TOLLAL RAJZOLT KÖRVONALAK HABÁN PADLÓTÉGLÁN. Véninger Péter

TOLLAL RAJZOLT KÖRVONALAK HABÁN PADLÓTÉGLÁN Véninger Péter Véninger, P.: Mit dem Federkiel auf habanische Bodenziegel gezeichnete Umrisse Absztrakt: A regéci várban talált habán padlótéglák között három töredék bizonyos szempontból eltér a többitől. Két töredéket biztosan, egy harmadikat (aminek a máza buborékos) pedig valószínűleg a szükségesnél alacsonyabb hőmérsékleten égettek. Ennek a hibának köszönhetően egy olyan nyomot figyelhetünk meg, amit más habán kerámiákon nem. Az 1. tábla 1. képén látható töredéken a minta körvonalait a mázba karcolt vonal alkotja. Néhol sötétbarna maradt a máz a karcolásban. A máz égetés előtt még könnyen karcolódik. Valószínűleg mázba mártott tollal rajzolták meg a minta körvonalát. Ez a finom karcolás a kerámiák rendes égetése során eltűnik, és utólag már semmilyen vizsgálattal nem mutatható ki. Véletlen szerencse, hogy itt két tárgyon is megmaradt a túl alacsony égetési hőmérséklet miatt. Ennek köszönhetően újabb részletet tudhattunk meg a habán kerámiák készítéséről. Valószínűleg tollal rajzolták a körvonalakat a habán fazekasok a fajansz edényeiken is. Kulcsszavak: Regéc – Vár, alulégetett kerámia, mázas kerámia, selejt kerámia, kísérleti régészet, kerámiatechnológia

Bevezetés 2013-ban keresett meg Pető Zsuzsa azzal a kéréssel, hogy tisztítsak meg három, Regécen talált mázas habán padlótéglatöredéket. Említette, hogy a Regécen előkerült padlótéglaleletek egy részén szokatlan jelenségeket fedezett fel, amelyek a következők:1 – A padlótéglák felülete a mázas kerámiákhoz hasonló, de nagy részük nem fényes, hanem matt. – A minták festett körvonala néhol hiányzik, és a helyén karcolás látható. (Talán előrajz?) A pontosabb szemrevételezéshez tisztításra volt szükség. Az itt következő megfigyelések a tisztítás során tett szemrevételezés eredményei. Mivel a készítés szempontjából különösen érdekes leletekről van szó, talán nem reménytelen a későbbiekben anyagvizsgálatokat végeztetni. Az ásatás adatai Lelőhely: Regéc – Vár. Az ásatás vezetője Gíber Mihály és Simon Zoltán volt.2 A vár feltárása 1999-ben indult meg Simon Zoltán vezetésével, Regéc Község Önkormányzatának kezdeményezésére és támogatásával, és azóta is jórészt önkéntesek, elsősorban gimnazista és egyetemista diákok részvételével zajlik évről-évre. A vár részei közül a Felsővár teljesen, a „Középső vár” nagyrészt feltártnak tekinthető, de az utóbbi években már az Alsóvár egyes részeit is sikerült feltárni. A „Középső vár” területén több helyről, szórtan kerültek elő a padlólapok; lényegében a 16. század elejétől kiépülő palotarészen és várudvaron, azok omladékában voltak jelen. Az előkerült töredékek túlnyomó része a habán kerámiákra jellemző sajátosságokat mutatja, de három töredéken látható nyomok eltérnek a többi padlótéglától. A tisztításra kapott padlótégla-töredékek leltározatlanok voltak. A padlótéglák állapota A habán padlótégla-töredékeket óvatosan, nedves tisztítással tisztítottam, figyelve arra, hogy esetleg a töredékek rossz állapota (mállékonyság, stb.) miatt nehogy olyan nyomok vesszenek el, amelyek később jelentősnek bizonyulhatnak. Szerencsére a töredékek állapota stabil volt, ezért nem volt szükség speciális kezelésre (például átitatásra, ami a későbbi anyagvizsgálatokat megnehezítette, vagy lehetetlenné tette volna). A tisztítás során egyértelművé vált, hogy Pető Zsuzsa minden megfigyelése helyes volt. A padlótéglákon valóban 1

A Pető Zsuzsa által megfigyelt néhány egyéb sajátosság többsége a formázáshoz kapcsolódik. Bár ezek is érdekesek, de ennek tárgyalásától most eltekintek, mert a fő témához nem kapcsolódnak. 2 Köszönettel tartozom Gíber Mihálynak, Simon Zoltánnak és Pető Zsuzsának az ásatás adataiért, illetve az ásató régészeknek a közlés lehetőségéért.

319

Véninger Péter: Tollal rajzolt körvonalak habán padlótéglán

olyan nyomok láthatóak, amelyek kerámialeleteken szokatlanok, ugyanakkor a kerámiák készítési technológiájának ismeretében jól magyarázhatóak. Tisztítás után látható, készítéshez kapcsolódó nyomok A különböző töredékeken eltérő nyomokat lehetett megfigyelni. A továbbiakban csak a megszokottól3 eltérő sajátosságokról lesz szó, a habán padlótéglákon látható valamennyi (készítéstechnológiához köthető) nyomra nem térek ki. Az első padlótégla-töredéken a habán kerámiák jellegzetes színeit lehetett látni, de a máza meglehetősen nagy buborékokat, hólyagokat mutatott, amelyek szélei nem élesek, hanem lekerekedtek voltak (1. tábla 2. kép). Fontos sajátosság, hogy ez a buborékosság nem csak egy vagy néhány színt érint, hanem az összeset. A következő padlótéglán (1. tábla 1. kép) az első szembetűnő sajátosság, hogy majdnem mindegyik máz felülete matt. Csak a türkizkék és a sárga szín olyan fényes, mint amit megszokhattunk a habán kerámiákon. A többi Regécen előkerült padlótéglával összehasonlítva pedig feltűnő, hogy az alapmáza más színű: a többi padlótéglán halvány szürkészöld színű, de ezen a töredéken fehér (1. tábla 2. kép). Emellett látható, hogy minden körvonal helyén egy jól kivehető sekély, keskeny, egyenletes karcolás van. A legtöbb karcolt körvonalban nem maradt meg a kitöltő máz, de néhány kisebb részben szerencsére igen. Ez látható az 1. tábla 4. képén a négyzetes körvonal sarkában, a sárga minta felső részén, illetve a sárga minta és a türkiz színű minta határán néhány rövid szakaszon. A tisztítás után láthatóvá vált, hogy nem előrajzról van szó, mivel nem tér el egymástól a karcolás és a festett körvonal. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a sötétbarna körvonalak létrehozásával egyidőben keletkezett a karcolás is. Nem szabad elfelejteni, hogy az egymásra festett mázak nem szoktak egymástól elválni (itt egy fehér alapmázra festett barna színű máz a körvonal), hiszen az égetés során a kemencében a mázak megolvadnak, és sűrűn folyó folyadékká válnak. Ennek során véglegesen és szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak. A legtöbb mázas kerámiára nem jellemző, hogy valamilyen színű máz lepereg, és alatta egy másik mázat látunk. Egy következő téglán az 1. tábla 2. képén láthatóhoz hasonlóan fényes a sárga, a kék és a türkiz színű máz. A fehér alapmáz és a körvonal matt. A körvonal nem sötétbarna, hanem lila színű (1. tábla 3. kép). A következő kérdésekre kerestem választ A megkeresés során kapott információk és a tisztítás közben megfigyelt sajátosságok alapján a következő kérdésekre kerestem választ: – A 2. és 3. padlótégla-töredéken látható matt festések anyaga máz vagy engób? (Ha ez szemrevételezéssel megállapítható ebben az esetben.) – Amennyiben máz, akkor mi az oka annak, hogy matt? (Készítés hibája? Használatból eredő károsodás? Földbe kerülés utáni károsodás?) – Az 1. tábla 2. képén látható mázak buborékosságának oka. – Az 1. tábla 3. képén látható töredék körvonalának sötétbarna helyett látható lila színének oka. – A 2. padlótégla-töredéken a körvonalakat követő karcolások oka, esetleg szerepe a készítésben. A felsorolt sajátosságoknak nem feltétlenül különböző a magyarázata. Lehet, hogy a jelenségek nagy része ugyanarra vezethető vissza. A látott nyomok értelmezése készítéstechnikai szempontból Feltételezhetjük, hogy a megszokottól eltérő kinézetű padlótéglák is a hagyományos habán technológiával készültek. Ebben az esetben a padlótéglákon látható festés mindegyike máz kell, hogy legyen. Ez természetesen anyagvizsgálat hiányában pusztán feltételezés, de több készítéstechnikai érv is emellett szól. Ezekről később szó lesz. Elvileg lehetséges, hogy a néhány szokatlan kinézetű padlótégla későbbi pótlás, amelyeket más mester készített (valamiféle habán és magyar népi kerámia közötti átmeneti technikával, ami Erdélyre jellemző), de ez kevéssé valószínű. Amennyiben hagyományos habán technológiával készültek, és a padlótéglákon mázat látunk, akkor a mázak mattságának nem lehet túlságosan sokféle oka. Matt lesz a máz akkor, ha annak készítése során a fazekas hibázik és a máz összetétele

3

Habán kerámiákról igen sokan és sokat írtak, a készítéséről jóval kevesebbet. Magyar nyelven jó összefoglaló: RADVÁNYI – RÉTI 2011, 25–26, legbővebb pedig: RINGER 2014, 127–138.

320


nem megfelelő.4 Eddigi ismereteim alapján a habán fazekasok precízen dolgoztak, ezért ez nem valószínű. A kerámiakészítési és -égetési tapasztalataim alapján, illetve a sárospataki habán fazekastelepen talált selejt ke5 rámiák alapján sokkal valószínűbb az, hogy a mázak azért mattak, mert ezeket (nem szándékosan) az ideálisnál kissé alacsonyabb hőmérsékleten égették. Egy fazekaskemence belsejében viszonylag nagy hőmérséklet-különbség is lehet. A túl alacsony hőmérsékleten égetett kerámiák régészeti leletként ritkák.6 Ennek oka az, hogy egy viszonylag könnyen javítható hibáról van szó, egy újabb égetés után általában már megfelelő minőségű kerámiát kapunk. Minden alulégetett mázas kerámialelet fontos a készítéstechnológia szempontjából,7 ezért érdemes megtanulni felismerni az ilyen hibát mutató kerámiákat. Lehetséges, hogy a nagy mennyiségű padlótégla között ,,megbújt” néhány olyan darab is, aminek egy része, vagy akár az egész tégla túl alacsony hőmérsékleten égett. Az is lehetséges, hogy az idő hiánya miatt ítélték úgy, hogy ezek a darabok már elfogadhatónak minősíthetők. A túl alacsony égetési hőmérsékletnek nem mond ellent az, hogy nem minden szín matt. A sárga, a kék és a türkiz fényessége könnyen megmagyarázható. A különböző színű mázak összetétele is különböző, ezért olvadáspontjukban könnyedén lehetnek kisebb különbségek. A mázakat színező anyagok egy része olvasztó hatású, mások pedig növelik a máz olvadáspontját,8 ez azonban nem jelent eltérést. Átlagos égetési hőmérsékleten észrevehetetlen, mert akkor már mindegyik kellően megolvad. Az 1. tábla 3. képén látható töredék körvonalának sötétbarna helyett látható lila színe szintén magyarázható az alacsony égetési hőmérséklettel. A máz buborékosságának többféle oka is lehet. Ha csak néhány szín (jellemzően az antimonsárga és mangánbarna) buborékos, akkor ennek oka a mázat színező anyagokban keresendő – ezek azonban többnyire apró buborékok. Ebben az esetben a buborékok nagy mérete miatt, és azért, mert minden színre jellemző, olyan okot kell keresni, ami a színezőanyagoktól független. Szerencsére a különféle mázhibákról és ezek okairól meglehetősen részletesen írnak a kerámiakészítéssel foglalkozó könyvek.9 Az ide vonatkozó részek10 röviden a következők: minden máz buborékosodik miközben megolvad. Megfelelő égetési hőmérsékleten azonban ezek a buborékok elsimulnak és a kész tárgyon már nem láthatóak. A máz olvadásának kezdetére nagyobb méretű buborékok jellemzőek, később pedig sok apró. A máz az olvadás kezdetén még nagyon sűrűn folyós, ezért a buborékok elpattanása után még nehezen simul el a felület. Később, magasabb hőmérsékleten csökken a viszkozitás.11 Hinsenkamp és szerzőtársai megemlítik,12 hogy szulfáttartalmú tüzelőanyag, illetve a máz megolvadása előtti redukciós atmoszféra (koromlerakódás a mázréteg alatt) okozhat buborékosságot. De okozhatja ezt a hibát az is, ha túl gyorsan égetünk, mert a máz már megolvad, de még bizonyos anyagok elbomlanak a cserépben.13 Sajátos módon nem csak a túl alacsony, hanem a túl magas égetési hőmérséklet is okozhat buborékosságot,14 illet-

4

Ezt a hibát szándékosan is elő szokták idézni, és létezik olyan máz, ami matt lesz normál égetés során, mivel a máz összetétele nem felel meg az üvegképződés feltételének (TAMÁS 1982, 851). 5 A sárospataki habán fazekasműhely feltárása során az első két évben előkerült kerámiák szemrevételezése alapján (Véninger Péter 2013. Sárospataki habán kerámiák készítéstechnikai elemzése. Előadás: ,,»A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni« – Regionalitás a középkori és kora újkori kerámiában” című konferencia. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2013. január 9–11.). 6 A mai Szíria területén található egykori Antiochiai Királyság egyik keresztes várában, Margatban előkerült egy alulégetett, mázas talpastál töredéke. Ez szintén matt felületű, de rózsaszín – még kevésbé olvadt meg. Mintát nem lehetett látni rajta, de nem zárható ki, hogy égetés után lett volna rajta, ugyanis égetés előtt nem minden estben látszik a minta. Ezt a töredéket 2009-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeuma által szervezett ,,Magyar kutatások a szíriai Margat várában” című konferencián, Keresztes kerámiák készítési technikái című előadáson mutattam be. 7 Az alulégetett mázak azért fontosak, mert olyan információkat hordozhatnak, amiket a megfelelően kiégetett kerámiák nem. Például a máz készítésénél felhasznált alapanyagok eredetihez közelebbi állapotukban őrződhetnek meg, mert még nem alakultak át, nem oldódtak föl a mázban. 8 A színezőanyagok olvadást befolyásoló hatása (1000 fok alatt olvadó ólmos mázban, a gyakorlatban használt színezőanyag-mennyiségben) a következőképp alakul (hagyományosan minden itt következő elem oxidként értendő): messze a legerősebben olvasztó hatású a mázban a mangán. A mangán olvadáspontja és forráspontja nagyon közel van egymáshoz. Kevésbé, de érzékelhetően olvaszt az antimon. Ezt szorosan követi a réz, majd a vas és a kobalt. Az ón pedig növeli az olvadáspontot. Az összes erre vonatkozó információ Henszelman Imre kerámiatechnológus szóbeli közlése, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. 9 Elsősorban a kerámiaipar és a kézműves kerámiakészítés szakirodalma foglalkozik vele, de a néprajzi szakirodalomban is előfordul. Utóbbira példa: KISS 1964, 344–346: „Ha az edény csak félig égett ki mázára, azt mondják, hogy csak rászáradt a máz.” ,,Ha az edény féleredésben van: fölhólyagzik.” Stb. 10 TAMÁS 1982, 847–849. Részletesen leírja a jelenséget és javítási lehetőségeit. 11 TAMÁS 1982. 12 HINSENKAMP – SASVÁRI – SÖVEGJÁRÓ 1953. 13 Nagyjából az 1960-as évekig megjelent szakirodalom azért is érdekes, mert ezekben még leírnak olyan tapasztalatokat is, amelyek a régészeti szempontból érdekes kézműves hagyományokhoz kapcsolhatóak (pl. a fatüzelésű égetéshez kapcsolódó hibákat). Pl. HINSENKAMP – SASVÁRI – SÖVEGJÁRÓ 1953. Ilyen szempontból jobbak, mint a frissebb kiadású könyvek, amelyek a mai ipar technológiájának hibáival foglalkoznak. 14 HINSENKAMP – SASVÁRI – SÖVEGJÁRÓ 1953, 462–463.

321


ve van több más olyan ok is, amit ebben az esetben nagy valószínűséggel kizárhatunk.15 Az minden bizonnyal elmondható, hogy jelen esetben a nem megfelelő égetési atmoszféra, a valószínűleg túl alacsony égetési hőmérséklet okozta a hibát. A máz megjelenése alapján a hiba neve narancshéjasság:16 a mázban nagyméretű lyukak vannak, melyek sűrűn helyezkednek el. A körvonalak problémája A padlótégla-töredékeken látható szokatlan jelenségek közül leginkább izgalmas a karcolt körvonal jelenléte, ez ugyanis egyáltalán nem jellemző a habán kerámiákra. Tudomásom szerint még soha senki nem írt le olyan habán kerámiát, aminek karcolt körvonala van. Nagyon valószínűnek tartom, hogy itt nem egy kivételes technológiai eltérésről van szó, hanem egy olyan technológiai jelről, ami rendszerint eltűnik a készítés során, és csak a véletlennek köszönhető, hogy ebben az esetben ránk maradt. A habán kerámiák készítéséről már sokan írtak, de a technológia részleteivel foglalkozó írások nem jellemzők. A művészettörténészek és a fazekasok között egyaránt általános nézet az, hogy a habán kerámiák mintáit ecsettel festették. Ez számomra is hihető magyarázat volt az eddig ismert tárgyak alapján. Bár a habán fazekasműhelyekben találtak írókaleleteket,17 az ezekkel írt mintát kizárta a kutatás. Egyrészt azért, mert az íróka használatát a habánok által készített népi kerámiákhoz kötik, másrészt azért is, mert az ezzel írt vonalak kezdete és vége eltér a habán fajanszokon látható körvonalakétól. Az ecset használata látszólag megfelelő, hiszen viszonylag hosszú és egyenletes vonal festhető vele. Valójában ma a habán kerámiák készítésénél komoly probléma az ilyen vonalak készítése. A mai festők csodálatát is kiváltják a habánok által festett hosszú, egyenletes körvonalak. A gyakorló fazekasok közül Falusi Béla tudott, és özvegye, Falusiné Terjék Éva tud speciáls, saját készítésű ecsettel leginkább olyan hosszú, egyenletes vonalakat festeni, mint amilyet egykor a habánok. Tudomásom szerint a tollal rajzolt körvonalak lehetősége soha nem merült fel komolyan a kutatásban. Valódi, technológiát is érintő érvvel azonban nem találkoztam, amely kizárná ezt a lehetőséget. A körvonalak vizsgálhatatlansága kész tárgyakon Ha egy kerámia elkészül, akkor rendszerint azt látjuk, amit a fazekas láttatni akar. A selejt kerámiák vizsgálata azért izgalmas, mert akkor olyan dolgokat is látunk, amit a fazekas nem akart megmutatni. A selejt vagy hibás kerámiákon megfigyelt sajátosságok mind jelentős plusz információval szolgálnak az eddigi ismereteinkhez a kerámiák készítéséről. Közismert, de gyakran mégsem gondolunk bele abba, hogy a kerámiák égetésekor a máz megolvad a kemencében. Az egymás tetejére festett mázrétegek ekkor szétválaszthatatlanul összeolvadnak. Ez az oka annak, hogy hiába is vizsgálnánk a kerámiák mázait, már nem találunk semmilyen információt arra vonatkozóan, hogy milyen eszközzel hozták létre a körvonalat. Hiába készítenénk keresztmetszetet, majd vékonycsiszolatot a mázról, és hiába tennénk mikroszkóp alá. A kész tárgyon megfigyelt rétegek nem feltétlenül azonosak az égetés előtti rétegekkel se számban, se sorrendben. A mázak megolvadása az oka annak, hogy soha nem került elő bizonyíték arra, hogy a habánok használhattak-e tollat a körvonalakhoz vagy sem. Ezért maradt meg minden erre vonatkozó érv az elméleti spekuláció szintjén. Sajnálatos módon tollal festett körvonalakra vonatkozó kísérleti régészeti próbálkozások eddig nem voltak, vagy legalábbis – amennyire tudom – nem publikálták őket. A karcolt körvonalak Úgy vélem, hogy a leginkább logikus magyarázata az 1. tábla 4. képén látható jelenségnek az, hogy a körvonalakat a nyers mázra tollal rajzolták. Tehát a halvány zöldes-szürke alapszínre került az összes minta mázzal (a körvonal tollal, a kitöltése pedig ecsettel), majd ezek után égették ki a tárgyakat. Az alapszínként használt máz nyersen (égetés előtt) laza, könnyen porló, karcolódó és elkenődő anyag. Körömmel könnyen karcolható,18 ám ecsettel való festéskor a máz nem karcolódik, nem karcolódhat meg. Egy toll azonban már egyértelmű karcolást hagy rajta. 15

A mázak túlságosan finom szemcsésre való őrlése, ami inkább modern hiba lehet. A felület porossága következtében bekövetkező mázugrás kizárható, mert az nem így néz ki. A tüzelőanyag kéntartalma által okozott hiba is kizárható, mert az a szén- és gáztüzelésre jellemző. Hinsenkamp megemlíti a vízgőzt a hiba egyik lehetséges okozójaként (HINSENKAMP – SASVÁRI – SÖVEGJÁRÓ 1953), Kozma Béla viszont csak az utóbbit említi (KOZMA 1998, 43). 16 MATTYASOVSZKY-ZSOLNAY 1953, 186. 17 Ringer István talált két darab írókához tartozó töredékeket a sárospataki habán fazekasműhely feltárása során 18 Készítettem olasz reneszánsz majolika mázakat korabeli recept alapján. Ettől nem tér el lényegesen a habán mázak összetétele.

322


Az íróka használata ismét kizárható, mert a felület felett mozgatjuk az írókát, mely csak ritkán ér hozzá, így nem ad folyamatos, körvonallal egyező nyomot. Összefoglalás A regéci várban talált habán padlótéglák között három töredék eltér a többitől. A rajtuk látható hibák vagy sajátosságok nem használatból erednek, és nem utólagos károsodás (tafonómia) eredményei, hanem a készítésükből következően különböznek a többi padlótéglától. Az eltérő jelenségek magyarázatának közvetlen oka a nem megfelelő égetési technológia: az 1. tábla 2. képén látható töredék buborékossága valószínűleg, bár nem biztosan a túl alacsony égetési hőmérséklet következménye. A másik két töredéken egyértelmű nyomai vannak annak, hogy a szükségesnél még alacsonyabb hőmérsékleten égették: a máz a megolvadás kezdetének jeleit mutatja. Ezért a mázak egy része még nem fényes, bár a színeik már a véglegeshez hasonlóak. (Ez utóbbi miatt valószínűsíthetjük, hogy frittelt mázat használtak.) A túl alacsony égetési hőmérsékletnek köszönhetjük, hogy egy olyan nyomot is megfigyelhetünk, amit egyébként normál hőmérsékleten égetett habán kerámiákon nem. Ennek köszönhetően a habán kerámiák készítésének egy eddig ismeretlen részlete vált bizonyíthatóvá. A 2. számú töredéken (1. tábla 1. kép) a megszokott sötétbarna színű máz helyett a körvonalakat karcolás jelöli. Figyelmesebben megvizsgálva a töredéket (1. tábla 4. kép) azt láthatjuk, hogy a karcolást valaha sötétbarna anyag – nem megfelelően kiégetett máz – töltötte ki, melynek nagy része hiányzik. Feltehetően a padlótégla használata során kipergett. Valószínűleg a padlótéglára felvitt alapmázra a tollal felrajzolt körvonalakkal hozták létre a karcolást. Természetesen a tollal való rajzolás célja az volt, hogy barna színű mázzal megrajzolják a körvonalat. A nyers állapotban még puha máz könnyen karcolható, így megőrizte a tollrajz nyomát. Amennyiben az égetés a szokott módon történik, akkor a kemencében megolvadó máz eltünteti a karcolást, mert elsimul. A jól kiégetett kerámián sem szabad szemmel, sem vékonycsiszolattal nem lehet kimutatni a toll által okozott karcolást a fehér mázban. Valószínű, hogy a tollal rajzolt körvonal nemcsak néhány padlótégla készítésénél fordult elő, hanem a habán fajanszok készítésének megszokott része lehetett, melynek eddig nem maradt bizonyítéka. Igen nagy szerencsénk van ezekkel a kissé alacsony hőmérsékleten égetett leletekkel, mert a készítésnek eddig ismeretlen részletére derült fény általa.19 Remélem, hogy ezek az eredmények is ösztönzik a hibás és az ép kerámiák technológiájának további kutatását.

19

Hálásan köszönöm Pető Zsuzsának, hogy a töredékekre felfigyelt, és megkeresett a kérdéseivel.

323


Irodalom HINSENKAMP Alfréd – SASVÁRI György – SÖVEGJÁRÓ János 1953 Durvakerámiai kézikönyv. Építésügyi Kiadó, Budapest. KISS Lajos 1964 Vásárhelyi kistükör. Magvető Kiadó, Budapest. KOZMA Béla 1998 A kerámiamázak. Valency Kft., Szeged. MATTYASOVSZKY-ZSOLNAY László 1953 Finomkerámiai kézikönyv I. Általános rész. Építésügyi kiadó, Budapest. RADVÁNYI Diána – RÉTI László 2011 A habánok kerámiaművészete. (A Kárpát-medence kerámiaművészete IV. kötet) Novella Kiadó, Budapest. RINGER István 2014 Uradalmi és mezővárosi műhelyek a 17. századi Sárospatakon. A régészeti kutatások eredményei. Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. Dr. TAMÁS Ferenc (főszerk.) 1982 Szilikátipari kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

324


Mit dem Federkiel auf habanische Bodenziegel gezeichnete Umrisse Péter Véninger Im Fundort Regéc – Vác wurden habanische Bodenziegel gefunden. Es gibt drei Scherben, welche von den anderen abweichen. Die sichtbaren Fehler oder Eigenarten stammen nicht vom Gebrauch und sind kein Ergebnis der nachträglichen Schädigung (Taphonomie). Aufgrund von Herstellungsfehlern sind sie nicht wie die anderen Bodenziegel. Der direkte Grund, womit die gesamte Erscheinung erklärt werden kann, ist die unzureichende Brenntechnik. Der Blaseninhalt der Scherbe auf der Abb. 1 ist wahrscheinlich die Folge der zu niedrigen Brenntemperatur. Auf den zwei anderen Scherben befinden sich eindeutige Spuren, dass sie unter niedrigerer Temperatur gebrannt wurden, als es nötig gewesen wäre, der Firnis zeigt Zeichen des Schmelzbeginns. Deswegen ist ein Teil der Firnisse noch nicht glänzend, obwohl ihre Farben schon dem endgültigen Firnis ähnlich sind. (Wegen des Letzteren können wir vermuten, dass mit Fritte gemachte Glasur verwendet wurde.) Dank der zu niedrigen Brenntemperatur können wir auch eine solche Spur beobachten, die bei normaler Temperatur gebrannter habanischer Keramik nicht sichtbar ist. Infolgedessen wurde ein bisher unbekanntes Detail der Herstellung der habanischen Keramiken beweisbar. Auf Scherbe Nr. 2 (Abb. 1) bezeichnet die Einritzung anstelle der gewohnten dunkelbraunen Glasur die Umrisse. Nach der aufmerksameren Untersuchung der Scherbe (Abb. 4) können wir sehen, dass die Einritzung irgendwann mit einem dunkelbraunen Material (unvollständig gebrannte Glasur) ausgefüllt wurde, dessen größter Teil fehlt. Vermutlich ist es während der Benutzung des Bodenziegels abgeblättert. Die mit dem Federkiel aufgezeichneten Konturen haben wahrscheinlich den Umriss der auf den Bodenziegel aufgetragenen Grundglasur geschaffen. Natürlich war das Ziel des Zeichnens mit dem Federkiel, die Kontur mit braunfarbiger Glasur zu zeichnen. Die in rohem Zustand noch weiche Glasur konnte leicht eingeritzt werden. Das hat die Spuren der Federkielgravur als Einkerbung erhalten. Wenn der Brand auf die übliche Art und Weise geschieht, dann lässt die schmelzende Glasur während des Brennvorgangs im Brennofen den Ritz verschwinden, weil er sich glättet. An der gut gebrannten Keramik kann der durch den Federkiel verursachte Ritz weder mit bloßem Auge noch mit Dünnschliff in der weißen Glasur nachgewiesen werden. Wahrscheinlich ist der mit dem Federkiel gezeichnete Umriss nicht nur bei der Herstellung einiger Bodenziegel aufgetreten, sondern er könnte ein normaler Teil der Herstellung von Habaner Fayence sein. Bisher gab es hierfür keinen Beweis. Wir haben sehr großes Glück mit diesen bei etwas zu niedriger Temperatur gebrannten Fundstücken, weil dadurch ein bisher unbekanntes Detail der Herstellung ans Licht gekommen ist. Ich hoffe, dass diese Ergebnisse die weitere Forschung der Technologie der fehlerhaften und fehlerfreien Keramiken antreiben.

325


1. kép

2. kép

4. kép

3. kép

0 5. kép 1. tábla 326

4 cm

TOLLAL RAJZOLT KÖRVONALAK HABÁN PADLÓTÉGLÁN. Véninger Péter

Recommend Documents