Előterjesztő:
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Ügyiratszám:
01/ 218 - 29 /2014
Tárgy:
Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása és településfejlesztési döntések
Melléklet:
állami főépítész záró szakmai véleménye 8 pld. határozati javaslat 1 pld. rendelet-tervezet
Készítette:
Fejlesztési Iroda Városi Főépítész
Véleményezésre megküldve:
Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
Szeged, 2014. június
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának (SZÉSZ) és Településszerkezeti Tervének módosításáról és a SZÉSZ módosítását előkészítő településfejlesztési döntésekről szól az alábbiak szerinti bontásban: I. Szeged, Regionális Hulladéklerakó déli irányú bővítésére, a 01207/26 hrsz.-ú ingatlan építési övezeti, a 0137/5 hrsz.-ú ingatlan övezeti besorolásának változására vonatkozó településrendezési eszközök módosítása I./1.
A környezeti vizsgálatra vonatkozó terv, illetve program tervezete a környezeti értékeléssel, valamint legalább a környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek összegzésével - az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10.§ szerinti – döntése.
I./2.
A településszerkezeti terv és építési szabályzat módosításának folyamatos felülvizsgálatát biztosító döntés.
I./3.
A településszerkezeti terv és építési szabályzat módosításának végső településfejlesztési - a Településrendezési kódex-ben meghatározottak szerinti - döntése. I./3.1. Előzmények I./3.2. A tervmódosítás célja I./3.3. A módosítás hatása I./3.4. Szabályozási terv módosítás a hulladéklerakó térségében I./3.5. Szabályozási terv módosítása Szeged-Gyálarét 0137/5 hrsz. térségében I./3.6. Környezetalakítás, közlekedés, zöldfelületek I./3.6.1. Meglévő állapot I./3.6.2. Fejlesztési javaslat I./3.7. Összefoglaló értékelés (a környezeti értékelés felhasználásával) I./3.8. Az eljárás rövid összegzése Az előzetes hatásvizsgálat eredményei és az SZMSZ-nek való megfeleltetés
I./4.
II. Településfejlesztési döntések II./1. Szeged Megyei Jogú Város, Dorozsmai út – Körtöltés – Bajai út – Városgazda sor – Méntelepi-Fehér-tó által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása előkészítéséhez szükséges partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása, településfejlesztési szándék, valamint a környezeti vizsgálat szükségességéről szóló döntés II./1.1. Tervezett változtatások II./1.2. A tervmódosítás célja II./1.2.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt városrendezési cél II./1.2.2. Az előterjesztés szükségességének okai II./1.2.3. A kiemelt üggyé nyilvánító kormányrendelet II./1.3. A partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása: II./1.4. A módosítás előkészítéséhez szükséges településfejlesztési szándék II./1.5. A környezeti vizsgálat szükségességének indokai II./2. A 47. sz. főút Algyő – Szeged közötti szakaszával párhuzamos kerékpárút kialakításához szükséges településrendezési eszközök módosításának előkészítéséhez szükséges partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása, valamint településfejlesztési szándék
Jelen előterjesztés I. és II. pontjaiban foglaltak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 9. §, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex) és az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kerültek előkészítésre. I. Szeged, Regionális Hulladéklerakó déli irányú bővítésére, a 01207/26 hrsz.-ú ingatlan építési övezeti, a 0137/5 hrsz.-ú ingatlan övezeti besorolásának változására vonatkozó településrendezési eszközök módosítása I./1. A környezeti vizsgálatra vonatkozó terv, illetve program tervezete a környezeti értékeléssel, valamint legalább a környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek összegzésével - a Korm. rendelet 10. § szerinti – döntése. A Közgyűlés 46/2013. (II.22.) Kgy. sz. határozatával a hulladéklerakó déli irányú bővítését határozta el. A környezeti vizsgálat szükségessége tárgyában 2013. 05. 15-én egyeztető tárgyalásra került sor. Az építési szabályzat módosításához kapcsolódóan a 265/2013. (V. 31.) Kgy. sz. határozat döntött a környezeti vizsgálat szükségességéről. A Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti környezeti vizsgálat szükségességéről a döntés és az indokok nyilvánosságra hozása 2013. július 8-tól 2013. július 21-ig megtörtént. A környezeti vizsgálat tematika, ütemezés a Korm. rendelet 7. § (5) bekezdés szerinti kiküldése és nyilvánosságra hozása 2013. július 22-től 2013. augusztus 5-ig zajlott le. A Korm. rendelet 8. § (3) b) bekezdés alapján a tervezet nyilvánosságra hozatala 2013. szeptember 4-től 2013. október 3-ig biztosított volt. A Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésében foglalt véleményeltérések feloldására a 2013. november 18-i, majd a 2013. december 9-i egyeztető tárgyalás biztosított lehetőséget. Az egyeztető tárgyaláson a folyamatos felülvizsgálat biztosítására vonatkozóan külön határozat került megfogalmazásra, ami jelen előterjesztés I./2. részét képezi. I./2. A településszerkezeti terv és építési szabályzat módosításának folyamatos felülvizsgálatát biztosító döntés. A Közgyűlés elé kerülő határozati javaslat a jóváhagyásra előterjesztett településrendezési eszközök felülvizsgálatát írja elő öt évenként - a 2013. december 9-i egyeztető tárgyalás konszenzusaként. I./3. A településszerkezeti terv és építési szabályzat módosításának végső településfejlesztési - a Településrendezési kódex-ben meghatározottak szerinti - döntése. I./3.1. Előzmények Szeged és 32 település Regionális Hulladéklerakója a Sándorfalvi út mellett üzemel. Az ISPA-támogatással épült telepnek 2040-ig kell fogadni a fenti települések kommunális hulladékát, valamint a felhagyott lerakók rekultivációja során elszállítandó mintegy 50.000 m 3 hulladékot. A telephely ezeknek a feltételeknek csak mintegy 6,5 ha depónia bővítéssel tud megfelelni. A bővítéshez szükséges településrendezési eszközök módosítását a Közgyűlés 506/2010. (XII.10.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta, a depónia K-i irányú – a Rózsa-tanyai csatornáig terjedő – bővítésének előkészítő munkálatai elindultak. A hulladéklerakó telep üzemi területein a különböző létesítmények pályázati forrásokból történő fejlesztéséhez telekalakításokat kellett végrehajtani, amelyek csak az építési zónabesorolások módosításával voltak engedélyezhetők. Az erre vonatkozó szabályozási tervet az Önkormányzat 77/2013.
(IV.12.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta és a 13/2013. (IV.17.) Kgy. sz. rendelettel sajátos építési előírásokat alkotott a hulladéklerakó területére. A bővített depóniára vonatkozó Egységes Környezethasználati Engedély – IPPC engedély kérése során a környezetvédelmi hatóság 2047-ig tartó üzemeltetési időtartamot határozott meg. A várható hulladékmennyiségek figyelembevételével a növekmény csak további területbővítéssel helyezhető el. A meglévő depónia befogadóképessége a folyamatban lévő bővítéssel 3.270.600 tonna, a további bővítésnek 2047-ig legalább 1.089.000 tonnát kell fogadnia. A depónia D-i irányú bővítéséhez készült környezeti vizsgálat a bővítés lehetőségét kétségbevonó környezetkárosító hatást nem tárt fel. I./3.2. A tervmódosítás célja A környezethasználati engedélyezés során 2047-ig meghatározott üzemeltetési időtartamig a bővített lerakóterület sem képes fogadni a számolt hulladékmennyiséget. A depónia már csak D-i irányba bővíthető, ezért a szerkezeti terv módosításának célja a délről kapcsolódó terület jelenleg védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) besorolásának módosítása különleges hulladék elhelyezésére szolgáló zónára (Kh). A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás) „Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.1.1/B/10-11 Települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése” tárgyában pályázik a szegedi és mórahalmi térség szilárd háztartási hulladékának korszerű gyűjtésére, válogatására és hasznosítására. A fejlesztési célkitűzés gazdaságosan a Regionális Hulladéklerakó infrastruktúrájához kapcsolódóan valósítható meg. A 01207/26 hrsz.-ú, fejlesztésre kijelölt terület építési övezet besorolása 5%-os megengedett legnagyobb beépítettséget tesz lehetővé. A pályázat keretében tervezett korszerű válogató, tároló, komposztáló létesítményhez több, mint 5 ezer m2 épület, közel 22 ezer m2 burkolt felület szükséges. A terv megvalósítása érdekében a területen megengedett legnagyobb beépítettséget az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) által megengedett felső határértékre (különleges területfelhasználási egység esetén 40%) kell módosítani. A szabályozási tervlapok módosítása tartalmazza a védőterület korrekcióját is, a hulladéklerakó telekhatárától mért 500 m-es védőtávolságot. A biológiai aktivitásérték pótlására a közgyűlés a 0137/5 hrsz.-ú földrészletet jelölte ki. A szabályozási terv módosítása kapcsán a Szeged-Gyálarét 0137/5 hrsz. térségében a már mintegy 5 évvel korábban telepített tölgyerdő teljes területe „Gazdasági rendeltetésű erdőzóná”-ba (Eg) kerül. I./3.3. A módosítás hatása A településszerkezeti terv módosítása lehetővé teszi, hogy a Regionális Hulladéklerakó 2047-ig korlátozás nélkül fogadhassa a Dél-alföldi térség kommunális hulladékát. A depónia helyben bővítése a meglévő infrastruktúrával kiszolgálható, tehát gazdaságos, nem veszélyezteti a K-re fekvő természeti területeket és tájképvédelmi célokat is szolgál: nem lesz szükség a depónia magasságának növelésére. Az építési övezet besorolásának eredményeként a Regionális Hulladéklerakóhoz kapcsolódva, jelentős uniós támogatással korszerű, hulladékgazdálkodási rendszer - válogatás, komposztálás, értékesítés (újrahasznosítás) - jöhet létre. Gazdaságossága és környezetkímélése mellett a Társulásban résztvevő településeken növeli a foglalkoztatottságot is. I./3.4. Tervezett módosítások a hulladéklerakó térségében A hulladéklerakó és térsége szabályozásának módosítására két alkalommal került sor: 2010-ben a depónia K-i irányú bővítése, 2013-ban az üzemi területek („A” és „B” terület) beépíthetőségének növelése érdekében.
A jelenlegi módosítás keretében a depónia D-i irányú, nagyobb távlatú bővítése szükségessé tette a területbiztosítást: a bővítési terület „Kh” övezethez csatolását a szerkezeti terv módosításával.
hatályos szerkezeti terv részlete
hatályos szabályozási terv részlete
módosított szerkezeti terv részlete
módosított szabályozási terv részlete
2012-ben nyílt lehetőség a települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése tárgyában uniós pályázat benyújtására. A fejlesztési cél gazdaságosan a Regionális Hulladéklerakó infrastruktúrájához kapcsolódóan valósítható meg. A szomszédos – 01207/26 hrsz. területet a hulladéklerakó bővítésére – fejlesztésére jelölte ki a szerkezeti és a szabályozási terv („C” terület). A terület építési zónabesorolása csupán 5%-os beépítést tesz lehetővé – 80 %-os zöldterületi fedettség mellett –, ugyanakkor a tervezett korszerű válogató, tároló komposztáló létesítményekhez több, mint 5 ezer m2 épület, közel 22 ezer m2 burkolt felület szükséges, amely többszörösen meghaladja az építési zónaelőírásokban megengedettet. Jelen módosított szabályozási terv az OTÉK által beépítésre szánt különleges területen megengedett legnagyobb értéket tartalmazza a „C” területre is az „A” és „B” üzemi területekkel megegyezően: Kh Hulladéklerakó elhelyezésére szolgáló zóna 5 egyéb építészeti karakter 1 nem kialakult szabályozási kategória 1 telepszerű beépítés 8 min. 2000 m2 teleknagyság 6* max. 40 % beépítettség, min. 40 % zöldterületi fedettség X a technológia által megkövetelt épületmagasság A szabályozási tervlap tartalmazza a védőterület korrekcióját: a hulladéklerakó telekhatárától mért 500 m-es védőtávolságot. I./3.5. Tervezett módosítások Szeged-Gyálarét 0137/5 hrsz. térségében A földhivatali nyilvántartás szerint a Szeged-Gyálarét 0137/5 hrsz. szántó művelési ágú, 7-es minőségi osztályú, 8 ha 9210 m2 területnagyságú, 37.47 AK kataszteri tisztajövedelmű termőföld. A teljes területen fiatal (kb. 5 éves) tölgyfa-erdő található, amelynek földhivatali átvezetése még nem történt meg. A biológiai aktivitásérték számításánál figyelembe kell venni, hogy a telepítés előtt a terület szántó művelési ágú, „Mezőgazdasági különleges zóna” (Mko) besorolású volt, amely „Gazdasági rendeltetésű erdőzóná”-ra (Eg) módosul.
hatályos szerkezeti terv részlete
hatályos szabályozási terv részlete
módosított szerkezeti terv részlete
módosított szabályozási terv részlete
I./3.6. Környezetalakítás, közlekedés, zöldfelületek I./3.6.1. Meglévő állapot • Zöldterületek A depóniaterületen és a csapadékvíz gyűjtő árok helyén – összesen 5,2 ha területen – a védőerdő megszűnik. A területet Ny-ról és D-ről 20-20 m-es, K-ről 15 m-es zöldsávval kell körbevenni. A biológiai aktivitásérték számítása: Jelenlegi besorolás szerinti aktivitásérték: 5,20 ha x 9 = A depónia aktivitásértéke: 5,2 ha x 0,1= Összesen:
- 46,80 + 0,52 - 46,28
Szeged-Gyálarét 0137/5 hrsz gazdasági erdő: 8,92 ha x (9-3,2)= Aktivitásérték számítás egyenlege:
+ 51,74 + 5,46
• Közlekedés A depóniabővítés forgalomnövekedéssel nem jár, a telep közlekedési infrastruktúráját nem kell módosítani. • Közműellátás A bővítés a csapadékvíz és a csurgalékvíz elvezetését, valamint ezek kezelését érinti, mindkettőt a meglévő rendszerekhez csatlakoztatva kell megoldani. A térség vízelvezető rendszere telített, ezért átmeneti tározásról kell gondoskodni. • Örökségvédelem A depónia D-i irányú bővítése sem az épített, sem a régészeti örökséget nem érinti. • Környezetvédelem A depónia bővítésével a jelenlegivel azonos környezetkárosító-szennyező hatások lépnek fel. Ezek a lerakás technológiájának korszerűsítésével, a védőterület fásításával mérsékelhetők. A környezeti vizsgálatban elemzett, az előzetes állásfoglalásokban jelzett tulajdonosi sérelmek az ártalmakra fokozottan figyelő üzemelés-technológiával enyhíthetőek. I./3.6.2. Fejlesztési javaslat • A „C” jelű üzemi terület beépítése A telek beépítéséhez, a KEOP-1.1.1./B/10-11 kódszámú, „Települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztésé”-t célzó pályázathoz koncepcióterv és műszaki leírás készült 2013 januárjában. A beépítési javaslat a pályázati anyag felhasználásával – a módosított szabályozási tervhez igazítva – készült. A hulladékválogató telepet a Társulás hozza létre, üzemeltetése önállóan történik. Fentiek miatt a telep részben elkülönül, de kapcsolódik is a működő lerakóhoz. A telep meghatározó épülete a 4.600 m2-es válogatócsarnok. Körül- és átjárhatóságát nagyméretű teherautókkal is biztosítani kell, ezért a burkolt udvar közepére kerül, a keleti oldalhatárra merőleges elhelyezéssel. Valamennyi létesítményt szabadonállóan, a telekhatártól min. 6,0 m-re kell elhelyezni. A kiszolgáló létesítmények a nagycsarnoktól D-re települnek: bála- és konténertároló, szociális épület, hídmérleg, abroncsmosó, eszköztároló, víztározók. A nagy területigényű komposztáló udvar a telek É-i, elkeskenyedő részébe kerül, bővítési lehetőséggel. A telek beépítési mutatója mind az épületek, mind a burkolt felületek növelését lehetővé teszi: • telekterület az „A” terület telkének növelése után: 65.050 m2 • beépített terület (max. 40% lehet): 5.600 m2 8,6%
• burkolt felület: 27.440 m2 42,2% 2 • zöldfelület (min. 40%) 32.010 m 49,2 % Az épületek magasságát a területre érvényes sajátos előírások szerint (SZÉSZ 123/H. § (2) bek.) a funkció, illetve a technológia által megkövetelt magasság határozza meg. • Közlekedés A „C” jelű üzemi terület a hulladéklerakó bekötőútjáról közelíthető meg. A 4519. jelű út 20 m-es szélességében kialakítható a Szeged felől érkező járművek jobbra kanyarodó lassítósávja és a Sándorfalva felől érkezők balra kanyarodó sávja (amennyiben ezt a forgalom növekedése megköveteli és/vagy a közlekedési hatóság előírja). A telep kapuja és portaépülete az „A” jelű üzemi terület ÉNy-i sarkára kerül a feltáró út mellé, amely az „A” terület kerítése mentén haladva ugyancsak kapuval kapcsolódik a depónia területéhez. A feltáró út mellett 20 db dolgozó- és vendégparkoló készül. Az út mellé kerül a mérlegkezelő konténer, a hídmérleg, az abroncsmosó és fertőtlenítő. A burkolt felületen belőli közlekedési rendet a technológia ismeretében kell megtervezni. • Zöldfelületek Az építési zónaelőírásoknak megfelelően a „C” terület min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, azaz legalább 24.000 m2-t. A beépítési javaslat szerint a területen mintegy 32.000 m 2 fásítható, parkosítható. A telekhatárok és a burkolt felületek mellett kettős fasort kell telepíteni a környezeti adottságokat tűrő, őshonos fafajokkal. A teljes zöldfelületet legalább kétszintes növényzettel kell kialakítani (fák és cserje vagy fák és gyep). A biológiai aktivitásérték pótlására kijelölt erdőterület fedezi a depónia D-i bővítése miatt kieső értéket, a „C” terület beépítésével, parkosításával többlet aktivitásérték keletkezik a 9/2007(IV. 3.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklet szerinti differenciált számítással. Különleges hulladéklerakó biológiai aktivitásértéke: 0,1/ha x 6,5 =-0,65 2 A kétszintes zöldfelület (gyep és 40 db cserje/150 m , vagy gyep és 1 db nagylombú fa/150 m2) aktivitásértéke 3 x 3,2 = +9,6 Épület + burkolat 3,3 x 0 = 0 Biológiai aktivitásérték növekmény: 8,95 • Várható közműfejlesztési vonatkozások A Regionális Hulladéklerakó telephely területére • 2010-ben Depónia K-i irányú bővítés • 2012-ben üzemi területek fejlesztése címen készült településrendezési terv – melyhez alátámasztó munkarész keretében közműfejlesztési javaslat is tartozott. A jelen tervben szereplő D-i irányú depónia bővítés és a Hulladékkezelő Központ fejlesztési igényeinek tervezése figyelembe vette a korábbi tervekben szereplő fejlesztési javaslatokat is. Vízellátás fejlesztési javaslat - Ivóvíz ellátás: A lerakótér bővítés új épületet, létszám növelést nem igényel – többlet szociális vízszükséglet nem keletkezik. A lerakó bővítése miatt a meglévő tüzivízvezeték és a talajvízszint észlelő kutak áthelyezése szükséges. Az „A” és „B” területek vízigényét a Sándorfalvi úti 80 mm acny vezetékről kiépített NA 40 mm meglévő vízbetáplálás még képes szolgáltatni, de a „C” üzemi terület vízellátását új bekötő vezeték építéssel vagy ivóvíz minőségű vizet szolgáltató fúrt kút telepítéssel lehet biztosítani. - Technológiai víz biztosítása:
A hulladék depó bővítés miatt nő a felület öntözéséhez szükséges vízmennyiség, mely a tisztított szennyvíz visszaforgatásával szükség esetén a záportározóból pótolható. Az „A” és „C” területeken jelentkező technológiai vízszükséglet: 11,5 m3/d – melyet az 1. sz. kútról lehet biztosítani. - Tüzivízigény kiszolgálás: A hulladék depónia bővítés miatt el kell távolítani a meglévő depónia K-i és D-i oldalán üzemelő tüzivíz hálózat vezetékeit, tűzcsapjait, és a bővítési terület mentén új vezeték és tűzcsap rendszer kiépítés szükséges. A hálózat jelenleg is az 1. sz. technológiai kútról táplált, a 3 bár üzemi nyomás a meglévő nyomásfokozó berendezésekkel biztosított. A meglévő 1650 m3-es tüzivíz tározó töltése is a 2. sz. kútról történik. Ez a rendszer kiszolgálja az „A” és „B” üzemi területeket tüzivízzel. A „C” jelű üzemi területen a válogató csarnok várható tüzivíz igénye: 3900 l/p, melyet V=350 m 3 hasznos térfogatú tüzivíz tározó építéssel célszerű biztosítani. Feltöltését az 1. sz. technológia kútról és a válogató csarnok tetőfelületéről származó csapadékvízzel lehet megoldani. Szenny- és csapadékvíz elvezetés fejlesztési javaslat - Szociális jellegű szennyvízelvezetés: A hulladéklerakó depó bővítésnél többlet szociális jellegű szennyvíz nem termelődik. A hulladékkezelő üzem szociális részében 8,5 m3/d fekáliás szennyvíz keletkezik. Összegyűjtés után 7 napos tározást figyelembe véve 50 m3 hasznos térfogatú zárt gyűjtő tartályban kell elhelyezni, majd elszállítani. - Technológiai jellegű szennyvízelvezetés: Az „A” és „B” üzemi területekről származó szennyezett víz tisztítása – megfelelő tározás, vízkormányzás alkalmazása mellett – a meglévő 120,0 m3/d kapacitású szennyvíztisztító berendezéssel oldható meg. A „C” jelű hulladékválogató központ területén • a nyílt terű komposztáló csurgalékvíz, • az abroncsmosó fertőtlenítő víz, • és a csarnokokat körülvevő burkolt felületeken keletkező felszíni víz tekinthető szenynyezettnek. A komposztálóról származó csurgalékvizet csurgalékvíz aknába gyűjtve átemelővel a komposzt prizmákra lehet locsolni. Az abroncsmosó vizét 5,0 m3-es szennyvíztartályba kell juttatni. A burkolatról származó szennyezett vizet homok-olajfogó műtárgyon való kezelés után a vízelvezető nyílt árokba kell emelni. Tiszta csapadékvíz elvezetés: A tiszta csapadékvíz elvezetése jelenleg zárt és nyíltszelvényű csatornákkal történik. Befogadók: • Rózsa-tanyai csatorna (lerakótól K-re) • Fertő-Szikhalmi csatorna (lerakótól D-re) Ezek szállítják a vizet a vasút terület melletti csatornán, a Szillér-Baktói csatornán keresztül a Tiszába. A K-i és D-i irányú deponia bővítés szükségessé teszi a meglévő gyűjtő csatornák megszüntetését és újak kiépítését. A „C” jelű területen keletkező tiszta csapadékvíz a tüzivíz tározó töltésénél kerül felhasználásra. A befogadó csatornák növényzettel benőtt állapotban üzemelnek. A kedvezőbb vízelvezetés érdekében fontos a csatornák rendszeres tisztítása, karbantartása. Gázellátás fejlesztési javaslat A telep gázellátása jelenleg megoldott. A kiépített közterületi betáplálás távlatban is megfelelő.
Telekhatáron belül gázigény növekedés az „A” területen bővítésre kerülő szociális épület fűtési – háztartási gázigény növekedéséből származik. A várható gázigény kb. duplája lesz a jelenlegi gázfelhasználásnak. A „C” fejlesztési területen az iroda és szociális épületek fűtése a gépészeti helyiségben kialakított egyedi gázfűtéssel készül. A későbbi tervezés során az üzemi létesítmények fűtését célszerű a helyszínen termelt gáz felhasználásával biztosítani. I./3.7. Összefoglaló értékelés (a környezeti értékelés felhasználásával) A településrendezési eszközök módosítására azért van szükség, hogy a Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó kapacitása a 2047-ig ismert (prognosztizált) mennyiségű lerakandó kommunális hulladékot fogadni tudja. Ehhez a folyamatban lévő K-i irányú bővítésen túl szükséges a depóniához csatlakozó 5,9 ha rendezési tervben való kijelölése, „Hulladéklerakó elhelyezésére szolgáló” (Kh) zónába sorolása. Az Uniós irányelvek az újrahasznosítás növekedésével, a lerakandó kommunális hulladék jelentős csökkenésével számolnak, ezért az időnkénti „monitorozás”-nak – felülvizsgálatnak – kell eldönteni, hogy szükséges-e nagy távlatban a bővítés lehetőségét fenntartani. A hulladéklerakó védőterületén, vagy annak közelében lévő föld-, és üzemtulajdonosok a rágcsáló-inváziótól és területeik értékvesztésétől tartanak. Ezek a konfliktusok a jelenleg üzemelő lerakó esetében is fennállnak. A rágcsálók elszaporodását a telep üzemeltetője művelési módszerekkel és irtással igyekszik megelőzni. Az átmeneti értékcsökkenés nem prognosztizálható, megállapítása csak utólag lehetséges. A tervezett bővítés egy teljes infrastruktúrával és járulékos kiszolgáló létesítményekkel rendelkező telephelyhez csatoltan valósul meg. A telephely rendelkezik egységes környezethasználati engedélylyel. A környezeti értékelés megállapításai szerint a tervezett bővítés és a létesítmény egészének üzemeltetése a lakott területekre értékelhető hatást nem gyakorol. A létesítmény működése a településtisztasági közszolgáltatáson és a szelektív hulladékgyűjtésen keresztül az érintett települések egészére pozitív hatást gyakorol. A létesítmény szakszerű és gondos üzemeltetése során – a megfelelő műszaki védelemnek és a kialakított monitoring rendszernek köszönhetően – a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek minőségében változás nem várható. A telephely bővítés utáni üzemeltetése sem fog légszennyezést és légszennyezettséget okozni. A létesítés, az üzemeltetés és a felhagyás során sem kell országhatárokon átterjedő hatással számolni. Összefoglalva megállapítható, hogy a tervezett bővítés környezetvédelmi érdeket nem sért. I./3.8. Az eljárás rövid összegzése: A településfejlesztési szándékot a Közgyűlés 46/2013. (II.21.) Kgy. sz. határozatában jóváhagyta. A partnerségi egyeztetés szabályairól a Közgyűlés a 47/2013. (II.21.) Kgy. sz. határozat meghozatalával döntött. Előzetes tájékoztatási szakasz: Az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezését követően a településrendezési eszközök módosításának szándékát tartalmazó tájékoztató kifüggesztésére 2013. március 20-tól 2013. április 10-ig került sor. Véleményezési szakasz: A tervezett módosítások nyilvánosságra hozatala 2013. szeptember 4-től 2013. október 3-ig történt meg. A véleménykéréseket követően 2013. augusztus 23-án, illetve 2013. november 18-án egyeztető tárgyalások zajlottak az eltérő vélemények feloldása érdekében, melyet 2013. december 9-én további egyeztető tárgyalás követett. A településrendezési kódex 39. § (2) bekezdése szerinti településfejlesztési döntését a Közgyűlés a 29/2014. (II.21.) Kgy. sz. határozattal hozta meg, melynek nyilvánosságra hozatala 2014. március
24-től 2014. április 6-ig valósult meg. E döntésről szóló tájékoztató kiküldését az állami főépítész végső szakmai véleményének beszerzése követte. Jelen településrendezési eszközök módosításának végső szakmai véleményére vonatkozóan az állami főépítész CSD/01/171-2/2014. hivatkozási számon megküldött válasza alapján: „…megállapítható, hogy a módosuló településrendezési eszközök államigazgatási és partnerségi egyeztetése a jogszabályban előírt módon megtörtént, azok jóváhagyása jogszerűen megtehető”. I./4
Az előzetes hatásvizsgálat eredményei és az SZMSZ-nek való megfeleltetés
I./4.1. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § előírása alapján az előzetes hatásvizsgálat eredményei az alábbiak: • Társadalmi, gazdasági hatások: A módosítással lehetővé válik a regionális hulladékgazdálkodási rendszer távlati fejlesztéseinek lehetőségeit biztosító területfelhasználás az I./3. pontban foglaltak szerint. A változás a város pénzügyi kereteit nem terheli. • Környezeti és egészségi következmények: A módosítások kapcsán tervezett fejlesztések és azok üzemeltetési vonatkozásai a lakott területekre értékelhető hatást nem gyakorolnak. A településtisztasági közszolgáltatáson és a szelektív hulladékgyűjtésen keresztül az érintett települések egészére pozitív hatást gyakorol az I./3. pontban foglaltak szerint. • Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A változások a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003.(XII.5.) Kgy. rendelet (továbbiakban: SZÉSZ) komplex karbantartásánál kerülnek átvezetésre. Az átvezetés költségeit az éves költségvetés tartalmazza. Jelen SZÉSZ módosítás újabb, speciális források bevonását nem teszi szükségessé, egyéb költségvetési igénye nincs. • A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: A Hulladéklerakó bővítésének-fejlesztésének elmaradása, változatlan lerakási igény esetén a háztartási hulladékok korszerű gyűjtése – válogatása – hasznosítása, a környezetszennyezés mérséklése csak új hulladékkezelő telep kijelölésével, jelentős többletráfordítással volna megvalósítható. • A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. I./4.2. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 24. § (1) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) Az új rendelet tervezet az előterjesztés mellékleteként annak részét képezi. b) A hatályos rendelet (egységes szerkezetben) az alábbi linken érhető el: http://www.njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh4eg5ed8dr5eo8dt7ee0em5cj4bx1cc2cd5b ca) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § előírása alapján a javasolt szabályozást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat az előterjesztés tartalmazza. cb) A hatályos rendelet és a rendelet-tervezet közti különbségeket az előterjesztés tartalmazza. cc) A hatályos rendelet és a rendelet-tervezet közti eltérés lényegét és következményeit az előterjesztés tartalmazza. I./4.3. Az SZMSZ 24. § (5) bekezdése alapján az előterjesztés a következőket tartalmazza: a) Az építési szabályzat módosítás szükségességének indokait az előterjesztés tartalmazza. ba) A módosítással érintett ingatlancsoport tervezett hasznosítását az előterjesztés tartal-
bb) c) d)
mazza. A terület korábbi és tervezett besorolását az előterjesztés tartalmazza. A módosítással érintett társadalmi csoportok: a módosítást kérelmezők, jogi személyek, illetve a szomszédok. Ezen csoportokra gyakorolt teljes körű hatása: pozitív.
Az SZMSZ 57.§ (1) bekezdés alapján a társadalmi egyeztetés érdekében a rendelet-tervezet letöltése és véleményezhetősége Szeged város hivatalos honlapján biztosított. II. Településfejlesztési döntések II./1. Szeged Megyei Jogú Város, Dorozsmai út – Körtöltés – Bajai út – Városgazda sor – Méntelepi-Fehér-tó által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása előkészítéséhez szükséges partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása, településfejlesztési szándék, valamint a környezeti vizsgálat szükségességéről szóló döntés II./1.1. Tervezett változtatások: Tervezési terület: Szeged MJV, Dorozsmai út – Körtöltés – Bajai út – Városgazda sor– Méntelepi-Fehér-tó által határolt terület Módosítással érintett ingatlanok: 25866/6, 25868, 25869/1, 25870, 25871, 25877/2, 25883/2, 25886/47 hrsz. Tervezési feladat: A módosítással érintett ingatlanok egy részének egész- (25869/1, 25870, 25871, 25886/47 hrsz.), egy részének részterületére (25866/6, 25868, 25877/2, 25883/2 hrsz.) kiterjedően, városi futballstadion elhelyezését lehetővé tevő területfelhasználás kijelölése. Ennek során a hatályos szabályozási terven szereplő Ki500014, Gksz-511943, Ev, II. rendű nem közlekedési célú közterület, valamint közterületi út övezeti besorolású ingatlanok, illetve ingatlanrészek egységes, új területfelhasználást, illetve építési övezeti besorolást kaphatnak. II./1.2. A tervmódosítás célja II./1.2.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt városrendezési cél A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás településrendezési eszközöktől függő megvalósíthatóságának megteremtése. A Szeged, Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion elhelyezése a tervezési terület pozícióba helyezését kívánja elérni. A terület kitűnő közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A tömböt három oldalról országos közutak határolják, ezek egyike a főváros felé tartó forgalom fő ütőere. Szomszédságában található a Szeged-Rókus pályaudvar. Mindezt nem tükrözi vissza a terület jelenlegi állapota. A barnamezős, leromlott terület számára a stadion létesítményei egy új turisztikai desztinációt jelölnek ki, megállítják az áthaladókat, a terület megtekintésére ösztönözve őket. A Körtöltés mellett kialakult erdősáv számára a javasolt sporttelep-besorolás az átmenet megteremtését oldhatja meg. Magas zöldfelületi arányaival nem képez éles elválasztó vonalat az erdőterület határán, miközben funkciója révén zöldfelületi szomszédjának jelenlétét előnyként éli meg. II./1.2.2. Az előterjesztés szükségességének okai A Szeged, Dorozsmai úti kemping területén és az azzal határos állami, önkormányzati és magánterületek igénybevételével sportcélú fejlesztésként egy (6000 férőhelyes, a későbbiekben 10 000 férőhelyesre bővíthető) labdarúgó stadion beruházás kerülhet megvalósításra.
A labdarúgó stadion kialakítása a Szeged-Csanádi Egyházmegye, mint egyházi jogi személy által felvállalt célok megvalósítását – sport, családi, kulturális és ifjúsági rendezvényeknek adhat helyet, a verseny- és tömegsport élénkítését, a labdarúgó utánpótlás-nevelést és az egyetemi sport fejlesztését – biztosíthatja. A beruházással az alábbi ingatlanok érintettek: A 25866/6 helyrajzi számon nyilvántartott „Erdő” művelési ágú terület, nagysága 97 863 m2. A 25868 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett közterület” megnevezésű ingatlan, nagysága 2972 m2. A 25869/1 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett saját használatú út” megnevezésű terület, nagysága 685 m2. A 25870 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett táborhely” megnevezésű ingatlan, nagysága 60 754 m2. A 25871 helyrajzi számon nyilvántartott, „kivett közterület” megnevezésű ingatlan, nagysága 744 m2. A 25877/2 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett mocsár” besorolású terület, nagysága 56 868 m2. A 25883/2 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett saját használatú út” megnevezésű ingatlan, nagysága 212 m2. A 25886/47 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett beépítetlen terület” besorolású ingatlan, nagysága 4212 m2. A felsorolt ingatlanok a „Dorozsmai út – Körtöltés – Bajai út – Városgazda sor – Méntelepi-Fehértó” tömbön belül találhatóak. II./1.2.3. A kiemelt üggyé nyilvánító kormányrendelet A Szeged, Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 143/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 62. számában jelent meg. A kiemelt üggyé nyilvánítás nyomán a tervezési terület településrendezési eszközeinek módosításánál – a Településrendezési kódex 32. § (6) bekezdése alapján – a tárgyalásos eljárás szerinti egyeztetés lefolytatására kerülhet sor. Jelmagyarázat: magenta ( nagyobb terület)= tervezési terület kék (kisebb terület)= módosítással érintett terület (a 143/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet által nevesített)
II./1.3. A partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása A településrendezési eszközöket a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően kell véleményeztetni. Az önkormányzatnak a tervezés előtt meg kell határoznia a partnerségi egyeztetés szabályait a Településrendezési kódex 29. §-ban foglalt tartalommal, és ennek alapján kerülhet lefolytatásra a partnerekkel a településrendezési eszköz véleményeztetése. „ 28. § (1) A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal.” A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. „28.§ (3) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.” „29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével – a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket. Az előterjesztés mellékletét képező partnerségi egyeztetés szabályaiban meghatározásra kerül az érintett partnerek (tulajdonosok) köre tekintettel a tervezési terület földrajzi fekvésére, a jelenlegi és tervezett területfelhasználásokra. A partnerségi döntés lezárását követően a polgármester a végső szakmai véleményezési szakasz lefolytatását kezdeményezi az állami főépítészhez benyújtott kérelemmel. A kérelemnek tartalmaznia kell a településrendezési eszköz tervezetét és az elkészített megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot, valamint annak egy másolati példányát elektronikus adathordozón és a partnerségi egyeztetés eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet. Az állami főépítész a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül kezdeményezi az egyeztető tárgyalást, melyre a hely és az időpont megjelölésével, a tárgyalás előtt legalább 8 nappal elektronikus úton, a településrendezési eszköz megküldésével meghívja a Településrendezési kódex 9. mellékletben meghatározott valamennyi államigazgatási szervet, településszerkezeti terv készítése vagy módosítása esetében az érintett területi, települési önkormányzatot, továbbá a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereket. Amennyiben a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítész - az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg - az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az állami főépítész a jegyzőkönyvet és záró szakmai véleményét 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához. II./1.4. A módosítás előkészítéséhez szükséges településfejlesztési szándék Településrendezési kódex 2013. január 1-jén lépett hatályba és a településfejlesztési koncepcióra, az integrált településfejlesztési stratégiára, a településrendezési eszközökre, valamint azok tartalmára, elkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának rendjére, továbbá a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra és a közterület-alakításra vonatkozik.
A 2012. évi CLVII. törvény hatályon kívül helyezte az Étv. 10.§ (4) bekezdését, azaz a hatályos jogszabályok alapján településszerkezeti tervet érintő módosítás esetén nem szükséges településfejlesztési döntés meghozatala, valamint nem kell tartalmaznia az előzetes véleményt kérő dokumentációnak sem. Azonban a Településrendezési kódex 3.§ (1) bekezdése kimondja: „Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha a) jogszabály előírja, vagy b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja." A településrendezési eszközök tervezése előtt - a korábbi gyakorlattól eltérően a településfejlesztési döntés helyett - az Önkormányzat településfejlesztési elhatározását, a településrendezési eszköz készítésének indokoltságát ezentúl településfejlesztési szándékban határozza meg. 1.6 A Településrendezési kódexben foglaltak szerint a településrendezési eszköz egyeztetési eljárása lehet teljes, egyszerűsített vagy tárgyalásos eljárás. Az eljárás típusának meghatározása a Településrendezési kódexben foglalt követelmények szerint történik, a településrendezési eszközök módosítását megelőzően. „32. § (6) a) „A településrendezési eszköz egyeztetése tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása a) kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt.” A tárgyi településrendezési eszközök (Településszerkezeti terv, valamint Helyi Építési Szabályzat) módosítását a Településrendezési kódex 32. § (1) c) pontjában szereplő tárgyalásos eljárás keretében, a 42. § szerint kívánjuk lefolytatni. II./1.5. A környezeti vizsgálat szükségességéről Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) ba) alpontja egyértelműen fogalmaz: „A környezeti vizsgálat lefolytatása mindig kötelező… arra a tervre, illetve programra, amely… keretet szab olyan tevékenységek, vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló külön jogszabály mellékletében vannak felsorolva, azonban -e rendelet alkalmazása szempontjából – függetlenül az abban megadott küszöbértéktől ...” II./2. A 47. sz. főút Algyő – Szeged közötti szakaszával párhuzamos kerékpárút kialakításához szükséges településrendezési eszközök módosításának előkészítéséhez szükséges partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása, valamint településfejlesztési szándék A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint építtető közreműködésével zajlik a 47. sz. főút Algyő – Szeged közötti szakaszával párhuzamos kerékpárút tárgyú beruházás előkészítése, mely érinti Szeged MJV közigazgatási területét. A kerékpárút építési engedélyt kapott 2009 decemberében. A határozatot egy érintett ingatlantulajdonos megfellebbezte, másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) az elsőfokú engedélyt helyben hagyta, mely után a kérelmező 2010 májusában bírósági felülvizsgálatot kért. A bírósági ítélet 2013 júniusában született meg, melyben az NKH-t új másodfokú eljárás lefolytatására kötelezték. Az új másodfokú eljárásban a Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, mint másodfokú építésügyi szakhatóság nem adta meg szakhatósági nyilatkozatát, mert a ter-
vezett kerékpárút Szeged MJV szabályozási tervével nincs összhangban. A fentiek miatt az NKH a másodfokú eljárásban az elsőfokú határozatot megsemmisítette és új elsőfokú engedélyezési eljárást indított. A kerékpárút terve tehát addig nem kaphat építési engedélyt, amíg Szeged MJV szabályozási tervével nem kerül összhangba. Emiatt szükséges a településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és építési szabályzat) módosítása és ehhez a partnerségi egyeztetés szabályainak meghatározása, valamint a módosítás előkészítéséhez szükséges településfejlesztési szándék. A tárgyi településrendezési eszközök (településszerkezeti terv, valamint helyi építési szabályzat) módosítását a Településrendezési kódex 32. § (1) a) pontjában szereplő teljes eljárás keretében kívánjuk lefolytatni. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést a melléklet rendelet-tervezet és a határozati javaslatok elfogadására. Szeged, 2014. június 5. Dr. Botka László polgármester
