MÉDIAISMERETI FOGLALKOZÁSOK KÖNYVTÁRI KÖRNYEZETBEN Alsó tagozatos (3-4 osztályos) gyerekek részvételével Max csoportlétszám: 18 fő Moderátorok száma: 3 fő (készítette Nagy Krisztina - Televele Médiapedagógiai Egyesület ) 1. foglalkozás – Médiaélmény feldolgozás – bábfoglalkozás időtartam
1
1. Bemelegítő drámajáték
15 perc
2. Rövid imaginációs gyakorlat
5 perc 2 perc
3. Játékos formában kiscsoportok alakítása 4. Kiscsoportokban a gyerekek megrajzolják a médiafigurákat, majd a rajzból pálcikabábot készítenek – az alkotás során beszélgetés a kiscsoportban a rajzolt figuráról, a felidézett médiaélményről. 5. A kiscsoport a rajzolt bábok segítségével közösen kialakít egy jelenetet, nagy vonalakban elpróbálja.
6. A gyerekek megismerkednek a videokamera működésével.
15 perc
15 perc
10 perc
7. A csoportok előadják egymásnak a jeleneteket. A gyerekek jeleneteket videóra rögzítik.
15 perc
8 A jelenetek megbeszélése a kiscsoportokban. 9. Záró integrációs drámajáték
8 perc 5 perc
90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : rajzlap, filctoll, ceruza, hurkapálca, ragasztó, olló, videokamera, állvány, drapéria a bábszínház paravánjához
Módszertani javaslatok 1. Az imaginációs gyakorlat célja, a gyermeket aktuálisan foglalkoztató belső témához kapcsolódó médiafigura felidézésének segítése. A gyakorlat után a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy rajzoljanak le egy számukra
1
aktuálisan fontos, őket foglalkoztató, médiából ismert személyt, figurát. Fontos, hogy ne minősítsük a médiafigurát. 2. A rajzolás közben a csoporthoz tartozó moderátor beszélgetést kezdeményez a gyerekek rajzairól, a gyerekek egymás közötti beszélgetéseiben is részt vesz, ha szükséges. Fontos, hogy a gyerekek egymás médiafiguráiról ne nyilatkozzanak szélsőséges módon. A kritikának lehet helye, de a minősítés ne eredményezze a gyerekek bezáródását, ne szegje kedvüket. 3. A videokamerával való ismerkedést az a csoport kezdheti, amelyik leghamarabb kész van a jelenet kitalálásával, elpróbálásával. Ha kész a jelenet és még foglalt a kamera, a moderátor a kiscsoporton belül rövid drámajátékot kezdeményez. 4. A jelenetek eljátszásának sorrendjét sorshúzással döntjük el, a sorrendhez igazítjuk, melyik csoport kezeli a kamerát, ki kerül a néző szerepébe. Mindhárom csoport, mindhárom szerepben sorra kerül. 5. A jeleneteket követő kiscsoportos megbeszélésen a saját csoport jelenetéről beszélgetünk, kinek milyen volt a saját szerepében lenni, hogy tetszett a történet. 6. A záró játék lehetőséget ad arra, hogy a csoportok egymás játékairól osszák meg benyomásaikat a többiekkel. Célkitűzések 1. médiaélmények felidézése, az azokra való reflexió segítése, ezáltal a médiaélmények feldolgozása 2. annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatóak és megváltoztathatóak 3. kooperáció tanulása 4. digitális kamera használatának elsajátítása
2. foglalkozás Harry Potter Némó nyomában (kedvenc médiafigurák) - pedagógiai szerepjáték időtartam 1. Bemelegítő drámajáték, amelynek során a korábbi 10 perc foglalkozás élményei is felidéződnek.
2.
2. Szerepmegformálást segítő gyakorlatok, színjátszótréning pl. tükörjáték: párban a társ mozgását, kifejezett érzését kell visszatükrözniük a gyerekeknek; a gyerekek a megadott szerepeknek (pl. mérges törpe, világszép
15 perc
2
királylány, daliás királyfi) megfelelően mozognak a terem egyik részéből a másikba.
3. Körben ülve irányított beszélgetés arról, mely médiaélményekről szóljanak a szerepjátékok; kiscsoportokba rendezés 4. A kiscsoportok egy-egy moderátor segítségével kitalálják a jelenet történetét, kiosztják a szerepeket, beöltöznek, próbálnak.
5 perc
30 perc
5. A csoportok előadják egymásnak a jeleneteket. A gyerekek a jeleneteket videóra rögzítik.
15 perc
6. A jelenetek megbeszélése a kiscsoportokban.
10 perc
7. Záró integrációs drámajáték
5 perc
90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : beöltözéshez szükséges jelmezek, anyagok, arcfesték, videokamera, állvány
Módszertani javaslatok 1. A moderátorok szerepe a jelenet kitalálása során az, hogy elősegítsék a gyerekek ötleteiből a közös történet megalkotását. Alapvetően koordináló, összegző szerepük van, nem jó ha az ő javaslataik dominálják a jelenet megalkotását. 2. A megbeszélés során tisztázni kell -
szereplőket helyszínt kezdőképet a jelenet fontosabb elemeit, cselekményét a jelenet végét.
3. A jelenetek eljátszásának sorrendjét sorshúzással döntjük el, a sorrendhez igazítjuk, melyik csoport kezeli a kamerát, ki kerül a néző szerepébe. Mindhárom csoport, mindhárom szerepben sorra kerül. 4. A jeleneteket követő kiscsoportos megbeszélésen a saját csoport jelentéről
3
beszélgetünk, kinek milyen volt a saját szerepében lenni, mi tetszett, mi nem tetszett a történetben. 5. A záró játék lehetőséget ad arra, hogy a csoportok egymás játékairól megosszák benyomásaikat a többiekkel. Célkitűzések 1. A gyerekek médiavonatkozású félelmeinek, kívánságainak, emlékeinek tematizálása, a szerepazonosuláson keresztül a médiaélmény megdolgozására nyílik lehetőség, a média élményekre való reflexióra. 2. A gyerekek felismerjék, hogy a látottak átalakíthatóak és megváltoztathatóak. 3. Szereptől való távolságtartás képességének tanulása.
3. foglalkozás – karakterek-hősök időtartam 1. Bemelegítő drámajáték 2. A gyerekek közösen olyan filmrészleteket néznek meg, amelyekben különböző karakterek, hősök szerepelnek.
12 perc 10 perc
3. A filmrészletek első megtekintése után irányított beszélgetés a látott szereplőkről, karakterekről, arról, milyen jó és rossz karakterek szerepeltek a filmrészletekben.
10 perc
4. A filmrészletek második megtekintése során a gyerekeknek az a feladata, hogy megfigyeljék, milyen hangok, zenék, világítás, kameramozgás jellemzi az egyes karaktereket a képernyőn.
10 perc
5. Irányított beszélgetés arról, hogy milyen filmes eszközöket használtak a filmrészletekben egy-egy karakter megformálásához, általában milyen filmes eszközök állnak rendelkezésre a karakterek jelzésére.
10 perc
6. A filmrészletekben látott, a gyerekek által kiválasztott 3-4 szereplő közül választva kiscsoportokba szerveződnek a gyerekek. 7. A kiscsoportokban a gyerekek a kiválasztott karaktert megjelenítő montázst készítenek kivágott formákból, színekből, arcokból,
2 perc
20 perc
4
képekből. Montázs alcíme „….. szereplő: ilyen vagyok, ez az én világom” 8. Egymás montázsainak megtekintése, a gyerekek 10 perc egymás alkotásainak címet adnak. 9. Záró, levezető drámajáték 5 perc 90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek: összevágott, egybeszerkesztett filmrészletek montázs készítéséhez: színes papír, karton, olló, ragasztó, textil, színes, fekete- fehér képek, gyöngy stb.
Módszertani javaslatok 1. A filmrészletekben legyenek jó és rossz karakterek, fő és mellékszereplők, vegyesen elhelyezve egymás után. 2. Az irányított beszélgetésen az alábbi kérdésekre válaszolhatnak a gyerekek: -
Ki volt a jó, illetve a rossz szereplő/karakter? Honnan lehet tudni, hogy jó, vagy rossz az adott szereplő? Hogyan nézett ki? Milyen ruhát hordott? Mit fedeztetek fel a karaktert kísérő zenéről? Mit fedeztetek fel a világításról? Hol volt a kamera? Mit mutatott? Honnan lehet tudni, hogy ki a hős? Milyen tulajdonságai vannak egy hősnek? Ki a kedvenc hősötök?
3. A montázs készítése előtt a gyerekek azt az instrukciót kapják, hogy pl. Amidala: ilyen vagyok, ez az én világom címmel készítsenek közösen egy képet a rendelkezésükre álló anyagokból. Ez a nyitott feladat meghatározás szabad asszociációs lehetőséget biztosít a feladat kreatív megoldásához. Célkitűzések 1. A karakter megjelenítés filmes eszközeiről való élményszintű tapasztalatszerzés. 2. A jó és rossz szereplők megjelenítési eszközeinek tudatosítása. 3. Asszociációs készség fejlesztése, egy karakter tulajdonságainak lényegi kifejezése színekkel, formákkal, képekkel.
5
4. foglalkozás – Hangos kép – a hang és kép egysége időtartam
1. Bemelegítő drámajáték – korábbi foglalkozáson történtek felelevenítésével
10 perc
2. Filmrészletek közös megnézése letakart képernyővel, majd takarás nélkül.
10 perc
4 3. Irányított beszélgetés a hang és kép egységéről 4. Játékos formában kiscsoportok alakítása 5. Hangok előállítása, felvétele. A kiscsoportok azt a feladatot kapják, hogy készítsenek hangfelvételeket tárgyak segítségével (nem emberi beszéd), amelyeket később a másik csoportoknak kell azonosítania.
15 perc
2 perc
10 perc
6. A hangfelvételek meghallgatása, a hangok azonosítása kiscsoportban
5 perc
7. Rövid, közösen kitalált történet/jelenet hangokkal való elmesélése, rögzítése (eszközök, és emberi hang, de nem beszéd)
15 perc
8. Az elkészült mini hangjátékok közös meghallgatása 9. Levezető, rövid integrációs játék
15 perc
7 perc
90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3 db digitális hangrögzítő, kivágott filmrészletek, különböző tárgyak a hangok előállításához pl. olló, pohár, fésű, csat, víz, papírlap, kereplő, villa, stb., képsor és zenei hangulat, vagy egyéb hangaláfestés az utolsó gyakorlathoz Módszertani javaslatok Az irányított beszélgetés lehetséges kérdései: - Milyen hangokat hallottunk, miben különböznek? Zene, effekt, csönd. - Miben segített a hang, hogyan segített a zene a tartalom megértésében? - Mire való az effektek használata, hol használták? - Mi a funkciója a csendnek, annak, ha nincs hang? Célkitűzések A mozgóképeket kísérő hangok típusaival való megismerkedés (zene, hang effektek, emberi hang, csend), illetve ezek funkciója a tartalom kialakításában.
6
A gyakorlatokon keresztül a gyerekek tapasztalatot szerezzenek arról: - a hang és annak hiánya alapvetően meghatározza az audiovizuális művek befogadását, jelentését. - a hang, mint önálló alkotóelem hogyan választható le, hogyan kapcsolható össze a vizuális elemmel - milyen típusai vannak a hangeffekteknek (két alaptípus: hangulatot közvetítő (folyamatos hang) és a spot effekt (rövid hang)) – a hangok - különösen a zene – jól beazonosíthatóvá teszi a tartalom műfaját, hangulatát. (pl. vígjáték, horror, dráma) - előfordul, hogy a hangok jobban befolyásolják egy jelenet tartalmát, mint a képek. - a csendnek is óriási hatása lehet az értelmezésre, a tartalom megértésére. A gyerekek megtanuljanak digitális hangrögzítővel felvételt készíteni. A hang és kép együttműködéséről megismertek alapján saját fantáziájuk segítségével rövid narratíva hangokban való megjelenítésének megalkotása. 5. foglalkozás - történet-cselekmény időtartam 1. Bemelegítő drámajáték, visszautalás a hang- 10 perc kép egysége foglalkozásra.
5
2. Három kiscsoport formában.
alkotása
játékos
2 perc
3. Helyzetgyakorlat 36 perc Minden kiscsoport kap egy helyzetet, amiben a gyerekek szabadon alakíthatnak egy cselekménysorozatot. Helyzetek: iskolai szünet, látogatás az állatkertben, utazás a villamoson. Instrukció: „Találjatok ki egy rövid helyzetgyakorlatot, egy cselekménysorozatot ebben a helyzetben!” A kiscsoportok kb. 5 perc szabad játékkeretben bemutatják a helyzetgyakorlatokat, miközben a másik két csoport megfigyel. Az egyik csoport feladata a cselekmények összegyűjtése a jelenetből, a másik csoport feladata a történet megfogalmazása. Irányított beszélgetés a cselekményről és a történetről. A beszélgetés fókusza: milyen cselekmények mentén bomlott ki a történet. A cselekmény és a történet közötti különbség megbeszélése. 4. 5 kiscsoport alakítása. 5. Fényképtörténetek A kiscsoportoknak virág alakban készítjük ki a 2 perc fényképeket, amelyekből dolgozniuk kell.
7
Instrukció: „Találjatok ki három történetet a képek különböző sorrendbe rendezésével!” A 35 perc képek blu-tack segítségével egy nagy csomagolópapírra kerülnek három sorban. Minden fényképhez írjanak közösen egy mondatot, egy külön papírra. (A mondat válaszoljon arra a kérdésre: milyen cselekmény látható a képen?) Minden csoport válasszon ki két sorozatot a 3ból, és a sorozatok bemutatása mellett olvassák fel, mondják el már nagycsoportban a többieknek az egyik sorozat esetében a cselekménysort, a másik sorozatnál pedig a történetet. 6. Rövid záró drámajáték 5 perc
90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3X6 fénykép, amelyről a kiscsoportok történetet mesélnek, nagy csomagoló papír, blu-tack ragasztó
Módszertani javaslatok 1. A történet és cselekmény fogalmáról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: -
Általában mivel kezdődnek a filmes történetek, mivel szoktak végződni? (népmesei hagyományok a műfajfilmekben) Mi a cselekmény? Mi a történet? „A cselekmény az az eseménysor, amely a filmben megjelenik, amiből következtethetünk a film történetére (fabulájára). A néző szeme előtt valójában nem a történet pereg, hanem a cselekmény. A történetet a néző – mindazokból az információkból, amelyeket nagy figyelem árán a film nézése közben megtudott – végül maga konstruálja meg. Ezért lehet ugyanazt a történetet más-más cselekménnyel elmesélni. Ezt láthatjuk, valahányszor újra feldolgoznak egy történetet. A történet a néző szemszögéből a cselekménysor összefüggő rendszere, mindaz, amit a filmben látott, illetve a látottak alapján kikövetkezetett, és ennek nyomán elképzelhető, hogy nem is egyezik meg pontosan azzal, amit az alkotó a film történetéről gondolt. „ Részletek a Mozgókép és médiaismeret 1. c. tankkönyvből (HartaiMuhi) A megkülönböztetés jelentősége a befogadás mechanizmusára való
8
rálátás: - a történet magunk számára, általunk, a tartalom befogadása során megalkotott eredmény, a befogadás aktív folyamat, felhasználjuk hozzá korábbi élményeinket, tapasztalatainkat (média és egyéb tapasztalatainkat). Ennek tudatosítása a médiatartalmak feldolgozását segíti, újabb ajtót nyit ki a látottakra való reflexiós mechanizmus működése számára. - Milyen eszközöket használnak a filmekben a képeken kívül a történet elmesélésére? Célkitűzések 1. A filmes történetmesélés alapfogalmainak tisztázása, mi a történet, mi a cselekmény. 2. A szöveges és a képi nyelv közötti transzformációs készség fejlesztése. Annak megértése, hogy a különböző médiumoknak saját, nyelve, szabályai, és műfaji sajátosságai vannak. A kép és a szöveg eltérő módon közvetíti az üzenetet. 3. Annak felismerése, hogy a képekkel alkotó módon lehet történetet elmesélni. Az alkotás a történetszövésből, illetve a történet képekbe való átfordításából, a képek sorba rendezéséből áll.
6. foglalkozás – jelenet/vágás Időtartam
6
1. Az előző alkalommal megismert fogalmak, az előző alkalom történéseinek felelevenítése
5 perc
2. Bemelegítő drámajáték
10 perc
3. A gyerekek két rövid filmrészletet néznek meg. A filmek a korábbi foglalkozáson tanultakra épülve, az állóképből mozgóképpé válás köztes állomásaira, az alkotás folyamatára világítanak rá. A gyerekekkel a filmrészletek megtekintése után arról beszélgetünk, hogyan készülhettek a látott alkotások. Milyen munkafázisai lehettek a folyamatnak? 4. A gyerekek párokba, vagy hármasával rendeződnek és egy-egy számítógép előtt ülve a moderátorokkal a vágás technikáját, mozgóképsorozat készítését tanulják meg a Windows Movie Maker (WMM) segítségével. A gyerekek a korábbi foglalkozásról már
15 perc
40 perc
9
ismerős fényképekkel dolgoznak. A rendelkezésre álló 50 képből 15-20 képet kiválasztva kell kis történetet kitalálniuk, és a WMM segítségével rövid animációt készíteniük. 5. A kiscsoportok megnézik egymás kisfilmjeit. A moderátorok beszélgetést kezdeményeznek a szerkesztés, vágás közben megélt élményekről. A beszélgetés közben újra előkerülnek a vágások hosszáról, a képek váltásának ritmusáról, az elkészült alkotások üzenetéről korábban elmondottak.
20 perc
90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : előre kiválasztott filmrészletek, csoportlétszámtól függő számú számítógép Windows Movie Maker-rel telepítve, digitális fényképek (kb. 150 db fénykép)
Módszertani javaslatok 1. A filmrészlet megtekintését követő beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: Hogyan készülhettek ezek a filmek? Hogyan lesz az állóképből mozgókép? Mennyi ideig tarthat egy ilyen film elkészítése? 2. Kis létszámú osztályoknál három moderátor szükséges a WMM program funkcióinak a megtanítására. Nagyobb létszámú osztályoknál szerencsés, ha a moderátor egy önálló számítógépen projektorral kivetítve teszi láthatóvá a szerkesztés folyamatát, a műveleteket. 3. A WMM-rel való munka során a moderátorok tudatosítják a gyerekekben, hogy milyen üzenete lehet a jelenetek közötti gyorsabb, vagy lassabb váltásnak. Rá kell kérdezni, hogy miért ilyen hosszúságúak a felvételek? A felvételek által kiadott idősor, időtartomány felépít valamilyen ritmust vagy szabályt. Mi ennek a hatása? Célkitűzések A WMM használatának elsajátítása, álló képből, mozgóképkészítés, vágási technikák, felvételek változásához használható effektek megismerése. Az alábbi filmkészítési alapokkal való ismerkedés: 1. A felvételek száma, gyakorisága és hossza befolyásolja a mozgókép jelentését. A szerkesztési folyamat ezen elemekből való alkotásban áll. 2. Minden új felvétel új információt, benyomást nyújt a néző számára. A felvételek közötti váltás nem csupán a néző figyelmének megtartását célozzák.
10
3. A vágás helye és ritmusa is befolyásolja a mozgókép jelentését.
7. foglalkozás - Műfajok – ezen belül a reklám Időtartam
1. Bemelegítő drámajáték
7
2. Különböző műfajú filmekből, televíziós műsorokból vett részleteket néznek meg a gyerekek. A részleteket félidőben leállítjuk, a gyerekeknek azt kell kitalálni, mi történhet a következő jelenetben. Mielőtt megmutatjuk a részlet végét, arról beszélgetünk a gyerekekkel miért, mire alapozták feltételezéseiket. 3. Irányított közös beszélgetés az egyes műfajokról, műfaji sajátosságokról. 4. Különböző televíziós, print, online, outdoor reklámtípusokat néznek meg közösen a gyerekek. A példák alapján a moderátorok beszélgetést kezdeményeznek a különböző reklámfelületekről. Mi a célja, üzenete a kereskedelmi kommunikációnak? 5. A bemutatott felületek közül választva kiscsoportok alakulnak és a kiscsoportok egy általuk kiválasztott könyv reklámtervét készítik el.
10 perc 20 perc
15 perc 15 perc
20 perc
6. A kiscsoportok bemutatják egymásnak az elkészített terveket 10 perc 90 perc Könyvajánló: szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : Különböző műfajú alkotásokból vett részletekből összevágott vetíthető anyag, különböző reklámtípusokból vett részletekből összevágott anyag, papír, színes ceruza, filctoll.
Módszertani javaslatok 1. A műfajokról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük közösen a választ: - Honnan tudjuk, hogy mi fog történni a következő jelenetben, ha még nem láttuk előtte az adott alkotást? (Milyen jellemzőkből lehet következtetni egy film műfajára?) - Miért szeretünk olyan filmeket nézni, amelyekben tudjuk, hogy mi fog történni? - El tudtok képzelni olyan filmeket, amelyek különböző műfajokból (sci-fi, western, 11
akciófilm) vannak összegyúrva? (Vajon miért növekszik kevert műfajú alkotások száma?) - Vannak az egyes műfajoknak tipikus férfi, illetve női szereplői? Vajon miért? 2. A reklám különböző megjelenési formáiról szóló irányított beszélgetés kérdései: - A bemutatott példákon túl milyen egyéb reklámtípussal találkoztatok már? Pl. tolltartóra, pólóra nyomtatott figurák, rádió spot, BKV villamosokon látható hirdetések stb. - Milyen jellegű termékek, szolgáltatások reklámjait ismeritek? -
Mit gondoltok egy film, vagy egy műsor segíthet egy termék reklámozásában? Miért?
-
A reklámok inkább a fiúkat, vagy a lányokat, vagy mindkettőt célozzák? Honnan lehet tudni, hogy egy reklám kit akar megszólítani?
-
Mik a tapasztalataitok milyen hirdetések kíséretében hoznak nyilvánosságra egy új filmet, vagy egy televíziós műsort? (egyértelmű, hogy egy új film bemutatása során a reklám a nyilvánosságra hozatal szerves része?)
-
Mit gondoltok, a gyerekek miért kiemelt célközönsége a reklámoknak? Miért szeretik a gyerekek a reklámokat nézni?
3. A reklámterv elkészítésénél tisztázni kell: - kit próbál elérni a reklám, ki a célcsoport - a bemutatott könyv mely elemeiről szól a reklám - mi a reklám üzenete - milyen reklámfelületet, médiumot választanak a kereskedelmi kommunikáció számára - hány darab reklámot készítenek, milyen rendszerességgel, gyakorisággal hoznák nyilvánosságra, mennyi ideig Célkitűzések Az egyes filmes műfajok jellemzőinek, sajátosságainak tudatosítása a műfajok közötti tájékozódást segíti, amely nagyobb biztonságot eredményez a befogadás során. A filmes műfajok mellett a kereskedelmi kommunikáció legfontosabb jellemzőiről, a reklám műfaji jegyeiről szól az irányított beszélgetés, és a szerzett ismeretek elmélyítését célozza a kreatív kiscsoportos feladat. Fontos, hogy a gyerekek a reklám műfaji sajátosságain túl a reklám tömegmédiában betöltött szerepéről, a kereskedelmi médiumok és a hirdetési piac közötti összefüggésekről is képet kapjanak. 8. foglalkozás - Világháló- hálóvilág Időtartam
1.Bemelegítő drámajáték 2.Kiscsoportok alakulnak: beszélgetés a következőkről 1. „Ismeritek a következő kifejezéseket?” WWW, Homepage, online oldal,
10 perc 15 perc
12
7
szörfölni, szolgáltató, chatelni? 2. Milyen gyakran használod a számítógépet, és az internetet? 3. Mással együtt, vagy egyedül netezel? Szabad egyedül használnod a netet? 4. Írtál már e-mailt? 5. Chateltél már? 6. Történt valami említésre méltó chatelés közben? Ha igen, hogyan viselkedtél?“ +egy fogalom rövid bemutatása szerepjáték formájában a többi csoportnak (a fenti fogalmak kapcsán) 3. Irányított beszélgetés az aranyszabályokról Az aranyszabályok kártyalapokon szerepelnek, 25 perc minden kiscsoport húz 4-4 kártyalapot. A moderátor szituációs kártyákat olvas fel. A gyerekeknek meg kell találni a náluk lévő aranyszabály kártyák közül a szituációhoz illő szabályt. 4.A gyerekek párosával a számítógépekhez ülnek. 5 perc Ismertek-e gyerekbarát, biztonságos oldalakat a neten? Közösen megnézünk két oldalt. 5.Böngésző program használatával való ismerkedés.
5 perc
6.A gyerekek kiscsoportokban egy gyerekbarát weboldalon található kiválasztott könyv 25 perc tartalmához kapcsolódó 3-4 weboldalt, képet stb. keresnek, majd a csoportok bemutatják egymásnak a találatokat. 7. Levezető játék
5 perc
szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, internet hozzáférés, aranyszabály kártyák és szituációs kártyák
Módszertani javaslatok 1. Gyerekbarát internetoldalak pl. www.egyszervolt.hu, www.kacifant.hu, 2. A gyerekbarát oldalak közös megnézése során az alábbi kérdésekről beszélgetünk: -
miből derül ki számodra, hogy az adott internetes oldal gyerekeknek szól? hol találod a honlap tartalomjegyzékét? hogyan tudsz keresni az adott honlapon?
13
hogyan tudod megjegyezni a megtalált honlapot a számítógéped segítségével? 3. A böngésző program használata sok veszélyt rejt magában. Ebben az életkorban a gyerekek többsége sokféle böngészőt ismerhet. A kereső program használata során mindenképpen fel kell hívni a gyerekek figyelmét a böngészés veszélyeire, arra, hogy előfordul, hogy számukra zavarba ejtő sokkoló tartalmakkal is találkozhatnak. A beszélgetés ezen a pontján érdemes rákérdezni a gyerekek élményeire, illetve arra, mit csináltak, ha ez előfordult.
-
4. A könyvhöz kapcsolódó oldalak keresése során ösztönözzük a gyerekeket szabad asszociációra, próbáljuk meg arra biztatni őket, hogy ne egyértelmű, közvetlen kapcsolatok alapján keressenek honlapokat. Célkitűzések 1. Az internettel kapcsolatos fogalmak tisztázása 2. A biztonságos internethasználat fontosságának, az internet veszélyeinek tudatosítása a gyerekekben. 3. Tudatosabb viselkedésre ösztönzés az on-line környezetben. 4.Az on-line környezetben való tájékozódási képesség fejlesztése. 5. Az interneten található tartalmakkal szembeni kritikai szemlélet kialakítása
9. Foglalkozás – rövid animációs film készítése I. A foglalkozás 1. Rövid bevezető drámajáték 2. A saját trükkfilm elkészítése előtt a gyerekek egy hasonló rövid animációt néznek meg közösen. 9
Időtartam
10 perc 15 perc
3. A gyerekek kiscsoportba rendeződnek. A rendelkezésre álló figurák felhasználásával rövid történetet találnak ki közösen.
20 perc
4. Elkészítik a jelenethez szükséges hátteret, elhelyezik a figurákat. Megbeszélik a felvétel során betöltött szerepeket, illetve a szerepek betöltésének sorrendjéről döntenek.
20 perc
5. Digitális fotókat készítenek a leendő trükkfilmhez. Összesen 80-100 felvétel készül.
20 perc
14
5. Levezető drámajáték
5 perc
90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : karton, színes papír, filctoll, színes ceruza, olló, a kiscsoportok számához igazodó számú digitális fényképezőgép, zseblámpák
Módszertani javaslatok 1. A rövid trükkfilm közös megnézésének célja, hogy a gyerekek képet kapjanak arról, milyen jellegű animációs kisfilmet készítenek közösen. Előfordulhat, hogy a fantáziájukban sokkal nagyobb ívű alkotás jelenik meg a feladat kapcsán, és a végeredmény csalódást okozhat. Ha már az elején megmutatjuk, milyen jellegű filmre számíthatnak, ahhoz igazítják az elvárásaikat is. 2. A történet megbeszélése során törekedni kell az egyszerűségre. A moderátor feladata, hogy a történet ívének kialakítása során a megvalósíthatóság szempontját végig jelenítse meg. A történet kitalálása során körvonalazni kell: -
helyszínt
-
szereplőket
-
főbb eseményeket
-
történet végét
3. A fotók elkészítése előtt a gyerekek egyezzenek meg a szerepekben: operatőr, világosító, mozgató stb. Szerencsés, ha az egyes szerepeket mindenki kipróbálja. 4. Készüljenek próbafelvételek a különböző beállításokról, megvilágosításokról. Ki kell próbálni a mozgatás fázisait is. Érdemes rögzíteni a fényképezőgépet a felvételkészítéskor. Fotóállvány hiányában, más szilárd alap, pl. könyvalátét is megfelelő lehet.
10. foglalkozás – rövid animáció készítése WMM-rel A foglalkozás 6. Rövid bevezető drámajáték
10
7. A Windows Movie Maker segítségével az elkészült képekből animációs filmet montíroznak össze a gyerekek.
időtartam 10 perc 65 perc
15
8. Egymás alkotásainak megtekintése
10 perc
9. Rövid levezető drámajáték
5 perc
90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : számítógépek, telepített WMM szoftver, zenei anyagok
Módszertani javaslatok 1. A műveletek során a munka ebben a fázisában szerencsés tisztázni azt, hogy a gyerekek milyen sorrendben vesznek részt a számítógép kezelésében. Osztálylétszámtól és a rendelkezésre álló gépek számától függ, hogy hány gyerek készít közös filmet. Ideális a 2-3 fő, de akár 4-5 fő is kerülhet egy csoportba. Ez utóbbi esetben van nagy jelentősége annak, hogy mindenki hozzáférjen a géphez, hogy valóban mindenki részt tudjon venni a közös munkában. 2. A mozgóképsor elkészítése után kell kiválasztani a kisfilmhez illő zenei hátteret, amelyet a képsor mellé illesztenek a gyerekek. 3. A zene beillesztésének, vágásának műveletére külön figyelmet kell fordítani, ez új elem, most tanulják meg a gyerekek. 4. A moderátorok feladata a kiscsoportos munka során a különböző ötletek összegyűjtése, olyan helyzet teremtése, ahol a gyerekek közös alkotásaként jön létre a kisfilm. A moderátorok szerepe a kompromisszumok kialakításának segítése, hogy a folyamat végén mindenki magáénak érezhesse az elkészült közös alkotást. 5. A gyerekeknek címet adnak a kisfilmnek, és a WMM segítségével elkészítik a stáblistát is. Itt megint szükség lehet erőteljesebb moderálásra a közös alkotás megszületése érdekében. Célkitűzések A gyerekek az alkotáson keresztül tapasztalatot szerezzenek a következőkről: - a jelentés meg tud változni, ha egy információt egy másik médiumon keresztül juttatunk el a befogadóhoz - minden médiumnak meg van a saját nyelve, szabályai, egyéb hagyományai - a tartalom és a forma függ attól, hogy kit nevezünk meg célcsoportként A gyerekek gyakorlatban próbálhassák ki a korábbi foglalkozásokon hallottakat, tapasztaltakat. Képessé váljanak a WMM megfelelő használatára.
16
