Előterjesztő:
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Ügyiratszám:
01/19083-27/2013
Tárgy:
Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása, valamint településfejlesztési döntés
Melléklet:
1 pld. rendelet-tervezet 3 pld. határozati javaslat
Készítette:
Fejlesztési Iroda Városi Főépítész
Véleményezésre megküldve:
Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Szeged, 2013. június 13.
2 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának (SZÉSZ) és Településszerkezeti Tervének módosításáról és előkészítő településfejlesztési döntésről szól – az alábbi bontásban: I.
Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása: I/1. Szeged, Tavasz u. - Zákány u. - Bodzafa u. - Hétvezér u. által határolt terület építési szabályzatának módosítása I/2. Szeged, Felső Tisza-part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt terület településszerkezeti terv és építési szabályzat módosítása
II.
Településfejlesztési döntés: Szeged, Vasgyár utca – csatorna (Hrsz.: 20984/2) – Majdáni sor – Alsónyomás sor – Szabadkai út által határolt terület településszerkezeti tervének és építési szabályzatának módosítása kapcsán az 500/2012.(XII.01.) Kgy. sz. településfejlesztési döntés módosítása
A településrendezési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex) 2013. január 1-jén hatályba lépett. A Településrendezési kódex hatálya a településfejlesztési koncepcióra, az integrált településfejlesztési stratégiára, a településrendezési eszközökre, valamint azok tartalmára, elkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának rendjére, továbbá a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra és a közterület-alakításra terjed ki. 2013. január 1-től már nem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), hanem a Településrendezési kódex határozza meg a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának szabályait. A Településrendezési kódex 45.§ (3) bekezdése alapján: „Az e rendelet hatálybalépésekor már elkészült, de még el nem fogadott, vagy az egyeztetés alatt lévő településrendezési eszköz elfogadásáról a) az Étv. 2012. december 31-én hatályos szabályainak, és b) az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelően 2013. december 31-ig gondoskodni kell.” Jelen előterjesztés I./1. és I./2. pontjaiban foglalt településrendezési eszközök véleményezési eljárásai a megindításukkor hatályos Étv. 9. §-ában foglaltak alapján kerültek lefolytatásra. Jelen előterjesztés II. pontjában foglalt településrendezési eszköz véleményezési eljárását a megindításakor hatályos Étv. 9. §-ában foglaltak alapján folyamatban van.
I/1. Szeged, Tavasz u. - Zákány u. - Bodzafa u. - Hétvezér u. által határolt terület építési szabályzatának módosítása I/1/a) Előzmények A tervezés tárgyát képező volt kenyérgyár a Rókus városrészben, a Tavasz utca 14. szám alatt, a
3 Kossuth Lajos sugárút és a Hunyadi tér közötti utcaszakaszon, az 1993 m 2 nagyságú 12228 helyrajzi számú telken helyezkedik el. Tulajdonosa hosszú távra bérbe adta egy beruházó cégnek, aki 200 férőhelyes ifjúsági szálló, diákszállás megvalósítására nyújtott be sikeres támogatási pályázatot. A beruházó cég kereste meg a várost azzal a kéréssel, hogy az új hasznosítás építésjogi kereteit a város építési szabályzatának módosításával teremtse meg. A megcélzott intézményi hasznosítás jobban illeszkedik a kisvárosias lakóterületbe, mint az eredeti üzemi használat, és összhangban van a tömb 'Lk' kisvárosias rendeltetésével. Nem szükséges tehát a telek, vagy telektömb rendeltetésének megváltoztatása a beruházás engedélyezéséhez. A hatályos szabályozási terv módosítását viszont el kell végezni, mert a barnamezős építési akció sajátos előírásokat igényel. I/1/b) Beépítési, szabályozási javaslat A Tavasz utca – Zákány utca – Bodzafa utca – Hétvezér utca által határolt telektömb beépítése kialakult, nincs „foghíja”, azaz beépítetlen telke. A szomszédos telektömbökhöz hasonlóan polgárvárosi jellegűek az épületek, vegyesen előforduló régi polgárházakkal és újabb emeletes társasházakkal. A felhagyott kenyérgyár a tömb Kossuth Lajos utca felőli saroktelkén található (Tavasz utca – Hétvezér utca sarok). Az üzem három épületből áll, a saroképület az üzemcsarnokot és az egykori lisztraktár toronyrészét foglalja magába, a telek belső sarkában kazánház épült, a Hétvezér utcai kapubejáró mellett pedig hosszú porta- és kiszolgáló épület áll. Az épületcsoport átalakításával 200 férőhelyes diákszálló jön létre a telken. Az átalakítással a három meglévő épület tömege nem növekszik, kivéve a Tavasz utcai csarnok tetőtér-beépítését. A sütőüzem főépülete jelenleg lapostetős. A módosítás során a tető teljes felújítása elkerülhetetlen, de a hátrányból előnyt igyekszik kovácsolni az építész, amikor behúzott terasszal – az építménymagasság emelése nélkül – tetőteret hoz létre és annak beépítésére ad javaslatot. A tömb szabályozásának módosítását az üzemi épületcsoport barnamezős beruházás keretében történő átalakítása és funkcióváltása tette szükségessé. A meglévő épületek belső átalakítása során a csarnok és a torony köztes födémek beépítésével tehető csak alkalmassá a szállásfunkció betöltésére, ezért elkerülhetetlen, hogy a szintterület növekedjék, a helyi szabályzat viszont nem tartalmaz erre vonatkozó általános lehetőséget (SZÉSZ 40. §). A javasolt rendelet-módosítás a tervezési terület tömbjén belül egy új, sajátos övezetet hoz létre a volt üzem 12228 helyrajzi számú telkén. Az új Lk-21577X övezeti kódjel értelmezése: Lk: Kisvárosias lakóterület; 2: Polgárvárosi építészeti karakter; 1: Nem kialakult beépítés; 5: Zártsorú beépítési mód; 7: A legkisebb építési telek nagysága: 1100 m 2 ; 7: A max. beépíthetőség: 50 %, az előírt min. zöldfelületi fedettség: 35 %; X: „H” építménymagasság a SZÉSZ sajátos előírása szerint értelmezett (új épület esetében 4,5-7,5 m építménymagasság a megengedett, meglévő épület felújítása, átalakítása, a rendeltetés kisvárosias (közepes laksűrűségű) lakózónának megfelelő megváltoztatása akkor megengedett, ha az épület építménymagassága nem emelkedik és szintterülete csak a meglévő épület és tetőtér-beépítése kubatúráján belül növekszik meg). I/1/c) Örökségvédelem Művi értékvédelem: A tervezési terület tömbjében nincs országos, vagy helyi védelem alatt álló építmény. Műemléki terület, vagy műemléki környezet sem érinti a telektömböt. A módosítást indukáló beruházás a volt kenyérgyári épületcsoportra terjed ki. Az átalakításra tervezett csarnok, torony és melléképületek az 1960-as évek végén létesültek, nem képeznek védendő értéket, inkább idegen elemként jelennek meg az utcaképben. Régészeti örökségvédelem: A tervezési területet és környezetét nem érinti régészeti lelőhely. I/1/d) Közlekedési javaslatok Közúti forgalom: A telektömböt határoló utcák kialakult forgalmi rendje nem igényel változtatást.
4 Az átalakításra tervezett üzem rendelkezik kiépített kapubehajtóval. A kapubehajtó geometriája az építési engedélyezési terv készítése során ellenőrizendő a tűzoltóság által előírt járműbeközlekedésre. Állóforgalom: A parkolást telken belül kell megoldani. A diákszálló engedélyezési terve gondoskodik a méretezett járműtárolásról. A Tavasz utca felől közterületi parkoló van kiépítve. Kerékpáros- és gyalogos közlekedés: A kerékpárosok a közúton közlekednek, a személygépkocsi forgalom nem jelentős. A gyalogosok részére gyalogjárda van kiépítve. Közösségi közlekedés: A Kossuth Lajos sugárúton, 500 m-es vonzáskörzeten belül autóbusz- és villamos megállók érhetők el. I/1/e) Víziközmű- és földgáz-ellátás Ivóvíz-ellátás: A telektömböt körülvevő utcák mindegyike rendelkezik intézményes vízellátó hálózattal. Ezek mérete olyan, hogy rajtuk keresztül kielégíthető a tervezett szállóépület víz-, valamint a a tűzivíz igénye. Tűzcsap a Hunyadi tér sarkán, közkifolyó a Bodzafa utca Hétvezér utca sarkán található. Szennyvízcsatornázás: A keletkező szennyvizek egyesített rendszerű csatornahálózatba juttatása megoldott. A szennyvíz mennyiség növekménye elvezethető a meglévő rendszeren. Az intézményi konyha rákötése előtt zsírfogó beépítése javasolt. Csapadékvíz-elvezetés: A határoló utcákban kiépített egyesített csatornarendszer a csapadékvizet tudja fogadni. A tervezett intézménykert öntözésére a tetőről és burkolt felületekről lefolyó esővíz összegyűjtése javasolt. Földgáz-ellátás: A határoló utcákban lefektetett gázelosztó vezetékekről a létesítmények ellátásához szükséges gázigény kielégíthető. Az intézmény esetén vizsgálandó a vezetékes földgázellátás helyett alternatív energiaforrás használata (nem kötelező a hálózathoz való csatlakozás). I/1/f) Környezetvédelem Levegőtisztaság-védelem: A módosítást követően egy nagy kapacitású sütőipari gyártóegység diákszállóvá történő átalakítása történne meg. A diákszállóban technológiai célú hőfelhasználás nem lesz. A tervezett módosítás a környezeti levegő terhelésében értékelhető változást még lokálisan sem fog okozni. A telektömböt határoló utak forgalmában számottevő változás nem várható, ezért a közlekedés okozta levegőterhelésben sem kell értékelhető változással számolni. Vízvédelem: A tervezési terület vízellátása, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetése jelenleg is közművekkel megoldott. A tervezett módosítás után továbbra is a jelenlegi közműrendszer fogja kiszolgálni a tervezési területet. A területen várhatóan csak kommunális jellegű szennyvizek keletkezésével kell számolni, ipari szennyvizek nem keletkeznek. A közcsatornára bocsátott szennyvizek minőségének meg kell felelni a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokban, valamint a környezetvédelmi hatóság által előírt követelményeknek. A szennyvizek szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa/használója köteles gondoskodni. Előtisztító műtárgyat csak engedéllyel (építési vagy vízjogi) lehet létesíteni/üzemeltetni. A területről elvezetendő csapadékvizek mennyisége és az elvezetés módja a tervezett módosítással nem fog változni. A szennyezett területekről lefolyó csapadékvizek előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa/használója a saját ingatlanon belül köteles gondoskodni Hulladékgazdálkodás: A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésénél – gyűjtés, szállítás, elhelyezés – alapelvként a környezetszennyezést kizáró módot kell tekinteni. Különös gondot kell fordítani a hulladékok képződésének megelőzésére és a hulladékok szelektív gyűjtésére. A területen keletkező hulladékok elkülönített, környezetszennyezést és környezet veszélyeztetést kizáró módon történő gyűjtése az ingatlan tulajdonosának/használójának a kötelessége az ingatlan telekhatárán belül. A területen keletkező települési szilárd hulladékok rendszeres begyűjtése közüzemi szolgáltatás és engedéllyel rendelkező vállalkozók igénybevételével jelenleg is megoldott. A
5 tervezési területen a módosítás után gyakorlatilag csak települési szilárd hulladékok keletkezésével kell számolni, melynek elszállítása és kezelése településtisztasági szolgáltatás keretében a területen megoldott. Zajvédelem: A hatályos szabályozási terv szerint a vizsgált terület mellett északnyugat, északkelet és délkelet irányokban 'Lk' kisvárosias beépítésű lakóterület, délnyugat irányban 'Vt' vegyes terület található. A korábbiakban a Tavasz u. 14. sz. alatti telken kenyérgyár, majd változó funkciójú telephelyek voltak. A területet zajvédelmi szempontból gazdasági területként használták. A kenyérgyár működésének idején megalapozott zajpanaszok is voltak, így a kenyérgyár zajvédelmi szempontból hátrányos örökölt adottság volt. A tervezett diákszálló funkció sokkal jobban illik zajvédelmi szempontból a kisvárosias beépítésű és vegyes terület besorolású lakó környezethez. A gazdasági funkció megszüntetése homogén lakóterületté teszi a vizsgált háztömböt. A zajterhelési határértékek a szomszédos telkeken és területeken változatlanul maradnak, a 12228 helyrajzi számú telek a gazdasági terület zajvédelmi kategóriából 'Lk' kisvárosias beépítésű lakóterületbe kerül – használatát tekintve is. A megengedhető zajterhelések a régi ipari használatú területen a szomszédos lakóterületeken megengedettel azonosak. A tervezett diákszállót az érvényes zajvédelmi rendeleteknek megfelelően kell megtervezni, megépíteni és üzemeltetni. Az üzemépület átalakításának építési engedélyezési tervéhez készített környezetvédelmi fejezet szerint a tervezett átalakítás megfelel a jelenleg érvényes zajvédelmi rendeleteknek. Összefoglaló környezetvédelmi értékelés: Levegővédelmi-, vízvédelmi-, zajvédelmi- és hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett változtatások összességében, az eredeti tervhez képest Rókus városrészre nézve számottevő változást nem fognak eredményezni. A tervezett módosításokkal a terület biológiai aktivitásértéke nem fog változni. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályi műszaki előírások, valamint a tárgyi ügyben kiadott hatósági határozatok figyelembevételével kell eljárni. I/1/g) Villamosenergia-ellátás Nagyfeszültségű (120 - 400 kV) hálózat: A vizsgált területet nagyfeszültségű hálózat nem érinti. Középfeszültségű (20 kV) hálózat: A rendezési terv területén a vizsgált 12228 hrsz.-ú telken transzformátorállomás üzemel. A telken belül levő 001/264 sz. „Tavasz u. Sütőüzem” 10/0,4 kV-os transzformátorállomáshoz középfeszültségű 10 kV-os földkábeles csatlakozás van kiépítve. Transzformátorállomás: A 12228 hrsz. telken meglévő közcélú 10/630 kVA típusú transzformátorállomás a vizsgált épülettömbön kívül a környező területek energiaellátását is biztosítja. A transzformátorállomás megfelelő tartalékkal is rendelkezik, így az ingatlan meglévő rendelkezésre álló teljesítményét az új energiaigény bővítéssel kiegészítve a meglevő transzformátorállomásról biztosítani lehet. Kisfeszültségű (0,4 kV) hálózat: A terület kisfeszültségű energiaellátása kábeles hálózattal biztosított. A diákszálló részére a transzformátorállomásból új kisfeszültségű kábeleket kell kiépíteni. Közvilágítás: A vizsgált területen a közvilágítás jelenleg is megoldott, a tervezett átépítés kapcsán fejlesztést nem igényel. I/1/h) Elektronikus hírközlés Távbeszélő ellátás: A terület vezetékes távbeszélő ellátását az Invitel szolgáltatja. A meglévő távbeszélő ellátás az Öthalom utca - Föltámadás utca sarkánál levő nagyelosztóból alépítményen keresztül biztosított. Az Invitel optikai csatlakozás a Kossuth. L. sugárút irányából, új hálózat kiépítésével oldható meg. Kábeltelevíziós hálózat: A KTV szolgáltatást a Magyar Telekom biztosítja. A vizsgált területet körülhatároló utcákban a DÉMÁSZ kisfeszültségű oszlopsorára épített légkábeles KTV rendszer üzemel. A meglévő rendszer az új igényeket is biztosítani tudja. Ehhez a már kiépített légkábeles hálózatról földkábeles csatlakozás kiépítése szükséges.
6 Mikrohullámú rendszer: A vizsgált területet mikrohullámú rendszer biztonsági övezete nem érinti. Mobil telefon rendszer: Az épületen (a régi lisztraktár épületrész tetején) a TELENOR Magyarország Zrt. jelenleg is közcélú távközlési átjátszó állomást üzemeltet, amelyre továbbra is szükség van. Az épület átalakítása, vagy funkció váltása a TELENOR állomás üzemeltetését nem befolyásolhatja. A településrendezési eszköz véleményezési eljárása lezárásra került. Az Étv. 9. § (6) bekezdése értelmében a településrendezési tervek véleményezési eljárásának befejezése után, a szabályzatot, illetőleg a terveket a megállapítás, illetve jóváhagyás előtt egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tenni azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek. A terv közzétételének ideje 2013. május 23-tól 2013. június 21-ig terjedő időszak, amely jelen előterjesztés postázásának napján még folyamatban volt. Az Étv. 9.§ (5) bekezdése szerint a helyben szokásos közzététel időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell. Amennyiben a közzététel ideje alatt lakossági észrevételek érkeznek, ismertetni fogom az azokra adott válaszokkal együtt. Az állami főépítész Étv. 9. § (6) bekezdés b) pontja szerinti észrevételét jelen előterjesztés kiegészítéseként fogom a Közgyűlés elé terjeszteni. I/1/i) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § előírása alapján az előzetes hatásvizsgálat eredményei az alábbiak: • Társadalmi, gazdasági hatások: A volt sütőüzem megújulása, funkcióváltása pozitív hatású a kicsit vegyes környezetben, abban az értelemben is, hogy a már meglévő adottságok új köntösben való továbbéltetésére mutat példát. A változás a város pénzügyi kereteit nem terheli. • Környezeti és egészségi következmények: Az igényesen kialakított környezet önmagában is egészségesebb életszemléletet sugároz, a szabályozási előírásoknak megfelelően kialakított épületek javíthatják a terület megítélését, ezáltal növelve annak értékét. A tervezett átalakítás, felújítás várható hatása a környező lakóterületre negatív hatást nem gyakorol, egészségügyi problémát nem okoz. A gondozatlan, felhagyott terület rendezett objektumként történő kialakítása használati szempontból szervesen integrálódhat a környező területekhez. • Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A változások a SZÉSZ komplex karbantartásánál kerülnek átvezetésre. Az átvezetés költségeit az éves költségvetés tartalmazza. Jelen SZÉSZ módosítás újabb, speciális források bevonását nem teszi szükségessé, egyéb költségvetési igénye nincs. • A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: A tervezett beruházás meghiúsulása, ezzel együtt a jelenleg leromlott állapotú épületeket tartalmazó földrészlet állapotának további hanyatlása. • A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. I/1/j) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 24. § (1) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) Az új rendelet tervezet az előterjesztés mellékleteként annak részét képezi.
7 b) ca) cb) cc)
A hatályos rendelet (egységes szerkezetben) az alábbi linken érhető el: http://www.szegedvaros.hu/szesz.html A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § előírása alapján a javasolt szabályozást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat az I/1/a) és I/1/b) pontok tartalmazzák. A hatályos rendelet és a rendelet-tervezet közti különbségeket az I/1/b) pont tartalmazza. A hatályos rendelet és a rendelet-tervezet közti eltérés lényegét és következményeit az I/1/b) pont tartalmazza.
I/1/k) Az SZMSZ 24. § (5) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) ba) bb) c) d)
Az építési szabályzat módosítás szükségességének indokait az I/1/a), valamint I/1/b) pontok tartalmazzák. A módosítással érintett telek tervezett hasznosítását az I/1/a), valamint I/1/b) pontok tartalmazzák. A területet a korábbi tervek is kisvárosias lakózónába (Lk) sorolták. A módosítással érintett társadalmi csoportok: a módosítást kérelmezők, jogi személyek, illetve a szomszédok. Az átminősítés ezen csoportokra gyakorolt teljes körű hatása: pozitív, az egy hónapos közzététel alatt az előterjesztés postázásáig lakossági észrevétel a tervdokumentációval kapcsolatban nem érkezett.
I/2. Szeged, Felső Tisza-part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt terület településszerkezeti terv és építési szabályzat módosítása I/2/a) Előzmények A Szeged, Felső Tisza-part – Etelka sor – tanpálya – Körtöltés által határolt területére szóló településrendezési tervmódosítás a SZÉSZ 71. § bekezdésében 2. számú területként nevesített, sajátos előírásokkal rendelkező (F) terület egészére történt. A tervezési munkát Szeged MJV Közgyűlésének 591/2012. (XII. 21.) Kgy. határozattal meghozott településfejlesztési döntése alapozta meg. A Felsőváros városrészben lévő Felső Tisza-parti stadionnak az MLSZ és az UEFA elvárásainak megfeleltetett korszerű stadionná fejlesztése van tervbe véve. A bővítés nyomán végső állapotában 10.000 fő befogadására alkalmassá tett létesítmény és a kapcsolódó infrastruktúra elhelyezhetősége a település hatályos településrendezési tervének átdolgozását teszi szükségessé. A módosítás célja a fejlesztésnek helyet adó Szeged, II. kerület belterület 10005/4 helyrajzi számú telek építési övezeti besorolásának módosítása annak érdekében, hogy a terület alkalmas legyen a sportfunkció és a tervezett stadionfejlesztés befogadására. Ennek keretében szükséges a megengedett legnagyobb építménymagasság, a legnagyobb beépítettség, az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség, valamint a gépjármű-parkoló szám optimális meghatározása, továbbá a közműszolgáltatás biztosítása. A módosítás alapja az első osztályú stadionokkal szembeni követelmények maradéktalan érvényesítési igénye, valamint a létesítmény környezetének rendezése. I/2/b) Hatályos területfelhasználás, építési övezeti besorolás és a javasolt módosítások A hatályos besorolás: A tervezési terület a hatályos településszerkezeti terv szerint különleges beépítésre szánt
8 intézményterület 'Ki', központi vegyes terület 'Vk', kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 'Gksz', valamint egyéb ipari terület 'Ge' besorolású. Ezek mellett a területet közlekedési és nem közlekedési célú közterületek is érintik. Területfelhasználási (településszerkezeti terv) módosulások:
Hatályos településszerkezeti tervlap
HRSZ
Tervezett településszerkezeti tervlap
HATÁLYOS
TERVEZETT
1.
10005/4 hrsz
'Ki'
különleges intézményi zóna
>
'Vk'
központi vegyes zóna
2.
10006/2 ÉK-i része
'Vk'
központi vegyes zóna
>
'Ki'
különleges intézményi zóna
1.: Az átsorolást az indokolja, hogy a tervezett sportlétesítmény és a hozzátartozó kiszolgáló létesítmények MLSZ-előírások szerinti mérete meghaladná a különleges területekre vonatkozó, az OTÉK által előírt legnagyobb beépítettség (40%) mértékét. A magasabb beépítettséget a területfelhasználás módjának megváltoztatásával biztosítani lehet. A tervezett sportlétesítmény
9 központi vegyes területen történő elhelyezésére az eljárás megindításakor hatályos az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) lehetőséget ad. 2.: A birkózócsarnok átsorolását a szomszédos 'Ki'-jelű építési övezetbe (ahová a telek nagyobbik része is tartozik) az indokolja, hogy így az azonos (sport, rekreációs) funkciók egységes övezetbe sorolhatók. Az átsorolást lehetővé teszi, hogy a 'Ki' övezet építési paraméterei elégségesek a birkózó-csarnok számára is, így az átsorolásnak településrendezési akadálya nincs. Övezeti módosulások: HRSZ
HATÁLYOS
TERVEZETT
1.
10005/4 hrsz
Ki-500014(F)
>
Vk-51X088(F)
2.
10006/2 ÉK-i része
Vk-51299X(F)
>
Ki-500947(F)
Jelmagyarázat: I. rendű közlekedési célú közterület II. rendű közlekedési célú közterület Építési hely Tisza védőtöltésétől mért 110 m-es védősáv Védőterületek és korlátozási területek Tervezett szabályozási vonal Kötelező építési vonal Sajátos előírások területének határa a terület sorszámával elválasztó vonal Védőterületet igénylő meglévő elektromos távvezeték
Hatályos szabályozási tervlap kivonat
10 A stadion övezeténél (1.) a beépítési paraméterek a következőképp változnak: HATÁLYOS TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÉPÍTÉSZETI KARAKTER
KIALAKULTSÁG
BEÉPÍTÉSI MÓD
MEGENGEDETT LEGKISEBB TELEKMÉRET
MEGENGEDETT
SÉG ÉS A LEGKISEBB
különleges intézményi zóna
'Vk'
központi vegyes zóna
lásd fentebb
5
egyéb
5
egyéb
-
0
kialakult
1
A jelölés kizárólag nem kialakult az építési övezet kialakultságára utal.*
0
adottságtól függően az építési hatóság határozza meg
X
a SZÉSZ sajátos előírására utal
A tervezett stadion elhelyezése egyik beépítési módnak sem felelne meg.
0
adottságtól függően az építési hatóság határozza meg
0
adottságtól függően az építési hatóság határozza meg
-
60%…25%
A stadion, a kiszolgáló létesítmények és a parkoló felületek növekedése indokolttá teszi a beépítettség növelését.**
1
5%…80%
8
FE-
DETTSÉG
MEGENGEDETT LEGNAGYOBB
INDOKOLÁS
'Ki'
LEG-
NAGYOBB BEÉPÍTETTZÖLDTERÜLETI
TERVEZETT
4
4,5-7,5 m
8
12,5-35,0 m
A leendő stadion létesítményei indokolják az építmény magasság növelését. A SZÉSZ 46. § (3) bek. alapján csak a felső értéket [35 m] kell alkalmazni.
(F)
a sajátos terület jele
(F)
a sajátos terület jele
-
ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG
* Ugyan jelentős átalakítással jár együtt a fejlesztés, a stadion mint létesítmény kialakultnak tekintendő. ** A hatályos terven szereplő paraméter a jelenlegi stadion értékeinek is ellentmond. Az övezeti módosulások eredménye egy új, a sajátos előírás (és ebből következően a város) területén eddig nem alkalmazott övezeti jel lesz, amely illeszkedik Szeged hatályos övezeti rendszeréhez.
11 A birkózócsarnok esetében (2.) a terület egy már meglévő építési övezet része lesz: HATÁLYOS
TERVEZETT
'Vk'
központi vegyes zóna
'Ki'
különleges intézményi zóna
ÉPÍTÉSZETI KARAKTER
5
egyéb
5
egyéb
KIALAKULTSÁG
1
nem kialakult
0
kialakult
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
BEÉPÍTÉSI MÓD
MEGENGEDETT
LEGKI-
SEBB TELEKMÉRET MEGENGEDETT GYOBB ÉS
szabadonálló
0
9
4000 m2
9
4000 m2
9
80%…10%
4
20%…65%
X
a SZÉSZ sajátos előírására utal
7
12,5-15,0 m
(F)
a sajátos terület jele
(F)
a sajátos terület jele
LEGNA-
BEÉPÍTETTSÉG A
2
adottságtól függően az építési hatóság állapítja meg
LEGKISEBB
ZÖLDTERÜLETI FEDETTSÉG MEGENGEDETT GYOBB
LEGNA-
ÉPÍTMÉNYMA-
GASSÁG
A sajátos előírás módosítása: Az alábbiakban a tervezési területre vonatkozó sajátos előírások kerülnek bemutatásra. Áthúzva a törlendő, aláhúzva a kiegészítendő szövegrészek szerepelnek. „2. SZEGED, FELSŐ TISZA-PART- ETELKA SOR- TANPÁLYA- KÖRTÖLTÉS ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (F) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 71.§ (1) A sajátos előírások hatálya a Szeged, Felső Tisza-part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt területre terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöl: a) Vk 51299X (F) b) Gksz 512553 (F) c) Ki 500014 (F) Vk 51X088 (F) d) Ki 500947 (F) e) Ge 500067 (F) (3) A Vk 51299X (F) jelű építési övezet telkein: A SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásai szerint helyezhetők el építmények, kivéve az építménymagasságot. Az épületek építménymagassága – a Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő építmény kivételével - max. 12,5 m. A Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő építmény esetében az építménymagasság max. 30,0 m, ezen érték az épület építménymagasságába beszámítandó épületrész esetén sem léphető túl. (3a) A Vk 51X088 (F) jelű építési övezetben
12
(4) (5)
(6) (7) (8)
(9)
a) talajszerkezet megbontásával járó építési tevékenységet csak talajmechanikai szakvélemény elkészítését követően lehet végezni; b) „X” = az övezetben építési helynek a telek teljes területét kell tekinteni; c) a SZÉSZ 38. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. A Gksz 512553 (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően: Építés csak – a meglévő épület bővítéseként – szabadonálló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül történhet. A Ki 500947 (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően: a) a városi uszoda telkének telekhatárain max. 3 m magas tömör vagy áttört kerítés létesíthető, mely karakterében igazodik az uszodához; b) a meglévő sportcsarnoknál kialakult hátsókert mélysége 6,0 m; c) a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen kívül elhelyezhető az uszoda és a sportterület rendeltetésszerű működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges egyéb építmény (jegypénztár, beléptető, lelátó, műtárgy, technológiai berendezés stb.); d) a c) pontban foglalt rendeltetésszerű működéshez, üzemeltetéshez szükséges építmény körébe nem sorolható a kereskedelmi (büfé, lángosos stb.) funkció, ezen objektumok az uszoda épületében helyezhetőek el; e) a tervezett létesítmény épületének tervét építészeti tervpályázaton kell kiválasztani. A Ge 500067 (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően: Az elektromos alállomás terveit településképi követelményeknek megfelelő építészeti kialakítás érdekében véleményezésre be kell nyújtani az Önkormányzati Tervtanácshoz. Az 1000 férőhelyes sportstadion időszakosan jelentkező parkolási igényének kielégítésére lehetővé kell tenni a telken belüli gépkocsi-elhelyezést. A Vk 51299X (F) és Gksz 512553 (F) jelű építési övezetek közterületi telekhatárán kerítés nem építhető, a Ki és Ge jelű építési övezetek telekhatárain legfeljebb 3,0 méter magas kerítés létesíthető. A kerítések igazodjanak az uszoda épületére kiírt építészeti tervpályázatra elkészített és elfogadott kerítés tervéhez. A hatályos területen a zöldfelületekkel kapcsolatosan az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni: a) A szabályozási terven jelölt fákat meg kell őrizni. b) A 10 gépkocsi- férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet legalább 1fa/4 parkolóhely mértékben fásítani kell. c) A sportcsarnok és a tervezett uszoda kiszolgálásához szükséges - a füves futballpálya mellett - kialakítandó parkolófelületet vízáteresztő műanyag gyeprács burkolattal kell kialakítani. d) A tervezési terület északi részén elhelyezkedő erdőfolt faállománya megőrzendő. Elöregedés esetén a faállomány felújítása szárazságtűrő, honos fafajok alkalmazásával szükséges. e) A teljes hatályos tervezési területre A Ki rendeltetési zóna területre és a csatlakozó közterületekre egységes kertépítészeti terv készítendő, mely az engedélyes terveken felül tartalmazzon fakivágási, favédelmi és kezelési tervet is.”
I/2/c) Örökségvédelem A tervezési terület és környezete örökségvédelmi elemekkel nem érintett. I/2/d) Tájrendezés Természetvédelmi területek érintettsége:A tervezett módosítás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben szereplő Natura 2000 területekre és jelölő fajokra káros hatást nem jelent. A területtől délre folyó Tisza folyó része az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének. A módosítás az ökológiai folyosó területét nem érinti. A tervezési területtől keletre található Szeged város helyi jelentőségű természetvédelmi területe, a belvárost körülvevő, a nagyárvíz után épült Körtöltés. A módosítás a
13 védett területet nem érinti. A tervezett módosítások, és a várható hatások nem érintenek olyan területet, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek. I/2/e) Környezeti állapot érintett elemei, rendszerei Zaj- és rezgésterhelés: A tervezési terület nagyobb, déli része az építési szabályzat 'Zaj- és rezgésvédelmi szabályozási zóna tervlapján' zaj- és rezgésvédelmi szempontból a 4. nem érzékeny zónába sorolt, míg északi része a 3. átlagos érzékenységű II. zónába sorolt. A SZÉSZ az egyes zajvédelmi övezetekre meghatározza az üzemi és az építési munkától származó megengedett Ahangnyomás szintjét. A tervezett módosítással a terület zaj- és rezgésvédelmi besorolása nem módosul. Levegőtisztaság-védelem: A tervezési terület és környezete az építési szabályzat 'Levegőtisztaságvédelmi szabályozási zóna tervlapján' levegőtisztaság-védelmi szempontból a 4. védett II. kategória zónába sorolt. A tervezési terület közelében kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi zóna nem található. Termőföld: A tervezett módosítás termőföldet nem érint. A tervezési területtől keletre N 2 minőségi osztályú nádas terület található. A tervezett módosítás a területre nincsen hatással. I/2/f) Zöldfelületek Övezeti módosulások: A tervezési területen az övezet két helyen módosul a 2. pontban meghatározottak szerint. Az érintett övezetek zöldfelületekre vonatkozó előírásait mutatják az alábbi táblázatok: A stadion övezet (1.): HATÁLYOS TERÜLET-FELHASZNÁLÁS
TERVEZETT
'Ki'
különleges intézményi zóna
'Vk'
központi vegyes zóna
1
5%…80%
8
60%…25%
MEGENGEDETT LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG ÉS A LEGKISEBB ZÖLDTERÜLETI FEDETTSÉG
A stadion, a kiszolgáló létesítmények és a parkoló felületek növekedése indokolttá teszi a beépítettség növelését. A hatályos terven szereplő paraméter a jelenlegi stadion értékeinek is ellentmond. A tervezett fejlesztés megvalósításával a stadion környezete kertépítészeti szempontból várhatóan újra rendezetté válik, ami a szomszédos lakóterület miatt kedvező. A stadionban helyet kapó futballpálya intenzíven fenntartott, mesterséges zöldfelületnek tekinthető. A birkózócsarnok (2.): HATÁLYOS TERÜLET-FELHASZNÁLÁS
TERVEZETT
'Vk'
központi vegyes zóna
'Ki'
különleges intézményi zóna
9
80%…10%
4
20%…65%
MEGENGEDETT LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG ÉS A LEGKISEBB ZÖLDTERÜLETI FEDETTSÉG
A birkózócsarnok kapcsán tervezett övezet módosítás zöldfelületi szempontból kedvező.
14 Fásított parkolók: A kialakítandó stadion saját telkén a rekonstrukció I. ütemében 348 db személygépkocsi + 16 db akadálymentes és 7 db buszparkoló kerül kialakításra. Az előírás szerinti kerékpártárolók elhelyezhetők a telken belül, ahol telepíthető az előírt 600 db kerékpártároló. 20 db kerékpártároló áll rendelkezésre a galéria alatti területen a sportolók és dolgozók részére. A távlati II. ütemben a Felső Tisza-parton kétszintes parkolólemez létesítése tervezett, ahol a további 4000 néző számára 384 db + 16 db akadálymentes személygépkocsi parkoló kaphat helyet. A területre vonatkozó sajátos előírásokban, a SZÉSZ 71.§ (9) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a 10 gépkocsi- férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet legalább 1fa/4 parkolóhely mértékben fásítani kell. Az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint: „Felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő lombos fa telepítésével kell megoldani.” A parkoló fásítása során a következő fajok telepítése természetvédelmi, tájvédelmi szempontból nem javasolt, feltétlen kerülendő: Fallopia (Reynoutria) japonica (ártéri japánkeserűfű), Padus serotina (kései meggy), Eleagnus angustifolia (keskenylevelű ezüstfa), Fraxinus pennsylvanica (amerikai kőris), Celtis occidentalis (nyugati ostorfa), Ailanthus altissima (bálványfa), Acer negundo (zöld juhar), Amorpha fruticosa (gyalogakác). I/2/g) Árvízvédelem és folyószabályozás Az ATI- VIZIG tájékoztatása szerint a tervezési terület érinti a 11.01. árvízvédelmi szakasz elsőrendű árvízvédelmi töltését, valamint annak mentett oldali 110 méteres korlátozási zónáját a töltés 15+882 – 16+275 tkm szelvényei között, továbbá a Körtöltést a töltés 11+200 – 11+720 tkm szelvényei között. A stadion rekonstrukciója során az árvízvédelmi töltések korlátozási zónáiba eső tereprendezési munkák terveinek jóváhagyása érdekében szükséges a meglévő terepszintek geodéziai felmérése, majd az abból generált, a Felső Tisza-parton az elsőrendű árvízvédelmi töltésen vezető műút pályaszerkezetétől, a Körtöltés vonatkozásában pedig a töltéskoronától indított, a jellegzetes tereppontok abszolút magasságát feltüntető keresztszelvények elkészítése. A jelenlegi állapotot feldolgozó keresztszelvények mellett szükséges a tervezett terepszintek kialakítására vonatkozó keresztszelvények elkészítése is, melyek tartalmazzák az esetlegesen szükséges feltöltésekhez beépíteni tervezett anyagok minőségét és tömörségi fokát. I/2/h) Közlekedés Csomópontok: A Felső Tisza-part tervezési területtel szomszédos szakaszán két csomópont található, melyek jelzőlámpa nélküli szintbeni csomópontok: - Felső Tisza-part – Etelka sor csomópontja, - Felső Tisza-part – Lippai Imre utca csomópontja. Kerékpárutak: A helyi kerékpárút hálózat része az Etelka sori kerékpárút. Autóbusz-közlekedés: A tervezési területet több, a Tisza Volán Zrt. üzemeltetésében lévő helyi autóbusz vonal is érinti: - 73-as Mars tér - Tápé, Csatár u., - 73Y-os Mars tér - Petőfitelep - Tápé, Csatár u., - 90F-es Petőfitelep, Fő tér - Személy pu. Az autóbuszjáratok a Felső Tisza-parton és az Etelka soron közlekednek. A tervezési terület közvetlen közelében három buszmegálló található: - Városi Stadion – (73, 73Y, 90F; a Felső Tisza-parton), - Etelka sor (Felső Tisza-part) – (73, 73Y, 90F; az Etelka sor és a Felső Tisza-part sarkán), - Erdő u. – (90F; az Etelka sor és a Tápai u. sarkán). Kötöttpályás közlekedés: A tervezési terület autóbuszjáratokon kívül a Szegedi Közlekedési Kft. üzemeltetésében lévő trolibuszjáratokkal is megközelíthető:
15 - 9-es Vértói út – Lugas utca, - 19-es Makkosház - Tarján, Víztorony tér. A trolibuszjáratok az Etelka soron közlekednek, megállóik – az Etelka sor, ill. az Erdő u. – közösek az autóbuszokéval. A tervezési területnek nincs villamos és közvetlen vasúti kapcsolata. A személypályaudvar a 90F-es autóbusszal érhető el. A fejlesztéshez kapcsolódó közlekedés-tervezés: Gépjárművel történő megközelítés: A kiszolgáló utak keresztmetszetei az e-UT 03.01.11 (ÚT 2-1.201:2008) útügyi műszaki előírás szerint a B.VI.d.D. útkategóriának megfelelően kerülnek kialakításra. A stadion megközelítése nem igényli új közlekedési területek kiszabályozását. A meglévő utcákhoz (Felső Tisza-part, Lippai utca) kapcsolódó, a létesítményt kiszolgáló utak a stadion saját, 10005/4 hrsz.-ú telkén belül kerülnek kialakításra. Az ún. „hazai” szurkolók, a VIP- vendégek, a média képviselői és a sportolók gépjárművel a területet a Lippai utcáról közelíthetik meg. A Lippai utca és a Felső Tisza-part csomópontját (24+169 km sz.) nem szükséges átalakítani (nyugati irányból külön balra-kanyarodó sáv áll rendelkezésre) a várható forgalmat a csomópont kezelni tudja. A sportolói, VIP és média forgalma a stadiont teljesen körülölelő belső kiszolgáló út északi, nyugati és részben déli oldalán közlekedhet. A „vendég” szurkolók a szokásos módszerrel, felvezetéssel érkeznek a Felső Tisza-parton létesítendő új bejárathoz. Teljes értékű csomópont csak az Útügyi Műszaki Előírások alóli felmentéssel létesülhet, mivel az országos összekötő úton a csomópontok legkisebb távolsága 300 m. Itt 144 m-re található a következő csomópont. A közúti kapcsolat teljes értékű, a város irányából külön balra kanyarodó sáv létesítésére van lehetőség. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. június 10-én kelt, KIF/12597-1/2013-NFM iktatószámú döntésében az e-UT 03.01.11 sz., „Közutak tervezése”(KTSZ c. ÚME 4.8.1 pontjában lakott területen, „b” hálózati funkciójú közutakra meghatározott legkisebb csomóponti távolságra (300m) vonatkozó előírás alóli felmentéshez az alábbi kikötéssel járult hozzá: „A Lippai utca torkolatánál meglévő gyalogátkelőhelyet középszigetes kialakítással kérem megvalósítania gyalogosok biztonságának növelése, valamint a mellékirányból balra nagyívben kanyarodók megvezetésének biztosítása céljából.” A közúti kapcsolat északi irányba halad a stadiont körülölelő belső kiszolgáló útig. A belső kiszolgáló úthálózat 6.00 m széles burkolattal vezet a sportlétesítmények között, ahonnan személygépkocsi és autóbusz parkolókat lehet megközelíteni, valamint ez az úthálózat hivatott az esetleges tűzoltási feladatokra kivonuló tűzoltósági, közüzemi gépjárművek közlekedésének biztosítására. A fentiek alapján látható, hogy közutak pályaszerkezetét érintő változásokra nem kerül sor. Parkolás: A tervezett létesítmény a sporttelep meglévő stadionjának rekonstrukciójaként valósul meg két ütemben. A meglévő stadion nézőtere 8865 férőhelyes. A tervezett rekonstrukció során I. ütemben kb. 6000 férőhelyre, II. ütemben 10000 férőhelyre lesz átalakítva. Az OTÉK 42. § (1) bekezdése kimondja: „Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.” A „hazai” szurkolók jellemzően tömegközlekedéssel, a „vendég” szurkolók jellemzően autóbusszal érkeznek, ennek megfelelően lett figyelembe véve a parkolóhelyek kialakítása. Új építésnél a parkolóigény az OTÉK szerint: 1 személygépkocsi/15 néző, ill. 1 busz/200 néző, illetve 2 kerékpár/20 néző. Az UEFA előírása: sportolóknak 10 személygépkocsi, illetve 2 busz, VIP vendégeknek 150 személygépkocsi, a közvetítőkocsik számára 1000 m2 terület biztosítandó. Már az első ütemben biztosíthatók a teljes létesítményhez szükséges sportolói, VIP és médiaparkolók, ill. az ütemhez előírt számú hazai személygépkocsi parkolóhelyek. A média kiszolgáló
16 gépjárműveinek egy 1540 m2-es térburkolat, mellette 16 férőhelyes személygépkocsi parkoló kerül kialakításra. A VIP vendégek részére a tervezési terület északi oldalán létesül 76 férőhelyes parkoló. A sportolók parkolói a galéria alatt találhatók 39 db férőhellyel. A sportolói autóbuszok részére 2 db párhuzamos állású parkoló létesül a stadiont körülölelő belső kiszolgáló út északnyugati ágán. A „hazai” mozgássérült szurkolók részére a stadion északkeleti és délkeleti sarkainál épül ki 4-4 db parkolóállás. A „hazai” szurkolói forgalom a bejáratot követően rögtön déli irányba fordul a térszinten kialakított 175 férőhelyes parkolóhoz. A „vendég” szurkolók részére – a lehetséges számú személygépkocsi parkoló mellett – már az I. ütemben biztosítható a teljes vendég létszámhoz előírt autóbusz-parkoló. A „vendég” szurkolók parkolói a tervezési terület délkeleti sarkában kapnak helyet (elkülönítve a „hazai” szurkolóktól) 5 db autóbusz, 48 db + 2 db akadálymentes parkolóhellyel. Fentiek szerint a kialakítandó stadion saját telkén a rekonstrukció 1. ütemében 348 db személygépkocsi + 16 db akadálymentes és 7 db buszparkoló kerül kialakításra. Az előírás szerinti kerékpártárolók elhelyezhetők a telken belül, ahol telepíthető az előírt 600 db kerékpártároló. 20 db kerékpártároló áll rendelkezésre a galéria alatti területen a sportolók és dolgozók részére. A távlati II. ütemben a Felső Tisza-parton kétszintes parkolólemez létesíthető, ahol a további 4000 néző számára 384 db + 16 db akadálymentes személygépkocsi parkoló létesülhet. Kerékpáros és gyalogos közlekedés: A kerékpárosok a Felső Tisza-parton lévő kerékpárútról közelíthetik meg az itt kialakított kerékpártárolókat. A stadion főbejárata a Felső Tisza-partról nyílik, a két szomszédos buszmegálló között félúton, ami biztosítja a lökésszerűen, jellemzően tömegközlekedéssel érkező „hazai” szurkolók eloszlását. A be- és kiléptetés megfelelő szélességű a tömegesen érkező és távozó szurkolók részére. A Felső Tisza-parti tömegközlekedési megállók megfelelő távolságban vannak ahhoz, hogy érkezésnél ne legyen túl távol, távozáskor pedig eléggé távol legyen a tömeg szóródása érdekében. A „hazai” szurkolók elérhetik a stadiont a Tisza Center magánútja irányából, valamint északi és déli irányból a Szillér-Baktói főcsatorna töltésén korszerűsítendő járdán is. A „vendég” szurkolók a Felső Tisza-parton újonnan létesítendő útkapcsolatnál közelíthetik meg a stadiont. A Felső Tisza- parti bejárattól és a „vendég” parkolókból gyalogosan teljesen elkülönített módon érhetik el a stadion dél-keleti szektorát. I/2/i) Közművesítés Vízellátás: A tervezési terület vízellátása az Etelka soron és a Felső Tisza-parton futó NÁ 300 mmes azbesztcement fővezetékekről történik a Tisza Center előtti magánút, illetve a Lippai Imre utca alatt futó elosztóvezetékekkel. A tervezett stadion és kiszolgáló létesítményeinek vízellátása a Felső Tisza-parti NÁ 300-as vezetékről a 10005/4 helyrajzi számú telek délnyugati vége felőli betáplálással, DN 160 KPE vízvezetékkel, a stadiont körülölelő körvezetékes hálózat kiépítésével oldható meg. A Lippai utca felől érkező meglévő vízvezetékből leágazással épül ki a stadion kútvíz hálózata DN 90 KPE vezetékkel, stadiont szintén körülölelve, a hálózati vízvezetékkel párhuzamosan. A kútvíz hálózatról biztosítható a létesítmény automata öntözőrendszerének vízellátása. A tűzivíz igényt a stadion északnyugati oldalán kiépítendő tűzivíztározóval lehet kielégíteni, amelynek vízellátását a vízvezeték hálózat, a kútvíz hálózat és a pálya tervezett drain szivárgója biztosítja. Szennyvíz-csatornázás: Szegeden a tervezési terület vízelvezetése egyesített rendszerű csatornával történik a sportcsarnokoktól északra lévő közműsáv alatt futó vezetékekkel, amelyek az Etelka soron csatlakoznak a hálózat többi részéhez. A zárt csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és csapadékvizet a II. sz. főgyűjtő csatorna (62/95 tégla) az Alsótelepi átemelőre juttatja (Klinikák térsége), ahol az ötszörös hígítást meghaladó víz a Tisza sodorvonalába ömlik (alacsony vízállás esetén gravitációs módon, magas vízállás idején átemelő segítségével). Ötszörös hígításig a vizeket
17 egy, a Tisza folyó alatti nyomóvezetékkel az újszegedi átemelőre vezetik. A tervezett stadion és kiszolgáló létesítményeinek szennyvízelvezetése a stadiont majdnem körülölelő hálózattal, DN 200 KG PVC csatorna kiépítésével oldható meg, amely a 10005/4 helyrajzi számú telek északnyugati sarkán létesítendő szennyvízátemelőbe fut. Innen a szennyvíz DN 300 KG PVC csatorna kiépítésével a közműsáv alatt futva érné el a meglévő Etelka sori hálózatot. Csapadékvíz-elvezetés: A csapadékvíz a város azon Körtöltésen belüli részein ahol nem elválasztott rendszer üzemel – így a tervezési területen is – víznyelőkön keresztül jut be a meglévő egyesített rendszerű csatornahálózatba. A SZÉSZ a tervezési területet 5-ös (egyéb) karakterű építési zónába sorolja, ahol a telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. A SZÉSZ 124. §-a alapján a csapadékvíz elvezetése teljes közművesítettség esetében burkolt nyílt árok kiépítésével kell, hogy biztosított legyen. A tervezett stadion és kiszolgáló létesítményeinek csapadékvízelvezetése a stadiont szinte teljesen körülölelő hálózattal, DN 300 KG PVC csatorna kiépítésével oldható meg, amelyhez csatlakoznak a parkolók DN 200 KG PVC vezetékei. A csapadékvíz a stadiontól északra létesítendő csapadékvíz- átemelőbe, onnan egy tervezett nyomott csapadékvíz csatornán (DN 200 KPE) keresztül keleti irányba a Szillér-Baktói főcsatornába fut. A tervezési területről a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt. tájékoztatása alapján 0,24 m 3/sec csapadékvíz vezethető be a főcsatornába. Vezetékes gázellátás: A város lakóterületei földgázzal teljes körűen ellátottak. A tervezési területet határoló utcákban 3 bar középnyomású gázhálózat üzemel. Az Etelka sori DN 110 PE gázvezetékről biztosított a Tisza Palota és a Tisza Center gázellátása is. A területen a stadion fejlesztéséhez kapcsolódóan többlet gázigény várható, melyet a szolgáltató tud kezelni. A stadion gázellátása a létesítmény délnyugati oldalától kiinduló a stadion mentén északnyugati irányba, egészen a sportcsarnokoktól északra lévő közműsávig, majd az alatt a 10006/2 helyrajzi számú telken létesítendő gázfogadóig kiépítendő tervezett kisnyomású vezetékkel biztosítható. Ebbe a gázfogadóba érkezhet egy tervezett középnyomású vezeték, amely – szintén a közműsáv alatt haladva – az Etelka sori középnyomású vezetékbe köt be. Villamosenergia-ellátás: A tervezési terület villamosenergia ellátása a Szeged Észak 120/10 kV-os állomásról történik 10 kV-os kábelhálózattal az Etelka sor – Felső Tisza-part – Lippai u. felől. A tervezett stadion elektromos igénye elsősorban a játéktér megvilágítása miatt jelentősen megnő, emiatt a stadiont olyan megbízhatóan működő szünetmentes áramforrással kell ellátni, amely biztosítani tudja a reflektorok min. 1200 lux fényerejét, illetve áramkimaradás esetén ennek 2/3-át (800 lux), amely mellett a mérkőzést be lehet fejezni. A jelenlegi hálózatra a csatlakozás a megfelelő kialakítással biztosítható. A tervezési területen belül a 10005/3 hrsz.-ú ingatlanon, a Ge500067(F) jelű építési övezetében távlatban tervbe van véve a Szeged Felsővárosi 120/Középfeszültségű alállomás létesítése. A tervezett alállomás megépítése Szeged észak–keleti területeinek (Baktó, Petőfi telep, Tápé), valamint a Tisza – Maros szög megnövekvő energiaigényének kiszolgálása esetén szükséges. Ez azonban csak nagy távlatban várható. Az alállomás a meglevő 120 kV-os légvezetékre légvezetékes csatlakozással ráköthető. Elektronikus hírközlés: A város 15 távbeszélő központ tápterületre és ezen belül további tervezési területekre van osztva. A tervezési terület a TPVIIB elnevezésű tápterületen fekszik. Az optikai kábelhálózat tekintetében a tervezési terület a SZE08 tápterületen belülre esik. A Magyar Telekom a tervezési területen az Erdő u. felől a Tisza Centerig épített ki optikai kábelhálózat rendszert. Szegeden mindhárom mobilszolgáltató jelen van lefedettségük 100%-os. A szabályozási terv módosításai alapján történő változtatások kiszolgálására újabb vezetékes fővonal igények várhatók. A szolgáltató az igényeket ki tudja elégíteni. A fejlesztések során a hálózat földalatti vezetésű rendszerben épüljön a környezeti szempontokat figyelembe véve. A stadion fejlesztéséhez kapcsolódóan a média igényeinek kiszolgálására legalább 3 Mbit/s sávszélességű internetkapcsolat és a tévéközvetítésekhez szükséges optikai kábel kiépítése szükséges. A várhatóan megnövekedő adatforgalom miatt mobil rádiótelefon bázisállomás telepítése is szükséges lehet.
18 A településrendezési eszköz véleményezési eljárása lezárásra került. Az Étv. 9. § (6) bekezdése értelmében a településrendezési tervek véleményezési eljárásának befejezése után, a szabályzatot, illetőleg a terveket a megállapítás, illetve jóváhagyás előtt egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tenni azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek. A terv közzétételének ideje 2013. május 23-tól 2013. június 21-ig terjedő időszak, amely jelen előterjesztés postázásának napján még folyamatban volt. Az Étv. 9.§ (5) bekezdése szerint a helyben szokásos közzététel időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell. Amennyiben a közzététel ideje alatt lakossági észrevételek érkeznek, ismertetni fogom az azokra adott válaszokkal együtt. Az állami főépítész Étv. 9. § (6) bekezdés b) pontja szerinti észrevételét jelen előterjesztés kiegészítéseként fogom a Közgyűlés elé terjeszteni. I/2/j) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § előírása alapján az előzetes hatásvizsgálat eredményei az alábbiak: • Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: A tervezett európai szintű stadion kiépítése a helyi sportélet további erősítését szolgálja. A kupameccsek látogatása erősíti az összetartás érzését, hasznos szabadidő eltöltést kínál. A kupameccsek, rendezvények szervezésével a környező kereskedelmi, szolgáltató létesítmények gazdasági fellendülése várható. A változás a város pénzügyi kereteit nem terheli. • Környezeti és egészségi következmények: A módosítás olyan környezeti változásokat nem idéz elő, amelyek az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelentenek. A tervezett fejlesztés megvalósításával a stadion környezete kertépítészeti szempontból várhatóan újra rendezetté válik, ami a szomszédos lakóterület miatt kedvező. A stadionban helyet kapó futballpálya intenzíven fenntartott, mesterséges zöldfelületnek tekinthető. Az utánpótlás- nevelés a sportos életmód előtérbe kerülése, az egészségügyi helyzet javulásához vezet. • Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A változások a SZÉSZ komplex karbantartásánál kerülnek átvezetésre. Az átvezetés költségeit az éves költségvetés tartalmazza. Jelen SZÉSZ módosítás újabb, speciális források bevonását nem teszi szükségessé, egyéb költségvetési igénye nincs. • A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: A SZÉSZ módosításával lehetőség nyílik a Felső Tisza-parti stadionnak az MLSZ és az UEFA elvárásainak megfeleltetett, első osztályú korszerű stadionná fejlesztésére. A módosítás elmaradásával az alulhasznosítottság, az elavult, rendezetlen környezet konzerválódna. • A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. I/2/k) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 24. § (1) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza:
19 a) b) ca) cb) cc)
Az új rendelet-tervezet az előterjesztés mellékleteként annak részét képezi. A hatályos rendelet (egységes szerkezetben) az alábbi linken érhető el: http://www.szegedvaros.hu/szesz.html A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § előírása alapján a javasolt szabályozást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat az I/2/a), I/2/b) pontok tartalmazzák. A hatályos rendelet és a rendelet- tervezet közti különbségeket az I/2/b) pont tartalmazza. A hatályos rendelet és a rendelet- tervezet közti eltérés lényegét és következményeit I/2/b) pont tartalmazza.
I/2/l) Az SZMSZ 24. § (5) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) ba) bb)
c) d)
II.
A módosítások szükségességének indokait az I/2/a), I/2/b) pontok tartalmazzák. A módosított területek tervezett hasznosítását az I/2/b) pont tartalmazza. Az 1999. év előtt hatályos építési szabályzat a területre RSZTK, azaz részletes szabályozási terv készítését írta elő, irányadó területfelhasználásnak Ki és Vk zónát jelölt meg. A részletes szabályozási tervet Szeged MJV Közgyűlése 37/1999.(VII.27.) Kgy. rendeletével jóváhagyta, mely sajátos előírásokkal épült be az építési szabályzatba. Vk- 51298X, Ki- 502019, Gsz-502453, Ki- 512811* építési zónákat, valamint II. rendű közlekedési célú közterületet jelölt ki. A városi uszoda elhelyezési érdekében Szeged MJV Közgyűlése az 574/2008. (XI.07.) Kgy. határozattal módosította a településszerkezeti tervet, valamint a 36/2008.(XI.12.) Kgy. rendelettel módosította az építési szabályzatot, amely Vk51299X(F), Ki-500947 (F), Ki-500014 (F), Gksz- 512533 (F), Ge- 500067 (F) építési zónákat jelölt ki. Az átminősítés által érintett társadalmi csoportok: környező lakók, kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató egységek tulajdonosai, sportolók, szurkolók. Az átminősítés ezen csoportokra gyakorolt teljes körű hatását a I/2/j) pont tartalmazza.
Szeged, Vasgyár utca – csatorna (Hrsz.: 20984/2) – Majdáni sor – Alsónyomás sor – Szabadkai út által határolt terület településszerkezeti tervének és építési szabályzatának módosítása kapcsán az 500/2012.(XII.01.) Kgy. sz. településfejlesztés döntés módosítása
Előzmény Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 500/2012. (XII. 01.) sz. Kgy. határozat I./ pontjának első két bekezdésében az alábbi településfejlesztési döntést hozta: „I./ A Közgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 10.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján a Szeged, Vasgyár utca - csatorna (Hrsz.: 20987/2 és 20984/2) - Majdáni sor - Alsónyomás sor - Szabadkai út által határolt tömb településszerkezeti terv módosításának előkészítése érdekében az alábbi településfejlesztési döntést hozza: A 20987/1, 20987/2, 20986/1 helyrajzi számú ingatlanok Z - közpark zónába tartozó terület módosítása Vk – központi vegyes zónára (a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2013. január 01től hatályos módosítása miatt (Vi) intézmény terület) városrendezési szempontból továbbtervezésre javasolt.”
20 Előzmények, a területhasználat javasolt módosítása: A tervezési területen belül találhatók Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő Szeged, III. kerület, belterület 20987/1 hrsz.-ú és 20987/2, 20986/1 helyrajzi számú ingatlanok, melyek Szeged Építési Szabályzata (SZÉSZ) szerinti besorolása beépítésre nem szánt terület Közpark zóna (Z), valamint védett régészeti lelőhely, illetve régészeti érdekű területtel érintettek. Az ingatlanokat korábban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (most SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) használta oktatás céljából, kertészetként. A felsőoktatási intézmény megszüntette a kertészet működését, és 2010-ben az önkormányzattal elcserélte a szóban forgó ingatlanokat. A Városüzemeltetési Iroda 01/39859/2012 iktatószámú levelében a terület hasznosítása érdekében kezdeményezte a SZÉSZ módosítását. A jelenlegi SZÉSZ szerinti besorolás az ingatlanok beépíthetőségét korlátozza, ezáltal a hasznosításuk jelentősen megnehezül és az értékesítés szempontjából is előnytelen. Amennyiben a beépítésre szánt zónába kerülnének át az ingatlanok, azok forgalmi értéke jelentősen megnövekedne. Területhasználat szempontjából a központi vegyes zóna (Vk) alkalmazása javasolt (a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 2013. január 01-től hatályos módosítása miatt (Vi) intézmény terület), ilyen besorolás már a környéken - a Szabadkai út másik oldalán - is található. A 20987/1 és a 20987/2 hrsz-ú telkek között húzódik a szintén önkormányzati tulajdonú, 20986/2 hrsz-ú telek. A telek temető melletti szakaszán helyezkedik el a Vámtéri osztómű és záporvíztározó. Ehhez a műtárgyhoz csatlakozik a Szabadkai út irányából érkező földalatti egyesített csatorna. A 20986/2 hrsz-ú telek ezen szakaszát (1012 m2-t) szükséges leválasztani és ugyancsak javasolt Vk besorolás biztosítása. Az átsorolásokat követően a négy telek (a 20987/1; a 20987/2; 20986/1 és a 2986/2 hrsz-ú telek 1012 m2-nyi területe a telekhatár módosítása után összevonhatóak lesznek. Az összevonásra került több mint 1,5 ha telken két szolgalmi jog jelentkezik: a városi egyesített csatorna és a Pick Szeged Zrt. záportározó mellett húzódó szennyvízcsatornája. A módosítás jelentős zöldterületi csökkenést eredményezne, ezért az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja szerint: „újonnan beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” Erre tekintettel biológiai aktivitásérték számítás készült, melyet az előterjesztés tartalmaz. A biológiai aktivitás érték biztosítása nagyrészt az önkormányzati tulajdonú Szőreg, Légió utca 02658/74 hrsz.-ú jelenleg Mk – mezőgazdasági kiskert zónabesorolású telken történik. A tervezett Vk területen a fennmaradó BÁÉ igény - részletes számítás alapján - telken belül pótolható, így nincs szükség az 501/2012. (XII.01.) Kgy. határozat módosítására. A területhasználatok javasolt módosítása: 1. Szeged, Vasgyár utca – csatorna (Hrsz.:20984/2) – Majdáni sor – Alsónyomás sor – Szabadkai út által határolt terület: Z – közpark zóna módosítása Vk – központi vegyes zónára (a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 2013. január 01-től hatályos módosítása miatt (Vi) intézmény terület.) A módosítás várható hatása: A Szeged, 20987/1, 20987/2, 20986/1 hrsz-ú telkek teljes területükkel, a 20986/2 helyrajzi számú
21 ingatlan 1012 m2-nyi területe telekosztással történő leválasztása után összevonhatóakká válnak. A zónabesorolás módosításával beépítésre szánt területté változnak, az összevonással nagyobb tér biztosítható az ingatlanok hasznosítására még akkor is, ha szolgalmi jogokkal terhelt a nagy telek egy része. Az értékes telekrész kedvező beépítésének lehetősége nem csorbul. A most beépítetlen, alulhasznosított zöldterület jövőben történő beépítése - központi vegyes (Vk) övezethez tartozó jogszabályban rögzített funkciókkal a környezetét nem fogja zavaróan túlterhelni (temető és Szabadkai út közötti terület). A módosítás kapcsán egyértelműen várható az ingatlanok piaci értékének emelkedése. A Szőreg 02658/74 Hrsz.-ú jelenleg is beépítetlen terület – Ev- védelmi rendeltetésű erdőzónaként a város közigazgatási területén aktív zöldterületként funkcionálhat. A fent leírtak miatt a korábbi településszerkezeti tervet érintő területhasználati elképzelés módosul. Az eljárás megindításakor hatályos Étv. 10. § (4) bekezdésben foglaltak alapján az 500/2012. (XII.1.) Kgy. határozat módosítása szükséges.
Hatályos szerkezeti terv kivágat
Módosított szerkezeti terv kivágat
Az SZMSZ 57. § (1) bekezdés alapján társadalmi egyeztetés érdekében a rendelet-tervezet letöltése és véleményezhetősége Szeged város hivatalos honlapján biztosított. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést a mellékelt rendelet-tervezet és határozati javaslatok elfogadására. Szeged, 2013. június 13. Dr. Botka László polgármester
