Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Témafelelős: Mihály Béláné Tárgy: Szentes Város Közművelődési Koncepciója (első olvasat) Mell.: 1 db. koncepció Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Helyben Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület a 2013. évi munkatervében feladatul tűzte ki a közművelődési koncepció megalkotását. Ezt indokolja a korábbi közművelődési koncepció elfogadása (2004.) óta eltelt idő, és az is hogy az Országgyűlés 2012. október 8-i ülésnapján elfogadta a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvényt, mely jogszabály értelmében a jelenleg állami fenntartású megyei múzeumi szervezetek 2013. január 1-jével megszűnnek és tagintézményeik a területileg illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek. Erre figyelemmel a Koszta József Múzeum, a Csallány Gábor kiállítóhely, a Péter Pál Polgárház és a Fridrich Fényírda, mely korábban a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működött, 2013. január 1. napjával a törvény erejénél fogva önkormányzati fenntartásba került. A 2004-ben elfogadott közművelődési koncepció kétévente felülvizsgálatra került. Kitűzésre kerültek az intézmények részére célok, feladatok, melyek értékelésre is kerültek. A közművelődési koncepció elkészítésekor fontos volt áttekinteni, hogy a város közművelődési tevékenységének és folyamatainak milyen sajátos jellemzői vannak, milyen az a közeg, melyben a közművelődési, kultúraközvetítési folyamatok zajlanak. Szükséges volt áttekinteni a város történelmi és kulturális hagyományait, számba kellett venni a jelen eseményeit és létrehozott értékeket is, valamint figyelembe kellett venni az önkormányzat mindenkori anyagi lehetőségeit. A koncepció felvázolja a múltat, jelent, valamint kijelöli az önkormányzat részére a célokat és a feladatokat. Javaslom, hogy az önkormányzati fenntartásban működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények számára a 2013. évi júniusi Képviselő-testületi ülésre az intézményi szinten megvalósításra kijelölt feladat-és célkitűzésekkel intézkedési terv készüljön felelősökkel és a költségek megjelölésével, melyet kétévente értékelni szükséges. A jelen előterjesztés mellékleteként csatolt koncepció első olvasatban kerül a Tisztelt Képviselő-testület elé, mely anyag megküldésre kerül véleményezésre minden közművelődésben érintett intézménynek és civil szervezetnek Az előterjesztés mellékletét képező koncepció összeállításában bemutatásában közreműködtek az intézmények vezetői.
az
intézmények
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy első olvasatban tárgyalják meg a Szentes Város Közművelődési Koncepciója tárgyú előterjesztést, és javaslataikkal, véleményükkel szíveskedjenek azt kiegészíteni. …../2013. (III.28.) Tárgy: Szentes Város Közművelődési Koncepciója (első olvasat) Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Szentes Város Közművelődési Koncepciója tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozati javaslatot hozza. 1. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Szentes Város Közművelődési koncepciója tárgyú előterjesztést első olvasatnak tekinti. 2. A közművelődési koncepció véleményezésre kerüljön megküldésre valamennyi közművelődésben érintett intézménynek és civil szervezetnek. 3. Az önkormányzati fenntartásban működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája kerüljön meghatározásra, készüljön intézkedési terv kitűzött feladatokkal és célokkal, melyet kétévente értékelni szükséges. Felelős: Szentes Város Alpolgármestere Határidő: júniusi 28. A határozatról értesítést kap: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda 5. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Művelődési Iroda 6. Valamennyi közművelődésben érintett intézmény és civil szervezet
Szentes, 2013. március 20.
Szűcs Lajos
2
Szentes Város Közművelődési Koncepciója 2013 - 2018
Mottó: „A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék” (Arisztotelész)
Készítette: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Művelődési Iroda Jóváhagyja: Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete
1
Tartalom BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 3 I. A művelődéshez való jog ................................................................................................ 4 1. A közművelődési koncepció jogszabályi háttere ........................................................... 4 2. A közművelődési koncepció elkészítésének célja.......................................................... 6 3. A közművelődési koncepció alapelvei........................................................................... 7 II. HELYZETELEMZÉS ................................................................................................. 8 1. A város történelmi és jelenkori kulturális szerepe ......................................................... 8 2. Jelenlegi helyzetkép ...................................................................................................... 8 3. Az épített és szellemi örökség és értékek bemutatása................................................... 9 4. Egyedi kulturális értékek és hasznosításuk bemutatása .............................................. 11 5. Gazdaság ...................................................................................................................... 12 6. Népesség....................................................................................................................... 13 7. SWOT - analízis ........................................................................................................... 14 III. A kulturális feladatellátás intézményi háttere ........................................................... 16 3.1 Szentesi Művelődési Központ .................................................................................... 16 3.2 Szentes Városi Könyvtár NKKft................................................................................ 19 3.3 Koszta József Múzeum............................................................................................... 21 3.4 A városban működő művészeti iskolák...................................................................... 24 3.4.1 Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola .............................................................. 24 3.4.2 Jövőnkért Alapfokú Művészeti Iskola..................................................................... 25 3.4.3 Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola .................................................................. 26 3.4.4 SZILVER Alapfokú Művészeti Iskola................................................................... 27 4. Nevelési - oktatási intézmények közművelődési tevékenysége ................................... 28 IV. Kultúraközvetítést segítő intézmények, szervezetek ................................................ 32 4.1 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára..................................................... 32 4.2 Dózsa-ház Közösségi tér ............................................................................................ 32 4.3. A kultúra és az ifjúsági területen civil szervezetek részvétele, magánkezdeményezések száma ....................................................................................... 33 4.4. Nemzetiségi önkormányzatok szerepe ...................................................................... 35 4.5 A történelmi egyházak kulturális öröksége................................................................ 35 4.6. Testvérvárosi, partnervárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok................................ 37 4.7 Információs rendszer .................................................................................................. 41 4.8 Esélyegyenlőség érvényesülése.................................................................................. 41 4.9 A kultúrához és a kulturális javakhoz történő azonos esélyű hozzáférés biztosítása. 42 V. A város külső-belső kapcsolatai, együttműködés a civil szervezetekkel .................. 43 5.1 Kistérségi, regionális kulturális együttműködés ........................................................ 43 VI. Célok, feladatok......................................................................................................... 45 6.1 Középtávú városfejlesztési tervek kulturális elemei .................................................. 45 6.2 Célok, feladatok az önkormányzat számára ............................................................... 45 VII. A kulturális terület finanszírozása ............................................................................. 47 VIII. Záradék .................................................................................................................. 48 IX. MELLÉKLETEK ...................................................................................................... 49
2
BEVEZETÉS Az önkormányzatnak hosszú távon jelentős feladata van a település kultúrájának működtetésében és fejlesztésében, Kiemelt cél a helyi adottságok, érdekek, értékek és szükségletek figyelembevételével a közművelődés és a közösségi művelődés lehetőségeinek biztosítása. A városban működő közművelődési intézmények és a civil szervezetek számára orientáció nyújtása. A település kulturális örökségének minél szélesebb körű megismertetése és továbbörökítési lehetőségeinek bemutatása. „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői, szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődési személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szerveztek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.” (A közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény.) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Törvény) biztosítja a közművelődés intézmény - és tevékenységrendszerének védelmét. Lehetőséget ad arra, hogy civil szerveződések is feladatot vállaljanak a közművelődésben, szabályozza a közművelődés finanszírozási rendszerét. A Törvény kimondja, hogy a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A jogszabály 77.§-a felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy a törvényben foglalt közművelődési célkitűzések megvalósítása érdekében a helyi lehetőségekre tekintettel koncepciót alkossanak közművelődési feladataik meghatározására. A Törvény 76.§. szerint a helyi közművelődési tevékenység támogatása a települési önkormányzat kötelező feladata.
3
I.
A művelődéshez való jog A művelődéshez való jogot a Magyar Köztársaság Alkotmánya – nemre, korra, vallásra, politikai v. más véleményre; nemzeti, etnikai- vagy társadalmi származásra, vagyoni-, születési- vagy egyéb helyzetre való megkülönböztetés nélkül minden állampolgár számára biztosítja. A Magyar Köztársaság ezt a jogot – az Alkotmány értelmében – „a közművelődés kiterjesztésével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” Az 1997. évi CXL. sz. törvény kimondja: mindenkinek joga, hogy megismerhesse a kulturális örökség javait, igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait, műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa; közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, szervezetet alapítson és működtessen közösségi színtér létrehozásához szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon. A 2011. április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jétől érvénybe lépett Magyar Köztársaság Alkotmánya XI. cikkelye a közművelődésről kimondja: (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
1. A közművelődési koncepció jogszabályi háttere A jogszabályi háttér áttekintését az Európai Unió kultúrára, közművelődésre vonatkozó szabályainak áttekintésével kezdjük, majd a magyarországi jogszabályok bemutatásával folytatjuk közművelődési koncepciónkat, láttatva ezzel, hogyan illeszkedik városunk közművelődési feladatellátása és intézményhálózata a közművelődés rendszerébe. Az Alapvető Jogok Chartája Az Alapvető Jogok Chartájának Preambuluma kimondja a tagállamok kultúrájának nemzeti identitásának megőrzését, tiszteletben tartását: „Európa népei mind szorosabb uniójuk létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékekre alapított békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás oszthatatlan, egyetemes értékein alapul; a demokrácia elveire és a jog szabályaira támaszkodik. Az egyént állítja tevékenysége középpontjába az Uniós polgárság intézményének létrehozásával, a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségének megteremtésével. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúráinak és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és közhatóságaik szervezetét nemzeti, regionális és helyi szinten; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát.
4
Ennek érdekében szükséges az alapvető jogok megerősítése a társadalomban bekövetkező változások, a társadalmi haladás, a tudományos és technológiai fejlődés fényében, azáltal hogy e jogokat Chartában teszi még nyilvánvalóbbá.” Lisszaboni szerződés Az Európai Unióról Szóló Szerződés és Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Foglalt Változata. A Lisszaboni szerződést 2007. december 13-án írták alá. A Lisszaboni szerződés kultúrához kapcsolódó részei: „Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális, sokszínűségét, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken: ¾ ¾ ¾ ¾
az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása; az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme; nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék; művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is.
Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. Az Unió a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.” A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 7. pontja: kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és az azt módosító 2012. évi CXL. törvény kimondja: 7. § A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A muzeális intézményekben őrzött javak felhasználásának és bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni. 37/A. § (1) Az e törvényben meghatározott, a kulturális javak védelmével összefüggő célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények. (2) A muzeális intézmény a) a társadalom szolgálatában áll, b) a közösség számára nyilvános, c) a közösségekkel, településsel aktív kapcsolatot tart, d) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre, e) a kulturális javakhoz széles körű és egyenlő hozzáférést biztosít. (3) A muzeális intézmény rendelkezik a szakmai besorolása szerinti követelményszint biztosításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, amely által ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat. (4) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében:
5
a) a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét õrzi, gondozza és kiállításon bemutatja, b) biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét, c) kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához, d) közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez, e) együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését, f) elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít, g) az intézmény turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését 64. § (1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi és a városi önkormányzat a) nyilvános könyvtár fenntartásával vagy b) a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti. 73. § (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. (2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. 76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása, i) a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása.
2. A közművelődési koncepció elkészítésének célja A közművelődési koncepció elkészítésének célja az önkormányzat közművelődés-feladat ellátási kereteinek megfogalmazása, a hagyományok és az eddigi tevékenység tapasztalatai alapján. Mindehhez figyelembe kell venni a helyi társadalom művelődési igényeit, egységes alapelvek szerint meghatározni a város által támogatott tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, kijelölni a prioritásokat, a szakmai és finanszírozási alapelveket, továbbá a jogszabályi kereteket.
6
Meg kell határozni a közművelődés szerepét Szentes fejlődésével kapcsolatos önkormányzati elképzelésekben, az önkormányzat érdekeltségét, szerepvállalását és felelősségét e folyamatban. Alapvető fontosságú tisztában lenni azzal, hogy melyek az Önkormányzat kötelezően és önként vállalt közművelődési feladatai. Az önkormányzatnak ugyanakkor támogatnia kell a kultúra finanszírozásának új, a civil kezdeményezéseknek az eddigieknél tágabb teret biztosító, sőt azokat ösztönző formáit is. Cél az, hogy a közművelődési koncepció tükrözze a város kulturális hagyományait, a kultúra napjainkban lejátszódó átalakulását. A közművelődési feladatellátás során célszerű támogatni a civil szférából érkező kulturális kezdeményezéseket, valamint az európai kultúrával összekötő kulturális eseményeket. A közművelődést, kultúrát közvetítő intézményekkel, civil szerveződésekkel közösen stratégiákat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a város nyújtotta közművelődési lehetőségeket igénybevevők száma növekedjen.
3. A közművelődési koncepció alapelvei Közművelődési koncepció alapelve, hogy a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével - a helyi hagyományok, lehetőségek és sajátosságok alapján - meghatározza az önkormányzati, és az általa támogatandó közművelődési tevékenységek körét, azok ellátásának módját, feltételeit és a finanszírozás módját. 1. A város minden polgárának és közösségének joga, hogy igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények szolgáltatásait, valamint a közművelődési megállapodásokban szereplő ellátásokat. Műveltségét, készségeit gyarapítsa, közösségi művelődési jogait érvényesítse. 2. A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. 3. A közművelődéshez kapcsolódó jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. 4. Az önkormányzat a koncepcióban vállalt közművelődési feladatait elsősorban az általa fenntartott közművelődési intézmények tevékenységén keresztül látja el. 5. A helyi önkormányzati fenntartású közművelődési és közgyűjteményi feladatokat ellátó intézmények nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. 6. Az önkormányzat közművelődési megállapodás megkötésével segítheti a koncepcióban meghatározott közművelődési feladatok ellátását, amelyeket nem önkormányzati fenntartású intézmények, civil szervezetek, illetve magánszemélyek végeznek. 7. A helyi közművelődési feladatok ellátásában az önkormányzat elősegíti és igényli a civil közösségek, szervezetek, a magánszemélyek, valamint a kulturális tevékenységet is végző gazdasági vállalkozások közreműködését. 8. Az önkormányzat és intézményei biztosítják, hogy a város polgárai a közművelődési lehetőségekről, tevékenységekről és szolgáltatásokról megfelelő tájékoztatást kapjanak.
7
II.
HELYZETELEMZÉS
1. A város történelmi és jelenkori kulturális szerepe Szentes Csongrád megye északi felén, a Körös folyóból eredő Kurca két partján fekszik. A megye harmadik legnagyobb városa. Régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkortól kezdve lakott hely. A honfoglaláskor Ond vezér törzse népesítette be a területet. Az első okleveles említése 1332-ből való „Scenthus (Szentüs) névalakban. Nevének eredetét többféleképpen magyarázzák; szakemberek szerint az első birtokos, Szente-Mágocs család nevéről kapta. Az 1332-es keltezésű oklevél még templomos faluként, I. Ferdinánd 1564. április 4-én kelt adománylevele azonban már mezővárosként említi a települést. Az elkövetkező századok történelmi viharai sem kímélték; többször elpusztult, de mindannyiszor újjáépült. Ezt a szívós élni akarást szimbolizálja a város címerében látható örökzöld pálmafa („Teher alatt nő a pálma”). Urbanizácós fejlődésére kedvezően hatott, hogy 1878 és 1950 között Szentes volt Csongrád vármegye közigazgatási székhelye, a későbbiekben pedig járási, majd kistérségi központ.
2. Jelenlegi helyzetkép Szentes nagyon gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. Rangos kulturális és tudományos intézményei állnak a lakosság rendelkezésére. A felújított megyeházában reprezentatív környezetben található az 1897-es alapítású Koszta József Múzeum, ahol az állandó helytörténeti-, néprajzi-, ipartörténeti-, egyháztörténeti tárlatok mellett megtekinthető Koszta József (1861–1949) világhírű festőművész értékes hagyatéka. Az európai hírű régészeti gyűjtemény legjellegzetesebb darabjai kétévenként váltakozó időszaki kiállítások keretében láthatók. A múzeum helytörténeti raktára 1997. óta a Péter Pál Polgárház, amely eredeti bútorzatával és berendezésével bepillantást enged a jómódú polgárcsaládok életvitelébe, emellett orvoslástörténeti műszereket, gyógy- és dísznövényeket mutat be. Szentesen található az ország egyetlen vidéki fényirdája: a Fridrich-fényirda. Ugyancsak rangos tudományos intézménye a városnak a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára, amely az egykori megyeháza falai között őrzi a történelmi Csongrád vármegye, a volt járások és községek 1720-as évektől keletkezett iratait, térképeit és egyéb dokumentumait. A levéltár 13 000 kötetes történelmi szakkönyvtárral rendelkezik; helytörténeti kiadványsorozata Szentesi Műhely Füzetek címen jelenik meg. Dokumentumtörténeti kiállításai rendkívül népszerűek. A felújított megyeháza épületében Konferencia- és Kulturális Központ működik, mely egyedi a régióban. Szentes városa jelentős figyelmet és anyagi forrást szentel a város kulturális életére, a hétköznapokat is gazdag színházi, zenei, művészeti élet jellemzi. A civil szervezetek, az önkormányzat és a szentesi vállalatok összefogásának köszönhetően pezsgő kulturális élet zajlik a városban. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola mellett a Szent Anna Római Katolikus Templom, az Evangélikus Templom és a Református Nagytemplom is állandó színhelye a komolyzenei hangversenyeknek, melyeket az itt élő és az innen elszármazott művészek adnak Szentesen. Mindemellett állandóak a helytörténeti kutatások; a városi kiadványok megjelentetésére kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat. Az elmúlt két évtizedben a helyben kiadott könyvek száma eléri a százat. Városunkban szinte minden napra jut egy kulturális rendezvény, melyek között megtalálhatók a nagy tömegeket megmozgató események is. 1968 óta jelenik meg a település saját újságja, a Szentesi Élet, amely kezdetben havilapként, 1990 óta hetilapként tájékoztat a helyi történésekről, kulturális programokról, eseményekről. Hasonló közszolgálati szerepet tölt be a Rádió 451 és a Szentes TV. 8
Szentes ma egy dinamikusan fejlődő, európai város az Alföld közepén. A város jelenkori kulturális szerepében fontos helyen állnak az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények, melyek közül a legnagyobb a Szentesi Művelődési Központ. Az intézményhez kötődően számos művészeti csoport, baráti kör, klub és szakkör működik. Az Arany Páva díjas Pengető Citerazenekar és a Fotókör kimagasló munkáját a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díjjal ismerte el. Az épületben működő klubpresszó folyamatosan helyet ad alkalmi kiállításoknak is. Az 1898-ban létesült, ötszáz néző befogadására alkalmas Tóth József színházterem jelenleg felújítás alatt áll. Népszerű a háromszáz férőhelyes Őze Lajos Filmszínház, amely a helyi születésű neves színművészről kapta a nevét. A képzőművészeti élet legjelentősebb színtere a Tokácsli Galéria. Azon kevés vidéki kiállítóhelyek egyike, amelyik helyi fenntartásban országos hírű, változatos tárlatokat mutat be. Elsősorban a kortárs képzőművészek megismertetésére törekszik, de gyakran rendeznek nép- és iparművészeti, fotóművészeti és helytörténeti kiállításokat is. Szentes zenei élete nagy múltra tekint vissza. A napjainkban is élénk zenei élet egyik igen fontos tényezője a Bárdos Lajos Vegyeskar, amely „Hangversenykórus” minősítéssel rendelkezik, valamint elnyerte a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját is. Az aranydiplomás Városi Fúvószenekar tagjai között minden korosztály képviselve van. A zenekar az országos minősítésen elnyerte a „Fesztiválzenekar” megtisztelő címet; Csongrád Megye Közgyűlése pedig több évtizedes sikeres működéséért 1993-ban Alkotói Díjjal jutalmazta. A település egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye a helyi önkormányzat által fenntartott Városi Könyvtár. A szépen felszerelt könyvtár hozzáférést biztosít a korszerű műszaki és tudományos információkhoz, irodalmi alkotásokhoz, pihentető- és szórakoztató könyvekhez. A több mint 160 féle folyóirat friss hírekkel, aktuális információkkal látja el az olvasókat. A 140.000 kötetes könyvtár népszerű szolgáltatása a házhozszállítás, mely havonta egy alkalommal történik, s azokhoz az idős vagy mozgásukban korlátozott emberekhez juttat el könyveket, akik nem tudják a könyvtárat személyesen felkeresni. A 14 éven aluliak könyvtári ellátását a technikailag jól felszerelt, 25000 kötetes Gyermekkönyvtár végzi. A hagyományos szolgáltatások mellett rendszeresek a könyvtárbemutatók és könyvtárhasználati órák, ismeretterjesztő előadások, szabadidős és kézműves programok. A gyermekek olvasásra nevelése érdekében óvodás csoportokat is fogadnak játékos foglalkozásokon.
3. Az épített és szellemi örökség és értékek bemutatása Történelmi városmag A belváros több építészetileg izgalmas látnivalót kínál. A Kossuth téren a koraklasszicista stílusú református nagytemplom, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neoreneszánsz épülete várja a látogatókat. Az Erzsébet téren a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, a Szent Anna katolikus templom és plébánia, amelyet árkádsor kapcsol össze a műemlék jellegű templommal. A barokk stílusjegyeket hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren látható. A Kossuth utcán tekinthető meg a Takarékpénztár székháza, a Szent Miklós magyar ortodox templom, az evangélikus templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén pedig a megújult egykori Zsinagóga áll. A legtöbb műemléki épület díszkivilágítást kapott. A református nagytemplom Szentes jellegzetes épülete, a Kossuth tér északi oldalán helyezkedik el. Stílusa koraklasszicista (1808–1826); tervezője Fischer Ágoston. Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 méter). Befogadóképessége 3500 fő, amellyel
9
Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. Benne egyházközség történetét bemutató templomi galéria, és információs pont működik. Kiss Bálint Református Általános Iskola: az eredeti népiskola épülete 1803-ban épült, klasszicista stílusban, melyet 1928-ban lebontottak, majd helyébe Antal Endre és Dobovszky József István helyi építészek terveztek mértéktartó, eklektikus saroképületet. A templom mögött elhelyezkedő egykori Templom köz, ma Kiss Bálint utca számos épülete védett. A műemléki környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja keretében EU-s források segítségével felújításra került. A klasszicista református lelkészlak (1836) nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, esperes, korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. Megyeháza: középrizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre, 1883.), Szentes legszebb főtéri középülete, neoreneszánsz stílusú, 67 évig szolgált Csongrád megye székházaként. Attikáján a váregye ősi címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. A Szentesi Takarékpénztár palotája a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928., Kozma Lajos). A katolikus parókia előtt áll az 1886-ban emelt, mészkőből készült neoreneszánsz Szentháromság szobor, Jablonszky Vince budapesti szobrász alkotása. A szomszédos Erzsébet téren található az I. világháború hőseinek emlékműve (Pásztor János, 1926). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912, Dobovszky József István) magyaros szecessziós stílusú. A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket falfestéssel pótoltak. 1993-ban a városháza felől modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Nyugat felől a Városi Bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával. A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban Dobovszky József István tervei alapján. Az Erzsébet királynéról elnevezett tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna templom áll. Az 1764–1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye. A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll. 1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú ikonosztázzal, amely héttengelyes, háromszintes, favázszerkezetű, copf stílusú építmény, 39 képtáblával. A templom déli homlokzatának külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskó látható (Kéri László). Szintén a város főutcáján található az evangélikus templom. 1904/1905-ben épült neogótikus stílusban, Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs László festőművész készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékére. A toronyórát a város ajándékozta a templomnak. (A katolikus és református templomok toronyóráit szintén a város finanszírozta.) A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett „Gólyás-ház”. Az előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban van, az utóbbi pályázati támogatás segítségével teljes körű felújításra került, és ma a Művészetek Házának ad otthont. A Dózsa-ház 1932–37 között épült neoromantikus stílusban, Antal Endre és Dobovszky József István tervei alapján. Vitéz Orgován János szentesi kőműves mester kivitelezte. A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2. magyaros szecessziós stílus). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai szárny készült el. Jól kivehetők a lechneri iskola
10
stílusjegyei: történelmi stílusoktól független, sajátos tér- és tömegképzés, a népi építészet formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok (kovácsoltvas, kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános városcímerdíszei, a pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az épületet. Jelenleg folyamatban van a szálló teljes rekonstrukciója. Az ötszáz személyes színháztermét a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték el 1909-ben. A város híres szülöttei Dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszor, Dorogi Zsigmond rádiószerkesztő, Drahos István grafikus, exlibris-művész, Csúcs Ferenc szobrászművész, Hegedűs László festőművész, Farkas Antal költő, író, újságíró, Horváth Mihály történetíró, csanádi püspök, miniszter; Kiss Bálint egyházi író, ifj. Kiss Bálint festőművész, Négyesy László irodalomtörténész, Örkényi Strasszer István szobrászművész, Őze Lajos színművész, Pollák Antal feltaláló, dr. Purjesz Zsigmond belgyógyász, egyetemi tanár, Tóth József színész stb.
4. Egyedi kulturális értékek és hasznosításuk bemutatása A kézműves hagyományokban is bővelkedik a város. Kiemelkedő a fekete kerámia, fafaragás, vesszőfonás, hímzés, cserépedény és csipkekészítés. A szentesi fazekasság jellegzetes remeke a fekete kerámia. Szentes a Kárpát-medence jeles agyagműves települései közé tartozik, ahol az iparosok a helyben kitermelt alapanyagból nem tűzálló termékeket, hanem álló edényeket, elsősorban korsókat készítettek. A szentesi agyagiparosok az 1890-es években rendszeresen adták át árujukat a cserepes kofáknak, így teljes munkaidejüket a termelés fokozására fordíthatták. A közvetítő kereskedelemmel foglalkozó árusok a portékát a Kiskunságban és a Tiszazugban értékesítették. A Szentesen tevékenykedő mesterek vízhordásra és tárolásra alkalmas korsókat, kantákat, valamint locsolókat, tálakat, bögréket, virágcserepeket, mozsarakat, szilkéket és csirkeitatókat készítettek. Az olcsó, gyári termékek széleskörű elterjedésével a szentesi agyagművesség jelentős változásokon ment keresztül, s így vált egyre fontosabbá a polgári-úri igényeket kielégítő fekete díszedények előállítása. A kerámiák az égetés során nyerik el jellegzetes színűket. Amikor az edények vörösen izzanak, a kemence összes nyílását lezárják, a tüzet elfojtják, és az így létrejött oxigénhiányos környezetben végbemenő kémiai folyamat során válik a kerámia feketévé. Az elmúlt évtizedek folyamán az alkotók saját stílust igyekeztek kialakítani. A kézműves hagyományok ápolására jött létre a Művészetek Háza, melynek alapfeladata – küldetése - Szentes város és a tágabb régió kézműves hagyományainak ápolásán túl a kézműves tudás átadása a fiatal és felnőtt korosztályok számára. E tevékenység funkciója a tudásátadáson túl a turisztikai attrakcióként történő szerepvállalás. A ház arculatának kialakítása, a tevékenység megszervezése teljesen újszerű feladatot jelentett. Elsődlegesen a kézműves műhelyeket kellett kialakítani, majd ezt követte a többcélú működéshez szükséges bútorzat, berendezési tárgyak és eszközök beszerzése. Az épületben Szentes kézműves múltját bemutató állandó tárlat tekinthető meg. A kezdetektől fogva kiemelt feladat, hogy minél szélesebb körű szakmai kapcsolatokat építsenek ki a helyi és a térség oktatási intézményeivel. Több intézménnyel rendszeres az együttműködésük: helytörténeti és kézműves órákat tartanak osztályoknak, külföldi vendégcsoportoknak, szakmai orientációs órákhoz segítséget nyújtanak. Szolgáltatásaikat a városba látogató turisták is igénybe veszik. A Művészetek Háza kínálata a ház bemutatása, tárlatlátogatás, részvétel kézműves bemutatókon - kapcsolt turisztikai
11
attrakcióként nagyon jól színesíti a város turisztikai programkínálatát. Az épületben ajándéküzlet is működik, ahol megvásárolhatóak a helyi kézműves ipar termékei.
5. Gazdaság A város meghatározó feladatának tekinti a helyi és kistérségi gazdaság fejlődésének, illetve jövedelemtermelő képességének támogatását. A jelenlegi munkahelyek megtartása mellett az újabb munkahelyek létrehozásának elősegítése, és az általános gazdasági környezet minőségének javítása kiemelt szerepet kap a város tevékenységében. A gazdaságfejlesztés célja az egyéni és közösségi jövedelmek növekedésén keresztül megvalósítható folyamatos életminőség javítás, illetve Szentes regionális szerepének növelése. Szentes, Csongrád megye harmadik legfejlettebb városa, köszönhetően a helyi gazdaság innovatív hagyományainak. 2009 év végén az ezer lakosra jutó adózók száma 453, ami Szegedével megegyezik, és jóval magasabb a városok átlagánál. Az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem és személyi jövedelemadó tekintetében csak a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely ér el jobb helyezést. Szentes és környékének gazdasági struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyobb vállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A regisztrált vállalakozások közül a szolgáltató szektor a meghatározó, nagyon jelentős a térségben a kereskedelem és feltűnően sokan foglalkoznak ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal. Jelentős számban vannak építőipari vállalkozások, emellett az idegenforgalom is többeknek nyújt munkalehetőséget. A helyi adottságok által meghatározott mezőgazdasági termelés továbbra is kiemelkedő, az Árpád Agrár ZRt., a Pankotai Agrár ZRt, a Terracoop ZRt., illetve a Délkertész ZRt. regionálisan is ismert és elismert vállalkozások. A szentesi növénytermesztés keretében kutatómunka is folyik, fő profilja a hazai zöldségfajták fenntartó nemesítése, új vetőmagok előállítása és forgalmazása, új zöldségnövények honosítása, tudományos kutatások. A zöldség és gyümölcstermesztés egyediségét elismerve nem kevesebb, mint nyolcat Hungarikummá nyilvánítottak. Szentesi Hungarikumok: Szentesi karalábé, Szentesi kosszarvú paprika, Szentesi étkezési fehér paprika, Szentesi fejes fehér káposzta, Szentesi hónapos retek, Szentesi paradicsompaprika, Szentesi rózsavirágú naspolya, Szentesi vöröskáposzta. Az ezredfordulót követően az élelmiszeripar, a könnyű elektronikai ipar, illetve az informatika erősödése jellemzi a várost, a Hungerit ZRt, a Legrand ZRt., illetve a MetalCom ZRt. képviseletében. Meghatározó európai építkezések beszállítójává vált a HK – Ceram Kft. A mezőgazdaság intenzív fejlődését segítő geotermikus energiára alapozott zöldségágazatban az Árpád-Agrár Zrt. Palántanevelő és termesztő üvegházat alakított ki. Ugyanakkor az ágazat dinamikus fejlődését lassítja, hogy a termálenergia felhasználásához kapcsolódó ún. vissza sajtolás kérdésében csak moratórium meghosszabbításra került sor, annak végleges eltörlése továbbra is várat magára. Amennyiben rövid időn belül radikális, pozitív döntést ebben a kérdésben a kormányzat nem hoz, a magyar kertészet, s ebben kiemelten a szentesi térség olyan versenyhátrányba kerül, amely az ágazat létét kérdőjelezi meg. A városunkban jelentős az élelmiszeripar, melynek fejlesztése fontos feladat. Előkészítés alatt áll egy Kolomnán létrehozandó Szentesi Kereskedőház megalapítása, amely a szentesi térség mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit juttatná el az orosz piacokra. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a megtermelt termékek jó piaci pozíciói adnak lehetőséget a további fejlesztésre.
12
6. Népesség A lakosság száma 2012. év elején 29.100 fő, évenként folyamatos csökkenést mutat. Szentesi demográfiai adatok 2005-2012. között Év 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
Állandó lakosok száma 30839 30551 30362 30092 29800 29610 29375 29100
Születések száma 245 255 278 227 239 233 205 187
Halálozások száma 404 371 391 396 376 401 418 353
Korösszetétel változása (fő)
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.
0-17 éves 5790 5684 5227 5452 5263 5099 4962 4816
18-59 éves 18303 18161 17628 17775 17563 17403 17200 17045
60 év felett 6746 6706 7507 6865 6974 7108 7213 7239
A lakosságszám és az évenkénti születések száma folyamatos csökkenést mutat városunkban, és így jelentős probléma a lakosság elöregedése, melyet felerősít az is, hogy a településünknek gyenge a lakosságmegtartó ereje. Meghatározó a nagyvárosok és a külföld elszívó hatása, amit még felerősít a munkahelyteremtés kedvezőtlen alakulása. A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy egyre kevesebben születnek, és a halálozások száma évente magasabb, mint a születések száma. A közművelődési koncepciónak is egyik célja kell, hogy legyen egy olyan kulturális élet kialakítása, mely vonzóbbá teszi fiataljaink számára városunkat. Természetesen ezt a közművelődési koncepció önmagában nem képes megoldani, de összehangolt településfejlesztési koncepcióval, melyben a közművelődés szerepe is tisztázott, az elvándorlási folyamat lassítható.
13
7. SWOT - analízis ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
• Kialakult és jól működő • Kedvezőtlen gazdasági folyamatok, az ország gazdasági helyzetének romlása, a intézményrendszer. növekvő infláció, az általános gazdasági • Az intézmények képzett, jó recesszió kedvezőtlenül érinti a központi szakemberekkel ellátottak. költségvetést, és ezen belül a • Az intézmények technikailag jól közművelődési ágazatot. felszereltek. • Nagy hatékonyságú civil szervezetek, • Színházterem hiánya. • A szponzoráció gyengülése. művészeti csoportok. • Az önkormányzat szűkös anyagi helyzete, • Kulturális turizmus megjelenése. más anyagi források hiánya, finanszírozási • Hagyományos visszatérő, változatos, nehézségek. színes rendezvények. • Havi programajánló műsorfüzet • Pályázati lehetőségek csökkenése. megjelentetése. • Népi, művészeti, kézműves, és szokáshagyományok őrzése. • Jó együttműködés a szervezetek és az intézmények között. • A település kistérségi központi szerepe, együttműködés a kistérségi szervezetekkel. • A város kulturális élete sokszínű. • Hagyományőrző és hagyományteremtő nagy rendezvények száma és színvonala. • Kiterjedt testvérvárosi kapcsolatok. • A műemléki védettségű épületek, a jelentős történelmi múlt. •A régészeti emlékek, a helyi közgyűjtemények. • A helytörténeti honismereti kutatómunka eredményei,a városi kiadványok megjeltetése. LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Állami támogatások jobb, célzottabb • Az anyagi források csökkenésével kihasználása. elsorvadnak kezdeményezések, hatására a település kulturális élete visszaeshet. •A kulturális feladatokat ellátó intézmények jobb együttműködése. • A lakosság romló anyagi lehetőségei, munkanélküliség, szegénység – csökkenő • Kulturált vendéglátó egységek és kulturális kiadások a családokban. szálláshelyek megjelenése. • Demográfiai szerkezet negatív folyamatai • Helyi rádió és sajtó megléte. (elvándorlás, elöregedés). • Megyei, regionális szereplőkkel, • Érdektelenség, közömbösség a kultúra támogatókkal való együttműködés. iránt. • Modernizáció, technikai fejlődés. • A kulturáltsági igény, szükségletek közötti 14
• Az Unió regionális politikája, közösségi elvre épülő támogatási rendszere előnyt jelenthet az aktív közművelődési kapcsolatokkal rendelkező régióknak, kistérségeknek, településeknek és csoportoknak. • A vidékfejlesztés jelenléte. • A közművelődési intézmények is lehetnek a tudásalapú, információs társadalom szolgáltató központjai, valamint a közösségi aktivitások befogadó, szerves színhelyei, kezdeményezői és kiszolgálói. • A közművelődés szerepe erősödhet a turizmusban, a közösségfejlesztésben, a vidék- és területfejlesztésben valamint a humánerőforrás-fejlesztés (felnőttképzés) területén. • Az LLL (élethosszig tartó tanulás) fontos eleme az önművelés, amely nagyrészt az informális - non formális tanulás által valósul meg. • Az önkéntesség, a közösségi aktivitások felértékelődése. • A tudásalapú társadalom megkívánja a közművelődés kiszélesítését és a szélesebb körű intézményi szerepvállalást.
nagy különbségek. • Elmaradó infrastrukturális fejlesztések. • Turisztikai beruházások tőkehiánya. • A civil szféra további erősödésének megtorpanása. • A már meglévő szervezetek működését veszélyezteti, aktivitását csökkenti a közszféra egészére kiható recesszió. • A közművelődés meglévő területeinek a beszűkülése. • Tovább csökkenhet az intézmények által támogatott hagyományos közművelődési tevékenységek száma és minősége is, miközben nem nő az öntevékeny, köz- és közösségi feladatot ellátó civil szervezetek szerepe. • A közművelődési tevékenység-struktúra beszűkül, zárttá válik, nem lesz átjárás más alrendszerekhez. Nő a közművelődési szolgáltatásból kirekedt rétegek száma és aránya.
15
III.
A kulturális feladatellátás intézményi háttere
3.1 Szentesi Művelődési Központ Működése és szolgáltatásai A város legnagyobb közművelődési intézménye. Az intézményhez tartozó épületek száma jelentősen növekedett az elmúlt öt évben. A Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ 2005. július elsejétől a Városi Könyvtár Kht.-hoz integrálva működött, a hivatalos megnyitó 2006. január 20-án volt. Az önkormányzat felülvizsgálta a kulturális intézmények helyzetét, és döntése alapján 2008. április 1-től a Szentesi Művelődési Központ intézményeként működik tovább. Ez az integráció mindenképpen sikeres volt, gazdasági megtakarítás is keletkezett. 2009. október 1-től szintén Önkormányzati döntés alapján a művelődési központhoz került a Civil Közösségi Ház. Az intézmények országos átszervezése miatt 2013. január 1-től a művelődési központ tagintézményeként működik a Hangversenyközpont és a Koszta József Múzeum. Az Önkormányzat februári döntése alapján a Koszta József Múzeum 2013. július 1-től önállóan működő intézményként látja el feladatát a gazdasági ügyek intézését továbbra is a művelődési központ gazdasági irodája végzi. A Szentesi Művelődési Központ az alábbi épületekben végzi közművelődési tevékenységét: • • • • • • • •
Művelődési és Ifjúsági Ház (Tóth J. u. 10-14.) Móricz Zsigmond Művelődési Ház (Ady E. u. 36.) Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ (Kossuth tér 1.) Tokácsli Galéria (Kossuth tér 5.) Őze Lajos Filmszínház (Nagy F. u. 3.) „Civil Közösségi Ház” (Kiss B. u. 3.) Hangversenyközpont (Kiss B. u. 11.) Koszta József Múzeum (Kossuth tér 1.)
A Művelődési és Ifjúsági Ház 1980-ban épült, itt találhatók az intézmény irodái, és ez az épület ad helyet a művelődési központ legtöbb eseményének. Pódiumtermében kamara előadások, pódiumműsorok, vetélkedők, kamarakoncertek zajlanak, az előadóteremben ismeretterjesztő programok és filmvetítések hallhatók, láthatók. Ebben az épületben működik a szakkörök és a klubok egy része – Szentesi Fotókör, Pengető Citerazenekar, Díszítőművész Kör, Pedagógus Tánc és Népdalkör stb.-, helyet ad szakmai rendezvényeknek, konferenciáknak, vásároknak. A Klubpresszóban havonta kiállításokat rendeznek. Az épület melletti Ifjúsági Parkban nagyszabású szabadtéri rendezvényeket tartanak. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház 1951-től a városi közművelődés egyik jelentős színtere. Az épületben különböző klubok, szakkörök működnek, mint pl. a Király István Kertbarát Kör, a Nyugdíjasok klubja, az Életmód klub, a Díszmadártenyésztők Köre, a Sakkszakkör. Helyet ad különböző civil szervezeteknek is, így többek között a Városi Fúvószenekar, a Mozgáskorlátozottak, és a Csökkentlátók klubja is itt tartja foglalkozásait. A Tóth József Színház bezárása óta a gyerek-előadások, rendhagyó irodalomórák helyszíne is ez az épület. A nagyteremben évente több alkalommal kiállításokat rendeznek (Kertbarát Kör
16
terménykiállítása, díszmadár-tenyésztők rendezvényeket tartanak.
kiállítása),
különböző
csoportok
bálokat,
A Kossuth téren lévő Galériát 1974-ben adták át, 2010. július 1-től felvette a Tokácsli Galéria nevet. A Tokácsli Galéria a Dél-Alföld egyik legszebb kiállítóhelye, ahol rangot jelent kiállítani, itt évente 10-12 kiállítást rendeznek. Az intézménynek fontos szerepe van a helyi művészek támogatásában, így évente lehetőséget ad a szentesi tehetségek bemutatkozására is, de rendszeresen szerepelnek a kiállító teremben országos hírű művészek alkotásai is. Az Őze Lajos Filmszínházat - a Képviselő-testület döntése alapján - 2003. július 1-től működteti a Szentesi Művelődési Központ. A moziban naponta két vetítést tartanak, a nyári hónapokban pedig este 10 órakor kezdődő előadással bővül a program. Az általános és középiskolás tanulók részére csoportos vetítéseket rendeznek az oktatási intézmények igényei alapján, valamint évente 1-2 alkalommal közönségtalálkozóval egybekötött filmbemutatókra is sor kerül. A Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ adottságai révén ideális környezetet nyújt mind a vállalati, mind a családi rendezvények résztvevőinek, illetve az aktív kikapcsolódást kedvelőknek. Ebben az épületben konferenciákat, előadásokat, szakmai értekezleteket, könyvbemutatókat, különböző megemlékezéseket, tanácskozásokat, zenés esteket, koncerteket, bálokat, kiállításokat szerveznek. A lakosság egyre többször veszi igénybe ezt a szép épületet esküvők, lakodalmak lebonyolítására. Nagy sikerrel szervezik meg a Megyeháza udvarán a nyári színházi előadásokat, ahol musical, színdarab, zenés előadás, koncert, operett, néptánc és népzenei bemutató is szerepel, de itt rendezik meg a Fúvószenekari találkozót is. Hangversenyközpont A Hangversenyközpont hosszú távú terveinek alapját továbbra is kultúránk ápolása, az értékekre való fókuszálás, figyelemfelkeltés képezi. Az így évről évre összeálló szakmai program fő célja, azon szegmensek egymás mellé állítása, amelyek sok esetben, akár eltérő szakmai irányultságot mutatnak. A művészetek, a zene világának sokszínű területei így rendhagyó módon jelennek meg egymás mellett, ill. sok esetben fúzionálnak, létrehozva azt az egyedi koncepciót, amely igazán unikum lehet a befogadó közönség számára. Az értékek középpontban tartása, a tradíciók továbbvitele minden esetben távolba mutató folyamat, ha úgy tetszik hosszú távú „befektetés”, amely mindannyiunk közös érdeke. Mára megvalósulni látszik az elképzelések létjogosultsága, hiszen szinte minden rendezvényüket kiemelt érdeklődés követi. Az elkövetkezendő években kiemelt cél a szakmai/zenei határok további tágítása, azon terültetek és igények „kiszolgálása”, amelyek ez idáig vagy nem, vagy csak elenyésző mértékben élveztek prioritást. Mivel a Hangversenyközpont évről évre egyre aktívabban kapcsolódik az ország kulturális vérkeringésébe, így a folyamatban jelenlévő felek kompetenciája is felerősödik mind a meghívó, mind a meghívott felek részéről. Ezen koncepció tovább erősítése, fejlesztése egyértelműen szolgálja és kiszolgálja a szakmai, a gazdasági és minden más egyéb feltételeket. A szakmai továbbfejlődés fontos pontja az együttműködés, az együtt gondolkodás megteremtése azon intézményekkel, szakmai fórumokkal, akik hasonlóképpen gondolják korunk szakmai, közművelődéssel kapcsolatos kihívásait országos szinten.
17
Jelenleg fontos célkitűzés a fiatalok megszólítása, amelyet a jövőben szeretnének még komolyabb szintre emelni. Ebben a formában leszögezhető, hogy a Hangversenyközpont hosszú távon a lehető legszélesebb körben kíván „megszólítani”, „szolgálni és szolgáltatni”, értéket képviselni, mindezek mellett a fiatal generáció esetében a kultúrára nevelni, figyelemben tartva a mai elvárásokat. A Civil Közösségi Ház épületét 2009 novemberétől integrálta az önkormányzat a művelődési központhoz. A benyújtott pályázat nem volt eredményes, mely biztosította volna az épület felújítását, ezért egy ideig zárva volt. 2011-ben kisebb felújítást csináltatott az önkormányzat az épületben. 2011 novembere óta az Árpád Szabadidős Sportklub és a Városi Polgárőrség is ebben az épületben működik. A Helyőrségi Klub bezárása óta itt kapott helyet a Bolero TSE is. A művelődési központ alapszolgáltatásai 1997. évi CXL. törvény és az azt módosító 2012. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről meghatározza a települési önkormányzat alapfeladatait: 76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása, A Szentesi Művelődési Központ városi rendezvényeinek már hagyományai vannak. Ilyen június első vasárnapján a kirakodóvásár, az április 30-án rendezendő programsorozat, a Szent István Napok, a Térfesztivál, a különböző szintű gyermekprogramok, mint például a Farsangi Maszkabál a Városi Karnevál keretein belül, a Városi Gyermeknap, a Pom-Pom Mikulás, a Városi Gólyavetélkedő, valamint a nőnapi és az idősek világnapja alkalmából szervezett gálaműsor. Az intézmény munkája során igyekszik minél szorosabbra fűzni kapcsolatát a városban működő társintézményekkel, társadalmi szervezetekkel és a különböző civil csoportokkal. A művelődési központ minden alkalmat megragad, hogy pályázati pénzek elnyerésével még színvonalasabban láthassa el szakmai tevékenységét. 3 uniós pályázaton összesen 65 millió forintot nyert, ami jelentősen hozzájárult a szakmai programok bővüléséhez. Ezen kívül még egyéb pályázatokból is /NKA, Csongrád megye Önkormányzataiért Alapítvány/ évente több százezer forint segíti a programok szervezését. Jelentős az Önkormányzat által beadott érdekeltségnövelő támogatás is, mert a működéshez feltétlenül szükséges nagy értékű fény- és
18
hangtechnikai eszközöket, valamint berendezési tárgyakat csak ebből az összegből tudnak vásárolni. Célkitűzéseik között szerepel továbbra is a pályázatokon való aktív részvétel, a közönség minél szélesebb körének beszervezése különböző ingyenes és belépődíjas rendezvényekre, a civil szervezetek, csoportok részére helyszín biztosítása, igény szerint munkájuk segítése. Fontos feladat még további szponzorok felkutatása, hogy még több programot megvalósíthassanak.
3.2 Szentes Városi Könyvtár NKKft. A könyvtár működése és szolgáltatásai A Szentes Városi Könyvtár elsősorban Szentes és térsége településein élők számára biztosítja a hatékony és minőségi könyvtári ellátást, valamint közvetíti az országos könyvtári rendszer szolgáltatásait, ezáltal megteremtve az írott és elektronikus információkhoz való közvetlen vagy közvetett hozzáférést, elősegítve ezzel az itt élők életminőségének javulását, az esélyegyenlőség megteremtését.Gazdag kultúrális programkínálattal, közösségi tér biztosításával hozzájárul a szabadidő kellemes, hasznos és igényes eltöltéséhez A könyvtár felnőtt- és gyermekrészlege heti 6 napon 40 óra nyitva tartással várja olvasóit. A könyvtár alapszolgáltatásai 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről meghatározza a nyilvános könyvtár alapfeladatait: 53.§ (3) Az állami és a helyi önkormányzati fenntartású könyvtárak gyűjteményeit és szolgáltatásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését. 55. § (1) A nyilvános könyvtár alapfeladatai: a) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait küldetésnyilatkozatban közzé teszi, b) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja, c) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól, d) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, e) részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. f) biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét, g) a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában, h) segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét,
19
i) kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez, j) tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez. A Szentes Városi Könyvtár munkáját a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi, szolgáltatásai megfelelnek a törvényben rögzített követelményeknek. Folyamatosan biztosított szolgáltatások, ellátott feladatok: -
A könyvtár dokumentum-gyűjteményének (könyvek, folyóiratok, elektronikus, digitális dokumentumok) gondozása, fejlesztése, elérhetővé, kereshetővé tétele;
-
Dokumentum kölcsönzés, interneten elérhető katalógus és kölcsönzési információk, otthonról történő határidő hosszabbítás, előjegyzés;
-
Könyvtárközi kölcsönzés;
-
Sokoldalú információszolgáltatás, személyes és online tájékoztatás;
-
Speciális gyűjtemény és szolgáltatások biztosítása fogyatékkal élők részére
-
Számítógép és internet használat biztosítása;
-
NAVA Pont (Nemzeti Audiovizuális Archívum);
-
Helyi vonatkozású dokumentumok digitalizálása – korlátlan elérésű eKönyvtár fejlesztése;
-
Helyismereti, helytörténeti különgyűjtemény építése;
-
Hangoskönyvtár (hangzó dokumentumok, filmek) működetése;
-
Gyermekkönyvtár, 14 évnél fiatalabbak számára kialakított gyűjtemény és speciális szolgáltatások;
-
Bababarát megoldások és programok (0-3 éves korosztály számára);
-
Tehetséggondozás: regisztrált Tehetség Pont-ként rendszeresen szervez fejlesztő programokat;
-
Rendezvények: könyvtár- és olvasás népszerűsítő, ismeretterjesztő, közösségi, kulturális programok, kiállítások;
-
Civil kapcsolatok: könyvtárunkban működik a Gondolkodók Klubja, Grafológus Klub, az Életjel Egyesülettel és a Kiss Bálint Médiaműhellyel közösen szervezett filmklub és a Kapocs Kistérségi Kulturális Közhasznú Egyesület.
Pályázati támogatással létrehozott, illetve tulajdonosi döntés alapján vállalt feladatok: 9 eMagyarország Pont működtetése: informatikai szolgáltatások 9 Felnőttképzés: Pályázati támogatással indult el könyvtárunkban a felnőttképzés. 15 fős korszerűen felszerelt számítógépes oktatóterem áll a hallgatók rendelkezésére. 9 A könyvtár akkreditált felnőttképzési intézmény. 9 Könyvkiadás: a könyvtár – önkormányzati döntés alapján - könyvkiadói és értékesítői tevékenységet végez. Elsősorban a helyi és helyi vonatkozású kiadványok kiadói tevékenységét látja el, pályázatot ír ki az önkormányzat e célra biztosított támogatására, értékesíti a helyi kiadványokat.
20
9 Szentesi Élet: 2012-ben kapta feladatul a könyvtár a Szentesi Élet elnevezésű hetilap kiadását és terjesztését. 9 Közterületi reklám: ugyancsak 2012-től tartozik a könyvtár hatáskörébe a közterületi reklám, a reklámfelületek értékesítése. 9 Egyéb tevékenységek: kiegészítő tevékenységként, a szerzői jog szabályait és az állományvédelmi szempontokat betartva, könyvtári illetve hozott dokumentumokról térítés ellenében - másolatot készít, nyomtatást, laminálást, spirálozást, scannelést, szövegszerkesztést vállal. 9 Kapcsolatok: A könyvtár jó kapcsolatot ápol a város kulturális és oktatási intézményeivel, a testvérvárosok könyvtáraival, valamint a térség könyvtáraival. Egyéb információk: Működési körülmények, személyi feltételek: A könyvtár székhelye:
Felnőtt könyvtár:
Kossuth u. 33-35 sz.
Telephelyei:
Gyermekkönyvtár:
Petőfi u. 1 sz.
Szentesi Élet: Kossuth tér 5 sz. A felnőtt részleg tárgyi és technikai, informatikai ellátottsága jó. A Gyermekkönyvtár berendezése és számítógépparkja elöregedett, hamarosan megújításra, cserére szorul.
3.3 Koszta József Múzeum A múzeum 1897-ben vármegyei múzeumként jött létre és részben a ligeti, részben a már lebontott József Attila utcai épületben került elhelyezésre. A megyeháza felújítása után 2006tól a Kossuth téri felújított épület ad otthont az állandó kiállításoknak, a néprajzi gyűjteménynek, a raktárak egy részének, a munkatársak irodáinak, valamint a közönségszolgálati tereknek (ruhatár, pénztár, múzeumbolt, múzeumpedagógiai tanterem és előadó). A KJM a jogszabályi előírásoknak megfelelően gyűjti, rendszerezi, tudományosan feldolgozza, kezeli és raktározza, állandó és időszaki kiállításokon, valamint egyéb formákban (pl. múzeumpedagógiai foglalkozások, kiadványok megjelentetése, ismeretterjesztő előadások) közzé teszi, bemutatja a város és tágabb környéke történetének régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, helytörténeti és néprajzi tárgyi emlékeit, dokumentumait, kulturális javait és szellemi örökségét. Védi a környéken fellelhető régészeti lelőhelyeket, közreműködik azok feltárásában, a leletek mentésében és konzerválásában. Részt vesz a kulturális javak anyagának restaurálásában, nyilvántartásában, tudományos feldolgozásában, eredményeinek publikálásában. A múzeum mint tudásközpont Elhivatott munkatársai a múltban kialakított rendszer szerint a régészet, a néprajz, a helytörténet és a képzőművészet tudományszakokban végeznek alapkutatásokat, gondoskodnak a tárgyak és a gyűjtemények állagvédelméről, rendjéről, biztosítják, hogy az intézményben felhalmozott tudományos információ és művészi érték az általános művelődés és az oktatás szerves részévé váljon. Feladatuk az identitástudat formálása, a képesség- és a kompetenciafejlesztés, az oktatónevelő tevékenység vendégeink minden korosztályában, de kiemelten a helyi, továbbá a térségi alap- és középfokú oktatásban, valamint régiós szinten a szakirányú felsőoktatásban.
21
Kiállításaik és a gyűjteményeikhez köthető rendezvények, melyek – a szentesi és a kistérség turisztikai kínálatában is meghatározó szerepet játszanak –, lehetőséget nyújtanak közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatások igénybevételére, nemcsak a csoportok, hanem a családok számára is. A múzeum feladata nemcsak a múlt megismertetése. Ugyanilyen fontos a jelenben még fellelhető értékekre történő odafigyelés, megóvó értékmentés. Mivel a múzeumpedagógia közvetlen alanyai elsősorban a gyerekek, a fiatalok, az életfogytig tanulás terén azonban jelen van a felnőtt és idős korosztály is, szemléletük formálása az értékmegóvásban, értékteremtésben hangsúlyos feladatuk. Céljaik eléréséhez a múzeumi tárgyak valódi kapcsolatba kerülnek a látogatókkal, a kutatások letisztult eredményei ismertté, alkalmazhatóvá válnak. Tanítási, ismeretátadási funkciójának érvényesítésével egyedülálló szerepet tölt be, mely pótolhatatlan, eredeti, mással és máshol nem helyettesíthető. A múzeum munkatársainak alapvető célja, hogy a múzeumot a helyi és a kistérségi oktatás szolgálatába állítsák, olyan intézmény legyen, melyet a szentesi gyerekek, fiatalok, valamint a kistérség ifjúsága, a város és a környék felnőtt lakossága szívesen látogat. Ennek érdekében nemcsak kiállításokkal, hanem kapcsolódó pályázatokkal, versenyekkel vagy egyéb, főként a múzeumpedagógia körébe tartozó rendezvényekkel (formális és informális múzeumi órák, kézműves foglalkozások, tárlatvezetések) igyekeznek közel kerülni a helyi és a kistérségi közönség minden rétegéhez. Állandó kiállításaik a sikeres ALFA program pályázat segítségével épültek 2006-ban, melyek – egyebek között – Szentes történetét, a 19. századi kisvárosi mesterségeket, a helyi képzőművészetet, és Koszta József festészetét mutatják be. Az állandó kiállításokhoz készült esztétikus múzeumi enteriőrök, igényes tárgyválogatások a távolról érkezőknek nyújtanak lenyűgöző élményt, erősítve a város kulturális és turisztikai vonzerejét. Az állandó kiállítások tudományos üzenete a múzeumpedagógiai foglalkozások és az életfogytig tartó tanulás kiindulópontja, amely segítségével erősíthető a helyi identitástudat, a lakosság szülőföldszeretete, valamint hatásos eszköze az itt élők helyben tartásának, vagy visszatérésének elősegítésére. A feladatmegvalósítás helyszínei váljanak nyitott látogatóközpontokká „Fridrich Fényírda” A Koszta József Múzeum kiállítóhelye Az ország első olyan fényképészeti ipartörténeti kiállítása, amely egy 19. század végén létrejött eredeti műteremben, eredeti eszközeivel tárja a látogatók elé egy szakma értékeit. Ez a műterem ma is méltán kedvelt az ország immár 3 ilyen jellegű bemutatóhelye között. Megismerhetjük itt a 20. század első fele szentesi szellemi életének kiemelkedő alakjait, a korabeli kulturális és művészeti életet, Szentes város arcának változását. A kiállított fotóanyag elsősorban Fridrich János dokumentatív jellegű képeiből áll össze, de néhány felvétel Tokácsliné Fridrich Ida munkája. A kiállítóhely tárgyi anyaga javarészt Fridrich János és Fridrich Ida relikviák: értékes fakamerák, laborműszerek, stb. Péter Pál Polgárház A Koszta József Múzeum kiállítóhelye A belvárosban helyezkedik el (Petőfi u. 9.). Egy 19/20. század fordulójától a városban jelen lévő, a város szellemi életében meghatározó szerepet játszó Péter család (orvos, ügyvéd, politikus), életét mutatja be polgári enteriőrökön keresztül. Nemcsak a kontrasztos és érdekes kiállítás, de az épület és az udvara is figyelemre méltó: mediterrán belső kertje, mára kissé elvadult lugasai ideális helye a múzeumi gyermekfoglalkozásoknak. 22
Csallány Gábor Kiállítóhely – a Koszta József Múzeum kiállítóhelye A Koszta József Múzeum Régészeti - Képzőművészeti Gyűjteménye Szentes szívében, a természetvédelem helyi oltalma alatt álló park közepén található az U alaprajzú, klasszicizáló stílusú épület, mely 1870-ben épült, majd 1913-tól – kisebb megszakításokkal – a múzeumi gyűjtemények foglalják el. 2011-ben az épületet a TIOP1.2.2-09/1-2010-0046 projekt keretében korszerűsítették. Jelenleg a ligeti épület funkciója kettős, egyrészt benne található a Csallány Gábor Kiállítóhely, mely állandó (Régészeti Látványtár 2012, Hallgatói Kiállítás 2011) és időszaki kiállításoknak ad otthont. Másrészt az épületben működik a szentesi múzeum (1950-től Koszta József Múzeum) fotótára, adattára, kerámiarestaurátor műhelye, az ország 8-11. legnagyobb vidéki régészeti gyűjteményének (kb. 360.000 db tárgy) raktárai, a korszerű képzőművészeti raktár (kb. 1.000 db tárgy/dokumentum). Itt található a TIOP-1.2.2-08/12009-0065 projekt segítségével kialakított természettudományos profilú, mobil laborokkal felszerelt múzeumpedagógiai oktatóterme. Élményszerű ismeretszerzést! Céluk, hogy a szentesi múzeum kiállításai, az azokra épülő múzeumi programok, gyűjteményeink értéke minőségi változást idézzen elő a látogató és a múzeum kapcsolatában. Az érdeklődők kíváncsiságát, megismerni vágyását szeretnék élményszerző módon kielégíteni, bepillantást engedve egy a látogatók elől többnyire elzárt világba. Folyamatos feladatuk az örökségvédelem, a vizuális kultúra fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás (LLL) készségeinek, továbbá az iskolai alaptantervekhez kapcsolódó kompetenciák elmélyítése. Hosszú távon szükséges az interaktív technikai elemek bővítése: régészeti, képzőművészeti, ipartörténeti filmes megjelenés biztosítása. 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről meghatározza a múzeum feladatait: 42. § (2) A múzeum feladata - a 37/A. §-ban meghatározottakon túlmenően - a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak a) gyűjteménygondozása, ennek keretében azok aa) gyarapítása, ab) nyilvántartása, ac) állományvédelme, b) tudományos feldolgozása és publikálása, c) hozzáférhetővé tétele, ennek keretében ca) állandó és időszaki kiállítások rendezése, cb) közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, cc) a kulturális javak digitalizálása, cd) a kutatási tevékenység biztosítása. (3) A múzeum kifejezés csak a múzeum besorolású muzeális intézmény működési engedélyén feltüntetett elnevezésben szerepelhet. (4) Az állam és a települési önkormányzat fenntartásában működő múzeum: a) szabad kapacitásai terhére kiállítások megrendezésével, kulturális javak kölcsönzésével, valamint tudományos, állományvédelmi és közönségkapcsolati tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatást nyújthat, b) a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja, 23
c) feladatait éves szakmai munka- és pénzügyi terv alapján végzi, tevékenységéről éves szakmai munkajelentést és pénzügyi beszámolót, valamint teljesítményértékelést készít. A múzeum munkatársai folyamatosan végzik a tudományos gyűjteményfejlesztő és feldolgozó tevékenységüket: ásatások végzése, tárgyi anyag gyűjtése a régészet, a néprajz, a helytörténet, a képzőművészet terén, lehetőség szerint műtárgyakat vásárolnak, gyűjteményi leltározást folytatnak. Erősítik a gyűjteményi digitalizálást, anyagi lehetőségüktől függően tudományos publikációkat jelentetnek meg, és kisebb, ismertető kiadványokat készítenek. Folytatják gyűjteményi állományvédelmi tevékenységüket (restaurálás, állandó ellenőrzés, a műtárgyak számára a megtarthatóságuknak megfelelő környezet biztosítása). Mindezek mellett a múzeum munkatársai számos előadást, kiállítást, rendszeres múzeumi matinét terveznek. Megünneplik a Múzeumi és a Műemléki Világnapot és megrendezik az évről évre egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó Múzeumok Éjszakáját. A múzeum szakmai tevékenysége és közönségkapcsolatai nagyon jók (2011-ben az év múzeuma külön díjat nyerték el), rendezvényeik és kiállításaik közkedveltek a szentesiek körében.
3.4 A városban működő művészeti iskolák (állami, illetve magán fenntartásban működők)
3.4.1 Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola 2013. január 1-től állami fenntartásban működik. A művészeti iskola a művészetek oktatásán kívül a hangversenyek szervezésére is felhatalmazást kapott. 2008. július 1-jétől többcélú intézményként folytatta tevékenységét, de a művészeti iskola állami fenntartásba kerülésével a hangversenyek szervezése nem feladatuk már. Az iskola fő pedagógiai alapelve az értékközvetítés és értékalkotás. Az értékek közvetítése, befogadása, azzal történő azonosulás kapcsán a szorgalmat, kitartást, alázatot tartják vezető értékeknek, míg az értékalkotással kapcsolatban a kreativitást, fantáziát, a tanulói egyéniséget. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola olyan készségek fejlesztésére és ismeretanyag átadására vállalkozik, melynek fő célja az önnevelésre, öntevékenységre való ösztönzés, a lélek formálása, erkölcsi gazdagítása, a humánum előtérbe helyezése. A művészetre neveléssel a művelt, művészeteket igénylő és értő közönség, valamint az amatőr művészeti csoportok utánpótlásának biztosítását (A-tagozat) és a szakirányú továbbtanulásra történő felkészítést, a szakember utánpótlást (B-tagozat) tekintik fő feladatunknak. Azt szeretnék, ha növendékeik képességeit teljes mértékben kibontakoztathatnánk, amely magába foglalja érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésüket. Részt vesznek és eredményesen szerepelnek kistérségi, megyei, esetenként országos zenei rendezvényeken, versenyeken. Az iskolában rendszeresen megemlékeznek nagy zeneszerzők évfordulóiról növendékhangverseny, tanári hangverseny vagy emlékműsor formájában. Hagyományos (minden évben megrendezésre kerül) „Tanári hangverseny” a Magyar Kultúra Napja tiszteletére, amelyen elsősorban magyar szerzők művei szólalnak meg. Az ünnepekhez kapcsolódó rendezvények közül a karácsonyi és farsangi hangverseny bizonyult maradandónak. Fontosnak tartják az iskolában folyó munkát, az eredményeket, a jól működő együtteseket, szólistákat legalább az évfordulók kapcsán nagyobb közönségnek – az iskola falain kívül is - bemutatni. A több mint fél évszázados múlttal rendelkező iskola jelentős szerepet tölt be Szentes város zenei-közművelődési életének szervezésében. A programok rendezése mellett zenei 24
(hangszeres) közreműködőként is sok koncerten szerepelnek. A pedagógusok mellett növendékeik is sokszor lépnek fel itt a városban, de más településeken és külföldön (Topolya, Sankt Augustin) is sikeresen képviselték iskolájukat. Szentes város amatőr művészeti együttesei egy részének (Bárdos Lajos Vegyeskar, Városi Fúvószenekar, Pengető Citerazenekar) szakmai irányítása is a zeneiskolához kapcsolható. Közreműködnek a nemzetközi zenei kapcsolatok ápolásában. Azt vallják, hogy egy jól működő iskola szakmai fejlődésének elengedhetetlen része a határon túli - eltérő hagyományokat ápoló - iskolákkal való kapcsolat. Intézményüknek a németországi Sankt Augustin (Németország) és a szerbiai Bácskatopolya zeneiskoláival van évek óta tartó, rendszeres kapcsolata. Mindkét iskolával folyamatosan, felváltva látogatják egymást, ahol közös tanári hangversenyek, valamint a növendékek egyéni - és csoportos (kamarazene, zenekar, énekkar) bemutatkozását szervezik meg. Szentes testvérvárosai közül Sank Augustin és Bácskatopolya mellett még a Markgröningenben (Németország), Skierniewicében (Lengyelország) és Újszentesen (Dumbravita-Románia) működő művészeti csoportokkal ápolnak szakmai kapcsolatot és barátságot. Az alapfokú művészetoktatás feladatait magas színvonalon látják el, melynek megerősítéseként 2007-ben magkapták a „KIVÁLÓRA MINŐSÍTETT ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY” címet. Kiemelt szerepet játszanak a zeneoktatásban, a zenei kultúra terjesztésében és fejlesztésében, a fiatalság zenei kultúrájának gondozásában.
3.4.2 Jövőnkért Alapfokú Művészeti Iskola Az iskola alaptevékenysége: az alapfokú oktatás, melynek keretében három művészeti ág (Képző- és Iparművészet, Szín- és Bábművészet, Táncművészet) 9 tanszakán, 15 telephelyen végez következetesen nevelési-oktatási tevékenységet, alap-dokumentumaiban vállalt prioritások alapján, országos beiskolázási lehetőséggel. Az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott alapelvekből kiragadva: „Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a gyermekek művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszköz-rendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását.” Az egyéni képesség, készségfejlesztés, tehetséggondozás fontossága pedagógia alapelveik része: Az érzelmi intelligencia fejlesztésének megfogalmazott elveit és módszereit alkalmazva elért eredményeik és terveik bővítési szándékával megpályázták a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége – Magyar Géniusz Projektiroda által kezelt Nemzeti Tehetségpont tagjai közé történő felvételt, melyet a TP 190 003 892 regisztrációs számon nyertek el. A Tehetségpont működési hatókörét szeretnék regionális, országos, illetve nemzetközi területen is tovább bővíteni. Ennek érdekében jó kapcsolatot alakítottak ki más „Tehetségpontokkal”, művészetoktatási intézményekkel, mint például a szegedi Hammido AMI-val, s már közös tehetségfejlesztő projektben is részt vettek a nyíregyházi Vásárhelyi László AMI tehetségponttal.
25
Az intézmény az alapfokú oktatás mellett felnőttképzési intézmény akkreditációval rendelkezik 00827-2009 számon bejegyezve, népi kézműves szakirány fazekas és szőnyegszövő akkreditációval rendelkezik. Az eddig szervezett felnőttképzések keretében 28 fő (elsősorban hátrányos helyzetű) tett sikeres OKJ-s vizsgát és szerzet fazekas szakbizonyítványt. Az azóta folyamatosan működő „Fazekas klub”-nak régiónkon túli tagjai is vannak. Ez már azon fejlesztési törekvésük részeként valósul meg, miszerint a férőhelyek bővítésével „nyitott műhelyek” kialakítását, működtetését szeretnék megvalósítani, elsősorban a kézműves technikák gyakoroltatásával. Ebben a helyi még élő és alkotó kézműves mesterek nyújtanak segítséget. Az oktató-nevelő munkán túl a szabadidős tevékenységek megszervezése is fontos helyet foglal el az intézmény életében. A művészeti órák adta lehetőségek mellett a tanórán kívüli tevékenységek is nagy hangsúlyt kapnak. Így szakkörök, versenyek, pályázatok, hagyományos rendezvények, kirándulások, táborok,(helyi és bentlakásos formában az országban és határon túl is) színházlátogatások, kreatív délutánok és hétvégék, fellépések, szereplések. Az iskola Pedagógiai Programjában nagy jelentőséget kap a hagyományőrzés, nemzettudat és hazaszeretet elve köré csoportosuló tevékenységek sora, melynek erős közösségformáló szerepe van és a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő problémák megoldásában is nélkülözhetetlen, komoly szerepe van. Ezen közösségi törekvések egyike a szentesi táncház- mozgalom beindítása és ápolása. „A nemzettudat erősítése. A helyi hagyományok kutatása, megőrzése, továbbadása. A szülőföld tisztelete. A lokálpatriotizmus erősítése. A hagyományok erősítik a közösséget, így törekszenek az iskola hagyományainak erősítésére. Az iskola működési területein nevelési-oktatási, tehetséggondozó, hátránykompenzációs, illetve integrációs munkája elfogadottságának, támogatottságának eredményeképpen rendelkezik a befogadó oktatási és kulturális intézményekkel, (15 kulturális és oktatási intézmény regionális körben) a helyi önkormányzatokkal, szociális, társadalmi szervezetekkel, kötött, élő és működő együttműködési megállapodásokkal melyek kiterjednek az adott települések kulturális életében való aktív részvételre is. A 2007-ben az Országos Minősítő Testület által „kiváló minősítést” kapott az iskola.
3.4.3 Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola Az iskola fő feladata: alapfokú művészetoktatás kisgyermekkortól felnőtt korig, három művészeti ágban: képző- és iparművészet, táncművészet (néptánc tanszakon) és színjáték. Alapvetően a képző- és iparművészet minden tanszakán –grafika- és festészet, szobrászat- és kerámia, környezet- és kézműves kultúra, fa- és fémművesség- teljes körű oktatását felvállaló, a hagyomány értekeit a korszerűséggel szintetizáló művészeti iskola. Ehhez rendelkezésre álló tárgyi feltételek: 1 db előadó terem, 1 db rajzterem, 4 db kézműves műhely, szociális- és kiszolgáló helyiségek, az oktatáshoz szükséges minden eszköz – kerámiaégető kemencék, tűzzománc kemencék, fazekas- és asztali korongok, kézműves szerszámok, rajzi, festészeti anyagok és eszközök, tánchoz, színjátékhoz fellépő ruhák és jelmezek. A telephelyeken bérlemények útján további helyiségek és eszközök állnak rendelkezésre az oktatáshoz. Ehhez rendelkezésre álló személyi feltételek:11 fő szakképzett művésztanár, akik az alap szakképesítésen felül további speciális tudással rendelkeznek - nemezkészítő, szobrász,
26
fafaragó,gyékényszövő, üvegműves- és maguk is alkotóművészek. Két tanáruk Szentes Város alkotói díját is elnyerte. A Művészetek Háza alapfeladata – küldetése - Szentes város és a tágabb régió kézműves hagyományainak ápolása, kézműves tudás átadása a fiatal és felnőtt korosztályok számára. E tevékenység funkciója a tudásátadáson túl a turisztikai attrakcióként történő szerepvállalás. A ház arculatának kialakítása, a tevékenység megszervezése teljesen újszerű feladatot jelentett. Elsődlegesen a kézműves műhelyeket kellett kialakítani, majd ezt követte a többcélú működéshez szükséges bútorzat, berendezési tárgyak és eszközök beszerzése. Az épületben Szentes kézműves múltját bemutató állandó tárlat tekinthető meg. A kezdetektől fogva kiemelt feladatuknak tartják, hogy minél szélesebb körű szakmai kapcsolatokat építsenek ki a helyi és a térség oktatási intézményeivel. Több intézménnyel rendszeres az együttműködésük: helytörténeti és kézműves órákat tartottak osztályoknak, külföldi vendégcsoportok részt vettek kézműves bemutatókon, szakmai orientációs órákhoz nyújtottak segítséget. Szolgáltatásaikat a városba látogató turisták is igénybe veszik. A Művészetek Háza kínálata a ház bemutatása, tárlatlátogatás, részvétel kézműves bemutatókon - kapcsolt turisztikai attrakcióként nagyon jól színesíti a város turisztikai programkínálatát. Székhelye: 6600 Szentes, Petőfi u. 4.
3.4.4 SZILVER Alapfokú Művészeti Iskola A SZILVER Alapfokú Művészeti Iskola 2003-ban kezdte meg működését 15 telephelyen Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Csépa, Öcsöd, Szelevény, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug nevű kistelepüléseken, amelyek Kunszentmárton kivételével mind híján voltak a művészetoktatásnak. Néhány tanév kivételével (amikor kézműves tanszak is működött) a művészeti iskola kizárólag táncoktatással, azon belül is főként a társastánc oktatásával foglalkozik. Jelenleg három megyében (Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok) negyvenkét telephelyen folyik az oktatás táncművészeti ágban társastánc, néptánc és moderntánc tanszakokon. A 2012-2013-as tanévben közel 3300 tanuló ismerkedik a táncművészet különböző ágaival. Székhely: Szentes, Kossuth tér 5. sz. A művészeti iskola küldetése arra irányul, hogy Magyarország egy kicsiny térségében lehetőséget teremtsen a gyermekek számára a táncművészet megismerésére, és alapfokú művészetoktatásba való bekapcsolódásra. Intézményi keretek között vállalkoznak a „létezés legillékonyabb művészete" a táncművészet - azon belül is a társastánc, a néptánc és a modern kortárs tánc - szakszerű közvetítésére. A SZILVER Alapfokú Művészeti Iskola alapvető célja: a táncművészet ágai iránt érdeklődő tehetséges gyermek és ifjúsági korosztályok számára intézményes keretek között lehetővé tenni az alapok elsajátítását. Szakmai munkájuk elismeréseként 2007-ben az Országos Minősítő Testület az intézménynek a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet adományozta. 2010-től a Magyar Táncművészeti Főiskola partnerintézménye az iskola, mely gyakorlóhelyként aktívan részt vesz a táncpedagógus képzésben. Kiemelt feladatuknak tekintik a tehetséggondozást, az esélyegyenlőség megteremtését. A művészetoktatási intézmény tantestülete úgy véli: minden lehetséges eszközzel el kell érni, hogy a művészeti oktatás ne a társadalmi helyzet, a vagyon, hanem a belső motiváltság, a tehetség és kitartás alapján legyen a felnövekvő nemzedékek osztályrésze. Fontos feladatnak tekintik az utánpótlás nevelést, ezért igyekeznek az ügyesebb, tehetségesebb gyermekekkel külön foglalkozni és felkelteni érdeklődésüket a versenytánc iránt. Számukra külön foglalkozásokat biztosítanak.
27
Mindenképpen segíteni kell a hátrányos helyzetű tanulók művészeti iskolába való bejutását és fejlődését, hiszen a művészeti oktatás a hátrányok megszüntetésének fontos színtere. Az iskola jó kapcsolatot tart a települések önkormányzatainak vezetőivel. Már az intézmény megalakulásakor kifejezték igényüket az intézmény „bemutatóira", melyekkel a közösségi rendezvények, falunapok, ünnepségek, farsangi és szüreti bálak programját kívánják színesíteni. Fontos együttműködő partnereink a telephelyeken működő befogadó intézmények. A művészeti iskola tanulói gyakran lépnek fel az iskolai rendezvényeken, mikulás, farsangi, anyák napi ünnepségeken, a település által szervezett programokon. Az intézmény nyitott, szakszerű, megbízható és barátságos partnere kíván lenni a külső szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt. Elsődleges a fenntartóhoz, a SZILVER Táncművészeti Nonprofit KFT - hez fűződő viszony, amely a kölcsönös szakmai hozzáértésen, a korrekt és kiszámítható együttműködésen alapul. A civil szervezetek, egyesületek, alapítványok mind fontosnak tartják a jó kapcsolatot az intézménnyel, a helyi ifjúsággal. A tehetséggondozás terén legfontosabb partner az „anyaszervezet”, a SZILVER Táncsport Egyesület.
4. Nevelési - oktatási intézmények közművelődési tevékenysége Az intézményi adottságok és feltételek megfelelőek, a város korszerű óvodai, általános iskolai és középfokú intézményhálózattal rendelkezik. A város nevelési - oktatási intézményeiben nem a közművelődési tevékenység az alapvető feladat, de fontos cél a művészeti nevelés. Valamennyi általános iskola szervez és rendez iskolai ünnepségeket, városi szaktárgyi vetélkedőket, szavaló- anyanyelvi és egyéb kulturális versenyeket, működtet művészeti szakköröket. Nagy hangsúlyt fektetnek az irodalom, költészet, képzőművészet és tánckultúra oktatására. •
•
•
A Deák Ferenc Általános Iskola törekszik a nemzeti- és egyetemes kultúra értékeinek közvetítésére. A felső tagozaton énekkar és majorette csoport működik. Évente hagyományosan megrendezik a Deák Diák Show műsort. Képzőművészeti kiállításokat szerveznek rendszeresen az iskolában és a Művelődési és Ifjúsági Házban. A Koszta József Általános Iskolában a szabadidő tartalmas eltöltését szolgálják a szakkörök városi és iskolai ünnepségeken rendszeresen szerepelnek igényes műsoraikkal az iskola tanulói. Színházlátogatásra viszik a gyermekeket Békéscsabára, Kecskemétre, Budapestre és Szegedre. A szabadidő hasznos eltöltését táboroztatások szervezésével is elősegítik (téli sí táborok, őszi ásványgyűjtő táborok, nyári állótáborok). Kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra. Nívócsoportos oktatást folytatnak matematikából, magyar nyelv és irodalomból. 5-8. évfolyamon A Klauzál Gábor Általános Iskola tanulói részére sokrétű tanórán kívüli tevékenységet biztosít: kézműves szakkörök, könyvtári szolgálat, drámajáték, stb. Az iskolában törekszenek a magyar népi hagyományok és a magyar kultúra értékeinek megjelenítésére és átörökítésére. Kiemelten fontos terület a hátrányos helyzetű, de tehetséges diákok megsegítése. A sport iránti intézményi elkötelezettség az egyes klubokkal együttműködésben jelentkezik, így kínálnak helyben lehetőséget birkózóknak, focistáknak, kosárlabdázóknak, táncosoknak, stb.
28
• •
•
• •
•
A Terney Béla Kollégium hagyományos rendezvényekkel színesíti a kollégiumi életet, ezek a „Mozdulj!”, a Terney Napok, stb. Szállást nyújt a városi kulturális programok vendégeinek. A Kiss Bálint Református Általános Iskola profiljába tartozik a hittan, informatika és médiakultúra oktatása. Az iskola címei: NAVA pont, ÖKOiskola, referenciaintézmény és regisztrált tehetségpont. Évente megrendezik a „Mesefalva” játszótábort. Sokrétű nemzetközi kapcsolatokkal (Comenius) rendelkeznek. SULINFO néven évente többször tájékoztató kiadványt jelentetnek meg. Az iskola e-naplót és mottó oktatóportált működtet. Csoportbontásban tanítják a magyart, mateamatikát, technikát és az idegen nyelvi tárgyakat. Különleges oktatási forma a modulhét és projekt alapú oktatás. Pedagógus- és diákkórusa gyakran lép fel rendezvényeken. Kétévente iskolai bált, évente Kiss Bálint hetet szerveznek. Változatos az iskola szakköri és sportköri kínálata. Kiemelt sportágai: úszás, tenisz, ugrálókötél, sulipóló. A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában emelt szinten tanítják a francia nyelvet. Ehhez kapcsolódóan számos olyan rendezvényük, programjuk van, amelyek egyrészt az idegen nyelv tanulásának fontosságát hangsúlyozzák, másrészt valamilyen szinten nyitást jelentenek Európa felé. Tanulóik részére számos szabadidős programot szerveznek, ezáltal is színesítik az iskolai életet. A Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Gyermekotthon és Diákotthon nagy hangsúlyt fektet a tanulói művészeti nevelésére. Az Árpád Szabadidős Sportklub keretén belül működő tánccsoportot az iskola tanulói alkotják. A Horváth Mihály Gimnáziumban a drámapedagógiának jelentős hagyományai vannak. Az irodalmi-drámai tagozat a fő céljának tekintett sokrétű személyiségfejlesztéshez és közösségépítéshez a színházművészet eszköztárát használja; ugyanakkor elsődleges feladata a gimnáziumi oktatás-nevelés. Így az irodalmi- dráma tagozat tanulói az általuk létrehozott különböző színházi előadásokkal, ünnepi műsorokkal és egyéb produkciókkal olyan mértékben vesznek részt Szentes közművelődésében, amely hozzájárul a város színes kulturális életéhez, ugyanakkor az iskolai feladatoknak való megfelelést is elősegíti. Minden tanév során több alkalommal szervez az irodalmi-drámai tagozat városi rendezvényt. Szintén kiemelt városi rendezvénynek számít az ötévente megtartott jubileum; ezeken az alkalmakon sok olyan, a tagozaton végzett diák is fellép egy gálaműsor keretében, akik Szentes elhagyása óta színészként, előadóművészként szerzett hírnevet, elismertséget. A kiemelt rendezvényeken kívül is igyekszik részt venni a tagozat a város közművelődésében: számos könyvtári, gyermekkönyvtári, kollégiumi, iskolai rendezvényen, illetve egyéb intézmények által szervezett alkalmakkor szerepelnek drámatagozatos diákok – az adott felkérésnek megfelelően ünnepi műsorral, versekkel, énekes produkciókkal, stb. Elmaradhatatlan közreműködői a városi ünnepségeknek. Kulturális – és művészeti tevékenységükkel eredményesen szolgálják a város jó hírnevének öregbítését.. Kiemelkedő munkájuk eredményeként a „Városért” Emlékérem kitüntetésben részesültek. A Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola minden év januárjában nagy érdeklődés mellett megrendezi az Implom József Helyesírási Verseny regionális döntőjét három kategóriában (gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai kategória). A rendezvényen szakmai előadásokat is hallgathatnak a résztvevők anyanyelvünk aktuális kérdéseiről. Az előadók neves nyelvtörténeti professzorok. Hagyomány az iskolában március 2. hetében megszervezett Boros-hét rendezvénye, melynek keretében sor kerül idegen nyelvi civilizációs versenyekre (angol, német, francia nyelvből), a Boros-expóra. A civilizációs versenyeken az általános iskolák csapatai is részt vesznek ezen a városi szintű rendezvényen. A Boros-expót évek óta 29
külső helyszínen tartják, itt a közgazdasági és a kereskedelem-marketing szakmacsoportos diákok tanirodai cégei mutatkoznak be, valamint az iskola egészségügyi szakmacsoportja egészségvédelmi programokkal, szűréssel várja az érdeklődőket. A nemzeti összetartozás napját, a magyar kultúra napját iskolai szinten szervezik és bonyolítják le. Az iskola diákjai az országos Kazinczy, illetve Szép Magyar Beszéd versenyeken évek óta a díjazottak között szerepelnek. A szakmai tárgyak versenyein (egészségügyi, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, gazdasági) elért eredményekkel viszik hírét Szentes városnak és az itt folyó magas szintű oktatásnak.
•
•
A VM ASzK-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola minden második évben, biennálé jelleggel „Kertmagyaroszág felé” kiállítást szervez immáron 20 éve, melyen bemutatkoznak kertészeti termesztéshez kötődő vállalkozások. Minden ősszel, általában októberben kerül megrendezésre az iskola „ÖKO nap” elnevezésű rendezvénye, melynek célja, hogy a város diákságát, óvodás kortól, megismertesse a mezőgazdaság szépségeivel, a környezettudatos gazdálkodással, a fenntartható fejlődés témakörével. Hagyomány az iskola életében, hogy a jeles napok, nemzeti ünnepek kapcsán előadókat hívnak, akik színvonalas előadásaikkal segítik, hogy a diákok jobban megértsék az egyes történelmi események hátterét, népi hagyományok, egyházi ünnepek eredetét. Számos alkalommal találkozhattak Szentes polgárai a Kossuth téren megrendezett virágkötészeti-térberendezési szabadtéri bemutatóval. Az iskola diákjai kimagaslóan teljesítenek országos szakmai versenyeken, az Országos Szakmai Tanulmányi versenyen, a Kertészet és Szőlészet folyóirat évente megrendezésre kerülő versenyén, virágkötészeti versenyeken, vagy a Porpáczy Aladár emlékversenyen.
•
A Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában komoly hagyományai vannak az önkéntes mozgalomnak a város kiemelt jelentőségű rendezvényein: jelenlegi és volt diákjai évek óta szervezőként segítik a 23 órás Ünnepi Tekergés és a Közbiztonsági nap lebonyolítását. A tanév fontos eseménye a szalagavató ünnepség, melynek egyik állandó és színvonalas műsorszáma a végzősök keringője. Ezzel a produkcióval 2008-ban harmadik helyezést értek el az iskola tanulói a Szalagavató Táncok Országos Versenyén, majd az azt követő esztendőkben számos alapítványi bálon és más városi ünnepi programon szerepeltek. Egymást követő három évben nyerte meg az intézmény egy-egy osztálya a Télbúcsúztató Karneválon középiskolások számára kiírt versenyt, a Diák Csillag Születik című gálát. Az iskola minden decemberben játékos műveltségi vetélkedőt rendez Szentes és térsége nyolcadikos diákjainak, melynek célja a lexikális tudás és a kreativitás felmérésén túl az, hogy lehetőséget biztosítson a végzősöknek a középiskola légkörének megismerésére, a kortársakkal való találkozásra. A rendezvény népszerűségét mutatja, hogy 2012-ben már 11 általános iskolás csapat nevezett be a versengésre. Az intézmény tanulói is szívesen versenyeznek: dobogós helyezést szereztek a városi könyvtárhasználati vetélkedőn és a városi gólyavetélkedőn, minden évben részt vesznek az Országos Szakmai Középiskolás Tanulmányi Versenyen. Az országos NEXTWORK Robotépítő Versenyen 2. helyezést ért el a Pollák csapata. Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola 30
•
A 1970 óta látja el Szentes város és vonzáskörzetének szakképzési feladatait. A szakiskolai általános képzés 6 szakmacsoportban (gépészet, közlekedés, építészet, elektrotechnika-elektronika, kereskedelem-marketing, egyéb szolgáltatás) a szakmai képzést készíti elő, a szakközépiskolai osztályok - (gépész-, közlekedés-, kereskedelmimarketing és egyéb szakmacsoport) tanulói bekapcsolódhatnak szakképző osztályba, illetve felsőfokú oktatásba. Az iskolán kívül sok programot szerveznek a katonák és rendőrök. Országos versenyeken vesznek részt, 2012-ben Ballószögön rendezett országos honvédelmirendészeti csapat 1. és 3. helyezést ért el. A munkaerőpiac és a diákok igényeit állandóan követi az iskola, 2013-14-es tanévtől indítja a szépészeti szakközépiskolát, ami leginkább lányoknak nyújt újabb képzési kínálatot. Az iskolában már hagyománya van a Zsoldos-napoknak, ahol különböző előadások, vetítések, játékok, vetélkedők, sport versenyek kerülnek megrendezésre. A matematika versenyt is a Zsoldos Napok keretében rendezik meg az általános iskolások részére. Valamennyi óvoda: szervez gyermekműsorokat, óvodai bemutatókat. Rendszeres résztvevői a városi ünnepségeknek. A Kertvárosi Óvoda tagóvodái rendszeresen részt vesznek a Művelődési Központ által szervezett színházi előadásokon, a Hangversenyközpont által szervezett koncerteken. Nyitottak bármilyen intézmény felé, szívesen vállalnak fellépéseket, szerepléseket. A körzet minden óvodája tart minden évben kulturális, szabadidős illetve sport rendezvényeket, ahol gyermek, szülő és óvodapedagógus együtt eltölthet egy vidám napot. Elmondható, hogy igényesség, esztétikus megjelenés jellemzi ünnepeiket, rendezvényeiket. Ezek az alkalmak a hagyományerősítést szolgálták, a méltó ünneplésre példa adását. A tehetséggondozásra is sok időt fordítanak az óvodapedagógusok. A nagycsoportos óvodások rendszeresen sikerrel részt vesznek városi vers- és prózamondó versenyen, a „Tavasz a természetben” városi és országosan meghirdetett rajzversenyeken, valamint énekversenyen is. A Rákóczi u-i Óvodában működik a néptánc csoport, akik fellépnek városi és óvodai rendezvényeken. A Központi Óvoda tagóvodái gyakran részt vesznek a gyermekek számára szervezett előadásokon és koncerteken. Városi rendezvényeken szívesen vállalnak fellépéseket, szerepléseket. A körzet tagóvodáiban évente szerveznek kulturális, szabadidős illetve sport rendezvényeket. Nagyon fontosnak tartják a hagyományápolást, az ünnepek méltó megrendezését. A tehetséggondozást is szem előtt tartják. A nagycsoportos óvodások rendszeresen sikerrel részt vesznek városi vers- és prózamondó versenyen, a „Tavasz a természetben” városi és országosan meghirdetett rajzversenyeken, valamint énekversenyen is. A városban található Idősek otthonában rendszeresen megfordulnak színvonalas gyerekműsorokkal. Az Aranykapu rendezvényen az óvodapedagógusok mesével, ünnepi dalokkal, a gyerekcsoportok pedig karácsonyi műsorral segítenek az ünnepi ráhangolódásban.
31
IV.
Kultúraközvetítést segítő intézmények, szervezetek
4.1 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára 2006-ban költözött az önkormányzat tulajdonában álló felújított megyeházára, ahol a korábbinál jóval nagyobb alapterületen, kiemelkedő feltételek között végezheti munkáját. • Gyűjti, rendszerezi és nyilvántartja a város és környéke történetének és jelenének hivatalos dokumentumait. • Gondoskodik az írásos dokumentumok állapotának megőrzéséről, raktározásáról, a hivatalos szervek újonnan keletkezett iratainak folyamatos átvételéről, a nem titkosnak minősített dokumentumok helytörténeti kutatók által történő hozzáférhetőségéről. • Állandó- és időszaki kiállításokat szervez. • Esetenként ismeretterjesztő, illetve tudományos előadásokat szervez. • Levéltári napokat rendez.
4.2 Dózsa-ház Közösségi tér Az 1930-as években ifjúsági nevelés céljára létrehozott épület, 2010-ben az Új Magyarország program keretében, a modern kor elvárásainak megfelelően, funkcióját tekintve kifejezetten Közösségi Térnek lett átalakítva. Az épület kétszintes, a földszinten többfunkciós előadó terem található, a számítógépes teremben konyhasarok lett kialakítva, a rendezvényekhez kötődő büfészolgáltatásra. A földszinten található a munkatársak irodája és a mosdók. Az emeleten két csoportszoba és egy iroda, valamint nagy terasz és egy padlás lett kialakítva, amely hangulatos programok helyszíne lehet. A közösségi tér épülete a Kurca partján, a Széchenyi Liget, a Sportközpont, a strand és a Foci pálya szomszédságában található, ezt a környéket látogatják legszívesebben a fiatalok. Ifjúsági tanácsadó iroda: Tanulás módszertani tanácsadás, pszichológiai, párkapcsolati tanácsadás, jogi, munkaerő-piaci tanácsadás, önszerveződő tevékenységek támogatása. Drogalternatíva programok: Pepita macska klub, éjszakai sportversenyek, családi programok, táborok. Nyitott-ház Civil kezdeményezések számára helyszín és infrastruktúra biztosítása. Az épületben ifjúsági tanácsadó iroda működik, és drogalternatíva programok szervezését és koordinálását végzik. A közösségi-tér nyitott házként működik, azaz a civil szerveztek és önszerveződő csoportok előzetes egyeztetést követően ingyenesen használhatják az épületet és annak berendezéseit. 2012. év decemberében az Önkéntes Pont szolgáltatás előkészítő munkái megtörténtek, a szolgáltatás 2013. évtől vehető igénybe. Közösségi tér forgalmi adatai: jan. febr. márc. ápr. máj. júni. júli. aug. szept. össz. Összes forgalom 389 1345 1733 1709 1660 1787 2276 1318 2009 14216 2011(fő) Összes forgalom 1718 1733 1814 1709 1799 1707 1382 1803 2087 15752 2012(fő)
32
A Ház programjait sokszínű klubszerű fogalakozások, konferenciák, ismeretterjesztő előadások jellemzik, sport, egészségmegőrzés, hagyományőrzés, környezetvédelem, ifjúsági képzések témakörökben. A sokszínű programokon magzati kortól egészen a legidősebb korosztályig terjedően fordulnak meg látogatók. Örömteli tapasztalat, hogy az elsődleges célcsoportba tartozó, csellengő, hátrányos helyzetű fiatalok egyre növekvő számban keresik fel a közösségi teret, melynek eredményként a hétvégén éjszaka működő Pepita Klub forgalma megháromszorozódott az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az intézmény működtetésébe 4-5 aktív önkéntes fiatalt is sikerült bevonni.
4.3. A kultúra és az ifjúsági területen civil szervezetek részvétele, magánkezdeményezések száma A város rendelkezik civil stratégiával. Abban célul meg lett jelölve a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődési lehetőségeinek bővítése is. A megvalósítás érdekében megalakult - a kulturális tevékenységi körű civil szerveztek köréből – a kulturális ágazati tanács. A városban több, mint tíz kulturális célzattal alakult civil szervezet működik. Munkájuk nagyon értékes a város kulturális életében. Az önkéntesség nagyon jellemző a szentesi kulturális tevékenységre. Nagyon magas azoknak a száma, akik önzetlenül, pusztán a jó ügy érdekében dolgoznak a város kulturális, művészeti életének minél magasabb szinten történő megvalósítása érdekében. A civil szervezetek önálló programjaikon kívül szívesen részt vállalnak önkormányzati rendezvényeken való közreműködésben, illetve városi szintű Civil Napot is szerveztek. A város legnagyobb zenei területen működő civil szervezete a Szentesi Zenebarátok Egyesülete, amely 1997-től működik egyesületi formában. Tagjai között közel 100 fő amatőr és képzett muzsikust számlál. Közreműködnek a város és városkörnyék állami és társadalmi ünnepein, egyéb rendezvényein. Évente számos komolyzenei hangversenyt rendeznek. kiemelten foglalkoznak az ifjúsági korosztály zenei- és művészeti nevelésével. Nemzetközi kapcsolataik száma jelentős. Az egyesület keretén belül működik a Bárdos Lajos Vegyeskar. Tagjainak nagyrésze pedagógus. Rendszeresen részt vesznek a Magyar Rádió Kóruspódium felvételein. A kórus repertoárján mintegy 150 mű szerepel, átfogva az európai zene nagy korszakait a reneszánsztól századunkig. Idén 14. alkalommal rendezték meg az Egyházzenei Találkozót. Ezeken a rendezvényeken a kezdetektől több mint 70 hazai- és külföldi kórus vett részt. Az országos minősítésen a "Hangversenykórus" minősítést kapták. A kórus kitüntetései: "Szentesért" arany fokozat (1982) Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díja (1996) Szentes Város Fúvószenekara ugyancsak az egyesületet erősíti. Az együttes 1990-ben alakult újjá. Repertoárján a magyar történelmi indulóktól kezdve a klasszikus átiratokon keresztül a kortárs komoly- és könnyűzenéig szinte minden stílusú mű megtalálható. A zenekar 1999-ben az országos minősítésen elnyerte a "Fesztiválzenekar" címet, ugyanebben az évben Egerben az V. Nemzetközi Zenei Versenyen Arany-diploma minősítést kapott. A Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díjjal ismerte el több évtizedes eredményes munkájukat. A Zenebarátok Egyesülete megkapta a Szentes Városért Díjat kiemelkedő közművelődési munkájuk elismeréseként. A Zenthus János Középkori Hagyományőrző Egyesület történelmi hagyományaink ápolásában és kultúránk értékeinek megőrzésében játszik nagyon fontos szerepet. A Keresztény Pedagógus Társaság Szentesi Csoportjának tagjai havonta előadásokat szerveznek, melyekkel az a céljuk, hogy az aktuális problémákat áttekintsék, az előadásokat követő fórumok pedig a megoldások, gyakorlati teendők megfogalmazásában segítenek.
33
Közérdekű képzéseket, előadássorozatokat, közhasznú és ismeretterjesztő, idegen nyelvi tanfolyamokat bonyolít le a Koch Sándor Csongrád Megyei TIT Szentesi Szervezete. A Koszta József Klub a környező világ természeti, történelmi, építészeti, kulturális értékeinek megismertetését tartja fontos feladatának. Vállalják az aktuális városi programok minél szélesebb körben történő ismertetését. 2005 őszén alakult meg a Krúdy Gyula Baráti Társaság, melynek tagjai a városi könyvtárral közösen felolvasó esteket, meghívott vendégekkel irodalmi előadásokat, versmondó találkozókat szerveznek a város kulturális kínálatának gazdagítására. Folyamatosan végzi a fiatal tehetségek felkutatását a „Mosolygósabb Régióért” Kulturális Közhasznú Egyesület. Nagy súlyt fektetnek más népek kultúrájának megismerésére. Hagyományosan évente megrendezik a Kiséri Napok rendezvénysorozatot és a Lepényváró Napokat Lapistón. A közművelődési- és gyermekprogramok során valósítja meg az Árpád Szabadidős Sportklub a legfőbb célkitűzéseit, melyek – az egészség megőrzése, a képességek fejlesztése stb. A klub kistérségi, esetenként megyei nagyságrendű programokat szervez (művészeti kiállítások, versenyek stb.). Részt vesznek a városi jelentőségű ünnepek szervezésében és lebonyolításában. A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése a céljuk a művelődési- és sporttevékenységekkel. Feladataik közé tartozik a nemzetközi kapcsolatok ápolása és a fiatalok művelődési szokásainak gondozása. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 61. sz. Szentesi Szervezetének fő célja a gyermekek testi-, lelki-, szellemi nevelése, a szabadidő hasznos eltöltése. Főleg a nehezebb anyagi körülmények között élő gyermekek számára szerveznek kulturális és sportprogramokat. Kapcsolatot tartanak határon túli gyermekcsoportokkal. A Kurca Vidéke Polgári Egyesület tagjai célul tűzték ki a helyi közösségek fejlesztését, a nemzet hagyományos értékei, valamint az európai kulturális örökség iránt fogékony állampolgárok együttműködésének támogatását. 2012-ben elnyerte a Civil Információs Centrum címet Csongrád megyében, így a következő évek során az egyik legfőbb tevékenysége a címmel járó szolgáltatások folyamatos biztosítása lesz. Feladatának tekinti az Új Hajtás 102 Ifjúsági Közösség Közhasznú Egyesület a fiatalok közösségbe való bevonását, ahol beszélgetések, előadások során felszínre kerülnek a problémáik, illetve hallhatnak az őket érintő és érdeklő kérdésekről. Zenei fellépéseik vannak, saját szerzeményű darabokat adnak elő, beat-miséket tartanak. Legfőbb feladatának a prevenciós munka felépítését, kifejlesztését és gyakorlását tartja a Szentes Felsőpárti Református Egyház Ifjúsági Csoport. Elsősorban fiatalok által igyekeznek fiatalokat megkeresni, közösségbe tagolni és a deviáns viselkedéstől megmenteni. 595. számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat tagjai már 6 éves kortól folyamatosan foglalkoznak a hozzájuk csatlakozókkal, nevelői tevékenységet végeznek túl azon, hogy szabadidős programot biztosítanak a fiataloknak. A cserkésztörvények és a működési szabályzatuk azt célozza meg, hogy jellemes emberek nőjenek fel a cserkészet keretein belül. Egyúttal olyan időbeosztást, önfegyelmet gyakorolnak, hogy nemcsak kerülik a deviáns viselkedést, hanem másokat is próbálnak ettől megmenteni. A VE-GA Gyermek- és Ifjúsági Szövetség tevékenysége az érdekvédelmi, kulturális, szociális és önsegítő, környezet és természetvédelmi, valamint sporttevékenység területén jelentős. Szerepvállalás az ifjúsággal való törődésben és a szabadidő hasznos eltöltésében. A város ifjúságának életében jelentős szerepet tölt be a Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat. Céljuk, hogy segítsék és fejlesszék a diákok által létrehozott szervezeteket, megismertessék a fiatalokkal a demokrácia szabályait, fejlesszék demokratikus képességeiket csoportos demokrácia-technikákkal. Táborokat és találkozókat szerveznek tagjaiknak és a hazai illetve a külföldi partner szervezeteik számára. Képzéseket szerveznek, hogy jól
34
működő önkormányzat válhasson belőlük, amely segít tagjait. Fontos feladatuknak tekintik a szomszédos országok diákjaival való kapcsolatok megteremtését is. El lehet mondani azt, hogy szinte megszámlálhatatlan a magánkezdeményezések száma városunkban. A civil szervezeteknek, az egyéneknek nagyon sok kiváló ötlete van. Mindez megnyilvánul előadások, zenés-irodalmi estek, jótékonysági bálak, hangversenyek, gyermekprogramok szervezésében, városi nagyrendezvényeken való közreműködésben stb. Teszik mindezt önzetlenül a városukért, az itt élő emberek közösségéért. A civil és ifjúsági ügyek tekintetében lényeges előrelépésként említhető, hogy 2011-től civil pályázati keret került megállapításra és megtörtént a támogatási keret feltételrendszerének kidolgozása. Ifjúsági területen ugyancsak 2011-től ifjúsági pályázati keret került megállapításra, mely jelentősen segíti a szervezetek munkáját. Megtörtént az ifjúsági pályázati és támogatási keret feltételrendszerének kidolgozása.
4.4. Nemzetiségi önkormányzatok szerepe A Szentesi Romák Nemzetiségi Önkormányzat eredményesen működik városunkban. Fő feladata a „híd” szerepének betöltése a többségi és a kisebbségi társadalom között. Példaértékűen képviseli a szentesi roma lakosság érdekeit, esélyegyenlőségük megteremtését. A jogelőd Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak érdekképviseleti tevékenységéért Szentes Város Önkormányzata a Szentes Városért Díjat adományozta. A városban működik még a Görög Nemzetiségi Önkormányzat is.
4.5 A történelmi egyházak kulturális öröksége A szentesi református egyház létrejötte 1542 és 1549 közé tehető. Ahogy a legtöbb alföldi településen, úgy Szentesen is csaknem a teljes lakosság reformátussá lett. A török hódoltság idején Szentes lakói – követve földesuraikat – áttértek a református vallásra. Papjaikat és tanítómestereiket már a korai időktől a Debreceni Kollégiumból választották. Nekik volt köszönhető az írásbeliség elterjedése, valamint a művelődés iránti igény ébresztgetése. Béládi István káplán, a református leányiskola tanítója – aki 1746-tól 1759-ben bekövetkezett haláláig szolgált Szentesen – elkezdte írni a szentesi református eklézsia históriáját. Rendkívül értékes munkáját utóbb Gaál István és Kiss Bálint lelkészek folytatták. Kiss Bálint (1772–1853) lelkész, esperes, sokirányú munkásságával külön fejezetet írt városunk kultúrtörténetébe. Tanulmányait a debreceni református kollégiumban és a jénai egyetemen végezte. 1799-ben Szentesen vállalt lelkészi állást, melyet haláláig betöltött. 1836ban a békés-bánáti egyházmegye esperesévé választották. Pestalozzi pedagógiai elveinek egyik első hazai követője. 1803-ban iskolát építtetett Szentesen. Tankönyveit – Első évi oktató (1844), Falusi földművelőket oktató (1846), Női tan (1846) – korában széles körben használták. Új, termékenyebb munkaeszközöket tervezett. Az 1815-ben készített vasekéjéről 1817-ben a Nemzeti Gazda hasábjain számolt be. Dolgozott az aratógép és a cséplőgép tervein; tanulmányt készített a malmok korszerűsítéséről. 1820-ban a Tudományos Gyűjteményben a tetőcserép készítésének technológiáját népszerűsítette. Közben – elődei nyomdokain haladva – folyamatosan írta a Szentesi Református Eklézsia történetét. Lefordította és jegyzetekkel látta el a magyar középkor egyik jelentős forrását, a Váradi Regestrumot. A gazdasági, pedagógiai, történeti és egyházi irodalom terén kifejtett munkásságáért 1839-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául választotta. Az ő idejében 35
épült a szentesi központi református nagytemplom. (1906-ban utcát neveztek el róla Szentesen. A református általános iskola az ő nevét viseli.) Kiss Bálint paptársa volt Dobosy Mihály (1780–1853) református lelkész, aki iskoláit szintén Debrecenben végezte. 1803-ban Kismarján akadémiai rektor lett; 1806-ban a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait. Hazatérése után előbb Vajszlón, majd 1813-ban Szentesen választották lelkésszé. Mint ifjúsági író és műfordító gazdag munkásságot fejtett ki. A két fentebb említett egyházi személyiségnek méltó követője volt Szalai István (1816–1878) református lelkész, filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tanulmányait Debrecenben végezte, de látogatta a bécsi, lipcsei, hallei és berlini egyetemeket is. 1859-ben Szentesre került lelkésznek. Hamarosan a békés-bánáti egyházmegye főjegyzőjévé, majd 1876-ban esperesévé választották. Irodalmi téren főként bölcsészettel foglalkozott. Első jelentősebb munkáját – Egy kő az egyezményes philosophia templomához c. – felolvasták az MTA ülésén. 1858-ban a Tapasztalati lélektan c. tanulmányáért az MTA levelező tagjául választotta. Több más bölcsészeti, természettudományi, teológiai dolgozata az Új Magyar Múzeumban, a Magyar Akadémiai Értesítőben, a Figyelmezőben stb. jelent meg. A későbbi generációk tagjai közül említést érdemel Futó Zoltán (1863–1921) református lelkész-esperes, egyházi író, hitszónok, aki 1898-tól haláláig Szentesen szolgált. Korában ugyancsak jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki Böszörményi Jenő (1882–1955) református lelkész, író, lapszerkesztő, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, a Nagykőrösi Arany János Társaság és a szegedi Dugonics Társaság tagja, Móricz Zsigmond barátja. A legújabb kor egyházi személyiségei közül jelentős munkásságot fejtett ki dr. Imre Ernő (1918–) ny. református esperes, egyházi író, publicista. Templomuk a város főtere mellett található. Példaértékű az a pályázati együttműködés, amelyet a Szentes-Nagytemplomi Református Egyházközség és Szentes Város Önkormányzata tanúsított, a Református Nagytemplom rekonstrukciója, az ehhez kapcsolódó idősek otthona, valamint közterület felújítása kapcsán. Az 1 milliárdos beruházás pályázati önerejét az önkormányzat biztosította. A gyönyörűen felújított épületben a kultúra fontos szerepet kapott. A Templomi Galériában található a "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" „Fejezetek a szentesi reformátusság történetéből” című állandó kiállítás. A Templom Galéria másik részében egy időszaki kiállítások megrendezésére alkalmas tér található. A Galéria fontos része az információs pult, ahol a látogató tájékozódhat a város és az egyházközség történetéről. Internetes kapcsolat segítségével hozzájuthat a várossal és a környékkel kapcsolatos legfrissebb információkhoz. Ugyanitt megtekinthető, és megvásárolható a város és az egyházközség történetével kapcsolatban eddig megjelent írásos és digitalizált anyag. A Templomi Galériában gyülekezettörténeti kiállítás tekinthető meg. Felújításra került a templom Angster orgonája. Évente itt rendezik meg a már hagyományosnak mondható Egyházzenei találkozót, de egyéb hangversenyek helyszíne is a templom. A felújított Református Nagytemplom nappal, és a díszkivilágításnak köszönhetően éjszaka is méltó dísze és jelképe Szentes városának. A XVIII. század második felétől egyre jelentősebbé vált Szentesen a római katolikus népesség. Egyik legjelentősebb papjuk a nagykőrösi illetőségű Sáfrán Mihály volt, aki 1792től 1818-ban bekövetkezett haláláig szolgált Szentesen. Működése idején helyreállt a békesség a katolikus és református lakosság között. Folyamatosan szorgalmazta a katolikus elemi iskolák fejlesztését, felkészült tanerők alkalmazását. (1906-ban utcát neveztek el róla Szentesen.) A közelmúltban, 2007-ben jelent meg Nagy Géza Balázs rendkívül adatgazdag munkája Az első szentesi templom története címen, amely számos korai kultúrtörténeti adalékot is tartalmaz. A Szent Anna Templom nagyon sok kulturális eseménynek, elsősorban hangversenyeknek ad otthont.
36
A Szentesi Zenebarátok Egyesületének köszönhetően a közönség gyakran gyönyörködhet a szebbnél szebb zenei előadásokban. A rendezvénysorozat keretein belül orgonahangversenyekre is sort szoktak keríteni. Nyaranta több orgonahangversenyt is rendeznek neves orgonaművészek közreműködésével, akik nemzetközi versenyeken voltak első helyezettek, vagy díjazottak. Az önkormányzat támogatásával hagyományosan évente megrendezik az Anna napi jótékonysági hangversenyt, ahol a város szülötte Berkes János operaénekes szervezésében kerül sor hangversenyre. A város zenei együttesei a szereplői annak a jótékony célú karácsonyi hangversenynek, amely minden évben decemberben kerül megrendezésre. Kultúrtörténeti szempontból a szentesi evangélikus egyház lelkészei közül kiemelkedett a szarvasi születésű Petrovics Soma (1843–1926) lelkész, a csongrád-csanádi egyházmegye esperese, költő, egyházi író, városi és megyei képviselő, iskolaszéki tag, aki 1883-tól haláláig Szentesen szolgált. (1932-ben utcát neveztek el róla.) A szentesi evangélikus egyház történetét dr. Balázs György kandidátus, ny. főiskolai tanár az elmúlt években feltárta; munkája megjelentetésre vár. A történeti egyházak közül egykor jelentős szerepet játszott városunkban a XVIII. század második felében alapított görögkeleti egyház (utóbb magyar ortodox egyház), ill. a XIX. század elejétől egyre növekvő izraelita hitközség. A szentesi izraelita hitközség története 1970-ben könyv formájában is megjelent, szerzője Harsányi László.
4.6. Testvérvárosi, partnervárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok Szentes nyitott európai város, amely szívesen nyitja ki kapuit a gazdaság, a sport, a kultúra követei előtt. Érdeklődéssel fordul mások felé és büszkén mutatja meg saját értékeit is. Számos határon túli magyar és külföldi településsel ápol jó kapcsolatokat, lehetővé téve ezáltal az együttműködést ezen városok polgárai között az élet minden területén. Biztosítja a helyi közösségek kölcsönös barátságának, megértésének és fejlődésének feltételeit. Továbbá támogatja az Európai Közösség gondolatát a polgárok szabadság és a kulturális értékek tisztelete jegyében. Az európai testvérvárosok száma nyolc: Bácskatopolya (Szerbia), Buńol (Spanyolország), Markgröningen (Németország), Dumbravita-Újszentes (Románia), Sankt Augustin (Németország), Kaarina (Finnország), Skierniewice (Lengyelország) és Bodrogszentes (Szlovákia). Egy Európán kívüli testvérvárosunk is van: Hof Ashqelon /Israel/. A kapcsolatok kiterjednek a kulturális együttműködésekre, a tudományok területére, a sportra, az egyházi és civil kapcsolatokra, gazdasági, egészségügyi és szociális kooperációra. A legintenzívebb kapcsolat a kultúrát jellemzi. 1998 óta kétévente kulturális fesztivál keretein belül találkoznak a testvérvárosok művészeti csoportjai és mutatják be művészetüket. A kultúra nemcsak annak művelőit, hanem befogadóit is összeköti, hisz egy olyan nyelv, amely szavak nélkül mondja el azt, ami az ember számára fontos. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a találkozásokat a kultúra területén, hiszen a közös élmények kapcsán alakulnak és bővülnek a személyes kapcsolatok, barátságok alakulnak. Markgröningen (Németország) Stuttgardttól nem messze fekvő igazi német kisváros. Lakóinak száma 15000 fő. Legnagyobb eseményük az évente augusztusban megrendezésre kerülő Schäferlauf, a juhászok céhének hagyományos népünnepélye.
37
A Baden-Württembergi tartományban található kisvárossal elsősorban zenei kapcsolata van Szentesnek. A két város fúvószenekara már több alkalommal találkozott és részt vettek egymás rendezvényein. A német város zenekara többször is részt vett már a Testvérvárosok Kulturális Fesztiválján. A szentesi fúvósok az évente augusztusban megrendezésre kerülő zenei fesztiválra utaztak ki már több ízben. Legutóbb múlt évben meghívást kaptak a 45. Nemzetközi Zenei Fesztiválra. A szentesi fúvósok több sikeres koncertet is adtak a hangulatos német kisvárosban. A zenekar tagjai Stuttgartba is ellátogattak, ahol a MercedesBenz Múzeumot tekintették meg. A két zenekar találkozásai alkalmával van lehetőség egymás szakmai munkájának megismerésére, valamint bővülnek a személyes kapcsolatok is. Ezen kívül a civil kapcsolatok is alakulnak a két város között. A városunk hivatalos delegációja többször is rész vett már a hagyományosan évente megrendezésre kerülő Schäferlauf rendezvényein. Sankt Augustin (Németország) Bonnal átellenben a Rajna partján fekvő, alig 30 éve alakult község. Modern városközpont, pezsgő sportélet, fiatalos lendület jellemzi a négy faluból álló települést. A német testvérvárossal nagyon élénk a kapcsolat a kultúra, a művészetek, a sport és a civil élet területén is. A kapcsolatok kiterjednek a kulturális együttműködésekre, a tudományok területére, a sportra, az egyházi és civil kapcsolatokra, gazdasági, egészségügyi és szociális kooperációra. A legintenzívebb kapcsolat a kultúrát jellemzi. A kétévente megrendezésre kerülő kulturális fesztivál rendszeres résztvevői sankt augustin művészeti csoportjai. A képzőművészet területén is élénk a kapcsolat. A két város művészei rendszeresen bemutatják alkotásaikat a másik település polgárainak. Hosszú időre tekint vissza a két város zeneiskolájának együttműködése. Rendszeres találkozások, koncertek tapasztalatcserék jellemzik az együttműködést. A sport területén is gyakoriak a találkozások. A szentesi futbalisták évente részt vesznek a sankt augustini pünkösdi tornán, és a viszontlátogatások is megtörténnek. A civil élet területén már nagyon sok barátság szövődött, rendszeresek a találkozások. Kaarina (Finnország) Finnország Dél-nyugati részén Turku mellett található, 18 ezer lakosú település. 1988-ban kezdődtek meg a vezetői szintű egyeztetések a kapcsolatok hivatalossá tételéről. A Szentesi Magyar-Finn Baráti Kör 1992-ben alakult, a Magyar-Finn Társaság tagszervezeteként. E szervezet keretében érkeztek finn vendégek Szentesre, megismerték a várost, és számos baráti kapcsolat szövődött. Szentes és Kaarina közti testvérvárosi megállapodás 2001-ben került aláírásra. Az együttműködés barátsági, kulturális, sport- és vállalkozási kapcsolatokra egyaránt kiterjed. Kaarinából több alkalommal is részt vettek művészeti csoportok a testvérvárosi kulturális fesztiválon. Ezen alkalmakkor alakult az interkulturális párbeszéd a két település fiataljai között. Bemutatták a kaarinaiak a művészetüket a tánc és az éneklés területén, de ezen túlmenően baráti kapcsolatok is alakultak. Újszentes (Románia) Dumbravita (Újszentes) Romániában Temesvártól 4 km-re fekvő község, amelyet 133 szentesi református család alapított 1891/92. folyamán. Újszentessel 1990-ben közös szándéknyilatkozat került aláírásra. Szentes részéről is az önkormányzat még ebben az évben határozott a testvérvárosi kapcsolat létesítéséről. A szándéknyilatkozat szerint a kapcsolat 38
kiterjed a művelődésre (iskolai csoportok, színjátszók, táncosok, könyvtárak, sajtóképviselők cseréje), a tudományok (helytörténet, néprajz, nyelvészet) területére, a sportra, az egyházi és civil kapcsolatokra, gazdasági, egészségügyi és szociális együttműködésre, családi kapcsolatokra, gyermeküdültetésre. A kultúra területén nagyon élénk és tartalmas a kapcsolat. Az újszentesiek művészeti csoportjai rendszeres résztvevői a testvérvárosi kulturális fesztiváloknak, de más egyéb városi rendezvényeken is gyakran szerepelnek a testvérváros fiataljai. A két település számos közös pályázatban vett már eddig részt, javarészben uniós pályázatokban. Ezek a pályázati együttműködések az oktatás, a kultúra, az ifjúság és az üzleti élet területén zajlanak. Skierniewice (Lengyelország) Skierniewice Lengyelország közepén, Varsótól kb. 70 km-re, dél-nyugatra elhelyezkedő, közel 50.000 lakosú város. Jól megközelíthető út- és vasúthálózattal rendelkezik, a környékén repülőtér is található. A város életében fontos szerepet játszik az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a művészet éppúgy, mint a kereskedelem. 2003-ban döntött a testület a testvérvárosi kapcsolatról, és a szándéknyilatkozatot 2004-ben írta alá a lengyel fél. A kapcsolatok kiterjednek a kulturális együttműködésekre, a tudományok területére, a sportra, az egyházi és civil kapcsolatokra, gazdasági, egészségügyi és szociális kooperációra. A legintenzívebb kapcsolat a kultúrát jellemzi. Kétévente kulturális fesztivál keretein belül találkoznak a két város művészeti csoportjai, művészei, de ezen túlmenően a nagyobb városi rendezvényekre kölcsönösen meghívják egymást szerepelni. A kultúra nemcsak annak művelőit, hanem befogadóit is összeköti, hisz egy olyan nyelv, amely szavak nélkül mondja el azt, ami az ember számára fontos. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a találkozásokat a kultúra területén, hiszen a közös élmények kapcsán alakulnak és bővülnek a személyes kapcsolatok, barátságok alakulnak. Bodrogszentes (Szlovákia) Bodrogszentes ((szlovákul Svätuše) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Királyhelmectől 4 km-re nyugatra fekszik. Lakosainak száma kb. 900 fő. 2001-ben 914 lakosából 872 magyar és 33 szlovák volt. Ezzel a testvérvárossal a legújkeletűbb a kapcsolat, 2010-ben került megkötésre a testvérvárosi együttműködés. Rendszeresen részt vesznek a Szentesen évente hagyományosan megrendezésre kerülő Lecsó Fesztiválon. Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy alakuljanak a baráti kapcsolatok, hogy a civil élet területén is ismerkedjen egymással a két település. Elsősorban gazdasági és baráti kapcsolatok terén gyümölcsöző a kapcsolat, illetve kibontakozóban van a kultúra területén is. A legutóbbi kulturális fesztiválom a bodrogszentesiek is részt vettek. A Bodrogközi Színjátszók színesítették a fesztivál programját. Topolya (Szerbia) Szentes és Topolya testvérvárosi kapcsolata a legrégebbi, 40 évre tekint vissza. Ez alatt az idő alatt széles körű együttműködés bontakozott ki a két város között az élet sok területén. A kulturális élet, a programok cseréje igen élénknek mondható. A városi nagy rendezvényeken – április 30., augusztus 20., kulturális fesztivál, térfesztivál - sűrűn látott
39
vendégek Topolyáról az igen színvonalas Cirkalom Néptáncegyüttes tagjai, akik több korosztályban mutatkoztak már be. Szinte a legrégebbi kapcsolatot a Fotókörök tagjai építették ki, mindkét csoport tagjai rendszeresen bemutatkoznak a testvérváros különböző kiállító helyein. Fontos kapcsolat alakult ki a Topolyai Művészteleppel is, ami Ádor Pálnak, a telep vezetőjének volt köszönhető. Közel húsz éve minden évben a Tokácsli Galériában a képzőművészet szinte minden ágában –grafika, kerámia, festészet, akvarell – igen színvonalas magyar és szerb művészek alkotásait láthatta a közönség egyéni és csoportos tárlatokon. A Topolyai rendezvényeken az elmúlt években bemutatkozott már a Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozata, a szentesi Díszítőművész kör, a Városi Fúvószenekar, a Pengető Citerazenekar és különböző klubok, szakkörök vezetői, tagjai is tartják a kapcsolatot. A Városi Könyvtár is ápolja a kulturális kapcsolatokat a testvértelepülésünkkel, hiszen már hosszú évekre tekint vissza az a gyakorlat, hogy közösen zenés irodalmi esteket szerveznek topolyai és szentesi közreműködőkkel. A Topolyai Zeneiskola és a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola is rendszeresen tartja és ápolja a baráti kapcsolatokat. Hagyományosan megszervezésre kerülnek cserekoncertek. A városunkban kétévente megrendezésre kerülő testvérvárosok kulturális fesztiválján is rendszeresen részt vesznek a topolyai művészeti csoportok, zenészek. A két város közötti kulturális kapcsolat igen stabilnak és gyümölcsözőnek mondható, mindig számíthatunk egymásra, ha felkérés érkezik valamilyen rendezvényre. Mindkét fél számára fontos, hogy megismerjük egymás munkáját, és a bemutatkozásokon keresztül tovább mélyüljenek mind a kulturális, mind az emberi kapcsolatok. Ezen túlmenően nagyon jelentős az intézmények és civil szervezetek nemzetközi kapcsolatainak száma. Mivel városunk kiemelkedően ápolja nemzetközi kapcsolatait, ezért a tevékenységéért az Európai Tanácstól már több díjat is átvehetett. 2004. június 24-én Strasbourgban az Európa Tanácsban vette át a szentesi küldöttség az Európa Diplomát, amelyet 28 európai helység kapott meg. Az Európa Diplomát azok a települések kapják, akik sokat tettek azért, hogy az európaiság eszméje, a szolidaritás, a kölcsönös együttműködés terén maradandót alkosson. A díj az első fokozat ebben a négy lépcsős kitüntetési rendszerben, amelynek második szintje a Becsület Zászló, 3. szintje az Európa Plakett és a 4. szintje az úgynevezett Európai Nagy Díj, amelyet egy évben csak 1 településnek ítélnek oda. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének döntése alapján 2005. évben a 24 külföldi település között egyedüli magyar városként Szentesnek ítélték oda az Európa Tanács Becsület Zászlaját. Az önkormányzat által benyújtott pályázat elbírálásánál figyelembe vették városunk nemzetközi kapcsolatokban való aktív szerepvállalását, az európai egység erősítése érdekében kifejtett erőfeszítését, az emberek és a civil szervezetek között létrejött közvetlen kapcsolatokat. Elismerően értékelték, hogy Szentes miképpen ápolja és építi testvérvárosi kapcsolatait, hisz azok nemcsak Európára, hanem azon túlra is kiterjednek. Az Európa Díj Albizottsága 2009. április 27-én Strasbourgban tartott ülésén úgy határozott, hogy az Európa Tanács Európa Plakett díját más, az európaiság eszméjének szolgálatában tevékenykedő városok mellett Szentes városának ítéli oda. A díj egy olyan kitüntetési rendszer harmadik fokozata, amelyet következő lépésként az Európa Nagydíj, az Európa Tanács legrangosabb kitüntetése követ. A díjazottak között olyan települések, önkormányzatok szerepelnek, amelyek sokat tettek az európaiságért, az együttműködésért, az Európában élők békéje, biztonsága, fejlődése és jövője érdekében, ahol nagy hangsúlyt
40
fektetnek a testvérvárosokkal való együttműködésre Európa-szerte, ahol fesztiválok, tanulmányok vagy idegenforgalom okán szövődnek az európai kapcsolatok.
4.7 Információs rendszer Az információs rendszer kiemelten jól működik a városban. Megfelelő számú eligazító tábla segíti a városunkba érkező vendégeket. Szentesen a helyi média működése egyedülálló. 1968 óta hetente megjelenő helyi lap a Szentesi Élet. Havi rendszerességgel megjelenő újság a Városi Visszhang. 2001-től áll az érdeklődők rendelkezésére a Szentesi Mozaik c. Internetes Újság a www.szentesinfo.hu/mozaik címen, melynek kiemelkedő a látogatottsága. A városunk élete nagyon sokszínű. A sporttól kiindulva a művészeteken át a szabadidős programokon keresztül több ezer képes tudósítást készítettek a szerkesztők. 41 országból sikerült elérhetőséget regisztrálniuk a kezdetek óta. A Rádió 451 nemrégen kezdte meg működését, és áll a lakosság szolgálatában. Nagyon jelentős az önkormányzat könyvkiadói tevékenysége. Az elmúlt években is számos kiadvány jelent meg, melyek elsősorban helytörténeti témákat dolgoz fel (részletes felsorolás lásd a 4. sz. mellékletet). A rendezvények még jobb propagálása érdekében havi programajánló füzet jelenik meg Szentesen és a városkörnyéken. A digitális írástudás, az e-közigazgatás elterjesztése érdekében, Szentes, Csongrád, Mindszent városokban és a térségükben érintett településeken nagyszabású infrastruktúra fejlesztés valósult meg. Szélessávú internet-, kábeltelevíziós és vezeték nélküli hálózat kiépítése történt meg, mely által az internetet felhasználó lakosság aránya rövid időn belül többszörösévé vált. Megalakulásakor civil szerveződésű helyi televíziós műhely működik a kistérségben, amely Szentes Televízió néven működő műsorszolgáltatás. 2009. november végétől szerkezetében és megjelenésében teljesen átalakul Szentes honlapja, mely a www.szentes.hu címen érhető el.
4.8 Esélyegyenlőség érvényesülése Sajátos igényű, szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetűek részére szervezett rendezvények száma, aránya, hozzáférhetősége A Városi Könyvtárban a vakok és gyengénlátók részére speciális gyűjteményt (Hangoskönyvtár) alakítottak ki, ahol öregbetűs könyvet, Breille-írásos dokumentumot, hangos könyveket használhatnak helyben és kölcsönözhetnek az érintettek. Speciális, felolvasó szoftverrel és internet eléréssel ellátott számítógép áll a fogyatékkal élők rendelkezésére. A siketek és nagyothallók könyvtárhasználatát indukciós hurok kifeszítésével kívánják segíteni. Mindazok számára, akik nem tudják személyesen felkeresni a könyvtárat (idős, beteg, mozgásukban korlátozott emberek), a dokumentumokat házhoz szállítják. Alkalmanként 100-150 dokumentumot szállítanak az érintettek lakására, melyből választhatnak. Természetesen az egyedi kívánságoknak is igyekeznek eleget tenni. A kikölcsönzött dokumentumokat rendszeresen cserélik. A művelődési központ évtizedek óta támogatja az - önkormányzat segítségével - a mozgássérülteket, a hallássérülteket, a gyengén látókat, szívbetegeket, a cukorbetegeket és a rokkantnyugdíjasokat. A mozgássérültek és a járásban korlátozottak a Móricz Zsigmond Művelődési Házban kaptak állandó helyiséget, valamint évente több alkalommal nagyrendezvényekre várták, hívják a szervezet tagjait. A hallássérültek csoportja ugyanott 41
kapott állandó helyiséget és alkalmanként a rendezvényekhez az intézmény nagytermét is használhatják. A csökkentlátók szentesi csoportja szintén a művelődési házban tart állandó összejövetelt és szaktanácsadást, valamint alkalmanként rendezvényeket szerveznek a város érintettjei részére. Speciális feladatot lát el a szívügy klub, amelyben a település betegei találkozhatnak havonta egy alkalommal. Alkalmanként helyet ad az intézmény a szentesi Cukorbetegek Egyesületének rendezvényeihez. Már több éve a Művelődési és Ifjúsági Házban működik a Rokkantnyugdíjasok Egyesülete (ennek országos, megyei és városi hatókörű csoportjai).
4.9 A kultúrához és a kulturális javakhoz történő azonos esélyű hozzáférés biztosítása Az önkormányzat fontos feladatának tartja a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének javítását. A városi programok szervezésénél szem előtt tartjuk azt a nagyon lényeges szempontot, hogy a hátrányos helyzetű emberekre még inkább szükséges odafigyelni, és bevonni őket minél szélesebb körben. Nagyon sok ingyenes rendezvény van a városban, így azok részére is látogathatóak a programok, akinek egyébként gondot jelentene a belépőjegy megvásárlása. Az intézmények akadálymentesítésének továbbvitele érdekében a pályázatok adta lehetőségeket továbbra is szükséges kiaknázni az esélyegyenlőség megteremtéséért. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat működését a lehetőségein belül támogatja az önkormányzat.
42
V.
A város külső-belső kapcsolatai, együttműködés a civil szervezetekkel
Szentes Város Önkormányzata hagyományosan jó kapcsolatot ápol a város civil szervezeteivel. A Csongrád Megyei Civil Szolgáltató Központ nyilvántartása szerint a városban 128 civil szervezet működik. Tevékenységi körük széles spektrumú: a művészeti iskoláktól kezdve a sportegyesületeken keresztül az ifjúsági, oktatási és kulturális alapítványokig, egyesületekig mindenféle megtalálható; sok-sok ember önkéntes munkájához biztosítanak keretet, jogi formát. Ez a társadalom – a civil társadalom – most épül. Az önkormányzat minden tőle telhető anyagi és nem anyagi természetű segítséget (információközvetítés, helyiség biztosítása, civil fórumok, kerekasztalok szervezése, stb.) megad ahhoz, hogy ez az építmény olyan szilárd alappal rendelkezzen, amely azután generációkon keresztül kiválóan bírja majd ellátni feladatát. Az önkormányzat civil referenst foglalkoztat, aki tevékenyen segíti a két szféra közeledését, együttműködését, közös gondolkodását. Nem csak az önkormányzati–civil párbeszédben működik közre, hanem civil szervezetek egymás közötti partnerségének kiépülésében is, ami nagyon fontos a közös célok megvalósulását lehetővé tevő pályázati források kiaknázásában. 2005-ben elkészült Szentes város Civil Stratégiája, amelyben a felek lefektették partnerségük alapelveit: „Az együttműködés közös érdekeken, a közös értékek felismerésének kölcsönös tiszteletén, egymás iránti bizalmon, szakmaiságon, önkéntességen, öntevékenységen, esélyegyenlőségen, pártpolitika-mentességen, a szervezetek autonómiájának tiszteletben tartásán, függetlenségén és az együttműködésben való partnerségen alapul.” Ezt követően az ágazati tanácsok delegáltjaiból Városi Civil Tanács alakult, amely véleményező, javaslattevő szerepet lát el, tagjainak részvételi joguk van az ágazatuknak megfelelő bizottság ülésein. Évente közös szervezésben kerül sor a Városi Civil Nap megtartására, amely olyan fórumot teremt a városban – és idén hatókörét kiterjesztve a kistérségben – működő civil szervezetek részére, ahol bemutatkozhatnak, jobban megismerhetik egymást, mások tevékenységét, és emellett az őket érintő aktuálisan legfontosabb információkról kompetens előadók tájékoztató előadását hallgathatják meg. Ehhez a rendezvényhez a forrást szintén az önkormányzat biztosítja.
5.1 Kistérségi, regionális kulturális együttműködés A kultúra területén a város meghatározó szerepet játszik a kistérség életében. Szentes kistérségi központi szerepét a kultúra területén úgy is hangsúlyozza, hogy a városi rendezvények hatósugarát a kistérségre is kiterjeszti. Szép példája az együttműködésnek az is, hogy a Szegvári Dobbantó Néptánc Együttes és a nagymágocsi asszonykórus nagyon gyakran szerepel a városi rendezvényeken, ünnepségeken. A kistérségi kulturális együttműködés keretében korábban a kapolcsi Művészetek Völgyében megtartott rendezvénysorozatban közösen mutatkozott be Szentes és Szegvár. A város számára fontos tényező az, hogy a határain kívülre is hasson az a nagyon értékes, a sportot, a tudományos életet és a művészeteket jellemző tevékenység, ami a városunkra jellemző. Művészeti csoportjaink, rendszeres résztvevői a megyénkben szervezett eseményeknek, illetve a régiós hatósugarúaknak is. Ugyanakkor a városunkba is gyakran hívunk meg kórusokat, citerazenekarokat, fúvószenekarokat a megyéből és a régióból. A Bárdos Lajos 43
Vegyeskar és a helyi egyházközségek szervezésében idáig húsz alkalommal került megrendezésre egyházzenei találkozó amatőr kórusok részvételével. A találkozóknak jelentős közönség és szakmai sikere van. Az eddigi találkozókon közel száz együttes vett részt, köztük a Debreceni Kollégiumi Kántus, a Szegedi Bartók Kórus, a Szolnoki Kodály Kórus stb. A hangversenyek nem csak a közönségnek jelentenek élményt, hanem a kórus tagjainak is, amikor az összkarokban olyan műveket szólaltathatnak meg, amelyek nagyobb létszámot igényelnek. Szentesen a Fúvószenekari Fesztiválnak nagy hagyományai vannak. Az 1990-es évek kezdetétől évente megrendezésre kerül ez az esemény. A magyar fúvószenekarok közül a város vendégei voltak: a tótkomlósi, a csongrádi, a százhalombattai, a hódmezővásárhelyi, a kiskunfélegyházi, a kiskőrösi, a makói, a letenyei, a kisteleki, az orosházi, a mórahalmi, a kunszentmártoni, az apátfalvi együttesek. Természetesen, időnként a szentesi fúvószenekar is résztvevője a felsorolt együttesek találkozóinak. Mint a felsorolásból kitűnik a vendégzenekarok többsége Csongrád-, Bács-Kiskun-, Békés- és Szolnok megyéből érkezett Szentesre. Ez a tény összefüggésben van azzal, hogy a régió fúvószenekarai között nagyon jó együttműködés alakult ki az elmúlt évtizedben. Ezek a találkozók, fesztiválok túlmutatnak egy-egy megyehatáron, regionális jellegűek. Ugyancsak széleskörű kapcsolatokat épít az Arany Páva Díjas Pengető Citerazenekar is, hiszen szinte minden hétvégén eleget tesznek valamilyen meghívásnak, illetve évente megrendezik a citerás találkozót, melyen a régió citerazenekarai nagy számban vesznek részt. Városunkban hagyományosan évente megrendezésre kerül az Alkotó Pedagógusok Képzőművészeti Tárlata és az Előadó művészeti Fesztivál „Rejtelmek, ha zengenek” címmel. A rendezvény alapötletét az adta, hogy sok tehetséges alkotó pedagógus dolgozik a városunkban. Először Csongrád megye alkotó pedagógusainak hirdettük meg a találkozót 1999-ben, mellyel az volt a cél, hogy a megyénkben élő tehetséges pedagógusoknak is lehetőséget teremtsünk a bemutatkozásra. Így alkotásaik alapján szélesebb kör is megismerhette őket. A sikeren felbuzdulva a következő évben már három megye alkotó pedagógusainak adtunk lehetőséget a bemutatkozásra, mely során Békés-, Bács-Kiskun-, és Csongrád megyéből küldték el alkotásaikat a tehetséges pedagógusok. Nem sokkal később született meg az a gondolat, hogy bővítsük a kört és a művészeti ágak közül az előadó művészet is kapjon szerepet. Váratlanul sok jelentkező akadt ezen a területen is és énekkarok, versmondók, hangszeres szólisták, színjátszók hozták el Szentesre művészetüket. A képző- és előadó művészeti fesztivál megrendezésével elértük célunkat, hiszen a régióban sikerült erősíteni a kulturális kapcsolatokat. A különböző megyékből érkezett pedagógusok bemutatkozása pozitív módon hatott egymásra. Ezen túlmenően a szentesi közönségnek is igényes kikapcsolódást és tartalmas programot tudtunk nyújtani.
44
VI.
Célok, feladatok
6.1 Középtávú városfejlesztési tervek kulturális elemei A fejlesztési irány a kulturális örökség védelme. A helyi és térségi identitás erősítése, a helyi sajátosságok megőrzése, valamint az idegenforgalmi vonzerő további növelése érdekében a következők a fejlesztési irányok: Város- és településközpont rehabilitáció - Az egyházi és középületek, köztéri szobrok és emlékművek, lakótelepek felújítása, környezetének parkosítása, díszburkolattal történő ellátása. - A műemlékvédelmi hatástanulmányok elkészítésének támogatása. - A lakosság és a civil szervezetek bevonása a tervezési folyamatba. - Az város-rehabilitációval kapcsolatos uniós tapasztalatok átvételének támogatása (a civil szervezetek és a szakemberek számára tanulmányutak szervezése). Műemlékvédelem -
A védettségre érdemes épületek kataszterének folyamatos karbantartása. A tulajdonosi érdekeltség erősítése pályázati pénzek bevonásával. Komplex idegenforgalmi stratégia kidolgozása a védelem alatt álló épületek hasznosítására.
Kulturális hagyományok ápolása és védelme -
A helytörténeti gyűjtemények szakmai és anyagi segítése. Könyvek, CD-k megjelentetésének továbbvitele a város kulturális hagyományairól. A településre, tájra jellemző népi építészeti hagyományok felelevenítésének támogatása. A kihalófélben lévő népi mesterségek (halászat, bőrdíszművesség, nádverés stb.) elsajátíttatása a fiatalabb korosztályokkal, s egyúttal idegenforgalmi célú hasznosítása.
6.2 Célok, feladatok az önkormányzat számára 1. A törvényben meghatározott - az önkormányzat számára kötelező – közművelődési feladatok színvonalas hatékony ellátására kell törekedni. Ehhez az önkormányzat biztosítsa a szükséges költségvetési fedezetet. 2. A közművelődési tevékenységben továbbra is vállaljanak aktív szerepet a civil szervezetek, egyesületek, alapítványok. 3. Törekedni kell a gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal való együttműködésre, a szponzori kör szélesítésére. 4. Javítani szükséges a közművelődésben részt vevő intézmények és egyéb szervezetek közötti koordinációt. 5. Folytatni kell azt a jó hagyományt, mely szerint az önkormányzat részt vesz az állami segítségnyújtást tartalmazó érdekeltségnövelő jellegű, a közművelődési intézmények, közösségi színterek berendezettségének, technikai felszereltségének, szakemberellátottságának, működtetésének javítását szolgáló programokban, pályázatokban. 6. A közművelődésben dolgozók törekedjenek még magasabb szakmai szinten ellátni feladatukat, tegyenek meg mindent szakmai továbbképzésük érdekében (pályázati lehetőségek kiaknázása).
45
7. A különböző szintű területfejlesztési tervekben jusson érvényre a közművelődési ágazat fejlesztése. 8. Elő kell segíteni a közművelődési szolgáltatások terén a minőségbiztosítás elterjedését. 9. Az önkormányzatnak kezdeményezni kell a Közművelődési Tanács újbóli megalakulását. 10. Támogatni kell a kistérségi szintű összefogáson alapuló közművelődési feladatellátást. 11. El kell érni, hogy az amatőr művészeti tevékenység még magasabb szinten tudjon működni. 12. A városi hagyományokra építve a turisztikai marketing tervvel összhangban szükséges alakítani az idegenforgalmat szolgáló kulturális rendezvényeket és meghatározni ezekhez a pénzügyi támogatásokat. 13. A helyi kisebbség kulturális rendezvényeinek támogatása, kulturális értékeik bemutatása. 14. Törekedni kell arra, hogy a külterületi népesség közművelődési ellátása is megoldott legyen. 15. Pályázati támogatás igénybevételével a Művelődési és Ifjúsági Ház akadálymentesítését, fűtéskorszerűsítését, és nyílászáróinak cseréjét szükséges megoldani. 16. A Civil Közösségi Ház korszerűsítéséhez, felújításához a pályázati forrásokat ki kell aknázni. 17. El kell érni, hogy a Petőfi Szálló felújításra kerüljön, és a Tóth József Színházterem ismét a színházlátogató közönség rendelkezésére álljon.
46
VII.
A kulturális terület finanszírozása 1. Az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátása érdekében költségvetéséből biztosítja a közművelődési – és közgyűjteményi intézmények működéséhez, illetve az alapfeladatok teljesítéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételeket. 2. A közművelődési feladatok ellátásának további forrásai a központi és a minisztériumi költségvetési támogatások, valamint a könyvtári érdekeltségnövelő, és a helyi önkormányzatok közművelődési érdekeltségnövelő pályázatán elérhető minisztériumi pályázati pénzeszközök. 3. Az Önkormányzat a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján történő pályázathoz saját erőként költségvetésében pályázati önrészt vállal. 4. Alapelv, hogy az önkormányzat az általa meghatározott intézményi alapfeladatokat támogatja közvetlenül, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az intézmények az alapító okiratukban meghatározott egyéb tevékenységeik többletbevételét az alaptevékenységükkel összeegyeztethető kulturális tevékenységek finanszírozására fordítsák. 5. A támogatás elvei között nem szabad figyelmen kívül hagyni a fenntartási költségek infláció-követő biztosítását, valamint a feladatfinanszírozás elvét. 6. A közművelődési célú beruházások, korszerűsítések, felújítások pénzügyi fedezete a helyi önkormányzatok által felhasználható pályázati forrásokból oldhatók meg. 7. Az önkormányzat a közművelődési rendeletében rögzített feladatai ellátására az adott év költségvetésétől függően pénzügyi támogatásban részesíti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat, így a szentesi civil szervezetek, amatőr művészeti csoportok közművelődésre irányuló tevékenységét, rendezvények szervezését, helyi kiadványok megjelentetését, valamint civil szervezetek működését. A támogatás célja, hogy azokra a szervezetekre, csoportokra irányuljon, akik a helyi értéket megfelelő szinten képviselik.
47
VIII.
Záradék
Hatálybalépés A közművelődési koncepció Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete általi elfogadása után 2013. április ……… napján lép hatályba. Elfogadás-jóváhagyás A közművelődési koncepció a Képviselő-testület elfogadásra.
……. számú
határozatával került
Hatályosság A közművelődési koncepció időbeli hatálya a 2018. december 31. napjáig tart.
48
IX.
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet: Általános fogalmak 2. sz. melléklet: 2012. évi szentesi rendezvénynaptár 3. sz. melléklet Szentesen működő alapítványok 4. sz. melléklet Szentes Város Önkormányzata által kiadott, vagy támogatott kiadványok listája
49
1. sz. melléklet Általános fogalmak A koncepcióban a kultúra és közművelődéssel kapcsolatos fogalmakat és kifejezéseket az alábbi értelmezések szerint használjuk: Művelődés Olyan interakció, melynek során az egyén intellektuális folyamatok révén elsajátítja a természeti és társadalmi ismereteket, értékeket. A művelődési folyamat lehet egyéni vagy/és közösségi, melynek során az egyének és a közösségek visszahatnak a rendelkezésre álló ismeretanyag tartalmára, alakítják, fejlesztik, rendszerezik azokat. A művelődés tartalmát történelmi koronként, társadalmi rétegenként időről időre másként definiálják, szinonimaként használják, pl. a civilizáció, a kultúra, stb. kifejezéseket, melyekhez más és más érték- és ismerettartalmat kötnek. (Forrás: Felnőttoktatási és - képzési lexikon.; A kultúra szociológiája Szerk.. Wessely Anna, Bp., 2003.; Vitányi Iván: Vitairat a mai magyar művelődésről, Bp., 1983.) A művelődéshez való jog (Forrás: Felnőttoktatási és –képzési lexikon, Szaktudás Kiadó Ház Rt. 2002.) Kultúra Az UNESCO 1982-es párizsi határozata szerint azoknak a különböző lelki, anyagi, értelmi és érzelmi sajátosságoknak az összessége, amelyek egy társadalmat, vagy társadalmi csoportot jellemeznek. A fogalom nem csak a művészeteket, a tudományokat foglalja magába, hanem az életmódokat is, az ember alapvető jogait, az értékek, a hagyományok és hitek rendszerét. A kultúra szerepe fontos a társadalmi integrációban, a gyakorlat intézményesítésében és az egyének együttműködésében, az emberek személyi fejlődésében, önállóságainak kibontakoztatásában, készségeinek, jártasságainak, képességeinek és ismereteinek gyarapodásában, az életmód minőségének fokozásában. Azt, hogy a kultúra pozitív, vagy negatív értékei kerülnek-e túlsúlyba, mindenkor a művelődés, vagyis a kultúra elsajátítása és alkalmazása dönti el. Kulturális politika Az állam és az önkormányzatok kulturális szférára vonatkozó támogatási szempontjainak és támogatott értékeinek, finanszírozási elveinek és technikáinak, valamint az ezeket rögzítő jogszabályok együttes rendszere és gyakorlata. Település kulturális élete Azon művelődési tevékenységek, rendezvények, események, folyamatok összessége, a közművelődés intézményrendszere, és egyéb közösségi szervezetek, amelyek alkalmat kínálnak a város polgárainak az öntevékeny művelődésre, a kulturált szórakozásra és a szabadidő hasznos eltöltésére. Kultúraközvetítés Olyan jellegzetesen emberi-társadalmi kommunikáció, amely a mindenkori történeticivilizációs viszonyok meghatározottságai között minden individuum számára újra-és újra felállítja az univerzumot, kvalifikálja a részvételre, megteremti számára a társadalmiság lehetőségét, azaz - közvetve - magát a társadalmat. Minden kultúraközvetítő funkció és aktus eleve társadalmi, csak és csakis a társak, a többiek közvetíthetnek.
1
(Forrás: Zsikó János: A kultúraközvetítés funkciói, fogalma, Pécs, 1999.) Kultúraközvetítés A kultúraközvetítés egyrészt mindenkinek feladata: így tölti bele a közösség tudását az új egyedekbe, ez az emberré válás útja, e nélkül nem létezik az emberiség; másrészt értelmiségi teendő: a mérnöktől az állatorvosig, a szobrásztól a latin tanárig a szellemi (és szociális) kultúra letéteményesei és továbbadói, foglalkozásszerűen. Ez nem hivatás, nem küldetés, hanem foglalkozás, társadalmi helyzet. (Forrás: Hidy Péter: Művelődésszervezők szerepfelfogása és pályaképe, Tudásmenedzsment, 2001.) Kulturális javak Az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások. (Forrás: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről Kulturális örökség Régészeti érdekű területek, régészeti emlékek, régészeti lelőhelyek, ezek védőövezetei, a műemlékek, műemléki értékek és a műemléki területek, valamint a kulturális javak. (Forrás: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről) A nemzedékeken át hagyományozott kulturális javak, szokások, magatartásformák, életmódelemek együttese. Az átvétel szelekcióval is jár, vagyis az újabb nemzedékek a számukra értéktelennek tetsző kulturális eredményeket nem veszik át, vagy átformálják, s így a kulturális örökség összességében az előzményekhez képest módosult állapotot mutat, bizonyítva a kultúra állandó történelmi változását. (Forrás: Felnőttoktatási kislexikon, Kossuth könyvkiadó, Bp. 1967.) Hagyomány Valamely társadalom, nép, ország, intézmény stb. életében történelmileg kialakult, nemzedékről nemzedékre szálló felfogás, szokás, rend stb., valamint ezek tartós és tudatos ápolása. Haladó hagyományok: a maguk korában a leghaladóbb eszmék, törekvések, amelyeket a magasabb rendű társadalom haladó erői átvesznek a megelőzőtől. (Forrás: Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp. 1972.) Néphagyomány A (paraszti) nép körében élő (szóbeli) hagyomány. Évezredek folyamán fölhalmozódott hagyomány, különböző típusú társadalmi közösségek részéről teremtett tradíció. Egyik specifikuma szociális meghatározottsága: milyen társadalmi csoportok hozzák létre és tartják meg (életkori és foglalkozási csoportok, városi folklór). (Forrás: Értelmező Kéziszótár) A népi hagyományok, szokások ápolásának jelentős szerepe van az adott társadalom, nép, ország társadalmi-politikai és kulturális előrehaladásában A néphagyomány a folklór – évezredek folyamán fölhalmozódott hagyomány, különböző típusú társadalmi közösségek részéről teremtett tradíció. Egyik specifikuma szociális meghatározottsága: milyen társadalmi csoportok, osztályok hozzák létre és tartják meg (életkori és foglalkozási csoportok, városi folklór). Lehet kis létszámú csoport alkotása, vagy elterjedt, népszerű hagyomány. (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Akadémia Kiadó, Bp. 1979)
2
Közművelődés a) A kulturális szféra azon ágazata, amely a közművelődési tevékenység gyakorlásához biztosított – elsősorban állami és önkormányzati – költségvetést kiegészítő egyéb forrásokból, az ágazati irányításához kialakult általános és specifikus jogszabályok alapján működik, folyamatának irányításhoz közművelődési szakképesítés szükséges, valamint elsősorban közművelődési intézményekben és közösségi színterekben valósul meg. b) A polgárok művelődési aktivitását felkeltő, segítő, biztosító feltétel és tevékenységrendszer, amely lehetőséget nyújt az önművelésre, a civil önszerveződésre, a közösségi művelődésre az egész életen át tartó és az élet minden körére kiterjedő művelődésre. c) Egy olyan ön- és társadalomfejlesztő tevékenységrendszer, amelyben a művelődésszervezés, felnőttoktatás, kultúraközvetítés végső célja és tartalma az életminőség javítása és a humán erőforrás fejlesztés. Közösségi művelődés A közösségi művelődés lokális, a helyi társadalomban zajló közművelődési folyamatok összessége. Magában foglalja az állampolgárok öntevékenységére alapozó képzési, alkotó művelődési, ismeretszerző tevékenységek összességét. Meghatározó eleme a lokalitás mellett az egyének aktív részvétele a művelődési folyamatok tervezésében, célrendszerének megfogalmazásában valamint a megvalósításban az együttműködő partnerként való részvétel. Szervezetrendszere a közművelődési intézmények, közművelődési célú civil szervezetek, művészeti alkotóközösségek. A közösségi művelődés feltételrendszerének biztosítását az 1997. évi CXL. sz. törvény szerint a helyi önkormányzatok felelősségi körébe tartozik, melyhez az állam normatív támogatást és egyéb központi forrásokat biztosít. Közművelődési alapellátás a.) Az állam és az önkormányzat által biztosított személyi, infrastrukturális és pénzügyi feltételrendszer minimuma, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára a közművelődési tevékenység gyakorlását. Az alapellátás része a megfelelő épület vagy helyiség együttes, a tevékenységet segítő közművelődési szakember, a szükséges műszaki-technikai eszközök és egyéb berendezések, felszerelések, valamint a megfelelő költségvetési fedezet. b.) Törvényben garantált, állami normatív támogatások felhasználásával, az önkormányzatok által biztosított, - a helyi társadalom nagyságának és sajátos összetételének megfelelő – anyagi-, infrastrukturális és személyi feltételrendszer, amely folyamatosan, rendszeresen biztosítja az állampolgárok számára a közművelődési tevékenység gyakorlását. Közművelődési intézmények, közösségi színtér A közművelődési intézmény a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv, vagy egyéb fenntartású intézmény. A közösségi színtér adott helyen rendszeresen működő intézmény-rész vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség együttes, épület), mely a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában vagy közművelődési megállapodás alapján, erre a célra alkalmassá tett és működtetett. Művelődésszervezés Az egyének, a társadalmi rétegek, csoportok művelődését segítő tevékenység. A művelődésszervezés alapfeladata a célközönség értékei és érdekei szerinti művelődési tartalmak biztosítása, figyelemmel a társadalmi együttélés normáira és az értékközvetítésre.
3
Célja az iskolarendszeren kívüli formában megvalósuló általános és szakmai ismeretek átadása, a személyiség és a közösségi cselekvés fejlesztése, a rekreáció elősegítése, az egyéni és közösségi alkotótevékenység támogatása és fejlesztése és bemutatkozási lehetőségének biztosítása. A művelődésszervező olyan kulturális foglalkozás, amely a fenti tevékenység megvalósítását szolgálja, segíti az értékek közvetítését, objektív művelődési szükségletek alapján, az egyének és az egyes társadalmi csoportok érdekei és érdeklődése szerint látják el feladatukat. Közművelődési célcsoport A/ Valóságos, vagy potenciális használói csoport, amely a különböző közművelődési szolgáltatások címzettje, elsődleges használója. A közművelődési intézmény, szervezet által szolgálandó közönségből valamely szempontból kiemelt közönség. B/ Az a piaci szegmentum (látogatói kör/közönség), akiknek az igényeit az intézmény kielégíteni szándékozik, akiket a szolgáltatásokkal megcéloz. A közművelődési intézmények kettős piacon tevékenykednek, a látogatói célcsoport mellett kitüntetett szerepet kell szánni a támogatóknak, fenntartónak is. A célcsoport meghatározása különböző kritériumok alapján történik: például demográfiai (kor, nem), pszichológiai (érdeklődés, hobbi), társadalmi (végzettség, munkahely), földrajzi szempontokat lehet egyszerre figyelembe venni. Az elérni kívánt célcsoport pontos meghatározása rendkívül fontos a sikeres program érdekében. (pl.: kerületben élő, 16 - 25 éves, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküli fiatalok, akik a kommunikációs készségeiket szeretnék javítani a sikeres munkaerő-piaci integráció érdekében) (Forrás: Brenner Zsuzsanna: Közművelődési marketing - szakdolgozat: www.nonprofit.hu: Civil marketing) Nyilvános könyvtári ellátás A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény értelmében könyvtári dokumentumnak minősül a könyvtár által állományba vett alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány (hírlap, folyóirat), egyéb kiadvány, illetve minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. (levéltári törvény) hatálya alá tartozó irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot. A nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások az e szolgáltatások nyújtását elősegítő szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az állampolgár számára az információhoz való szabad hozzáférést. Nyilvános könyvtári ellátás rendszerének működtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata. e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. 77. § A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. 78. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
4
2. sz. melléklet SZENTESI RENDEZVÉNYNAPTÁR 2012. JANUÁR Időpont
Rendezvény megnevezése
Helyszín, szervező elérhetősége
jan. 3. 18 óra jan.. 16-20. jan. 9-13.
Filmklub Baraka c. film vetítése Nyolcadikosok Hete Hulladékkör kiállítás Megemlékezés a 2. Magyar Hadsereg Don kanyarban elesett áldozatairól Filmklub A szív bajnokai c. film vetítése Antonjuk Alexandr Kosárlabda Emlékverseny
Városi Könyvtár Városi Könyvtár Művelődési és Ifjúsági Ház
jan. 12. 10 óra jan. 14. 18 óra jan. 21.
jan. 20. 8. 15 és 10 Rendhagyó irodalomóra óra (Móricz Zsigmond és Ady Endre) jan. 21. 16 óra Magyar Kultúra Napja tiszteletére tanári hangverseny
Széchenyi liget bejárata Városi Könyvtár Helyszíne: Sportcsarnok szervezője: Horváth Mihály Gimnázium/Kovács Lászlóné Móricz Zsigmond Művelődési Ház Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
jan. 27. 19 óra
EWALD RÉZFÚVÓS KVINTETT HANGVERSENYE – KOMOLYZENEI EST
Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
jan. 31.
Filmklub Forrest Gump c. film vetítése
Városi Könyvtár
1
FEBRUÁR Időpont febr. 3.
febr. 5. 9-11 óráig febr. 6. 18 óra febr. 11-12. Megnyitó: febr. 11-én 10 óra február 13.
Rendezvény megnevezése Szabó Csaba Helóta Bioglifák című kiállításának megnyitója Tücsök Klub a Tücsök zenekarral 1 éves a Tücsök Klub. Születésnapi buli Mazopust Péter hegedűművész és Csalog Gábor Liszt-díjas zongoraművész Szonáta Estje. VI. Esküvõ és Baba-mama Kiállítás
Pódiumelőadás: Szerelmem Erdély – Wass Albert est Előadja: Rékasi Károly
Helyszín, szervező elérhetősége Tokácsli Galéria szervező: Szentesi Művelődési Központ 63/314-211 Közösségi tér Dózsa Ház Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733 Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ Gladiátor Rendezvényiroda Megyeháza KKK
febr. 14.
Filmklub Központi pályaudvar c. film vetítése
Városi Könyvtár
febr. 16. 9, 10. 30 és 14 óra
Gyermekszínházi előadás Mátyás király bolondos bolondja- MASZK Bábszínház műsora
Móricz Zsigmond Művelődési Ház
febr. 17. 19 óra
BINDER KÁROLY – BORBÉLY MIHÁLY DUÓ KONCERTJE – JAZZ EST
Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
febr. 18. 10 óra
Sportolói ünnepség
febr. 24-25.
XI. Télbúcsúztató Karnevál
Dr. Papp László Városi Sportcsarnok 63/510-368 Dr. Papp László Városi Sportcsarnok és környéke szervező: Polgármesteri Hivatal és a Szentesi Művelődési Központ 2
febr. 28. 18 óra
Filmklub Ivan Csorkin közkatona élete és különleges kalandjai
Városi Könyvtár
MÁRCIUS Időpont
Rendezvény megnevezése Pódiumelőadás: Fény-játékok- Irodalmi est Lázár Ervin műveiből (felnőtteknek)
Helyszín, szervező elérhetősége
Megyeháza KKK
március
Játszák: Nagy Anna és Huszárik Kata színművészek
márc. 2. 19 óra
MUCSI GERGŐ ÜTŐHANGSZERES MŰVÉSZ HANGVERSENYE – KOMOLYZENEI EST
Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
Knock-Down Diákolimpia országos döntő (gyerek, serdülő, ifjúsági, junior) márc. 4. 9-11 óráig Tücsök Klub a Tücsök Zenekarral. Farsangi mulatság márc. 8. Nőnapi Gálaműsor
Dr. Papp László Városi Sportcsarnok Szervező: Brezovai Sándor 06-20/924-8263 Közösségi tér Dózsa Ház Megyeháza KKK szervező: Szentesi Művelődési Központ 63/314-211 Művelődési és Ifjúsági Ház Boros Sámuel Szakközépiskola Bánszki Zsuzsanna (30/362-39-41)
márc. 2.
márc. 9. márc. 8-14-ig
márc. 13. 18 óra
Kárpátia koncert Boros hét rendezvénysorozat, melyből a tanirodai kiállítás a "Boros-expo" a Művelődési és Ifjúsági Házban lesz, a Boros-díj átadó ünnepség pedig a Megyeházán Filmklub 127 óra c. film vetítése
márc. 15.
Városi ünnepség az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére Pilvax kávéház
márc. második fele
Internet Fiesta - nemzetközileg meghirdetett
Városi Könyvtár Kossuth tér Megyeháza KKK Szervező: Polgármesteri Hivatal és a Szentesi Műv. Központ Városi Könyvtár 3
márc. 21. 9, 10. 30 és 14 óra
rendezvénysorozat „Ismerjük meg a híres szentesi vendégszeretetet!” – nyílt nap keretében szálláshelyek látogatása Dobovszky József István helyi építész alkotásainak megtekintése Szentes belvárosában Gyermekszínházi előadás- Az aranyszőrű bárányHolle anyó Színház
márc. 23. 19 óra
EXCANTO EGYÜTTES KONCERTJE
Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
márc. 27. 18 óra márc. 29. 10 óra
Filmklub Nosztalgia c. film vetítése „LEGKEDVESEBB TRÉFÁS DALAINK” TÜCSÖK ZENEKAR GYERMEKMŰSORA – LEMEZBEMUTATÓ KONCERT
Városi Könyvtár Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
márc. 31. - ápr. 28.
Alkotó Pedagógusok Régiós XIII: Képzőművészeti Tárlata
Tokácsli Galéria Szentesi Művelődési Központ
márc.15. 13-15 óra márc. 15. 15 órától
Szentesi Vendégszeretet Egyesület Szentesi Vendégszeretet Egyesület Móricz Zsigmond Művelődési Ház
ÁPRILIS Időpont
Rendezvény megnevezése
Helyszín, szervező elérhetősége
Pódiumelőadás: Nézzünk bizakodva a jövőbe! Szereplők: Sáfár Mónika és Bardóczy Attila Ápr. 16. 19 óra
Múlt-, jelen- és jövőidézés retro slágerekkel és Örkénnyel, sokszor egy percben.
ápr. 14. 15 óra
Alkotó Pedagógusok Előadóművészeti Fesztiválja
Megyeháza KKK
Móricz Zsigmond Művelődési Ház 4
Szentesi Művelődési Központ Művészetek Háza
ápr. 9. (Húsvét hétfő) ápr. 11. 18 óra
Kézműves Ízek Fesztiválja várható időpontja
ápr. 20. 19 óra
SZIRTES EDINA „MÓKUS” ÉS A FABULA RASA KONCERTJE – VILÁGZENEI EST SZTÁRVENDÉG: MÜLLER PÉTER „SZIÁMI”
Városi Könyvtár, Lajtha AMI (vmint Krúdy Társaság) Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
ápr. 20. 20 óra
Tankcsapda koncert
Művelődési és ifjúsági Ház
ápr. 15. 17 óra
Hangverseny a Bárdos Lajos Vegyeskar megalakulásának 35. évfordulója alkalmából
Megyeháza Konferencia Központ
ápr. 19. 18 óra
Kepes András est
Városi Könyvtár
ápr. 20. 15 órától
Üzemlátogatás a Hungerit Zrt.-nél (a programra
Szentesi Vendégszeretet Egyesület
Költészet Napja
Nagy János
előzetes regisztráció szükséges) ápr. 20. 20 órától
Tankcsapda koncert
Művelődési és ifjúsági Ház
ápr. 28. 14 óra
Mustra Gála
ápr. 27. 19 óra
ÉRDI TAMÁS HANGVERSENYE – KOMOLYZENEI EST
Helyszíne: Megyeháza Szervezője: Horváth Mihály Gimnázium/irodalmi-drámai munkaközösség Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
ápr. 30.
Népzenei Sokadalom és A Bergendy Szalonzenekar koncertje
Luther tér, Művelődési és Ifjúsági Ház szabadtéri színpada programfelelős: Varróné Szabó Ildikó telefon: 63/314-211
5
MÁJUS Időpont máj. 1.
Rendezvény megnevezése Majális
Helyszín, szervező elérhetősége Pusztai László Sporttelep Szabadidős Sportklub Szervező: Léhi Gábor
máj. 5.. és 13. között
XVI. Kíséri Napok
Mosolygósabb Régióért Egyesület Szervező: Dömsödi Teréz
május közepe
Mozdulj!-2012
Terney Béla Kollégium, Sportközpont, Sportcsarnok szervező: Kertész Ildikó ig. 63/311-544
máj. 18. 19 óra
BALÁZS ELEMÉR GROUP KONCERTJE – JAZZ EST
Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont szervező: Kertész Ákos (30/373-8733)
máj. 13-14.
Dr. Papp László Városi Sportcsarnok Szervező: Brezovai Sándor 06-20/924-8263
máj. 18.
VILÁG KUPA, Gyermek, Serdülő, Ifi, Junior, U-20 Kumite Felnőtt ffi, női karate versenyt (gyerek, serdülő. ifjúsági, junior, U-20) Múzeumi Világnap
május 19.
II. Törpeharcsa Fogó-és Főzőverseny
Szentesi Üdülőközpont
máj. 19. 15 órától
Vasúttörténeti kiállítás
Szentesi Vendégszeretet Egyesület
máj. 20. 16 óra
XIX. Egyházzenei Találkozó
máj. 23. máj. 25-27.
a Kihívás Napja IV. Harc a kincsért Ifjúsági Kalandvetélkedõ - A Templomosok Kincse
Református Nagytemplom Nagy János Sportintézmények Szentes város területén Gladiátor Rendezvényiroda szervező: Bertók Róbert
Koszta József Múzeum
6
máj. 24. 14 óra
100 éves a városháza Ünnepi Kt. ülés
Polgármesteri Hivatal Szervező: Művelődési Iroda Mihály Béláné
JÚNIUS Időpont máj. vége, jún. eleje jún. 2. jún. 2. 10. óra jún. 3 jún. 3. 13-18 óra
jún. 9. 10. óra jún. 15. jún. 16. 15 órától jún. 17. jún. 21.
Rendezvény megnevezése Ünnepi Könyvhét
Helyszín, szervező elérhetősége Városi Könyvtár
Városi Pedagógus Napi ünnepség
Megyeháza KKK Szervező: Polgármesteri Hivatal Művelődési Iroda Kirakodóvásár és gyereknap Kossuth tér szervező: Szentesi Művelődési Központ 63/314-211 Toronylátogatás, a város panorámájának megtekintése Szentesi Vendégszeretet Egyesület a Református Nagytemplom tornyából (a programra előzetes regisztráció szükséges, helyszínen csak a fennmaradó helyeket tudjuk biztosítani) Kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért tanulók és Megyeháza KKK felkészítő tanáraik köszöntése Szervező: Polgármesteri Hivatal Művelődési Iroda Éjszaki fürdőzés Szentesi Üdülőközpont
jún. 22. jún. 22. jún. 25.
Felsőpárti templomok megtekintése Strand vakáció nyitó buli A zene ünnepe – koncert Budapest Klezmer Band Szentivánéj, a mágikus éjszaka Múzeumok éjszakája Vízimanó Nyári Sport és Életmód Tábor
Szentesi Vendégszeretet Egyesület Szentesi Üdülőközpont Megyeháza udvara Kertész Ákos Szentesi Üdülőközpont Koszta József Múzeum Szentesi Üdülőközpont
jún. 29-30.
Nagyhegyi Nyári Napok
Makra Zoltán SZVSC elnöke 06 30 637 67 39 7
JÚLIUS Időpont július - augusztus
Rendezvény megnevezése Nyári Szabadtéri Színház
július 2-7
Wado-Ryu edzőtábor
júl. 8.
XXI. Kurca Parti Zenész Party
júl. 21.15 órától
II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár – Hadtörténeti kiállítás Strandszépe 2012 III. Dr. Polner Tibor Szabadidős Fogathajtó Emlékverseny
júl. 21. júl. 21. júl. 24. júl. 27. 19 óra
Nyári Sörtábor Berkes János és barátai hangversenye
júl. 28.
Lepényváró Fesztivál
Helyszín, szervező elérhetősége Megyeháza KKK udvara szervező: Szentesi Művelődési Központ 63/314-211 Sportcsarnok, Chomiak Waldemar Művelődési és Ifjúsági ház - Szabadtéri Színpad Szentesi Vendégszeretet Egyesület Szentesi Üdülőközpont Pusztai László Sporttelep Szervező: Szentesi Fogathajtó Egyesület Kovács János Szentesi Üdülőközpont Szent Anna templom Nagy János Május 1. Agrár Zrt. Irodája Mosolygósabb Régióért Egyesület szervező: Dömsödi Teréz
AUGUSZTUS Időpont A tanévkezdés előtti három napon
Rendezvény megnevezése Gólyatábor
Helyszín, szervező elérhetősége Terney Béla Kollégium szervező: Kertész Ildikó igazgató, 63/311544
aug. 10-12. aug. 11. 15 órától aug. 17-19.
SAS Torna Az erőtakarmánygyár meglátogatása II. Szentesi Szárnyas Napok és XII. Nemzetközi
Szentesi Üdülőközpont Szentesi Vendégszeretet Egyesület Pusztai László Sporttelep 8
Küzdősport Fesztivál aug. 17. 17 óra
Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó
aug. 19. 19 óra
Hangverseny Szent István napja tiszteletére
aug. 19.
Családi Életmód és Sportnap
aug. 19-20.
Motoros Találkozó
aug. 20.
Szent István Napok
aug. 31. - szept. 1.
Lecsófesztivál
szervező:Gladiátor Rendezvényiroda Bertók Róberet Megyeháza KKK szabadtéri színpad szervező: Mihály Béla igazgató/karnagy (400-406) Szent Anna templom Nagy János Szentesi Üdülőközpont Makra Zoltán SZVSC elnöke 06 30 637 67 39 Ifjúsági Park programfelelős: Varróné Szabó Ildikó Telefon: 63/314-211 COOP Áruház és környéke szervező: Csatordai Lajos 06-30/682-3326
SZEPTEMBER Időpont szept.
Rendezvény megnevezése Skabá fesztivál
szept.
Sportágválasztó
szept. 7. 9 órától
szept. 14-16.
Helyszín, szervező elérhetősége Helyszíne: Horváth Mihály Gimnázium Bácskai udvar Szervezője: Horváth Mihály Gimnázium/irodalmi-drámai munkaközösség
Sportcsarnok Rakk László A "Szeretet mindent elfogad" fogyatékkal élők térségi Sportcsarnok találkozója szervező: Gondozási Központ 06-63/312352, Mozgáskorlátozottak szentesi csoportja VI. Bor és Pálinka Ünnep
Kossuth tér Gladiátor Rendezvényiroda 9
Szervező: Bertók Róbert szept. 15.
Kossuth tér 63/400-255 Szentesi Vendégszeretet Egyesület
szept. 15.
IX. Térfesztivál Charli koncert A régi és az új értékek találkozása a Kiss Bálint Református Általános Iskolában III. Törpeharcsa Fogó-és Főzőverseny
szept. 22.
Autómentes Nap
szept. 28.
A Népmese Napja
szept. 28-29.
XVII. „Kertmagyarország felé” Kiállítás és Szakmai Vásár
Szentes, Kossuth utca (Klauzál utca és a Luther tér közötti szakasz) szervező: Valkai Zsolt +36 20/321-16-93 Gyermekkönyvtár Szervező: G. Szabó Lenke, Pintérné Horváth Anikó Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola Szervező: Udvardi István
szept. 15. 15 órától
Szentesi Üdülőközpont
OKTÓBER Időpont okt. első hete okt. 1. 15 óra
Rendezvény megnevezése Összefogás a könyvtárakért, összefogás az olvasókért, Országos Könyvtári Hét rendezvénysorozat, "Könyves vasárnap" programmal zárul Idősek Világnapja - Gála műsor Nóta és operett műsor
okt. 1. 18 óra
Ünnepi Koncert Balázs Árpád 75. születésnapja tiszteletére
okt. 13.
Cuháré szóló folk fesztivál
Helyszín, szervező elérhetősége Városi Könyvtár Szervező: G. Szabó Lenke ügyvezető Megyeháza KKK szervező: Szentesi Művelődési Központ 63/314-211 Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont (6600 Szentes, Kiss Bálint u. 11.) Szervező: Mihály Béla igazgató/karnagy (400-406) Móricz Zsigmond Művelődési Ház Szervező: Hankó Györgyné 10
okt. 13. 15 órától okt. 19.
Városi Rendőrkapitányság: fogda, irányítás, oszlatási menetfelszerelés megtekintése Zsoldos Napok
okt. 23. 10 óra
Városi ünnepség az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának tiszteletére
okt. 23. 15 óra
XVIII. Alföldi Fotószalon kiállítás megnyitó
okt. 23.
23 órás tekergés
Szentesi Vendégszeretet Egyesület Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Szervező: Pintér Etelka Megyeháza KKK és Kossuth tér
Művelődési és Ifjúsági Ház szervező: Szentesi Művelődési Központ 63/314-211 Szentes belvárosa szervező: Szentesi Családsegítő Központ
NOVEMBER Időpont nov.
Rendezvény megnevezése Nyílt nap
Helyszín, szervező elérhetősége Helyszíne: Horváth Mihály Gimnázium szervező: Munkaközösségek
nov. 1 hete
Könyvtárhasználati vetélkedő mindkét könyvtárban
nov. 4-30-ig
Tudás Tíz Napja Szentesen
november
Hungerit kupa
nov. 8-12-ig
Terney Napok
november 29.
Városi Gólyavetélkedő
Gyermekkönyvtár, Könyvtár NKft. szervező: G. Szabó Lenke, Pintérné Horváth Anikó Koch Sándor Csm-i TIT Szentesi Szervezet Szervező: Balogh Terézia Sportcsarnok Rakk László Terney Béla Kollégium szervező: Kertész Ildikó ig. 63/311-544 Művelődési és Ifjúsági Ház
11
DECEMBER Időpont dec.
Rendezvény megnevezése HMG-s Szalagavató bál
Helyszín, szervező elérhetősége Helyszíne: Sportcsarnok/megyeháza Szervező: Tóth Tibor Dök segítő tanár
dec. 2. dec. 8.
Pom-pom Mikulás Felnőtt - Ifjúsági Tíztánc Ranglista
dec. 10.
IV. Amatõr ISKA Kick Box Nemzetközi Verseny
dec. 16. 15 óra
Jótékony célú karácsonyi hangverseny
december 27.
Palánkos labdarúgó torna
dec. 30. 18 óra
Óévbúcsúztató Ünnepi Koncert
dec. 31.
Szilveszteri Tűzijáték
Művelődési és Ifjúsági Ház Sportcsarnok Szatmári Nagy Szilvia 06-30/965-8865, 0670/334-3197 Sportcsarnok Szentesi Kinizsi SZITE Ökölvívó és KickBox Szakosztály Szent Anna templom Szervező: Nagy János ny. címzetes igazgató, karnagy Sportcsarnok Rakk László Dr. Papp László Városi Sportcsarnok Szervező: Mihály Béla igazgató/karnagy (400-406) Kossuth tér szervező: Szentesi Művelődési Központ 63/314-211
12
3. sz. melléklet Szentesen működő és tevékenységükben a közművelődést is érintő alapítványok 1. Alapítvány a Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola oktató-nevelő munkájának támogatására 2. Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia Képzőművészeti Alapítvány 3. Alapítvány a Szentesi Gimnáziumért 4. Szivárvány Alapítvány 5. Kiss Bálint Református Általános Iskoláért Alapítvány 6. Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola Támogatásáért Alapítvány 7. Ciklámen Alapítvány 8. „Együtt a szentesi Szent Anna Utcai Óvodába járó óvodások egészségéért Alapítvány” 9. Életjel Alapítvány 10. Istenért és Hazáért Református Iskolai és Templomi Alapítvány 11. Gyermekeinkért alapítvány 12. Invokáció-"Segítségül hívás" 13. Koszta Diákokért Alapítvány 14. Magyar történelem jobb megismeréséért Alapítvány 15. NN Alapítvány 16. Pázmán Mihály Színházi Alapítvány 17. Rigó-Fészek Alapítvány 18. Szentes város Felsőpárti Óvodásaiért Alapítvány 19. Szentes Városért Közalapítvány 20. Szentesi Deák Ferenc Általános Iskoláért Alapítvány 21. Szentesi Kertvárosi Óvodások Képességfejlesztéséért Alapítvány 22. Szentesi Kiséri Óvodásokért Alapítvány 23. „TÖRŐDÉS” Szentesi Gyermek és Diák Alapítvány 24. „Tükör” Szentes Kulturális Életéért Alapítvány 25. Zsivaj Alapítvány 26. Szent Erzsébet Rózsái Alapítvány 27. Öreg diákok a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskoláért Alapítvány 28. Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskoláért Alapítvány 29. A Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézményt Támogató Szentesi Alapítvány
4. sz. melléklet Szentes Város Önkormányzata által kiadott, vagy támogatott kiadványok listája A Könyvtár koordinálásával megjelent kiadványok: Balázs Árpád: Válogatott életeim (2012) Kruzslicz Pál: Mozgóképek Szentesen (2012) Labádi Lajos: A szentesi díszkút története (2012) Dr. Balázs György: A szentesi evangélikus egyház története : 1760-1944 (2011) Karikó-Tóth Tibor: Szentesi Amatőrfilm Szentes: 1965-1985 (2 DVD) (2011) Kruzslicz Pál: A művelődés szentesi otthonai: 1901-1951-2011 (2011) Kruzslicz Pál: Szentesi szó-képek: válogatott szavak (2011) Mód László: Veszett Nagy Sándor nyomában: veszettorvosok Szentesen a 18-20. században (2011) Ráfi Dénes: Szentes „teleszubjektívvel” (2011) Underground Vol. 3. CD (2011) Kruzslicz Pál: Thália Szentesen : színjátszás és színház, 1838-2008 (2010) Mód László: Bese László: egy szentesi fazekasmester életútja (2010) Nagymamáink receptjei (2010) Szentesi antológia: válogatás Szentes szépirodalmi múltjából (2010) Medinától Etéig. régészeti tanulmányok Csalog József születésének 100. évfordulójára (2009) Nagyajtósi István, 1908-1989 : "Ember lenni mindég, minden körülményben" 2. jav. kiad.(2009) Szentes kincsei (2009) Szentesi Videó Újság 1.: 1989 (Szentesi Híradó Plusz) (DVD) (2009) A Polgármesteri Hivatal / Művelődési Ház koordinálásával megjelent kiadványok: Balázs Andrásné: Ültessetek hibiszkuszt! (2006) Balázs György: A finn-szovjet fegyveres konfliktus (2008) Balázs György:A finn-szovjet fegyveres konfliktus: "a téli háború" a külföldi tudósítások alapján a szentesi sajtó tükrében, 1939. november 30 - 1940. március Barta László: A szentesi örökváltság (2006) Barta László: Az 1956-os forradalom Szentesen (2000) Bodrits István: Nagy szentesi sportkönyv (2006) Bodrits István: Szentesi alkotóművészek (1997)
Karikó-Tórh Tibor: Szentesi Amatőr Filmklub 1-3. DVD (2006-2008) Labádi Lajos szentesi levéltáros munkái (2003) Labádi Lajos: Szentes címertörténete (1989) Labádi Lajos: Szentes története évszámokban (2003) Labádi Lajos: Szentes város díszpolgárai 1881-2007 (2008) Major Anna Edit, Mód László: Megszentelt határ (2005) Megszakadt életút: megemlékezés Majtényiné Túri Katalin könyvtárosra (1953-1999) (2004) Nagyajtósi István (1908-1989) (1. kiad) (2008) Nagyajtósi István: Hess öregúr! (1990) Papp Imre: Az emberi élet fordulóinak ünnepi szokásai a szentesi reformátusok körében (2008) Papp Zoltán: Bugyi István élete és munkái (2002) Pusztai János: Szentes és a repülés (1909-1959… 1993) (2005) Pusztai János: Szentes és a repülés (1909-1959… 1993-2007) (2008) Szentes városismertető (Grimm Kiadó) (2004) Szentesi ki kicsoda (1988) Tanulmányok Szentes város történetéből (2001) Vallomások Szentesről (1990) Velünk élő örökség (2009) Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei (1990)
