EGYEZTETÉSEK Írta Szerkesztette: Auer Jolán, Hanczár Zsoltné, Németh Iván Győr MJV PMH Városépítési Iroda

5.sz. MELLÉKLET

EGYEZTETÉSEK Írta – Szerkesztette: Auer Jolán, Hanczár Zsoltné, Németh Iván – Győr MJV PMH Városépítési Iroda

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata – 2003-2005 Dokumentum neve: RT felülvizsgálat EGYEZTETÉSEK I. v.13.doc Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18/Németh Iván V.2

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.............................................................................................2 ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS MEGHÍRDETÉSE ..........................................................4 Az előzetes meghirdetés dátuma: .................................................................. 4 Az előzetes meghirdetés szövege: .................................................................. 4 ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS ....................................................................................5 HATÓSÁGOK........................................................................................................ 5 Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatal Soproni Iroda....................... 5

2003-2005

V.2 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság .... Soproni regionális iroda ......................................................................................9 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ..... Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete ...................................................................................................9 Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség.........................................9 Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Tanácsának elnöke ............9 SZOLGÁLTATÓK ................................................................................................. 10 Győri Hőszolgáltató Kft. ·................................................................................. 10 Győri Kommunális Szolgáltató kft. ................................................................. 10

Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal....................................... 5

Észak-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság Győri Műszaki Kirendeltség ....................................................................................................... 10

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ..... Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala Agrár-Struktúra Fejlesztési Osztálya... 5

Pannon-Víz Víz-, Csatornamű és Fürdő Részvénytársaság........................ 10

Győr- Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat .............. 6 Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet Közúti,Vasúti és Hajózási Hatósági Osztály.................................................................................. 6 Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal ....... 6 Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal ....... 6 Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal ....... 7 Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar ....................... Hadműveleti Csoportfőnökség ................................................................................................ 7

EGYÉB SZERVEZETEK .......................................................................................... 10 Reflex Környezetvédő Egyesület.................................................................... 10 LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTEL:................................................................................... 10 LEVELEK, EMLÉKEZTETŐK? JEGYZŐKÖNYVEK AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS ÉS VÉLEMÉNYEZÉS KÖZÖTT ....................................................................................11 LAKOSSÁGI MUNKAMEGBESZÉLÉSEK, TERVISMERTETÉS ..................................12 BIZOTTSÁGI ÉS RÉSZÖNKORMÁNYZATI MUNKAMEGBESZÉLÉSEK ...................12 TEBI ülések: ......................................................................................................... 12

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet ....................................................................... 7

Részönkormányzati ülések: ............................................................................. 12

Győri Határőr Igazgatóság Rendészeti Igazgatóhelyettese ...................... 7

KÖZPONTI TERVTANÁCS ...................................................................................12

Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság ..... 7

Koszorú Lajos opponensi véleménye GYŐR MJV Településfejlesztési Koncepció és Településszerkezeti Terv dokumentációhoz ....................... 15

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda ................................................................................................... 8

Rosivall Ágnes opponensi véleménye GYŐR MJV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT c. településrendezési munkákról ...................... 19

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ............... Megelőzési osztály .............................................................................................. 8

VÉLEMÉNYKÉRŐ LEVÉL ......................................................................................31

Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság .............................................................. 8

VÉLEMÉNYEK

Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal........................................................ 9

I. Jogszabályban előírt véleményezők ...........................32

HATÓSÁGOK...................................................................................................... 32 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ... Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete ............................................................................................. 32

EGYEZTETÉSEK

Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI K Ö Z L E K E D É S I FELÜGYELET .............................................................................................................................. 32 Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság.... 33 Közlekedési Főfelügyelet Közúti, Vasúti és Hajózási Főosztály, Közúti osztály.................................................................................................................. 34 Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség...................................................................................................... 36

120 → 3

KOMSZOL............................................................................................................ 69 ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Részvénytársaság ............................ 72 GYSEV ................................................................................................................. 73 MÁV, Vasúti Infrastruktúrafejlesztési Főosztály ............................................. 73 EGYÉB SZERVEZETEK .......................................................................................... 73 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI É P Í T É S Z K A M A R A ........................... 73

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ...................... 41

Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnökkamara (Somfai András)................ 83

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság véleményének kiegészítése ............................................................................ 44

REFLEX ................................................................................................................. 90

Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság.................................................... 44 Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kiegészítése . 45 Földművelésügyi És Vidékfejlesztési Minisztérium ...... Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala Agrár-Struktúra Fejlesztési Osztálya 48

ZöldErő ................................................................................................................ 96 ÖNKORMÁNYZATOK......................................................................................... 97 Töltéstavai Polgármester levele ..................................................................... 97 Rábapatona Község Polgármesterétől ........................................................ 97

GYŐRI HATÁRŐR IGAZGATÓSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓHELYETTESE .............................................................................................................................. 48

Győr- Gyirmóti Településrészi Önkormányzata............................................ 98

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, HONVÉD VEZÉRKAR ....................................... 48

Kismegyeri Részönkormányzat ..................................................................... 108

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, KATONAI LÉGÜGYI HIVATAL Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály.......................................................................... 48

Ménfőcsanaki Részönkormányzat............................................................... 108

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ............... Megelőzési Osztály ............................................................................................ 49

EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS JEGYZŐKÖNYVE..................................................... 115

Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata............................................... 100

Győrszentiván Településrészi önkormányzat.............................................. 111

VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG .................................................................. 49 NYUGAT-DUNÁNTÚLI TERÜLETI FŐÉPÍTÉSZI IRODA ......................................... 49 MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TERÜLETI HIVATALA ............................................................................................................ 50 NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG SOPRONI IGAZGATÓSÁG ......................... 51 Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat ............ 51 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Iroda ..................... 52 Állami Erdészeti Szolgálat ................................................................................ 68 SZOLGÁLTATÓK ................................................................................................. 68 GYŐRHŐ Kft. ...................................................................................................... 68

Ez a füzet a tervezés során tartott egyeztetéseket dokumentálja. A lakossági munkamegbeszélésekről, fórumokról a nagy terjedelem miatt csak – archivált – hangfelvételek készültek. A vélemények és javaslatokat követően szerepelnek a tervezői válaszok zöld színű betűkkel.


ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS MEGHÍRDETÉSE Az előzetes meghirdetés dátuma: 2002.06.13.

Az előzetes meghirdetés szövege: KÖZLEMÉNY Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) szerint: A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során: a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek; A polgármester nevében a Városépítési Iroda bemutatja az alábbi rendezési terv módosítási javaslatokat: 2002-200 Rendezés alá vont terület: Győr város teljes közigazgatási területe A tervezés általános célja: A jelenleg érvényes szerkezeti terv és szabályozási terv 1998-as jóváhagyása óta érkezett tervmódosítási javaslatok egy kisebb része koncepcionális kérdéseket is felvet (a város beépítésre szánt területeinek bővítése, közlekedési hálózat egyes elemeinek módosítása), mely önmagában is indokolja a rendezési tervek általános felülvizsgálatának megindítását. A fenntartható városfejlődés ma már nemcsak elmélet, hanem létező gyakorlat is, melynek alkalmazása szintén a felülvizsgálat egyik fontos kérdése. A közgyűlés elindíttatta a városfejlesztési terv felülvizsgálatát, melynek szintén lehetnek rendezési terveket érintő hatásai. Az elmúlt négy évben érkezett nagyszámú módosítási igény egyenkénti feldolgozása – az eljárási rend bonyolultsága miatt – olyan mennyiségű adminisztrációs feladatot jelent, melyet a városrendezési csoport nem tud

2003-2005

V.2

az érintettek elvárásainak megfelelő gyorsasággal ellátni, ez is indokolja az általános felülvizsgálatot. A szabályozási terv közvetlen hatással van a város lakosaira és gazdasági szervezeteire azzal, hogy helyi jogszabályként meghatározza a város területeinek felhasználását, a telekalakítás és az építés szabályait. A tervfelülvizsgálat akkor lehet eredményes, ha minél többen leírják a fentiekre vonatkozó javaslataikat, kérjük, segítsék munkánkat. Várható hatás: Még több helyi érdek egyeztetésével létrejövő, a legújabb építési jogszabályi változásokkal összhangban lévő rendezési tervek. A közzététellel egy időben a konkrét tervmódosítási javaslatokkal érintett területek térképei a polgármesteri hivatal bejárati előcsarnokában megtekinthetők, illetve az érdekelt államigazgatási szervek a közlemény mellékleteként kézhez kapják. Kérjük az érintett állampolgárokat, szervezeteket, érdekképviseleti szerveket, hogy ha kívánnak, akkor a megjelenéstől számított 15 napon belül, a fejlécben szereplő címen, írásban tegyenek javaslatokat, észrevételeket a tervmódosítási javaslatokkal kapcsolatban. A rendezési tervezéssel kapcsolatos szerteágazó adminisztrációs feladat megkönnyítésére kérjük, hogy lehetőség szerint észrevételüket a fejléc szerinti E-mail címre kapcsolt Word dokumentum formájában tegyék meg. A módosítások tervezésére az észrevételek és javaslatok mérlegelésével kerül sor. Ha készül tervmódosítás, akkor azt - a hivatkozott jogszabálynak megfelelően - a jóváhagyás előtt újból, a véleményezési eljárásban fogjuk ismertetni a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási -, érintett településiönkormányzati - és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, majd pedig a véleményezési eljárás után, a közgyűlés jóváhagyása előtt a tervek közzétételre kerülnek. A módosítási igényeket folyamatos sorszámozással regisztráljuk. A közleményekben nem hirdetjük meg az olyan igényeket, melyek a legalapvetőbb szakmai előírásokkal, a győri rendezési terv koncepciójával merőben ellentétesek, ugyanakkor a kiemelten közérdekű módosítási javaslatokat kivételesen soron kívül meghirdetjük.

EGYEZTETÉSEK


ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS (Az alábbiakban az előzetes véleményezésre felszólító közleményre érkezett észrevételeket és a velük kapcsolatos tervezői megjegyzéseket – dőlt, zöld színű betűvel, mélyebb bekezdésben – közöljük. Ahol nincs megjegyzés, ott a terv a véleményben írtakat figyelembe vette, illetve az előírásokat betartotta, ha azok a településrendezési eszközökkel kapcsolatos előírást tartalmaznak.)

HATÓSÁGOK

Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatal Soproni Iroda A megküldött felkérés alapján a előzetes véleményemet az alábbiak szerint adom meg: A távközlési építmények elhelyezését illetően az általános - országos- elhelyezési, illetve tervezési előírásokon kívül (pl. közműszabvány) egyéb igény részünkről nem merül fel. A létesítésüket a vonatkozó 9/2000. (IV. 19) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X. 6.) sz. KHVM rendelet szerint kell engedélyeztetni. A 2001. évi XL. törvény a hírközlésről1 30. §. (1) alapján a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Fontosnak tartom, hogy a kapcsolatos távközlés fejlesztési, beleértve a kábeltelevíziót is, igények ne utólag kerüljenek meghatározásra, hanem a többi fejlesztési igénnyel (közművekkel) összefogva. A fentiek elősegítésére javaslom (legkésőbb a konkrét kiviteli tervek készítése során) a vezetékes- illetve vezeték nélküli hálózatok meglévő rendszereit, továbbá fejlesztési elképzeléseit illetően az érintett távközlési szolgáltatók megkeresését. Épületek tervezése esetén a távközlési hálózat bevezetéseit és belső védőcsövezéseit a 253/1997. /XII.20./ Korm. rendelet 84.§.-a figyelembevételével, a távközlés vezetékeit a vonatkozó hatósági előírások, valamint az MSZ 17033 sz. szabványnak megfelelően kell elhelyezni. Meglevő távközlési hálózat keresztezése vagy megközelítése esetében a nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az MSZ 7487 sz. közmű-

1

Hatályon kívül 2004.01.01-től.

120 → 5

elrendezési szabványt amely biztosítja a távközlésnek fenntartott területsávot. A kiviteli tervekből, mely tartalmazza a távközlési szolgáltatók írásos egyeztetési nyilatkozatait 1 példányos dokumentációt kell benyújtani hatóságomhoz szakhatósági hozzájárulás kérése céljából. A hivatkozott jogszabályok betartásán túl nincs olyan igény, melyet csak helyi szabályozással lehetne megoldani, ezért a vélemény egyedi tervezési meggondolásokat, megoldásokat nem tesz szükségessé. Közműves mintakeresztszelvényeket kell készíteni.

Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény 20 §-a alapján a Győr Megyei Jogú Város Főépítésze megkeresésére Győr határolt területek rendezési tervének módosítása tárgyában indított államigazgatási ügyben a következő állásfoglalást adom ki: A kérelem teljesítéséhez katonai légügyi szakhatóságként hozzájárulok. Állásfoglalásom a közreműködő szakhatóság kijelölése tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (X11.20 ) Kormányrendelet 3. sz. melléklet 24. pontján alapul. A további egyeztetési eljárásban nem kívánunk részt venni.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala Agrár-Struktúra Fejlesztési Osztálya Győr város rendezési tervének módosítása ellen kifogást nem emelünk. Külterületeket érintő tervekkel kapcsolatban felhívjuk a kidolgozásában részt vevők figyelmét a 253/1997. sz. Kormány rendelet 29.§-ra illetve az 1994. évi LV. A termőföldről szóló tv. 44. § (1) bekezdésében: "Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet,felhasználni. ", valamint (3) bekezdésében : "Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. " foglaltakra; továbbá a 70.§ (1) bekezdésére, mely szerint: "A termőföldön történő beruházásokat (ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási és egyéb) úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.... ".

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Győr- Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat fenti számú megkeresése alapján, az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI VÉLEMÉNY-t adom. Győr Megyei Jogú Város 1998. 07. 09 -én jóváhagyott rendezési tervének tárgybani módosítási javaslataihoz. Tárgybani módositó javaslatok talajvédelmi hatáskört nem érintenek Azok Győr Megyei Jogú Város Önkormányzati Képviselő Testület elé történő terjesztése ellen, talajvédelmi szempontból kifogást nem emelünk. Jelen szakhatósági vélemény az 1957 -évi IV. tv. 20. §, a 61. § .(3) bek., a többszörösen módosított 1994. -évi LV. tv. (Tft.) 1. § (2) bekezdésén, valamint a LXXVIII. tv. 9. § (2) bek. b) pontján alapul. Azt a Tft. 71. § (1) bek. a) pontja alapján kapott jogkörömben adtam ki.

Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet Közúti,Vasúti és Hajózási Hatósági Osztály A tárgyi ügyben benyújtott, Győr város rendezési terv módosításának előkészítését tartalmazó közlemény alapján az alábbi közlekedéshatósági nyilatkozatot tesszük: 2002-200 számú módosítás: Győr város teljes közigazgatási területét érintő módosítás, az általános felülvizsgálat megindítását követően a rendezési terv közlekedési munkarészével kapcsolatos állásfoglalásunkat megtesszük. Figyelembe kell venni a megyei, ill. regionális rendezési tervek Győr városra gyakorolt hatásait, a közlekedéshálózat fejlesztési tervek által megkövetelt feladatokat. Az előírt magasabb rendű terveket a tervezés során figyelembe vettük.

Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal A 2002. június 25.-én érkezett megkeresésükre hivatkozva, a Győr város rendezési terv módosításaival kapcsolatban az alábbi szakvéleményt adjuk: A módosításokat támogatjuk, külön kikötésünk nincs. A módosítások által érintett területeken megkutatott és nyilvántartott ásványvagyon nincs, a módosítások földtani érdekeket nem sértenek. A további véleményezési eljárásba való részvételünket külön nem kérjük. Szakvéleményünket a 253/1997. (XII.20.) Korm.rendeletben, és a 132/1993. (IX.29.) Korm. rendeletben foglalt hatáskör alapján adtuk ki.

2003-2005

V.2 Mivel a nyilatkozat nyilvánvalóan téves (vannak kijelölt bányatelkek a város közigazgatási területén), kértük a nyilatkozat pontosítását.

Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal A Németh Iván városi főépítész úrral történt telefonbeszélgetésünk alapján, a 2002. július 9.-én kiadott 375/4/2002. számú szakvéleményünkre hivatkozva az alábbiakat közöljük: A 2002. június 25.-én érkezett Rendezési terv módosítás előkészítése tárgyú dokumentum több pontban tárgyalja a város különböző területeinek rendezési terv módosításait. A fent hivatkozott szakvélemény ezen területekre vonatkozott. A város különböző területeinek rendezési terv módosításaít bemutató pontok között a teljes közígazgatási területre vonatkozó, általános kérelem ilyen formában nem értelmezhető. Mind a terjedelem, mind pedig az adott válasz formája -- előzetes nyilatkozat, szemben a konkrét területek szakvéleményével -- indokolta volna a különválasztást. Győr város teljes közigazgatási területére vonatkozóan az alábbi előzetes nyilatkozatot adjuk: A város területe a földtani felépítés szempontjából változatos képet mutat. A mély, ártéri területektől az esetlegesen felszínmozgásos és erózióveszélyes dombi területekig terjed a morfológia. A földtani felépítés változatosságából adódnak a felszíni szennyeződés érzékenység eltérései is. Győr város közigazgatási területén belül több megkutatott terület, működő és bezárt bánya található. Konkrét területekre vonatkozóan -- ha a tervezők felveszik a kapcsolatot hivatalunkkal -- a bánya- , ill. a megkutatott területek pontos elhelyezkedését meg tudjuk adni. A további véleményezési eljárásban hivatalunk részt kíván venni. Az elkészült felülvizsgálati anyag (módosítás) alátámasztó munkarészének – a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3.§ (3) 2. pontja értelmében – tartalmaznia kell a települési környezet és művi elemei: a víz, a levegő, a föld, a klíma, az élővilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatását bemutató fejezeteket. Ezekben a fejezetekben szerepeltetni kell. – a terület felszíni szennyeződés érzékenységi besorolását; – a terület építésföldtani (mérnökgeológiai) sajátosságait; – az ásványvagyon gazdálkodás szempontjából fontos területeket. Továbbá szükségesnek tartjuk a módosítás tervtérképein különleges területként jelölni az ismert, felhagyott (legális v. illegális ) hulladék- és törmeléklerakó helyeket. A fentiek ismeretében -- a véleményezési eljárás során -- szakvéleményünknek a váras teljes közigazgatási területére történő kiadásának nincs akadálya.

EGYEZTETÉSEK


Előzetes nyilatkozatunkat a 25311997. (XIL20.) Korra. rendeletben, és a 132/1993. (IX.29.) Korm. rendeletben foglalt hatáskör alapján adtuk ki.

120 → 7

– A fenti rendezési terv módosítások további véleményezési eljárásában részt kívánunk venni.

A terv a Szolgálat igényeinek figyelembe vételével készül. Mérnökgeológiai munkarész nem készült.

Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal A 2003. augusztus 7.-én érkezett megkeresésükre hivatkozva, a Győr város szabályozási tervének felülvizsgálatával kapcsolatban az alábbi előzetes nyilatkozatot adjuk: A Győr város közigazgatási területén belül található bányaterületek az alábbiak: – Győr, Győr I. ( Sashegy ) - kavics – Győr, Győr-Sashegy I. ( Győri Téglagyár) - agyag – Győr, Mákos dűlő 0314. hrsz. szabad terület, vakoló homok, kavics – Győr, Győr II. ( Mákos dűlői bányaüzem ) – kavics – Győr-Győrszentiván, Győr III. ( Győrszentiván, Tibori) – homok – Győr-Győrszentiván IV. – kavics A bányaterületek koordináta jegyzéke mellékelve. A város közigazgatási területén belül, az "egyéb" engedélyek alapján történt ásványvagyon kitermelés (autópálya) nincs hivatalunknál nyilvántartva. A keletkezett tavak kiterjedéséről és mélységéről nincs információnk. Előzetes nyilatkozatunkat a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben, és a 132/1993. (IX.29.) Korm. rendeletben foglalt hatáskör alapján adtuk ki.

Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség Megkeresésükre értesítem Önöket, hogy a tárgyi dokumentációt megvizsgáltuk és azzal kapcsolatban - mint a 253/1997. (Xll. 20.) Kormányrendelet 3. sz. mellékletének 15. pontjában megjelölt államigazgatási szerv - figyelemmel az 1993. évi CX. törvény 41/B. §- ára, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § g) és a 253/1997. (XII. 20.) Kományrendelet 38.§ (1) és (2) pontjaira az alábbi állásfoglalást adjuk. – A 2002-200. számú tervmódosítás érinti a város teljes közigazgatási területét, ahol több HM vagyonkezelésű ingatlan található. Szakhatóságunknak csak olyan rendezési terv módosítását áll módjában támogatni, amely biztosítja ezen ingatlanok zavartalan, rendeltetésszerű használatát.

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet Hivatkozott számú levelükben a Városépítési Iroda rendezési terv módosításának javaslatait közölték, melyekre vonatkozóan kérték előzetes javaslatainkat, állásfoglalásunkat. A Műszaki Biztonsági Főfelügyelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtási utasítását képező 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 3, sz. melléklete értelmében szakhatóságként a műszaki biztonság területén működött közre. A 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2002.(III.7.) Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdése értelmében az eljárásban a továbbiakban nem áll módunkban résztvenni. Amennyiben az adott területen kazán, vagy más nyomástartó berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, ill. kábel, távfűtő vezeték, propánbutángáz cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő állomás, gázfogadó és szabályozó állomás, 140 kW feletti hőterhelésű gáz-, vagy olajtüzelő berendezések) kerülnek elhelyezésre vagy telepítésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki biztonsági felügyelet jár el, a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet alapján.

Győri Határőr Igazgatóság Rendészeti Igazgatóhelyettese Tájékoztatom, hogy a fenti hivatkozási számon megküldött felkérésüket (Győr városrendezési tervének módosítása) a Határőrség Országos Parancsnoksága illetékességből áttette a Győri Határőr Igazgatóságra. A módosításhoz az Igazgatóságnak észrevételei, javaslatai nincsenek. Megköszönve szíves tájékoztatásukat, a további egyeztetési eljárásban nem kívánunk részt venni.

Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság A fenti hivatkozási számú levelükben megküldött rendezési terv módosításokkal kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot adjuk: 2002-200 Győr város teljes közigazgatási területe

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Győr város rendezési tervének 1998-as jóváhagyását követően elkészült társaságunk megbízásából Győr-Moson-Sopron megye közúthálózatfejlesztési terve. A terv az országos közutak hosszú távú fejlesztését tartalmazza, amely érinti Győr város területét is. A tervezett nyomvonalak egy része már szerepel a korábbi rendezési tervekben, illetve felmerültek olyan új nyomvonalak, amelyeket rendezési terv ez idáig nem tartalmazott. Ilyen például az M81 gyorsforgalmi út, a 82-83-M81 utakat összekötő új nyomvonal, Gönyü kikötő megközelítése az M81 úttól. Ezen új nyomvonalakat, illetve az úthálózat-fejlesztési tervben foglaltakat kérjük figyelembe venni. A terv a felsorolt előzményterveket figyelembe vette.

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda Tárgybani levelére hivatkozva tájékoztatom, hogy – tekintettel a város sajátosságaira és tervi előzményeire – a felülvizsgálattal kapcsolatos metodikai és tartalmi kérdésekre vonatkozóan (egyébként az Étv. 9.§ (6) a.) pontjának megfelelően) a BM illetékes főosztályával történő konzultációt tartok szükségesnek. Ennek időpontját a későbbiek során külön egyeztetjük. A hivatkozott jogszabályi hely a terv jóváhagyása előtti miniszteri véleményezésre hívja fel a figyelmet, mely a véleményezési eljárás után fog megtörténni.

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megelőzési osztály A módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése és a módosított 253/1997. (XIL20) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a Győr Megyei Jogú Város rendezési tervének módosításait megvizsgáltam és az alábbi szakvéleményt adom: A rendezési terv 2002-194, 2002-197, 2002-200, 2002-202, 2002-203, 2002-205, 2002-206 és a 2002-211 számú módosításai során az alábbiak figyelembe vételét tartom indokoltnak: - A tervezési területeken a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 22. §-ban foglaltak figyelembe vételével a megvalósuló építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére: és működtetésére, tehát az építmények tűzoltó gépjárművel megközelíthetők legyenek.

2003-2005

V.2

- A tervezési területeken megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ.) 46. § 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani. - A tervezési területekre vonatkozó szabályozási előírások meghatározásakor a módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt telepítési távolságokat vegyék figyelembe. A tervezési területen megvalósuló építmények között tartandó tűztávolságok meghatározása a módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (3) bekezdés szerinti esetekben az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság hatásköre. - A tervezési területekre vonatkozó szabályozási előírások meghatározásakor a területek belvízi veszélyeztetettségét javasoljuk figyelembe venni. Vízjárta vagy belvízveszélyes területeket lakóterületként ne jelöljenek ki. A veszélyeztetett területekre vonatkozóan rendeljenek el építési tilalmat vagy korlátozásokat. - A településrendezési terv alátámasztó munkarészei között a tervező a belvízrendezésre is dolgozzon ki javaslatot. A módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja és az 1996. évi XXXI. törvény 48. § (2) bekezdése értelmében kérem, hogy a véleményezési eljárásba vonják be a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságot is. A fenti észrevételeket a módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, 46/1999. (II1.8.) Korm. rendelet, a 35/1996. (XII.29.) BM rendelet előírásai, valamint a 7001/2002. (FVÉ 6.) FVM-KöViM irányelvben foglaltak indokolják. A telepítési távolság betartása alól – az ott részletesen ismertetett okokból – felmentést kérünk az OLÉH-tól az OTÉK 36. § (3) bekezdése alá nem tartozó lakóépületek esetében annak érdekében, hogy a korábban megszokotthoz képest célszerűbb építménymagasságú épületek a szokásos oldal- és hátsókert távolságokkal telepíthetők legyenek. A belvízrendezési javaslatot pontosítani kell a közműves munkarészben.

Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2002-200 sz. rendezés alá vont terület: Győr város közigazgatási területén, Révfalu területének egy részét érinti a révfalui Sérülékeny üzemelő vízbázis hidrogeológiai védőterülete. A vízbázis diagnosztikai vizsgálata folyamatban van. A fejlesztések során a vízbázisok

EGYEZTETÉSEK


védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Kormány rendelet előírásait kell figyelembe venni. A részterületek fejlesztése során a környezetet káros hatás nem érheti. A településrészek viziközmű ellátását tekintve - a város teljes körű viziközmű ellátottsággal rendelkezik - műszakilag megoldható. A tervezés során szükségessé váló viziközmű fejlesztések tekintetében részleteiben a PANNON-VÍZ Rt., mint üzemeltető az illetékes. A fentiek figyelembe vétele mellett a felsorolt részterületek rendezési terve ellen kifogást nem emelünk.

Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Tárgyi üggyel kapcsolatosan kifogást nem emelek azzal, hogy a 2002-206 sz. tervmódosítás esetben szükségesnek látom a tervezett iparterület kialakításának a tényleges igényekhez igazodó ütemezését, és ennek a tervdokumentációban való szerepeltetését. Felhívom a figyelmet arra, hogy mind a tervezés további fázisaiban, mind a konkrét megvalósítás során - amennyiben az termőföldet érint - tartsák szem előtt a termőföldről szóló módosított 1994. évi LV. törvény vonatkozó rendelkezéseit. Ez nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a terület-felhasználások lehetőség szerinti rosszabb minőségű termőföldön, takarékosan, a meglévő igényekkel harmonizálva, ütemezetten kerüljenek megvalósításra, amit már a tervekben is rögzíteni kell. Ütemezési javaslat a véleményezési dokumentáció véglegesítése során készült, de ez is meghaladja a prognosztizált igényeket. A terv további feldolgozása során kell a részletesebb ütemezési javaslatokat elkészíteni.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Soproni regionális iroda A felsorolt rendezési terv módosításokkal kapcsolatban észrevételeim a következők: 2002-200 A felülvizsgálat során örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az 1998-as tervet örökségvédelmi szempontból aktualizálni kell! A terv örökségvédelmi munkarésszel készül.

120 → 9

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete A szakvéleményezésre megküldött rendezési terv módosítások tervezetét áttanulmányoztam. A 2002- 194, -197, -200, -202, -203, -205, -206, -207, 208, -209, -211, -212, -213 számú javaslatok elfogadását közegészségügyi szempontból támogatom. Fenti szakvélemény a Győr Városi ÁNTSZ-el közösen kialakított állásfoglalás.

Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Győr Megyei Jogú Város részletes szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának fenti sz. levelükkel megküldött módosítási dokumentációit Felügyelőségünk a feladatkörébe tartozó környezetvédelmi szempontokból átvizsgálta, s az előzetes eljárás keretében az alábbi véleményezést adja: A rendezési terv módosítások rendezés célját és várható hatását tartalmazó leírás és az előzetes véleményezési eljárás keretében a következő tervezett módosításokkal kapcsolatban teszünk észrevételeket, javaslatokat: 2002-200 Győr város teljes közigazgatási területe Győr város szerkezeti és szabályozási tervének általános felülvizsgálata kapcsán Felügyelőségünk kéri, hogy a terv 1998-as jóváhagyása óta hatályba lépett új vízvédelmi, levegőtisztaság- védelmi, hulladékgazdálkodási, valamint zajés rezgésvédelmi előírások kerüljenek figyelembevételre. A beépítésre szánt területek bővítése, valamint a közlekedési hálózat módosítása kapcsán különösen fontosnak tartjuk a zaj- és rezgésvédelmi, továbbá a levegőtisztaság-védelmi munkarészek alapos kidolgozását. Kérjük, hogy észrevételeinket, javaslatainkat a tervezés során szíveskedjenek figyelembe venni, és Felügyelőségünket az eljárás következő szakaszába is vonják be. Nyilatkozatunkat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 9.§ (2) bekezdése szerinti eljárás keretében, mint a megjelölt egyeztető adtuk ki, illetve továbbítottuk e-mail-en.

Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Tanácsának elnöke A hozzánk 2002. június 27-én érkezett levelében tájékoztatott Győr rendezési tervének módosításáról. Az ismertetett változtatásokról az állásfoglalásunk a következő:

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2002-200 Győr város szabályozási tervének általános felülvizsgálata: Egyetértünk a felülvizsgálat megindításával. A tervezésnél kérjük figyelembe venni a következő terveket: - Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja - Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi programja - Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat-fejlesztési programja - Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója A győri városrendezési terv úthálózati javaslata eltér a mellékúthálózat fejlesztési programtól, de minden kapcsolatot megad, amit a megyei program.

SZOLGÁLTATÓK

Győri Hőszolgáltató Kft. · A tárgyra vonatkozóan társaságunknak megküldött tervekkel kapcsolatban az alábbiakat rögzítjük: A továbbtervezés során GYŐRHŐ Kft-vel való egyeztetés szükséges a következő rendezési terv módosításoknál: 2002 -200 Győr város teljes közigazgatási területe; a volt Olajgyár és Tejipar területének, továbbá funkcióváltás esetén; a város további – a meglévő távhőellátási gerincvezetékhez közeleső – területeinek távhőellátásra való kijelölése. (pl. GYŐRIKEKSZ területe)

Győri Kommunális Szolgáltató kft. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft-hez érkezett levelében a 2002-194, -196, -197, -200, -202, -203, -205, -206, -207, -208, -209, -211, -212, -213. sz. rendezési terv módosításának véleményezését kéri. A rendezési terv módosításhoz – mint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő közterületi zöldterületek technikai kezelője – az alábbi javaslatokat adjuk: A rendezés alá vont területeken végrehajtandó övezeti átsorolásokkal, a beépítési előírásoknak az adott környezethez igazodó megváltoztatásával, a tervezett utak nyomvonalához szükséges területek pontosításával egyetértünk.

2003-2005

V.2

Észak-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság Győri Műszaki Kirendeltség A tervezett módosítások ellen elvi kifogást nem emelünk. Többlet gázvételezési igény esetén a módosításokkal érintett területek gázzal történő elláthatóságának vizsgálatát javasoljuk a rendezési terv közmű előkészítő munkarészében elvégezni. A további munkáknál kérjük a fentiek szíves figyelembevételét.

Pannon-Víz Víz-, Csatornamű és Fürdő Részvénytársaság A rendezési tervvel kapcsolatos észrevételeinket az alábbiakban foglaljuk össze: 2002-200 Győr város teljes közigazgatási területe: A rendezési tervek általános felülvizsgálatát az új beépítési területek fejlesztésének figyelembevételével javasoljuk. Az új, városfejlesztési területek kialakításánál a hozzájuk tartozó közmű ellátás vonatkozásait is szerepeltetni kell. Erre részletesen csak az érintett területek ismeretében tudunk nyilatkozni.

EGYÉB SZERVEZETEK

Reflex Környezetvédő Egyesület A részünkre 2002.06.26-án megküldött rendezési terv módosításokkal kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük: 2002-200 A rendezési tervek általános felülvizsgálatával egyetértünk – annak a Közleményben felvázolt megközelítési módjával és behatároltságával nem. Mivel a levélben foglaltak nincsenek kifejtve, a levélben nincs más módszerre javaslat, így a tartalma a továbbtervezésre nem volt hatással.

LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTEL: 2002-200 Kisbácsa és Nagybácsa közötti terület Hevér Istvánné Győr, Csemete u. 64. 2002. június 28. A Győrt elkerülő út ne Kisbácsa és Nagybácsa között legyen, hanem ténylegesen kerülje el Győrt. Ellentétes az 1997. évi LXXVII. törvénnyel, hogy évti-

EGYEZTETÉSEK


zedek óta ezen a területen nem lehet építkezni. A gaz évi kétszeri kaszálása nem oldja meg az itt élők gondjait. Győrött telekhiány van. Városrendezési terv módosítása esetén nagyon sok ház épülhetne itt. Bőven elég környezetszennyezést okoz az égető, nem szükséges még fokozni a környezeti ártalmakat. Az új tervben az északi elkerülő új nyomvonalra került. A szerkezetmódosítás indokai az AUDI fejlesztései voltak.

120 → 11

(5) A természeti környezet veszélyeztetettség megelőzése érdekében a (3) vagy (4) bekezdés szerint érintett, fakadó vizek által veszélyeztetett területekre - külön jogszabály szerint - építési tilalom rendelhető el. 10. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából vízjárta területnek minősülnek különösen:

Győrben nincs és nem volt telekhiány a rendezési terv szerint kialakítható telkekben. Az ilyen telkek tényleges kialakítása feltehetően gazdasági megfontolások alapján nem történt meg.

a) a nyílt árterek, vagyis a folyók és egyéb vízfolyások melletti, olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;

LEVELEK, EMLÉKEZTETŐK? JEGYZŐKÖNYVEK AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS ÉS VÉLEMÉNYEZÉS KÖZÖTT

b) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

Levél 2004.04.17. keltezéssel Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Tisztelt Címzett! A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet szerint: 9. § (1) Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeken bármilyen építmény elhelyezését az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak az illetékes vízügyi felügyelet szakhatósági állásfoglalása, illetve az állásfoglalása alapján engedélyezheti. (3) A fakadó (szivárgó) vizek által veszélyeztetett területeket - külön jogszabály szerint - a településszerkezeti tervben, illetve a helyi építési szabályzatban az illetékes vízügyi felügyelet, illetve fenntartó javaslatára figyelemmel, fel kell tüntetni. (4) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat - külön jogszabály szerint - a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani - az arra illetékes vízügyi, környezetvédelmi, továbbá természetvédelmi államigazgatási szervek és az árvízvédelmi töltés fenntartójának véleménye alapján.

c) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített; d) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző; e) a folyók elhagyott "ősmedrei", vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területekre a 9. § (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ilyen területeket a településszerkezeti tervben, illetőleg az összefüggő egyéb településrendezési tervekben, helyi építési szabályzatban - a terület felhasználását veszélyeztető körülményekkel együtt - szintén fel kell tüntetni. (3) Az (1) bekezdés szerint meghatározott területekre vonatkozó építési, építésjogi követelményekre, illetőleg tilalmakra külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. (4) Ha az (1) bekezdés szerint meghatározott terület - a természetvédelemről szóló törvényben meghatározott - természeti értékeket, illetve ezzel összefüggő, külön nevesített természeti területet, védett természeti területet, vizes élőhelyeket érint, a terület esetleges igénybevétele kapcsán a természet védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell. Kérem a Vízügyi Igazgatóságot, hogy szíveskedjen megküldeni – lehetőleg elektronikus formában – a rendezési terven való feltűntethetőség érdekében Győr fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, illetve vízjárta terüle-

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata teinek térképét, illetve az összes címzettet, hogy szíveskedjenek megküldeni ezeknek a területeknek a használatával kapcsolatos korlátozásokra, tilalmakra tett javaslataikat.

2003-2005

V.2

BIZOTTSÁGI ÉS RÉSZÖNKORMÁNYZATI MUNKAMEGBESZÉLÉSEK TEBI ülések:

LAKOSSÁGI MUNKAMEGBESZÉLÉSEK, TERVISMERTETÉS A véleményezési tervről 15 lakossági munkamegbeszélésen, a Városháza előcsarnokában tartott kifüggesztéssel (2005.04.01-2005.05.06-ig) és az Interneten való publikálással kértük az érintettek álláspontját. A munkamegbeszélések helye és időpontja:

2005. 04. 13. (szerda) 16,30 Marcalváros I., Nádorváros 2005. 04. 20. (szerda) 16,30 Szabadhegy, Kismegyer, Gyárváros, Likócs 2005. 05. 11. (szerda) 16,30 Révfalu, Bácsa, Kisbácsa 2005. 05. 12. (csütörtök) 16,30 Belváros, Adyváros, Szentiván 2005. 05. 19. (csütörtök) 16,30 Sziget, Újváros, Pinnyéd

Bácsa

2005. április 1. (péntek) 14óra

Bácsai Műv. Ház

Ménfőcsanak

2005. április 2. (szombat) 14 óra Bezerédj Kastély

Pinnyéd

2005. április 3. (vasárnap) 10 óra Pinnyédi Kultúrház

Győrszentiván

2005. április 3.(vasárnap) 14 óra Duna Filmszínház

Révfalu

2005. április 8. (péntek) 15 óra

Belváros

2005. április 9. (szombat) 10 óra Városháza

Sziget-Újváros

2005. április 9. (szombat) 14 óra Bercsényi Gimnázium

Kismegyer

2005. április 10.(vasárnap) 10 ó. Kölcsey Iskola

Szent Gy. A. Iskola

Nádorváros-Adyváros,április 10.(vasárnap) 15 ó. Pállfy M. Iskola Marcalvárosi K. K.

Részönkormányzati ülések:

KÖZPONTI TERVTANÁCS Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Központi Településrendezési Tervtanács 7/2005. sz. ÁLLÁSFOGLALÁS mely írásban rögzíti a tanácskozáson szóban megfogalmazott és elhangzott állásfoglalást

Marcalváros

2005. április 15.(péntek) 15 óra

Gyirmót

2005. április 16.(szombat) 10 óra Művelődési Ház

Szabadhegy

2005. április 16.(szombat) 14 óra Szabadhegyi K.K.

Likócs

2005. április 17.(vasárnap) 10 ó. Likócsi Műv. Ház.

Gyárváros

2005. április 17.(vasárnap) 14 ó. Balassi B. Ált. Isk.

A bemutatott terv: Győr MJV településrendezési teveinek felülvizsgálata: településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata, szabályozási terve

Külterület

2005. május 17. (kedd) 15 óra

Felelős tervező:

Németh Iván vezető településtervező (Győr MJV, Polgármesteri Hivatal)

Felkért opponensek:

Koszorú Lajos okleveles építészmérnök Rosivall Ágnes okleveles építészmérnök

Jelen voltak:

a mellékelt jelenléti ív szerint

Városháza

A munkamegbeszélésekről hangfelvételek készültek:

A tanácskozás időpontja: 2005. május 9. A tanácskozás helyszíne: Magyar Urbanisztikai Társaság tanácsterme (Budapest, Liliom u. 48.)

EGYEZTETÉSEK


A Tervtanács (egy tagjának ellenvéleménye mellett) üdvözli azt, hogy a korábbi terv módosítását – külső szakértők bevonásával – a város főépítésze és tervező részlege készítette el. Megállapítja, hogy az örökségvédelmi munkarész kivételével a terv igen alapos és részletesen kidolgozott, valamilyen módon választ ad a felmerülő kérdésekre. A tervtanácson az örökségvédelmi munkarészt Figler András, KÖH regionális irodavezető úr észrevételezte. A bevonásával tartott konzultációk eredményeképpen a terv véglegesítése során kiegészül a munkarész az irodavezető úr elvárásainak megfelelően. A véleményezési dokumentáció is tartalmazott alaposan kidolgozott örökségvédelmi munkarészt, a kiegészítés az egyeztetett módszertani elvárásoknak való jobb megfelelést, a tervdokumentáció más részeivel való összefüggések egyértelműbb bemutatását szolgálja.

1.

120 → 13

A nagykiterjedésű ipari-gazdasági területek szabályozásánál a város törekedjék arra, hogy azok a későbbikben feloszthatók, a közlekedési hálózat kiépítésével könnyen feltárhatók legyenek. A szabályozási terv (SZT) „be nem építhető” területként biztosítja a területek későbbi esetleges megosztásának lehetőségét. (Lásd AUDI, RÁBA reptéri gyártelep, Ipari Park)

2.

A város körüli agglomerációt is ábrázoló átnézeti tervlap bemutathatná Győr és a környező települések együttműködésének távlati lehetőségeit. A Tervtanács szükségesnek tartja az érintett települések együttgondolkodását, hiszen nem biztos, hogy a jövőben Győrnek kell biztosítania a családi házas területeket. Az agglomerációt is tartalmazó környéktervet a véglegesítés során elkészítjük.

A dokumentáció olyan sok gondolatot és olyan mennyiségű tervlapotiratanyagot tartalmaz, hogy célszerűbb lett volna két külön alkalommal tárgyalni a szerkezeti tervet, illetve a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot.

Az önkormányzat családi házas területkínálat biztosítását szükségesnek tartja, mivel jelentős ezek iránt a kereslet, és a kínálat hiánya növeli a szuburbanizációt, ami például az adekvát tömegközlekedési hálózatok hiánya miatt szakmai szempontból nézve is hátrányos folyamat.

A Tervtanács egyetért az elvi szinten megfogalmazott részletekkel, a fenntartható fejlődésre és a táji-természeti környezetre való érzékenységgel, az egyes településrészek karakterének, értékek megőrzésével, identitásának erősítésével, az ütemezett fejlesztési elképzelésekkel. Ugyanakkor el kell mondania, hogy a bemutatott tervek ezeket nem látszanak minden részletben igazolni.

A családi házas területek nagymértékű növelése egyébként valóban ellentétes a fenntarthatósági elvekkel, azonban a lakossági elvárásokat követve a várospolitika támogatja ilyen területek kialakítását. Mivel a prognózisok szerint a tényleges keresletben sokkal kisebb hányad a családi ház, ezért a tervezés lényeges feladata – a földtörvény előírásainak is megfelelően – az ütemezés. (Mellesleg a földtörvény termőföldvédelmi előírásai sajnos nem elég egyértelműek ahhoz, hogy tényleges védelmet nyújtsanak a termőföld védelmét nem kiemelt prioritásként kezelő településfejlesztési politikákkal szemben. Erre számtalan példával szolgálnak a városkörnyéki települések rendezési tervei is.)

−

A Tervtanács tagjai nem csekély ellentmondást vélnek felfedezni abban, hogy a közel stagnáló népességhez és a város változatlan regionális szerepéhez képest a tervben a beépítésre szánt területek nagysága mintegy 49%-al növekszik. A tervtanács megállapítása jogos, a terv véglegesítése során – az eredeti tervezői szándéknak is megfelelően – az építési joggal rendelkező területek aránya a tervben bemutatott összes lehetőséghez képest csökkenni fog.

−

A Tervtanács nem ért egyet fejlesztési koncepcióban megfogalmazott kereskedelem-fejlesztési céllal, miszerint „minden igénynek teret kell adni a szerkezeti terv módosításával”, mert a várost nehéz helyzetbe hozza, tervszerű fejlődést szétzilálja. A kifogásolt városfejlesztési döntés nem tervezői javaslatra született. A terv az egyes helyszínek fejlesztési feltételeinek részletes kidolgozásával törekszik a megvalósulás ütemezésére.

A településrendezési tervek és az építési szabályzat egyes megoldásaira tett észrevételek:

A tárggyal kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy elemi erejű lakossági ellenkezés van szinte minden, családi házasnál sűrűbb beépítéssel szemben. 3.

A hosszabb távú településrendezési elképzelésekhez szükséges tartalékterületek biztosítása nem a szabályozási terv része. Ennek helye a településszerkezeti terv, mely – a 10 évenkénti felülvizsgálati kötelezettség mellett – tartalmazhat hosszabb távú elképzeléseket is. A fejlesztési javaslatok feldolgozása városfejlesztési döntéssel megfogalmazott várospolitikai elvárás volt, melyet egy erős érdekérvényesítő képességű fejlesztő csoport szakértőjének (Miasnyikov Péter) álláspontja szerint tartalék státusszal a szabályozási tervben is fel lehet dolgozni. Saját álláspontom szerint sincs erre egyértelmű jogszabályi tiltás; még mindig kedvezőbb egy újbóli átgondolást feltételező tartalék

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata státusz, mint az azonnali építési joggal rendelkező ingatlanok még nagyobb túlkínálata.

2003-2005 6.

5.

A terv törekszik arra, hogy a fejlesztési területeken is legyenek zöldterületek kijelölve és arra is, hogy a legnagyobb értékű zöldfelületek megőrződjenek (vízparti területek, erdők, városi parkok).

Az OLÉH jogelődjének korábbi útmutatása szerint irányadó szabályozási elemek alkalmazása nem kívánatos. A Várost semmi sem kényszeríti arra, hogy olyan területeire is megalkossa a helyi építési szabályokat, ahol azoknak megtartására még nincs meg a lehetőség, s ezért ott irányadó elemeket határozzon meg. Amelyik területen szabályzatot alkot, ott irányadó elem nem lehet. A tervtanács álláspontját elfogadjuk abban az értelemben, hogy „irányadó javaslatoknak” nincs a magyar építési jogrendben szabályozási tartalma2. A SZT-en mégis megtartunk irányadó tartalmat – szószerinti értelemben – olyan tervezői megfontolások bemutatására, melyek betartása nem kötelezően betartandó eleme a tervnek, de segítheti a használatot. A tervnek fedvényenként is elképzelhető módosítása óvatosan kezelendő, nehogy ez bármilyen tekintetben a teljesség kárára történjék. Több jogszabály kötelezővé teszi a különböző ágazati előírásoknak a szabályozási tervben való szerepeltetését. Ezeknek sok esetben nincs olyan hatása, mely a település fejlődését lényegesen befolyásolná, inkább eljárásjogi következményei vannak (pl. egy szakhatóság kötelező bevonása az építési engedélyezési eljárásba). Az ilyen típusú előírások – önkormányzattól független – változásai átvezetésének a terv kötelező karbantartásának kell lenni, melyet a terv térinformatikai rendszerben való feldolgozása lehetővé is tesz. Természetesen nem nélkülözhető minden esetben ennek vizsgálata, hogy egy külső jogszabályi módosulás nem jár-e a szabályozásra érdemben is kiható változásokkal, mely esetekben természetesen szakmailag nem elfogadható a csak az érintett fedvényre kiterjedő SZT módosítás.

2 Tanulságos ugyanakkor, hogy pl. a svájci tervezési gyakorlatban a területi tervek egy jelentős részét „Richtplan”-nak, vagyis irányadó tervnek nevezik, ennek ellenére a tartalma a megfelelő keretek között kötelező. Gyakorlatuk azt célozza, hogy ne a tervben rögzített megoldások, hanem a megoldásokat indokoló elvek legyenek a tervvel „bebetonozva”.

A Tervtanács tagjait aggodalommal tölti el, hogy a terv szerint a városban csökken a zöldfelületi arány. A város fejlődése kétségtelenül – Győrben igen nagy volumenű (lásd pl. AUDI) – építési igénnyel jár. Ez vagy újabb, korábban nem beépített területek felhasználásával, vagy a meglévők sűrítésével jár. Utóbbit a lakosság véleményt nyilvánító részének döntő többsége ellenzi, így az önkormányzat sem támogatja, bár kétségtelenül elvileg ez a fenntartható megoldás.

A feldolgozás szakmai szempontból is tanulságos, egyértelműbb prognózisokat, kapacitásszámításokat lehet végezni így, mint csak a szerkezeti tervben való tartalékterületi tervezés alapján, továbbá jobban meg lehet ismerni a lakossági álláspontokat a tartalékterületek sorsát illetően. Az észrevétel alapján a tartalékterületeket önálló fedvényen, nem a szabályozási terv részeként fogjuk bemutatni, viszont megkülönböztetjük a szerkezeti terven. 4.

V.2

A kritika szempontjából kiemelt jelentőségű a barnamező sorsa. A terv igyekszik a szabályozással támogatni ezek újrahasznosítását. A területi mérleg szerint a város területének több, mint 1/5-e erdőterület, zöldterület, vízgazdálkodási terület; összességében tehát igen jelentős a növénnyel borított területfelhasználási egységek területe, még, ha a mezőgazdasági területeket nem is vesszük figyelembe. Kevés a parkterület, bár ezek mennyisége nem csökken, hanem nő; az előző tervben szereplő 68,95 ha-ról 211,91 ha-ra. A Tervtanács 7.

túlzottnak találja a közúti közlekedési hálózat fejlesztésének mértékét, és kételyeit fogalmazza meg az M1-es elkerülő út menti körutakkal, illetve a közel sugárirányú utakkal kapcsolatban. A 15 éven túli hálózat alternatív vonalakat is tartalmaz, melyek kisebb nagyításban nehezen különböztethető meg a tervezett elemektől, ez is okozhatja azt a benyomást, hogy a hálózat túltervezett. A számítógépes ráterhelések a tervezett hálózat létjogosultságát igazolják; nincsenek a hálózatnak olyan elemei, melyek létét várható forgalmi terhelésük ne indokolná. (Alacsony forgalmi terhelés jut a Győrszentivántól keletre tervezett vonalra, mely szerepel a megyei mellékúthálózat fejlesztési programban is, valamint a 81-es és a 8136-os utak közé tervezett útra, mely szerepe viszont a külső elkerülő út keleti szakasza megépüléséig a tranzit teherforgalom miatt lehet különösen fontos.)

8.

az elkerülő vasúti fejlesztések és a meglévő 13 db külön-szintű vasúti átkelőhely ismeretében megfontolandónak tartja a várost kettészelő vasútvonal jövőjéről való gondolkodást. A vasúti főpályaudvar városközpont közeli fekvése a városszerkezet kedvező adottsága. Győr nagyságrendje és a vasúthálózaton való fekvése miatt fejpályaudvarra átalakítása nem reális javaslat, ezért

EGYEZTETÉSEK

hosszú távon is kell számolni a várost kettészelő vasútvonallal. Hosszú távon magassági vonalvezetésének megváltoztatása nem kizárt, a süllyesztés a Rába keresztezés miatt ugyanakkor nem valószínű változat. A körvasút nyomvonalának helybiztosítására vonatkozó tervezői javaslat elsősorban a vasúti áruszállítás növekedésére vonatkozó szcenárió érvényesülése esetén fontos vasútfejlesztési lehetőség, első ütemeinek megvalósítása a városon keresztül vezető PápaCelldömölki vasútvonal-szakasz kiváltását szolgálja. 9.

120 → 15


felhívja a város vezetőinek figyelmét a szerkezeti tervből még hiányzó jóváhagyandó munkarész, a település területe felhasználását meghatározó leírás fontosságára. Ebben kell bemutatni a településfejlesztési koncepció elhatározásainak megvalósulását, a célokat és összefüggéseket, az ütemezést, a prioritásokat stb. Ennek pótlása elengedhetetlen. A terv alátámasztó munkarészei kellően alaposak, így azok megfelelő alapot nyújtanak a leírás megszületéséhez. A munkarészt a terv véglegesítése során pótoljuk.

10. javasolja a földrajzi neveknek a tervlapokon való szerepeltetését. A földrajzi neveket a terv véglegesítése során felírjuk a tervre. 11. javasolja a soros beépítés szabályozásának ismételt végiggondolását (összhangban az ingatlan nyilvántartási törvénnyel). A soros beépítés a terv szerint a kertvárosi lakóterületek 4-6 lakásos beépítéseinek egyik konkrét, a sorházas beépítéshez hasonló formája, melynek létjogosultságát a történeti előképek is bizonyítják. 12. javasolja a város vezetőinek, hogy az örökségvédelmi hatástanulmányt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal ismételten egyeztesse, az épített örökség védelmét a helyi építési szabályzatban kellő mélységgel szabályozza. A hatástanulmány egyeztetése megkezdődött, a terv véglegesítése a KÖH által is elfogadott hatástanulmány alapján fog megtörténni. 13. javasolja a terv néhány – az ismertetett és írásban is átadott szakbírálatokban megkérdőjelezett – elemének újragondolását. Megköszönve az opponensek rendkívül alapos bírálatát azokat a terv véglegesítése során felhasználjuk. 14. dicsérendőnek – és ezért követendő példának – tartja az illeszkedés szempontjainak a helyi építési szabályzatban történő pontosítását. 15. megállapítja, hogy a város jogszabályban rögzített feladatát végzi, amikor korlátozza, helyhez kötötten szabályozza az elsődlegesen és a kivételesen elhelyezhető rendeltetések számát az egyes övezeteken belül.

Összességében megköszöni a város vezetőinek és a tervezőknek a szakszerű munkát, és sok sikert kíván a folytatáshoz. Budapest, 2005. május 11. Körmendy Imre a tervtanács elnöke Opponensi vélemények:

Koszorú Lajos opponensi véleménye GYŐR MJV Településfejlesztési Koncepció és Településszerkezeti Terv dokumentációhoz 1. Településfejlesztési Koncepció Győr azon magyar városok közé tartozik, amelyek szerencsével jártak az elmúlt 15 évben. Köszönhető ez fekvésének, tradícióinak és összetett adottságainak. Az M1, az Audi, az Egyetem, a markáns történelmi belváros és a színes, erős helyi társadalom sok mással együtt hatalmas erőt ad. Győr mintáit más városok figyelik, ahogy tudják, követik. A győri terv, a győri várospolitika ezért túlmutat önmagán és ezt a körülményt is figyelembe vettem miközben a győri várospolitika eszközrendszerét opponáltam. A győri fejlesztési koncepciót és szerkezeti tervet, ezt a magas színvonalú munkát nehezebb bírálni, mint egy kevésbé jó tervet, mert sok minden rendben van. Mégis mi az, amit egy külső szemlélő másként lát, kifogásol, esetleg hozzátesz. Győr városfejlesztési koncepciója mintaszerűen szerkesztett, jól felépített kulturális üzenet a fenntartható fejlődési pályára törekvő magyar nagyvárosról. A győri irányítású szakembergárda nagyon magas színvonalú, komplex vizsgálatokon, helyzetértékeléseken, szakági megalapozó tanulmányokon alapuló koncepciót kínál a várospolitikusok számára. A mai viszonyok között érték Győr markáns várospolitikája és kedvező, hogy ez liberális. A liberális felfogású településfejlesztésen és településirányításon is számon kérhető azonban a közösség távlatos érdekének érvényesítése, a racionális értékválasztás és mértékletes célok kitűzése. A koncepció tükrözi, hogy a város egyre szervezettebb fejlesztésekre törekszik. A munkát megalapozó anyagok világos és egyértelmű alapvetése a fenntartható és kezelhető, a XXI. századi követelményeknek megfeleltethető városépítést vetítettek előre. Ezt a fejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó határozatok, vagy azok tervezetei nagyrészt megerősítik.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A koncepció 28 pontba szedve tárgyalja a város kiemelkedő, és a településrendezéssel is összefüggő fejlesztési feladatcsoportjait. Az anyag felépítése célratörő, világos, két kérdés körben azonban ellenvéleményem a következő.

A népesség, lakás és lakóterületek kérdése

A város jövőképének mérlegelését hiányolom a koncepcióból. Túlságosan pragmatikus, célratörő az anyag, persze lehet, hogy a korábbi rendezési terv és más előzmények által feltett kérdések, felvetett lehetőségek már megválaszolásra kerültek. Az anyag azonban arról győzött meg, hogy vannak még nyitott kérdések. Ezek közül a lakóterületek - lélekszám - gazdaságosan üzemeltethető település és a vonzó városi környezet tervben nem kielégítően kezelt konfliktusára mutatnék rá. A demográfia és a lélekszám előrejelzés sajnos nem tudott olyan eredményt adni, amely a tervezést kellően támogatná. (A stagnálástól az erőteljes bevándorlásból adódó nagyarányú növekedésig tart a képlet.) A lakásellátás adatai szerint a győri mutatók jók (2.48 fő/L; 27m2/fő). Az előkészítés alaposan feltárta és bizonyos mértékig szelektálta a lakossági tulajdonú területekkel kapcsolatos fejlesztési szándékokat. A koncepció azonban a szerkezeti terv felé meghatározta 150.000 fő számára a 35m2/fő lakás és kapcsolódó lakóterület szükséglet biztosítását, de nem jelölte meg, azokat a fékeket és a visszacsatolásokat, amelyekkel a városüzemeltetési szempontból szétszórt, piaci alapú település- és lakásépítés kontrolálható lenne.

2003-2005

V.2 - A 377/2003. (X.30.) Kgy. határozat 1. pontjával elfogadott településfejlesztési döntés - A beépítésre szánt területeknek csak a tényleges, felhasználási igényeknek megfelelő bővítése lehetséges a tartalékterületek ütemes átsorolásával, utóbbit egyeztetve a tulajdonosi igényekkel. - módosított az eredeti tervezői előterjesztésen és kiegészítette az „egyeztetve a tulajdonosi igényekkel” résszel. A tulajdonosi igények okozták a rendkívüli mennyiségű tartalékterületet a tervben. Az egyes képviselők és a részönkormányzatok is támogatják az ingatlantulajdonosok által indítványozott fejlesztési lehetőségek minél szélesebb körű érvényesítését. - A lakosság véleményt nyilvánító része a családiházas beépítéseket preferálja, ennek következtében a képviselők többsége is ezt támogatja, bár a statsiztikák szerint a tényleges lakásépítési volumen összesen 12 %-át teszik csak ki a családiház építések. A tervező a terv véglegesítése során csökkentette az építési jogot kapó területek mennyiségét a közgyűlés által elfogadott elvek alapján. A tervező javaslata a területfejlesztések önkormányzati koordinálására az önkormányzat aktívabb részvétele a területfejlesztésben, melyre lehetőséget nyújt az önkormányzat jogszabályban is elismert érintettsége az összes építési engedélyezési eljárásban. Ez a részvétel lehetne a leghatékonyabb eszköz a területfelhasználások ütemezésében.

Kereskedelmi ellátás:

A tervező egyetért a kritikával, lehetőségeit azonban három tényező korlátozza:

Itt a legvadabb verseny számára nyit teret a város határozata, ellentétben az egész koncepció szellemiségével: „minden igénynek teret kell engedni a szerkezeti terv módosításával”. Nem a kereskedelem és fogyasztás ördögi körforgását ostoroznám, hanem a város és gazdasága számára kialakuló csapdahelyzetet. Kell-e az a városnak, hogy a kiskereskedelem teljes koncentrációjával csak egy szűk belvárosi kereskedelmi mag maradjon és minden más terület homogenizálódjon, autós bevásárlássá váljon, szlömösödjön, és a kereskedelem elszegényedjen? Budapesten már napirenden van a plázák újrahasznosításának kérdése. Ismertek azok a kis- középvárosok ahol már alig van más, mint az a három - négy lánc és a kínaiak. Más hasonló léptékű városok témába vágó tapasztalatát meg kellene vizsgálni. Nem feltétlenül rossz ez, csak túlzottan durva jövőkép és sok előre látható közlekedési, területhasználati, szociális és kulturális következménnyel járhat, melyek városba illesztése legalábbis kérdéses.

- A korábbi tervekben már jóváhagyott fejlesztési területek visszasorolása csak rendkívül indokolt esetben vállalható.

A területhasználatot tekintve a koncepció megállapítja, hogy dinamikusan nő a kivont területek aránya, az utóbbi 20 évben 33 %-ról 44 %-ra nőtt a

Manapság legtöbb településünk, de különösen nagyvárosaink igen erőteljes területkínálatot alakítanak ki, miközben a területi folyamatok értékeléséből látható, hogy a népességnövekedés tartalékai kimerültek. Nem a nagyvonalú törekvést vitatom, inkább az óvatosabb, megfontoltabb területhasználattal kapcsolatos szempontok érvényesítését hiányolom. Vitatható tehát az a koncepcionális döntés, amely a szerkezeti terv 10 éves távlatában a város népességének akár 50-%-os növekedésével is kalkulál, vitatható, hogy, a szerkezeti tervben meghatározott hálózatokra és területekre vonatkozóan nincsenek prioritások. Mind a tervezés, mind a várospolitika akkor igazán felelős, ha vállalja az előnyök és elsőbbségek meghatározásával járó konfliktusokat.

EGYEZTETÉSEK


120 → 17

műveléstől elvont területek aránya. Ezt a szerkezeti tervben meghatározott fejlesztési területek tovább növelték.

tes az Étv.-vel, hiszen a tervet a település nagyságának megfelelő méretarányban kell ábrázolni.

A koncepcióról el kell mondani, hogy rendkívül igényes, körültekintő, naprakész, nagyon magas színvonalú szak-munka. Messzemenően használatra termett, ezt a tartalmi elemeken túl a szerkesztése is segíti. A koncepciót követő stratégiai program átfogó forgatókönyv a várospolitika számára, remélhetőleg nem süllyed el fiókok, vagy a winchesterek alsó polcán. Ezzel arra is utalnék, hogy amilyen nehéz a papír formátum kezelése, attól eltérően elegánsan használható a CD formátum

A tervezők azonban nem voltak elég bátrak, hogy elszakadjanak bizonyos szakmai rutinoktól, vagy talán nem volt elég idejük, hogy tudatossá és világossá tegyék a szerkezetben és annak eltérő léptékű feldolgozásában rejlő didaktikai és struktúra-alakító finomságokat.

A koncepció járulékos fejezete a projektek (apró)pénzre váltását segítő pályázati rendszerekkel kapcsolatot biztosító fejezet, ami ugyan sziszifuszi munka, de nélkülözhetetlen a távlatos, dinamikus várospolitika számára, fontos hogy intézkedés történjen ennek állandó frissítéséről. A dícséretek mellett javasolnám a tisztelt tervtanácsnak, hogy az előkészületben lévő településügyi törvény felé már most (elkésve) kezdje meg a szakma összegyűjteni azt a néhány fejlesztési koncepciót, amely ilyen és más, hasonló kiváló munkák tapasztalataival segítené jogszabályaink életszerű megalkotását. A tervező az opponens véleményét elfogadja; az egész terv legnagyobb problémája az érintett két pont; a túlzott túlkínálat a lakóterületekből és a bevásárlóközponti területekből. Miután ezek a városfejlesztési döntések nem tervezői javaslatra születtek a tervezésnek nincs lehetősége a módosításra, legfeljebb az ütemezésre. 2. Szerkezeti Terv Az átadott dokumentációból nem teljesen világos, hogy az önkormányzat az eddigiek során mit hagyott jóvá és mit nem. A szerkezeti tervben a népességszám várható szélső értékei közül az erőteljesen növekvő jövőképhez tartozó területigény jelenik meg. A jóváhagyott tartalommal kapcsolatos bizonytalanság abból eredhet, hogy a tervdokumentáció összeállításának idején az önkormányzat még csak a fejlesztési koncepció néhány városfejlesztési döntését hagyta jóvá, míg a tervtanács előtt már az egész városfejlesztési koncepció jóváhagyása megtörtént. A tervlapok jól felépítettek. Különösen dicséretes koncepcionális törekvés az 1:30 ezres és az 1:10 ezres léptékű tervlapok kidolgozása. Az alapos vizsgálati és háttértanulmányokból megismerve Győr adottságait, konfliktusait és a tervet jó megoldás, hogy a szerkezeti összefüggések két eltérő és jól megkülönböztethető síkját elkülönítetten dolgozzák föl a tervezők. Ez nem ellenté-

- Az általam megismert 30 ezres léptékű terv jól mutathatná, hogy a város milyen dinamikával lakja be,- foglalja el a rendelkezésre álló teret, ebben az erőteljes fejlődési ciklusában. A térképen azonban nem lehet különbséget tenni a már kialakult, beépített területek és a kijelölt fejlesztési valamint tartalék, vagy távlati fejlesztési területek között. A tervlapon emellett megjelenik a közlekedési hálózat kiépítésének ütemezése, ez az elképzelt – javasolt szerkezetalakítási modell azonban nem értékelhető a területfelhasználás alakításának ismerete nélkül. A sok tekintetben releváns 30 ezres tervlapnak ezek összhangját kell bemutatni és erre a stratégiai modellezésre a lépték alkalmas is. A folytatásban a háttéradatbázisokban meglévő ütemezési javaslatot feldolgozzuk a szerkezeti terven is. - Az OTÉK a Településszerkezeti Tervek tekintetében felkínálja a területfelhasználási módok általános építési használat szerint és sajátos építési használat szerinti megkülönböztetését. Az összefoglaló szándékú 30 ezres tervlapon a területfelhasználási módokat elégséges lett volna az általános építési használat szerint megjeleníteni, és ez az ábrázolás az ütemezésre vonatkozó megjegyzést figyelembe véve megfelelően ráirányítaná a figyelmet a város térbeli növekedésének arányaira és irányaira a folyamatok rendszerbe szervezését segítve. - Ahhoz, hogy ez a tervlap, mint eszköz szervezett, hatékony városfejlesztést provokáljon a tervezők szándékának megfelelően, tovább kell korrigálni a tervlap jelkulcsát és jobban el kell szakítani a 10 ezres léptékben ábrázolt tartalomtól. (általános építési használatot jelölni, kiszolgáló-lakóutcákat levenni, megkülönböztetni a meglévő városszövetet az újonnan belépő területfelhasználási egységektől és a hosszabb távon figyelembe veendő tartalékterületektől, ) ebben a rendszerben egy finomabb grafikával megjelenített közlekedési és közműhálózat fejlesztési modell is felértékelődik. - A 30ezres léptékben ábrázolt piktogrammok zavaróak, jól érezték a tervezők, hogy a kissé didaktikus OTÉK-beli jeleket egységesíteni kell, mert zavarják a tervlap mondanivalóját. Ebben a léptékben ez el is hagyható. Az opponencia teljes mértékben tükrözi a 30.000 lappal kapcsolatos eredeti tervezői szándékot, melynek kibontására eddig valóban az

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata időhiány miatt nem volt lehetőség, a folytatásban a javasolt korrekciókat megvalósítjuk. Jónak tartom a mezőgazdasági területek tagolását, míg a 30 ezres lapon nem következetes az erdők besorolása.

2003-2005

V.2 Nem vitatva az észrevétel jogosságát, az egyeztetési tervben a szabályozási terven lévő egyértelmű ütemezési javaslatok pótolták az ütemezéssel kapcsolatos hiányt.(lásd tartalékterületek jelölése)

3. A szerkezeti és szabályozási tervet alátámasztó javaslatok A 10 ezres tervek kidolgozottsága, tartalma megfelel az OTÉK követelményeinek, azonban a tervek még nem tekinthetők befejezettnek. (ld. MEO megjegyzések). Kijavítandó hibának tartom, hogy a szerkezeti terven csak részben került meghatározásra a rekultiválandó területek jövőbeli felhasználása, nem kerülhető meg a szerkezetbe illesztés egy intézkedési javaslattal, ami nem a tervre való. Nincs jelkulcsi magyarázata a terven a tömbökre ráírt övezeti kódnak ez szintén nem a szerkezeti tervi tartalom. Az újabb tartalmi követelmények, már eltekintettek a tartalékterület tervi eszközként való alkalmazástól, ennek ellenére indokolt lenne a szerkezeti terven jelölni az időben eltérően fejleszthető ütemeket. Hiányzik az Étv. szerinti szöveges munkarész. Ez nélkülözhetetlen akkor is, ha a tervlapok „mindent” tartalmaznak, és ha a területfelhasználás leírása, valamint közlekedési, tájrendezési alátámasztó munkarészek magas színvonalon és minden szerkezeti tervi körülményre kiterjedően kerültek megfogalmazásra. Szükség van a határozati formában megjelenő, a szerkezetalakítást megállapító várospolitikai döntésekre. Ez tartalmában eltér a - Győr esetében magas színtű - fejlesztési koncepciótól. A fejlesztési koncepció a fejlesztésre irányuló célokat és az egyes döntéseket foglalja rendszerbe. A szerkezeti terv a fejlesztési döntések műszaki - ökológiai kereteit, a szerkezet alakítását, elrendezését, a területek felhasználásának módját, a fejlesztések irányát és mértékét kell, hogy meghatározza. A tervlapok mellett szükség van egy olyan, a „városra nézve” kimondott határozati szintű elköteleződésre, ami rögzíti a fejlesztési koncepció iránymutatása és a szerkezeti terven meghatározott térbeli keretek mellett, a különféle városi területpolitikák prioritásait, korlátait, főbb határértékeit, követelményeit és a visszacsatolási pontokat-helyzeteket térben és időben. A tervlapok jellegüknél fogva ezt nem tartalmazhatják, ezért javaslom ennek pótlását. A szerkezeti leírást elkészítjük. A városrészi összefoglaló utal a jóváhagyásig terjedő időszak legfontosabb teendőjére a tartalékterületek meghatározására és a későbbi bevonásuk módszerének meghatározására. Ezt azonban fő vonalaiban célszerű meghatározni a szerkezeti tervben, e nélkül nem javaslom a terv egyeztetésre bocsájtását, mert sem az államigazgatási véleményezők, sem tulajdonosok, befektetők nem tudják az önkormányzat szerkezetalakító szándékait azonositani és nem tudnak megfelelően viszonyulni azokhoz.

A vizsgálati és az alátámasztó anyagokból megállapítható, hogy az OTrT-vel való összhang, bár az M81-es még nyitott kérdés. A nagytérségi kapcsolatok a közlekedési fejezetben a legjobban kidolgozott. A magas szintű és izgalmasan tanulságos alátámasztó anyagok közül két szakterületet emelnék ki. A közlekedés fejezet az Eu-s összefüggésekből kiindulva, a generális terveken átívelően elegánsan helyezi el Győr városát a megfelelő kontextusba. A nagy lendület hatására azonban, mintha kissé megszaladt volna a tervező(k) ceruzája (egere). A terven előirányzott közúti fejlesztések túlzóak. Több helyen felesleges, párhuzamos főhálózati elemek kerültek betervezésre, melyek elszakadnak a területfelhasználástól, és nem kínálnak új kapcsolatokat. Különösen szembetűnő ez a város keleti, déli térségében, ahol hagymahéjszerüen sorolódnak egymásra az utak (82. és 8136. sz utak közötti út és É-i folytatása). Alaposabb mérlegelés és több fejezetben is meghatározott-elvárt, mértéktartó, visszafogottabb területfelhasználási jövőkép mellett bizonyára a hálózati javaslat is kevésbé lenne túlfűtött. Ez a gazdag út kínálati jövőkép újabb fejlesztési szándékokat fog ébreszteni. Ajánlom ennek átgondolását, mert tapasztalatilag igazolt, hogy a lerajzolt, sokszor ismételt gondolatok, esetenként akkor kezdenek megvalósulni mikor már eljárt felettük az idő és szükség lenne az újragondolásukra, csakhogy olyan mértékben beívódnak a közgondolkodásba, településpolitikába, hogy képtelenség változtatni rajtuk. (Bp.-M0) Ez a hálózat kevéssé felel meg a fenntarthatóság követelményeinek. A nagy munkát tartalmazó közlekedésfejlesztési javaslat egy kicsit „túlsúlyos”, az időben ütemezett A, B, AB változatok sok tervlapjától. Ezek, a szöveges munkarészben kidolgozott alapos kommentárokkal nagyobb léptékben, egymás mellé rendezve még jobban alátámaszthatnák a tervet. A jelkulcsi bizonytalanságok és rajzi hibák miatt nem tudott minden tervlapon érvényesülni a szakág alapossága. Dicséretes a várost dél nyugaton metsző infrahálózat és közlekedési folyosó összefogottsága.

EGYEZTETÉSEK


A tömegközlekedés jövőképére kidolgozott három szcenárió szélesebb körű megismertetése fontos lenne a város hatékony fenntarthatóságának tudatosítása és elfogadtatása érdekében, szorosan összehangolva a területi prioritásokkal. A közlekedés fejezethez kapcsolódó szép és tartalmas magyarázóalátámasztó ábrák, táblázatok minősége meghaladja a TSZT-ek és SZT-ek kialakult mintáit. A tájrendezési munkarész A tájrendezési javaslat kiválóan tagolt, de a sajátos tájhasználat megjelenítésében keverednek a használat és az intézkedés elemei (természeti értékek miatt megszüntetendő bányatelek) A tájvédelemben a helyi védelem javaslatai szervesen illeszkednek az országos értékekhez és több esetben szerényen kerülgetik az erősen vitatható fejlesztési területeket.

Összegzés

A szerkezeti terv tervlapjait véglegesíteni kell és ennek során ki kell javítani a technikai hibákat.

4. A tervlapokra vonatkozó néhány MEO jellegű megjegyzések:

- Földrajzi nevek, városrészek, dűlők, néhány karakteres elem-együttes megnevezése feltüntetendő a tervlapokon. - A 10.000 léptékű lapon a városrészek és a 33 városrendezési körzet elnevezését is célszerű lenne fel tüntetni. - Jelkulcsok hiányosak, színtévesztettek, ellentmondóak. A mindkét léptékben megjelenő közlekedési ábrázolások nem követhetőek eléggé, a közlekedési javaslatok jelkulcsa és az ábrázolt hálózatok ellentmondásosak, nem követhetőek. A nyomtatott grafika darabos és a léptéket tévesztett beállítás miatt agresszíven elnyomja a tervet. Téves lehet az autópályához közeli hulladéklerakó mellett kijelölt P+R.

120 → 19

Az elemző, alátámasztó anyagokban több kartogram /szintterületi, építmény szintszám, telkek beépítettsége,/ zavaróan és értelmetlenül részletes és ennek megfelelően nem segíti a tervezést. A színek összetéveszthetőek. - 30ezresen színhiba: ártéri erdők vannak a tervlapon a közparkok helyén. - Az egyes védőtávolság - igényes létesítmények védőtávolsága, védősávja nincs feltüntetve, ami a random elvű fejlesztési jövőkép esetén nélkülözhetetlen. Megköszönve az alapos bírálatot, a terv véglegesítése során törekszünk a hibák megszűntetésére. Budapest, 2005. 05. 08.

Koszorú Lajos

Rosivall Ágnes opponensi véleménye GYŐR MJV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT c. településrendezési munkákról Hallatlanul nagy szaktudásról tesz tanúbizonyságot az opponencia tárgyát képező anyag. A tudás viszont bizonyos szempontból átok. Minél mélyebb, átfogóbb megoldásra tesz kísérletet egy anyag, annál több helyen sarkall vitára, illetve ad lehetőséget az észrevételek megtételére. Véleményem szerint ilyen szempontból az észrevételek sokasága fordított arányban áll a munka értékeinek sokaságával. Az anyag pontosan olyan, amilyet a felelős tervező ismeretében várt az ember. Öntörvényű, hallatlanul logikusan felépített rendszer és mindenre kiterjedően alaposan és részletesen kidolgozott munka. A főtervező mindenre kiterjedő figyelme azonban, esetenként túl részletes és bonyolult előírásokat eredményez. Ebben az összefüggésben kimondottan megnyugtatóan hat a társtervezők sok településen összegyűjtött hallatlan rutinja, mely szerint előírásaik lényegre törőek, összefogottak, egyszerűek, s tudomásul veszik, hogy az átlagos emberi eleme felfogóképessége nem határtalan. (S ezen még a számítógép / térinformatika sem segít.) Talán a közlekedéstervező kolléga az egyetlen, aki néha nem tudja visszafogni a felelős tervező hihetetlen összetett módon való gondolkodását, s ezért egy-két kérdésben besétál a mindent előre bebiztosítani akaró magatartás csapdájába.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy munkaközi anyagról van szó, ahol több esetben érezhetően nem dőlt még el, hogy egyes elemek bekerülneke, vagy milyen módon kerülnek be a végleges GYÉSZ-be: A magánutak tekintetében például eltérő tartalmat hordoz a 2.9. Győr szabályozása című alátámasztó munkarész és a GYÉSZ. A terv véleményezés utáni V.2 változata szerint a gyűjtőutaknál alacsonyabb szerepkörű tervezett utak megvalósulhatnak közútként, vagy közforgalom számára megnyitott .magánútként egyaránt, tekintettel arra is, hogy az újonnan beépülő területek út és közműépítési beruházásai a területtulajdonosokat terhelik. Az irányadó szabályozási vonal tekintetében is találhatók ellentmondások a szabályozási terv jelkulcsa és a GYÉSZ fogalom-meghatározások (1. sz. melléklet) között. Az irányadó szabályozási vonalakat a kritikák hatására mellőztük és a tervdokumentumokat ennek megfelelően korrigáltuk. Hasonló jelleggel nem egyértelmű a közterület kialakítási tervek (KKT) hatálya, illetve azok alkalmazási köre. A KKT a korábbi törvényességi észrevétellel kifogásolt KRT-t váltja le. Jóváhagyása közgyűlési határozattal történik, hatálya az önkormányzatra és szervezeteire terjed ki. Így is elegendő mértékben érvényesíthető, mivel az önkormányzat érintett minden építési engedélyezési eljárásban. Teljes cserét igényel A szabályozás területi hatálya 1. §-ban foglalt előírás, mivel időközben a teljes közigazgatási terület egységes rendbe foglalt szabályozást nyert. Megtörtént.

2003-2005

V.2

Nagyon jó a fejlesztési koncepció felépítése, különösen a városi életminőséget biztosító programok kiemelése. Hiányolom ugyanakkor a Szerkezeti Terv OTÉK szerint jóváhagyandó munkarészként előírt leírását. Pótlása megtörtént. A távlati népesség nagyságrendjét követő területi elhatározásokat nem tartom elég meggyőzőnek. A fejlesztési koncepció szerint a város "nem tervez agresszív bevándorlást ösztönző politikát" (évi 1,5%-os növekedés összesen 10 évre 15%, vagyis 150 000 fő). A nagyon precíz népességi prognózishoz képest (jelenlegi 248 fő/lakás; 27 m2/fő lakás-alapterület, távlatban 35 m2/fő) nem elég strukturáltak és határozottak a távlati településszerkezeti fejlesztési irányok. Egyes szakági számítások szerint a 15%-os növekedéssel (biztonsági tartalékkal) szemben, amely kb. 30 000 főt jelent, a fejlesztésre kijelölt területek kb. 75 000 fő többletnépesség befogadására adnak lehetőséget. A tervező egyetért a kritikával, lehetőségeit azonban három tényező korlátozza: - A korábbi tervekben már jóváhagyott fejlesztési területek visszasorolása csak rendkívül indokolt esetben vállalható. - A 377/2003. (X.30.) Kgy. határozat 1. pontjával elfogadott településfejlesztési döntés - A beépítésre szánt területeknek csak a tényleges, felhasználási igényeknek megfelelő bővítése lehetséges a tartalékterületek ütemes átsorolásával, utóbbit egyeztetve a tulajdonosi igényekkel. - módosított az eredeti tervezői előterjesztésen és kiegészítette az „egyeztetve a tulajdonosi igényekkel” résszel. A tulajdonosi igények okozták a rendkívüli mennyiségű tartalékterületet a tervben. Az egyes képviselők és a részönkormányzatok is támogatják az ingatlantulajdonosok által indítványozott fejlesztési lehetőségek minél szélesebb körű érvényesítését.

Fentiekkel összhangban az opponensi véleményt is munkaközinek kell tekinteni, mert esetenként előfordul, hogy a 2.9. GYÉSZ műleírás kapcsán szerepel benne olyan bírálat, amely a GYÉSZ jelenlegi formája szerint oka fogyottá vált. (E bírálatokat úgy gondolom mégis benne kellett hagynom a véleményben, hiszen érezhetően a GYÉSZ még nem végleges, változóban van.)

- A lakosság véleményt nyilvánító része a családiházas beépítéseket preferálja, ennek következtében a képviselők többsége is ezt támogatja, bár a statsiztikák szerint a tényleges lakásépítési volumen összesen 12 %-át teszik csak ki a családiház építések.

Előfordulhat tehát, hogy a bírálat a szándékra és nem a ténylegesen választott megoldásra vonatkozik.

A tervező a terv véglegesítése során csökkentette az építési jogot kapó területek mennyiségét a közgyűlés által elfogadott elvek alapján.

A Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet előkészítő, illetve alátámasztó munkarészekben különösen jónak tartom, hogy az anyagok (fejlesztési koncepció, GYÉSZ függelék stb.) mindegyikén érződik, hogy a tervezők értővé akarják tenni azokat az embereket, akik részt vesznek a döntési folyamatban (egyeztetés, jóváhagyás).

A tervező javaslata a területfejlesztések önkormányzati koordinálására az önkormányzat aktívabb részvétele a területfejlesztésben, melyre lehetőséget nyújt az önkormányzat jogszabályban is elismert érintettsége az összes építési engedélyezési eljárásban. Ez a részvétel lehetne a leghatékonyabb eszköz a területfelhasználások ütemezésében.

EGYEZTETÉSEK


A vélemény tartalmi felépítése A) Meghatározó jelentőségű észrevételek (fontossági sorrendben) B) A kisebb jelentőségű észrevételek (a HÉSZ felépítésének sorrendjét követve) C) Egyéb, a vélemény részeként rögzített észrevételek D) Egyéb jelzésszerű utalások a GYÉSZ jegyzetekkel ellátott példányában

A) MEGHATÁROZÓ JELENTŐSÉGŰ ÉSZREVÉTELEK (fontossági sorrendben) A/1) Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre szánt területek és a tartalékterületek A jelenleg felülvizsgálatra kerülő településrendezési eszközök közül a tervezők mindhárom terület lehatárolását a szabályozási terven rögzítik. A Szerkezeti Terv ezen területek megkülönböztetett módon való ábrázolását nem tartalmazza, sőt ha jól értelmezem a területfelhasználási tervlapon a tartalékterületek nem is kerülnek rögzítésre. Meggyőződésem, hogy mindhárom elem megkülönböztetett módon való ábrázolásának megfelelő helye, összefüggésben azok elsődleges tartalmával a Szerkezeti Terv.

120 → 21

"A beépítésre szánt területeknek csak a tényleges, felhasználási igényeknek megfelelő bővítése lehetséges a tartalékterületek ütemes átsorolásával, utóbbit egyeztetve a tulajdonosi igényekkel." (Részlet A területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodás c. 26. fejezetből) "A 2000-nél kisebb lakos számú városrészek (Gyirmót, Kismegyer, Likócs, Pinnyéd) kivételével a már kijelölt, beépítésre szánt területek beépülése előtt nem szabad növelni a beépítésre szánt területek mennyiségét. A 2000nél kisebb lakos számú településrészek esetében a beépítésre szánt területek mennyiségét csak akkor szabad növelni, ha a még be nem épített területek kapacitásai nem elegendőek 2000 lakos letelepüléséhez." (Részlet A területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodás c. 26. fejezetből) Az egymást követő településfejlesztési koncepciókban rögzített döntések ellentmondásai a Kereskedelmi ellátás c. fejezetben jól nyomon követhetők: 377/2003. (X. 30.) Kgy. sz. határozat törlése: "4. a.) Elsősorban kis- és közepes méretű üzleteknek, illetve üzletközpontnak (2500 m2-ig) helyet adó, a városnegyed ellátását célzó fejlesztéseket támogatja az Önkormányzat. b) a rendezési tervekben meglévő kiskereskedelem-fejlesztési területeken kívül elsősorban a Belváros széli, tömegközlekedéssel jól ellátott területek fejlesztését, illetve a barna mezős fejlesztéseket támogatja az Önkormányzat." 289/2004. (hll. 8.) Kgy. sz. határozat, amely többek között az alábbi új döntéseket tartalmazza:

A tartalékterület (véleményem szerint) jogszerűen a szabályozási terven nem is ábrázolható.

"3. Előirányozandó a közlekedési szempontból is kedvező helyzetű Gardénia, mint barnamezős telepítési helyszín beépülése is.

A tartalékterületek SZT-en való ábrázolásának jogi lehetősége, vagy tilalma nem egyértelmű, de szakmailag indokolt az észrevétel, ennek megfelelően a tartalékterületek megjelennek a szerkezeti terven és a szabályozási terven teljes körű szabályozással az építési joggal nem rendelkező területek nem jelennek meg.

7. A Győr Megyei Város Közgyűlése úgy dönt, hogy minden igénynek teret kell engedni a szerkezeti terv módosításával, kivéve a vízbázis területével össze nem egyeztethető helyszínt az 1. sz. melléklet 3. ábrája szerint.

A tervező által választott ábrázolási mód általam feltételezett oka elsősorban a Településfejlesztési koncepcióban rögzített települési elvárások, vagyis a koncepció tartalmának időközi változása. Idézetek a Településfejlesztési koncepcióból "Ha tartalékterületek beépítése korlátozás nélkül bárhol megkezdődhet, akkor az törvényszerűen a városi szolgáltatások (közösségi közlekedés és alapfokú ellátások) színvonalának csökkenéséhez vezet." (Részlet A lakosság lakásszükséglete c. 3. fejezetből)

8. Révfalu területén a vonatkozó rendelkezések módosításával összhangban keresni kell egy bevásárlóközpont építésének lehetőségét." Az újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek a szabályozási tervlapon A fenti területekre vonatkozóan a GYÉSZ 21. §-a indokolja, hogy miért a GYÉSZ-ben jeleníti meg e területek határát. A GYÉSZ 21. § szerinti indoklás véleményem szerint erőltetett, hisz az lényegében az ÉTV 28. §-ban foglaltakra való hivatkozás alapján inkább a település üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos kérdéseket taglalja.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Az OTÉK 7. § (3) bekezdésben foglaltakkal való indoklás (mely szerint "meg kell határozni legalább..."), a fentieknél talán még jogosabb lenne, de ebben az értelemben az adott határvonal csak egy szerkesztő (figyelmeztető) jellegű vonal lehetne a szabályozási terven. Az A) és B) pontban foglalt területeknek a szerkezeti tervlapon az alább felsorolt hármas tagozódással történő megjelenítése, mint jelenlegi jellegében megmaradó, jelentősen átalakuló vagy új beépítésű, illetve tartalékterület, az alábbi érvekkel véleményem szerint egyértelműen alátámaszthatók: a) A szerkezeti összefüggések, települési növekedés, sűrűsödés, többlet ellátási és kiszolgálási igény, valamint megváltozott igény a kapcsolati rendszerek terén, illetve ennek hangsúlyozása, térbeli rögzítése. b) A közlekedési hálózattal való szoros összefüggés a hálózat ütemezése a közlekedési infrastruktúra rehabilitációt segítő területfelértékelő hatása a tényleges területfelhasználás közlekedési feltételei (hálózati hierarchia). Az „újonnan beépítésre szánt”, illetve „jelentős mértékben átépülő” területek kijelölése nagyon lényeges szabályozási tartalommal bír, mert egyértelművé teszi a területtulajdonos infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó kötelezettségét. A véleményezési tervben több helyen pontatlan lehatárolásokat a V.2. tervváltozatban javítottuk. Nem véletlen, hogy az új területek igénybevételének ütemezése híján, a közlekedési prognózisok időtáv megkülönböztetése nélkül, mind 2018-ra vonatkoznak (15 éves előrejelzés) az ÉTV-ben rögzített 10 éves tervezési időtávval szemben. A tervben öt éves ütemezéssel szerepelnek a közlekedési fejlesztések, mivel ezek aktorai köztestületek. A lakóterületek ütemezése a korábban írtakon túl a sok tulajdonos által véletlenszerűvé tett megvalósulásuk miatt nagyobb mértékben a jelen önkormányzati szándékok mellett nem lehetséges. Tartalékterületek a szabályozási tervlapon

2003-2005

V.2

"Ha az övezeti sorszám előtt T betű áll, akkor az övezet még nem a jóváhagyott terv része, területén a központi szabályok és a GYÉSZ 2003 illeszkedési szabályai alapján lehet az építéshatósági eljárásokat bonyolítani." A tartalékterületek szabályozási tartalmát a GYÉSZ 27. § (3) b) pont rögzíti. A tartalékterületeknek a szabályozási tervben való szerepeltetését, teljes körű szabályozását beleértve a határvonalak és övezeti előírások rögzítését is kifejezetten tévesnek, veszélyesnek és félrevezetőnek tartom. Ezt a véleményemet annak ellenére fenntartom, hogy a GYÉSZ 27. (3) bekezdésben külön rögzítésre kerül, hogy a "T" jellel jelölt tartalékterületek esetén mindaddig az illeszkedés szabálya marad érvényben, amíg a közgyűlés "az adott területre vonatkozó szabályozási tervet hatályba helyezi; rendeletével megszünteti a terület tartalék voltát " Véleményem szerint ez a hatályba helyezés3 vélhetően a társadalmi és szakmai kontroll teljes hiányához vezet, s magában rejti a hatékony területfelhasználás, településüzemeltetés követelményeinek figyelmen kívül hagyását, a rehabilitációs folyamatok a barnamezős beruházások helyett a zöldmezős beruházások elburjánzásának veszélyét. Könnyen vezethet a településszerkezet egyensúlyvesztéséhez, a hálózati struktúrák ütemezett fejlesztése helyett, azok kaotikussá válásához. A terv V.2. változatának kidolgozása az észrevétel elfogadásával történt. A/2) Fedvényenkénti módosítás Ezt le lehet írni, de nem lesz lehetséges végrehajtani. Vegyük például a hidrogeológia idomok lehatárolásának és azok tartalmának esetleges változását: Á védőterületet a szerkezeti tervlapon is ábrázolni kell. Nem lehet majd elkerülni a területfelhasználási kihatások értékelését. A változás tartalmát össze kell vetni a GYÉSZ adott övezetre, övezetekre vonatkozó előírásával. Lehet, hogy az értékelés eredménye az lesz, hogy a többi tervlapon (fedvényen), valamint GYÉSZ-ben valóban nem kell módosítást végrehajta-

A GYÉSZ műleírás (2.9) alátámasztó munkarész szerint:

hiszen a tartalékterületek e terv részeként "keresztülmennek" a szükséges egyeztetés folyamatán 3

EGYEZTETÉSEK


ni, de ezt úgy mond, be kell bizonyítani. Lehet, hogy az értékelő elemzés csak egy tanulmányterv tárgya lesz, de ha az eredmény egyéb változtatási igényt is felszínre hoz, akkor a rendezési terv módosítását a teljes egyeztetési, eljárási folyamatot beleértve, véleményem szerint nem lehet elkerülni. Kérdés persze, hogy az egyes ágazatok törvénykezési menetében való elmaradásának, illetve azok káros következményeinek ki fizeti meg az árát? (Ez fontos és az OLEH tervtanácsi állásfoglalását, illetve problémakör OLÉH általi továbbgondolását igényli.) Ugyancsak fenti témakörbe sorolható a GYÉSZ leírás (2.9.)-ben szereplő Védőterületek4 lehatárolása címszó alatt szereplő alábbi kitétel: "Fentieknek megfelelően a terv tartalmaz olyan felhasználásokat a védőterületeken belül, melyek csak a védőterület kijelölésének, vagy szabályainak megváltozása esetén valósítható meg." Egyetértek azzal, hogy a fedvényenkénti módosítás csak a szakszerűség sérülése nélkül engedhető meg, de a rendezési tervek életszerű alkalmazása érdekében elengedhetetlen. Nem járhat a terv éves időigényű módosításával egy állami jogszabály módosulása. Erre a körülményre kezd figyelemmel lenni az örökségvédelmi törvény legújabb módosítása, de az építési törvény módosítása nélkül nincsen egyértelmű jogi helyzet. A/3) Irányadó szabályozási vonal, közterület kialakítási tervek A címben összevont két témakör részben összefügg, részben teljesen elválik egymástól. Irányadó szabályozási vonal Irányadó szabályozási vonal GYESZ 1. sz. melléklete szerint a tervezett közterületek és az egyéb területek közötti határvonal. A függelék 1.4.4. pont részletesebb tájékoztatást nyújt az irányadó szabályozási vonalról: "Az irányadó szabályozási vonalat SZT módosításon kívül, csak közterületrendezési terv alapján lehet megváltoztatni, pontosítani, szabályozási vonalként véglegesíteni."

vízbázisra vonatkozó kormányrendelet várható változásával összefüggésben

120 → 23

"Az irányadó szabályozási vonalat övezeti határként is kell értelmezni." "A teleknek az irányadó szabályozási vonal és a közterület közötti részén építmény nem helyezhető el." A GYÉSZ-ben foglaltak szerint kétféle irányadó szabályozási vonal létezik: irányadó szabályozási vonal kerül alkalmazásra akkor, ha a szabályozási vonal csak később, vagy egyedi feltételek alapján lép életbe, ugyancsak irányadó szabályozási vonal kerül alkalmazásra akkor, ha nincs még olyan terv, amely a pontos közterületi helyigényt rögzíti, igazolja. Az irányadó szabályozási vonal kettős tartalma az alábbiak szerint egyértelműen szétválaszthatók: a) "még nem akarom érvényesíteni annak tartalmát". b) "még nem tudom annak pontos helyét", illetve Az a) pontban foglalt eset tartalma: A szabályozási vonal tartalmát (a tervezett5 közterületek és egyéb területek határa) a GYÉSZ 3. § (5) a) pontban rögzíti: "Nem kötelező a szabályozási vonal mentén a telekalakítást végrehajtani", ha . . . Itt a tervező rögtön belehajtja magát a - szabályozatlan telken nem lehet építési tevékenységet folytatni - csapdájába. Az ehhez kapcsolódó, irányadó szabályozási vonal tartalmát a RÉSZ 92. § (18) bekezdése rögzíti. Véleményem szerint itt lehet élni a későbbi hatálybehelyezés módszerével, vagy az adott teleksáv magánútként való lejegyzésének módszerével. A b) pontban foglalt eset ellentmondásai: A szerkezeti terv összefüggései alapján biztosan tudjuk, hogy szükség van a tervezett közterületre. Ugyanakkor nem rendelkezünk olyan tervvel, amely a szabályozási vonal pontos helyét alátámasztaná. Ez esetben több lehetőség is kínálkozik a megoldásra.

4

a "tervezett" közterület hibás megfogalmazás ez a tervezett szabályozási vonal tartalma 5

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A legjobb mai tudásunk szerint rögzítjük a szabályozási vonalat. Ezután elkészíttetjük azt a műszaki tervet, amely pontosítja a közterületi igényt, s azt visszavezetjük a szabályozási tervbe. Tervezési távon (10 éven) túli elemek helyét olyan területfelhasználási kategória megválasztásával kell és lehet biztosítani, mely a területet leginkább mentesíti a beépítés veszélyétől. A szükséges terület a telek nem beépíthető részeként kerül rögzítésre (jelen szabályozási terv tartalma). Véleményem szerint egyébként az olyan nagy horderejű beruházások, mint pl. a BécsBudapest gyorsvasút a maguk beruházási keretével, nagyságrendjével el kell, hogy bírják az adott időpontban szükségessé váló kisebb kisajátítások, épületbontások, zöldkár stb. megfizetését. Természetesen törekedni kell a többletköltségek minimalizálására. Ugyanakkor felmerül az emberben, hogy egy-egy fix pont helybiztosításán túl, majd az adott pillanatban fennálló tényleges helyzet szerint kell megválasztani a legmegfelelőbb nyomvonalat. Fentiek alapján a biztosítandó terület pontos határának ismerete hiánya miatt kijelölt irányadó szabályozási vonalak alkalmazásának újbóli átgondolását javaslom. Az opponencia világos levezetését is figyelembe vevő újbóli átgondolás alapján az irányadó szabályozási vonal elmaradt és a vele összefüggésben lévő rendelkezések is értelemszerűen megváltoztak. Közterület kialakítási terv (KKT)

2003-2005

V.2

Az önkormányzat tulajdonába, kezelésébe csak a fentieknek megfelelően kiépített területeket vesz." Részlet a GYÉSZ leírásából (2.9): "egyedi esetekben a közterületek tervét közterület kialakítási tervek formájában kell elkészíteni". Részlet az 1.4. 3. sz. függelékből: 4. sz. függelék a közterület kialakítási tervek (KKT) készítésének és jóváhagyásának rendjét rögzíti az alábbiak szerint: 1. · minimális tartalom (geodézia, helyszínrajz - út, közmű és zöldfelület alakítás · egyeztetési kör 2. · főépítész szignálja · ügyintéző - ellenőrzi, hogy megfelel-e szakmailag - megfelel-e az érvényes rendezési tervnek - közgyűlési előterjesztés - közgyűlési határozattal6 kerül elfogadásra A függelékben rögzítettek egyetlen, de súlyos ellentmondása, hogy határozattal tesz lehetővé rendeletmódosítást (szabályozási terv). A KKT nem tesz lehetővé SZT módosítást; nem lehet ellentétes a terv jóváhagyott tartalmával. feladata, hogy a SZT-ben nem szereplő műszaki tartalmat pótolja. Mivel ez alapvetően a közterületek kialakítására vonatkozik, ezért az önkormányzat a végrehajtását saját szervezetein keresztül is biztosítani tudja.

Részlet a településfejlesztési koncepcióból

Részlet a Fogalom-meghatározások c. mellékletből

"A szabályozási terv alátámasztó munkarészei egyeztetésében, véleményezésében a városfejlesztés folyamatában közreműködő hatóságok és közszolgáltatók is részt vettek. Ennek megfelelően az infrastruktúrák kiépítése, az önkormányzati tulajdonú közterületeken az utak és közművek építése a rendezési alátámasztó munkarészei alapján történhet.

A közterületrendezési terv (a közterület kialakítási terv): a közterület kiépítésének részletes szabályait meghatározó terv.

Ha ezek a tervek nem tartalmaznak elegendő, a helyszínrajzi és magassági elrendezésre vonatkozó információt, illetve az azoktól való eltérés válik szükségessé, akkor az építési feltételeket közterület kialakítási tervben (KKT-ben) kell tisztázni. Az építési munkáknak ez esetben meg kell felelniük a jóváhagyott KKT-knek. A KKT-ket a közgyűlés határozattal hagyja jóvá, tartalmuk kötelezi az önkormányzat nevében tett nyilatkozatokat.

Fentiekben idézett részletekből egyértelműen megállapítható, hogy a közterület kialakítási terv is kettős tartalommal bír: van egy elsődleges tartalma, hogy bizonyos egyedi esetekben csak annak alapján lehet közterületet alakítani, ugyanakkor a GYÉSZ felruházza a szabályozási terv módosításának jogával.

6 módosító hatállyal bír és egyben meg kell felelnie (?) itt van az ellentmondás. A két funkciót szét kell választani, illetve a módosító hatályt le kell választani.

EGYEZTETÉSEK


Éppen ezért javaslom a KKT kettős tartalmának egyértelmű szétválasztását. A KKT elsődleges tartalmát elfogadásra javaslom, ugyanakkor a szabályozási tervet módosító hatálya véleményem szerint jogszerűtlen. Egyetértve az opponenciával csak a első tartalom maradt meg. A/4) Közút / magánút Fejlesztési koncepció

120 → 25

pontosabban a létesítés szempontjából egyenértékű a közterület és a közhasználatra megynitott magánterület. Véleményem szerint a magánút és közút jelen tervben felvállalt problematikája inkább a településgazdálkodás és üzemeltetés témakörébe tartozik. (Félve jegyzem meg, hogy a településfejlesztés / településnövekedés határozottabb elhatározásai sem pótolhatók a HÉSZ eszközeivel.) B) A KISEBB JELENTŐSÉGŰ ÉSZREVÉTELEK (a RÉSZ felépítésének sorrendjét követve)

"A 0,5-nél alacsonyabb szintterület-mutatójú beépítéseknél az úthálózat kiszolgáló út szerepű elemei magánutak legyenek, melyek kiépítéséhez az önkormányzat nem tud adni támogatást. Ehhez kapcsolódóan ki kell dolgozni a magánutak tulajdonlásának, működtetésének és fenntartásának rendszerét.

B/1) A GYÉSZ és szabályozási terv szerkezete

2.9. GYÉSZ műleírás

Ez fizikai képtelenség, mert az ÉTV szerint a közterület és egyéb terület határát rögzíteni kell, ehhez pedig el kell dönteni, hogy az adott terület közterület, vagy közhasználatra átadott magánút.

Helyesnek tartom a fenti megjegyzését, hiszen a GYÉSZ egyidejűleg oldja a szabályozás merevségét a kialakult állapotra vonatkozó "K" betűjelöléssel (akár a beépítési mód a telekméret, Hmax vagy beépítettség mértéke esetében). A K jel értelmezését minden esetben pontosan rögzíti. Az egyes területfelhasználási egységek övezeti csoportok esetén ugyancsak részletesen kitér az illeszkedés módjára és mértékére (mintegy segédletet állít össze az illeszkedés törvényének alkalmazási módjára, számos jogvita felmerülését előre elkerülve ezáltal).

A törvény alkalmazásában a 2. § 13. pontjában foglaltakat tekintettem meghatározónak, miszerint: „…Egyéb ingatlanoknak a közhasználat

Javítani/cserélni kell a GYÉSZ I. fejezet A szabályozás területi hatálya 1. § tartalmát, hiszen az még egy korábbi szabályozási állapotot tükröz.

Az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítése címszó alatt szerepel egy vitatható mondta: "Az utak tulajdonviszonyait az SZT (gondolom Szabályozási Terv) nem jelöli (16. old.)."

céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni….” (A szabályozási terv az ellentmondást nem tükrözi, mert a tömbbelső feltárásoknál is szabályozási vonalat rögzít.) A GYÉSZ műleírása alapján felmerült bennem, hogy annak értelmezésében a szabályozási vonal a közhasználatra szánt és közhasználatra nem szánt terület határát jelenti. A szabályozási vonal fogalom-meghatározása ezt az értelmezést azonban nem támasztotta alá. Ha továbbiakban mégis csak felmerül az általam pillanatnyilag feltételezett értelmű szabályozási vonal alkalmazása, mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ez esetben is gondoskodni kell a szabályozási terv (ÉTV 12. § c) és d) pont, valamint az OTEK 7. § (1)) kötelező tartalmának teljesítéséről, mely szerint a közterületek és egyéb területek határát a szabályozási tervben rögzíteni kell. A terv véglegesítése során egyértelműsítettük azt a tervezői felfogást, mely az Étv. előbb idézett tartalmán alapul, és miszerint a szabályozás,

A GYÉSZ leírása (2.9) szerint: "A területek heterogén beépítése és az illeszkedési szabályok tág értelmezése miatt indokolt, hogy a szabályozás lefedje az egész várost."

A csere megtörtént. Felmerül ugyanakkor az övezetek táblázatba foglalása, ami végül is nem kötelező. A táblázat (OTÉK 7. § (3) bekezdés szerinti) szokásos tartalma megjelenik a szabályozási tervlapon, és a HÉSZ-ben rögzítésre kerül. Mire jó mégis a táblázat? Könnyebben átláthatóvá, értékelhetővé teszi az övezetek sokaságát (egyes övezetek túlzott hasonlósága esetén azok esetleges összevonási igényét) az azonosság és eltérés jogosságát (OTÉK 7. § (2) szerinti "azonos helyzet" "azonos jogok és kötelezettségek…") az egyes előírt paraméterek egymáshoz viszonyított arányosságát (pl. telekméret, beépítési %, építménymagasság).

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A szabályozási terv tematikus lapjai (a rétegek) ezt a hiányt nem pótolják, hiszen mindig csak egy szempont szerinti azonosságot vagy eltérést, vagyis értékelést ("lehívást") tesznek lehetővé. A táblázat hasznosságát pontosan a település nagyságrendje támasztaná alá, s ugyanez a tényező, ami annak elkészítését szinte lehetetlenné teszi. A táblázat értelmét nem vitatva a város sokszínű környezeti adottságai miatt a felhasznált övezeti szabályok szűkítése nem indokolható. A korábbi terv egyik problémája éppen az övezeti szabályok túlzott egységesítése volt.

2003-2005

V.2 mértékben kérdéses.(Területi főépítész és Winkler professzor véleményével is alátámasztott határozatot változtatott meg a bíróság sajátízlésére hivatkozva.)

B/3) Lakószerepkörű övezetek7 (32-35. §) Nagyon jónak tartom az egyes területfelhasználási egységek esetében, különösen a lakóterületekhez kapcsolódóan, az elhelyezhető építmények körének az OTÉK-nál jóval egyértelműbb és esetenként annál differenciáltabb meghatározását.

B/2) Belváros területe

A cél, vélhetően a "terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró" (egyéb tevékenységek céljára szolgáló) építmények körének pontosabb meghatározása volt.

Az előírásokban foglaltak következtében véleményem szerint a terület túlszabályozottá válik.

Az alkalmazott eszközök szerintem megfelelőek, sőt példaértékűek, mint például:

22. § (1)

max. épületszám / telek,

A belvárosi intézménytelkek a szabályozási tervlapon is megjelennek.

a kiegészítő épület fogalmának bevezetése,

Az (1) bekezdés a lakás és egyéb funkciók arányának rögzítését szolgálja.

a vagylagosság rögzítése,

Nyilvánvaló, az együttes jelenlét igénye, s valószínűsítem, hogy a mérleg nyelvének kedvezőtlen irányú kibillenése indokolta a szigorú szabályozást, az arányok szabad alakulásának ily mértékű korlátozását.

az azon kívül, a helyett kikötések alkalmazása, vagy

Ugyanakkor megfontolandónak tartom, hogy szabad-e az ingatlanpiacot is befolyásoló megkötéseket ilyen széles körben alkalmazni, s az ellenőrizhetőségét is kétségbe vonnom.

adott esetben egyes épületfajták hasznos alapterületének korlátozása. E témakörben megfontolandónak tartom a kisvárosias lakóterület egyes övezeteiben az épületenként elhelyezhető lakásszám korlátozását. (Egy-két elvi engedélyezési eljárást meg lehetne vele takarítani.)

A lakáshányad szabályozás a nemzetközi gyakorlatban is előforduló módszer, több éve működik, segített ahhoz, hogy a Belváros megtartsa a lakófunkciót is. A 22. § (2)

A kisvárosias lakóterületeken a telekméretek nehezen megváltoztatható, nagyon széles spektrumú méretei miatt nem lehetséges álláspontom szerint a lakásszám meghatározása, illetve nem telekre, hanem övezetre vonatkozóan lenne lehetséges, mint ahogy ezzel élt is a szabályozás, de ehhez beépítési vázlatot kell készíteni.

A GYÉSZ 5. sz. mellékletében foglaltakra vonatkozik (építménymagasság) beépítettség mértéke.

A falusias lakóterület helyi sajátságokhoz igazodó szabályozása számomra igazolta, hogy egyes volt üdülőterületek átsorolása nem kertvárosias, hanem falusias lakóterületbe történt.

A (2) bekezdés a telkenkénti szabályozás veszélyét hordozza magában. Véleményem szerint nagyobb mértékben lehetett volna az illeszkedés szabályára hagyatkozni. A telkenkénti szabályozás megfelel a műemlékes szakma követelményeinek. Az illeszkedés alapján történő engedélyezéssel kapcsolatban nagyon rosszak a tapasztalatok; a legegyértelműbb eseteket kivéve nagy szakértelmet igénylő tanulmányokat kellene írni a hatósági döntések indoklásában, és még ezek bírósági fogadtatása is rendkívüli

Tevékenységi körök

7 Nem tudom, hogy miért nem lehet használni a területfelhasználási kategória fogalmát, majd azon belül beszélni az övezeti csoportokról vagy övezetekről.

A területi főépítész instrukciói alapján ez a szóhasználat jobban megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

EGYEZTETÉSEK


A máshol alkalmazott "számottevően nem korlátozza" megfogalmazással szemben kifejezetten jónak tartom az egyes területfelhasználási kategóriák szabályozása kapcsán az elhelyezhető és nem elhelyezhető építmények körének, az OTÉK-nál egyértelműbb szabályozását, mely véleményem szerint a szomszéd zavarásának kizárását, illetve a terület terhelhetőségének normatív jellegű rögzítését célozza (pl. kereskedelmi létesítmények max. m2 rögzítése). Ezen a területen megfontolásra javasolnám a normatív jelleg erősítését. (Pl. a tevékenységhez kapcsolódó közterületi igénybevétel korlátozását, amiről megjegyzem, hogy nem tudok rá példát, hogy valakinek sikerült volna.) A közterület-igénybevétellel kapcsolatos szabályozási kísérletet (vendégparkolók)törvényességi észrevétel után a közgyűlés elvetette. B/4) Különleges területek (45-60. §) Véleményem szerint ismét igazolást nyert, hogy pont az "elhelyezendő építmények különlegessége" által létjogosultságot nyert "különleges területek" nem sorolhatók be az OTÉK 24. § (3) bekezdés szám szerint 11 pontjába. Méginkább hátrányos a nagyon eltérő rendeltetésekre használt különleges területek egyöntetű szabályozása a 25. §-ban. Nagyon jónak tartom, hogy a GYÉSZ szerint is "többfunkciósnak" nevezett különleges területeken több esetben rögzítésre kerül, hogy az adott célú létesítményekhez képest milyen mértékű (max. hány %) lehet az egyéb célú épületek részaránya. Jónak tartom, hogy a szabályozás követi az egyéb területfelhasználási kategóriák - mire szolgál, mi helyezhető el, kivételesen elhelyezhető építmények - felépítési rend] ét. (A különleges területek esetében fokozottan vonom kétségbe a területfelhasználás megnevezés helyett az övezet szó használatának jelentőségét, illetve értelmét.)

120 → 27

A szabályozási tervben felsorolt mintegy 14-féle beépítési módot - mint reméltem is - az előírás beilleszti az OTÉK-ban meghatározott beépítési módok rendjébe, mint például: "A hajlított beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon változata, amikor" és így tovább. A K jellel jelölt, kialakult beépítésre külön eltérő szabályok vonatkoznak, melyhez esetenként OTÉK eltérési igény is kapcsolódik. A mindenre kiterjedő szabályozásban aggályosnak tartom, a máshol is többször visszatérő, "ha a tervezett beépítés nem korlátozza számottevően a szomszéd telek használhatóságát" kitételt. A fejezetet általában jónak, bár roppant összetettnek tartom. Egy hiányérzetem azonban van. Feltétlenül tovább kell gondolni az egysoros beépítés előírásait (lásd rajzi melléklet), amely a szabályozott kérdéseknél jóval összetettebb építésjogi problémákat vet fel. (Ide kell érteni a kétsoros beépítés szabályozását is.) Az oldalhatáron egymás mögött felsorakozó épületek esetében ugyanis legtöbb esetben megtörtént az eredeti telek utólagos megosztása. Az egyes önálló helyrajzi számmal rendelkező telkek így sok esetben 100%-os beépítettségűek, megközelítésük csak a szomszédos telken keresztül lehetséges, s a rajtuk álló épületek falnyílásai kivétel nélkül a szomszédos telekre néznek (az épületnek a telek oldalhatárán álló falsíkján helyezkednek el, beleértve a bejáratot is). A szabályozás módját véleményem szerint döntően az befolyásolja, hogy ezen általában utólag megosztott telkek esetében - a telekösszevonások irányába akar a város elmozdulni, vagy a jelenlegi állapot tűrésével az építési lehetőségeket akarja jogi eszközökkel megteremteni. A problémakör kezelésére alkalmas lehet

B/5) Beépítési módok (80-87. §)

egy-egy telek magánúttá nyilvánítása,

A GYÉSZ 79. §-a (14) bekezdésben taglalja a beépítés módjára vonatkozó általános előírásokat, mely egyaránt magába foglalja

az eredetileg egy telket alkotó telekcsoportok valamilyen módon történő együttes kezelése.

az OTEK-tól, illetve a GYÉSZ-től való eltérés lehetőségét.

Véleményem szerint a kérdés kezelése roppant elővigyázatosságot követel, s valószínűsítem az OTÉK-tól való eltérés iránti kérelem szükségességét.

Ugyancsak itt kerülnek rögzítésre a távlati közterületbiztosítás érdekében - az SZT-ben kijelölt - be nem építhető területek re vonatkozó előírások ((5) bekezdés). a környezetbe való illeszkedés érdekében megengedett eltérési lehetőségek.

Valóban igaza van az opponensnek abban. hogy a hagyományos egysoros beépítések esetében is a közös udvar egy része un. közökké alakul és a telkek továbbosztódnak. Ennek ellenére ez az építési mód létezik (elsősorban Győrszentivánon a Déryné utcában) és csak ott alkalmazzuk, ahol hagyománya van. Az egysoros beépítés sorházastól

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata való megkülönböztetésének éppen az az értelme, hogy a sorházasnál ideálishoz képest keskenyebb telkekről van szó, alapvetően csak egyirányban tájolt épületekkel, így az egymenetes kialakításra vonatkozó előírás elfogadhatóbb, vakhelyiségek nélküli alaprajzi kialakítást garantál. Az opponenciában jelzett telekalakításokkal kapcsolatos problémák csak akkor lennének, ha az egysoros beépítés számolna a telkek továbbosztásának lehetőségével. C) EGYÉB, A VÉLEMÉNY RÉSZEKÉNT RÖGZÍTETT ÉSZREVÉTELEK Elvi engedély (18. §) Az ÉTV lehetővé teszi az elvi engedély megkérésének jogszabály által történő kötelezővé tételét, mégis úgy érzem, hogy ahogy haladunk előre a GYÉSZ-ben ezek a kötelezések túlságosan kezdenek elszaporodni. Legjellemzőbb példa, hogy a GYÉSZ 3. § (6) szerint "a szabályozási tervek irányadó tartalma" olyan javaslat, amelyet a tervező kedvezőnek tart, s a terv használói számára "ajánlásként" fogalmaz meg. A GYÉSZ végére 92. (10) ez az előírás már úgy jelenik meg, hogy a javasolt telekhatártól csak elvi engedélyben igazolt jobb megoldás esetén lehetséges eltérni. A telekrend alapvető érdek, ezért készültek javaslatok a szabályozási tervben a szabálytalan kontúrú telkekre. Bár ez nem kötelező elem, mégis indokolt, hogy ne egyenkénti telekalakítások történjenek, lehetetlenné téve a későbbi telekalakításokat. Az elvi engedéllyel kapcsolatban kifejezetten jónak tartom, hogy a l8.§ · (1) bekezdés egyértelműen rögzíti, hogy mikor áll fenn az elvi engedély kérésének kötelezettsége, a · (2) bekezdésben pedig egzakt módon leírásra kerültek az elbírálás szempontjai. Teljes körűen nem szabályozott területek (19. §) A 19. § gyakorlatilag az illeszkedés általános szabályait rögzíti. Kifejezetten kedvező, hogy a (3) bekezdés kitér a "nem tekinthető illeszkedőnek" esetek felsorolására. Beépítésre szánt területekre vonatkozó sajátos rendelkezések (20. §)

2003-2005

V.2

Véleményem szerint a magánút túl nagy szerepet kap a szabályozás terén. A magánúttal kapcsolatos ellentmondások lényegét legjobban a 20. § (5) bekezdésben foglaltak fejezik ki, mely szerint "Magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon az építményeket, épületeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne". (A GYÉSZ egyéb előírásai szerint a magánutak közművesítése is úgy kell hogy megtörténjen, mintha az közút lenne.) Az ÉTV 28. § (2) bekezdésben foglaltak szerint az önkormányzat szinte mindent (útlejegyzés, közművesítés költsége) átháríthat az ingatlanok tulajdonosaira a közút létrehozásánál, egyedül a tulajdonlásból származó kezelési kötelezettséget nem. A magánút terén az önkormányzat a településgazdálkodás és településfenntartás kérdéskörét igyekszik a GYÉSZ keretein belül szabályozni, s ez számos ellentmondáshoz vezet. Ennek megfelelően további átgondolásra javaslom a szabályozás módját. A jelentős túlkínálatot valahogyan kezelnie kell a tervnek, annak érdekében, hogy ne álljon újra elő az infrastruktúra nélküli lakótelepek esete, (amelyet Győrben egyébként a lakótelep-építések idején sikerült elkerülni.) A Közúti közlekedési övezet 62. § (7) is tükrözi a zavart "Új közúti közlekedési célú közterület vagy magánút kiszabályozásánál ... (óhatatlanul átkeveredett a magánút a közúti övezetbe). Javítottuk. Egyébként maga a Közforgalom számára megnyitott magánút 63. § előírásai teljesen elfogadhatóak. Lakó szerepkörű övezetek közös szabályai (31. §) A 31. § (2) a) pont szerinti "lakó-pihenő övezet", más helyen csendes övezet tartalma jó, de az elnevezés már foglalt (közlekedési tartalom). A közlekedési tartalom a lényege a lakópihenő övezetnek, hiszen lényege az utakon a gyalogos előnyben részesítése, melyre éppen csak akkor van lehetőség, ha a közlekedési szabályok is megengedik a „lakó-pihenő övezeti besorolással. Erdőterületek A 69-73. §-ban foglaltak mind az erdőterület övezetei, ezért nem értem, miért nem merik a tervezők használni a területfelhasználás fogalmát. Természetesen sejtem, hogy az OTÉK vonatkozó előírásainak átfedése zavarja őket. Az OTÉK 6. § (2) bekezdés szerinti területfelhasználási egység tartalma, illetve a 7. § (2) bekezdés szerinti építési övezet és övezet tartalma részben átfed, de a területfelhasználás, mint átfogó kategória alkalmazása minden tekintetben egyszerűbbé tenné a GYÉSZ belső tagolását.

EGYEZTETÉSEK


120 → 29

Korábban már jeleztük az OTÉK 7. § (2) bekezdésnek megfelelő fogalomhasználat indokait. A beépítés megengedett módja (79. §)

A kulturális örökségvédelem tervlapja létezik, de hiányzik a területi védelem tartalmának leírása (kivételt képez a táji természeti és tájkép védelme).

A 79. § (5)-ben foglalt távlati területbiztosítással összefüggő "be nem építhető terület" rögzítése kicsit merész, főleg mezőgazdasági területen.

VII. fejezet

Mivel a beépítésre nem szánt területeken sem kizárt az építési tevékenység, ezért indokolt a nagytávú infrastruktúrális fejlesztések területbiztosítása is. "K" jelek alkalmazása 87. § Kialakult (K) beépítés szerintem teljesen helyén való 88. § (5) A kialakult helyzetre vonatkozó megengedett legnagyobb (K) beépítettség előírása elég bonyolult, és félő, hogy nem is túl egyértelmű. Továbbgondolásra javaslom. A V.2. változatban az előírás szerint a meglévő minimális és ,maximális érték közötti választás nem tekinthető bonyolultnak. 89. § (5) Még a zöldfelületnél is értelmezi a K kialakult helyzetet, ez jó. 90. § (2) a) A megengedett legnagyobb építménymagasságra vonatkozóan rögzített K jel tartalmát túl bonyolultnak találom. Valóban kissé bonyolult az alapvetően ’98-as szabályozás, de összességében kedvezőek az alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok. Általában az az érzésem, hogy a K jelek előírásai a kialakult területek, túlzott besűrűsödéshez vezetnek. A szabályozások az átlag növekedéséhez vezetnek, így tulajdonképpen a terület sűrűsödéséhez, azonban a felső korlát – a meglévő legmagasabb épület változatlan, így a permanens sűrűsödésnek meg van a megfelelő korlátja. A megengedett telekméret (92. §) A 92. § (1) c) pontban foglalt előírások szerintem nem jogszerűek ("legalábbis úgy tanultam") "kialakított telek" (ha kisebb az övezetben szabályozott méretű teleknél) "csak akkor építhető be, ha korábban beépített volt". Ez ellentétes a szerzett jogokkal. Ez az előírás a korábbi szakszerűtlen telekalakítások miatt kialakult telkek beépítését (köztük például vaktelkek beépítését) korlátozza. Ezeknek nem volt korábban sem építési joga, mivel nem feletek meg az övezeti előírásoknak korábban sem. Kulturális örökség védelme (99. §)

A technikai hibát javítottuk. A védőterületekkel kapcsolatban szükségesnek tartom ellenőrizni, hogy a megváltozott szabályozási rendnek megfelelő aktualizálás megtörtént-e? A védőterületek szabályozását ellenőriztük, és néhány, a továbbtervezéskor megváltozott nyomvonalú építmény esetében aktualizáltuk. Szabályozási tervi jelölések Az övezeti jelek tartalma Az övezeti jelben megtévesztőnek tartom az építménymagasság mértékeként a 0,1 m mértékegységet (legalább is szokatlan), valamint a telekterület méreténél a 100 m2 mértékegység alkalmazását. A beépítésre nem szánt területeknél kifejezetten félrevezető a max. beépítettség és min. zöldfelület közötti (0,1%/%) mértékegység váltás. Érthető, de könnyen eltéveszthető az elhagyott karakter beazonosítása: x o/o/o/o o/o/o - o/o/o (természetesen támpont: vonal, vonalat nem követhet) Nem vitatom, hogy mindezt meg lehet szokni. Az övezeti karakter kialakításának legfontosabb szempontja az egyértelműség mellett a helytakarékosság volt, mely végül is szintén a terv kezelhetőségét szolgálja. A véleményezés során bebizonyosodott, hogy az övezeti jel alkalmazása gyorsan megtanulható és könnyen kezelhető. Szabályozási vonal Nem kerül rögzítésre, hogy tervezett szabályozási vonalról van szó. Ez egyben a GYÉSZ-ben is pontatlanul leírt elem (lásd 3. § (5) a) pont). Korrigáltuk. Közterületek jelölése Számomra nem volt logikus és teljesen követhető a "szabályozási vonal" és a "közlekedési célú közterület" megjelenésbeli különbsége, valamint a közterületi zöldfelület határvonal nélküli megjelenítése (lásd rajzi melléklet). Korrigáltuk. Övezeti határ

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A szabályozási tervlapon megtévesztő az összes övezeti határ feltüntetése (lásd OTÉK "... jelölendő, ha az egyben nem szabályozási vonal is"). A térinformatika zárt poligon igénye ebben az esetben nem lehet indok, hiszen a "rajzi elrejtés" megoldható. A szabályozási vonal takarja az övezeti határvonalat, így elvileg nem fordulhat elő az opponenciában kritizált állapot.

2003-2005

V.2

Mellékelve ÖSSZEGZÉS A Szabályozási Tervet és a Helyi Építési Szabályzatot a tartalékterület megjelenítése és

Vonalas és területi elemek

a fedvényenként történő módosítási lehetőségek kivételével munkaközi anyagként elfogadásra javaslom.

Ezek megkülönböztetése szerintem az OTÉK-től örökölt, logikailag hibás elnevezés, hiszen az úgymond vonalas elemek is - zárt poligonként - szinte kivétel nélkül területet határoznak meg.

A közterület kialakítási tervel (KKT-vel), ami határozattal kerül elfogadásra véleményem szerint nem lehet szabályozási tervet, vagyis rendeletet módosítani.

A jelmagyarázatban funkcionálisabb kategóriákat szerepeltetünk. Megtartandó épületek Aggályosnak tartom a bontandó, valamint megtartandó és megtartásra javasolt épületek jelölését (tartalma nincs kifejtve, egyébként szerintem a megtartandó épület vagy védett, vagy jogilag nem lehet akadálya a bontásnak). A megtartandó épületek jelölését elhagyjuk. Elővásárlási jog Véleményem szerint zavaró a telkenkénti ábrázolás (lásd rajzi melléklet), hiszen a jelkulcs is területről beszél (szerintem a telkek összefüggő teriiletének ábrázolása kedvezőbb). A változások követése a térinformatika eszközével nem jelenthet gondot. Az elővásárlási jogot csak fedvényen szerepeltetjük, mert valóban zavarja az egyébként is túlzsúfolt szabályozási lapot. Egyéb tematikus tervlap / fedvény A megengedett beépítettség terén feltűnő és nem kedvező, hogy a belvároson kívül (szt szerinti beépítési sűrűség) a legmagasabb max. 60-70-es beépítettség előírása a gazdasági területeken fordul elő. A gazdasági területeken jellemzőek a nagyobb méretű telkek, melyeken a viszonylag kisebb zöldfelületi arány is jelentős zöldfelületeket eredményez. Miután az ilyen területeknek nagy a belső közlekedési felület igénye, így ha ragaszkodna a terv a nagyobb zöldfelületi arányhoz, összességében még nagyobb lenne a területigény éppen a megnövekvő közlekedési célú felületek kiépítésének kényszere miatt. D) EGYÉB JELZÉSSZERŰ UTALÁSOK A GYÉSZ JEGYZETEKKEL ELLÁTOTT PÉLDÁNYÁBAN

A közterület kialakítási terv készítésének kötelezettségét ugyanakkor elfogadásra javaslom. Az egyéb megjegyzésekben foglaltak szerint szükségesnek tartom a terv pontosítását, illetve kiegészítését. A helyenként túlzottan bonyolult, illetve félreérthető előírási megfogalmazások leegyszerűsítését, egyértelműsítését javaslom. (Az ezekre vonatkozó jelzésszerű utalásokat a GYÉSZ jegyzetekkel ellátott példánya tartalmazza.) A GYÉSZ és a Szabályozási Terv általános tartalmát, a fenti megjegyzésekkel munkaközi anyagként elfogadásra javaslom. Budapest, 2005. május 9. Rosivall Ágnes vezető településrendező tervező TT1 A terv véglegesítése az opponenciában és a válaszban foglaltak figyelembevételével történt.

EGYEZTETÉSEK


szerint észrevételüket a [email protected] E-mail címre kapcsolt Word dokumentum formájában (is) tegyék meg.

VÉLEMÉNYKÉRŐ LEVÉL Ügyiratszám:

38778/2005.

Dátum: Győr, 2005-04-12

120 → 31

Tárgy:

Melléklet:

Győr Megyei Jogú Város 1998. 07. 09-én jóváhagyott településrendezési terve felülvizsgálatának véleményezése (2002-200 sz.) Rendezési terv módosítás dokumentáció 2 cd lemezen (Településszerkezeti terv, Szabályozási terv, Győr építési szabályzata (GYÉSZ 2003))

Tisztelt Cím!

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) szerint: „A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt.” Mint a véleményezésre jogosultat, tájékoztatjuk, hogy a polgármester nevében megkezdjük a város érvényes településrendezési tervének az átfogó felülvizsgálatával készült, a város egészére vonatkozó, 2002-200 számú tervmódosítás véleményezési eljárását. Azok a véleményezésre jogosultak, akik a terv előzetes véleményezésekor (1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése), korábban nem reagáltak, de a véleményezési eljárásban szeretnék megismerni a tervet, módjuk van azt eredetben megtekinteni a fejléc szerinti címen az ügyfélfogadóban, vagy kérésre a tervek másolatát megküldjük. Kérjük, hogy a fenti jogszabály szerint, a tervvel kapcsolatos véleményüket a levelünk kézhezvételétől számított 21 napon belül, a fejléc szerinti címre, írásban szíveskedjenek megadni. A rendezési tervezéssel kapcsolatos szerteágazó adminisztrációs feladat megkönnyítésére kérjük, hogy lehetőség

A két cd jóváhagyandó és alátámasztó munkarészek tagolással mutatja be a dokumentációkat. A tervfájlok .pdf kiterjesztésűek; az Internetről ingyenesen letölthető Acrobat Reader programmal olvashatók. A cd-k tartalomjegyzéket és részletes használati utasítást is tartalmaznak. A véleményezés segítése érdekében a nagy terjedelmű dokumentációt a szakági tervezőkkel közösen 2005. 04. 27-én délelőtt 9 órakor a győri városházán az első emeleti barnateremben ismertetjük az érdeklődő véleményezőknek, melyen tisztelettel várjuk az Önök szervezetének képviselőjét is.


VÉLEMÉNYEK I. Jogszabályban előírt véleményezők HATÓSÁGOK

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete Tárgyi ügyben történt megkeresésükre az alábbi állásfoglalást adom: A terv tartalmi vonatkozásai tekintetében közegészségügyi érdeket nem sért, ezért a Győr Megyei Jogú Város 1998. 07. 09-én jóváhagyott településrendezési terve felülvizsgálatával (2002-200 sz.) kapcsolatban közegészségügyi szakhatósági szempontból kifogást nem emelek. Szakhatósági állásfoglalásomat az 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (3) bekezdése alapján adtam meg. Fenti szakvélemény az ÁNTSZ Győr Városi Intézetével egyeztetve került kialakításra.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET A tárgyi ügyben megküldött iratanyag (2db CD lemez) alapján az alábbi észrevételeket tesszük és nyilatkozatot közöljük: Hatóságunk részéről Győr Megyei Jogú Város egészére vonatkozó rendezési terv módosítását elfogadjuk és támogatjuk. A véleményezésre megküldött munkaanyag tartalmazza mindazon prioritásokat, fontos elhatározások megvalósítását, amely Győr Megyei Jogú Város közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontosak. A rendezési terv módosítása átfogóan és teljeskörűen tartalmazza az egyes területekre vonatkozó gazdasági, erőforrási és szolgáltatás fejlesztési, környezetvédelmi, közlekedési stb. elképzeléseket, azokat programszinten jól behatárolja. Tárgyi ügy vonatkozásában hatóságunk, mint I. fokú közlekedési hatóság hatásköre és illetékessége a közlekedéssel kapcsolatos infrastruktúra fejlesz-

2003-2005

V.2

tésére, a hálózati kapcsolatok bővítésre, új hálózati elemek megvalósítására, a tömegközlekedés racionalizálására terjed ki, erre van a jogszabályi felhatalmazás alapján hatásköre és illetékessége. A közlekedési és a logisztikai fejlesztés a kapcsolódó tervek alapján tartalmazza a közlekedés mindegyik szegmensének fejlesztési céljait, stratégiáját, figyelembe veszi a város közlekedési helyzetéből adódó előnyöket, de realitásként kezeli a meglévő adottságokat. Fontos a város elérhetőségét javító beruházások kiépülése, ennek célját és tartalmát a rendezési terv közlekedési munkarésze a közösségi, közúti, vasúti, vízi, légi közlekedés vonatkozásában tartalmazza. Fontosnak, a prioritások vonatkozásában is elsődlegesnek tartjuk a városi szolgáltatások fejlesztését, ennek célja kettős, egyrészt az országos érdekeket is szolgáló elkerülő utak építése, elsődlegesen az É-D-i tranzitforgalom kiváltása, a közlekedés által keltett emissziós hatások csökkentése. Másrészt szükséges a város belső hivatásforgalmi közlekedését biztosító belső tehermentesítő utak építése, a hálózati kapacitás bővítése. Ezen hálózati elemek megvalósítási ütemezése nagyon fontos, hiszen jelenleg a belső közlekedési hálózat több eleme is funkcionális deficittel működik. Egyetértünk azzal és fontosnak tartjuk a közlekedésbarát közlekedés infrastruktúrájának növelését, a tömegközlekedés előnybe helyezést, a kerékpáros közlekedési hálózat növelését, a belváros tehermentesítését, a parkolási lehetőségek bővítését a belvárosi övezetek határán, a gyalogos övezetek minél szélesebb körű kiterjesztését. Utóbbiak indikátor listáját a véleményezésre megküldött anyag egzakt módon és tételesen behatárolja. A város szempontjából elengedhetetlenül fontos fejlesztéseket a munkaanyag tartalmazza, figyelembe veszi a különböző szintű rendezési tervekben foglalt elhatározásokat, így ezek ismétlése, részletezése a tárgyi véleményezés során nem szükségszerű. A közlekedés fejlesztésére meghatározott időbeli behatárolással (5 éves lépcsők) egyetértünk. Ezek várhatóan az igények és realitások összehangolása által határozzák meg a hálózati infrastruktúra fejlesztését, új elkerülő utak, hidak, és ezekhez kapcsolódó közlekedési hálózatok fejlesztését. Közlekedési szempontból rendkívül fontosnak tartjuk a K-i és É-i elkerülő út megvalósítását, hiszen csak ez által biztosítható az É-D-i tranzitforgalom kiváltása. Utóbbi komoly gondot, permanensen ismétlődő problémákat jelent a város életében. Fontosnak tartjuk rögzíteni azt, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv., valamint az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet értelmében új út létesítése, kijelölése, építése csak a közlekedési hatóság hozzájárulása alapján történhet.

EGYEZTETÉSEK


Egyetértünk a rendezési terv övezeti besorolásával, új lakóterületek kialakításával. Utóbbiak közúti kiszolgálását, a meglévő hálózatba illesztését, hálózati hierarchiájának meghatározását a leendő út kezelőjével és hatóságunkkal egyeztetni kell. A rendezési terv elfogadásánál kérjük figyelembe venni az országos közutakat kezelő Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Kht. 29-5/2005. ügyiratszámú nyilatkozatában foglaltakat. A leírtak összefoglalásaként rögzíthető, hogy a rendezési terv módosítása, munkaanyaga, jól szolgálja a város érdekeit, közlekedési szempontból tartalmazza mindazon prioritásokat, amelyek stratégiai fontossága elvitathatatlan. A terv alapján az előírt stratégiák iránymutatást adnak a részletes koncepciók kidolgozására. A terv – közlekedési szempontból – a rendezési tervekre vonatkozó előírásokat kielégíti, annak eleget tesz, hatóságunk részéről a településszerkezeti terv, a szabályozási terv és Győr építési szabályzatának elfogadásához hozzájárulunk.

A terv a város belső szerkezetében is tartalmaz jelentős, az országos úthálózatot is érintő beavatkozást. Ezzel kapcsolatosan társaságunknak kötelessége jelezni, hogy az Útfenntartási és – fejlesztési célelőirányzat jelenlegi szűk forrásai mellett rövid távon 2013-ig olyan jelentős beruházásokat, mint pl. az északi elkerülő út 1-85 csomópont és a 14. sz. főút között, az 1-es 1301. sz. utak összekötése új Mosoni-Duna híddal, 82. sz. főút új nyomvonalon történő bevezető szakasz kiépítése vagy az 1.sz. főút négynyomúsítása a 85. sz. főút és a Belváros között nem képes finanszírozni. Ez nem jelenti azt, hogy a javaslatokkal, ezek szükségességével nem értenénk egyet, ezen időpontokra UFCE forrásból történő megvalósításra nem látunk lehetőséget. Erre csak külön pályázati vagy egyéb forrásból van lehetőség. A tervben javasolt hálózati elemekkel kapcsolatos észrevételek 1./

Javasolja a Sziget-Révfalu híd kialakítását a 14. sz. főútig. A fejlesztési javaslatok során viszont a forgalmi elemzésekből az következtethető ki, hogy lényegesen fontosabb a város szerkezetében az Ipar út folytatásában lévő híd megépítése.

Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság

Az Ipar út folytatásában tervezett híd magasabb prioritása nem jelenti azt, hogy az önkormányzat nem tartja fontosnak a Sziget-Révfalusi híd megépítésének előkészítését.

Győr város rendezési terveinek felülvizsgálatával kapcsolatosan társaságunk az alábbi nyilatkozatot teszi:

♦ 10. pont:

Társaságunk megrendelésére a Túra-Terv Kft. készíti Győr város térségének közlekedési vizsgálatát, amely az országos közúthálózat hosszú távú fejlesztésére ad fejlesztési javaslatokat.

A nyomvonal várhatóan Győrszentivántól keletre csatlakozik a jelenlegi 19. sz. főúthoz. A benyújtott terveket átvizsgálva ez nem jelent lényeges változást az elképzelt hálózatban, mivel 2018 utáni változatokban szerepel egy közel hasonló nyomvonal.

Településfejlesztési döntések ♦ 11. pont:

Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét.

A tervezés várhatóan egy-másfél hónapon belül befejeződik. A tervezés során figyelembe kellett venni, hogy az országos gyorsforgalmú közúthálózat terveinek a felülvizsgálata is folyamatban van, és ez hatással van Győr és térségének közlekedési kapcsolataira, elsősorban az M81 alternatív nyomvonal tekintetében. Ezért javasoljuk a terv végleges lezárásánál figyelembe venni a térségi kapcsolatok vizsgálata által elfogadott nyomvonalakat. Az előzetes egyeztetések alapján a terv abban jelent változást, hogy a 81.sz. főút nem fog alternatív gyorsforgalmi hálózati elemként szerepelni az országos közúthálózat-fejlesztési tervekben, hanem kiemelt főútként szerepel.

120 → 33

A 81. sz. főút 1. sz. főútig tartó szakaszának kibővítése. A terv is utal arra, hogy a jelenlegi beépítés mellett a főút négynyomra bővítése nehezen képzelhető el, ez csak az egyik oldali házsor bontásával realizálható, de a megmaradó lakóházak esetében változatlanul környezeti problémák jelentkeznek. Somfai András vázlatterve szerint a szakasz négysávosra bővítése nem lehetetlen. A környezeti problémák kezelését segíti, hogy az út menti házsor ma már túlnyomó részt nem lakófunkciójú. 2./

Fejlesztési javaslatok A kiépítés ütem szerinti megvalósításának fedezetbiztosítására ismételten nem térünk ki, arra a fent leírtak vonatkoznak. 2008-ig javasolt fejlesztések ♦ 81.sz. főút építése folyamatban van 2006. évben várható a befejezése. ♦ 19. sz. főút – gönyűi kikötő közúti kapcsolata

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A tervek elkészültek, amelyekre közúti közlekedési szempontból több észrevétel merült fel társaságunk részéről. A megvalósítás a kikötő fejlesztéséhez tartozik, a végleges döntést a GKM Hajózási Főosztály hozza meg. ♦ Ladik utca kiépítése jelenleg nem országos feladat, mivel az új Bácsai út helyi közút, így ez annak folytatása. Nem a Ladik utca kiépítése, hanem a vele párhuzamos út kiépítését tartjuk az állami úthálózat részeként, mely az 1301-es út új nyomvonalaként a mai nyomvonalat kötné össze az 1-es út Ipar úti csomópontjával. ♦ Az 1.sz. főút négynyomúsítása nem szerepel az országos közúthálózat-fejlesztési tervben ezen időpontig. A főút bővítését várhatóan nem tudjuk ilyen időtávon biztosítani, megítélésünk szerint ennél sokkal indokoltabb fejlesztési igények is vannak a város szerkezetében. A jelenlegi helyzetben egyetértünk az ÁKKHT értékelésével. A tervezett funkciók megvalósulása – elsősorban a Gardénia helyére tervezett bevásárlóközpont belépése – a kapacitásbővítés szükségességét indokolja. Célszerű a nagyberuházások feltételrendszerének kidolgozásával a hálózatfejlesztési feladatok társfinanszírozását biztosítani. 2013-ig javasolt fejlesztések ♦ A 82. sz. főút tanulmányterve elkészült társaságunk megbízásából. A tanulmány a nyomvonalra a korábbiakhoz képest lényeges változást nem tartalmaz, kismértékben módosul a távlati látkép érdekében. Közlekedési szempontból nincs lényeges eltérés, javasoljuk a rendezési tervben kijelölni a végleges nyomvonalat. A 83-821.sz. főúti csomópont kialakítás kérdéses, ezt azonban a tényleges beruházás indításáig kell kiválasztani. A tervben a nyomvonalat pontosítjuk; az ÁKKHT-val folytatott egyeztetés alapján folytatjuk az út mielőbbi kiépítése érdekében a tervek közös pontosítását figyelemmel a vasútfejlesztési alternatívákra is. ♦ 1.sz. főút Állatkerti út csomópontjának kialakíthatósága kérdéses a jelenlegi beépítések mellett. Az Iparcsatorna akár keleti, akár nyugati oldalán vezetett gyűjtőút és az 1.sz. főút csomóponti kialakíthatóságát részletesebb vizsgálat alapján kell eldönteni. A részletes vizsgálatokat a közlekedés Kft. vázlattervei megkezdték, a terv véglegesítése előtt a csomópont helyigényét az ÁKKHT-vel is egyeztetve fogjuk pontosítani.

2003-2005

V.2 ♦ A Mosoni-Dunán építendő híd kijelölésével – az Iparcsatorna és az Ipar utca közötti területen – egyetértünk. A híd északi 14. sz. útig való kapcsolata is biztosítható. 2018. utáni javaslatok ♦ 81. sz. főút – M81 változatára a bevezetőben már reagáltunk, kérjük az ott leírtak figyelembevételét. ♦ Új győrszentiváni kapcsolat a tervezett 81. sz. főút kialakításával biztosítható, amennyiben ez nem a jelenlegi M1-19 csomópontba kerül bekötésre. A szóban forgó hálózati elemeket a TÚRA-TERV javaslatainak figyelembevételével véglegesítjük. ♦ 8311 és a 83129. sz. utak összekötése nem szerepel az országos fejlesztési tervekben. A 8311. sz. út kapacitásai – keresztmetszeti adottságai miatt – nem bővíthetők, ezért szükséges a növekvő forgalom levezetése a – bővíthetőség szempontjából jobb adottságú – 83129. sz. út felé.

Közlekedési Főfelügyelet Közúti, Vasúti és Hajózási Főosztály, Közúti osztály A 2005. április 21-én érkezett fenti számú levelében előzetes állásfoglalást kért a város településrendezési tervével kapcsolatosan. Véleményemet az alábbiakban adom meg. A közúti szakterületet érintő véleményünk a következő: Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 3.§ (3) bekezdése szerint elkészítendő a településszerkezeti terv kötelező alátámasztó munkarészeként a közlekedési (hálózati, csomóponti és keresztmetszeti) javaslat. Ennek alapján lehet a közutak és csomópontjaik helyigényét, terület felhasználását megtervezni. Keresztmetszeti illetve csomóponti javaslat nem érkezett, ezért az úthálózat egyes folyópálya szakaszainak és csomópontjainak tervezett helyigénye (forgalmi sávok, járda, kerékpárút, zöldsáv, leállósáv, környezetvédelmi létesítmények, stb.) nem ismeretes. A szükséges helyigényt így nem tudjuk összevetni a rendelkezésre álló területtel (közlekedési terület). Ha valamely csomópont helyigénye a tervezett helyen nem biztosítható, megkérdőjeleződik a hálózati kialakítás is.

EGYEZTETÉSEK


Az előzőekben kifejtett indokok alapján szükségesnek tartjuk az utak és csomópontjaik helyigényének biztosítása érdekében a szükséges tervek pótlólagos elkészítését. A közlekedéstervező a Főfelügyelet részére a hiánypótlásokat benyújtja. Mintakeresztszelvényeket a dokumentáció 2.9. számú füzete tartalmaz. A szabályozási tervet a részletes csomóponti javaslatok figyelembe vételével véglegesítjük. A rendezési tervben a közúthálózati elemeket, azok tervezési osztályba sorolását úgy kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendeletben és a „Közutak tervezése" megnevezésű, ÚT 2-1.201:2004 számú útügyi műszaki előírásban foglaltaknak, valamint összhangban legyenek a kiszolgálandó területi igényekkel, a védett vagy védelemre javasolt területekre vonatkozó szabályozásokkal, a térségre vonatkoztatott környezetvédelmi igényekkel és az akadálymentességi követelményekkel. Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni a „Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése" megnevezésű, ÚT 2-1.214:2004 számú és a „Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása" megnevezésű, ÚT 21.115:2004 számú útügyi műszaki utasításban foglaltakat. A közúthálózat fejlesztését érintő kérdésekről az útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Hálózatfejlesztési Főosztályával közösen kialakított véleményünk a következő: Az országos közúthálózat fejlesztésének módosított programja 2015-ig Győr közigazgatási határán belül a következő fejlesztési elképzeléseket tartalmazza: - A 81. sz. főút Győr új bevezető szakaszának (1,3 km) II. üteme folyamatban van a Nemzeti Autópálya Rt. beruházásában (kapcsolódik a már 2003. év májusában megvalósult I. ütemhez (2,3 km), megvalósulása 2006-ban várható. - A Révfalut Győr Sziget városrésszel összekötő híd építése 2008-2010 években várható. Korábban az országos közúthálózat-fejlesztést érintő nagy távú (2030.) fejlesztési elképzelések között, többek között a 2003. évi XXVI. törvényben (az Országos Területrendezési Tervről, továbbiakban OTrT), megtalálható volt az M85 gyorsforgalmi út M1 Győr térsége - Csorna - M9 Nagycenk vonalon való vezetése. Jelen esetben, viszont az M85 gyorsforgalmi úti megvalósításának előkészítéséről sem a 2003. évi CXXVIII. törvény (a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről) és annak 2005.

120 → 35

évi módosítása, sem pedig a 2044/2003. (III. 14.) Korm. határozat nem rendelkezik. Megvalósítása a 85. sz. főút négynyomúsításaként szerepel a jelenlegi fejlesztési elképzeléseink szerint. A külsőségi szakaszok engedélyezési terveinek készítése folyamatban van. Az országos közúthálózat fejlesztésének módosított programja 2015-ig tervezi megvalósítani 2007. évi indítással Csorna délről történő 16 km-es elkerülő szakaszának megvalósítását, továbbá a 85. sz. főút Győr és Csorna közötti szakaszának autóúttá fejlesztését (20 km) és Enese északról történő elkerülését (8 km). Csorna és Enese elkerülése az engedélyezési fázisban van. A 2018. év utáni időszakra prognosztizált közlekedésfejlesztési állapotokat tartalmazó térkép ábrázol egy M81 gyorsforgalmi úti alternatívát. Az OTrT az M81 gyorsforgalmi útnak az M7 Székesfehérvár térsége - Mór - Kisbér - Győr - Vámosszabadi - Duna-híd - (Szlovákia) lehetséges vonalát említi, az alternatív nyomvonal ábrázolása indokolt. Ugyanezen a térképen zavaróan hat a vasút és a közút azonos színnel és vonalvastagsággal való ábrázolása, éppen ezért a kettő elkülönítése átláthatóbbá tenné az ábrát. A tervek ábrázolási módját a terv véglegesítése során korrigáljuk. Győr közlekedésfejlesztési javaslatában szereplő városon belüli fejlesztési elképzelések döntő többségükben illeszkednek az országos közúthálózatfejlesztési elképzelésekhez (az OTrT-hez). Jelenleg készül Győr és térségének közlekedési vizsgálata (TURA-Terv Mérnökiroda Kft). A terv tartalmazza a 81. sz. főút Győrt keletről elkerülő (Gönyű kikötői úttal is összefüggő) nyomvonalát és a város rendezési terveiben már korábban is szereplő északi elkerülő útszakaszt. A tervvel kapcsolatban szükséges a Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Kht. megkeresése is. A vasútvonalat érintő, esetleges távlati fejlesztéssel kapcsolatban a véleményünk a következő. A rendezési terv vasúti fejlesztés szempontjából igen összetett, négy változatot is tartalmazhat. Állásfoglalásunk kiadásához a MÁV Rt. és a GySEV Rt. üzemeltetési és fejlesztési véleménye is szükséges. Kérjük azok beszerzését. A terveket az igényelt egyeztetések figyelembevételével fogjuk véglegesíteni. Megjegyezzük, hogy a térképen a Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonal nincs feltüntetve. A tervek általában tartalmazzák a hiányolt vasútvonal jelölését, de a terv véglegesítése során ellenőrizzük, hogy ne legyen olyan jóváhagyásra kerülő tervlap, mely a hivatkozott vasútvonalat nem tartalmazza.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Víziközlekedési szempontból észrevételünk nem merült fel. A felsorolt hibák javításáig, illetve a hiányosságok pótlásáig nem javasoljuk a településrendezési tervek képviselőtestület általi jóváhagyását. Jelen állásfoglalásunk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet előírásai alapján adtuk meg. A Főfelügyelet véleménye alapján Könczey Gábor közlekedéstervező kiegészítő dokumentációt nyújtott be, mely alapján a Főfelügyelőség a következő állásfoglalást hozta: A 2005. június 22-én érkezett levelében állásfoglalást kért a város településrendezési tervéhez pótlólag megküldött tervdokumentációval kapcsolatosan. A terveket átvizsgáltuk és azokat megfelelőnek találtuk, ezért elfogadása ellen közlekedési szempontból kifogást nem emelünk. Jelen állásfoglalásunk az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet előírásai alapján adtuk meg.

Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr Megyei Jogú Város Településrendezési Tervének 38778/2005. sz. levelükkel megküldött, – Felügyelőségünkre 2005. 04. 20-án érkezett - felülvizsgálati dokumentációját Felügyelőségünk a feladatkörébe tartozó szempontokból átvizsgálta. Az előzetes és az azt követő egyeztetési eljárásokból már ismert, és a megküldött dokumentációban kidolgozott 2002-200. sz. felülvizsgálati anyaggal kapcsolatban az alábbiakat közöljük: Vízgazdálkodás, vízvédelem: 2.5.7.3 Győr környezetvédelme Vízbázisok védelme A felszín alatti vizek általános védelme szempontjából a terv figyelembe veszi a betartandó jogszabályok előírásait, a területek érzékenységi besorolását, ezekkel egyetértünk. Tekintettel van a város területén található üzemelő és távlati vízbázisok védőterületeire, amelyekre vonatkozóan azonban két észrevételt teszünk:

2003-2005

V.2

Az Építési Szabályzat 103. § -a hivatkozik a 123/1997.( VII.18.) Kormányrendeletre és a vízbázisok védőterületein általánosan ennek betartását írja elő. A rendelet 5. számú melléklete a vízbázisok hidrogeológiai „A” védőövezetén lakótelep létrehozását kizárja, ellenben lakóépületeket csatornázva megenged, illetve anélkül egyedi vizsgálathoz köt. A Révfalui vízbázis „A” védőövezetén belüli egyes területrészeket (Galántai út mögötti terület) beépítésre szánt területként tünteti fel a rendezési terv (1.3.6.) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997- VII.18.) Korm. rendelet előírásait figyelembe kell venni a fejlesztéssel érintett területeken, amelyek érintik a Révfalui és a Szőgyei vízbázisok védőterületeit. Javasoljuk a helyi építési szabályzatban előírni, hogy a vízbázisok védőterületein, beleértve a Révfalui, Szőgyei üzemelő vízbázisokat és a Gyirmót távlati vízbázist, a új tevékenységekhez és létesítmények tervezéséhez meg kell kérni a vízügyi hatóság és a vízügyi igazgatóság véleményét. Szakhatóság bevonásának előírására az önkormányzatnak nincs felhatalmazása, így azt a GYÉSz nem írhatja elő, de a szigorító rendelkezésekkel a helyi előírásokat kiegészítjük. 2.6.1; 2.6.9; 2.6.A. Győr víziközművei A terv Víziközművek fejezet 1.4.2.1. pontjában szereplő pontatlanság javítandó: a városi szennyvíztisztító telepről jelenleg mechanikailag és részbiológiailag tisztított szennyvíz kerül a Mosoni-Dunába bevezetésre. A 2.5.1.2. pontban az Ipari vízellátás várható fejlesztési feladatainál a régi Ipari Vízmű kiváltására tett javaslat (a meglévő ipari vízhálózat összekötése az Ipari Park vízbázisával) felülvizsgálandó, mivel az Ipari Parki ipari vízbázisok mind egyedi, saját üzemi vízigényeket elégítenek ki, és nem közüzemi ellátásra tervezetten valósultak meg. A pontatlanságokat javítjuk. Az Ipari Parkkal egyeztetést tartunk a javaslat realitásáról. Megjegyzendő, hogy a városi szennyvíztisztító telep jelenleg is folyamatban lévő fejlesztés az egész város és a térségi települések távlati igényeinek kielégítését is biztosítva épül nem kis költséggel, így távlatban a terv 2.5.2.3. pontjában javasolt Mosoni-Duna jobb parti új szennyvíztisztító telep építése logikusnak, de túlzott mértékben nagyvonalúnak tűnik. A tervezettek megvalósítása során figyelembe kell venni, hogy az 1995. évi LVII. Vízgazdálkodásról szóló tv. 28.§-a és a tv. értelmező rendelkezései tartalmazzák a vízjogi engedély köteles tevékenységeket, e tevékenységek

EGYEZTETÉSEK


120 → 37

engedélyezési eljárása során hatóságunk engedélyezőként, egyéb esetekben szakhatóságként működik közre.

mérce. Az 5. bekezdés utolsó sorában foglalt megállapítás (… nem okozott árvizet.) helyesen: „..nem okozott árvízkatasztrófát.”

A tárgyi településrendezési tervekben, illetve helyi építési szabályzatban foglaltak- a fenti pontatlanságok kijavítása után - víziközművek vonatkozásában helytállóak és viziközmű szakágazati szempontból megfelelőek, ezért erre vonatkozóan külön észrevételt nem teszünk.

- Győr térségében a mértékadó árvízszint 114, 42 mBf

Megjegyezzük azonban, hogy a tervezett fejlesztések víziközmű fejlesztési vonzatait tekintve, részleteiben a városi viziközműveket üzemeltető PANNON-VÍZ Rt illetékes. 2.5.3.5; 2.5.3.6; Győr város árvízvédelme; Felszíni vizek vonatkozásában általános észrevételünk, hogy Győr folyóinak jegyzéke többször is változik: a Duna, a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal neve egyaránt fel-feltűnik győri folyóként valamilyen összetételben, hol így, hol úgy. A 2.1. Győr természeti adottságai fejezetben a közölt jellemző Dunavízhozamok nem pontosak: az 570 m3/s-os kisvíz és 1025 m3/s-os közepes vízhozam helyett helyesen a következő paramétereket javasolt közölni: közvetlenül a Mosoni-Duna torkolata fölött a megfigyelt legkisebb Dunavízhozam 640 m3/s, az átlag pedig 2000 m3/s körüli. Pontosítást javasolunk a 10. oldalon: a Rába nem hoz görgetett hordalékot (kavicsot) Győrbe, hanem iszapot, amely lerakódásával sok gondot okoz a Mosoni-Dunán is. A 2.6.1 Győr vízellátása, 1.4.1.2. Ipari vízellátás fejezetben (9. oldal) az Ipari Vízmű által a Mosoni-Dunából az érvényes vízjogi engedély szerint kivehető vízmennyiség 2,5 millió m3 évente (2004. évben 2 millió m3 alatt maradt). A kivehető napi vízkészlet a közölt 38000 m3-től eltérően jelenleg 12500 m3. A pontatlanságokat javítjuk. Az ár- és belvízvédelmi fejezetben az alábbiak pontosítását tartjuk szükségesnek: -10. oldal: a többször hivatkozott ÉDUVIFE feltehetően az ÉDUKÖVIZIG jogelődjét, az ÉDUVIZIG-et jelentheti, mindenesetre sem a Rábca, sem más vízfolyások töltéseit a vízügyi hatóság nem kezeli, ez az üzemeltető szervezet feladata. - A Révfalui vízmércére való hivatkozás nem értelmezhető, mert ezen a helyen nincs vízmérce. A hivatkozott révfalui hídi vízmérce helyesen a RábaGyőr vízmérce, mely a Kettős-híd főlőtt van, az Iparcsatorna torkolatánál lévő másik hivatkozott vízmérce pedig helyesen a Mosoni-Duna-Bácsa víz-

- Az árvízvédelmi töltés vízoldalán és mentett oldalán a töltéslábtól számított 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni. - Az 1. sz. út nem I. rendű védvonal, a Likócsi csatlakozástól keletre. - A mértékadó árvízszint: átlagosan 100 évente egyszer előforduló árvízszint. - Győr város területén lévő kiépített védvonalak az előírásoknak megfelelően a mértékadó árvízszint + 1,5 m-es biztonságú szinttel épültek ki. Azokon a területeken, ahol a terepszint a mértékadó árvízszint felett alakult ki magas partnak minősülnek, ezeken a helyeken állandó védmű kiépítése nem szükséges, de a védekezés lehetőségét megfelelő szélességű sáv beépítési tilalmával biztosítani kell. Kérünk nyilatkozatot arról, hogy a védvonal kijelölése szükséges-e magaspartok esetében is. (Lásd10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet az árvíz és belvízvédekezésről.) A terv árvízvédelmi részeit a Vízügyi Igazgatósággal folytatott egyeztetés figyelembe vételével véglegesítjük. - A Mosoni Duna bp-i védvonal Révfalu térségében nem a jelenlegi nyomvonalnak megfelelően van feltüntetve. - Igazgatóságunk hosszú távú fejlesztési terveiben a Mosoni Duna jp-i védvonalának áthelyezése új nyomvonalra az Iparcsatorna feletti szakaszon nem szerepel. A védvonal áthelyezés vízjogi engedélyes eljárás. Tervezett védvonalakat tartalmaz a terv a Vízügyi Igazgatósági nyilatkozatok alapján - Mosoni Duna bp beeresztő és leeresztő környezetében a védvonal folytonossága hibásan van jelölve, a főmeder és a holtágat összekötő csatorna árvízvédelmi fővédvonalként van feltüntetve. - A Mosoni Duna jp-i védvonalához csatlakozó Rábca medertől Északra fekvő területen lévő védvonalak jelölése nem egyértelmű. - Szúnyogsziget térségében a Mosoni Duna bp elsőrendű árvízvédelmi töltése tévesen másodrendű árvízvédelmi töltésként van feltüntetve. - A Rába jp-i töltéshez csatlakozó Holt Marcal menti árvédelmi létesítmény nem I. rendű árvédelmi töltés hanem lokalizációs töltés. - Likócs térségében az I. rendű védvonal jelölése hibás. A régi nyárigát nyomvonala is I. rendű védvonalként van feltüntetve. A tervet az észrevételeknek megfelelően pontosítjuk.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A vízrendezési szempontból a „jelenlegi belvízrendezés, vízkárelhárítás…” című fejezet Révfaluval foglalkozó alcíme alatt meg kellene említeni, hogy az üzemképtelenné vált Pataházi szivattyútelep átépítése jelenleg folyik. Ezt megelőzte egy felülvizsgálat, mely az újonnan terepfeltöltésre épült Vizivárosi városrész csapadékvizeinek befogadásával és átemelésével számolt. Célszerű lenne a szivattyútelep átemelő kapacitását beírni.

2003-2005

V.2

A fejlesztési területen levő vízfolyások, belvízlevezető csatornák partélétől számított 3-3 m-es sávot a 46/1999. Korm. rendelet II.2§. (3).bek. c pontja értelmében, patakok esetében a 6-6 m-es sávot ugyanezen rendelet II. 2§. (3) bek. b, pontja értelmében szabadon kell tartani.

A „fejlesztési javaslatok” fejezethez: Nagybácsa csapadékvizeinek elvi engedély szerinti befogadói a Bácsai csatorna, Kerekestó és a Csíkostó úti záportározó.

A szabadon tartandó sávokat a szabályozási terven jelöljük. A földmérési alaptérkép nem tartalmazza a partélet ezért a korlátozás pontos jelöléséhez adatszolgáltatás szükséges, egyébként csak a vízfolyások alaptérkép szerinti telekhatárára lehet a karbantartási sávot jelölni, azonban olykor a vízfolyás a térkép szerinti telkén kívül folyik.

Az István király utcától délre eső területek vízelvezetésének felülvizsgálata megtörtént, vízjogi létesítési engedélye 5.097-3/2002. számon.

Hullámtérbe a 46/1999 Korm. rendelet II. 6§. (5) bekezdésben foglalt építmények helyezhetők el.

Problémát jelent a Révfalui városrészben a Bálványosi csatorna.

A beépítésre tervezett területeken az építményekre meg kell kérni az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség, mint első fokú hatóság szakhatósági állásfoglalását különös tekintettel a vízkárelhárításra, és csapadék vízelvezetésre.

A Bálványosi csatorna földhivatali nyilvántartás szerint VIZIG kezelésű, a valóságban soha nem volt Igazgatóságunk kezelésében. Kizárólag állami kezelést igénylő funkciója nincs. Egyetlen önkormányzat területét érinti, kicsi belterületi területrész vízelvezetését kell biztosítania. A csatorna fenntartatlan, jelen állapotában funkcióját nem tölti be. Az önkormányzat egyébként több évtizede végzi a csatorna üzemeltetését. Többször kezdeményeztük a csatorna önkormányzat részére történő térítésmentes átadását. A Környezetvédelmi Minisztérium az FKF-30/2004 számú levelében engedélyezte az ingyenes önkormányzati tulajdonba adást, Győr Önkormányzata azonban nem kéri a csatornát. A tervezett fejlesztések előfeltétele a biztonságos vízelvezetés. A fentiek miatt Igazgatóságunk ismételten írásban fogja felkeresni az Önkormányzatot. A város beépítésre szánt területei közül az egyik a volt Vagongyári telepet, a Mosoni-Duna 13,8-12,4 fkm közötti jobb parti területet érinti. A terület I. rendű árvízvédelmi töltés által bevédett. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 24.§ (2) bek. alapján a töltéslábtól számított 10-10 m-es sávot szabadon kell tartani ott csak rét és legelőművelés folytatható. A töltés mögötti feltöltéssel a védvonalat magasparttá alakítjuk, ezzel lehetővé téve a beépítést. Az igazgatósággal folytatott egyeztetés szerint egyedi megoldásokkal egyedi eltérések az előírások alól lehetségesek, ezeket a megoldásokat azonban részletes tervek alapján lehet csak engedélyezni. A többi beépítésre szánt területre általános előírásaink az alábbiak.

Vízbázisvédelmi egyedi célvizsgálat a Győr – Révfalu sérülékeny vízbázis „A” hidrogeológiai védőterületén A Városépítési Iroda – véleményezésre - mellékelten megküldte a dokumentáció Szabályozási tervhez - mint beépítésre szánt területre vonatkozó, a 14. tervlaphoz tartozó – a Galántai út – Ciklámen utca- Bálványosi csatorna közötti területre a Vízimolnár Kft által készített „Vízbázisvédelmi egyedi célvizsgálat a Győr – Révfalu sérülékeny vízbázis „A” hidrogeológiai védőterületén” című dokumentációt is, melyre vízgazdálkodási szempontból az alábbi szakvéleményt adjuk: A Révfalui sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő vízbázisnak a lezárult diagnosztikai vizsgálata alapján a terület az „A” / 5 éves elérési időhöz tartozó) hidrogeológiai védőterületén helyezkedik el. A vízbázis, illetve a felszín alatti vízkészlet védelme érdekében a Vízimolnár Kft a tervezett területhasznosításra vonatkozóan egyedi vizsgálatot készített. A rendezési tervben szükségesnek tartjuk a szóban forgó beépítésre szánt területre vonatkozó célirányos egyedi vizsgálat eredményeinek figyelembe vételét és alkalmazását. Az Önkormányzat által elkészíttetett egyedi vizsgálat megállapítja a beépítendő területen szükséges korlátozásokat, védelmi előírásokat, amelyek betartatása véleményünk szerint megfelelően biztosítja a vízbázis védelmét. Ezért javasoljuk a Építési Szabályzat 103. § -ban nem csupán a 123/1997. rendeletre általánosan hivatkozni, hanem előírni, hogy a Révfalui vízbázis „A” övezetén belüli beépítésre szánt területen, a Galántai út mögötti terület,

EGYEZTETÉSEK


amelyre az egyedi vizsgálat kiterjedt, az egyedi vizsgálat előírásait kell betartani.: - Lakóépületek létesíthetők teljes szennyvízcsatornával, és burkolt árokban történő csapadékvíz elvezetéssel - A közlekedési utakat és járdákat burkolni kell - Szennyvíz szikkasztása, tárolása, termőföldi kihelyezése tilos - Fúrás, új kút létesítése csak külön célvizsgálat eredménye alapján engedhető meg - A kertművelés során keletkezett komposzt kezelése csak zárt rendszerben történhet - Gépkocsi parkolót burkolni, biztosítva a vízelvezetést - Nagyobb gépkocsi parkoló és autójavító műhely csak célvizsgálat eredményétől függően lehet. - Kerülni kell túlzott trágyázást, a növények által gyorsan felvett trágya alkalmazható - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása tilos - Hulladék és veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása tilos - Szerves és műtrágya raktározása tilos A javaslatot elfogadjuk, a véglegesítésnél bedolgozzuk. Javasoljuk az egyedi vizsgálatról készült jelentésben kidolgozott ellenőrző rendszer létrehozását és az abban foglaltaknak megfelelő észlelések elvégzését. Ugyancsak a Révfalui vízbázis „A” védőövezetén a rendezési terv a Bálványosi csatorna mellett tervezett új utat új gyűjtő útként jelöli meg. Ezen a védőövezeten nem tartjuk biztonságosnak gyűjtő út átvezetését a vízbázis védelme szempontjából. Egy nagyforgalmú út megnöveli a szénhidrogén eredetű szennyezések veszélyét és egy esetleges havária elhárítására a rövid elérési idő miatt csak rövid idő állna rendelkezésre. Javasoljuk az új utat csak a helyi forgalmat kiszolgáló útnak betervezni. A gyűjtő út kialakítása nélkül a lakóterület nem valósítható meg; a használat természetes következménye a gyűjtő ú, mely egyébként csak helyi forgalmat bonyolít le. Levegőtisztaság-védelem: 2.5.7.3. Győr környezetvédelme

120 → 39

Levegőtisztaság-védelem Az alátámasztató munkarészek között a levegővédelemmel foglalkozó szakasz jól tükrözi a város helyzetét, felöleli mindazokat az információkat melyek rendelkezésre állnak és kiterjed a jövőbeni teendőkre. Hiányoljuk azonban a levegőminőség alakulásának prognózisát, főképpen a nagyforgalmú utak mentén tervezett fejlesztések területeire vonatkozóan. Győr építési szabályzat tervezetének 9.§. 4. bekezdése, valamint a 107. §. tartalmazza a légszennyezettségi kategóriákkal, illetve a levegőtisztaság-védelmi övezetekkel kapcsolatos előírásokat, utalva a SZT „1.3.B.4. Légszennyezettségi területi besorolások„ tervlapra. A tervlap tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy az a módosított 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet légszennyezettségi szempontból ökológiailag sérülékeny területek kijelölési rendszerének alkalmazására törekszik. Kérdés azonban, hogy a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területeként valamennyi erdőművelési ágban nyilvántartott területet figyelembe kell-e venni, vagy egyes területeket, ahol a légszennyezettség ökológiai határértékeinek betartására esély sincsen, elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdőkként sorolják be. Célravezetőnek látszik a kisebb zárványterületek, a település belsőben elhelyezkedő, vagy az iparterület melletti erdőfoltok besorolásának előzőek szerinti felülvizsgálata. A tervlap valóban a 14/2001. (V.9) KöM-EüM-FVM együttes rendelet előírásai szerint tünteti fel Győr MJV közigazgatási területén az ökológiai szempontból sérülékeny területeket. A tervezők javaslatára az erdőterületek esetében az ÉDU KTVF-el külön egyeztető tárgyalást követően kerülnek pontosításra, véglegesítésre a területek. Táj és élővilág védelem, természetvédelem Győr Város Településrendezési Tervének több éve tartó felülvizsgálati szakaszában táj-és élővilág védelem, természetvédelem tekintetében a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatósága járt el. A hatósági hatáskörök Felügyelőségünk által történt átvétele óta a szakmai előkészítő munka egyeztetett alapokon nyugszik, ezért véleményünket a Nemzeti Park Városépítési Iroda részére küldött 25-39/2005. számú állásfoglalására figyelemmel alakítottuk ki. Jelen levelünkhöz csatolt, az országos jelentőségű védett természeti területek, védelemre tervezett területek és a Natura 2000 területek helyrajzi számos listáira hivatkozva jelezzük, hogy e területek az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 19.§. alapján nem minősíthetők beépítésre szánt területté. A tervezés megkezdésekor a FHNPI-től megkapott az egyes természetvédelmi szempontból védendő, ill. értékes területek helyrajzi számos listája több területi kategória esetében pl.: országos ökológiai hálózat területei, Natura 2000 területek, ex lege területek több esetben

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata jelentősen eltér a terv jelen véleményezése során megkapott helyrajzi számos listáktól. A terv készítése során természetesen az előzetes véleményezés és a munka készítése során a FHNPI munkatársaival tartott egyeztetések során kapott információkat tudtuk figyelembe venni. Az OTrT előírásai szerint az országos ökológiai hálózat övezetben ”olyan megyei területfelhasználási kategória, ill. övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.” A beépítésre szánt területek kijelölésére vonatkozó kifejezett tiltás az OTrT 19. § alapján a megyei övezetek közül, az ökológiai (zöld) folyosó övezetekre vonatkozik csak, az ökológiai hálózat többi övezetére nem. (Az OTrT ezeket a területeket közvetlen módon nem tartalmazza; az „országos ökológiai hálózat övezeteit” határolja le, melyek az OTrT 13. § (4) bekezdése szerint „a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni.” A tervezés időszakában jóváhagyott megyei területrendezési terv még nem volt, annak egyeztetési változatát vettük figyelembe, az újabban jóváhagyott terven ellenőrizzük a változásokat. A véleményezési dokumentációban az ökológiai hálózat területeit a Szabályozási tervlapok közül a „1.3.B.2.Táji- és természeti értékek”c. tervlap tartalmazza. Az ökológiai hálózatnak az OTrT és az egyes szakterületek közötti eltérő értelmezéseiből adódó problémákat és a tervezés során követett elvek magyarázatát az alátámasztó „2.5.7.1. Győr tájvédelme és tájrendezése” c. munkarészen belül a Tájvédelmi javaslatok fejezet részletesen tárgyalja. Több ábrán és térképlapon is szemléltetve a „különbözö nézeteket. Az országos ökológiai hálózat területein az újonnan beépítésre szánt övezeteket az észrevételnek megfelelően a terv véglegesítése során törlünk a beépítésre szánt övezetek közül. Nem támogatjuk a vízpartok menti beépítéseket legalább 50 m-es sávszélességben. A vízpart nem egzakt módon definiált fogalom. A 46/1999. Korm. rendelet 1. § 9. meghatározza a partvonalat a meder és a part találkozási vonalaként, a meder a vízgazdálkodásról szóló törvényben van definiálva, mint a víz által rendszeresen elborított terület; vagyis jó közelítéssel a vízfolyás telke vehető figyelembe. A vízfolyások telkétől számított 50 méteres sávon belül jelenleg is vannak beépítések; ezek átépülését nem tiltja a terv, de korábban még nem beépítet, de beépítésre szánt területeken a javaslatot figyelembe vesszük és ennek megfelelően véglegesítjük a szabályozási tervet.

2003-2005

V.2

Nem értünk egyet a gyírmóti 01522/3 hrsz erdő lakóterületté, és a Kisbácsa 11718/2, /5, /6 hrsz-ú erdőterületek, nádas lakóterületté alakításával, mivel ezek védett egyedek élőhelyei. Az álláspont egybeesik a lakossági javaslatokkal, így a szabályozási tervet a javaslatnak megfelelően véglegesítjük. A dokumentáció a természetvédelmi területeket, védett fajokat érintően átdolgozást, bővítést igényel, a benne szereplő tervezett vonalas létesítmények és a tervezett beépítések sok terület esetében ellentétesek a természet védelméről szóló 96. évi LIII. törvény, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. sz. rendeletben foglaltakkal, így a tervvel jelenlegi formájában természetvédelmi szempontból nem értünk egyet. Az egyeztető tárgyalás előtt egyértelművé vált, hogy a Nemzeti Park a véleményezési dokumentáció egyes fejezeteit figyelmen kívül hagyta az állásfoglalása kidolgozásakor; a tervdokumentáció teljes körben bemutatta a tervezési terület ismerttermészeti értékeit. Az egyeztető tárgyalás után folytatott egyeztetések hatására a Nemzeti Park újabb listákat adott át a tervezőknek, melyek több helyen eltértek a tervezés első időszakában kapott adatszolgáltatásoktól és ellentétesek az OTrT lehatárolásaival. A tárgyban a területi és megyei főépítész bevonásával tartott egyeztetésen a résztvevők arra az álláspontra jutottak, hogy az OTrT-ben kijelölt területeket csak a vonatkozó jogszabályokban megengedett mértékig (±10 % a megyetervben és további ± 5 % a települési tervben) lehet módosítani. A hivatkozott jogszabályok nem tartalmaznak teljes tilalmat vonalas létesítmények védett területeken való átvezetésével kapcsolatban. A tervben tervezet vonalas létesítmények részben magasabb rendű tervek elhatározásai, részben pedig helyük évtizedek óta rögzült; a városszerkezet ezek figyelembevételével alakult. A vonalas létesítmények konfliktuspontjait a terv véglegesítése során még egyszer egyeztetjük a Nemzeti Parkkal a konfliktusok minimalizálása érdekében. Ezek száma azonban nullára nem redukálható, így a jogszabályoknak megfelelően az építéskori védőintézkedések előírásával tehetők intézkedések az esetleges káros hatások ésszerű minimalizálására. Hulladékgazdálkodás A terv alátámasztó munkarésze jó áttekintést ad Győr Város hulladékgazdálkodási helyzetéről, és a lehetséges fejlesztési irányokról. A komplex hulladékgazdálkodásra irányuló fejlesztéseket a város a 15/2003. (XI.7.) KvVM. sz. rendelettel jóváhagyott, Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervére alapozva a települési hulladékgazdálkodási terv készítésével alapozza meg. Az elkészülő települési hulladékgazdálkodási terv vár-

EGYEZTETÉSEK


hatóan nem hoz olyan újdonságot, ami befolyásolná a településrendezési terv tartalmát, de ha erre mégis sor kerül azt e tervanyagba be kell építeni. Zaj-és rezgésvédelem 2.5.7.3. Győr környezetvédelme Zaj-és rezgésvédelem A munkarészben taglalt, a megújuló energiaforrások építményeinek területei című fejezetben előírt zajterhelési határértékeket összhangba kell hozni a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt határértékekkel. Joli? Az építési szabályzat tervezet 108.§-ban megjelölt SZT 1.3.A.A. jelű „Zaj-és rezgés elleni védőterületek „ tervlap csak a városközpontot, illetve közvetlen környezetét ábrázolja, nem terjed ki az egész város területére, s valójában nem tartalmaz értékelhető adatokat. A szabályozási tervlap jelen állapotában a 108.§-ban előírtak a város egész területére nem alkalmazhatók. Az egyeztető tárgyalást követően tartott egyeztetések szerint a munkarész pontosítása során oly módon kerülnek átdolgozásra a zajvédelem témakörében készült tervlapok, hogy könnyen megítélhető legyen, hogy az adott útszakaszon fellépő környezeti zajterhelés hogyan viszonyul az út melletti területfelhasználásra vonatkozó határértékekhez, mely eligazítást ad arra nézve is, hogy mely helyeken léphet fel olyan használati konfliktus, melyek megoldására a zajvédelmi intézkedéseket az építési engedélyezési eljárások során kiemelt módon kell megtervezni és ellenőrizni. Az egyes részletesebb vizsgálatok folyamatos „gyűjtésére” a 1.3.A.A. jelű tervlapot is megtartjuk.) Az alátámasztó munkarészben, a szakági fejezet lezárása szerint a városban nincs, illetve nem tervezett zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület vagy csendes övezet. Ugyanakkor az SZT.1.3.B.5. tervlap Sziget-Újváros városrész egy részét zaj-és rezgésvédelmi szempontból fokozottan védett csendes övezetként szerepelteti. A zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület és a csendes övezet fogalma, illetve ezek rendeletetése egymástól eltérő, a kijelölt területre egységesen nem alkalmazható. Azon túl, hogy az eltérő területhasználatok – gyógy, lakó, közlekedési, stb. – miatt választani kellene a besorolások közül, a lehatárolt terület szomszédos iparterülettel, (Kekszgyár) valamint a Révfalu-Sziget építendő összekötő híd felvezető útjának nyomvonalával, a Rába kettős hídra vezető utakkal, ami a fokozottan védett, illetve csendes övezet kijelölhetőségét ellehetetleníti.

120 → 41

A 12/1983. MT rendelet 18. § szerint csendes övezet alakítható ki a rendeltetése miatt zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül. Jogszabály határértékre vonatkozó előírást nem tartalmaz, így a csendes övezet előírásával a tervezett fürdőváros területén a tervezett tevékenységek fokozott zajérzékenységére hívja fel a figyelmet, mivel a területet, vagy legalább azon részét, ahol a 74/1999. EüM rendelet szerint a feltételek biztosíthatók a későbbiekben gyógyhellyé kívánják minősíttetni, ahol is a megengedett zajterhelési határértékek a 8/2002. KöM-EüM rendelet melléklete szerinti legalacsonyabb értékek. Az 1.3.B.5. tervlap jelmagyarázat feliratát ”csendesövezet”-re helyesbítjük. Mindezekre tekintettel a szakági munkarész átdolgozásra szorul, a benne foglaltakkal jelen formájukban a 12/1983. (V.12.) MT. sz. rendeletre hivatkozva nem értünk egyet. Nyilatkozatunkat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló mód. 1997. évi LXXVIII. tv. 9. §. (3) bekezdése szerinti eljárás keretében, mint megjelölt egyeztető adtuk ki, illetve továbbítottuk email-en.

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A Győr város rendezési tervének felülvizsgálatára vonatkozóan az alábbi véleményt adjuk: Felszíni vizek vonatkozásában általános észrevételünk, hogy Győr folyóinak jegyzéke többször is változik: a Duna, a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal neve egyaránt fel-feltűnik győri folyóként valamilyen összetételben, hol így, hol úgy A megnevezéseket a terv véglegesítése során pontosítjuk. A 2.1. Győr természeti adottságai fejezetben a közölt jellemző Dunavízhozamok nem pontosak: az 570 m3/s-os kisvíz és 1025 m 3/s-os közepes vízhozam helyett helyesen a következő paramétereket javasolt közölni: közvetlenül a Mosoni-Duna torkolata fölött a megfigyelt legkisebb Dunavízhozam 640 m3/s, az átlag pedig 2000 m3/s körüli. Pontosítást javasolunk a 10, oldalon: a Rába nem hoz görgetett hordalékot (kavicsot) Győrbe, hanem iszapot, amely lerakódásával sok gondot okoz a Mosoni-Dunán ís. A munkarészt az észrevétel alapján pontosítottuk. A 2.6.1 Győr vízellátása, 1.4.1.2. Ipari vízellátás fejezetben (9. oldal) az Ipari Vízmű által a Mosoni-Dunából az érvényes vízjogi engedély szerint

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata kivehető vízmennyiség 2,5 millió m3 évente (2004. évben 2 millió m3 alatt maradt). A kivehető napi vízkészlet a közölt 38000 m3től eltérően jelenleg 12500 m3. A munkarészt az észrevétel alapján pontosítjuk. Az ár- és belvízvédelmi fejezetben az alábbiak pontosítását tartjuk szükségesnek: -10. oldal: a többször hivatkozott ÉDUVIFE feltehetően az ÉDUKÖVIZIG jogelődjét, az ÉDUVIZIG-et jelentheti, mindenesetre sem a Rábca, sem más vízfolyások töltéseit a vízügyi hatóság nem kezeli, ez az üzemeltető szervezet feladata. A munkarészt az észrevétel alapján pontosítjuk. A Révfalui vízmércére való hivatkozás nem értelmezhető, mert ezen a helyen nincs vízmérce. A hivatkozott révfalusi hídi vízmérce helyesen a RábaGyőr vízmérce, mely a Kettős-híd fölött van, az Iparcsatorna torkolatánál lévő másik hivatkozott vízmérce pedig helyesen a Mosoni-Duna-Bácsa vízmérce. A munkarészt az észrevétel alapján pontosítjuk. Az 5. bekezdés utolsó sorában foglalt megállapítás (... nem okozott árvizet.) helyesen: ,,..nem okozott árvízkatasztrófát." Győr térségében a mértékadó árvízszint 114, 42 mBf. A munkarészt az észrevétel alapján pontosítjuk. Az árvízvédelmi töltés vízoldalán és mentett oldalán a töltéslábtól számított 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni. A munkarészt az észrevétel alapján pontosítjuk. Az 1. sz. út nem I. rendű védvonal, a Likócsi csatlakozástól keletre. A munkarészt az észrevétel alapján pontosítjuk. A mértékadó árvízszint: átlagosan 100 évente egyszer előforduló árvízszint. Győr város területén lévő kiépített védvonalak az előírásoknak megfelelően a mértékadó árvízszint + 1,5 m-es biztonságú szinttel épültek ki. Azokon a területeken, ahol a terepszint a mértékadó árvízszint felett alakult ki magas partnak minősülnek, ezeken a helyeken állandó védmű kiépítése nem szükséges, de a védekezés lehetőségét megfelelő szélességű sáv beépítési tilalmával biztosítani kell. A Mosoni Duna bp-i védvonal Révfalu térségében nem a jelenlegi nyomvonalnak megfelelően van feltüntetve. Igazgatóságunk hosszú távú fejlesztési terveiben a Mosoni Duna jp-i védvonalának áthelyezése új nyomvonalra az Iparcsatorna feletti szakaszon nem szerepel. A védvonal áthelyezés vízjogi engedélyes eljárás.

2003-2005

V.2

Mosoni Duna bp beeresztő és leeresztő környezetében a védvonal folytonossága hibásan van jelölve, a főmeder és a holtágat összekötő csatorna árvízvédelmi fővédvonalként van feltüntetve. A Mosoni Duna jp-i védvonalához csatlakozó Rábca medertől Északra fekvő területen lévő védvonalak jelölése nem egyértelmű. Szúnyogsziget térségében a Mosoni Duna bp elsőrendű árvízvédelmi töltése tévesen másodrendű árvízvédelmi töltésként van feltüntetve. A Rába jp-i töltéshez csatlakozó Holt Marcal menti árvédelmi létesítmény nem I. rendű árvédelmi töltés hanem lokalizációs töltés. - Likócs térségében az I. rendű védvonal jelölése hibás. A régi nyárigát nyomvonala is I. rendű védvonalként van feltüntetve. A város árvízvédelme akkor biztosított, ha a beépítésre szánt területeket folyamatos árvízvédelmi vonal (1. számú melléklet az 1995. évi LVII., a vízgazdálkodásról szóló törvényhez, 5.)választja el. A terv a meglévő és tervezett elemekből olyan árvízvédelmi vonal kialakítására tesz javaslatot, mely a tervezett beépítésre szánt területek védelmét is biztosítja. A fenti észrevételek figyelembe vételével történik meg a munkarész véglegesítése. A vízrendezési szempontból a „jelenlegi belvízrendezés, vízkárelhárítás... " című fejezet Révfaluval foglalkozó alcíme alatt meg kellene említeni, hogy az üzemképtelenné vált Pataházi szivattyútelep átépítése jelenleg folyik. Ezt megelőzte egy felülvizsgálat, mely az újonnan terepfeltöltésre épült Vizivárosi városrész csapadékvizeinek befogadásával és átemelésével számolt. Célszerű lenne a szivattyútelep átemelő kapacitását beírni. A „fejlesztési javaslatok" fejezethez: Nagybácsa csapadékvizeinek elvi engedély szerinti befogadói a Bácsai csatorna, Kerekestó és a Csíkostó úti záportározó. Az István király utcától délre eső területek vízelvezetésének felülvizsgálata megtörtént, vízjogi létesítési engedélye 5.097-3/2002. számon. Problémát jelent a Révfalui városrészben a Bálványosi csatorna. A Bálványosi csatorna földhivatali nyilvántartás szerint VIZIG kezelésű, a valóságban soha nem volt Igazgatóságunk kezelésében. Kizárólag állami kezelést igénylő funkciója nincs. Egyetlen önkormányzat területét érinti, kicsi belterületi területrész vízelvezetését kell biztosítania. A csatorna fenntartatlan, jelen állapotában funkcióját nem tölti be. A Környezetvédelmi Minisztérium az FKF-30/2004 számú levelében engedélyezte az ingyenes önkormányzati tulajdonba adást.

EGYEZTETÉSEK


120 → 43

A tervezett fejlesztések előfeltétele a biztonságos vízelvezetés.

- Gépkocsi parkolót burkolni, biztosítva a vízelvezetést

A fentiek miatt Igazgatóságunk ismételten írásban fogja felkeresni az Önkormányzatot.

- Nagyobb gépkocsi parkoló és autójavító műhely csak célvizsgálat eredményétől függően lehet

A munkarészt az észrevétel alapján pontosítjuk. A felszín alatti vizek általános védelme szempontjából a terv figyelembe veszi a betartandó jogszabályok előírásait, a területek érzékenységi besorolását, ezekkel egyetértünk. Tekintettel van a város területén található üzemelő és távlati vízbázisok védőterületeire, amelyekre vonatkozóan azonban két észrevételt teszünk: Az Építési Szabályzat 103. § -a hivatkozik a 123/1997.( VII.18.) Kormányrendeletre és a vízbázisok védőterületein általánosan ennek betartását írja elő. A rendelet 5. számú melléklete a vízbázisok hidrogeológiai „A" védőövezetén lakótelep létrehozását kizárja, ellenben lakóépületeket csatornázva megenged, illetve anélkül egyedi vizsgálathoz köt. A Révfalui vízbázis „A" védőövezetén belüli egyes területrészeket (Galántai út mögötti terület) beépítésre szánt területként tünteti fel a rendezési terv (1.3.6.) Az Önkormányzat a kérdéses területre vonatkozóan egyedi vizsgálatot készíttetett, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakértői álláspont kialakítása céljából szintén megküldött Igazgatóságunknak. A rendezési tervben szükségesnek tartjuk a szóban forgó beépítésre szánt területre vonatkozó célirányos egyedi vizsgálat eredményeinek figyelembe vételét és alkalmazását. Az Önkormányzat által elkészíttetett egyedi vizsgálat megállapítja a beépítendő területen szükséges korlátozásokat, védelmi előírásokat, amelyek betartatása véleményünk szerint megfelelően biztosítja a vízbázis védelmét. Ezért javasoljuk a Építési Szabályzat 103. § ban nem csupán a 123/1997. rendeletre általánosan hivatkozni, hanem előírni, hogy a Révfalui vízbázis „A„ övezetén belüli beépítésre szánt területen, a Galántai út mögötti terület, amelyre az egyedi vizsgálat kiterjedt, az egyedi vizsgálat előírásait kell betartani.: - Lakóépületek létesíthetők teljes szennyvízcsatornával, és burkolt árokban történő csapadékvíz elvezetéssel - A közlekedési utakat és járdákat burkolni kell - Szennyvíz szikkasztása, tárolása, termőföldi kihelyezése tilos - Fúrás, új kút létesítése csak külön célvizsgálat eredménye alapján engedhető meg - A kertművelés során keletkezett komposzt kezelése csak zárt rendszerben történhet

- Kerülni kell túlzott trágyázást, a növények által gyorsan felvett trágya alkalmazható - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása tilos - Hulladék és veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása tilos - Szerves és műtrágya raktározása tilos A GYÉSZ-t a javaslat szerint kiegészítjük. Javasoljuk az egyedi vizsgálatról készült jelentésben kidolgozott ellenőrző rendszer létrehozását és az abban foglaltaknak megfelelő észlelések elvégzését. A javaslatot a terv intézkedési javaslatai között szerepeltetjük. Ugyancsak a Révfalui vízbázis „A" védőövezetén a rendezési terv a Bálványosi csatorna mellett tervezett új utat új gyűjtőútként jelöli meg. Ezen a védőövezeten nem tartjuk biztonságosnak gyűjtő út átvezetését a vízbázis védelme szempontjából. Egy nagyforgalmú út megnöveli a szénhidrogén eredetű szennyezések veszélyét és egy esetleges havária elhárítására a rövid elérési idő miatt csak rövid idő állna rendelkezésre. Javasoljuk az új utat csak a helyi forgalmat kiszolgáló útnak betervezni. A tervezett gyűjtőút nem nagyforgalmú; a helyi forgalmat gyűjti, a tervezett lakóterület működése szempontjából elengedhetetlen. Javasoljuk továbbá, a helyi építési szabályzatban előírni, hogy a vízbázisok védőterületein, beleértve a Révfalui, Szőgyei üzemelő vízbázisokat és a Gyirmót távlati vízbázist, a új tevékenységekhez és létesítmények tervezéséhez meg kell kérni a vízügyi hatóság és a vízügyi igazgatóság véleményét. Szakhatóságok bevonásának előírására az önkormányzatnak nincs kompetenciája. A 123/1997. sz. Korm. rendelet viszont intézkedik a szakhatóságok bevonásáról. (20. §) A tárgyi településrendezési tervekben, illetve helyi építési szabályzatban foglaltak vizikőzművek vonatkozásában helytállóak és viziközmű szakágazati szempontból megfelelőek, ezért erre vonatkozóan külön észrevételt nem teszünk. Megjegyezzük azonban, hogy a tervezett fejlesztések viziközmű fejlesztési vonzatait tekintve, részleteiben a városi viziközműveket üzemeltető PANNON-VÍZ Rt illetékes.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A módosított rendezési tervet csak a fentiek figyelembe vétele mellett a szükséges kiegészítések megtételével javasoljuk elfogadásra.

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság véleményének kiegészítése A Győr város rendezési tervének felülvizsgálatára vonatkozóan 2005. május 17.-én tartott egyeztető tárgyaláson elhangzottak alapján megerősítjük, hogy a 2005. V. 9. kelt véleményünket, amelyet az Önkormányzatnak és a Környezetvédelmi , Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek is egyidejűleg megküldtünk, továbbra is fenntartjuk. A fenti állásfoglalásunkban nem tértünk ki részletesen a 14. és 1. utakat összekötő útra, ami ráesik a Révfalui vízbázis , mert az Építési Szabályzat a védőterületekre előírja a 123/1997. Kormány rendelet betartását. Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti rendelet a belső és külső egészségügyi védőterületen, azaz a 20 és 180 napos elérési időhöz tartozó védőterületi övezeteken minden új út átvezetését tiltja. A hidrogeológiai „A" védőövezeten ( az 5 éves elérési időhöz tartozó) vízzáróan burkolt csapadékvíz árokrendszerrel vezethető át új út., Tehát a tervezett út nyomvonalát úgy kell kijelölni, hogy az a külső egészségügyi védőövezeten kívül haladjon. A kialakult helyzet szinte ellehetetleníti a város úthálózata szempontjából feltétlenül szükséges útszakasz megépítését. A kompromisszumos megoldáshoz a vízbázis lehatárolásával kapcsolatban jelenlegi feltételt kell módosítani; néhány kút vízkivételét módosítani kell annak érdekében, hogy a védőidom határa módosuljon, az elrendelt védőidomot pedig a tervezett út szabályozási vonalán kialakított vagy tervezett telekhatárokhoz kell igazítani, tekintettel arra, hogy a modell szerinti védőidom a nagy metsző telekméretek miatt szükségtelen mértékben megnövekszik és lehetetlenné tenné az út helyének kijelölését.

Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság ÁLLÁSFOGLALÁS A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Győr Megyei Jogú Város Településrendezési Tervének módosítása tárgyában az alábbi állásfoglalást adja: Kifogásolt részek:

2003-2005

V.2

Az országos jelentőségű védett természeti területekre, védelemre tervezett természeti területekre, természeti területekre (különösen gyep, nádas és erdő területekre), Natura 2000 területekre, illetve a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeire tervezett létesítményeket, illetve ezen területek beépítését nem támogatjuk, mert ez a területek pusztulását eredményezi, ezáltal Győr városának természeti értékeit károsítja. Vízpartok beépítését – legalább 50 m-es sávszélességben – nem támogatjuk. A 2005. június 2-i, Keresztes Sándor területi főépítész úrnál tartott egyeztetésen Nemzeti Park képviselője úgy pontosította a fenti megállapítását, hogy a még be nem épített vízpartok8 beépítését nem támogatják. 1.3 Szabályozási terv 1.3.6 Beépítésre szánt területek A tervben több országos jelentőségű védett természeti terület, országos jelentőségű védelemre tervezett terület, természeti terület és Natura 2000 terület került beépítésre szánt területté (Gyakorlatilag az összes.). Utóbbi kijelentés nem felel meg a valós tényeknek; a terv, a terv indításakor kapott adatszolgáltatás szerinti védett és védelemre tervezett területeken nem jelölt ki beépítésre szánt területeket. Természeti területek esetében tartalmaz az egyeztetési anyag újonnan beépítésre szán területet. Az egyeztetési anyag FHNP általI véleményezése során ismételten átadott, a természeti területekre vonatkozó lehatárolás viszont jelentősen eltér a terv indításakor kapott anyagoktól. Ebből következően, elsősorban a bácsai részeken az eddig adatokhoz képest teljesen új területek kerültek fel a listára (pl.: 1007 sz. terület), amelyek természeti értéke ezidáig nem volt ismert, ill. a természetvédelmi hatóság másképp vélekedett a területről (pl. 1005 sz. terület: Bálványos) A terv véglegesítése során egyeztetéseket végzünk annak érdekében, hogy értékes természeti értékek védelme biztosított legyen. Ezek a területek az Nemzeti Ökológiai Hálózat részei, így az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 19.§-a alapján nem minősíthető beépítésre szánt területté. A szükséges javításokhoz e-mailen megküldjük

8 A vízpart nem pontosan meghatározott fogalom; a medervonal a középvízi meder partvonala, parti sáv a partvonal menti sáv, mindez – folyók esetében – a hullámtéren belül van általános esetben. A medervonalat a DAT általában nem tartalmazza; gyakran a töltések közötti terület egy hrsz alatt van nyilvántartva.

EGYEZTETÉSEK


a Nemzeti Ökológiai Hálózat Győr Megyei Jogú Város területére elkészült térképi állományait (2005. január 1. állapot). Az ismételten átadott adatszolgáltatás nincs összhangban az OTrT törvény elfogadottakkal. A jogszabályi hivatkozás pontatlan; az OTrT csak az ökológiai folyosó övezet beépítésre szánt területté minősítését tiltja. (Lsd. ÉDU KTVF véleményére adott választ). Az OTrT-ben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezet területét a megyei területrendezési terv ökológiai hálózat övezetei ±10 % mértékben pontosíthatják, a településrendezési terv a megyei területrendezési tervben meghatározott ökológiai területét pontosíthatja ±5 % mértékig. Kiemelt jelentőségű, külön figyelmet igénylő területek: Győrszentiváni gyakorlótér: A kisalföldi meszes homokpuszták egyik utolsó maradványa, számos védett faj lelőhelye. Kiemelkedő jelentőségű a területen a homoki vértő (Onosma arenaria) előfordulása, mely a faj egyetlen ismert Győr-Moson-Sopron megyei élőhelye. A terület országos védelemre tervezett terület és kiemelt jelentőségű élőhelyvédelmi terület (Natura 2000). Gönyüi katonai gyakorlótér: A kisalföldi meszes homokpuszták egyik utolsó maradványa, számos védett faj lelőhelye. A területen számos védett faj él, ezek közül kiemelkedik az európai jelentőségű (Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelék) homoki nőszirom (Iris arenaria), illetve a hazai védett agárkosbor (Orchis morio), vitézkosbor (Orchis militaris), csajkavirág (Oxytropis pilosa), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), árlevelű len (Linum tenuifolium), stb. Országos jelentőségű védett természeti terület, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része. Holt-Rába és környéke: A közeli lakott területek miatt veszélyeztetett vizes élőhely. Országos jelentőségű védett természeti terület, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része. A mocsári teknős (Emys orbicularis) egyik legjelentősebb élőhelye, számos védett növényfaj élőhelye. Üdülő övezetté nyilvánítását támogatjuk, további bővítését viszont nem. (a szennyvíz-elvezetés és a hulladék elszállítása megoldást kíván) 2. Alátámasztó munkarészek A környezetvédelemről szóló fejezetben a természetvédelem teljesen hiányzik, ezzel együtt Győr környékének rendkívüli természeti értékei nem kerülnek ismertetésre. Az európai jelentőségű növény és állatvilága az erről szóló fejezetben, amely mindössze fél oldalas, nem kerül ismertetésre. A természetről szóló fejezetekben szinte kizárólag a vizes élőhelyek kerülnek említésre, holott ezek mellett számtalan más érték, köztük a kipusztulás szélére került kisalföldi meszes homokpuszta növényzete is megtalálható a város közigazgatási területén.

120 → 45

Sajnos a véleményező figyelmét elkerülték egyes alátámasztó munkarészek. A „2.5.7.3. Győr környezetvédelme” c. munkarész nem foglalkozik az élővilág védelmével. A természeti adottságok összefoglaló ismertetését a „2.1. Győr természeti adottsága”i c. munkarész tartalmazza, de a tervezés során a táj- és természetvédelemre témakörében érvényesített elveket, tervezői javaslatokat „2.5.7.1. Győr tájvédelme és tájrendezése” című munkarész tartalmazza (45 oldal, 5 térkép, számos ábra). 2.0.1 Tervmódosítási indítványok A Győr-Gyirmót 01522/3 hrsz-ú erdőterület lakóterületté alakításához, beépítéséhez nem járulunk hozzá. A terület beépítésével a védett - farkasalma lepke (Zerynthia polixena) szaporodó helye megszűnne, valamint számos védett énekes madár fészkelő és táplálkozó helyének eltűnésével számolhatunk. A beépítés együtt járna a védett mocsári teknős és vidra (Lutra lutra) élő- és táplálkozó helyének zavarásával. A Győr-Kisbácsa 11718/2, 5, 6 hrsz-ú erdőterület és nádas lakóterületté alakításához, beépítéséhez szintén nem járulunk hozzá, potenciális vizes élőhely rehabilitációs területet, véderdőt érint, helyi védelemre javasolt a terület. Jelentős farkasalmalepke populáció él itt, a fenyves állomány erdei fülesbaglyok (Asio otus) telelőhelye, de számos más védett madárnak biztosít élőhelyet. A Mákos-dűlö nádas területének helyi védettség alá helyezését támogatjuk. (A levél további része értékleltár, mely a tájvédelmi munkarészbe épül be.) A javaslatoknak megfelelően fog a terv véglegesítése megtörténni.

Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kiegészítése A 2005. május 17-i egyeztető tárgyaláson elhangzottaknak megfelelően Igazgatóságunk felülvizsgálta a Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén található természeti területek, illetve a kijelölt Nemzeti Ökológiai Hálózat adatait. Az egyeztetésen elhangzottakat megismételve és kiegészítve a következő észrevételeket tesszük: Természeti területek A természeti területek korábban átadott adatai egy 1998-as felmérésen alapulnak, amely 1:25000 léptékben, katonai topográfiai térképek és terepi felvételeken alapultak. Az átadott anyagok munkaanyagok, a természeti területeket kihirdető jogszabály előkészítő adatai. Természetesen 1998 óta számos változás történt, amely elsősorban a kijelölt területek pusztulásában


2003-2005

nyilvánult meg. Igazgatóságunk a természeti területek ellenőrzését és a digitális állományok pontosítását folyamatosan végzi. A 2004-2005 folyamán végzett ellenőrzések során a természeti területek kataszterében néhány módosítás történt: Megsemmisültek vagy egyéb ok miatt törlésre kerültek a jegyzékből a következő területek:

277

281 Győr-Lajos-hidi dülő

Szántó művelési ágba került, jelentős része megsemmisült. 278 Győr - Gyirmóti legelő II. Részben beépítették, részben felszántották. 279 Győr - Gyirmóti kaszáló Vetett gyep, rendkívül fajszegény kétszikűekben. 276 Győr - Gyirmóti láp Időközben országos jelentőségű védett természeti terület lett, mint ex lege védett láp. 2004-2005 folyamán ellenőrzött területek: 1005 Győr - Bálványos

1006 Győr - Marcal

A környék egyik legmélyebb fekvésű területe az egykori holtág, melynek területe ma is nádasként szerepel a földnyilvántartásban. Jelenleg száraz, de vízpótlása megoldható, jórészt nádas borítja. A nádast Ny felől puhafás elegyes állomány szegélyezi, jórészt füzes, hazai nyáras, de égeres foltok is vannak benne. A nádast K felől homokvidék szegélyezi, maradvány gyep foltokkal. A dombon telepített feketefenyves van, az állomány szegélyen erdeifenyő csoportokkal. Mezei szil mindenhol betelepült. Noha az erdő jórészt nem honos fafajokból áll, jelentős pihenő, menedék terület. Az erdeifenyves folt erdei fülesbaglyok számára telelő és pihenő terület. A tisztásokon és szegélyeken farkasalma állomány található több helyen, jelentős farkasalmalepke állománnyal. A természeti terület a Marcal mentén, a két töltés között helyezkedik el. A vízben vizitökös hínártársulás és a part mentén kisebb nádas és sásos foltok találhatók. A partot puhafás ligeterdő, zömmel fűzes követi. A területen jelentős az invázív fertőzöttség (Solidago gigantea 30%). A part menti ligeterdő számos védett madárfajnak biztosít költő és pihenőhelyet. A töltést jó állapotú ecsetpázsitos és franciaperjés gyep borítja, he-

1008

275

274

V.2 lyenként tömeges farkasalma állománnyal, amelyen a bejárás idején megfigyelhetők a nemzetközi jelentőségű farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) hernyói. A töltés alsó részén sok Clematis integrifolia. Győr GyirmótiJó állapotú, természetközeli mocsárrét legelő I. (Alopecuretum pratensis). Az élőhely domináns fajai: Alopecurus pratensis, Festuca pratensis, Ranunculus acris, Trifolium pratense. Jellemző védett fajai: Clematis integrifolia, Leucojum eastivum. A területen rendszeresen táplálkozik a fehérgólya és költ az erdei fülesbagoly. A területet lehatároló árokban él a vidra (Lutra lutra) és a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). A terület jelentőségét adja, hogy a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett területe és a település között ez az utolsó természetes élőhely, így egyfajta védőzónát képez a védett terület körül. Győr GyirmótiFelhagyott homokbánya gyurgyalag és partifecshomokbánya ke teleppel. A bánya mélyebb fekvésű, vizes részein fészkel a kis vöcsök és a nádi tücsökmadár. A nyílt részeken gyakori a zöld gyík. A helyrajzi szám bányán kívüli területeire akácot telepítettek, ami az élőhely fennmaradását hosszú távon veszélyezteti. Győr - Galambos Mentett oldali vizes fűzláp. Állományalkotó a Salix cinerea és a Phragmites australis. Mellette jellemző Typha angustifolia, Iris pseudachorus, Carex acutiformis, Lythrum salicaria, Solanum dulcamara. Győr - Haraszti-rét Szántó-gyep-erdő mozaik. A kis méretű, részben felhagyott szántók között rendkívül értékes mocsárrét (Alopecuretum pratensis, Festucetum pratensis) foltok, kisebb ligeterdő foltok és telepített erdők (tölgyes, nemes nyaras) találhatók. A gyepekben jellemző a Lychnis flos-cucoli, a Clematis integrifolia. A csatornákban Potamogeton natans, partján Carex acutiformis, Glyceria maxima. A spontán cserjésedő foltokban Salix cinerea jellemző. A területen számos védett madárfaj, elsősorban énekesmadarak, fészkel, ezek pontos felmérése nem történt meg. Védett

EGYEZTETÉSEK

120 → 47


értékeinek felmérése további kutatásokat igényel. 1007 Győr BácsaiJó állapotban megmaradt homoki gyep homokpusztagyep (Festucetum vaginatae arrabonicum). Az élőhely egy része beerdősödött, de a szabadon maradt területeken sok védett növényfaj él: Stipa pennata, Corispermum nitidum, Dianthus serotinus, Onosma arenaria. Nem védett, de hazánkban rendkívül ritka a Polygonum arenarium és a Minuartia fastigiata. Az üdébb termőhelyeken szép Brometum erecti található. A területen fészkel A a fokozottan védett gyurgyalag. terület mindenképpen érdemes a helyi védelemre. A terület fokozottan veszélyeztetett, mert a környékbeli házak lakói szemétdombnak használják, egy részén crosspályát alakítottak ki. Egyes kisebb foltokban illegális anyagnyerőhelyek találhatók. 194 Győr -Jó állapotú homokpusztagyep. Országos jelentőGyőrszentiváni gya-ségű védelemre tervezett terület, Natura 2000 korlótér terület. 189 Győr - Bácsai legelőRendkívül változatos természetességi állapotú egykori ártéri legelő. A területen számos bányagödör található, amelyek körül jó állapotú puhafás ligeterdők alakultak ki, a vízben hínaras, sásos, gyékényes és nádas élőhelyek találhatók. A víz jelentős kétéltű szaporodó helynek minősülnek. A védett kétéltű fajok szaporodását veszélyezteti a tavakba telepített mesterséges halállomány. A tavak körül a mélyebb fekvésű területek közepes és jó állapotú ecsetpázsitos (Alopecuretum pratensis) és réti csenkeszes (Festucetum pratensis) mocsárrétek találhatók. A magasabb fekvésű területek és a terület déli részén száraz, közepes állapotú meszes homokpusztagyep maradványok és rozsnokos (Brometum erecti) gyepek találhatók. A területen megtalálható a vizes élőhelyhez, a ligeterdőkhöz és a gyepekhez kötődő madárvilág is. A védett növényfajokat az Orchis militaris, a Dactylorrhiza majalis, a Clematis integrifolia és a Blackstonia acuminata képviseli. A terület részben helyi vé-

delem alatt áll és a Szigetköz kiemelt jelentőségű élőhelyvédelmi terület részeként Natura 2000 terület. Az ellenőrzések során természetesen nem lehet teljes körű felmérést végezni az egyes természeti területeken élő védett értékekről, a részletes természeti érték leltár csak egy nagyobb szabású, számos szakértőt felvonultató kutatás részeként készíthető el. A többi, Győr Megyei jogú város területén található, természeti terület esetében az ellenőrzés folyamatban van. Sajnálatos módon a település területén lévő természeti területek és értékek többsége folyamatosan veszélyeztetett. A leggyakoribb veszélyeztető tényezők a következők: beépítés, illegális hulladék lerakás, tájidegen és adventív fajok terjedése, tájidegen fajokkal történő erdősítés, taposás, vízrendezési munkák. Nemzeti Ökológiai Hálózat Az Országos Területrendezési Tervben a Pán-európai Ökológiai Hálózat jelent meg, amely 1998-1999 között készült SPOT4 műholdfelvételek vizuális interpretációjával 1:50000 léptékben. Az Országos Területrendezési Tervben az ökológiai hálózatban 3 kategóriát különítettek el (védett természeti területek, természeti területek és ökológiai folyosók), míg a Pán-európai Ökológiai Hálózatban 4 kategória található (magterületek, védőövezet, folytonos folyosó, megszakított folyosó). Igazgatóságunk az ökológiai hálózat pontosítását folyamatosan végzi és bocsátja a települések rendelkezésére. Az átadott digitális anyagok munkaanyagok, az ökológiai hálózatot kihirdető jogszabály előkészítő adatai. A településrendezési tervekhez Igazgatóságunk készített egy olyan adatbázist, amelyben az ökológiai hálózat elemei mindkét kategóriarendszerben besorolásra kerültek. Az adatbázisban a területek lehatárolását pontosítottuk a településrendezési tervekhez szükséges 1:10000 léptékig és a határokat, amennyiben rendelkezésünkre álltak a szükséges alapadatok, az ingatlannyilvántartás határaihoz igazítottuk. Ex lege védett területek Az ex lege védett lápok esetében a terület lehatárolása a korábbi adatszolgáltatáshoz képest módosult, mert a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt módosító 2003. évi LI. törvény pontosan meghatározta a láp fogalmát és az ex lege védett természeti területek kijelölésének módját. A törvény értelmében Igazgatóságunk 2004-ben 17 ingatlan esetében egyedi államigazgatási határozattal megszüntette az ex lege védettséget.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Natura 2000 területek A korábbi adatszolgáltatáshoz képest két változás történt, amely megjelent a Natura 2000 területeket kihirdető 274/2004. kormányrendeletben is. A tárcaközi egyeztetések során kikerült a területek közül a gönyüi katonai lőtér és a likócsi lőtér. A 2005. május 9-én megküldött adatokban már a javított állomány szerepelt, amelyet most ismételten megküldünk Győr területére leválogatva. Fenntartjuk korábbi véleményünket, hogy a védett természeti területeket, Natura 2000 területeket, természeti területeket és az ökológiai hálózat elemeit nem szabad beépítésre szánt területté minősíteni. A településrendezési tervben arra kell törekedni, hogy ezen területek és a rajtuk élő védett természeti értékek fennmaradjanak. A 25-39/2005 ikt. számú állásfoglalásunkban tett további észrevételeinket fenntartjuk. Kérésüknek megfelelően ismételten megküldjük Győr Megyei Jogú Város területére leválogatott digitális adatokat (védett természeti területek, természeti területek, ökológiai hálózat, ex lege védett területek, Natura 2000 területek) és az értelmezést segítő átnézeti térképeket. Az adatokat e-mailen juttatjuk el a [email protected] címre. Az adatszolgáltatást köszönettel vesszük, bár jelentős mennyiségű többletmunkát okoz, az eredeti adatszolgáltatásokhoz viszonyított változások átvezetése. A terv véglegesítését az újabb adatszolgáltatás, és az OTrT, a megyeterv, valamint a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével végezzük el.

Földművelésügyi És Vidékfejlesztési Minisztérium Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala Agrár-Struktúra Fejlesztési Osztálya A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által elhatározott, és az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 9.§ (2) bekezdés alapján hivatalunkhoz megküldött településrendezési, településszerkezeti, valamint szabályozási tervének mellékelt dokumenum szerinti megvalósítását nem kifogásoljuk. Hivatalunk a mellékletként megküldött dokumentáció szerinti megvalósítást támogatja.

2003-2005

V.2

GYŐRI HATÁRŐR IGAZGATÓSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓHELYETTESE Tájékoztatom, hogy a fenti hivatkozási számon megküldött Győr Megyei Jogú Város település rendezési tervével kapcsolatos dokumentáció vizsgálata során az alábbiakat állapítottam meg. A terv érinti a Győri Határőr Igazgatóság tulajdonában lévő kábelhálózatok nyomvonalát az alábbi területeken: - Győr Szövetség út-Győr Bajcsy-Zsilinszky út Magyar Telekom központ között a Magyar Telekom fenntartásában, a Magyar Telekom hálózattal azonos alépítményben. - Győr Szövetség út - Vámosszabadi határátkelőhely között, a Szövetség út és Kertész utca közötti szakaszon a Magyar Telekom alépítményében a Magyar Telekom fenntartásában, a 14. sz. út mellett annak keleti oldalán saját fenntartásban helyezkedik el. A további eljárások lefolytatása során kérjük a fentiek figyelembevételét és szükség esetén a tervezők szíveskedjenek megkeresni a Győri Határőr Igazgatóság Informatikai osztályát a 96/371-288/8261-es telefon számon. A terv ellen a Győri Határőr Igazgatóság kifogást nem emel.

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, HONVÉD VEZÉRKAR Megkeresésükre értesítem Önöket, hogy a tárgy szerinti dokumentációt megvizsgáltuk és azzal kapcsolatban az alábbi állásfoglalást adjuk. A tervanyag 106.§. (6) pontjában mint engedélyező HM hatóság szervezeti megnevezést - figyelemmel az időközben bekövetkezett változásokra - kérjük HM HVK Katonai Tervező Főcsoportfőnökségre módosítani. A településrendezési terv felülvizsgálatával kapcsolatban - tekintettel arra, hogy az a korábbi nyilatkozataink és a végrehajtott egyeztetések figyelembe vételével került elkészítésre - egyéb észrevételt nem teszünk. A javítás megtörtént.

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, KATONAI LÉGÜGYI HIVATAL Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 20. §-a alapján Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városépí-

EGYEZTETÉSEK


120 → 49

tési Iroda megkeresésére Győr Megyei Jogú Város településrendezési terve felülvizsgálata (2002-200 sz.) tárgyában indított államigazgatási ügyben a következő állásfoglalást adom ki:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (1)-ban foglaltak megvalósítása az alábbi jogszabályok együttes figyelembevételét teszi szükségessé. -

A kérelem teljesítéséhez katonai légügyi hatóságként hozzájárulok.

Az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről szóló 241/1997. (XII.19.) Korm. rendelet alapján meglévő „ térképi nyilvántartások" alapján javasoljuk a rendezési tervben szerepeltetni az esetlegesen érintett gáz-kőolaj közműveket a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982. (V.6) IpM rendelet betartása érdekében.

Állásfoglalásom a közreműködő szakhatóság kijelölése tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 24. pontján alapul. A további egyeztetési eljárásban nem kívánunk részt venni.

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megelőzési Osztály A módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése és a módosított 25311997. (X11.20) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján Győr Megyei Jogú Város rendezési tervének 2002-200 számú módosításával kapcsolatban az alábbi szakvéleményt adom: A Településrendezési Terv módosításai ellen katasztrófavédelmi szempontból kifogást nem emelek. A módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdés és az 1996. évi XXXI. törvény 48. § (2) bekezdése értelmében kérem, hogy a véleményezési eljárásba vonják be a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságot is. A véleményezési dokumentációt a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal egy időben a Városi Tűzoltó Parancsnokságnak is megküldtük, de nem adtak véleményt.

VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG A Veszprémi Bányakapitányságra, 2005-04-21-én érkezett, tárgyi rendezési terv felülvizsgálattal kapcsolatban az alábbi véleményt adjuk. A város közigazgatási területén tárgyi terv megvalósítása a bányászatról szóló 1993.évi XLVIII.tv. vonatkozásában jogos érdekeket nem sért, ezért a megvalósítás ellen hatóságunk kifogást nem emel. Hatóságunk felhívja a figyelmet:

A közmű szakági alátámasztó munkarész és ez alapján a szabályozási terv tartalmazza a gáz és kőolajüzemű létesítmények nyomvonalát és biztonsági övezetét. Fenti okból a tervezet egyéb közmű fejlesztések esetén a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló 4/1981.(IIL11.) KPM-IpM együttes rendelet 2.§ alapján „Közmű-egyeztetési Jegyzőkönyv" felvételével az érdekelt, érintett felek kellő időben felkészülhetnek a feladatokra. Ezúton jelezzük a tárgyi tervvel kapcsolatos eljárás további szakaszában, nem kívánunk részt venni. A Bányakapitányság előzetes szakhatósági állásfoglalását a Bt. 43.§ alapján adta ki.

NYUGAT-DUNÁNTÚLI TERÜLETI FŐÉPÍTÉSZI IRODA Az Étv. és a tervtanácsokról szóló FVM rendelet alapján a rendezési terveket „ceruzakész" állapotban, véleményezésre történő kiküldés előtt kell tervtanácson bemutatni. A tárgyban tervről az Étv. 9.§ (3) szerinti véleményemet ezért csak a központi tervtanács véleményének ismeretében, az abban foglaltak szükség szerinti tervi átvezetése után fogom tudni megadni. Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét. A megyei jogú városok egészére készült rendezési terveket a „terv véglegesítése előtt a terv jellegétől függő tartalommal és példányszámban” kell a központi tervtanácsra benyújtani a területrendezési, a településrendezési és az építészeti tervtanácsokról szóló 40/1999. FVM rendelet 3.§ szerint. Az Étv. 9.§ (3) bekezdés nem köti a véleményeztetést a tervtanács előzetes tárgyalásához, azonban tiszteletben tartva a területi főépítész úr álláspontját a tervtanácsi állásfoglalások alapján történő kiegészítéseket a főépítész úrhoz véleményezésre be fogjuk nyújtani.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TERÜLETI HIVATALA9 A 2005. április 19.-én érkezett megkeresésükre hivatkozva, a Győr város rendezési tervének módosításával kapcsolatban az alábbi szakvéleményt adjuk: A módosítást támogatjuk az alábbi észrevételekkel. A tervezés alatt álló, új regionális hulladéklerakó a Győr Sas-hegy - I. agyag bányatelek területén belül kerül kialakításra. El kell végezni a bányatelek bezárás és törlés kapcsán az ásványvagyon elszámolást, és kezdeményezni kell hivatalunknál az ásványvagyon részleges vagy teljes törlését azért, hogy a későbbiekben az ásványvagyon a hulladéklerakó esetleges bővítését ne akadályozza. Ezen a területen és közvetlen környékén - a terület bolygatottsága miatt - az építési engedélyezési eljárásokba kérjük hivatalunk szakhatósági bevonását. Az eljárási rendről a Beruházási Csoportot értesítettük. Győr város területrészeinek jelentősen eltérő földtani felépítése miatt -- a 46/1997. (XII. 29. ) KTM rendelet alapján -- a talajmechanikai megalapozottság érvényesítésére kérjük hivatalunk szakhatósági bevonását. További egyeztetéseken tisztázzuk, hogy milyen körben kíván a Szolgálat az eljárásokban szakhatóságként részt venni. A bányaterületekkel kapcsolatban (különleges övezet Kba) az alábbi észrevételeket tesszük: A „megkutatás alatt álló területek" megjelölés nem pontos. Sas-hegy térségében egy megkutatott területet tartottunk nyilván, ez azonban már Győr-V kavics bányatelek néven szerepel a későbbiekben. A bányatelek területe pontatlanul lett megadva, a közöltnek csak kevesebb mint ötöde; 25,4 ha. A településszerkezeti terv-térkép (4-es szelvény) pontosan tünteti fej a valós területet. A tőle É-ra lévő terület nem megkutatott és nem is bányatelkesített. - A Győr-II. Mákos-dűlői kavics bányatelekhez közvetlenül kapcsolódó megkutatott és nyilvántartott ásványvagyon terület viszont nem szerepel a dokumentációban. A terület a bányateleknek nem része. A megkutatott terület térképi ábrázolását kérjük, az Mko 00 terület-felhasználást elfogadjuk. A jelenleg szántó művelési ágú terület későbbi felhasználásánál az építési engedélyezési eljárásba kérjük hivatalunk szakhatósági bevonását.

9 A szükséges intézkedések megtétele céljából a levél másolatát megkapta a Beruházási Csoport (Horváth István)

2003-2005

V.2

- A Mákos-dűlői bányatelekkel kapcsolatban jelezzük, hogy a bánya jogilag működő, a bányászatot elkezdték (bányató). A bányatelek ökológiai indítékú „visszavonása" bányahatósági és bányavállalkozói jogkör. A bezárás során ásványvagyon elszámolást kell készíteni, mely meghatározza a bezárás utáni maradék ásványvagyon mennyiségét és ennek későbbi felhasználhatóságát. A bányatelkekkel kapcsolatos észrevételeket a Veszprémi Bányakapitányságtól kapott információkkal is egyeztetve véglegesítjük, ugyanis a két államigazgatási szerv adatszolgáltatása, véleménye e kérdésben nem egyező.. Szakvéleményünket a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben és a 132/1993. (IX.29.) Korm. rendeletben foglalt hatáskör alapján adtuk ki. Az észrevételek kapcsán levélben felkerestük a Szolgálatot, kérve, hogy pontosítsa, milyen esetekben szükséges az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként való bevonásuk, illetve,hogy adjanak felvilágosítást a város területén lévő felhagyott hulladéklerakókról. A megkeresésre a Szolgálat az alábbi állásfoglalást adta: A 2005. június 21.-én érkezett megkeresésükre hivatkozva az alábbi nyilatkozatot adjuk: A várost érintő építési engedélyezési eljárásokba történő bevonásunkat a 46/1997. ( XII. 29. ) KTM rendelet alapján kérjük azokban az esetekben, ahol a 45/1997. ( XII. 29. ) KTM rendelet talajmechanikai szakvélemény készítését előírja. Ezenfelül minden olyan esetben, ahol Önök szükségesnek látják. Az OFGA egy kisebb, területi adattára található hivatalunknál, három megye településeire (Győr-Moson-Sopron-, Vas- és Zala megye) vonatkozó adatokkal. A helyben történő betekintés az adatokba ingyenes, kiadásuk fénymásolási díj ellenében történik. Az OFGA központi adattára ( Budapest, Stefánia u. 14. ) és a hozzá tartozó Talajmechanikai adattár (Budapest, Kolumbusz u. 1723.) adatszolgáltatási rendjéről nem tudunk információval szolgálni. A felhagyott hulladéklerakókról külön nyilvántartást nem vezetünk. Adatok e témában rendelkezésre állnak, de kigyűjtésük jelentősebb időráfordítást igényel. Nyilatkozatunkat a 253/1997. (XH.20.) Korm. rendeletben és a 132/1993. (IX.29.) Korm. rendeletben foglalt hatáskör alapján adtuk ki.

EGYEZTETÉSEK


NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG SOPRONI IGAZGATÓSÁG A küldött tervdokumentációval kapcsolatosan véleményemet az alábbiakban adom meg: Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezését illetően az általános - országos- elhelyezési, illetve tervezési előírásokon kívül (pl. közműszabvány) egyéb igény részünkről nem merül fel. A létesítésüket a vonatkozó 9/2000. (IV. 19) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X. 6.) sz. KHVM rendelet szerint kell engedélyeztetni. A 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 94. §. (1) bekezdés alapján „A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. Az anyagban megfogalmazottakkal kapcsolatban észrevételem nincs. A végleges, elfogadott változatból - amennyiben az elektronikus hírközlést érintő alapvető változás a jelenlegi tervezethez képest nincs - nem szükséges külön küldeni.

120 → 51

Amennyiben a véleményező a nyilvántartást adatszolgáltatásként rendelkezésre bocsátja, akkor a tervdokumentáció alátámasztó munkarészében, A termőföld védelméről szóló fejezetekben szerepeltetni fogjuk. • A tervezett gazdasági és kereskedelmi területek hasznosításának pontos leírása, a beépítés várható ütemének ismertetése. A szabályozás csak keretet ad a fejlesztéseknek, nem programot. Az egyes területek hasznosításának funkcionális lehetőségeit a GYÉSZ 2003 tartalmazza. A beépítés várható ütemét a önkormányzat eddigi döntései szerint nem kívánja meghatározni. A terv véglegesítése során is tartalékterület státuszú területek hasznosítása csak újabb önkormányzati döntéstől függően; vagyis csak későbbi ütemekben hasznosíthatók. • A tervezett lakóterületek beépítési ütemének ismertetése. A terv véglegesítése során is tartalékterület státuszú területek hasznosítása csak újabb önkormányzati döntéstől függően; vagyis csak későbbi ütemekben hasznosíthatók. • Az ipari, kereskedelmi és lakóterületek hatása: - a tárgyi területek és térség vízlefolyási viszonyaira, - a belterületi csapadékvíz elvezetésre,

Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat10 a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által benyújtott Győr Megyei Jogú Város 1998.07.09.-én jóváhagyott településrendezési terve felülvizsgálatának (2002-200.sz.) véleményezési GYÉSZ 2003.anyagában . megjelölt módosítás tervezetéthez előzetes tájékoztató alapján az alábbi ELŐZETES TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI VÉLEMÉNY–t adom. A tervben előzetesen feltüntetett külterületi felhasználással kapcsolatban az alábbiakat kérjük a véleményezési eljáráshoz készítendő munkarészben feltüntetni: • Talajvédelmi (meliorációs), öntözésfejlesztési és más tartós mezőgazdasági beruházások számbavételét (térképi ábrázolását) a jelenleg is mezőgazdasági művelési- ágban hasznosított külterületén, melyen öntözésfejlesztési beruházást hajtottak végre.

10 A Szolgálattól még egy levél érkezett, az azonban az előzetes véleményezéskor adott vélemény fenntartását tartalmazza, mely érdemi észrevételt nem tett.

- a környező (szomszédos) mezőgazdasági művelésben lévő területek talajvédelmi célú gazdálkodására, - a termőföld területek megközelítésére, - a tervezett tevékenység hatása a környezetre. A beépítésre szánt területek tényleges beépítésének feltétele a csapadékvíz-elvezetési közmű kiépítése, mely nem lehet hátrányos hatással a többi terület vízlefolyási viszonyaira. Csak egyes, nagy védőterület kialakítását igénylő funkcióknak van hatása a környező mezőgazdasági területek művelésére. Ilyenek a hulladéklerakók, hulladékkezelők, melyek védőterületének felhasználását a vonatkozó jogszabályok korlátozzák; a preferált felhasználás erdő. A szabályozás – elsősorban a meglévő külterületi utak megtartásával – biztosítja a termőföld területek megközelítését. A tervezett területfelhasználások alapvetően kétféle módon hatnak a környezetükre; korábban nem beépített területek válnak beépítetté, másrészt a forgalmuk nagyobb lesz, mint amekkora mezőgazdasági

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata hasznosítású területként korábban volt. A tervezett tevékenységek hatásait az építési engedélyezési eljárások során, illetve egyes esetekben az előírt környezeti hatásvizsgálat során lehet vizsgálni. • A beépítésre szánt területeken fellelhető humuszos termőréteget vizsgálatokra alapozott felmérése.

2003-2005

V.2

Jelen szakhatósági vélemény az 1994. évi LV. tv. 1. § (2) bekezdésén, 3. § a) pontján, 44. § (1), (2) és (3) bek.11 a 60. § (1) bek., a 70. § (1) és (2) bekezdésén , valamint az 1997.évi LXXVIII. tv. 3. § (2) bek. b) pont, 9. § (2) bek. b) pont. Az 1999. évi CXV. tv. 9. § (1) bekezdésén alapul.

• A mentésre érdemes humuszos termőréteg mennyiségének pontos meghatározása.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Iroda12

• A mentett termőréteg termőföldként történő további hasznosításának lehetőségei.

Hivatalomhoz érkezett Győr TRT módosítás véleményezési tervdokumentációt felülvizsgálva örökségvédelmi szempontból a következő véleményt adjuk:

A termőföld gazdálkodás és annak tervezése is csak a konkrét beruházások tervezéséhez kapcsolódóan végezhető. • Környezetvédelmi célú erdősáv telepítésének lehetősége. A terv erdő-, illetve növénytelepítésre kétféle módon tett előírást; véderdő területfelhasználás meghatározásával, illetve más övezet területén beültetési kötelezettség előírásával. • A föld mint környezeti elem szennyezés elleni védelmének érvényesítésének lehetőségei. A földvédelmet elsősorban központi jogszabályok szabályozzák. A GYÉSZ 2003 a feltöltések minőségére vonatkozóan, a korábban szenynyezett vagy potenciálisan szennyezett területek újrahasznosításával kapcsolatban ír elő a föld védelmét segítő szabályokat. Tájékoztatás: • Az előzetes tervben feltüntetett más célú terület- felhasználásra tervezett mezőgazdasági területen állami feladat keretében Talajvédelmi információs monitoring pontot (TIM) nem működtetünk. • A komplex üzemi meliorációval, öntözésfejlesztéssel stb. érintett területek végleges más célú hasznosításának jogszabályi akadálya van, melyet a területfejlesztési koncepció kialakításakor figyelembe kell venni. A földtörvény 44. § (2) bekezdés teljes tiltást nem tartalmaz, de ha sikerül a vonatkozó nyilvántartást megismerni, akkor a területfelhasználások tervezésénél azt figyelembe vesszük. • A beépítésre szánt termőföld területek végleges más célú hasznosításához szakhatóságunk hozzájárulását külön eljárás keretében be kell szerezni. • Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság az eljárás további részében is részt kíván venni.

A véleményezésre küldött anyag - az örökségvédelmi fejezetek alább ismertetendő hiányosságaitól eltekintve - egy rendkívül alapos és szerteágazó alátámasztó munkarészekkel rendelkező tervdokumentáció. Az örökségvédelmi fejezetek a jogszabályi előírásoknak (4/2003. (II. 20.) NKÖM rend., Étv.) és Győr örökségvédelmi gazdagságának megfelelő tartalmi kidolgozása után kiváló alapot nyújt egy jó rendezési terv elkészítéséhez. A dokumentáció előbb említett szertágazó volta, valamint a GYÉSZ kereszthivatkozásokkal megtűzdelt szerkezete, nemcsak a véleményezőket állította nehéz feladat elé, hanem kétségeket támaszt az egyszerű és egyértelmű használhatóság kritériumát illetően, az egyszerű felhasználó (tulajdonos, reménybeli befektető stb.) és a napi gyakorlatban ezt használni kívánó építési hatóság szemszögéből nézve is! A fentiek miatt javasoljuk egy olyan szabályozási rendszer kidolgozását, melyből a bonyolult és részben hiányos tervlapok használata nélkül is minden egyes területre vonatkozó előírás, minden felhasználó számára egyértelműen kiolvasható. (Csak megfontolásképpen, segítő szándékkal küldök

1994. évi LV. törvény a termőföldről 44. § (1) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. (2) A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű területet kell kijelölni. (3) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. 11

12

Az iroda véleménye határidő után; 2005. május 16-án érkezett.

EGYEZTETÉSEK


mellékelten olyan példát, ahol a tervezés ezt a gondot szemléletesen megoldotta!) Köszönettel vettük a segítő szándékkal megküldött mintaszabályozást, mely feltehetőleg egy kisebb település számára készült, így álláspontom szerint egy nagyvárosban, ahol számos eltérő övezet van bonyolultsága miatt nem alkalmazható. A terv térinformatikai rendszerben való feldolgozásának eredményeképpen azonban olyan hozzáférést tervezünk a terv szabályozási tartalmához, mely a mintához hasonlóan, tetszőleges telekre vonatkozó összes előírást összegyűjti. Ez a szolgáltatás azonban csak a terv jóváhagyását követő időszak munkájaként fog megvalósulni fejlesztési időigénye miatt. A minta megismétli magasabb rendű jogszabályok rendelkezéseit, ami a magasabb rendű jogszabály esetleges módosulása esetén a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1.§ (2) bekezdésével ütköző állapotot teremthet, ezért a saját gyakorlatunkban a magasabb rendű jogszabályok beidézését kerüljük, hiszen azok e nélkül is érvényesek. Ezt azért emeljük ki különösen, mert több helyütt kifogásolja a vélemény a magasabb rendű jogszabályokra való hivatkozást; az ezekben felsoroltak ismétlését (lásd pl. műemlékjegyzék) A dokumentáció tartalma nem felel meg az Étv. 8., 11., 13., OTÉK 3-4. §, a fent említett 4/2003. (II. 20.) NKÖM rend., valamint a 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kötv.) követelményeinek, ezért mindenképpen átdolgozandó! E sommás ítéletet részletes indoklás nélkül nehezen kezelhető, ezért külön egyeztetésen kértük a véleményezőt álláspontja részletes kifejtésére, mivel álláspontunk szerint a dokumentáció összességében a hivatkozott jogszabályok rendelkezéseit általában kielégíti. A külön egyeztetésen kapott instrukcióknak megfelelően az örökségvédelmi munkarészt a dokumentáció vonatkozó részeire való hivatkozásokkal, azokra támaszkodó értékelésekkel alakítjuk önállóan is teljessé. Részletes vélemény Fejlesztési koncepció A fejlesztési koncepció hatósági véleményeztetését a jogszabály nem írja elő; ezért a fejlesztési koncepció, mint a rendezési tervek önkormányzat által elfogadott alapja szerepel a dokumentációban. Ettől függetlenül köszönettel fogadjuk a véleményező észrevételeit, melyeket a koncepció alkalmazása során is lehet érvényesíteni. A szabályozási javaslatokban a kereskedelmi központhoz szükséges hatástanulmány tartalmát ki kell egészíteni a városképi hatástanulmánnyal.

120 → 53

A városképi hatásvizsgálatok magától értetődő, alapvető részei a településrendezési metodikának, ezért külön hatástanulmány készítése indokolatlan. Az 1.1. jelű, településfejlesztési koncepció 4. és 5. pontja a "Fürdőváros" és a "Sziget és Újváros programot" lett volna hivatott bemutatni. Álláspontunk szerint a kritizált pontok a fejlesztési koncepciónak megfelelő részletességgel tesznek javaslatot városfejlesztési programokra, melyeket a javaslatok önkormányzati elfogadását követően természetesen részleteiben is ki kell dolgozni. Ez a szint azonban már túlmutat a koncepciótól elvárható részletességen. A fürdővárosban szereplő „gyógyhely” fogalom jogszabályban is meghatározott kritériumokkal bír. A programot részletesen is megalapozza a dokumentációban szereplő 2.4.3.2. Győr idegenforgalma alátámasztó munkarész. A Sziget és Újvárosi rehabilitáció részletes kereteit a dokumentáció szabályozása tartalmazza, lényege, mint minden rehabilitációnak, a terület fizikai és működési megújítása a meglévő – Újvárosban immáron védett – városszerkezet és értékes épületállomány megtartásával. E fejezetek szólnak pl. a Bercsényi ligetben tervezett nagyméretű kereskedelmi egység létrehozásáról, de nem jelzik az ezzel kapcsolatos, pl. úthálózat-fejlesztési elképzeléseket, amelyek pedig döntően befolyásolnák a védett újvárosi területet. A szabályozási terven lemérhető módon a Bercsényi sétány program „nagyobb” alapterületű kereskedelmi része egy összesen 7464 m2 alapterületű, legfeljebb 60 %-ig beépíthető, városközponti vegyes szerepkörű övezetben javasolja megvalósítani. Szintén a szabályozási tervből megítélhető módon az övezetet a Radnóti utca fejlesztésével tervezett út kellő mértékben kiszolgálja úgy, hogy létesítése nem befolyásolja „döntően” a védett újvárosi területet. A tervezett elképzelések igazi tartalma nem derül ki, valamint nem látható a „Műemléki jellegű területhez” (továbbiakban: MJT) való kapcsolódás viszonyrendszere. A rendezési tervek természetének megfelelően a terv „igazi tartalma” a tervdokumentáció egyes részeinek komplex értékelésével bontakozik ki. Természetesen nem konkrét épületprogramokról van szó tekintettel arra, hogy a szabályozási tervek nem terveket, hanem az építészeti tervezés kereteit határozzák meg. A műemléki jelentőségű területhez (MJT) való kapcsolódást a mai úthálózat kiválóan szolgálja, új kapcsolatok kiépítésére nincs szükség. Városépítészeti szempontból a kapcsolódás annak a nagyrészt már megvalósult koncepciónak a folytatása,

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata mely az egykori folyópart felöli telekvégeknek az „utcai” oldallal egyenértékű beépítését szabályozza. Településszerkezeti terv: A tervlapok nem áttekinthetők, nincs megkülönböztetve a jelenlegi és a tervezett terület-felhasználás. A jelenlegi és a tervezett területfelhasználás megkülönböztetését az építési törvény nem írja elő; az OTÉK jelkulcsa is csak a tervezett területfelhasználások jelölését tartalmazza. Kétségtelen, hogy a helyismerettel nem rendelkező felhasználót segíti a változásokat bemutató fedvények készítése, ezért a terv véglegesítése során ezeket is el fogjuk készíteni. Nincs önálló műleírás, és nincs jóváhagyandó határozattervezet. Önálló műleírást nem ír elő jogszabály, de van (lásd: 2.8. Győr területhasználata) A településszerkezeti terv ugyan önmagában is meghatározza a település igazgatási területének felhasználását, azonban az OTÉK 3. § (2) bekezdésében írtak formális kielégítése érdekében a terv jóváhagyandó munkarészét kiegészítjük a hiányolt leírással.13 Az 1.2.2. tervlapon tervezett MJT határát és régészeti terület határát jelölte a készítő, de mivel a vonalak egymás alatt-fölött helyezkednek el, ez pontosan nem olvasható. A terület határát jelző vonalon a terület nyugati oldalán még a régészeti védelemre utaló R betű szerepel, míg a déli oldalon már feltehetően M betű, ugyanazon a vonalon. Az M betű nem olvasható jól, így félreérthető. A területek határa sem azonos, tehát ezeket egy vonalon jelezni nem lehet. Fentiek miatt a két (régészeti és műemléki) terület határát jelző vonalak egyértelmű elkülönítése és jelölése szükséges! A kifogásolt 1.2.2. szerkezeti terv a jelmagyarázat szerint tartalmazza a hiányolt lehatárolásokat. Helytálló a kritikának az a része, miszerint a település nagyságának megfelelő lépték [lásd Étv. 11. § (2)] miatt az egyes lehatárolások nehezen különböztethetők meg. Annak érdekében, hogy e lehatárolások egyértelműen meghatározhatók legyenek a terv önálló tervlapon tartalmazza a védett területek és ingatlanok lehatárolását. (lásd: 1.3.B.1. Kulturális örökség védelem) E tervlapra való hivatkozással a kifogásolt szerkezeti lapok megjegyzését ki fogjuk egészíteni. A Belváros MJ területe nem olvasható le erről a lapról sem, mivel teljes egészében takarja a régészeti védelem alatt álló terület. E technikai természetű hibát a terv véglegesítése során javítani fogjuk.

OTÉK 3. § (2) A településszerkezeti terv jóváhagyandó munkarésze a település igazgatási területének felhasználását meghatározó terv és leírás.

13

2003-2005

V.2

A szerkezeti terve nem veszi figyelembe az örökségvédelmi védettségi kategóriákat, azok esetleges következményeivel nem számol (erről részletesebben az Örökségvédelmi hatástanulmánynál!) Álláspontunk szerint a technikai jellegű hiányosságok ellenére a szerkezeti terv figyelembe veszi az örökségvédelmi kategóriákat és számol azok következményeivel. Győr „Belváros” egyedi régészeti védettsége hiányosan van jelölve! Az egyeztető tárgyalást követően átadott forrásokra hivatkozva a véleményező nem fogadja el a KÖH honlapján publikált védelmi listákat. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § szerint a KÖH feladata a védelmi listák vezetése.14 Alátámasztó munkarészek: Az örökségvédelmi fejezet főleg szöveges anyag, kevés ábrával. Sok jó szándékú ajánlást tartalmaz, de nincs tisztázva, hogy az ajánlásokból mit tartalmaz a terv. A tervdokumentáció örökségvédelmi fejezete összesen négy füzetből áll (2.5.7.2, 2.5.7.2.1.,2.5.7.2.2.,2.5.7.2.3.) összesen mintegy 130 ábrával és fényképpel. Az ajánlásokból a terv mindent tartalmaz, amit a szabályozás eszközeivel érvényesíteni lehet. A „városi műemlék” fogalom megtévesztő. Az országos védelemre alkalmazható a műemlék megnevezés, egyébként a helyi védelem fogalma használandó! A leírásokat az észrevételnek megfelelően javítjuk. A hatástanulmány önálló fejezet. Ennek értékes része a történeti szerkezet leírása. Az ennél részletesebb karakterjegyek leírása, ábrázolása, mint a telekszerkezet, beépítés mód, vagy építészeti karakter, már elnagyoltabb. A beépítettségek leírása, akár egyedi, akár területi hiányzik, ismeretlen adatbázisra hivatkozik. Szükséges a meglévő és a javasolt területi védettségek egyértelmű lehatárolására, helyrajzi számokkal való azonosítása. (Étv 11. § (4), 13. §)) Az adatbázisok alapján készített ábrázolások (1.3.B.1.)részei a tervdokumentációnak. Az adatbázisok a tervdokumentáció hátterét jelentő

14 A törvény indolása szerint: „A nyilvántartás a hatósági ügyintézés alapja és elengedhetetlen része. Az ingatlan örökség naprakész nyilvántartása segíti a tervezés, beruházás folyamatát, naprakész adatokat szolgáltatva a társhatóságoknak, a területi- és településrendezési terveknek, a rövid- és hosszú távú tervezésnek.”

EGYEZTETÉSEK


120 → 55

térinformatikai rendszer részei, dokumentálásukat jogszabály nem írja el.

gyis győri lelőhelyek csak általános védelem alatt állnak. Az általános védelemmel kapcsolatos előírásokat a törvény nem tartalmaz.

A hatáselemzés, mint vélemény deklarálja az örökségvédelem megvalósulását, de ennek konkrét megfogalmazása hiányzik!

A 2.5.7.2 számú örökségvédelmi hatástanulmány a település történeti fejlődését, kialakulását részletesen és mélyrehatóan mutatja be. Az egyes történeti korszakok után felhívja a figyelmet a megóvás fontosságára, de nem részletezi a megóvás mikéntjét, a figyelembe veendő szempontokat, valamint az esetleges beavatkozások (fejlesztések) lehetőségeit, feltételeit.

Örökségvédelmi Hatástanulmány(ok) A 2.5.7.2.1.sz., Győr régészeti örökségét jelölő térkép nem olvasható! Az eredeti térkép képként lett az anyagba beillesztve, így nagyításkor szétesik. Az A4-es füzet részét képező térkép segíti a leírás illusztrációjaként a régészeti lelőhelyek mennyiségének és elhelyezkedésének az olvasó által történő felmérését. A lelőhelyek pontos ábrázolását önálló tervlap, a már többször hivatkozott 1.3.B.1. tervlap tartalmazza. A dokumentációban szereplő „Győr régészeti öröksége” fejezet egy kiváló, magas szakmai színvonalú esszé Győr régészeti emlékeiről. Jó összefoglaló és bevezető egy igazi örökségvédelmi hatástanulmányhoz. Sajnos azonban a tanulmány meg is marad ebben a fázisban, és nem lép tovább. Hiányzik a régészeti örökség kategóriáinak egyértelmű körvonalazása és jelölése (egyedileg védett régészeti lelőhely, régészeti lelőhely, régészeti érdekű terület). A lelőhelyek kezelésének lehetőségiről nem esik szó. Teljesen hiányzik a hatáselemzés, a tervezett fejlesztések és a lelőhelyek tényének összevetése, egymás kölcsönös hatásának vizsgálata. Az új fejlesztések területeiről nincs régészeti szakvélemény. Ennek következményei mind a szerkezeti és a szabályozási terven érezhetők. (pl. A tervlapokon a lelőhelyek megjelenítése nem mindig egyezik a lelőhely területével; Ménfőcsanakon védett régészeti lelőhelyre terveznek kereskedelmi területet, holott ez a jelenlegi jogszabályok alapján a régészeti védettség miatt nem lehetséges!) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 12. §-a szerint a régészeti lelőhelyeket jogszabályban kell védetté nyilvánítani. A KÖH által gyakran kifogásolt ménfőcsanaki lelőhelyet; a 01498/3 és 015000/3 hrsz ingatlanokat a hivatal 2004.06.24-i tájékoztatása szerint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 50593/1991. számú határozatával "régészeti történeti jelentőségű védett területté” nyilvánította. A 0116/2, 0116/3, 0116/4 hrsz-ú ingatlanok védetté nyilvánítási eljárása folyamatban van. Minisztériumi határozat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint nem minősül jogszabálynak; régészeti történeti jelentőségű védett terület besorolást az örökségvédelmi törvény nem tartalmaz, így a lelőhely védett státusza jogi szempontból bizonytalan. Az ingatlan védetté nyilvánítási eljárása státusz a törvényben nincs meghatározva; az esetleges ideiglenes védelem legfeljebb 180 napra rendelhető el; va-

A megóvást a szabályozás biztosítja, amellyel kapcsolatban a hivatal állásfoglalása konkrét kifogásokat nem tesz. A Somfai-féle rekonstrukciós térkép nagyítva nem olvasható, így a rajta szereplő információkat nehéz leolvasni. A 2.5.7.2.2. sz. térleltár hasznos ugyan, de kívánatos lenne az adott terek részletesebb ismertetése, kitérve pl. a tereken található értékekre, azok megőrzésének módjára, az azokon található újabb beépítések hatására, a régi és új kapcsolatának, egymásra hatásának elemzésére. Az elemzésnek célja lehet egy esetleges ismételt átépítés során figyelembe veendő szempontok megismertetése, figyelembe vétele. A megóvást a szabályozás biztosítja, amellyel kapcsolatban a hivatal állásfoglalása konkrét kifogásokat nem tesz. A felhasznált szakirodalom felsorolása alapos, könnyen követhető, a további tájékozódást segíti. Az egyes városrészeket ismertető fejezetek (2.5.7.2.3.) végén felhívják a figyelmet a megóvás szükségességére, de mindezt csak általánosságban teszik meg. (pl. Kismegyer esetében, ahol azt írják, "kevés történeti épülete gondosan megtartandó", de nem jelzik, hogy melyek ezek az épületek, hogyan lehet és célszerű őket megóvni, s nem adnak hasznosítási javaslatokat sem), Külön felhívom a figyelmet, hogy Kismegyeren nem csak az 1809es csata emlékműve, hanem maga a csatahely is, mint történeti emlékhely védendő, és ehhez méltó környezetet kell kialakítani a szomszédos területek beépítésénél is! A kulturális örökségvédelem gyakorlatát is jogszabályok szabályozzák; általános megfogalmazások nem segítenek a védelmi intézkedések meghatározásához. A hivatal észrevételei konkrét megfogalmazások esetén tudják a terv esetleges javítását segíteni. Az 1.5. Táji értékek c. fejezetben tévesen Holt-Marcalról ír. A folyó neve HoltRába. A ma tévesnek tartott megnevezést több hivatalos térkép – pl. az 1:10000-es topográfiai térkép – is tartalmazza; újabban kapott hang-

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata súly a folyó szabályozástörténete szempontjából helyesebb megnevezés használata. Az 1.6. Településszerkezet c. fejezetben a Belváros történetét részletesen bemutatja, míg Újváros esetében egy folyamatban levő városképi védelmet illető eljárásról ír. Nincs szó a belvárost érintő esetleges fejlesztési tervekről, s azok hatásáról sem. (A műemléki védettségen kívül egyedileg védett régészeti terület!) Újvárost illetően kiegészítendő a fejezet, legalább az országos területi védelem említésével. (MJT) A Belváros szabályozása nem enged meg olyan fejlesztéseket, melyek a városrész karakterét megváltoztathatnák. Újváros MJT területté minősítése legújabban történt meg. Az 1.3.B.1. számú tervlap az elővédelmi határozat alapján a MJ terület lehatárolását tartalmazza; a terv véglegesítése során a jelölésnek a rendeletnek való megfelelőségét ellenőrizni fogjuk. Az 1.7. sz. fejezet hivatkozik egy „értékek.mdb” nevű adatbázisra, mely eredetileg a listán szereplő műemlékeket és helyi védettségű ingatlanokat tartalmazza, ám ez az adatbázis itt nem szerepel, nem hozzáférhető. Lehet, hogy nem is került bele a rendezési terv-csomagba? Az adatbázis fájlok valóban nem kerültek a csomagba; a városi térinformatikai rendszerben a jogszabályban előírt szabályozási tartalom technikai hátterét képezik. A 2. Fejlesztési javaslatok c. fejezet csak említi a védett területet (de csak a belvárosit) és környezetét, de nem részletezi a címben szereplő javaslatokat. Lehet, hogy nincsenek olyan javaslatok, melyeknek hatása lenne a belvárosra vagy az újvárosi MJT-re? Ha így van, akkor ezt szükséges leírni. (Pl. a Koncepcióban említett „Fürdőváros „Sziget Újváros” program”) A korábban jelzetteknek megfelelően a védett területek karakterét megváltoztató fejlesztési programokat a terv nem tartalmaz, ilyenek megvalósítását a szabályozás nem teszi lehetővé. Az Újvárosi programok a MJ területen kívül valósulnak meg, hatásuk remélhetőleg segíti az MJ terület karakter megőrző megújítását. A 2.2. fejezet a helyi védelem alatt álló ingatlanokat sorolja fel, nincs információ arról, hogy van-e olyan fejlesztési javaslat, terv, ami ezeket az ingatlanokat érintené, s emiatt az ingatlanokat érintő hatások elemzése is elmarad. A 3. Hatáselemzés című fejezet csak általánosságban fogalmaz, mely szerint "a terv elhatározásainak következetes végrehajtása után a történeti és az új beépítések megkívánt összhangja biztosítható. A településfejlesztés megítélésem szerint Győr MJV összképét kedvezően befolyásolja, jellegzetes, a történelem során kialakult körvonalait nem fedi el." Ez a bekezdés vélemé-

2003-2005

V.2

nyem szerint gyakorlatilag nem szól semmiről, hiszen az örökségvédelmi hatástanulmány nem foglalkozott a tervekkel, azok történeti értékekkel bíró épületekre, objektumokra gyakorolt hatásával és elemzésével. (A terv pl. a buszpályaudvar területére 95 %-os beépítést irányoz elő közel 20 méteres magassággal, de ennek hatásáról nem esik szó. Ebben az esetben a Frigyes laktanya épületegyüttesének északi homlokzata, a jövőben nem lenne látható, élvezhető. Márpedig ez az épület is jellegzetes pontja Győrnek. Az új beépítés ugyancsak teljesen takarja a Schlichter villát. A Baross híd lábánál levő Hunyadi u. 13. sz. épület, mely fontos téreleme (térfala) a saroknak, ugyanakkor egyedi építészeti kvalitásokkal is bír, a terv szerint teljesen eltűnik.) A frigyes laktanya védelmét elrendelő 1/2001.(I.19.) NKÖM rendeelt szerint: A védetté nyilvánítás célja az 1897-ben épített laktanya városszerkezeti jelentőségének megtartása, a pavilonos elrendezésű együttes tér- és tömegkompozíciójának, a mellékletben felsorolt épületek várostörténeti, építészeti és technikatörténeti értékeinek megőrzése. A laktanya környezete az építése időszakához képest alapvetően megváltozott; maga az új középület megjelenése a térségben indított be egy olyan folyamatot, melynek a következménye a városias beépítésű környezet kialakulása. A tervezői álláspont nem az egyes védett tárgyak szoborszerű bemutatása, hanem az integrált védelem olyan – adott esetben új környezet kialakítása, mely a védett tárgyak védendő értékeinek érvényesülését nem teszi lehetetlenné. A Hunyadi utca sarki 3996 hrsz nem védett. A Schlichter villa 19. sz. végi épülete védelmének indoklásában a belsőépítészeti értékek vannak kiemelve. A hatáselemzés sem a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rend, sem az Étv. 8. § d), sem a Kötv. 43. § (3) követelményeinek nem felel meg! Atervezői álláspont szerint a dokumentációk megfelelnek a hivatkozott rendeleti helyeknek. A véleményező Szabályozási terv: Az 1.3.B.1., a kulturális örökség védelme című térképlapon több egyedi védettségű épület és az MJT-k nincsenek jelölve. (Nem szerepel pl. a Frigyes lektanya és a könyvtár-klubház, és még ki tudja, mennyi, mert nem tudtuk eddig mindet ellenőrizni!). Nincs rajta a belvárosi MJT és annak környezete. Az újvárosi MJT tervezettként lett jelölve, és nem szerepelnek a megszámozott, régészeti lelőhelyeket ábrázoló területek megnevezései sem. Mindezeken túl nincs melléklet azon helyrajzi számú ingatlanokról, melyek valamilyen védelem alatt állnak. Nem található a belvároson kívül elhelyezkedő egyedi műemlékek környezetét jelölő vonal, területek lehatárolása. (2001. évi LXIV. tv. 40. §)

EGYEZTETÉSEK


A két, 2000 óta elrendelt védelem kivételével a terv tartalmaz minden egyedi védelmet. E két rendelet kivételével a többi egyedileg védett épület műemléki környezetét csak az általános előírás határozza meg (szomszédos épületek) így annak terven való jelölése megjegyzés formájában fog történni. A hiányolt két védelem jelölését a terven pótoljuk. A szabályozási terv szelvényei a sokféle jelölés átfedése miatt áttekinthetetlenek, nem olvashatók. Ez különösen igaz az örökségvédelem kategóriára. A jelkulcs szerinti védettségek hiányosak a tervlapokon. A műemléki környezetek itt is hiányosak. A szabályozási tervlapokon a jelmagyarázat tervezett MJT-t, műemléki környezet határát és régészeti terület határát ábrázolja. Ezekből a térképlapon az MJT csak épülettömböket jelöl, a tömböket elválasztó utcákon a védelem ténye nem jelenik meg; a műemléki környezet határát jelölő vonal nem található. A régészeti védelem határát csak a színházig jelöli a tervlap, holott az egyedileg védett terület egészen a Vasútállomás vonaláig terjed! Egyedileg védett (? kiemelten, vagy fokozottan védett)régészeti területet Győrben általunk ismert jogszabály nem jelöl ki. (Az összes műemléket és környezetüket nem tudtuk még darabonként megvizsgálni, így csak szemelvényként emelek ki néhány hiányosságot, melyek a dokumentáció megbízhatóságát megkérdőjelezik: A Frigyes laktanya és a kórház könyvtár-klubházának egyedi védelme és kijelölt környezeteik nem szerepelnek a térképen. Szürke satírozással jelöli a térkép az intézményterületeket, de: pl. a Gyógyszertár köz 4. (6893 hrsz) telekkönyvileg soha nem volt intézmény, mindig lakóházként szerepelt, míg pl. a Király u. 6. (7374 hrsz) lakóházból vált intézménnyé, miután a KVI Győri irodája beleköltözött. Ménfőcsanakon az egykori Ecker présház, sem mint műemlék, sem a környezete nincs jelölve. Lf terület van rá jelölve anélkül, hogy akár a az épületet, vagy akár az abból kiágazó szomszéd telkek alá nyúló pincerendszert figyelembe vették volna!) A belvárosi intézményterületek kijelölése szabályozási szerepű, nem pedig építéstörténeti megfontolások alapján történt. Tartalma szerint ilyen ingatlanokban nem kötelező a lakófunkció fenntartása. Az Ecker villát az 1.3.B.1. lap, mint egyedileg védett ingatlant tartalmazza. A védelem elrendelő határozat nem tartalmazza a műemléki környezet kijelölését. Az 1.3.8.3. beépítettség-térkép a már előbb is jelzett buszpályaudvar területére 95-100%-ot, míg a Frigyes területére 35-40 %-ot irányoz elő. Az előbbi eset örökségvédelmi szempontból nem engedhető meg, hiszen ez a

120 → 57

Schlichter-villa jelenlétével nem számoló, nagytömegű beépítés lenne. A villa műemléki védelmének megszűntethetősége nem lehet kérdés. Az 1.3.8.5 sz., építménymagasságokat jelölő térkép mindkét területre (Frigyes és pályaudvar) 18-19 m-t irányoz elő, ami szintén nem kívánatos és nem engedhető meg. A kategorikus kijelentések indoklása hiányzik, így nehezen használható az önkormányzati szándékokkal szembeni érvelésre. GYÉSZ 23. § Újváros „védett városszerkezeti részére” vonatkozóan jelöl meg beépítési nagyságokat, mely nem fogadható el az alábbiak miatt: Újváros jelentős nagyságú területe 2005. április 13-i hatállyal a 14/2005. (IV.5.) NKÖM rendelet 32. §-ával országosan védett műemléki jelentőségű területté vált. Ily módon a területen törekedni kell a történeti beépítési módok megőrzésére, és nem engedhető meg a kis telkeken sem a 100 %-os beépítés. A 200 m2 alatti telkek esetében is a kialakult, illetve a maximum 75 % az elfogadható. Amennyiben a kialakult beépítettség a 75 %-ot meghaladja, az tovább már nem növelhető, és a meglevő kontúrokon belül kell maradnia az esetleges fejlesztéseknek is. 24. § Sárás: a keskeny telkek nem alkalmasak lakóépületek elhelyezésére! 35. § Falusias lakóövezetbe nem lehet üzemanyagtöltőt beilleszteni! A szöveges dokumentáció 99. §-a egy szakaszban - mintegy fél oldalban (14 sor!) - foglalkozik a kulturális örökség védelmével. Ebből a (2) b) pont egyszerűen magyar nyelven értelmezhetetlen! Ez egyrészt méltatlan Győr városához, mely Magyarország 3. műemléki városa a védett emlékek számát tekintve, másrészt meglehetősen hiányos és pontatlan is. Nem felel meg az Étv. vonatkozó előírásainak! (Étv. 13. §) A helyi védelemre vonatkozó alapvető előírásokat nem tartalmazza. Az (1) bekezdés hivatkozik az 1.3.B.1. tervlapra, de nincs előírás arról, hogy mi vonatkozik a tervlap szerinti kategóriákra. A (2) bekezdés szerint vagy eredeti állapot létrehozását írja elő, vagy az építési engedély szerintit. Arról nincs semmi, hogy milyen előírás alapján születhet építési engedély. Ez lenne a feladata a szabályozásnak. A paragrafus nem tartalmaz arra vonatkozóan utalást, hogy védett épület átalakításakor hova kell fordulnia a tulajdonosnak, hogy milyen egyéb jogszabályokat kell figyelembe venni egy épület átalakításakor, felújításakor. Célszerű szerepeltetni, hogy az építési engedélyezési eljárások folyamán Hivatalunkat kell keresni, és a 2001. évi LXIV. tv. illetve VHR-jei az irányadók a hatályos építési törvényen túl!

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A bekezdésben következetesen rekonstrukcióról és rekonstruálásról ír a készítő, holott ez a kifejezés jelenthet egy bontás utáni újraépítést is, ezt pedig a 2001. évi LXIV. tv. kifejezetten tiltja (műemlékek egésze nem bontható le)! Célszerűbb szóhasználat ebben az esetben véleményem szerint a felújítás vagy helyreállítás szó alkalmazása. Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a rekonstrukció helyreállítást, az hiányzó részletekkel való kiegészítést jelent. A bontás engedélyköteles a védett épületek esetében is, így a kifejezés félreértelmezése sem adhat okot a védett épületek megsemmisítésére. Ettől függetlenül a szabályozásban a rekonstrukció kifejezést magyar fordításával a helyreállítás szóval fogjuk helyettesíteni. Ugyanezen paragrafus nem részletezi - akár táblázatos formában – a műemléki illetve régészeti egyedi és területi védelemmel érintett ingatlanokat, melyek feltűntetése elemi érdek egy olyan, épített örökségben gazdag településen, mint Győr. A függelék tartalmazza az egyedi védettségek felsorolását, de semmi nincs a területi védettségekről, sem országos, sem helyi értelemben. Ezek pontos felsorolása, lehatárolása szükséges. Ha ez sem a tervlapokról, sem a GYÉSZből nem olvasható le, akkor hogyan érvényesül az örökségvédelem? A tervlapokról a már korábban említett kiegészítések után minden védettség leolvasható! A GYÉSZ-ben (vagy fügelékében) az egyértelműség, és a használhatóság követelményei miatt azonosítható módon (cím, hrsz) jelölni kell valamennyi védettségi kategóriát (műemlék, műemléki környezet, MJT, egyedileg védett régészeti lelőhely, régészeti lelőhely, régészeti érdekű terület)! A SZT tartalmazza a védelmek lehatárolását. Az 1.4.4. „Jogszabályi meghatározásoknál” a sok bányászatra vonatkozó fogalom mellett mindenképpen javasolom a kulturális örökség védelmére vonatkozó alapfogalmak feltüntetését is! A munkarész ugyan nem jogszabályban előírt kötelező tartalma a tervnek, de a megjegyzés jogos, a fogalom-meghatározásokat kibővítjük. A fentiek alapján összességében megállapítható, hogy a jelenlegi dokumentáció - a sok befektetett munka és szerteágazó részletessége ellenére sok helyen pontatlan, hiányos, több ponton jogszabályokba ütköző, és ezek miatt Győr Megyei Jogú Város Településrendezési Terveként elfogadhatatlan! Különösen az örökségvédelemre vonatkozó részek hiányosságai miatt javasolom átdolgozását! Külön egyeztetés keretében munkatársaim készséggel nyújtanak segítséget!

2003-2005

V.2 A felajánlott segítséget megköszönjük és vele a javítás szándékával élni is fogunk. Elfogadhatatlan ugyanakkor az értékelés. A valóságban a dokumentáció valóban tartalmaz néhány hibát (2000 után védetté nyilvánított épületek) de sehol sem ütközik jogszabályokba.

Második állásfoglalás15 (2005.11.11. Figler András irodavezető) Továbbra is fenntartjuk ama korábbi véleményünket, hogy Győr városának településrendezési tervének elkészítése egy rendkívül összetett, szerteágazó feladat, melyet a tervezők a legapróbb mélységekig igyekeztek megoldani. Talán ennek köszönhető, hogy a tervezet általában jó tartalma ellenére nagyon bonyolult, nehezen áttekinthető, csak körülményesen kezelhető. Ez egyaránt érinti a felhasználót (állampolgár), valamint a véleményezőt is, akik egyben majdani használói is lesznek a településrendezési tervnek. A terv bonyolultságát nem vitatjuk, hiszen a város teljes területéről van szó. A lakossági véleményezés azt bizonyította, hogy a „beszélő” kódokat könnyű megérteni, a tematikus lapok segítik a sokrétű tartalom olvashatóságát. kétségtelen azonban, hogy az igazán egyszerű kezelést a jóváhagyás utánra tervezett MapGuide-os feldolgozás fogja jelenteni, mely a telekre vonatkozó előírások összegyűjtését fogja segíteni a felhasználó részére. A véleményező feladata, hogy saját jogszabályai és azok alapelvei alapján kifejtse álláspontját. Alább ez olvasható, de a fentiek és az idő rövidsége miatt, több kisebb részlet még egyeztetésre vár. A tervet megalapozó örökségvédelmi hatástanulmány kiegészült, sokat javult a korábbi változathoz képest. Mégis maradtak észrevételeink, melyek a következők: A vizsgálati rész e.) fejezetében a településkarakter leírása túl általános megfogalmazásokat tartalmaz, melyek a nagy összefüggéseket jól mutatják, ezért a szerkezeti tervi döntésekre alkalmasak, de nem adnak alapot a szabályozás konkrét paramétereire. Hiányzik Győr egyes területeinek konkrét leírása a telekszerkezet, a használat, a beépítés jellege, léptéke, méretei tekintetében. Győr az egyik legjobban dokumentált város, így az örökségvédelmi tanulmány nem tartotta feladatának, hogy az irodalomjegyzékben leírt adatokat beidézze a munkarészbe. A tervezés során részletes vizs-

15 A KÖH első állásfoglalása alapján a tervezők a vonatkozó munkarészeket – közte az örökségvédelmi hatástanulmányt átdolgozták és kérték a KÖH ismételt állásfoglalását.

EGYEZTETÉSEK


gálatok készültek a város aktuális telekszerkezetéről, beépítettségi mutatóiról és építménymagasságairól. A telekszerkezet és a beépítési módok tipológiájára a részletes illusztrációval maguk az alaptérképek szolgálnak. Az f.) fejezetben helyi területi védelmeket javasolnak, de ez a tervlapokon nem jelenik meg, csak a már meglévő védett területek. A rendkívül alapos helyi védelmi javaslat a vonatkozó rendelet szerint csak az érintett tulajdonosok bevonásával alakítható át elrendelt védelemmé. Erre a rendezési tervezés időkeretei nem adtak lehetőséget. A terv intézkedési javaslata tartalmazza a védelemnek a munkarész alapján történő kibővítését. A védelmi javaslatot egyébként a szabályozási terv készítése során térképre is felhordtuk; lényeges szerepe volt a hagyományos beépítési módokkal való szabályozásban. Az Összefoglalásban a védett területek említésénél elmaradt Újváros megemlítése. Az Összefoglalóban nem szerepel konkrétan egyik védett terület sem, csak a védett területekre vonatkozó általános utalás. Sajátos megoldást választottak a tervezők a településrészenként tárgyalt örökségi értékelemzés g.) fejezetében. A leírt örökségvédelmi elemzések és megállapítások, javaslatokra mintegy válaszol a tervező, s jegyzetek formájában fejti ki véleményét, ellenvéleményét. Ezért nem igazán érvényesül a hatástanulmány készítőjének tervezői felelőssége, holott a tervnek egységes egésznek kell lennie, ahol ellenvéleménye legfeljebb a megbízónak lehet. Ilyen ellentmondásokat tükröz az anyag Győrszentiván tömbfeltárásai, Szabadhegy beépítésének intenzitás csökkenése Kismegyer üdülőfalu, vagy Ménfőcsanak kastélytelek utcanyitása esetén. Ezeket a lábjegyzetekben közölt megjegyzéseket egyeztetni kell, mivel a szabályozás több esetben ellentmond a hatástanulmány szakértői megállapításainak. A generáltervező kötelessége, hogy a lakossági, szakhatósági, önkormányzati véleményekből egy egyértelmű tervet készítsen. Ennek okán szerepel a szabályozás és az örökségvédelmi tanulmányban szereplő javaslatok összevetése, melyet a tervezők természetesen egyeztettek egymás között. Külön kiemelendő az 50. oldalon szereplő 34. lábjegyzet, mely szerint a javasolt eredeti karakter megőrzés „konzerválja a város jelenlegi beépítését” Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet az MJT kijelelőlését elrendelő 14/2005 (IV.5) NKÖM rendelet 32. § (3)-re: „A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja, hogy megőrizze a döntően a 18. században kialakult,

120 → 59

Győr belvárosához hasonló méretű és jelentőségű mezővárosi jellegű városrész beépítési karakterét, városképi megjelenését.” Ennek a feladatnak tesz eleget a szabályozás azzal, hogy – kifejezetten ide kialakított speciális szabályozásokkal – konzerválja a városrész jelenlegi beépítési formáit. (A véleményező észrevételéből úgy tűnik, hogy a „konzerválja” szónak pejoratív jelentést tulajdonít, holott az eredeti megjegyzésnek semmi ilyen tartalma nincs; mintegy visszaigazolja az örökségvédelmi munkarész javaslatait.) A 2.5.7.2.3. sz. dokumentáció kiváló gondolatokat tartalmaz a beépíthetőségre vonatkozóan pl. Ménfőcsanak esetében, továbbá az összefoglalásnak is tekinthető Történeti értékek megőrzése c. fejezetben. Itt azonban a 27. pont alattiakat kiegészíteném azzal, hogy a pályáztatást a tulajdonviszonyoktól függetlenül szükségesnek tartom (ha valamely magánszemély tulajdonában áll az a telek, ahol jelentős városépítészeti-, építészeti feladat megoldása várható, akkor a magánszemély is kötelezően pályáztasson). A GYÉSZ korábbi változata tartalmazta a város kiemelt fontosságú ingatlanjaira a pályáztatás kötelezettségét, ez az előírás azonban a jogi egyeztetéseken sajnálatos módon elvérzett. A helyi védelemre vonatkozó fejezetekben a városi műemlék fogalma továbbra is zavaró (félreérthető) kifejezés. Winkler professzor úr a kifejezés használatát helyénvalónak tartja; a kontextus egyértelműsíti, hogy nem a központilag védett emlékekről van szó. Az 5.7.2. sz. dokumentáció alapos, körültekintéssel elkészített, jól használható anyag. A védett objektumok illetve területek helyrajzi számos felsorolása alapvetően helyes gondolat, bár nagy hibalehetőséget ad a sok szám. Feltehetően ebből is adódott, hogy kimaradt a listáról pl. a bencés templom! A védett objektumok listája a KÖH Dokumentációs Igazgatóságától kapott adatszolgáltatás alapján készült, melyben mint kiderült a bencés templom rossz helyrajzi számmal szerepelt. Ezt és még néhány hibás adatot a hivatal munkatársaival való egyeztetések után korrigáltuk, és a hibákat a Dokumentációs Igazgatóságnak is jeleztük. A jóváhagyásra előterjesztett szabályozási terv már a többször egyeztetett jegyzék adatait tartalmazza. A 2.5.7.2.4. Fotótár c. dokumentáció hasznos, jól követhető, bár néhány esetben hiányzik a megszokott magyarázó képaláírás. Feltehetően csak nyomtatási, szerkesztési hiba, hogy a képaláírások időnként „szétestek”, ettől függetlenül követhetőek.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A szöveges részben ugyan vannak még egyéb kisebb hibák, melyek inkább hiányosságnak tekinthetők: hivatkozások meg nem nevezett fejezetekre, utcanevekre (kipontozott részek pl. a 2.5.7.2.3. sz. Külső városrészek utolsó néhány oldalán többször is, sajnos a dokumentáció oldalszámokat nem tartalmaz, így nehéz visszahivatkozni). Az 1.3.B.1. sz. tervlap ábrázolja a műemlékeket, és környezeteiket. Néhány műemlék ábrázolása azonban hiányzik, így pl. a Zichy-palota csak részlegesen, míg a bencés templom, a Rómer-ház, az Orsolyita templom, a Gyógyszertár köz 4., az Apáca u. 14-16. egyáltalán nincs jelölve! A korábbi telefonos egyeztetések, illetve a folyamatban levő belvárosi MJT felülvizsgálatra tekintettel a Város MJT-nek jelölte a teljes várfalon belüli területet, ami elfogadható kompromisszum mindaddig, amíg a hivatalos felülvizsgálati eredmény meg nem érkezik. Túl nagynak érzem azonban a környezet kijelölését, abból kisebb is elégséges, főleg a keleti-déli végeken. Javaslatom, hogy a környezet a Tartsay Vilmos utca középvonalában dél felé, a Türr István utcán át a Kiss János utcán déli irányban haladva a Bercsényi ligetig, ott a védett ingatlan környezetét is figyelembe véve a liget keleti oldalán haladva tovább a liget sarkáig, de a ligetet délről övező utcasor nélkül, tovább haladva a Bajcsy-Zs. utcán a Czuczor Gergely utcáig, onnan pedig a terv szerinti jelölésben lenne kialakítva. A műemlékek jelölése a már említettek szerint a KÖH hivatalos adatszolgáltatása alapján történt. Időközben a korrekció már megtörtént. A műemléki környezeteket a védelmi törvény előírásainak szó szerinti értelmezésével állapítottuk meg, a nagyméretű terek esetében ugyan ez messze kitolta a műemléki környezet határait, de a terek térfalainak egységessége érdekében ezt nem tartottuk indokolatlannak. Tekintettel arra, hogy a környezet kiterjesztése ellen észrevételek érkeztek a hivatal állásfoglalása alapján fogjuk a terv végelegesítése során a műemléki környezetet lehatárolni. A szabályozás 1.3.B.1.3. jelű műemlékvédelemről szóló tervlapját kérjük, hogy a személyes egyeztetés szerint javítsák át. Kérjük javítani, hogy a Schlichter villa műemléki környezetét a törvényben előírt módon terjesszék ki az utca túloldalára is. Az előbbieknek megfelelően véglegesítjük a tervet. Összességében megállapítható, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány hasznos és igen jó megállapításokat, ajánlásokat tesz, de a tervben ezek nem mindig érvényesülnek. A javaslatok ellenére sem a tervlapok (1.3.B.1.2.), sem a függelék nem tartalmazza a városszerkezeti, vagy városképi jelentőségű területeket, csak a már meglévőket, illetve helyi védelmeket. Ezeket pótolni kell, a tervlapokon és a függelékben is szükséges a helyi védelemre javasolt területek azonosítása, jelölése.

2003-2005

V.2 A már jelzettek szerint a tervlap készen van, a szabályozás lényeges alapja volt. A helyi védelem elrendelése további egyeztetéseket igényel.

Frigyes laktanya és környéke: A szabályozási tervlapokon a 21. szelvényen hiányzik a belváros műemléki jelentőségű területének a jelölése, a Frigyes laktanya műemléki védettségének és műemléki környezetének a jelölése, valamint a Schlichter villa műemléki környezete. A szabályozási tervlapok zsúfoltsága miatt egyes tartalmak nehezebben olvashatók, ezért biztonságból a SZT részét képezik az egyes tematikus lapok, melyek segítik pl. a műemlékvédelmi érdekű területek megismerését. A tervlapokat már a korábbi egyeztetések alapján javítottuk, tekintettel a nyilvántartások hibáira. A Schlichter villa műemléki környezetének egy része valóban hiányzott a tervlapról. Ugyanezen 21. tervlap vonatkozásában sok a buszpályaudvar területére a 100 %-os beépítettség lehetőségének előirányzása, így még a kötelező 10%os zöldterület sem biztosítható. A területre vonatkozóan figyelembe veendő a Város Közgyűlése által meghatározott 6000 m2 kereskedelmi területlimitálás, melyet a jelenlegi terv nem támaszt alá; a tervezett beépítés jóval nagyobb a 6000 m2-hez köthető bruttó beépítésnél is, így ellentétes a Város hosszú távú fejlesztési koncepciójával is! A pontosság érdekében alábbiakban idézzük a 288/2004. (VII. 8.) Kgy. sz. határozatát a Frigyes laktanyáról: A Frigyes laktanya területén kívüli létesítmények működésének feltétele a Frigyes laktanya épületeinek külső-belső teljes felújításának befejezése. Ezt a feltételt a városfejlesztési megállapodásnak megfelelő garanciákkal alátámasztva tartalmaznia kell. A multifunkcionális központ kereskedelmi célú összes hasznos szintterülete legfeljebb 6000 m2 lehet. A laktanya területén kívüli fejlesztések működésének feltétele a Tihanyi Árpád úti aluljáró működése. A fejlesztés hatásterületén belüli közlekedés megfelelő színvonalon tartásához szükséges fejlesztéseket a fejlesztőnek kell viselni. A hálózatfejlesztésnek a Tihanyi Árpád úti aluljáró irányába kell esni. (A közlekedés megfelelő színvonalú, ha nincsenek a megengedett forgalomnagyságot meghaladóan terhelt utak.) Az Önkormányzat a projekt javaslata szerinti építési terület kialakításában részt vesz: a.) a Frigyes laktanya területén lévő hat védett épület közül kettő; a volt lőszerraktár, illetve a volt fogda épület, és a

EGYEZTETÉSEK


120 → 61

b.) a Schlichter villa földszintes épületszárnyainak a műemléki védettség alóli kivonásának támogatásával; c.) a buszpályaudvar melletti pavilonok kisajátításával (kezdeményezi és lebonyolítja a kisajátítást, ha a szükséges költségeket és garanciákat a fejlesztő vállalja); d.) az önkormányzati tulajdonú épületeknek (Schlichter villa és a Baross utca, Hunyadi utca sarkán lévő épületek, buszpályaudvar tömbjében lévő a pavilonok telke) a projekt rendelkezésére bocsátásával a városfejlesztési megállapodásban kidolgozandó feltételekkel.

ménymagasság tekintetében. Az épületek bővítését jelző építési helyek, valamint az alakuló térre jelzett építési hely sem fogadható el.

Fentiekből látszik, hogy a limit csak a kereskedelmi területre vonatkozott, így önmagában a nagyobb épület nem jelenti a koncepcióval való ellentétet. Mivel az önkormányzat ezen a helyen akarja megtartani a buszpályaudvart ezért az ügy döntő szereplője a Kisalföld Volán, hiszen a terület jelenlegi állapotában rendezetlen; még mindig csak részben lebontott tömb benyomását kelti és a tömb egészére vonatkozó program elsősorban a buszpályaudvar távlati fejlesztési elképzeléseitől függ. A városrendezési szempontból kedvezőnek tartott aluljáró-laktanya gyalogos tengely kialakíthatósága pedig nyilvánvalóan a buszpályaudvar működésének függvénye. A buszpályaudvar jelenlegi zsúfoltsága sem kedvező a műemléki környezet szempontjából ezért a fedett kialakítása nem hátrányos városképi szempontból sem. Ezt a megoldást segítené a tömb többfunkciójú hasznosítása. A hasznosítás korlátait a központi tervtanács és a Volán állásfoglalása alapján véglegesítjük.

A Frigyes laktanya felújításának és a terület további beépítésének, illetve azok szabályozásának meg kell felelni a műemlékekre vonatkozó általános előírásoknak, valamint a védettséget kimondó 1/2001. (I.19) NKÖM rendelet 3. § (5)-nek!

A területen a terv készítője nem számolt a Schlihter-villa műemléki védettségével sem, ha a szabályozás 100 %-os, az burkoltan a villa megsemmisülését jelentené, ami ellentétes a jelenleg hatályos örökségvédelmi törvénnyel is (műemlék egésze nem bontható le)! A Schlichter villa megmaradása nem kérdéses a műemléki minősége miatt. A beépítettséget a korábbiak szerint módosítjuk. A zöldfelületet a GYÉSZ szerint zöldtetőként is ki lehet alakítani. A terv mellé csatolt külön alternatív javaslat a Frigyes területére vonatkozóan, mely gyakorlatilag a Bodrossy-féle terveket támasztja alá a fedettnyitott üvegpassage-zsal, a legénységi épületek elé építhető toldalékokkal, és az alakuló téri kávéházzal. Bonthatóként jelöli a tervlap a tömlöc és a lőszerraktár épületét, ami ezen a szinten hiba. Amíg a két épület védett, addig azok nem bonthatók. Ez az alternatíva már 20,5 méteres épületmagassággal számol az északi oldalon, és 19,5 méteressel a déli oldalon. Ezek elfogadhatatlanul magas értékek, nagyobbak az előző variációnál is. Ugyanezen alternatíva a buszpályaudvar területére vonatkozóan szintén 16,5 méteres épületeket enged. Ragaszkodunk a műemléki tervtanácsokon megfogalmazott előírásokhoz, mind a védett épületek megtartása, mind a maximum 16,5 m-es épít-

A laktanya tömbjére vonatkozóan a bemutatott SzT-M 1999-68 jelű tervlap, vagy ahhoz hasonló, a védett épületek bontását és helyükre új épületek építését szabályozó tervlapok a védettség törlését kimondó miniszteri rendelet hiányában nem fogadhatók el, azok önkormányzati szinten történő jóváhagyása jogszabályba ütközik.

Kissé túlzónak tartom a GYÉSZ 7. sz. mellékletében a tömbre vonatkozó szabályozás b) pontját, mivel nem veszi figyelembe, hogy egy magánterületről van szó, valamint, és a kialakult közlekedési tengelyek a Baross út és a Zrínyi utca. Mi értelme van egy másik gyalogos tengely kikényszerítésének, honnan, hova vezet? Ez csak a telek szélében a nevezett utcákkal határosan képzelhető el, de semmikképpen nem a védett ingatlant keresztülszelve! (Egyébként a beépítési terveket ismerve, az átjárásnak nem lesz akadálya.) A tömb szabályozása a központi tervtanács állásfoglalásának megfelelően történik. A tervtanács állásfoglalásával egyetértve a védett épületek kiegészítését, esetleg az együttesen belül újabb elemek megjelenését nem tarjuk elképzelhetetlennek ezért az építési helyekre nem tettünk konkrét javaslatot, azonban a végső szó természetesen az építési hatóságé; az örökségvédelmi hivatalé lesz ebben a kérdésben. Az autóbuszpályaudvar tervezett beépítésével kapcsolatban felhívom a figyelmet a következőkre: A terület a a laktanya és a villa miatt kétszeres műemléki környezet. A 2001. évi LXIV. tv. 43. § (3)-e szerint „A műemléki környezet területén minden változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.” Továbbá az Étv. 8. § „A településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve: … d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,”

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Hogy az érintett területnél mit fogadunk el szabályos beépítés mértékének, arról lehet vita, de a tervezett beépítés ellentétben áll a fentiekkel, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy eme beépítés esetén megszűnik a rálátás a Városházára (ez különösen a megszokott esti fényeknél lenne zavaró), valamint a Baross hídra, mely a város egyik jelentős kvalitású közlekedésépítészeti emléke. Az alábbi fénykép szerint a laktanya építése idején a mai buszpályaudvar tömbje beépített tömb volt így a városháza és a laktanya közötti átlátás közterületről nem volt biztosított. Ezt az átlátást ma is takarja a vasútállomás épülettömbje. A laktanya és a kórház megépülése egyúttal a Nádorváros intenzívebb kiépülésének nyitánya is volt, melynek egyik példája a Zrínyi utca máig is tartó átépülése. E miatt a laktanya megépítésekor érvényes dominanciája a városképben már csak néhány irányból érzékelhető, fenntartása nem feltétlenül szükséges, hiszen műemléki védelmét nem elsősorban az egyes építések kvalitásai indokolták, hanem az együttes értékei.

2003-2005

V.2

tő össze a tervezett olaj- és tejgyári kereskedelmi célú beépítésével, amikor a 21. sz. térképlap az Olajgyár és a Bercsényi-liget területére és a Rábapartra is jelentős átépítést jelöl, ami egy MJT-n belül, illetve annak környezetében nem biztos, hogy megengedhető. Az olajgyár területére többször is említi a dokumentáció a kereskedelmi célú hasznosítást, bevásárlóközpont létesítését. Véleményem szerint az olajgyár (mint ahogy azt a 2.5.7.2. szöveges értékelés 79. oldala mondja), lehet a „fürdőhöz kapcsolódó fejlesztések központja”, de a tervezett 4 szintes, 10,5 méteres építménymagasságú, legalább 15 x 30 m-es telkeken álló településközponti vegyes szabályozású beépítés a területet zsúfolttá teszi a zártsorú, 30 %-os beépítéssel. Célszerű a telkek felaprózódását elkerülni, lehetőség szerint a meglevő épületállományt hasznosítani, és azokhoz illeszkedve újak építésének a lehetőségét biztosítani. A tervezett szabályozás a terület teljes bontását rejti magában, ami az MJT határán nem támogatható. Lazább szerkezetű, a környezet jelenlegi karakteréhez jobban illeszkedő beépítést javasolok. Az Olajgyár épületeinek értékfelmérése remélhetően a közeljövőben megtörténik, s javaslatot fogunk tenni az esetleg megtartandó épületekről. Az olajgyár területére – a tervezés keretén belül készített - értékvizsgálatot az örökségvédelmi tanulmányon belüli Fotótár is dokumentálja. A telek jelenlegi beépítettsége: több, mint 40 %. Figyelembe véve a telek jelenlegi területéből leeső útterületeket és a lakóterületnek a jelenleginél alacsonyabb beépíthetőségét, az Aczél Gábor által készített részletes szabályozási tervben tervezett beépíthetőségek nem túlzottak. A teleknagyságok csökkentése növelése a településközponti vegyes területen indokolt lenne, de az övezeten belül vannak jelenleg is kisebb méretű önálló telkek. A telephely Bercsényi liget felöli beépítése jelenleg is zártsorú, ezért a lazább beépítésre vonatkozó javaslatot a hagyomány nem indokolja. A Simor püspök tere felé a zártsorú beépítés kifejezetten előnyös lesz; a tér karakteréhez ez illik legjobban. A tömb belsejében célszerű a beépítést fellazítani ezt segíthetik a meglévő épületek megtartására vonatkozó javaslatok.

1. ábra: A Frigyes laktanya és előtte a mai buszpályaudvar tömbje 1902-es képeslapon.

Győr, Sziget. A hatástanulmány 52. oldalán részletezett szigeti organikus településszerkezet megóvására való törekvés támogatandó, de ez vajon hogyan illeszthe-

EGYEZTETÉSEK


120 → 63

2. ábra: A volt olajgyár épületei.

Ménfőcsanak, Ecker villa: A 73. és a 88-89. oldalon az Ecker-villához kapcsolódóan, a Tenkes utcával párhuzamos út kiépítése elfogadható, de a tervezett beépítés intenzitása már kevésbé, annak a tervezettől eltérő szabályozása szükséges.

Az olajgyár helyén a terv nem javasol bevásárlóközpontot telepíteni, ezt a szabályozás nem is engedi meg; feltehetően valamilyen szövegrész félreértésén alapul az észrevétel; a Bercsényi iskolával szemben fekvő területre javasolja a terv új negyedközpont kialakítását, az sem bevásárlóközpont méretű építési helyszín.

Az Ecker-villa tömbje zöld színű, azaz jelentős átépítésre ítélt jelzést kapott az 1.3.7. jelű térképlapon. A szomszéd telek sárga, azaz új beépítés jelzésű, s ez ellent is mond a szöveges értékelésnek, ami többször is kifejezi a tájképi védelem miatt az építkezések minimalizálására vonatkozó kívánalmát (pl. 73. oldal, vagy akár a 2.5.7.2.3. Ménfőcsanakra vonatkozó része), ugyanúgy, mint a pincerendszer feletti forgalom tiltását. Az Ecker villa területét önálló építési övezetként alakítottuk ki, arra való tekintettel, hogy a villa tulajdonosának jelentős tulajdonrésze van a szomszédos telekben. Ez az új övezet tartalmazza a pincerendszer egészét; nem lehetséges a pincén való átjárás. Az övezet területe 7661 m2, mely a hivatal által is elfogadott szabályozás szerint 10% = 766 m2 beépítést tesz lehetővé a jelenlegi 165 m2-hez képest. Ezt a változást értékelte a terv jelentős mértékűnek. A besorolásnak egyébként a fejlesztéshez szükséges infrastruktúrák költségviselése szempontjából szükséges. A környezetben engedélyezett beépíthetőség minimális; a telkeknek csak az övezeti jel szerinti mérete ad építési jogot, így a beépíthetőség mértéke sem jelentős, ráadásul az építési hely mélysége is 18 méterben van korlátozva. Az új beépítés lehetősége nem jelent egyúttal túlépítést; az újonnan beépítésre kerülő telkek, csak a szomszédjaikkal azonos építési jogaikat gyakorolják. A 2005. november 03-án kiegészítésül kapott, az Ecker-villa és környezetét szabályozni kívánó pótlapokat megismerve megállapítható, hogy a terület beépítésére vonatkozó két variáció abban hasonlít egymásra, hogy a villa


2003-2005

V.2

területénél kissé nagyobb területet (mivel a pince átnyúlik idegen telek alá) önállóan szabályoz. Ez a szabályozás ide elfogadható (kertvárosias, szabadon álló, 10 %-os bépítés, 60 %-os zöldterület…).

Villa melletti 26489/5 hrsz alatti telekre 50 %-os zöldfelülettel, fsz + tetőtér beépítéssel, falusias lakóterületként rendben lehet. Lf 04/S/20/50-/048/2*18/40/, ahol a csillag a két szintet az előbb említett módon jelöli.

A környéket falusias övezetbe sorolja, 20-30 %-os beépíthetőséggel, kétszintes épületek építhetőségével. Véleményem szerint itt variációktól függetlenül egységes beépíthetőséget kellene meghatározni, jelenleg ugyanis eltérő a szomszéd és a hátsó telkek szabályozása. Az egységesség biztosítása érdekében a beépíthetőséget 20 %-ban kellene maximalizálni, továbbá a kétszintes beépítés helyett max. a földszint + tetőtér elfogadható, legalább 50 % zöldterület mellett. Az oldalhatárra illetve szabadon álló módon történő beépítésre tett szabályozási javaslat elfogadható.

Villa mögötti területre: csak a 7,2,3,5,6 és a 6-os mögötti terület legyen beépíthető az alábbi paraméterekkel: Lf 05/O/20/50-/0048/2*-18/40, tehát 20 % beépíthetőség a tervezett 30 helyett, 50 % zöldfelülettel, illetve a két szint a fenti módon meghatározva.

Kismegyer

Mindkét szabályozás veszélye, hogy túlságosan beépülne a domb, így véleményem szerint a hátsó telkek számát is limitálni kell, azaz ott max. 6 telek legyen kialakítható, a jelölt 7-11 számú telekből legfeljebb a 7-es legyen kialakítható. Az 1 jelű és a mellette levő telek kialakítása nem javasolt, túlságosan alacsonyan fekszik, közel a pincéhez, helyette inkább a 6 jelű telek mögötti telken lehet hasonló paraméterekkel építeni, így összesen 6 telek lenne kialakítható.

A Kismegyeren tervezett új római katolikus templom a jelenlegi rendezési tervnek nem felel meg. A templom tervezése egy olyan tervpályázat keretében történt meg, amely pályázat értékelésekor a Város képviselői szorgalmazták az egyébként műemléki szempontból megfelelő tervek engedélyeztetési eljárásának mielőbbi lefolytatását. Fentiekre tekintettel kérjük a terület olyan jellegű szabályozását, amely a pályázatnyertes, és engedélyezés alatt álló templom megépítését lehetővé teszi.

A javaslatot elfogadva a villa körüli telkeket a 04212* övezet területéhez csatoljuk.

Balázs Mihály tervező megtekintette a kifüggesztett tervet és telefonon arról tájékoztatott, hogy a terve megfelel a tervezett szabályozásnak.

A benyújtott A és B variációk ellentmondanak a hatástanulmánynak, melyben az áll, hogy beépítés csak oly módon javasolt, hogy az új épület gerince nem emelkedik a hozzá legközelebb eső tereppont fölé (72.oldal). Ha jobban megnézzük a Város javaslatát, a tervezett új telkek egy része a legmagasabb pontra esik, van egy plató ugyanis +159,00 méteren! Az Ecker villa előtt a terep meredekebben emelkedik, mögötte ellaposodik és a területen magasra nőtt fákkal tele park van. Ezért tartjuk elfogadhatónak a fennsíkon a korábban megindult telekalakítási törekvések részleges magvalósíthatósága érdekében a Világosvár utca meghosszabbítására merőleges kis zsákutcákra szervezett telekalakításokat, hasonló indoka van annak is, hogy megengedtük a kétszintes épületeket. (A Fotótárban lévő panoráma kép is mutatja a leírt helyzetet.) A villa tájképi befolyása déli irányból az alacsonyan fekvő területek felöl érvényesül, ahonnan a fennsík miatt a villától északra lévő épületek már nem jelennek meg a sziluettben. Ezzel együtt elfogadjuk a hatóság javaslatát a földszintes + tetőteres épületekre Összességében a fentiekre is tekintettel a javaslatom a szabályozásra: Villa területére az önálló szabályozás elfogadható.

A fentieknek megfelelően a szabályozást módosítottuk.

A Kismegyert érintő egyéb fejlesztéssel kapcsolatban továbbá megjegyezzük, hogy a magtár és az emlékmű műemléki védelem alá helyezése folyamatban van, mivel ennek megvalósulása csak idő kérdése, a környezet beépítésével, mint műemléki környezettel, a védett emlékek tiszteletben tartásával számoljanak. Javaslatom az építménymagasság max 9 m-ben (3 szint), a beépíthetőség 30 %-ban való szabályozása A tervezett szabályozást a közgyűlés a közelmúltban fogadta el, ezért módosítására nincsen lehetőségünk. A városi tervtanácson bemutatott vázlatterv építészetileg igényes tömegképzéssel igyekszik a megengedett építménymagasságot úgy kihasználni, hogy ne épüljön fal a magtár épület elé. Egyebek: Hiányzik a tervlapokról Győrszentiván római katolikus templomának (42385. hrsz.) műemléki környezete és Gyirmót római katolikus templomának (28021. hrsz.) a műemléki környezete. Pótoltuk.

EGYEZTETÉSEK


120 → 65

Ménfőcsanakon a védett kastély környezetében az új út kiszabályozása és a telekalakítások csak műemléki egyeztetés után véglegesíthetők. A kastély telkének felaprózása nem elfogadható.

Továbbra is fenntartjuk véleményünket, hogy az építési övezetek kódrendszere nehezen értelmezhető, a paraméterek elhelyezkedése a számsorban, illetve a tizedesjelek elhagyása félreértéseket okozhatnak.

A szabályozás szándéka épp az elaprózás ellenkezője: a kastély nyugatról nyíló főbejáratának kívánunk méltó előteret biztosítani a jelenlegi hátsókerti fekvés helyett. Ez a szituáció jobban megfelel az I. katonai felmérésről leolvasható eredeti helyzetének. Az 5000 m2-es minimális telekméret csak a kastéllyal egy övezetben lévő oktatási intézmények önálló telekalakítását kívánja lehetővé tenni. (a kastély telke jelenleg cca. 7000 m2) A biztonság kedvéért az övezet szabályozását kiegészítjük *-os megjegyzéssel, mely az átlagosnál nagyobb telekalakítást ír elő.

A lakossági kifüggesztés tapasztalatai alapján a kódok alakját megtartjuk, ugyanis nem okozott megértési nehézségeket; a terv léptéke fontos szemponttá teszi a helytakarékosságot.

Az 1.3.B.1.2. térképlapon az újvárosi MJT még mindig tervezettként van jelölve, holott a szöveges részben már jelezve van a 2005. áprilisi védelem ténye, az ellentmondás javítandó. Már javítottuk. Az 1.3.C.2. elővásárlási jog térképlapon, ha már készült ilyen, célszerű lenne a Magyar Államot megillető jogok ábrázolása is a védett ingatlanok tekintetében (Kötv. 92. §. alapján a korábbi védéseknél automatikus az első helyen az államot, második helyen a helyi önkormányzatot (törvénymódosítás szerint 2006. jan. 01-től a használó egyházat) megillető elővásárlási jog!) Csak az önkormányzati rendelettel elrendelt elővásárlási jogokat ábrázoltuk, de ezek mennyiségét is csökkentettük az OLÉH állásfoglalása alapján. Az 1.4.4. fogalmak között az egyértelműség kedvéért javasolom szerepeltetni a „műemléki környezet” és a „műemlék jellegű terület” fogalmat, mivel ezekkel Győr városában gyakran találkozunk! A fogalomtárunkat kiegészítettük a „műemléki környezet” és a „műemléki jelentőségű terület” fogalmakkal. Korábban ez csak azért nem történt meg, mert ezek a fogalmak nem a törvény fogalomtárában vannak definiálva. Javasolom, hogy az örökségvédelmi tervlapok ne vaktérképek legyenek. Szükséges, hogy legalább tájékoztató módon szerepeljenek a városrész nevek és a főbb utca- és térnevek. Ezek a megnevezések is a kulturális örökség részei, hiányuk veszteség és a tájékozódást is nehezíti. A térképek léptéke nem teszi lehetővé az utcanevek olvasható méretű kiírását, azok azonban szerepelnek a szabályozási terven. A tervlapon azonban szerepeltetni fogjuk a fontosabb településrészek megnevezését a tájékozódás megkönnyítése érdekében.

Régészeti lelőhelyek kérdése: A lelőhelyek pontos adatait és a rájuk vonatkozó előírásokat, nem csak azért kell közölni a rendezési tervben, mert a kulturális örökség része, hanem elsősorban azért mert az Étv. 11. § előírja, hogy minden védett és védelemre tervezett területet, továbbá minden olyan jogi tényezőt, mely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolhatja, a tervben szerepeltetni kell. Az 1.3.B.1.1. tervlap tartalmazza a régészeti lelőhelyeket, a szöveges felsorolásuk a hatástanulmány régészeti fejezetében, illetve az 1. sz. függelékben található. A három munkarész sorszám jelölésében ellentmond egymásnak. A lehetséges mértékig javítjuk; a KÖH Dokumentációs Igazgatósága által rendelkezésünkre bocsátott lelőhely jegyzék jelentős része ugyanis nem lokalizálható!, ezért a régészszakértőnk lehatárolásai alapján szerepelnek a térképen a hivatalos lista nem lokalizálható részei is. A tisztánlátás érdekében kérem figyelembe venni az alábbiakat: Régészeti lelőhelynél három kategória létezik: 1. Egyedileg védett régészeti lelőhely (ezen belül a fokozott, vagy kiemelt kategória, csak a szakmai és kultúrtörténeti jelentőségére, valamint a bírság kiszabásának mértékére vonatkozik, a jogszabályi előírásokra nem) Ezek kezelésére vonatkozóan a Kötv 13. § (1) az irányadó: „A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.” valamint a 16/2001.(X.8) NKÖM rend.9. § (1), 1. melléklet előírásait kell figyelembe venni. Győr területén ilyen egyedileg védett terület a Belváros (Vasútállomás vonala, Gárdonyi utca, Újvilág utca, Újkapu, Móricz Zs. rakpart, Duna és a Rába vonala, Jókai utca által határolt terület), valamint a tervlapon 86. sorszámmal jelölt Ménfőcsanak, Széles földek. Ezek egyedi kezelésének meg kell jelenítődnie a tervben, illetve a szabályozásban, vagy mellékleteiben! A Belváros egyes területein mélygarázsos épít-


2003-2005

V.2

kezés tiltása üdvözlendő, de a többi ide tartozó területen is, csak akkor engedélyezhető építkezés, ha az esetlegesen előkerülő építészeti emlékek megóvásáról és bemutathatóságáról gondoskodnak! Tehát nem elégséges a GYÉSZ 22. § (5) szabályozása!

A 1.3.B.1.1. átalakítása a fenti kategóriák szerint. A lelőhelyek tervlapról is leolvasható hrsz-ok és kategóriák szerinti táblázatba foglalása (függelék), a rájuk vonatkozó előírások, vagy jogszabályi helyek egyértelmű szerepeltetése.

Ménföcsanakon a tervezett terület felhasználás jogszabályokba ütközik.

A GYÉSZ előírásaival kapcsolatban:

2. Régészeti lelőhely

Általános észrevétel, hogy az egyes építési övezetekben vizsgálják felül az üzemanyagtöltő és a parkolóház elhelyezhetőségét. Úgy látjuk, hogy ezek lehetőségét több helyen korlátozni kellene.

Ide tartozik az összes többi 1.3.B.1.1. tervlapon bejelölt ingatlan. Ezekre vonatkozik a Kötv. 11. §-a által kimondott „ex lege” védelem, tehát minden régészeti lelőhely védett! (Néhány még külön is, pl. Győrszentiván-Andrásvár „A természet védelméről” szóló tv. alapján, mint földvár is védett.) A kezelésükre a Kötv következő előírásait kell figyelembe venni: 22. § (1) „A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. (2) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni „ 3. Régészeti érdekű terület: Olyan terület, mely esetleg lelőhellyel határos, vagy településtörténeti, illetve amelyen geográfiai viszonyai miatt régészeti emlékek elékerülése várható. Kezelésére a Kötv 19. § (1) az irányadó: „A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.” (Ez gyakorlatilag szintén megelőző feltárást jelent, tehát „róka fogta csuka”, de ez a törvényalkotók dolga!) A fenti kategóriák elkülönítése, a lelőhelyek határainak megállapítása, és hrsz szerinti kijelölése a hatástanulmány feladata lett volna. A hatástanulmányban szereplő, és az idézett tervlapon ábrázolt szakmai ajánlások, nyílván befolyásolhatják a hatóságot majdani döntései során, de a döntéseket az idézett jogszabályok keretei között, és egyedi sajátosságok alapján kell meghozni, míg az idézett helyek egy „quasi” prejudikációt tartalmaznak. Javaslatom a következő:

Győrben már túl vagyunk az üzemanyagtöltő építési hullámokon; parkolóházak építése padig úgyis csak olyan helyeken várható, ahol a drága beruházás megtérülését biztosító mértékű forgalom várható. Ilyen helyeken a korlátozás a közterület képének rovására történne a parkoló kocsik okozta zsúfoltság miatt. 23. § Mint már előző véleményünkben is jeleztük a 100 %-os beépítés nem megengedhető, ellentétes a védelmet elrendelő jogszabállyal. A korábbi rendezési tervből átvett szabályozás a 80-as évektől kedvező tapasztalatokkal működik, bár a 100%-os lehetőség igénybevételére eddig nem került sor, ezért a kifogásolt értéket 90-re csökkentettük. 35. §. (3): Az Lf falusi lakóövezetekben az épülettömegek túlméretezettségét okozhatja az építési jog területi összevonhatósága. Szükséges lehet az épülettömeg maximumának korlátozása. A rendelkezést a jogi egyeztetések miatt töröltük. (A magassági szabályozás nem lett volna megengedőbb, így a városszéttelepülése ellenható, korszerű rendelkezés lett volna, de a magyar jogrend az „alkut” megengedő jogszabályokat még nem támogatja.) 36. §. (1): Az övezetekben csökkenteni javasoljuk a kiskereskedelmi létesítmények árusítóterének 10.000 m2-es határát. A túlzott méretű létesítmények építését a környezeti hatásvizsgálat során lehet kiszűrni.. 36. §. (6): A 2500 m2-nél nagyobb kiskereskedelmi célú épület létesítésénél nem elégséges a közlekedési hatásvizsgálat kötelezettsége. Építészeti, városképi hatásvizsgálat is szükséges. Elrendeltük a javasolt hatásvizsgálatot. 45. §.: A bevásárlóközpontok elhelyezésénél a 36. §. (6) bekezdés előírásán felül a történeti hagyományok védelme (üzletutcák, piacok) érdekében kereskedelmi hatástanulmány előírását is javasoljuk.

EGYEZTETÉSEK


A tervdokumentáció részét képezi a kereskedelemről szóló tanulmány, mely bemutatja a bevásárlóközpontok szaporodásának következményeit. A közgyűlés ennek ismeretében döntött a bevásárlóközpont helyszínek kijelöléséről. 53. §. (3): Temetők övezetében a 100 m2 árusítóterű kiskereskedelem profiljának korlátozását javasoljuk, hogy az csak a temetkezéssel kapcsolatos kereskedelmet tegyen lehetővé.

120 → 67

zöldterületek minimalizálásával illetve elhagyásával, ilyen pl. Ménfőcsanak esetében, ahol a dombhátakra is jelöl beépíthető területet. Véleményünk szerint a dombhátak beépítését elkerülendő, figyelemmel az örökségvédelmi hatástanulmány javaslatára, a dombhát fölé magasodó beépítéseket nem szabad megengedni, a domboldalak beépítését úgy kell szabályozni, hogy a leendő épület gerince ne legyen magasabb, mint a dombhát.

A javaslatot beépítettük. 99. §.: Az értékvédelemről szóló előírásban javasoljuk rögzíteni, hogy a kulturális örökség körébe tartozó területek, illetve egyedileg védett ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokat külön a kulturális örökség védelméről szóló törvény szabályozza. Véleményünk szerint a műemlék ingatlanok esetében a felújítás mikéntje nem csak a tulajdonos kívánságától függ (quasi kötelezettség!), hanem az épület történetétől, értékeitől, amiket pedig engedélyezés előtt kutatásokkal lehet és kell tisztázni! Azt feltétlenül szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy a nagyfelújítások esetében a kutatások kötelező jelleggel történő elvégeztetését szabályozni kell! A GYÉSZ 2003 nem ismétli a magasabb rendű jogszabályok előírásait másutt sem, hiszen a nélkül is kötelezőek. A szabályozás a javasoltnak megfelelő tartalmat előírja, mely részletes meghatározására a KÖH-nek lehetősége van az egyes épületek megkutatottságától függő mértékben (Győrben sok épület kutatása már megtörtént.) A tulajdonosi szándékokkal kapcsolatos rendelkezés az egyébként nem építési engedélyköteles munkákra ad szabályozást a műemlékek védelme érdekében. Az egyértelműség kedvéért a szöveget kiegészítettük. Minden a fentiekben nem szereplő, de a 410/468/4/2005. sz. alatt írt véleményünkben kifogásolt, és a jelen dokumentációban figyelemben nem vett kérdésekben, fenntartjuk korábbi álláspontunkat.

Harmadik állásfoglalás16 (2005.11.11. Figler András irodavezető) Ígéretemhez híven a 410/468/12/2005. sz alatt küldött véleményünket kiegészítem a következőkkel: A 2.1.1.1 sz. Beépítésre szánt területek, terület-felhasználás ütemezése tervlap aránytalanul nagy területeket jelöl beépítésre, a lakóövezetekben a 16 A KÖH első állásfoglalása alapján a tervezők a vonatkozó munkarészeket – közte az örökségvédelmi hatástanulmányt átdolgozták és kérték a KÖH ismételt állásfoglalását.

A szabályozási tervlapokat áttekintve összességében megállapítható, hogy a tervlapokon szinte mindenütt megjelenik az Lf falusias beépítés, ami aztán 7,2 méteres építménymagasságot, illetve kétszintes beépítést tesz lehetővé. Többek között Likócs (8. sz. lap), Révfalu (7, 14, sz. lapok), Pinnyéd (13. sz. lap) esetében feltűnő, ahol a tervezett építménymagasságot javasolt csökkenteni, pl. 6,5 méterre. A tervlapokra általában jellemző, hogy a régészeti védelemmel érintett tömbök lehatárolására alkalmazott halvány sárgás-zöldes szín nehezen követhető, a tömbök határa nem minden esetben olvasható le a lapról (pl. Likócs védett tömbjeiből kettőnél a vonal nem alakul zárt vonallánccá, hanem „elveszik” a többi sötétebb vonal között). A 16. szelvényen Szentiván vonatkozásában, illetve a 22. szelvényen (Szalma-telep) a Széna és Szalma utcák esetében célszerű lenne a szabályozást a ténylegesen falusias beépítés irányában megtenni, 4,8 m-es építménymagassággal, maximum fsz + tetőtér beépíthetőséggel. Az 5. sz. tervlapon az 1. sz. főút mellett Győr határában 15 méteres építménymagassággal tervezett egy kereskedelmi-szolgáltató funkciójú terület. Álláspontunk szerint a 15 méteres magasság látványromboló lehet a kultúrtáj és a terület természeti adottságainak feltárulkozása vonatkozásában, így a tervezett magasság nem elfogadható, mindenképpen jelentősen csökkentendő. A 14. sz. tervlapon a Városrét nevű új városrészbe, az épülő Árkád bevásárlóközponttól alig néhány száz méterre a Budai út túlsó végére egy újabb bevásárlóközpontot telepíteni, a helyi területi védelemmel is érintett Ágyúgyári lakóteleppel szemben, nem kívánatos. Célszerű a tervezett bevásárlóközpontot keletebbre helyezni, ha megszüntetésére nincs mód, és ha a

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Város hosszú távú fejlesztési koncepciójába beilleszthető egy újabb „multi” megjelenése. A 15. szelvényen jelzett Kiskúti kápolnát helyi védelemre javasoljuk. A 20. szelvényen a Simor János püspök terének északi oldalára utcaképi védelem javasolt a térfal építészeti értékeinek megőrzése érdekében. A 21. szelvényen szereplő Gárdonyi G. Általános Iskola és a mai Nádorvárosi Műv. Központ teret- és utcaképet formáló, meghatározó szerepük miatt helyi, utcaképi védelemre javasoljuk, ugyanígy a 28. szelvényen szereplő Kölcsey iskola utcafronti homlokzata is védelemre érdemes. A Zrínyi utcai kórházzal szemközti polgári villasor (28/a-tól 40-ig) utcaképi védelemre érdemes. A 28-29. szelvények esetében pozitívumként említendő a József Attila úti templomok helyi építészeti értékként való kezelése, azonban javasoljuk a szabadhegyi, még álló fésűs beépítésű egykori gazdaportákra is ezt a védelmet kiterjeszteni. A 35. szelvényen helyi művi értéknek javasoljuk a Királyszéki keresztet, mint Ménfőcsanak egykori határát is jelölő szakrális jelet. Általánosságban megállapítható, hogy a tervlapok nem jelölik védendőnek a város határában illetve a városban előforduló kereszteket (többek között pl. József Attila u. végén, Kismegyeren). A keresztek jelölése és helyi művi védelemmel valóm ellátásuk magától értetődően közösségi érdek.

Állami Erdészeti Szolgálat A Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervének felülvizsgálatáról megküldött dokumentációt (CD lemez) áttanulmányoztam, majd az azt követő egyeztető tárgyaláson részt vettünk, és ezek alapján az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

2003-2005

V.2

A módosított településrendezési terv erdő vonatkozásában, a jelenlegi állapothoz képest, művelési ágból történő kivonást, vagy egyéb változtatást nem tartalmaz, ezért a 2002-200 sz. településrendezési terv módosításához szakhatósági hozzájárulásomat adom. Ezen szakhatósági állásfoglalást, s az országos településrendezési és építési követelményéről szóló 253/1997. (XII. 30.) Korm. Rendelet 3. mellékletének 12. pontjában biztosított jogkörömben, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 4.§, 5.§, 8.§, 65.§, 66.§ és 69.§-a alapján adtam ki.

SZOLGÁLTATÓK GYŐRHŐ Kft. A tárgyra vonatkozóan 2 db CD-n megküldött anyag áttanulmányozása alapján véleményünket az alábbiakban rögzítjük: 1./ Az 1.4.1. Győr építési szabályzata – GYÉSZ 2003 anyaga egyetlen helyen sem említi, hogy a város területén a távhőszolgáltatás létezne. A jelenleg érvényes GYÉSZ 37 §-a A levegő védelme címszó alatt rendelkezett arról, hogy a város mely területein kell a távhőszolgáltatást –a lakókörnyezet levegőtisztaságának védelme érdekében– igénybe venni. A GYÉSZ 2003 anyagából ez törölve lett annak ellenére, hogy a 2004. december 9-én kelt 1000-53/2004 számú, Balogh József polgármester úrnak írt levelünkben ezt észrevételeztük. A helyzeten nem javít, hogy ez a rendelkezés a Környezetvédelemről szóló 62/2004.(XII.20.) Önkormányzati rendeletbe beépült, mivel erre való hivatkozás a GYÉSZ 2003 anyagában nem található. Az értékelés téves; a hivatkozott rendelkezések más helyi rendeletbe való áthelyezése jogtechnikai megfontolások alapján történt; a GYÉSZ-ben való hivatkozás nélkül is továbbra is, változatlanul kötelező a rendelkezések alkalmazása. A GYÉSZ 4. § egyébként tartalmazza a rendelkezést tartalmazó környezetvédelemről szóló helyi rendeletre való hivatkozást. 2./ Az 1.4.2. GYÉSZ 2003 – Mellékletek anyagában, a 3 számú melléklet: A szabályozási tervek jóváhagyott tervlapjai-nak felsorolása között található a Távhő ellátás területei SZT 1.3.B.6. számú tervlap.

EGYEZTETÉSEK


Ez a tervlap –az Önök kérésére- GYŐRHŐ Kft részéről felülvizsgálatra került, és a 2004. december 22-én kelt 25-139/2004 számú levelünk mellékleteként CD-n átadtuk az átdolgozott tervlapot. Sajnálatosnak, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a véleményezésre megküldött dokumentum nem az átdolgozott tervlap anyagát tartalmazza!? Az időközben a GYŐRHŐ-vel tartott tervezői egyeztetésnek megfelelően a terv végleges változata figyelembe veszi a GYŐRHŐ módosítási javaslatait. (Új kategória kerül bevezetésre: a távhővel gazdaságosan ellátható területek kategóriája.) 3./ A II. számú CD-n feltüntetett alátámasztó munkarészek között található a 2.6.2. Győr energiaellátása és 2.6.4. hírközlése című anyag, melyben több helyen téves adatok és következtetések kerültek rögzítésre a távhőszolgáltatással kapcsolatban, ezért átdolgozást igényel. 4./ Ugyancsak átdolgozást igényelnek a: KV-TH, KF-TH-0, KF-TH-1, KF-TH-2 KFTH-3 és KF-TH-4 számú tervlapok, mivel -egyrészt a városi távhőellátási rendszert (forróvíz hálózatot) gőztávhővezeték (GYŐRHŐ Kft)-ként tüntetik fel a jelmagyarázatok,

120 → 69

4. bekezdés helyesen: Mosoni-Duna, Rába, Marcal 5. bekezdés kiegészül: Győr város területén az elsőrendű árvédelmi vonalak java része állami tulajdonban van, kezelőjük az ÉDUKÖVIZIG. A likócsi I. rendű árvízvédelmi töltés területének nagyobb hányadát Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata birtokolja és kezelője a KOMSZOL Kft. 8. bekezdés helyesen: Győr városában hivatalos állami vízmérce a Mosoni-Duna bal partján Bácsán, illetve a Rába Kettős híd mellett található. 10.bekezdés kiegészül: A likócsi I. rendű árvédelmi töltéssel kapcsolatos hatósági egyeztetések folyamatban vannak (tulajdon viszonyok tisztázása, vízjogi engedély megszerzése). 17.bekezdés módosul, kiegészül:

-másrészt azok a területek, amelyek „Fűtési energiahordozóként távfűtés javasolható” megjelölést kaptak nem teljes körűen vannak feltüntetve a tervlapokon.

A Mosoni-Duna bal parton Likócs városrész vonalában húzódik a likócsi I. rendű árvédelmi töltés 1,980 km hosszúságban. A töltés megfelel az NQ 1 %os árvízszint (114,45 m Bf) + 1,5 m biztonságnak. A védvonal önkormányzati és állami közös tulajdonban van. Műszaki állapota és fenntarthatósága jó minőségű.

Fentiek alapján a megküldött GYÉSZ 2003 anyagát a GYŐRHŐ Kft-vel való egyeztetést követően tudjuk véglegesen véleményezni.

Az öblözetekben esetleg előbukkanó árvizek ellen II. és III. rendű lokalizációs védvonalak és nyári gátak nyújtanak védelmet:

A tervek véglegesítése a GYŐRHŐ-vel időközben megtartott egyeztetésnek megfelelően megtörtént, a pontosításokat GYŐRHŐ képviselői ellenőrizték és elfogadták.

- Mosoni-Duna bal parti (Révfalui) alvógát, melynek hossza 2,842 km és a Mosoni-Duna folyó új medrének elkészülte után nem került elbontásra.

KOMSZOL A Komszol az alábbi észrevételeken kívül a 2.5.3.5., 2.5.3.6., 2.6.7., 2.6.8., 2.6.A. füzetek eredeti szövegéhez is fűzött megjegyzéseket, melyet a tervezők a dokumentáció véglegesítése során figyelembe vettek.

- Likócsi nyárigát szántóföldek, kisebb árvíz elleni védelmet oldja meg, hoszszúsága 0,890 km Rábca bal parti töltés hossza helyesen 5,030 km 2.2.pont - 6. bekezdés helyesen: 12.bekezdés helyesen: a Mosoni-Duna mederkorrekciója 15.bekezdés helyesen: az 1-es út és a Mosoni-Duna medre között

2.5.3.5.GYŐR ÁVÍZVÉDELME

2.3.pont - 3. bekezdés helyesen:

1.2.pont - 2. bekezdés helyesen: A városon áthaladó folyók Mosoni-Duna , Rába, Marcal

Az árvízi védvonal mentett és hullámtéri oldalán a töltésláb vonalától számítottan

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 10-10 m-es közterületi sávot kell kialakítani és azt mindenkor szabadon hagyni az árvízi védekezésre. A védősávon belül nem szabad olyan tevékenységet végezni,mely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. A szabályozási tervben javaslom a következőket beilleszteni: J. pont: Az árvízvédelmi fejlesztések keretén belül megvalósított Püspökerdő átvágás, a Rábca torkolatának áthelyezése és torkolati zsilipek építése jelentős mértékben megváltoztatná Győr város árvízvédelmi helyzetét. Ezért vannak még olyan földművek, melyek a korábbi vízfolyások melletti védelmet biztosították. Szükséges felülvizsgálni, ezek funkciójukat vesztett vizilétesítmények további sorsát, mivel jelentős nagyságú önkormányzati tulajdonú földterületet foglalnak el, és vélhetőleg a terület egy részének hasznosítására nyílik lehetőség, valamint fenntartásuk is jelentős költséggel jár. K. pont: A folyók árterei, csak részben rendezettek így kisebb árhullámok levonulását követően a tocsogókban jelentős szúnyoglárva tenyészőhelyek alakulnak ki. Az árterek rendezése (feltöltés, lecsapolás) egyrészről a területek további hasznosítását tenné lehetővé, másrészről a győri szúnyoghelyzet jelentős javulását eredményezhetné, melynek költségkihatásaira csak tízmilliós költségekkel mérhetőek. L. pont: A város területén holtágak, tavak találhatóak, melyek jelentős értéket képeznek. Szükségszerű felülvizsgálatuk és a további hasznosítási lehetőségek meghatározása, beleértve az esetleges természetvédelmi védettség megállapítását is. A pontosításokat a szakági terveken a tervezők átvezetik. Az árvízvédelmi rendszer felülvizsgálata, a elsőrendű védvonalak szerepének újrameghatározása meghaladja a rendezési terv felülvizsgálat kereteit. A hullámterek javasolt rendezése szintén nem a rendezési terv feladata. A hullámtér feltöltése, lecsapolása ugyanakkor ellentétes lehet a vizes élőhelyek megőrzésére irányuló természetvédelmi érdekekkel, ezért mindennemű rendezést a természetvédelmi hatósággal egyeztetni kell tekintettel arra, hogy a hullámterek eleve védett területek is. 2.5.3.6.GYŐR BELVÍZVÉDELME 1.2.1.Győrszentiván kiegészül: 6. pont Osztáloki árok A földmedrű csatorna Szentiván városrész K-i lakott területének víztelenítését szolgálja. Jó állapotban van.

2003-2005

V.2

1.2.2 .Győr-Ménfőcsanak, Gyirmót kiegészül: 4. pont Hegyalja úti leeresztő árok Az árok a dombvidéken keletkezett felszíni vizek zavartalan elfolyását biztosítja. A földmedrű árok jó állapotban van. 5. pont Öreg úti levezető árok A nyílt szelvényű csatorna a belterületen keletkezett felszíni vizeket vezeti a befogadóba. A meder jó állapotban van. 6. pont Holt-Marcal, Malomág Az önkormányzati tulajdonban lévő mellékág, mely befogadója a Gyirmót, Ménfőcsanaki vízfolyásnak 2001 évben került felújításra. 1.2.3.Révfalu módosul: 7. bekezdés: A Pataházi átemelőtelep komplett rekonstrukciója önkormányzati beruházásként napjainkban folyik. Viziváros közműépítése során alapközműként a csapadékcsatorna hálózat elkészült. 'A Holt Rába környéke" bekezdést megítélésem szerint törölni kell. 1.2.4.Kisbácsa kiegészül: A városrész Ék oldalán húzódik a Bálványosi nádas. A nádast érinti a Bálványosi csatorna, mely egy része funkcióját vesztette, másik szakasza pedig a nádas víztelenítését szolgálná. A csatorna rossz állapotban van, felújítása indokolt. A Kisbácsa csapadékvíz elvezetésén készített koncepciótervben rögzítetteknek csak töredéke valósult meg. 1.2.5.Győr-Szabadhegy, Kismegyer kiegészül: Tározótavakra gravitáló terület: A csapadékvíz tározótavak közül az Erfurti út - és vasúti pályatest között húzódó 2003. évben felújításra került az iszap és nagy mennyiségű sás-nád eltávolításával. Időszerű az I-es és III. számú tározótó felületéről a felgyűlt iszap eltávolítása. Kismegyer: A városrész felszíni vízelvezetése részben megoldott. A komplett víztelenítést korrekten rendező tervdokumentáció elkészült és az abban rögzítettek kivitelezése szükséges. 1.2.7.Nagybácsa kiegészül:

EGYEZTETÉSEK


120 → 71

A városrész felszíni csapadékvíz elvezetése komplett rendszerként nem üzemel. Nagybácsa egészére kiterjedő tervdokumentáció elkészült és a terven rögzítettek kivitelezése szükséges.

A Püspök erdei átvágás létesítése, illetve a Rába torkolat áthelyezése következtében a külterületek hidrológiai viszonyai megváltoztak, ezért a Völgyszigeti csatorna és mellékágainak felülvizsgálatát szükséges elvégezni.

1.2.9.Sziget, Újváros kiegészül:

2.3.7.Bácsa módosul:

Újváros egészére vonatkozó vízjogi engedélyes terv készült, melynek III. ütemének kivitelezés is - önkormányzati beruházással - megkezdődött.

A városrész egészére vonatkozó földtani vízelvezetési tervdokumentáció elkészült és a területen rögzített kivitelezési munkálatokat szükséges elvégezni.

2.3.1.Győrszentiván kiegészül: Megítélésem szerint a vízelvezetési munkálatok szabályzásakor a már megkezdett felújítások folytatását szükséges szorgalmazni a Szentiváni főcsatorna, Osztáloki árok, Zsombékosi főcsatorna nyomvonalán. Különös gonddal kell ügyelni az új beépítések területére, mivel ezek jelentős hányadát mélyen fekvő területként lehet kezelni.

2.3.9.Sziget, újváros módosul: Újváros városrészben az elválasztott rendszerű felszíni vízelvezetési munkálatok további elvégzése oldja meg a mélyen fekvő lakott területek vízkár elleni védelmét. 2.4.pont 3. bekezdés módosul:

Az AUDI Gyár további fejlesztésének megvalósításakor a Szentiváni főcsatornát befogadóként már nem lehet számon tartani, ezért vizsgálni kell a terület vízelvezetésének más irányú megoldását is.

Az új fejlesztési területek beépítésének feltétele a terület vízelvezetésének a megoldása.

2.3.2.Győr-Ménfőcsanak, Gyirmót kiegészül:

2.6.A GYŐR CSAPADÉKVÍZ KEZELÉSE

A városrész egészére kiterjedő tervdokumentáció rendelkezik a korrekt vízelvezetést szolgáló munkák elvégzéséről. A munkák egy részére kivitelezésre került és a tervszerű folytatás szükségszerű.

4. oldal. Felszíni vízelvezetés 7. bekezdés helyesen:

2.3.3.Révfalu kiegészül:

A terv véglegesítése a javaslatok figyelembevételével fog történni.

Az egyéb kisebb útfolyások, belvízelvezető csatornák és árkok tulajdonosa egyrészt a magyar állam, másrészt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az önkormányzati tulajdonban lévő vízilétesítmények üzemeltetője lehet:

Vízivárosi lakópark területén a csapadékcsatornák a vízjogi engedélyes tervek alapján folyamatosan elkészülnek, úgy, hogy az a Pataházi átemelőtelep rekonstrukciójára is sor kerül.

- a Győri Vizitársulat,

A Révfalui nagyárok felújítása is szükségessé váló feladat.

- az Útkezelő Szervezet

2.3.4.Kisbácsa kiegészül:

9. oldal Csapadékvíz elvezetés 4. bekezdés kiegészül:

A városrészre kiterjedő vízelvezetése dokumentációban rögzítettek megvalósítása, illetve folytatása elengedhetetlen. A Bálványosi csatorna rekonstrukciójával a nádas víztelenítését is meg lehet oldani.

A csapadékvíz nyílt szikkasztó árokba történő elhelyezésére egyértelműen kedvezőtlen minősítést nem lehet adni. Városrészenként, vízgyűjtő területenként célszerű megvizsgálni a szikkasztó árok építésének létfontosságát, melyhez talajmechanikai adatok is felhasználhatóak.

2.3.5.Győrszabadhegy, Kismegyer kiegészül:

- a KOMSZOL Kft.,

Győrszabadhegy területén a fejlesztés irányát a csapadékvíz tározótavak felújításainak folytatása, míg Kismegyer városrészben a vízjogi engedéllyel rendelkező vízelvezetési tervben rögzítettek kivitelezése az elvégzendő feladat.

Mindenképpen figyelembe kell venni azt a napjainkban fontos szempontot, hogy a felszíni vizeket a keletkezésük helyén kell elhelyezni. Ennek egyfelől gazdasági kihatásai vannak. (zárt szelvényű csatornák, zsilipek, átemelőtelepek létesítése) másrészről a talajvíz háztartást is kedvezően befolyásolja.

2.3.6.Pinnyéd módosul:

10.oldal Terv távlatáig várható fejlesztési feladatok kiegészül:

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 5. bekezdés: Az élővizek vízminősége védelmének érdekében a csatornahálózattal összegyűjtött vizet élővízbe történő bevezetése előtt szénhidrogén leválasztó és hordalékfogó műtárgyon át kell vezetni. Nagyobb - 20 vagy annál több - parkoló felületéről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső utjairól összegyűjtött csapadékvíz csak szénhidrogén leválasztó és hordalékfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. A terv véglegesítése az észrevételek figyelembevételével történik.

2003-2005

V.2

14. oldal: temetők: Újtemető helyett: Szabadhegyi Új Köztemető 15. oldal: Állatkert, vidámpark: az állatkert területe bővítésre került Sport létesítmények: kiegészítést jav. Egyetemi Csarnok, Vizi Sportcentrum 16. oldal: Városi szintű közparkok: a megállapítás nem egészen helytálló. Kiegészítése jav. A terv véglegesítésénél az észrevételeket figyelembe vesszük.

GYŐR ZÖLDTERÜLETI ELLÁTOTTSÁGA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 7. oldal 2. bek. Sziget: Mihálkovics utca helyett Mihálkovics sétány 7. oldal 3. bek. Nádorváros: Eötvös park kivenni belvárosban található 10. oldal Városi színtű közparkok kiegészítése javasolt: Eötvös park, Bisinger stny., Batthyány liget, Kálóczy liget, Simor János püspök tere, Bercsényi liget, Erzsébet liget, Barátság park, Kuopió park, Malom liget, Bem tér, A Városház tér nem igazán közpark. A város zöldfelületi rendszerében szerepüket tekintve a felsorolt közparkok nem városi szintű, hanem kifejezetten lakóterületi szintű közparkok, ezért e fejezetben kerültek a felsorolt közparkok tárgyalásra. A felsoroltak közül egyedül a Bisinger sétány esetében nehezen megítélhető, hogy városi szintű funkciókat lát-e el, vagy csak a környezetének közparkja, a többi esetében megítélésünk szerint helytálló az egyeztetési anyag a besorolása. 11. oldal Nádorváros címszó: helyesen Erzsébet liget, Sziget címszó: Simor János püspök tere.

12. oldal Gyirmót címszó alatt: kimaradt a Zúgó területe 13. oldal táblázatban: Városi színtű közpark kiegészítése szükséges fent felsoroltakkal Szabadhegy: Móra park kimaradt, Belváros: Köztársaság tér helyett Bécsi kapu tér Sziget: Engels tér helyett: Simor János püspök tere

ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Részvénytársaság Tanulmányozva a CD mellékletekkel megküldött településrendezési tervanyagot, mint telekommunikációs hírközlési szereplő, az alábbi véleményt adjuk: Összefoglalóan azt látjuk, hogy a szakmai vitaanyagot előkészítők sem a telekommunikáció, sem a 2.6.4. Hírközlés, sem az Informatika - egyébként konvergáló - folyamatait összefüggéseiben és külön-külön is úgy tárgyalják (vagy egyáltalán nem), amely bemutatás és jövőkép szintjén egyaránt azt tükrözi, hogy semmilyen szakmai konzultáció nem történt, még elméleti szakmai körökkel sem. Ebből következően rendkívül szűkszavú és adott esetben helytelen következtetések, konkrét, jövőbe mutató szabály elképzelések kerültek be, amelyek nem szerencsések. A jövőkép hiánya illetve a helytelen következtetések, valamint a helyes következtetések elmaradása településfejlesztési szempontból aggályosak. Nincs végiggondolva sem infrastruktúra, sem egyéb összefüggés oldalról sem a terület. Nem számolja fel a jelenlegi szervezetlenséget, stb. Nem szakít a gondolkodó azzal a gyakorlattal, hogy az infokommunikációs világ önmaga megold mindent, elvégre privát. Részletekbe nem is kívánunk belemenni, mert ebben az esetben olyan feladatot vállalnánk, amely nem a mi dolgunk, az különösen érdekes lenne, mi az álláspontja az INFORMATIKAI Bizottságnak, ha működik. Mindenesetre a vázolt elnagyoltság és összefüggéstelenség nem előnyös a város számára, tehát érdemes lenne átgondolni felvetéseinket és a szakterületet alaposan kidolgozni. Az előzetes véleményezés időszakában a szolgáltató nem ismertette – az Étv. 9. § (2) b)szellemében „a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveit és intézkedéseit, valamint ezek várható

EGYEZTETÉSEK


lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket.” Ezek hiányában, a jelen általános jellegű észrevétel alapján a tervező további egyeztetése tisztázza, hogy a szolgáltatónak milyen területi vonatkozású problémáinak megoldását segítheti a rendezési terv.

GYSEV Győr Megyei Jogú Város szerkezeti tervét megismertem, azzal egyetértek, elfogadását a GYSEV részéről javaslom.

MÁV, Vasúti Infrastruktúrafejlesztési Főosztály Könczey Gábor tervező, Pro Urbe Kft. részéről bemutatta a város jóváhagyás előtt álló Területrendezési Tervének közlekedési munkarészét, s kérte arról a MÁV Rt. vasúti fejlesztési nyilatkozatát. Káldi István a MÁV Rt. Vasút Infrasturktúrafejlesztési Főosztály főmunkatársa elmondta, hogy a tervkészítés egyeztetési folyamatában a MÁV Rt., VIF jogelőd szervezetei részt vettek, a bemutatott terv az akkor tett nyilatkozatait, állásfoglalásait figyelembe vette, így azt vasúti fejlesztési szempontból elfogadja.

EGYÉB SZERVEZETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI É P Í T É S Z K A M A R A A Kamara részére megküldött dokumentáció több évnyi heroikus munka és számtalan társtervező szakember együttműködésének eredménye, melynek kimerítően részletes megismerésére és mindenre kiterjedően alapos véleményezésére úgy érezzük jóval több időre lenne szükség, mint a rendelkezésre álló 21 nap. Éppen ezért az általános, koncepcionális kérdéseket érintő észrevételeink mellett a teljesség igénye nélkül szeretnénk felvetni pár gondolatot az általunk megvizsgált szabályozási tervlapokat, valamint egyéb dokumentációt illetően. Mivel minden valószínűséggel számtalan esetben a gyakorlat fogja megmutatni, hogy mely rendelkezések állják meg maradéktalanul a helyü-

120 → 73

ket, ill. szorulnak az ésszerűség és a tapasztalatok okán módosításra, helyesnek tartanánk, ha az életbelépést egy ún. „próbaidő” követné, mely alatt lehetőség nyílna a szabályozási terv és a GYÉSZ 2003 finomítására. A javasolt „próbaidő” jogilag nem lehetséges, de természetesen a tervet és szabályzatot szükség esetén lehet módosítani a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárással. A koncepciót érintő felvetéseink a következők: a) Úgy érezzük a fejlesztési koncepció erőteljesebben támogathatná a városiasabb létformát. Indokoltnak tartanánk a belvároshoz közeli területek intenzívebb beépítését elősegítő övezeti besorolások kialakítását (pl. a Kossuth utca, mint a belvárosba vezető egyik fő útvonal jövőbeni szerepének jobban megfelelne a jelenleginél hosszabb szakaszon kialakított kisvárosias jellegű beépítés, mint a tervek szerinti falusias övezeti besorolás.) Újváros időközben elrendelt, műemlék jelentőségű területként való védelme a meglévő állapotok konzerválását támogatja. A Kossuth Lajos utca Kispiactól nyugatra fekvő részén megmaradt jó néhány földszintes, oromzatos épület megtartása mellett nem előnyös a szintszám általános megemelése. A terület intenzívebb beépítését mindenképpen részletesebb tervezéssel kell előkészíteni, melyre az általános felülvizsgálat keretében nincs elegendő idő. A városfejlesztési koncepcióban szereplő Bercsényi-sétány vezérprojekthez kapcsolódóan a későbbiekben nyílhat lehetőség a terv módosítására. b) Szükségesnek tartanánk a város szerkezetében és jövőbeli fejlődési iránya tekintetében jelentős területek szabályozásának ill. beépíthetőségének tervpályázat útján történő meghatározását, elkerülve ezzel magánbefektetők aktuális érdekei által a város testétől, szövetétől idegen, csak a rövid távú gazdasági hasznot szem előtt tartó kontrolálatlan építészeti „kalózkodás” veszélyét. A javaslattal a tervező egyetért, jogi kifogások miatt azonban az erre vonatkozó szabályozást a GYÉSZ-ből törölni kellett. (A kamarával folytatott egyeztetés szerint a kamara jogászai megvizsgálják a tervpályázat kötelező előírásának jogi lehetőségeit. Ajánlásként való előírásától nem várható eredmény.) Általános jellegű észrevételeink: a) A számtalan hivatkozás, lábjegyzet, kivétel a jelenlegi formájában elég nehezen kezelhetővé teszi a GYÉSZ 2003-at. Javasolunk egy könnyebben áttekinthető szerkesztési módot. (Pl. hivatkozások megjelenítése a lábjegyzetben)

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Az új SZT és GYÉSZ szekrénynyi részletes rendezési tervet dolgoz fel, ezért lehetetlen rövid, egyszerű szövegként elkészíteni. A véglegesítés során azonban törekszünk a megfogalmazások egyszerűsítésére és a használatot segítő magyarázatokkal való kiegészítésére. b) A tervlap hivatkozások több helyen nem megfelelőek (ld. 22 § ’1.3.D belvárosi intézménytelkek) A terv véglegesítése során a hivatkozási hibákat kijavítjuk. c) A GYÉSZ rendszeresen használja a tűztávolság fogalmat, pedig ez szabályozási értelemben, már az OTÉK módosításával megszűnt. A GYÉSZ összesen két helyen használja a tűztávolság szót. Az OTÉK-ban egyébként a tűztávolság mint szabályozási elem nem szűnt meg, csak a korábbiaktól eltérő módon és más épületkörre van megállapítva. d) A parkolási rendeletet átdolgozásra javasoljuk, mivel a magántulajdonosok telkéből kihasítandó közhasználatú parkoló terület kialakítása véleményünk szerint jogilag aggályos (és pl. egy 10 m-nél kisebb előkertű zártsorú beépítésnél gyakorlatilag lezárhatatlanná teszi a telket). A parkolási rendeletből a kifogásolt rendelkezés már elmaradt. A vendégparkolás saját telken való biztosítása egyébként sem volt kötelező előírás, hanem csak egy lehetőség. Az előírás nélkül is megfontolandó, új, intenzívebb beépítések esetén mélyebb; pl. 10 méteres előkert biztosítása. e) A 6/2005 számú önkormányzati rendelet a GYÉSZ 2003 31§ (1) bekezdést az alábbi c) és d) pontokkal egészíti ki: c) Már túlnyomórészt beépített lakóterületen tervezett új beépítéseknél a lakások száma ne legyen több az övezeten belüli, beépített telkek lakások száma szempontjából - középső 80 %-án lévő lakások telkenkénti számánál. Legalább két lakás azonban mindenütt megengedett. Ha a tömb nincs övezetekre osztva, akkor a tömb területét kell viszonyítási alapnak tekinteni. d) A falusias lakóterületen, túlnyomórészt beépült tömbökben egy telken legfeljebb két lakás építhető. Újonnan kialakított falusias lakóterületen legfeljebb egy négylakásos lakóépület is elhelyezhető, ha azt a részletes szabályozás megengedi. Bár ezeket a pontokat a véleményezésre megküldött GYÉSZ szövegében nem találjuk, de kollégák szerint érvényben van. Ez több esetben ellentmondást okoz az övezeti besorolás és a valós beépíthetőség között, ellehetetlenítve az átépülő területek városiasabb kialakítását.

2003-2005

V.2 A közgyűlés csak átmeneti jelleggel emelte be ezeket a pontokat, a véglegesítésnél nincs értelme a benntartásuknak.

f) Fölöslegesnek tartjuk az engedélyezési tervdokumentációk ilyen széles körében részletes kertészeti tervek megkövetelését (pl. egy 6 lakásos társasház lakói az engedélyezés idején még nem is ismertek. Miért erőszakoljunk rájuk egy nekik esetleg idegen kertet?) Sok társasház építészeti minősége kifogásolható, de még több kertkialakítása. Ugyanígy felvethető az is, hogy miért erőszakolunk az emberekre egy nekik esetleg idegen építészeti keretet? Terv nélkül az egymást nem ismerő emberek között nem igen várható megegyezés a kert kialakításáról. Budapesten a kész kert jelenleg is a társasházak természetes tartozéka. A terv rendkívül fontosnak tartja, hogy az épített környezet alatt egységben értelmezze az adott telken megjelenő épületet a környezetével, továbbá a a magántelkek is fontos elemei a város zöldfelületi rendszerének. Nem részletes kertészeti tervek készítését írja elő a GYÉSZ, hanem kizárólag azon munkarészek elkészítését határozza meg, amelyek biztosítják a rendezett, gazdaságosan fenttartható, valóban ökológiai értékkel rendelkező zöldfelületek szakszerű kialakítását a város településfejlesztési koncepciójában elhatározottaknak megfelelően. GYÉSZ paragrafusait érintő konkrét észrevételek: 3.§/5/a:

„Nem kötelező a szabályozási vonal mentén a telekalakítást végrehajtani, ha …- a közterület tervezett átépítése 3 éven belül előreláthatóan nem történik meg;” Ki által látható előre, ki döntheti el, stb.…?

Nyilvánvalóan az út tulajdonosa. A szabályozási vonal fogalmának a korábbiakhoz viszonyítva lazább meghatározása azért történt, hogy csak az indokolt esetekben legyen szükség az eredeti telek területének csökkentésére, akkor viszont meg legyen az önkormányzat lehetősége az útlejegyzésre, kisajátításra szükség esetén. 3.§/5/c: „Az övezeti jelnél pontosabb, a telkek kialakítására vonatkozó előírás a megszüntetendő -, illetve kötelező- és javasolt új telekhatár és a bejáratok helyének a tervlapon történő jelölése.” Mi a tervezők által betartandó, a hatóság által megkövetelhető és megkövetelt „pontosság”? A félreérthető pontosabb kifejezést részletesebb kifejezésre cseréltük. Az irányadó javaslatok betartása nem kötelező, de pl. telekalakítások

EGYEZTETÉSEK


esetén biztosítani kell, hogy a maradványtelkek is kialakíthatók legyenek az övezeti szabályok szerint, vagyis az övezet egészére vonatkozóan kell bemutatni a telekalakítást, természetesen akkor is, ha az irányadó javaslattól eltérő telekalakításra tesz a tervező javaslatot. 5.§/2: Szükségtelen pontnak tartjuk, mert ezt más jogszabályok (OTÉK) is szabályozzák. OTÉK nem így szabályoz, a viták miatt szükséges az egyértelmű szabályozás. 7.§/4/c: Hogyan számolható, ellenőrizhető, hogy a kiszolgált épület használata prognosztizálhatóan 6 m3-nél kevesebb szennyvíz termelődésével jár? Az OTÉK 50. § szerint az építményeket tervezési program alapján kell tervezni. A szennyvíz termelődés a tervezési programban rögzített funkció alapján prognosztizálható. (Ugyanilyen feltételezések alapján lehet méretezni az épületek vízfogyasztást, energiaellátását, stb.) 14.§: Az utcai kerítés kérdése szerintünk túlszabályozott. A KÖH Regionális Irodája által mintaként javasolt szabályozások sokkal részletesebb előírásokat tartalmaznak a kerítések kialakítására. A kamarai képviselőkkel folytatott konzultáció alapján a szabályozást finomítjuk annak érdekében, hogy több formálási szabadságot tegyen lehetővé. (Magasabb kerítésszakaszok áttört kerítés esetén is.)

120 → 75

22.§: Az újonnan beépítésre kerülő területek jelölése nem egyértelmű, nem értelmezhető feltárásuk, valamint, hogy mi építhető ezekre a területekre. Az újonnan beépítésre szánt területek lehatárolását pontosítjuk. Nem építészeti szabályozási jelentősége van, hanem az út- és közműépítési kötelezettségek delegálása miatt fontos. 28.§/4: A sok K, E betű megnehezíti és bizonytalanná teszi az engedélyezési eljárást, az illeszkedés szubjektív kategória. Nem lehet a tervezőktől olyan dolgokat megkövetelni, amiket nem tartalmaznak más jogszabályok (Tervek műszaki tartama stb.). Az illeszkedés bizonyításával kapcsolatosan egy tervezőnek több feladata van, mint az épület építészeti tervezése, különösen nagy méretű tömbök esetén. Arról nem is beszélve, hogy építészetileg sivár környezethez jobb nem illeszkedni, ott inkább mértékadóvá kell válni, ilyet a GYÉSZ sehol sem tartalmaz. Nincsen sok K és E bet. A K és E betűk nem építészeti minőséget határoznak meg. 28.§ /6: Ez arról szól, hogy akinek a telke nagyobb, az is a megengedett teleknagyság szerint építhet csak, annak beépíthetőségét, stb. kell figyelembe venni? Arról szól, hogy akinek a környezeténél mélyebb telke van az is csak az ott szokásos méretű épületet építheti.

19.§: Olyan területekre állapít meg illeszkedési szabályokat, melyekre a SZT nem tér ki. Miért maradnak ki továbbra is területek a szabályozás alól?

79.§/8:…..beépítés nem korlátozza számottevően a szomszéd telek használhatóságát……Minden beépítés korlátozza a szomszédot sok mindenben, mennyi a számottevő? Erre a pontra hivatkozva minden engedélyt meg lehet fellebbezni.

A szabályozás csak újonnan beépülő, vagy átépülő területekre kötelező, ezért – különösen a tartalékterületek esetében – továbbra is előfordulhat, hogy egy-egy területre nincs, vagy a későbbiekben nem lesz teljes körű szabályozás. A központi tervtanács indokoltnak tartotta az illeszkedési szabályokat.

Mivel minden lehetséges esetet egy jogszabályban nem lehet meghatározni, ezért természetes, hogy a kivételek engedélyezhetőségének eldöntése mérlegelést igényel. (lásd OTÉK: jelentős mértékben zavaró hatás, nem zavaró hatás, stb.) Jogvitákat persze nem lehet kizárni, de a szomszédnak is szüksége van védelemre.

20.§ /1: A tornyok kialakíthatóságának ilyen szabályozása nem indokolt. A tervező szerint indokolt, ugyanis ellenkező esetben pontosan meg kellene határozni azon telkeket, melyeken hangsúlyosabb építészeti elemekkel bíró épületek is elhelyezhetők, vagy tiltani kellene az ilyen elemek használatát. A 10 % vitatható természetesen, de a legtöbb esetben elegendő keretet nyújt építészeti hangsúlyt jelentő motívumok tervezésére, végső soron egyedi esetekben pedig még mindig nyitva van a tervmódosítás lehetősége.

88.§.: Ennyi eltérést már szinte lehetetlen követni. A fogalmazást próbáltuk érthetőbbé tenni. A szabályozás egyszerűsítése azonban értelmes lehetőségek kizárásához vezetne, mely nyilván hátrányos lenne az építészeti tervezés számára is. 88.§. /5: K betű, illeszkedni a meglevő beépítettséghez, használat intenzitáshoz, építési helyhez is, ellenőrizhetetlen és így betarthatatlan szabályozás.


2003-2005

A kritikával a tervező nem ért egyet; két érték – a legkisebb és a legnagyobb beépítettség – meghatározására van szükség, olyan nem kívánt esetben, ha a terv láthatóan a környezet szélsőséges példáiból igyekszik mintát venni. A többi szempont természetes igény, mind az építészeti kultúra, mind a használat kultúrája szempontjából.

köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek.) Az észrevétel jogos, valóban csak kivételes esetben – nem építési telek telekegyesítése és telekhatár rendezése esetén – van lehetőség vaktelek kialakítására. A cél ugyanakkor nagyon fontos a rendezett településfejlődés érdekében, ezért az adekvát szabályozás lehetőségét a terv véglegesítése során megvizsgáljuk.

89.§/1/b: Javaslat: a nagy szó elhagyása, hiszen 2*2*2 méteres föld mennyiség kevés a nagy lombkoronát növesztő fák számára. Rendben.

Szabályozási tervlapokra vonatkozó megjegyzések:

89.§/13/c : Javasolt kiegészítés: környezetvédelmi előírásoknak megfelelő többszintű növényállománnyal…Magyarázat: számos megrendelő a gyepesített területet kertépítészeti tervnek tekinti!

Belváros Az Apáca u. 51, 52, 54 kimaradtak a szabályozásból a Belvárosnál. A 49, 50, 51 számú telkek 9,0 – 10,0 m építménymagassága a fszt. + 1 emeletes átlag környezetben magas, a többi helyen lévő 6,0 – 7,5 m véleményünk szerint – a mai beépítések magassági „nyomulását” is figyelembe véve elég lehetne.

Miután vonatkozó környezetvédelmi előírásokat nem találtunk, ezért a többszintű növényállomány egyértelmű előírásával egészítettük ki a pontot. (Igaz, hogy egy fa, egy cserje és gyepesített terület is többszintű növényállomány.)

Apáca utca 51. van, 52. csak hrsz-szel szerepelt, házszámot beírjuk (a DAT-on, a hivatalos térképen sem szerepel házszám, ezért nem került rá a táblázatunkra.), 54 azonos a Rákóczi Ferenc utca 45-tel. A magassági szabályozásra vonatkozó javaslatot a terv véglegesítésénél kiértékeljük.

89.§/13: Javaslat: a beépítésre nem szánt területek (pl közparkok) legyenek itt is feltüntetve g pontként Rendben. 89.§/15: Javaslat: gépjárműforgalmú utak mentén lehetőség szerint kétoldali fasor telepítendő. Magyarázat: nem egyértelmű, hogy a gyalogos sétányra nem vonatkozik. Néha a meglévő épületek közelsége, illetve az út nyomvonala mellett húzódó vezetékek nem teszik lehetővé a kétoldali fasor telepítését

Duna korzó: A Duna-part beépítésével kapcsolatos kamarai véleményt Körmendy János kollégánk a mellékletben csatolt 2005. januári írásában részletesen kifejtette, mellyel továbbra is egyetértünk.

A javasolt megfogalmazás esetén az előírás hatékonysága a nullához konvergálna. Az előírást pontosítottuk, de lásd még a 62. § (7) –et is. 89.§/16: Túlzottnak tűnik, hogy a kismértékű, 5-10-15-fh-s nagyságrendű udvari parkolás esetében olajfogó, purátor, stb. kényszerű alkalmazását írja elő a szabályozás a mai, olajtól már egyáltalán nem csepegő személygépkocsik világában. Reális nagyságrendi lépcsőzés kellene, ill. rá kellene ezt bízni a környezetvédelmi szakhatóságra, szükség esetén egyedi mérlegelésre és előírásra, s nem általános építési előírásként követelni. A javaslatot a GYÉSZ végelegesítésénél a környezetvédelem tervezőjével egyeztetve értékeljük. 92.§. /15 : Más jogszabály tiltja vaktelek kialakítását! (85/2000.(XI.8.) FVM rendelet, 3.§. A telket úgy kell kialakítani, hogy a kialakuló telkek

V.2

A részletek kiemelése miatt nem mindenütt egyértelmű, hogy a vélemény egy-egy része valamelyik beépítési javaslatról, vagy a szabályozási javaslatról szól; a válaszokat, reakciókat a szabályozási terv szempontjából tesszük. Melléklet: Vélemény, a Győr „DUNA KORZÓ” beépítési javaslatairól. (részlet) 1.

A természeti környezetbe való illeszkedés, lévén városi területről szó bizonyos korlátok között értelmezhető, de a Mosoni Duna szomszédsága, annak minden urbnizáltsága ellenére azt a természeti elemet jelenti területünkön, - tehát a víz, a fű és a fák – amihez alkalmazkodni kell. Az anyagban az szerepel, hogy a Zechmeister utca mellett kialakult part lehet a példakép, tehát meg kellene határoznunk annak természeti környezetének jellegzetességeit, karakteres jegyeit, amik a tárgyunk esetén használhatók lehetnek. Mit találunk tehát: a meder burkolt, a Rába partja enyhén emelkedik, helyenként lépcsők és a vízi színpad lépcsői szakítják meg a füves területet, a városi oldalon is nőnek nagy fák, a sétáló út bokrok, és füves területek közt

EGYEZTETÉSEK


visz, míg a Radó szigeten kimondottan a tér mélységében érezhető a növényzet, a vízparti utca házai előtt jelentős lombkoronájú fák állnak. A Révfalui és a Széchenyi hidak közt a növényzet – első sorban a belvárosi oldalon – gyérebb, tehát a túlparti fák megvannak, de a házak előtt a fák kisebbek, a rakpart burkolt, a várfal tövében nőtt fácskák csenevészek, a gabonatároló mellett néhány telepített örökzöld, s a part az Újkapu utcától füves, meredekebb és fátlan. A tervezett növényzet a sétánytól D-re helyezkedik el, míg a többi területről hiányzik a zöld terület, s a zöld felületeknek csak a mennyiségét adja meg a terv, helyét, minőségét nem. Véleményem szerint a Dunát mindenképpen szükséges volna kijelölt zöldfelületekkel követni, s a sétány „zöldkörnyezetét” végig meg kell tervezni. Fontosnak tartanám a meglévő és megtartandó fák kijelölését, esetleg védelmét, mert a házakmellettiek az út felé látszanak dőlni, pedig megtarthatóságuk a járda kényelme miatt is jó volna, nem csak a látvány miatt. A Zehmeister utcát nem mintaként kell érteni, hiszen, mind az épületállománya, mind a légtérarányok nagyon eltérők a Móricz Zsigmond rakparthoz képest. Az új szabályozási terv javaslatként felveti egy rakparti sétány kialakítását is, ennek kötelező elemként való megtervezése meghaladja a SZT tervezésének időkorlátját, mivel azonban a terület köztulajdonban van, így a szabályozási tervben való meghatározás nem kiemelt jelentőségű. Hasonló a helyzet bizonyos mértékig a mentett oldalon is. A terv kijelöli a közterületeket, melyek berendezése a tulajdonosi pozícióból is irányítható lesz, ezért a kötelező szabályozási elemekkel való berendezése nem feltétlenül szükséges; a hely fontosságára való tekintettel feltehetőleg önálló tervezési feladatként jobb minőségben elkészíthető. 2.

Az épített környezethez, beépítéshez való alkalmazkodás esetén több szempontot is meg kell vizsgálnunk, nevezetesen: A. A településszerkezet folyóparti sajátosságai, a Zechmeister utcát és a Belvárost is figyelembe véve. B. A Belváros építészeti jelentősége, megjelenése. C. A gabonatároló, mint ipartörténelmi emlék, mint építészeti jelenség, és mint értékrendjében követhető örökség. A. A Mosoni Duna és a Rába meghatározó volt valaha a város életében, s szerepük mind a látvány, mind a hidak, mind az árvizek, mind a remélt élménydús turista megközelítés szempontjából jelentős, s jelen munkánál figyelembe veendő. A víz jellegzetesen minden hozzávezető utcából látszik, vagy legalább érzékelhető és megközelíthető, tehát nem kapukon, vagy épített lyukakon áthaladva, hanem a „folyóparti város” szabadsága jogán. A jelenleg tervezett beépítés ezt a szabadságot korlátozza, mintegy „ma-

120 → 77

gán átszűri” a folyó felé igyekvőt. Én egy vízparti város esetében ezt megengedhetetlennek tartom. A Vörösmarty, az Újkapu, a Kiss J. és a Tartsay V. utcáknak tehát szükségük van a teljesen szabad lelátásra és a lejárásra a vízhez. A kijutás „szabadságával” egyetértünk, de indokolatlanul szigorúnak tűnik, ha ezt úgy értelmezzük, hogy az átjáró felett nem lehet épületrész. A meglévő állapotban sem biztosított minden egyes utca végén, még a telkeken való átjárás sem. A vízen való átkelés helyei a hidak. Jellegzetesen terekkel kapcsolódnak a városi szerkezethez, hiszen az érkezők elosztását kellett itt mindig megoldani, s az elosztás funkciót leghatékonyabban városi térrel tudjuk kezelni, s ez akkor is igaz, ha a mai gépkocsiforgalom-irányítási eszközeink ezt nem teszik kötelezővé. A régi hidak mindig térre, vagy térszerű szerkezetbe érkeztek. A területünket érintő Révfalui híd érkezése abból a szempontból jelentős, hogy a Duna parti sétány indítását csak a híd érkezésének viszonylatában lehet tisztázni. A sétány indulhat a lépcsőn feljőve az alsó rakpartról, vagy a felsőn a Káptalan domb felől, sőt a Duna parton lent is végig lehet menni, s ezt az irányt is fogadni kellene. A terv ezekre a kérdésekre nem ad választ, egy felső burkolt nyomvonalat ad kapcsolatok nélkül. Külön kérdés a Széchenyi híd szerepe a város szerkezetében, hiszen az nem térre érkezik, s talán az új beépítés megteremti érkezéséhez a méltó teret, ami az érkező forgalom irányítására alkalmas lesz, s nem csak a KRESZ táblák, hanem az épített környezet meghatározó jellege miatt is. A területünk szempontjából jelentős hídra gyalog, a Türr I. utcánál lehet feljutni, gépkocsival pedig kerülve. A sétány és a Móricz Zs. rakpart szempontjából a híd, a felé haladók horizontjában jelenik meg, mint meghatározó látvány. Kezelni az alatta való biztonságos, kellemes, építészetileg kiképezett átjárás biztosításával lehet. A hídra a jelen terven szereplő nyomvonalakról gyalog csak akkor érdemes felmenni, ha a hídon a másik oldalra való átjutás lehetséges, vagy mindkét oldalon fel lehet menni, s van is miért. Gépkocsival csak a látvány nem elég a dolog jellegéből adódóan csak a táblázás jelent megoldást. A terv a témájához tartozóan, a sétánynak ezzel a szintén meghatározó végpontjával sem foglalkozik. Pótolni kell! Külön figyelmet érdemelhetne a parti sáv (területünk) olyan tervezése, amely a Széchenyi híd mellett, mindkét oldalon tereket hoz létre, s az attrakciót adó „élmény” a hídról, mintegy „lefolyik”, tehát semelyik változatban nem tartom jó megoldásnak a híd középmagas házak közé „rejtését”, s így bagatellizálását. Az egyedüli, városszerkezetileg jó koncepciónak látom, a kényszer-szülte magasság „használatát”, mintegy poentírozását, s ezt tenné lehetővé egy tágas tér, s a híd, mint épített élmény megjelenése (MADI?). A koncepció által említett „hídalatti” parkolást, tervezés nélkül nem tartom elfogadhatónak sem esztétikai, sem gazdasági alapon!


2003-2005

V.2

A mentett oldali szabályozás biztosít egy olyan közterületi átvezetést, mely a Dunakapu tér gyalogos részéről (Pálffy – Schwarzenberg szobor )indul és a Széchenyi híd alatt áthaladva az új városnegyed mentén vezető sétányon folytatódik. A hullámtéri javaslatról a korábbiakban már írtunk. Nem értek egyet az elemzésnek a Széchenyi –híd és a tervezési terület kapcsolatára vonatkozó részével. Álláspontom szerint a híd olyan tárgy, melynek léptéke nem illeszkedik a Belváros, különösen a történeti Belváros léptékéhez. A híd a Dunaparttal nem teremt kapcsolatot, hiszen a parttól 260 méterre éri el a levezető rámpa a terepszintet, ennek megfelelő léptékű tér kialakítása irreális és céljában sem támogatható; fokozná az eltérő léptékek miatti feszültséget. A meglévő gyalogos lépcsők „vészkijáratok”, városépítészeti kapcsolatot nem jelentenek, ilyen csak akkor teremthető, ha a híd környezetének építészeti karakterét megváltoztatjuk; a korábbi beépítési javaslatok között volt olyan, mely a Beaubourg-hoz hasonló módon a homlokzat előtt vezetett lépcsővel kötötte volna össze a parti sétányt a híd járdájával. Ez a megoldás építészetileg egyértelműen, a híd léptékének megfelelően teremtett volna kapcsolatot, kérdés legfeljebb az, hogy a híd járdájának funkcionális jelentősége van-e akkora mely ezt a gesztust használhatóvá teszi. A megvalósulás azért sem valószínű, mert a híd melletti terület megszerzésére belátható időn belül nincs esély, ezért is az utolsó szabályozási javaslat ezt a területet – a korábbiakhoz hasonlóan – városi zöldterületként kezeli.

A híd tehát a projekt szempontjából legfeljebb egy olyan „páholy”, ahonnan a Belváros gyönyörűen feltárul, de nem vonható be a projekt térrendszerébe olyan módon, mint azt Körmendy János javasolja.. A szabályozásban meghatározott közterületek javasolt részletességű tervezése indokolt, de nem a szabályozási terv részeként. B. A Belvárost mint struktúrát, és mint az egyes épületek minőségi színvonalát is figyelembe kell vennünk a terület szabályozásának alakításakor. A „Győr az európai fejlődés városa” azt írja, hogy „Fontos volt…a Duna szomszédsága, a saját három folyónk, a péri reptér, fontos volt elődeink kőben és téglában ránk maradt kultúrája…”. A Belvárosról az Európa Kulturális Fővárosa pályázatra készült „Technika, kultúra és környezet: a jövő harmóniája” című anyag úgy fogalmaz, hogy : „A Belvárosban több leromlott épület található, ezek felújítása, homlokzatok javítása, a városi terek, parkok, a szabadtéri berendezések (utcabútorok, információs rendszerek, a köztéri tárgykultúra terjesztése) megújításra szorulnak. Nem koncentrálódhat a felújítás csupán a belső városrészekre, a külső, vagy kapcsolódó városrészekben a sajátosságoknak megfelelő rendszerek kiépítése szükséges.” Területünk szempontjából a legjelentősebb a kőbe és téglába épített kultúra, s hogy ez túl terjed a mai belső városrészeken, tehát érinti a területünket. A belső részek épületeit jellemzik a földszintes, a földszint és egy – két emeletes épületek, s természetesen az éghajlatnak megfelelő magastetők. A településszerkezetben

EGYEZTETÉSEK


120 → 79

még a Széchenyi híd mellett, a forgalom fogadására sem alakulnak ki új terek, csak az utcák jönnek létre, az esetek egy részében – nyilván az igény hiánya miatt – járda nélkül. A Belváros széle, és korunk felé közeledve az épületek tömege magasodik, elérik a fszt. + 3 emeletet is, és előfordulnak a technika által – ha nem is a másikkal azonos időre és biztonsággal – lehetővé tett lapos tetők. (A legszélén barakk jellegű ideiglenességek is találhatók, de ezeket nem merem „Belváros”-nak nevezni.) Az alkalmazkodás, vagy illeszkedés igénye, vagy kényszere felveti a „mihez alkalmazkodni, mihez hasonulni?” nehéz kérdését. Anélkül, hogy erre a gyakorlat által követhető teóriát tudnánk adni, meg kell kísérelnünk a nem megfelelő válaszok kizárását, mint szabályozási alapesetet. Úgy vélem, hogy a magas minőségnek való megfelelési igény miatt az időben hagyományosan biztonságos pikkelyes fedésű(?) magastetős kialakítás nem adható fel, s az épületek nem lehetnek a belvárosi fszt.+ 2 emeleteseknél magasabbak, s csak félve jegyzem meg, - inkább mint lakó, semmint tervező - hogy a belmagasság 3,0m alá csökkentése is élet-minőségromlást jelent. Nem szabad a Káptalan domb és templomai fölé nőni a Belvárosban, s közvetlen környékén. Nem volna jó a belvárosiaknál jelentősen gyorsabban öregedő, így a hagyományos környezetben könnyen az ideiglenesség érzetét keltő építőanyagok alkalmazását engedni. Ezeket a feltételeket javasolnám figyelembe venni a Belvárosnak azokban a tömbjeiben, amik nem a híd terei lesznek. A javaslatokkal többnyire egyetértünk, a szabályozás alapjaiban megfelel azoknak, ami a tömegalakítás magassági vonatkozásait illeti.Ez valójában, ha a természetes korlátokat; a Káptalandombi épületek és a szomszédos épületek maggasságát igylembe vesszük, akkor nagyobb szintszám, mint a javasolt.

Az anyaghasználattal kapcsolatos és a magastetős kialakítással kapcsolatos javaslat már nem ilyen egyértelmű; nem vagyunk a történeti Belváros épületállományával ezen a helyszínen annyira közvetlen kapcsolatban, hogy a javasolt korlátok indokoltak lennének. C. Külön feladat a gabonatároló, mint város szerkezeti és városképi elem elhelyezése a Belváros építészetében, mint kulturális keretben. A gabonatároló a városban lakók fizikai ellátását gazdaságosan biztosítani képes funkció adekvát ipari épülete volt. A Belváros építészeti kultúrájába úgy volt kapcsolható tehát, hogy az, a városlakók fizikai létéhez az adott kor technikai szintjén szükséges funkciónak, magas minőségi szinten megfeleltetett épület, ami a Mosoni-Duna és a város közötti kapcsolattal teljes. Véleményem szerint, ha „Gabonatároló Múzeum” jön benne létre (ha kellene ilyen), mint korának jó épületében – fenntartható, más funkcióra pusztán a léte nem adhat indokot, hiszen erre a helyre „csak úgy” nem épülhetett volna fel egy épület, s főleg nem ilyen méretű, arányú, jellegű. A fentiekből az volna a logikus következtetés, hogy a gabonatároló helyén épülő kikötő és annak minden kiszolgáló épülete legyen elhelyezhető a területen, de a parthoz nem kötődő funkciók (hotel, lakások stb.) kerüljenek be a belvárosi szerkezetbe, hiszen szerepük, kapcsolatrendszerük, a városlakók életében játszott, illetve játszható szerepük nem indokolja a Mosoni Duna partjára való telepítésüket. (Várospolitikailag valószínű az volna helyes, ha a városlakók szempontjából jelentős – akár fizikai létszükségletük kielégí-


2003-2005

V.2

tését szolgáló – funkció jelentkezéséig tartalék területként, zöld területként tartaná fenn a város.) Ezzel az értékeléssel egyáltalán nem értek egyet. Az építészettörténet számtalan példát ismer arra, hogy az épületek funkciója változik a körülmények, a környezet változásának megfelelően.

2. fénykép: lakóházak a Duna-parton Passauban

Amennyiben, valamely elköteleződés folytán az igazán várost szolgáló funkcióra már nem tartható fenn a terület:

1. fénykép: Lakóházzá átalakított kikötői raktár Kuopióban

Történelmietlen lenne a bontás, zöldterületként való tárolás javaslat is, nem is beszélve arról, hogy az ingatlan nincs köztulajdonban. A tervezett funkciók nincsenek konfliktusban a folyóval; a folyóparti városokban a lehető legnagyobb természetességgel vannak lakóházak a folyópartokon.

A beépítés nem haladhatja meg jelentősen (legfeljebb 10%) a gabonatároló tömegét, funkcionálisan nem telepedhet a Mosoni Dunára, s építészetileg nem a gabonatárolóhoz, hanem a Belvároshoz kell alkalmazkodnia. Rendkívül fontos volna az ott és a városszerkezeti alkalmazkodásoknál leírtakon túl, a „gabonatároló emlékeként” a funkciónak való nagyon pontos és magas minőségben történő megfelelés. A tervezett épület-együttes és az azok alapján alakuló szabályozás nem ilyen, tehát az OTÉK-ban előírt illeszkedési szabálynak nem felel meg. Az elkötelezettség abból áll, hogy a 98-ban jóváhagyott rendezési terv is beépítésre szánt területként, 3-as szintterületi mutatóval szabályozza a helyszínt. Egy ilyen – elhelyezkedése és meglévő épületei miatt – különleges helyszínen nem lehet általános illeszkedési szempontokat számon kérni. Nézzük az érintettség alapján, mit jelentenek a tervezett szabályozás és a vázolt épületek. a. Az ide érkező turisták, számára mi volna fontos? „Az igényesen karbantartott város lehet csak megfelelő célpontja az idegenforgalomnak.”

EGYEZTETÉSEK


„Győr idegenforgalma megújításra szorul, döntően nem a turisztikai vonzerőben van hiányosság, mert ennek elemei bőségesek, sokkal inkább a szálláshelyet képviselő infrastruktúra, a szolgáltatások komplex rendszerét jelentő intézmények, ajánlatok, s mindezeket megjelenítő marketingtevékenység az, amiben lemaradás mutatkozik”. Nyilván jelenti ez a város történelmileg kialakult, gazdaságos, jó és szép településszerkezetének, illetve szervező logikájának továbbvitelét, funkcionális kiegészítését, jelenti a Belváros építet környezetének, mint építészeti minőségnek és mint minőségi élettérnek a továbbvitelét funkciót szolgáló logikájában, embert tisztelő architektúrájában, lassú öregedésében, s a belső terek méltóságában, és jelenti a Mosoni-Duna használati logikájának, s a Káptalandombot tisztelő méretének megtartását jelentő alázatot egyaránt. A sétány jelentősége bizonyára komoly, de a rajta járók kiszolgálása a Dunakapu téren, vagy a gabonatároló - kikötőnél, vagy a Széchenyi híd terénél, vagy egyéb jellegzetes helyénél logikus. A Vörösmarty utca végén illogikus a „központ képzés” a pavilonokkal. A megtervezett épület, amennyire a vázlatok ezt jelzik, s a szabályozás amely a minőségi követelményeket nem sorolja fel hosszan, érvényesíthetően véleményem szerint a célcsoport várakozásainak nem fog megfelelni tudni. A Belváros élő részeinek funkciósűrűsége nagy (lásd Baross utca). Szó sincs arról, hogy a projekt a Dunakapu tér után újabb „központokat” kíván létrehozni; a cél, hogy ez az új sétálóhely minél nagyobb funkciósűrűségű legyen. Az első szakaszon szabályozott pavilont a kritika túl értékeli; ez semmilyen központ nem akar lenni csak egy sétány menti pavilon, melynek szintén számos példája létezik a világ építészetében. b. Érintett a Győrt központjának fogadó és tudó régió lakója is. A csoport az előzőhöz hasonló álláspontot alakíthat ki, hiszen a térségi szerepet is betöltő kikötőn kívül nincs, és nem is terveznek regionális intézményt a területre. A véleményt legfeljebb érzelmileg motiváltabb, minthogy elvárják a méltóságot, a megfelelést a központjuktól. Sajnos nem teljesül eléggé! Nem egy-egy ingatlan, hanem a városközpont, a Belváros a régió központja; a Püspökvárral, a múzeumokkal, a bencésekkel, stb. c. Érintett Győr minden lakója és a szomszédok. „Életmódunkat immár nem a korábbi generációktól örököljük, tapasztalatokkal és útmutatásokkal övezve. Ahhoz, hogy a környezetet térben és időben is élhetővé tegyük, magunknak kell a hétköznapok rendjét alapjaiból felépíteni, kihasítani az időt az értékes foglalatosságokra és feladni a terhelést jelentő monotóniát…. Hatalmas a felelősség is: ezúttal magunknak tartozunk elszámolással …Képesek vagyunk-e a globalizálódó világban hagyományainkat és értékeinket megőrizve tartalmas egyéni életet élni”? Ehhez kell a Mosoni-Duna partján a sétány, sok zölddel, terecskékkel, kilátó pontokkal, azaz emberi

120 → 81

élményt teremtő helyekkel, melyeknek, mint Hamvas B.-tól is tudjuk „szelleme van”. Természetesen a szomszédok szempontjai ennél prózaibbak, ők a kilátásukat, a Dunára való kilátást és kijárást, a nem, vagy nem nagyon nagyobbá, és főleg nem gyorsabbá és veszélyesebbé váló közlekedést igényelnék, tehát a Duna partján szabadon lakó jogát a folyóhoz. Sajnos a szabályozás igényei és a tervek leírása nem említi a fenti feltételeket. A tényleges hatás nem a műleíráson múlik; a tervezett szabályozás legújabb változata a Móricz Zsigmond rakpart 12 A és B épületek elé enged, velük közel azonos magasságú épületet építeni. Még ezekből az épületekből is marad némi rálátás a folyóra az új épületek mellett. Ezeket az épületeket jelenleg is egy nem köztulajdonú ingatlan választja el a folyóparttól. c. Mit jelent a lakóknak vagy az itt üdülőknek? A lakók a belvárosi komfortot, a belmagasságot, a minőséget kérhetik számon. A tervek a jelenlegi tervezési szinten még nem tartalmaznak a bírálhatósághoz elég adatot. Az épületek megjelenése az 1990-es éveket idéző, „technicista jellegű” épületek, melyek bárhol, bármelyik városunkban gyakran megjelenhetnek kissé általános építészeti jegyekkel. Az épületek, telepítésük, tömegeik, homlokzat-arányaik és –rendjük, semmi, vagy kevés közösséget találnak Győr belvárosának gazdag lakóház, vagy palota építészetével, de sajnos nem képes ez a terv arra a komoly építészeti tettre sem, amely új formát talál az új rendhez, új igényhez, de legalább a megőrzöttek igazodást kívánó minőségi szintjén. Itt az igazodás, ennél a nagyságrendnél a belvárosi Széchenyi tér és együttese, vagy pl. a Városháza logikája és minősége lehetne, tehát a tervezett épület nem képes a minőségi illeszkedésre. A szabályozás a beépítési terv javaslatot mint illusztrációt használta. Az épület részletformáinak meghatározása a további építészeti tervezés feladata. d. A negyedik igény a beruházó és tervező közös igénye az épületekkel szemben. Ebből a szempontból nyilván vannak erős anyagi meghatározottságok, a befektetés megtérülésének természetes igénye, s feltételezem, hogy van egy távlati és emberi igény is, ami a tetszeni, megfelelni akarás emberi késztetéséből, s a referencia alkotás anyagiasabb igényéből áll össze. A megtérülés dolgában nem vagyok felkészült, nem tudom megbecsülni sem, hogy a tervezett együttes hogyan, mikor térül meg, de gondolom a beruházó és a tervező ezt alaposan kiszámolta, s nem lesz ráfizetése. Ami a hosszabb távra történő megfelelést illeti, úgy gondolom, hogy sem a funkciók keveredése, sem az épület szerkezeti illesztetlensége, sem az épített környezethez való kellemetlen, környezetét nemhogy meg nem emelő, de ahhoz alkalmazkodásra is képtelen volta, építészeti minősége nem kecsegtet semmi jóval.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A meglévő magtárépület megtartásának koncepciójából adódó néhány vélt axióma (pl. a silók új funkcióra való használhatatlansága), szerencsére időközben megdőlt, ezért Néhány apróbb észrevétel a szabályzattervezet olvastán. 1.1.1 A módosítás szükségességének indoklásában, az elégtelen szabályozásnál az a példa is szerepel, hogy a Mosoni-Duna partja zöldterület volt a Dunakapu tér és az Újkapu utca közt. Szerintem ez elégséges szabályozás, főleg ha várospolitikai okokból a zöldterületet zöld területnek szeretnénk megtartani. A másik indok, hogy az iparterület nem illik a Belváros környékére igaz. Így a valaha volt iparnak logikus épület égisze alatt, nem tartható fenn, egy a belvárosinál tömegében, magasságában nagyobb, jellegétől idegen, nem csak a Duna miatt épülő, a Káptalan dombbal konkuráló épület-együttes szabályozása. Az észrevételezett megállapítás nyilvánvalóan nem a zöldterületre, hanem az eredeti funkcióját már nem betöltő magtárra és környezetére vonatkozik. 1.1.2 Azért mert a mostani tulajdonosok magántulajdonosok, amikor szerezték a területet a korábbi szabályozás volt hatályos, nem kötelező „biztosítani a terület újrahasznosítását”. Szerintem ez nem valóságos indok. Szintén nem tartom – a korábbiakban indokoltak miatt – megfelelő indoknak, hogy a gabonatároló „bontása esetén a vele azonos magasságú beépítés lehetőségét” miért kellene a városnak vizsgálnia, hiszen egy, ma nem kívánatos ipar indokolta ezt a magasságot, amit egy teljesen másik funkció esetén semmi nem indokol, legfeljebb a beruházói mohóság. Egy funkció nélküli terület a városi élet enyészetének jele. Az egészségesen fejlődő város megpróbálja újraintegrálni az ilyen területeket. Ennek tudatos segítése – a kritika álláspontjával szemben – „ jó ügy”, még akkor is, ha magánérdekeknek is kedvez. 1.1.4 A településfejlesztési indoklásba nem elég az elkészült közlekedési tanulmány ismertetése, hanem itt lehetett volna leírni a „séta út”, „a rendezvények tere”, „a vízi érkezés” stb. funkcióit, követelményeit. 1.1.6 Megdöbbentem rajta, hogy Győr belvárosában valaki akkor hajlandó építeni, „ha a terület beépíthetőségét közel a duplájára növelheti”. Biztos, hogy Győrnek és Győr polgárainak ez az eminens érdeke? Mindehhez annyi kiegészítéssel, hogy „nem lehetetleníti el a városképet”. Szerintem ennyire talán nem hiányzik a Belvárosba az építés, a lakás, vagy a szálló. 3. „…a megszokás hatalma” nem indokolhatja a városképének, arculatának, szerkezetének, logikájának degradálni engedését. A jót, vagy a jobbat nagyon könnyen meg fogjuk szokni, míg a gőgöset, mindig rosszérzéssel nézzük, fogadjuk, tűrjük.

2003-2005

V.2 A fentiekben a kritika nem a tervet, hanem a terv előadását kritizálja.

A városi Tervtanács véleményében kifogásolom, hogy „a GYÉSZ-ben meghatározott korlátokat (a terv) némileg túllépi. Ezt a zsűri nem látja problémának…”. Szerintem ez egy rendkívül rossz gyakorlat, hiszen egy helyi jogszabály érvényét kérdőjelezi meg, ami a jogbiztonság ellen hat, nem beszélve a sok-sok építtetőről, akivel szemrezdülés nélkül betartatják stb. Mondom ezt különösen akkor, mikor a bemutatott terv - véleményem szerint - nagyon messze jár attól, hogy Győr városának díszére válna, de még attól is, hogy ne okozzon alig jóvátehető károkat. Miután a tervtanács tagjainak többségét a kamara delegálja, célszerű lenne a tagok tervtanácsi tagként való viselkedésének szabályait a kamarán belül vitatni. Különösnek tartom a „tervezői válasz”-ban azt mondani, hogy a megfelelő, előírás szerinti „parkolóhely kialakítását nem vállalhatja fel”. Ismereteim szerint nem a város által finanszírozott szociális bérlakásokról van szó, hanem az egész üzleti alapon létesül, amiből nem kötelező, hogy a város anyagi kockázatokat vállaljon át. Kérdés, hogy ad-e elég információt a véleményezett dokumentáció ahhoz, hogy támogatási igények, politikák helyességéről, vagy helytelenségéről alkossunk véleményt. Ha mégis lebontanák a gabonatárolót, mi indokolná a jelenleg szabályozott szerkezetű, tömegű, kapcsolatú stb. épület építésének engedését? Szerintem semmi, sőt a tároló sem! Például a szabályozás tiszteletben tartása, amit néhány bekezdéssel feljebb a kritika is ajánl. 2. Mit jelent a „folyópartok kiemelt kezelése”, amit a város fejlesztési koncepciója előír? Véleményem szerint az a kikötőt, a sétányt, a hidakkal való kapcsolatot, a helyek megtervezését és a rajta járók örömmel való feltöltését jelentené. A győri vízpartok összes hossza, ha csak a fontosabb vízfolyásokat és holtágakat vesszük figyelembe, cca. 110 km, ebből következően a vízpartok kiemelt kezelése sokkal komplexebb program a javasoltnál, melyből nem indokolt minden „jót” csak a tervezési területtel szomszédos partszakaszra sűríteni. 3.2.2.4 A zaj és rezgés elleni védelmet mindenképpen ki kellene terjeszteni az építkezés idejére is, hogy a környéken lakókban és a házakban ne okozzon az új létesítmény maradandó elváltozásokat. Az építési zaj elleni védelmet jogszabályok szabályozzák, szakhatóságok ellenőrzik, nem rendezési tervi kompetencia.

EGYEZTETÉSEK


3.2.3 Az utcák egyirányúsítása valóban gyorsítja a gépkocsi forgalmat, de célnak lehet-e ezt tartani akkor, mikor minden utcából sokakat óhajtunk a Duna-korzóra terelni gyalog? Véleményem szerint a kétirányú forgalom méretezése a fentiek figyelembe vételével is hozhat pozitív eredményt. A forgalom gyorsítása relatív; nem feltétlenül kedvez a sétáló forgalomnak a néhány utcában állandósult dugó. Összefoglalva véleményemet úgy gondolom, hogy a terv, ami a szabályozás alapja akart lenni sem funkciójában, sem a település szerkezetéhez való kapcsolataiban nem kiérlelt, és a szabályozás sem követeli meg elég hangsúlyosan a Belváros épített értékeinek tiszteletben tartását, a Mosoni-Duna partjának fejlesztési elképzelésekhez való illesztését és a gabonatároló jövőre ható szerepét is tévesen ítéli meg. A fentiek alapján a szabályozási tervet, határait és feltételeit tekintve is új alapról javaslom indítani. Bár a téma nagyszabású volta és az idő szűkössége miatt véleményezésünk nem érinti a szabályozási terv összes elemét, reméljük, hogy észrevételeinkkel segíteni tudjuk a Városépítési Iroda és a Főépítész úr munkáját, valamint a város - mindnyájunk számára fontos - helyes fejlődési irányának kijelölését.

Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnökkamara (Somfai András) Az észrevételeket egy alkalmi mérnöki munkacsapat (Bogár Zsolt, Csejtei György, Somfai András) kezdte megállapítani és megvitatni, de időbeni koordinációs nehézségek miatt nem értünk még a tervlapoknak sem a végére. Tekintettel arra, hogy a javaslatok jó része rajzban fogalmazható meg leginkább és sokkal hasznosabb lenne a körülírás helyett interaktív módon megbeszélni az észrevételeket a terv építész- és a közlekedési alkotóival, kérjük, hogy a következőkben szereplő előzetes, egymással csak részben egyeztetett megállapításokat – és az azon túliakat is – tárgyaljuk meg egy személyes egyeztetésen. A munkacsapathoz csatlakozna Ring László mérnök kollégánk is. A tervezők köszönettel fogadják a véleményező javaslatát és a terv véglegesítése során igényt tart a felajánlott egyeztetésre. A terv jelen állapotában is már sokat javult az 1998-as rendezési tervhez viszonyítva, azonban még vannak kiegészítenivalók és újragondolni javasoltak is. Ezek egy része a mérnöki szakági munkák befejezetlenségéből származik.

120 → 83

Az észrevételek 3 csoportra oszlanak: az első a szöveghez, a második a szerkezeti terv nagyléptékű lapjaihoz, a harmadik a szabályozási tervlapokhoz szól – természetesen kisebb-nagyobb ismétlésekkel ill. átfedésekkel. A. A szöveges anyaghoz szóló észrevételek. Javaslatok a fejlesztési koncepcióhoz: A fejlesztési koncepciót a közgyűlés már jóváhagyta; a javaslatok átvezetése, amennyiben azok nem a koncepció stratégiai alapjaival ellentétesek, elsősorban majd a koncepció alapján kidolgozandó programokban és projektekben érvényesíthetők. 1. A 2. ponthoz: külön kellene megállapítani az alközpontokat és a kaputérségeket, mert ez utóbbiakból jóval több van ill. lehet és közlekedési kialakításuk is jóval egyszerűbb. Meggondolandó Révfaluban is városi alközpont kialakítása. Általában az alközpontok inkább a következő „főtér” programban szerepelnek. Ezek közül van a fogadás szempontjából fontosnak tartott helyszín a kapuprogramban kiemelve. Révfalu főtere a koncepció kiemelése szerint a Kálóczy tér – Egyetem tér. Mind az új Bácsai út mellett, mind pedig a Bálványos déli végén kialakulhat egy-egy kis alközpont, ezek kialakulása valószínűleg a terv távlatán túl fog megtörténni. 2. A 3. Fő-tér programhoz: Egyetértünk vele, de bele kellene venni a Fehérvári út – Budai úti csomóponti térséget is, hogy ne csak egy közúti csomópont-komplexum legyen, hanem egy tudatosan megalkotott, építészeti és gyalogos szempontból is „élő” tér. A költségigénye miatt sajnos nem sikerült azt a csomóponti alternatívát (nagy körforgalom az 1-es, 81-es, 14-es metszéspontjában) előtérbe helyezni a RÁBA terület fejlesztése kapcsán, mely nagyvonalúan rendezte volna a város legnagyobb forgalmú csomópontjának gépjárműforgalmát, lehetővé téve, hogy az átlátható rendben a gyalogos is megkapja a maga szintjét. A tervező értékelése szerint ez a terület – részben a MÁV-nak a pályaudvari funkció részleges fenntartására irányuló szándéka miatt – 10 éves távlatban nem válik olyan hellyé, melyet megfelelő programmal gyalogos térré lehet emelni. 3. A 8. ponthoz: első helyen szerepeljen az integrált közösségi közlekedési rendszer kialakítása és ütemes fejlesztése, a városkörnyéki településekkel közösen. A megfogalmazásbeli különbségektől eltekintve a program tartalmazza a javaslatot.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 4. A 9. „Közlekedés” fejezet 13. alpontjához: A „nem ad támogatást” kifejezés helyett meggondolandó a „csak előkészítési és ügyintézési segítséget nyújt” kifejezést javasoljuk. A tervező az eredeti, kemény megfogalmazással ért egyet továbbra is, de a jóváhagyás során a végleges megfogalmazás a javaslathoz hasonlóan módosult. 5. Ugyanott a 14. alponthoz: Indokolt az Új Bácsai út átkötésének sorra vétele, valamint a közlekedésfejlesztési ütem-lapokon szereplők legalább ütemcsoportos felsorolása – a változatokkal együtt. A végleges változat taralma az eredetihez képest kibővült. 6. Ugyanott a 15. ponthoz, az első sor korlátozási célja helyett javaslat: „Úgy kell szervezni a teherforgalmat a város útjain,…” A javaslat stílusbeli különbség. 7. Ugyanott, a 16. ponthoz: A felszín alatti tömbparkolót a legkedvezőbb megoldásnak nevezni csak bizonyos környezeti körülmények között indokolt. A félreértésék elkerülése érdekében helyesebb lenne a mondatot törölni. A környezet szempontjából kedvezőbb a közterületi parkolás helyett a szintalatti, még ha ez más okból mindenütt esetleg nem is valósítható meg. 8. A 10. fejezethez: időszerű lenne bevenni, hogy ”a városon belüli telefonálás ingyenessé tételének feltételeit periodikusan vizsgálni szükséges.”. Az 1. pontlényegében tartalmazza ezt az igényt, melyre közvetlen befolyása az önkormányzatnak nem igen van. Az újabban meghirdetett MATÁV csomagok jelzik, hogy a piaci verseny a javasolt irányba mutat. 9. A 12. Energiaellátás fejezetből hiányzik a gázellátás, a biomassza, stb. energialehetőségek helyzet- és lehetőségértékelése ill. a helyi energiahálózat legfontosabb rendszerproblémáinak felsorolása. Részletes helyzetértékelések minden javaslatnál az alátámasztó munkarészben vannak. 10. Indokolt lenne a város feltöltésianyag-gazdálkodásával is foglalkozni. A részleteket a személyes megbeszélés során fejtjük ki. A javaslat indokolt, kérdés, hogy településfejlesztési koncepciószintű döntést igényel-e. 11. Hiányzik a csapadékvíz-elvezetési koncepció, pedig ez a „városi” közérzet alakulását, a közterületek képét és a parkolási lehetőségeket esetenként nagyban befolyásolja. A településfejlesztési döntések között is indokolt a

2003-2005

V.2

szerepeltetése. A részleteket és a kritériumokat a személyes megbeszélésen fejtjük ki. A koncepció a jóváhagyás előtt kiegészült a csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítésének fontosságára való utalással. 12. A hullámtéri és a mentett oldali környezetnek a töltések általi történő elvágására lehetséges további módszereket a személyes megbeszélés során fejtjük ki. 13. A 23. fejezet 2. pontjának első sorát át kell fogalmazni, mert ellentmond a tervnek. A „városszerkezetnek” ugyanis a közlekedéshálózat is része és azt a számos viszonylatban indokolt tovább fejleszteni. A mondatban szereplő kifejtés miatt remélhető, hogy szándék nem lesz félreérthető. 14. A 24. fejezethez: Fogalmazzon meg a koncepció feltételeket a Győri út – Hegyalja utca déli szögletében levő magaslat beépítésével kapcsolatban, mivel ez a domb-orr az autópályáról hosszú szakaszon szembe ötlik és e helyről nagy távolságú háromnegyedkör-panoráma látható. Valóban indokolt lett volna a koncepcióban szerepeltetni a város területén lévő dombos táj természetes sziluettjének megőrzését. Adandó alkalommal javasolni fogjuk a koncepció kiegészítését. A szabályozásban a kiemelt kilátó pont megőrzését biztosítottuk. 15. A koncepcióban a tájékozódás érdekében pótolni kell az oldalszámozást és következetes decimál-számozás indokolt a szövegben is. Oldalszámozás van; kétoldalanként. Az egyszerűbb hivatkozás érdekében valóban célszerűbb lett volna következetesebb decimálszámozást használni. Néhány javaslat a stratégiai programhoz: 16. Itt is hiányzik az oldalszámozás és egyszerűsíteni szükséges a túl bonyolult csoportosítási rendszert. 17. A közlekedés tárgyalásánál elfogadható az, hogy két elkülönülő fejezetben szerepeljen a térségi ill. a helyi közlekedés, de a helyinél szükség lenne fejlesztési stratégiára, a hálózatszervezési alapelvek megfogalmazására is. 18. A 3.3.1. III./1. pont első intézkedéséhez: a „terheléscsökkentés” cél így, feltételek és időtáv közlése nélkül, nem reális célkitűzés. 19. A 3.3.1.3 III./1./3.pont első célkitűzése (a parkolásmentes övezet növelése) így, feltételek és időtáv közlése nélkül, nem reális célkitűzés. A második célkitűzés (a belváros tehermentesítése a gépjármű-forgalomtól) városüzemelési szempontból megvalósíthatatlan. Reálisabb célok szükségesek.

EGYEZTETÉSEK


20. A 3.3.4.1./III./4./1. Infrastrukturális hálózatfejlesztések fejezetben pótolni szükséges a műszaki infrastruktúra hiányzó elemeinek felsorolását és a célok ill. alprogram-felsorolás hiányosságait. A javaslatokat a már jóváhagyott program legközelebbi felülvizsgálatakor figyelembe vesszük, meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a célkitűzések nagyvonalú megfogalmazása nyilvánvalóan nem csorbul, ha például a városüzemeltetés miatt elengedhetetlen teherforgalom megjelenik a Belvárosban. B., A közlekedési-szerkezeti tervlapokról 21. A tervlapokat kiegészítése szükséges az ÚT 2-1.218 számú, A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészeinek tartalmi követelményei c. Útügyi Műszaki Előírás szerint (környékterv, forgalomelőrebecslés, stb.). Ezek nélkül a hálózati kép és ütemezés ill. egyes tagok szükségessége ill. elégségessége csak szubjektívan ítélhető meg. A környékterv szokásos részletességű kidolgozását a frissen jóváhagyott megyei rendezési terv kiváltja. A dokumentáció tartalmazza a forgalomelőrebecsléseket. 22. A 2003-2008-as lapon – a mai és az új Bácsai utak csomópontja ne a Kalapács utcát tegye Kisbácsa bejáratává; indokolt a Sövény utcához kötni a csomópontot. – A Teleki utca északi szakaszának a gyűjőtút-hálózatból tervezett teljes törlésének feltételeit nem látjuk biztosíthatónak. – Az 1. sz főúton a Tompa utca vonalában csomópontot létesíteni szakmai és taktikai szempontból egyaránt megkérdőjelezhető. A részleteket a személyes megbeszélésen fejtjük ki. – A Révai utca Fehérvári útig történő meghosszabbításánál figyelembe kell venni azt, hogy magasabb rendű igény a Szent István út - Fehérvári úti irányú kapcsolat javítása és a Tartsay u. délkeleti meghosszabbítása a Fehérvári úttal közel párhuzamosan a Vágóhíd utcai csomópontig, a nemfőhálózati forgalmi kapcsolatok levezetésére. A Révai utca túl jó kapcsolatúra nyitása nemkívánatos léptékű közúti forgalmat hozna a vasúti- és autóbusz-pályaudvarokra gyaloglók útjába a Révai utcánál. Komplex mérlegelés indokolt. – A Zrínyi utca, Wesselényi u., Poós-dombi kertek útja, Ősi u., Nagyhegyi út, Sashegyi bejáró út, Sövény utca, Csonkaér u., Csanaki u., Veres Péter u. hiányoznak a gyűjtőutak közül. A Szérüskert utca csak a Rabkert sarkáig gyűjtőút. Az Arató utca is csak gyűjtőúti funkciójú. – A kikötői vasút rajza nem követi az engedélyezett vasúti tervet. 23. A 2008-2013 „A” változatához: – A Pinnyéd-térségi útfejlesztések léptékét és szerkezeti képletét javasoljuk

120 → 85

újból mérlegelni. – Az Ipar utcai Mosoni-Duna-híd városszerkezeti szerepe és útjának erős elcsavarása ellentmondásban van egymással. – Az Adyváros mögötti főútnak az állatkert mellé, a szabadidős területbe behúzása ellentmondásos; javasoljuk összevetni e megoldást az Iparcsatorna keleti oldalára történő átváltásos változattal. – A József Attila utca délnyugati meghosszabbítása a jelölt formában több szempontból is problémakeltő; a részleteket a személyes megbeszélésen fejtjük ki. – A szabadhegyi „hátsó” út pozicióját és hálózati kapcsolatait szintén indokolt újra gondolni. 24. A 2008-2013 „B” lapról (is) hiányzik a tényői útnak a szabályozási terven szereplő Ménfő-kerülő vonala. 25. A 2013-2018. lapon szerepelni kellene a központ térsége és a Malom úti kikötői összekötőút 19. úti csomópontja közötti gyűjtőúti kapcsolatnak. 26. A 2018 utáni lapon több nagyobb súlyú megvitatnivaló van. Néhány közülük: – a városkerülő vasút kapcsolatrendszereinek és a nagyszámú szintbeni vasúti keresztezéseknek mérlegelése, figyelemmel a várható forgalmi terhelésekre; – a nagy trombózisveszélyes szakaszok (pl. a Fehérvári út az Integrál Parknál) elemzése és általában a főúttal párhuzamos „egérutak” kialakítási lehetősége. – Az elkerülő vasút viszonya a Szentiván-kismegyeri elkerülőút nyomvonalához és a légvezeték-csordához, stb. stb. C., Észrevételek a szabályozási tervlapokhoz (csak részleges felsorolás) 27. Jellemző észrevételek: – Hiányos a jelmagyarázat. – Nagyobb átfedési sávok kellenének, az összevonásokkal racionalizálandó jelmagyarázat terhére. – A mélyfekvés zöldje hiányos és nem mindenütt helyes; megfontolandó az 1998-as terven szereplő vízállásos területfoltok bejelölése. – A szintvonalaknál felesleges a 00 cm felírása; helyette nagyobb számadat kellene, 00 nélkül. – Az árvízvédelmi töltések jelölése hol kék, hol nem kék. – A szintvonalak feltűntetése nagyon hasznos, de akkor mindegyik lapon szerepeljen. – A szomszéd településekből legalább a városhatár-közeli területek rajzolatját fontos lenne feltűntetni, különösen az igazgatási határokhoz simuló belterületeknél.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata – Több meglevő híd jelöletlen és be kellene jelölni a tervezett hidakat is. – Hiányoznak az önálló gyalog- és kerékpárutak, nagyobb sétányok. – A piros szabályozási vonal használata következetlen, esetenként felesleges és félreérthető. Az utca- és útneveket jól láthatóan indokolt feltűntetni a gyorsabb tájékozódás érdekében. 28. A 4. szelvényre a kikötői létesítményeket, a véneki révet és a MosoniDunai tervezett zárógátat is fel kell tűntetni. 29. A 7. szelvényre a tervezett Révfalui körút esetleges nyugati meghosszabbítása ne vágja szét a vízmű területét. 30. A 8. lapon indokolt elkerülőutat jelölni Bácsának is. A kisbajcsi úton a szomszédos települések. ill. a kikötőbe irányuló forgalom egy része is megjelenhet, ezért indokolt a szűk keresztmetszet kiváltása. 31. A 9. lapon: helyes-e ilyen közel a 19. főúthoz lakóterületet kijelölni? 32. A 10. lapról hiányoznak az engedélyezett vasúti tervben szereplő fejlesztések. – Tisztázandó a tervezett erdőtelepi iparterület nyugati bejáró útjának átvezetési módja a kikötői iparvágányon. – Vizsgálni indokolt az 1998-as rendezési tervben szereplő kikötői 1. úti kiváltás törlésének következményeit és így a törlés elfogadhatóságát. 33. A 13. lapon megoldatlan az 1. út északi elkerülő szakaszának csomópontja a kunszigeti úttal. –Védőerdőt kellene előirányozni az elkerülőút és a lakóterület közé. – A Szivárvány u. keleti végén ne jelöljenek ki lakótelkeket az árvédelmi töltés védősávjában. – A Törpe utca átvezetése a kertekbe csak gyalogút legyen. – A Püspökerdő mint szabadidő-területlétesítményi és parkolási területeit indokolt kijelölni. 34. A 14. lapon – a 14. úti benzinkúti bejárat lakóutcává fejlesztése helytelen, – a Ciklámen utca viszont a 14. útra kinyitva gyűjtőút szerepkört kap. – A volt Vásárhelyi Pál utca és árvédelmi töltés vonalában tervezett utca ill. sétány legyen nagyívű, méltó a Mosoni Dunához. – Az Új Bácsai út – Révfalui körút-Ipar utcai híd útja csomópont térsége egyik „Fő tér” lehetne. Ehhez azonban az útkapcsolatokat kissé át kellene alakítani. A részleteket a személyes megbeszélésen fejtjük ki. 35. A 14. laphoz: – Az 1. út – 81. úti csomópontrendszert a forgalomkoncentráció, a szintekikerülhetetlenség, még a „régi” forgalmi adatokkal megítélve is az úthálózat bénulás-veszélyes pontja lesz. Erre készülve, részletes úthálózat-szerkezeti

2003-2005

V.2

meggondolásokkal meg kellene határozni azokat a hosszú- és nagytávú továbbfejlesztési lehetőségeket, amelyek a csomópontrendszer környékén ill. a tágabb térségben a torlódások feloldását – különböző módon – lehetővé teszik. Ebben a főutakkal közel párhuzamos gyűjtő-feltáró útvonalak – mint pl. a Tartsay u. – Vágóhíd utca közötti összekötés – nagyon fontos szerepet kaphatnak. A közúti közlekedési feladatot véleményünk szerint városépítészeti szempontból is magasabb környezetminőséggel kell megoldani, mert a 21. századi Győrnek itt lesz a „forgalmi” fő-tere, sorban a Káptalandombot, a Széchenyi teret és a Városház teret követően. Mindezek érdekében a rendezési terv elfogadását követően komplex tervpályázat kiírását javasoljuk a csomópontrendszer ütemezett továbbfejlesztésére. 36. A 15. laphoz: – Likócsnak és az ún. reptéri iparterületnek is ugyancsak szüksége lenne valamilyen központi szervező helyre, fő-térre, – az 1. út – Audi bejáró út csomópont pedig bizonyos kapu-kialakítású lehetne. – Az Iparcsatorna felett több, legalább gyalogos híd előirányzását javasoljuk. 37. A 16. laphoz: – A tervezett szentiváni tömbfeltáró zsákutcák ne feltétlenül legyenek zsákok, legalább gyalogos közlekedési és csapadékvíz-elvezetési érdekből. – Az Árpád útnak a szerkezeti terv szerinti déli korrekciós folytatásához nagyobb vonalú áttörést indokolt kiszabályozni, részletes forgalomtechnikai terv alapján. – Nagyon kevés a közösségi zöldterület; pl. a központ környékén levő nagy tömbbelsőkben is kellene közparkot, közkertet előirányozni. Az utcai zöldsávok, a Váci M. utca északi oldalán tervezett erdő,valamint a külső katonai és más erdők nem helyettesítik ezeket a funkciókat. A Váci M. utcától északra levő területen a vízrajzi-topográfiai helyzetet figyelembe vevő lakóterületi fejlesztést kellene megfontolni, esetleg tartalékterületként. 38. A 17. laphoz: A kikötői vasút engedélyezett terve sajnos eltér a szabályozási tervtől, ezért az engedélyezettet kellene a tervlapra feltenni. 39. A 19. laphoz: A Győri KOMSZOL virágkertészete abdai igazgatási területen van, a győri határhoz simulva. Megfontolandó az egyre jobban felértékelődő terület Győrhöz csatolása. 40. A 20. laphoz: – Az 1. útnak a soproni elágazás és a 82. út közötti szakaszára az új forgalomi adatok és részletes forgalomtechnikai terv alapján kellene a szabályozás pontosítását előirányozni, az agglomerációs közlekedéshálózat szervezési szempontjai szerint.

EGYEZTETÉSEK


– A szigeti rábca-töltés lebontásával mód nyílna egy attraktív sétány kialakítására a töltés vízközeli részén és mégsem kellene belevágni a töltés melletti telkekbe, mint ahogy a szabályozásnál szerepel. – A Belváros – Sziget Püspökerdő kapcsolat nagyon méltatlan Győrhöz és a hatalmas Püspök-erdőhöz is. Célszerű lenne ennek a problémának a megoldására városrendezési tervpályázatot előirányozni. – Az 1. út és a meghosszabbítandó Radnóti utca csomópontját és környékét az iparvágány megszűnése után célszerű lenne átfogalmazni; ehhez a szabályozást új forgalomtechnikai terv alapján indokolt módosítani. – Az 1. út Csipkegyári úti csomópontjára és a Csipkegyári útnak a vasútvonalak alatt a szabadidő-területek felé történő továbbvezetésére nagytávú szabályozás készítésének előirányzását javasoljuk. Ennek része kell, hogy legyen az 1. út alatt egy gyalogos-kerékpáros aluljáró is, amely elsősorban az újvárosi temető biztonságosabb megközelítését szolgálná az idősebb korosztályok számára. – A GYSEV Rába-hídja még mindig a 20 évvel ezelőtti helyén szerepel; a szabályzást a mai helyéhez kell igazítani. – Megfontolandó a „szöveges” szabályozásban vasbeton vasúti hidakat előirányozni nagytávra, a zajos acélhidak helyett. – Az új hidakat lehetőség szerint magasabbra kellene építeni, hogy az árvédelmi töltéseken kialakítandó sétányokat minél kisebb bukással kelljen majd alattuk átvezetni. 41. A 21. laphoz: A Petőfi hidat már a „régi” forgalomelőrebecslés szerint is nagytávon négysávosra kellett előirányozni. Ez is, és a hídnak az árvízbe benyúlása is felveti azt, hogy ha a híd szigeti folytatása a volt olajgyáron vezet majd át, egészségesebb lesz egy új, négysávos, sétány-járdás hidat építeni, a jelenleginél kissé ferdébb vonalon és az árvízszint felett. – Az 1. út - 82. úti csomópont műtárgyait legalább a tájékozódás érdekében javasoljuk feltűntetni a tervlapon. Jelölni javasoljuk az 1. úti rába-híd második két sávjához szükséges műtárgyat is. – A KOMSZOL Kálvária úti telephelye a város felértékelődő területe, amelynek nagy részét a sashegyi telep elkészülte után lakóterületté lenne indokolt átminősíteni. Ennek keretében egyik utca-elem a Lahner György utcának a Pásztor utcába történő átkötése lehetne, amely a Kálvária utca - Pásztor utca környékén egykor volt Adalbertfalva reinkarnálódását segíthetné elő. Ennek „fő tere” a templomnál kialakuló keresztezés lehetne. – A fokozatosan kiépülő Fészek utca északnyugati könyökéből gyalogutat kellene kijelölni a Kálvária utca (és az iskola) felé. – Amennyiben a teherpályaudvar a tervlapon jelölt méretűre szűkíthető, akkor megfontolandó gyalogos-kerékpáros „gyűjtő” aluljáró építése a vasút alatt a Mester utca -Vágóhíd utca vonalában. – Egyetértünk „városkapu” kialakításával a Fehérvári út –Ipar utcai csomópont térségében, de ehhez a csomópont körül a telekmegközelítést nagyon

120 → 87

alaposan át kell gondolni. A Cirkeli út meghagyott kapcsolata erre alkalmatlan. Tervpályázati ötletszerés és utólagos szabályzás ajánlható. – A 22-23- lapok szerint a Puskás Tivadar utca és meghosszabbítása Győrszentiván legfontosabb útjává válhat. Nemcsak szépséghibája, hogy sem a Tompa utca, sem pedig a Vágóhíd utca nem méltó ehhez a tengelyhez. A nyugati zárószakasz(ok) nagyobb vonalú szabályozását javasoljuk. – A Kandó Kálmán utca vasúttal párhuzamos nyugati áttörését a Pálffy hídig továbbra is célszerű lesz előirányozni. 42. A 22. laphoz: 1– A Puskás Tivadar u- keleti folytatásában Szentivánra tervezett utat az iparvágányokon mindenképpen külön szintben indokolt átvezetni. 2– Az Eszperantó utca folytatásában tervezett vasútmenti tengelyt meggondolandó nem az Urbantsok utcán, hanem az utca északi oldali telkei és a vasút között levő közterületi sávon vezetni és nem csak a Régi Szentiváni útig, hanem a Tatai útig kivezetni. Ennek a nagyon fontos „egérútnak” a léptéke el kell, hogy viselje a Régi Szentiváni út sarkán levő 5309 hrsz. telek és épület szanálását. 3– A Szauter út északi meghosszabbításnak vasút feletti átvezetésére tanulmányterv segítségével javasoljuk a szabályozást pontosítani. 4– A Régi Szentiváni út lezárt vasúti átjárója térségében ma is átjárnak a 160 km-es vasúton, mert nagy útrövidítést jelent Szentiván felől. A további elütések elkerülése érdekében javasoljuk előirányozni az Ipari Park rendezési tervében szereplő vasúti gyalogos-kerékpáros felüljárót. 43. A 23. laphoz: 1– A tervezett Szentiván-kismegyeri észak-déli út vonalvezetését, a katonai iparvágány melletti szakaszon és az ipari parknál a csomópontok kialakítását komplex tanulmányterv segítségével javasoljuk pontosítani. Mivel ez az utolsó átvezetési lehetőség e térségben a városkerülő út számára, valamennyi útkeresztezését külön szintben indokolt előirányozni. A nyomvonal fontos városszerkezeti gerincközű-nyiladék is, miért is lég- és földalatti vezetékek számára 20-25 m széles párhuzamos szabadontartandó sáv helyének biztosítása célszerű. 2– A katonai vágány keleti oldala mellé tervezett út ne legyen 500 m hosszban zsákutca. 3– A Tibor-majori gáz-lefuvató fáklya helyét ki kell szabályozni vagy máshol kijelölni. 44. A 24. laphoz: 1– Javasoljuk a tervezett ún, Osztáloki árok helyének biztosítását, mert a nyugati urbanizálódó térségek helyett a keleti szabad területek felé vezeti el a Szentiván felé ereszkedő szántók csapadékvízét. 2– A vasúti fejlesztés változatokban több szakmai és szakmaközi érdeket kell

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata ütköztetni és mérlegelni, ezért végleges helybiztosításuk csakis komplex közlekedési-területfejlesztési-környzeti tanulmányterv alapján történjen. 3– A Vasút soron a 70. számtól keletre a kikötői iparvágány építése kapcsán mintegy 2,5 m-rel hátrább húzott szabályozási vonal szükséges az út-járdaközművek ésszerű elhelyezéséhez, a kiviteli tervek alapján. 4– A szentiván-keleti elkerülőútra a domborzatot jobban figyelembe vevő nyomvonalat javasolunk meghatározni. Legyen ésszerű vonalvezetésű kapcsolat a Nagyhegy felé is. 5– A Déryné utcának a szentiváni vasútállomásig történő hosszú időtávú meghosszabbítását a vasút szerepének fokozatos felértékelődése is indokolja. 6–A Nagyhegy útjának szabályozásánál a megnövekvő csapadékvizet helyenként a nyugati kertvégi útra kivezető, árnyaltabb szabályozást ajánlunk. 45. A 25. laphoz: – Az autópálya nyomvonalát, a csomópontját és a Nagyhegy déli végében levő összekötőutat az összefüggések miatt javasoljuk a tervlapon feltűntetni. Ez utóbbi megmagyarázná a 45522/2-3 hrsz. telkek korábbi megrövidítését. 46. A 26. laphoz: – Az M1-en legalább a tengelyvonalnak, a hidaknak és a nem egyértelmű helyzetű kiszolgálóutaknak indokolt lenne a feltűntetése, megnevezése. Ezek nemcsak a nem-műszaki szakemberek számára szükségesek. – A soproni vasút tervezett második vágányának és az ikrényi út bécsi vasúti különszintű keresztezésének helyét is indokolt kijelölni. Az ikrényi határhoz simuló tó-kiszolgáló út és tó-védő erdősáv ügyében javaslunk külön egyeztetést Ikrénnyel. 47. A 27. laphoz: – Megfontolásra javasoljuk a soproni vasutat a bécsi mellé simítani, a Rába hídjától az M1 keresztezéséig. Így az újvárosi kertek megközelítéséhez célszerű különszintű átvezetés és pályaszint-emelés is könnyebben kialakítható. – A Rabkertek és a Góré-dülő vízpartjain jól felszerelt sétányok kialakítása előnyös lenne a marcalvárosiak számára. Ehhez egy gyaloghíd is kellene az építőanyag-telep területe és a Rabkertek között (valamint a telep északi sarkánál a Régi Pápai út alatt is). 48. A 28. laphoz: – A Régi Pápai út – Pándzsa – építőanyagtelep közötti erdő egy kibányászott, mélyfekvéső rész, beépítése túl nagy fajlagos költségekkel járna, maradjon ki a beépítésből. Maradjon meg az út mai vonala is de az egyenes irány vezessen át a Pándzsán a Góré-dülőbe, az eredetiek szerint. – A Kovács Margit utca ne merev egyenessel vezessen tovább a Régi Pápai útra.

2003-2005

V.2

– Az elővárosi vasútnak jobb helye lenne a 82. úthoz simítva. – Forgalomlevezetési okokból megfontolandó a Mécs László utca déli ágát folyamatos íves vonalvezetéssel ráfordítani a 82. úti jelzőlámpás csomópontra, a mai összekötőág átalakításával. – A Lemezárugyár átosztása kapcsán nem szabad utat nyitni a 82. főútra, mert ez már forgalomlevezetés szempontjából is hátrányos lenne. – Hasonló okokból javasoljuk előkészíteni a Praktiker áruház és a Plaza csomópontjainak korlátozását, a Praktikernek a vasút helyén majdan kiépítendő kiszolgálóútról történő ellátását, az autóbusz-végállomás és P+R parkoló bővítési helyét, a részletes új forgalmi adatok figyelembe vételével. – Adyvárosnál előbb határozzuk meg a hiányzó gépkocsitárolók helyét és típusát és csak utána lehessen szó további beépítésről. – A nádorvárosi köztemető régi és új bejáratához egy-egy gyalogoskerékpáros aluljárót javaslunk előirányozni az Új Pápai út alá, a Török Ignác utcánál gyalogos felüljárót a Szauter utca meghosszabbítása fölé. – A Régi Veszprémi útnak a Nagy-Pándzsa nyugati szakasza mellé tervezett út legyen a folyamatos vonalazású folytatása, a raktárvárosi átvezetés helyett. 49. A 29 .laphoz: – A Kakashegyi és a Varga Katalin utcák közé tervezett utcákból az északit indokolt a József Attila utcára. – Legalább Szabadhegy területén kötelező legyen a közterületi térszintszabályozás, a Tusnádi utcánál kialakulthoz hasonló abszurd helyzetek elkerülésére. – Az ún. Panoráma-út keleti végét egyrészt a földút vonalán kellene levezetni a Fehérvári útra, másrészt egy kb. kelet-nyugati állású átkötő gyűjtőúttal kapcsolatot kellene teremteni a tervezett külső úttal. A két út elágazása a Gurdony utca feletti dombtetőre tervezett közparknál lehetne és ki kis jelölné a kakashegyi rész fő terét. A dombi utcák ne legyenek merev egyenes vonalúak, a Panoráma-úton pedig legalább az északi járda sétányszerű legyen. A megnövekvő kezelendő csapadékvíz felveti újabb puffertározó tavak létesítését, amelyek helyét részletes szaktanulmány segítségével kell meghatározni. 50. A 30. laphoz: – A Szentiván-kismegyeri főút és az elkerülő vasút vonalát minél nagyobb hosszban egymás mellett indokolt vezetni, A különszintű csomópontok és a nagy töltések-bevágások helyigényét koordinált tanulmánytervekkel indokolt pontosítani. – Az Ipari park délkeleti bővítésének egy része nagyon meredek, beépítésre alkalmatlan területre kerülne. Ez az esetben jelenthet előnyt, ha a kiálló dombokat a város számára amúgyis szükséges feltöltésianyag-

EGYEZTETÉSEK


nyerőhelyként kezelnék és a tájbarát domb-átformálás után kerülnének csak értékesítésre ill. beépítésre. 51. A 35. laphoz: – Megfontolni javasoljuk a 83. út feletti M1 felüljáró szűk mérete miatt mellette nyugatra egy új híd előirányzását a tervezett kereskedelmi beruházások terhére. A szűkösségen túli indok az, hogy a rosszul belátható déli alcsomópontban két halálos baleset is történt az átadás óta. A mai nyílás kerékpárút, területfeltáró út és gerincközművek átvezetésére hasznosítható. – A nagysebességű vasút megyei szakaszára az 1:10 000-es terv elkészítését javasoljuk felgyorsíttatni, hogy a valóban szükséges és elégséges hely kerüljön biztosításra. – A 83. út Malom utcai keresztezésében – az előző rendezési terv közlekedési tanulmánya alapján – egyhidas különszintű csomópont részére javasolunk helyet szabadon hagyni. A Részletes indokokat a személyes megbeszélésen fejtjük ki. 52. A 36. laphoz: – A Nagy-Pándzsa „körülépítése” egyre nagyobb teherrel jár, egyrészt a keresztezés miatt, másrészt az újabb beépítések többlet-csapadékvize következtében. Javasoljuk a negyedszázada készült kihelyezési tanulmány újrakészítését, a mai feltételek mellett. – A győrújbaráti út számára a forgalom alatti építéshez alakalmasabb helyzetű vasúti felüljáró előirányzását javasoljuk. – A Tesco-térségben indokolt egy belső gyűjtőút végigvezetése a 83-as úttól elkülönítette, ma már kényszerűen a vasút melletti vonalon. – Addig is, amíg a nagytérségi és az európai vasúti forgalomátrendezést is figyelembe vevő vasúti tanulmány le nem készül, szükségesnek tartjuk a korábbi ún. déli pályaudvar helyének és kapcsolatrendszerének biztosítását. – A veszprémi vasút és a 82. út tervezet vonala közötti fejlesztési terület telephely-feltáró útjaira és térszint-szabályozására műszaki megoldást vagy tanulmányterv készítésének előírását javasoljuk. – Megfontolandó az M1-től északra levő és amúgyis „győri” problémákkal terhelt győrújbaráti határrész átcsatolásának kezdeményezése. 53. A 37. laphoz: – Nem értünk egyet a tervezett szabadhegyi hátsó útnak az Arató utcába vezetésével, mert ezen még akkor is túl nagytávolságú léptékű forgalom valószínűsíthető, ha majd a Szentiván-kismegyeri elkerülő út még kijjebb megépül. Az „új” forgalmi adatok alapján történő mérlegelést és az előbbi vonalnak is Kismegyertől délre vezetését javasoljuk. – A városkerülő vasút ne akarjon a légvezeték-csordába behatolni a vázolt formában, mert reálisan nem teljesíthető feltételeket támasztanak az áramszolgáltatók.

120 → 89

54. A 38. laphoz: – A kertek déli szélében a városhatáron vezető utat Töltéstavával egyetetett módon javasoljuk pontosabban szabályozni. 55. A 39. laphoz: – A Marcal torkolati zsilipet és a Rába-Marcal szöge úthálózatának feltűntetését pótolni szükséges. 56. A 40. laphoz: – Javasoljuk, hogy Gyirmót bővítésének utcahálózata organikusabb legyen és a tervezett gyűjtőutak segítsék elő a hosszú településtengely ésszerű tehermentesítését. Számítani lehet arra is, hogy a Koroncóra vezető út előbbutóbb kiépül, amit szabályozással indokolt előkészíteni. 57. A 41. laphoz: – A Veres Péter utca külső oldalán tervezett beépítés közút váza nem fogadható el; a Győri útnál és a Paptagi utca környékén is szükséges útkapcsolat. – A Hegyalja u. – Népfőiskola u. közötti tömb feltárása és várható építési helyei topográfiailag nem ésszerűek, feleslegesen drágák lennének. Részletes tanulmány alapján javasoljuk a szabályozás racionálását. – A Lankás utca – nevét meghazudtolva – nagyon meredek és keskeny is, nem lenne célszerű a vázolt utcaképlettel nagyobb forgalmat vezetni rá. – Az Ybl Miklós utca folytatásában tervezett zsákutcából és a tőle délkeletre tervezett másikból sem tud a csapadékvíz kifolyni. Átláthatóbb utcaszerkezet és a terepet jobban figyelembe vevő utca-vonalvezetés szükséges. – Áttekinthetőbb utcarajzolat indokolt a Zsellér utcától délre is. Ennél – a délebbi részek fokozatos beépítésére számítva – a keskeny Győzelem utcával délre párhuzamosan tervezett utcából egy új gyűjtőutat javasolunk kialakítani egészen a városhatárig, és a jövőben ezen közlekedhetne a Győrújbaráthegyig meghosszabbítandó buszjárat. 58. A 42. laphoz: – A szerkezeti tervben a városhatárra tervezett utat a szabályozási terven is fel kell tűntetni. A határ túloldalán levő és tervezett győrújbaráti települési elemek feltűntetése a nagyon szoros területi és szerkezeti összefüggések miatt indokolt. 59. A 46. laphoz: – A tényői út új nyomvonalán a vasúti keresztezést felüljáróval indokolt betervezni. Pontosabb vízszintes, magassági és csomóponti kialakítására tanulmányterv készítését javasoljuk előirányozni. – Az Öreg utca ás a Sokorópátkai utca közötti tömbfeltárás túl nagy terhet róna a meglevő szűk beépített utcaszakaszokra és a csapadékvíz-elvezetés is megoldatlan. Az 1 km-nél is hosszabb lakóutcák alsó szakaszainak túlter-

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata helése ellen legalább egy keresztirányú gyűjtőút kialakításának előkészítését tartjuk szükségesnek a Győzelem utca és a mai ill. kihelyezett sokorópátkai út keresztirányú összekötésére. – A Komlóvölgyi út felső szakaszát is ki kell váltani, célszerűen győri területen, a Győzelem utca vonaláig. – Az utcahálózat finomításánál a telekhatárokhoz igazodás igénye mellett a buszközlekedés, a csapadékvíz-elvezetés, az ütemezés és a panorámaszempontok is kerüljenek mérlegelésre. Részletes szabályozási terv előirányozása indokolt.

REFLEX A számunkra megküldött településrendezési tervdokumentáció (2002-200) áttanulmányozása után azzal kapcsolatosan az alábbi általános és konkrét észrevételekkel élünk: 'A településrendezésben elméletileg a település egész területére kiterjedő, alaposan átgondolt településfejlesztési döntésre (elhatározásra) támaszkodik, amely a település fejlődése szempontjából figyelembe vehető minden tényezővel számol A településfejlesztési döntések a település jövőbeni fejlesztésének elgondolását, illetve az ezzel összefüggő prioritásokat foglal ja magába (mit, mikor), Ez elsősorban nem műszaki, hanem településpolitikai dokumentum, amelynek kialakításánál - a széleskörűen értelmezett - természeti adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, finanszírozási szempontoknak van döntő szerepük ". (Étv. indoklás) Az időközben jóváhagyott településfejlesztési koncepció megfelel mind a jogszabályi előírásoknak, mind a jogszabály indoklásában szereplő elveknek; elsősorban nem műszaki, hanem településpolitikai dokumentum, amelynek kialakításánál - a széleskörűen értelmezett - természeti adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, finanszírozási szempontoknak van döntő szerepük Jogos észrevétel a finanszírozási szempontok vizsgálatát illetheti, hiszen a nagyon bizonytalanul prognosztizálhatók a következő 10 év forrásai (lásd EU-s és állami gazdaságpolitika, gazdasági társaságok fejlesztési politikája) Ebből a szempontból a koncepció célja a fejlesztési célok meghatározása, melyekhez kell hozzárendelni a forrásbiztosítási törekvéseket. 1.) Megítélésünk szerint a dokumentációban lévő anyag terjedelmében tiszteletreméltó, összességében hasznos ugyan, - tartalmában és szemléletében viszont egyaránt alapvető hiányosságokkal terhelt és nem felel meg a jogalkotó fenti elvárásainak.

2003-2005

V.2 Sajnálatos, hogy a véleményező nem fejti ki konkrét álláspontját a tartalmi és szemléleti hiányosságokról; az általános elmarasztalás ugyanis nem segíti a hiányosságok megszüntetését.

Ennek feloldására reményt már azért sem látunk, mert a tervkészítés jelenlegi, mesterségesen felgyorsított menete a korábbi terv (1998-as) „nyári tervledarálását" idézi - várhatóan ugyanazon sajnálatos következményekkel. Az előzetes véleményezési eljárásban begyűjtött lakossági és szakhatósági észrevételek körültekintő feldolgozásához, azok egyeztetési tárgyalásához szerintünk két hét nem elégséges idő. Félő, hogy a kitűzött hivatali cél teljesítése (a terv nyári szünetig való mindenáron való elfogadása) miatt nem lehet elvárható színvonalon levezényelni a következő véleményezési szakaszt és a bizottsági egyeztetéseket sem. Az így elfogadott terv pedig szükségtelenül cipel majd magával újabb környezeti és lakossági konfliktusokat. A korábbi tervre a megbízást a tervező 1992-ben kapta, a jóváhagyás 1998-ban történt, vagyis a tervezés cca. 6 évig tartott. A véleményezésre és a véleményeknek a tervbe való bedolgozására jelen tervezés során lényegesen több energiát fordít az önkormányzat, szó sincs arról, hogy két hét alatt lennének feldolgozva a vélemények; a véleményezési dokumentáció is a korábban kapott vélemények feldolgozásával készült, ezt a problématérkép és a hozzákapcsolódó szöveges dokumentáció igazolja. A jogszabályi előírásokon túli, ez év áprilisától tartó véleményezési folyamat eredménye be fog épülni az előterjesztésre kerülő dokumentációba. Ennek a feldolgozásnak az időigénye sajnos nem teszi lehetővé az ez év nyári jóváhagyást, de remélhetőleg megtérül abban, hogy a terv a lehető legtöbb konfliktust már a tervezés időszakában megold. A dokumentáció szemléleti hiányosságai nagyrészt arra vezethetőek vissza, hogy a tervkészítő - bár sűrűn emlegeti - sajátosan értelmezi a fenntartható fejlődés fogalmát (!), érvényesítési kritériumait. A fenntartható fejlődés értelmezése a tervben azonos a szakma európai gyakorlatával. Sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik a fenntarthatóság kritériumainak érvényesítése a tervben. Ennek több oka van; elsősorban a társadalom elkötelezettsége nem éri el a fenntarthatósággal kapcsolatban a nyugat-európai mértéket; így a magyar szabályozás és közigazgatás is kevésbé támogatja a fenntarthatósági kritériumok településtervezésben való érvényesítését. Vonatkozik ez elsősorban a termőfölddel való takarékos gazdálkodásra. Az új földtulajdonosok széles körének érdeke a beépítésre szánt területek növelése, a lakossági vélemények ennek alacsony intenzitású módját támogatják, és a fejlesztés=növekedés szemlélet a döntéshozók körében is általánosan elfogadott. A tervező rendkívül sok energia ráfordításával

EGYEZTETÉSEK


törekszik a beépítésre szánt területeket az előző tervben kijelöltnél alacsonyabb szintre szorítani, mivel ezt tekinti a fenntartható fejlődés kulcskérdésének. nagy segítség lenne, ha a környezetvédő szervezetek a nyugat-európai társaikhoz hasonlóan az ellenzéki politizálás mellett ezen a területen is proaktív módon működnének; tájékoztatnának az egyéni gépjármű-közlekedés gyakorlatának a hátrányairól, az alacsony intenzitású beépítések káros városszerkezeti hatásairól, stb. Sajnos nem élt a lehetőséggel és elmulasztotta az Agenda 21.-ben megjelenő, fenntarthatóság irányába ható prioritások (mint a természeti erőforrásokkal való értékvédő gazdálkodás, a tömegközlekedés és a nem motorizált közlekedés feltétlen prioritása, zöldfelületek, élővizek és vízbázisok fokozott védelme) érvényesítését. Sajnos Magyarországon nem lett Nyugat-Európához hasonlóan mozgalom az Agenda 21 helyi politikákká való feldolgozásából. Ennek elsősorban Nyugat-Európában is az volt a szerepe, hogy a lakosság elkötelezettsége nőjön a fenntarthatóság gyakorlatát jelentő intézkedések iránt, hiszen a terv még a legjobbnak vélt elvek érdekében sem lehet voluntarista. Nem igaz a kritika a zöldfelületek, élővizek és vízbázisok védelme vonatkozásában;az e téren egyértelműbb szabályozás és gyakorlat segíti a tervezést abban, hogy a védelmi célú területhasználatoknak legyen prioritása. A tervben hangsúlyosan kezelt közlekedési fejlesztéseinél nem vizsgálja komplexen a természeti környezet és közlekedés egymáshoz való viszonyát, de a környezetterhelés csökkentést célzó beruházások másnak szennyező hatás növekedésében jelentkező hatásait, miként a globális környezeti problémák (pl. klímaváltozás) megoldásában városra háruló felelősséget sem. A közlekedési fejlesztések hangsúlyos kezelése tükrözi a lakossági véleménykutatásokból tükröződő elvárásokat. A növekvő gépjárműellátottságból és éves futásteljesítményből adódó forgalomnövekedés kezelésére a hálózatfejlesztés elmaradását, vagyis a „minél rosszabb annál jobb” megoldást a lakosság nem akceptálja (lásd 15 lakossági fórum hangfelvétele) sőt azt cinikusnak tartja, így terv a hálózatfejlesztésnél azt az elvet követi, hogy az összes környezetterhelés -- az egyéni gépjárműhasználat esetén -- akkor minimalizálható, ha az utazási célok a lehető legrövidebb úton megközelíthetők. A hálózatfejlesztés segít ugyanakkor a kiugróan magas környezetterhelésű helyek mennyiségének csökkentésében – igaz a környezetterhelés szétosztása árán. A terv egyértelműen rögzíti, hogy a közlekedés környezeti terheinek csökkentése csak a tömegközlekedés prioritásával lehetséges. Ennek érdekében előirányozza a független pályás tömegközlekedési vona-

120 → 91

lak kijelölését (mellesleg ehhez is szükségesek hálózatfejlesztések, pl. Tihanyi Árpád úti, külön szintű vasúti kereszteződés) és kijelöli az alacsonyintenzitású beépítések forgalmának tömegközlekedési átszállóhelyeit a P+R parkolókat. A tömegközlekedés fejlesztési lehetőségeinek javításhoz nagy segítség lenne, ha a környezetvédő szervezetek is tudatosítanák, hogy a tömegközlekedés a – az egyéni közlekedés externáliái miatt – közpénzek nélkül nem fejleszthető, csak piaci alapon nem működtethető. 2.) A településrendezés dokumentumai mind társadalmi, mind pedig környezetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Társadalmi szempontból azért, mert egy konszenzussal készült települési rendezési tervben valóban a köz érdeke jelenik meg, vagyis a település saját maga által meghatározott jövőképe (ami elképzelhetetlen a társadalmi érdekek megfelelő artikulálása nélkül). Környezetvédelmi szempontból pedig azért, mert a legjelentősebb elv, a megelőzés érvényesítésére számára kínál egyedülálló lehetőséget. Egy rendezési tervtől alapvetően várható el, hogy a fenti – szakmai - elvárásokat az egyetemes közérdek és az egyéni érdekek összhangja szintéjén fogalmazza meg, és hogy keretet adjon fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődés biztosításához. A tervezők célkitűzései megegyeznek a véleményező elvárásaival. A társadalmi érdekek megfelelő artikulálása azonban nem a tervező feladata, ehhez legföljebb maga is próbál keretet biztosítani (lásd Jövőműhelyek). A győri „kerékpár út továbbra is a gyalogjárdák megosztott felfestését valószínűsíti és nyilván további speciális gyárvárosi „kerékpáros aluljárókra" számíthatunk. Miért baj, ha a kerékpárutak a volt gyalogjárdák felfestésével lesznek kijelölve, ott, ahol erre a szélességük és a forgalom nagysága lehetőséget ad. A közlekedési zaj ellen aktív védelemre (vagyis forgalomelterelésre, kitiltásra, csökkentésre, 30 km-es zónák kijelölésére) a jelenleg érvényesített városi közlekedés- és környezetpolitika mellett sajnos nincs semmi remény. Ezt maga a terv környezetvédelmi munkarésze sem kezeli komolyan, megállapítása szerint a lakosságnak a zajterhelés tekintetében a jelenlegi helyzet további jelentős helyzet romlásával kell számolnia. Ez a beállítás a terv megállapításainak félreértelmezése, vagy félremagyarázása; a – korábban itt és a tervben is részletesen kifejtett okokból történő – forgalomnövekedés elkerülhetetlenül növeli a város

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata környezeti terhelését, ami nem jelenti azt, hogy a terv nem törekszik a helyi terheléseknek – legalább határérték alá történő – csökkentésére. Ebben a tervben sem jelenik meg konkrét javaslat csendes övezet, zajvédelmi szempontból fokozott terület kijelölésére. A terv a fürdőváros területén javasolja gyógyhely kialakítását, mely egyúttal fokozott zajvédelmi követelményeket is jelent. Zajvédelmi szempontból is kedvező a forgalomcsillapított, illetve lakó-pihenő területek kijelölése, melyre szintén van példa a tervben, sőt a véleményekre reagálva a jóváhagyásig további ilyen övezetek kijelölése is várható. 6.) A város rendezési tervének a technokrata tervkészítők (és az ott sürgölődő ingatlanfejlesztők- és managerek, beruházók stb. ) elképzelései helyett tehát azt kellene (kellett volna) megjeleníteni, hogy hosszú távon milyen életminőséget, környezeti feltételeket szeretne lakóhelyén biztosítani az itt élő lakosság. Ha az előzetes véleményezési eljárásban ismét csak alibi jelleggel történik a lakossági információk, alternatívák, elvárások begyűjtése - akkor esély sincs a fenntartható jövőkép megjelenítésére. Értelemszerűen hibásak lehetnek a célkitűzések, prioritások és az ahhoz kapcsolt feladatok is. A Reflex előszeretettel használ dehonesztálónak szánt epitheton ornansokat az önkormányzat hivatala munkatársai és külső szakértői együttműködési törekvéseinek leszerelésére, megnehezítésére. Szerencsére ez a törekvés a lakosság csak kisebb rétegére van hatással. Sajnálatos viszont, hogy a Reflex maga minden közvetlen egyeztetésre szóló felkérést, felhívást visszautasít, ezzel olyan benyomást kelt, mintha a célja csak a megélhetését biztosító pályázatok hátterét nyújtó pamfletek megírása, nem pedig a viszonyok tényleges jobbítása lenne. Bízunk abban, hogy a lakosság nem alibi jellegűnek fogja minősíteni az egyeztetési munkánkat. A tervezés egyik fontos feladata éppen az, hogy feltárja és elvesse azokat a fejlesztési kezdeményezéseket, melyek nyilvánvalóan ellentétben állnak a környezetvédelmi szempontból elérendő célállapotokkal. A megelőzés érvényesítése feltételezi, hogy a felülvizsgálat során felmerülő minden jelentősebb fejlesztés (közlekedési létesítmény, bevásárlóközpont, zöldterület beépítés) várható ökológiai hatását vizsgálni és értékelni kell. Sajnos nem csak a tervben felmutatott változtatások környezeti, de közegészségügyi háttérvizsgálata is elmaradt. A tervezés feladata a konfliktusok feltárása és döntési javaslatok kidolgozása. A döntés a döntéshozó feladata és felelőssége.

2003-2005

V.2 A konfliktusok feltárása a tervezés során megtörtént és a véleményezési eljárásban feltárt konfliktusok esetén meg fog történni. Ezúton is felkérjük a véleményezőt hogy ismertesse azokat a metodikákat, amikkel az ő elvárásainak megfelelővé lehet tenni a vizsgálatokat.

Különösen fontos ez ott, ahol a környezetvédelmi jogszabályok speciális intézményükkel (KHV előírása, védőtávolságok vagy övezetek szerepeltetése) jelzik a létesítmény telepít(hető)ségének problémás mivoltát. Ezeket a beruházásokat, illetve a beruházók által készített megalapozó szakvéleményeket a rendezési tervben különös gondossággal kell, kellene kezelni. Ehhez képest sajnálatosnak tartjuk azt az önkormányzati gyakorlatot, hogy a telepítések helykijelölésénél felelőtlenül kezeli ezeket a garanciális előírásokat és maga kezdeményezi a védőtávolságok alóli felmentéseket vagy azok csökkentését. Az előbbi történt a bácsai égető beruházásnál, az utóbbi a tervben szerepeltetett sashegyi hulladékelbánó mű(vek)nél. Az önkormányzat környezeti politikájának egyik alapelve a káros környezeti hatások minimalizálása. Ennek egyik lehetséges módja az élenjáró környezetipari technológiák alkalmazása. Ezek hatékonysága lehetővé teszi, hogy a ráfordítások ellensúlyozására a környezetük területi korlátozása is csak a valóban szükséges minimumra szorítkozzon. A rendezési terv „sashegyi tervlapjára" tekintve normális ésszel megállapítható, hogy a hulladékkezelő sashegyi gödörbe való telepítése városszerkezeti szempontból is) alapvetően elhibázott telepítésével évtizedekre konzerválja a környezeti-lakossági konfliktusokat. És ez egy önkormányzati beruházás... Az, hogy az önkormányzat korábban már jóváhagyta a hulladékkezelő sashegyi telepítését elegendő alapot kellene, hogy szolgáltasson ahhoz, hogy a telepítését ellenző részletesen kifejtse álláspontját. Ennek hiányában nem világos, hogy milyen városszerkezeti hátrányokat tulajdonít a telepítésnek. 7.) Alapvető elvárás lenne az is, hogy a frissen alkotott szabályozási terv illeszkedjen a már elfogadott szakmai programokhoz. Ez jogszabályi előírás is, hiszen a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 47.§ (3) bekezdése szerint: „A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során... kell végrehajtani'. A fenti megfogalmazásból logikusan következik, hogy a környezetvédelmi program a rendezési terv tartalmát is behatárolja, ahhoz képest elsődlegességet élvez. A készített dokumentáció azonban több helyen ellentétes a környezetvédelmi programban (sajnos időpont és felelős nélkül) megfogalmazott célállapotokkal / feladatokkal és az ún. környezetvédelmi megalapozó munkarész nem tesz eleget az ezzel kapcsolatosan megfogalmazott jogszabályi elvárásoknak.

EGYEZTETÉSEK


120 → 93

A tervezők értékelése szerint a környezetvédelmi program 39 rövid távú célkitűzése közül 9; 23 középtávú célkitűzése közül 12; 7 hosszú távú célkitűzése közül 3 olyan van, melynek megvalósítását a rendezési terv eszközeivel is lehet segíteni. A rendezési terv mind a 24 cél elérését segíti a maga eszközeivel és egyikkel sem ellentétes, jól lehet több cél eléréséhez önmagában a rendezési terv nem elegendő eszköz. A kitűzött célok között a településtervezés szakmai szempontjai szerint néhány önellentmondást hordoz magában. Pl. 21. pont: a Belváros motorizált forgalmának csökkentésére nem alkalmas a parkolási feltételek ugyanott történő javítása, sőt ebből a szempontból kontraproduktív; a) pont: a forgalmi rend és a közlekedési hálózat korszerűsítésével legfeljebb lokálisan és viszonylagosan lehet a káros környezeti hatásokat csökkenteni, összvárosi szinten csak a forgalom öszszes teljesítményének csökkentésével, vagy legfeljebb szinten tartásával (feltételezve a fajlagos káros hatások csökkenését).

ruházó gazdasági elvárásaihoz igazítják. Az önkormányzat a lakosság véleményével (közérdekkel) szemben döntött pl. a volt lovassági laktanya, vagy a volt Rába gyár területének sűrű beépítésénél - a környezet jogos elvárásait (szintén közérdek) figyelmen kívül hagyva az Árkád bevásárlóközpont betelepítésénél.

Pedig ezek figyelembevétele adott volna némi esélyt arra, hogy a dokumentációban valóban megjelenhessenek a jellemzően "problémás" fejlesztések, beruházások ökológiai korlátjai illetve alternatívái is. Jellemzően ebben az irányba hat: a gyűjtőutak rendszerének kialakítása, gyalogos zónák, járdarendszer, kerékpárutak, játszóutcák, közterületi parkolóhelyek kijelölése, a jövőben kialakuló településszerkezet rögzítése, belterületi-szabadidős területek kijelölése, kialakítása, zöldfelületi rendszer elemeinek összeköttetése (ökológiai folyosók meghagyása, létrehozása), zajvédelmi övezetek, a védett és jövőben védendő értékek kijelölése, a védett területek jogállásának rendezése, a vízelvezetés megoldásának, tervezése, a belvárosi bevásárlóközpontok kitiltása.

3.) Ezeket azért jeleztük, mert a fenti beépítési szándékok változatlan formában jelennek meg a mostani tervben is. De vonatkozik ez az új beépítési szándékokra is. Bár egy rendezési tervben is nyilván a lakosság „jövőképének" kellene visszaköszönnie - a lakossági érdekérvényesítésnek ma még nincs reális esélye. Markánsan jelennek meg viszont ismét a rendezési terv módosítását kezdeményező beruházók sajátos (gazdasági, pénzügyi) érdekei. Mint történik ez a GyőrBácsán lévő (Szitásdombon) lévő kis fenyves várható lakóparki funkcióváltása esetében is. Vagy a József A. út - Zichy 0. u. közötti (volt lovassági laktanya melletti terület) elképesztő lakótelepi beépítési paramétereknél.

A tervezők szívesen tartanak a véleményező számára önálló tervismertetés, hiszen a hiányolt tervelemek többségét a terv tartalmazza. Elvileg nem ért egyet a tervező a belvárosi bevásárlóközpontok kategorikus tiltásával. Maga a túlzott kereskedelemkoncentráció, a bevásárlóközpontok ugyan ellentétesek a fenntartható fejlődés jó lakóhely közeli ellátást prioritásként kezelő kritériumrendszerével, azonban a bevásárlóközpontok telepítése ennek ellenére élvezi a lakosság széles körének támogatását, sőt az egyes telepítéseket a kereskedők szervezetei sem ellenezték. Így, mivel a helyi társadalom egyetért a bevásárlóközpontokkal, akkor kedvezőbb, ha nem csak a városon kívül, hanem a belváros szélén is települnek, hiszen az ilyen helyszínek tömegközlekedési kiszolgálása a külső helyszínekhez képest kedvezőbb, nagyobb a valószínűsége a hagyományos kereskedelmi központtal való együttműködésnek. A rendezési (módosítási) tervekkel kapcsolatos eddigi tíz éves tapasztalatunk azonban azt jelzi, hogy a terület felhasználás módját a lakosság vagy a környezet jogos elvárásai helyett - azokkal szemben, ha kell utólagosan is - sokszor a be-

A konzekvens, fenntartható fejlődés melletti állásfoglalás a beépítési sűrűség vonatkozásában is a fenntarthatóság szempontjából kedvezőbb, sűrűbb beépítések mellett tenné le a voksát. Az egyes – a jelenleg bírálatra bocsátott tervtől független – döntések természetesen részleteiben is kritizálhatók, de kétségtelenül a város fenntartható fejlődését segíti, az un. barnamezős helyszínek újrahasznosítása. Az Árkád bevásárlóközpont telepítése nem hagyta figyelmen kívül „a környezet jogos elvárásait”.

Mindkettőt kérjük sürgősen törölni. A közelmúlt önkormányzati döntéseinek revízióját irreális igény az felülvizsgálattól elvárni. Az új beépítési szándékok között említett konkrét példa nem jó a véleményező álláspontjának alátámasztására. A terv eleve nem teljesítette a fejlesztőnek a Bálványos körüli összes, tulajdonában lévő erdőterület beépítésére vonatkozó javaslatát, hanem pusztán mintegy 18 %-án tartott lehetségesnek egy olyan beépítést, melynek feltétele a többi erdő hosszútávon való megtartásának városfejlesztés megállapodásban való előírása lett volna. A jóváhagyásra kerülő változat a véleményezési eljárás figyelembe vételével ezt a lehetőséget is törli. Köztudott, hogy számos terület felhasználási-módosítási igény (övezet átsorolás) mögött eleve telekspekuláció áll. Az önkormányzati anyagokban persze ez nem jelenik meg. Az előterjesztő sokkal inkább a város szegénységével érvel, a saját beszűkült fejlesztési forrásokkal és persze a rendezési terv módosításával elérhető önkormányzati bevétellel.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Az ingatlanspekuláció is egy gazdasági tevékenység a sok, hasonlóan haszon elérését célzó gazdasági tevékenység közül, mely működteti a kapitalista gazdasági rendszert. Miután az ingatlanpiacra lényeges hatása van a szabályozásnak, nem hat a reveláció erejével az a felismerés, hogy a döntéseket az ingatlanpiaci szereplők megpróbálják érdekeiknek megfelelően befolyásolni. A győri önkormányzat városfejlesztési döntéseit egy a településtervezési szakma – tervezők által is képviselt – uralkodó európai álláspontjánál liberálisabb felfogás határozza meg, de ezzel általában egyetért a lakosság túlnyomó többsége is az egyeztetések egyértelmű tapasztalata alapján. Az egyetértés egyik oka, hogy a földek még viszonylag friss privatizációja miatt viszonylag sok az olyan földtulajdonos, aki eleve nem a mezőgazdasági művelés céljából kívánt földtulajdonhoz jutni. Ez a helyzet – a központi tervtanács által is megerősített tervezői álláspont szerint – az ideálisnál nagyobb túlkínálathoz vezet, mely nem kedvez a területtakarékos földhasználatnak. Ez az okfejtés, a területtakarékos földhasználat fontosságának hangsúlyozása rendszeresen megjelent és megjelenik a rendezési tervi előterjesztésekben. Ezzel szemben nem jellemző a város szegénységével érvelő rendezési tervi előterjesztés, de az sem kétséges, hogy az önkormányzat bevételi forrásai között szerepelnek az ingatlanértékesítési bevételek is, mint ahogy ez persze teljesen nyilvánosan megjelenik a város éves költségvetési rendeleteiben. Az önkormányzat ingatlanvagyona egyébként – sajnos – nem olyan mértékű, hogy a város területi fejlődését hasznosítási koncepciója döntően maghatározná. A közérdek (lakossági érdek) előtérbe helyezése helyett - települési vagyongazdálkodási koncepció hiányában - tehát az üzleti érdek dominál miközben folyik az intenzív vagyonfelélés. 4.) A tervdokumentáció egyik legfontosabb rendeltetése a város környezetminőségének hosszú távra (is) tervezett javítása és az ehhez szükséges keretek megteremtése. A tervek készítésének és elfogadásának felelőssége az Étv. értelmében ugyan az önkormányzaté - a célok kijelölése, feladatok végrehajtása azonban társadalmi konszenzust és milliárdos nagyságrendű lakossági tehervállalást igényel. Nyilvánvaló (lenne), hogy a meghatározó fejlesztések kijelölése csak az érintett lakossággal és társadalmi szervezetekkel folytatott partneri párbeszéddel képzelhető el. A társadalom számára elfogadhatatlan, a környezet szempontjából fenntarthatatlan fejlesztési döntésekre nincs szükség. A kifejtéssel a tervezők egyetértenek. Az adyvárosi elkerülő út tervét például a lakossággal együtt határozottan visszautasítjuk A nyomvonal a már így is veszélyes méretű közúti és vasúti zajjal terhelt

2003-2005

V.2

(Ifjúság körúti illetve Jereváni úti) lakótelepre vezetne rá újabb jelentős gépjárműforgalmat, miközben felszámolná a csapadéktározó tavat és tönkretenné a város legépebben megmaradt lakótelepi pihenőterületét (játszóterek, szánkózó domb, sportpályák, kutyafuttatók, kiserdő). Az adyvárosi elkerülő úttal kapcsolatos antipropaganda a megtévesztés tipikus példája; négysávos teherforgalmi út, a tározó tó betemetése, a pihenőterület tönkretétele, stb. A valóságban ez az út olyan elmaradt hálózati elem, mely a városi hálózat optimalizálásához, többek között környezetvédelem szempontjából történő optimalizálásához elengedhetetlenül szükséges. Kétségtelenül a közvetlen környezete szempontjából hátrányos hatása is van, azonban itt ezek a hatások ellensúlyozhatók ellentétben olyan helyekkel – például Ifjúság körút – ahol a meglévő adottságok miatt ilyen intézkedésekre – például zajvédő falak építésére nincs lehetőség. 5.) Ami a terv egyéb közlekedési fejlesztéseit illeti: elvárható lett volna, hogy abban legalább általános célként jelenjenek meg az alapvető ökológiai elvárások. A motorizációt visszaszorító forgalomcsökkentési igény, az elsődlegesen probléma megelőzésre koncentráló, „környezetkímélő" közlekedési formák fejlesztését szorgalmazó komoly törekvés (gyalogos- és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, tömegközlekedés fejlesztése). A terv valóban nem tűz ki olyan irreális célokat, melynek teljesítésére nincsen számottevő befolyása. Sajnos ilyen célkitűzés lenne a forgalom csökkentése, hiszen a korábban már leírt okokból minden mérhető folyamat ennek ellene mutat. Sajnos a forgalomnövekedés ütemét indirekt módon befolyásoló tervezői javaslatok; a kereskedelem koncentráció korlátozása, vagy a közepes sűrűségű beépítések preferálása nem talál a lakosság döntő többségénél egyetértésre. A tervdokumentáció ismeretének hiányával magyarázható az olyan kritika, mely hiányolja a környezetkímélő közlekedési formák támogatását. A terv által kínált közlekedési „megoldásokra" azonban az jellemző, hogy a megelőzés érvényesítése helyett a közlekedéstervezők megint a szokásos forgalomterelgetéssel foglalkozik, holott a jelenlegi problémák nagyrészt éppen az ilyen szemléletű közlekedéspolitikára vezethetőek vissza. A városba beengedett kamion- és nehézgépjármű forgalmat a terv természetesnek fogadja el, és ehhez igazítja az újabb „fejlesztéseket" . Ezek hiányában Győrben akadálytalanul lehet terelni az utakat, építeni „közlekedési" gócpontokat. Az említett adyvárosi „déli elkerülő úttal" most azt a forgalmat akarják odébb terelni, amivel tíz éve (a 82-83-as bekötő útszakasz megnyitásával) a Szigethy A. utat

EGYEZTETÉSEK


terhelték meg. És amit két éve a Plaza és a Praktiker odatelepítésével gerjesztettek. Sajnálatos, hogy a véleményezőnek nem volt elég ideje a közlekedési koncepció megismerésére, így nincs tisztában a forgalom összetételével, befolyásolásának lehetőségeivel és korlátaival, a teherforgalom levezetésére vonatkozó közép és nagytávú javaslatokkal. 8.) Tény, hogy Győrben sajnos az önkormányzat - ha érdeke úgy kívánja sokszor még a saját jogi normáit sem veszi komolyan, a módosítási eljárásban egyszerűen túl lép rajta. Ami egyáltalán nem biztató jövő a most elfogadni szorgalmazott rendezési terv számára. Ezt jelzi például a „keleti elkerülő út" példája. Amikor az Audi nyomósnak minősített terjeszkedési ötlete úgy kívánta, akkor a város simán lemondott erről a hatályos rendezési tervével védett létfontosságú nyomvonalról. Félretéve a városszerkezeti, közlekedési, természetvédelmi aggályokat - figyelmen kívül hagyva az elkerülő szakaszhoz már megépült beruházásokat, a milliárdokat inkább a megoldást nem jelentő párhuzamos Fehérvári út kiépítésére költötte. Előre látható, hogy a keleti elkerülő út nyomvonalának jelenlegi tervben szereplő odébb helyezése a várható (jogos) győrszentiváni tiltakozás miatt újabb konfliktusokat jelent. Valóban jelentős áldozatot hozott az önkormányzat, amikor az AUDI fejlesztési koncepciójának engedve megváltoztatta a közlekedési hálózatfejlesztési terveit. A véleményező elfelejtette a döntés indokához hozzátenni, hogy az önkormányzat módosítja a terveit, ha a város érdeke úgy kívánja. Aligha lehet a város érdekével ellentétesnek tartani a mind a gazdaság, mind a foglalkoztatás szempontjából meghatározó jelentőségű AUDI fejlesztési koncepciójának támogatását. Az elkerülő út keleti szakasza objektív mérlegelés alapján nem teremthet konfliktust Győrszentivánon sem, legfeljebb akkor, ha félrevezető információkkal megpróbálják az érintetteket megtéveszteni. A tervezőktől egyébként jogos elvárás lett volna az is, hogy figyelembe vegyék, de minimum helyesen szerepeltessék a Környezetegészségi Akcióprogram mérvadó megállapításait, feladatkijelöléseit is. Már csak azért is, mert a problémákat gyakran korszerű adatokkal és szemlélettel közelítették meg, és a Környezetvédelmi Programnál pontosabb célállapotokat tűztek ki. A Környezet-egészségügyi Akcióprogram 13 olyan tennivalót sorol fel, melyeknek van területi vonatkozása. Ezek közül a terv a nem általánosan megfogalmazott tennivalók végrehajtását lehetővé teszi. Nehezebb a helyzet két általánosan megfogalmazott tennivalóval, mely több városrészben is előfordul. Az első a közlekedésből származó káros hatások csökkentése. Város összesenben a forgalomnövekedés sajnos olyan nagy mérvű, hogy az

120 → 95

eszközök technikai fejlődése miatt káros hatás csökkenés a növekedést nem ellensúlyozza. A forgalomnövekedés káros hatásait csak a tömegközlekedés akár tiltások árán történő előnyben részesítésével, kiemelt fejlesztésével lehetne valósan csökkenteni, ez azonban figyelembe véve a lakosság túlnyomó többségének álláspontját és az elérhető anyagi eszközöket egyelőre illuzórikusnak tűnik. A terv egyébként megteremti az alapokat egy ilyen közlekedéspolitika részére is, a területfelhasználásban azonban nem sikerül a város terjedését megakadályozni. A zöldterületek növelése a másik gyakran előforduló teendő. Ez sem valósítható meg mindenütt, hiszen vannak a városnak gyakorlatilag teljesen beépített városrészei, ahol csak a bontások árán lehetne a zöldterületeket növelni, ennek azonban nincs realitása. A még be nem épített területek közül egyébként a terv lakossági igényeknek megfelelve korábban beépítésre szánt területeket visszasorolt, olyan helyeken, melyek önkormányzati tulajdonban vannak. 9.) Egyébként mindkét elfogadott programban célként jelenik meg Győrben a belterületi zöldfelületek növelése, a meglévő zöldfelületek védelme. Ami a tervezett újabb beépítések helyett sürgős intézkedéseket feltételezne. A terv egyik súlyos hiányossága, hogy legalább a meglévő zöldterületek megmentése érdekében (minimális célállapotként) nem hirdet moratóriumot, teret ad ugyanakkor a „plazacsinálók" és az útépítők ámokfutásának. Tovább folytatódik a játék a számokkal is, hiszen a rendezési terv módosítások másról sem szólnak, csak hogy milyen „értéktelen", elhanyagolt, másra semmire sem jó zöld területet építenek be, csípnek le, aszfaltoznak ideiglenesen le. A terv célkitűzései között láthatóan fel sem merül, hogy a további bevásárlóközpontok belterületi illetve zöldterületi telepítését általános tiltással akadályozzák meg. Nagy nevetség, de Győr városában ebben a témában egy „kereskedelemfejlesztési koncepció" a mérvadó. Ennek értelmében akadálytalanul vonulhatnak be az újabb bevásárló központok, környezetvédelmi korlát lényegében nincs, vagy eltüntethető. Mivel a beruházó (befektető) általában maga finanszírozza a módosítási javaslat előkészítését, az általa felfogadott tervező feltehetően az ő elvárásait jeleníti meg a tervben (és annak „környezetvédelmi" munkarészében). A tervező nem emlékszik olyan terv módosításra mely arról szólt volna, hogy „milyen értéktelen, elhanyagolt, másra semmire sem jó zöld területet építenek be, csípnek le, aszfaltoznak ideiglenesen le.” A tervező által is túlzottnak tartott mennyiségű bevásárlóközpont területek közül egyetlen egy sem újonnan beépítésre szánt területre kerülne, hanem vagy más korábban kijelölt helyszínre, vagy barnamezős helyszínre. (Utóbbiak között van olyan is mely abban az időszakban lett iparterületté minősítve, akkor, amikor a Reflex képviselője is részt vett a döntéshozatalban, de döntéshozóként nem kifogásolta az átminősítést.)

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A terv nem szólamokkal; meghirdetett moratóriumokkal törekszik a zöldterületek megtartására, hanem szabályozással. Az új terv nagy figyelmet fordít – a szaktervező alapos munkájának köszönhetően – a természetvédelmi szempontból értékes területek bemutatására, így feltárhatók azok a konfliktusok, melyek a tulajdonosi szándékok és a védelmi cél között vannak. A terv véglegesítése során – köszönhetően egyébként a szakhatósági és lakossági támogatásnak is – a konfliktusok nagy valószínűséggel a védelmi cél javára fognak eldőlni. Nyugat-Európában is jellemző gyakorlat, hogy a fejlesztők által „felfogadott” szakértők készítik az előírt szakvéleményeket. Ott is a szakhatóságok és a hivatásos környezetvédők feladata, hogy a szakvélemények korrektségét ellenőrizzék. Ott ez a rendszer működik. 10.) A korábbi tervvel és annak módosításaival szerzett tapasztalataink alapján szomorúan rögzítjük, hogy a terv(ek) véleményezésére már nem tudunk elvárható energiát fordítani. Tulajdonképpen majdnem mindegy mi is a véleményünk, hány érvet szedünk össze és hogyan fogalmazzuk meg. Az Etv. csak magának az eljárási rend formális betartását, a véleményezések megtörténtét (de nem azok tartalmát) teszi meg elfogadási feltételül. Olyan előírás sehol nincs, hogy amely kötelezővé tenné a beérkezett lakossági észrevételnek vagy a zöld szervezet által kidolgozott szakmai véleménynek érdemei figyelembe vételét. Így hát a társadalmi részvétel a gyakorlatban sajnos a "kötelező letudás" kategóriájába tartozik. Az ügy ura valójában a hivatali apparátus. Ő dönti el, hogy a véleményeztetési eljárásba melyik társadalmi szervezetet, érdekképviseleti szervezetet vonja be, ő határozza meg a kapcsolattartás módját, hogy tart-e és mikor lakossági fórumot, hogy mit is ért a nyilvános közzététel „helyben szokásos módján", hogy hol mutatja be a véleményezendő terveit és a lakosságnak hány napot ad arra. Mivel a témát eleve az Étv. szabályozza, az a köztudatban, de a szakmai gyakorlatban is eleve, mint építésügyi feladat rögzül - holott a településrendezés az építésen túlmutató, több ágazatot érintő kérdés . Hangsúlyosan érinti a környezetvédelmet is, hiszen egy építkezés mindig beavatkozást jelent a meglévő természetes környezeti viszonyokba. Sajnos visszaköszön mindez az önkormányzatok szervezeti és szemléleti szintjén is, hiszen az eljárásban sem a Környezetvédelmi Irodának sem a Környezetvédelmi Bizottságnak nem jut érdemi szerep. A tervezés folyamatát a polgármesteri hivatal építési-műszaki szakapparátusa szervezi és a bizonytalan státuszú főépítész vezényli le. Külön jogi csemege, hogy a rendezési terv jogalkotási részének felelőse (jegyző) gyakorolja egyben az építési hatósági jogkört is - vagyis egy személyben felelőse a jogalkotásnak és a végrehajtásnak.

2003-2005

V.2

A város fejlődésével kapcsolatos korábbi magas szintű szakmai vitákat is felidézve meggyőződésünk, hogy egy új szemléletű megközelítést feltételező tervdokumentáció készítése (vagy annak koordinálása) nem bízható a jelenlegi hibák előidézőire. Az eredmény ismeretében - a munka volumenét elismerve - vitatjuk, hogy ezt a munkát győri sajátosságként helyes volt a Városépítési Irodához telepíteni. Sok pontatlanság, féligazság van a vélemény utolsó pontjában. Kétségtelenül – mint minden szervezetnél – nem lényegtelen a végrehajtó szervezeti egység szerepe, de valótlanság az előkészítő szerep túlértékelése, melynek valótlanságát a tervezői javaslatokkal ellentétes döntések is bizonyítanak. A személyeskedő, hamisan általánosító értékelés, az érvek nélküli ítélet motivációja aligha a környezet védelme körül kereshető, hiszen a városfejlesztési koncepció körül létrejött konszenzus egy jobb városrendezési terv alapja is lehet, ha ezt a konszenzust ordas szándékok nem rombolják szét. A Reflex enerváltságának oka, hogy minden populista, nimby17 effektusra építő kritikája ellenére nem sikerül meggyőznie a lakosság többségét javaslatai nagyszerűségéről, holott a jobb környezetminőség elérésére irányuló stratégiai célkitűzései kétségtelenül jók. Szabad legyen taktikai váltást ajánlani – akár még jelen tervezési folyamaton belül – a dühödt kívülállás helyett a nyílt viták, a tények elmélyült tanulmányozásának, a koncepciók közös kialakítása felelősségének felvállalását. A tervezők rendelkezésre állnak, mint ahogy ezt már több éve folyamatosan ismételt meghívásaikkal is bizonyítják. Miután minden a rendezési tervezéssel kapcsolatos dokumentum nyilvános, köztük ez is, szabad legyen a nem profi érdeklődőnek a sok téves információ közül egyet pontosítani; a véleményezési eljárásba a győri polgármesteri hivatal, minden olyan szervezetet bevon, mely a jegyzőnél bejelenti a részvételre vonatkozó igényét.

ZöldErő Bácsát és Sárást érintő észrevételek: 1. Ismételten és nyomatékosan javasoljuk, hogy a Szennyvíztisztító valamint a Győri Hulladékégető és Bácsa közötti terület egy részét jelöljék ki erdő 17 Not in my backyard! = Ne az én hátsóudvaromban!: a közönség azon, természetesnek mondható viselkedése, miszerint csak addig veszi tudomásul az urbanizációs lét káros hatásait, míg azok közvetlenül nem érintik.

EGYEZTETÉSEK


120 → 97

hasznosítású területté. Ezzel védenénk a településünket az ipari üzemek felől érkező zaj, por, bűz és veszélyes anyagok hatásaitól. A védő távolságok is indokolják ezt, hogy ezen a területen ne folyjon élelmiszertermelő gazdálkodás. Így a jelenlegi M2 bejegyzést minősítsék át M0-ra.

A mezőgazdasági vállalkozások a szabályozás jelenlegi keretein belül is létesíthetnek földjeiken gazdasági épületeket. Egy mezőgazdasági major övezet helyének kijelölését a részönkormányzati javaslatokat is figyelembe véve a tervező a terv véglegesítése során megvizsgálja.

A szennyvíztisztító lakóterület felöli oldalán a terv tartalmaz véderdő sávot.

6. Javasoljuk, hogy a Bálványosi tó körül legyen egy pihenést, sétálást, kerékpározást szolgáló sétány. Ez legyen olyan széles, hogy a felsorolt funkciókat el tudja látni és fasorok kísérjék a sétányt. Ezzel igen javítható volna a – most elhanyagolt, szemétlerakó-helyként használt – egyébként kivételesen értékes lakóhelynek alkalmas terület. Információnk szerint a nagyobb részt (45-50 ha) önkormányzat tulajdonát képező területen több száz m3 szemét van. Ennek felszámolása után lehetne kialakítani itt egy jelentős értéket megvalósítani .

Az egyes területfelhasználások, övezeti szerepkörök jelölése az aktuális építési szabályozásnak megfelelően a korábbi tervhez képest megváltozott. A tisztító és égető mű körüli területek övezeti besorolása a terv szerint általános mezőgazdasági terület. A véleményező által javasolt korlátozás indokoltságát és megvalósíthatóságát a tervező a terv véglegesítése során megvizsgálja. 2. A Bácsai-csatorna régi zsilipházához tartozó terület ne legyen anyaglerakó hely. Ezért a rendezési terv jelölje ki – tulajdonossal egyeztetve – más hasznosítású területté. Mégsem lehet, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó város értékes belterületén anyaglerakó hely legyen! A véleményező javaslatát a tervező a terv véglegesítése során figyelembe veszi. 3. Ladik út és a Külső bácsai út közös kialakítása vegye figyelembe, hogy itt pihenést és szórakozást nyújtó objektumok vannak. (Sportpálya, horgász tavak, rekreációra alkalmas Duna-part). Ezért az utak kapcsolata legyen olyan széles, hogy az ide érkező pihenni, szórakozni, kikapcsolódni vágyó emberek a gépkocsit biztonságosan tudják parkolni. Most a vasárnapi piaci napon komoly baleseti kockázat van ezen a helyen. A terv a kisbácsai sportpályával szemközti oldalon a bácsai út mellett egy P+R parkolóként is használható parkolóterület kialakítására tesz javaslatot. 4. A közlekedést és ezzel együtt az Ergényi lakótelep bővítését nagyon segítené, ha a Csonkaér utat tovább vezetnék a Bácsai csatornán át a Szitás-dombon keresztül a 14-es út felé. Ez segítené szinte mindegyik most létező városrész közlekedését és újabb építési terület kijelölését. A javasolt utat a terv tartalmazza. 5. A rendezési terv biztosítson mezőgazdasági vállalkozások részére, – az ipari park területén kívül – új telephely kialakítására alkalmas területeket. Ilyen alkalmas terület lehet az előző pontban leírt úttól északra, a Pozsonyi út végében. Információnk szerint a gazdálkodók nem tudnak megfelelő gazdasági épületeket kialakítani, ezért javasoljuk e területen a GMG minősítést a tulajdonosokkal történő egyeztetés után.

A szabályozási terv tartalmazza egy sétány vonalát, de a nem jelölt helyeken is létesíthetők sétányok; létesítésük nem függ a rendezési tervtől. 7. Fontosnak tartjuk, hogy a rendezési terv határozatban fogalmazza meg: minden városrésznek legyen egy szép köztere, ahol a közösségi funkciókra alkalmas épületek, szobrok, stb. legyenek. Bácsán ez lehetne a templom melletti (a lebontott iskola helye), illetve a régi zsilipház környéke. A városfejlesztési koncepció a javaslatot tartalmazza; Bácsa központja a javasolt helyen van jelölve a terven.

ÖNKORMÁNYZATOK Töltéstavai Polgármester levele Hivatkozással 38778/2005. sz. levelére, Töltéstava Község Önkormányzat a tárgybani dokumentációval kapcsolatban észrevételt nem tesz.

Rábapatona Község Polgármesterétől Hivatkozásul 2005. április 12. kelt, 38778/2005 ügyiratszámú levelükre Győr Megyei Jogú Város településrendezési tervével kapcsolatban Rábapatona község tekintetében módosítást nem kérünk, érdemi észrevételt nem teszünk.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Győr- Gyirmóti Településrészi Önkormányzata Rendezési Terv véleményezése Szabó Jenő:a Rendezési Terv véleményezésére kéri a testületet. Közben megérkezik dr. Németh Iván városi főépítész, aki ismerteti a testülettel a települést érintő, a Rendezési Tervben szereplő telekalakítási lehetőségeket. Dr. Németh Iván:a város felől kiindulva, a METRO-val szemben bevásárló központ létesíthető, az AUCHAN érdeklődik a terület iránt. Ezt követő területen a Szent László út felé haladva a 83-as főútvonal melletti részre kereskedelmi, szolgáltató telephelyek elhelyezése lehetséges, majd nagyobb házak, kisebb házak, a vÍzparthoz közel pedig még kisebb családi házak vannak tervezve. Szabó Jenő: a Gyirmóti Részönkormányzat, a Ménfőcsanaki Részönkormányzat és a lakosság véleménye alapján lakásokat nem tart elfogadhatónak, mivel számottevően a 83-as főútvonal mellett így is túl zsúfolt a beépítés. A közlekedés jelenleg is nehéz, balesetveszélyes. Ez a lakóövezet mindkét településközponttól távol van, nem szolgálná ezen települések infrastrukturális fejlődését, fejlesztését. A Bricostore-val szemben javasolja ennek a területnek a közlekedési kapcsolatát /mivel a Malom úti csomópont jelenleg is túlzsúfolt, balesetveszélyes/, amennyiben nagykereskedelmi egység létesülne a METRO-val szemben. A kétsávos út most is túlterhelt, a főútvonal csomópontjaiban körforgalom vagy jelzőlámpa rendkívül fontos lenne már jelen pillanatban is. Az autópályától a Ménfői és Új Élet úti csomópontig négysávos út szükséges, a jövőre nézve mindenképpen, ellenkező esetben a közlekedés ellehetetlenedik. Az érveket megerősíti, hogy nemcsak a helyi forgalom terheli túl az útszakaszt, hanem a 8-as főútvonal felől közlekedők rendkívüli nagy száma. Dr. Németh Iván: az AUCHAN megépítése csak négysávos úttal lehetséges, az általuk készített szakvélemény szerint. 2./ A település felé haladva , az erdős terület beépítési tervét ismerteti, amely a parti sávra lenne koncentrálva, és nem a Szent László útról, hanem az Achilles parkhoz vezető úttal szemben lenne feltárva. A felső szakasz pedig a Szent László útról. Minimum 800 m2 -es telkeken maximum 4 lakásos épületeket lehetne építeni, 10 telken 40 lakással. Szabó Jenő: az Achilles park felől való feltárást telkenként egy épülettel és két lakással, falusias beépítéssel esetleg el tudná képzelni. A Szent László u.

2003-2005

V.2

152. sz.-tól a 168. sz.-ig lévő szakasszal szembeni területet pedig semmiképpen nem javasolja beépítésre. Amennyiben az érintett szakasz lakosai tiltakoznak, akkor nem javasolja a terület beépítését. Dr. Németh Iván: a Szent László u. mögötti terület a Tiborc u. és Ménfői u. közti szakasz beépítését erős lakossági tiltakozás miatt elveti. Parti sétány kialakítását érdemlegesnek tartaná. A hosszú, mély telkek nem kerülnek feltárásra, az ott lakók többségének tiltakozása alapján. Szabó Jenő: átadja a főépítész úrnak a Tiborc utca lakói tiltakozó levelét, mellyel a Részönkormányzat is egyetért. A Tiborc utcai új szabályozási vonal kialakítását nem helyeslik. Az utca állapota, szélessége nem bírná el a tömbfeltárás utáni forgalomnövekedést. Véleményük szerint a Sárkereki és Gyirmóti utcákra való kikötéssel lehetne inkább a területet feltárni. Ennek megvalósításához a 28085 hrsz. és a 28120 hrsz. alatt lévő ingatlan tulajdonosai szóbeli hozzájárulásukat adták. Dr. Németh Iván: túl hosszú zsákutcák lennének, így nem megvalósítható ennek a résznek a tömbfeltárása. Sokkal többe kerülne, két teljes telket kellene feláldozni. A terv szerinti minimális telekrészek sokkal olcsóbb feltárást tennének lehetővé. Gyakorlatilag ez a feltárás meg fog szűnni. Tovább haladva, a Határ utca melletti rész feltárásánál a villamos távvezeték miatt keskeny terület marad építkezésre, kereskedelmi és szolgáltató egységeket lehetne kialakítani. A sportpálya területének megnövelését is kérték, ami a Ménfői u. forgalmát lényegesen megnövelné, igaz csak mérkőzések idejére. A pálya mellett egy települést megközelítő utat terveznek, amely Gyirmót hátsó területének közlekedését segítené elő. A későbbi telekkialakítások kapcsán az intézmények fejlesztésére is figyelmet kell fordítani pl. iskola, orvosi ellátás stb. Szabó Jenő: a sportpálya mögötti terület fejlesztését, a tulajdonos ezirányú kérelmét támogatja. A Ménfői u. feltárásával - a Laposi u. és a futballpálya valamint a Szertárköz folytatásáig valamint e tömbhöz tartozó önkormányzati terület – egyetért. Koller József: elmondja, hogy a Szertárközben két telektulajdonos kialakítana 4 db telket.

EGYEZTETÉSEK


120 → 99

Dr. Németh Iván: így elzárva lesz a mögötte lévő 10-12 telektulajdonos attól, hogy utána bármit is tudjanak kezdeni a telkükkel. Kéri, hogy a hátrányosan érintőket is kérdezzék meg.

szembeni csomópont létrehozásával és kizárólag erről való csatlakozással javasolja és csak e szerint támogatja.

3./

A település központja felé haladva erős lakossági tiltakozás alapján nem javasolja a Szent László u. jobb oldala és a Holt-Marcal közötti erdő semmilyen mértékű beépítését, valamint a Zúgó – Holt-Marcal – Malom ág által bezárt terület tervezett beépítését, és parti sétány kialakítását sem. Erre való tekintettel természetvédelmi területté javasolja. Kéri a szabályozási vonal eredeti állapotának visszaállítását.

Szabó Jenő: a Szent László úti tömbfeltárásnál a lakossági vélemény, hogy a kialakítandó út a házaktól távolabb a kertek végében legyen. Dr. Németh Iván: ekkora méretű telkeket nem fognak megvenni. A földköltség is jelentős lenne. A terület tervezés nélkül maradását javasolja a későbbi feltárási lehetőségek biztosításával. A Szent László u. 1. sz.-tól a Szertárközig lévő vízparti szakaszra szintén sétány tervének meghagyását javasolja. Szabó Jenő: egyetért a javaslattal. A Rodeo Sport BT kérelmét, a terület sportolási és rekreációs övezetté történő minősítését támogatja.

Rendben.

Az erdők beépíthetőségét nem tartalmazza a terv, a parti sétány is kikerült, be nem építető sáv került a helyére, a 6 m-es parti sáv biztosítása kötelező. A szab. terv a tervezett bejáratokat megtartotta. A Tiborc utca állapota, szélessége nem bírná el a tömbfeltárás utáni forgalomnövekedést. Lakossági vélemények alapján két zsákutcás megoldással, a Sárkereki utcára való kikötéssel javasolja e terület feltárását. Így a Gyirmóti és Sárkereki utcák közötti terület feltárása megvalósítható lenne. A Sárkereki u. 21. sz. alatti 28085 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa e szabályozással egyetért. Rendben, bár a kifogásolt eredeti változat előnyösebb volt.

A település végén lévő tömbfeltárással kapcsolatban, a Vaskapu utca valamint a temetővel szembeni földút közötti és a tervezett új övezeti határ közti területet javasolja tartalék terület alól kivonni. Első ütemben ezen területet tartja leginkább a kivitelezés szempontjából megvalósíthatónak.

A Határ utca melletti rész feltárásánál kereskedelmi, szolgáltató egységek létrehozását javasolja, súlykorlátozással, környezetbarát beruházással.

A Gyirmóti Településrészi Önkormányzat testülete, melynek létszáma 3 fő, egyhangúan egyetért az elhangzottakkal, és javasolja a jegyzőkönyvben foglaltak Városépítési Iroda felé továbbítását.

A sportpálya mögötti terület fejlesztését, valamint a pálya és a Ménfői u. 67. sz. közötti út megnyitását támogatja.

Kérem véleményünk szíves figyelembe vételét. A terv véglegesítése a részönkormányzat álláspontjának figyelembevételével történik. 4/2005.(X.26.) Gyirmóti Részönk.sz. állásfoglalás: A Gyirmóti Településrészi Önkormányzat javasolja a települést teljes mértékben érintő 83-as főútvonal, Szent László és a Malom utca, valamint a Ménfői és Új Élet utca torkolatában négysávos út és körforgalom kiépítését, a jelenlegi hosszú várakozási idő, valamint a balesetveszély elhárítása miatt. A szabályozási terv lehetővé teszi a későbbi megépítését. Az autópálya a 83-as főútvonal és a Szent László u. közötti terület GKSZ területté való engedélyeztetését négy sávos úttal, a Szent László u., Malom úti körforgalom kiépítésével és külön lehajtósávval, vagy pedig a Bricostoréval

Rendben.

Rendben A Ménfői u. feltárásával - a Laposi u. és a futballpálya, valamint a Szertárköz folytatásáig és e tömbhöz tartozó önkormányzati terület – egyetért. Rendben; a 1957 és 1961-es övezeteket a tartalék státuszból előre soroljuk tekintettel arra, hogy a 1961 önkormányzati tulajdonban van, és a mellette lévő utca kiépítése kétoldalas beépítés esetén nagyobb valószínűséggel megvalósulhat. A Szertárközben a két Szent László úti tulajdonos telekkialakítási kérelmét támogatja, a tulajdonosok beleegyezésével, szolgalmi és feltáró út kialakításával a fedett árok mellett. Rendben A Szent László u. páros oldalán lévő ingatlanok mögötti területek feltárását javasolja - e területen önkormányzati terület is van /Szent László 94-96 és 104.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata sz. alatt/ melyre igényt tart a Részönkormányzat a későbbiekben várható intézmény fejlesztések miatt pl.:oktatási, egészségügyi intézmények. A terület hasznosítása csak jelentős feltöltési, vízrendezési munkák elvégzése után lehetséges. A kérelmező által benyújtott javaslat eltér a korábbi rendezési tervtől is, utcavezetése a terület későbbi hasznosítását gátolja ezért abban a formában nem elfogadható. A Rodeo Sport BT kérelmét, a terület sportolási és rekreációs övezetté történő minősítését támogatja. A mezőgazdasági területeken elhelyezhető kiskereskedelmi-, vendéglátó-, kereskedelmi szállásépületek, sportolási létesítmények elhelyezhetőségére vonatkozó országos szintű szabályozás (OÉSZ-t felváltó OTÉK) megváltozott. Jelen GYÉSZ keretében kerülnek átvezetésre a helyi építési szabályokba az országos szintű jogszabályváltozások. (A felsorolt létesítmények nagy része ma már nem helyezhető el mezőgazdasági területen, és nem intenzívebb beépítési lehetőséggel, mint korábban arra lehetőség volt.) Áttekintve a véleményező fejlesztési javaslatait, a területen belül két övezet kialakítását tartalmazza a terv: −

a Gerle u. folytatásában levő út mentén cca. 1,5 ha-os terület „szórakoztatóközpontok, vidámparkok különleges övezet”-be kerül átsorolásra, ahol intenzívebben beépíthetőséggel lehetővé válik vendéglátó épületek, kereskedelmi szállásépületek, és lakóépület elhelyezése,

−

a terület többi részén nem szükséges az övezeti besorolás megváltoztatása, mert a tervezett istálló, tároló stb. létesítmények az általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhetők.

A Gerle utca végén az első két tömb, valamint a Gerle és Vaskapu utca és a Kenderföldi utcával párhuzamos terület terv szerinti feltárását javasolja. Első ütemben ezen területeket tartja leginkább a kivitelezés szempontjából megvalósíthatónak. Rendben A település egész területére falusias, családi házas beépítést javasol. A Szent Lászl ó utca északi végén már korábban elfogadott kisvárosias beépítés kivételével a többi területen csak falusias beépítést tartalmaz a szabályozás. A Papréti u. végén a volt TSZ majorral szembeni GKSZ területet a terv szerintinél nagyobbra javasolja. A szab. terv megnövelte a gazdasági területet az út mellett végi, 55 m mélységű sávban.

2003-2005

V.2

A Győr külterület 01630/2 hrsz-ú ingatlan GYÉSZ-beli besorolásának módosítási kérelme: ( 2005. nov. 10. levél) A városházán kifüggesztett rendezési terv javaslat módosítását kérném a tárgyban megjelölt ingatlan vonatkozásában az alábbiak alapján. A nevezett - jelenleg erdő- besorolású ingatlant a kárpótlás során a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. már tarvágottan , üzemtervezetlenül értékesítette. A kárpótlás során sajnos olyan tulajdonosi kör alakult ki, aminek során a terület jelenlegi művelési ágban tartása vagy akár annak módosítása is a jelenlegi törvényi előírások miatt - pl. erdőtársulás létrehozása is - megvalósíthatatlan. Az érintett terület egy frekventált kereskedelmi és szolgáltató terület valamint a 83 sz. főút és a Koroncói út által határolt háromszögben található. Az erdő művelési ágban való maradás mellett a terület megosztása nem megvalósítható, sorsa hosszú távon is rendezetlen marad, ami a város és a szomszédos kereskedelmi övezet számára kifejezetten hátrányos. A bejegyzett nagy számú tulajdonosok között a Magyar Állam mellett az ország minden pontjáról találhatóak emberek de, a legnagyobb probléma, hogy még az országhatáron túlról is vannak bejegyzettek. p1. Romániából, Ukrajnából, Kanadából., akik döntő többségét megadott címünkön elérni sem lehet. Önmagában a fentiek is megalapozzák a terület besorolásának módosítását, de ezen felül konkrét megkeresések érkezetek hozzám a területre vonatkozóan helyi vállalkozóktól, hogy a tulajdonrendezés megoldását követően az egész terület rendbetételét, hasznosítását megoldanák, sőt a terület nagyságával minimum azonos erdőtelepítést is vállalnak Győr közigazgatási határán belül. A városrész képviselőjeként kérem a fentiek alapján, hogy az ingatlan jelenlegi besorolását kereskedelmi, szolgáltató övezetre módosítani szíveskedjen.(Szabó Jenő) A szab. terv módosítását nem javasoljuk, már nincs lehetőség az ehhez szükséges szélesebb körű egyeztetések lebonyolítására, de a megosztásnak nincs akadálya.

Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata 2005. 03. 17-i véleménye Dzsida Ottó úrtól kapott azonosítási adatoknak megfelelő módosítási javaslatokhoz az alábbi észrevételeket fűzöm.

EGYEZTETÉSEK


1. 37-es azonosítójú a bácsai AGRÁR RT. tulajdonában álló az Ergényi lakótelep mellett lévő belterületi, mélyfekvésű mezőgazdasági M2 jelű terület lakóövezetbe vonása. Az ehhez szükséges egyik feltétel, az elkészített vízgazdálkodási szakvéleményben írt megoldás nem támogatható. Ugyanis az Ergényi lakótelep fölé a Csíkostó úttal párhuzamosan tervezett / emelőlépcsős/ nyílt árkos biztonsági vízelvezetés nyomvonala aránytalanul nagy területfelhasználási igényű és északról elzárja az Ergényi lakótelep terjeszkedési lehetőségét. A rendezési tervnél részletesebb tervezés alkalmával kell a vízelvezetési alternatívákat kidolgozni. A jelenleg szántóföldi részeken is kialakítható a puffertározó. A vízelvezető árok tervezett út területén is kialakítható. Az Ergényi lakótelep további északi irányú bővítése a terven jelölteken túl a prognosztizált lakóságnövekedés alapján nem várható. 2. A 2000 - 154. számon regisztrált, a volt töltés helyén kialakítható lakóövezet vizsgálata nem időszerű, ugyanis ezen a területen fut ki az új Bácsai útnak a régi Bácsai útra való csatlakozása. Először a nyomvonal kijelölés alatt álló Bácsai út területét kell biztosítani a szabályozási tervnek. Az új bácsai út helyének biztosítása elsődleges. A terv véglegesítése ennek és a Bácsai legelőt érintő természetvédelmi előírásoknak a figyelembevételével történt. 3. A 32-es számmal jelölt Szigligeti út környéke rendezésével összefüggően, a mai napig ellentétesek az álláspontok a közterület kialakításokkal összefüggően. Amiben egység van: - Szigligeti utca ne legyen összenyitva a Jegenyefasor utcával. - Szinte senki sem támogatja az utca szélesítéseket szolgáló új szabályozási vonalakat. Azonos vélemény van, de más módon, hogy az Egres köz ne legyen összekötve a Száva utcával. A közterület biztosítási igénnyel legjobban érintett Huszár Vendelné nem támogatja az Egres köz szélesítését sem. Közben az Egres közi belső tömbben telkeket alakítottak ki. Az új tulajdonosok építkezni szeretnének, amihez a jelenlegi adottságnál jobb közterületi ellátás kell. Ez tovább bonyolítja a problémát. A Füzes közben lakók nem támogatják a Füzes köz utcaszélesítését. A jelenlegi szélességi adottságú Egres és Füzes köz összenyithatónak látszik a Városépítési Irodából származó információk szerint. Úgy tűnik, hogy a Száva és Jegenyefasor utcákkal határolt belső tömb feltárása a már szélesített Jegenyefasor útról a Füzes közzel párhuzamosan indított lakóúttól lehetséges. Erre vonatkozó érdekelt tulajdonosi javaslatokat megküldöm. Kérem a javaslatok szakmai megfontolását. Várható hatás:

120 → 101

A tömbfeltárásos fejlesztés közterületi helyigénye a zöldmezős fejlesztők területén és nem a már meglévő házasingatlanok „sérelmére" történne. A Füzes köz és az Egres köz a most kialakult szélességű egymással összekötött lakóutcák lennének a Száva utcai kapcsolat nélkül. Az utcaszélesítését az új telektulajdonosok is támogatnák, úgy hogy a kerítés nem kerülne a telekhatárra, hanem beljebb. Köszönjük a részönkormányzatnak a tervezést segítő érdekegyeztető munkáját. Természetesen a terv véglegesítése során a javaslatokat feldolgozzuk. 4. Kovács Gyula bácsai lakos a Szennyvíztisztító körüli vélhetően a védőövezetbe eső az Örvény utcán túli mezőgazdasági területre ipari, mezőgazdasági telephelynek kialakítható területnek javasolja átminősíteni úgy, hogy a 0602/1. hrsz. erdő maradjon erdőművelésü. Ez a javaslat a 216-os számon regisztrált a Szennyvíztisztító és Égető védőtávolságát kijelölő tervezés során megvizsgálható. A 602/1 az ortofotó szerint szántó, egy részének Gksz területbe sorolása nem indokolja a maradék terület erdővé minősítését. 5. A 71-es számon jelzett a Kisbácsai Sporttelep egy részéből és a mellette lévő önkormányzati területből a lakótelkesítést a helyi lakosság nem támogatja. A Sporttelep jogi helyzete vitatott, jogerős ítélet alapján az ingatlan állami tulajdonba került, aminek végrehajtása akadályba ütközik. Ennek rendezésére a Kincstári Vagyoni Igazgatóság polgári pert indított. Javaslom a rendezési javaslat elutasítását vagy legalább felfüggesztését, a vagyonjogi és peres ügyek rendezéséig. Közgyűlési határozat van az állami tulajdon ingyenes megigénylésére. A véglegesített tervben a sporttelep mellett zöldterületet jelölt ki a terv. 6. A 324. szám alatt jegyzett módosítási javaslat játszótér és zöldterület besorolási javaslatokat takar. A megfogalmazott szövegtervezet pontosításra szorul az alábbiak szerint: Csonkaér úti játszóteret és a temető védősávját érintő zöldterületek: Kapjon játszótér besorolást a 13751/85; 86; 87 és részben a 88. perszámú /tájékoztató rossz helyrajzi számot jelöl/ helyrajzi számú ingatlanokból összevonható terület. Ugyanitt oka fogyottá válik a 13751/85. és 88. helyrajzi számú ingatlanokat érintő utcaszélesítési célú szabályozási vonal. Úttörő utcai játszótér:

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A 13608 helyrajzi számú ingatlanból a játszótér hasznosítású terület kapjon játszótér funkciót a fennmaradó rész a 13604; 13605-ös szomszédos ingatlanokhoz számítva legyen városrészi centrum - Kultúrház - területe. Boglárka utcai játszótér: A 12601 és 12604 helyrajzi számú ingatlanokon terül el. Javasolt a területekből összevontan, játszótérnek minősíteni a működő játszótér területét. Közterületi javaslatok: Közterület legyen az István király úti Kurta kocsma előtti 13543. helyrajzi számú önkormányzati terület. Pihenési célu közterület - park, zöldterület, játszótér és egyéb sportterület legyen 13813/ 2. hrsz. és 13788/7. hrsz. számu terület is. Közlekedésfejlesztési - Szitásdomb út új nyomvonala - zöldterületi sport, szabadidő, s a Kosztolányi útra nyílóan lakóövezetekre osztódjon a most egységes a 12890 hrsz. Pásztor tér tömb. A javaslatot a terv véglegesítése során feldolgoztuk. A pásztor téri tömb átminősítése legfeljebb akkor lesz indokolt, ha a térségben javasolt lakóterületei fejlesztések nagy része megvalósul. 7. 323 számon szerepel a Bálványosi nádas melletti 11718/2/5. helyrajzi számú erdő lakóövezetté minősítése. Kárpótlási árverésen tulajdonhoz jutott érdekeltség javaslata közérdekből nem támogatható, elutasítása javasolt és indokolt. A sárási üdülőövezet jelenlegi kiterjedésében is jelentős infrastrukturális fejlesztési igényt jelent. Az erdő biztosítja az üdülők védettségét ( zaj, por, stb. ) és tájképi elem is. A lakófelhasználást töröltük. Új módosítási javaslatként felvenni javaslom: 1. Asbóth u., Heltai J.u., Kinizsi u. Fenyőszer u. , Vámosi utcák által bezárt tömbök tévesen L5 övezeti jelűek, javasolt az L7-re változtatás. A településrészek szabályozása általában falusias lakóterület. 2. Javasolt és indokolt, hogy a Dombhát u., Gát utca és a lokalizációs töltés által határolt közterületi tömb lakóövezeti átsorolást és határ kiegészítést kapjon. E3-0-00-(3,5,-95-R) övezet és a vele szomszédos mostani K1-R-00-(R-R-K), de lakónak (L7) javasolt övezet határa kövesse a lokalizációs töltés nyomvonalát úgymint a Dombhát u. 19. sz. alatti 13045 hrsz. ingatlan esetében. Ugyanis a további telekalakítást az övezeti határ töltésen túli átnyúlása ezt megakadályozza. Önkormányzat által értékesíthető ingatlanok alakulnak ki.

2003-2005

V.2 A térség besorolását a természetvédelmi felügyelőség védelmi javaslata határozza meg.

3. Városrészi Centrum - intézmény, fejlesztési terület, közpark és lakóövezeti fejlesztési terület legyen a Szitásdomb és a Gát utca közötti E3-0-00(3,5-95-R) övezeti jelű tömb. A terület felszabadulására az északi elkerülő út lehetőséget biztosít. A lakossági javaslatok a jövőkép tervezési egyeztetések is ilyen funkciót képzeltek a területre. Lásd előző választ. 4. Kapjon erdő, park övezeti besorolást a Fenyőszer út részének nyilvánított 0564/4 helyrajzi számú önkormányzati terület. Ez valójában galéria erdő, ami a bácsai csatorna és a Fenyőszer út között van a Szitásdomb úttól a 13813/2. hrsz. ingatlanig. Rendben. 5. Legyen zöldterület, park a 12978 hrsz. a 13738/2. hrsz. terület. Továbbá az Ergényi lakótelepi Bokros sétányt jelentő ingatlanok, a Telek utcai 13805/95. hrsz. köztér a bácsai csatorna partján levő 13788/80. és 13763/76. sz. ingatlanok. A javaslatban szereplő kisebb méretű közterületi ingatlanok nem kapnak önálló zöldterületi besorolást, de természetesen zöldfelülettel a közlekedési terület részeként is kialakíthatók. a nagyobb, önálló ingatlanoknál indokolt a zöldterületi besorolás. 6. Sárási Tűzoltókiképző Központ melletti a lokalizációs töltés felöli 11171/8. hrsz. ingatlan önállótömbként kapjon szolgáltató, ipari besorolást. Ha ez nem lehetséges akkor a Beruházási Főmérnökség által kért a 14-es út, a 11152 hrsz. töltés közötti területre kért átsoroláshoz- szolgáltató övezetből - lakóövezet - legyen kapcsolva a javaslat. A 14-es út forgalma és a generált zajterhelés tapasztalatai – Galántai úti tiltakozások – azt mutatják, vetítik előre, hogy a 14-es út mellett eredetileg szolgáltató övezet nehezen lesz az út közelsége miatt lakóövezetinek átsorolva. Ez eleve zajvédőfal építését igényli. Így lakóövezetet álláspontom szerint tervezni nem szabad. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a 14-es út melletti tűzoltóbázisig terjedő terület inkább szolgáltatóipari termelő, mint lakóövezeti célú lehet és ehhez vagy hozzákapcsoljuk a 11171/8. hrsz. ingatlant vagy azt inkább lakóövezetnek jelöljük. Ez utóbbi látszik megvalósíthatónak és az élhető környezeti szempontok érvényesülésére is figyelemmel járhatónak. A terület mérete miatt indokolatlan a gazdasági övezeti besorolás, gazdasági tevékenységcélú épület azonban a lakóbesorolás mellett

EGYEZTETÉSEK


120 → 103

is létesíthető A lakóterületen egyébként nem kötelező lakóépületeket építeni.

Varga Péterné Száva u. 17.sz. alatti lakos az alábbiakban fogalmazta meg kérését:

7. Sárási 11178/2.hrsz. kert művelési ágú ingatlan üdülőövezethez csatolását és megvalósulását kéri a tulajdonos. Ezzel a lakófunkciót is kapó övezet II-es utcájába lévő telkek megnagyobbíthatóak lesznek. A rendezési tervjavaslatok feldolgozása során kérem a fenti szempontok érvényesítését.

Ingatlana szomszédos az Egres köz út közterülettel. A rendezési tervjavaslat az Egres köz közútkapcsolataként köti össze a Füzes közzel Varga Péterék ingatlanán keresztül a közterületeket. Varga Péterék javaslata arra terjed ki, hogy házas ingatlanuk teleknagyságának megtartása mellett az Egres köz és a Füzes köz közti közterület-kapcsolatot a 13.242 hrsz-ú és a 13.234 hrsz-ú ingatlanokon keresztül, a 13.244 hrsz-ú ingatlan mellett átvezetve teremtse meg az Egres közbe. A 13.242 hrsz-ú ingatlan területvesztését a 13.240 és 13.241 hrsz-ú ingatlanokkal történő egyesítésével pótolhatná az önkormányzat. Varga Péterék álláspontja szerint ezzel a megoldással biztosítható lenne az ingatlanuk területének megtartása, e mellett a 13.242 hrsz-ú ingatlan beépíthetősége sem csökkenne, mert a 13.240 hrsz-ú i önkormányzati tulajdonú ingatlannal kipótolható lenne.

Rendben. Újabb részönkormányzati ülés jegyzőkönyve Bárány István: Javasolja, hogy a fenti témában az alábbi állásfoglalást fogadja el a testület: 1. A részönkormányzat megismerte a lakosság véleményét a rendezési tervnek a Bálványosi erdőt érintő lakóövezeti fejlesztésével kapcsolatban. Megállapítható, hogy ezt a fejlesztést – kisvárosias beépítésű lakások – nem támogatja a lakosság. Erre a területre ne terjedjen ki a lakóövezeti minősítés. Rendben. 2. A tulajdonosok kérik, hogy a részönkormányzat keresse meg a tulajdonosokat és szólítsa fel őket az erdőművelési feladatok elvégzésére. Az erdő megtisztításában a lakosság is felajánlja a segítségét. A részönkormányzat saját eszközeivel próbálja meg elérni a szemetelés visszaszorítását. 3. Az erdő korlátozottan birtokolható tulajdon, amely azt jelenti, hogy az Állami Erdőfelügyelőség ellenőrzi a művelését. Az erdővel kapcsolatban megfogalmazódott kérdésekről, kérésekről a részönkormányzat tájékoztassa a Szombathelyi Erdőfelügyelőséget arra nézve, hogy erre az erdőre milyen művelési feladatok vonatkoznak. 4. A területnek - a Bálványosi nádassal együtt – a természeti védettség alá helyezési lehetőségeit keresse meg a részönkormányzat. 5. Ezen a területen felmerült egy veszélyhelyzet – tűzveszély. Ezzel kapcsolatban felkérik dr. Kovács Lajos Főjegyző urat, hogy tegye meg a szükséges védőintézkedéseket. Dr. Ottófi Rudolf: A védőzóna kialakítása nem újdonság a részönkormányzat számára, mivel azt Duck Líviusz a testületi üléseken már több alkalommal felvetette. A testület – melynek 6 tagja van jelen – 5 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a fenti állásfoglalást.

Ha ez a variáció a szakmai szempontoknak nem felel meg, akkor kérik, hogy az Egres köz maradjon zsákutca az ő ingatlanuk telekhatáráig (13.235 hrsz.). Az Egres köz közútkapcsolatának kivezetése a 13216/1 hrsz-ú és a 13.215 hrsz-ú ingatlanokon keresztül is megoldható lenne az Apály utcára. Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzatának testülete a fenti javaslatot támogatja. Felkéri a Városépítési Irodát, hogy az Egres köz közterület rendezését és közterület kapcsolatának kialakítását 13.235 hrsz-ú, Varga Péterné tulajdonát képező telek csökkentése nélkül dolgozza ki. Továbbra is érkeztek az Élő utca és a Száva utca közötti tömb feltárását kérő javaslatok, így a korábbi rendezési tervekben is szereplő utcabővítés törlése nem javasolható, tekintettel arra, is, hogy csak a telek kis részének az igénybevételére lehet szükség, a terv a Száva utcai kijáratot már törölte. Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata törölni javasolja az Egres közből a 13.1226/1 hrsz-ú ingatlanon keresztül a 13.197 hrsz-ú ingatlanig berajzolt zsákutcát. A 13.207/4 hrsz-ú Apály utca és a Szigligeti u. kereszteződésében lévő ingatlan sarokpontjától a 13.207/1 hrsz-ú ingatlannal bezárólag húzódó szabályozási vonalat úgy kéri módosítani, hogy ez a vonal az előzőekben meghatározott kiinduló ponttól a lakóházaktól távolodóan szabályozza le a Szigligeti utcát úgy, hogy az előkertek megmaradjanak. A tömbbel a beépített vaktelkek miatt mindenképpen kell valamit kezdeni. A hosszadalmas egyeztetési folyamat után a nem teljes értékű, kialakult közök részleges megtartásával biztosítjuk a telkek megközelítését.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Szekér Ákos: Kéri, hogy Bárány István tájékoztassa őket a rendezési tervmódosítás állásáról. Bárány István: Ígéretet tett arra, hogy erről levélben tájékoztatja Szekér Ákos Urat., de a pontos időpontot nem tudja megmondani. Dr. Kozmáné Győri Anna: A kisbácsai városrészen, a Pozsonyi utca végén van két ingatlanuk, amelyek közül az egyik belterület (12.835 hrsz.), a másik a 6546/1 hrsz-ú szántó, amely külterület. Kovács Gyula olyan kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy ezen a külterületi szántón, amely az ő tulajdonát is magában foglalja egy GMG jelű mezőgazdasági központ létrehozását engedélyezze. Az ő kérése az, hogy ezt a mezőgazdasági központot másik területen valósítsa meg, mivel ez a szántó nagyon közel van a lakóterülethez. Bárány István: A település szélén kell ezeket a területeket kijelölni. Az egyik erre alkalmas helyszín véleménye szerint a szennyvíztisztító védőzónájához közel eső terület. Ő kérte Kovács Gyulát, hogy az általa javasolt területen lévő összes tulajdonos véleményét kérje ki a fenti javaslattal kapcsolatban. Kovács Gyula: Fenntartja a fenti területtel kapcsolatos javaslatát azzal a kiegészítéssel, hogy szűkített változatban Dr. Kozmáné tulajdonát kihagyva, a többi tulajdonos egyetértésével kívánja megvalósítani a GMG besorolású mezőgazdasági központot. Erről a területről lenne a legegyszerűbb a 14-es út és a szárítók, magtárak megközelítése. Bárány István: A tsz-major és az út közötti terület is alkalmas lenne ilyen központ kialakítására. Kovács Gyula: Számára ez lenne a legkedvezőbb megoldás. Bárány István: Egyetért azzal, hogy a gazdálkodókat is támogatni kell, de kéri Kovács Gyulát, hogy egy kidolgozottabb javaslatot nyújtson be a részönkormányzathoz. Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata nem kíván állást foglalni a fenti terület besorolásának megváltoztatásában. Bárány István: Természetesen szükségesnek tartja a GMG övezetek kialakítását, ezért erre a célra a szennyvíztisztító védőövezetébe eső, az Örvény utcáról nyíló területet javasolja. A javasolt területet Gksz területbe soroltuk.

2003-2005

V.2

Kovács Gyula: Kérése, hogy a Bodzás u, Kosztolányi D. u. közötti terület rendezésénél az alábbi tulajdonosi javaslatokat támogassa a részönkormányzat: A Bodzás u. - Kosztolányi D. u. között a rendezési tervjavaslatban berajzolt utakat az itt lakók elutasítják. Javasolják, hogy az utcák a Szitásdomb útra merőlegesen, a Bodzás utcával pedig párhuzamosan haladjanak át. A 60545/74-60545/77 hrsz-ú területek tulajdonosai tiltakoznak a Pásztor térről bevezetett zsákutca ellen, ez az utca ne valósuljon meg. Ezt az utcát a 60 545/43 hrsz-ú területen keresztül javasolják kivezetni a Kosztolányi D. útra. A pásztor tér kontúrja meghatározza a tömbfeltáró utcák lehetséges helyét. Kéri továbbá a részönkormányzat támogatását abban, hogy a T02182 számon a 60602/23 hrsz-ú terület is belterületbe vonásra kerüljön, mivel a 60602/22 hrsz-ú terület is az ő tulajdonuk, a két földet együtt művelik és ha a 60602/23 hrsz-ú nem kerül belterületbe vonásra akkor egy kb 10 m széles nehezen művelhető nadrágszíjparcella alakul ki. Rendben. A testület – melynek 6 tagja van jelen – egyhangúlag támogatta a fenti módosítási javaslatokat. Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata egyhangúan támogatja a VillKorr Bt-nek a 12632/1 és 12632/2 hrsz-ú területekre vonatkozó terület besorolás megváltoztatása iránti kérelmét. A részönkormányzat döntéseit a terv véglegesítésénél figyelembe vesszük. 2005. 06.10-i levél: Szóbeli konzultációnknak megfelelően kérem, hogy Bácsán a Kinizsi P. u. – Heltai J. u. – Asbóth S. u. és nyugatról az önkormányzati telkekkel határolt tömbrészlet maradjon falusias lakóövezet. Bácsa településrész központi vegyes övezete az orvosi rendelő, óvoda, templom és kultúrház létesítményeket magában foglaló tömbrészlet legyen a Heltai J. utcáig terjedően. Rendben. 2005.06.13-i levél: Az Egres közi tömbfeltárás közterület rendezésének problémáját a településrészi önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri. A testület támogatja, vizsgálatra érdemesnek tartja Varga Péterné javaslatát. A javaslatot és a testületi véleményt csatolom. Ugyanezt dr. Németh Iván Úrnak is megküldtük.

EGYEZTETÉSEK


Kérem, hogy a jelenleg hatályos rendezési terv alapján elindított közterület kialakításánál – Egres köz, Füzes u. összeköttetése – Varga Péterné által előterjesztett javaslat szerinti megoldás is kerüljön számbavételre. Arra a variációra építve történjen az útkialakítás amit az új szabályozási terv fog tartalmazni. Lásd korábban a tárgyban adott választ. Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata 2005. november 10én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. 1.

120 → 105

Rendben 2. Száva u, Dr Éllő Lajos utcákkal bezárt tömb feltárása. Ennek a tömbfeltárásnak a közlekedési kiszolgálása az Egres közből induló, a hasznosítandó földterületek metszésével a Meder utcába érkező széles feltáró útra van tervezve. Ezt a megoldást egyöntetűen nem támogatják az itt élők és érintettek. a.) A szűk Egres és Füzes közbe beépült lakók a nyugalmukat féltik. b.) Közterület szempontjából a tervhez szükséges földterületüket nem adják a tulajdonosok (Huszár Vendelné, Varga Pétemé). Lásd korábbiakban.

Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata Keserű Balázs úr előadásában bemutatott helyi településfejlesztési koncepciót meghallgatta, tudomásul vette. A testület javasolja, hogy az elhangzott településfejlesztési elemek lehetőségek szerint a rendezési tervbe épüljenek be. A testület egyetért dr. Németh Iván úr azon javaslatával, hogy a sárási övezet hőellátására szóba jöhető biomassza erőmű létesítésére telephelynek alkalmas területet szerepeltessenek a tervben. Ennek egyik lehetősége a Tűzoltóság telephelyén, illetve a mellette lévő ligetes területre - jelenleg illegális hulladéklerakó - valamint Főépítész úr által javasolt súlypontú - ez vélhetően magántulajdon - területre egyaránt jelölve legyen. Nincs elegendő információ a fűtőmű helykijelöléséhez. (helyigény, telepítési távolság, stb.) 2. Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata áttekintve a településrész rendezési tervét az alábbi véleményeket, javaslatokat fogalmazta meg: I. NAGYBÁCSA 1. Örvény u. - Meder u. Belterületi határmódosítás lakóövezeti fejlesztésre az Örvény u. keleti térfalán a szennyvíztisztító védőövezetéig. Javasoljuk! Tisztázandó a Meder u. jelenlegi térállása és ezt az utca funkciót szerepeltető és a szennyvíztisztító védőzónájának határvonalára tervezett feltáró, illetve lakóút eltérése. A jelenlegi nyomvonalára kiépített Meder utca részben magánterületen van. A magánszemély és a Vagyongazdálkodási Iroda között egyeztetés van. Megoldás jelenleg nincs kialakulva sem vagyonjogi, sem rendezési terv. Mindezek alapján határozati javaslat: 1. Meder utca szabályozott nyomvonala a jelenlegi nyomvonalra kerüljön. 2. Építési övezet szennyvíztisztító felőli határát a védőövezet jelentse.

c.) Az Egres közbe erőltetetten kialakított további négy telektulajdonos méltányolható igénye, hogy a több mint egy éve húzódó építési engedélykérelmük nincs elbírálva kielégítő közútkapcsolat hiánya miatt. Nem vizsgálva a helyzet kialakulásában közreműködők felelősségét, tény hogy az építési szándékú telektulajdonosok bajba kerültek. Ezzel szemben az is tény, hogy a közterület-kapcsolat kialakulásához szükséges kerttulajdonosok jogosan ragaszkodnak a földjeikhez.. d.) A tömbfeltáró útban elméletileg érdekeltek közül nem mindenki kívánja a tömbfeltáró utat. Itt is megosztottság van. Ez utóbbiak megnyilvánulása is érthető, ugyanis a tömb a Meder utca felé szűkül. Az ide kifutó földet már nem kellene megfelezni. Aránytalanul és feleslegesen von el területet útnak a mostani tervvariáns. A tömbfeltáró utat az Élő utcára kötöttük vissza az önkormányzati ülésen elhangzott szóbeli javaslat szerint. 3. Az átépített szennyvíztisztító most kijelölt védőövezete lakóövezeten belülre esik. A jelenlegi lakóövezetből ide bezáródó fejlesztési területeket nem célszerű lakóövezetnek minősíteni. Ez legyen gazdasági, szolgáltató terület. A már felépített házak természetesen lakóövezetek maradnának. Mindezek alapján a tömbfeltárás, az Egres közi közútkapcsolat kialakításának újra gondolására van szükség a Meder utca előzőekben felsorolt hibáira, a szennyvíztisztító védőzónájára is. Az új megközelítés elvei: Rendben a.) A tömbfeltárás közlekedésének gerince ne a szűk Egres és Füzes köz meghosszabbításából indítható tömbfeltáró út, hanem az amúgyis bővíthető Dr. Ellő Lajos u. legyen. b.) Az Egres közbe kialakított telkek kiszolgálását az Egres köz és Füzes köz összekötése jelentse Varga Pétemé javaslata szerint. Az Egres köz és Füzes köz szabályozása a tervezett szerint maradna Varga Pétemé által javasolt „átkötésig". Ezt követően az Egres köz a mostani szélességével zsákutcában végződne.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A tömbfeltárást elősegítő, ma még nem létező utca sem menne ki a még pontosan nem tisztázott Meder utcára, hanem az ingatlanfejlesztésben érdekeltek területén a Dr. Ellő Lajos utcára lenne kivezetve. Ez a megoldás kevésbé terheli a szűk Egres és Füzes közöket. Indokolt a javaslat megfontolása. Kérjük az ilyen szempontú átdolgozást! Az Egres közzel kapcsolatban lásd. korábbiakban. 4. A Biokomplex Kft. telephelyre vonatkozó területfelhasználási átsorolási kérelmét hulladékkezelő műre a testület nem támogatja. Rendben

II. ERGÉNYI LAKÓTELEP l. Ergényi lakótelep északi térfalán belterületi határmódosítás Az Ergényi lakóteleppel, illetve ugyanitt a város belterületi határával közvetlenül szomszédos 0567/6 és a 0567/7 hrsz-ú külterületi mezőgazdasági területek közútkapcsolata a 13766/23 hrsz-ú belterületi szilárd burkolatú Fenyőszer utcáról biztosított. A lakóutcán kiépített közművek a területre csatlakoztathatóak. A mezőgazdasági művelésű ingatlanok egyébként (Fenyőszer u. 1, 2.) a beépített 13788/4 és 13788/3 hrsz-ú ingatlanokkal szemben helyezkednek el. A jelenlegi belterületi határral párhuzamosan futó szalagtelkek a szintén kiépített Csikóstó utcánál (13770 hrsz.) a Szakajtós utca meghosszabbításában betervezett utcacsatlakozás folytatásával is közútkapcsolatba szervezhetőek. Így az Ergényi lakótelep telkeinek térállásához hasonló felosztásban a belterületbe vonásra javasolt mezőgazdasági területeken 3 vagy 6 telek alakítható ki. Ugyanígy a 0571 hrsz-ú mezőgazdasági területen továbbhaladva folytathatóak lennének a telekkialakítások egészen a Vámosi útig. Ehhez a volt répatárolón most kialakítandó telekosztások során a Csikóstó utcáról továbbra is ki kell alakítani a lakóúti csatlakozásokat. A módosítás várható hatásaként a meglévő út és közműhálózathoz viszonylag kis költségen biztosítható csatlakozással a lakóövezet bővíthető. További 9-15 családi ház felépítésére nyílna lehetőség. Az Ergényi lakótelepet északról lehatároló belterületi határvonal a Fenyőszer utcai első házas ingatlannal egy vonalba esne. A javasolt módosítással az Ergényi lakótelep legészakibb pontjánál még mindig beljebb húzódna az új belterületi határ. A mezőgazdasági és lakóövezeti tájszerkezeti egység arányait a módosítás jelentéktelen mértékben változtatná meg. Egyébként a jelenlegi terv 10 éves távlatban tartalmazza ezt a bővítést. Az egyértelmű előnyök és megvalósíthatóság miatt a rendezési terv módosítása javasolt és indokolt. Kérjük a módosítást! A méhány kisebb telket lakóterületbe vontuk, a teljes tábla lakóterületbe vonása nem indokolt sem a lakosszám prognózissal, sem a tér-

2003-2005

V.2 ség egyéb fejlesztési javaslatainak tükrében, legfőképpen pedig az elkerülő úttal való esetleges konfliktusok miatt sem.

KISBÁCSA, SÁRÁS 1. A Bácsai csatorna szivattyúháza környékére tervezett lakó- és gazdasági övezet tervezése sem a helyi javaslatunkkal (kereskedelmi, szolgáltató), se pedig az árvízvédelmi központ funkciójával nem fér össze. A terület árvízvédelmi funkcióját a Vízüggyel egyeztetni kell. Ennek ismerete után a megmaradó helyre olyan szabályozást kérünk, hogy az esetlegesen megjelenő kereskedelmi szolgáltató területfelhasználás is lehetővé váljon. A 02256-os övezet falusis lakóból kereskedelmii-szolgáltató övetetbbe került, amit a szomszédos ipari övezet is indokol. 2. A Pásztor tér és volt homokbánya funkciójának kiterjesztésével Keserű Balázs úrjavaslatait is figyelembe kívánjuk venni. ( Keserű Balázs: Településrész centrum, szabadtéri szinpad) A javaslat jó, de gazdasági megfontolásból nem most van itt a módosítás ideje. 3. A Votinszky u. nádas mellett kiépített szakaszán a Bálványosi bolt mellett berajzolt szabályozási vonal felesleges, kérjük elhagyni. Megvan a kialakult állapot. A Votinszky utcába csak a 12358/1 hrsz-ú ingatlan „lóg” be, mivel a 66 sz.ú ingatlan előkertjéből már az útlejegyzés megtörtént, ezért volt egyértelmű az útszélesítés szabályozás a bolt előtt. Mivel az utca szélessége a belógás mellett is megvan 15 m, kérésükre a szabályozást töröltük mivel lakóépületet is érint. Hosszabb távon azonban a megvalósítása indokolt, ezért az érintett sávot új épülettel be nem építhető területként jelöltük. 4. A Bálványosi nádas Votinszky utcai jövőbeni átkelője alatti területen lehessen rekreációs területet kialakítani (sportpálya, stb.) a Főépítész úr által javasoltak szerint. Rendben. 5. Vill-korr volt telephelyén (földszint + tetőtérbeépítés) lehetőséget biztosítson a terv a vállalkozó módosított javaslatainak megfelelően (módosítás: a kérelmezett 3 szint helyett a megengedett 2 szint lenne a kért sűrűséggel), amely 6 lakás és üzletek - a helyi környezetet kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató egységek - létesítését engedné. Rendben Az átépítés már megkezdődött a Boglárka utcai oldalon. A kért szintterületi mutató és beépítési magasság többlet a jelenlegihez képest

EGYEZTETÉSEK


nem teljesíthető a kialakult környezet miatt. A valamivel intenzívebb beépítés a Boglárka u. Sövény u.-i csomópontban elképzelhető ( max 7,2 m kettő szinten, max 40 %, és a falusias besorolás módosítása valószínűleg a kérelem és a már folyamatban lévő beépítés miatt elkerülhetetlen) A módosítást csak a korábbi gazdaságit tevékenység felhagyása és a részönkormányzat támogatása indokolja. IV.KISBÁCSA ELEJE 1. Indokolatlan a szabályozási vonal bent maradása a Votinszky u. kiépített szakaszán. Itt már a tervben szereplő javaslat kialakult. A Főépítész úr által javasolt törlést támogatjuk. Rendben 2005. október 24-i levél: A Bodzás, Szitásdomb, Kosztolányi Dezső utcákkal körülhatárolható belső tömb lakóövezetbe vonására készített tervjavaslattal kapcsolatban az érintett tulajdonosok részvételével tartott egyeztető fórumon az alábbi közösségi javaslat alakult ki. Az ingatlanokhoz tartozó kertek lakóövezeti fejlesztésével mindenki egyetért. A közterületi kialakítás javasolt szerkezetével kapcsolatban a kertekre merőleges kettő feltáró úttal szemben egyet javasolnak. Az indok: ne alakuljon ki Ergényi lakótelepi szindróma, hogy egymásra lássanak a lakók a hátsó teraszokról. A Pásztor tér északi térfalán lévő út meghosszabbításában indulna a feltáró út, ami a tömb középvonalában jobbra és balra fordulna. Így egy fekvő T betű alakzatban rajzolva alakulna a feltáró út. Az így kialakítható belső úthálózat a Szitásdomb út felől záró ingatlanok felől zsákutcában végződne, míg a tömb felső részén a további fejlesztések úthálózatába csatlakozna. Így a Bodzás és Kosztolányi utcákról átívelően nyíló kellő szélességű ingatlanokon további kettő lakótelek (összesen négy) tárható fel. Kérem Főépítész úr intézkedését a javaslat pontos átvezetésére a tervdokumentáción. A kért tervmódosításnak rendezési tervi akadálya nincs, bár az összes érdekeltet ez a módosítás kedvezőtlenül érinti, és szakmailag sem kedvező; téves álláspont az eredetileg javasolt telekosztást az Ergényi utcai osztáshoz hasonlítani, mely egyébként sok ember kedvelt lakóhelye. 2005. nov. 23.i levél:

120 → 107

A részönkormányzat megtárgyalta a testülethez is eljuttatott lakossági kezdeményezésű szabályozási tervmódosítási indítványokat, ezek közül az alábbiak tekintetében kértek utólag az érintettek pontosító észrevételezést: 1. Erdélyi Attila Győr, István király u. 5. sz. alatti lakos kérelme 13634 és a 13633 hrsz-ú telkek összevonásával javasoltan létrehozható társasházi övezet. A testület a javaslatot nem támogatja. Nem célszerű a tömb homogenizálását a környéken meglévő, történelmileg kialakult (volt tanácsház, Mitring Építkezők boltja) nagy házak ténye sem lehet indok további monumentális házak építésére. A testület ragaszkodik a falusias övezet megtartásához. A jó fekvésű telkekre szép polgárházak – mint amilyeneket mutattam a Szitásdomb úton a Főépítész Úrnak – építését elvárja a testület és én is. Ennek megfelelően kérjük a Főépítész Úr által bemutatott falusias szabályozás megtartását a kérdéses telkek vonatkozásában is. Rendben 2. Volt VILL-KORR telephely (12632/1 és 12632/2 – 02118 sz. tömb) A részönkormányzat és én is a kialakult beépítésre – Boglárka utca felőli építmény nagyságából kiindulva figyelemmel a kérelem kompromisszumos – a javasolt 3 szint helyett csak kettő – kialakítását javasolta. Ezt a vállalkozó képviselője is elfogadta. Ebben a tekintetben az alapelv részükről, hogy a Boglárka utcai oldalra épített – volt vállalkozó székhely irodákkal, benne lakás és üzlethelyiségek – építménynagyságánál nagyobb ne épülhessen a volt telephely Sövény utcai térfalára. A vállalkozó által meghatározott lakások számát kérik a Főépítész Úr által javasolt területfelhasználási konstrukció szabályaira figyelemmel a vállalkozó tervezője által javasolt 6-hoz képest növelni. Az utólagos pontosító jellegű kérés hat lakás helyett, amennyiben ez nem teljesíthető, akkor 8 lenne. Ezzel összefüggően az elfogadott épülettömeg nem nőhet. Egyértelmű, hogy a lakások méretét kell csökkenteni. Természetesen a zöldfelület, szükséges parkoló teljesülését is biztosítani kérjük. Rendben 2005. nov. 25.-i levél: Kisbácsán a Bodzás út, Szitásdomb út és Kosztolányi utcákkal körbezárt tömb feltárására a véleményeztetés során bemutatott szakmai javaslattal szemben időben adott észrevételezésben javasolt úgynevezett egy utcás feltárást kérnek a tulajdonosok továbbra is a munkaközi terven bemutatott kettő utcás feltárás helyett. Továbbá javasolják a zsákfordulók megszüntetését is a Kosztolányi utca felőli bekötő út Szitásdomb utcához közelebbi helyezésével. A javasolt tömbfeltárás vázlatát melléklem. A tulajdonosok sze-

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata rint egyértelmű előzményei a már kifinomult lakossági javaslatunk az alábbiak: Kosztolányi út felőli bekötő út lakásnak kevésbé alkalmas területen – északról gatter telep, délről asztalos műhely a szomszéd. Nem lesz zsákforduló. A bekötő útnak felhasznált telek tulajdonosát a fejlesztő közösség telek juttatással kárpótolja. A javasolt feltárás biztosítja, hogy a hátsó kertekkel összenéző telkeken zajló telek használatok egymás élettereit nem zavarják. Így biztosítható, hogy egymásba nem látnak. Ehhez annál is inkább ragaszkodunk, mert a telkek egy részét családi használatra szánják. A fentiek alapján a javasoltak szerint – mint azt a véleményeztetési időszakban is kérték – kérem a tömb feltárási lehetőségnek szabályozási tervben való megjelentetését. A kért tervmódosításnak rendezési tervi akadálya nincs, bár az összes érdekeltet ez a módosítás kedvezőtlenül érinti; lásd korábban.

2003-2005

V.2

A környezetben kialakult és tervezett fejlesztésekkel összhangban, lakóterület kialakíthatóságát kérjük a fenti helyrajzi számú területre vonatkozóan. /A tulajdonosi elképzeléseket a mellékelt tervlap mutatja./ A terület sajátosságainak figyelembe vételével (gázfogadó területe), a kialakítható építési telkek (~30 db) szervesen kapcsolódnának a meglévő beépítésekhez. A területen kialakult családiházas övezet folytatódhatna, a min. 700 m2-es telkeken. A terület feltárását a tervezett szemközti úttal szemben kívánjuk kialakítani, a telek adottságait kihasználó belső feltáró úttal, zöldfelülettel. A terület keleti irányú kicsatlakozási lehetőségét is tartalmazza a melléklet koncepció. Kérjük a tervek véglegesítésénél igényeink szíves figyelembe vételét, illetve az elképzelések ne „tartalék területként való szerepeltetését, hogy a fejlesztések mielőbb meg valósíthatóvá váljanak . Megjegyezzük még, hogy az új lakóterület közmű alapellátása a közelmúltban kiépült Ötház utcai közművekről biztosítható. A terület lakóterületté fejlesztése szerkezetileg lehetséges, azonban – figyelembe véve az Ötház utcától délre lévő nagymennyiségű beépítetlen lakóterületet – az igényekkel nem indokolható, így ellentétes a termőföld takarékos felhasználásának elvével.

Kismegyeri Részönkormányzat

Ménfőcsanaki Részönkormányzat

A Kismegyeri Részönkormányzat testülete 2005. május 23-i ülésén támogatásáról biztosította Farkas Endre és Farkas Endréné kérelmét a 01325/56 hrsz-ú terület hasznosításával kapcsolatban.

A Ménfőcsanaki Településrészi Önkormányzat testületének 8 jelenlévő képviselője a rendezési tervvel kapcsolatban az alábbi javaslatokat és észrevételeket teszi:

Kérelmezők a fenti hrsz-ú területre vonatkozóan a tervezett környezeti fejlesztésekkel összhangban, lakóterület kialakíthatóságát kérték, mely igényüket a Városépítési Irodához is eljuttatták. A tulajdonosi elképzeléseket tervlap alapján bemutatták.

- Ménfőcsanak déli részén elengedhetetlennek tartjuk a Sokorópátkai út és a 83 főút összekötését egy tehermentesítő úttal.

A részönkormányzat úgy gondolja, az elképzelés megvalósítása egyértelműen a településrész fejlődését eredményezné, ezért javasolja - természetesen a lehetőségekhez igazodva - a városszerkezeti terv elkészítése során a kérelmezők igényét figyelembe venni szíveskedjenek.

- A Kuncz-villa = Ecker-villa és környéke mint műemlék maradjon meg, minél ritkább beépítésű, nyugodt kertes övezetnek, a beépítést a lehető legnagyobb mértékben kihúzva a villától. Sűrű körbeépítése ellen tiltakozunk a villa, annak nagy területű pincéje és a présház figyelembevételével.

Farkas Endre és Farkas Endréné levele Hivatkozva 2005. áprilisában megtekinthető rendezési tervi anyagra, az alábbi kérelemmel fordulunk Önhöz, a 01325/56 hrsz-ú terület hasznosításával kapcsolatban:

A 8311-es út kiváltása területét a terv biztosítja. Az útszakasz megépítését az ÁKKHT a terv távlatában nem tartalmazza.

Rendben. - Győzelem utca - Világosvár utca közötti kertekben a két út helyett egy utcát javaslunk kialakításra.

EGYEZTETÉSEK


A tömbbelső a változó tömbszélességeknek megfelelően lett kialakítva. - Tenkes utca - a terv lehoz egy zsákutcát. A téglagyárnál berajzolt utcát nem lehet kivitelezni, mivel az egy omladozó terület. Javaslat: a Tenkes utcát párhuzamosan vinni az Öreg utcával a baráti határkőig, majd visszanyitni a Győzelem utcára, mivel itt a terepviszonyok is megfelelőbbek. Rendben. - Nádasdy - Csontváry utcákat - nyissák rá a Hajnalcsillag utcára, a nyári rétet vonják belterületbe, a Nádasdy kertek végét vegyék be a rendezési tervbe, mivel a túloldalon is az árokig van beépítés. - Ménfőn, a Koroncói út bal oldalán lévő vízlevezető árok és a lakóházak közötti terület belterületbe vonása javasolt, ezáltal Győr városa temető bővítésre plusz területet kap. A tervlapon jelölteken túli lakóterületbe vonások, csak a már kijelöltek megvalósulása után javasolhatók. - Mandula utca szélesítését nem támogatja a testület - sem a domboldal lakóparkká történő fejlesztését, mivel a forgalmat levezető Horgas utca ilyen nagy mértékű forgalom növekedés levezetésére már nem alkalmas - Horgas utcát szélesíteni a terepviszonyok miatt nem lehet. Támogatja viszont a Mandula utca 120 m-rel történő meghosszabbítását, kizárólag családi házas beépíthetőséggel - Mandula utca és Győzelem utca összekötésével a forgalom levezetésére. - Lankás utca szélesítését szintén nem támogatjuk, a terv szerinti kivitelezése nem megoldható. - Népfőiskola és Hegyalja utca közötti kertekbe betervezett utak teljes kivételét javasoljuk. - Horgas utcából felnyúló zsákutcát - földrajzi viszonyok miatt kivitelezhetetlen - nem támogatjuk. – A korábbi javaslatok figyelembe vételével a terv az előző tervezési szakaszban javasolt úthálózat helyét továbbra is jelöli be nem építhető területként, azonban a tömbbelső további beépítését a részönkormányzat által javasoltakon túl egyelőre nem engedi meg. A korábbi rendezési tervekben már jóváhagyott fejlesztések miatt a Horgas utca bővítése hosszabb távon elkerülhetetlen; a terv a minimálisra csökkenti az ingatlanok igénybevételét. Támogatjuk a Csanaki út kertjeibe tervezett út kialakítását, valamint az erről nyíló, a Hegyalja úttal párhuzamosan futó utca kialakítását Győrújbarátig. Rendben.. - Támogatjuk és javasoljuk a Kenderes- kertek belterületbe vonását, Lásd korábban. - valamint a Csanaki utca és Krúdy utca összedűlő kertjeinél a tervezett út megépítését.

120 → 109

A Hegyalja útra való kikötés megvalósítása az érintett ingatlantulajdonos álláspontja szerint nem lehetséges; további tárgyalások lennének szükségesek a telekcserével történő kártalanításáról. A javasolt feltárás egyelőre zsákutcával is megoldható, bár hosszú távon szükséges lesz a Hegyalja utcára való kikötés megvalósítása. - A Paptagi és Szép E. utca közötti betervezett zsákutca kialakítását zsúfoltság miatt nem javasoljuk. A zsákutca létezik most is. Folytatásának helyét jelöljük be nem építhető területként, hiszen a tömbbelsőben vaktelkek is vannak. - A Szél utcai kertek végének falusias beépítését szavazásra bocsátotta a testület - a zsák utca végét lezárva egyhangúlag elfogadják a beépítést. Rendben. - A Veres Péter utca kertjeibe berajzolt két utca túlságosan közel esik egymáshoz, és javasoljuk, hogy nagyobb távolságra kerüljön be a tervbe - akár kevés külterületi terület belterületbe vonásával is. Javasoljuk a betervezett elővárosi kötött - pályás kisvasút vonalának kitolását, és egy tehermentesítő út ( Hegyalja út ) betervezését és megépítését. Ezen felül a testület a Győrújbaráti útra rávezető tehermentesítő út kiépítését is támogatja. A belterület további bővítése a tervezett elővárosi vonal miatt már nem lehetséges, ezért megtartottuk az eredetileg tervezett úthálózatot. - A Csanaki temető területének bővítése elengedhetetlen és szükségszerű, a terv szerinti bővítést támogatja a képviselő testület. Rendben. - A Metró-val szembeni terület műemlékvédelmi terület, ezzel a testület egyetért.

- Az „Eperföld" területén maradjon a jelenlegi szabályozás: kiállítás és vásárközpont terület,melyet a testület egy tartózkodással szintén elfogad. Az önkormányzat a terület egy részének bevásárlóközpont területként való hasznosításához járult hozzá. - Az Uj Élet utca és a 83 főút kereszteződésében - Aranyhal-étteremmel szemközti - területet kereskedelmi és szoláltató tevékenységre javasoljuk. Rendben. - Malom úttól az Uj élet utcáig a 83 -as főút védősávtól a lakóházakig szintén kereskedelmi és szolgáltató (nem ipari) tevékenységre javasoljuk. A tervező álláspontja szerint indokoltabb lett volna a sűrű beépítésű lakóterület mellett a száz méter széles védőerdősáv megtartása, de

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata mivel a részönkormányzat az érintett lakók véleményét is figyelembe véve az ingatlantulajdonosok kérését támogatja, azt a terv is átveszi. A képviselő testület kéri és megköszöni fenti javaslatok és észrevételek figyelembevételét! A terv véglegesítése a részönkormányzat javaslatainak mérlegelésével fog történni. Ménfőcsanaki Településrészi Önkormányzat rendezési tervvel kapcsolatos véleményezése 2005. november A Ménfőcsanaki Településrészi Önkormányzat testületének 9 jelenlévő képviselője a rendezési tervvel kapcsolatban az alábbi javaslatokat és észrevételeket teszi: A Szent Kereszt Egyházközség által fenntartott temető bővítési lehetőségére továbbra is igényt tart a részönkormányzat testülete, mivel záros határidőn belül a temető területének bővítése elengedhetetlenül szükségessé válik. Rendben A Koroncói út – 83-as főút és a volt Tsz-major közötti terület kereskedelmi, gazdasági- és szolgáltató területté nyilvánítását a testület szintén támogatja. A javaslat átvétele a tervezés jelenlegi időszakéban már nem lehetséges és szakmailag sem kedvező figyelemmel a gazdasági területekben mutatkozó túlkínálatra. A szomszédos gazdasági területen az elmúlt 8 évben semmiféle előrelépés sem történt. A Tenkes utcáról nyíló zsákutca (6 lakás) ötletét a képviselőtestület nem támogatja. A Tenkes utcáról nyílótervezett zsákutca megtartása első sorban nem a kilakítató 4 építési telek miatt fontos, hanem azért, mert így biztosítható egy későbbi időben a Tenkes utca mögötti terület feltárása. Tekintettel arra, hogy az érintett ingatlantulajdonosok által benyújtott javaslat szakmailag elfogadhatatlan az utcavezetés vonala miatt, így a tömbbelső esetleges későbbi feltárásának lehetősége, csak be nem építhető területként lesz jelölve. Ormos utcai gyalogos köz és Új Élet utca közötti szakaszt 01779 sz. övezetbe kéri sorolni. Az övezetben meghatározott min. telekmélység módosult a kérésnek megfelelően, a vasút miatt a telekhatártól 25 m-re van a beépítési vonal. A Mandula utca tervezett meghosszabbítását szintén javasoljuk. Rendben

2003-2005

V.2

Kérjük, hogy az Újkút utca folytatásában a Komlóvölgyi út kiszélesítése ne maradjon el, ill. a szabályozási vonalat a Győrújbaráti Önkormányzat a saját rendezési tervébe vegye figyelembe. Rendben, második szakaszát egyelőre be nem építhető területként biztosítjuk, figyelemmel arra, hogy a terv távlatában az új Sokorópátkai út kiépítése nem valószínű, addig pedig a déli szakasznak nincs értelme. A Koroncói út temető és lakóházak közötti terület építési területté nyilvánítását szintén támogatja a testület, ezen engedélyezéssel, a ménfői temető bővítése várhatóan térítésmentesen megoldottá válik. A szab. terv nem javasolja a kért módosítást, tartalék területként tartalmazza , mert a termető és a lakóbeépítés között szükség van a nagyobb távolságra. A többi felmerült probléma a Városrendezési főmérnökség és a tulajdonosok egyeztetése alapján dől el. 2005. novembr 08-i levél: A részkönkormányzat elhangzott álláspont szerint újra kérjük a Koroncói út végén a belterületi határának módosítását az árok partjáig, az új jobb és bal oldalán egyaránt. Ne a földterület közepén húzódjon. Ezzel megoldódna a temető bővítésének lehetősége is egy felajánlott területtel (amely rendkívűl égető probléma jelenleg.) Ez az Ön döntésének a függvénye. A temető bővítést tartalmazza a terv. A lakóterület további bővítése nem indokolható. Kivonat a Ménfőcsanak Településrészi Önkormányzat 2005. december 05-i ülésének jegyzőkönyve 1.napirendi pont: 83-as főút Malom út – Új Élet utca közötti szakasz hasznosítása: Gangl András: tájékoztatja a képviselőket, hogy Galgóczi István és SimonTihamér ménfőcsanaki telektulajdonosok kérték, hogy a 83-as főút mentén a Malom út – Új Élet u. közötti szakasz hasznosítására vonatkozó javaslatukat a testület támogassa. Felkéri Galgóczi István urat, hogy a képviselőket szíveskedjék elképzelésükről tájékoztatni. Galgóczi István: A javaslat abból áll, hogy a rendezési terv vázlata jelen pillanatban a lakóövezet és a 83-as főút közötti terület lakóövezet felőli ré-

EGYEZTETÉSEK


szén kereskedelmi és szolgáltató övezetet jelöl, a főút felől 40 m-es védősáv biztosításával. A tervezet szerint fenti terület megközelíthetősége kizárólag a Galgóczi E. utcáról nyíló Hóvirág utca és Gergely Béla utcáról történhet. Ezzel szemben a lakók által támogatott (61 aláírás) tulajdonosok javaslatában a következők szerepelnek: Mivel a 40 m-es védősáv fásítására jelenleg nincs lehetőség, kérik a tulajdonosok a szolgáltató övezeti határának kitolását a 83-as főútig az alábbiak szerint: A szóban forgó kereskedelmi és szolgáltató övezetre irányuló forgalmat a lakóövezet utcáiról kívánják elterelni oly módon hogy a tulajdonosok vállalják az ún. védősávban a forgalom lebonyolítására egy szerviz út megépítését, fasor kialakítását és zöldövezet létesítését. A védősáv a por- és védelmi funkcióját ezáltal ténylegesen be is tölteni. A szerviz út a Garan János utcáról nyílna, és párhuzamosan haladna a 83-as főúttal, figyelembe véve a főút későbbi 2x2 sávosra történő bővítését. Továbbá azért is javasolják a kereskedelmi és szolgáltató övezet határát a 83-as főútig kitolni, hogy ezáltal az ott létesítendő épületek távolabb kerüljenek a lakóövezettől, annak zajterhelését csökkentve. Ezt a célt szolgálja, hogy a telektulajdonosok vállalják a lakó és a GKSZ-terület határán zaj árnyékoló fal létesítését is. A lakók kérésének eleget téve, a tulajdonosok a területükön a Gergely B. utca végénél biztosítanának kb. 60 m2 terület játszótér kialakításához. Javaslatukat megelőzte a 2005. november 03-án tartott lakóközösségi gyűlés, ahol a lakók nagy többsége támogatta elképzelésüket. Szabó Jenő: kijelenti, hogy csak abban az esetben támogatja az elképzelést, hogy ha a 83-as főút 2x2 sávra történő szélesítéséhez a terület szabadon hagyják. 2/2005. 12. 05. / Mcs.R. állásfoglalása: A Ménfőcsanaki Településrészi Önkormányzat testületének 8 jelenlévő képviselője a 83-as főút Malom út – Új Élet utca közötti szakaszának hasznosítására vonatkozó fenti elképzeléssel, annak megvalósulásával egyhangúlag egyetért, azzal a feltétellel, hogy az érintett útszakasz későbbi 2x2 sávosra bővítésének nyomvonala biztosított legyen. Az RRT a teljes területet védőerdő besorolással tartalmazta. A most javasolt kérelmezői módosítás lényegesen intenzívebb szolgáltatói felhasználást tenne lehetővé, mint amit az SZT -fásításra vonatkozó felajánlások alapján - megengedne, mivel a magasságot 7,2-ról 9,0 mre emelnék, a beép. %-ot 20-ról 30 %-ra módosítanák, ami a nem csak + 10 %-ot jelentene, hiszen az út melletti védőerdő övezetet és a szolgáltatói övezet összeolvasztanák egy övezetté. A jelenlegi terv is már

120 → 111

egy kompromisszum a tulajdonosi érdekek figyelembevételével, még intenzívebb beépítés a védősávban nem javasolható. Ennek ellenére a terv a javaslatot tartalmazza, a korábbinak megfelelő alacsonyabb beépíthetőséggel és mindkét oldalon fásítási kötelezettséggel.

Győrszentiván Településrészi önkormányzat Az általános rendezési tervvel kapcsolatos észrevételek rövid leírása: A Vonal út tervét, a régi kialakult egyenes nyomvonal mentén kérjük jelölni kapcsoltan a vízrendezéssel, árkokkal együtt, a meglévő kerékpárút mellett. A jelölt szabályozási vonalon belül helyezkednek el a kért létesítmények. 1. A Keleti tehermentesítő út nyomvonalát a tervbe kérjük távolabb helyezni Győrszentivántól. A jelenlegi nyomvonal gondolatát nem tudjuk elfogadni. A nyomvonal jelölésénél a szükséges csomópontokat, felszíni víz elvezetésének helyét is kérjük jelölni. A lehető legtávolabb került, az iparvágány túloldalára. 2. A Malom út nyomvonalában kiépülő Kikötői közútnak legyen kapcsolata Győrszentivánnal, Budapest - Győr vasútvonalától egyenesen a Győr-Gönyűi kikötőig, a leendő vasúti tengely mellett. /Továbbiakban e nyomvonal haladjon a Péri reptér irányába./ Rendben 3..A vasút felett külön színben jelölt Nagyhegyi Pince úti átvezetésnek a tervbe az autópályához legyen megjelölve pontos kivezetése. Megvan. 4. Konkrétan jelölje a rendezési terv az autóútnak, autópályának a Dunán átvezető északi szakaszát Szigetköz irányába. Ez jelentené az északi elkerülő nyomvonalat. Jelöli. 5. Kerékpárút kiépítése úgynevezett Győrszentiváni Nagyhegy irányába, a nagy mennyiségű turizmus igénye szerint. /kerékpárút rendszerhez kapcsolódóan/ A várható forgalom nagysága miatt a jelenlegi úthálózathoz nem szükséges a szétválasztott kerékpárút kiépítése. 6. A déli elterülő autópályától levezető vízrendszer végleges nyomvonalát kérjük jelölni részben az Iparcsatorna irányába, részben a Kis-Duna kikötői ág felé!!!

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A kiszabályozott út terület az északi irányú árok helyét tartalmazza. Az árok elhelyezhető mezőgazdasági területen is; részletesebb terv szükséges a vasúttal párhuzamos szakaszon. 7. A Győrszentiván települését keletről-nyugat felé történő útvonal jelölése, a Vonal út folytatásában, a Malom út, illetve a 19-es út csomópontjáig. Ez esetben is feltétlenül szükséges a vízrendszer kiépítésének hely jelölése Több kelet-nyugati irányú átjárási lehetőséget tartalmaz a terv, az adottságoknak megfelelően tört vonalú vezetéssel. Egyenes vonalú áttörés csak nagy áldozatok árán létesíthető, ezért ilyen javaslat nincs, forgalmi igények nem is indokolják. .9. A győrszentiváni településrészen Váci út és a Vonal út között kérjük az átvezetést a ma meglévő földút nyomvonalába hagyni. Víz elvezetés helyét jelölni./ Rendben 10. A Váci út, Déryné út felőli végének végleges rendezési tervét biztosítani /csomópont/, valamint a Déryné utca teljes nyomvonalának teljes véglegesítését is kérjük jelölni. Rendben 11. A tervdukumentáció Győrszentivánon feltétlenül jelölje a Napos út szélesítésének lehetőségét!!! /Buszforgalom biztosítása végett/ Rendben 12. A győrszentiváni Körtér rendezésének lehetőségét - lakossági észrevétel figyelembevételével - Kincses Attila, illetve lakótársai gondolata szerint. A Körtér forgalmi rendjébe nem illeszthető be ez a kérés, mely az eredetileg tervezetthez képest ráadásul sokkal költségesebb megoldást jelentene. 13. Kishegy - Nagyhegy belterületének jellegét kérjük visszaállítani. /Mind a két településrésznél Győrszentivánon az adott térségre is gondolunk./ Rendben. 14. Szolgáltatóipar és élelmiszeripar helyének jelölését kérjük a Váci út, illetve a Vonal út közötti szakaszon a település szélén /kereszti tábla, TETRA telep helyén/, valamint a Malom út és a 19-es út között. /Zsombékos felél A terv tartalmazza a gazdasági besorolást, mezőgazdasági majorként. 15. A Sugár úttól a honvédségi iparvágányig húzódó tömb Győrszentiván és Győr közötti szakaszának úgynevezett Vonal úti rész mind a két oldalának lakóövezetbe sorolását.

2003-2005

V.2 A terv a Vonal u. északi részét tartalmazza lakóterületként, a déli rész tartalék lakó terület, egyenlőre az illeszkedés szabályozásával. A Részönkormányzat döntése volt, hogy a keleti irányban szeretnének bővülni. A terv már így is legalább 15 évre elegendő tartalék lakóterületet tartalmaz.

16. A győrszentiváni Kertváros déli szakaszának /a 19-es úttól Győrszentiván felél lakóövezetbe sorolását. Az elkerülő út déli oldalát a terv változatlanul mezőgazdasági felhasználásra javasolja. A telekszerkezet, az úthálózat, a beépítettség nem alkalmas a lakóövezetbe soroláshoz, illetve a felmérés szerint nincsenek meg az ehhez szükséges anyagiak sem. 17. A külső Kálmán Imre úttól újmajoron levő területet is /Kishegyhez tartozóan/ a 10-es útig kérjük belterületbe sorolni egy későbbi időpontra jelölve. /Újmajor térsége, volt szőlőültetvény helyet Nem javasoljuk a belterület további növelését. 18. A Győrszentiván településrész úgynevezett Tölös úti tömbjét szintén belterületbe sorolni, a 19-es út nyomvonalát megközelítően. Rendben 19. A Vonal út és a Váci utat átkötő földút nyomvonala mellett, amit már a korábbi pontoknál említettünk, kérjük lakóövezetbe sorolni. /Kereszti tábla irányában, ipari vágány nyomvonalát megközelítően Rendben 20. A Győrszentiván településrészen az úgynevezett tömbbelsők feltárásának lehetőségét a foghíjak beépítésének lehetőségét a terv továbbra is tartalmazza. Gondolunk itt a Vonal úttól északi irányba kialakuló telekalakítási lehetőségekre, a leendő keleti tehermentesítő pálya vonaláig, új temető magasságáig. A tömbbelsők feltárási lehetőségét, a foghíjak beépítésének lehetőségét tartalmazza a terv. Nem javasoljuk a beépítési lehetőség kiterjesztését a Vonal u. északi irányában az új temető vonaláig. 21. A győrszentiváni leendő közösségí ház, illetve térségének rendezési tervének további jelölését kérjük. Rendben 22. Győr-Győrszentiván közötti erdőfelület parkerdővé minősítésének lehetőségét is kérnénk jelölni, bízva a hajléktalan szállás áttelepítésében Töltéstava irányába. A kérés jelen rendezési tervben nem teljesíthető. A terület a terv távlatában is honvédelmi rendeltetésű terület, azon belül is üzemtervezett

EGYEZTETÉSEK


honvédelmi rendeltetésű erdőterület. A terület egyes részei jelentős természetvédelmi érdeket is képviselnek, amely értékek megtartása miatt az állomány parkerdő használatra alkalmas átalakítása kifejezetten ellenjavalt. A terület nagy rész európai jelentőségű élőhely, Natura 2000 terület, illetve tervezett tájvédelmi körzet. 23. Győrszentiván magasságában az úgynevezett szélerőmű park helyének jelölése a déli elterülő pályaszakasz mellett!!! Rendben 24. Győrszentiván magasságában anyagnyerőhely, bánya jelölése, az úgynevezett oszálokban Hrsz: 01116/9, 10, 11, 12, 13. /Beruházási feltöltő anyag igényének kielégítésére/ Az októberi kifüggesztés alkalmával a tervezett anyagnyerőhely, mint kutatási joggal rendelkező terület már szerepelt a tervlapokon. A Veszprémi Bányakapitánysággal történt egyeztetés szerint a „1.3.F. Bányatelkek, kutatási joggal rendelkező területek”c. GYÉSZ tervlapon feltüntetésre került az a terület, amely 2008-ig kutatási joggal rendelkezik, majd a kutatások függvényében kerül kijelölésre a bányatelek. A bányatelek kijelöléséig nem ismert a majdan bányászati joggal rendelkező terület kiterjedése (lehet, hogy e terület pl. kisebb lesz, mint a kutatási joggal rendelkező terület.) 25. Az úgynevezett Malom út, illetve 10-es út csomópontja közelében a GyőrGönyű kikötő térségéhez tartozóan bio dísel üzem helyének biztosítása. Győr 010/3 hrsz Nem javasoljuk, volt dögtemető. A terv a kikötő térségében óriási gazdasági területeket jelölt ki.

120 → 113

A Tájvédelmi Körzet jelenlegi és tervezett területeit a fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása és a velük történt egyeztetések szerint tartalmazzák a tervlapok.. 9/2005. 11. 08. sz. Állásfoglalás: A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Győrszentiváni Településrészi Önkormányzata a beterjeszteni javasolt Általános Rendezési Terv Győr – Szentivánra vonatkozó javaslatait megtárgyalta. Megállapította, hogy a már előzőekben elutasított javaslatok mellett, olyan új elemeket tartalmaz, melyeket sem a lakossággal, sem a részönkormányzattal nem egyeztettek. Az Árt –ben javasolt utak, vasúti szárnyvonalak építésére olyan nyomvonalakat jelöltek meg, ami a helyi adottságok (tulajdoni, természeti és terepviszonyok) mellőzéséről tanúskodik és az itt élők érdekeit sérti. A kifüggesztett terv éppen a lakossági és önkormányzati véleményeket vezette át. Jelentős mértékben kizárólag a vasúttól délre lévő területen a Malomút folytatásában tervezett út és a péri vasút helye módosult; mindkettő csak szántóföldi terülteket érintő módon, éppen a terepadottságok jobb figyelembe vétele érdekében. A korábbi rossz döntések következményeként kialakult környezeti állapotot zajártalommal is kiegészíti (rendező pályaudvar) A lakosság életminőségét rontja és az itt lévő ingatlanok értékét tovább csökkenti. A teherpályaudvar helyét a részönkormányzat korábban elfogadta. A vasúti létesítmények elhelyezése szerkezetalakító jelentőségű, így ennek megváltoztatása a tervezés jelenlegi szakaszában nem lehetséges már csak az egyeztetési igények miatt sem. Ha a teherpályaudvar megvalósul, akkor annak kialakítása során a vasút túloldalán lévő lakóterületet figyelembe kell venni.

Kérjük a felsoroltakat Győrszentiván településrész igényeiként az általános rendezési tervbe maradéktalanul beépíteni, jelölni. Továbbiakban azért nem teszünk észrevételt bizonyos gondolatokra, jelölésekre, mert ezekkel általánosságokban egyetértünk.

Ezért a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Győrszentiváni Településrészi Önkormányzat az ÁRT Győr-Szentivánra javasolt részleteit nem fogadja el és annak újragondolását, tervezését kéri:

Ismételten, nyomatékosan kérjük igényeink figyelembevételét, hisz ezekről már többször szóban, írásban, üléseken, lakossági észrevételeken kérelmeket fogalmaztunk meg, így az igények jelölését a rendezési tervben elvárjuk.

A Szabályozási terv 23 (73 – 342 -49 és a 24(73-431-3) szelvényén szereplő közút, vasúti nyomvonal kijelöléssel nem ért egyet a testület, a rendező pályaudvar Győrszentiván területén való kijelölését elfogadni nem tudja, újratárgyalását, tervezését kéri.

Szentiváni Részönkormányzat véleményező füzetben tett észrevétele Czifrik Mihályné Győr, Sugár u. 45., Sághy Zsolt Győr Homoksori u. 348. A további észrevételek egy kivétellel megegyeznek a következő állásfoglalásban adottakkal, így a tervező válaszok is ott találhatóak Tájvédelmi körzet jelölése az új temető mögött, valamint a Gönyű felé eső területen.

Lásd a korábbiakban adott válaszokat. A keleti elkerülő út nyomvonalának kijelölését nem tudja elfogadni a testület, a Szabályozási terv 16 (73-342-2) szelvényén szereplő közúti védőtávolságát és az uralkodó szélirány figyelembevételével kéri meghatározni a testület, mert a jelöl nyomvonal megvalósítása több ezer ember egészség-

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata károsítását vonja maga után a nagymértékű légszennyezés és a zajártalom miatt, újratárgyalását, tervezését kéri. A keleti elkerülő nyomvonalát az Audis terv elfogadásával együtt már elfogadta a Közgyűlés. Kérésüknek megfelelően a nyomvonal helye többször is módosult, átkerült az iparvágány túloldalára, majd épp a részönkormányzat javaslatára a lehető legtávolabbra a településrésztől A tervmódosítási indítványok 30. pontjánál a testület a sugár úti (ténylegesen Búzavirág úti) temető bővítését csak a temető északi részének irányában tudja elfogadni. Rendben A tervmódosítási indítványok 113. pontjában szereplő visszás helyzet megszüntetését kéri a testület. Az önkormányzati tulajdonban lévő játszótér, közpark funkciót kéri biztosítani, a pálinkafőző épületének mielőbbi lebontásának elrendelésével. Rendben A tervmódosítási indítványok 171. pontjában szereplő útkorrekciót a testület nem támogatja, a Váci Mihály út tehermentesítése miatt indokolt a Vonal út mielőbbi kiépítése (30 éve húzódó lakossági igény), Újabb út kiépítése valóban kedvező volna, ez nem szabályozási tervi kérdés. A tervmódosítási indítványok 229. pontjánál elírás történt, nem Fecske út hanem Vonal út és a Váci Mihály út által határolt területről van szó. Javítva. A tervmódosítási indítványok 277. pontjában szereplő lakossági indítványt támogatja a testület, kéri, hogy kereskedelmi szolgáltatói funkciójú fejlesztési lehetőséget jelöljön ki az ÁRT nem ért egyet a kereskedelmi szolgáltató funkciójú telephelyek lakóterületen való engedélyezésével. A Váczi M. u. mellett tartalmaz a terv egy kereskedelmi-szolgáltató övezetet. A kereskedelem szolgáltatás környezetet nem zavaró mértékű engedélyezése a lakóterületeken belül megfelel az országos szabályoknak és a tényleges igényeknek is. Jelenleg is vannak a településrészen a lakóterületeken is üzletek, műhelyek, stb. 2005. november 04-i levél: Sághy Zsolt a levél megegyezik a 9/2005.11.08.sz. állásfoglalás 2.bekezdésében foglaltakkal 2005.november 03-i levél:

2003-2005

V.2 a levél megegyezik a 9/2005.11.08.sz. állásfoglalás 2.bekezdésében foglaltakkal

Dr. Sík Sándor önk. Jképviselő 2005. 12.07-i levele: Ez év októberében a Győrszentiváni Részönkormányzat kihelyezett ülésének keretében vettünk részt a TEBI ülésén, mely az ÁRT Győrszentivánt érintő kérdéseit tárgyalta. Ezzel összefüggésben érdeklődtem a Déryné u. és Egressy u. közötti tömbfeltárással kapcsolatos, a területet érintő telekalakítási előírások felől. Az ott kapott tájékoztatás szerint a Déryné u. felöli oldalon minimálisan 15 m széles 35 m hosszú, míg az Egressy u. felőli oldalon 15 m széles és 40 m hosszú építési telkek kialakítására nyílik lehetőség. Az elgondolás elképzeléseinkkel találkozott és így a telekalakítási vázrajzok piszkozatát ennek tudatában rendeltük meg. 2005.nov.28-án a Városépítési Irodán Kozmon Kinga Asszony tájékoztatása során tudtuk meg, hogy a korábbi tájékoztatással ellentétben a az újonnan nyíló utca övezethatárként fog szerepelni és a Déryné u. felé eső oldalon 15 m, míg az Egressy u. felé eső oldalon 18 m minimális telekszélesség került meghatározásra. Ezt az új, korábbitól lényegesen eltérő méreteket tartalmazó előírást a P.J.T. és az érintett területek tulajdonosai nem tudják elfogadni és kérik, hogy az eredetileg, a TEBI ülésen is közölt paraméterekkel szíveskedjék az Általános Rendezési Tervet a Közgyűlés elé terjeszteni. Szintén kifogásoljuk, hogy a korábbi rajzokhoz képest a Pince u. -i becsatlakozás is eltérést mutat. Az utca vége indokolatlanul, tölcsérszerűen kitágul és ezzel a közlekedési útvonal túlságosan megközelíti a meglévő lakóépületet, valamint a lakóház melletti udvarból is jelentős részt vesz el, melynek sem forgalomtechnikai sem esztétikai indoka sincs. Az út egyenes vonalvezetésével a 42513 hrsz.-ú ingatlan érintettsége éppen elkerülhető. Az út Pince u.-ba történő közvetlen becsatlakozásánál rajzolt törések, (lekerekítések ) miatt érintettek szintén tiltakozásukat fejezték ki. Az észrevételezett tervrészlet változatlan a terv első szentiváni kifüggesztése óta. A tömbbelsőben tervezett építménymagasságra, vonatkozó mutatók miatt célszerű az út mindkét oldalán 18 méter széles telkeket alakítani. A keleti oldalon más a meglévő telekszerkezet; íg yott a 15 méteres minimális telekszélesség előírása csak arra szolgál, hogy szükség esetén egy két helyen a meglévőségekhez igazodva 15 méteres, alacsonyabb értékű telkeket is lehessen alakítani. Felhívjuk a figyelmet, hogy a telekrendezési feladat elvégzésére jogszabály szerint városrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező tervezőt kell megbízni, aki nyilvánvalóan figyelembe vette volna a rendezési terv előírásait és a településrész kedvezőbb telekrendjét is, így nem töre-

EGYEZTETÉSEK


kedne 105 méter széles telkek kialakítására, melyek esetében a kötelező 6 méteres oldalkert betartásával csak nehezebben lennének lakóépületek elhelyezhetők. Fentiek alapján az övezeti szabályokat nem módosítjuk. Elfogadva a 42513 hrsz telekkel kapcsolatos észrevételt a szabályozási vonalat a telekhatárra igazítottuk.

EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS JEGYZŐKÖNYVE JEGYZŐKÖNYV Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközei felülvizsgálatának (2002-200) VÉLEMÉNYEZÉSÉVEL kapcsolatban tartott egyeztető tárgyalásáról18 (A jegyzőkönyv az egyeztető tárgyaláson készült hangfelvétel tartalmi ismertetése, részben tartalmazza az egyeztető tárgyaláson nem lezárt észrevételekkel kapcsolatosan a tárgyalás után tartott egyeztetéseken született megállapodásokat. Az Egyeztetések című, a jegyzőkönyvhöz mellékelt füzet tartalmazza a részletes észrevételeket és – ahol lehetséges –tételes megválaszolásukat. A meg nem válaszolt kérdések nem feltétlenül jelentenek a terv véglegesítése után is el nem fogadott véleményeket, azonban ezeken a helyeken további tervezői, adatgyűjtői, egyeztetési munka szükséges a vélemény megválaszolásához, melyet legkésőbb a véglegesített terv előterjesztéséig meg fogunk tenni.

Dr. Németh Iván (NI) felelős tervező a résztvevők köszöntése után jelezte, hogy tervismertetést nem tartanak a tervezők, mivel annak időtartama a tárgyalástól venné el az időt; a kiküldött dokumentumok minden lényeges információt tartalmaztak, ami a terv véleményezéséhez szükséges a vonatkozó jogszabályok szerint, illetve amelyek a tervezők részére rendelkezésre álló információ forrásokból megismerhetők voltak. Előzetesen – több, a szabályozási tervlapok zsúfolt megjelenítését kifogásoló véleményre reagálva – felhívta a figyelmet a szabályozási terv tematikus fedvényeire, melyet azért készítettek, hogy a szabályozási terv – jogszabályban előírt – sokrétű tartalma megismerhető és biztonságosan használható legyen akkor is, ha a különböző lehatárolások ugyanarra a telekhatárra esnek. A tárgyalás céljának az egyet nem értő észrevételek olyan kitárgyalását tekinti, mely szerint a terv véglegesítése során teendő további lépések után az egyet nem értő vélemények száma minimálisra csökkenthető, törvényességi észrevétel pedig nem marad. Ennek érdekében a következőkben áttekinti a beékezett véleményeket, különösen azokat, ahol egyet-nemértés van a véleményező és a tervező között. Az észrevételeknek van négy olyan csoportja, melyekkel az egyeztető tárgyaláson nem kíván részletesebben foglalkozni, mert a megoldási módjukat az alábbiak szerint általánosságban is ismertetni lehet: 1.

egyetértők;

2.

lakossági, és részönkormányzati vélemények Mivel a véleményezési dokumentáció a prognosztizált igényeket nagymértékben meghaladó tartalékterültet tartalmaz, az ezek számának csökkentését javasló részönkormányzati észrevételeket lehet a legkönnyebben figyelembe venni. A többi részönkormányzati észrevételt az Egyeztetések füzetben részletesen megválaszolják a tervezők, illetve a terv véglegesítése során mérlegelik;

3.

információs források, adatbázisok tervben is felhasznált, vagy idézett pontatlanságai; Ezeket természetesen a terv véglegesítése során korrigálni fogják. Különösen fontos ezek közül a digitális alaptérkép, melynek frissítése hamarosan megtörténik.

4.

általános bírálatok, melyek a tervezés folyamatát és körülményeit bírálja, a terv koncepcióját marasztalja el a konkrétumok, alternatív javaslatok részletezése nélkül. Ezeket a bírálatokat (pl. Reflex) csak abban az esetben részletezi,

Köszönjük a véleményezőknek a terv pontosítása, javítása érdekében végzett munkáját.) Helyszín:

Győr MJV Polgármesteri Hivatala barna terme

Jelenlévők:

Mellékelt jelenléti ív szerint

18 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (4) szerint „Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.”

120 → 115

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata ha a bírálók képviselője jelen van a tárgyaláson, mert közvetlen vita hiányában nem lehet az ilyen típusú észrevételeket pontosítani. A terv készítés metodikájával kapcsolatban kiemeli, hogy nem a rendezési terv határozza meg a várospolitikát, hanem épp fordítva a rendezési terv a várospolitika területi vonatkozásait dolgozza ki. Ebből a szempontból meghatározó, hogy a városfejlesztési koncepciót a Közgyűlés elfogadta. A városfejlesztési döntések között a tervezés módszerére meghatározó volt az a korábbi döntés, hogy a fenntarthatósági szempontokon túl az ingatlanfejlesztői javaslatokat is értékelni kell a tervben. Ennek megfelelően a 2004 novemberi „lapzártáig” érkezett közel 400 javaslat mindegyikét feldolgozták a tervezés során. Döntő többségük megvalósításának lehetőségét a véleményezési terv tartalmazza. Kivételt azok a javaslatok jelentettek, melyek szöges ellentétben vannak a városfejlesztési koncepció meghatározó alapelveivel, vagy kötelező szakmai előírásokkal. (Ilyen például a hullámterek, a város zöldfolyosói beépítésére vonatkozó javaslat.) A módszer miatt a véleményezési dokumentáció nagyon nagy mennyiségű tartalékterületet tartalmaz; a szerkezeti terv alapján készített becslés szerint a tartalékterületek beépítésével a város lakosságának mintegy 40 %-os növekedése lenne lehetséges, akkor is, hogy ha a már beépített, vagy részben beépített területek kapacitásait egyáltalán nem vesszük figyelembe. A terv véglegesítésének egyik legfontosabb feladata a tartalékterületek státuszának véglegesítése; részben minden korlátozás nélkül beépíthető területté, részben meghagyva a tartalékterületi – vagyis nem beépíthető – státuszt. (Ez egyúttal válasz a tartalékterületeket sokalló észrevételekre.) Kritikát kapott a sok bevásárlóközpont területfelhasználásra vonatkozó javaslat. Ennek az alapja az önkormányzat egy korábbi döntése. Ezekkel kapcsolatban a terv feladata azon feltételek kidolgozása, melyek csökkentik a lehetséges konfliktusokat. A bevezető után felkéri a jelenlévőket az észrevételeik megtételére. Javasolja egyúttal, hogy néhány részletezőbb észrevételre a tárgyalás második részében kerüljön sor, annak érdekében, hogy a tárgyalás összes résztvevőjét ne tartsa fel a részletes bírálat. Ezek az örökségvédelmi és a természetvédelmi munkarészekkel kapcsolatos észrevételek, javaslatok. A mérnökkamara javaslatai olyan terjedelműek, melyek kitárgyalására önálló egyeztetést kívánnak tartani. Megkérdezi, hogy van-e az elmondottakkal kapcsolatban észrevétel. Hozzászólások: Takács Ferenc Vámosszabadi polgármestere:

2003-2005

V.2

A véleményüket írásban még nem közölték tekintettel arra, hogy a Vámosszabadival való közigazgatási határcsere vonatkozásában az önkormányzat az illetékes nem a hivatala. A község önkormányzata nem ért egyet a közigazgatási határ módosításával, így a terv ezen részéhez jelenleg nem járul hozzá. Ennek indoka, hogy 2003-ban az érintett tulajdonosok kérésére tervmódosítási eljárást indított az önkormányzat a tulajdonosok finanszírozásával. Eddig 2 millió forintot költöttek, a tulajdonosok nem kívánnak Győrhöz csatlakozni, mivel a győri terv kevesebb lehetőséget tartalmaz a telekalakításokra. Az önkormányzat tart az esetleges kártérítési következményektől. A terv tartalma ellen egyébként nincs kifogásuk, sőt a későbbiekben; az érintett telkek beépülése után, a közigazgatási területcserét sem tartják kizártnak. A terv egyéb részeivel egyetértenek. NI jelzi, hogy a győri tervbe a területcserét – a tulajdonossal is ismertetve – azért építették be, mert a terület Vámosszabadi szempontjából sziget, mely közvetlenül a győri beépített területekhez kapcsolódik, így minden infrastruktúrális ellátása Győrt fogja terhelni. Erre a körülményre a területi főépítész véleménye is felhívta a figyelmet. A terület beépítése egyébként a győri terv szerint is – a megfelelő feltételek biztosítása esetén (közlekedési fejlesztések) – azonnal indítható lenne. Véleménye szerint a Vámosszabadi önkormányzat döntése hátrányosan befolyásolja a megvalósítás esélyeit. A cserére javasolt területen keresztül egy városszerkezeti fontosságú út is húzódik; a Csonkaér utca és a 14-es út összekötése. Bárány István (BI) képviselő: A ma még Vámosszabadihoz tartozó terület fejlesztése csak a szükséges infrastruktúrák kiépítése esetén fogadható el, a közlekedéssel túlterhelt, szűk Szitásdomb utca tovább nem terhelhető. A Szitásdomb utat a Sárási út kereszteződéséig szélesíteni kell, és a kereszteződésnél a szóban forgó fejlesztési területen buszfordulót kell kialakítani, hogy a 16-os buszjáratot meg lehessen hosszabbítani. A városfejlesztési koncepció tartalmazza egyes töltések bontási javaslatát. Bácsán már nincs elbontható töltés, ezért javasolja az erre vonatkozó megállapításokat pontosítani, mert olyan félreértésekre adhat okot, hogy esetleg az árvízvédelmi szempontból szereppel bíró töltések elbontására gondol az önkormányzat (lokalizációs töltések), mely semmiképpen sem jöhet szóba. NI:

EGYEZTETÉSEK


Töltések bontásához szakhatósági engedély kell; természetesen a biztonságot csökkenteni nem lehet. A Bárány képviselő által említet, zárójeles részben lévő pontatlanságot az okozhatja, hogy az anyag első változata már sokkal korábban elkészült. Az alátámasztó munkarészeket pontosítani fogják. Horváth László képviselő, a TEBI elnöke Révfalu lakosságának véleményét is kifejezve elfogadhatatlannak tartja a Holt Marcal (helyesen Holt Mosoni-Duna) töltésének elbontását. Elfogadhatatlan, hogy csak egy zsilip védje Révfalut, meghibásodás, vagy szándékos kártételre számítva biztonsági elemeket nem lehet megszüntetni. A töltés elbontásának szándékát Eredics alpolgármester megerősítette. A töltés bontása felelőtlenség lenne, ez ellen tiltakozik. NI: A szabályozási terv szakági tervezőinek bemutatása után a véleményezés eljárás során érkezett véleményeket ismerteti. A terv tartalmát nem kifogásolták, elfogadták, (vagy érdemi észrevételt nem tettek) a következő véleményezők: Veszprémi Bányakapitányság, ÁNTSZ, GyMS Megyei Közlekedési Felügyelet, Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal , Győri Határőr Igazgatóság, Magyar Hírközlési Hatóság, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, FVM Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala, Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, Polgármesteri Hivatal Rábapatona, Töltéstavai Polgármester. A terv véglegesítése során az ÁNTSZ szakágát érintő kérdés lesz a hulladéklerakó védőtávolságon belüli területén részletes szabályok meghatározása. A Bácsai Részönkormányzat a Bálványos körüli erdőterületek megtartását, a részleges lakóterületi felhasználás megszüntetését kéri. NI szerint nincsen szükség az összes tartalék terület azonnali felhasználására, ezért ezt a – több

120 → 117

véleményező által is hangoztatott – véleményt a terv véglegesítés során figyelembe veszik. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek sok 3. csoportba sorolható, pontosító jellegű észrevétele volt. Ezek segítik a terv véglegesítését. A tervezők kérik megerősíteni azt a véleményükből kiolvasható álláspontot, hogy a Révfalusi vízbázis ’A’ jelű területén fekvő, Bálványos körül tervezett beépítési lehetőséget a jelenlegi jogszabályok mellett is támogatják, azzal a feltétellel, hogy az ezzel kapcsolatos tanulmány előírásai bekerülnek a szabályozási előírások közé. Németh Iván kéri, hogy a vízbázishoz közel vezetett nyugati elkerülő szakasz megvalósíthatóságáról nyilatkozzanak, mivel a Bálványossal is kapcsolatos tanulmányt készítő szakértő különleges feltételek mellett nem látta lehetetlennek az út megépítését. A tervező nem tudja elfogadni a felügyelőségnek a Bálványosi csatorna mentén tervezett gyűjtőúttal kapcsolatos álláspontját; a gyűjtőút az új lakóépületek forgalmát vezeti le, szükség van rá a lakóbeépítés megvalósításához, kéri az álláspont átértékelését. Levegő, zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatban a tárgyalás második részében célszerű kitárgyalni a részletes észrevételeket. Auer Jolán (AJ) osztja a Felügyelőség levegőtisztaságvédelemmel kapcsolatos álláspontját, de az egyes területekre vonatkozó konkrét egyeztetéssel lehet csak a felvetett kérdéseket lezárni. Az országos ökológiai hálózat, a védett és védelemre tervezett természetvédelmi területek, a természeti területek és a Natura 2000 területek lehatárolásaival kapcsolatban a FertőHansági Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban FHNPI) legújabb állásfoglalása eltér a OTrT törvénytől, és a megyei területrendezési tervtől egyeztetési anyagától is, ezért a hatósági álláspontok között is ellentmondás van. Sajnálja, hogy a tervezés elején nagy energiaráfordítással beszerzett adatoktól az új adatszolgáltatás eltér. Nem tartja szerencsésnek a beépített területek (laktanya) Natura 2000 területként történő kijelölését. Horváth Gábor (HG) a FHNPI felügyelője a tervező észrevételeinek egy részét jogosnak tartja. Az eltérések oka: a korábbi anyag csak munkaanyag volt, aminek a kihirdetése nem történt meg. Az OTrT korábbi adatszolgáltatásokat vett figyelembe. Most a Natura 2000 területek kijelölése folyik, melyek listáját, már az EU-nak is megküldték. A legújabb lista erre támaszkodik, azonban nem tartalmazza a korábbiak közül a HM kérésére a HM területei közül a gyakorlóteret és a lőteret. Ha benn is van a listában az elmondottak a helyes információk. (AJ. közbeszólására, miszerint a laktanya és a lőszerraktár már most beépített területei szerepelnek az újonnan átadott listán is). Beépített területeken is lehet az élővilága alapján védelmet elrendelni.


2003-2005

V.2

Az országos ökológiai hálózatra vonatkozó listájuk javaslatnak tekinthető, mivel az erre vonatkozó országos lista még nem jelent meg, ezt fogják a miniszteri rendelet összeállításához is javasolni. Ennél több terület kijelölését is támogatják.

Graffelner Kálmán (GK): A Bálványosi árok fölötti gyűjtőút kialakításával nem értenek a tulajdonosok egyet. Nem értik, hogy a Borostyán sétány helyett miért kellett ezt ide áttervezni. Kérik visszahelyezni a Borostyán sétány folytatásaként.

AJ: Az országos ökológiai hálózat területeit az OTrT-ről szóló törvény tartalmazza a 3.1. sz. mellékletében. A településtervező számára ez figyelembe veendő magasabb szintű jogszabály.

NI: a jelenleg érvényes terv mindkét közterület kijelölését tartalmazza. A kettő között az a különbség, hogy a Borostyán sétány felöli út telkeket vágna át, míg a csatorna melletti telekhatárokon megy, így nem érinti hátrányosan a tulajdonosokat.

NI: A különbségeket tételesen kell egyeztetni. HG: is egyetért a téma részletes mielőbbi egyeztetésével a hatóságok képviselőivel együtt. AJ megjegyzésére elhatározzák a területi és megyei főépítész bevonását a szóban forgó egyeztetésbe. Ferenczy Zoltán (FZ) a ZöldErő képviseletében: Kérdezi a bácsai botlófűzes védelmére vonatkozó javaslata sorsát. AJ: a javaslatban szereplő terület több szinten is védett. A terv javasolja a területtel a helyi természetvédelmi terület kibővítését, továbbá a FHNPI adatszolgáltatása szerint a terület szerepel a felterjesztésre került Natura 2000 területek között is. HG: felhívja a figyelmet, hogy a helyi védettségű területeket a központi természetvédelmi nyilvántartásba is fel kell vetetni, jogilag ekkor tekinthető helyi védettnek egy terület. Információi szerint ez nem történt meg a bécsi úti nádas és a módosított bácsai legelő helyi védett terület esetében sem. BI: felhívja a figyelmet az önkormányzat területhasználattal és közlekedési hálózattal kapcsolatos javaslataira; egy mélyen fekvő terület beépítésének elhagyására, az elkerülő út lakóterülettől távolabbi vezetése, melynek környezeti és önkormányzati vagyongazálkodási aspektusai is vannak. Felhívja a figyelmet a hulladékelbánó művek környezeti problémája is. Óvatosságból a művektől számított korábbi 1000 méteres távolságon belül új lakóterületek kijelölését nem javasolja, legfeljebb a működési tapasztalatok rendelkezésre állása után. NI: a bácsai részönkormányzat véleményének ismertetésekor jelezte, hogy a konkrétan nem említett észrevételeket a terv véglegesítése során figyelembe veszik. FZ: jelzi, hogy most kaptak határozatot arról, hogy a környezetvédelmi hatóságok engedélyt adtak a hulladékégetőnek az esetleges bővítését is megalapozó vizsgálat benyújtására. Ennek tudatában még fontosabb a település felöli erdősáv betervezése. NI: a terv már tartalmazza az erdősávot.

GK: ezzel nem ért egyet, szerinte több teher jut a Bálványosi csatorna melletti telektulajdonosokra, egyenlő teherelosztást tart csak elfogadhatónak. NI: egyetért az elvvel, a konkrétumokat célszerű esetleg még egyszer egyeztetni a véglegesítés előtt. Sándor János (SJ): Javasolja, hogy a terv véglegesítése előtt kapcsolódjanak a munkába győri építészek, annál is inkább, mert nem szokásos Magyarországon hogy a tervet az önkormányzat apparátusa készíti. Felhívja a figyelmet arra, hogy a győriek milyen fontosnak tartják az épített környezet minőségét. A 21 napos véleményezési időszakot rövidnek tartja. NI: A kérés nyitott kapukat dönget az önkormányzat 2003-ban és azóta folyamatosan felkéri az Építészkamarát a véleménye kinyilvánítására. (A tárgyaláson kívül: ez azt is jelenti, hogy kéri a Kamarát, hogy ismertesse SJ javaslata megvalósításának módjára vonatkozó elképzelését.) Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a legkritikusabb kérdés, a Bálványos beépíthetősége kapcsán lényegében megismétli a hatóság már ismertetett álláspontját. A FHNPI észrevétel részleteit már tárgyaltuk a folytatás az ott elhatározottak szerint történik. Győr-Gyirmót részönkormányzata részletes véleményei között nincs a város teljes szerkezetét érintő javaslat, a véleményeket a terv véglegesítése során figyelembe lehet venni. GYŐRHŐ Kft. kifogásolta, hogy a távhőellátással ellátandó területek bővítésével kapcsolatos javaslatát, adatszolgáltatását a terv nem vette figyelembe. Ez nem szándékos volt. Érdemben az adatszolgáltatást átvizsgálva, elsősorban iparterületekre javasolják kiterjeszteni a távhőellátás kötelező előírását. Ez a tervező véleménye szerint csak akkor vállalható fel, ha az érintettekkel való egyeztetés pozitív eredménnyel zárul. Egyébként, mint „távhővel gazdaságosan ellátható területeket” lehet a javasolt területeket jelölni. Az Építészkamara részletes véleménye részletes kitárgyalást igényel, melyre remélhetőleg lesz lehetőség a terv szerint őszi előterjesztésig.

EGYEZTETÉSEK


A Geológiai Szolgálat az adatszolgáltatásának figyelembevételét kérte. AJ: Felhívja a figyelmet a Szolgálat és a hasonló körben adatot szolgáltató Veszprémi bányakapitányság adatszolgáltatása közötti eltérésre. NI: Mivel a két hatóság képviselői a tárgyaláson nem vetek részt, javasolja a telefonon történő egyeztetést. A Győr- Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat sok kiegészítést kért, közte sok olyat, mely meghaladja a rendezési terv feladatkörét. AJ: A meliorált területek feltüntetése kedvező lenne a rendezési tervben, de kérik a hatóságot, hogy adjanak erre vonatkozóan adatszolgáltatást. A többi igény csak az építési engedélyezési tervek alapján készíthető el, az erre vonatkozó előírások magasabb rendű jogszabályokban megtalálhatók. NI: Másutt is elhangzott javaslatokra is reagálva jelzi, hogy nem szándékoznak magasabb rendű jogszabályokat a helyi szabályozásba beidézni, mert ütközést okozhat a magasabb rendű jogszabályok változása. A Területi Főépítészi Iroda a véleményét állásfoglálásának birtokában fogja megadni.

a

Központi

tervtanács

A Veszprémi Bányakapitányság álláspontját az előbbiekben jeleztük. A VidaNet Rt. hiányolt egy infokommunikációs programot, ez azonban nem a városrendezési terv feladata. Ha az általuk szükségesnek tartott szolgáltatásfejlesztési elemeknek vannak területi vonatkozásai és ezt megadják, akkor azokat a továbbtervezés során bedolgozzuk. A ZöldErő részletes javaslatainak nagy részét a terv már jelenleg is tartalmazza. A telek tényleges használatát a rendezési terv csak szabályozással tudja befolyásolni, de a megvalósítás a tulajdonoson is múlik. A javaslatok egy része egybeesik a részönkormányzat javaslataival is; egyelőre több javaslat van a helyi gazdasági területek kialakítására vonatkozóan; a Bárány képviselő úr által megfogalmazott utolsó javaslatot tekintjük mérvadónak, mint a részönkormányzat állásfoglalását. A Mérnökkamara rendkívül részletes véleményt adott, melyet a tervezők köszönnek, de a kitárgyalását ma legfeljebb megkezdeni lehet. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Soproni Regionális Irodájának véleménye sok kritikát tartalmaz, melyek egy része a tervező szerint azért született, mert a terjedelmes dokumentáció átnézésére nem volt elegendő. A tervező hátrányosnak tartja, hogy bizonytalan a hivatalos lista, illetve nincsenek az általános régészeti védelem alatti területekre pontos „használati utasítás”. A részletes kitárgyalást a későbbiekben folytatják. A mintaként

120 → 119

megküldött metodikát kisebb településekre tartja alkalmazhatónak, álláspontja szerint a szabályozási terven az örökségvédelmi hatástanulmány ajánlásai számonkérhetők. Az Állami Közútkezelő KHT jelezte, hogy az országos hálózat változik Győrt is érintő módon; az M81-es kiemelt főút kategóriába kerül. Nyomvonalvezetése lényegesen nem változik, így lényeges tervmódosításra nem ad okot. NI: Az egyeztetőtárgyalásig beérkezett vélemények elhangzottak, azok kivételével, melyeket a tárgyalás következő részében részletesen tárgyalunk (Környezetvédelem, Örökségvédelem). Van-e valakinek az elhangzottakkal kapcsolatban még észrevétele. Sághy Zsolt képviselő: kéri a keleti elkerülőnek Győrszentivántól a lehető legtávolabbi vezetését, a kikötői úttal kapcsolatos javaslataik figyelembe vételét, a Vonal út kiépíthetőségének biztosítását, felhívja a figyelmet a vízrendezés fontosságára, érdeklődik a fehérjefeldolgozó üzem jövőjéről, támogatja a Váczi M. út és a Vonal út közötti terület beépítését, az Ipari Park bővítését, a 19-es út felé helyi gazdasági terület kialakításának lehetőségét; a javaslatait írásban is benyújtotta. Pontosítani kell a kikötői vasút nyomvonalát. A Váczi úti vonalkorrekciókkal szemben a Vonal út kialakítását részesítik előnyben. AJ: A fehérje feldolgozó övezeti besorolása különleges hulladékkezelő terület, a jelenlegi funkció szerint, 1000 méteres védőtávolsággal. A bűzhatást csökkenteni kell. NI: A K-i elkerülő út helye már a lehető legjobban el lett tolva nyugatra a honvédelmi és természetvédelmi szempontok figyelembevételével. A kikötői vasút nyomvonalát pontosítjuk. A jelenlegi győrszentiváni út nyomvonalkorrekciójának törlését nem javasolja, mivel a korrekció javítja a vasút melletti területek felhasználását. Vízügyi Igazgatóság részéről megerősítik, hogy a különleges feltételekkel lehetségesnek tartják a Bálványos körüli területek beépítését. A nyugati elkerülőről azért nem nyilatkoztak külön, mert a terv a vonatkozó központi szabályra való hivatkozást tartalmazza. A bálványosi gyűjtő úttal kapcsolatban, mint helyi úttal kapcsolatban nincsen kifogásuk. Szabó Csaba, ÁKKHT: Az országos gyorsforgalmi úthálózat változásai miatt a besorolása változik az M81-esnek; jelenleg még több nyomvonaljavaslat van. Az OTrT átvezetésről még nincs tudomása. Az említett tervek egyeztetési szakaszban vannak, munkaközit a város is fog kapni. NI: Megköszöni a csak az első fordulóban résztvevők jelenlétét. Az el nem fogadott észrevételeket a jegyzőkönyvben fogják jelezni.

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A KÖH-hel folytatott egyeztetésen Figler András átadott olyan 1951-es dokumentumokat, melyek álláspontja szerint ma is érvényes védelmi elrendelések. A továbbiakban részletes megbeszélést folytattak a hivatal képviselőinek álláspontjáról, illetve a terv használatáról. A hivatal képviselői ismertették azokat a tartalmi elvárásokat, melyeket kérnek a terv véglegesítésekor érvényesíteni. Megállapodnak abban, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány készítőivel közösen is tartanak még legalább egy egyeztetést. A tervező kérése az volt, hogy az általános jellegű észrevételek mellett legalább példálózóan jelenjenek meg konkrétumok is, felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentáció tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak, bár nincs minden örökségvédelmi hatástanulmányként is megismételve (városszerkezet, szabályozási sajátosságok). A beszélgetés rámutatott arra is, hogy a védelmi elvekkel kapcsolatos nézeteltérések is vannak; melyre jó példa a Hunyadi utca 13. épülettel kapcsolatosan eltérő álláspontok különbözősége. (A hivatal képviselői a védelmét tartják indokoltnak, a tervező álláspontja szerint a Frigyes laktanya megépítése indította el Nádor város átalakulását, mely a környezetében léptékváltást okozott, így nem indokolt az ezzel ellentétes védelem.) A tervező kérése, hogy az esetleges örökségvédelemmel kapcsolatos konfliktusokra egyértelműen mutassanak rá; ilyen kritika alapján lehet a szabályozást javítani. A táj- és természetvédelmi témakörökkel kapcsolatos megbeszélésen FHNPI és a szakági tervező az alábbiakban állapodtak meg: −

− −

−

−

a védett területek közül az exlege védett lápok esetében történt változás a korábbi adatszolgáltatáshoz képest, az AB határozata következtében az ex lege védett lápok területe felülvizsgálatra került. Győr közigazgatási területen 4 db hrsz. terület már kikerült a védettség alól. A tervezők a változást átvezetik, az országos természetvédelmi védettségre tervezett területek tekintetében megegyeznek a korábbi és a jelenlegi adatszolgáltatások, a felterjesztésre kerülő Natura 2000 területek esetében a tervezés időszaka alatt az illetékes minisztériumok (honvédelem, természetvédelem) egyeztetése következtében jelentős változások történtek, a tervezők a FHNPI új adatszolgáltatásának megfelelően átvezetik ezeket, a természeti területek esetében a korábbi lista munkaközi anyagnak tekintendő, a FHNPI képviselője felajánlotta, hogy újbóli áttekintés után megküldi a szakmailag jelenleg indokoltan természeti területként kezelendő területeket. az ökológiai hálózat területei tekintetében további tárgyaláson, a területi és megyei főépítész bevonásával próbálják tisztázni a tervezés során figyelembe veendő területeket.

2003-2005

V.2

Mindkét hivatallal a tervezők az egyeztető tárgyalás után újabb egyeztetéseket tartottak, melyek alapján egyelőre nem határozható meg olyan vélemény, melyet a tervezők nem fogadnak el. A tárgyaláson elhangzott illetve eddig megküldött, és az egyeztetések után is fenntartott érdemi vélemények közül a tervezők egyelőre egy véleményt nem fogadnak el az alábbi indoklással: •

Szakmai szempontból helytelen a jelenleg a Vámosszabadi területhez tartozó szántóföldek fejlesztése, úgy, hogy az nem veszi figyelembe a győri területfejlesztéseket és feltételeket, tekintettel arra, hogy a terület Vámosszabadi szempontjából a beépítésre szánt területektől távol fekvő sziget; közvetlenül győri beépítésre szánt területekhez csatlakozik.

A Mérnökkamarával, a KÖHivatallal, és a természetvédelem illetékeseivel folytatott egyeztetések után még maradhatnak fenn olyan további területek, melyeken nem sikerül azonos álláspontra jutni, ezeket az egyeztetések után rögzítjük, és csatoljuk az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvéhez. Az „Észrevételek” című, a jegyzőkönyvhöz mellékelt füzet tartalmazza az egyeztető tárgyalás alapját képező részletes észrevételeket és tételes megválaszolásukat. A jegyzőkönyvet a hangfelvétel alapján összeállította Németh Iván. A tartalmával kapcsolatos esetleges észrevételeiket, szíveskedjenek a kézhezvételtől számított 8 napon belül írásban megtenni. Ennek hiányában, a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértőnek tekintjük azokat, akiknek a jegyzőkönyvet megküldtük. dr. Németh Iván

Felhasznált szakirodalom: [1] MTA RKK NYUTI: Győr-Moson-Sopron Megye területfejlesztési programja, Győr, 2001. február

EGYEZTETÉSEK Írta Szerkesztette: Auer Jolán, Hanczár Zsoltné, Németh Iván Győr MJV PMH Városépítési Iroda

Recommend Documents