Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele
Tartalom:
2012/8. szám (augusztus)
Aktuális kérelmek benyújtási időszakai
Aktuális kérelmek benyújtási időszakai
Aktuális kifizetési kérelmek
1. oldal Vetésváltási szabályok Mire figyeljünk a vetések tervezésekor? 2. oldal Mire figyeljünk, ha bérbe szeretnénk adni termőföld területünket? 4. oldal Családi gazdaságok létrehozásának feltételei 7. oldal
Az augusztus 1-től december 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők: Megújuló energiaforrások (Kazáncsere); Önálló, építéssel nem járó gépek; Kertészeti gépek; Erdészeti gépek; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Baromfitelepek korszerűsítése; Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz, nyersolaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése (Szárító); Mezőgazdasági utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség; Falumegújítás és fejlesztés; Tanyabusz; LEADER További kifizetési kérelmek:
Gazdálkodói kérdések és válaszok 9. oldal
Halastavi Környezetgazdálkodási Program 2012. szeptember 1 - 30.
Szervestrágyázás hatásai a talajadottságokra 10. oldal Partnergazdaságaink tapasztalataiból: Lemken Solitair 9/600 KA-DS pneumatikus vetőgép 12. oldal
Növényi genetikai erőforrások és mikroorganizmusok ex situ megőrzése 2012. szeptember 1 - 30.
AKCIÓ - Lemken Solitair 9/600 KA-DS vontatott pneumatikus vetőgép 13. oldal
Halászati Operatív Program 2009-2010. 2012. szeptember 1 - 30.
Sikeres részvétel a Hajdúsági Expón 13. oldal
Folyamatos: Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások (A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül.) Aktuális támogatási kérelmek
Meghívó a III. Sárbogárdi Szántóversenyre 14. oldal Lízing konstrukciók összehasonlítása tájékoztató 15. oldal Személyes hírszolgáltatásaink napi témái
16. oldal
További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevelek" menüpontunkban megtalálhatják korábbi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat ezentúl megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. hírszolgáltatás" menüben.
Méhészeti támogatások • Kaptárak jelölése; Rendezvények és elméleti ismeretterjesztés; Mézkinyeréshez és vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés (2011. október 16 - 2012. szeptember 5.) GAZDANet 2012. szeptember 1 - 30. Termelői csoportok létrehozása és működtetése 2012. szeptember 1 - 30. ÚMVP-s képzések (Támogatási és kifizetési kérelem egyben) 2012. szeptember 1 - október 31. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele 2012. szeptember 8 - október 23. (A gyűjtési időszak október 8-ig tart.) Ahol az időszak utolsó napja hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása! Folyamatos támogatási kérelmek A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások; Intervenciós sovány tejpor és vaj tárolása, a vaj magán-tárolási támogatása; A borászati termékek alkoholtartalmának növelése
www.eurofarm.hu
További határidőkről, honlapunk "Határidők" menüpontjában tájékozódhatnak!
-1-
Vetésváltási szabályok Mire figyeljünk a vetések tervezésekor? Termelésük egyik fontos eleme a vetésváltás. Minél inkább rászorulunk a föld termésére, annál fontosabb, hogy helyesen gazdálkodjunk rajta, hatékonyan éljünk a rendelkezésünkre álló terület lehetőségeivel. A növénytermesztők érdeke, hogy a legnagyobb termésmennyiséget, és a legjobb minőséget tudja megtermelni és értékesíteni egy adott területről, a legkisebb befektetéssel. A helyesen használt vetésváltás a legolcsóbb agrotechnikai tényező tud lenni. A vetésforgó hiányával a gyomok elszaporodhatnak, talajuntság következhet be. Napjaink földművelési rendszereinél megfigyelhető a monokultúra. Az USA-ban búza, kukorica, gyapot, Kínában rizs, Egyiptomban, Kubában cukornád, Magyarországon a kukorica termesztése figyelhető meg ebben a formában. A talaj termőképességének fenntartását műtrágyázással oldják meg a legtöbb országban, a szegényebb, elmaradottabb helyeken istállótrágyázással. Az egyoldalú növénytermesztés kedvez a kórokozók és a kártevők elszaporodásának. Az iparszerű földművelési rendszer a termésátlagok növekedésével a fokozódó környezeti terhelést hozta magával. A vetésforgóval a talaj fizikai állapotát kedvezőbbé tudjuk tenni, a kártevők és kórokozók száma, valamint a gyomosodás mérsékelhetővé válhat. A legtöbb támogatás igénybevétele esetén (SAPS, AKG, Natura 2000, KAT stb...) kötelező a Kölcsönös Megfeleltetés, valamint az annak részét képező HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági-és Környezeti Állapot) előírásainak betartása (50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet). A HMKÁ célja, hogy a minimális gazdálkodási és környezetvédelmi előírások meghatározásával a mezőgazdasági földterületeket jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartsa. A gazdálkodóknak tisztában kell lenni azzal, hogy mely kultúrnövényeket maximum hány egymást követő évben lehet termeszteni ugyanazon a területen. Kiindulási alapnak a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a területen szereplő kultúra számít. Számos kultúrnövény önmaga után nem vethető még egyszer, vannak azonban olyan növények, amelyek egymás után két, három vagy akár négy évig is termeszthetők önmaguk után. A vetésváltás szabályai a HMKÁ szerint: • • • • •
önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye; önmaguk után két évig termeszthetők: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; tökre oltott dinnye; önmaguk után legfeljebb három évig termeszthetők: dohány és a kukorica; önmaga után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.
-2-
A vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni (!), ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést szabályszerűen bejelentette. Az Egységes kérelemben szereplő bejelentett táblán történt másodvetésről, annak megtörténtét követő tizenöt napon belül bejelentést kell tenni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elektronikus felületén. Másodvetés: a főnövény után a következő gazdálkodási év első növényének vetéséig betakarított, vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott kultúra. Zöldtrágya-növény olyan vetett növényfaj lehet, amely növénytakaróként beborítja a talajt és a talajtermékenység javításának céljából fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb az első virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül. (Az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek.) A bejelentés és a művelet dátumát rögzíteni kell a Gazdálkodási naplóba is. A fenti előírások mellett az EMVA - Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) részt vevő termelőknek további követelményeknek is meg kell felelniük, melyek az alábbiak: • Cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthető 4 éven belül. • Napraforgó, szárazborsó csak egyszer termeszthető 5 éven belül. • Két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie. • Lucerna után hüvelyes növény nem termeszthető. • Szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban. AKG esetében a támogatásra jogosultnak be kell jelentenie az elektronikus felületen: • zöldtrágyázás megvalósítása esetén a növényállomány beforgatását megelőző 15 napon belül a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját; • másodvetés megvalósítása esetén a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül az elvetett növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját; • középmély lazítás megvalósítása esetén a munkálat elvégzését követő 15 napon belül a megvalósítás helyét és időpontját. Amennyiben egy termelő kedvezőtlen adottságú területtel (KAT) rendelkezik, és arra kompenzációs támogatást is igénybe vesz, úgy abban a gazdálkodási évben és területen, amelyre vonatkozóan támogatási kérelmet nyújt be a következő növényeket nem termesztheti: • őszi és tavaszi búza, • rizs, • kukorica, • cukorrépa, • burgonya, • zöldségek, • ipari növények (dohány, káposztarepce, szója, réparepce, olajlenmag, komló, napraforgó, gyapot, len, rostkender). Régi tapasztalat, hogyha egy növényt ugyanazon a területen több éven át egymás után termesztenek, vagy ha egy bizonyos idő eltelte nélkül térnek vele vissza ugyanoda, akkor terméscsökkenés, betegségek és kártevők felszaporodása lép fel. A vetésforgó előnyös hatásait külföldi és hazai szakemberek is bizonyították, ami a gyakorlatban is igazolódott, ennek ellenére gazdasági szinten történő megfelelő megvalósítása sokszor nehézségekbe ütközik, ugyanakkor egyre erősödik a vélemény: a növényi sorrend egy adott területen nagy hatással van a terméseredményekre. Havasi Nóra -3-
Mire figyeljünk, ha bérbe szeretnénk adni termőföld területünket? Magyarországon a haszonbérlet számít a földhasználat legelterjedtebb módjának, ugyanakkor szabályozását tekintve ez a legösszetettebb. A termőterület haszonbérlete során a földterület tulajdonosa (haszonbérbe adó), haszonbérleti szerződést köt a terület művelőjével (haszonbérlő), ennek alapján a haszonbérlő művelheti a területet illetve jogosult hasznainak szedésére. Mindezért a bérlő haszonbérleti díjat fizet. Jellemzően a haszonbérleti díjat évente kell megfizetni, amely bizonyos esetekben adómentes, más esetekben nem az. A jövedelemadó szempontjából termőföld haszonbérbeadása alatt a termőföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadást értjük. Jogi értelemben véve termőföldnek nevezzük azokat a területeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban a következő művelési ágak egyikeként szerepel: szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó. A haszonbérleti díj megfizetésének, valamint a megfizetett bérleti díj felhasználásának módja többféle lehet, ez nagyban befolyásolja az adókötelezettséget. A termőföld bérbeadásból származó bevétel adómentes, amennyiben a haszonbérbeadás időtartama eléri az öt évet. Ha a bérlet időtartama - utóbb - nem éri el az öt évet, úgy a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. Az állam a bérbe vehető földterületre egyrészt mennyiségi korlátozást érvényesít, másrészt előhaszonbérleti jogot biztosít egyes gazdálkodóknak. Haszonbérlői pozícióban belföldi vagy külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is állhat. Míg a magánszemélyek legfeljebb 300 hektár vagy 6000 AK értékben vehetnek termőföldet haszonbérletbe, addig a szövetkezetek és gazdasági társaságok 2500 hektárnyit vagy 50 ezer AK értékűt. Ez utóbbi korlátba nem kell beleszámítani azt a földmennyiséget, amelyet a cég saját tagjától - vagy névre szóló részvényesétől -, illetve a Nemzeti Földalaptól vett bérbe. Ha a termőföld tulajdonosa úgy dönt, hogy földrészletét a továbbiakban nem maga kívánja megművelni, először is a potenciális haszonbérbe vevők felkutatásával kell kezdenie. A haszonbér nagyságát többféle módon is meg lehet határozni. Leggyakoribb meghatározás a búza kg/AK, ilyenkor a haszonbérbe adó választhat, hogy az éves bért terményben vagy pedig a búza árát tőzsdei áron átszámítva készpénzben kéri. Nem ritka a Ft/AK, a Ft/hektár, illetve a mindenkori területalapú támogatás nagyságához kötött bérletidíj-ajánlat sem. A felek emellett közös megegyezéssel további kondíciókban is megállapodhatnak. A haszonbérbe vevő számára előnyös kikötés, hogyha a tulajdonos az ingatlant a bérlet időtartama alatt eladni szándékozna, a haszonbérbe vevő elővásárlási joggal élhet. Az ajánlat elfogadásához kölcsönös megegyezés szükséges a haszonbérbe vevő gazdálkodó, valamint a haszonbérbe adó tulajdonos között. Ha a termőföldre özvegyi haszonélvezeti jog is fel van jegyezve, akkor a haszonbérbe adó oldalán feltétel a haszonélvező beleegyezése is. Az így létrejött ajánlatot írásba kell foglalni, és az esetek többségében nyilvánosságra kell hozni. A bérbe adó a haszonbérleti ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát - valamint a kifüggesztésre irányuló kérelmet - postai úton, tértivevénnyel meg kell, hogy küldje a települési önkormányzat jegyzőjének, vagy átvételi igazolás ellenében személyesen kell hogy átadja. Az ajánlatot a jegyzővel teljes terjedelemben közölni kell, emellett a közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő az előhaszonbérletre melyik jogcímen jogosult. -4-
A jegyző a haszonbérleti ajánlatot 8 napon belül köteles kifüggeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, ahol az 15 munkanapig olvasható. Ha az érintett településen nincs polgármesteri hivatal, akkor a kifüggesztés a körjegyzőség székhelyén a hivatal faliújságán, a körjegyzőséghez tartozó egyéb településeken pedig a helyben szokásos módon (pl. falragaszon) történik. Előhaszonbérletre jogosult Aki a bérletre előjogosult, a közzététel kezdőnapját követő 15 munkanapon belül elfogadó írásbeli nyilatkozatot tehet. Ha ezt határidőre nem teszi meg, azt az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni. Elfogadó nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan lehet tenni, de ez nem jelenti azt, hogy ügyvédhez kell fordulni. Elég, ha a nyilatkozatot két tanú az aláírásával, neve és lakcíme feltüntetésével hitelesíti. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az előhaszonbérleti jogcímet is. Az előhaszonbérletre jogosult a nyilatkozatot a jegyzőnek postai úton, tértivevényes levélben küldheti el, vagy átvételi igazolás ellenében személyesen átadhatja. Postai kézbesítés esetén a 15 munkanapos határidőt a postára adás napja szerint kell megállapítani. A jegyző a hirdetmény levételét követően még 8 napot vár az esetlegesen postán feladott elfogadó nyilatkozatokra, majd iratjegyzéket készít, és a dokumentumokat a haszonbérbe adónak átadja, vagy postán megküldi. A jegyző által küldött dokumentumokat meg kell őrizni, mert a haszonbérlet földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzéséhez ezek szükségesek! Ha beérkezett olyan érvényes elfogadó nyilatkozat, mely alapján az előhaszonbérletre jogosult megelőzi az eredeti haszonbérleti ajánlatot tett személyt, a haszonbérleti szerződés az előhaszonbérletre jogosult és a haszonbérbe adó között jön létre. Több előhaszonbérletre jogosult elfogadó nyilatkozata esetén a szerződés a rangsorban előrébb állóval jön létre. Több, azonos helyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén (pl. két családi gazdálkodó szomszéd is elfogadó nyilatkozatot tett) a haszonbérbe adó választása szerinti gazdálkodóval kötendő meg a szerződés. Szerződéskötés A termőföld haszonbérbe adásához írásbeli szerződés megkötése szükséges. Ha a termőföld haszonbérletét valamelyik előhaszonbérletre jogosult szerzi meg, akkor a távollevők között kötött szerződés szabályai szerint az ajánlat és az arra tett elfogadó nyilatkozat együttesen helyettesíti a hagyományos szerződési formát, de a feleknek természetesen jogukban áll hagyományos szerződést kötni - az ajánlattal azonos tartalom mellett. Ha nem jelentkezett előhaszonbérletre jogosult, vagy nem kellett meghirdetni az ajánlatot, a felek között a haszonbérleti megállapodás írásbeli szerződéssel jön létre. Az érvényességhez nem szükséges sem tanúk alkalmazása, sem pedig ügyvédi ellenjegyzés, de ha a felek között vita merülne fel, a tanúk vagy az ügyvéd közreműködésével ez jóval egyszerűbb módon rendezhető. A szerződés tartalmának egyeznie kell a kölcsönösen elfogadott ajánlattal. -5-
Haszonbérlet bejelentése A termőföld haszonbérletének a földhasználati nyilvántartásba való bejelentése akkor kötelező, ha a földhasználó által művelt összes földterület - a földrészletek számától függetlenül - meghaladja az egy hektárt. A bejelentésnek a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell eleget tenni az illetékes körzeti földhivatalban, a szerződés egy eredeti példányának benyújtásával. Ha erre sor került, az önkormányzati meghirdetés tényét is igazolni kell. A bejelentéssel egyidejűleg a földhasználó köteles nyilatkozni arról, hogy a termőföld használata a törvényben foglalt mennyiségi korlátozásokat nem sérti. A nyilvántartásba vételért a földhasználónak 6000 forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A bejelentést elmulasztó használót a földhivatal bírsággal sújtja, ennek mértéke a termőföld ingatlannyilvántartás szerinti AK-értékének ezerszerese. Amikor nincs szükség meghirdetésre Az alábbiak esetén nem kell nyilvánosságra hozni a haszonbérleti ajánlatot: • közeli hozzátartozók (a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa) közt megkötött haszonbérleti szerződés esetében; • mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén; • közös tulajdonú termőföld esetén, ha a haszonbérleti ajánlatot valamelyik tulajdonostárs tette; • ha a haszonbérleti szerződést eleve a földtörvény szerint első helyen előhaszonbérleti joggal rendelkező személlyel kötötték meg; • ha a haszonbérbe adott földrészlet zártkerti besorolású; • ha a földhasználati szerződést nem haszonbérletként, hanem pl. felesbérleti, részesművelési vagy szívességi földhasználati formában kötötték. Haszonbérlet és alternatívái Felesbérlet, részesművelés
Haszonbérlet
Alaki feltételek
Bérfizetés
Művelhető területnagyság
szóban vagy írásban is érvényesen megköthető
kizárólag írásban köthető előre rögzített mértékű díj (búza kg/AK; Ft/AK vagy Ft/ha alapon) magánszemély: 300 ha vagy 6000 AK gazdálkodó szervezet: 2500 ha vagy 6000 AK
Időtartam
határozott időre, de legfeljebb 20 évre
Előjogosultság
elővásárlási és előhaszonbérleti jog
Szívességi földhasználat, haszonkölcsön
adott évben termett termény előre meghatározott hányada, természetben
ingyenes
nincs térmértéki korlát
határozott vagy határozatlan időtartamra is köthető elővásárlási jog
-6-
nincs
Máté Balázs
Családi gazdaságok létrehozásának feltételei Az elmúlt időszakban megfigyelhető volt, hogy a családi gazdálkodók egyre több előnyt élveznek, akár a föld tulajdon vagy haszonbérlet szerzésre, akár a pályázatok nyerési esélyeire gondolunk. A Nyugat-Európai országok mezőgazdaságában szinte kizárólagos szerep jut a családi gazdaságoknak, ezért, valamint az elmúlt év tendenciái alapján úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó nagy létszámú gazdasági szereplőből a jövőben versenyképes családi vállalkozásokat működtetők rétege alakulhat ki, és ez a réteg adhatja majd a magyar agrártermelés meghatározó hányadát. Mielőtt azonban azonnal családi gazdaságot hoznánk létre, tisztázzunk néhány alapfogalmat: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása, illetve e jogszabály végrehajtására készült, a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló, többször módosított 326/2001. (XII. 30.) Kormányrendelet alapján: családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma; a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki • a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, • élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, • mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, • legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van; a gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell; mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás; kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás; helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek • lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik; • lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van; helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával. -7-
A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága látja el. A gazdálkodó család tagjai vagyoni, elszámolási viszonyukat szerződésben szabályozzák. A szerződésben a családtagok rendelkeznek: • a tulajdonukban és a használatukban lévő termőföldterületnek és az annak megműveléséhez szükséges vagyontárgyaknak legalább öt évre a családi gazdálkodó részére történő átadásáról, • a személyes közreműködés formájáról és a teljes foglalkoztatású családtag személyéről, valamint • azokról a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységekről, amelyet folytatni kívánnak, • a családi gazdaság nyilvántartásba vételét megelőzően gazdálkodásuk folytatása érdekében vállalt kötelezettségek és megszerzett jogok családi gazdaság keretein belül történő továbbvitelének módjáról. A családi gazdaság nyilvántartásba vételét a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagjai közös kérelmének benyújtásával a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - NÉBIH - honlapján közzétett formanyomtatványon kérheti a Földművelésügyi Igazgatóságtól, vagy a Kormányablaktól. A Földművelésügyi Igazgatóság a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó • a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a törvény szerint élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet kíván folytatni, • bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot, • a képzettséget igazoló okirat hiánya esetén a legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja, vagy legalább 3 éve - a családi gazdálkodó által csatolt nyilvántartási szám alatt mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és adóbevallása másolatát csatolja, • nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van, • nyilatkozik arról, hogy a vagyoni, elszámolási viszonyukról a szerződést a gazdálkodó család tagjai megkötötték, • rendelkezik őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagy a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, és • nyilatkozik arról, hogy a szerződést kötő családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal. A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatokban történt változást a családi gazdálkodó 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a nyilvántartást vezető Földművelésügyi Igazgatóságnál! A Földművelésügyi Igazgatóság törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot, ha • nem állnak fenn a nyilvántartásba vétel feltételei, kivételt képez ez alól a családi gazdálkódó lakóhelyére vonatkozó előírás • már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján családi gazdaságnak minősült, • a gazdálkodó család tagja meghal, és a túlélő családtagok nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják. -8-
Nem hozhat létre újabb családi gazdaságot a gazdálkodó, ha a Földművelésügyi Igazgatóság törli a nyilvántartásból, mert a családi gazdálkodó • az állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltatott; • nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez. Egyéb feltétele még az, hogy a családi gazdaság fennállása alatt nem hozhat létre új családi gazdaságot. A Földművelésügyi Igazgatóság a családi gazdálkodó kérelmére vagy hivatalból törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot a szerződés megszűnésekor; a törlésről szóló határozatát közli a Földhivatallal. Az igazgatóság a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről, törléséről, valamint a tagok személyében bekövetkezett változásokról szóló jogerős határozatot közli a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal is. A családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalmi elemei • • •
• • •
A családi gazdálkodó természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, adószáma, legmagasabb iskolai végzettsége és a végzettséget igazoló okirat száma. A gazdálkodó család tagjainak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, illetve rokoni jogviszonya kódja. A családi gazdaság részét képező termőföldekhez kapcsolódó következő adatoknak a termőföld fekvése szerinti településenként való megjelölése: - a termőföld helyrajzi száma, - a termőföld művelési ága, - a termőföld területe hektárban, - a termőföld külterületi vagy belterületi fekvése. A családi gazdaság részét képező termőföldek összterülete. A kérelem kelte. Az ügyfél aláírása.
Pozitív jövőképet biztosíthat, hogy a családi gazdálkodók többsége örülne, ha a gyermeke a felépített vállalkozásban dolgozna a későbbiekben. Ezt a mezőgazdasági munka szépségével, az emberek élelmiszerek iránti folyamatos keresletével, a gazdaság hosszú távú megfelelő jövőképével lehet elérni. Havasi Nóra
Gazdálkodói kérdések és válaszok Tejágazati állatjóléti támogatásnál mikor nyújthatnak be az érintett termelők kifizetési kérelmet a második gazdálkodási évre vonatkozóan? A programban részt vevő állattartók - az eredeti 2012 szeptemberi időszak helyett - 2013. június 1. és 30. napja között nyújthatnak be kifizetési kérelmet a második gazdálkodási év vonatkozásában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az AKG előírásai szerint milyen mélység felel meg középmély lazításnak? Az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásokat szabályozó rendelet szerint 35–60 cm. Natura 2000-es gyepterületem van. Lekaszálhatom-e egyszerre az egész területet, vagy van erre szóló korlátozás? Be kell jelenteni a kaszálást valamely hivatalnak? A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is - kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. -9-
Szervestrágyázás hatásai a talajadottságokra Napjainkban a szervestrágyázás a mezőgazdaságban nem túl jellemző, pedig jelentősége egyre jobban felértékelődik a klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás hatására. Akkor mégis miért nem jellemző napjainkban a szervestrágyázás? Magyarországon és a világon is az állatállomány egyre drasztikusabb csökkenése tapasztalható, ez az egyik legfőbb oka a szerves trágyák visszaszorulásának. A másik lényeges ok, hogy a felhasználás viszonylag körülményes, illetve a tápanyag szolgáltató képessége ugyan megfelelő kezelés mellett megközelíti a komplex műtrágyákat, azonban amíg a műtrágyák szinte azonnal fejtik ki hatásukat addig a szervestrágyákból ez a tápanyagmennyiség több év alatt szabadul fel. Mit nevezünk szerves trágyának? Szerves trágyának nem csak az almos vagy más néven istállótrágyának nevezett trágyákat értjük. Ide tartoznak a hígtrágyák, zöldtrágyák, szalmatrágya, kukoricaszár, tarló- és gyökérmaradványok. Azonban napjainkban egyre jobban terjednek a különböző komposztok, a városi szemétből és ipari szerves hulladékokból készült trágyaanyagok, sőt újabban a fekáliából is egyre több helyen készül megfelelő minőségű komposzt. A szerves trágyák hatásai "A szerves trágyák univerzális trágyák, mert teljes értékű talaj- és növénytrágyák" (Kemenesy, 1961). Felmerülhet a kérdés, hogy a fent említett idézet óta eltelt időben jelentősen megváltozott a talajok tápanyagpótlási rendszere, mégis szükség van a szerves trágyák használatára? A válasz egyértelműen igen. A műtrágyák fejlődése mellett folyamatosan zajlott a szerves trágyák felhasználása és a velük végzett kísérletek is. A tudományos gyakorlat és kutatások is bebizonyították, hogy a szerves trágyák pozitív hatásait semmilyen más anyaggal nem lehet teljes mértékben helyettesíteni. A több évtizedes szabadföldi tartamkísérletek bebizonyították, hogy a talaj fizikai állapotában, mikroelem tartalmában, a biokémiai folyamatok és a kémhatás szabályozásában jelentős szerepe van. Alkalmazásuk bizonyíthatóan elősegíti a műtrágyák hatásainak érvényesülését is. Például a talajban kimoshatatlan kötésben lévő nitrogén 96-99 %-a szerves kötésben található. A foszforkészlet 35-40 %-a, a kéntartalom 10-30%-a szintén a szerves anyagokhoz kötődik. A mikroelemek nagy része szintén a szerves anyagokhoz kötődik. Ott ahol nagy mennyiségű, környezetre káros szerves anyag ("hulladék") keletkezik, még gazdaságossági kérdés sem lehet annak felhasználása (pl.: hígtrágya). Már csak azért sem, mert ezen hulladékok legfőbb semlegesítője a talaj, ezen anyagok felhasználása, valamint kezelésük és bedolgozásuk költsége pedig megfelelő alkalmazás mellett messze megtérül. - 10 -
Az istállótrágya a talajban bomlásnak indul, ez a folyamat és végbemenetelének időtartama nagyban függ a talaj kémhatásától és kötöttségétől (az említett fogalmakról előző havi hírlevelünkben olvashatnak). A laza, gyenge szerkezetű semleges vagy enyhén lúgos talajokon ez a folyamat sokkal gyorsabb, mint kötött, savanyú kémhatású talajokon. Ennek megfelelően gyenge szerkezetű alacsony humusztartalmú talajokon (futóhomok, szerkezet nélküli homoktalajok) a szerves trágyázást egy esetleges tavaszi vetés előtt is elvégezhetjük, mivel ezeken a trágyaanyagok beéredésére nincs szükség. Semleges talajokban a szerves anyagok 55 %-a már az első évben, a negyedik év végére pedig 70 %-ban bomlanak el. Savanyú talajokon ezek az arányok 30-50 %-ra tolódnak el. Az istállótrágyázás jó hatással van a talajok víz és levegőgazdálkodására, segít a megfelelő pórustérfogat és talajszerkezet kialakításában, így jelentős talajjavító hatásokról is beszélhetünk. Az ily módon átalakult talaj művelhetősége javul, művelhetőségének időtartama kitolódik. A laza talajok kötöttebbekké válnak, a humuszkolloidok növelik a talaj víz és tápanyagmegkötő képességét. A talajok szerves trágyázása javítja azok hőgazdálkodását is. A trágyázás hatására a talaj könnyebben melegszik fel. Ez a megállapítás azonban csak megfelelő humusztartalom mellett helytálló, mivel a túl sok humuszanyag sok vizet köt meg, melynek hatására - a víz fizikai tulajdonságai miatt (magas fajhő) - a nagy nedvesség tartalmú talaj csak lassan melegszik fel. Ezért is fontos lehet a rendszeres talajvizsgálat és a tervszerű tápanyag gazdálkodás. Kémiai hatásai a talaj tápanyag-szolgáltató és megkötő képességének javulásában mutatkoznak meg. A humuszanyagok kolloidjainak köszönhetően a növények tápanyagokhoz könnyebben felvehető juthatnak, még akkor is, ha nem beszélünk a bejuttatott trágyaanyagok által tartalmazott tápanyagmennyiségről. Például 10 tonna jól kezelt istállótrágyában átlagosan 50 kg nitrogén, 25 kg foszfor, és 60 kg kálium található, nagyrészt szerves kötésben. A szerves kötésnek köszönhetően feltáródásuk folyamatos (így nem kell tartani például a kimosódás veszélyétől), tartósan szolgáltatnak tápanyagot, ellentétben a műtrágyákkal. Ásványosodásuk mértéke a felhasznált alapanyagtól függően változó, azonban általánosságban megállapíthatjuk, hogy a tartalmazott tápanyagmennyiség 60-80 %-a szabadul fel az első évben. Biológiai hatásuk a talajban élő mikroorganizmusoknak nyújtott megfelelő életkörülmények és tápanyagok juttatásában mutatkozik meg. A szerves anyagok talajba juttatásának hatására élénk baktériumélet alakul ki, a talajban felszaporodik a szén-dioxid is, amely a nyers tápanyagok, különösen a foszfátok feltáródását segíti elő. A megnövekedett szén-dioxid a talaj feletti 0-10 cm-es rétegben is megemeli a koncentrációt, melynek hatására fokozódik a növények asszimilációs (légcsere) tevékenysége, így végső soron a növény növekedése és fejlődése intenzívebb lesz. Tatárvári Károly - 11 -
Partnergazdaságaink tapasztalataiból Lemken Solitair 9/600 KA-DS pneumatikus vetőgép Tulajdonos: Antonovich Gáspár (Bezenye, Győr-Moson-Sopron megye) Antonovich Gáspár bezenyei gazdálkodó 2009-ben vásárolta az Euro-Öko Farm Projekt Kft-től a LEMKEN Solitair 9/600 KA-DS típusú pneumatikus vetőgépet. Korábban is LEMKEN vetőgépet használt, egy forgóboronával kombinált mechanikus gépet a Zirkon-Saphir 300-ast, mellyel mind a mai napig nagyon elégedett, de a 3 m-es munkaszélesség már kevésnek bizonyult, ezért döntött a 6 m-es Solitair mellett. A 3 év használat alatt nagyon sok tapasztalatot szerzett ezzel a típussal, amit most megosztott velünk. "200 ha-on gazdálkodunk Bezenye térségében, amihez minden évben jelentős mennyiségű bérmunka is társul. A Solitairt 2009 óta használjuk, eddig kb. 2500 ha-t vetettünk vele. Korábban 820-as és 415-ös Fendt traktorokkal is használtuk, mára azonban bebizonyosodott, hogy egy 100 LE-s (!) Fendt 310 típusú traktorral is biztonsággal üzemeltethető a vetőgép. A munkasebesség max. 13,5 km/h, az átlagos üzemanyag-fogyasztás a körülmények függvényében 2-4 l/ha körül alakul, a magágyat grubber/kompaktor/kombinátor trió valamelyikével szoktuk elkészíteni. Elsősorban gabonafélék vetésére használjuk a Solitairt, megfelelő kiszolgálás mellett akár napi 70-80 ha-t is elvethetünk vele. Ezen kívül vetettünk már vele mákot, facéliát, olajretket, mustárt, bükkönyt, szegletes ledneket, sőt még lóbabot is. A vetőgép magadagolásának pontosságáról csak annyit: 40 ha mákot akartunk vetni 1 kg/ha magmennyiséggel és 40 kg + 250 g magot használtunk fel. Látható, hogy nagyon sokféle növénnyel próbára tettük már és eddig csak pozitív tapasztalatokat szereztem a géppel: • • • • • •
pontos adagoló, egyszerű leforgatás - automata leforgatási próba, megfelelő csoroszlyanyomás, precíz és egyszerű mélységállítás, jó lezárás gumi tömörítőkerekekkel, könnyen használható fedélzeti számítógép.
Az eddigi 2500 ha elvetése alatt semmilyen meghibásodás nem jelentkezett a gépen, még kopóalkatrészt sem kellett vásárolni. Egyedül a kötelező zsírzásokat kellett elvégezni rajta. A Lemken Solitair nagyon jó választásnak bizonyult, ma sem vennék más vetőgépet."
A kapcsolódó videóanyagot ide kattintva tekinthetik meg. További információ: Lőkös Gábor (ÉK Magyarország): 30/438-57-61;
[email protected] Szélpál Gusztáv (DK Magyarország): 30/739-83-78;
[email protected] Csáki Miklós (Dunántúl): 30/693-18-49;
[email protected] Dr. Szabados Tamás (Dunántúl): 30/916-78-17;
[email protected] - 12 -
Lemken Solitair 9/600 KA-DS vontatott pneumatikus vetőgép Akciós felszereltség: Sortávolság: 12,5 cm Sorok száma: 48 Magtartály térfogata: 2.300 l • • • • • • • • • • • • • • • •
•
Hidraulikus ventillátor meghajtás Magtartály tartályrostával, előre nyitható fedéllel Elektronikus tartálytöltöttség jelző Magtartályon kívül elhelyezett magelosztók Jeladó kerék, légszűrő Digitális mérleg szállító dobozzal Duplatárcsás csoroszlyák soronkénti tömörítő kerékkel Fokozatmentes hidraulikus csoroszlyanyomásállítás és csoroszlya kiemelés Solitronic vezérlőegység (hektárszámlálás, automatikus leforgatási próba, kijuttatott vetőmag mennyiségének változtatása) 2x2 sor művelőnyom automatika Vonórudas alváz 400-15.5 gumizással 1 pár VS 33 nyomlazító Hidraulikus nyomjelző Világításkészlet hátul
Akciós ár: 39.900,- EUR + ÁFA* *Az akciós ár a szállítási költséget nem tartalmazza, amely függ a vevő székhelyétől. Az akciós ár a készlet erejéig érvényes.
További információ: Lőkös Gábor (ÉK Magyarország): 30/438-57-61;
[email protected] Szélpál Gusztáv (DK Magyarország): 30/739-83-78;
[email protected] Csáki Miklós (Dunántúl): 30/693-18-49;
[email protected] Dr. Szabados Tamás (Dunántúl): 30/916-78-17;
[email protected]
Kérjen referenciát! További letölthető prospektus ide kattintva érhető el!
Sikeres részvétel a Hajdúsági Expón 2012. augusztus 8-12. között került megrendezésre Hajdúböszörményben a „Hajdúsági Expo 2012. Mezőgazdasági Gépkiállítás és Vásár - Traktorhúzó Európa Kupa” rendezvény, melyen cégcsoportunk Technológia-fejlesztési üzletága Farmet talajművelő gépeket mutatott be. Az Expo Bíráló Bizottsága a mezőgazdasági gép kategóriában Hajdúböszörmény város díját ítélte oda cégünknek a kiállításon való színvonalas részvételért. Ezúton köszönjük minden érdeklődőnek, régi és új ügyfelünknek, hogy a kiállításon meglátogatták standunkat! Külön köszönetünket fejezzük ki a Hajdúböszörményi Mg. Zrt. vezetésének és dolgozóinak a kiállítási terület berendezésében nyújtott segítségükért. - 13 -
Meghívó a III. Sárbogárdi Szántóversenyre Tisztelt Partnerünk! Ezúton meghívjuk 2012. szeptember 1. napjára, a III. Sárbogárdi Szántóversenyre, ahol várjuk Önöket cégünk standján, illetve a szántóföldi bemutatón.
- 14 -
Lízing konstrukciók összehasonlítása - tájékoztató Az agrárszektorban a gépvásárlásoknál gyakran igénybe vett finanszírozási forma a lízing. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az előforduló lízingkonstrukciók főbb jellemzőit.
Finanszírozás jellege
Operatív Lízing / Tartós Bérlet
Zártvégű pénzügyi lízing
Nyíltvégű pénzügyi lízing
bérlet
hitel
hitel
EGYEZŐSÉGEK Az eszköz tulajdonosa
bérbeadó
lízingbeadó
lízingbeadó
Az eszköz használója
bérbevevő
lízingbevevő
lízingbevevő
Kockázatok (jótállási, káresemény, stb.)
bérbevevőnél
lízingbevevőnél
lízingbevevőnél
ELTÉRÉSEK Mit fizet az ügyfél?
bérleti díj + ÁFA
tőketörlesztés + kamatfizetés
tőketörl. + kamatfiz.+ tőketörl. ÁFA-ja
Számlázás
minden esedékességkor
a futamidő elején a teljes árat (nettó+ÁFA)
a futamidő elején az előlegről, a futamidő alatt esedékességkor
ÁFA megfizetése
az egyes esedékességkor
futamidő elején egy összegben
futamidő elején + esedékességkor
SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁS Kinek a könyveiben szerepel?
bérbeadó
lízingbevevő (amortizáció elsz.)
lízingbevevő (amortizáció elsz.)
Díjak elszámolása
a nettó bérleti díj költségként
tőketartozás kötelezettségként, kamat ráfordításként
tőketartozás kötelezettségként, kamat ráfordításként
SZERZŐDÉS LEZÁRÁSA Tulajdonjog-átszállás a futamidő végén
nincs
automatikusan a lízingbevevő
maradványérték megfizetése esetén a lízingbevevő
Kalkulált maradványérték / piaci érték
van, általában a nettó ár 10-50%-a, eszköztől függően
nincs, teljes törlesztési kötelezettségét teljesíti az ügyfél
van, általában a nettó ár 5-20%-a a maradványérték
Az EURO-ÖKO Farm Projekt Kft., mint az EURO-ECO cégcsoport tagja, a többes kiemelt közvetítői tevékenysége kapcsán együttműködik több eszközfinanszírozó társasággal, amelyek az összes jól ismert lízing finanszírozási formát kínálják ügyfeleiknek. Amennyiben felkeltettük érdeklődésüket, és további információkra vagy konkrét lízing ajánlatra lenne szükségük, kollégánk az alábbi elérhetőségen áll rendelkezésükre: EURO-ÖKO Farm Projekt Kft. 9200 Mosonmagyaróvár, Kossuth L. u. 99. Cseh Jenő Tel.: +36-30/602-5877 Email:
[email protected] - 15 -
Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2012. augusztus) Tisztelt Partnereink! Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk (www.eurofarm.hu) "V.I.P. Hírszolgáltatás" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás témája Felszámolások, csődeljárások - 35. hét Meghívó a III. Sárbogárdi Szántóversenyre Kihirdették az országos aszályhelyzetet Nyilvántartási és adatszolgáltatási határidők AKG-s vetésszerkezetek Per- és igénymentesség pályázatok esetén Állatjóléti felelős képzések: várható kezdés 2012. november-december 2012. 34. héten megjelent jogszabályok, közlemények 34. heti termőföld kifüggesztések településlistája MVH-s regisztrációs adatok ellenőrzése! Felszámolások, csődeljárások - 34. hét AKG: levélanalízis során betartandó követelmények Támogatás termelői csoportok létrehozásához és működéséhez Augusztusi kérelmek Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása 2012. 33. héten megjelent jogszabályok, közlemények 33. heti termőföld kifüggesztések településlistája Felszámolások, csődeljárások - 33. hét Operatív lízing / bérlet - tájékoztató Technikai módosítások az agrárkár-enyhítési rendszer szabályaiban AKG: közelgő kötelezettség-átvállalási határidő Megkezdődik a 2012. évi Egységes kérelmek adategyeztetése Díjmentes segítségnyújtás biztosítási kérdésekben Kötelező agrárkamarai regisztráció és díjfizetés 2012. 32. héten megjelent jogszabályok, közlemények 32. heti termőföld kifüggesztések településlistája Felszámolások, csődeljárások - 32. hét Hajdúsági Expo 2012. - Részletes programok A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai - összefoglaló Hitelszerződések közjegyzői okiratba foglalásával kapcsolatos tudnivalók Tejágazati állatjóléti támogatás - módosult a rendelet EMVA - módosuló kifizetési kérelmi szabályok Támogatott mezőgazdasági biztosítások - hiánypótlási lehetőségek Augusztusi kérelmek Hajdúsági Expo 2012. - Meghívó 2012. 31. héten megjelent jogszabályok, közlemények 31. heti termőföld kifüggesztések településlistája Felszámolások, csődeljárások - 31. hét Betekintési lehetőség a Központi Hitelinformációs Rendszer adataiba Baromfi állatjóléti támogatás Állatbetegségek megelőzésének támogatásai Jogutódlás egyes ÚMVP, NDP és HOP jogcímek esetében Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat 7. Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségekről 2012. 30. héten megjelent jogszabályok, közlemények Növénybiztosítások - dokumentumok sürgős beküldése! 30. heti termőföld kifüggesztések településlistája
Kiküldés dátuma 2012. augusztus 30. (csütörtök) 2012. augusztus 30. (csütörtök) 2012. augusztus 30. (csütörtök) 2012. augusztus 29. (szerda) 2012. augusztus 28. (kedd) 2012. augusztus 28. (kedd) 2012. augusztus 27. (hétfő) 2012. augusztus 24. (péntek) 2012. augusztus 24. (péntek) 2012. augusztus 23. (csütörtök) 2012. augusztus 23. (csütörtök) 2012. augusztus 22. (szerda) 2012. augusztus 22. (szerda) 2012. augusztus 21. (kedd) 2012. augusztus 21. (kedd) 2012. augusztus 17. (péntek) 2012. augusztus 17. (péntek) 2012. augusztus 16. (csütörtök) 2012. augusztus 15. (szerda) 2012. augusztus 15. (szerda) 2012. augusztus 14. (kedd) 2012. augusztus 14. (kedd) 2012. augusztus 13. (hétfő) 2012. augusztus 13. (hétfő) 2012. augusztus 10. (péntek) 2012. augusztus 10. (péntek) 2012. augusztus 9. (csütörtök) 2012. augusztus 9. (csütörtök) 2012. augusztus 9. (csütörtök) 2012. augusztus 8. (szerda) 2012. augusztus 8. (szerda) 2012. augusztus 7. (kedd) 2012. augusztus 7. (kedd) 2012. augusztus 6. (hétfő) 2012. augusztus 6. (hétfő) 2012. augusztus 6. (hétfő) 2012. augusztus 3. (péntek) 2012. augusztus 3. (péntek) 2012. augusztus 2. (csütörtök) 2012. augusztus 1. (szerda) 2012. augusztus 1. (szerda) 2012. július 31. (kedd) 2012. július 31. (kedd) 2012. július 30. (hétfő) 2012. július 30. (hétfő) 2012. július 27. (péntek) 2012. július 27. (péntek) 2012. július 27. (péntek)
Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 16 -
www.eurofarm.hu
www.eurofarm.hu