Egy nagy múltú iparág

A magyar orvos- és kórháztechnikai iparág

Egy nagy múltú iparág

A magyar kórház- és orvostechnikai ipar Magyarország egyik kiemelkedően sikeres ágazata. Ezen a téren közel egy évszázada erőteljes innováció folyik, jelentős szakmai-műszaki értékek jöttek létre, széles piaci kapcsolatok alakultak ki, és jelentős export tevékenység folyik az összes kontinens irányába.

A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok ezer szállal kötődnek az egyetemi kutatóhelyekhez. Erős kapcsolatokat ápolnak a magyar egészségüggyel is, aminek következtében egyes területeken a magyar egészségügy színvonala eléri vagy meghaladja az uniós átlagot.

Múltból a jelenbe

A magyar orvostechnikai műszergyártás kezdetei a 20. század elejére vezethetők vissza. A röntgenberendezések iparszerű gyártását és kereskedelmét Magyarországon 1918. február 23-ától számítjuk, amikor a budapesti Királyi Törvényszéken az Odelga Gyógytechnikai Rt.-t bejegyezték. 1933 februárjától a cég neve Magyar Siemens-Reiniger Művek Rt.

1 / 16


Az eindhoveni (Hollandia) Philips cég 1929-ben Metalix Rt. néven kereskedelmi vállalatot hozott létre Budapesten, majd Vatea néven gyárat létesített röntgenberendezések gyártására. Ugyanebből a célból szintén 1929-ben Hatscher Károly mérnök kisiparos műhelyt létesített Budapesten.

Az 1920-as, 30-as években Varga Géza, a Ganz Villamossági Gyár mérnöke, a Martin és Sigray cég, az Erdélyi és Szabó Rt., a Bartha és Székely cég, valamint az Elektromos Transzformátor és Készülék Rt. is gyártott röntgenberendezéseket.

A fejlesztés és a gyártás az orvostechnika egyéb területein is – mai fogalmak szerint – kis- és közepes vállalkozásokban folyt, egészen az 1945-ig.

Ekkor a kis cégeket államosították és összevonták. Az egyetlen röntgengyár a magyar piacon 1933 óta jelen lévő Magyar Siemens-Reiniger Művek Rt. lett, amely 1963-tól Medicor Művek néven működött.

A rendszerváltás nyomán jelentős átalakulás következett be az orvostechnikai termékek piacán. Új tulajdonosi és gyártói szerkezet alakult ki, és szilárdult meg. A hazai orvostechnikai nagyvállalatokat hosszabb-rövidebb idő után magánosították, a nagyvállalatok pedig kisebb egységekre estek szét. A szakemberek legtöbbje is új munkahelyet keresett. Egy részük, lényegében a régi szakmát folytatva, a nagyvállalatokból alakult számos kisebb vállalatnál maradt, mások pedig önálló orvostechnikai vállalatokat hoztak létre, illetve ilyenekben helyezkedtek el.

Ebből azt a fontos tényt lehet leszűrni, hogy a műszaki ismeretek tekintetében a hazai szakembergárda a rendszerváltás időszakát követően folyamatos ismeretekkel rendelkezett. Ezt az előnyös helyzetet az országba érkezett külföldi orvostechnikai gyártó és kereskedelmi vállalatok a kezdetektől fogva igen előnyösen ki is tudták használni.

2 / 16


A rendszerváltás után több száz kis-, közepes vállalkozás jött létre, és a ma is erős MEDICOR termelő társaságok mellett ezek a vállalkozások viszik tovább, éltetik az iparágat. E társaságok döntően magyar magántulajdonban vannak.

Kapacitások és technológiák

A magyar orvostechnikai ipar a gyártási kapacitások és a technológiák rendelkezésre állása terén vegyes képet mutat. Vannak vállalataink, amelyek a modern gyártási technológiák alkalmazásában megközelítik a nemzetközi színvonalat. Az orvostechnikai ipar készülékgyártó ágazata azonban általában kis- vagy közepes sorozatnagyságokban állítja elő a termékeit. Ez azt jelenti, hogy a modern, de költséges technológiák beszerzése helyett inkább arra törekszenek, hogy a termékek egyes részeit bérmunkában állítsák elő. A bérmunka vállalója lehet országon belüli vállalkozás, de kis tömegű és nem túl nagy darabszámú termék esetében akár távoli országban levő gyártóhely is szóba kerülhet. A mind inkább kialakuló, határokon átnyúló együttműködésekre való tekintettel kijelenthető, hogy hazai gyáraink alkalmasak, illetve alkalmassá tehetők orvostechnikai termékek előállítására.

Szakemberek és fogadókészség

3 / 16


Ami a gyakorlattal rendelkező szakembereket és a kutatási eredmények iránti fogadókészséget illeti, a már a rendszerváltás előtt is orvostechnikai cégekben dolgozott generáció mellett felnőtt egy új generáció is, amely az elmúlt 1-2 évtized alatt szerzett gyakorlatot a korszerű technológiák és a gyártási fegyelem elsajátításában. Az utóbbi években a műszaki egyetemeken is megnőtt a modern technológiákat tanuló hallgatók száma. Ők azok, akik már a legújabb kutatási eredmények átvételére is alkalmasak.

Gazdasági teljesítmény

Az adatok szerint a hazai orvostechnikai cégek évente 100 Mrd forint értékben gyártanak, illetve forgalmaznak orvos- és kórháztechnikai eszközöket.

A MediKlaszterhez tartozó nagy cégek összárbevétele 2011-ben meghaladta a 32 Mrd forintot, ennek több mint 80 %-a volt export-árbevétel.

A hazai medtech vállalatok átlagos növekedési üteme az elmúlt öt esztendőben két számjegyű volt., 2011-ben 13,6%-os.

Az ágazatban foglalkoztatottak létszáma kb. 7500 fő, a termelékenység (bruttó hozzáadott érték/fő meghaladja a 5 millió forintot; a termelékenység növekedése pedig a nemzetgazdasági átlagot. Ezzel a bruttó hazai termék 0,2 százalékát az orvostechnikai gép-műszer előállítás adta 2011-ben.

Az orvosi műszeripar magyar tulajdonú vállalatainak jelenlegi exportvolumene éves szinten – ugyancsak becslések szerint – meghaladja a 80 Mrd forintot.

4 / 16


A hazai értékesítés alacsony, elmarad szükségestől.

A multinacionális cégek orvosi műszeripari termékeinek becsült import volumene, a belföldi kb 180 Mrd forintos piac 80%-át fedi le!

Jelenből a jövőbe

Egyre elterjedtebb az a felismerés, hogy a mostani gazdasági világválság után nem a korábbi struktúrák fognak tovább élni, hanem teljesen új világ épül majd fel. A válságból azok tudnak majd leginkább kilábalni, akik tudatosan és célirányosan készülnek a válság utáni, törvényszerűen bekövetkező fellendülésre.

Ennek útja az orvostechnika területén olyan innovatív eszközök kifejlesztése és a gyártásukra való felkészülés, amelyek iránt várhatóan nagy lesz a kereslet a megújuló világban, és amelyek az akkor fellépő problémák megoldásához járulnak hozzá. Ilyenek többek között:

- Eszközök, megoldások a társadalom általános öregedésének problémájához;

- Ezen a problémakörön belül a növekvő ápolási, gondozási igények kezelése;

-Eszközök, megoldások, összehangolt fejlesztések az orvosi informatika súlyának és

5 / 16


jelentőségének várható növekedéséhez.

Az összehangolt megoldások valószínűleg megkövetelik az állam koordináló szerepének növelését. Nem közvetlen utasítgatásra, hanem finom orientálásra (versenyképesség, láthatóság növelését szolgáló támogatások, együttműködés) gondolunk itt, magyar piaci lehetőségek javítása, exportpiaci megjelenések támogatása, összeszerveződés, innováció pályázati erősítése, az uniós pénzek „elosztása” által.

A magyar orvostechnikai ipar ma döntően magyar tulajdonú és tőkeszegény. A fejlődéshez nélkülözhetetlen a tevékenységek koncentrációja, a fokozott műszaki-kereskedelmi marketing. A cégek közös érdeke egy innovációjában megújult, szervezetében, kereskedelmében centralizáltabb, a világpiacon versenyképes, nagyobb exportteljesítésekre is képes magyar orvostechnikai műszergyártás kialakítása.

Általános gazdasági háttér

Magyarország jelentős eredményeket ért el 1997 óta az EU-hoz történő felzárkózást illetően, akár az egy főre jutó GDP-t, akár a munka termelékenységét tekintjük. Ehhez meghatározó mértékben járultak hozzá a külföldi működő tőke beruházások (FDI) és az

export. A vállalkozások K+F ráfordításainak (EBRD) túlnyomó többsége külföldi érdekeltségű vállalkozásoknak köszönhető.

6 / 16


A magyar vállalkozások egy része korszerű termelési, pénzügyi és kereskedelmi ismeretekhez jut a külföldiekkel fenntartott kapcsolatok révén, a külföldi tőke beáramlása tehát ezen a közvetett módon is hozzájárul a magyar gazdasági teljesítmény javításához. A magyar gazdaság mérete és nyitottsága következtében a külkereskedelem a gazdasági növekedés meghatározó tényezője. Az export éves átlagban 17%-kal nőtt 1997 óta. A legnagyobb mértékben a gépek és berendezések kivitele bővült, éves átlagban 25%-kal.

Két ágazat, a villamos gépek és műszerek gyártása, valamint a járműipar adja a teljes magyar export mintegy felét.

Az exportált javak műszaki szintje alapján elemezve az export áruszerkezetét, a magyar gazdaság jobban teljesít, mint a közép-európai versenytársak.

A magyar kormány kiemelten kezeli a területet

A magyar kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiája kiemelten kezeli a kórház- és orvostechnika területét. A kormány – támaszkodva az Új Széchenyi Terv forrásaira is – az olyan húzóágazatokban, mint amilyen ez a szektor, koncentrált technológiai innovációs kapacitások kialakulását támogató programok indítását tervezi a szükséges szellemi, infrastrukturális és gazdasági háttér megteremtése, valamint a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások létrehozása és letelepítése érdekében. Támogatja többek között a technológiai inkubátorházak kiépítését, a technológiai platformok kialakítását, valamint az innovációs hálózatok és klaszterek létrejöttét, megerősödését a húzóágazati tudásközpontok közelében.

7 / 16


A magyar kormány ezen a kulcstechnológiai területen különösen ösztönzi a külföldi tőkebefektetéseket.

A Semmelweis Terv is kiemelten kezeli az egészségügyi infrastruktúra, ezen belül az orvostechnikai felszerelések fejlesztését.

A MediKlasztert az Egyesület több éve együttműködő tagjai hozták létre 2006-ban.

A MediKlaszter olyan gazdasági társaságok, intézmények hálózata, akik profitorientált vagy non-profit alapon a magyar egészségügyi műszerek, termékek fejlesztésével-, gyártásával, értékesítésével, és szolgáltatásokkal foglalkoznak, vagy ahhoz köthető tevékenységet végeznek, ill. ahhoz szakmai-tudományos támogatást nyújtanak.

A Klaszter egyenrangú és egymásban bízó, egymással együttműködő tagok gazdasági együttműködése.

A MediKlaszterben résztvevő szervezetek (jelenleg 34 tag, kivétel nélkül KKV-k) a magyar orvostechnikai ipar meghatározó szereplői. A vállalatok olyan orvostechnikai berendezések fejlesztésével, gyártásával, forgalmazásával és támogatásával foglalkoznak, melyek hozzásegítik a társadalmat a mindenki számára elérhető, kitűnő minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz. A klaszter alapító tagja a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány is.

A MediKlaszter tagok által működtetett menedzsment szervezet, az OMEGA Invest Klaszter Menedzsment Kft. pályázatot nyújtott be az „Akkreditált Innovációs Klaszterek” cím

8 / 16


elnyerésére, melynek eredményeképpen

2008. szeptember 10-én a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter megkapta az Akkreditált Innovációs Klasztere” címet, amelyet az Új Széchenyi Terv keretében 2011 végén ismételten elnyert.

Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter

„Akkreditált innovációs Klaszter” Magyarországon összesen 20 klaszter jogosult az Akkreditált Klaszter cím használatára, és közülük csak ez az egy amely orvostechnikai termékgyártás szakterületen működik, és meghatározóan magyar tulajdonú cégek közössége.

A MediKlaszter a következő érdekek mentén szerveződik:

Együttműködés: az innovációban: a tudományos szféra és az ipar között, kapcsolat erősítése, kölcsönös üzleti előnyökön nyugvó hálózatos együttműködés kiépítése, közös fellépés megalapozása

- Versenyképesség, láthatóság növelése: az együttműködés hozzájárul a klasztertagok versenyképességének növeléséhez, hazai és nemzetközi piaci jelenlétének erősítéshez, a

9 / 16


klaszterként jobban elérhető uniós és hazai források sikeresebb lehívásához

- Képviselet: rendkívül fontos egy olyan platform kialakítása, amely képes a teljes regionális kutatási, oktatási és vállalkozói potenciált megjeleníteni, különös tekintettel a jelentős befektetéseket tervező cégekre, európai intézményekre. A platform hiányában Budapest és a közép-magyarországi régió nem képes versenyezni más, egységesebb európai városokkal, régiókkal.

A tagok közötti együttműködések területe rendkívül széles, a közös marketing és PR tevékenységtől kezdve az egységes piaci megjelenésen át a közös szakmai programok lebonyolításáig.

A klaszter nyitott az olyan hazai cégek és szervezetek csatlakozására, amelyek az egészségipar területéhez kötődnek, vagy kiegészítő, vállalkozásfejlesztő szolgáltatást nyújtanak.

Klaszterben résztvevő szervezetek:

A klaszterben részt vevő szervezetek a magyar orvostechnikai ipar meghatározó szereplői. A vállalatok olyan orvostechnikai berendezések fejlesztésével, gyártásával, forgalmazásával és támogatásával foglalkoznak, melyek hozzásegítik a társadalmat a mindenki számára elérhető, kitűnő minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz. Céljuk, hogy racionális beszerzési és fenntartási költségek mellett a legkorszerűbb megoldásokat biztosítsák. Elsősorban kórházi

10 / 16


műszerek, otthoni diagnosztikai és terápiás termékek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak.

MediKlaszter fejlesztési koncepció és cselekvési terv rövid vázlata

Kihívás – problémafelvetés

A mikró-, kis-, és közepes vállalkozásokból álló hazai medikai ipar ma döntően magyar tulajdonú és tőkeszegény. A fejlődéshez feltétlenül szükséges a műszaki-kereskedelmi marketingbe jelentős pénzt invesztálni, a társaságok tevékenységét koncentrálni, ellenkező esetben ezek a cégek, a fejlesztett-gyártott termékek elsorvadnak, jó esetben külföldi tulajdonba kerülnek. A Medikai Egyesület a laza struktúrája miatt nem alkalmas szorosabb együttműködés megvalósítására, közös beruházások, fejlesztések végrehajtására. Nincsen lehetőség közös, kölcsönösen használható gyártási, beszerzési, logisztikai, fejlesztési és értékesítési adatbázis, információszolgáltatás igénybevételére, közös termék és technológiai projektek megvalósítására.

A Klasztertagok közös érdeke egy innovációjában megújult, szervezetében, kereskedelmében centralizáltabb, a világpiacon versenyképes, nagyobb exportteljesítésekre is képes, magyar orvostechnikai műszergyártás.

A társaságok tőke és piachiánya indokolttá teszi egy szolgáltató inkubációs tér létrehozását. Az inkubációs területen a klaszter létrehoz egy fejlett integrált fejlesztő-kereskedelmi potenciált, valamint inkubációs szolgáltatásokat nyújt, amelyben együttműködve a nemzeti kutató intézetekkel, egyetemekkel, biztosítja a világpiaci versenyhez szükséges előfeltételeket.

11 / 16


Közös cél – az innováció és értékesítés növelése

1) Rövidtávú célok /1-2 év/:

- Egymás tevékenységének felszínre hozása, megismertetni a működési, beszerzési értékesítési taktikákat.

- A magyar medikai termékkínálati listák (képek, specifikációk) összeállítása, az exportra érett termékek összegyűjtése, a piaci célországokban bevizsgálások segítése, közös képviseletek,

disztribútorok szervezése, külföldi tenderkiírások közös megbízással történő tenderfigyelése, közös prospektusok, reklámkampányok készítése, kiállításokon való közös részvétel és közös kapcsolatépítő tárgyalások szervezése

- Benchmarking klub üzemeltetése, jó megoldások feltárása és adaptálása.

- A minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése a klaszter menedzsment részére.

- A gyártók, a termékek innovációját erősítse, a tudományos kapcsolatok integrálásával (SOTE, Műszaki Egyetem), a tender specifikációk (a konkurencia) elemzésével, a pályázatokra ösztönzésével.

12 / 16


- Új tagok felkutatása, a meglévő tagokkal a kapcsolat ápolása

Középtávú célok /2-3 év/:

- Projektgenerálások, közös K+F tevékenység (termék- és technológiafejlesztés) megszervezése, közös projektek előkészítése, továbbfejlesztése.

- Információs technológia-fejlesztés, beleértve közös informatikai platform kialakítását, vagy továbbfejlesztését, az online megjelenés, kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatását

- A hazai piaci részesedés megduplázása, a magyar termékek minőségének, versenyképességének elfogadtatása, web-áruház, e-piactér, videokonferencia, stb., lehetőségek kiépítése,

- Új nagy export piacokon történő megjelenés lehetővé tételének támogatása, közös képviselet, disztributorok (, EU, Oroszország, Ukrajna, Kína, Vietnam, India, Közel-Kelet, Észak-Afrika), a klasztertagok marketingjének összeszervezése.

- A klasztertagok bekapcsolása az EU programjaiba, szervezeteibe, a segélyezési lehetőségekbe.

13 / 16


- A társaságoknál a nyereségesség növelésének segítése, a beszerzési kereskedelmi költségek koncentrációjával, a raktározási, logisztikai együttműködés koordinálásával.

Hosszú távú célok /3-4 év/:

- Az érintett Klasztertag vállalkozások versenyhelyzetének javítása, összefüggésben a telephelyi innovációs centrum és tér megszervezéssel, a kiszolgáló tevékenységek

összevonásának és egyesítésének segítségével, kedvező szolgáltatások nyújtásával, a „láthatóság” növelésével, konkrétan a „magyar medikai szolgáltató tér és centrum” f elépítésével, megszervezésével, üzemeltetésével.

- A forgalom, az értékesítés növelésének segítése, a nagy nemzeti és nemzetközi (világbanki) tendereken történő közös indulások feltételeinek megteremtése (MEHIB, EXIMBANK).

- Az EU és más külföldi politikai irányító, orvos-szakmai, egészség-intézmény tulajdonosi területeken személyes kapcsolatokat építése, lobbizás.

14 / 16


A közös fejlesztés innovációs tartalmának bemutatása.

A fejlesztés innovációs tartalmát alapvetően 3 fejlesztési irány határozza meg:

1) Termékek, tevékenységek innovációja:

Erre elsősorban az érdekelt tagok összefogásával közös pályázatokon kívánjuk a forrást megteremteni.

Fontosabb és a klaszter szempontjából releváns védett termékek /szolgáltatások / technológiák / know-how-k / szabadalmak / licencek megszerzése, megvédése.

K+F+I tevékenység /új piacok nyerése az e-kereskedelem segítségével/

Szolgáltatás-gyártás innováció, közös beruházások révén.

2) Értékesítés fejlesztése:

A magyar termékkínálat összeszervezésével az exportra érett termékeket összegyűjtjük, itthon közös külkereskedelmi szervezetet, a célországokban pedig disztribútor hálózatot alakítunk ki,

15 / 16


melyek segítségével hatékonyabban működnek az értékesítési lehetőségek. Külföldi tendereken kívánunk indulni, közös kiadványokat, prospektusokat akarunk megjelentetni, közös reklámokat tervezünk készíteni, és külföldi kiállításokon, konferenciákon részt venni, ezáltal egyre szélesebb körben megismertetni tevékenységi körünket, termékeinket.

3) Beszállítók, logisztika fejlesztése:

A beszállítók fejlődését a következő tevékenységek folytatásával érjük el: Kölcsönösen használható gyártási, beszerzési, logisztikai, fejlesztési és értékesítési adatbázist, információszolgáltatást építünk ki, közös termék és technológia projekteket készítünk elő. A kapcsolódó pályázatok, stratégiák, piacelemzések, piackutatások és piacra jutást segítő megoldásokat közösen alakítjuk ki.

Budapest. 2012. június

16 / 16

Egy nagy múltú iparág

Recommend Documents