X. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2007. május 26 – 27
“Szatmár város rajzolt czímere”A szatmári Pannónia Vigadó és Szálló építéstörténete
Témavezető: Kovács Zsolt tanársegéd Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kar Művészettörténet Tanszék
Szerző: Vigh Amália Erika Babeş Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kar Történelem-Művészettörténet szak IV év
1
“Szatmár város rajzolt czímere”A szatmári Pannónia Vígadó és Szálló építéstörténete
Ebben a dolgozatban szeretném bemutatni a szatmári Pannónia Vigadó és Szálló épületét, építésének menetét, és hogy milyen helyet foglal el a városképben. Az ídézetekkel igyekeztem az akkori emberek véleményét és viszonyulását bemutatni, a Vigadó szerepét Szatmár mindennapjaiban. Számomra fontos ez a téma, mert úgy érzem, hogy ez az épület nem kapta meg a kellő figyelmet. Szeretnék rávilágítani fontosságára és értékére valamint arra is, hogy milyen helyet foglal el a századfordulós Szatmár épületei és akkori életében.
Történeti áttekintés Deleted: ¶
Szatmár a XIX. század végén és a XX. század elején nagyarányú fejlődésnek indult. Ezt a fejlődési hullámot kell megérteni ahhoz, hogy pontosan fel lehessen vázolni a szálloda keletkezésének a körülményeit. A város egyik legfontosabb törekvése az volt, hogy a megye székhelyét Nagykárolyból Szatmárra helyezzék át, s ezekkel a fejlesztésekkel, azaz gyárak, szövetségek alapításával próbálták meggyőzni a kormányt arról, hogy Szatmár érdemesebb erre a címre. Nagyon sok építkezésbe fektet bele a város1 ebben a periódusban, azaz a XIX-ik század utolsó évtizedében, így az új városházába, vagy a József főherceg honvéd laktanyába. De ezekben az években kezdik el a köztéri villanyvilágítás kifejlesztését is, ezzel is érvényre juttatva Szatmár fejlődőképességét. Ugyanakkor elkezdik a város utcáinak a kikövezését is, hogy a közlekedést megkönnyítsék. Terveik között szerepelt a Deák tér, azaz a város központjának a rendezése is. Mikor a város főterén egy régi épület funkció nélkül maradt, ennek azonnali lebontására gondoltak, és egy mutatósabb épület elhelyezését próbálták elérni, amely 1
Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi és városai. Szatmárnémeti. Budapest, 1908, 301. ol.
2
Deleted: Deleted:
híven tükrözze a város fejlődőképességét. A város egy nagyobb Vigadót ígényelt, mert a meglévő túl kicsinek bizonyult. De egy nagyobb
Deleted:
és mutatósabb szállodára is nagy
szükség volt, akkor született meg az az ötlet, hogy a kettőt egy épületbe foglalják Ez a
Deleted: .
kérdés számtalan vitát szült úgy a lakosság körében, mint a városi tanácsban. Nagyon sok érvet hoznak fel mellette, de gyakran akadnak ellenzői is. Az ellenérvek közül a legfontosabb az volt, hogy a munkálat ára meghaladta volna a város pénzügyi lehetőségeit, csak úgy készülhetett el, hogy ha előre találnak bérlőt, aki egy 10000 forintos előleget is hajlandó volna kifizetni. Ez az előleg egyben biztosíték is lett volna2.
Deleted:
Azonban úgy számolták, hogy ez az előleg és a haszonbérlet csak nagyon sok idő után térítené meg a város befektetését, ha ez egyáltalán sikerülne. A bérlő tizenkét éven át 12000 forintot kellett volna juttasson a városnak, de felmerült az is, hogy akad-e olyan aki ezt vállalja, s ha igen, ki tudja a várost arról biztosítani, hogy a szerződtetett bérlő nem megy csődbe?3 Egy másik fontos ellenérv az volt, hogy a kisebb szállodák vendégek nélkül maradnának, tehát sokan munkanélküliekké válnának . Olyan ötletek is felvetődtek, hogy legyen meg az új épület de ennek a funkciója posta legyen és egy nagy, elit kávéház4. Egyike volt a kifogásoknak az is, hogy a községi adó nagy volt, s ha a bérlő nem tudná kifizetni az évi összeget, akkor ez a teher is visszaszállna az adófizetőkre. De az akkori polgármester, Hérmán Mihály kitartott a Vígadó és Szálloda ötlete mellett, mert úgy tekintette, hogy az új épületek adják majd meg a városnak a tekintélyét, s ezek is nagyban hozzájárulnak fejlődéséhez. A viták miatt a munka elkezdése sokáig késlekedett, s bár a Vigadó ötlete már 1897-ben felvetődött, 1900-ban még állt a régi törvényszéki épület, amelynek helyére kellett volna kerüljön.
A pályázat “Elöttünk áll az előkelő vigadni szerető könnyű vérlejtésű ember és a nyílt barátságos vendéglátó házigazda joviális temperamentuma. Más szóval: a vigadó és szálló5.” 2 3 4 5
Szamos. 1898. jan. 20. 6. szám. Szamos. 1898. okt.13. 82. szám Szamos. 1898.jan. 20. 6. szám Szamos. 1902.máj. 3. 36. szám
3
Deleted:
A pályázatot a városi tanács már 1897-ben meghirdette, erre a felhívásra 11 pályamű érkezett be. “A programm a pályázóknak meglehetősen szabad kezet engedett és azt a feladatot tűzte ki, hogy egy hozzávetőleg 300 m² területű vigadói terem és mellékhelyiségei helyes kapcsolatba hozassanak megfelelő éttermek, kávéház stb.-vel, és egyszersmind modern berendezésű hotelszobákkal. A programm még
figyelmébe
ajánlotta a pályázóknak, hogy az épület architektonikus kiképzésekor lehetőleg magyaros jelleget törekedjenek adni. Az építő költségekre 200.000 frt volt előirányozva6.” A magyaros stílus kérésével valószínüleg igazódni akartak a kor divatjához, de az is szerepet játszhatott, hogy látványosabbak voltak ezek az épületek. Az etnikai hovatartozást is igyekeztek ezzel kiemelni, ugyanakkor az a gondolat is felmerült, hogy ezzel támogatják a magyar stílust, a jellegzetes magyar építészet kialakulását. 1898. január 18-án döntött a városi tanács úgy, hogy elfogadja az építési bizottság javaslatát, mely Pecz Samu műegyetemi tanár véleménye alapján az első díjat a “Szatmár város rajzolt czímere” jeligés pályázatnak ítélte oda. A második lett a “Nemzeti irány”, a harmadik helyre pedig a “Legyen Vígadó” című pályázat került. A “Turul” pályázat dicséretet kapott, ezért a város ezt is megvásárolta. Az első, 2000 koronás díjat a “Szatmár város rajzolt czímere” pályázattal Bálint Zoltán és Jámbor Lajos nyerte A második helyet nyert “Nemzeti irány” nevű pályázatot
Deleted: .
Tamás József és Jónás Dávid készítette el, ők 1200 koronát kaptak. 500 korona tiszteletdíj járt a harmadik helyezettnek, azaz Tóásó Pálnak, aki a “Legyen Vigadó” pályaművet dolgozta ki. Érdekes az, hogy Tóásó Pált helybéli lakosként emlegeti a helybeli sajtó,7 míg a szakirodalom szerint Kolozsváron és Aradon élt, nem pedig Szatmáron8. Munkái alapján azonban Szatmárhoz is lehet kötni, mert neve felbukkan minden fontosabb meghirdetett pályázatnál, sőt, az 1911-ben épült Iparos Otthont az ő tervei alapján kivitelezik.
6
Építőipar.1898. márc.16. 11-1106 szám Szamos. 1898. jan. 23. 7. szám 8 Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó-Bonex, Budapest, 1990, 191. ol. 7
4
Deleted: ,
Pályázatot hirdettek meg a tervek kivitelezésére is, erre legalkalmasabbnak a Schiffer és Grünwald budapesti építkezési cég bizonyult. A helyi kivitelezést Dittler Ferencz főmérnök vezette, a főpallér pedig Hoffer volt. A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett, és a város által elfogadott pályamű is módosításokat szenvedett. Ezekkel a változtatásokkal egy középítési bizottság foglalkozott. “…s elhatározták, hogy a kettős kapu meghagyassék, úgy azonban hogy az bármikor a kávéházi helyiséghez hozzá csatolható legyen, 50 szoba lesz építendő, ezeknek egyharmada kettős ablakkal és szükség esetén 3 szoba összekapcsolható legyen, a földszinten a kávéház padozata 20 cméterrel álljon a járda felett. A kávéházi ablakok úgy készítendők, hogy nyáron a pinczébe legyenek süllyeszthetők. A kávéház az udvarról is nyerjen világítást, és legyen mellette egy kártyázó szoba is. Az épület balszárnyán helyezendő el a veres terítékű helység. A jobb oldali szárnyban pedig egy 60-80 ember befogadására alkalmas terem lesz elhelyezendő. A fedett udvar földszintjén levő oszlopok ne legyenek vastagok, hogy a kis oszlopok közt teríteni lehessen. A vigadó terem legalább 300 négyszög méter területű legyen. Ezekhez képest fölhivatott az első dijat nyert Bálint és Frommer építési vállalkozó czég, hogy ehhez képest egy vázlatot készítsen s akkor fog a bizottság a kivitel iránt intézkedni. Ez alkalommal a bizottság még elhatározta azt is, hogy az említett építészek tekintet nélkül a létesítendő épület költségvetési és bekerülési árára, a terv, a költségvetés- tervezet, munkaterv és részletek elkészítéséért, valamint a művezetésért, a kereseti kimutatás és leszámolással való közbenjárásáért 6000 forintot kapnak,mit az építők el is fogadtak9.” Április 22-én tárgyalta meg az építő bizottság az építészek által módosított terveket, de úgy határoztak, hogy amíg nincs egy bérlő, aki a garanciát kifizesse, és a továbbiakban vállalja, hogy fizeti a bérleti díjat is, addig ne lépjenek tovább. Ugyanezen a gyűlésen a bizottság az épületet 300 000 forintra becsülte, és kitűzték az átadási dátumot is, azaz 1900. november 1-jét, hogy, amennyiben lesz rá bérlő, ekkor az épületet kifestve és bútor nélkül átadják,. A bérlőnek ki kellett egészíteni az óvadék pénzt, azaz a 10000 forintot egy évi bérre, azaz 12000 forintra a szerződés megkötésekor. A város azt is vállalta, hogy a “villamvilágítás” bevezetését ők fizetik ki, ugyanígy a Vigadó
9
XXX Szamos.1898.jan.27.8 szám
5
nagytermét világító csillárokat és a termet díszítő tükröket. A világítótestek és a bútorzat többi része a bérlőre maradt. A jelentkezési határidő 1899. június 15-ig tartott. Csak 1898 szeptemberében találtak bérlőt Márkus Márton személyében, aki hajlandó volt kifizetni az óvadékot, s szerződésben vállalta a haszonbér fizetését is. Márkus Márton volt a város másik nagy szállodájának, a Koronának a tulajdonosa is. A bérlő csak úgy vállalta a bérletet és a feltételeket, ha az építési határozatot már 1898-ban meghozzák. Az építkezési és jogügyi szakbizottság elfogadásra ajánlotta a közgyűlésnek a szerződést és az építés elkezdését. Azt is ajánlották, hogy használja fel a város fedezetül azt a kölcsönt, amit a törvényszék építésére kapott, azaz 200 000 forintot. Az eljárások még jobban elhúzódtak, 1900-ban még a régi épület sem volt lebontva. Az újabb ürügy az volt, hogy a régi törvényszéki épület “…országos hirü műemlék” és hogy lerombolása “valóságos barbarizmus” lett volna.10 A minisztérium
Deleted: .
melyik? elrendelte az ügy kivizsgálását, így a Műemlékek Országos Bizottsága szakembert küldött ki. Schulek Frigyes műegyetemi tanár mérte fel a barokk épületet, de
Deleted: ü
arra a következtetésre jutott, hogy az nem képvisel különösebb értéket, és le lehet bontani, de csak 1900 novemberében dönti el a városi tanács végre azt, hogy a régi barokk törvényszék épületét lebontsák. Az épület állami kölcsönből lett finanszírozva, így a miniszteri rendelkezések is befolyásolták a kivitelezést.“A Vigadó és szálloda építése ügyében lejött miniszteri rendelet folytán az építkezési bizottság felhívta Bálint és Jámbor müépítészeket, hogy az összes terveket és költségvetéseket a miniszteri rendeletben részletesen körülírt módon s a tett észrevételének figyelembe vételével megfelelő módon dolgozzák át, úgy azonban, hogy a módosítások az előirányzott 460 000 koronát ne gyarapítsák. A miniszteri rendeletben kívánt fal vastagítások és többlet munkák költsége első sorban pyrogranit szobrász munkáknál, valamint a tervezett pincze kuglizó elhagyásával volna megtakarítható; azonban szépészeti és tartosság tekintetéből szükséges, hogy a nagy étterem oldal pillérei és a kávéház falai a szükséges magasságban megfelelő csinos kivitelű borítással látassanak el. Végül felhívta a bizottság a tervezőket, hogy az átdolgozott teljes munkát, valamint a pyrogránit szobrász munkákra a Zsolnay-féle gyártól ujjonnan beveendő ajánlatot legkésőbb folyó év május 10-ig terjesszék be, hogy 10
.Szamos. 1900.feb.25.16 szám
6
Deleted: .
azok a folyó év május 14-én tartandó rendes közgyűlésen tárgyalhatók és megállapíthatók lehessenek”11. 1901-ben a kivitelező cég képviselője, Grünwald Mór újabb ajánlatokat tett az épület szerkezetével kapcsolatban. A tervezők az eddigi csapos gerendázat helyett kompakt vagy pedig vastartók között elhelyezett borított födémet ajánlottak, de mivel ez költségtöbblettel járt volna, a bizottság nem fogadta el. Abba viszont beleegyeztek, hogy mészhabarcs helyett az alapozásban román cementet használjanak arra való tekintettel, hogy a talaj három méter alatt agyagos és lágy volt. A nedvessedés meggátolása céljából döntenek úgy, hogy a pince és a földszinti falak közé vízszintes szigetelő lemezeket alkalmazzanak. A puha talaj miatt az alapokat is szélesíteni kellett a lehető legnagyobbra. Ugyancsak a jó minőségért a régi téglákat csak a közfalaknál vagy a melléképületeknél használták, és ami itt nem fogyott el, azt eladásra szánták. Ezek a módósítások 3415 forint 20 korona költségtöbbletet okoztak. Az építkezés előrehaladtával nagyon hamar elfogyott az erre szánt pénz, a városnak kölcsönöket kellett felvenni, hogy a munkálatokat folytatni tudják. A 160 000 koronából, amit a Vigadó építésére szántak, már csak 74 968 volt meg. Ezt a különbséget próbálták fedezni kölcsönök felvételével. 49 635 korona 68 fillért sikerült a “Wallon” banktól felvenni, a városi “Törzs” pénzintézettőltől 15840 korona 40 fillért kölcsönöztek, mindkét helyről 4,5% kamattal. A hiányzó 19563 korona 15 fillért a közpénzből szerették volna fedezni12. Áprilisbanaz építkezés már előrehaladott volt, az alapozási munkákkal már kint voltak a földből. Az udvar belsejében az állásokat tartó gerendák már fel voltak állítva. Az innen kikerült földet az utcák feltöltésére használták. A szálloda alapkőletételére 1901. május 11-én került sor. “Bár az alapfalak csaknem a földszínéig ki vannak építve, az épület utczai középfalánál az alapba alkalmas szekrény készíttetett, a melybe egy palaczk helyeztetett el a következő tartalommal: egy emlékirat a régi törvényszéki épületről, a tisztikar és a bizottsági tagok névsora és a forgalomban levő összes érczpénz nemekből egy-egy darab13.” “Letétetett továbbá 1 egyfilléres, 1 kétfilléres, 1 tízfilléres, 1 húszfilléres pénzdarab, 1 egykoronás, 1 ötkoronás
11
.Szamos.1900.ápr.29.34 szám .Szamos.1901.ápr.21.32 szám 13 Szamos.1901. máj.12.38 szám 12
7
és 1 tízkoronás arany14.” “Az emlékiratot és pénznemeket magába foglaló palaczkot Hérmán Mihály polgármester az építtetés körülményeit és a jövőre irányzott szerencsekívánatokat tartalmazó beszéddel helyezte el az erre a czélra fen tartott üregben. Téglákat helyeztek aztán rá jelmondatos jó kívánatok közt az építő bizottság részéről Antal Kristóf, dr. Vajay Károly, Pethő György, Márkus Márton és Tankóczi Gyula, a bizottság jegyzője, a városi tanács részéről Kőrösmezey Antal, a mérnöki hivatal részéről Vajnai Bálint, továbbá Grünwald Mór építész-vállalkozó és Jámbor Lajos müépítész. A helyi sajtó részéről dr. Hantz Jenő helyezett téglát az alapkőre15.” A város június 27-én tartott közgyűlésén újabb kölcsön felvételét határozzák el. A város több helybeli pénzintézetet felkért, hogy ajánlataikat mutassák be, de az ezek által ajánlott 5.65%-os kamatot túl nagynak ítélték. Ezek után a város úgy döntött, hogy elfogadja a Magyar Jelzálog és Hitelbanktól felajánlott 360000 koronát 5.35%-os kamattal. A helybeli pénzintézeteket kérték fel először arra, hogy a kölcsönt megadják, mert nagyon sok szemrehányás érte a polgármestert és a városi tanácsot azért, hogy nem helybelieket bízták meg a kivitelezéssel, s ez által nem támogatják a helyi ipart. 1901 júliusában vetődött fel az, hogy a szállodához kapcsolják az építendő tűzoltó tornyot, azaz rajta helyezzék el, végül elvetették ezt az ötletet, hogy ez ne rontsa a szálloda aspektusát. Ugyancsak júliusban döntik el az épület nevét is, “Pannónia Szálló elnevezést nyert, mely elnevezés különösen az idegenekre való tekintettel történt16.” Ahogy korábban is említettem, a Pannónia építésénél többnyire nem szatmárnémeti mesterek dolgoztak, amiért a városi tanácsot több alkalommal is kritika éri , de a magyarázat erre minden esetben az volt, hogy jobbak voltak a budapesti cég ajánlatai. A tetőszerkezetet egy Thék nevű budapesti ácsmester készítette el, az asztalos munkát egy miskolci mester végezte. A belső festéssel egy szolnoki szobafestő volt megbízva, a parkettet pedig a Lamarche cégtől rendelték meg. Október 17-én újabb városi gyűlést tartottak, amelynek fő kérdése újra a Pannónia építési költsége volt. A mérnöki hivatal hívta fel a figyelmet néhány olyan részletre, amelyek kimaradtak a számadásból, így az emésztőgödör, udvarburkolás, jégverem, kút, 14 15 16
Fazekas Lóránd: Mozaikkövek Szatmárnémeti történetéhez. Szatmárnémeti, 2005. 9. ol. Szamos.1901. máj. 12.38. szám Szamos. 1901.júl. 14.56 szám
8
konyhai felszerelések, kerítés és a szomszédos falak megjavítása. Ugyanakkor maguk a tervezők is felhívták a figyelmet arra, hogy a költségvetésből kimaradtak olyan tételek, amelyekre feltétlenül szükség van: konyhalépcső, tetőfedések részleteinek az összhangba hozása, ajtószárnyak,zenekari emelvény, vesztibülök díszvakolása, kávéházi faburkolat, az utcai fedél, torony oromfalak, lépcsőház harmonikus kiképzése, ablaküvegezés, mellékhelyiségek kifestése. Természetesen ezek az ajánlatok nagy felháborodást keltettek
Deleted:
a városi tanácsban, sőt az is felmerült, hogy az építészeknek nem adják meg a honoráriumot ezekért a mulasztásokért. A tanács nehezen fogadta el az újabb kiadásokat azaz 28417 forint 31 korona ráadást. Erdélyi István főmérnök is felszólalt a gyűlésen,
Deleted:
azért mert többen sokallták az összeget, amit munkacsoportja kapott az elvégzett munkáért. Megjegyezte, hogy ebben az összegben benne van a takarék- és kávétűzhely, a nyársonsütő, szőnyegtartó rudak, lépcsőhorgok, a külön étkező termekbe elhelyezett kályhák, istálló- és mosóházi felszerelések, szobaszámok, telefon s villamos csengők költségei. A közgyűlés bizonyos tagjai többször nemtetszésüknek adtak hangot, hisz az építkezés többe került, mint amennyire bárki is számított volna. De már elkezdték, és nagyobb lett volna a veszetsség ha abbamaradt volna a munkálat. 1902 januárjában már a világítótestek és csillárok elkészítésére hirdették ki a pályázatot, amelyen végül a Magyar Fém és Lámpagyár Részvénytársaság ajánlatát fogadták el, mert árban az volt a legjobb, azonkívül esztétikailag is jobban találtak mintáik a Pannónia stílusához. Ők vállalták azt is hogy ezeket a csillárokat bronzból kivitelezik. Az ajánlott ár 14188 korona 62 fillér volt, végül 14000 koronában állapodtak meg. Márciusban került sor a kút ásásra, erre a városi kútmestert, Winkler Ferenczet kérték fel. Az 55 méter mély kútba egy 52 méteres csövet helyeztek el, melynek átmérője 146 centiméter volt, a vízoszlop magassága 5 méterre emelkedett. Sajnos mostanra ez a kút már nem látható. Sajnos a Pannónia Vigadó és Szálloda legkitartóbb támogatója, Hérmán Mihály polgármester hosszasabb betegség után 1902. április 5-én elhunyt, így nem láthatta befejezve kitartásának gyümölcsét. Utódja Pap Géza lett. Május elsején költözött át a bérlő Márkus Márton a Korona szállóból a Pannóniába. Ő már helyi mestereket kért fel a szobaberendezések elkészítésére. Az
9
Deleted:
asztalosok nevei: Juhász, Kondor, Bakai, Csányi és Vank. A kárpitosmunkát Kelemen Antal és Tóbiás J. végezte el. Érdekességképpen szeretnék itt egy újságcikket teljes egészében közölni. Fontosnak tartottam módósítások nélkül leírni, mert nagyon jól érzékelteti a kor hangulatát és a lakósok viszonyulását az ujonnan elkészült épülethez. A magyaros homlokzat nagy feltűnést keltett a maga népies elemeivel. A két építész Lechner hatása alatt állt, az ornamentika és a szálló alakja nagyon emlékeztet Lechner Földtani Intézetére. “Most már tejes pompájában díszeleg a Deák-tér többi emeletes épületcsportja között, magasra törő stilszerü homlokzatával; a homlokzat közép részén diszes s müvészies kivitelü magyar stilü, majolika cseréppel fedett tornyával. Naponkint nem kevés szemlélő gyönyörködik benne, ugyannyira, hogy sokszor a villamos csengője sem riasztja el a bámuló közönséget. Minden egyes arra járó egyénnek akad megnézni valója. Szóval hatalmas alakjával leköti a járókelők figyelmét. A második és első emelet ablakain keresztül látszó függönyök mutatják, hogy már a belső berendezés is befejezéshez közeleg, most már csak a földszinti helyiségek vannak hátra, de mikor a festő az utolsó ecsetvonást megtette, akkorára az is be lesz rendezve teljesen. Jó lesz azért egy kis szemlét tartani a vigalmi helyiségek elrendezése felett, mert el fog jönni maholnap az idő, mikor az első felavató mulatság megtartása közeledik és nem tudjuk magunkat tájékozni a sok fényes terem közül, melyikbe telepedjünk le. A kávéház.A főhomlokzat közepén van a kávéházba a bejárat belülről szélfogó ajtókkal ellátva, az egész homlokzati részt a nagy és tágas kávéház foglalja el, középen erős tartó és hatalmas öntött vas oszlopokkal, csinosan dekorálva magyar stilü szintén mahagóni fautánzatu butorokkal, magyar és szecessziós tükörálványokkal igazán a mai kornak hatalmas előrehaladt butorzat műremekkel bír. A kávéház hossza 29 m, széle 13.20 m. A mellékhelyiségek. A kávéházat az étteremből egy csarnok választja el, a kávéház nyugoti oldalán egy ajtó segélyével a mellékhelyiségekbe lehet jutni, melyek igazán nagyvárosiasan vannak elrendezve. A homlokzat jobb oldalán van a kocsibejáró, a melyből a keleti udvar-részre lehet jutni; a kocsi behajtóból mindjárt az első ajtón a
10
lépcsőházba érünk. A lépcsőházban van a portás-szoba. Ez elött a lépcsőkön felfelé haladva, az első és második emeleti helyiségeket lehet feltalálni. A bálterem. Tovább menve a keleti udvaron, az épület dereka táján van a bálterem bejárója. Először is az előtérbe jutunk; innen jobbra van a terem lépcsőháza, mely a tágas karzatokra vezet. A bejáróból a fojerben innen északra hatalmas ingaajtók segélyével a nagy, díszes s müvészien dekorált, kupolás mennyezetű bálterembe vezet utunk, mely oda illenék nemcsak az ország fővárosába, hanem akármelyik világvárosba is. Hossza 24 m, széle12 m a sóhaj-folyósókon kívül. A bálterem északi részén, jobb és bal oldalon van a szereplő művészek szobája udvari részre nyíló ablakokkal. A bálterem világosságát négy oldalról a karzat fölött levö hullámos ívezetü ablakok szolgáltatják. A terem magassága két emelet magasságát magába foglalja és ugy alakjára, mint díszítésére nézve a mai architectura igazi remeke. Az étkező terem. Az épülettömb közép részében elhelyezett étkező termet minden oldalról meg lehet közelíteni; nyugati oldalon a mellékhelyiségek, melyek a kiszolgáló személyzetnek igen nagy könnyüségére vannak. A bal oldalon a külön helyiségek állnak. Az északi oldalon a bálteremtől az étkező termet a czukrászat foyerje választja el. Innen pedig a vigadó-karzatra és az első emeletre, az elöbb említett keleti oldalon egyik, a nyugoti oldalon a másik lépcső vezet, mely az első emelettel össze van kötve. Az étkező világítását mennyezetbe alkalmazott diszes felső világitón nyeri, a mely csak az első emelet magasságáig megy fel. Az étkező csinosa dekorált mennyezettel bir, festése ugy, mint minden egyes helyiségeké, magyar stilszerüen van készítve. Az étkező keleti oldalán a zenészek részére külön emelvény van díszes balusztrád korláttal elválasztva. Az étkező hossza 22 méter, szélessége 11 méter a folyósókon kívül. Vendégszobák. Az első és második emeleten csak vendégszobák vannak, körűlbelül 56. A kiszolgáló személyzet lakása a konyhahelyiségek feletti félemeletben van elhelyezve, külön feljáratu melléklépcsővel. Az alsó helyiségek légfütése a pinczéből, az emeleti helyiségek kivülről fűthető kályhákkal vannak berendezve. Az összes helyiségekben villamvilágítás és vízvezeték van.17 17
Szamos.1902.ápr.24.33 szám
11
Az udvar. Az egész épületet elég tágas udvar veszi körűl, mely a jobb oldalon be, a bal oldalon kijáró kapuval van ellátva. Az udvar északi és nyugati részén vannak a melléképületek, u.m.: istálló, kocsiszín, jégverem, mosókonyha és gépház. Az egész épület alja, kivévén a báltermet, pinczével van ellátva.”
Deleted:
Több módósítás is történt az idők folyamán a Vigadó épületén, de kutatásom egyelőre ezt a kezdeti időszakot fedte le, erre szerettem volna alaposabban kitérni. Fontos volt nekem az, hogy az eseményeket időbe helyezzem, tisztán szerettem volna látni azt is, hogy a város személyiségei milyen szerepet játszottak a Pannónia megépülésében. Egy ekkora méretű építkezés ritka volt a vidéki városokban, de éppen ez volt a cél, be akarták bizonyítani ez által is, hogy Szatmár kiemelkedik a vidéki kisvárosok sorából. Deleted: ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ ¶ ¶
12
A Pannónia szálloda eredeti homlokzati terve Bálint Zoltán és Jámbor Lajos munkája
13
A Pannónia (ma Dacia) Vigadó és Szálló mai homlokzata(saját felvétel)
14
A régi törvényszéki épület
15
Az építési év a homlokzaton
16
