A halastavi tápanyag-‐gazdálkodás új szempontjai Bercsényi Miklós
Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, www.akvakultura.hu
MASz, Debrecen, 2013. március 28.
A tavi tápanyag-‐utánpótlás alapjai
A mezőgazdaság rendkívül fontos erőforrása a víz
A halászaté különösen !
Ma már van olyan háború amelyik a vízért (is) folyik.
A haltenyésztés két fő korlátja: • Gazdaságosság (Meddig leszünk versenyképesek olyan áruval és technológiával amit 50 éve csinálunk?)
• Környezet fenntarthatósága (Meddig bírja el a környezet a terhelést, jelentős változás nélkül?)
Halgyárat építsünk és üzemeltessünk,
vagy csak
halászgassunk ?
Hogyan készül a hal ? Termelési intenzitások
A HAL Anyag + Energia + Tudás Kémiai elemek azok elhelyezkedése DNS
A belterjesség (intenzivitás) növelése nettó hozam (kg/ha) Mo-on. • • • • • • • •
Ivadék ponty kihelyezés + vegyes kihelyezés + +trágyázás + + +polikultúra + + + + abrak-takarmány + + + + +levegőztetés + táp + + + + + + vízcsere > + + + + + + + medence + extra hal > Ez mind „ökológiai” haltenyésztés. De ezek közül melyik a jó ??
~150 ~ 250 ~ 450 ~ 600 ~ 1 500 ~ 8 000 30 000 500 000
Hová vigyük az input anyagot és energiát?
Év(ek) Hónap(ok) Hét(ek) Nap(ok)
0,1 kg 1 kg 10 kg 100 kg
Környeze^ korlát • Az új, tápetetéses technológia: anyagbevitel λ3-‐λ4-‐be • Régi, trágyázásos technológia: anyagbevitel λ1-‐be
Makroelemek elhelyezkedése • C H O N S Fe Ca Mg Na K Víz S Fe Ca Mg P Üledék
A halba bevib nitrogén 33% kopoltyún át vízbe 100%
34%
33% ürülék
Precíziós tápanyag-‐gazdálkodás-‐1
N
Vízbe sok-‐sok nitrogént ??
N Egyenesen a halba a nitrogént ??
Mennyi nitrogént viszünk be egy halastó vizébe, ha trágyázunk + gabonát etetünk, (régi) és mennyit, ha táppal etetünk ?? (új)
RÉGI (hagyományos technológia) Legyen a célunk 2000 kg/ha pontytermelés
• ehhez be kell vinnünk 6000 kg istállótrágyát (120) , 200 kg NH4NO3-‐ot (70) és 6000 kg gabonát. (90) Ezek Nitrogén tartalma: 120+70+90= 280 kg (140 kg N/ kg halhús)
C.S. Tucker and M. van der Ploeg, J. World Aquacult. Soc. 24, 473–481 (1993).
Új technológiával (táppal)
Legyen a célunk 2000 kg/ha pontytermelés
• 3000 kg pontytáp N tartalma 100 kg (50 g N/kg halhús) vagy
Legyen a célunk 2000 kg/ha harcsatermelés
3000 kg ragadozóhal táp N tartalma 150 kg (75g N/kg halhús)
Tápfejlesztés fontossága hazai alapanyagok, probio^kumok. Lebontás gyorsítás a béltraktusban éppúgy, mint az ürülékben.
Kékes-‐zöld algák (Cyanobacteria)
Legyen Magyarország az európai harcsatenyésztés központja ! Legyen a Magyar Akvakultura Szövetség ennek az elsőszámú előmozdítója!
Köszönöm, hogy meghallgabak.
EzThe ammonia excreted by fish is propor^onal to the amount of feed consumed and comes out to about 0.03 kg of ammonia–nitrogen/kg of feed consumed, so at a feeding rate of 100 kg/ha (90 lb/acre) per day, the input of ammonia–nitrogen to a typical carish culture pond amounts to about 0.3 mg/L per day. If ammonia were to accumulate unabated, the concentra^on of unionized ammonia (the form of ammonia that is toxic to fish) would increase in a few days to lethal levels. The fact that culture is possible at that feeding rate indicates that transforma^ons and losses of nitrogen act to reduce ammonia concentra^ons and allow the con^nual input of rela^vely large amounts of feed to ponds without dangerous accumula^on of ammonia (54). The maximum nitrogen loading rate possible without unreasonable accumula^on of ammonia in the water is governed over the long term by the rate at which natural physical and microbiological processes remove nitrogen from the pond (54). Although the rates and mechanisms of nitrogen fluxes and transforma^ons in channel carish ponds are poorly understood, prac^cal experience indicates that feeding rates up to about 85 to 140 kg of feed/ha (75 to 125 lb/acre) per day are possible during the summer growing season, without unreasonable accumula^on of ammonia (
Table 1. (Typical)
Nitrogen
Phosphorus
Potassium
Calcium
Magnesium
Organic maber
Moisture content
(N)
(P2O5)
(K2O)
(Ca)
(Mg)
FRESH MANURE
%
%
%
%
%
%
%
Cable
0.5
0.3
0.5
0.3
0.1
16.7
81.3
Sheep
0.9
0.5
0.8
0.2
0.3
30.7
64.8
Poultry
0.9
0.5
0.8
0.4
02
30.7
64.8
Horse
0.5
0.3
0.6
0.3
0.12
7.0
68.8
Swine
0.6
0.5
0.4
0.2
0.03
15.5
77.6
TREATED DRIED MANURE
%
%
%
%
%
%
%
Cable
2.0
1.5
2.2
2.9
0.7
69.9
7.9
Sheep
1.9
1.4
2.9
3.3
0.8
53.9
11.4
Poultry
4.5
2.7
1.4
2.9
0.6
58.6
9.2
