Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Kézikönyv. a Nyelvtan és helyesírás 5. tanításához

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás 5. tanításához

SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette MISKOLCI SZILVIA

Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–050333 ISBN 978-963-328-168-0 © Széplaki Erzsébet, 2013 2. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés KajtArt Kft. Terjedelem: 15,45 A/5 ív Tömeg: 292 g

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam

KEDVES KOLLÉGANŐ! KEDVES KOLLÉGA! Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen mindketten pedagógusok vagyunk. Pályámat tanítóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül tanítottam magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szakvezetőként a hallgatói képzésben is részt vettem. Az idők folyamán szerzett tapasztalataim felhasználásával váltam tankönyvszerzővé. Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években több száz iskolában tartottam bemutatóórát, módszertani előadást, és tanfolyami gyakorlatvezetőként is működöm. Ezeken a rendezvényeken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is. Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól összeállított tanári segédlet a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig bezárólag. Úgy gondolom, most sincs ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve a hivatásukat gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom, ezzel te is így vagy, kedves Kollégám, hiszen olvasod a soraimat. A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élethos�szig tartó tanulás folyamatának. Bármilyen hivatást, szakmát választanak, a mindennapjaikban szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, másokkal megértessék magukat, értsék az olvasott szövegeket, rendelkezzenek megfelelő írástechnikával, helyesírási, nyelvhelyességi képességük a lehető legmagasabb szintű legyen. A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az ismeretek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tudatossá tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítására szükség van, de véleményem szerint csak olyan mértékben, hogy megfelelő módon és ütemben tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi képességeit.

A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66. számában, amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21én napvilágot látott az új kerettanterv, az iskoláknak a kerettantervek alapján március 31-ig kellett elkészíteniük a helyi tantervüket. Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűjtemények tartalmát is. Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek tartalmi módosításai alapján elsőként elkészítettük a helyi tantervi ajánlásaikat. A két évfolyamos ciklusra magyar nyelv fejlesztési céljait, ismeretanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés várt eredményeit évfolyamokra bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. Alapkoncepcióm az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra és képességfejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után láttam hozzá a Nyelvtan és helyesírás tankönyvem átdolgozásához. Így született meg a tartós Nyelvtan 5. tankönyv keménytáblás és puhatáblás változata, hozzájuk tartozó Nyelvtan 5. munkafüzet, illetve a korábbi évek nagy sikerű Nyelvtan és helyesírás tankönyv a 2012-es Nat-hoz és kerettantervhez igazított változata. 2013 áprilisában és májusában valamennyi kiváló minősítéssel kapta meg a tankönyvi engedélyét. 3


Az 5. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyvemet az Oktatási Hivatal TKV/4294/11/2013 határozati számon 2013. 05. 02-től 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy addig semmilyen formai és tartalmi változtatást nem lehet rajta végezni. Ez alól természetesen kivétel a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jellegű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a [email protected] e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigálhassam. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd, és beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a kiadó Tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1-5 oldal. Szándékom, hogy a taneszközök esetében együtt, egy helyen érvényesüljön az elmélet és a gyakorlat. A feladatok igazodnak a 10–12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz, érdeklődési köréhez (téma, problémafelvetés, megfogalmazás stb.). Az indukciós szövegek egy része kapcsolódik az irodalomkönyvhöz az anyanyelvi integráció keretein belül. Másik részükben a tantárgyi koncentráció érvényesül, mivel más tankönyvekből származnak: történelem, természetismeret, ének. Ezek a tankönyvrészletek kiválóan alkalmasak arra, hogy az egyes tantárgyak szakszókincsére és az ezekkel kapcsolatos helyesírási problémákra irányítsuk a tanulók figyelmét. Ugyanakkor ezek a szövegrészletek – szaknyelviségük ellenére – sokkal közelebb állnak a tanulók által használt köznyelvhez, mint a stilisztikailag sokkal csiszoltabb irodalmi nyelv, amelynek megértése sokaknak okoz problémát. A tanulók számára pedig nehezebb egy olyan mondat, szöveg bármilyen szempontú nyelvtani elemzése, amelyet nem vagy csak részben értenek meg. A nyelvtankönyv és a feladatgyűjtemények gazdagon illusztráltak. Ezzel azt szerettem volna elérni, hogy tanuló és tanár szívesen vegye kézbe őket. A visszatérő jelzésekkel és kiemelésekkel használatukat igyekeztem megkönnyíteni. Ezek értelmezése a kiadványok 4. oldalán található. Nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaalapú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázására. Tankönyveim feladataiban igyekeztem a képességeket ismeretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi életben is hasznosítható elemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi tudását. Remélem, ez a tanári kézikönyv sokat segít a nyelvtantankönyv használatában, és megkönnyíti, illetve lerövidíti a tanórára való felkészülésedet.

4

Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet


METODIKAI ALAPELVEK A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg. Objektív tényezők: ▶▶ a tanított anyag tartalma, ▶▶ az osztály sajátos adottságai, ▶▶ a megoldandó didaktikai feladatok. A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban előírt ismereteket, s ezek birtokában megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre, kompetenciákra tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a hangtant, mint a szófajtant, illetve az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejezőképesség fejlesztése. Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét értem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. Minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy tanítványai legalább a minimumszintet elérjék. Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor vagy összefoglalás, számonkérés esetén. A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi mérések, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógusok jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együttgondolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi gyerekek fontosnak tartották a műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt. A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte záloga annak, hogy kedvelt, eredményes pedagógus legyen valaki. 1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit. 2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle viselkedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugalmasság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik. 3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésrepertoár megfelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerülnek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy így kicsúszik az időből, így nem tudja elvégezni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot. 4. A konfliktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásához kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfliktus-megoldási módszert különböztetünk meg: ▶▶ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfliktust, ▶▶ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar, ▶▶ a liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban. 5. A tanulókkal, a szülőkkel, kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének elfogadását, a kompromisszumra való készséget. 6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is. 7. Az eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége. 5


Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert. A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálnia az egyéniségéhez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartania, hogy a 21. század pedagógusainak a hagyományos – a tudás átadásán alapuló – szerepkörből át kell lépniük a tanulási folyamat megszervezőjének szerepkörébe. Itt elsősorban a tanulásszervezés kérdésére gondolok. Egyet le kell szögeznem: ebben a témában aztán végképp nincs recept, kőbe vésett „törvény”, kizárólagosság, kitaposott „módszertani” ösvény. Annyi mindentől függ, hogy a differenciálás melyik módját választjuk. Mindenképpen a tanulók képességeit kell ismernünk ahhoz, hogy a legmegfelelőbb munkaformát alkalmazzuk. A magam részéről kifejezetten támogatom a tanulópárt, illetve a heterogén csoportmunkát, mert nem mindegy, hány tanulóval foglalkozunk egy időben: öttel, tízzel, huszonöttel, esetleg harminccal? Egy biztos: a közösségben végzett feladatmegoldások esetén a diákok megtanulnak együttműködni, meghallgatni társaik véleményét, amellyel egyetérthetnek, de ugyanakkor képviselhetik saját álláspontjukat is, továbbá tapasztalhatják a közösségért érzett munka felelősséget is. A lényeg a következő: a tanulók és a pedagógusok egyaránt aktív részesei legyenek a folyamatnak, jókedvűen, sikerek reményében munkálkodjanak a problémák megoldásán.

Az új ismeret feldolgozása A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv helyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési stb. ismeretek megértése. A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz meg kell szilárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyelvi probléma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a továbbhaladásnak. Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tényanyaggal szemlélteti. A szemléltető anyagokat tehát én is úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazodjanak a 10–11 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fogalom minden lényeges jegyét bemutassák, de csak tiszta példákon. A jelentéstani tudnivalók szemléltetésére – nyelvi funkciójukból adódóan – a mondat, illetve a szöveg(részlet) alkalmas (Tk. 99/10., 11.). A rövid, könnyen érthető, értelmezhető metanyelvi szövegekben tipográfiai megoldásokat (dőlt, félkövér betűket), jelöléseket alkalmaztam, melyek a tanulók figyelmének irányítását és a lényegkiemelést is szolgálják. Összefüggő szöveget használunk akkor is, ha például az elbeszélés műfaji sajátosságainak megfigyeltetése a feladat (Ffgy. 36/4.). A nyelven kívüli szemléltetés eszközeit használtam fel a hangalak és jelentés viszonyának tanításakor (Tk. 92/5.), a szólások és közmondások szó szerinti jelentésének vizsgálatakor, amiből aztán a többletjelentést levezettük (Tk. 101/1., 103/12.) A szóelemek egyezményes rövidítései (szt = szótő, k = képző, kh = kötőhangzó stb.) a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyelmet. Az utaló és szimbolikus jelek (Tk. 92. o. JÓ, HA TUDOD!) a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak. A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyeinek tudatosítását érhetjük el (Tk. 52/7.). A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet (Tk. 61/6.) A kísérő szemléltetéseknek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók – egyéni vagy közös munkával – nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását. Itt szeretném felhívni a kedves kollégák figyelmét az Apáczai Kiadó anyanyelvi falitábláira, amelyeket nemcsak az alsó tagozatos, hanem nagy részüket a felső tagozatos magyarórákon is jól használhatjuk. 6


Az ismeretek megszilárdítása Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát ismétléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el. A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek. A tankönyvekben a JEGYEZD MEG! címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de a fogalom minden lényeges jegyét tartalmazzák. Ismételten hangsúlyozom, hogy az anyanyelvi ismeretek tanítása nem cél, hanem eszköz, amelyet ugyanúgy állíthatunk a kompetenciák fejlesztésének, mint a jártasságok, készségek fejlesztésének szolgálatába, hiszen a lényeg az alkalmazható tudás. A JÓ, HA TUDOD! címszó alatt hasznos, praktikus tanácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismereteket. A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlésnek. Az év eleji ismétléshez bőséges feladatsor található az 5. évfolyamos nyelvtankönyvben. Felöleli a bevezető és kezdő szakasz négy évfolyamának tananyagát, sőt lehetőséget nyújt a nem szakrendszerű órák képességfejlesztő gyakorlatainak összeállítására. Aktivizálhatjuk mindazokat az ismereteket, amelyekre az 5. évfolyamos tananyag elsajátításához szükség van. Természetesen nem kell valamennyi feladatot minden tanulónak megoldania. Differenciált osztálymunkában mindenki azt gyakorolja, azokat az ismereteket elevenítse fel, azokat a képességeit fejlessze, amelyekre szüksége van a továbbhaladáshoz. Az év végi ismétlésnek nem az az elsődleges célja, hogy az év végi felmérés megírását elősegítse, bár ez is fontos szempont lehet, hanem az, hogy rendszerezze az 5. évfolyamos tudásanyagot, s az, hogy a tanuló tapasztalja, mennyit fejlődtek anyanyelvi képességei a tanév során. Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Ez az órán feldolgozott tananyag rögzítésének, „tartósításának” kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Nyíltan kell beszélnünk azonban arról a tendenciáról, ami sajnos egyre inkább terjed a tanulók soraiban, miszerint otthon szinte semmit sem tanulnak, gyakran még az írásbeli házi feladatot sem készítik el. Ezért arra kell törekednünk, hogy olyan feladatokat kapjanak a tankönyvből a gyerekek, amelyek motiválják őket az otthoni tanulásban. A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amit folytatunk felső tagozatban is. Ennek megvalósításához az 5–6. évfolyamos tankönyvekben és feladatgyűjteményekben, valamint a kézikönyvekben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek 11–12 éves korukra már ismerniük kell a helyes tanulási módszereket.

A jártasságok és készségek kialakítása Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha az 5. évfolyamon elsajátított hangtani, jelentéstani, alaktani ismereteket nem gyakorolhatják folyamatosan a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért már az 5. évfolyamon sok komplex feladattal találkozhatnak a diákok. A pedagógus döntheti el, hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja meg. Így valódi differenciálást végezhetünk a tanítási órán. Ennek a módszernek a hatékonyságát majd a felsőbb évfolyamokon mérhetjük le. A nyelvtani gyakorlásnak tervszerűnek, folyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie, továbbá érvényesülnie kell a fokozatosság és tudatosság elvének. Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor, mit, hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal. Ez jelenti a tervszerűséget. A folyamatossággal kapcsolatban már kifejtettem a véleményemet. A gyakorlás állandósága megköveteli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden esetben alkalmaztassuk, ahányszor a tananyag ös�szefüggései lehetővé teszik. Például alsó tagozatban már első osztálytól kezdve foglalkoznak a gyerekek a személynevek helyesírásával. Akkor megtanulják, hogy a személyneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. Harmadik és negyedik osztályban tudatosul bennük, hogy minden tulajdonnevet nagy kezdőbetűvel írunk. Ötödik osztályban, a szóelemző és a hagyományos írásmódot tárgyaló fejezetben ismét gyakorolhatják a személynevek helyesírását. 7


A gyakorlatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat az, amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 60/1. – az összeolvadás felismerése). Ennél nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 60/3., 61/5.). A legnehezebb önállóan létrehozni valamilyen nyelvtani alakzatot (Tk. 73/20.). A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gyakorlatokat végeznek. Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljárása. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük. Az 5. évfolyamos tankönyvben hangtani és alaktani elemzések találhatók. Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi jelenségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan gyakorlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani alakzatot. Ezek a szintetikus gyakorlatok. ▶▶ Kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 30/3. b), 40/2., 105/18. a), Ffgy. 29/1., b), 57/3. ▶▶ A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy vagy több hiányzó elemének pótlása: Tk. 40/4., 46/4., 75/1., 104/15.; Ffgy. 50/3., 55/1., 65/4., 66/6. a). ▶▶ A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcserélését kívánjuk a tanulóktól: Tk. 93/6., 99/11. ▶▶ Alakítás, átalakítás található az olyan gyakorlatokban, amelyekben a tanulóknak megadott vagy szabadon választott elemek felhasználásával különféle nyelvtani kategóriákat kell létrehozniuk: Tk. 99/10. b)., 122/15.; Ffgy. 33/9. ▶▶ Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása: Tk. 9/12., 102/7. Ffgy. 48/9. Elavult az a nézet, miszerint a gyerekek nem végezhetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat. A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen a negatív példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség fejlesztésében és a problémaérzékenység fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek ezek a feladattípusok. Lényeges momentum a probléma felismerése mellett a helyesírási, nyelvhelyességi probléma megfogalmazása, s ezt követően a hiba javítása. Ez is a tudatos és helyes nyelvhasználat egyik mérföldköve. Itt szeretném kiemelni a hibajavítás fontosságát. Meggyőződésem, hogy egy-egy tanítási órán csak an�nyit írattassunk a tanulókkal, amennyit ellenőrizni tudunk, illetve ki tudunk javítani, és ami még fontosabb, hogy ki tudjuk javíttatni a gyerekekkel. Nagy figyelmet kell szentelnünk a tanulók hibajavításának. Gyakran ellenőriznünk kell, hiszen hajlamosak a hibás szót újra hibásan leírni, illetve felületesen javítani. Ez eleinte sok időt és türelmet igényel, de a ráfordított idő és energia előbb-utóbb megtérül. A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont szerint: Tk. 61/6. Az összefoglalás gyakori formája a táblázat készítése. A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez minél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálásához: Tk. 55/9., 66/14.; Ffgy. 25/2., 76/6. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a legalább és a legfeljebb határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjtendő anyag meghatározásában azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók.

Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás, tanulás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, felelősségérzetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékelheti a saját munkáját is, és ez alapján tervezheti meg a további oktató-nevelő munkáját. A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házi feladatok) teszi lehetővé számunkra a folyamatos értékelést is. Ezek sok esetben szóbeli értékelést takarnak, illetve különböző tárgyiasult elismeréseket: pontozás, matricák osztása stb. Ugyanakkor szorgalmaznunk kell azt is, hogy a tanulók saját teljesítményüket is önkritikusan értékeljék. Meg kell tanulniuk társaik munkáját is értékelni, amelyhez a pedagógusnak kell a mintát szolgáltatnia. 8


A tankönyv melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint, a néma szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben – a kollégák többségének kérésére – megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldásai, sőt az értékelés, osztályozás mikéntjére is teszek javaslatot. A feladatlapokon azonban nem adom meg a ponthatárokat, hiszen a százalékos sávokat az iskola a helyi tantervében rögzíti, és ezek eltérhetnek az általam javasoltaktól. Itt hívom fel minden kedves kollégám figyelmét, hogy a Nyelvtan és helyesírás tankönyveimből tanító magyartanárok valamennyi tankönyvi feladat megoldását megtalálják a saját honlapomon: www. szeplakierzsebet.hu.

9


A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A kompetencia Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket. A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké. A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló) kompetenciákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, valamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg. Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát.

A kulcskompetencia

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák) többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia el sajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg. 10


Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív (megismerő) képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtani szabályok és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzeteknek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A következő táblázatban részletesebben olvasható, milyen ismeretek, készségek és attitűdök alkotják az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát. Ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és a stílusok, a nyelvi funkciók biztos ismerete. A különféle szóbeli kommunikációk (beszélgetés, vita, interjú stb.) jellemzői. A kommunikációban használt nem verbális eszközök (testbeszéd, mimika, beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők stb.). Az irodalmi szövegfajták, pl.: mese, mítosz, legenda, lírai költemény, novella, regény, dráma stb., valamint nem szépirodalmi szövegfajták és fő jellemzőik. Az írott nyelv fő jellemzőinek ismerete: hivatalos, hétköznapi, tudományos, publicisztikai stb. A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, térhez, társadalmi és kom munikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Készségek Különböző üzenetek közlése szóban és írásban, illetve azok megértése vagy megértetése változatos helyzetekben. A különböző kommunikációs helyzetekben elhangzó szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése. Világos és tömör beszéd. Az üzenetátadás sikerességét meghatározó készségek. Beszélgetések kezdeményezése, folytatása és befejezése. Különféle szövegek olvasása és megértése, a különböző céloknak (információszerzés, tanulás, szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazása. Különféle típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása.

Attitűdök Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerése annak, hogy az anyanyelv a személyes, kulturális gazdagodás egyik forrása. Mások véleményének és érveinek nyitott megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszédre való hajlandóság.

11


A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a témaválasztástól a címadáson át az átolvasásig), írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése, szűrése és feldolgozása a tanulás során. Saját érvek megfogalmazása szóban és írásban. Mások írásban és szóban megfogalmazott nézőpontjainak teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek, pl.: kiselőadá-sok, interjúk, viták stb. alkotásához, előadásához vagy megértéséhez szükséges segédeszközök, (vázlatok, jegyzetek, térképek stb.) alkalmazása.

Nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználattal törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretete. A különböző kultúrák közötti kommunikáció pozitív attitűdjének kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus feladata és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anyanyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.

Az anyanyelvi kommunikáció és a többi kulcskompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció meghatározó szerepéről már az előbbiekben írtam. Ebből adódik, hogy ez kapcsolatban áll valamennyi kulcskompetenciával. Ezek közül a következőkben kiemelem a legfontosabbakat. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, például a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. Az alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén kulcskompetencia a következő ismereteket foglalja magában: a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket, a technológiai folyamatokat és mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatását. A tanulókkal olyan természettudományos és műszaki műveltséget kell elsajátíttatni, hogy munkájukban és a hétköznapi életükben megjelenő problémákat képesek legyenek megoldani. Az ismeretek megszerzéséhez, a képességeik fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvi, sőt sok esetben az idegen nyelvi kommunikáció. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. Ugyanakkor a munka, a tanulás folyamatában meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak: a szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének és alkotásának. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. 12


Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. A kezdeményező és vállalkozói kompetencia magában foglalja azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulónak a személyes, a majdani szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást. Olyan képességekkel kell rendelkeznie, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csoportmunkában történő aktív munkavégzés. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások érző és beleérző ismeretét. Ide tartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének, a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességeket kell fejlesztenünk a tanulókban, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A tanuláselméleti háttér megváltozása A kompetencialapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott nézőpont megváltozásával. A teljesség igénye nélkül, röviden tekintsük át az ókortól napjainkig, hogyan változott meg a tanítás, illetve a tanulás mibenléte. Az ókori és a középkori pedagógusok a saját ismereteik átadását tartották fontosnak. Ezt a nézetet és gyakorlatot a 17. században Comenius szemléltetéspedagógiája váltotta fel. A neves cseh pedagógus azt vallotta, hogy a gyerekeknek ne csupán verbális módon tanítsák az arra avatottak a különféle tantárgyakat, hanem mindenféle szemléltetőeszköz bevonásával. Fontos, hogy minél több érzékszervet vonjanak be a tananyag elsajátításakor. A megismerési folyamatot az első modern pedagógus a tapasztalaton alapuló induktív útnak tartotta. Évszázadok teltek el Comenius óta, de alapvetően nem nagyon változott meg a pedagógus szerepe a tanulás folyamatában, hiszen az ismeretnyújtás áll a középpontban. A legújabb felmérések szerint a tanítási órákon továbbra is a pedagógusé a főszerep. Azt viszont könnyű belátni: a „katedrán” állva hiába nyújtja valaki a tudást, ha tanítványai nem akarják megszerezni azt. Az elmúlt évtizedekben a pedagógustársadalom próbálkozott a cselekvés pedagógiájával is, amely a tanulót már nem passzív szereplőként kezeli, hanem minél inkább igyekszik bevonni a megismerési folyamatba, de mint az előbb láttuk, a tudást nem elég nyújtani a gyerekeknek, hanem azt maguknak kell megszerezniük. Éppen ezen a tézisen alapul a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, melynek alaptétele, hogy minden emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott. A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén. Ennek belátása roppant egyszerű, ha összehasonlítjuk a mindennapi életben zajló tanulást a hagyományos iskolai tanulással. A mindennapi életben zajló tanulás során a gyerekek problémákkal, helyzetekkel találkoznak, amelyek megoldása során a már meglévő ismereteikre támaszkodva új ismereteket konstruálnak, mindezt egy szociális folyamatba ágyazva, azaz alkalmuk van a társakkal való hangos együttgondol13


kodásra. Ezzel szemben az iskolai tanulás folyamatában viszonylag leegyszerűsített feladatokat kell megoldaniuk, többnyire magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként: Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szófogadó gyerek ráhajol a taneszközére, és csendben marad. Elfojtja a feladatvégzés közben felmerülő kérdéseit, többnyire egyedül marad a problémáival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magányossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a megbeszélés szükséglete valamennyiünkben ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom közben, hogy az adott témával kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az elhangzottakkal kapcsolatos véleményüket! Ezt egyetlen előadó sem veheti „fegyelmezetlenségnek”. Hát ne vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom fontosnak, hogy minél több alkalommal dolgozhassanak tanítványaim páros vagy csoportmunkában. A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fontos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek megváltoztatására. A következő táblázat azt illusztrálja, mi a különbség a hagyományos és az új tanári, tanulói szerepek között. Hagyományos modell Tanári szerep

Tanulói szerep

A tudás átadása A munka megszervezése A diák motiválása

A tudás befogadása A tananyag megtanulása

Ellenőrzés Teljesítménymérés, értékelés AKTÍV Felelősség

PASSZÍV Nincs felelősség Az új, szociális-konstruktivista modell folyamatainak A tanulási folyamat aktív szereplője

A tanuló konstrukciós előidézése, állandó figyelése A tanulási folyamat megszervezése A diák motiválása Visszajelzések adása

Folyamatos értékelés AKTÍV Felelősség A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE

A kognitív (megismerő) készségek felértékelődése Tudása általa konstruált Értékeli a saját és társa teljesítményét AKTÍV Felelősség A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

Az oktatási dokumentumok megújulása A kompetenciaalapú oktatás, a tanuláselméleti háttér megváltozása értelemszerűen magában hordozta az oktatási dokumentumok megújulásának kényszerét. Ahogy évente szükség van a tanmenetjavaslataink átnézésére, „leporolgatására”, tapasztalataink alapján történő átvizsgálására, ugyanilyen szükség van a 14


Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek korrekciójára, kiegészítésére, kiigazítására. Természetesen ezeknek a dokumentumoknak az átvizsgálása több időt vesz igénybe.

A Nemzeti alaptanterv

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új alaptantervet. A közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem a tanulók fejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében fejlesztéscentrikus. Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabályozásának változásáról, hogy könnyebben megérthessük a Nat 2012 koncepcióját: 1995 ♦ 1–10. évfolyam

♦ Fejlesztési területek, műveltségterületek

2003 ♦ 1–12. évfolyam

♦ Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2007 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kulcskompetenciák ♦ Kiemelt fejlesztési feladatok ♦ Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül) 2012 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kiemelt fejlesztési területek ♦ Kulcskompetenciák ♦ Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak Most nézzük meg a 2012-es Nat fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat! Fejlesztési területek

Kulcskompetenciák

Az erkölcsi nevelés

Anyanyelvi kommunikáció

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Idegen nyelvi kommunikáció

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Matematikai kompetencia

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Természettudományos és technikai kompetencia

A családi életre nevelés

Digitális kompetencia

A testi és lelki egészségre nevelés

Szociális és állampolgári kompetencia

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Pályaorientáció

A hatékony, önálló tanulás

Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

A Nat műveltségterületei 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika 4. Ember és társadalom 5. Ember és természet

6. Földünk–környezetünk 7. Művészetek 8. Informatika 9. Életvitel és gyakorlat 10. Testnevelés és sport 15


A műveltségterületek kiemelt közös céljai: ■ a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás folyamatában, pl.: kísérlet, megfigyelés; ■ az informatika alkalmazása; ■ a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; ■ a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; ■ az egészséges életmód kialakítása; ■ az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; ■ a médiumok alkotó használata.

Kerettanterv 2012

NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érhet el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. A kerettanterv készítői olyan az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formát hoztak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaÓrakeret egységeit, témaköreit nevezi meg. A javasolt A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól óraszám függően – lehet konkrét téma, pl.: Petőfi Sándor: János vitéz, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. A tematikai egység Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési-fejlesztési fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott céljai sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Kulcsfogalmak/ fo- A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás galmak fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és A fejlesztés várt eredményei a két képességelemek. évfolyamos ciklus végén A kerettantervek értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést. Azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek. Segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást. Kijelölik mind 16


a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adaptálhatók. Az kerettantervek új elemei a következők: ■ a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; ■ a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás); ■ a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban; ■ képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák); ■ egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.

A helyi tanterv

Az iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a Nat előírásait, illetve a kerettanterveket kellett figyelembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk. Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett a az évfolyamonkénti 10 %-os szabad órakeret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgásterének felhasználásáról. A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethettek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat. A tantárgyi órakeret 10%-át felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére: ■ a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; ■ az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet; ■ a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki. A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő: 1. A választott kerettanterv megnevezése 2. A választott kerettanterv feletti óraszám 3. A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 6. Mindennapos testnevelés 7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái /írásbeli feladatok értékelése, szóbeli feladatok értékelése 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tantervi ajánlás, amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.

17


HELYI TANTERVI AJÁNLÁS Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése. Az 5. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 5. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Órakeret Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Év eleji, félévi, év végi felmérés

18

9+1 12 10 + 1 11 + 1 12 11 + 1 +3


Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 9 + 1 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a komElőzetes tudás munikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással). A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor. A társas viselkedés A tematikai egység neszabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése. velési-fejlesztési céljai A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hallásértés fejlesztése analitikus gyakorlatokkal. Dráma és tánc: kommuniKülönböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló repro- kációs kapcsolatteremtés, dukálása. szituációk, helyzetgyakorAktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a latok. beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek Vizuális kultúra: vizuális alkalmazása. kommunikáció. Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, Természetismeret: az ember drámapedagógiai gyakorlatokkal. megismerése, érzékszervek. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Erkölcstan: önismeret, a Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs személyes kapcsolatok, a (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyerme- beszélgetés jelentősége. kek) között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Idegen nyelv: udvariassági A kommunikációs helyzet; tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint formulák, egyszerű üzea beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. netek megfogalmazása a A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán tanult idegen nyelven alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, a kommunikáció folyamata, Kulcsfogalmak/ tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat; a beszéd zenei eszközei: dallam, fogalmak hangsúly, tempó, hangerő, szünet. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

19



Órakeret 12 óra A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult Előzetes tudás különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése. A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken A tematikai egység többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefügnevelési-fejlesztési gés felismertetése. céljai Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematika; természeKülönféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző tismeret: szövegértés, a feladatok szövegének témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb értelmezése. stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az olvasott szövegek szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggéseinek feltárása. Kulcsfogalmak/ Üzenet, betűrend, tartalomjegyzék. fogalmak


Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

20

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret 10 +1 óra A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése. Írás, fogalmazás


Ismeretek/fejlesztési követelmények A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, levél.

Kapcsolódási pontok

Természetismeret: anyaggyűjtés, vázlatkészítés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail. eseményekről, hősökről. Informatika: internetes kapcsolattartó műfajok nyelvi jellemzői. Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél, e-mail, SMS emotikon. fogalmak


Órakeret 11 + 1 óra A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az Előzetes tudás írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel. A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A tematikai egység A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segínevelési-fejlesztési tő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakícéljai tása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához és állampolgári ismeretek; kapcsolódóan. Idegen nyelvek; Vizuális kultúra; Természetismeret; A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás Informatika: a tantárgyra fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. jellemző fogalmak, digitáTörekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. lis kifejezések helyesírása. Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés fogalmak elve), elválasztás. Helyesírás

21



Órakeret 12 óra A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai. Az azonos alakú*, többjelentésű* és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a Előzetes tudás beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete. * Csak a 2017/18-as tanévtől várható el. A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati A tematikai egység úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínevelési-fejlesztési céljai nű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókincse, Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. néhány állandósult szóAz állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezeté- kapcsolat. nek, használati körének megfigyelése. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Szótő, toldalék, képző, jel, rag; Kulcsfogalmak/ egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangufogalmak latfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A szavak szerkezete és jelentése

A nyelv szerkezete

Órakeret 11 + 1 óra

A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk. Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyelteA tematikai egység tése; a hangok, a szóelemek részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának nevelési-fejlesztési tudatosítása. (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.) céljai A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési móTermészetismeret: az ember dok megfigyelése. hangképző szervei. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: magánhangzók, mássalhangzók; magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. Idegen nyelv: a tanult ideA magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani gen nyelv hangállománya, szerkezetével. hangtani szerkezete. Kulcsfogalmak/ Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasofogalmak nulás, összeolvadás, rövidülés kiesés. 22


A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

23


TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ, 5. ÉVFOLYAM A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll az 5. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a nyelvtanórák tananyagát tartalmazza heti 2 tanítási órára. A közölt tanmenetjavaslattól természetesen bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje. Az Apáczai Kiadó honlapjáról (www.apaczai.hu), valamint a saját honlapomról (www.szeplakierzsebet. hu) nemcsak a kézikönyvben található tanmenetjavaslat, hanem további word formátumú tanmenetek is letölthetők. Több iskolából jelezték ugyanis a kollégák, hogy a szabadon felhasználható órakeretből fél, illetve 1 órát kaptak a magyar nyelv kötelező óraszámához. Ezért elkészítettem a heti 2 és fél, illetve 3 magyar nyelv órára vonatkozó tanmenetjavaslatokat, sőt egy olyan komplex tanmenetjavaslatot is, amely az irodalom tantárgyhoz kapcsolódó ismeretanyagot és képességfejlesztési területeket is tartalmazza. Ahogyan azt már korábban jeleztem a helyi tantervekben biztosított 10%-ot az ismeretek begyakorlására és képességfejlesztésre fordítottam. A tanmenetjavaslat a magyar nyelv kerettantervének A és B változatához is alkalmazható, hiszen a magyar nyelv és irodalom kerettantervének két változata között csak az irodalomban van eltérés. A tanmenetjavaslatok az általam összeállított, az Apáczai Kiadó helyi tantervi ajánlása alapján készült, a következő tankönyvvé nyilvánított taneszközeim felhasználásával: Nyelvtan és helyesírás tankönyv, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, Fogalmazási feladatgyűjtemény. A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kommunikáció, valamint a szövegértés és szövegalkotás tananyagát. A Javasolt taneszközök rovatban a tanórához tartozó tankönyvek oldalszámait is feltüntettem, illetve jelzem az interaktív tananyag-feldolgozás adta lehetőségeket is. Természetesen szükséges válogatni a feladatok között, hiszen nem lehet valamennyit egy tanórán feldolgozni. A témazáró felmérések egy átlagos képességű osztályban általában 20-25 perc alatt megírhatók. A többi idő alatt képességfejlesztést ajánlok. Az év eleji, félévi és év végi felméréseket szövegértésből és nyelvtanból is lehetőleg egy tanítási órán írattassuk meg. A kompetenciamérések alkalmával sem áll több idő a tanulók rendelkezésére. A tollbamondásokat esetleg a következő tanítási órák elején diktálhatjuk le. A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javaslom, amikor nem szerepel konkrét feladatként a tananyagbeosztásban. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv szövegeihez tartozó feladatsorok megoldásai a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyam című kézikönyvben találhatók. A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések: E. f. = Előzetes feladat Ffgy. = Fogalmazási feladatgyűjtemény ItSz. = Interaktív tananyag-feldolgozás szövegértés Kk. = Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz, 5. évfolyam Ny. = Nyelvtan és helyesírás tankönyv Sz.f.gy. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatok T. = A tollbamondások szövege, amelyek a kézikönyvben találhatók

24


Óra 1.

2.

3.

4.

Téma, tananyag

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Ismerkedés a taneszközökkel. Nyári olvasmányélmények. Tájékozódás a tanulók tudásáról, képességeikről és készségeikről

Előszó elolvasása és értelmezése. A rövidítések jegyzékének áttanulmányozása, értelmezése. Helyesejtési gyakorlatok. A hangzó anyanyelvünk című alfejezet közös áttekintése. Kapcsolatfelvétel: köszönés, bemutatkozás.

A hatékony, önálló tanulás: Rövidítések feloldásának képessége. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Egész tanévben minden tanítási órán folyamatos! Szociális kompetencia: Kapcsolatteremtő, kötődési képesség. Mások iránti tisztelet.

Javasolt taneszközök Ny. 3–4. o. Ffgy. 3–4. o. Sz.f.gy. 3. o.

Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, játék, kutatómunka stb.) Közös tabló készítése (a 1. órához kapcsolódva): Merre jártunk, mit csináltunk a nyáron?

E. f.: 1. Írjátok le röviden, mi volt a leghumorosabb élméISMÉTLÉS Helyesejtési gyakorla- Tudásszerző kompeten- Ny. 18/1., 1. a), nyetek a nyáron! cia: Összefüggés-kezelő 19/1. a) Az 1–4. évfo- tok. 2. Rajzoljátok le, lyamokon ta- Hang, betű, írásjegy. Az képessége. Ny. 5–7. o. milyen kalandban nult nyelvtani, ábécé. A hangok csoAnyanyelvi kommunivolt részetek a nyákáció: A hang és betű helyesírási és portosítása. ron! nyelvhelyes- Az igék, főnevek, mel- megkülönböztetésének ségi ismeretek léknevek felismerése. képessége. A helyesírási 3. Hozzatok magaalkalmazása T. 1. képesség fejlesztése. tokkal fényképeket Szociális kompetencia: Kapcsolatfelvétel: köszönés, bemutatkozás, Kapcsolatteremtő, köNy. 27/3., 4., 5. a nyári élményeitekről! szituációs játékok páros tődési képesség. Mások Ffgy. 16. o. munkában. iránti tisztelet. Ny. 18/2., 1. b), A tanulók szabaAz 1–4. évfo- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommudon választhatnak, nikáció: Az önkifeje20/1. b) lyamokon ta- tok. melyik feladatot Ny. 8–10. o. nult nyelvtani, Az utasítások és az in- zéshez szükséges nyeloldják meg. vi képességek fejlesztése. helyesírási és dukciós szöveg értelHelyesírás. nyelvhelyes- mezése. ségi ismeretek Üzenetek küldése kü- Kognitív kompetenalkalmazása lönböző módon: SMS, cia: Logikai képesség. képeslap. Rövidítések Probléma iránti érzékenység, problémamegfeloldása. A j hang kétféle jelölése oldó képesség. a szavakban. Másolás, Személyes kompetencia: kiegészítés. Önértékelési képesség. T. 2. Képesség Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kompeten- Sz.f.gy. 4–5. o. fejlesztő óra tok. cia: Szövegértő, szövegElbeszélő szöalkotó képesség. Magyar A három jó veg értelmezése. Szociális kompetencia: Szinonima tanács című Szókincsfejlesztés szó- Együttműködő képesszótár szöveg feldol- gyűjtéssel, közmondá ség. Saját vélemény meggozása sok értelmezésével. védése. ItSz. Szövegtagolás. Digitális kompetencia. Vázlatkészítés páros munkában. Memóriajáték. Ny. 26. o. Ffgy. 15. o.

25


Óra 5.

6.

Téma, tananyag Az 1–4. évfolyamokon tanult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása

Helyesejtési gyakorlatok. A melléknevek, számnevek helyesírása. Az igealakok használata különböző kommunikációs helyzetekben, csoportmunka. T. 3. vagy T. 4. Év eleji felmé- A Csukás István című rés szövegér- szöveg értelmezése. tésből Év eleji felmérés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

7.

8.

9.

26



Javasolt taneszközök

A hatékony, önálló tanulás: Analizáló, szintetizáló képesség. Összefüggéslátás. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes és kreatív nyelvhasználat. Helyesírási képesség. A hatékony, önálló tanulás: Szövegfeldolgozási technikák alkalmazása. A tanultak alkalmazásának képessége.

Ny. 18/3., 1. c), 20/1. c) Ny. 11–14. o.

A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompetencia: értékelése, ja- javítása. Siker és kudarc elfogadávítása Önértékelés. sának képessége. Személyes kompetencia: Önértékelési képesSzándéknyilvánítás: ké- ség. rés, felszólítás, tudako- Narratív kompetencia: zódás. Dolgok közlésének képessége. KOMMUNI Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommuniKÁCIÓ A kommunikáció káció: Szövegértés, léA kommuni- című fejezet bevezenyegkiemelés. Szociális kompetencia: kációs ténye- tő szövegének és a zők Kommunikációs ténye- Kapcsolatkezelési képeszők című szöveg feldol- ség, mások megismerégozása. sének igénye. A kommunikáciSzemélyes kompetenós helyzet alapelemei. cia: Érzelmekkel való Ábraértelmezés, táblá- bánni tudás. zat kiegészítése. Anyanyelvünk Helyesejtési gyakorla- Narratív kompetencia: tok. Dolgok közlésének képessége. Beszélgetés kisgyermekkori élményekről. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés. A beszédtanulásról. A Mese című A tündérkirálynő mon- Kreatív szövegalkotás. Állampolgári kompeszöveg feldol- datainak értelmezése. Jókívánság megfogaltencia: Erkölcsi ítéletalgozása mazása. Ajándék átadá- kotás. Digitális kompetencia. sának nyelvi formái.

Ny. melléklet: 2–3. o. Megoldás: Kk. 119–120. o. Ny. melléklet: 4–5. o. T. szövege: Kk. 74. o. Megoldás: Kk. 114–115. o.

Ny. 27–28. o. Ffgy. 17. o. Ny. 18/4., 19/2. a), 20/1. d) Ny. 15–16. o.

Ny. 18/5., 19/2. b), 20/1. e) Ny. 17–18. o. Sz.f.gy. 8–9. o. ItSz.

Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, játék, kutatómunka stb.)


Óra 10.

11.

12.

13.

Téma, tananyag A testbeszéd


Helyesejtési gyakorlatok. A szövegek és a hozAz alapvető zájuk tartozó feladagesztusok tok megoldása csoportmunkában, kooperatív technikával. Szándéknyilvánítás: kérés, felszólítás, tudakozódás. A testbeszéd Helyesejtési gyakorlatok. A tankönyvi szövegek értelmezése csoportA távolságmunkában. tartás A szövegből és képek alapján szerzett inforA kézfogás mációk felhasználása páros kommunikációs Arc- és állgyakorlatokban: távolgesztus ságtartás, kézfogás. Kapcsolatfelvételről tanultak alkalmazása páros munkában. HANG ÉS Helyesejtési gyakorlaBETŰ tok. A hangok vi- Hanghatások értékelélága se. A hangok keletkezése és csoportosítása. A Nap és a A nyelven kívüli hangHold című eszközök. mese elolva- Beszélgetés a mese érsása zelmi hatásáról. A beszélőszer- Helyesejtési gyakorlavek és műkö- tok. désük A beszédhangok keletkezése. Vázlatkészítés, ábraérA Nap és a telmezés. Hold című mese feldol- Állandó tulajdonságok gozása I. keresése, rokon értelmű szavak kiválasztása, névalkotás.




Szociális kompetencia: Csoportkezelő képesség. Más népek iránti tisztelet képessége. Anyanyelvi kommunikáció: A verbális és a nonverbális komplexitás kezelésére való képesség.

Ny. 18/6., 19/2. c), 20/1. f) Ny. 21–22. o.

Szociális kompetencia: Más népek iránti tisztelet képessége. Kommunikatív kompetencia: Az információk felhasználásának képessége. Illusztrációértelmezés. Anyanyelvi kommunikáció: A verbális és a nonverbális komplexitás kezelésére való képesség. Önkifejezési képesség.

Ffgy. 7/1., 8/1. A hangok világa (a 12. órához kapcsoNy. 19/3. a), lódva) 20/2. a) Ny. 23–25. o. 1. Alkoss rövid szöveget Hangok világa címmel!

A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelő képesség, következtetések levonása. Szövegértés, példakeresés képessége. Kommunikatív kompetencia: Ábraolvasás, beszédértés. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegáttekintő képesség. Szövegértés. Szókincsbővítés. Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő képesség. Digitális kompetencia.

Ffgy. 7/2. a), 8/2. a) Ny. 19/3. b), 20/2. b) Ny. 29–31. o. Sz.f.gy. 6–7. o.

Ffgy. 18. o.

Ffgy. 7/2. b), 8/2. b) Ny. 19/3. c), 20/2. c) Ny. 32–33. o. Sz.f.gy. 6–7. o.

2. Gyűjtsetek különböző hangszerekről fotókat! Készítsetek tablót hangzásuk szerinti csoportosításban! 3. Hasonlítsátok össze a tanult idegen nyelv hangkészletét a magyar hangkészlettel! Ábrázoljátok grafikonon az eltéréseket!

ItSz.

27


Óra 14.

Téma, tananyag


Gondolkodási kompetencia: Sajátosságok megkülönböztetése. Kombinatív képesség. Szociális kompetencia: Együttműködő képesség. Alá-, fölérendeltségi viszony elfogadása. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, reproduktív szövegalkotás, helyesírási képesség.

Ffgy. 7/2. c), 8/3. a) Ny. 19/4. (Krokodil), 20/2. d) Ny. 33–34. o.

Helyesejtési gyakorlatok. A betűrendbe sorolás szabályai. A helyesírási szabályzat 14. pontjának értelmezése. T. 5. Lexikonok címszavainak megkeresése és értelmezése tanulópárban.

A hatékony, önálló tanulás: Szabályértelmező, szabálykövető, ismeretelsajátító képesség. Segédeszközök használata. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, kifejezőképesség.

Ffgy. 7/2. d), 8/3. b) Ny. 19/4. (Tigris), 20/2. e) Ny. 35–37. o.

Helyesejtési gyakorlatok. A magánhangzók időtartamának helyes jelölése. T. 6. Véleménynyilvánítás. Az ajakkerekí- Helyesejtési gyakorlatéses és ajak- tok. réses magán- Földrajzi helymeghatáhangzók rozás. A tulajdonnevek helyesírása. Válaszadás A Lakatos kérdésekre. Imre hőstetA falu lakóinak és a tate című szöveg nulók véleménye a hősfeldolgozása ről.

Anyanyelvi kommunikáció: Szókincsbővítés, beszédértés. Az mgh.-k időtartamának helyes érzékeltetése, jelölése. Kommunikációértékelés képessége. Kognitív kompetencia: Megfigyelés képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, kifejezőképesség. Szociális kompetencia: Ideálok befogadásának képessége.

Ny. 8/3–4. Ny. 37–39. o.

15.

Az ábécé és a betűrend

16.

A rövid és hosszú magánhangzók

28


Helyesejtési gyakorlatok. A magán- és mássalhangzók megkülönböztetése. Hang, betű, írásjegy megfeleltetése magyar nyelven és a tanult idegen nyelven. Események sorrendbe állítása a tk.-ben, ill. interaktív táblán csoportmunkával. Természeti jelenség magyarázata.

A beszédhangok csoportosítása

A Nap és a Hold című mese feldolgozása II.

17.



Sz.f.gy. 6–7. o. ItSz.

Ffgy. 19. o. Ffgy. 7/2. e), 8/3. c) Ny. 20/1. hangsúly Ny. 39–40. o. Sz.f.gy. 12–13. o. ItSz.

Javasolt könyvtári óra tartása.


Óra

Téma, tananyag


18.

Magas és mély Helyesejtési gyakorlamagánhang- tok. zók Hangszerek hangja és a zenedoboz nagysága közötti összefüggés. A nyelv vízszintes mozgása a magánhangzók képzésekor. Ábraértelmezés. Az eszperente nyelv. T. 7.

19.

A magánhangzótörvények A hangrendtörvény

20.

21.

Helyesejtés gyakorlása. A magas és mély magánhangzók megkülönböztetése. Az utónévválasztás hangtani szempontjai. A mese nyelvi jellegzetességei.

Az illeszkedés Helyesejtés gyakorlása. Az illeszkedés szabályai. A helyes köznyelvi normától eltérő szóalakok javítása (nákozás). T. 8. A narratív szöveg átalakítása párbeszéddé tanulópárban. A mássalHelyesejtés gyakorlása. hangzók Szempont szerinti csoportalkotás. A mássalA j hang kétféle jelöhangzókat je- lése. lölő egyjeA cím jellemzői. A cígyű, kétjegyű mek nyelvi megforés háromjegyű máltsága. A címről tabetűk nultak táblázatba rendezése.



A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelőképesség. Tapasztalatok megfogalmazása. Csoportosítás, fő fogalom megnevezése. Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, ábraolvasási képesség. A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelőképesség. Tapasztalatok megfogalmazása. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes, kreatív nyelvhasználat. Szókincsbővítés, kifejezőképesség. Kognitív kompetencia: Szabályalkotás, bizonyítás. Anyanyelvi kommunikáció: Helyes nyelvhasználat. Kreatív szövegalkotás. Narratív kompetencia: Dolgok közlésének képessége. A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelő képesség, következtetések levonása. Szövegértés, példakeresés képessége. Gondolkodási kompetencia: Rendszerező képesség, táblázatba rendezés képessége.

Ffgy. 7/2. f), 8/3. c) Ny. 20/2. hanglejtés Ny. 40–41. o.

Ffgy. 7/3., 8/4., 10/1. a) Ny. 42–44. o. Ladó János: Magyar utónévkönyv Ffgy. 32/6., 7. o.


Önálló kutatómunka (a 19. órához kapcsolódva): 1. Nézz utána, mi a jelentése a keresztnevednek! 2. Kutass az után, hogy honnan ered a keresztneved!

Ffgy. 7/4., 9/5. a), 10/1. b) 3. Kérdezd meg a Ny. 45–48 o. szüleidet, miért ezt a keresztnevet adták neked születésedkor! Ffgy. 33/10. Ffgy. 7/5. a), 9/5. b), 10/2. 1.• Ny. 48–49. o.

4. Neked melyik keresztnév tetszik? Miért az?

Ffgy. 21–22. o.

29


Óra 22.

Téma, tananyag A rövid és hosszú mássalhangzók

23.

Zöngés és zöngétlen mássalhangzók

24.

A mással hangzó törvények A részleges hasonulás

25.

A mással hangzó törvények A részleges hasonulás

26.

Képesség fejlesztő óra

30

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Helyesejtés gyakorlása. Indukciós szöveg értelmezése. A hosszú mássalhangzók jelölése egyszerű és összetett szavakban. A dz és a dzs kettőzése. T. 9. Modern mese értelmezése, alkotása. Véleménynyilvánítás. Helyesejtés gyakorlása. Szavak másolása. Tapasztalatok megfogalmazása a zöngés és zöngétlen hangok képzéséről. Táblázatértelmezés. Titkosírás megfejtése. Helyesejtés gyakorlása. A zöngésség szerinti részleges hasonulás. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői, szövegműfajok felismerése. Helyesejtés gyakorlása. A képzés helye szerinti részleges hasonulás. T. 10. Ismeretterjesztő szövegek értelmezése. Az algoritmusok szerepe.

Helyesejtés gyakorlása. 1–2. bek.: mese. Mesemondás. A Miért csíkos Helyzetgyakorlat: ös�a zebra? című szeveszés, kibékülés pászöveg feldol- ros munkában. gozása 3–4. bekezdés: magyarázó-értelmező szöveg. Következmények megfogalmazása. Válogató másolás, akaratlagos írás gyakorlása vázlatíráskor.



Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegértelmezési- és alkotási képesség. Hangos olvasási képesség fejlesztése. Gondolkodási kompetencia: Rugalmas gondolkodás a szövegalkotás során.

Ffgy. 7/5. b), 9/6. a), 10/2. 2.• Ny. 49–51. o.

A hatékony, önálló tanulás: Csoportosítás, főfogalom megnevezése. Azonosság, különbözőség megállapítása. Vállalkozói kompetencia: Kezdeményező képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség. Perceptív (felfogó) kompetencia: Ismeretszerző, kombinatív és konvertáló képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírás, szövegértelmezés. Esztétikai-művészeti tudatosság. Életvezetési kompetencia. IKT alkalmazása. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, reproduktív és kreatív szövegalkotó képesség. Szociális kompetencia: Értékek képviselete, tolerancia. Mások tiszteletben tartása. Gondolkodási kompetencia: Logikai, konvertáló képesség. Digitális kompetencia.

Ffgy. 7/5. c), 9/6. b), 10/2. 3.• Ny. 51–53. o.

Ffgy. 34. o.

Ffgy. 7/6. a), 9/6. b), 10/2. 4.• Ny. 53–54. o. Ffgy. 34. o. Ffgy. 7/6. b), 9/6. c), 10/2. 5.• Ny. 55. o. Ffgy. 38–39. o.

Sz.f.gy. 20–21. o. ItSz.



Óra 27.

28.

29.

30.

Téma, tananyag


A teljes haso- Helyesejtési gyakorlanulások tok. Az írásban jelölt teljes hasonulás. Helyesírási szabálypontok értelmezése. Algoritmus alapján táblázat kiegészítése. Növényleírások értelmezése, fogalmazási hibák javítása. A teljes haso- Helyesejtési gyakorlanulások tok. Az írásban nem jelölt teljes hasonulás. Szóbeli szövegalkotás mondatba foglalt szavakkal. Hirdetésszöveg javítása. Növénybemutatás korrekciója és előadása. A gesztusok szerepe magyarázatkor. Képesség Helyesejtési gyakorlafejlesztő óra tok. Járásmódok felismeA vörösgém rése. című szöveg Tételmondatok megtafeldolgozása lálása. Hiányos vázlat kiegészítése. A táplálékok válogató másolása. Folyamatleírás (násztánc). Memóriajáték. Összeolvadás Helyesejtési gyakorlatok. Helyesírási tréningek. Algoritmus alapján táblázat kiegészítése. Utazás előtti tanácsok megfogalmazása. Állatleírás algoritmusa. Kedvenc állat bemutatása.



Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegértő képesség, korrekció elvégzésének képessége. Normatív kompetencia: Szabálykövető képesség. Term. tudományos kompetencia: Környezettudatos magatartás. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szóbeli kifejezőképesség, metakommunikáció. Kreatív, helyes nyelvhasználat. Gondolkodási kompetencia: Rugalmas gondolkodás a szövegalkotás során. Konvertáló képesség. A hatékony, önálló tanulás: Problémamegoldó, lényegkiemelő, megfigyelőképesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség, szövegértés, kreatív szövegalkotás. Digitális kompetencia.

Ffgy. 10/2. 6.•, 12/1.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szövegértési és -alkotási képesség, szókincsbővítés. Szociális kompetencia: Másokra való odafigyelés képessége. Szociális kompetencia: Gondoskodás képessége.

Ffgy. 10/2. 8.•, 12/2. b) Ny. 60–61. o.


Ny. 56–57. o.

Ffgy. 45. o. Ffgy. 9/7., 10/2. 7.•, 12/2. a) Ny. 58–59. o.

Ffgy. 45/3.

Sz.f.gy. 24–25. o.

ItSz.

Ffgy. 46. o.

31


Óra 31.

32.

33.

34.

35.

32

Téma, tananyag


Egyéb mással- Helyesejtés gyakorlása. hangzótörvé- A mássalhangzó-rönyek vidülés és -kiesés. Mondatalkotási gyakorlatok. Illusztráció készítése. Állati kitalálósdi, páros játék. Állatleírás korrekciója, értékelése. Képesség A dokumentumszöveg (színlap) és a szórólap fejlesztő óra értelmezése csoportA Színház munkában. látogatás és a Beszélgetés a karáSzórólap című csonyról. szövegek fel- Tulajdonnevek helyesírása. dolgozása Párbeszéd összeállítása páros munkában.



A hatékony, önálló tan.: Táblázatban való eligazodás képessége. Komplexitás gyakorlása. Szociális kompetencia: Segítségnyújtás. Fair játékra való és versengési képesség.

Ffgy. 10/2. 9.•, 12/2. c) Ny. 62–63. o.

Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 18–19. o. káció: Társas beszédhez szükséges szóbeli nyelvi Sz.f.gy. 26–27. o. képesség. Helyesírás. Kommunikatív kompetencia: Képi információk Ffgy. 42. o. feldolgozása. Szociális kompetencia: Együttműködés, hagyományok tisztelete.

Nyelvi kompetencia: Grammatikai rendszer kialakítása. Gondolkodási kompetencia: Problémalátás és kritikai képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség fejlesztése. Képesség Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló tafejlesztő óra A szöveg feldolgozása nulás: Ismeretszerző kéheterogén csoportmun- pesség. Szükséges inforA vörös óriás- kában. mációk keresése, kivákenguru című Adatkeresés, lényegki- lasztása, befogadása. szöveg feldol- emelés. Tételmondatok Narratív kompetencia: gozása alapján vázlatkészítés. Reproduktív szövegalÁllatbemutatás állatkotás. kerti szakvezetés alkalmából. Félévi felméA hatékony, önálrés szövegérló tanulás: Szövegtésből feldolgozási technikák alkalmazása. Félévi felméA tanultak alkalmazásárés anyanyelnak képessége. vi ismeretből, helyesírásból A hangokról és a betűkről tanultak ös�szefoglalása

Helyesejtés gyakorlása. A tanultak rendszerezése. A magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése. Betűrendbe sorolás. T. 11.

Ffgy. 48–49. o.

Ffgy. 10/2. 10.•, 12/3. a) Ny. 63–66. o.

Sz.f.gy. 22–23. o.

ItSz.

Ny. melléklet: 6–7. o. Megoldás: Kk. 117–119. o. Ny. melléklet: 10–11. o. T. szövege: Kk. 74. o. Megoldás: Kk. 112. o.



Óra 36.

37.

Téma, tananyag



A magyar he- A bevezető szöveg érlyesírás telmezése, vázlatírás páros munkában. A magyar helyesírás szabályai című könyv A szóelemzés tárgymutatója. elve A mássalhangzótörvények felidézése táblázat segítségével. A felmérések A helyesírási típushibák értékelése, ja- javítása. vítása Önértékelés. Helyesejtés gyakorlása. A KheopszKérdésekre válaszadás, piramis című adatkeresés. Indoklás szöveg feldol- megfogalmazása. A piramis és a bálna súgozása lyának összehasonlítása.

A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelés, lényegkiemelés, tanulási technikák alkalmazása. Információk kezelésének képessége. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség. Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadásának képessége. Személyes kompetencia: Önértékelési képesség. A hatékony, önálló tanulás: Lényegkiemelő, logikai képesség. Matematikai kompetencia.

Javasolt taneszközök Ffgy. 10/2. 11.•, 12/3. b) Ny. 67. o.


Ny. 68. o.

Az ókori Egyiptom (a 37. és a 38. óráSz.f.gy. 32–33. o. hoz kapcsolódva) ItSz.

38.

Képesség fejlesztő óra

Helyesejtés gyakorlása. Fordított helymeghatározás. A KheopszTanulópárok önálló piramis című vázlatírása. szöveg feldol- Képmontázshoz aláfesgozása tő szöveg alkotása csoportmunkában. Képmontázshoz szövegalámondás.

Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 32–33. káció: Szókincsbővítés. o. Kreatív szövegalkotás, előadói képesség fejlesztése. Természettudományos kompetencia: Irányok ItSz. meghatározásának képessége.

39.

A szóelemzés Helyesejtési gyakorlaelve tok. Indukciós szöveg értelmezése. Az írásban jelölt teljes hasonulás a -val, -vel toldalékos szavakban. Helyesírási gyakorlatok kooperatív technikák alkalmazásával. T. 12.

Gondolkodási kompe- Ffgy. 10/2. tencia: Kombinatív, kon- 12.•, 12/4. vertáló képesség. Ny. 69–71. o. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség. Normatív kompetencia: Szabálykövetés, szabályalkalmazás.

A piramis építéséről információs tábla összeállítása, feliratozása Részletes projektterv található a Szövegértésszövegalkotás tanári kézikönyvben.

33


Egyéb javaslatok a témakörhöz (proÓra jekt, játék, kutatómunka stb.) 40. A szóelemzés Helyesejtési gyakorla- A hatékony, önálló ta- Ffgy. 10/3. első Osztályújság szernulás: A tanultak alkal- nyelvtörő, 13/5. kesztése (a 40. óráelve tok. Az írásban nem jelölt mazásának képessége. hoz kapcsolódva) teljes hasonulás és az Normatív kompetencia: Ny. 72–74. o. összeolvadás. Szabálykövetés, szabály1. Tervezzetek Helyesírási gyakorlatok alkalmazás. Ffgy. 70–71. o. nyolcoldalas osztályújságot csokooperatív technikák alkalmazásával. T. 13. portmunkában! Hírek olvasása, értelmezése, írása. 2. Beszéljétek meg A hatékony, önálló ta- Ny. melléklet: közösen, milyen té41. Helyesírási Helyesejtés gyakorlámájú hírek, hirde8. o. sa tankönyvi feladatok nulás: felmérés: a tések, interjúk keszóanyagán. A tanultak alkalmazása. T. szöveszóelemzés rüljenek az újságge: Kk. 74. o. elve. A helyes időtartam-je- Szabályértelmező, szaMegoldás: Kk. ba! lölés. Szóláshasonlatok bálykövető, ismeretelsajátító képesség. 113. o. A kiejtés elve a kommunikációban. 3. Osszátok szét a Segédeszköz (szabályzat) A helyesírási szabálytémákat, műfajokat Ny. 75–76. o. zat használati techniká- használata. a csoportok között! jának pontosítása. A H. Anyanyelvi kommuni17., 20–24. szabálypon- káció: Szövegértés, kife4. Illusztráljátok az jezőképesség, helyesírási tok értelmezése csoírásokat különböző képesség fejlesztése. portmunkában. technikával! 42. A kiejtés elve Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló ta- Ffgy. 10/3. máA számítógépet is Az í–i, ú–u, ű–ü válta- nulás: Szabályértelmező, sodik nyelvtösegítségül hívhatkozást mutató egytagú szabálykövető, ismerő, 13/5. játok! szavak, csoportmunka. retelsajátító képesség. Szerepjáték: vásárlás, Segédeszköz (szabályzat) 5. Értékeljétek köpáros munka. használata. Ny. 77–79. o. zösen az elkészült A mássalhangzók idő- Szociális kompetencia: osztályújságot! tartamának jelentésHatékony együttműkömegkülönböztető sze- dés, társas aktivitás. repe T. 14. 43. A kiejtés elve Helyesejtés gyakorlása. Szociális kompetencia: Ffgy. 10/3. harA helyes időtartam-je- Szabályalkotás, szabály- madik nyelvtölölés. követés. rő, 13/5. Mondatalkotási gyaAnyanyelvi kommunikorlatok. káció: Helyesírási képes- Ny. 80–82. o. Csoportmunka. Az -ít, ség. Szóbeli szövegalko-ul, -ül, -t, -tt, -bb, -l, -ll tás, szövegértés. toldalékok írása. T. 15. Alakleírás. Ki ő? Ffgy. 50–51. o. Osztálytárs felismerése alakleírás alapján. Téma, tananyag

34





Óra 44.

45.

Téma, tananyag Helyesírási felmérés: a kiejtés elve Okostelefon használata okosan című szöveg feldolgozása Képesség fejlesztő óra A Készíts csapadékmérőt! című szöveg feldolgozása

46.

A hagyomány elve

47.

Az egyszerűsítés elve Az elválasztás


Igaz-hamis állítások. Programműködés ismertetése. Használati útmutatók bemutatása. Helyesejtési gyakorlatok. A csapadékmennyiséggel kapcsolatos számítások. Működési elv szóbeli ismertetése. Munkafolyamat ismertetése különböző hallgatóságnak. Helyesejtési gyakorlatok. A régies családnevek helyesírása. A j hang kétféle jelölése. A hír tartalmának átadása. Plakáttervezés, a plakát rövid, figyelemfelkeltő szövege. T. 16. Helyesejtési gyakorlatok. Az egyszerűsítés elvének és az elválasztásnak a gyakorlása egyszerű és összetett szavakban páros és csoportmunkában. Anyanyelvi rejtvények megoldása.



A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazása. A hatékony, önálló tanulás: Döntési képesség. Tanultak alkalmazása új helyzetben.

Ny. melléklet: 8. o. T. szövege: Kk. 75. o. Megoldás: Kk. 113–114. o. Sz.f.gy. 42–43. o. Sz.f.gy. 38–39. o.

Matematikai kompetencia: Logikai gondolkodás. Környezettudatos magatartás. Összefüggéslátás. Anyanyelvi kommunikáció: Reproduktív szövegalkotás, kommunikációs képesség magyarázatkor. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség. Kreatív szövegalkotás. Kognitív kompetencia: Megfigyelőképesség. Összehasonlítás képessége.

Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási képesség. Kognitív kompetencia: Példakeresés, összehasonlítás. Szociális kompetencia: Együttműködés, segítségnyújtás.

ItSz.

Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, játék, kutatómunka stb.) A víz (a 45. órához kapcsolódva) 1. Csoportokban dolgozzatok! Készítsetek egyvagy másfél oldalas szöveget Az éltető víz címmel! 2. Nézzetek utána, hogyan jelenik meg a víz a világ- és a magyar irodalomban!

3. Gyűjtsetek szólásokat, közmondáFfgy. 10/3. ne- sokat, amelyekben gyedik nyelvtö- szerepel a víz! rő, 13/6. 4. Gyűjtsétek ös�Ny. 83–85. o. sze híres zeneszerzők műveit, amelyek kapcsolatba hozhatók a vízzel! Hallgassatok meg néhány zeneműrészletet! 5. Mérjétek meg a Ffgy. 10/3. ötöcsaládotok napi, dik nyelvtörő, heti vízfogyasztá13/7. sát! Ábrázoljátok Ny. 85–86. o. grafikonon! Ny. 86–88. o.

6. Gyűjtsetek ötleteket, hogyan takarékoskodhatnak a családok a vízzel! (Folyt. köv. 106. o.)

35


Óra 48.

Téma, tananyag Képesség fejlesztő óra A Turistaként a világűrben című szöveg feldolgozása

49.

A SZAVAK ALAKJA ÉS SZERKE ZETE Hangalak és jelentés a szavakban

51.

Egy-, többjelentésű és azonos alakú szavak

52.

Hasonló alakú szavak

53.

Képesség fejlesztő óra A Térképen barangolva című szöveg feldolgozása

36


Egyéb javaslatok a Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (progek, képességek) eszközök jekt, játék, kutatómunka stb.) Gondolkodási kompe- Sz.f.gy. 34–35. 7. Készítsetek tabtencia: Oksági gondol- o. lót híres „vizes” témájú festmények kodás képessége. Narratív kompetencia: reprodukciójából! Dolgok közlésének ké8. Gyűjtsetek olyan pessége. Anyanyelvi kommuni- ItSz. híreket, riportokat, vers- és regényrészkáció: Kreatív szövegalkotás. leteket, amelyekben a víz a katasztrófák Szociális kompetencia: Fair játékra való képesség. forrása! Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 10/3. hakáció: Szövegértő kétodik nyelvtö- 9. Bővítsétek az iskola honlapját a pesség. Helyes és turő, 13/7. produktumokkal! datos nyelvhasználat. Helyesírási képesség. Gondolkodási kompe- Ny. 89–90. o. tencia: Kombinatív képesség. Tudásszerző kompetencia: Ismeretelsajátító képesség. Ffgy. 11/4., Gondolkodási kom13/8. petencia: Sajátosságok Ny. 91–93. o. megkülönböztetése. Anyanyelvi kommuni- Magyar értelkáció: Szövegértés, he- mező kéziszótár lyesírási képesség. A hatékony, önálló tanulás: Segédeszköz (szótár) használatának képessége. Anyanyelvi kommuFfgy. 11/4., nikáció: Pontos, he13/8. lyes nyelvhasználat. Szövegértés, helyesírási Ny. 94–95. o. képesség. Ffgy. 74. o. Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 44–45. káció: A kommunikáci- o. ós eszközökkel való bánni tudás képessége.

Helyesejtési gyakorlatok. Ok-okozati összefüggések felfedezése és kifejtése. Indoklások, érvek és ellenérvek megfogalmazása és előadása. Élménybeszámoló fantázia alapján, pl.: Világűrbéli kalandom. Helyesejtés gyakorlása. Üzenetek átadása. Metanyelvi szöveg értelmezése. Az indukciós szöveg értelmezése. A hasonló alakú szavak helytelen használata. T. 17. Tananyag-csökkentési javaslat: többjelentésű és azonos alakú szavak csak említés szintjén. Helyesejtés gyakorlása. Jelentés-illusztráció összefüggése. Az ÉKsz. használata. Azonos alakú, többjelentésű szavak a humor forrásaként. Reklámszöveg értelmezése. T. 18. Helyesejtés gyakorlása. Hasonló alakú szavak használata. Szöveg kiegészítése megfelelő szóhasználattal. Az interjú. Helyesejtés gyakorlása. Földrajzi nevek helyesírásának gyakorlása. Útvonalterv ismertetése térképen. Útvonaltervek készítése Digitális kompetencia: az internet segítségével. IKT alkalmazása. Útbaigazítás kérése és adása.

Ffgy. 56/5., 6.


Óra

Téma, tananyag




54.

Hasonló alakú Helyesejtés gyakorlása. szavak Írásfegyelem és a helyesírás, pl.: fáradság – fáradtság, válság – váltság. Interjúkészítés utasokkal, utazókkal páros munkában. T. 19.

Anyanyelvi kommuFfgy. 11/5., 14/9. nikáció: Helyes, pontos nyelvhasználat. Ny. 96. o. Helyesírási képesség, írástechnika fejlesztése. Szociális kompetencia: Kapcsolatkezelési képesség.

55.

A rokon értel- Helyesejtési gyakorlamű szavak és tok. kifejezések Gratuláció gyermek születéséhez. Szókincsfejlesztés rokon értelmű szavakkal csoportmunkában. A jelentésbeli kohézió eszközei: a rokon értelmű szavak. A Magyar Szinonimaszótár használata. A rokon értel- Helyesejtési gyakorlamű szavak és tok. kifejezések Szóbeli beszámoló vásárlásról. Szövegek színesítése rokon értelmű szavakkal csoportmunkában. A rokon értelmű szavak kapcsolata a szövegkörnyezettel. T. 20. Szólások és Helyesejtési gyakorlaközmondások. tok. Szólások Metanyelvi szöveg értelmezése. Szólások használata a kommunikáció során. Másolás, emlékezetből írás. Képekről szólások felismerése. Hibás szólások javítása. Szólások eredete.

Anyanyelvi kommunikáció: Szókincs, szóhasználat, kommunikációs képesség fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás: Segédeszközök használatának képessége. Az ismeretek alkalmazásának képessége. Szociális kompetencia: Kötődési képesség.

Ffgy. 11/5., 14/9.

Anyanyelvi kommunikáció: Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek. Szóbeli és írásbeli szövegek megértése és alkotása. Személyes kompetencia: Önállóság, önkiszolgálási képesség.

Ffgy. 11/6., 14/10.

Állampolg. komp.: Hagyományok ismerete, tisztelete és ápolása. Kommunikatív kompetencia: Képi információk feldolgozása. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés. Kifejezőképesség. Helyes nyelvhasználat, helyesírási képesség fejlesztése.

Ffgy. 11/6., 14/10. Ny. 100–103. o.

56.

57.


Ny. 97–98. o. Ffgy. 25. o., 26/4.

Ny. 99–100. o. Ffgy. 28/8., 9., 10.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások

37


Óra 58.

Téma, tananyag Képesség fejlesztő óra A Szólások a konyhából című szöveg feldolgozása

59.

60.

61.

62.

38

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Helyesejtési gyakorlatok. Szómagyarázatok készítése. Adatkeresés, okkeresés. Közmondásokhoz szituációk kitalálása és előadása. Szólások jelentése.

Szólások és Helyesejtés gyakorlása. közmondások. Helyzetek előadása szóKözmondások lásokhoz, közmondá sokhoz kapcsolódva. Képek alapján közmondások felismerése. Szólások és közmondások értelmezése. Történetalkotás. T. 21. Képesség Helyesejtés gyakorlása. fejlesztő óra Szótárhasználat: kakukkfű. Az Magyaros Receptek másolása, ételek című önálló leírása emlékeszöveg feldol- zetből, elmondása kügozása lönböző partnernek. Igaz-hamis állítások. Ellentétes je- Helyesejtés gyakorlása. lentésű szavak Az ellentétes jelentésű szavak a humor forrásai. Ellentétes jelentésű szavak helyesírásának gyakorlása. T. 22. Képesség fejlesztő óra

Helyesejtés gyakorlása. Földrajzi nevek helyesírása. Az Esztramos- A barlangok bemutahegy című tása. szöveg feldol- Beszámoló kirándugozása lásról egyéni, közös élmény alapján. Levélírás.



Anyanyelvi kommunikáció: Szókincs, nyelvhasználat fejlesztése. Gondolkodási kompetencia: Oksági gondolkodás. Állampolgári kompetencia: Hagyománytisztelet és -ápolás. Anyanyelvi kommunikáció: Nyelvhasználat fejlesztése. Szövegértő képesség. Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség. Helyesírási képesség. Kommunikatív kompetencia: Képi információk feldolgozása. A hatékony, önálló tanulás: Megfigyelő képesség, következtetések levonása. Személyes kompetencia: Egészségvédő képesség. Digitális kompetencia. Állampolgári kompetencia: Hagyományok tisztelete. Személyes kompetencia: Találékonyság, kreativitás. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási és kifejezőképesség. Anyanyelvi kommunikáció: Szókincsbővítés, beszédértés. Állampolgári kompetencia: A nemzettudat formálása. Digitális kompetencia.

Sz.f.gy. 28–29. o. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások ItSz.

Ffgy. 14/11. Ny. 103–106. o. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Ffgy. 27. o. Sz.f.gy. 30–31. o. Magyar értelmező kéziszótár ItSz. Ny. 107/3. d), 108/6. Ny. 106–108. o.

Sz.f.gy. 46–47. o. ItSz. Ffgy. 64/2.



Egyéb javaslatok a témakörhöz (proÓra jekt, játék, kutatómunka stb.) 63. A hangutánzó Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 14/11. A macska (a 63. és hangulat- A hangulatfestő szavak káció: A Ny. 108–112. o. órához kapcsolódfestő szavak alkalmazása szövegal- verbális komplexitás keva) kotáskor. zelése. Írásbeli kifejező1. Melyik ókoBeszámoló Feleltem képesség. Helyesírási kéri nép szent állacímmel különböző hall- pesség. ta volt a macska? gatóknak. Számoljatok be a T. 23. vele kapcsolatos hiedelmekről! 64. A szavak szer- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ny. 113/1. kezete. tok. káció: Helyesírási, nyelv- Ny. 112–116. o. 2. Gyűjtsétek össze Az egyszeMetanyelvi szöveg ér- használati képesség feja macska hangját lesztése. rű és összetett telmezése. utánzó szavakat! szavak Az egyszerű és összetett Gondolkodási komszavak elválasztása. petencia: Információk 3. Mit jelentenek a rendszerezése. A szókapcsolat és az következő kifejeKövetkeztetések levoösszetett szó közötzések: ti kommunikációs kü- nása. macskakő, macskalönbség. köröm, macskakaT. 24. parás, vasmacska? 65. A toldalékos Helyesejtési gyakorla- Szociális kompetencia: Ffgy. 114/9. szavak tok. Csoportkezelő képesség. Ny. 116–120. o. 4. Keressetek olyan A szótő és toldalék fo- Más népek iránti tisztelet meséket, amelyekgalmának pontosítása. képessége. ben macska is szeSzóelemek felismeréAnyanyelvi kommurepel! Rajzoljátok se. Alaktani elemzések. nikáció: A verbális és a le az egyik jellegzeVálogató másolás. nonverbális komplexitás tes jelenetet! T. 25. kezelésére való képesség. A többiek találják 66. A toldalékos Helyesejtési gyakorla- Vállalkozói kompeten- Ffgy. 114/10. ki, melyik meséről szavak tok. cia: Versenyhelyzet ke- Ny. 121–124. o. van szó! Versenyfeladat: igék zelése. képzése. Nyelvi kompetencia: 5. Természetisme A jelek megnevezése, Grammatikai szabályHorga Béla: ret-tankönyvetek alkalmazása. rendszer kialakítása. Ragrapszódia segítségével mutasRecept összeállítása il- Kommunikatív komsátok be társaitoklusztráció alapján. Lírai petencia: Az infornak a macskát! szöveg értelmezése. mációk felhasznáTáblázatértelmezés. lásának képessége. 6. Két-, három- és T. 26. Illusztrációértelmezés. négyfős csoportokModern írásbeli közlésFfgy. 68/9., 10. ban dolgozzatok! formák. Macskaeledelt szeretnétek vásárolni. 260-260 Ft-tal járultok hozzá. A konzerv ára 159 Ft. Téma, tananyag




39


Óra 67.

68.

69.

Téma, tananyag


A szavak jelentéséről és szerkezetéről tanultak ös�szefoglalása

Helyesejtési gyakorlatok. A szavak jelentéséről és szerkezetéről tanultak kreatív alkalmazása csoportmunkában. Összefoglaló táblázatok értelmezése, felhasználása rendszerezéshez. T. 27. Év végi ismét- Helyesejtés gyakorlása. lés A tankönyvi feladatok megoldása kooperatív technikával. Összefoglaló táblázatok értelmezése. Anyanyelvi rejtvények megoldása. Leírás készítése egyéni rajz alapján. T. 28. Év végi felmérés szövegértésből Év végi felmérés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

70.

Kommuni kációtörténet. Őseink beszéde

Helyesejtés gyakorlása. Szövegfeldolgozás csoportmunkában. Akaratlagos írás fejlesztése vázlatíráskor. Beszélgetés az olvasottakról.

Hogyan beszél Helyesejtési gyakorlaaz emberiség? tok. Szövegfeldolgozás tanulópárban. A téma megállapítása, a lényeg kiemelése, ábraértelmezés. Károli Gáspár fordította Biblia részlete mai magyar nyelven. 40

Kompetenciák (készségek, képességek) Gondolkodási kompetencia: Rendszerező, logikai képesség, összefüggések felismerése. Kommunikatív kompetencia: Ábraolvasás, anyanyelvi beszéd. Szociális kompetencia: Érdekérvényesítő képesség. Nyelvi kompetencia: Grammatikai szabályrendszer felfogása. Szociális kompetencia: Együttműködési képesség. Elfogadás, kudarctűrés. Sikerélmény átélése. Tudásszerző kompetencia: Összefüggés-kezelő képesség. A hatékony, önálló tanulás: Szövegfeldolgozási technikák alkalmazása. A tanultak alkalmazásának képessége.

Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, játék, kutatómunka stb.) Ffgy. 114/11. Hány dobozzal tudtok venni? Ny. 124–125. o. Mennyi lesz a vis�szajáró pénz? Mennyi pénzt kaptok vissza fejenként? Hány fős csapat tudott a saját szempontjából a leggazdaságosabban vásáVálogatás a tankönyv és a rolni? Ffgy. feladata7. Készítsetek plaiból. kátokat egy macsNy. 134–136. o. kakiállítás népszerűsítésére a szerzett ismeretek alapján! Kiállítás a plakátokból. Javasolt taneszközök

Ny. melléklete: 12–13. o. Megoldás: Kk. 120–121. o. Ny. melléklete: 14–15. o. T. szövege: Kk. 75. o. Megoldás: Kk. 115–117. o. A hatékony, önálló ta- Válogatás a nulás: Tények, adatok tankönyv és a kiemelése. Ffgy. feladataSzociális kompetencia: iból. Alá- és fölérendeltség el- Ny. 126–127. o. fogadása. Anyanyelvi kommunikáció: Helyesírási, szóbeli kifejezőképesség. Kommunikatív kompe- Válogatás a tencia: Ábraolvasás és tankönyv és a -értelmezés. Ffgy. feladataAnyanyelvi kommuni- iból. káció: Ny. 128–129. o. Szövegértés, helyesírási képesség.


Óra 71.

72.




A helyesírási típushibák javítása. Önértékelés. Rövidítések feloldása A Szalvéta szövegben. technika című Munkafolyamat elmonszöveg feldol- dása képsor és/vagy gozása vázlat alapján önállóan. Indoklások megfogalmazása.

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfogadásának képessége. Személyes kompetencia: Önértékelési képesség. Anyanyelvi kommunikáció: Szövegértés, reproduktív szövegalkotás, helyesírási képesség.

Sz.f.gy. 36–37. o. Idegen szavak és kifejezések szótára Interaktív tananyag

Téma, tananyag A felmérések értékelése, javítása

Hogyan ír az emberiség?

Hogyan ír az emberiség?

Egyéb javaslatok a témakörhöz (projekt, játék, kutatómunka stb.) Az írás története (a 73. órához kapcsolódva) 1. Rendezzétek táblázatba az egyes írástípusokról szerzett ismereteiteket!

2. Gyűjtsetek cégérekről fotókat, ilHelyesejtési gyakorla- Szociális kompetencia: Válogatás a Csoportkezelő képesség. tankönyv és a letve készítsetek ti tok. Szövegelemzési techni- Más kultúrák iránti tisz- Ffgy. feladata- magatok is szabadon választott techiból. kák gyakorlása csoport- telet képessége. Ny. 130–133. o. nikával (rajz, gyurmunkában. Vázlatírás a Anyanyelvi kommuma, fa stb.)! csoportmunka összeg- nikáció: A verbális és a nonverbális komplexitás zéseként. 3. Készítsetek képkezelésére való képesség. Régi szöveg fordírejtvényeket társaitása mai nyelvre. tok számára! Kommunikáció titkosírással. 4. Ismertessétek a Helyesejtési gyakorla- Szociális kompetencia: Válogatás a tok. Csoportkezelő képesség. tankönyv és a rovásírás lényegét! Ismerkedés a rovásírás- Más kultúrák iránti tisz- Ffgy. feladata5. Írjatok le szólásal. telet képessége. iból. Kommunikáció titkos- Kommunikatív komNy. 130–133. o. sokat, közmondásokat rovásírással! írással. petencia: Az inforHorváth mációk felhasznáIstván: A rovás- Olvastassátok el társaitokkal! lásának képessége. írás ábécéje Illusztrációértelmezés. 6. Rendezzetek kiállítást, vagy készítsetek tablót az általatok gyűjtött, illetve alkotott anyagokból!

41


A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint mérése Év eleji felmérés 1. a) – István, nem mennél ki? – mondta a doktor. – Nem! Én vagyok a pótatya!(.) – Ülj fel, Tutajos – segítette fel Gyulát a doktor –, és máskor, ha pótapa kell, hozzám gyere. Sóhajts! István bácsi ez idő alatt Bütyökkel sugdolózott. – Minek a doktor, István bácsi? – Megvizsgál benneteket. – Engem is? – Persze, aztán elmegy. Írásjelenként 1 pont, összesen: 8 b) óhajtó mondat

A helyes válaszért 1 pont.

2. a) – István, nem mennél ki? – mondta a doktor. – Nem! Én vagyok a pótatya!(.) – Ülj fel, Tutajos – segítette fel Gyulát a doktor –, és máskor, ha pótapa kell, hozzám gyere. Sóhajts! István bácsi ez idő alatt Bütyökkel sugdolózott. – Minek a doktor, István bácsi? – Megvizsgál benneteket. – Engem is? – Persze, aztán elmegy. b) vagyok mennél ülj, gyere vagy sóhajts 3. Főnév: Tutajos, nyár, vidámság Melléknév: idős, ügyetlen, gyönyörű Számnév: húsz, ötödik, kevés

Minden jó helyre írt ige 1-1 pont, összesen: 6

Minden jó helyre írt ige 1-1 pont, összesen: 9

4. ki-a-bál, bo-dza, asz-szony, fel-e-mel, vil-la, ma-ha-ra-dzsa, vas-út, meg-áll Minden jól elválasztott szó 1-1 pont, összesen: 8 5. papagáj, tavaly, tolvaj, helytelen, zsivajog, mosolyog, olajos, selymes, homályos, jeges Minden jól kiegészített szó 1-1 pont, összesen: 10 6. Figyeljétek meg az őszi erdőt! Gyűjtsetek leveleket! Rajzoljatok le néhány érdekes növényt! Játsszatok fogócskát a tisztáson! Kiabálással ne zavarjátok az erdő csendjét! Minden helyesen átalakított, hibátlanul leírt mondat 2 pont, összesen: 10 7. Békés megye, Margit híd, Nemzeti Múzeum, Hóvirág utca, Deák Téri Általános Iskola, Vidám Park, Nők lapja, A kis herceg, Visegrádi-hegység, Berzsenyi Dániel Könyvtár Minden helyesen leírt tulajdonnév 1-1 pont, összesen: 10

42


8. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (74. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat és írásjeleket kell hibátlanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 30 pont adható. Értékelés: Enyhébb ponthatárok: 91–100 76–90 60–75 40–59 0–39

A felmérés összesített pontszáma: 100 Szigorúbb ponthatárok: 93–100 79–92 65–78 51–64 0–50

Témazáró felmérés: A szóelemzés elve 1. a) Az aláhúzandó szavak a következők: diósgyőri, tavasszal, különböző, erre, színpadon, játszanak, vásárokban, üstben, gondoljatok, lehetséges, hagyjátok, ezt

jeles, 5 jó, 4 közepes, 3 elégséges, 2 elégtelen, 1

Minden jól aláhúzott szó 1-1 pont, összesen: 12

b) összeolvadás: játszanak, lehetséges zöngésség szerinti részleges hasonulás: diósgyőri, várárokban, üstben, ezt képzés helye szerinti részleges hasonulás: különböző, színpadon írásban jelölt teljes hasonulás: tavasszal, erre írásban nem jelölt teljes hasonulás: gondoljatok, hagyjátok Minden jó helyre írt szó 1-1 pont, összesen: 12 2. fagyjon, tudjam, higgyük, adjatok, maradjon, hagyjál A kakukktojás bekarikázása 1 pont. Minden jól javított szó 1-1 pont, összesen: 5 3. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (74. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 20 pont adható. A felmérés összesített pontszáma: 50 Értékelés: Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok: 45–50 46–50 jeles, 5 38–44 40–45 jó, 4 30–37 33–39 közepes, 3 20–29 26–32 elégséges, 2 0–19 0–25 elégtelen Témazáró felmérés: A kiejtés szerinti írásmód 1. A repülő madár csaknem a víz színét súrolta a szárnyával. A nyúl akkor tűnt el a patak túlsó felén, a sűrű bokrok között. A pórul járt vadász búsul az elszalasztott zsákmány miatt. Minden jó pótlás 1-1 pont, összesen: 10 pont. 43


2. a) alku, ágyú, odú, anyu, borjú b) betű, menü, gyűrű, revü, fésű

Minden jó szó 1-1 pont, összesen: 10

3. Nagymamám ruhát varr a húgomnak. A gyógyuló sebemen egy nagy var keletkezett. Bence minden reggel korán kel. Ma sehová sem kell mennem. Épp most akartalak felhívni telefonon. Leesett a bögre, de nem tört el, ép maradt.

Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen: 6

4. Anna, reggel, futott, utána, léptekkel, sietett, legkisebb, jelét, látták Minden javított hiba 1-1 pont, összesen: 10 5. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 20 pont adható. A felmérés összesített pontszáma: 56 Értékelés: Enyhébb ponthatárok: 51–56 43–50 34–42 23–33 0–22 Félévi felmérés 1. Szó edző kisasszony jégpálya szállás mennyezet

Szigorúbb ponthatárok: 52–56 44–51 36–43 24–35 0–23

Hány hang? 3 7 7 5 7

Hány betű? 3 8 7 6 8


Hány írásjegy? 4 10 8 7 9

Minden jó válasz 1-1 pont, összesen: 15 2.

álandó frissül álarc

szőlő kitünő rosszabb

igéret dicséret kívánság

nagyszerű könnyelmű menydörög

higyjetek tugyjátok hagyjátok

Javítás: állandó, ígéret, higgyetek, kitűnő, tudjátok, mennydörög Minden jól színezett és helyesen leírt szó 1-1 pont, összesen: 15

44


3.

1 = rövid mássalhangzóval 2 = hosszú mássalhangzóval Szó Tipp Szó Tipp Szó Tipp to… (l) X sza…ag (l) 1 va… (r) X ko…og (p) 1 ca…og (m) 2 fri…en (s) 2 dö…en (r) 2 szá…dos (l) 2 ha…ú (ty) 2 bara… (k) 2 e…ütt (gy) 1 oko…an (s) 1

X = mindkét módon Szó Tipp me…ek (gy) X ki…ebb (s) 1 e…é (gy) 2 le…ebb (j) 2 Minden jó „tipp” 1-1 pont, összesen: 16

4. Mély hangrendű szavak: móka, mulatság Magas hangrendű szavak: erdő, zöldell, cinege Vegyes hangrendű szavak: sofőr, tanító, iskola

Minden jó helyre írt szó 1-1 pont, összesen: 8

5. Kálmán, Kamill, Károly, Kata, Katalin, Katinka, Kató, Kázmér, Kond, Konrád Minden jó helyen álló név 1-1 pont, összesen: 10 6. csak zöngés mássalhangzó van benne

gomb, nindzsa, zaj

csak zöngétlen mássalhangzó van benne

tanuló, Dórika

papucs, kutya, cicuska

Minden jó halmazrészbe írt szó 1-1 pont, összesen: 8 7. 1. – D, 2. – A, 3. – C, 4. – E, 5. – B, 6. – D, 7. – C, 8. – E

Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen: 6

8. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 20 pont adható. A felmérés összesített pontszáma: 100 Értékelés: Enyhébb ponthatárok: 91–100 76–90 60–75 40–59 0–39



Év végi felmérés 1. havasok E) havasak I) gyorsan J) gyorson F) felelősek G) felelősök B) lakatosak D) lakatosok A) munkátlan C) munkálatlan H) Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen: 10 45


2. a) csipog, piszmog, tutyimutyi, cammog, zúg, dübörög, krákog, bíbelődik, pukkan, bamba, kopog, langaléta, loccsan, kalimpál Minden aláhúzott szó 1-1 pont, összesen: 7 b) Rövid Hosszú 3.

Magas e, i, ö, ü é, í, ő

A menü Magas hangrendű ételek pörkölt rizibizi szőlő

Mély a, o, u á, ú

Minden jól kitöltött rubrika 1-1 pont, összesen: 4

B menü Mély hangrendű ételek alma slambuc saláta

C menü Vegyes hangrendű ételek briós lecsó spagetti Minden jól kitöltött rubrika 1-1 pont, összesen: 9

4. Samu, gyűszű, odút, felhő, folyosó, repít, bámul, gyapjú, fésül, eskü Minden jó betűpótlás 1-1 pont, összesen: 10 a) A mély hangrendű szavak aláhúzása Minden mély hangrendű szó aláhúzása 2 pont. Hibázás esetén 0 pont. b) A magas hangrendű szavak bekarikázása

Minden magas hangrendű szó bekarikázása 2 pont. Hibázás esetén 0 pont.

5. Ágota, András, Andrea, Imre, Jeremiás, Jolán, Károly, Kata, Katalin, Ottó Minden jó helyen álló szó 1 pont, összesen: 10 6. ván-dor, lajst-rom át-ad, Veszp-rém vas-út, locs-csan

Minden helyes elválasztás 1-1 pont, összesen: 6

7. színnel, színt, színe úttal, utat, útja

Minden helyesen leírt szó 1-1 pont, összesen: 6

8. gyűrű, kíván, ígér: kiejtés szerinti írásmód (kiejtés elve) barátja, egészség, tanulj: szóelemző írásmód (szóelemzés elve) Kossuth, Gaál, gulya: hagyományos írásmód (hagyomány elve) tollal, öccse: egyszerűsítő írásmód (egyszerűsítés elve) A helyesírási alapelvek megnevezése 1-1 pont, összesen: 4 9. S irályok szállnak a folyam hullámai felett. A parton táborozó gyerekek tutajt építenek. Nagy az esélyük, hogy holnapra elkészülnek. Tavaly sajnos elsüllyedt. Most muszáj sikerülnie. A bóján túl, a mély vízbe az idén sem merészkednek a készítői. Minden helyes betűpótlás 1-1 pont, összesen: 10 10. Tollbamondás A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 20 pont adható. A felmérés összesített pontszáma: 100 46


Értékelés: Enyhébb ponthatárok: 91–100 76–90 60–75 40–59 0–39



Javaslat a felmérések értékelésére Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, ahol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdése, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem, a közel 20%-os eltérés igen nagy különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat tartalmazó táblázatban: Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok Jeles 91–100% 93–100% Jó 76–90% 79–92% Közepes 60–75% 66–78% Elégséges 40–49% 51–64% Elégtelen 0–39% 0–50%

A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása Rendkívül fontos a szövegértés felmérése év elején az 5. évfolyamon. Feltétlenül tisztában kell lennünk azzal, hogy alsó tagozat végére milyen szintre jutottak el a tanulók, hiszen az értő, értelmező olvasás nemcsak a magyar nyelv és irodalom tantárgy, hanem valamennyi tantárgy tanulásának az alapja. A szövegek kiválasztásakor lényeges szempont volt számomra, hogy rövid terjedelműek, könnyen érthetőek legyenek. A hosszú szövegek eleve hátrányos helyzetbe hozzák a lassabb tempóban olvasó gyerekeket. Lehet, hogy a szöveghez kapcsolódó feladatokat meg tudnák oldani, de nincs elég idejük, hogy alaposan áttanulmányozzák a szöveget. Jelen esetben pedig nem az olvasási tempó, hanem a szövegértés mérése a cél. Szándékosan választottam ismeretterjesztő szövegeket, mert a tanulás tanítását is ez a szövegtípus segíti a leginkább, a szépirodalmi szövegek ugyanis más szöveg-feldolgozási technikát követelnek, más képességeket aktivizálnak. Az év eleji felmérés során igyekeztem olyan feladattípusokat alkalmazni, amelyek alsó tagozatból ismertek a tanulók számára. Mivel az olvasási képesség fejlesztése nem zárul(hat) le a 4. évfolyam végén, ezért a félévi és év végi felmérésekben a gyerekeknek olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyeket begyakorolhattak a tanév során. A felmérések értékelésére is teszek javaslatot. Ezektől természetesen el lehet térni. Nagyon változatos hazánkban az értékelési skála. Vannak iskolák, ahol a kollégák már 30%-tól elégségest adnak a tanulók teljesítményére, máshol az 50% is kevés a ketteshez. Év eleji felmérés Csukás István 1. Írd le, mikor és hol született Csukás István! 1936, Kisújszállás A két jó válaszelemért 1-1 pont, összesen: 2

47


2. Húzd alá, milyen iskolát végzett el az író! általános iskola zeneiskola egyetem jogi kara egyetem bölcsészkara

A két jó aláhúzásért 1-1 pont, összesen: 2

3. Válaszd ki a mondatba illő kifejezést, és keretezd be! természettudományi a) Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem karán tanult. jogi két b) Ezt követően évig a bölcsészkarra járt. hét nem fejezte be. c) Az egyetemet sikeresen befejezte. rádiónál Móra Könyvkiadó d) A helyezkedett el, majd a szerkesztője lett. televíziónál Kossuth Kiadó

Minden helyes bekeretezés 1-1 pont, összesen: 5

4. Karikázd be, mi volt Csukás István első ifjúsági regényének a címe! Keményorr és krumplikalap Kéménykalap és krumpliorr Keménykalap és krumpliorr Keménykalap és krumplipaprikás

A jó cím bekarikázása 1 pont.

5. Húzd alá a szövegből kimásolt részlet hibáit, és javítsd őket föléírással! négy tévé 75 Első ifjúsági regényéből kétrészes rajzfilm készült, amely 1957-ben Hollywoodban az év jobb gyermek legérdekesebb ifjúsági filmje díjat nyerte. Minden jó aláhúzás helyes javítással 1-1 pont, összesen: 10 6. Milyen díjat nyert a Pom Pom mesesorozat? Andersen-díjat.

A díj helyes leírása 1 pont.

7. Keménykalap és krumpliorr, Mirr-Murr, a kandúr, Oriza Triznyák, Pom Pom, Süsü, a sárkány, Szegény Gombóc Artúr Minden helyes sorrendben leírt cím 1-1 pont, összesen: 6 8. Készítsd el a szöveg vázlatát! Várható vázlatpontok: 1. Csukás István tanulmányai, munkahelyei 2. Kitüntetett művei 3. Meseregényei 48

Minden elfogadható vázlatpont 2-2 pont, összesen: 6 A felmérés összesített pontszáma: 25





Félévi felmérés Óriások a hüllők között 1. Sorold fel a szövegben előforduló állatok nevét! óriáskígyók, kockás piton, anakondák, haragos siklók, komodói varánuszgyíkok, hegyesorrú krokodilok, tengeri kérgesteknős, elefántteknős Minden helyes állatfajnév 1-1 pont, összesen: 8 2. Írd az állatfajok neve mellé, hogy hányadik bekezdésben olvastál róluk! teknősök 4., varánuszgyík 2., kígyók 1., krokodilok 3. Minden jó sorszám 1-1 pont, összesen: 4 3. Állítsd hosszúságuk szerint sorrendbe a kígyókat! kockás piton 10,8 m anakonda 8m óriáskígyó 4-5 m haragos sikló 2 m Minden jó kígyónév és jó hosszúság 1-1 pont, összesen: 8 4. Mi a komodói varánuszgyík közismert neve? komodói sárkány

A jó megnevezés 1 pont.

5. Húzd alá a felsoroltak közül azokat, amelyek miatt ma is élnek földünkön sárkánygyíkok! sem ragadozó, sem ember nem zavarta biztonságukat jól el tudtak bújni mindenki elől megfelelő táplálékot találtak kedvező volt számukra a hőmérséklet nagyon keveset esznek ritkán esett az eső Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen: 3 6. Rendezd táblázatba a következő hüllők adatait! hegyesorrú krokodil

tengeri kéregteknős

elefántteknős

hosszúság

7,2 m

215 cm

150 cm

súly

400 kg

450 kg

200–250 kg Minden jó helyre írt, pontos adat 1-1 pont, összesen: 6

7. Kösd össze a földrész nevét az ott őshonos állat nevével! Délkelet-Ázsia komodói varánuszgyík Dél-Amerika hegyesorrú krokodil Indonézia kockás piton anakonda

Minden jó összekötés 1-1 pont, összesen: 4

8. Melyik az az állatfaj, amely roppant csekély száma miatt szigorúan védett? haragos sikló A jó válasz 1 pont. A felmérés összesített pontszáma: 35 49





Év végi felmérés 1. Egészítsd ki az alábbi megállapítást! A Debreceni Református Kollégium Könyvtára a legnagyobb egyházi könyvtár hazánkban. A két jó válaszelemért 1-1 pont, összesen: 2 2. Húzd alá az alábbi mondatban előforduló hibás adatokat, majd írd le helyesen a mondatot! A könyvtár egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak: 93 kézzel írott, 17. századi kódexet őriz, 146 ősnyomtatványt, 114 könyvritkaságot, valamint 2100 művet a régi magyar irodalom 1717 előtti emlékeiből. könyvtár egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak: 39 kézzel írott, 14. századi kódeA xet őriz, 146 ősnyomtatványt, 114 könyvritkaságot, valamint 1200 művet a régi irodalom 1711 előtti emlékeiből. Minden aláhúzott hibás adat és annak helyes javítása 1-1 pont, összesen: 8 3. Rendezd két csoportba a következő neveket! Adj szempontot is a csoportokhoz! Komáromi Csipkés György, Csokonai Vitéz Mihály, Sylvester János, Heltai Gáspár, Kölcsey Ferenc, Arany János, Szenczi Molnár Albert, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Károli Gáspár Híres diákok Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Móricz Zsigmond Ady Endre

Bibliafordítók Komáromi Csipkés György Sylvester János Heltai Gáspár Szenczi Molnár Albert Károli Gáspár Minden jó csoportosítási szempont 1-1 pont, minden jó helyre írt név 1-1 pont: 12

4. Húzd alá, kiknek a művei találhatók a könyvtár természettudományi gyűjteményében! Linné, Pápai Pál Ferenc, Hippolit, Hatvani István, Hatvani Lajos, Hippokratész, Pápai Páriz Ferenc, Liné, Hatvan István, Páriz Pápai Ferenc Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen: 4 5. Készítsd el a szöveg vázlatát! (Minden bekezdésnek adj címet!) 1. A legnagyobb egyházi könyvtár 2. Az egyedülálló gyűjtemény 3. Bibliagyűjtemény 4. Természettudományi és orvostudományi könyvek Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen: 4

50


6. Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Tegyél X-et a megfelelő karikába! Igen Nem Debrecenben található Magyarország legnagyobb egyházi könyvtára. ¡ ¡ Csokonai Vitéz Mihály a debreceni Református Kollégium diákja volt. ¡ ¡ Európa legnagyobb bibliagyűjteménye Debrecenben látható. ¡ ¡ Heltai Gáspár lefordította a Bibliát. ¡ ¡ Hatvani István természettudományos könyveket írt. ¡ ¡ Minden jó döntés 1-1 pont, összesen: 6 A felmérés összesített pontszáma: 35 Értékelés: Enyhébb ponthatárok: 32–35 27–31 21–26 15–20 0–14



51


AZ 5. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SEGÍTŐ TANESZKÖZÖK A Nyelvtan és helyesírási tankönyv A jelenlegi tankönyv elődjét a Nyelvtan és helyesírás tankönyv az 5 évfolyam számára az Oktatási Hivatal KHF/2339-22/2009. határozati számon 2009. 08. 11-től 2014. 08. 31-ig nyilvánította tankönyvvé. A Nemzeti alaptanterv 2012 és az új kerettanterv kihirdetését követően a tankönyvi rendelet lehetővé tette, hogy ezt a munkáltató jellegű taneszközt is részt vehessen a tankönyvvé nyilvánítási eljáráson. A külcsínében megváltozott – a fekete-fehér illusztrációkat színesre cseréltük – kiváló minősítéssel nyilvánította tankönyvvé az Oktatási Hivatal TKV/4294/11/2013 határozati számon 2013. 05. 02-től 2018. 08. 31-ig. A Nyelvtan és helyesírás 5. tankönyv továbbra is A/4-es méretben jelenik meg, és a tanulók a feladatok nagy részét meg tudják megoldani a tankönyvben, bár a füzet használatára is szükségük lehet. A tankönyvi feladatok nagy része megtalálható a kézikönyvben. Azok a kollégák, akik igénylik valamennyi feladat megoldását a honlapomon www.szeplakierzsebet.hu megtalálják. Előszó Az Előszóban arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak tanulni az 5. évfolyamon, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére. Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabályai című könyv megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamtól kezdve kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos kiadványra, hiszen nekik is bármikor szükségük lehet rá. A rövidítések jegyzéke A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. Mennyivel könnyebb, gyorsabb leírni azt, hogy kh, mint azt, kötőhangzó. A jegyzetelés tanításához elengedhetetlen az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete. Ismétlés A tankönyv ismétléssel kezdődik, mely az alsó tagozatos tananyagot öleli fel. Tapasztalatom szerint több okból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő felidézése: ▶▶ tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 5. évfolyamon, ▶▶ felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat, ▶▶ megismerhetjük a tanulók képességeit, ami a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltétele. A fentiekben megfogalmazottak miatt javasolom a kollégáknak, hogy minél több feladatot oldassanak meg a tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka biztosít megfelelő keretet, illetve a párban végzett és a csoportmunka. Szeretném hangsúlyozni, hogy a feladatok többsége nem szakrendszerű órákon is alkalmazható, hiszen a kompetenciákra épülnek, a megszerzett tudásra, képességekre alapoznak. A feladatsorok összeállításakor nemcsak az ismétlendő tananyagot, az alapvető képességeket és készségeket szándékoztam feltérképezni, de szerettem volna megkönnyíteni a tanulók számára a 4. és 5. évfolyam közötti átmenetet. Először is abból indultam ki, hogy az ötödikes gyerekek életkori sajátosságukból adódóan közelebb állnak az alsó tagozatosokhoz. Az Apáczai Kiadó alsó tagozatos (2–3–4. évfolyamos) Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek és Anyanyelvi gyakorlófüzeteinek bírálójaként jól ismerem a taneszközök felépítését, tananyagrendszerét és feladattípusait.

52


Törekedtem arra, hogy az ismétlő részben a tanulók olyan feladattípusokkal találkozzanak, amelyek alsós korukból már ismerősek számukra. Az utasításokat világosan, pontosan fogalmaztam meg. Azt a terminológiát használtam, amelyet az alsós könyvek szerzői, Fülöp Mária és Szilágyi Ferencné. Összetett feladatok esetén a megoldás menetének algoritmizálásával igyekeztem a tanulókat eljuttatni a sikerélményhez. Nagy segítségemre volt tanítói tapasztalatom, hiszen hosszú évekig tanítottam alsó tagozatban ezekből a taneszközökből, illetve elődeikből. Meggyőződésem, hogy 5. évfolyamon, év elején elsősorban arról kell meggyőződnie minden kollégának, hogy mit tudnak a tanítványai, mire építhet a továbbiakban. A felső tagozat küszöbét még éppen csak átlépő gyerekeket a helyes feladatmegoldásokból adódó sikerélménnyel sarkallhatjuk lelkes tanulásra, nem pedig azzal, ha a tanítási órákon sorozatosan azzal szembesülnek, hogy az ismétlő feladatokat sem képesek megoldani. A kommunikáció A fejezet bevezető olvasmányában a tanulók megismerkednek a kommunikáció fogalmával, a kommunikációs helyzet alapelemeivel, a beszélő és a hallgató szerepével. A kommunikációs helyzetgyakorlatok azonban nemcsak itt, hanem a tankönyv valamennyi fejezetében megtalálhatók. Az Anyanyelvünk alfejezet Urbán János Anyanyelvem című versének részletével indul. Ezt követően a tanulók gyermekkori emlékeinek felidézésével teremthetünk közvetlen kapcsolatot a személyiségük és anyanyelvük között. Lényeges eleme a témakörnek a Hangzó anyanyelvünk című rész. Itt – terjedelmi okok miatt – csak néhány gyakorlatsor kapott helyet, ami nem elegendő ahhoz, hogy az év folyamán tréningszerűen végeztessük a gyerekekkel a helyesejtési gyakorlatokat. A Fogalmazási feladatgyűjtemény Helyes ejtés című fejezete azonban bőséges gyakorlóanyagot biztosít ehhez. Külön kiemelem a Testbeszéd című fejezetet, amelyben az alapvető gesztusokról, a távolságtartásról, a kézfogásról, valamint az arc- és állgesztusokról olvashatnak a tanulók. A szövegek és a gyakorlatok segítségével megismerhetik a testbeszéd viszonyát a beszédhez. Az olvasottakat el is játszhatják. Olyan, a mindennapi életben előforduló helyzeteket adhatnak elő, amelyekben a testbeszédelemeknek, gesztuscsoportoknak kommunikációs szerepük van. Igyekeztem olyan jó tanácsokkal ellátni őket, amelyeket felnőttkorukban is hasznosíthatnak. A testbeszédet a későbbi évfolyamokon egyre behatóbban fogják majd tanulmányozni. Ezek a szövegek alkalmasak az ismerettartalmú szövegek feldolgozásának gyakorlására (lényegkiemelés, kérdésfeltevés, vázlatkészítés stb.). Hang és betű A legnehezebbnek tűnő témakör. Talán megkérdőjelezik a kollégák, szükséges-e ennyire belemélyedni a hangtani fogalmak ismertetésébe. Meggyőződésem, hogy eredményesebben taníthatjuk a helyes ejtést, ha tanítványaink tisztában vannak beszélőszerveik működésével, a beszédhangok csoportjainak sajátosságaival. Az ejtési hibák korrekciójakor is építhetünk tudásukra. A beszédhangok tulajdonságainak ismerete nagy szolgálatot tesz a helyesírás tanításakor is. Gondoljunk csak a zöngés, zöngétlen mássalhangzókra, hiszen ezek jellegzetességei nélkül semmit sem értenek meg a zöngésség szerinti részleges hasonulásból. Terjedőben van a „-nákozás”. Ha annyit megjegyeznek a tanulóink, hogy feltételes mód jelen idő E/1. személyben nincs illeszkedés, már könnyebb lesz számunkra ennek a nyelvhelyességi hibának a tudatos javítása. Tehát nem szívesen aludnák még egy kicsit, hanem aludnék. Az átdolgozott könyvben ezt a fejezetet kiegészítettem a mássalhangzótörvényekkel. Az előző kiadásokban csak a magánhangzótörvények megismerése szerepelt, a mássalhangzótörvényekről pedig A magyar helyesírás alapjai című fejezetben esett szó a szóelemzés elvéhez kapcsolódó feladatokon keresztül. Bár ez is jó megoldásnak tűnt, de úgy gondolom, a tananyag egymásra épülését jobban szolgálja, ha a mássalhangzótörvényeket már a Hang és betű fejezetben megismerik a gyerekek, alkalmazásukat pedig A magyar helyesírás című témakörben gyakorolhatják.

53


A magyar helyesírás Az 1–4. évfolyamokon sok helyesírási szabállyal ismerkedtek meg a gyerekek. Bár a kerettanterv a tananyagtartalmak között csak a szóelemző írásmódot említi, mégis úgy tartom jobbnak, ha a többi helyesírási alapelvvel is most foglalkozunk. A kiejtés szerinti írásmód helyett azonban a szóelemzés elvével kezdődik a témakör. Ennek a cserének az az oka, hogy az előző fejezetet a mássalhangzótörvényekkel fejeztem be, tehát logikusnak tartottam, hogy az ehhez kapcsolódó szóelemzés elvének érvényesülését gyakoroltatom a tanulókkal, ezáltal tudatosabbá válik a helyesírásuk. A kiejtés elve szerint írandó szavak helyes leírásában nagy segítséget nyújt a helyesejtési gyakorlatok rendszeres végeztetése. A hagyományos írásmódú, régies írású családnevekre a gyerekeknek tanulmányaik során, a j-ly használatára pedig a mindennapi életben van szükségük. Az egyszerűsítés elvét azóta alkalmazzák, mióta megtanultak írni. A helyesírási alapelveken kívül a fejezet az elválasztás gyakorlását is biztosítja. Külön szeretném felhívni a kollégák figyelmét A magyar helyesírás szabályai című könyv tizenegyedik kiadásának eszközszintű használatára. Ehhez azonban meg kell tanítani a gyerekeket a helyesírási probléma felismerésére, megfogalmazására is. E cél eléréséhez is találhatók feladatok a tankönyvben. Csak így tudják eredményesen alkalmazni a tanórákon és az otthoni felkészülés során, valamint a mindennapokban ezt a pótolhatatlan kiadványt. A szavak alakja és szerkezete A hangalak és jelentés kapcsolatának felfedeztetésekor bőséges képanyaggal szerettem volna segíteni az olyan fogalmak tisztázását, mint egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú szavak. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy ennél többet nem érdemes foglalkozni ezzel a résszel. Azt tartom fontosnak, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogyan tudnak a Magyar értelmező kéziszótár segítségével különbséget tenni az egyjelentésű, többjelentésű s az azonos alakú szavak között. A hasonló alakú szavak használata gyakran nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is gondot okoz a mindennapi kommunikációban. Gondoljunk csak a helység – helyiség, egyenlőre – egyelőre, válság – váltság stb. szavakra. Éppen ezért ezt az anyagrészt kiegészítettem néhány szöveggel és több feladattal. Természetesen a felsőbb évfolyamokon is mindig előkerül a hasonló alakú szavak helyes használata. A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavakkal már alsó tagozatban is sokat foglalkoztak a tanulók, ezért bátran építhetünk előismereteikre. Míg a többjelentésű és az azonos alakú szavak esetében a nyelv gazdaságosságra törekszik, addig a rokon értelmű szavak több hangalakban kínálják ugyanazt a jelentést. Ennek oka: az ember önkifejezésre, árnyaltságra és színességre való törekvése. Ennél az anyagrésznél lehet megtanítani a Magyar Szinonimaszótár használatát. Érdemes felhívni a tanulók figyelmét, hogy a szócikkben található szavak közül nem biztos, hogy mindegyik rokon értelmű megfelelője a címszóban szereplő szónak, hiszen a fogalomköréhez tartozó szavak csúcsos zárójelben találhatók. Az unásig ismételt slágerszavak (klassz, frankó, tök jó, ciki, király) ellen legeredményesebben úgy küzdhetünk, ha minél több rokon értelmű szóval ismertetjük meg a tanítványainkat, és felfedeztetjük szerepüket a szövegalkotásban. A rokon értelmű szavak után iktattam be a Szólások és közmondások című alfejezetet. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek egyre kevesebb szólást és közmondást ismernek és használnak. A szólások sok esetben a rokon értelmű kifejezés szerepét is betölthetik, illetve színesíthetik a szóbeli és írásbeli megfogalmazásaikat. A hangutánzó és hangulatfestő szavak használatával egyaránt fejlesztjük a gyerekek szóbeli és írásbeli kifejezőképességét. A szavak szerkezetének vizsgálata elengedhetetlen feltétele a helyesírás tanításának, a helyesírási képesség fejlesztésének, valamint az anyanyelv tudatos használatának. A szótő és a toldalékok vizsgálata már 1. évfolyamon megkezdődik. A toldalékok fajtáinak szerepét nehezen értik meg alsó tagozatos korukban. Ennek tisztázása az 5. évfolyam feladata. Az alaktani táblázatok tartalmazzák a leggyakrabban használt képzőket, jeleket, ragokat. Ezek a táblázatok azonban csak tájékoztató jellegűek. Igazi tartalommal a szófajtan és mondattan tanulása közben töltődnek meg. Mivel a folyamatos gyakorlás híve vagyok, ezért alaktani elemzések minden évfolyam tankönyvében szép számmal találhatók.

54


Kommunikációtörténet Csak látszólag új fejezet, hiszen a korábbi kiadásokban is szerepeltek azok a szövegek, amelyek ebben a fejezetben kaptak helyet. A hozzájuk kapcsolódó feladatsorokat azonban jócskán kiegészítettem. Ez a fejezet nagyon jól illeszkedik a nem szakrendszerű oktatás metódusába. Amennyiben az iskola a helyi tantervében az év végi ismétlések idejére tömbösítette a nem szakrendszerű órák egy részét, akkor ezek a gyermekek érdeklődésére számot tartó, a szövegértő képesség fejlesztését megcélzó szövegek és feladatok jól alkalmazhatók az órákon.

Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás Évek óta nagy a sikere az eredeti Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz az Apáczai Kiadó fejlesztésében 2010ben jelent meg az interaktív tananyag-feldolgozás, amely a Nyelvtan és helyesírás 5. tankönyvhöz is teljes mértékben illeszkedik. A szoftver egyes témakörei teljesen megegyeznek a tankönyv témaköreivel. A tanári kézikönyvben található tollbamondás szövegek a tankönyvben szereplő számozás szerint külön fejezetben szerepelnek. Ugyancsak külön részt szenteltem a helyesejtési gyakorlatoknak is, így minden nyelvtanórán tréningszerűen végezhetők az ott található gyakorlatok. Külön szeretném felhívni a kollégák figyelmét a Szemléltetés fejezetre. Itt főleg az ismeretek, szabályok elsajátíttatásához találnak illusztrációkat. Az Animációk a gyerekek vizuális emlékezetét fejlesztik. A színes mozgó ábrák az elsődleges bevésést segítik. Ezek a szemléltetőanyagok néhány másodperc alatt lejátszhatók, és többször megismételhetők. A szavak alakja és szerkezete témakörben főleg rajzos animációkkal találkoznak a tanulók. Meggyőződésem, hogy a magán- és mássalhangzótörvények tanítását is jól szolgálják ezek a szemléltetések, ahol az animáció során igyekeztem színekkel is irányítani a gyerekek figyelmét. Az interaktív feladatok egy része előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, másik részük más oldalról világít meg egy helyesírási problémát. Akadnak azonban olyanok is, amelyek megkönnyítik a tankönyvi feladatok megoldásának ellenőrzését. A kommunikáció fejezet tanításához rövid filmrészletek is rendelkezésére állnak a kollégáknak. Tanítványaink nemcsak játszani, hanem versenyezni is szeretnek. A visszajelzések alapján az egyik kedvenc játék a Helyesírási gyémántok. A szabály a következő: a játékosoknak öt fordulóban kell kiválasztaniuk kattintással a három szóalak közül azt, amelyik helyesírási szempontból hibátlan. A jó döntés után a játékos elvehet a gyémántok közül egyet. Hibázáskor nem lehet gyémántot gyűjteni. Az győz, akinek több gyémántja lesz a játék végén. A másik nagy kedvenc a Kiút a mocsárból játék lényege, hogy a játékosoknak egy jaguárt és egy cobolyt kell kijuttatniuk a mocsárból. A jaguár csak olyan zsámbékra ugorhat, amelyiken j betűvel, a coboly pedig olyanra, amelyiken ly-vel írandó szó található. Ha rossz helyre ugrik bármelyik állat, elölről kell kezdenie az átkelést. Kiváló gyakorlási mód, hiszen hibázáskor sem látja a játékos helytelenül leírva a szót. A helyes megoldásai viszont a szeme előtt lesznek, s reméljük, mélyen elraktározódnak. Nagyon fontos, hogy a program könnyen kezelhető, és interaktívtábla nélkül is működtethető.

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv Az anyanyelvi kompetenciák közül talán az egyik legfontosabb a szövegértő képesség fejlesztése. A tanulás tanítása ugyanis elképzelhetetlen szövegértő olvasás nélkül. Az önálló tanulási technikák megtanítása, elsajátítása viszont alapfeltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A szövegértés feltétele tehát egyrészt a gyors és pontos dekódolás, másrészt egy meglehetősen összetett gondolkodási folyamat zavartalan működése. Ezen okok miatt jelentette meg az Apáczai Kiadó a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközeit, előbb az alsó tagozatosok (1–4. évfolyam), majd a felső tagozatosok (5–8. évfolyam) számára.

55


A felső tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat felhasználva olyan tankönyv készítésére törekedtem, amely megfelel a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv elvárásainak, az életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklődési körének, így alkalmas a gyerekek szövegértő képességének fejlesztésére. A tanulók – optimális esetben – a 4. évfolyam végére elérik az olvasási képesség 2. szintjét, azaz az olvasástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértésére. Szándékosan használtam az optimális kifejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem jut el minden negyedikes, ezért tartom fontosnak, hogy – főleg ötödik osztályban – ezekkel a tanulókkal gyakoroljuk az olvasás technikáját és az értő olvasást is. Szem előtt tartottam a szövegértő képesség hatékony fejlesztésének szempontjait, amelyek a következők: ■ az ismeretnyújtás és a képességfejlesztés helyes aránya; ■ életkornak és érdeklődési körnek megfelelő szövegválasztás; ■ változatos, érdekes szövegfeldolgozási módszerek alkalmazása; ■ együttműködésen alapuló munkaformák előtérbe helyezése; ■ egyéni fejlettséghez igazodó differenciálás; ■ a fejlődés nyomon követésének elősegítése; ■ rendszeres feltáró és fejlesztő értékelés biztosítása. A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a következő szempontokat vettem figyelembe: 1. A szövegek ne legyenek hosszúak. Lehetőleg fél, illetve egy oldalas szövegeket választottam. Tapasztalataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elriasztják az olvasástól. A kollégák is tisztában vannak azzal, hogy hosszú szövegek esetében fizikai képtelenség egyes tanulókat megvárni, mire végeznek az olvasással. Ők eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvasták a szöveget, nincsenek tisztában a szöveg témájával, esetleg befejezésével. 2. A szöveg keltse fel a tanulók érdeklődését. Az olvasásra való késztetéskor a felnőtt olvasó számára is fontos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki. Nincs ez másként a gyerekek esetén sem. 3. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, melyek százalékos megoszlása: 30% elbeszélő, 40% magyarázó-ismeretközlő, 30% dokumentumszöveg. Az átdolgozott és megújult, TKV/4077/11/2013 határozati számon tankönyvvé nyilvánított munkafüzetbe új szövegek is kerültek a hozzájuk tartozó feladatsorokkal együtt. Ezek a következők: Hot dogs (részlet Thomas Brezina Szupersrácok – kozmikus küldetés című regényéből), Padovai Szent Antal, Orczy Kalandpark (szórólap), Versenyfelhívás, Okostelefon használata okosan. A magyarázó-ismeretközlő szövegek feldolgozására megkérhetjük más szakos kollégáinkat is. Például történelemórán értelmezhető A Kheopsz-piramis, technikaórán a Szalvétatechnika, természetismeret órán a Térképen barangolva című szöveg. A tankönyvben lévő feladatsorok mintául szolgálhatnak minden pedagógus számára, hogyan lehet és kell egy-egy szakszövegen fejleszteni a tanulók szövegértő képességét. Hogyan idézzék föl és gyakoroltassák a szövegfeldolgozás algoritmusát tanóráikon. A szövegáttekintés, a szöveg témájának megnevezése, az ismeretlen kifejezések magyarázata, a szöveg bekezdések szerinti feldolgozása – adatkeresés, lényegkiemelés, felosztások, rendszerezések –, a szöveg újraolvasása, vázlatírás szükséges ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek egy-egy tantárgy ismeretanyagának otthoni, önálló elsajátítására. Vannak olyan feladattípusok, például a felosztások, rendszerezések megértése – táblázatok alkotása, grafikonok, diagramok értelmezése –, amelyekre magyarórákon nincs mód és lehetőség. Ezek megtanítása és alkalmaztatása elsősorban a természettudományos ismereteket oktató kollégáink feladata. A tankönyv szerkezete A szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. Így a tanulóknak nem kell lapozniuk feladatmegoldás közben, nyugodtan búvárkodhatnak a szövegben. Erre kell ösztönöznünk őket, hiszen a feladatok megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keresniük a megoldásokat, nem az emlékezetükre kell hagyatkozniuk. 56


A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak – tények kiválasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása –, hanem az értelmező szint elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt. Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak a tanulók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést. Javaslom a kedves kollégáknak, hogy a szövegek feldolgozásakor a nem szakrendszerű órákon is nyugodt tempót, változatos módszereket és munkaformákat alkalmazzanak. Ezeket a szövegeket nem lehet és nem is kell egy tanórán feldolgozni. Sokszor két-három órát is rá kell szánnunk. A feladatok utasítását minden esetben értelmezzük, eleinte közösen. Nem léphetünk úgy előre, ha a felzárkóztatandó gyerekek egyedül küzdenek a feladatmegoldással, mert a kudarcnak nagyobb a valószínűsége, mint a sikerélménynek. Ilyenkor a pontozástól vagy teljesen el kell tekinteni, vagy például csoportmunka, páros munka alkalmazása esetén mindenki azonos pontszámot kapjon. De alkalmazhatunk másfajta értékelést is. Kaphatnak például piros pontot, csillagot, kis képdarabot a hibátlan megoldásért. Ez utóbbiból egy képet is kirakhatnak. A feltáró vagy fejlesztő szóbeli értékelésre minden feladat ellenőrzése után időt kell szánnunk. Természetesen a szövegek használhatók tehetséggondozásra is. A jó képességű tanulók önállóan vagy csoport-, illetve páros munkában dolgozhatnak, esetleg részben vagy teljesen egyénre szabott munkaformát is lehet alkalmazni. A szövegek feldolgozásának mikéntjére külön fejezetet szentelek ebben a kézikönyvben, javaslatot teszek interaktív tananyag-feldolgozások alkalmazására is.

A szövegértés interaktív tananyag jellemzői Az elmúlt években hazai és nemzetközi felmérések sokasága igazolta, hogy a magyar diákok szövegértésével komoly problémák vannak. Az alsó tagozatban még jól, a koruknak megfelelően olvasó kisdiákok jelentős része a későbbiekben keveset és nehezen olvas, a hosszú szövegeket elutasítja, és az értő, értelmező olvasás is gondot okoz számukra. Úgy gondolom, minden eszközt fel kell használnunk ahhoz, hogy a felsős tanulók is szívesen olvassanak, ehhez azonban érteniük kell az olvasottakat. Az Apáczai Kiadó éppen ezért helyes úton indult el, amikor hazánkban az elsők között látott hozzá az interaktív tananyagok fejlesztéséhez. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen 2008. szeptember 3-án Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezetője a Parlamentben átvehette a Magyar Termék Nagydíjat a kiadó interaktív taneszközeiért. A díjazott termékek között ott voltak a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvemhez készült digitális taneszközök is. Nagy kihívás és erőpróba volt számomra az interaktív tananyagok forgatókönyveinek elkészítése. Életem, pedagógusi pályám első ilyen jellegű feladata előtt álltam, és sok segítséget kellett kérnem ahhoz, hogy egyáltalán tudjam, mit is várnak tőlem a programozók, a fejlesztők. Nagy örömömre szolgál, hogy az inter aktív tananyagaim alkalmazhatóságáról nagyon jó a kollégák véleménye, és ami még ennél is fontosabb: nagyon tetszett a gyerekeknek, alig várták, hogy egy-egy órán „játszhassanak” a Csöpi néni-féle számítógépes játékokkal.

57


Sajnos nem készülhetett a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv valamennyi szövegéhez inter aktív tananyag-feldolgozás. Ezért igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek körében a legnagyobb sikert aratták. Végül a 22 szövegből 15-öt dolgoztam fel digitális formában: 1. A három jó tanács 2. A Nap és a Hold 3. Mese 4. Lakatos Imre hőstette 5. A láthatatlan ember 6. Miért csíkos a zebra? 7. A vörös óriáskenguru 8. A vörös gém 9. Szólások a konyhából 10. Magyaros ételeink 11. A Kheopsz-piramis 12. Turistaként a világűrben 13. Szalvétatechnika 14. Készíts csapadékmérőt! 15. Az Esztramos-hegy Szeretném megnyugtatni az informatikai eszközök használatától még egy kicsit berzenkedő kedves kollégáimat, hogy a programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok, továbbá bármikor vissza lehet lépni a főmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is megfelelően jelöltek. Az egyes funkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is választhatók, aktiválhatók. Ez azért fontos, mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy projektor és egy számítógép. Az interaktív tananyag-feldolgozás hasznosságát a lektori véleményből vett idézettel kívánom bizonyítani: „A digitális tananyag teljes mértékben felhasználóbarát. A programok, a feladatok kiválasztása a megfelelő irányú nyilakkal vagy az önmagukért beszélő, a választott tevékenységet jól reprezentáló piktogramokkal, a feliratos »fülek«-kel történik (pl. a digitális eszközökről ismert kezelői piktogramok, hangszóró, csúszka stb.). A program előnye, hogy nem egy kötött úton »fut le«, hanem a tanulási-gyakorlási sorrend szabadon választható, bármikor abbahagyható a munka, vagy kihagyással ugorhatunk újabb feladatokra, esetleg újra elvégezhetünk feladatokat, tetszés szerinti számban. Az anyag képernyőn való megjelenése is látványos, esztétikus, a képernyőt kellő mértékben, arányosan kihasználva. Kellemes, összeillő, nem harsány színeket alkalmaz.” „…Az egyes témakörök a szoftver tartalomjegyzékében a tankönyvvel megegyező sorrendben jelennek meg. A szerző a tartalmat tekintve viszont szerencsére nem esett abba a hibába, amelybe a kezdeti digitális tananyagfejlesztők: vagyis – szerencsére! – nem a tankönyv anyagát dolgozta fel, nem kényszeríti a felhasználót az írott szöveg képernyőn történő olvasására! (Nem a képernyőről akar »tanítani«!) Éppen ellenkezőleg: olyan gyakorló feladatokat és játékokat választott, amelyek témája a nyomtatott tankönyvhöz kapcsolódik, ám csupán szervesen kiegészíti azt, felhasználva a gyermekek által annyira kedvelt multimédiás lehetőségeket.” „Minden egyes téma »Gyakoroljunk!« része 2-4 gyakorló feladatot tartalmaz, majd a »Témafeladatok« részben további ötleteket találunk az ismeretek elmélyítésére. Innen (is) elindíthatók azok az interaktív feladatok, játékok, amelyek a gyermekek aktivitását feltételezik, előzetes tudásukra építve. Szerencsére itt sem fedezhető fel az a gyakori, mulitimédia-köntösben rejtőző »gyermekbetegség«, amikor a tankönyv feleletválasztós tesztjei vagy beírást követelő feladatai ismétlődnek meg, egy az egyben. Itt merőben más feladatok várják a diákot, mint amelyeket már a nyomtatott tankönyvből ismer.” „A változatos gyakorló és játékos feladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói, ismeretei azonosak a tankönyvéivel, a szemléltetés, a feldolgozás már egészen más. Hiszen láthatunk rövid filmrészletet, amelyhez kísérő szöveget kell alkotniuk a tanulóknak, vagy játszhatunk a géppel társasjátékot (párosan vagy egyénileg), amelynek lépései csak helyes válasz esetén realizálódnak. Kereshetünk kakukktojást, vagy ép58


pen Afrika térképét egészíthetjük ki beszédes rajzokkal. Kihasználhatjuk a számítógép előnyeit az olvasási tempó fokozására is (különböző ideig felvillanó szavakkal, eltérő, egyre gyorsuló tempóban megjelenő, rövid szöveg hangos felolvasásával stb.). És természetesen válaszolhatunk is a feltett kérdésekre, tesztekre.” „A feladatok megoldásáról a gyermek azonnali visszajelzést kap, mégpedig mindig a lehető legegyszerűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahúzás), azt a gép eleve nem engedi, tehát csak helyes megoldást fogad el. A helytelen reakcióra figyelmeztető felirat (felugró ablak) jelenik meg »Legközelebb biztosan sikerülni fog!« – szöveggel, és ujjával figyelmeztető kislány rajzával. Ekkor újra kell próbálkoznia a gyakorló diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig »Ügyes vagy!« felirat és ujjongó gyermek rajza jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig, míg el nem találjuk a helyes megoldást. A szoft ver tehát az ösztönző, dicséreten alapuló ismeretszerzésre épít, hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása után nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket akár egyéni módon és tempóban is kutakodni, kísérletezni. Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások nem is megengedettek, a jó válaszig bátran lehet kísérletezni.” „A CD tartalma és az alkalmazott számítástechnikai megoldások összhangban állnak egymással, illetve a pedagógiai céloknak is megfelelnek. Előny, hogy a szoft ver már egy jól bevált tankönyv módszertanához nyújt informatikai segítséget, épít a gyermekeknek a technika által okozott, mindig is tapasztalt fokozódó lelkesedésére, motiválja őket az ismeretszerzésre, elmélyítésre.” „Informatikai használhatósági szempontból is profi módon készült a CD-ROM. Megpróbálja a 10-11 évesek számára vonzóvá tenni a szövegek elemzését, ehhez felhasználni a tanulók által olyannyira kedvelt multimédia adta lehetőségeket is. Alkalmas arra, hogy a meglévő tankönyvcsalád digitális segítője legyen, a hagyományos tanulásszervezési formákat kiegészítő módszertani elemek megfelelő, körültekintő megválasztásával.” Ahogy a lektori jelentésből is kiderült, minden szöveghez tartozik egy Gyakoroljunk! című rész, amely olvasástechnikai tréningeket tartalmaz. Ezek alkalmazásáról Az olvasási képesség fejlesztése című fejezet A gyorsolvasási gyakorlatok című részében írtam. A témafeladatok és az interaktív játékok alkalmazására a következő fejezetben teszek javaslatokat.

59


A Fogalmazási feladatgyűjtemény Az 5. évfolyamos Fogalmazási feladatgyűjteményt az Oktatási Hivatal TKV/4076/11/2013. határozati számon 2013. 04. 10-től 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a határidő lejártáig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet a tankönyvön végrehajtani. Ez alól kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák, amelyeket felfedezésüket követően természetesen a következő kiadásban javítani fogunk. Ezúton szeretnélek megkérni, kedves kolléga, ha helyesírási vagy tördelésből adódó hibát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a [email protected] e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigálhassam. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd, és beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal. A tankönyvvé nyilvánított kerettantervi elvárásoknak megfelelő feladatgyűjtemény átdolgozásakor a NAT 2012 módosításait, a kerettantervet, valamint az alsó tagozatos Fogalmazási munkafüzeteket, a gyakorlati tapasztalatimat és a kollégák észrevételeit vettem alapul. A feladatgyűjtemény kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet, ugyanakkor önálló tankönyvként is használható, amelynek igen bőséges a feladatkínálata. Nem lehet minden feladatot megoldani a szűkös órakeret miatt, ezért feltétlenül válogatni kell közülük. Nagyon sok helyzetgyakorlat található benne, amiket nagyon szívesen játszanak el a gyerekek. Ezeknél a szituációs játékoknál elsősorban a kooperatív technikákat érdemes alkalmazni. Előszó A közvetlen hangú levél arról tájékoztatja a feladatgyűjteményt használó tanulót, hogy milyen műfajokkal ismerkedhet meg az 5. évfolyamon, milyen kommunikációs képességei fejlődhetnek a segítségével, illetve hogyan alkalmazhatja a tankönyvből szerzett tudást a mindennapjaiban. Jelmagyarázat – Önellenőrzési szempontok A feladatgyűjtemény 4. oldalán található jelmagyarázat a tankönyv használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az önellenőrzési szempontsor, amely jó szolgálatot tesz az önkorrekció közben, valamint az önértékelés és véleménynyilvánítás tanításakor. A szempontsor alkalmazásával jól fejleszthető a tanulók értékelő képessége. A gyerekek fogódzót kapnak ahhoz, hogyan értékeljék a saját és társaik teljesítményét. A kompetenciaalapú oktatás nagy hangsúlyt fektet a tanulók teljesítményének folyamatos feltáró és fejlesztő értékelésére. A kommunikáció Az állatok kommunikációja és Az emberi kommunikáció című alfejezet rövid terjedelmű ismeretterjesztő olvasmányain jól lehet gyakorolni a szövegfeldolgozási technikákat. A hozzájuk kapcsolódó feladatok a tanulók megfigyelőképességét is fejleszti. Helyes ejtés Ebben a fejezetben kaptak helyet azok a feladatsorok, amelyek rendszeres, tréningszerű gyakoroltatásával javul a tanulók kiejtése, beszédtempója, hanglejtése. Ezek ütemezésére a nyelvtan tanmenetjavaslatban tettem javaslatot (Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam, Celldömölk, 2010). A légzőgyakorlatok fontos szerepet töltenek be a tanulók helyes beszédlégzésének kialakításában. Sokszor a gyerekek beszéd közben rossz helyen vesznek alap- vagy pótlevegőt, ez akár a hallgató beszédértését is zavarja. Lehetőleg minden tanítási órán végeztessünk 1-2 percben ilyen tréningeket a tanítványainkkal.

60


A kiejtési gyakorlatokat a gyerekek szókincsének és helyesírási képességének fejlesztésére is használhatjuk. A mondókákat, versikéket a többszöri elolvasás után előbb-utóbb megtanulják a tanulók, s ezt követően akár emlékezetből is leírathatjuk velük. A gyorsasági gyakorlatok egyben artikulációs gyakorlatok is, hiszen a gyerekek csak nagy ajakmozgással, szabályos artikulációval küszöbölhetik ki azt, hogy „ne akadjon össze a nyelvük” hangoztatatás közben. A hangsúlygyakorlatoknál az alsó tagozatból ismert jelöléseket használtam. Például főhangsúly = ____, mellékhangsúly = ___. A Péchy Blanka által alkalmazott és a szakirodalomban is elfogadott jelöléseket (félkövérrel és dőlttel szedett nyomatékok) majd 6. évfolyamtól használom, mert tapasztalataim szerint az ötödikesek számára világosabb az előbbi jelölési mód. A Fogalmazási feladatgyűjtemény 14. oldalán rövid, de ismert szövegrészleteken együtt gyakoroltatható a helyes hangsúlyozás és hanglejtés. A mindennapi beszédhelyzetek Alsó tagozatban a gyerekek már gyakorolták a köszönést, bemutatkozást, megszólítást. A tapasztalatok azonban azt mutatják, nem lehet róla eleget beszélni. Főleg a kiskamaszkor kapujában – figyelembe véve, hogy a mai gyerekek sokkal hamarabb érnek –, amikor a köszönésen kívül a megszólítás is komoly gondot okoz a tanítványainknak. A kommunikációs zavarok és problémák leküzdésére állítottam össze a feladatsorokat. Az egyes feladatok felépítése a következő: a probléma felismerése, a lehetséges megoldások közül a helyes megtalálása és alkalmazása. A szerepjátszás, a valóság megjelenítése a tanuláson kívül szórakoztat is. S ami a pedagógus számára sem elhanyagolandó, hogy ezek a gyakorlatok rövid idő alatt elvégezhetők egy-egy tanítási órán. Nálam például jól bevált az óravégi „kommunikációs öt perc”, amit mindig nagyon vártak a tanítványaim. A nyelvtan- és az irodalomórák utolsó öt percében a feladatgyűjtemény 1-2 feladatát oldottuk meg. Így hatékonyan tudtam felhasználni az jelző csöngetés követő perceket is. Természetesen mindig igyekeztem kiaknázni a spontán nevelési helyzeteket is. Ha kevésnek bizonyultak a feladatok, a gyerekek is szívesen találtak ki hasonlóakat, vagy hoztak példát a saját környezetükből. A véleménynyilvánítás át meg áthatja életünket, mindennapjainkat. A véleménynyilvánítás megfelelő nyelvi megfogalmazására és előadásmódjára is meg kell tanítanunk a tanulókat, amely szoros összefüggésben van a kulturált viselkedéssel. Ugyancsak visszatérő probléma, hogy hol van a panaszkodás és az árulkodás határmezsgyéje. Sokszor nekünk, felnőtteknek sem könnyű eldönteni. Erre is találunk példát a taneszközben. Fogalmazási műhelygyakorlatok A szövegalkotás kapcsán külön is szólnom kell a cím funkciójáról, a szöveggel való összefüggéséről. A cím maga is része a szövegnek, rámutat a szöveg egészére, utal a témájára, és fontos eszköze az érdeklődés felkeltésének. A tanulók már alsó tagozatban megfigyelték a szövegek címeit, és gyakorolták a címadást is. A cím vizsgálatával kiemelten foglalkoztam a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvben is. A Fogalmazási feladatgyűjteményből a tanulók megismerhetik a különböző címfajtákat: az eseménycímet, a címkeszerű, a műfaj- és reklámcímet, valamint példát találnak a címek változatos nyelvi megfogalmazására. A fejezet nagyobbik része a jelentésbeli kohézió eszközeivel: az ismétléssel, a rokon értelmű szavakkal, az azonosítással foglalkozik, mivel a nyelvismeret tanításakor is előfordulnak ezek a jelentéstani fogalmak. A rokon értelmű szavak és az azonosítás használatával a tanulók szókincsét bővíthetjük. Az előbbiek között a szólások és közmondások is megtalálhatók gyakran képrejtvények, rejtvényszerű feladatok formájában, de minden esetben fontos a jelentések értelmezése, a mai életre való hivatkozás és a helyzethez való illeszkedés. Szóbeli és írásbeli tájékoztató, ábrázoló szövegműfajok Ez a témakör a legterjedelmesebb, ugyanakkor a legtöbbféle feladattípust tömöríti magába. A mese műfaji sajátosságainál fogva közel áll gyerekekhez, ezért is kezdődik ezzel a fejezet. A műfaj nem ismeretlen a számukra, hiszen az alsó tagozatos olvasókönyvekben szebbnél szebb mesékkel találkoztak. Alkalom nyílik az irodalomtanítással való integrálásra is, hiszen az Apáczai Kiadó 5. évfolyamos irodalom61


könyve is a mesefejezettel kezdődik, amely a sokat sejtető A mesék bűvöletében címet kapta. A Fogalmazási feladatgyűjtemény Mese című fejezetében összegezhetjük a tanítványainkkal a műfaji sajátosságokat. A reproduktív szövegeken kívül alkothatnak produktívakat, sőt megismerkedhetnek a modern mesével. Az elbeszélést tárgyaló fejezetek szövegei, feladatai és azok megoldásai a tanulók életéhez kapcsolódnak, de természetesen irodalmi szemelvények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a 3–4. évfolyamon szerzett ismereteiket tovább mélyítsék a műfajról. Az itt található ismeretterjesztő szövegek (sámánokról, a számítógép megalkotásáról) nemcsak a gyerekek kifejezőképességét, hanem a szövegértő képességüket is fejlesztik. Bár már alsó tagozatosként megismerték a vázlatkészítés csínját-bínját, a tételmondat felismerése nélkül – amiről 5. évfolyamon tanulnak – bizony nem mindig alkottak megfelelő vázlatot. Nem ismeretlen számukra a fogalmazás tagolása, a párbeszéd alkalmazása sem, de ezek felelevenítése, gyakorlása, a jártasságok fejlesztése elengedhetetlen. Korrigálnunk kell a típushibákat is (felesleges szóismétlések „töltelékszavak” használata stb.). A leírás műfajáról is tanultak már a gyerekek alsó tagozatos korukban. Ebben a részben külön foglalkozom a növény-, az állat-, az alak-, a tárgy-, a tér- és a folyamatleírással. Látszólag nem sok újat tanítunk, de az alapok megerősítése később meghozza gyümölcsét. A növényekről és állatokról készített leírások jól hasznosíthatók a természetismeret-, a biológiaórákon, hiszen a tantárgy tanulását segítik. A folyamatleírásokról szerzett ismereteiket természetismeret-, fizika-, kémiaórákon kamatoztathatják majd. Fontos dolog alakleíráskor, hogy ne csapjon át jellemzésbe, illetve a munkafolyamat leírása sem elbeszélés, még akkor sem, ha eseménymozzanatokból áll. Mivel gyakorlatban ritkán fogalmazunk „tiszta” műfajban, feladatok találhatók az elbeszélés és a leírás ötvözésére. Quintilius szerint a levél írott társalgás. Írott társalgáskor azonban a partner nincs jelen, ezért nem alkalmazhatjuk a látható kapcsolatokat (mimika, gesztus, tekintet, testtartás) és a mondatfonetikai eszközöket (hangerő, hanglejtés, beszédtempó, hangerő). Ha a címzett nem ért valamit, esetleg félreért, nem tud a feladó segíteni neki. Ez alól ugyan kivételek a tudomány és technika által életre kelt írásbeli kommunikációs formák: SMS, e-mail, skype stb. Ennek ellenére a modern és a hagyományos levélműfajokkal is hangsúlyoznunk kell a tanítványainknak, hogy ezek az írásos szövegeket az élő beszédnél pontosabban, gondosabban szerkesszék meg. Ebben nyújtanak segítséget azok a feladatok, amelyekben a levél formai és tartalmi sajátosságainak alkalmazását kérik. Gyakorolhatják a megszólítást, az elköszönést, és azt, hogyan tarthatják ébren a címzett figyelmét. Megtanulják, mi a különbség a hivatalos és a magánlevél között. A publicisztikai szövegműfajok közül a hír és a hirdetés alsó tagozatos anyag, esetükben az ismeretük bővítése, pontosítása történik számos alkalmazást szolgáló feladattal. Az interjúval részletesebben foglalkozom a feladatgyűjteményben, mert ezzel a tömegkommunikációs műfajok olvasását, és ezeknek a szövegeknek az értelmező olvasását is fejleszthetjük. Könyvismertetés, könyvajánlás az utolsó téma a feladatgyűjteményben, amelyet év közben és különösen a tanév utolsó magyaróráin tudjuk alkalmazni. A minták segítségével a tanulók elsajátíthatják a könyvajánlás készítését. Elsősorban olyan könyveket választottam, amelyek számot tarthatnak a tanulók érdeklődésére, hiszen egyik célunk a gyerekek olvasóvá nevelése. A feladatgyűjtemény két könyvajánlattal zárul. Hiszem, hogy lesznek olyan gyerekek, akik elolvassák az ajánlott könyveket, ha máskor nem, a nyári vakáció idején.

62


AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA A hangtani ismeretek Bármennyire híve vagyok a kompetenciaalapú oktatásnak, azt vallom, hogy a kompetenciák, a képességek fejlesztése elképzelhetetlen ismeretek nyújtása, a tanulók részéről az ismeretek birtoklása nélkül. Ebből az következik, hogy meg kell találnunk az ismeretnyújtás és a képességfejlesztés helyes arányát. A kézikönyv 5. fejezetében már kifejtettem, hogy a Hang és betű témakörhöz szorosan kapcsolódik A magyar helyesírás című témakör, és egyben rá is épül. A következőkben ezekhez a tananyagrészekhez és a hozzájuk kapcsolódó képességfejlesztési területekhez szeretnék módszertani ajánlásokat nyújtani. A hangok világa című fejezet arra épít, hogy a gyerekeket sokféle hanghatás éri a környezetükben. Ezeket az érzékeléseket a tankönyv 29/2. feladatában táblázatba rögzíthetik – akár egyéni, akár páros vagy csoportmunkában – a hanghatásokhoz kapcsolódó érzéseikkel együtt. Bár a hangok tulajdonságairól, keletkezésük mikéntjéről majdan fizikából, illetve biológiából fognak részletesebben tanulni a tanítványaink, de ebben az életkorban is nagyon szemléletessé tudjuk tenni a hangok keletkezésének folyamatát a Tk. 30. oldal 3. és 4. feladatának segítségével. Minden kisgyerek kipróbálja a befőttes gumi pengetését, amivel még dallamot is lehet játszani. A gumi rezgése nagyon jól látható, tehát kön�nyen rájöhetnek arra, hogy rezgő anyag kell a hang keletkezéséhez. A poharak rezgése már kevésbé látványos, de a hanghatásuk sokkal színesebb és változatosabb. Már itt is megfigyeltethetjük a tanulókkal, hogy az ugyanolyan vastag üvegből készült poharak közül a kisebb űrtartalmú ad magasabb hangot. Erre majd külön kitérünk a magas és mély magánhangzók tanításakor. Az 5. feladatot a jó képességű gyerekekkel végeztessük el. Bár nagyon rövid terjedelmű a feladatban olvasható magyarázó-értelmező szöveg, amely kiválóan alkalmas a szövegértő képesség fejlesztésére, de szóanyaga elég nehéz. A részfeladatok megoldása a kézikönyv 80. oldalán olvasható. A hangok csoportosítása: zörejek, zenei hangok, beszédhangok a példák keresésével kapcsolandó össze, és a gyerekek tapasztalatai segítik a feladat megoldását, amelyet frontális osztálymunkában, tanári irányítással javaslok elvégezni. A beszélőszervek és működésük című „lecke” metanyelvi szövegét olvasmányként kell kezelnünk, amely olyan szöveg-feldolgozási technikák gyakorlását teszi lehetővé, mint a lényegkiemelés, ábraértelmezés, táblázat kiegészítése. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére feladatok is találhatók a tankönyvben. A szöveg feldolgozása közben ismereteket szerezhetnek a zöngés és zöngétlen hangokról, amelyek majd a mássalhangzók zöngésség szerinti csoportosításakor, illetve a mássalhangzótörvények tanításakor, valamint a szóelemzés elvének alkalmazásakor bukkannak ismét fel. Nagyon kedvező gyakorlati tapasztalataim vannak ezen a téren. Mivel többször, de mindig más megközelítés alapján került a gyerekek elé a zöngés és zöngétlen mássalhangzók szerepe, egyre jobban értették, miről is van szó a zöngésség szerinti hasonuláskor. A Tk. 33/6. feladatának megoldásakor tisztázhatjuk a tanulókkal, hogy a csecsemő sírás közben, Béla bácsi nevetéskor, a választ váró, hümmögő Joli, a sikító Enikő ugyan hangokat ad ki, de ezek a hangok nem beszédhangok. A beszédhangok csoportosításáról már alsó tagozatban tanultak a gyerekek. Teljes biztonsággal el kell tudniuk különíteni a magánhangzókat és a mássalhangzókat. Fel kell ismerniük a rövid és hosszú magán- és mássalhangzókat, illetve az egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű betűvel jelölt mássalhangzókat. Alsó tagozatban a tanulók többnyire az egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű mássalhangzó elnevezést használták, de kön�nyen beláttathatjuk velük, hogy ez az elnevezés így nem pontos, hiszen a mássalhangzó hang, ami nem lehet sem egyjegyű, sem kétjegyű, sőt háromjegyű sem. Tehát csak a hangot leíró betű lehet egyjegyű, kétjegyű, illetve háromjegyű. Jó lenne, ha ez a fajta megnevezés alsó tagozatban is elterjedne. Jó szolgálatot tenne a hang és betű megkülönböztetésében. Tapasztalom, hogy a mássalhangzótörvények megértését sokszor az is nehezíti, hogy a gyerekek keverik a hang és betű fogalmát, azaz nem ismerik fel, hogy a törvények a mássalhangzók között, nem pedig az őket jelölő betűk között játszódnak le. Az pedig a magyar helyesírás sajátossága, hogy ezeket a mássalhangzó egymásra hatásokat írásban jelöljük vagy nem jelöljük.

63


Ehhez a problematikához tartozik még az írásjegy kérdése. A tankönyv 34. oldalán a 4. és 5. feladat is alkalmas a hang, a betű és az írásjegy fogalmának tisztázására: 4. Válaszolj a táblázat kérdéseire! Rajzold le a legtöbb betűt tartalmazó szót a táblázat mellé! Szó bodza asszony kastély rózsaszál meggyfa

Hány hang? 4 4 6 7 5

Hány betű? 4 5 6 7 6

Hány írásjegy? 5 7 7 9 7

A tanulónak rózsaszálat kell rajzolnia, hiszen ez a szó áll a legtöbb betűből. 5. Válaszd ki, hogy a következő szavak közül melyikre igaz a megállapítás!

juhcsalád, dzsámi, diótörő, gólyafészek, asszony

Hang Betű Írásjegy 7 7 7 4 4 6 4 5 7 9 9 11 7 8 9

__________________ diótörő __________________ dzsámi __________________ asszony __________________ gólyafészek __________________ juhcsalád

Az asszony szó szándékosan került ismét elő. A figyelemkoncentráció mérésére is alkalmas a megjelenése, illetve visszajelzésnek is felfoghatjuk. A juhcsalád helyes ejtése ’jucsalád’, azaz csak 7 hangot ejtünk, írásban viszont jelöljük a h-t. Ezt követően, úgy gondolom, logikus az ábécével és a betűrenddel foglalkoznunk. Az ábécét minden tanulónak ismernie kell, valamint a betűrendbe sorolás főbb szabályait is. A finomítás, a betűrendbe sorolás folyamatos gyakorlása – a szótárak, lexikonok használatával – a felső tagozat feladata, és nem csak nyelvtan- és irodalomórákon. Az 5. évfolyamon új ismeret az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók megkülönböztetése. Erre a gyengébb tanulók is képesek, hiszen elég, ha megfigyelik társuk ajakmozgását vagy a sajátjukat egy tükör segítségével. A magas és mély magánhangzók közötti különbséget a hangszerek méretének és hangjuk összehasonlításával lehet érzékeltetni. Erre, illetve a nyelv vízszintes mozgását bemutató ábrákra építettem a tankönyvi feladatsort. A lényeget így a jobb képességű tanulók önállóan vagy páros munkában fogalmazhatják meg, illetve homogén csoportmunkában, a többiek a mi segítségünkkel a 40/2. feladatban: A hangszer nagysága befolyásolja a hangszer hangjának magasságát. Minél nagyobb egy hangszer belseje, annál több levegő fér bele. Minél több levegő rezeg a hangszer belsejében, annál mélyebb hangot ad ki. Ennek ellentétjének megismerését a 4., kiegészítéses feladat biztosítja: A kisebb méretű hangszer belsejébe kevesebb levegő fér. Ha kevesebb levegő rezeg a hangszekrényben, magasabb hang képződik. Ezt követően már könnyű értelmeztetni a tanulókkal a 6. feladat ábráját. A szájüreg valójában egy hangszer belsejeként is felfogható. A nyelvünk szabályozza a hangszekrény nagyságát, ahogy az az ábrákon is látható. Tapasztalataim szerint a gyerekek többsége önállóan is képes, ennyi előkészítés után, helyesen megfogalmazni a tapasztalatait: 64


Az í hang kiejtésekor a nyelvem elöl helyezkedett el, az ó hang esetében hátul. Ha a nyelvem elöl van, akkor a szájüregembe kevesebb levegő fér, ezért magas magánhangzó képződik. Ha a nyelvem hátul van, akkor a szájüregemben több a levegő, ezért mély magánhangzó keletkezik. A magas és mély magánhangzók megléte a hangrendtörvény alapja, amely a magánhangzók szabályos előfordulása a szavakban. A hangrendtörvény megértése általában nem okoz gondot a gyerekek számára, és ugyanez a helyzet az illeszkedés törvényével is. A spontán nyelvhasználatból adódóan nincs olyan magyar gyerek, aki ezt helytelenül alkalmazná, hiszen egy tanítványomtól sem hallottam még, hogy asztalhez, reggelira, kemencéban, és folytathatnám még e megmosolyogtató példák sorát. A háromalakú toldalékok esetében alkalmaztathatjuk az ajakréses és ajakkerekítéses magánhangzókról szerzett ismereteket. Így válik világossá a gyerekek számára, hogy miért négyszer, illetve ötször, és nem ötszer. Ennél a résznél tudatosíthatjuk a tanulókban a „nákozás” helytelen voltát, ahogy ezt a JÓ, HA TUDOD!ban meg is fogalmaztam: Feltételes mód egyes szám első személyében nem érvényesül az illeszkedés szabálya, mert az megegyezne a többes számú alakkal, tehát én mondhatnék, tudnék, kívánnék, olvasnék. A magánhangzótörvényekhez kapcsolódó feladatokat próbáltam életszerűvé tenni, például névválasztás, étrend összeállítása, óra számlapjának leolvasása, ami a digitális kijelzők korában nem minden tanuló számára könnyű feladat. A mássalhangzókról szóló fejezetben is az ismerttől az ismeretlen, a könnyebbtől a nehezebb felé haladtam. A mássalhangzókat jelölő egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű betűkkel jelölt mássalhangzókhoz, majd a rövid és hosszú mássalhangzókhoz kapcsolódó játékos, olykor rejtvényszerű feladatok követik egymást. Ezek a feladatok alkalmasak arra is, hogy a gyengébb képességű tanulók is sikerélményhez jussanak. Bár a 49. oldal látszólag könnyűnek tűnő 1. feladatának c) részét sem tudja minden tanuló hibátlanul megoldani. Ez megint csak azt példázza, hogy alsó tagozatban kevesebb ismeretet, de alaposabban kellene elsajátíttatni a gyerekekkel. 1. Olvasd el a szöveget! A boszorkány sok mese leggonoszabb szereplője. Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja teszi félelmetesebbé külsejét. Gyakran rőzseköteggel a hátán ballag az erdőben. Királyfiakat varázsol békává. Ha bajba kerül, felpattan a seprűnyélre, és elszáll a fellegek fölé. a) Húzd alá a szövegben, mi teszi félelmetessé a boszorkányt! A boszorkány sok mese leggonoszabb szereplője. Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja teszi félelmetesebbé külsejét. Gyakran rőzseköteggel a hátán ballag az erdőben. Királyfiakat varázsol békává. Ha bajba kerül, felpattan a seprűnyélre, és elszáll a fellegek fölé. Ellenőrzés: felolvasással. b) Olvassátok fel közösen, lassú tempóban a szöveget! Közben karikázd be a hosszan ejtett mássalhangzókat! A boszorkány sok mese leggonoszabb szereplője. Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja teszi félelmetesebbé külsejét. Gyakran rőzseköteggel a hátán ballag az erdőben. Királyfiakat varázsol békává. Ha bajba kerül, felpattan a seprűnyélre, és elszáll a fellegek fölé. Ellenőrzés: összehasonlítással szendvicsfólián. c) Egészítsd ki a következő megállapításokat! Valamennyi bekarikázott mássalhangzó egyjegyű volt. A mássalhangzók hosszúságát írásban a betű megkettőzésével jelöljük. Fontos kiemelnünk a hosszú mássalhangzók jelölésének szabályait is. Ezeknek a szabályoknak az alkalmazását a következő feladatok biztosítják. 50. oldal 4. feladat Melyik szóra gondoltunk a meghatározás alapján? Mindegyikben szerepel hosszú kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzó. Alkoss velük mondatot is! 65


Indás növényen termő, nagy, édes gyümölcs. Van belőle görög is. dinnye Nagyon szeretem a dinnyét. A gyermek olyat tesz, amit nem volna szabad, csintalankodik. rosszalkodik Józsi már megint rosszalkodik a szünetben. Fokozatosan alacsonyabb szintre jut, például víz alá merül. süllyed A léket kapott hajó lassan a víz alá süllyed. 51. oldal 7. feladat Húzd alá a hibásan írt szavakat, és írd le őket kijavítva! fénnyílás, részszorzat fénynyílás kulcscsal, kulcscsomó kulccsal dísszemle, asszonynyal díszszemle, asszonnyal A fenti feladat a következő szabály alkalmazását kívánja: a hosszú kétjegyű mássalhangzóknak csak az első jegyét írjuk kettőzve. Az összetett szavakban azonban az összetétel határán mindig kiírjuk mind a két jegyet. Gyakran tapasztaljuk, hogy sok tanítványunknak gondot okoz a dz és dzs kettőzése. Egy kiegészítéses feladat kapcsán irányíthatjuk erre a problémára a tanulók figyelmét. 51. oldal 8. feladat Pótold a következő mondatok szavaiban a hiányzó kétjegyű mássalhangzókat! Alaposan e___etek, legalább tízezer métert ú___atok, mert holnap versenyetek lesz! Lopó___unk Feri háta mögé! Apukám több sikert ért el a bri_____el, mint a pókerrel! Ne vakaró___ál! Ellenőrzés: összehasonlítással. Alaposan eddzetek, legalább tízezer métert ússzatok, mert holnap versenyetek lesz! Lopóddzunk Feri háta mögé! Apukám több sikert ért el a briddzsel, mint a pókerrel! Ne vakaróddzál! A zöngés és zöngétlen mássalhangzókkal már a tankönyv 32. oldalán megismerkedtek a tanulók. A mássalhangzók fejezetben újra felbukkannak a zöngésség szerinti csoportosítás kapcsán. A tankönyv 51. oldalának 1. és 2. feladata is arra ösztönzi a gyerekeket, hogy felelevenítsék a korábban szerzett ismereteiket. Többéves gyakorlati tapasztalatom, hogy a zöngés-zöngétlen mássalhangzópárokat a tanítványaim úgy tanulták meg könnyen, hogy szópárokat jegyeztek meg, amelyeket aztán „mankóként” használtak. Ezeket a szópárokat a tankönyv 52. oldalának 3., illetve 6. feladatában találják meg. Ezek a feladatok – jelzésüknek megfelelően – a differenciált osztálymunkában is jól alkalmazhatók. 3. Folytasd a szópárok alkotását a megadott példák alapján! a) folt – volt b) zsír – sír kép – _____ép dél – _____él szár – _____ár bók – _____ók pár – _____ár zűr – _____űr Ellenőrzés: felolvasással. a) folt – volt, kép – gép, szár – zár, pár – bár b) zsír – sír, dél – tél, bók – pók, zűr – szűr 6. Cseréld ki minden szó kiemelt betűjét a neki megfelelő zöngésség szerinti párjára! Írd le az így kapott szót! a) húz – ___________ b) ősszel – ___________ ragja – ___________ fizet – ___________ várad – ___________ pompa – ___________ atya – ___________ zsebem – ___________ 66


Ellenőrzés: felolvasással. a) húz – húsz, ragja – rakja, várad – fárad, atya – agya b) ősszel – őzzel, fizet – vizet, pompa – bomba, zsebem – sebem A 7. feladatot kooperatív technikával is megoldathatjuk, például a kerekasztal módszerrel. A csoportot alkotó tanulók sorba mennek a megadott szavakon. Mindenki megmondja, hogy a rá eső szó melyik csoportba tartozik. Ha a csoport többi tagja jóváhagyja, akkor minden csoporttag beírja a feladathoz a szót. Ellenőrzéskor, a csoportok munkájának összevetésekor kiderül, melyik csoport dolgozott hibátlanul. 7. Csoportosítsd a következő szavakat a megadott szempontok szerint! kötőtű, gyümölcs, bodza, pulóver, göndör, fészek, padlás, menedzser, patika, borsódzik, babazsúr Csak zöngés mássalhangzó van benne Csak zöngétlen mássalhangzót tartalmaz Zöngés és zöngétlen mássalhangzó is van benne Ellenőrzés: felolvasással. Csak zöngés mássalhangzó van benne bodza, göndör, menedzser, babazsúr Csak zöngétlen mássalhangzót tartalmaz kötőtű, fészek, patika Zöngés és zöngétlen mássalhangzó is van benne gyümölcs, pulóver, padlás, borsódzik A tankönyv 53/8. feladatában szereplő titkosírás megfejtése, amelynek alapja a zöngés és zöngétlen mássalhangzók felcserélése, a kézikönyv 71. oldalán található. A mássalhangzótörvények megismerését eddig is a részleges hasonulásokkal kezdtük, de közvetlenül a mássalhangzók zöngésség szerinti csoportosítása után – tapasztalataim szerint – a tanulók könnyebben értik meg, milyen mássalhangzó egymásra hatás játszódik le a beszédben a zöngésség szerinti részleges hasonulás esetén. A képzés helye szerinti részleges hasonuláskor hagyatkozhatunk a tanulók nyelvi tapasztalatára. Úgy gondolom azonban, hogy általában a mássalhangzótörvényekkel kapcsolatban is az alkalmazás a lényeg. A mássalhangzótörvények helyesírásban történő helyes alkalmazásához sok-sok gyakorlásra van szükség. Tankönyveimben minden évfolyamon igyekszem biztosítani a folyamatos gyakorláshoz szükséges feladatmennyiséget. A teljes hasonulások valamennyi előfordulását tapasztalati úton már megismerték a tanulók alsó tagozatban. Az írásban jelölt és írásban nem jelölt teljes hasonulás tisztázásakor ismét ráirányíthatjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy a mássalhangzótörvények a hangok között játszódnak le. A hangok egymásra hatását pedig vagy jelöli a helyesírásunk, például a -val, -vel toldalékok esetében, az -s, -sz, -z, -dz végű igék felszólító módú alakjaiban, vagy nem jelöli, például az -l végű igék felszólító módja, az -ny, -gy, -ty végű főnevekhez kapcsolódó -j-vel kezdődő toldalékok. Az összeolvadás felismerése szokta a legkevesebb, alkalmazása a legtöbb gondot okozni. Változatos feladattípusokkal gyakoroltathatjuk a tanulókkal az összeolvadás érvényesülését. Kiegészítés: Tankönyv 60. oldal 2. Pótold a szövegrészlet szavaiban a hiányzó toldalékokat! A legény kezébe vette a bot____, és elindult hosszú vándorút____. Meg sem állt az Óperenciás-tenger part____. Ott leterítette a kabát____, majd leheveredett rá. Eszébe jutottak gonosz mostohája vád____. Miattuk kellett elbujdosnia. Nagyon hiányzott neki a család____. Ellenőrzés: felolvasással és összehasonlítással (szendvicsfólia). A legény kezébe vette a botját, és elindult hosszú vándorútjára. Meg sem állt az Óperenciás-tenger partjáig. Ott leterítette a kabátját, majd leheveredett rá. Eszébe jutottak gonosz mostohája vádjai. Miattuk kellett elbujdosnia. Nagyon hiányzott neki a családja. 67


Analógiás sorok: 3. Toldalékold a következő szavakat! -ja, -je kabát kabátja kín kínja kard kardja kert kertje vád vádja

-juk, -jük kabátjuk kínjuk kardjuk kertjük vádjuk

-jai, -jei kabátjai kínjai kardjai kertjei vádjai

-jaik, -jeik kabátjaik kínjaik kardjaik kertjeik vádjaik

Felismerés gyakorlása, a példakeresés képessége: 4. Keress példát az összeolvadásra a következő szövegrészletben, és másold le az ilyen szavakat! Peti egész délután unja magát. Nem tudja, mit csináljon, mivel üsse agyon az időt. Hirtelen megpillantja az asztalon az atlaszát. – Utazni fogok – mondja magában. – Ha máshogy nem megy, majd képzeletben – folytatja a gondolatot. Máris kezében tartja a térképet, és kezdetét veszi a nagy utazás. unja, tudja, megpillantja, mondja, folytatja, tartja Átalakítás: 5. Alakítsd át a következő kijelentő mondatokat felszólítókká! Az igék T/2. személyűek legyenek! Ügyelj az igekötős igék helyesírására! A gyerekek elkezdenek csomagolni az utazáshoz.�� Gyerekek! �� Az internetről megtudják, mikor indul pontosan a vonat.�� Időben mennek az állomásra, nehogy lekéssék a vonatot.�� Kihordják a csomagokat a peronra.�� Nem tülekednek a felszálláskor.�� Ellenőrzés: felolvasással és összehasonlítással. Gyerekek! Kezdjetek csomagolni az utazáshoz! Tudjátok meg az internetről, mikor indul pontosan a vonat! Menjetek időben az állomásra, nehogy lekéssétek a vonatot! Hordjátok ki a csomagokat a peronra! Ne tülekedjetek a felszálláskor! Az egyéb mássalhangzótörvények – a mássalhangzó-rövidülés és -kiesés – csak néhány feladat kapcsán kerültek a tankönyvbe, de a tanév folyamán és a későbbi évfolyamokon is a folyamatos gyakorlás részét képezik. A magyar helyesírás témakör szerepe az alsó tagozatban tapasztalati úton szerzett helyesírási ismeretek rendszerbe illesztése, illetve a helyesírási képesség intenzív fejlesztése. Szándékosan hangsúlyozom a helyesírási ismereteket, ugyanis szent meggyőződésem, hogy képességeket hatékonyan fejleszteni ismeret nélkül nem lehet. És igenis szüksége van a tanulónak helyesírási ismeretre is, mert azt mégiscsak meg kell tanulnia, hogyan kettőzze a hosszú kétjegyű magánhangzókat az egyszerű szavakban, illetve a összetett szavak esetében a szóösszetétel határán. Az elválasztásnak is vannak szabályai, sőt a betűrendbe sorolásnak is. Mivel legutóbb a mássalhangzótörvényekkel foglalkoztam a tankönyvben, úgy gondoltam, az a logikus, és jobban segíti az ismeretek egymásra épülését, az összefüggések megláttatását, ha a helyesírási alapelvek megismerését a szóelemzés elvével kezdjük ebben a témakörben. A visszacsatolást és az alapot a tankönyv 68/1. feladata biztosítja: 68


Mássalhangzótörvények Hasonulások Részleges hasonulások Teljes hasonulások Zöngésség szerinti Képzés helye szerinti Írásban jelölt Írásban nem jelölt boldogság, mosdó hangya, tanmese bölccsé, nézzed tanuljon, bátyja

Összeolvadás nénje, látja

A helyesírási szabályzat használata ennél a témakörnél különösen nagy hangsúlyt kap. Ezt a tankönyvi feladatok is szorgalmazzák. Ezekre az órákra érdemes minél több helyesírási szabályzatot biztosítani a tanulóknak. Ideális az lenne, ha mindenkinek lenne, de legalább páronként tudjanak dolgozni ebből a fontos kiadványból. Természetesen a helyesírási képesség fejlesztésén kívül számos anyanyelvi képesség és különböző kompetenciák fejlesztésére alkalmasak a feladatok, például: szóbeli és írásbeli szövegalkotás, kreatív nyelvhasználat, beszédművelés stb. Ennek illusztrálásaként álljon itt a fejezet néhány feladata: 4. Válaszd ki és írd a képhez a megfelelő képaláírást!

Vízparton

Bográcsozás

Afrika-röpde

10. Panni feladatokat állított össze a klubdélutánra. Az egyiket így írta le: Találkozhatott-e II. Rákóczi Ferenc Kossuthhal? Petőfi Sándor Babitssal? Csokonai Vitéz Mihály Móriczzal? Arany János Madáchhal? a) Javítsd ki a hibás szóalakokat! Kossuthtal, Babitscsal, Móriczcal, Madáchcsal 23. Olvasd el egy ötödikes fogalmazásának részletét! A kirándulás legizgalmasabb eseménye a vízitúra volt. Vezetőnk két összekötött motorcsónakal érkezett értünk. Figyelmesztetett bennünket, hogy vigyázunk a beszálláskor. Próbájjuk meg egyenlően elosztani a terhelést. Margó nénit hosszú percek után tuttuk csak rábeszélni, hogy ő is beszáljon az egyik csónakba. Asztán nem győzött hálálkodni, hogy nem hatytuk a parton. Nekem is páratlan élmény volt a csónakázás. Gyönyörű vízivilág tárult elénk, gyönyörköthettünk a vízililiomokban. Láttunk koronás darut, vatkacsa családot. Egy vidra éppen mellettünk úszott el. Az egyik kis szigeten halászeszközöket próbálhattunk ki. A barátomal rengeteg fotót készítettünk. a) Húzd alá a helyesírási hibákat! 69


b) Javítsd ki a hibás szavakat! A füzetbe leírandó, helyes szavak: motorcsónakkal, figyelmeztetett, vigyázzunk, próbáljuk, tudtuk, beszálljon, aztán, hagytuk, gyönyörködhettünk, vadkacsa, barátommal c) Melyik folyón túráztak az ötödikesek? A fotó segít a válaszadásban. A kiejtés elvéhez tartozó feladatok nagy része egyben helyesejtési gyakorlat is, hiszen a kiejtés szerinti írásmód alapfeltétele a helyes ejtés. Ezeket a kiejtési gyakorlatokat végeztethetjük közösen, de csoportosan, sőt egyénileg is. Külön felhívom a kollégák figyelmét a tankönyv 77/8. és 9. feladatára, amely nemcsak a helyes ejtés, a helyesírási képesség fejlesztésére alkalmas, hanem a helyesírási szabályzat használatának tanítását is szolgálja. 8. Varga Katalin Gyermekversek című költeményéből idézünk. Figyeld meg a tűz és a víz szavakban az í–ű időtartamának változását! Tüzet vittem, elejtettem, tűzbe majdnem beleestem, tüzes volt a lapátom is, meggyulladt a kabátom is, Tűz! Tűz! Tűz! Ne játssz vele, lásd, hogy tűz! Vízből mertem, vizet mertem vízből én is vizes lettem, mert a vízbe beleestem, vízre többé nem mehettem. Víz! Víz! Víz! Jaj, de hideg a mély víz! a) Gyakoroljátok a versrészleten a helyes ejtést! b) Keresd meg, hogy a helyesírási szabályzat melyik szabálypontja foglalkozik a két szó toldalékos alakjainak helyesírásával! – Fogalmazd meg a helyesírási problémát! – Próbáld megtalálni a leglényegesebb szót (kulcsszót) a megfogalmazott helyesírási problémában! Ez lesz a címszó. –K eresd ki a tárgymutatóban a megfelelő címszót! A címszó után a keresett szabálypont számát találod. – Lapozz a megfelelő szabályponthoz! Olvasd el! c) Fogalmazd meg saját szavaiddal a szabálypontban olvasottakat! Bizonyos toldalékok előtt a szó belsejében az í, az ú és az ű hang rövid lesz. 9. Az előző feladat megoldásakor megtudtad, hogy mikor kell hosszú vagy rövid magánhangzót ejtened és írnod az egytagú í, ú, ű-s szavak némelyikénél. Ez alapján töltsd ki a táblázatot! H. 27. b) Szótő Mit? Honnan? Milyen? Mik? kéz kezet kézből kezes kezek híd hidat hídtól hidas hidas tűz tüzet tűzből tüzes tüzek nyár nyarat nyárból nyaras nyarak út utat útról utas utak kút kutat kútból kutas kutak 70


A toldalékos szavak kiejtés szerinti írásmódjának gyakorlását összekapcsoltam a nyelvtani ismeretek felelevenítésével és alkalmazásával. Ilyen például a melléknevek fokozása, az -ul, -ül, -ít végű igék, a -t ragos főnevek, a múlt idejű igék, a névutók stb. A hagyomány elve a régies írású családnevek és a j hang ly betűvel történő írásakor érvényesül. A régies írású családnevekkel a gyerekek nemcsak magyarórán, hanem más tantárgyak tanulásakor is találkoznak (történelmi személyek, feltalálók, tudósok stb.), sőt a mindennapi életükben is. A tanítványaink is viselhetnek régies családnevet, esetleg barátaik, ismerőseik. Ezeknek a neveknek az írásmódját meg kell tanulniuk a gyerekeknek. A másolással való gyakoroltatásnak jó módszere a betűrendbe sorolás. Szívesebben végezték az ilyen típusú feladatokat a tanítványaim, mintha csak egyszerű másolás lett volna a feladatuk. Erre példa a tankönyv 83/2. feladata: Írd le betűrendben a következő családneveket! H. 15. Moór, Czuczor, Tóth, Dessewffy, Czetz, Tartsay, Joó, Thököly, Cházár, Dezsőfi Cházár, Czetz, Czuczor, Dessewffy, Dezsőfi, Joó, Moór, Tartsay, Thököly, Tóth A j hang kétféle, helyes jelölése sok gyakorlást igényel. A gyerekekben rögzülni kell a helyes írásképnek, mivel a nyelvünkből már kiveszett a ly betűvel jelölt hangunk, így azt hangoztatással nem tudják elkülöníteni. A helyesírási szabályzat is viszonylag kevés segítséget nyújt ebben a helyesírási kérdésben, ezért még inkább szükség van a folyamatos gyakorlásra. Köztudott, hogy a rendszeres olvasás, az olvasottság sokat segíthet a helyesírási képesség fejlődésében. Ez a megállapítás fokozottan érvényes a hagyományos írásmód szerint írt szavak esetében. Sajnos azonban az sem mindegy, mit olvasnak a tanítványaink. Az újságok, főleg a bulvársajtó oldalai sok helyesírási, általában elválasztási hibákat tartalmaznak. Szerencsére a szépirodalmi, tudományos könyvek oldalaira ez nem jellemző. A tankönyvi feladatok között sokféle típus megtalálható: kiegészítéses, hibajavítás, akaratlagos írást igénylő. Tankönyv 84/4. feladat Pótold a következő szavakban a j vagy az ly betűt! kevély, mosoly, papagáj, talaj, tavaly, óhaj, Gergely, korcsolya, bója, boglya, Lajos, osztály, talaj, pólya, hólyag, zörej, pocsolya, zsivaj, akadály, sajt, bolygó, derelye, ejnye, fogoly, gyapjú, esély, hajlékony, estély, karéj, Benjámin, kastély, juhsajt, gombolyít, gerely, Lujza A következő feladat kombinált, mivel nemcsak a helyesírási ismereten alapszik, hanem feltételezi a gyerekek azon képességét, hogy felismerik a két, hangzásában azonos alakú szó jelentése közötti különbséget. Ezért ajánlom a jó képességű tanulókkal megoldatni. Tankönyv 84/7. feladat Alkoss mondatokat a megadott szóalakokkal! estélye: Dóra minket is meghívott az estélyére. estéje: A mai este Dóra estéje. hej: Hej, de jó lenne egy jót játszani! hely: Az én helyem ott van melletted. folyt: Hosszú ideig folyt a vita. fojt: Fojt a cigaretta füstje. Az egyszerűsítés elvével már foglalkoztunk a mássalhangzók kettőzése kapcsán. A többjegyű betűk esetében csak az első jegyet kettőzzük. Ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor vagy kettő71


zöttre cseréljük, vagy kötőjelet használunk. A tankönyv 86/5. feladata azokat az eseteket veszi számba, amikor nem alkalmazzuk az egyszerűsítés elvét. Fogalmazd meg a példák alapján, mikor nem alkalmazzuk helyesírásunkban szabályosan az egyszerűsítés elvét! a) nagygyűlés, díszszemle, jegygyűrű: Az összetett szavak határán. b) Tarr-ról, Hoffmann-né, Hermann-nál: A hosszú mássalhangzókra végződő családnevek esetében. c) rossz-szívű, sakk-kör, balett-táncos: Ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé. d) dzsessz-szerű, expressz-szerű, puff-féle: Ha a -féle, -szerű toldalék kettőzött mássalhangzóhoz kapcsolódik. Az elválasztást is hosszasan gyakorolták a gyerekek alsó tagozatban. Most csak a legfontosabb szabályokat tekintjük át. Akaratlagos írás közben, amikor lapra, füzetbe írnak, ez egyébként is folyamatosan előkerül.

A jelentéstani ismeretek Régóta megosztja a magyartanárok közösségét az a kérdés, van-e értelme jelentéstani ismereteket tanítani az 5. évfolyamon. Érvként az egyjelentésű, többjelentésű és azonos alakú szavak ismeretének feleslegességét hozzák fel. Magam is azt vallom, hogy ez a három jelentéstani csoport meghatározás szintjén, sőt felismerés szintjén is meghaladja a korosztály képességeit. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gyakorlatban sem veszik túl sok hasznát felnőttkorukban, hacsak nem nyelvésznek, illetve magyartanárnak készülnek. Ezért került a tankönyvben is a JÓ, HA TUDOD! részbe. Főleg a humor oldaláról közelítettem meg a témát, illetve a Magyar értelmező kéziszótárra alapoztam az egyjelentésű, többjelentésű és azonos alakú szavak megkülönböztetését. A hasonló alakú szavakkal kapcsolatos feladatok megoldása (Tk. 95–96. o.). Más a helyzet a hasonló alakú szavakkal, amelyekkel kiemelten foglalkoztam a kézikönyv A nyelvművelés helye és szerepe a tankönyvben című fejezetében. Az ott kifejtettek ismétlésétől most eltekintek. A rokon értelmű szavak és kifejezések című fejezet a rokon értelmű szavakon kívül tartalmazza a szólásokat és a közmondásokat is. Ezt azzal indoklom, hogy szerves részei az anyanyelvünknek, és nélkülözhetetlenek a szókincs fejlesztéséhez. Nagyon sok anyanyelvi és egyéb rejtvényt állítottam össze ebben a fejezetben, amelyek megoldása a Tankönyv rejtvényfeladatainak megoldása című fejezetben található. Az ellentétes jelentésű szavak helyes használata közben a helyesejtést és helyesírást is gyakoroltathatjuk a tanítványainkkal. Tankönyv 107. oldal 5. Írd le az alábbi ellentétpárok hiányzó tagját! Ügyelj a hangok időtartamának jelölésére! alsó – felső belső – külső drága – olcsó híg – sűrű

rövid – hosszú jellemes – jellemtelen nehéz – könnyű alacsonyabb – magasabb

a) Olvasd fel az ellentétpárokat! Figyelj a hangok időtartamának helyes érzékeltetésére! b) Válassz ki mindkét oszlopból egy-egy ellentétpárt, és alkoss velük mondatot! A hangutánzó és hangulatfestő szavak szemléletesebbé, színesebbé teszik a verbális kommunikációt. A következő feladattal nemcsak a hangutánzó szavak felismerését gyakoroltathatjuk a tanulókkal, hanem a szókincsüket is bővíthetjük azokkal az állatcsaládok tagjait megnevező szavakkal, amelyeket a mai gyerekek vagy már nem ismernek, vagy rosszul használnak.

72


Tankönyv 108. oldal 1. Olvasd el a következő szöveget! Kora reggel hangos a baromfiudvar. A kakas hangos kukorékolással köszönti a napot. A tyúkok kotkodácsolnak, a libák gágognak, a kacsák hápognak. A galambok a galambdúcon ülve burukkolnak. Ebbe a hangzavarba néha Buksi kutya is bekapcsolódik a maga vakkantásaival. Az istállóból idehallatszik a lovak nyerítése és Riska tehén bőgése is. A kecskék is türelmetlen mekegéssel jelzik éhségüket. A disznóól felől röfögés hallatszik. Végre megérkezik a gazdasszony, és elcsitul a lárma. a) Húzd alá a szövegben előforduló hangutánzó szavakat! b) Mit gondolsz, miért csendesedtek el az állatok? Az állatok is tudják, hogy a gazdasszony élelmet hoz a számukra. c) Nevezd meg az állatcsaládok tagjait! Anya Apa ló kanca csődör (mén) szarvasmarha tehén bika kutya szuka kan disznó koca kan kecske anyakecske bak

Csemete csikó borjú kölyök malac gida

A gyerekek már óvodában megtanulták a Kitrákotty-mese című népdalt, de az alsó tagozatos énekkönyvükben is találkozhattak vele. Akár el is énekeltethetjük velük a nyelvtanórán. Tankönyv 109. oldal 4. A hangutánzó szavak leggazdagabb csoportja az állathangot utánzó szavaké. Biztos ismered a Kitrákottymese című népdalt. a) Melyik állat hangját utánozza a címben előforduló hangutánzó szó? A tyúkét. b) A vásárban a népdal szerint sokféle állatot lehet venni fél pénzzel. Hogyan szólalnak meg ezek az állatok a játék során? Válogasd ki a megadott szavak közül! csip-csip-csip, mek-mek-mek, röf-röf-röf, ripp, dan-daru, gi-gá-gu, Csirkém mondja: csip-csip-csip Kakas mondja: bokréta Récém mondja: ripp hajnal Pulykám mondja: dan-daru Ludam mondja: gi-gá-gu Disznóm mondja: röf-röf-röf Juhom mondja: be-e-e Kecském mondja: mek-mek-mek A hangulatfestő szavak egy része humoros. Ezek jelennek meg a tankönyv 111. oldalának 10. feladatában. A megoldás ellenőrzésekor feltétlenül ki kell térnünk arra, hogy használatukkor ne bántsuk meg azt, akivel kapcsolatban használjuk. Jellemezd humoros szavakkal a figurákat! pufi, dagi, pufóka, duci, dundi, testes, potrohos langaléta, colos, nyakigláb, gólyalábú, hórihorgas 73


A 11. feladatban megadott hangulatfestő szavakkal kell rövid szöveget alkotni. A 12. feladat az alkotott szöveg testbeszéddel történő megjelenítését várja. Mindkettő komplex feladat. A másodikkal a tanulók szövegértését és metakommunikációját is fejleszthetjük. Adhatunk olyan feladatot is, amelyben egy ötösre felelő tanuló viselkedését íratjuk le a gyerekekkel. 11. Gabi felelt órán, és elégtelent kapott. Írd le a történetet a felsorolt igék alkalmazásával! gubbaszt, feltápászkodik, kivánszorog, grimaszol, kullog, lehuppan Várható fogalmazás: Gabi gubbaszt a székén. Igyekszik észrevétlen maradni. A tanár néni felelésre szólítja őt. Gabi nagy nehezen feltápászkodik, és kivánszorog a táblához. Csak grimaszol, mert semmit sem tud. Visszakullog a helyére, majd szomorú arccal lehuppan a székére. 12. Olvasd fel a fogalmazásodat, s közben a társad testbeszéddel játssza el Gabi felelésének történetét! A szavak szerkezetéről sok tapasztalatot szereztek tanítványaink az alsó tagozatos nyelvtanórákon. Ezeket a tapasztalatokat kell rögzítenünk és ismeretté alakítanunk. Ez elsősorban helyesírási, nyelvhelyességi szempontból fontos. Így fejleszthetjük a tanulók helyesírási és nyelvhasználati képességét. Az összetett szavak már felbukkantak az elválasztási szabályok alkalmazásakor is. Most játékos feladatokon gyakorolhatjuk az összetett szavak alkotását, helyesírását és használatát. Tankönyv 113. oldal 2. Kapcsold össze a következő összekevert szavakat, majd írd le őket összetett szóként! Megoldás: kismutató, szőlőprés, nádvágó, autópálya, kendertiloló, nagypapa A képen szőlőprés látható. Tankönyv 114. oldal 4. Írj olyan összetett szavakat, amelyek előtagja népnév! Segítségül megadom az utótagokat. oroszkrém, franciakrémes, törökméz, perzsaszőnyeg, spanyolfal, svédasztal, rácponty, görögdinnye, franciaágy 5. Minden szócsoport szavaihoz ugyanaz az állatnév illik előtagként, hogy összetett szavakká váljanak. Melyek ezek az állatnevek? eszű, húr, tojás cipő, száj, szívű here, farok, darázs köhögés, fül, létra ember, lencse, comb

tyúk nyúl ló szamár béka

köröm, szem, zene csapó, csípés, fogó szakállú, bak, gida kenyérfa, szeretet, sziget hűség, szorító, tej

6. Keresd meg a különböző előtagokhoz tartozó utótagot! zok-, vég-, varázs- jég-, márvány-, kő- szél-, taps-, por- kör-, táj-, fény- tűz-, sár-, hó- homok-, vég-, felleg- 74

szó szobor vihar tánc hányó vár

macska légy kecske majom kutya


nap-, kép-, es- nóta-, fej-, fenyő- izom-, lámpa-, mocsár-

ernyő fa láz

a) Válaszd ki az összetett szavak közül azt, amelyik képaláírása lehet a fotónak! Jégszobor b) Alkoss hírt egy diákújság számára, amely erről a különleges alkotásról szól! 7. Vizsgáld meg, hány szóból állnak a szavak! Keresd a kakukktojásokat, és karikázd be őket! erkélyülés pótülés repülés páholyülés kocsiülés

cseppkőbarlang beleönt igazgatóhelyettes felönt repülőgépgyártás köszönt mészkőbánya átönt vízkőoldó végigönt

Indoklás: a repülés szó nem összetett szó. Az igazgatóhelyettes szó csak két szóból álló összetétel, a többi három szóból álló. A köszönt nem igekötős ige. Az azonos alakú szavak közül vannak olyanok, amelyek elválasztása is segít az eltérő jelentések értelmezésében. Tankönyv 115. oldal 10. Válaszd el kétféleképpen a megadott szavakat, majd foglald mondatba őket! a) elég

e-lég el-ég

Elég lesz a só a levesbe. A száraz fa gyorsan elég a kandallóban.

b) gépelem gép-e-lem gé-pe-lem

Az egyik gépelem elromlott. A barátnőmnek gépelem a levelet.

c) felül

A kisbaba felül a kiságyában. A polcon, ott felül találod a mézet.

fel-ül fe-lül

Az alaktani ismeretek A toldalékok rendszerét 5. évfolyamon kezdik megismerni a tanulók. A képző, jel, rag elkülönítése hosszan tartó folyamat. Ebben az időszakban nem várhatjuk el a tanulóktól, hogy teljes biztonsággal megkülönböztessék őket. 6. évfolyamon a szófajok tanulásakor is rendszeresen végeztessünk velük alaktani elemzéseket. Ezekhez az elemzésekhez sok feladat található a 6. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemben. Nekem a gyakorlatban bevált, hogy számokat rendeltem egy-egy szóelemhez. Természetesen a tanulóknak nem kell megnevezniük a képzőket. Csak az lehet a szempontunk, hogy az megváltoztatja a szó jelentését, pl.: fehér – fehérít – fehérítő.

75


Tankönyv 119. oldal 6. Figyeld meg a toldalékok kapcsolódásának sorrendjét! a) Végezd el a szóelemzést a minta szerint! 1 = szótő 2 = képző 3 = jel 4 = rag szín|e|s|e|bb|e|t 1 x2x 3 x4

olvas|ná|nak 1 3 4

x = kötőhangzó

fehér|ít|ő|be 1 2 2 4

hal|ász|gat|t|a|m 1 2 2 3x 4

boldog|talan|ság|tól 1 2 2 4

b) Fejezd be a következő mondatot! A toldalékok kapcsolódásának általános sorrendje: képző, jel, rag. A feladatok többsége alkalmazás közben gyakoroltatja a szavak szerkezetét, de rejtvényként is előfordulnak. Tankönyv 121. oldal 13. Az előző évfolyamokon sokféle jellel találkoztál már. Ismerd fel őket a humoros bemutatkozásuk alapján! a) Csak igével vagyok hajlandó mutatkozni, de vele kapcsolatban is vannak feltételeim. Na, ki vagyok? A feltételes mód jele. b) Mindenki azt mondja, nem jó egyedül. Hát rajtam ne múljon! Én viszont erre egyedül is képes vagyok. A többes szám jele. c) Én bezzeg kerülöm az igéket! A melléknevekhez és a számnevek egy részéhez vonzódom. Nélkülem nem lennének képesek elmozdulni az alapfokról. A középfok, illetve a felsőfok jele. d) Nélkülem se kérni, se utasítani, se parancsolni nem tudnának az emberek. Igaz, nem mindig könnyű felismerni! A felszólító mód jele. Tankönyv 114. oldal 15. Kata így mesélte el a barátnőjének, hogyan segédkezik édesanyjának a konyhában: Felveszek magamra egy kötényt. Olyat választok, amin nincs zseb. A fejemet bekötöm kendővel, vagy összegumizom a hajamat. A lábamra olyan papucsot húzok, amelyik nem csúszik. Főzés előtt feltétlenül kezet mosok. a) Beszélgessetek arról, miért fontosak a Kata által elmondott szabályok! b) Alakítsd át úgy a mondatokat, hogy Kata a barátnőjét szólítsa fel a cselekvések elvégzésére! Vegyél fel magadra egy kötényt! Olyat válassz, amin nincs zseb! A fejedet kösd be kendővel, vagy gumizd össze a hajadat! A lábadra olyan papucsot húzz(ál), amelyik nem csúszik! Főzés előtt feltétlenül moss kezet!

76


A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN A helyesírási képesség fejlesztése A tankönyvben külön fejezet foglalkozik a magyar helyesírás alapelveivel. Valamennyi lényeges, s már az alsó tagozatban is tanult vagy érintett helyesírási szabályt gyakoroljuk. Természetesen a legtöbb a későbbi évfolyamokon is újra felbukkan, hisz a folyamatos gyakorlásra a helyesírási képesség fejlesztésekor fokozottan szükség van. Azért marad jó néhány helyesírási tudnivaló, főleg a központozás terén, amelyeket csak 7., illetve 8. évfolyamon tisztázunk majd, amikor a mondattannal fognak megismerkedni tanítványaink. A következőkben a teljesség igénye nélkül sorolom fel a többi témakörhöz kapcsolódó helyesírási tudnivalókat: Ismétlés ▶▶ a tulajdonnevek helyesírásának egyszerűbb esetei ▶▶ a j-s és ly-os szavak ▶▶ időtartam-jelölés ▶▶ a számnevek helyesírása, keltezés ▶▶ az igekötős igék helyesírása ▶▶ a mondatvégi írásjelek A szavak alakja és szerkezete ▶▶ időtartam-jelölés ▶▶ a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok írása (tj, dj, nj, l, gyj stb.) ▶▶ az egyszerű és az összetett szavak elválasztása Hang és betű ▶▶ időtartam-jelölés ▶▶ két- és háromjegyű mássalhangzók kettőzése (kiemelten dz, dzs) ▶▶ betűrend

Az írás és a helyesírási képesség fejlesztése

A címben szereplő két képesség egymás mellé helyezése nem véletlen. A tanulók írásos munkái során ugyanis az írástechnika és a helyesírás egyaránt ellenőrizhető és mérhető. Az iskolai gyakorlatban – nemcsak a magyarórákon – gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek egy részénél annyira torzul az íráskép, hogy olvashatatlanná teszi az írásukat. Ezt pedig nem lehet az egyéni írásmóddal indokolni. 8. évfolyamon is meg kell követelni az olvasható, a magyar írásnak megfelelő ékezetek használatát. Következetesen küzdenünk kell – meggyőződésem, hogy valamennyien ezt is tesszük – a magyar írásmódban ismeretlen vonások és pontok használata ellen. Nem a tanárnak kell eldöntenie, hogy tanítványa milyen hangot jelöl az o feletti vízszintes vonallal. Ugyancsak foglalkoznunk kell az írásfegyelem kérdésével. Az a tanuló, aki a barát szó helyett baratot ír, nem helyesírási hibát vét, hanem az írásfegyelmével van probléma. Tanítási gyakorlatomban mindig kitüntetett szerepe volt, van és lesz a helyesírási képesség fejlesztésének. A helyesírás két összetevője az ismeretszerzés és az -alkalmazás. Az ismeretszerzés folyamatában a tanulók elsajátítják a helyesírási elveket és szabályokat, valamint a grammatikai ismereteket. Azt azonban feltétlenül hangsúlyoznom kell, hogy a grammatikai ismeretek tanítása nem cél, hanem eszköz. Az alkalmazás iskolai színtere a helyesírás gyakoroltatása, amelynek célirányosnak, problémaorientáltnak, rendszeresnek és differenciáltnak kell lennie. A felsoroltak közül külön kiemelem a problémaérzékenység fontosságát. Ez az alap az önkorrekció képességének fejlesztéséhez. Hibajavításra ugyanis csak az a tanuló képes, aki kellő biztonsággal tud leírni egy-egy nyelvi egységet, legyen az szó, szószerkezet, mondat vagy szöveg, ugyanakkor meg is tudja indokolni, miért úgy kell írni. Ezért szükséges felső tagozatban is fejleszteni a tanulók helyesírási elemzőképességét. 77


Tankönyveimben, így az 5. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvben is következetesen építettem a helyesírási alapelvek tanítására és alkalmazására. Ennek érdekében igyekeztem megteremteni a különböző képességfejlesztési területek integrációját. Egy példával érzékeltetem eme törekvés lényegét. A magyar szókészlet jelentős része a kiejtés elve szerint írandó. Ezen írásmód helyes alkalmazásának feltétele a köznyelvi normának megfelelő helyes kiejtés: minden beszédhang tiszta artikulációja, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése. Az a tanuló, aki a dicsér szót helytelenül dícsérnek ejti, úgy fogja leírni is, esetleg számára egy külön helyesírási szabály lesz a dicsér szó helyes leírása. A köznyelvi normáknak megfelelő helyes kiejtést csak a helyesejtési gyakorlatok intenzív gyakorlásával érhetjük el. Ezeket a gyakorlatokat felső tagozatban is végeztetnünk kell. A tanítási órából elég néhány percet erre szánni, de minden tanítási órának része kell, hogy legyen a helyesejtési gyakorlatsor, ugyanis minden osztályban csak azokat a nyelvi egységeket írathatjuk le a tanulókkal, amelyeknek normatív ejtéséről előzőleg meggyőződtünk. A szóelemzés elvének érvényesítése anyanyelvi ismereteken alapszik. Ezért van szükség sok-sok szófajtani, alaktani elemzésre. Ezek a tevékenységek azonban nem korlátozódhatnak csak azokra az évfolyamokra, amelyekben ezek a tananyag részét képezik. A tankönyveimben igyekeztem a folyamatos gyakorlást minden tananyagrésznél biztosítani. A hagyomány elve szerint írandó szókészlet helyesírásához az szükséges, hogy a szavak a tanulók látási emlékezetében rögzüljenek. Ezt a tanítványaimnak úgy szoktam szemléltetni, hogy a gólya szót azért sem tudnám j-vel írni, mert ha ránézek az így írt szóra, tudom, hogy a szónak nem ilyen az írásképe. Az egyszerűsítés elve szabályok ismeretét kívánja meg. Lásd A magyar helyesírás szabályai 92–94. szabálypontjai. A helyesírási szótár használatának megtanítása a felső tagozaton igen fontos feladat. El kell érnünk, hogy a tanulók szokásává váljon a rendszeres használata. Ehhez azonban nem elég csak a szótár részt ismerniük, hanem a szabályzati részben is tudniuk kell tájékozódni, sőt el kell sajátítaniuk a tárgymutató használatát is.

A helyesírási gyakorlattípusok

Minden tanulónak ismernie kell a gyakorlás célját. Azt kell gyakoroltatni velük, ami problémát okoz számukra, és lehetőleg azokkal a tanulókkal, akiknek valóban problémát okoz. Itt van szerepe a differenciált képességfejlesztésnek. Minden nyelvtankönyvben a kollégák felkészülését, munkaszervezését úgy segítem, hogy sok olyan részfeladat közül válogathatnak, amelyeknek a gyakorlás a célja. Már hangsúlyoztam, hogy bár szükség van grammatikai és helyesírási szabályismeretre, de ez nem a szabályok verbalizálását és számonkérését jelenti, hanem a probléma megfogalmazását. A probléma megnevezéséhez és megoldásához viszont szükség van grammatikai fogalmakra. Például a tanuló csak akkor tudja a hosszú, gyönyörű típusú szavakat helyesen leírni, ha tisztában van a melléknév fogalmával is, hiszen akkor világos számára az a helyesírási szabály, miszerint a melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú. A helyesírási képesség fejlesztésének alaptechnikái 1. Másolás Minden felsős évfolyamon is alkalmazható ez a technika, főleg válogató másolás formájában, amikor a tanulók jelentéstani, alaktani, mondattani, helyesírási szempontoknak megfelelően másolnak szavakat, szószerkezeteket vagy mondatokat. A gyengébb képességű tanulóknál ezzel a technikával érhetünk el jó eredményt. Sokszor kell helyesen leírniuk egy-egy szót ahhoz, hogy begyakorolják az adott szó helyesírását. A gyenge helyesírási képességű tanítványaimnak gyakran adtam azt feladatul, hogy az éppen tárgyalt helyesírási szabálypont példaanyagát másolják le. Mindig felhívtam a figyelmüket, hogy a másolás végeztével ellenőrizzék a munkájukat, esetleges hibáikat azonnal javítsák. 2. Emlékezetből írás Ritkábban előforduló gyakorlattípus. A prózai memoriterek egy-egy részletét azonban érdemes leíratni a tanulókkal, majd ellenőriztetni és javíttatni az eredeti szöveg alapján. 78


3. Tollbamondás Tollbamondáskor nagyon fontos, hogy a diktált szöveget ne azonnal kezdjék el írni a tanulók. Első felolvasáskor csak hallgassák a szöveget, így a tartalmi megismerésen kívül arra is ráhangolódhatnak, milyen típusú helyesírási problémát tartalmaz. A diktálás után, a szöveg harmadik felolvasása után adjunk időt, hogy ellenőrzés előtt még egyszer áttekinthessék munkájukat, és javíthassák azt. Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amen�nyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük. A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszélünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont szerint a szavakat. Tk. 93. oldal 7. feladat. Csoportosítsd a szavakat! Használd az ÉKsz.-t a megoldáshoz! liter, kormány, fél, sejt, rózsa, csiga, mer, régész, szél, anyanyelv, paradicsom, nyelv Egyjelentésű szavak

Ellenőrzés: felolvasással. Egyjelentésű szavak liter régész anyanyelv

Többjelentésű szavak

Azonos alakú szavak

Többjelentésű szavak kormány rózsa csiga nyelv

Azonos alakú szavak fél sejt mer szél, paradicsom

A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, esetleg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget. Tk. 96. oldal 5. feladat Válaszd ki a hasonló alakú szavak közül a mondatokba illőt! egyhangúan – egyhangúlag, felelősök – felelősek, tartalmát – tartamát, válságos – váltságos, tanulság – tanúság A Gittegylet tagjai _______________________ megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsektől, amiért árulónak nevezték, és kisbetűvel írták le a nevét. Úgy érezték, ők is ____________________ a történtekért. Az oklevél ____________________ azonban nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az időt, nem is sejtették, hogy Ernő állapota milyen _______________. Elkéstek. Már nem tehettek ________________ megbánásukról. Ellenőrzés: összehasonlítással és/vagy felolvasással. A Gittegylet tagjai egyhangúlag megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsektől, amiért árulónak nevezték, és kisbetűvel írták le a nevét. Úgy érezték, ők is felelősek a történtekért. Az oklevél tartalmát azonban nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az időt, nem is sejtették, hogy Ernő állapota milyen válságos. Elkéstek. Már nem tehettek tanúságot megbánásukról. 79


A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset, illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor is. Tk. 98. oldal 9. a) feladat 8. Irodalomórán sok mesét olvastatok már. A tündérmesékben gyakran találkozhattok az alábbi szavakkal. a) Karikázd be a velük rokon értelmű szavakat! boszorkány boszorka, bába, banya, bábaasszony, boszi, borzalom sárkány sárkánygyík, sárkánykígyó, hétfejű, papírsárkány erdő erdőség, erdei, sok, rengeteg, szálerdő, szálfák, sűrű, sötétség küzd viaskodik, veszekedik, hadakozik, küszködik, vívódik, harcol szegény szűkölködő, szűkös, nélkülöző, nélkülözhetetlen, pénztelen Ellenőrzés: felolvasással. boszorkány boszorka, bába, banya, bábaasszony, boszi, borzalom sárkány sárkánygyík, sárkánykígyó, hétfejű, papírsárkány erdő erdőség, erdei, sok, rengeteg, szálerdő, szálfák, sűrű, sötétség küzd viaskodik, veszekedik, hadakozik, küszködik, vívódik, harcol szegény szűkölködő, szűkös, nélkülöző, nélkülözhetetlen, pénztelen A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban még napjainkban is megoszlik a tantárgypedagógusok véleménye. Vannak, akik azt vallják, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szövegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hibás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Ezt az álláspontot képviselem én is. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. Hibás mondat, szöveg nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fejlesztéséhez is szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárásához nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása. Tk. 9. oldal 12. feladat Csanád képeslapot szeretne küldeni a nagymamájának. Elég gyenge a helyesírása, ezért téged kér meg, hogy javítsd ki a piszkozatát! Drága mama! Szerencsésen megérkesztünk Debrecenbe. Gyönyörü a város. Legjoban a főuccája, a Piac ucca teccik. A képeslapon a legszeb szökökútat láthatod a Kosút téren. Szeretetel üdvözölek: Csanád Ellenőrzés: összehasonlítással. Drága Mama! Szerencsésen megérkeztünk Debrecenbe. Gyönyörű a város. Legjobban a főutcája, a Piac utca tetszik. A képeslapon a legszebb szökőkutat láthatod a Kossuth téren. Szeretettel üdvözöllek: Csanád 80


A rejtvények, fejtörők, játékos feladványok a tanulók kedvenc feladattípusai közé tartoznak. Szívesen oldják meg őket. Játék közben észre sem veszik, mennyit tanulnak. Az ilyen jellegű feladatok a helyesírási képesség fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek. Tk. 53. oldal 8. feladat A következő szöveget titkosírással írta az egyik játékos kedvű ötödikes, arról a településről, ahova kirándulni fog az osztályuk. Rakály göszzsék Porzsot-Apaúj-Szemblén metye ÉNY-i rézén, a Dzsörkőzs-badag föltyépen, a matyar-zlofág hadár göszelépen derül el. A döpp mind 700 vőzs delebülézs Akkdelegdől 11 gm-re vegzig. Erteipen zsogvéle állad él: ősszel, fattiznófal és rógával izs dalálgoszhadung. a) Fejtsd meg a titkosírást! b) Írd le az eredeti szöveget! Ellenőrzés: felolvasással, összehasonlítással. Ragály község Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉNY-i részén, a Csörgős-patak völgyében, a magyar–szlovák határ közelében terül el. A több mint 700 fős település Aggtelektől 11 km-re fekszik. Erdeiben sokféle állat él: őzzel, vaddisznóval és rókával is találkozhatunk. Tk. 106. oldal 21. feladat Ha helyes sorrendbe rakod az egyes oszlopokat, egy-egy szólást olvashatsz össze a betűkből! Írd le őket! a) Ú Z V A b) J T N M c) H B L D K E A L A E Y E Á B T R I M K Á V A E G N A A Á S E T L Á K R E Á F R G T T Y S T E E T L O U Á a) Vak tyúk is talál szemet. b) Megette a kenyere javát. c) Drágább a folt a ruhánál. A helyesírási szabályzat használatának eszközszintű elsajátítását mindig fontos célnak tartottam. „A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg a helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem kerül sor, addig mindenki számára a szabályzatban leírtak a mérvadók. Ezt el kell fogadtatnunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal, még akkor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában. Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomagnak legyen része a helyesírási szabályzat. Később azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatának fontosságáról. A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. 8. évfolyamon már nemcsak a szótári részt, hanem a tárgymutatót és a szabályzati részt is eszközként kell(ene) használni. A tanulóknak ismerniük kell(ene) azt is, hogyan használhatják a szótárt analógia alapján, ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg benne. 81


A helyesírási képesség fejlettségi szintje igazából a tanulók akaratlagos írásán mérhető le, amelyet minden önálló munkájuk során alkalmaznak. El kell érnünk, hogy a gyerekek ne csak a kifejezetten „helyesírási célzatú” feladatok megoldásakor figyeljenek a helyesírásra, hanem az akaratlagos írás közben is, s ami még ennél is fontosabb, hogy ne csak magyarórán. Ebben kell segítséget kérnünk a fizika, kémia, matematika stb. szakos kollégáktól. A tanulók helyesírási hibáit nekik is javítaniuk és javíttatniuk kell. Csak így érhetjük el – közösen –, hogy a tanulók ne csak magyarórán figyeljenek, ügyeljenek a helyesírásukra.

A tollbamondások szövege

T. 1. Júliusban a Balaton partján nyaraltam a szüleimmel. Milyen kár, hogy csak tíz napot töltöttünk Siófokon! Sokat fürödtünk, napoztunk, csónakáztunk. Vajon jövő nyáron is elmegyünk oda? T. 2. Az egérlyuk lakói megérezték a sajt illatát. Odasompolyogtak a közelébe. Cirmos, a bajuszkirály azonban az ajtóban miákolt. Az egerek sóhajtozva elnapolták a sajtrablást. T. 3. Másnap az aranyalmák mind a fán maradtak. A király megdicsérte a fiát. Árgyélus azt kérte az apjától, engedje meg, hogy minden éjjel őrizhesse az almafát. Így minden éjszaka találkozhatott Tündérszép Ilonával. T. 4. A hízelkedő alattomos ellenség. Éhes szúnyog jobban csíp. Senki sem lehet tanú a maga ügyében. Se gyűszűje, se tűje. T. 5. A magyar törzsek vezetői Etelközben szövetségre léptek. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm vérszerződést kötöttek. Írd le betűrendbe sorolva a hét törzsfő nevét! T. 6. Az Emőke régi magyar női név. Az emő szóból származik, amelynek a jelentése csecsemő. A Dezső névről is azt hihetnénk, hogy magyar eredetű, pedig nem így van. A latin óhajtás szóból ered. Talán azért adták ezt a nevet a megszületett kisfiúnak, mert nagyon várták. T. 7. Sző, fon, nem takács. Mi az? Ez a címe az egyik diákoknak írt könyvnek. Ehhez hasonló fejtörőt olvashatsz benne: Rőzsén él, földön hál, szárnyra kél, égen száll, lepkét vonz, álmot űz. Mi az? (A tűz) T. 8. Mindig szívesen segítek másoknak. Tetteimért nem várok dicséretet. Nekem az is elég, ha tanúja lehetek az örömüknek. Feleslegesen azonban nem ígérek senkinek semmit. Nem szeretek csalódást okozni. T. 9. Piri néni sehol sem találja a kulcscsomóját. Azon van az edzőterem kulcsa is. A délutáni edzésre egy menedzser is eljön. Fiatal tehetségeket keres. Az edzés nem maradhat el egy kulcs miatt. T. 10. A fiúk szalonnát akartak sütni az udvar egyik távoli zugában. Már megrakták a tüzet, meggyújtani azonban nem tudták, mert vizes lett a gyufájuk. Az egyik lakó éppen átsétált az udvaron. Feri odakiáltott neki: – Csókolom, Ludman bácsi! Van gyufája vagy öngyújtója? Legyen szíves kölcsönadni néhány pillanatra!

82


T. 11. A tűz és a víz jóságos és hűséges szolgálója az embernek. Kiegészítik egymást, egyik sem nélkülözhető. Ők tették lehetővé az élet kialakulását, fejlődését. De ha megvadulnak, mindent elsöprő, pusztító erővé válnak. A természetet átalakító ember viszont a tüzet és a vizet is megszelídítette. T. 12. A rajzórán egy korsót festettünk le. Először grafittal felvázoltuk az agyagedényt. Utána táljainkat megtöltöttük vízzel. Egy puha rongyot is előkészítettünk, hogy abba töröljük meg ecsetjeinket. A korsót pirossal, a hátteret kékkel festettük. Amikor elkészültünk, a tanár bácsi megnézte a munkáinkat. Örömmel nyugtázta, hogy egész órán fegyelmezetten és gondosan dolgoztunk. Elégedett volt az eredménnyel. T. 13. Nem mindenki tudja, hogyan oldja meg a problémáit. Egyszer talán rádöbben arra, elég lenne, ha a barátság kertjében nézne körül. Barátja pedig mindenkinek van. Még annak is, aki azt hiszi, ő teljesen magányos. T. 14. Az úszás nagyszerű szórakozás. Emellett fejleszti az izmokat, a tüdőt, erősíti a szívet. Minél hamarabb tanulj meg úszni! Először csak sekély vízbe szabad menned. Barátkozz meg a vízzel! Ehhez és az úszás megtanulásához is kérd szakember segítségét! T. 15. Kata szereti a rágógumit. Nagyon egészséges a fogainak. Ha azonban a ruhájára ragad, szinte eltávolíthatatlan. A rágógumit jégkockával kell bedörzsölni. A hidegtől a rágó le fog esni. Kata édesanyja a jeges módszer kipróbálása óta nem bosszankodik a rágógumis ruhák miatt. T. 16. Kicsi volt a súgólyuk, nem fért be a súgójuk. Hej, micsoda hely ez! Fejét takarja a csuklya, miközben az ajtót csukja. Felemeli a súlyt, amivel a kőtömbre sújt. T. 17. Nem messze megy az ember a hazugsággal. Az étel szagáért pénzhanggal fizetnek. Szép szó vasajtót nyit. Belejön, mint kiskutya az ugatásba. T. 18. Vannak olyan szavaink, amelyek alakja csak véletlenül esik egybe. Néhány a sok közül: ár, ér, fal, fog, fogoly, héja, ing, ír, mész, nyúl, terem, vár, tűz. T. 19. Sokan összekeverik a szezont a fazonnal. Rosszul használják a hasonló alakú szavakat. Nem mindegy, hogy kasza vagy kassza, helység vagy helyiség, önkéntes vagy önkényes, tartam vagy tartalom, tanúság vagy tanulság. T. 20. Azt a feladatot kaptuk a tanár néniktől, hogy gyűjtsük össze az okos szó rokon értelmű megfelelőit. Én ezeket a kifejezéseket gyűjtöttem: eszes, értelmes, éles eszű, bölcs, nagy koponya. Végül eszembe jutott egy szólás is: vág az esze, mint a borotva. T. 21. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Tudomány eltart mindenütt. Okos ember nem botlik kétszer egy kőbe. Előbb járjon az eszed, azután a nyelved! Szembeszólás nem rágalmazás. T. 22. Azt mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást. De lehet-e jó barátja az igazmondó embernek a hazug? A szerénynek a kevély? A szerénynek a hiú? A csendesnek a nagyhangú?

83


T. 23. Ezek az órák a munka megindulásának órái. A műhelyek és gyárak kapui már becsukódtak, s szinte egyszerre zengenek, sikoltanak, zuhognak, visítanak, zakatolnak, berregnek, kattognak, döngenek és nyikorognak fel a különféle szerszámok százai, ezrei. A közeli házak alapjukban megremegnek a gőzkalapácsok zuhogására. (Kassák Lajos: Angyalföld) T. 24. Hasznos tanácsok A jégkockatál nem ragad a hűtőszekrény aljához, ha előzőleg bedörzsöljük az alját egy kis viaszdarabbal. Ne használjunk fémdobozt sótartónak, mert berozsdásodik! A ruhán levő fűfoltra csöpögtessünk friss citromlevet, és így dörzsöljük! Ha a zsírfoltot foltbenzinbe mártott puha ronggyal töröljük át, eltűnik. T. 25. Az újságban olvastam, hogy ismét lesz zsibvásár városunk piacán. A szüleim elengedtek a barátaimmal. Amikor megérkeztünk, már rengetegen voltak ott. Többféle portéka közül lehetett válogatni. Árultak rozsdás vasgolyót éppúgy, mint értékes réztányérokat. A zsebpénzemen néhány régi könyvet vásároltam. T. 26. Reggel időben kelj fel, hogy ne kelljen kapkodnod! Mosakodj, öltözz, majd reggelizz meg! Az iskolában figyelj, és viselkedj udvariasan! Igyekezz haza, mert fél kettőkor ebédelünk! Ebéd után játszhatsz. Három óra körül kezdj el tanulni! Tarts többször szünetet, de vacsorára végezz! Este olvass vagy nézz tévét! Időben feküdj le, hogy reggel fel tudj kelni! T. 27. Ősi magyar sertésfajta a mangalica, melyet régen elsősorban a zsírjáért tenyésztettek. Igénytelen fajta. Valaha a kanászok nagy kondákban hajtották őket az erdőbe, ahol a disznók maguk keresgélték, turkálták össze a táplálékukat. T. 28. A falu szélén keskeny híd ívelt át a folyócska felett. A fiúk délutánonként itt gyülekeztek. Mindig találtak valami érdekes játékot. Ma bújócskáznak. Feri az első hunyó, aki a számolás után elindult keresni a társait. Óvatosan közelített a bokrok felé. Széthúzta az ágakat. Egy ijedt borjú bámult rá, akár az új kapura. A fiú rémülten hátrált. Barátai a hasukat fogva nevettek a hunyófánál.

A felmérések tollbamondásainak szövege Év eleji felmérés Amikor az ajtó kinyílt, az osztály már állt. A katedra dobogója nyikorgott. Kengyelné hóna alatt aktatáska, Lajos bácsi sötét ruhában. Kicsit öregebben, mint amikor elbúcsúztak, de vidáman, mint mindig. Az új osztályfőnöküket mutatta be a fiúknak. Lajos bácsi kezet fogott a tanárnővel, és búcsút intve kiment. Félévi felmérés „Két nappal ezután, csütörtökön, mikor a füvészkertre ráborult az este, a kis hídon álló két őr egy sötét alak közeledtére fegyverbe lépett. – Tisztelegj! – kiáltotta az egyik. S erre mind a ketten égnek emelték ezüstös végű lándzsáikat, melyeken megcsillant a halvány holdsugár. (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk) A szóelemző írásmód Ottót nem szívesen hívták magukkal focizni a barátai. Mindig kicselezték az ellenfél játékosai. Ha néha a kapu elé jutott, biztosan mellérúgta a labdát. Most is kihagyták a csapatból. Mikor észrevette, így kérte őket: – Én is szeretnék játszani veletek. Nagyon fogok igyekezni. Erről is szól a barátság. 84


Kiejtés szerinti írásmód A fiú még a gyanú árnyékát is el akarta kerülni. Esküvel állította, hogy semmi köze a bábu eltűnéséhez. Még a batyuját is megmutatta. A tanúk azonban mást mondtak. Az asszonyok seprűvel zavarták ki a faluból. Rohanás közben a saruja beleragadt a kátyúba. Vándorolhatott tovább mezítláb. Év végi felmérés Nyolc hónappal ezelőtt izgalommal léptem át az osztály küszöbét. Vajon milyen lesz ötödikesnek lenni? Most már mosolygok az akkori aggodalmaimon, hiszen csak az első napok voltak kissé nehezek. Megismerkedtem az új tanáraimmal. Hamar megszoktam az új környezetet is. Ebben a tanévben egy kicsit többet kellett tanulnom, mint tavaly, de mindig gyakoroltam. Remélem, látszik majd az eredménye a bizonyítványomban. A tollbamondások értékelése: elsősorban a kiemelt szavakat vegyük figyelembe. Az adható pontszámok ezeknek a számát jelzik.

85


Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyamoknak A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 0

1

2

A mondatkezdő nagybetű

6. évfolyam 3

0

X

A mondatközi írásjel, a vessző használata a tagmondatok határán

X

X

Egyéb mondatközi írásjel (pontosvessző, kettőspont)

X

X

A párbeszéd lejegyzésekor előforduló központozási hibák

A toldalékok írása, mgh.-k a toldalékban (-ít, -u, -ül, ról, -ről stb.)

X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (-t; -tt, -b, -bb)

86

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD Zöngésség sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

X

X

X

X

3 X

X

X

X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (szőjön típusúak és a higgy)

2

X

X

X X

1

X

X

A tőváltozatok írása (húszas–huszad típusúak)

0

X

X

X

A tőváltozatok írása (irat – írat, tol – toll típusúak)

3

X

X

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD A szótövek írása begyakorolt szavakon

2

X

X

X

1

X

X

A szótövek írása nem begyakorolt szavakon

0

8. évfolyam

X

X

Betűtévesztés, betűcsere

A képzés h. sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

3 X

X

A zöngésség sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon

2

X

A mondatvégi írásjel összetett mondatok végén

Az idézés

1

7. évfolyam

X X

X X

X


A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 0

1

A képzés h. sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon

2

6. évfolyam 3

2

X

A mássalhangzó-rövidülés

X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X

X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X

A történelmi személynevek begyakorolt esetben

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA A személynevek egyszerű esetei

X

X

X

X

3

X

X

X

2

X

X

X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

1

X

X

X

0

X

X X

3

X

X

A mássalhangzó-kiesés

8. évfolyam

X

X X

Az összeolvadás nem begyakorolt szavakon

2

X

X

Az összeolvadás begyakorolt szavakon

1

X X

Az írásban jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

0

X

X

Az írásban jelölt teljes hason. begyakorolt szavakon

3

X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

A történelmi személynevek nem begyakorolt esetben

1

X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás begyakorolt szavakon

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

0

7. évfolyam

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

87



5. évfolyam 0

1

2

Az állatnevek

3

0

1

2

X

A földrajzi nevek (egyeleműek) és -i képzős alakjaik A kötőjeles földrajzi nevek (tanulmányok során előfordulók) és -i képzős alakjaik A kötőjeles földr. nevek (tanulmányok során nem előfordulók) és -i képzős alakjaik

6. évfolyam 0

2

3

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

Az elválasztás szótagolás szerint

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS A szóismétlések írása (szókettőzés)

X

A szóismétlések írása (napról napra típusúak)

X

A szóismétlés írása (örökkön-örökké típusúak)

X

A mellérendelő szóösszetételek írása begyakorolt szavakon

X

X

X

A mellérendelő szóösszetételek írása nem begyakorolt szavakon

X

X

X

88

1

X

Egyéb tulajdonnevek begyakorolt szavakon

X

0

X

X

A számok helyesírása

3

X

X

X

2

X

X

Az elválasztás összetett szavak esetében

1

X

X

A keltezés és toldalékos formái

3

8. évfolyam

X

A különírt elemekből álló földrajzi nevek

Egyéb tulajdonnevek nem begyakorolt szavakon

7. évfolyam

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X



5. évfolyam 0

1

2

6. évfolyam 3

0

1

2

7. évfolyam 3

0

Az ikerszók írása begyakorolt szavakon

X

X

X

Az ikerszók írása nem begyakorolt szavakon

X

X

X

Az alárendelő szókapcsolatok írása begyakorolt szavakon

X

X

X

Az alárendelő szóösszetételek nem begyakorolt szavakon

X

X

X

1

2

8. évfolyam 3

0

1

2

3 X

X X X

A szövegértő képesség fejlesztése A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam az 5. évfolyamos tanulók számára, amely egy sorozat tagja, és nagyon jól alkalmazható a nem szakrendszerű órákon. Ehhez a tankönyvhöz külön módszertani kézikönyvet készítettem, amely a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 5. évfolyam címet viseli. Ebbe minden, a témával kapcsolatos tudnivalót összegyűjtöttem, ezért ajánlom a kedves kollégáknak. A szövegértő képesség hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tananyag interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Ezzel nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem motiválhatjuk a tanítványainkat, illetve intenzívebbé tehetjük a képességfejlesztő tevékenységünket. A továbbiakban a nyelvtantankönyvben található, a szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni.

A didaktikus szövegek értelmeztetése

A tankönyv sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasítást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő: 1. Mi az utasítás tárgya? 2. Mi a megoldandó probléma? 3. Mi a válaszadás módja? Konkrét példán: Tk. 30. oldal 5. feladat Olvasd el a következő rövid szöveget! Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd. A rezgő levegő eljut a fülünkbe, ahol egy érzékeny hártya, a dobhártya közvetítésével jut el az agyunkba. Az agyunk „lefordítja” ezt a rezgést, és halljuk a hangot. a) Húzd alá a szövegben, mi szükséges a hang keletkezéséhez! b) Karikázd be a szövegben, mi közvetíti a fülünkhöz a hangokat! c) Keretezd be a szövegben, hogyan jut az agyunkba a hang! d) Készíts illusztrációt a szöveghez!

89


A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy azt ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése a hibásan olvasó gyerek számára fontos. Ezért biztosítsuk számára, hogy bármilyen rövid is a felolvasandó szöveg, legyen alkalma áttekinteni. Az algoritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására metodikájával, tehát amikor hos�szabb szövegrészt olvastatunk vele. 1. A szöveg néma olvasása. 2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás. 4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása. A feladat felolvasása után értelmezzük az egyes utasításokat! Az utasítás tárgya: a szövegben található szavak egy része. A megoldandó probléma: olyan szavakat, kifejezéseket kell keresni, amelyek a részfeladatokban feltett kérdésekre válaszolnak. A válaszadás módja: különböző, a részfeladatokban megadottak szerint. a) Húzd alá, … b) Karikázd be, … c) Keretezd be, … Érdemes az utasításokban a válaszadás módjára utaló szavakat a megfelelő jelzéssel elláttatni a gyerekekkel: például a karikázd be kifejezést bekarikáztatni, nehogy például aláhúzással oldják meg a figyelmetlenebb gyerekek a feladatot, és ez keveredéshez vezessen ellenőrzéskor. A feladat ellenőrzésekor az eltérő jelzések miatt írásvetítőn vetítsük ki a megoldást. Javaslom a szendvicsfólia alkalmazását: Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd. A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska segítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi. Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd. A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska segítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi. Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd. A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska segítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi.

Az indukciós szövegek

A nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret elsajátításához szolgáltatnak nyelvi fogalmi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, de olvashatnak metanyelvi szövegeket, például a szófajok kialakulásáról. Természetesen a könyv tartalmaz ismeretterjesztő szövegeket is, főleg A testbeszéd című fejezetben. A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam arra, hogy a szövegekhez olyan feladatokat is készítsek, amelyek a szövegek megértését segítik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megtanítására csak olyan szövegeket használhatunk, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az ismeretterjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni a szaktárgyi órák keretén belül, de a nem szakrendszerű órákon jó szolgálatot tehet, főleg ha a tanulók is elsajátítják és alkalmazzák az egyes lépéseket. Ennek ismerete elengedhetetlen az önálló tanulás során. 90


1. A szöveg előzetes áttekintése cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások ↓ feltételezések megfogalmazása: – a szöveg várható tartalmáról – az új információról 2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással 3. A szöveg témájának a megnevezése 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésből b) Tanulói magyarázat c) Tanári magyarázat (szemléltetés) d) Szótár, lexikon felhasználásával 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása a) Adatkeresés ______ b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása – Melyik bekezdésben olvastál …………-ról? – Kiegészítéses feladatok – Tételmondatok aláhúzása – Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal c) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése – Táblázatok alkotása d) Ábrák értelmezése – Grafikonok – Diagramok 6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással 7. Vázlatírás (tételmondatok alapján) A bekezdések témáinak megnevezése 8. Jegyzetelés A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása Ok-okozati összefüggések feltárása LEJEGYZÉS:

a) Vázlatpont b) Adatok (rövidítések használata) c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: ↓ > ↑ =) d) Táblázatok alkalmazása

A hangos olvasás gyakorlásának módszerei Bár ez a tanári kézikönyv elsősorban a Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz készült, szeretném a kollégák figyelmét ráirányítani a hangos olvasás fejlesztésének fontosságára. Ezzel a témával részletesen foglalkozom a Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyvben, de ízelítőül szeretnék bemutatni néhány olyan olvasásgyakorlási módot, amellyel érdekesebbé tehetjük a nyelvtanórákon az olvasástechnika fejlesztését.

91


A gyerekek a nyelvtankönyvükben is találkoznak szövegekkel: rövid metanyelvi, indukciós szöveggel és irodalmi szemelvénnyel. Ezek felolvasása előtt is biztosítsunk számukra annyi időt, hogy áttekinthessék a szöveget. EGYÉNI OLVASÁS Tökéletesítő (javító) olvasás A tanuló addig s annyiszor olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általában rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerűen is lehet alkalmazni. Láncolvasás Megadott terjedelmű, például egy-két mondatos szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek. Mozgalmas, pergő gyakorlási mód. A tanárnak nem kell állandóan szólongatni a tanulókat. Szokatlan betűtípusok olvasása A tankönyvön kívüli szövegek legtöbbször eltérő tipográfiai megoldással készülnek. Újságok, lexikonok stb. olvasásával megismerkedhetnek a gyerekek az eltérő betűformákkal is. TÁRSAS OLVASÁS Páros olvasás Azonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egymás után más és más társával olvas együtt. A tanulók egy része bátrabban olvas a társával, mint egyedül. Tudnak figyelni egymásra, alkalmazkodnak egymáshoz. Karban olvasás Az egész osztály egyszerre olvas. Fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is követni tudják. A szövegek lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyamatos ritmusú. Csoportonkénti olvasás Egy-egy, változó létszámú csoport olvas együtt. A tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály egy része figyeli, követi az olvasó csoportot. Visszhangolvasás Az egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli, visszhangozza a másik fél. Egyén-egyén, egyén-csoport, egyén-osztály, csoport-csoport stb. variációi lehetnek. A hangerő is lehet változó tényező (a visszhang halkabb, hangosabb). Játékos, figyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghordozás tökéletesítésére is alkalmas. Csillagolvasás Egy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolvasása után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden második alkalommal a „csillag” olvas. A gyengén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy a többieknek is érdekes, változatos legyen. VÁLOGATÓ OLVASÁSI VÁLTOZATOK Értelmező válogatás A puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezni. A hívójel lehet egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció többnyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát már értelmező olvasást, jó megfigyelést stb. feltételez. Grammatikai (stiláris) válogatás Nem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Például azokat a mondatokat olvassák fel, melyekben többes számú főnevek vannak. Fejlettebb fokon a tanulók nem kapnak felkészülési időt, ezzel arra kényszerítjük őket, hogy olvasás előtt gyorsan tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás még 5. osztályban is csak kellő felkészülési idő után lehet eredményes. JÁTÉKOS GYAKORLATOK, VERSENYEK Egyéni versenyolvasás Az osztály csoportjai egy-egy versenyzőt állítanak ki, s a megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásában versenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztály tanulói közül választott zsűri végezheti. 92


Akadályverseny Olvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl. ha melléknévhez érnek, mondaniuk kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejező hangjával kezdődő szót. A gyakorlat elsősorban a figyelem megosztásának fokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben tudjanak másra is figyelni. Időzített olvasás Megadott idő, például 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a versenyző tanulóknak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendő a szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható. Kánonolvasás Két tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki előbb belegabalyodik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, fegyelmi koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben nehezen tudják végezni a gyakorlatot.

A kommunikációs képesség fejlesztése Nagyon nehéz különválasztani az anyanyelvi ismeretek tanításától-tanulásától, hiszen a feladatok egy részének megoldásakor, főleg a nyílt választásos kérdések megválaszolásakor a tanuló eleve írásbeli szövegalkotást is végez, illetve a tanári kérdésekre mindezt szóban teszi. Természetesen a nyelvtantankönyvben is vannak olyan feladatok, amelyek középpontjában kifejezetten a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll. A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv feladataira azért nem térek ki külön, mert ezeknek a túlnyomó többsége éppen a szóbeli és az írásbeli kifejezőképesség fejlesztését hivatott szolgálni. A következőkben lássunk néhány példát a kommunikációs képesség fejlesztésére a Nyelvtan és helyesírási tankönyvből. Tk. 8. oldal 11. feladat Enikő a következő SMS-t küldte a barátnőjének. St +érkeztünk Bpre. Taliztam az uncsitesómmal. Hp m1ünk moziba. Jól vok. Telózzál. a) Írd le hibák nélkül, és úgy, hogy mindenki számára érthető legyen! Este megérkeztünk Budapestre. Találkoztam az unokatestvéremmel. Holnap megyünk moziba. Jól vagyok. Telefonálj! b) Te milyen rövidítéseket használsz üzenet írása közben? A szó teljes változatát is írd le! + = meg, tod = tudod, hp = holnap, tn = tegnap, vok = vagyok, teló = telefon, 1 = egy c) Kinek miért nehéz megérteni a rövidítésekkel teletűzdelt üzeneteket? Aki ritkán esemesezik a rövidítések használójával, annak nehéz megérteni a szöveget, mert nem biztos, hogy ismeri a rövidítések jelentését. Ellenőrzés: felolvasással, összehasonlítással. Érdemes beszélgetni arról, hogy nem lehet mindenkivel rövidítve esemesezni, mert zavarhatja a kommunikációt. Ugyanakkor a rövidítések alkalmazása és megértése a szoros kapcsolat jele is lehet (közös titkos nyelv). Tk. 37. oldal 2. feladat Olvasd el a következő SMS-t! Holnap reggel utazunk Egerbe. Ne gyere! 93


a) Milyen érdekességet veszel észre? Egészítsd ki a mondatot! Minden szó magánhangzója rövid magánhangzó. b) Alakítsd át úgy az üzenetet, hogy udvariasabb legyen! Ügyelj a helyesírásra, és ne használj rövidítést! Holnap reggel elutazunk Egerbe. Nem tudunk találkozni. Ellenőrzés: felolvasással. Tk. 44. oldal 6. c) feladat Alkoss mondatokat a vegyes hangrendű szavakkal! Például: Kíváncsi vagyok az új barátodra. Szombaton anyáékkal múzeumba megyünk. Judit nagyon vidám, mert ötöst kapott. Tk. 71. oldal 13. feladat Kivel találkoznál legszívesebben a ma élő híres emberek közül? Indokold meg szóban a választásodat! Ellenőrzés: a válaszok meghallgatása. Fordítsunk nagy figyelmet az indoklásra! Tk. 71. oldal 14. feladat Milyenné változtatnád a világot, ha tehetnéd? Ellenőrzés: felolvasással. Tk. 72. oldal 16. feladat Beszélgessetek arról a képek alapján, hogyan változtak meg az elmúlt évtizedekben a tantermek!

Egy régi-régi tanterem

Padsorokban magányosan

Együtt könnyebb

a) Alkoss a fotókhoz tömör képaláírásokat! b) Mondd el, milyennek képzelsz egy tantermet húsz év múlva! Tk. 99. oldal 11. feladat Tedd színesebbé, szemléletesebbé az alábbi szöveget szinonimák alkalmazásával! Használd, ha teheted, a SzinSz.-t! Az oroszlánt a szavannák királyának, az állatok királyának tartják. Az erős ragadozótól félnek a gazellák, sőt félnek a gnúk is. Az oroszlánok az alkony vadászai. Hallásuk tökéletes, látásuk tökéletes. Vadászat közben teljesen beleolvadnak a környezetükbe. Az állatok vadászatában erős lábizmaik segítik őket. Egyetlen nekirugaszkodással szinte a levegőben úszva 10 méter hosszú ugrásra is képesek. Ellenőrzés: felolvasással.

94

A szavannák királya


A várható átalakított szöveg: Az oroszlánt az afrikai szavannák és az állatok királyának tartják. Az erős ragadozótól félnek a gazellák, sőt rettegnek a gnúk is. A félelmetes oroszlánok az alkony vadászai. Hallásuk tökéletes, látásuk kiváló. Vadászat közben teljesen beleolvadnak a környezetükbe. Az állatok elejtésében erős, izmos, rugalmas lábizmaik segítik őket. Egyetlen hatalmas nekirugaszkodással szinte a levegőben úszva 10 méter hosszú ugrásra is képes. Tk. 111. oldal 11. feladat Gabi felelt órán, és elégtelent kapott. Írd le a történetet a felsorolt igék alkalmazásával! gubbaszt, feltápászkodik, kivánszorog, grimaszol, kullog, lehuppan Ellenőrzés: felolvasással. A helyesírás tanári ellenőrzése. A várható szöveg: Gabi gubbaszt a padban. A tanár néni felszólította felelni. Nagy nehezen feltápászkodik, és kivánszorog a tábla elé. Csak grimaszol, mivel nem tanult az órára. A tanár néni visszaküldi a helyére. Gabi visszakullog, és lehuppan a székre. Tk. 122. oldal 16. feladat Írd le a rajzok alapján a sült rágcsák receptjét! Minél többféle zöldséget felhasználsz hozzá, annál finomabb lesz. Névnapi, születésnapi alkalmakon meglepheted a barátaidat.

Ellenőrzés: felolvasással. A helyesírás tanári ellenőrzése. A várható szöveg: Tisztítsuk meg a burgonyát! Alaposan mossuk meg, majd hagyjuk megszáradni. Reszeljük le vékony szeletekre! Öntsünk egy fazékba olajat! Süssük ropogósra bő olajban! Papírkendőre szedjük ki! Sózzuk meg a finom sült rágcsákat!

95


A NYELVMŰVELÉS HELYE ÉS SZEREPE A TANKÖNYVBEN A magyartanárok véleménye még mindig megoszlik abban a kérdésben, vajon szabad-e a gyerekek elé bármilyen szempontból hibás szöveget adni. Sokan úgy tartják: soha, semmilyen körülmények között nem szabad. Csak és kizárólag nyelvi, helyesírási, nyelvhelyességi szempontból makulátlan szöveggel, illetve mondattal találkozhat a tanuló a tankönyveiben. Ilyenkor tamáskodva teszem fel a kérdést: akkor hogyan tanítják a nyelvhelyességet, hiszen ahhoz, hogy a gyerekekben tudatosuljon a nyelvhelyességi probléma kiküszöbölése, találkozniuk kell a hibás formával, amit elemezhetnek, és rájöhetnek, miért nem helyes a köznyelvi beszédben. Arra mégsem számíthatunk, hogy az osztályunkban akad „suksükölő”, „szukszükölő”, „nákozó” tanuló éppúgy, mint „aztatozó” gyermek. Ha akadnak ilyenek, akkor meg pláne hallják a többiek a köznyelvi nyelvhasználattól eltérő, hibás alakot. Ilyenkor nem kell a tévéműsorokból venni a kerülendő példamondatokat. 5. évfolyamon mégis arra törekedtem, hogy az esetleges nyelvhelyességi problémákkal lehetőleg kiegészítéses feladatokban találkozzanak a tanulók. A kollégákra bíztam, hogy milyen mélységben foglalkoznak a kérdéssel. 6. évfolyamon már kifejezetten ráirányítottam a gyerekek figyelmét a nyelvművelés kérdésére. Erről a 6. évfolyamos kézikönyvben olvashatnak bővebben a kollégák. Azt viszont fontosnak tartom, hogy jó néhány, egyre inkább elharapódzó nyelvhelyességi problémával minden évfolyamon, az adott nyelvtani anyaghoz érve többször is foglalkozzunk. Például a tudnák kérdésével 6. évfolyamon a feltételes módú igék, 7. évfolyamon az igei állítmány tanításakor. A „nákozás” A helytelen használat megelőzése érdekében tapasztalati úton juthatnak el odáig a tanulók, hogy mi a különbség a tudnék és a tudnák szóalakok között, mikor melyiket kell alkalmazniuk a kommunikáció során. Tk. 47. oldal 7. feladat Beszéljétek meg közösen, mi a különbség a mondatok kiemelt szavainak jelentése között! Ajánlanék egy jó könyvet a számodra. A többiek is ajánlanák neked, akik már elolvasták. Tudnák a választ, ha figyeltek volna a kérdésre. Tudnék válaszolni, ha figyeltem volna. Rád bíznák a feladatot, ha vállalod. Rád bíznék egy feladatot, ha vállalod. a) Csoportosítsd a kiemelt igéket a következő szempont szerint! Egyes számú: ajánlanék, tudnék, bíznék Többes számú: ajánlanák, tudnák, bíznák b) Milyen módban és személyben állnak az egyes számú igék? Feltételes mód, E/1. sz. c) Alkoss mondatot a mondhatnék és mondhatnák igével! Elmondhatnék neked egy érdekes történetet? Többen is elmondhatnák a véleményüket. JÓ, HA TUDOD! Feltételes mód egyes szám első személyében nem érvényesül az illeszkedés szabálya, mert megegyezne a többes számú alakkal, tehát én mondhatnék, tudnék, kívánnék, olvasnék. Az alábbi feladat megoldásakor már mondatkorrekciót kell végezniük a tanulóknak. 96


Tk. 48. oldal 8. feladat Húzd át a helytelenül használt igealakokat, majd írd le helyesen a mondatot! Szívesen elutaznák a nagymamámhoz. Én is rád szavaznák a választáson. A fiúk is megszavaznák, hogy te legyél a csapatkapitány. A testvéreim szívesen megvásárolnák helyettem is az ajándékot. Megvásárolnák neked mindent, mit szemed-szád kíván, ha tehetném. Megcsinálnák egy képet, de nincs hozzá ecsetem. Megcsinálnák a képet, ha lenne hozzá idejük. Javítás: Szívesen elutaznék a nagymamámhoz. Én is rád szavaznék a választáson. Megvásárolnék neked mindent, mit szemed-szád kíván, ha tehetném. Megcsinálnék egy képet, de nincs hozzá ecsetem. Valamennyiünk, így tanítványaink kötelessége és felelőssége, hogy megőrizzük nyelvünk állapotát, hogy nyesegessük a vadhajtásokat. A következő feladat egyben szituációs játék, ugyanakkor a szociális kompetencia fejlesztésére is alkalmas: szabálykövetés, mások segítése a helyes nyelvhasználatban. Tk. 48. oldal 9. feladat Valaki a környezetedben a tudnék szóalak helyett a tudnák a szóalakot használja. Hogyan figyelmeztetnéd, ha gyerek, illetve hogyan, ha felnőtt lenne az illető? Ezzel vagy evvel? A tankönyv 71. oldalán a JÓ, HA TUDOD! címszó alatt foglalkozom ezzel a kérdéssel. Sajnos felnőttektől is hallottam már olyan megállapítást, hogy csak az ezzel szóalak a jó, pedig nem így van: JÓ, HA TUDOD! Az ez, az mutató névmások teljes hasonulása kétirányú. Ez azt jelenti, hogy az ezzel, azzal szóalak éppúgy helyes, mint az evvel, avval. Tehát a toldalék v hangja is teljesen hasonulhat a szótő z-jéhez, de a szótő z hangja is teljesen hasonulhat a toldalék v hangjához. A teljes hasonulást – mindkét irányban – helyesírásunk is jelöli. A hasonló alakú szavak Az egész tananyagrész valójában nyelvhelyességi feladatok sorából áll. Ahogyan ezt a JÓ, HA TUDOD!ban megfogalmaztam: A hasonló alakú szavak hangalakja hasonló, jelentése eltérő. Vigyázz a használatukra, ne cseréld fel őket! Sajnos a média szereplői is gyakran felcserélik a hasonló alakú szavakat. A média gyerekekre gyakorolt hatásáról külön fejezetet lehetne írni. Gyakran érzem úgy, hogy a pedagógustársadalom nem készült fel eléggé ennek a helyzetnek a kezelésére. A hagyományos pedagógusszerep keretei között egyre nehezebben kezelhető az információs társadalom hatalmas kihívása: az internet, a média stb. Tudomásul kell vennünk, hogy már rég nem a pedagógus a tudás átadásának a központi alakja. A legújabb kutatási eredmények szerint a tanuló a tudásának csak 28%-át szerzi az iskolában, a többit a médiából, az internetről, a környezetétől. Igen ám, de az internetről, a médiából szerzett ismereteit sokszor kritikával kellene fogadnia. Nekünk kell megtanítanunk a számára az információk közötti tájékozódás mikéntjét, az információ ellenőrzésének, alkalmazásának technikáját. Ez fokozottan vonatkozik a nyelvhelyességi kérdésekre. A múltkor az egyik műsorban a következőt hallottam: A hétvégén falunapot tartunk. Helyiségünk valamennyi lakója… Természetesen a helység szót kellett volna használnia a megszólalónak. Tk. 95. oldal 1. feladat Írd a megfelelő kép alá a megfelelő szót! Miben hasonlít az alakjuk, miben tér el? Miben különbözik a jelentésük?

97


helyiség

helység

egyhangúan

egyelőre

egyenlőre

egyhangúlag

Tk. 95. oldal 21. feladat Írd a következő szavak mellé a jelentésüket magyarázó szavakat, kifejezéseket! kényszerű, számlálatlan, nincs íze, kellemetlen, felületes, sok, illetlen, gond nélküli számtalan = sok számolatlan = számlálatlan gondtalan = gond nélküli gondatlan = felületes íztelen = nincs íze ízetlen = illetlen kénytelen = kényszerű kényelmetlen = kellemetlen Tk. 95. oldal 3. feladat Dolgozzatok csoportokban! a) Osszátok szét a csoportok között a szavakat! b) Keressétek meg az Éksz.-ban a következő szavakat, és írjátok mellé a jelentésüket! tanulság: Valamely eseményből, valaki, valami példájából adódó fontos felismerés. tanúság: Bizonyság, bizonyíték. adaptál: Valamire alkalmassá tesz, átalakít, így alkalmaz. adoptál: Örökbe fogad valakit. válság: Súlyos helyzet, döntő fordulat, amelynek a kimenetele jó is, rossz is lehet. váltság: Fogva tartott személynek, jószágnak díj, érték fejében való kiszabadítása. gyámolatlan: Segítő, pártfogó nélkül álló, védtelen. gyámoltalan: Ügyefogyott, tehetetlen. (Az utolsó két szót a gyámol szócikken belül találjátok meg.) c) Alkossatok mondatokat a kikeresett szavak jelentésével! A mesék tanulsága szerint mindig a jó győz. Nóra most is tanúságot tett a segítőkészségéről. A rendező egy híres regényt adaptált filmre. A Nagy házaspár adoptálta Gergőt, az árva kisfiút. A balesetet szenvedett utas állapota válságos. A bankrablók magas váltságdíjat követelnek a túsz szabadon bocsátásáért. A gyámolatlan lány hiába küzd az igazáért. Olyan gyámoltalan vagy!

98


Tk. 96. oldal 4. feladat A mondatokba a hiányzó szavak helyére írd be az odaillő hasonló alakú szót! felelősek – felelősök, ízetlen – íztelen, tartama – tartalma, gyorsak – gyorsok Ugyanúgy nem kedvelem az ízetlen tréfát, mint az íztelen ételt. A felelősök felelősek azért, hogy a szünetben ellenőrizzék a felszereléseket. A vonatok általában gyorsak, igaz, néha a gyorsok is késnek. A beszámoló tartalma szükségessé tette, hogy tartama hosszabb legyen a tervezettnél. Tk. 96. oldal 5. feladat Írd be a hasonló alakú szavak közül a mondatokba illőt! egyhangúan – egyhangúlag, felelősök – felelősek, tartalmát – tartamát, válságos – váltságos, tanulság – tanúság A Gittegylet tagjai egyhangúlag megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsektől, amiért árulónak nevezték, és kisbetűvel írták le a nevét. Úgy érezték, ők is felelősek a történtekért. Az oklevél tartalmát azonban nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az időt, nem is sejtették, hogy Ernő állapota milyen válságos. Elkéstek. Már nem tehettek tanúságot megbánásukról. Tk. 96. oldal 6. feladat Tudod-e helyesen használni a két szót: fáradság – fáradtság? Egészítsd ki a megfelelővel a következő mondatokat! Misinek nagy fáradságba került felcipelni a csomagot a lakásukba. Viki az edzés után minden tagjában kínzó fáradtságot érzett. Tamás alig látott a fáradtságtól, mire elkészült a munkájával. Senki sem sajnálja a fáradságot, ha látja az eredményt. A győzelem megérte a fáradságot, senki nem érzett fáradtságot. Szólások, közmondások összekeverése Aki meggondolatlanul fecseg, arra azt mondjuk, tücsköt-bogarat összehord. Aki mindenféle rosszat fog a másikra, az kígyót-békát kiált rá. Aki viszont azt állítja, hogy rá tücsköt-bogarat kiáltottak, az bizony összekeveri a szezont a fazonnal. Ezért nem szabad megváltoztatni a szólások eredeti formáját vagy két szólást ös�szekeverni. Ez nemcsak nyelvi szempontból helytelen, hanem értelmetlenné teszi a beszédet. Ez a megállapítás természetesen a közmondásokra is vonatkozik. Tk. 102. oldal 7. feladat Javítsd ki a helytelenül használt szólásokat! Szöget ver a fejébe. Szöget üt a fejébe. Ritka, mint a fehér egér. Ritka, mint a fehér holló. Azt se mondja: itt a vége. Azt se mondja: fapapucs. Tk. 104. oldal 14. feladat Tégy rendet az összekeveredett közmondások között, és írd le helyesen! A szem mindent lát, ha piszkálják. Akinek nem inge, az a nagyot nem érdemli.

A szem mindent lát, csak magát nem. Akinek nem inge, ne vegye magára. 99


A lónak négy lába van, míg el nem törik. Amit Jancsi meg nem tanult, ne vegye magára. A szamár is rúg, csak magát nem. Ki a kicsit nem becsüli, nem tudja azt János. Addig jár a korsó a kútra, mégis megbotlik.

A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János. A szamár is rúg, ha piszkálják. Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.

A közmondások jelentése: A szem mindent lát, csak magát nem. = Az embernek önmagát a legnehezebb megismernie. Akinek nem inge, ne vegye magára. = Aki nem hibás a dologban, az ne vonatkoztassa magára az elhangzott figyelmeztetést, megrovást. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. = Mindenki követhet el hibát, mindenki tévedhet. Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János. = a) Amihez fiatalon nem szokik hozzá az ember, azt idősebb korában sem szokja meg. b) Az alapvető ismereteket fiatalkorban kell megszerezni, mert később már nehezebben tanul az ember. A szamár is rúg, ha piszkálják. = A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából. Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. = Kis értékkel sem szabad könnyelműen, pazarlóan bánni. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. = A veszélyes próbálkozásokra vagy a sorozatosan elkövetett csínyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember. a) Melyik közmondáshoz kapcsolódik a fotón látható állat? A szamár is rúg, ha piszkálják. b) Milyen kapcsolat van a képaláírás és a közmondás magyarázata között? A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából. A szólás magyarázata a jámbor szóra épül, és a képaláírás is ugyanezt a szót tartalmazza.

100


NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN A média, a szülők (!) részéről gyakran elhangzik az a vád, miszerint a mai pedagógusok elsősorban oktatnak, képességet fejlesztenek, és nem nevelik a rájuk bízott gyerekeket, ezért a tanulók neveletlenségéért, agresszivitásáért a tanítókat, tanárokat teszik felelőssé. Engem mélységesen felháborít, ugyanakkor el is szomorít ez az álláspont. Lehet, hogy sokan konzervatívnak tartanak, de meggyőződésem, hogy a pedagógus minden együtt töltött pillanatban neveli a tanítványait személyiségével, tudásával, hivatásához való viszonyulásával és tekintélyével. Ez utóbbi az, amit az elmúlt években a média hathatós segítségével ugyancsak megtépázott a társadalom. Szinte mindenért minket, pedagógusokat tesznek felelőssé, még az iskolai agresszió növekedéséért is. A híradásokban megjelenő, szinte már az abszurditás határát súroló esetek mögött miért nem látja meg a társadalom a normaszegő gyereket és a normaszegő szülőt? Lassan eljutunk odáig, hogy a pedagógusnak már csak kötelességei vannak, a tanulóknak és szüleiknek pedig csak jogai. Hiszem, hogy az iskolai nevelés nem fejtheti ki áldásos hatását, ha a pedagógusnak nincs tekintélye. Természetesen nem a büntetéstől való félelmen alapuló pedagógusi tekintélyre gondolok, hanem egy olyan össztársadalmi erkölcsi elismerésből fakadó tekintélyre, amelynek alapja a pedagógusok szaktudása és hivatástudata. A tankönyv feladatainak összeállításakor arra is törekedtem, hogy lehetőség nyíljon a feladatok megoldása közben, ellenőrzéskor egy-egy nevelési célt is megvalósítani. Ezek közül csak néhányat emelek ki ízelítőül. A kedves Kollégák szakmai, nevelési kompetenciái természetesen számos lehetőséget feltárhatnak még. Olvasóvá nevelés (Tk. 11/19.) Egy évfolyamtársuk vall arról, hogy miért szeret könyvtárba járni. Hogyan választ olvasnivalót magának. Pár percben tanítványaink is beszámolhatnak olvasási szokásaikról, valamint arról, hogy ők hogyan, mi alapján választanak maguknak olvasnivalót. Telefonálás (Tk. 13/25.) A telefonálás technikájának megbeszélése kapcsán szót lehet ejteni a telefonáláshoz kapcsolódó nyelvi és illemszabályokról. Azt is elmondhatják a gyerekek, hogyan változik az utasítássor, ha kártyás telefonról, esetleg mobiltelefonról van szó. Az anyanyelv iránti szeretet és tisztelet (Tk. 17. oldal) Az anyanyelvről szóló versrészlet és rövid szöveg olvasása és értelmezése kapcsán beszélgethetünk arról, hogy mit jelent a gyerekeknek az anyanyelv, milyen fontos szerepe van a kommunikációban, hogyan járulhatnak hozzá értékeinek megőrzéséhez és további fejlődéséhez. A testbeszéd (Tk. 21–25. oldal) A testbeszéd című fejezet szinte valamennyi bekezdése, mondata megannyi nevelési lehetőséget hordoz magában. Az alapvető gesztusok ismerete nemcsak itthon, hanem külföldön is hasznos lehet. Éppúgy, mint más nemzetek, népek szokásainak ismerete és tiszteletben tartása. A távolságtartással való foglalkozás alkalmával a tolakodó magatartásra érdemes felhívni a figyelmüket. Egy kézfogás is elárulhatja az ember igazi énjét, azt, hogy uralkodó, esetleg behódoló típus-e. A gyerekek pici koruk óta azt hallják: nem szabad hazudni, mégis mindenki – korától függetlenül – beleesik ebbe a hibába. Felnőttként is jól jön számukra, ha képesek lesznek átlátni beszédpartnerük szándékain. Az árulkodó gesztusok könnyen leleplezik a valótlant állító embert. A mindennapos kommunikációs helyzetek (Tk. 26–28. oldal) A fejezetben található valamennyi feladat a tanulók mindennapjaihoz kapcsolódik. Érdemes külön kitérni a kapcsolatfelvétel verbális (köszönés) és nem verbális (integetés) módozataira, az udvarias viselkedési formákra. Kinek hogyan illik köszönni, illetve a köszönés elmulasztása nagyon illetlen dolog.

101


A szándéknyilvánítási formák közül elsősorban a tudakozódással, a kérés és felszólítás közötti különbséggel foglalkoznak a kommunikációs helyzetgyakorlatok. A testbeszéd tanulásához bővebb feladatsorok, a mindennapi kommunikáció végeztetéséhez gyakorlatok a Fogalmazási feladatgyűjteményben találhatók. A keresztnév megválasztása (Tk. 43/4.) Vannak, akik a gyermek keresztnevének megválasztását teljes mértékben a szülők magánügyének tartják, tehát ne foglalkozzunk ilyen jellegű feladatokkal. Én más véleményen vagyok. Mindenki tudja, hiszen tapasztaljuk, hogy a születendő gyermek keresztnevének eldöntése komoly feladat a leendő szülők számára. Gyakran elfeledkeznek egy fontos szempontról, hogy gyermeküknek fel is kell nőni azzal a névvel. A kérészéletű sorozatok „hőseinek” a nevét megkapó Jenifereknek, Romarióknak, Esperanzák, Rodrigók, Szamanták bizony nincsenek könnyű helyzetben sem az óvodában, sem az iskolában. Meggyőződésem, hogy ízlésformálással, a magyar keresztnevek hangzásának megfigyeltetésével, esetleg jelentésük megismertetésével már gyermekkorban a majdani igényes névválasztásra nevelhetjük a tanítványainkat, és az osztálynaplókban újra megjelennek az Ilonák, Borbálák, Sándorok, Józsefek. A második otthon (Tk. 72/16.) Az iskola, az osztályterem a gyerek második otthona, mivel több időt tölt ott, mint családja körében. Ebből adódóan nem mindegy, milyen környezetben. A feladathoz kapcsolódva – a tantermek berendezésének, légkörének összehasonlítása után – röviden lehet arról is beszélgetni, hogyan tehetnék még otthonosabbá az iskolájuk tantermeit, ők milyen körülmények között szeretnek, szeretnének tanulni. Vásárláskor (Tk. 78/10.) Sajnos nagyon gyakran tapasztalom, hogy a szülők nem viszik magukkal vásárolni a gyerekeket, különböző indokokra hivatkozva. Ebből adódóan nem kapnak mintát arra, hogyan illik kérni az eladótól. A c) feladat utasítását követve alkalmuk van a tanulóknak szituációs játék formájában elsajátítani, illetve gyakorolni ezt a nyelvi tevékenységet. Szólások és közmondások (Tk. 100–106. oldal) A szólások és közmondások a népi bölcsességek továbbadói, ezáltal sok nevelési lehetőséggel élhetünk, miközben kutatjuk a jelentésüket, és megpróbáljuk a mai viszonyokra vetíteni a használatukat. Például: Tk. 102. oldal 6. feladat Helyettesítsd a kiemelt szavakat szólásokkal! Évi azon gondolkodott, mit csináljon délután. Először azt tervezte, járkál a városban. Aztán eszébe jutott, hogy az iskolában kellemetlenséget okozott Tibinek. Elhatározta, felhívja telefonon, és elnézést kér tőle. a) Hogyan kérnél elnézést Évi helyében? b) Kerültél-e már hasonló helyzetbe, mint Évi? Ha igen, hogyan oldottad meg? Az a) feladat témája lehet egy szituációs játéknak, amelyre célszerű páros munkában felkészülni. Az egyik tanuló az elnézést kérő gyereket alakítja. A másik gyerek eldöntheti, akár a társával egyeztetve, hogy elfogadja vagy elutasítja az elnézést kérést. A b) feladat valójában egy személyes élményen alapuló beszámoló alkotására és előadására szólít fel, amelyről a tanulótársak véleményt nyilváníthatnak, megfogalmazhatják az egyetértésüket, illetve más módot javasolhatnak a probléma megoldására.

102


Tk. 103. oldal 12. feladat Írd a képek alá a felismert közmondást!

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

Ki korán kel, aranyat lel.

a) Találj ki olyan helyzeteket, amikor elhangozhattak a fenti közmondások! Erkölcsi ítélőképesség, példakép (Tk. 119/7.) Olvasd el az egyik híres mítosz részleteit! … A tűz segítségével az emberek megtanulták a mesterségeket, az anyag megmunkálását és a fémek feldolgozását. Téglát égettek, házat építettek, s egyre világosabb lett az értelmük is. Megismerkedtek a számokkal és a csillagok világával, a betűvetéssel és a költészettel. … Zeusz féltékenyen látta, hogy a tűz a halandók birtokába került. Kegyetlenül megbüntette Prométheuszt, hálátlanul megfeledkezve arról, hogy valamennyi titán közül egyedül ő segített neki Kronosz és testvérei ellen. Az a) feladatban találunk olyan kérdéseket, amelyekre adandó válaszok kapcsán a tanulók erkölcsi ítélőképességüket tudjuk fejleszteni: Miért volt hálátlan Zeusz Prométheuszhoz? Hibázott-e valamiben Prométheusz? Prométheusz tettét aktualizálhatjuk, hiszen vannak még közöttünk olyan önfeláldozó emberek, akik a közösség javát szolgálják, a közösség érdekeit előbbre valónak tartják az egyéni érdekükkel szemben. Arról is beszélgethetünk, kit tartanak példaképüknek.

103


A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA Úgy gondoljuk (tankönyvszerző és szerkesztő), hogy egy kézikönyvnek nem tiszte, hogy a tankönyv minden egyes feladatának megoldását közölje. Vannak ugyanis olyan kreatív feladatok a tankönyvben – szövegalkotás, egyéni vélemény megfogalmazása stb. –, amelyeknek nem lehet egyféle megoldása. Olyan feladatok is találhatók azonban a tankönyvben, amelyek megoldását célszerű egyértelművé tenni mindenki számára, pl.: rejtvények, feladványok, szólások, közmondások értelmezése. A nyelvműveléssel kapcsolatos feladatok megoldása A nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című fejezetben található. Segíteni szeretnénk a kollégák munkáját azzal is, hogy a tankönyv feladatainak megoldását megtekinthe tik az Apáczai Kiadó honlapján: www.apaczai.hu, illetve a saját honlapomon: www.szeplakierzsebet.hu. 7. oldal 8. Fejtsd meg a rejtvényt, és megtudod, hol nyaraltak Dóriék! 1. A tölgyfa termése. 2. Az ablak takarója. 3. Nem beszél. 4. Dallamot tartalmazó lap. 5. Nem közel. 6. Kellemes szag. 7. A szép középfoka. 8. A hal testét fedi. 3. H

8.

2.

A

4.

6.

7.

P

F

L

K

5.

I

S

I

M Ü

L

O M

L

Z

K

A

G

G

T

E

L

E

K

K

G

A

T

S

A

B

E

K

Ö

T

A

S

T

B

L

1.

N

Z

Y

E

Y

8. oldal 10. A padtársaddal figyelmesen nézzétek meg a következő képeket, amelyeken hazánk néhány városának egy-egy jellegzetes részletét, épületét látjátok.

Miskolc

Mohács

Dunaföldvár

Gyula

a) Válasszatok a felsorolt városnevek közül, és írjátok a megfelelő fotók alá őket! Adunk egy kis segítséget is. Gyula (híres a vára), Miskolc (a Bükk lábánál fekszik, Mohács (II. Lajos szobra a város új ékessége), Dunaföldvár (hídja összeköti a Tiszántúlt és a Dunántúlt) 104


b) Írjátok le a képek sorrendjében, melyik város, melyik megyében található! Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mohács Baranya megye Dunaföldvár Tolna megye Gyula Békés megye 13. oldal 27. Rakd helyes sorrendbe a betűket! Írd le az így kapott szót! A felesleges betűket összeolvasva egy híres magyar író nevét kapod meg. ÖKLÜENNMB SZ O Ú R Ó K O Í R SZ N Z E L Á A J K U B SZ V B Í F E

= különben = koszorú = színez = bujkál = beszív (szívbe)

S E É D E T Í = édesít R Ó R L R A = arról E E G L L E = legel U NY H N J = hunyj K SZ Á C J I T = játszik

Megfejtés: Móra Ferenc Bár a betűrendbe sorolás nem tartozik a rejtvények közé, de az ellenőrzés meggyorsítása végett ezeknek a feladatoknak a megoldását is közreadom. 36. oldal 6. Sorold betűrendbe az alábbi lányneveket! Beáta, Orsolya, Csilla, Ibolya, Katalin, Hajnalka, Vera, Andrea, Ella, Mária, Zsófia, Virág, Judit, Éva, Gyöngyvér, Laura, Cecília, Tímea, Dóra, Kata ndrea, Beáta, Cecília, Csilla, Dóra, Ella, Éva, Gyöngyvér, Hajnalka, Ibolya, Judit, Kata, Katalin, Laura, A Mária, Orsolya, Tímea, Vera, Virág, Zsófi 36. oldal 7. Évát megkérte a magyartanára, hogy írja le az irodalom szakkör tagjainak névsorát. Amikor András bácsi meglátta a listát, összeráncolta a homlokát. Vajon miért? Írd le a helyes névsort! Albert Lajos, Ábrahám Éva, Balogh Tünde, Bácsi Kriszta, Nagy Gábor, Nagy Edit, Náfrádi Ádám, Vas Gabriella, Váradi Tamás Ábrahám Éva, Albert Lajos, Bácsi Kriszta, Balogh Tünde, Náfrádi Ádám, Nagy Edit, Nagy Gábor, Váradi Tamás, Vas Gabriella 36. oldal 8. Sorold betűrendbe a következő fiúneveket! Bulcsú, Béni, Barna, Balázs, Bánk, Bendegúz, Bódog, Bence, Barabás, Boldizsár, Bálint, Brúnó, Barnabás, Benő, Bertalan alázs, Bálint, Bánk, Barabás, Barna, Barnabás, Bence, Bendegúz, Béni, Benő, Bertalan, Bódog, Boldizsár, B Brúnó, Bulcsú 36. oldal 9. Sorold betűrendbe a következő szavakat! karom, károm, kérem, köröm, korom, kórom, karám karám, karom, károm, kérem, korom, kórom, köröm

105


36. oldal 10. A tanár néni történelemórán azt a szorgalmi feladatot adta a gyerekeknek, hogy nézzenek utána a könyvtárban Szabó György Mitológiai kislexikonában, melyik görög isten minek volt az istene. Hesztia, Déméter, Hádész, Poszeidon, Léto, Apollón, Artemisz, Hermész, Héphaisztosz, Gaia, Pallasz Athéné, Arész b) Sorold betűrendbe az istenek nevét! Apollón, Arész, Artemisz, Déméter, Gaia, Hádész, Héphaisztosz, Hermész, Hesztia, Léto, Pallasz Athéné, Poszeidon 37. oldal 11. Karikázd be, hogy betűrendbe soroláskor melyik szó áll előbb! Barnabás vagy Barna, kóbor vagy konty, kérek vagy kerék, mítosz vagy mitológia, óra vagy orr, Dalma vagy Dália, kaszinó vagy kassza, brindza vagy bodza, cukor vagy csengő, Andor vagy Andrea, feni vagy fenni, dzsúsz vagy csúszda 37. oldal 12. A gyerekek a térkép segítségével összegyűjtöttek néhány Dunába ömlő folyót. Sorold a folyóneveket betűrendbe! Rába, Rábca, Répce, Marcal, Sárvíz, Sió, Mura, Dráva, Ipoly Dráva, Ipoly, Marcal, Mura, Rába, Rábca, Répce, Sárvíz, Sió 37. oldal 13. A húsvéti locsolók az egyik házban hét lányt találtak. Az édesanyjuk azt mondta a legényeknek, csak akkor locsolhatják meg a lányait, ha a keresztnevük szerint állítják őket sorba. Segíts a fiúknak! A lányok keresztneve: Mári, Marietta, Matild, Magdi, Márti, Margit, Mariann Magdi, Margit, Mariann, Marietta, Matild, Mári, Márti 41. oldal 8. A magyar nyelvet viccesen a külföldiek mekegő nyelvnek nevezik. Ennek az az oka, hogy nyelvünk leggyakoribb magánhangzója az e. Talán ezért találták ki a játékos kedvű magyar emberek az eszperente nyelvet, amelyben a magánhangzók közül csak e hangot használnak. a) Fejtsd meg, miről készültek az alábbi eszperente nyelvű meghatározások! Fekete rengetegben ered, Fekete-tengerbe megy. Duna Gyerekek, reggelente menjetek erre a helyre, mert eszesek lesztek! iskola b) Készíts eszperente nyelven meghatározásokat a megadott szavakhoz! iskolatáska: Gyerekek ezzel mennek egy helyre, mely helyen eszesek lesznek. televízió: Rengeteg ember meredten les e szerkezetre. 81. oldal 23. b) Nézz utána, mit jelent a csepül szó! Alkoss vele mondatot! csepül: 1. Szid, ócsárol. 2. Ver, csépel, páhol. Ne csepüld már mindig ezt a gyereket! A királyfi jól elcsepülte a boszorkányt.

106


90. oldal 4. Fejtsd meg a következő rejtvényt! 4. 5. 7. 1.

3.

T

S

F

8.

T

A

E

Z

E

F

E

2.

B

L

Á

6.

H

É

J

E

L

E

N

T

É

S

R

A

F

K

R

R

Ű

D

K

O

Ó

Ó

Ő

N

N

93. oldal 7. Fejtsd meg a következő találós kérdéseket! Mi az érdekességük? Miért nyúl a nyúl? Káposztáért (répáért) Hány esztendős egy kéthetes öregasszony? 77 Mitől fél az alma? Ha ketté vágják. A találós kérdések a szavak azonos alakúságára épülnek. 94. oldal 11. Próbálkozz meg a rímfaragással! Csak azonos alakú szavakat használhatsz. Segítségül megadom az egyik jelentés rokon értelmű megfelelőjét. Kiáltás – Nézd csak, pók mászik a hajadon! Mondta Péternek egy hajadon. (lány) Kopasz ember bánata Nagy az én bánatom, haj! Nincs a fejemen haj. 98. oldal 4. Felcserélhetők-e? Változtasd meg a helytelen szót, úgy írd le a mondatot! Az ebünk ebólban lakik. Az ebünk kutyaólban lakik. Tibinek a foci a vesszőlova. Tibinek a foci a vesszőparipája. A hétvégén sertéstorba megyünk. A hétvégén disznótorba megyünk. A versenyszaladó most ért a célba. A versenyfutó most ért a célba. 98. oldal 5. Írd le a következő szavak, kifejezések rokon értelmű megfelelőit! A szinonimák azonban csak ü magánhangzót tartalmazhatnak. nyaral = üdül, tartalma eltávozik = ürül, herélt kos = ürü, apróság = mütyür, palló = bürü, ül = csücsül szólások, közmondások jelentését O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyve A alapján készítettem. 107


101. oldal 1. A szólások „nyelvi rejtvények”. Írd a rajzok alá, melyik szólásra utalnak.

Bakot lő. Durva hibát követ el.

Megmossa a fejét. Alaposan megdorgálja, leszidja.

a) Írd le a 2. sorba, mi a jelentése a rajzokhoz tartozó szólásoknak! 101. oldal 2. Felelj a kérdésekre! Mit csinál az, aki keresi a kenyerét? Dolgozik. aki rázza a rongyot? Nagyzol, hetvenkedik, henceg. aki nem tesz lakatot a szájára? Nem titkolja el a véleményét, kereken megmond mindent. Milyen ember az, aki minden hájjal megkent? Nagyon ravasz, furfangos, álnok. aki a fogához veri a garast? A fösvénységig takarékos. aki a kákán is csomót keres? Ott is hibát keres, ahol nincs, folyton akadékoskodik. 102. oldal 4. Párosítsd össze a szólást a magyarázatával! Mit csinál az, aki: 1. lógatja az orrát 2. menti az irháját 3. húzza a lóbőrt 4. bakot lő 5. itatja az egereket 6. keresi a kenyerét 7. hegyezi a fülét 8. legyet vadász 9. sarkára áll 10. hasára üt a) határozottan lép fel b) hibázik c) hallgatózik d) nem csinál semmit e) menekül f) búsul g) találomra mond valamit h) alszik i) sír j) dolgozik 1. f) 2. e) 3. h) 4. b)

5. i)

6. j)

7. c)

8. d)

9. a)

10. g)

102. oldal 5. Írj olyan szólásokat, amelyekben a fa szó szerepel! Nehéz dologra vállalkozik. Nagy fába vágja a fejszéjét. Nagyon hangosan ordít. Ordít, mint a fába szorult féreg. Minden bántást eltűr. Fát lehet vágni a hátán. Csínyt követ el. Rossz fát tesz a tűzre. Belevész a részletekbe. Nem látja a fától az erdőt. Idegesít, bosszant valakit. Fára mászik tőle. 104. oldal 13. Az alábbi sorokban egy-egy közmondás szavait olvashatod. Tedd megfelelő sorrendbe őket, és írd le helyesen a közmondást! EGYÉK, AKI, IS, DOLGOZIK, NE, NEM Aki nem dolgozik, ne is egyék. 108


AMI, NEM, ARANY, FÉNYLIK, MIND Nem mind arany, ami fénylik. HOLNAPRA, MEGTEHETSZ, AMIT, HALASZD, MA, NE Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. KÍGYÓ, FÉL, AKIT, AZ, A, IS, EGYSZER, MEGMART, GYÍKTÓL, A Akit a kígyó egyszer megmart, az a gyíktól is fél. EBÜL, EBÜL, EL, JÓSZÁG, VÉSZ, SZERZETT Ebül szerzett jószág ebül vész el. 104. oldal 14. Tégy rendet az összekeveredett közmondások között, és írd le helyesen! A szem mindent lát, ha piszkálják. Akinek nem inge, az a nagyot nem érdemli. A lónak négy lába van, míg el nem törik. Amit Jancsi meg nem tanult, ne vegye magára. A szamár is rúg, csak magát nem. Ki a kicsit nem becsüli, nem tudja azt János. Addig jár a korsó a kútra, mégis megbotlik. A szem mindent lát, csak magát nem. (Az embernek önmagát a legnehezebb megismerni.) Akinek nem inge, ne vegye magára. (Aki nem hibás a dologban, ne vonatkoztassa magára az elhangzott megjegyzést, figyelmeztetést, megrovást.) A lónak négy lába van, mégis megbotlik. (Mindenki követ el hibát, mindenki tévedhet.) Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János. (Amihez fiatalon nem szokik hozzá az ember, azt idősebb korára sem szokja meg. Az alapvető ismereteket fiatalkorban kell megszerezni, mert később nehezebben tanul az ember.) A szamár is rúg, ha piszkálják. (A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából.) Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. (Kis értékkel sem szabad könnyelműen, pazarlóan bánni.) Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. (A veszélyes vállalkozásokra vagy a sorozatosan elkövetett csínyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember.) a) Melyik közmondáshoz kapcsolódik a fotón látható állat? A szamár is rúg, ha piszkálják. b) Milyen kapcsolat van a képaláírás és a közmondás magyarázata között? A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából, ugyanúgy, mint a végtelenül jámbor szamarat, ha bántják, hergelik, és olyankor rúg. 104. oldal 15. Fejezd be a megkezdett közmondásokat! Két dudás nem fér meg egy csárdában. Éhes disznó makkal álmodik. Nincs otthon a macska, cincognak az egerek. Több szem többet lát. Amelyik kutya ugat, az nem harap. 105. oldal 17. Írd le a rajz mellé a rímelő közmondást! Gyűjts hozzá hasonlókat! Kéményseprőt látok, szerencsét találok. Kutya gazda, eb szolga. 109


Az óra jár, senkit sem vár. Magától is elmegy a szekér, csak hájas legyen a kerék. A ló nyalkaság, az ökör gazdagság. 105. oldal 18. Írj a négyzetbe SZ betűt, ha szólás, K betűt, ha közmondás a hozzátartozó kifejezés, mondat! Olyan csúnya, hogy a ló az abrakot se venné ki a kezéből.

SZ

Akinek lova nincs, az járjon gyalog.

K

Átesik a ló másik oldalára.

SZ

Közös lónak túros a háta.

K

Búsuljon a ló, elég nagy a feje.

SZ

Ha ló nincsen, a szamár is jó.

K

A lovát keresi, pedig a lován ül.

SZ

Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a szekér.

K

a) Melyik szólás rokon értelmű megfelelője a nem látja a fától az erdőt szólásunk? A lovát keresi, pedig a lován ül. b) Nézz utána az általad ismeretlen szólások, közmondások jelentésének! Olyan csúnya, hogy a ló az abrakot se venné ki a kezéből. Visszataszítóan csúf. Akinek lova nincs, az járjon gyalog. Akinek nincs módja, az ne urizáljon, hanem alkalmazkodjék anyagi lehetőségeihez. Átesik a ló másik oldalára. Az ellenkező végletbe esik. Közös lónak túros a háta. Amit többen használnak, az rendszerint hamar tönkremegy, mert a lelkiismeretlen emberek kevésbé vigyáznak rá, mint arra, ami csak az övék. Búsuljon a ló, elég nagy a feje. Nem érdemes szomorkodni, búsulni. Ha ló nincsen, a szamár is jó. Jobb híján megelégszünk azzal, ami van. A lovát keresi, pedig a lován ül. Arra az emberre mondják, aki olyan szórakozott, hogy azt keresi, ami rajta, nála van. Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a szekér. Az egymásnak ellentmondó utasítások zavart, bajt okoznak. 106. oldal 21. a) Ú Z K E I M S E T T

V A K T Y

A L Á L S

b) J A V Á T

a) Vak tyúk is talál szemet. b) Megette a kenyere javát. c) Drágább a folt a ruhánál. 110

T E A K E

N M Y E E G R E E T

c) H B L D Á B T R N A A Á Á F R G L O U Á


A szólások jelentése: a) Olykor az ügyetlen vagy az egyébként ostoba ember is rátalál az igazságra, a helyes megoldásra. b) Túl van élete derekán, már nem fiatal ember. c) Többe került valamely jelentéktelen, önmagában értéktelen dolog, mint a lényeg, vagy mint a tulajdonképpeni cél. 124. oldal 1. Állítsd párba a régi foglalkozásokat a megfelelő tevékenységgel! szűcs – szőrmék készítése csiszár – fegyver kovácsolása bognár – kerekek gyártása tímár – nyersbőr kikészítése porkoláb – börtön őrzése kalmár – kereskedés gerencsér – cserépedények készítése tőzsér – szarvasmarhákkal való kereskedés varga – lábbeli készítése kádár – kádak és hordók készítése 128. oldal 6. „Fordítsátok le” mai magyar nyelvre padtársaddal a bibliai regét! Régen az egész Földön egy nyelv volt. Mikor az emberek kelet felől elindultak, Sineár földjén egy síkságot találtak, és ott letelepedtek. Azt mondták egymásnak: Gyertek, készítsünk téglát, és jól égessük ki! A téglákat kőként használták, amiket szurokkal ragasztottak össze. Azután azt mondták: Gyertek, építsünk várost magunknak, és egy égig érő tornyot, szerezzünk magunknak dicsőséget, hogy szét ne szóródjunk a világban. Az Úr ekkor leszállt közéjük, hogy megnézze a várost és a tornyot, amit az emberek építettek. Ekkor azt mondta az Úr: Íme egy nép, aki egy nyelvet beszél… és semmi sem gátolja meg őket abban, hogy mindent véghez vigyenek, amit elgondolnak magukban. Nosza alászállok, és összezavarom a nyelvüket úgy, hogy ne érthessék meg egymás beszédét. Szétszórta onnan az embereket az Úr az egész Földön, és megszűnt a város építése. 131. oldal 7.

Művelődési Ház

Fagylaltozó

Gyógyszertár

Korona Utazási Iroda

134. oldal 2. A három meghatározással három olyan szóra utalok, amelynek csak a kezdőbetűje eltérő. Például: víztömeg európai nép kis patak ár ír ér pázsit ragaszkodik valakihez varróeszköz fű hű tű ébred talál ravasz ötlet kel lel csel 111


szeletelő vágó hüvelyes növény bab

hegyi átkelő fogával őrlő hágó rágó ló eledele fogoly zab rab

3. Milyen megfigyelő vagy? A következő két kép között 5 eltérés van. a) Karikázd be a második képen a hiányzó részeket!

b) Nevezd meg a hiányzó tárgyakat, tárgyrészeket! sütővas, a fésű nyele, hajsöprő kefe, az olló éle, hajcsavaró 135. oldal 4. Szópárokat kell kitalálnod a magyarázatuk alapján! A példa segít a feladat megoldásában! élete – táplálék: léte – étel a ) fekete bőrű – nem most; b) falatozik – sebészkés; c) hangjegy – tanít; d) szamóca – bírósági ügye; e) nem éjszaka – ágynemű; f) balkezes – utazó; g) énekkarvezető – sokszor; h) befed – szándékozott a) néger – régen b) eszik – szike c) kotta – oktat d) eper – pere e) nappal – paplan f) suta – utas g) karnagy – gyakran h) takar – akart 136. oldal 8. Melyik közmondásra ismersz a rajz alapján? Írd a rajz mellé, és gyűjts hasonló, időjárással kapcsolatos szólásokat, közmondásokat! Sándor, József, Benedek zsákban hoz majd meleget. Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Ha fénylik Vince, tele lesz a pince. Ha Márton napján a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál. Fekete karácsony, fehér húsvétot jelent. Ha húsvétkor eső száll, pünkösdig meg sem áll. 136. oldal 9. a) Válogassátok külön egy képzeletbeli osztály névsorából a fiúkat és a lányokat! Csak a nevekhez tartozó számokat írjátok a megfelelő helyre! 1. Balogh Szilárda; 2. Váry Virág; 3. Éltes Veron; 4. Bálint Zsombor; 5. Német Niké; 6. Péli Zseni; 7. Kutasi Ágoston; 8. Sas Szabolcs; 9. Sass Jácint; 10. Debrői Horka; 11. Kovács Etel; 12. Kiss Ágota; 13. Kovács Napsugár; 14. Némethi Farkas; 15. Sasvári Szilárd; 16. Péder Barna; 17. Péntek Boróka; 18. Balázs Kenéz; 19. Vas Gyöngyvér; 20. Éles Csenge 112


Lányok: 1., 2., 3., 5., 6., 11., 12., 13., 17., 19., 20. Fiúk: 4., 7., 8., 9., 10., 14., 15., 16., 18. b) Lányok: Balogh Szilárda, Éles Csenge, Éltes Veron, Kiss Ágota, Kovács Etel, Kovács Napsugár, Német Niké, Péli Zseni, Péntek Boróka, Váry Virág, Vas Gyöngyvér Fiúk: Balázs Kenéz, Bálint Zsombor, Debrői Horka, Kutasi Ágoston, Némethi Farkas, Péder Barna, Sas Szabolcs, Sass Jácint, Sasvári Szilárd

ÓRAVÁZLATOK Kedves Kollégák! Tudom, hogy a pályán eltöltött évek során valamennyien kialakítottátok a tanítási stratégiátokat és technikátokat, ezért most nem valamiféle egyedül helyes óravezetési modelleket szeretnék közreadni. A következőkben leírt óravázlatokkal elsősorban ötleteket kívánok nyújtani nektek. A pályakezdő kollégák is biztos találnak bennük hasznosítanivalót. Jómagam a komplex magyarórák híve vagyok. Az olvasható óravázlatok, bár nyelvtan–helyesírás központú tanítási órákhoz készültek, természetesen más anyanyelvi képességeket fejlesztő feladatok is megtalálhatók bennük. Egy-egy tanítási órán nagyon fontosnak tartom: ▶▶ a tanulók folyamatos tevékenykedtetését, ▶▶ a képességek szerinti differenciálást, ▶▶ a feladatok megoldásának alapos ellenőrzését, ▶▶ a pontos javíttatást, ▶▶ a folyamatos gyakorlást, ▶▶ a dicsérettel való motiválást, ▶▶ a feltáró és fejlesztő értékelést. Meggyőződésem, hogy a leggyengébb képességű tanuló is megdicsérhető valamiért. A dicséretnek pedig – mi felnőttek aztán igazán tudjuk, hogy mennyivel – nagyobb a pozitív ereje, mint a ledorongolásé, a szidásé. Ezek az óravázlatok nem a kiadvány számára készültek. A hozzájuk kapcsolódó órákat az ország valamelyik iskolájának 5. osztályában már megtartottam, tehát átmentek a gyakorlat szűrőjén. Az elmúlt években ugyanis szívesen vállaltam bemutatóórák tartását az ország különböző településein. Úgy vélem, a személyes találkozások kapcsán könnyebb eszmét cserélni a kollégákkal a magyar nyelv tanításával kapcsolatos koncepciómról. Itt szeretnék köszönetet mondani azoknak a tanító és magyar szakos kollégáknak, akik „kölcsönadták” osztályaikat. Így alkalmam nyílt a tankönyvem egy-egy leckéjét különböző adottságú, eltérő létszámú és képességű osztályokban kipróbálnom. Köszönöm a kollégáknak a szakmai megbeszéléseken elhangzott sok-sok jó ötletet, tanácsot, észrevételt, amelyek segítenek abban, hogy mind tökéletesebbek legyenek tankönyveim. Végül, de nem utolsósorban köszönetet mondok a házigazda iskolák vezetőinek, akik maximális szakmai és emberi segítséget nyújtottak e rendezvények megtartásához. Valamennyi kedves kollégámnak kívánok eredményekben gazdag, sikeres tanévet!

Széplaki Erzsébet, Csöpi tanító, magyar szakos tanár, érdemes tankönyvíró

113


Témakör: ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Tananyag: A szófajokról tanultak felidézése (3. óra) Fejlesztési célok: Anyanyelvi ismeret: – A köznév és tulajdonnév megkülönböztetése Helyesírás: – A tulajdonnevek helyesírása – A j hang kétféle jelölése Kommunikáció: – Üzenetküldés különböző kommunikációs csatornákon: SMS, képeslap Szövegértés: – Az utasítások és az indukciós szöveg értelmezése Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció: – Helyesírási képesség – Helyes, pontos nyelvhasználat – Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése Személyes kompetencia: – Önértékelési képesség. Szociális és állampolgári kompetencia: – Kapcsolatkezelési képesség Kognitív kompetencia: – Logikai képesség – Probléma iránti érzékenység – Problémamegoldó képesség I. BESZÉDMŰVELÉS 1. Légzőgyakorlat (Tk. 18/2.) Soroljátok fel egy alaplevegővel a hét napjait háromszor, közepes tempóban és közepes hangerővel! 2. Kiejtési gyakorlat (Tk. 18/1. b) Ejtsétek a következő magánhangzókat külön-külön, időtartamuknak megfelelően! o, ö, é 3. Kiejtési gyakorlat (Tk. 20/1. b) Mondjátok el gyors tempóban a következő hangsorokat! bere-bere-bá, bere-bere-ba, bere-bere-bo, bere-bere-bu, bere-bere-be, bere-bere-bé, bere-bere-bi, bere-bere-bö, bere-bere-bő II. AZ 1–4. ÉVFOLYAMOKON TANULTAK ISMÉTLÉSE 1. A házi feladat ellenőrzése (Tk. 7/9.) c) Sorold be a szöveg egyes szavait a táblázat megfelelő helyére! Főnév Melléknév Számnév nyár gyorsan 5. osztályba új sok tanárral évfolyamos 4. bizonyítványom jó júniusban idei A szófajokhoz tartozó szavak felolvasása. 114


d) Másold le a szöveg toldalékos szavait! e) Válaszd le álló egyenessel a szótöveket! gyors|an, elmúl|t, osztály|ba, jár|ok, tanár|ral, ismerked|tem, gondol|om, évfolyam|os, bizonyítvány|om, június|ban, meglát|juk A szavak felolvasása, a szótő megismétlésével, pl.: gyorsan – gyors, elmúlt – elmúl, osztályba – osztály 2. A földrajzi nevek helyesírása Páros munka Tk. 8/10. Képek alapján városok felismerése, illetve beazonosítása, városok megkeresése a térképen, megyék megnevezése és helyes leírása Az utasítás szövegének közös értelmezése: közös munka, közös megbeszélés, közös, azonos megoldás Ellenőrzés: írásvetítőn, térképen Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mohács Baranya megye Dunaföldvár Somogy megye Gyula Békés megye Értékelés: 2 piros pont (a városok, illetve a megyék megnevezéséért) 3. Hibajavítás Differenciált osztálymunka Tehetséggondozás Felzárkóztatás Tk. 8/11. Önálló munkában Tk. 9/12. Tanári irányítással SMS szövegének korrekciója a rövidítések feloldásával Képeslap szövegének javítása helyesírási szempontból Ellenőrzés felolvasással: Este megérkeztünk Budapestre. Találkoztam az unokatestvéremmel. Holnap megyünk moziba. Jól vagyok. Telefonálj! Önellenőrzés összehasonlítással: Drága Mama! Szerencsésen megérkeztünk Debrecenbe. Gyönyörű a város. Legjobban a főutcája, a Piac utca tetszik. A képeslapon a legszebb szökőkutat láthatod a Kossuth téren. Szeretettel üdvözöllek: Csanád A szöveg felolvasása a többieknek. A szöveg és az illusztráció kapcsolata Házi feladat kijelölése: Ország–város játék Tk. 9/8. 4. A j hang kétféle jelölésének gyakorlása Differenciált osztálymunka Jó helyesírók

Gyenge helyesírók Páros munka: Tk. 10/14. első része. A szavak hiányzó betűjének a pótlása

Tanár: Tollbamondás (Tk. 10/16.): Az egérlyuk lakói megérezték a sajt illatát. Odasompolyogtak a közelébe. Cirmos, a bajuszkirály azonban az ajtóban miákolt. Az egerek sóhajtozva elnapolták a sajtrablást. Páros munka: egymás munkájának az ellenőrzése 115


Jó helyesírók

Gyenge helyesírók Tanári ellenőrzés: a j hang helyes jelölése Önálló munka: a szavak lemásolása csoportosítva

Tanári ellenőrzés Értékelés: piros pont llenőrzés: a szavak felolvasása csoportonként E Értékelés: piros pont III. AZ ÓRAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE A piros pontok és az órai aktivitás alapján Témakör: KOMMUNIKÁCIÓTÖRTÉNET Tananyag: Hogyan beszél az emberiség? című szöveg feldolgozása (72. óra) Fejlesztési célok: Helyesírás: – A tulajdonnevek helyesírása – A j hang kétféle jelölése Kommunikáció: – Üzenetküldés különböző kommunikációs csatornákon: SMS, képeslap Szövegértés: – Az utasítások és az indukciós szöveg értelmezése Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció: – Helyesírási képesség – Szövegértő, szövegalkotó képesség fejlesztése Narratív kompetencia: – A dolgok közlésének képessége Szociális kompetencia: – Együttműködési, kötődési képesség – Eszmények befogadásának képessége I. BESZÉDMŰVELÉS 1. Légzőgyakorlat (Tk. 18/6.) Soroljátok fel egy alaplevegővel az év hónapjait közepes tempóban és közepes hangerővel, majd pótlevegővétel után mondjátok el visszafelé is az év hónapjait lassú tempóban! 2. Gyorsasági gyakorlat (Tk. 20/2. e) Mondjátok egymás után előbb lassú, közepes, gyors, majd nagyon gyors tempóban a következő nyelvtörőt. A leggyorsabban mondott se legyen hadaró! Minden szónak érthetőnek kell lennie! Már meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktamat, mert a Duna, Rába, Rábca rákja rágja lábamat. II. SZÖVEGFELDOLGOZÁS 1. Gyorsolvasási gyakorlat Szószerkezetek olvasásának gyakorlása (Szómagyarázatot is végezhetünk.) új hely kisebb csoportok ősi nyelv egyes embercsoportok rokon nyelvek különböző részein bibliai rege legismertebb magyarázat 116


2. Ismerkedés a szöveggel a) Címvizsgálat (Tk. 129/1.), az illusztrációk áttekintése, előfeltevések megfogalmazása b) Az 1–2. tanári felolvasás tanulói követő olvasással A 3–4. bekezdés önálló elolvasása 3. A szöveg feldolgozása differenciált osztálymunkában A legjobban fogalmazó tanulók csoportmunkában: A bibliai rege lefordítása (Tk. 129/6.). Várható megoldás: kézikönyv 128. oldal A gyengén olvasó tanulók tanári együttműködéssel: az 1. bekezdés értelmezése, Tk. 129/4., a bibliai rege hangos olvasása (A régies szöveg alkalmas az olvasástechnika fejlesztésére.) A többi tanuló páros munkában: a 3. és 4. bekezdés értelmezése, Tk. 129/7. feladat Közös ellenőrzés, a csoportok és a párok beszámolnak: A gyengén olvasó tanulók: elmagyarázzák a többieknek, mit jelent a többnyelvűség kifejezés. Felolvassák láncolvasással a Biblia-részletet A legjobban fogalmazó tanulók közül valaki felolvassa a fordításukat Egy tanulópár ismerteti a tankönyvi ábrák alapján az alapnyelvek és a rokonnyelvek kialakulását 4. Közös vázlatkészítés Tk. 129/8. III. ÖSSZEFOGLALÁS Tartalommondás a szöveg vázlata alapján IV. AZ ÓRAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE

117


Irodalom- és rövidítésjegyzék ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.) Akadémiai, Bp., 1959–62. A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.: A. JÁSZÓ ANNA A mai magyar nyelv, (MMNY.) Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001 Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990 Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.: PUSZTAI FERENC Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.) Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 ALLAN PEASE: Testbeszéd, (Gondolatolvasás gesztusokból) Park Kiadó, 1988 RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981 RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992

118


TARTALOM KEDVES KOLLEGANŐ! KEDVES KOLLÉGA.....................................................................................................3 METODIKAI ALAPELVEK......................................................................................................................................5 Az új ismeret feldolgozása.................................................................................................................................. 6 Az ismeretek megszilárdítása.............................................................................................................................. 7 A jártasságok és készségek kialakítása............................................................................................................... 7 Az ismeretek, jártasságok ellenőrzése, értékelése............................................................................................... 8 A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS.................................................................................................................10 A kompetencia................................................................................................................................................... 10 A tanuláselméleti háttér megváltozása............................................................................................................ 13 Az oktatási dokumentumok megújulása.......................................................................................................... 14 HELYI TANTERVI AJÁNLÁS................................................................................................................................18 Magyar nyelv 5. évfolyam .....................................................................................................................................18 TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ, 5. ÉVFOLYAM..........................................24 A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA............................................................................................................................42 Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint mérése................................................ 42 Javaslat a felmérések értékelésére...................................................................................................................... 47 A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása................................................................................................ 47 AZ 5. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TANKÖNYVEK FELÉPÍTÉSE........52 A Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv............................................................................................... 52 Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás........................................................................................................ 55 Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv........................................................................................... 55 A szövegértés interaktív tananyag jellemzői.................................................................................................... 57 A Fogalmazási feladatgyűjtemény................................................................................................................... 60 AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA......................................................................................63 A hangtani ismeretek........................................................................................................................................ 63 A jelentéstani ismeretek.................................................................................................................................... 72 Az alaktani ismeretek........................................................................................................................................ 75 A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN....................................................................77 A helyesírási képesség fejlesztése....................................................................................................................... 77 A szövegértő képesség fejlesztése....................................................................................................................... 89 A hangos olvasás gyakorlásának módszerei.................................................................................................... 91 A kommunikációs képesség fejlesztése.............................................................................................................. 93 A NYELVMŰVELÉS HELYE ÉS SZEREPE A TANKÖNYVBEN.....................................................................96 NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A TANKÖNYVBEN............................................................................................101 A TANKÖNYVI REJTVÉNYFELADATOK MEGOLDÁSA............................................................................104 ÓRAVÁZLATOK ....................................................................................................................................................113 IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK............................................................................................................118 119

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Kézikönyv. a Nyelvtan és helyesírás 5. tanításához

Recommend Documents