SZARVAS VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

SZARVAS VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

2010. március Készítette: Szarvas Város Önkormányzatának megbízásából a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft.

Elfogadta Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 229/2010. (III. 25.) határozatával

"Ez idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvést rendkívül borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleáris fegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a legkevésbé sem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. S még ha ez nem történnék is meg, lassú halál fenyegeti, mert megmérgezi, mellesleg pedig megsemmisíti a környezetet, amelyben és amelyből él. Még ha idejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenül ostoba ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek, hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon tulajdonságai, amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodó felismerte ezt, és jó néhány könyv tartalmazza azt a felismerést, hogy a környezetpusztítás és a kultúra "hanyatlása" kéz a kézben járnak..."

(KONRAD LORENZ)

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ...............................................................................................................................6 2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA ..............................................................................8 2.1. Levegő ........................................................................................................................................8 2.2. Vizek.........................................................................................................................................21 2.2.1. Felszíni vizek .........................................................................................................................21 2.2.2. Felszín alatti vizek.................................................................................................................23 2.3. A szennyvíz felosztottsága, elvezetése .....................................................................................26 2.4. Föld ..........................................................................................................................................28 2.5. Természetvédelem....................................................................................................................30 3. TELEPÜLÉS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET...........................................................................40 3.1. Infrastruktúra..........................................................................................................................40 3.1.1. Úthálózat ...............................................................................................................................40 3.1.2. Köztisztaság, hulladékkezelés................................................................................................41 3.1.3. Épített környezet....................................................................................................................41 3.1.4. A lakosság tudatformálása ....................................................................................................47 4. FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK..........................................................................................47 4.1. A települési környezet tisztasága.............................................................................................47 4.2. Zaj- és rezgés elleni védelem ...................................................................................................48 4.3. Levegőtisztaság védelem..........................................................................................................49 4.4. Felszín és felszín alatti vizek, ivóvízellátás .............................................................................51 4.5. Talajvédelem............................................................................................................................52 4.6. Energiagazdálkodás ................................................................................................................53 4.7. Zöldterület-gazdálkodás ..........................................................................................................54 4.8. Természeti és építészeti értékek védelme.................................................................................54 4.9. Helyi közlekedésszervezés........................................................................................................55 4.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás..........................................................55 5. A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK ...............58 5.1. A települési környezet tisztasága.............................................................................................58 5.2. Zaj- és rezgés elleni védelem ...................................................................................................58 5.3. Levegőtisztaság védelem..........................................................................................................59 5.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás ............................................................................60 5.5. Talajvédelem............................................................................................................................61 5.6. Energiagazdálkodás ................................................................................................................61 5.7. Zöldterület-gazdálkodás ..........................................................................................................62 5.8. Természeti és építészeti értékek védelme.................................................................................62 5.9. Helyi közlekedésszervezés........................................................................................................63 5.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás..........................................................63 6. CSELEKVÉSI TERV ...............................................................................................................65 6.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok..................................................................65 6.2. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok...........................................................66

3

Mellékletek: 1. sz. melléklet: Szarvas csatornamű üzemeltetési utasítása 2. sz. melléklet: Környezeti levegő mintavétel vizsgálati jegyzőkönyv 3. sz. melléklet: Környezeti zaj- közúti közlekedési zaj vizsgálati jegyzőkönyv

4

ELŐSZÓ Szarvas a magyar Alföldön, a Hármas-Körös holtágának bal partján fekszik, 85 méterre a tenger szintje felett. Békés megyében található, a Szarvasi Kistérség központja. Szarvas 150 kilométerre van Budapesttől, a 44-es számú főúton és vasúton (MÁV 125-ös Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vasútútvonalon) érhető el. A város vonzáskörzetébe tartozó települések: Békésszentandrás, Csabacsüd és Kondoros. Békéscsabától 47 kilométerre található, a Hármas-Körös holtágának partján (Kákafoki-holtág). Közigazgatási területén van a történelmi Magyarország mértani középpontja, amelyet emlékmű jelöl a Holt-Körös partján. Szarvas Város a Dél-Alföldön, a Békési-sík kistájon 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúziós lösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalék-kúpsíkság peremi részén helyezkedik el. A síkságot néhol elhagyott medermaradványok csökkentik. Jellemző domborzati formái fluviális-fluvioeolikus genetikájúak. Geológiai szempontból a változatos felszín közeli pleisztocén-holocén üledéksor aljzata pliocénpannóniai. A felszíni infúziós löszön, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi és a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, illetve azok közé rakódtak le. A területre jellemző a meleg és száraz éghajlat. A napsütéses órák évi összege 2000 körüli. Nyáron 810 óra körüli, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 0C, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 0C. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,3-34,6 0C, a minimumoké -17,0 és -18,0 0C közötti. Évente 550-570 mm csapadék a valószínű. Az ariditási index 1,23-1,28. A leggyakoribb szélirány az É-i és a D-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. Vízrajzát tekintve száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A talajvíz 2-4 m alatti mélységben érhető el. Kémiai jellegében a nátrium-hidrogén-karbonátos típus az uralkodó, de néhol a kalcium-magnéziumos is megjelenik. A keménysége általában 15-25 0 nk közötti, a szulfáttartalom átlaga 60-300 mg/l közötti. A rétegvíz mennyiségét 1-1,5 l/s.km2–re becsülik. Az ártézi kutak száma jelentős, mélységük 200 m körüli, a szolgáltatott vízhozamok mérsékeltek, kevés a bővizű kút, a vízhőmérséklet átlagosan 70 0C. A felszíni vízkészlet kihasználtsága 60%-os, a felszín alattié 20%-os. A terület a Tiszántúli flórajárásba sorolódó kistáj ősi potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum pubesceni roboris), a pusztai tölgyesek (FestucoQuercetum roboris), a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris). Napjainkig a tölgyesek szinte már teljesen eltűntek, helyüket a bokorfüzesek (Salicetum triandre) és a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis) vették át. A nyílt társulások közül a homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinea, ArtemisioFestucetum pseudovinea) és a löszpusztagyepek (Salvio-Festucetum sulcatae tibiscense) elterjedtebbek.

5

1. BEVEZETÉS A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. 1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000). Mi a fenntartható fejlődés? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell 6

használnunk. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános „receptúrával” - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők:  a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása;  a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása;  környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. A FF környezeti szempontjainak figyelembe vétele az Európa Unió keretében benyújtott pályázatoknál: Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal

7

kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A FF reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így “versenyelőnyt” jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei:  a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése  a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség  a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése  a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép Szarvas Város területén jelenleg: Kiemelten fontos környezetvédelmi céloknak az alábbiakat tekintjük:  A hulladékok kezelésének korszerűsítése (hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése /KEOP-1.1.1. pályázat/)  Felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása  Talajt veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása  Települési hulladéklerakó telep rekultivációja (KEOP-2.3.0. pályázat segítségével) A Város Településfejlesztési Koncepciója környezetvédelmi munkarészeket.

és

Településrendezési

Terve

is

tartalmaz

2. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 2.1. Levegő A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt. Szarvas Város területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszió források:  Lakossági fűtés  Közlekedés  Mezőgazdaság  Ipar  Allergén porok Levegőtisztaság-védelmi követelmények: Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a város teljes bel- és külterületére a 14/2001. (V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet által megengedett imissziós határértékek vonatkoznak.

8

Levegőszennyezettségi zóna: A településen immisszió mérő állomás az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat nem működik. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti légszennyezettségi zónákat a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján Szarvas Város az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint: Szarvas Város a fenti rendeletnek megfelelően nem tartozik külön zónacsoportba, így a rendelet 1. számú melléklete szerint:

Zónacsoport szennyezőanyagok szerint KénNitrogén SzénSzilárd dioxid -dioxid monoxid (PM10) Békéscsaba F F F C

Benzol F

A rendelet 2. számú melléklete szerint, mivel a Város Békéscsabától 47 km-re található, a legvalószínűbb, hogy Szarvas Város területe is a következő zónába tartozik. Ökológiailag sérülékeny területek: A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból „ökológiailag sérülékeny terület” nem található. Fűtésből származó légszennyezés: Szarvas Város területén a gázvezeték hálózat kiépítése megtörtént. A kiépítettség 100 %-os, a lakások 85,4 %-a (2007. évben) csatlakozott a rendszerre. A településen a lakások nagy százalékában fával és szénnel is fűtenek. A gáztüzelés 100%-os használata további szennyezettség csökkenést eredményezne, mellyel csökkenthető a hagyományos tüzelésből származó SO2, NO2 szilárd szennyezőanyag terhelés. Közlekedés által okozott légszennyezés A közlekedési eredetű levegőszennyezés a város területén nem jelentős, a 44. számú főközlekedési út a település belterületén halad keresztül, így annak hatása befolyásolja a település levegőtisztaságát. A 44. sz. főközlekedési út forgalma az ÁKMI Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2007-ben a következők szerint alakult:

9

A 44. számú főközlekedési út forgalmi adatai a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT adatai alapján: A számláló állomás Közút száma

Szelvény e km

44 elsőrend ű főút

75+200

Érvényességi szakaszának határszelvényei OKA csomópont km km kezdő vég 73+166

75+561 C040249 C040250

Pályasz A Összes Nehéz Összes . Méret. szám motoros motoros forgalom forgalo láló forgalom forgalom m állom ás j/nap E/nap j/nap E/nap j/nap E/nap Et/nap kódja (1)-(12) (1)-(10), (12) (3)-(4), (6)-(9) 5140

10812 12741 10812 12741

1449

3315

2111

hossza km

fekvése

jelleg 1

jelleg 2

típus

forgalmi sávok száma

adat forrása

Számlált napok száma

kódja

2.395

L

b

2

M1

2x1

mért

1

5140

Kistehe Autóbusz Tehergépkocsi Összes Személ Motor Lassú r Kerék Közé tehergé ygépko jármű egye csukl pótko nyerg speci kerék gépkoc p. nehéz pár pkocsi csi pár vek s ós csis es ális si nehéz j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap j/nap (5)-(9) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (1) 1465

7698

1273

230

13

259

210

266

721

9

133

0

(Forrás: Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs KHT., Az Országos Közutak 2007. Évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma II., Az összekötő- és mellékutak átlagos napi forgalma)

10

0

A járművek által kibocsátott légszennyezésre vonatkozó számítások: Emisszió Jármű Fajlagos(NO2) Idő*méter Emisszió Fajlagos(SO2) Idő*méter Emisszió Fajlagos(CO) Idő*méter Emisszió Fajlagos(Szilárd) Idő*méter Emisszió Fajlagos(CH) Idő*méter Emisszió

Imisszió

Mértékegység 10812 Jármű/nap 1,42 g/km 3 600 000 0,5118 mg/sm

SO2

0,075701 mg/m3 7,57007 mikrog/m3

0,007 g/km 3 600 000 0,0025 mg/sm

CO

10,1 g/km 3 600 000 3,6400 mg/sm

Nox

0,105 g/km 3 600 000 0,0378 mg/sm

Szilárd

0,31 g/km 3 600 000 0,1117 mg/sm

CH

0,000373 mg/m3 0,3732 mikrog/m3

0,538435 mg/m3 53,84347 mikrog/m3

0,005598 mg/m3 5,5976 mikrog/m3

0,016526 mg/m3 16,5262 mikrog/m3

Szarvas Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 2009. októberében Környezeti Levegő mintavételt végzett a 44. sz. főútvonal 73+500 km szelvényénél, melynek eredményeit összefoglaló vizsgálati jegyzőkönyvet a 2. sz. mellékletben csatoltuk. Gazdasági tevékenységből származó légszennyezés: Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet állapítja meg. Ipari jellegű légszennyező forrás is található a településen. Szarvas Város közigazgatási területén az Országi Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint az elmúlt években a táblázatban felsorolt légszennyező anyagok voltak jelen a táblázatban bemutatott mennyiségben.

11

Szennyezőanyag

2006

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2

2007

Összesen (kg)

2008

96

76

64

236

119

100

94

313

100 - METÁN

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

105 - Hexán

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

150 - Benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

151 - Toluol

106

235

119

460

152 - Xilolok

877

388

250

1 515

157 - Etil-benzol

<0,5

73

46

119

16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

162 - Propil-benzol

<0,5

5

3

8

10 - Kén-hidrogén

163 - 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok 2 - Szén-monoxid 261 - METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

3

3

4

10

<0,5

10

6

16

1 727

1 529

679

3 935

<0,5

63

39

102

3 981

4 346

3 179

11 506

301 - Etil-alkohol / etanol /

64

57

29

150

304 - Butil-alkoholok

42

407

37

486

307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 310 - Formaldehid 311 - Acetaldehid 312 - Aceton 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon /

5

53

12

70

17

12

16

45

3

4

3

10

1

<0,5

<0,5

1

<0,5

132

<0,5

132

33

181

68

282

314 - Ecetsav

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

315 - Ciklohexanon

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

316 - Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metil-keton /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

317 - Diaceton-alkohol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter /

<0,5

3

18

21

323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter /

6

389

243

638

199

465

82

746

331 - Butil-glikol-acetát

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

351 - Fenol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

326 - Izo-butil-acetát

360 - Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butil-glikol / 584 - Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF- ként) 6 - Ammónia 600 - Izo-propil-acetát

8

9

162

179

18

11

18

47

4 010

3 445

3 490

10 945

<0,5

<0,5

2

2

6 319

8 395

4 746

19 460

736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2-propanol /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

9 - Nitrogén-dioxid (SPECIFIKUS)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6 254 834 5 267 068 4 618 339

16 140 241

7 - Szilárd anyag

999 - SZÉN-DIOXID

Megjegyzés: A határértékkel nem szabályozott anyagok neve nagybetűvel jelenik meg. (Forrás: okir.kvvm.hu)

12

A Város területén az OKIR adatbázis szerint 28 db levegőtisztaság-védelmi szempontból is említendő vállalkozás üzemel, a következő táblázatban ezeket és az általuk kibocsátott szennyezőanyagokat és azok mennyiségét foglaltuk össze. Rangsor

1.

2.

Telephely "Alföldi-Hús" Zrt. AlföldiHús Rt., Húsfeldolgozó üzem (5540 Szarvas Orosházi út 5.) "Oryza-Karex" Kft. HAKI Galambosi rizskísérleti telep (5540 Szarvas Külterület 01351 hrsz.)

Mennyiség [kg/év]

Szennyezőanyag

2006.

999 - SZÉNDIOXID

3. "Szarvasi Gyógy-Termál" Kft. Városi Gyógyfürdő (5540 Szarvas, Kossuth u. 23.) 4.

5.

"Szarvasi Medicago" Kft. Szarvasi Medicago vetőmag üzem (5540 Szarvas, Ipartelep u. 1.)

620

299

2 - Szén-monoxid

48

47

22

7 - Szilárd anyag

2

2

1

7 - Szilárd anyag

-

15

17

56 580

56 580

-

2 - Szén-monoxid

43

43

-

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

42

42

-

326-Izo-butilacetát

-

322

69

312-aceton

-

131

-

313-Metil-etilketon (2-buton)

-

143

42

307 - Izo-propilalkohol 999 - SZÉNDIOXID

-

-

6

127 348

80 386

88 609


32

20

32

2 - Szén-monoxid

45

28

16

7 - Szilárd anyag

356

338

539

8 711

7 005

-

7 - Szilárd anyag

7

-

7

2-Szén-monoxid

1

1

-

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 999 - SZÉNDIOXID

2

2

3

53 095

-

755

2-Szén-monoxid

4

-

-

-

1

999 - SZÉNDIOXID Agroselect Növénynemesitő és Forgalmazó Kft. Szárító és magtisztító üzem (5540 Szarvas, Szentesi út 40-42.) 6. 7.

Fgsz Zrt. Szarvasi Gázátadó Állomás (5540 Szarvas Külterület)

2008.

520

999 - SZÉNDIOXID

"Plasto Ball" Kft. Plasto Ball Központi telephely (5540 Szarvas, Martos F. u. 6.)

2007.


-

13


34

5

3

550 437

496 564

473 651

3 227

2 768

2 305

587

255

243

42

18

17

Gallicoop Zrt. Gallicoop Rt., Pulykakeltető telepe (5540 310 Szarvas Orosházi út 2.) Formaldehid

3

4

3

999 - SZÉNDIOXID

3 813 782

3 300 943

2 340 669

2 097

2 947

2 090

351

468

338


1

-

61

7-szilárd anyag

-

1

-

-

-

5

165 074

165 074

165 074

-

105

105

82

82

82

102

110

66

4 010

3 445

3 490

119

100

94

-

-

108 288

-

-

12

-

-

7

304 - Butilalkoholok

42

407

37

151 - Toluol

15

148

13

326 - Izo-butilacetát

15

143

13

152 - Xilolok

7

67

6

7-szilárd anyag

-

9

659

307 - Izo-propilalkohol

-

53

4

999 - SZÉNDIOXID Gallicoop Zrt. "TAMIX" Takarmánygyártó üzem (5540 Szarvas, T. III. Külkerület 531/1.) 8.

9.

7 - Szilárd anyag 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 2 - Szén-monoxid

3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Gallicoop Zrt. Vágóhíd, Központi Telep (5540 Szarvas, Ipartelep 531/1.)

2 - Szén-monoxid

321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etilészter / 999 - SZÉNDIOXID

10.

Haltáp Takarmánygyártó, 3 - Nitrogén Forgalmazó és Fejlesztő oxidok ( NO és Kft. HAKI Haltápüzem (5540 NO2 ) mint NO2 Szarvas, T. I. külkerület 10.) 2 - Szén-monoxid 11.

12.

7 - Szilárd anyag Katech Zrt. Szarvasi üzem (5540 Szarvas, Ipartelep 531/1)

6 - Ammónia 10 - Kén-hidrogén 999 - SZÉNDIOXID

13.

Kraftszer Épületgépészeti Kft. Szent István Egyetem Víz- és 3 - Nitrogén Környezetgazdálkodási Kar, oxidok ( NO és oktatási épület (5540 NO2 ) mint NO2 Szarvas, Szabadság út 1-3.) 2 - Szén-monoxid

Linea-Holz Kft. Linea Holz Kft. (5540 Szarvas, Csabai út 9.)

14.

14

15.

Mezőmag Kft. Vetőmagtisztító telep (5540 Szarvas, Kákai major)

7 - Szilárd anyag

615

640

82 504

49 403

-

701

574

-

151 - Toluol

91

87

93

152 - Xilolok

68

52

76

377

302

42

47

38

-

92

75

-

17

12

16

33

38

26

312-aceton

-

1

-

321-etil acetát /ecetészter; ecetsav-etilészter/

-

3

13

8

9

6

4 940

5 731

1 440

21

24

6

7

8

2

15 213

47 195

32 821

62

816

479

-

389

243

999 - SZÉNDIOXID 2-Szén-monoxid

7 - Szilárd anyag 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 1-Kén-oxidok (SO2 és SO3), Szarvas-Bútor Kft. Szarvas mint SO2 Bútor Kft. (5540 Szarvas, 308-Butil-alkohol Ady E. u. 36.) (primerbutanol)/butanol1/ 313-Metil-etilketon (2-buton)

16.

17. 18.

360 - Etilén-glikolmonobutil-éter / 2-butoxietanol;butil-glikol / 999 - SZÉNDIOXID

Szarvas-Cipó Sütőipari Termelő és Kereskedelmi 2 - Szén-monoxid Kft. Szarvas Cipó Kft. pékség (5540 Szarvas, Béke 3 - Nitrogén u. 19.) oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Szarvasgép Gépgyártó és 999 - SZÉNGépjavitó Kft. Telephely DIOXID (Szarvasgép Kft.) (5540 7 - Szilárd anyag Szarvas, T. III. kk. 223.) 323-butilacetát/ecetsavbutil-észter/ 326-Izo-butilacetát

184

152 - Xilolok

798

269

168

157 - Etil-benzol

-

73

46

261 - METOXI PROPIL-(2)ACETÁT

-

63

39


6

21

14

164 - Trimetilbenzolok

-

10

6

15

-

162 - Propilbenzol 999 - SZÉNDIOXID Szarvasi Agrár ZRt. Szarvasi Agrár Rt. Rizsfeldolgozó üzem (5540 Szarvas, Ipartelep u. 5.) 19.

-

5

3

418 178

162 685

560 495


211

155

328

7 - Szilárd anyag

691

2 762

35

2 - Szén-monoxid 999 - SZÉNDIOXID

9

4

9

127 849

61 115

35 213

2 - Szén-monoxid

224

195

157

360 - Etilén-glikolmonobutil-éter / 2-butoxietanol;butil-glikol /

-

-

156


50

44

69


64

57

29

1

32

28

Szarvasi Vas-Fémipari ZRt. Szarvasi Vas-Fémipari 7 - Szilárd anyag Rt II.Ipartelep (5540 Szarvas 584 - Fluor gőz Csabai út 2.) vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HFként)

20. Szarvasi Vas-Fémipari ZRt. Szarvasi Vas-Fémipari Rt. Központi telep (5540 Szarvas, Szabadság út 6466.) 21.

18

11

18

151 - Toluol

-

-

13

163 - 1,2,4,Trimetil-benzol (Pseudokumol)

3

3

4

600 - Izo-propilacetát

-

-

2

307 - Izo-propilalkohol

-

-

2

552 046

462 054

474 566

7 - Szilárd anyag

802

527

568


646

518

123

21

23

16

114 783

369 207

336 001


47

170

155

7-szilárd anyag

1

-

-

17

10

9

3

-

3

118 997

2 506

458

999 - SZÉNDIOXID

2 - Szén-monoxid 999 - SZÉNDIOXID

Tesco-Globál Áruházak Zrt. TESCO áruház (5540 Szarvas, Csabai út 9.)

2 - Szén-monoxid

22. 23.

Young-Hús Kft. Young-Hús Kft., Szarvasi húsüzem

1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 999 - SZÉNDIOXID

16

(5540 Szarvas, Csabai út 23.)

100

9

-

-

1

-

7-szilárd anyag

7

-

-

311-acetaldehid

1

-

-


33

11

2

35 897

-

-

9

-

-

5 429

-

-

2-Szén-monoxid

1

-

-


2

-

-

3 451

-

-

2-Szén-monoxid

13

3

-


24

5

-

27.

Gallicoop Zrt. "TAMIX" Takarmánytároló (5540 Szarvas, Csabai út 5.)

7-szilárd anyag

69

73

-

28.

Tomasovszki János Autófényező műhely (5540 Szarvas, Külterület)

152-Xilolok

4

-

-

24.

Szirén Ruházati Szövetkezet Szirén Szövetkezet, központi telephely (5540 Szarvas, Béke u. 2-4.)

Plastolus Kft. PLASTOLUS Ipari és Szolgáltató Kft. (5540 Szarvas, Kossuth u. 68-74.) 25. Tessedik Sámuel Főiskola Tessideik Sámuel Főiskola Pedagógiai Kar (5540 Szarvas, Szabadság út 4.) 26.

2-Szén-monoxid 1-Kén-oxidok (SO2 és SO3), mint SO2

999 - SZÉNDIOXID 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 999 - SZÉNDIOXID

999 - SZÉNDIOXID

Gazdasági tevékenységek közül meg kell említeni a mezőgazdaságból származó légszennyezettséget is.  Szarvas Város közigazgatási területének 72%-át (11.753,8127 ha) a szántók teszik ki. A mezőgazdasági eredetű kibocsátással elsősorban a talajmunkálatok idején lehet számolni, amikor a kiporzás révén por kerülhet a levegőbe.  Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket érintő hatás az égetés (tarlóégetés). Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része (némely település határában megközelíti a gyepterületek 60-70%-át is) lesz a lángok martaléka.  Állattartásból származó, zavaró bűzterhelés nincs a településen, Szarvas belterületén csak önellátás szintjén van állattartás. A város külterületén található állattartó telepek bűzhatása nem befolyásolja a város légszennyezettségét, azok távolsága a lakott területektől jelentős.

17

Az állattartó telepek bűzhatására vonatkozó számításokat nem állt módunkban végezni, mivel konkrét adatok nem álltak rendelkezésünkre. A Város területén található állattartó telepeket és a tartási jellemzőket a következő táblázatban mutatjuk be: Gazdálkodó szervezet + állattartó telep címe Agrota-Alcsired Kft. Szarvas, Tanya II. kk. 204. Rózsási Állattenyésztési Kft. Szarvas, 0258/2. hrsz. Laktárius Kft. Szarvas, Tanya II. kk. 263. Rózsás Major Kft. Szarvas, Tanya V. kk. 231. Goldfood Kft. Szarvas, Mezőberényi út 0678 hrsz. Meleagrys 13 Kft. Szarvas, Endrődi út 316/2. hrsz. Melekidó Kft. Szarvas, Tanya I. kk. 16. 01375/4 hrsz. Pulyka Profit Kft. I. sz. hízlaló telep Szarvas, 0238 hrsz. Pulyka Profit Kft. III. sz. hízlaló telep Szarvas, 629/5 hrsz. Pulyka Profit Kft. Szarvas, Halászlak 193/2 hrsz. Varga és Társai Kft. Szarvas, 0297/5 hrsz. HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. I. sz. pulyka előnevelő telep Szarvas, külterület 0109/2 hrsz. HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. III. sz. pulyka előnevelő telep Szarvas, külterület 0227/4 hrsz. Szarvasi Kacsafarm Kft. Szarvas, Tanya I. kk. 10. Sonkoly György Szarvas, Tanya III. kk. 208. Tóth Imre Szarvas, Tanya III. kk. 262. Dobruczki Zsolt Szarvas, Tanya V. kk. 165/1. Vadker Kft. Szarvas, 0710/2 hrsz.

Tartás jellemzői Szarvasmarha – 1250 db Szarvasmarha – 450 db Szarvasmarha – Férőhely 900 db Szarvasmarha – 570 db Sertéstenyésztés–Férőhely kapacitás 9284 db Pulyka – 10.000 férőhely Pulyka – 33.000 férőhely Pulyka – 15.000 férőhely Pulyka – 25.000 férőhely Pulyka – 33.000 férőhely Pulyka – 10.000 férőhely Pulyka előnevelő 40.000 férőhelyes rotációban Évente 200-240 ezer db előnevelt pulyka Pulyka előnevelő 40.000 férőhelyes rotációban Évente 200-240 ezer db előnevelt pulyka Tenyész kacsa – 2.000 férőhely

5-6 5-6

Lúd tömő – 27.220 férőhely Lúd tépő – 6.000 férőhely Broiler csirke – 20.000 férőhely Fácán – 10.000 férőhely

A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint; Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. A Korm. rendelet 14. §-a szerint; Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő. A hazai levegőtisztaság védelmi szabályozás a környezeti levegő bűzzel történő terhelését tiltja, de légszennyezési határértékeket nem állapít meg. Ezen szabályozásoknak megfelelően legfontosabb környezetvédelmi szempontú intézkedésnek tekinthetők a bűzszennyezés

18

megakadályozása, csökkentése érdekében tett intézkedések. Szarvas Város Önkormányzatának többször módosított 31/2000. (IX. 21.) számú rendelete rendelkezik az állattartásról és az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, trágyatárolók elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokról. Az állattartó és trágyatároló telepek diffúz légszennyező forrásnak minősülnek a bűzhatás miatt, a diffúz légszennyező anyag kibocsátása a mezőgazdasági eredetű anyagok jelentős mennyiségét juttatja a légkörbe. A szerves trágya kezelése és az állattartás főként ammónia (NH3) kibocsátással jár, ami bűzterhelést vonhat maga után. A tárolókban a trágya felületét a lehető legkisebbre kell csökkenteni a bűzhatás minimalizálása szempontjából. A trágyakihordás az istállókból szag- és porszennyezéssel jár. A szálló por mennyisége az utak burkolattal való ellátottságától és az időjárási viszonyoktól függ. A kevésbé korszerű szállítójárművek füstgáz-kibocsátásával szintén számolni kell. Általánosságként azonban elmondható, hogy a légszennyező anyagok tekintetében nem az egyedi szennyezőanyagok, hanem a nagyobb távolságban észlelhető szaghatások a jelentősebbek. Az állattartó telepek és azok trágyatárolóinak bűzhatására vonatkozóan számításokat a következő összefüggésekkel és adatok alapján lehet számolni, ezen számítások elvégzéséhez ismerni szükséges az állattartó telepek kialakítását az ott található ólak darabszámát, méretét, a telepek pontos elhelyezkedését a Városhoz viszonyítva, szélviszonyokat. Ezen adatok beszerzése hosszabb időt vesz igénybe, ezért csak a modellt mutatjuk be a bűzszámításhoz. Szagemmisszió a különféle állattartásból: Állattartás Szarvasmarha

Állatfaj Húsmarha Tejelő tehén

Baromfi

Sertés

Tojótyúk

Broiler Pulyka Malac, növendék koca Hízó

Tartási feltételek Döngölt talaj/beton padló Szabadállású, mély almos, hígtrágyás Zárt állású Nyílt téri tartás Ketreces, éves tisztítás Ketreces heti tisztítás Mély almos Mély almos Mélyalmos Nyitott Mély ágyas Hígtrágyás

19

Szagegység /m2/sec 5 2 0,7 4 3 3 0,6 0,6 7 9 2 3

GE= istálló db szám ×istálló területével (m2) × szagegységgel Szagemisszió a különféle trágyakezelésekből: Trágyakezelés típusa Föld medence Föld medence 1. fázis Föld medence 2. fázis Anaerob kezelő medence 1. fázis Anaerob kezelő medence 2. fázis Ülepítő medence Trágya prizma

Szagegység (GE/m2/sec.) 22 22 8 4 1,2 53 2

GE= almos trágyatároló db szám × trágyatároló területével (m2) × szagegységgel A Svájci és a német irodalmi adatok alapján a szagegység és a szagerősség összefüggése a következő: Meghatározott szagegység Szagerősség 5 alatt igen gyenge 5-10 gyenge 10-50 jelentős 50-100 erős 100-500 igen erős A környezeti levegőminőség tekintetében a legfontosabb, javasolt intézkedések: Szilárd tüzelés esetén: a korszerű tüzelőberendezések alkalmazása, és a szomszédos épületek átlagos gerincmagasságát legalább 0,5 méterrel meghaladó, tüzeléstechnikailag méretezett kémények létesítése. Új épületek használatbavételi eljárásainál javasolt megkövetelni a tüzelőberendezések minőségi bizonylatát a QTH = 140 kW névleges hőterhelés alatti tüzelőberendezéseknél, az ilyen tüzelőberendezések körében a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet a település jegyzőjének biztosít levegővédelmi hatáskört. A QTH = 140 kW névleges hőterhelés fölötti tüzelőberendezések létesítésekor a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Belterületen fásítás, külterületi közlekedési és dűlőutak mentén a fasorok helyreállítása, újak telepítése szintén javasolt. A környezeti levegő minőségének javítása és az Alföldön jellemző porterhelés csökkentése érdekében is fontos az út menti fasorok, a mezőgazdasági területet tagoló erdősávok, erdőfoltok megóvása, helyreállítása. Utak pormentesítése. Ipari, gazdasági létesítmények tervezése, engedélyezése során figyelembe kell venni a levegőtisztaság-védelemre vonatkozó előírásokat és az eljárásba be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot. Új állattartó létesítmények, ill. a meglevők korszerűsítése esetén a trágyatárolók csurgalékvizét, és a tartás során keletkező hígtrágyát zárt műtárgyakban kell gyűjteni vagy biológiai kezelést kell alkalmazni a berothadás és a bűzhatás csökkentése érdekében.

20

Állattartó telepen vagy önállóan kialakított trágyatér körül, annak területén védőfásítást javasolt telepíteni, min. 15 m szélességben. A meglevő fasorok kiegészítése javasolt a fenti paramétereknek megfelelően. A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése, kerti hulladékok komposztálásának elősegítése, valamint az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések (parlagfű irtás) megtétele. A Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 19/2006. (V.19.) rendelet 52. §-a levegőtisztaság-védelmi előírásokat tesz. 2.2. Vizek 2.2.1. Felszíni vizek A város határában közel 30 kilométer hosszúságban folyik a millió természeti élményt rejtő Körös-holtág. A város területén több halastó is található. A Szarvas-Békésszentandrási-holtág a Tiszántúl legnagyobb, 29,2 kilométer hosszú, 207 hektár felületű, átlagosan 70 méter szélességű mentett ártéri vízfelülete. A Hármas-Körös bal oldali kanyarulatából kétszeri átvágással keletkezett. Felső végpontja a Hármas-Körös 47,8 töltéskilométer szelvényében, az ún. szivornyáknál van. Itt alacsony vízszint esetén 7 darab szivattyú, összesen maximum 8 köbméter/másodperc teljesítménnyel juttatja be az „élő” vizet a holtágba. Duzzasztás esetén a víz gravitációsan jut át a csőrendszeren. Alsó végpontja a 43,9 töltéskilométer magasságában, a békésszentandrási duzzasztómű alatt van. Árvízmentes időben ugyancsak gravitációsan, zsiliprendszeren keresztül távozik a „felesleges” víz. Vízgyűjtő területe 833 négyzetkilométernyi. A fejlett belvízelvezető csatornahálózat több főcsatornával torkollik bele. A csapadékvizeket árvíz idején szivattyúval kell a folyóba beemelni. Számos öntözővíz-kivétel is működik. Vízgazdálkodási feladatok A holtág üzemelési rendje lényegében a múlt század végétől változatlan. (BÍRÓ 1894) Két alapvető üzemi időszak ismeretes: A nyári, öntözési szakasz április elejétől október végéig tart. A téli, belvíztározási szakasz pedig november elejétől március végéig. Belvíztározás Levonulási vízszint +290 cm. Tározott vízmennyiség 360 000 m3. A téli, belvíztározásra való felkészülés időszaka során /november és március között/ a holtág vízszintje 160 cm csökken. Ekkor csak a nyúlzugi átvágás torkolati szakaszában van jelentős, de pangó jellegű víz. Anna-liget és Bikazug irányában csak keskeny vízcsík jelzi az erősen feliszapolódott medret. A 80-as évekig ide torkollott a szennyvíztelep csőrendszere, melyen keresztül a város „tisztított” szennyvize a holtágba jutott. A téli időszakban ez a szennyvíz visszafelé, a város irányába folyt, s ezzel erősen terhelte az amúgy is pangó vizű szakaszt. Mára megszűnt Szarvason a tisztított szennyvíz bevezetése a holtágba.

21

Öntözés A nyári, öntözési szakaszban /április és október között/ a biztosítandó vízszint 356 cm. A tározott vízmennyiség pedig 540 000 m3. A békésszentandrási duzzasztó 1942-ben történt megépítése után lehetővé vált a holtág stabil vízellátása, amire több ezer hektár rizstelep /az utóbbi években a rizstermesztés visszaesett/, halastó, legelő, esőztető öntözőtelep támaszkodik. Több öntözővízkivétel működik. A legjelentősebb a Dögös-Kákafoki szivattyútelep, amely 3,5 m3/s teljesítménnyel a kákafoki-szentesi öntözőrendszer felé továbbítja a vizet. Az öntözési idény alatt 40-40 millió m3 vizet szállít szántóföldi növények, rizs, legelő öntözéséhez. Emellett távolabbi halastavak feltöltéséhez /pl. kunszentmártoni halastavak/ is több millió köbméter víz kell. A parti sávban található „hobbi-kertek” illegális vízellátását is a holtág biztosítja. Ipari vízszolgáltatás Ezt a funkciót elsősorban a partján elhelyezkedő Haltenyésztési és Öntözési Kutatóintézet tápvízellátása jelenti. Szennyvíz befogadás Az utóbbi években legálisan már csak Békésszentandrás biológiailag tisztított szennyvize jut közvetve a holtágba. Emellé párosul az illegális szennyvíz bejuttatás (a parton elhelyezkedő lakóés nyaralóházak, üzemek, közintézmények), melynek pontos mértéke nem ismert. TAVAK Kísérleti halastavak: 76 db különböző méretű kísérleti tó kb. 10 ha összes vízfelülettel. Fő tevékenység: halastavi kísérletek végzése; fontosabb kísérletbe vont halfajok: ponty, afrikai harcsa, fehér busa, pettyes busa, amur. A tavak vízellátása a Szarvas-Békésszentandrási-holtágból, lecsapolása ugyanebbe a holtágba történik. Iskolaföldi termelő halastavak: Üzemeltetője bérlőként az Aranyponty Halászati Zrt.; 70 db különböző méretű tó 300 ha összes vízfelülettel és egy halkeltetővel. Fő tevékenység: halszaporítás, ivadéknevelés, étkezési hal termelés, ponty génbank fenntartás, a HAKI-val közös K+F programok; fontosabb tenyésztett halfajok: ponty, fehér busa, pettyes busa, amur. A tavak vízellátása a Hármas-Körösből, lecsapolása a Szarvas-Békésszentandrási Körös-holtágba történik. Kivételt képeznek a teleltető tavak és az ún. tavi recirkulációs rendszer, amelyeknek a vízkivétele a holtágból, és a lecsapolása is a holtágba történik. A telep teljes területe Békésszentandrás közigazgatási területéhez tartozik. Horvátpusztai termelő halastavak: A telepet a HAKI 2005. december 31-ével átadta az NFA részére. Akkor a tavak egy részét az INNOFLEX Kft. üzemeltette. A halastórendszerben 35 db különböző méretű tó található, 360 ha összes vízfelülettel. A tavak vízellátása a HármasKörösből, lecsapolása ugyancsak a Hármas-Körösbe történik. Recirkulációs kísérleti halnevelő: Zárt rendszerű medencés halnevelő 200 m3 hasznos víztérfogattal. Fő tevékenysége: medencés halnevelési kísérletek végzése; fontosabb kísérletbe vont halfajok: tokfélék, süllő, afrikai harcsa, tilápia, ponty, lesőharcsa. Vízellátása részben fúrt kutakból, részben a holtágból, fűtése termálvízzel történik; a használt elfolyóvíz ülepítés és biológiai szűrés után a Körös-holtágba kerül kibocsátásra.

22

Szarvas-Fish Kft. intenzív haltermelő telepe: A telep Békésszentandrás közigazgatási területén található. Termálvízzel táplált átfolyóvizes medencékben afrikai harcsa termelést és feldolgozást végző vállalkozás, vízellátása fúrt melegvizes és hidegvizes kutakból, kevert vízzel történik. A termelő medencékből elfolyó napi 1.200 m3 használt víz kibocsátása részleges ülepítés után a holtágba történik. Mivel a telep elfolyó vize ásványi és szerves szennyezőanyagokat tartalmaz, a holtág befogadóként szolgáló szakaszának vízminőségét nagymértékben rontja. Emiatt a 2000. évtől a HAKI vízökológiai és technológiai kutatócsoportjai félüzemi vízkezelési kísérleteket végeznek az intenzív haltermelő telep elfolyóvizének tisztítási lehetőségeit illetően. Jelenleg az elfolyóvíz mintegy 30%-át kibocsátás előtt a kutatások eredményeképpen kifejlesztett ún. halastówetland kísérleti rendszerben, 80-90 %-os hatásfokkal tisztítják, illetve részben újrahasznosítják. A vízkezelő rendszer a HAKI kísérleti telepén található. A HAKI-val és az Innoflex Kft-vel közösen elvi vízjogi engedéllyel rendelkezik a Kft. a teljes elfolyóvíz mennyiség üzemi méretű (17 ha) tó-halastó-wetland típusú rendszerben történő tisztítására. Innoflex Kft. intenzív haltermelő telepe: Főként afrikai harcsát, de kisebb mennyiségben tilápiát és tokféléket is termelő vállalkozás. Vízellátása termálvizes kutakból történik, vízfelhasználása napi 800 m3. A medencékből elfolyó víz kibocsátása részleges tisztítás után a holtágba történik. Az elfolyóvíz kezelése a kibocsátás előtt egy kombinált mechanikai-biológiai tisztító rendszerben történik, mellyel az elfolyóvíz formált állapotú tápanyagtartalmának jelentős részét kivonják. A HAKI-val és a Szarvas-Fish Kft-vel közösen elvi vízjogi engedéllyel rendelkeznek a teljes elfolyóvíz mennyiség üzemi méretű (17 ha) tó-halastó-wetland típusú rendszerben történő tisztítására. 2.2.2.Felszín alatti vizek A Szarvasi Önkormányzat többször módosított 37/2004. (XII. 17.) rendelete rendelkezik az ivóvíz-ellátási és szennyvíz-elvezetési szolgáltatásról. Az Alföld - így Szarvas - területén nincs fontosabb ásványi nyersanyag a felszín alatti vizeknél. A talajvíz-viszonyokat a felszíni - felszín közeli hidrogeológiai, a morfológiai - domborzati és az éghajlati adottságok határozzák meg alapvetően, ám számottevő az emberi tevékenység (felszíni szennyezés, vízkivételek és betáplálások, vízkeveredés) befolyása is. Vidékünkön a talajvíz az uralkodóan finomszemcséjű, és igen változatos összetételű üledékekben található. A nagymértékű vízszintingadozással jellemezhető talajvízrendszer nagyjából követi a terület morfológiai viszonyait: a magasabb térszínű DK-i területeken mélyebben (3-5 m), a mélyebben elhelyezkedő terep alatt általában magasabban (1-3 m) van a talajvíz. A Szarvas környéki talajvizek kémiai összetétele igen változatos képet mutat. A vízfolyások környezetében - azok hígító hatása miatt - alacsonyabb (1000 mg/l körüli), a terület nagyobb részén 1000 - 2500 mg/l közötti só-koncentráció mérhető, de néhány foltban (D, DK felé) 5000 10000 mg/l oldott anyagtartalom is előfordul. A kationok között a nátrium szinte egyeduralkodó. A Na-ion mennyisége elsősorban az agyagos víztartó üledékkel van összefüggésben, de nem kizárható a mélyebb rétegekből felszivárgó víz Na-dúsító hatása sem. Az anionok esetében az általánosan elterjedt hidrogén-karbonát mellett 23

szulfátos, kloridos és kevert anion összetételű talajvizek is előfordulnak. A mélységi vizek felfelé való migrációjának és a talajvízbe való bekeveredésének egyik legfontosabb jelzője a Cl-tartalom. A sómennyiség és sóösszetétel tekintetében egyaránt nagy különbségek mutatkoznak egymáshoz közel fekvő területeken is. Mélységi (réteg) vizek Az Alföld rétegvizei a negyedidőszaki vékonyabb és lazább folyóvízi, valamint az alatta lévő vastagabb, tömöttebb tengeri eredetű pannon üledékekben találhatók. A felső-pannon-pleisztocénholocén képződményei az Alföld édesvíztartó összletei. Jó vízadó rétegek húzódnak a negyedidőszak durvább képződményeiben, valamint a felső-pannon porózusabb rétegeiben. Az alsó-pannon, valamint a felső-pannon és negyedkori kifejlődést elválasztó levantei rétegek vízben szegények. Szarvason a rétegvíz-mennyiség 1-1,5 l/s/km2-re becsülhető. A nagyszámú ártézi kutak vízhozamai mérsékeltek, kevés a bővizű kút. A kitermelt termálvizek sokoldalúan hasznosulnak. A vidék rétegvizeire is jellemző a mélységgel növekvő sótartalom, valamint a NaHCO3-os összetétel. Felszín alatti vizeket veszélyeztető források a településen: - felhagyott szeméttelep (belterület, 3544/6., 7., 11., 12. hrsz., rekultiválása pályázati forrásból történik.) - illegális hulladéklerakás (az Önkormányzat által szolgáltatott adatok szerint illegális hulladéklerakások történnek a Város területén, azonban azt a közszolgáltató Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. folyamatosan felszámolja.) - a lakossági meglévő és nem vízzáró szennyvízgyűjtő aknák, illegális szikkasztások - állattartó telepek és háztáji állattartás csurgalékvizei, a nem megfelelő trágyatárolási helyek, a hígtrágya nem megfelelő kezelése - benzinkutak, telephelyi üzemanyag-tárolók - ipari üzemek és létesítmények nem megfelelő üzemeltetése során (keletkező hulladékok nem jogszabálynak megfelelő tárolása és ártalmatlanítása, főleg veszély es hulladékok esetében) - mezőgazdasági tevékenységek során felhasznált műtrágyák, növényvédő szerek alkalmazása. Felszín alatti vizek igénybevétele: Szarvas Város területén a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98 %. Vízellátás, csatornázás Közüzemi hálózatba bekapcsolt lakások közterületi kifolyó Összes szolgáltatott víz

ebből háztartásoknak

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások

24

db db ezer m3 ezer m3 km

7095 139 829 529,5 101,5

db

5852

Elvezetett szennyvíz

ebből háztartásokból tisztítottan

ezer m3 ezer m3 ezer m3

783 525 788

A Város teljes területén az ivóvíz ellátás a Békés Megyei Vízművek Zrt. által üzemeltetett Orosházi Kistérségi Vízműről biztosított. A Vízmű Zrt. egyik alaptevékenysége az ivóvíztermelés és szolgáltatás. 1954. július 30-án megalakul Békésen a Társaság jogelődje a Békés Megyei Vízmű és Kútkarbantartó Vállalat, majd 2003. november 18-án a Békés Megyei Vízművek Rt. és 2006. október 20-án pedig a Zrt. Jelenleg 66 településen látják el az ivóvízellátást, valamint 27 településen a szennyvízelvezetést. Vízjogi engedéllyel rendelkező helyi rétegvízkút kb. 90 db található, köztük legjelentősebbek a  Szarvasi Gyógy-Termál Kft. - B-57 OKK számú kút 55.000 m3/év, - Erzsébet-ligeti termálkút: 270.000 m3/év,  a Liget Hotel medence 58000 m3/év,  K- 52, K- 49 jelű kút 29200 m3/év,  Barex Kft.,  Therm-Organ Kft.,  Rózsási Kft. Termálvíz helyzete: Az Erzsébet-liget termálkútjának vizét lakások és intézmények fűtésére használják, majd visszajuttatják és hűtik a városi sportpálya melletti hűtőmedencében, s ezt követően a tisztított szennyvíz nyomóvezetékébe juttatva, keveredve azzal kerül elvezetésre. Az Erzsébet-ligeti termálkutat a Porció Kft. üzemeltette 2004-ig, ekkor visszakerült az önkormányzathoz. 2004. évtől először az M-Thermál, majd egyesülésüket követően 2005. évtől a Szarvasi Gyógy-Termál Kft. üzemelteti, melynek keretében 120 lakás fűtését látja el, illetve a következő intézmények termálvíz szolgáltatását végzi: Szarvas Város Polgármesteri Hivatala, Szent István Egyetem Pedagógiai Kar, Szent István Egyetem Mezőgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, Városi Sportcsarnok, Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye, Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon, Vajda Péter Művelődési Központ, Szirén Ruházati Kft., Szarvasi Gyógyfürdő, Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Szarvasi Szakorvosi Kft., Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Intézménye, Ruzicskay Alkotóház. Felszín alatti vizek minősége, terhelése: Lokális, de magas szennyezőanyag koncentrációjú talajvízszennyezések keletkezhetnek az illegális hulladéklerakás, folyékony hulladék ürítése, túlzott mértékű műtrágya használat, illetve néhány terület csatornázatlansága miatt. Ezen szennyeződések mindegyike elsősorban szerves eredetű szennyezést okoz, mely szennyezések idővel lebomlanak és átalakulnak, így viszonylag kisebb károkat okoznak a felszín alatti vizekben. Azok a szennyeződések, melyek a város felszíni vizeiben tartós károsodást okoznak és kármentesítésük mindenképpen szükséges, elsősorban nem 25

megfelelő kialakítású szénhidrogén tartályok meghibásodásai során keletkezhetnek, ill. ipari üzemek okozta nehézfém szennyezések miatt. A Város területén a kármentesített területek monitorozása folyik. Szarvas Város területén a közkifolyók és ivóvízkutak minőségét évente több alkalommal is vizsgálják laboratóriumi körülmények között. A vizsgálati eredményekből kiderül, hogy határérték feletti szennyeződés mangán és arzén tekintetében szinte minden vizsgálati eredményben kimutatható volt a vonatkozó 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 1. sz mellékletében foglalt határértékeknek megfelelően. Vízbeszerzés A város vízellátása az Orosházi Kistérségi Vízműről biztosított. A helyi vízműtelep nem üzemel, a víz magas arzéntartalma miatt bezárásra került. Az elosztóhálózat átadási ponton keresztül kapcsolódik a távvezetékhez. A Város a Gyomaendrődi Üzemmérnökséghez tartozik. A rendszer az 5 db kútból álló T-1 jelű, 4 db kútból álló T-2 jelű és a 4 db kútból álló T-4 jelű kútcsoportból nyert vizet juttatja - a Csanádapácai nyomásfokozó gépházon keresztül - NA 500 ac. nyomóvezetéken az Orosházi Dózsa Vízműtelepre. Az Orosházi Dózsa Vízmű gépházból történik az átemelés Orosháza, Kardoskút, valamint a Szarvasi ágon lévő települések ellátására. Az ivóvíz NA 500 ac. vezetéken jut Nagyszénásra a Gádorosi elágazásig. Itt NA 200 KM PVC vezeték épült a Gádorosi Vízműtelepig, a község határán létesített átadási ponttal. Szarvasra az ivóvizet NA 400 ac. nyomócső szállítja. A termálvíz fogadása, elvezetése az alábbiak betartása mellett történik: - Az NA 400-as szennyvíz-nyomócsőbe a beemelés max. 81 m3/h teljesítményű szivattyúval történik. - Termálvíz beemelés a használat után közvetlenül nem, csak a kiegyenlítő tóból történhet. - A nyomóvezetéken keresztül termálvíz elvezetés a Hármas-Körösbe csak a minimum kétszázszoros hígítás megléte esetén történik. A befogadóba vezetett termálvíz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 oC-ot. Az előírt 200-szoros hígítás a Hármas-Körös duzzasztói ágán levonuló, minimum 5 m3/s-os vízhozamig biztosított. Ha a duzzasztói ágon levonuló vízhozam a fenti érték alá csökken, az előírt hígítás biztosítása érdekében, a tisztított szennyvíz hígító hatásának figyelembe vétele mellett gondoskodnak a termálvíz elvezetés intenzitásának csökkentéséről. - A geotermikus közműtől történő termálvíz elvezetés a tisztítótelepi átemelő üzemidejével összhangban történik, mert így biztosítható a maximális hígulás és az egyenletes szennyezőanyag kibocsátás. - Az elvezetésre kerülő tisztított szennyvíz mennyiségi adatait külön rögzítik nappal (6-22 óra) és éjjel (22-6 óra), napi bontásban. - A termálvíz elvezetés kezdési és befejezési időpontját az illetékes KTVF felé jelentik be. (2005ben befejezés: április 20., kezdés: október 10.) - Rögzítik a termálvíz átemelések napi kezdetét és végét, az átemelt termálvíz mennyiségét. 2.3. A szennyvíz felosztottsága, elvezetése A vízhasználat során keletkezett szennyvizeket szennyvízcsatorna hálózaton keresztül vezetik el a Szarvasi szennyvíztisztító telepre. A szennyvízcsatorna hálózat 1967. évtől van kiépítve a Város területén. A kiépítettség aránya 87,3 %, a rákötések aránya 77,7 %. A szennyvízcsatorna 26

hálózaton egy lakosra jutó elvezetett szennyvíz mennyisége 30,2 m3. A közszolgáltató a Békés Megyei Vízművek Zrt. A Város területén a rá nem kötött családi házaktól, intézményektől a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. szállítja el a szennyvizet a Szarvasi Szennyvíztisztító telepre. A jelenleg működő szennyvíztárolási - kezelési rendszer bemutatása: A szennyvízrendszer feladata Szarvas város területén keletkező kommunális és ipari szennyvizek gyűjtése, szennyvíztisztító telepre juttatása, majd tisztítás után a Hármas-Körös Békésszentandrási duzzasztó alatti szakaszába történő bevezetése. A szennyvíztisztító telep a város dél-nyugati részén, a Maczó-zugban, a 9612/3. és 9617. helyrajzi számú területen található. Tisztítási technológia: egylépcsős biológiai tisztítás. Tisztítótelep kapacitása: hidraulikai - 4.600 m3/d, biológiai bonthatóság - 30.083 LEÉ. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek befogadója a Békésszentandrási duzzasztó alatt a Hármas-Körös 47,32 fkm szelvénye, parti beömléssel. Szarvas város területén üzemelő csatornahálózat elválasztott rendszerű. A város területén keletkező szennyvizek a csatornahálózatba kerülve gravitációsan jutnak a szennyvíz öblözeteknek megfelelő átemelőkbe. Ezek az átemelők elhelyezkedésüktől és teljesítményüktől függően fő- és közbenső átemelők. A településen üzemelő átemelők száma 11, melyből 3 főátemelő, 8 közbenső átemelő. A műtárgyakban üzemelő szennyvízszivattyúk a nyomóvezetékeken keresztül juttatják a szennyvizet a tisztítótelepre. A csatornázatlan területekről szippantókocsikkal hordják a szennyvizet a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep és a szennyvízelvezetés főbb műszaki adatai 2006. évben: Tisztítótelep hidraulikai kapacitása (m3/d) Tisztítótelep biológiai kapacitása Átlagterhelés Tisztítási technológia Gravitációs csatorna hossza Nyomóvezeték száma Nyomóvezeték hossza Főátemelő Közbenső átemelő Biofilterek száma Tisztított szennyvizet elvezető nyomóvezeték hossza Összes elvezetett szennyvíz Ebből lakossági A technológia elemei Mérőakna

4600 m3/nap 30.083 LE 3.919 m3/nap Egylépcsős eleveniszapos biológiai tisztítás 71.797 fm 4 db 11.105 fm 3 db 8 db 6 db 6.057 fm 1.430.410 m3 576.169 m3 Jellemzői Mérete: 2,0 m x 2,20 m

27

Rácsakna Osztóakna 4 db oxidációs árok 2 db oxidációs (bécsi) medence 7 db utóülepítő Fertőtlenítő medence Tisztított szennyvíz átemelő Tisztított szennyvíz nyomóvezeték

Gépi tisztítás Hét osztású, vasbeton osztóakna, alaprajzi mérete: 3,30 m x 3,90 m Méretük: 467 m3, 560 m3 és 2 db 715 m3 Méretük: 2 db 1.050 m3 5 db Dortmundi ülepítő-függőleges átfolyású 2 db Dorr ülepítő-sugárirányú átfolyású 66 m3 Műtárgy mérete: 4,0 m x 3,5 m Térfogatáram mérő típusa: IDA 300 NA 400-as nyomócső, 6.057 fm

Szarvas Város Csatornamű üzemeltetési utasítását 1. sz. mellékletként csatoltuk, mely tartalmazza a szennyvíztisztító telep üzemeltetésével, környezetvédelmi intézkedésivel kapcsolatos adatokat. 2.4. Föld Szarvas Város a Dél-Alföldön a Békési-sík kistájon 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúziós lösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalék-kúpsíkság peremi részén helyezkedik el. A síkságot néhol elhagyott medermaradványok csökkentik. Jellemző domborzati formái fluviális-fluvioeolikus genetikájúak. A Szarvas környéki talajok fiatal, finomszemcsés talajképző kőzeten, fejlett mikrodomborzaton, erőteljes felszíni és felszín alatti víz hatására, szélsőséges csapadék-ellátású kontinentális éghajlaton, változatos, vízkedvelő növényzet alatt, meghatározó, tájformáló emberi tevékenység következtében alakultak ki, érték el a mai állapotukat. A talajképződés folyamatai közül a sztyeppesedés, rétiesedés és szikesedés feltételeinek feleltek meg elsősorban a környezeti adottságok, ezért a csernozjom, szikes, réti és öntés talajok különböző típusai, altípusai és változatai fejlődtek ki. A mezőségi (csernozjom) talajképződés feltétele az egyensúlyi víz- és anyagmérleg. A mélyben karbonátos és sós réti csernozjom talajok a vidék DK-i magasabb térszíneit borítják. Talajképző kőzetük áthalmozott lösz, fizikai talajféleségük agyagos vályog. A gyengébb-erősebb talajvízhatásra a rétiesedés-szikesedés bélyegei utalnak. A só-felhalmozódás, szikesedés jellemzői a szélsőséges vízháztartás, mérsékelt vagy erős só, illetve kicserélhető Na-felhalmozódás. Szikes talajok - elsősorban sztyeppesedő réti szolonyec - a mélyebben elterülő, magas talajvíz-állású sós talajvizű területeket, Szarvas D-i (Káka) részét jellemzik. A magas és legmélyebb térszín közötti területeket - a térség zömét - réti talajok borítják. A réti talajképződésre jellemző a felfelé irányuló vízmozgás a vízmérlegben és talajvízhatás (felhalmozódás) az anyagmérlegben. Kialakulásukat a változatos talajképző kőzet, az időszakos felszíni és felszín alatti talajvízhatás, a mozaikosan eltérő talajvízminőség és a szerves anyag felhalmozódást biztosító réti növényi formáció határozta meg az eltérő talajképző kőzetbeni és talajvíz-összetétel viszonyokat tükrözik a különböző réti talajtípusok (szolonyeces, öntés, csernozjom), altípusok és változatok.

28

Rétiesedő öntés talajok a folyóvizek, holtágak keskeny szegélyét borítják. Szarvas térsége talajainak mezőgazdasági hasznosítását nehezítik: - a mélyebb térszíneken gyakran felszín közeli helyzetbe kerülő talajvíz - a talajok döntő többségére jellemző - különböző mélységben és eltérő erősséggel jelenlévő só-felhalmozódás (szikesedés) - az uralkodónak tekinthető agyagos mechanikai összetételből (is) eredő tömődöttség, kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok - a felső 0-50 cm-es talajréteg közel általános szénsavas mészhiánya. Földrészlet statisztika fekvésenként: fekvés

belterület külterület zártkert ÖSSZESEN

földrészletek száma

5861 4620 4717 15198

egyéb önálló épülete k száma 622 200 426 1248

egyéb önálló lakáso k száma 5550 750 1200 7500

összes terület (m2)

legkisebb földrészle t terület (m2)

legnagyobb földrészlet terület (m2)

átlagos földrészle t terület (m2)

18 52 11

454417 1307242 140111

1854 30649 1931

10867901 141596399 9108505 161572805

Földrészlet statisztika művelési áganként: művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

összes alrészlet terület (m2)

erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös halastó kert kivett nádas szántó szőlő

177 29

188 31

394 20 968 6 2428 8667 24 4289 15

3910442 32222

legkisebb alrészlet terület (m2) 165 432

legnagyobb alrészlet terület (m2) 231227 2171

átlagos alrészlet terület (m2) 20800 1039

434

6485768

76

544810

14944

29 978 40 2434 8888 25 6717 15

356810 1265298 3126474 2063893 26560760 217161 117538127 15850

1708 36 2511 22 11 502 140 363

38651 80530 401338 5259 454417 38494 656303 5000

12304 1294 78162 848 2988 8686 17499 1057

A talajtípusok kialakításában az éghajlat, talajképző kőzet és egyéb befolyásoló tényezőn túl elsősorban a víz, a hidrológiai adottságok (talajvízszint, talajvíz kémiai összetétele, felszíni vízhálózat) voltak döntő hatással. A terület átlagosan 83-92 tengerszint feletti magasságú. Felszíne DK-ről ÉNY felé 110 m tengerszint feletti magasságról 80 m-ig lejt. Ez is bizonyítja, hogy a táj felszínformálásában a Maros határozottabban vette ki a részét, mint a Körös. A csapadék mennyisége ÉNY-ról DK felé növekszik. Szarvas környékén az évi csapadék sokszor az 500 mm-t sem éri el. Legtöbb csapadék júliusban hullik. Legszárazabb hónap a január, a tél tehát hóban szegény. Ezeknek a talajoknak a struktúrája eltér a nem sós talajtípusoktól, tömöttebbek, színük világosabb, vasrozsdafoltosság és glejesedés jelenik meg az anyakőzetben. Jó vízmegtartó képességüket,

29

vízgazdálkodásukat, illetve termékenységüket a só-felhalmozódási réteg különösen akkor korlátozza, ha a felszínhez közel helyezkedik el. Ilyen talajoknál a nem megfelelő öntözővíz, a helytelen öntözés „beindíthat” egy elsózódási folyamatot, s a jó talajoknál szikesedéshez vezethet. Antropogén talajok Antropogén talajokon az eredeti talajképző tényezők és talajszintek nem ismerhetők fel. Szarvas belvárosának talajai is jelentős átalakításon mentek keresztül, amelyeket három csoportba sorolhatunk:  természetes genetikájú talajok, ezeket beépítették;  természetes, helyben keletkezett talajok, melyek komoly átalakítást szenvedtek;  természetes és technogén (építési törmelék) anyagot is tartalmazó feltöltés, szintelhordás, anyagráhordás stb. Az ember felé irányuló nehézfém terhelés háromféle úton történhet:  a táplálkozás (kiskertek, zöldség);  az ingestió (főleg gyerekeknél a játszótér talajával, homokkal való érintkezés);  inhaláció - talajszemcsék felporzása, itt az ülepedő por nehézfémtartalmát és területi változásait kell különösen vizsgálni. 2.5. Természetvédelem Napjainkban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a természeti adottságok humán értékei használatának igénye, a természetes élőhelyek, tájképi értékek védelmének szükségessége, természet-közeli állapotuk hosszú távú fenntartásának követelménye. Egyszerre kell a hasznosítás és a megőrzés – egyszóval a környezetgazdálkodás – szempontjait úgy ütköztetni, összehangolni, hogy a természeti adottságok és értékek, mint a közösség tulajdona, hosszú távon megmaradhassanak, megújulhassanak és szolgálhassák utódaink örömét és érdekeit. A fenntartható fejlődés elvét kell szem előtt tartani, tehát a jelenben meglévő erőforrásokat oly módon kell hasznosítani, hogy a jövő generáció számára is biztosított legyen az ezzel való gazdálkodás lehetősége. A már több évtizeddel ezelőtt megfogalmazott elgondolás, a Dél-Tiszántúl természeti kincseinek nemzeti parki keretek közötti megőrzése, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 3/1997-es rendeletével - mely létrehozta hazánk hetedik nemzeti parkját, - vált valóra. Azt, hogy a térség unikális természeti értékkel rendelkezik, az is bizonyítja, hogy már a Körös-Maros Nemzeti Park jogelődjét, a Körös-Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóságot az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége 1995. őszén felvette tagjai sorába. A Nemzeti Park célja, hogy megőrizze a Bihari-, Béli- és Zarándi-hegységek lábától a Tiszáig húzódó egyedi arculatú táj magyarországi részének mozaikosan fennmaradt természeti értékeit. A magyarországi bioszféravédelem gyakorlati kidolgozásában és alkalmazásában fontos szerepet játszanak moziakos, az intenzív mezőgazdasági tájban szigetekként létező védett területei, mivel megfelelő ökológiai hálózat kialakítása nélkül hosszútávú fennmaradásuk nem lehetséges. A Nemzeti Park területegységei közül a Körös-ártér egy részlete Szarvas közigazgatási területén található.

30

Egy másik területegység, a Cserebökényi puszta, mely már Csongrád megyében fekszik, közvetlenül határos a város, „Káka” elnevezésű déli határrészével. Az alábbiakban röviden bemutatjuk és jellemezzük a Körös-ártér területegységet, ezen belül kiemelten a Szarvas térségére jellemző területrészt, melyet előbb 1979-ben helyi védetté nyilvánítottak, majd 1997-től a KörösMaros Nemzeti Park részévé vált. A Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 19/2006. (V.19.) rendelet 57. §-a rendelkezik a „Természetvédelmi előírásokról”, valamint a 3. sz függeléke tárgyalja a területen található Országos Természetvédelmi Területeket. Országosan védett természeti területek Körös-ártér A vizsgált terület tájtörténetét taglaló fejezetben már részletesen szóltunk a Körösvidék átalakulásának folyamatáról. A folyószabályozások előtti időkben a Tisza és mellékfolyói által határolt táj a vizes és szárazabb típusú élőhelyek /szikes gyepek, sziki tölgyesek, löszpuszták, lápok, mocsarak, morotvák, vizes rétek, kemény- és puhafa liget- és galériaerdők/ rendkívül változatos mozaikjából épült fel. A Körös hajdani kiterjedt árterülete a szabályozások után védtöltések közé szorított hullámtérre szűkült. A Hármas-Körös hullámterén kialakult másodlagos táj sajátossága a valamikor az egész Körösvidékre jellemző ősibb és a szabályozással létrejött új, másodlagos pl. morotvák, kubikgödrök, botoló füzesek kis területen való tömörülése, együttérzékelhetősége. Az ártéri vizes élőhelyek és ligeterdők európai szinten is az általánosan veszélyeztetett élőhelyek közé tartoznak. Különösen fontosak a folyószabályozások során kialakult holtágak közül az ún. szentély holtágak, melyek háborítatlanul őrzik az egykori vízi világ megmaradt természeti kincseit. A Szarvashoz tartozó hullámtérben található az Aranyosi szentély holtág. A holtágat gazdag madárvilágú fűz-nyár, puhafa ligetek és háborítatlan, öreg kubik erdők kísérik, melyeket az áradások után visszamaradó víz a hajdani mocsárerdőkhöz tesz hasonlatossá. Szarvasi Arborétum TT A Szarvasi Arborétum telepítését Bolza Pál 1885-ben kezdte el nagyapja, Bolza József emlékére, aki a szintén parkosított kisebb területeket "Pepi-kert"-nek nevezte el. Ma országosan védett természeti érték, Természetvédelmi Terület. Összterülete 82,2 ha, melyből a Pepi-kert területe 40 ha, az új terület 42,2 ha, benne négy új gyűjteménnyel. Itt kap helyet az országos fenyő törzsültetvény-génbank, a parkerdő, a cserjegyűjtemény, valamint az exota gyűjtemény és díszfaiskola. A fás növénygyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj (illetve fajta és változat) található. Az arborétum története összefonódott az alapítók családtörténetével. A park sajátos módon illeszkedik a tájba. Az Alföld száraz kontinentális éghajlata a kiegyenlített éghajlatú, csapadékos tájakról származó fajok számára kedvezőtlen ökológiai tényező. Ennek ellenére, az Arborétumot keletről határoló holtág (egykori folyószakasz), a partszegélyében megőrzött ligeterdő foltok kedvezőbb mikroklímát alakítottak ki a szervesanyagban gazdag öntésterületen, melyet a „Pepi-kert” telepítésére szemeltek ki az egykori alapítók. Ezek a kedvező belső klimatikus viszonyok az Arborétum fáinak növekedésével, „öregedésével” egyre kedvezőbbekké váltak. A XX. század elején világhírűvé vált gyűjtemény napjainkban hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élőfa-gyűjteménye. Látogatottsága ugrásszerűen megnőtt az utóbbi évtizedben. A látogatók számára az arborétum minden évszakban más-más, de mindig varázsos arcát mutatja. Sajnos az utóbbi évek éghajlati anomáliái (vastag hóborítás az örökzöldeken, belvizek, aszály) az Arborétum vegetációjára is kedvezőtlenül hatottak. 31

Szarvasi Történelmi Emlékpark TT Az Arborétummal szembeni Holt-Körös parton található a Történelmi Nagy Magyarország mértani középpontja. A múlt század harmincas éveiben a nevezetes ponton egy terméskőből épített, stilizált szélmalmot emeltek. Az emlékhelyet a 8/1991. (IV. 26.) KTM rendelet „Szarvasi Történelmi Emlékpark, Természetvédelmi Terület” néven, a 815-ös belterületi helyrajzi számon, 0,7 hektár területtel országos védelemben részesítette. A védetté nyilvánítás célja a történelmi Magyarország mértani középpontjában emelt emlékmű és környezetének megőrzése. A természetvédelmi terület értékeinek megőrzésével, fenntartásával és bemutatásával járó természetvédelmi kezelési feladatokkal a Kertészeti Egyetem Szarvasi Arborétumát bízta meg. A rendelet 1991. május 1-jén lépett hatályba. Az azóta eltelt időben az Arborétum íves elrendezésben kocsányos tölgy csemetéket ültetett az emlékmű közelébe. A tölgyek szépen fejlődnek. Később a Szarvas város székely testvérvárosától, székely ácsmesterek által készített székely kapu került a terület bejáratához. A terület ápolásában igen lelkiismeretes munkát végez a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. A Történelmi Emlékpark nemzeti megemlékezéseink fontos színhelye. Helyi védettségű természeti területek Bolza-Kastély belső parkja Az 1910-13 között létesített, 1,6 hektáros parkot az OTT (Országos Természetvédelmi Tanács) 1528/1954. sz. határozata nyilvánította védetté. Mind dendrológiailag, mind pedig tájképileg értékes kastélykert. Kiemelkedő értékű a holtág parton álló női, illetve hím ivarú két mocsári ciprus (Taxodium distichum) példány. Élőhely: Szarvas, Szabadság u. 2. Hrsz.: 1. Terület tulajdonosa: Magyar Állam. Terület kezelője: Szent István Egyetem Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (Szarvas, Szabadság u. 2.). Békakonty és kígyónyelv élőhelye A védett kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) és békakonty (Listera ovata) keményfa-jellegű élőhely foltját Molnár Zoltán szarvasi gimnáziumi tanár és botanikus fedezte fel 1979-ben. Javaslatára Békés Megye Tanácsa 3/1979. sz. rendeletével védetté nyilvánította az élőhelyet. Sajnos az utóbbi években a ligeterdő degradációja figyelhető meg. A cserje- és avarszint erősen gyomosodik. Az élőhely megőrzéséhez szükséges a természetvédelmi kezelés célirányos beavatkozása. Élőhely: Szarvas, Evangélikus Ótemplom mögött, a Vasút u. nyugati részén. Hrsz.: 203. Terület tulajdonosa: Szarvas Város Önkormányzata. Terület kezelője: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. Szarvasi Anna-liget A ma állami tulajdonú 1908-ban épült Csáky kastély parkját (mely az Arborétum ősének tekinthető) és az ősi keményfa ligeterdő maradványt Békés Megye Tanácsának 2/1989. sz. rendelete nyilvánította védetté. A parktelepítő Bolza József felesége, Batthyány Anna volt a liget egykori névadója. A kastély 1994. óta a Körös-Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, 32

majd 1997. óta jogutódja, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye. A központ mellett került kialakításra a Körösvölgyi Látogatóközpont, illetve az Anna-ligeti tanösvény, melynek segítségével megismerhető a Körös-Maros vidéki táj jellegzetes arculata, növény- és állatvilága. Hrsz.: 01294/1, 01294/2, 01294/3, 01294/5, 01293. Terület tulajdonosa: Magyar Állam. Terület kezelője: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága (Szarvas, Anna-liget 1.). Hrsz.: 01294/7, 01294/8. Terület tulajdonosa: Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. (Szarvas, Szabadság u. 30.). Tessedik-akácfája A hagyomány szerint 1790-ben Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által ültetett akácfát (Robinia pseudo-acacia) Békés Megye Tanácsának 2/1989. sz. rendelete nyilvánította védetté. A városközpontban álló fa már elpusztult. Törzsét és megmaradt ágcsonkjait borostyán futotta be. Szükségesnek látszik egy, a fa állapotára vonatkozó alapos vizsgálat. Ez alapján lehetne eldönteni, hogy kell-e valamilyen konzerválási beavatkozás az állagmegóváshoz. Élőhely: Szarvas, Szabadság u. 30. előtti közpark. Hrsz.: 2056/1. Terület tulajdonosa: Szarvas Város Önkormányzata. Terület kezelője: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. Erzsébet-ligeti mocsári ciprusok (Taxodium distichum). Az Erzsébet-ligetben, a Holt-Körös partján álló, tájképileg meghatározó mocsári ciprus csoportot (Taxodium distichum) Békés Megye Tanácsának 2/1989. sz. rendelete nyilvánította védetté. Élőhely: Szarvas, Erzsébet-liget és a Szarvas-Békésszentandrási holtág szélén. Hrsz.: 5320/1. Terület tulajdonosa: Szarvas Város Önkormányzata. Terület kezelője: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. „Ex lege” védett területek (kunhalmok, szikes tavak): A „Természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvény 23. §-a meghatározta az e kategóriába tartozó táji-természeti értékeket. Az Alföldön a környezetvédelmi miniszter rendelete alapján, az általa kihirdetett listán szereplő szikes tavak, lápok és kunhalmok találhatók. A jegyzék tájékoztató jellegű és nem érinti a kategóriába tartozó, e törvény hatálybalépésével bekövetkező védelmét. Szarvas környékén minden megállapíthatóan ebbe a kategóriába tartozó „kunhalom” vagyis kurgán közvetlen törvényi védelem alá tartozik. Ezek közül 11-et a település a 13/1995. (IV. 19.) számú rendeletével helyi védelemben is részesített. A 13/1995. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelet alapján helyi védett: Balczó-halom 0709 hrsz-ből 0,3 ha Czibula-halom 0668 és 0670/7 hrsz-ből 2,0 ha lok. Filyó-halom 8063 és 8041/2 hrsz-ből 1,0 ha Gyilkos-halom 0363 hrsz-ből 1,0 ha lok. Strázsa-halom 3564/1 hrsz-ből 1,5 ha lok. Szappanos-halom I. (Skorka-halom) 0631/1 hrsz-ből 1,0 ha lok. Podani tanya 0569/1 hrsz-ből 0,5 ha Füzeshalom 0556 hrsz-ből 0,6 ha Királysági kettős halom 01047 hrsz-ből 0,2 ha 33

Káka kettős-halom 01047 hrsz-ből 2,0 ha Décsi-halom 0561/5 hrsz-ből 1,1 ha Csikós-halom 9289.1 H05 lok. Farkas-halom 9289.1 I03 lok. Filagória-domb lok. Káka-halom I. 9189.3 G01 lok. Kovács-halom lok. Nádas-halom lok. Bogdán-halom Közép-halom Rózsási-halom Tere-halom Borgulya-halom I. Borgulya-halom II. HAKI-halom Kákahalom II. Lómer-halom „ Ex lege” védelemmel nyilvántartott szikes tómeder nincs a település közigazgatási területén. Érzékeny Természeti Területek (ESA területek) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján elkészített 2/2002-es KöM-FVM együttes rendelet értelmében az „Érzékeny Természeti Területek” (a továbbiakban: ÉTT) fogalom, valamint a hozzátartozó szabályozás, pályázati-támogatási rendszer bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A rendelet szempontrendszere alapján az ÉTT kijelölése az alábbi kategóriákban történik: a) kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; b) fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges; c) tervezett ÉTT: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható. A rendelet 1. számú melléklete a kijelölt, kiemelten fontos, fontos és tervezett ÉTT térségek, a 2. számú melléklete pedig az e térségekben lévő települések felsorolását tartalmazza.

34

1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelethez (a)Az ÉTT kijelölt térségei kategóriánként Fontos ÉTT-ek térségei Nemzeti Park Igazgatóság

Körös-Maros Nemzeti Park

ÉTT megnevezése

Gyula-Dobozi ártér, Körös-szög, Kígyósi területek, Vésztő-Szeghalom környéke

2. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelethez (b)Érzékeny természeti területekkel érintett települések felsorolása Fontos ÉTT térség Körös-szög Nemzeti Park Igazgatóság Települések neve

Körös-Maros Nemzeti Park Nagytőke, Szarvas, Szelevény, stb…

A fentiek értelmében Szarvas fontos érzékeny természeti területen fekszik. Ramsari egyezmény hatálya alá eső területek Nincs Szarvas város közigazgatási területén. Natura 2000 hálózattal érintett hrsz-ok listája Szarvas Város területén Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet 3 számú mellékletének megfelelően. Cserebökény (HUKM20027) 01018/2, 01018/20, 01018/3, 01036/1, 01036/2, 01041/2, 01042, 01043/1, 01043/2, 01044, 01045/1, 01045/2, 01045/3, 01046, 01047, 01048, 01049, 01050, 01051/1, 01051/2, 01052, 01160, 01162, 01163, 01164/10, 01164/11, 01164/12, 01164/13, 01164/14, 01164/15, 01164/16, 01164/17, 01164/18, 01164/19, 01164/2, 01164/20, 01164/22, 01164/23, 01164/24, 01164/25, 01164/3, 01164/4, 01164/6, 01164/7, 01164/8, 01167, 01169/1, 01169/2, 01171/1, 01171/2, 01172, 01173/1, 01173/2, 01173/3, 01173/4, 01173/5, 01173/6, 01173/7

Hármas-Körös (HUKM20017) 010, 0122, 01223, 01225, 0123, 01250, 01252, 01293, 01299, 0133/10, 0133/11, 0133/8, 0133/9, 0137, 03, 037, 038/3, 038/4, 038/5, 038/6, 04, 040, 047/2, 047/4, 047/5, 047/6, 05, 058, 059, 06, 060, 061, 062, 063, 07, 08, 09

Tóniszállás-Szarvasi gyepek (HUKM20026) 0215/1, 0216/2, 0216/3, 0216/4, 0216/5, 0216/6, 0216/7, 0216/8, 0217, 0218, 0249, 0251/2, 0251/3, 0251/4, 0251/6, 0251/7, 0251/8, 0253, 0254/1, 0254/4, 0254/5, 0254/6, 0254/7

Különleges madárvédelmi területnek jelölt területek a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet 1 számú mellékletének megfelelően: Cserebökényi-puszták (HUKM10005) 01000/2, 01000/3, 01032/2, 01032/3, 01032/4, 01032/5, 01032/6, 01033, 01034, 01035, 01036/1, 01036/2, 01038/1, 01038/2, 01038/3, 01038/4, 01038/5, 01038/6, 01038/7, 01039, 01040, 01041/2, 01041/4, 01041/5, 01041/6, 01041/7, 01042, 01043/1, 01043/2, 01044, 01045/1, 01045/2, 01045/3, 01046, 01047, 01048, 01049, 01050, 01051/1,

35

01051/2

Szarvas város Országosan védett épületek jegyzéke: Ady Endre u. 1/1. (2301. hrsz.) Szárazmalom Anna-liget (01294/3. hrsz.) Bolza-Csáky-kastély Damjanich u. 73. (4459. hrsz.) népi lakóház Kálvin János u. 1. (2349. hrsz.) szlovák tájház Kossuth u. 2. (2017. hrsz.) ev. granárium Kossuth u. 5. (2042. hrsz) volt ev. kántortanítói lak Kossuth u. 15. (2037. hrsz.) polgárház Kossuth u. 16. (2024. hrsz.) polgárház Szabadság u. (2072. hrsz.) r.k. templom Szabadság u. 2. (1. hrsz.) Bolza-kastély Szabadság u. 28. (2056. hrsz.) Mitrovszky-kastély Vajda P. u. 1. (2044. hrsz.) volt tanintézet (ma Múzeum) Vajda P. u. 2. Evangélikus Ótemplom Vajda P. u. 5. (2014. hrsz.) volt parókia épülete Vajda P. u. 90. (1340. hrsz.) Tessedik major-villa Temető (2773. hrsz.) rk. Temetőkápolna, Bolza-sírkápolna Temető (2773. hrsz.) Tessedik Sámuel síremléke Szarvas város Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek jegyzéke: 1. Eötvös L. u. 44. 2231.hrsz. volt polgárház, ma gyógyszertár épülete. 2. Kossuth L. u. 22. 2027hrsz. Polgárház. 3. Kossuth L. u. 24. 2028hrsz. Polgárház. 4. Szabadság u. 1-3. 5301.hrsz Mezőgazdasági Főiskola kollégiuma. 5. Kossuth L. u. 12. 2022hrsz. Polgárház. 6. Szabadság út 32. 2069hrsz. Árpád Szálló és Étterem. 7. Szabadság út 36. 2395/2-2396hrsz. Lengyel Palota. 8. Szabadság út 68. 3452hrsz. Evangélikus templom (új). 9. Vajda P. út 14. 9hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal 10. Árpád út 2. 5014hrsz. Volt mozi épülete. 11. Árpád út 2. 5016hrsz. Irodaház. 12. Arany János u. 17. 1907hrsz. Népi lakóház. 13. Arany János u. 18. 1864hrsz. Népi lakóház. 14. Arany János u. 19. 1906hrsz. Népi lakóház. 15. Arany János u. 20. 1856hrsz. Népi lakóház. 16. Benka Gyula u. 31. 1601.hrsz. Népi lakóház. 17. Benka Gyula u. 33. 1602hrsz. Népi lakóház. 18. Benka Gyula u. 37. 1603hrsz. Népi lakóház. 19. Béke út-Bem J. út sarok 2298hrsz. Transzformátor épület. 20. Bolza Pál sétány 2. 4hrsz. Emeletes lakóház. 21. Damjanich u. 66. 4380/1hrsz. Népi lakóház. 22. Deák F. u. 1. 2057hrsz. Bíróság épülete. 23. Deák F. u. 2. 2055/1-2055/2hrsz. Földhivatal épülete. 24. Deák F. u. 4. 2034.hrsz. Ügyvédi irodák. 25. Deák F. u. 6. 2033/1hrsz. Lakóház 36

820 10851 11021 8604 822 823 824 825 821 827 828 832 831 833 829 830

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.

Deák F. u. 8. 2031hrsz. Lakóház. Deák F. u. 40. 1803/2hrsz. Lakóház, alapítványi iskola. Erzsébet liget 5320/1hrsz. „Oktogon” fapavilon Főtér 2. 5024/1hrsz. Általános iskola, volt árvaház Kossuth L. u. 4. 2018hrsz. Polgárház. Kossuth L u. 14. 2018hrsz. Polgárház. Kossuth L. u. 17. 2036. Evangélikus általános iskola. Kossuth L. u. 18. 2025hrsz. Polgárház. Kossuth L. u. 23. 2070/6hrsz. Városi Fürdő. Kossuth L. u. 32. 2085hrsz. Polgárház+kovácsoltvas kapuval. Kossuth L. u. 46. 2092/1hrsz. Polgárház, ma üzletház. Kossuth L. u. 56-58. 2098hrsz. Emeletes iskolaépület. Kossuth L. u. 54. 2097hrsz. Katolikus paplak. Kossuth L. u. 106. 3428hrsz. Polgárház. Klucsjár u. 24. 1954hrsz. Földszintes polgárház. Klucsjár u. 32. 1958hrsz. Polgárház. Madách u. 10. 1638hrsz. Népi lakóház. Madách út 14. 1640hrsz. Nép lakóház. Szabadság út 4. 2043hrsz. Óvónőképző Intézet. Szabadság út 11. 5047hrsz. Szakorvosi rendelő. Szabadság út 14. 2047hrsz. Polgárház, fogászati centrum. Szabadság út 18. 2050hrsz. Polgárház, ma üzletház. Szabadság út 20. 2051hrsz. Polgárház-vendéglátó egység. Szabadság út 23. 5039hrsz. Polgárház, ma gyógyszertár. Szabadság út 32. 2069hrsz. Árpád szállóhoz csatlakozó üzletsor. Szabadság út 46. 2402hrsz. Kereskedelmi egység. Szabadság út 48. 2404hrsz. Polgárház-söröző Szabadsár út 70. 3452hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal. Vajda P. u. 18. 29hrsz. Polgárház, ma diákotthon. Vajda P. u. 22. 33hrsz. Polgárház (Bajcsy Zs. E.) Vasút u. 10. 1891hrsz. Evangélikus Lelkészi Hivatal. Vasút u. 26. 1989hrsz. Polgárház.

Védett természeti értékek (fák, fasorok) Szarvas város Önkormányzata a 17/2002. (VIII. 16.) rendeletében több szarvasi fát, facsoportot és fasort nyilvánított védetté. Ezek a következők: kocsányos tölgy (Quercus robur) - 3 példány Szarvas, Brigád u. 14. (Hrsz: 907) tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. kocsányos tölgy (Quercus robur) - 4 példány Szarvas, Kossuth tér (Hrsz: 2071) tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. japánakác (Sophora japonica) – 3 példány, 37

piramis tölgy (Quercus piramidalis) – 1 példány, ezüsthárs (Tilia tomentosa) – 1 példány, hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) - 1 példány, magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) – 1 példány, törökmogyoró (Corylus colurna) - 1példány, Szarvas, Kossuth tér (hrsz.: 2071) tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. Szomorú japánakác (Sophora japonica) – 1 példány, Szarvas, Szabadság u. 28. (egykori Városháza) udvara, Hrsz: 2056/1 tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 2 példány nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) – 5 példány Szarvas, Szent István Park Hrsz: 205, tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. kocsányos tölgy (Quercus robur) – 1 példány Haki híd mellett. Hrsz: 01298, tulajdonos: Magyar Állam, kezelő: HAKI kocsányos tölgy (Quercus robur) – 2 példány, Szarvas, Anna liget 6. Hrsz: 01295/3 tulajdonos: Eszter Mulholland, kezelő: Váradiné Dr. Kintzly Ágnes fekete nyár (Populus nigra) - 1 példány, Nyúlzug, a Holt-Körös partján. Hrsz: 6023, tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. szürke nyár (Populus canescens) – 8 példány piramis tölgy (Quercus piramidalis) – 2 példány Szarvas, Tanya II. kk. 100. Hrsz: 0933/4, tulajdonos: Nyerges Gábor, Nyerges Attila, Nyerges Miklós, kezelő: Nyerges Ferenc és Nyerges Ferencné magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) fasor – 40 példány Szarvas, Dózsa Gy. u. folytatásában, a 2781 és a 020 hrsz-ú önkormányzati út mindkét oldala. (Lóna majori út) Kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. piramis tölgy (Quercus robur) – 22 példány ezüstfenyő (Picea pungens) - 2 példány lucfenyő (Picea abies) - 1 példány japánakác (Sophora japonica) – 1 példány Szarvas, Szabadság u. 4., Szent István Egyetem Pedagógiai Kar udvara, hrsz: 2043, tulajdonos: Magyar Állam, kezelő: Szent István Egyetem Pedagógiai Kar fehér eper (Morus alba) fasor – 32 példány Szarvas, Kazinczy utca mindkét oldala. Hrsz: 4578/1 és 4578/4., tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. 38

mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 8 példány Szarvas, Arborétum u. 2/3 (Ciprus vendéglő) sz. alatti ingatlan. Hrsz.: 727/4, tulajdonos: Roszik János, kezelő: a tulajdonos. mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 1 példány Szarvas, Arborétum u. hrsz. 727/3, Milleniumi emlékmű melletti sétány. Tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. mocsári ciprus (Taxodium distichum) – 2 példány Szarvas, Arborétum u. hrsz. 727/2 ingatlanon, a Ciprus Vendéglővel közös kerítés mellett. Tulajdonos: Önkormányzat, kezelő: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. tiszafa (Taxus baccata) – 4 példány Szarvas, Kossuth u. 17. Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda épülete előtt. Hrsz: 2036, tulajdonos: Szarvasi Ó-templomi Evangélikus Egyházközség, kezelő: Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda. Helyi védelemre érdemes területek:  Erzsébet-liget  Az Erzsébet ligettel szemben, a 44-es főút melletti erdősáv és mocsár  Nagyfoki holtág  Szarvas-Békésszentandrás holtág (Holt-Körös)  Szarvasi volt Bogdán-ér és a kapcsolódó gyepek  Dögös-Kákafoki csatorna  Malomzugi csatorna  Idős kocsányos tölgycsoportok és egyéb ligeterdő-maradványok Bikazugban  Idős kőrisfa, Hurkás-Hegyes dűlő, Kenderföldek  Mezőgazdasági Főiskolai Kar parkja  Öreg kocsányos tölgyek  Öreg kocsányos tölgy és magyar kőris  Idős fehér nyár csoport  Erdősáv az Arborétummal szemben  Kákai fasor és mezsgye  Krebs-tanya kertje  Fehérnyaras a vasút mentén  Erdősödött kubikgödör a hullámtérhez közel  Gyep a Décsi-halom mellett  Bikazugi-majorság  Gyepek a vasút mentén  Kúria-kert és a Tessedik tanya  A Nagyfoki holtág mocsaras medermaradványa  Gyep és nádas a kisgát árvízi töltésbe csatlakozásánál

39

3. TELEPÜLÉS ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET 3.1. Infrastruktúra 3.1.1. Úthálózat Szarvason összesen 487,197 km út található, melyből 93,737 km szilárd burkolattal rendelkezik, ebből 69,877 km belterületen található, 23,86 km külterületen. Az utak nagy része aszfalt burkolatú, melyek állapota jónak mondható. A burkolatlan utak hossza belterületen 33,492 km, míg külterületen 359,968 km. A település rendelkezik kerékpárúttal, melynek belterületi hossza 6,228 km, külterületen 12,213 km hosszúságú. A település járdáinak hossza 100.599 m. A Város belterületén halad keresztül a 44. számú főközlekedési út. Várost érintő szakaszai: külterületen 72+390-73+180, belterületen 73+180-77+330 és ismét külterületen a 77+330-82+325 km szelvények. A fenti útállomány folyamatos karbantartást igényel, melyet az önkormányzat saját forrásból, valamint az esetlegesen elnyert pályázati támogatásokból tud finanszírozni. Az úthálózat karbantartása, felújítása elengedhetetlen a megfelelő műszaki állapot fenntartása érdekében. Úthálózattal kapcsolatos feladatok:  Az M44-es gyorsforgalmi út kiépítése (jelenlegi helyzete: a területek kisajátítása folyamatban van),  a Város úthálózatának pénzügyi lehetőségek függvényében történő folyamatos karbantartása, javítása, felújítása,  járdaépítések folytatása szükség szerint,  a kül- és belterületi földúthálózat rendszeres karbantartása,  A település belterületén lévő utak portalanítása, megóvása és javítása. Az útburkolati jelek, táblák, korlátok esztétikus karbantartása, szükség esetén cseréje, pótlása. A burkolt és a burkolatlan utak padkájának, árkoknak, zöld területeknek a tisztántartása. Az utak és járdák téli síktalanításának megszervezése, az utak melletti fák, fasorok karbantartása.  A kerékpáros közlekedést vonzóvá, kényelmessé és biztonságossá kell tenni a lakosság számára, ennek érdekében a kerékpárutak karbantartása és továbbiak kialakítása. Összefüggő kerékpárút hálózatot kell kialakítani, amely kifelé csatlakozik a fontosabb pihenőterületekhez, biztosítani kell a pihenőterületeken és az intézmények környezetében megfelelő számú fedett, támasztós kerékpártároló kiépítést. A kerékpárutak és a közlekedési utak kereszteződéseit úgy kell kialakítani, hogy az a kerékpárosok számára biztonságosan használható legyen, az autósok számára külön figyelmeztető jelzéseket kell kialakítani, hogy a kereszteződésben kerékpárút keresztezése is történik.

40

3.1.2. Köztisztaság, hulladékkezelés A keletkező kommunális hulladék becsült mennyisége, normatív adatok és a lakosok száma alapján számítva: kb. 4.655 m3/év. A kertes, vegyes tüzelésű fűtőberendezéssel rendelkező háztartásokra jellemző, hogy az égethető hulladékok egy részét saját tüzelőberendezéseikben hasznosítják, a szerves hulladékok egy része pedig a háztáji állattartásban vagy komposztálást követően a kertekben hasznosul. A hulladékok heti egyszeri elszállítása a teljes belterületen biztosított, lakótelepi övezetben heti 2 alkalommal is. A gyűjtés kukával és fóliazsákkal történik, a szállításhoz hulladékszállító tehergépkocsi áll rendelkezésre. Szelektív gyűjtés jelenleg a város területén 14 helyen van bevezetve. A közszolgáltatást a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatban a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. (5540 Szarvas, Ipartelep u. 2.) látja el a Szarvasi Önkormányzat többször módosított 23/2001. (XII. 20.) rendelete alapján. Szarvas Város közigazgatási területén jelenleg 1 hulladékgyűjtő udvar üzemel. A hulladékgyűjtő udvarba kerülnek a szelektív hulladékgyűjtő szigetekről kiürített konténerek hulladékai. A Város területén illegális hulladéklerakók nincsenek. Illegális lerakások vannak, melyeket a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. folyamatosan felszámol A város hulladéklerakójának rekultiválása jelenleg tervezés alatt áll, ennek indoka, hogy Szarvas 8 településsel együtt pályázatot nyújtott be a települési szilárd hulladéklerakók rekultivációjára, a pályázat jelenleg a második fordulónál tart. A Város területén veszélyes hulladéknak számító speciális hulladékfajta az állati hulladék és az állati és emberi egészségügyi ellátásból keletkező gyógyszertári hulladék. A veszélyes hulladékként keletkező állati hullák elhelyezésére az Önkormányzat a Mezőberényi úti Gyepmesteri telepen adott lehetőséget, ahonnan a tetemeket az ATEV Zrt. ártalmatlanításra továbbszállítja. Az állattartó telepek nagy része közvetlenül a veszélyes hulladék elszállítójával áll szerződéses kapcsolatban, így a gyepmesteri telepre a város területén és a házaknál elhullott állatok tetemei kerülnek főképpen. A keletkező egészségügyi hulladékok elszállítására és ártalmatlanítására a termelők feltételezhetően szintén szerződéssel rendelkeznek. 3.1.3. Épített környezet A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. A Város polgárainak, a településre érkező vendégek, az átutazók közérzetét alapvetően befolyásolja a település közterületeinek, utcáinak állapota, tisztasága, rendezettsége. Rendezett településkörnyezeti megjelenés, gondozott utcák jellemzik a város területét. Összességében megfelelő a városkép. 41

A települési környezet állapotát jellemző tényezők:  az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete,  az iparból, mezőgazdaságból, állattartásból és közlekedésből adódó légszennyezés,  a települési zöldfelület aránya. Az épített környezet védelmének (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg. Szarvas kétszáz éves diákváros, népessége 17.479 fő. A múlt században végzett folyamszabályozások után kialakult másodlagos folyóártér messzi vidék legszebb tájegysége. Békés megyében található, a Szarvasi kistérség központja. Békéscsabától 47 km-re, a HármasKörös holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén található a Történelmi Magyarország mértani középpontja. Megközelíthető közúton a 44-es számú főúton, valamint vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes vasútvonalon. Szarvas városra sokáig jellemző volt a falusias jelleg, vízmentes, magasabb területeken épített, szabálytalan elrendezésű, a biztonságnak megfelelő utcák kialakításával. Ilyen az Ó-templom környéke. Több kis falu alakult ki körülötte, illetve a mai Szarvas határában, olyanok, mint a középkori Halásztelek az É-i részen. 1696-ban már lakatlanul állt a falu 18 romos házzal. A szentesi úttól D-re feküdt Káka (Kákaszeg) település, 1733-ban már csak a templom helye látszott. Szarvas határára még ma is jellemző a tanyavilág, amelynek építése viszonylag későn, a 19. század második felében szabályos szántóföldi tanyarendszerként alakult ki. Különbség legfeljebb a topográfiai elrendezésben volt. Nem földterület közepén épültek a tanyák, hanem a dűlőutak mellé húzódva, ritkás utcát alkotva (sortanyák) helyezkedtek el. A tanyán élők aránya Szarvas környékén a többi településekhez képest aránylag magas, de ma már jelentős a hétvégi „tanyások” aránya. A város külterülete 15.070 ha, belterülete 1.087 ha. A Helyi Építési Szabályzat a város közigazgatási területét építési szempontból - beépítésre szánt, és - beépítésre nem szánt területekbe sorolja. A beépítésre szánt terület lehet lakó-, vegyes-, gazdasági-, üdülő- és különleges építési övezet. A beépítésre nem szánt terület pedig közlekedési és közmű-, zöld-, erdő-, mezőgazdasági- és vízgazdálkodási övezet lehet. A mezőgazdasági területen tanya, gazdálkodáshoz szükséges épületek és lakóház, valamint tanyagazdaság létesíthető. A rendezési terv tartalmazza, illetve lehatárolja a Körös-Maros Nemzeti Park területét, mint országos védettségű területet. Régészeti lelőhelyként („R”) jelöli az országos védettségű kunhalmokat. Megjegyzendő, hogy

42

Szarvas határában a 11 legjobban látható kunhalom még helyi védelemben is részesül. Az önkormányzat a város területének felhasználását és fejlesztését a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) rendeletében határozza meg, melynek 1. sz. mellékletét a településrendezési Terv Szabályozási Terve képezi. A 2007. évi statisztikai adatok alapján a lakások száma 7.509, a 100 lakásra jutó lakosok (17.557) száma 234. A város határában közel 30 kilométer hosszúságban folyik a millió természeti élményt rejtő Körös-Holtág. A térség nagy idegenforgalmi célterület. Kedvelt fürdő- és horgászhely. Az arborétumot a világ minden részéből látogatják. A helység halászcsárdái, vendégfogadói, éttermei kitűnő konyháikkal, szakmájukat értő személyzettel magas színvonalon szolgálják a vendégeket. Szarvas a 240/2006 (XI.30) Korm. rendeletben nem szerepel, mint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései: Az emberiség a természet szerves része. Befolyását a természetre létszámának nagyságrendje, valamint a természetre kifejtett hatása határozza meg: lakónépesség, élve születés, halálozás. Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák:  lakásállomány, a lakóépületek állapotának romlása, (lakásállomány),  középületek, közterek (pénzügyi források hiánya, kialakult emberi magatartásformák, viselkedéskultúra) (közlekedés),  műemlék jellegű épületek állapotromlása. Műemlékek Műemlékekben és műemlék jellegű épületekben Szarvas gazdagnak mondható, elsősorban a Tessedik idejéből származó egyházi és oktatási intézmények épületei. Jelentősek a Bolza kor építészeti emlékei. Egyházi építményei közül kiemelkedik az 1786-88. között épült evangélikus Ó-templom. A katolikus templom 1788-tól „él”, ugyanis ekkor még nem volt végleges formájában, csak 180712. után. 2003-ban felépült a református templom is. Szarvas egyik leglátogatottabb turisztikai és kiránduló helye a több, mint száz éves Szarvasi Arborétum 82,2 ha-a, amelyből 46 ha látogatható. 1943. óta védett terület, egyben első országos természetvédelmi területe Békés megyének. Az Anna-liget az egyik legrégebben kialakított parkja és zöldfelülete Szarvasnak. Az Anna-ligeti kastélyban működik 1997. óta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Az ökoturizmus fejlesztéséhez jól illeszkedik a Nemzeti Park Körösvölgyi Látogatóközpontja, melynek feladata a természeti értékek bemutatása és a környezeti nevelés megvalósítása. Látványosság az országban egyedülálló 1,1 km-es, az Ó-templom mögött kezdődő Történelmi Emlékút. Az Arborétummal szembeni Holt-Körös parton található a Történelmi Nagy Magyarország mértani középpontja. A múlt század harmincas éveiben a nevezetes ponton egy terméskőből épített, stilizált szélmalmot emeltek. Az emlékhelyet a 8/1991. (IV. 26.) KTM rendelet „Szarvasi Történelmi Emlékpark, Természetvédelmi Terület” néven, a 815-ös belterületi

43

helyrajzi számon, 0,7 hektár területtel országos védelemben részesítette. A város szimbóluma a belvárosban álló Szarvas szobor. Szarvas legszebb épületei közé tartozik az 1896-ban, a millennium alkalmából épített Árpád szálló, az 1895-ben épült Lengyel palota, ugyanilyen értékes építészeti emlék az 1830-ban klasszicista stílusban épített Mitrovszky kastély. Ipartörténeti érdekesség az 1863-as, még ma is eredeti helyén működő Szárazmalom. Pályázati támogatás elnyerésével és felhasználásával Szarvas városban 2004. évben átadásra került a Szarvasi Gyógyfürdő, mely minősített gyógyvízzel rendelkezik. A település műemléki, régészeti jelentőségű területét, védett műemléki környezeteit a Helyi Építési Szabályzat tünteti fel. Szarvas műemlékvédelmi szempontból értékes épületekben gazdag. A Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V. 19.) rendeletben 17 db műemlék épület (2. sz. melléklet) és 57 db helyi védett épület (2. sz. melléklet.) található. Közülük is kiemelkedőek a műemléki védettséget élvező épületek:  a Bolza kastély  a Szárazmalom, Ady E. u. 1/1.  Mitrovszky kastély, Szabadság u. 8.  Múzeum, a volt Gyakorlati Gazdasági Tanintézet, Vajda P. u. 1.  Tessedik Sámuel síremlék (Ó-temető)  Damjanich u. 73. hrsz. 4459.  Csáky kastély (Anna-liget) Helyi védelem alatt jelenleg 57 épület áll, amely hagyományőrzés, városképi, építészeti szempontból nagyon fontos, s jelentőségük napjainkban egyre jobban felértékelődik. További igen értékes, közel 300 db múlt századi polgári és népi építészeti épület, melynek szakmai vizsgálatát Okrutay Miklós javasolta saját felmérése alapján. Helyi védelemre javasolt épületek: (kb. 300 db) Achim András u. 2,11 Ady Endre u. 1,4,6,10,14,16 Alkotmány u. 36 Arany János u. 2,10,11,12,17,18,19,20,22,28,30,31,32,33,38,50,52,56,58,61,62,64,66,68,69, 72,74,76,77,90,102,110 Béke köz 6 Béke u. 6,7,9,10,11,12,15,16,17,18,20,30,34,35,38,46,48,63 Bem József u. 31,33,37,38 Budai Nagy Antal u. 5 Damjanich u. 1,2,8,10,17,42,46,48,49,50,54,55,58,61,64,67,71,73 Deák Ferenc u. 1,2,4,6,7,8,10,12,14,19,23,25,27,30,37,40 Dózsa György u. 2,4,6,11,12,13,17,18,20,22,23,31,32,46,47,49,58,60,62,64,66,67,68,70,71, 72,73,74,76,78,79,81,90,95,96,103 Eötvös Loránd u. 44 Hoffmann u. 1,2 Hunyadi János u. 8 Jókai Mór u. 5

44

József Attila u. 5,6,7,10,14,19,20,22,24 Katona József u. 9,15,17,18,20,23, Kazinczy u. 7 Kilián u. 2,4,6,12,16 Klapka György u. 6,8,14 Klucsjár Mihály u. 3,5,6,7,11,12,15,19,20,21,22,23,24,27,29,31,32,34,36 Kossuth Lajos u. 2,3,4,5,7,9,10,11,12,13,14,15,16,17,18,21,22,23,24,26,28,32,34,36,38,40,44, 46,48,50,54,56,58,64,104,106 Lehel u. 7 Liget u. 2 Madách Imre u. 2,8,10,12,14 Március 15. u. 2 Markovitz Mátyás u. 1,2,4,5,6,8,10,11,15 Martos Flóra u. 8,11 Partizán u. 30,40 Petőfi u. 7,13,23 Rákóczi u. 2,5,7,9,11,13 Ságvári Endre u. 4,6,8,11 Sallai Imre u. 10,14,15,19 Somogyi Béla u. 2,4,5,11,14,16,17,18,19,23,26,27,31,36,38,40,44,46,48,50,51,52,53,57,59,60 Szabadság út 2,4,11,14,16,18,20,21,22,23,29,31,33,35,36,38,46,48,70 Széchenyi u. 2,3,4,5,20,25 Táncsics u. 58 Tessedik Sámuel u. 35,38,39,41,45,52,56,61,63,69 Vajda Péter u. 1,2,4,5,11,13,14,15,18,22,40,90 Vasút u. 10,18,20,24,26,27,29,30,32,40,42,50,63,65,69,73,74,75,76,77,78,79,81,82,89,90,91, 93,95,96,99,100,102 Zalka Máté u. 32,34,38,40,42,44 Zrínyi u. 43 Transzformátorházak: Tessedik, Deák sarok; Arany- Hunyadi sarok; Bem- Béke sarok; VasútHunyadi sarok A város közigazgatási területén viszonylag sok régészeti emlék található. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény kimondja, hogy a területrendezési tervnek tartalmaznia kell a település egyedi tájértékeinek kataszterét is. A törvény ez alatt a tájra jellemző természeti értéket, képződményt és emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemet érti, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai jelentősége van. Szarvas város a felmérést elvégezte s a hosszú távú megőrzés érdekében a különböző szintű védettségeket és állagmegóvásokat folyamatosan végzi. Zöldfelület Ha kiterítjük Szarvas Város térképét, akkor legfeltűnőbbek a települést övező egybefüggő zöld foltok, ezek azonban sajnos nem a szűk értelemben vett „város” területén vannak, hanem azt övezik. 45

A nagy egybefüggő zöldfelületi egységeket a város parkjai adják. Szarvas belterületén 40 ha a közterületeken lévő zöldfelület nagysága. Ez az adat 3 részegységből tevődik össze. A lakossági közterületi zöldfelületi mutató ennek alapján 30 m2/fő, ami megfelelő eredmény a korábban országosan ajánlott 21-30 m2/fő mutatóhoz képest. A belterületi 5 %-os zöldfelületi arány jónak mondható, 1 főre 30 m2 esik, ami az EU-s 20 m2 /fő elvárásokat is mintegy 50 %-kal felülmúlja. Nem ilyen jó az erdősültség 2,2 %-os területi aránya a település közigazgatási területén, amelynek növelése feltétlen szükséges több szempontból is (környezetegészségügy, táj- és településvédelem, turisztika stb.). Mindenképpen Szarvas város környezetvédelmi problémakataszterének egyik legfontosabb eleme az erdősültség-fásítás kérdése. A zöldfelületeket 3 nagy csoportba soroljuk: 1. Közhasznú zöldfelületek: közparkok, közkertek, közterek, közjóléti erdők, út- és térfásítások, helyi védett területek. 2. Korlátozott közhasználatú területek: kórházkertek, kempingek, temetők, strandok és sportlétesítmények. 3. Közhasználat elől elzárt területek: zárt intézményi területek és magánkertek. A város összes belterületi közhasználatú zöld területe 63,6 ha, ebből a parkok területe 40 ha Valamennyi parkterület gondozott. Legfontosabb parkok: a Fő tér, Kossuth tér, Katolikus Templom kert, Szent István park, Bolza sétány és természetesen az Erzsébet-liget, amely más kategória és komplettebb közjóléti szereppel bír. A zöldfelület egyik funkcionális egysége a játszótér. A város e tekintetben jól ellátottnak mondható, hiszen a gyerekek több játszóteret is használhatnak, amelyeknek átlagos területe 1,05 ha. A játszóterek felszerelései EU szabványnak megfelelő elvárások szerint felszereltek és kialakítottak. Karbantartásukat az Önkormányzat és a lakosság végzi. Parkerdő, véderdő, pihenőerdő területe 22,7 ha. A város területén 740 m2 a virágágy felület, ebből 140 m2 rózsa. Tavasszal 17.500 db egynyári virágot ültetnek ki, ősszel pedig 12.000 kétnyári virág (árvácska, nefelejcs) kerül kiültetésre. Összesen: 29.500 db virág/év. A korlátozott közhasznú területeknél külön említést érdemelnek a temetők, azok fenntartása, gondozása. Szarvason azért is fontos, mert két nagy temetője van, az Ó-temető és az Új-temető a D-i részen, és felekezetre való tekintet nélkül e két temetőben történik a mindenkori temetés. A temetőkön belül vallásonként vannak elkülönítve a parcellák, úgymint az Ó-temetőben a katolikus, evangélikus, cigány és zsidó részek. Az Új-temetőben az evangélikus rész 60 %-os aránnyal, a katolikus, zsidó és református parcellák kevesebb helyet foglalnak el. A temetők nagy részének gondozását a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. végzi. A templomok körüli park és kertgondozást (Ó-templom evangélikus, Új-templom evangélikus, Katolikus és az új Református 2003-ban átadott templom körül) a KOMÉP Kft. és az egyház megosztva végzi. A KOMÉP Kft. elsősorban a katolikus Templomkert, és az Ó-templom körüli parkok és városi emlékművek gondozását látja el.

46

3.1.4. A lakosság tudatformálása A helyi lakosság környezethez való viszonya nem csupán a társadalmi és családi háttér függvénye, de befolyásolja a közösségi lét, illetve a települési és megyei önkormányzat környezeti stratégiája. Érdemes tehát részletesen megvizsgálni a lakossági véleményeket, illetve a társadalmi kezdeményezések célját és folyamatát. Ezzel képet kaphatunk arról, hogyan érdemes egy adott közösségben tájékoztató-tudatformáló stratégiát kialakítani. Ebbe nem csupán a gyerekés fiatalkori nevelés tartozik bele, hanem a közvetett, felnőttekre ható tudatformáló tevékenység is. Az átalakuló igényekre válaszképpen fontossá vált, hogy nemcsak az egyén vagy a család szintjén, hanem a társadalom magasabb szintjein is megfogalmazódjon a mindennapi, rövid és hosszútávon tapasztalható környezeti gondokra való odafigyelés gondolata. Erre nem csupán környezetvédelmi szabályok, intézkedések bevezetésével van szükség, hanem folyamatos, tudatos szemléletformáló tevékenységgel is. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén. A város kiemelt figyelmet szentel a környezeti nevelés hatékonyságának növelésére, nemcsak a gyermekek estében, hanem a lakosság környezeti tudatosságának széleskörű elsajátítása érdekében is. 4.FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK 4.1. A települési környezet tisztasága A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A települési közterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet – elsősorban őshonos, tájba illő fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A tisztaság és a növényzet számottevően növeli az ingatlanok értékét is. Szerepe van a káros környezeti hatások, a porterhelés a gáz állapotú szennyező anyagok és a zaj csökkentésében. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  A hulladék gyűjtőedényből való kikerülésének megakadályozása  A hulladék gyűjtésére szolgáló utcai hulladékgyűjtő edényzet igényének felmérése  A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése (a helyi levegőtisztaság-védelmi rendelet megfelelő kommunikációja)  Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések  Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos ellenőrzések folytatása  Tájsebek feltérképezése és helyreállítása  Illegális szennyvízürítés és illegális hulladéklerakás megakadályozása.

47

4.2. Zaj- és rezgés elleni védelem Zajvédelmi követelmények: A megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet határozza meg. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól pedig a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet rendelkezik. Szarvas belterületének besorolásai: Lakóterület (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias beépítésű), különleges területek közül az oktatási intézmények területei, a temetők és a zöldterület tartoznak ide, illetve még vegyes terület jellemzi. Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken: Nappal (06-22): Éjjel (22-06):

50-55 dB 40-45 dB

Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken: 1 hónap vagy kevesebb ideig 1 hónap felett 1 évig tartó 1 évnél több ideig tartó tartó kivitelezési időszakban kivitelezési időszakban kivitelezési időszakban 65 50 60 45 55 40 Közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területen: Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj

Nappal 06-22 óra 55

Éjjel 22-06 óra 45

Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtő utaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől származó zajra



Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendi főutaktól, az autóbusz-pályaudvaroktól, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelyektől származó zajra



Zajforrások emissziója Szarvas Város területén: Lakossági és szolgáltató létesítmények: A lakossági eredetű, valamint a szolgáltató tevékenységből származó zaj, rezgés és a légszennyezés települési szinten nem jelentős. A Jegyzőhöz és a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltségéhez, mint illetékes környezetvédelmi hatóságokhoz a településről az elmúlt években csak néhány zajjal kapcsolatos panasz érkezett. Közúti közlekedés zajterhelése: A közlekedési eredetű levegőszennyezés a 44-es úton áthaladó forgalom következtében nagy. A 44. sz. főút forgalma az ÁKMI Kht. forgalomszámlálási adatai alapján 2007-ben a Város 48

belterületén 10.812 jármű/nap, ill. 12.741 egységjármű/nap volt. Szarvas Város Polgármesteri Hivatala 2009 szeptemberében megbízta az Akusztika Mérnöki Iroda Kft-t, hogy a Város belterületén is áthaladó 44-es számú főközlekedési út városon belüli környezeti zaj vizsgálatát végezze el. A vizsgálati eredményeket a 3. sz. mellékletben csatoltuk. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  A közlekedés eredetű zaj- és rezgésterhelés mérséklése.  Meg kell őrizni az ipari eredetű zaj- és rezgés vonatkozásában eddig elért, s tapasztalt kedvező helyzetet. 4.3. Levegőtisztaság védelem A Magyar Köztársaság kormánya 2008. február 13-i ülésén elfogadta a 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). A dokumentum legfontosabb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, a kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A NÉS végrehajtása érdekében a kormány két évre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el. A Nemzeti Éghajlatváltozási Program megjelenése után meg kell vizsgálni, hogy azzal kapcsolatban a városnak milyen konkrét feladatai keletkeznek. A továbbiakban figyelmet kell fordítani a Programban és a Stratégiában szereplő feladatok és alapelvek betartására és betartatására. Az éghajlatváltozás kockázatát csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehetséges megelőzni. E gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezőgazdasági termelés rovására írható, így a légkör védelme végső soron a nemzetgazdaságokat átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelésitermesztési rendszerek fenntarthatóbb fejlesztését jelenti. A globális folyamatok mellett helyi szinten nem az üvegházhatású gázok, hanem az emberi egészséget, az ökológiai rendszert és az épített környezetet is fenyegető légszennyező anyagok okoznak komoly gondokat. Ezek forrásai szintén az energetikai és más iparágak, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltató ágazat, a lakossági fűtés – tehát antropogén eredetűek. A légszennyező anyagok szilárd (por, korom, pernye), gáz (kéndioxid, nitrogén oxidok, kénhidrogén, ammónia, szénmonoxid, metán, alacsony forráspontú szerves anyagok) és gőz (üzemanyag gőzök, közepes és magas forráspontú szerves anyagok) lehetnek. A szilárd légszennyezőkhöz gyakran kötődnek az egészségre különösen káros szerves mikroszennyezők (policiklikus aromás vegyületek, dioxinok, oldószergőzök, stb.). Ezen anyagok egy része a légkörben rövid élettartamú, így csak a kibocsátási pont szűkebb környezetében (néhány 100 m – néhány km) van jelentős hatásuk. Ugyanakkor egyes anyagok (pl. savas oxidok) regionális, mások (freonok, perzisztens szerves vegyületek) globális szinten is kifejtik káros hatásukat. Szarvas Város Környezetvédelmi Programjában kitűzött megvalósítandó feladatok nagy figyelmet fordítanak a légszennyezők csoportjába tartozó anyagok csökkentésére, mivel ezek lokálisan és rövidtávon hatnak mind a lakosság egészségi állapotára, mind pedig az élővilágra és az épített környezetre.

49

Szarvas Város levegőminőségének állapotát legerősebben a motorizált közlekedés légszennyező hatása (44 főközlekedési út forgalma), a meteorológiai körülmények, valamint a Város területén található ipari üzemek működése befolyásolja. Szarvas Város közigazgatási területén az Országi Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint az elmúlt években a táblázatban felsorolt légszennyező anyagok voltak jelen a táblázatban bemutatott mennyiségben. Szennyezőanyag

2006


2007

Összesen (kg)

2008

96

76

64

236

119

100

94

313

100 - METÁN

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

105 - Hexán

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

150 - Benzol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

151 - Toluol

106

235

119

460

152 - Xilolok

877

388

250

1 515

157 - Etil-benzol

<0,5

73

46

119

16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

162 - Propil-benzol

<0,5

5

3

8

10 - Kén-hidrogén

163 - 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 164 - Trimetil-benzolok 2 - Szén-monoxid 261 - METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

3

3

4

10

<0,5

10

6

16

1 727

1 529

679

3 935

<0,5

63

39

102

3 981

4 346

3 179

11 506


64

57

29

150

304 - Butil-alkoholok

42

407

37

486

5

53

12

70

17

12

16

45 10

307 - Izo-propil-alkohol 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 310 - Formaldehid

3

4

3

311 - Acetaldehid

1

<0,5

<0,5

1

<0,5

132

<0,5

132

312 - Aceton 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon /

33

181

68

282

314 - Ecetsav

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

315 - Ciklohexanon

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

316 - Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metil-keton /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

317 - Diaceton-alkohol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter /

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter /

<0,5

3

18

21

6

389

243

638

199

465

82

746

331 - Butil-glikol-acetát

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

351 - Fenol

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

8

9

162

179

18

11

18

47

323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 326 - Izo-butil-acetát

360 - Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butil-glikol / 584 - Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF- ként)

50

6 - Ammónia 600 - Izo-propil-acetát 7 - Szilárd anyag 736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2-propanol / 9 - Nitrogén-dioxid (SPECIFIKUS) 999 - SZÉN-DIOXID

4 010

3 445

3 490

10 945

<0,5

<0,5

2

2

6 319

8 395

4 746

19 460

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

6 254 834 5 267 068 4 618 339

16 140 241

Megjegyzés: A határértékkel nem szabályozott anyagok neve nagybetűvel jelenik meg.

(Forrás: okir.kvvm.hu)

A kommunális tevékenységek közül legjelentősebb légszennyezőanyag kibocsátással a fűtési tevékenység jár. A város fűtési struktúrája jelentősen átalakult az elmúlt évtizedben, egyre nagyobb teret nyert a földgáz alkalmazása, visszaszorult a szén és gázolaj, nőtt a fa fűtési célú felhasználása. Ezek a változások csökkentették és átstrukturálták a fűtési emissziót: csökkent a SO2 és szilárd, emelkedett a NOx kibocsátás. A kommunális eredetű légszennyezések között meg kell még említeni a kerti hulladékok égetését és a parlagterületek felgyújtását. Ide soroljuk még a belsőtéri légszennyezettség problémáját is, aminek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek az allergiás betegségek kialakulásában, viszont ez a legösszetettebb és legkevésbé feltárt problémakör. Légszennyező hatást jelentenek még a mezőgazdasági üzemek (állattartás bűze) kibocsátásai. A szilárd tüzelőanyag felhasználása a földgáz program megvalósulása kapcsán lényegesen csökkent, ami szintén javíthatja a város levegőjének tisztaságát. A biológiai eredetű légszennyezők közül legjelentősebb a parlagfű allergizáló hatása, de a nyír, kőris pollenek hatását is figyelembe kell venni a település bel- és külterületének fásítási tervének elkészítésénél, gondoskodni kell a parlagfű szervezett és hatékony irtásáról. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elveinek figyelembe vétele  A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése (a helyi környezetvédelmi rendelet megfelelő kommunikációja)  A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése  Az ülepedő (és szálló) por - szennyezettség csökkentése.  A szerves oldószer kibocsátás csökkentése.  Vonalas kibocsátásra vonatkozó adatok gyűjtése.  Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések, a parlagfű további terjedésének megakadályozása, a jelenlegi elterjedési terület jelentős csökkentése.  Húsipari feldolgozó üzemek szaghatásának csökkentése. 4.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás A víz alapvető, pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszín alatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban

51

természetesen ezek az ivóvíz legfőbb forrásai. A víz megújuló természeti erőforrás, azonban a 3. Víz Világ Konferencián (Kiotó, 2003. március) is megfogalmazásra került az utóbbi évtizedek azon jelentős felismerése, hogy nem körültekintő használata és a globális igények szakadatlan növekedése (népességnövekedés, a gazdasági növekedés, fogyasztás, „életszínvonal” növelés kényszere) következtében az egészséges édesvíz hiányától szenvedő lakosság aránya rohamosan emelkedik, a fenntarthatóságot veszélyezteti, mi több, diplomáciai vagy akár fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki a nem is oly távoli jövőben. Ennek elkerülése, érdekegyeztetés, a vízkészletek takarékosabb felhasználása érdekében számos globális kezdeményezés indult, mint pl. a „Water for Peace” – Víz a Békéért – program. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  Az árvízvédelmi biztonság fokozása, fejlesztése.  Felszíni vízkészletek lehetőség szerinti bővítése.  A Holt-Körös multifunkciós működésének összehangolt biztosítása. Ennek keretében kiemelt cél a belterület környezeti állapotának javítása. A szentély minőség megszerzése.  Belvízjárta területek és a vizes élőhelyek összehangolása, a belterületek csapadékvízelvezetésének kiépítése, kül- és belterületi művek kapacitásának összehangolása, lakott külterületek vízelvezetésének megoldása.  A záportározó tavak, valamikori bányagödrök vízszintszabályozása, vízfrissítésének megoldása, városrendezési tervekbe illesztett, de záportározó funkciót megtartó rendezése, többcélú hasznosítása.  A víz minőségromlás nélküli eljuttatása a fogyasztóhoz a szükséges mennyiségben, az ivóvíz szigorodó minőségi előírásainak betartása mellett.  Az EU határértékekhez igazodó határértékeket kell elérni az ivóvízben.  Külterületi belvízprogram.  A termálvíz elhelyezés környezetvédelmi előírásainak betartása. 4.5. Talajvédelem A talaj már önmagában is felbecsülhetetlen érték, hiszen a táj alapeleme, őrzi a földtörténet nyomait, kulturális és tudományos vizsgálataink középpontjában áll. Mint élő dinamikus közeg, nélkülözhetetlen az élővilág létezéséhez, a bioszféra részeként, ill. a rajta létrejött vegetációval és a klímával együtt a víz körforgását is szabályozza, befolyásolva annak minőségét. Mindezen túlmenően az emberiség létalapjául szolgál, mint a nyersanyagok és élelmiszerek forrása. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  A talaj termőképességének megőrzése.  Belvízveszélyes területrészek csökkentése.  A talaj fizikai és kémiai degradációjának megelőzése.  A terület és iparfejlesztésre kedvezőtlen talajadottságú területek kijelölése.  Potenciális szennyező források talajvédelmi rendszerének erősítése.

52

4.6. Energiagazdálkodás Napjaink egyik kulcsfontosságú feladata, hogy újabb és újabb módokat találjunk az energia hatékony és ésszerű felhasználására. Nem csak az újra fel nem használható energiaforrások korlátozott mennyisége és a kimerülőben lévő készletek teszik sürgetővé a problémát, de ezt követeli meg a fenntartható fejlődés alapelve is. Az energiagazdálkodás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a rendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás során gondoskodni kell az elsődleges energiahordozók (szén, földgáz, nyersolaj stb.) és másodlagos energiahordozók (villamos energia, gőz stb.) tervszerű elosztásáról, felhasználásáról, ennek ellenőrzéséről. Az energiafogyasztást (mennyiségét, szerkezetét) az árakkal befolyásolni lehet. Úgy alakítják az energiahordozók és a fűtőeszközök árát, hogy annak a használata (fogyasztása) legyen előnyös a lakosság számára is. Világszerte erős törekvés mutatkozik a megújuló energiaforrások hasznosítására, egyrészt a fosszilis energiahordozók felváltása, másrészt a környezeti kockázat csökkentése, harmadrészt pedig az energiaimport függőség csökkentése érdekében (az Európai Unió energiaimportja 70 %, amit 2010-ig 50 %-ra kíván csökkenteni). A megújuló energiaforrások alkalmazása a terület- és gazdaságfejlesztés kiemelkedő fontosságú területe gazdasági, szociális és környezeti szempontból egyaránt. A hagyományos fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) ára egyre inkább emelkedik és utóbbiak esetében a készletek kimerüléséhez közeledve hosszabb távon még erőteljesebben fog emelkedni, amivel a lakosság jelentős része képtelen lesz lépést tartani. Másrészt, a kőolaj és gázárak növekedése nyomást fog gyakorolni a kőszén felhasználás növelése irányában, amely a már ismert környezetvédelmi problémák (savas eső, pernye, stb.) ismételt súlyosbodásához vezet, amennyiben megfelelő alternatív energiaforrások fejlesztése nem történik meg. Az elkövetkező 1-2 évtized átmeneti állapotnak tekintendő, amikor a hagyományos energiahordozók közül a legkisebb szennyezést okozó földgáz használatát célszerű növelni. A Környezetvédelmi programban és az Önkormányzat által megfogalmazott konkrét feladatok: A rendelkezésre álló energiahordozókkal való hatékony gazdálkodás, a levegőtisztaság védelme, az egészséges környezet megóvása érdekében egyre nagyobb szerephez kell jutniuk az alternatív energiaforrásoknak. Ezek közül Szarvas Város környékén legkönnyebben a napenergia hasznosítható, valamint megvalósítható a biomassza és az energianövények felhasználása a helyi energiatermelésben. A lakossági felhasználásban egyre nagyobb szerephez juthat a pellet-fűtés, mellyel a szilárd tüzelőanyagok arányát lehet csökkenteni. A város mindhárom energiafajta esetében előnyös helyzetben van, hiszen magas az évi napfényes napok száma, valamint az energiafű a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. terméke, és ehhez termőterületek is rendelkezésre állnak a környéken. A biomassza és energiafű felhasználású energiatermelésre vannak biztató jelek. Több cég érdeklődik ilyen alapú erőmű szigetek létrehozására a szarvasi Ipari Park területén. A telepítések lényeges feltételei a finanszírozási és a támogatási lehetőségek. Létrejött Szarvason egy pellet-gyártó cég, mely lakossági (családi házas) felhasználásra modern fűtőberendezéseket is forgalmaz.

53

Célok:  A földgázzal való ellátottság növelése, a szilárd és folyékony tüzelőanyag felhasználásának visszaszorítása.  A lehetőségekhez mérten a városi tömegközlekedési eszközök átalakítása földgázüzeműre.  A takarékosabb lakossági és üzemi energiafelhasználás.  Az esetleges potenciális alternatív energiaforrások használatának kiterjesztése megfelelő propagandával.  A pazarló, a környezetre nézve ártalmas energiahasználat visszaszorítása.  Közvilágítás korszerűsítésének befejezése. 4.7. Zöldterület-gazdálkodás A települési önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy önálló települési környezetvédelmi programot dolgozzanak ki, amelynek tartalmaznia kell a zöldterület-gazdálkodás településre vonatkozó feladatait és előírásait. A helyi építési szabályzat meghatározza a zöldterületeket, a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettségét. A zöldterületeknek (parkok, játszóterek, fasorok, kertek) igen jelentős szerepe van a települések és kiemelten a településközpontok, illetve a település környezetének alakításában. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  A városi zöldfelületek állapotának szinten tartása, illetve javítása.  A közterületek talajának megóvása.  Intenzív kezelésű területek növelése (öntözés).  Köztéri elemek (padok, útbaigazító táblák) további kihelyezése. 4.8. Természeti és építészeti értékek védelme Az országos és helyi védettség alatt álló természeti értékek védelme, a műemlékek, régészeti lelőhelyek, a városszerkezet és a városkép védelme kiemelendő. Ezek állagmegóvásán túl törekedni kell a védett értékek körének bővítésére. A település épített világa, az épületek, utak, műszaki létesítmények rendszere biztosítja a település működőképességét, az egyes települési funkciók közti szükséges kapcsolatokat. Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Az épített környezet - az épület, az építmény, építmény együttes, a tér, az utca, a település - és az ebben foglalt épületállomány a nemzeti vagyon tartós, jelentős értéket képviselő része. A környezet épített és természeti elemei összefüggő, harmonikus egészet alkotnak, melynek megfelelő alakítása, tudatos fejlesztése, értékeinek megőrzése és védelme közérdek, egyben a társadalomnak a jövő generáció iránt megnyilvánuló kötelezettsége.

54

Az épített környezet az ember közvetlen környezete. Szétválaszthatatlan összefüggésben, kapcsolatban áll a természeti környezettel. Alakítása a természetes környezet átalakításával jár, de hatást gyakorol a benne élő emberek egészségére is. Az emberi életminőség javításának, a méltó emberi élet biztosításának alapvető feltétele az épített és természetes környezet legmagasabb szintű fenntartása. A környezet alakítása, fejlesztése nem történhet más csoportok vagy generációk rovására. A tudatos fejlesztés célja az emberi élet minőségének javítása. Igen jelentős szerep hárul e téren a települések önkormányzatára. Kiemelt jelentősége van a területrendezésnek, illetve a településrendezésnek, mint átfogó igazgatási, szabályozási, környezetalakítási és környezetvédelmi tevékenységnek, és mint a közösségi érdekek érvényesítési lehetőségének. Az így felfogott komplex tevékenység szükségképpen korlátozza az állampolgárok, a települések mozgásterét, tulajdonosi és rendelkezési jogait, ezért a területrendezéssel kapcsolatos jogokat csak a különböző szintű népképviseleti szervek, az Országgyűlés, illetve az önkormányzatok képviselő-testületei gyakorolhatják. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  Naprakész kép a lakóépületek állapotáról.  Az egyedi tájértékek állagának megóvása.  A tanyás település-típus megőrzése. 4.9. Helyi közlekedésszervezés A közlekedésfejlesztés céljait és teendőit a társadalom és a gazdaság fejlesztési céljaihoz igazítva, az európai uniós tagságunkkal járó követelményeket figyelembe véve kell megállapítani. Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és törekedni kell a meglévő hálózatok, a meglévő feltételek javítására, környezetkímélő módon kell megoldani a gazdaság szállítási és személyforgalmi igényét. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  A város kedvezőbb közlekedési elérhetőségének biztosítása.  Az emberbarát városi közlekedés feltételeinek kialakítása.  A belterületi úthálózat korszerűsítésének növelése a balesetveszély csökkentése érdekében.  A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése.  Az időszakos parkolási gondok megoldása.  Igényeket kielégítő közúti rendszer kiépítése Hunya, Mezőberény felé is. 4.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás Szarvason a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően működik. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 23/2001. (XII. 20.) önkormányzati rendelet részletesen meghatározza a feladatokat, a jogokat és kötelességeket. A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme.

55

A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója az ingatlanon keletkező települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről és annak a begyűjtésre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról, az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni. Szarvas város területén a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft (5540 Szarvas, Ipartelep u. 2.) jogosult, mint közzolgáltató. A lakosság számára a közszolgáltatás igénybevétele kötelező, ez 7.615 db lakást érint a települési szilárd hulladék esetében. A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát és ürítésre való átadásának helyét a Szolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg:  lakótelepi övezetben 1100 l-es konténer, 110 l-es kuka  családi házas övezetben 110 l-es kuka  üdülőövezetben 1100 l-es konténer, 110 l-es kuka vagy műanyag zsák. A hulladék ürítésének gyakorisága:  lakótelepi övezetben heti 2 alkalom  családi ház övezetben heti 1 alkalom  külterületi övezetben havi 1 alkalom, illetve igény szerint. Közterületi szemétgyűjtők száma 80 db 50 l-es. Az őrzés nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló szigeteken a lakosság ingyenesen helyezheti el a különválogatott papír, műanyag, fehér és színes üveghulladékát, valamint a kiürült italos kartondobozokat és a fémcsomagolási hulladékokat. A zöldszigeteken található konténerek különböző színűek, a konténereken elhelyezett matricák is mutatják, melyik edénybe milyen csomagolási hulladék helyezhető el. Mindezek mellett a konténereken található bedobó nyílások alakja is segíti a hulladékok helyes válogatását. A „zöldszigetek” közintézmények, üzletek, bevásárlóközpontok, lakótelepek, forgalmas, könnyen megközelíthető csomópontok közelében találhatóak. Jelenleg 14 db gyűjtőszigetet kereshetnek fel a lakosok, s helyezhetik el az edényekben a feleslegessé vált újrahasznosítható hulladékokat. Szelektív hulladékgyűjtő sziget a következő 14 helyen lett kialakítva: - Penny Market - Bethlen u.-Jókai u. sarok - Profi - Vasút u.-Deák u. sarok - Központi ABC - Strand u.-Malom u. sarok - Alkotmány u. parkoló - Benka Gy. u. - Kis u. - Dózsa Gy. u. - Székely Mihály tér - Zöldpázsit tér - Liszt F. u. - Tesco A szelektíven gyűjtött hulladékok a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. telephelyén kialakított hulladékgyűjtő udvarba kerülnek, ahol bálázzák, majd az átadásig itt tárolják. Átvevője az Avermann-Holvex Kft. (3508 Miskolc, Csaba Vezér u. 76.) és a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. (6724 Szeged, Cserzy M. u. 32.) 56

Szerves hulladék: Két fő területről származik:  A KOMÉP városi zöldfelület-ápolási munkájából  A lakossági növényi eredetű hulladékból Kezelésük a hulladékkezelő telepen elkülönítve, külön depóniában történik. A fás eredetű szerves anyagot aprítják (mulcsozzák), melynek éves mennyisége kb. 500 m3. Hulladék begyűjtése: 2 db zárt tömörítős kocsival és lakossági gyűjtőedényzet ( tulajdonukban ) 108 db- 1100 l-es 4499 db- 110 l-es Lomtalanítás 2 alkalommal történik évente. Közvetlen hulladékfeldolgozás csak a fanyesedékek, gallyak aprításával történik, faapríték = mulcs készítése. Felhasználása általában sétányok szórására. Az Erzsébet-ligetben 2003-ban az új Tanösvény borítására is ezt használták. Jelenleg a település lefedettsége a közszolgáltatással 94 %-os, 6 %-a nem kötött szerződést. A települési szilárd és folyékony hulladék ártalmatlanítására kijelölt lerakóhely: - a települési szilárd hulladék lerakóhelye: Gyomaendrődi Regionális Hulladéklerakó Mű (Gyomaendrőd, 0130/15 hrsz.) - a települési folyékony hulladék lerakóhelye: Szarvas, Külterület, Maczó-zug 9617. hrsz. alatti szennyvíztisztító telep. Szarvas Város közigazgatási területén jelenleg 1 db hulladékgyűjtő udvar üzemel. Szarvas Város területén illegális hulladéklerakás nem vagy kis mértékben történik, annak ellenőrzése és megszüntetése folyamatos. A Környezetvédelmi programban megfogalmazott konkrét célok:  Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata  Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása  Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása  Közvetett szabályozás alkalmazása  Hulladékhasznosítás és szennyvízkezelés fejlesztése  Szelektív hulladékgyűjtés üzemeltetése  Építési és bontási hulladék hasznosítása  Köztisztaság biztosítása  Illegális szennyvízürítés és hulladéklerakás megakadályozása  Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök révén  Veszélyes hulladékok, zöld hulladék, inert hulladék begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése  Oktatás, szemléletformálás  Zöldhulladék újrahasznosítása  Megfelelni a jogszabályban foglalt határidőknek, követelményeknek.  A hulladéklerakó teljes körű rekultivációja, tájba illesztése.  Felszámolni, megszüntetni a környezetszennyezést okozó forrásokat a város területén.

57

    

Megszüntetni a talaj- és talajvízszennyező szennyvízkezelést a város belterületi részein. Minél több háztartás bekapcsolása a csatornarendszerbe. A szennyvízkezelő telep folyamatos és egyenletes hatásfokú működésének biztosítása, új telep létesítése. Régi csatornák fokozatos felújítása (beton helyett műanyag csatornákkal). Tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeinek betartása, szennyvízbírság elkerülése.

5. A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FENNTARTHATÓSÁGI TERVEK 5.1. A települési környezet tisztasága Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása annak érdekében, hogy a település lakosai egy tiszta, egészséges településen élhessenek és maguk is szívügyüknek tartsák a város tisztaságának elérését és megőrzését. Feladatok: A települési környezet védelmével kapcsolatos feladatok elsősorban a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörében jelennek meg. A települési környezetvédelmi program a település rendezési tervével együtt valamennyi lényeges előírást magába foglal. A települések környezetvédelme a tevékenységek olyan köre, mely az alábbi feladatokra terjed ki:  települési környezet tisztaságának fenntartása; csapadékvíz elvezetés;  kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás; kommunális hulladékkezelés;  lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem; helyi közlekedésszervezés;  ivóvízellátás; energiaellátás; zöldterület-gazdálkodás. 5.2. Zaj- és rezgés elleni védelem Cél: A lakosság egészségvédelme, a településen pihenést, kikapcsolódást kereső vendégek nyugalma érdekében a környezeti zajok elfogadható szintre mérséklése. Feladatok:  A meglévő zaj- és rezgésforrások feltárása, pontos nyilvántartása, zajkibocsátási határérték megállapítása, a meglévő problémát okozó zajforrások kibocsátásának csökkentése, korlátozása, a település zajtérképének elkészítése.  Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a környezetben a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.  Zajkibocsátással járó tevékenység (üzemlétesítés, felújítás, üzembe helyezés, építés) megkezdése előtt a területileg illetékes felügyelőségtől zajkibocsátási (emissziós) határérték

58

   

megállapítását kell kérni és annak betartásáról gondoskodni kell. Be kell tartani a vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi jogszabályokat, s a város zajvédelmi helyi szabályozását. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóságok (jegyző, környezetvédelmi felügyelőség) folyamatosan ellenőrizzék a helyhez kötött környezeti zajforrásokat, meg kell teremteni ennek emberi és műszaki feltételeit. A hatósági jogkörök miatti félreértések tisztázása a jogszabályok és engedélyek egységesítése érdekében. Növelni kell a zajvédő fasorok, erdősávok telepítését.

5.3. Levegőtisztaság védelem Cél: Az ipari és kommunális tevékenységek eredményeként kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése, alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő lakókörnyezet biztosítása. A jó levegőminőség fenntartása, a település környezeti levegőminőségének javítása, különösen a NOx, SO2, és az ülepedő porszennyezés vonatkozásában. Feladatok:  A pollenszennyezés mértékének csökkentése érdekében a kezelt zöldfelületeken a kaszálást a virágzás előtt el kell végezni. A közterületek fásítása és a fafajta váltás során a légszennyezés szempontjából kedvezőtlen hatású fafajok (nyárfa, nyírfa, platán) telepítését kerülni kell.  Megújuló energiaforrásokra való áttérés ösztönzése.  Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis fajlagos szennyezőanyag-kibocsátású, korszerű tüzelőberendezések alkalmazásának támogatása).  A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése.  Az avarégetés káros hatásának, a komposztálás hasznosságának propagálása, illetve az avarégetés rendjének szabályozása önkormányzati rendelettel.  A belterületi utak tisztításának és nyári időszakban locsolásának legalább a jelenlegi szinten tartása.  A belterületi zöldfelületek területének esetleges növelése.  A város körüli véderdő növelése.  Kerékpárutak további építése.  A hatósági ellenőrzés fokozása szükség esetén a fő kibocsátóknál.  A forgalomszámlálás rendszeresítése az indokolt pontokon.  Hatóságilag érvényt kell szerezni a parlagfű irtásának.  A tulajdonosok figyelmeztető felszólítása.  A közterületi irtás anyagi és személyi feltételeinek javítása.  A parlagfű térkép elkészítése.  Szaghatás csökkentése fásítással.

59

5.4. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízellátás Cél: A felszín alatti vízkészletek utánpótlódással arányos igénybevétele, a jó minőségű ivóvíz és a szennyvíztisztítás biztosítása a város valamennyi lakójának részére. A felszín alatti vizek minőségének védelme. A vízkészleteket veszélyeztető tényezők megszüntetése. Ivóvízbázis védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése. Feladatok:  Azokat a lakosokat, akik nem csatlakoztak még rá a hálózatra, meg kell győzni a rendszer előnyeiről.  A vízminőségi előírások betartása miatt a vízműben további vízkezelés, technológiaikorszerűsítés szükséges, ugyanis az új szabványoknak megfelelő vízminőség javítást a vízműnek meg kell oldani.  Árvíz előrejelzések még hatékonyabb kiépítése.  Töltés-előtér biztosítása (megfelelő szélességben szabadon hagyása).  Hullámterek benőttségének kézbentartása a lefolyást gátló méretű növényzet (rét, legelő, erdő) megakadályozása.  Körgátak megtartása.  A vízhiányos időszak csökkentése érdekében további tározási lehetőségek feltárása.  A potenciális szennyező források számbavétele. Monitoring rendszer bővítése, kiegészítése ökológiai elemekkel. A pontszerű szennyező források megszüntetése, felszámolása.  Tisztított szennyvizek, használt vizek befogadón kívüli elhelyezése, illetve szabályozott formában való bevezetése.  Az öntözési lehetőségek biztosítása, a készlet és igények összehangolásával.  A Holt-Körösön csökkenteni kell a természetes feliszapolódást, növelni a folyamatos vízáramoltatás idejét.  Part menti területek rendezése, karbantartása.  Belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója, folyamatos karbantartása.  A vízrendezési műveknek az új táblásításhoz, tulajdonviszonyhoz való igazítása.  Új típusú társulati tulajdon létrehozása.  Az engedélyezett csatornák fokozatos kiépítése, rekonstrukciója a befogadó felől haladva, minden utcára kiterjedően.  A vízelvezetés biztonságának megtartása. A csatornák rendszeres ellenőrzése, fenntartása a vízszállító képesség megtartása érdekében.  A fenntartáshoz szükséges fedezet és létszám biztosítása.  A nyilvántartási rendszer térinformatikai alapokra történő helyezése és ennek rendszeres változásvezetése.  A Településrendezési tervben az új beépítési területeken a közutak elhelyezése a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezésével történjen meg - ne a minimális mérettel - az építési terület (utca) szélességének meghatározása, ezzel is biztosítva a vízelvezetés (és más közmű, fák stb.) helyszükségletét.  A védekezési tervek évi rendszeres felülvizsgálata, karbantartása megtörténjen.  A távvezetékek védelme, védősáv meghatározása.  A hálózat mosatásakor keletkező túl klóros víz elhelyezése a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.

60

   

A mechanikus mosatás kiterjesztése a kis átmérőjű vezetékekre is. Üdülőterület vízminőségi és mennyiségi igényeinek biztosítása. Külterület, zártkertek belvízprogramja. A termálvíz elhelyezés környezetvédelmi problémáinak megoldása.

5.5. Talajvédelem Cél: A talajok fizikai, kémiai degradációjának csökkentése, termőképességének növelése, minőségének javítása. A talajt veszélyeztető tényezők megszüntetése. Feladatok:  Megfelelő környezetkímélő tápanyag-gazdálkodási rendszerek kidolgozása, alkalmazása.  Szervestrágya visszaforgatása a talajba.  Komposztálási rendszerek kidolgozása, a keletkező komposzt mezőgazdasági befogadóinak felkutatása.  Megfelelő talajszerkezet, kímélő talajművelési technológiák.  Széleróziós kártételek csökkentése érdekében a város közigazgatási területén az erdősültség növelése.  A város környékén a talajadottságok felmérése, potenciális termőterületből kivonható területek kijelölése.  Potenciális talaj- és talajvízszennyező források víz- és talajvédelmi rendszerének ellenőrzése, javítása, előírásoknak megfelelő állapot kialakítása.  Vas-és Fémipari Rt. volt galvániszap lerakóhelyének monitorozása. 5.6. Energiagazdálkodás Cél: Az energiafelhasználás csökkentése, a felhasznált energia hatékony alkalmazása, az ésszerűen alkalmazható és energetikailag megtérülő megújuló energiaforrások arányának növelése. Feladatok:  Energiahatékonysággal, megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásával összefüggő ismeretek népszerűsítése, terjesztése, az iskolai oktatásba történő beillesztése, kampányok, tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése.  Környezetkímélőbb energiaforrásra átállók támogatása.  Megteremteni az anyagi és eszközbeli feltételeket a tömegközlekedés korszerűsítéséhez és átalakításához.  Az energiatakarékosság helyi szintű propagálása és elősegítése.  A nem hagyományos energiaforrások használatának ösztönzése helyi programokkal, kapcsolódva az országos kezdeményezésekhez, akár az országos pályázatokra támaszkodó anyagi támogatással.  Helyi rendeletek alkotása a tisztább, akár alternatív energiaforrások használatának érdekében azokon a helyeken, ahol jelenleg az energianyerés a környezetet veszélyeztető módon történik.

61

5.7. Zöldterület-gazdálkodás Cél: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a lakók számára. Feladatok:  A fák a zöldfelületi rendszer legfontosabb elemeit alkotják, és környezetvédelmi szempontból is domináns a szerepük.  A közterületek gondozása (legalább évente két-háromszori kaszálás, évenként nyesés), a település körül a legveszélyeztetettebb részeken (utak széle, hulladéklerakásnak kitett területek, stb.) függetlenül a terület jellegétől.  Kertek, más ingatlanok tulajdonosainak kötelezése a gyommentesítésre.  Az eltávolított biomassza szelektív gyűjtése, komposztálása.  A fejlesztések során a fában szegény területeket kell előnyben részesíteni.  Magánházak előtti terület gyepesítése és védelme, szabályozni az ok nélküli gyepkiirtást.  A település új beruházásai kapcsán felmerülő zöldfelületek pótlása, újak telepítése.  Városi „zöldfolyosó” hálózat megtervezése.  A lakótelepi kezeletlen (gyakran gyomos) területek fásítása, füvesítése.  Az elöregedett növényállományú területek rekonstrukciója.  A sós szórás helyettesítése környezetbarát módszerrel.  Közterület-felügyelet erősítése (létszámnövelés). 5.8. Természeti és építészeti értékek védelme Cél: az országos és helyi jelentőségű védendő értékek feltárása; a védett és védendő értékek állagának megóvása, társadalmi elismertségük növelése; a természetvédelem igényeinek szem előtt tartása a már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programoknál (pl. szennyvízcsatornázás, iparterület fejlesztése). A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a lakók számára. Feladatok:  A helyi és országos védettségű értékek állagának megóvása, fenntartása és a természetvédelmi területek tervezettnek megfelelő bővítése, a védelem kiterjesztése.  Az értékek állapotának és a változásoknak nyomon követésére együttműködés kialakítása a természetvédelemben érdekelt/érintett szervezetekkel.  A veszélyeztetett lakások, lakóépületek állapotát fel kell mérni, és rendbehozatalához megfelelő stratégiát kell kidolgozni.  Az esztétikai, történeti és hagyományos szempontokat figyelembe vevő felújítási módszerek alkalmazása a településkép fenntartása érdekében.  A Város turisztikai erőforrásainak és vonzerejének hasznosítása, fenntartása.

62

    

Egységes, környezetbe illeszkedő hirdető- és útbaigazító táblarendszer alkalmazása. Az egyedi tájértékek megismertetése a lakossággal és a turistákkal. A tanyák és sortelepülések megtartóerejének növelése infrastruktúra-fejlesztéssel. A farmgazdaságok támogatási rendszerének kidolgozása. Az állattartó gazdaságok külterületi kitelepülésének segítése.

5.9. Helyi közlekedésszervezés Cél: A településen lakók egy tiszta, egészséges településen élhessenek és maguk is szívügyüknek tartsák a község tisztaságának elérését és megőrzését. Feladatok:  Településkörnyéki kapcsolatok közlekedésszempontjainak javítása (munkaidő és buszjárat összehangolása, pl. Gallicoop dolgozóinak kondorosi járata).  Az M44-es gyorsforgalmi út megvalósulási idejének lerövidítése.  Tömegközlekedés. Az autóbusz-közlekedés feltételeinek folyamatos javítása gazdaságossági és környezetvédelmi oldalról. Igények és lehetőségek közelítése. - A járműpark korszerűsítése. - Autóbusz-pályaudvar fejlesztése. - A hiányzó utasvárók kiépítése külterületen. - A vasúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentése érdekében történő mérések elvégzése, ennek tudatában esetleges zajvédő zöldfal építése.  Parkolás. A szezonálisan jelentkező parkolási gondokból eredő környezeti károk csökkentése. Parkolóhelyek bővítése, korszerűsítése.  Kerékpáros-közlekedés. A város a megyében a legjobban ellátott kerékpárút hálózattal rendelkezik. - A turisztikai és településközi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése.  Gyalogosközlekedés. Biztosítani kell a gyalogosközlekedés leválasztásának elsődlegességét. A gyalogoszónák, pihenőparkok, turistautak kialakításával és gyalogos közlekedési lámpák kiépítésével a gyalogosokra ható környezeti ártalmakat, veszélyhelyzeteket nagymértékben csökkenteni lehet. - A gyalogjárdák burkolatának korszerűsítése. - A fontosabb gyalogosútvonalak utcabútorokkal való berendezése (padok, hulladékgyűjtők, esővédők telepítése).  A vasút jobb kihasználása.  Hajókikötő megépítése. 5.10. Hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, csatornázás Cél: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és a szervezett begyűjtés megvalósítása.

63

A község teljes területén a szennyvízcsatornával ellátottság biztosítása, a szennyvíztisztító telep megépítése, megfelelő tisztítási hatásfokának biztosítása, a bezárt települési szilárd hulladéklerakó jogszabálynak megfelelő rekultivációja. Az illegális szilárd- és folyékony hulladék lerakások megakadályozása. Feladatok:  Helyi hulladékgazdálkodási terv 2010. évben történő elkészítése figyelembe véve a 2010. évben elkészített Országos és Regionális Hulladékgazdálkodási Terveket és az abban megfogalmazott és kitűzött célokat  Szelektív hulladékgyűjtés területén a településen található 14 db hulladékgyűjtő sziget további üzemeltetése és karbantartása, valamint bővítése  Építési és bontási hulladék hasznosítása  Köztisztaság biztosítása  Az illegális hulladéklerakások további ellenőrzése és megakadályozása  A települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja  A város területén található vállalkozásokkal történő kapcsolattartás, termelési hulladékok keletkezésének csökkentése, újrahasznosítás megoldása  Veszélyes hulladékok, zöld hulladék, inert hulladék begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése  Oktatás, szemléletformálás  Zöldhulladék újrahasznosítása komposztálással  Hulladékkezelő telep fejlesztése és komposztáló telep építése.  Az önkormányzati rendeletben foglaltaknak folyamatosan eleget kell tenni és a benne foglaltaknak érvényt kell szerezni.  Az illegális bekötéseket, szippantásokat, kiöntözéseket hatósági eszközökkel fel kell deríteni és szankcionálni.  A lakossági bekötéseket anyagilag is ösztönözni kell, a lehetőségekhez mért anyagi támogatással.  A nagyobb üzemek szennyvízkezelő rendszerének összehangolása a városi művel, a szervesanyag tartalom csökkentése.  Szennyvíztisztító telep intenzifikálása, kiegészítő technológiai elemek beiktatása vagy új telep létesítése.

64

6. CSELEKVÉSI TERV 1. Fenntarthatósági megbízott kijelölése A fenntarthatósági tervben leírtakkal, valamint a Város környezeti fenntartásával kapcsolatos feladatok koordinálására, a fenti tervben leírt feladatok betartásának figyelemmel kísérésére, a fenntarthatósági terv felülvizsgálatához szükséges lakossági véleménygyűjtéshez fenntarthatósági megbízott kijelölése szükséges. 2. Fenntarthatósági terv felülvizsgálata Jelen Környezeti Fenntarthatósági Terv felülvizsgálatát évente 1 alkalommal, az első terv elkészítésének időpontjáig (március) felül kell vizsgálni, a fenntarthatósági megbízott által begyűjtött lakossági és intézményi vélemények figyelembe vételével, ennek megfelelően a szükséges módosításokat el kell végezni. 3. Tudatformálás, konzultációk, gyűlések tartása Évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – konzultáció szervezése a környezeti fenntarthatósági tervben foglaltak megvalósításáról, valamint az elhangzott vélemények, ajánlatok kiértékelése és a fenntarthatósági terv ennek alapján történő felülvizsgálata. 6.1. Szervezéssel, intézkedéssel megoldható feladatok 1. Figyelemmel kell kísérni, hogy az állattartó telepek a környezetvédelem szempontjából megfelelően végzik a termelés során keletkezett mellékanyagok elhelyezését, hasznosítását. Továbbá a belterületi állattartás jogszabályi előírásainak betartását fokozottan kell ellenőrizni. 2. A közcélú létesítmények és környezetük fenntartására és kulturált kialakítására programot kell kidolgozni, és megvalósítani. Jogszabályi előírások betartatása, határozottabb fellépés, szankcionálás. 3. A településre jellemző, még fennmaradt táji értékek védelmét a Településrendezési tervben érvényesíteni kell. 4. Tájékoztatni kell a lakosságot a települési szilárd hulladék kezelésének, átadásának előírásairól, illetve helyszíneiről. 5. A környezetvédelmi ismeretek terjesztése érdekében az iskolai képzés segítésére ismeretterjesztő kiadvány térítése az általános iskola számára. Szakmai segítség biztosítása az oktatók részére. Jeles környezetvédelmi akciók keretében szervezett iskolai programok támogatása. A környezettudatos szemlélet, életmód fejlesztése. 6. A helyi médiában induljon rendszeres környezeti tudatot erősítő, a helyi környezeti értékeket bemutató és megóvásuk módjairól tájékoztató sorozat. 7. A Környezetvédelmi Programban meghatározott feladatok végrehajtásához zöldfelület gazdálkodási tervet kell készíteni.

65

6.2. Beruházási és fejlesztési forrásokat igénylő feladatok 1. 2. 3. 4. 5.

Települési szemétlerakók rekultivációja a Körös-szögben (9 település együtt) Szarvasi Ipari Park fejlesztése inkubátorház építésével Víziszínpad végleges kialakítása Szarvason (Regionális Színház Kht.) Gyalogtúra útvonalak kialakítása a turisztikai attrakciók elérése érdekében Szarvason Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése a Körös-szögi kistérségben (6 település) 6. Belvízrendezés az élhetőbb településekért - Békés Megye 17 településének belvízrendezése (Szarvas 3,5,7,9,10 öblözet) 7. Szarvas, Szabadság u. –Deák F. utcai csomópont átépítése jelzőlámpás csomópont kialakításával 8. Szarvas város belterületi belvíz-elvezetés IV. ütem 9. Szarvas Város Önkormányzata Szakorvosi Rendelőjének komplex kistérségi Szakrendelővé fejlesztése 10. Szervezetfejlesztés Szarvas Város Polgármesteri Hivatalában 11. Szarvas város belterületi, útjainak fejlesztése és építése az ipari területek megközelíthetőségének javítása és a 44-es számú főközlekedési út tehermentesítése érdekében” BELTERÜLETI UTAK 12. Szarvas Város Közoktatási Intézménye óvodáinak infrastrukturális fejlesztése (Dózsa, Kossuth u. 66. sz.) 13. A szarvasi Fő téri Általános Iskola infrastrukturájának fejlesztése 14. Szarvas, Kis-Lehel-Budai N.A.-Széchenyi utak burkolat-megerősítése, felújítása 15. Szarvas, Juhász Gy. u. (Szentesi út-Semmelweis I. u. között) burkolat-megerősítése, felújítása 16. Szarvas, Székely Mihály téri játszótér fejlesztése 17. Közbiztonság növelése Szarvason térfigyelő kamerák elhelyezésével II. ütem 18. A helyi önkormányzat közcélú foglalkoztatásához kapcsolódó anyag-, és eszközbeszerzések 19. Kerékpárút-hálózat fejlesztése a Szarvast Orosházával összekötő 4404 jelű út mentén 20. Szarvas Város Polgármesteri Hivatalának akadálymentesítése az esélyegyenlőség biztosításának érdekében 21. Térségi összefogás a közösségi közlekedés feltételeinek javításáért a Szarvasi Kistérségben 22. Mezőgazdasági utak fejlesztése (Káka, Bezinai szőlők, Rózsási szőlők, Középhalmi út, Peresi út, Csipkár sori út, Mótyói szőlők) 23. Szarvas város belterületei útjainak fejlesztése, a 44-es számú főút és a belváros tehermentesítése II. ütem 24. A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum látogatóbarát és interaktív fejlesztése a Dél-Alföldi régió szellemi örökségen alapuló vonzerőinek bővítése érdekében 25. Szabadstrand turisztikai célú fejlesztése a szarvasi Körös-holtág mentén 26. Tűzoltó Laktanya építése a volt MHSZ épületének helyén 27. Munkahelyi egészségfejlesztés Szarvas Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában 28. Ezüstszőlőben új játszótér kialakítása

66

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő–testülete a 229/2010. (III. 25.) számú határozatával fogadta el a településre vonatkozó helyi Környezeti Fenntarthatósági Tervet. A Fenntarthatósági Terv elfogadásával Szarvas Város Önkormányzata vállalja, hogy működésében a fenntarthatósági szempontokat lehetőségeihez mérten figyelembe veszi és érvényesíti. Jelen Fenntarthatósági Terv az Önkormányzatnak jelenleg érvényes Települési Környezetvédelmi Programjában megfogalmazott környezetvédelmi irányelveket is tartalmaz. Szarvas, 2010. március 26.

Babák Mihály polgármester

67

SZARVAS VÁROS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

Recommend Documents