Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Kis dózis, nagy dilemma Farkas Árpád, Balásházy Imre, Madas Balázs Gergely, Szőke István
XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Mi számít kis dózisnak? Atombomba túlélőinek epidemiológiája: 200 mSv
Egyéb értékek az irodalomban: 100 mSv, 200 mGy, 100 mGy Sejtbiológiai kísérletek: 10 mGy, 20 mGy, 50 mGy, attól függ, hogy milyen végpontot nézünk
~25 cm
a
~0.5 cm
~10 mm Nyomstruktúra
~2 m
~100 nm
2
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Relatív kockázatnövekedés
Az LNT hipotézis
Effektív dózis (mSv)
„Az LNT tudományos képtelenség, a radiofóbia fő kiváltója.” Zbigniew Jaworowski, az UNSCEAR volt elnöke.
„A tudomány mai állása alapján az LNT-nek nincs alternatívája.” Az NCRP 136-os számú jelentése.
3
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Kisdózis kutatások világszerte USA Fontos kérdés, szánjunk rá sok pénzt! US/DOE évi $100 millió
Európa Fontos kérdés, hangoljuk össze a kutatásokat! évi néhány millió € MELODI platform Közös SRA (stratégiai kutatási terv)
Japán 5 nagy kutatóintézet 4
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Kutatási módszerek Humán és állatkísérletek ● etikai és törvényi akadályok + extrapolálási problémák Epidemiológia ● közepes és nagy dózisokra ok-okozati összefüggés
● kis dózisokra statisztikai korlátok Sejtbesugárzások ● egyre több in vitro kísérlet ● in vitro → in vivo ?
Modellezés ● olcsó ● flexibilis ● reprodukálható 5
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
A mi témánk Az inhalált radon bomlástermékek sejt- és szövetszintű hatásainak modellezése a centrális légutakban Miért radon? - nagy adatbázisok - a természetes sugárforrásokból származó terhelés több mint felét adják - tüdőrák második legfontosabb oka - helyi effektusok – „könnyű” modellezni Nem a radon, hanem a leányelemei a veszélyesek Centrális légutakat modellezzük hiszto-patológiai tanulmányok 6
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Módszer Expozíciós & morfometriai adatok Légutak digitális rekonstruálása Radio-aeroszol kiülepedés modellezése Radio-aeroszol tisztulás szimulációja
Rák keletk. / kock. modellek
Alfa-bomlás modellezése
Kockázat
Hámszövet sejtszerkezetének rekonstruálása Alfanyom-sejt kölcsönhatás modellezése
Biológiai végpontok
7
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Légutak digitális rekonstruálása
8
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Levegőáramlás & részecske kiülepedés (CFD)
FKT
EF
9
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Részecske kiülepedési sűrűség (ST modell)
Felületegységre kiülepedett rész (%)/cm2
Nagy hörgők! 0.030 0.025
bronchialis
0.020
acinaris 0.015 0.010 0.005
0
5
10
15
20
25
30
Generációszám
- könnyű fizikai munkának megfelelő légzés - kitapadt radon leányelemek
10
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Nyáksebesség (m/s)
Mukociliáris tisztulás (CFD)
lassú tisztulási zóna
11
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Dinamikus modell (CFD)
Idő(s) (s) Idő 12
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Alfanyom - sejt kölcsönhatás légúti elágazás gen 4-5
falközeli alfa-nyomok (piros)
nyákréteg Bazális sejtek Kiválasztó cells
sejt alfa-kibocsájtó részecske
alfa-nyomok faltávoli alpha-tracks (sárga)
epitélium
13
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Biológiai végpontok: sejthalál 16.3 h, Új Mexikó bánya
direkt hatás
direkt + bystander hatás
14
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Biológiai végpontok: sejttranszformáció 16.3 h, Új Mexikó bánya
direkt hatás
direkt + bystander hatás
15
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Mutagenézis szövetszintű modellje ● felgyorsult
sejtosztódás (megnövekedett sejthalál ráta miatt) jelentősebb, mint a direkt DNS károsodás miatti vitro sejtbesugárzásos kísérletek alulbecsülik a mutáció gyakoriságot ● in
mutációszám jutó napiper sejtrenumber Túlélő (d-1(d ) -1) Daily mutation surviving cell
Mean tissue dose (Gy)(Gy/nap) Átlagos szöveti dózisteljesítmény 1E-3 10
2
10
1
10
0
10
0.01
0.1
1
nincs mutagéneffects hatás no mutagenic csak károsodás only DNS DNA damage only sejtciklus cell cycle shortening csak rövidülés DNS sejtciklus rövid. DNAkárosodás damage andéscell cycle shortening
-1
1E-4
1E-3
0.01
0.1
1 -2 -1
Daily number per unit surface (mm-2dd-1) ) Napidecay bomlás per egységnyi felület (mm 16
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Végső gondolatok ● társadalmilag ●a
modellezésnek helye van
● legalább ●a
is fontos, kihívásokkal tele, kiaknázatlan terület
szövet szinten érdemes modellezni
krónikus sejthalálnak döntő szerepe lehet a rákfejlődében
● radon
esetében a kis dózis nagy is lehet (lokálisan) → determinisztikus hatás?
● interakció
fontossága (kísérlet ↔ szimuláció ↔ epidemiológia)
17
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
18
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
A csapat
Balásházy Imre, témavezető
Farkas Árpád
Madas Balázs Gergely
Szőke István (Halden)
19
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Köszönöm a figyelmet!
20