egészségmegőrző hatásának népszerűsítése Fizikai és akarati tulajdonságok fejlesztése

Tevékenység: – tornatermi foglalkozások biztosítása – konditerem használatának biztosítása – sportkörök működtetése – futókör – túrák, kirándulások – házi bajnokságok – úszásoktatás – szabadtéri sportprogramok – sportdélután szervezése Családi életre nevelés Célja: harmonikus családi életre, a házastársi és szülői feladatokra, az egészséges és felelősségteljes szexuális magatartásra nevelés. Feladat: az egyéni és társadalmi szinten elvárt egészséges szexuális magatartás kialakítása. Felkészítés a házastársi és szülői feladatokra. A családtervezés fontosságának tudatosítása. Tevékenység: – kollégiumi csoportfoglalkozás – önismeret, személyiségfejlesztés – egyéni törődés, egyéni beszélgetés – egészségügyi előadás, fórum Személyi higiéne Célja: a személyi és környezeti higiénia alapvető követelményeivel a tanulók megismertetése Feladat: a személyi higiénia iráni tartós igény kialakítása, a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Tevékenység: – a rendszeres tisztálkodás feltételeinek biztosítása – kollégiumi csoportfoglalkozás – közös helyiségek, lakószobák tisztántartása – lakószobák takarítása – az elvárásoknak megfelelő öltözködés Problémamegoldás 31

Célja: Feladat: Tevékenységek: – – – – – –

harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készséges fejlesztése reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség kialakításának segítése. Konfliktuskezelési technikák megtanítása. pozitív jövőkép kialakításának támogatása tematikus kollégiumi csoportfoglalkozás egyéni törődés ifjúságvédelmi tevékenység előadások, tájékoztatók önismereti foglalkozás szülői értekezlet

Balesetmegelőzés Célja: a tanulók felkészítése a balesetekre, az előforduló veszélyekre, saját maguk és társaik testi épségének védelmére. Feladat: figyelemfelhívás balesetveszélyes helyzetekre közlekedési és balesetmegelőzési ismeretek nyújtása Tevékenység: – előadás, tanácsadás – oktató film megtekintése és megbeszélése – balesetvédelmi oktatás – tűzriadó próbák tartása Elsősegélynyújtás Célja: az elsősegélynyújtás jelentőségének hangsúlyozása. Az egészségkulturáltság növelése Feladat: elsősegélynyújtási ismeretek átadása az elsajátított ismeretek lehetőség szerinti gyakorlása Tevékenység: – szakkör, érdeklődési kör – verseny, vetélkedő – előadás, bemutató – interaktív foglalkozás Mentálhigiéné Célja: a lelki egészség megőrzése és fejlesztése valamint a pszichikus ártalmak és betegségek megelőzése Feladat: a személyiség harmonikus kibontakoztatása a külvilágtól érkező hátrányos vagy káros hatásokkal szembeni ellenállás javítása. Tevékenység: – mentálhigiénés konzultáció és tanácsadás – ismeretközlő és felvilágosító előadások – egyéni törődés, egyéni beszélgetés – oktatófilm megtekintése, megbeszélése – önismereti foglalkozás Káros szenvedélyek megelőzése Célja: a prevenció előtérbe helyezése és a személyes példamutatás Feladat: az egészség megóvására nevelés 32

a függőséghez vezető motívumok felismertetése az élvezeti szerek elutasítására nevelés Tevékenység: – – – – –

kollégiumi csoportfoglalkozás mentálhigiénés konzultáció és tanácsadás ismeretterjesztő előadás és konzultáció felvilágosító előadás és bemutató oktatófilmek megtekintése, megbeszélése

Egészséges és biztonságos környezet kialakítása Célja: a környezet és az életmód minőségének összefüggéseire való rávilágítás Feladat: a globális összefüggések megértése a létminőség választáshoz szükséges értékek megmutatása az adekvát viselkedési normák és formák kialakítása a terméket, az élet, a biológiai sokféleség megismertetése Tevékenység: – kollégiumi tematikus csoportfoglalkozások – szakkör, érdeklődési kör – vetélkedő, verseny – kollégiumon kívüli programok – belső pályázat 12.2. Környezeti nevelés elvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Alapelvek 

A környezeti nevelés megalapozza a tanítványok: - környezeti erkölcsét, - társadalmi-természeti felelősségét, - értéktudatát, felelősségtudatát, - ökológiai gondolkodását, - a környezetesztétika hatékony fejlesztését, - érzelmi és értelmi környezeti nevelést, - együttműködési képességeit.



A fenntarthatóság pedagógiája esélyt teremt a tanulók számára: - a környezetük természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusainak megértésére, kezelésére, - a szűkebb környezetük megismerésére, az értékek felismerésére, a hagyományok ápolására, - a környezetért felelős aktív kiscsoportok és nagyobb közösségek kialakítására, - tájékozott, tevékeny állampolgárrá válásra, - a környezettudatos magatartás és életvitel gyakorlására, - az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztésére, - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak megismerésére, - az egészség és a környezet összefüggéseinek megértésére, 33



a vízzel és a villannyal való takarékoskodásra, a szemét mennyiségének csökkentésére, a kollégium tisztaságának fenntartására.

A környezeti nevelés megvalósítása új tanítási-tanulási stratégiák kialakítását teszi lehetővé, mely figyelembe veszi a rendszerszemléletű megközelítést és a tanulók egyéniségét.

13. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés - értékelés a pedagógiai - nevelési folyamat szerves része. Célja, hogy különböző módszerekkel - eszközökkel meggyőződjünk a célok teljesülésének, a követelmények elérésének szintjéről, végső soron a nevelőmunka színvonaláról. Minden tanévben, a munkatervben belső ellenőrzési terv készül az előző év tapasztalatai alapján. Az ellenőrzés - értékelés egyedi rendszerét a tagintézmények önállóan alakítják ki úgy, hogy ebben kapjanak felelősségteljes szerepet a tanulók a nevelőtanárok támogatásával. Az ellenőrzés - értékelés szintjei:  tanulói teljesítmények  a csoportok, tagintézmények fejlődése  a kollégium teljesítménye  a pedagógus munkájának teljesítménye  a nevelőtestület munkájának fejlődése Az ellenőrzést - értékelést végzők:  igazgató  általános igazgatóhelyettes  pedagógiai igazgatóhelyettes  tagintézmény-vezetők  munkaközösség - vezetők  csoportvezető tanárok A nevelési hatásrendszer ellenőrzésének - értékelésének intézményi rendszere: A tanuló közösségekre és a nevelőtestületi munka minőségére vonatkozóan:  a kollégiumi tevékenységrendszer kiterjedtsége és tartalma  az intézményi diákönkormányzat tevékenysége Az értékelés rendszeressége: félévi és éves nevelőtestületi értekezlet Az értékelés aktuális témáját, rendszerességét az éves munkatervekben határozzuk meg az előző év értékelése alapján. A személyiség neveltségi szintjére vonatkozóan:  a tanulási motiváció változása  a viselkedési kultúra változása  erkölcsi tulajdonságok, beállítódás változása  értékorientáció  életmódvizsgálat  a tanuló egyéni vállalásainak értékelése  a csoportvállalások félévenként értékelése  az éves projektterv tagintézményekre vonatkozó értékelése 34

A pedagógus munkájára vonatkozóan:  a csoportvezetői tevékenység  ügyeleti tevékenység  szakkörök - érdeklődési körök vezetése  a szaktanári feladatok végzése (fejlesztő foglalkozások)  egyéni törődés  rendezvények szervezése  kapcsolat a külső és belső szakemberekkel  szakmai elvárásoknak való megfelelés  együttműködés a munkatársakkal  munkavégzés intenzitása  egyéb szempont Az ellenőrzés - értékelés folyamatos. A pedagógusok munkájának minősítése a szempontok komplex érvényesítése alapján történik. Az ellenőrzés - értékelés módszerei - eszközei:  foglalkozások látogatása, értékelése  csoport - teljesítmények elemzése  megfigyelés  egyéni és csoportos beszélgetés — rendezvények, programok ellenőrzése, értékelése

35

36

14. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete

Tartalom

KNOAP 3.§(2) felkészítő a)* foglalkozás közösségi fejlesztést b) megvalósító foglalkozás KNOAP 3.§ (2) c) szabadidős foglalkozás

KNOAP 3.§ (2) d)

tanulókkal való egyéni törődés, gondoskodás

kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozások KNOAP kollégium zavartalan 3.§ (3) működésének a) biztosítása KNOAP 3.§ (2) e)

a kollégiumi élet c) szervezésével összefüggő foglalkozás

Foglalkozás

Típusa

Óraszám Tanulói Nevelésselrészvétel okta-tással óra/hét lekötött pedagógus óraszám

tanulószobai foglalkozás felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozás tematikus kollégiumi csoportfoglalkozás szakkör, érdeklődési kör verseny házibajnokság diáknap sportfoglalkozás kulturális programok hagyományápoló rendezvények művészeti foglalkozások egyéni problémák megbeszélése mentálhigiénés foglalkozás pszichológiai megsegítés prevenciós foglalkozás csoportvezetői foglalkozás

pedagógiai tevékenység ellátása a foglalkozáson kívüli tanulók számára, pedagógiai felügyelet napirend szerinti tevékenységek ellátása

*A felkészítő, fejlesztő foglalkozások látogatása alól a tanuló felmentést kaphat.

egyéni és csoportos

12 óra/hét

csoportos

1 óra/hét

egyéni és csoportos

1 óra/hét

egyéni

egyéni igény alapján

csoportos

1 óra/hét

csoportos

-

24 óra/hét

6 óra/hét csoportos

-

14.1.1. Kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR

A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

9. évfolyam 9./N 1-8. évfolyam évfolyam 9./Kny. évfolyam 9./Ny. évfolyam 4 4 3 3 3 3

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14. évfolyam

3 3 3

3 3 3

2 3 3

1 3 3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

3

3

3

3

2

3

3 3

3 3

3 4

3 4

2 4

3 4

3

3

3

3

2

2

37 óra

37 óra

37 óra

37 óra

33 óra

33 óra

38

Témakör: A tanulás tanítása

1- 8. évfolyam

Éves foglalkozások: 4 óra Cél(ok): A hatékony és az eredményes tanulás feltételeinek megismerése, információk gyűjtése a tanulók tanulási jellemzőiről. A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. Könyvtárhasználati órák, melyeknek célja, hogy a tanuló ismerje meg az információs szupersztráda elemeit, benne a könyvtár szerepét, összetevőit, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés formáit, felhasználásuk módozatait. IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismerése, használatuk elsajátítása, használata a napi tanulásban Feladat(ok): tanuláshoz való viszony formálása a tanuláshoz szükséges alapképességek intenzív fejlesztése helyes tanulási szokások kialakítása konkrét tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása a könyvtár és az IKT eszközök használata Fejlesztési követelmények, 1- 8. évfolyam: Figyelemfejlesztés, beszédművelés, olvasás, szövegértés, emlékezet, gondolkodás…fejlesztés Alakuljon ki minden tanulónál, a kollégium nyújtotta lehetőségek alapján helyes időbeosztás, ezáltal növekedjen a hatékonyság. Személyes célok megbeszélése. Hova akar eljutni, és hogyan Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. A NAT által meghatározott, fejlesztendő kompetenciák A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Idegen-nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Természet-tudományos kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező-készség és vállalkozói kompetencia Matematikai kompetencia Ezekből hét közvetlenül kapcsolódik a tanulás tanulásához is. 39

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Évfolyam Óraszám Témák

1 - 8. 4 Tartalmak, tevékenységek

A tanulók tanulási stratégiájának, stílusainak, szokásainak feltárása.

Az egyéni, legcélravezetőbb tanulási stílus kialakítása – auditív, vizuális, mozgásos, társas, egyéni, impulzív, reflektív – megismerése. A tanulási stratégiák – mélyre hatoló, mechanikus, szervezett – jellemzőinek feltárása. A tanulás belső és külső feltételeinek optimalizálása 1. téma: Tanácsok a tanuláshoz

A tanulási technikák fejlesztése

A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. A diszpozíciós alapképességek fejlesztése. A gondolkodási képességek fejlesztése. A figyelem fejlesztése. Az emlékezet fejlesztése. Gondolkodási készségek a tanulásban. Problémamegoldás. 2. téma: Ismeret, önismeret, önbizalom

Könyvtárhasználat

IKT eszközök használata

A könyvtár szerepének, összetevőinek, megismerése, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés technikáit, felhasználásuk, alkalmazásuk formáit 3. téma: Felkészülés bemutatkozó műsorra, órára… IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismertetése, használatuk elsajátítatása, használatuk a napi tanuláshoz Szövegkezelés (Word), grafika, adatbázis kezelés alapjai 4. téma: Írásos munka, prezentáció készítése

40

Témakör: A tanulás tanítása

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 4 óra Cél(ok): A hatékony és az eredményes tanulás feltételeinek megismerése, információk gyűjtése a tanulók tanulási jellemzőiről. A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. Könyvtárhasználati órák, melyeknek célja, hogy a tanuló ismerje meg az információs szupersztráda elemeit, benne a könyvtár szerepét, összetevőit, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés formáit, felhasználásuk módozatait. IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismerése, használatuk elsajátítása, használata a napi tanulásban Feladat(ok): tanuláshoz való viszony formálása a tanuláshoz szükséges alapképességek intenzív fejlesztése helyes tanulási szokások kialakítása konkrét tanulási módszerek és technikák elsajátítása a könyvtár és az IKT eszközök használata Fejlesztési követelmények, 9. évfolyam: Figyelemfejlesztés, beszédművelés, olvasás, szövegértés, emlékezet, gondolkodás…fejlesztés Alakuljon ki minden tanulónál, a kollégium nyújtotta lehetőségek alapján helyes időbeosztás, ezáltal növekedjen a hatékonyság. Személyes célok megbeszélése. Hova akar eljutni, és hogyan Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. A NAT által meghatározott, fejlesztendő kompetenciák A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Idegen-nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Természet-tudományos kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező-készség és vállalkozói kompetencia Matematikai kompetencia Ezekből hét közvetlenül kapcsolódik a tanulás tanulásához is. 41

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Évfolyam Óraszám Témák

A tanulók tanulási stratégiájának, stílusainak, szokásainak feltárása.

A tanulási technikák fejlesztése

9. 4 Tartalmak, tevékenységek

Az egyéni, legcélravezetőbb tanulási stílus kialakítása – auditív, vizuális, mozgásos, társas, egyéni, impulzív, reflektív – megismerése. A tanulási stratégiák – mélyre hatoló, mechanikus, szervezett – jellemzőinek feltárása. A tanulás belső és külső feltételeinek optimalizálása 1. téma: Tanácsok a tanuláshoz

A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. A diszpozíciós alapképességek fejlesztése. A gondolkodási képességek fejlesztése. A figyelem fejlesztése. Az emlékezet fejlesztése. Gondolkodási készségek a tanulásban. Problémamegoldás. 2. téma: Ismeret, önismeret, önbizalom

Könyvtárhasználat

A könyvtár szerepének, összetevőinek, megismerése, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés technikáit, felhasználásuk, alkalmazásuk formáit 3. téma: Felkészülés bemutatkozó műsorra, órára…

IKT eszközök használata

IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismertetése, használatuk elsajátítatása, használatuk a napi tanuláshoz Szövegkezelés (Word), grafika, adatbázis kezelés alapjai 4. téma: Írásos munka, prezentáció készítése…

42

Témakör: A tanulás tanítása

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): A hatékony és az eredményes tanulás feltételeinek megismerése, információk gyűjtése a tanulók tanulási jellemzőiről. A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. Könyvtárhasználati órák, melyeknek célja, hogy a tanuló ismerje meg az információs szupersztráda elemeit, benne a könyvtár szerepét, összetevőit, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés formáit, felhasználásuk módozatait. IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismerése, használatuk elsajátítása, használata a napi tanulásban Feladat(ok): tanuláshoz való viszony formálása, a tanuláshoz szükséges alapképességek intenzív fejlesztése, helyes tanulási szokások kialakítása, konkrét tanulási módszerek és technikák elsajátítása a könyvtár és az IKT eszközök használata Fejlesztési követelmények, 10. évfolyam: Figyelemfejlesztés, beszédművelés, olvasás, szövegértés, emlékezet, gondolkodás…fejlesztés Alakuljon ki minden tanulónál, a kollégium nyújtotta lehetőségek alapján helyes időbeosztás, ezáltal növekedjen a hatékonyság. Személyes célok megbeszélése. Hova akar eljutni, és hogyan Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. A NAT által meghatározott, fejlesztendő kompetenciák A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Idegen-nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Természet-tudományos kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia 43

Kezdeményező-készség és vállalkozói kompetencia Matematikai kompetencia Ezekből hét közvetlenül kapcsolódik a tanulás tanulásához is. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Évfolyam Óraszám Témák

A tanulási technikák fejlesztése

Könyvtárhasználat

IKT eszközök használata

10. 3 Tartalmak, tevékenységek

A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. A diszpozíciós alapképességek fejlesztése. A gondolkodási képességek fejlesztése. A figyelem fejlesztése. Az emlékezet fejlesztése. Gondolkodási készségek a tanulásban. Problémamegoldás. 1. téma: Ismeret, önismeret, önbizalom

A könyvtár szerepének, összetevőinek, megismerése, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés technikáit, felhasználásuk, alkalmazásuk formáit 2. téma: Felkészülés bemutatkozó műsorra, órára…

IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismertetése, használatuk elsajátítatása, használatuk a napi tanuláshoz Szövegkezelés (Word), grafika, adatbázis kezelés alapjai 3. téma: Írásos munka, prezentáció, PPT készítése

44

Témakör: A tanulás tanítása

11. évfolyam

Éves foglalkozások: 2 óra Cél(ok): A hatékony és az eredményes tanulás feltételeinek megismerése, információk gyűjtése a tanulók tanulási jellemzőiről. A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. Könyvtárhasználati órák, melyeknek célja, hogy a tanuló ismerje meg az információs szupersztráda elemeit, benne a könyvtár szerepét, összetevőit, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés formáit, felhasználásuk módozatait. IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismerése, használatuk elsajátítása, használata a napi tanulásban Feladat(ok): tanuláshoz való viszony formálása a tanuláshoz szükséges alapképességek intenzív fejlesztése helyes tanulási szokások kialakítása konkrét tanulási módszerek és technikák elsajátítása a könyvtár és az IKT eszközök használata Fejlesztési követelmények, 11. évfolyam: Figyelemfejlesztés, beszédművelés, olvasás, szövegértés, emlékezet, gondolkodás…fejlesztés Alakuljon ki minden tanulónál, a kollégium nyújtotta lehetőségek alapján helyes időbeosztás, ezáltal növekedjen a hatékonyság. Személyes célok megbeszélése. Hova akar eljutni, és hogyan Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. A NAT által meghatározott, fejlesztendő kompetenciák A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Idegen-nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Természet-tudományos kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező-készség és vállalkozói kompetencia Matematikai kompetencia Ezekből hét közvetlenül kapcsolódik a tanulás tanulásához is. 45

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és magabiztosság-e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Évfolyam Óraszám Témák

11. 3 Tartalmak, tevékenységek

A tanulási technikák fejlesztése

Gondolkodási készségek a tanulásban. Problémamegoldás. 1. téma: Felkészülés az október végi bemutatkozó műsorra, órára…

Könyvtárhasználat

2. téma: A könyvtár szerepének, összetevőinek, megismerése, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés technikáit, felhasználásuk, alkalmazásuk formáit

IKT eszközök használata

IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismertetése, használatuk elsajátítatása, használatuk a napi tanuláshoz Szövegkezelés (Word), grafika, adatbázis kezelés alapjai 3. téma: Írásos munka, prezentáció készítése, portfólió… A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

46

Témakör: A tanulás tanítása

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 2 óra Cél(ok): A hatékony és az eredményes tanulás feltételeinek megismerése, információk gyűjtése a tanulók tanulási jellemzőiről. A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. Könyvtárhasználati órák, melyeknek célja, hogy a tanuló ismerje meg az információs szupersztráda elemeit, benne a könyvtár szerepét, összetevőit, azok használatának formáit, módozatait ismerje meg az információkeresés formáit, felhasználásuk módozatait. IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismerése, használatuk elsajátítása, használata a napi tanulásban Feladat(ok): tanuláshoz való viszony formálása, a tanuláshoz szükséges alapképességek intenzív fejlesztése, helyes tanulási szokások kialakítása, konkrét tanulási módszerek és technikák elsajátítása a könyvtár és az IKT eszközök használata Fejlesztési követelmények, 12. évfolyam: Figyelemfejlesztés, beszédművelés, olvasás, szövegértés, emlékezet, gondolkodás…fejlesztés Alakuljon ki minden tanulónál, a kollégium nyújtotta lehetőségek alapján helyes időbeosztás, ezáltal növekedjen a hatékonyság. Személyes célok megbeszélése. Hova akar eljutni, és hogyan Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. A NAT által meghatározott, fejlesztendő kompetenciák A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Idegen-nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Természet-tudományos kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező-készség és vállalkozói kompetencia Matematikai kompetencia Ezekből hét közvetlenül kapcsolódik a tanulás tanulásához is. 47

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Évfolyam Óraszám Témák

12. 2 Tartalmak, tevékenységek

A tanulási technikák fejlesztése

Gondolkodási készségek a tanulásban. Problémamegoldás. 1. téma: Felkészülés az október végi bemutatkozó műsorra, órára…

Könyvtárhasználat

2. téma: A könyvtár szerepének, összetevőinek, megismerése, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés technikáit, felhasználásuk, alkalmazásuk formáit

IKT eszközök használata

IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismertetése, használatuk elsajátítatása, használatuk a napi tanuláshoz Szövegkezelés (Word), grafika, adatbázis kezelés alapjai 3. téma: Írásos munka, prezentáció készítése, portfólió… A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

48

Témakör: A tanulás tanítása

13. évfolyam

Éves foglalkozások: 1 óra Cél(ok): A hatékony és az eredményes tanulás feltételeinek megismerése, információk gyűjtése a tanulók tanulási jellemzőiről. A tanulás tanítása – a hatékony és az eredményes tanulás feltétele saját tanulási jellemzőik ismerete. Az önismeret fejlesztése. Könyvtárhasználati órák, melyeknek célja, hogy a tanuló ismerje meg az információs szupersztráda elemeit, benne a könyvtár szerepét, összetevőit, azok használatának formáit, módozatait, ismerje meg az információkeresés formáit, felhasználásuk módozatait. IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismerése, használatuk elsajátítása, használata a napi tanulásban Feladat(ok): tanuláshoz való viszony formálása, a tanuláshoz szükséges alapképességek intenzív fejlesztése, helyes tanulási szokások kialakítása, konkrét tanulási módszerek és technikák elsajátítása a könyvtár és az IKT eszközök használata Fejlesztési követelmények, 13. évfolyam: Alakuljon ki minden tanulónál, a kollégium nyújtotta lehetőségek alapján helyes időbeosztás, ezáltal növekedjen a hatékonyság. Személyes célok megbeszélése. Hova akar eljutni, és hogyan Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. Rendelkezzen saját teljesítményét illetően reális ítélőképességgel, kudarckerülő készségekkel. Ismerje meg a kollégiumban rendelkezésére álló segítő lehetőségeket. A NAT által meghatározott, fejlesztendő kompetenciák A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció Idegen-nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Természet-tudományos kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező-készség és vállalkozói kompetencia Matematikai kompetencia Ezekből hét közvetlenül kapcsolódik a tanulás tanulásához is A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való 49

hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Évfolyam Óraszám Témák

IKT eszközök használata

13. 1 Tartalmak, tevékenységek

IKT eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatának megismertetése, használatuk elsajátítatása, használatuk a napi tanuláshoz Szövegkezelés (Word), grafika, adatbázis kezelés alapjai. Írásos munka, prezentáció, portfólió készítése… A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, / IST/) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Az IST veszélyei, következmények szemelőt tartása.

50

Témakörök: Erkölcsi nevelés

1-8. évfolyam

Éves foglalkozások: 2 óra Cél(ok):  A kollégiumban élő diákok ismerjék az alapvető erkölcsi normákat, ezek épüljenek be személyiségükbe, tudják kezelni a felmerülő értékkonfliktusokat valamint segítsen számukra választ találni a mindennapokban felmerülő problémáikra. Feladat(ok):  Az erkölcsi érzék fejlődésének segítése  Felelősség és kötelességtudat kialakításának támogatása  A munka fontosságának tudatosítása  Az együttérzés, segítőkészség erősítése Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam:  Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben  Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával  Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra

Évfolyam Óraszám Témák Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

1-8. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Az erkölcsi felelősség fontossága és gyakorlati, iskolai tapasztalatai. Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül bemutatni az erkölcsi választásokat. Csoportmunka, pármunka

Felelősség- és kötelességtudat Felelősség- és kötelességtudat jelentősége az emberi kapcsolatokban. A mindennapokból vett példák, helyzetek megbeszélése, elemzése, megvitatása. Filmrészletek, szerepjáték.

51

Témakörök : Az erkölcsi nevelés

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 3óra Cél(ok):  A kollégiumban élő diákok ismerjék az alapvető erkölcsi normákat, ezek épüljenek be személyiségükbe, tudják kezelni a felmerülő értékkonfliktusokat valamint segítsen számukra választ találni a mindennapokban felmerülő problémáikra. Feladat(ok):    

Az erkölcsi érzék fejlődésének segítése Felelősség és kötelességtudat kialakításának támogatása A munka fontosságának tudatosítása Az együttérzés, segítőkészség erősítése

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát  gyakorlati és iskolai tapasztalatai révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét  képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra Évfolyam Óraszám Témák Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

9. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Az ember bemutatása, mint értékelő és erkölcsi lény. Erkölcsös gondolkodás gyakoroltatása, fejlesztése: erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, helyes értelmezése.

Felelősség- és Felelősség- és kötelességtudat jelentősége az emberi kapcsolatokban. kötelességtudat A felelősség szerepe az egyéni döntések meghozatalában a mindennapi élet tapasztalatain keresztül. Szerepjátékok a mindennapi életből vett szituációkban.

Együttérzés, segítőkészség

Az empátia fontossága az emberi közösségekben. Helyzetgyakorlatok során érzékenyítéssel fejleszteni a beleérző képességet. Drámajáték, szituációs játék, egészségkárosodott, szociális otthonban élő közösségek meglátogatása, önkéntes munka révén.

52

Témakörök : Az erkölcsi nevelés

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A kollégiumban élő diákok ismerjék az alapvető erkölcsi normákat, ezek épüljenek be személyiségükbe, tudják kezelni a felmerülő értékkonfliktusokat valamint segítsen számukra választ találni a mindennapokban felmerülő problémáikra. Feladat(ok):    

Az erkölcsi érzék fejlődésének segítése Felelősség és kötelességtudat kialakításának támogatása A munka fontosságának tudatosítása Az együttérzés, segítőkészség erősítése

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát  gyakorlati és iskolai tapasztalatai révén ismerje fel a morálishelytállás jelentőségét  képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra Évfolyam Óraszám Témák Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

10. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Az ember bemutatása, mint értékelő és erkölcsi lény. Az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék jelentősége az emberi kapcsolatokban. Irodalmi, történelmi példák.

Felelősség- és Felelősség- és kötelességtudat jelentősége az emberi kapcsolatokban. kötelességtudat A felelősség szerepe az egyéni döntések meghozatalában a mindennapi élet tapasztalatain keresztül. Az erkölcsi felelősség fontossága.

Együttérzés, empátia, tolerancia

A segítőkészség fontossága az emberi közösségekben. Helyzetgyakorlatok során érzékenyítéssel fejleszteni a beleérző képességet.

53

Témakörök: Az erkölcsi nevelés

11. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A kollégiumban élő diákok ismerjék az alapvető erkölcsi normákat, ezek épüljenek be személyiségükbe, tudják kezelni a felmerülő értékkonfliktusokat valamint segítsen számukra választ találni a mindennapokban felmerülő problémáikra. Feladat(ok):    

Az erkölcsi érzék fejlődésének segítése Felelősség és kötelességtudat kialakításának támogatása A munka fontosságának tudatosítása Az együttérzés, segítőkészség erősítése

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát  gyakorlati és iskolai tapasztalatai révén ismerje fel a morálishelytállás jelentőségét  képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra Évfolyam Óraszám Témák

11. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Felelősség- és Felelősség- és kötelességtudat jelentősége az emberi kapcsolatokban. kötelességtudat A felelősség szerepe az egyéni döntések meghozatalában a mindennapi élet tapasztalatain keresztül. Az erkölcsi felelősség fontossága.

Együttérzés, empátia, tolerancia

A segítőkészség fontossága az emberi közösségekben.

A munka megbecsülése

A tartalmas emberi élet alapja a munka, fiatal korban a tanulás, ami a szocializációs folyamat fontos része.

Drámajáték, szituációs játék, szociális otthonban élő közösségek meglátogatása, önkéntes munka révén. Saját példák feldolgozása.

Pályaorientációs alkalmak kihasználása a szakmaválasztás, pályaválasztás felé vezető orientálás során, egyénre szabottan.

54

Témakörök: Az erkölcsi nevelés

12-13. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A kollégiumban élő diákok ismerjék az alapvető erkölcsi normákat, ezek épüljenek be személyiségükbe, tudják kezelni a felmerülő értékkonfliktusokat valamint segítsen számukra választ találni a mindennapokban felmerülő problémáikra. Feladat(ok):    

Az erkölcsi érzék fejlődésének segítése Felelősség és kötelességtudat kialakításának támogatása A munka fontosságának tudatosítása Az együttérzés, segítőkészség erősítése

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát  gyakorlati és iskolai tapasztalatai révén ismerje fel a morálishelytállás jelentőségét  képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra Évfolyam Óraszám Témák A munka megbecsülése

12-13. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek A tartalmas emberi élet alapja a munka, fiatal korban a tanulás, ami a szocializációs folyamat fontos része. Az emberi értelem és az ember munkatevékenységének kapcsolata, összhangja, a társadalomba való beilleszkedés során. Pályaorientációs alkalmak kihasználása a szakmaválasztás, pályaválasztás felé vezető orientálás során, egyénre szabottan.

Felelősség- és Felelősség- és kötelességtudat kialakításának jelentősége az emberi kötelességtudat kapcsolatokban. A felelősség szerepe az egyéni döntések meghozatalában a mindennapi élet tapasztalatain keresztül. Az erkölcsi felelősség fontossága. Szerepjátékok a mindennapi életből vett szituációkban. Együttérzés, empátia, tolerancia

A segítőkészség fontossága az emberi közösségekben. Helyzetgyakorlatok során érzékenyítéssel fejleszteni a beleérző képességet. Drámajáték, szituációs játék, önkéntes munka, saját példák feldolgozása. révén.

55

Témakörök: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

5-8. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): Tanulóink identitástudatának fejlesztése Nemzeti történelmünk hagyományainak, kulturális örökségünknek tisztelete, ápolása A szülőföld, az elbocsátó, befogadó környezet szeretete, lokálpatriotizmus és patriotizmus erősítése Feladat(ok): -

A kollégiumba különböző helyekről érkező diákok közösséggé formálása A lakóhelyünk, szűkebb környezetünk alaposabb megismerése A szülőföld és a lakóhely bemutatása a társaknak

Fejlesztési követelmények (kompetenciák), 5-8. évfolyam -

Anyanyelvi kompetencia: véleményalkotás, hatékony kommunikáció

-

Kognitív képességek: hatékony tanulás, rendszerező, ismeretszerző, kombinatív képességek

-

Megfigyelő képesség, koncentráció

-

Digitális kompetencia: IKT-s eszközök használatának fejlesztése

-

Kooperáció fejlesztése

Évfolyam Óraszám Témák Helyismeret, helytörténet

5-8. 3 Tartalmak, tevékenységek „Gyökereim” – Lakóhely, szülőföld ismerete, szeretete A hely, ahonnan származom- a lakóhely bemutatása Tevékenység: egyéni felkészülés, könyvtár, internethasználat, gyűjtőmunka, rendszerezés, tablókészítés, prezentáció

Helyismeret, helytörténet

Városunk ismerete, helye, szerepe régiónkban, Nevezetességeinek megismerése. Tevékenység: Városismereti séta, tablókészítés csoportmunkában, filmvetítés, városismereti teszt megoldása

56

Témakörök: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): -

Tanulóink identitástudatának fejlesztése Nemzeti történelmünk hagyományainak, kulturális örökségünknek tisztelete, ápolása A szülőföld, az elbocsátó, befogadó környezet szeretete, lokálpatriotizmus és patriotizmus erősítése

Feladat(ok): -

A kollégiumba különböző helyekről érkező diákok közösséggé formálása A lakóhelyünk, szűkebb környezetünk alaposabb megismerése A szülőföld és a lakóhely bemutatása a társaknak

Fejlesztési követelmények (kompetenciák), 9. évfolyam: -

Anyanyelvi kompetencia: véleményalkotás, hatékony kommunikáció Kognitív képességek: hatékony tanulás, rendszerező, ismeretszerző, kombinatív képességek Megfigyelő képesség, koncentráció Digitális kompetencia: IKT-s eszközök használatának fejlesztése Kooperáció fejlesztése

Évfolyam Óraszám Témák Helyismeret, helytörténet

9. 3 Tartalmak, tevékenységek „Gyökereim” – Lakóhely, szülőföld ismerete, szeretete A hely, ahonnan származom - a lakóhely bemutatása Tevékenység: egyéni felkészülés, könyvtár, internethasználat, gyűjtőmunka, rendszerezés, tablókészítés, prezentáció

Helyismeret, helytörténet

Városunk ismerete, helye, szerepe régiónkban, Nevezetességeinek megismerése Tevékenység: Városismereti séta, tablókészítés csoportmunkában, filmvetítés, városismereti teszt megoldása

57

Témakör: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): -

régiónk, országunk, nemzetünk ismerete, tisztelete

-

nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása

-

tanulóink identitástudatának fejlesztése

-

nemzeti szimbólumaink, ünnepeink és kiemelkedő személyiségeink ismerete, tisztelete

Feladat(ok): -

nemzeti történelmünk legfontosabb helyszíneinek megismertetése

-

nemzeti hagyományaink, népszokásaink eredetének felelevenítése

-

a tanulók érdeklődésének felkeltése, a hazához és a hagyományokhoz való kötődésük erősítése nemzeti szimbólumaink, ünnepeink és kiemelkedő személyiségeink bemutatása

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam: -

tudatosuljon a tanulókban a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága

-

erősödjön a tanulókban a saját népükhöz és kultúrájuk értékeihez való kötődés

-

váljanak nyitottá a társadalmi jelenségek iránt

-

ismerjék meg a magyarság nemzeti szimbólumait, ünnepeit és kiemelkedő személyiségeit

58

Évfolyam Óraszám Témák Nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai

10. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek A nemzeti kultúránk kincseinek megismertetése A népművészet megismertetése, ismerkedés a néphagyományok értékeivel Gyűjtőmunka – egyéni feladat, ennek a prezentációja Múzeum-és kiállításlátogatáson való lehetőség szerinti részvétel

Nemzeti szimbólumaink

A nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat) megismertetése Kiemelkedő személyiségek bemutatása (Himnusz:Kölcsey Ferenc/Erkel Ferenc) (Szózat: Vörösmarty Mihály/Egressy Béni) Kiselőadások a témáról, gyűjtő munka Nemzeti, egyházi ünnepeink és emléknapjaink eredte.

Nemzeti ünnepeink

Aktív részvétel városi és kollégiumi ünnepeinken, megemlékezéseken, és az ünnepek tiszteletére szervezett vetélkedőkön

Témakör: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

11. évfolyam

Éves tervezett foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  

Legyen az erkölcsi nevelés egyenes folytatása Indirekt úton építeni a nemzeti érzést, a magyar identitást, a hazaszeretetet

Feladat(ok): 

Értsék meg mit jelent a magyarság számára a világhírű magyar alkotó- és előadóművészek sora (Alfonzótól – Liszt Ferencen és Munkácsy Mihályon át – Zsolnay Vilmosig ).  Ismerkedjenek meg a szolnoki Művésztelep történetével, a története során benne folyó alkotómunkával, a Szigligeti Színházzal, vagy a Damjanich János múzeummal.  Műveltségi vetélkedő lebonyolítása Fejlesztési követelmények, 11. évfolyam:     

Növelni a hazaszeretet érzését Ismerjenek meg minél több világhírű magyar művészt Fejlődjön az anyanyelvi kommunikáció A lakóhely művészetének ismeretbővítése, értékelése, megbecsülése; Az Európai művészet történetéről szerzett ismeretek bővítése, a magyarral való összevetése

59

Évfolyam Óraszám Témák Világhírű magyar művészek arcképcsarnoka

11. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Világhírű magyar művészek, akinek megvalósult az álma, kimagasló sikereket ért el, egy elkötelezett életpálya, egy hiteles személyiség.

Látogatás a művésztelepre

Kortárs művészekkel találkozás.

Vetélkedő lebonyolítása

Egyéni gyűjtőmunka, beszámoló, bemutató, megbeszélés

Előzetesen felkért művész ismertetője, tárlatvezetése Városimereti vetélkedő Szolnok totó, képfelismerés (művész, mű), képkirakás, pantomim, műelemzés, stb…

Témakör: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A nemzeti azonosságtudat erősítése.  A határainkon kívül, kisebbségben élő magyarsággal való közösségvállalás.  A magyarországi nemzetiségek elfogadása, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása. Feladat(ok):  A határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok történetének, hagyományainak, mindennapi életének ismerete.  A hazánkban élő nemzeti kisebbségek létének ismerete, kulturális és nyelvi sokféleségének bemutatása. Fejlesztési követelmények, 12. évfolyam:  Erősödjön a magyarság iránti kötődés.  Mélyüljön határokon átívelő nemzeti kultúránk, hagyományaink iránti megbecsülés.  Bővüljön a magyarság történelmének ismerete.  Fejlődjön a tolerancia és az empátiakészség.

60

Évfolyam Óraszám Témák A kisebbségi magyarság

12. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek A határon túli magyarság: létrejöttének okai, földrajzi elhelyezkedése, helyzete napjainkban. Határon túli magyar személyiségek bemutatása. Vetélkedő, (vak)térkép, ppt készítése, bemutató

Magyarok a világban

A diaszpórában élő magyarok. Külföldön élő magyar származású személyek bemutatása.

Nemzeti kisebbségek a mai magyar társadalomban

Magyarországon élő nemzeti kisebbségek és azok bemutatása. ppt, kiselőadás, jelenet, filmrészletek, stb.

Témakör: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

13-14. évfolyam

Éves tervezett foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Olyan személyiségek kerüljenek ki a kollégiumból, akik ismerik, elfogadják nemzeti értékeinket  Őrzik hagyományainkat, szükség esetén készek lesznek hazánk megvédésére  Megtalálják helyüket hazánkban és/vagy az Európai Unióban Feladat(ok): -

A műveltségi területek egymásra építésével erős nemzeti identitástudat kialakítása

-

A történelmi és a jelen politikai eseményekkel szembeni érzékenység, felelősségérzet kialakítása a szükséges ismeretek (hírek) feldolgozásával

-

Európához (világhoz), Európai Unióhoz való pozitív attitűd kialakítása.

Fejlesztési követelmények, 13-14. évfolyam: -

Történelmi- és politikai szemlélet kialakítása (múlt-jelen)

-

Kommunikáció (nyitottság, elfogadó attitűd, önkifejezés, helyes állásfoglalás morális kérdésekben, anyanyelvi és idegen nyelvi kompetencia)

-

Kognitív képességek (információszerzés és feldolgozás, kritikus gondolkodás)

-

Egyéni fejlődési lehetőség felmérése 61

Évfolyam Óraszám Témák 1.Magyarság a XX-XXL században

13-14. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek A háborúk és következményeik a magyarságra. Békekötések és hatásaik. Magyarország és Európa újjáépítése. Útkeresés. Filmek, újságcikkek, még élő leszármazottak felkutatása, könyvtár, internet használat, gyűjtőmunka, prezentáció, kutató, gyűjtő munka, vetélkedő.

2. Magyarország és az Európai Unió

Lehetséges fejlődési irány az Eu-ban. Eltűnő határok, egységesülő nyelv, esélyegyenlőség, előítélete, kirekesztés, befogadás, munkavállalás. Itthon vagy külföldön? Vita, kiselőadás, irányított beszélgetés, bemutatás, interaktív játék, társasjáték (Belül tágasabb)

3. A változó világ hatása hazánkra

Napi események, hírek követése, elemzése. Önálló véleményalkotás, információ feldolgozás, rendszerezés, irányított beszélgetés, internet használat.

62

Témakör: Állampolgárságra és demokráciára nevelés

1-8. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Szociális kompetenciák fejlesztése Feladat(ok):  Az állam és a demokrácia megismerése. Fejlesztési követelmények:  A tanuló legyen tisztában az emberi együttélés formáival. Ismerje az államforma, kormányforma és a demokrácia fogalmait. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát. Évfolyam Óraszám Témák

1-8. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Alapvető fogalmak tisztázása (állam, demokratikus jogállam, jog, A államformák, kormányformák, stb.) demokratikus Frontális előadás kérdőív kitöltésével. jogállam Felmerülő kérdések megválaszolása. felépítése

63

Témakör: Állampolgárságra és demokráciára nevelés

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Érdeklődés felkeltése, együttműködés erősítése, a tanuló legyen nyitott és elfogadó mások iránt.  A tanulók igazságérzetének fejlesztése. Feladat(ok):  A demokratikus gondolkodás fejlesztése, az elfogadás kultúrájának kialakítása. Fejlesztési követelmények, 9. évfolyam:  A tanuló ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit.  Tudatosodjon benne, hogy hogyan gyakorolhatja állampolgári jogait.  Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Évfolyam Óraszám Témák: A demokratikus jogállam működése

9. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Az alapvető fogalmak tisztázása, a demokratikus jogállam felépítése és működésének alapelvei. Meglévő ismeretek felelevenítése. Kiscsoportos munka. Egyéni kiselőadások.

A felelős állampolgári magatartás jelentősége

Az állampolgári jogok ismertetése. A szabályok és a törvények közötti különbségtétel. Joggyakorlás, korlátozás formáinak ismertetése. Szerepjáték pármunkában.

A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

Diákönkormányzat működtetésének feltételei és módjai. A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése, illetve céljai. Az egyén szerepe, szerepvállalása a DÖK-ben. Az érdekérvényesítés lehetősége. Különböző iskolai, kollégiumi tapasztalatok összegyűjtése, összevetése. Vita a DÖK jelentőségéről.

64

Témakör: Állampolgárságra és demokráciára nevelés

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Általános ismeretek fejlesztése, bővítése a demokráciáról.  Szociális kompetencia fejlesztése. Feladat(ok):  Magyarország állami és közigazgatási szervezetének és felépítésének megismertetése.  Fejlesztési követelmények:  Ismerje a tanuló a demokratikus állam működésének főbb elemeit: kormány, minisztériumok, önkormányzatok, törvényhozás.  Ismerje meg a diákok érdekérvényesítési és joggyakorlási lehetőségeit. Évfolyam Óraszám Témák A demokratikus jogállam felépítése

10. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek A kormány és a törvényhozás felépítése, feladatai és szerepe. A minisztériumok és miniszterek bemutatása, működésük és feladataik. A helyi önkormányzat sajátosságai. ppt-s előadás, prezentációk, kérdőív kitöltése

Cselekvő Jogok és kötelezettségek egymásra hatásának. Csoportosításuk, állampolgári felosztásuk. A következmények fajtái és alkalmazásuk szerepe. magatartás és törvénytisztelet Kiscsoportos munka, kiselőadások. A demokrácia gyakorlati megvalósulása

Diáktanács, - közgyűlés, - parlament működésének, és szerepének. Érdekképviselet, - érvényesítés módjai, lehetőségei és jelentősége. Prezentációk, szerepjáték.

65

Témakör: Állampolgárságra és demokráciára nevelés

11. évfolyam

Éves tervezett foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A jogkövető magatartás fejlesztése és erősítése. Szociális kompetencia erősítése. Feladat(ok):  A jogok gyakorlásának, a 3 hatalmi ág működésének és a demokratikus viselkedésmódnak a meg- ismerése és elsajátítása. Fejlesztési követelmények:  A felelős állampolgári magatartás fontosságának a megismerése. Az elfogadás, nyitottság a megbízhatóság és az együttműködés gyakorlása. Évfolyam Óraszám Témák A demokratikus jogállam felépítése

11. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek A törvényhozás- igazságszolgáltatás- végrehajtás működése és szerepe. A parlament, a kormány és a bíróságok működése. Meglévő ismeretek felelevenítése. Feladatlapok, ppt-előadások.

A felelős állampolgári magatartás jellemzői

Az egyén és a közösség együttműködésének fontosságát. Az elvárások és kapcsolatok tisztázása a két fél között. Szerepjáték.

A demokrácia Különböző társadalmi, formális (munkahelyi, iskolai, kollégiumi, elvei és sport) csoportok jellemzői, értékrendjei. Elvárt viselkedési formák a gyakorlati különböző csoportokban. megvalósulása Egyéni tapasztalatok beemelése. Egyéni beszámolók. Beszélgetés, véleménycsere.

66

Témakör: Állampolgárságra és demokráciára nevelés

12. évfolyam

Éves tervezett foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Szociális kompetenciák fejlesztése Feladat(ok):  A választási rendszerek és az állam felépítésének megismerése. Fejlesztési követelmények:  Értse meg a tanuló az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és a társadalmi célok elérése érdekében. Évfolyam Óraszám Témák

12. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

A demokrácia A választási rendszerek felépítése és sajátosságai. A választójog elvei és gyakorlásának és a választhatóságnak a feltételei. Társadalmi gyakorlati felelősségvállalás fontossága. megvalósulása ppt-előadások: a különböző választási rendszerek bemutatása. Prezentációk, véleménycsere.

A demokratikus jogállam működése

Az egyes államokra, országokra és államszövetségekre, mindezeken belül a magyar államra jellemző választási rendszerek jellemzői és a választások menete. Vendégelőadó, ppt-előadások.

A demokratikus jogállam felépítése

Közigazgatási rendszer felépítése, változása a történelem folyamán. Önkormányzatok, kormányhivatalok, országgyűlés felépítése és feladatai. Pártok szerepe, felépítése és céljai. A mai magyar közigazgatási rendszere. Kérdőívek, feladatsorok, prezentációk.

67

Témakör: Állampolgárságra és demokráciára nevelés

13-14. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Szociális kompetenciák fejlesztése.  Az európai magatartásformák erősítése. Feladat(ok):  Az EU történetének, felépítésének és működésének ismertetése. Fejlesztési követelmények:  Értse meg a tanuló a tudatos európai uniós állampolgári lét alapjait, normát. Legyen tisztában az európai uniós polgár kötelezettségeivel. Évfolyam Óraszám Témák A demokratikus jogállam felépítése

13-14. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Az EU kialakulásának története (Montan-unió, EGK, Maastricht-i szerződés). Alapító államok szerepe a XX. századi világpolitikában, világtörténelemben. Frontális és ppt-s előadás. Kérdőív, feladatsor.

A demokratikus jogállam felépítése

Európai Tanács, Bizottság, Parlament működése, felépítése és feladatai. A különböző bizottságok szerepe az EU-ban. Kiselőadások – egyéni gyűjtőmunka.

A demokrácia A csatlakozás: előzménye és története elvei és Magyarország szerepe az Eu-ban. (Az egy éves elnökség bemutatása.) gyakorlati Lehetőségeink az Európai Unióban. megvalósulása Vitadélután: tapasztalatok az EU-ról. Szerepjáték: „Ha én lennék az EU elnöke”.

68

Témakör: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1-8. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Személyiségfejlesztés a csoporthoz és a társakhoz való tartozás erősítésével. Feladat(ok):  Az énkép és az önértékelés kialakítása. A kollégiumi közösségi élet szabályainak elsajátítása. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam:  Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.  Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért.  Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására. Évfolyam Óraszám Témák

1-8. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Az önismeret Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fogalmainak meghatározása, és társas jellemzőik ismertetése. kapcsolati kultúra Gyakorlat: bizalomjáték, állatkert című játék. Játékos formában teremtsünk kapcsolatot egymással.

69

Témakörök: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A tanulókban alakuljon ki a reális énkép. Ismerjenek meg különböző személyiségjellemzőket. Feladat(ok):  Kulturált társas kapcsolatok jellemzőinek megismerése. Fejlesztési követelmények, 9. évfolyam:  Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.  Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Évfolyam Óraszám Témák

9. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

Reális énkép kialakítása és a személyiségjellemzők megismerése.

Empátia és mások elfogadása

Ismerkedés és csoportépítő játékok. Kulturált társas kapcsolatok . Megvalósítás: Ismerkedés erősítő játék; bemutatkozás szerepcserével.

„Tarts tükröt magad elé, beszélj magadról!” Öt szavas bemutatkozás

Társas A kommunikációs stílusok. Kommunikáció a különböző helyzetekben kommunikáció (hivatalos és baráti). Fogalmak tisztázása, szituációs játékokon keresztül való bemutatása. Gyakorlat: Az asszertivitás játékai (vendég és pincér, vevő és pénztáros).

70

Témakörök: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Közösséghez tartozás erősítése. A tanulók legyenek képesek a kulturált társas kommunikációra.  Az empatikus készség fejlesztése. Feladat(ok):  Alapvető fogalmak magyarázata a témában. A tanulók folyamatos motiválása gyakorlati feladatokkal. A meglévő ismeretek felelevenítése, bővítése. Fejlesztési követelmények, 10. évfolyam:  Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.

Évfolyam Óraszám Témák

10. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

A csoport személyiségformáló formáló hatása. A csoportban betöltött helyünk típusai.

Az empátia és mások elfogadása

A kohézió/csoportkohézió fogalma.

Egyéni példák felsorolása. Az egyén mások szemével nézve: Játék: társak rövid jellemzése.

Az összetartozás játékos bemutatása. Vita az empátiáról és mások elfogadása. Vélemények ütköztetése.

Társas Szocializáció fogalma. kommunikáció A szocializáció szakaszai, színterei (család, iskola, kollégium). Az elemi együttélés szabályai. Vita és szerepjáték.

71

Témakörök: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

11. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Az emberi kapcsolatok formáinak, megnyilvánulási módjainak ismertetése. A kulturált viselkedés erősítése.  Feladat(ok):  Témához tartozó fogalmak magyarázata, kapcsolattípusok bemutatása, összehasonlítása, kulturált viselkedéstechnikai elemek elsajátíttatása  Fejlesztési követelmények, 11. évfolyam:  Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.  Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Évfolyam Óraszám Témák

11. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

Társas kapcsolatok típusai, jellemzői. (Barátság, szerelem és családi kapcsolatok.)

Az empátia és mások elfogadása

Konfliktuskezelés, a konfliktusok, a konfliktuskezelő technikák. Az alkalmazkodó- és kudarctűrő képesség. A kollégiumi szobában adódó konfliktusok.

Kérdőív kitöltése és beszélgetés a kapcsolatokról. Játék: apróhirdetés írása, felolvasása.

Szerepjáték: kollégiumi életre vonatkoztatva. Játék: Mi van a tető alatt? (A csoportban élés előnyei és hátrányai.) Társas A jellem és a viselkedés. kommunikáció A viselkedés csoportosítása: aktívák, passzívák. A viselkedést befolyásoló tényezők: kérdés-válasz. Viselkedéstechnika: feladatlap kitöltése.

72

Témakörök: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Kulturált kommunikációra nevelés.  Feladat(ok):  Fogalommagyarázat a témában. Meglévő ismeretek felelevenítése és alkalmazása.  Fejlesztési követelmények, 12. évfolyam:  Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.  Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Évfolyam Óraszám Témák

12. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Társas Kommunikáció fogalma, rendszere, típusai: verbális, nonverbális. kommunikáció Társalgási formák: személyes, telefonos, internetes (sms nyelv, msn, Facebook). Pármunka: mindennapi kommunikáció. A tudás és tapasztalat jelentősége

Konfliktuskezelési stratégiák: probléma elkerülése, önérvényesítés, alkalmazkodás-önfeladás, kompromisszumkötés, probléma megoldás. Szerepjátékokon keresztül alkalmazza az öt stratégiát. Például: kollégiumi élethelyzetek (tanulás, takarítás, tévézés).

Az empátia és mások elfogadása

Az empátia fogalma. (Mikor viselkedtél empatikusan?) Példák felsorolása és beszélgetés. Üzenetjáték: Mit becsülök a másikban? Mi zavar a másik viselkedésében? Empátia kérdőív kitöltése.

73

Témakörök: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

13-14. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A helyes önismeret és önértékelés megerősítése. Feladat(ok):  Irányított fogalmazások íratása az önértékelés témájában. Fejlesztési követelmények, 13-14. évfolyam:  Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.  Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Évfolyam Óraszám Témák

13-14. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Társas Önjellemzés: honnan hová jutottam? kommunikáció Értékelő elbeszélgetés. Irányított fogalmazás írása. Támpontok: magatartás, tanulás, társas kapcsolatok. Mit adott nekem az elmúlt négy-öt év? Önismeret és társas kapcsolati kultúra

A SWOT analízis négy meghatározó elemének magyarázata: erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek. Ezek feltérképezése és megismerése. Tanulságok levonása: erősségek kidomborítása, gyengeségek fejlesztése. Gyakorlat: Teljes analízis készítése önmagunkról.

A tudás és tapasztalat jelentősége

„A személyiség folyamatos fejlődése”. Cím: Hogyan élnék tíz év múlva? (Magánélet, munka, szabadidő.)

74

Témakör: A családi életre nevelés

1-8. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A tanuló ismerje meg a család jelentőségét, a családtagok jogait, kötelességeit. Feladat(ok):  Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam: -

Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket a családi közösségben. Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat.

Évfolyam Óraszám Témák család szerepe, jelentősége az egyén életében

1-8. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek A család fogalmának tisztázása. Alapfogalmak fogalmak kialakítása. Szerepjáték: Szülő-gyerek beszélgetés egy iskolai napról.

75

Témakörök: A családi életre nevelés

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A tanuló legyen tisztában azzal, hogy a családi élet érték. Feladat(ok):  Tájékozódás több féle családmodellről. A család szerepének ismertetése. A családban előforduló konfliktusok és kezelésük módja – szerepjáték. Fejlesztési követelmények, 9. évfolyam: -

Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

Évfolyam Óraszám Témák

9. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

A család szerepe, Elképzelések a jövőbeli családról. jelentősége az egyén életében Szerepjáték: Beszélgetés egy távollévő családtagról. Eddigi tapasztalatok rendszerezése a családról. Együttműködés és felelősségvállalás a családban

Önismeret, saját élmény elmélyítése. Az együttműködésről és a felelősségvállalás . Felmérés: Minek mit jelent a családi otthon? – kérdőív A kérdőív kiértékelése.

Konfliktusok a családban

A XXI. században szokásos együttélési formák. Konfliktusok és kezelési módjuk. Tanulói tapasztalatok felhasználása. Gyakorlat: Jelenetírás kooperatív munkamódszerrel.

76

Témakörök: A családi életre nevelés

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A tanulókban alakuljon ki a felelősségteljes párkapcsolat iránti igény. Feladat(ok):  Férfi és női szerepek megismerése, változásuk bemutatása. Fejlesztési követelmények, 10. évfolyam:  Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.  Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi nő kapcsolatban.

Évfolyam Óraszám Témák

10. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

A család szerepe, Férfi és női szerepek. A női egyenjogúság jelentősége az A hagyományos szereposztás és a mai szerepek egyén életében . Vita: Az élesen elhatárolt férfi-női szerepkör elhatárolásáról. Történelmi vonatkozások ismertetése. Szexuális kultúra

Párkapcsolatok. A párkapcsolatok fontossága a boldogsághoz vezető úton. Beszélgetés és behozott családi ereklyék megtekintése (fényképek, levelek, stb.) Véleménynyilvánítás, vita az egyneműek kapcsolatáról.

Együttműködés Felelősség egymásért. és A személyiség értékmérője a magatartás a szerelemben. felelősségvállalás a családban Filmrészlet megtekintése vitaindítóként: Szerelem (Déry Tibor novellája alapján készült magyar filmből) Vita a filmrészletről.

77

Témakörök: A családi életre nevelés

11. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A tanulók ismerjék meg a férfi-nő kapcsolat alapvető normáit. Feladat(ok):  A helyes és felelősségteljes párkapcsolat jelentőségének ismertetése. Fejlesztési követelmények, 11. évfolyam:  Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.  Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Évfolyam Óraszám Témák Szexuális kultúra

11. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Férfi és nő együttélése. Társadalmi különbözőségek (térben, időben eltérő szokások). Beszélgetés a témáról. Szerepjáték: A pár egyik tagja a másik tudta nélkül túlköltekezett. (Erőszakos és erőszakmentes kommunikációs megoldások eljátszása.)

Családtervezés

A nem kívánt terhesség és a nemi betegségek elleni védekezés módjai. Tájékoztatás. Vita az abortuszról.

Együttélés és A jó kapcsolat kritériumai. Milyen érzelmi, szellemi, lelki alapok kellenek felelősségvállalás egy tartós kapcsolathoz? a családban A gyermek jövője; jó és rossz tapasztalatok a családban Filmrészlet megtekintése – Love story Irányított beszélgetés. Tanári előadás, magyarázat.

78

Témakörök: A családi életre nevelés

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Legyen tisztában a tanuló az önkontroll fontosságával. Feladat(ok):  A szexuális kultúra jellemzőinek bemutatása, társadalmi, kulturális és történelmi különbségek bemutatása. Fejlesztési követelmények, 12. évfolyam:  Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.  Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Évfolyam Óraszám Témák

12. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Együttműködés Elköteleződés. és felelősségvállalás Attkinson Pszichológia című könyvéből a szerelem típusainak bemutatása a családban – tanári előadás, magyarázat. Vitatéma: Az elköteleződés a társadalom alapja. Irányított beszélgetés a felelősségvállalásról. Családtervezés

A felnőtt ember kötelességei. Családi és társadalmi kötelességek felsorolása. Családtervezés, tervek a jövőre nézve. Irányított beszélgetés Rövid fogalmazás az elképzelt, áhított felnőtt életről.

A család szerepe és jelentősége az egyén életében

Mi a család feladata az ember életében? Olvasmányok alapján történő témafeldolgozás. Pl.: Varga Domokos: Tisztelt családom családod családja Kutyafülűek Irányított beszélgetés.

79

Témakörök: A családi életre nevelés

13-14. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A család művészeti nézőpontú ábrázolásának megismerése. A nem hagyományos családtípusok elfogadtatása. Feladat(ok):  Szerepjátékokon keresztül bemutatni a családban előforduló konfliktusokat. Fejlesztési követelmények, 13-14. évfolyam:  Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.  Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Évfolyam Óraszám Témák Konfliktusok a családban

13-14. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Életmód, a hibák kiküszöbölésük módjai Konstruktív életvezetés, egészséges életmód Ráhangolódás a témára: tipikus életmódbeli hibák felsorolása– tanulói megnyilatkozások. Szerepjáték: Háztartásbeli nő – pénzkereső férfi Vélemények ütköztetése – vitakultúra fejlesztése

A család szerepe, jelentősége az egyén életében

Családábrázolás a művészetekben.

Szexuális kultúra

Nem hagyományos családtípusok elfogadása. Mozaik családok, egyszülős családok, állami gondozás, nevelőszülők

Irodalmi és képzőművészeti alkotások bemutatása. Szemléltetés, magyarázat, előadás. A művészi ábrázolásmód értelmezése, értelmeztetése. Mit közvetítenek a bemutatott alkotások? – irányított beszélgetés.

Beszélgetés saját élmények alapján a témában.

80

Témakörök: Testi és lelki egészségre nevelés

1 - 8. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): - Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, - Olyan ismereteket, gyakorlati képességeket el sajátíttatása, amelyek segítik a testi és lelki egészség megőrzését, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzését. - A sportélet egészséges életmód kialakításához való hozzájárulásának megismertetése. Feladat(ok): Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása a tanulókban. A tanulók számára a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket bemutatása, gyakoroltatása, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumban olyan sportos szabadidős tevékenységek szervezése, amely hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 8. évfolyam: - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.

Évfolyam Óraszám Témák

1 - 8. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Egészséges életmód és életvitel

A személyi higiénia, helyes testápolási szokások.

A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

A mindennapos testmozgás és az egészséges életmód.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

„ Ép testben ép lélek”

81

Témakörök: Testi és lelki egészségre nevelés

9. évfolyam

Éves tervezett foglalkozások: 3 óra Cél(ok): - Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, - Olyan ismereteket, gyakorlati képességeket el sajátíttatása, amelyek segítik a testi és lelki egészség megőrzését, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzését. - A sportélet egészséges életmód kialakításához való hozzájárulásának megismertetése. Feladat(ok): Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása a tanulókban. A tanulók számára a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket bemutatása, gyakoroltatása, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumban olyan sportos szabadidős tevékenységek szervezése, amely hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9. évfolyam: - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.

Évfolyam Óraszám Témák Egészséges életmód és életvitel A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

9. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek A káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeinek ismertetése. Fiziológiai hatások.

„ 8 óra munka, 8 óra pihenés” - egészséges napirend összeállítása.

82

Témakörök: Testi és lelki egészségre nevelés

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): - Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása. - Olyan ismereteket, gyakorlati képességeket el sajátíttatása, amelyek segítik a testi és lelki egészség megőrzését, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzését. - A sportélet egészséges életmód kialakításához való hozzájárulásának megismertetése. Feladat(ok): Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása a tanulókban. A tanulók számára a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket bemutatása, gyakoroltatása, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumban olyan sportos szabadidős tevékenységek szervezése, amely hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 10. évfolyam: - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével.

Évfolyam Óraszám Témák

10. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Egészséges életmód és életvitel

Az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzése a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.

A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

Az egyéni felelősség és döntés jelentősége az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

A biztonságot veszélyeztető helyek , helyzetek.

83

Témakörök: Testi és lelki egészségre nevelés

11. évfolyam

Éves tervezett foglalkozások: 3 óra Cél(ok): - Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása. - Olyan ismereteket, gyakorlati képességeket el sajátíttatása, amelyek segítik a testi és lelki egészség megőrzését, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzését. - A sportélet egészséges életmód kialakításához való hozzájárulásának megismertetése. Feladat(ok): Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása a tanulókban. A tanulók számára a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket bemutatása, gyakoroltatása, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumban olyan sportos szabadidős tevékenységek szervezése, amely hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 11. évfolyam: - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.

Évfolyam Óraszám Témák

11. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Egészséges életmód és életvitel

A rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolata, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggései.

A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

Az egyéni felelősség és döntés jelentősége az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában, Diákköri tevékenységek révén.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Az egészségre káros szokások veszélyei, azok elutasítására való készség erősítése.

84

Témakörök: Testi és lelki egészségre nevelés

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): - Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása. - Olyan ismereteket, gyakorlati képességeket el sajátíttatása, amelyek segítik a testi és lelki egészség megőrzését, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzését. - A sportélet egészséges életmód kialakításához való hozzájárulásának megismertetése. Feladat(ok): Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása a tanulókban. A tanulók számára a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket bemutatása, gyakoroltatása, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumban olyan sportos szabadidős tevékenységek szervezése, amely hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 12. évfolyam: - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Évfolyam Óraszám Témák

12. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Egészséges életmód és életvitel

A rendszeres fizikai aktivitás és sport hatása a szervezetre.

A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

Az egyéni felelősség és döntés jelentősége az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában, Diákköri tevékenységek révén.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

A virtuális világ és annak hatása az egyénre.

85

Témakörök: Testi és lelki egészségre nevelés

13-14. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): - Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. - A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. - A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Feladat(ok): Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 13-14. évfolyam: - Sport a felnőtt lét mellett. Legyen tisztában vele, milyen lehetőségei vannak egy dolgozó. Évfolyam Óraszám Témák

13-14. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Egészséges életmód és életvitel

Korszerű, és egészséges konyhatechnológiai eljárások megismertetése, bemutatása, kipróbálása.

A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében

Lehetőségek a rendszeres sportolásra megyénkben. A sportolás hatásai a felnőtt szervezetre illetve a mindennapi életünkre.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Alternatív tevékenységek szabadidő hasznos és aktív eltöltésére.

86

Témakörök: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 1-8. és 9. évfolyam Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segítse a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bírjon. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság épüljön be, és szilárduljon meg, mert fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Tanulja meg, hogy a hátrányos helyzetből adódó pozitív társadalmi diszkrimináció ne eredményezzen erkölcsi visszaélést. Feladat(ok): A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Legyen tisztában azzal, hogy a hátrányos helyzet nem veleszületett társadalmi kiváltság Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam: - Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő társai iránt.

87

Évfolyam Óraszám Témák

1- 8. és 9. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Társadalmi felelősségvállalás A hátrányos helyzet fogalmának tisztázása. és szolidaritás A fogyatékkal élők. A társadalmi felelősségvállalás fontossága, a másokért érzett szolidaritás jelentősége. Önkéntes feladatvállalás másokért

A környezetében élő hátrányos és fogyatékkal élők megsegítésének lehetőségei.

Összetartás és együttérzés

Az együttműködés, egymásra figyelés képessége. Szociális érzékenység.

88

Témakörök: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segítse a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bírjon. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság épüljön be, és szilárduljon meg, mert fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Tanulja meg, hogy a hátrányos helyzetből adódó pozitív társadalmi diszkrimináció ne eredményezzen erkölcsi visszaélést. Feladat(ok): A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Legyen tisztában azzal, hogy a hátrányos helyzet nem veleszületett társadalmi kiváltság Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam: - Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő társai iránt.

89

Évfolyam Óraszám Témák

10. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Társadalmi felelősségvállalás A hátrányos helyzetben lévők felismerése a közvetlen és szolidaritás környezetében A fogyatékkal élők megsegítésének lehetőségei Önkéntes feladatvállalás másokért

Érzékenység kialakítása a környezetünkben élő hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők irányába

Összetartás és együttérzés

Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatásának bemutatása, gyakoroltatása.

90

Témakörök: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segítse a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bírjon. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság épüljön be, és szilárduljon meg, mert fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Tanulja meg, hogy a hátrányos helyzetből adódó pozitív társadalmi diszkrimináció ne eredményezzen erkölcsi visszaélést. Feladat(ok): A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Legyen tisztában azzal, hogy a hátrányos helyzet nem veleszületett társadalmi kiváltság Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam: - Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő társai iránt.

91

Évfolyam Óraszám Témák

12. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Társadalmi felelősségvállalás Felelősségvállalás másokért és saját cselekedeteiért. és szolidaritás Önkéntes feladatvállalás másokért

A segítő magatartás kialakítása érdekében diákkör szervezése, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatnak.

Összetartás és együttérzés Bekapcsolódási lehetőségek az aktív önkéntes munkába. Önkéntesség Bekapcsolódás a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes tevékenységekbe.

92

Témakörök: Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

13-14. évfolyam

Éves foglalkozások: 2 óra Cél(ok): A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segítse a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bírjon. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság épüljön be, és szilárduljon meg, mert fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Tanulja meg, hogy a hátrányos helyzetből adódó pozitív társadalmi diszkrimináció ne eredményezzen erkölcsi visszaélést. Feladat(ok): A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Legyen tisztában azzal, hogy a hátrányos helyzet nem veleszületett társadalmi kiváltság Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam: - Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő társai iránt.

93

Évfolyam Óraszám Témák

13-14. évfolyam 2 óra Tartalmak, tevékenységek

Társadalmi felelősségvállalás Felelősségvállalás másokért és saját cselekedeteiért. és szolidaritás Önkéntes feladatvállalás másokért

A segítő magatartás kialakítása érdekében diákkör szervezése, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatnak.

Összetartás és együttérzés

Bekapcsolódási lehetőségek az aktív önkéntes munkába.

Önkéntesség

Bekapcsolódás a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes tevékenységekbe

94

Témakörök: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 1- 8. évfolyam Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes, használatának megismertetése a megújulási képességükre tekintettel.  A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlásának elsajátítatása a tanulókkal.  Rávilágítani a gazdasági és társadalmi folyamatokra, változásokra, melyek válságokat idézhetnek elő.  Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Feladat(ok): A környezeti nevelés során felértékelődik az iskolai és a kollégiumi nevelés közötti integráció. Az egyes tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket a kollégiumi csoportfoglalkozások tartalmával, a tanítási órákon kívüli nevelés helyzeteit a kollégiumi szabadidős tevékenységgel célszerű és szükséges összehangolni. Fejlesztési követelmények, 1- 8. évfolyam: - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére. - Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. - Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Évfolyam Óraszám Témák

1 - 8. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Környezet- és természetvédelmi alapismertek

Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak.

A természet felfedezése

A természetben előforduló színek és formák megfigyelése. Hasznosíthatóságuk elemzése.

Környezetvédelmi vetélkedő és játék

Gondolatok az egyének környezettudatos magatartásáról. A biológiai sokszínűség fontossága. Újrafelhasználás. 95

Témakörök: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 9. évfolyam Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok): - A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak, a környezet- és természetvédelem elveinek, főbb módjainak megismerése, alkalmazása - A természet bemutatása és ez által ahhoz való közelebb kerülése a tanulóknak. Megértetni az ember helyét a természetben. - A környezettudatos magatartás kialakítása a tanulókban. Érzelmeikben is kötődjenek a sokszínű, természetes környezethez. Feladat(ok): A tanulók figyelmét a környezetre, a környezet tiszteletére irányítani. Kialakítani a személyes felelősség érzését. Fejlesztési követelmények, 9. évfolyam: - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése

Évfolyam Óraszám Témák

9. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Környezet- és természetvédelmi alapismertek

Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak megbeszélése. Tanulási vélemények a környezetvédelemről.

A természet felfedezése

A természetben előforduló színek és formák megfigyelése. Hasznosíthatóságuk elemzése.

Környezetvédelmi vetélkedő és játék

Gondolatok az egyének környezettudatos magatartásáról. A biológiai sokszínűség fontossága. Újrafelhasználás. 96

Témakörök: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 10. évfolyam Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes, használatának megismertetése a megújulási képességükre tekintettel.  A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlásának elsajátítatása a tanulókkal.  Rávilágítani a gazdasági és társadalmi folyamatokra, változásokra, melyek válságokat idézhetnek elő.  Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Feladat(ok): A környezeti nevelés során felértékelődik az iskolai és a kollégiumi nevelés közötti integráció. Az egyes tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket a kollégiumi csoportfoglalkozások tartalmával, a tanítási órákon kívüli nevelés helyzeteit a kollégiumi szabadidős tevékenységgel célszerű és szükséges összehangolni. Fejlesztési követelmények, 10. évfolyam: - A tanulók értsék, hogy az élet, még egyetlen lény élete is sokszínű. A sokszínűség természetes és szükséges minden közösségen belül.  Ismerje fel és értelmezése, hogy az ember meghatározó szerepet játszik a bioszférában, környezetének negatív irányba való alakításával.  Legyen ismerete a környezetvédelem alapjairól. - Érezzenek felelősséget a környezet iránt. Ismerjék fel, hogy az ember és a környezete közötti kapcsolat egymásrautaltságot jelent, viselkedésük, cselekedeteik visszahatnak a környezetre. Évfolyam 10. évfolyam Óraszám 3 óra Témák Tartalmak, tevékenységek Az élővilág változatossága Növény- és állatfajok előfordulása a környezetünkben, nevekben, irodalmi művekben, dalokban, mozgásformákban, történelemben. Emberi hatások a természetre.

A gyűjtögető, halászó-vadászó, mezőgazdasági és ipari társadalmak hatása a természetre. Az emberiség története a kritikus ponthoz ért: globális problémák. Alternatíva: a pazarló, az „anyagot újra felhasználó” és a fenntartható társadalom.

Április 22. a FÖLD NAPJA

A FÖLD NAPJA témában rendezvény

97

Témakörök: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 11. évfolyam Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes, használatának megismertetése a megújulási képességükre tekintettel.  A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlásának elsajátítatása a tanulókkal.  Rávilágítani a gazdasági és társadalmi folyamatokra, változásokra, melyek válságokat idézhetnek elő.  Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Feladat(ok): A környezeti nevelés során felértékelődik az iskolai és a kollégiumi nevelés közötti integráció. Az egyes tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket a kollégiumi csoportfoglalkozások tartalmával, a tanítási órákon kívüli nevelés helyzeteit a kollégiumi szabadidős tevékenységgel célszerű és szükséges összehangolni. Fejlesztési követelmények, 11. évfolyam: - A tanulók tudjanak együtt, egymásra utalva dolgozni környezetük szépítése érdekében. Ismerjék meg a közösségi összefogás hasznát, örömét és eredményességét. - A tanulók figyelmét a környezetre iránytani. Tanulják a pozitív, egészséges és környezetbarát életvitelt. Felkészíteni őket, hogy képesek legyenek önállóan javítani életükön. - Ismerjék Magyarország nemzeti parkjait. Legyenek tájékozottak, hogy milyen fontos értékek találhatók meg a nemzeti parkokban. Világviszonylatban, mit képviselnek nemzeti parkjaink. Környezeti műveltség fejlesztése. Érték a természetvédelem fontosságát. Évfolyam Óraszám Témák A mi világunk, a mi életünk

11. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Közös gondolkodás meghatározott témákról. Gondolatsor összeállítása környezetvédelmi témákról, múltról, jelenről, jövőről.

Hogyan változott életünk minősége?

Életminőséggel kapcsolatos fogalmak megértése. Környezeti változások elemzése.

Magyarország Nemzeti Parkjai

A nemzeti értékek megbecsülése. Környezettudatos magatartás kialakítása. Az EU országain belül, és világviszonylatban Magyarország természetföldrajza, növény és állatvilága.

98

Témakörök: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 12. évfolyam Éves foglalkozások: 2 óra Cél(ok):  Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes, használatának megismertetése a megújulási képességükre tekintettel.  A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlásának elsajátítatása a tanulókkal.  Rávilágítani a gazdasági és társadalmi folyamatokra, változásokra, melyek válságokat idézhetnek elő.  Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Feladat(ok): A környezeti nevelés során felértékelődik az iskolai és a kollégiumi nevelés közötti integráció. Az egyes tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket a kollégiumi csoportfoglalkozások tartalmával, a tanítási órákon kívüli nevelés helyzeteit a kollégiumi szabadidős tevékenységgel célszerű és szükséges összehangolni. Fejlesztési követelmények, 12. évf.: - A tanulók értsék meg a környezet és a társadalom szoros kapcsolatát, a társadalom környezetalakító hatását. - A tanulók értsék meg a fejlődés és a környezet kapcsolatát. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, de sérülékeny rendszer. Évfolyam Óraszám Témák A környezet és a társadalom, élet és munkatevékenység hatása az egyénre és a környezetre.

12. évfolyam 2 óra Tartalmak, tevékenységek A környezetszennyezés hatása az egyén egészségére (allergia, asztma). A környezetszennyezés egyéni és társadalmi probléma. Az egyén mit tehet a változásért?

Az emberi civilizáció hatása a környezet átalakulására

Fejlődés, természetkultúra, környezeti válság és ezek hatásai néhány kultúra esetével példázva. Történelmi korokban, népek kultúráján keresztül történő bemutatása.

99

Témakörök: FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 13-14. évfolyam Éves tervezett foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes, használatának megismertetése a megújulási képességükre tekintettel.  A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlásának elsajátítatása a tanulókkal.  Rávilágítani a gazdasági és társadalmi folyamatokra, változásokra, melyek válságokat idézhetnek elő.  Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.  Feladat(ok): A környezeti nevelés során felértékelődik az iskolai és a kollégiumi nevelés közötti integráció. Az egyes tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket a kollégiumi csoportfoglalkozások tartalmával, a tanítási órákon kívüli nevelés helyzeteit a kollégiumi szabadidős tevékenységgel célszerű és szükséges összehangolni. Fejlesztési követelmények, 13-14. évfolyam: - A tanulók legyenek képesek kifejteni a környezetszennyezés fogalmát. Ismerjék a levegőszennyezés hatásait, az emberi tevékenységből származó vízszennyezést, az ólommérgezés és a sugárzás hatását az ember egészségére. - Tudatosítani, hogy az informatika egyidős az emberi élettel, fejlődésének vannak pozitív és negatív hatásai is. legyen tisztában azzal, hogy a természet mennyire határozza meg az információs kultúrát, milyen mesterséges eredetű eszközei vannak, további fejlődése milyen irányban halad. - A tanulók tudatosan figyeljenek a lelki egészségükre. Tudják, hogy a lelki egészség meghatározza a közérzetet, az emberi kapcsolatokat, a jövőbeni lehetőségeket, ezért figyeljenek a lelki működés összhangjára.

100

Évfolyam Óraszám Témák

13-14. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

A természet és az emberi környezet egymásra hatása

Környezetszennyezés- egészségkárosodás - levegőszennyezés - vízszennyezés - ólommérgezés - sugárzás

Az ipari termelés és a környezet védelme

Az információ átadásának formái a különböző történelmi korokban, kultúrákban, a magyar hagyományokban és a természeti népeknél. (Érdekességek a technika világából.) A fejlődés és hatásának érzékeltetése.

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

A lelki egészség meghatározza a közérzetet, az emberi kapcsolatokat, a jövőbeni lehetőségeket. Az egészséges lelkületű emberként az egészséges környezetben.

101

Témakörök: Pályaorientáció

7-8. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Olyan alapvető ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a pályaválasztásban. Feladat(ok):      

KNOAP keretprogram terv 10. fejezetének elemzése. Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján. Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása. Foglalkozási terv, tantervi egység, tematikus terv összeállítása. Óravázlatok előkészítése. Fogalakozások ütemterv szerinti megvalósítása.

Fejlesztési követelmények, 7-8. évfolyam: 7-8. évfolyam: Az iskolaválasztásban tudatosuljon a személyiség, a képesség és az adottság összhangja. A tanuló tudja összehasonlítani az egyes iskolák elvárásait.

Évfolyam

7-8.évfolyam

Óraszám

3 óra

Témák

Továbbtanulási lehetőségek

Tartalmak, tevékenységek

„Mi leszek, ha nagy leszek?” Önismereti teszt. Kutatómunka, csoportmunka, iskolai híranyagok tanulmányozása

102

Témakörök: Pályaorientáció

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Olyan alapvető ismeretek átadása amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a pályaválasztásban. Feladat(ok):  KNOAP keretprogram terv 10. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv, tantervi egység, tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok előkészítése.  Fogalakozások ütemterv szerinti megvalósítása. Fejlesztési követelmények, 9. évfolyam:  Ismerje saját képességeit, ez alapján válasszon pályát. Évfolyam Óraszám Témák

9. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek Szakmák jellemzői. Fiús szakmák, lányos szakmák

Tevékenységek szakmák jellemzői

Szakmákkal kapcsolatos információk gyűjtése. Életpálya bemutatása szülők segítségével. Karrierterv készítése

103

Témakörök: Pályaorientáció

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Olyan alapvető ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a pályaválasztásban. Feladat(ok):      

KNOAP keretprogram terv 10. fejezetének elemzése. Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján. Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása. Foglalkozási terv, tantervi egység, tematikus terv összeállítása. Óravázlatok előkészítése. Fogalakozások ütemterv szerinti megvalósítása.

Fejlesztési követelmények, 10. évfolyam:  Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat, elvárásokat, rendelkezzen ismeretekkel az életre szóló választáshoz. Évfolyam Óraszám Témák

10. évfolyam 3 óra Tartalmak, tevékenységek

Életpályák

Életpályák. Üzemlátogatás.

A munka világa

Az alkalmazási formák, munkaidő keretek.

Továbbtanulási lehetőségek

Életfogytig való tanulás

104

Témakörök: Pályaorientáció

11. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Olyan alapvető ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a pályaválasztásban.  Feladat(ok):  KNOAP keretprogram terv 10. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv, tantervi egység, tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok előkészítése.  Fogalakozások ütemterv szerinti megvalósítása.  Fejlesztési követelmények, 11. évfolyam:  Tudjon alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, ismerje a munkaerő piaci lehetőségeket. Évfolyam

11. évfolyam

Óraszám

3 óra

Témák

Tartalmak, tevékenységek

Életpályák

Hol szeretnék dolgozni 10 év múlva?

Munkavilága

Álláskeresési technikák Szerepjáték Önéletrajz, motivációs levél írása

105

Témakörök: Pályaorientáció

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 2 óra Cél(ok):  Olyan alapvető ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a pályaválasztásban. Feladat(ok):  KNOAP keretprogram terv 10. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv, tantervi egység, tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok előkészítése.  Fogalakozások ütemterv szerinti megvalósítása. Fejlesztési követelmények, 12. évfolyam:  Érett önkép kialakítása, a tanuló tudja magát bemutatni, eladni”. Évfolyam

12. évfolyam

Óraszám

2 óra

Témák

A „való világ’’

Tartalmak, tevékenységek

A munka világa. Írásos munka készítése, beszámolók

Továbbtanulási lehetőségek

Tájékozódás „FELVI” –n. Továbbtanulási nyomtatványok kitöltése. Pályamódosítási lehetőségek.

106

Témakörök: Pályaorientáció Heti/éves tervezett foglalkozások: 13-14. évfolyam: 3 óra Cél(ok):  Olyan alapvető ismeretek átadása amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a pályaválasztásban. Feladat(ok):  KNOAP keretprogram terv 10. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv, tantervi egység, tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok előkészítése.  Fogalakozások ütemterv szerinti megvalósítása. Fejlesztési követelmények, 13-14. évfolyam:  A tanuló tudjon megjelenni, megfelelő öltözködés, beszéd. Évfolyam

13. évfolyam

Óraszám

3 óra

Témák

Munka világa

Tartalmak, tevékenységek

Álláskeresési technikák a sikeres munkavállalás érdekében. Pályázatírás, állásinterjú.

107

Témakörök: Gazdasági és pénzügyi nevelés

1-8. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Olyan alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a mindennapi gazdasági események között, segítenek áttekinteni és átgondolni a család pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, valamint betekintést engednek a vállalkozás - mint megélhetési forma – beindításának kezdeti lépéseibe. Feladat(ok):  KNOAP keretprogramterv 11. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv kialakítása.  Tantervi egység kialakítása.  Tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok elkészítése.  Foglalkozások ütemterv szerinti megvalósítása.

Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam:  Megértetni a fiatalokkal a helyes családi gazdálkodás fontosságát. Évfolyam

1-8.évfolyam

Óraszám

3 óra

Témák Család - háztartás

Tartalmak, tevékenységek A zsebpénz. „Gazdálkodj okosan”. A zsebpénz szerepe, fontossága, beosztása. Játékos tanulás, társasjáték.

108

Témakörök: Gazdasági és pénzügyi nevelés

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  Olyan alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a mindennapi gazdasági események között, segítenek áttekinteni és átgondolni a család pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, valamint betekintést engednek a vállalkozás - mint megélhetési forma – beindításának kezdeti lépéseibe. Feladat(ok):  KNOAP keretprogramterv 11. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv kialakítása.  Tantervi egység kialakítása.  Tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok elkészítése.  Foglalkozások ütemterv szerinti megvalósítása.

Fejlesztési követelmények, 9. évfolyam:  Megismertetni a tanulókkal a családi gazdálkodás egyes elemeit, lehetséges problémáit és azok megoldásának lehetőségeit. Évfolyam

9. évfolyam

Óraszám

3 óra

Témák

Tartalmak, tevékenységek Zsebpénz és a takarékosság. Zsebpénz és a tudatos vásárlás.

Család - háztartás

Családi háztartás bevételei és kiadásai. Beosztás, takarékosság, Kiadási lista készítése. „Mit vegyek és mit ne?” Szituációs játék. Pláza látogatás. Munkabér, rezsiköltségek elemei.

109

Témakörök: Gazdasági és pénzügyi nevelés

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 4 óra Cél(ok):  Olyan alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a mindennapi gazdasági események között, segítenek áttekinteni és átgondolni a család pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, valamint betekintést engednek a vállalkozás - mint megélhetési forma – beindításának kezdeti lépéseibe. Feladat(ok):  KNOAP keretprogramterv 11. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv kialakítása.  Tantervi egység kialakítása.  Tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok elkészítése.  Foglalkozások ütemterv szerinti megvalósítása.

Fejlesztési követelmények, 10. évfolyam:  A piacgazdaság és a világgazdaság alapfogalmainak elsajátítása. Évfolyam

10. évfolyam

Óraszám

4 óra

Témák

Piacgazdaság világgazdság

Tartalmak, tevékenységek A gazdaság fogalma, társadalmi szerepe. Szükséglet kielégítés folyamata. Pénzfogalom, pénzhelyettesítő eszközök. Bankszámla, bankkártya használata. Piac, gazdasági esemény, üzlet, kereslet, kínálat fogalma. Példák bemutatása. Ppt., előadás, beszélgetés.

110

Témakörök: Gazdasági és pénzügyi nevelés

11. évfolyam

Éves foglalkozások: 4 óra Cél(ok):  Olyan alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a mindennapi gazdasági események között, segítenek áttekinteni és átgondolni a család pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, valamint betekintést engednek a vállalkozás - mint megélhetési forma – beindításának kezdeti lépéseibe. Feladat(ok):  KNOAP keretprogramterv 11. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv kialakítása.  Tantervi egység kialakítása.  Tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok elkészítése.  Foglalkozások ütemterv szerinti megvalósítása.

Fejlesztési követelmények, 11. évfolyam:  A piaci folyamatok alapvető törvényszerűségeinek megértetése. Évfolyam

11. évfolyam

Óraszám

4 óra

Témák

Piacgazdaságvilággazdaság

Tartalmak, tevékenységek Piaci szegmensek. Piaci egyensúly, annak zavaraiból adódó problémák. Forrásbevonás, megtakarítások, pénzügyek. Hitelek, befektetések, öngondoskodás. Piaci struktúrák és szereplők. „Marshall-kereszt” értelmezése. Részvények, járadékok, stb. Előadás, ppt., kooperatív technika.

111

Témakörök: Gazdasági és pénzügyi nevelés

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 4 óra Cél(ok):  Olyan alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a mindennapi gazdasági események között, segítenek áttekinteni és átgondolni a család pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, valamint betekintést engednek a vállalkozás - mint megélhetési forma – beindításának kezdeti lépéseibe. Feladat(ok):  KNOAP keretprogramterv 11. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv kialakítása.  Tantervi egység kialakítása.  Tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok elkészítése.  Foglalkozások ütemterv szerinti megvalósítása.

Fejlesztési követelmények, 12. évfolyam:  Az egyén gazdasági szerepeinek és vállalkozási lehetőségeinek megismerése. Évfolyam

12. évfolyam

Óraszám

4 óra

Témák

Az egyén gazdasági szerepei

Tartalmak, tevékenységek Munkavállalási lehetőségek. Mikro- és makrogazdaság. Hogyan vállalkozzunk? Gazdasági kockázatok a családban és a vállalkozásokban. Előadás, ppt. Munkaügyi központ látogatása. Egyéni- és társas vállalkozások. Feketemunka. Sikertörténetek a környezetünkből.

112

Témakörök: Gazdasági és pénzügyi nevelés

13-14. évfolyam

Éves foglalkozások: 4 óra Cél(ok):  Olyan alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretek átadása, amelyek elősegítik tanulóink eligazodását a mindennapi gazdasági események között, segítenek áttekinteni és átgondolni a család pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, valamint betekintést engednek a vállalkozás - mint megélhetési forma – beindításának kezdeti lépéseibe. Feladat(ok):  KNOAP keretprogramterv 11. fejezetének elemzése.  Szakmai előkészítés, felkészülés az elemzés alapján.  Tematikus csoportfoglalkozások helyi tantervének összeállítása.  Foglalkozási terv kialakítása.  Tantervi egység kialakítása.  Tematikus terv összeállítása.  Óravázlatok elkészítése.  Foglalkozások ütemterv szerinti megvalósítása.

Fejlesztési követelmények, 13-14. évfolyam:  Rendszerezni és áttekinteni az előzőekben felsorolt ismereteket. Évfolyam

13-14. évfolyam

Óraszám

4 óra

Témák

Ismeretek összefoglalása, rendszerezése.

Tartalmak, tevékenységek

Család-háztartás. Mikro-makrogazdaság. Piacgazdaságvilággazdaság. Az egyén gazdasági szerepei.

113

Témakörök: Médiatudatosságra nevelés

1-8. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A tanulók értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. Feladat(ok):  A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és fejlesztése. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam:  Tudjon különbséget tenni médiatartalmak között. Évfolyam

1-8.évfolyam.

Óraszám

3 óra

Témák

A média társadalmi szerepe

Tartalmak, tevékenységek

A média alapfogalmai. Médiahasználati kérdőív; egyéni munka, kollektív értékelés.

114

Témakörök: Médiatudatosságra nevelés

9. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A tanulók értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. Feladat(ok):  A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és fejlesztése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  9-14. évfolyam: Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.  Fejlődjön a médiatartalmak iránti kritikai érzéke.  Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.  Ismerje a hagyományos média működését.  Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, az internet- és játékfüggőség elkerülésével kapcsolatos ismeretei. Évfolyam

9. évfolyam

Óraszám

3 óra

Témák

Reklám és a fogyasztás összefüggése

Tartalmak, tevékenységek Reklám fogalma. Reklámok céljai, hatásai. A kollégium reklámozása nyomtatott és elektronikus felületen. Nyomtatott és elektronikus reklámok elemzése; tanári előadás, kollektív elemzés. Szórólap, prospektus, plakát, TV reklám, banner tervezése

115

Témakörök: Médiatudatosságra nevelés

10. évfolyam

Éves foglalkozások: 3 óra Cél(ok):  A tanulók értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. Feladat(ok):  A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és fejlesztése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  9-14. évfolyam: Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.  Fejlődjön a médiatartalmak iránti kritikai érzéke.  Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.  Ismerje a hagyományos média működését.  Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, az internet- és játékfüggőség elkerülésével kapcsolatos ismeretei. Évfolyam

10. évfolyam

Óraszám

3 óra

Témák

Tartalmak, tevékenységek Hagyományos média szerepe. Egy helyi médium megismerése. Internetes keresők alkalmazása.

Médiatartalmak és valóság összefüggése

Újságíró vendéggel beszélgetés. Aktív Rádió/Amadeus Rádió/Szolnok TV működése; üzemlátogatás. Hírek, ismeretterjesztő honlapok bemutatása; egyéni munka a számítógépen.

116

Témakörök: Médiatudatosságra nevelés Heti/éves tervezett foglalkozások: 11. évfolyam: 3 óra Cél(ok):  A tanulók értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. Feladat(ok):  A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és fejlesztése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  9-14. évfolyam: Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.  Fejlődjön a médiatartalmak iránti kritikai érzéke.  Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.  Ismerje a hagyományos média működését.  Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, az internet- és játékfüggőség elkerülésével kapcsolatos ismeretei. Évfolyam

11. évfolyam

Óraszám

3 óra

Témák

Médiatartalmak és valóság összefüggése

Tartalmak, tevékenységek

„Kollégiumi hírek” újságszerkesztés. Reklámfilm a kollégiumról. Filmkészítés – projektmunka A médiával kapcsolatos jogszabályok, etikai előírások. Gyűjtőmunka

117

Témakörök: Médiatudatosságra nevelés

12. évfolyam

Éves foglalkozások: 2 óra Cél(ok):  A tanulók értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. Feladat(ok):  A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és fejlesztése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  9-14. évfolyam: Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.  Fejlődjön a médiatartalmak iránti kritikai érzéke.  Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.  Ismerje a hagyományos média működését.  Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, az internet- és játékfüggőség elkerülésével kapcsolatos ismeretei. Évfolyam

12. évfolyam

Óraszám

2 óra

Témák

Tartalmak, tevékenységek Az adatbiztonság különböző színterei (bank, társkeresés…stb).

Az internet használatának szabályai, a függőség veszélyei.

Addiktológia – függőség – játékfüggőség – internetfüggőség. Az internet közösségi oldalainak vizsgálata adatbiztonság szempontjából. Csoportmunka, addiktológus vendég előadása, beszélgetés.

118

Témakörök: Médiatudatosságra nevelés

13-14. évfolyam

Éves foglalkozások: 2 óra Cél(ok):  A tanulók értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. Feladat(ok):  A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és fejlesztése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam:  9-14. évfolyam: Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.  Fejlődjön a médiatartalmak iránti kritikai érzéke.  Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.  Ismerje a hagyományos média működését.  Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, az internet- és játékfüggőség elkerülésével kapcsolatos ismeretei. Évfolyam

13.14. évfolyam

Óraszám

2 óra

Témák Az internet használatában a helyes etikai magatartás és felelősség.

Tartalmak, tevékenységek Jogszabályok, etikai előírások a hagyományos médiában. Jogszabályok, etikai előírások az internet használat esetében. Jogtár használatának gyakorlása.; tanári előadás, egyéni munka a számítógépen.

119

14. 2. A tematikus kollégiumi foglalkozások nevelési és tevékenységrendszere Témakörök Tanulás tanítása

Tevékenység formák

Tartalmak ismeret, információ, művelődés,  kommunikációsinfokommunikációs kultúra   

Tanulási technikák, stratégiák kialakítása Felzárkózatás, korrepetálás, tehetséggondozás Könyvtárhasználat Informatikai eszközhasználat

Erkölcsi nevelés

felelősség- és kötelességtudat erkölcsi értékek együttérzés, segítőkészség a munka megbecsülése

   

Szerepjáték Beszélgetés Vita Kompromisszumkeresés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

hazaszeretet közösségi érzet nemzeti, népi kultúra értékei, hagyományai hazai nemzetiségek kultúrája nemzeti és európai identitás kapcsolata

    

demokrácia demokratikus jogállam felelős, cselekvő állampolgári magatartás kapcsolatok, értékrendek, én-, társismeret empátia család szerepe az egyén életében együttműködés a családban konfliktusok a családban szexuális kultúra családtervezés

  

Filmvetítés-filmelemzés Kiselőadások Prezentáció Kiállítás és tárlatlátogatás Interaktív kapcsolatok kulturális értékek képviselőivel Beszélgetés, vita Szerepjáték Előadás

Állampolgárágra, demokráciára nevelés Önismeret és társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés

Testi és lelki egészségre nevelés

egészséges életmód-életvitel lelki egyensúly és a sport káros szenvedélyek

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

szociális érzékenység segítő magatartás önkéntes feladatvállalás együttérzés, együttműködés

Fenntarthatóság,

globális és lokális problémák

 Értelmezés, elemzés  Szituációs játék  Kérdőívek kitöltse  Oktatófilm  Szerepjáték  Előadás  Prezentáció  Beszélgetés, vita  Sporttevékenység  Szituációs játék  Kortárs előadás  Felvilágosító film  Beszélgetés  Vetélkedő  Szociális Otthon látogatás  Idősek Klubja munkájába betekintés  Találkozás fogyatékkal élő emberekkel  A segítségnyújtás formáinak összegyűjtése  Környezettudatos magatartás

120

Témakörök környezettudatosság

Tevékenység formák

Tartalmak Fenntartható fejlődés

   

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Média tudatosságra nevelés

munka világa és jellemzői  álláskeresési technikák  pályaorientáció, pályakorrekció   családi gazdálkodás  vállalkozói ismeretek  pénzkezelési technikák   média társadalmi szerepe  reklám és a fogyasztás  kapcsolata  internet használatának szabályai internet függőség

Felelősségvállalás a környezet állapotáért Szelektív hulladékgyűjtés Gyűjtőmunka Vetélkedő Önismereti teszt Szituációs játék Pályázat, önéletrajzírás Jelentkezési lapok kitöltése Beszélgetés Banki műveletek gyakorlása Költségvetés készítése Vállalkozás bemutatása Előadás Beszélgetés, vita Folyóiratok elemzése

121

14.3. A NAT és a kollégiumi nevelés feladatai és tevékenységrendszerének összhangja

Nevelési hatásrendszer Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

NAT műveltségi területek Ember és társadalom

NAT műveltségi területek oktatásának közös követelményei

Kollégiumi tevékenységek és színterek

Szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia

Diákönkormányzat és diákszövetség működése Közgyűlés Csoportfoglalkozás Önismereti foglalkozás Kollégiumi újság Magyar nyelv és irodalom Önálló tanulás, matematikai és Tanulási technikák, stratégiák Idegen nyelvek anyanyelvi kompetencia, digitális kialakítása Matematika kompetencia Felzárkóztatás, tehetséggondozás Informatika Szakkörök, érdeklődési körök Vetélkedők Magyar nyelv és irodalom anyanyelvi és idegen nyelvi A tanulást segítő rendszer Idegen nyelvek kompetenciák működtetése Matematika esztétikai-művészeti tudatosság, Művészeti tevékenység Művészetek kifejezőkészség, hatékony, önálló Szabadidős-művelődési Informatika tanulás digitális kompetencia tevékenységek Nyelvvizsgára felkészítés Informatikai körök Idegen nyelvek Esztétikai-művészeti tudatosság, Nemzeti kultúránk és az egyetemes Ember és társadalom kifejezőkészség emberi kultúra értékeinek Művészetek Szociális és állampolgári megismerése kompetenciák Szülőföld megismerése Idegen nyelvi kommunikáció Külföldi cserekapcsolatok, idegen nyelvi kommunikáció Ember és természet Természettudományos kompetencia Sporttevékenység, Földünk – környezetünk Szociális és állampolgári Káros szenvedélyek prevenciója Testnevelés és sport kompetencia Egészségnevelési rendezvények Környezet tisztántartása Önkiszolgáló tevékenység Környezetesztétika megóvása Ember és társadalom Szociális és állampolgári Diákönkormányzati tevékenység Ember és környezetünk kompetencia, Csoportfoglalkozás Informatika Kezdeményezőképesség és Életvitel és gyakorlat vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia

122

A Pedagógiai program legitimációja Készítette: Véleményezte:

Szolnok Városi Kollégium nevelőtestülete Szolnok Városi Kollégium Diákönkormányzata A Kollégiumi Szék A Szülői Szervezet Választmánya

A Pedagógiai program hatálya:  A Pedagógiai program a fenntartói jóváhagyás időpontjától lép életbe  A Pedagógiai program alapján a tagintézmények éves munkatervet készítenek az intézmény éves munkaterve alapján, amely tartalmazza:  a tagintézmény nevelőmunkájának céljait  a tagintézmény nevelőmunkájának sajátos feladatrendszerét  a tagintézményi tevékenységrendszert  a tagintézményi rendezvényeket  az intézményi ellenőrzési tervet A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szerint minden tagintézmény a kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások témaköreihez helyi tantervet készít. A Pedagógiai Program módosítása történhet:  jogszabályi változások következtében a fenntartó, illetve az intézményvezető kezdeményezésére  az intézmény nevelőtestületének kezdeményezése alapján  tagintézményi kezdeményezés alapján  szakmai munkaközösségek módosító indítványára  Kollégiumi Szék, Szülői Szervezet Választmánya, DÖK kezdeményezésére A Pedagógiai Program módosítása, jóváhagyásának módja: A vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint történik.  A Pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a nevelőtestület / a tanév értékelésének részeként / Záradék: 1. A Szolnok Városi Kollégium Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2015. szeptember 30án elfogadta. 2. A Kollégiumi Szék és a Szülői Szervezet Választmánya 2015. szeptember 28-án véleményezte, az abban foglaltakat támogatta és jóváhagyásra javasolja az előterjesztett pedagógiai programot. 3. A Diákönkormányzat 2015. szeptember 28-án véleményezte, az abban foglaltakat támogatta és jóváhagyásra javasolta a pedagógiai programot. Szolnok, 2015. szeptember 30. Brahmi Ilona intézményvezető

123