Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája

1

Tartalom BEVEZETÉS

5

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA:

5

STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA:

5

A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE

6

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

7

1.1. 1.2. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4. 1.3.5. 1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

KÖRNYEZET VIZSGÁLATA SZEGED MJV POZÍCIÓJA AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL GAZDASÁGI KÖRNYEZET GAZDASÁG ÁGAZATAI, JELLEMZŐI IPARI TEVÉKENYSÉG: SZOLGÁLTATÁS: IDEGENFORGALOM GAZDASÁGI SÚLY, SZEREPKÖR TÁRSADALMI FOLYAMATOK, DEMOGRÁFIAI ADATOK NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA MUNKAERŐPIAC REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK NÉPESSÉG VÉGZETTSÉGE INNOVÁCIÓRA VALÓ KÉPESSÉG ÁLLAPOTA KLASZTEREK INFRASTRUKTÚRA GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT SZERVEZETEK BEMUTATÁSA

7 7 10 10 17 18 18 22 31 31 33 35 37 41 48 50 55

2. HELYI KKV-K ÉS A GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT SZERVEZETEK SZÁNDÉKAIT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

58

2.1. 2.2.

58 59

A MÉLYINTERJÚS MEGKÉRDEZÉSEK FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI: KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS FŐBB TAPASZTALATAI.

3. HELYZETELEMZÉS: GAZDASÁG FEJLŐDÉSE SZEMPONTJÁBÓL PROBLÉMÁS TERÜLETEK, FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEK 67

2

4. SWOT ANALÍZIS SZEGED

73

4.1. ERŐSSÉGEK:

73

4.2. GYENGESÉGEK:

74

4.3. LEHETŐSÉGEK:

75

5. SZEGED MJV GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉBEN SZEREPET JÁTSZÓ STRATÉGIÁK ÖSSZEFOGLALÁSA

79

6. JÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI GYAKORLATOK

82

7. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FEJLŐDÉS TERÜLETEI

89

7.1 „BEFEKTETÉS A GAZDASÁGBA” 89 7.2 „BEFEKTETÉS AZ EMBEREKBE” 91 7.3 KAPACITÁSOK KIÉPÍTÉSE 91 7.4 FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK 93 A STRATÉGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN SZMJ VÁROSNAK A KÖVETKEZŐ TERÜLETEKET JAVASOLJUK FEJLESZTENI: 93 7.4.1 STRATÉGIAI FELADATOK ................................................................................................. 93 7.4.2 SZERVEZET.................................................................................................................. 93 7.4.3 RENDSZEREK ............................................................................................................... 93 7.4.4 KÉSZSÉGEK (INFRASTRUKTÚRA)....................................................................................... 95 7.4.5 MUNKAERŐ (HUMÁN OLDAL) ......................................................................................... 96 7.4.6 ÉRTÉKREND ................................................................................................................ 96 7.4.7 STÍLUS ....................................................................................................................... 97 8

A STRATÉGIAI CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA

107

8.1 BERUHÁZÁSOK - A VÁROSI MAGAS SZINTŰ FIZIKAI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 107 8.1.1 BETELEPÜLŐ VÁLLALKOZÓI IGÉNYEKET KIELÉGÍTŐ TUDÁSPARK ÉS IPARI PARK KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TERÜLET BIZTOSÍTÁSA ............................................................................................... 107 8.1.2 VÁLLALKOZÓI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ ÚJ INFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA.............................. 108 8.1.3 MEGLÉVŐ VÁROSI INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA ................................................................. 110 8.1.4 INGATLAN VAGYON HASZNOSÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE............................................................ 110 8.1.5 KÜLSŐ ELÉRHETŐSÉG JAVÍTÁSA ..................................................................................... 112 8.2 A VÁROSI SZINTŰ BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI ESZKÖZRENDSZER FEJLESZTÉSE 113 8.2.1 VÁROSI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI SZERVEZET KIALAKÍTÁSA...................................................... 115

3

8.2.2

SZEGED VÁROS GAZDASÁGI STRATÉGIÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA A TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL ÖSSZHANGBAN ....................................................................................................................... 115 8.2.3 BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZŐ TEVÉKENYSÉG KIALAKÍTÁSA ........................................................... 116 8.2.4 VÁROSBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ........................... 118 8.3 FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 119 8.3.1 INDULÓ VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA .......................................................................... 120 8.3.2 SZEGEDEN MŰKÖDŐ VÁLLALATOKNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSI CSOMAG KIALAKÍTÁSA ........... 121 8.3.3 TUDÁS-INTENZÍV IPAR KULCSÁGAZATAIBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE ................. 121 8.4 HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK 122 8.4.1 FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK ELŐKÉSZÍTÉSE ................................................................... 124 8.4.2 TUDATOSÍTÓ PROGRAMOK ........................................................................................... 125 8.4.3 SZAKKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ........................................................................................... 125 8.4.4 EGYEDI IGÉNYEKRE ALAPOZOTT OKTATÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE .............................. 127 8.5 TURIZMUS-MARKETING 127 8.5.1 KOMPLEX TURISZTIKAI CSOMAG KIALAKÍTÁSA ................................................................... 128 8.5.2 SZEGED IMAGE KIALAKÍTÁSA ......................................................................................... 129 8.5.3 HELYI KKV-K PROMÓCIÓJA .......................................................................................... 130 9

ÖSSZEGZÉS

131

4

Bevezetés A gazdaságfejlesztési stratégia célja: A munka tárgya Szeged Megyei Jogú Város Gazdaságfejlesztési Stratégiájának kidolgozása oly módon, hogy annak fő megállapításai kapcsolódjanak a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS), illeszkedjenek az EU2020 tematikus célkitűzéseihez valamint a Területi és Településfejlesztési Operatív programban meghatározott fejlesztésekhez, és Csongrád megye területfejlesztési koncepciójához - alátámasztva, indokolva és részletezve az abban foglalt gazdaságfejlesztési célokat, tervezett fejlesztéseket. A stratégia ezen felül olyan megállapításokat és javaslatokat is tartalmaz, melyek nem épülnek be ugyan közvetlenül az ITS-be, azonban elősegítik a megyeszékhely gazdaságfejlesztési céljainak megvalósítást, a helyi gazdaság fejlődését a stratégiai által tárgyalt kulcsterületeken. Stratégia kialakításának módszertana: A gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásakor mind primer (személyes interjúk, kérdőíves lekérdezések), mind szekunder (adatbázisok elemzése) módszertani elemeket igénybe vettünk. 1. A gazdaságfejlesztési stratégia kérdőíves felmérésének primer szegmense egyrészt mélyinterjús megkérdezését, ahol a célcsoport a helyi nagyfoglalkoztatók, Szeged életében meghatározó intézmények vezetői voltak, másrészt helyi vállalkozók kérdőíves megkérdezését jelentette. Az adatfeldolgozás módszere a mélyinterjúk esetében tartalomelemzés, a kérdőíves kutatás esetében pedig statisztikai adatok elemzését jelentette. 2. A munka elvégzése során számos szekunder forrás felkutatására és vizsgálatba való bevonására is sor került - így elemzésre kerültek a. a Központi Statisztikai Hivatal, b. az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, c. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata adatai. A rendelkezésre álló statisztikai adatok begyűjtése és elemzése a Mc Kinsey 7 S modell alapján készült. (Ez a modell világos rendszert kínál ahhoz, hogy egy szervezet áttekintse működését, képet alkosson önmagáról, megfogalmazza jövőképét, a jelen és a jövő összevetése alapján meghatározza változtatási törekvéseit az alábbi területeken: stratégia, struktúra, rendszerek, stílus, munkatársak, készségek, közös értékek). A cél: a kidolgozott stratégia megvalósítása során strukturált alapot biztosítani a stratégia lebontáskor használt (Gap analízis, SMART célok) modellekhez azért, hogy részletes feladatleírással, határidőkkel, felelősökkel rendelkező projekt terveket lehessen kidolgozni. A modell azt vizsgálja, hogy a kidolgozott stratégia megvalósításához rendelkezésre áll-e a megfelelő szervezet, infrastruktúra, működnek-e a megvalósításhoz szükséges rendszerek, rendelkezik-e a szervezet a megfelelő alkalmazottakkal. Az ilyen módon történő stratégiatervezés lehetővé teszi a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek, intézmények (SZTE, Kamarák, stb.) hatékony bevonását.

5

Az elemzés elkészítéséhez figyelembe vettük a következő, már létező, Szeged fejlődésére kiható stratégiai terveket, elképzeléseket:  Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája (Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség)  Csongrád Megye Önkormányzatának Stratégiája  Szeged Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési stratégiai céljai  Szegedi Tudományegyetem stratégiai elképzelései  A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának nincs gazdaságfejlesztésre vonatkozó stratégiája.

A stratégiai javaslat szerkezete

A stratégiai javaslat első fázisában Szeged város jelenlegi gazdasági helyzetét, gazdasági folyamatait és az az azokkal kapcsolatos technológiai és társadalmi tendenciákat vizsgáltuk meg. Az elemzés összefoglalója a SWOT analízisben található, amely alapját képezi a részletesebb vizsgálatnak. Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzéséből javaslatokat dolgozunk ki Szeged MJV gazdaságának élénkítésére. Természetesen ezek a javaslatok nem csak SZMJV Önkormányzatának gazdaságfejlesztő tevékenységeit erősíthetik, hiszen egy adott település fejlesztésében több intézmény és szervezet érintett, s egy önkormányzat önmagában képtelen ezen feladatok végrehajtására, ellenben SZMJV katalizátora és vezetője lehet egy ilyen irányú, érintetteket (SZTE, Kamarák, stb.) bevonó tevékenységbe.

6

A következő lépés a döntés előkészítés lesz. Különböző alternatívákat dolgozunk ki a megteendő lépések kiválasztása érdekében, támogatva azt, hogy a döntések objektív alapon szülessenek. A harmadik lépésben a stratégia és a kiválasztott alternatívák alapján konkrét, SMART célokkal, feladatleírással, határidővel és felelősségi körrel rendelkező projekteket dolgozunk ki, ajánlásokat téve a monitoring és minőségellenőrzési folyamatokra is. A megvalósítás és bevezetés fejezetben röviden ismertetjük a projekt menedzsmentre vonatkozó PDCA (plan/do/check/act/) folyamatot is, amely hatékonyabbá teszi a projektek végrehajtásának ellenőrzését és irányítását.

1. Helyzetértékelés 1.1. Környezet vizsgálata Szeged népessége és területe alapján is Magyarország harmadik legnagyobb városa, a Délalföldi régió gazdasági, tudományos és kulturális központja. 2013. év végén a város lakónépessége 165 863 fő, területe 281 km2 volt. Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől kb. 169 km az M5-M43 jelű autópályán, a szerb határtól 8, a román határtól pedig 55 km-re van (Nagylak). Hármas határ menti fekvésénél fogva „kapuváros”, az Európai Unió keleti határvárosa. Közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, mind közúton, mind pedig vasúton jól megközelíthető. Fontos vasúti és közúti csomópont, az országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el. Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza partján fekszik. Szeged Budapest után az ország egyik legnagyobb oktatási és tudományos centruma, Szeged életében meghatározó az egyetem és az itt működő nagyszámú kutatóintézet, ennek köszönhetően a város és vonzáskörzete a régió szellemi központja, az intézményrendszere és tudományos bázisa nemzetközileg is versenyképes. Szeged szűkebb és tágabb vonzáskörzete jelenleg is számottevő belföldi és nemzetközi áruforgalmat bonyolít le, s ez a nemzetközi kapcsolatok további javulásával és a gazdaság élénkülésével várhatóan jelentősen növekedni fog. 1.2. Szeged MJV pozíciója az Európai Unión belül Az Európai Unió 2020-ig tartó stratégiai céljai közül gazdaságfejlesztési szempontból a következő cél ad irányt Szeged MJV gazdaságfejlesztési stratégiájához: „AZ Európai Unió (köz,- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani.” (Korábban 1,8% volt). Az új politika szerint a régióknak és tagállamainak négy rendkívül fontos területre kell összpontosítaniuk:  Kutatás és innováció,  Információs és kommunikációs technológiák,  Kis-, és középvállalkozások versenyképességének javítása,

7



Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés.

Az Európai Unió stratégiai prioritásai a következők:  Intelligens növekedés (tudásra és innovációra épülő gazdaság),  fenntartható növekedés (erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság),  Inkluzív, azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés (nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági és területi kohézió). Befektetés s jövőbe Nemzeti Kutatás – fejlesztési és Innovációs Stratégia (2020) célkitűzései (NIH)  +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely „lép be” a világelitbe;  +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg;  +30 K+F intenzív makro regionális középvállalat termel és szolgáltat;  +300 KFI- és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella) találja meg globális piaci számításait;  +1000 innovatív start-up vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz;  a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek szolgálják ki.

8

Szeged MJV európai uniós besorolása: Csongrád megye így Szeged is a Tudás régióba tartozik

(Forrás: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség) A régió jövőképe A Dél-Alföld régió az Európai Unió fejlett, tudásalapú gazdasággal rendelkező régiója, kihasználva a régió átlagon felüli tudásteremtő képességét, kulcs ágazatainak fejlődési potenciálját és hagyományos ipari és mezőgazdasági lehetőségeit, így hozzájárulva a térség versenyképességének növeléséhez és a lakosság életminőségének javulásához. A jövőkép megvalósításában Szeged számára megjelölt út:  az orvosi biotechnológia és egészségipari innováció;  fotonika, ezen belül a lézertechnológia és a kapcsolódó technológiai ágazatok,  az agrár-innováció, és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor (fehér és zöld biotechnológia; élelmiszerbiztonság; hulladékkezelés; új növény- geotermikus energia; napenergia; biomassza energetikai célú felhasználása)  infokommunikációs technológiák terjedésének elősegítése Forrás: Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája Készítette:Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség a Nemzeti Innovációs Hivatallal és a Nemzetgazdasági Minisztérium)

9

1.3. Gazdasági környezet 1.3.1. Gazdaság ágazatai, jellemzői Szeged helyzete nem választható el Csongrád megye helyzetétől. Csongrád megye részesedése a magyar GDP-ből 3,1% volt 2012-ben. Az egy főre jutó GDP alapján a regionális eltérések nagyok. Az országos átlagot csupán két megye haladta meg Győr-Moson Sopron és Komárom Esztergom. A Dél-Alföldi régió megyéiben a KKV-k hasonló értéket állítanak elő, a GDP részben a nagyvállalatok viszonylag kis száma miatt alacsony.

Forrás: KSH Csongrád megye az ország közepesen fejlett megyéje, az itt előállított egy főre jutó GDP mintegy 2,146 millió forintot tett ki 2012-ben, amellyel az országos átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor a régión belül és a keleti országrészben a legfejlettebb megyének számít. Megyei szinten megvizsgálva a főbb nemzetgazdasági ágak részesedését a bruttó hozzáadott értékből jól látható, hogy a szolgáltatások mintegy 60%-kal, a mezőgazdaság11%-kal, az ipar 24%-kal, az építőipar pedig 5%-kal részesülnek a kibocsátásból. Az országos átlaghoz viszonyítva az agrárium részaránya a hozzáadott értéktermelésből duplája, míg a tercier szektor teljesítménye mintegy 5 százalékponttal alacsonyabb.

10

FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK RÉSZESEDÉSE A BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉKBŐL CSONGRÁD MEGYÉBEN (2012) Egyéb szolgáltatás 3%

Mezőgazdaság, 11%

Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szolgáltatás 20%

Feldolgozóipar 18% Üzleti szolgáltatások 7%

Egyéb ipar (Bányászat, kőfejtés, Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicíonálás, Építőipar vízellátás) 5% 6%

Ingatlanügyek 9%

Pénzügyi, biztosítási Információ, tevékenység Kereskedelem, szállítás és raktározás, kommunikáció 2% vendéglátás 16% 3%

Forrás: KSH

Nemzetgazdasági ágak, melyek a 19 megye átlagán felüli arányban járulnak hozzá a bruttó hozzáadaott értékhez 25,0% 20,0% 19,8%

3,2%

7,5% Csongrád megye

2,3%

Egyéb ipar (Bányászat, kőfejtés, Villamosenergia, gáz-,…

Üzleti szolgáltatások

2,0%

5,8% 4,1%

Információ, kommunikáció

8,8% 2,4%

6,1%

2,7%

Egyéb szolgáltatás

0,0%

3,0%

Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szolgáltatás

5,0%

6,9%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

10,0%

10,6%

9,3%

19 megye átlaga

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

15,8%

Ingatlanügyek

15,0%

Forrás: KSH Az alábbi tevékenységek megyei koncentrációja jelentős: mezőgazdaság, élelmiszeripar, infókommunikáció, kutatási tevékenységek, egészségügy, oktatás, megújuló energetika, energiatermelés, közműszolgáltatások, feldolgozóipar.

11

A Központi Statisztikai Hivatal 2014-ben Szegeden 27 541 darab regisztrált vállalkozást tartott nyilván. A 2012-es év beszámolói adatok alapján a regisztrált vállalkozások közül 13 573 volt működő vállalkozás. A regisztrált vállalkozások számát tekintve Szeged a 2. helyet foglalja el a megyei jogú városok között. Ugyanezt a működő vállalkozások arányában vizsgálva viszont Szeged csak a 6. helyet foglalja el 2,37%-os részarányával. A vállalkozások közel 50%-a nem működő vállalkozás, vagyis nem volt árbevétele és foglalkoztatottja. Ezek a vállalkozások vélhetően nem valódi vállalkozások, hanem vagy kényszer, vagy adóelkerülés céljából létrejött, vagy mellékfoglalkozású, és a bújtatott munkavállalói státust leplező vállalkozások. A működő vállalkozások megoszlását megvizsgálva nemzetgazdasági áganként megállapítható a szolgáltatási szektor dominanciája. Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Társas Vállalkovállalkozás zások száma Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

78

204

5

5

510

767

9

9

31

33

662

1 010

1836

2 671

Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban

175

363

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban

371

541

Információ, kommunikáció

501

770

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

190

558

Ingatlanügyletek

513

602

1 590

2585

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

359

771

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

1

1

Oktatás

218

761

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

515

961

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

120

346

Egyéb szolgáltatás

161

615

Bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban Feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar nemzetgazdasági ágban Kereskedelem, gépjárműjavítás

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

12

Nemzetgazdasági ág

Működő vállalkozások megoszlása Szegeden EGYÉB SZOLGÁLTATÁS MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS, SZABADIDŐ HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS OKTATÁS KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM, KÖTELEZŐ… ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST TÁMOGATÓ… SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG INGATLANÜGYLETEK PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS… SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS NEMZETGAZDASÁGI ÁGBAN KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS ÉPÍTŐIPAR NEMZETGAZDASÁGI ÁGBAN VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE, KEZELÉSE,… VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS,… FELDOLGOZÓIPAR NEMZETGAZDASÁGI ÁGBAN BÁNYÁSZAT, KŐFEJTÉS NEMZETGAZDASÁGI ÁGBAN MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT -

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

Válallkozások száma

A szegedi vállalkozások szektor szerinti összetétele nem változott 2011-hez képest, a működő vállalkozások közül mindösszesen 2% tevékenykedik a mezőgazdaságban, 13%-a az iparban, a működő vállalkozások 85%-ának főtevékenységi köre szolgáltatás jellegű tevékenység. A KSH 2011-es adatai alapján, a Szegeden regisztrált vállalatokat vizsgálva egyértelmű a szolgáltató szektor dominanciája (85%). A megyei jogú városok sorában ez az érték a 4. legmagasabb, ez mutatja a mezőgazdaság és az ipar alulprezentáltságát is, és a szolgáltató szektor relatív erősségét.

Megyei jogú városokban működő vállalkozások megoszlása szektoronként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Mezőgazdaság

Ipar és Építőipar

Szolgáltatás

13

A vállalkozások méretstruktúrája alapján a vállalkozások 96%-a 1-9 fős létszámú. A legfeljebb egy főt foglalkoztató mikro vállalkozások száma jelentős, ez azt is jelenti, hogy ez az a szektor, ami leginkább ki van téve az általános gazdasági helyzet változásainak. A kis- és középvállalkozói szektor elenyésző része képes exporttevékenységre. Összesen 20 olyan vállalkozás van Szegeden, amelynek 250 fő felett van a létszáma.

Vállalkozások mérestruktúrája 1%

1%

2%

0,1%

1-9 fős létszámú működő vállalkozások száma 10-19 fős létszámú működő vállalkozások száma 20-49 fős létszámú működő vállalkozások száma 50-249 fős létszámú működő vállalkozások száma

96%

250-499 fős létszámú működő vállalkozások száma

A vállalatméret-kategóriák lakosságarányos értékeit vizsgálva a tízezer főre jutó kisvállalkozások száma (33,26 db/tízezer fő) Szegeden, a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyében található, míg a középvállalkozások aránya (4 db/tízezer fő) alacsonyabb a vizsgált városok átlagos értékénél. Ebből következik, hogy a középvállalkozások fejlesztésében jelentős lehetőségek rejlenek. A nagyvállalatok arányával Szeged a középmezőnyben helyezkedik el.

Eger

Kecskemét

Tatabánya

Székesfehérvár

Nyíregyháza

Zalaegerszeg

Győr

Debrecen

Szombathely

Szekszárd

Veszprém

Szeged

Pécs

Szolnok

Érd

Békéscsaba

Sopron

Dunaújváros

Kaposvár

Miskolc

Nagykanizsa

Salgótarján

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Hódmezővásárh…

Vállalkozások száma méret kategórák szerint

Kisvállalkozások (10-49 fő között) Középvállalkozások (50-249 fő között) Nagyvállalkozások (250 fős és afeletti)

Forrás: KSH

14

Fontos mutatója egy település gazdaságának a jellemzően tőkeerős, jogi személyiségű társas vállalkozások száma és aránya. Szegeden ezer lakosra 38,1 ilyen vállalkozás jutott 2011ben Ez a vizsgált városok átlagos 40,9 db értékétől elmarad. Ezer lakosra jutó jogi személyiségű társaság 70,000 60,000 50,000

38,168

40,000 30,000 20,000 10,000

Hódmezővásárhely Salgótarján Nagykanizsa Dunaújváros Békéscsaba Szolnok Kaposvár Sopron Miskolc Zalaegerszeg Szeged Szekszárd Szombathely Debrecen Pécs Veszprém Eger Nyíregyháza Tatabánya Győr Kecskemét Székesfehérvár Érd

0,000

Forrás: KSH A külföldi tőke jelentőségét országos összehasonlításban vizsgálva látható, hogy a Szegeden működő 344 db külföldi érdekeltségű vállalkozás abszolút számban a második legmagasabb érték a megyei jogú városok között. (KSH) Külföldi érdekeltségű vállalkozások részaránya 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00%

Szolnok Salgótarján Kaposvár Miskolc Békéscsaba Debrecen Hódmezővásárhely Szekszárd Dunaújváros Eger Veszprém Nyíregyháza Pécs Tatabánya Nagykanizsa Székesfehérvár Zalaegerszeg Szeged Kecskemét Érd Szombathely Győr Sopron

2,37%

Forrás: KSH A külföldi érdekeltségű vállalkozások átlagos saját tőkéje (786 millió forint) valamivel az országos átlag felett van (587millió forint)

15

Külföldi érdekeltségű vállalkozások átlagos saját tőkéje

786

Érd Kaposvár Sopron Békéscsaba Szekszárd Pécs Nagykanizsa Salgótarján Kecskemét Nyíregyháza Zalaegerszeg Szolnok Eger Hódmezővásárhely Debrecen Veszprém Szeged Miskolc Szombathely Székesfehérvár Tatabánya Dunaújváros Győr

8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0

Forrás: KSH (Ez a statisztika még a Mercedes Kecskemétre kerülése előtt készült, ami Kecskemét esetében jelentős elmozdulást okozott.)

16

1.3.2. Ipari tevékenység: Szegeden 2013-ban 1 786 ipari vállalkozás működött. Az iparban tevékenykedő vállalatoknak 42%-a a feldolgozó iparban, 56%-a az építőiparban tevékenykedik. Csongrád megyében és ezen belül Szegeden is az ipari vállalkozások ágazati megoszlása jelentősen eltér az országostól. A megyében az ipari termelés csaknem 83, míg országosan 95%-át a feldolgozóiparban állították elő 2013-ban. A feldolgozóiparon belül Szegeden az élelmiszeripar, illetve a gumi-, műanyag és építőanyag-ipar emelkedett ki. Megyei szinten az élelmiszeripar 48, a gumiipar 31%-kal járult hozzá a feldolgozóipar termelési értékéhez, köszönhetően részben a két szegedi székhelyű multinacionális vállalatnak, míg az ország egészében mindössze 11, illetve 6,9%-kal járult hozzá az élelmiszeripar és a gumiipar a feldolgozóipar termelési értékéhez. Ezzel szemben a megyében a gépipar részesedése a feldolgozóipar termeléséből csak 7,1%, ami jelentősen elmarad az ágazatcsoport 52%-os országos hányadától. A megye élelmiszeriparán belül a húsfeldolgozás, - tartósítás, húskészítmény gyártása, és a tejfeldolgozás a két vezető ipari tevékenység, míg a második legjelentősebb ágazatcsoporton, a gumi-, műanyag és építőanyag-iparon belül a gumitermék gyártása. (Forrás: KSH Csongrád megye számokban 2013.) Szeged iparában kis számban vannak jelen a gazdasági húzó ágazatokban tevékenykedő vállaltok. Hiányoznak a gyártó, fejlesztő multinacionális cégek, amelyek alvállalkozói, beszállítói láncokon keresztül fejleszteni tudnák a KKV-k széles körét. Ezt ellensúlyozhatják az újonnan létrejövő technológiai vállalkozások. Szeged legnagyobb adózói: SzeCsongDélged rád megye Alföldi régió

Nettó árbevétel millió Ft

Név

1.

1.

2.

2.

2.

3.

3.

3.

5.

184 260 123 749 64 195

GDF SUEZ Energia Magyarország Kft. EDF-DÉMÁSZ Zrt.

4.

4.

8.

48 884

Hansa-Kontakt Kft.

5.

5.

9.

46 731

6. 7.

7. 9.

12. 15.

42 425 40 784

EDF-DÉMÁSZ Hálózati elosztó SOLE-Mizo Zrt. ContiTech Rubber Industrial Kft.

Pick Szeged Zrt.

Fő tevékenység

Gázkereskedelem Villamos energia – kereskedelem Hús, baromfihús- készítmény gyártása Élelmiszeripar, ital, dohányáru, vegyes nagykereskedelme Villamosenergia-elosztás Tejtermékgyártás Egyéb gumitermék gyártása

17

8.

10.

18.

35 531

9.

18.

46.

11 180

10.

22.

69.

8 201

KÉSZ Építő Zrt. Matech Magyar Technológiai Kft. Tisza Volán Zrt.

Épületépítési projektek szervezése Épületépítési projektek szervezése M.n.s egyéb szárazföldi személyszállítás

(Forrás: NAV) A szegedi vállalkozások jövedelmezőségét mutatja, hogy dél- alföldi régió 20 legnagyobb árbevételű vállalkozása közül 8 szegedi székhelyű. Az árbevételi adatok alapján látható, hogy a szegedi – listavezetők a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt., az EDF Démász Zrt. (energia szolgáltatók) a Pick Szeged Zrt, valamint a ContiTech Rubber Industrial Kft. (feldolgozóipar) Ha a munkavállalók számát vizsgáljuk látható, hogy a három energia-szolgáltató cég mintegy 1000 főt foglalkoztat, míg a Pick Szeged Zrt. és a Sole-Mizo Zrt. összesen több, mint 3600 dolgozóval rendelkezik. Jelentős munkavállalói állománnyal rendelkezik a ContiTech Rubber Industrial Kft. (515 fő) is. 1.3.3. Szolgáltatás: Vállalkozások tekintetében és gazdasági ágazatonként Szegeden a kereskedelem dominál: a vállalkozások 19,7%-a tevékenykedik ebben a szektorban. Emellett a második legnagyobb munkaadóként a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató vállalkozások tartoznak. A vállalkozások 19%-a tartozik ide, de jelentős hányaddal szerepelnek a humán, egészségügyi és szociális ellátást nyújtó vállalkozások is. A szegedi székhelyű vállalkozások közül - főtevékenységük szerinti besorolás alapján – 770 vállalkozás tevékenysége tartozik az információ, kommunikáció ágazatba. Szegeden megtalálható az infokommunikációs technológiák szempontjából kiemelten fontos oktatási és kutatási háttér infrastruktúra, amit a Szegedi Tudományegyetem biztosít. Az IKT szektor fejlesztése hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez. Az alacsony iparági korlátok miatt számos új mikro, és kisvállalkozás léphet be a piacra, illetve a már meglévő vállalkozások középvállalattá válhatnak. A szoftverfejlesztés kiemelten jelen van a városban, Szegeden. A Szegedi Tudományegyetem TTIK szoftver fejlesztési tanszéke hozta létre 2007-ben a Szoftveripari Innovációs Pólus Klasztert. A klaszter 46 tagból áll, amelyből 35 KKV, és 5 nagyvállalat. 1.3.4. Idegenforgalom Noha nem tekinthető országos jelentőségű idegenforgalmi központnak, mint a Balaton környezete vagy Hévíz, Szeged mégis számos turistacsalogató látványosságot és kulturális emléket mondhat magáénak: műemlékek, múzeumok, galériák, színvonalas kulturális események, folyó, termál - és gyógyvizek, fürdők találhatók a városban. A szolgáltatói szektoron belül kiemelt súllyal jelenik meg térségi szinten a turisztika ágazat. A működő vállalkozások közül 541 vállalat tevékenysége tartozott a turizmusba.

18

Ezen vállalkozások árbevétele meghaladta a 3,323 milliárd forintot. Árbevétel szempontjából a belső, hazai turizmus dominált. Kereskedelmi szálláshelyek árbevétele Szegeden 2014-ben

Kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj árbevétele 3.323.311 Ft 2014. év

865 083 1 270 009

Kereskedelmi szálláshelyek belföldi bruttó szállásdíj árbevétele (1000 Ft) Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó külföldi szállásdij árbevétele (1000 Ft)

Kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó árbevétele 2.135.092 Ft 2014. év

1 188 219 2 135 092

Kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bruttó árbevétele (1000 Ft) Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdij árbevétele (1000 Ft)

Forrás: KSH Vendégéjszakák számának alakulása Szegeden Szegeden az elmúlt években az alábbi mértékben növekedett a kereskedelmi szálláshelyek száma, amit követett a vendégéjszakák számának emelkedése is.

19

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Szegeden (db) 8 257

2014. év 2013. év 2012. év 2011. év 2010. év 2009. év 2008. év 2007. év 2006. év 2005. év 2004. év 2003. év 2002. év 2001. év 2000. év

7 298 8 180 7 047 7 189 6 748 6 456 7 954 6 359 6 791 7 848 6 476 5 692 5 282 5 489 -

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

Forrás: KSH

Vendégéjszakák számának alakulása Szegeden 300 000 250 000 200 000

281 793 271 583 261 099 258 547

244 474 235 300 222 598 221 476 216 016

284 846 268 203 250 649 236 639

209 846 194 103

150 000 100 000 50 000 -

Forrás: KSH 2014-ben Szegeden 284 846 vendégéjszakát töltöttek el. Az elmúlt években egyértelműen növekszik a városban eltöltött vendégéjszakák száma - ami a turizmusból származó adóbevétel alakulásában is megmutatkozik - azonban a turisták által a városban eltöltött átlagos tartózkodási idő csak 2 nap.

20

A helyi gazdaság állapotáról a helyben beszedett adók közül a tartózkodás után fizetendő idegenforgalmi adó is szolgál információval. Az egy lakosra jutó idegenforgalmi adó alakulása 2010 után követte a vendégéjszakák számának növekvő tendenciáját. 2011-től az idegenforgalmi adó bevétel dinamikus növekedésnek indult. IDEGENFORGALMI ADÓ BEVÉTEL (MILLIÓ FT) SZEGEDEN 140,0

123 ,5

120,0 100,0

90,4

99,7

110,5

80,0 60,0 40,0 20,0 2011

2012

2013

2014

Idegenforgalmi adó bevétel (millió Ft)

Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk az egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák számát, megállapítható hogy Csongrád megyében és a Dél-Alföldön Szeged tekinthető a legjelentősebb turisztikai célpontnak. - erre utal az, hogy az egy főre jutó turisztikai szálláshelyek számában Szeged rendelkezik első hellyel - ugyanakkor a térség és maga a város is e téren az országos átlag alatt szerepel. Mindez jelzi, hogy van még fejlődési lehetősége a városnak turizmus területén. Egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák száma

21

Összehasonlítva más, Szegedhez hasonló, tehát nem turisztikai célpontként számító város mutatóival, Szeged szálláshelyeinek kihasználtsága (Kecskeméthez, Debrecenhez mérten) alacsony. A szálláshely kapacitás kihasználtságát programok, rendezvények és konferenciák szervezésével, a város turisztikai attrakcióinak, vonzerejének növelésével, az építészeti ritkaságok renoválásával lehet.

Szálláshely kapacitás kihasználtság (%) 2013-ban 60

50

40

30

2016,6

0

Szeged Pécs Miskolc Harkány Zánka Budapest 12. kerület Berekfürdő Keszthely Eger Kecskemét Debrecen Székesfehérvár Nyíregyháza Gyöngyös Cserkeszőlő Budapest 10. kerület Balatonszemes Mosonmagyaróvár Velence Gyula Győr Hajdúszoboszló Siófok Budapest 03. kerület Tihany Sopron Zalakaros Budapest 14. kerület Bük Mátraszentimre Balatonfüred Hévíz Hegykő Budapest 09. kerület Budapest 13. kerület Alsópáhok Zamárdi Visegrád Budapest 02. kerület Sárvár Budapest 11. kerület BUDAPEST Egerszalók Budapest 06. kerület Budapest 01. kerület Budapest 08. kerület Budapest 05. kerület Budapest 04. kerület Budapest 07. kerület

10

Forrás: KSH

1.3.5. Gazdasági súly, szerepkör Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat. Az egyes adónemekre vonatkozó részletes szabályokat az ún. egyedi adójogszabályok - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.), - a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban (Ktd.), a kapcsolódó és a végrehajtási rendeletek, az adók módjára történő behajtandó köztartozások esetében ezeket szabályozó alapjogszabályok tartalmazzák. A helyi adótörvények alapján a helyi adóztatás struktúrája három fő rendszerelemre épül I. Vagyoni típusú adók: 1. Építményadó 2. Telekadó

22

II. Kommunális típusú adók: 1. Magánszemély kommunális adója 2. Idegenforgalmi adó III. Helyi iparűzési adó. Helyi adókat érintő uniós előírás továbbra sincs, az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen adónemek működtetését bízzák az önkormányzatokra, illetve milyen korlátokat állítanak számukra. A Htv. 2002. évi módosítása az önkormányzati rendeleteknek a közösségi támogatási szabályokkal való összhangja érdekében már jelentősen szűkítette az önkormányzatok kedvezmény-, mentesség-nyújtási lehetőségét. Különösen érintve a vállalkozások részére biztosítható, illetve korlátozottan nyújtható kedvezményi, mentességi szabályokat. A rendeletek megalkotása során a helyi adópolitika alapvető célja az, hogy a helyi adók az önkormányzat folyamatos, állandó, stabilan előre tervezhető, biztos bevételi forrását jelentsék, ugyanakkor az adózói kört illetően méltányos, igazságos és megfizethető legyen. A Htv. továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy a vállalkozások és magánszemélyek teherviselő képességét mérlegelve, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási körülményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan határozza meg. Különösen a tárgyi adók esetében van arra mód, hogy differenciálásra kerüljenek az ingatlanok, mind a mértéküket, mind a mentességeket illetően. Ilyen lehet például a fajta, övezet, alapterület nagysága szerinti eltérítés lehetősége. Magánszemélyek részére továbbra is korlátlanul lehet adóelőnyt biztosítani. A helyi adók adómértékeinek többsége (pl. építményadó, idegenforgalmi adó) törvény által szabályozottan évente valorizálódik, emelkedik. Kivételt képez ez alól az iparűzési adó, ahol az adóalapra vetített 2%-os adómérték állandó. Az építményadóban 2014. évre 1821 Ft/m2/év, az idegenforgalmi adóban 496 Ft/fő/nap az így megállapított adómaximum.

Helyi adókat bevezető önkormányzatok száma 2014-ben Települési adó

17

Telekadó

518

Idegenforgalmi adó

794

Építményadó

893

Magánszemély kommunális adója

2 301

Iparűzési adó (ideiglenes)

2 605

Iparűzési adó (állandó)

2 800 -

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

Forrás: MJVSz Adóhatóságok Vezetőinek Kollégiuma Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 3 féle helyi adót vezetett be: a helyi iparűzési adót, az építményadót, valamint az idegenforgalmi adót. Mindhárom adó a vállalkozások számára került bevezetésre.

23

Magyarországi önkormányzatok 88,1 %-a vezette be az iparűzési adót, 28,1%-a az építményadót és 25%-a az idegenforgalmi adót. Szegeden azonban nem került bevezetésre a magánszemélyek kommunális adója eltérően a települések 72,4%-tól, amely alkalmazza ezen adónemet, mint a helyi adók egyik lehetséges adónemét.

12,8

12,7

10,8

10,2

9,9

8,7

8,5

7,7

6,1

6,0

5,5

5,2

4,6

4,0

3,9

3,8

3,3

3,3

2,8

2,7

2,3

1,4

20,7

HELYI ADÓBEVÉTELEK 2014-BEN

Forrás: MJVSz Adóhatóságok Vezetőinek Kollégiuma

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi adó bevételeinek megoszlása

Helyi adókból származó bevételek megoszlása 2014ben

2 602 123

123 525 7 438 242

helyi iparűzési adó

idegenforgalmi adó

építményadó

Forrás: SZMJVÖ

24

A helyi adókon belül az iparűzési adó adja a legmagasabb arányt 73%, a vagyoni típusú helyi adó 26%-ot tesz ki és az idegenforgalmi adóbevétel 1%. Szegeden a vállalkozások által fizetendő helyi adók közül az iparűzési adó a legjelentősebb. Ennek mértéke a társaságok árbevételének 2%-a évek óta nem változott. A város gazdasági erejének egyik objektív mérő száma az önkormányzat helyi adó bevételeiből az iparűzési adó értéke, mert az adóalap minden megyei jogú város esetében a vállalkozások nettó árbevételének 2%-a (kivétel Kecskemét, ahol a Mercedes gyárral kötött hosszú távú megállapodás eredményeként 2011 óta már csak 1,6% az adó mértéke illetve Győr ahol 1,8% a helyi adó mértéke). Szegeden az Iparűzési adó bevétel évről-évre növekszik, az adóbevételek növekedésének elsődleges oka, hogy a gazdálkodók nagyobb teljesítményt értek el, forgalmuk, adóalapjuk növekedett. 2011 2012 2013 2014 Iparűzési 6 932 828 7 017 880 7 354 712 7 438 242 adó Forrás: SZMJVÖ

11,19

7,49

7,44

7,35

6,48

6,39

6,26

4,59

3,99

3,93

3,86

3,24

3,22

3,06

2,81

2,78

2,55

2,24

1,57

1,56

1,03

11,00

17,16

HIPA BEVÉTELEK 2014.12.31

Forrás: Saját szerkesztés 2014-ben a befizetett adó abszolút értéke alapján Győr, Székesfehérvár és Debrecen után Szeged a 4. helyet foglalja el a megyei jogú városok listáján. Ugyanakkor az egy lakosra vetített HIPA bevétel tekintetében Szeged csak a 18. helyet foglalja el. Ennek magyarázata a város társadalmi összetételében rejlik, városban magas az inaktív tanulói létszám.

25

83,48

83,39

75,47

67,23

66,24

65,55

59,53

54,72

53,94

53,78

52,96

51,03

50,02

46,42

46,41

45,94

43,60

39,27

34,44

28,20

24,75

112,96

133,10

EGY LAKOSRA JUTÓ HIPA BEVÉTEL

Az iparűzési adó részaránya fontos az önkormányzat által kivetett adókból, mert egyrészt ebből az adónemből befolyó összegek azok, amelyből a saját erős fejlesztések leginkább finanszírozhatók. Másrészt ez az az adó, ami a vállalkozások legnagyobb százalékát érinti, és - a többi adónemtől eltérően - nem a nyereségből, hanem bevétel arányában történő kifizetés miatt nagy hatást gyakorol a vállalkozások versenyképességére, illetve a befektetői döntésekre.

26

1 441

1 520

2 956

3 330

1 389

2 608

1 323

2 562

1 314

2 070

1 291

1 540

1 224

1 131

1 132

1 076

579

967

471

SZOLNOK

428

KAPOSVÁR

347

VESZPRÉM

-

SOPRON

PÉCS

SZÉKESFEHÉRVÁR

SZEGED

KECSKEMÉT

DEBRECEN

SZOMBATHELY

DUNAÚJVÁROS

HÓDMEZŐVÁSÁR…

ÉRD

NAGYKANIZSA

SZEKSZÁRD

BÉKÉSCSABA

SALGÓTARJÁN

MISKOLC

VAGYONI TÍPUSÚ HELYI ADÓBEVÉTELEK 2014.

3 206

Vagyoni típusú helyi adók Építményadó

GYŐR

NYÍREGYHÁZA

TATABÁNYA

EGER

ZALAEGERSZEG

Forrás: MJVSZ A megyei jogú városok között Szeged a vagyoni típusú helyi adóbevételekből 2014-ben 2 608 millió forint összegű bevételt ért el. Vagyoni típusú helyi adó az építményadó, telekadó és a magánszemélyek kommunális adóneme lehet, ha ezeket az önkormányzat bevezeti. 2014ben Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen adónemek közül csak az építményadót alkalmazta, azon belül is kizárólag a vállalkozási célt szolgáló építmények adókötelesek. 2013ig ez a mérték egységes volt, 2013. január 1-től differenciált adómérték került bevezetésre (01 722 Ft).

Építményadó (átlagos) mértéke az adott városban

Tv-i max(Ft/m2)

Átlagos adómérték (Ft/m2)

Nyíregyháza

Szeged

Miskolc

Szombathely

Veszprém

Kaposvár

Szolnok

Tatabánya

Dunaújváros

Győr

Sopron

Debrecen

Salgótarján

Nagykanizsa

Békéscsaba

Kecskemét

Szekszárd

Hódmezővásárhely

Székesfehérvár

Érd

Pécs

Eger

100% 1582 90% 1427 80% 70% 1132 1082 984 60% 926 945945 823 839 859 50% 674678 40% 580 562 516 428 442 458 476 30% 335 360 20% 10% 0 0%

Zalaegerszeg

1800 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Tv-i max. átlagos kihasználtsága

Forrás: MJVSZ

27

Építményadóban alkalmazott adómérték alsó és felső határa (Ft) 1500

1500

1200

1000 600

500 0

1852

1850 1850

2000

300 0 0

750

900

500 400

900 910 900

130

1722 1600 1650 1650 1700 1700 1700 1700 1500 1575

1850

1100

835 300 200 200 200 300 200

Adómérték maximum

0

100

300 300 440 300 0

0

135

0

Adómérték minimum

(Nyíregyháza korr. forgalmi érték alapján adóztat) Mint látható a megyei jogú városok között Szegeden a második legmagasabb az építményadó átlagos adómértéke. Ennek oka egyrészt, hogy a szegedi önkormányzat a lakosságra nem vet ki adót, másrészt a költségvetési forrásigények kielégítés volt (jogszabály alapján az önkormányzatoknak a helyi adóból befolyó bevétel biztosít forrást az önként vállalat feladatainak elvégzésére). Ugyanakkor az építményadó mértéke hatással van a működő vállalkozások, a betelepülő vállalkozások versenyképességére. Szeged gazdaságpolitikai célok érdekében a következő differenciálást alkalmazza az építményadóban:  Kisvállalkozások támogatása érdekében adómentességet élvez a 20m2-t meg nem haladó vállalkozási célú építmény  Kedvezményes adómérték vonatkozik  strandfürdő  szociális intézmények Magasabb adómérték vonatkozok az alábbi területekre  hitelintézeti tevékenység  pénzügyi vállalkozási tevékenység  egyéb pénzügyi tevékenység  biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmények  2000 m2 hasznos alapterületet meghaladó kereskedelmi üzletek Szegeden kizárólag a vállalkozási célú építmények adókötelesek. A megyei jogú városok közül 14 alkalmazza az építményadót a magán személyek tulajdonában lévő lakás célra szolgáló építményekre is, az alábbi mértékben.

28

Település neve

Vagyoni típusú adók Építményadó lakás 2

Ft/m vagy a forgalmi érték %-a

KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

600 540

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

1200

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

135 155 165 185 300 600

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

850

SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

900

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

750

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

162

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

310

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

440

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

0,5

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

100 990

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

100 250 280

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

300

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

500

Forrás: Saját szerkesztés

29

A város versenyképességének megőrzése érdekében az adómértékek differenciálásánál figyelembe kell venni a vállalkozások teherbíró képességét és a versenytársak adópolitikáját. A gazdaságfejlesztési stratégia kialakítása érdekében a vállalkozások körében elvégzett kérdőíves felmérés alapján, a vállalkozások, a befektetők által értékelt tényezők közül messze kiemelkedik a helyi adóztatás rendszerének és az adókedvezmények rendszerének fontossága. Szegednek a város versenyképességének megőrzése érdekében célszerű lenne modellezni a helyi adók összetételét, az adókedvezmények hatását, figyelembe véve a helyi adók önkormányzati bevételek közötti súlyát. A vállalkozások adóterheinek csökkentése a helyi adókból befolyó bevételek önkormányzati bevételek közötti súlyának megtartása mellet esetlegesen lakosság széles rétegeinek a helyi adó rendszerébe történő bevezetésével, illetve új adónemek bevezetésével történhetne, amely azonban konfliktusokhoz vezethet, és csökkenti a város vezetés elfogadottságát.

30

1.4. Társadalmi folyamatok, demográfiai adatok 1.4.1. Népességszám alakulása A társadalom és a gazdaság szempontjából egyaránt meghatározó kérdés a népesség számának és a korcsoportonkénti megoszlásának alakulása. Szeged lakosságának száma nem változott jelentősen az elmúlt években. 2013-as és 2014. január elsejei adatok szint 165 774 főről 165 863 főre nőtt a város állandó népességének száma.

Szeged állandó népesség száma (fő)

167 000

165 863

166 000

165 273

165 000 164 000 163 000 162 000 161 000 160 000

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év év év év év év év év

Forrás: KSH Megyei jogú városok népességének változása 2001-2011

Érd Sopron Kecskemét Szeged Nyíregyháza Debrecen Győr Veszprém Eger Zalaegerszeg Kaposvár Szombathely Pécs Szekszárd Székesfehérvár Nagykanizsa Szolnok Tatabánya Hódmezővásárhely Békéscsaba Miskolc Dunaújváros Salgótarján -15%

-10%

-05%

01%

00%

05%

10%

15%

A 2010-2011 évekre (tehát viszonylag régebbi adatokra) vonatkozó ábrából jól látható, hogy a megyei jogú városok népességszám változás alapján 4 nagycsoportba sorolhatók. 1.Dinamikusan fejlődő városok, amelyek lakossága a 2001-2011 között eltelt 10 évben növekedett. Ide sorolható: Érd, Sopron, Kecskemét. 2.Stagnáló városok, a népesség szám nem változott meghatározó mértékben az elmúlt 10 évben. Ide tartozik Debrecen, Győr, Szeged, Nyíregyháza

31

3. Csökkenő lakosú városok, ide tartozik a megyei jogú városok nagy része: Veszprém, Eger, Budapest, Zalaegerszeg, Kaposvár, Szombathely, Pécs, Szekszárd, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Szolnok, Tatbánya, Hódmezővásárhely. 4. „Erősen fogyó várások: Békéscsaba, Miskolc, Dunaújváros, Salgótarján Szegeden a népességszám statisztika által vizsgált időszakban stagnált, azóta enyhe emelkedés tapasztalható. Megvizsgálva a 14 év alatti korosztály létszámváltozásának tendenciáit látható, hogy miden korosztály létszáma csökken. Ugyanakkor a város lakosságnak alakulása nem követi a csökkenő tendenciát, ami arra utal, hogy jelentős az évenkénti betelepülők száma. 16 000 14 000 12 000

Állandó népességből a 02 évesek száma (fő)

10 000

Állandó népességből a 35 évesek száma (fő)

8 000 6 000

Állandó népességből a 613 évesek száma (fő)

4 000

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő)

2 000

2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év

-

Szeged népességének életkor szerinti megoszlása 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év év év év év év év év

Állandó népességből a 0-5 évesek száma (fő) Állandó népességből a 6-14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)

Forrás: KSH

32

Az egyes korcsoportok népességen belüli arányának a változását vizsgálva azonban már nem beszélhetünk olyan kedvező helyzetről, mint a népességszám esetében: 2000 és 2013 között a 60 év felettiek aránya 19%-ról 24%-ra emelkedett, a 18 - 59 éves korosztály aránya 2,2 százalékponttal csökkent a 18 év alatti korosztály is 3,3 százalék pontos csökkenést mutat. Az országos tendenciának megfelelően a város lakossága is öregszik. Ezt mutatja Szeged öregedési indexe is 100 14 év alatti lakosra 184 60 év feletti lakos jut, vagyis az öregedési index 184. Ez meghaladja Magyarország átlagos öregedési indexét. A tendenciákat figyelembe véve, a jövőben a Szegeden élő aktív korú személyek száma tovább fog csökkeni. A korfa kedvezőtlen összetétele a fenntartható fejlődés egyik leglényegesebb problémája. A megújulás képessége szempontjából a fiatalok megtartása, a városba vonzása és minél magasabb munkaerő piaci kompetenciákkal való felvértezése, a foglalkoztatásukat lehetővé tevő munkahelyteremtés, a gyermekvállalási kedv erősítése jelentik a megoldás irányát.

1.4.2. Munkaerőpiac Szegeden a foglalkoztatottak aránya 2011-ban 41% volt, erre magyarázatot ad Szeged lakosságában magas inaktív tanulói létszám. A város népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2011-es adatok alapján a megyei jogú városok között nagyjából közepesnek mondható. 2011-ben mintegy 70 ezer fő dolgozott a megyeszékhelyen. 2011-ben 6292 fő nyilvántartott álláskereső volt Szegeden. 2013-ra a nyilvántartott álláskeresők száma 4385 főre csökkent. (Foglalkoztatottak számára vonatkozó aktuális információk csak megyei, illetve régiós szinten állnak rendelkezésre)

33

Szeged népességének megoszlása gazdasági aktivitás szerint Foglalkoztatottak száma 27%

41%

A munkanélküliek száma Az inaktív keresők száma (fő)

27%

Az eltartottak száma (fő) 5%

Forrás: KSH A foglalkoztatottak 82%-a szolgáltatási jellegű ágakban, mintegy 17%-a az iparban, építőiparban tevékenykedett, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak korábban is szerény hányada 1% alatti volt. A szellemi foglalkozásúak aránya meghaladta az 56%-ot.

Alkalmazásban állók megoszlása foglalkoztatási főcsoportonként Az egyéb foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő)

9%

Az ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő)

17%

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő) A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő) Az egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő) A vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma (fő)

1% 16% 27% 29% 0%

5%

10% 15% 20% 25% 30% 35%

Forrás: KSH

34

Foglalkoztatottak megoszlása gazdasági áganként Területen kívüli szervezet Háztartás munkaadói tevékenysége, termék… Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Humán-egészségügyi, szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem, kötelező… Adminisztratív és szolgáltatást támogató… Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Ingatlanügyletek Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,… Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Feldolgozóipar Bányászat, kőfejtés Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

0,2% 0,1% 2,8% 2,4% 7,9% 12,5% 8,1% 3,7% 5,8% 1,2% 2,7% 3,5% 4,8% 5,7% 15,5% 5,6% 1,4% 1,5% 12,5% 0,2% 2,0%

A városban a legjelentősebb foglalkoztatóként az iskolák, egyetemek, államigazgatás és egyéb szellemi munkát igénylő vállalkozások valamint intézmények találhatók, emellett a második legnagyobb foglalkoztató a feldolgozóipar, de a kereskedelem is igen jelentős munkaerőt köt le.

1.4.3. Regisztrált álláskeresők Szegeden az elmúlt években jelentős mértékben csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A csökkenéshez hozzájárult a munkaügyi kirendeltség Nemzeti Foglalkoztatási Alapot érintő támogatási rendszere, a munkahelyvédelmi akcióterv és a különböző közfoglalkoztatási programokban résztvevők folyamatosan emelkedő száma is.

35

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 7000

6292

6000 4385

5000 4000 3000 2000 1000 0

Forrás: KSH

Regisztrált álláskeresők megoszlása végzettség szerint (2013) 273

Egyetemi végzettségű

415

Főiskolai végzettségű

1857

Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű Szakiskolai végzettségű

57 883

Szakmunkás végzettségű

831

Általános iskolai végzettségű Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel…

69

Forrás: KSH Az adatokból jól látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők majdnem 50%-a középfokú végzettséggel rendelkezik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők sokkal kisebb mértékben vannak kitéve az álláskeresési nehézségeknek, mint az alacsonyabb végzettségűek, vagy szakképesítéssel nem rendelkezők. Megvizsgálva a munkanélküliek korcsoportonkénti összetételét ki kell emelni azt a tényt, hogy magas a fiatalok, pályakezdők aránya a munkanélkülieken belül. Szeged esetében kiemelten foglalkozni kell a népesség és különösen a legmagasabban kvalifikált munkaerő és a kiváló eredménnyel végző diplomások helyben tartásának kérdésével. Stratégiai szempontból a munkaerő-piaci kereslethez igazodó szakmakínálat infrastruktúra és a foglalkoztathatóság szerepét kell hangsúlyozni, mivel az ipartelepítési tényezők közt meghatározó az igény szerinti munkaerő ellátás biztosítása.

36

1.4.4. Népesség végzettsége Egy térség versenyképessége szempontjából nem csak a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, hanem minősége is lényeges. Általában elmondható, hogy a szolgáltatási szektor képes a legmagasabb hozzáadott értéket előállítani. Emiatt fontos annak vizsgálata, hogy mi a népesség legmagasabb iskolai végzettsége. Szeged humán erőforrását az országosnál kedvezőbb mutatók jellemzik. Népességének iskolázottsága a város nagyságrendjéből és funkcionális szerepköréből eredően magas fokú.

Megyei jogú városok 7 évesnél idősebb lakosságának megoszlása végzettség szerint 40,0000% 35,0000% 30,0000% 25,0000% 20,0000% 15,0000% 10,0000% 5,0000% 0,0000%

Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el

1-7. évfolyam

8. évfolyam

Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Érettségi

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

Forrás: KSH 2011 Megyei jogú városok tekintetében lakossághoz viszonyított százalékban Szegeden a legmagasabb az egyetemi és főiskolai végzettségűek aránya, míg a legalacsonyabb az általános iskolai végzettségűek száma. Felsőfokúak végzettségét tekintve a város messze az ország átlaga fölött teljesít. A város munkaerőpiacán magasan képzett kvalifikált munkaerő áll rendelkezésre, a lakosság 23%-a felsőfokú végzettségű. Mivel a diplomások, foglalkoztatottak is a foglalkoztatottak számában képviselt részarányuk meghaladja a teljes lakosságszámhoz viszonyított 23%-os részarányt. Európai Unió azon országaiban magas a tudásintenzív iparágak száma, ahol a munkaerő egyharmada felsőfokú végzettségű szakember. Így hasonló városokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a település kiválóan alkalmas oktatási és K+F+I célok megvalósítására.

37

SZEGED NÉPSSÉGÉNEK VÉGZETTSÉG SZERINTI ÖSSZETÉTELE

Egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel 23%

Általános iskola 8.osztályát el nem végzettek száma 9%

Általános iskola 8. osztályát égzettek 13%

Középiskolai végzettségű középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélkül

Egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül 6%

6%

Középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel 16% Középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, általános oklevéllel 12%

15%

Forrás: KSH Az oktatás szerepe megnőtt a társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében. Az iskolarendszerű szakképzés két szinten folyik. Középfokon a szakiskolákban és a szakközépiskolákban, felsőfokon, az egyetemeken és a főiskolákon. A középfokú oktatásban résztvevők arányát megvizsgálva láthatjuk, hogy évről-évre növekszik a gimnáziumba és szakközépiskolába beiratkozók száma, és csökken a szakiskolába járók száma. Ez egyrészt összefüggésben van a város illetve a megye gazdasági struktúrájával, de kiváltó okként joggal merül fel a szakképzés presztízsének csökkenése is.

38

Szegeden a középfokú oktatásban résztvevők megoszlásának tendenciája 2013. év

84%

16%

2012. év

84%

16%

2011. év

81%

19%

2010. év

82%

18%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Gimnáziumi és Szakközépiskolában tanulók száma Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma

Forrás: KSH A szakiskolák képzésekben alkalmazkodni próbálnak a vállalkozások igényeihez. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok a vállalkozások igényei alapján évente meghatározzák a régió hiányszakmáit. E szakmákat tanulók kiemelt ösztöndíjban részesülnek. Azonban a vállalkozások gyakran az adott pillanatban felmerülő szakemberhiányt jelölik meg képzési igényként, és nem tudják előre jelezni a 3 év múlva szükséges munkaerő szükségletet. Így a szakiskolákból 3 év múlva kikerülő végzettek összetétele és a vállalkozások tényleges igénye eltér egymástól. Nem áll rendelkezésre arról adat, hogy a szakképzésben és a felsőfokú intézményekben végzettek hány százaléka marad Szegeden, hány százalék képes végzettségének megfelelően elhelyezkedni. Léteznek erre információt adó tanulmányok, ellenben az adatok nem tekinthetőek átfogónak, A CSMKIK-nál rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak. Szeged oktatási központi szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Magyarország egyik legnépszerűbb egyeteme. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem után ide adják be legtöbben a jelentkezésüket. A Szegedi Tudományegyetem 8 egyetemi és 5 főiskolai karral rendelkezik. A felsőoktatás képzési szerkezetét bölcsészettudományi, természettudományi, jogtudományi, gazdaságtudományi, élelmiszeripar, egészségügyi, agrártudomány, informatikai, orvostudományi, tanárképzés, hittudomány, zeneművészet jellemzi. Az egyetem szinte minden tudományos területen kínál képzést, bár az ipar számára fontos műszaki területeken lemaradásban van versenytársaihoz képest. Az SZTE-n 25 000 hallgató tanul és több mint 7 500 egyetemi munkatárs dolgozik. A jelentkezők száma az integráció óta folyamatosan 15 000 fő körül mozog. A külföldi állampolgárságú hallgatók létszáma meghaladja a 2 000 főt. Közülük legtöbben orvostudományi, gyógyszerésztudományi, és fogorvos tudományi karokon tanulnak.

39

Innováció szempontjából a matematikai, természettudományi, a műszaki és informatikai képzés kiemelkedő fontosságú. Ezek mind képviseltetik magukat az SZTE-n. Ennek eredményeként Szeged munkaerőpiaca, a diplomások aránya és összetétele hosszútávon biztosítja a kutatás - fejlesztéshez szükséges munkaerőt. A hazai és külföldi diákok bevonása a K+F+I tevékenységekbe, új vállalkozási kultúra megteremtése valamint spin off vállalkozásokba óriási lehetőség. 2014-ben a Szegedi Tudományegyetemre felvettek szakok szerinti megoszlása: Állami és Jogtudományi Kar (AJJTK) Általános Orvostudományi Kar Fogorvostudományi Kar Bölcsészettudományi Kar (BTK) Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Gazdaságtudományi Kar (GTK) Gyógyszerésztudományi Kar Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) Mérnöki Kar Mezőgazdasági Kar SZTE Tanárképző Központ Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Zeneművészeti Kar

516 238 50 400 324 602 120 516 426 118 211 1038 438

40

1.5. Innovációra való képesség állapota Innovációs aktivitás EU adatai szerint.

Forrás: Dél-Alföldi Intelligens Régió Innovációs stratégiája Az oktatás mellett az innovációs lánc másik eleme a kutatásfejlesztési tevékenység. Ezen tevékenység az oktatásban felhalmozódott tudást használva képes növelni a termelékenységet, s ezáltal javítani a versenyképességet. A fellelhető adatok alapján Szeged innovációs képességét külön nem vizsgálták, ellenben a Dél-alföldi régió innovációs teljesítménye (amelyben Szeged és Csongrád megye kimagasló szerepet játszik), könnyen elemezhető és összehasonlítható más területekkel.

41

Regionális innovációs teljesítmény

„Regionális innovációs teljesítmény alapján Magyarország a mérsékelt, vagyis a közepesen teljesítő kategóriába sorolható be, a Dél-Alföld régió pedig a közepes kategórián belül is a szerényebben teljesítők között szerepel.” A régióban a kutatás-fejlesztési tevékenység főleg Csongrád megyére (ezen belül Szegedre) összpontosul. Csongrád megyében 2012-ben 16 milliárd forintot fordítottak kutatásfejlesztési tevékenyégre. A megye GDP-jéhez viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a GDP arányos kutatásfejlesztési ráfordításban Csongrád megye a 2. helyen áll a megyék között, HajdúBihar megye után. Vagyis a megye gazdasági teljesítménye elmarad innovációs teljesítményétől. A kiemelkedő kutatás fejlesztési potenciált jól jellemzi a megyében található kutató helyek száma is.

Kutatóhelyek száma Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Pest Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Baranya Bács-Kiskun -

50

100

150

200

250

300

Felsőoktatási kutatóhelyek száma 2013 Kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek száma 2013 Vállalkozások kutatóhelyeinek száma 2013

Forrás: KSH

42

A kutatóhelyek száma országos viszonylatban a legmagasabb Csongrád megyében. A szektorok szerinti összetétele a felsőoktatás dominanciáját mutatja, felsőoktatáshoz köthető kutatóhelyek szám 148 db volt, az emellett a vállalkozási kutatóhelyek száma is jelentős: 115 db. Ez igen jelentős emelkedést mutat az 5 évvel azelőtti adathoz képest, amikor is a vállalkozási kutatóhelyek száma Csongrád megyében 50 darab volt. Az SZTE jelentősége kutatási szempontból is kiemelkedő. Az elmúlt három év átlagában 260mFt-os évi teljesített szolgáltatást jelentett ipari partnerek megrendelései alapján végrehajtott kutatási tevékenysége. Az SZTE kiemelt kutatási területei:  Neurobiológia  Preklinikai farmakológia  Klinikai farmakológia  Genetika  Nanotechnológia  Anyagtudomány  Lézerfizika  Szoftverfejlesztés  Biotechnológia és környezettechnológia  Immunológia

Forrás: KSH A fent említett adatokat támasztja alá a kutatóhelyeken dolgozók száma is. Csongrád megye kutatóhelyein teljes munkaidőre átszámított létszámban kifejezve 2093 fő dolgozott.

43

Forrás: KSH Ugyanakkor jól látható, hogy hasonló megyékkel összehasonlítva a kutató és fejlesztő helyek beruházásai tekintetében Csongrád megyének már csökken az előnye.

Kutató-fejlesztő helyek beruházásai 2013 Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Pest Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Baranya Bács-Kiskun -

500 000 1 000 000 1 500 000 2 000 000 2 500 000 3 000 000 3 500 000 4 000 000 4 500 000

Forrás: KSH

44

Szabadalmi bejelentések számának változása megyénként 2010-2013 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 2010 Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 2011 Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 2012 Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 2013

Forrás: Nemzeti szabadalmi bejelentések megoszlása megyénként (35. oldal). Forrás: SZTNH

A szabadalmi bejelentések megyénként számát megvizsgálva, láthatjuk, hogy Csongrád megye 2010-ben második, 2011-ben első helyen állt a megyék között. 2013-ra ez a helyzet megváltozott, Borsod-Abaúj-Zemplén megye átvette a vezető szerepet. Csongrád megye már csak az 5. helyet foglalja el. Szegeden ugyan megvan a megfelelő szellemi potenciál, hogy a város innovációs teljesítménye kiemelkedő legyen, de a kutatási tevékenység gyakran nem jut el a hasznosulási szintig. Szeged kutatás-fejlesztési kapacitásai közül négy területkiemelkedő jelentőségű: 1. Élettudományok 2. Biotechnológia 3. Lézeres technológia 4. Információs technológiák Csongrád megye kutatásfejlesztési szereplői közül kiemelkednek az alábbi szervezetek: Szegedi Tudományegyetem. Szegedi Tudományegyetem 19 doktori iskola, 14 Magyar tudományos Akadémia által támogatott kutatócsoport és 5 MTA Lendület kutatócsoport működik. Az intézmény kutatói hozzávetőlegesen 25 000 közleményt jelentettek meg az elmúlt 5 évben hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve konferenciák keretében. Jelentős az ipari partnerek kutatás-fejlesztési igényeinek teljesítése érdekében végrehajtott kutatási tevékenység, mely az elmúlt 5 év (2009-2013) során összesen 4174 millió Ft bevételt jelentett. A Szegedi Tudományegyetem szellemi tulajdon portfóliójában több mint 40 szellemi alkotás található,

45

melyek közül számos már üzleti hasznosításra került licencia megállapodásokon, illetve az erre a célra alakult spin-off vállalkozásokon keresztül. A Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolódó Spin-off vállalkozások: CE Optics Természettudományi és Kutató Kft. Első Magyar Biogáz Kft. Hilase Kft. HOBRE Laser Technology Kft. InnoGeo Nonprofit Közhasznú Kft. Nanocoltech Kft. Tonosoft Orvostechnikai és Kutatás Fejlesztési Kft. SMART Dental Fogtechnikai Kereskedelmi Szolgáltató Kft.

MTA Szegedi Biológiai Központ. A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK). Az 1973-ban alapított SZBK négy intézete - a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet - mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik. A kutatott témák a molekuláris és sejtbiológia számos területét ölelik fel, s a baktériumok ipari hasznosításától a termesztett növények irányított nemesítésén át az emberi egészség és a környezetvédelem kérdéséig terjednek. Az SZBK döntően a tudományos alapkutatások műhelye, de az SZBK kutatói kezdeményező szerepet játszanak biotechnológiai vállalkozások életre hívásában és menedzselésében, valamint oktatási feladatok ellátásában is. A Szegedi Biológiai központhoz kapcsolódó Spin-off vállalkozások és azok vezetői: AVICOR Ltd.

Puskás László

Biofotonika Ltd.

Garab Győző

Curamach Ltd.

Tubak Vilmos, Katona Róbert

Creative Labor Ltd.

Tubak Vilmos

Delta Bio 2000 Ltd.

Haracska Lajos

JSW Hungary Ltd.

Sántha Miklós

LipidArt Ltd.

Török Zsolt, Vígh László

Therbiogen Ltd.

Tubak Vilmos, Katona Róbert

T-sejt Ltd.

Monostori Éva

SOLVO - Közép-Európa egyik vezető biotechnológiai vállalkozása. Solvo Biotechnológiai Zrt. világelső a gyógyszerhatóanyag transzporter kölcsönhatások vizsgálatában. A Solvo tevékenysége lényegében nem más, mint egyfajta közvetítés az alapkutatás és az ipari felhasználók között: abban segít, hogy a tudományos felfedezésből sikertermék legyen.

46

Gabonakutató Intézet. Az eredményes, külföldön is jegyzett tevékenység 40 kutatóhoz kötődik, akik közül egy fő az MTA rendes tagja, az MTA doktorainak száma 4, a kandidátusoké, ill. a PhD fokozatúaké 17. A munkatársak részt vesznek nemzetközi és hazai tudományos szervezetek, testületek életében, számos (külföldi partnerekkel közösen művelt) projekt résztvevői. Munkatársai a legutóbbi évtizedben több mint 1400 tudományos és ismeretterjesztő cikket publikáltak. A kutatás és agrároktatás kapcsolata valósul meg a Gabonakutató munkatársainak egyetemeken tartott előadásai, a doktori iskolákban kifejtett tevékenysége, a kihelyezett tanszéki oktatások révén. A Gabonakutató a kutatásban és az értékesítésben 200 hazai partnerrel, 50 külföldi céggel áll kapcsolatban. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft Biotechnológiai divízió. A BAYBIO az egyetlen intézmény Magyarországon, amely 100%-ban ipari és környezetvédelmi biotechnológiával foglalkozik és ebből önfenntartó módon képes megélni. A biotechnológia más szektorait egyéb intézmények is képviselik, de az ipari és környezetvédelmi biotechnológiának jelen pillanatban az intézet a legjelentősebb központja. Kiemelt kutatás-fejlesztési területeik  olajipari fejlesztések  ivóvíz- és szennyvízkezelés  környezetvédelmi, mikrobiológiai és szenzorikai fejlesztések  biológiai alapú energiatermelés  molekuláris biológiai diagnosztika  magyar-román környezetvédelmi laboratórium  alga biotechnológia A város üzleti szempontból is jelentős tudományos kapacitásának nagy része valamilyen módon az élettudományokhoz kapcsolódik. Az sem véletlen, hogy a Magyar Biotechnológiai Szövetség székhelye is itt van. Ahhoz, hogy a városban a tudáspark sikeresen működjön, és a tudományos eredmények mellett „pénzt csináljon”, elegendő számú életképes fejlesztő cégre, „kritikus tömegre” van szükség. Jelenleg a szegedi régióban számos, az SZTE-hez köthető spin-off vállalkozás működik, ám ez a szám meg sem közelíti a kritikus tömeget. Nemzetközi tapasztalatok szerint közel 100 ilyen vállalkozásnak kellene működnie a környéken, hogy ezekből időről időre kinőjenek a tudásalapú vállalatok. A hasznosítási oldalon azonban el kell mondanunk, hogy Szeged gazdaságában csak kis számban vannak jelen a gazdaság húzóágazataiban tevékenykedő nagyvállalatok, amelyek felhasználva a K+F eredményeket dinamizálható hatást fejthetnének ki a beszállítói hálózatokon keresztül a vállalkozások nagy számára. Ugyanakkor Szegeden a kutatási-fejlesztési tevékenység infrastrukturális feltételei alacsony szintűek. Ez érvényes az épület-adottságokra (inkubátor házak), de különösen igaz abban a tekintetben, hogy a városban ma nem található olyan városrészi központ, amely akár a

47

tervezett ELI-hez hasonlóan komplex lehetőséget biztosítana. Kisebb méretű inkubátorház fejlesztés a városban több is indult. Ezek egyrészt kutatóintézetekhez (SZBK), másrészt vállalatokhoz (Goodwill Pharma, Solvo) kötődik. A koncentrált megjelenésre, ezáltal akár a meglévő kezdeményezéseknél jóval magasabb szintre jó lehetőséget adhat a városközponttól Délre található MÁV terület. Elemzések szerint adottságai megfelelők, jelentős egybefüggő terület, amely az egyetem fő elemeinek közvetlen szomszédságában, a városközpont mellett, ráadásul – mint speciális elem – a Tisza partján található. A terület a fejlesztési programokba, mint Biopolisz Park került be. Itt kialakulhat egy tudományos park, mely teret ad az egyetemi, kutatóintézeti, illetve vállalati kutató-fejlesztő tevékenységnek. Szeged legnagyobb innovatív vállalkozás az ELI-ALPS. Az ELI-ALPS megvalósítása tudományos és gazdaságfejlesztési szempontból egyedülálló lehetőséget teremt Szeged, a térség, sőt Magyarország számára, amelynek hatásai azonban csak abban az esetben érvényesülnek, ha az ELI-ALPS körül létrejön egy tudásalapú tevékenységek végzésére specializálódott tudományos park. Már az ELI-ALPS építésével párhuzamosan el kell kezdeni ”élettel megtölteni” a kutatóközpont köré tervezett tudományos parkot. Az ELI körül létrejöhető Science Park egyedi és különleges a Magyarországon az elmúlt években létrejött – elsősorban feldolgozóipari – térbeli koncentrációkhoz képest:  a térszervező erő az innováció, a cél új, technológia-intenzív ágazatokban működő innovatív vállalkozások, kutatók tevékenységének ösztönzése, fejlett technológiák ipari célú fejlesztése és hasznosítása;  nem egyetlen K+F+I témára koncentrál: a Szegedi Tudományegyetem és a meglévő kutatási kapacitások miatt várhatóan a kutatási tevékenységek széles spektruma fog megjelenni, amelyek nem feltétlenül lesznek közvetlen kapcsolatban az ELI-ALPS-szal és a lézerkutatási alkalmazásokkal;  a Science Park helyi kiszorítási hatása minimális, a beruházások és tevékenységek speciális jellege miatt várhatóan nem fognak megszűnni a tudományos park méretével megegyező K+F tevékenységek. A kiszorítási hatás sokkal inkább világszinten teljesül, a várakozások szerint a Science Park Magyarországra vonz kutatási kapacitásokat és kutatókat. A Science park akkor jöhet létre, ha ehhez a megfelelő fizikai és humán infrastruktúra rendelkezésre áll. A kutatóközpont gazdaságfejlesztést akkor képes elérni, ha sikerül bevonni a helyi innovatív vállalkozásokat az ELI munkájába, illetve Szegeden letelepíteni a kutatási eredményeket alkalmazni tudó vállalkozásokat. A cél az, hogy a helyben született eredmények helyben hasznosuljanak.

1.6. Klaszterek

48

Egy térség gazdaságának ereje, versenyképessége szempontjából elengedhetetlenül fontosak a térségben létrejött klaszterek. Ugyanis az egyes vállalkozók, illetve kis- és közepes méretű cégek versenyképessége önerőből, összefogás nélkül nem tartható fenn. A fejlődéshez szükséges anyagi és szellemi teljesítményt csak együttműködéssel lehet elérni. Ha hiányzik a jól működő üzleti szektor, akkor a társadalom többi intézménye sem lehet sikeres Szegedhez köthetően a következő klaszterek találhatóak Akkreditált klaszterek: ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter Építőipari Kutatási, Innovációs és Technológia-transzfer Klaszter Goodwill Biotechnológiai Klaszter Havaria Környezet- és Egészségtechnikai Klaszter PharmacoFood Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter Nem akkreditált klaszterek: Dél-alföldi Biomassza Hasznosítási Klaszter Dél-alföldi Biotechnológiai Innovációs Klaszter Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter DITAK – Dél-alföldi Innovációs Tanácsadói Klaszter A fentiekből jól látható, hogy a régióban, Szegeden kialakultak a megfelelő klaszterek, amelyek biztosíthatják a gazdasági növekedést, fejlődést.

49

1.7. Infrastruktúra Szeged adottságok tekintetében kedvező helyzetben van az ország keleti kapuja, noha földrajzi adottságai kedvezőek, a hármas határ közelségéből adódó lehetőségeket továbbra sem tudta a város maximálisan kihasználni. Közlekedési infrastruktúra A szállítási igények kielégítésében alapvetően meghatározó a közúti és a vasúti közlekedés. Csongrád megye központja Szeged, nemzetközi tranzitútvonalak (E75, E68) találkozásánál fekszik. A hazai piacokon a megyei vállalkozások megjelenését az autópálya könnyebbé teszi, de a földrajzi helyzet következtében a logisztikai csomópontoktól (pl. Budapesttől) való nagyobb távolság miatt a szállítási költségek is nagyobbak a potenciális versenytársakénál. Csongrád megye egyetlen regionális repülőtere Szegeden van, amely elsősorban sportrepülőtérként üzemel. A szegedi repülőtér 50-60 fős repülőgépek fogadására alkalmas. Nagyobb repülőgépek fogadásához a futópálya meghosszabbítására és szélesítésére lenne szükség (amihez az 55-ös főutat aluljáróban vagy más nyomvonalon kellene vezetni.) A nemzetközi forgalom kiszolgálásához szükség volna a határnyitási jog megszerzésére, aminek feltétele lenne egy utasforgalmi épület. Mivel a fejlettebb környező szerb (Belgrád) és román (Nagyvárad, Arad, Temesvár) repülőterek komoly versenyt támasztanak, fejlesztés hiányában a szegedi repülőtér nem lesz képes a régió légi forgalmának kiszolgálására. Nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják ugyanakkor, hogy szoros összefüggés lehet a regionális repterek forgalma és a térség fejlettsége között. (Csongrád megye területfejlesztési koncepciója) A Tisza megyei szakasza országos jelentőségű vízi út, hajózható, de vízi közlekedésre jelenleg kihasználatlan. Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő, schengeni határkikötő üzemel Szegeden. A Tisza Csongrád megyei része IV. osztályú hajózható útvonal. IV. és a X/b. sz. Helsinki folyosók részeként Bécs–Belgrád kapcsolatot biztosító M5 autópálya Csongrád megyei szakasza teljes hosszában kiépült, amelyhez csatlakoztatva megépült az M43 autópálya is. Ez az útszakasz a IV. sz. Helsinki folyosó részeként elsősorban a Bécs– Bukarest kapcsolatot biztosítja.

Szeged megyei jogú város nem lakáscélú ingatlanvagyona Szeged MJV 2014. év végi állapotot tükröző ingatlanvagyon statisztikája összesen 1902 darab nem lakás célú ingatlant tartalmazott.

50

Nem lakáscélú helyiségekre vonatkozó adatok: Nem lakás bérlemény Iroda Üzlet Műhely Raktár Állandó garázs Műterem Légópince Egyéb épület Egyéb terület Gépkocsi beállás Kert, telek Udvarhasználat Ideiglenes garázs ideiglenes felépítmény pavilon butik Összesen

Bérlemények száma (db)

Alapterület öszszesen (m2) 207 627 79 132 388 2 4 85 59 134 46 3 126 9

32 746 66 548 3 394 11 269 6 201 54 316 15 129 23 241 1 380 43 607 76 1 881 580

1 1902

25 206 447

Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város lényegében nem, vagy csak igen korlátozott mértékben rendelkezik jelentős, gazdasági célra hasznosítható földterületekkel (akár barna, akár zöldmezős módon). Ezzel együtt már a közeljövőben indokolt biztosítani olyan területeket, amelyek alkalmasak akár nagy volumenű ipari-termelői tevékenység befogadására. Erre megfelelő terület lehet az ún. Dorozsmai Ipari Park. Az önkormányzat szerepe a terület államtól való megszerzése, valamint a szükséges alapközművek kialakításában való közreműködés, ami a támogatás egy megfelelő formája. Az ún. ÉNY-i gazdasági övezet – a tervezett fejlesztésekkel – optimális környezetet biztosít számos lehetséges gazdasági tevékenység fejlesztéséhez. E térségben található a volt szovjet laktanya területe is, amely egy része a tervezett Európai Lézerkutató Központnak (ELI) ad helyet. A további szabad területekre a központhoz kötődő további lehetséges fejlesztő, inkubátor, szolgáltató tevékenységek települhetnek. Mindez együtt biztosíthatja azt, hogy ne csupán egy „zárt” létesítmény jöjjön létre, hanem a városi közösség számára minél hasznosabb komplex központ alakuljon ki. Ez a kulcsa annak, hogy a magára az ELI-re tervezett mintegy 400 fős munkalehetőség (150 kutató és 250 kiszolgáló személyzet) egy akár annál lényegesen nagyobb szintet képviseljen a város foglalkoztatásában. Mindez középtávon reális lehetőség Szeged számára.

51

2014. évben az iroda, üzlet, műhely, raktár, állandó garázs rendeltetésű bérlemények vonatkozásában a nyilvántartott üres helyiségek száma 358 db volt. Nem lakás bérleBérlemények Ebből üres bérlemény száma (db) mény Iroda

207 70 Üzlet 627 103 Műhely 79 35 Raktár 132 83 Állandó garázs 388 67 A kihasználatlan helyiségek hasznosításával a város forrásokhoz juthatna, önkormányzati beruházások finanszírozásához.

Ipari parkok Csongrád megyében a jelentős ipari vállalkozások a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A megyében 13 ipari park működik, ebből Szegeden öt, vonzáskörzetében kettő (Mórahalom, Algyő), távolabb, de szintén jó közlekedési kapcsolatokkal hat ipari park (Makó, Hódmezővásárhely, Kistelek, Szentes, Csongrád, Nagylak) található.

Ipari parkok száma 2010 35 30 25 20 15 10 5 0

A korábbi nagyipari telepeken épült ki Szegeden 3 ipari park (DÉLÉP, SZEKO, Heavytex Ipari Park). Zöldmezős beruházásként indult Szegeden az Első Szegedi Ipari Park. DAOP pályázatból jött létre a Szegedi Ipari Logisztikai Központ elnevezésű ipari park. Első Szegedi Ipari Park teljes területe

11.3 ha

Profilja: 

agrár-biológiai innovációra épülő élelmiszer-feldolgozó ipar

52

   

könnyűipar inkubátorház a kisvállalkozások gondozására biotechnológiai ipar számítástechnika, hírközlés háttériparának, fejlesztőcentrumának kialakítása

Heavytex Nyugati Ipari Park 23.47 ha

teljes területe

Profilja:      

szoftverfejlesztő vállalkozások egészségügyi vállalkozások híradástechnikai, kommunikációs és Internethez kapcsolódó szolgáltató vállalkozások növénynemesítő vállalkozások termálvíz-hasznosító vállalkozások oktatási-, vezetési tanácsadó cégek

Délép Ipari Park 41.8 ha

teljes területe

Profilja:   

építőipar gépipar fa- és bútoripar

SZEKO Ipari Park 20 ha

teljes területe

Profilja:    

üvegipar bőripar műanyag ipar húsipar

Szegedi Ipari Logisztikai Központ teljes területe

46 ha

Profilja: Logisztikai szolgáltatás

53

A szegedi ipari parkok és nagyobb kiterjedésű, meghatározó gazdasági területek elhelyezése logisztikai szempontból általában megfelelő, a korábbi szocialista ipari területeken szervezett telephelyek közúti – főúti, napjainkban pedig autópálya-csomóponti – elérhetősége kifejezetten jó, és általános a közeli vasútvonalhoz kapcsolódó saját iparvágány megléte. A területek közműellátottsága megfelelő azonban az épületek gyakran rossz műszaki állapotúak. Azonban az ipari parkokban a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások száma és színvonala nagyon eltérő. Szegeden az ipari parkokon kívül is koncentrálódva helyezkednek el a jelentősebb kiterjedésű gazdasági területek, elsősorban a város nyugati felén (Iparváros) a fő közutak (5, 55, M5) és a két vasúti fővonal városi bevezető szakaszai mentén. A közelmúltban pedig a két autópálya és Szeged nyugati elkerülő útja sokat javított az egyébként sem rossz logisztikai helyzeten. A vasúti Tisza-híd megépítése, a medencés kikötő vasúti kapcsolatának fejlesztése és ezzel együtt a Szeged alatti vízi út nemzetközi státusza a szállítmányozás további fejlődési lehetőségét hordozza magában. Szeged nyugati részén található barnamezős fejlesztési területek – Budalakk Bajai úti volt telephelye, volt téglagyár területe, Öthalmi volt szovjet laktanya, ELI fejlesztési terület stb. – helyzete a környezeti kockázatok szempontjából rendezetlen (kármentesítés, rekultiváció, stb.). Szeged gazdaságfejlesztése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az ELI-ALPS körül kialakítandó „Science park”. Az erre alkalmas jelenleg állami tulajdonban lévő terület jellemzői az alábbiak Elhelyezkedés - A terület Szeged és Hódmezővásárhely között, a város északi belterületi/külterületi határán, az 5-ös út mellett helyezkedik el. Az 5. sz. főközlekedési útról (Budapesti út) közvetlenül megközelíthető kb. 100 hektáros terület egy volt szovjet laktanya illetve régebben csendőrlaktanya területén található. - A beruházás területének megközelítését biztosító – a Budapesti útra merőleges – bekötőút 5. sz. főútra való csatlakozása az - ELI projekttel egy időben - a meglévő DÉLÉP útcsatlakozás környékén valósul meg. ELI és vonzásai/ vonzatai - 2016 közepére valósul meg a „terület szívében” - a 01392/19 helyrajzi számú telken az ELI-ALPS Lézerkutató Központ. - Ezzel egy időben a Központi tér parkolókkal (Z1) és a Záportározó tó (Z2) is elkészül. Közműellátás, kármentesítés - A tervezési terület, jelenleg a volt laktanya területe, nem közművesített. - A Budapesti út közvetlen szomszédságában lévő laktanya épületek rendelkeznek összközműves ellátottsággal. A közúttól távolabb a terület bozótos, illetve mezőgazdasági jellegű, közművektől mentes.

54

-

Mivel a múltban katonai objektum működött, a világháború alatt jelentős célpontként támadták, területén a világháborúból és az ezt követő katonai tevékenységből származó lőszermaradványokra kell számítani. A terület lőszermentesítése elengedhetetlen.

Tömegközlekedés - Az ELI előtt elhelyezkedő Központi térig bevezetésre kerül egy helyi buszjárat, az ELIben, valamint a Parkban dolgozók számára lehetőség van arra, hogy a város felől érkezve itt szálljanak le. Gépjármű forgalom - A tervezett Science Park közel 100 hektáros területe gépjárművel több irányból is megközelíthető. - A Budapesti út felől már az ELI-ALPS Lézerközpont megvalósításával egyidejűleg elkészül az 5-ös útról nyíló bekötőút a körforgalommal, amely a Központi térig vezet, illetve az ELI telkét két irányból megközelíthetővé teszi. - Az Északi elkerülő út felől, illetve a város irányából a Nagyposta út folytatásaként is feltárható a Park területe. - A Záportározó Tó és Központi tér környezete - Szeged irányából - közvetlenül a Zápor utca felől is elérhető. - Észak-nyugat irányából, a Laktanya épületek mellett, a Budapesti útra merőleges út zárja le a területet. - A forgalom várható megnövekedése miatt a területen útfejlesztések szükségesek. Kerékpár- és gyalogos forgalom -

Fontos lenne a biztosítani a helyszín gyalogos- és kerékpáros megközelíthetőségét is.

1.8. Gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek bemutatása 1. Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. A pólus program operatív feladatainak ellátására, a tervezés előkészítésére és majdani menedzselésére Szeged MJV Önkormányzata 2005. decemberében megalapította a Szeged Fejlesztési Pólus Kht-t., mely 2007-ben átalakult nonprofit Kft.-vé. Tevékenységi körei:  

A tudásalapú gazdaság megteremtését célzó közös fejlesztések legfontosabb irányait meghatározó koncepciók kidolgozásának koordinálása. Az integrált tervezés részeként az ötletek generálásától kezdve a társadalmi párbeszéden át a „nemzetközi láthatóságot" biztosító programok szakmai előkészítéséig az innovatív folyamatok menedzselése.

55



Folyamatosan vizsgálja a nagy hozadékú (jövedelemtermelő és életminőséget javító) konkrét, tudásalapú projektek megvalósítását.

56

Ingatlan és Vagyonkezelő Zrt. Társaság fő tevékenységi köre: SZMJV tulajdonában álló lakás és nem lakás célú helyiségek, ingatlanok üzemeltetése, hasznosítása. Nagy szerepet vállalhat a vállalkozások támogatásához szükséges infrastruktúra kialakításában.

DEAK Zrt. A DEAK Zrt. menedzsment szervezetként segíti a Szegedi Tudományegyetemen és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában rendelkezésre álló kutatási kapacitás és konkrét kutatási eredmények ipari és gazdasági célú felhasználását. Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Kamara hivatásának tekinti a gazdaság fejlődésének és önszerveződésének előmozdítását, az üzleti forgalom biztonságának megteremtését és fenntartását. Emellett kiemelt kérdésként kezeli a piaci magatartás tisztességének megőrzését, valamint a gazdasági élet szereplőinek együttes érdekérvényesülését. Főbb tevékenységek:       

Vállalkozói és munkaadói érdekképviselet Vállalkozások piaci jelenlétének erősítése hazai vállalkozások exportképességének fokozása Vállalkozások nyilvántartása Vállalati igényekre szabott szakképzés felügyelete Vállalati tanácsadás (jogi, adó és számvitel, Széchenyi hitelkártya kezelése) Egyéb szakmai adminisztrációs feladatok (igazolások kiadása, okmányirodai tevékenység, stb.)

57

2. Helyi KKV-k és a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek szándékait meghatározó tényezők A helyi gazdasági szereplők véleményét kérdőíves felmérésen alapuló kutatási jelentés keretében foglaltuk össze. A kutatás célja az volt, hogy felmérje a helyi vállalkozások benyomásait, észleléseit és a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek tapasztalatait, észrevételeit. Vállalkozói oldalról választ kerestünk arra, hogy mennyire elégedettek a település szolgáltatásaival, melyek a vállalkozás fejlesztési elképzelései, tervei a jövőre nézve, mely tényezők gyakorolnak hatást fejlődésükre, milyen az ismertsége és megítélése a gazdaságfejlesztésben közreműködő szervezeteknek. A cél elérés érdekében kétirányú kutatást végeztünk. Egyrészt kvalitatív technikával mélyinterjúkat folytatattunk le Szeged legnagyobb vállalati, valamint Szeged gazdaságában meghatározó intézmények vezetőivel, másrészt kérdezőbiztosok segítségével megkérdezést végeztünk a véletlenszerűen kiválasztott helyi vállalkozások körében 2.1. A mélyinterjús megkérdezések főbb megállapításai: Gazdaság     





Szeged legnagyobb értékének az Egyetemet látta minden megkérdezett, olyan szervezetnek, amely meghatározhatja a város jövőjét Kutatás, fejlesztés, innováció kiemelten fontos, ez a jövő záloga Az ELI- és a köré szerveződő vállalkozások Szeged kitörési pontja lehet, ellenben nincs világos képük arról, hogy az új kutatóbázis milyen vállalkozásokat fog Szegedre hozni. Szeged gazdaságának fejlődő területe a feldolgozóipar ezen belül is az élelmiszeripar és a gumiipar, A legfontosabb feladat az infrastruktúra fejlesztése. Minden megkérdezett a legégetőbb problémát a rendelkezésre álló terület nagyságában látta, a városnak szüksége van gazdasági hasznosítású területekre, megfelelő infrastruktúrával és szolgáltatásokkal rendelkező vonzó ipari parkra. Szóba jöhető új vállalkozások számára fontos technológiák az ELI-hez kapcsolódóan:  Orvosi technológiák  Sejttan  Anyagvizsgálat (SZTE)  Fotonika Külföldi vállalkozások / tudósok betelepülése szempontjából fontos a megfelelő háttér infrastruktúra biztosítása (idegen nyelvű oktatás, megfelelő bérelhető lakásállomány, idegen nyelvű jogász stb.)

58

Stratégia  



SZMJVÖ-től várják az első lépéseket annak érdekében, hogy közös stratégiát lehessen kidolgozni a város gazdaságának fejlesztése érdekében. A gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek hatékonyabb működéséhez szorosabb együttműködésére, rendszeres egyeztetésekre, információcserére volna szükség. Rendszerben történő gondolkodás, és az együttműködés alapja a strukturált csapatmunka. Minden megkérdezett szívesen részt venne egy közös stratégiaalkotásban, ellenben ezt feltételekhez kötik:  Politikamentesség (SZTE)  Ellenszolgáltatás (CSMKIK)  A megfelelő szintű vezető bevonása (Contitech) Munkaerő-szakképzés



Minden fél egyetértett abban, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem a gazdaság érdekeit szolgálja. Két megkérdezett cég (Pick, Contitech) szakmunkás területen kezébe vette az irányítást, de a felsőoktatás által kibocsátott szakemberek „minőségét” ők is erősen kritizálták. Innováció, Kutatás-fejlesztés

 

Az innováció, a kutatás-fejlesztési tevékenység fejlesztése kiemelt terület Mindegyik szervezetnek van kapcsolata (közös kutatási programja) az Egyetemmel, ellenben ez a kapcsolat ad hoc jellegű, főleg személyes kapcsolatra épül, nem szabályozott és nem rendszeres.

2.2. Kérdőíves felmérés főbb tapasztalatai. Kérdőívünkben vizsgáltuk, hogy a vállalkozások, hogyan ítélik meg Szegedet gazdaságfejlődési szempontból. Megkértük a válaszadókat, hogy adják meg Szeged három legjobban fejlődő szektorát, iparát. Az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy első helyen legtöbben az idegenforgalmat és az egyetemet nevezték meg a város leginkább fejlődő területének. A második helyen, a szintén az egyetemhez köthető ELI lézerközpontot említették a válaszadók. A város harmadik legjobban fejlődő szektorai közé a turizmuson kívül, a kereskedelmet és az élelmiszeripart sorolták a megkérdezettek. Első helyen említett szektorok

Második helyen említett szektorok

Harmadik helyen említett szektorok

59

Helyezés

Szektor Turizmus, idegenforgalom Oktatás, egyetem

1. 2.

Informatika

3.

Ará Szektor ny (%) 15, Turizmus, 2 idegenforgalom 10, Oktatás, 45 egyetem 8,5 ELI, lézerköz5 pont

Ará ny (%) 13, 3 12, 35 4,75

Szektor Kereskedelem Turizmus, idegenforgalom Élelmiszeripar

Ará ny (%) 5,7 5,7 4,7 5

Szeged legjobban hanyatló szektorának egyértelműen az ipart és annak ágazatait tartják a válaszadók. Ezen belül is elsősorban a nehézipart (gépipar, építőipar) illetve könnyűipart (bőr-textilipar) tartják a legkevésbé fejlődő területnek, az élelmiszeripart a harmadik helyre sorolják. Az iparon kívül az egészségügyet és a mezőgazdaságot ítélik a legnagyobb mértékben hanyatló területeknek. A második helyen, új belépőként a kereskedelmet említették meg. A harmadik helyen szintén az ipari szektort említették meg a legtöbben (a harmadik helyen említett hanyatló szektorokat a válaszok nagyfokú szóródása miatt nem tudtuk a táblázatban bemutatni).

Első helyen említett szektorok Helyezés 1. 2. 3.

Szektor Ipari szektor általában Egészségügy Mezőgazdaság

Arány (%) 51,3 4,75 3,8

Második helyen említett szektorok Arány Szektor (%) Ipari szektor általá24,7 ban Mezőgazdaság 4,75 Kereskedelem 4,75

Kutatásunk során felmértük azt is, hogy a vállalkozások Szeged mely tulajdonságait látják leginkább vállalkozóbarátnak, illetve melyek azok a területek, amelyeket a vállalkozások legkevésbé tartanak saját szempontjukból megfelelőnek.  Szeged leginkább vállalkozóbarát tulajdonságának egyértelműen a földrajzi fekvését és az ebből eredő előnyeit látják. A legtöbb válaszadó a határ közelségét emeli ki pozitívumként, illetve azt, hogy Szeged élhető város. Ezen kívül az autópályát illetve a fiatal, egyetemekről kikerülő képzett munkaerő kibocsátását is a legerősebb tulajdonságai közé sorolják.

Helyezés

Első helyen említett előnyök Arány Szektor (%)

Második helyen említett előnyök Arán Szektor y (%)

60

1. 2. 3.

Földrajzi elhelyezkedés, határ közelsége Autópálya Egyetem

18,5 16,1 5 7,6

Földrajzi elhelyezkedés, határ közelsége

11,4

Autópálya

7,6

Munkaerő

4,75

Szeged legkevésbé vállalkozóbarát tulajdonságait vizsgálva nagyon változatos válaszokat kaptunk a megkérdezettektől. E válaszok kategóriákba rendezése sokféleségükből eredően meglehetősen nehézkes volt. Hat problémakört különítettünk el a szöveges válaszok alapján: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Túlzott bürokrácia, túlszabályozottság Magas helyi adók, magas bérleti díjak, merev adópolitika Országon belüli elhelyezkedés, Budapesttől való távolság Iparágak fejletlensége, hiánya. Infrastruktúra fejletlensége, kihasználatlan reptér, utak állapota, új Tisza híd hiánya Szakképzett munkaerő hiánya Fizetőképes kereslet hiánya

Vállalkozások működési feltételei, üzleti környezete, jövőképe 

A megkeresett cégek kétharmada tervezi, hogy bővíteni fogja üzleti vállalkozását. Ezen cégeknek több mint 60%-a Szegeden tervezi a bővítést.  A vállalkozások 40 százaléka tervezi a külpiacon való megjelenését. Azonban a vállalkozások 76%-nak még ehhez nem adott minden feltétel (finanszírozási problémák, technológia fejlesztése, marketing)  Arra a kérdésre, hogy mit tehetne a Szegedi Önkormányzat annak az érdekében, hogy a válaszadó Szegeden bővítse vállalkozását, a válaszok között messze a leghangsúlyosabban a helyi adók csökkentése, tehát a kedvezőbb, vállalkozásbarát adókörnyezet iránti igényt jelent meg. Jelentős volt továbbá, hogy a válaszadók adminisztratív problémákra hivatkoztak, és bevallásuk szerint a helyi hatósági eljárások egyszerűsítése, könnyítése, gyorsítása ösztönző hatással lenne cégük fejlődésesre. A válaszok közt megjelent még a kapcsolatépítés, szakmai és partneri találkozók, és a különböző finanszírozási formák iránti igények is.  A válaszadók 60 százaléka válaszolt a fenti kérdésre, és érdemes kiemelni, hogy a nem válaszoló 40 százalék között alig akadt olyan válaszadó, aki úgy nyilatkozott volna, hogy nem tud a kérdésre válaszolni. Ez azt bizonyítja, hogy a szegedi vállalkozásoknak határozott elképzeléseik vannak arról, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, hogyan tudná segíteni őket üzleti céljaik elérésében. 2. Az alábbi táblázatban néhány jellemző válasz olvasható, három kategóriára bontva.

61

Adókörnyezet

adócsökkentés

csökkenteni az adókat, növekedési hitelhez való könnyebb hozzáférés

Bürokrácia

bürokrácia teljes leépítése, a verseny szabadságának biztosítása engedélyeztetés gyorsítása

helyi és iparűzési adó csökkentése, munkahelymegtartó támogatások növelése

építési hatósági előírások könnyítése

csökkentett díjfizetés vagy felmentés építmény és ipar. adó alól a fejlesztő, adótartozás nélküli cégeknek

ügyintézés gyorsabb, hatékonyabb legyen, hitelezés, támogatás

Kapcsolat, telephely, és egyéb észrevételek a város iparosodottságának növelése, nagy termelő beruházások idevonzása, segítené a vállalkozásokat közlekedés fejlesztése, forgalomszabályozás, parkolási rendszer katasztrofális elfogadható áron, megfelelő méretű, közművesített telek, melyen új telephely létesítése lehetséges irodahelyiségre lenne szükségem

közterhek csökkentése

készüljön egy közép-hosszútávú kulturális és turisztikai koncepció a városban

kevesebb munkaerőköltség

marketing, kommunikáció, PR, szakmai konferenciák szervezése, pályázati segítség

építményadó szociális intézményekre történő eltörlése

üzleti partnerek felkutatása, ide hozatala; nehezen lehet tervezni, kiszámíthatóság javítása Telephelyfejlesztéshez támogatás

valódi termelő beruházások, 3 híd, autópályák. kedvezményes helyi adópolitika partnerség kialakulása, felkérés megbízásokra, együttműködés kedvezőbb városi reklámfeltételek



A megkérdezett cégek több mint kétharmada saját bevallásuk szerint küzd munkaerőpiaci problémákkal. A munkaerő-piaci problémákkal küzdő vállalkozásoknak a legnagyobb gondot a szakképzett munkaerő hiánya okozza, (70%). A jelenleg is alkalmazott munkaerő képzettségéből és készségeiből adódó problémák csak a válaszadók 30 százalékánál jelent gondot. Arra a kérdésre, hogy Ön szerint milyen jellegű szakismeretek képzésére lenne szükség, a válaszadók elsöprő többséggel a műszaki jellegű területeteket jelölték meg. A műszaki képzéseken belül is a „klasszikusnak” mondható területekre volna igény a válaszadók szerint, mint például építőipari szakember és munkás,

62





szakképzett gépipari dolgozók, gépjárművezetők és technikusok. Említést kapott még a „modern” műszaki tudományok iránti igény is, úgymint programozó, programnyelv fejlesztő, web és honlappal foglalkozó szakemberek. A válaszadók arra a kérdésre, hogy mi akadályozza leginkább a fejlődésüket nagyon magas arányban első és legfontosabb problémának a finanszírozási nehézségeket jelölték. Ezt a válaszadók mintegy fele komoly gátló tényezőként éli meg. Hasonlóan magas arányban, a válaszadók 47 százaléka úgy érzi, hogy vállalkozása gátló tényezője továbbá a bürokráciával kapcsolatos nehézségek. A válaszadók 40 százaléka vélekedik úgy, hogy a munkaerővel kapcsolatos problémáiban keresendő a fejlődést visszavető okok, és 30 százalékuk szerint a piacra jutás nehézségei azok a tényezők, amik még gátolni tudják a fejlődést. 23 százalékuk telephely problémákkal küzd, 13 százalékuk pedig technológiai jellegű problémájában látja a fejlődés gátját. 16 százalékuk úgy érti, hogy erős hátránya származik abból, hogy vállalkozása lemaradt technológiai értelemben a működési területén a trendektől, és csak 4,3 százalékuk érzi úgy, több és helyesebb vállalkozói management ismereteinek a hiánya az, ami gátolja cégét a fejlődésben. A válaszadók 11 százaléka érzi úgy, hogy a nem megfelelő közszféra kapcsolatok miatt nem tud fejlődni, és 6 százalékuk pedig egyéb tényezőkben ezt. Egyéb tényezőként sorolták fel a fizetőképes kereslet hiányát, a nem rendezett városi címlisták kérdését és a partneri kapcsolatok hiányát. Arány % Az alábbiak közül melyek vállalkozása működését – fejlődését gátló tényezők? (N=95) A telephely probléma

23,3

Finanszírozási problémák Munkaerő problémák

49,5 39,8

Technológia jellegű problémák

12,9

Vállalkozói, management ismeretek hiánya

4,3

Adminisztratív, bürokráciával kapcsolatos problémák

47,3

Piacra jutás, piaci pozíció erősítésének nehézségei

30,1

Nem megfelelő önkormányzati (közszféra) kapcsolatok

10,8

Lemaradás az új fejlesztések terén

16,1

Egyéb:

6,6

A következőkben a vállalkozások növekedését és hatékony működését befolyásoló tényezők vállalkozásra gyakorolt hatásának a cégvezetők általi megítélését mutatjuk be.

63









Elsőként az infrastruktúra-fejlesztés szempontjairól mondhattak a válaszadók véleményt. Az utak állapotát ítélték a vállalkozásra legnagyobb hatással lévőnek. A kerékpárutak és a tömegközlekedés fejlesztése van még komolyabb hatással a kérdőívet kitöltők szerint a vállalkozásuk hatékony működésére, míg a szegedi repülőtér és különösen a folyami kikötő hatását szinte észrevétlennek ítélték. A vállalkozás működésére leginkább hatást gyakorló tényezőknek a válaszadók az üzleti vállalkozásokat támogató hatékony szolgáltatások fejlesztését ítélték, melyet a hivatali ügyintézés gördülékenyebbé tétele, a szakmunkás képzés fejlesztése, a hitelezési rendszer fejlesztése és végül a felsőfokú végzettségű szakemberek képzése követ. Ez utóbbi, legalacsonyabb átlagú tényező is magasabb értéket kapott, mint a legnagyobb hatással lévő infrastrukturális tényező, az utak állapota. Arról is nyilatkozhattak a cégek vezetői, hogy újonnan létesítendő telephelynél az ipari park szolgáltatásai közül a vállalkozás fejlődését mely tényezők milyen mértékben befolyásolnák. A többi tényező értékéhez képest messze kiemelkedik az adókedvezmény, melyet a megkérdezettek kétharmada jelentős hatásúnak ítél. Ezt követi a soron kívüli ügyintézés, az ingyenes pályázati tanácsadás és pályázatírás, a betelepült cégek egymás közötti együttműködésének elősegítése, a munkaerő nyilvántartás, a működés megkezdéséhez szakmai segítségnyújtás, a vállalkozás működéséhez szükséges pénzügyi, számviteli szolgáltatások megszervezése, az ingyenes jogi tanácsadás és végül az inkubációs szolgáltatások kezdő vállalkozásoknak. Ez utóbbiakat már csupán kis hatásúnak értékelhetjük, míg a rangsorban a közvetlenül az adókedvezményt követő tényezők hatása a közepesnél valamivel erősebbnek mondható. A vállalkozásukat Szeged határain belül bővíteni szándékozók szerint a képzés és szakismeretek biztosítását az üzleti vállalkozások számára a cégek majd kétharmada tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak, míg az üzleti vállalkozásokat érintő hivatali ügyintézés gördülékenyebbé és gyorsabbá tétele a válaszadók négyötöde számára inkább nem vagy egyáltalán nem fontos. A vállalkozásokat támogató szolgáltatások fejlesztését a megkérdezettek nagyjából ugyanakkora arányban tartják fontosnak, illetve nem fontosnak, míg az üzleti vállalkozásokat támogató infrastruktúra javítását a kérdőívet kitöltők kétharmada a fontos valamely kategóriájába sorolta. A helyi adópolitika reformja tűnik még a legfontosabbnak az első intézkedés mellett, a cégvezetők több mint négyötöde sorolta a fontos kérdések közé.

64

Egyetem, oktatási és kutató intézetek értékelése 

Ha röviden összegezni szeretnénk a megkérdezett vállalatvezetők kooperációs javaslatait, meglátásait, akkor szöveges válaszaik alapján három csoport körvonalazódik. A legnagyobb csoport semmilyen együttműködési lehetőséget nem lát az egyetemekkel és kutatóintézetekkel. A második csoport a különböző szakmai programok, konferenciák szervezésében látja a zálogát a terméke/szolgáltatása és vállalkozása fejlesztésének. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik egyértelműen a szakemberek, gyakornokok iránti igényüket fejezték ki a válaszaikban.



A kapott válaszokból markánsan látszik, hogy a vállalkozások zöme nincs semmilyen konkrét információ birtokában az egyetemmel való együttműködési lehetőségek terén. A kooperációt elutasító válaszok nagy része az ismerethiányból fakad. Az ilyen vállalkozások többsége - mivel nem ismeri az egyetemi rendszert, nincs tisztában a kutató, oktató intézményekben rejlő szakmai potenciállal -, az együttműködés lehetőségét nem tudja elképzelni. Ez a csoport egyáltalán nem nyitott az ilyen jellegű kapcsolatok irányába. Van azonban egy kisebb réteg, amely bár szintén nem rendelkezik kellő információval, de az igénye megvan arra, hogy nyisson az egyetemek felé (például közös konferenciák, szakmai programok szervezésével). A megkérdezetteknek csupán töredéke rendelkezik csak konkrét elképzelésekkel az együttműködést illetően. Ez az a réteg, amely korábban, valamilyen formában kapcsolódott az egyetem bizonyos intézményeihez, például gyakornokok alkalmazásával, technológiai fejlesztésekkel, vagy közös projektek kidolgozásával. Összességében az alapvető problémát az információs csatornák hiánya jelenti az egyetem és a Szegeden működő vállalkozások között, melyek nélkül a felek nem képesek egymás igényeit megismerni. A vállalkozások nincsenek tisztában azzal, hogy milyen segítséget, támogatást kaphatnának az egyetemtől és annak intézményeitől, illetve a másik oldal számára sem világos, hogy a városban működő vállalkozások, milyen lehetőségeket hordoznak. A jövőben tehát ezeket az információs gátakat, zárványokat kell felszabadítani, annak érdekében, hogy az ismerethiányból eredő előítéletek és falak ledőljenek a két szféra között, ebben a folyamatban mindkét félnek szerepet kell vállalnia.





65

Gazdaságfejlesztésben résztvevő szervezetek megítélése Melyik szervezetek segíti elő legaktívabban Szeged gazdasági fejlődését? Kérdésre a kérdőívet kitöltők majd fele szerint a magán üzleti vállalkozások, harmaduk szerint pedig az Önkormányzat segíti elő legaktívabban Szeged gazdasági fejlődését. Minden hatodik válaszadó említette legaktívabb segítségként a formális állami/magán üzleti partneri kapcsolati rendszert, míg a Kereskedelmi és Iparkamara elhanyagolható aránya mellett a civil szervezeteket senki nem említette, mint aktív gazdaságfejlesztő szereplőket. Melyik segíti elő legaktívabban Szeged gazdasági fejlőArányok (%) dését? Önkormányzat Formális állami/magán partneri kapcsolati rendszer Magán üzleti vállalkozások Kereskedelmi és Iparkamara Civil szervezet Összesen

23,5 21,0 51,9 2,5 1,2 100,0

A megkérdezetteket arra kértük, hogy egy ötfokozatú skálán osztályozzák, hogy az általunk megnevezett szervezetek mennyit tudnának tenni Szeged gazdasági fejlődéséért. Sok válaszadó gondolja úgy, hogy az önkormányzat után az egyetem és az egyetemmel kapcsolatos intézmények tudnának érdemben segíteni a gazdasági fejlődést. Közepes bizalommal vannak a válaszadók a kamarák iránt ebben a kérdésben, és az érdekvédelmi szervezetek gazdaságélénkítő hatásában sem bíznak igazán a szegedi cégek.

66

Összefoglalás Az interjúkból és a vállalkozások által kitöltött kérdőívek elemzéséből egyértelmű, hogy a gazdasági élet képviselői és a vállalkozók SZMV önkormányzatát ítélik meg olyan szervezetnek ami képes tenni a helyi gazdaság fejlesztéséért. Bár az európai gyakorlatban a kamarák is óriási mértékben részt vesznek a helyi gazdaság fejlesztésében, Szegeden az előbb említett szervezet iránti bizalom alacsony szintű. A megkérdezettek szerint az SZTE is jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A felsorolásból kitűnik, hogy minden a gazdaság fejélesztésben érintett intézmény rendelkezik a szükséges gazdaságfejlesztésben résztvevő szervezettel, de a szervezetek hatékonysága messze elmarad az elvárttól, egyelőre alacsony szintű, hiányzik a célpiaccal történő rendszeres kapcsolat, a személyes egyeztetés. A munka összehangolása, közös célok és projektek kialakítása a jövő szükséges és elengedhetetlen feladata.

3. Helyzetelemzés: Gazdaság fejlődése szempontjából problémás területek, fejlődési lehetőségek Stratégia







Problématerület (Gyengeségek) Különböző szervezeteknek, intézményeknek (Csongrád megye, SZTE, SZMJV, stb.) külön stratégiája van, s bár ezek a stratégiák megfelelő helyzetelemzésen alapulnak, s akcióterük is jó, összehangolatlanok, megvalósításuk lassú és alacsony hatásfokú, ha nincsenek egyeztetve. A stratégiák nincsenek megfelelően projektekre lebontva, egyértelmű felelőségi és hatásköri meghatározással. A megvalósulás hatékonyságának mérése abszolút elmarad. A projektek ellenőrzésére és nyomon követésére nincs kidolgozott kontrolling rendszer. Hármas határ közelségből eredő stratégiai előnyök nem eléggé kihasználtak.

  

Hatások/következmények (Veszélyek) A stratégiák megvalósításának hatékonysága nem éri el a kívánt szintet. A fő irányok nem erősítik egymást a lehetőségekhez képest a maximális mértékben. Párhuzamos, olykor egymást gyengítő projektek valósulnak meg.



Elméletben Szeged érintett intézményei nagyon jó gazdaságfejlesztésre vonatkozó stratégiákkal rendelkeznek, de a projektek megvalósítási hatásfoka alacsony.



A hazainál jobb, közvetlen román és szerb együttműködés miatt a hazai régió fejlődése lelassul.

Szervezet

67







 



Problématerület (Gyengeségek) Gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek és intézmények működése koordinálatlan, párhuzamos tevékenységeik miatt ugyanazokat a feladatokat végzik el. Döntési és felelősségi hatásköreik kijelöletlenek. Gazdaságfejlesztés vonatkozásában nincs tisztázva, egyértelművé téve, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának, az SZTE-nek milyen szervezetre szabott felelősségi és hatásköre van. A gazdaságfejlesztésben érintett intézmények (SZTE, SZMJV, Kamara) rendelkeznek gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetekkel (DEAK, Pólus, IKV, Enterprise Network), azok céljai, tevékenységi körei, felelősségi és hatáskörei nem összehangoltak, tisztázottak, nincs együttműködés a szervezetekés cégeik között. Hiányzik olyan szervezet, amely azonnal támogatást nyújt külföldi befektetőknek és hazai vállalkozóknak, ha telephelyet, termelőegységet akarnak nyitni a városban. Testvérvárosi szervezetben, rendszerben rejlő lehetőségeket a város nem használja ki gazdaságfejlesztésre. Nincs együttműködés a testvérvárosokkal a gazdaság fejlesztése érdekében. Nem cserélünk start up vállalkozásokra vonatkozó információt, nincsenek közös vállalkozói fórumok, stb. Nincs a városnak közvetlen képviselete Brüsszelben. (pl. Debrecennek van) Az új támogatásokról nem értesül kellő időben a város.



Hatások/következmények (Veszélyek) A gazdaságfejlesztésben érintett intézmények és szervezetek valamint gazdasági szereplők együttműködésének hiánya miatt a város versenyképessége csökken. o A meglévő hazai és EU-s források lehívása nem lesz hatékony, A meglévő kutatási és tudományos versenyelőny amortizálódhat.



Az érintettek együttműködési hiánya miatt nincs pontos adat a gazdaság állapotáról, a stratégiákban megfogalmazott célok nem teljesülnek, a megvalósult projektek nem elég hatékonyak.



Termelő tőke nem Szegedre jön, csökken az ipari adóból befolyó összeg, romlik a lakosság életszínvonala.



A testvérvárosoktól érkező gazdaságfejlesztésre, gazdasági együttműködésre vonatkozó javaslatok elhalnak.



A város versenyhátrányban van, közvetlen brüsszeli forrásoktól esik el.

68

Rendszerek













Problématerület (Gyengeségek) Az oktatási és képzési rendszer nem követi a gazdaság és a vállalkozások igényeit. Nincsenek adatok a végzős és elhelyezkedő szakmunkásokról, diplomásokról, nem állapítható meg, hogy milyen szakemberekre van igazán igény, mennyire van összhangban a szakképzés a piaci igényekkel.

   

Nem áll elég piacképes ötlet és finanszírozási lehetőség rendelkezésre a vállaltok K+F+I tevékenységéhez. Nincs tőke a befektetésekhez, innovációra, start up vállalkozások beindítására. A hazai kutatóhelyek és vállalatok közötti innovációs kapcsolat strukturálatlan. Vállalkozások alapításához szükséges informatikai és adminisztrációs rendszer (egyablakos ügyintézés rendszere) hiányzik Nincs olyan monitoring, figyelő rendszer, amely folyamatosan követi a vállalkozások igényeit (vállalkozói fórumok, rendszeres kérdőívek, on line fórum, vállalkozói klubfoglalkozások)



Nincs egységes adatgyűjtési rendszer a város gazdaságáról. Az adatok összegyűjtésével kapcsolatban nincs egyértelmű felelős (a Kamara a várostól, a város a Kamarától várja a gazdaságra vonatkozó adatokat.) Nincs jól működő városmarketing rendszer



Hatások/következmények (Veszélyek) Túlképzés versenyképtelen szakmákban Aluképzés a versenyképes és hiányszakmákban Pályakezdők elhelyezkedési esélye romlik Innováció igényes ágazatokban a szükséges munkaerő nem biztosítható hosszú távon Forráshiány miatt a kis-, és közepes vállalkozások nem fejlesztenek termékeket, szolgáltatásokat, innovációs képességük alacsony marad



A vállalkozók másutt fektetnek be



Nincsenek releváns információk a gazdasági folyamatokról, a gazdaság valós teljesítménye eltérhet az előrejelzésektől. A vállalkozók úgy gondolják, hogy véleményük nincs hatással, a gazdasággal kapcsolatos döntésekre. A potenciális befektetőknek nem lehet naprakész és pontos adatokat szolgáltatni befektetési döntéseikhez.





Potenciális új befektetők nem értesülnek a város adottságairól, befektetési lehetőségeiről, nem jutnak információhoz a helyi gazdaságot illetően.

69

Infrastruktúra





Problématerület (Gyengeségek) Hiányzik olyan ipari park, amely megfelelő közműellátottsággal, közlekedési kapcsolatokkal és a vállalkozások számára magas szintű szolgáltatásokkal rendelkezik. A város nemzetközi kereskedelembe való csatlakozásához bizonyos közlekedési útvonalak (például Déli autópálya) hiányoznak. A sok foglalkoztatottat tömörítő ipari vállalatok, központtok tömegközlekedési kapcsolatai nem optimálisak.

  



Hatások/következmények (Veszélyek) Kevesebb működő tőke jön a városba. A gyenge középvállalkozó réteg nem tud megerősödni. Csökken a helyi vállalkozások versenyképessége a rossz összeköttetés miatt. Növekedhetnek a szállítási költségek. Munkavállalók számára nehézséggel jár a munkahely megközelítése.



Új, gazdaságfejlesztésre alkalmas kutatóközpont (ELI-ALPS) közlekedési kapcsolatai nem megfelelőek.



Munkavállaláshoz való közlekedés nem biztosított.



Az ELI építkezésével párhuzamosan nem kezdődött el a Science park előkészítése, építése. Nincs konkrét program. (Gazdaságfejlesztési és innovációs intézkedéscsoport 213. nov. 4. Leindler Zoltán (ELI) hozzászólása)





Szeged egyik kitörési pontja a turizmus lehet, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra, a szálláshelyek kihasználtsága országos viszonylatban is alacsony, kevés az itt eltöltött vendégéjszakák száma, a vendégek itt tartózkodási ideje.





Közösségi infrastruktúra: Szeged EÜ központ, megfelelőek a kulturális szolgáltatások, jó az alapoktatás, de hiányzik a nemzetközi akkreditált iskola, idegen nyelvű óvoda



Amennyiben nem kezdődik el az ELI körüli 90 ha „Science park” közművesítése, közlekedési kapcsolatainak kialakítása, marketing anyagokkal való reklámozása, az ELI-ALPS, mint „tudományos sziget” fog Szegeden működni, és nem lesz közvetlen hatása a térség gazdaságára. Az infrastruktúrák kihasználtsága alacsony, ebből következik, hogy a lehetőségekhez képes alacsonyak az idegenforgalomból származó bevételek, és az idegenforgalom multiplikátor hatását kihasználó vállalkozások (kereskedelem, vendéglátóipar) sem tud profitálni Szeged adottságaiból. A külföldi befektetőknek fontos egy településen az adott szolgáltatások megléte, befektetési döntéseiknél figyelembe veszik ezeket a tényezőket. Versenytársakkal szemben hátrányba kerül a város a döntésnél, ha ezeket nem tudja biztosítani.

70

Emberi erőforrás











Problématerület (Gyengeségek) Szeged lakossága öregszik, az aktív korosztályban magasabb arányban jelenik meg az idősebb réteg, ugyanakkor a magasan kvalifikált, frissen végzett szakemberek nem Szegeden helyezkednek el, és így a város innovációs képessége csökken. Az iskolarendszerű képzés nem tudja rendszeresen lekövetni a helyi gazdaság igényeit, a középiskola kimenete nem felel meg a gazdaság elvárásainak. (Középfokú végzettséggel rendelkezők és pályakezdők képviselik a munkanélküliek majdnem 50%-át.) A szakiskolákba és a szakmunkásképzőkbe kevesebben jelentkeznek (leértékelődött a szakmák presztízse). Vállalkozók megfelelő szintű menedzsmenttel, fejlesztéssel és vállalkozásirányítással kapcsolatos kompetenciái nem minden esetben kielégítőek.

Fiatalok és szakemberek elvándorlása országon belüli és külföldi területekre növekedhet és akadálya lehet a technológiai és gazdasági fejlődésnek. Megfelelő munkaerő rendelkezésre állása: Szeged munkaerőpiacán kettősség figyelhető meg. Egyrészt van szabad munkaerő, de nincs közöttük elegendő szakmai képzettségű, megfelelő hozzáállású személy



Hatások/következmények (Veszélyek) A város innovációs képessége csökken, a technológiai fejlesztésre, innovációra alkalmas korosztály alulreprezentált lesz.



A vállalkozásoknál a magasabb szintű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek területén hiány alakul ki, ez csökkenti a vállalkozások termelékenységét és csökkeni Szeged versenyképességét a külső befektetők szemében.



A vállalkozások hosszú távon nem tudnak fejlődni, nem végeznek piackutatást, termékeiket és szolgáltatásaikat nem a piaci igények szerint fejlesztik és alakítják ki, ezért vállalkozásuk rövid életciklusú. Nem képesek vállalkozásukat növekedési pályára állítani, nem képesek exportálni, és magasabb hozzáadott értékű terméket előállítani, így több embert foglalkoztatni. Csökken a város vonzereje, innovációra való képessége.





Egy új beruházás térségbe településénél, kérdéses mekkora az a vállalat méret, amely megfelelő létszámú szakképzett munkaerőt talál helyben.

71

Értékrend





Problématerület (Gyengeségek) A gazdaságfejlesztésben érintett intézmények értékrendjében nem szerepel közös értékként Szeged gazdaságának fejlesztése.

Szeged gazdaságfejlesztésében érintett szervezetek nem lépnek fel egységesen, közösen a gazdaságfejlesztés érdekében.





Hatások/következmények (Veszélyek) Az érintett intézményeknek nincs közös célkitűzése, nincs együttműködés, ezért a város gazdasági fejlődése nem olyan mértékű, mint ahogy azt az adottságok lehetővé teszik. Nincs egységes lobbizás, az összefogás hiánya miatt a város nem használja ki lehetőségeit.

Stílus, városmarketing Problématerület Hatások/következmények (Gyengeségek) (Veszélyek)  A város marketingje szervezet és kije Szeged nem befektetési célpont. lölt felelősök hiányában nem profeszszionális. Kevés a városmarketing anyag, nincs a városnak egységes, kialakult, terjesztésre alkalmas, minden résztvevő által elfogadott és külső szemlélő számára vonzó, a jövőképet hitelesen bemutató professzionális anyaga.  Nem létezik egységes „Szeged image”  Szeged turisztikai és gazdasági vonzereje nem nő kellő mértékben.

72

4. SWOT analízis Szeged

4.1. Erősségek:        

           

Szeged tudásrégió: kiemelkedő felsőoktatási, kutatási, egészségügyi központ Szeged kedvező földrajzi elhelyezkedési, régiós pozíciója, élhető város jellege A város közlekedési kapcsolatai Budapesttel kiválóak Szeged lakosságának száma stagnáló, nem csökkenő A város közműellátottsága jó Magas szintű feldolgozóipar az élelmiszeripar és a gumiipar területén A Szegedi Tudományegyetem meghatározó jellegű A lakosság magasan képzett, a munkaerő iskolázottsági szintje magas. A megyei jogú városok tekintetében a lakossághoz viszonyított arányban Szegeden a legmagasabb az egyetemi végzettségűek aránya, míg a legalacsonyabb az általános iskolát végzetteké. Tudományos tevékenység terén hazai és nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó kompetenciák (tudás, képesség, infrastruktúra) Innovációval és fejlesztéssel kapcsolatos kutatások valamint szabadalmak száma hazai viszonylatban is kimagasló Hazailag és nemzetközileg elismert, a világ tudományos élvonalához tartozó kutatói gárda Kiemelkedő kutatási eredmények orvostudomány, gyógyszerészet, informatika és biológia területén Kutatás, innováció területén jelentős nemzetközi kapcsolatok, kapcsolatrendszer Kutatóhelyek száma magas, kiemelkedő jelentőségű kutató bázisok jelenléte (SZBK, Gabonakutató, Solvo, Bay-Bio, stb.) Uniós tudományos beruházás (ELI-ALPS) indult Fejlődő logisztikai központ, növekvő nemzetközi elosztó szerep A technológiai jellegű vállalkozások számára rendelkezésre áll a megfelelő humán infrastruktúra és kutatási bázis Az infokommunikációs technológiák szektor megerősödéséhez kiemelt adottságokkal rendelkezik a város Szeged természeti és egyéb adottságai kedvezőek a turizmusnak, a városban magas a minőégi szálláshelyek száma Sokszínű kulturális kínálat, nemzetközi ismertségű márkák: Pick, Szegedi Szabadtéri Játékok

73

4.2. Gyengeségek:   

     

         

Gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek és intézmények működése koordinálatlan, párhuzamos tevékenységeik miatt ugyanazokat a feladatokat végzik el Kidolgozott stratégiák megvalósítása nem minden esetben 100%-os A tudományos központok, a gazdaság résztvevői és az irányító szervezetek (önkormányzat, Kamarák) közötti együttműködéshez hiányzik a megfelelő szervezet, döntési jogkörök és hatáskörök nem tisztázottak Szeged „kapuváros” szerepe kihasználatlan, a határrégiók közötti együttműködés alacsony szintű A város nemzetközi kereskedelembe való csatlakozásához bizonyos közlekedési útvonalak (légi, folyami) hiányoznak A meglévő adottságokhoz képest (kutatási központok, SZTE, kutatógárda) kevés az új termék és szolgáltatás fejlesztő vállalkozások száma Vállalkozók megfelelő szintű menedzsmenttel, fejlesztéssel és vállalkozásirányítással kapcsolatos kompetenciái nem minden esetben kielégítőek Az oktatási és képzési rendszer nem követi a gazdaság és a vállalkozások igényeit A fiatal pályakezdők vonatkozásában magas az elvándorlás, a város magasan képzett munkaerejének egy része elvándorol (külföldre és Budapestre). A város öregedési indexe magas. Nem áll elég finanszírozási lehetőség a vállaltok K+F+I tevékenységéhez Új, gazdaságfejlesztésre alkalmas kutatóközpont (ELI-ALPS) közlekedési kapcsolatai nem megfelelőek Nincsenek megfelelő ipari parkok (sem méret, sem infrastruktúra sem szolgáltatás tekintetében) Szabad egybefüggő, befektetésre alkalmas területek hiánya Középvállalkozások alacsony száma, a KKV-k fejlesztésére kevés figyelmet fordítanak, nincs erre a célra intézményrendszer és szolgáltatási csomag kialakítva Befektetés ösztönzési szervezet és befektetés ösztönző rendszer nem működik Az építményadó átlagos értéke második legmagasabb a megyei jogú városok között Domináló nagyvállalatok kevésbé vesznek részt Szeged életében Hiányoznak a gyártó és fejlesztő multinacionális cégek, amelyek alvállalkozói láncokon keresztül fejleszteni tudják a KKV-k széles körét A meglévő szálláshely kapacitás kihasználatlan

74

4.3. Lehetőségek: Stratégia Átfogó stratégiai cél lehet: Szeged gazdaságának növekedési pályára állítása a hagyományos ipari szereplők versenyképességének fokozásával, a helyi kutatás-fejlesztési tevékenység új szintre emelésével és a meglévő turisztikai adottságok teljes körű kihasználásával, megfelelő infrastruktúra kialakításával, a foglalkoztatás bővítésével. A stratégiai cél megvalósítása érdekében a következő alapvető elemek megvalósítása lehetséges:  Közös városfejlesztési stratégia elfogadtatása a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek (SZTE, Kamarák, gazdasági élet képviselői, civil szervezetek képviselői) részvételével. A stratégia megvalósítását a város menedzselheti miközben a lebontott projektek kidolgozásáért és lefuttatásáért az érintett szervezetek is vállalnának felelősséget. A kidolgozott stratégiai irányvonalak és projektek forrásainak előteremtése érdekében az érintett felek együttműködnek, közösen pályázatokat írnak és valósítanak meg.  A legfontosabb stratégiai irány a város számára a kutatás és fejlesztés valamint az innováció támogatása. Ehhez nélkülözhetetlen az Egyetemmel és a kutatóintézetekkel ápolt szoros kapcsolat, együttműködés. Az együttműködési folyamatoknak strukturáltnak, szabályozottnak és folyamatosnak kell lenniük. A közös erőfeszítések céljai a következők lehetnek: o Befektetők bevonzása Szegedre a következő területeken:  Vállalkozások, befektetők, amelyek profitálhatnak a következő kutatásokból:  Neurobiológia  Preklinikai farmakológia  Klinikai farmakológia  Genetika  Nanotechnológia és anyagtudomány  Lézerfizika  Szoftverfejlesztés  Biotechnológia és környezettechnológia  Immunológia o Az ELI-hez csatlakozó lehetséges befektetők:  a térszervező erő az innováció, a cél új, technológia-intenzív ágazatokban működő innovatív vállalkozások települhetnek le a városban pl: GE, Siemens, IBM  nem egyetlen K+F+I témára koncentrál: a Szegedi Tudományegyetem és a meglévő kutatási kapacitások miatt várhatóan a kutatási tevékenységek széles spektruma fog megjelenni a tervezett Science parkban o Az Európai Unió által támogatott kutatási és gazdaságfejlesztési irányok:  az orvosi biotechnológia és egészségipari innováció;

75



fotonika ezen belül a lézertechnológia és a kapcsolódó technológiai ágazatok,  az agrár innováció és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor (fehér és zöld biotechnológia; élelmiszerbiztonság; hulladékkezelés; új növény- geotermikus energia; napenergia; biomassza energetikai célú felhasználása)  infokommunikációs technológiák terjedésének elősegítése o Turisztika fejlesztése, a város turisztikai vonzerejének növelése  

Emellett a feldolgozóipar további támogatása is lehetséges, mivel a gumiipar és az élelmiszeripar húzó ágazatok. Meg lehet teremteni a közepes vállalkozások támogatási rendszerét is. Mint beszállítók ezek a közepes méretű vállalkozások (amelyek jelenleg hiányoznak Szeged gazdasági életéből) akár Kecskemét vagy Temesvár multinacionális cégeinek is nyújthatnak szolgáltatásokat, gyárthatnának termékeket.

Szervezet  Gazdaságfejlesztő Testület felállítása a város gazdaságfejlesztésében érintett szervezetek (SZTE, Kamarák, gazdasági élet képviselői, civil szervezetek képviselői) részvételével. A Testület fő feladata a fejlesztésben érintett szervezetek stratégiájának és tevékenységének összehangolása, az együttműködés formáinak kidolgozása és belső szabályzatba építése, közös projektek tervezése, és a kidolgozott projektek megvalósításának nyomon követése lenne. Emellett lobbizás kormány és nemzetközi szinten. A Testület rendszeres üléseken értékelné a kidolgozott projektek előrehaladását, új irányvonalak kijelölésének szükségességét.  Az Önkormányzat gazdaságfejlesztő tevékenységének javítása érdekében meg lehetne erősíteni a már meglévő gazdaságfejlesztéssel foglalkozó Pólus Kft tevékenységét, új kompetenciákkal, felelősségi és döntési jogkörökkel lehetne ellátni a szervezetet, amelynek legfontosabb tevékenysége a Gazdaságfejlesztő Testület által meghatározott stratégiai irányvonalak és projektek követése és megvalósítása lenne. o Fő feladatok:  Kidolgozott projektek megvalósítása  Folyamatos jelentések készítése a Gazdaságfejlesztő Testület számára  A Gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek fejlesztő tevékenységének összehangolása  Interaktív kapcsolat fenntartása a városban tevékenykedő vállalkozásokkal Rendszerek A közösen kidolgozott stratégia megvalósítása érdekében a következő rendszereket javasoljuk kidolgozni:  Egységes adatkezelési rendszer: A gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek szolgáltatnának adatokat az erre kijelölt szervezet (pl. a Pólus Kft) számára a következő, minimális témakörökben:

76

 

   





o Kutatási és fejlesztési irányok (SZTE) o Befektetők vonzásához és letelepítéséhez szükséges adatok (Önkormányzat, KSH, Kamara, klaszterek) o Szakképzésre, szakmunkások és mérnökök kibocsátására és szakmában maradására vonatkozó adatok (CSMKIK, SZTE) Vállalkozástámogató rendszer (egyablakos ügyintézés befektetők és vállalkozások számára, építési, működési és egyéb engedélyek beszerzésére) Kapcsolattartási rendszer vállalkozók, önkormányzat és a gazdasági élet érintettjei között a gazdaság Önkormányzattal szemben támasztott igényeinek azonnali felismerésére Befektetők, betelepülő vállalkozások részére az ügyintézési folyamatok egyszerűsítése, hatékonnyá tétele Befektetés ösztönzési rendszer kidolgozása és működtetése Hatékonyabb, a jövőképet bemutató, ösztönző városmarketing rendszer kialakítása Benchmarking rendszer: A város más, hasonló helyzetben lévő hazai és külföldi városok adatait figyelve saját versenyképességét ellenőrzi, szükség esetén korrigálja szolgáltatásait, támogatási és ösztönzési rendszerét. A legjobb gyakorlatok (Best Practice) átvételének kidolgozása. Nemzetközi gazdasági kapcsolatokat támogató és fejlesztő rendszer: Az Önkormányzat rendszeresen figyeli a magyar és külföldi kamarák és gazdaságfejlesztő szervezetek tevékenységét, előadókat hív meg, és tájékoztatja a gazdasági élet képviselőit a nemzetközi szervezetek által nyújtott ingyenes szolgáltatásokról, eseményekről és képzésekről. A visszajelzések alapján a vállalkozásokra kievetett adók rendszerét is érdemes lenne felülvizsgálni, összehasonlítva más városok vállalkozásokat terhelő adóival, a versenyképesség biztosítása érdekében.

Infrastruktúra  Ipari park létesítése. Megfelelő földterületet lehetne biztosítani külföldi és hazai befektetők számára.  Utak, bekötő utak fejlesztése, minőségének javítása  Városmarketing anyagok (kiadvány, üzleti prezentációk, videók) készítésével és szabályozott terjesztésével (tudósok külföldi előadásain, testvérvárosok fogadásain és látogatásán) támogathatja a város Szeged gazdaságának fejlesztését. Munkaerőpiac  Egyeztetés a szakképzésben érintett szervezetekkel az oktatás és képzés munkaerőpiachoz való illesztése érdekében

77

Értékrend  A város vezetése rendszeres céglátogatásokkal, találkozókkal, fórumokon való részvétellel, gazdasági vezetőknek tartott fogadásokkal, külföldi, testvérvárosi küldöttségek tagjaival folytatott, gazdaságfejlesztésre vonatkozó megbeszéléseivel és az eredmények publikálásával kifejezheti, hogy a városvezetés elkötelezett a helyi vállalkozók irányában, erősen érdekelt a helyi gazdaság fejlesztésében. Stílus  Az Önkormányzat honlapján külön fül foglalkozik a befektetőknek nyújtott szolgáltatási csomagokról, kedvezményekről, professzionális és többnyelvű kiadványokkal és ismertetőkkel.  A város gazdaságának dinamizálása, foglalkoztatás bővítése a meglévő tudományos és kutatási bázis kihasználásával, a kiemelkedő kutatási eredmények ipari alkalmazásával, a kutatási központok és az ipar kapcsolatrendszerének kiépítésével.  Tudás-intenzív ipar kulcságazataiban működő vállalkozások támogatása és fejlesztése  Vezetői mentori program kidolgozása és vezetők képzése  Városi szintű vállalkozásfejlesztési és koordinációs eszközrendszer kidolgozása, felállítása  Magas szintű tudományos, kutatási, üzleti és ipari infrastruktúra kiépítése o Ipari parkok kialakítása  Vállalkozások és kutatóintézmények közötti együttműködés fejlesztése  Új, csúcstechnológiát alkalmazó nemzetközi vállalatok termelési és kutatási bázisainak letelepítése, külföldi befektetők vonzása  A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek újraélesztésével, a közlekedési rendszer támogatásával  Lakosság életminőségének javítása  Régiók és határon túli területek közötti kooperáció fejlesztése  Repülőtér, vízi utak fejlesztése és nagyobb kihasználása

78

5. Szeged MJV gazdaságfejlesztésében szerepet játszó stratégiák összefoglalása Regionális szint: Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája (Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség) A régió jövőképe A Dél-Alföld régió az Európai Unió fejlett, tudásalapú gazdasággal rendelkező régiója, kihasználva a régió átlagon felüli tudásteremtő képességét, kulcs ágazatainak fejlődési potenciálját és hagyományos ipari és mezőgazdasági lehetőségeit, így hozzájárulva a térség versenyképességének növeléséhez és a lakosság életminőségének javulásához. Prioritások  Az innovációs folyamatok feltételrendszereinek megteremtése és fejlesztése  Vállalkozások innovációs versenyképességének fejlesztése, megerősítése a régió kulcságazataiban  Innovatív szereplők közötti kapcsolatok megerősítése mind hazai és nemzetközi szinten A jövőkép megvalósításában Szeged számára javasolt út:  az orvosi biotechnológia és egészségipari innováció;  fotonika ezen belül a lézertechnológia és a kapcsolódó technológiai ágazatok,  az agrár innováció és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor (fehér és zöld biotechnológia; élelmiszerbiztonság; hulladékkezelés; új növény- geotermikus energia; napenergia; biomassza energetikai célú felhasználása)  infokommunikációs technológiák terjedésének elősegítése

Megyei szint: Csongrád Megye Önkormányzatának Stratégiája Helyzetértékelés: Csongrád megyében a következő tevékenységek megyei koncentrációja jelentős:  élelmiszeripar  ICT (Információ- kommunikációs technológia)  kutatási tevékenységek  turisztika  Szegeden és vonzáskörzetében nem elhanyagolható az infokommunikáció Az IT és a szoftveripar a megye húzóágazatává válhat. Lehetséges elvégzendő feladatok  A meglévő klaszterekben, illetve az egyetemeken található potenciál összegzése, szintézise

79

 Közös szolgáltatások megszervezése (oktatás, képzés, tanácsadás, stb.)  Vállalkozások által igényelt szolgáltatásokról információ szerzése  e-szakmai klubok szervezése, amely közvetíti az érintettek közötti információkat  Információs adatbázis kiépítése (rendezvényekről, üzleti lehetőségekről)  Turizmus fejlesztése (termál, gyógy turizmus, preventív egészségturizmus) Forrás: Csongrád Megye Területfejlesztési koncepciója

Városi szint: Szeged Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési stratégiai céljai Tudásgazdaságra alapozott nemzetközileg elismert technológiai és kutatási centrum Átfogó cél Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése S1 A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével. S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Forrás: Szeged Integrált Település Fejlesztési stratégia

Szegedi Tudományegyetem stratégiai elképzelései Stratégiai célok Kutatóegyetem státuszból kiemelt oktatási intézmény  Magas színvonalú képzési és kutatási kapacitás több tudományterületen  Nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepvállalás  Nemzetközi felsőoktatási rangsorban előrelépési képesség  Nemzetközi hallgatói mobilitásban kiemelkedő részvétel  Kiemelt kutatási területek: o Neurobiológia o Preklinikai farmakológia o Klinikai farmakológia o Genetika o Nanotechnológia és anyagtudomány

80

o Lézerfizika o Szoftverfejlesztés o Biotechnológia és környezettechnológia o Immunológia Ajánlott feladatok  Gazdasági szervezetekkel közös projektek gyűjtése, adattár kiépítése  Tanácsadási szolgáltatások kiépítése  Ügyrend kialakítása projektfejlesztésre  BIOPOLISZ park hasznosítási tanulmány elkészítése  Stratégiai partnerségek megkötése  Cégkapcsolati CRM készítése  Kooperációs napok szervezése  Ipari igények visszacsatolása  Cégeknek szóló kommunikációs felület elkészítése (oktatási/kutatási ajánlatokról) Forrás:

Összefoglalás:   

Stratégiák közös elemei: Tudás alapú gazdaság fejlesztése K+F+I kitörési pont A gazdaság fejlesztése a fő célpont

81

6. Jó gazdaságfejlesztési gyakorlatok Bár a következő jó gyakorlatok megvalósítása egyéb szereplőktől (egyetemek, Kamarák, vállalatok) is függenek, mindegyik megvalósításában a helyi közösség, a város irányító szerepet vállalhat. Azokat a jó gyakorlatokat ismertetjük, melyeket más városok bevezettek. Megjegyezzük, hogy néhány program Szegeden régebb óta napirenden van, bár a megvalósítás belső és külső okok miatt akadozik. Jó gyakorlatok: 1. Helyi beruházási klíma javítása: A város önkormányzata felméri azokat az eljárásokat, rendeleteket, amelyek javítják a helyi üzletek, vállalkozások működését, jobbá teszik a város és a vállalkozók kapcsolatát, ezzel növelve a városhoz tartozó cégek versenyképességét. Olyan projekteket indítanak, amelyek egyszerűsítik, gördülékennyé teszik azokat az eljárásokat, amelyekre üzleti vállalkozások alapításához, tulajdonlásához és működtetéséhez kellenek. A projektek törekednek a hosszú távú fenntarthatóságra. Ilyen programok a következők: a. A rendelkezésre álló földterület, ingatlanvagyon felmérése, hasznosításuk tervezése: A kidolgozott adatbázis tartalmazza a telkek helyszínét, kiterjeszthetőségét, tulajdonjogát, fejleszthetőségét. Az állandóan frissített adatbázis lehetővé teszi, hogy az érdeklődő befektetők, vállalkozók azonnal kapjanak információt a fellelhető telkekről. Az árak és az adottságok felmérése lehetővé teszi azt is, hogy a város vezetése felmérje versenytársainak kínálatát, így téve versenyképessé saját ingatlanvagyonát. b. Infrastruktúra biztosítása: Az önkormányzatok kulcsfeladatai közé tartozik a fizikai infrastruktúra elérhetővé tétele és szinten tartása vállalkozások számára. A város vezetése olyan projekteket indít el, amelyek növelik a vállalkozási kedvet, a beruházások nagyságát az infrastruktúra fejlesztésével.

7.1.1 Példa: Székesfehérvár, ipari parkok Az ipar számára megfelelő infrastruktúra kialakítása kiemelt célja volt a városvezetésnek a 90-es években. Az ipari parkok 70-80%-ban települtek be működésük első négy évében, zömmel multinacionális vállalatok voltak a fő bérlők, ill. területvásárlók. Később a külföldi tőke kisebb mértékben képviseltette már magát, viszont a megerősödött helyi vállalkozói kör is megjelent az ipari parkokban.

c. Befektetés fizikai infrastruktúrába: Befektetésekkel a már meglévő infrastruktúra vonzóbbá tehető. Lehetséges projektek:  Kulcsfontosságú bekötőutak építése vagy javítása  Vasúti közlekedés javításának támogatása  Tömegközlekedés javítása

82

2.

3.

4.

5.

6.

 Ipari és ivóvíz elérhetőségének növelése  Szennyvízelvezető rendszer javítása vagy építése  Telekommunikációs rendszerek fejlesztése  Energiarendszerek javítása  Környezetvédelmi fejlesztések  Bűnmegelőző berendezések fejlesztése  Helyi reptér, kikötő fejlesztése  Tömegközlekedés javítása Betelepülő vállalkozások, befektetők számára az ügyintézési folyamat felgyorsítása: Beruházások elindítása esetén jelentős időt és energiát igényel az ügyintézés. A szükséges engedélyek beszerzése, a műszaki dokumentáció naprakészen tartása és a nem várt kockázatok kezelése. A befektetéseket támogató szereplők megkönnyíthetik a megvalósításokat– jogi, hatósági, közigazgatási ügyintézés egyszerűsítésével az egyablakos ügyintézés általánossá tételével. Az Önkormányzat, illetve a gazdaságfejlesztő szervezet egy munkatársa a vállalkozás rendelkezésére áll az ügyek hivatali intézésének segítésében (tanácsadás és aktív ügyintézés). A munkatárs folyamatosan nyomon követi az engedélyezés folyamatát, tanácsot ad a vállalkozónak és segíti az adminisztrációs ügyek intézésében. Helyi vállalkozásbarát, vonzó üzleti szabályozók kialakítása, belső eljárások kidolgozása: Az önkormányzatok üzleti konzultációs rendszereket dolgoznak ki annak érdekében, hogy a város vezetői rendszeresen személyesen egyeztessenek a vállalkozások képviselőivel, megismerhessék a cégek problémáit, elvárásait, fejlesztési terveit. Állandóan működő fórumot hoznak létre a vállalkozásokkal folytatott közvetlen kommunikáció felgyorsítása és hatékonnyá tétele érdekében. Pontosan meghatározzák, ki miért felelős az önkormányzatnál a kiemelt vállalati kapcsolattartásért, a kiemelt vállalatok által megfogalmazott jogos igények teljesítéséért, ezek számára gyors ügyintézési határidőket írnak elő, akár prémiumfeladathoz kapcsolva. Más önkormányzatok külön szervezetet hoznak létre az önkormányzatok és a gazdaság kapcsolatainak fejlesztésére. Befektetési reklám, városmarketing: befektetési stratégia kidolgozása és szabályozott városmarketing programok segítségével a város jelentősen növelheti a beruházási kedvet. Befektetés üzleti hasznosítású telkekbe, épületekbe:  Elhagyott ipartelepek hasznosítása  Használaton kívül álló épületek átalakítása  Elavult vagy elhagyott ipari létesítmények korszerűsítése Humán infrastruktúra javítása: a) Olyan területeken, ahol a vállalkozóvá válás, a vállalkozói ismeretek nem kellő színvonalúak, ezért a vállalkozói kedv alacsony, az önkormányzatok az igények-

83

hez és a meglévő képzési programokhoz igazodó képzésekkel alakítják, fejlesztik a vállalkozói magatartást és ismereteket. Egyes esetekben külföldi előadókat és sikeres vállalkozókat is meghívnak. b) Az önkormányzat képzési programokat támogat a következő témákban: vállalkozóvá válás, pénzügy-vállalkozóknak, etika és munkaerkölcs, információtechnológia, alapvető vállalkozói ismeretek. c) K+F+I támogatása: Az önkormányzat szerződést köt a területéhez legközelebb álló kutató és oktatási intézményekkel a kutatás és a fejlesztés támogatására. Példa: Együttműködési megállapodást kötött Pápa Város Önkormányzata és a Pannon Egyetem közös stratégiai céljaik megvalósítása érdekében. Az együttműködés több stratégiai területen valósulhat meg, ilyen például a gazdaságfejlesztési továbbképzési kreditrendszer működtetése a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, a korszerű gazdaság-marketing és PRrendszer kialakítása, a kutatási-fejlesztési projektek indítása helyi vállalkozások közreműködésével, a turisztikai desztináció-menedzsment-rendszer továbbfejlesztése és a felsőfokú képzési szakirányok indítása elsősorban műszaki területen.

7. Egyéb programok: a. Üzleti és kereskedelmi egyesülések fejlesztésének támogatása: A város szabályozott és rendszeres kapcsolatot tart a kamarákkal, támogatja a klaszterek és egyéb üzleti szervezetek tevékenységét. b. Társadalmi felzárkóztató programok kidolgozása: nyelvoktatástól kezdve női esélyegyenlőségi programokon keresztül egyes városrészek rehabilitációjáig sokféle program tartozik ide. c. Bűnmegelőző intézkedések: Bíróságokkal, rendőrséggel közösen szervezett bűnmegelőző programok kidolgozása. 9. Helyi üzleti vállalkozások növekedésének ösztönzése: Mindez tanácsadást, a vállalkozók támogatásának kinyilvánítását, különböző ösztönző programok megvalósítását jelenti: a. Üzleti vállalkozásokat támogató látogatások és felmérések: Közvetlen kapcsolatok kialakítása a gazdasági élet és cégek vezetői és az önkormányzat tisztségviselői között nagymértékben erősítik a bizalmat és a vállalkozási kedvet. b. „Vásárolj helyi terméket” kampány: Kisebb cégek által gyártott termékek és szolgáltatások is belekerülhetnek az önkormányzat által irányított projektekbe. c. Export klubok: Az önkormányzat helyi kamarákkal közösen rendszeres klubokat szerveznek az exportáló vállaltoknak, meghívják őket testvérvárosok küldötteinek fogadására, helységet biztosítanak számukra konzultációra. Értesítik őket a nagykövetségek által szervezett üzleti találkozókról. d. Mentori programok: Új és régi vállalkozások számára összejöveteleket szerveznek, tapasztalatcsere céljából. A tapasztalt vállalkozók az új vállalkozók mentorai lehetnek.

84

10. Külső befektetések promóciója: A tevékenység célja vállalkozások vonzása az országon belülről és kívülről. A települések közötti verseny szükségessé teszi az ilyen tevékenységeket. a. Az Önkormányzatnak állandó, gyorsan elérhető és naprakész információkat tartalmazó adatbázissal kell rendelkezni a befektetők számára fontos információkról. Az adatbázist állandóan frissíteni kell, naprakészségét biztosítani kell. b. Befektetői szemlélet. Egy befektető vagy vállalkozó, amikor területek keres vállalkozása számára, a következő szempontokat mérlegeli:  Stabil-e a makrogazdasági környezet?  Stabil-e a politikai helyzet, kiszámítható-e a szabályozó rendszer?  Van-e elérhető piac és szabad verseny?  Szívesen fogadják-e a külföldi befektetőket?  Vannak-e hozzáférhető területek és épületek?  Van-e megfelelő közműellátottság?  Rendelkezésre áll-e megfelelő számú és minőségű munkaerő?  Van-e elegendő és specifikus beszállítói hálózat?  Vannak-e megfelelő oktatási, továbbképzési és kutató intézetek?  Megfelelő-e a szabályozórendszer?  Milyen ösztönző rendszerek állnak rendelkezésre?  Vannak-e adókedvezmények befektetőknek? Ezekre a kérdésekre az Önkormányzatnak kész válaszokkal kell rendelkeznie, továbbá olyan tárgyalóféllel/szervezetettel, amely ezeket az információkat a befektető számára hitelesen át is tudja adni, legyen az akár belföldi, akár külföldi. c. Közös kutatások támogatása: Az önkormányzat szerződést köt kutató intézményekkel közös kutatási programokban való együttműködésre. d. Klaszter központú beszerzések és a helyi forgalmat növelő megállapodások fejlesztése: Az önkormányzat könnyebb hozzáférést biztosít a helyi vállalkozásoknak a versenykiírásokhoz, pályázatokhoz. Sok kisvállalkozás számára nehézséget okoz, ha az állam pályázatokra akarnak jelentkezni. e. Klaszter vonatkozású marketing erőfeszítések fejlesztése: Az önkormányzat marketing tevékenységgel támogatja a már létrejött klasztereket, kiemelten kezeli őket nemzetközi kapcsolatainak intézése közben, bevonja őket a gazdaságot érintő döntések meghozatalába. f. Környezeti és rehabilitációs programok kidolgozásával a gazdasági fejlődés támogatása: Rehabilitációs beruházások, városrészek fejlesztési programjai is hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, részben azzal, hogy helyi vállalkozók kapnak munkát, másrészt a helyi lakosok életszínvonalának emelésével megnövelik az aktív lakosság betelepülésének hajlandóságát, így biztosítva a minőségi munkaerőt.

85

g. Szolgáltatási csomagok biztosítása: Meglévő vagy már működő vállalkozások számára az önkormányzat szolgáltatási csomagot dolgoz ki. Az ilyen projektek indítása és lefuttatása igen költséges, ezért minden lehetséges résztvevőt be kell vonni azok tervezésébe. Kormányhivatal, magánszektor, a megyei önkormányzat jelentős segítséget nyújthat a célok megvalósításában. Szervezet h. A szolgáltatások nyújtása érdekében az Önkormányzatok saját, csak gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetet hoznak létre, amely önkormányzati tulajdonban van, de amelynek stratégiai céljait olyan gazdaságfejlesztő testület határozza meg, amelyben az összes érintett (Egyetem, Önkormányzat, Kamarák, civil szervezetek, gazdasági élet döntéshozói) képviseltetve van. A gazdaságfejlesztő szervezet a Testület által kidolgozott stratégiát bontja valós célokkal, határidőkkel, indikátorokkal és forrással rendelkező projektekre, amelyek végrehajtását az Önkormányzat és a Gazdaságfejlesztő testület kontrollálja.

86

kedvezményeket is. 8

Példa:

Miskolcon önkormányzat következő szolgáltatási csomagjának hatására nőtt meg a befektetési és fejlesztési kedv: Alapszolgáltatások: Ügyvédek és közjegyzők ajánlása Elérhető telephelyek Városi információs csomag kidolgozása és hozzáférésének biztosítása papíralapon és web-es felületen bemutatása Telekhez kapcsolódó közműtérképekbe való bepillantás biztosítása Tervező irodák ajánlása Kivitelezők ajánlása Termeléstámogató cégek, klaszterek ajánlása Érdekvédelmi szervezetek ajánlása Munkaerő közvetítők ajánlása Fuvarozók ajánlása Pályázatíró cégek ajánlása Kereskedelmi bankok ajánlása Fordító és tolmács cégek ajánlása Kedvezmények: 13. Telekár kedvezmény ajánlása: Az Önkormányzat kedvezményt adhat a telephely céljára megvásárolni kívánt önkormányzati tulajdonú terület piaci árából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ. 14. Telekhez kapcsolódó közműtérkép rendelkezésre bocsátása 15. Felsőoktatási kapcsolatok kiépítése 16. Szakoktatási intézményekben megszervezett egyedi képzések támogatása 17. Egészségügyi ellátás megszervezése 18. Hatósági tájékoztató fórum szervezése: Az önkormányzat igény és szükség szerint szervez egy fórumot, amelyre meghívja a hatóságok helyi képviselőit, akik tájékoztatást adnak a vállalkozás számára a legfontosabb előírásokról, jogszabályi szabályozásokról. 19. Pályázatfigyelés: Az Önkormányzat egy évig havi rendszerességgel elküldi a vállalkozásnak a releváns pályázati hírleveleket. Emelt szintű szolgáltatások: 1. „Egyablakos rendszerű támogatás” (ügyek hivatali intézésének segítése): Az Önkormányzat egy munkatársa a vállalkozás rendelkezésére áll az ügyek hivatali intézésének segítésében (tanácsadás és aktív ügyintézés). 2. Telekár-kedvezmény II. kategória: Az Önkormányzat kedvezményt adhat a telephely céljára megvásárolni kívánt önkormányzati tulajdonú terület piaci árából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ. 3. Átmeneti irodahelyiség biztosítása: Az Önkormányzat a vállalkozás rendelkezésére bocsáthat egy irodát a beruházás előkészítése idejére. 4. Városi fogadás rendezése: („Welcome to our City”) A Polgármester egy alkalommal fogadást rendez a város új gazdasági szereplője számára. 5. Ingatlanjogi tanácsadás: Az Önkormányzat szakcégén keresztül ingatlanjogi tanácsadást biztosít a vállalkozás számára. 6. Termelésbeállítók elhelyezésének megszervezése: Az Önkormányzat szakcége segíti a vállalkozás termelésindítást támogató (nem helyi) alvállalkozók városbeli elszállásolásának megszervezését. 7. Városi hálózatokra való rákapcsolódás megszervezése: A város szakcége segít megszervezni a vállalkozás rákapcsolódását a helyi informatikai hálózatokra. 8. Célzott dolgozói képzések szervezése: Az Önkormányzat támogatást biztosíthat a Miskolci Egyetemen szervezett felsőoktatási kurzusok költségeihez a vállalkozás számára. 9. Tömegközlekedés menetrendjének felülvizsgálata: Önkormányzat szakcége az igények alapján egyeztet a Közlekedési Zrt-vel és kezdeményezi a vállalkozás dolgozói munkarendjének megfelelő menetrend kialakítását, új viszonylatok indítását. 10. Kulturális sport és egyéb városi kedvezmények nyújtása: Az Önkormányzat kedvezményeket nyújthat a Miskolc Városi Lakossági Kártya (MiskolcCard) kedvezményrendszerére vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. 11. Beszállítói fórum: A szakcég a vállalkozás számára egy alkalommal fórumot szervez a potenciális beszállítók részvételével. 12. Magyar nyelvkurzus megszervezése (nyelvórák, alapkifejezések elsajátítása) Szakcég segít a vállalkozás külföldi dolgozója számára intenzív magyar nyelvkurzus megszervezésében a legfontosabb kifejezések elsajátításában. 13. Pályázat előkészítésének segítése: A szakcég tanácsadással segíti a vállalkozás pályázatának kidolgozását. 14. Vállalkozásfejlesztési támogatás: Az Önkormányzat egyedi támogatási szerződés alapján vállalkozásfejlesztési támogatást nyújthat. Kiemelt szolgáltatások: 20. Telekár-kedvezmény I. kategória: Az Önkormányzat kedvezményt adhat a telephely céljára megvásárolni kívánt önkormányzati tulajdonú terület piaci árából. A kedvezmény mértéke a beruházás volumenétől függ. 21. Átmeneti irodai támogatások: („Business Center”) A szakcég az átmeneti irodahelyiséghez kapcsolódóan a befektetés előkészítésének idejére biztosítja a szükséges üzleti felszereltséget. 22. 1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása: Az Önkormányzat biztosítja a befektetés megvalósítása érdekében egy fő alkalmazását a szakcégnél. 23. Cégalapítási költség átvállalása: Az Önkormányzat átvállalhatja a vállalkozás cégalapítási költségeinek egy részét. 24. Lakáshoz jutás segítése (bérlakás biztosítása): Az Önkormányzat bérlakást biztosíthat a vállalkozás számára. 25. Külföldi családtagok anyanyelvi oktatásának megszervezése: A szakcég segít a vállalkozás külföldi dolgozói városba költöző gyermekeinek idegen nyelvű oktatásának megszervezésében az Önkormányzat fenntartásában működő oktatási intézmények, illetve egyetemista korú családtagok esetén a Miskolci Egyetem lehetőségeinek figyelembevételével. 26. Magyar nyelvoktatás megszervezése a dolgozók családtagjai részére 87 27. Pályázat elkészítésének támogatása: Az Önkormányzat támogatást nyújthat a vállalkozás egy pályázatának elkészítési költségeihez. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

A gazdaságfejlesztésben élenjáró városok jó gyakorlatai alapján az alábbi általános megállapítások vonhatók le: Azoknál a városoknál, ahol  olyan stratégiát dolgoztak ki, amellyel minden gazdaságfejlesztésben érintett intézmény és szervezet egyetértett, s amelyet mérhető projektekre bontottak le,  strukturált szervezetet hoztak létre a gazdaság fejlesztésére, egyértelmű felelősségi és hatáskörökkel,  strukturált rendszereket alakítottak ki a gazdaságfejlesztésben érintett vállalkozások támogatása érdekében,  biztosították a versenyképes infrastruktúrát,  felmérték a rendelkezésre álló munkaerő minőségét és a gyenge kompetenciák fejlesztésére törekedtek,  a gazdaságfejlesztésben érintett intézmények és szervezetek számára a gazdaság erősítése fontos és elsődleges cél volt,  professzionális módon kezelték az információkat, a város gazdasága gyors fejlődésnek indult.

88

7. A gazdasági növekedés fejlődés területei A helyzetelemzésen alapulva, és követve Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiáját és Programját, összevetettük a város gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos jelenlegi helyzetét és a stratégiákban megjelenő jövőképét.

7.1

„Befektetés a gazdaságba”

7.1.1 A vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása Stratégiai cél a gazdaság dinamizálása, azaz a helyi vállalkozások növekedése, a versenyképességük növelése, és a fenntartható gazdasági struktúra kialakítása. Az ezt szolgáló részcélok: A város gazdagodásának, a vállalkozások versenyképességének növekedésének elengedhetetlen feltételei: A városban működő vállalkozások termékei iránti kereslet növelése, azaz a város hatékony pozícionálása, a helyi vállalkozások támogatása abban, hogy a hazai és külső piacokon minél hatékonyabban tudjanak megjelenni.  A városban működő vállalkozások termékei iránti kereslet növelése, azaz a belső gazdasági kapcsolatok erősítése (pl: klaszteresedés, helyi vállalkozói láncok kialakítása), olyan akciók szervezése, amelyek tudatosítják a fogyasztókban a belső gazdasági kapcsolatok kialakításának fontosságát.  Az önkormányzati kiadások ösztönző hatásának érvényesítése: az önkormányzati kiadások meghatározóak a gazdaság teljesítőképességének alakulását illetően; egyes szektorok növekedése pedig kiemelten függ az önkormányzati fejlesztések mértékétől. A város fejlődése szempontjából fontos kérdés, hogy a hogyan tudnak a helyi vállalkozások bekapcsolódni. Érdemes megvizsgálni azt, hogy a közbeszerzési eljárások alkalmazása során a város milyen módon tudja a leghatékonyabban érvényesíteni azt az elvet, hogy a helyi cégek sikeresen vehessenek részt a helyi tendereken. 7.1.2 Versenyképes környezet kialakítása A vállalkozások versenyképességének növelése során differenciált, a vállalkozások jellegétől függően specifikus célokat kell megfogalmazni:  Fontos a Szegeden működő vállalkozások versenyképességének javítása, ennek részeként, a megfelelő számú, nagyságú és ingatlan biztosítása, és a piaci környezetet érintő szabályozás összehangolása a gazdaság versenyképességi és a növekedési célokkal. Ide tartozik még a használható üzleti információk és tanácsadás nyújtása a vállalkozások számára. A városnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania az induló, illetve a mikro-, és kisvállalkozások támogatására is. Ennek érdekében a fentieken túl fontos cél

89



a vállalkozói kultúra támogatása, inkubációs szolgáltatások, illetve megfelelő ingatlanok biztosítása, tanácsadás, illetve specifikus finanszírozási konstrukciók kidolgozásának ösztönzése. A város kiemelt célja a külső befektetések vonzásával új gazdasági tevékenységek meghonosítása a városban, ezáltal beszállítói lehetőségeket teremteni a vállalkozásoknak és új munkahelyeket teremteni. Ennek érdekében a városnak célja a megfelelő befektetés ösztönzési stratégia kidolgozása, marketing tevékenység folytatása, üzletbarát környezet kialakítása, a gondos és előrelátó várostervezésen alapuló, megfelelő számú, nagyságú és infrastruktúrájú ingatlanok valamint az e célt támogató városi szabályozás.

7.1.3 Az innováció, a kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése A gazdaságfejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani azon területekre, amelyek egy adott térség kitörési pontjai lehetnek. Szegeden, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási kutatási központban cél az innováció, a kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése.

90

7.2

„Befektetés az emberekbe”

7.2.1 Munkaerőpiac

  



A növekvő gazdaságban létrejövő munkahelyek által teremtett lehetőséget a város akkor tudja kiaknázni, ha a város céljai között szerepel a minőségi munkahelyek kialakítása, a gazdaság által igényelt képzettséggel és készségekkel rendelkező munkaerő rendelkezésre bocsátása. Fontos, hogy a város ösztönözze a városban működő vagy ott megtelepülő vállalkozásokat a munkahelyek minőségének javításában is. A munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fokozása fontos tényezője a város gazdasági növekedésének: a vállalkozások nem lehetnek sikeresek, ha a humán erőforrás nem képes rugalmasan alkalmazkodni a strukturális változásokhoz. A helyi vállalkozások által igényelt munkaerő biztosítása a városnak elsőrendű érdeke annak érdekében, hogy a munkahelyteremtés és a helyi lakosok hozzáférése egyensúlyban legyen. Ezért a városnak célja: A munkahelyi feltételek fejlesztése infrastrukturális beruházások, a humán erőforrás képzése, vagy egyéb szolgáltatások nyújtása révén. Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a vállalkozások és a munkavállalók részére (információnyújtás, tanácsadás, karriertervezés) A helyi vállalkozások és a képzési intézmények együttműködésének ösztönzése, annak érdekében, hogy a vállalati igények beépüljenek az oktatásba és a végzettek a helyi vállalatoknál találjanak munkát. A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása

7.3 Kapacitások kiépítése

 



A partnerségépítés, hálózatfejlesztés: a város számára kiemelt cél. gazdasági hálózatfejlesztés az ipar területén: klaszterek fejlesztése, gazdaság és civil társadalom kapcsolati hálójának kialakítása: a vállalatok és felsőoktatási intézmények; a vállalatok és az önkormányzat; a vállalatok és kultúra kapcsolatrendszerének fejlesztése, magánerő mobilizálása a fejlesztésekhez; civil társadalom közösségeinek újjáélesztése a helyi identitás fejlesztése a civil szervezetek által megvalósított programok révén, a lakosság bevonásával.

91

Szeged város jövőképe: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar é a helyi üzleti szolgáltatások fejélesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá. SZMJV Integrált Településfejlesztési programjában a következő, jövőben megvalósuló stratégiai célok szerepelnek:

Átfogó cél: Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése

Specifikus célok:

S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével.

S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával.

S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával.

92

S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségének fejlesztésével.

7.4

Fejlesztendő területek

A stratégiai célok megvalósítása érdekében SZMJ Városnak a következő területeket javasoljuk fejleszteni: 7.4.1 Stratégiai feladatok 1. Helyi gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek (Csongrád Megyei Önkormányzat, SZMJV, SZTE, Kamarák és civil szervezetek) már meglévő, jövőre vonatkozó stratégiáinak és elképzeléseinek egységesítése, célkitűzések összehangolása. 2. Közös stratégiai irány kialakítása. 3. Befektetők vonzása (neurobiológia, preklinikai farmakológia, genetika, nanotechnológia és anyagtudomány, lézerfizika, szoftverfejlesztés, biotechnológia és immunológia területein). a. Lobbizás országos szinten a közös stratégiában megfogalmazott programok forrásainak biztosítása érdekében. 4. Hosszú távú stratégiák lebontása közben kidolgozott programok, projektek összehangolása, olyan kontrolling rendszer kidolgozása, amely kiküszöböli a párhuzamos tevékenységeket, és egyértelmű felelősségi és hatásköröket dolgoz ki. 7.4.2 Szervezet 5. Gazdaságfejlesztő Testület létrehozása, a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek, intézmények döntéshozóiból. A szervezet működési szabályzatának kidolgozása. 6. Gazdaságfejlesztő Testület alá tartozó, végrehajtó szervezet megerősítése, forrásainak és feladatainak meghatározása. A szervezet legfontosabb feladata a Gazdaságfejlesztő Testület által kidolgozott egységes stratégiai irányok és célok lebontása és megvalósítása. 7. Gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek (DEAK, Pólus, IKV, Enterprise Europe Network, klaszterek) tevékenységének összehangolása, feladatköreinek és hatásköreinek tisztázása. 7.4.3 Rendszerek 8. Olyan adatbázis létrehozása, amely azonnali és aktuális információt tud nyújtani a befektetésekhez, vállalatok, vállalkozások bővítéséhez (Befektetői adatbázis). (1. számú melléklet)

93

9. Befektetés ösztönző rendszer kidolgozása, Szeged versenyképessé tétele a működő tőke fogadására. Befektetők vonzása. 10. Helyi adópolitika karbantartása és differenciálása a versenyképesség növelése érdekében 11. Vállalkozások fejlesztéseit támogató önkormányzati finanszírozási eszközrendszer (33/2013-as önkormányzati rendelet) hatékonyságának vizsgálata, új eljárásrend kidolgozása azért, hogy a vállalkozások megismerhessék és élni is tudjanak a lehetőséggel. 12. Korábban hatékony pénzügyi eszközök (JEREMIE) finanszírozási formák és rendszerek (pl. revolving fund) alkalmazásával kapcsolatos tanácsadás nyújtása vállalatoknak. 13. Kis- és középvállalkozások kis értékű innovációs projektjeit támogató rendszer kidolgozása. Konkrét fejlesztési projektek támogatása, elsősorban a Szegedre jellemző, hagyományos ágazatokban (agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energiaipar, ICT). Tanácsadás nyújtása a következő területeken: a. Stratégia lebontása b. Megvalósíthatósági tanulmány készítése c. Beruházási megtérülési számítások elvégzése d. Marketing stratégiák elkészítése e. Piackutatás elvégzése 14. Inkubációs szolgáltatási rendszer kidolgozása: ágazatspecifikus preinkubációs folyamatok, inkubációs szolgáltatások korai növekedéssel kapcsolatos tanácsadás. 15. Vállalatok, vállalkozások és egyéni vállalkozók valamint az önkormányzat közötti interaktív, rendszeres kapcsolatot megteremtő kommunikációs rendszer, folyamat kidolgozása. 16. Olyan rendszer kidolgozása, amely a közbeszerzési törvény korlátai között a közbeszerzések és megrendelések során előnyben részesíti a helyi vállalatokat, vállalkozókat. Klaszter központú beszerzési rendszer kidolgozása. 17. Helyi beszállítói rendszer fejlesztése, beszállítói adatbázis készítése és fenntartása. A beszállítói adatbázis tartalmazatja azon vállalatok, vállalkozások listáját, amelyek képesek nagyvállalatok vagy multinacionális cégek beszállítói lenni valamilyen szolgáltatással vagy termékkel. Tartalmazhatja, hogy a beszállító milyen minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, adatot szolgáltathat referenciákról is. 18. Pályázati tanácsadó rendszer létrehozása a vállalkozások számára: projektek generálása, projektfejlesztés, pályázati tanácsadás. 19. Információs rendszer létrehozása, amely azonnal értesíti a helyi vállalkozásokat, vállalkozókat tőkéhez és finanszírozáshoz való hozzáférésről, vállalkozások érintő pályázatok megjelenéséről. 20. Olyan rendszeresen működő konzultációs, egyeztető rendszer létrehozása, amely a szakképzés területén összehangolja a képzésben érintett intézmények, szervezetek munkáját, s amely a kidolgozott és egységes stratégia valamint a valós piaci igényeknek megfelelő képzési rendszert biztosít a gazdaság igényeinek hosszú időre való előrejelzésével.

94

21. Városmarketing rendszer kidolgozása. a. Vedd a helyit kampány szervezése 22. Benchmarking rendszer kidolgozása, amely figyelve a konkurens városokat, versenyképes szolgáltatások és előnyök nyújtását javasolhatja a városvezetésnek. 7.4.4 Készségek (Infrastruktúra) 23. Lobbi tevékenység folytatása a „Modern városok” program keretében az alábbi területek megszerzésére a. ELI körüli 90 ha terület science park kialakításához b. Dorozsmai úti terület ipari park kialakításához c. Biopolisz park kialakításához szükséges terület 24. Vállalkozások igényeinek megfelelő ipari park kialakítása. Az ipari parkokhoz megfelelő minőségű szolgáltatási csomag (ingyenes pályázati tanácsadás, vállalkozások működéséhez szükséges pénzügyi, számviteli szolgáltatások, ingyenes jogi tanácsadás, inkubációs szolgáltatások) biztosítása. 25. A meglévő ingatlanvagyon hasznosításának tervezése, új üzleti hasznosításra alkalmas ingatlanok tervezett megszerzése és biztosítása. 26. Befektetés a már meglévő fizikai infrastruktúrába. a. Utak, kerékpárutak fejlesztése b. Tömegközlekedés további fejlesztése, megállók és peronok rekonstrukciója c. Telekommunikációs rendszer fejlesztése d. Repülőtér területi bővítése, korszerű fogadó és kiszolgáló épületek létesítése 27. Az ELI-ALPS és a Biopolisz park beruházáshoz kapcsolódóan magas színvonalú, kutatáshoz köthető K+F háttér infrastruktúra kialakításának támogatása. Science park megvalósításának támogatása. a. ELI közlekedési kapcsolatok javítása b. Biopolisz park közlekedési kapcsolatainak javítása c. Kollégiumi és Fonógyári út közlekedés fejlesztési beavatkozásai 28. ELI-ALPS és Biopolisz park beruházáshoz kapcsolódóan befektetői igényeknek megfelelően alapközmű kiépítése 29. Makó-szeged elővárosi vasút fejlesztése. 30. Hódmezővásárhely-Szeged elővárosi vasút fejlesztése 31. Családbarát munkába állást segítő intézmények fejlesztése: Óvoda és bölcsőde bővítési program 32. Déli Tisza-híd és intermodális csomópont építése. 33. Turisztikai vonzerő fokozása gyógy- és egészségiparhoz köthető szolgáltatások kidolgozásával, komplex turisztikai csomag kidolgozásával. a. Reök palota b. Móra Ferenc múzeum c. Vadaspark

95

d. Partfürdő fejlesztése 34. Óvodák, bölcsődék fejlesztése. Idegen nyelvű óvoda és iskola felállítása külföldi kutatók családtagjai számára. 35. Export klub szervezése. A klub célja a testvérvárosok üzletemberei és helyi vállalkozók közötti kapcsolatok erősítése, az export támogatása. 36. Start-up, spin off folyamatok támogatása rendezvényekkel, szemléletformálással. 7.4.5 Munkaerő (humán oldal) 37. Helyi munkaerő részletes feltérképezése, foglalkoztatási stratégia. 38. Gyakorlatorientált képzések támogatása. 39. Felsőoktatási képzési programok bővítésével kapcsolatban strukturált együttműködési forma kidolgozása az Egyetemmel a helyi vállalkozások, és lehetséges jövőbeli befektetők munkaerő igényének kielégítése érdekében. 40. Szakképzett munkaerő városba csábítása és nagyobb számban való képzése, megtartása: a. gépipari dolgozók (CNC kezelők) b. gépjárművezetők c. technikusok, d. programozó, programnyelv fejlesztő e. mérnök 41. Vállalkozók menedzsmenttel, vállalkozásokkal kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése vállalkozói mentori program keretében. a. Mentori program szervezése kezdő vállalkozóknak, 6-12 hónapos program keretében. b. Vállalkozóvá válás elősegítése, a vállalkozások kompetencia bázisának szélesítése. 42. Exporttal, export kommunikációval kapcsolatos ismertek bővítése. 43. Meglévő munkaerő mobilitásának fokozása, az állandó változáshoz való hozzáállásának javítása, az élethosszig tartó tanulás támogatása.

7.4.6 Értékrend 44. Tudatosítás. A gazdaság fejlesztése elsődleges feladatként jelenjen meg az érintett szervezetek értékrendjében. Befektetői szemlélet megerősítése: annak elfogadása, hogy a befektetők, vállalkozók nélkülözhetetlen és igen fontos részesei a város fejlődésének. 45. Szeged gazdaságát meghatározó nagyvállalatok a város életében játszott fontos szerepének elismerése, hirdetése. 46. Együttműködési megállapodások kötése a város, kutatóintézetek és vállalatok között közös fejlesztési és innovációs programok kidolgozására.

96

7.4.7 Stílus 47. Szegedi termék márka népszerűsítése. 48. Városmarketing anyagok készítése. 49. Önkormányzat honapjának „vállalkozásbaráttá” tétele. 50. Szolgáltatási csomagok terjesztése betelepülő és már helyben működő vállalkozások számára. 51. Helyi kis-, és közepes vállalkozások népszerűsítése az Aradon és Temesváron működő multinacionális vállalatok körében, beszállítói és kutatási szolgáltatások felajánlásával.

97

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ FELADATOK

Beruházások

Célkitűzések

BERUHÁZÁSOK Programcsomagok

Javasolt akciók

Betelepülő vállalkozói igényeit kielégítő tudáspark és ipari park kialakításához szükséges terület biztosítása

Lobbi tevékenység Modern városok program keretében az alábbi területek megszerzésére ELI körüli 90 ha terület biztosítása tudáspark kialakításához Dorozsmai úton ipari park kialakításához szükséges terület biztosítása Biopolisz park kialakításához szükséges terület

Vállalkozói igényeknek megfelelő új infrastruktúra kialakítása

Vállalkozások igényeinek megfelelő ipari park kialakítása Lehetséges helyszín: Dorozsmai út . Az ipari parkokhoz megfelelő minőségű szolgáltatási csomag (ingyenes pályázati tanácsadás, vállalkozások működéséhez szükséges pénzügyi, számviteli szolgáltatások, ingyenes jogi tanácsadás, inkubátorszolgáltatások) biztosítása.

Meglévő infrastruktúra fejlesztése

Külső elérhetőség javítása Ingatlanvagyon hasznosításának tervezett fejlesztése

Az ELI-ALPS és a Biopolisz park beruháAz ELI-ALPS és a Biopolisz park beruházászáshoz kapcsolódóan magas színvonalú, hoz kapcsolódóan befektetői igényeknek kutatáshoz köthető K+F háttér infrastruk- megfelelően alapközmű kiépítése túra kialakításának támogatása. Science park megvalósításának támogatása. ELI közlekedési kapcsolatok javítása b. Biopolisz park közlekedési kapcsolatainak javítása Kollégiumi és Fonógyári út közlekedés fejlesztési beavatkozásai

Befektetés a már meglévő fizikai Családbarát munkába állást segítő intézinfrastruktúrába mények fejlesztése: Óvoda és bölcsőde a. Utak, kerékpárutak fejlesztése bővítési program Szeged és környéke kerékpárút fejlesztése Közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztése a Tisza Lajos körúton Belvárosi híd és rávezető szakaszok tömegközlekedés és kerékpáros fejlesztése b. Tömegközlekedés további fejlesztése, megállók és peronok rekonstrukciója Déli Tisza híd és a hozzákapcsolódó intermodális csomópont építése A meglévő ingatlanvagyon hasznosításának tervezése, új üzleti hasznosításra alkalmas ingatlanok tervezett megszerzése és biztosítása

98

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ KOORDINÁCIÓS FELADATOK

Célkitűzések

BERUHÁZÁSOK Programcsomagok

Javasolt akciók

Betelepülő vállalkozói igényeit kielégítő tudáspark és ipari park kialakításához szükséges terület biztosítása

Beruházások

Vállalkozói igényeknek megfelelő új infrastruktúra kialakítása

Meglévő infrastruktúra fejlesztése

Külső elérhetőség javítása

Makó-Szeged elővárosi vasút fejlesztése

Hódmezővásárhely Szeged elővárosi vasút fejlesztése

Ingatlanvagyon hasznosításának tervezett fejlesztése

99

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ FELADATOK

Célkitűzések

BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉS Programcsomagok

Városi vállalkozásfejlesztő szervezet kialakítása

Javasolt akciók

Gazdaságfejlesztő Testület létrehozása, a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek, intézmények döntéshozóiból. A szervezet működési szabályzatának kidolgozása.

Gazdaságfejlesztő Testület alá tartozó, végrehajtó szervezet megerősítése, forrásainak és feladatainak meghatározása. A szervezet legfontosabb feladata a Gazdaságfejlesztő Testület által kidolgozott egységes stratégiai irányok és célok lebontása és megvalósítása.

Befektetés ösztönzés

Szervezet stratégiájának kialakítása

Befektetés ösztönző

Befektetés ösztönző rendszer, rendelet időszakonkénti felülvizsgászolgáltatások

Helyi adórendeletek karbantartása a differenciálás és a versenyképesség növelése érdekében

Benchmarking rendszer kidolgozása, amely figyelve a konkurens városokat, versenyképes szolgáltatások és előnyök nyújtását javasolhatja a városvezetésnek

Városmarketing rendszer kidolgozása

Strukturált együttműködés a nagyvállalatokkal, Szeged gazdaságát meghatározó nagyvállalatok a város életében játszott fontos szerepének elismerése, hirdetése

lata

Városban működő vállalkozások együttműködésének elősegítése

Vállalatok, vállalkozások és egyéni vállalkozók valamint az önkormányzat közötti interaktív, rendszeres kapcsolatot megteremtő kommunikációs rendszer, folyamat kidolgozása

100

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ KOORDINÁCIÓS FELADATOK

Befektetésösztönzés

Célkitűzések

BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉS Programcsomagok

Javasolt akciók

Városi vállalkozásfejlesztő szervezet kialakítása

Gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek (DEAK, Pólus, IKV, Enterprise Europe Network, klaszterek) tevékenységének összehangolása, feladatköreinek és hatásköreinek tisztázása

Szervezet stratégiájának kialakítása

Helyi gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek (Csongrád Megyei Önkormányzat, SZMJV, SZTE, Kamarák és civil szervezetek) már meglévő, Közös stratégiai irány kialakítása jövőre vonatkozó stratégiáinak és elképzeléseinek egységesítése, célkitűzések összehangolása

Befektetés ösztönző tevékenység kialakítása

Városban működő vállalkozások együttműködésének elősegítése

Befektetők vonzása (neurobiológia, preklinikai farmakológia, genetika, nanotechnológia és anyagtudomány, lézerfizika, szoftverfejlesztés, biotechnológia és immunológia területein)

Olyan adatbázis létrehozása, amely azonnali és aktuális információt tud nyújtani a befektetésekhez, vállalatok, vállalkozások bővítéséhez (Befektetői adatbázis). (1. számú melléklet)

Hosszú távú stratégiák lebontása közben kidolgozott programok, projektek összehangolása, olyan kontrolling rendszer kidolgozása, amely kiküszöböli a párhuzamos tevékenységeket, és egyértelmű felelősségi és hatásköröket dolgoz ki

Helyi beszállítói rendszer fejlesztése, beszállítói adatbázis készítése és fenntartása

Export klub szervezése. A klub célja a testvérvárosok üzletemberei és helyi vállalkozók közötti kapcsolatok erősítése, az export támogatása

101

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ FELADATOK

Célkitűzések

FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Programcsomagok

Javasolt akciók

Foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési szolgáltatások

Szegeden működő vállalatoknak nyújtott szolgáltatási csomag kialakítása

Induló vállalkozások támogatása Szegeden működő vállalatoknak nyújtott szolgáltatási csomag kialakítása

Vállalkozások fejlesztéseit támogató önkormányzati finanszírozási eszközrendszer (33/2013-as önkormányzati rendelet) időszakonkénti felülviszgálata, új eljárásrend kidolgozása azért, hogy a vállalkozások megismerhessék és élni is tudjanak a lehetőséggel.

Tudásintenzív vállalkozások támogatása

Egyetemmel való együttműködés

102

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ KOORDINÁCIÓS FELADATOK

Célkitűzések

FOGLALKOZTATÁSI ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Programcsomagok

Foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési szolgáltatások

Induló vállalkozások támogatása

Javasolt akciók

Koordináció a Kamarával: Mentori program szervezése kezdő vállalkozóknak, 6-12 hónapos program keretében. Vállalkozók menedzsmenttel, vállalkozásokkal kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése vállalkozói mentori program keretében

Szegeden működő vállalatokInformációs rendszer kialakítása nak nyújtott vállalatoknak szolgáltatási csomag kialakítása

Koordináció az Egyetemmel: Start-up, spin off folyamatok támogatása rendezvényekkel, szemléletformálással

Pályázati tanácsadó rendszer létrehozása a vállalExporttal, export kommunikációval kapcsolatos kozások számára: projektek generálása, projektismertek bővítése fejlesztés, pályázati tanácsadás

Kis-, és középvállalkozások kis értékű innovációs projektjeit támogató rendszer kidolgozása. Konkrét fejlesztési projektek támogatása, elsősorban a Szegedre jellemző ágazatokban (biotechnológia, energiaipar, ICT). Tanácsadás nyújtása a következő területeken:

Inkubációs szolgáltatási rendszer

Korábban hatékony pénzügyi eszközök (JEREMIE) Tudásintenzív kidolgozása: ágazat specifikus finanszírozási formák és rendszerek (pl. revolving vállalkozások tá- preinkubációs folyamatok, inku- fund) alkalmazásával kapcsolatos tanácsadás a. Stratégia lebontása bációs szolgáltatások korai növemogatása nyújtása vállalatoknak. b. Megvalósíthatósági tanulmány készítése kedéssel kapcsolatos tanácsadás

c. Beruházási megtérülési számítások elvégzése d. Marketing stratégiák elkészítése e. Piackutatás elvégzése

Egyetemmel Kapcsolatépítés és adatbázis kévaló együttmű- szítése az SZTE-vel vállalatok kutatási igényeiről ködés

Együttműködési megállapodások kötése a város, kutatóintézetek és vállalatok között közös fejlesztési és innovációs programok kidolgozására

103

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ FELADATOK

Célkitűzések

HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Programcsomagok

Javasolt akciók

Foglalkoztatási paktumok

Egyedi igényekre alapozott Óvodák, bölcsődék fejlesztése. Idegen oktatás feltételeinek megte- nyelvű óvoda felállítása külföldi kutatók családtagjai számára remtése

Foglalkoztatási paktumok előkészítése

Tudatosító programok fejlesztése

Szakképzés támogatása

104

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ KOORDINÁCIÓS FELADATOK

Célkitűzések

HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Programcsomagok

Javasolt akciók

Foglalkoztatási paktumok

Foglalkoztatási Helyi munkaerő részletes felpaktumok előkészí- térképezése, Foglalkoztatási stratégia elkészítése tése

Gyakorlatorientált képzések támogatása

Tudatosító programok fejlesztése

Meglévő munkaerő mobilitásának fokozása, az állandó változáshoz való hozzáállásának javítása, az élethosszig tartó tanulás támogatása

Tudatosítás: A gazdaság fejlesztése elsődleges feladatként jelenjen meg az érintett szervezetek értékrendjében. Befektetői szemlélet megerősítése: annak elfogadása, hogy a befektetők, vállalkozók nélkülözhetetlen és igen fontos részesei a város fejlődésének

Szakképzés támogatása

Olyan rendszeresen működő konzultációs, egyeztető rendszer létrehozása, amely tolmácsolja a város igényeit a szakképzés területén működő testületek felé (Kamara és RFKB) a piaci igényeknek megfelelő képzési rendszert biztosítása érdekében

Felsőoktatási képzési programok bővítésével kapcsolatban strukturált együttműködési forma kidolgozása az Egyetemmel a helyi vállalkozások, és lehetséges jövőbeli befektetők munkaerő igényének kielégítése érdekében

Szakképzett munkaerő városba csábítása és nagyobb számban való képzése

105

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejélesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ FELADATOK

Városmarketing

Helyi adottságokra épülő diverzifikált tu- Célkitűzések rizmusfejlesztés

TURIZMUS, MARKETING Programcsomagok

Javasolt akciók

Turisztikai vonzerő fokozása gyógy és

Komplex turisztikai egészségiparhoz köthető szolgáltatások csomag kialakítása kidolgozásával, komplex turisztikai csomag kidolgozásával

Szeged "image" kialakítása

Városmarketing rendszer kidolgozása

KKV-k promóciója

Szegedi termék márka népszerűsítése

Városmarketing anyagok készítése, szolgáltatási Önkormányzat honlapjának "válcsomagok terjesztése betelepülő és már helyben lalkozó baráttá" tétele működő vállalkozások részére

7. SZMJV Jövőkép Mátrixa

Jövőkép: A lakói számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó térségi központ Szeged, meglévő adottságai alapján, nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai és kutatási centrum lesz. A tudás-intenzív ipar és a helyi üzleti szolgáltatások fejélesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, mely folyamat már középtávon is új munkahelyek létrehozásához járul hozzá.

SZMJVÖ KOORDINÁCIÓS FELADATOK

Városmarketing

Helyi adottságokra Célkitűépülő diverzifikált zések turizmusfejlesztés

TURIZMUS, MARKETING Programcsomagok

Javasolt akciók

Komplex turisztikai csomag kialakítása

Szeged "image" kialakítása

KKV-k promóciója

Helyi kis-, és közepes vállalkozások népszerűsítése az Aradon és Temesváron működő multinacionális vállalatok körében, beszállítói és kutatási szolgáltatások

106

8

A stratégiai célokhoz kapcsolódó konkrét intézkedések bemutatása

8.1

Beruházások - A városi magas szintű fizikai üzleti infrastruktúra fejlesztése Helyzetértékelés A fizikai infrastruktúrába történő befektetés magában foglalja a vállalkozások fizikai környezetének javítását, illetve az ezt célzó befektetéseket. Ennek révén az infrastruktúra vonzóbbá tehető az üzleti vállalkozások megtartása, bővítése és toborzása szempontjából. 







Szeged gazdaságfejlesztése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az ELI ALPS és a körülötte kialakítandó Science park illetve a Biopolisz Park. Új, gazdaságfejlesztésre alkalmas kutatóközpont (ELI-ALPS) közlekedési kapcsolatai nem megfelelőek. Szegeden jelenleg 5 ipari park működik, az ipari parkoknak a megközelíthetősége és közműellátottsága megfelelő azonban az ingatlanok műszaki állapota nem kielégítő. A meglévő ipari parkokban a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatás száma és színvonala nagyon eltérő. Szegeden hiányzik az olyan ipari park, amely megfelelő közműellátottsággal, közlekedési kapcsolatokkal és a vállalkozások számára nyújtott magas szintű szolgáltatásokkal rendelkezik. Komoly gondot jelent, hogy Szeged Megyei Jogú Város lényegében nem, vagy csak igen korlátozott mértékben rendelkezik jelentős, gazdasági célra hasznosítható földterületekkel (akár barna, akár zöldmezős módon). Ezzel együtt már a közeljövőben indokolt biztosítani olyan területeket, amelyek alkalmasak akár nagy volumenű ipari-termelői tevékenység befogadására. Erre megfelelő terület lehet az ún. Dorozsmai Ipari Park. Az önkormányzat szerepe a terület államtól való megszerzése, valamint a szükséges alapközművek kialakításában való közreműködés. Szegeden a kutatási-fejlesztési tevékenység infrastrukturális feltételei alacsony szintűek.

Célkitűzés A város adottságainak maximális kihasználása a gazdaságfejlesztésben. Gazdaságfejlesztési eszközrendszerével a város versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt fontossággal bíró vonzó befektetési környezet kialakításának elősegítése, melynek fontos elemei a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése. Intézkedés csomagok  Betelepülő vállalkozói igényeit kielégítő tudáspark és ipari park kialakításához szükséges terület biztosítása ület biztosítása  Vállalkozói igényeknek megfelelő új infrastruktúra kialakítás  Meglévő infrastruktúra fejlesztése  Külső elérhetőség javítása  Ingatlanvagyon hasznosításának tervezett fejlesztése

8.1.1 Betelepülő vállalkozói igényeket kielégítő tudáspark és ipari park kialakításához szükséges terület biztosítása

107

Szeged gazdasági fejlődéséhez a befektetők városba településéhez szükséges olyan területeket biztosítani, amelyek alkalmasak akár nagy volumenű ipari-termelői tevékenység befogadására. Erre megfelelő terület lehet az ELI körüli 90 ha terület, amely valamikor szovjet laktanya volt, valamint a Dorozsmai Ipari Park. Az önkormányzat szerepe a terület államtól való megszerzése, valamint a szükséges alapközművek kialakításában való közreműködés. Az ún. ÉNY-i gazdasági övezet – a tervezett fejlesztésekkel – optimális környezetet biztosít számos lehetséges gazdasági tevékenység fejlesztéséhez Ez a terület ad helyet az Európai Lézerkutató Központnak kis. A további szabad területekre a központhoz kötődő további lehetséges fejlesztő, inkubátor, szolgáltató tevékenységek települhetnek. Mindez együtt biztosíthatja azt, hogy a ne csupán egy „zárt” létesítmény jöjjön létre, hanem a városi közösség számára minél hasznosabb komplex központ alakuljon ki. Ez a kulcsa annak, hogy a magára az ELI-re tervezett mintegy 400 fős munkalehetőség (150 kutató és 250 kiszolgáló személyzet) egy akár annál lényegesen nagyobb szintet képviseljen a város foglalkoztatásában. Mivel Szeged közigazgatási területén – az előbbieken túl – igen korlátos módon állnak rendelkezésre megfelelő nagyságú szabad területek, indokolt a térségi önkormányzatokkal való együttműködés is. Bármely a térségben létesülő gazdasági objektum dolgozóinak döntő része ugyanis vélhetően Szegeden lakik. A térség fejlődése egyben Szeged fejlődését is jelenti. Szegeden a kutatási-fejlesztési tevékenység infrastrukturális feltételei alacsony szintűek. Ez érvényes az épület-adottságokra (inkubátor házak), de különösen igaz abban a tekintetben, hogy a városban ma nem található olyan városrészi központ, amely akár a tervezett ELI-hez hasonlóan komplex lehetőséget biztosítana. Kisebb méretű inkubátorház fejlesztés a városban több is indult. Ezek egyrészt kutatóintézetekhez (SZBK), másrészt vállalatokhoz (Goodwill Pharma, Solvo) kötődik. A koncentrált megjelenésre, ezáltal akár a meglévő kezdeményezéseknél jóval magasabb szintre jó lehetőséget adhat a városközponttól Délre található MÁV terület. Elemzések szerint adottságai megfelelők, jelentős egybefüggő terület, amely az egyetem fő elemeinek közvetlen szomszédságában, a városközpont mellett, ráadásul – mint speciális elem – a Tisza partján található. A terület a fejlesztési programokba, mint Biopolisz Park került be. Itt kialakulhat egy tudományos park, mely teret ad az egyetemi, kutatóintézeti, illetve vállalati kutató-fejlesztő tevékenységnek.

Önkormányzat lehetséges feladatai:  Lobbi tevékenység Modern városok program keretében az alábbi területek megszerzésére  ELI körüli 90 ha terület biztosítása tudáspark kialakításához  Dorozsmai úton ipari park kialakításához szükséges terület biztosítása  Biopolisz park kialakításához szükséges terület

8.1.2 Vállalkozói igényeknek megfelelő új infrastruktúra kialakítása

108

A kkv szektoron belül a mikro vállalkozások vannak túlsúlyban. Számukra a kezdeti fejlődési szakasz sikeres teljesítése és az egy szinttel magasabbra lépés okozza a legnagyobb nehézséget. Ezt a megerősödést kívánja elősegíteni a kis-, és közepes vállalatokra koncentráló üzleti háttér infrastruktúra megteremtése. A vállalkozás indításának, kezdeti működtetésének egyik legfontosabb feltétele a vállalkozás fizikai helyének biztosítása, ami inkubációs házakon keresztül valósulhat meg. A vállalkozások sikeres működéséhez, növekedéséhez szükséges az inkubátorházak, ipari parkok fejlesztése a vállalkozásokat segítő minőségi fizikai tér és felszereltség megteremtése. Az ipari parkok, inkubátor házak sikerességéhez nem csak a területen belüli infrastruktúra fejlesztése fontos, hanem a terület megközelíthetőségének biztosítása is. Szeged legnagyobb potenciállal rendelkező innovatív vállalkozása az ELI-ALPS az itt folyó munka és a körülötte kialakítandó Science park szempontjából elengedhetetlenül szükséges a terület közlekedési kapcsolatainak fejlesztése. Fontos hangsúlyozni, hogy a város működő tőke-bevonási potenciálját súlyosan csökkenti az ipari célra azonnal felhasználható, nagyterületű, azonnal beköltözhető ingatlanok hiánya. Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai:  Vállalkozások igényeinek megfelelő ipari park kialakítása. Lehetséges helyszín: Dorozsmai út. Az ipari parkokhoz megfelelő minőségű szolgáltatási csomag (ingyenes pályázati tanácsadás, vállalkozások működéséhez szükséges pénzügyi, számviteli szolgáltatások, ingyenes jogi tanácsadás, inkubátorszolgáltatások) biztosítása.  Az ELI-ALPS és a Biopolisz park beruházáshoz kapcsolódóan magas színvonalú, kutatáshoz köthető K+F háttér infrastruktúra kialakításának támogatása. Science park megvalósításának támogatása  a. ELI közlekedési kapcsolatok javítása  b. Biopolisz park közlekedési kapcsolatainak javítása  Kollégiumi és Fonógyári út közlekedés fejlesztési beavatkozásai Önkormányzati tulajdonú inkubátorház létrejöttének támogatás, inkubációs szolgáltatások fejlesztése.  Az ELI-ALPS és a Biopolisz park beruházáshoz kapcsolódóan befektetői igényeknek megfelelően alapközmű kiépítése

109

8.1.3 Meglévő városi infrastruktúra javítása A gazdaságfejlesztés szempontjából elengedhetetlenül szükséges a munkaerő földrajzi mobilitásának biztosítása. A munkaerő - piaci vonzásközpontok elérhetőségét szolgálja az utak, kerékpárutak fejlesztése. A városban működő vállalkozások értékelése alapján a város infrastruktúrák közül az utak állapotát ítélték a vállalkozásra legnagyobb hatással lévőnek. A kerékpárutak és a tömegközlekedés fejlesztése van még komolyabb hatással a kérdőívet kitöltők szerint a vállalkozásuk hatékony működésére, míg a szegedi repülőtér és különösen a folyami kikötő hatását szinte észrevétlennek ítélték. Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása 



Önkormányzat lehetséges feladatai: Befektetés a már meglévő fizikai infrastruktúrába  Utak, kerékpárutak fejlesztése  Szeged és környéke kerékpárút fejlesztése  Közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztése a Tisza Lajos körúton  Belvárosi híd és rávezető szakaszok tömegközlekedés és kerékpáros fejlesztése  b. Tömegközlekedés további fejlesztése, megállók és peronok rekonstrukciója.  Telekommunikációs rendszer fejlesztése.  Utak, kerékpárutak fejlesztése.  Tömegközlekedés további fejlesztése, megállók és peronok rekonstrukciója. Családbarát munkába állást segítő intézmények fejlesztése: Óvoda és bölcsőde bővítési program.

8.1.4 Ingatlan vagyon hasznosításának tervezése A helyi önkormányzatok gazdálkodási tevékenységében egyre jelentősebb terület a vagyongazdálkodási tevékenység. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás eredményessége jelentős mértékben függ az önkormányzatok gazdálkodással kapcsolatos döntéseitől. Sok esetben a szervezet belső folyamatainak kiszolgálási igényei a vagyongazdálkodás hosszú távú értékőrző elveivel éppen ellentétes irányban hatnak. A vagyongazdálkodás piaci körülmények között a hatékony üzemeltetés és üzemeltethetőség szempontjain túl a befektetett eszközök minél hosszabb távú profittermelő képességének fenntartásában, így az ingatlanállomány, mint befektetett eszköz jövedelemtermelő képességének, (piaci versenyképességének) biztosításában érdekelt. A vagyongazdálkodás célja az ingatlant használó szervezet által végzett fő tevékenységek minél hatékonyabb kiszolgálása, ugyanakkor az ingatlan, mint tőkebefektetés értékének megőrzése. Az önkormányzat folyamatosan vizsgálja a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának legkedvezőbb módját és lehetőségét. Az ingatlanok piaci környezetének nyomon követése az ingatlan hosszú távú a piacképessége, a megfelelő, a piaci környezetben, az ingatlan földrajzi

110

elhelyezkedésének és műszaki-építészeti adottságainak megfelelő bérleti díj szintjének megállapítása miatt szükséges. A vagyongazdálkodás során cél egyrészt a vagyon optimális kihasználása, másrészt értéknövelő intézkedések melyekre a város szabályozási terve is keretet biztosít. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok során a telekalakításokra, az önkormányzat számára felesleges vagyontárgyak értékesítésére folyamatosan keresni kell a lehetőséget. A vagyonnal kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési költségeket szintén racionalizálni kell ingatlanvagyon gazdálkodás általános elemeit egy aktuális piaci környezetre kidolgozott stratégia megfogalmazásával indokolt bővíteni, melynek megvalósítása során az önkormányzat ebben passzív résztvevő, de stratégiai célú ingatlanvásárlások, ingatlancserék, ingatlanfejlesztések, infrastrukturális beruházások végrehajtásával aktív szereplője is lehet az ingatlanpiacnak. Az Önkormányzat stratégiai célú ingatlanvásárlásokkal (aktív részvétel), a településszerkezeti terv és a szabályozási tervek módosításával (passzív részvétel) olyan új fejlesztési területeket jelölhet ki, melyek infrastrukturális fejlesztését követően jelentős bevételre tehet szert. Az ilyen jellegű portfólió-gazdálkodás a stratégiáival összevetve lehetőséget ad az ingatlanállomány megfelelő kihasználására. Segítségével időben lehetővé válik a fejlesztési, korszerűsítési, vagy átalakítási igények előrejelzése, tervezése, valamint azon ingatlanok fokozatos „leépítése”, amelyekre már nincs szükség, vagy olyan mértékű ráfordítással lehetne a szervezet számára hasznossá tenni, ami már a szervezetnek nem éri meg. A tervezés kiterjed arra is, hogy az állományból kikerülő ingatlanok milyen egyszeri bevételt jelentenek a szervezetnek. Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai: A meglévő ingatlanvagyon hasznosításának tervezés, új üzleti hasznosításra alkalmas ingatlanos megszerzése és biztosítása ennek érdekében az alábbi lépések megtétele javasolt:  Az önkormányzat stratégiai célú ingatlan megszerzésének segítségével az ingatlanpiac passzív szereplőjéből aktív, az ingatlanpiacot irányító résztvevővé válhat.  Az üzleti (forgalomképes) önkormányzati vagyon értékesítésének és hasznosításának feltárása a piaci lehetőségek figyelembevételével.  A közterületek másodlagos hasznosításában rejlő lehetőségek feltárása  Azon ingatlanok körének feltárása, amelyek hasznosítása egyelőre nem megoldott és hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése.  Az értékesíthető önkormányzati ingatlanok piaci értéknek növelési lehetőségének megvizsgálása a szabályozási terv módosításával.  Amennyiben ez gazdaságosan megvalósítható, a szabályozási terv módosítását elő kell készíteni.  A vagyon értékesítéséből származó bevételt a megmaradó vagyon bővítésére, értékének, minőségének javítására érdemes fordítani. Lényegében biztosítani kell, hogy az önkormányzatnál vagyonvesztés ne következzen be, sőt az önkormányzat vagyonának gyarapodását kell megvalósítani.

111

8.1.5 Külső elérhetőség javítása Helyzetértékelés  Szeged a Dél-Alföld régióközpontja, az ország harmadik legnépesebb vidéki városa. A város földrajzi elhelyezkedése kedvező. Ez a szerepköre megköveteli, hogy korszerű, rugalmas külső közlekedési kapcsolatrendszerrel, jó megközelíthetőséggel rendelkezzen. A nemzetközi kereskedelembe való csatolásához a város külső elérhetőségének javítása szükséges.  A második világháborúban felrobbantott vasúti híd hiánya pedig vasúti közlekedési zsákutcává alakította Szegedet. A Tisza két oldalán megállnak a szerelvények.  Repülőtere nagyobb gépek fogadására alkalmatlan.  A Tisza hajózhatósága nem biztosított.  Az utóbbi évek közútfejlesztéseinek köszönhetően a közúti elérhetősége jelentősen javult, de vannak még ezen a téren is fejlesztendő irányok. A tervezett M9 autópálya építése késik, ennek hiányában a város megközelíthetősége nyugat felől nem kielégítő.  A hármas határ közelsége, a közlekedési folyosók találkozása illetve összekötésük lehetősége nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá teheti Szegedet. A közlekedési módok közötti átjárhatóság, az intermodalitás minden feltétele megteremthető, bár költséges. A vasúti összeköttetés, a tiszai hajózás, a repülőtér alkalmassá tétele nagyobb gépek fogadására – mind ilyen feltételek, egyben lehetőségek. Célkitűzés 

Az ELI-ALPS beruházás megvalósulásával, illetve a köré szerveződő Scinece park benépesülésével megnő a város elérhetőségének jelentősége. A déli Tisza-híd (közúti-vasúti híd) megvalósításával a külső közlekedési kapcsolatok jelentősen javulnak. Lehetőség nyílik Makó felől az elővárosi közlekedés – a tram-train megvalósulása esetén pedig az elektromos üzemű elővárosi közösségi közlekedés – rugalmasabbá, kényelmesebbé és gyorsabbá tételére. A nagyvasút átvezetése esetén helyreállhat a vasúti összeköttetés Románia és a Balkán felé, ami nemzetközi viszonylatban is felértékeli Szeged szerepét. Az Intermodális csomópont kialakításával az új híd szegedi hídfőjében egy olyan közlekedési centrum valósul meg, amely közvetlen, gyors és kényelmes átszállást biztosít a nagyvasút, a villamos, a helyi és a helyközi autóbusz vonatkozásában, P+R és B+R járműváltási lehetőséget biztosít.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása

112

Önkormányzat lehetséges feladatai: 1. DéliTisza-híd építése és a hozzákapcsolódó intermodális csomópont építése

Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:2. Hódmezővásárhely–Szeged elővárosi vasút fejlesztése 3. Makó-Szeged előváros vasút fejlesztése

Eredmények Potenciális befektetők szempontjából Szeged versenyképessége növekszik. Szeged ténylegesen kapuvárossá válik, megfelelő közlekedési kapcsolatai biztosítják számára a nemzetközi kereskedelembe történő aktív bekapcsolódás lehetőségét. Az ELI ALPS hoz és a Biopolisz parkhoz kapcsolódó kutató bázis számára megfelelő közlekedési kapcsolatok biztosítottak lesznek.

8.2

A városi szintű befektetés-ösztönzési eszközrendszer fejlesztése Helyzetértékelés   

  

  

Szeged tudásrégió. Kiemelkedő felsőoktatási, kutatási és oktatási központ. A Szegedi Tudományegyetem meghatározó jellegű a régióban, kutatás és fejlesztés területén kiemelkedő kompetenciákkal rendkelezik. Innovációs és fejlesztéssel kapcsolatos kutatások valamint szabadalmak terültén kimagasló eredményeket ért el, ellenben az elmúlt évek során Miskolc, Debrecen és Veszprém megyei jogú városok mögé került a beadott és elfogadott szabadalmi jogok számát illetően. A meglévő adottságokhoz képest (kutatási központok, SZTE, kutatógárda) kevés az új terméket és szolgáltatást fejlesztő vállalkozások száma, start-up vállalkozás kevés van. Az ELI-ALPS kutatóközpont sok high tech vállalkozást hozhat Szegedre Szeged földrajzi elhelyezkedése kedvező, közlekedési kapcsolatai megfelelők. A város fejlődő logisztikai központ, nemzetközi elosztó szerepe növekvő. Az élelmiszeripar és a gumiipar területén magas szintű feldolgozóiparral rendelkezik Hiányoznak a befektetés ösztönző, vállalatok működését támogató rendszerek. A város versenyképessége, befektetésvonzó ereje csökken. Gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek és intézmények működése koordinálatlan, gyakran párhuzamos tevékenységeik miatt ugyanazokat a feladatokat végzik el. Alapvető szervezeti okokkal magyarázható, hogy döntési és felelősségi hatáskörei, a feladatok határterületei csakúgy, mint együttes feladataik területei kijelöletlenek. Gazdaságfejlesztés vonatkozásában nincs tisztázva, egyértelművé téve, hogy a Csongrád Megyei

113





Kereskedelmi és Iparkamarának, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának, az SZTE-nek milyen szervezetre szabott felelősségi és hatásköre van a gazdaság fejlesztésében. Mindez csökkentheti az uniós források lehívásának hatékonyságát, miközben a város jelenlegi versenyelőnye elsősorban a kutatások terén gyorsan amortizálódhat. Hiányzik olyan - hatáskörrel és forrásokkal rendelkező - szervezet, amely figyelemmel kíséri a vállalkozások igényeit, s úgy alakítja a gazdasági és szabályozási környezetet, hogy az a vállalkozók, vállalkozások versenyképességét növelje. A városban található kutatóintézetek tudományos eredményei nem hasznosulnak a gazdaságban, a vállalatok, kutató intézetek és felsőoktatási központok együttműködése koordinálatlan. Több sikeres hazai városban ezt a koordinációt az önkormányzatok vállalták magukra. Az együttműködés hiányának egyik alapvető jele, hogy nincsenek pontos adatok a város vállalkozásainak teljesítményéről, a szakképzés állapotáról, a városban folyó tudományos kutatásokról. A gazdaságban érintett szervezetek (Önkormányzat, SZTE, Kamara, vállalatok) rendelkeznek a szükséges információkkal, ellenben az együttműködés hiányában ezeket az adatokat nem osztják meg egymással, a Statisztikai Hivatal lebontása pedig sok esetben nem város-specifikus. Valós, reális adatok nélkül nem lehet jövőt tervezni, stratégiát kialakítani.

Célkitűzés 

A város adottságainak maximális kihasználása a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek, intézmények munkájának összehangolásával, külső befektetések ösztönzésével, a versenyképesség fokozásával, a gazdaság fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésével a foglalkoztatás növelése és az életszínvonal fokozása érdekében.

Programcsomagok    

Városi gazdaságfejlesztési szervezet kialakítása Szervezet stratégiájának kialakítása Befektetés ösztönző tevékenységkialakítása Városban működő vállalkozások együttműködésének elősegítése

Várható eredmények 

Egységes, a gazdaságfejlesztésben érintett intézmények és szervezetek által jóváhagyott és projektekre lebontott stratégia kidolgozása és megléte, amelyet minden érintett elfogad, támogat és megvalósít.

114



Hatékony befektetés ösztönző rendszer hatására világszínvonalú fejlesztéseket végrehajtó nemzetközi vállalkozások települnek meg a városban, amelyek az ipari parkok minőségi szolgáltatásai következtében komoly beszállító hálózatot hoznak létre a térségben, így erősítve a kis-, és közepes vállalkozások fejlődését

8.2.1 Városi gazdaságfejlesztési szervezet kialakítása A befektetés-ösztönzési és gazdaságfejlesztési célok keretében szükséges a város részéről a helyi gazdaságfejlesztési intézményrendszer megerősítése. Annak érdekében, hogy ezek a feladatok hatékonyan és megfelelő kompetenciák mellett tudjanak megvalósulni, célszerű egy gazdaságszervezési és befektetés-ösztönzési profilú városi intézmény létrehozása. Ezen intézmény megteremti a szükséges szervezeti kereteket a további gazdaságfejlesztési beavatkozások hatékony és eredményes megvalósításához. A szervezet feladatkörébe tartozna a városi szintű befektetés ösztönzés, a városban működő vállalkozások fejlesztési igényeinek feltérképezésétől kezdve a lehetséges vállalkozásfejlesztési beavatkozások koordinálásán át a konkrét üzletfejlesztési szolgáltatások nyújtásáig. A gazdaságfejlesztésben, jelenleg is résztvevő szervezetek között szorosabb együttműködésre van szükség, emellett célszerű a feladatok és felelősségi körök egyértelmű meghatározása, a párhuzamosságok és a versenyhelyzet kiküszöbölése érdekében.

Javasolt akciók (tevékenységek) hátterének bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai:  

Gazdaságfejlesztő Testület létrehozása, a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek, intézmények döntéshozóiból. A szervezet működési szabályzatának kidolgozása. Gazdaságfejlesztő Testület alá tartozó, végrehajtó szervezet megerősítése, forrásainak és feladatainak meghatározása. A szervezet legfontosabb feladata a Gazdaságfejlesztő Testület által kidolgozott egységes stratégiai irányok és célok lebontása és megvalósítása. Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:



Gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek (CSMKIK, Pólus, IKV, Enterprise Europe Network, klaszterek) tevékenységének összehangolása, feladatköreinek és hatásköreinek tisztázása.

8.2.2 Szeged város gazdasági stratégiájának kialakítása a térségi együttműködéssel összhangban

115

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi gazdaságok fejlesztése csak megfelelő stratégia segítségével történhet meg. Helyi gazdaságfejlesztés sikeréhez a köz(állami), a magán-(vállalkozások) és a civil szervezetek közös szándéka szükséges. A stratégiai tervezés első lépéseként megnevezzük, milyen személyek, intézmények, vállalkozások, civil- és szakmai szervezetek, intézmények és egyéb csoportok határozzák meg a helyi gazdasági életet. A gyors társadalmi és műszaki változások idején a város vezetői és döntéshozói részéről proaktív megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy teljesítsék a jelenlegi és a jövőben felmerülő problémák által támasztott feladatokat. A vezetők számba veszik, hogy mi teszi különlegessé az ő településüket és hogyan lehet hasznát venni e lehetőségeknek. Ennek a folyamatnak az eredménye egy olyan stratégiai terv, amely meghatározza a város prioritásait, hangsúlyozza azokat a különleges stratégiákat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló eszközök, adottságok legjobb kihasználást, és megoldást jelentenek a helyi kihívásokra, problémákra. Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai:-

Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:  Helyi gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek (Csongrád Megyei Önkormányzat, SZMJV, SZTE, Kamarák és civil szervezetek) már meglévő, jövőre vonatkozó stratégiáinak és elképzeléseinek egységesítése, célkitűzések összehangolása.  Közös stratégiai irány kialakítása.  Hosszú távú stratégiák lebontása közben kidolgozott programok, projektek összehangolása, olyan kontrolling rendszer kidolgozása, amely kiküszöböli a párhuzamos tevékenységeket, és egyértelmű felelősségi és hatásköröket dolgoz ki.

8.2.3 Befektetés ösztönző tevékenység kialakítása Az intézkedéscsomag a befektetés-ösztönzés érdekében szükséges feladatokat veszi számba. Ennek keretében a nemzetközi versenyhelyzetben, egy komparatív előnyökre alapuló stratégia és konkrét akcióterv készítése szükséges: milyen célcsoportot, pontosan milyen eszközökkel és mely célterületre szeretnénk letelepíteni, ehhez elérése érdekében milyen helyi intézkedéseket kell hozni, valamint nem utolsó sorban milyen hazai és nemzetközi partnerségeket kell kötni. Kiemelten fontos a partnerség erősítése a város image építéssel, valamint évtizedek óta befektetés ösztönzéssel foglalkozó szervezetekkel való szoros együttműködés, európai jó gyakorlatok átvétele és alkalmazása. Az intézkedéscsomag célja, a helyi gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatás elősegítése és a városban lakók életminőségének javítása érdekében ösztönözze a vállalkozások Szeged közigazgatási területén való letelepedését vagy fejlesztését, befektetések megvalósítását. Ennek

116

érdekében az önkormányzat befektetés-ösztönző szolgáltatások létrehozásával és nyújtásával közvetlen és közvetett előnyöket kíván biztosítani ezen vállalkozások számára, hogy hozzájáruljon üzletei tevékenységük elindítási, beruházási és/vagy működési költségeinek csökkentéséhez. A vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönző programba tartozó szolgáltatások alapszolgáltatások, emelt szolgáltatások és kiemelt szolgáltatások lehetnek (a beruházási méret nagyságától függően). 





Alapszolgáltatások pl.: városi információs csomag, telephelyek kiajánlása, közműtérképekbe való ingyenes betekintés lehetősége, szolgáltató (pl. munkaerő közvetítők, tolmácsok, ügyvédek) és kivitelező cégek ajánlása, felsőoktatási kapcsolatok kiépítése, szakiskolai egyedi képzések támogatása, egészségügyi ellátás szervezése, hatósági tájékoztató fórum szervezése, folyamatos pályázatfigyelés, Emelt szolgáltatások pl.: egyablakos ügyintézés (tevékenységet végrehajtó szervezet egy munkatársa a vállalkozás rendelkezésére áll az ügyek hivatali intézésének segítésében (tanácsadás és aktív ügyintézés), átmeneti irodahelyiség biztosítása, városi fogadás rendezése, ingatlanjogi tanácsadás, városi hálózatokra való rákapcsolódás segítése, célzott dolgozói képzések szervezése, beszállítói fórum szervezése, magyar nyelvkurzus, pályázat elkészítés segítése, egyedi támogatási szerződés alapján vállalkozásfejlesztési támogatás nyújtása Kiemelt szolgáltatások pl.: átmeneti irodai támogatás, 1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása, lakáshoz jutás segítése (pl. bérlakás biztosítása), külföldi családtagok anyanyelvi iskolai oktatásának, ill. a magyar nyelv tanításának szervezése, pályázat készítésének támogatása.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai:  

Befektetés ösztönző rendszer, szolgáltatás csomag kidolgozása, Szeged versenyképessé tétele a működő tőke fogadására. Helyi adópolitika felülvizsgálata a versenyképesség növelése érdekében. Benchmarking rendszer kidolgozása, amely figyelve a konkurens városokat, versenyképes szolgáltatások és előnyök nyújtását javasolhatja a városvezetésnek.

Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai: 

Befektetők vonzása (neurobiológia, preklinikai farmakológia, genetika, nanotechnológia és anyagtudomány, lézerfizika, szoftverfejlesztés, biotechnológia és immunológia területein) Lobbizás országos szinten a közös stratégiában megfogalmazott programok forrásainak biztosítása érdekében.

117





Olyan adatbázis létrehozása, amely azonnali és aktuális információt tud nyújtani a befektetésekhez, vállalatok, vállalkozások bővítéséhez (Befektetői adatbázis). (1. melléklet) Helyi beszállítói rendszer fejlesztése, beszállítói adatbázis készítése és fenntartása.

8.2.4 Városban működő vállalkozások együttműködésének elősegítése A megkérdezett vállalatok egyértelművé tették, hogy a város gazdaságfejlesztésben érintett intézményei közül az Egyetem mellett SZMJV önkormányzatát tartják olyan szervezetnek, amely sokat tehet a helyi gazdaság fellendítéséért és a vállalkozások versenyképességéért, miközben saját kapcsolatukat az önkormányzattal fejlesztendő területnek ítélték. Ahhoz, hogy az önkormányzat és a területén működő vállalkozások kapcsolata kiegyensúlyozott, rendszeres és strukturált legyen, a kapcsolatrendszert a legtöbb város szabályzatban rögzítette, amely megfogalmazta a lehetséges csatornákat (weboldal, egyéni konzultációk, fogadóórák, fórumok, kiállítások, fogadások), miközben pontosan meghatározták azok körét is (legnagyobb foglalkoztatók és adófizetők), akiket a város érintett tisztségviselője rendszeresen személyesen is meglátogat, érdeklődve a vállalat befektetési és fejlesztési szándékairól. A Triple Helix modell gazdaságfejlesztő tanácsa, annak rendszeres összejövetelei is ezt a célt szolgálják. Az önkormányzatok sokat tehetnek a helyi termékek népszerűsítéséért. Kampányokat szerveznek, elviszik magukkal a testvérvárosi látogatások során a legfontosabb vállalkozókat, fogadásaikra meghívják a gazdasági élet képviselőit. A legtöbb város vezetése jó kapcsolatokat ápol a klaszterekkel, hiszen azok támogatásával növelhetik pályázati forrásaikat. Vállalkozói fórumokat szerveznek, exportklubot üzemeltetnek, és kommunikációs tervben szabályozzák a nagyvállalatok képviselőivel fenntartott kapcsolatrendszert.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai: Vállalatok, vállalkozások és egyéni vállalkozók valamint az önkormányzat közötti interaktív, rendszeres kapcsolatot megteremtő kommunikációs rendszer, folyamat kidolgozása.  Városmarketing rendszer kidolgozása.  Vedd a helyit kampány szervezése  Hazai és nemzetközi vásárok szervezése  Strukturált együttműködés a nagyvállalatokkal. Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:  Export klubok szervezése. A cél az export támogatása, a CSMKIK és a testvérvárosi kamarák bevonásával.

118

8.3

Foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési szolgáltatások Helyzetértékelés   

    

Szeged tudásrégió. Kiemelkedő felsőoktatási, kutatási és oktatási központ. A Szegedi Tudományegyetem meghatározó jellegű a régióban, kutatás és fejlesztés területén kiemelkedő kompetenciákkal rendkelezik. Innovációs és fejlesztéssel kapcsolatos kutatások valamint szabadalmak terültén kimagasló eredményeket ért el, ellenben az elmúlt évek során Miskolc, Debrecen és Veszprém megyei jogú városok mögé került a beadott és elfogadott szabadalmi jogok számát illetően. A meglévő adottságokhoz képest (kutatási központok, SZTE, kutatógárda) kevés az új terméket és szolgáltatást fejlesztő vállalkozások száma, start-up vállalkozás kevés van. Nem áll elég finanszírozási eszköz a vállalatok k+F+I tevékenységére Az ELI-ALPS kutatóközpont sok high tech vállalkozást hozhat Szegedre Au új vállalkozók menedzsmenttel, fejlesztéssel, vállalatirányítással, adózással és változáskezeléssel kapcsolatos kompetenciái nem minden esetben megfelelőek Magyarországon és így Szegeden is elmarad az uniós átlagtól a mikro-, kis-, és középvállalkozások vállalkozói aktivitása és így a vállalati élettartam is alacsonyabb

Célkitűzés  

 

Vállalkozási kompetenciák fejlesztése a vállalkozások növekedése, fejlődése érdekében, Hatékony vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos finanszírozási rendszerek kidolgozása, a K+F+I tevékenységek támogatása olyan termékek és szolgáltatások kidolgozására, amelyek piacképesek, és magasan hozzáadott értéket eredményeznek. Vállalkozásokkal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése, start-up vállalkozások támogatása A meglévő gazdasági vállalkozások megtartása, megerősítése és a fenntarthatóság biztosítása mind a KKV-k, mind a helyben működő nagyvállalatok számára

Programcsomagok:    

Induló vállalkozások támogatása Szegeden működő vállalkozások támogatása Tudásintenzív vállalkozások támogatása Vállalkozások egyetemmel való strukturált együttműködésének fejlesztése

119

Várható eredmények 

   

Olyan finanszírozási rendszer működtetése, amelynek hatására a vállalkozások hatékonyabban fejleszthetnek termékeket, szolgáltatásokat, így növelve a foglalkoztatást és a városlakók életszínvonalát. Konkrét támogatott fejlesztések megvalósítása, a kis-, és közepes vállalkozások megerősödése, beszállítói pozíciójának fejlesztése. Vállalkozások eredményességének növekedése, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások arányának növekedése Foglalkoztatás növekedése Szeged lakosságmegtartó erejének növekedése.

8.3.1 Induló vállalkozások támogatása Egy új vállalkozás létrehozásakor a tulajdonosoknak tisztában kell lennie egy vállalkozás felépítésével, működtetésével gazdasági és üzleti vonatkozásaival és az üzleti életben szokásos eljárásokkal. Informális tréningekhez való hozzáférés biztosítása, valamint ezeknek a területeknek a támogatása alapvető szükségleteket elégít ki. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha összekötjük az új kisvállalkozások tulajdonosait már meglévő vállalkozókkal, az mindkét fél számára hasznos eredményekkel járhat. Ennek nem muszáj formális hálózat formájában történnie. Sőt, a mentorok és az új vállalkozók közötti informális kapcsolat további előnyöket kínál azáltal, hogy elősegíti beszállítói láncok kialakulását és létrehozza a „kritikus tömeget” speciális tréningek számára. .A mentor segít a vállalkozóknak az ötletek megvalósításában, fejlesztések piacra jutásában, hasznosításában; modern vezetési, üzletviteli, ismereteket ad át; segít a megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti terv készítésében, üzleti stratégia fejlesztésében; segít a marketingstratégia kidolgozásában és piackutatásban; figyelemmel kíséri a mentorált vállalkozást, segít a lehetséges fejlesztési irányok kijelölésében, bevonja kapcsolati hálóját; ösztönzi a sikerhez vezető út eléréséhez szükséges gondolkodásmód kialakítását. A mentorálás közvetlenül hozzájárul a vállalkozások hosszú távú növekedéséhez. Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai:Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai: Megvalósító szervezet CsMKIK: 

Vállalkozók menedzsmenttel, vállalkozásokkal kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése vállalkozói mentori program keretében. a. Mentori program szervezése kezdő vállalkozóknak, 6-12 hónapos program keretében.

120

b. Tanácsadási program keretében vállalkozóvá válás elősegítése, a vállalkozások kompetencia bázisának szélesítése.

8.3.2 Szegeden működő vállalatoknak nyújtott szolgáltatási csomag kialakítása Magyarországon és így Szegeden is elmarad az uniós átlagtól a mikro-, kis-, és középvállalkozások vállalkozói aktivitása és így a vállalati élettartam is alacsonyabb. A helyi gazdasági növekedés zömét a közösségben már gyökeret vert kis-, és középvállalatok generálják. A helyi gazdasági növekedés ösztönzése magában foglalja a tanácsadást, valamint a növekedéshez szükséges támogatás és források biztosítását. Az üzleti vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást a tőkeforrásokhoz való hozzáférés jelenti. Egy megfelelő pályázati támogatási program képes tanácsot és képzést nyújtani a pénzügyi tervezéssel valamint a tőkéhez és hitelhez jutással kapcsolatban. A külső- és belső körülmények mellett a másik alapvető sikertényező a vállalkozások vezetőinek, irányítóinak, tulajdonosainak a szakmai felkészültsége és mentális beállítottsága. Ezen ismeretek, készségek, és képességek fejlesztésének két nagy lehetősége – egyéb módszerek mellett – a rendszeres képzések biztosítása, illetve – a „munkában tanulás” módszereként – egy mentor-rendszer működtetése lehet. Az intézkedés csomag hatására javul növekszik a vállalkozások teljesítménye, emelkedik a vállalkozói aktivitási ráta. Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai: 

Vállalkozások fejlesztéseit támogató önkormányzati finanszírozási eszközrendszer (33/2013 önkormányzati rendelet) időszakonkénti felülviszgálata, eljárásrend kidolgozása

Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:   

Információs rendszer kialakítása vállalatoknak. Projektek generálása, projektfejlesztés, pályázati tanácsadás. Exporttal, export kommunikációval kapcsolatos ismertek bővítése.

8.3.3 Tudás-intenzív ipar kulcságazataiban működő vállalkozások fejlesztése A város fejlődése érdekében fontos a helyi gazdasági folyamatok erősítése, a források helyben tartása a helyi erőforrásokra, kiválóságokra, tudásra, ötletekre alapozva. Ezen folyamatok elősegítésében nagy szerepe lehet helyi szereplők innovációs teljesítményének, és az innovációk helyi gazdaság számára történő hasznosíthatóságának,

121

mely feltételezi a helyi kutatási potenciál hasznosítását. A vállalkozások számára az innováció, mint lehetséges kitörési pont kevésbé nyilvánvaló eszköz, így az innovációs hajlandóság fokozása szükséges. Ennek elősegítése érdekében az innováció társadalmi beágyazottságának erősítésére, emellett piaci igényeken alapuló innovációs szolgáltatások minőségi fejlesztése és a kutatási infrastruktúra ésszerű hasznosítása szükséges, ami együtt kell, hogy járjon az innovációban érintett hídképző szervezetek összefogásával. A tevékenység keretében támogatásra kerülhetnek az induló spin-off és start-up vállalkozások kötelező tanácsadás/mentorálás igénybevételével egybekötve, a vállalkozások innovációs képességeinek erősítését szolgáló városi innovációs asszisztens hálózat, valamint további kísérleti kezdeményezések.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása:  



8.4

Inkubációs szolgáltatási rendszer kidolgozása az SZTE-vel közösen. Vállalkozások fejlesztéseit támogató finanszírozási eszközrendszer hatékonyságának vizsgálata, új rendszer kidolgozása. Korábban hatékony pénzügyi eszközök (JEREMIE) finanszírozási formák és rendszerek (pl. revolving fund) alkalmazásának támogatása. Kis- és középvállalkozások kis értékű innovációs projektjeit támogató rendszer kidolgozása. Konkrét fejlesztési projektek támogatása, elsősorban a Szegedre jellemző, hagyományos ágazatokban (agrártudomány, élelmiszeripar, biotechnológia, energiaipar, ICT). Tanácsadás nyújtása a következő területeken: o Piackutatás o Versenytársak elemzése o Stratégia meghatározása o Megvalósíthatósági tanulmány o Megtérülési számítások

Helyi foglalkoztatási együttműködések

Helyzetértékelés Az iskolarendszerű képzés nem tudja rendszeresen lekövetni a helyi gazdaság igényeit, a középiskola kimenete nem felel meg a gazdaság elvárásainak. A vállalkozók 70%-nak nehézséget okoz a megfelelő minőségű és mennyiségű szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. A visszajelzések szerint nagy gond van a dolgozók hozzáállásával, változni akarásával. Az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy nem kell állandóan újat tanulni, ha szakmájában nem tud elhelyezkedni, akkor erről más tehet, és nem kell átképeztetnie magát. Gondot okoz nyelvtudással és megfelelő informatikai végzettséggel rendelkező munkaerő felvétele. Külföldi kutatók egy része csak angolul kívánja képeztetni gyermekeit, nem akarnak a hazai kétnyelvű oktatásban részt venni.

122

Célkitűzés  A rendelkezésre álló munkaerő részletes feltérképezése, a szakképzés munkaerő-piaci igények szerinti átformálása, tekintettel a helyi gazdaság specifikus igényeire.  Helyi munkaerő gondolkodásmódjának megváltoztatása, az élethosszig tartó tanulás szükségességének terjesztése, a munkaerő hozzáállásának, elkötelezettségének és változások iránti rugalmasságának fejlesztése.  Helyi speciális (idegen nyelvű) oktatási igények kielégítése azért, hogy az ELI köré gyűlő oktatók idegen nyelven képeztethessék gyermekeiket. Program csomagok  Foglalkoztatási paktumok előkészítése  Tudatosító programok fejlesztése  Szakképzés támogatása  Egyedi igényekre alapozott oktatás feltételeinek megteremtése Eredmények  Pontos helyi munkaerő térkép hiányszakmákról, várható szakmunkás és szakember igényekről.  Kidolgozott tudatformáló képzési programok az élethosszig tartó tanulás szükségességéről, a változási képességek javításáról, a munka tiszteletéről.  Strukturált, leírt és működő rendszer a munkaerőpiac minőségi és mennyiségi igényeinek kielégítése érdekében, a Kamara, oktatási intézmények és szervezetek által elfogadva és fenntartva.  Nyelvoktatás és informatikai ismeretekre vonatkozóan felzárkóztató képzési programok kidolgozása és oktatása.  Az ELI-hez köthető strukturált, idegen nyelven történő, működő oktatási rendszer.

123

8.4.1 Foglalkoztatási paktumok előkészítése A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika szervezeti keretbe foglalt eszköze. Működése a helyi partnerségen alapul, segítségével összhangot lehet teremteni a térségi gazdaságfejlesztés, a területfejlesztés és humánerőforrás fejlesztés céljai között. A partnerség lényege, hogy a helyi polgármesterek, vállalkozók, munkaügyi szakemberek, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. Stratégiát alkotnak, s ennek mentén különböző helyi programokat valósítanak meg, amely a foglalkoztatás bővítésében kulcsszerepet játszó helyi intézmények öszszefogására és aktivizálására helyezi a hangsúlyt. Ennek módja a partnerségre épülő innovatív helyi foglalkoztatási tervek kidolgozása, illetve a régiókra vonatkozó foglalkoztatási paktumok létrehozása. A foglalkoztatási paktum célcsoportjai elsősorban a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, az alacsony képzettségűek, a roma származásúak, a megváltozott munkaképességűek, a nők, valamint a 40 év feletti korosztály és a pályakezdő fiatalok. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a foglalkoztatási paktum nem egy szociális képződmény. Jóllehet a foglalkoztatásra koncentrál, de generáló hatása bármilyen projektre, bármilyen területre kiterjedhet. Attól jó egy paktum, ha a foglalkoztatási szempontokat hatékonyan integrálja a gazdaságfejlesztési célkitűzésekbe. A paktumokban érintett térségek - szerződésben rögzített - összefogása több kiemelt feladatra koncentrál. Nagy hangsúlyt helyez a környék foglalkoztatási helyzetének elemzésére, a munkalehetőségek feltárására, a gazdasági és a humánerőforrás-fejlesztési elképzelések koordinációjára, valamint a kitörési pontok meghatározására, továbbá a foglalkoztatást elősegítő képzési projektekre, a térség hagyományos munkakultúrájának megőrzésre és fejlesztésére. Ezek mellett a helyi, a regionális, a központi, valamint az uniós pénzügyi források felkutatása és összehangolása is a foglalkoztatási paktumok feladata. Az együttműködés kiterjesztése a regionális és a határokon átnyúló munkapiacokra legalább olyan súlyú, mint - például - a közlekedési folyosók logisztikai fejlesztése, a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válásának elősegítése, a klaszterprogram támogatása vagy a harmadik szektor potenciális foglalkoztatási lehetőségeinek áttekintése.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai: Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:  Helyi munkaerő részletes feltérképezése, foglalkoztatási stratégia elkészítése.  Gyakorlatorientált képzések támogatása.

124

8.4.2 Tudatosító programok A vállalkozói visszajelzések szerint a munkavállalók jelentős része nehezen kezeli a változásokat, nem veszi figyelembe, hogy például az informatika terén egy szakember tudása akár egy év alatt is amortizálódhat, elavulhat. Új technológiák például az építőiparban 3-4 évente jelennek meg (nehéziparban 6-8 év a váltás), ami miatt a munkavállalónak folyamatosan tanulnia kell, meg kell ismernie az új eljárásokat, anyagokat és munkafolyamatokat is. A munkavállalók mobilitásán nem csak azt értjük, fogy képesek-e új munkahelyük miatt más városokba, országrészekbe költözni, hanem azt is, mennyire rugalmasak újat tanulni, mennyire hajlandóak átképzésen részt venni. Statisztikák alapján kijelenthetjük, hogy ez a hajlandóság alacsony, főleg egy bizonyos életkor fölött. A foglalkoztatási paktumban elkülönített források szerepelnek átképzésekre, a munkaerő rugalmasságának fokozására, az állandó, folyamatos, élethosszig tartó tanulás népszerűsítésére. Sok ember gondolkodásmódjában fordított értékrend figyelhető meg. „Először osszunk el mindent, majd úgyis megtermeljük” szemlélet már sok bajt okozott. A társadalom tagjaival meg kell értetni, hogy csak azt és annyit oszthatunk szét, amit megtermeltünk. Hangsúlyozni kell a gazdaság, a termelés, az ipar és a mezőgazdaság fontosságát, a munka megbecsülését fokozni kell. A vállalkozók, a gazdasági élettel foglalkozók megbecsülését fokozni kell.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai: Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:  

Meglévő munkaerő mobilitásának fokozása, az állandó változáshoz való hozzáállásának javítása, az élethosszig tartó tanulás támogatása. Tudatosítás: A gazdaság fejlesztése elsődleges feladatként jelenjen meg az érintett szervezetek értékrendjében. Befektetői szemlélet megerősítése: annak elfogadása, hogy a befektetők, vállalkozók nélkülözhetetlen és igen fontos részesei a város fejlődésének.

8.4.3 Szakképzés támogatása A szakképzés már évek óta súlyos minőségi és mennyiségi problémákkal küzd. Minőségi problémán azt értjük, hogy a képzésből kikerülő szakemberek tudása és képessége nem megfelelő, azaz nem rendelkeznek a vállalkozások számára fontos ismeretekkel, szaktudással és nem képesek a már létező, vállalkozások által is használt technológiák szerint végezni munkájukat. Az új folyamatokat, technológiákat munkába állásuk során kell elsajátítaniuk (ha tudják), mindez költségnövelő, azaz versenyképességet csökkenő hatással van a vállalkozásokra.

125

Mennyiségi problémán azt értjük, hogy egyes szakmákban „túltermelés” (pl. műköröm készítő) figyelhető meg, ami azonnal munkanélküliséget generál, míg más szakmákban (főleg vasipari és mérnöki szakmákban) hiány alakul ki. A probléma megoldása a Kereskedelmi és Iparkamara kezében van, de ez a szervezet egyelőre nem talál megfelelő megoldást az egyébként országosan is jelen levő, akut problémára. A „duális képzés” gyakorlata már sikereket ért el, de csak azokban a városokban, ahol az önkormányzat segítségével már szoros kapcsolatot alakítottak ki termelőegységek (pl. Audi, Mercedesz) és képző intézmények között. A valódi megoldás az lenne, ha az általános iskolát elhagyó végzősök azonnal vállalatot és szakmát keresnének maguknak, és szerződés kötése után maga a vállalat küldené el a tanulót a kívánt szakképzésre (ez így történik Németországban és Nagy-Britanniában). De addig, amíg a minőségi és mennyiségi problémák nem oldódnak meg, az önkormányzatoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a városban működő vállalatok, vállalkozások komoly munkaerő gonddal bírnak. Ez derül ki a kérdőíves felmérésből is. A problémát súlyosbítja, hogy a fiatalok előszeretettel vándorolnak el Budapestre és külföldre. Ezért az önkormányzatnak mindent meg kell tennie azért, hogy a képzésben érintett szervezetek és a vállalkozások között állandó, két utas kommunikáció történjen, állandó legyen az információ cseréje. A foglalkoztatási paktumokban jelentős, az önkormányzat által elkölthető összegek állnak majd rendelkezésre a célcsoportok (át)képzésére, kompetenciáinak fejlesztésére. A helyzetet súlyosbítja, hogy maguk a vállalkozások sem látják előre, milyen munkaerőpiaci igényekkel szembesülnek 3-5 év múlva. Még akkor is, ha az országos gazdaságpolitika változásai egy sor bizonytalanságot hagynak e területen, igen fontos lenne, hogy az önkormányzat, amely saját hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiát dolgoz ki, a városban mérje fel a jövőben felmerülő munkaerő-piaci igényeket. Erre pedig csak akkor lesz képes, ha részt vesz abban a konzultációban, amely a képző intézmények és a vállalatok, a gazdasági élet képviselői között zajlik. Az egyetem az utóbbi időben erősen nyitott a vállalkozások felé. Ezt javasoljuk az önkormányzatnak is, együttműködve a felsőoktatási intézménnyel.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai: Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:  Olyan rendszeresen működő konzultációs, egyeztető rendszer létrehozása, amely tolmácsolja a város igényeit a szakképzés területén működő testületek felé (Kamara és RFKB) a piaci igényeknek megfelelő képzési rendszert biztosítása érdekében.  Szakképzett munkaerő városba csábítása és nagyobb számban való képzése, megtartása.

126



Felsőoktatási képzési programok bővítésével kapcsolatban strukturált együttműködési forma kidolgozása az Egyetemmel a helyi vállalkozások, és lehetséges jövőbeli befektetők munkaerő igényének kielégítése érdekében.

8.4.4 Egyedi igényekre alapozott oktatás feltételeinek megteremtése Az ELI-ALPS kutatóbázis sok külföldi kutatót és szakembert vonz a városba. Ráadásul a betelepülő multinacionális cégek döntéshozatali folyamatában jelentős helyet foglal el annak vizsgálata, hogy milyen idegen nyelvi oktatási intézmények és háttérintézetek állnak rendelkezésre a külföldi vezetők és menedzsment családtagjai számára. Az önkormányzatok fontos szerepet vállalnak az ilyen igények kielégítésében. (Győr, Kecskemét). (Kecskeméten például az önkormányzat támogatta a helyi pap német nyelvű képzését azért, hogy idegen nyelven prédikálhasson a Mercedesz német vezetői számára.)

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai:  Óvodák, bölcsődék fejlesztése. Idegen nyelvű óvoda és iskola felállítása külföldi kutatók családtagjai számára. Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:

8.5 Turizmus-marketing Helyzetfelmérés Szegeden nem áll rendelkezésre a korszerű városmarketing stratégián alapuló városmarketing rendszer, amely a város életében meghatározó szereplők összehangolt tevékenységére épül. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a lehetséges befektetők nem értesülnek a város kedvező adottságairól, jövőképéről, befektetési lehetőségeiről, gazdasági előnyeiről. A befektetni szándékozók nehezen jutnak a döntés előkészítés során a befektetésekhez szükséges információkhoz, adatokhoz. A város hosszú távon kevésbé fejlődik azon településekhez képest, amelyek intenzíven reklámozzák saját gazdasági erősségeiket, előnyeiket. A város korábbi hírnevét (Pick, Szeged Szabadtéri, Egyetem) lassan kezdi elveszíteni, szükséges új „Szeged image” kialakítása. A város nem rendelkezik befektetőket és fejlesztőket vonzó szolgáltatási csomagokkal és kedvezmények nyújtásával. Nem rendelkezik továbbá olyan szervezettel és a szervezeten belül olyan mobil, tettre kész több nyelvet üzleti szinten beszélő munkatársakkal sem, akik a várost e területen képviselik, és a csomagokat a befektetőknek hitelesen „el tudják adni”. Egy ilyen befektetés egyetlen befektető megszerzésekor megtérülhet (Székesfehérvár, Pápa).

127

Szeged egyik kitörési pontja a turizmus lehet, ehhez rendelkezésre álla megfelelő infrastruktúra, a szálláshelyek kihasználtsága országis viszonylatban is alacsony, kevés az itt eltöltött vendégéjszakák száma, a vendégek itt tartózkodási ideje. A turizmushoz köthető infrastruktúrák kihasználtsági foka alacsony, ebből következik, hogy a lehetőségekhez képes alacsonyak az idegenforgalomból származó bevételek, és az idegenforgalom multiplikátor hatását kihasználó vállalkozások (kereskedelem, vendéglátóipar) sem tud profitálni Szeged adottságaiból. Célkitűzés  Érintettek által elfogadott és tudatos „Szeged image” kidolgozása és terjesztése  Működő városmarketing rendszer kidolgozása, megfelelő szervezettel, háttérrendszerekkel, infrastruktúrával, szakemberekkel és reklámanyagokkal  Befektetőket és meglévő vállalkozókat vonzó szolgáltatási tervezett terjesztése  Helyi vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak hazai és külföldi promóciójának erősítése  Komplex turisztikai csomagok kialakításával, a város turisztikai vonzerejének növelésével, a gyógy és egészségiparhoz köthető szolgáltatások színvonalának emelésével a Szegeden eltöltött vendégéjszakák számának jelentős növelése és az idegenforgalomban érintett vállalkozások bevételének növelése. Programcsomagok  Komplex turisztikai csomag kialakítása  Szeged „image” kialakítása  KKV-k promóciója Eredmények  A Szegeden eltöltött vendégéjszakák növekedése  A helyi vállalkozások turizmusból származó növekedése  A szálláshely kapacitás kihasználtság emelkedése  Ezáltal a turisztikai vállalkozások által befizetett iparűzési adó növelése  Működő városmarketing rendszer és szervezet megléte  Célzott szolgáltatói csomagok megléte befektetni akaró és már helyben lévő vállalkozások számára  Szeged image és helyi vállalkozások promócióját végző működő és hatékony rendszer megléte 8.5.1 Komplex turisztikai csomag kialakítása A turizmus jelentőségét - és egyben sajátosságát - az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. Szegeden a turizmus a kedvező adottságok, valamint az utóbbi években tapasztalható dinamikus növekedés ellenére - ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a kiugróan magas turistaforgalom-

128

ban rejlő gazdasági lehetőségeket. A lehetőségekhez képest alacsony jövedelemtermelő képesség oka a turisztikai vonzerőt képviselő adottságaink gyenge kihasználtsága Probléma, hogy a kínálatból javarészt hiányoznak azok a komplex turisztikai termékek, amelyek egyszerre több, versenyképes elemet is tartalmaznak, ennek megfelelően igényes és fizetőképes vendégkört vonzanak. Javasolt akció (tevékenység) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai:  Turisztikai vonzerő fokozása gyógy és egészségiparhoz köthető szolgáltatások kidolgozásával, komplex turisztikai csomag kidolgozásával. o Reök palota o Móra Ferenc múzeum o Vadaspark o Partfürdő fejlesztése Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:  Megyei szintű együttműködés Mórahalommal és Ópusztaszerrel 8.5.2 Szeged image kialakítása Az image a városok sikerességének, versenyképességének egyik kritikus pontja, ezért a kialakítását a városmarketing stratégiai elemeként érdemes kezelni. A városok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek eladhatóságuk növelésére, a vonzó és egyedi arculat kialakítására. Ez nem csupán emblémák és szlogenek gyártását jelenti, hanem egy szintetizáló, koordináló folyamatot, ami tudatos, stratégiai marketingtevékenység révén felépíti, formálja a város imaget. A legtöbb sikeres város rendelkezik városmarketing stratégiával, hiszen a városmarketing a városfejlesztés egyik fontos önkormányzati eszköze, amelynek segítségével bővíthetőek a gazdaság fejlesztéséhez szükséges források; a fejlesztések segítségével növelni tudjuk a település versenyképességét, vonzóvá tehetjük a potenciális befektetők számára. A település arculatának megőrzése, illetve pozitív alakítása, jelentős turisztikai vonzerőt jelent és vonzóvá teszi a várost a látogatók számára. A városmarketing stratégia a következőkre terjed ki: 1. Helyzetelemzés   

mit tud nyújtani a település termékként a célcsoport részére, milyen előnyökkel bír, miben jobb, mint a többi város.

Nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy városunk miben előnyös a helyiek számára, hanem hogy ha betelepül egy cég vagy vállalat, az milyen előnyöket vagy hátrányokat hozhat. Nagyon fontos településmarketingnél, hogy megismerjük a célcsoportot, mert lényeges tudni, milyen vállalat érkezik a városba. 2. Stratégia kialakítása

129

Felhasználjuk a tapasztalatokat, amit meghatároztunk a helyzetelemzésben, és ez alapján célokat tűzünk ki, amik lehetőleg releváns célok legyenek. Mielőtt eldöntenénk, mik legyenek a célok, fontos, hogy meghatározzuk az elképzelt jövőkép összetevőit:     

milyen lesz az önkormányzat szerepe, milyen beruházások lennének szükségesek, kik a település célcsoportjai, milyen legyen a külkapcsolati kommunikáció, milyen legyen kívülállók számára a város image?

3. Marketingeszközök megjelölése Beletartozik a stratégiába, hogy kijelöljük azokat a kommunikációs eszközöket és csatornákat, amivel eljuttatjuk a kívánt üzenetet a célcsoportnak. A kínálati és kommunikációs mix elemeiből válogathatunk. A helyes kombinációval elérhetjük a kívánt célokat, célcsoportot. 4. A megvalósítás Hogy sikeres legyen marketingünk, feltétlenül szükséges egy megvalósító szervezet, és fontos, hogy meghatározzuk, kinek mi lesz a feladata. Megvalósító szervezetként működhet például az önkormányzat sajtóirodája, vagy külső ügynökség, az a legfontosabb, hogy mindig ki legyen nevezve egy felelős személy, aki irányítja, hogy a marketing integráltan és következetesen legyen megvalósítva, ennek pedig meg kell jelennie az önkormányzat minden lépésében.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges feladatai:  Városmarketing rendszer kidolgozása.  Városmarketing anyagok, kiadványok készítése (több nyelven).  Önkormányzat honlapjának „vállalkozásbaráttá tétele.  Olyan, több nyelvet beszélő munkatársak felvétele és kiképzése, akik Szeged befektetési csomagot hitelesen képviselik belföldön és külföldön. Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai: 8.5.3 Helyi KKV-k promóciója A város gazdasági fejlődése és sikere szempontjából nem csak a megfelelő város image kialakítása a fontos, hanem a városban működő KKV-k és a helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése is. A helyi KKV-k versenyképessége egyedileg alacsonyabb mintha több KKVval közösen jelenne meg a külföldi multinacionális nagyvállalatok piacán.

Javasolt akciók (tevékenységek) bemutatása Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:  Szegedi termék márka népszerűsítése.

130

Önkormányzat lehetséges koordinációs feladatai:  Helyi kis- és középvállalkozások népszerűsítése az Aradon és Temesváros működő multinacionális vállaltok körében, beszállítói és kutatási szolgáltatások felajánlásával, helyi kamarák bevonásával.

9

Összegzés

A fenti hosszútávú feladatok és célok mindegyike Szeged új gazdasági arcának kialakítását segítik. A feladatok számos területet fognak át, amelyek mindegyike igen nagy jelentőséggel bír a Város fejlődése szempontjából. Az akciók egymáshoz kapcsolódnak, így alkotnak egy rendszert. Mindazonáltal a fent bemutatott programcsomagok csupán javaslatok, amelyek közül Szeged MJV, mint megrendelő hivatott kijelölni és jóváhagyni a megvalósítandókat.

Az átadott „SZMJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája” című dokumentum a stratégiaalkotás első három lépésnek (helyzetelemzés, javaslatok, alternatívák) leírását tartalmazzák. A helyzetelemzésből következő programcsomagok és programok megvalósítása során a stratégiában megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében specifikus projekteket lehet kidolgozni, részletes célokkal, határidőkkel, felelősségi körökkel, erőforrásokkal és minőségi indikátorokkal. A projektek kidolgozásába mindenképpen érdemes bevonni a célközönséget (kis-, és közepes vállalatok vezetőit, és a megvalósításban érintett szervezetek képviselőit). A stratégiai célok megvalósítása érdekében a projektek kidolgozására csak akkor kerülhet sor, ha az alternatívákat (programcsomagokat, programokat) SZMJV vezetése támogatta és elfogadta.

131

A javasolt akciók sok munka, sok nehézség árán vezetnek eredményre. Az is jól látható, hogy nehezen lehet minden érdeknek egyszerre megfelelni. A megjelölt feladatok mindegyike hosszú távú, tudatos, jól strukturált munkát, és mindenek előtt kitartó együttműködést kíván a helyi gazdaság szereplői részéről. Az Önkormányzat felelőssége nem más, mint a munka strukturált elindítása, majd annak irányítása, az előrehaladás folyamatos ellenőrzése, és szükség esetén - pl. esetleges nézet- vagy érdekkülönbségek felmerülésekor - a közös érdekek azonosítása, azok mentén a továbbhaladás katalizálása. A személyes interjúkon tapasztalt közösségi szándék, Szeged érdekében az egységes tenni akarás, és a főbb elemeiben azonos helyzetértékelések azt mutatják, hogy a város meghatározó szereplői készek és tudnak együttműködni. A megfelelően fókuszált és strukturált megvalósítás mellett a fenti hosszú távú programok megalapozzák Szeged fejlődését és regionális vezető szerepét.

132

1. számú melléklet Befektetések motivációs és döntéshozatali szempontjai telephelyválasztáshoz

Általános környezet (Központi hatáskör)

Önkormányzatok, Kamara, Egyetem hatásköre

Jogrendszer, törvényi szabályozás

Gazdasági stabilitás, kormányzati politikák

Helyi adók és kedvezmények

Jogrendszer stabilitása

Független jegybank

Beszállítók, saját beszállítók jelenléte

Bíróságok működésének gyorsasága

Bankrendszer

Letelepedési engedélyek intézésének gyorsasága

Ügyvédi irodák, felkészült ügyvédek megléte

Hitel lehetőségek, kamatlábak

Közművesített és nem közművesített szabad ipari területek (tulajdon viszonyok)

Bürokrácia foka

Adóterhek

Telephelykínálat, telephelyek ára, bérleti díja. Bérelhető lakás és iroda vagyon

Korrupció foka

Adómentesség, kedvezmények

2014-20 közötti magyar és EU-s pályázati források elérése

Külföldi tőkével történő cégalapításra vonatkozó szabályok

Munkaerő piaci adatok

Térségi demográfiai adatok Lakosság száma Nem/kor szerinti megoszlás Iskolai végzettség, munkaerő (szakképesítési) térkép Várható életkor

Szállítás, szállítmányozás

Infrastruktúra

Helyi körülmények

Személyes utazási feltételek

Utak száma, minősége

Vonat

Vasútvonalak

Reptér

Hajózás

Taxi

Szállítmányozó cégek

Vállalkozási, változási képesség

Száma

Nyitottság más kultúrák iránt

Földrajzi elhelyezkedése

Egészségügy, egészségügyi szolgáltatások

Idegen nyelvi óvoda, iskola

Logisztikai központok Munkaerő képzettsége, mobilitása

Szállítási költségek

Kulturális lehetőségek

Raktározási, biztonsági költségek

Vásárlási lehetőségek

Vámraktár közelsége, bérlési feltételek

Bűnözés foka

Tömegközlekedés

Helyi kultúra, szokások

Informatikai rendszerek

Bankok, ügyvédek

Végzettségi mutatók

Külföldi piacra jutási lehetőségek

Gazdaság és területfejlesztési, innovációs projekt tervek előkészítettsége

Üzem létesítésére vonatkozó szabályok

Beruházások biztonsága

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok térképe

Környezetvédelmi előírások

Mobilitás foka

Idegen nyelvet beszélők száma Iskolarendszer: Oktatási intézmények kompetenciái (egyetem, középiskola, szakképző intézmények,ált.iskola, óvoda, bölcsőde stb.) Átképzési szolgáltatók

Ipari parkok megléte, fejlesztése

Beszállítói térkép az adott tevékenységhez

Export/import szabályozás

Helyi, regionális gazdasági környezet, beszerzési és felvevőkapcsolatok

Kutatási területek, kutató intézmények adatai (Egyetem, Bio központ, Gabonakutató)

Munkajogi kérdések

Munkabér összege Minőségi munkaerő munkabére Mennyiségi munkaerő munkabére

Telefon

Közigazgatás minősége, rendelkezésre állása

Informatikai fejlesztési területek, cégek listája

Külföldiekre vonatkozó munkavállalás szabályozása

EEN (Enterprise Europe Network) kapcsolatok

Vállalat alapításának/felszámolásának adó- és költségigénye

Munkabéreket terhelő járulékos költségek

Internet (Szélessávú internet hálózat rögzítése (3G ill. 4G térkép))

Egy órára jutó munkaerő költsége Jutalmazási, prémiumrendszer

Egyéb rendszerek

Szabadidő értéke (sport)

Város és régió varázsa

Utalványok

Város, régió image

Caffeteria rendszer

Szakszervezetek jogai Sztrájkok

Kutatás lehetősége, innovációs miliő Gazdasági szövetségek (Kamara, klaszterek) teljesítőképessége

133



                          

 

Irodalomjegyzék Gwen Swinburn, Soraya Goga, Fergus Murphy: Helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve (Világbank Városfejlesztési Főosztálya Helyi Gazdaságfejlesztésért felelős (LED) munkacsoportja hozta létre.) Területi és Településfejlesztési Operatív Program Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Szeged Megyei jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Prof. Dr. Lengyel Imre: Az ELI gazdaságfejlesztési esélyei Szegeden (reális esély az intelligens szakosodásra?) Peti Márton: Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014–20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Tömböly Teodora: Egyetem-város-iparegyüttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján Csongrád Megye Területfejlesztési koncepciója helyzetfeltárás 2012 Háttérdokumentum Csongrád Megye Intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája 2013 Maróti Péter (igazgató, Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség) A Dél-Alföldi régió innovációja: Lehet-e válasz a specializáció? Prezentáció anyaga. Központi Statisztikai Hivatal: Szegedi Fejlesztési Pólus (2010) Dr. Makra Zsolt: Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye (előadás anyaga) Pitó Enikő: KKV-k szerepe az innovációs folyamatokban és azok fontossága a Szegedi Tudományegyetem innovációs tevékenységében (2014) URBACT a Holnap városai Porter-Rombusz: A regionális gazdaságfejlesztési stratégiák alapmodellje 2000 (Lengyel Imre) KyeongAe Che – Brian Roberts: competitive Cities int he 21st Century Cluster-Based Local Economic Bajmóczy Zoltán: Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe 2011 Joe A. Sumners PhD.: Strategies for Small Town Success 2009 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági programja Békéscsaba Megyei Jogú Város Terület- és Településfejlesztési Operatív Programja Debrecen Megyei Jogú Város Terület- és Településfejlesztési Operatív Programja Székesfehérvár MJV Önkormányzat Gazdasági Programja (2007 – 2010) Kecskemét MJV Gazdasági Programja (2013 – 2014) Miskolc MJV Integrált Településfejlesztési Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 27/2009. (VI. 30.) sz. rendelete Miskolc vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési programjáról Nyíregyháza MJV 2014-2020 időszakra tervezett fejlesztési projektjei Pápa Város Gazdaságfejlesztési Stratégiája Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2014-2020 időszakra vonatkozó Integrált Területi Programja Salgótarján Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési stratégiája

134

   

Szolnok Megyei Jogú Város Integrált Területi Program - projektcsomagok és projektek listája (munkaanyag 2014. nov. 6-i állapot szerint) Szombathely Megyei Jogú Város integrált Területi Programjához kapcsolódóan tervezett ágazati fejlesztések 2014-2020 Szabadka Város Helyi Fenntartható Fejlődési stratégiája 2013-2022 DEAK Kooperációs Kutatási Zártkörűen Működő Nonprofit Rt.: Befektetés ösztönzési stratégia kivonata

135