Pedagógiai Program Városi Kollégium Szolnok PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szolnok, június 30

Pedagógiai Program – Városi Kollégium Szolnok

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szolnok, 2011. június 30.


Tartalom 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 3. 3.1. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6.

Bevezető…………………………………………………………………………………….. Preambulum………………………………………………………………………………… Jogi státusz ………………………………………………………………………….………. Állami feladatként ellátandó alaptevékenység …………………………………….…….. Intézmény típusa ……………………………………………………………………….…… Szervezeti felépítés ………………………………………………………………………… Az intézmény működését meghatározó jogszabályok, rendeletek, szabályozók …… Tevékenységünk tartalmi irányai ……………………………………………………….…. Az intézmény funkciói ……………………………………………………………………… Helyzetelemzés ……………………………………………………………………………. A több telephellyel rendelkező intézmény működésének fő jellemzői ………….…….. Humán erőforrás ……………………………………………………………………………. Tárgyi erőforrás ……………………………………………………………………………... Lakhatási feltételek …………………………………………………………………………. A nevelő-oktató munka helyzete ………………………………………………………….. Tanulói összetétel …………………………………………………………………….…….. A tanulók neveltségi szintje………………………………………………………………… A kollégium környezetének jellemzői …………………………………………………….. Kollégiumunk nevelési tevékenységének cél- és értékrendszere – a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének, a felzárkóztató – tehetséggondozó pályaválasztást segítő tevékenységek pedagógiai elvei ……. Értékek, normák; alapértékeink, hitvallásunk ……………………………………………. A kollégiumi nevelés alapelvei és célrendszere ………………………………………… A tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei………… A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását, önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei …………………………………………………………….. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ……………………………………………. Az ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek elvei ………………………………. Nevelési célkitűzéseink …………………………………………………………………….. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete ………………………………….. Tematikus csoportfoglalkozás …………………………………………………………….. A tematikus kollégiumi foglalkozások nevelési és tevékenységrendszere …………... A kollégiumi nevelési feladatai és tevékenységrendszere ……………………………... Felkészítő foglalkozások terve …………………………………………………………. Tehetséggondozás …………………………………………………………………………. Felzárkóztatás ………………………………………………………………………………. A hátrányos helyzetű tanulók számára szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve …………………………………... A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve, az „egyéb kollégiumi foglalkozások” terve ………………………………………………………...

4 5 5 5 6 7 8 8 8 9 9 9 10 11 11 12 12 12

13 13 14 15 15 15 16 16 17 17 19 20 20 21 23 24 26 2


6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 7. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 9. 10. 10.1.

Ünnepségek, hagyományok ………………………………………………………………. Hagyományok ápolásának továbbfejlesztési terve ……………………………………... Szakkörök, érdeklődési körök foglalkozásainak terve ………………………………….. Házi bajnokságok, versenyek, sportfoglalkozások ……………………………………… Egyéni törődést nyújtó és önálló életkezdést segítő foglalkozások …………………… Személyiségfejlesztés ……………………………………………………………………… Pályaorientáció ……………………………………………………………………………… Egészséges életmódra nevelés …………………………………………………………… A kollégiumi élet szervezése foglalkozások terve ………………………………………. A DÖK működése …………………………………………………………………………... Folyamatos pedagógiai felügyelet ………………………………………………………… A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek …………………………………………………………………………….. A kollégium, a szülők és az iskolák közötti kapcsolattartás együttműködési formái ……………………………………………………………………………………….. Kollégiumi „PR” ……………………………………………………………………………... Közvetlen partnerek ………………………………………………………………………… Közvetett partnerek ………………………………………………………………………… A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése ………………………………… A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke /a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet alapján/…………. Középtávú eszközbeszerzési terv …………………………………………………………

27 27 28 29 29 29 30 31 32 32 33 33 34 37 37 37 37 40 40

A pedagógiai program mellékletei Egészségnevelési program Drogprevenciós stratégia Környezeti nevelési program HHT AJTP pedagógiai program HHHT AJKSZP pedagógiai program A pedagógiai program legitimációja

3


Bevezető Pedagógiai programunk megalkotásakor, a közoktatási törvény és a vonatkozó rendeletek előírásai mellett, támaszkodtunk a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazottakra, a kollégiumi nevelés alapprogramjának alapelveire és a kapcsolódó iskolák pedagógiai programjára. Figyelembe vettük a megyei és a városi közoktatási fejlesztési terv kollégiumokra vonatkozó fejezeteit és a partneri igény és elégedettség mérésünk feldolgozott tapasztalatait. A Városi Kollégium Szolnok város középfokú tanintézményeiben tanulni vágyó vidéki fiataloknak teremti meg a tanulmányaik folyatásához szükséges feltételeket. Ezek részben elhelyezési, lakhatási feltételek, ideértve az étkeztetést, élelmezést, biztonságos intézmény működtetést, részben pedagógiai nevelésioktatási feltételek, beleértve a tehetségfejlesztést, a felzárkóztatást, a tanulásszervezést és a pedagógiai felügyeletet. Részben pedig szociális, egészségvédelmi feltételek, ideértve az életmód mintaadó tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi, mentálhigiénés feltételeket. Tagintézményeinkben arra törekszünk, hogy minden kollégistánk humánus légkörben, öntevékenyen és személyre szabottan a lehető legnagyobb eséllyel készüljön fel a felsőfokú iskolákban a munkaerő piacon való megmérettetésre és az önálló életvitelre. Felfogásunk szerint a kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. Kollégiumunkban a nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a tanulók testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni igényeik figyelembevételével. Arra törekszünk, hogy a családból hozott értékeket megőrizzék és fejlesszék. Segítjük a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük megalapozását. A tagintézmények a maguk hagyományrendszerével, foglalkozásaikkal, tevékenységeikkel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival, hozzájárulnak a nálunk eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsüléséhez. A kollégiumi foglalkozásokkal, a követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé tesszük, hogy tanulóink érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi együttélésben, a diákönkormányzati munkában, a foglalkozásokban és tevékenységekben megtapasztalhatják tanulóink a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Felkészülési lehetőséget adunk a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik, értékeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozási keret programterv lehetőséget ad a tanulóknak és a tanároknak arra, hogy az iskolai oktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből adjon olyan válogatást, amely kihat a tanulásra, életvitelre, szabadidőre, és kapcsolódik az iskolai tevékenységekhez, osztályfőnöki órákhoz. Ez a pedagógiai program az intézmény fő dokumentuma, amely tartalmazza az elfogadott és követendő pedagógiai elveket és célkitűzéseket, az elérésük érdekében elvégzendő nevelési-oktatási feladatokat. Az elvégzendő feladatok rangsora, a célkitűzések megvalósításának mértéke; a különböző feltételek és a változó diákösszetétel miatt tagintézményenként változhat. A kollégiumi óraszámok tervezésekor – az elvárásoknak megfelelően – nem léptük túl a törvényi minimumot.

4


1. Preambulum 1.1.

Jogi státusz A Városi Kollégium önálló jogi személy közszolgáltató közintézmény önállóan működő költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait 2006. január 1-jétől Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata látja el. Székhelye:

5000 Szolnok, Baross út 68.

A Városi Kollégium tagintézményeinek telephelyei: Baross úti Tagintézmény, Bán úti Tagintézmény, Tiszaparti Tagintézmény, Gyermekváros úti Tagintézmény, Törzsszáma:

576228

OM azonosító:

040605

Szolnok, Baross út 68. (180 férőhely) Szolnok, Bán utca 9. (160 férőhely) Szolnok, Tiszaparti sétány 5. (144 férőhely) Szolnok, Gyermekváros utca 1. (250 férőhely)

Az intézményt Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 1996. évben, a 19/1996. (II. 22.) számú határozatával. A kollégium feladata a többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 32. § (a-b) pontjában meghatározottak alapján megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. 1.2.

Állami feladatként ellátandó alaptevékenység Az intézmény valamennyi tevékenysége Szakágazata: 559000 Egyéb szálláshely – szolgáltatás Szakfeladatok szerint: 559011 1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 559015 1 Közoktatásban tanulók lakhatási támogatása 855921 1Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő, ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe fogyatékos, a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő, a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása.) 562914 1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 559091 1 Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 749032 1 Minőségbiztosítási tevékenység 856020 1 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 856000 1 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 5


890115 1Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 890111 1 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 842152 1 Nemzetközi oktatási együttműködés 842153 1 Nemzetközi kulturális együttműködés 910121 1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 1 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 1 Könyvtári szolgáltatások 855935 1 Szakmai továbbképzések 855936 1 Kötelező felkészítő képzések 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatások 841907 9 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 562917 1Munkahelyi étkeztetés 562917 2 Munkahelyi étkeztetés 559091 1 Katasztrófa áldozatainak elszállásolása 559099 1 Egyéb m.n.s szálláshely-szolgáltatás 552001 1 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 552001 2 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 855931 1Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 1Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855937 1 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 682002 1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.

1.3.

Az intézmény típusa

Szervezetileg egységes, önálló kollégium, amely 4 tagintézménnyel működik. A tagintézmények együttműködésének alapelvei:     

egyközpontú gazdasági, munkáltatói, tartalmi koordináció, irányítás a tagintézmények szakmailag önállóan alakítják ki tevékenységük hangsúlyos elemeit a tagintézmények tanulóinak iskolatípusok szerinti összetétele eltérő, így funkciójukban, feladataikban, tevékenységrendszerükben is eltérnek – eltérhetnek egymástól a nevelőmunka elveit, kereteit a tagintézmények összehangolják, közös rendezvényeket szerveznek biztosítják az együttműködést

6


1.4.

Szervezeti felépítés

Diákönkormányzat Közalkalmazotti Tanács Kollégiumi Szék Intézményi Tanács Igazgató

Általános Igazgatóhelyettes

Kollégiumi titkár

HHT AJTP

Pedagógiai Igazgatóhelyettes

Minőségügyi vezető

Gazdasági főmunkatárs

KolG léogniudm v ezet ő k GGoonndndnonokokokokokk Gondnokok

NNeevveelőlőtatannáárrookk NNeevveelőlőtatannáárrookk Nevelőtanárok

GGoonnddnnookkookk GGoonnddnnookkookk Gondnokok

Gazdasági csoport

Üzemeltetési csoportvezető

Munkaközösségi projektek T kok GGaooknnaddrníntooókk GGoonnddnnookokokokk

HHHT AJKSZP

MeG leognítdőnkooknoykha GGoonnddnnookkookk dG ologn ozdóniokok

Karbantartók

Minőségfejlesztési projekt

Forrásbővítési projekt

TanG uolóncdsn o po r t o k GGoonnddnonokokokokokk Gondnokok

7


1.5.

Az intézmény működését meghatározó jogszabályok, rendeletek, szabályozók A dokumentumok jegyzéke a IMIP-ben található.

1.6.

Tevékenységünk tartalmi irányai

Esélyadás: intézményünk nevelési tevékenységével hozzájárul az oktatási esélyegyenlőség növeléséhez, azáltal, hogy tanulóink számára biztosítjuk a hátránykompenzációra, a tehetséggondozásra, valamint a felzárkóztatásra irányuló pedagógiai szolgáltatásokat. Alapkészségek, jártasságok, kompetenciák fejlesztése: nevelőmunkánk az életben hasznosítható tudás, képességek és személyes kompetenciák kialakítására, az egész életen át tartó tanulás megalapozására épül. Partnerközpontú működés: intézményünk folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn a középiskolás korosztály nevelésében-oktatásában érdekelt közvetlen és közvetett partnerekkel. Pedagógiai tevékenységünk szervezésében törekszünk a partneri igényeknek – elsősorban a tanulói, szülői, közoktatási társintézményi, fenntartói igényeknek - való megfelelésre, az elégedettség növelésére. Testi-lelki egészségvédelem: a kollégiumi nevelést olyan pedagógiai tevékenységnek tekintjük, melynek keretében támogató környezetet kell biztosítanunk diákjaink számára ahhoz, hogy felkészülhessenek a felelős, felnőtt életvitelre. Önálló életvezetési készségeik megalapozásához a pozitív egészségmagatartás fejlesztését célzó tevékenységeinkkel és szolgáltatásainkkal járulunk hozzá. Gyermek- és ifjúságvédelem: a tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító környezet megteremtésére törekszünk. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk fókuszába a tanulók és a szülők jogainak érvényre juttatását állítjuk. Ennek megvalósítása érdekében működünk együtt a családdal, valamint minden – a jogvédelemben, jogorvoslati eljárásban- érdekelt személlyel, intézménnyel és szervezettel. 1.7.

Az intézmény funkciói

Szociális funkció A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő lakhatási, bentlakási, tanulási és szabadidő eltöltési feltételek biztosítása, megfelelő színvonalú egészségügyi feltételrendszer megteremtése. Pedagógiai funkció Szocializációs funkció A közvetett nevelői hatásrendszer működtetésével a személyiséget formáló pedagógiai környezet biztosítása. Az önálló életkezdést segítő tevékenységek megszervezése. A közösségi tevékenységek rendszerének működtetésével a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek kialakítása. Életmód mintaadó, motivációs funkció A társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmódminták belsővé válásának segítése. Az aktivitás, a motivációs szint fejlesztése. Konstruktív életvezetési technikák közvetítése. Az egészséges életmód kialakulását segítő prevenciós tevékenységek során az egészségérték közvetítése. Hiánypótló - felzárkóztató funkció Az esélykülönbségek mérséklése, folyamatos korrekció tanulmányi téren és az élet egyéb színterein. 8


Tehetséggondozó funkció A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás. Pályaorientációs funkció A pályaalkalmassági, pályán megmaradást segítő képességek fejlesztése. A tanulók önismeretének fejlesztése. 2.

Helyzetelemzés

2.1.

A több telephellyel rendelkező intézmény működésének fő jellemzői

Intézményünk az alapító okiratban meghatározottak szerint öt telephelyen működő, tagintézményi struktúrában szerveződik, és tevékenykedik. A kollégium önálló működési jogkörrel rendelkező, közszolgáltató közintézmény költségvetési intézmény, melynek élén az igazgató áll. A tagintézmények intézményegységként kapcsolódnak a szervezethez, élükön a kollégiumvezetők állnak. Akik munkaköri leírásban rögzítetten, szakmailag önállóan; a tagintézmény működésével, működtetésével összefüggésben pedig, részben leadott jog- és hatáskör alapján szervezik a kollégiumok munkáját. Az intézményvezetés testületi szerve a vezetői tanács. Ez a testület hozza a stratégiai döntéseket és hangolja össze a kollégiumok munkáját. A testületet az igazgató vezeti. Az intézményműködés részletes leírását és szabályozását az intézményi SZMSZ, a szervezeti struktúra jellemzőit az IMIP tartalmazza, pedagógiai tartalmi munkáját a pedagógiai program alapján végzi. 2.2.

Humán erőforrás

Az intézmény megalakulása óta eltelt időben folyamatosan növekszik az egyetemi végzettséggel és a megfelelő kompetenciákkal rendelkező pedagógusok száma. Ezekhez jelentős erőforrás optimalizációs programot kellett végrehajtani. Pedagógusaink egy része az elmúlt időszakban fejezhette be egyetemi, vagy további felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányait. A minőség fejlesztéshez kötődő tréningek, képzések és team munkák ugyancsak jelentős erőket mozgattak meg. A mentálhigiénés, prevenciós és pedagógiai munkát segítő tréningek jelentősen javították tantestületünk pszichológiai, pedagógiai, mérési, módszertani kultúráját. További feladataink vannak azonban a tantestület átlagos motivációs szintjével, a pedagógusok motiválásával összefüggésben. Tanári kompetenciák Természettudományok Társadalomtudományok, bölcsészet, nyelv Művészetek Gazdaságtudomány Informatika Sport és egyéb területek Vezetéstudomány /Közoktatás vezető/ Pedagógus továbbképzések irányai  tanulásmódszertan  személyiségfejlesztés  drogprevenció  minőségfejlesztés  kollégiumpedagógia  új diploma megszerzése  szakmai módszertani képzés  jogismeret  AJKSZP-s módszertani képzés  AJTP-s módszertani képzés

Az adott kompetenciával rendelkezők száma 12 26 1 4 1 2 14 1 3 12 1 20 5 13 2 16 11

9


Az adatokból látható, hogy egy pedagógus több területen is kompetensnek tekinthető. Az intézmény szakos ellátottsága összességében megfelelő képet mutat, de az egyes kollégiumainkban az érettségi tárgyakból több szakos kollégára lenne szükség. Ezen belül is kevés – a szülők és a diákok igénye alapján - a reál szakosok és a nyelvtanárok száma . (lásd igény és elégedettségmérés) Életkori jellemzője továbbra is a tantestületnek, hogy a fiatalabb korosztály, a pályakezdők számára nem igazán vonzó a kollégiumi tanári pálya. A döntően az esti órákra eső kötelező órák miatt elsősorban a középkorúak, illetve az ötvenesek korosztálya vállalja a sajátos munkarendből fakadó nehézségeket. Igy a legnépesebb a negyven-negyvenkilenc év közöttiek, illetve az ötven-ötvenkilenc évesek csoportja, a korfa további „ágain” viszonylagos egyensúly tapasztalható. Jelenleg a negyven és hatvan év közöttiek a pedagógusok 86%-át alkotják. 2.3.

Tárgyi erőforrás

Az intézmény a megalakulásakor meglehetősen leromlott épületeket, berendezéseket, eszközöket „örökölt”. Ezeknek a hiányosságoknak a felszámolására, a tárgyi feltételek javítására, külön ütemtervet készítettünk előző programunkban, amely összességében teljesült. Az épületek karbantartása, az eszközbeszerzés többnyire saját bevételekből, pályázatokból valósult meg. A Gyermekváros úti kollégiumunk egy nagyobb összegű központi céltámogatással, megyei és városi fenntartói koordinálással a kor színvonalának minden tekintetben megfelelő állapotba került. Jelentősen előreléptünk a taneszközök, tanulást segítő informatikai berendezések, operációs rendszerek, oktatási segédanyagok és nyelvi hanganyagok beszerzése terén. A Gyermekváros úti kollégiumunkban internetes korszerű könyvtárral, négy intézményünkben szerényen felszerelt könyvtárszobával rendelkezünk. Minden kollégiumunkban számítástechnika terem, internetes hozzáféréssel - összesen 192 számítógép és 9 hálózati szerver - áll a tanulók rendelkezésére. Az eszközök beszerzése különböző pályázatok útján történt a megalakulástól napjainkig. A gépek mellett megfelelő számban találhatók nyomtatók és más technikai, audiovizuális eszközök, amelyek a tanulást, az önképzést, a szakköri munkát és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. Kollégiumaink tantermei, tanulószobái és más oktatási tevékenységre, foglalkozásokra rendelkezésre álló helyiségei változatos képet mutatnak. Legjobb a helyzet a Gyermekváros úti kollégiumban, ahol a tanulószobák, szakköri helyiségek mellett könyvtár, Internet labor, zeneszoba, nyelvi labor is rendelkezésre állnak a tanuláshoz, felkészüléshez. A többi kollégiumunkban a tanulószobák folyamatos saját erős fejlesztés eredményeként biztosítják a tanulási feltételeket. A tanulószobák többségében sikerült a bútorokat kicserélünk. A Tiszaparti sétányon lévő kollégiumban továbbra is kettős funkciót tölt be az étterem, mivel az ebédeltetést követően a délutáni tanulószobai foglalkozásoknak is helyet ad. Ebben a kollégiumban is rendelkezésre áll néhány szakköri helyiség, klubszoba, kondicionáló terem illetve szoba. Két kollégiumunk rendelkezik sportolásra alkalmas udvarral, egy kollégium parkosított zöldterülettel. Az iskolákkal együttműködve nyílt lehetőségünk az iskolák tornatermeinek használatára. Az udvarok felszereléssel nem rendelkeznek, így csak a sportolás, mozgás alapfeltételei biztosítottak. Egy kollégiumunknál a feltételek teljesen hiányoznak, itt kondicionáló teremben, és a szomszédos intézményekkel kialakított jó kapcsolat révén az iskolai sportudvaron nyílik lehetőség sportolásra.

10


2.4.

Lakhatási feltételek

A lakhatási feltételek javítása – annak ellenére, hogy a megalakulás óta komoly fejlődést értünk el – még mindig a fejlesztési célkitűzések első helyén áll. Jelenlegi helyzetünk szélsőséges minőségi mutatókkal jellemezhető. Rendelkezünk egy korszerű kollégiummal, ahol a tanulóink négyágyas, tanulófallal, modern bútorokkal berendezett szobákban laknak. A másik kollégiumunkban a tízágyas szobák zsúfolt hatását középre helyezett szekrényfallal igyekszünk enyhíteni. A két szélsőséges állapot között helyezhető el a további három kollégiumunk, ahol általános a négyágyas szoba, a berendezések (ágyak, asztalok, székek) pedig folyamatos karbantartásra, cserére szorulnak. 2.5.

A nevelő-oktató munka helyzete

A tagintézmények hagyományai szerint; vegyes életkorú, illetve homogén kollégiumi csoportok is működnek. A csoportok a közösség alapegységei, szervezik, tervezik, értékelik tagjaik tevékenységét. A közösségek életét a diákönkormányzat szervezi, irányítja, a diákönkormányzatot segítő tanár, a reszortfelelős - csoportvezető tanárok és a kollégiumvezetők támogatásával. Az önkormányzati tevékenység eltérő hagyományú és színvonalú. Továbbfejlesztésük fontos az intézményi nevelésfilozófia alapján, hiszen az önigazgatás – a felnőtt szerepre való felkészülés mellett – az intézményi munka szervezésének alapjává is válik. Csak így lehet a közvetett nevelőhatások biztosításával eredményeket elérni. Az eltelt időszak alatt egyre markánsabban jelent meg az egyes kollégiumok egyéni arculata. A sajátosságok tetten érhetők a tevékenységek rendszerében, és a mindennapok gyakorlatában. A nevelőmunka folyamatosságát hátrányosan befolyásolja az évenkénti felvételi rendszerből adódó bizonytalanság. A felvételi – elhelyezési folyamat szabályozása enyhítheti a bizonytalanságot. A csoportba kerülő kollégisták neveltségi színvonala, tanulási szokásai – képességei jelentősen eltérnek egymástól. A csoportvezető tanárok felelőssége, hogy segítsék a kollégiumba való beilleszkedést, az új életritmus megtalálását, szeretettel, türelemmel támogassák a csoport közösséggé válását. Mindennapi munkájuk sokrétű, hiszen a nevelői – „gondozói” tevékenység mellett szaktanári munkát is kell végezniük. Nagy szükség van az egyéni és kiscsoportos foglalkozások rendszerének további kihasználására, önismereti-kommunikációs, konfliktuskezelő programok működtetésére a tanárok és diákok számára egyaránt. A tanulmányi munka segítése, a tanulási feltételek megteremtése jól kialakult rendszerben történik. A szabadidős tevékenységeknek saját hagyományai vannak, bár nem mindenütt elég széles a tevékenységrepertoár. Néhol kevés a szakkör, önképzőkör. Legtöbbször az anyagi feltételek hiányoznak. Egy-egy pályázat időlegesen javít a helyzeten. Az igényekhez való alkalmazkodás leginkább a korrepetálásoknál történik meg. A fejlesztő-felzárkóztató foglalkozások a szaktanári kompetenciák használatát teszik szükségessé, elkezdődött a tanári munka specializálódása. A mindennapi nevelőtanári munkában kiemelt helyet foglalnak el:  a rendszerességre szoktatás, önkiszolgálásra nevelés  önállóságra nevelés  a kötelességtudat erősítése  társakért tenni akarás készségének kifejlesztése  felnőttek értékítéletének megbecsülése, elfogadása  a mássággal való együttélés elfogadása, annak kezelése 11


 a személyiség önfejlesztő képességének kialakítása  szocializáció, demokratizmus, önigazgatás 2.6.

Tanulói összetétel

A kollégium a középiskolák valamennyi típusából fogad tanulókat, ennek megfelelően kapcsolatban állunk valamennyi városi középiskolával. A tanulók jelenlegi létszámaránya az intézménytípusokat tekintve a következők szerint alakul: 43% gimnáziumi, 34% szakközépiskolai, 23% szakiskolai képzésben vesz részt. A nemek szerinti arányokat tekintve a lányok vezetnek 54-46%-os arányban. 2.7.

A tanulók neveltségi szintje

A kollégiumban a neveltségi szintet az alábbiak szerint értelmezzük: a tanuló adott időpontban mutatott fejlettsége a nevelési célhoz viszonyítva. Tanulóink neveltségi szintje általában nem tér el a városi középiskolásokétól. Az életkori sajátosságaikat figyelembe véve többségük helyes magatartási normák szerint élők közé tartozik. Egyre bővül a nehezen kezelhetők csoportja Kollégiumunkban is van egy igen problémás réteg, akik az alapvető együttélési és kulturális kompetenciák nagyfokú hiányával, alulmotiváltsággal jellemezhetők. 2.8.

A kollégium környezetének jellemzői

Kollégiumunk Szolnok város közoktatási intézményrendszerének sajátos egysége. A város iskolaszerkezetében megtalálható valamennyi középfokú iskolatípus. A tanintézmények nem csak helyben lakó tanulókat vesznek fel. E tanulók egy részének lakhatását, tanulási feltételeit biztosítja a Városi Kollégium. A város minden középiskolájával kapcsolatban vagyunk. A kezdeti arányok átrendeződése miatt egyre kevésbé tudjuk elhelyezni egy kollégiumban egy iskola diákjait, holott erre az iskoláknak kifejezett igényük van. Kollégistáink rendszeresen látogatják a közművelődési intézményeket. A Szigligeti Színházzal ismét erősödött kapcsolatunk. Diákjaink rendszeresen látogatják az előadásokat. Az Arany János Programban résztvevőknek bérletet vásároltunk. A kollégiumi könyvtár állományát folyamatosan gyarapítjuk, diákjaink azonban gyakran tanulnak, dolgoznak a Verseghy Könyvtárban. A Városi Művelődési Központ rendezvényeire meghívást kapunk. Diákjaink rendszeres látogatói a Damjanich János Múzeumnak és a Galériának. Minden nevelőtanár fontos feladatának tartja, hogy csoportjának a művelődési lehetőségeket ajánlja, az alkalmakat szervezze. Szakmai kapcsolatok fűzik intézményünket a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Pedagógiai Intézethez és a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Intézetéhez, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséghez, valamint a Magyar Tehetséggondozó Társasághoz. Ezen együttműködések alapozzák meg a Városi Kollégium szakmai – módszertani – információs bázisként való működését.

12


3. Kollégiumunk nevelési tevékenységének cél- és értékrendszere – a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének, a felzárkóztató – tehetséggondozó pályaválasztást segítő tevékenységek pedagógiai elvei 3.1.

Értékek, normák; alapértékeink, hitvallásunk

A kollégiumi nevelőmunka során fontos értéknek tartjuk a konstruktív életvezetés magatartási és tevékenységformáinak kialakítását, megszilárdítását. A nevelés során az erkölcsi, értelmi, esztétikai és testi nevelés rendszerében kimunkálható közösségi és egyéni értékek közvetítésére vállalkozunk. Tanulóink jellemének fejlesztése során az alapvető emberi jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, egyetemes emberi jogoknak a képviseletét tartjuk szem előtt. A demokratikus magatartás kialakítását erősítjük, melyben az egyén és a közösség normái összehangolódnak. Nevelőmunkánk során kiemelt szerepet kapnak a nemzeti értékek és hagyományok, illetve az európai humanista hagyományok ápolása. Felelős gondolkodásra nevelünk, amelyben érték a különböző kultúrák iránti nyitottság, mások megbecsülése, az emberiség problémái iránt érzett felelősség. Alapértékeink         

az együttélés normáinak betartása harmonikus személyiség fejlesztése testi – lelki egészség fontosságának elfogadtatása a tudás rangjának elismertetése képességek szerinti fejlesztés pozitív viszony kialakítása az esztétikum befogadására a környezetért való felelősségérzet kialakítása partnerközpontúságra, nyitottságra, korszerűségre törekvés európaiság szemléletének kialakítása

Hitvallásunk Olyan nevelési – oktatási feladatokat ellátó kollégiumot működtetünk:  ahol tanulóink elsajátítják a társadalmi együttélés normáit, a konstruktív konfliktusmegoldás technikáit és szabályait  ahol segítjük a korszerű ismeretek megszerzését, melyek birtokában versenyképessé vállnak tanulóink a munkaerőpiacon, és felkeltjük igényüket az egész életre szóló tanulás iránt  ahol tanulóink elsajátítják az önérvényesítés demokratikus technikáit és a másság elfogadásának szabályait Az intézményünkben a pedagógusok törekednek arra, hogy:  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzenek,  képesek legyenek a nevelési folyamat eredményes megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak legyenek a különböző pedagógiai eljárások hatékony alkalmazásában,  egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel és életmódjukkal követendő példaként szolgáljanak a kollégisták előtt,

13




megfelelő empátiával rendelkezzenek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet helyezzék előtérbe, folyamatosan együttműködjenek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel és önkormányzatokkal, szakmai tevékenységük során együttműködjenek a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel, tagjaival és a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak körével

 

A Városi Kollégium rendelkezik önálló emblémával, amely az intézmény hivatalos dokumentumain, levelein, kiadványain jelenik meg. A szervezeti kultúra fejlesztésének területei, az újszerű szemléletmód kialakításának módja az intézmény minőségirányítási rendszerén belül található meg, melyet az intézmény Minőségirányítási Programja tartalmaz. 3.2.

A kollégiumi nevelés alapelvei és célrendszere

Nevelési alapelveinket, pedagógiai tevékenységünk ellátásának elveit és nevelési célrendszerünket a stratégiai tervezés jegyében az alábbi szabályozóelemek beépítésével határoztuk meg: 

Ágazati szintű szabályozóelemek: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei, így a 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról



Fenntartói irányelvek: Szolnok Megyei Jogú Város közoktatási intézményrendszere működésének minőségirányítási programja



Belső, intézményi szabályozóelemek: vezetői program, minőségirányítási program, partneri igény és elégedettség mérések eredményei, intézményi tanácsi döntései a szakmai fejlesztés irányelveiről



A kollégium céljai elérése érdekében gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet, az alábbiak figyelembevételével.

A kollégiumi nevelés fő alapelvei  Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;  A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  Az alapvető erkölcsi normák betartása;  Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele;  A sajátos nevelési igényű tanulóknál az egyéni, speciális szükségletek figyelembe vétele;  A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés.

14


3.2.1. A tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A diákok életrendjét a házirend szabályozza, melynek betartása a tanártól következetességet, a tanulótól önfegyelmet igényel. Kiemelt figyelmet fordítunk a kötelező és a választható foglalkozások ütemezésére, szervezésére, a tervszerűségre és a rendszerszemléletre. Tanítás-tanulás alapelvei: - Mindenki számára biztosítottak legyenek a megfelelő tanulási körülmények, eszközök. - Lehetőség szerint biztosított legyen a szükséges tanári segítség. - A fiatalokat hátrányaik ledolgozásában támogatjuk. - Támogatjuk a változatos tanítási-, tanulási formákat. A szabadidő szervezésének elvei: - Fontosnak tartjuk a szabadidő kulturált eltöltését. - A szabadidős programok többféle igényt kell, hogy kielégítsenek. - Törekszünk a megfelelő feltételek megteremtésére. - Támogatjuk a mozgással, sporttal az egészséges életmóddal összefüggő tevékenységeket. 3.2.2. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, pályaválasztását, önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A fejlesztés, nevelés elvei: - Megfelelő feltételeket kívánunk teremteni a művelődéshez, az ismeretszerzéshez. - A fejlesztésben az egyéni, valódi fejlesztési szükségletből indulunk ki (differenciálás). - Közvetítjük az alapvető hagyományos erkölcsi normákat. - A kollégiumi tudásközvetítésben (bizonyos részterületein) figyelembe vesszük az iskolai ismeretelsajátítást, gyakorlatközpontú tudással kiegészítve, támogatva azt. A felkészítő foglalkozások mellett elsősorban nem tananyagközpontú ismereteket kívánunk gyarapítani, hanem a teljesítményképes tudás megszerzését támogatjuk. A tehetséggondozás elvei: - A tehetség megmutatkozásának, kibontakozásának a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetőséget kell teremteni. - A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk, e nélkül nem lehet hatékony a tehetségek gondozása. A pályaorientációs tevékenység, az önálló életkezdés támogatásának elvei: - A tevékenységek formáját és tartalmát a differenciálás alapján szervezzük. - Meg kell adni a szülőknek a szükséges segítséget az ilyen irányú problémáik megoldásában.

3.2.3. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei -

A szabadidős programok szervezése, szakkörök működtetése járuljanak hozzá a kulturált életmódra neveléshez. A sport, zene, színház és mozi látogatás járuljanak hozzá a kulturált életmód és igényesség kialakításához. Valamennyi területen a tanulók önállóságára épüljön a közösségi munka, melynek hátterében a nevelőtanár szakmai segítsége áll. 15


3.2.4. Az ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek elvei Elveink megfogalmazásánál figyelembe vettük a többször módosított - 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 49.§ (2) bekezdését, - 121. § (14) bekezdését, mely kimondja, kit tekinthetünk hátrányos helyzetűnek - a gyermekek jogairól szóló egyezményt, és az - 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A diákösszetétel szociális mutatóit megvizsgálva látható, hogy arányaiban, de számszerűen is egyre több a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A hátrányok nem csak szociális, anyagi területen jelentkeznek, hanem kulturális-műveltségi, illetve földrajzi-lakókörnyezeti formában is. Ezen hátrányok leküzdésére, a veszélyeztetettség megszüntetésének érdekében elvünk, hogy: - a gyermekek hátrányos helyzetét csökkentsük, ha szükséges megfelelő szakemberek bevonásával is, - nyújtsunk segítséget a veszélyeztetettség megszüntetésében, - a felmerülő ifjúságvédelmi problémák megoldása érdekében jó kapcsolatot építünk ki a szülőkkel, önkormányzatokkal, gyermekvédelmi intézményekkel, osztályfőnökökkel, családsegítő szolgálattal. 3.2.5. Nevelési célkitűzéseink Célunk tanulóink megismerjék a kulturált közösségi együttélés normarendszerét és betartsák annak szabályait megőrizni és erősíteni a kollégiumi hagyományokat, építve a tanulók önszerveződő közösségeinek kezdeményezéseire az esélykülönbségek mérsékelése, a szociális hátránnyal vagy beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátránykompenzációs foglalkoztatása a tehetség kibontakozásának segítése az általános és a specifikus tehetséggondozás pedagógiai rendszerei alapján tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a testi higiéné fontosságát és a lelki egészségvédelem jelentőségét. Pozitív egészségmagatartásuk részeként sajátítsák el azokat az ismereteket és problémamegoldási technikákat, melyek erősíthetik a káros szenvedélyek elutasítását az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátásának fejlesztése, a veszélyeztetett helyzetű tanulók minél korábbi kiszűrése és a veszélyeztetettségből adódó zavarok korrekciója, együttműködve a családdal, valamint minden – a gyermeki jogok védelmében, a jogorvoslat érvényesítésében – érdekelt személlyel, intézménnyel és szervezettel tanulóink megismerjék nemzeti kultúránk értékeit, hagyományait az európai kulturális örökséget, valamint az egyetemes emberi kultúra értékeit a környezettudatos magatartás kialakítása, tanulóink felkészítése a fenntartható környezettel való harmonikus életvezetésre az intézményi minőségfejlesztési tevékenység keretében rendszeresen felülvizsgáljuk a céljaink megvalósítására irányuló pedagógiai tevékenységek eredményességét.

16


4.

A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete Kollégiumi foglalkozások

Tartalma

1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások 1.1. Tanulást segítő foglalkozások

Formája

tanulószobai foglakozás korrepetáló, felzárkóztató tehetséggondozó egyéni tanulásszervezés vetélkedőre, versenyre felkészítés - érettségire, szakmai vizsgára felkészítése - szakkörök, diákkörök -

1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások 2. Speciális ismereteket adó foglalkozások 2.1. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások

- tematikus és általános kollégiumi csoportfoglalkozás

2.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglakozások

-

- egyéni problémák megbeszélése - mentálhigiénés foglalkozás - prevenciós foglalkozás

Típusa

egyéni és csoportos

Óraszám Tanulói részvétel Tanulócsoport óra/hét óra/hét 46/2001. (XII.22 OM Kötelező min. rendelet alapján Kt. 53.§ (7) kötelező)

13 óra* 14 óra

csoportos

1 óra aminek 60%-a KNAP** szerint előírt tartalmú, 40%-a szabadsáv

egyéni

—

érdeklődési körök 10 óra önképzőkör versenyek, vetélkedők házibajnokság diáknap egyéni és 1 óra sportfoglalkozás csoportos öntevékeny diákkör kulturális programok hagyományápoló rendezvények - művészei csoport 3. Kollégiumi élet a kollégiumi élet szervezése szervezésével összefüggő csoportos — — foglalkozás 4. Folyamatos pedagógiai pedagógiai tevékenység Kt. 53§ (8) felügyelet ellátása a foglalkozáson kívüli csoportos — 6 óra tanulók számára  A felkészítő, fejlesztő foglalkozások látogatása alól a tanuló a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint felmentést kaphat.  KNAP: Kollégiumi nevelés országos alapprogramja

4.1.

Tematikus csoportfoglalkozás

A kollégiumi nevelő értékközvetítő, fejlesztő tevékenységének egyik színtere a tematikus csoportfoglalkozás. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja kötelezően hét témakörben jelöli meg 17


a nevelési feladatot. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjaival, ügyeivel, szervezésével, közösségi feladatok megszervezésével telik. Témakörök: 1. Tanulás Cél:

az iskolai órákra való felkészülés, tanulási módszerek, technikák elsajátítása.

2. Énkép, önismeret, pályaorientáció Cél: a kollégista személyiségének jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése, fejlesztése. 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Cél: Szerezzen ismereteket az Európai Unióról formálódjék műalkotások megismerése által tárgy és környezetkultúrájuk, véleményalkotó képességük. 4. Környezettudatosság Cél: felkészítés a környezettel harmonikus fontosságának felismertetése.

életvezetésre,

a

fenntartható

fejlődés

5. Testi és lelki egészség Cél: a tanulók felkészítése az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására. Hangsúlyt kap a káros szenvedélyek belsővé válásának megelőzése. 6. Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Cél: a tanuló találja meg helyét, szerepét, feladatait a családi, iskolai és kollégiumi közösségben. Felkészítés a felnőttlét szerepeire. 7. Hon- és népismeret Cél: a tanulóban maradjon meg a kötődés a küldő környezettel, alakuljon ki kötődés a befogadó környezettel. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma Témakör Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon-és népismeret Mindösszesen óraszám/tanév

9. évf.

10. évf.

11. évf. 12. évf. óraszám 3 1 4 3

13. évf.

4 3

3 3

1 2

3

3

2

4

5

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

3

3

3

3

2

3 22

4 22

4 22

3 20

3 20

A szabad sávban, a csoportfoglalkozások keretében a megadott témakörökön túl, a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, aktuális problémák megoldása, valamint a pozitív és negatív magatartásformák csoport előtti dicsérete illetve elmarasztalása történik. 18


A kollégiumvezető, tanév elején éves tanulói foglalkozási tervet készít. A csoportvezető nevelőtanár csoportjára vonatkoztatva helyzetelemzést és munkatervet készít az elvárásoknak megfelelően. A csoportvezető a kollégiumi csoportfoglalkozásokra vonatkozóan külön tematikát készít. A csoportfoglalkozás tematikájának elkészítésénél alapelvünk, hogy: - az életkori sajátosságokat figyelembevevő, érdeklődést felkeltő foglalkozásokat tervezzünk, - fejlesszük tanulóink készségét, képességét, - ösztönözzük a diákokat a környezettel harmonikus életvezetésre, - vezessük rá tanulóinkat a kapcsolatépítő közösségi szokások kiépítésére, - családias, jó légkörű foglalkozásokat szervezzünk, - fejlesszük a diákok öntevékenységét, szervezőkészségét. 4.2.

A tematikus kollégiumi foglalkozások nevelési és tevékenységrendszere Témakörök

Tanulás

Tartalmak Ismeret, információ, művelődés, kommunikációs kultúra

Tevékenység formák 

            

Tanulási technikák, stratégiák kialakítása Felzárkózatás, korrepetálás, tehetséggondozás Könyvtárhasználat Informatika Értelmezés, elemzés Szituációs játék Álláskeresés folyamata, technikái Környezet esztétikai tevékenység Kiállítás és tárlatlátogatás Előadások, bemutatók Interaktív kapcsolatok kulturális értékek képviselőivel Környezettudatos magatartás Felelősségvállalás a környezet állapotáért Szelektív hulladékgyűjtés Gyűjtőmunka Természetjárás Sporttevékenység Szituációs játék Kortárs előadás Felvilágosító film Beszélgetés Vetélkedő Beszélgetés Előadás Szituációs gyakorlatok Oktató film

    

Előadás Múzeumlátogatás Gyűjtőmunka Beszélgetés Vetélkedő



Énkép, önismeret, pályaorientáció

Európai azonosságtudat Egyetemes kultúra

Környezettudatosság

Kapcsolatok, értékrendek, erkölcsök, pályaorientáció, pályakorrekció én-, társismeret Esztétika, környezet, nemzeti kultúra, egyetemes műveltség Európai identitástudat

Globális és lokális problémák Fenntartható fejlődés

Testi és lelki egészség

Testi-lelki egészség Társas kapcsolatok Káros szenvedélyek prevenciója Időbeosztás

Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés

Család, barátság Egyén, közösség Társadalmi normák Jogok, szabadságjogok Háztartás Gazdálkodás Helyismeret, hon- és népismeret Hagyományőrzés Múltismeret-jelenismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

Hon- és népismeret

          

19


4.3.

A kollégiumi nevelés feladatai és tevékenységrendszere

Nevelési hatásrendszer Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése

NAT műveltségi területek oktatásának közös követelményei

Kollégiumi tevékenységek és színterek

Diákönkormányzat és diákszövetség működése Közgyűlés Csoportfoglalkozás Önismereti foglalkozás Kollégiumi újság A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Önálló tanulás, matematikai és Tanulási technikák, stratégiák anyanyelvi kompetencia, kialakítása digitális kompetencia Felzárkóztatás, tehetséggondozás Szakkörök, érdeklődési körök Vetélkedők Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és anyanyelvi és idegen nyelvi A tanulást segítő rendszer működtetése gondozása, a pályaorientáció segítése kompetenciák Művészeti tevékenység esztétikai-művészeti Szabadidős-művelődési tevékenységek tudatosság, kifejezőkészség, Nyelvvizsgára felkészítés hatékony, önálló tanulás Informatikai körök digitális kompetencia A kulturált életmódra nevelés, szuverén Esztétikai-művészeti Nemzeti kultúránk és az egyetemes világkép kialakulásának segítése tudatosság, kifejezőkészség emberi kultúra értékeinek megismerése Szociális és állampolgári Szülőföld megismerése kompetenciák Külföldi cserekapcsolatok, idegen nyelvi Idegen nyelvi kommunikáció kommunikáció Egészséges életmód, környezettudatos Természettudományos Sporttevékenység, magatartás kialakításának segítése kompetencia Káros szenvedélyek prevenciója Szociális és állampolgári Egészségnevelési rendezvények kompetencia Környezet tisztántartása Önkiszolgáló tevékenység Környezetesztétika megóvása Társadalmi, gazdálkodási jártasságok Szociális és állampolgári Diákönkormányzati tevékenység fejlesztése kompetencia, Csoportfoglalkozás Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Természettudományos kompetencia

5.

Szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia

Felkészítő foglalkozások terve

Alapelvünk, hogy az oktatási esélyegyenlőség növelése érdekében intézményünk valamennyi diákja számára megadjuk az egyéni képességeinek kibontakoztatásához szükséges segítséget és lehetőséget. Intézményünk a maga sajátos eszközrendszerével, a különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival lehetővé teszi, hogy a kollégisták adottságaiknak, érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak és tehetségüknek megfelelően készülhessenek önálló életükre. A kollégium segít kialakítani annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés az iskolai siker alapja, ugyanakkor előkészít a továbbtanulásra, a felnőtt életre.

20


Pedagógiai tevékenységünk tartalmát a közoktatási törvényben és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott követelmények, közvetlen partnereink – fenntartó, középiskolák, tanulók, szülők – elvárásai, igényei, a feladatellátás belső –humán és tárgyi - feltételrendszere határozzák meg. Programunk a diákok közreműködésére aktív, tevékeny részvételére épít, ezért az eredményesség mértéke is elsősorban ezen keresztül realizálódik. 5.1.

Tehetséggondozás

A folyamat kiindulópontja a tehetség komplex, soktényezős pedagógiai pszichológiai modellje, melynek a gyakorlatban való alkalmazása lehetőséget nyújt a partner középiskolák pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzések követésére is. A tevékenység célja: a tehetség felismerésére, azonosítására épülő változatos foglalkozási kínálat biztosítása tanulóink számára az általános és a specifikus tehetséggondozás pedagógiai rendszerei alapján. A tevékenység szervezésének alapelvei: -

Alapelvünk, hogy a tehetség megmutatkozásának, kibontakoztatásának a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetőséget kell teremteni, együttműködve a családdal és az iskolával. Lehetőséget adunk minden tanuló sikerélményhez juttatásához, miközben figyelembe vesszük az önkéntességet, az érdeklődést, az aktivitást, az aktivitási igényt.

-

A tehetséggondozás kiindulópontja a tehetséges tanulók azonosítása, mely sokirányú információgyűjtést, több tehetség-identifikációs módszer egyidejű alkalmazását kívánja.

-

A tehetségazonosítás során figyelmet kell fordítani az alulteljesítő tehetséges tanulók csoportjára is, akik szocializációs hátrányaikból, egyes kognitív képességeik vagy személyiségtulajdonságaik deficitjeiből adódóan nem érnek el átlag feletti teljesítményt iskolai tanulmányaik során.

-

A tehetséggondozás komplex pedagógiai tevékenységet jelent, mely magában foglalja az értelmi és a személyiségfejlesztés területeit, valamint a nevelési-oktatási körülmények tudatos alakítását, fejlesztését.

-

A tevékenységet a tanulói érdeklődés, öntevékenység középpontba állításával, a tanulói szükségleteknek megfelelő munkaformák és motivációs eszközök kiválasztásával valósítjuk meg.

-

Intézményünk a differenciálás elve alapján biztosítja az egyéni tanulás lehetőségét azoknak a diákoknak, akik képesek az önálló ismeretszerzésre, mivel annak belső, személyiség-feltételeivel (motiváltság, önkontroll funkciók, érzelmi-akarati tulajdonságok) rendelkeznek.

-

A tehetségfejlesztés eredményeit, hatékonyságát folyamatosan nyomon követjük, közzé tesszük azokat partnereink felé, és az értékelés eredményeit visszacsatolva tervezzük meg a szakmai fejlesztést.

A tehetséggondozás szakmai feladatrendszere: Tehetség-identifikáció: A tehetségek felismerését, kiválasztását sokirányú információgyűjtés, többféle módszer egyidejű alkalmazása által valósítjuk meg. 21


Módszerek/tevékenységek -

az átlagon felüli teljesítményt jelző eredményességi mutatók számbavétele: iskolai érdemjegyek, versenyeredmények, tanulói alapkészségek és kompetenciák országos méréseiben nyújtott teljesítmény

-

mérések: pszichológiai tesztek mértéktartó mennyiségű alkalmazása a kognitív képességek (figyelem, emlékezet) vizsgálatára (Arany János Tehetséggondozó Program)

-

szubjektív módszerek: interjúk a partner középiskolák pedagógusaival, szülőkkel, nevelőtanári megfigyelések és pedagógiai tapasztalatok összegzése

Általános tehetséggondozás: Alapja a tanulási kultúra és az ismeretszerzés belső feltételrendszerének – motiváció, igényszint, érdeklődés, attitűdök, személyiségjellemzők – alakítása, fejlesztése. Módszerek/tevékenységek A. A tanulási szokások, az egyéni és közösségi tanulásszervezési rend kialakításának segítése B. Tanulásmódszertan Közvetlen fejlesztés: a hatékony ismeretfeldolgozást, az eredményes tanulást segítő tanulási technikák gyakoroltatása. A tananyag megértésen, kulcsfogalmak, logikai összefüggések megragadásán alapuló feldolgozásának segítése Közvetett fejlesztés: a hatékony tanulást megalapozó értelmi képességek – figyelem, megértő gondolkodás, emlékezet, szövegértés, problémamegoldó gondolkodás – célzott fejlesztése C. Személyiségfejlesztés Az eredményes tanulás személyiség-feltételeinek erősítése, a tanulási motiváció, énkép, önértékelés alakítása foglalkozások keretében. D. A tanulást segítő eszközök használatának elsajátítása Könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, dokumentumismeret kialakítása. Az ismeretszerzést segítő modern technikai eszközök alkalmazásának begyakorlása (szoftverek, Internet, CD-k DVD-k használata). Munkaformák: Egyéni, mikrocsoportos és csoportos foglalkozások. Specifikus tehetséggondozás E tehetséggondozási forma kiindulópontja a differenciált képességfejlesztés, a tanulók iskolai oktatáshoz – tantárgyakhoz, műveltségi területekhez – kötődő ismereteinek bővítése, és egyéb specifikus képességeik – sport, vizuális és előadóművészetek – kibontakozásának támogatása. 22


Módszerek/tevékenységek -

Tantárgy-specifikus tehetséggondozó foglalkozások biztosítása a nevelőtestület humán erőforrás összetételének függvényében.

-

Szakkörök, érdeklődési és önképző körök szervezése: a tehetséges tanulók részére képességeiknek megfelelő, alkotó jellegű foglalkozások - rajz, kézművesek köre, önképző kör, író, költő, vers és prózamondó – szervezése

-

Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése

-

Részvétel a város közművelődési intézményei által szervezett programokon

-

Sportkör

-

Vetélkedők szervezése

-

A kollégiumi könyvtár és Internet –használat biztosítása

-

A tehetségfejlesztés intézményen kívüli lehetőségeinek kiaknázása: a tehetséges tanulók irányítása a más szervezetek kereteiben működő programokba – vizuális- és előadó-művészeti, sport körökben – részvétel pályázatokon, versenyeken, kiállításokon.

Munkaformák: Egyéni, mikrocsoportos és csoportos foglalkozások.

5.2.

Felzárkóztatás

A tevékenység célja: a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózásának segítése, a lemaradás okainak megszüntetése, a tanulók továbbhaladásának támogatása illetve a középfokú iskolarendszerben maradásuk segítése

A tevékenység szervezésének alapelvei: -

A kollégiumi nevelőmunka során törekszünk a tanulási kudarc időben történő felismerésére, annak érdekében, hogy a segítségnyújtás növelje a tanulók továbbhaladásának esélyét a választott középiskolában.

-

A tevékenység kiindulópontja a lemaradás okainak pontos feltárása, tájékozódás a tanuló élethelyzetéről, a kudarc hátterében álló motivációs és pszichés tényezőkről.

-

A felzárkóztatás folyamata a kollégium, a család és az iskola együttműködésének rendszerében valósul meg, melyben hangsúlyos a rendszeres, kölcsönös információcsere, tájékoztatás.

-

Intézményünk a felzárkóztató tevékenységet az iskolai követelményekhez, teljesítmény helyzetekhez, a tanulók aktuális feladataihoz igazodóan szervezi meg. 23


-

Reális, teljesíthető követelmények, célok kitűzése a tanulóval egyetértésben.

-

A tevékenységet egyéni és kiscsoportos munkaformák alkalmazásával valósítjuk meg, mivel így kiaknázhatók a pedagógus-tanuló viszonyban a közvetlen motivációs lehetőségek (érdeklődés, ambíciók növelése, azonnali visszajelzés, sikerélményhez juttatás).

-

Alapvető a gyakorlatorientált, a tanulók tevékenykedtetésén alapuló, a közvetlen tapasztalatszerzést segítő foglalkozás-szervezés, az ismeretek és kompetenciák fejlesztése.

-

A felzárkóztatást olyan pedagógiai környezetben végezzük, amelyben a tanulók egyéni eredményeit, sikereit elismerjük, nevelőink rendszeres, egyénre szabott megerősítést nyújtanak.

-

Intézményünk indokolt esetekben – a tanuló, a család és az iskola közös döntését figyelembe véve – segíti a tanulókat az iskolaváltásban, pályakorrekcióban.

-

Amennyiben a tanulási kudarc hátterében a pedagógus szakmai kompetenciáját meghaladó okok feltételezhetőek, az intézmény a tanulót a megfelelő speciális szakemberhez, pedagógiai szakszolgálathoz, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy más intézményhez irányítja a szülő egyetértésével.

A felzárkóztatás szakmai feladatrendszere: Módszerek/tevékenységek -

Tanulási szokások - időbeosztás, strukturálás, tanulási módszerek – feltárásán alapuló egyéni tanulásszervezési segítségnyújtás

-

Tantárgy-specifikus felzárkóztató foglalkozások biztosítása a nevelőtestület humán erőforrás összetételének függvényében.

-

Egyénhez kötött tanulás segítés

-

Személyiségfejlesztés: tanulási motiváció, énkép, önértékelés alakítása

-

Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételeinek biztosítása, mentálhigiénés szakember — bevonásával.

Munkaformák: Egyéni, mikrocsoportos és csoportos foglalkozások. 5.3. A hátrányos helyzetű tanulók számára szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Intézményünk hátránykompenzációs feladatainak ellátását a differenciálás pedagógiai lehetőségeinek alkalmazásával valósítja meg. Alapelvünk, hogy nevelési módszereinket a tanulói szükségletekhez, igényekhez kell igazítanunk, annak érdekében, hogy kialakítsuk az ismeretszerzés belső feltételrendszerét – képességstruktúra, motívumrendszer, a teljesítmény elérésére ösztönző személyiségjellemzők – azoknál a diákoknál, akik szociális vagy képességbeli hátrányokkal élnek. A hátrányos helyzet értelmezésében több szempontot veszünk figyelembe.

24


Támogatjuk azokat a tanulókat, akik -

a hatályos jogszabály alapján vezetett tanulói nyilvántartás szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek

-

beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeik miatt a képességeiknek megfelelő iskolai teljesítmény elérésében átmenetileg akadályozottak

A tevékenység célja: a szociális körülményeikből vagy képességbeli eltéréseikből fakadóan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése, mely magában foglalja az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztésére, valamint az eltérő szocializációból adódó hátrányok csökkentésére irányuló pedagógiai tevékenységeket. A tevékenység szervezésének alapelvei: -

A hátránykompenzációs tevékenységet a tanulók egyéni megismerésére építjük, figyelembe véve a család, az iskola és a gyermekvédelmi intézmények jelzéseit, véleményét.

-

A tanulók foglalkoztatását a differenciálás elve alapján szervezzük meg, vagyis minden diák számára a neki megfelelő fejlesztést igyekszünk biztosítani, figyelembe véve előzetes tudását, fejlettebb és gyengébb képességeit, érdeklődését, törekvéseit, erős és gyengébb vonásait (érzelmi-akarati életének sajátosságait).

-

A hátrányok mérsékelése olyan komplex nevelési tevékenységet jelent, amelyben kiaknázzuk a közösségek együttélésében rejlő szocializációs lehetőségeket, valamint a pedagógus és a tanuló közötti személyes kapcsolatok motivációs, modellnyújtó funkcióit.

-

Intézményünkben igyekszünk olyan pedagógiai környezetet teremteni, melyet előítéletmentesség, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, társas tolerancia jellemez mind a diákok, mind a nevelők részéről.

-

Alapvető a tanulóval való együttműködő viszony kialakítása, érdeklődésének, belső késztetésének felkeltése, sikerélményhez juttatása, a tudás értékének elfogadtatása.

-

Intézményünkben az önálló tanulás képességének, az alapkészségek és kompetenciák, valamint a szociális kompetenciák fejlesztésének módszerei gyakorlatorientáltak, a tanulók életkori és egyéni sajátosságaira, aktivitására épülnek.

-

Az egyéni törődést nyújtó foglalkozások keretében segítjük a tanulókat közösségi beilleszkedésükben, személyes problémáik, alkalmazkodási nehézségeik leküzdésében, pozitív én- és jövőképük kialakításában a bizalom elve alapján.

-

Nevelőink figyelemmel kísérik a tanulók pszichés fejlődését, a lelki zavarok –alkalmazkodási, magatartási, beilleszkedési és más személyiségproblémák – korrekciója érdekében együttműködnek az intézmény speciális szakembereivel, a mentálhigiénés szakemberrel.

-

A program megvalósításában közreműködő pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók egyéni fejlődését.

-

Az eredményesség érdekében együttműködéseket, partnerségi kapcsolatokat építünk ki a szülői házzal, a város középiskoláival, a pedagógiai szakszolgálatokkal, a gyermekvédelmi, egészségügyi intézményekkel és más érintett szervezetekkel, személyekkel.

25


A hátránykompenzáció szakmai feladatrendszere - a segítő foglalkozások terve Önálló tanulást segítő felkészítés, fejlesztés Szakmai tartalmak/tevékenységek -

tanulási szokások, egyéni tanulásszervezési rend kialakítása a közösségi, illetve kiscsoportos tanulás munkaformáinak megismertetése, gyakoroltatása tanulásmódszertani foglalkozások személyiségfejlesztés: tanulási motiváció, énkép, önértékelés alakítása

Szociális kompetenciák fejlesztése Szakmai tartalmak/tevékenységek -

Egyéni és csoportfoglalkozások keretében a normatartó viselkedés, a közösséghez való alkalmazkodás, a konstruktív problémamegoldás, konfliktuskezelés – egyéni és közösségi érdekek felismerésén alapuló érdekvédelem és érdekegyeztetés- fejlesztése

-

Személyiségfejlesztés: az önismereti érzékenység és igény, önbizalom fejlesztése, önelfogadáson alapuló reális, pozitív énkép kialakításának segítése — foglalkozások keretében

A továbbhaladás, az önálló életkezdés feltételeinek biztosítása Szakmai tartalmak/tevékenységek -

Pályaorientáció: a tanulók segítése az egyéni személyiség-feltételeikhez igazodó pályaválasztásra

-

Az önálló életkezdést segítő ismeretek – munkavállalás jogi ismeretei, álláskeresés folyamata, stratégiái – elsajátíttatása gyakorlatorientált módszerek alkalmazásával

-

A továbbtanulni nem szándékozó, a középfokú oktatásban szakmai végzettséget szerző tanulók felkészítése a foglalkozási szerepek betöltésére

-

Életmód ismeretek közvetítése – a felkészülés segítése a felnőtt életvitelre

Munkaformák: Egyéni, mikrocsoportos és csoportos foglalkozások. 6. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve, az „egyéb kollégiumi foglalkozások” terve A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap a hagyományok ápolása, az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek fejlesztése, nemzeti kultúránkhoz való kötődés erősítése, művészeti- és sportegyesületek megismerése. Alapelvünk, hogy a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kell kapni az egészséges, kulturált életmódra nevelésnek, az önkiszolgáló képességek fejlesztésének, a diáksportoknak, a természeti környezet megóvásának. 26


Hangsúlyos a diákok irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a diákérdekképviselet által szervezett programok szerepe. A diákönkormányzat által szervezett rendezvények erősítik kollégiumunk közösségét. 6.1.

Ünnepségek, hagyományok

A hagyományaink ápolásával az intézményhez való tartozás érzésének elmélyítését segítjük elő tanulóinkban. Az egyes tagintézmények kialakították saját ünnepségeik és hagyományaik rendjét. Szokássá vált, hogy meghívják egymás tanulóit saját rendezvényeikre a diákönkormányzatok tanulói közreműködésével. Így nyitottabbá váltak a tagintézmények és egységesebbé a kollégiumi tanári – tanulói közösségek. Hagyományok, ünnepségek a kollégiumban: -

Tagintézményi Kollégiumi Diáknap Első évesek bemutatkozása Bemutatók, vetélkedők Karácsonyi ünnepség Farsangi bál Kiállítások Életmód napok Sportversenyek Végzősök búcsúztatása Országos és városi rendezvényekhez való kapcsolódás Megemlékezések (Nemzeti ünnepek)

A tevékenység célja: -

Aktív pihenés, kulturált kikapcsolódás biztosítása a kollégium lakói számára; biztosítsa, segítse elő a kulturált életmódra nevelést. Kollégiumunk sajátosságaiból, lehetőségeiből adódó sikeres szabadidős tevékenységek erősítése, fejlesztése, igények szerinti szélesítése. Mintaadás az aktív pihenésre, kulturált kikapcsolódásra. A tevékenységi formák szélesítsék a kollégisták érdeklődési körét, aktivitását az élet különböző területein, segítsék elő egészséges életmódra nevelésüket.

Tevékenységi formák 6.2.

Hagyományok ápolásának továbbfejlesztési terve

Nemzeti hagyományok (ünnepek) és szokások ápolása, hagyományos kulturális rendezvények, vetélkedők szervezése. Alapelvünk, hogy a kollégiumi együttélésben a tanulók megtapasztalják az egymáshoz való alkalmazkodást, a természeti, történelmi és kulturális örökségek megbecsülését, a szülőföld, a befogadó város szeretetét, a kollégiumi értékek, hagyományőrző rendezvények mentén összekovácsolódott közösséghez való tartozás biztonságát.

27


Cél: -

Tanulóink identitástudatának fejlesztése Nemzeti történelmünk hagyományainak, kulturális örökségünknek tisztelete, ápolása: nemzeti szimbólumainkhoz (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink) való kötődés erősítése A szülőföld, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a patriotizmus fejlesztése Anyanyelvünk szeretetére, igényes használatára nevelés A népi szokások, hagyományok, mesterségek iránti tisztelet ébresztése Az Európához való kötődés, európai uniós polgár identitásának kialakítása

Feladat: - Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszíneinek megismertetése - Választott népi hagyományok felelevenítése lehetőségek szerint - Nemzeti ünnepek, más népek iránti együttérzés erősítése - Az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismertetése Kollégiumunkban hagyomány szerint: Március 15. – tagintézményi szinten Október 06. – tagintézményi szinten, Október 23. – tagintézményi szinten, Február 25. (a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére) – tagintézményi szinten, Április 16. (a holokauszt áldozatainak emlékére) – tagintézményi szinten emlékezünk meg. Kollégiumunk értékei között jelentős szerepet tölt be az évek óta hagyományként megrendezett: Vers- és prózamondó verseny „A magyar kultúra napja” alkalmából Az életmódnapok keretein belül szervezett egészségnevelési program Tagintézményi rendezvények egyeztetések alapján a diákönkormányzat tevékenységére, szervezésére épülő: Mikulás est, Karácsonyi műsoros est, Farsang, Ballagás, Disco-k Tevékenység: - Aktív részvétel ünnepeinken, megemlékezéseken az ünnepek tiszteletére szervezett vetélkedőkön - Történelmi helyszínek, kiállítások lehetőség szerinti megtekintése - Szakköri foglalkozás - Népszokások felelevenítése kollégiumi rendezvényeken 6.3. Szakkörök, érdeklődési körök foglalkozásainak terve (egyéni érdeklődésre és öntevékenységre épülő) Alapelv: Kollégiumunk a kötelező felkészítő foglalkozások keretein belül speciális ismereteket nyújtó, érdeklődésre épülő szakköri foglalkozásokat szervez, melyeken lehetőséget biztosítunk az alkotó tevékenységre. A tehetséges kollégisták számára alkotások (irodalmi-, képzőművészeti, népművészeti és iparművészeti) készítését, bemutatását, pályázatokon, versenyeken való részvételét segítjük. Támogatjuk a tánc, a zene és egyéb előadó-művészeti, sport produkciók létrehozását és bemutatási lehetőségét, versenyeken, pályázatokon, bajnokságokon való részvétel. Cél: -

-

A tehetségfejlesztés mellett a diákok nyitottságra, az értékek élményeken alapuló megbecsülésre nevelése. Érdeklődő diákjaink személyes élményeik során – minél nagyobb számban – találkozhatnak esztétikai értékekkel, átélhetik az alkotás által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat, sikereket. Formálódjék tárgy- és környezetkultúrájuk, egyéni ízlésük öltözködésükben, külső és belső környezetük alakításában. 28


Tevékenységi formák: - A tanulói kötelezettség mértéke szerint irányított és kötetlen tevékenységek. - Időkeret felhasználása szerint egyéni és csoportos foglalkozások. - Rendszeres részvétel a foglalkozásokon (egyéni, csoportos) - Bemutató foglalkozásokon való aktív részvétel (csoportos) - Pályázatokon, versenyeken való részvétel (egyéni, csoportos) 6.4.

Házi bajnokságok, versenyek, sportfoglalkozások

Legügyesebb kollégista – házi, régiós vetélkedők Tagintézmények közötti sportbajnokságok, intézményi szintű vetélkedők, versenyek 6.5.

Egyéni törődést nyújtó és önálló életkezdést segítő foglalkozások

6.6.

Személyiségfejlesztés

Egyéni törődés A tanulók egyéni törődés keretein belül feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógusok segítségére, tanácsaira. Alapelvünk, hogy minden intézkedésben, cselekedetben a gyermekek érdeke érvényesüljön úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés nem érheti, miközben a többi kollégista érdeke nem sérülhet. Alapelvünk, hogy csak értő kommunikáció nevelhet harmonikus személyiséget. Kollégiumunk lakói önismereti foglalkozásokon, csoportfoglalkozásokon megismerhetik személyiségük megnyilvánulásait, megkereshetik saját helyüket a közösségben. Cél: -

A kollégiumi közösség érdekeinek kialakítása úgy, hogy az egyéni érdekek is megvalósulhassanak. Ismerje és fogadja el önmagát, legyen egészséges önbizalma, önkritikája és kritikája. A közösség tagjai között természetes legyen az együttműködés, amely érdekegyeztetésen, egymás elfogadásán, alkalmazkodáson, kompromisszumkészségen, mások tiszteletén alapszik. Olyan személyiségek kerüljenek ki a kollégiumból, akik elfogadják nemzeti értékeinket, őrzik hagyományainkat, megtalálják helyüket az EU-ban. Nyílt, őszinte kommunikációs rendszer kialakítása. A tanulók iránti felelősség, bizalom, tapintat alkalmazásával, alapvető erkölcsi normák betartásával, az egyéni szükségletek figyelembevételével a személyiség fejlesztése.

Feladat: - Értékharmónia kialakítása - Mintaadás az értékes életre - A tradicionális emberi, a magyar és helyi értékek képviselete, miközben tiszteletben tartjuk mások hagyományait, értékeit - Az értékek átadása az életkori sajátosságok figyelembevételével - Szeretetteljes légkör kialakítása - Kiszámíthatóság, személyre szóló értékelés és minősítés - Az életvitelt befolyásoló, az együttélést biztosító, a házirendben közösen megfogalmazott keretek, normák betartása

29


A csoportvezető feladata: - A beilleszkedés segítése (szűkebb és tágabb értelemben) - A tanulók alkalmazkodó készségének fejlesztése - Bizalmi légkör kialakítása az egyénben és a csoportban - Az önbizalom erősítése, a helyes önértékelés kialakítása (egyénileg és csoportban) - Az egyéni törekvések és a közösségi érdekek összehangolása - Az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakoroltatása (konfliktuskezelés) - A közösen meghatározott szabályok betartása Kiemelten fontos feladat, hogy a kollégiumban egy időben zajló kommunikációs folyamatok (diák-diák, diák-tanár, portás-diák, iskola-kollégium stb.) a különböző csoportokon belül és a különböző csoportok között egymást segítők legyenek. Tevékenységrendszer: 6.7.

önismereti foglalkozás szervezése a személyiség, jellem megismerésére, fejlesztésére, konfliktuskezelés, önértékelés fejlesztése, alkalmazkodás személyes beszélgetés a tanulóval, meggyőzés, megerősítés, meghallgatás, bizalomépítés, beszélgetés a szülővel, közös álláspontra jutni a tanuló érdekében, beszélgetés az osztályfőnökökkel (közös álláspontra jutni a tanuló érdekében), szükség esetén delegálás a mentálhigiénikushoz, — egyéb szakemberekhez, mindenek fölött a gyermek érdekeit szem előtt tartva élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása csoportfoglalkozás keretében irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése önismereti foglalkozáson, csoportfoglalkozáson, konfliktusok, válsághelyzetek megoldásainak keresése szerepjátékokkal, szituációs játékokkal csoportfoglalkozáson, önismereti foglalkozáson, különböző szituációk elemzése egyéni és/vagy csoportfoglalkozáson. Pályaorientáció

Alapelvünk szerint: korunk alkalmazkodóképes tudást követel. A kollégium saját eszközrendszerével, — a helyes önismeret kialakításával, személyre szabott foglalkozással segít a pályaválasztásban, önálló életkezdésre való felkészülésben. Cél: - Mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb megoldást (továbbtanulás, szakmai orientáció). - Tudják alkalmazni az önmenedzselési technikákat. Feladat: - A tanulók felkészítése: az önismeret szerepének fontosságára (képességek) - Lehetőség biztosítása a saját képességek felismerésére, kipróbálására - Az értékek és a realitások tudatosítása. - Sokszínű, sokirányú tanulmányi önképző, továbbtanulásra felkészítő, önmenedzselő ismereteket bővítő tevékenységek, lehetőségek szervezése Tevékenységek, pályakép felépítése: - Önismereti foglalkozáson, csoportfoglalkozáson, - Önmenedzselés megalapozása, fejlesztése egyéni beszélgetés, csoporttréning útján - Külső kapcsolatok bevonása, pl.: FIT 30


6.8.

Egészséges életmódra nevelés

Prevenció Alapelvünk, hogy kollégiumunk mindennapjaiba beépüljön az egészséges életmódra nevelés, a pedagógusok és tanulók egészségismeretének bővítése, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítése. Alapelvünk, hogy az ember magatartását, életmódját szocializációja, társas környezete nagyban befolyásolja. Megfelelő önismerettel rendelkezve fejlődik erkölcsi tudata, ítélőképessége. A harmonikus kapcsolatok kialakításához kellő empátiával, megfelelő készségekkel, ismeretekkel rendelkező egyén válhat képessé az önálló életkezdésre, mentes lehet a káros szenvedélyektől. Cél: -

A tanulók reális énképének kialakítása. Balesetek, káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog, játék- és Internet szenvedély) megelőzése. Egészséges életmód kialakítása, az önpusztító életmód (a káros szenvedélyek) elutasítása — A testi- lelki egészség, személyes higiénia kialakítása. Egészségfejlesztő környezet kialakítása, egészségfejlesztő közösségi tevékenység.

Feladat: A kollégiumra vonatkozóan - Pedagógusok továbbképzése - Problémamegoldó Team szervezése: mentálhigiénikus, ifjúságvédelmi felelős, csoportvezető, DÖK-ös pedagógus részvételével - Együttműködés a gyermekvédelmi intézmények, nevelési tanácsadók, rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi-, bűnmegelőzési osztályai munkatársaival - Segítő partnerkapcsolatok: család, kollégiumi szék - Egyéni és csoportfoglalkozáson, önismereti foglalkozáson pozitív énkép kialakítása - Csoportfoglalkozáson, szakkörön, egyéb szervezett formában egészségügyi ismeretek nyújtása - A káros szenvedélyek megelőzésére drog-alkohol prevenciós program lehetőség szerintiszervezése (meghívott előadó, pályázaton való részvétel). - Az egészséges életmód kialakítására irányuló ismeretek népszerűsítése (szórólap, vetélkedő) - Személyes és környezeti higiénés szokások kialakítása - Megfelelő ismeret, készség kialakítása az örömteli párkapcsolathoz, családi élethez - Szükség esetén mentálhigiénés szakember és pszichológus segítségének igénybe vétele A tanulókra vonatkozóan az egészség megőrzése szempontjából elsődleges feladatok: - Egészséges táplálkozás - Szabadidő aktív eltöltése - Mindennapos testmozgás, a lehetőségek függvényében - Személyi higiéné - Lelki egyensúly fenntartásának segítése - Egészséges, biztonságos környezet kialakítása - Egészségkárosító magatartás elkerülése - Járványügyi és élelmiszerbiztonság megteremtése

31


Tevékenységek diákokra vonatkozóan: Passzív befogadásra építve - Hagyományos egészségnevelés – felvilágosítás a viselkedés befolyásolására - Dohányzás ellenes kampányok - Egészséges táplálkozás népszerűsítése Közvetlenül kapcsolódva a prevencióhoz - Egyéni és csoportfoglalkozáson, önismereti foglalkozáson pozitív énkép kialakítása - Egyéni és csoportfoglalkozáson, szakkörön, egyéb szervezett formában (külső előadó vagy előadás) követendő egészségügyi ismeretek, normák, életmódminták nyújtása - Prevenciós programok szervezése kollégiumonként és/vagy kollégiumok között, (pl.: vetélkedő vagy pályázat) - Egyéni és csoportos foglalkozáson személyes és környezeti higiénés szokások kialakítása, gyakoroltatása - Egyéni beszélgetés, meggyőzés, mintaadás. 6.9.

A kollégiumi élet szervezése

Alapelvünk, hogy a kollégium belső életének szabályozása során – figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, az intézményi szokásokat – a tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályok keretei között – a diákok egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozás a kollégium tanulói részére szervezett – a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló – tevékenység. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Választott tisztségviselői révén részt vesz a közösség mindennapi életével kapcsolatos célok és feladatok kijelölésében. Az önkormányzati tevékenység a kollégium egész tevékenységrendszerét áthatja. 6.10.

A DÖK működése

A tanulók saját érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A DÖK működését, koordinálását az általuk felkért nagykorú személy segíti, a DÖK megbízása alapján eljár annak érdekében. Alapelvünk, hogy kollégiumunkban fontos szerepet kapjon a pozitív közösségi szokások és minták közvetítése, a szociális készségek (elfogadás, empátia, tolerancia), együttműködés, kommunikációs és vitakultúra fejlesztésének, a közösségi együttélés kialakítása. Cél: -

a DÖK működésével segítse aktív szerepvállalásukat, véleménynyilvánításukat, jogaik és kötelességeik összhangjának megteremtését és gyakorlását, - a tanulók majdani sikeres társadalmi beilleszkedésének megalapozását, - a DÖK által szervezett, az önálló arculathoz tartozó hagyományok ápolását, - a kollégiumi közösség erősítését. Feladat a nevelők részére: - szakmai segítségadás a diákvezetők öntevékenységéhez - demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás, konfliktuskezelés, vitakultúra gyakoroltatása (csoportfoglalkozás) 32


Feladat a tanulók részére: - az öntevékeny együttműködési készség, az önállóság, a döntés, a felelősség gyakorlása - a társadalmi szerepek tanulása a „mikrotársadalomban”, a mindennapi tevékenységben. A tevékenység formái: - diákközgyűlés - csoportfoglalkozás - kollégiumi rádió, újság szerkesztése - rendezvények szervezése, kollégiumi hagyományok ápolása - öntevékeny diákkörök működése - diákügyeleti szolgálat szervezése. 6.11.

Folyamatos pedagógiai felügyelet

Alapelvünk, hogy a kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azon tanulók számára, akik nem tartózkodnak iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson. Cél: - A tanulók biztonságának, érzelmi védettségének biztosítása a kollégiumi tartózkodás és tevékenység teljes időszaka alatt. Feladat: - A kollégium munkarendjének körültekintő megszervezése. Tevékenység: Folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosítunk azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozásokon. Formái:  délelőtti ügyelet azon tanulók részére, akik délutáni iskolai foglalkozásokon vesznek részt (szükség szerint összevontan) - éjszakai ügyelet - hétvégi, ünnepnapi, pihenőnapi ügyelet - foglalkozások szüneteinek felügyelete 7.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek

A fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában a kollégiumoknak kiemelt feladatként jelöli meg a gyermek- és ifjúságvédelmet. A Városi Kollégium diákösszetételének szociális mutatóit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy arányaiban, de számszerűen is sok a hátrányokkal küzdő diák. A hátrányok nem csupán szociális és anyagi területen jelentkeznek, hanem kulturális – műveltségi, illetve földrajzi – lakókörnyezeti formában is. Ezek a hátrányok különösen, ha halmozottak, nevelési-oktatási problémaként jelentkeznek, mely elérheti a veszélyeztetettség fokát is. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű diákok segítésekor munkánk során a következő szabályzókat vesszük figyelembe: - A gyermekek jogairól szóló egyezményt. - Az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. - Az 1993. évi LXXIX. többszörösen módosított törvényt a közoktatásról. - A 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet.

33


Munkánk során a következő alapelvek betartására törekszünk: - a gyermek hátrányos helyzetét lehetőség szerint csökkentsük, - nyújtsunk segítséget a veszélyeztetettség feltárásában esetleg megszüntetésében, - a felmerülő ifjúságvédelmi problémák megoldása érdekében jó kapcsolatot építsünk ki a szülőkkel, osztályfőnökökkel, önkormányzatokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal Célunk: - prevenció / egészséges életmód kialakítása /, - hátrányos és veszélyeztetett tanulók feltárása, - a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet csökkentése, - szakemberek bevonása és velük való együttműködés. Feladatok: Hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok: - a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felmérése a csoportvezetők segítségével, - drog és bűnmegelőzési program szervezése, szakemberek bevonásával, - egyéni törődés, személyes kapcsolat a problémás tanulókkal. Valamennyi gyermek számára (prevenciós tevékenység ) - szemléletformálás a veszélyek megelőzésére, - figyelemfelhívás a veszélyek megelőzésére, - egyéni törődés, személyes kapcsolattartás a mentálhigiénés problémák kialakulásának megelőzésére. Tanári közösségben végzendő feladatok: - a pedagógiai módszerekkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényezők megléte esetén tanuló delegálása szakemberhez, - osztályfőnökökkel való kapcsolattartás, - információ áramoltatása, - szakirodalom ajánlás. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős önálló feladata: - külső intézményekkel való kapcsolattartás, - nyilvántartás, - orientációs feladatok, - szakirodalom gyűjtése, ajánlása, - ismeretterjesztő szóróanyagok gyűjtése, — - továbbképzéseken való részvétel. - szociális ellátás igénylése az arra rászoruló tanulóknak Munkaformák: Egyéni és csoportos foglalkozások keretén belül beszélgetés, előadás, filmvetítés, kortárs előadás, plakátkészítés, vetélkedő. 8.

A kollégium, a szülők és az iskolák közötti kapcsolattartás együttműködési formái

A kollégium legfontosabb külső partnerei pedagógiai programjának megvalósításában a szülők és a város középfokú oktatási intézményei. A nevelés és a személyiségfejlesztés folyamata akkor lehet hatékony, ha a családdal és az iskolákkal kialakult együttműködések rendszerében, egységes nevelési szemlélet kialakítására törekszünk. 34


Intézményünk a már kialakult szervezeti hagyományokra építve, a nevelőtestület és a külső partnerek igényeit, kezdeményezéseit is figyelembe véve folyamatosan fejleszti a családdal és az iskolákkal való kapcsolattartást. Kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel A nevelés-oktatás eredményességét alapvetően meghatározzák a családi szocializáció sajátosságai, a szülők által a gyermek felé közvetített érték- és normarendszer, a személyiség érzelmi-akarati, erkölcsi szféráinak fejlődését befolyásoló nevelői hatások. A kollégium alapfeladataiból fakadóan jelentős szocializációs szerepkört tölt be a diákok életében, hiszen az intézmény részben átvállalja a családtól a tanulás támogatása, a mintaadás, a személyes gondoskodás-törődés, a védelem és felügyelet funkcióit. A tanulók felelős, felnőtt életvitelre, továbbtanulásra, életpálya választására való eredményes felkészítését intézményünk a szülőkkel kialakított együttműködés keretében valósítja meg. Célunk az egyéni tanulói utak követése, a tanulmányi és a közösségi munka segítése, hatékony segítségnyújtás a tanulók személyes problémáinak kezelésében, megoldásában. A kapcsolattartás alapelvei, fő jellemzői: -

a tanulói, szülői jogok tiszteletben tartása a pedagógusok részéről rendszeres, érdemi tájékoztatás nyújtása a tanuló fejlődéséről, közösségi beilleszkedéséről a szülőkkel közös megoldások keresése a tanulók egyéni problémáinak – tanulási, alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségek, veszélyeztetettség – kezelése érdekében nyitottság a szülői megkeresések, kezdeményezések iránt

Az együttműködés, kapcsolattartás szervezeti formái Szülői Szervezet Választmányának működtetése: A szülői érdekképviseletet biztosító választmány létrehozásának, működtetésének és jogkörének szabályozó dokumentuma a Szervezeti és Működési Szabályzata. Szülői értekezletek: A tagintézményenként a munkatervekben meghatározott gyakorisággal szervezett szülői értekezletek célja a szülők tájékoztatása a kollégium házirendjéről, működési rendjéről, pedagógiai tevékenységéről, a tanulói közösség életrendjét, foglalkoztatását érintő általános kérdésekről, közösségi programokról. Fogadóórák: Az intézmény rendszeres fogadóórák keretében nyújt lehetőséget a szülőknek a gyermekeik kollégiumi nevelését, életrendjét, tanulmányi munkáját, személyes sorsát, fejlődését érintő kérdések, problémák megvitatására. A fogadóórák célja a tanulók számára legkedvezőbb megoldásmódok megtalálása, együttműködve a szülővel. A fogadóórák típusai: - igazgatói, igazgatóhelyettesi - kollégiumvezetői - csoportvezető tanári - gyermekvédelmi felelősi 35


Egyéb kapcsolattartási formák: A kollégium a szülői házzal való partnerségre törekedve, a nevelői felelősség megosztása és a nyitottság jegyében alakította ki a szülőkkel való kapcsolattartás egyéb fórumait, formáit. -

szülők meghívása a kollégiumi diák közösség hagyományos rendezvényeire aktuális szervezési és tanulói ügyekben írásos tájékoztatók telefonos egyeztetés, kapcsolattartás személyes problémákhoz kötődő alkalmankénti találkozások

A szülőkkel, az iskolákkal (az egyéb partnerekkel) való kapcsolattartással összefüggő részletes szabályozásokat az SZMSZ, a Házirend és az IMIP tartalmazza. Kapcsolattartás, együttműködés a partner középiskolákkal Intézményünk fontos szakmai feladata a város középfokú oktatási intézményeivel való együttműködés. A kollégista tanulók nevelésének - oktatásának pedagógiai feltételeit intézményünk az iskolákkal való partnerségre építi, annak érdekében, hogy megteremtsük eredményes tanulásuk, továbbhaladásuk, közösségi szocializációjuk feltételeit. Az együttműködés területei: -

a tanulók elhelyezésének egyeztetése

-

az iskolák oktatási-képzési rendjéhez igazodó kollégiumi tanulói életrend, foglalkozási tevékenységszerkezet kölcsönösségen alapuló kialakítása

-

a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelő felkészítő - tehetséggondozó, felzárkóztató és hátránykompenzációs – foglalkozások, egyéni törődést nyújtó és szabadidős foglalkozások, ugyancsak kölcsönösségen alapuló szervezése

-

az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program specialitásaiból adódó együttműködés az intézményekkel

-

közös szakmai programok, vetélkedők, diákprogramok szervezése

-

gyermek- és ifjúságvédelmi ellátási formák koordinációja

-

rendszeres tájékozódás a tanulók iskolai továbbhaladásáról, magatartásáról, közösségi helyzetéről

Az együttműködés, kapcsolattartás szervezeti formái -

részvétel a városi igazgatói értekezleteken szakmai konzultáció a partner középiskolák igazgatóival szakmai rendezvények, városi diákprogramok szervezése kollégiumvezetők, csoportvezető tanárok részvétele a középiskolák osztályozó értekezletein nevelőtanárok látogatása az iskolákban, a tanulók ügyeiben konzultáció az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal részvétel a városi Közoktatási Tanács és a városi diákok tanácsa munkájában

36


8.1.

Kollégiumi „PR”

A Városi Kollégium PR munkájának szinterei, és megvalósulása:  A Városi Kollégium honlapja az Interneten  Tagintézmények honlapja  Tájékoztatók a kollégiumról a helyi sajtóban „Alma mater”, „Iránytű”  Folyamatos kapcsolat a helyi médiával  Szülői értekezletek  Tanulóink fellépése a különböző városi rendezvényeken  Eseményeink, Eredményeink publikálása  Részvétel az egyes országos pedagógiai szakmai szervezetek munkájában (Kollégiumi Szövetség, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programiroda, Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Intézet) 8.2.

Közvetlen partnerek a.) tanulóink b.) középiskolák c.) szülők d.) fenntartó önkormányzat e.) a város közművelődési intézményeivel

A tanulók tanulmányi munkájának naprakész figyelemmel kísérése, az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való folyamatos, élő kapcsolat megköveteli a csoportvezető nevelőtanároktól a rendszeres iskolalátogatást. A tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában a kollégium törekszik folyamatos együttműködést megvalósítani a szülőkkel. A kollégium folyamatosan méri a közvetlen partnerei igényeit és elégedettségét. A felmérés folyamatát az IMIP és mellékletei tartalmazzák. Eredményeit és a levont következtetéseket felhasználtuk a nevelési tevékenységrendszer kialakítása során. 8.3.

Közvetett partnerek a.) Nemzeti Erőforrás Minisztérium b.) Országos és helyi pedagógiai szakmai szolgáltatók és módszertani központok c.) Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség

Az intézmény minőségirányítási programjának elkészítése során kiemelten kezelte és eljárási utasításaiban szabályozta a partnereivel való kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, dokumentációs követelményeit. 9

A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése

A partneri igény és elégedettség vizsgálatát, valamint a nevelés területének szabályozását az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Az ellenőrzés - értékelés a pedagógiai - nevelési folyamat szerves része. Célja, hogy különböző módszerekkel - eszközökkel meggyőződjünk a célok teljesülésének, a követelmények elérésének szintjéről, végső soron a nevelőmunka színvonaláról. Minden tanévben, a munkatervben belső ellenőrzési terv készül az előző év tapasztalatai alapján. 37


Az ellenőrzés - értékelés egyedi rendszerét a tagintézmények önállóan alakítják ki úgy, hogy ebben kapjanak felelősségteljes szerepet a tanulók a nevelőtanárok támogatásával. Az ellenőrzés - értékelés szintjei:  tanulói teljesítmények  a csoportok, tagintézmények fejlődése —  a kollégium teljesítménye  a pedagógus munkájának teljesítménye  a nevelőtestület munkájának fejlődése Az ellenőrzést - értékelést végzők:  igazgató  általános igazgatóhelyettes  pedagógiai igazgatóhelyettes  kollégiumvezető  munkaközösség - vezető  csoportvezető tanár A nevelési hatásrendszer ellenőrzésének - értékelésének intézményi rendszere: A tanuló közösségekre és a nevelőtestületi munka minőségére vonatkozóan:  a kollégiumi tevékenységrendszer kiterjedtsége és tartalma  az intézményi diákönkormányzat tevékenysége Az értékelés rendszeressége: félévi és éves nevelőtestületi értekezlet Az értékelés aktuális témáját, rendszerességét az éves munkatervekben határozzuk meg az előző év értékelése alapján. A személyiség neveltségi szintjére vonatkozóan  a tanulási motiváció változása  a viselkedés kultúra változása  erkölcsi tulajdonságok, beállítódás változása  értékorientáció  életmódvizsgálat  a tanuló egyéni vállalásainak értékelése  a csoportvállalások félévenként értékelése  az éves projektterv tagintézményekre vonatkozó értékelése A pedagógus munkájára vonatkozóan:        

a csoportvezetői tevékenység ügyeleti tevékenység szakkörök - érdeklődési körök vezetése a szaktanári feladatok végzése (fejlesztő foglalkozások) egyéni törődés rendezvények szervezése kapcsolat a külső és belső szakemberekkel szakmai elvárásoknak való megfelelés

38


 együttműködés a munkatársakkal  munkavégzés intenzitása  egyéb szempont Az ellenőrzés - értékelés folyamatos. A pedagógusok munkájának minősítése a szempontok komplex érvényesítése alapján történik. Az ellenőrzés – értékelés szabályozását, a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélésének rendszerét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az ellenőrzés - értékelés módszerei - eszközei:     

foglalkozások látogatása, értékelése csoport - teljesítmények elemzése megfigyelés egyéni és csoportos beszélgetés — rendezvények, programok ellenőrzése, értékelése

39


10.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet alapján

10.1.

A Városi Kollégium középtávú eszközbeszerzési terve A terv megvalósításának forrása elsősorban saját erő (pályázat, bevételi többlet)

I. Helyiségek bútorzata és berendezési tárgyai: 1.TANULÓSZOBA Tanulói asztal Tanulói szék Tanári asztal Tanári szék Könyves szekrény

2. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEREM Számítógép Számítógép asztal Számítógép szék Nyomtató Programok Zárható szekrény Tábla (vetítő vászon)

Összesen db. 98 166 23 13 16

2010/2011.

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 15 38 76 9 9 5

Összesen db. 51 19 27 3 0 3 1

2013/2014 30 30 14 4 6

2014/2015 15 60

2012/2013 12 9 13 1

2013/2014 7 6 10

2014/2015 15

2

1

5

E B B Ő L db/év 2010/2011. 4

2011/2012 13 4 4

2

1

40


3.TESTEDZŐ SZOBA Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Stopper Kosárlabda palánk Kondicionáló gép 4. SPORTUDVAR Szabadtéri labdajáték felszerelés Futópálya Pad Kézilabda háló (1 pár ) Kézilabda Asztalitenisz felszerelés (kültéri) Kosárlabda Futball labda Vonalhúzó gép

Összesen db. 5 25 4 9 6 2 0 15 20 5 0 2 Összesen db. 2 0 14 2 25 9 25 25 0

E B B Ő L db/év 2010/2011. 2011/2012 5

5 1

2012/2013

2013/2014

5 2

5 1 2

4 2

2014/2015 5 5 3

4 2

5 1

15 5

5 2

5 2

1

2010/2011.

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 1 8

5 5 5

1 5 3 5 5

5 2 5 5

1

2013/2014

6 1 5 3 5 5

2014/2015 1

5 1 5 5

41


5. KÖNYVTÁR Asztal Szék Egyedi világítás Tárolók - állvány Videó (lejátszó, felvevő) televízióval CD- lejátszó Írásvetítő 6. HÁLÓSZOBÁK Ágyneműtartós ágy Szekrény Éjjeli szekrény Polc Tükör Cipőtároló Szék Asztal Ágynemű garnitúra Ágyneműhuzat Éjjeli lámpa

Összesen db. 10 20 0 10 5 5 0 Összesen db. 190 100 30 125 69 81 220 60 480 620 280

2010/2011.

2 1 1

2010/2011. 30 20 30 25 15 10 20

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 5 10 2 1 1

2013/2014 5 10

2014/2015

2 1 1

2 1 1

2013/2014 20 20

2014/2015 20 20

35

10

15

21 70 25 180 210 85

21 70 25 80 110 85

40 10 80 130 85

2 1 1

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 54 66 20 20 40 54 39 30 120 170 25

42


7. STÚDIÓ Stúdió asztal (fogadópult) Szék HIFI-torony Mikrofon Hangfal Fejhallgató Videókamera Videó felvevő és lejátszó Tároló szekrény Televízió és videó állvány Erősítő 8. IGAZGATÓI IRODA Tárgyaló asztal és székek 9. NEVELŐTESTÜLETI SZOBA Fiókos asztal Szék Könyvszekrény Ruhásszekrény

Összesen db. 2 6 0 5 2 1 4 5 3 0 2 Összesen db. 0

2010/2011. 1

2

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 1 6

2014/2015

1 1

1 1

2013/2014

2014/2015

2013/2014 3 3

2014/2015

3 2

1 1 1 3 1

2010/2011.

1 2

1 E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013

Összesen db. 25 25 6 2

2013/2014

E B B Ő L db/év 2010/2011.

2011/2012 22 22 3

2012/2013

3 2

43


10. ÜGYVITELI HELYISÉGEK Lemezszekrény Asztal Szék Írógép Fénymásoló Számítógép Nyomtató 11. SZAKKÖRI SZOBA Asztal Szék Szekrény Ülőke 12. MELEGÍTŐ KONYHA Mikrohullámú sütő Hűtőszekrény Villanyrezsó Teafőző, vízforraló Éttermi asztal Éttermi szék

Összesen db. 0 2 5 0 2 10 3 Összesen db. 40 80 5 10 Összesen db. 2 7 4 6 30 80

2010/2011.

1

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 1 2

1

1

2014/2015

1 2 1

5 2

2010/2011.

2013/2014

5 1

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 20 40 1 2

2013/2014 20 40 1

2014/2015

10

2010/2011. 1 3

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 2 1 2 2 2 1 2 10 10 40

2013/2014

2014/2015

2

1

10 40

44


II. A nevelőmunkát segítő eszközök 1. ESZKÖZÖK Televízió Rádió CD lejátszó Magnetofon Videó lejátszó Tankönyv, kötelező olvasmány Diavetítő Varrógép

Összesen db. 8 5 4 0 3 90 0 2

2010/2011.

1 10

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 2 2 2 4 1 10

1 10

2013/2014 2 2

2014/2015 2 1

10

50

2013/2014 10 1

2014/2015

1

1

2

III. Egészségügyi és munkavédelmi eszközök 1. ESZKÖZÖK Étel-mintavételi készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény (zárható) Munkaruha Védőruha Tűzoltó készülék Digitális vérnyomásmérő

Összesen db. 10 2 0 4 0 0 5

2010/2011.

E B B Ő L db/év 2011/2012 2012/2013 1 4

1

1

1

45


A pedagógiai program mellékletei Egészségnevelési program Drogprevenciós stratégia Környezeti nevelési program HHT AJTP pedagógiai program HHHT AJKSZP pedagógiai program A pedagógiai program legitimációja

46


A Pedagógiai program legitimációja Készítette: Véleményezte:

a Városi Kollégium nevelőtestülete A Városi Kollégium Diákönkormányzata A Kollégiumi Szék Az SZMK Választmánya

A Pedagógiai program nyilvánosságának módja:  5 példány a tagintézményekben  1 példány Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában  1 példány kollégiumi Diákönkormányzatnál  1 példány a Kollégiumi Szék elnökénél  1 példány az SZMK Választmánya elnökénél A Pedagógiai program hatálya:  A Pedagógiai program a fenntartói jóváhagyás időpontjától lép életbe  A Pedagógiai program alapján a tagintézmények éves munkatervet készítenek az intézmény éves munkaterve alapján, amely tartalmazza:  a tagintézmény nevelőmunkájának céljait  a tagintézmény nevelőmunkájának sajátos feladatrendszerét  a tagintézményi tevékenységrendszert  a tagintézményi rendezvényeket  a tagintézményi ellenőrzési tervet A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szerint minden tagintézmény a kötelező kollégiumi csoportfoglalkozások témaköreihez helyi tantervet készít. A Pedagógiai Program módosítása történhet:  jogszabályi változások következtében a fenntartó önkormányzat, illetve az igazgató kezdeményezésére  az intézmény nevelőtestületének kezdeményezése alapján  tagintézményi kezdeményezés alapján  szakmai munkaközösségek módosító indítványára  Kollégiumi Szék, Szülői Szervezet Választmánya, DÖK kezdeményezésére A Pedagógiai Program módosítása, jóváhagyásának módja: A Közoktatási Törvényben meghatározottak szerint történik.  A Pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a nevelőtestület / a tanév értékelésének részeként / Záradék: 1. A Városi Kollégium Pedagógiai programját a nevelőtestület 2011. 06. 29- én elfogadta. 2. A Kollégiumi Szék és a Szülői Szervezet Választmánya, a Városi Kollégium Diákönkormányzatának Választmánya együttes ülése 2011. 06. 24-én véleményezte, jegyzőkönyvileg támogatta és támogatásra javasolja a fenntartó önkormányzat részére az előterjesztett pedagógiai programot. Szolnok, 2011. június 30. Jusztin László igazgató

Pedagógiai Program Városi Kollégium Szolnok PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szolnok, június 30

Recommend Documents