A táplálkozás
A táplálkozás mennyiségi szempontjai Mennyit együnk? Alapanyagcsere Napi energiaforgalom
A táplálkozás minıségi szempontjai
Mit együnk? Fehérjék Szénhidrátok Zsírok Vitaminok Ásványi anyagok
A testsúly stabilitása a felvett, és a felhasznált energia egyensúlyának kérdése
A táplálkozás mennyiségi szempontjai
Az alapanyagcsere fogalma: Az a legkisebb energia mennyiség, ami az ébren lévı ember életfolyamatainak fenntartásához szükséges.
A 12-14 órája éhezı, teljes nyugalomban levı ember anyagcseréje semleges környezeti hımérsékleten.
Az alapanyagcsere Értéke: 40 kcal/m2/óra 70 kcal/óra 1700 kcal/nap
167 kJ/m2/óra 290 kJ/óra 7000 kJ/nap
Az alapanyagcserét befolyásoló tényezık
Életkor – újszülött korban magas két éves korig emelkedik majd csökken…..aggkorban kevesebb Nem - nıknél 10%-kal kevesebb Klimatikus viszonyok – hidegre növekszik, - atm. nyomás növekedésére nem növekszik, de csökkenésre csökken Életmód – sportolóknál csökken, növényi étrendre csökken, élvezeti szerekre emelkedik
Az energia felhasználás és -bevitel egyensúlya
A szervezet energiaforgalmának alapvonalai Tápanyagok égéshıje: az a hımennyiség, amely 1g táplálék elégetésekor felszabadul Mennyisége: szh 4,1 kcal/g zsír 9,5 kcal/g feh 4,1kcal/g 1.
Respirációs quotiens /RQ/: az anyagcsere folyamat során keletkezett szén-dioxid és a felhasznált oxigén mennyiségének hányadosa. Mennyisége: szh 1,00 zsír 0,71 feh 0,8 Jelentısége: nyugalomban a táplálkozásra ad felvilágosítást terheléskor az oxigénadósságra: terheléskor egyre több széndioxid képzıdik ugyanannyi oxigénre. 2.
Oxigén kalóriaegyenérték: 1l oxigén felhasználásakor termelt energiamennyiség Mennyisége: szh 5,05 kcal/g zsír 4,72 kcal/g feh 4,6 kcal/g 3.
A táplálkozás minıségi szempontjai
Kalorigén tápanyagok
Non-kalorigén tápanyagok
Fehérjék Szénhidrátok Zsírok
Vitaminok Ásványi anyagok S ók
Fehérje kell, mert
Testanyag, struktúrfehérje Hormonok alapanyaga Enzimek alapanyaga Hemoglobin alapanyaga Energiaforrás
A fehérjék
Teljes kalóriabevitel 12-15%
Kopási kvóta – abszolút fehérje minimum:15-20g a teljes fehérje mentes de energiában elegendı étkeztetés után naponta ürített nitrogénnek /2,5-3g/ megfelelı fehérje. (Ez a struktúrfehérjék bontásából származik) Fiziológiás fehérje minimum: 40g az a minimális fehérjebevitel, amellyel a N2 egyensúly éppen elérhetı. Ez a mennyiség azonban nem azonos a fehérjeszükséglettel. Hygiénés fehérje minimum: 80-100g jóléthez, munkaképességhez szükséges. Általános szabály: 1-1,2g/testsúlykg- melynek fele állati eredető v. esszenciális
Esszenciális aminosavak: a szervezet nem tudja elıállítani / a nem-esszenciális aminosavakat a szervezet transzaminálással képes elıállítani azonban az aminocsoport szintézisére nem képes/. Az esszenciális aminosavakat az un. elsırendő fehérjék biztosítják: hús, tojás, tej. A teljes napi fehérjeszükséglet felét kell kb. állati eredető, elsırendő fehérjével biztosítani.
A túlzott fehérjefogyasztás nem megfelelı mert,
a többlet mindenképpen elég (dinámiás hatás) ez költséges, emésztési zavarokat okoz, egyéb betegséghez vezet (pl. köszvény) Dinámiás hatás a táplálékok felhasználására fordított
energia. Mennyisége:
feh. 30% szh./zsírok 4-6%
Fehérjeforrásaink: hús, tej, tojás, sajt, marha (20%), sertés (14%), tojás sárgája (16%), fehérje (13%), tej (34%), kenyér hüvelyesek Sport: emelkedett fehérje szükséglet 15-22%
A húsok fehérjetartalma Elsı helyen kell megemlíteni, hogy a húsok nagy biológiai értékő fehérjéket tartalmaznak A húsok átlagos fehérjetartalma 20%, s ennek jelentıs része teljes értékő fehérje. Ezért a tojással, tejjel, tejtermékekkel együtt szinte nélkülözhetetlenek az egészségmegırzı táplálkozásban.
Zsírok
A napi szükséglet: összenergia 20-30%-a, sportolóknál 2526%. fehérje
zsír
szénhidrát
Állóképes
15
25
60
Küzdı
20
30
50
Sportjáték
18
28
54
Gyors
18
30
52
Erı
22
36
42
Zsírok A zsírok zsírsavak glicerin észterei. A fı alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportra oszthatók. A telített, az egyszeresen ill. a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban található hidrogénmennyiségben különböznek egymástól, = a telítetlen zsírokban található a legkevesebb hidrogén. Táplálkozási szempontból a telítetlen zsírok értékesek, azaz fıleg a növényi eredetőek. Telítetlen zsírsavak vagy esszenciális zsírsavak nélkülözhetetlenek az anyagcserében a szervezet nem képes elıállításukra. A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok elsısorban állati eredetőek (pl.: disznózsír, vaj), és legszembetőnıbb tulajdonságuk, hogy szobahımérsékleten kemény állagúak. Ezen kívül, úgynevezett rejtett zsírok formájában, a húskészítményekben, valamint a kemény sajtokban is nagy mennyiségben találhatók. A növényi eredet ritkább, de például telített zsírt tartalmaz a pálma- és a kókuszolaj. Ezek azok a zsírok, melyek energiát adnak, de ezen kívül nincs túl sok hasznos szerepük. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, ugyanis feleslegként lerakódnak, elzárják az ereket, és növelik a koleszterinszintet. Ezek azok a zsírok, melyekbıl (a javuló tendenciák ellenére) a magyar lakosság a legtöbbet fogyaszt.
A zsírok kellenek mert,
Kalóriaérték Esszenciális zsírsavak Zsírban oldódó vitaminok (ADEK) Konyhatechnika Túl sok nem kell, mert elhízáshoz vezet cholesterin szint emelkedik----art.sclerosis Zsírforrások: vaj, zsír, szalonna, növényi olajok
A lipidek sorsa a szervezetben
Az emberi test zsírtartalma átlagosan 25 éves férfiakban 14%, nıkben 23%. Az életkorral a zsírtartalom növekszik: 55 éves korban férfiakban 23%, nıkben 32%. A zsírtartalom mérése többféle módon lehetséges. A legelterjedtebb a bırredı mérése, melynek vastagsága a zsírtartalommal arányos. A zsírok lehetnek sejtalkotórészek és lehetnek a zsírraktárak alkotórészei. A zsírok oxidációja: a szabad zsírsavak a béta oxidáció útján égnek el. A béta ox. acetyl-Co.-A-t hasít le, ami a citrátkörbe tud belépni.
A lipidek sorsa a szervezetben, cholesterin
Szteránvázas vegyület. A bélbe három forrásból kerül: epe, táplálék (tej, tojás, hús) és bélnyálkahártya szintézise által. A máj és a szövetek is képesek szintetizálni. VLDL LDL HDL rossz
jó v. védı
Ha túl kevés zsiradékot fogyasztunk, a vér HDL-(úgynevezett „jó”)-koleszterinszintje csökken. Ez elõnytelen lehet, mert ez a koleszterinfajta védi az erek falát a veszélyes plakkok kialakulásától, így az érelmeszesedéstõl. A túl kevés zsírbevitel mellett a vitaminellátás is veszélyeztetett: a zsírban oldódó vitaminokból hiány alakulhat ki a szervezetben. – A túl sok telített zsírsav fogyasztásának rizikói: a túlnyomórészt állati zsiradékot tartalmazó táplálék gazdag telített zsírsavakban. A túlzott telített zsírsavbevitellel az LDL (az ún. rossz) koleszterin szintjét növeljük. – A túl kevés telítetlen zsírsav fogyasztásának rizikói: a szervezetünk önállóan nem képes telítetlen zsírsavakat elõállítani. Ezeket csak a táplálékunkból tudjuk fedezni. Mivel túl kevés bevitellel hiányállapot alakulhat ki, a vérképzésben és az immunrendszerben keletkezhet zavar.
A szénhidrátok
A maradék 55% az összes energia bevitelbıl. Kell mert,
Legkönnyebben emészthetı és felszívódása gyors „Olcsó” energiaforrás
Források: cukor, burgonya, kenyér, rizs
A szénhidrátok sorsa a szervezetben
Szénhidrátok sorsa a szervezetben
Monoszacharidok: szılıcukor, a gyümölcscukor, valamint a nyákcukor
Diszachariok: szacharóz, malátacukor, tejcukor
Poliszacharidok: keményítı és a glikogén
Táplálkozás-élettani szempontból a szénhidrátok vonatkozásában megkülönböztetünk ún. emészthetı (hasznosuló) és nem emészthetı (nem hasznosuló) szénhidrátokat. Az emészthetı szénhidrátok kémiai összetételük alapján egyszerő vagy kettıs cukrokra, továbbá összetett szénhidrátokra bonthatók. Az egyszerő cukrok (monoszacharidok) közé tartozik a szılıcukor, a gyümölcscukor, valamint a nyákcukor. A szılıcukor nagyobb mennyiségben az összetett szénhidrátok lebontásával keletkezik a szervezetben, de gyümölcsökkel közvetlenül is felvesszük. A gyümölcscukor nevében is jelzi, hogy elsısorban gyümölcsökben és a mézben fordul elı.
A nyákcukor (galaktóz) tulajdonképpen a tejcukor egyik összetevıje. A kettıs cukrok (diszacharidok) legfontosabb képviselıi a szacharóz, amely glükózból és fruktózból tevıdik össze. Ide soroljuk még a malátacukrot, azaz a maltózt, továbbá a tejcukrot, amely glükózból és galaktózból áll. Az összetett szénhidrátok (poliszacharidok) legfontosabb képviselıi a keményítı és a glikogén. Táplálkozásunk során elsısorban keményítıt veszünk fel, fıként a gabonafélék magvaiból és a burgonyából készült ételek kapcsán.
Az emberi szervezet számára a napi energiamennyiség kb. 55%-a kell, hogy szénhidrátból álljon. Az egészséges táplálkozás ajánlásai értelmében a keményítı- és élelmirost-fogyasztásunkat emelni, cukorfogyasztásunkat pedig csökkenteni kellene. Az összetett szénhidrátok fogyasztásának emelésével megfelelı arányban a zsír- és cukorfogyasztásunkat csökkenteni.
A szénhidrátok sorsa a szervezetben I.
A szh. felszívódási formája a monoszacharid, glukóz, fruktóz, esetleges tejfogyasztás után galaktóz, egyes gyümölcsfajták után pentóz. Szállítási formája a vércukor mely értéke pontosan határozott a hormonok által. Hypoglikémia tünetei: általános gyengeség, a koncentrációkészség hiánya, imperatív éhségérzés, az idegizomtevékenység zavara, végül pedig eszmélet vesztés. Hyperglikémia: gyakorlatilag nem jár tünetekkel, csak nagyon súlyos esetekben vezet eszméletvesztéshez, ami diabetesben is ritkán fordul elı.
A szénhidrátok sorsa a szervezetben II.
Raktározási formája a glikogén. A májban összmennyiségben kb. 100g az izomban kb. 250g glikogén van. Felépítése: glikogenezis izomban csak a glukózból, májban bármely lebontási termékbıl. Glukoneogenezis: nem szh. jellegő anyagokból szh. szintézis. Forrásai lehetnek: szh. lebontási termékei, a citrátkör egyes savai, glicerin és származékai, aminosavak. Ha a szervekbe több szh. jut, mint amennyit felhasznál vagy glikogén formájában raktározni tud, a többlet neutrális zsír formájában lerakódik.
A szénhidrátok sorsa a szervezetben III.
A glikogén bontása: izomban, májban minden szövetben elıször glukóz-1-foszfát, majd glukóz-6-foszfát keletkezik. Az izomban ez a vegyület belép a glikolízis folyamatába, a májban le tud hasadni a foszfát ekkor szabad glukóz keletkezik ami a véráramba tud kerülni.
Glikogén-glukóz bontása: anaerob-tejsavig aerob-széndioxid+vízig
A szénhidrátok sorsa a szervezetben és jelentısége a sportban
A szh. forgalomnak különleges szerepe van a sporttevékenység szempontjából. Az izommunka egyik energiaforrása a szh, ami aerob és anaerob úton egyaránt képes lebomlani. A szénhidrát az egyetlen olyan energiaforrás, ami anaerob módon is tud energiát szolgáltatni, a zsírok és a fehérjék erre alkalmatlanok.
A másik jelentısége a szénhidrátoknak, hogy emésztés nélkül képesek a monoszacharidok felszívódni, tehát a sporttevékenység alatt gyakorlatilag csak ezek alkalmasak az energia pótlására.
Az edzett szervezetre jellemzı, hogy az anyagcsere alkalmazkodása következtében gyorsabb a szh. újraépítése, továbbá, hogy az edzett szervezet kisebb intenzitású munkánál képes zsírok égetésére így a szhok megmaradnak az anaerob energiaforrásoknak.
Naponta körülbelül 2,5 liternyi vizet veszítünk. Másfelet a vizelettel, felet izzadással és ugyanennyit a lélegzéssel. Ezt a mennyiséget nem kell csak ivással pótolni, mert a táplálékok is tartalmaznak vizet. A tésztának 50, az almának 80, a dinnyének 95, a sajtnak 30, a húsnak 70 százaléka víz. A szomjúság arra figyelmeztet, hogy a vízháztartás nincs rendben! Folyadékpótlás a verseny alatt!
Vitaminok
Elnevezés
Hiánytünetek
Élelem forrás
Megjegyzések
A vitamin (beta karotén)
farkasvakság, szaruhártya betegségek, érdes, száraz, hámló bır, fáradékonyság, rossz fogak, növekedés elmaradása
máj, halmájolajok tojássárga, dúsított tej, vaj, tejszín
Terhes vagy szoptató nık csak orvosi ajánlatra szedhetik (nagy adagban születési rendellenességeket okozhat).
B1 vitamin (thiamin)
étvágytalanság, gyengeség, fáradékonyság, ingerlékenység, álmatlanság, szellemi teljesítıképesség gyengülése, fogyás, székrekedés
sertéshús, máj, szárazbab, borsó, dió, mogyoró, teljes kiırléső gabonafélék
Elnevezés
B2 vitamin (riboflavin)
Hiánytünetek
szemviszketés, véraláfutásos szemek, ajkak és szájzug berepedezése, zsíros bır, sötétvörös színő nyelv, emésztési zavarok
B6 vitamin (pyridoxin)
szájfájdalom, szájzug és nyelvgyulladás, anémia, gyengeség, ingerlékenység, görcsök
B12 vitamin (cianokobalamin)
vészes vérszegénység, étvágytalanság, fáradékonyság, idegesség, depresszió, egyensúlyzavar, látásgyengülés, növekedés elmaradás
Élelem forrás
Megjegyzések
tejtermékek, hús, máj, sötétzöld levelő zöldségek, nem ırölt gabonafélék
Ha túl sok van a szervezetben, narancssárgára színezheti a vizeletet (ez a hatás ártalmatlan), terhesség esetén csak orvosi elıírásra.
hús, máj, belsıségek teljes kiırléső gabonafélék, hüvelyes zöldségek
A vitamin hiánya leggyakrabban gyógyszerkölcsönhatá sok (isoniazid, penicillamin, orális fogamzásgátlók)- és alkoholizmus következtében jön létre.
hús (baromfi, hal), tej, tojás, sajt, belsıségek
Fokozza a gyermek növekedését és étvágyát, növeli a szervezet energiáját. Vegetáriánusoknak akik kizárják a tojás, tejtermékek fogyasztását!
Elnevezés
Hiánytünetek
Élelem forrás
C vitamin
gyenge, vérzı fogíny, izületi fájdalmak, nehezen gyógyuló sebek, orrvérzés, fogszuvasodás, vérszegénység, rossz emésztés
citrom, narancs, paradicsom, zöldpaprika, káposzta, leveles zöldségek
D vitamin (kalciferol)
fogszuvasodás, csontlágyulás, izomgörcsök, gyengeség, elégtelen kálcium felszívódás, angolkór
dúsított tej, tojássárga , máj, halmájolajok, napfény
Megjegyzések
Cukorbetegség, vesebetegség és terhesség esetén csak orvosi elıírásra szedhetı.
Elnevezés
Hiánytünetek
E vitamin (tocoferol)
vörösvérsejtek elégtelen mőködése, hemolízis, a nemzıképesség csökkenése, szexuális funkciók elégtelen mőködése, száraz bır
Élelem forrás
Megjegyzések Terhesség vagy szoptatás esetén csak orvosi elıírásra. Értágító,
növényi olajok, hús, alvadásgátló hatása van. tej, tojássárga, nem ırölt gabo
A szervezetnek szükséges szervetlen ásványi anyagokat feloszthatjuk: •fı ásványi anyagokra (Ca, Mg, P), • elektrolitokra (Na, K, Cl) és •nyomelemekre (Fe, Zn, Cu, Mn, F, J,stb.). Utóbbiak csupán igen kis mennyiségben vannak jelen a szervezetben.
Ásványi anyagok Elnevezés
Hiánytünetek
Forrás élelem
Megjegyzés
kálium
ingerültség, gyengeség, aluszékonyság, hányinger, irracionális viselkedés, szívmőködési zavarok izombénulás
a legtöbb gyümölcs (fıleg banán, sárgadinnye), aszalt szilva, mazsola, tejtermékek (joghurt), sovány húsok, narancslé, burgonya
A has- és húgyhajtók fokozott kálium ürítést okoznak, ezeket kizárólag orvosi elıírásra szedje.
klór
A klórhiány zavart okoz a szervezet savbázis egyensúlyában.
hús, hal (szardínia), savanyú káposzta, olajbogyó
Szükséges a gyomornedv (sósav) termelıdéshez, valamint a B12 vitamin feldolgozásához.
csont- és fogképzıdési zavarok
tengeri ételek, gabonafélék, levélzöldségek, dió, mogyoró
Befolyásolja az ideg és izommőködést, hatással van biz. enzimek aktiválásában.
magnézium
Ásványi anyagok Elnevezés
nátrium
foszfor
kálcium
Hiánytünetek
Forrás élelem
Megjegyzés
zavartság, súlyos esetben eszméletvesztés, kóma
só, marha és disznóhús, szardínia, olajbogyó, savanyú káposzta
Hiányos állapot fıleg nagy mennyiségő folyadékvesztéskor fordul elı.
angolkórszerő tünetek (kálcium-vesztés, puha csontok és fogak, súlyos D vitamin hiány)
tej és tejtermékek, tojás, hús, hal, hüvelyesek, teljes kiırléső gabona, barna rizs
A sok szénsavas üdítı valamint a nagy mennyiségő húsfogyasztás foszfor többletet okozhat, ami gátolja a vas felszívódását és felborítja a foszfor-kálcium arányt.
gyermekeknél angolkór (rachitis), felnıtteknél csontlágyulás, csontritkulás
tej és tejtermékek, szárazborsó és bab, hús, hal, a legtöbb zöld levelő zöldség
A túl sok kálcium megakadályozza a vas és cink felszívódását. A túl magas kálciumszint veseelégtelenséget is okozhat.
Nyomelemek Elnevezés
Hiánytünetek
Forrás élelem
Megjegyzések
cink
növekedés visszamaradása, étvágytalanság, ízérzékelés gyengülése, sebgyógyulás lelassulása, késıi nemi érés
hús (különösen a sötét húsok), kagyló, tengeri halak, hüvelyesek, teljes kiırléső gabonafélék
Nagy mennyiségő cink vész el a kiırlés és feldolgozás során, valamint a száraz borsó és bab áztatásával, hacsak nem használja fel az áztató vizet.
fluor
fogszuvasodás
belsıségek, zselatin, tengeri halak és kagylók, tea, fluórozott ivóvíz
Túl sok fluorid a fogak elszínezıdését okozza.
jód
pajzsmirigymegnagyobbodá s (golyva), magzati korban agykárosodás (kretinizmus)
jódozott só, ivóvíz, tejtermékek, tengeri halak
mangán
izületi fájdalom, súlyos esetben lát, megnagyobbod ott máj és nyirokcsomók
nagylevelő zöldségek, finomított gabonafélék, szárított gyümölcsök
Nélkülözhetetlen a csontépítéshez.
Nyomelemek Elnevezés
Hiánytünetek
Forrás élelem
Megjegyzések
molibdén
gyorsult szívritmus, szapora légzés, szürkületi vakság, ingerlékenység
tejtermékek, gabonafélék, bab
Bizonyos enzimek aktiválásában játszik szerepet.
nikkel
növekedés elmaradása, vérképzési zavarok, a vas, réz, cink egyensúlya megbomlik a májban
száraz borsó, bab, dió, csokoládé, teljes kiırléső gabona
Azoknak az enzimeknek a termeléséhez szükséges, melyek elısegítik a táplálék hatékony lebontását.
szelén
fáradékonyság, izomgyengeség, izomfájdalmak
sovány húsok, tojás, hüvelyesek, teljes kiırléső gabona, brazil dió
Erısíti az immunrendszert, javítja a hasnyálmirigy mőködését, jó hatással van a bırre és izmokra.
vas
vérszegénység, körmök torzulása, nyelési nehézségek, fáradékonyság
marhahús, vese, máj, kagyló, szója, barack
Terhesség alatt a megszokottnál nagyobb mennyiségő vasra van szüksége a szervezetnek.
A zsírok másik, és számunkra sokkal fontosabb csoportja a telítetlenek, melyek közül elkülönítjük azokat, amelyek egyszeresen ill. többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A gyümölcsök és zöldségek a telítetlen zsírsavak nagyon gazdag forrásai. Különösen sok van belılük a nedvdús gyümölcsökben, mint pl. a bogyós termésőekben, az almában, a körtében - fıleg a héjukban! Az elsı csoport fı forrása még az olíva- és repceolaj, valamint az olajos magvak. A többszörösen telítetlenek a legtöbb növényi és halolajban, valamint az olajos húsú halak többségében találhatók meg. Külsı tulajdonságuk, hogy szobahımérsékleten folyékony állagúak, a szervezetbe jutva támogatják az idegmőködést, hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét.
A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az omega-6- és az omega-3-, azaz az esszenciális zsírsavak. Mindkettı részt vesz a hormonszerő vegyi hírvivı anyagok, a prosztaglandinok termelésében. Ezeknek többek között gyulladásszabályozó és vérzésgátló hatásuk van. Szerepük van még a sejthártyák felépítésében, a zsírok szervezeten belüli szállításában. Az omega-6-zsírsavak (linolsav-származékok) fı forrása pl. az olíva- és napraforgóolaj. Egy felnıtt napi szükséglete kb. 4 g, mely 2 kávéskanál napraforgóolajnak, ill. 1 marék mandulának vagy diónak felel meg. Valamivel nagyobb mennyiségben védelmet nyújthat a szívkoszorúér-betegséggel szemben, 25 g-nál több napi bevitel azonban fokozza a szabad gyökök termelıdését. A magyar lakosság zsírbevitelének mindössze 0, 5 %-át fedezi különféle halak fogyasztásával. Ez azért sajnálatos, mert az omega-3-zsírsavak végsı formájukban az olajos halakban fordulnak elı, pl. lazacban, makrélában és szardíniában. Ezek az ún. linolénsav-származékok szabályozzák a vér koleszterinszintjét (a jó/rossz koleszterin arányát) és csökkentik a szívbetegségek kockázatát. Aki nem szereti a halat, az lenolajból vagy halolaj-kiegészítıkbıl tudja a legjobban beszerezni ıket. Jó forrásaik még a szója- és repceolaj és a kemény héjú gyümölcsök.
Melyek a hiányos táplálkozás okozta civilizációs betegségek ?
1. SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI megbetegedések: szívinfarktus, érelmeszesedés és agyvérzés. 2. MOZGÁSSZERVI megbetegedések: reumatikus megbetegedések, izületi bántalmak, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései. 3. EMÉSZTİRENDSZERI megbetegedések többsége: a máj epehólyag, hasnyálmirigy, vékony- és vastagbél megbetegedése, valamint a székrekedés. 4. ALLERGIÁK nagy része. 5. ANYAGCSERE betegségek: elhízás, cukorbetegség, májkárosodás, epekı, vesekı, köszvény és a magas vérnyomás (a legújabb kutatási eredmények szerint). 6. FOGBETEGSÉGEK: fogszuvasodás, fogínysorvadás, fogínyvérzés és a szabálytalan fogsor. 7. FERTİZİ betegségek iránti fogékonyság: ami a gyakran visszatérı légzıszervi gyulladásokban és hurutokban, valamin hólyaghurutban és vesemedence gyulladásban nyilvánul meg. 8. RÁK kialakulásában is bizonyos mértékben szerepet játszik. 9. IDEGRENDSZERI megbetegedések közül néhány. Elmondható, hogy a betegségek mintegy 70 - 75 %-a kialakulásának a fı okát, a helytelen táplálkozási szokások és a tápanyaghiányos élelmiszerek okozzák.
Hagyomá Hagyományosan elké elkészí szített MAGYAROS ételek, Gyorsé Gyorséttermi étkezé tkezés túlzá lzásbavitele, Feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztá fogyasztása
8 - 10 Mozgá Mozgásszegé sszegény életmó letmód,
+
Környezeti ártalmak,
évvel
= RÖVIDEBB
Egé Egészsé szségügyi ellá ellátás szí színvonala ÉLETKOR!
Gyakran hallani napjainkban az egészséges életmódra nevelés hiányáról az iskolákban. Kétség kívül, az egészségtan nem elengedhetetlenül fontos felvételi tantárgy a középiskolákban, vagy az egyetemeken és fıiskolákon. Ha viszont ezt a tantárgyat nem tanulja meg a gyerek, akkor nemcsak az életminısége romlik, mert betegségekkel fog küszködni, hanem az életideje is le fog csökkenni. Ennek jól látható bizonyítéka az, hogy Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a nıké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tılünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. (Azokban az országokban élı emberek nem csupán tovább élnek mint mi, hanem hosszabb ideig maradnak egészségesek is!) Ma már nyilvánvaló, hogy az ország gazdasági teljesítıképességének a legfontosabb meghatározója a humán erıforrás minısége. Nos, ha az egészségtelen életmód következtében egy 45 éves embert le kell százalékolni, akkor elveszítünk egy munkaerıt, aki értéket termel, és kapunk egy fiatal nyugdíjast, akit el kell tartani. Az EGÉSZSÉGRE KÁROS HATÁSOK megközelítıen 43 %-a az életmódból ered. A többi kár genetikai eredető (27%), környezeti ártalom (19%) és az egészségügyi ellátás hibája (11 %). Az életmódváltozásra lehet nevelni, meg lehet tanítani az embereket a betegségekhez vezetı út elkerülésére. Az elméletet sokan remekül tudják. Például, a táplálkozás területén könnyen felsorolják, hogy mik az ajánlott élelmiszerek, és melyeket lenne jobb inkább elkerülni. A gyakorlatban viszont sokkal nehezebben mennek a dolgok… a helytelen szokásaink gyakran felülkerekednek… Napjainkban már senki sem kérdıjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális, vagy egészséges táplálkozás" alatt?
Feldolgozott élelmiszerek és kényelmi termékek
civilizációs betegségek
Az elızı század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelmően bizonyítják, hogy a mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség. Olyan betegségek, amelyek a civilizációtól és a kereskedelmi utaktól távol élı, így iparilag feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél nem fordultak elı.
