Digit´alis bennsz¨ul¨ottek, digit´alis bev´andorl´ok Szerz˝o: Marc Prensky 2001. okt´ober
Forr´as: On the Horizon (NCB University Press, Vol. 9 No. 5. 2001. okt´ober) Copyright 2001. Marc Prensky Megd¨obbent˝ onek tartom, hogy az oktat´as min˝os´eg´enek roml´as´aval kapcsolatos sok h˝ uh´o ´es vita k¨ozepett figyelmen k´ıv¨ ul hagyjuk a legalapvet˝obb okot. A tanul´oink radik´alisan megv´altoztak. A mai di´akok m´ ar nem azok, akiknek a jelenlegi oktat´asi rendszert tervezt´ek. A mai di´akok nem fokozatosan v´ altoztak a m´ ultb´eliekhez k´epest, nem csup´an nyelv¨ uk, ruh´azatuk, (test)´ekszereik vagy st´ılusuk v´ altozott, ahogyan kor´abban ez megt¨ort´ent a gener´aci´ok k¨oz¨ott. Egy igaz´an nagy t¨ or´esnek lehett¨ unk tan´ ui. H´ıvhatjuk ak´ar szingularit´asnak” is – olyan esem´enynek, ” amely annyira megv´ altoztatja a dolgokat, hogy nincs vissza´ ut. Ez az u ´gynevezett szingularit´ as” a ” digit´alis technol´ ogi´ ak robban´ asszer˝ u meg´erkez´ese ´es elterjed´ese, a XX. sz´azad utols´o ´evtizedeiben. A mai di´akok – ´ ovod´ at´ ol a fels˝ ooktat´ asig – k´epviselik az els˝o gener´aci´ot, akik ebben az u ´j vil´agban n˝ottek fel. Eg´esz ´elet¨ uket u ´gy ´elt´ek le, hogy sz´am´ıt´og´epek, videoj´at´ekok, digit´alis zenelej´atsz´ ok, videokamer´ak, mobiltelefonok ´es m´ as hasonl´o j´at´ekszerek, a digit´alis kor v´ıvm´anyai, vett´ek k¨ or¨ ul ˝oket. Napjaink v´egz˝ os egyetemist´ ai ´elet¨ ukb˝ol kevesebb mint 5 000 ´or´at t¨olt¨ottek olvas´assal, de t¨obb mint 10 000 ´ or´ at j´ atszottak videoj´at´ekokkal (hogy ne is eml´ıts¨ uk azt a 20 000 ´or´at, amelyet TV n´ez´essel t¨ olt¨ ottek). A sz´ am´ıt´ og´epes j´at´ekok, az elektronikus levelez´es, a mobiltelefon ´es az internetes u ¨zen˝ oprogramok (Instant messaging – IM) mind ´elet¨ uk r´esz´ev´e v´altak. Mostanra vil´ agoss´ a v´ alt, hogy az ˝ oket k¨or¨ ulvev˝o k¨ornyezet ´es a k¨ornyezettel val´o interakci´o gyakoris´aga miatt, a mai di´ akok alapvet˝ oen m´ask´epp gondolkoznak ´es m´ask´epp dolgozz´ak fel a k¨ornyezet¨ ukb˝ol ´erkez˝ o inform´ aci´ okat, mint el˝odeik. Ezek a k¨ ul¨onbs´egek sokkal sz´elesebb k¨or˝ uek ´es m´elyebbre hat´ oak, mint ahogyan azt a legt¨obb tan´ar felt´etelezi vagy tapasztalja. Az elt´er˝o tapasz” talatok elt´er˝ o agyi fel´ep´ıt´est eredm´enyeznek,” mondja Dr. Bruce D. Berry a Baylor College of Medicine professzora. Ahogyan azt a k¨ ovetkez˝okben l´atni fogjuk, nagyon val´osz´ın˝ u, hogy di´akjaink agya, annak hat´as´ ara, hogy m´ ask´eppen n˝ ottek fel, fizikailag megv´altozott – elt´er a mi´enkt˝ol. Att´ol f¨ uggetlen¨ ul, hogy ez sz´ o szerint v´eve igaz-e vagy nem, biztosan ´all´ıthatjuk, hogy a gondolkod´asm´ odjuk megv´altozott. Egy perc m´ ulva r´ at´erek arra, hogy hogyan. Hogyan h´ıvhatn´ anak napjaink u ´j” di´akjait? Egyesek N-gener´aci´ok´ent emlegetik ˝oket (N mint ” Net), m´asok D-gener´ aci´ or´ ol besz´elnek (D mint digit´alis). De v´elem´enyem szerint a legtal´al´obb ´es leghasznosabb kifejez´es r´ ajuk a digit´ alis bennsz¨ ul¨ottek (Digital Natives). Di´akjaink anyanyelvi ” 1
szinten” besz´elik a sz´ am´ıt´ og´epek, videoj´at´ekok ´es az Internet digit´alis nyelv´et. Mi lesz teh´ at vel¨ unk, a t¨ obbiekkel? Vannak olyanok k¨ozt¨ unk, akik ugyan nem sz¨ ulettek bele a digit´alis vil´ agba, de k´es˝ obb, ´elet¨ uk sor´an valamikor, leny˝ ug¨ozte ˝oket, elfogadt´ak ´es elkezdt´ek ˝ a digit´alis bev´andorl´ok. haszn´alni a digit´ alis vil´ ag u ´j v´ıvm´ anyait. Ok A megk¨ ul¨onb¨ oztet´es l´enyege: A digit´ alis bev´andorl´o, tanul´asa sor´an alkalmazkodik a k¨ornyezet´ehez – mint minden bev´ andorl´ o, egyesek jobban mint m´asok –, de bizonyos m´ert´ekig mindig megtartja akcentus´at”, azaz f´el l´ abbal a m´ ultban ´el. A digit´alis bev´andorl´o akcentus” abban nyilv´anul meg, ” ” amikor els˝o gondolatunk helyett csak m´asodik az Internet, amikor inform´aci´ora van sz¨ uks´eg¨ unk, vagy amikor elolvassuk valamelyik sz´ am´ıt´og´epes program k´ezik¨onyv´et ´es nem abb´ol indulunk ki, hogy u ´gyis r´ aj¨ ov¨ unk hogyan m˝ uk¨ odik haszn´alat k¨ozben. Az id˝osebb gener´aci´o m´ask´eppen szocializ´al´odott, mint gyermekeik, ´es most tanulja az u ´j nyelvet; ´es az a nyelv, amelyet ´elet¨ unk sor´ an k´es˝obb tanulunk meg, agyunk m´ as r´esz´eben rakt´aroz´odik. Sz´az´aval mondhatunk p´eld´ akat a digit´alis bev´andorl´o akcentus´ara. Ezek k¨oz¨ott lehet az e-mailek kinyomtat´asa (ha a titk´ arn˝ ovel nyomtattatjuk ki az e-maileket, az m´eg mark´ansabb” akcentusr´ ol ” tan´ uskodik); a dokumentumok kinyomtat´asa ´atolvas´askor, jav´ıt´askor (ellent´etben a k´eperny˝on val´ o olvas´assal); a munkat´ ars beh´ıv´ asa az irod´aba, ahhoz, hogy megmutassunk egy weblapot (ellent´etben az URL ´atk¨ uld´es´evel e-mailben). Biztos vagyok benne, hogy k¨onnyen tal´alhatunk saj´at k¨ornyezet¨ unkben is egy k´et konkr´et p´eld´ at. Szem´elyes kedvencem a Megkaptad az e-mailt, amit k¨ uld” tem?” telefonh´ıv´ as. Azok k¨ oz¨ ul¨ unk, akik digit´alis bev´andorl´ok, nevethetnek – ´es nevetn¨ unk is k´ene – magunkon ´es az akcentusunkon”. ” De ez nem csak vicc. Ez nagyon komoly, mert az oktat´as legnagyobb probl´em´aja napjainkban, hogy a digit´alis bev´ andorl´ o tan´ arok, akik r´egi, elavult nyelvet besz´elnek (a digit´alis kor el˝otti nyelvet), azon k´ınl´odnak, hogy egy olyan csoportot tan´ıtsanak, akik egy teljesen m´as, u ´j nyelvet besz´elnek. Ez egy´ertelm˝ u a digit´ alis bennsz¨ ul¨ ottek sz´am´ara – az iskola gyakran olyannak t˝ unik nekik, mintha er˝os akcentussal rendelkez˝ o, ´erthetetlen k¨ ulf¨oldiek tartan´ak az ´or´akat. Sokszor nem ´ertik, amit a bev´andorl´ ok mondanak. K¨ ul¨ onben is, mit jelent az, hogy sz´amot t´arcs´azni”? Ahhoz, hogy ” bel´assuk, hogy ez val´ oban radik´ alis perspekt´ıva, nem csak egy elt´ ulzott p´elda, had mutassak be n´eh´anyat a probl´em´ ak k¨ oz¨ ul. A digit´ alis bennsz¨ ul¨ottek hozz´a vannak ahhoz szokva, hogy rendk´ıv¨ ul gyorsan kapnak inform´ aci´ ot. Szeretik a dolgokat p´arhuzamosan feldolgozni, egyszerre t¨obb mindennel foglalkozni. Jobban kedvelik az ´abr´akat, k´epeket, mint a sz¨oveget, ´es nem ford´ıtva. Jobban szeretik a v´eletlen el´er´est (mint a hipertext). Hat´ekonyabbak, ha h´al´ozatban m˝ uk¨odhetnek. T´aptalajuk az azonnali meger˝ os´ıt´es ´es a gyakori jutalmaz´as. El˝onyben r´eszes´ıtik a j´at´ekot a ko” moly” munk´ aval szemben. (Ismer˝ os ezek k¨oz¨ ul valamelyik?) De a digit´alis bev´ andorl´ ok ´ altal´ aban nem d´ıjazz´ak ezeket az u ´j k´epess´egeket, amelyeket a bennsz¨ ul¨ottek t¨ obb´eves gyakorl´ as ´es interakci´o sor´an megszereztek. Ezek a k´epess´egek szinte teljesen idegenek a bev´ andorl´ ok sz´ am´ ara, akik a maguk idej´eben lassan, l´ep´esr˝ol l´ep´esre, egym´as ut´ an, egyed¨ ul, ´es mindenek felett, komolyan tanult´ak a dolgokat – ˝ok ennek megfelel˝oen akarnak tan´ıtani. A di´akjaim m´ ar nem tudnak u ´gy mint r´egen”, z´ ugol´odik a digit´alis bev´andorl´o tan´ar. Nem ” tudom ˝oket r´ avenni arra, hogy vagy hogy . Nem ´ert´ekelik vagy . (Az u ¨res helyek tetsz´es szerint kit¨ olthet˝ ok, sok a v´alaszt´asi lehet˝os´eg.)
2
A digit´alis bev´ andorl´ ok meg vannak gy˝oz˝odve arr´ol, hogy di´akjaik nem tanulhatnak eredm´enyesen, ha k¨ozben TV-t n´eznek, vagy zen´et hallgatnak, mert ˝ok (a bev´andorl´ok) erre k´eptelenek lenn´enek. Persze, hogy azok, hiszen nem gyakorolt´ak ezt a k´epess´eget folyamatosan, fejl˝od´es¨ uk legfog´ekonyabb ´eveiben. A digit´ alis bev´ andorl´ ok szerint a tanul´as nem lehet sz´orakoz´as (vagy nem kellene annak lennie). Mi´ert is ne gondoln´ ak ´ıgy, hiszen fejl˝od´es¨ uk korai szakasz´aban nem a Sesame Streettel tanultak. A digit´alis bev´ andorl´ o tan´ arok sz´ am´ ara sajn´alatos m´odon, az oszt´alyaikban u ¨l˝o di´akok a videoj´at´ekok ´es az MTV ˝ or¨ ult temp´ oj´an n˝ottek fel. Megszokt´ak a hipertext ´es a let¨olthet˝ o zene azonnalis´ ag´ at, a telefont a zseb¨ ukben, a k¨onyvt´arat a hordozhat´o sz´am´ıt´og´ep¨ uk¨on, az ´ uk t´ u ¨zen˝oprogramokkal ´ atl˝ ott azonnali u ¨zeneteket. Elet¨ ulnyom´o r´esz´et (ha nem az eg´eszet) h´al´ozatban t¨ olt¨ ott´ek el. Nincs t¨ urelm¨ uk el˝oad´asokat hallgatni, nincs t¨ urelm¨ uk a l´ep´esr˝ol-l´ep´esre logik´ahoz ´es az elmondom-´es-visszak´erdezem” tan´ıt´ashoz. ” A digit´alis bev´ andorl´ o tan´ ar azt felt´etelezi, hogy a tanul´ok olyanok, mint amilyenek kor´abban voltak, ´es hogy azok a m´ odszerek, amelyek akkor m˝ uk¨odtek, amikor ˝o tanult, a mai di´akokkal is c´elravezet˝ ok. De ez a felt´etelez´es m´ar nem ´allja meg a hely´et. Napjaink tanul´oi m´ asok. www.hungry.com” [magyar ford´ıt´ asban www.´ehesvagyok.hu” lehetne] mondta nemr´eg egy ´ovod´ as ” ” eb´edid˝oben. Mindig, amikor iskol´ aba megyek, ki kell kapcsolnom,” panaszkodik egy k¨oz´episkol´ as. ” Arr´ol van sz´o, hogy a digit´ alis bennsz¨ ul¨ ottek nem tudnak odafigyelni, vagy arr´ol, hogy u ´gy d¨ontenek, hogy nem figyelnek oda? Gyakran, a digit´alis bennsz¨ ul¨ottek szempontj´ab´ol a digit´alis bev´andorl´ o tan´aruk u ´gy tan´ıt, hogy arra nem ´erdemes odafigyelni, ¨osszehasonl´ıtva minden m´assal, amit tapasztalnak – ´es ut´ ana ˝ oket okolj´ ak, ami´ert nem figyeltek oda! ´ ezt egyre ink´ Es abb nem fogadj´ ak el. Nagyon j´o h´ır˝ u egyetemre mentem, ahol minden tan´ ar ” az MIT-r´ol j¨ ott,” mondja egy kor´ abbi di´ak. De nem csin´altak m´ast, csak a k¨onyvet olvast´ ak ” fel. Otthagytam az iskol´ at.” A sz´ed´ıt˝ o internetes robban´as idej´en, nem is olyan r´eg – amikor sok volt a munkalehet˝ os´eg, f˝ oleg az olyan ter¨ uleteken, ahol az iskol´aban megszerzett tud´as nem igaz´ an relev´ans – ez m´eg val´ os lehet˝ os´eg volt. De a dot-com miatt kimarad´ok mostan´ara visszat´ernek az ´ iskol´akba. Ujra szembe kell n´ezzenek a bev´andorl´ok ´es a bennsz¨ ul¨ottek k¨oz¨ott t´atong´o szakad´ekkal ´es friss tapasztalataik miatt m´eg t¨ obb neh´ezs´eggel kell szembe n´ezzenek. Ez m´eg nehezebb´e teszi majd a hagyom´ anyos m´ odszerrel val´ o oktat´asukat – ´es minden digit´alis bennsz¨ ul¨ott oktat´as´at, aki m´ar beker¨ ult a rendszerbe. Mi legyen teh´ at? A digit´ alis bennsz¨ ul¨ otteknek kell megtanulni a r´egi m´odszereket vagy a digit´ alis bev´andorl´o tan´ aroknak az u ´jakat? Sajnos, b´armennyire is szeretn´ek azt a bev´andorl´ok, nagyon val´osz´ın˝ utlen, hogy a digit´ alis bennsz¨ ul¨ottek megh´atr´alnak. El˝osz¨or is el˝ofordulhat, hogy ez lehetetlen – lehet, hogy az agyuk szerkezete m´ar elt´er˝oen alakult ki. M´asodszor ez ellentmondana mindennek, amit a kultur´ alis migr´ aci´ or´ol tudunk. Azok a gyerekek, akik egy u ´j kult´ ur´aba sz¨ uletnek, k¨onnyen megtanulj´ ak az u ´j nyelvet ´es hat´arozottan visszautas´ıtj´ak a r´egi haszn´alat´at. Az okos feln˝ott bev´ andorl´ ok elfogadj´ ak, hogy nem ismerik u ´j vil´agukat ´es ig´enybe veszik gyermekeik seg´ıts´eg´et, hogy tanuljanak ´es beilleszkedjenek. A nem-annyira-okos (vagy nem-annyira-rugalmas) bev´andorl´ok azzal t¨ oltik idej¨ uket, hogy z´ ugol´odnak ´es visszas´ırj´ak r´egi orsz´agukat”. ” Sz´oval hacsak nem akarunk lemondani arr´ol, hogy tan´ıtsuk a digit´alis bennsz¨ ul¨otteket – addig am´ıg feln˝onek ´es maguk is tan´ıthatnak –, jobban tessz¨ uk, ha szemben´ez¨ unk a probl´em´aval. Ennek keret´eben u ´jra kell gondolnunk a m´ odszereket ´es a tartalmat is.
3
Vegy¨ uk el˝osz¨ or a m´ odszert. Napjaink tan´arjainak meg kell tanulniuk a di´akok nyelv´en ´es st´ılus´ aban besz´elni. Ez nem azt jelenti, hogy a fontos dolgok jelent´ese megv´altozik, vagy hogy nincs sz¨ uks´eg ´elesl´at´asra ´es rendezett gondolkod´ asra. De azt mindenk´epp jelenti, hogy a temp´o gyorsabb kell legyen, kev´esb´e szabad l´ep´esr˝ ol l´ep´esre haladni, t¨obbek k¨oz¨ott szabadabb teret kell hagyni a v´eletlenszer˝ u el´er´esnek. A tan´ arok erre azt k´erdezhetik: De hogyan tan´ıtsunk ´ıgy logik´at?” Mivel ” ez nem teljesen nyilv´ anval´ o, erre mindenk´epp megold´ast kell tal´alnunk. M´asodszor: a tartalom. ´ Ugy v´elem, hogy a digit´ alis szingularit´as” ut´an k´etf´ele tartalom l´etezik: Hagyom´anyos” tarta” ” lom (az eredeti angol megfogalmaz´ asban a sz´am´ıt´og´epes vil´agt´ol k¨olcs¨onvett Legacy” kifejez´est ” haszn´aljuk) ´es a J¨ ov˝ o” tartalom. ” A Hagyom´ anyos” tartalom k¨ or´ebe tartozik az olvas´as, ´ır´as, sz´amtan, logikus gondolkod´ as, a ” m´ ultbeli ´ır´asok ´es eszm´ek meg´ert´ese stb... – minden, ami egy szok´asos tantervben megtal´alhat´ o. Mindez term´eszetesen tov´ abbra is fontos, de egy m´asik korszakb´ol sz´armazik. Ezeknek egy r´esze tov´abbra is fontos marad (ilyen pl. a logikus gondolkod´as), de m´as r´eszei (tal´an felhozhatjuk p´eld´anak az euklid´eszi geometri´ at) vesz´ıtenek fontoss´agukb´ol, ahogyan ez megt¨ort´ent kor´abban a latin ´es a g¨or¨ og nyelvvel. A J¨ov˝o” tartalma nem meglep˝ o m´ odon nagyr´esz digit´alis ´es technikai jelleg˝ u. A szoftver, hard” ver, robotika, nanotechnol´ ogia, genetika stb. ismeretek mellett ide ´ertend˝o az etika, a politika, a szociol´ogia, a nyelvismeret ´es m´eg sok m´as dolog, ami ezekkel j´ar. A J¨ov˝o” tartalom hihetetlen¨ ul ” ´erdekes a mai tanul´ o sz´ am´ ara. De h´ any digit´alis bev´andorl´o van felk´esz¨ ulve arra, hogy ilyen tartalmat tan´ıtson? Egyszer valaki azt mondta, hogy az iskol´aban a gyerekeknek csak olyan sz´am´ıt´og´epet lenne szabad haszn´ alniuk, amit ˝ ok maguk ´ep´ıtettek. Ez egy ragyog´o ¨otlet ´es nagyon is kivitelezhet˝ o, m´ar ami a tanul´ ok k´epess´egeit illeti. De ki tan´ıtan´a? Tan´arokk´ent azon kell gondolkodnunk, hogy hogyan tudunk mind Hagyom´anyos”, mind J¨ ov˝ o” ” ” tartalmat tan´ıtani a digit´ alis bennsz¨ ul¨ ottek nyelv´en. Az els˝o sz´elesk¨or˝ u ford´ıt´ast ´es m´odszerv´ alt´ ast jelent, a m´asodik mindezt PLUSZ u ´j tartalmat ´es u ´j gondolkod´asm´odot. Nem vil´agos sz´amomra, hogy melyik a nehezebb – u ´j dolgokat tanulni” vagy u ´j m´odszereket tanulni a r´egi dolgokhoz”. ” ” Gyan´ıtom, hogy ez ut´ obbi. Fel kell teh´at tal´ alnunk dolgokat, de nem felt´etlen¨ ul kell null´ar´ol indulnunk. Van m´ar r´a p´elda, hogy sikeresen illesztett´ek a megl´ev˝ o tartalmat a digit´alis bennsz¨ ul¨ottek nyelv´ehez. A saj´at kedvenc megold´ asom a digit´ alis bennsz¨ ul¨ ottek tan´ıt´as´ara u ´j sz´am´ıt´og´epes j´at´ekok kital´al´asa, ak´ ar a legkomolyabb tartalomhoz is. Hiszen ez egy olyan nyelv, amiben legt¨obbj¨ uk nagyon otthonosan ´erzi mag´at. ´ sz´am´ıt´og´eppel seg´ıtett terNem olyan r´egen professzorok egy csoportja keresett fel engem. Uj vez˝oszoftvert (CAD) fejlesztettek g´ep´eszm´ern¨ok¨ok sz´am´ara. A fejleszt´es¨ uk eredm´enye sokkal jobb lett, mint az, amit a szakm´ aban jelenleg haszn´altak ´es u ´gy v´elt´ek, hogy a m´ern¨oki szakma hamar elfogadja majd az u ´j programot. De nem ´ıgy t¨ort´ent, helyette komoly ellen´all´asba u ¨tk¨oztek. Ez nagyr´eszt a szoftver meredek tanul´ asi g¨orb´ej´enek volt k¨osz¨onhet˝o – a program t¨obb sz´az u ´j gombot, men¨ ut ´es elgondol´ ast tartalmazott. A marketingeseknek azonban t´ amadt egy brili´ans ¨otlet¨ uk. Megfigyelt´ek, hogy a CAD szoftverek felhaszn´al´oi szinte kiz´ ar´ olag 20 ´es 30 ´ev k¨ oz¨otti f´erfiak. Mi´ert ne csin´aln´ank egy oktat´o videoj´at´ekot?” ” mondt´ak. Megalkottunk teh´ at sz´ amukra egy FPS (First Person Shooter) jelleg˝ u j´at´ekot – ez leg-
4
ink´abb a kereskedelemben kaphat´ o Doom vagy Quake j´at´ekokhoz hasonl´ıthat´o. A neve Monkey ” Wrench Conspiracy” lett, magyarul Monkey Wrench ¨osszeesk¨ uv´es”-re ford´ıthatn´ank. ” A j´at´ekos egy intergalaktikus titkos¨ ugyn¨ok b˝or´ebe b´ ujik, feladata, hogy megmentsen egy u ˝r´allom´ ast a gonosz Dr. Monkey Wrench t´ amad´as´at´ol. Egyf´elek´eppen lehet legy˝ozni a gonoszt: a CAD program seg´ıts´eg´evel u ´j eszk¨ oz¨ oket kell ´ep´ıteni, fegyvereket kell megjav´ıtani ´es robban´o csapd´ akat kell hat´astalan´ıtani. Az oktat´ oprogram egy ´or´anyi j´at´ekid˝ot tartalmazott ´es 30 feladatot”, ezek ” megold´as´anak ideje 15 perct˝ ol t¨ obb ´ or´ aig is eltarthatott, a j´at´ekos felk´esz¨ ults´eg´et˝ol f¨ ugg˝oen. A Monkey Wrench hihetetlen¨ ul sikeres lett, rengeteg fiatal ´erdekl˝od´es´et keltette fel a CAD szoftverek ir´ant. Sz´eles k¨ orben haszn´ alj´ ak m´ern¨ok hallgat´ok vil´agszerte, a j´at´ek t¨obb mint egymilli´ o p´eld´anyban kelt el, t¨ obb nyelvre leford´ıtott´ak. M´ıg mag´at a j´at´ekot digit´alis bennsz¨ ul¨ott alkalmazottaim k¨onny˝ uszerrel kital´ alt´ ak, a tartalmat a professzorok nagyon nehezen tudt´ak ¨ossze´all´ıtani – hiszen ˝ok az olyan tanfolyamok tart´ as´ ahoz szoktak, amelyek az 1. Lecke – A felhaszn´al´oi fel¨ ulet”” tel kezd˝odnek. Ehelyett mi azt k´ert¨ uk, ´all´ıtsanak ¨ossze fokozatosan nehezed˝o feladatokat, amelyek megold´as´ahoz haszn´ alni kell a megszerzend˝o k´epess´egeket. A professzorok 5-10 perces filmeket k´esz´ıtettek a kulcsfontoss´ ag´ u fogalmak illusztr´al´as´ara; mi azt k´ert¨ uk, a filmek ne legyenek hosszabban 30 m´asodpercn´el. A professzorok er˝osk¨odtek, hogy a tanul´oknak minden a megfelel˝o sorrendben kell csin´ alniuk; mi azt k´ert¨ uk, engedj´ek meg a v´eletlenszer˝ u el´er´est. Szokv´anyos, lass´ u oktat´ asi temp´ot akartak, mi gyors, fordulatokban gazdag cselekm´enyt akartunk (ehhez szerz˝odtett¨ unk egy ˝ le´ır´ ˝ hagyom´ hollywoodi forgat´ ok¨ onyv´ır´ ot). Ok asokat akartak; mi sz´am´ıt´og´epes vide´okat. Ok anyos pedag´ogiai sz¨ ovegez´est akartak tanul´ asi c´elok elsaj´at´ıt´as´at”, (pl. Ebben a feladatban a k¨ovetkez˝ o ” ” k´eszs´egeket saj´ at´ıthatja el...”); mi teljesen el akartuk ker¨ ulni az oktat´as ´ız˝ u sz¨ovegez´est. A v´eg´en a professzorok ´es beosztottjaik gy¨ony¨or˝ uen megoldott´ak a feladatot, de a hatalmas gondolkod´asm´odbeli elt´er´es miatt ez k´etszer annyi id˝obe telt, mint ahogy azt terveztem. Mikor l´att´ ak, hogy ez a megk¨ ozel´ıt´es m˝ uk¨ odik, az u ´j digit´alis bennsz¨ ul¨ott” m´odszertan egyre t¨obb t´argyuk ok” tat´as´anak lett alapja – j´ at´ekokkal vagy azok n´elk¨ ul – ´es fejleszt´eseik sebess´ege jelent˝osen megn˝ ott. Hasonl´ok´eppen ´ at kell gondolni minden t´argyat minden szinten. Annak ellen´ere, hogy a legt¨ obb sz´orakoztat´o tanul´ as ( edutainment”) ir´any´aba tett k´ıs´erlet kudarcba fulladt – nem volt sem oktat´ o, ” sem sz´orakoztat´ o – megvan a lehet˝ os´eg, hogy sokkal jobbat csin´aljunk, ´es megl´at´asom szerint ´elni is fogunk ezzel a lehet˝ os´eggel. A matematik´ aval kapcsolatban nem arr´ol kell vitatkoznunk, hogy engedj¨ uk-e a sz´amol´og´epek ´es sz´am´ıt´og´epek haszn´ alat´ at – ezek az eszk¨oz¨ok r´eszei a digit´alis bennsz¨ ul¨ott vil´ag´anak – hanem arr´ol, hogy hogyan haszn´ aljuk ezeket az eszk¨oz¨oket arra, hogy megtan´ıtsuk azokat a dolgokat, amelyeket hasznos ismerni, az alapvet˝ o fogalmakt´ol a szorz´ot´abl´aig. A j¨ov˝o szempontj´ab´ol ´erdekes matematik´ara kell koncentr´ alnunk – k¨ ozel´ıt´esek, statisztika, bin´aris gondolkod´asm´od. F¨oldrajzb´ol – ami minden csak nem mell˝ozhet˝o manaps´ag – nincs okunk felt´etelezni, hogy az a gener´aci´o, amely meg tudja tanulni t¨ obb mint 100 Pok´emon nev´et ´es minden tulajdons´ag´at, ne tudn´a megtanulni a vil´ ag 101 orsz´ ag´ anak nev´et, f˝ov´aros´at, lakosainak sz´am´at ´es az orsz´agok k¨ ozti ¨osszef¨ ugg´eseket. Minden a t´ alal´ ason m´ ulik. ´ digit´alis bennsz¨ Uj, ul¨ otteknek val´ o m´ odszertanokat kell kital´alnunk minden t´argyhoz, minden szinten ´es ehhez tanul´ oinkat kell seg´ıts´eg¨ ul h´ıvnunk. A folyamat m´ar elkezd˝od¨ott – ismerek olyan
5
egyetemi tan´ arokat, akik sz´ am´ıt´ og´epes j´at´ekokat tal´alnak ki minden t´argyhoz a matematik´ at´ ol a m´ern¨oki t´ argyakon ´ at a spanyol inkviz´ıci´oig mindenhez. Hirdetn¨ unk, n´epszer˝ us´ıten¨ unk kell eredm´enyeiket. Gyakran hallom azt a kifog´ ast digit´ alis bev´andorl´o tan´arokt´ol, hogy Ez a megk¨ozel´ıt´es j´ o, ha ” t´enyekr˝ol van sz´ o, de az ´en t´ argyamhoz nem lehet felhaszn´alni.” Nonszensz. Ez csak r¨ ogh¨ oz k¨ot¨otts´eg ´es a k´epzel˝ oer˝ o hi´ anya. El˝ oad´asaim sor´an u ´jabban beiktatok egy gondolatbeli k´ıs´erletet” ” amikor is felk´erem a tan´ arokat, tan´ıt´okat, hogy javasoljanak egy t´argyat vagy t´em´at ´es ´en megpr´ob´alok – ott helyben – kital´ alni egy j´at´ekot vagy m´as digit´alis bennsz¨ ul¨otteknek megfelel˝ o tanul´asi m´odszert. Klasszikus filoz´ ofia? Csin´aljunk egy j´at´ekot, amelyben a filoz´ofusok vitatkoznak ´es a tanul´ onak ki kell v´ alasztania, hogy ki mit mondott. A Holocaust? Hozzunk l´etre egy szimul´aci´ot, ahol a tanul´ ok szerepj´ at´ekosk´ent r´eszt vehetnek a wannsee-i tal´alkoz´on vagy egy olyat, ahol megtapasztalhatj´ ak a t´ aborok val´odi borzalmait, nem u ´gy, mint a filmekben, pl. a Schindler list´aj´aban. Egyszer˝ uen buta felt´etelez´es (´es lustas´agra vall) a tan´arok r´esz´er˝ol – hogy ne mondjuk nem hat´ekony –, hogy a digit´ alis bev´ andorl´ok m´odja a tan´ıt´as egyetlen m´odja, ´es hogy a digit´ alis bennsz¨ ul¨ottek nyelv´en nem lehet ugyanazokat az eszm´eket, vagy b´armilyen eszm´et, megfelel˝ oen kifejezni. Teh´at ha a digit´ alis bev´ andorl´ o tan´ arok t´enyleg el akarj´ak ´erni a digit´alis bennsz¨ ul¨otteket – azaz gyakorlatilag minden tanul´ ojukat – akkor meg kell v´altozniuk. Itt az ideje, hogy abbahagyj´ ak a sir´ankoz´ast ´es ahogyan a digit´ alis bennsz¨ ul¨ottek Nike rekl´am szlogenje is mondja: Just do it!”, ” azaz egyszer˝ uen tegy¨ uk meg. Sikereket fognak el´erni hossz´ u t´avon – ´es sikereik ann´al kor´abban el tudj´ak ´erni, min´el t¨ obb tan´ aruk seg´ıti ˝oket. L´asd m´eg: Digit´ alis bennsz¨ ul¨ ottek, digit´alis bev´andorl´ok – M´asodik r´esz: Tudom´anyos bizony´ıt´ek a digit´alis bennsz¨ ul¨ ottek gondolkod´ as´ anak megv´altoz´as´ara ´es bizony´ıt´ekok arra, hogy a digit´ alis bennsz¨ ul¨ottek m´ odszer´evel val´ o tanul´ as m˝ uk¨odik! Marc Prensky nemzetk¨ ozileg elismert gondolkod´o, el˝oad´o, ´ır´o, tan´acsad´o ´es j´at´ektervez˝o a tanul´ astan´ıt´as kritikus ter¨ uletein. A Digital Game-Based Learning (McGraw-Hill, 2001) c. k¨onyv ´ır´ oja, a Games2train, egy j´ at´ek alap´ u tanul´ assal foglalkoz´o c´eg alap´ıt´oja ´es vezet˝oje, a The Digital Multiplier, egy a tanul´ ast h´ atr´ altat´ o digit´ alis szakad´ek megsz¨ untet´es´e´ert dolgoz´o szervezet alap´ıt´ oja. ˝ hozta tov´ O abb´ a l´etre a <www.SocialImpactGames.com>, <www.DoDGameCommunity.com> ´es <www.GamesParentsTeachers.com> weblapokat. Marc MBA-t szerzett a Harvardon ´es tan´ ari diplom´at a Yale-en. Tov´ abbi ´ır´ asai a <www.marcprensky.com/writing/default.asp> oldalon tal´alhatok. Lev´elben a <
[email protected]> c´ımen veheti fel Marc-kal a kapcsolatot. ´cs Emese <
[email protected]> Ford´ıtotta: Kova
6
