Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása és településfejlesztési döntések. Fejlesztési Iroda Városi Főépítész

Előterjesztő:

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Ügyiratszám:

01/6637-3/2013

Tárgy:

Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása és településfejlesztési döntések

Melléklet:

1 pld. rendelet-tervezet 2 pld. állami főépítészi vélemény 8 pld. határozati javaslat

Készítette:

Fejlesztési Iroda Városi Főépítész

Véleményezésre megküldve:

Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság

Törvényességi véleményezésre bemutatva:

Szeged, 2013. március

2 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzata (SZÉSZ) és Településszerkezeti Terve módosításáról és előkészítő településfejlesztési döntésekről szól – az alábbi bontásban: I. 1. 2. II. 1. 2.

3.

4. 5.

Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása: Szeged, Tápé Öreg temető (Kereszt u. - Bolygó u. - Rév u. - Tigér u. által határolt tömb) településszerkezeti tervének és építési szabályzatának módosítása Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telep üzemi területének SZÉSZ által szabályozott beépíthetőségének módosítása Településfejlesztési döntések: Szeged, Tavasz u. - Zákány u. - Bodzafa u. - Hétvezér u. által határolt terület építési szabályzatának módosítása kapcsán a környezeti vizsgálat szükségességéről döntés Szeged, Vasgyár utca – csatorna (Hrsz.: 20987/2 és 20984/2) – Majdáni sor – Alsónyomás sor – Szabadkai út által határolt terület településszerkezeti tervének és építési szabályzatának módosítása kapcsán a környezeti vizsgálat szükségességéről döntés Szeged, Londoni krt. - Gutenberg u. - Jósika u. - Hajnóczy u. által bezárt tömb, illetve az 1-es karakterű építési zónában a kialakult, zártsorúan beépített telkek településrendezési eszközeinek módosításához a környezeti vizsgálat szükségességéről döntés Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének komplex felülvizsgálata kapcsán a partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása a) Szeged-Petőfitelep, 14494 HRSZ-ú csatorna – 14504 HRSZ-ú II. rendű közlekedési célú közterület – meglévő belterületi határ – Érc utca által határolt terület településrendezési eszközei módosításának előkészítése érdekében településfejlesztési szándék meghatározása b) Szeged-Petőfitelep, 14494 HRSZ-ú csatorna – 14504 HRSZ-ú II. rendű közlekedési célú közterület – meglévő belterületi határ – Érc utca által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása kapcsán a partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása

A településrendezési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex) 2013. január 1-jén hatályba lépett. A Településrendezési kódex hatálya a településfejlesztési koncepcióra, az integrált településfejlesztési stratégiára, a településrendezési eszközökre, valamint azok tartalmára, elkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának rendjére, továbbá a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra és a közterület-alakításra terjed ki. 2013. január 1-től már nem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), hanem a Településrendezési kódex határozza meg a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának szabályait. A Településrendezési kódex 45.§ (3) bekezdése alapján: „Az e rendelet hatálybalépésekor már elkészült, de még el nem fogadott, vagy az egyeztetés alatt

3 lévő településrendezési eszköz elfogadásáról a) az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és b) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően 2013. december 31-ig gondoskodni kell.” Jelen előterjesztés I./1., I./2., II./1., II./2. és II./3. pontjaiban foglalt településrendezési eszközök véleményezési eljárásai a megindításukkor hatályos Étv. 9. §-ában foglaltak alapján kerül(t) lefolytatásra. Jelen előterjesztés II./4. és II./5. pontjaiban foglalt településrendezési eszközök egyeztetését a Településrendezési kódex rendelkezései alapján kell lefolytatni.

I./1. Szeged, Tápé Öreg temető (Kereszt u. - Bolygó u. - Rév u. - Tigér u. által határolt tömb) településszerkezeti tervének és építési szabályzatának módosítása 1. Előzmények A Tápéi Öregtemető a városrész belterületén, a 2,14 ha nagyságú 17282 helyrajzi számú telken helyezkedik el. Lezárt státuszú, kegyeleti ideje lejárt. Tulajdonosa a Római Katolikus Egyház tápéi egyházközsége. A temetőhöz közvetlenül kapcsolódik egy 5 telekből álló családi házas lakóterület. A jelenleg hatályos építési szabályzat (SZÉSZ) szerint részletesebb szabályozás alapján a temető egyharmad része szintén lakóterületté minősítendő (Lke jelű kertvárosias besorolással), további harmadrészét különleges intézményterületként kell hasznosítani (Ki), maradék részét közparkként kell fejleszteni.

Tápé-Öregtemető tömbjének hatályos szabályozási terve

Szeged MJV Önkormányzata 2011. szeptember 30-án határozatot hozott az Öregtemető területének továbbtervezéséről elindítva a módosítási eljárást. Ez a dokumentum már nem közparkként, hanem különleges, beépítésre nem szánt intézményterületként irányozza elő a visszamaradó temetőrész funkcióját. Időközben az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló

4 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet 152. §-a a Szeged-Tápé, 17282 helyrajzi számú ingatlanon álló kápolna, remetelak és koldusház épületegyüttesét műemlékké, az ingatlan fennmaradó részét pedig műemléki környezetté nyilvánította. 2. Városszerkezeti összefüggések A terület Tápé beépített részének szélén, három oldalról lakóterülettel övezve helyezkedik el. A rendezés lehetőségét meghatározó adottság a terület kialakult rendeltetése a temetői státusz, mely akkor is korlátok közé szorítja a további hasznosítást, ha régóta nem történt betemetés, tehát a temetőt lezárták és a kegyeleti idő is lejárt. A temető fogalma a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 3. § fogalommagyarázata szerint ugyanis a lezárt temetőket is tartalmazza: „A település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak”.

A lezárt temetőre is vonatkoznak tehát a törvény végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) lefektetett szabályok, egyebek között: „2. § (1) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét. (3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni. (4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.”

Ugyanezen jogszabály rögzíti: „8. § (1) A lezárt temető bekerítéséről vagy élő sövénnyel való lehatárolásáról a 3. § (3) bekezdése szerint kell gondoskodni. (2) Lezárt temetőben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére, karbantartásukról a szabályzatban kell rendelkezni. (3) Az építmények, sírjelek, növényzet állagmegóvásáról úgy kell gondoskodni, hogy az a temetőlátogatók biztonságát ne veszélyeztesse. 9. § (1)2 A temető tulajdonosa a lezárt temető vagy temetőrész átalakításával – a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően, kegyeleti parkot hozhat létre. (2) A kegyeleti park kert jellegű fenntartásáról a tulajdonos gondoskodik.”

Kegyeleti park (Kie) funkciót kap beépítésre nem szánt különleges terület kategóriában a kápolna környezetében lévő 0,74 hektár nagyságú temetőrész. A temető többi részét a rendezés során fel kell számolni. A felszámolásra vonatkozóan a Korm. rendelet egyebek között előírja: „19. § (4) ) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.” „20. § (1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni. (2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik. (3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik. (4)18 Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével - a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a temető fekvése szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet) jelenlétében - közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók. 21. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik. (2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti. (3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. 22. § Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.”

5 A szabályos módon felszámolandó temetőrészek más célú hasznosítást nyernek a közgyűlés döntése értelmében: a Ny-i (Kereszt utca menti) 0,67 hektáros sáv 'Lke' jelű kertvárosias lakózónába, a középső sáv és az É-i rész (együtt 0,84 hektár) pedig 'Ki' jelű beépítésre szánt különleges intézményterületbe fog tartozni. A telektömbben meglévő lakóterület rendeltetési besorolása ('Lke') nem változik. 3. Biológiai aktivitás érték (BAÉ) megtartása A módosítás kapcsán új beépítésre szánt terület keletkezett. A biológiai aktivitásértékre vonatkozó számítás szükséges a megváltozott funkciójú területen. A biológiai aktivitás-érték számítása a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklet 2. táblázata szerint: Jelenlegi érték: Temető: 2,25 ha x 6,0 pont/ha = 13,50 pont Lakózóna: 0,27 ha x 3,0 pont/ha = 0,81 pont Utak fasor nélkül 0,96 ha x 0,0 pont/ha = 0,00 pont Utak egy oldali fasorral 0,10 ha x 1,5 pont/ha = 0,15 pont Összesen: 14,46 pont Tervezett állapot értéke: Kegyeleti park ('Kie'): Intézményzóna ('Ki'): Lakózóna ('Lke'): Utak egy oldali fasorral Utak két oldali fasorral 'Lke' zóna zöldfelületének (55 %) megemelt aktivitása (egyszintű helyett háromszintű, különbözet 2,0 pont/ha): 'Ki' zóna lecsökkentett beépítettsége (40 %-ról 20 %-ra) helyén előírt háromszintes növénytelepítés: Összesen:

0,74 ha x 6,0 pont/ha = 0,84 ha x 3,0 pont/ha = 0,94 ha x 3,0 pont/ha = 0,96 ha x 1,5 pont/ha = 0,10 ha x 3,0 pont/ha =

4,44 pont 2,52 pont 2,82 pont 1,44 pont 0,30 pont

0,94 ha x 2,0 pont/ha = 1,88 pont 0,84 ha x 0,2 x 7,0 pont/ha = 1,18 pont 14,58 pont

4. Beépítési javaslat Az ótemető a védett épületegyüttes környékén (0,74 ha) kegyeleti parkká alakul át. Jelölése a szabályozásban 'Kie' – beépítésre nem szánt különleges terület. A terület az egyházközség tulajdonában marad, zárt létesítmény, amelynek kapui nappal megnyílnak a kegyeleti célú látogatók számára. A területen főként kertépítészeti munkák vannak előirányozva, az építési tevékenység a műemléképület, valamint a helyi védelem alatt álló hármas feszület helyreállítására, továbbá a Rév utcai kerítés és gyalogjárda kiépítésére korlátozódik. A Rév utca mentén árok húzódik, ennek keresztezéseit gyaloghidakkal kell megoldani, az egykori temetősáncot idézve. A temető belső határai mentén örökzölddel futtatott drótkerítés létesítése javasolt. Az intézményhez szükséges kézmosó- és illemhely a szomszédos egyházi intézmény telkén álló épületben biztosítandó a szabályzat szerint. A kegyeleti park látogatóinak gépjárművei a Búcsú-tér menti parkolóhelyeken várakozhatnak az OTÉK 42. § (11) bekezdésében előírtak szerint. Burkolt gyalogostér jöhet létre a kápolna és a keresztek előtt, továbbá leburkoltatná az egyházközség a Rév utcától a keresztekhez vezető gyalogutat is. Ez a gyalogút a terv szerint átvezet a Horgony utcához az egyházi intézmény telkén keresztül. A gyalogút mentén két helyi védettségű sír is található.

6 A kegyeleti parkon átvezető gyalogút a Kereszt utcánál parkolóvá teresedik ki, amely a Ki-511944 jelű, sajátos használatát tekintve egyházi célú beépítésre szánt különleges intézményterület besorolású telek járműelhelyezésére szolgál. A telekhatárok egybeesnek a 'Ki' övezet határával. Az építési övezet kódszámainak kifejtése: egyéb építészeti karakter, nem kialakult övezeti kategória, telepszerű beépítési mód, megengedett legkisebb építési telek nagyságát az adottságoktól függően az építési hatóság állapítja meg, a szabályzat rögzíti, hogy csak az övezethatáron hozható létre telekhatár, 20%-os legnagyobb beépítettség és 65 %-os legkisebb zöldfelületi fedettség, „H” építménymagasság 6,5 – 7,5 m. Az intézményben a koruknál, vagy családi állapotuknál fogva közösségi szállásmegoldásra szoruló hívők (idős egyedülállók, pályakezdő, vagy kisgyermekes fiatalok) kölcsönösen előnyös együttélése valósulhat meg. A beépítési javaslatban a kb. 35 m 2 átlagos alapterületű lakóegységek közös temperált félprivát zónából nyílnak, ami télikertként is működhet. A saját használatú kis kertekben részleges önellátásra, vagy az intézmény központi funkcióját (rendezvényszervezés, melegítőkonyha) segítő, jövedelem-kiegészítést is szolgáló gazdálkodás folyhat (fűszernövény-, zöldsaláta-, gyümölcsbokrok- és cserjék termesztése). Közös kertrészt is javasol a tervlap, például játszóudvar kialakítására. Az intézmény-épületek egységes építészeti-kertészeti tervek alapján valósítandók meg, energiatudatos műszaki megoldásokkal, példamutató anyaghasználattal. A temető Kereszt utcai sávja kertvárosias lakóterületté válik, Lke-313452 övezeti besorolással. A beépítés jellege a környező lakóterületekével megegyező: kertvárosias építészeti karakter; nem kialakult övezeti kategória; oldalhatáron álló beépítési mód; megengedett legkisebb építési telek nagyság 550 m2; 30 %/55 % legnagyobb beépítettség/legkisebb zöldfelületi fedettség; „H” építménymagasság maximum 4,5 m. Lke-313452 kategóriába kerülnek a tömb meglévő lakótelkei is a Rév utca 52. és a Tigér utca 2-8. szám alatt. A hatályos szabályozás szerint ezek a telkek kialakult jogállásúak Lke-300053 kódjellel. Építménymagasságukat csökkenti a módosítás (maximum 6,50-ről maximum 4,50 m-re), a műemléképületek feltárulása érdekében. Átépítés a közeljövőben nem várható, közepes és jó állagú épületekről lévén szó. A Rév utca 52. számú épület végfalának takarására nagy lombkoronájú fa ültetését irányozza elő a terv a temető telkén (sírhellyel nem érintett helyszín). 5. Közlekedési javaslatok Állóforgalom: A parkolást telken belül kell megoldani, kivéve a kegyeleti parkot, amelynek várakozóhelyeit a Búcsú-téri kiépített parkolóállások biztosítják. Kerékpáros- és gyalogos közlekedés: Kerékpárosok a közúton közlekednek, a személygépkocsi forgalom nem jelentős. Gyalogosok részére a Kereszt és Bolygó utcában a másik oldalon is kiépítendő gyalogjárda. Közösségi közlekedés: A Budai Nagy A. utcán található. (500 m-es vonzáskörzeten belül) 6. Zöldfelületek Az Öregtemető a város sugaras-gyűrűs zöldfelületi rendszerének szerves része. A Rév utca vonalától kissé visszahúzva található gyepesített „előkerttel” a kápolna és remetelak. A temető egykori főbejárata a kőkereszttel szemben volt. A kőkereszt vonalában még fellelhetők a sírok, de a Törökverő utca vonalától a Kereszt utcáig a területet már nagyrészt kiürítették A temetőben néhány örökzöld növényen és temető árkot kísérő, elburjánzott, szúrós lepényfa (Gleditsia tr.) sövényen kívül, jelentősebb növényállomány nem található. A határoló utcák szórványosan gyümölcsfákkal fásítottak. A keskeny utcákban légvezeték és nyílt árok korlátozza fasorok telepítését.

7 Javaslatok: 'Kie' Beépítésre nem szánt különleges terület, Kegyeleti park: A tervezett lakóterület és intézményterület kialakítása után 0,74 ha-os kegyeleti park kerül kialakításra. A zárható kegyeleti park részben a Rév utca, részben a Kereszt utca felől közelíthető meg. A park kertépítészeti kialakítása során, az érvényes jogszabályok figyelembevételével, finomtereprendezést kell végezni. A tervezett feltáró burkolatokon kívül a területet gyepesíteni kell. A területen található növényzetből, néhány jelző növény, síron álló cserje, vagy örökzöld megtartható, azonban a kegyeleti park átláthatósága miatt, csak a telekhatárok mentén javasolunk cserjekiültetést. A főbejáratot és a kálváriát hangsúlyozó fasoron kívül, a meglévő sírok védelme érdekében, csak szoliter facsoportok, fák telepíthetők. A lakóterület és intézményterület megfelelő szeparálása érdekében, a kerítéseket örökzöld növénnyel (borostyánnal) javasoljuk befuttatni. A Rév utca felől, a kápolna és remetelak előtti, visszahúzott telekhatáron belül, a járda belső oldalán, hársfafasor telepítése javasolt (pl. ezüsthársból). A tervezett fasor egyben takarja a Rév utcai lakóépület tűzfalát is. A tömböt határoló utcákat fásítani kell. A tömböt határoló utcákba, a légvezetékek miatt, kis és közepes lomkoronájú fák telepíthetők. 7. Közművek Ivóvízellátás: A régi temetőt körülövező utcák mindegyike rendelkezik intézményes vízellátó hálózattal. Ezek mérete olyan, hogy abból kielégíthető a temető területén megvalósuló lakóházak és egyéb közösségi létesítmények vízigénye, valamint az esetleg szükségessé váló tűzcsap építések miatti vízigény növekmény. Amennyiben a temető területén megmaradó kegyeleti park növényzetét (füvesített területét) öntözni kívánják, ahhoz belső ellátó rendszer kiépítése szükséges. Az öntözéshez célszerű talajvizet igénybe venni, ami kismélységű csőkutak létesítésével megoldható. Szennyvízcsatornázás: A lakóházak és szálláshely-egységek kiépítése során szükség lesz a keletkező szociális szennyvizek elvezetésére. A terület É-i és D-i határán lévő Bolygó illetve Tigér utcában végig kiépített csatorna van, a rákötés közvetlenül megoldható. A Kereszt utcába javasolt létesítmények csak a közüzemi csatorna mintegy 50 m-es meghosszabbításával kapcsolhatók rá a meglévő közüzemi rendszerre. Csapadékvíz-elhelyezés: A régi temető területét határoló utcákban részben kiépített csapadékvíz árkok vannak, amelyek a területről lefolyó csapadék vizeket elvezetik. Befogadó a Tápéi főcsatorna, amely a Rába utcán húzódik. A temető területéről lefolyó vizeket a Rév utcai csatorna viszi a befogadóba. A temető Tigér és Kereszt utca felőli oldalán lévő árkok elhanyagoltak, gazzal és náddal benőttek. Azok rendeltetésszerű használatához felújítás és rendszeres karbantartás szükséges. Földgázellátás: A határoló utcákban lefektetett gázelosztó vezetékekről a beépítés során felmerülő gázigény kielégíthető. Csak bekötő vezetékek szükségesek, az alap-ellátó hálózat már korábban kiépült. Villamosenergia-ellátás: Nagyfeszültségű (120 - 400 kV) hálózat a vizsgált területet nem érinti. Középfeszültségű (20 kV) hálózat a rendezési terv területét nem érinti. Transzformátorállomás: A rendezésre kerülő terület elektromos energiaellátását jelenleg két 20/0,4 kV-os oszlop transzformátorállomás kisfeszültségű hálózata biztosítja: 1./ 001/504 sz. „Veres P. u.” transzformátorállomás: A transzformátorállomás kisfeszültségű 0,4 kV-os légvezetékes hálózata a területet körül határoló utcákból a Bolygó utca és Kereszt utca energiaellátást biztosítja. 2./ 001/519 sz. „Szendrei – Rév utca” transzformátorállomás: A transzformátorállomásból csatlakozó kisfeszültségű 0,4 kV-os légvezetékes hálózat biztosítja a területet határoló utcák közül a Tigér utca és a Rév utca fogyasztóinak energiaellátását. Mindkét transzformátorállomás a Szeged - Tápé 20 kV-os légvezetékre csatlakozik. 3./ A vizsgált terület közelében, a Búcsú téren a közelmúltban épült egy új 001/524 sz. „ Búcsú tér” transzformátorállomás. Az új transzformátorállomás Búcsú tér Gyöp sor sarkán épült, és kisfeszültségű hálózata a Gyöp soron egészen a Rév utcáig ki van építve. A fejlesztési terület villamos energiaellátásának biztosításához új transzformátorállomás építése nem szükséges. A szükséges villamos energiát a már meglévő két transzformátorállomás, és a

8 harmadik „Búcsú tér” transzformátor-állomás szolgáltatni tudja. A transzformátorállomás Gyöp soron meglévő légkábeles hálózatát a Rév utcán, majd a Bolygó utcán javasolt tovább építeni. A Bolygó utcai meglevő légvezetékes hálózatot az út szélesítése miatt át kell építeni, és az új légkábeles hálózatot már a Búcsú utcai transzformátorállomás áramkörére kell kötni. A tervezett új Bolygó utcai 0,4 kV-os légkábelről légkábellel, vagy akár földkábellel csatlakoztatható az Intézmény szállásegység. A közvilágítás a vizsgált területen jelenleg is megoldott. A Bolygó utcai és a Rév utcai 0,4 kV-os hálózat átépítésével ezekben az utcákban azonban új közvilágítást kell létesíteni. Hírközlés: Távbeszélő ellátás: A terület vezetékes távbeszélő ellátását az Invitel szolgáltatja. A meglévő légkábeles hálózat bővítésével a távbeszélő igények kielégíthetők. Kábeltelevíziós hálózat: A KTV szolgáltatást a Magyar Telekom biztosítja. A beépítési területet körülhatároló utcákban a DÉMÁSZ kisfeszültségű oszlopsorára épített légkábeles KTV rendszer üzemel. A meglevő rendszer az új igényeket is biztosítani tudja. Ehhez azonban az átépítésre kerülő DÉMÁSZ 0,4 kV-os hálózattal együtt a KTV rendszert is át kell építeni. 7. Környezetvédelem Levegőtisztaság-védelem: A tervezési területen jelenleg légszennyező forrás nem üzemel. A tervezett módosítás után is gyakorlatilag csak tüzelőberendezések kibocsátásaival kell számolni. Technológiai légszennyező forrás üzemeltetésével a tervezési területen a jövőben sem kell számolni. Vízvédelem: A tervezési területen a vízellátást közműről tervezik biztosítani. A területen elhelyezendő ingatlanok közcsatornára történő csatlakoztathatósága biztosítható. A keletkező szennyvizek szükség szerinti előtisztítását az ingatlan tulajdonosának az ingatlanon belül kell megoldani. A csapadékvizek elvezetése a meglevő csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül biztosítható. Zajvédelem: A vizsgált terület környezetében üzemi jellegű zajforrás jelenleg nincs. Az algyői ipartelep zaja időnként bizonyos időjárási körülmények esetén ide hallatszik, de a Tigér és Bolygó utcai lakóházakat is ez a zajterhelés éri már régóta. A tervezési területen zajforrás az egyházi rendezvényekhez kapcsolódó harangozás lesz. A harangozásokat a lakosság eltérő mértékben tolerálja. A szabadtéri rendezvény-terület lakótelkek melletti elhelyezése zajvédelmi szempontból nem szerencsés a Kereszt utcai lakóházak jó esetben 10 m körüli távolsága miatt. A telekhatárra lehet zajárnyékoló falat építeni, de az korlátozott magasságú és egy harangtoronyban levő harangot nem fog árnyékolni, hatékonysága kicsi. Összefoglaló környezetvédelmi értékelés: Levegővédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból összességében a tervezett változtatások az eredeti tervhez képest Szeged Tápé városrészére nézve számottevő változást nem fognak eredményezni. A módosítások során a tervezési terület biológia aktivitásértéke összességében, kis mértékben, pozitív irányban változik. A településrendezési eszköz véleményezési eljárása a megindításakor hatályos Étv. 9.§-ban foglalt rendelkezések alapján lefolytatásra került. A településrendezési eszköz közzététele 2012. december 27-től 2013. január 31-ig terjedő időszakban megtörtént. A közzététel ideje alatt észrevétel nem érkezett. Az CSD/01/5-2/2013. ügyiratszámú állami főépítész szakmai véleményében az alábbiakat közölte: „...Áttanulmányozva a rendelkezésemre álló terv- és iratanyagot megállapítottam, hogy a településrendezési eszköz módosításának államigazgatási egyeztetése, lakossági közzététele a törvényben előírt módon megtörtént, a jóváhagyást akadályozó vélemény-eltérés nem maradt fenn. Mindezek figyelembe vételével a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása jogszerűen jóváhagyható....” Az állami főépítész véleményét jelen előterjesztés mellékletét képezi.

9 8. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § előírása alapján az előzetes hatásvizsgálat eredményei az alábbiak: • Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: Az Lke- kertvárosi lakóterületi besorolású telkek értékesítéséből a rendezett Kie- kegyeleti park kialakítható. A Ki- különleges intézmény esetében az elhelyezhető funkció megvalósulása új munkahelyeket teremt a városrészben (egyházi szociális, vagy kulturális funkció). A változás a város pénzügyi kereteit nem terheli. • Környezeti és egészségi következmények: Az igényesen kialakított környezet önmagában is egészségesebb életszemléletet sugároz, a szabályozási előírásoknak megfelelően kialakított épületek javíthatják a terület megítélését, ezáltal növelve annak értékét. A tervezett fejlesztés (Lke, Ki, Kie) várható hatása a környező lakóterületre negatív hatást nem gyakorol, egészségügyi problémát nem okoz. A gondozatlan, felhagyott terület rendezett parkként történő kialakítása javítja a településrészen élők életminőségét, használati szempontból pedig szervesen integrálódhat a tervezett Ki- intézményi területhez. • Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Adminisztratív hatással nem kell számolni. • A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. 9. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 24. § (1) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) Az új rendelet tervezet az előterjesztés mellékleteként annak részét képezi. b) A hatályos rendelet (egységes szerkezetben) az alábbi linken érhető el: http://www.szegedvaros.hu/szesz.html ca) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § előírása alapján a javasolt szabályozást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. cb) A hatályos rendelet és a rendelettervezet közti különbségeket a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. cc) A hatályos rendelet és a rendelettervezet közti eltérés lényegét és következményeit a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. 10. Az SZMSZ 24. § (5) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) ba) bb) c) d)

Az átminősítések szükségességének indokait a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. Az átminősítendő területek tervezett hasznosítását a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. A korábbi tervek a tárgyi területet változtatási tilalom hatálya alá sorolták. Az átminősítés által érintett társadalmi csoportok: a módosítást kérelmezők, illetve jogi személyek, illetve a szomszédok. Az átminősítés ezen csoportokra gyakorolt teljes körű hatása: pozitív, az egy hónapos közzététel alatt lakossági észrevétel a tervdokumentációval kapcsolatban nem érkezett.

10

I./2. Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telep üzemi területének SZÉSZ által szabályozott beépíthetőségének módosítása 1. Előzmények A Regionális Hulladéklerakó teljes területét a szerkezeti terv Különleges övezetbe sorolja „hulladéklerakó” megnevezéssel. A szabályozási terv a Hulladéklerakó számára kijelölt területre, mint „beépítésre szánt terület”-re Kh – 511914 építési zónakódot állapított meg: 5 egyéb építési karakter, 1 tervezett szabályozási kategória, 1 szabadonálló beépítés, 9 min. 4.000m2 teleknagyság, 1 max. 5% beépítettség, min. 80% zöldterületi fedettséggel, 4 4,5 – 7,5 m építménymagasság. Az előírások a 2010-ben jóváhagyott, bővítéssel együtt 33,8 ha területre érvényesülnek, de az időközben 11 db földrészletre felosztott területre – az egyes telkekre – már nem minden esetben. A fejlesztési – beépítési igények csak a szabályozási előírások betartásával engedélyezhetők, valósíthatók meg, ezért vált szükségessé részletesebb szabályozással az építési zónák differenciálása. A Regionális Hulladéklerakó kezelője a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a hulladékfeldolgozás -hasznosítás korszerűbb technológiáinak telepítése, a depónia bővítésével is járó hulladéktöbblet előírásoknak megfelelő kezelése érdekében az alábbi fejlesztéseket tervezi: · a biogáz üzem bővítése · az építési hulladék feldolgozó bővítése · szelektív hulladékválogató üzem bővítése · a komposztáló, komposztérlelő bővítése · kommunális hulladék előkezelő-válogató létesítése. 2. A Szabályozási terv módosítása A módosított szabályozási terv a bevezető út menti („A”) és a depóniától É-ra lévő („B) területet azonos építési zónába sorolja: Kh – 51186*X: 5. egyéb építészeti karakter, 1 nem kialakult szabályozási kategória, 1 telepszerű (szabadonálló) beépítés, 8 min. 2.000m2 teleknagyság, 6* max. 40% beépítettség, min. 40% zöldterületi fedettséggel (* a SZÉSZ-ben előírt 45% zöldterülettől eltérően az OTÉK 25.§-ban megengedett 40%), X építménymagasság a technológia függvénye (alsó-felső határ megkötése nélkül, a SZÉSZ-től eltérően) Az új építési zóna előírások a beépítésre szánt üzemi területek fejlesztési-beépítési lehetőségeit lényegesen javítják ugyan, de a kialakított telkek – méretüknél fogva - továbbra is akadályai a továbbépítésnek, illetve a burkolt felületek növelésének: az „A” területen a telek É-i irányú bővítésével, a „B” területen a 6 db telek határainak módosításával teremthetők meg a fejlesztés feltételei. A terv a telekmódosításokat irányadó szabályozási elemként jelöli. A határvonalak a fejlesztési igények ismeretében, a telekalakítási tervben pontosíthatók. A módosítás a Hulladéklerakó környezeti terhelését nem növeli. Az emeletráépítéssel megvalósuló szociális épületbővítés szennyvizei a telep szennyvíztisztítójába kerülnek. A hulladékválogató bővítéseként épülő fedett bálatároló csökkenti a burkolt felületekről elfolyó csapadékvíz szennyezettségét: megszűnik a papír- és műanyagbálák szabadtéri tárolása. A kőtörő tároló felülete növekszik, a gépi berendezés változatlan, de a feldolgozandó anyagmennyiség egy esetleges építési konjunktúra mellett növekedhet. A komposztálható hulladékok előkezelése részben burkolatlan felületen történik. A tervezett burkolatbővítés a hulladékhalmokon átfolyó csapadékvizet összegyűjti és tisztító telepre vezeti. „A” terület: A telek bővítésére a nagyarányú burkolt felületek miatt van szükség. Az épületek bővítési igénye a 40%-os beépíthetőségbe belefér, a burkolt felületek nagy aránya miatt azonban a zöldfelületi fedettség csak a bővítéssel biztosítható. A biológiai aktivitásérték megőrzése érdekében a zöldterületek egy részének „kétszintes”-nek kell lenni.

11 „B” terület: 1.sz. telek: a szennyvíztisztító és a tüzivíz tározó telke. A telepen belüli teleknövelésre a zöldfelületi fedettség biztosítása miatt van szükség. 2.sz. telek: a hulladékudvar területe, ugyancsak a zöldterületi fedettség miatt szükséges a telepen belüli bővítés. 3.sz. telek: az építési hulladék-feldolgozó területe. A zöldterületi fedettség hiánya miatt a 01207/85, /88 hrsz. telkek rovására a területét növelni kell. 4.sz. telek: a Biogáz üzem területe, fejlesztés esetén sem szükséges a kialakított telekméret. A 3. sz. telek javára a terület csökkenthető. 5. sz. telek: a komposztáló csarnok telke. A beépítettség mértéke és a zöldterületi fedettség hiánya miatt a telek területét a körbemenő út és a csurgalékvíz tározó területével növelni kell. 6. sz. telek: a hulladékkezelő – komposzt-depóniák – telke. A fejlesztés során a burkolt felületek aránya jelentősen növekszik, de a zöldfelületek egy részének kétszintűsítésével a biológiai aktivitásérték is megőrizhető. 3. SZÉSZ módosítás, sajátos szabályozási előírások A Regionális Hulladéklerakó – az érvényes területrendezési tervek szerint – beépítésre szánt területen helyezkedik el. A sajátos előírások ennek megfelelően jelölik az övezetet: Kh. A SZÉSZ a max. 40%-os beépítettséghez min. 45% zöldterületi fedettséget rendel. A Hulladéklerakó a technológiájából következően különösen nagy burkolt felületeket igényel, ezért az eljárás megindításakor hatályos OTÉK 25.§ (1) bekezdésben megengedett 40%-os zöldfelületi fedettséget rögzítik a sajátos előírások (6*). Az egyes épületek, építmények magassága technológia-függő, ezért a szabályozás sem alsó, sem felső értéket nem határoz meg (X). 4. A területek részletes ismertetése: „A” TERÜLET Beépítés: Az „A” területen egy telek található (01207/75 hrsz), amelyen a Regionális Hulladéklerakó központi iroda- és szociális épülete, egy garázs javítóműhellyel, valamint a hulladékválogató csarnok helyezkedik el. Fentieken túl egy üzemanyag tároló konténer és egy kisebb fedett-nyitott átmeneti veszélyes hulladéktároló található. A depónia bővülése és a technológiai üzemrészek fejlesztése mintegy 20-30 fő létszámnövekedéssel is jár. A megnövekedett létszám iroda- és szociális épület igényét a meglévő földszintes, lapostetős épület bővítésével – emeletráépítéssel – célszerű megoldani. Az épület É-i végfalához kerülő lépcsőházból közelíthető meg az emelet, ahol a jelenleg a földszinten lévő irodák is helyet kapnak. A földszintet a gépészeti helyiség kivételével teljes egészében a foglalkoztatottak szociális helyiségei foglalják el. A hulladékválogatóban keletkező papír-bálák elszállításig történő tárolására kb. 1.000 m 2-es fedettnyitott csarnok épül a meglévő épület mellé. A beépítettség telekbővítés nélkül 27,8%, a bővítéssel 21,5%. A terület közlekedése, külső megközelítése lényegében nem változik. A telek bővítésével lehetőség nyílik arra, hogy a járművek a válogató csarnok É-i végénél, a depónia felől is elhagyják a telket. A szelektált hulladékok nyitott tárolására a jelenleginél nagyobb, összefüggő terület alakítható ki. A meglévő 34 db parkolóhely a bővítés után nem elegendő az előírások szerinti gépkocsi-elhelyezés biztosítására. Parkolási mérleg: Iroda, szociális épület: Minden megkezdett 10 m2 nettó alapterület után 1 db szgk (OTÉK 4.sz. mell. 10. pont) · Meglévő földszint nettó 314 m2 · Tervezett ráépítés nettó 316 m2 Összesen: 630 m2

12 Az „A” területen 63 db szgk. parkolását kell biztosítani az iroda- és szociális épülethez. Az összes többi épület – válogató-, komposztáló csarnok stb. – további parkolási igényt nem keletkeztet. A telek zöldterületét mind a 40%-os fedettség, mind a biológiai aktivitásérték érdekében növelni kell. A zöldterület közel 50%-a jelenleg is kétszintű (fű, cserje, vagy fa). A telekbővítés után további kétszintes zöldfelületet kell kialakítani a szabályozási terven jelölt „Kötelező fásítás”-nak megfelelően (150 m2 zöldfelület/ 1db lombos fa). „B” TERÜLET Beépítés: A területen újabb építési-bővítési igény jelenleg nincs. A szabályozási terv azonban a kialakult 6 db telek mindegyikénél telekhatár módosítást, építési zónán belüli területnövelést javasol egyrészt a beépítettség, másrészt a zöldterületi fedettség előírt mértéke miatt. Az építési-bontási hulladék-feldolgozó (3. sz. telek) és a komposztálható hulladék előkezelő területén a burkolt felületek bővítésére kerül sor. A területen belüli közlekedésre szolgáló utak burkolt felülete önálló helyrajzi számmal kialakított terület. A depónia K-i irányú, mintegy 6,0 hektáros bővítése a belső út meghosszabbítását igényli: a bővített területet a hulladékszállító járművek erről az útról közelítik meg. A módosított szabályozási terv az útterületet a komposztáló csarnokot megkerülő út kivételével megtartja, ez utóbbit a csarnok telkéhez csatolja. A telekalakítások a közlekedés rendjét nem érintik, az változatlan marad. A fejlesztések során a „B” területen lévő zöldfelületek kis mértékben csökkennek (meglévő: 5,37 ha zöld-, 0,51 ha vízfelület, tervezett: 4,99 ha zöld-, 0,51 ha vízfelület), biológiai aktivitásértékük azonban növekszik, mert a zöldfelület mintegy 50%-a a kötelező fásítás eredményeként kétszintes lesz. A szabályozási tervlapon jelölt helyeken a „kötelező fásítás”-t őshonos, lombos fákkal kell megvalósítani (150 m2/1db fa). A teljes terület (48,80 ha – tervezett: 49,20 ha) beépítettsége és a zöldterületi fedettsége lényegében nem változik: jelenlegi beépítettség 2,18%, tervezett 2,36%, zöldfelület jelenleg 73,00%, tervezett 72,90%. 5. A biológiai aktivitásérték (BAÉ) változásának vizsgálata A két tervezési területre is érvényes szabályozási terv a Hulladéklerakó teljes területét (48,80 ha) „Különleges” övezetbe sorolja (Kh = Különleges, hulladék elhelyezésére szolgáló zóna). A 9/2007 (IV.3.) ÖTM rendelet 1.sz. melléklete szerint ennek biológiai aktivitásértéke 0,1/ha. A telkek meglévő (kialakult) biológiai aktivitásértéke: „A” terület 01207/75 hrsz. 14.377 m2 (1,44 ha) · Egyszintű növényzet 0,21 ha x 5 = 1,05 (terület x szorzószám = BAÉ érték) · Kétszintű növényzet 0,18 ha x 6 = 1,08 · Vízfelület 0,02 ha x 6 = 0,12 Zöldfelület összesen: 0,41 ha 2,25

13 „B” terület Telek hrsz.

Terület ha

01207/87 01207/72 01207/84 01207/85 01207/86 01207/88 6db telek

0,4 0,2 0,6 0,4 1,28 4,87 7,75

Aktivitás érték összesen 0,15x5=0,75 0,1x6=0,6 1,35 0,03x5=0,15 0,15 0,03x5=0,15 0,15 0,38x5=1,90 1,90 0,16x5=0,80 0,16x6=0,96 1,76 3,25x5=16,25 0,36x6=2,16 18,41 5,21 ha 0,16 ha 0,46 ha 23,72 Zöldfelület összesen: 13,58 ha 23,72 Egyszintű zöld ha

Kétszintű zöld ha

Vízfelület ha

„A” terület: 2,25 + „B” terület: 23,72 = összes (pótlandó) biológiai aktivitásérték: 25,97 A módosított – tervezett – biológiai aktivitásérték: „A” terület 01207/75 hrsz 19.316 m2 · Egyszintű növényzet 0,05 ha x 5 = 0,25 · Kétszintű növényzet 0,72 ha x 6 = 4,32 · Vízfelület 0,02 ha x 6 = 0,16 Zöldfelület összesen: 0,76 ha 4,73 „B” terület

Telek

Terület ha

1 2 3 4 5 6 Összesen

0,76 0,34 1,52 0,20 2,17 3,34 8,33

Aktivitás érték összesen 0,58x6=3,48 0,15x6=0,90 4,38 0,15x6=0,90 0,90 0,21x5=1,05 0,4x6=2,40 3,45 0,19x5=0,95 0,95 0,58x6=3,48 0,36x6=2,16 5,64 0,7x5=3,5 0,78x6=4,68 8,18 2,50 ha 1,09 ha 0,51 ha 23,50 Zöldfelület összesen: 12,43 ha 23,50 Egyszintű zöld ha

Kétszintű zöld ha

Vízfelület ha

„A” terület: 4,73 + „B” terület: 23,50 = összes (tervezett) biológiai aktivitásérték: 28,23 A biológiai aktivitásérték többlet: 2,26

14 A szabályozási terv biológiai aktivitásértéket befolyásoló megállapításai: 1. A szabályozási terv a „B" területen „beültetési kötelezettség"-re 1.90 ha-t jelölt ki: - kétszintű zöldfelület 1 .90 x 6 = 11.40 - egyszintű zöldfelület 3.47 x 5 = 17.35 - vízfelület 0.46 x 6 = 2.76 Adottságként figyelembe veendő aktivitásérték: 31.51 2. Jelen szabályozási terv szerinti aktivitásérték: 28,23.A biológiai aktivitásérték többlete a tervezési területen: 2,17. 6. Kulturális örökségvédelem A tervezéssel érintett területen és környezetében védett, vagy védelemre érdemes épület, építmény nincs. Régészeti lelőhelyek korábban csak a Fehér tó D-i partja mentén voltak jelölve, az utóbbi időben egy CH vezeték mentén végzett feltárások további lelőhelyeket tártak fel. Ezek közül a legközelebbi is mintegy 250 m-re található a „B” jelű tervezési területtől. Itt azonban építési tevékenységre nem kerül sor, térburkolatok készülnek és csurgalékvíz elvezetésére szolgáló csatornák épülnek. A térburkolatnál max. 0,6 m, a csatornáknál max. 1,5 m mélységű földmunka várható. Minden 30 cm-t meghaladó földmunka esetén, legalább két héttel a munka megkezdése előtt értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot. 7. Közműellátás Meglévő állapot: Vízellátás: A telepen ivóvíz minőségű és ipari, technológiai víz minőségű vízfelhasználás történik. Ivóvízellátás: Ivóvizet a Sándorfalvi út mentén üzemelő NA 80 mm-es városi közvízvezetékről kiépített csatlakozással biztosítanak. A bejáró út mentén DN 40 mm PE vezeték halad a Hulladéklerakó területére. Telken belül a kiépült DN 63 mm KPE hálózatról biztosítják a szociális épület, gépkocsi tároló, hulladék válogató épület és a komposztáló csarnok ivóvíz szükségletét. Technológiai vízellátás: Ipari víz szükséglet mindkét területen jelentkezik: Az „A” tervezési területen a technológiai vizet az 1. sz. kút biztosítja: Az „A” területen technológiai vizet használnak a kerékfertőtlenítőben, takarításra, öntözésre, tüzivíz hálózat táplálásra, tartalék tüzivíz – tó feltöltésre. A felhasználás kb. 30 m3/d – melyet 50l/p víztermeléssel biztosítanak. A „B” területen a technológiai vizet a 2. sz. kút szolgáltatja: Az „B” területen technológiai vizet használnak a konténer- és kocsi mosásra, tüzivíz biztosításra, takarításra, locsolásra. A lekötött vízmennyiség a két kútra összesen: 6720 m3/év. Tüzivíz ellátás: Kiépült tüzivíz hálózat: 2027 fm DN 225 mm KM-PVC és 85 fm DN 110 mm KMPVC vezeték. Üzemi nyomás a rendszeren: 3 bár, melyet 2 db nyomásfokozó szivattyúaknában elhelyezett 2-2 db RB szivattyú biztosít. A körvezetékként kialakított tüzivíz rendszerről 3 db leágazó vezeték épült: - a komposztáló csarnokhoz 2x40 fm DN 225 mm KM-PVC - a gázfogadó állomáshoz 70 fm DN 110 mm KM-PVC vezeték - a gázfogadói vezetékről 15 fm DN 110 mm KM-PVC vezeték szolgálja a szennyvíztisztító telepet. A területen tüzivíz tároló található. A víztározó feltöltése az 1. sz. technológiai kúttól kiépített DN 63 mm KPE iparivíz-ellátó vezetéken keresztül történik. Szenny- és csapadékvíz elvezetés: A Hulladéklerakó telepen szociális és ipari jellegű szennyvíz keletkezik. Szociális jellegű szennyvíz termelődik a szociális épületben, a hulladék válogatóban, a hulladékudvar területén, gyűjtésük megoldott. Az összegyűjtött szennyvizet a városi szennyvíztisztító telepre szállítják. Szociális jellegű szennyvíz termelődik még az 5. jelű komposztáló csarnok szociális részében. Az itt dolgozó 15 fő vízhasználatából származó szennyvíz mennyiség: 1,5 m3/d, melyet a telepen belül üzemelő szennyvíztisztító berendezésre vezetnek.

15 Ipari technológiai jellegű szennyvízként kezelendő a hulladéklerakó depónia csurgalékvize, a depónián üzemelő gázkutak kondenzvize, a résfalak mentén megjelenő talajvíz, a kőtörő berendezés technológiai és a területéről lefolyó csapadékvíz, valamint a telepbelső beton felületeinek szennyezett csapadékvize. A hulladéklerakó szigetelésére csurgalékvíz elvezető drén-hálózat épült, melynek vize ütemezett módon a tisztító telep vezérlése alapján a szennyvíztisztító műtárgyba kerül. A szennyvizek összegyűjtése zárt gravitációs csatornahálózattal történik. Az összegyűjtött szennyvizet átemelő segítségével a kiépített szennyvíztisztító telepre juttatják. A szennyvíztisztító jelenlegi leterhelése az üzemeltető nyilatkozata szerint kb. 60-70 m3/d. A szennyvíztisztító telep egy több rekeszből álló vasbeton műtárgy a hozzátartozó acél szerkezetű vázra szerelt üvegtáblás felépítményű épülettel. Ez a műtárgy biztosítja az eleveniszapos élő (növényi gyökér) biofilm – hordozókkal intenzifikált, kaszkád rendszerű, teljes biológiai tisztítást végző technológia befogadását. A tisztító berendezés kapacitása: 120,0 m 3/d – 5 m3/h. A tisztított víz átemelőbe kerül, amely a vizet a depóniára nyomja az öntöző hálózaton keresztül. A tisztítóról csak havária esetén történhet vízelvezetés a közterületi befogadóba. A telepen üzemel még kerékfertőtlenítő, konténer és gépjármű mosó, amelyek szintén ipari jellegű szennyvizet bocsátanak ki: - A kerékfertőtlenítő vizét V=1,7 m3-es vasbeton vízzáró műtárgyba vezetik, és elszállítják. - A konténermosó szintbeli kialakítású. A szennyezett vizet a HY-FREYLIT HFQ M+R 10/P típusú olaj- és iszapfogóba vezetik. A tisztított vizet visszaforgatják. - A felhajtó gépjármű-mosó vizét ugyanúgy a HFQ M+R 10/P típ. ásványolaj leválasztó és iszapfogó tisztítja. Csapadékvíz elvezetés: A tervezési területen kiépített nyílt- és zártszelvényű csapadékvíz elvezető rendszer a területen keletkező csapadékvizek elvezetését biztosítja. Zárt csatorna az „A” területen az út déli részén épült - DN 400 mm betoncsövekből. A terület vízelvezető hálózatának többi része nyílt szelvényű, földmedrű árokhálózat, melynek összes hossza: 2129 fm. A létesítményekről közvetlenül a csapadékvíz csatornába csak a tetőfelületekről és a depónia rendezett felületéről lefolyó tiszta csapadékvíz jut. Az üzem egyéb területeiről elfolyó feltételezetten szennyezett csapadék megfelelő szennyvíz- és csurgalékvíz-tisztító berendezésen történő kezelés után kerül újrahasznosításra. A csapadékvíz hálózaton összegyűlt csapadékvíz közbenső tárolására a depónia É-i oldalán az út mellett egy záportározó épült. Tartalék záportározóként funkcionál a „B” területen üzemelő tüzivíz tározó. A csapadékvíz fő befogadója a Szillér-Baktói főcsatorna. Gázellátás: A Hulladéklerakó telepen csupán a szociális épületben jelentkezik fűtési és főzési gázszükséglet. Kielégítésére a Sándorfalvi út telep felőli oldalán húzódó DN 200 mm KPE 6 báros gázvezetékről építettek ki egy 63 mm-es KPE lecsatlakozást. A telepre bevezetett 6 báros gáz vezetékre 6/0,03 báros gáznyomás-szabályozót telepítettek, amely után a kisnyomású gázzal történik a fűtési energia igény kielégítése. A telep működése során a technológia folyamatában is keletkezik gáz, melyet a gázkezelő-hasznosító telepen keresztül a gáz-fűtőműbe juttatnak. FEJLESZTÉSI JAVASLAT Vízellátás: Vízigény növekedés: Ivóvízigény növekedéssel az „A” területen kell számolni. Az iroda-szociális épület emeletráépítése további 40 fő szociális kiszolgálását (tisztálkodás) teszi lehetővé 2 műszak keretében. A meglévő DN 63 mm KPE vízhálózat alkalmas a többletvíz szállítására. Az ipari vízszükséglet a várható telekbővítésből származó 0,478 hektárnyi zöldfelület öntözővíz szükségletével nő. Vízigény: másod-harmad naponként 10 m3/d, melyet célszerűen az 1. sz. kút vizének felhasználásával kell biztosítani. A „B” területen nem várható többlet vízfelhasználás.

16 Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés: Szociális jellegű szennyvíz:Az „A” területen az iroda-szociális épület-bővítéséből származik többlet szennyvíz. Mennyisége várhatóan 4,0 m3/d. A szociális épület jelenlegi szennyvíz termelése is kb. 4,0 m3/d – így a várható összes szennyvíz mennyiség 8,0 m3/d lesz. Javasolt, hogy a műtárgyat gyűjtő-ülepítő funkcióval meg kell tartani és mellé kell telepíteni egy előregyártott kis teljesítményű, „mini” átemelőt. Ipari jellegű szennyvíz: Ipari jellegű szennyvíz növekedés a „B” területen várható. A területen a hulladékudvar, kőtörő, hulladék előkezelő burkolt felületein különböző szennyezettségű anyagok tárolása, feldolgozása várható – ezen felületekről különböző mértékben szennyezett víz elfolyásáról kell számolni. Az éves átlagos csapadék mennyiséggel számolva (520 mm/év/m 2): Q = 0,52m x 43.644m2 = 22.695 m3/év – 62,2 m3/d víz keletkezik. Az elfolyó víz mennyiségét a szennyvíztisztító fogadni képes. Amennyiben a sokéves maximális csapadék mennyiséggel (havária) kell számolni, akkor átmeneti tározás szükséges, melyet a záportározóval lehet biztosítani. A tiszta csapadékvíz: A tiszta csapadékvizek elvezetése jelenleg zárt és nyílt szelvényű csatornákkal történik. A befogadó csatornák a Rózsa Tanyai csatorna és a Fertő – Szikhalmi csatorna. Mindkét csatorna növényzettel benőtt, a kedvezőbb vízlevezetés érdekében fontos a csatornák tisztítása, karbantartása. Gázellátás: A kiépített közterületi betáplálás távlatban is megfelelő. Telekhatáron belüli gázigény növekedés az „A” területen bővítésre kerülő szociális épület fűtési – háztartási gázigény növekedéséből származhat. A várható gázigény kb. duplája lesz a jelenlegi gázfelhasználásnak. A településrendezési eszköz véleményezési eljárása a megindításakor hatályos Étv. 9.§-ban foglalt rendelkezések alapján lefolytatásra került. A településrendezési eszköz közzététele 2012. december 10-től 2013. január 15-ig terjedő időszakban megtörtént. A közzététel ideje alatt észrevétel nem érkezett. Az állami főépítész a CSD/01/118-1/2013. ügyiratszámú szakmai véleményében az alábbiakat közölte: „...Áttanulmányozva a rendelkezésemre álló terv- és iratanyagot megállapítottam, hogy a településrendezési eszköz módosításának államigazgatási egyeztetése, lakossági közzététele a törvényben előírt módon megtörtént, a jóváhagyást akadályozó vélemény-eltérés nem maradt fenn. Mindezeket figyelembe véve a helyi építési szabályzat és szabályozási tervlapok módosítása jogszerűen jóváhagyható....” Az állami főépítész véleményét jelen előterjesztés mellékletét képezi. 8. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § előírása alapján az előzetes hatásvizsgálat eredményei az alábbiak: • Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: A fejlesztési – beépítési igények csak a szabályozási előírások betartásával engedélyezhetők/ valósíthatók meg, ezért vált szükségessé részletesebb szabályozással az építési zónák differenciálása. A Regionális Hulladéklerakó kezelője a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a hulladékfeldolgozás -hasznosítás korszerűbb technológiáinak telepítése, a depónia bővítésével is járó hulladéktöbblet előírásoknak megfelelő kezelése érdekében tervezett fejlesztések (a biogáz üzem bővítése, az építési hulladék feldolgozó bővítése, szelektív hulladékválogató üzem bővítése, a komposztáló, komposztérlelő bővítése és kommunális hulladék előkezelő-válogató létesítése) megvalósulása új munkahelyeket teremt a területen. • Környezeti és egészségi következmények: Az igényesen kialakított környezet önmagában is egészségesebb életszemléletet sugároz, a szabályozási előírásoknak megfelelően kialakított épületek javíthatják a terület megítélését.

17 A tervezett fejlesztések a környező területekre negatív hatással nem járnak, egészségügyi problémát nem okoznak. Az eddig gondozatlan, nem használt területek szervesen integrálódhatnak a már kialakult hulladékudvar rendszerébe. • Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Egyszeri adminisztratív hatással kell számolni: a bejegyzendő beültetési kötelezettség tényét az ingatlan-nyilvántartásba át kell vezettetni. • A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. 9. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 24. § (1) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) Az új rendelet tervezet az előterjesztés mellékleteként annak részét képezi. b) A hatályos rendelet (egységes szerkezetben) az alábbi linken érhető el: http://www.szegedvaros.hu/szesz.html ca) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § előírása alapján a javasolt szabályozást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. cb) A hatályos rendelet és a rendelettervezet közti különbségeket a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. cc) A hatályos rendelet és a rendelettervezet közti eltérés lényegét és következményeit a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. 10. Az SZMSZ 24. § (5) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) ba) bb) c) di)

Az átminősítések szükségességének indokait a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. Az átminősítendő területek tervezett hasznosítását a módosítási indítvány kidolgozott anyaga tartalmazza, mely az előterjesztés részét képezi. A területet a korábbi tervek is különleges- hulladékelhelyezésére szolgáló zónába (Kh) sorolták. Az átminősítés által érintett társadalmi csoportok: a módosítást kérelmezők, illetve jogi személyek, illetve a szomszédok. Az átminősítés ezen csoportokra gyakorolt teljes körű hatása: pozitív, az egy hónapos közzététel alatt lakossági észrevétel a tervdokumentációval kapcsolatban nem érkezett.

II./1. Szeged, Tavasz u. - Zákány u. - Bodzafa u. - Hétvezér u. által határolt terület építési szabályzatának módosítása kapcsán a környezeti vizsgálat szükségességéről döntés Az eljárás megindításakor hatályos Étv. 9. §-ban foglaltak alapján folyamatban van a Szeged, Tavasz u. - Zákány u. - Bodzafa u. - Hétvezér u. által határolt terület építési szabályzat módosításának egyeztetése és véleményezése. Az eljárás megindításakor hatályos Étv. 9. § (2) b) pontjának megfelelően a tervismertetőt tartalmazó dokumentációt a városi főépítész véleményezésre megküldte a külön jogszabályban

18 meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szerveknek, valamint a társadalmi szervezeteknek. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (2) bekezdése alapján az építési szabályzat kidolgozója kikéri a környezet védelméért felelős szervek véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezetvagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás. A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján az alábbi nyilatkozatok érkeztek be: Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész: „...A jelzett, várhatóan a beépítési intenzitás növekedésével járó módosítás esetén szükségesnek tartom a környezeti vizsgálat elvégzését. A környezeti értékelés során meghatározandók a terv megvalósítása esetén várható környezeti hatások, különös tekintettel az épített környezetre, az építészeti és régészeti örökségre. Kidolgozandók továbbá a várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére, illetve csökkentésére vonatkozó javaslatok és intézkedések.” Alsó- Tisza -vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „...Az ATIKTVF a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak...” Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv: „...a környezeti vizsgálat elvégzését nem tartom indokoltnak...” Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: „...tárgyi ügyben, súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően a terv környezeti vizsgálatának lefolytatása nem indokolt...” Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: „...Fentiek alapján Igazgatóságunk nem tartja szükségesnek az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását...” Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Földhivatala: „...Tekintettel arra, hogy a tervezett módosítás termőföldet nem érint, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint a Szegedi Járási Hivatal Járási Földhivatal hatáskörének hiányát állapítottam meg...” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: „...a környezeti vizsgálat lefolytatását erdészeti szempontból nem tartjuk szükségesnek...” Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: A környezeti vizsgálat szükségességéről nem nyilatkozott, tájékoztatásul közölte, hogy a tárgyi területen és hatáskörzetében termőföld nem található, ennek megfelelően az ügy nem tartozik a hatáskörükbe. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság: A környezeti vizsgálat szükségességéről nem nyilatkozott, tájékoztatásul közölte, hogy a tárgyi módosítás bányászati érdekeltséget nem érint, valamint a tervezési területen a bányafelügyelet nem tart nyilván földtani veszélyforrást. A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése értelmében: „Ha a kidolgozó véleménye a környezeti vizsgálat szükségességéről eltér a környezet védelméért felelős szervek 4. § szerint megkapott véleményétől, a kidolgozó végleges döntését megelőzően az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel.”

19 Az eltérő vélemények tisztázása érdekében 2013. február 25-én megtartott egyeztető tárgyaláson a Csongrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész ügyrendi helyettese továbbra is fenntartotta a korábban kiadott állásfoglalását és ismételten elmondta, hogy azoknál a módosításoknál, ahol a beépítés intenzitása nő, – ott javasolják és szükségesnek ítélik a környezeti vizsgálat elkészítését. A Szeged, Tavasz u. - Zákány u. - Bodzafa u. - Hétvezér u. által határolt terület építési szabályzatának módosítása esetében – az alábbi indokok alapján - nem szükséges a környezeti vizsgálat elvégzése: • A szabályzat módosítása kizárólag a tervezési terület telektömbjére vonatkozóan tervezett. A SZÉSZ-ben javasolt korrekció a felhagyott sütőüzem épületeinek olyan átépítését teszi lehetővé, amely a telek beépítettségét nem emeli meg. A szintterület kizárólag a meglévő épületek kubatúráján belül növelhető meg. A tervezett diákszálló környezetében élők számára ezek a változások úgy lesznek érzékelhetők, hogy az eddig vakolatlan, felhagyott épületek felújítási munkálatokon esnek át, a torony épületrész nyílásmentes falain pedig ablakok jelennek meg. • Az építési munkák környezetvédelmi előírásait országos jogszabályok tartalmazzák, ezek betartása esetén a lakókörnyezetet nem érhetik a megengedettnél nagyobb hatások. • A tervanyag vizsgálja a barnamezős beruházásnak az épített környezet állapotára gyakorolt hatását. Építészeti szempontból egyértelműen pozitív a lepusztulásával jelenleg degradáló hatást keltő üzemi épületcsoport átalakítása. A projekt megvalósulásával az utcaképben eddig zavaróan jelenlévő üres, amortizálódó épületeket megújult, rendezett, a lakókörnyezethez illeszkedő szállásépületek váltják fel. • Környezetet kímél a jelentős inert hulladékkal járó bontás elmaradása is. • A szűkebb és tágabb környezetben nem található műemlék, műemléki környezet. Helyi védelem alatt álló épület sem a tömbben, sem a határoló utcák túlsó oldalán lévő szomszédos telkeken nem található. Ismert régészeti lelőhely csak a tervezési terület 500 méteres körzetén kívül fekszik. Örökségvédelmi szempontból sem tekinthető tehát kockázatosnak a tervezett beavatkozás.

II./2. Szeged, Vasgyár utca – csatorna (Hrsz.: 20987/2 és 20984/2) – Majdáni sor – Alsónyomás sor – Szabadkai út által határolt terület településszerkezeti tervének és építési szabályzatának módosítása kapcsán a környezeti vizsgálat szükségességéről döntés Az eljárás megindításakor hatályos Étv. 9. §-ban foglaltak alapján folyamatban van a Szeged, Vasgyár utca – csatorna (Hrsz.: 20987/2 és 20984/2) – Majdáni sor – Alsónyomás sor – Szabadkai út által határolt terület településrendezési eszközeinek egyeztetése és véleményezése. Az eljárás megindításakor hatályos Étv. 9. § (2) b) pontjának megfelelően a tervismertetőt tartalmazó dokumentációt a városi főépítész véleményezésre megküldte a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szerveknek, valamint a társadalmi szervezeteknek. A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján az építési szabályzat kidolgozója kikéri a környezet védelméért felelős szervek véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás.

20 A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján az alábbi nyilatkozatok érkeztek be: Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Földhivatala: „..A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. rendelkezései alapján belterületi ingatlanok vonatkozásában a földhivatalnak termőföld mennyiségi és minőségi védelme szempontjából nincs hatásköre a véleményezési eljárásban.” Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv: „...a Szakigazgatási Szervünkhöz benyújtott iratanyag alapján közegészségügyi szempontból kifogást nem emelek.” Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „Az ATIKTVF a környezetvizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak, a tervezett módosítás nem terjed ki a település egészére (2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1. sz. mell. 2.) illetve a megvalósítása jelentős környezeti hatással vélhetően nem jár.” Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: „... Igazgatóságunk nem tartja szükségesnek az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását.” Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: A környezeti vizsgálat elkészítésének szükségességéről nem nyilatkoztak. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: „... a terv előírásai termőföldek talajvédelmi érdekeit, funkcióit nem érintik és így a 2007. évi CXXIX törvény értelmében az ügy nem tartozik hatáskörömbe.” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: „...a környezeti vizsgálat lefolytatását erdészeti szempontból nem tartjuk szükségesnek.” Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész: „Az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11) Korm. rendelet 4§ (2) bekezdésében foglaltak alapján a rendelet 3 sz. melléklet II.2 b) pontja szerint az épített környezetre vonatkozólag kell véleményt nyilvánítanom a környezeti értékelés kidolgozásáról. Mivel a módosítás során új beépítésre szánt területre kerül kijelölésre, a munkarészek kidolgozását szükségesnek tartom. A környezeti értékelés során meghatározandók a terv megvalósítása esetén várható környezeti hatások, különös tekintettel az épített környezetre, az építészeti és régészeti örökségekre. Kidolgozandók továbbá a várhatóan fellépő káros hatások elkerülésére, illetve csökkentésére vonatkozó javaslatok és intézkedések.” Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság: „....A Szolnoki Bányakapitányság a fent hivatkozott ügyben megállapítja, hogy az bányászati érdekeltségeket nem érint, valamint a tervezési területen a bányafelügyelet nem tart nyilván földtani veszélyforrást.” Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal: „Az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11) Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdés b.) pontjára való hivatkozással tájékoztatásul közöljük, hogy jelen településrendezési eljárásban külön környezeti vizsgálatot örökségvédelmi szempontból nem tartjuk szükségesnek.” A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése értelmében: „Ha a kidolgozó véleménye a környezeti vizsgálat szükségességéről eltér a környezet védelméért felelős szervek 4. § szerint megkapott véleményétől,

21 a kidolgozó végleges döntését megelőzően az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel.” Az eltérő vélemények tisztázása érdekében 2013. március 12-én megtartott egyeztető tárgyaláson a Csongrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész ügyrendi helyettese továbbra is fenntartotta a korábban kiadott állásfoglalását és ismételten elmondta, hogy azoknál a módosításoknál, ahol a beépítés intenzitása nő, – ott javasolják és szükségesnek ítélik a környezeti vizsgálat elkészítését. A Szeged, Vasgyár utca – csatorna (Hrsz.: 20987/2 és 20984/2) – Majdáni sor – Alsónyomás sor – Szabadkai út által határolt terület településszerkezeti tervének és építési szabályzatának módosítása esetében – az alábbi indokok alapján - nem szükséges a környezeti vizsgálat elvégzése: A módosítás olyan környezeti változásokat nem idéz elő, amelyek az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelentenek. A jelenleg hatályos terv a kijelölt tervezési területen belül a megszüntetett kertésztanodát beépítésre nem szánt, Z-közparkként kezeli. A módosítást követően a változással érintett 20987/2 és a 20986/1 hrsz-ú telkek beépítésre szánt területbe lesznek sorolva, Vk – településközponti vegyes funkcióval a Szabadkai út másik oldalán fekvő, nagy forgalmat lebonyolító funkciójú földrészletekhez hasonlóan. Így bár ténylegesen nő a beépítés intenzitása – a tervezési terület az épített környezet szempontjából csak jobban illeszkedik majd a környezetéhez. A Szabadkai út mért napi forgalmához képest a most átminősítésre kerülő terület gépjármű szükséglete napi 1,5-2%-ban eredményezhet forgalomnövekedést. A térség jelenlegi forgalmához viszonyított fent számított növekedés nem indokolja a környezeti hatásvizsgálat elkészítését.

II./3. Szeged, Londoni krt. - Gutenberg u. - Jósika u. - Hajnóczy u. által bezárt tömb, illetve az 1-es karakterű építési zónában a kialakult, zártsorúan beépített telkek településrendezési eszközeinek módosításához a környezeti vizsgálat szükségességéről döntés Az eljárás megindításakor hatályos Étv. 9. §-ban foglaltak alapján folyamatban van a Szeged, Londoni krt. - Gutenberg u. - Jósika u. - Hajnóczy u. által bezárt tömb, illetve az 1-es karakterű építési zónában a kialakult, zártsorúan beépített telkek településrendezési eszközeinek egyeztetése és véleményezése. A Gutenberg u. 25-27. számú telken álló, helyileg védett épület funkcióváltás miatt bővítésre szorul. A bővítést-felújítást a beruházó tervpályázaton első díjas, az Önkormányzati Tervtanács által is támogatott tervek alapján kívánja megvalósítani. Ez a történelmileg kialakult beépítés nem egyezik meg a SZÉSZ 124.§-ban leírt „Zártsorú általános”, vagy a „Zártsorú-körülépített udvaros” beépítési móddal. A SZÉSZ vonatkozó szakaszainak módosításával, megfelelő kiegészítésével ezek a telkek a Belváros kialakult városépítészeti karakterének megőrzése mellett is tovább fejleszthetők lesznek. Az eljárás megindításakor hatályos Étv. 9. § (2) b) pontjának megfelelően a tervismertetőt tartalmazó dokumentációt a városi főépítész véleményezésre megküldte a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szerveknek, valamint a társadalmi szervezeteknek. A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján az építési szabályzat kidolgozója kikéri a környezet védelméért felelős szervek véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás.

22 A Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján az alábbi nyilatkozatok érkeztek be: Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész: „A környezet vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. r. 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelet 3. számú melléklet II. 2. b) pontja szerint az épített környezetre vonatkozóan kell véleményt nyilvánítanom a környezeti értékelés kidolgozásáról. A jelzett, várhatóan a beépítési intenzitás növekedésével járó módosítás esetén szükségesnek tartom a környezeti vizsgálat lefolytatását.” Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „Az ATI-KTVF a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak, a tervezett módosítás nem terjed ki a település egészére (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. sz. mell. 2.) illetve megvalósítása jelentős környezeti hatással vélhetően nem jár (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet).” Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: „A szabályozási terv módosításával érintett terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben szereplő Natura 2000 területekre és jelölő fajokra káros hatást nem jelent. A várható környezeti hatások nem érintenek olyan területet, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek. Fentiek alapján Igazgatóságunk nem tartja szükségesnek az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását.” Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: „Tájékoztatom, hogy az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú melléklet II. 2. k) pontja alapján, tárgyi ügyben, súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően a terv környezeti vizsgálatának lefolytatása nem indokolt.” Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv: „Az előzetes véleményezési anyag alapján közegészségügyi szempontból kifogást nem emelek, a környezeti vizsgálat elvégzését nem tartom indokoltnak.” Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Földhivatala: „Tekintettel arra, hogy a tervezett módosítás termőföldet nem érint, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Földhivatala hatáskörének hiányát állapítottam meg.” Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala: „Az egyes tervek, illetve programok környezet vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. r. 1. § (3) bekezdés b) pontjára való hivatkozással tájékoztatásul közöljük, hogy jelen településrendezési eljárásban külön környezeti vizsgálatot örökségvédelmi szempontból nem tartunk szükségesnek.” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: „A Szeged, Londoni krt. - Gutenberg u. - Jósika u. - Hajnóczy u. által bezárt tömb, illetve az 1-es karakterű építési zónában a kialakult, zártsorúan beépített telkek településrendezési eszközeinek módosítása ellen nincs kifogásunk, a környezeti vizsgálat lefolytatását erdészeti szempontból nem

23 tartjuk szükségesnek.” A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése értelében: „Ha a kidolgozó véleménye a környezeti vizsgálat szükségességéről eltér a környezet védelméért felelős szervek 4. § szerint megkapott véleményétől, a kidolgozó végleges döntését megelőzően az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel.” A Korm. rendelet által előírt, 2013. február 18-ára összehívott egyeztető tárgyaláson megjelent az Állami Főépítész képviselője. A tárgyaláson az alábbi megegyezés született: A tervezett módosítás a beépítési módra vonatkozik, a beépítettség mértéke nem változik. A módosítás intenzitás növekedéssel nem jár, ezért a környezeti vizsgálat lefolytatása nem indokolt. Fentiek alapján a Szeged, Londoni krt. - Gutenberg u. - Jósika u. - Hajnóczy u. által bezárt tömb, illetve az 1-es karakterű építési zónában a kialakult, zártsorúan beépített telkek településrendezési eszközeinek módosítása esetében nem szükséges a környezeti vizsgálat elvégzése.

II./4. Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének komplex felülvizsgálata kapcsán a partners égi egyeztetés szabályainak meghatározása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletet (OTÉK) az Országgyűlés 2012. január 01-je óta többszörösen módosította. A módosító jogszabályok (90/2012. (IV.26.) Korm. rendelet, 211/2012. (VII.30.) Korm. rendelet, 275/2012. (IX.28.) Korm. rendelet, 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet, 394/2012. (XII.20.) Korm. rendelet és 67/2013. (III.8.) Korm. rendelet) jelentősen átalakították a korábbi előírásokat, pl.:  új építési övezeteket és övezeteket határoztak meg  új építési előírásokat határoztak meg a lakóterületekre, hogy melyik lakóterületbe milyen funkciók helyezhetők el  új különleges beépítésre nem szánt övezeteket határoztak meg  módosította a járművek elhelyezéséről szóló előírásokat  a településrendezési eszközök tervlapjaihoz új jelkulcsot alkottak  hatályon kívül helyezték a településszerkezeti tervről, a helyi építési szabályzat és szabályozási tervről, valamint a településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szervekről szóló előírásokat és az új előírások teljesen új egyeztetési eljárást írtak elő  új fogalommeghatározásokat léptettek hatályba. Mindezek alapján a SZÉSZ tervanyagának teljes körű átdolgozása, az új előírásokhoz való hozzáigazítása vált szükségessé, Szeged MJV Önkormányzata a „Szeged Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának teljeskörű felülvizsgálata 4 munkafázisban” tárgyú feladat elvégzésére irányuló tervezési szerződés teljesítési határidejét így 2013. március 31re módosította. A SZÉSZ komplex felülvizsgálat II. fázis tervdokumentációjának egyeztetési eljárása (mely még a korábban hatályos Étv. és OTÉK alapján készült) 2012. március 22-én egyszer már elindult az előzetes véleményezéssel, az új jogszabályok megjelenése kapcsán azonban az új eljárási szabályoknak megfelelően újra el kell indítani a véleményezést, melyre már a tervezők által - a módosított Étv. és OTÉK, illetve a Településrendezési kódex alapján - átdolgozott komplett

24 tervanyag lesz kiküldve. Az „új” eljárás a partnerségi szabályok meghatározásával kezdődik: A módosítással érintett terület Szeged MJV teljes közigazgatási területe A tervmódosítás célja A Településrendezési kódex 16. § (1) bekezdése alapján: „Az önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, b) módosítja, vagy c) újat készít.”

Szeged MJV Közgyűlése az 589/2011. (XI.25.) Kgy. sz. határozattal döntött arról, hogy a Városi Főépítész a tervezési feladat kidolgozását kezdje meg, azaz elindította a Szeged Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervét megállapító 645/2008. (XII. 12.) Kgy. sz. határozat és a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (SZÉSZ) szóló, többször módosított 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelet komplex felülvizsgálatát. A Településrendezési kódex által meghatározott új eljárási szabályok szerint a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása lehet teljes, egyszerűsített vagy tárgyalásos eljárás. Az eljárás típusának meghatározása a Településrendezési kódexben foglalt követelmények (32. §) szerint történik, a településrendezési eszközök módosítását megelőzően. A 32. § (3) bekezdés szerint településrendezési eszköz készítése és módosítása során teljes eljárást kell lefolytatni. A lakossággal, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal (partnerekkel) történő véleményeztetést a korábbi gyakorlattól eltérően kell biztosítani. A településrendezési eszközöket a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően kell egyeztetni. Az önkormányzatnak a tervezés előtt meg kell határoznia a partnerségi egyeztetés szabályait a Településrendezési kódex 29.§-ában foglalt tartalommal, és ennek alapján kerülhet lefolytatásra a partnerekkel a településrendezési eszköz véleményeztetése. „ 28. § (1) A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal.” „28.§ (3) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.” „29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével – a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket.”

Az előterjesztés mellékletét képező partnerségi egyeztetés szabályaiban (a határozat-tervezetben) meghatározásra kerül az érintett partnerek (lakos, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek) köre. Az érintett gazdálkodó és egyéb szervezetek esetében meghatározásra kerülnek azon szervek, amelyek a korábbi gyakorlatnak megfelelően is megkeresésre kerültek, az eljárásban történő részvételét jogszabály nem írja elő és jelen módosítás kapcsán érintettek lehetnek. Az egyeztetésben résztvevő egyes partnerek tájékoztatási módja és eszközei nem azonosak. ● A határozati javaslatban nevesített gazdálkodó és egyéb szervek postai úton, tértivevényes küldeményként kapják az előzetes tájékoztatót. A partner a tájékoztató átvételétől számított 21 napon belül javaslatokat, észrevételeket tesz, véleményt nyilvánít és nyilatkozik arról,

25 hogy az eljárás további szakaszában részt kíván-e venni. A véleményezési szakaszban az elkészült tervezetet elektronikus formában, postai úton, tértivevényes küldeményként kell megküldeni az eljárásban részt vevő partnereknek. Aki a véleményezési szakaszban a tervezet átvételétől számított 30 napon belül nem ad írásos véleményt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. ● Az előzőekben nem közölt érintett partnerek (lakos, érdek-képviseletei szerv stb.) a helyben szokásos módon (a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Építési Iroda Ügyfélszolgálati csoportján, valamint a Városi Főépítésznél) közzététel útján kerülnek tájékoztatásra mind az előzetes tájékoztatási szakaszban, mind a véleményezési szakaszban. Az előzetes tájékoztatási szakaszban az előzetes tájékoztatót 21 napra, a véleményezési szakaszban az elkészült tervezetet 30 napra a helyben szokásos módon közzé kell tenni azzal, hogy az érintett partnerek a közzététel ideje alatt papír alapon írásban javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Az ezekről szóló hirdetményeket a Délmagyarország című napilapban, valamint Szeged város hivatalos honlapján (www.szegedvaros.hu) a közzététel előtt legalább 10 munkanappal kell megjelentetni, illetve a területileg illetékes önkormányzati képviselőkhöz a közzététel előtt legalább 10 munkanappal el kell juttatni. A véleményezési szakaszban azok a partnerek vesznek részt, akik az előzetes tájékoztatási szakaszban jelezték részvételi szándékukat. A beérkezett írásos javaslatokat, észrevételeket, véleményeket - az általános ügykezelés szabályai szerint kell kezelni, az ügyirathoz iktatni, csatolni. - meg kell küldeni a településrendezési eszköz készítésével megbízott tervezőnek, aki az előzetes tájékoztatási szakaszban érkezett észrevételeket a településrendezési eszközök tervezetébe, a véleményezési szakaszban érkezett észrevételeket a végső tervdokumentációban dokumentálja. A véleményezési szakaszban beérkezett véleményeket – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is – ismertetni kell a Közgyűléssel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a Közgyűlés dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolni kell. A döntést a végső dokumentációban dokumentálni kell, majd 14 munkanapra a helyben szokásos módon, valamint Szeged város hivatalos honlapján közzé kell tenni. Az erről szóló hirdetményt Szeged város hivatalos honlapján a közzététel előtt legalább 10 munkanappal kell megjelentetni. Azon partner, aki az eljárás során postai úton került tájékoztatásra, a döntést és indokolást is postai úton, tértivevényes küldeményként kapja meg. Azon partner, aki az eljárás során közzététel útján került tájékoztatásra, Szeged város hivatalos honlapján kap értesítést a közgyűlési döntés és az indokolás közzétételének idejéről, helyéről. A Polgármester az elfogadást követően 10 munkanapon belül gondoskodik a településrendezési eszközök önkormányzat hivatalos honlapján történő nyilvánosságra hozataláról. A partnerségi egyeztetés szabályait az előzetes tájékoztatóban, a véleményezési anyagban, valamint a végső dokumentációban egyaránt dokumentálni kell.

II./5. a)

Szeged-Petőfitelep, 14494 HRSZ-ú csatorna – 14504 HRSZ-ú II. rendű közlekedési célú közterület – meglévő belterületi határ – Érc utca által határolt terület településrendezési eszközei módosításának előkészítése érdekében településfejlesztési szándék meghatározása

A módosítással érintett terület: Szeged-Petőfitelep, 14494 HRSZ-ú csatorna – 14504 HRSZ-ú II. rendű közlekedési célú közterület – meglevő belterületi határ – Érc utca által határolt terület - mely jelenleg (Ki) különleges oktatási

26 intézményterület. A tervmódosítás célja: Szeged-Petőfitelep területén folyamatos igény van lakóingatlanok kialakítására. A megjelölt terület 14501 HRSZ-ú része jelenleg a Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző Általános Iskola tulajdona, a 14502/2 HRSZ-ú része pedig a Szegedi Környezet-gazdálkodási Nonprofit Kft. kezelésében van, ezért felmerült a kedvezőbb hasznosítás gondolata. Az önkormányzat a telek felosztásával és a tulajdonjogok megváltoztatásával megteremtené a felhasználás-, és funkcióváltás lehetőségét. Célja a terület egy részének (a felosztással kialakított 14501 HRSZ-ú) értékesítése - a környezethez illeszkedő lakóterület formájában. A 14501 HRSZ-ú telek SZÉSZ szerinti besorolása jelenleg különleges oktatási intézményi zóna (Ki), valamint bányatelek miatt egy részén építési korlátozás van. A különleges intézményi zónára a SZÉSZ 17. §-ban foglaltak, a bányatelekre vonatkozóan a SZÉSZ 55. §-ban foglaltak vonatkoznak. A használat megváltoztatásához a jelenlegi zónabesorolás részleges módosítása szükséges. Ennek érdekében a terület egy részén javasolt a környezetre jellemző (Lke) jelű kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózónába való átsorolás. Jelmagyarázat: II. rendű közlekedési célú közterület (belterületen és külterületi beépítésre szánt területen belül Építési hely (II. rendű) Vízgazdálkodási célú közterület Tervezett szabályozási vonal I. rendű nem közlekedési és nem vízgazdálkodási célú ill. közhasználatú terület belterületen és beépítésre szánt külterületen zöld- és erdőterület Különleges terület Bányatelek határa (országos érvényű jogszabályok szerint a (26-4) számú szabályozási tervlap lépték nélküli kivágata

A módosítás kapcsán nem történik újonnan beépítésre szánt területek kijelölése, ezért Étv.) 7.§ (3) bekezdés b) pontja szerinti biológiai aktivitás érték pótlásáról nem kell gondoskodni. A 2012. évi CLVII. törvény hatályon kívül helyezte az Étv. 10.§ (4) bekezdését, azaz a hatályos jogszabályok alapján településszerkezeti tervet érintő módosítás esetén nem szükséges településfejlesztési döntés meghozatala, valamint nem kell tartalmaznia az előzetes véleményt kérő dokumentációnak sem. A Településrendezési kódex 3.§ (1) bekezdése kimondja: „Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha a) jogszabály előírja, vagy b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja."

27 Emiatt a településrendezési eszközök tervezése előtt az Önkormányzat a településfejlesztési elhatározását, a településrendezési eszköz készítésének indokoltságát - a korábbi gyakorlattól eltérően a településfejlesztési döntés helyett - ezen túl településfejlesztési szándékban határozza meg.

II./5. b)

Szeged-Petőfitelep, 14494 HRSZ-ú csatorna – 14504 HRSZ-ú II. rendű közlekedési célú közterület – meglévő belterületi határ – Érc utca által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása kapcsán a partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása

A Településrendezési kódexben foglaltak szerint a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása lehet teljes, egyszerűsített vagy tárgyalásos eljárás. Az eljárás típusának meghatározása a Településrendezési kódexben foglalt követelmények szerint történik, a településrendezési eszközök módosítását megelőzően. „32. § (4) A településrendezési eszköz egyeztetése történhet az egyszerűsített eljárás szerint, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása során az alábbi feltételek egyaránt teljesülnek: a) a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, b) nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja, c) nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése.”

Tekintettel arra, hogy a tárgyi településrendezési eszköz módosítása során a fenti jogszabályi feltételek teljesülnek, valamint az állami főépítész ügyrendi helyettesénél (a Településrendezési kódex 32. § (2) bekezdése alapján) kezdeményezett egyeztetésen ez megerősítésre került, egyszerűsített eljárás folytatható le. A Településrendezési kódex 41. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsített eljárás a véleményezési szakasz kezdeményezésével indul. Amennyiben a településrendezési feladathoz adatok beszerzése szükséges, a polgármester az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kérhet az érintett államigazgatási szervektől. A településrendezési eszközöket a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően kell véleményeztetni. Az önkormányzatnak a tervezés előtt meg kell határoznia a partnerségi egyeztetés szabályait a Településrendezési kódex 29. §-ban foglalt tartalommal, és ennek alapján kerülhet lefolytatásra a partnerekkel a településrendezési eszköz véleményeztetése. „ 28. § (1) A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal.” „28.§ (3) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.” „29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével – a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket.”

Az előterjesztés mellékletét képező partnerségi egyeztetés szabályaiban meghatározásra kerül az érintett partnerek (lakos, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek) köre tekintettel a tervezési terület földrajzi fekvésére, a jelenlegi és tervezett területfelhasználásokra. Az érintett gazdálkodó és egyéb szervezetek esetében konkrétan meghatározásra kerülnek azon szervek,

28 amelyek a korábbi gyakorlatnak megfelelően is megkeresésre kerültek, az eljárásban történő részvételét jogszabály nem írja elő és jelen módosítás kapcsán érintettek lehetnek. Az egyeztetésben résztvevő egyes partnerek tájékoztatási módja és eszközei nem azonosak. A határozati javaslatban nevesített gazdálkodó és egyéb szervek, valamint az a természetes személy, gazdálkodó szerv, akinek javára a rendezés alá vont területen jogot jegyeztek be az ingatlannyilvántartásba, postai úton, tértivevényes küldeményként kapja a tájékoztatót. A partner a tájékoztató átvételétől számított 15 napon belül javaslatokat, észrevételeket tesz, véleményt nyilvánít és nyilatkozik arról, hogy az eljárás további szakaszában részt kíván-e venni. Aki a véleményezési szakaszban a tervezet átvételétől számított 15 napon belül nem ad írásos véleményt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. Az előzőekben nem közölt érintett partnerek (lakos, érdek-képviseletei szerv stb.) a helyben szokásos módon közzététel útján kerülnek tájékoztatásra. A véleményezési szakaszban az elkészült tervezetet 15 napra a helyben szokásos módon (a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Építési Iroda Ügyfélszolgálati csoportján, valamint a Városi Főépítésznél) közzé kell tenni, azzal hogy az érintett partnerek a közzététel ideje alatt papír alapon írásban javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Az ezekről szóló hirdetményeket a Délmagyarország című napilapban, valamint Szeged város hivatalos honlapján (www.szegedvaros.hu) a közzététel előtt legalább 3 munkanappal kell megjelentetni. A beérkezett írásos javaslatokat, észrevételeket, véleményeket - az általános ügykezelés szabályai szerint kell kezelni, az ügyirathoz iktatni, csatolni. - meg kell küldeni a településrendezési eszköz készítésével megbízott tervezőnek, aki azt a végső tervdokumentációban dokumentálja. A véleményezési szakaszban beérkezett véleményeket – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is – ismertetni kell a Közgyűléssel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a Közgyűlés dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolni kell. A döntést a végső dokumentációban dokumentálni, majd 14 munkanapra a helyben szokásos módon, valamint Szeged város hivatalos honlapján közzé kell tenni. Az erről szóló hirdetményt Szeged város hivatalos honlapján a közzététel előtt legalább 3 munkanappal kell megjelentetni. Azon partner, aki az eljárás során postai úton került tájékoztatásra, a döntést és indokolást is postai úton kapja meg. Az eljárásban részt vevő azon partner aki az eljárás során közzététel útján került tájékoztatásra, Szeged város hivatalos honlapján kap értesítést a közgyűlési döntés és az indokolás közzétételének idejéről, helyéről. A Polgármester az elfogadást követően 10 munkanapon belül gondoskodik a településrendezési eszközök önkormányzat hivatalos honlapján történő nyilvánosságra hozataláról. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést a mellékelt rendelet-tervezet és határozati javaslatok elfogadására. Szeged, 2013. március 29. Dr. Botka László polgármester