A nyelvtan és helyesírás tanításához

Szilágyi Ferencné

Kézikönyv

A nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

AP030332_Nyelvtan3 kk.indd 1

2014.05.30. 12:27

Szerző SzILÁGyI FERENCNÉ

AP–030332 ISBN 9789634659877

© Szilágyi Ferencné, 2010 3. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCzAI KIADÓ Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525000, fax: 95/525014 Email: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Holpert Péter Javította Lőrincz Norbert Terjedelem: 13,39 A/5 ív Tömeg: 272g


2014.05.30. 12:27

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 3. évfolyam

Az anyanyelvi nevelés feladatai a 2007-es Nat alapján Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alap vető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az em beriség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációk nak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatos ság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgá rok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve, értve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szö vegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életko ruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó ta nulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmez zük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve ké pes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotá sában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközéig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a kü lönféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulá sát, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreati 3


2014.05.30. 12:27


vitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képes ségét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásá nak és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megis mertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az eszté tikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz.

A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelv közösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1–4. évfolyam Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók). Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakor latok. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz egészlegesen (holisz tikusan). Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú és hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése. Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigye lése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben. Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. magyarul úgy mondjuk, hogy…).

4


2014.05.30. 12:27


A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a kezdő szakaszban az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján Alapelvek, célok Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kom munikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatá nak elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folya matos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önműve lés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvü ket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre ma gasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és -értelmező együttgondolkodás, egymás vélemé nyének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi ké pességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástech nika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgo zása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerke zeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. 5


2014.05.30. 12:27


Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfa jának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására. Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló fi gyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás. A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nél kül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegérté si és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyzetek révén. A digitális kompetencia A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompe tencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben. A hatékony, önálló tanulás Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzé sének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba. Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támo gatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkü lönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára. 6


2014.05.30. 12:27


Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíte ni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani. A szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola. Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók maga biztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommuniká ciós folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.

7


2014.05.30. 12:27


Szavak megfigyelése a mondatban: tapasztalatok a szóalak és a je lentés változásairól, szótő-felismerési gyakorlatok. A toldalékok jelölésének felfedezése, felismerése szövegben is szö vegértelmezéssel. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóalakok helyes használata és leírása. Beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használatának gyakorlása. Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatok használatáról. Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatok ban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés se gítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében. Szabályismeret és -alkalmazás. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölé se, alkalmazása írásbeli feladatokban.

– szótő és toldalék;

– mondatfajták.

Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás: – az időtartam jelölése: -o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í; -ít, -ul, -ül; -tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről; – a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; – a hagyomány szerinti írásmód; – az elválasztás szabályai; – a kijelentő és a kérdő mondat jelölése.

A fejlesztés várható eredménye Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen választja el.

A helyesírási készség, a problémamegoldó gondolkodás és a memória fejlesztése.

A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének megfigyelése.

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tu datosítása és alkalmazása: – mondat, szó, hang, betű; szótagolás;

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudato sítása.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Tananyag

Fejlesztési feladatok

2. évfolyam

Ismeretek az anyanyelvről az Apáczai Kiadó Bázisiskolai Kerettanterve alapján


8

2014.05.30. 12:27


Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás.

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tu datosítása és alkalmazása: – mondatfajták; – szavak; – szófajok.

Tananyag

Mondatfajták jelölése írásban. Igekötős, valamint különféle idejű igék helyesírásának gyakorlása.

A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándé kának felismerése és megnevezése. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak szerepének felismeré se és használatuk gyakorlása. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések, létezés megkülönböz tetése. Az igék idejének felismerése és megnevezése. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése, tudatos alkalmazása. Tapasztalatszerzés a rokon értelmű és ellentétes jelen tésű igék szerepéről. Felismerésük és adekvát használatuk. A főnevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Fajtái nak csoportosítása, megnevezése. A főnevek megfigyelése a mon datban. A többes szám jelölésének felfedezése, felismerése szöveg ben is szövegértelmezéssel. Többes számú főnevek alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használatának gyakor lása mondatalkotással, szövegértelmezéssel. A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Külső és belső tulajdonságot jelentő melléknevek megfigyelése, megkü lönböztetése. A melléknév fokozhatóságának felismerése. Fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A tanult szófajok felismerése toldalékos formában is szócsoportok ban, mondatban és szövegben.


A fejlesztés várható eredménye Felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat. Toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat. A szövegkör nyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket. A mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja. A mondat szavait külön írja. A begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Tulajdonnevek, ragos főnévi alakok, -ó, -ő, -ú, -ű végű főnevek, -ít, -ul, -ül végű és a kiejtéstől eltérő írásmódú igék, -s végű toldalékos mellékne vek írása. Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.

A helyesírási készség fejlesztése. A helyesírási szabályok megismerése és alkalmazása.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalom rendszer alapozásának megindítása a szó fajok körében. A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználás ban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben. A nyelvi tudatosság fokozása.


3. évfolyam


9

2014.05.30. 12:27


Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás.

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek. A szófajokról tanultak bővítése, elmélyí tése.

Tananyag

Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenysé gekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszó lítást kifejező igealakok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája.

Szófaj-felismerési gyakorlatok. Az igék megfigyelése a mondatban. A személyes névmások és az igei személyragok szerepének megér tése. Felismerésük és megnevezésük, alkalmazásuk gyakorlása. Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a mondatfajták kapcsolatának felfedezése. Az igék különféle módú alakjainak helyes leírása. A tulajdonnevek csoportjainak megismerése: személynevek, állat nevek, földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek. A névelők és a névutók szerepének megfigyelése. Felismerésük és megnevezésük mondatban, szövegben. A névelők helyes használata. A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes használatának gyakorlása. Az állító és a tagadó mondatok tartalmának vizsgálata, összeha sonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjéről a mondatban. Az egyszerű és az összetett szavak jelentésének megfigyelése. Szóalkotások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett mellékne vek.


A továbbhaladás feltételei Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek. Biztonsággal felismeri a tanult szófajokat és megnevezi azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Nem ejt mondatkezdési, mondatzárási hibát, nem hagy ki vagy cserél fel betűket. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak. Helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.

Az alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalása, megerősí tése és működőképességének fokozása. Az alapvető nyelvi készségek automatiz musainak megszilárdítása. Ösztönzés a megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyessé gi és helyesírási szabályok alkalmazására a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.


4. évfolyam


10

2014.05.30. 12:27


Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelv állapot fejlesztése pedig árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés min den tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez alkalmazkodva rendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is. A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási moti váltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátí tásának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását. A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. felolvasás kor, írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, versmondáskor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor). A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szereppel bír az írásbeli munkák azonnali javítása, értékelése és javíttatása, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlás. Igen fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok megoldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. írásmunkák tartalmának, kivitelezésének, fogalmazványok tartalmának, helyesírásának, külső alakjának, tollbamondásra írás helyességének, feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor). A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, re gisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.

11


2014.05.30. 12:27


Az Apáczai Kiadó anyanyelvi tankönyvcsaládjának elemei Taneszköz

Tankönyvi engedély lejárata

2. évfolyam Nyelvtan és helyesírás 2. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv

2014. augusztus 31.

Anyanyelvi gyakorló 2. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet

2014. augusztus 31.

Nyelvtan és helyesírás 2. kompetenciaalapú interaktív tananyag

2013. augusztus 31.

Szóértékű képek és szókártyák (táblakártyák) 1–2. évfolyam Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához (1. és 2. évfolyam) Süni Nyelvtanországban CD-ROM (Interaktív nyelvtankönyv) Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)


2014. augusztus 31.


2014. augusztus 31.


2013. augusztus 31.

Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyam Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)


2014. augusztus 31.


2015. augusztus 31.


2013. augusztus 31.

Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam Útmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyam Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db) 12


2014.05.30. 12:27


A nyelvtan és helyesírás tankönyvek koncepciója A nyelvtan és helyesírás tankönyvek szerves részét képezik az Apáczai Kiadó anyanyelvoktatását segítő tankönyv családjának. Folytatják az első osztályban a betűtanítás, az olvasás-írás elsajátítása során megkezdett alapozást, építve a gyermek ösztönös nyelvhasználatára, fejlesztve a nyelvi tudatosságot, képességeket, készségeket. A tankönyvek felépítése az Apáczai Kiadó szemléletének és gyakorlatának megfelelően a comeniusi elveket követik. A tananyagot, a feladatsorokat a könnyebbtől a nehezebb felé, az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva állítot tuk össze. A feladattípusok érdekesek, változatosak. Biztosítják a sokoldalú munkáltatást, az ismeretszerzést, a rögzítést és a gyakorlás lehetőségét. A tantárgyi integráció jegyében kapcsolatot tartunk az olvasással és a fogalmazással. A Hétszínvarázs, a Hétszínvirág és a Hétszínvilág olvasókönyvek ismert szemelvényeinek nyelvtani tények szerinti vizsgálata a ta nítási folyamat bármely szakaszában (ismeretszerzés, rögzítés, gyakorlás, alkalmazás) hatékony eszköze a magyar nyelv tanításának. Az új ismeretek elsajátítása és a gyakorlás közben is egyaránt célszerű a legbonyolultabb nyelvi egységből, a szövegből (mondatokból) kiindulni, azt vizsgálni, abban keresni a nyelvi jelenségeket. A munkáltató tankönyvek indukciós szövegeit gyakran a fent említett olvasókönyvek igényes, irodalmilag értékes alkotásaiból merítettük, s a feladatokban is gyakran utalunk ezekre. A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. A színes kivitel, a kedves, szép rajzok ösztönző hatásúak; a gyakran előforduló játékos, rejtvényszerű feladatok oldot tabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát. Valljuk, hogy a munkáltató tankönyvek formai megjelenése és tar talma befogadhatóbbá teszi a tanuló számára a tananyagot, amelyet ezáltal szívesebben és hatékonyabban elsajátít. Törekedtünk arra, hogy a tudományosság a kisiskolás számára befogadható leegyszerűsítés miatt se szenvedjen csorbát, ezért az utasításokat és a definíciókat úgy fogalmaztuk meg, hogy az érthető, pontos és nyelvtanilag helyes legyen. Ezáltal a megszerzett ismeret tovább bővíthető, a tanultakra lehet építeni a következő évfolyamokban és a felső tagozatban is.

A Nyelvtan és helyesírás tankönyvek céljai, feladatai – A művelődéshez, az önműveléshez és a tanuláshoz szükséges anyanyelvi műveltség megalapozása. A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek megtanítása a felismerés és a megnevezés szintjén. – A helyes, szép beszéd és a helyesírás eszközszintű használatának kialakítása. – Analóg nyelvi jelenségek megfigyeltetésével, elemzésével nyelvtani fogalmak kialakítása, ismeretek elsajátítása. – A tanult ismeretek tudatosítása rendszeres és szisztematikus gyakorlással, ismétléssel, rendszerezéssel. – Az ismert, illetve tanult nyelvtani szabályok, törvényszerűségek felismerésével, alkalmazásával gyakorlati tájékozottság, jártasság, majd készség szintjének kialakítása. Célunk, hogy a tanulók hasznosítsák és alkalmazzák a megismert nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi alapismereteket. – A tanulók tudásának, ismereteinek sokoldalú mérése, a tanultak alkalmazásának lehetőségei elméleti és gya korlati úton egyaránt. – A rendszeres feladatmegoldás során a megfigyelőképesség, az emlékezőképesség, a kreativitás, a képzelet fejlesztése és a gondolkodási alapműveletek végrehajtásában való gyakorlottság kialakítása (összehasonlítás, elvo natkoztatás, általánosítás, konkretizálás, kiegészítés, osztályozás stb.). – Gondosságra, írásfegyelemre, önellenőrzésre szoktatás. – A rendszeres ismétléssel a rögzítés, a hiányok pótlásának lehetőségei biztosítottak. – Bármikor előhívható, alkalmazható, bővíthető nyelvtani tudás megalapozása. – Az összetett intellektuális képességek fejlesztése a többi tantárggyal szinkronban. – Lehetőségek biztosítása a differenciált képességfejlesztéshez, a felzárkóztatáshoz és a tehetséggondozáshoz egyaránt. – A visszatérő, ismétlődő feladattípusok az önállóságra szoktatást, az önálló feladatmegoldás rutinjának fejleszté 13


2014.05.30. 12:27


sét, a biztonságérzet növelését szolgálják, s ez különösen a kevésbé jó képességű tanulók esetében fontos. – A munkáltató tankönyvek feladatai segítik a kommunikáció, a társas kapcsolatok nyelvi formájának megteremtését és gyakorlását. – A tanulók esztétikai értékrendjének alakítása, nyelvünk szépségének, gazdagságának megfigyeltetése, ezzel magyarságtudatuk, a hazához, a néphez való tartozásuk erősítése. – A művelt köznyelvi beszéd és írás elsajátítására való ösztönzés, ennek elősegítése és rendszeres gyakorlása, nyelvi igényesség kialakítása, a választékos, szép magyar beszéd és írás művelésére való törekvés, ezáltal a tanulók felkészítése a felnőtt életre.

A tankönyvek felépítése, struktúrája A változó társadalmi igényekhez igazodva 2008 szeptemberétől átdolgozott tankönyvek kerültek forgalomba, me lyek tartalma megfelel a 2007-es NAT, illetve a Kerettanterv követelményeinek. Az átdolgozás legfőbb koncepciója az volt, hogy a tankönyvsorozat korszerűbb, a kisiskolások életkori sajátosságaihoz jobban igazodó, jól használható legyen. Éppen ezért az átdolgozás jelentős mértékben érintette a könyv megjelenését és feladatrendszerét. A tananyagválasztás során az volt a cél, hogy ne kerüljön a könyvbe olyan ismeret, ami nem segíti az alkalmazást és a nyelvhasználatot. A tankönyvek a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfe lelő ismereteket közvetítenek A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismereteket tanítanak a felismerés, a megnevezés és az alkalmazás szintjén úgy, hogy a legkisebb nyelvi egységtől fokozatos építkezéssel jutnak el a legnagyobb nyelvi egységig. A taneszközök a gyerekek meglévő nyelvtudására alapoznak, a nyelv rendszerére vonatkozó alapvető összefüg gések megismertetésére törekednek úgy, hogy eközben erősítik a kommunikációs képességüket is, előtérbe helyez ve a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. Az új ismeretet induktív módon közelíti meg, lehetőséget teremtve a felismerésre, felfedezésre. A tanulói tevékeny ségre építő gyakorlatok a tanultak sokoldalú alkalmazását segítik. Az új taneszköz által differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kom petenciák. A tankönyvek felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalmazását, a vál tozatosabb munkaformák (páros, ill. csoportmunka) használatát, az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. Új, esztétikusabb illusztrációk készültek a kiadványokba, megújult a szerkesztés, a tipográfia is. A tankönyvek használatát egységes jelrendszer segíti. A színes illusztrációk kellemes hatást keltenek, motiválják a tanulási tevé kenységet. A képanyag jelentős része kapcsolódik a feladatokhoz, segítve azok megoldását, az összefüggések, prob lémák megértését; egy része motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt. A munkáltató tankönyv végén rendszerező táblázat, szógyűjtemény, valamint tollbamondás szövegek segítik a ta nítók, tanulók munkáját. A kompetenciákat megalapozó alapkészségek, képességek kifejlődése többéves folyamat eredménye, ezért a Nyelvtan és helyesírás tankönyvek legfontosabb feladata a tanévről tanévre haladó készség- és képességfejlesztés.

14


2014.05.30. 12:27


Az anyanyelv tanulását segítő taneszközök Nyelvtan és helyesírás tankönyv 3. évfolyam A harmadik osztályos Nyelvtan és helyesírás tankönyv tananyaga jórészt a szófaji ismeretek tanításával, alkalmazá sával foglalkozik, de fontos szerep jut a nyelvhasználati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a tankönyv feladataiban komplex módon megtalálhatók. A könyv részletesen foglalkozik a mondatfajtákkal, mert a felkiáltójeles mondatok tanítása 3. osztályban törté nik. A főnév fogalmának tisztázása után a köznévvel és a tulajdonnévvel ismerteti meg a tanulókat, de a tulajdonnév fajtáinak részletes tárgyalására csak 4. osztályban kerül sor. A toldalékos főnevek helyesírásának gyakorlása után változatos feladatok segítségével rögzítteti, alkalmaztatja a tanultakat. Az ige témakörében először a szófaj jelentésével foglalkozik, majd az igeragozást és az igeidőket tanítja. Ezután az igekötős igék háromféle írásmódját mutatja be, és változatos módon gyakoroltatja az igék helyesírását. A harmadikos tananyagot a melléknév témaköre zárja.

Anyanyelvi ismeret

Helyesírás – gyakorlati alkalmazás

A mondatfajták megkülönböztetése a beszélői szán dék szerint A szavak A rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak A szófajok A főnév A főnév fogalma, felismerése A köznév és a tulajdonnév A toldalékos főnevek • a többes számú főnév • a -ban, -ben, -ba, -be ragos főnevek helyes hasz nálata • ragos főnevek

A mondatfajtának megfelelő írásjel használata A magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése Szógyűjtés, szókincs gyarapítása

Az ige Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés), felisme rése Az ige ragozása (a személyragok és a személyes név mások) Az igeidők – jelen, múlt és jövő idő (a főnévi igenév) Az igekötős igék Gyakori igekötők Az igekötők jelentésmódosító szerepe

Az igék helyesírása • A ragos igealakok helyes írásmódja és használata • A múlt idő jele magánhangzó után -tt, mássalhang zó után -t • A fog segédige küönírása • Az igekötő egybe- és különírásának esetei • -ít, -ul, -ül az igetövek végén • j, ly az igékben • Magán- és mássalhangzók hosszúságának helyes je lölése az igékben

A melléknév A melléknév fogalma, felismerése A melléknevek fokozása, a fokozás jele (alapfok, kö zépfok, felsőfok)

A melléknevek helyesírása • -bb a közép- és felsőfokú melléknevekben • A leg szócska egybeírása • A melléknevek végén mindig hosszú az -ó, -ő, -ú, -ű • A -s végű melléknevek • l és ly a melléknevekben

A főnevek helyesírása A köznevek és a tulajdonnevek helyes írásmódja • A –t, a -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről ragos főnevek helyesírása és helyes használata • -ó, -ő a főnevek végén • -ú, -ű a főnevek végén – a kivételek • j és ly a főnevekben • hosszú mássalhangzó a főnevekben

15


2014.05.30. 12:27


Anyanyelvi gyakorlófüzet 3. évfolyam Az Anyanyelvi gyakorlófüzet felépítésében követi, kiegészíti a tankönyvet, az azokban található tananyagok elmé lyítését, alkalmazását segíti. Elsősorban az önálló feladatmegoldást, az ismeretek gyakorlását, rögzítését szolgálják változó nehézségi fokú feladatokkal. Alkalmas a differenciálásra, akár a tehetséggondozáshoz, akár a felzárkózta táshoz megfelelő mennyiségű gyakorlat található a taneszközben. A feladatok motiválóak, kiválóan alkalmasak a nyelvi anyag elmélyítésére. Ugyanakkor fontos szerep jut a nyelv használati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a gyakorlófüzet feladataiban komplex módon megtalálhatók. A gyakran előforduló érdekes, játékos, rejtvényszerű feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folya matát, így a kisiskolások örömmel, nagyobb lelkesedéssel gyakorolják az anyanyelvi ismereteket és a helyesírást.

Szókártyák 3–4. évfolyam A 3–4. osztályosoknak készített 250 db-ból álló, kétoldalas szókártya gyűjtemény az adott évfolyamok Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek szóanyagára épít. Ez az applikációs készlet az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés feladatainak eredményesebb és hatékonyabb megva lósítását szolgálja. Célja az alapvető képességek intenzív fejlesztése, illetve a nyelvtani, nyelvhasználati, helyesírási ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás segítése. A taneszköz lehetőséget teremt a változatos tanulói tevékenységre épülő, folyamatos gyakoroltatáshoz. A szókészlet rendszeres használatával megalapozhatjuk, javíthatjuk a kisiskolások helyesírásának biztonságát. A szókártyák sokoldalú használhatósága megkönnyíti a pedagógus munkáját. Kiválóan alkalmas olvasási, helyesejtési, helyesírási gyakorlatsorok összeállítására, melyekkel változatosabbá, érdekesebbé tehető a tanóra. A készlethez olyan módszertani segédanyag (Ötlettár) is készült, amely konkrét feladatokat, ötleteket tartalmaz a szókártyák sokoldalú felhasználásához.

Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam A 17 db nagyméretű falitáblán az alsó tagozatos anyanyelvi ismeretek tömören és szemléletesen tárulnak a gye rekek elé. Vizuálisan segítik a nyelvtani és helyesírási tananyag rögzítését, egyúttal színes, dekoratív színfoltjai az osztálytermeknek.

Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag 3. évfolyam A technika fejlődésének köszönhetően a tudás átadását, illetve az egyéni tanulási folyamat könnyebb elsajátítását lehetővé tévő eszközök, berendezések már megjelentek a tantermekben. Mindezek közül kiemelkedik az interaktív tábla, amely nagymértékben támogatja az informatika előnyeinek széleskörű alkalmazását. Az új eszköz használatával az oktatás megújulhat, a diákok és a pedagógusok egyaránt motiváltabbakká, az órák frontálissága együttműködővé válhat. A tanulók játszva, felfedezve sajátíthatják el a tananyagokat. A pedagógusok ezeket a digitális táblákat csak akkor tudják eredményesen használni, ha elérhetők lesznek számukra az olyan interaktív tananyagok, amelyek hatékonyabbá és élményszerűbbé tehetik az ismeretek elsajátítását. Az Apáczai Kiadó elkészítette ezen táblák használatához szükséges digitális tartalmat a nyelvtan és helyesírás tankönyvekhez. Az interaktív tananyagok felépítése a tankönyvekkel azonos témákból áll. Az évfolyamonkénti 30-30 témát egyegy színes, látványos illusztráció vezet be, amely bemutatja, feltárja a nyelvtani ismeretet. Ezután 3-4 interaktív feladat segíti a tananyag elsajátítását, gyakorlását. A témákat egy-két érdekes anyanyelvi játék zárja le, amelyet párokban, csoportokban is játszhatnak a gyerekek. 16


2014.05.30. 12:27


A 3. évfolyamos interaktív tananyag tartalma, felépítése Témák A mondatfajták 1. A kijelentő és a kérdő mondat

Interaktív feladatok

Kapcsolódó tankönyvi feladatok

(Agy.: Anyanyelvi gyakorlófüzet, Tk.: Nyelvtan és helyesírás tankönyv) Illusztráció 1. Miből épül fel a mondat? Illusztráció 2. Miféle beszélői szándékot fejeznek ki a mondatfajták? Feladat 1. Mi a beszélő szándéka? Feladat 2. Tagold a szöveget!

Agy. 11/2. feladathoz hasonló

Feladat 3. Pont vagy kérdőjel?

12/4. , Tk. 12/5.

Feladat 4. Az e kérdőszócska Játék 1. Keresd a szólást és közmondást 2. A felkiáltó mondat

Illusztráció 1. Feladat 1. Mit fejez ki a mondat? Feladat 2. Keresd a felkiáltó mondatot! Játék 1. Találd ki a mondatot!

3. Az óhajtó mondat

Illusztráció 1. Feladat 1. Mit óhajtanak a madarak? Feladat 2. Mi az állatok óhaja? Feladat 3. Mi a beszélő szándéka? Játék 1. Milyen kép rejtőzik a számok mögött?

4. A felszólító mondat

Illusztráció 1.

Tk. 18/1. mondatai alapján

Feladat 1. Melyik a felszólító mondat?

Tk. 18/2.

Feladat 2. Keresd a felszólítást! Feladat 3. Miféle mondatfajta?

Tk. 23/8.

Játék 1. Közmondás összerakó A szavak 5. A rokon értelmű szavak

Illusztráció 1. Illusztráció 2. Feladat 1. Keresem a rokonaimat

Tk. 28/3.

Feladat 2. Keresd a párját!

Tk. 28/4. feladat szavainak felhasz nálásával

Feladat 3. Miképpen érkezik a csapadék?

Tk. 28/5. feladat alapján

Feladat 4. Memóriajáték Játék 1. Keresztrejtvény

17


2014.05.30. 12:27


Témák 6. Az ellentétes jelentésű szavak



Illusztráció 1.

Tk. 30/1.

Feladat 1. Melyik képhez tartozik?

Tk. 31/4.


Tk. 31/5. szavainak felhasználásával

Feladat 3. Keresztrejtvény

Tk. 32/9.

Feladat 4. Keresd a kakukktojást!

Tk. 31/6.

Játék 1. Memóriajáték 7. A szófajok (Mit jelente nek a szavak?)

Illusztráció 1.

Tk. 33/1. előkészítése

Feladat 1. Mit fejeznek ki a szavak?

Tk. 34/5.

Feladat 2. Csoportosíts!


Játék 1. Fejtsd meg a rejtvényt! Játék 2. Kakukktojás

Tk. 36/10. feladathoz hasonló

Illusztráció 1.

Tk. 37/1. szöveg részlete

Feladat 1. Keresd a főnevet!

Tk. 39/5.

A főnév 8. A főnév

Feladat 2. Melyik csoportba tartozik? Feladat 3. Szótagösszerakó

Tk. 40/8.

Játék 1. Totó

Agy. 17/7.

Játék 2. Hová ugorhat a béka? 9. A köznév és a tulajdon név

Illusztráció 1.

Tk. 41/1.

Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév?

Tk. 42/4. feladat alapján



Feladat 3. Keresd a szó helyét!

Tk. 43/8.

Játék 1. Memóriajáték 10. A köznév és a tulaj donnév helyesírása

Illusztráció 1. Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév? Feladat 2. Foglalkozás? Személynév?

Tk. 45/4.

Feladat 3. Kisbetű vagy nagybetű? Játék 1. Betűpótló 11. A főnév egyes és töb bes száma

Illusztráció 1. Feladat 1. Melyik főnév többes számú?

Tk. 52/1., 54/8.

Feladat 2. Egy vagy több?


Feladat 3. Mi a szabály?


Játék 1. Keresd a kakukktojást!

18


2014.05.30. 12:27


Témák


12. A -t toldalékos főnevek Illusztráció 1.

Kapcsolódó tankönyvi feladatok Tk. 55/1.


Tk. 55/2. feladat előkészítéséhez


Tk. 56/5.

Feladat 3. Ugyanaz vagy mégsem?

Tk. 56/6. feladat mondatainak fel használásával

Játék 1. Kakukktojás Játék 2. Memóriajáték 13. A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től toldalékos főne vek

Illusztráció 1. Illusztráció 2. Feladat 1. Szókereső

Tk. 57/1. szövege alapján

Feladat 2. Csoportosíts! Feladat 3. Rövid vagy hosszú? Játék 1. Memóriajáték 14. A -ban, -ben, -ba, -be toldalékos főnevek

Illusztráció 1.


Feladat 1. Melyik szó illik a mondatba?

Tk. 59/2. (1. forduló)

Feladat 2. Toldalékpótlás

Tk. 60/6. feladat előkészítéséhez

Játék 1. Keresztrejtvény Játék 2. Kakukktojás 15. Mit tudsz már a főne vekről?

Illusztráció 1. Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév?

Agy. 19/1. szövege alapján

Feladat 2. Rövid vagy hosszú?


Feladat 3. Szóválasztó


Játék 1. Lottó (j-ly) Játék 2. Segíts a békának! A névelő 16. A névelő

Illusztráció 1.


Feladat 1. A vagy az?

Tk. 61/2.

Feladat 2. Hová kell névelő?

Tk. 62/7.

Illusztráció 2.

Tk. 63/9. mondatainak felhasználá sával

Feladat 3. A, az vagy egy?

Tk. 63/11. mondatainak felhaszná lásával

Játék 1. Képmemória

19


2014.05.30. 12:27


Témák



Az ige 17. Az ige

Illusztráció 1.

Tk. 67/2.

Feladat 1. Keresd az igét!

Tk. 67/1., 68/4.

Illusztráció 2. Feladat 2. Mi történik?


Feladat 3. Cselekvés vagy történés?

Agy 37/6.

Illusztráció 3.


Feladat 4. Keresd a létigét!


Játék 1. Keresd az igét! 18. Az ige ragozása

Illusztráció 1.

Tk. 74/1.

Feladat 1. Egyes vagy többes számú az ige?

Tk. 74/2.

Feladat 2. Ki a cselekvő? Feladat 3. Ki a cselekvő?

Tk. 76/6. (1. forduló)

Játék 1. Mi van a képen? 19. A jelen idejű igék

Illusztráció 1.

Tk. 78/1.

Feladat 1. Szóalkotó Feladat 2. Keresd az igét!

Tk. 81/7.

Feladat 3. Pótold az igét!

Tk. 81/8.

Játék 1. Totó 20. A múlt idejű igék

Illusztráció 1. Illusztráció 2. Mikor -t, mikor -tt? Feladat 1. Keresd a múlt idejű igét!

Tk. 82/1., 85/10. szövegek alapján

Feladat 2. Csoportosíts! Feladat 3. -t vagy -tt? Játék 1. Kakukktojás Játék 2. Társasjáték 21. A jövő idejű igék

Illusztráció 1.

Tk. 87/1.

Feladat 1. Keresd a jövő idejű igealakot!

Tk. 88/6. mondatainak felhasználá sával

Feladat 2. Keresd a helyét!

Tk. 89/8.

Feladat 3. Csoportosíts! Játék 1. Melyik igére gondoltunk? 22. Az -ít, -ul, -ül végű igék

Illusztráció 1. Feladat 1. Szóalkotó Feladat 2. Rövid vagy hosszú? Feladat 3. Szóválasztó


Játék 1. Keresztrejtvény

Tk. 91/3.

20


2014.05.30. 12:27


Témák 23. Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll

Interaktív feladatok Illusztráció 1.

Kapcsolódó tankönyvi feladatok Tk. 95/1. feladathoz hasonló

Illusztráció 2. Feladat 1. Keresd az igekötős igét!

Tk. 97/1.

Feladat 2. Válassz igekötőt!

Tk. 96/5.

Feladat 3. Párosíts! Feladat 4. Memóriajáték 24. Az igekötő az ige után áll

Játék 1. Keresztrejtvény

Agy. 54/3. feladathoz hasonló

Illusztráció 1.


Feladat 1. Keresd az igekötős igét!


Feladat 2. Válassz igét!


Feladat 3. Tagold a mondatot! Játék 1. Melyik ige igekötős? 25. Az igekötő és az ige között egy szó áll

Illusztráció 1.

Tk. 101/1.

Feladat 1. Keresd az igekötős igét!

Tk. 103/1.

Feladat 2. Keresd az igekötős igét! Feladat 3. Melyik ige illik a mondatba?


Játék 1. Társasjáték 26. Mit tudsz már az igéről?

Illusztráció 1.

Tk. 126. Rendszerező táblázatok

Illusztráció 2. Illusztráció 3. Feladat 1. Hol a helye?

Tk. 105/1.

Feladat 2. Totó

Tk. 102/2.

Feladat 3. J vagy ly? Feladat 4. Magánhangzó pótlás Játék 1. Memóriajáték Játék 2. Lottó A melléknév 27. A melléknév

Illusztráció 1.

Tk. 108/1.

Feladat 1. Állati tulajdonságok Feladat 2. Keresd a melléknevet!

Tk. 111/12.

Feladat 3. Eltévedt melléknevek

Tk. 111/10.

Feladat 4. Mit jelentenek a szólások?

Agy. 58/2.

Játék 1. Rejtvény

Agy. 63/3.

Játék 2. Kakukktojás

21


2014.05.30. 12:27


Témák 28. A melléknév fokozása



Illusztráció 1. Illusztráció 2. Feladat 1. Csoportosíts!

Tk. 113/5.

Feladat 2. Szóösszerakó Feladat 3. Szótagösszerakó


Játék 1. Kakukktojás Játék 2. Memóriajáték 29. A melléknév helyes írása

Illusztráció 1. Feladat 1. Rövid vagy hosszú? Feladat 2. J vagy ly?

Tk. 116/4. szavainak felhasználásá val

Feladat 3. Rövid vagy hosszú? Játék 1. Dominó 30. Mit tudsz a melléknév ről?

Illusztráció 1.

Tk. 127. Rendszerező táblázat

Feladat 1. Keresd a melléknevet!

Agy. 58/1., 59/5. feladat szövege alapján

Feladat 2. Milyen fokú a melléknév? Feladat 3. Pótold a melléknevet! Játék 1. Lottó Játék 2. Lottó Játék 3. Lottó Játék 4. Társasjáték

22


2014.05.30. 12:27



A beszéd és az írás

A mondatról ta nultak ismétlése

A szavakról tanul tak ismétlése Szótő és toldalék

2.

3.

A toldalékok szerepe beszédünk ben. Megfigyelés, érvelés, következ tetés. Szövegalkotás képről. Csoportosítás, válogatás. Kiejtés és írás összehasonlítása. Egyszerű szóelemzés szótagolással és szótőkereséssel. Tanult szabályok felidézése, alkal mazása.

A szövegről, mondatról, szavakról tanultak felidézése, rendszerezése. Nyelvi-nyelvtani jelenségek felis merése előzetes tudás alapján. Tanult szabályok alkalmazása (mondatírás…).

Ismerkedés a taneszközökkel. Beszélgetés az anyanyelvről. Érvelés, párbeszéd, beszélgetés, szituációs játék – egyszerű kom munikációs formák (verbális, nem verbális) alkalmazása.

TANÉV ELEJI ISMÉTLÉS

Téma, tananyag

1.

Óra

Tk. 4–5. o. Tk. 6/8.; 7/9. Tk. 7/9. b) Tk. 6/8–9. Tk. 8/14.

Anyanyelvi kommunikáció – Szövegértés, szövegalkotás, kommunikáció, szókincs – Kreatív anyanyelvi gondol kodás – Helyesírási tudatosság A hatékony, önálló tanulás Megfigyelés, memória

Tk. 5/3–5.; 6/6.

Tk. 5/3–5.

Tk. 4/2.

– Igényes íráskép

Anyanyelvi kommunikáció – Mondatalkotás, szövegalkotás fejlesztése – A helyesírás fejlesztése

Szociális és állampolgári kompetencia – nemzeti azonosságtu dat kialakítása

– Az igényes, kulturált nyelvi magatartásnormák kialakítása

Anyanyelvi kommunikáció – Szövegértés, szövegalkotás

Agy. 9. o.

Tk. 6–7. o. Agy. 6/8–9. 8/12. o.

Tk. 5. o.

Tk. 3–4. o.

Javasolt taneszközök

Agy.: Anyanyelvi gyakorló; Szk.: Szókártyák

Fejlesztendő kompetenciák, (készségek, képességek)

Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 A tanmenetben használt rövidítések: Tk.: Nyelvtan és helyesírás tankönyv; It.: Interaktív tananyag;

TANMENETJAVASLAT

Mondókák, kiszámolók gyűjtése, szótagolása.

Jelek a mindennapi életben. A nem verbális kommunikáció eszkö zei. Az osztály saját jelrend szerének megtervezése, elkészítése.

Egyéb javaslatok (projekt, gyűjtőmunka, témahét stb.)


23

2014.05.30. 12:27

Szótagolás, elvá lasztás

A hangokról, betűkről tanultak ismétlése A magán- és más salhangzók Betűrend

Tanév eleji tájéko zódó felmérés

A felmérés javítása

5.

6.

7.

Téma, tananyag

4.

Óra


Hibafelismerés, javítás. Típus- és egyéni hibák megfigyelése, javítása.

Önálló feladatmegoldás.

A hang és betű összehasonlítása. Megfigyelés, érvelés, magyarázat, meggyőzés. A magán- és mássalhangzók helyes ejtése és írása a szavakban. Kiegé szítés, hibajavítás. Betűrendbe sorolás, szótárhaszná lat.

Szavak alkotása önállóan és meg adott szabály alapján, betűkből, szótagokból. Elválasztási gyakorlatok, játékok egyéni és csoportmunkában. Hibakeresés, hibajavítás. Szabályfelismerés, kombinálás. Szabályok elfogadása, mások gon dolatainak megértése.


Tk. 7/10. Tk. 8/12–13.

Tk. 9/16–17.

Tk. 9/17.

Tk. 8/15.; 9/16–17.

– Helyesírási tudatosság Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Együttműködési képesség a páros és csoportmunkák során. Anyanyelvi kommunikáció – A beszédhangok helyes képzése A hatékony, önálló tanulás – A megfigyelés pontossága, memória Anyanyelvi kommunikáció – A helyesírás fejlesztése, az alkalmazás képessége

Önellenőrzés, hibajavítás

Tk. 8–9. o. Agy. 3/2.; 5/4–6.; 6/7. o. Agy. 4/3. o.

Tk. 7–8. o. Agy. 3/1.; 8/11. o.

Felmérőlapok I. Tanév eleji felmérés

Tk. 8/11–13.

A hatékony, önálló tanulás – Kreativitás, gondolkodás

Az alkalmazás képessége

Tk. 8/12–13.


Anyanyelvi kommunikáció – Szókincsfejlesztés, igényes nyelvhasználat

Fejlesztendő kompetenciák, (készségek, képességek) Szógyűjtések önálló an vagy csoportban különböző szempontok szerint. Könyvtárhasználat



24

2014.05.30. 12:27


A kijelentő és a kérdő mondat

A kijelentő és a kérdő mondat

A felkiáltó mondat

9.

10.

A MONDATFAJTÁK

Téma, tananyag

8.

Óra

A beszélői szándék megfigyelése a felkiáltó mondatban. A felkiáltó mondat felismerése szövegben, megkülönböztetése a beszélő szándéka szerint. Felkiáltó mondatok alkotása, ki jelentő mondat átalakítása felkiál tássá.

A kérdő és kijelentő mondatok szerepének megfigyeltetése. A kérdő mondatok helyes hangsú lyozása. Az -e kérdőszócska helyes hasz nálata és írása. Párbeszédek alkotása, felolvasása, elmondása szituációs helyzetben.

Kijelentő és kérdő mondatok alko tása. Mondatalkotások, mondatvégi írásjelek pótlása. Tagolatlan szöveg szavakra, mon datokra tagolása. Mondat- és szövegalkotás képről. Párbeszéd felolvasása helyes hang súlyozással.


Tk. 10/1.; 11–12. o. Tk. 10/2. Tk. 10/1.; 11/3–4.

Tk. 11/3.; 12/5. Tk. 11/4.; 12/7. Tk. 10/1. c); 11/4. Tk. 13/ 1–3.

Tk. 13/3. c) Tk. 13/2.; 14/4.

– Kreatív nyelvhasználat – Helyes beszéd, hangsúlyozás

Anyanyelvi kommunikáció – A helyesírási tudatosság alapozása Szociális és állampolgári kompetencia – Kommunikáció, együttműködés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Kreativitás, önkifejezés Anyanyelvi kommunikáció – Olvasás, szövegértés, szöveg alkotás – A helyesírási tudatosság alapozása Szociális és állampolgári kompetencia – Együttműködés, mások gondolatának megértése

Tk. 13–14. o. It. 2. téma

Agy. 11. o. It. 1. téma

Tk. 10–13. o. Agy. 10. o. It. 1. téma




Különböző mondat fajtákat tartalmazó szövegrészletek, párbe szédek gyűjtése szaba don választott irodalmi művekben, majd ezek előadása párban, cso portban.

Találós kérdések gyűjtése, feladványok készítése egymásnak.



25

2014.05.30. 12:27

Téma, tananyag

A felkiáltó mondat

Az óhajtó mondat

A felszólító mon dat

Óra

11.

12.


13.

A beszélői szándék megfigyelése a felszólító mondatban. A felszólító mondat felismerése, megkülönböztetése szövegben. A felszólítást kifejező szavak he lyesírásának gyakorlása. Összehasonlítás, kiegészítés, átala kítás.

A beszélői szándék megfigyelése az óhajtó mondatban. Az óhajtó mondat felismerése, megkülönböztetése szövegben. Az óhaj, vágy, kívánság kifejezésé nek nyelvi eszközei és lehetőségei (megfigyelés, tapasztalatszerzés, reproduktív szövegalkotás). A bár, bárcsak szavak használata. Mondatalkotás, átalakítás, kiegé szítés.

Gyakori mondatkezdő szavak hasz nálata: jaj, hű, ó, éljen, ni stb. A felkiáltó mondat helyesírása: mondatkezdés, mondatvégi írásjel. Mondaton belüli vesszők alkalma zása. Szituációs helyzetek, az érzelmek kifejezése felkiáltó mondattal.


Tk. 14/4–5.

– Kreatív nyelvhasználat és stílus

Tk. 16/1.; 17/6. Tk. 16/2.; 17/3. Tk. 17/4–5.

Tk. 17/3. d); 17/6. Tk. 18/1–3. Tk. 19/4–5. Tk. 18/3.; 19/4.

Anyanyelvi kommunikáció – Szövegértés, szövegalkotás – Különböző (meglévő) tu dáselemek összekapcsolása új ismerettel A hatékony, önálló tanulás – Feladat-, illetve probléma megoldó képesség Önkifejezés, mások gondolatá nak megértése. Anyanyelvi kommunikáció – Szövegértés, szövegalkotás – Helyesírási tudatosság A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (megfigyelés, következtetés, emlékezet)

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Verbális és nem verbális kommunikáció

Tk. 15/7–9.

Tk.18–19. o. Agy. 13. o.

Tk. 16–17. It. 3. téma

Tk.15. o. It. 2. téma






26

2014.05.30. 12:27

Téma, tananyag

A felszólító mon dat

Gyakoroljunk!

Témazáró felmérés: A mondatfajták

A felmérés értéke lése, javítása

Óra

14.

15.


16.

17.

Egyéni és típushibák megbeszélése, javítása. Érvelés, meggyőzés.

Önálló feladatmegoldás, a tanultak alkalmazása.

A mondatfajták felismerése a be szélő szándéka szerint. Mondatvégi írásjelek pótlása. Önálló mondatalkotás, -kiegészítés. Szövegalkotás szóban és írásban, a különböző beszélői szándék alkal mazása kommunikációs helyzetek ben.

A felszólító mondat szerepe beszé dünkben. Az ismeretek kommunikatív alkal mazása. Szituációs játékok, beszédhelyze tek teremtése. A kérés, felszólítás, parancs tiltás szerepe. Vélemények megfogalmazása. Mondatalkotás, átalakítás.


Tk. 20/9. Tk. 21–22. o. Tk. 23/7., 9.

Tk. 21/1–2.; 13/8.

– A helyesírási tudatosság alapozása – Szövegértés, szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció – Kreatív nyelvhasználat és stílus A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (megfigyelés, elemzés, követ keztetés)

Hibafelismerés és javítás

Tk. 21–24. o. Agy. 12. o.

Tk. 20. o. It. 4. téma

Felmérőlapok II. A mondatfajták

Tk. 20/7., 9.


Önállóság, alkalmazási képes ség, döntés

Tk. 20/8.


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – Az udvarias, kulturált nyelvi magatartásnormák kialakítása, kreatív nyelvhasználat és stílus




27

2014.05.30. 12:27


Mit tudsz már a szavakról?

A rokon értelmű szavak

Az ellentétes jelen tésű szavak

19.

20.

A SZAVAK

Téma, tananyag

18.

Óra

Ellentétes jelentésű szópárok gyűj tése. Szabályfelismerés, szabályjáté kok, rejtvények. Mondat kiegészítése, átalakítása. Szavak csoportosítása, válogatása. Anyanyelvi játékok (kakukktojás, rejtvény…)

Rokon értelmű szavak gyűjtése, szerepének megfigyeltetése. Szókincsbővítés, árnyaltabb kifeje zésmód a rokon értelmű szavakkal. Szócsaládok összeállítása, szótár használat. Indoklás, jelentésértelmezés.

Szavak jelentésének vizsgálata (szó alkotás, jelentések értelmezése). Szótárhasználat. A szavak jelentésbeli változásának és a hangok időtartamának össze függése (megy-meggy, hal-hall).


Tk. 26/5–6. Tk. 26/7–9. Tk. 25/1–4.

Tk. 28/3–5. Tk. 29/6.

Tk. 29/6.; 8.

Tk. 30/2.; 31/5.

Tk. 31/6.; 32/9. Tk. 30/2–3.; 31/6

– Tudatos és kreatív nyelvhasz nálat A hatékony, önálló tanulás – Feladat-, illetve probléma megoldó képesség – Szókincsfejlesztés – Szövegértés, szövegalkotás – Választékos nyelvhasználat, kifejezésmód Szociális és állampolgári kompetencia – Együttműködési képesség, egymás tanítása, tolerancia A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (logika, szabály, összefüggés felfedezése) – Kreatív anyanyelvi gondolko dás, az alkalmazás képessége Szociális és állampolgári kompetencia – Kooperatív hajlandóság, egymástól tanulás

Tk. 30–32. o. It. 6. téma

Tk. 27–29. o. It. 5. téma

Tk. 25–26. o.


Anyanyelvi kommunikáció – A helyesírás alapozása


Szó és betűrejtvények készítése, gyűjtése.

Saját „szókincstár” összeállítása. Eddig is meretlen vagy kevésbé ismert szavak, szinoni mák gyűjtése.



28

2014.05.30. 12:27


23.

A szófaj fogalmá nak előkészítése

22.

A főnév fogalma

A FŐNÉV

Mit jelentenek a szavak? A szófaj fogalmá nak előkészítése

A SZÓFAJOK

Téma, tananyag

21.

Óra

A főnév fogalmi jegyeinek kialakí tása induktív módon. Főnevek jelentésének megfigyelése (élőlényt, tárgyat, gondolati dolgot nevez meg). Kiemelt főnevek csoportosítása. Magyarázat, meggyőzés, érvelés.

Szavak csoportosítása jelentésük szerint. Szógyűjtés, jelentésértelmezés. A szófajok összehasonlító áttekin tése. (páros és/vagy csoportmunkák)

Szavak jelentésének megfigyelése. Gondolkodási műveletek segítségé vel nyelvtani jelenségek megfigyel tetése. Csoportosítás, összehasonlítás, szókincsfejlesztés. Kooperatív tanulási technikák alkalmazása.


Tk. 37/1.

Tk. 35/6.

– Funkcionális írás

Anyanyelvi kommunikáció – Olvasás, szövegértés

Tk. 35/6.

– Együttműködési képesség, egymástól tanulás

Tk. 37/2.

Tk. 35/7.

A hatékony, önálló tanulás – Logikus gondolkodás, össze függések felfedezése

– Írásrutin, helyesírás

Tk. 34/5.; 36/10.

Anyanyelvi kommunikáció – Értelmező szó-, mondat-, és szövegolvasási képesség

Tk. 38/3–4.

Tk. 33/1.; 34/5.

– Gondolkodási képesség (ös� szefüggések megértése…)

A hatékony, önálló tanulás – Az önálló tanulási képességek (emlékezet, figyelem, gondol kodás)

Tk. 33/1.; 34/3–5.

Tk. 37–38. o. Agy. 14–15. o. It. 8. téma Szk.

Tk. 35–36. o. Szgy. It. 7. téma

Tk. 33–34. o. Szk. It. 7. téma


A hatékony, önálló tanulás – Felfedező, induktív tanulási technika


Anyanyelvi játékok, játékos versenyek: Activiti, Barkochba, Ki vagyok én?, Mit visz a kishajó? (Csak főnevet visz, ami megadott betűvel kezdődik, vagy megadott szótagszámú,

Anyanyelvi játékok, játékos versenyek: Activiti, Barkochba, Ki vagyok én?, Mit visz a kishajó? (Pl.: csak tulajdonságot jelentő szavakat…)



29

2014.05.30. 12:27

A főnév felisme rése

A főnév fajtái A köznév és a tulajdonnév

A köznév és a tulajdonnév

A köznév és a tu lajdonnév helyes írása

25.

26.

27.

Téma, tananyag

24.

Óra


Analóg nyelvi jelenségek megfi gyeltetésével, elemzésével nyelvtani fogalmak kialakítása, ismeretek elsajátítása. Helyesírási szabályok alkotása, alkalmazása. Betűpótlások, csoportosítások.

A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. Köznevek és tulajdonnevek felis merése, megfigyelése a mondatban. A köznév és a tulajdonnév felisme rése szövegben, csoportosításuk. Szógyűjtés, köznév és tulajdonnév egymáshoz rendelése.

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása. Nyelvi jelenségek megfigyelése, következtetés, szabályalkotás, elvo natkoztatás. Szógyűjtés, csoportosítás.

Főnevek felismerése szócsoportok ban, mondatokban és szövegben. Főnevek gyűjtése tematikus cso portosítással. Kooperatív technikák alkalmazása. Főnevek alkotása betűkből, szóta gokból. Gyűjtés képekről.


Tk. 43/7. Tk. 43/7.; 42/5. Tk. 43/8.; 43/6.

– A nyelvi tudatosság fokozása, szabályalkalmazás A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (megfigyelés, csoportosítás) – Önállóság az információszer zésben, a feladatvégzésben

Tk. 44/1.

Tk. 42. o.

– Olvasás, szövegértés

– Olvasás, szövegértés, szó kincsfejlesztés

Tk. 41/1.; 43/8.

– Összetett intellektuális képes ségek fejlesztése

Tk. 44/1–2.; 46/8.

Tk. 42/3.; 43/7.

Anyanyelvi kommunikáció – A helyesírás alapozása

Anyanyelvi kommunikáció – Kreatív nyelvhasználat

Tk. 40/8–9.

Írásrutin, helyesírás

Tk 45/4.; 6.

Tk. 40/8–9.

Szociális és állampolgári kompetencia – Együttműködési képesség, egymástól tanulás

– Önállóság és tudatosság a szabályalkalmazásban.

Tk. 39/6–7.


Tk. 42–43. o. Agy. 23. o. It. 9. téma Szk.


Tk. 39–40. Agy. 18. o. It. 8. téma Szk.


Gondolkodási képességek (fel ismerés, csoportosítás, hozzá rendelés…)


Térképvázlat készítése, bemutatása (kiállítása) a településre jellemző tulajdonnevekkel (pl.: a település egyik részéről, az iskola környéké ről…).

Anyanyelvi játékok (Ország-város, Ki va gyok én?...)

Tulajdonnevek gyűjtése csoportokban a telepü lésről és környékéről.

vagy élőlény neve…) Szókitaláló: rajzold le, írd körül…



30

2014.05.30. 12:27

Téma, tananyag

A köznév és a tu lajdonnév helyes írása.

A főnevek toldalé kos alakjai

A főnév egyes és többes száma, a többes szám jele.

Óra

28.

29.


30.

A többes szám jelölésének felfe dezése, felismerése szövegben is szövegértelmezéssel. A többes szám szerepe. Többes számú főnevek alkotása. Összehasonlítás, szabályalkal mazás, csoportosítás. A toldalék megváltozásának megfigyelése.

Nyelvi jelenségek tapasztalatokra épülő megfigyeltetése. A toldalék szerepének vizsgálata. Egyszerű szóelemzések. Toldalékok pótlása, hibajavítás. Toldalékos szavak alkotása, gyűjté se kérdések segítségével.

Tapasztalatszerzés a tulajdonnevek különböző fajtáiról, helyesírásuk gyakorlása kooperatív munkával. A köznevek és tulajdonnevek he lyesírásának változatos gyakorlása: betűpótlás, hibajavítás, párosítás, csoportosítás…


Tk. 54/7.; 9.

Tk. 51/4–5.

– A nyelvi tudatosság, helyes írás

– Gondolkodási képességek (szabályalkotás, csoportosítás)

Tk. 50/2.

Anyanyelvi kommunikáció – Olvasás, szövegértés, szöveg alkotás

Tk. 52/2.; 53/4.

Tk. 50/1.; 51/5.

A hatékony, önálló tanulás – Elemzőképesség, analógiák

A hatékony, önálló tanulás – Önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben

Tk. 48/16– 17.

– Írásrutin

Tk. 53/5.; 54/9.

Tk. 49/18., 20.

A hatékony, önálló tanulás – emlékezet, figyelem, gondol kodás

– A helyesírási tudatosság alapozása

Tk. 48/15.

Tk. 52–54. o. It. 11. téma Szk.

Tk. 50–51. o. Szk.



Szociális és állampolgári kom petencia – Együttműködési képesség, egymástól tanulás, tolerancia Természettudományos kompetencia

Fejlesztendő kompetenciák, (készségek, képességek) Témahét: nyelvi hagyo mányőrzés, a szólások, közmondások szerepe beszédünkben. Olyan szólások, köz mondások gyűjtése, amelyekben toldalékos főnevek találhatók. Ér telmezés, lerajzolással, bemutatással, történet be ágyazással.



31

2014.05.30. 12:27

Téma, tananyag

A -t ragos főnevek

A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től ragos főnevek

A -ban, -ben, -ba, -be ragos főnevek

A toldalékos főne vek gyakorlása

Óra

31.

32.


33.

34.

A tanult helyesírási szabályok kre atív alkalmazása egyéni, páros és csoportmunkában. Szavak halmazokba rendezése, hibajavítás, toldalékok pótlása. Mondat és szövegalkotás toldalékos szavakkal. Tollbamondás, önellenőrzés.

A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használatának gyakorlása mondatalkotással, szövegértelmezéssel. Megfigyelésre, tapasztalásra épülő szabályalkotás. Toldalékok pótlása, hibajavítás, toldalékos szavak csoportosítása.

A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től ragos főnevek szerepének megfi gyelése, felismerésük szövegben. Helyesírási szabály felfedezése, megfogalmazása. Szavak, mondatok kiegészítése.

Megfigyelésre, tapasztalatokra épü lő induktív ismeretelsajátítás. A -t ragos főnevek szerepe, felisme rése, helyesírása. Helyesírási szabályalkotás, annak alkalmazása különböző írástevé kenységekben. Toldalékolás, csoportosítás.


Tk. 56/4.

Tk. 58/6–7.

Tk. 57/1;4. Tk. 57/4.; 58/5–6. Tk. 60/5–6.

Tk. 59/1–3. Tk. 60/4–6.

– A helyesírási tudatosság ala pozása, szabályalkalmazás A hatékony, önálló tanulás – Önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben – Olvasás, szövegértés, szóbeli szövegalkotás – A helyesírási tudatosság ala pozása. Szabályalkalmazás Szociális és állampolgári kompetencia – Együttműködési képesség, egymástól tanulás, tolerancia Anyanyelvi kommunikáció – Értelmező olvasás, szövegértés – Helyes, igényes nyelvhaszná lat és helyesírás

– Tanulási képesség önállóan és csoportban.

A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (memória, rendszerezés, krea tivitás)

Tk. 59–60. o. Agy. 29/41. It. 14. téma

Tk. 57–58. o. It. 13. téma Szk.

Tk. 55–56. o. Agy. 29. It. 12. téma

Agy. 28/38.; 29/40. Agy. 31/45. It. 15. téma Szk.

Tk. 55/2–3.

– Feladat-, illetve probléma megoldó képesség

– Írásrutin és helyesírás

Tk. 55/1.; 56/5.


Anyanyelvi kommunikáció – Olvasás, szövegértés




32

2014.05.30. 12:27

A névelő A határozott névelő

A névelő A határozatlan névelő

A főnévről tanul tak összefoglalása, rendszerezése

36.

37.

Téma, tananyag

35.

Óra


A főnevek felismerése szövegben, csoportosítás jelentés szerint. Köznév és tulajdonnév felismeré se, a rájuk vonatkozó helyesírási szabály alkalmazása. Toldalékos főnevek helyesírása. Betűpótlás, mondatok kiegészítése.

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. A határozott és határozatlan névelő szerepének megfigyeltetése. Össze hasonlítás. A határozatlan névelő felismerése. Mondatok átalakítása, jelentésvál tozás megfigyelése.

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. Induktív ismeretelsajátítás. A határozott névelő szerepének, használatának megfigyelése. Szabályalkotás, alkalmazás. Névelők pótlása mondatokban.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Tk. 61/1–3.

Tk. 62/5–7.

Tk. 62/7. Tk. 63/8–9.

Tk. 63/8.

Tk. 63/9–10. Tk. 64/1.

Tk. 64/2. Tk. 64/1–2.

Anyanyelvi kommunikáció – Értelmező olvasás, szöveg értés – Helyes, igényes nyelvhaszná lat és helyesírás A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (megfigyelés, összehasonlítás, lényegkiemelés) Anyanyelvi kommunikáció – Értelmező olvasás, szöveg értés – A nyelvi tudatosság fokozása A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (rendszerezés, csoportosítás) – A nyelvi tudatosság fokozása, az alkalmazás képessége Anyanyelvi kommunikáció – Értelmező olvasás, szöveg értés

Tk. 64–65. o. Agy. 26. o. It. 16. téma

Tk. 63. o. It. 16. téma

Tk. 61–62. o. It. 16. téma Szk.


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben


Anyanyelvi játékok: szóláncok főnevekkel; szövegalkotás szóhal mazból véletlenszerűen kihúzott főnevekkel, névelők használatával csoportmunkában. Egymás történeteinek meghallgatása, átalakí tása.



33

2014.05.30. 12:27


Felmérés


39.

40.

41.

A főnévről tanul tak összefoglalása, rendszerezése

38.

Az ige fogalma, jelentése Cselekvést jelentő szavak

AZ IGE

Téma, tananyag

Óra

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. Az ige jelentésének megfigyelése: kifejezhet cselekvést, történést. A cselekvések bemutatása, eljátszása. Cselekvést jelentő igék keresése szóhalmazban, szövegben. Összehasonlítás, fogalomalkotás.

A felmérés értékelése. A hiányok pótlása, javítások a feladatok meg oldásával.

A főnévről szerzett ismeretek felmérése.

Tanult helyesírási szabályok felis merése és alkalmazása feladatmeg oldás, írástevékenység során. Hibásan írt szavak felismerése és javítása mondatban, szövegben a szabály felidézésével. Tollbamondás, emlékezetből írás.


Tk. 66/8.


Tk. 68/4. 69/5–6. Tk. 68/4.; 69/7. Tk. 68/3.

Anyanyelvi kommunikáció – A nyelvi tudatosság fokozása A hatékony, önálló tanulás – Logikus gondolkodás, össze függések felfedezése – Értelmező olvasás, szövegér tés, szövegalkotás

A hatékony, önálló tanulás – Önellenőrző, hibafelismerő, hibajavító képesség, önismeret

Tk. 66. o. Agy: 27. o. It. 16. téma Szk.


III. sz. felmérőlap A főnév

Tk. 66/9.

A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (megfigyelés, memória) – Önálló feladat-, problé mamegoldó és önellenőrző képesség.

Tk. 66/7.


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Tanulási képesség önállóan és csoportban.


Játék: Találd ki az igét! Kis lapokra felírt cse lekvéseket kell egy-egy gyereknek eljátszani, a többiek pedig találják ki, hogy mi volt a lapra írva.



34

2014.05.30. 12:27

Téma, tananyag

Az ige fogalma, jelentése Cselekvést, törté nést jelentő szavak

Cselekvést, tör ténést, létezést jelentő szavak

Az ige ragozása

Az ige ragozása

Óra

42.

43.


44.

45.

A cselekvő számának, személyének megállapítása. A személyes névmások használata (megnevezés nélkül). Szöveg átalakítása a cselekvő sze mélyének megfelelően. Igeragozási gyakorlatok.

Az igék felismerése, ragozása. Az egyes és többes szám fogalma. A személyrag fogalma, szerepének megfigyelése. Egyszerű szóelemzé sek, szótő és személyrag megkere sése. Személyragok pótlása szavak ban, szövegben.

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. Az ige jelentésének vizsgálata: az ige létezést is kifejezhet. Létezést jelentő igék felismerése. Mondat-, szövegalkotás igékkel. Az ige mondatbeli szerepének vizs gálata.

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. Az ige jelentésének vizsgálata: az ige történést is kifejezhet. A történést jelentő igék felismerése. Igék tematikus gyűjtése kérdések, képek alapján, csoportosításuk. Szövegek, mondatok kiegészítése igékkel.


Tk. 74/2.; 75/3. Tk. 74/1–2. Tk. 75/4.

A hatékony, önálló tanulás – Önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben – A verbális gondolkodás fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció – A nyelvi tudatosság fokozása

Tk. 77/10.

Tk. 72/14– 15.


– Funkcionális nyelvhasználat

Tk. 71/12.; 73/17–18.


Tk. 76/7.; 77/10.

Tk. 71/11.; 73/16.

A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodási képességek (emlékezet, fogalomalkotás)

Anyanyelvi kommunikáció – Értelmező olvasás, szövegértés, reproduktív szövegalkotás

Tk. 71/13.

Anyanyelvi kommunikáció – Értelmező olvasás, szövegér tés, szövegalkotás

Tk. 77/8–9.

Tk. 72/15.

– Gondolkodási képességek (megfigyelés, memória)

– Gondolkodás (analógiák felismerése példák alapján)

Tk. 70/8.; 10.; 71/11.

Tk. 76–77. o. Agy. 41. o. It. 18. téma

Tk. 74–75. o. Agy. 40. o. It. 18. téma

Tk. 71–73. o. Agy. 38. o. It. 17. téma



A hatékony, önálló tanulás – Önállóság az információszerzésben, a feladatvégzésben


Hibavadászat cso portokban. Ki talál több helyesírási hibát újságokban, könyvek ben, nyomtatványok ban, plakátokon, egyéb feliratokon (otthon,

Kreatív szövegalkotás 5-6 megadott igével.



35

2014.05.30. 12:27

Téma, tananyag

Az igeidők A jelen idejű igék

A jelen idejű igék

A múlt idejű igék

A múlt idejű igék

Óra

46.

47.


48.

49.

Múlt idejű igék felismerése, cso portosítása. Helysírási szabály alkalmazása. Ige ragozása múlt időben. Jelen idejű igék átalakítása múlt idejűvé. Szavak, mondatok kiegészítése, szövegalkotás múlt idejű igékkel.

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. Az ige múlt idejének megfigyel tetése, igék elemzése. Helyesírási szabály fogalmazása a múlt idő jeléhez. Mikor -t, mikor -tt? Múlt idejű igék felismerése szóhal mazban, szövegben. Tollbamondás.

A jelen idejű igék felismerése, cso portosítása. Igeragozási gyakorlatok. Rokon értelmű és ellentétes jelenté sű jelen idejű igék. Szókincsbővítés szómagyarázattal.

Az igék vizsgálata, összehasonlítá sa szövegkörnyezetben. Indoklás, magyarázat. Mondatok átalakítása, a cselekvés idejének megváltoztatása. A jelen idejű igék megfigyelése, szerepe, használata.


Tk. 83/3.

Tk. 84/5–6. Tk. 82/1.

Gondolkodási képességek (fogalomalkotás, általánosítás, összefüggések felfedezése) Tudatosság, szabálykövetés a helyesírásban Anyanyelvi kommunikáció – A verbális gondolkodás fejlesztése

Tk. 86/12– 13.

Tk. 81/8.

– Szövegértés, szóbeli szöveg alkotás

A hatékony, önálló tanulás – Önállóság a feladatmegoldásban, önellenőrzésben

Tk. 81/7–9.


Tk. 86/10.

Tk. 80/6.

Anyanyelvi kommunikáció – A verbális gondolkodás fejlesztése


Tk. 79/1–2.

– A nyelvi tudatosság fokozása

Tk. 85/10.

Tk. 78/2.; 79/1–2.

– Szövegértés, szövegalkotás


Tk. 78/1–2.

Tk. 85–86. o. Agy. 44. o. It. 20. téma

Tk. 82–84. o. It. 20. téma

Tk. 80–81. o. It. 19. téma Szk.



Anyanyelvi kommunikáció – Szóbeli kifejezőképesség (érvelés, magyarázat)


Egymás szövegeinek, fogalmazásának átala kítása (más szereplő nevében, más időben stb.)

iskolában, utcán, kira katban…). Hogyan kell ezekez a hibákat javítani? (Szó tárhasználat)



36

2014.05.30. 12:27

Téma, tananyag

A jövő idejű igék

A jövő idejű igék

Az igék helyesírása Az -ít, -ul, -ül végű igék

Gyakoroljuk az igék helyesírását!

Óra

50.

51.


52.

53.

Helyesírási problémák megfigyelé se, elemzése, szabályok felidézése. Helyesírási gyakorlatok: másolás, látó-halló tollbamondás, mondatok kiegészítése, igék átalakítása. Önellenőrzés, javítás.

Példák, analógiák alapján hasonló ság, szabály felfedezése. (-ít, -ul, -ül végű igék) Igék gyűjtése felismert szabályok hoz. Igék átalakítása, mondatok kiegészítése. Válogató másolás, látó-halló tollba mondás.

A jövő idejű igealak felismerése. Szavak, mondatok átalakítása úgy, hogy jövő időt fejezzenek ki. Páros munka. Mondatkiegészítés, mondatalkotás. Feladatmegoldás kooperatív mun kában.

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat alapján. A jövő időre utaló szövegkörnyezet megfigyeltetése. A jövő idő kifejezésének eszközei, az összetett igealak elemzése. Mondatok átalakítása, önálló szö vegalkotás.


Tk. 92/2–5. Tk. 93/1–2.

Tk. 93/2–3. Tk. 94/4–5.

A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodás (megfigyelés, emlékezet, analógiák felism.) – Írásrutin, helyesírás, szabály követés – Önállóság a feladatmegoldás ban, önellenőrzésben

Tk. 90/10.; 12.

Szociális és állampolgári kompetencia – Együttműködési képesség, egymástól tanulás, tolerancia

Anyanyelvi kommunikáció – Szövegértés, mondatalkotás

Tk. 89/8–9.


Tk. 91/3.

Tk. 89/7.

Anyanyelvi kommunikáció – A nyelvi tudatosság fokozása

A hatékony, önálló tanulás – Önállóság a feladatmegoldás ban, önellenőrzésben

Tk. 88/5–6.

– A verbális gondolkodás fejlesztése

Tk. 91/2.

Tk. 87/2–3.

Anyanyelvi kommunikáció – Szövegértés, mondat- és szö vegalkotás

– Írásrutin, helyesírás, szabály követés

Tk. 87/1–3.

Tk. 93–94. o. Agy. 46. o. Szk.

Tk. 91–92. o. Agy. 42. o. It. 22. téma

Tk. 89–90. o. Agy. 49. o. It. 21. téma

Tk. 87–88. o. It. 21. téma Agy. 47. o.






37

2014.05.30. 12:27

Az igekötős ige

Az igekötő közvet lenül az ige előtt áll

Az igekötő az ige után áll

Az igekötő és az ige között más szó áll

55.

56.

57.

Téma, tananyag

54.

Óra


A három szóból álló igekötős igealak megfigyelése, elemzése, szabályalkotás. Igealakok előállítása közbeékelés sel. Helyesírási gyakorlatok során szabálytudatosítás, önellenőrzés, hibajavítás.

Különírt igekötős igealak megfigye lése, elemzése, helyesírási szabály megfogalmazása. Különírt igekötős igealakok előállí tása, felismerése. Szabály alkalmazása példák, analó giák alapján.

Az igekötős igék felismerése és helyesírása szövegben. Igekötő és ige összekapcsolása, a jelentéskülönbség értelmezése. He lyesírási szabály megfogalmazása. Igekötők pótlása szövegben.

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat, megfigyelés alapján. Az igekötők jelentésmódosító szerepe. A leggyakoribb igekötők megisme rése. Igekötők kapcsolása igékhez, a megváltozott cselekvések bemuta tása (kilép, belép, fellép, rálép…).

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Tk. 96/3.

Tk. 95/1–2.; 96/5. Tk. 95/2. Tk. 98/6.

Tk. 97/2–3. Tk. 97/1.; 98/5. Tk. 99/1–2.

Tk. 99/3.; 100/5. Tk. 100/5–6. Tk. 102/5–6.

Tk. 101/1–2. Tk. 102/4.; 101/3.

A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodás (megfigyelés, összehasonlítás, fogalomalkotás) – Értelmező olvasás A hatékony, önálló tanulás – Önállóság a feladatmegoldásban, önellenőrzésben – Írásrutin, helyesírás, szabály követés – Értelmező olvasás, szövegal kotás A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodás (megfigyelés, emlékezet, analógiák felismerése) – Írásrutin, helyesírás, szabály követés Anyanyelvi kommunikáció – Szövegértés, mondatalkotás A hatékony, önálló tanulás – Önállóság a feladatmegoldásban, önellenőrzésben – Gondolkodás (megfigyelés, emlékezet, analógiák felismerése) – Írásrutin, helyesírás, szabály követés

Tk. 101– 102. o. It. 25. téma Agy. 51–52. o.

Tk. 99–100. o. It. 24. téma Agy. 52/44.

Tk. 97–98. o. Agy. 49/39. It. 23. téma

Tk. 95–96. o. Agy. 50. o.



Fejlesztendő kompetenciák, (készségek, képességek) Játékos verseny: olyan igék gyűjtése, amelyek hez a legtöbb igekötő kapcsolható.



38

2014.05.30. 12:27


Felmérés

A felmérés értéke lése, javítása

60.

61.

62.

Mit tudsz már az igéről? Az igéről tanultak összefoglalása, rendszerezése

59.

A melléknév fogal ma, jelentése

A MELLÉKNÉV

Gyakoroljunk!

Téma, tananyag

58.

Óra

Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat, megfigyelés alapján. A melléknevek szerepének megfigye lése beszédünkben és írásunkban. Melléknevek jelentése, felismerése szócsoportokban, mondatokban és szövegben.

Egyéni- és típushibák. A hiányok pótlása, javítása.

Az igéről szerzett ismeretek felmé rése

A tanultak felidézése, alkalmazása, igék elemzése megadott szempon tok szerint. Az ige helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban. Igék csoportosítása, átalakítása, kiegé szítése. Mondat- és szövegalkotás.

Az igekötőkről tanultak gyakorlása, komplex alkalmazása. Felismerés, csoportosítás, kiegészí tés. Az igekötős igék elválasztásának szabálya. Nyelvhelyesség. Mondatok kiegészítése páros mun kával.


Tk. 104/6. Tk. 107/6.; 105/1. Tk. 105/1. c); 107/7. Tk. 106/3–4.

– Nyelvhasználat, helyesírás A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodás (megfigyelés, emlékezet, analógiák felismerése) – Írásrutin, helyesírás, szabály követés – Önállóság a feladatmegoldásban önellenőrzésben

Tk. 108/2.; 109/4. Tk. 109/3.; 5. Tk. 108/1.

Anyanyelvi kommunikáció – Szó- és írásbeli nyelvhasználat – Értelmező olvasás, szövegal kotás A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodás (megfigyelés, elemzés, fogalomalkotás)

– Önellenőrző, hibafelismerő, hibajavító képesség, önismeret

Tk.105– 107. o. It. 26. téma

Tk. 103– 104. o. Agy. 53. o.

Tk. 109– 110. o. Agy. 54. o. It. 27. téma

IV. sz. felmérőlap Az ige

Tk. 104/4–5.

Anyanyelvi kommunikáció – Kreatív anyanyelvi gondol kodás

– Önálló feladat-, probléma megoldó és önellenőrző képesség.

Tk. 103/3.


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Feladat- és problémamegoldó képesség, együttműködés


Tulajdonságok gyűjtése állatokról, növények ről, híres emberekről. egyénileg vagy csoport munkában.

Játékos csoportverseny: ly vagy j betűt tartal mazó igék gyűjtése csoportosítva, tabló készítése, kiállítása a tanteremben.



39

2014.05.30. 12:27

Téma, tananyag

A melléknév fogal ma, jelentése

A melléknév foko zása

A melléknév foko zása

A melléknevek helyesírása

Óra

63.

64.


65.

66.

Szabályalkotás nyelvi tapasztalat, megfigyelés alapján. Ó, ő, ú, ű végű melléknevek. Kö vetkeztetés, általánosítás, indoklás. Szavak, mondatok kiegészítése. Ly-j a melléknevekben.

Melléknevek fokozása, a szótő válto zásának megfigyelése. Helyesírási gyakorlatok: mondatkiegészítés, szóelemzés, elválasztás.

A tulajdonságok mértékének össze hasonlítása, kifejezési lehetősége. A fokozott melléknevek szerepe, felismerése. A fokozás jelei. A fokozott mellékne vek helyes használata és írása.

A melléknevek helyes használata, szókincsfejlesztés, árnyalt kifejezés mód. Mondatok, szövegek kiegészítése melléknevekkel. Tematikus szógyűjtések párban, csoportban.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Tk. 110/6–7.

Tk. 111/9– 10. Tk. 111/8.; 111/12. Tk. 112/1–2.

Tk. 112/3. Tk. 113/4. Tk. 114/8. Tk. 114/10.; 113/5. Tk. 114/7–9. Tk. 115/3.; 116/4. Tk. 115/2. Tk. 116/4–8.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – Helyes nyelvhasználat A hatékony, önálló tanulás – Önállóság a feladatmegoldásban, önellenőrzésben A hatékony, önálló tanulás – Gondolkodás (megfigyelés, elemzés, összehasonlítás) – A verbális gondolkodás fejl. – Önállóság a feladatmegoldásban, önellenőrzésben Anyanyelvi kommunikáció – Helyes nyelvhasználat – Értelmező olvasás, szövegal kotás – Írásrutin, helyesírás – Kreatív anyanyelvi gondolko dás, nyelvhasználat – Írásrutin, helyesírás A hatékony, önálló tanulás – Önállóság a feladatmegoldásban, önellenőrzésben

Tk. 115– 116. o. Agy. 60. o. It. 29. téma

Tk. 114. o. Agy. 58. o. It. 28. téma

Tk. 112– 113. o. Agy. 57. o. It. 28. téma

Tk. 111. o. Agy. 55–56. o. It. 27. téma


Anyanyelvi kommunikáció – A verbális gondolkodás, a helyesírás fejlesztése


Feladványok készítése egymásnak a gyűjtött tulajdonságok fel használásával.



40

2014.05.30. 12:27

Gyakoroljunk!

Mit tudsz már a melléknévről?

Felmérés


68.

69.

70.

Téma, tananyag

67.

Óra


Egyéni- és típushibák. A hiányok pótlása, javítások a feladatok meg oldásával.

A melléknévről szerzett ismeretek felmérése.

A tanultak rendszerezése, összefog lalása. A melléknév helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlat ban. A melléknév stílusélénkítő hatása. Rokon értelmű, ellentétes jelentésű melléknevek gyűjtése.

A melléknevek felismerésének, használatának és helyesírásának gyakorlása. Szóalkotások, kiegészítések, nyelvi játékok, rejtvények.


Tk. 119/2.; 120/4. Tk. 120/6.

Tk. 120/4.

Anyanyelvi kommunikáció – Kreatív anyanyelvi gondolko dás, helyesírás Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – Szó- és írásbeli nyelvhaszná lat, stílus fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia – Együttműködési képesség, egymástól tanulás, tolerancia


Tk. 119– 120. o. Agy. 61–62. o. It. 30. téma

Tk. 117– 118. o. Agy. 59. o. It. 29. téma

V. sz. felmérőlap A melléknév

Tk. 118/6–7.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – Kreatív anyanyelvi gondolko dás, nyelvhasználat

– Önálló feladat-, problé mamegoldó és önellenőrző képesség

Tk. 117/ 2.


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Önállóság a feladatmegoldásban, önellenőrzésben




41

2014.05.30. 12:27



Tanév végi ismétlés


Tanév végi felmé rés

Javítás

72.

73.

74.

Egyéni- és típushibák. A hiányok pótlása, javítások a fel adatok megoldásával.

A 3. osztályban tanultak alkalma zása.

Hiányos szövegek kiegészítése a megfelelő szófajú szavakkal, szó alakokkal. Szókapcsolatok, mondatok, szöve gek szerkesztése a tanult szófajok nyelvtani és helyesírási ismeretei nek alkalmazásával. A szófajok rendszerező áttekin tése.

A tanult ismeretek és helyesírási tudnivalók komplex módon való alkalmazása. A szófajok felismerése és értel mezése, csoportosítása a tanult szempontok szerint köznyelvi és irodalmi szövegekben.


Téma, tananyag

71.

Óra

Tk. 122/5–6.

Tk. 123/8.; 125/11. Tk. 125/11. Tk. 124/10.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Önállóság a feladatmegoldásban, önellenőrzésben Anyanyelvi kommunikáció – Szó- és írásbeli nyelvhaszná lat, stílus, helyesírás – Szövegértés, mondatalkotás Szociális és állampolgári kompetencia – Együttműködési képesség, egymástól tanulás, tolerancia


Tk. 123– 125. o. Agy. 67–69. o.

Tk. 121– 122. o. Agy. 63–66. o.

IV. sz. felmérőlap Az ige

Tk. 121/1–3.

Gondolkodás (megfigyelés, em lékezet, felidézés, alkalmazás)

– Önálló feladat-, problé mamegoldó és önellenőrző képesség.

Tk. 122/4.


A hatékony, önálló tanulás Írásrutin, helyesírás


Játékos anyanyelvi fejtörők, rejtvények megoldása, feladványok készítése egymásnak.



42

2014.05.30. 12:27


Módszertani javaslatok a 3. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv használatához A harmadik évfolyamos tananyag zömét az elemi szófaji ismeretek tanítása, alkalmazása adja, de fontos szerepet kap a nyelvhasználat, a kommunikációs és helyesírási képesség fejlesztése is. Ezek a kompetencia-fejlesztési lehető ségek a tankönyv feladataiban komplex módon vannak jelen. A szófajok tanításának felépítése követi a kisgyermek beszédfejlődésének menetét, így elsőként a főnévvel, azt követően az igével foglalkozunk, majd a melléknévvel zárjuk ezt a témakört.

I. Év eleji ismétlés A funkcionális szemléletű nyelvtantanításnak megfelelően most a szövegből indulva jutunk el a mondatokhoz, a mondaton belül a szavakhoz és a szavakat építő hangokhoz, betűkhöz. Célunk, hogy felelevenítsük a továbbhaladáshoz szükséges nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismereteket (mondat, szó, szótő, toldalék, szótagolás, elválasztás, hangok/betűk).

II. A mondatfajták A kerettanterv a mondatfajták tanítását két egységre osztja. A kijelentő és a kérdő mondatot a második osztályban, a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatokat a harmadik osztályban tárgyalja. Válaszható tananyagként mi a másodikos tankönyvben szerepeltettük ugyan a felkiáltó jeles mondatokat, de a harmadikos tankönyvben új tan anyagként ismét foglalkozunk ezzel a témával. Első lépésként részletesen ismételjük át a kijelentő és a kérdő mondatról tanultakat. Az ismétlés során töreked jünk arra, hogy összefüggő mondatokat alkossanak a gyerekek. Ne maradjon el a különböző mondatfajták helyes hanglejtéssel történő felolvastatása, a rövid párbeszédeket pedig el is játszhatják tanulóink. A felkiáltó mondat tanítása igen nagy körültekintést igényel. Ennél a mondatfajtánál az érzelmi töltést kell hang súlyozni, mert nem biztos, hogy a formai jegyek mindig eligazítják a gyereket. Gyakoroltassuk a különböző érzel mek kifejezésének lehetőségét és változatait, mert ez segíti majd később a felismerést. Fejezzük ki mondatokkal örömünket, ijedtségünket, fájdalmunkat stb. megadott témában. Pl.: Hogyan örülsz, mit mondasz örömödben, ha ötöst kapsz? Hogyan fejezed ki fájdalmadat fogfájás, sérülés esetében? Stb. Különösen fontos a helyes hangsúlyozást, hanglejtést gyakorolni, megfigyelni, mert szóban gyakran ez dönti el a mondat fajtáját. Pl.: Süt a nap. (közölve) (kijelentő mondat) Süt a nap! (lelkesedéssel) (felkiáltó mondat) Hű, de süt a nap! (felkiáltó mondat) Fáj a fejem. (megállapítás) (kijelentő mondat) Fáj a fejem! (kétségbeesve) (felkiáltó mondat) Jaj, de fáj a fejem! (felkiáltó mondat) Óhajtó mondatnak azt a mondatfajtát tekintjük, amely a beszélő vágyát, óhaját fejezik ki. Ezek leggyakrabban a bár és bárcsak óhajtó szókkal kezdődnek, de ide sorolhatjuk az „Ó” és a „De” kezdetű mondatokat is. Néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni, hogy a közölt tartalom és az egyes mondatfajták között milyen összefüggések lehetnek. Szeretnék egy új biciklit. – közlöm valakivel (kijelentő mondat) Jaj, de szeretnék egy új biciklit! – ugyanazt a tartalmat közlöm, de érzelmi töltéssel (felkiáltó mondat) Bárcsak kapnék egy új biciklit! – vágyat tartalmaz (óhajtó mondat)

43


2014.05.30. 12:27


A felkiáltó mondat lényege, hogy a közölt tartalomnak érzelmi töltése van, s a közölt tartalom kijelentés, közlés, megállapítás vagy óhaj egyaránt lehet. Így óhajtó mondatnak azt a mondatot tekinthetjük leginkább, amelyik kü lönösebb érzelmi megnyilvánulás nélkül fejezi ki a vágyat, óhajt. (Bár én is mehetnék a színházba! Bárcsak ötös lenne a helyesírásom!) A felszólító mondat tartalmilag jól elhatárolható a többi mondatfajtától, hiszen határozott kérést, utasítást, paran csot vagy éppen tiltást tartalmaz. Érdemes megfigyeltetni és gyakoroltatni a beszédhelyzetnek megfelelő felszólító mondat használatát. Tanuljanak meg udvariasan kérni, barátságos hangnemben utasítani, felszólítani! A felszólító mondat helyesírási szempontból nehezebb az eddigi mondatfajtáknál, hiszen gyakran előfordul ben ne olyan felszólítást kifejező szó (felszólító módú ige), amely kiejtéstől eltérő hangkapcsolatot tartalmaz. Ezek önál ló helyes leírása nem várható még el a harmadikos kisdiákoktól, így az írásmunka során fontos a közös megfigyelés, elemzés, majd a javítás. A mondatfajták gyakorlása során végeztessünk gyakran átalakításokat, mert ezzel figyeltethetjük meg legjobban az egyes mondatfajták közötti különbségeket. Gyakoroljuk rendszeresen a mondatok felolvasása, hangoztatása során a beszélő szándékának megfelelő hangsúlyozást, hanglejtést. Pl.: Kaptam egy aranyos kiskutyát. Megtanultam úszni. (kijelentő mondat) Milyen kiskutyát kaptam? Tudok-e úszni? (kérdő mondat) Hurrá, kaptam egy kiskutyát! Tudok úszni! (felkiáltó mondat) Bárcsak kapnék egy kiskutyát! Bár tudnék úszni! (óhajtó mondat) Vegyetek nekem egy kiskutyát! Tanulj meg úszni! (felszólító mondat)

III. A szavak – a szófajok A szófajok tanítása előtt röviden áttekintjük a szavakkal kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat, s itt tartottuk indokoltnak a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak fogalmának kialakítását, hiszen ez a téma a másodi kos tananyagból kimaradt. A szófajokhoz kapcsolódóan viszont szükség lesz ezekre az ismeretekre. A szófaj fogalmának kialakítását, a szavak jelentésük szerinti csoportosításával kezdjük. A szavak egy részével megnevezzük a körülöttünk lévő tárgyakat, élőlényeket, dolgokat (tábla, virág, fiú, kutya, rend...). Kifejezhetjük cselekvéseinket, illetve azt, hogy valakivel vagy valamivel mi történik (ír, olvas, ázik...). Más szavaink az élőlények, tárgyak tulajdonságait mutatják meg (szőke, piros, szorgalmas...). A szófajok fogalmának meghatározása, kialakítása során törekedjünk arra, hogy a gyerekek lehetőleg kérdőszó nélkül határozzák meg a szófajt. Pl.: a főnév élőlények, élettelen tárgyak, dolgok neve, és nem a ki? mi? kérdésre válaszoló szó. (Ez utóbbi egyébként is csak a toldalék nélküli főnevekre lenne igaz.) Az ige esetében is fontosabb a cselekvés vagy történés ténye, mint a mit csinál? kérdésnek való megfelelés. A szó szófaját és jelentését a mondatbeli szerepe határozza meg, ezért fontos, hogy szövegkörnyezetben vizs gáljuk a szavakat. Ezt a szerepet egy kép is betöltheti, hiszen arról mesélni lehet, miközben mondatokat, szöveget alkotunk, így a képről történő szógyűjtés hatékony eszköze a szavak szófajok szerinti csoportosításának. Az ismert olvasmányok is alkalmasak a különböző szempontok szerinti szógyűjtésre, mivel azok tartalma már ismerős, így a gyerek a nyelvtani tényekre koncentrálhat. Ismeretlen szöveget lehetőleg ne elemeztessünk a magyar nyelv órákon. Ügyeljünk arra – különösen a kezdeti időszakban – , hogy a nyelvi anyag tiszta, egyértelmű legyen, ne zavarjuk az új fogalmak kialakítását más jellegű nyelvtani problémák jelenlétével. A szófajok megismerése, tanulása során az alkalmazható tudás megszerzésére törekedjünk. A tanulók tudását ne a definíciók szó szerinti felmondatásával ellenőrizzük, hanem azok sokoldalú alkalmazását kérjük számon, ma gabiztosan ismerjék fel, különböztessék meg a szófajokat változatos szövegkörnyezetben. Ehhez adunk lehetőséget témazáró felméréseinkkel.

44


2014.05.30. 12:27


A főnév A szófajok közül először a főnévvel ismertetjük meg a tanulókat, s lényeges, hogy szövegben figyeltessük meg az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neveit. Jó, ha a kezdeti időszakban lehetőleg toldalék nélküli főneveket vizsgálunk, de rövidesen tapasztalniuk kell tanu lóinknak, hogy a főnév a mondatban gyakran toldalékos alakban fordul elő, s ezt is föl kell ismerniük. A főnév fajtái: A köznév és a tulajdonnév Kellő gyakorlás után, ha a gyerekek már elég biztosan felismerik a főnevet, megkezdhetjük a köznév és tulajdonnév fogalmának kialakulását. Célunk, hogy tanulóink felismerjék, megkülönböztessék a köznevet és a tulajdonnevet. Szerencsére ezek a nyelvtani fogalmak elég „beszédesek”, így a felismerés viszonylag könnyen megy, inkább a tulaj donnevek helyesírása okozhat nehézséget. A tulajdonnevek fajtáit a kerettantervnek megfelelően negyedik osztályban tárgyaljuk részletesebben. Így a har madik osztályban csak a fogalom és az alapvető helyesírási szabály (a köznevet kis, a tulajdonnevet nagy kezdőbe tűvel írjuk) ismeretét várhatjuk el tanulóinktól. A főnév toldalékai Először a főnév többes számát tanítjuk, amely viszonyfogalom, mert az egyes szám a többes számhoz viszonyítva körvonalazható absztrakt fogalomként. Az egyes számú főnév kapcsán felismertethetjük a zérus toldalék (morfé ma) szerepét a nyelvi rendszerben, és bevezethetjük ezt az elnevezést. A gyerekek tapasztalataik alapján önállóan meg tudják fogalmazni, hogy az egyes számú főnévnek nincs jele, a többes számú főnév jele a -k. Fontos azt is megfigyeltetni, hogy a főnév a többes szám jele után kaphat más tolda lékot is. A többes szám jele önmagában nem okoz helyesírási problémát, de az igen, ha a szótő megváltozik a többes szám jele előtt. Gyakori a szótő magánhangzójának megrövidülése (út – utak, híd – hidak, tűz – tüzek stb.), a hang zókiesés (bokor – bokrok, csokor – csokrok, sátor – sátrak stb.), s találkozhatunk összetettebb esetekkel is, amikor a magánhangzó rövidül, és a szótő is változik (ló – lovak, kő – kövek stb.). Érdemes azt is megfigyeltetni, amikor a magánhangzó nem rövidül meg a többes szám hatására (szín – színek, gyík – gyíkok, csík – csíkok stb.). Az előbbi esetek rendszeres, szisztematikus gyakorlása nagyon fontos. A többes számú főnevek megfigyelése, gyakorlása során érdemes a kötőhang szerepére is felhívni a tanulók figyelmét. Ezzel a nyelvtani jelenséggel még gyakran találkoznak a gyerekek, s előfordul, hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Figyeltessük meg, mikor van szükség kötőhangra, ha kötőhang nélkül kapcsolnánk a toldalékot a szótőhöz, hogyan hangzana. Megállapíthatjuk, a magyar nyelv nem szereti a mássalhangzó torlódást. Pl.: ajtó|k, rózsá|k, autó|k, (nincs kötőhang) gyerek|e|k, virág|o|k, füzet|e|k, nap|o|k (van kötőhang). A leggyakoribb, már második osztályban is megismert toldalékokat most, mint a főnév ragjait tanulmányozzuk. A főnevekkel a szövegben, mondatban legtöbbször ragozott alakjukban találkozunk. A leggyakrabban előforduló főnévragok: -t, -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től, -ban, -ben, -ba, -be, -val, vel. Helyesírási szempontból négy csoportra osztva foglalkozunk a fenti ragokkal, mivel mindegyik más-más nyelvtani problémát jelent. • A -t rag rövid. • A -ból, -ből, -tól -től, -ról, -ről ragokban hosszú a magánhangzó. • A -ban, -ben, -ba, -be rag elsősorban nem a helyesírás, hanem a nyelvhelyesség, nyelvhasználat szempontjából kiemelt fontosságú. • A -val, -vel, -vá, -vé rag v-je mássalhangzóra végződő szó esetében hasonul. A kerettanterv szerint ezzel a témával a negyedik osztályban foglalkozunk. A szótő és toldalék kapcsolódási szabályainál a szóelemzés elvét alkalmazzuk, s következetesen alkalmaztassuk a tanulókkal is. A névelő A névelő a kerettanterv szerint a negyedik osztály tananyaga, de úgy gondoltuk, hogy választható tananyagként a harmadikos tankönyvben is szerepeltetjük.

45


2014.05.30. 12:27


A névelő az egyszerűbb nyelvtani fogalmak közé tartozik. Néhány feladat megoldása után a tanulók megfogal mazzák és magyarázatát adják az elnevezésnek is. A névelőt a gyerekek többnyire ösztönösen jól használják, ezért az ismeretszerzést és alkalmazást komplex mó don össze lehet kapcsolni a gyakorlással. Figyeltessük meg a névelő szerepét, s fogalmazzuk meg a használatával kapcsolatos nyelvhelyességi szabályt. Gyakoroljuk a határozatlan névelő helyes hangsúlyozását, mivel felismerése okozhat némi gondot, hiszen összetéveszthető az egy számnévvel. A főnév tárgyalása és az ismétlés során is folyamatosan gyakoroltassuk a főnevek helyesírását, figyeljünk a he lyesírási problémát okozó jelenségekre: • ó, ő a főnevekben és a főnevek végén; • ú, ű a főnevekben és a főnevek végén, különös tekintettel a kivételekre; • hosszú egyjegyű és kétjegyű mássalhangzó a főnevekben; • j és ly a főnevekben. Ajánlatos a második osztályban használt szóanyagot feleleveníteni, esetleg kiegészíteni, aktualizálni. A 127. oldalon található összefoglaló táblázat tömören, lényegre törően tartalmazza a tudnivalókat a főnévről. Érdemes a későbbiek folyamán is idelapozni, felidézni, szinten tartani a tanultakat. Az ige Az élőlényekhez, élettelen tárgyakhoz, dolgokhoz szorosan kapcsolódik valamilyen cselekvés, történés vagy egy általán a létezés. Ezért a főnevek után az igék tárgyalását kezdjük. Ezzel követjük a kisgyermek beszédfejlődésének folyamatát is, aki első szavaival az őt körülvevő személyeket és dolgokat nevezi meg, később a saját és mások cse lekvéseit. Az árnyaltabb kifejezésmódra csak ezek után lesz képes. Az ige tanítása megoszlik a harmadik és negyedik osztály között, mert az igemódokkal negyedikben foglalko zunk. Először az ige fogalmát alakítjuk ki (az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki) úgy, hogy cselekvést kifejező szavakat gyűjtünk képről, versből, szövegekből, ezeket a cselekvéseket el is játszhatjuk, utánozhatjuk (pl.: 68/1.: Utánozzuk a baglyocskát: hunyorog, kuporog, forgatja a fejét, izeg-mozog, toporog). Később megfigyeltetjük a cselekvés és történés közötti különbséget. A cselekvést és történést kifejező igéket mindig szövegkörnyezetben vizsgáljuk, mert ott dől el, hogy mit is fejez ki az ige. Pl.: a szitál igéről nem jelenthetjük ki egyértelműen sem azt, hogy cselekvést, sem azt hogy történést fejez ki. (Szitál az eső. – történés – Anyu lisztet szitál. – cselekvés –) Ez után ismertessük meg a tanulókat a létezést kifejező igékkel, a létigékkel: a van ige különböző alakjaival, a tagadó alakokkal is (nincs, sincs). Az ige ragozása Az ige fogalmi jegyeinek tisztázása után az igeragozást tanítjuk. Az ige leggyakrabban toldalékos, személyragos alakban fordul elő a szövegekben, a toldalék nélküli – egyes szám, 3. személyű – ige is kifejezi a cselekvő számát és személyét. Amikor tehát igét kerestetünk, ige felismerését kérjük, elvárjuk, hogy a ragozott igét is felismerjék a tanulók. Az igeragozás tanítása során először a cselekvők számára hívjuk fel a figyelmet, s társítsuk a cselekvőhöz a sze mélyes névmásokat. A cselekvő száma lehet: egy (én, te, ő)  egyes szám több (mi, ti, ők)  többes szám A cselekvő személye lehet: 1. 2. 3. személy (én, mi) (te, ti) (ő, ők) Az ige ragozását eleinte analóg ragozási sorokkal gyakoroltassuk szóban és írásban egyaránt, s a kiválasztott igék lehetőleg ne tartalmazzanak más jellegű nyelvtani problémát. Az alanyi és tárgyas ragozást harmadik osztályban nem tanítjuk, nem is nevezzük meg, s a gyerekektől se várjuk el a felismerését, de arra vigyázzunk, hogy egy ragozáson belül lehetőleg ne keveredjenek az alanyi és tárgyas rago zású igealakok. Ezért vagy adjuk meg a ragozás indítását, vagy más módon nyújtsunk segítséget. A ragozás során lehetőleg mindig jelöljük a személyragokat átírással vagy leválasztással (keretezéssel).

46


2014.05.30. 12:27


Pl.:

alanyi ragozás: tárgyas ragozás: íro|k (valamit) ír|o|m (a levelet) ír|sz (valamit) ír|o|d (a levelet) í|r (valamit) ír|ja (a levelet) ír|u|nk (valamit) ír|juk (a levelet) ír|tok (valamit) ír|játok (a levelet) ír|nak (valamit) ír|ják (a levelet) Amikor már elegendő gyakorlatot szereztek a gyerekek az igék ragozásában, változatos feladatokkal segítsük elő a tanultak alkalmazását. Pl.: 1. Kösd össze az igéket a megfelelő személyes névmással! játszik, sétálunk, megjavítják, énekelek, segítesz, néztek én        te        ő        mi        ti        ők tanultok, hallgatják, mondod, festi, tudom, keressük 2. Kiről szólnak a következő mondatok? Az órán mindig figyel. A füzetbe szépen ír. A feladatokat pontosan elvégzi. Írd le ezeket a mondatokat úgy, hogy rólad szóljanak! Az órán mindig figyelek. Stb. Majd írd le úgy, mintha a barátaidról szólnának! Az órán mindig figyelnek. Stb. 3. Egészítsd ki az alábbi mondatokat az ad és a mond igék megfelelő alakjaival! Én ............................ a verset, nem te. Ugye ....................... egy rajzlapot? Az ünnepélyen mi .............................. a köszöntőt. Az elsősöknek ajándékot .................................. Nekem ............................. ezt a könyvet? 4. Gyűjts rokon értelmű igéket úgy, hogy ne változtasd meg a cselekvő számát és személyét! megyek, sétálok, járok, .......................................................................... sírnak, pityeregnek, zokognak, ............................................................. nevetsz, kacagsz, hahotázol, ................................................................. eszünk, falatozunk, étkezünk, ............................................................... szaladtok, rohantok, futtok, .................................................................. énekel, dalol, nótázik, ............................................................................ 5. Melyik szó a kakukktojás a sorban, és miért? Indokoljátok meg a választást! a) jönnek, mennek, ének, figyelnek, kennek b) tudsz, maradsz, nevetsz, halaszt, sietsz c) játszik, mászik, fázik, fekszik, tetszik, macik d) járunk, tanulunk, tudunk, házunk, veszünk, hiszünk e) adtok, hívtok, örültök, ültök, sírtok, látok, varrtok f) olvasom, mondom, nézem, viszem, kezem, építem g) járok, fázok, árok, várok, sírok, álmodok Az igeidők Az igeidők tanítását a jelen, múlt és jövő idők párhuzamos bemutatásával kezdjük. Célunk az, hogy a tanulók fel fedezzék: az igealak azt is kifejezheti, hogy a cselekvés mikor zajlik. Most megy-e végbe, vagy már lezajlott, vagy ezután kerül rá sor? Az igeidőket a közlés idejéhez viszonyítjuk: Pl.: tanul  most, a közlés idejében  jelen idő; tanult  ezelőtt, a közlést megelőzően  múlt idő; tanulni fog  ezután, a közlést követően  jövő idő; A tankönyvben az igeidő fogalmának kialakítását segítő feladat tartalmilag az évszakokhoz kapcsolódik, ezzel teremtve konkrétabb viszonyítási alapot a kisiskolás számára, mivel az idő múlása így érzékletesebbé, megfogha tóbbá válik.

47


2014.05.30. 12:27


Az igeidő fogalmának tisztázása után külön-külön foglalkozunk mindhárom igeidővel. A jelen idejű igék taní tása során – mivel a jelen időnek nincs jele – tulajdonképpen ismételjük az eddig tanultakat. A jelen idejű igéket ragozzuk, jelentésük szerint csoportosítjuk őket, mondatot alkotunk stb. A múlt idejű igék tanítása új nyelvtani fogalom – a múlt idő jele – bevezetésével és az ahhoz kapcsolódó helyes írási szabály tudatosításával jár együtt. A gyerekek könnyen megjegyzik, hogy a múlt idő jele mássalhangzó után -t, magánhangzó után -tt, helyes jelölését azonban mégis elég gyakran elvétik. A -tt jelű múlt idejű igealak okoz több problémát, mert a jel előtti magánhangzó olykor a szótő része (szőtt, jött), más esetben kötőhang (hallottuk, segítettél). A múlt idejű igék helyesírását a tudatosságra alapozva, rendszeresen, következetesen gyakoroltassuk. Gyakorlási módok 1. Válogató másolás: -t, illetve -tt jelű igék keresése, leírása csoportosítva, hibátlanul. 2. Csak -tt jelű igék gyűjtése, lemásolásuk. A jel előtti magánhangzó átírása színessel. 3. Vizuális megfigyelésen alapuló tollbamondás (látó-halló). A múlt idő jelének kiemelése, a jel előtti magán-, illetve mássalhangzó megfigyeltetése a tollbamondás előtt. 4. Jelen idejű igék átalakítása múlt idejűvé. A cselekvő száma és személye ne változzon az átalakítás során! Pl: tudjuk  tudtuk; látják  látták tanulsz  tanultál; terítek  terítettem 5. Jel pótlása múlt idejű igékben. Pl.: hallo__am, tud__uk, mond__átok, figyel__em, lá__uk, sie__él, futo__ak, e__ünk stb. 6. Múlt idejű igék pótlása mondatban, szövegben. Pl.: Az erdő szélén egy nyúl ………………………… A vadász kutyája ………………………… Már majdnem ………………………… Ekkor a nyuszi ügyesen ide-oda ………………………… A kutya így nem ………………………… megfogni. A fáradtságtól már a nyelve is ………………………… Csalódottan …………………………haza. 7. Igék ragozása múlt időben. Ajánlatos a ragozási sorban a múlt idő jelét és a személyragot leválasztatni, külön böző színnel jelöltetni. 8. Hibakeresés, hibajavítás (differenciáltan, csak a jó helyesíró tanulóknak). Keresd a hibát, figyeld a múlt idő jele előtti betűt! Pl.: félttem, segítetem, jöttek, aludttál, keresték, gyógyítota, vezettek, súgttam stb. (Ne legyen minden szó hibás, mert akkor mechanikussá válik a feladat, és csak akkor alkalmazzuk, ha tanulóink tudása már elég biztos.) A jövő idő tanítása még nagyobb körültekintést, odafigyelést igényel, mivel alaktani értelemben vett jele nincs, ehelyett nyelvünk körülírást használ. Gyakran a jelen idejű igealak válik megfelelő mondatkörnyezetben jövő ér telművé, amit a mondatban található jövőre utaló határozószó is segíthet (Majd később én is elolvasom a verset.). „Igazi” jövő idejű igealaknak a fog segédigés körülírást szoktuk tekinteni, mert ez a forma általában nyomatékosab ban utal a jövő időre, mint a jelen idejű alak (Én is el fogom olvasni a verset.). A fog segédigés jövő idejű igealak tanításához szükség van a főnévi igenév fogalmának elemi szintű kialakításához. Az igék helyesírása: az -ít, -ul, -ül végű igék Az igeidők tárgyalása után kapott helyet az -ít és -ul, -ül végű igékkel foglalkozó tananyagrész, melyet összekap csolhatunk az igeidők gyakorlásával, mert ezeknek az igéknek a helyesírására mindhárom időben oda kell figyelni. Ne csak a jelen idejű, egyes szám 3. személyű -ít, -ul, -ül végű igékkel végeztessünk gyakorlatokat. Az igeidők gyakorlása komplex módon történhet, célunk a rendszerezés legyen. Hangsúlyozzuk és tudatosít suk, hogy csak a múlt időnek van jele, a jelen idő alaki jelölő nélkül fejezi ki az igeidőt, a jövő időt pedig körülírás sal, összetett igealakkal fejezzük ki, tehát konkrét jele nincs. A gyakorlás során iktassunk be helyesejtési és helyesírási feladatokat, ragozást, és gyakran alkottassunk monda tot a vizsgált szavakkal. Az igékről tanultak gyakorlása mellett tartsuk szinten a főnévről szerezett ismereteket is. Feladatok a gyakorláshoz 1. Szólánc csak igékkel: fúj, jön, néz, zizeg, g................................................................................

48


2014.05.30. 12:27


2. Szólánc váltakozva: ige – főnév eszik, kapu, ugat, tábla, alszik, k........................................................... 3. Folytasd az igék gyűjtését! A múlt idő jelét írd át színessel! énekelt, felelt, járt, .................................................................................. vetett, esett, ütött, ................................................................................... 4. Csoportosítsd a szavakat! követ, vezet, fizet, nevet, huzat, húzat, házat, üget, ötlet, várat, tolat, tollat, siet, vizet, tudat, lakat, ugat, sziget, süt, fűt, dobot, szeret, fát

igék

főnevek

5. Csoportosítsd a szavakat! segít, készít, tudta, várta, hallott, súgott, állt, javult, lapult, dalolt, fut, jut, veszít, vonat, keret, kert, vet, arat, halat, hálót, kertet, utat, szót, bot, kút, bojt, kabát, felejt, ecset, kezet, barát, dalt,

igék

jelen idejű

főnevek múlt idejű

főnév (tőszó)

ragos főnév

6. Pótold a mondatokban a hiányzó t betűket! A__ila király egyszer különöse__ álmodo__. Az__ álmod__a, hogy meghasad__ az ég, leszáll__ belőle egy ősz vi__éz, és kardo__ kö__tö__ a király oldalára. 7. Elemezd az igéket! elfutottak: múlt idejű ige, többes szám, 3. személyű (T/3.) kirándulunk: ……………………………………………………… lubickoltam: … …………………………………………………… cseperegni fog: … ………………………………………………… elfelejtetted: … …………………………………………………… versenyezni fogunk: … …………………………………………… fecsegtek: … ……………………………………………………… öltözködnek:… …………………………………………………… 8. Ragozd jelen, múlt és jövő időben a következő igéket! készít, segít, tanul, gyógyul, készül, kihűl 9. Mi a hiba? Keresd és javítsd ki! lasított, elhűlt, terítet, szomoritja, gyorsult, gurúlt, javítota, elhűl, leűlt, kisűlt, elmúlt, szépült, elrepült, megfájdult, kinyitott, kivite, kiderűlt

49


2014.05.30. 12:27


Az igekötős igék Az igekötőket, mint önálló szófajt a határozószók közé soroljuk. Azért nevezzük igekötőnek, mert alakilag gyakran nem önálló, hanem a hozzá tartozó igei természetű szóval (ige, igenév, igéből képzett névszó) egységet alkot (benéz, megvár, behívó, felírni, megszólítás stb.), de szórendi okból önálló szó is lehet (ki ne menj, el van hervadva stb.). Jelentéstani és alaktani szempontból legtöbb igekötőnk a képzők és a szóeleji toldalékok (idegen nyelvben is mert) funkciójára emlékeztet, más, hosszabb igekötők viszont a határozószókkal mutatnak rokonságot. Az ige kötőink egy része tehát átmeneti kategóriát alkot az önálló szók, a szóösszetételi előtagok és a szóeleji toldalékok között. Másik része kettős szófajú: lehet önálló határozószó vagy igekötő. A gyerekeknek a leggyakoribb igekötőket kell felismerni, szófaji hovatartozásukat nem kell tudniuk. Mutassuk be azonban az igekötő jelentésmódosító szerepét, megjelenési formáit, s tudatosítsuk az igekötős igék helyesírására vonatkozó szabályokat. Figyeltessük meg a leggyakoribb jelentésmódosulásokat: a) Megváltoztatja a cselekvés irányát (lehajol, kinéz, bemegy, elmegy, átdob, visszadob, feldob stb.). b) Befejezetté teszi a cselekvést (megír, elhasznál, felmond, elfelejt). c) A cselekvés kezdetét hangsúlyozza (elindul, megszületik, megszeret). d) A cselekvés tartósságát, folyamatosságát erősíti (elnézeget, elálldogál). e) A cselekvés eredményességét fejezi ki (levizsgázik, fölnevel, legyőz). f) A cselekvés elhibázását, sikertelenségét mutatja (elsóz, elront, eltör). g) Kisebbedést, kicsinylést ill. nagyítást érzékeltet (lefogy, leint, felmagasztal). Ugyanahhoz az igéhez különböző igekötőket is illeszthetünk, így egy-egy ige alapjelentésének különféle jelen tésárnyalatát fejezhetjük ki (kinéz, benéz, szétnéz, felnéz, ránéz, visszanéz, odanéz stb.). Az érzékletesség kedvéért ezeket el is játszhatjuk, dramatizálhatjuk a gyerekekkel. Legtöbb problémát az igekötős igék helyesírásában a közbeékelődés (az igekötő és az ige között más szó áll) okoz za. Az igekötő ugyan megelőzi az igét, de nem közvetlenül előtte áll, így mindhárom szót külön írjuk. A gyakorlás során érdemes az egybeírt igealakból kiindulni, s mesterségesen létrehozni a közbeékelődés többféle változatát, így jobban érzékelik a gyerekek az ige és az igekötő összetartozását. Pl.: kimegy – ki is megy, ki se megy, ki fog menni, ki akar menni, ki tud menni, ki szeretne menni szétnéz – szét se néz, szét is néz, szét fog nézni, szét szeretne nézni, szét akar nézni, szét tud nézni Külön hívjuk fel a gyerekek figyelmét a fog segédigés jövő idejű igealakra, melynek ha igekötője van, a fog se gédige a közbeékelődő szó, ezért külön írjuk az igekötőtől is. Az igekötővel egybeírt fog ige jelentése egészen más. (A nap ki fog sütni. A horgász kifog egy halat.) Az igekötős igék háromféle írásmódját párhuzamosan gyakoroltassuk, felidézve, szinten tartva az igéről szerzett ismereteket. Figyeljünk az igekötős igék helyes használatára, a nyelvhelyességre, mert gyakoriak a következő nyelvhelyességi hibák, vétségek. • A befejezettség jelölésére szánt igekötők fölösleges használata a befejezett cselekvést jelentő igék előtt (beiga zol, bebiztosít, kiértesít). • A helyes igekötőnek helytelennel történő felcserélése (átbeszél, benáthásodik). • Olykor helytelen, ha elmarad a szükséges igekötő (pl.: bonyolít egy üzletet – helyett: lebonyolít egy üzletet). Az igéről tanultak rendszerező összefoglalása, ismétlése során tegyük lehetővé az ismeretek sokoldalú, komplex alkalmazását. Az esetleges hiányosságokat most pótolhatjuk. Ezeken a gyakorlóórákon változatos munkáltatási módokkal dolgoztassuk a tanulókat, s a nyelvtani (elméleti) anyag legyen szinkronban a helyesírási gyakorlatokkal. A tankönyv 126. oldalán – hasonlóan a főnévhez – egy összefoglaló táblázatban rögzítjük a legfontosabb tudni valókat, melynek célja, hogy a gyerek bármikor fellapozza, felelevenítse a tanultakat.

50


2014.05.30. 12:27


A melléknév A melléknév főnévvel megnevezhető tárgyak, személyek, gondolati dolgok tulajdonságát jelöli, tehát a főnévhez képest járulékos fogalmat megnevező szó. A melléknévvel megnevezett tulajdonság érzékszerveikkel érzékelhető (hideg, szép, nagy, zöld, édes stb.), vagy elgondolt, azaz érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható (okos, ravasz, szelíd, boldog stb.) lehet. A melléknév lehet tőszó, képzett szó, összetett szó. Igen gyakoriak a képzett melléknevek, melyek jelölhetik: • valakinek vagy valaminek a szokássá vált tulajdonságát (fázós, félős); • valamivel való ellátottságot (sós, kedves, jószívű); • valaminek a hiányát (sótlan, boldogtalan, íztelen); • a nagyságot, mértéket (csipetnyi, tengernyi, ujjnyi); • valahonnan származást, valahova, valamihez való tartozást (váci, falusi, iskolai); A melléknév fogalmának kialakítása során a már ismert szófajokra (elsősorban a főnévre) támaszkodjunk. Gyűjtsük össze, soroljuk fel a körülöttünk lévő tárgyak, személyek jellemző tulajdonságait (szín, alak, nagyság stb.), alkossunk mellékneves (jelzős) szószerkezeteket (zöld tábla, szép virág, szorgalmas gyerek, finom ebéd stb.)! A melléknév felismertetése, megnevezése mellett tudatosítsuk a szófaj nyelvhasználatban betöltött szerepét. Ve gyék észre a tanulók, hogy a beszédünk és írásunk (fogalmazás) élénkebbé, változatosabbá, pontosabbá válik meg felelő melléknevek használatával. A szófaji meghatározást mondatban, szövegben végezzük, mert sok olyan szavunk van, melynek szófaja csak a mondatban dől el. A szegény, ifjú, vitéz, gyáva, öreg, szamár, buta, okos, és még igen sok szavunk melléknévként és főnévként egyaránt szerepelhet mondatainkban. Pl.: A szegény legény elindult szerencsét próbálni. Milyen legény? szegény: szófaja melléknév Az aranyat odaadta a szegényeknek. Kiknek? a szegényeknek: szófaja főnév A melléknevek felismertetését, meghatározását olyan szövegben, szövegrészletben végeztessük, amelyben tiszta, egyértelmű példákat talál a gyerek, s amely lehetőleg nem tartalmaz melléknévi igenevet. A melléknév és a mel léknévi igenév mondatbeli szerepe és tulajdonsága hasonló, így könnyen összetéveszthető, s a harmadikos gyerek még nem tud különbséget tenni a két szófaj között. Így, ha önálló meghatározás során a melléknévi igenevet is a melléknevek közé sorolják, javítsuk, de ne vegyük hibának. A melléknevek tárgyalása során a helyesírásra is sok gondot fordítsunk. Gyakoroltassuk a melléknevek helyes írását az alábbi rendszer szerint: • Hosszú magánhangzó a melléknevek végén (apró, forró, kiváló, lassú, egyszerű, szomorú, savanyú, keserű, jóízű, iszonyú, jókedvű stb.) • Hosszú mássalhangzó a melléknevekben (dallamos, hullámos, kellemes, illatos, könnyű, hosszú, pettyes, kön�nyes, lassú stb.) • Ly a melléknevekben (folyékony, lyukas, helyes, komoly, mély, selymes, súlyos, gömbölyű, kedélyes, veszélyes stb.) • J a melléknevekben (új, jó, ifjú, hajlékony, jószívű, ijedős, sajtos, zajos, bájos, hájas stb.) A melléknév fokozása A fokozás az egyes tulajdonságok vagy körülmények összehasonlításának nyelvi kifejezőeszköze. Alapfokot, középfokot és felsőfokot különböztetünk meg. • Az alapfok viszonyítás nélkül nevezi meg a tulajdonságot, körülményt, nyelvi jelölője (jele) nincs (szép, kedves, ügyes stb.). • A középfok két összehasonlított tulajdonság, körülmény közül a nagyobb fokút jelöli (szebb, kedvesebb, ügyesebb stb.). Jele: -bb. • A felsőfok több hasonló tulajdonság közül egyet emel ki, azt, amelyik az illető tulajdonsággal legnagyobb mértékben rendelkezik. Jele: a középfok elé illesztett leg szócska (előtoldalék). (Pl.: legszebb, legügyesebb) Rit kábban az alapfok elé is illeszthetjük a felsőfokot jelölő leg szócskát (legutolsó, leghátsó stb.). A felsőfoknak olykor a nyomatékosabb változatát, a túlzó fokot is használjuk (legeslegszebb, legeslegügyesebb).

51


2014.05.30. 12:27


Tanév végi ismétlés A tanév végi ismétlés célja a rendszerezés, a tanultak felelevenítése, alkalmazása, apróbb hiányosságok pótlása és a felmérés előkészítése. A tankönyvben található feladatok mellett a rendszerező táblázat használata is ajánlott az ismétlés során, amely az eddig tanult nyelvtani anyag legfontosabb tudnivalóit rögzíti. A tanév folyamán hasznos segédeszköz lehet a tankönyv végén található Szógyűjtemény és a Tollbamondások szövege. Ötletek a használatukhoz: • Szavak válogató másolása • Szavak lemásolása betűrendben • Hosszú mássalhangzós főnevek leírása többes számban • Ly-os főnevek leírása megadott raggal ellátva • Mondatalkotás megadott szavakkal • Látó-halló tollbamondás • Verseny: Ki tud több -ú, -ű végű melléknevet leírni előzetes memorizálás után? • Ly-os igék átalakítása múlt/jövő idejűvé • Hosszú mássalhangzós igék leírása E/2.-ben, vagy más számban, személyben • Igék/főnevek aláhúzása a megadott szövegben A füzetben vagy a táblánál is érdemes a szófajok rendszerezéséhez a táblázatos (halmazos) elrendezést használni, mert szemléletes, és a tanultak komplex alkalmazását teszi lehetővé. Pl.: Gyűjtsetek a Rege a csodaszarvasról című mondából szavakat az alábbi táblázatba!

SZÓFAJOK NÉVSZÓK FŐNÉV

fejedelem, Nimród

IGE

volt, hívtak

MELLÉKNÉV büszke, híres

EGYÉB SZÓFAJOK NÉVELŐ az, egy

IGEKÖTŐ el, meg

52


2014.05.30. 12:27


ÓRAVÁZLATOK 3. évfolyam 1.

Téma: Tananyag: A mondatfajták gyakorlása

Az óra felépítése, mozzanatai I. Ráhangolódás, a tanultak játékos felidézése Csoportosulj! Öt gyereknek kiosztjuk a mondatfajták neveit. A többi gyereknek kis szó kártyákat adunk, amelyekre a beszélői szándékok vannak írva: közlés, kijelentés, érdeklődés, fájdalom, öröm, óhaj, meglepődés, ijedtség, határozott, kérés, parancs, vágy, tiltás, utasítás tudakozódás, tájékoztatás. Minden gyereknek – a helyüket elhagyva – meg kell keresnie a szándéknak megfelelő mondatfajtát. Ellenőrzés, javítás közös megbeszéléssel. II. Helyesírási gyakorlat: tollbamondás A gyerekek öt csoportban dolgoznak. Minden csoport asztalán egy mondat található. Ezt a mondatot kell egy-egy gyereknek lediktálnia a többieknek kommentáló tollbamondással (a helyesírási problémákra felhívja a többiek figyelmét). (Tk. 131. oldal: Tollbamondás szövegek) Javítás csoportmunkában. III. A mondatfajták gyakorlása 1. A következő mondat többféle szándékot is kifejezhet. Holnap kirándulni megyünk. a) Kérdezz! Holnap kirándulni megyünk? – kérdő m. b) Közöld azzal, aki nem tudja! Holnap kirándulni megyünk. – kijelentő m. c) Mondd nagy örömmel! Holnap kirándulni megyünk! – felkiáltó m. d) Fejezd ki vágyadat! Bárcsak kirándulni mennénk holnap! – óhajtó m. Játsszuk el ugyanezt a következő mondatokkal is! Figyeljetek a hangsú lyozásra! Palacsinta lesz ebédre. Ötöst kaptam matematikából. 2. Fejezzétek be a megkezdett mondatokat! Tegyétek ki a megfelelő mondat végi írásjelet is! Állapítsátok meg a mondat fajtáját is! Jaj, de ……………………………………………     ……………… Bárcsak …………………………………………     ……………… Mikor ……………………………………………     ……………… De gyönyörű ……………………………………     ……………… Add ide …………………………………………     ……………… Én is ……………………………………………     ………………

Fejlesztési terület, lehetőség Munkaforma

felidézés értelmezés együttműködés döntés érvelés vegyes munkaforma írásrutin helyesírás szabályalkalmazás figyelemkoncentráció önellenőrzés kooperatív munka

beszéd helyesejtés helyes hangsúlyozás nyelvhasználat alkalmazás frontális munka

szókincs kreativitás együttműködés írásrutin helyesírás a tanultak alkalmazása kooperatív munka

53


2014.05.30. 12:27


3. Most a mondatok elején hiányzó szavakat kell pótolnotok. Állapítsátok meg, milyen mondatfajtát alkottatok, és tegyétek ki a megfelelő mondat végi írásjelet is! ……………………-e a narancsot ……………………, ha hibátlan lenne a feladatom …………………… szorgalmasan az iskolában …………………… kezdődik az előadás ……………………, kifutott a tej …………………… én is tudnék úszni 4. Differenciált gyakorlás A csoport: Tk. 21/1., 2. feladat B csoport: Tk. 22/5., 23/8. feladat C csoport: Tk. 23/7., 9. feladat 5. Mondatalkotás gyakorlása Mondjatok a Tk. 24. oldalán látható képről különböző fajtájú mondato kat! (Egy gyerek mondatot mond, a többiek kitalálják a mondatfajtát.) IV. A tanultak alkalmazása Írásjel totó Mondatokat olvasok, a füzetetekbe csak a megfelelő mondatvégi írásjelet írjátok! Figyeljétek a hangsúlyozást, hanglejtést! 1. Bárcsak sütne a nap! 2. Évi azt álmodta, hogy nyár van. 3. A zöld lombok között átragyogott a napfény. 4. Nagyszerű, megérkezett a fagylaltos kocsi! 5. Milyen fagyit kérsz? 6. Málnát, vaníliát, mogyorót kérek! 7. Felébredt Évi. 8. De jót álmodtam! 9. Milyen nap van ma? 10. Bárcsak itthon lenne az anyukám! 11. Mit üzent anyu? 12. Reggelizz bőségesen! 13. Időben indulj el az iskolába! 14. Jó tanulást, kislányom! Ellenőrzés, javítás.

szókincs kreativitás együttműködés írásrutin helyesírás gondolkodás a tanultak alkalmazása

kooperatív munka alkalmazás önállóság

önálló vagy páros m. kreativitás vállalkozás

frontális munka

figyelem alkalmazás önállóság

egyéni vagy páros munka

V. Az óra értékelése

54


2014.05.30. 12:27


2.

Téma: A főnév Tananyag: A főnév fogalma


Az óra felépítése, mozzanatai I. Ráhangolódás Keresd a párodat! A gyerekek kis szókártyákat kapnak. A helyüket elhagyva, a többiek szavát elolvasva kell a kapcsolatot felfedezni és a párjukra találni. Szavak: ribizli – őszbarack; autóbusz – repülőgép; százszorszép – marga réta; tolltartó – ceruza; kalapács – csavarhúzó; íróasztal – könyvespolc; sárgarépa – petrezselyem; orrszarvú – víziló; mellény – szoknya; esztergá lyos – kertész; Közös értékelés, megbeszélés: Milyen kapcsolat van a párok között? II. A főnév fogalmának előkészítése )) Interaktív tananyag: A főnév – Illusztráció 1. 1. Olvassuk el Radnóti Miklós versét! Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon, csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az égen; fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben. Melyik évszak megérkezését sejteti a vers? Gyűjtsük ki a versből, mi minden alszik, illetve tér nyugovóra a költő szerint! szív, aggodalom, légy, kert, faág, harkály, méh, rózsabogár, nyár, láng Miket neveznek meg ezek a szavak? (élőlényeket, tárgyakat, fogalmakat)

olvasás értelmezés összefüggés felfedezése együttműködés vegyes munkaforma

olvasás szövegértés helyesejtés, helyes hangsúlyozás elemzés fogalomalkotás

frontális munka

2. Tk. 37. oldal 1. feladat A szöveg elolvasása után vizsgáljuk meg, mit jelentenek a kiemelt szavak! Csoportosítás. • Önálló szógyűjtés az előző csoportosítás szerint szóban. Gondoljatok a kirándulásra! Miket láttatok az úton, az erdőben? • Tk. 37/2. feladata.

olvasás, szövegértés elemzés, fogalomalkotás csoportosítás szókincsfejlesztés, asszociáció

3. Mindenhol élőlények, tárgyak vesznek körül bennünket. Nevezzünk meg ezek közül minél többet! Alkossunk belőlük csoporto kat!

szókincsfejlesztés asszociáció fogalmi azonosítás együttműködés

Élőlények neve Szógyűjtés csoportokban.

Tárgyak neve

frontális, majd páros munka

kooperatív munka

55


2014.05.30. 12:27


4. Mi a közös a következő szavakban? Fogalmazzátok meg! öröm, bánat, szeretet, csend, zaj, ünnep, kedv, harag, hála Ezek gondolatainkban létező dolgok nevei (fogalmak). Ezek is főnevek. Gyűjtsetek gondolati dolgokat megnevező szavakat! barátság, jóság, béke, erő... Néhány gondolati dolgot megnevező főnevet foglaljatok mondatba!

olvasás értelmezés összehasonlítás azonosítás analógia mondatalkotás kooperatív munka

5. A meghatározás értelmezése (Tk. 38. oldal).

értelmezés

6. Társítsatok a következő élőlényekhez egy-egy tárgyat és fogalmat (gondo lati dolgot)!

asszociációs képesség szókincs anyanyelvi kreativitás

frontális munka

Tárgy

Fogalom

író orvos tanár kutya ló

könyv, toll gyógyszer, rendelő napló, tanterem kutyaól, póráz ……………………

alkotás, mű betegség, gyógyulás tanulás, tudás ugatás, hűség ……………………

rendőr

……………………

……………………

gyerek

……………………

……………………

III. A tanultak rögzítése, alkalmazása )) Interaktív tananyag: A főnév – Feladat 1–2. 1. Mt. 38. oldal 3. feladata 2. Tk. 39. oldal 5–6. feladata IV. Összefoglalás Kakukktojás játék Melyik szó nem illik a sorba? (Melyik nem főnév?) Miért? • szalag, csillag, pikkely, puttony, csillog • múzeum, óvoda, kedves, város, iskola • ajándék, tojás, játszik, juhász, jutalom )) Interaktív tananyag: A főnév – Játék 1–2.

frontális munka

szövegértés értelmezés felismerés alkalmazás egyéni vagy kooperatív munka olvasás összehasonlítás azonosítás indoklás érvelés meggyőzés frontális vagy kooperatív munka


56


2014.05.30. 12:27


3.

Téma: A főnév Tananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása


Az óra felépítése, mozzanatai I. Ráhangolódás 1. Ki vagyok én? Az egyik gyerek hátára tűzünk egy köznevet. A többiek hozzá illő tu lajdonneveket mondanak, így kell kitalálnia, hogy ki ő, vagyis mi van a kártyára írva. Pl.: város – a többiek szavai lehetnek: Debrecen, Győr, Pécs… ország – Kína, Anglia… folyó – Szamos, Tisza… 2. Memóriafejlesztő gyakorlat A táblán szókártyák olvashatók (egymás alatt). Galyatető, bolygó, Dunántúl, Lánchíd, népdal, múzeum Helyesírási problémák megbeszélése szavanként. Memorizálás: a szavak olvasása, majd körönként egy szó levétele a táblá ról. A szavak elmondása, majd leírás emlékezetből. Ellenőrzés, javítás.

asszociációs képesség szókincs együttműködés frontális munka célzott figyelem emlékezés felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés frontális és egyéni munka

II. A köznév és a tulajdonnév helyesírásának gyakorlása )) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása – Illusztráció 1. – Feladat 1. Köznév vagy tulajdonnév? 1. Csoportosítás (a Szókártya gyűjtemény használatával) Szókártyák a táblán (nagybetűs felükkel) Csoportosítsátok a szavakat! Melyik köznév, melyik tulajdonnév? Esti Hírlap, Kinizsi Pál, A két Lotti, Dunántúl, Kisalföld, mosópor, Hortobágy, A kis herceg, Kecskemét, Karak, Olaszország, Móra Ferenc, Nagyvázsony, Kossuth utca, Galyatető, iskola, Lánchíd, Balaton, Bakony, bolygó, Tüskevár, Erzsébet híd, Madách Színház, Velencei-tó, Mihály, Vas megye, Nemzeti dal

olvasás fogalomalkotás szabályalkalmazás indoklás érvelés meggyőzés

frontális munka

Ellenőrzés a szókártya megfordításával. 2. Szövegalkotás csoportmunkában Alkossatok rövid (3-4 soros) szöveget úgy, hogy minél többet felhasznál tok az előző szavak közül. Lehet tréfás is a fogalmazás.

anyanyelvi kreativitás szövegalkotás

3. Differenciált gyakorlás • Tk.: 44. oldal 2. feladat • Tk. 44. oldal 3. feladat )) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása – Feladat 3. A szavak kiegészítése, majd újrakezdés és kiegészítés emlékezetből a füzetben vagy feladatlapon.

alkalmazás értelmezés önállóság

kooperatív munka

egyéni vagy kooperatív munka

57


2014.05.30. 12:27


4. Tk. 46. oldal 11. feladat Folytatás csoportokban: Ország-város játék

szókincsfejlesztés kreativitás kooperatív munka

III. Játékos gyakorlás Memória játék a) 12 szókártyán szavak olvashatók. Kis idő múlva megfordítom a kártyákat és a szavak helyett csak számok látszanak. Emlékezetből keressétek a pá rokat! b) Egyszerre két számot kell kérni. c) Ha köznév-tulajdonnév pár van rajta, leveszem a szókártyát. d) Ha nem, visszafordítom. e) Ki kell találni, mi van az utolsó kettőre írva. folyó város költő autó cím lány

Duna Miskolc Ady Endre Opel Micimackó Beatrix

akaratlagos figyelem emlékezet felidézés

frontális vagy kooperatív munka

)) Interaktív tananyag: A köznév és a tulajdonnév – Játék 1. IV. Az óra értékelése

4.

Téma: Az ige Tananyag: Az ige fogalma, jelentése

Az óra felépítése, mozzanatai I. Óra eleji helyesírási gyakorlat a) Szavak írása tollbamondással előzetes megfigyelés után: állomás, billentyű, mennyezet, pillangó, villamos, ünnepel, pillanat, szalonna, szivattyú Ellenőrzés, javítás. Miben hasonlítanak ezek a szavak? (Mindegyik háromtagú, mindegyikben található hosszú mássalhangzó.) A szavak között van egy kakukktojás. Melyik az? Keretezzétek be! Indo koljátok meg a választást! (Az ünnepel szó, mert az nem főnév.) Mit fejez ki ez a szó? (Valaki cselekszik, csinál valamit.) II. Az ige fogalmának, jelentésének előkészítése Ma egy új szófajjal ismerkedünk meg. Neve: ige a) Igéket írtam a kis kártyákra. Akinek megmutatom, be kell mutatnia, el kell játszania a cselekvést. A többiek találják ki, mi lehet a kártyára írva! ül, nevet, ír, fut, guggol, simogat, suttog, hallgatózik, jelentkezik, mászik stb. Mit fejeztek ki ezek a szavak?


célzott figyelem emlékezés felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés

frontális és egyéni munka

fogalomalkotás metakommunikáció asszociáció együttműködés

58


2014.05.30. 12:27


b) Most ti mondjatok cselekvést jelentő szavakat! Mit csinálsz az iskolában? (írok, tanulok, figyelek...) Mit csináltok az udvaron? (futunk, játszunk, focizunk...) Mit csinál a kiskutya? (ugat, játszik, fülel...) Stb. )) Interaktív tananyag: Az ige – Illusztráció 1. c) A tankönyv 67. oldalának 1. feladata közösen. Olvassuk fel a mondókát! Mely szavak fejezik ki a bagoly cselekvéseit? Utánozzuk a baglyocskát! Mit csinál? (hunyorog, kuporog...)

szókincsfejlesztés analógiás gondolkodás olvasás szövegértés metakommunikáció fogalmi azonosítás frontális és egyéni munka

d) A tankönyv 67. oldalának 2/a feladata előkészítés után önállóan. )) Interaktív tananyag: Az ige – Feladat 1. Keresd az igét! (1. forduló) III. A tanultak rögzítése, alkalmazása a) Szókártyára írt szavak szétválogatása, halmazba rendezése (igék, főne vek). siet, terem, játék, zaj, kiabál, szalad, követ, vonat, ugrik, dob, hajlít, száll, toll Mely szavak lehetnek főnevek és igék egyaránt? Alkossatok velük mon datot! b) Mt. 68. oldal 3. feladata A szöveg kiegészítése igékkel. c) Mt. 69. oldal 4. feladata A nyúl és a teknős cselekvéseinek megkeresése. )) Interaktív tananyag: Az ige – Feladat 1. Keresd az igét! (2. forduló) IV. Játékos gyakorlás Válogató másolás Írjátok le a szósorból az igéket! Olvassátok össze a kezdőbetűket! jár, árul, üveg, színes, tanul, szuszog, meggy, integet, csend, keres Mi a megfejtés? Alkossatok vele mondatot! )) Interaktív tananyag: Az ige – Játék 1. Keresd az igét!

csoportosítás fogalmi azonosítás szókincsfejlesztés szövegalkotás

kooperatív munka

alkalmazás páros vagy kooperatív munka


5.

Téma: Az ige Tananyag: Az igék jövő időben

Az óra felépítése, mozzanatai I. Játékos gyakorlás a) Labdajáték: Akinek a labdát dobom, mondja az igét múlt időben! jön, sírnak, épít, nyitják, elalszom, fut, kiabálsz, gyújtjuk, megjavít, adtok, kisimít, visz, híznak, megfogjátok, szomorkodunk, megtalálod

Fejlesztési terület, lehetőség Munkaforma fogalmi azonosítás átalakítás

59


2014.05.30. 12:27


b) Memóriafejlesztő feladat Figyeljétek meg a következő igéket! Milyen helyesírási nehézséget tartal maznak? ujjong, guggol, gyullad, nyílik, biztat, süllyed Megfigyelés, helyes hangoztatás, majd egyenként letörlés (vagy szókártya levétele a tábláról). A memorizált szavak leírása a füzetbe. Ellenőrzés, javítás II. Az új ismeret bevezetése, előkészítése a) Olvassátok el a következő mondatokat! (írásvetítő vagy feladatlap) Szünet van. A fiúk a pályán fociznak. A lányok ugrókötéllel ugrálnak. A kisebbek fogócskáznak. Néhányan a padon ülve beszélgetnek. Mikor játszódik ez az esemény? Keressétek meg a mondatokban az igéket! Milyen idejűek? b) Alakítsátok át a mondatokat úgy, hogy egy régebbi szünetről szóljanak! Szünet volt. A fiúk a pályán fociztak. A lányok ugrókötéllel ugráltak. A kisebbek fogócskáztak. Néhányan a padon ülve beszélgettek.

akaratlagos figyelem emlékezet felidézés helyesírási tudatosság önellenőrzés frontális és egyéni munka olvasás szövegértés átalakítás reproduktív szövegalkotás megfigyelés elemzés összehasonlítás

c) Próbáljátok meg úgy átalakítani a mondatokat, hogy a következő szünet ről szóljanak! Képzeljétek el, hogy mit fogtok majd csinálni egy elkövet kező szünetben! Hamarosan szünet lesz. A fiúk a pályán fognak focizni. A lányok ugrókötéllel ugrálnak majd. A kisebbek fogócskázni fognak. Néhányan a padon ülve beszélgetnek majd. d) Figyeljétek meg, hogyan változtak meg az igék a különböző időben ját szódó szövegekben! Pl.: fociznak – fociztak – focizni fognak III. Új ismeret tanítása: a jövő idejű igék. )) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Illusztráció 1. a) Mt. 87. oldal 1. feladatának megoldása közösen. Olvassuk el a szöveget! Mikor megy végbe a cselekvés? (holnapután) Húzzátok alá az igéket a szövegben! Másoljátok le és vizsgáljuk meg a kiemelt igealakokat! Mely szavak segítségével fejezik ki a jövő időt? Keretezzétek be! (A lesz ige formailag jelen idejű ige, azonban a jövő időre utal, ezért nem szerepel a jövő idejű igealakok között.) b) Tk. 87. oldal 2. feladat A rövid mondatok átalakítása. Több megoldás keresése. c) Tk. 87. oldal 3. feladat Egy közös példa után önállóan vagy párban. Amikor hazamegyek, ebédelni fogok… A jövő idejű ige meghatározásának értelmezése. (Tk. 87. oldal)

frontális vagy kooperatív munka szövegértés irányított figyelem felismerés összehasonlítás általánosítás frontális munka mondat- és szöveg átalakítása, alkotása alkalmazás fogalomalkotás megfigyelés páros vagy kooperatív munka

60


2014.05.30. 12:27


d) A jövő idejű igealak megfigyelése Tk. 88. oldal 4. feladat IV. Az új ismeretek gyakorlása, alkalmazása )) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Feladat 1–2. a) Tk. 88. oldal 6. feladat b) Alakítsuk át a jelen idejű igéket jövő idejűvé kétféleképpen! száll szállni fog majd száll vár várni fog holnap vár könyörgünk könyörögni fogunk mindjárt könyörgünk alszol aludni fogsz később alszol úsznak úszni fognak hamarosan úsznak

c) Játékos gyakorlat: Totó Milyen idejű az ige? 1: jelen idő; 2: múlt idő; X: jövő idő tanulunk, hallottad, futott, jönni fog, elesett, örülni fognak, majd megáll, játszanak, adtak, később nyílik, jutott, láttam, aratnak, lépni fogsz

páros vagy kooperatív munka azonosítás analógia alkalmazás együttműködés

páros vagy kooperatív munka

)) Interaktív tananyag: Az ige – A jövő idejű igék – Feladat 3. V. Az óra értékelése

6.

Téma: Az ige Tananyag: Az igekötő az ige után áll


Az óra felépítése, mozzanatai I. Óra eleji gyakorlás (az igekötő az ige előtt áll) a) Keressétek a kakukktojást a táblán lévő szavak között! • felemel, felszáll, felel, felenged, felkészít • beszólít, benéz, behajít, beszór, beszél, bepakol • kimond, kijavít, kitalál, kifelejt, kiszámol, kifli Indokoljátok a választásotokat! b) Olvassátok el a szöveget, és fogalmazzátok meg, mi a hibája! Anyu rásüti a piskótát. A krémet habosra lekeveri. átkeni a tésztára. Óvatosan szétszeleteli. A gyerekek jóízűen kieszik a finom sütit. A maradékot felteszik a hűtőbe. Hogyan lehetne javítani a szöveget? – javaslatok, majd javítás Hol állt az igekötő az előbbi mondatokban? Mit tudtok már az igekötős igék helyesírásáról?

olvasás értelmezés összehasonlítás elemzés olvasás szövegértés értelmezés kreativitás frontális vagy kooperatív munka

II. Az új ismeret bevezetése, előkészítése a) Fogalmazzuk meg, mi a hetes dolga! Letörli a táblát. Összeszedi a szemetet. Meglocsolja a virágokat.

61


2014.05.30. 12:27


b) Képzeljétek el, hogy most egy kissé hanyag hetesünk van, aki mindezt nem csinálja meg, vagyis: Nem törli le a táblát. Nem szedi össze a szemetet. Nem locsolja meg a virágokat. Hogyan változott meg az igealak a tagadó mondatokban? Keretezzük be az igekötőket! Mit vesztek észre?

olvasás mondat átalakítása fogalomalkotás probléma felismerése megfogalmazása

c) Szólítsuk fel a hetest feladatainak elvégzésére! Töröld le a táblát! Szedd össze a szemetet! Locsold meg a virágokat! Hol áll az igekötő a tagadó és a felszólító mondatokban? Hogyan írtuk őket? III. Az új ismeret tanítása a) Tk. 99. oldal 1. feladat b) Tk. 99. oldal 2. feladat )) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Illusztráció 1. c) Tk. 99. oldal 3. feladat )) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 1. A helyesírási szabály megfogalmazása közösen. IV. Az ismeret alkalmazása, gyakorlás a) Okoska mindig ellenkezik velem. Fogalmazzátok meg és írjátok le a mon datait! Én mondom:

Okoska mondja:

Megtanulok sakkozni.

Nem tanulok meg sakkozni.

Kimegyek a ligetbe.

…………………………………………………

Megnézem a filmet.

…………………………………………………

Felvarrom a gombot.

…………………………………………………

Beszállok a liftbe.

…………………………………………………

frontális munka

fogalomalkotás alkalmazás együttműködés szabály megfogalmazása helyesírási tudatosság frontális vagy kooperatív munka alkalmazás szabálykövetés helyesírási tudatosság mondatalkotás

kooperatív munka

Hogyan írtátok az igekötős igéket a tagadó mondatokban? b) Differenciált gyakorlás A: Tk. 100. oldal 4. feladata segítséggel, majd a 6. feladata önállóan B: Tk. 100. oldal 5. feladata C: Tk. 100. oldal 7. feladata (az igekötő az ige után álljon) )) Interaktív tananyag: A z ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 2. Az ige – Az igekötő az ige után áll – Feladat 3. A helyesen tagolt mondatok lemásolása vagy leírása tollbamondás után.

alkalmazás szabálykövetés helyesírási tudatosság önálló feladatmegoldás

egyéni vagy páros munka

62


2014.05.30. 12:27


V. Játékos gyakorlás Melyik ige igekötős a szópárok közül? Karikázd be és olvasd össze az igekö tős igék kezdőbetűjét! Mi a megfejtés? beszélget eljön lemos becsül rágcsál nevess rá

dobd el feleselget kicsinyít felemeli idd meg lefetyel

d e l f i n

)) Interaktív tananyag: Az ige – Az igekötő az ige után áll – Játék 1.

olvasás megfigyelés elemzés felismerés

kooperatív vagy páros munka

VI. Az óra értékelése

7.

Téma: A melléknév Tananyag: A melléknév fogalma

Az óra felépítése, mozzanatai I. Óra eleji gyakorlás, ráhangolódás Párkereső játék Minden gyerek egy kis szókártyát kap. A teremben járkálva olvassátok el egymás szókártyáit! Válasszátok ki azt, amelyikkel szószerkezetet alkot a ti szavatok. A legmegfelelőbbet válasszá tok! Szavak: ravasz – róka; gyáva – nyúl; szorgos – hangya; lusta – lajhár; csúf – boszorkány; erős – bivaly; szépséges – királylány; gonosz – farkas; öreg – király; szegény – pásztorlegény;


olvasás értelmezés összefüggés felfedezése együttműködés

vegyes munkaforma

Hol fordulnak elő ezek a szószerkezetek? II. A melléknév fogalmának előkészítése Nevezzétek meg a táblán látható szavak szófaját! labda, mosoly, bagoly, selyem, gömbölyű, szivacs, elefánt, folyó, hang Melyik szó a kakukktojás? Miért? Mindegyik szó főnév, a gömbölyű kivételével. Ezt a szót melyik főnévhez tudnátok társítani? Mit fejezünk ki ezzel a szó val? gömbölyű — labda (Megnevezi a labda tulajdonságát.) Milyen tulajdonságait ismerjük még a labdának? (pettyes, rugalmas, piros, kicsi stb.) A táblán látható többi főnévhez is társítsunk egy-egy jellemző tulajdonsá got! (Milyen a mosoly stb.?) mosoly – kedves, szép, bájos, szemtelen bagoly – szemfüles, gyors, éber, figyelmes selyem – könnyű, puha, erős, lágy szivacs – puha, rugalmas, nedvszívó elefánt – nagy, hatalmas, erős, ormányos folyó – mély, széles, sekély, kanyargós hang – halk, kedves, mély, dörmögős, hangos, vékony

olvasás megfigyelés fogalmi azonosítás asszociáció felismerés szókincsfejlesztés

kooperatív vagy frontális munka

63


2014.05.30. 12:27


III. Az új fogalom kialakítása a) Tk. 108. oldal 1. feladat A kiemelt szavak jelentésének megfigyelése. )) Interaktív tananyag: A melléknév – Illusztráció 1. b) Tk. 108. oldal 2. feladat Szógyűjtés kép alapján. c) Tk. 109. oldal 3–4. feladata )) Interaktív tananyag: A melléknév – Feladat 1. A melléknév fogalmának, szerepének meghatározása.

olvasás, fogalomalkotás azonosítás analógia szókincsfejlesztés nyelvhasználat kooperatív vagy frontális munka

IV. Alkalmazás, rögzítés a) A melléknév felismerése Tk. 109. oldal 5. feladat )) Interaktív tananyag: A melléknév – Feladat 2. b) Találjátok ki mi, illetve ki az, amit csak melléknevekkel mutatok be! • finom, barna, édes, szögletes, lapos, mogyorós...(csoki) • szőke, alacsony, kékszemű, mosolygós, okos, dundi... (az egyik gyerek) Ti is mutassatok be valakit vagy valamit a tulajdonságaik alapján, csak melléknevekkel! c) Milyen szerepe van beszédünkben és írásunkban a mellékneveknek? Olvassátok el az alábbi mondatokat! Milyennek találjátok ezeket a mon datokat? Mi hiányzik belőlük? Az úton egy bácsi sétál. Kaptam egy könyvet. A kertben virágok nyílnak. Vásároltunk egy cipőt. Bővítsük a mondatokat melléknevekkel! Hasonlítsátok össze a mondatpárokat! Pl.: A keskeny úton egy öreg bácsi sétál. Kaptam egy szép, színes könyvet. A kertben illatos virágok nyílnak. Vásároltunk egy gyönyörű rózsaszínű cipőt. A tanulók mondatainak meghallgatása, a megoldások összehasonlítása. V. Játékos gyakorlás Kakukktojás Melyik szó nem illik a sorba? )) Interaktív tananyag: A melléknév – Játék 2.

olvasás fogalomalkotás felismerés azonosítás analógia szókincsfejlesztés funkcionális nyelvhasználat stílus indoklás érvelés együttműködés figyelem véleményalkotás kooperatív vagy frontális munka

olvasás azonosítás indoklás érvelés kooperatív munka

VI. Az óra értékelése

64


2014.05.30. 12:27


Javítókulcs a felmérésekhez I.

Tanév eleji felmérés

A

1.

Tagold mondatokra, és írd le helyesen a következő szöveget! A folyó partján fűzfák állnak. Fölötte sirály száll kecsesen. A vízen csónak ringatózik. Mondatkezdő nagybetű 1-1 pont Mondatvégi írásjel 1-1 pont

6

2.

Írd le szavakra tagolva a mondatot! A tó partján békák kuruttyolnak. Helyes tagolás szóközönként 1 pont

4

3.

Írd ki a szavakból a megfelelő betűket! a) hosszú magánhangzók: ő, ú, ó, í, ű Helyes kiírás betűcsoportonként 1 pont

2 b) hosszú mássalhangzók: tt, bb, tty

4.

Állítsd számozással betűrendbe a következő állatneveket! (2) Karak (4) Vuk (3) Kele (1) Bogáncs Helyes betűrendbe sorolás 1 pont

1

5.

Pótold a következő szavak hiányzó ékezeteit! gyógyít, zöldül, könnyű, daru, forró, vetítő Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

6

6.

Egészítsd ki hosszú vagy rövid mássalhangzóval a szavakat! a) kellemes, szelíd, nulla, hallgat b) rossz, lesz, összeg, visszajön Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

8

7.

Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt! borjú, vályú, veszélyes, tejföl, bélyeg, gally, ijed Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

7

8.

Írd le szótagolva a következő szavakat! mond-ja, csen-gety-tyű, fi-a-tal, e-gyüt-tes, pe-dzi, ott-hon Minden helyesen szótagolt szó 1 pont

6

9.

Pótold a mondatot a víz szó megfelelő toldalékos alakjával! Meglocsolom a virágot vízzel. Jót kortyoltam a friss vízből. Palkó beugrott a vízbe. Tiszta vizet öntök a kancsóba. Egész délután a vízben lubickoltam. Minden helyesen beírt szó 1 pont

5

10.

Pótold a mondatokban a hiányzó mássalhangzókat! Senki se menjen be a terembe! Mindenki tudja a verset? Ki küldte ezt a levelet? Vera nem hallja a zenét. El ne fogyjon a sütemény az asztalról! Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

5

65


2014.05.30. 12:27


I.

Tanév eleji felmérés

B

1.

Tagold mondatokra, és írd le helyesen a következő szöveget! A Balaton déli partján sekély a víz. A nap hamar felmelegíti. Szeretek a langyos vízben lubickolni. Mondatkezdő nagybetű 1-1 pont Mondatvégi írásjel 1-1 pont

6

2.

Írd le szavakra tagolva a mondatot! A távolból gallyak reccsenése hallatszik. Helyes tagolás szóközönként 1 pont

4

3.

Írd ki a szavakból a megfelelő betűket! a) hosszú magánhangzók: í, ő, ó, é Helyes kiírás betűcsoportonként 1 pont

2 b) hosszú mássalhangzók: tt, ggy, rr

4.

Állítsd számozással betűrendbe a következő állatneveket! (2) Kanga (4) Micimackó (1) Füles (3) Malacka Helyes betűrendbe sorolás 1 pont

1

5.

Pótold a következő szavak hiányzó ékezeteit! szólít, gyógyul, hosszú, batyu, folyosó, terítő Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

6

6.

Egészítsd ki hosszú vagy rövid mássalhangzóval a szavakat! a) pillangó, csillag, szalag, villamos b) egyes, faggyú, együtt, meggyes Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

8

7.

Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt! varjú, mosolygós, sajtos, pálya, süllyed, selyem, papagáj Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

7

8.

Írd le szótagolva a következő szavakat! ta-vasz-szal, And-re-a, kert-je, u-zson-na, bo-dza, varr-ta Minden helyesen szótagolt szó 1 pont

6

9.

Pótold a mondatot a pohár szó megfelelő toldalékos alakjával! Tisztára mostam minden poharat. Málnaszörpöt öntök a pohárba. A pohárban tea van? Kiloccsant a víz a pohárból. Hat szép pohárral ajándékoztam meg a nagyit. Minden helyesen beírt szó 1 pont

5

10.

Pótold a mondatokban a hiányzó mássalhangzókat! Köszönjetek illedelmesen a vendégeknek! Ne beszéljetek ilyen hangosan! Ki mondja el holnap a verset? Tegnap el tudtam énekelni a dalt. Ne hagyjátok nyitva az ajtót! Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

5

66


2014.05.30. 12:27


II.

Témazáró felmérés: A mondatfajták

A

1.

Írd a vonalra, melyik mondatfajtákra jellemzőek a következő szándékok! érdeklődés kérdő m. öröm felkiáltó m. közlés kijelentő m. parancs felszólító m. vágy óhajtó m. tiltás felszólító m. Helyes mondatfajta megnevezése esetenként 1 pont

6

2.

Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát! ––Hű, de izgalmas ez a meccs! felkiáltó m. ––Bárcsak a mi csapatunk győzne! ––Ki lőtte a gólt? kérdő m. ––Biztassuk hangosabban a fiúkat! ––Karcsi talált a kapuba. kijelentő m. ––De ügyesen védett Dani! Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont

6 óhajtó m. felszólító m. felkiáltó m.

3.

Írj -e kérdőszócskát tartalmazó kérdő mondatot a következő kijelentő mondatokhoz! Érik-e a szőlő? Lehűlt-e a tó vize? Sok halat fogott-e Pityu? Az -e kérdőszócska helyes használata mondatonként 1 pont Helyes átalakítás kérdő mondattá mondatonként 1 pont

6

4.

Válaszolj kijelentő mondattal a kérdő mondatokra! Pl.: A gólyák melegebb vidékre költöztek. A rigó gilisztával eteti a fiókáit. Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

5.

Alakítsd át a következő mondatokat úgy, hogy felszólítást tartalmazzanak! Szedjünk holnap almát! Olvass újságot Viktor! Nagymama, süss tortát! Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

6

6.

Írj két tiltó mondatot a közlekedéssel kapcsolatosan! Pl.: Ne játssz az úttesten! Piros jelzésnél ne menj át az úton! Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

7.

Alakítsd át a kijelentő mondatokat felkiáltóvá! Jaj, megcsípett egy darázs! Ó, de fáj a fejem! Hű, de finom ez a torta! Nini, ott fut egy őz! Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

8

8.

Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy óhajt, kívánságot fejezzenek ki! Bárcsak ötös lenne a dolgozatom! Bár megkapnám a görkorcsolyát! De jó lenne, ha láthatnám a tengert! Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont

3

9.

Alakítsd át a kijelentő mondatokat óhajtóvá! Bárcsak megnéznénk egy filmet a moziban! Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

10.

Egészítsd ki a mondatokat a mondatvégi írásjelnek megfelelően! Hogy hívják a kutyádat? Hű, de ügyesen elkapta a labdát! Bárcsak nekem is lenne egy ilyen kutyám! Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont

Bárcsak sütne a nap!

3

67


2014.05.30. 12:27


II. 1.

Témazáró felmérés: A mondatfajták Írd a vonalra, melyik mondatfajtákra jellemzőek a következő szándékok! tiltás felszólító m. kívánság óhajtó m. utasítás meglepődés felkiáltó m. tudakozódás kérdő m. megállapítás Helyes mondatfajta megnevezése esetenként 1 pont

B 6

felszólító m. kijelentő m. 6 felszólító m. óhajtó m. felszólító m.

2.

Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát! ––Melyik úton menjünk tovább? kérdő m. ––Tarts lépést a többiekkel! ––Ez az út vezet a kilátóhoz. kijelentő m. ––Bárcsak mielőbb odaérnénk! ––Jaj, úgy elfáradtam! felkiáltó m. ––Ne siessetek ennyire! Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont

3.

Írj -e kérdőszócskát tartalmazó kérdő mondatot a következő kijelentő mondatokhoz! Üres-e a fészek? Elhervadt-e a virág? Gabi evett-e virslit? Az -e kérdőszócska helyes használata mondatonként 1 pont Helyes átalakítás kérdő mondattá mondatonként 1 pont

6

4.

Válaszolj kijelentő mondattal a kérdő mondatokra! Pl.: A teherautó gyümölcsöt szállít a városba. A mókus télen odújában alszik. Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

5.

Alakítsd át a következő mondatokat úgy, hogy felszólítást tartalmazzanak! Pl.: Menjünk este színházba! Erika, süssél palacsintát! Apu, javítsd meg a biciklimet! Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

6

6.

Írj két tiltó mondatot az iskolai viselkedéssel kapcsolatosan! Pl.: Órán ne beszélgess a padtársaddal! Ne zavard a munkát! Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

7.

Alakítsd át a kijelentő mondatokat felkiáltóvá! Hű, de forró ez a tea! Jaj, összetörtem egy poharat! De jóízű ez a leves! Nini, egy mókus fut az ágon! Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

8

8.

Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy óhajt, kívánságot fejezzenek ki! Bárcsak én is mehetnék a versenyre! De jó lenne, ha minden nap ehetnék fagyit! Bár kapnék egy látcsövet! Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont

3

9.

Alakítsd át a kijelentő mondatokat óhajtóvá! Bárcsak az erdőben kirándulnánk! Bár találnánk gombát! Tartalmi megfelelés 1 pont mondatonként Formai kellékek 1 pont mondatonként

4

10.

Egészítsd ki a mondatokat a mondatvégi írásjelnek megfelelően! Pl.: Olvasd el ezt a könyvet! Bemutatja az indiánok életét. Hű, de érdekes ez a történet! Helyes kiegészítés mondatonként 1 pont

3

68


2014.05.30. 12:27


III.

Témazáró felmérés: A főnév

A

1.

Írj ki öt főnevet a következő versből! Egy didergő kismadár Kinyitom az ablakot, rászállott a fára, kenyérmorzsát hintek, kérő szemmel pillant be tudom, ha jön a tavasz, a meleg szobába. nem felejt el minket. Minden kiírt főnév 1 pont

5

2.

Írj egy-egy főnevet a versből a megadott szempontnak megfelelően! Élőlény neve: nyúl (vadász) Élettelen dolog (tárgy) neve: ág (zúzmara, föld, hó) Gondolati dolog neve: álom Minden helyesen kiírt főnév 1 pont

3

3.

Írd le a főnevet helyesen a megfelelő csoporthoz! Köznevek: béke, falu, ország, fiú Tulajdonnevek: Rita, Tisza, Balaton, Pécs Minden helyesen csoportosított és leírt főnév 1 pont

8

4.

Írj a megadott főnév mellé egy rokon értelmű és egy ellentétes jelentésű párt! kastély – kunyhó kölyök – felnőtt cimbora – ellenség Minden helyes szóalak 1 pont

6

5.

Toldalékold a főneveket a kérdéseknek megfelelően! szívek szívet szívből esők esőt esőből Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont

8

6.

Pótold a főnevekben a j hangot jelölő betűt! pulyka, zaj, korcsolya, helyesírás, veszély, ajándék, bélyeg, rejtekhely Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

8

7.

Pótold a mondatokban a hiányzó toldalékokat! Nyolc órakor a gyerekek már a padban ülnek. A táskából előveszem a könyvet. Az osztályba belép a tanító néni. Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont

4

8.

Írd le csoportosítva a következő főneveket! Többes számú főnév: mesék, sorok, székek Toldalék nélküli főnév: homok, bajnok, huzat Minden helyes csoporthoz írt főnév 1 pont

8

szívben esőben

-t ragos főnév: házat, lázat

69


2014.05.30. 12:27


III.

Témazáró felmérés: A főnév

B

1.

Írj ki öt főnevet a következő versből! Fehér, fehér, ropogó Hangos erdő és liget. Csizmám alatt ez a hó. Úton járok, elmegyek, Füles sapka száll, libeg, Körül zúgnak vad szelek. Minden kiírt főnév 1 pont

5

2.

Írj egy-egy főnevet a versből a megadott szempontnak megfelelően! Élőlény neve: kisfiú Élettelen dolog (tárgy) neve: ágy (Duna) Gondolati dolog neve: álom (tavasz, este) Minden helyesen kiírt főnév 1 pont

3

3.

Írd le a főnevet helyesen a megfelelő csoporthoz! Köznevek: folyó, ember, város, ünnep Tulajdonnevek: Csaba, Duna, Micimackó, Eger Minden helyesen csoportosított és leírt főnév 1 pont

8

4.

Írj a megadott főnév mellé egy rokon értelmű és egy ellentétes jelentésű párt! ricsaj – csend legény – lány szomorúság – öröm Minden helyes szóalak 1 pont

6

5.

Toldalékold a főneveket a kérdéseknek megfelelően! versek verset versből folyók folyót folyóból Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont

8

6.

Pótold a főnevekben a j hangot jelölő betűt! kályha, táj, gereblye, hógolyó, szabály, űrhajó, éjszaka, jégpálya Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

8

7.

Pótold a mondatokban a hiányzó toldalékokat! A fiúk a friss hóból hóembert építenek. Szénből készül a szeme és a szája. Seprű is lesz a kezében. Minden helyesen toldalékolt főnév 1 pont

4

8.

Írd le csoportosítva a következő főneveket! Többes számú főnév: utak, kövek, színek Toldalék nélküli főnév: kerék, vonat, titok Minden helyes csoporthoz írt főnév 1 pont

8

versben folyóban

-t ragos főnév: vizet, tollat

70


2014.05.30. 12:27


IV.

Témazáró felmérés: Az ige

A

1.

Írj ki öt igét a következő szövegből! Ha a vaddisznó megijed valamitől, nagyokat fúj, néha az agyarát is csattogtatja. Kitűnő szaglása van, a közeledő embert már messziről megérzi és nyomban menekül. Hosszú erős orrával szaggatja fel a földet, amikor makkot és más csemegét keresgél. Minden megtalált ige 1 pont

5

2.

Írj egy-egy igét a szövegből a megadott szempontoknak megfelelően! Cselekvést jelentő ige: elvitte (megvizsgálta, megállapította) Történést jelentő ige: fájt (begyulladt) Létezést jelentő ige: lesz (volt) Minden helyesen kiírt ige 1 pont

3

3.

Csoportosítsd az alábbi szavakat! Jelen idejű igék: világít, hallgat, arat Múlt idejű igék: késett, szólt, repült -t ragos főnevek: vasat, betűt Minden helyes csoporthoz írt szó 1 pont

8

4.

Alakítsd át a jelen idejű igéket múlt és jövő idejűvé! beszéltél – beszélni fogsz futott – futni fog Minden helyesen átalakított ige 1 pont

6

5.

Pótold az igékben a j hangot jelölő betűt! befejez, osztályoz, mosolyog, zajong, helyettesít, Minden helyesen kiegészített ige 1 pont

6.

Állapítsd meg az alábbi igék idejét, és nevezd meg a cselekvő számát, személyét! jártatok múlt idő, T/2. mesélünk jelen idő, T/1. hallgattak múlt idő, T/3. keresgélni fogsz jövő idő, E/2. Igeidő helyes meghatározása 1 pont, a cselekvő meghatározása 1 pont

8

7.

Húzd alá a szósorban az igekötős igéket! lehel, lemond, letép, Minden helyes döntés 1 pont

5

8.

a) Írd le a mondatokat helyesen tagolva! b) Keretezd be a mondatokban az igekötőket! Mátyás és csapata nagyon megszomjazott. Egy legény lépett ki a malom kapuján. Kinizsi szegényes batyujával el is indult Budára. Igekötős ige helyes tagolása 1 pont, további tagolás mondatonként 1 pont Igekötő bekeretezése 1 pont

legyez,

siettünk – sietni fogunk

megijed

lemos

6

6 3

71


2014.05.30. 12:27


IV.

Témazáró felmérés: Az ige

B

1.

Írj ki öt igét a következő szövegből! A kakukk nem mindig a fészekbe tojja a tojást, hanem a csőrében viszi oda. Kilesi, amikor az anyamadár nincs a fészekben, huss, odaröppen és beleejti a tojását. Az a kis madár meg mit sem tud az egészről, melegíti, óvja a kakukktojást. Minden megtalált ige 1 pont

5

2.

Írj egy-egy igét a szövegből a megadott szempontoknak megfelelően! Cselekvést jelentő ige: építettek (etetik, kirepülnek) Történést jelentő ige: kikeltek (fejlődnek, fordul) Létezést jelentő ige: volt (lesz) Helyesen kiírt ige szempontonként 1 pont

3

3.

Csoportosítsd az alábbi szavakat! Jelen idejű igék: szállít, illeszt, folytat, Múlt idejű igék: ígért, főzött, mosta -t ragos főnevek: vizet, tollat Minden helyes csoporthoz írt szó 1 pont

8

4.

Alakítsd át a jelen idejű igéket múlt és jövő idejűvé! ballagtam – ballagni fogok olvasott – olvasni fog Minden helyesen átalakított ige 1 pont

6

5.

Pótold az igékben a j hangot jelölő betűt! bélyegez, bújik, korcsolyázik, kilyukaszt, nyújtózkodik, tájékoztat Minden helyesen kiegészített ige 1 pont

6

6.

Állapítsd meg az alábbi igék idejét, és nevezd meg a cselekvő számát, személyét! csúszkálunk jelen idő, T/1. suttogtad múlt idő, E/2. nyílni fognak jövő idő, T/3. jajgatott múlt idő, E/3. Igeidő helyes meghatározása 1 pont, a cselekvő meghatározása 1 pont

8

7.

Húzd alá a szósorban az igekötős igéket! becsül, bead, belép, beszól, Minden helyes döntés 1 pont

5

8.

a) Írd le a mondatokat helyesen tagolva! b) Keretezd be a mondatokban az igekötőket! Mátyás király paraszti ruhában ment le Kolozsvárra. A hajdú rákiáltott a királyra. Pálcájával háromszor meg is ütötte. Igekötős ige helyes tagolása 1 pont, további tagolás mondatonként 1 pont Igekötő bekeretezése 1 pont

építettek – építeni fognak

beszél

6 3

72


2014.05.30. 12:27


V.

Témazáró felmérés: A melléknév

A

1.

Írj ki öt melléknevet a szólásokból, közmondásokból! Kerülgeti, mint macska a forró kását. A jó barát drágább az aranynál. Kicsi a bors, de erős. Lassú víz partot mos. Sok kemény fának lágy a gyümölcse. Minden kiírt melléknév 1 pont

5

2.

Írj egy-egy melléknevet a találós kérdésekből az alábbi szempontok szerint! Alapfokú: hegyes (görbe, hideg, meleg) Középfokú: alacsonyabb (hosszabb) Felsőfokú: legmelegebb (leghidegebb) Helyesen kiírt melléknév szempontonként 1 pont

3

3.

Bővítsd az alábbi mondatokat egy-egy melléknévvel! Pl.: Rita hosszú levelet ír. Sára illatos virágot tesz a vázába. Mondatba illő melléknév megválasztása 1 pont Helyes szórend mondatonként 1 pont

4

4.

Helyettesítsd a mondatban szereplő melléknevet a rokon értelmű megfelelőjével! Finom ez a gyümölcs. Petra ruhája gyönyörű. Marci nagyon vékony. Minden helyesen megválasztott melléknév 1 pont

3

5.

Írd le az alábbi melléknevek ellentétes jelentésű megfelelőjét! sovány – kövér egyenes – görbe gyors – lassú  vidám – szomorú gyenge – erős mély – sekély Minden helyesen megválasztott melléknév 1 pont

6

6.

Fokozd az alábbi mellékneveket! kisebb, legkisebb jobb, legjobb Minden helyesen fokozott melléknév 1 pont

6

7.

Pótold a melléknevek hiányzó ékezeteit! gömbölyű, utolsó, sűrű, hűvös, könnyű, Minden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

8.

Pótold a következő melléknevekben a j hangot jelölő betűt! sajtos, komoly, lyukas, folyékony, helyes, zajos, hajlékony, terebélyes Minden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

8

9.

Pótold a melléknevekben a hiányzó mássalhangzókat! illedelmes, kellemes, kiváló, hallgatag, figyelmes, Minden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

7

híresebb, leghíresebb

rossz,

apró,

illatos,

jókedvű

dallamos

8

73


2014.05.30. 12:27


V.

Témazáró felmérés: A melléknév

B

1.

Írj ki öt melléknevet a szólásokból, közmondásokból! Ritka, mint a fehér holló. Barátod vize édesebb az ellenség mézénél. A nagy teher is könnyű, ha sokan emelik. Kövér, mint Márton lúdja. Fortélyos lónak jó kantár kell. Minden kiírt melléknév 1 pont

5

2.

Írj egy-egy melléknevet a találós kérdésekből az alábbi szempontok szerint! Alapfokú: erős (szép, piros, kerek) Középfokú: idősebb (erősebb) Felsőfokú: legerősebb (legvénebb) Helyesen kiírt melléknév szempontonként 1 pont

3

3.

Bővítsd az alábbi mondatokat egy-egy melléknévvel! Pl.: A kalitkában tarka madár lakik. Robi érdekes könyvet olvas. Mondatba illő melléknév megválasztása 1 pont; Helyes szórend mondatonként 1 pont

4

4.

Helyettesítsd a mondatban szereplő melléknevet a rokon értelmű megfelelőjével! Hű, de forró ez a leves! A nagyapám jókedvű. Máté nagyon eszes. Minden helyesen megválasztott melléknév 1 pont

3

5.

Írd le az alábbi melléknevek ellentétes jelentésű megfelelőjét! fiatal – öreg rövid – hosszú ritka – sűrű apró – nagy szelíd – vad lágy – kemény Minden helyesen megválasztott melléknév 1 pont

6

6.

Fokozd az alábbi mellékneveket! újabb, legújabb rosszabb, legrosszabb Minden helyesen fokozott melléknév 1 pont

6

7.

Pótold a melléknevek hiányzó ékezeteit! szomorú, forró, hosszú, szörnyű, pöttyös, Minden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

8.

Pótold a következő melléknevekben a j hangot jelölő betűt! vajas, sekély, jeges, homályos, ünnepélyes, ijedős, veszélyes, gömbölyű Minden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

8

9.

Pótold a melléknevekben a hiányzó mássalhangzókat! lassú, kisebb, friss, hűvösebb, ügyesebb, leggyorsabb, Minden helyesen kiegészített melléknév 1 pont

7

sósabb, legsósabb

lassú,

jószívű,

súlyos

legfrissebb

8

74


2014.05.30. 12:27


VI.

Tanév végi felmérés

A

1.

Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát! A törökök 1552-ben megtámadták Eger várát. kijelentő m. Bárcsak a magyarok győznének! óhajtó m. Esküdjetek velem! felszólító m. Vajon meddig tart az ádáz küzdelem? kérdő m. Hű, de bátran harcolnak az asszonyok is! felkiáltó m. Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont

5

2.

Írd le a szavakat írott betűkkel a megfelelő csoporthoz! Köznév: folyó, sziget Tulajdonnév: Tisza, Budapest Ige: folyik, úsznak, süllyed Melléknév: mély, folyékony Minden helyesen csoportosított szó 1 pont

9

3.

Írj egy-egy példát a találós kérdésből az alábbi szempontok szerint! Köznév: forrás (part, tenger, föld, harmat…) Cselekvést jelentő ige: sietek, fúr… Tulajdonnév: Duna Történést jelentő ige: hömpölyög, zubogok… Toldalékos főnév: tengerbe, kutat, földbe… Létige: vagyok Melléknév: tiszta, vén, mély… Igekötős ige: kivájom Minden helyesen kiírt példaszó 1 pont

8

4.

Pótold a főnevek hiányzó toldalékát! A várban nagy a nyüzsgés. A törökök ágyúval lövik a falat. A magyarok jól bánnak a kard dal. Az asszonyok a bástyáról forró vizet öntenek az ellenségre. Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

6

5.

Írd le az alábbi igéket múlt és jövő időben! A cselekvő száma és személye ne változzon! suttog, suttogott, suttogni fog hegedülsz, hegedültél, hegedülni fogsz Minden helyesen átalakított igealak 1 pont

4

6.

Fokozd a következő mellékneveket! erős, erősebb, legerősebb Minden helyesen fokozott melléknév 1 pont

4

7.

Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt! bagoly, süllyed, papagáj, helyes, pályaudvar, Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

8.

Írd le szótagokra bontva a következő szavakat! il-la-tos, meny-nye-zet, fi-ú-kat, meg-í-gér, leg-ü-gye-sebb, bo-dza, varr-ta Minden helyesen szótagolt szó 1 pont

friss, frissebb, legfrissebb

tájékoztat,

ünnepélyes

7

7

75


2014.05.30. 12:27


VI.

Tanév végi felmérés

B

1.

Pótold a következő mondatok mondatvégi írásjelét, és nevezd meg a mondatfajtát! Ma este tábortüzet rakunk. kijelentő m. Gyűjtöttetek-e már száraz gallyakat? kérdő m. Keressetek apró ágakat is! felszólító m. Jaj, de csípnek a szúnyogok! felkiáltó m. Bárcsak szalonnát is sütnénk a tűznél! óhajtó m. Írásjel pótlása és mondatfajta megnevezése mondatonként 1 pont

5

2.

Írd le a szavakat írott betűkkel a megfelelő csoporthoz! Köznév: tó, hajó Tulajdonnév: Balaton, Duna Ige: fürödnek, csillog, csobban Melléknév: veszélyes, langyos Minden helyesen csoportosított szó 1 pont

9

3.

Írj egy-egy példát a találós kérdésből az alábbi szempontok szerint! Köznév: füstifecskék (istálló, fészek…) Cselekvést jelentő ige: fészkelnek, építik... Tulajdonnév: Afrika Történést jelentő ige: növekednek… Toldalékos főnév: fiókáit, istállókban… Létige: van Melléknév: hideg, apró… Igekötős ige: megismerkednek… Minden helyesen kiírt példaszó 1 pont

8

4.

Pótold a főnevek hiányzó toldalékát! A fészekben három kisgólya várja a finom falatokat. Gólyapapa frissen fogott békát hoz nekik. Gólyamama hallal eteti a fiókákat. Hamarosan kirepülnek a fészekből, és Afrikába költöznek. Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

6

5.

Írd le az alábbi igéket múlt és jövő időben! A cselekvő száma és személye ne változzon! játszik, játszott, játszani fog futnak, futottak, futni fognak Minden helyesen átalakított igealak 1 pont

4

6.

Fokozd a következő mellékneveket! ügyes, ügyesebb, legügyesebb Minden helyesen fokozott melléknév 1 pont

4

7.

Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűt! szabály, bújik, hajol, gömbölyű, Minden helyesen kiegészített szó 1 pont

8.

Írd le szótagokra bontva a következő szavakat! dal-la-mos, csen-gety-tyű, fi-ó-ka, fel-e-mel, leg-e-rő-sebb, ma-dzag, hall-gat Minden helyesen szótagolt szó 1 pont

kicsi, kisebb, legkisebb

mosolygós,

rejtekhely,

éjszaka

7

7

76


2014.05.30. 12:27


Segédanyag a tanulók értékeléséhez, minősítéséhez a 3. évfolyamon Kiváló (5) A tanuló • ismeri és önállóan alkalmazza a 2. osztályos nyelvtani és helyes írási ismereteket; • ismeri a különböző fajtájú mon datokat, helyesen alkalmazza a mondatvégi írásjeleket;

Jó (4)

Megfelelő (3-2)

• ismeri és tanítói irányítással al • a tanult ismeretek alkalmazására kalmazza a 2. osztályos nyelvtani tanítói segítséggel képes; és helyesírási ismereteket; • a mondatfajták felismerésére • a mondatfajták felismerésében és segítséggel képes. Legtöbbször a mondatvégi írásjel megválasz helyesen használja a mondatvégi tásában bizonytalan írásjeleket;

• ismeri a főnév fogalmát, felis meri és megnevezi a főneveket szövegben, szóhalmazban; • felismeri a köznevet és a tulaj donnevet; • a toldalékos főnevet felismeri, a szótövet és a toldalékot önállóan leválasztja, főnevekhez toldalé kokat illeszt; • felismeri és megnevezi a főnév egyes és többes számát; • ismeri és alkalmazza a toldalékos főnevek helyesírására vonatkozó szabályokat; • a főnevekhez kapcsolódó helyes írási szabályokat önállóan tudja alkalmazni;

• ismeri a főnév fogalmát, ismert szövegben, szóhalmazban a fő nevek többségét megtalálja; • tudja csoportosítani a főneveket (köznév, tulajdonnév); • felismeri a toldalékos főnevet, a szótövet, egyszerűbb esetekben a toldalékot leválasztja, a főnevek hez toldalékokat tud illeszteni; • képes egyes számú főneveket többes számúvá alakítani, ismeri a többes szám jelét; • a toldalékos főnevek helyesírását időnként elvéti, hibáját önállóan javítani tudja; • a főnevekhez kapcsolódó helyes írási szabályok alkalmazásában időnként segítséget igényel;

• a főnév felismerésében gyakran téveszt, hibáit csak tanítói segít séggel képes javítani; • segítséggel csoportosítani tudja a főneveket; • a toldalékos főnevek felismerésé ben bizonytalan, helyesírásukat gyakran elvéti, hibáit tanítói irányítással tudja javítani; • segítséggel egyes számú főnevet többes számúvá alakít; • a főnevekhez kapcsolódó helyes írási szabályok alkalmazásában még önállótlan, hibáit tanítói segítséggel tudja csak javítani;

• ismeri az ige fogalmát, szö vegben, szóhalmazban az igét felismeri, kiválasztja; • ismeri az ige egyes és többes szá mát, tudja ragozni önállóan az igét (ha az más jellegű nyelvtani problémát nem tartalmaz); • önállóan felismeri és megnevezi a cselekvő számát és személyét; • felismeri a különböző idejű igéket, a múlt idő jelét helyesen használja; • a fog segédigés jövő idejű igeala kot helyesen írja; • a gyakori igekötőket felismeri, az igekötős igék különböző írás módjára vonatkozó szabályokat helyesen és önállóan alkalmazza;

• ismeri az ige fogalmát, szöveg ben, szóhalmazban az igék több ségét felismeri, kiválasztja; • ismeri az ige egyes és többes szá mát, megkezdett analóg ragozási sort folytatni tud, személyrago kat leválaszt; • egyszerű esetekben megnevezi a cselekvő számát és személyét; • felismeri a különböző idejű igé ket, a múlt idő jelét legtöbbször helyesen használja; • a fog segédigés jövő idejű igealak helyesírását néha elvéti; • a gyakori igekötőket legtöbbször felismeri, az igekötős igék külön böző írásmódjára vonatkozó sza bályokat segítséggel alkalmazza, időnként hibázik;

• az ige megnevezésében, felisme résében bizonytalan, gyakran hibázik; • megkezdett ragozási sort ta nítói irányítással tud folytatni, a személyragokat segítséggel leválasztja; • a cselekvő számának, szemé lyének megnevezését gyakran elvéti; • felismeri a különböző idejű igéket, a múlt idő jelét időnként elvéti; • a gyakori igekötők felismerésé ben bizonytalan, helyesírásukat gyakran elvéti, de hibáit tanítói segítséggel javítani tudja;

77


2014.05.30. 12:27


Kiváló (5) • az igével kapcsolatban megis mert nyelvtani és helyesírási szabályokat felidézi és önállóan alkalmazza; • a mellékneveket felismeri, szó halmazban, ismert szövegben kiválasztja; a közép- és felsőfokú mellékneveket helyesen írja, a fokozás jelét felismeri, helyesen jelöli a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat; • a j hangot helyesen jelöli a be gyakorolt melléknevekben;

Jó (4)

• az igével kapcsolatban megis mert nyelvtani és helyesírási szabályokat segítséggel tudja felidézni és alkalmazni; • a mellékneveket felismeri, szó halmazban, ismert szövegben kevés hibával kiválasztja; • a közép- és felsőfokú mellék nevek helyesírását néha elvéti, legtöbbször helyesen jelöli a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat; • a j hangot legtöbbször helyesen írja begyakorolt esetekben; • képes a tanult szófajok felismeré • a tanult szófajok felismerésére, sére, csoportosítására (névszók, csoportosítására kis segítséggel ige, egyéb tanult szófajok); képes; • másolás során nem ejt írástech • másolás során néhány írástech nikai és helyesírási hibát, toll nikai és helyesírási hibát ejt, toll bamondás és emlékezetből írás bamondás és emlékezetből írás során helyesen írja a begyakorolt során a begyakorolt szókészlet szókészlet szavait; szavait néha elvéti, hibáit javítani • önállóan és helyesen alkalmazza tudja; a tanult helyesírási és nyelvhe • a tanult helyesírási és nyelvhe lyességi szabályokat; lyességi szabályokat még nem • a j hangot helyesen jelöli 40-45 tudja minden esetben önállóan szóban; alkalmazni; • szokásává vált az önellenőrzés, • a j hangot helyesen jelöli 35-40 hibáit képes önállóan javítani; szóban; • írásmunkája rendezett, áttekint • az önellenőrzés képessége kiala hető, írástempója megfelel az kulóban van; életkornak (kb. 90 betű 3 perc • írástempója megfelelő, írásmun alatt). kája áttekinthető, rendezett.

Megfelelő (3-2) • az igével kapcsolatban megis mert nyelvtani és helyesírási sza bályok tudatos alkalmazásában járatlan, segítségre van szüksége; • a mellékneveket tanítói segítség gel felismeri, megnevezi; • a közép- és felsőfok jelét, a melléknevek végén az ó, ő, ú, ű hangokat, a j hangot gyakran elvéti, a begyakorolt esetekben is, de hibáit a tanító segítségével tudja javítani;

• a tanult szófajok felismerésére, csoportosítására csak tanítói segítséggel képes; • másolás során nem ejt sok he lyesírási és írástechnikai hibát, tollbamondás és emlékezetből írás során a begyakorolt szókész let szavainak helyesírását több ször elvéti, de hibáit segítséggel javítani képes; • a tanult helyesírási és nyelvhe lyességi szabályokat még nem tudja önállóan és tudatosan alkalmazni; • a j hangot helyesen jelöli 25-30 szóban; • írástempója kissé lassú, írásmun kája időnként rendezetlen.

78


2014.05.30. 12:27


HELYESÍRÁSI SZÓJEGYZÉK 3. OSZTÁLY Ly és j a szavakban

Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben

Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben

Hosszú magánhangzó a szótőben

bélyeg bújik gömbölyű hajol harkály helyes helyesírás helytelen homályos jajgat javít játszik játék komoly máj milyen pálya pályaudvar jégpálya sajt szabály szabályos táj újság ünnepély zaj zajos

aggódik állomás megálló antenna berreg billeg bükkfa cammog cseppen csillog csillogó dallam faggat forrás friss frissen frissül fullad füllent gyullad hallgat illat illatos illatozik kellemes kopott koppan orvosság pillanat pillangó puttony suttog suttogó szalonna szempilla törött uzsonna ünnep ünnepel virrad zöldell zöldellő

bosszant buggyan fröccsen jössz hattyú loccsan kuruttyol mennyezet össze pottyan reccsen szunnyad tesszük vissza visszük

bőrönd dúl-fúl dűl csónak csőr erős esős híres húz kezdődik kóstol múlt múlik műsor nővér nyílik óvoda óvónéni papír pókháló sós sűrű szól szór szűk víg

79


2014.05.30. 12:27


Javaslat a tollbamondás és a fogalmazás helyesírásának értékeléséhez Javítási jelek:

        súlyos hiba ___ egyéb hiba

(A táblázatban a súlyos hiba jele: +) Hibatípus Mondatkezdés Mondatvégi írásjel (egyszerű mondat) Tagolási hibák • szóhatár • elválasztás egyszerű esetekben Magánhangzók időtartama a szavakban és a szavak végén a gyakorolt esetekben Mássalhangzók időtartama (a kiejtés elve alapján) a szótövekben és a toldalékos alakokban A kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok (dj, dt, nj, lj, ts, tj) a gyakorolt esetekben Ly és j a gyakorolt esetekben Tulajdonnevek írása a gyakorolt esetekben A tanult szófajok toldalékos alakjainak írása A melléknév fokozása Ige • -ít, -ul, -ül jelölése • a múlt idő jele • az igekötő közvetlenül az ige előtt • az igekötő az ige után áll • az igekötő és az ige között más szó áll Számnév • sorszámnév • keltezés • fokozott határozatlan számnév Betűcsere Betűkihagyás Ékezethiány Szójegyzékben megadott szavak írása

Évfolyam 1. 2. 3. 4. + + + + + + +

+

+ + + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Értékelés: Évfolyamonként kb. 1/2 oldalnyi tollbamondásban az alábbi hibaszámok szerint. 0– 4 hiba (nincs súlyos hiba): jeles 5– 8 hiba (vagy kevesebb, de van egy súlyos hiba): jó 9–12 hiba (2-3 súlyos hiba): közepes 13–16 hiba (több súlyos hiba): elégséges 16 hiba fölött: elégtelen A ponthatárok arányosan változnak, ha a helyesírási szöveg mennyisége növekszik, illetve csökken. A fogalmazás helyesírásának értékelése is a fenti hibaszámok alapján történik. (A fogalmazás terjedelme arányosan változtatja a ponthatárokat.) 80


2014.05.30. 12:27


Játékos feladatok a tehetséggondozáshoz Szavak

Szóalkotó 1. Mi a szabály? Folytasd a szavak átalakítását a példa szerint! üveg

üt

süveg

süt

alap

ér

kalap

vér

akar

ikra

álca

cél

állam

érem

rém

üst

anyag

orom

ikra

örvény

ideg

arc

2. Alkoss az alábbi szavakból új szavakat az első betűjük kicserélésével! Pl.: tánc – ránc; kártya morzsa

lengyel legyező

kilincs kátrány

kavar kenyér

3. Alkoss az alábbi szavak betűiből új szavakat! Minden betűt használj fel! Pl.: nálam – málna keret kalász olvad

tapos lencse ostor

kapor méret pakol

4. Alkoss szavakat a mássalhangzókból egy vagy két magánhangzó beillesztésével! (Pl.: csnd – csend) prsly szvcs szrny

nrncs vlgy kktsz

klcs gyngy gmbc

pilla – villa rojt kömény bukkan

kánya – bánya laza parancs folyó

5. Alkoss új szavakat a példa szerint! száll – váll tincs zúza sirály

6. Alkoss személyneveket a megadott szavakból a példa szerint! villa – Csilla tábor várta

folt vándor vita

zászló zajos kanna

81


2014.05.30. 12:27


7. Találd ki, milyen madárka kel ki a tojásból! (Vigyázz, mindegyikben van egy fölösleges betű!) ö

cs

a

p

k i

r a

t

d e

r

sz k m

ö

b

r

ö

ö

v e

s gy

l

i

r á

k

a

g r

o g

l

ó

r

s

ly

k t

k

r

i

h

i

a á

p

8. Állítsd össze az állatok neveit az összekevert betűkből! ivpngin

ákelinp

aúrszvror

livóíz

kugrenu

desvejemeg

kömeször

őszatökti

Szótagokból szavak 1. Egészítsd ki a megadott szótagokat szavakká! ka-_____,

ka-_____,

ka-_____,

ka-_____,

ka-_____,

ka-_____

bá-_____,

bá-_____,

bá-_____,

bá-_____,

bá-_____,

bá-_____

vi-_____,

vi-_____,

vi-_____,

vi-______,

vi-______,

vi-______

2. A háromtagú szavak egyik szótagja „elbújt”. Pótold a hiányzó szótagot, és írd le helyesen a szót! kü- 

 -ség

bi- 

 -li

leg-ki- 

fo- 

ba- 

 -só

böl- 

 -ság

e- 

 -de

 -ség

höm-pö- 

3. Alkoss szavakat! Pótold a hiányzó szótagot! _______gyó,

_______gó,

________jú,

_______rű,

_______ru,

_______tyú

_______lyó,

_______tyű,

_______dú,

_______nyő

_______bu,

_______cső

4. Pótold a szavak hiányzó szótagját! Írd le a szavakat szótagolás nélkül! dül dül dül da da da 5. Alkoss szavakat úgy, hogy pótolod a hiányzó közös szótagot! (Pl.: te- … -réb  teve -réb  teve, veréb) sap bát vi kar macs land szer rázs csa jú bar nál bál rancs sá ta

dül da

kré kecs zeb hagy

dül da

nú rék dír dár

82


2014.05.30. 12:27


6. Egészítsd ki a megadott szótagokat főnevekké! csi-__________,

szi-__________,

le-__________,

bú-__________,

re-__________

csi-__________,

szi-__________,

le-__________,

bú-__________,

re-__________

csi-__________,

szi-__________,

le-__________,

bú-__________,

re-__________

7. Alkoss két és három szótagú gyümölcsneveket a szótagokból! Egy szótagot többször is használhatsz!

a

sző nán

mál diny

ba biz

lő na

va rack

ri nye

szil nász

rancs li

8. Alkoss a szótagokból háromtagú állatneveket!

go-

ko-

ken-

ja-

pi-

gi- -gu- -ó- -lisz-

-gu- -ril- -lib- -ru -ár -la -ri -ta -ca Szókereső 1. A meghatározásokhoz olyan szót írj, amelyekben csak „á” magánhangzó szerepel! Hordót készítő mester:

_ ____________________________________________

Az ételnek sárga színt adó fűszer:

_ ____________________________________________

Bányászszerszám:

_ ____________________________________________

Fiatal juh:

_ ____________________________________________

Gonosz fondorlat, cselszövés:

_ ____________________________________________

Tarka tollú, pintyféle madár:

_ ____________________________________________

Sínpár:

_ ____________________________________________

Szenet fejtő munkás:

_ ____________________________________________

Mesebeli szörny:

_ ____________________________________________

Sétálgat, ide-oda megy:

_ ____________________________________________

2. A nevek között újabb nevek „rejtőznek”. Keresd meg, és írd le! GÁBOR

IMRE

GINA

_ ____________________________________________

SÁNDOR

KATA

MÁSA

_ ____________________________________________

PETI

BORBÁLA

CILI

_ ____________________________________________

SÁRI

TAMARA

MÓNIKA

_ ____________________________________________

83


2014.05.30. 12:27


3. Olvasd ki az egymásra írt szavakból az állatok neveit! Írd le őket a vonalra! ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ 4. Válaszolj a találós kérdésekre egy-egy szóval! Melyik ács ehető?

____________________________________

Melyik ácsban lehet főzni?

____________________________________

Melyik ács fordít idegen nyelvet?

____________________________________

Melyik ács van a Mikulás puttonyában?

____________________________________

Melyik ács tud főzni?

____________________________________

Melyik ács patkol lovat?

____________________________________

Melyik ács veri be a szöget?

____________________________________

5. A betűkör neveket rejt. Keresd meg, és írd le őket helyesen! ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________

84


2014.05.30. 12:27


6. Válaszolj a találós kérdésekre! Melyik tó oltja el a tüzet?

________________________

Melyik tóból lehet messzire ellátni?

________________________

Melyik tó tud szirénázni?

________________________

Melyik tóval lehet sok pénzt nyerni?

________________________

Melyik tó jár egyetemre?

________________________

Melyik tóra lehet kulcsot akasztani?

________________________

Melyik tó csapódik be a huzattól?

________________________

7. Keresd a betűrácsban a madarak nevét! Írd le őket a vonalra! H

A

R

K

Á

L

Y

U

É

S

A

S

Ö

G

É

M

J

Y

R

I

G

Ó

Ő

B

A

C

D

R

E

L

V

A

Ű

I

A

Á

R

Y

E

G

E

N

R

L

L

A

R

O

I

K

U

Y

E

G

É

L

F

E

C

S

K

E

B

Y

________________________ ________________________ ________________________ ________________________ ________________________ ________________________ ________________________ ________________________ ________________________

Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak 1. Keresd a kakukktojást! Húzd alá azt a szót, amelyik nem rokona a többinek! a) andalog, tipeg, iramodik, ténfereg, ballag, botorkál b) fortélyos, ravasz, csalafinta, cseles, szeszélyes, furfangos c) csalárd, szélhámos, csalfa, balga, szószegő d) göröngyös, szikkadt, buckás, rögös, egyenetlen e) ömlik, evickél, zúdul, csurog, hömpölyög f) hajlék, viskó, hodály, vityilló, kunyhó g) meglök, tuszkol, taszigál, lökdös, vonszol 2. Húzd alá soronként azt az egy szót, amelyik jelentése ellentétes a többivel! a) gőgös, kevély, szerény, büszke, pökhendi b) mélabús, vidám, jókedvű, kedélyes, mókázó c) zsugori, fösvény, bőkezű, fukar, kapzsi d) gyors, fürge, mozgékony, lomha, serény e) kullog, bandukol, ballag, rohan, andalog f) alacsony, apró, kicsi, nyúlánk, törpe g) vad, kegyetlen, jámbor, durva, zord

85


2014.05.30. 12:27


3. Mi a szabály? Folytasd a táblázatok kitöltését! fut

érkezik

rohan

jön

sétál

távozik

szép

jó

gyönyörű

kiváló

csúnya

rossz

épít

görbe

virrad

palota

örül

gyáva

suttog

rohan

kacag

szorgos

beszél

4. Mindegyik házikóban találsz egy olyan szót, amelyik nem „rokona” a többinek. Keretezd be!

nevet

kacag

nyirkos

lucskos

zokog

bömböl

derül

harsog

szikkadt latyakos

ordít

kiabál

nyurga

vaskos

kaliba

vityilló

cimbora

haver

zömök

tömzsi

viskó

kalitka

suhanc

barát

5. Állíts össze rokon értelmű szópárokat a táblázat szavaiból! Írd le őket egymás mellé! bánatos

énekel

ballag

tréfál

kedves

viccel

ostoba

nyájas

bandukol

dalol

komor

balga

Betűpótló 1. Pótold a szavakban a hiányzó hosszú vagy rövid magán-, illetve mássalhangzót! o–ó

ü–ű

l – ll

k – kk

s– ss

k……r……m

keszty……

sza……ag

ba……ancs

la……ú

b……rs……

elt……nik

nyí……ik

bu……an

ki……ebb

b……lyg……

t……kör

sze……ő

sa……ozik

me……él

f……ly……

megs……l

ke……emes

sza……ad

béke……ég

h……g……ly……

ki……r……l

ha……gat

szö……en

ha……ad

s……ly……m

s……r……

mú……ik

bu……an

fri……ebb

86


2014.05.30. 12:27


2. Pótold a szavakban a hiányzó u vagy ú magánhangzót! t…ró,

tan…lás,

tan…sít,

leg…jabb,

bossz…,

hüvelyk…jj

t…rista,

k…tf…ró,

…titárs,

k…tató,

h…szadik,

hang…latos,

…jság,

f…vola,

j…talom,

m…ze…m,

sz…nyog,

t…róscs…sza

káty…,

gyan…sít,

szemtan…,

b…jkál,

keng…r…,

elg...r...l

3. Pótold a j vagy ly betűt a szavakban! Minden sorban egy szót kell j-vel kiegészíteni, a többit ly-el. a) laká…,

szabá…,

tartá…,

homá…,

viszá…

b) pehe…,

kehe…,

döre…,

perse…,

pikke…

c) segé…,

karé…,

esté…,

forté…,

kevé…

d) fák…a,

pá…a,

dato…a,

bog…a,

szó…a

e) szeszé…es,

veszé…es,

he…es,

tel…es,

esé…es

f) gereb…e,

dere…e,

cser…e,

erek…e,

dereg…e

4. Döntsd el, hogy l vagy ll hiányzik a szavakból! Színezd ki azokat a téglalapokat, amelyekben rövid mással hangzóval kell kiegészíteni a szót! ke…emes

sza…ag

szá…oda

á…dogál

me…ettem

fü….ent

szá…ingózik

elmú…ik

ceruzae…em

pi…angó

csi…ag

pókhá….ó

szá…ka

istá…ó

i…atos

á…atkert

megte…ik

vá….ogat

szandá….

futba….ista

mú….ik

fu….ánk

vá….alkozik

vi….amos

Szófajok 1. Színezd ki azt a négyzetet, amelyikben főnevet találsz! lep

méh

csíp

int

sas

száll

vas

hull

nyit

hegy

hoz

pók

kel

rét

szíj

kos

mos

lap

film

nap

dől

kéz

szék

csal

ház

bojt

hó

szól

hal

ajtó

pad

húz

hajó

zaj

fúj

jég

szór

bír

víz

szúr

önt

hang

túr

váll

2. Színezd ki azt a keretet, amelyikben többes számú főnév van! pók

házak

ének

paták

falak

patak

betűk

kezek

őrök

sarok

dobok

gyerek

nyulak

kövek

árok

3. A -t toldalékos főnevek kezdőbetűit összeolvasva egy szót kapsz. Mi a megfejtés? dobot, bélyeget,

alkot, áldást,

vonat,

élményt,

levelet,

bizonyítványt,

feladat,

keret,

akarat,

épület,

inget,

csoport

87


2014.05.30. 12:27


4. Válaszd ki a szavak közül a főneveket, és írd őket a rejtvénybe! kínál, sós, kaland, illat, aggódik, színez, vitorla, csengettyű, bújik, legyez, terebélyes, óra, álom, beszélget, aggodalom, énekel

5. Színezd ki azokat a négyzeteket, amelyekben igét találsz! a) pók

méh

rét

sas

kéz

vés

zaj

lep

jég

csíp

kos

kő

ás

szék

csal

új

lop

hét

víz

hal

hoz

fúj

tör

lap

szól

dől

hang

int

pad

kel

nap

fest

vad

b) tíz

lomb

füst

egér

vicc

szem

ver

fúr

szól

rom

visz

bont

hegy

pont

súg

fül

pénz

evez

őz

szúr

bír

fű

sóz

fa

toll

ad

jön

hull

vas

húz

ing

fut

szám

jég

ásít

ház

túr

főz

nyit

méz

áll

zab

nyár

jár

esik

6. Találd ki a szabályt, és folytasd a táblázat kitöltését! pók

tél

pihen

talál

óra

érem

kicsi

lila

sál

áru

szem

kap

sör

fut

7. A következő szavakban igék bújtak el. Kertezd be és írd le őket! alapuló

amerikai

szakállas

bélés

szócsalád

csónakázik

korosztály

vadság

kényelmes

saláta

karate

fehérje

kenguru

műhold

boltozat

szabályzat

villamos

belépő

kultúra

jégtörő

8. Nyuszi csak azokra a mezőkre léphet, amelyikben -t ragos főnév található. Vajon mit fog reggelizni? Színezd ki a megfelelő mezőket, és megtudod! hidat hálót sért bojt tört odút

keret kaput esőt vizet vonat fát

eset sejt hajít lovat füzet villát

kávét hajót kiflit kocsit vezet tanút

órát pont volt alkot ezüst erőt

ágat dalt kígyót csont vázát répát

ecet barát kést sót békét bánat

adat liszt süt bozót nyit sötét

88


2014.05.30. 12:27


9. A betűrács vízszintes és függőleges soraiban tulajdonneveket olvashatsz össze. Keresd meg és írd le őket! K

E

C

S

K

E

M

É

T

O

M

E

C

S

E

K

I

B

Ü

T

T

I

B

O

R

E

C

A

D

H

T

Á

S

P

F

L

I

L

U

V

I

Y

J

R

U

E

M

A

N

U

S

Á

R

O

S

P

A

T

A

K

Z

M

A

N

C

S

C

O

É

Ú

A

T

T

I

L

A

K

N

P

O

C

Ú

H

O

L

L

Ó

K

Ő

B

A

R

A

N

Y

J

Á

N

O

S

Mondatok Szólások, közmondások 1. Mit jelentenek az alábbi szólások? Írd annak az oszlopnak a betűjelét a keretbe, amelyikben a szólás jelentését kifejező szó van! A

B

C

Lógatja az orrát.

álmos

szomorú

beteg

Fogához veri a garast.

éhes

szegény

zsugori

Bekötik a fejét.

megsérült

férjhez megy

fázik

A jég hátán is megél.

ügyes

igénytelen

életrevaló

Minden hájjal megkent.

ravasz

kövér

piszkos

Köti az ebet a karóhoz.

kegyetlen

csökönyös

erős

2. Az alábbi közmondásokban, szólásokban összekeveredtek az állatnevek. Javítsd ki, és írd le őket helyesen! A tyúknak négy lába van, mégis megbotlik.

Macskából nem lesz szalonna.

Annyi esze sincs, mint egy kutyának.

A nagy galamb megeszi a kishalat.

Várja, hogy a sült ló a szájába repüljön.

Alamuszi hal nagyot ugrik.

3. Pótold a következő közmondásokban az állatok neveit! Egyik _____________, másik ___________.

Éhes _______________ makkal álmodik.

Sok _____________ _________________ győz.

Egy ________________ nem csinál nyarat.

Jobb ma egy ________________, mint holnap egy _________________. 89


2014.05.30. 12:27


4. A táblázatban három közmondás szavait találod összekeverve. Találd ki, és írd le a mondatokat! A

NEM

NINCSEN

MESSZE

MEGY

NÉLKÜL

SOK

AZ

FÁJÁTÓL

ALMA

SOKRA

TÖVIS

ESIK

KICSI

RÓZSA

5. Pótold a megfelelő melléknevet a szóláshasonlatokban! _______________, mint a nyúl.

_______________, mint a csiga.

_______________, mint a piaci légy.

_______________, mint az országút.

_______________, mint a templom egere.

_______________, mint az ecet.

_______________, mint az öszvér.

_______________, mint a ágyú.

_______________, mint a ma született bárány.

_______________, mint a róka.

6. Pótold a szólásokban, közmondásokban a tárgyak nevét! Köti az ebet a ____________________ .

Rázza a ____________________ .

Egy ____________________ árul vele.

__________________ dugja a fejét.

Fogához veri a ___________________ .

Új _________________ jól seper.

A kákán is ___________________ keres.

Vak tyúk is talál _____________ .

7. Két közmondásból alkottunk egyet, így elég furcsa bölcsességek születtek. Keresd meg és írd le, melyik két közmondást kapcsoltuk össze! • Aki másnak vermet ás, aranyat lel. • Egyik kutya, másik egy híján húsz. • Olcsó húsnak anyja sem érti a szavát. 8. Pótold a hiányzó igét a szólásokban, közmondásokban! Addig __________ a korsó a kútra, míg el nem ___________. A lónak négy lába __________, mégis _______________. Aki másnak vermet _________, maga _________ bele. Néma gyereknek anyja sem ____________ a szavát. Ki mint ________ ágyát, úgy _________________ álmát. Jó pap is holtig _____________. Ki korán _________, aranyat _________. 9. Mit jelentenek a szólások? Fejezd ki a jelentésüket egy szóval, és írd a rejtvénybe! 1. Lyukas a marka.

1.

2. A saját árnyékától is fél.

2.

3. Fogához veri a garast.

3.

4. Fát lehet vágni a hátán. 5. Köti az ebet a karóhoz.

4. 5.

Megfejtés: __________________________ 90


2014.05.30. 12:27


Hiányos mondatok 1. Egészítsd ki a mondatokat a zárójelben megadott szavak közül a megfelelővel! Túl sok víz _____________ a kádba.

(fojt – folyt)

Mindenki ________________ be a könyvet!

(csukja – csuklya)

A harcos kezében _________________ van.

(szabja – szablya)

Téged nem _________________ a füstszag?

(fojt – folyt)

Évi szorosan __________________ a testvére kezét.

(fogja – foglya)

A sapkádról leszakadt a _______________.

(bojt – bolyt)

A kabátomon __________________ is van.

(csukja – csuklya)

A király _____________________ megszökött.

(fogja – foglya)

2. Egészítsd ki a mondatokat a megadott szópárok szavai közül a megfelelővel! falu – falú;

kelet – kellett;

áru – árú;

szál – száll;

hal – hall

Szép ez a kis ___________, mert minden háza fehér ___________. A boltba tegnap kedvező ________ ________ érkezett. Erre a szép ________ rózsára _________ a méhecske. A _____________ miért nem ___________ a víz alatt? Nem ____________ felé _____________ volna mennünk? 3. Pótold a szövegben a hiányzó betűket! Ugye lá____ál már hétpe____es katicab___garat? Ez az apr___ r___var a piros szárnyfedőit d___sz___tő hét fekete pettyr___l kapta a nevé___. Eur___pá ban nagyon népszer___. Nem csak szépsége mia____, hanem azért, mert rendkív___l hasznos. Pusztí____a a káros levéltetveket. 4. Melyik szóval helyes a mondat? Válaszd ki a zárójelben található szavak közül a mondatba illőt! A cipész egy kopott cipőt ___________

(sarkal – sarkall)

A ______________ jól vágja a füvet.

(kasza – kassza)

Sári pulóvert ______________ a nagymamájával.

(kötet – köttet)

Egy _______________ papírt gyűjtött az osztályunk.

(halom – hallom)

Ki mint ____________, úgy arat.

(vet – vett)

Kovácsék büszkék a _________, mert jól tanul.

(fiukra – fiúkra)

Berci __________ most ért haza az iskolából.

(épen – éppen)

91


2014.05.30. 12:27


Rejtvények

1. Fejtsd meg a rejtvényt! Írj az ábrába ly-t tartalmazó szavakat a meghatározások alapján!



A fák „doktora”: Kerti szerszám: Szebb a páva, mint a … A léket kapott hajóval történik: Kis patakocska: Ilyen a víz a Balaton déli partján: Megfejtés: ________________________ 2. Írj olyan magánhangzókat a rejtvényábra üres négyzeteibe, hogy a betűket összeolvasva vízszintesen függőle gesen és átlósan szavakat alkossanak! T

S

S

Z

v

r

K

L

K

R

k

s

3. Pótold a rejtvényábrában a hiányzó betűket úgy, hogy a vízszintes és függőleges sorokban állatneveket kapj! G B

A

K V

G

I

Í

V

Ó

Ő

A

A

G

Ó B

A

D

A P

L Ú

G Y

I

O

Ó Z

R

É

Á

B

E

O

B

O A

M

A

S Z

Z

A

R

V A

4. A szavakból hiányzik a j vagy ly betű! Fejtsd meg a rejtvényt azoknak a szavaknak a beírásával, amelyiket j-vel kell kiegészíteni! sú….os, zsiva….og, gereb….e, sa….t, osztá…., furu….a, fú…., fo….osó, to….ás, harká…., cser….e, moso….og Megfejtés: ……………………………. 92


2014.05.30. 12:27


5. Írd a rejtvénybe betűrend szerinti sorrendben a neveket! Beáta, Berta, Ákos, Anna, Beatrix, Béci

Megfejtés:

6. A táblázat betűiből csigavonalban haladva írók és költők nevét olvashatod össze. A nyíllal jelölt betűtől indulj! Írd le a neveket helyesen! 



F

V

R

E

R

Á

M

N

Á

T

L

O

E

I

N

Á

S

Z

Ó

J

É

Y

K

Z

K

N

D

J

I

Á

R

A

V

J

Z

K

E

K

O

R

D

L

A

N

A

J

S

L

T

Á

N

Y

Á

N

F

I

K

O

V

E

E

I

S

T

V

Á

E

R

E

N

C

Z

7. A mondatokból -ít, -ul, -ül végű igék hiányoznak. Töltsd ki a rejtvényt a mondatok hiányzó igéivel! Peti otthon sokat ……… az anyukájának. A kosárban összegömbölyödve ……… egy cica. A vonat nyolc órakor ……… Győrbe. A kertben sok szép virág ……… . ………, mint borjú az új kapura. Anna néni almát ……… a piacon. Az ólban hangosan ……… a kismalac. Ábel nagyot ………, mert álmos. Ági néni az iskolában gyerekeket ……… . A kalauz sípjával ……… . Megfejtés: __________________________

93


2014.05.30. 12:27


8. Válaszd ki a szavak közül a főneveket, és írd őket a rejtvénybe! eszik, mos, rendőr, keres, hó, gondolat, tanul, legyez, óra, mosolyog, iroda, énekel, vers, állvány, olvad, jó

9. Fejtsd meg a rejtvényt! Írj a meghatározásokhoz „-fa” végű szavakat! A rejtvény megfejtésének szintén köze van a fához. 1. Puha fakéreg, dugót is készítenek belőle.

1.

2. Mohamedán (arab) uralkodó.

2.

3. Sok dalt, nótát ismerő ember.

3.

4. Az állat fejének száj körüli része.

4.

5. Piaci árus

5.

6. Cipőkészítéshez használt lábfej alakú forma.

6.

7. Ár, díjszabás

7.

8. Versszak

8.

10. Egészítsd ki az oszlopok betűit igékké! Ha jól dolgozol, állatok nevét kapod megfejtésül. K

R

N

A

Ú

Y

Ö

L

T

T

P

N

É

É

T

Z

D

L O P

S

L Ű T

T

V

R

A

Á O L

H H

É

V

Á

U

R

Z

T

S

L

L

K

Z

94


2014.05.30. 12:27


Totó, lottó

1. Melyik magánhangzóval pótolható helyesen a szó?

1 : u 2 : ú X : mindkettő

1. kap…

8. ken…

2. fal…

9. borj…

3. ágy…

10. …lap…

4. od…

11. karcs…

5. zsal…

12. hábor…

6. ár…

13. káty…

7. varj…

13+1. dar…

2. Döntsd el, mely mássalhangzók illenek a szóba! Írd a megfelelő jelet a keretbe!

1 : nj 2 : nyj X : nny

1. pihe___ünk

8. köszö___ön

2. a___a

9. u___átok

3. kö___ű

10. bá___a

4. elfo___ad

11. üze___

5. roha___unk

12. kö___es

6. hu___atok

13. seme___i

7. di___e

13+1. szű___ön

3. Szófaj totó

1 : jelen idejű ige 2 : múlt idejű ige X : főnév

1. félt

8. önt

2. tekint

9. rajzolt

3. fasírt

10. nyújt

4. bólint

11. csont

5. fest

12. beszélt

6. örült

13. talált

7. kert

13+1. jácint

95


2014.05.30. 12:27


4. Helyesírási totó: Milyen betű hiányzik a szavakból?

1 : j

1. sa…tos

8. u…am

2 : ly

2. fú…on

9. he…telen

3. veszé…es

10. tava…i

4. va…as

11. i…edős

5. bé…eg

12. zsiva…

6. é…el

13. fá…on

X : jj

7. komo…an

13+1. perse…

5. Milyen betű hiányzik a szavak elejéről?

1 : kisbetű 2 : nagybetű X : mindkettő

1. …oszorkány

8. …ortobágy

2. …aguár

9. …skola

3. …udapest

10. …önyvtár

4. …ánchíd

11. …ovács

5. …arlang

12. …illangó

6. …átszótér

13. …sztalos

7. …bolya

13+1. …iskőrös

6. Mi a szófaja a következő szavaknak?

1 : ige 2 : főnév X : mindkettő

1. kavics

8. fog

2. énekel

9. mesél

3. siet

10. felejt

4. követ

11. veszély

5. vonat

12. folytat

6. kutat

13. tolat

7. keres

13+1. vár

7. Húzd át X-szel azt az öt szót, amelyikből j hiányzik! pá…audvar

fo…tatás

ú…donság

he…telen

mé…edés

i…esztő

kulcs…uk

gereb…e

pikke…es

tuta…

homá…os

ha…nal

ba…usz

pocso…a

komo…

96


2014.05.30. 12:27


8. Húzd át X-szel azt az öt szót, amelyik végéről az u magánhangzó hiányzik! hossz…

bossz…

koszor…

ham…

tan…

varj…

sar…

gyan…

szomor…

alk…

kap…

baty…

ágy…

hatty…

od …

9. Húzd át X-szel azt az öt szót, amelyikben nem kell ll-t írni! ke…emes

sza…ag

szá…oda

á…dogál

me…ettem

szá…ingózik

elmú…ik

ceruzae…em

pi…angó

csi…ag

szá…ka

istá…ó

i…atos

vadá…at

megte…ik

10. Húzd át X -szel azt az öt szót, amelyik nem többes számú főnév! képek

kövek

kerekek

könyvek

könyök

szurok

tollak

lábak

homok

sorok

bokrok

sarok

lélek

dalok

pókok

11. Melyik válasz helyes a három közül? Írd a jelet a tipposzlopba! 1) Melyik elválasztás hibás? 1

mad-zag

2

bo-dza

Tipp: X

lán-dzsa

X

gyu….lad

2) Melyik szóban írunk hosszú mássalhangzót? 1

kö….eny

2

ba….ancs

3) Hány többes számú főnév van a szósorban? képek, török, tőrök, hidak, kerék, fogok, fogak, tücsök, titok, kutak 1

4

2

5

X

6

2

csuklya

X

estély

4) Melyik szó helyes j-vel is? 1

fogoly

5) Hány ragos főnév van a szósorban? szóba, szoba, vonat, tüzet, várat, dobban, fűt, gomba, fába, fát, tűbe, tóban 1

9

2

8

X

7

od…, fal…

X

káty…, tan…

X

örült, üvölt, volt

X

felír, beszól, ráér

6) Melyik szópár végére kell u-t írni? 1

zsal…, kap…

2

7) Melyik szócsoport mindhárom tagja múlt idejű ige? 1

tanult, kiállt, élt

2

félt, irt, hűlt

8) Melyik szócsoport mindhárom tagja igekötős ige? 1

felad, felel, lebeg

2

kihív, beszél, beszed

97


2014.05.30. 12:27


9) Melyik szópár mindkét tagjában rövid a s? 1

fri…ebb, idő…ebb

2

ki…ebb, oko…abb

X

erő…ebb, la…ú

10) Melyik szócsoport szavai értelmesek hosszú mássalhangzóval is? 1

ál, kel, ép

2

11) Mi a közmondás jelentése? 1

jóllakott

tol, ver, lap

X

szál, hal, szel

X

megöregedett

X

komor

X

felébred

X

dobok

Megette a kenyere javát. 2

válogatós

12) Melyik szó nem „rokona” a szomorúnak? 1

bús

2

szigorú

13) Melyik igében lesz -tt a múlt idő jele T/1. személyben? 1

megenged

2

hall

13+1) Melyik szó lehet a mondatban ige és főnév is? 1

dobot

2

könyvel

Játékos feladatok Megoldása Szavak Szóalkotó 1. takar, szikra, tálca, acél, vállam, kérem, krém füst, hanyag, korom, szikra, törvény, hideg, harc 2. hártya, kengyel, bilincs, zavar, torzsa, hegyező, hátrány, tenyér 3. retek, posta, lomha, szálka (kaszál), elcsen, méter, lovad, toros, polka 4. persely, narancs, kulcs, szivacs, völgy, gyöngy, szárny, kaktusz, gombóc 5. nincs, bojt, haza, búza, tömény, narancs, király, pukkan, golyó 6. Zsolt, László, Gábor, Sándor, Lajos, Márta, Zita, Hanna 7. pacsirta, ökörszem, vörösbegy, sárgarigó, kolibri, harkály 8. pingvin, pelikán, orrszarvú, víziló, kenguru, jegesmedve, ökörszem, szitakötő Szótagokból szavak 1. kacsa, kalács, kapa, kapu, kalap, kanál bánya, bátor, bála, bádog, bámul, bánat virág, vita, vidám, virít, visít, vizes 2. különbség, legkisebb, barátság, egészség, bicikli, folyosó, bölcsőde, hömpölyög 3. kígyó, rigó, borjú, gyűrű, daru, kátyú, folyó, kesztyű, odú, fenyő, bábu, bölcső 4. perdül, pendül, csendül, zendül, serdül, zárda, csúszda, fogda, óda, csapda 5. sapka – kabát, vita – takar, kréta – tanú, macska – kaland, szerda – darázs, kecske – kerék csavar – varjú, barka – kanál, zebra – radír, bálna – narancs, sátor – torta, hagyma – madár 6. csi-ga, szi-get, le-vél, bú-tor, re-tek csi-kó, szi-var, le-pel, bú-za, re-vü csi-pesz, szi-rom, le-gény, bú-vár, re-mény 7. ananász, málna, szőlő, banán, ribizli, narancs, dinnye, szilva, barack 8. gorilla, kolibri, kenguru, jaguár, pióca, giliszta 98


2014.05.30. 12:27


Szókereső 1. kádár, sáfrány, csákány, bárány, ármány, sármány, vágány, bányász, sárkány, járkál 2. Bori, Regina, Dorka, Tamás, Tibor, Laci, Rita, Ramón 3. papagáj, jegesmedve, kenguru, seregély, sirály, víziló, orrszarvú, bagoly 4. kalács, bogrács, tolmács, virgács, szakács, kovács, kalapács 5. Dorottya, Csilla, Gergely, Attila, Szabolcs, Lilla, Orsolya 6. tűzoltó, kilátó, mentőautó, lottó, hallgató, kulcstartó, ajtó 7. harkály, gém, rigó, fecske, héja, cinke, daru, sirály, gerle, gólya, veréb, bagoly Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak 1. Kakukktojások: a) iramodik, b) szeszélyes, c) balga, d) szikkadt, e) evickél, f) hodály, g) vonszol 2. a) szerény, b) mélabús, c) bőkezű, d) lomha, e) rohan 3. épít virrad örül suttog kacag alkot pitymallik ujjong duruzsol nevet rombol alkonyodik búsul kiabál sír görbe íves egyenes

palota kastély viskó

gyáva félénk bátor

rohan száguld sétál

szorgos lelkes lusta

4. harsog, szikkadt, zokog, nyurga, kalitka, suhanc 5. bánatos – komor, énekel – dalol, ballag – bandukol, kedves – nyájas, Betűpótló 1. korom kesztyű szalag borsó eltűnik nyílik bolygó tükör szellő folyó megsül kellemes hógolyó kiürül hallgat 2. túró, tanulás, tanúsít, turista, kútfúró, útitárs, újság, fuvola, jutalom, kátyú, gyanúsít, szemtanú, 3. a) lakáj, szabály, tartály, homály, viszály b) pehely, kehely, dörej, persely, pikkely c) segély, karéj, estély, fortély, kevély d) fáklya, pálya, datolya, boglya, szója e) szeszélyes, veszélyes, helyes, teljes, esélyes f) gereblye, derelye, cserje, ereklye, dereglye 4. kellemes szállingózik szálka szandál

szalag elmúlik istálló futballista

szálloda ceruzaelem illatos múlik

beszél szól hallgat

viccel – tréfál, ostoba – balga bakancs bukkan sakkozik szakad szökken legújabb, kutató, múzeum, bujkál,

álldogál pillangó állatkert fullánk

lassú kisebb mesél békesség hasad bosszú, huszadik, szúnyog, kenguru,

mellettem csillag megtelik vállalkozik

hüvelykujj hangulatos, túróscsusza elgurul

füllent pókháló válogat villamos

99


2014.05.30. 12:27


Szófajok 1. lep pók szék zaj

méh kel csal fúj

csíp rét ház jég

int szíj bojt szór

sas kos hó bír

száll mos szól víz

vas lap hal szúr

hull film ajtó önt

nyit nap pad hang

hegy dől húz túr

hoz kéz hajó váll

b)

tíz ver pont fű ing méz

lomb fúr súg sóz fut áll

füst szól fül fa szám zab

2. pók patak dobok

házak betűk gyerek

ének kezek nyulak

paták őrök kövek

falak sarok árok

3. délibáb 4. V

I

T

O

R

L

A

A

G

G

O

D

A

L

O M

K

A

L

A

N

D

Á

L

O M

C

S

E

N

G

E

T

T

I

L

L

A

T

Ó

R

A

a)

pók lep csal hoz dől kel

y

Ű

5. méh jég új fúj hang nap

rét csíp lop tör int fest

sas kos hét lap pad vad

kéz kő víz szól hull túr

vés ás hal szúr vas főz

zaj szék hegy bír húz nyit

egér rom pénz toll jég nyár

vicc visz evez ad ásít jár

szem bont őz jön ház esik

6. sál siet álom lassú

áru ázik radír unalmas

szem szed elem mesés

kap kapál asztal piros

sör süvít öv rossz

fut felejt uborka tarka

7. mer, áll, él, csal, ázik, oszt, ad, nyel, lát, arat, ér, ken, old, olt, abál, mos, lép, túr, tör 8. hidat keret eset kávét órát ágat ecet adat hálót kaput sejt hajót pont dalt barát liszt sért esőt hajít kiflit volt kígyót kést süt bojt vizet lovat kocsit alkot csont sót bozót vonat füzet vezet ezüst vázát békét nyit tört villát tanút erőt répát bánat sötét odút fát 100


2014.05.30. 12:27


9. Kecskemét, Mecsek, Tibor, Tás, Sárospatak, Mancs, Attila, Hollókő, Arany János, Tisza, Túr, Sopron, Kele, Micimackó, Balaton, Duna, Vuk

Mondatok Szólások, közmondások 1. B, C, B, C, A, B 2. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Kutyából nem lesz szalonna. Annyi esze sincs, mint egy tyúknak. A nagy hal megeszi a kishalat. Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Alamuszi macska nagyot ugrik. 3. Egyik kutya, másik eb. Éhes disznó makkal álmodik. Sok lúd disznót győz. Egy fecske nem csinál nyarat. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. 4. Nem esik messze az alma a fájától. Nincsen rózsa tövis nélkül. Sok kicsi sokra megy. 5. Gyáva, mint a nyúl. Lassú, mint a csiga. Szemtelen, mint a piaci légy. Vén, mint az országút. Szegény, mint a templom egere. Savanyú, mint az ecet. Makacs, mint az öszvér. Süket, mint a ágyú. Ártatlan, mint a ma született bárány. Ravasz, mint a róka. 6. Köti az ebet a karóhoz. Rázza a rongyot. Egy gyékényen árul vele. Homokba dugja a fejét. Fogához veri a garast. Új seprű jól seper. A kákán is csomót keres. Vak tyúk is talál szemet. 7. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Ki korán kel, aranyat lel. Egyik kutya, másik eb. Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Olcsó húsnak híg a leve. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. 8. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Jó pap is holtig tanul. Ki korán kel, aranyat lel. 9.

3.

F 5.

Ö M

1.

Ü

G

Y

E

T

2.

G

Y

Á

V

A

L

M

E

S

S

V

É

N

Y

4.

T

Ü

R

E

A

K

A

C

S

L

E

N

Hiányos mondatok 1. Túl sok víz folyt a kádba. Mindenki csukja be a könyvet! A harcos kezében szablya van. Téged nem fojt a füstszag? Évi szorosan fogja a testvére kezét. A sapkádról leszakadt a bojt. A kabátomon csuklya is van. A király foglya megszökött. 2. Szép ez a kis falu, mert minden háza fehér falú. A boltba tegnap kedvező árú áru érkezett. Erre a szép szál rózsára száll a méhecske. A hal miért nem hall a víz alatt? Nem kelet felé kellett volna mennünk? 3. Ugye láttál már hétpettyes katicabogarat? Ez az apró rovar a piros szárnyfedőit díszítő hét fekete pettyről kapta a nevét. Európában nagyon népszerű. Nem csak szépsége miatt, hanem azért, mert rendkívül hasz nos. Pusztítja a káros levéltetveket. 4. A cipész egy kopott cipőt sarkal. A kasza jól vágja a füvet. Sári pulóvert köttet a nagymamájával. Egy ha lom papírt gyűjtött az osztályunk. Ki mint vet, úgy arat. Kovácsék büszkék a fiukra, mert jól tanul. Berci éppen most ért haza az iskolából.

101


2014.05.30. 12:27


Rejtvények

1. H A R K Á L Y G E R E B L Y E P U L Y K A S Ü L

L Y E D

C S

S

2.

3.

E R M E L Y E K É L Y

T U S

S Ó Z

v Á r

Ö É Á

O Ö Á

A A É

K E L

K É R

k É

G O R

I

L

B A G O L Y K V

Í

Z

I

G

Ó

Í

L Ó

K

Y

Y

P A P A G Á

Ó

Ó

L A Ú D

M

V Ő Z

A

A

B

E

R

J

O

B

J

O R R S

B É K A

4.

s

M

Z

Z A R V Ú A 5.

Z

S

C S

I

V A

J

S A

J

T

E R

J

E

T O J F Ú

Á S J

O G

Á K O S A N N A B E Á T A I

X

B É C

I

B E A T R

B E R T A

102


2014.05.30. 12:27


6. Fekete István, Lázár Ervin, Kányádi Sándor Móra Ferenc, Zelk Zoltán, Janikovszky Éva 7. S S

E G

Í

T

Z U N D

Í

I

N D U L

V

I

R

Í

T

T

B Á M U L Á R U L V

I

S

Í

Á S

Í

T

T A N

Í

T

T

F Ü T Y Ü L 8. H Ó Ó R A V E R S I

R O D A

R E N D Ő R Á L 9.

L V Á N Y

G O N D O L A T P A R A F A K A L

I

F A

N Ó T A F A P O F A K O F A K A P T A F A T A R 10.

I

F A

S

T R Ó F A

K

R

N

A

Ú

Y Ö

L

I N

E L E F Á N T

P

I N G V N É

É T T

T Z

D

V L

L A

P O S Ű T P

R

T

H

Á H É V Á U R O L

G O R

I

L L A

Z T

S

L

L K

Z

103


2014.05.30. 12:27


Totó, lottó 1.

2.

3.

4.

5.

6.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1.

1

X

2

2

1

X

2

1

2

X

2

2

2

1

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1.

1

2

X

X

1

2

X

1

1

1

1

X

X

1

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1.

2

1

X

1

1

2

X

1

2

1

X

2

2

X

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1.

1

X

2

1

2

X

2

X

2

2

1

1

X

2

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1.

1

X

2

2

1

1

X

2

1

1

X

1

X

2

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

+1.

2

1

1

X

2

X

1

X

1

1

2

1

1

X

7.

pályaudvar ijesztő homályos

folytatás kulcslyuk hajnal

újdonság gereblye bajusz

helytelen pikkelyes pocsolya

mélyedés tutaj komoly

8.

hosszú varjú kapu

bosszú saru batyu

koszorú gyanú ágyú

hamu szomorú hattyú

tanú alku odú

9.

kellemes szállingózik szálka

szalag elmúlik istálló

szálloda ceruzaelem illatos

álldogál pillangó vadállat

mellettem csillag megtelik

10.

képek szurok bokrok

kövek tollak sarok

kerekek lábak lélek

könyvek homok dalok

könyök sorok pókok

11.

1. 1

2. X

3. 2

4. 2

5. 2

6. 1

7. 1

8. X

9. 2

10. 1

11. X

12. 2

13. 2

+1. X

104


2014.05.30. 12:27

A nyelvtan és helyesírás tanításához

Recommend Documents