MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12475. számú törvényjavaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról
Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi … .törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról
1. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet módosítása 1. § (1) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében - a jogszabályok keretei között - jogi képviseletet lát el, jogi segítői tevékenységet végez, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében.” (2) A Tvr. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A jogi segítő szervezet jogtanácsosa – az 1. § (5) bekezdésben foglaltak betartása mellett – a jogi segítségnyújtási tevékenységet olyan ügyekben végezheti, amelyekben a jogi segítő szervezet és a fél között nincs érdekellentét, és a fél részére történő jogi segítség nyújtására a jogi segítő szervezettől utasítást kapott. A jogtanácsos ilyen esetben a támogatást engedélyező határozat alapján jár el.” 2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4a) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.” (2) A Kkt. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(6) Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) és (2) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmező által szabályszerűen előterjesztett kérelem kézhezvételétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.” 3. § A Kkt. 21. § (4) bekezdésében a „180 napon” szövegrész helyébe a „150 napon” szöveg lép. 4. § Hatályát veszti a Kkt. 24/B. §-a.
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 5. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv). 67. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok mentesülnek az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség alól a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által lefolytatott hatósági eljárásokban.” 6. § Az Itv. 67. § (1) bekezdésében a „(szolgáltatásokért) díjat” szövegrész helyébe a „(szolgáltatásokért) – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – díjat” szöveg lép.
4. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 7. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56. § (1) bekezdésében az „– a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó –” szövegrész.
2
5. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása 8. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „54. § A helyi önkormányzat állammal szemben támasztott, e törvény szerinti tulajdoni igényének érvényesítése során 2017. január 1-jét követően a tulajdoni igény keletkezésének időpontjától függetlenül kizárólag a bíróság jogosult eljárni.” 6. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 9. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „18. § (1) Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére. (2) A nyilvántartást kezelő szerv engedélyezi az adatigénylő részére a rendszeres vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást. (3) Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, egy járási hivatal illetékességi területét meghaladó polgárok adatairól a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhető. (4) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni. (5) A nyilvántartást kezelő szerv és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is
3
igényelhető.” (2) Az Nytv. 26. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki: „(5b) Ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár bejelentett lakcímadata nem valós.” 10. § Az Nytv. a) 18/A. § (1) és (3) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, b) 26. § (2) bekezdésében az „a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes” szövegrész helyébe a „bármely” szöveg, c) 26. § (5a) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatal” szöveg, d) 26. § (8) bekezdésében az „az illetékes járási hivatalnál jelenti be” szövegrész helyébe a „bármely járási hivatalnál bejelentheti” szöveg, e) 36. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdése” szöveg lép.
11. § Hatályát veszti az Nytv. 26. § (1) bekezdésében az „a járási hivatalnál” szövegrész.
7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 12. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékos, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról 4
gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak havonta folyósított pénzbeli ellátásai, a nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;” (2) Az Szt. 34. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,) „g) aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával.” (3) Az Szt. 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra a 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogosult személy esetében a jogosultság egészségi állapotra vonatkozó feltétele mindaddig fennáll, amíg az ellátásra való jogosultságot megalapozó, az egészségi állapot minősítését tartalmazó dokumentumban vagy a szakkérdés vizsgálata során előírt felülvizsgálatot el nem végezték.” (4) Az Szt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Amennyiben az ápolási díjra jogosultság a (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre, a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül ismételten nem állapítható meg.” (5) Az Szt. 43/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „43/B. § (1) Ha a kiemelt ápolási díj megállapítása iránti eljárás során a kiemelt ápolási díjra való jogosultság azért nem állapítható meg, mert nem került sor a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtására, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátásra való jogosultságot. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a kérelem benyújtásakor az ügyfél a komplex minősítés elvégzésére és annak eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás megindítását igazolta, a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtását követően a hatóság az (1) bekezdés alapján hozott nem jogszabálysértő döntését a jogerőre emelkedést követő egy éven belül módosíthatja, vagy visszavonhatja, és a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítványban foglaltak alapján állapítja meg az ápolási díjra való jogosultságot.” (6) Az Szt. a következő 43/F. §-sal egészül ki:
5
„43/F. § Ha felülvizsgálati eljárásban igazolják, hogy az ápolt személy a komplex minősítés elvégzésére irányuló eljárást megindította, a kiemelt ápolási díj egészségi állapotra vonatkozó jogosultsági feltételét a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány eljáró hatósághoz történő beérkezéséig fennállónak kell tekinteni. Ha az eljárás megindítását nem igazolják, a kiemelt ápolási díjat a felülvizsgálati időpontot magában foglaló hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.” (7) Az Szt. a következő 139/A. §-sal egészül ki: „139/A. § A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi … törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdés i) pontjában a baleseti járadékra vonatkozóan megállapított rendelkezéseket a pénzbeli szociális ellátásra való jogosultságnak a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi … törvény hatálybalépését követő legközelebbi felülvizsgálatakor kell alkalmazni.”
13. § Az Szt. a) 17. § (10) bekezdésében a „szociális hatóság” szövegrész helyébe a „szociális hatáskört gyakorló szerv” szöveg, b) 25. § (10) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a” szöveg, c) 34. § (2) bekezdés c) pontjában a „91. napjától” szövegrész helyébe a „121. napjától” szöveg, d) 42. § (3) bekezdésében az „ápolási díj folyósítását” szövegrész helyébe az „ápolási díjra való jogosultságot” szöveg lép. 14. § Hatályát veszti az Szt. a) 32/D. §-a, valamint b) 37/C. §-a. 8. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása 15. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stv.) 9/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elmulasztott határidőt követő egy év elteltével bírság kiszabásának nincs helye.”
6
16. § Az Stv. 9/A. § (1) bekezdésében és a 9/B. § (1) bekezdésében a „megyei, fővárosi kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
9. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
17. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20. § (1) Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről a Magyar Nemzeti Levéltár és – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az adatvédelmi szabályok megtartásával gondoskodik. (2) A 2015. április 1. napját követően lezárult állampolgársági ügy iratanyagát három évig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv őrzi.”
10. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
18. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:) „c) kizárólag a hadirokkant és a hadiözvegy esetében a hadigondozotti igazolvány kiadásáról,”.
11. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 19. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. A végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv másolata alapján a közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.” (2) A Vht. 138. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban igazolta, az igazgatási szolgáltatási díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani.” (3) A Vht. 138/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „138/A. § (1) A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság a beadvány széljegyzését követően a jogszerzésre jogosultat hiánypótlás keretében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére szólítja fel. A díj meg nem fizetése esetén az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlanok vonatkozásában a kérelmet elutasítja.”
20. § (1) A Vht. 138. § (3) bekezdésében a „soron kívül” szövegrész helyébe az „a végrehajtási költségként megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően soron kívül” szöveg lép. (2) A Vht. 138. § (4) bekezdésében az „akiknek” szövegrész helyébe az „akiknek – az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével –” szöveg lép. 21. § Hatályukat vesztik a Vht. 138. § (1) bekezdésében a „végrehajtónak történő” szövegrészek. 8
12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása 22. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/B. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki: (Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:) ,,b) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.” (2) A Díjtv. 32/E. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén, amennyiben a díj fizetésére kötelezett a kérelem, illetve a megkeresés benyújtásával egyidejűleg nem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, akkor az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja és a díj megfizetése iránt – a döntés kézhezvételétől számított 15 napos határidő tűzésével – a döntésében intézkedik, azzal, hogy a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.” 23. § Hatályát veszti a Díjtv. 32/E. § (12) bekezdése.
13. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása 24. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2. § (1) bekezdés 6. pontjában a „három” szövegrész helyébe a „kettő” szöveg lép.
14. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása 9
25. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 68/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az eljárás során a 128. § (1) bekezdése szerinti meghallgatás mellőzhető.” (2) A Gyvt. 133/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A közigazgatási hatósági eljárásban kirendelt ügygondnok kivételével a (6) bekezdést megfelelően kell alkalmazni az ügygondnok kirendelésére is.” 26. § Hatályát veszti a Gyvt. 133/A. § (6) bekezdésében az „ügygondnok,” szövegrész.
15. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 27. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű meglévő lakóépület kormányrendeletben meghatározott átalakítása és a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó mértékűre történő bővítése esetén.” (2) Az Étv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzést a megindításától számított 60 napon belül lefolytatja, majd ezt követően – szabálytalanság esetén – haladéktalanul megindítja a (2) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek a) a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül, b) a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül van helyük.” (3) Az Étv. 48/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli:) 10
„a) az átalakítással történő szabályossá tételt, vagy” (4) Az Étv. 48/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon a megindításától számított 60 napon belül folytatja le a hatósági ellenőrzést, majd ezt követően – szabálytalanság esetén – haladéktalanul megindítja az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől – ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől – számított tíz éven belül van helye.” 28. § Az Étv. 48/A. § (6) bekezdésében az „(5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés szerint az eljárás megindítására nyitva álló 60 napos határidő” szöveg lép.
16. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása 29. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39/B. § -a helyébe a következő rendelkezés lép: „39/B. § (1) Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása során az ellátás összege – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával – huszonegy napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.” (2) Az ellátást folyósító szerv a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértő döntését a közléstől számított 5 éven belül hivatalból módosíthatja vagy visszavonhatja. (3) Ha a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag benyújtásra kerül, az ellátást folyósító szerv a korábban az (1) bekezdés alapján hozott határozatát módosítja vagy visszavonja, és a bevallott jövedelem adatok alapján állapítja meg a pénzbeli ellátást, illetve a baleseti táppénzt.
11
(4) Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás, vagy a baleseti táppénz iránti kérelmét visszavonja, a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. (5) Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő a korábban az (1) bekezdés alapján megállapított pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. (6) Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére az (1) bekezdés alapján korábban megállapított pénzbeli ellátás, baleseti táppénz összegénél alacsonyabb összeg jár és az a már megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.” (2) Az Ebtv. 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „52/A. § (1) Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt - a Ket. 33. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra. (2) Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani. (3) Amennyiben az igénylő a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénzt felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. (4) Amennyiben a baleset nem minősül üzemi balesetnek, a baleseti táppénz elbírálását követően, táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz összegét be kell számítani. (5) Amennyiben az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy a (4) bekezdésben megállapított ellátás a már folyósított táppénz összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. (6) Az (1) bekezdés szerint megállapított táppénz folyósítása esetén
12
a) az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz-hozzájárulásról szóló határozatot a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz megállapításáról szóló egybefoglalt döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg, b) a társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénzhozzájárulási kötelezettségét a baleseti táppénz elutasításról és a táppénz megállapításáról szóló egybefoglalt döntés jogerőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti. (7) Az (1) bekezdés alapján megállapított táppénz folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult.” (3) Az Ebtv. 61.§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás a Ket. 31. § (1) bekezdés l) pontja alapján megszüntetésre került, úgy az ugyanazon ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl, de az előzetes kérdés elbírálásában hozott döntés jogerőre emelkedésének a napjától számított hat hónapon belül ismételten benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt határidőben benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten benyújtott kérelem érdemi elbírálásának az első kérelem alapján indult eljárásban hozott megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő öt éven belül van helye. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.” 30. § Hatályát veszti az Ebtv. a) 55/A. §-a, valamint b) 69.§-ában a „a 39/B. §, 52/A. § és 55/A. § szerinti előleg összege után, valamint” szövegrész.
17. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 31. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27/A. § Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonjog törlése jogerős hatósági határozaton vagy bírósági döntésen alapul.” (2) Az Inytv. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
13
„(4) Nem kell okiratot csatolni a kérelemhez, amennyiben a haszonélvezeti, a tartási vagy az életjáradéki jog, továbbá a használat jogának a jogosult elhalálozása következtében történő megszűnése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül megállapítható.” (3) Az Inytv. 47/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A függőben tartásról az ingatlanügyi hatóság – az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével – a beadvány beérkezését követő nyolc napon belül értesítés megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt.” (4) Az Inytv. 50. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) Ha az ingatlanügyi hatóság valamely kérelem, megkeresés elintézése során vagy hivatalból folytatott eljárása során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek törléséről is rendelkezni. (5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ingatlanügyi hatóság a kérelemre, illetve megkeresésre indult, vagy hivatalból folytatott eljárása során az ingatlannyilvántartásban rendelkezésre álló, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok alapján kétségtelenül megállapítja, hogy a bejegyzett haszonélvezeti, tartási vagy életjáradéki jog, valamint használat joga jogosultja elhunyt.” (5) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot - a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után - kézbesíteni kell) „l) a föld la) tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött szerzése esetén, lb) tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerzése esetén a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt a mezőgazdasági igazgatási szervnek.” 32. § Az Inytv. 52. § (6) bekezdésében a „megszűnt” szövegrész helyébe a „megszűnt és a jogosult nem rendelkezik érvényes lakcímmel” szöveg lép.
18. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
14
33. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 222/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „222/A. § (1) Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem minősülő halottkezelési tevékenység a holttest: a) hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére a temetésre kötelezett engedélyt kapott, b) egészségügyi intézményen belüli szállítása, c) mosdatása, d) öltöztetése, e) borotválása, valamint f) rekonstruálása.” 34. § Az Eütv. 217. § (9) bekezdésében a „15” szövegrész helyébe a „12” szöveg lép.
19. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása 35. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (8) bekezdésében a „d),” szövegrész. 20. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása 36. §
Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a) 23/B. § (3) bekezdés b) pontjában az „a kérelmező által eredetiben bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítvány alapján” szövegrész, b) 23/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „a kérelmező által eredetiben bemutatott magánútlevél alapján” szövegrész, valamint c) 23/B. § (5) bekezdés c) pontja. 21. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása 37. §
15
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenti az állatvédelmi hatóságnak. A bejelentés – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, továbbá meg kell jelölni a bejelentő telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét. A bejelentés alapján az állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt. A nyilvántartás tartalmazza – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes személyazonosító adatait. Az állatvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi a szakértői névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.” 38. § Az Ávtv. 49. § (3) bekezdés j) pontjában a „szakértők engedélyezésére” szövegrész helyébe a „szakértői tevékenység bejelentésére” szöveg lép.
22. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 39. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének nem tett eleget, a járművet az illetékes hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.” 23. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása 40. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
16
„(1a) A közlekedési igazgatási hatóság (1) bekezdés alapján hozott határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs.” 24. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása 41. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, vagy jogtanácsossal olyan, a jogtanácsosi tevékenységről szóló törvényerejű rendeletben meghatározott jogviszonyt létesített, amely alapján az ügyvéd vagy a jogtanácsos - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd vagy jogtanácsos útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.” (2) A Jst. 68. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A jogi segítségnyújtást jogtanácsos útján végző jogi segítő szervezet esetében megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat. (5) A jogi segítségnyújtást jogtanácsos útján végző jogi segítő szervezet polgári perekben és nemperes eljárásokban is elláthatja a fél jogi képviseletét.” 42. § A Jst. a) 66. § (3) bekezdésében, valamint 71. § (3) bekezdés c) pontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy jogtanácsos” szöveg, b) 68. § (1) bekezdésében a „megbízásából tevékenykedő ügyvéd” szövegrész helyébe a „megbízásából vagy alkalmazásában tevékenykedő ügyvéd vagy jogtanácsos” szöveg, c) 71. § (3) bekezdés a) pontjában a „megbízottal” szövegrész helyébe a „megbízottal vagy jogtanácsossal” szöveg, az „eljáró ügyvéd” szövegrész helyébe az „eljáró ügyvéd vagy jogtanácsos” szöveg lép. 17
43. § Hatályát veszti a Jst. 43. § (1) bekezdésében az „a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy” szövegrész.
25. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása 44. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az egyéni egészségügyi vállalkozók, az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás tagjaként egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmasságának vizsgálatát a tevékenységüket engedélyező egészségügyi hatóság elrendelheti.” 26. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 45. § (1) Az Art. 161. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az adóhatóság a végrehajtás eredménytelenségéről és az eljárás megszüntetéséről a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül.” (2) Az Art. 161. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A 146. § (2a) bekezdésében foglalt megkeresés alapján történő eljárás esetén a végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság viseli.” (3) Az Art. a következő 216/A. §-sal egészül ki: „216/A. § A kormányhivatalnak vagy járási hivatalnak – az e rendelkezés hatálybalépése előtt – az önkormányzati adóhatósághoz adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása céljából érkezett – be nem hajtott – megkeresései tekintetében – a 146. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően – az állami adóhatóság jár el.” 18
46. § Az Art. 52. § (7) bekezdés a) a) pontjában a „megkeresésre adatot” szövegrész helyébe a „megkeresésre 15 napon belül adatot” szöveg, b) a) pont aa) alpontjában a „rehabilitációs hatóság és” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóság, a szociális hatáskört gyakorló szerv és” szöveg lép. 27. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 47. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. (2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez. (3) Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges.” (2) A Tt. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A közgyűlés határozata alapján − ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn − bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.” (3) A Tt. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. (4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd − jogkörén belül jogtanácsos − által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni." (4) A Tt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 19
„(5) A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy, illetve a közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a megbízásának időtartama alatt a tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást – amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel – a kijelölt szerv részére köteles bemutatni. ” (5) A Tt. a következő 68. §-sal egészül ki: „68. § Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítással, valamint az alapító okirat módosításával összefüggésben az ingatlannyilvántartási eljáráshoz benyújtandó dokumentumokat rendeletben szabályozza.”
28. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása 48. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást – amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel – a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni.” 29. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása 49. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. §-a a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki: „(1d) Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi, b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és d) nincs ellenérdekű ügyfél.
20
(1e) Automatikus döntéshozatalnak hivatalbóli eljárásban is helye van. Nincs helye az automatikus döntéshozatalnak másodfokú eljárásban vagy a határozat saját hatáskörben történő módosítása vagy visszavonása esetén.” (2) A Ket. 33. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Automatikus döntéshozatal esetén az ügyintézési határidő egy nap.” (3) A Ket. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy b) nem tud az ügyben eljárni, az eljáró hatóság ügygondnokot rendel ki.” (4) A Ket. 45/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A hatóság és a szakhatóság elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tart kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.” (5) A Ket. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges.” (6) A Ket. 51. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2d) Ha az ügyfél és törvényes képviselője között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki az ügyfél részére. Ha az ügyfél a törvényes képviselőjével szemben terjeszt elő kérelmet, az érdekellentét fennállását meg kell állapítani.” (7) A Ket. 53. § (4d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4d) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki.” (8) A Ket. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény a címzett személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy a hatósági eljárásban bejelentett tartózkodási helyéről, szálláshelyéről, illetve a székhelyéről a hatósághoz a) „nem kereste”,
21
b) „ismeretlen” vagy c) „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításáig – az a) pont szerinti esetben a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, a b)-c) pont szerinti esetben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.” (9) A Ket. 80. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha jogszabály másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve, hogy) „a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,” (10) A Ket. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.” (11) A Ket. 141. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki: (A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha) „j) a végrehajtást kérő a végrehajtás költségeit - bár köteles rá - nem előlegezte, k) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi.”
50. § A Ket. a) 26. § (9) bekezdésében az „írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni” szövegrész helyébe az „elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását” szöveg, b) 26. § (10) bekezdésében a „kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással” szövegrész helyébe az „elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását” szöveg, c) 46. § (3) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg, d) 174. § (1) bekezdés c) pontjában a „közvetítők” szövegrész helyébe a „közvetítők és a hatósági eljárásban kirendelt ügygondnokok” szöveg, a „közvetítővé” szövegrész helyébe a „közvetítővé és az ügygondnokká” szöveg, a „feltételeire” szövegrész helyébe a „feltételeire, az ügygondnok kirendelésére” szöveg lép. 22
51. § Hatályát veszti a Ket. a) 54. § (5) bekezdésében a „Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú esetén a törvényes képviselő, érdekellentét esetén a gyámhatóság képviselője is aláírja az írásbeli tanúvallomást.” szövegrész, b) 105. § (7) bekezdésében az „ , amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt” szövegrész, c) 125. § (5) bekezdésében az „Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” szövegrész.
30. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása 52. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Távhőtv.) „Mérés, elszámolás, díjfizetés” alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki: „48/A. § A távhőszolgáltató, az egyetemes villamosenergia-szolgáltató, a földgázszállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó, valamint a víziközmű-szolgáltató (a továbbiakban együtt: közműszolgáltató) együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egyidőben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges.” (2) A Távhőtv. 51. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A távhőszolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti kérelem elbírálását, ha a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.” (3) A Távhőtv. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Hivatal elnöke – felügyeleti jogkörében – rendeletben állapítja meg a közműszolgáltatóknak az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egyidőben történő elvégzése érdekében fennálló együttműködési kötelezettségével összefüggő rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét.”
23
53. § A Távhőtv. 51. § (8) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járásbíróság nemperes eljárásban” szöveg lép. 31. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 54. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 33/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az elosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.” (2) A Vet. 40. § (4a)-(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4c) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az egyetemes szolgáltató, a távhőszolgáltató, a földgázszállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó, valamint a víziközmű-szolgáltató együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egyidőben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges. (4b) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó kérésére a (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén a hálózati engedélyes negyedévente biztosítja. (4c) A hálózati engedélyes - profil alapú elszámolás esetén - köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. A (4) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes köteles értesítést hagyni a felhasználó felhasználási helyen, - amennyiben rendelkezésre áll - a levélszekrényben. Az értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem-megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a hálózati engedélyes időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a hálózati engedélyes és a felhasználó köteles megegyezni.” (3) A Vet. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„(1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye, vagy a bejelentés tudomásul vétele szükséges.” (4) A Vet. 133. §-át megelőző alcím címének helyébe a következő szöveg lép: „Üzemeltetés bejelentése” (5) A Vet. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények – bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket – üzemeltetését a Hatósághoz 90 napon belül köteles bejelenteni.” 55. § A Vet. a) 33/A. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg, b) 33/A. § (2) bekezdésében a „járási hivatal határozatában” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg, c) 40. § (4) bekezdésében a „(4a)” szövegrész helyébe a „(4b)” szöveg, d) 133. § (3) bekezdésében a „jogerős üzemeltetési engedély” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg lép. 32. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása 56. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 16. § (2)(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az ingatlanügyi hatóságnak az igénybevevővel szemben kell lefolytatnia. Ellenkező bizonyításig igénybevevőnek a termőföld földhasználati nyilvántartásba bejegyzett használója minősül. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni. (3) Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett terület földhasználója a földhasználati nyilvántartás adatai alapján egyértelműen nem állapítható meg, úgy
25
valamennyi földhasználót igénybevevőnek kell tekinteni. Ha a földrészletnek bejegyzett földhasználója nincs, és az érintett földrészlet közös tulajdonban áll valamennyi tulajdonost, vagy azon több személy haszonélvezeti joga áll fenn, valamennyi haszonélvezőt igénybevevőnek kell tekinteni. (4) Az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás megindításáról szóló értesítésben felhívja a (2)-(3) bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy figyelmét a (5)-(11) bekezdésben foglaltakra. (5) A (2)-(3) bekezdés szerint igénybevevőnek minősülő személy az eljárás során igazolhatja, hogy a termőföldnek nem a tényleges igénybevevője és nyilatkozhat az igénybevevő személyéről. (6) Ha az igénybevevő személyének megállapítása eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, az igénybevevő személyét a (2) és (3) bekezdés szerint kell megállapítani. (7) Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos hozzájárulás). Az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld végleges más célú hasznosításához adott utólagos hozzájárulása a termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedélynek minősül. (8) Az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás során az ingatlanügyi hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához utólagosan csak akkor járulhat hozzá, ha megállapítja, hogy a végleges más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 15/B. § (3) bekezdésében meghatározott egyéb feltételei – 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – egyébként fennállnak. (9) A (8) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező, az ingatlanügyi hatóság – a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nyilatkozattételre hívja fel a tulajdonost vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt arról, hogy a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul-e. A tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs, több haszonélvező esetén valamennyi haszonélvező egyhangú hozzájáruló nyilatkozata szükséges. (10) Engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében az ingatlanügyi hatóság a célkitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozat beszerzése érdekében megkeresi a bányafelügyeletet. A jogerős határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. (11) Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, ha a) a (8) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn,
26
b) a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező a (9) bekezdésben foglalt felhívás ellenére nem nyilatkozik, és a tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő sem nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz, vagy c) az engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében nem áll rendelkezésre a célkitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozat. ” (2) A Tfvt. 16/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „16/A. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló kérelemről és engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az utólagos hozzájárulásról egy eljárásban dönt, ha a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem (ide nem értve a kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező földrészlet teljes területén, vagy annak egy részén engedély nélküli más célú hasznosításra került sor. (2) Ha a 16. §-ban szabályozottak szerint nincs lehetőség az utólagos hozzájárulás megadására, és az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett földrészlet teljes területét vagy annak egy részét érintően a termőföld eredeti állapotának helyreállítását rendeli el, akkor a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja. (2a) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság negyvenöt napon belül hozza meg a döntést.” (3) A Tfvt. 17. § (1c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg) „b) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát is hatályon kívül helyezi, és dönt az utólagos hozzájárulásról.” (4) A Tfvt. 17. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1d) Az utólagos hozzájárulás megadására csak akkor kerülhet sor, ha rendelkezésre áll a 16. § (9) bekezdése szerinti tulajdonosi, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozat. Ennek hiányában az ingatlanügyi hatóság az (1c) bekezdés a) pontjában foglaltakról rendelkezik.” (5) A Tfvt. 22. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A járulék összegének megállapításáról
27
engedély nélküli más célú hasznosítás esetén) „cb) az utólagos hozzájárulásról vagy” (szóló határozatban kell rendelkezni.) (6) A Tfvt. 24. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról) „b) az utólagos hozzájárulásról vagy” (szóló határozatban kell rendelkezni.) (7) A Tfvt. 30/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A díj összege a földminősítési eljárással érintett) „d) minden további megkezdett 100 000 m2 területnagyság esetén további 20 000 Ft.” 57. § A Tfvt. a) 17. § (5) bekezdésében a „hasznosítás utólagos engedélyezésével” szövegrész helyébe a „hasznosításhoz való utólagos hozzájárulásával” szöveg, b) 17. § (6) bekezdésében a „cél-kitermelőhely utólagos engedélyezése” szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhelyhez való utólagos hozzájárulás” szöveg, c) 1. melléklet 4. pont 4.1. alpontjában, 2. melléklet 2. pont 2.5. pont a) alpontjában a „hasznosítás utólagos engedélyezése” szövegrész helyébe a „hasznosításhoz való utólagos hozzájárulás” szöveg lép. 33. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 58. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A földgázelosztó akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és
28
b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.” (2) A GET. 99. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó, az egyetemes villamosenergiaszolgáltató, a távhőszolgáltató, valamint a víziközmű-szolgáltató együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egyidőben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges.” 59. § A GET. a) 16. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg, b) 16. § (4) bekezdésében a „járási hivatal határozatában” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép. 34. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása 60. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 4. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:) „h) az energetikai, valamint ipari célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;” (2) Az Evt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.” (3) Az Evt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „52. § Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtervben szereplő célállománynak megfelelő fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.”
29
(4) Az Evt. 113. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig a) a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy b) ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére erdőtervben állapítja meg.” 61. § Hatályát veszti az Evt. 90/M. § (2) bekezdésében az „ ,amelyet az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat” szövegrész.
35. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása 62. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: KGFBtv.) 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A járási hivatal kötelezi a biztosítót, hogy a gépjármű forgalomba történő visszahelyezésének költségeit az üzembentartó részére térítse meg, ha a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására azért került sor, mert a biztosító a kötvénynyilvántartó szervet határidőn belül nem, vagy – a biztosító érdekkörében felmerült okból – tévesen értesítette.” 63. § Hatályát veszti a KGFBtv. 32/B. §-a.
36. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása 64. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság munkaszüneti napon.”
30
(2) Az At. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat munkaszüneti napon.” (3) Az At. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nemzetiségi családi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. A nemzetiségi utónévkönyvben nem szereplő nemzetiségi utónév tekintetében az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amely az állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.” (4) Az At. 51. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 2015. április 1. napját követően lezárult névváltoztatási ügy iratanyagát három évig az anyakönyvi szerv őrzi.” (5) Az At. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A születést anyakönyvezés céljából – legkésőbb az azt követő első munkanapon – az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja – az anyakönyvvezető által beszerzendő okiratok kivételével – mindazokat az adatokat, amelyek rendelkezésére állnak és a születés anyakönyvezéséhez szükségesek. Születésnél a bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni. (1a) A halálesetet anyakönyvezés céljából – legkésőbb az azt követő első munkanapon – az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A haláleset anyakönyvezésére irányuló eljárásban a 62. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti időpontban – ezek hiányában a (7) bekezdés szerinti eljárás során – az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni. ” (6) Az At. 61. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A halálesetet a halottvizsgálati bizonyítvány megküldésével a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Hvkr.) megjelölt személy vagy szerv – az eljárás megindításához szükséges, Hvkr.-ben meghatározott adatokkal együtt – jelenti be. (7) Ha a) bejelentésre kötelezett nincs vagy e kötelezettségét elmulasztotta, bejelentés hiányában, vagy
31
b) az eltemettetésre kötelezettnek, illetve az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak a 62. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti eljárása elmarad, a Magyarországon történt születést és halálesetet – ha az az anyakönyvvezető tudomására jut – ekkor is be kell jegyezni az anyakönyvbe. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.” (7) Az At. 62. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató az anyakönyvvezető részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá – ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll – az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja. (2) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató a Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkező személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá – ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll – a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja.” (8) Az At. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállással nem rendelkező nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezési eljárása során az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személynek vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezető részére be kell mutatnia. Az anyakönyvvezető az elhalt úti okmányában lévő érvényes magyar vízumon, illetve a tartózkodási jogosultságra vonatkozó bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével „érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a megjelent személynek visszaadja.” (9) Az At. a következő 69/J. §-sal egészül ki:
32
„69/J. § A 2015. április 1. napját követően keletkezett anyakönyvi alapiratot három évig a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv őrzi és tartja nyilván.” (10) Az At. 70. § (2) bekezdés b) pontja a következő bn) alponttal egészül ki: (Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza az anya) „bn) nyilatkozatát arról, hogy a származás nem apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárás eredménye,” (11) Az At. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 65. § Az At. a) 44. § (4) bekezdésében az „az MTA” szövegrész helyébe az „az MTA az anyakönyvvezető, illetve” szöveg, b) 51. § (1) bekezdésében az „és nyilvántartásukról” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Levéltár az adatvédelmi szabályok megtartásával és – az (1a) bekezdésben meghatározottak szerint –” szöveg, c) 69/I. §-ában az „anyakönyvvezető és a” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető és a Magyar Nemzeti Levéltár az adatvédelmi szabályok megtartásával, továbbá – a 69/J. §-ban meghatározottak szerint – a” szöveg lép. 66. § Hatályát veszti az At. a) 5. § (2) bekezdése, b) 61. § (3) bekezdésében az „és halálesetet” szövegrész, c) 73/A. § (8) bekezdésében a „diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső felülhitelesítéssel,” szövegrész. 37. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása 67. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (4a) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
33
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha) „e) a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon belül a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával – ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást – szűnt meg,” (2) A Kftv. 1. § (4a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha) „f) a közfoglalkoztatási jogviszonya a közfoglalkoztató azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.” 38. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
68. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 46. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(15) A diákigazolványt a kártyakibocsátó a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére a közreműködő intézménybe.” (2) Az Nktv. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő negyvenöt nap, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásoknál három hónap. A nevelési-oktatási programok akkreditálásával összefüggő eljárások esetében az ügyintézési határidő négy hónap.” 69. § Hatályát veszti az Nktv. 46. § (14) bekezdés e) pontja. 39. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
34
70. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 3. melléklet III. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A felsőoktatási intézménynek a hallgató kérelmét a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell továbbítania a felsőoktatási rendszer működéséért felelős szerv részére a szerv által meghatározott módon. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervhez történő beérkezésétől számított negyvenöt nap. A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat. A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza: a) azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll, b) a hallgató lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül, c) a hallgató azonosítószámát, továbbá d) a hallgató képzésének munkarendjét. A diákigazolványt a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére a közreműködő intézménybe. 6.1. A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza: a) a hallgató azonosító számát, b) azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll, c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját, d) az érvényességre vonatkozó adatot és e) a diákigazolvány típusának megjelölését. A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező hallgatók esetében a diákigazolvány a „külföldi cím” feliratot tartalmazza. A nem magyar oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató diákigazolványa a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti.
35
A diákigazolványhoz a Nektv. 2. §-a szerinti másodlagos kártya rendelhető. 6.2. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a) a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány iránti kérelmet és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket, b) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv elektronikus úton tart kapcsolatot. 6.3. A diákigazolvány igénylésének szabályait kormányrendelet határozza meg. 6.4. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.” 40. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása 71. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 52. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járásbíróság nemperes eljárásban a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az elválasztott rendszerű szennyvízhálózat csapadék és egyéb külső vízterhelésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat ellenőrzésének, valamint a bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség mérő leolvasásának tűrésére. (6) A víziközmű-szolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást, ha a) a felhasználót a felhasználási helyre történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és b) az adott felhasználási helyre történő bejutási kísérlete sikertelen volt.” (2) A Vksztv. a következő 55/G. §-sal egészül ki: „55/G. § A víziközmű-szolgáltató, az egyetemes villamosenergia-szolgáltató, a távhőszolgáltató, valamint a földgázszállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó együttműködik az azonos lakossági felhasználónál történő mérőeszköz-leolvasás egyidőben történő elvégzése érdekében, azon esetekben, ahol a mérőeszköz leolvasásához a lakossági felhasználó személyes közreműködése szükséges.”
36
41. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
72. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 15/B. § a) pontjában az „engedély kiadásával” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentésével” szöveg lép.
42. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása 73. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 14. § (1) bekezdésében a „birtokában lehet” szövegrész helyébe a „birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet” szöveg lép. 43. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása 74. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „83. § A földhasználati szerződés jóváhagyása esetén a szerződés két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal, amelyből a mezőgazdasági igazgatási szerv az egyik példányt – a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg – a szerző félnek, a másik példányt a határozat jogerőre emelkedését követően – az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti eljárás lefolytatása érdekében – az ingatlanügyi hatóságnak küldi meg.” (2) A Fétv. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, kivéve, ha a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás a 95/A. § (1) bekezdése szerint hivatalból indul meg. Ha a használat részesművelési szerződés alapján jött létre, a bejelentési kötelezettség a részesművelési szerződésben meghatározott, a szerződő felek közül kijelölt képviselőt terheli.” (3) A A Fétv. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 37
„(6) A földhasználati nyilvántartási eljárás – a 95/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás kivételével – a (2) és (5) bekezdésben meghatározott földhasználati bejelentési és a változásbejelentési (a továbbiakban együtt: bejelentési) adatlapnak, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okiratoknak az ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásával indul meg.” (4) A Fétv. a következő 95/A. §-sal egészül ki: „95/A. § (1) A 95. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződésen alapuló használat esetén az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkező, jóváhagyási záradékkal ellátott szerződés alapján a földhasználat nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást hivatalból folytatja le. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a földhasználat bejegyzése nem történik meg, úgy a földhasználónak a 95. § (1) bekezdése szerint bejelentést kell tennie.” 75. § Hatályát veszti a Fétv. 95. § (7) bekezdése.
44. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása 76. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A független értékelők névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki a) közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget, vagy a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséget, vagy b) jogász szakképzettségű, c) rendelkezik könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítésével, valamint d) büntetlen előéletű, és e) adóigazolás vagy a köztartozásmentes adózói adatbázis alapján nincs köztartozása.”
45. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
38
77. §
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi törvény) 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a természetes személy tevékenykedhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti, és büntetlen előéletű. A szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló bejelentés – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a bejelentő szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve részszakterületét, valamint a bejelentő szakmai gyakorlatát bemutató összefoglalót.” 78. § A Szakmaközi törvény a) 26. § (2) bekezdésében a „szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről” szövegrész helyébe a „szaktanácsadókról” szöveg, a „kérelmezőnek az engedély iránti kérelem” szövegrész helyébe a „bejelentőnek az” szöveg, b) 26. § (3) bekezdésében az „engedélyezésével” szövegrész helyébe a „bejelentésével” szöveg, c) 28. § (2) bekezdésében az „engedély kiadásának feltételeit és rendjét” szövegrész helyébe a „bejelentés részletes szabályait” szöveg lép. 46. Záró rendelkezések 79. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2017. január 1-jén lép hatályba. (2) A 10. § b) és d) pontja, valamint a 24. § 2017. július 1-jén lép hatályba. (3) Az 52. § (1) és (3) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, az 58. § (2) bekezdése, valamint a 71. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
39
1. melléklet a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi … törvényhez
(1) Az At. 1. melléklet a) pont 4. pont 4.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az apa és az anya) „4.8. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. §-a, 16. §-a és 1. melléklete, valamint a 46. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján tett nyilatkozata arról, hogy gyermekük melyik elismert nemzetiséghez tartozik, valamint, hogy a) a gyermeknek mely nemzetiségi utónevet vagy utóneveket kívánják anyakönyveztetni; b) a gyermek családi nevét az adott nemzetiség anyanyelvi szabályai szerint kérik anyakönyveztetni; c) a gyermek nevét az adott nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi nyelven is kívánják anyakönyveztetni; d) a gyermek részére az adatokat nemzetiségi nyelven is tartalmazó anyakönyvi kivonatot kívánnak kiállíttatni.” (2) Az At. 1. melléklet d) pont 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „15. A haláleset jegyzőkönyvezésében közreműködő a) eltemettetésre kötelezett neve és aláírása, vagy b) temetkezési szolgáltató neve, a szolgáltató nevében eljáró személy neve és aláírása.”
40
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, konkrét eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, a hatósági jogalkalmazás megkönnyítése, összefoglalóan: a közigazgatási bürokráciacsökkentés továbbfolytatása. A közigazgatási bürokráciacsökkentés továbbfolytatásának szükségességével a Kormány is egyetért, ezért a fővárosi és megye kormányhivatalok, valamint a fővárosi és megye kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalai által összeállított javaslatcsomag alapján egy olyan törvényjavaslat került kidolgozásra, amely egyrészt az ügyfélbarát közigazgatásnak megfelelő módosításokkal, másrészt a hatósági jogalkalmazást segítő eljárások kidolgozásával mind a lakosság, mind a vállalkozások és egyidejűleg az eljáró hatóságok közigazgatásba vetett bizalmát erősíti.
41
RÉSZLETES INDO KOLÁS 1. alcímhez A módosítás a jogtanácsos feladatkörébe tartozó tevékenységek körét bővíti a jogi segítőként történő eljárás nevesítésével, összefüggésben a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításával. 2. alcímhez A módosítás megszünteti a biztosító – közlekedési hatóság részére teljesítendő – jelentési kötelezettségét, abban az esetben, ha a gépjármű meghatározott okok miatt közlekedésre alkalmatlannak tekinthető. A jelentési kötelezettség előírása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az érintett rendelkezések nem alkalmasak a bevezetésétől várt eredmény (a közlekedésben résztvevő gépjárművek műszaki színvonalának javítása) elérésére, ehelyett a biztosító értesítése alapján a gépjármű műszaki vizsgálata érdekében indult eljárások felesleges és indokolatlan bürokratikus terhet jelentenek mind az ügyfelek, mind a hatóság számára. A javaslat a közlekedési szabályszegés miatt objektív közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás vonatkozásában kisebb határidő módosításokat eszközöl az eljárás lefolytatására nyitva álló objektív határidő alkalmazhatósága érdekében. 3. alcímhez Az illetékekről szóló törvény módosítása az egy költségvetési cím alatt szereplő fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatalok részére biztosítja a díjmentességet más fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásában. 4. alcímhez A hatályos szabályozás alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló kisösszegű követelések végrehajtásáról a foglalkoztatási szervnek kell gondoskodnia, amely aránytalan terhet jelent, mivel sem kellő kapacitással, sem pedig – a végrehajtás sikerességének szempontjából érdemi – információval nem rendelkezik. A módosítás következtében a követelések behajtása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe kerül, növelve a végrehajtás eredményességét. 5. alcímhez Az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos szabályozás egyértelművé tétele érdekében szükséges megállapítani, hogy a tulajdoni igény keletkezésének időpontjától függetlenül kizárólag a bíróság jogosult eljárni. Magyarország 42
helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 110/A. §-a alapján 2014. január 1jétől eljárás lefolytatására hatáskörrel a bíróság rendelkezik, emiatt szükséges a két jogszabály közötti összhang megteremtése. A szabályozás kiküszöböli a hatáskörrel kapcsolatos jogértelmezési anomáliát arra vonatkozóan, hogy mikor kell a fővárosi és megyei kormányhivataloknak eljárni, és mely esetben a bíróságnak. 6. alcímhez Az adatszolgáltatási rendelkezések módosítására egyrészről a központi hivatalok felülvizsgálatára figyelemmel kerül sor, másrészről a módosítás lehetővé teszi, hogy egyedi adatszolgáltatás ne csak az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes járási hivataltól legyen kérelmezhető, hanem az adatszolgáltatás bármely járási hivataltól kérelmezhető legyen. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása (a továbbiakban: Nytv.) alapján a lakcímbejelentéshez szükséges a szállásadó hozzájárulása, ugyanakkor a lakcímfiktiválási eljárás során az eljáró hatóságnak számos eljárási cselekményt kell foganatosítania, a szállásadónak pedig igazolnia kell, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy az ingatlan végleges elhagyásának szándékával nem tartózkodik az ingatlanban. Az Nytv. módosítása alapján ellenkező bizonyításig a szállásadó nyilatkozata alapján vélelmezni kell azt, hogy a bejelentett polgár lakcíme nem valós, így ebben az esetben a bizonyítási teher nem a szállásadót terheli. A módosítás kivételként szabályozza azt az esetet, amikor az érvényteleníteni kért lakcím tekintetében a bejelentkezett személy maga is szállásadónak minősül. Az Nytv. 18/A. §-ának módosítása a nyilvántartás központi szervétől a járási hivatalokhoz telepíti az állampolgárságról történő adatszolgáltatás teljesítését. Figyelembe véve az állampolgári igényeket, az Nytv. – 2017. július 1-jétől hatályba lépő – módosítása lehetővé teszi, hogy a lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető legyen, ezáltal csökkentve a bejelentési kötelezettség teljesítésével járó kötöttségeket. Az Nytv. 26. § (5a) bekezdésének módosítására arra figyelemmel kerül sor, hogy az értesítési cím bejelentése a járási hivatalok mellett a kijelölt kormányhivatalnál lesz teljesíthető, amelyre tekintettel az érvénytelenségre vonatkozó rendelkezéseket is összhangba kell hozni. Az Nytv. 26. § (8) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy a külföldön élő magyar állampolgár a magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelenthesse. 7. alcímhez A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 34. § (2) bekezdésének kiegészítése az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályok áttekinthetősége érdekében az életkorral összefüggő megszüntetési okot a megszüntetési szabályok közé helyezi el. Az Szt. 37. §-ának kiegészítése egyszerűsíti az aktív korúak ellátására vonatkozó eljárást, amellyel mind az ügyfelek, mind az eljáró hatóság terhei 43
csökkennek. A módosítás egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha az egészségi állapot szakkérdésének vizsgálata során felülvizsgálat szükségessége került előírásra, akkor az egészségi állapotot mindaddig fennállónak kell tekinteni, amíg a szakkérdés ismételt vizsgálatát a hatóság el nem végezte. Az Szt. 42. §-ának kiegészítése csökkenti az esetleges visszaélések számát, és ösztönzi az ügyfeleket az előírt együttműködési kötelezettségük teljesítésére, ezzel növeli a felülvizsgálati eljárás hatékonyságát. Az Szt. 43/B. §-ának módosítása biztosítja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatályos rendelkezéseivel való összhang megteremtését, továbbá azt, hogy a felfüggesztés alkalmazhatóságának megszüntetése ellenére az ügyfelek érdekei ne sérüljenek, és a kérelem benyújtásától megillesse őket a kiemelt ápolási díj, amely megállapítására a komplex minősítés utólagos benyújtását követően kerül sor. Az Szt. 43/F. §-al való kiegészítésének célja a kiemelt ápolási díjban részesülő személyek jogérvényesítésének támogatása. A rendelkezés rögzíti, hogy a kiemelt ápolási díjat nem lehet megszüntetni mindaddig, amíg a komplex minősítésben foglalt körülményekre vonatkozóan előírt felülvizsgálat során az új minősítésről – hatósági bizonyítvány formájában – meg nem születik a döntés, feltéve hogy a jogosult igazolja, hogy a komplex minősítés elvégzésére és az annak eredményét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmét benyújtotta. Az Szt. módosításai pontosító, kiegészítő, illetve átmeneti rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek célja az egységes, és hatékony jogalkalmazás megteremtése. Az Szt. 32/D.§ és 37/C. §-ának hatályon kívül helyezése a hajléktalan személyek egyes ellátásainak folyósításával kapcsolatos hatósági kijelölést szünteti meg, amelynek célja az eljárás hatékonyságának növelése.
8. alcímhez A statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos mulasztás, késedelem szankcióját adatszolgáltatásonként kell alkalmazni. Az érintett adatszolgáltatás gyakoriságától függően egy eljárás során több tucat mulasztás, illetve késedelem szankcionálására kerül sor, akár több évre visszamenően. A gyakorlati tapasztalatok alapján jellemző, hogy a késedelemben lévő adatszolgáltató az eljárás megindításakor realizálja a mulasztás tényét és várható következményét. A jogkövető magatartás kialakulását mindezek miatt az szolgálja, ha a mulasztás bekövetkeztét követően rövid időn belül megindul és lezajlik az eljárás. A fővárosi és megyei kormányhivatal pontos megnevezésével kapcsolatos módosítás technikai jellegű. 9. alcímhez A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása révén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv – amennyiben irattári kapacitás hiányában arról az iratok állagmegóvása, a maradandó értékű állományok teljes körű védelmének megfelelő biztosítása nélkül gondoskodni nem tudna – a nála lévő iratanyag tárolására csak meghatározott ideig lesz köteles.
44
10. alcímhez A módosítási javaslat egyrészt a hadigondozotti igazolványra jogosult személyi kör szűkítésével egyértelművé teszi a hadigondozottak számára az őket megillető jogosultságokat, másrészt elhagyja a közgyógyellátási igazolvány kiállítására vonatkozó utalást, figyelemmel arra, hogy annak jogosultsági feltételeit és kiállításának ellátási szabályait az Szt. határozza meg, így ezen szabályok megismétlése más törvényben nem támogatható. 11. alcímhez A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 103. § (2) bekezdése alapján kialakult gyakorlat szerint a végrehajtók minden esetben kérik a foglalási jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg a gépjármű forgalomból történő kivonását is. A módosítás eredményeként a forgalomból történő kivonás kezdeményezésére a foglalás tényének nyilvántartásba történő bejegyzését követő harminc nap elteltével lesz lehetőség. A végrehajtó és az ügyfél a bejegyzés időpontjáról értesítés útján szerez tudomást. Az ügyfelek számára rendelkezésre áll egy átmeneti időszak, amikor a gépjármű forgalomból történő kivonása nélkül megállapodhatnak a végrehajtóval, valamint rendezhetik a tartozásukat a végrehajtó felé. Az ügyfél és a végrehajtó megállapodása esetén a közlekedési igazgatási hatóság mentesül számos határozat meghozatala alól. Ugyanakkor a bejegyzéstől számított harminc nap eredménytelen elteltével a végrehajtó a korábbi gyakorlatnak megfelelően kezdeményezheti a gépjármű forgalomból történő kivonását. A Vht. módosítása a jelenlegi gyakorlatot tükrözi, vagyis a végrehajtó a végrehajtási jog bejegyzése iránt intézkedik – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, igazolása nélkül – ha az ingatlan adatait a végrehajtást kérő a végrehajtható okiraton feltünteti, vagy ha az adatok a végrehajtó tudomására jutnak. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, jogosultjáról, illetve arról, hogy a díj esetleges meg nem fizetése esetén az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) rendelkezik. A Díjtv.-ben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj a végrehajtási eljárás során, mint végrehajtási költség kerül felszámításra, illetve beszedésre az adóstól. Az ingatlanügyi hatóság tulajdonképpen mindenképpen hozzájut a neki járó díjhoz a végrehajtón keresztül, vagy közvetlenül a végrehajtást kérőtől. Ha egyik helyről sem térül meg az igazgatási szolgáltatási díj, akkor mint adók módjára behajtandó köztartozásra végrehajtási eljárást kezdeményezhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes igazgatóságánál. A módosítás megszünteti továbbá a Vht. 138. § (1) bekezdése és a 138/A. § közötti ellentmondást és egyértelművé teszi, hogy a végrehajtó az eljárásával összefüggésben a 138. § (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási jog bejegyzésén túl egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárásokat is kezdeményezhet az eljárásával összefüggésben, melyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak. Az ingatlanügyi hatóság a beadvány megérkezését követően a beadványt széljegyzi, majd felhívja a jogosultat az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Amennyiben a díjat a jogosult
45
a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, az ingatlanügyi hatóság a kérelmet elutasítja, vagyis a széljegyre feljegyzett tényt törli. Így a végrehajtás célja nem hiúsul meg, hiszen a széljegyzést követően érkező bármilyen beadvány elintézésére csak ennek a széljegyzésnek az elintézését követően kerül sor. Továbbá a jogosult díjfizetési kötelezettségének elmaradása esetén a bejegyzés, illetve a törlés is meghiúsul, így az ingatlanügyi hatóságra sem ró plusz terhet a be nem fizetett igazgatási szolgáltatási díjak végrehajtása iránti intézkedés, és a jogosultra sem ró plusz terhet, ha esetleg mégsem kívánja a bejegyzés vagy a törlés megvalósulását. A Vht. 138. § (4) bekezdésének módosítása csökkenti az ingatlanügyi hatóság adminisztratív terheit, amennyiben kivételeket határoz meg arra vonatkozóan, hogy az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) hivatkozott rendelkezéseiben meghatározott jogok jogosultjainak nem kell megküldeni a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatot. 12. alcímhez A Díjtv. módosítása alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól személyes költségmentességben részesülnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok. A személyes díjmentességének kimondása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei közötti igazgatási szolgáltatási díj fizetésének általános problémájára nyújt megoldást. A Díjtv. 32/E. § (10) bekezdése alapján, ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a díj megfizetésére kötelezett hiánypótlás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének az ingatlanügyi hatóság abban az esetben is lefolytatja az eljárást, és intézkedik a díj behajtása iránt. A módosítás csökkenti a hatóság adminisztratív terhét azáltal, hogy a meghatározott ügyekben az ingatlanügyi hatóság hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül lefolytatja az eljárást, és a díj megfizetése iránt a döntésében intézkedik. A végrehajtási eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díj végrehajtási költségként történő behajtásáról rendelkezik, amelynek a szabályozása a Vht.-ban indokolt, amelyre figyelemmel a Vht. kiegészítésre kerül. 13. alcímhez A hatályos rendelkezések értelmében a lakástakarékpénztári kifizetések időtartama három hónap. Az ingatlan beruházások, illetve vásárlások ütemének gyorsítása érdekében indokolt ezen időtartam két hónapra történő csökkentése. 14. alcímhez A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68/A. §-a kiegészítésének célja, hogy a nevelésbe vétel felülvizsgálata során – meghatározott feltételek
46
teljesülése esetén – a meghallgatás mellőzésének lehetőségével csökkentse az ügyfél és a hatóság terheit. A 133/A. § módosítása azzal összefüggésben csökkenti a gyámhatóság feladatait, hogy a Ket. módosításával a közigazgatási eljárásokban a gyámhatóság helyett az eljáró hatóság rendeli ki az ügygondnokot. 15. alcímhez A hatályos szabályozás szerint a legfeljebb 300 négyzetméteres lakóház engedély nélkül, egyszerű bejelentés alapján építhető, míg az átalakításhoz építési engedély szükséges. A módosítás az átalakításra is kiterjeszti az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek körét, ezzel csökken az építésügyi eljárások száma, az építkezők és az eljáró hatóságok adminisztratív terhe. A módosítás emellett elősegíti, hogy az ellenőrzési tevékenység során feltárt szabálytalanságok esetében gyorsabban kerüljön sor a jogkövetkezmények alkalmazására, ezáltal csökkenjen az ügyfél számára bizonytalan helyzet időtartama. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság számára az ellenőrzés időtartama, a hatósági intézkedésre nyitva álló határidő elnyújtja az ügymenetet, ezért szükséges rövidebb határidő megállapítása. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság által feltárt szabálytalanság orvoslásának módját nem a hatóság feladata kidolgozni. Ez olyan szolgáltatás nyújtása a szabálytalanságot elkövető építtető részére, amely tervezési részletkérdéseket foglal magában. A módosítás arra irányul, hogy a hatóság feladata az átalakítással történő jogszerűvé tételre terjedjen ki, és a jogszerű épület megtervezéséről az építtetőnek kell gondoskodnia felelős tervező útján. 16. alcímhez A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításának célja, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó eljárásrend átalakításával növelje a hatékonyságot, és megteremtse az összhangot a Ket. rendelkezéseivel. Az Ebtv. 39/B. §-ának módosításával átalakításra került a pénzbeli ellátásokra, és baleseti táppénzre való jogosultság megállapításának eljárásrendje, amelynek eredményeként az érdemi döntést a hatóság a Ket. szerinti ügyintézési határidőn belül hozza meg, továbbá lehetőséget biztosít a jogszabály arra, hogy a döntést az utólag tudomására jutott tények, adatok alapján módosíthatja, vagy visszavonhatja. A módosítással összhangban kerültek átalakításra a pénzbeli ellátás, és baleseti táppénz visszafizetésre vonatkozó rendelkezések is. Az Ebtv. 52/A. §-ának módosításával megszüntetésre került a baleseti táppénz előlegként való megállapítása, helyette a baleset üzemiségének elbírálásáig a jogosult részére táppénz kerül megállapításra. A módosítással összhangban kerültek kialakításra a táppénz visszafizetésre, továbbá a táppénzhozzájárulásra vonatkozó rendelkezések is. Az Ebtv. 61.§-ának kiegészítése biztosítja az ügyfelek igényérvényesítésének lehetőségét – hat hónapos határidő biztosításával – arra az esetre, ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására érdemben azért nincs lehetőség, mert az előzetes kérdés elbírálásától függ.
47
17. alcímhez Az Inytv. 27. § (7) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson hivatalból átvezeti. Továbbá az Inytv. 27. § (2) bekezdés b) pontja alapján is hivatalból átvezeti az ingatlanügyi hatóság a jogosult adatában bekövetkezett változást. Erre figyelemmel az Inytv. 27/A. §-ából elhagyható az a rendelkezés, amely szerint az eljárás megindításáról szóló értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímére kézbesíti. Ezen kívül a Ket. 29. § (4) bekezdés b) pontja alapján is mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés, ha az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti. Erre tekintettel a rendelkezésnek az Inytv.-ben történő megismétlése nem indokolt. A módosítás egyúttal – az ingatlanügyi hatóság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében – kimondja, hogy az értesítés mellőzhető, ha a tulajdonjog törlése jogerős hatósági határozaton vagy bírósági döntésen alapul. Az Inytv. 50. § (4) bekezdésének módosítása egységesíti az eljárást, amely alapján, ha az ingatlanügyi hatóság hivatalbóli eljárás folytatása során észleli valamely jog vagy tény megszűnését, akkor hivatalos feljegyzés készítését mellőzve, hivatalból köteles ennek törléséről is rendelkezni. Az Inytv. 50. § (5) bekezdésének módosításával összhangban az Inytv. kiegészülő 30. § (4) bekezdése a haszonélvezeti, a tartási vagy életjáradéki jog, továbbá a használat jogának törlése esetén kivételt teremt az okirati elv alól, amennyiben ezen jogok megszűnése a személyiadatés lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül megállapítható. Figyelemmel arra, hogy az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a beadvány függőben tartására kérelemre kerül sor, ezért a módosítás csökkenti az ingatlanügyi hatóság adminisztratív terheit azzal, hogy ezekben az esetekben nem kell értesíteni a kérelmezőt a beadvány függőben tartásáról. Amennyiben a beadvány függőben tartására nem kerülne sor az Inytv. 47/B. §-ában foglaltakra tekintettel, akkor arról az ügyfél az Inytv. 39. § (3) bekezdésében vagy (4) bekezdésében meghatározott döntés formájában értesül, ellenkező esetben a beadvány az erre irányuló kérelemre figyelemmel automatikusan függőben tartásra kerül. Az Inytv. 50. § (5) bekezdése kiegészítésre kerül a tartási vagy életjáradéki jogra vonatkozó rendelkezésekkel is. Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának módosítása különbséget tesz a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz, illetve hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerzése között. Az ingatlanügyi hatóságnak a bejegyzés alapjául szolgáló okirat másolatát csak az utóbbi esetben kell megküldenie a mezőgazdasági igazgatási szervnek. Az Inytv. 52. § (6) bekezdése a jogszabályon belüli összhangot hivatott biztosítani, figyelemmel arra, hogy az Inytv. 27. § (7) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
48
lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal, és eltérés esetén hivatalból átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatot. 18. alcímhez Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása alapján a szaktanácsadói névjegyzék közhitelességének és valóságnak megfelelő adattartalmának elősegítése érdekében a halottvizsgálati szaktanácsadó változás bejelentési kötelezettségére nyitva álló időtartam rövidül, illetve technikai jellegű korrekciót tartalmaz a módosítás. 19. alcímhez A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (8) bekezdésének egy része felesleges rendelkezést tartalmaz. A hivatkozott bekezdés szerint a fogyasztóvédelmi hatóság a 47. § (1) bekezdés d), g), illetve h) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapításáról szóló döntését közli a vállalkozásról, illetve az üzletről nyilvántartást vezető kereskedelmi hatósággal, azaz a települési önkormányzat jegyzőjével. A 47. § (8) bekezdésében hivatkozott (1) bekezdés d) pontja esetében ugyanakkor szükségtelen a jegyző tájékoztatása tekintettel arra, hogy az nem érinti a feladatkörét. 20. alcímhez A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 23/B. § (3) bekezdésének módosítására a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakra tekintettel kerül sor. Az ügyfelek adminisztratív terheit csökkenti, hogy nem kell eredetiben bemutatni a hatósági erkölcsi bizonyítványt, azt a hatóság ellenőrzi a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján. Figyelemmel arra, hogy a magánútlevél érvényességi ideje az útiokmány-nyilvántartás alapján megállapítható, ezért nem indokolt, hogy az ügyfélnek eredetben be kelljen mutatnia a magánútlevelét ahhoz, hogy a hatóság igazolja a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel fog rendelkezni. 21. alcímhez Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértői tevékenység engedélyezésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértői tevékenység folytatásához hatósági engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásoknak az előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata
49
alapján az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt. A módosítás az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személyek számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése. Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
22. alcímhez A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (4) bekezdésének módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy az új tulajdonost terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az önhiba vizsgálata nélkül kivonható legyen a jármű a forgalomból. A mulasztó ügyfél a határozat jogerőre emelkedését követően – a kapcsolódó kormányrendelet módosítás alapján – igazolhatja vétlenségét, ebben az esetben a járművet hivatalból fogja visszahelyezni a forgalomba a hatóság.
23. alcímhez A módosítás kizárja a közlekedési igazgatási hatóság – az előéleti pontok magas száma miatt a járművezetői engedély visszavonásáról rendelkező – határozatával szembeni fellebbezést tekintettel arra, hogy a kapott pontok naptári napok szerinti folyamatos elévülése miatt a másodfokú eljárásban az ügyfél mentesülhet a jogkövetkezmények alól, még akkor is, ha az elsőfokú döntés meghozatalakor pontjainak száma elérte a törvényben meghatározott mértéket.
24. alcímhez A módosítás a jogi segítő szervezet nevében, annak megbízásából vagy alkalmazásában jogi segítségnyújtó tevékenységet ellátók személyi körét a jogtanácsossal bővíti az ügyvéd mellett, bővítve a jogi segítségnyújtás lehetőségeit. A módosítás emellett korlátozza az engedély nélkül igénybe vezető szolgáltatások körét az indokolatlan igénybevételt követően az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettség megelőzése érdekében. 25. alcímhez Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításának célja, hogy az egészségügyi hatóság előzetes kezdeményezési kötelezettségének megszüntetésével, és indokolt esetben az időszakos, valamint a soron kívüli alkalmassági 50
vizsgálat közvetlen elrendelésével növelje az eljárás hatékonyságát, és csökkentse a bürokratikus terheket. Az alkalmassági vizsgálat kezdeményezéséhez és a kezdeményezés eredménytelenségéhez joghatás nem fűződik, azonban csak ezt követően állt módjában a hatóságnak a vizsgálat kötelező elrendelése, amely az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezte, és indokolatlan többletterhet jelentett. 26. alcímhez Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art) 57. §-a alapján az adóhatóság többek között a foglalkoztatási szerv részére feladatainak ellátása érdekében – megkeresésre – adatot szolgáltat. A jelenleg hatályos szabályozás nem állapít meg az adatszolgáltatás teljesítésére nyitva álló határidőt, ezért az gyakran hosszabb időt vesz igénybe, lényegesen lassítva a megkereső szerv ügyintézését. Az Art. jelenleg hatályos szabályozása az adók módjára behajtandó köztartozások vonatkozásában megkeresésre történő végrehajtás eredménytelensége esetén az annak során felmerült és ki nem egyenlített költségek megfizetését a behajtást kérők kötelezettségévé is teszi. A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok tekintetében ez olyan többletterhet jelent, amelynek viselésére ezen szervek nem kötelezhetőek. A módosítás következtében ezen végrehajtási eljárások során felmerülő költségek a továbbiakban a Nemzeti Adó- és Vámhatóságot terhelik. A törvény átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy az Art.-nak a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel megállapított 146. § (2a) bekezdésében meghatározott hatáskör teljes körű legyen azzal, hogy 2017. január 1-jétől kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járhasson el a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által megküldött megkeresés alapján az adók módjára behajtandó köztartozások esetén, függetlenül a végrehajtás alapjául szolgáló határozat meghozatala és a megkeresés időpontjától.
27. alcímhez Az építésügyi szabályozás egyszerűsítése következtében az új lakóház építése és a már meglévő társasházban végzett építési munkálatok nem minden esetben építési és használatbavételi engedély köteles tevékenységek. A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése esetén elegendő az egyszerű bejelentés. Az önálló rendeltetési egységek számának változása érdekében végzett építési munkálatok is főszabály szerint építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek. A jogszabályi koherencia megteremtése és az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásának biztosítása érdekében szükséges a társasházakra vonatkozó szabályozás pontosítása, valamint az ingatlannyilvántartási eljáráshoz szükséges dokumentumok rendeleti szinten történő szabályozására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés beiktatása.
51
A társasházakról szóló törvény értelmében az a személy, aki tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt kíván létesíteni köteles a köztartozás-mentességét igazolni. A módosítás következtében a jövőben csak az köteles az igazolásra, aki nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, amely kijelölt szerv számára hozzáférhető, ezáltal ellenőrizhető csökkentve így az ügyfélre háruló adminisztratív terheket. 28. alcímhez A lakásszövetkezetekről szóló törvény hasonlóan a társasházi törvényhez, szintén megköveteli a köztartozás-mentesség igazolását. Az ügyféli terhek csökkentése érdekében a módosítás a lakásszövetkezeti szerv feladatává teszi ennek ellenőrzését a köztartozásmentes adózói adatbázisból való lekérdezés útján. A tisztségviselő csak abban az esetben kötelezhető az igazolásra, ha az adatbázisban nem szerepel. 29. alcímhez Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény ismeri az ún. automatikus döntéshozatali eljárást. Ez olyan emberi beavatkozás nélküli döntéshozatali forma, amelynek alkalmazási körét és korlátait az egyes eljárási törvényeknek kell tartalmazniuk (Ket., Pp., Be., stb.). Indokolt tehát lehetővé tenni az ilyen módon történő eljárást olyan esetekben, amikor – feltételezhetően – az ügy megítélése egyszerű, avagy maga az ügymenet teljes mértékben automatizált (például közúti bírságolási ügyek). A Ket. módosítása e jogintézmény eljárásjogi alapját teremti meg, ugyanakkor alkalmazásához az is szükséges, hogy ágazati törvény vagy kormányrendelet ezt meghatározott ügyben lehetővé tegye. A Ket. módosítása egyszerűsíti az ügygondnok kirendelésének szabályait. Az ügygondnok kirendeléséhez nincs feltétlenül szükség különleges, gyámügyi igazgatásban szerzett szakismeret meglétére, ennek megfelelően nem indokolt e hatáskört a gyámhatóságnál tartani. A valamely közigazgatási ügyben eljáró bármely hatóság képes az ügygondnok kirendelésére vonatkozó döntés meghozatalára. A kirendelés részletes szabályait az ágazati joganyagban, illetve kormányrendeleti szinten indokolt elhelyezni. A Ket. 45/A. §-ának módosítása a hatóság és a szakhatóság közötti együttműködést könnyíti, és az érintett ügyek elintézését gyorsítja azzal, hogy a megkeresések során kizárólag elektronikus úton (akár elektronikus levél útján) tarthatnak kapcsolatot egymással. Ez a kapcsolattartási forma 2016. január 1-jétől kötelező a belföldi jogsegély esetén, és pozitív változást hozott a hatóságok közötti kommunikációban. A Ket. módosítása az idézés szabályain keresztül is csökkenti az eljárás visszaélésszerű elhúzásának lehetőségeit. A módosítás alapján az idézett személy már az első szabályszerű idézést követően elővezettethető a rendőrség útján, ezzel is elősegítve a gyors és hatékony ügymenetet, jobban „rászorítva” ezzel az együttműködni nem hajlandó ügyfelet az együttműködésre. A normaszöveg továbbá pontosítja a szabályt atekintetben, hogy az ügyész 52
hozzájárulását – és nem jóváhagyását – szükséges beszerezni a rendőrség általi elővezetéshez. Az idézéssel összefüggésben a kézbesítési időköz is csökken. Az ügyfél és a törvényes képviselője között lévő érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:20. § (1) bekezdésével összhangban a gyámhatóság helyett eseti gyám vagy eseti gondnok (a továbbiakban: eseti gondnok) látja el a törvényes képviselő jogköreit. A Ptk. szabályozási logikája alapján az érdekellentét feloldására eseti gondnokot kell kirendelni, amivel a Ket. megoldása nem volt összhangban és problémákat is okozott, ha például gyámhatósági eljárásban magának a hatóságnak kellett a törvényes képviselő hozzájárulását pótolni. A módosítás megszünteti továbbá azt a jogbizonytalanságot, hogy a gyámhatóság a törvényes képviselő mely jogköreit gyakorolhatta pontosan az eljárás során. Az eseti gondnok a Ptk. 6:20. § (3) és (5) bekezdése alapján az eljárás során a törvényes képviselő jogköreit teljes mértékben átveszi. A kézbesítési vélelem és a hirdetményi közlés szabályainak módosítását szintén az eljárások gyorsítása indokolja, az életszerűség, az eljárások időszerűségének biztosítása mellett. Indokolatlan többletterhet okoz az eljáró hatóságok számára az, ha az ügyfél nem tesz eleget lakcím-bejelentési kötelezettségének. Ezért a módosítás – összhangban a postai szabályokkal – bizonyos esetekben hirdetményi közlés helyett a kézbesítési vélelem beálltát írja elő. A hirdetmény közzétételére vonatkozó előírások egyszerűsítését, az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja továbbá az a módosítás, hogy a hirdetményt elegendő a hatóság hirdetőtáblájára kifüggeszteni, illetve a hatóság honlapján közzétenni. Az eljárás gyorsítása, az ügyféli jogok mielőbbi érvényesítésének lehetővé tétele érdekében szükséges a fellebbezési eljárásban hozott döntés közlésének szabályát akként módosítani, hogy a másodfokú döntést hozó hatóság is maga intézkedjék a döntésének kézbesítése iránt. A Ket. eljárási bírság végrehajtásával kapcsolatos rendelkezése 2012. január 1-jével, vagyis az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 42. § (3) bekezdésének hatálybalépésével gyakorlatilag feleslegessé vált, mivel a Ket. rendelkezéseivel szemben – a Ket. szubszidiaritása révén – az Áht. vonatkozó rendelkezésének kell érvényesülnie. Így a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett eljárási bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, és annak végrehajtására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 30. alcímhez A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény új 48/A. §-a alapján a legjellemzőbb közműszolgáltatók mérőleolvasása egyidejűleg fog történni az egyes lakossági felhasználóknál, így a fogyasztónak csak egy alkalommal kell rendelkezésre állnia mindazon esetekben, amelyekben – távleolvasás lehetőségének hiányában – a fogyasztó személyes jelenléte, közreműködése szükséges.
53
A törvény 51. §-a a szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében – a járási hivatal aktív közreműködésével – biztosítja a közüzemi szolgáltató bejutását a fogyasztási helyre. A hivatkozott rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a szolgáltató végső soron állami kényszerrel, akár rendőrségi közreműködéssel szüntesse meg a szolgáltatást. Ugyanakkor a felek közötti szerződéses jogviszonyból eredő vita eldöntésében való közreműködés a közigazgatási hatósági tevékenységtől teljesen idegen. A szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésével a szolgáltatók és a fogyasztók között egy polgári jogi jogviszony jön létre, amely során rendelkezésre állnak a szerződésszegés esetén igénybe vehető, a szerződésszerű teljesítés kikényszerítésére alkalmas polgári jogi eszközök. A módosítás ennek megfelelően bírósági (nemperes) útra tereli az ilyen természetű viták eldöntését, illetve a felhasználási helyre bejutás kikényszerítését.
31. alcímhez A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 40. §-ának módosítása alapján a legjellemzőbb közműszolgáltatók mérőleolvasása egyidejűleg fog történni az egyes lakossági fogyasztóknál, így a fogyasztónak csak egy alkalommal kell rendelkezésre állnia mindazon esetekben, amelyekben – távleolvasás lehetőségének hiányában – a fogyasztó személyes jelenléte, közreműködése szükséges. A Vet. 116. §-át, valamint 133. §-át érintő módosítás a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés üzembe helyezését követő üzemeltetési engedélyezési eljárást bejelentési eljárássá alakítja. A Vet. 33/A. §-a a szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében – a járási hivatal aktív közreműködésével – biztosítja a közüzemi szolgáltató bejutását a fogyasztási helyre. A hivatkozott rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a szolgáltató végső soron állami kényszerrel, akár rendőrségi közreműködéssel szüntesse meg a szolgáltatást. Ugyanakkor a felek közötti szerződéses jogviszonyból eredő vita eldöntésében való közreműködés a közigazgatási hatósági tevékenységtől teljesen idegen. A szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésével a szolgáltatók és a fogyasztók között egy polgári jogi jogviszony jön létre, amely során rendelkezésre állnak a szerződésszegés esetén igénybe vehető, a szerződésszerű teljesítés kikényszerítésére alkalmas polgári jogi eszközök. A módosítás ennek megfelelően bírósági (nemperes) útra tereli az ilyen természetű viták eldöntését, illetve a felhasználási helyre bejutás kikényszerítését. 32. alcímhez A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosítása figyelemmel van a termőföld mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő érdekre, a termőföld más célú hasznosításának feltételein nem változtat, továbbá a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság fizetési kötelezettség is fennmarad. A módosítás az engedély nélküli más
54
célú hasznosítás miatt indult eljárás egyszerűsítésére irányul. Ennek eszköze, hogy az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárási cselekmények helyett a módosítás ellenkező bizonyításig a földhasználati nyilvántartás szerinti használót, a haszonélvezőt vagy a tulajdonost tekinti igénybevevőnek, aki az eljárás során igazolhatja, hogy nem ő a termőföld terület tényleges igénybevevője. Kérelemre induló utólagos engedélyezés helyett a módosítás alapján az ingatlanügyi hatóság hivatalból utólagos hozzájárulást ad a termőföld más célú hasznosításához, ha ennek a feltételei egyébként fennállnak, ugyanakkor ehhez továbbra is szükség lesz valamennyi tulajdonos vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájárulására. A módosítás során felfüggesztési ok is megszüntetésre kerül. A módosítás alapján az engedély nélkül létesített cél-kitermelőhely esetén a hatóság hivatalból beszerzi a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozatot, amelynek érdekében megkeresi a bányafelügyeletet. Egyszerűsítésre kerül az eljárás abban az esetben is, amikor az ingatlanügyi hatóság kérelemre induló termőföld más célú hasznosítása engedélyezésére irányuló eljárásban állapítja meg, hogy a más célú hasznosításra a földrészlet teljes területén vagy egy részén már megvalósult. A hatóságnak az eljárások egyesítésével egy döntést kell meghoznia, amelynek során vagy utólagos hozzájárulást ad vagy elrendeli az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítást és ennek figyelembe vételével hozza meg a termőföld más célú hasznosítása engedélyezésére irányuló kérelem vonatkozásában is a döntését. A Tfvt. 30/A. § (2) bekezdés d) pontjának a módosítása a gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével egyértelműsíti a díjfizetési rendelkezéseket. 33. alcímhez
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 99. §-ának módosítása alapján a legjellemzőbb közműszolgáltatók mérőleolvasása egyidejűleg fog történni az egyes lakossági fogyasztóknál, így a fogyasztónak csak egy alkalommal kell rendelkezésre állnia mindazon esetekben, amelyekben – távleolvasás lehetőségének hiányában – a fogyasztó személyes jelenléte, közreműködése szükséges. A GET. 16. §-a a szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében – a járási hivatal aktív közreműködésével – biztosítja a közüzemi szolgáltató bejutását a fogyasztási helyre. A hivatkozott rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a szolgáltató végső soron állami kényszerrel, akár rendőrségi közreműködéssel szüntesse meg a szolgáltatást. Ugyanakkor a felek közötti szerződéses jogviszonyból eredő vita eldöntésében való közreműködés a közigazgatási hatósági tevékenységtől teljesen idegen. A szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésével a szolgáltatók és a fogyasztók között egy polgári jogi jogviszony jön létre, amely során rendelkezésre állnak a szerződésszegés esetén igénybe vehető, a szerződésszerű teljesítés kikényszerítésére alkalmas polgári jogi eszközök. A módosítás ennek megfelelően bírósági (nemperes) útra tereli az ilyen természetű viták eldöntését, illetve a felhasználási helyre bejutás kikényszerítését. 55
34. alcímhez Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) módosítása azért szükséges, hogy az energiaültetvényekhez hasonlóan az ipari fa ültetvényekre vonatkozóan is kerülhessen külön szabályozás kialakításra. Az ipari fa ültetvény lényegében nem funkcionál erdőként, nincs egyéb rendeltetése, mint az erdőknek általában. Az Evt. módosítása alapján mind az erdőtelepítés, mind az erdő felújítás befejezetté nyilvánítása formális határozat helyett a műszaki átvétel során történik, csökkentve az erdészeti hatóság adminisztratív terheit. Az átmeneti erdőtervek kiadása jelentős adminisztratív terhet jelent az erdészeti hatóságoknak, amelyre figyelemmel módosításra kerül az Evt. 113. § (17) bekezdése. A módosítás alapján az Evt. hatályba lépése előtt kiadott körzeti erdőterv mindaddig hatályban marad, ameddig az Evt. szerint kiadásra kerülő körzeti erdőterv jogerőre nem emelkedik.. A Ket. módosítása alapján az eljáró hatóság vezetőjének nincs lehetősége az ügyintézési határidő meghosszabbítására. Figyelemmel arra, hogy a Ket. ettől nem enged eltérést az Evt. vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése indokolt. 35. alcímhez A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: KGFBtv.) 32/B. §-ának hatályon kívül helyezése megszünteti a biztosító – közlekedési hatóság részére teljesítendő – értesítési kötelezettségét, abban az esetben ha a gépjármű meghatározott okok miatt közlekedésre alkalmatlannak tekinthető. A jelentési kötelezettség előírása óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az érintett rendelkezések nem alkalmasak a bevezetésétől várt eredmény (a közlekedésben résztvevő gépjárművek műszaki színvonalának javítása) elérésére. A biztosítóktól elenyésző számú értesítés érkezik a hatósághoz, a kapott értesítések pedig rendszerint hiányosak (nem tartalmazzák az ügyfél nyilatkozatát). Az ügyfelek általában a hatósági eljárásban értesülnek arról, hogy mi a jognyilatkozatuk következménye. Az eljárások rendszerint megszüntetésre kerülnek tekintettel arra, hogy az ügyfelek a gépjárművük megjavításáról nyilatkoznak, vagy bontási átvételi igazolást nyújtanak be. Az előbbiek alapján az eljárás indokolatlan bürokratikus terhet jelent mind a hatóságnak, mind az ügyfeleknek. A KGFBtv. 45. §-a módosításának alapja, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hiányára tekintettel számos esetben indulnak hatósági eljárások a gépjármű forgalomból történő kivonása érdekében a biztosítótársaságok elmaradt, téves vagy nem megfelelő értesítése, jelzése alapján. A módosító rendelkezés ezt a helyzetet kívánja orvosolni azzal, hogy az értesítés elmaradása, vagy téves értesítés esetén a jármű forgalomba történő visszahelyezése költségeinek a vétlen ügyfél részére történő megtérítésére a biztosítót kötelezi.
56
36. alcímhez A Ptk. 4:7. § (3) bekezdése alapján a közeli halállal fenyegető állapot esetén a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni. Ezért indokolt az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása is oly módon, hogy egyes tiltások alól kivételként szabályozza a közeli halállal fenyegető állapotot. Az új szabályozás erre tekintettel megengedi, hogy munkaszüneti napon közeli halállal fenyegető állapot esetén házasságot lehessen kötni, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatot lehessen létesíteni. Egy joghézag kitöltése érdekében a norma kiegészíti a szabályozást és pontosan megnevezi, hogy a nemzetiségi utónévkönyvben nem szereplő nemzetiségi utónév használata érdekében a kérelmet ki továbbítja állásfoglalás érdekében az országos nemzetiségi önkormányzathoz. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) módosítása eredményeként a névváltoztatási és hazai anyakönyvezési ügyekben eljáró szerv – amennyiben irattári kapacitás hiányában arról az iratok állagmegóvása, a maradandó értékű állományok teljes körű védelmének megfelelő biztosítása nélkül gondoskodni nem tudna – a nála lévő iratanyag tárolására csak meghatározott ideig lesz köteles. Az Országgyűlés a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvényben döntött a temetkezésre vonatkozó szabályok módosításáról. A módosítás kiemelt oka, hogy az egészségügyi intézmények terhei csökkenjenek, a halálozással kapcsolatos ügyintézés miatt ne vegye el az egészségügyi intézmény kapacitásait és a halálozással kapcsolatos ügyintézés elsősorban azt a szolgáltatót terhelje, amely erre a célra működik. A temetkezési szolgáltató feladata lesz az is, hogy az eltemettető nevében eljárjon a halálozással kapcsolatos hivatalos ügyekben. A hatályos szabályozás szerint a halálozás után a statisztikai adatlapot és a halálesetre vonatkozó jegyzőkönyvet az az egészségügyi intézmény tölti ki, aki várhatóan e két irathoz szükséges legkevesebb információval rendelkezik, így ezek kitöltéséhez kénytelen igénybe venni az eltemettetőt. Mindez olyan, egyértelműen nem egészségügyi feladatot ró az egészségügyi szolgáltatóra, amely más, alaptevékenységéhez tartozó feladatoktól vonja el kapacitásait. A módosítás alapján az egészségügyi intézmény feladatai csökkennek, helyette a temetkezési szolgáltató vagy az eltemettető közvetlenül az anyakönyvi eljárás során jelentheti be a szükséges adatokat. Ennek keretében az anyakönyvi eljárás az egészségügyi iratként létrejövő halottvizsgálati bizonyítvány beérkezésével megkezdődik, az eltemettető vagy a szolgáltató 5 napon belül köteles az anyakönyvvezetőnél megjelenni és az egyéb, az anyakönyvezés befejezéséhez és a statisztikai adatlaphoz szükséges adatokat átadni. Ennek hiányában – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan – az anyakönyvvezető a rendelkezésére álló adatok alapján fejezi be az anyakönyvezést. A Ptk. 2013. március 15-i hatályba lépésével megváltoztatta az apai jogállást keletkeztető tények sorrendjét. Az apai elismerő nyilatkozatot megelőzi az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás, így teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kizárólag akkor lehet tenni, ha ilyen eljárásra nem került sor. A Ptk. 4:101. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott 57
házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. E tényről az elismerő nyilatkozat felvételekor nyilatkoznia kell az anyának. Kötelező formanyomtatvány hiányában az At. sorolja fel az elismerés adattartalmát, amelyből a fenti nyilatkozat hiányzik. Ennek hiányában azonban az apaság vélelme nem tisztázható. A módosítás célja egyrészt a nemzetiségi jogok – ezen belül a nemzetiségi névhasználat egyéni joga – minél szélesebb körben történő gyakorlásának lehetővé tétele, másrészt a bürokráciacsökkentés, mint kiemelt kormányzati cél. A változással a szülők már a születés bejelentése során nyilatkozhatnak a gyermek névviseléséről, nincs szükség arra, hogy utólag, újabb eljárás keretében az anyakönyvvezetőnél kérelmezzenek gyermekük részére az utónévnek megfelelő nemzetiségi utónevet, a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő családi nevet vagy a név nemzetiségi nyelven történő anyakönyvezését. A külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbenső felülhitelesítés jelenleg már túlhaladott, bürokratikus intézmény. A diplomáciai felülhitelesítés az anyakönyvvezetők bélyegzőlenyomatának és aláírásának Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KÜM) általi hitelesítése. A KÜM mostanra valamennyi anyakönyvvezető vonatkozásában rendelkezik az aktuális aláírásokkal és bélyegzőlenyomatokkal, így nincs szükség ügyenként, illetékbélyeg ellenében arra, hogy a központi anyakönyvi szerv is igazolja az anyakönyvvezető bélyegzőlenyomatának és aláírásának valódiságát. 37. alcímhez A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdés e) pontjával kapcsolatban gyakorlati igényként merült fel, hogy kerüljön meghatározásra az az időtartam, amelyen belül vizsgálnia kell, illetve ki kell zárnia a közfoglalkoztatásból azt, akinek a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg. Ezen kívül a módosítás kivételt enged a jogviszony munkáltató általi azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése esetén a jogviszony próbaidő alatt történő megszüntetésének esetkörére. Egyebekben a kizárási okok bővítésére gyakorlati tapasztalatok alapján kerül sor. 38. alcímhez A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 46.§ (15) bekezdés módosításának célja, hogy megteremtse a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) az előállított diákigazolványokat ne közvetlenül a jogosult lakcímére postázza, hanem a közreműködő intézménynek.
58
Az Nktv. 96. § (3) bekezdésének módosításával a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban az ügyintézési határidő negyvenöt napban került meghatározásra. Az Nktv. 46.§ (14) bekezdés e) pontjának hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert amennyiben a KEKKH az előállított diákigazolványokat nem közvetlenül a jogosult lakcímére postázza, hanem a közreműködő intézménynek, úgy kézbesítési cím megadására nincs szükség (az Oktatási Hivatalnak kell a közreműködő intézmények címét megadni a KEKKH részére az igénylés adatai között). 39. alcímhez
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 3. melléklet módosításának célja, hogy megteremtse a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy a KEKKH az előállított diákigazolványokat ne közvetlenül a jogosult lakcímére postázza, hanem a közreműködő intézménynek. Amennyiben a KEKKH az előállított diákigazolványokat nem közvetlenül a jogosult lakcímére postázza, hanem a közreműködő intézménynek, úgy kézbesítési cím megadására nincs szükség (az Oktatási Hivatalnak kell a közreműködő intézmények címét megadni a KEK KH részére az igénylés adatai között), ezért az erre vonatkozó rendelkezés a módosítással elhagyásra került. 40. alcímhez A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv) 52. §ának módosítása a szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében – a járásbíróság nemperes eljárásával – biztosítja a közüzemi szolgáltató bejutását a fogyasztási helyre. A hivatkozott rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a szolgáltató végső soron állami kényszerrel, akár rendőrségi közreműködéssel szüntesse meg a szolgáltatást. A szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésével a szolgáltatók és a fogyasztók között egy polgári jogi jogviszony jön létre, amely során rendelkezésre állnak a szerződésszegés esetén igénybe vehető, a szerződésszerű teljesítés kikényszerítésére alkalmas polgári jogi eszközök. A módosítás ennek megfelelően bírósági (nemperes) útra tereli az ilyen természetű viták eldöntését, illetve a felhasználási helyre bejutás kikényszerítését. A Vksztv. új 55/G. §-a alapján a legjellemzőbb közműszolgáltatók mérőleolvasása egyidejűleg fog történni az egyes lakossági fogyasztóknál, így a fogyasztónak csak egy alkalommal kell rendelkezésre állnia mindazon esetekben, amelyekben – távleolvasás lehetőségének hiányában – a fogyasztó személyes jelenléte, közreműködése szükséges.
41. alcímhez
59
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása alapján a legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadói tevékenység végzése engedélyezés helyett bejelentéshez kötött tevékenység lesz, amelyre figyelemmel a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása is indokolt. 42. alcímhez Tekintettel arra, hogy hulladékszállítási tevékenységhez kapcsolódóan több hatóság is végez engedélyezési és ellenőrzési tevékenységet – így például a közlekedési hatóság, környezetvédelmi hatóság, adóhatóság – amely jelentős adminisztratív terhet ró az ügyfelekre, indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy a megfelelő feltételek teljesülése esetén a szállítási tevékenység környezetvédelmi hatóság általi nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység lehessen. A módosítás a tevékenység folytatásához szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személyek számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.
43. alcímhez A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) módosítása különbséget tesz a hatósági jóváhagyáshoz és a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződésen alapuló használat között. Figyelemmel arra, hogy a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés esetén a mezőgazdasági igazgatási szervnek tudomása van a föld használójáról, ezért a módosítás lehetővé teszi az ingatlanügyi hatóságnak, hogy a földhasználati nyilvántartás iránti eljárást hivatalból folytassa le. Figyelemmel azonban arra, hogy előfordulhat olyan eset, mikor a hivatalbóli eljárás végén nem kerül bejegyzésre a földhasználó, ezért szükséges a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel lehetőségét is meghagyni. A javaslat a módosítandó szövegrészeket ennek megfelelően tartalmazza. A Fétv. 95. § (7) bekezdésének hatályon kívül helyezése a jogszabályi összhang biztosítása érdekében indokolt, figyelemmel arra, hogy a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a kormányablakban már jelenleg is van lehetőség a földhasználati bejelentésnek a kormányablakban továbbítás céljából történő előterjesztésére.
44. alcímhez A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény a független értékelők névjegyzékébe történő felvétel 60
szabályainál megköveteli a köztartozás-mentesség igazolását. Az ügyféli terhek csökkentése érdekében a módosítás arra irányul, hogy az ügyfél csak akkor igazolja a köztartozásmentességét, ha a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel.
45. alcímhez A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása a legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint a szaktanácsadói tevékenység folytatásához hatósági engedély szükséges. Az engedélyezési eljárásoknak az előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt. A módosítás a szaktanácsadói tevékenység folytatásához szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személyek számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése. Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját Szolgtv.-ben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja. 46. alcímhez Hatályba léptető rendelkezések.
61
