Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Gazdaságelemző szakirány
LUXEMBURG EGY KIS ORSZÁG NAGY TELJESÍTMÉNYE —ORSZÁGELEMZÉS —
Készítette: Szűcs Szilvia
Budapest, 2006 3
Tartalomjegyzék Bevezetés
5. o.
Általános adatok
6. o.
Történelmi áttekintés
7. o.
1. Társadalmi — gazdasági vizsgálatok
9. o.
1. 1 Demográfiai viszonyok
9. o.
1. 2. Gazdasági teljesítmény és növekedés
11. o.
1. 3. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások
13. o.
1.3.1 Mezőgazdaság
14. o.
1.3.2 Ipar
14. o.
1.3.3 Szolgáltatás szektor
15. o.
1. 4 Munkaerő-piac
16. o.
1. 5 Külgazdaság
18. o.
1.5.1 Tagság nemzetközi szervezetekben és intézményekben
18. o.
1.5.2 Export - Import kapcsolatok
21. o.
1.5.3 Folyó fizetési mérleg
23. o.
1.6 Fiskális és monetáris folyamatok
24. o.
2. Pénzügyi szektor
26. o.
2.1 A pénzügyi szektor sikertörténete röviden
26. o.
2.2 Bankszektor
28. o.
2.2.1 Hitelintézetek és szolgáltatásaik
30. o.
2.2.2 Központi Bankrendszer
32. o.
2.2.3 Európai Beruházási Bank (EIB)
33. o.
2.2.4 Az Európai Számvevőszék
34. o.
2.3 A pénzügyi szektor professzionális intézményei (PFS) és a szektor minőségmenedzsmentjét támogató intézmények
34. o.
2.3.1 CSSF
34. o.
2.3.2 PFS
35. o.
2.3.3 ABBL
36. o.
2.3.4 ALFI
36. o.
2.3.5 ALPP
37. o.
4
3. Tőkepiac
38. o.
3.1 Az UCITS befektetések piaca
40. o.
3.2 Külföldi működőtőke-áramlás
44. o.
3.2.1 FDI beáramlás
44. o.
3.2.2 FDI kiáramlás
45. o.
4. Versenyképesség és az aktuális gazdasági helyzet értékelése
46. o.
5. Kitekintő: Luxemburg és Magyarország... … külgazdasági, vállalati és vállalkozásfejlesztési eredményei az utóbbi években 49. o. 5.1 A magyar-luxemburgi külkereskedelmi kapcsolatok alakulása 2004-ben
49. o.
5.2 Luxemburgi cégek magyar érdekeltsége
50. o.
5.3 Javaslatok és tervek a kereskedelemfejlesztésre
52. o.
5.4 Testvérvárosi kapcsolatok
52. o.
Összegzés
54. o.
1. sz. melléklet: Az FDI elemzéséhez segítséget nyújtó adatok
58. o.
2. sz. melléklet: A versenyképességet és az aktuális gazdasági helyzetet vizsgáló kimutatások
59. o.
3. sz. melléklet: Luxemburg és Magyarország külkereskedelme
60. o.
4. sz. melléklet: Útijelentés
61. o.
Táblázatok és ábrák jegyzéke
63. o.
Felhasznált irodalom
66. o .
5
Bevezetés
Hazánk másfél éve az Európai Unió tagállama. A csatlakozás előtt is sok szó esett az integráció történetéről a médiában, az oktatásban, mégis az unió egyik alapítójáról, s egyben az egyik legkisebb és leggazdagabb tagállamról, Luxemburgról keveset hallunk. Általánosságban elmondható, hogy erről az országról alig tudnak valamit a magyarok. Az egyik szemeszter során egy OECD tagországot kellett elemeznünk, házidolgozat formájában. Legelőször gimnáziumi éveim jutottak eszembe, francia tanulmányaim kezdete, valamint egy akkor kibontakozó testvérvárosi kapcsolat első lépései. Középiskolai éveimet kisvárosomban, Szerencsen töltöttem, s eleinte az tűnt fel, hogy iskolánkban egyre nagyobb fejlesztések és beruházások folynak. A luxemburgi testvérvárosunk, Hesperange polgárai egyre többször látogattak meg minket, s a helyi újságban egyre több cikk jelent meg
a
kis-és
középvállalkozók
uniós
lehetőségeiről,
valamint
vállalkozók
cserelátogatásairól és a luxemburgi élménybeszámolókról. Így döntöttem: Luxemburgnak fogok utánanézni. Zavart ugyanis, hogy csak pozitívumokat hallottam róla, s ki akartam deríteni, hogy miért olyan magas ebben a megyényi országban az életszínvonal? Hogyan tudnak félelmetesen fiatalon három nyelvet anyanyelvi szinten? Milyen erősségei vannak a gazdaságnak és egyáltalán, tényleg ilyen jó ott minden? Tudni akartam a titkukat, minderre választ kapni. A pozitívumokkal és a — nem túl sok — negatívumokkal együtt pedig egy szakirányomhoz kapcsolódó elemzést bemutatni. Alapcélként gazdasági és társadalmi vizsgálatok végzését tűztem ki, az ország fő motorjainak, a pénzügyi szektornak és a tőkepiacnak az elemzését, mindezt a kozmopolitizmus és a többnyelvű kultúra jegyében. Korábbi házidolgozatomat ezúttal szakdolgozattá bővítettem. Szekunder kutatás során releváns szakanyagokat vizsgáltam, primer kutatásaim alatt információt gyűjtöttem a Szerencsi Önkormányzat munkatársától, Turcsányi Lászlótól, illetve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nál töltött szakmai gyakorlatom alatt külső konzulensemtől, Szalay Héditől. Készségüket ezúton is köszönöm.
6
Általános adatok
A Nyugat-Európa szívében található Luxemburgi Nagyhercegséget (Groussherzongtom Lëtzebuerg, Grossherzongtom Luxemburg, Grand-Duché de Luxembourg) délről Franciaország, keletről Németország, nyugatról és északról Belgium határolja. Államformája alkotmányos monarchia, államfője Henri Nagyherceg. A 2004-es választások eredményeként a kormányfői posztot Jean-Claude Juncker tölti be. Az ország egy kb. Bács-Kiskun megyényi területen fekszik, azaz 2586 km2-en. Lakossága a 2004-es januári adatok alapján 451 600 fő. Három körzetet különíthetünk el (Luxembourg, Diekirch, Grevenmacher), illetve 12 kantont. A lakosság körében a luxembourgi körzet a legnépszerűbb, mintegy 77 300 fővel. Létezik önálló luxemburgi nyelv, ám az unióban nem ez számít hivatalos nyelvüknek, hanem a szintén használatos francia és német. Az ország hivatalos pénzneme az euro, korábban a luxemburgi frank (=100 centime) és a belga frank volt. A politikai palettát tekintve a 2004-es választások eredményeként 24 mandátummal rendelkeznek a keresztény-szocialisták (PCS), 14-gyel a munkás-szocialisták (POSL), 10zel a demokraták (PD), 7 mandátummal a zöldek (GAP/GLEI), a demokráciáért és igazságért párt (ADR) pedig 5 mandátumot tudhat magáénak.
7
Történelmi áttekintés Luxemburg történelmének kezdete 963-ra tehető, amikor is Ardennek grófja, Sigefroi csere révén megszerezte az Alzette folyó és a Pétrusse patak összefolyásánál a Bock magaslaton álló kastélyt: Lucilinburhuc-ot (a „kicsi kastélyt”). Innen származik a név: Luxemburg. 1354-ben lett a Luxemburgi grófságból hercegség, IV. Károlynak köszönhetően. A 1519. sz. között idegen uralom alatt állt, kezdetben a Burgundiak, a spanyol Habsburgok, majd a franciák, az osztrák Habsburgok és végül ismét a franciák kezére került a terület. Újabb változást hozott az 1815-ös bécsi kongresszus. Luxemburg független állam lett, de közigazgatásilag az Egyesült Németalföldi Királysághoz tartozott 1890-ig. Belgiummal együtt Hollandia része lett, s perszonálunióban állt vele egészen a 19. század végéig. Luxemburg semlegességét 1867-ben mondták ki. Az ország az I. világháborút követően (1918-19), valamint a II. során is német megszállás alatt állt. A politikai helyzet a belga- luxemburgi gazdasági unióra (UEBL, 1921) is hatással volt, gyakorlatilag megsemmisítette. A felszabadulást követően éledt újjá az egyezmény 1944-ben, Hollandia bevonásával (Benelux). Négy évvel később vámunió jött létre közöttük. 1945-ben született meg az ENSZ, melynek Luxemburg is tagja volt. Az 1948-as év bővelkedett az eseményekben. Január 1-jén lépett életbe a GATT, melynek 23 aláírója között Luxemburg is szerepelt, s melynek utódja az 1995-ben alakult WTO. Az 1948-as Brüsszeli Öthatalmi Szerződésen alapul a Nyugat-európai Unió, amelyet az Európai Védelmi Közösség felállításának kudarcát követően, az EVK helyett 1954-ben hozott létre a Montánunió hat tagállama és Nagy-Britannia. A NYEU feladata eredetileg Nyugat-Németország katonai integrációja volt, illetve a Közösség védelmének biztosítása. A kelet-és közép-európai rendszerváltást követően azonban a válságkezelést tűzte ki célul. Helyét azonban mindvégig kereste a NATO és az EU között. 2001. július 1jével érdemi működése megszűnt. Szintén 1948-ban jött létre a már említett vámunió Belgium, Hollandia és Luxemburg között. Ugyanebben az évben mondott le az ország semlegességéről, s 1949-ben a NATO alapító tagjai között a kis ország is ott volt. 1960 az OECD megalakulásának éve, Luxemburg is a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet tagja.
8
Külpolitikájának köszönhetően természetszerűleg adódott a részvétel az egységes Európa megvalósításában. Az országban több uniós intézmény székhelye is megtalálható. 2005 első félévében az EU luxemburgi elnöksége volt soron, Juncker miniszterelnökkel.1 Luxemburg a világ egyetlen nagyhercegsége. Az 1867-es londoni egyezség szerint az ország a nassaui hercegi családban, a férfiágban az elsőszülöttség rendje szerint öröklődik. A mai uralkodó — 2000 októberétől — Henri Nagyherceg , örököse pedig elsőszülött fia, Guillaume.
1
Bővebben a nemzetközi szervezetekről ld. Külgazdaság c. alfejezet 9
1. Társadalmi — gazdasági vizsgálatok 1. 1 Demográfiai viszonyok Az ország lakossága 451 600 fő (Statec2, 2004. jan. 1-jei adatok), a nők száma 228 600. Az alábbi korfa szemlélteti az életkor szerinti megoszlást, amely egészséges, s a magyar illetve több fejlett ország példájával ellentétben korántsem utal elöregedő társadalomra. Az átlagéletkor 38,3 év, a születéskor várható élettartam férfiaknál 75,31; nőknél 82,07 év. Megfigyelhető az is, hogy a gyermekek aránya (18,8%) jóval nagyobb a 65 év felettiek arányánál (14,1%). Majdnem szimmetrikus az eloszlás, azaz a nemek aránya nemcsak összlétszámukban, hanem koruk szerint is nagyon hasonló. 1. sz. ábra: Férfiak és nők korfája, 2004. 01. 01.3
Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.9.
2
Service Central de la Statistique et des Études Économiques du Luxembourg, ~ Központi Statisztikai és Gazdaságkutatói Intézet, Luxemburg 3 Hommes (balra): Férfiak Femmes (jobbra): Nők en % de la population totale: az összlakosság százalékában 10
Az élve születések száma 2003-ban 5303 volt. Egy évvel későbbi felmérések szerint a születési arányszám 12,21‰, a halálozási 8,42‰. A kettő aránya egymáshoz tehát pozitívebből is látszik, hogy nem fogy, hanem nő a lakosság. A csecsemőhalandóság 4,88‰. Az immigráns lakosságon belül a legnagyobb a portugál, olasz, szláv (Montenegro, Albánia, Koszovó) nemzetiségűek száma. A munkaerő-piacon mindenesetre még a luxemburgiak vezetnek, de az arány 3:1. 4 Végezetül egy ábra, amely jól mutaja a különféle nemzetiségek jelenlétét Luxemburgban: 2. sz. ábra: Különféle nemzetiségek aránya az összlakosságban, 2004. 01. 01
Különféle nemzetiségek aránya az összlakosságban, E fő
16
10,3
portugál 63,8
21,9
olasz francia belga német
18,9
Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.7
4
Bővebben lsd. Munkaerő-piac c. alfejezet 11
1. 2. Gazdasági teljesítmény és növekedés
2003-ban a GDP értéke 23,5 milliárd euro volt (kb. 26,52 $ az adott év átváltási árfolyamán), 2004-ben pedig 25,7 milliárd euro. A reál GDP növekedés 2003-ban 2,9 %, ami némi emelkedést jelent az előző két évhez képest, ám még mindig jóval kevesebb, mint például 2000-ben. 2004-ben viszont 4,4%-ra emelkedik. A 2005-ös esztendőben várhatóan 4%-os lesz a növekedés üteme. A 2001-es esztendőt megelőző 15 évben a gazdasági növekedés átlagosan markánsan 6,7% körül mozgott. Az ábra jól illusztrálja, hogy 1997-2000 között magasan e fölötti értéket ért el Luxemburg. A 2001-et követő globális gazdasági visszaesés erős hatással volt a kicsi és rendkívül nyitott gazdaságra. 3. sz. ábra: A reál GDP növekedési üteme 1997 és 2006 között Reál GDP növekedés 1997-2006 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005 F
2006 F
Forrás: Moody’s Analysis,Macroeconomic Performance of Luxembourg, 2005. január, p.5.(F: előrejelzés)
A szituáció tehát szinte ugyanaz, mint az összes nyugat-eu.-s államban, egy stabil, ám nem nagy ívű növekedés, szemben például az újonnan csatlakozott 10 taggal. A reál GDP növekedési ütemét, különösen a visszaesést nagyban befolyásolta a háztartások fogyasztásának alakulása és a nettó export kapcsolata. 2001-ben, a gazdasági visszaesés kezdetekor ugyanis a nettó export értéke negatív, a háztartások fogyasztása viszont 1997-2003 között 2001-ben mutatta a legmagasabb értéket. Luxemburgra ráadásul
12
a készletfelhalmozás sem jellemző, így pedig nem tér vissza ugrásszerűen a növekedési ütem a 15 évvel ezelőttihez. Ma már a GDP kb. 30%-át adja a pénzügyi és biztosítási szektor, nagymértékben hozzájárulva a foglalkoztatottsághoz és a kormány bevételeihez. Ebben az ágazatban is sok a nem rezidens munkások száma, amelyen hosszútávon a kormány változtatni kíván. Ellensúlyozásképp ösztönzi a kis-és középvállalkozások alapítását és a segítségnyújtó szolgáltatásokat, valamint tovább kívánja csökkenteni a nem rezidens munkavállalók előtti akadályokat, feltéve, hogy nem pénzügyi szektorban kívánnak tevékenykedni. A külföldi dolgozók egyébként jövedelmükkel nagy tételben járulnak hozzá a nyugdíjrendszer finanszírozásához. 2004-es adatok alapján az egy főre jutó GDP igencsak magas. Dollárban az érték 58900. Kétszerese tehát az EU átlagnak.
4. sz. ábra: Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson, 2004-es becslés
GDP/fő vásárlóerő-paritáson 2004 est. ($)
ág or sz ag ya r M
Sv éd or sz ág
c
N
or
vé
Sv
gi
áj
a
S U
Lu xe m bu rg
70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0
Forrás: Economy Policy Reforms, Luxembourg, 2005, www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf
Számos oka van ennek. Először is figyelemreméltó regionális tényező, hogy az unió GDP-jének fele az ún. Nagy Régióban5 termelődik. A legnagyobb hasznot Luxemburg
5
Nagy Régió (Grande Région): Bővebben lsd. Külgazdaság c. alfejezet 13
élvezi, hiszen, bár Belgiummal együtt óriási tőkebefogadó, mégis, rezidens lakosa jóval kevesebb, s kevesebb állampolgár osztozik a tőkebehozatallal járó hasznon. Munkaereje fejlett, az állam támogatja a befektetőket. Kellőképpen gondoskodnak az infrastruktúráról és a logisztikai kiépítettségről, a világ óriáscégeinek jelenlétével pedig az ország szintén bebiztosítja magát, mint globális piaci résztvevő, hogy a produktivitás hosszútávon is meglegyen. A régióban a GDP mutatót vizsgálva Svájc követi, jócskán lemaradva, majd fej fej mellett Hollandia és Belgium, Franciaország és Németország az erős középmezőnyben található.
1. 3. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások Luxemburg erőssége tercier szektorának dinamikus fejlődése, mely elsősorban a pénzügyi szférára értendő. Korábban domináns vasipara mára már veszített fontosságából, a szekunder szektor diverzifikációja a 70-es években kezdődött. Az agrárszféra sem számít az ország jelentős bevételi forrásának, ez jelentkezik az importban is (élelmiszer import). Az alábbi ábra a GDP szektorok szerinti megoszlását mutatja, alátámasztva a fent említetteket: 5. sz. ábra: A GDP szektorok szerinti megoszlása 2002-ben
A GDP sz ektorok sz erinti megoszlása 2002-ben
16,6% 82,9%
mezőgazdaság
ipar
szolgáltatások
0,5% Forrás: Economy Policy Reforms, Luxembourg, 2005, www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf
14
1.3.1 Mezőgazdaság Luxemburg éghajlata mérsékelt kontinentális. Az ország északi része összefüggő erdővidék (Ösling), illetve dombos felföld. A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek délen találhatóak (Moselle völgye), ezeken belül a szántóföld 23,28%-ot, az állandó ültetvények 0,4%-ot tesznek ki. Az agrárszféra vezető ága a szarvasmarha-tenyésztés (borjúnevelés, tejtermelés), bár az utóbbi évtizedben jelentősége csökkent. Ezzel szemben a sertés tartás, illetve a pásztorkodás hasonló méretekben történik, mint 10 évvel ezelőtt. A búza, árpa, illetve a takarmánynövények termesztése a legfontosabb. A határ menti Moselle folyó (Franciaországból ered és Németországban, a Rajnába torkollik) vidéke számos látogatót vonz a borok minőségével és gasztronómiájával. A szőlőművelés tehát lényeges. A moseli borok fővárosa Grevenmacher, ahol megtalálható a kis ország legrégebbi szőlőtermesztő szövetkezete. A turisták különösen a húsvét utáni borvásárkor, s szeptember végén, szüret alkalmával látogatják a várost. A rizling hazája Wormeldange. Remich pedig már a római korban is virágzó település volt, fontos útvonala és bora miatt.
1.3.2 Ipar Luxemburg ipara a 20. sz. elején a déli határvidék vasércbányászata alapján bontakozott ki, ám az 1970-80-as évekre a kitermelés gazdaságtalanná vált. Az 1990-es években az ARBED konszern kezében levő vaskohászat –a korszerűsítés és kapacitáscsökkentés utánerősítette pozícióját és nemzetközi expanzióba kezdett. 2001-ben egyesült a spanyol Arcelaria-val és a francia Usinor-ral. Így a világ második legnagyobb konszernévé vált, s Arcelor néven folytatva tevékenységét, székhelyét Luxemburgban hagyta. A déli üzemek (tűzálló tégla és cementgyárak, erőművek) szorosan kapcsolódtak a vasiparhoz, és ugyancsak áttértek a külföldi energiahordozók — csővezetéken érkező földgáz — és kőolajtermékek felhasználására. Az iparszerkezet átalakult, ma már második pólusként említhetjük a műanyaggyártást és a gumiipart. Fejlődött a műszál- és gyógyszergyártás. A villamosenergia-termelés kétharmadát vízierőművek szolgáltatják. A táblázatot nézve szintén megállapítható a vasipar fontosságának csökkenése, teret adva az energetikának. 2002 januárjában a szektoronkénti százalékos felhasználásában a
15
közlekedés vezetett (4, 6%). 2002-2003-ban a magánszemélyek beruházása az építőiparban több volt, mint a vállalati beruházások száma (átl. 5%-kal). 1. sz. táblázat: Az ipari termelés, ezen belül az energetika, vasipar és építőipar százalékos változása 2000 és 2003 között, bázisként (100%) tekintve az 1995. évi termelést
Ipari termelés
1995
2000
2001
2002
2003
100%
122,3% 126,3% 126,5% 129,8%
Energetika
107,2
105,6
115,7
135,7
Vasipar
110,4
110,8
102,3
95,3
Építőipar
103,7
108,2
112
111,8
Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p. 21.
1.3.3 Szolgáltatás szektor A tercier ágazat jövedelme több mint 80%-ban járul hozzá Luxemburg GDP-jéhez. Földrajzi elhelyezkedése ideálisnak bizonyult a kereskedelem fejlődéséhez, az egységes piac megszületése (1993. jan. 1.) pedig erre rásegített. Jelenleg mintegy 7000 vállalat áll Luxemburggal kereskedelmi kapcsolatban. E szektor, mondhatni, kiváló egészségnek örvend: a forgalom 2003-ban 10%-kal több volt az előző évhez képest. A bővülés mozgatórugói az autókereskedelem, illetve a nagykereskedelem voltak. Az ipar diverzifikációja iránti igény igen korán, már az 1950-es években jelentkezett. Ennek eredményeként 1970-re az ipar GDP részesedése 47% volt, a szolgáltatások pedig nem sokkal maradtak le: 43%. Ez nagyban segítette a tercier szektor felé történő elmozdulást a későbbiekben. Az 1973 - 74-es olajválság utáni állapotok azonban még nagyobb változásokat követeltek. A szomszédos országok adópolitikájára reagálva az 1980-as és 90-es években a pénzügyi szektorban hangsúlyosabb szerepet kaptak a privát bankok. Luxemburg szinte azonnal alkalmazta az EU direktívákat, ami szintén kedvezett a fejlődésnek. A biztosítótársaságok is kulcsszereplővé váltak. A vállalatok számára nyújtott szolgáltatások 16
a második legfontosabb részét képezik e piacnak, ami nem meglepő, hiszen a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik a Microsoft, az Arcelor, az RTL Group, a Cargolux, vagy a Dexia. A 21. század kiemelkedő vívmányait produkálja a kommunikációs ágazat, jelentősége a szektorban egyre nő. 6. sz.ábra: A tercier szektor struktúrája, 2003 (a hozzáadott érték százalékában)
A tercier szektor struktúrája, 2003 11% 36%
18% 6% 29%
hitelezési és biztosítási intézmények egyéb piaci szolgáltatások (vállalatoknak nyújtott, bérléssel, ingatlanokkal kapcs.) vendéglátóipar kereskedelem közlekedés és kommunikáció
Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.15.
1. 4 Munkaerő-piac
A munkanélküliségi ráta világviszonylatban a legalacsonyabbnak számít, 2003-ban 3,8%. Luxemburg évek óta tartja ezen pozícióját. Az uniós átlag jelenlegi kb. 9%-os adatával szemben 2005 év végére 4,3%-ot jósolnak. 6A korábbi 2-3%-os eredményeket vizsgálva ez magasabb érték, problémák akadnak ugyanis az elöregedő társadalomban, a már korábban említett nyugdíjrendszerben. Továbbá jelentősen javítható a mutató azzal is (Írország példájából kiindulva), hogy az ország nyitottabbá válik az újonnan csatlakozott kelet- és közép-európai államok felé. Luxemburgban a foglalkoztatási ráta 2003-ban 61% volt. Ez nem túl jó, figyelembe véve a munkanélküliségi ráta mértékét. Az OECD már az ezredfordulón tett ajánlásokat a mutató javítására.7 Az ok az előnyugdíjazások elharapódzásában keresendő, melyet meg kellene fékezni, illetve egy sztenderd nyugdíjkorhatár megállapítása szükséges. A
6 7
Forrás: Moody’s Analysis, Macroeconomic Performance of Luxembourg, 2005. január, p.5. Economy Policy Reforms, Luxembourg, 2005, www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf 17
statisztikát nézve, több jóléti állam is megelőzi ezen a téren Luxemburgot (Dánia, Norvégia, Hollandia), sőt, még az EU-s átlag is. Magyarország sem sokkal marad le. 7.sz. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása, 2003
F o g la lk o z ta tá s i rá ta , 2 0 0 3 .
M ag ya ro rs zá g
Be lg iu m
Lu xe m bu rg
ág an ci ao rs z
EU
Fr
H ol la nd ia
ia N or vé g
D án ia
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Forrás: Economy Policy Reforms, Luxembourg, 2005, www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf
2003-ban a foglalkoztatottak száma 293 600 fő. Az ágazati megoszlást tekintve ismét a tercier szektor hangsúlyos szerepét figyelhetjük meg. Különösen kiemelkedik a pénzügyi, vállalati szféra (81 700 fő). 8.sz. ábra: A foglalkoztatottak ágazati megoszlása (fő) 2003-ban
A fo g la lk o z ta to tta k á g a z a ti m e g o s z lá s a (fő ) 2 0 0 3 -b a n 100000
ip ar
80000
mg
60000
ép ítő ip ar
keres k.
40000
p ü -i, in g atlan , v állalati s zo lg .
20000
eg y éb s zo lg .
0
Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.11.
18
A Demográfiai viszonyok című fejezetben már volt szó a kisebbségekről. Nos, a különféle nemzetiségek vendég-, vagy akár rezidensmunkásként is megvetették lábukat a piacon. Olyannyira igaz ez, hogy, bár ma még a luxemburgiak vannak többen, ám a hazaiak és külföldiek aránya a munkaerőpiacon 3:1. Érdekes és irigyelni való ugyanakkor, hogy a minimálbér 1369 euro/hó, a havi átlagjövedelem 3726 euro, a havi hajléktalan-járandóság pedig 200 000 Ft fölötti általában.
1. 5 Külgazdaság 1.5.1 Tagság nemzetközi szervezetekben és intézményekben A második világháborút követően Luxemburg szinte minden jelentős nemzetközi szervezet és intézmény tagja lett. Földrajzi fekvéséből adódóan is több ország hatása „lecsapódik” az országon, illetve közvetítő államként is tekinthetünk rá (Franciaország, Németország és a Benelux között) s így a nemzetközi összefogásban is fontos szerephez jutott. Ma elsősorban a jogok és szerződések védnökeként tartják számon. A háborús pusztítások után Luxemburg minden erejét a szuverenitást és fejlődést leginkább elősegítő nemzetközi együttműködés kialakításába fektette. Így több nemzetközi szervezetnek és intézménynek is alapító tagja. 1951-ben alakult meg az Európai Szén-és Acélközösség, melynek kezdeményezője a luxemburgi születésű Robert Schuman volt. 1957-ben ratifikálták a Római Szerződést, amely az Európai Gazdasági Közösség alapját képezte. Az Atomenergia-Közösségnek szintén alapító tagja (1957). Az országban található az unió számos jogi és pénzügyi központja, melyek bizonyítják a Közösség és a Nagyhercegség szoros kapcsolatát. Együttesen több mint 10 300 embernek adnak munkát. A két legnagyobb foglalkoztató az Európai Bizottság kiadványkészítő intézménye (Publications Office, Eurostat, 3440 fő), illetve az Európai Parlament titkársága (2500 alkalmazott). Luxemburgban hozza döntéseit az Európai Bíróság (1717 hivatalnok), az Európai Beruházási Bank (EIB, 1174 fő). Itt írja jelentéseit az Európai Számvevőszék (777 fő). Az 19
unió tolmácsközpontja (European Translation Centre) szintén az országban székel (181 fő).8 A 2005. januárjától júniusig tartó luxemburgi elnökség fontos intézkedések közé tartozott 2005. április 25-én Bulgária és Románia csatlakozási szerződésének aláírása. Folyamatban van az unió alkotmányának ratifikálása. A 2005. május 2-ai, a 14. EU – Japán csúcs a gazdasági kapcsolat erősítését szolgálta. 1944. szeptember 5-én, Londonban írta alá a vámegyezményt Luxemburg, Belgium és Hollandia. Az egyezmény értelmében a három ország külső határánál közös tarifa alkalmazásában állapodtak meg, a Benelux térség kereskedelmében pedig megszűntek a vámilletékek. Mindez 1948-tól lépett életbe. 1960-tól alkalmazzák a három országra érvényes gazdasági uniót. Ez a megállapodás a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad áramlásában értendő. Természetesen mindez közös gazdasági, pénzügyi és társadalompolitikát követelt meg. A Benelux-on belüli egységes piac tehát évtizedekkel megelőzte az unió egységes piacát. A térség ma is vezető szerepet játszik a közösségben, s ma már nem egymás között hoznak létre újabb egyezményeket, hanem az integráció szerződéseit ültetik át rendszerükbe. A kontinens legidősebb politikai szervezete az Európa Tanács. Tíz alapító tagja között a Nagyhercegség is ott volt 1949-ben. A szervezet főként páneurópai és emberjogi kérdésekkel foglalkozik. 2002 májusától novemberig a Miniszterek Bizottságának soros elnökségét Luxemburg töltötte be. Céljai elsősorban az Európa egység, európai identitástudat fejlesztése a kulturális sokszínűség megőrzésével, az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása a kontinensen és a folyamatos, nemzetközi intézményekkel való kooperáció erősítése. 1945-ben a legkisebb országként csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Mégis, az 1950-es koreai ENSZ-intervenció során egy kis kontingenst küldött Luxemburg. Részt vesz az UNESCO, a WHO, az UNCTAD, az ILO, a WFP, az IMF és a Világbank munkájában. 1974-ben Gaston Thorn — később Luxemburg miniszterelnöke— töltötte be a Közgyűlés 30. ülésének elnöki pozícióját. A jövőben Luxemburg a Biztonsági Tanács munkájában is aktívan részt kíván venni, mandátum hozzájutásával. 1994-ben az UNESCO Világörökség Bizottság Luxembourg várost9 felvette listájába. 1997-től Maria Teresa
8
Forrás: A prime location for doing business, by PricewaterhouseCoopers and AMCHAM Luxembourg, p. 11. 9 Luxembourg óvárosát (erődökkel). 20
főhercegné az UNESCO jótékonysági nagykövete. A nők jogaiért, a gyermekek éhezése és a gyermekprostitúció ellen harcol. 1949-ben született a NATO. A szerződés aláírásával Luxemburg elveszette az 1867ben kimondott semlegességét. A szervezet békefenntartó operációihoz önkéntesekkel szintén hozzájárult az ország (Balkán, Afganisztán). 1960-ban, az OEEC örököseként alakult meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), fő prioritásként megjelölve fenntartható fejlődést, a világkereskedelem bővülését. 1992-ben Luxemburg csatlakozott a Fejlesztési Támogatási Bizottsághoz (DAC), segélyezési politikája így megváltozott. 2003-ban GNI-ának 0,81%át a fejlődő országok támogatásának szentelte, ezzel a segélyezésben résztvevő országok között a harmadik helyre került. A Nagyhercegség az 1948-as GATT utódjaként megalakult WTO-nak tagja (1995). A Világkereskedelmi Szervezet jelenlegi 148 tagja között nemcsak Luxemburg, hanem az Európai Unió is külön szerepel, Európai Közösségek néven, erősítve a közös kereskedelmi pozíciót. Végezetül pedig essen szó a Grande Région (Nagy Régió) együttműködésről, melyhez a francia Lorraine vidék, a német Saarland és Rhineland-Palatinate terület, Belgiumból a vallon régió, valamint a francia-, és németajkú közösségek, illetve a Luxemburgi Nagyhercegség tartozik. A „Nagy Régió” 65 000 km2-t foglal el, népessége 11,2 millió fő. Az ún. kék banán (legfejlettebb nyugat-európai iparvidékek) középső része, 2004-ben több mint 20 000 euros GDP/ fővel. A kulturálisan eltérő (latin és germán) régiókat a történelmi körülmények újra és újra összekovácsolták, vagy éppen egymás ellenségeivé tették. Végül 1995-ben hivatalos úton fűzték szorosabbra kapcsolatukat. Ettől az évtől kezdve 18 havonta csúcstalálkozót tartanak, s az elnökség is ugyanezen periódus szerint változik. Az összejövetelek fő témái közé tartoznak a határmenti együttműködések, a luxemburgi migráció, Saarland ipari öröksége.
21
1.5.2 Export - Import kapcsolatok
Luxemburg fő kereskedelmi partnerei közé a környező, ill. uniós országok tartoznak. Németország, Belgium és Franciaország szépen kiveszi részét az exportból és importból. A köztük lévő kapcsolat alapja manapság a jól kiépített logisztikai hálózat. 9. sz.ábra: Exportpartnerek %-os részesedése, 2003
10. sz. ábra: Importpartnerek %-os részesedése, 2003
Exportpartnerek %-os részesedése, 2003
Németország
Importpartnerek %-os részesedése, 2003
23%
32%
26%
Franciaország
29%
Németország
Belgium UK Olaszország Egyéb
Belgium
19%
7% 9%
Franciaország
11%
10%
11%
Kína
23%
Egyéb
Forrás :www.odci.gov/cia/publications/factbook/print.lu.html 2005.04.20. 11.04
Legfeljebb egy óra alatt repülővel elérhető London, Párizs, Brüsszel, Amszterdam, Hamburg, Frankfurt, Zürich, München, Lyon. A CargoLux az első számú európai légi szállítmányozó központtá nőtte ki magát. A TGV fejlesztésével 2007-re Párizs, Strasbourg és Lille 1,5-2 óra alatt megközelíthető lesz, így az uniós városok még szorosabbá fűzhetik gazdasági kapcsolatukat. A közlekedés szektor is emiatt nagy ívű lendületet vesz Luxemburgban. A 2003-as év exportjának kb. 87%-a az Európai Unió 25 tagállamába irányult. A volumen több mint 50%-a közvetlenül a szomszéd országokat érintette. Németország 23%kal Luxemburg első számú exportpartnere. A 2003-as importvolumen közel 93%-a (!) az unió 25 tagállamától érkezik. A legfontosabb partner ezúttal Belgium. Ez a szomszédos ország az importmennyiségnek majdnem egyharmadát adja. A luxemburgi import 78%-a egyébként a határos országokból érkezik. Említésre méltó továbbá, hogy Kínának – távol-keleti, fejlődő ország – 11%-os a részesedése az importpartnerek között. Az ország 2003-2004-es importszerkezetében vezet a gépipar, mellette a fém iparcikkek, valamint a közlekedésiparhoz felhasznált eszközök importja vezet, ami nem 22
meglepő, ha a luxemburgi repülőtérre, mint az ún. Nagy Régió csomópontjára gondolunk. Luxemburg nyersanyagéhes, olaj-és fűtőanyagimportja jelentős tétel. 11. sz. ábra: Luxemburg importja, 2003-2004 Luxemburg importja 2003-2004 2500 2000
2003 import
1500
2004
1000 500 0
s lé re ze ls fe és ru ed lá ek ita lat zl s l á kö -é lő ny s é ... é há an er do nő z is ke .. m ű. g, el ,f ya él n ok sa ag er ny ny ia ny vá ag ás y n ia gy kk ci ve ar ip m fé k pe gé i
Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p. 39.
Az exportot illetően a fém iparcikkek vezetnek, tehát a kivitelnél dominál a vasipar. 12. sz.ábra: Luxemburg exportja 2003-2004 Luxem burg exportja 2003-2004 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
2003 export 2004
s lé re ze ls fe és ru ed lá ek ita l at zl s l kö -é őá él ny .. há r és an. ő do ze en is .. . m ,k űt el ag ,f él ny ok sa ag er ny ny ia ny vá ag ás ny ia g y i kk ve c ar ip m fé k pe gé
Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p. 39.
23
Az élelmiszer és élőállat export szinte egyenlő nagyságú az importtal, így egész egyszerűen arra következtethetünk, hogy ami a kis országban nincs meg, azt behozza cserébe azokért, melyekből sok van. A gépgyártáson azonban nincs olyan hangsúly, hogy a kivitel a behozatalt meghaladná. Mindkét évben az import volumene meghaladta az exportvolument. 2003-ban a GDP értéke 23,5 milliárd (23 500 millió) euro volt. Ezen adat segítségével kiszámolható az export-, és importhányad. Az előbbi értéke 37,5 %, az utóbbié 51,5% – tehát például az éves import értéke a GDP értékének kb. 51 %-a. 2004-ben a GDP értéke 25 700 millió euro, így az exporthányad 38, 06%. Az importhányad pedig 52,4% volt.
1.5.3 Folyó fizetési mérleg
Az ábra a folyó fizetési mérleg (pontozott), a szolgáltatások és jövedelmek (kék), valamint az árumérleg (rózsaszín) alakulását mutatja 1988 és 2003 között. 13 sz.ábra: A folyó fizetési mérleg alakulása, 1988-2003
Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.41.
24
Hiába telt el 1,5 évtized, az árumérleg ugyanúgy negatív, a szolgáltatások és jövedelmek mérlege ugyanúgy pozitív maradt. Az előbbi arra utal, hogy az import értéke állandóan meghaladja az exportot. Különösen igaz volt ez 2001-ben, majdnem 3000 millió euro volt a különbség. A szolgáltatások és jövedelmek esetén ismét igazolódni látszik a tercier szektor, valamint az oda-visszatörténő FDI áramlás fontos szerepe. Az eredmény 2000-ben volt kimagasló, mintegy 6000 millió euro. A következő években némi megtorpanás figyelhető meg, amely globális trend volt. Külön- külön értékelve a kettőt, a 2004-ben ismét megerősödő tőkekihelyező tevékenységek remélhetőleg javítják majd a szolgáltatási mérleget, a jövedelmek mérlege viszont tartósan negatív maradhat. A folyó fizetési mérleg stabil, kiszámítható, a szolgáltatások és jövedelmek nyomása miatt követi annak alakulását. Kimagasló eredmény ennél is 2000-ben tapasztalható. Amennyiben az árumérleg hiánya csökkenne (exportvolumen javulása), íve még magasabb lesz, lsd. például 2003. Lehet még javítani tehát a helyzeten.
1.6 Fiskális és monetáris folyamatok
Az inflációs ráta kedvezően alakul, stabil gazdaságra utal. Az ezredfordulón 3 % körül mozgott. Ez több 0,5%-kal, az OECD-hez és az EU-15-höz egyaránt viszonyítva. Jelenleg az infláció 2% körüli. 14. sz.ábra: Inflációs ráta alakulása, 2001-2003
Inflá ciós rá ta a la kulá sa 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 2001
2002
2003
Forrás: Service Central de la Statistique et des Études Économiques
25
Az állami költségvetés alakulását illetően 2004-ben a korábbi évekhez képest jelentős többletjövedelemre tett szert Luxemburg. A pozitív egyenleg 416,5 millió euro többletet mutatott. A bevételek 6392,6 millió eurot, a kiadások 5976,1 millió eurot tettek ki. Egy évvel ezelőtt ez +0,5 millió euro volt. 2000 és 2003 között egyébként a 90-es évekhez képest visszaesés tapasztalható ezen a téren. 1990-ben például az egyenleg +10,4 millió euro, 2000-ben +1,2 euro volt. Összességében az tapasztalható, hogy a 90-es évektől kezdve számolhat tartósan az állam többletbevétellel (1980-ban az egyenleg -17,4 eurot mutatott). 2004-ben a bevételeket illetően a direkt és indirekt adók aránya szinte megegyezett (2913 ill. 3007 millió euro), a tőkebevételek összege 149,9 millió euro. Luxemburg kedvező adópolitikát tud biztosítani a befektetőknek, hamar megvalósítja az EU-s célkitűzéseket, mindezeket pedig annak is köszönheti nagyban, hogy nem eladósodott az ország (legalábbis csak csekély mértékben). 2004-ben az államadósság mértéke a GDP arányában 6,6% volt. Luxemburg tehát messze megelőzte a sokat említett Németországot (66,4%) és Franciaországot (65,1%).
10
A 2004-es esztendő az államháztartási hiány szempontjából felemásan alakult. A deficit mértéke (-)0,6% a GDP arányában. Ez az adat nem rossz, az alábbiakat figyelembe véve: Az EU 25 tagállamában átlagosan ez az adat -2,6% volt. Többletet produkált ugyanakkor Finnország, Svédország, Írország, Észtország. Belgium pedig 0%-ot könyvelhetett el. Az elmúlt évekre azonban a Nagyhercegségre nem hiány, hanem többlet volt jellemző. A kimutatott eredmény az ezúttal teljesebb információt tartalmazó adóbevételeknek és a nem központi költségvetéshez tartozó állami vállalatok eredmény-kimutatásainak köszönhető.
10
Forrás: Eurostat, General government deficit/surplus, 2005.márc.22. 26
2. Pénzügyi szektor 2.1 A pénzügyi szektor sikertörténete röviden Luxemburgban az életszínvonal köztudottan magas — ám ez nem volt mindig így. A 19. század elején például, ahogyan Európa-szerte, a családok többsége állattenyésztésből és farmgazdaságából élt. Az ipari forradalom előtti állapot pedig nem egy abszolút fejlett állam képét mutatta. A kimagasló eredményeket mutató pénzügyi szféra fejlődése több fázisra osztható. A 19. század második felében, az ország vasiparának fellendülése következtében folyamatosan nőtt a külföldi munkaerő beáramlása. A gazdasági expanzió, illetve a megfelelő finanszírozási háttér kialakítása során 1856-ban megalakult az első két luxemburgi bank: a Caisse d’Epargne (Takarékpénztár) és a Banque Internationale à Luxembourg (Luxemburgi Nemzetközi Bank). Az I. világháborút követően, 1921-ben született a Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió (UEBL). A közös valuta a belga frank lett, míg a luxemburgi frank kibocsátását limitálták. A nagy gazdasági válság idején letűnt a vasipari fejlődés által mozgatott gazdasági növekedés. Az erősen erre az iparágra támaszkodó Luxemburg sem kapott figyelmet, egészen az 1960-as évekig. A pénzügyi globalizáció úttörői ekkor fedezték fel a Nagyhercegségben, mint a nemzetközi tevékenységek lehetséges színterében rejlő lehetőségeket. A globális pénzügyi központ első intézményei német bankok leányvállalatai voltak, melyeket amerikaiak, svájciak, olaszok, japánok követtek.11 A 70-es években megnövekedett az uniós kölcsönök száma, s a 80-as évekre a Luxemburgban alapított bankok száma elérte a 111-et. A bankszektor bázisai tehát megalakultak, viszonyításképp 2005. szeptember 30-án a hivatalosan bejegyzett bankok száma 157 volt. Az uniós piac egy új szolgáltatási területnek adott utat, a private banking12-nek, újabb ügyfélkörrel. A második világháború utáni nemzedék biztosabb pénzügyi hátteret kívánt magának, a megtakarítások és banki befektetések száma is nőtt. 11 12
Bővebben lsd. Bankszektor című alfejezet Tehetősebb magánszemélyek felé irányuló banktevékenység gyűjtőneve (Forrás: www.bankweb.hu)
27
Szintén a 80-as években kezdődött a kollektív befektetési vállalkozások korszaka is, mely a bankszektor mellett meghatározó Luxemburg jelentőségében. Az Európai Unió 1985. december 20-ai 85/611/EG irányelve mérvadó ma is a kollektív intézményi befektetőkre nézve (CII, azaz Collective Investment Institutions), melyet a bürokrácia-mentes Luxemburg elsőként vett át jogrendszerébe.13 Az érintett UCITS14 befektetési vállalkozások egy évtized alatt az európai tőkepiacok kulcsszereplőjévé nőtték ki magukat, az ágazat által kezelt eszközök
mintegy
70%-át
teszik
ki,
jelentős
befolyást
gyakorolva
a
háztartási
megtakarításokra. Az ország 2004-ben az Egyesült Államok és Franciaország után a harmadik helyezett volt a kollektív befektetési központok között, több mint 1000 milliárd euro értékű eszközt kezelve. A tőkepiac elemzésével bővebben külön fejezet foglakozik a későbbiekben. Az 1990-es években továbbképzési programok és ezzel foglalkozó intézetek felállítása kezdődött Luxemburgban. Az Institut de Formation Bancaire, Luxembourg(IFBL) célja banki alkalmazottak képzése. Az IFBL német, brit és francia támogatókkal hozta létre a European Banking Academy-t. 2003 januárjában hangzottak el az első előadások a Luxembourg School of Finance pénzügyi felsőoktatási intézményben. Az iskola fő támogatói közé tartoznak a külföldi eredetű bankok is, a doktori fokozatot szerző hallgatók például kutatómunkát végeznek náluk, később a Nagyhercegség pénzügyi szakértőivé válnak, s könnyen közvetítenek az állami hivatalnokok és bankárok között. Az így kialakult adminisztrációs könnyebbségek, a folyamatos konzultáció, valamint a kitűnően megalapozott kutatás-fejlesztés a harmadik évezred eleji vállalati felvásárlásokkal párosulva új stratégiát ösztönzött a pénzintézetek számára. Egyre erősödik a pénzügyi szektor és szolgáltatásainak szerepe, transzfere a globalizált világban. Bár a tercier szektorhoz sorolják, akár külön „iparágként” is tekinthetünk rá. Az országot jelenleg, mint modern, megfelelő szakértőkkel ellátott, hatékony pénzügyi központként tartják számon, melynek további előnyei a szakmai tapasztalattal rendelkező, többnyelvű humán erőforrás, a termék és szolgáltatás innováció.
13
Forrás: Zöld Könyv, A Befektetési Alapok EU –szintű Keretének Javításáról, Az Európai Közössségek Bizottsága, Brüsszel, 2005.07.12. 14 Undertaking for Collective Investment in Transferable Securities, azaz átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások/alapok 28
2. 2 Bankszektor Az előző alfejezetből is kiderült, hogy a bankok alapítása Luxemburgban több ütemre osztható. Az 1960-as években német bankok leányvállalatokat telepítettek Luxemburgba. A 70-es években svájci bankok helyezték át ügyfélbefektetéseik egy részét luxemburgi leányvállalataikba. Az évtized közepén amerikai bankok alapítottak fiókokat, elsősorban a private banking területre szakosodva. Majd skandináv bankok is megvetették lábukat a térségben. Az 1990-es évek elején egy újabb német alapítási hullámot figyelhetünk meg. 1981-ben lépett életbe a banki titoktartás törvénye, amely tökéletesnek ugyan nem nevezhető, ám a belső (banki) stabilitás, a szabályozottság, a banki tevékenység felülvizsgálata, a diszkréció és a versenyképes szolgáltatások követelményeivel bizalmi légkört próbál teremteni a bankárok és az ügyfelek között. Az utóbbi 20 évben erősen fejlődött Luxemburg bankszektora végleges célként kitűzve, hogy a legkiválóbb privát bankok központjává kíván válni az ország. 2001-ben a szektor rekordnyereséget könyvelhetett el: a mérlegfőösszeg meghaladta a 700 milliárd euros szintet. 2002-től a szférán belül is érezni lehet az egyesülések és fúziók globális trendjét. A külföldi anyavállalatok struktúraváltásai miatt csökkent az országban bejegyzett bankok száma. A visszaesés azonban nem jelentős. Ám Luxemburg bankszektora még mindig ebben az átmenetinek nevezett időszakban van. A korábbi évekhez képest hátrányosabb helyzetből történő kilábalást a folyamatosan növekvő kutatás-fejlesztés, illetve humán erőforrás segítheti. A munkavégzés a legújabb pénzügyi megoldások használatával történik, így például zálogosítás, magánrészvények kezelése, ingatlanok tárgyköre, nyugdíjalap, hedge. A legújabb, pénzügyi szférára vonatkozó know-how és minőségi infrastruktúra adott. A nemzetközi pénzügyek legnagyobb játékosai, mint például a BNP Paribas, DEXIA, DZ Bank, ING, JP Morgan, Société Générale, State Street fontos operációkat bonyolítanak le az országban. 2004. május 31-én a több mint 20 ország bankjából összetevődő bankszektor mérlegfőösszege meghaladta a 668 milliárd eurot, mely tehát kevesebb, mint a 2001-es nyereség. 2005. szeptember 30-án a hivatalosan bejegyzett bakok száma 157 volt. Többségük német tulajdonú, s ezeket a belga-luxemburgi alapítású, illetve a francia bankok követik. A 29
szomszédos országok kerültek tehát az elsők közé. Az alapítási hullámoknak megfelelően szintén hasonló helyezést kaptak az olasz, svájci és svéd bankok, ám az Egyesült Államok és Japán már a középmezőnyben található. 2. sz. táblázat: A Luxemburgban található bankok száma nemzeti eredetük szerint, 2005.09.30.
Ország Németország Luxemburg/Belgium Franciaország Olaszország Svájc Svédország US Japán UK
Bankok száma 44 17 15 14 13 6 5 5 6
Ország Portugália Hollandia Izrael Brazília Kína Dánia
Bankok száma 4 4 3 3 3 2
Egyéb Jegyzett bankok száma
13 157
Forrás: www.cssf.lu/fr/stats/banks/pays_m.html, 2005.11.05. 09:23
A bankszféra dolgozói szakképzett, többnyelvű alkalmazottak, többnyire belga, német és francia származásúak, munkanapokon átszelve a „határt”. Az egyéb nemzetiségű dolgozók szintén uniós tagállamok polgárai (olaszok, portugálok, spanyolok, britek, dánok). 2004 júniusában a bankszektorban dolgozók száma 22 470 volt. 15.sz.ábra: A bankszektorban dolgozók származása, 2003. március
A bankszektorban dolgozók származása 27% külföldi (foreigner)
42%
luxemburgi szomszédos országbeli (borderer)
31%
Forrás: Banking in Luxembourg, by PricewaterhouseCoopers, p.9.
30
Amint az ábra is mutatja, 2003 márciusában a luxemburgiak és a külföldiek (de nem a határmentiek) a banki alkalmazottak összlétszámának 31 és 27%-át tették ki, s még mindig a hazaiak vannak többen. Számuk azonban mégis kevesebb, mint a szomszédos államokból érkező banki alkalmazottaké. Ugyanebből a forrásból dolgozva külön is vizsgálható a franciák, belgák és németek aránya. Bár a német bankok száma jóval meghaladja a második helyre rangsorolt luxemburgibelga bankok számát, mégsem a német dolgozók vannak többségben, hanem a franciák, 39%os aránnyal. Majd a belgák következnek (34%) és a németek (27%). 16. sz.ábra: A szomszédos országbeliek aránya, 2003. március A szomszédos országbeliek aránya
27%
39% francia belga német
34%
Forrás: Banking in Luxembourg, by PricewaterhouseCoopers, p.9.
2.2.1 Hitelintézetek és szolgáltatásaik Az országban található hitelintézetetek tevékenysége elsősorban a magánszemélyeknek és intézményeknek nyújtott vagyonkezelés, vagyonmenedzsment, életbiztosítás, lakossági bankfeladatok és a nagykereskedelmi bank szerepkörének betöltése, illetve befektetési alapok kezelése. Szolgáltatásaik
ráadásul
folyamatosan
bővülnek,
köszönhetően
a
rugalmas
szabályozott) környezetnek, amely az ország pénzügyi megoldásainak fejlődését segíti.
31
(és
Luxemburg pénzügyi termékei és szolgáltatásai15 öt nagy csoportot képeznek. A biztosítással
kapcsolatos
operációk
alapján
viszontbiztosító
társaságokat,
csoportos
életbiztosítással foglalkozó intézményeket, fix kamatozású biztosítási termékek bankjait, unitlinked biztosítókat különíthetünk el. A második nagy csoportba a lízing, faktoring, elektronikus banki szolgáltatók, a lokális és globális szabályozás felügyelői, a befektetési alapok, és külkereskedelmi ügyletek bankjai tartoznak. A harmadik kategória bankjai határidős devizaszerződésekkel, nemesfémekkel, opciókkal és futures-zel, részvényekkel, kereskedelemmel, vállalati és projektfinanszírozással, hitelek kiterjesztésével, szindikált hitelek nyújtásával foglakoznak. A kamatűzési tevékenységet folytató bankok termékei és szolgáltatásai a következők: letéti bizonyítvány, kereskedelmi papírok, lombard hitelek, készpénznyugta, fogyasztói hitelek, jelzálog-fedezetű
kötvény,
szállítási
operációk,
ingatlanfinanszírozás,
eszköz-és
forrásgazdálkodás. Végezetül, ötödik nagy csoportként köztes termékek következnek: befektetésekhez kapcsolódó
termékek,
értékpapírhoz
kapcsolódóak,
eszközmenedzsment,
mérlegelési
menedzsment, tanácsadás, az uniós piachoz kapcsolódó befektetési alapok, magánrészvény, kockázati tőke, értékpapírosítás, készpénzgazdálkodás (likviditásmenedzsment). A bankszektorban általánosan három kategóriát különböztetünk meg: univerzális hitelintézeteket, jelzáloghitelbankokat és elektronikus pénzintézményeket. Az univerzális bankok kategóriába következők alapján sorolhatóak be a luxemburgi bankok: — A luxemburgi törvény hatálya alá tartozó bankok (2004. júniusában 111 bank) — Az EU tagállamának egyik bankfiókja (42 fiók, 2004. 06.) — Nem EU tagállam bankfiókja (7 fiók, 2004. 06.) A jelzáloghitelbankok fő feladata a jelzálog-fedezetű kötvények (nyilvános) kibocsátása, az ide vonatkozó eszközök fedezésével. Minden jelzálog típushoz más és más fedezet tartozhat, a fedező eszközt pedig zálog regisztrálóban tartják nyilván. A kötvénytulajdonosok
15
Forrás: „Luxembourg financial products and services”, ABBL (Association des Banques et Banquiers Luxembourg), www.abbl.lu. 2005.11.04. 13:56 32
jogilag védettek bármilyen, a bankot ért vagy hitelbiztosítékot érintő csődkockázattól, mivel elsőbbségi jogot élveznek a regisztrálást illetően. 2004. júniusában három bank tartozott ide. Elektronikus pénznek tekintjük a számítógép memóriájában, illetve intelligens kártyán elektronikus módon tárolt értéket. A tárolt érték a kibocsátóval szembeni követelést testesíti meg, amit a kibocsátó közreműködése nélkül át lehet ruházni.16 Az elektronikus pénzeket kezelő intézmények kereskedelmi tevékenysége limitált, feladatkörükbe tartozik az elektronikus pénzek kibocsátása és adminisztrálása, egyéb fizetési eszközök kibocsátása és kezelése (kivéve bármelyfajta hitelnyújtás), valamint elektronikus eszközökön adatok tárolása. 2004 júniusában Luxemburgban nem volt elektronikus pénzintézmény.
2.2.2 Központi Bankrendszer17 A központi bankrendszer kialakulásának első eredményeként az 1873-ban felállított Luxemburgi Nagyhercegség Nemzeti Bankját (Banque Nationale du Grand-Duché de Luxembourg) könyvelhetjük el, mely a bankjegyek kizárólagos kibocsátási jogával rendelkezett. 1881-ben tevékenysége azonban megszűnt. 1914-től a Luxemburgi Nemzetközi Bank által kibocsátott pénz számított hivatalos fizetési eszköznek. 1998. június 1-jén alakult meg a Központi Bankok Európai Rendszere (ECBS), mely az Európai Központi Bankból és az akkori 15 EU-tagállam jegybankjaiból állt. Alapfeladatait a Maastrichti szerződésben fektették le: • A Közösség monetáris politikájának definiálása és végrehajtása • A devizaműveletek végzése • A tagállamok hivatalos tartalékainak őrzése és kezelése • A fizetési rendszerek működésének elősegítése • A szerződés az Európai Központi Bank számára biztosít kizárólagos jogot az eurobankjegyek kibocsátására.
16 17
Forrás. www.penzportal.hu, 2005.10.28. 14:50 Forrás : dr. Szebellédi István szerk. : Pénzügyek alapjai, BGF PSZFK, Unió, 2002, pp. 222-223 33
A Luxemburgi Központi Bankot (LCB) az 1998-as április 22-ei és december 23-ai törvények alapján állították fel. Szerepköre a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásához igazodott. Az eurot bevezető tagállamok, így Luxemburg is lemondott azon jogáról, hogy saját nemzeti monetáris politikát folytasson. 1999. január 1-jétől az ECB irányításával egységes monetáris politika vette kezdetét az eurozónában, mely magában foglalta a kötelező tartalékolás rendszerét, az egységes eszköztárat, illetve a partnerek és elfogadható papírok kritériumait. 1999 elejétől bevezették az Eurorendszer fogalmát, mely az ECB és a 11 résztvevő nemzeti bank (az LCB-t is magában foglalva) együttesét takarja. Az ECBS független rendszer maradt, melyben érvényesül az intézményi, személyi és pénzügyi függetlenség. Az LCB legfőbb feladata az, hogy a Központi Bankok Európai Rendszerének (ECBS) tevékenységéhez hozzájáruljon. Állami pénzügyi és monetáris intézmények számláit kezeli, de nem kereskedelmi bank. Magánszemélyek így nem nyithatnak számlát a központi bankban illetve nem folyamodhatnak kölcsönért. Szabályozza a pénzforgalmat, gazdasági elemzéseivel és monetáris politikájával a közösségi gazdaságpolitika megvalósításához járul hozzá.
2.2.3 Európai Beruházási Bank (EIB)18 Az Európai Beruházási Bankot a Római Szerződés állította fel 1958-ban. Székhelye Luxemburg. Segíti az integráció mélyülését, a kiegyensúlyozott fejlődést, valamint a gazdasági és társadalmi kohéziót a tagállamok között. Küldetése,
hogy
az
uniós
célkitűzések
eredményességéhez,
a
működőképes
beruházásokhoz hosszú hitelek nyújtásával járuljon hozzá. A működőképességet négy lényeges téren kell érzékelni: gazdasági, technikai, környezeti és pénzügyi téren. Kölcsönein keresztül az unió tőkepiacát fejleszti, illetve további pénzügyi források előlépcsője lehet a bank. A források döntő többségét kötvénykibocsátásainak köszönheti, s a nemzetközi tőkepiacokon szerzi. Így az unió költségvetését nem terheli egy18
Forrás : dr. Szebellédi István szerk. : Pénzügyek alapjai, BGF PSZFK, Unió, 2002, pp. 222-223 34
egy nagyobb beruházás finanszírozása során. Mivel a legjobb feltételekkel jut a forrásokhoz (kiváló tőkepiaci adósként tartják számon), kölcsöneit is kedvező feltételekkel nyújtja. Az EIB az üzleti élet szereplői, a bankok és a nagy nemzetközi szervezetek közötti kooperációhoz járul hozzá, fő motivációja az egységes Európa megvalósításához történő direkt hozzájárulás.
2.2.4 Az Európai Számvevőszék A közösségi pénzügyek felülvizsgálatával megbízott uniós szervezet luxemburgi székhellyel 1977-ben jött létre. A testület létszáma tagállamonként egy számvevő. Ellenőrzi az uniós pénzek megfelelő helyre kerülését, számviteli, adminisztratív és morális szempontból. A közösségi költségvetésből részesültek kötelesek a Számvevőszék kontrollja alá vetni magukat. A Számvevőszék munkájáról éves jelentést készít, melyet a Parlament megvitat, s a Tanács és a Parlament is felhasználja. Kérésre speciális jelentéseket is ír a költségvetéssel kapcsolatosan. Tanácsadó szerepet is betölt, a közösségi pénzügyek kezelését illetően.
2.3 A pénzügyi szektor professzionális intézményei (PFS) és a szektor minőségmenedzsmentjét támogató intézmények 2.3.1 CSSF Luxemburgban a pénzügyi szektor világos, áttekinthető szerkezetét és a szabályozottságot a CSSF (Pénzügyi Szektor Felügyelő Bizottsága)19 hatósági szerv felügyeli. Céljai a következők: — kedvező piaci szerkezet biztosítása a vonatkozó törvényeknek megfelelően — a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása — a belső ellenőrzés minőségének garantálása — kockázatkezelési eljárások erősítése 19
Commission de Surveillance du Secteur Financier, www.cssf.lu 35
— a közérdekű feladatok ellátása A CSSF nemzetközi és uniós tárgyalásokon is képviseli Luxemburgot, hiszen szintén feladatkörébe tartozik a nemzetközi szabályozások, illetve ajánlások nemzeti szinten történő koordinálása.
2.3.2 PFS20 A CSSF a pénzügyi vállalatok felügyeletét tekintve nemcsak a már bemutatott hitelintézeteket felügyeli, hanem a PFS szaknévvel illetett, a szférába tartozó egyéb szakmai intézményeket is. Ezek olyan cégek, melyek pénzügyi, de ezen belül nem banki jellegű szolgáltatást nyújtanak. Ezek az operációk vagy konkrét tevékenységet fednek le, vagy tevékenységek csoportját, kapcsolt és /vagy kiegészítő operáció is lehet. 1995-ben az ide sorolható cégek száma 78 volt, míg 2004 júniusában 159. A rugalmas jogi szerkezet jelentős mértékben járult hozzá a növekedéshez, ám nem csak a szolgáltatók számának bővülését, hanem a szolgáltatások diverzifikálódását is segítette. A PFS-ek kétféleképpen is fejlesztették Luxemburg pénzügyi szektorát: — további speciális tőkeáttételek alakultak, illetve szakosodás különféle pénzügyi tevékenységekre — a luxemburgi „pénzügyi piac” rugalmasságához és kapacitásnövekedéséhez is hozzájárultak, így hazai és közösségi szinten is új piaci igényeket ösztökéltek és nyújtottak rájuk megoldást. A PFS három fő kategóriája: •
Befektetési vállalkozások: ezek a professzionális szervezetek az EU-ban termék és
szolgáltatás disztribúciót folytatnak. A szolgáltatások szabad áramlása értelmében más tagállamban fióküzletet alapíthatnak, a fogadó ország hatósági engedélye nélkül. S hogy kik tartoznak ide? Bizottsági ügynökök, eszközgazdálkodók, saját számlájukra dolgozó szakemberek, befektetési alapokat kezelők, biztosítók (új részvények esetleges felvásárlására garanciát vállalók), értékpapírok és egyéb pénzeszközök professzionális felügyelői, regisztráló és transzferáló ügynökök.
20
Professionals of the Financial Sector (A pénzügyi szektor professzionális intézményei) 36
•
Nem
befektetési vállalkozások: Azaz pénzügyi tanácsadók, brókerek, market
makerek, fizetés- és
értékpapírkezelők, valutaátváltást folytató kereskedők, adósság
visszanyerési ügynökök, kifejezetten hitelkínálásra szakosodottak, kifejezetten értékpapír kölcsönökre szakosodottak, pénzátutalók, kollektív megtakarítási alapok kezelői, nem koordinált befektetési alapokkal foglalkozó menedzsment cégek •
Kapcsolódó vagy kiegészítő tevékenységet folytató PFS-ek: az üzleti életben
harmadik félként kezelt pénzügyi intézmények nem kimondottan az üzleti tevékenységekhez sorolt feladataikat segítő ügynökök munkája. Cégbejegyzők, ügyfélkommunikációs ügynökök, pénzügyszektor adminisztrátorai, a pénzügyszektor IT és kommunikációs operátorai, cégek alapítását és menedzselését segítő vállalatok
2.3.3 ABBL A luxemburgi bankok és bankárok szövetségének21 munkája a bankszektor szakmai szervezeteinek érdekképviseletét öleli fel. A szövetség céljai, hogy védje és fejlessze tagjainak szakmai érdekeit, a pénzügyi szektort fejlessze, az unióban és azon túl népszerűsítse a luxemburgi piacot. Mivel több helyi gazdasági és társadalmi testület is tagja, a hazai piac alakulásában is szerepe van. Az IFBL közreműködésével a pénzügyi szektor alkalmazottainak képzéséhez járul hozzá. 1991-től ez a szervezet folyamatosan tréningeket szervez, mely az összes luxemburgi pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó útmutatót ad az alkalmazottaknak.
2.3.4 ALFI Az 1988-as alapítású befektetési alapok luxemburgi szövetsége22 tagjainak az ipari trendek, a
helyi
és
nemzetközi
szabályok
megismertetését
biztosítja.
A
vállalatokat
a
professzionalizmusra, egységesítésre és minőségi termelésre ösztönzi. 799 tagja között alapkezelőket, jogi tanácsadókat, auditorokat, IT szakembereket egyaránt találunk. 2004-ben az eszközgazdálkodásra specializálódott vállalatokra is kiterjesztette tagságát.
21 22
Association des banques et banquiers de Luxembourg Association Luxembourgeoise des Fonds d’Investissement 37
Az ALFI elsődleges célja tehát Luxemburgot az uniós befektetések központjává tenni, növelve ezzel a hazai befektetések számát, valamint egy globális piac kapujaként a befektetési alapok disztribúcióját megvalósítani.
2.3.5 ALPP A luxemburgi vagyonkezelők szakmai szövetsége23 több mint 100, privát és vállalati ügyfelekkel egyaránt foglalkozó független vállalat szövetsége, melyek szolgáltatásai a szektor valamennyi ágát felölelik. Feladata a független és a szakmában jártas specialisták, például tanácsadók, eszközgazdálkodók, cégletelepítéssel foglalkozók, kereskedők, biztosítók alkalmazottainak szakmai fejlődési elősegítése, a szakterület folyamatos aktualizálása.
23
Association Luxembourgeoise des Professionnels du Patrimoine 38
3. Tőkepiac
Mi teszi egy országot vonzóvá a befektetők szempontjából? Hogyan ösztönözheti a nagyvállalatokat arra, hogy befektessenek és a belpiac tartós elemeivé váljanak? Saját, nemzeti cégeinek tőkekihelyezése esetén pedig miként ítélik meg hírnevét külföldön? Luxemburgnak számos olyan előnye van, mellyel a legtöbb ország (beleértve a legfejlettebbeket is) nem rendelkezik. Itt van például rögtön földrajzi fekvése és történelmi háttere (a kettő nem független egymástól!): két, a történelem során számos alkalommal ellenséges viszonyba kerülő állam, Németország és Franciaország (is) szomszédja. Köztes félként a problémák kezelésére tanácsot adhat, EU delegációknak ad helyet, állampolgárai mindkét nyelven beszélnek –mondhatni anyanyelvi szinten –, a két, Európában bivalyerős pozíciót elfoglaló nemzet kultúrája is ötvöződik (építészet, konyha, stb.). A politikai mozgástéren és nyelvtudáson kívül a tőkéért folyó versenyben az ország liberalizálással válaszol- lsd. kommunikáció ágazat. Az EU direktívákat gyorsan beépítette politikájába, az uniós adóharmonizáció mellett is tartós előnyöket biztosít harmadik fél részére, persze ez alatt az adókedvezmények értendők. 24 Jelenleg a nem rezidens befektetetőknek nem kell adózniuk Luxemburgban. Egy új alapítású befektetési válallat regisztrálása során egyszeri, 1250 euros regisztrációs adót fizet. A rezidens befektetési alapok összes nettó eszközértékük 0,05%-át évente bejegyzési adóként fizetik be. A holding társaságok részvényeik reálértékeinek 0,2%-ában kötelesek adózni. A kizárólag pénzpiaci eszközökbe és bankbetétekbe fektető alapok adójának mértéke 0,01%. Az 1991. július 19-ei törvény értelmében ez a százalék érvényes az intézményi befektetői alapokra és egyéb, Luxemburgban regisztrált befektetési alapokra, melyek intézményi befektetők számára fenntartottak. Mértéke 0%-os egyes intézményi cash alapok és bizonyos befektetési jegyeket kiadó társaságok esetén.
24
Az adózáshoz felhasznált források: A prime location for doing business, by PricewaterhouseCoopers and AMCHAM Luxembourg, pp.55, 69-70, Banking in Luxembourg, by PricewaterhouseCoopers, p.8. www.alfi.lu/en_hcsp. 2005.09.29. 15:08 39
Külföldi jövedelem esetén az alapot forrásnál történő levonásra kötelezhetik. Általában ezt a típusú adót nem nyeri vissza az alap, ám bizonyos kettős adózású egyezmények alapján profitálhat. Luxemburgban teljes egészében adómentesek lehetnek a nem rezidens befektetők osztalékai. Jövedelmek esetén mindenképpen adómentesség áll fenn, tőkenyereség után általában nem kell fizetni kivéve, ha a befektetési ideje hat hónapnál kevesebb, illetve ha a befektetés nagyobb tulajdont testesít meg. A legtöbb esetben a befektetési alapok hozzáadott érték adó mentesek. Amennyiben mégsem, az adó mértéke kedvező. Példaként azonban egyelőre 2004-es, az előző évet értékelő
statisztikák
állnak
rendelkezésre.
2003-ban,
Málta
és
Ciprus
mellett
Luxemburgban volt a legalacsonyabb a vállalatokat érintő sztenderd hozzáadott érték adó szintje, mindhárom országban 15%. A legutóbbi vállalati adózás reformjának köszönhetően a 2002. január 1-je utáni adózási év végén 37,45% helyett már 30,38%-os jövedelemadót kellett fizetni. Igaz, még így is versenyképes vele több uniós állam is (Írország, Svédország, Finnország, Dánia, Portugália). Ám a személyi jövedelemadó terén egyértelműen Luxemburg kínálja a legkedvezőbb feltételeket. Például vegyünk egy kétgyermekes személyt 100 000 euros bruttó
éves
jövedelemmel.
Statisztikák
mutatják
ki,
hogy
az
adózás
utáni,
társadalombiztosítási járulékkal levont nettó jövedelem Luxemburgban a legmagasabb értékű, 73 000 euro, míg Franciaországban 69, Németországban 62, Belgiumban 48 000 euro. Nagy hangsúlyt kapnak az állami befektetések is, melyeknek elsődleges célja a gazdasági vérkeringéshez hozzájáruló infrastruktúra kiépítése. Ezt pedig, a befektetők igényeihez
alkalmazkodva,
folyamatosan
kell
biztosítani.
A
TGV
vonalainak
kiterjesztésével például 2007-től 1,5 órán belül elérhető lesz az egyik legjelentősebb uniós város, Strasbourg, 2,5 órán belül pedig a gazdasági életben fontos szerepet betöltő Párizs és Lille. Az állami befektetések 2003-ban egyébként a GDP 4,8%-át tették ki, ezzel Luxemburg második a 25 tagállam közül, s csak Málta előzi meg 5,2%-kal . E pozitívumok nemcsak az utóbbi év globális fellendülésére, a vállalat-felvásárlások és –összeolvadások „divatjára” vezethető vissza, hanem komoly pénzügyi pozíciójára is. Ugyanakkor a bankszektor nem tette az országot pénzmosodává, vagy akár a piszkos pénzek paradicsomává. A joghézagokra rossz szemmel néző, erőteljes kritika az 1990-es években határozottabb fellépést követelt. Ma már európai viszonylatban itt a
40
legszigorúbbak a törvények, s új ellenőrző testületeket is felállítottak, biztos tudású humánerőforrással. Úgy tűnik, senkit sem zavar a munkaerőpiacra jellemző 3: 1 – es arány, egyelőre még a hazaiak javára. Ironikusan megjegyezhetnénk, hogy az ország úgy profitál a külföldiekből, hogy szinte csak őket dolgoztatja, minőségi munkát várva, de megfizetve őket (hiszen valószínűbb, hogy nem egy luxemburgi tulajdonú társaság fizet).
Mialatt a hazaiak
learatják az immár átjáró házzá vált államuk babérjait, vagy éppen külföldön ténykednek, az eddig felhalmozott vagyonukat költve - mert van nekik -, és jövedelmet utalva a GNIba. Hogy mindez miként lehetséges? Az ok talán nemcsak a történelemben, az elemzésekben, hanem a szerencsében, vagy az állampolgárok mentalitásában keresendő.
3.1 Az UCITS befektetések piaca Az első, luxemburgi törvények keretében létrehozott befektetési alap 1959 februárjában született. Ám a piac nem virágzott, csak az 1980-as évektől kezdve. 1988-ban Luxemburg volt az első EU-s ország, amely alkalmazta az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési alapokra (UCITS) vonatkozó 85/611/EG irányelvet. A modern, s jogilag szabályozott környezet lehetővé tette az ország számára, hogy más pénzügyi központokon felülkerekedjen versenyképességével, s a világ három legfontosabb befektetési centrumai közé sorolják. 2005 márciusi adatok alapján, uniós viszonylatban a befektetési piac 21,3%-át képviselte. Luxemburg megelőzi Franciaországot és Németországot, tehát a Nagy Régióban is a legfontosabb tőkebefektetési központnak számít. 2004-ben még harmadik helyen állt, az Egyesült Államokat és Franciaországot követve. Egy évvel később viszont feljebb lépett a ranglétrán, s ma már uniós szinten első, világviszonylatban második helyezett.
41
Jelenleg az összes nettó eszközállomány mintegy 1247,7 milliárd eurot tesz ki. Körülbelül 2005 különféle befektetési alappal számol az ország, amelyből 1252 védelmi befektetési
alap
(umbrella
funds).
Ez
utóbbiaknak
összesen
mintegy
7354
mellékbefektetései vannak, melyeket önálló alapként kezelik. A befektetők kb. 8107 különböző
befektetési
portfólióból
választhatnak.
A
hozam
és
kockázat
figyelembevételével a tőke-, illetve befektetési piac diverzifikációja rengeteg lehetőséget rejt magában: részvényalapok, kötvényalapok, mix alapok, pénzpiaci befektetési alapok, szektortípustól függő alapok (üzleti szektor, földrajzi régió, vállalati nagyság alapján történő befektetések), derivatívákon keresztül fedezett pénzügyi kockázatok, alternatív befektetési alapok, kockázati tőkealap.
17.sz.ábra: Az uniós befektetési piac szereplői
Az uniós befektetési piac szereplői
4,4% 7,1%
13,3%
21,3%
8,3% 9,2%
20,7% 15,7%
Luxemburg Franciaország Németország UK Írország Olaszország Spanyolország Egyéb
Forrás: www.alfi.lu/stellent/groups/public/documents/web_page/en_introduction.hcsp
A befektetési alapok felügyelete a már második fejezetben említett pénzügyi szabályozó szervezet, a CSSF (Pénzügyi Szektor Felügyelő Bizottsága) hatósága alá tartozik.
42
A luxemburgi befektetési piac nyitottságáról híres. 40 állam több mint 600 alapkezelője telepedett le és hozott létre vállalkozásokat az országban, melyek összességében a világ 140 országát érintik. 18. sz.ábra: A Luxemburgban tevékenykedő alapkezelők származása Luxemburgban tevékenykedő alapkezelők származása
Franciaország 3,6%
11,6%
6,0% 2,1%
2,1% 1,8%
Hollandia Japán Svédország Svájc USA
17,5% 20,5% 17,8%
Németország Olaszország Egyéb
Forrás: www.alfi.lu/stellent/groups/public/documents/web_page/en_introduction.hcsp
A torta legnagyobb szeletét Svájc viszi, vagyis minden ötödik alapkezelő svájci. Majd az Egyesült Államok következik, illetve Németország és Olaszország. A világ fő befektetői mellett, akik az USA-t, vagy éppen Nyugat- Európát képviselik, Japán került még fel a listára. A Benelux szerepe nem jelentős. A statisztika egyedül Hollandiát említi 2,1%-kal. Belgium besorolható az egyéb kategóriába, Luxemburg pedig a „torta” egészéből megmaradt
8,1%-ba,
ám
ebbe
a
számadatba
luxemburgi-belga
határmenti
együttműködések is tartoznak, melynek hagyománya van a térségben. A belgazdasági szereplők pénzpiaci nemzetközi tapasztalatai segítették az országot a határokon átnyúló tőkedisztribúcióhoz.
43
A világ 50 legnagyobb disztribúciós befektetési vállalatai közül 39 található meg Luxemburgban.25
19. sz.ábra: Európai határmenti befektetési vállalkozások százalékos aránya (Cross-Border Funds) székhely szerint
Európai határmenti befektetési vállalkozások százalékos aránya székhely szerint 76,75% Luxembourg 13,80%
Írország Belgium
1,88%
UK
1,85%
Németország
1,57%
Forrás: PricewaterhouseCoopers/Lipper, Pan European UCITS Distribution 2005 www.alfi.lu/stellent/groups/public/documents/web_page/en_introduction.hcsp
Az európai cross-border (határmenti) befektetési alapok több mint 70%-a luxemburgi székhellyel jegyzett. Az országban tevékenykedik az 50 legnagyobb társaság közül az első 11. Például: Frenklin Templeton Investments, Fidelity Investments, Merill Lynch, JP Morgan, ABN Amro Az 50-es listán szintén szereplő Credit Suisse Rt. Magyarországon is befektet. Holland és luxemburgi székhelyű a Robeco Groep. 7 dublini és egy brit cég is jegyzett a listán. Összességében a legfőbb befektetési célpontok közé tartozik elsőként Németország, majd Svájc, Ausztria, Franciaország és Luxemburg. A Távol-Keletről Hong Kong és Szingapúr, Dél-Amerikából Chile, valamint Libanon és a Dél-afrikai Köztársaság. Az ír alapokra általánosan jellemző, hogy amelyek nem fektetnek be Luxemburgba, Belgiumban sem érdekeltek. A luxemburgi székhelyű vállalatok több mint 60%-a belga-luxemburgi határmenti együttműködést is megvalósít. Kedvelt célországaik elsősorban az EU 15, Hong Kong és 25
Forrás: Lipper Limited, London; PricewaterhouseCoopers, Luxembourg, 44
Bahrein. Érdekesség, hogy az 50-es ranglista egyik helyezettje, az amerikai Pioneer Asset Management csak bázisát tette az országba, sem Luxemburgban, sem Belgiumban nem valósít meg befektetést.
3.2 Külföldi működőtőke-áramlás A külföldi működőtőke-áramlásra vonatkozó elemzésekben csak pár éve számolnak Belgiumtól elkülönülő luxemburgi adatokkal. Tekinthetjük ezt afféle belga-luxemburgi gazdasági uniós örökségnek is. 2002 előtt ugyanis a Belga Nemzeti Bank segítségével születtek adatok az FDI áramlásra vonatkozólag. Elemzésemben tehát a 2002-2004-es időszak értékelését veszem figyelembe.26
3.2.1 FDI beáramlás A vizsgált időszakban Luxemburg FDI importja 2002-ben mutatta a legmagasabb értéket, 117,2 milliárd USD-t tett ki. Ebben legnagyobb szerepe a 2002-es év vállalati fúziók és felvásárlások hullámának van. Bár világviszonylatban, illetve az Európai Unióban a 2001-es esztendő mutatta az M&A tevékenységek dominanciáját, Franciaországot és Luxemburgot ez a hullám egy évvel később érte el. Szintén ekkor érte el csúcspontját az országban a pénzügyi szektor. A külföldi tulajdonú, de Luxemburgban alapított bankok mellett azonban egyre nagyobb tőkebehozónak bizonyulnak a biztosítótársaságok. Számuk egyébként már 1996-tól meghaladta a bankok számát. 2003-2004-ben a határmenti fúziós és felvásárlási tevékenységek visszaesése következett be az ország térségében. Ez az FDI beáramlás értékét is negatívan befolyásolta. Összességében azonban elmondható, hogy az UNCTAD 2002-2004-es FDI import teljesítményindexe alapján Luxemburg az előkelő második helyet foglalja el 140 ország közül, Belgiummal együtt. A mutató ugyanis a két országot együtt vizsgálja, mégpedig a működőtőke beáramlásuk arányát a világ FDI beáramlásához viszonyítva, s ezt az értéket 26
Az elemzésemhez segítséget nyújtó táblázatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza, valamint forrásként használtam fel az UNCTAD World Investment 2005-ös riportját: www.unctad.org/sections/dite_dir/docs/wir05_fs_lu_en.pdf, 2005.11.15 14:17 45
osztja el GDP-jüknek a világ GDP-jéhez való arányával. A listán Azerbajdzsán előzi meg őket, a leghamarabb pedig az ötödik helyen követi őket uniós tagállam, Írország. A működőtőke legnagyobb befektetői 2004-ben Luxemburgban Németország, Belgium és az Egyesült Államok. A tőke 56%-a szomszédos országokból érkezik, több mint 60%-a pedig a bankszektort érinti. A statisztikában vizsgált ország(csoportok) közül ezen a téren egyedül az USA kivétel, mely tőkéjét az ipari szektorba, illetve a bankokon és biztosítótársaságokon kívüli szolgáltatásokba fekteti.
3.2.2
FDI kiáramlás
Az export szintén 2002-ben érte el a legjobb eredményt, 126 milliárd USD-t. 2002-2004 között minden évben az FDI export meghaladta az importot. A csökkenési tendencia azonban ugyanúgy és ugyanazon okok miatt érvényesül itt is, mint az importnál. Az UNCTAD 2002-2004 között 128 ország FDI export teljesítményindexét vizsgálta. A kimutatás itt is az előző alfejezetben leírt séma szerint készül, csak most a kiáramlási arányokat viszonyítja a GDP arányokhoz. Ezúttal még kedvezőbb adatot kapunk Luxemburgra és Belgiumra nézve. Az első helyen állnak, de a dobogón áll még Panama és Hong Kong is. Svédország és Svájc a 8-9. a listán. A 2004-es kiáramlási elemzés, célországok szerint lebontva azt mutatja, hogy az export ¾ -ét uniós tagállamok fogadják. Szinte fej fej mellett halad Írország és Belgium, a harmadik helyen pedig Németország és Franciaország osztozik. Kiemelendő még Svájc, Spanyolország és az Egyesült Királyság, valamint az európai térségen kívül az Egyesült Államok, mint célpont.
46
4.Versenyképesség és az aktuális gazdasági helyzet értékelése
Luxemburg világviszonylatban kiemelkedő helyzetét az alábbi öt pontban illusztrálnám, az aktuális helyzet összefoglalásaként: 1. Nyugat-Európa szíve 2. Pénzügyi stabilitás 3. Megfelelő infrastrukturális, logisztikai és munkaerőbázis 4. Biztonság 5. Rugalmas állami adminisztráció Márcsak földrajzi fekvéséből adódóan is a kis ország Nyugat-Európa szíve. Direkt elérést biztosít az uniós fogyasztói piachoz, illetve a legfontosabb európai városok kereszttüzében található: Párizs, London, Amszterdam, Brüsszel, Berlin, Zürich, Milánó, Genf. Gazdaságának második fő jellemzője a pénzügyi stabilitás. Mi más is lenne elengedhetetlenebb a kapitalista világban? 2004-ben például a reál GDP 4,4%-kal növekedett, 2005-re 4%-os növekedési ütemet jósolnak. Az államadósság mértéke csekély, 2003-ban a GDP 4,9%-a volt. Az inflációs ráta az ezredfordulón 3% körül mozgott, ma már kb. 2% mértéke. 2004-ben az állami költségvetés egyenlege pozitív. A folyó fizetési mérleg szintén kedvező eredményt mutat évek óta, bár 2000-hez képest (2909 millió euro) némi csökkenés tapasztalható. Tőkekihelyező tevékenységekkel azonban tovább javítható a szolgáltatások mérlege. Luxemburgban az életszínvonal magas, az átlagjövedelem 3726 euro havonta. A minimálbér pedig 1396 euro. Luxemburgban közel 40 elit felsőoktatási intézmény található. A pénzügyi szektor friss munkaereje a Luxembourg School of Finance végzősei közül kerülnek ki. Az ország infrastruktúráját a jövőben a TGV hálózat bővítésével folytatja. 2005-ben az Air Transport World Magazine27a luxemburgi CargoLux-ot a 2005-ös év légi szállítmányozójának választotta.28 A fővárost 2005-ben a Mercer Human Resource Consulting felmérései nyomán 2005ben a világ legbiztonságosabb nagyvárosának választották, Helsinkit, Bernt, Genfet és
27 28
~Légi szállítás világmagazinja Cargo Airline of the Year, 2005 47
Zürich-et megelőzve. 29Az ország adópolitikájában bíznak a külföldi befektetők, tőkéjüket szívesen helyezik az országba, s a vállaltok akár székhelyüket, vagy nagyobb, elosztó központjukat is Luxemburgba teszik (Arcelor, Microsoft, Skype), politikai és terrorkockázattól nem tartva. Az üzleti életben a bonyodalommentes adminisztráció fő befektetés-csalogató eszköz. A kis országban nagyon rövid időn belül megközelíthetőek a hivatalok. Felmérések mutatják ki a szakemberek nyitott, barátságos hozzáállását, a gyors és hatékony döntéshozatalt illetve ügylet-lebonyolítást. A luxemburgi gazdaság gyenge pontjai ugyanakkor szintén ezekben a jellemzőkben gyökereznek. Így például kis ország, piaca önmagában nem jelentős, másokra van utalva, központi szerepét is a Nagy Régióban folyton bizonyítani és erősíteni kell. A nagy, szomszédos, befolyásos országok előtt jó, ha egy lépéssel előrébb jár. Nem véletlenül kap oly’ nagy hangsúlyt a tudományos kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a tőkehozók igényeihez alkalmazkodó infrastruktúra-fejlesztés. Különösen, ha az elérendő cél az, hogy az uniós logisztikai hálózat szíve itt dobogjon. A Luxemburgi Kereskedelmi Kamara 2004-ben az új kormánynak az alábbi ajánlásokat tette, négy prioritást megjelölve:30 —Az ország befektetéseiről tájékoztatót adó honlapokon Luxemburg előnyeinek jobb feltárása —Luxemburg fontos nemzeti tőkéjének, a humán erőforrásnak felértékelése, valamint a tudományos kutatások minőségmenedzsmentjének támogatása —A
vállalkozói
szellem
inspirálása,
elsősorban
a
kis-és
középvállalkozásokra
koncentrálva —Pénzügyi stabilitás és felelősségteljes társadalombiztosítás Mindezek jegyében, összegzésként elmondhatjuk, hogy a versenyképességi pozíción van mit javítani. A 2. sz. mellékletben található táblázatban láthatjuk, hogy bár Luxemburg 2003 és 2005 között a világ versenyképességi rangsorának első tíz helyezettje között szerepel, 2003-tól óriásit esett vissza: a második helyről a tizedikre csúszott. A statisztika elkészítéséhez a gazdaság teljesítményét, a kormány hatékonyságát, az üzleti élet eredményeit és az infrastruktúra állapotát vették figyelembe. A lista alapján, az új 29
Forrás: A prime location for doing business, by PricewaterhouseCoopers and AMCHAM Luxembourg, p. 17. 30 Chambre de Commerce Luxembourg: Entreprise Luxembourg en bref, p.3. 48
kormánynak első évében ezek szerint még nem sikerült hatékonyan teljesíteni a kamara ajánlásait. Talán az elkövetkezendő években statisztikailag is kimutathatóak lesznek az eredmények. A jövőre nézve további lehetőségek rejlenek például a kelet-közép-európai országok integrációjában, gondolva a beruházásokra és a munkaerő-piacra egyaránt, valamint az OECD oktatási reformra tett ajánlására31, illetve az e-kereskedelem terjedésére. Megnyugtatóbb besorolást ér el az ország azonban a gazdasági szabadság fokát becslő index alapján.32 A The Heritage Foundation mérései 10 fő tényezőt vesznek figyelembe ennek mérésekor: kereskedelempolitika, államadósság, a kormány gazdasági intervenciói, monetáris politika, tőkeáramlás és külföldi beruházás, bank-és pénzügyek, árak és bérek, tulajdonosi jogok, szabályozottság, informális piaci tevékenység. A 2. számú mellékletben szereplő adatok is mutatják, hogy 2002-ben Luxemburg világviszonylatban a kilencedik helyen állt. 2003-ban már a harmadik helyen szerepelt, ezt az eredményt máig sikerült megtartania. A két évvel ezelőttihez képest az adatok nem változtak, Hong Kong és Szingapúr előzi meg most is.
31
Javaslat a kevesebb (három helyett két) nyelven történő oktatásra, lsd. Economy Policy Reforms, Luxembourg, 2005, www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf
32
Index of Economic Freedom 49
5.Kitekintő: Luxemburg és Magyarország... … külgazdasági, vállalati és vállalkozásfejlesztési eredményei az utóbbi években
A fejezetben a szakdolgozathoz készült, a két ország kapcsolatát érintő, szakmai gyakorlat alatt és korábban végzett kutatásaimat és az ehhez segítséget nyújtó személyektől kapott információkat kívánom rendszerezve bemutatni. A külgazdasági, elsősorban a kisés középvállalkozásokat érintő elemzéshez külső konzulensemnek, Szalay Hédinek, az ITDH luxemburgi-magyar kereskedelmi kapcsolataival foglalkozó munkatársának mondok köszönetet. S mivel Szerencsről származom, a 11 000 fős kisváros kis- és középvállalkozóinak
uniós
projektek
által
támogatott,
példamutató
testvérvárosi
kapcsolatát mutatom be. Az önkormányzat uniós ügyekben jártas munkatársa, Turcsányi László készségét szintén köszönöm.
5.1 A magyar-luxemburgi külkereskedelmi kapcsolatok alakulása 2004-ben33 A korábbi évekhez hasonlóan a kereskedelmi mérlegünk továbbra is passzív volt, tehát a luxemburgi kapcsolatok 2004-ben sem játszottak jelentős szerepet Magyarország külkereskedelmében. Figyelemre méltó, hogy a 2004. évi exportvolumenünk 43,5 millió eurot tett ki, amely 8,1 millió euro növekedést jelent 2003-hoz viszonyítva. A 2004-es importvolumen értéke 66,7 millió euro, tehát 19,7 millió euroval nőtt az előző évhez képest. Importunk növekedése tehát több mint kétszerese exportunk növekedésének. 2004-től exportunk áruszerkezetében az élelmiszer, ital, dohánytermékek csoportja is feltűnik, a legnagyobb részesedéssel — igaz egy évvel korábban a behozatalra vonatkozó statisztikákban már szerepeltek. A nyersanyagok aránya ugrásszerűen nőtt. 2002-ben 4,9 millió euro értékű volt a nyersanyag-export, két évvel később azonban 13,6 millió euro. A feldolgozott termékek, illetve a gépek és berendezések aránya viszont csökkent. A 2004-es export áruszerkezetében a második legnagyobb tételt az energiahordozók tették ki. A statisztikákban egyébként a múlt évben (2004) jelent meg ezen árucsoport kimutatása. 33
Lsd. 3. sz. melléklet 50
Importunkban — a korábbi évekhez hasonlóan — ezúttal is a feldolgozott termékek és a gépi berendezések csoportja dominál. Az energiahordozók és nyersanyagok behozatala jelentősen csökkent.
5.2 Luxemburgi cégek magyar érdekeltsége A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) adatai alapján 2003/2004-ben a következő luxemburgi cégek tevékenykedtek hazánkban: 1. SES Astra: A SES Global cégcsoport tagja, Európában közel 100 háztartást ér el, Közép-Európában a lengyel piacon közvetlenül jelen van (Astra Marketing Polska). 1,4 milliárd euro összforgalmú, három tőzsdén — luxemburgi, párizsi, Euronext Brüsszel — jegyzett. Magyarország célpiacként szerepel, az M2-vel és a Duna TV-vel folytatnak többek között tárgyalásokat. A magyarországi üzleti tevékenységüket bécsi irodájukból irányítják. 2. Carrosserie Comes: Ennek a cégnek a Taurus-szal és a Goodyear-rel együtt van magyarországi érdekeltsége. Speciális műszergyártó cég, a jövőre nézve elképzelhető, hogy fejleszteni fognak. 3 . Cargolux Airlines: Közel 700 millió euro forgalmú luxemburgi teherszállító légitársaság. Budapesten regionális elosztó központjuk van. A 2003-as adatok szerint heti 4 járatot működtettek, ám ennek a számnak a növelését tervezték. 4. Arcelor: Acélgyártásban világelső csoport. Közel 26 milliárd euro összforgalmú. 60 országban van érdekeltsége, részvényeit hét európai tőzsdén — luxemburgi, párizsi, brüsszeli, madridi, barcelonai, bilbaoi, valenciai — jegyzik. Magyarországi 100%-os érdekeltsége a Trefilarbed Stahlcord Gyártó Kft. Szentgotthárdon, illetve a kecskeméti Arcelor Acélkereskedelmi Kft. 5. IEE-Lusense: Autóipari szenzorgyártásban világvezető. Zárt magántulajdonú. Az Apax Partners 70%ban birtokolja, a BIP és a Luxempart csoport és menedzsment pedig 10-10-10%-ban osztozik. A vezető autógyártó cégek beszállítója, így közvetve van jelen a piacon.
51
6. Heintz Van Landewyck: 1847-ben alapított dohányipari cég. Közel 900 millió euro forgalmú, 25 millió euro jegyzett tőkével. Négy üzeme közül egy található hazánkban, Debrecenben. 300 főt foglakoztatnak, s az alábbi vállakozásokban érdekeltek: Róna Kft., Debrecen (lengyel kapcsolat a Rona Polska által, illetve román kapcsolat a Luxtabac által); a budaörsi Róna Tobacco Distribution; a csőgyártással foglalkozó Fargo 2000 Debrecen; a szivargyártással foglalkozó Csongor Kft, Újfehértó. Magyarországot regionális központtá kívánják fejleszteni, profilukat pedig bővíteni akarják gép- és gépalkatrészgyártással. 7. Probotec: 30 millió euro összforgalmú wales-i cég, luxemburgi és cseh irodával. A kontinensen vezető a vasúti felfüggesztő rendszer gyártásában és fejlesztésében. Luxemburgi nemzetközi irodája ígéretes piacnak tartja az új uniós országokat, mint felvevőpiacot, ám 2004 eleji információk szerint még nincsenek a magyar piacon. 8. RTL Group: A luxemburgi székhelyű, s Európában a TV és rádiótársaságok között vezető szerepet betöltő vállalat 2000-ben jött létre, a luxemburgi CLT és a brit Pearson TV fúziójával. A CLT már az 1980-as években kapcsolatba került hazánkkal, hiszen ebben az évtizedben német, francia, belga, holland, brit, svéd, lengyel, magyar és osztrák piaci részesedést szerzett. 2004-ben 260 műsorát sugározták 40 országban, tulajdona alá 10 ország 31 TV csatornája és 30 rádióállomása tartozott. 9. Guardian Automotive-Europe S.A.: A luxemburgi székhelyű részvénytársaság 1991-től üzemelteti Hunguard gyárát Orosházán, amely Magyarország ipatermék kivitelében az egyik legnagyobb részesedő. Európa szinte minden országába exportál, elsősorban a szomszédos államokba. Az áruk ¼ét viszik hazai piacra. A gyár napi 500 tonna síküveget termel és értékesít. A Guardian a gyár modernizációját tervezte. 2001-től a modernizáció műszaki tervezése, a szerződések megkötése kezdődött el. 2003 szeptemberétől például csarnoképítés, elektrofilter alapozási és térburkolati munkák történtek. A rendszerváltás óta, azaz 1990-től luxemburgi cégek jelentős tőkebefektetéseket, valamint újra-befektetéseket hajtottak végre Magyarországon. Ezek összege napjainkig eléri a 48 milliárd eurot. 2003-ban az új luxemburgi tőkebefektetések összege 42,2 millió euro volt.
52
5.3 Javaslatok és tervek a kereskedelemfejlesztésre Az ITDH brüsszeli irodavezetőjével egyeztetve 2005-ben az alábbi programok, tájékoztatók kerültek megrendezésre befektetők számára: 2005. április 6-10. között került sor a „Med-e-Tel” kiállításra és konferenciára, melynek témája az egészségmegőrzés és az ahhoz szükséges orvosi műszerek fejlesztése. 2005. október 28-án a Luxemburgi Gazdasági Kamara „gazdasági napot” szervezett, amelyen néhány ország (Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország és Bosznia) és Belgium-Luxemburg üzleti lehetőségeit vethették össze a résztvevők. 34 2005. december 8-án kerül megrendezésre az ún. „Termalizmus kontaktnap”, melynek célja a magyarországi melegvízforrások adta komplex lehetőségek (energiagazdálkodás, gyógyászat, üvegházak, wellness programok) bemutatása.
5.4 Testvérvárosi kapcsolatok
Szerencs, a luxemburgi Hesperange és a németországi Malchin testvérvárosokkal az Európai Unió Bizottsága Ecos-Ouverture programjának támogatásával 2000. július elsejétől kezdődően két és fél éven keresztül közös projektet valósított meg, melynek célja a három városban és térségükben tevékenykedő kis- és középvállalkozások piacra jutási esélyeinek javítása volt. A 2002. december 31-ig tartó projekt „Europolis” elnevezése a három város valós és virtuális együttműködését jelképezte. A testvértelepüléseken kialakított Europolis irodák szervezésében a minőségmenedzsment-, Internet- és Benchmarking ismeretek elméleti és gyakorlati oktatására, angol- és német nyelvtanfolyamok szervezésére került sor. A 30 hónapig tartó programban konferenciák megrendezése is szerepelt. Szerencsen 2001. októberében zajlott le az „Europolis Konferencia”, melyen az elektronikus kereskedelem lehetőségeit mutatták be a kis- és középvállalkozók számára. A projekt kis- és középvállalkozások részére gyors elérésű Internet kiépítésére is támogatást nyújtott. A programban lehetőség nyílt „gyakornokcserében” történő részvételre is, mely azt jelentette, 34
A gazdasági nap eredményét bővebben lsd. 4. sz. melléklet 53
hogy helyi vállalkozók a projekt támogatásával a partnertelepülésen hasonló profilú, vagy akár más ágazathoz tartozó cégeknél különböző munkafolyamatokat figyelhetett meg és az itthon adaptálható tevékenységeket beépíthette a saját vállalkozásába. Az Europolis konferenciákat vállalkozóknak és magánszemélyeknek rendezték összesen öt alkalommal (a luxemburgi Hesperange-ban, a németországi Malchinban, Szerencsen, Brüsszelben és Győrben) melyeken Szerencsről minden alkalommal 12-12 vállalkozó volt jelen. A különböző helyszíneken megtartott konferenciák fő témái a vállalkozókat érintő szervezés és vezetés aktuális kérdései, valamint új technológiák voltak. Ugyanakkor az Europolis konferenciák lehetőséget kínáltak arra is, hogy a különböző
országokból
érkező
vállalkozások
kölcsönösen
megismerkedhessenek
egymással. A projekt támogatásával kialakított Europolis irodák feladata volt: — a modern információs és kommunikációs eszközök használatának támogatása — nemzetközi vállalkozói partnerkapcsolatok (pl. kereskedelem, technológiai átvitel, vállalkozásalapítás) kiépítésének támogatása — ügyfélszolgálat, újítás – és minőségmenedzsment támogatása. Az Europolis résztevékenységeként angol és német nyelvtanfolyamokon Szerencsről és környékéről 2000. októberétől 2002. decemberéig heti 5 órában összesen 171 vállalkozó vett részt. A projektben támogató partnerként részt vettek a helyi kamarák, társadalmi szervezetek, pénzintézetek is. Az Europolis program tevékenységei egyértelműen hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalkozók javítani tudják teljesítményüket és növeljék versenyképességüket. Az Európai Unió Bizottságának 2000. július elsejével megítélt támogatásával a városok és vállalkozások példaértékű együttműködését segítette elő a hat alkalommal kiadott Europolis újság. A magazin a program tevékenységeinek ismertetésével, a vállalkozások bemutatkozási lehetőségeivel, a rendezvényekről szóló beszámolókkal támogatta a vállalkozók részvételét az Europolis munkájában. Az Európai Uniós csatlakozást is segítő program ugyanakkor csak a város és környéke vállalkozóinak aktív közreműködésével valósulhatott meg.
54
Összegzés Luxemburg több szempontból furcsa, ugyanakkor egyedülálló eredményekkel és érdekességekkel rendelkező ország. Furcsa, mivel alig tudnak róla valamit is az emberek. Bizonyára kicsinysége és jelentéktelensége miatt–gondolnánk. Nos, valóban egy Bács-Kiskun megyényi területről van szó, melynek lakossága 451 600 fő, ám ebben az országban minden hétköznap reggel 110 000 ember szeli át a “határokat” (melyek ma már csak földrajzilag léteznek). Már emiatt is figyelemre méltó, nemde? Luxemburg a világ egyetlen Nagyhercegsége. Nyugodtan nevezhetjük kozmopolita országnak, nemcsak a fent említett reggeli rohanóórákra utalva, hanem mert népességében több, eltérő nemzetiségű polgár van. Valószínű, hogy az angol nyelv elsajátítása mellett nem nehéz megtanulni néhány portugál, vagy éppen albán kifejezést–különösen ha nap mint nap hallhatja az ember. Világpolgáriságához minden bizonnyal hozzásegített –a földrajzi, történelmi és politikai tényezőkön kívül– a kevert kultúra, ami nem más, mint maga a luxemburgi kultúra. Ez jelentkezik a luxemburgi nyelvben is (német-francia keverék) és abban, hogy teljesen önálló, a luxemburgi érdekeket oly’ nagyon hangsúlyozó politika nincs. Ez persze nem hátrány a globalizáció korában, sőt, még az EU-n belül sem. Mit jelent akkor luxemburginak lenni? A válasz: egy olyan ország állampolgárának lenni, ahol is az egy főre jutó GDP kétszerese az uniós átlagnak (52 600 euro vásárlóerőparitáson 2003-ban), stabil államháztartással és kiváló hitelbonitással rendelkezik, a legmagasabb a minimálbér (1369 euro/hó), sőt, még a hajléktalanjárandóság is (200 000 HUF havonta). Az európai integráció éllovasai közé tartozott a Benelux tagjaként, uniós székhelyek találhatóak az országban. A legnagyobb befizetője az EU-nak, körülbelül 247 euro/fő/év hozzájárulással. A második világháború után kibontakozó, a nemzetközi összefogás során alakult szerveződéseknek, illetve utódjainak is tagja (ENSZ, IMF, NATO, WEU, OECD, WTO stb. ) Mezőgazdaságának csekély jelentősége, élelmiszerbehozatalra szorul. Iparának kulcstényezői a vastermékek, az 1980-as évek szekunder szektori átszerveződése ellenére ma is mérvadóak a kül- és belpiacon egyaránt. A tercier szektor dinamikus fejlődése Luxemburg motorja, jövedelme több mint 80%-ban járul hozzá Luxemburg GDP-jéhez.
55
A pénzügyi szektort bár a tercier szektorhoz sorolják, akár külön „iparágként” is tekinthetünk rá. Ma már a GDP kb. 30%-át adja a pénzügyi és biztosítási szektor, nagymértékben hozzájárulva a foglalkoztatottsághoz és a kormány bevételeihez. 2001-ben a bankszféra rekordnyereséget könyvelhetett el, a mérlegfőösszeg meghaladta a 700 milliárd euros szintet. 2003-ban Luxemburgban a foglalkoztatottak száma 293 600 fő volt, s 81 700 fő, azaz közel 1/3-uk dolgozott a pénzügyi/vállalati szférában. A pénzügyi globalizáció úttörői az 1960-as éveket követően fedezték fel a kis országban rejlő lehetőségeket. Kezdetben németek alapítottak bankokat, majd őket követték a svájciak, amerikaiak, olaszok, japánok és skandinávok. Ma már azonban kínai, brazil és izraeli bankokat is találunk az országban. A szektor alkalmazottjainak 42%-a valamely szomszédos ország állampolgára, s több mint 1/3-uk francia. A többnyelvű, biztos szaktudású humán erőforrás fontosságát felismerve Luxemburgban különös figyelmet fordítanak a szakemberek képzésére.
A
European Banking Academyt német, brit és francia támogatókkal hozták létre. Az utánpótlást biztosító legfontosabb intézményt, a Luxembourg School of Finance-t 2003ban alapították meg. Az országban az univerzális és jelzáloghitelbankok magánszemélyeknek és befektetési intézményeknek nyújtanak különféle szolgáltatásokat: vagyonmenedzsment, életbiztosítás, lakossági, nagykereskedelmi banki feladatok és befektetési alapok kezelése. Teszik ezeket a zálogosítás, a hedge ügyletek, az ingatlanfinanszírozás és magánrészvények kezelésének legújabb megoldásaival. Jelenleg a bankszektor nyereségeiben némi visszaesés tapasztalható, melynek egyik fő oka a 2002-es banki egyesülésekre és fúziókra vezethető vissza. Az euro-zónához csatlakozott Luxemburg lemondott arról a jogról, hogy saját nemzeti monetáris politikát folytasson. A Luxemburgi Központi Bank feladata a Központi Bankok Európai Rendszeréhez való hozzájárulás. Az országban található az Európai Beruházási Bank és az Európai Számvevőszék. Az előbbi intézmény hosszúlejáratú hitelek nyújtásával segíti a működőképes beruházásokat, az utóbbi pedig a közösségi pénzügyi folyamatokat felügyeli. Luxemburgban a szektor szabályozottságát a CSSF (Pénzügyi Szektor Felügyelő Bizottsága) állami szerv felügyeli. A szektor minőségmenedzsmentjét támogató, nem banki jellegű szolgáltatásokat nyújtó PFS-ek (Pénzügyi Szektor Professzionális Intézményei) száma 2004. júniusában 159 volt. Elsősorban a piac rugalmasságához járultak hozzá különféle operációkkal, nemzeti és közösségi viszonylatban. 56
Luxemburg gazdasági prioritásainak tükröződéseként további három szakmai szövetség emelendő ki: A Luxemburgi bankok és bankárok szakmai szövetsége (ABBL), a Befektetési alapok luxemburgi szövetsége (ALFI) és a Luxemburgi vagyonkezelők szakmai szövetsége (ALPP). Az 1980-as években kezdődött a kollektív befeketések korszaka. Luxemburg elsőként alkalmazta az ezen befektetésekre (UCITS) irányuló 85/611/EG irányelvet. 2004-ben világviszonylatban a harmadik helyet érte el a befektetési piacok között, ma már második helyezett. Az összes nettó eszközállomány több mint 1000 milliárd eurot tesz ki, s a vállalkozók több mint 8000 befektetési portfolióból választhatnak (részvényalapok, kötvényalapok, pénzpiaci befektetési alapok, derivatívákon keresztül fedezett pénzügyi kockázatok, alternatív befektetési alapok stb.). Az alapkezelők közül minden ötödik svájci. A határokon átnyúló tőkedisztribúció terén Luxemburg kiemelkedő eredményeket produkál. A világ 50 legnagyobb disztribúciós befektetési vállalatai közül 39 Luxemburgban található. Az európai határmenti disztribúcióval foglalkozó vállalatoknak 70%-a luxemburgi székhelyű, elsősorban belga-luxemburgi együttműködést valósítanak meg. Érdekesség, hogy az 50-es ranglista egyik helyezettje, az amerikai Pioneer Asset Management csak bázisát tette az országba, sem Luxemburgban, sem Belgiumban nem valósít meg befektetést. Akkor miért székel a Nagyhercegségebn? A válasz a kedvező adópolitika. A nem rezidens befektetők osztalékai például teljes egészében adómentesek lehetnek. A vállalati jövedelemadó mérséklésére 2002. január 1-jétől került sor, 37,45% helyett 30,38%. Ezzel a mértékkel azonban jelenleg több uniós állam is felveszi a versenyt. Viszont a Közösségen belül itt a legalacsonyabb a hozzáadott-érték adó (15%) és a személyi jövedelemadó is. A tőkehozók csalogatásához az állam is hozzájárul befektetéseivel, 2003-ban a GDP 4,8%-át érte el nagysága, s uniós viszonylatban csak Málta előzte meg. Világviszonylatban az FDI áramlás fő befogadója és exportőre. Az elemzésekben csak néhány éve jelennek meg Belgiumtól önálló adatok. Az UNCTAD statisztikái alapján a behozatal és kivitel 2002-ben érte el a legmagasabb értéket, előbbi 117,2 milliárd eurot, utóbbi 126 milliárd eurot. 2002-2004 között minden évben az export meghaladta az importot. Jelenleg az FDI áramlás csökkenése tapasztalható, a határmenti fúziós és felvásárlás-tevékenységek
nagy
korszakának
lezárultával
(2002-2003).
teljesítményindexek alapján Luxemburg (Belgiummal együtt) világvezető.
57
A
Luxemburg versenyképességének gyökerei az alábbi öt pontban foglalhatóak össze: Nyugat-Európa szíve; pénzügyi stabilitás; megfelelő infrastrukturális, logisztikai és munkaerő bázis; biztonság; rugalmas állami adminisztráció. A fővárost 2005-ben a Mercer Human Resource Consulting a világ legbiztonságosabb országának választotta. A The Heritage Foundation a gazdasági szabadság fokát becslő index alapján a harmadik helyre sorolta. Az IMD adatai alapján viszont a versenyképességi rangsorban mégis óriásit csúszott az előző évekhez képest. Mostanság éppen a gazdaság alapkövét jelentő FDI áramlásban és bankszférában tapasztalható visszaesés. A Kereskedelmi Kamara ezek javítására tett ajánlást. A folyamatos liberalizációra és a K+F-re nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A tervek szerint ez utóbbi, vagyis az innovációt elősegítő kutatás-fejlesztés a közszférárában még érzékelhetőbb lesz. Probléma ugyanis az alacsony foglakoztatási ráta (61%), amelyet a nyugdíjrendszer és az oktatás átszervezésével próbálnak majd megoldani. Az előnyugdíjazások számát csökenteni kell, illetve a középiskolai oktatásban az egy tanévegy “idegen”nyelven zajló oktatás helyett egy-két nyelv ismeretét és szerteágazóbb oktatást kell megvalósítani. A feladatban a Public Research Center35 segít majd. A magyar-luxemburgi kereskedelmi kapcsolatokról összességében elmondható, hogy nem játszanak jelentős szerepet. 2003-2004-ben 9 luxemburgi cégnek volt magyar érdekeltsége, több ágazatot érintve. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) közreműködésével szervezett rendezvények járulnak majd hozzá (remélhetőleg) a jövőben. Egy kisváros, Szerencs azonban mégis profitált egy luxemburgi testvérvárosi kapcsolatából. Az Europolis projekt a kis- és középvállalkozások nemzetközi kapcsolatainak bővülését, az Internet kiépítését és a minőségmenedzsmentet segítette. Turistaként szemlélve az országot, s látva a rengeteg külföldit (munkást, tankolót, bevásárlót, vagy éppen delegáltat), valamint a huszonéves Porshe-val járó fiatalok tömkelegét kissé bizarrnak tűnik az állítás, hogy Luxemburg “tiszta” ország, nincs pénzmosás, felveszi a kesztyűt a pénzügyi terrorizmussal, sőt, békéltető, s a nemzetközi és EU-s jogok védőjeként tartják számon. S hogy eredményei fekvésének, történelmének, kapcsolatainak vagy védőangyalának köszönhető? Talán éppen csak kicsinységének, gyors reagálásának, a külföldből való profitálásnak és furcsaságának tudható be- ez egy olyan titok, amelyet még nem sikerült megfejteni. Hiszen nemigen van még egy ilyen ország, aki utánozni tudta volna, s ennyi “leg”-et a magáénak mondhat. 35
~ Állami Kutató Központ 58
1. sz. melléklet: Az FDI elemzéséhez segítséget nyújtó adatok A Luxemburgban jelenlevő teljes FDI összetétele A Luxemburgban jelenlevő teljes FDI összetétele, 2004 (mió euro)
Egyéb ország Egyéb uniós állam Franciaország
Bank Biztosító
USA
Ipar/más szolgáltatás
Belgium Németország
0
2000
4000
6000
8000
10000
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2005.10.01, 11:28. p.50.
A teljes FDI kiáramlási állomány Luxemburgból, célországok szerint, 2004
A teljes FDI kiáramlási állomány Luxemburgból külföldre, 2004 30,4%
Egyéb 1,6% UK
3,6% 8,2%
Svájc
9,3% 10,8%
Németország
10,8% 12,6%
Írország
12,7%
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2005.10.01, 11:28. p.49.
59
2. sz. melléklet: A versenyképességet és az aktuális gazdasági helyzetet vizsgáló kimutatások Versenyképességi rangsor 2003-2005
2003
2004
2005
1.
USA
USA
USA
2.
Luxemburg
Szingapúr
Hong Kong
3.
Finnország
Kanada
Szingapúr
4.
Szingapúr
Ausztrália
Izland
5.
Dánia
Izland
Kanada
6.
Kanada
Hong Kong
Finnország
7.
Ausztrália
Dánia
Dánia
8.
Izland
Finnország
Svájc
9.
Svájc
Luxemburg
Ausztrália
10.
Hong Kong
Írország
Luxemburg
Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook, www02.imd.ch 2005.11.28 11:33
A gazdasági szabadság fokát becslő index, 2005
2002
2005
1.
Hong Kong
Hong Kong
2.
Szingapúr
Szingapúr
3.
USA
Luxemburg
4.
UK
Észtország
5.
Svájc
Írország
6.
Új-Zéland
Új-Zéland
7.
Kanada
UK
8.
Ausztrália
Dánia
9.
Luxemburg
Izland
10.
Írország
Ausztrália
Forrás: www.heritage.org/research/features/index/countries.cfm, 2005.11.28 13:00
60
3. sz. melléklet: Luxemburg és Magyarország külkereskedelme
A magyar-luxemburgi áruforgalom alakulása áru főcsoportonként
Érték: M euróban
Árufőcsoport Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Összesen
Kivitel 2001 M EUR 0,0 1,9 13,0 4,6 19,5
2003 2004 2001 M M M EUR EUR EUR 0,0 63,9 0,0 2,7 13,6 0,1 47,3 10,2 8,5 22,1 22,5 21,1 5,2 35,4 43,5 27,4
2002 M EUR 0,0 4,9 10,3 5,7 20,8
Forrás: ITDH
61
Behozatal 2002 2003 2004 M M M EUR EUR EUR 0,0 0,0 0,0 25,6 10,9 36,5
0,1 0,0
0,7 0,01 0,005 34,9 49,6 12,0 16,2 47,0 66,7
4. sz. melléklet Útijelentés Magyarország képviselete a Luxemburgi Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági napon Időpont: 2005. október 28. Helyszín: Luxembourg Résztvevők: Robert Giraud FIT magyarországi képviselő, Koen Haverbeke FIT lengyelországi képviselő (Varsó), Barbara Libera-Cabaj FIT lengyelországi képviselő (Poznan), Dirk Smolders szlovén, horvátországi, boszniai FIT képviselő ITDH résztvevők: dr. Mészáros Kálmán, Blahó Hedvig
A Luxemburgi Kereskedelmi és Iparkamara 2005. október 28-án gazdasági napot szervezett Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország és Bosznia számára, ahol az ITDH-hoz hasonló flamand befektetésösztönzéssel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó Flanders Investment & Trade Ügynökség képviselőivel volt lehetőségük tárgyalni a belgaluxemburgi potenciális befektetőknek, beszállítóknak, illetve exportőröknek. Az ITDH-t a Luxemburgi Nagykövetség tájékoztatta a szakmai napról és kérte fel Magyarország képviseletében való részvételre. A gazdasági napon 9 luxemburgi vállalat érdeklődött magyar üzleti lehetőségek iránt, elsősorban luxemburgi exportlehetőségeket keresve. Magyar üzleti lehetőség az alábbi cégeknél merült fel: 1.
Az Innovation Trading vállalat Tunéziából beszerzett agyagedényeket, textíliákat és
olajokat, olíva termékeket kíván exportálni a képviselt országokba, amely esetben elsősorban a FIT gazdasági attaséi tájékoztatták a vállalkozót az adott országban lévő lehetőségekről, jogszabályi, gazdasági háttérről, illetve felajánlották segítségüket potenciális partnerek keresésére. A cégnek javasoltuk hasonló jellegű magyar termékek felvételét értékesítési portfóliójukba és e célból magyarországi iroda nyitását, egyben tájékoztattuk a vállalat képviselőjét a magyarországi gazdasági és kereskedelmi feltételekről, szabályozásról.
62
2.
Dzemal Tomic úr, Luxemburg legnagyobb bankjának, a Banque et Caisse d’Épargne
de l’État Luxembourg képviseletében tájékoztatta az ITDH-t és a FIT magyarországi képviselőjét,
Robert
Giraud
urat
magyarországi
alapkezelési
és
letételhelyezési
együttműködési szándékukról. Dzemal úr kérte az ITDH segítségét egy magyarországi tárgyalássorozat megszervezéséhez, illetve a vezető magyar alapkezelő szervezetekkel, befektetési szolgáltatókkal és bankokkal való kapcsolat felvételéhez és együttműködési lehetőségek kialakításához. A bank képviselőjének az általános gazdasági és magyarországi bankszféra jellemzőit megadtuk és jeleztük, hogy a kapcsolat kialakításában közreműködünk és ehhez a kontaktpontokat megadjuk.
Brüsszel, 2005. november 4.
63
Táblázatok és ábrák jegyzéke 1.sz. táblázat: Az ipari termelés, ezen belül az energetika, vasipar és építőipar százalékos változása 2000 és 2003 között, bázisként (100%) tekintve az 1995. évi termelést Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p. 21.
15. o.
2.sz. táblázat: A Luxemburgban található bankok száma nemzeti eredetük szerint, 2005.09.30. Forrás: www.cssf.lu/fr/stats/banks/pays_m.html
29. o.
1.sz. ábra: Férfiak és nők korfája, 2004.01.01. Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.9.
9. o.
2.sz. ábra: Különféle nemzetiségek aránya az összlakosságban, 2004.01.01 Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.7
10. o.
3.sz. ábra: A reál GDP növekedési üteme 1997 és 2006 között Forrás: Moody’s Analysis, Macroeconomic Performance of Luxembourg, 2005.január, p.5.
11. o.
4.sz. ábra: Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson, 2004-es becslés Forrás: Economy Policy Reforms, Luxembourg, 2005, www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf
12. o.
5.sz. ábra: A GDP szektorok szerinti megoszlása 2002-ben Forrás: Economy Policy Reforms, Luxembourg, 2005, www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf
64
13. o
6.sz. ábra: A tercier szektor struktúrája, 2003 (a hozzáadott érték százalékában) Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.15.
16. o.
7.sz. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása, 2003 Forrás: Economy Policy Reforms, Luxembourg, 2005, www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf
17. o.
8.sz. ábra: A foglalkoztatottak ágazati megoszlása (fő), 2003-ban Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.11.
17. o.
9.sz. ábra: Exportpartnerek százalékos részesedése, 2003 Forrás : www.odci.gov/cia/publications/factbook/print.lu.html 2005.04.20. 11.04
21. o.
10.sz. ábra: Importpartnerek százalékos részesedése, 2003 Forrás : www.odci.gov/cia/publications/factbook/print.lu.html 2005.04.20. 11.04
21. o.
11.sz. ábra: Luxemburg importja, 2003-2004 Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p. 39.
22. o.
12.sz ábra: Luxemburg exportja, 2003-2004 Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p. 39.
22. o.
13.sz. ábra: A folyó fizetési mérleg alakulása, 1988-2003 Forrás: Le Luxembourg en chiffres, p.41.
23. o.
14.sz. ábra: Inflációs ráta alakulása, 2001-2003 Forrás: Service Central de la Statistique et des Études Économiques 24. o.
65
15.sz. ábra: A bankszektorban dolgozók származása, 2003. március Forrás: Banking in Luxembourg, by PricewaterhouseCoopers, p.9.
29. o.
16.sz. ábra: A szomszédos országbeliek aránya, 2003. március Forrás: Banking in Luxembourg, by PricewaterhouseCoopers, p.9.
30. o.
17.sz. ábra: Az uniós befektetési piac szereplői Forrás: www.alfi.lu/stellent/groups/public/documents/web_page/en_introduction.hcsp 41. o. 18.sz. ábra: A Luxemburgban tevékenykedő alapkezelők származása Forrás: www.alfi.lu/stellent/groups/public/documents/web_page/en_introduction.hcsp 42. o. 19.sz. ábra: Európai határmenti befektetési vállalkozások százalékos aránya (Cross-Border Funds), székhely szerint Forrás: PricewaterhouseCoopers/Lipper, Pan European UCITS Distribution 2005 www.alfi.lu/stellent/groups/public/documents/web_page/en_introduction.hcsp 43. o.
66
Felhasznált irodalom
Könyvek, újságcikkek: 1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés, 2002. pp.106-110 2. Imecs Orsolya, Török Orsolya: Benelux államok Budapest, Cartographia, cop. 2004 3. Kocsi Margit: Luxemburg: a legek országa Európa szívében Világgazdaság, 2003.09.24. p.20 4. Lenkei Júlia: Luxemburgi színek Európai utas, 1998/2. pp.61-65 5. Magyar Nagylexikon, 12. kötet Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001. pp.309-312 6. dr. Szebellédi István, szerk.: Pénzügyek alapjai BGF PSZFK, Unió, 2002, pp. 222-223 7. Szöllősi Katalin: Egy kis állam lehetőségei Európában. Luxemburgi tapasztalatok Európai tükör, 2001/5. pp. 152-166 8. Vg-összeállítás: Romló magyar versenyképesség Világgazdaság, 2003.09.24. p.20 9. Zöld Könyv, A Befektetési Alapok EU-szintű Keretének javításáról Az Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, 2005.07.12.
Elektronikus publikációk: 10. A prime location for doing business, by PricewaterhouseCoopers and AMCHAM Luxembourg (Kiváló terep az üzleti tevékenységekhez, a PricewaterhouseCoopers és az AMCHAM Luxemburg elemzése) 67
http://en.luxembourgforfinance.lu/imperia/md/content/luxembourgforfinance/financialcentre/promises-and-benefits/why_luxembourg_amcham300305.pdf, 2005.10.01 11:28 11. Banking in Luxembourg, by PricewaterhouseCoopers (Banktevékenység Luxemburgban, a PricewaterhouseCoopers elemzése) http://www.pwc.com/lu/eng/ins-sol/publ/pwc_banking.pdf, 2005.10.01
12:11
12. CIA – The World Factbook – Luxembourg ( CIA országelemzése Luxemburgról) http://www.odci.gov/cia/publications/factbook/print.lu.html, 2005.04.20. 11:04 13. Economic Policy Reforms, Luxembourg, OECD 2005 (Gazdaságpolitikai Reformok, Luxemburg, OECD 2005) http://www.oecd.org/dataoecd/39/58/34486602.pdf, 2005.04.22. 18:31 14. Entrepreneur, why not you? (Ön miért ne lenne vállalkozó?) http://www.cc.lu/docdownload.php?id=229 15. Entreprise Luxembourg en bref (Vállalkozás Luxemburgban, röviden) http://www.cc.lu/docdownload.php?id=84 16. IMD World Competitiveness Yearbook (IMD Világversenyképességi Évkönyv) http://www02.imd.ch, 2005.11.28 11:33 17. Luxembourg en chiffres 2004 (Luxemburg számokban, 2004) http://www.statec.lu/htm_fr/publications/luxenchiffres2004FR.pdf, 2005.04.11. 17:19 18. Luxembourg investment funds sector (Luxemburg befektetési alap szektora) http://www.alfi.lu/stellent/groups/public/documents/web_page/en_introduction.hcsp, 2005.11.15 15:20 19. Moody’s Analysis, Macroeconomic Performance of Luxembourg, 2005 january (Luxemburg makroökonómiai teljesítménye, 2005. január, Moody’s elemzés) http://en.luxembourgforfinance.lu/imperia/md/content/luxembourgforfinance/financialcentre/analysis.pdf, 2005.09.27.14:53 20. Pan-European UCITS Distribution 2004 (Páneurópai UCITS Disztribúció, 2004) http://www.pwcglobal.com/ie/eng/about/svcs/funds/pubs/pwc_paneuro_ucitsdist04.pdf 2005.11.14 13:02 21. The Heritage Foundation, Index of Economic Freedom, 2005 ( Örökség alapítvány, A gazdasági szabadság fokát becslő index, 2005) 68
http:// www.heritage.org/research/features/index/countries.cfm, 2005.11.28 13:00 22. UNCTAD, World Investment Report 2005, Country Fact Sheet, Luxembourg (Az UNCTAD 2005-ös Világbefektetési Jelentése, Luxemburgi adatok) http://www.unctad.org/sections/dite_dir/docs/wir05_fs_lu_en.pdf, 2005.11.15 14:17
Internetes oldalak: 23. Association des Banques et Banquiers, Luxembourg (Luxemburgi Bankok és Bankárok Szövetsége) http://www.abbl.lu 24. Association Luxembourgeoise des Fonds d’Investissement (Befektetési Alapok Luxemburgi Szövetsége) http://www.alfi.lu 25. BankWeb.hu http://www.bankweb.hu 26. Banque Centrale du Luxembourg (Luxemburgi Központi Bank) http://www.bcl.lu 27. Board of Economic Development (Gazdaságfejlesztési Testület, Luxemburg) http://www.bed.public.lu 28. Central Intelligence Agency (CIA) http://www.cia.gov 29. Chambre de Commerce Luxembourg (Luxemburgi Kereskedelmi Kamara) http://www.cc.lu 30. Europe-The European Union On-Line (Az Európai Unió portálja) http://www.europa.eu.int 31. Gouvernement du Grand-Duché de Luxembourg (A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya) http://www.gouvernement.lu 32. Luxembourg for Finance (Luxemburg Pénzügyszektora) http://www.luxembourgforfinance.lu
69
33. PénzPortál.hu http://www.penzportal.hu 34. Portail Entreprises (Vállalati portál, Luxemburg) http://www.entreprises.public.lu 35. Présidence Luxembourgeoise du Conseil de l’Union Européenne (Az Európai Unió Tanácsának luxemburgi elnöksége) http://www.eu2005.lu 36. Service Central de la Statistique et des Études Économiques du Luxembourg (Központi Statisztikai és Gazdaságkutató Intézet, Luxemburg) http://www.statec.lu
Egyéb: 37. ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.) források
70
