SZEMESZTER INGYENES g VIII.ÉVFOLYAM 7 8. SZÁM

SZEMESZTER

AKTÍV

ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN

INGYENES

g

VIII.ÉVFOLYAM 7–8. SZÁM

Hit(t) a felsőoktatásban?! Vélemények egyetemekről, főiskolákról, hallgatókról

www.szemeszter.hu

Informatikai eszközökkel támogatott intézményi hallgatói szolgáltatásfejlesztés, vezetői döntéstámogatás a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen A modern intézményvezetés számára elengedhetetlen a hatékony információ-alapú döntéshozatal, a kellő mennyiségű és minőségű adatok összegyűjtése, megfelelő formában történő rendszerezése, a felhasználóbarát módon való hozzáférés és lehívhatóság biztosítása. Ezt a célt valósította meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem TÁMOP 4.1.1-es támogatásból finanszírozott négy alprojektje. Az Adatalapú Vezetői Információs Rendszer létrehozása az intézményi stratégiai döntések meghozatalát segíti az egyetemi információs rendszer által rögzített adatok központi adattárba gyűjtésével és a többszempontú lekérdezhetőség révén. A Diplomás Pályakövetési Rendszer kiépítésével az egyetemünkön jelenleg tanuló és végzett hallgatók életpályájának, döntési stratégiájának feltérképezése, végigkövetése és a tapasztalatok

visszacsatolása az oktatási rendszerbe, valamint az oktatói-hallgatói társadalom informális kapcsolatainak erősítése vált lehetővé. Az Alumni Rendszer, az öregdiák-hálózat az egyetemünk egykori hallgatói közötti rendszeres és intenzív kapcsolattartást, az egyetemi közösség összetartozásának erősítését, az intézményhez való kötődést, valamint a pályakövetési rendszer működésének elősegítését szolgálja. A mentorrendszer a hallgatók beilleszkedésének, szakmai fejlődésének, hátrányos helyzetűek segítésén túl szerepet vállal a hallgatók speciális felkészítésében, a civil-katonai kapcsolatok erősítésében, a hivatástudat kialakításában és megerősítésében, illetve a munkáltatói elvárásoknak való megfelelés teljesítésében. Ez utóbbi három rendszer koordinálását, működtetését a 2011 februárjában életre hívott Karrier Iroda végzi.

TARTAloM

NAGYÍTÓ

Hit(t) a felsőoktatásban?!

országos felsõoktatási magazin

Vélemények egyetemekről, főiskolákról, hallgatókról

Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan.

4

Online-megjelenés: www.szemeszter.hu Kiadja: MESE Kommunikációs Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje

Megkérik az árát Ismét tüntettek brit hallgatók a megemelt tandíjak ellen

Takács Erzsi fõszerkesztõ

9

Szerkeszti a szerkesztõbizottság Tomka Eszter olvasószerkesztõ, korrektor Munkatársak: Nagy Zsóka, Szíjjártó Anita, Szőke Johanna Lapterv és tördelés: Shortcut design

„Nem akarunk hasznot húzni a hallgatóinkból”

ISSN: 1786-0253

Interjú Paul O’Preyjel, a londoni Roehampton Egyetem

Terjeszti: MESE Kommunikációs Kft.

rektorával

Szerkesztõség: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected]

10

Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati igazgató 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected] www.shortcut.hu

Egészség, igazság, bioetika

A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõsséget.

Amit az egészségügyi eszközök elosztásáról és a génmódosított növényekről tudni kell

12

PRoGRAMAjáNlÓ

14

2011. NOVEMBER–DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 3

NAGYÍTÓ

Hit(t) a felsőoktatásban?! Vélemények egyetemekről, főiskolákról, hallgatókról

'&-3D0,4"4;3 '*/"/39=209;3;2>- " 4"/%=+2>- " -&(/"(80## 120#-<.;,2>" .*/D3<( ("2"/$*;+;2>- " 4@-,<19<32D- ,<2%&94<, /06&.#&2#&/ " <4 ?2 $*6*- 4;23"3;( ;-4"- 2&/%&9&44 ,&2&,"394"- #&39<-(&4<3 2<3946&6D*4 ASZ Mi a probléma a magyar felsőoktatással, és azzal, ahogy azt a törvénytervezet meg kívánja változtatni?

&4
Setényi János oktatáskutató „Hogy a magyar hallgatók tömegesen külföldre járjanak egyetemre, gátja a finanszírozás, de az is leomlik, ha feláll az európai hallgatói hitelrendszer.” 4 AKTÍV SZEMESZTER 2011. NOVEMBER–DECEMBER

mástúltermelés a jellemző Magyarországon, a második szerint szinte nincs lemorzsolódás. Azt hangoztatják továbbá, hogy például a bölcsész, a jogász és a kommunikáció szakon végzettek tömegesen állás nélküliek, illetve a színvonal katasztrofális csökkenésére is hivatkoznak. A valóságban a kutatások és a statisztikák szerint alig beszélhetünk Magyarországon a friss diplomások munkanélküliségéről – az alacsonyabb végzettségűek körében viszont a munkanélküliek aránya igen nagy. A magyarországi lemorzsolódás az uniós országokban és az OECD-ben mért értéknél is jóval nagyobb. A diplomás állástalanok közül éppen hogy a műszaki szakemberek vannak túlsúlyban, a színvonal csökkenését pedig semmilyen adat nem támasztja alá.

0+;2 ;#02 Mivel az iskolánk szolgáltatásait – a Műegyetemről ösztöndíjjal érkező diákok mellett – amerikai hallgatóknak kívánjuk eladni, a megalapítást megelőzően számos neves egyesült államokbeli egyetemen jártam. A körülbelül ötezer intézményből a legjobb ötvennel vettem fel a kapcsolatot, az ott szerzett tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a magyar felsőoktatás hírneve nemcsak jó, hanem sokkal jobb, mint ahogy azt gondoljuk – ebben egyetértek Mészáros Tamással és Lukács Péterrel. A matematikaoktatásra kifejezetten büszkék lehetünk: az egyik nagyon jó hírű egyetemen például olyan, a PhD-munkáján dolgozó hallgatóval találkoztam, aki azt a „Mi a magyar matematikaoktatás csodáinak titka?” címmel írta.

NAGYÍTÓ

Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora „Fontos, hogy a főiskolák se legyenek rátartiak, engedjenek önállóságukból a fenntarthatóság és a fejlődés érdekében.” ASZ Ha a színvonalra általában nincs is panasz, abban a többség egyetért, hogy változtatni kell a magyar felsőoktatáson. Mivel kellene kezdeni?

Sajnos a minisztérium képviselői továbbra is intézményekben gondolkodnak – ahogy azt az elmúlt évtizedekben is tették a politikusok. Azt hiszik, akkor virágzik a felsőoktatási intézményhálózat, ha pénzt osztanak az egyetemeknek, főiskoláknak. A valódi paradigmatikus fordulat az lenne viszont, ha a hallgatók gyarapodó tudását, azok munkaerő-piaci versenyképességét próbálnák előmozdítani. Nyilvános társadalmi vitát igényelne az a tény is, hogy a demográfiai adatok alapján intézményeket kellene átszervezni, összevonni, helyette mesterségesen tartják fenn a rendszert. Felülről szeretnék a hallgatókat is elosztani, a tervek között szerepel, hogy például a Corvinusról lema-

radtak valamely vidéki intézménybe nyerjenek felvételt, miközben a diák talán éppen a főváros miatt jelölte be az egyetemet. A probléma ezzel az, hogy miközben egy zárt nemzeti rendszer megjavításán gondolkodnak politikusaink, nem veszik észre, nemzetközi ügyről van szó. A középosztály tagjai bizonyosan átgondolják majd a hasonló változások kapcsán, muszáj-e gyereküket egy ilyen, leépülőben lévő rendszerben taníttatniuk. Annak, hogy a magyar hallgatók tömegesen külföldre járjanak egyetemre, gátja a finanszírozás, de az is leomlik, ha feláll az európai hallgatói hitelrendszer. Amikor működésbe lép, egy középkori típusú népvándorlás indul el északnyugatra: Hollandia, Anglia, Németország felé. Jelzem, ezzel csak a reformáció korának magyar egyetemjárása állna vissza. Tévhit, ha a demográfiai mutatókból kiindulva azt gondoljuk, csökkenni fog a felsőoktatásban tanulók száma, ezért az intézményrendszert is le kell építeni. Ahogy a múlt század közepétől robbanásszerűen megnőtt a középfokú oktatásban részesülők száma, hiszen a döntéshozók célként fogalmazták meg a mindenki számára elérhető középfokot, úgy az is politikai döntés kérdése, hogy folytatódik-e a felsőoktatás növekedése, és beengedjük-e azokat, akik az elit felsőoktatás korában nem fértek volna be. Ez pénzügyi kérdés, ami a politikai döntés része. Persze nem kell mindenkinek elit egyetemen tanulnia, de az sem járható út,

hogy míg az EU-ban érvényes döntés szól arról, hogy a fiatalok 40 százalékát kell eljuttatni a diplomáig, addig nálunk, ahol most 20 százalék körül járunk, a hallgatók számának csökkentését hirdetik meg. Az elmúlt húsz évben nagyobb arányban nőtt a fizetős hallgatók száma, mint az államilag támogatottaké.

Lukács Péter oktatáskutató, a Wesley János Lelkészképző Főiskola egyetemi tanára „Tévhit, ha a demográfiai mutatókból kiindulva azt gondoljuk, csökkenni fog a felsőoktatásban tanulók száma, ezért az intézményrendszert is le kell építeni.” Akik ugyanis ’90 előtt nem juthattak diplomához, mert a diákság csupán tíz százaléka kerülhetett be a felsőoktatásba, tanulmányaikat az elmúlt két évtizedben pótolták. Számuk azonban egyre csökken: míg korábban a hallgatók fele fizetett tanulmányaiért, ma már csak harmada, nincs tehát utánpótlás fizetőképes kereslet szempontjából. Ha pedig az állam megvalósítja tervét, mely szerint a gazda2011. NOVEMBER–DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 5

NAGYÍTÓ

sági képzésekre nem ad állami támogatást, és így a hallgatóktól mesterképzésért 600-800 ezret kell elkérnünk, joggal fontolja meg döntését a diák, és választ képzést magának például Bécsben. Ott ugyanebből az összegből lakást bérelhetnek, tanulmányaikat pedig ingyen végezhetik. Úgy saccolom, itthon a hallgatóság fele, legfeljebb kétharmada fizetne az oktatásért, melynek következtében a Corvinus kapacitásának egyharmadát kellene leépíteni. Valóban fontos az anyagi forrás, az elvándorlás azonban anélkül is csökkenthető, ha kreatívan gondolkodnak az egyetemi képviselők. Akkor, ha nem a magyar hallgatók mennek el külföldre, hanem a világ jön ide. A nemzetköziesedés elindult ugyan Magyarországon, de nem valósult meg teljes körűen. Rektorként küldetésemnek tekinteném a kettős diplomát adó szakok elindítását. Bizonyos esetekben pénzre sem lenne szükség ahhoz, hogy erősítsük külföldi kapcsolatainkat – a hasonló, alulról jövő kezdeményezéseket hiányolom én. A Helsinki Egyetem dizájn szakának egyik oktatója például olyan

Majdán János, a bajai Eötvös József Főiskola rektora Miután az egyik szomszédos nagyváros egyeteme három éve elindította saját tanítóképzését, nálunk mindössze 12 hallgató maradt ezen a szakon. Történt ez annak ellenére, hogy mi 140 éves hagyományokkal és kellő feltételekkel rendelkezünk a területen. 6 AKTÍV SZEMESZTER 2011. NOVEMBER–DECEMBER

Bojár Gábor, Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology (AIT) alapítója „Nem könnyű megfelelni az elvárásoknak: az a hallgató, aki tudja, hogy egy vagyont adtak tanulmányaiért, megköveteli az interaktivitást, hogy leterheljük őt.” együttműködési szerződést írt alá a Sanghaji Egyetem azonos képzésének képviselőivel, melyben a közös projekt elkészítéséhez nem volt szükség külön anyagi forrásra: a résztvevők ugyanis az interneten és Skype-on keresztül, tehát ingyen kommunikálhattak. Ehhez még kormányzati akarat sem kell, minden oktató és tanszékvezető szabadon kezdeményezhetné. ASZ Megállnák egyébként a helyüket a magyar hallgatók a nemzetközi porondon?

A saját, az AIT nyomán szerzett tapasztalataim szerint igen. Nem olyan rossz ugyanis a helyzet, mint azt mi gondoljuk. Intézményünk eddig 50-60 külföldi diákkal dolgozott együtt: a legjobb amerikai egyetemekről, például a Harvardról, a Princetonról érkeztek hallgatók.

Magas árat szabtunk, melyet ki is fizetnek. Ez bizonyítja, hogy elégedettek az itt nyújtott teljesítménnyel. Pedig nem könnyű megfelelni az elvárásoknak: az a hallgató, aki tudja, hogy egy vagyont adtak tanulmányaiért, megköveteli az interaktivitást, hogy leterheljük őt. Mellettük a magyar hallgatók is bírják a versenyt, de nem csak nekik kell helytállniuk. Nálunk a Műegyetem és a Semmelweis tanárai is belekóstolhatnak, milyen elvárásaik vannak azoknak a kiváló hallgatóknak, akik borsos árat fizettek. ASZ Sokan a kézi irányítás elemeit fedezik fel a kormány szándékai mögött, például amikor arról van szó, hogy intézményenként államilag határoznák meg a hallgatói létszámot. Ha az állam a maga elképzelései szerint osztja a férőhelyeket, megszűnik a hallgatói piac, ami egy piacgazdaságban abszurd helyzetet teremt. Olyat, amilyet most is látunk: bizonyos nagyvállalkozók nyomására például több műszaki férőhelyet hirdetnek meg, hogy ezzel csökkenthessék a szektorban dolgozók bérigényét. Amiből ugyanis több van, az olcsóbb – így ezek a vállalkozók ingyen jutnak olcsóbb munkaerőhöz. Nagy hibának tartom, hogy a férőhelyek számát központilag határozzák meg. Nem lehet csupán ezzel természettudományi, műszaki területre csábítani a fiatalokat. Hiába vehetne fel több hallgatót a Műegyetem, egy-

NAGYÍTÓ

Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora A bolognai rendszer annak ellenére mosta össze a főiskolákat és az egyetemeket, hogy azoknak más a szerepük: az egyetemek a tudomány elméleti összefüggéseire koncentrálnak, a főiskolák a gyakorlatot helyezik előtérbe. Ha azonos elvek szerint bírálják el az oktatási piacon a főiskolákat és az egyetemeket, azzal a főiskolákat veszélyeztetik, és ennek eredményeképpen pedig fontos képzési tartalom veszhet el. Eközben a főiskolák gyakorlatorientált képzéseit nem tudják átvenni az egyetemek, hiszen évtizedeken keresztül nem ez volt a feladatuk.

részt bizonyos ponthatárból nem engedhet a presztízse miatt, másrészt sokszor nem jelentkeznek elegendően a kevésbé népszerű területekre. Például a természettudományi tanárképzés ösztönző eszköze sokkal inkább a béremelés lehetne. ASZ Nemcsak a szakok elosztásában válna szigorúvá az állam, az egyetemek, főiskolák sorsát is megpecsételné: utóbbiak számára alig kínálna lehetőséget a továbblépésre.

Keveset dicsérem a felsőoktatási törvénytervezetet, de abban előremutató, hogy tisztázza az egyetemekfőiskolák rendszerét, a mostani szabályozás ugyanis

összemosta a két típust. Ezt rendezni kell. Vagy azzal, hogy a főiskolák kizárólag – ahogy azt a jelenlegi tervezet is megfogalmazza – alapképzéseket indítsanak, vagy az integrációval, esetleg konzorciumok létrehozásával. A munkamegosztás megvalósításához fontos azonban, hogy a főiskolák se legyenek rátartiak, engedjenek önállóságukból a fenntarthatóság és a fejlődés érdekében. Korábban tárgyaltunk például a Szolnoki Főiskolával az integrációról: ott kiváló a turizmusképzés, míg mi a Corvinus hírneve kapcsán tehetséges hallgatókkal bírunk. Szolnokon rendelkezésre áll továbbá az a kollé-

NAGYÍTÓ

giumi hálózat és ellátórendszer, amit mi nem tudunk biztosítani a hallgatóknak. ASZ Az elmúlt hetekben a tandíj kérdése ismét a figyelem középpontjába került: különböző koncepcióváltozatok láttak napvilágot, melyek jó része a költségtérítés összegének emelését, az államilag támogatott keretszám radikális csökkentését tűzte ki célul.

Ha valamibe be kell fektetni, akkor az az oktatás. Ahova a közpénzből be kell fektetni, az a közoktatás, a legtöbben ugyanis ott kallódnak el. A felsőoktatás is fontos, de míg a leromlott egyetemi képzés miatti hiányt pótolni lehet külföldi intézmény kínálatával, a közoktatás színvonalcsökkenése behozhatatlan lemaradást eredményez. De hogy egy állam mennyit szán a felsőoktatásra, az teljesen független a tandíj kérdésétől, a tandíj ugyanis nem arra való, hogy befoltozzuk vele az állami költségvetés által hagyott lyukakat. A tandíj arra való, hogy megmérjük vele a teljesítményt, az az oktatás ára, ami nélkül a terméknek nincs becsülete. Tudom, szomorúan vesszük tudomásul, ha nincs pénz. Az viszont még szomorúbb, ha pazarolunk és „kidobjuk” a pénzt. A családok egy része költene gyermekei tanulmányaira, mert tudják, kifizetődik az az összeg. Nem hagyni, hogy szánjanak erre, az kidobott pénz, ami különösen nagy problémát jelent az államadósság tükrében. Emellett persze az esélyegyenlőség

8 AKTÍV SZEMESZTER 2011. NOVEMBER–DECEMBER

megteremtésére, ösztöndíjak létrehozására komoly összegeket kell szánnia az államnak, a különböző szervezeteknek, az egymással versenyző egyetemeknek és vállalkozásoknak akár társadalmi felelősségvállalásból, akár jól felfogott önérdekből.

Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke A ’90-es évek közepén a Debreceni Egyetem, akkor még a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektoraként hallgatók és oktatók előtt egyaránt meg tudtam indokolni, értetni és elfogadtatni a havi kétezer forintos alaptandíjat. Ezt követően egyetemi és HÖKvezetőkkel közösen megalapítottuk az azóta is működő Kossuthos Hallgatókért Alapítványt, mely a tehetséges, de szegény hallgatóknak nyújtott és nyújt támogatást tanulmányaikhoz. Véleményem szerint a finanszírozást nem lehet szétválasztani a minőségtől, nem érdemes például a Harvarddal példálózni, mely a magyar felsőoktatásra szánt állami forrás három-négyszeresével gazdálkodik évente. Ha elvonunk a felsőoktatástól, az minőségromláshoz vezet. A potsdami Hasso Platner Universitybe a névadója például 400 millió eurót fektetett be, jóval többet, mint amennyit én az AIT-re költeni tudtam. A magas összeg nyomán nem kértek tandíjat, az ott tanító professzorok később be is ismerték: ez lett a szoftvermérnököket képző egyetem rákfenéje. Az alapító

pénzét senki nem becsülte meg, az ingyen kapott oktatási rendszerben akár tíz évet is eltöltöttek a hallgatók. Én az ingyenebéd híve vagyok, ha bőségesen van pénz. De ha nincs – márpedig mostanában nincs –, ha nem lehet ingyen adni a felsőoktatást, akkor meg kell fizettetni azt. Ahány ország, annyi tandíjrendszer – ezeket át kellene tekinteni egy olyan nyilvános vitában, ahol például a tandíjat tandíjnak hívják, nem önköltségnek. Emellett a rászorulók részére biztosítani kell a tandíjmentes vagy tandíjengedményes felsőoktatást, a jelenlegi „állami finanszírozottak” rendszere ugyanis abszurd. Ma a jó tanulók kapnak támogatást, lehetnek államilag finanszírozottak, és nem a szegények, a rászorulók. Először is leszögezném, hogy a tandíjbevétel nem az állami finanszírozás kiváltására, hanem kiegészítésére való. A 90-es évek közepén bevezettek nálunk egy tandíjrendszert, mely – szerintem – az akkori világ legjobbja volt. Havi kétezer forintot kellett fizetni alapdíjként, mely sokkal inkább volt jelzésértékű, nevelő célú. Emellett kiegészítő tandíjat szedhettek az intézmények a magánhaszon-közhaszon elve alapján: az óvónőképzésben a várhatóan alacsony bérek miatt nem kellett kiegészítést fizetni, viszont magas tandíjra számíthattak a később kifizetődő gazdasági képzésekre felvett hallgatók. Ebben a rendszerben óriási tapasztalatszerző és továbbfejlesztési potenciál lett volna. TAKÁCS ERZSI

NAGYÍTÓ

Megkérik az árát

Ismét tüntettek brit hallgatók a megemelt tandíjak ellen

A

több egyetemét is a világ legjobbjai között tudó britek tavaly decemberben 60 éve nem látott tandíjemelést szavaztak meg, ez a jelenlegi díjak megháromszorozását jelenti. Ennek következtében 2012 őszétől az átlagosan 3000 fontos (körülbelül egymillió forint) éves tandíj 9000-re emelkedik, így az angol felsőoktatási rendszer válik a legdrágábbá Európában. Míg a kormány megoldhatónak és elfogadhatónak tartja az emelést, addig az elégedetlen diákság tavaly, a szavazás napján Londonban és Leedsben is az utcára vonult: a békésnek induló felvonulás a Parlament épülete előtt zavargásba fulladt. Az ellenszenv azóta sem csökkent. Legutóbb novem-

RuSSELLpOLLARD.wORDpRESS.COM

?24#"/ 6"/ &.9&4* :339&'0(;3 " =+", <3 &(3902=4;30, --&/ 39&26&9&4 ;-4"- " 5"2%*"/#&/ .&(+& -&/4&4&44 $*,, "9 &-D## '&-6;90-4 ,<11&- 12>#;-4 .&( .<( 4?## )"--("4>4 $3; #=4"/* " /06&.#&2 &* @+"## 4"/%=+&.&-<3 &--&/* .&(.09%5-;32"

Meghallják a segélykiáltást?

lovas-kutyás rendőrt rendelt ki, illetve helikopterről is figyelték a demonstrációt. Az angol felsőoktatás 1998ig mindenki számára ingyenes volt. Akkor vezették be az 1200 fontos, majd 2003-

Egy alapszakos diploma átlagosan évi 39, egy PhD- vagy egy MBA-diploma pedig 50 ezer fontos fizetéshez segíti a brit hallgatókat. Pusztán egy érettségivel 15 ezer fontot kereshetnek a fiatalok a payscale.co.uk adatbázisa szerint. ber elejére hívta demonstrációra a fiatalokat az NCAFC – hiába vártak viszont a szervezők eredményt a megmozdulástól, a BBC riportere az egyik legszigorúbban szabályozott felvonulásról számolt be. A Metropolitan Police kétezer felvonuló ellenőrzésére négyezer rendőrbiztost,

ban a 3000 fontos tandíjat. Bár a felmérések szerint mindkét esetben jelentősen visszaesett az egyetemekre beadott jelentkezések száma, az hamar visszaállt a megszokott szintre. A jelenlegi drasztikus emelések hátterében az oktatási szférát ért megszorítások áll-

nak. A Cameronkormány negyven százalékkal (2,9 milliárd font, azaz 103 milliárd forint) csökkentette az oktatásra szánt büdzsét, ami a közoktatást kevésbé, a felsőoktatást annál inkább érinti. Nem egyenlően oszlik el az elvonás az egyes tudományterületek esetében sem: mivel a természet- és műszaki tudományok védettséget élveznek, a humán és művészeti területek elveszíthetik állami támogatásukat. Egyes intézmények úgy próbálják megtartani a jelenlegi, és magukhoz csábítani a felvételi előtt álló diákokat, hogy olcsóbb diplomákat ajánlanak. A londoni Roehampton Egyetem például átlagosan 7900 fontnál szabta meg a tandíjat, ami a költségesebb és pluszfelszerelést igénylő szakok, mint például a természettudományok és a tánc esetében a 8250 fontot is elérheti. Nem mindenkinek sikerül azonban lefaragnia a költségekből, így egy átlagos, alapképzésben tanuló hallgató 43 ezer fontos adóssággal fejezi be az egyetemet. SZŐKE JOHANNA, LONDON 2011. NOVEMBER–DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 9

NAGYÍTÓ

„Nem akarunk hasznot húzni a hallgatóinkból” Interjú Paul O’Preyjel, a londoni Roehampton Egyetem rektorával 0(03/", 4"24+" "5- C 2&8 "9 &(8&4&.* )"--("4>, 39&2&16;-"-;3;4 ,<19<3A, '*/"/39=209;3;#"/ #;2 @(8 6<-* " 4&-+&3 4&)&2 ;425);9;3;6"- "9 ;--". *..;20/ 4@--D44 " $<-0/ 0(8 *("93; (03 <3 &-<2)&4D ."2"%)"330/ "9 &(8&4&. );20.3;603 $3?, ,&/4&44 4"/%=+2&/%39&22&- 6"-".*/4 ,A-?/#?9D 4"/5-.;/8* <3 390$*;-*3 ?394?/%=+",,"- 12>#;-+" ."(;)09 $3;#=4"/* "9 &.&-4 4"/%=+"4 &-3D,4 ASZ A jövő tanévtől kezdődően háromszorosára emelkednek az egyetemi tandíjak. Hogyan vélekedik egy ilyen drasztikus növelésről?

"5- C 2&8 Bár azt érthetőnek és indokoltnak tartom, hogy az állam elvárja az egyetemi hallgatóktól, járuljanak hozzá tanulmányaik költségeihez, részben viseljék ők képzésük pénzügyi terheit, úgy vélem, ezúttal túl messzire ment a kormány. Eddig egységesen 3290 fontot fizettek évente tandíjként a hallgatók, ami a gyakorlatban azt jelentette: a diákok képzésük csak egy részét vállalták magukra, míg a nagyobb hányadot az állami támogatás fedezte. A változással viszont diplomájuk teljes költségét a hallgatóknak kell állniuk, miközben az állami hozzájárulás megszűnik. Értem ugyan a kormányzat elképzelését a hallgatók felelősségvállalásának növelésében, hiszen érezniük kell a képzés értékét. Azt azonban, hogy teljesen megszűnik az állami hozzájárulás, igen sajnálatosnak tartom. 10 AKTÍV SZEMESZTER 2011. NOVEMBER–DECEMBER

ASZ Nem gondolja, hogy ebben a rendszerben több lehetőséghez jutnak a pénzügyileg jobb helyzetben lévők a tehetséges, ám szerényebb hátterű tanulókkal szemben?

C Egyáltalán nem, mivel egy egyetem sem kötelezheti hallgatóját arra, hogy tanévenként fizessen tandíjat. Habár az állam minden támogatást megvont, annyiban mégis hozzájárul a finanszírozáshoz, hogy az egyes hallgatók tandíját hitelező bankként kifizeti az intézményeknek. Az állam később, a diploma megszerzését követően kapja vissza befektetését a

Az egyik hallgató egyszer azt mondta: tilos feltétel nélkül csökkenteni a tandíjat, azzal ugyanis az oktatás minőségét tennénk kockára. hallgatóktól. Ez a megoldás – mely szerint nem a képzés ideje alatt kell tandíjat fizetni, és csak akkor kell elkezdeni a tandíj visszafizetését, ha az éves jövedelem eléri a 21

ezer fontot – pénzügyi háttértől függetlenül lehetőséget nyújt a felsőfokú tanulmányok befejezésére. Emellett a szociálisan hátrányos helyzetű diákok további kölcsönöket és ösztöndíjakat vehetnek igénybe, a Roehampton Egyetem például az Állami Nemzeti Ösztöndíjprogram részeként pénzügyi támogatást kíván majd nyújtani. ASZ Míg sokan a maximális, 9000 fontos díjat vezetik be 2012-ben, a Roehampton Egyetem alacsonyabb összeget szabott meg.

C Valóban, egyetemünk háromsávos díjszabást határozott meg annak érdekében, hogy még inkább érvényesíthessük az igazságosság elvét a hallgatóinkkal szemben. Ez a díjszabás egy 1500 fő közreműködésével elkészített piackutatás eredménye, melyben részt vettek szülők, jelenlegi és jövendőbeli diákok. Emellett a legszegényebb negyedekben szociológusok segítségével végeztünk el egy 500 főre kiterjedő felmérést. Célunk az volt, hogy az oktatás minőségének kockáztatása nélkül lehessünk elérhetőek az arra érdemesek számára, hogy nyíltak, átláthatóak maradjunk a hallgatókért folytatott versenyben. Tulajdonképpen tekinthető ez egy hallgatókért folytatott verseny eredményének is, de ilyen értelemben az egyetemek között mindig is tapasztaltunk versengést. Az intézmények nagyban függnek a hallgatói létszámtól, a népszerűség sokat nyom a latban. Ennek megfelelően

ASZ Hogyan viszonyult a tandíj kérdéséhez a hallgatói önkormányzat, és milyen a szervezet kapcsolata az egyetemi vezetéssel?

C A hallgatói önkormányzattal nagyon jó viszonyban vagyunk, minden, a hallgatókat érintő kérdésben egyeztetünk velük, meghallgatjuk véleményüket. A tandíjemelést érintően természetesen tiltakoztak, de hivatalos állásfoglalásukban elismerték, ha nem lehet a tandíjemelést elkerülni, akkor azzal a módszerrel értenek egyet, amelyet a Roehampton Egyetem választott. Erről az álláspontról biztosítottak a

FOTó: FERENCZi ViKTóRiA

próbálja menteni a menthetőt a többi egyetem is, hiszen országszerte legalább húsz százalékkal visszaesett az egyetemi jelentkezések száma. A tandíjak meghatározásában bizonyos szabadságot kaptak az egyetemek, viszont a 9000 fontos felső határon nem változtathatnak. Ám sokkal ez alá sem érdemes menni, hiszen akkor az egyetem hírneve és az általa nyújtott szolgáltatások minősége kérdőjeleződik meg. Igazi piaci versenyhez méltóan a törvény meghozatalakor az egyetemi rektorok nem egyeztették, mekkora tandíjat kívánnak meghatározni. A következő évben viszont már ismert lesz, melyik intézmény hol húzta meg a határt. Onnantól kezdve pedig kialakul egy szűkebb körű, komolyabb szűrőt felállító csoport, valamint egy nagyobb, egymással harmonizáló tandíjat meghirdető közösség.

A jövőben kialakul egy szűkebb körű, komolyabb szűrőt felállító csoport, valamint egy nagyobb, egymással harmonizáló tandíjat meghirdető közösség.

hallgatók a hallgatói szenátusban is, melynek én vagyok az elnöke. Egyikük például megjegyezte: tilos feltétel nélkül csökkenteni a tandíjat, azzal ugyanis az oktatás minőségét tennénk kockára. Ennek megfelelően próbáljuk megtalálni azt az ideális pontot, ahol az egyetem nem veszti el a hitelét, de nem is húz hasznot a hallgatókból. ASZ Mennyiben látja ezek után megalapozottnak a tavalyi és az idei hallgatói tüntetéseket és megmozdulásokat, melyek esetenként erőszakba fulladtak?

C Reális ugyan az állam elképzelése arról, hogy a hallgatóknak meg kell téríteniük oktatási költségeiket, ám túl nagy elvárás, hogy annak egészét a hallgatók finanszírozzák. A társadalom érdeke ugyanis, hogy minél többen részesüljenek felsőbb szintű oktatásban, melynek következtében később magasabb fizetésükkel az ország GDP-jéhez is hozzájárulnak. Továbbá az átlagnál felelős-

ségteljesebb állampolgárként többször szavaznak, a társadalom és a politika aktív résztvevőivé válhatnak. A magas képzettség tehát a közösség érdeke, így joggal várható el, hogy az állam is hozzájáruljon a tanult nemzedék kinevelésének költségeihez. Ezért egyet tudok érteni a felvonulókkal, viszont az erőszakot mélyen elítélendőnek, hátráltatónak és bénító hatásúnak tartom. Sokan sajnos anélkül mentek el a tüntetésekre, hogy átlátták volna az új tandíjrendszer működését. ASZ Hogyan érinti a tandíjemelés a tanulmányaikat már folytató hallgatókat, és milyen szabályok vonatkoznak majd az újonnan jelentkező külföldi diákokra?

C A beiratkozott hallgatók tandíja nem változik, a nemzetközi diákok pedig annyit fizetnek majd, mint a hazaiak. Előbbiek egyéb ösztöndíjakra is pályázhatnak.

SZŐKE JOHANNA, LONDON 2011. NOVEMBER–DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 11

NAGYÍTÓ

Egészség, igazság, bioetika Amit az egészségügyi eszközök elosztásáról és a génmódosított növényekről tudni kell 0(8"/ *3 */%5-4 @4+;2" " #*0&4*," 45%0.;/8" &-#&$3A-)&4D "9 &.#&2* <-&4 <24<,& <4&9*, *("93;(03 &(<393<(A(8* 2&/%39&2 &("-"109044 " (%03=4044 /?6- 6"/ 39> ?##&, ,?9?44 &9&,2& " ,<2%<3&,2& 12>#;-4 6;-"394 4"-;-/* "9 ?46?3 02;/% 5%0.;/8&(8&4&. ;-4"- 39&2 6&9&44 5%0.;/8 <3 &4*," #*0&4*," ",45;-*3 ,<2%<3&* $=.E &-D"%;3 30209"4 9 &3&. !&20/*," ?,0'*-09>'53 60-4

„A

bioetika az 1960-as években alakult ki, a biológia és az orvostudomány fejlődésével egy időben. Ekkor jöttek létre az intenzív osztályok, ahol életben lehetett tartani a haldoklókat, és az orvosoknak kellett dönteniük, hogy mikor vessenek véget a betegek életének. A doktorok egyre inkább tiltakozni kezdtek ez ellen, viszont nem merték figyelembe venni a beteg óhaját sem, nevezetesen hogy kapcsolják le őket a gépekről. Úgy vélték ugyanis, hogy így segítséget nyújtanának az öngyilkossághoz. Ezért kialakult egy furcsa szituáció: a betegek nem tudtak meghalni, ami már az emberi méltóságot is sértette” – mesélt a bioetika történetének első kérdéseiről dr. Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatója. Ebben az időben került elő a fogamzásgátlás kérdése is. Fel lehet-e írni azt például egy házasságban élő nőnek, vagy az anyaság intézménye sérül azzal? Sok más mellett ezekkel a dilemmákkal is foglalkozik a bioetika, amely elsősorban 12 AKTÍV SZEMESZTER 2011. NOVEMBER–DECEMBER

Döntés kérdése, hogy kit vizsgáljunk

gyakorlati tudomány, rendszerint viták során fejlődik, és mindig akkor kerül előtérbe, amikor tabut kell döntögetni. Nem konvenciókra, tradíciókra épít, ahogy a hagyományos orvosi etika, hanem elemzéseken, filozófiai hagyományokon alapul. „Nehéz megmondani, ki a bioetikus; polihisztorként kicsit ehhez, kicsit ahhoz is érteni kell” – vallja a professzor. A bioetika igen szerteágazó tudomány, számos területe létezik. Általában a biológia és az orvostudomány által felvetett etikai kérdések vizs-

gálatával foglalkozó tudományként határozzák meg, mely sokszor fogalmi analízist végez. A bioetikához tartozik például az orvosi eszközök igazságos elosztásának problémája. A döntési módszer gyökerei a 18–19. századra nyúlnak vissza. A rendszert, melynek neve triage (’hármas osztályozás’), Napóleon katonai sebészei vezették be. A csaták során rengetegen sebesültek meg, elegendő orvos azonban nem volt. Akkoriban már nem élveztek elsőbbséget a magas rangú tisztek, ezért a szárma-

Mérgezőek a génmódosított növények? Az előadások során előkerült a génmódosított növények kérdése is. Magyarországon ugyan tilos az ilyen növények termesztése, Venetianer pál, a Szegedi Biológiai Központ vezetője azonban úgy véli, csupán hisztériáról van szó, a heves tiltakozás abszolút megalapozatlan. „Az óriási ellenállás akár nagyobb kárt is okozhat, mint a géntechnológiával kezelt növények állítólagos mérgező hatása. Vegyük például az olasz pizza esetét. Nápoly környékén létezik egy paradicsomfajta, amelyre azt mondják az olaszok, hogy csak abból igazi a pizza. Ezt azonban megtámadta egy vírus, mely az eredeti állomány 20 százalékára csökkentette a termést. A kutatók génmódosítással megalkották a vírusrezisztens paradicsomot, de nem engedélyezik” – mesélte a biológusprofesszor. Véleménye szerint nincs olyan érv, kutatás, amely kimutatná a technika bármilyen veszélyét. Léteznek viszont olyan ideológiai érvek, melyek egyáltalán nem vehetők komolyan – tette hozzá. „Azt szokták mondani például, hogy ami mesterséges, az rossz. Miért, a természet jó? Erre Darwin gondolata adja meg a választ: a Természet ügyetlenül, pazarlóan, tévedést tévedésre halmozva, alacsonyrendű és visszataszító kegyetlenséggel dolgozik. Az ellenzők a fajok közti természetes határok áthágását is ellenzik. Kérdem én: mi a helyzet akkor az öszvérrel? A fogyasztók azért tartanak a génmódosított növényektől, mert csak ellenérveket hallanak, és nem elég tájékozottak e téren. Ezen mindenképpen változtatni kell!”

zás nem lehetett döntő szempont. Így született meg az a hármas felosztás, melynek lényege, hogy három csoportra osztották a sérülteket: az elsőbe azok kerültek, akik orvosi kezelés ellenére is meghaltak volna (velük nem foglalkoztak), a másodikba azok, akik orvosi kezelés nélkül is biztosan életben maradtak volna (velük sem foglalkoztak), a harmadikban pedig azok, akik azonnali orvosi kezelés nélkül meghaltak volna, kezelés esetében pedig életben maradnak – velük foglalkoztak. „Békés társadalomban ez azért igen ritka. Habár hasonló eljárások most is léteznek, a kérdés csak az: nyílt vagy rejtett módon – mondta a professzor. – Minden társadalomnak el kell döntenie, hogy a kevés eszköz jótékony hatásaiból ki

részesüljön: kinek javasol az orvos CT-vizsgálatot, kit fog operálni a professzor, kin gyakorolnak a rezidensek. Ez mindennapos probléma.”

Van-e igazság? „Mindig is volt, van és lesz szűkösség az egészségügyben – akár a technológiát (műszerek, gyógyszerek, kezelések), akár a személyi erőforrást (orvosok, nővérek) nézzük. Éppen ezért nem juthat mindenkinek mindenből, valamilyen módon el kell osztani a rendelkezésre álló eszközöket. Ekkor kerül elő a prioritásképzés” – hangsúlyozta Bognár Gergely bioetikus, a Közép-európai Egyetem munkatársa. A döntéshozók az egészségügyi beavatkozások elosztásakor a betegségnek az életminőségre gyakorolt

NAGYÍTÓ

hatását mérik a társadalom megítélése alapján. „Felmerül azonban a probléma, hogy kit kérdezzünk meg: azt, akinek tapasztalata van egyes betegségekről, vagy véletlenszerűen vegyünk mintát. A két esetben különböző válaszokat kapnánk, hiszen emberfüggő, hogy mekkora életminőség-romlással jár egy betegség. Az például, aki átélte, kevésbé fogja rossznak érezni a helyzetét – hiszen már adaptálódott hozzá –, mint az, akinek csak elképzelése van a betegségről” – magyarázza a szakértő. Figyelembe kell venni a döntésnél a költségeket, azaz a hatékonyság elvét is. Angliában például 30 ezer font (körülbelül 10-11 millió forint) az a küszöbérték, ameddig még „megéri” az államnak meggyógyítani egy beteget. „Ugyanilyen fontos az életkor kérdése. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb érdeke a felépülés. Habár így felmerül a diszkrimináció problémája, a határt muszáj meghúzni valahol, hiszen az egészségügyi készlet véges” – hangsúlyozta Bognár Gergely. A méltányosságot is szem előtt kell(ene) tartani, viszont az e csoportba tartozók, vagyis a legrosszabb helyzetben lévők köre szinte meghatározhatatlan. „Általánosságban azonban kijelenthetjük: a társadalmi osztályok közötti különbség sajnos együtt jár az egészségügyi egyenlőtlenséggel” – mondta a bioetikus. A feltett kérdésekre nincs egzakt válasz, a lényeg: életet menteni. SZÍJJÁRTÓ ANITA 2011. NOVEMBER–DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 13

PRoGRAMAjáNlÓ

RögvEst a Momentánnál */$3 .&(=24 39?6&( /*/$3& /&, &-D2& ,*%0-(09044 10< /0, /*/$3&/&, #&<1=4&44 /<9D, B " ,?9?/3<( ?4-&4&* "-"1+;/ ,=/;- 39>2",094"4> *.1206*9;$*>/ "-"15-> &-D "%;34 " 0.&/4;/ ;235-"4 ##&/ "9 <6#&/ 540-+;2" %& $&.#&2
R

övid, pörgős jelenetekből áll össze a Momentán Társulat fordulatokkal és váratlan megoldásokkal teli RögvEst, Interaktív impró-show című műsora. A nézők egyetlen este alatt járhatnak lakótelepi fürdőszobában és illegális kaszinóban, találkozhatnak irigy kalózokkal és zaklatott HR-menedzserekkel, leshetnek el intim hálószobatitkokat és mesteri meggymagozó-technikákat,

14 AKTÍV SZEMESZTER 2011. NOVEMBER–DECEMBER

és válhatnak főhősévé egy romantikus, improvizált dalnak is. www.momentantarsulat.hu

Te irányítod az életed! – dr. Csernus Imre az IBS színpadon /<139&2E ;.#;2 ,*$3*4 3&. '*/0.,0%> 3&2/53 %0,* 30 ,"%*, 4&-4 );9"3 &-D"%;3;2" ,&2A-)&4 302 " &-&-D3 9A-D, 3,0-;+" 120(2".30209"4 ,& 2&4<#&/ .&-8 *3.<4 &-D"%; 30,,"- 39",."* #&39<-(&4< 3&,,&- "% *2;/8.54"4;34 " 1;2,"1$30-"4 ,"22*&2 ?/.& /&%93&-<3 );2."3;/", +&(8 <#&/ 4<-* 120(2".#"/ +" /5;2
S

zembenézés önmagunkkal, tudatosság, célok – nap mint nap felmerülő kifejezések, de vajon mit rejtenek önmagunk számára. Elég szigorúak, következetesek vagyunk önmagunkhoz? „A fájdalommal történő tudatos konfrontálódás nélkül nem lehetünk igazi felnőttek, a felnőttség nélkül pedig nem válhatunk jó szülőkké. Ahhoz, hogy boldog legyen gyermekünk, konzekvensen kell felelősséget vállalnunk” – vallja Csernus Imre. www.felelosszulokiskolaja.hu

L’art pour l’art az IBS Színpadon C"24 1052 -C"24 ;235-"4 " 39=/4*394" "#3952% )5.024 +;439> 39=/);9 &(8&4-&/ ,<1 6*3&-D+& "9 0239;(#"/ $3" 1"4 &34 '' -C"24 1052 -C"24 $=.E .E302" +"/5;2 "9 9=/1"%0/

M

űsorával a társulat a közönség óhajának engedelmeskedik: színpadra viszi azokat a jeleneteit, dalait, amelyeket az elmúlt 25 évben a rajongók követeltek tőlük újra meg újra. Azokat, amelyek a kreatív l’art-műhely csaknem két évtizedes televíziós és színpadi munkájából kimagaslanak sikerességük révén, és amelyek már-már a magyar abszurd klasszikusainak tekinthetők. Az ország minden szegletében, foglalkozástól és kortól függetlenül, munkahelyeken és otthonokban számtalan humort értő és szerető ember használja az örökzöld l’art pour l’art szlogeneket, kifejezéseket és poénokat. Sokan nem is tudják az elmés mondatok forrását. E hórihorgas életműből válogatott a Nagy Négyes: DolákSaly Róbert, Laár András, Pethő Zsolt és Szászi Móni. www.ibsszinpad.hu