Szilágyi Gábor A N A BESLIC S Z O B R Á S Z M Ű V É S Z G Y Ű J T E M É N Y E S K I Á L L Í T Á S A ÉS M O N O G R Á F I Á J A
A szabadkai Városi M ú z e u m k é p t á r á b a n 1983. április 26-án n y í l t meg A n a Beslic gyűjteményes kiállítása, amelyen a művész és a dr. K a tarina Ambrozic belgrádi műtörténész ált.-.l kiválasztott 53 szobrászati alkotást tettjk közszemlére. A z 1954-ben készül: b r o n z T o r z é a legré gibb alkotás és az 1983-han készült S z é t p a t t a n t termés, ez a különös fé nyű gránitszobor a legújabb szobor ezen a kiállításon. A kiállítás meg rendezése alkalmából a M ú z e u m kiadói tanácsa k i n y o m t a t t a A n a Beülic monográfiáját, amelyet K a t a r i n a Ambrozié írt. A 204 oldalas monográfia szövegét szerbhorvát és m a g y a r nyelven 500, szorbhorvát és angol nyel ven pedig 300 példányban n y o m t a t t á k ki a szabadkai Birografika N y o m d á b a n . A monográfia 102 n y i l v á n t a r t o t t mű a d a t á t , 57 fehér-fekete és 5 színes reprodukciót, v a l a m i n t 124 bibliográfiai egységet ölel fel. K a t a r i n a Ambrozic a szobrászművésztől k r p o t t a d a t o k és időrend alapján, a megjelent k r i t i k á k figyelembe/ételével, tárgyilagos esztétikai értékeléssel és kellő szakértelemmel mutatja be A n a Beslic művészi élet útját és alkotó tevékenységét. A szer: ő n a ; y szaktudással elemzi a szob rász művészi fejlődésének négy periódusát, a z iskolaéveket, az asszociá ciós forma időszakát (1954—1962), az átmeneti periódus (1962—1966) és a legújabb, a szféra-korszakot. A z utolsót pedig h á r o m szakaszra oszt va, szoborcsoportok szerint (Színes gömb, P o r t r é és Korong) tárgyalja. A N a d e z d a Petrovic monográfia szer ője, ismert kritikái és írásai mellett ezzel a monográfiával is arról tesz bizonyságot, hogy kiváló szak értője a modern művészeteknek és kellő tárgyilagossággal tudja elemez ni, értékelni a kortársművészet képviselőjét. S z a b a d k a a gyűjteményes kiállítás megrendezésével és a monográfia megjelentetésével elsősorban az a l k o t ó m u n k a , a művészet és a t u d o m á n y nvegbec ülé ének adózik, d e u g y a n a k k o r kulturális értékeink és eseményeink, v a l a m i n t művészetünk gazdagítása is ez a rendezvény.
A S Z O B R Á S Z N Ö É L E T Ú T J A ÉS M Ű V É S Z I
TEVÉKENYSÉGE
A n a Beslic 1912. március 16-án született Baj.mok.on. G y e r m e k k o r á t h á r o m leánytestvérével együtt a Bajmok melletti Sári pusztán töltötte. A középiskolát Z á g r á b b a n , G r a z b a n és Bécsben végezte. 1937-ben Belgrád ba ment férjhez, s 1939-ben itt iratkozott be a Képzőművészeti Iskola o
-
•
•
•
-
•
•
- :
•
•
Sák*"*,'.';.;^
Torzó, 1954.
szobrászati t a g o z a t á r a , ahol felsőoktatási szinten folyt a mesterségbeli tudás elsajátítása. 1942-ben a lebombázott Belgrádból sári pusztai ta nyájukra, m a j d 1945-ben ismét Belgrádba tér vissza, ahol az újonnan alakult Képzőművészeti A k a d é m i a szobrászati szakán folytatja tanul m á n y a i t . Torna Rosandic, Sreten Stojanovic és R a d e t a Stankovic kiváló szobrászok a tanítómesterei. M i u t á n diplomáit az akadémián és befejezte postgraduális t a n u l m á n y a i t , 1950-ben felvették Rosandic Mesterműhelyé be m u n k a t á r s n a k . I t t A n t e Grzetic, Olga Jancic, Sava Sandic, J o v a n Soldatovic, R a t o m i r Stojadinovic és később Milica R i b n i k a r szobrászokkal dolgozott együtt. A Mesterműhely jelentős szerepet'játszik ennek a szob rásznemzedéknek a kifejlődésében. Először is R o . a n d i c egyénisége, műveinek hatása, v a l a m i n t a mesteri ú t m u t a ások, másodszor pedig a kompozíciók közvetlen elkészítésében való részvétel termékenyítőleg h a t o t t a k a mesterségbeli tudás továbbfejlesztésére és az egyéni kifejezési f o r m á k felkutatására. E z - u t ó b b i a k a t főleg az segítette, hogy a Mesterműhely m u n k a t á r s a i többször v o l t a k hazai és külföldi t a n u l m á n y ú t o n — 1952-ben Párizsban, R o d i n , Maillot, Despieau és Brancusi szobrainak átélésével egyidőben ismerkednek meg az a v a n t g á r d é szobrászattal. A r p , Lipschirz, G a b o és Pevsner szobrai nagy hatást g y a k o r o l n a k a Mestermű hely tagjaira. A n a Beslicet A r p és Brancusi szobrá:z ilága k á p r á z t a t j a el. 1954-ben a Velencei Biennálé megtekintésekor ismét láthatja Jean A r p műveit, de felfigyelt Alberto Viani szobraira is. 1955-ben megismerkedik H e n r y Moore szobrászatával, d e magával a művésszel is, m i k o r a világhírű szobrász Belgrádban jár ottani kiállításával kapcsolatban. A Mesterműhely m u n k a t á r s a i v a l együtt egy új k o r s z a k o t jelöl k é p z ő művészetünkben; a modernizálódási folyamat egyik tényezőjévé válik, amit az 1954-ben rendezett t á r l a t is bizonyít. A felszabadulás után ez volt az első jelentős kollektív szobrászati kiállítás Szerbiában. Ezen a k i állításon A n a Beslic nyolc alkotását m u t a t j a be, amelyek stílusbeli sok féleségük ellenére, a stilizálástól a teljes redukcióig egy egységes fejlődési folyamatról t a n ú s k o d n a k . Bronz Torzója — amely 1953-ban készült és az A r p koncepciója alapján értelmezett tömeg szeli .mében m o d e l l á k — egyike a m o d e r n szerb szobrászati alkotások első kiválóságainak. E z t a szobrát a Vajdasági Képzőművészeti T á r l a t és az Alexandriai Biennálé is bemutatja 1955-ben. A n a BeSlic első a b s z t r a k t alkotása az 1954-ben készült Csont I. elnevezésű szobor. A Mesterműhelyben A n a Beslic sokat dolgozik a Rosandic mester ál tal tervezett szabadkai emlékmű megoldásán , amelyet a város a fasizmus áldozatainak emlékére készített. 1955-ben feloszlik a Mesterműhelybe t ö mörült csoport és A n a BeSSlic 1957-től saját m ű t e r m i b e n dolgozik. M u n kásságának színhelye most m á r főként Belgrád, de azért állandóan tartja a kapcsolatot szabadkai környezetével és t a r t o m á n y u n k művészetével is. 1951-ben a palicsi N y á r i Színpad felállítja a szobrásznő Thália szob rát. Ebben az esztendőben vesz részt először a szerb képzőművészek belg rádi és a jugoszláv képzőművészet ljubljanai kiállításán. 1954-ben Sza-
b a d k á n Bosán Györggyel rendeznek kiállítást. A t á r l a t o n tizenhárom, különböző anyagú és felfogású szobrot m u t a t be. A Munkás szobra 1948ból gipsz-, a Leányfej 1949-ből bronz-, a Fej 1951-ből fa-, a N ő i t o r z ó 1954-ből pedig kőszobor. Kiállítja I v a n I v á n y i fejszobrát is, amely a Városi Múzeum számára készült. A Városi K ö n y v t á r részére pedig elké szíti Misko Prcic, Mijo Mandic és Aksehtija Maródié festő fejszobrát.
Anyaság, 1956.
1955-ben elkészült első önálló emlékműve, amely egy a n y á t ábrázol gyer mekével. E z t a monumentális kompozíciót S z a b a d k á n a k készíti; a szob rot az elesett harcosok és a fasiszta t e r r o r á l d o z a t a i n a k az emlékére, Sán dorban leplezik le. Ezen a monumentális b r o n z emlékművön, függetlenül a realista ábrázolástól és az expresszionista stílusjegyektől, m á r felfedez hetjük A n a Beslic szobrászati énjét. A szobor tömegének kialakítása ké sőbbi szobrain is hasonlóságot m u t a t a sándori emlékművel. A m o n u mentális és a plasztika megfogalmazása az, ami sajátos. 1955-tel le is zárul művészi tevékenységének első szakasza, a tanulás és tapasztalat szerzés, a mesterségbeli tudás elsajátításának ideje. A kollektív m u n k á l k o dást és az alkotások közös elbírálását az egyéni m u n k a és a felelősségtel jes önbírálat korszaka követi. Eddigi munkássága arról tanúskodik, hogy a kísérletezés útján halad és a modern művészet elvei alapján a belső ér zésvilág és a külső t a p a s z t a l a t egyensúlyba hozására törekszik, h o g y a dinamikus forma és a t á r g y térhatása érdekli. M a g á é n a k vallja A r p szob rászati felfogását, v o n z z a Moore vitalitása és Viani derűre és egységre való törekvése. A n a Beslic e k k o r még nem m e r i h a n g o z t a t n i , hogy ő is fel sorakozik a m o d e r n e k mögé, ám érzi, hogy helye és szerepe igenis ott v a n . 1956-ban készíti el Anyaság elnevezéssel azt a z alkotását, amely m o dern szobrászatunk szinte első, érzelmi tömörséggel készült műve. E z t a szobrát többször is 'kiállítja — a Rijekai Szalonban, a M o d e r n Jugoszláv Művészet dubrovniki, párizsi, római és velencei kiállításán és S z a b a d k á n 1963-ban az önálló, majd mostani gyűjteményes kiállításán is. S z á r n y a k elnevezésű h á r o m méter magas szobra 1957-ben készül el, amelyet a Prostor 8 elnevezésű csoport tasmajdani kiállításán m u t a t be, majd később, műkőből elkészítve a palicsi p a r k b a helyezik. E z a szobor tanúsítja legjobban, h o g y A n a Beslic a dekoratív irányvonal egyik k ö vetőjévé válik. A Prostor 8 elnevezésű szobrászcsoport ( N y o l c m ű v é s z a térszobrászatért) tagjai: A n a Beslic, O l g a Janéié, az asszociálásban r o kon műteremszomszécl, J o v a n Soldatovió újvidéki szobrász és mesterműhelyi kolléga, Janóié és R a t o m i r Stojanovié, J o v a n K r a t o h v i l , Misa P o p o v i c és A l e k s a n d a r Z a r i n voltak. E z a csoport azt t ű z i k i céljául, hogy rendszeres szabadtéri kiállításokkal bizonyítja, hogy a l a k ó t ö m b ö k nek, p a r k o k n a k és tereknek a szobor nélkülözhetetlen téreleme és elvár ják, hogy a városokat rendező szakemberek e célból a kiállításokról v á lasszák ki a legmegfelelőbb szobrokat. A csoport n é h á n y kiállítás m e g tartása u t á n feloszlik, d e A n a Bellié számára igen jelentős volt a léte zése, m e r t a csoport térkiállításaira asszociációs megoldású szobrokat k é szít és ezzel új szakasz kezdődik szobrászatában. A t ö b b részre tagolt kompozíciókon a szobor k ö r ü l i térfelületek és a szobor üregei is szerves részei az egész kompozíciónak. Ezek a szobrok k ö z ü l a G y ö k é r elneve zésű alkotását lehet kiemelni, mivel ez szinte útjelzője lesz egy négyesz tendős periódusának, amelyben A n a Beslic főleg a természet felé fordul és o n n a n merít ihletet m u n k á j á h o z . E k k o r készíti a M a d a r a k kompozícióját, amely 1957-ben a palicsi p a r k szökőkűtjára kerül. Ebben a z éviben részt vesz a kragujevaci Su-
manica E m l é k p a r k p á l y á z a t á n és elkészíti a szert) absztrakt emlékmű egyik jeles megoldását. Sajnos, nem kerül kivitelezésre, d e a megoldásért megkapja a I I , díjat. Ezután 1958-ban Mlhailo Mitrovic belgrádi m ű építésszel részt vesz a Jajinci emlékműpályázaton, a péterváradi p a r k b a n pedig elhelyezik a Kompozíció elnevezésű szobrát. Az Indulás elnevezésű bronzszobrát, melyet 1958-ban készít, bemutatja belgrádi és ljubljanai önálló kiállításain, v a l a m i n t a Jugoszláv Művészet Kiállításán, C h a t e a u d' Antibesben, majd az 1963-as szabadkai önálló kiállításáról jut a Szo cialista Szövetség szabadkai elnökségének a tulajdonába. Ennek a fejlődési szakasznak az összegezését A n a Beslic 1959-ben, a belgrádi Művészeti Pavilonban megrendezett I I . önálló kiállításán mu tatja be. A kiállításon hét emlékműtervezet, h á r o m térkompozíció, h á rom Mozgás elnevezésű szobor, öt fémbe ö n t ö t t kép, gyökér megoldá sok és egyéb szobrok, összesen 27 alkotása srerepel. Ezek a művei gipsz ből, kőből és b r o n z b ó l készült szerves asrzooiádók plasztikai megoldá sai „egy absztrakt fejlődési folyamat h í r n ö k e i " — ahogyan K. A m b r o zic jellemzi A n a Beslic kiállítását. 1959-ben készül el az ö s s z e f o n t alakzatok, 140 cm magas m ű k ő s z o b ra, melyet 1961-ben kiállít a M'jd?rn Szobor I I . N e m z e t k ö z i Kiállítá sán a párizsi R o d i n - m ú z e u m b a n , 1962 ben a fugoszláv Képzőművészet római kiállításán, 1963-ban pedig szabadkai önálló t á r l a t á n is. Így ke rül városunk tulajdonába, a községi képviselő-testület épülete elé. 1961-ben a Széthulló alakzatok sorozatát készíti el bronzból, műkőből, és gipszből, melyeket a Jugoszláv T r b n n á l é , a zombori Képzőművészeti Ősz kiállításán m u t a t be, majd ezekkel szerepel a Belgrádi Művészek kairói kiállításán, a belgrádi O k t ó b e r i Szalon t á r l a t á n és kiállít közü lük többet a szabadkai önálló kiállításán is. összesen 13 szobra tartozik ebbe a csoportba. Még ebben az évben meghívást k a p Szlovénia rangos nemzetközi szobrász szimpozionjára, a F o r m a V i v á r a és ott szecsai k ő ből készíti el N ő szobrát. A z 1962-ben készült Csoport műkőszöbrát ( 9 0 X 8 0 cm) kiválasztják a H u s z o n ö t Jugoszláv Művész velencei kiállí tására. Ezt a szobrát bemutatja az O k t ó b e r i Szalonban és szabadkai ön álló kiállításán. Egy p é l d á n y a egy belgrádi egészségház elé, egy pedig a szabadkai gyermekgondozó parkjába kerül. E z a bimorf megoldású szo bor a háború utáni idők szobrászata és építészete szintézisének egyik emi nens példánya. A n a Beslic asszociációs formáival „megtalálta az u t a t az absztrakt stílusú m e g f o r m á l á s h o z " és ezt az 1963-ban, Szabadkán meg rendezett I V . önálló kiállítása is bizonyítja, s egyben le is zárja m ű v é szeti fejlődésének ezen szakaszát. Kétségtelenül érezzük a művésznő k ö tődését a világáramlatokhoz, de transzponálásai teljesen sajátosak. Ez lehet ennek a fázisnak a t ö m ö r jellemzése. 1962-ben A n a Beslic Franciaországban t a r t ó z k o d i k . A z Atlanti-óceán partján, egy erdőszélen fedezte fel a gyökerek varázslatos fonódását és 1963-tól 1966-ig a gyökér-témák teljesen kitöltik szobrászatát, melynek egyedi példányait a belgrádi K u l t ú r k ö z p o n t Galériája m u t a t j a be V. ön álló kiállításán. A z 1961 és 1963 k ö z ö t t m e g a l k o t o t t Széthulló alakzatok
és a Gyökerek is A n a Bellié átmeneti k o r s z a k á b a t a r t o z n a k . Ennek a periódusnak Richelieu és Giacometti nyelvezete afféle letisztulást jelent Belliének. Sőt, úgy érezte, hogy a gyökerek egy részét meg is kell semmi sítenie. Meg a k a r szabadulni az expresszionista i r á n y z a t t ó l . 1963-ban, a F o r m a V i v a résztvevőjeként a Képzőművészeti T a l á l k o z ó palicsi, országos szemléjén állít ki. Egy új jellegű képzőművészeti m a n i fesztációra kerül sor — a jugoszláv művésztelepek és szimpozionok or szágos kiállítására. Valószínű, hogy a p o r t o r o z ! F o r m a Viva, majd ké sőbb az arangyelovaci Beli Vencac és a labini Mediterrán Szobrászati Szimpozion is megtermékenyítőleg h a t n a k A n a Beslió szobrászatára. Eze ken a nemzetközi szobrász-szimpozionokon a résztvevők monumentális szobrokat készítenek kőből vagy m á r v á n y b ó l , teljesen szabad és kötetlen hozzáállással. A csoportos m u n k a folyamán létesülő emberi és szakmai kapcsolat, a tapasztalat és a mesterségbeli fogások cseréje, az anyag k ö z vetlen m e g m u n k á l á s a a helyszínen, mindez n a g y hatással van a művészek munkájára és további fejlődésére. A n a Bellié dolgozott a kis-hegyesi D é vics I m r e K e r á m i a Művésztelepen is, mivel érdeklődése a kerámiára is kiterjed. Műveivel szerepel is az 1968-ban megrendezett I. Országos K e rámia Triennálén (Szabadka). 1964-ben szobraival részt vesz a I I . Jugoszláv Művészet Triennáléján, a Szerbiai Képzőművészek Egyesületének (ULUS) belgrádi kiállításán, a Belgrádi Szobrászat 20. Esztendejének Jubileumi t á r l a t á n , a szabadkai Képzőművészeti T a l á l k o z ó I I I . Országos Művésztelepi Kiállításán, a belgrádi O k t ó b e r i Szalon és a zombori Képzőművészeti ő s z kiállításán, így ez az év is egy intenzív kiállítási tevékenységben telik el. 1965-ben a dachaui emlékmű részére fém-zománc faliképet készít Glid N á n d o r , szintén szabadkai származású szobrászművész szoborkompozíciója mel lé. K a l a p á l t rézből és színes üvegből a kragujevaci szálloda részére is p a n n ó t készít. M u n k á i v a l részt vesz a M o d e r n Jugoszláv Művészet bu dapesti, v a l a m i n t az U L U S ljubljanai t á r l a t á n . Még ebben a z évben az újvidéki Sterija J á t é k o k részére elkészíti a színházi szemle trófea szob rocskáját.
D Ö N T Ő F O R D U L A T MŰVÉSZI
ALKOTÓMUNKÁJÁBAN
A sokirányú kísérletezés, a kimerítő k u t a t á s és próbálkozás különböző anyagokkal és plasztikai megoldásokkal, a szobrászati m o n d a n i v a l ó le egyszerűsítése vagy felfokozása a valószerűtől egészen az elvontig, a szin tézis á l l a n d ó keresése, a kisplasztikái ö r ö m ö k v a g y a m o n u m e n t a l i t á s le nyűgöző hatásának megvalósítása, az eredetiség és sajátosság, a művészi én, a belliéi megfogalmazás kicsiszolása — m i n d - m i n d nagy m u n k á t és energiát, kitartást és újabb nekilendülést igényelt. A n a Bellié kitart, mert a tehetség nemcsak sejti, de látja is, h o g y sikerül megvalósítani azt a szintézist, mely a szférákba vezet!
Szféra. Így nevezik el K a t a r i n a Ambrozictyal művészetének negyedik periódusát, amelynek kezdete 1966. Valójában ez a periódus háromféle szoboralakzatot ölel fel, a színes gömböket, a p o r t r é k a t és a korongokat. Ezen szobrok közös vonása, hogy a forma, „öntörvényességgel rendel kezik". A szférák kifejlődését egy új anyagismeret is elősegíti. Ez az új anyag a poliészter, tulajdonképpen műanyag, a modern technológia ter méke, melyet világszerte a l k a l m a z n a k a szobrászok, s számos kísérlete zéssel új plasztikai hatásokat hoznak létre. A n a Bellié az 1967-ben egy havi ösztöndíjjal, a német Bayer-cég gyárában elsajátítja a poliészter fel használási technológiáját. Ezzel az új szobrászati anyaggal A n a Beslic megvalósítja tökéletesen sima felületeit és fokozni tudja szobrai színének expresszivitását. A n a Beslic szobrain a szín a belső energiát fokozza. Az energia pedig minden művészi tevékenység egyik fő indítéka. A z anyag
Nyitott forma II, 1967.
ugyanis m i n d i g sugall energiát és így az a n y a g m a g a válik az alkotás inspirációjává, vagy csak közrejátszik a plasztikai megfogalmazásoknál. B a r b a r a H e p w o r t , v a g y nálunk I v a n K o z a r i c , a labini Josip Diminic és még sokan mások, éppen úgy, m i n t A n a Bellié, r á t a p i n t a n a k a poliész ter által nyújtott modulációkra. A m ű a n y a g o k egész sora kerül a m ű t e r mekbe. 1966-ban kezdi A n a Bellié k é s z k e n i a N y i t o t t forma sorozat szí nes gipszszobrait és 1967-ben a I X . N y i t o t t f o r m a m á r poliészterből készül. Színes gömbjeit 1967-
zatát, amelyek közül a I I . V á l t o z a t o t C o v e n t r y b e n is kiállítja a J u g o szláv Művészek Kiállításán. Ebben a z é v b e n szerepel műveivel a sza b a d k a i művészet jubiláris t á r l a t á n is, a m e l y az 1945—1970 k ö z ö t t alko tott művek közül kiválasztott a l k o t á s o k n a k a gyűjteményes kiállítása. 1971-ben részt vesz alkotásaival a poreci nemzetközi annalesen és a Modern Szerb Művészet ljubljanai kiállításán. Szülőfalujának ebben az
Szobor 1A, 1972. 618
évben készíti el a Bajmok főterén álló emlékművet, melyet a fasizmus áldozatai emlékének szentelnek. 1972-ben P a n t a Mija Ilovic mellszobrát készíti el T i t o v o Uzicének. Ebben az évben színes fiberüvegből készít szoborsorozatot, amelyek közül egy az újbelgrádi Barátság p a r k dísze. 1973-ban a belgrádi M o d e r n Művészet M ú z e u m a megrendezi nagysza bású I X . önálló kiállítását, amelynek az A l a k z a t o k és színek gyűjtőnevet adja. A N y i t o t t forma és Kétszínű szobor sorozat legérettebb alkotásai mellett a Szobor sorozat és a b a t d o m b o r m ű teszi k o m p l e t t é ezt a nagy szerű t á r l a t o t . A kiállítás az eltelt hét év útkeresésének az eredményeit mutatja. R ö v i d jellemzéssel a szobrászati effektusok így összegezhetők: a formák öblössége, a szétfeslés és hasítás e r u p t í v hatása, a színes ós si ma felület b u r k a alatt feszülő energia kifejezése, a szférikus megoldás az, ami sajátos. E n n e k az évnek az őszén, a belgrádi O k t ó b e r i Szalon X I . t á r l a t á n a Kétszínű szobor 2 A elnyerte a Szalon szobrászati díját. E z a szobra az .'magináció egy remeke és vele, mintegy p o n t o t tesz egyes kritikusok két kedésének a végére. A belgrádi önálló kiállítás anyagából készül el a X . kiállítás Bajmokon, amelyet a szintén bajmoki Benes Józseffel együtt rendeznek meg. Ebben az évben még részt vett S z a b a d k á n a H a r c o s o k Sorakozója E m l é k m ű p á l y á z a t o n . A z első díjat k a p o t t , szintén szabadkai származású O t t ó Logo mellett h a r m a d i k d í j a t nyert. T a v a n k ú t o n ellen ben ő készíti el Marója Gubec emlékművét. Kiállít a muraszombati I. Kisplasztikái Biennálén és az U L U S 'belgrádi kiállításán. 1974-ben részt vesz alkotásaival a Vajdasági Művésztelepek jubileu mi Kiállításán, melyet a szabadkai Képzőművészeti T a l á l k o z ó szervez. A művésznő g y a k r a n jár t a n u l m á n y ú t r a . Ebben az évben egy nyugat-né metországi úton g y a r a p í t o t t a tudását és ismereteit. 1975-ben részt vesz a labini D u b r a v á n megrendezett N e m z e t k ö z i Mediterrán Szobrász Szimpozionon, melyet Josip Diminic vezet. A n a Bellié egy két és fél méter magas mészkőszobrot készít el. A Szétrepedt termés impozánsan illesz kedik a hegykoszorúk övezte mezőbe. P o r t o r o z i N ő i figura szobra után Belliének ez m á r a második monumentális kőszobra Isztriában. É v közben elkészül Aleksa Santic mellszobra is a hasonnevű falu számára Bácskában. Ismételten részt vesz az O k t ó b e r i Sza'lon t á r l a t á n , a tuzlai I I I . Országos Portrékiá'llításon, v a l a m i n t a muraszombati I I . Kisplasztikái Biennálén. A következő esztendő külföldi kiállítással gazdagítja A n a Bellié szerep lését; részt vesz a belgrádi képzőművészek K a i r ó b a n rendezett t á r l a t á n . 1977-ben A n a Bellié újból Isztriában v a n — Labinban rendezik meg X I . önálló kiállítását, amelyen tizennégy poliészterből és színes tűzálló üvegből készült m u n k á t , a Kétszínű szoborsorozat p é l d á n y a i t és egy sor d o m b o r m ű v e t állít ki. Erről a kiállításról az 1975-ben készült Termés elnevezésű poliészter .szobra a labini M ú z e u m tulajdonába kerül. 1978-ban a S z é t p a t t a n t alakzat m á r v á n y s z o b r á t , amelyet 1976-ban ké szít, kiállítja a Jugoszláv Művészet budapesti és bukaresti kiállításán. A Zombori Pedagógiai A k a d é m i a részére elkészíti Veljko Dugolevic mell szobrát, megalkotja B r a n k o Copic neves író b r o n z p o r t r é j á t és a következő
évben kiállítja a tuzlai országos portrékiállításon. Elkészül Miroslav K r l e z a író p o r t r é j a is két v á l t o z a t b a n . . . T e h á t p o r t r é p o r t r é u t á n készül, ami nem meglepő A n a Belliénél, hiszen majdnem m i n d e n esztendőben sor kerül egy-két p o r t r é v a g y mellszobor leleplezésére, ellenben az újabb p o r t r é k m á r a szféra m i n t a p é l d á n y a i , amelyeken a k a r a k t e r e k e t a szfé rába tömöríti és plasztikai megoldásaival, belliéi mesterfogással a göm bök közelségébe h o z z a portréit. X I I . önálló kiállítása, a P o r t r é v a r i á c i ó k szemléje 19 alkotást m u t a t 'be a belgrádi K u l t ú r k ö z p o n t Galériájában, az 1959-ben készült b r o n z - és k ő p o r t r é t ó l egészen az 1979-ben m e g f o r m á l t Ljubinka poliészterszobráig. A p o r t r é k n e m látott, h a n e m látnoki ö b jcktivizációk. A műknitikusok elismerően szólnak műveiről és m o s t m á r végleg meggyőződnek A n a Bellié sajátos szdbrászatának hitelességéről. Ki kell emelnünk Z o r á n M á r k u s m ű k r i t i k u s véleményét az U m e t n o s t m ű v é szeti szakfolyóirat 67. számából, m e l y szerint A n a Beslic szobrai „ p o r t részobrászatunk legkiválóbb alkotásai, valódi, k o n k r é t , plasztikai alko tások". Művészi érdemeiért 1981-ben A n a Bellié megkapja Belgrád O k tóberi díját. A szakértékelések ímellett ez m á r társadalmi elismerés is. Még ebben az évben a tuzlai portréklállításon és a karlovaci akvarell biennálén is szerepel alkotásaival. 1980-ban kiállít az országos jellegű színházi szemle, a Sterijai J á t é k o k Színházi Portrékiállításán, Belgrádban és S z a b a d k á n pedig érméket állít ki. E n n e k az évnek a n y a r á n Airandelovácon dolgozik m i n t a Beli Vencac N e m z e t k ö z i Szöbrászszimpozion m e g h í v o t t művésze, és itt elkészíti vencaci fehér m á r v á n y b ó l a Termés szobrát, amelyet a Szerb Szocialista Köztársaság a szlovengradeci B é k e p a r k n a k a d o m á n y o z . 1981 folyamán a szféra két újszülöttel gazdagodik, a belgrádi É r e m - és P l a k e t t k i á l l í t á son b e m u t a t o t t 1 5 X 1 5 centiméteres nagyságú poliészter Fekete korong és a b r o n z A r a n y korong alkotásaival, melyeket 1981-ben a s z a b a d k a i művészek októberi találkozóján is 'bemutat. Mivel 1982-ben 70. életévébe lépett a m ű v é s z n ő , s h á r o m évtizedes ke mény, de sikeres alkotói m u n k á t t u d o t t m á r m a g a mögött, így időszerű volt egy m i n d e n t átfogó gyűjteményes kiállítás megrendezése, amelyen számba vesszük és felmérjük ennek a sokoldalú és eredményes szobrász n a k az érdemeit. A m ű v é s z n ő felajánlása, h o g y S z a b a d k á n mutassa be gyűjteményes a n y a g á t (1948-tól 1983-ig), és h o g y egy kritikai értéke léssel, komplett, időrendi m ű t á r g y l i s t á v a l és bibliográfiai a d a t o k k a l ellá tott kéziratot bocsásson rendelkezésünkre — főként a vajdasági k u l t ú r a és a szabadkai művészi élet, v a l a m i n t művelődéstörténet n a g y eseménye; a jugoszláv művészet d o k u m e n t á l á s á h o z és az általános képzőművészi k u l t ú r á n k fejlesztéséhez való hozzájárulás. S z a b a d k a ünnepélyesen fogadja A n a Bellicet és műveit, tisztelettel adja ki monográfiáját és a megbecsülés kötelezettségével veszi át A n a Beslic 20 szoborból álló ajándékát.
Rezime A n a BeŠlić umetnik-vajar Autor piše o umetndčkoj aktivnosti i stvaralaštvu Ane Bešlić povodom retrospektivne izložbe njezinih delà u Galeriji Gradskog muzeja u Subotici, koja je otvorena 26. aprila 1983. godine i objavljene monografije, koju je sastavila i napisala dr Katarina Ambrozić. Građu retrospektivne izložbe odabrala je Ana Bešlić i Katarina Ambrozić. Odabrano je 53 delà od „Torzoa" iz 1954. do „Napuklog ploda" iz 1983; iz svih faza stvaralaštva. Dr Katarina Ambrozić je iskazala veliku umešnost u stručnoj analizi raz voja i kritičke valorizacije moderne skulpture i jednog savremenika jugoslovenske umetnosti. U stručnom i estetskom pogledu reprezentativna Monogra fija Ane Bešlić iu izdanju Gradskog muzeja Subotica, ima 204 strana, sa kataloškim podacima 102 delà, 124 bibliografskih jedinica, 53 stranice stručne analize i vrednovanja delà i stvaralaštva, ilustrovana je sa 57 crno-belih i 5 kolor reprodukcija. Štampana je na srpskohrvatskom i mađarskom jeziku u 500, i na srpskohrvatskom i engleskom jeziku u 500 primeraka. Životni put i umetničku aktivnost Ane Bešlić Silađi opisuje po hronološkorn redu Monografije, ističući njenu konstantnu povezanost sa zavičajem, sa likov nim životom Vojvodine i posebno Subotice. Ana Bešlić na jugoslovenskim likovnim manifestacijama, na likovnim sus retima u Subotici učestvuje kao učesnik umetničkih simpozijuma. Silađi ističe značaj umetničkih kolonija i vajarskih simpozijuma na razvoj savremene monumentalne skulpture, kao i učesnika na razvoj skulpture u slo bodnom prostoru. Silađi dsto podvlači veliki značaj stalnog eksperimentisanja i traganja Ane Bešlić, posebno u iznalaženju savremene materije, materijala i forme. Kao sa mostalnu ličnost sa autentičnim modernim izrazom savremene srpske skulpture, sa njezinom „Sferom", ubraja među eminentne savremene jugoslovenske umetnosti. Uvažavajući razvojne faze, koje je utvrdila Katarina Ambrozić, Silađi po hronološkorn redu, navodi najznačajnija delà i umetničku aktivnost Ane Bešlić, posebno ističući stalno postavljena delà u prostoru — na teritoriji Subotice, Vojvodine i u drugim krajevima naše zemlje. Silađi uverava da zaokruživanje opusa „Sfere" Ana Bešlić potvrđuje da nastavlja na svom putu i da ide dalje.
Summary
A n a Beslic — artist-sculptor The author writes about the artistic activity and creative work of Ana Bes lic on the occasion of the retrospective exhibition of her works in the Galery of the Public Museum in Subotica, which has been opened on April 26 , 1983 and also on the occasion of the publication of a monograph, written by dr. Katarina Ambrozic. The material of the retrospective exhibition has been prepared by Ana Beîlh
U6 and Katarina. Ambrozic. Fifty three works have been dhosen for this display, from the "Torso" of
