Útmutató szakdolgozatok és diplomamunkák elkészítéséhez
Ez a rövid útmutató nem törekszik arra, hogy a szakdolgozatok, diplomamunkák formai és tartalmi követelményeit pontról, pontra szigorúan leszabályozza, csupán egy keretet próbál adni, amin belül a dolgozat írója, a feladatot kiadó intézet elvárásai szerint, szabadon dolgozhat. Szerkezet A szakdolgozat vagy diplomamunka a következő részekből épül fel. • Címoldal: öt fontos elemet kell tartalmaznia: o a szerző(k) neve, o a dolgozat címe (és alcíme), o az intézmény neve, amely a témát kiadta (Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, XY Intézet), o a város, ahol a dolgozat született (Sopron), o az évszám, amikor a dolgozat elkészült. • Feladatkiírás: A kiíró intézet által elkészített rész, amely a dolgozat íróján, címén és a konzulenseken kívül a szorosan vett tartalmi és esetlegesen (pl. tervezési jellegű munkáknál) formai követelményeket tartalmazza. • Szerzői nyilatkozat: A feladatkiírást követően, az önálló munkára vonatkozó nyilatkozatot kell elhelyezni: NYILATKOZAT Alulírott _________________________________ (neptun kód: ____________) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a _________________________________________________________című szakdolgozat/ diplomamunka önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Nyugatmagyarországi Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Sopron, ____. _______________. ____. ____________________ hallgató
•
•
Tartalomjegyzék: a főszövegben szereplő rész- és fejezetcímeken, illetve alcí-
meken túl szerepelniük kell a mellékleteknek, az irodalomjegyzéknek és más járulékos részeknek is. A címek rangja vagy decimális számozással vagy tipográfiai kiemeléssel adandó meg. Háromféle fokozatnál többet nem célszerű használni, mert a sok betűfokozat illetve típus ízléstelenül tarkává teszi a tartalomjegyzéket. Ugyancsak mellőzendő a betűtípusok sokasága. Bevezetés: Röviden utal a munka előzményeire. Ezek alapján érthető meg a vizsgálandó probléma. A bevezetésben kell megfogalmazni a dolgozat fő célkitűzését is.
•
•
•
•
•
•
Főszöveg: (Természetesen a fejezetcím ne a „Főszöveg” legyen, hanem az el-
végzett vizsgálatra utaljon) o Általában a dolgozat témájába vágó Irodalom feldolgozása szerepel először benne, de ez az egyes munkafázisokhoz kapcsoltan is lehet a szöveg megfelelő helyein. o Ezután az Anyag és módszerek nevű rész következik, amelyen az elvégzett vizsgálatot kell olyan részletesen leírni, hogy az mindenki számára érthető és reprodukálható legyen. o A következő rész az Eredmények. Itt kell közölni a kísérleti bizonyítékokat, amelyek mérési eredmények, megfigyelések vagy a legkülönbözőbb természetű adatok lehetnek. Mindig számszerű adatokra kell törekedni, mert ezek jól feldolgozhatók, objektívan értékelhetők. Ha a megfigyeléseket számok helyett szavakkal lehet csak leírni, akkor igyekezni kell a szubjektivitást leginkább nélkülöző kifejezéseket használni. o Az Eredmények tárgyalásánál össze kell vetni, hogy az induló hipotézist mennyiben bizonyítják az eredményink, illetve meg kell tárgyalni, hogy az eredmények mennyire vannak összhangban a szakirodalomban föllelhető tapasztalatokkal. A Következtetések és Javaslatok (akár összevontan is) a vizsgálatokból levonható következtetéseket tartalmazza, utal a dolgozat (eredmények) hasznosíthatóságára, a vizsgált probléma megoldására, illetve kiemeli a nyitva hagyott, vitatható (vizsgálandó) kérdéseket. Összefoglalás: A dolgozat megállapításait emeli ki állító formában. Arra koncentrál, hogy kinyissa a témát, és utaljon arra milyen megoldandó feladatok dilemmák maradtak, amivel a jövőben foglalkozni kell vagy érdemes. A használható összefoglaló rendszerint a következő fő elemekből tevődik össze: o a dolgozat főbb megállapításainak újrafogalmazása, o összefüggések a dolgozat különböző részei, megállapításai között. Köszönetnyilvánítás: pár sorban meg szokás emlékezni azon személyek munkájáról, közreműködéséről, akik nem szerepelnek a szerzőtársak között, de a dolgozat létrejöttében tanácsokkal, javaslatokkal, tényleges munkával (laboráns, figuráns stb.) részt vettek. Ha a dolgozatot valamilyen szerv finanszírozta vagy ösztöndíjjal támogatta arról, is meg kell emlékezni. Függelék, mellékletek: A függeléket pótlólagos információk elhelyezésére használjuk, amelyek alátámasztják a dolgozat főszövegében foglaltakat, de amelyeknek nincs logikus helye a főszövegen belűi. A függelékben kérdőíveket, műhelytanulmányokat, összefoglaló táblázatokat, kutatásunkat támogató referenciákat, kronológiát, térképeket stb. helyezünk el. A függelék minden részének külön címet kell adni. A függelékről célszerű jegyzéket készíteni. Irodalomjegyzék: Az irodalomjegyzék elkészítésénél és a bibliográfiai hivatkozásoknál az MSZ ISO 690-es szabvány és a nemzetközi normák irányadóak. Az irodalomjegyzéknél a felsorolást a szerzők neve szerint ABC-rendben helyezzük el. A felsorolást nem szabad sorszámokkal ellátni. Néhány példa:
MÁTYÁS, CSABA (2006): Migratory, genetic and phenetic response potential of forest tree populations facing climate change. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 2: 33-46. MOLNÁR MIKLÓS – LAKATOS FERENC (2007): Bükkpusztulás Zala megyében – klímaváltozás? In: Mátyás Csaba – Vig Péter (szerk.): Erdő és Klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. 257-267. PISO, K. (1886): A Máramaros megyében 1885. évben előfordult káros rovarokról. Erdészeti Lapok 25 (11): 795-798. SZONTAGH PÁL (1989): Rovarok okozta károk bükköseinkben. Állattani Közlemények 75(1-4): 107112.
Formai követelmények A feladatot kiíró intézet részletes útmutatása alapján elkészített kéziratot A4-es (egyes tervek, térképek esetén természetesen ettől eltérő is lehet) nagyságú, fehér, nem fényes, legalább 55 g/m² súlyú tintabíró papírra kell nyomtatni, ajánlottan 12-es be2
tűnagysággal, normál betűközzel, normál sorközzel, Times New Roman (vagy annak rokon betűtípusaival). A kéziratlapon ajánlottan alul és felül 2,5 cm-es, belső szélen 3, a külső szélen 2,5 cm-es margót kell hagyni. A terjedelem felső határa nem megszabott, esetleg a kiíró intézet által korlátozható. A függelék, mellékletek nem számítanak be a terjedelembe. A szöveget – papírtakarékossági okból – a lapnak mindkét oldalára szabad nyomtatni. A Szerkezetben felsorolt részek kétoldalas nyomtatás esetén páratlan oldalon kezdődjenek. A dolgozatot szövegszerkesztővel kell írni. Mindig helyes, magyar ékezetes karakterkészletet kell használni. A fő- és alfejezetek címeinek formázását, számozását úgy kell megoldani, hogy azok szemléletesen elkülönüljenek. A bekezdések formázásánál a sorokat mindkét margóhoz kiegyenlítve célszerű gépelni. A begépelés közben – vagy után – a szövegszerkesztő elválasztó-programjának használatával elkerülhető, hogy a szöveg sorai túlságosan szellősek legyenek. Ugyancsak kerülendő az árva- és fattyúsorok megléte, valamint az, hogy egy lap alján önmagában álljon egy fejezet, alfejezet címe, és a hozzá kapcsolódó szövegrész a következő oldal tetején kezdődjön. Kétoldalas nyomtatásnál a dolgozat főcímei mindig páratlan oldalra kerüljenek, még akkor is, ha a mellette álló páros oldal üres marad. A dolgozat első (de sorszámmal el nem látott) oldala a belső címlap. A keményborítású címlap nem tartozik bele a számozási rendszerbe. A szövegben előforduló fontosabb szavak, kifejezések kiemelésénél kerülni kell az aláhúzást. A kiemeléshez a dőlt illetve kövér karakterek használata javasolt. Lábjegyzetekkel lehetőleg mértékletesen bánjunk, mert túl sok és túl hosszú lábjegyzet megszakítja a szöveg olvasását. Ha csupán egyes szavak magyarázatára van szükség, azt zárójelben is megadhatjuk. A táblázatok formázására különös gondot kell fordítani. A táblázatot is azzal a betűtípussal célszerű elkészíteni, mint az alapszöveget. A táblázatokra is vonatkozik a következetesség elve, vagyis a dolgozatban elhelyezett valamennyi táblázat legyen tipográfiailag egységes. A széles táblázatokat elfektetett lapon és/vagy kisebb betűnagysággal kell elkészíteni, kerülendők az A4 méretnél nagyobb, hajtogatott táblázatok. Számozásuk szisztematikus legyen. Más művekből átvett táblázatok aláírásában a forrást is meg kell adni. A táblázat sorszáma mögött mindig meg kell adni a táblázat címét is. Például: 5. táblázat: Sopron 190/B erdőrészlet adatai. Nagy gondot kell fordítania az ábrák, diagramok, fényképek megfelelő minőségére. Az ábrákba illesztett magyarázó szövegeket, jeleket, nézetre vonatkozó jelzéseket a szöveg betűivel össze kell hangolni. Az ábrák forrásaira és számozására vonatkozóak megegyeznek a táblázatoknál leírtakkal. Fontos, hogy a diplomamunkában csak ábra van; kép, fénykép, diagram nincs. Néhány fontosabb nyelvtani szabály A dolgozat gépelésekor a magyar nyelv szabályait kell alkalmazni. Néhány kevéssé ismert, és műszaki, technikai, biológiai témájú szövegben fontos szabályt a következőkben röviden összefoglaltunk. • A növény- és állatfajok tudományos nevét mindig dőlt betűvel írjuk, az auktor neve azonban DŐLT KIS KAPITÁLIS betűvel gépelendő: Fraxinus pennsylvanica MARSH. • A páratlan írásjelek (. , ? ! ;) mindig szorosan tapadnak ahhoz a szóhoz, ami után állnak, és utánuk egy betűhely kimarad. • Az ábra- és táblázat-címek valamint a táblázatokban szereplő egyedülálló mondatok után nem teszünk pontot. • Csak általánosan ismert rövidítéseket használjunk, a címben azonban rövidítések nem helyezhetők el. Ha a dolgozatban egy új rövidítést vezetünk be, akkor azt első előfordulásnál magyarázni kell. • A mértékegységek, pénzegységek nevét csupán a mértékszám mellett rövidítjük (ebben az esetben, azonban mindig a rövidített alakot írjuk): 99 Ft, de: ... leértékelték a forintot. A mértékegységek és pénznemek jele után csak akkor teszünk 3
•
•
•
•
• • •
•
• •
pontot, ha mondatot zárnak le. Az SI mértékrendszer használata kötelező. A mértékegységek jele – amely mindig álló betű – egy betűhely kihagyásával követi az előtte tévő számot: 12 cm. Nem megengedhető, hogy a mértékszám és a mértékegység külön sorban (azaz a szám egy sor végén, a rövidítés a következő sor elején) helyezkedjen el. A zárójelek a bennük foglalt szöveghez betűhely kihagyása nélkül csatlakoznak. Ha több zárójeles rész kerül egymás közelébe, a könnyebb követhetőség érdekében többféle zárójel használható: ([{ }]). Az idézőjelet betűhely kihagyása nélkül gépeljük. A magyar nyelvben az idézetet kezdő idézőjel a sor alapvonalán, a záró idézőjel pedig megemelt helyzetben helyezkedik el: „ ”. A kötőjelek közül a kiskötőjel (-) szoros összetartozást fejez ki, és betűkihagyás nélkül gépeljük. A gondolatjel hosszabb a kötőjelnél (–), és előtte valamint utána szóközt ütünk. A százalékjel szóköz nélkül tapad az előtte álló számhoz: 25%. Számjegyek nélküli előfordulása esetén a százalékot teljes szóalakjában kiírandó: térfogatszázalék. A fokjelet a következőképpen kell gépelni: 22 °C. A mínuszjel szorosan tapad a számhoz: -17. A műveleti jeleket szóközzel választjuk el a számoktól: 17 - 12. A szorzás műveleti jeleként sem az x betű, sem a sor alapvonalára írt pont, sem pedig a * szimbólum nem alkalmazható. A helyes forma a sor közepén elhelyezett apró pont: 4 · 4 = 16. A hosszú egyenleteket, képleteket, amelyek nem férnek el egy sorban, olyan helyen választjuk el, ahol műveleti jelek vannak. Az elválasztás helyén lévő műveleti jel mindkét sorban leírandó. Hosszabb levezetések esetén ügyeljünk arra, hogy az egyenlőségjelek egymás alá kerüljenek. A matematikai betűjeleket mindig dőlt betűkkel szedjük. Bonyolult képlet, összefüggés leírásához célszerű a szövegszerkesztő program egyenletszerkesztőjét igénybe venni. A vegyületek együtthatói nem tapadnak, tehát szóközzel szedjük; míg a matematikában zártan: 2 H20, de 2x. A hosszú szám hármas tagolását szóközzel jelöljük, tehát nem ponttal és nem vesszővel. Szóközre is csak akkor van szükség, ha a számnak a tizedesvessző előtt vagy után legalább öt számjegye van: 13 810, de 3811; 2,318 23, de 2,3182. Az oszlopban álló számokat helyi értékük szerint pontosan egymás alákell írni. Vigyázni kell arra, hogy folyamatos szövegben a tagolt számok ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy a szövegszerkesztő – szóköz miatt – két sorba tördelje őket. Ez kivédhetjük, ha a számcsoportok közé nem szóközt ( ) ütünk, hanem a billentyűkombinációt. Ez szóköznek látszik, de a Word nem fogja annak tekinteni sorvégi helyzetben. A magyar nyelvű szövegekben nem a tizedespont, hanem a tizedesvessző használata kötelező! A számneveket – hacsak nem kell velük valamilyen műveletet elvégezni, vagy nem túlságosan hosszúak – szöveg közben, helyesebb betűkkel kiírni. Ez alól kivételt képeznek azok a számok, amelyek mért értéket reprezentálnak. Az 1 számként is írtható, ha hangsúlyozni akarjuk, hogy számnévről, és nem a határozatlan névelőről van szó. Az stb. rövidítés előtt sosincs vessző, hiszen a szócska nem a felsorolás egy eleme, hanem az „és a többi” kifejezés rövid alakja. A magyar nyelvben az és szó elé, ha az egy lista két elemét választja el, nem szabad vesszőt tenni. A dátum leírásakor az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk; a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római vagy arab számmal is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: o ha az évszámot névutó vagy névutóból képzett melléknév követi: 1983 előtt;
A
HGA
• •
• •
•
4
ha az évszám birtokos jelzője egy másik szónak: 1983 augusztusában; ha a mondatban ez az alany: …1983 fordulópont volt… Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellett is: …az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt…. Az évet és napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: augusztus 12-től. Az elseje, elsején, elsejéig, elsejéig, elseji szóalakok számjegyes írásmódja: 1-je, 1-jén, 1-jéig, 1-jei. Ha a napok sorszáma után névutó következik; a számok után a pontot vagy a birtokos személyragot ki kell tenni: augusztus 12. óta, augusztus 12-e óta. Összegezve: ne elégedjünk meg dolgozatunkban a szellem csillogásával, az okfejtések tisztaságával, fejeljük meg azt a tipográfia esztétikumával, a papír tisztaságával és a nyelvtani szabályok pontos betartásával. Kedvező hatást a tartalom és a forma együttesétől várhatunk. Kerüljük el, hogy az olvasó csak félig legyen megelégedve. o o
Táblázatok és diagramok Ha bővebb magyarázatot nem igénylő, jól rendszerezhető adataink vannak, táblázatok vagy diagramok formájában célszerű kiemelni azokat a szövegből. Ha a szövegben hivatkozunk a diagramokra, táblázatra, akkor a hivatkozást zárójelben célszerű elhelyezni, hogy ne törje meg a gondolatmenetet. Ha valamelyik diagramra vagy táblázatra egyszer sincs hivatkozás, akkor érdemes meggondolni, hogy szükség van-e rá. Minden táblázatot és diagramot úgy kell megszerkeszteni, hogy az az aláírással kiegészítve önmagában véve is érhető legyen, és ne ismételje meg a folyó szövegben leírtakat. Ugyanakkor a szöveg, a diagram és a táblázat egészítse ki egymást egy egységes mondanivaló szolgálatában. Ne közöljük ugyanazokat az adatokat párhuzamosan táblázatban és diagramban is! Ha az értékek számszerűsége a lényeges, akkor a táblázatos forma választása célszerű. Ha a változások, különbségek, tendenciák szemléltetése a fontosabb, akkor a diagram lesz a célravezetőbb. A táblázat többnyire szöveget és számokat is tartalmaz. A szöveges oszlopokat általában balra ütköztetve, a számoszlopokat helyiérték szerint rendezve igazítjuk. A táblázatnak felül van a fejléce, bal oldalon a vezéroszlopa (oldalléce), alul esetleg lába is van, a többi részét pedig az értékeket, jellemzőket tartalmazó törzs tölti ki. A táblázat oszlopainak jelentését és mértékegységét a táblázat fejében tüntetjük fel. A táblázat sorait és oszlopait nem célszerű egymástól vonalakkal elválasztani, optikailag kedvezőtlen hatást tesz a rengeteg vékony vonal. A vonalakkal csak a fejlécet és a lábat választjuk le, a táblázat törzsét nem osztjuk fel léniákkal. A táblázatot alul és felül is le kell zárni egy-egy vonallal. A számszerű adatokból generált diagramokon egy független és egy (vagy több) függő változót találunk, amiket koordinátarendszerben ábrázolunk. A független változó az a mennyiség, amit kiválasztunk, de nem mérünk. Ezt a vízszintes abszcisszán tüntetjük fel (x-tengely). A függő változó az a mennyiség, amit mérünk, ennek a függőleges ordináta (y-tengely) felel meg. A diagramokat koordinátarendszerük alapján csoportokba osztjuk: • A kördiagram, egy körcikkekre osztott körből áll. Nincs koordinátarendszer. Ez a forma elegyek, keverékek, populációk stb. összetételének szemléltetésre alkalmas. Megmutatja, hogy hogyan épül fel a részekből az egész. A teljes kör képviseli az egészet (100%), a körcikkek pedig az összetevők arányát. A kördiagram hátrányai: o az értékek pontatlanul olvashatók le, bár ezen segíthetünk az értékek ábrán való elhelyezésével; o nem lehet 100%-osnál nagyobb értéket ábrázolni; o értékek változásait nem lehet ábrázolni. • Az oszlopdiagramon csak az ordinátának van értéke. A vízszintes tengely csupán azt a nulla-vonalat jelenti, amelyre az oszlopokat rajzoljuk. Az x-tengely kategóriatengely. Az oszlopok magassága az ábrázolt értékkel arányos, a helyük viszont nincs meghatározva: tetszés szerint eltolhatók, csoportosíthatók, rendezhetők a nulla-vonalon. Mivel az oszlopok sorrendje tetszőleges, ezért minden oszlop alatt vagy felett feltüntetjük az ábrázolt kategória megnevezését. Ez az ábrázolás a táblázatnál annyival jelent többet, hogy vizuális élményünk marad az arányokról 5
•
•
Ha az oszlopok helye rögzített, számértékhez köthető, akkor valódi koordinátarendszerben dolgozhatunk, grafikont készítünk. Ebben az esetben már nem oszlopokkal ábrázoljuk a mért értékeket, hanem a koordináta-negyedben elhelyezett pontokkal. Bizonyos esetekben ezek a pontok egyenes vagy görbe vonallal összeköthetők – abban az esetben, ha a mért értékek között a valóságban is van öszszefüggés (pl.: időbeli változás). A grafikonon mindig fel kell tüntetni az x- és az y-tengely elnevezését (változóját), mértékegységét, a koordinátákat lépték szerinti beosztással kell ellátni. Előfordulnak térhatást keltő, háromdimenziós koordinátarendszert alkalmazó diagramok is. Ezek egyszerre három tényező kölcsönhatását képesek ábrázolni.
Dolgozat leadása Az elkészült dolgozatot két példányban, kemény kötésben a tanulmányi rendben meghatározott időpontig kell leadni a Tanulmányi Osztályon. A dolgozatokban el kell helyezni a dolgozat CD-re írt verzióját is. A főszöveg PDF formátumú, a munka egyéb részei (mellékletek, térképek stb.) digitális formátuma értelem szerinti legyenek. Ajánlott irodalom Baintner Károly (szerk.) (1982): Hogyan írjunk tudományos közleményeket? TAKEFT, Budapest Eco, Umberto (1994): Hogyan írjunk szakdolgozatot. Második kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest Facskó Ferenc (1994): Az Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények publikálási előírásai. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 40-41:205-211. Gyurgyák Lajos (1997): Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest. Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest.
6
