SZAKOKTATÁS Európai színvonalú borászképzés Villányban RIPORT Több lábon állunk Finom, tiszta, igazságos... 34

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . .

3

HÍREK, ESEMÉNYEK Az év gazdája: Papp Péter . . . . . . 400 éve született Lippay János . . A parlament elfogadta a koegzisztencia-törvényt . . . . . Megállapodás Kabán . . . . . . . . . . Elégedetlen az uniós cukorreform elôrehaladásával Fischer Boel Magyar Bor és Magyar Sajt találkozása a Magyar Fogyasztóval . . . . . . . . . . . . . Magyar SOLVIT központ . . . . . . . Géntechnológiai Kerekasztal . . . . Hazai földbe magyar burgonyát . A magyar állattenyésztés kilátásai FOODAPEST nyolcadszorra . . . . . Bioüzemanyag-gyártás Magyarországon is . . . . . . . . . Magyar–orosz agrárkapcsolatok . A romániai biogazdák nemet mondanak a GMO-ra . . . . . . .

4 4 5 5 6

6 7 7 7 8 9 9 10 10

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Brit javaslat: radikális változást a közös agrárpolitikában . . . . . . 11 Agrár-külkereskedelmünk 2006 januárja és júliusa között . . . . 13 Irányváltás a francia tejágazatban 14 Még tartják magukat a „Made in Italy” élelmiszerek . . . . . . . . . 14 A magyar agrárium az EUROSTAT tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Immár kétmillió hektár erdô van Magyarországon . . . . . . . . . . . 16 Szigorúbb bioüzemanyagszabályzást . . . . . . . . . . . . . . . 17 Brazília nem panaszkodhat . . . . . 18 EU-konform vágóállat minôsítés Magyarországon . . . . . . . . . . . 18 Kukorica intervenció . . . . . . . . . . 20 TÁMOGATÁSOK, HITELEK, PÁLYÁZATOK 7. Kutatási- Technológiafejlesztési Keretprogram – Idôben kell lépni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 BRÜSSZELBE JÁRUNK Ki a felelôs az éghajlatváltozásért? . 22

Az elsôgenerációs, géntechnológiai úton módosított növények környezettudományi megítélése GMO mentes Magyarország – hazánk lehetôségei az Unióban Fórum a GM-növényekrôl az Akadémián . . . . . . . . . . . . . Ígéretek szárnyán a génszennyezések valóságában Miért van szükség a géntechnológiai tevékenység jogi szabályozására Magyarországon? . . . . . . . . . .

26 26 27

30

SZAKOKTATÁS Európai színvonalú borászképzés Villányban . . . . 31 RIPORT Több lábon állunk . . . . . . . . . . . . 32 Finom, tiszta, igazságos . . . . . . . . 34 VISSZAPILLANTÁS – FOGYASZTÓ- ÉS PIACI VÉDELEM Paprikaminôsítés egykoron . . . . . 35 VILÁGKERESKEDELEM Égig nônek a brazil fák? . . . . . . . 37 Mi lesz, ha nem jó a számítás? . . 39 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2006. 11. évfolyam 11–12. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta

E számunk kiemelt témája: Géntechnológiai kerekasztal

BORÍTÓ 2 Európai színvonalú borászképzés Villányban BELSÔ SZÍNES 1–2 Több lábon állunk BELSÔ SZÍNES 3–4 A FOODAPEST-en jártunk

ARCKÉPCSARNOK Danuta Hübner . . . . . . . . . . . . 23

BORÍTÓ 3

FÓRUM

Harmadik Magyarországi Újbor és Sajt Fesztivál

Helyzetkép a GMO moratórium és a koegzisztencia szabályozása között . . . . . . . . 24

BORÍTÓ 4

2006. 11. évfolyam 11–12. szám

25

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2006/125 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk Téli táj a budai hegyekben (Tamás Enikô felvétele)

Könyvajánló

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

NEWS, EVENTS The Farmer of the Year: Papp Péter . . . . . . . . . . . . . . . . .4 Lippay János was born 400 years ago . . . . . . . . . . . . . . 4 The Hungarian parliament agreed the regulation of co-existence . 5 Agreement in Kaba . . . . . . . . . . . . 5 Fischer Boel is dissatisfied with the progress of sugar reform in the EU . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Hungarian Wine and Hungarian Cheese meets the Hungarian Consumer . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Hungarian centre of Solvit . . . . . . . 7 Meeting on gene-technology . . . . . 7 Hungarian potato into Hungarian soil . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Perspectives of Hungarian animal husbandry . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 The 8th FOODAPEST . . . . . . . . . . . . 9 Bio-fuel production in Hungary . . . 9 Hungarian-Russian agricultural relations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Rumanian NO for GMO-s . . . . . . . . 10 EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION

FORUM Review between the GMO moratorium and co-existence regulation . . . . . . . . . . . . . . . . . . The ecological discussion of first generation GMO plants . . . . . . . GMO-free Hungary – perspectives within the EU . . . . . . . . . . . . . . . Forum on GMO plants in the Hungarian Academy of Sciences . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Promises and the truth about genetic pollution . . . . . . . . . . . . The importance of the legal regulation of genetic activities in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . .

26 27

Standing on more than one foot . . . 32 Fine, clear, rightful . . . . . . . . . . . . . 34 REVIEW – CONSUMER AND MARKET PROTECTION Qualification of red pepper in the past . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

INNER COVER 3–4 FOODAPEST

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

30

REPORT

SUPPORTS, LOANS, APPLICATIONS

Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected]

Do Brasilian trees grow to the sky? 37 What shall we do if the calculation is wrong? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

Editor-in-chief: Tamás Enikô

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta

Main topic of the present issue: Meeting on gene-technology

COVER 2 EU-level training of oenologists in Villány INNER COVER 1–2 Standing on more than one foot

Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194

ATTENDING BRUSSELS

COVER 3 The 3rd Hungarian Wine and Cheese Festival

Who is responsible for the climate change? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

COVER 4 Recommendation of books

PORTRAIT

FRONT COVER: Genetically modified varieties

2

26

EU-level training of oenologists in Villány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

British proposal: a radical change in the CAP . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Foreign trade in agriculture between January and July of the year 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Change in the French milk sector . 14 „Made in Italy” foods still exists . . . 14 The Hungarian agriculture – according to statistics of EUROSTAT . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Forests – 2 million hectares in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 More strict regulation on bio-fuels 17 Brasil cant not complain . . . . . . . . . 18 EU-conform qualification of animals for slaughtering . . . . . 18 Maize intervention . . . . . . . . . . . . . 20

Danuta Hübner . . . . . . . . . . . . . 23

25

TRAINING, EDUCATION

WORLD TRADE

Seventh Framework Programme – step in time . . . . . . . . . . . . . . . . 21

24

AgraEconomy of the European Union Volume 2006/11., Issue 11–12.

Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Winter landscape in Buda hill Photo: Tamás Enikô

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

" Korának legnagyobb természettudósa, és azon is belül botanikusa volt Lippay János. Születésének 400. évfordulóját ünnepeljük. A XVI-XVII. századi magyar nyelv fejlesztésében, csiszolásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett. (Részletek a 4. oldalon.) " A kutatásban nincs nemzeti K+F stratégia, az állattenyésztési kutatóállományban egyre kevesebb fiatal dolgozik. Szerencsére visszaszorult a takarmánypiacon az állati eredetû fehérjék aránya. Mik az új fejlemények? Van-e okunk bizakodásra? (A 8. oldalon a részletek.) " Oroszország ismét érdeklôdik a magyar élelmiszeripar legjobb termékei és a jó borok iránt. Sikerül-e ezt az érdeklôdést a kivitel növelésére átváltani? (A 10. oldalon.) " Lassan, de biztosan halad Románia ökotermesztése fejlesztésében. Errôl tanúskodik az október végén Kolozsváron tartott konferencia. A romániai biogazdák ódzkodnak a genetikailag módosított fajtáktól. (A 10. oldalon.) " Hogyan alakult agrárkereskedelmünk az elsô félévben? A velünk együtt csatlakozott országokkal szemben már mínuszban vagyunk, az EU-15-ökkel szemben a szaldónk 2006 májusáig még pozitív volt. (További részletek a 13. oldalon.) " A tejágazatot sújtja leginkább a KAP reformja a franciák szerint. A tejtermelô gazdaságok számának drasztikus csökkenése a jól mûködô marha- és borjúhús termelésre is rossz hatással lesz, – vélik francia szakértôk. (A 14. oldalon.) " Papíron 2 millió hektár erdô van ma Magyarországon. És ennyi van ténylegesen is? Az Ózd környéki erdôk igencsak megritkultak a falopások miatt. Vajon sikerül-e törvénymódosítással és következetes fellépéssel elejét venni az ország erdôkincse pusztulásának? (Kapcsolódó cikk a 16. oldalon.) " Mi a titka a Tedej Zrt. sikerének? Miért jó gazdái a földnek az ott dolgozók? Hogyan sikerül folyamatosan foglalkoztatni többszáz embert? Bódi László vezérigazgatóval készült interjú a … oldalon olvasható. " Ötpárti konszenzus a genetikailag módosított növényfajták kapcsán – Megszületett a koegzisztencia törvény. (Cikk a 25. és a 24–31. oldalon.) " Olaszországban a piacgazdálkodás helyett általában inkább a helyi gazdaságokat támogatják, elôsegítve a közvetlen értékesítést a termelôk és a fogyasztók között. Keresik a helyi tájfajtákat, felfedeztetik a régi ízeket és ételeket. Torinói élménybeszámoló a 34. oldalon. " Magyarország a hetvenes években Brazíliát megelôzve a világ meghatározó baromfihús exportôrei között volt. Brazília elôretört – Brazíliával számolni kell. Hogyan jutott el idáig, hogy évi 20%-kal bôvült a brazil agrárexport? Bôvebben a 37. oldalon. " A hazai burgonya fajtanemesítésben óriási tartalékok vannak. Az országban Keszthelyen és Kisvárdán folyik burgonya fajtanemesítés. Kitûnô fajtáink vannak, ennek ellenére a burgonya termôterületnek alig több mint 15%-án termelnek hazai burgonyafajtákat. E területen talán nem is a távoli jövôben áttörés várható. (Részletek a 7. oldalon.) " Mi várható az idei borpiacon? Miért világhírûek a villányi tanpincék és az ottani borászképzés? Miért váltanak a francia tejágazatban? Számos érdekes témát kínál ünnepi duplaszámunk.


3

Hírek, események

Az év gazdája: Papp Péter A Fiatal Gazdák Európai Tanácsa (“European Council of Young Farmers” – CEJA, www.ceja.be) 2006 májusában versenyt hirdetett a nemzeti fiatal gazda szervezeteken keresztül az európai fiatal gazdáknak az alábbi címmel: “Újítások, mint a versenyképesség növelésének eszközei az agrárszektorban,” a 2006. év Európai Innovatív Fiatal Gazdája cím elnyerésére. A verseny elsôdleges célja az volt, hogy a fiatal gazdák példáján keresztül felhívja a figyelmet arra, hogy miként lehet létrehozni egy fenntartható, fejlôdôképes, a környezetéhez szervesen kötôdô gazdaságot. A felhívásra már mûködô gazdaságokkal rendelkezô fiatal gazdák jelentkezését várták nemzeti fiatal gazdaszervezeteken keresztül. A beérkezett pályázatokat 7 tagú független szakmai döntôbizottság értékelte, amelyben részt vett az Európai Bizottság Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Fôigazgatóságának képviselôje mellett több európai szakmai szervezet képviselôje is. Az értékelés során a bizottság mérlegelte a gazdaság fenntarthatóságát környezetvédelmi szempontból (biodiverzitás, megfelelô földgazdálkodás), valamint a vidéki tár-

sadalmi feladatok megoldása (territoriális szemlélet, munkahelyteremtés), a gazdasági teljesítmény (befektetéshez viszonyított várható növekedési ráta) és piacorientáltság (a minôség és a vásárlói igények kielégítése) szempontjából. A nemzeti szervezetek 29 jelöltje közül a versenyt – és ezzel “2006. év Innovatív Európai Fiatal Gazdája” díjat – a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, az AGRYA jelöltje, Papp Péter debreceni fiatal gazda nyerte el. Az elismerést az Európai Bizottság mezôgazdasági és vidékfejlesztési fôbiztosa, Mariann Fischer Boel adta át 2006. november 17-én Bruges-ben, a CEJA Konferenciáján. A versenyt 2007-ben újra meghirdetik. Papp Péter 30 esztendôs, 670 szarvasmarhát tart a gazdaságában, az állományból 400 a tejhasznú tehén. Emellett 300 hektár földön gazdálkodik, elsôsorban takarmány-elôállítási céllal. Jelenleg a telephez kapcsolódó biogázüzem elôkészítésén dolgozik. Távlati tervei között szerepel egy tejfeldolgozó elindítása, valamint az állatlétszám további bôvítése. AGRYA

400 éve született Lippay János Lippay János európai mércével mérve is nagyot alkotott. Úgy is fogalmazhatnék, hogy elkötelezett magyarsága mellett igazi európai volt. Mint nagy mûveltségû jezsuita szerzetes a grazi és bécsi egyetemen keleti nyelveket tanított. Híressé azonban kertészeti és gazdasági munkái tették. Elévülhetetlen érdeme volt a magyar kertészeti szaknyelv megteremtésében. Könyveiben foglalt gyakorlati tanácsai elmélyült tudáson alapultak. Calendarium címû mûve 6 kiadást ért meg. Könyveit újra és újra kiadták. Posoni kert címû mûve 3 kötetének terjedelme közel 700 oldalt tett ki. (A szerk.) A Magyar Mezôgazdasági Múzeum barokk épületében egész napos konferenciát szervezett a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaság-és Mûvelôdéstörténeti és a Corvinus Egyetem Kertmûvészeti Tanszéke, valamint a Mezôgazdasági Múzeum, az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága, az MTA Kertészeti Bizottsá-

4

ga, a Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztálya és a CentrálEurópa Alapítvány társszervezésében. Dr. Fehér György múzeumi fôigazgató és Dr. Szabó András rektorhelyettes (Károli Gáspár Református Egyetem) köszöntô szavai után 22 elôadás hangzott el a konferencia programjában, amelyet kötetben is kiadnak. Lippay János (Pozsony 1606. nov. 1. – Trencsén 1666. jún. 21.) családja Zomborból került a koronázó városba, Pozsonyba. Apja, id. Lippay János a fôbírói tisztig vitte; felesége Landovicz Serényi Mária lett. Házasságukból négy fiú született: Gáspár (1602–1670) hosszú éveken át a királyi kamara elnöki tisztét töltötte be. János és a legfiatalabb testvérük, Ferenc (1608–1674) jezsuita, György, világi papként élték le életüket. Lippay György (1600–1666) 24 évig esztergomi prímás érsek, s alapítója a nagyszombati egyetem jogi fakultásának és számos jótékonyságáról is-

mert. Nevéhez fûzôdött a XVI. század második felében létesített pozsonyi Érseki Kert, melynek fejlesztése és felvirágoztatása az ô érdeme volt. A kert európai hírnevének megteremtésében Lippay János szellemi és gyakorlati érdemei vitathatatlanok. Aki ugyan az egy évszázada (1534-ben) alapított jezsuita rend tagja volt, fôpap bátyja kérésére Pozsonyba ment a töröktôl nem veszélyeztetett érseki udvarba. Ezután „már csak” a kert és a kertészet töltötte ki Lippay János életét, s ezzel szolgálta az egyházát. A kertészet gyakorlati és elméleti kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Nyelvtudását és irodalmi tájékozottságát jól kamatoztatta, hiszen ismerte a görög-latin és keleti gazdasági írók mûveit, s korának fôbb botanikai, sôt asztrológiai munkáit is. Mûvei közül kettô (Calendarium 1661 és Posoni kert 1664–1667) maradt meg, ezek a XVI-XVII. századi magyar nyelv fejlesztésében úttörô munkák. Az


Hírek, események elôadások nagy része a Posoni kerttel, illetve a tudós szerzô korával foglalkozott. Varga J. János a földesúri majorgazdaság sajátosságait vizsgálta, elsôsorban a Calendarium gondolatainak felhasználásával. Tüdôsné S. Kinga pedig betekintést adott a székely fônemesi otthonok kertmûvészetébe, elsôsorban gr. Kálnoky Sámuel kertjeinek bemutatásával. Sajátos régi kertforma a vadaskert, Szabó Péter errôl beszélt. Demes-Kôfalusi Krisztina a boszorkányosság és a kertek kapcsolatát tárta a hallgatók elé a kertmûvelés és a füveskönyvek oldaláról. Két pozsonyi kertet mutatott be Fatsar Kristóf (Nádorkert) és Fundarek Anna (Pálffy-kert), Klagyvik Mária pedig a kevésbé fényûzô kerteket, a pozsonyi jezsuiták kertjeit szedte sorba. Szikra Éva mûvészeti, kerttechnikai és szakirodalmi szempontból vizsgálta a Posoni kert hatásait. Tóth Magdolna Lippay János életmûvét a magyar kert-

kultúra szempontjából vázolta fel, ugyancsak a Posoni kert alapján. Nagy Ágota viszont a 400 éve született tudós elme kertészeti filozófiáját vázolta fel, s Géczi János korabeli párhuzamok alapján Lippay rózsáit mutatta be. Haj-

dú Edit a lugas, jelesül a szôlôlugas kérdéseivel foglalkozott, ugyancsak szépen illusztrált elôadásában. Csoma Zsigmond – a teljesség igényével – Lippay által a Posoni kert-ben használt forrásokat dolgozta fel. Knézy Judit kereste a reneszánsz és barokk kertek terményeiben rejtôzködô táplálkozási nóvumokat. Mészáros Márta az édes ízek hordozóit, Tóbi Adrienn pedig Lippay gasztronómiai terveit vázolta. Korkes Zsuzsa megkereste a Posoni kert fôbb gyógyító növényeit és egykori használatukat ismertette. Szani Zsolt pedig a korabeli gyümölcsfajták megôrzését szívós munkával kereste elsôsorban az erdélyi falvakban. Végül, Surányi Dezsô bemutatta a nagy tudós családját, számos új mûvelôdéstörténeti és botanikai adatot közölt, ami – mint a konferencia igazi célja és érdeme volt – Lippay János jobb és pontosabb megismerését szolgálta. Surányi Dezsô

A parlament elfogadta a koegzisztencia-törvényt A magyar parlament ez év november 27-én közel egyhangúlag (3 ellenszavazattal és 3 tartózkodás ellenében) elfogadta azt az országgyûlési határozatot, amely a hagyományos, organikus és genetikailag módosított növénykultúrák egymás mellett termesztésérôl (koegzisztencia) szól. Amennyiben nemmel szavaztak volna képviselôk, úgy Magyarországon mindenféle szabályozás nélkül lehetett volna genetikailag módosított (GM) növényt termeszteni. A géntechnológiával módosított szervezetek mezôgazdasági és élelmiszeripari alkalmazása 10 évre nyúlik vissza. Az Európai Unió kezdetben ellenezte a GM alkalmazását, azonban a forgalmazásukban érdekelt országok és a WTO nyomására kénytelen volt engedni. Az Unión belül is nagyon megoszlottak a vélemények a genetikailag módosított növények termesztését illetôen, így az Unió nemzeti hatáskörbe helyezte az általa engedélyezett GM növények termesztési technológiájára vonatkozó szabályok felállítását. Magyarország védzáradékot nyújtott be a GM növények (MON810-es kukorica vonalak) termesztésének megakadályozása érdekében. Ennek fenntartása

azonban csak akkor lehetséges, ha a tagállamok minôsített többsége kiáll a magyar védzáradék mellett. Erre a tagállamok megosztottsága miatt kevés az esélyünk, ezért alapvetô érdekünk, hogy jogszabályban rögzítsük az ilyen esetleges termesztés feltételrendszerét. Ez a döntés most megszületett. A törvény elfogadásával egyidejûleg ötpárti megállapodással hozott országgyûlési határozat iránymutatást ad a kormánynak a GM szervezetekkel kapcsolatban. A magyar törvény a legszigorúbb törvény Európában. Font Sándor, a mezôgazdasági bizottság elnöke hangsúlyozta, Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a mezôgazdaság területén, meg kell tehát védeni a magyar értékeket, fogyasztókat, élelmiszeripart, környezetet. Ennek elôsegítésére elképzelhetônek találja a „Pannon Natur” védjeggyel bevezetett termékeket, melyek jellegzetessége lenne, hogy a Pannon Ökorégióból származnak, garantáltan hagyományos, tradicionális értékeken alapuló, magas hozzáadott értékkel rendelkezô termékek lennének, melyeket az EU hivatalosan is elfogadna. -p-

Megállapodás Kabán A kabai cukorgyár bezárását követôen a tulajdonost megilletô európai uniós kompenzáció 27 százalékát a termelôk kapják; az errôl szóló megállapodást november 30-án erôsítette meg a térségi cukorrépa-termelôk szövetségének közgyûlése – közölte az MTI-vel a

megállapodást követôen Juhász Lajos, a Cukorrépa-termesztôk Országos Szövetségének elnöke. A gyár bezárásáért járó 78 millió eurós – mintegy 21 milliárd forintos – forrásból 27 százalékot kapnak a termelôk.


Elmondása szerint a megállapodást november 24-én kötötték meg az Eastern Sugar és a térségi cukorrépatermelôk szövetségének vezetôi, és a közgyûlés azt csütörtökön hagyta jóvá. A megállapodás lényege, hogy a tulajdonosnak a cukorkvóta leadásáért, s a gyár bezárásáért járó 78 millió eurós – mintegy 21 milliárd forintos – forrásból 27 százalékot kapnak a termelôk.

5

Hírek, események Juhász Lajos emlékeztetett rá, hogy az EU rendelete szerint ilyen esetben minimum 10 százalék illeti meg a termelôket, illetve a gépi szolgáltatókat. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, korábbi személyes közbenjárásával kezdôdtek tárgyalások a cukorgyár tulajdonosai és a termelôk között, aminek az eredménye a 27 százalékos megállapodás, amit jogi formátumú szerzôdésbe is foglaltak.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úgy gondolja, hogy a lehetô legjobb megoldást sikerült megtalálni az ügyben, mert a szerzôdéssel elkerülhetôvé válik egy esetleges peres eljárás, aminek következményeként az érintettek csak egy hosszú ideig tartó jogi procedúra után juthattak volna pénzükhöz. A csoportos létszámleépítésben érintett 220 dolgozót tekintve a kollektív

Az angol–francia–német érdekeltségû cukorgyár tulajdonosa a brit Tate and Lyle Plc. cukor- és édesítôszer-gyártó csoport, amely a holland Eastern Sugaron keresztül gyakorolja jogait. A cégcsoport öt gyárat mûködtet három országban: egyet Kabán, egyet Szlovákiában (Dunaszerdahelyen) és hármat Csehországban. Ezek bezárásáról döntött. Az öt gyár bezárásával mintegy 800 munkahely szûnik meg. Az öt gyárban évente több mint 300 000 tonna cukrot gyártottak. A kabai gyár a mintegy 400 000 tonnás magyar cukorkvótából 108 093 tonnával rendelkezik.

szerzôdést meghaladó vállalást tettek a tulajdonosok, ami azt jelenti, hogy az érintettek 12 havi alapbérüket kapják meg. A termelôk és a cukorgyári dolgozók helyzete ilyenformán várhatóan megnyugtatóan rendezôdik, miközben bizonytalan a cukorgyárban eddig közremûködô, s mintegy 200 munkavállalót alkalmazó 15 vállalkozás helyzete. Ôk folyamatosan a cukorgyárban dolgoztak, e vállalkozások erre jöttek létre, s most rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Gráf József agrárminiszter az MTInek elmondta: amennyiben a tulajdonos ténylegesen a bezárás mellett dönt, úgy a tárca szándékai szerint termelôi tulajdonú bioetanol-üzemet létesítenének Kabán. A tulajdonszerzést az állam kedvezményes hitellel segítené. Forrás: MTI

Elégedetlen az uniós cukorreform elôrehaladásával Fischer Boel Mariann Fischer Boel mezôgazdasági és vidékfejlesztési EU-biztos felkérte a tagállamok mezôgazdasági minisztereit és az iparág képviselôit, hogy új erôfeszítéssel vigyék sikerre a cukorágazat szerkezetátalakítási folyamatát. Különben baj lesz. Brüsszel megítélése szerint, a 2007/2008-as idôszakra vonatkozóan megszüntetni szándékozott kvóta mennyisége jelenleg csak 0,7 millió tonna, ami messze a piaci egyensúlyhoz szükséges mennyiség alatt marad. „Azon cukortermelôknek, akik nem versenyképesek, saját érdekükben, valamint az átfogó piaci egyensúly érdekében ki kell vonulniuk a piacról – ez a reform logikája” –

mondta Fischer Boel fôbiztos. „A visszavont mennyiség eddig messze a kezdeti elvárásaink alatt van. Amennyiben ez nem változik, akkor 4,5 millió tonna többletünk lesz, ez pedig a 2007/2008-es gazdasági évre rendelkezésre álló kvóta 25 százalékának felel meg. A Bizottság nem fogja kisegíteni az ágazatot. A tagállamokkal együttmûködésben a cukorágazatnak felelôsséget kell vállalnia a szerkezetátalakítási folyamat elôsegítése érdekében. Amennyiben a szerkezetátalakítási program megbukik, a következmények mindenki számára világosak – nem lesz pénz a cukorágazat szerkezetátalakításának segítéséhez, és 2010-ig a kvóták lineáris csökkentését leszünk kénytelenek alkalmazni.” Forrás: MTI

Magyar Bor és Magyar Sajt találkozása a Magyar Fogyasztóval Számos kihívás és feladat várja hazánkat uniós csatlakozásunkkal. Az uniós piacra kerüléssel versenyképessé kell tennünk termékeinket, szolgáltatásainkat, különben elmaradunk a már nagy rutinnal rendelkezô tagországoktól. Vannak azonban kapaszkodóink, az úgynevezett komparatív elônyök, melyek országunknak megadják a lehetôséget a jó úton való haladásra. Ilyen elôny hazánk földrajzi fekvése, mely számos lehetôséget kínál a mezôgazdasági termelésben. Ma már szerencsére számos olyan marketingtevékenységrôl hallunk az

6

egyes ágazatokban, melyek befolyásolják egy-egy termék ismertségét. A bor ágazatban nemcsak a termékösztönzéssel foglalkoznak a szakértôk, hanem feladatuknak tekintik a fogyasztó „mûvelését” az egyes borutakon keresztül, mely által nemcsak a hegy levével, de magával a heggyel is megismerkedhet a borok iránt érdeklôdô. Aki már járt borkóstolón, tudja, hogy a legjobb borkorcsolya a sajt, együtt fogyasztva mindkettô kiemeli a másik karakteres vagy lágyabb ízeit. Míg a különféle borfajták nép-

szerûsége egyre növekszik hazánkban, addig a sajtok és a sajtkészítés tudománya méltánytalanul kicsi szerepet kap. A magyar ember leginkább trappista sajtot eszik, néha egy kis füstöltet, de két-három félénél többet nem fogyaszt. Pedig Magyarországon kitûnô sajtok készülnek! Gondoljunk csak a juhsajtokra, gomolyára, a brie sajtokra, camambert sajtokra… 2004-ben néhány szakember összefogott, hogy megalakítsa Magyarországon az Újbor és Sajt fesztivált, melynek célja, hogy a magyar


Hírek, események bort és magyar sajtot közelebb hozzák a fogyasztókhoz. Ferenc Vilmos, a rendezvény fô szervezôje elmondta, hogy ez a rendezvény az ifjú borászok és sajttermelôk találkozási pontja, melyet sokan támogatnak, többek között a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Agrárkamara, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, stb. A november 25–26-i rendezvénysorozat fôleg gasztronómiai értéket hordozott magában, kellemes kikapcsoló-

dást nyújtott az oda látogatóknak. Fô helyszíne a patinás budapesti Gerbeaud cukrászda, ide érkezett el az ország borvidékeinek pincéibôl az újbor, amit az érdeklôdôk finomabbnál finomabb sajtok kíséretében meg is kóstolhattak. A rendezvény helyt adott a magyar Ifjú Borászok Találkozójának is, valamint bor- és sajtverseny is várta a nevezett sajt- és bortermelôket. A rendezvényen a Vám- és Pénzügyôrség fúvószenekara szórakoztatta az egybegyûlteket, a rendezvény szervezôi ezzel kívánták jelezni, hogy a VPOP és a magyar borászok nem ellenségei egy-

másnak, hiszen aki az érvényben lévô szabályoknak megfelel, azt nem büntethetik meg! A fesztiválra érkezô érdeklôdôk a belépôjeggyel egy szavazóívet is kaptak, melyen meg lehetett nevezni az általuk legízletesebbnek ítélt sajtot és bort, így a termelôk a közönségdíjért is vetekedhettek. Reméljük, a nagy sikerû rendezvény hagyománnyá válik, így a kitûnô borok mellett a kistermelôi sajtok ismeretsége is megnô. Zamatuk tükrözi Magyarország legelôinek sokszínûségét. P.D.

Magyar SOLVIT-központ Az Európai Unió tagállamaiban alkalmazottként munkát vállaló, vállalkozást alapító vagy önfoglalkoztatóként dolgozó vállalkozók (jogállásuktól függôen) számos akadályba ütközhetnek. Az akadályok zöme azonban abból fakad, hogy a helyi tisztviselôk nem megfelelôen alkalmazzák a közösségi jogot, amely a személyek, a szolgáltatások, a tôke és az áruk szabad áramlását biztosítja. A más tagállamok hatóságaival jogvitába keveredô magánszemélyek és vállalkozók gondjainak hatékony és gyors megoldására jöttek létre a SOLVITközpontok. Vitarendezô fórumként mûködik a SOLVIT, bíróságon kívüli megoldást kínálva a határokon átnyúló belsô piaci problémákra. Szolgáltatását bárki – anyagi helyzetétôl füg-

getlenül – igénybe veheti, hiszen az általa nyújtott szolgáltatás ingyenes. A vitarendezô fórum legfeljebb tíz héten belül megoldási javaslatot tesz a vitás ügyek megnyugtató rendezésére. Természetesen lehetôség van arra is, hogy amennyiben valaki nem elégedett az elért eredményekkel, a hatósággal fennálló jogvitáját bírósági útra terelje. A már folyamatban lévô bírósági ügyekben a vitarendezô fórum nem tud eljárni. A magyar SOLVIT-központ elérhetôségei: Tel.: 06 1 458 3532 E-mail: [email protected] www.kulugyminiszterium.hu

Géntechnológiai Kerekasztal Sikeres rendezvény zajlott november közepén a fönti témában az Országos Mezôgazdasági Könyvtárban, Budapesten. Az érdeklôdésre jellemzô, hogy sok

pótszéket kellett bevinni a legnagyobb terembe is. Ángyán József hangsúlyozta: piaci elônyünk származik abból, ha meg tudjuk ôrizni GM mentességünket.

A nemzeti kormányok uniós elôírásokra figyelemmel önállóan alkothatnak szabályrendszert, de ezt az Európai Unióval egyeztetni kell. A rendezvény óta eltelt idôben megszületett a koegzisztencia törvény is. A témának egész rovatot szenteltünk a lapban. -t-

Hazai földbe magyar burgonyát November végén az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ adott helyet annak a burgonyatanácskozásnak, amelynek nem is titkolt célja volt fölhívni a figyelmet a kitûnô, hazai nemesítésû burgonyafajtákra. Az 1970-es évek közepe óta a hazai burgonyatermesztés elsôsorban a holland fajták vetôgumó importján és azok egyéves letermesztésén alapul. Sajnos az importált holland fajták a mi viszonyaink között 1-2 év alatt ugyanúgy leromlottak, mint a máig nosztal-

giával emlegetett – közben a termesztésbôl kikerült – Gülbaba vagy Somogyi Sárga. Mivel közel negyedszázadig nem volt vírusellenálló magyar fajta, nem volt versenytársa a jól ismert és egyre inkább egyeduralkodóvá váló holland Desirée-nek. A folytonos importban érdekelt fajtaképviselô cégek és a hazai kereskedôk között szoros érdekszövetség alakult ki. Keszthelyen, a Burgonyakutatási Központban közben az 1990-es évek közepétôl megszületett a vírus és számos más


kórokozóval szemben rezisztens fajtasor. Ezek felveszik a versenyt az import fajtákkal, sôt, azoknál jobbak, mert a hazai viszonyokhoz jobban alkalmazkodnak. Ezek a Hópehely, Rioja, Góliát, Kánkán, Lorett, White Lady, LucaXL és Somogyi Sárga kifli. Ezek a termôterület 15–16%-át foglalják el, holott kívánatos lenne arányuk 50%-ra emelése – mondta többek között Dr. Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjából. Proksza Péter témavezetô az OMMI-ból elôadá-

7

Hírek, események sában szintén a hazai fajták mellett voksolt, kiemelve ezek kitûnô alkalmazkodó képességét, beszélt a hazai nemesítésû fajták speciális fölhasználási területérôl. Az szinte biztosra vehetô, hogy a burgonya fölértékelôdik táplálkozásunkban. A föld 130 országában termesztenek burgonyát 18 millió hektáron, az össztermés 300 millió tonna. A burgonya a rizs, a búza és a kukorica után a negyedik legfontosabb népélelmezési cikk. Energiatermelése a legnagyobb, innen is ered, hogy igen laktató. Magyarországon évente

fejenként 55 kg-ot fogyasztunk belôle. A termésátlagok növelésében az öntözésnek óriási szerepe lehetne. Míg 1995-ben még 1 millió tonna burgonya termett Magyarországon, 2006-ban ez 500 ezer tonnára csökkent. A tanácskozás végkövetkeztetése az volt, igen fontos, hogy a hazai nemesítésû, gazdag fajtaválasztékú burgonya megjelenjen az áruházláncok polcain, csinos kiszerelésben, a fajtanév és a fölhasználási terület megjelölésével. T.E.

A magyar állattenyésztés kilátásai Evolúció és revolúció az állati termék elôállításban címmel szervezett konferenciát a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) november végén, mely a Tudomány Ünnepe programsorozatának egy kiemelkedô állomása volt. Megnyitó beszédében Gráf József agrárminiszter elmondta, hogy az Európai Unióban a mezôgazdaságunk nagy mértékben változott, azonban lehetôségeinknek így is csak 60%-át használjuk ki, szemben a nyugati szomszédaink 80–90%-ával. Utol kell tehát érnünk a régebbi tagállamok mezôgazdasági színvonalát, mert ha nem, „röghöz kötöttek” maradunk. A politikai helyzet nem befolyásolhatja nemzeti agrárstratégiánkat, melyet az EU keretein belül kell megvalósítani. Ennek része az is, hogy az orosz és ukrán kereskedelmi kapcsolatainkat fel kell újítani. Szerencsére tíz éve nem látott konszenzus látszik kialakulni szakmai körökben, mely kedvez az agráriumnak. 2003-ban agrárköltségvetésünk 200 milliárd forint alatt volt, ma ez a szám meghaladja a 400 milliárd forintot. Van tehát mibôl gazdálkodnunk, azonban meg kell találni a helyes irányt ezen pénzek felhasználásához. Nagyon fontos a kutatás és fejlesztés ösztönzése, mely nagy anyagi befektetéseket kíván, de hosszú távon meghozza gyümölcsét. Emellett Magyarország igen erôs humán erôforrással rendelkezik, ez az az elôny, melyet ki kell használnunk annak érdekében, hogy mezôgazdaságunk sikerágazat lehessen. Rátky József, az ÁTK fôigazgatója elmondta, a kutatóintézetnek három fô feladata van, az alapkutatás, az alkalmazott kutatások és a szaktanácsadás. Az ágazatnak új piaci kihívásoknak kell megfelelnie, új társadalmi igények merülnek fel, a kutatás lehetôségei pedig egyre csökkennek. A fôigazgató

8

szerint az ágazat javítása érdekében kitörési pont lehet a minôségi termelés, valamint a K+F intézmények és az innovatív vállalkozások együttmûködése, valamint együttmûködés a termelésben és a kutatásban egy-egy egész termékpályán keresztül. Emellett Magyarország egyedülálló biodiverzitással rendelkezik, a történelmi örökségeink új piaci lehetôségeket hozhatnak számunkra. Dr. Fésüs László az állattenyésztésben bekövetkezô változásokról beszélt. A Föld népességének növekedési üteme gyors, így az élelmiszertermelés ütemét is növelni kell, azonban eközben figyelembe kell venni a hatályos környezetvédelmi elôírásokat, állatvédelmet, a minôséggel szemben támasztott követelményeket, a viselkedést, felmerülô betegségeket, a fenntarthatóságot. Ez igen nagy kihívás az élelmiszertermelôk számára, már csak azért is, mert a kutatási és fejlesztési tevékenységek nem biztos, hogy olyan mértékben tudják követni az uniós, állami, kereskedelmi, fogyasztói elvárásokat, mint ahogy azok felmerülnek. Magyarország elônyként könyvelheti el azért, hogy a hazai állattenyésztés nagy értéket képvisel, a modern fajták termelési színvonala magas. Ezekhez a jó adottságokhoz tenyésztési és kutatás-fejlesztési stratégiára van szükség. Ehhez járul hozzá a herceghalmi és szarvasi ÁTK. Hiányosságként könyvelhetô el, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának nincs állattenyésztési intézete, az állattenyésztési kutatóállományban egyre kevesebb fiatal kutató dolgozik, elavult a kutatáshoz szükséges mûszerezettség. Ez az elégtelen finanszírozásnak tudható be. A kutatásban nincs nemzeti K+F stratégia, az egyes témák között pedig nincs rugalmasság. Bíztató jel: az FVM Kutatóintézeti hálózata körvonalazódik.


Hírek, események A mai kutatás legújabb területei az állattenyésztési biotechnológiai tanácsadás, a környezetvédelem, a termékminôség, az állatjólét, az alternatív állatfajok és a betegségek elleni rezisztencia kutatása. Az elmúlt idôszakban visszaszorult a takarmány piacon az állati eredetû fehérjehordozók aránya, így számos „új”, helyettesítô takarmány jelent meg, mint például a régen jól bevált csillagfürt, vagy a mustármag. A csillagfürt takarmányként való termesztése nagy alkaloida tartalma miatt korábban nem volt szerencsés, azonban a növénynemesítésnek köszönhetôen az édes csillagfürt alkaloida tartalma mára minimálisra csökkent, így a takarmányozásban nem jelent korlátozó tényezôt.

Gundel János, a herceghalmi intézet kutatója a reklámok és trendek hatására megjelent új fogyasztói igényrôl beszélt, amely új gondolkodásra kényszeríti az állattenyésztôket. Eszerint ma a telítetlen zsírsavakban gazdagabb étrend a „nyerô”, sok zöldség, növényi olajok, halféleségek, melyek segítenek megelôzni a szív- és érrendszeri problémákat és a rák kialakulását is. Elvárás már a „hûtôszekrény puha” vaj is, valamint a fogyasztó a világosabb színû húsokat részesíti elônyben az egészségtelennek kikiáltott vörös húsokkal szemben. Ezzel és efféle problémákkal, dilemmákkal kell megküzdenie a szakmának, így tehát a kutatás és fejlesztés, innováció az állattenyésztési ágazat egyik kulcsfontosságú eleme. P.D.

FOODAPEST nyolcadszorra November 21. és 24. között ismét megnyitotta kapuit a Foodapest élelmiszeripari szakvásár. A kiállítást megnyitó Gráf József agrárminiszter beszédében kiemelte, hogy a következô években fokozatosan megszûnik Magyarország támogatottsági hátránya is a régi tagországokkal szemben, így versenyképességünk jelentôsen javulhat. Idén 650 cég érkezett 27 országból a Foodapest-re, a magyar kiállítók aránya 60% volt. A vásár 14 000 m2-en várta a látogatókat, tematikai körökbe foglalva az egyes termékköröket. Az élelmiszeripar területén a Hússzalon, Tejszalon, Italszalon, Gourmet Szalon, Zöld Szalon termékeivel ismerkedhetett meg az érdeklôdô. Ezek mellett a Foodatech és a Foodpack érdekes újdonságokkal szolgált az élelmiszeripar mûszaki, csomagolástechnikai területeirôl. A vásár számos termékversennyel színesítette programját, melyek mind ösztönzôleg hatottak a kiállítókra. Ilyenek voltak a Sikerdíj,

az Újdonságdíj, a Különdíj a legjobb saját márkás terméknek, Marketingdíj, Hungaropack díj és az Export nagydíj. Sikerdíjat nyert a Debreceni Hús Zrt., a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., a Kaiser 2000 Kft és a Kenesei és Társa Kft.. Újdonságdíjban részesült az Agrimill Food Élelmiszeripari Kft., a Csabahús Kft, a Hungaro-Chips Kft., a Hungerit Zrt., a Kaiser 2000 Kft., a Kenesei és Tsa Kft., a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt., a Mirelite Csepel Kft, a Pannontej Zrt., a Schokobonus Kft., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., és a Szôlôskert Zrt. A legjobb saját márkás termék Foodapest Különdíjat a SPAR Magyarország Kft. nyerte el. Marketing díjban részesült a Fortunate Kft, a Rénia Bt. És a Bizerba Magyarország. A szakvásár számos kísérô rendezvénye adott kitekintési lehetôséget az egyes szakágak képviselôinek. Ezek között kell kiemelni az FVM és az Európai Bizottság közös fórumát a borpiaci reformról. -d-

Bioüzemanyag-gyártás Magyarországon is A bioüzemanyag gyártását a következô hét évben kiemelten támogatja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMVT). Jövô év június elsejétôl a benzinnél, 2008. január elsejétôl a gázolajnál 9–11 forinttal olcsóbbak lesznek azok az üzemanyagok, melyek bioetanolt vagy biodízelt tartalmaznak. Az olcsóság azonban csak a tisztán ásványi eredetû üzemanyagok javára írható, a vásárló nem fogja megérezni a bioüzemanyag olcsóságát, hiszen a hagyományos üzemanyagok ára nô a nagyobb jövedéki adó miatt. A részben bioüzemanyagot tartalmazó gázolaj és benzin adója 85 és 103 forint lesz, míg a hagyományos üzemanyagoké 93 és 113 forint. Itt jelentkezik tehát az árkülönbség. Az uniós elôírás szerint az üzemanyagokhoz kezdetben 4,4%-ban kell


bioetanolt keverni, és ezt az arányt 2010-ig fokozatosan kell emelni 5,75%-ra. A 4,4%-os részarány eléréséhez évente 150 ezer tonna biodízel és bioetanol szükséges. A kapacitás ennek kitermelésére már adott a biodízel elôállítása esetében, az ÚMVT-n belül pedig a jövô évtôl megindul a bioetanol gyártásának ösztönzése. Ezt a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfeljebb 5 ezer tonnás üzemek létrehozásával segítené, melyhez az ÚMVT 20 milliárd forint támogatással járul hozzá. Bioetanol és biodízel üzem létrehozására beruházási tervek készültek az ország több pontján is, így Gyôrben, Gönyûn, Komáromban, Szabadegyházán, Marcalin, Mohácson, Sajóbábonyban és Kabán. -d-

9

Hírek, események

Magyar–orosz agrárkapcsolatok Ismét fellendül a magyar agrártermékek Oroszországba irányuló exportja, errôl Gráf József és az orosz agrárminiszter, Gorgyejev Alekszej Vasziljevics tájékoztatott az ôsz folyamán. A hagyományosan jó kapcsolatot most újra kell éleszteni, hiszen Magyarország az agrárminiszter közlése szerint évente 3,5 milliárd forint értékben kíván élelmiszeripari termékeket orosz földre vinni. Ennek óriási jelentôsége van, hiszen jelenleg az észak-

kelet-európai országban elenyészô a magyar termékek aránya. Az orosz agrárminiszter szerint a klasszikus árucsere szabályai szerint szeretnének eljárni a jövôben, így nem csak adunk, kapunk is az oroszoktól, mindezt – reményeink szerint a XXI. század technológiájával, logisztikájával. Magyarország fôleg baromfit, szarvasmarhát, sertést valamint vetômagot kíván exportálni. Emellett Oroszországban igény mutatkozik a magyar

gasztronómia megismerésére, valamint a jó magyar bor újbóli elterjesztésére is. Megkérdezhetnénk, hogy hogyan mûködhet ez, hiszen Oroszország nem tagja az Európai Uniónak, így sok akadályba ütközhet az a magyar vállalkozó, aki kint szeretne éttermet nyitni. Gráf József szerint az Unió nem lehet akadálya a jó kapcsolatok fenntartásának és elmélyítésének, magas szintû, kormányok közötti párbeszéddel kell megteremteni a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak jövôjét. Prokai Dorina

A romániai biogazdák nemet mondanak a GMO-ra A Bioterra, a romániai ökogazdálkodók szervezete október 21–22-én a Kolozsvári Mezôgazdasági és Állatorvosi Egyetemen tartotta VII. konferenciáját. A tanácskozás témája a „Mondjunk NEM-et a genetikailag módosított szervezeteknek a biogazdálkodásban!” A Bioterrát, Románia legnagyobb bioszervezetét 1997-ben 26 személy alapította. Mára a 3760 fôre nôtt szervezet gazdái több mint 33 ezer hektáron gazdálkodnak az ökogazdálkodás szabályai szerint. A közel tizennyolcezer állatállományuk több mint a teljes magyarországi bioállatállomány. Létrehozták az elsô hazai ellenôrzô szervezetüket. Szaklapjuk, a Bioterra – egyetlen szaklap, mely azonos tartalommal két nyelven – magyarul és románul is – megjelenik. Figyelemre méltó, hogy a kb. 17 millió forintnyi összegbôl gazdálkodó non profit szervezet bevételének háromnegyede pályázatokból és szponzori díjakból ered, támogatóik svájci, amerikai, angol, holland civil szervezetek, illetve kormányszervek vannak. A széleskörû tevékenységek koordinálására a Bioterra létrehozta a bihari és fogarasi fiókszervezeteit. Ez utóbbi Brassó megyében, Újsinkán tervezi Románia elsô ökofalujának létrehozását. A helyi polgármester ösztönzésére a falusiak többsége áttért az ökológiai gazdálkodásra. A konferenciát – melyen több mint 280 személy vett részt – köszöntötte a román Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium egyik vezérigazgatója, az Országos Mezôgazdasági Szaktanácsadási Intézet aligazgatója, az Országos Biogazdálkodási Föderáció, a Bukaresti Agrártudományi és Erdészeti Akadémia

10

képviselôi mellett a svájci, moldáviai és magyar bioszervezetek küldöttei is. A magyar biomozgalmak és ökogazdálkodók nevében dr. Solti Gábor, a Sárközy Péter alapítvány a Biokultúráért közhasznú alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a résztvevôket, hagyományai szerint a konferencia sorszámának megfelelô, idén hét palack bioborral. Idén a neves kesztölci bioborász, Korom Péter ajánlotta fel kitûnô borait. (Korom Családi Pincészet Chardonnay bora a 2006. évi VII. Országos Bioborversenyen aranyérmes lett a fehérborok kategóriájában.) Köszöntô beszédében az alapítvány vezetôje a közelgô aktualitással, Románia uniós csatlakozásával kapcsolatban az agráriumra leselkedô veszélyekre, Magyarország kedvezôtlen tapasztalataira hívta fel a figyelmet. Ez jelenleg érzékeny téma, amit jelzett, hogy két bukaresti rádióadó is riportot kért errôl. Az uniós csatlakozást követôen, ahogy a minisztérium vezérigazgatója elmondta, a néhány hektáron élô, gazdálkodó 3 millió gazda „el fog tûnni”. A középméretû gazdaságok komoly nehézségek elé néznek. Túlélési lehetôségük a több száz hektáros, vagy ennél nagyobb üzemeknek lesz. A magyar gazdák közül a neves ökogazdálkodó házaspár, a legnagyobb biotej elôállító Körös-Maros Biofarm Kft. ügyvezetôje, dr. Ráki Ferenc és a Lolium Szövetkezet ügyvezetô elnöke, dr. Ráki Ferencné vett részt a konferencián. Részvételüket az is indokolta, hogy a biotejet feldolgozó Vatra Dornai üzem napi 25 000 liter tejet – nem csak bio minôséget – igényelne.

A konferencia során külön szekciókban tárgyalták meg a génmódosított szervezetek összeegyeztethetetlenségét az öko növénytermesztésben, az állattartásban és az élelmiszer feldolgozásban. A munkacsoportokban zajló viták, érvelések kiértékelésénél egyhangú volt a vélemény, melyet a konferencia állásfoglalásaként fogalmaztak meg, hogy Romániának GMO mentesnek kell lennie, mert a génmódosított szervezetek engedélyezése alapjában veszélyezteti a szépen fejlôdô román ökogazdálkodást. (Sajnos tény, hogy Romániában már évek óta termesztenek genetikailag módosított növényfajtákat. A szerk.) Az idén is kitûnôen szervezett konferencia sikerét a Bioterra elnökének, Man Kornel professzornak és Albert Imre ügyvezetô igazgatónak, valamint az elnökség tagjainak, az egyesület munkatársainak áldozatos munkája és vendégszeretete fémjelezte. A Marosvásárhelyi Biocsoport Egyesület öt fôs delegációja, Boros Csaba elnök üdvözletét hozta, de ott voltak a Romániában elsôként létrehozott kolozsvári biokertész csoport tagjai, Veress Éva vezetésével, és a csíkszeredai biocsoport vezetôje, Máthé Emma is. Visszautazásunk elôtt még felkerestem – és Köhler Mihály tarcali bioborával köszöntöttem – a november 5-én 97. életévét betöltött Veress István professzort, akit most is íróasztala mellett találtam, ahol éppen kedvenc témájáról, az almatermesztésrôl írt cikket az Erdélyi Gazdába. dr. Solti Gábor Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért elnöke


EU Agrárium és Piacszabályozás

Brit javaslat: radikális változást a közös agrárpolitikában A közös agrárpolitika (KAP) továbbra is a leginkább szem elôtt lévô és legdrágább közösségi politika az Európai Unióban, de egyre kevésbé felel meg a globalizáció kihívásaival szembesülô Európának. Nemzetközi szinten vonzza a kritikát, feszültséget kelt az EU és kereskedelmi partnerei között, és tetemes költségeket ró a fejlôdô országokra. Az egyes tagállamok szintjén komoly költségekkel terheli a fogyasztókat és az adófizetôket, de nem hatékony a gazdálkodók támogatásában és a vonzó falusi környezet kialakításában sem. Ami azt illeti, a KAP nagy részének még mindig negatív hatása van a környezetre. A jelen dokumentumban javasolt radikális változást hosszabb távú perspektívában kell szemlélni. Az itt felvázolt elképzelés arra összpontosít, hol kell majd tartanunk 10–15 év múlva, és miért. Nem jelöli ki az útvonalat a cél eléréséhez. Ez majd egy egész Európát átfogó vita tárgyát kell hogy képezze, és nem egyik napról a másikra kell megvalósítani, hanem fokozatosan, gondosan levezényelt változással, hogy a gazdák világos jelzéseket és idôt kapjanak gazdaságuk átalakításához. A változást a fejlett és fejlôdô kereskedelmi partnereinkkel folytatott többoldalú tárgyalások elôzik meg. A gazdák idôt akarnak nyerni, hogy a lehetô leghatékonyabban tudják felhasználni a rendelkezésre álló erôforrásokat. A dokumentumban felvázolt változások célja hosszú távú jövôképet adni egy ágazatról, mely alapvetôen fenntartható és szerves része az európai gazdaságnak. Azokat a politikákat támogatják, melyek jobban védik a környezetet, hatékonyabban segítik a rászorulókat, és elôsegítik a vidék szélesebb alapú fenntartható gazdasági fejlôdését. Igyekeznek csökkenteni a protekcionizmus fejlôdô országokat terhelô költségeit, és egyben elôsegíteni a világkereskedelem bôvülését. Egyúttal segítik Európát, hogy meg tudjon felelni a globalizáció kihívásainak az elkövetkezô évtizedekben.

lásnak melyet a közös agrárpolitika okoz az EU-nak és a világ többi részének. Különösen magasak a rendszer fenntartásához szükséges vámok, abszolút értéküket tekintve és a nem mezôgazdasági termékekre kivetett vámokkal összehasonlítva egyaránt. Amíg a nem mezôgazdasági termékek esetében a vám átlagosan 4%, addig a mezôgazdasági termékeké 20% körül van, és az alapvetô KAP termékek esetében nem ritka a 70%-os vám sem. Az EU-n belül nem termelt árukra (pl. kávé, tea, fûszerek) viszont a vámok alacsonyak. A fenntartható és megreformált KAP-nak a következôket kellene magában foglalnia: • szabad, tisztességes és egyenletes játéktér a gazdálkodóknak Európa-szerte termékeik elôállításához és értékesítéséhez az egységes piacon, hasonlóan a gazdaság más szektoraihoz; • a mezôgazdaság integrációja az EU versenypolitikájába; • uniós szinten meghatározott világos keretrendszer az EU mezôgazdasági politikája céljainak meghatározására, összpontosítva a környezet fenntartására és a fenntartható vidékfejlesztés elômozdítására, különösen az EU környezetileg érzékenyebb régióiban; • a mezôgazdasági importvámok fokozatos összhangba hozása a többi gazdasági ágazat jóval alacsonyabb vámszintjével; • nincs ártámogatás, exportvisszatérítés vagy egyéb termelési, illetve fogyasztási támogatás; • az uniós mezôgazdasági kiadások a jelenlegi 2. pilléren alapulnának, és megfelelôen támogatnák ezeket a célkitûzéseket, számottevô csökkenést téve lehetôvé az uniós mezôgazdasági kiadásokban, egyúttal összhangba hozva azt a többi szektorral.

Gazdasági és pénzügyi költségek

Milyen lehet az európai mezôgazdaság fenntartható modellje?

•

Olyan mezôgazdaságot képzelünk el az elkövetkezô 10–15 évre, amely alapvetôen fenntartható és szerves része az európai gazdaságnak: • nemzetközileg versenyképes, és nincs ráutalva a támogatásokra és a protekcionizmusra; • a piac termelési eredményeiért jutalmazza, a jó minôségû élelmiszerekért, az adófizetô pedig csak azon társadalmi juttatásokért, melyeket a piac nem tud nyújtani; • környezetileg érzékeny; fenntartja és fejleszti a tájat és a vadvilágot, és csökkenti a környezetszennyezést; • szociálisan érzékeny a vidéki közösségek szükségleteire; • az állategészség és állati jólét magas szintû megtartása mellett termel; • nem torzítja a nemzetközi kereskedelmet és a világgazdaságot. Bár bevezetése óta a KAP fejlôdött, és a közelmúlt reformjai valóban lényeges elôrelépést hoztak, a KAP költségei még mindig igen magasak. A mezôgazdasági támogatások fele (mintegy évi 50 milliárd euró) még mindig a piaci árak magasan tartását célozza; ez a fô forrása a gazdasági torzu-

•


• • •

•

•

gazdasági elemzések szerint a KAP miatt az EU gazdasága mintegy 100 milliárd euróval lesz szegényebb a következô költségvetési ciklusban (2007–13); az átlagpolgár számára még sokkal nagyobbak a költségek – évente mintegy 100 milliárd euró, az OECD becslése szerint, felerészben az adófizetôktôl, felerészben a fogyasztóktól, a magas élelmiszerárak miatt. Egy négytagú család esetében ez évi mintegy 950 euró költség, melybôl csak kb. 20 eurót fordítanak célzott környezetvédelmi programokra; becslések szerint a KAP az élelmiszerekre kivetett 15%-os általános forgalmi adóval egyenértékû; a piaci ártámogatás megszüntetése egyszeri 0,9%-os inflációcsökkenést eredményezne; számos elônye a földtulajdonosnak jut; a KAP felét kitevô piaci ártámogatásnak a gazdálkodók csak kb. 10%-át kapják gazdálkodói minôségükben; a piaci ártámogatás negyede elvész a gazdasági elégtelenségek miatt – több mint a harmada a különbözô termelési tényezôk (gépek, növényvédô szerek és mûtrágyák) szállítóinak jut; a termeléshez kötött területalapú támogatásnak akár 90%-a is a földtulajdonosnak juthat, aki nem biztos, hogy

11


•

maga gazdálkodik a földjén. Egyes tagországokban, mint például Franciaországban, ahol magas a bérelt földek aránya, az ilyen kifizetéseknek kevesebb mint 20% százaléka jut el a gazdákhoz; A KAP az erôforrások jelentôs újraelosztását eredményezi a tagországok között.

Szociális költségek: •

•

•

a fogyasztókra háruló évi 50 milliárd eurós költség a magasabb élelmiszerárakból ered, és aránytalanul nagyobb mértékben terheli a társadalom legszegényebb rétegeit, mivel ôk jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerekre; a KAP nincs összhangban az új tagállamok szükségleteivel – csak kevéssé ösztönzi a mezôgazdaság átstrukturálását és modernizációját, vagy a vidéki infrastruktúra, a szolgáltatások és a foglalkoztatás fejlesztését; a gazdáknak nyújtott támogatás nem veszi figyelembe a gazdaságok relatív jövedelmét, vagy vagyonát a többi társadalmi szektorhoz képest. Sok a szegény gazda, de számos tagországban a gazdák nem tartoznak a társadalom legszegényebb rétegei közé. A családi gazdaságok átlagjövedelme sok tagországban magasabb, mint az összes háztartás átlaga.

•

•

•

Környezeti költségek: •

•

•

12

az EU mezôgazdaságában az elmúlt 20–30 évben végbement intenzifikáció jelentôs környezeti gondokat okozott: pl. vízszennyezôdés, a vadvilágot és a biológiai sokszínûséget ért károk – ezt bizonyítja, hogy unió-szerte rohamosan csökken a mezôgazdasági területek madárállománya. A mezôgazdaság által okozott vízszennyezések felszámolásának költségeit évi 211 millió fontra teszik az Egyesült Királyságban, és ez egy újabb olyan költség, melynek fedezéséhez minden állampolgárnak hozzá kell járulnia a vízszámlán keresztül. Ezt az intenzifikációt a magas piaci ártámogatás ösztönözte. A KAP egyes aspektusainak, például a keresztmegfelelésnek és a területpihentetésnek lehetnek pozitív környezeti hatásai, de ugyanezt hatékonyabb és célzottabb módon is el lehetne érni. egyesek azzal érvelnek, hogy az EU-ban a vidékfejlesztés a KAP jelenlegi struktúrájától függ. Valóban így van ez? A bizonyítékok azt mutatják, hogy a vidéki területeken nem a mezôgazdaság az uralkodó foglakoztatási tényezô, és hogy az EU vidéki gazdaságai képesek lennének alkalmazkodni a KAP reformjához, ahogy megbirkóztak az elmúlt négy évtizedben végbement alapvetô szerkezeti változásokkal is. Valójában a vidék gazdasága számottevôen profitálna abból, ha megtörténne az elmozdulás az általános mezôgazdasági támogatásoktól a célzottabb vidékfejlesztés felé; idônként kétségek merülnek fel, hogy a mezôgazdasági szektor képes lenne-e alkalmazkodni az agrárpolitika reformjához. Képes lenne az EU mezôgazdasága alkalmazkodni a KAP további reformjához? Más OECD országok (Svédország, Ausztrália és Új-Zéland) tapasztalatai azt mutatják, hogy az EU mezôgazdasága sikeresen alkalmazkodna az alacsonyabb szintû támogatásokhoz, ha a változást kellô körültekintéssel vezényelnék le;

hasonlóképpen, néha azt is megkérdôjelezik, hogy a gazdák képesek lennének-e boldogulni szabadpiaci viszonyok mellett. A gazdákra az ártámogatás mellett is verseny-nyomás nehezedik. A piaci ártámogatás eltörlése esetén a döntô különbség az árkockázat szintjében lenne. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a gazdák számos módon képesek megbirkózni az ilyen kockázatokkal; Az élelmiszerbiztonsági elônyöket is gyakran hozzák fel a KAP létjogosultságának igazolására. A bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy az uniós szabályok és a nemzetközi szabványok kombinációja segít megvédeni az EU-t a nem biztonságos importáruktól, és garantálja, hogy a KAP további reformja nem csökkentené a színvonalat. (A lejárt szavatosságú élelmiszerek tömegének az újonnan csatlakozott országokba szállítása ennek éppen az ellenkezôjét bizonyítja. A szerk); néha az is aggályként merül fel, hogy a KAP reformja károsíthatja a környezetet. Megalapozottak ezek a félelmek? A bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a csökkentett szintû piaci ártámogatás csökkenti (bár nem szünteti meg) a modern mezôgazdaság által okozott környezeti károkat. A környezetre gyakorolt pozitív hatást növelné, ha egyidejûleg növekedne az agrár-környezetvédelmi programok támogatása.

A protekcionizmusnak a fejlôdô országokra gyakorolt hatása: •

•

•

•

•

•

a további kereskedelmi reform komoly elônyökkel járna a globális gazdaságra és a szegénységcsökkentésre. 2015-re 290 milliárd dollárral növekedne a globális jövedelem, ha megszûnnének a kereskedelemtorzító támogatások a termékforgalomban. A jövedelemnövekedés több mint fele származna a gazdag országok mezôgazdasági protekcionizmusának eltörlésébôl; a mezôgazdaság rendkívül fontos a fejlôdô országoknak, azon belül is elsôsorban a legszegényebbeknek, ahol a GDP 40%-át és az export 35% adja, és az összes foglalkoztatott 50-70%-ának ad munkalehetôséget. A világ legszegényebb embereinek háromnegyede vidéken él, és részben vagy teljes egészében a mezôgazdaságra van utalva; az EU-n kívül más gazdag országok is támogatást nyújtanak gazdálkodóiknak: 2004-ben Japán 49 milliárd dollárt, az Egyesült Államok pedig 47 milliárd dollárt adott. A gazdag országok termelôi támogatásának csaknem fele, 133 milliárd dollár az uniós gazdáknak jutott, és a piaci ártámogatás több mint 40 százalékát az EU adta; az összes gazdag ország mezôgazdaságát érintô reform eredményeképpen a fejlôdô országoknak jutó haszon mintegy fele az EU-ból származna; az EU – részben mérsékelt övi elhelyezkedésébôl következôen – már most is nagyobb részben importál az alacsony jövedelmû országokból, mint a többi jelentôs kereskedô nemzet, mindazonáltal a Világbank felmérése szerint a kereskedelem tekintetében az EU korlátozóbb mint az Egyesült Államok vagy Kanada, de kevésbé restriktív mint Japán; a további reformok hatása országonként eltérô lesz, olyan tényezôktôl függôen, mint a beruházási klíma és az infrastruktúra;


EU Agrárium és Piacszabályozás •

egyes fejlôdô országok azonnal profitálnának az EU és a többi OECD ország mezôgazdasági piacának liberalizálásából. Sok más ország hosszabb távon részesülne az elônyökbôl, miután megteremtette a kereskedelemhez (A brit kormány megbízása alapján készült tanulmány „Jövôkép a Közös Agrárpolitikáról – A Vision for the Common Agricultural Policy” 2005. december elején, a 200713-as uniós költségvetés kiélezett vitájában jelent meg. NagyBritannia az 1984-ben kivívott és folyamatosan automatikusan növekvô brit visszatérítés védelmében ugyanis az agrárkiadások gyökeres átalakítását követelte. Ennek alátámasztására készült a tanulmány. A 2005. decemberi EU-csúcson kompromisszum megállapodás született a 2007-13-as uniós költségvetésrôl. A britek a nekik „járó” visszatérítésbôl egy keveset engedtek, cserébe ígéretet kaptak a költségvetés 2008-ban történô felülvizsgálatára, amelynek a közös agrárpolitika is tárgya lesz. Fischer Boel fôbiztos a brit tanulmányról bár úgy nyilatkozott, hogy a mezôgazdaság abban felvázolt jövôképe nem az ô jövôképe, a közelmúltban több fórumon is jelezte, hogy a Bizottság gyökeres változtatásokra készül. A britek álláspontjukhoz szövetségeseket keresnek, ennek a folyamatnak része a Brit Nagykövetség által holland és svéd közremûködéssel novemberben „Budapesti eszmecsere” néven elindított agrárpolitikai fórum. A szerk.)

•

•

szükséges képességeket – gazdasági infrastruktúra, humán tôke, valamint az embereket a változásokon átsegítô intézmények és szociális védôrendszerek; vannak olyan országok, melyek rövid távon hátrányos helyzetbe kerülnének, mert elveszítik kereskedelmi kedvezményeiket vagy megnövekedett importélelmiszerárakkal kell szembenézniük. De gazdaságaik nem fognak fejlôdni, ha továbbra is a kedvezmények miatt eltorzult és nem versenyképes termelés csapdájában vergôdnek. A kedvezmények korlátozott értékkel bírnak, és arra ösztönzik az országokat, hogy túl sokat fektessenek be olyan területeken, ahol normális esetben nem lenne versenyelônyük. Úgyhogy ezek nem szolgálhatnak indokul az EU és az OECD mezôgazdasági reformjának késleltetéséhez; Alapvetô fontosságú lesz, hogy a piacok megnyitását és a támogatások fokozatos megszüntetését célzó erôfeszítésekkel párhuzamosan a fejlett országok a szükséges beruházások eszközlésével képessé tegyék a szegény országokat a kereskedésre, valamint arra, hogy megbirkózzanak a rövid távon elôttük álló kihívásokkal. Forrás: Budapesti eszmecsere 2006. november–2007. május Mezôgazdaság és vidékfejlesztés az Európai Unióban mi a jövô?

Agrár-külkereskedelmünk 2006 januárja és júliusa között Az agrártermékek külkereskedelmi forgalmának bôvülése tovább tart. Kivitelünk 7,6%-os növekmény mellett július végére már megközelítette az 1,9 milliárd eurót. A behozatal pedig 11,9%-os bôvülés mellett az 1,5 milliárd euróhoz közelített. Jóllehet az exportbôvülés mértéke az év elején tapasztalt lendületébôl vesztett, hiszen az elsô negyedévben még 14,6%-kal bôvült a kivitel, de a behozatal dinamikája is lényegesen visszaesett, hiszen az év elsô három hónapjában még 18,4%-kal erôsödô behozatal 7 hónap átlagában már 12%-os dinamikával sem fejlôdött. A kiviteltöbblet, az év 7 hónapja alatt 134,6, a behozataltöbblet 158,3 millió eurót tett ki. A kumulált behozatal 24 millió euróval bizonyult nagyobbnak az év közepén, mint az elôzô év azonos idôszakában mért kivitel. Jóllehet kivitelünk még mindig mintegy 1,3-szer nagyobb, mint a behozatalunk, de a többletek szintjén már deficit mutatkozik. Az egyenleg erodálódása nem új keletû, a 90-es évek elejére nyúlik vissza. A folyamat azonban a csatlakozásunk óta felerôsödött. Tavaly még másfélszeres többlet jellemezte a kivitelünket. Ebbôl következik, hogy az egyenleg mérséklôdô tendenciát követ. Az idôarányos külkereskedelmi mérlegtöbblet a hetedik hónap végén 410,2 millió eurót tett ki. Exportszerkezetünk a feldolgozott termékek irányába tolódik el, de az intervenciós gabonakészlet exportra váró mennyiségére gondolva, biztosak lehetünk abban, hogy kivitelünknek még ma is számottevô tartaléka van. Fô piacunk az Európai Unió. A élelmiszer, ital, dohány termékek exportjának 67%-a az Európai Unió belsô piacain talált vevôre, 33%-a pedig az EU-n kívüli piacokon értékesült.


Ez utóbbi csoporton belül a hangsúly itt is az európai földrészen van, hiszen az EU-n kívüli európai piacokon talált, exportra szánt termékeink 25,5%-a gazdára 2006 elsô felében. Így együtt, Európa nyugati-, keleti és déli fele agrárexportunk mintegy 93%-át kötötte le. Agrár külkereskedelmünk a velünk együtt csatlakozott országokkal szemben már 2005 elején deficitessé vált, az EU15-ökkel szemben 2006 májusáig még pozitív volt a szaldónk. Az elsô félévi mérleg azonban itt is negatívvá vált, amit az alábbi adatok is igazolnak. Kereskedelmi mérleg 2006 elsô felében (millió euró) *EXPORT

IMPORT

EGYENLEG

EU-25

957,6

1048,5

-90,9

EU-15

705,1

737,0

-31,9

EU-10

252,5

311,5

-59,0

EU-n kívüli országok

471,2

110,5

360,7

* Megjegyzés: Uniós csatlakozásunk óta a közös piac viszonylatában export helyett kivitel, import helyett a behozatal szavakat használjuk. (A szerk.) Míg az év elsô öt hónapjában az EU-n belül a régi tagországokkal, ha egyre szûkülô mértékben is, de még pozitív volt az egyenlegünk, addig az elsô félévi adatok tükrében már ebben a relációban is nettó importôrökké váltunk. Az EU-n kívüli országok esetében azonban továbbra is rendkívül nagy az exporttöbbletünk.

13

EU Agrárium és Piacszabályozás A lengyelek esetében 64 Export- import folyamatok 2006 elsô felében (ezer euróban) millió eurós kivitel 164 millió eurós behozatal társul, így a 2005. január–július 2006. január–július Index (%) szaldó kereken 100 milliós Románia: Export 113 404 120 543 111,1 deficitet mutat. (A lengyel kiImport 21 226 29 875 140,7 vitel Európa-szerte elôre tör. Egyenleg 92 178 90 668 98,4 A szerk.) A csehek esetében 54 milliós kivitellel szembeni Bulgária: Export 16 002 16 960 106,0 52 millió eurós behozatal Import 7 368 7 497 101,7 realizálódott. Az EU-10-ek Egyenleg 8 634 9 463 109,6 csoportjának második legjelentôsebb szállítójaként felRománia és Bulgária küszöbön álló csatlakozására tekinlépô Szlovákia esetében az élelmiszerkereskedelem 2006 tettel indokolt megemlíteni, hogy mindkét ország esetében közepére kiegyensúlyozottabbá vált. Kivitelünk 88,4, behoerôsen pozitív az agrár külkereskedelmünk, amit a fenti zatalunk 73,6 millió eurót ért el, így a szlovák kapcsolat poadatok is bizonyítanak. Hozzá kell azonban tenni, hogy Rozitív fordulatot vett. mánia esetében az import lényegesen gyorsabban fejlôdik, Szaldónk tehát – az EU-10-ek esetében – ma már kizárómint az export. Összeállította: Szabó Jenô lag a Lengyelországgal folytatott agrártermék-kereskedelem FVM kiegyensúlyozatlansága miatt romlik.

Irányváltás a francia tejágazatban A francia állattenyésztési kutatóintézet szakembereinek elôzetes véleménye szerint a tejágazatot érintheti legkeményebben a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi reformja. A francia tejtermelô gazdaságok száma 2012-re több mint egyharmaddal zsugorodhat, de a tej felvásárlási árának 10%-ot meghaladó csökkenése esetén akár felére is csökkenhet a tejtermelésre szakosodott tehenészeti telepek, gazdaságok száma. A 2000-ben még 118 ezer tejtermelô gazdaságot számláló specializált gazdaságok tetemes része a termelés felhagyására, jobb esetben hasznosítási irányváltásra kényszerül-

het. Ennek fô oka a tejtermelés jövedelmezôségének csökkenésében és a termeléstôl elválasztott támogatások rendszerére való teljeskörû áttérésben keresendô. A francia elemzôk arra is rávilágítanak, hogy a tejtermelô gazdaságok számának drasztikus csökkenése más, eddig jól mûködô szektorra is negatív következményekkel járhat, nevezetesen a marha- és borjúhús elôállításra és a hazai gabona felhasználásra. A folyamat azonban teljes valóságában nem látható elôre. A 10%-os felvásárlási árcsökkenés kompenzációjaként nyújtott támogatás Franciaországban régiónként eltérô ha-

tással járhat, a 2006. évi 35,5 euró/tonnás jövedelemtámogatás eltérô érdekeltségi viszonyokat teremethet. A változások átrendezik a francia vidék termelési szerkezetét. Termelésdiverzifikáció, termelésátcsoportosítás, gazdasági méret növekedés várható. Viszonylag jobb helyzetben vannak a hízóbika tenyésztésre is berendezkedett hegyvidéki gazdaságok, hiszen a termelt tej egy részét föletethetik a hízóbirkákkal. A tejtermelô tehenészetek nagyobbik hányada azonban hasznosítási irányváltásra kényszerülhet. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: Réussir Bovins Viande

Még tartják magukat a „Made in Italy” élelmiszerek Az olasz élelmiszeripari szövetség, a Federalimentare, valamint a mezôgazdasági minisztérium egyik háttérintézménye, a piaci elemzéseket készítô ISMEA (Istituto di Servizi per il Mercato Agricolo Alimentare) közös tanulmányt készített az olasz élelmiszeripar helyzetérôl. A kiadvány címe: „Il Made in Italy Alimentare alla prova della concorrenza”, azaz a Made in Italy élelmiszerek helyzete a konkurencia tükrében. Az ebben foglaltak rövid, kivonatos összefoglalóját, fôbb megállapításait, következtetéseit tartalmazza az alábbi összeállítás. Az olasz élelmiszeriparban jelenleg mintegy 67 000 vállalkozás mûködik, az ágazatban foglalkoztatottak száma meghaladja a 470 000 fôt. A teljes élelmiszer-termékpálya

14

által foglalkoztattak száma (a mezôgazdaságban 900 000 fô és az élelmiszer-kereskedelemben 770 000 fô) összességében így eléri a 2 140 000 fôt. Ezáltal az „agribusiness” foglalkoztatási szempontból az egyik legfontosabb gazdasági ágazatnak tekinthetô. A mezôgazdaság és az élelmiszeripar szoros kapcsolatát jelzi az a tény is, hogy az olasz mezôgazdaság termelésének több mint 70%-át az olasz élelmiszerfeldolgozó ipar részére értékesíti.

Tartják pozíciójukat Az ország feldolgozó iparágai közül árbevételét tekintve az élelmiszeripar a gépipar után a második legnagyobb iparág.


EU Agrárium és Piacszabályozás 2005. évi árbevétele elérte a 107 milliárd eurót. Az élelmiszeripar exportja 15,2 milliárd euró volt, ezzel az ágazat az ország teljes exportjának több mint 5%-át adja. A 2006-ra vonatkozó elôrejelzések szerint az élelmiszeripar árbevételének mintegy 1,5%-os növekedése várható, míg az export várhatóan kb. 6%-kal haladja meg az elôzô évit, így megközelíti a 16 milliárd eurós szintet. Az élelmiszerexport azonban még így is messze elmarad a lehetôségeitôl. Míg Olaszországban az élelmiszeripar teljes termelésébôl 14% kerül exportra, addig az Európai Unió egészében ez a szám eléri a 18%-ot. Olaszország a világ élelmiszer-kereskedelmében elfoglalt helyét tekintve is visszaesett az elôzô évi hetedik helyrôl a nyolcadikra. A tanulmány készítôi szerint az élelmiszerek világkereskedelmében dinamikusan fejlôdik Kína és Brazília, Európában Belgium és Hollandia. A hazai (olasz) piacon az olasz élelmiszerek a növekvô olcsó külföldi import élelmiszerek kínálata miatt egyre nehezebben, de tartották pozíciójukat. Ez nem kis mértékben annak is köszönhetô, hogy az utóbbi években az árak emelkedése nem érte el az infláció szintjét. Az élelmiszerek termelô árai Olaszországban az elmúlt 10 év során mindössze 9,9%-kal, fogyasztói árai is csak 19,1%-kal emelkedtek, mialatt az infláció ugyanebben az idôszakban 25,2%-os növekedést mutatott. Az export kedvezôtlen aránya a tanulmány szerint alapvetôen az olasz élelmiszeripar csökkenô versenyképességével magyarázható. Ennek hátterében pedig több, egymással is kölcsönhatásban álló tényezô áll.

Hiányosságok A termelô vállalkozások szétaprózottsága. Az olasz élelmiszeriparban a 67 000 vállalkozás közül mindössze 10% (6 650) foglalkoztat 9 fônél többet. Ennek a 6 650 vállalkozásnak is 97%-a 50 fônél kevesebbet foglalkoztat. Európa átlagában az egy üzemre jutó foglalkoztatottak száma átlagosan 14,1 fô (Olaszországban 7,5 Németországban 19,4 Franciaországban 9). A kis méret miatt nem megfelelô a termelékenység, kisebbek a kutatás-fejlesztésre, valamint az innovációra fordítható keretek, romlik a nagy kereskedelmi láncokkal szembeni tárgyalási pozíció, stb. (A kicsi gyönyörû, az „il piccolo é bello”, „the small is beautiful”, koncepciója már évek óta nem állja meg a helyét.) Generációváltás hiánya. Az olasz élelmiszeriparban a generációváltás hiányát jól mutatja az a tény, hogy a vállalkozások tulajdonosainak (és legtöbbször egyszemélyben vezetôinek) átlagos életkora 65 év, mindössze 0,5% 40 év alatti, 9,2% 41–50 év közötti, 24,1% 51–60 év közötti, 36,8% 61–70 év közötti és 29,4% 71 év feletti. Ez a tény, valamint a vállalkozások tulajdonosi és manager-i funkcióinak a szétválasztásával szembeni ellenkezés, a „családi” vállalkozásokhoz ragaszkodás sok esetben a vállalatok koncentrációjának és termelékenységük, versenyképességük javulásának akadálya is. A csökkenô termelékenység. Olaszországban a gazdaság egészében a termelékenység az elmúlt 10 év alatt mintegy 2%-kal növekedett, ugyanakkor az élelmiszeripar termelékenysége 3%-os csökkenést mutatott. A csökkenô termelékenység, a növekvô költségek és a stabil termelôi árak együttesen a vállalkozások jövedelmezôségét rontják. A ter-


melékenység visszaesése összefüggésben áll a kis vállalati mérettel, a nagyfokú szétaprózottsággal, és a nemzetközi megmérettetésben csökkenô versenyképességet, csökkenô exportot eredményez. A kutatás és az innováció elmaradott szintje szintén alapvetôen a szétaprózottságra vezethetô vissza. Az elemzôk szerint azonban az államnak a kutatás finanszírozásában vállalt szerepe is jelentôsen elmarad más országokétól. Míg 2003-ban Olaszországban egy lakosra vetítve 129 eurót fordítottak kutatásra, Franciaországban ez az összeg 217 euró, Németországban 236 euró, Nagy-Britanniában is 157 euró volt. Egy másik jellemzô adat szerint 2003-ban Olaszországban a GDP 1,14%-át fordították kutatásra, az OECD országok átlagában ez a szám 2,26% volt. Ráadásul nemcsak az államnak a kutatásban való közvetlen szerepvállalása alacsony, hanem a vállalatok kutatásra szánt forrásainak különbözô konstrukciókban történô állami ösztönzése is elmarad más európai országok gyakorlatától. A logisztika és az infrastruktúra fejletlensége. A logisztika terén tapasztalható elmaradottság részben ugyancsak a szétaprózott vállalati struktúrával függ össze. A legtöbb termelô vállalat ugyanis mind a szállítást, mind a raktározást sokszor a saját jármûveivel, raktáraival oldja meg, amely természetesen nagy költséggel jár. Jól kiépült infrastruktúra, erre épülô magas szintû és megbízható logisztikai és egyéb szolgáltatások hosszabb távon mindenképpen a hatékonyság javulását eredményeznék. Az olasz élelmiszeripar helyzetének elemzése, a legfontosabb problémák feltárása után a tanulmány készítôi javaslatokat is tesznek az ágazat versenyképességének javítására:

Legsürgetôbb teendôk Kormányzati intézkedések szükségesek a szétaprózott vállalati méret növelésére, ezáltal hatékonyságuk, termelékenységük növelésére, a nemzetközi piacokon való jobb pozíciók érdekében. A vállalati méret koncentrációját a bankok és pénzintézetek aktívabb szerepvállalása kell, hogy elôsegítse. Ezzel párhuzamosan a bankoknak az ágazat finanszírozásában is aktívabban kell részt venniük. Ösztönözni kell a vállalkozások hazai és nemzetközi összefogását, szövetségeit, a jobb érdekérvényesítés céljából. Elô kell segíteni a generációváltást, valamint a vállalkozások tulajdonosi és manager-i funkcióinak a szétválasztását. Biztosítani kell a kutatás-fejlesztésben legalább az európai arányok szintjét megközelítô állami szerepvállalást, valamint adókedvezményekkel és egyéb módon is ösztönözni a vállalat innovációt, kutatás-fejlesztést szolgáló befektetéseit. Az infrastruktúra fejlesztésével javítani kell a logisztikai szolgáltatások színvonalát. Célirányos és koncentrált (meghatározott termékkörre és stratégiailag fontos országokban) marketing és promóciós tevékenységre van szükség, az élelmiszeripari termelô vállaltoknak az export piacokon való eredményesebb szereplése érdekében. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé Róma

15


A magyar agrárium az EUROSTAT tükrében 2005 végén körülbelül 155,4 ezer agrárbirtok volt Magyarországon, átlagos méretük elérte a legalább egy európai gazdasági egységet (European Size Unit vagy ESU), egy minimálisan összehasonlítható statisztikai birtokméretet – olvasható az Eurostat hazánk birtokszerkezetérôl készült legfrissebb kimutatásában. A fenti kategóriába tartozó birtokokon

több mint 229 ezer mezôgazdasági munkást foglalkoztattak teljes munkaidôben. A több mint 150 ezer hazai birtok körülbelül 4 millió hektár mezôgazdasági területen gazdálkodott, az átlagos birtokméret tehát 26 hektár volt (a 2003-ban mért 25,3 hektárral szemben). Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint a magyar mezôgazdasági terület 75 százalékán 50 hektárosnál nagyobb agrárbirtokok gazdálkodnak. A hazai termelôk 54 százaléka 5 hektárnál kisebb területet hasznosított, miközben 7 százalékuk 50 hektáron vagy nagyobb területen gazdálkodott. Az agrárgazdaságok 25 százaléka gabonaféléket, olajos magvakat (napraforgó) és fehérjeterményeket, 15 százalékuk vegyes terményeket termelt, 12 százalékuk foglalkozott állattartással és hét százalékuk bortermeléssel. A mezôgazdasági terület 51 százaléka az úgynevezett hátrányos helyzetû vagy hegyi területeken helyezkedett el. A termelôk 55 százaléka elsôsorban saját fogyasztásra termelt és 8 százalékuk részesedett közvetlen beruházási támogatásból. Az öt hektárnál kisebb birtokok háromnegyede nem rendelkezett traktorral, az 50 hektár feletti birtokok közel 90 százaléka viszont saját traktort használt a gazdaságban. Átlagban a magyar gazdák 43,4 százaléka használt traktort és mezôgazdasági gépet. Forrás: Bruxinfo

Immár kétmillió hektár erdô van Magyarországon Novemberben Ópusztaszer egyik külterületi részében gyûltek össze az erdészeti szakemberek, hogy közösen ünnepeljék egy újabb, mégpedig a kétmilliomodik hektár erdô születését. Szabó Tibor ópusztaszeri gazdálkodó döntött úgy, hogy a tulajdonában lévô jobbára homokos szántóterületre szilfát, kôrist és nyárfát ültet erdônek. Elhatározását megerôsítve, ez ünnepi alkalommal Gráf József agrárminiszterrel együtt ültettek el egy facsemetét, majd ezután azonnal elkezdôdött a tíz hektáros terület erdôsítése. Az agrártárca vezetôje megdicsérte az erdészeti szakemberek elkötelezettségét abban, hogy Magyarország erdôborítottságát növeljék, és a lehetô legjobb erdôgazdálkodást folytassák. Örömmel állapította meg, hogy a magyar erdészek össze tudnak fogni mindannyiunk közös célja érdekében. Ehhez segítséget nyújt az állam, hiszen a következô hét évben 90–100 milliárd forint jut az erdôgazdálkodóknak, amibôl tizenkét jogcímen részesülhetnek. Továbbra is meghirdetik az erdôtelepítési támogatást, és megmarad a húsz évre szóló erdôápolási hozzájárulás, viszont több pénzt kívánnak fordítani az erdôk fenntartására. Ezek mellett a többi agrártermelôt megilletô gépesítési, foglalkoztatási támogatásra is pályázhatnak a továbbiakban. A jövôbe vetett töretlen hit is szükséges az erdôtelepítéshez, mondta Csóka Péter minisztériumi fôosztályvezetô, és a legszebb szakmai feladat maga a telepítés, tette hozzá Luzsi József, a MEGOSZ (Magán Erdôtulajdonosok és Gazdálko-

16

dók Országos Szövetsége) elnöke. Pethô József az OEE (Országos Erdészeti Egyesület) elnöke szerint az erdô az örök megújulást hordozza, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy együtt „lélegzett” történelmünkkel, annak sötét és virágzó évszázadaival. A honfoglalás idején a Kárpát medence területének 60%-a volt erdô, ám a mezôgazdasági területek növelésével és a „hazaépítés” hatására az erdôborítás lényegesen csökkent. Késôbb a középkorban az uralkodók érdeklôdésének középpontjába került az erdô, és a XV. századtól az erdôgazdálkodást rendeletek szabályozták. A korszerû erdészet alapjait a 19. században tették le, ám a trianoni döntéssel egy csapásra megváltozott a helyzet. Az I. világháború után megfosztva hegyvidékeinktôl (és 87% erdôterülettôl) alig 12%-os erdôsültség jellemezte hazánkat, de az akkori szakmai vezetés, élén Kaán Károly erdômérnökkel, ezt nem hagyta annyiban. Az általuk kidolgozott új erdészeti politika két egyszerû, világos, máig ható alapelve az volt, hogy egyrészt megvédjék, és szerkezükben javítsák, a természetes állapotukhoz minél közelebb vigyék a megmaradt erdôket; másrészt hogy minden lehetséges módon növeljék az ország erdôterületét, elsôsorban a fátlan Nagy-Alföldön. Nehezen indult el ennek az erdôpolitikának a megvalósulása az ország szegénysége, majd az újabb világháború pusztítása miatt, de az 1950-es évek végén megkezdôdhettek végre az egyre nagyobb méretû erdôtelepítések, amelyek az állami


EU Agrárium és Piacszabályozás költségvetéstôl függôen napjainkig folytatódtak. Az erdôterület az ezredfordulóig az 1945. évi 11,8%-ról 19,2%-ra emelkedett. Az erdészeti politika is változott, ma már a nemzetközileg is elfogadott hármas funkciót tartják szem elôtt: ezek a (fa)termelés, a (környezet)védelem és a közjólét igényeinek egyenlô kielégítése. A rendszerváltás után azonban egy rövid ideig felborult ez a politika, hiszen a tulajdonviszony-változások, az erdôk privatizálása kedvezôtlen irányban hatott. Bár az összes erdôterület 60%-a állami tulajdonban maradt, mégis erôsen visszaestek az erdôtelepítések. Ám a 2004-es európai uniós csatlakozás új fejezetet nyitott, hiszen pályázati úton lehetôség nyílt uniós támogatások megszerzésére is. 2004–2006 között összesen 80 millió euró állt rendelkezésre erdôtelepítésre, erdôápolásra és a 20 évig tartó jövedelempótló támogatásra. Négyezer kérelem érkezett be az illetékesekhez, és mintegy 40 800 hektár új erdô telepítése kezdôd-

hetett meg. Elmondható, hogy a magánerdô-tulajdonosok körében népszerûvé vált az erdôtelepítés, ezáltal pedig szépen növekszik hazánk erdôborítottsága, ami mára túljutott a 20%-on. A kitûzött célt még nem értük el, hiszen – a Nemzeti Erdôprogram nyomán – 27% lenne az optimális, de még akkor sem érjük el az uniós átlagot, aminek aránya harminc százaléknál is magasabb. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében várhatóan évente 10–15 ezer hektár új erdô telepítésére nyílik lehetôség, ami 40–60 milliárd forint kifizetést jelent. Új támogatási forma a nem mezôgazdasági területeken történô erdôtelepítés. A támogatások odaítélése során az ôshonos, nagyobb természeti értékû állományoknak kedveznek továbbra is. Ennek eddigi szép eredményei ma már láthatók: a 2004-es 46%-os területarányról 2006-ra 71%-ot értek el. Kripner Vera

Szigorúbb bioüzemanyag-szabályozást Amennyiben a bioüzemanyag-elôállítás célja, hogy a vidéki lakosság foglalkoztatottsági arányát növelje, úgy azt kötelezôvé kell tenni, mondta az Európai Biomassza Ipar Szövetségének fôtitkára, Giuliano Grassi. Szerinte az Európai Bizottság elôzetes jelentése nem veszi elég komolyan az EU bioüzemanyag direktíváját, és az mindaddig így lesz, amíg a jelenlegi célkitûzések nem válnak kötelezôvé. Szakemberek szerint a szállításra használt üzemanyagok piacán a biomassza részaránya 2010-ig nem fogja elérni az 5,75%-ot, ha az EU jelenlegi hozzáállása változatlan marad. A legtöbb tagországban még a szerényebb célkitûzéseket sem sikerült elérni, valahol még csak most léptetik életbe azokat az irányelveket, melyek a bûvös 5,75%-hoz segítenek hozzá. Nem minden tagország ért egyet a felülrôl lefelé való megközelítéssel: az angol, ír és holland szomszédok szerint nemzeti szinten kellene döntést hozni a bioüzemanyagokról, nem pedig EU-s

szinten. Vannak tagországok, akik a kötelezô érvényû „biomassza-szabályokat” a hagyományos üzemanyagelôállító országokra terelnék, míg mások egyenlô érvényû kötelezettséget rónának minden tagállamra. Grassi szerint azt a taktikát kellene kidolgozni, hogy a kisebb, decentralizált vállalatok kapnának nagyobb támogatást a nagy üzemanyag-gyártó vállalatok helyett. Így azok a helyi cégek jutnának nagyobb támogatáshoz, melyek közelebbi kapcsolatban állnak a nyersanyagtermelô gazdákkal. A bioüzemanyag piac növekedésére ható másik tényezô lehet a bioüzemanyag adójának csökkentése Európaszerte, melyet az osztrák kormány is támogat. A biomassza ültetvények termesztôi jelenleg hektáronként mindössze 45 euró támogatást kapnak, Grossi szerint ennek növelése is ösztönzô erô lehetne. Tény, hogy a biomassza elôállítása és felhasználása sokkal inkább környezetbarát, mint a nem megújuló ener-


giaforrások kiaknázása. (Ez így igaz, ha eltekintünk a monokultúra talaj- és környezetromboló, a biológiai sokszínûséget csökkentô hatásától. A szerk.) Több kormányközi szervezet hangsúlyozza ezt, miközben kételkednek a bioüzemanyagok promóciójának hitelességében mindaddig, míg nem hangoznak el olyanok, mint az energia-hatékonyság, a „tiszta jármû” technológia vagy a fosszilis energia felhasználásának csökkentése. Magánszervezetek és a lakosság részérôl is fogalmazódtak meg kételyek az energianövények környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Gondoljunk csak annak a bizonyítványnak a megvalósíthatóságára, mely tanúsítja, hogy az adott bioüzemanyagot környezetbarát feltételek között termelték ki. Azzal, hogy kísérletekkel igazolnánk, mely bioüzemanyag a legjobb vagy a legrosszabb, a tanúsítványok az üvegházhatást okozó gázok keletkezésének mértékét is tartalmazhatnák. P.D.

17


Brazília nem panaszkodhat Sajtóhírek szerint az EU agrárbiztosa, Marian Fischer Boel nagy megelégedéssel nyilatkozott az EU és Brazília között az elmúlt hónapban kötött baromfihús bevitelét szabályozó egyezményrôl. Az egyezmény három fontos baromfitermékcsoportra, a sózott brojlercsirkére, a pulykahúsra és pulykahús-készítményekre, illetve a félkonyhakész baromfihúsra terjed ki. Az Egyezmény keretében a sózott brojlercsirkénél a 15,4 százalékos menynyiségi korlátozás nélküli uniós vámtarifát évi 264,2 ezer tonna áru bevitelére korlátozták. A jövôben az EU az ezen a mennyiségen felüli bevitelre tonnánként 1300 € büntetôvámot vethet ki. Brazília az elsô termékcsoport esetében a 264,2 ezer tonna kvóta 64 százalékára, 170,8 ezer tonna bevitelére kapott lehetôséget. A pulykahús és pulykahús-készítmények esetében az EU az eddigi 8,5 százalékos normálvámját 103,9 ezer tonna mennyiségi plafonhoz kötötte. Az ezen a mennyiségen felüli importra Brüsszel tonnánként 1 024 € vám kivetésére jogosult. 92,3 ezer tonna kedvezményes bevi-

teli jogosultságot, a kvóta 89 százalékát kapta meg Brazília. Végül a félig konyhakész baromfihús-készítmények (HS kód: 1602 32 19) esetében az EU az eddigi 10,9 százalékos normál vámtételt 230,5

ezer tonna beviteli felsô határhoz kötötte, és ebbôl a mennyiségbôl Brazíliának 32 százalékot, 73,0 ezer tonna beviteli lehetôséget biztosított. Ebben az esetben a kvótán felüli importra tonnánként 1 024 euró vám vethetô ki.

Az EU az Egyezmény keretében kinyilvánította, hogy a felsorolt importkvótákat a standard importengedélyezési eljárás keretében ellenôrzi. Nos, a leírtak fényében az agrárbiztosnak valóban jó oka lehetett a megelégedésre. Az EU ugyanis a WTO szabályok megsértése nélkül jelentôs importkorlátozást tudott bevezetetni azon az áron, hogy Brazíliának, a világ vezetô baromfiexportôr országának jelentôs import-kontingenst biztosított. A felôl ugyanis senkinek nem lehet kétsége, hogy az importkontingensnél több baromfiterméket a jövôben lehetetlen lesz bevinni a Közösség területére. És azért Brazília sem panaszkodhat. A brazil baromfiexport világpiaci részaránya 35 százalék, és azért ennél a világ legnagyobb importôrétôl az EU-tól lényegesen nagyobb kontingenseket kapott. Mit lehet mindehhez hozzátenni? – A legutóbbi sikertelen, dohai WTO tárgyalási forduló után ilyetén formában alakulnak a nemzetközi agrárkereskedelem szabályai… Dr. Szôke Gyula MVH

EU konform vágóállat minôsítés Magyarországon Az EU csatlakozást megelôzô évben, 2003-ban, hazánkban új rendeletek jelentek meg, amelyek újraszabályozták egyes vágóállatok, a marha, a sertés és a juh féltestek minôsítését. A 75/2003.(VII.4.) FVM rendelet a vágóállatok kereskedelmi osztályba sorolását minden vágóhídon, kapacitástól függetlenül kötelezôvé tette. A nagykapacitású (évi 10 000 db-nál több sertést vágó) üzemek számára ez nem volt újdonság, mivel a vágósertés minôsítés 1994 óta kötelezô az EU engedéllyel rendelkezô vágóhidakon. A vágómarha minôsítést 1998 óta végzik Magyarországon az EU tagállamaiba exportáló üzemekben. A vágóállatok kereskedelmi osztályba sorolásának kötelezôvé tétele tehát csak a kiskapacitású üzemeket érintette mellbevágóan, mert a minôsítés terhe nem várt kiadásként jelentkezett. A vágóállat minôsítés vagy más szóval a kereskedelmi osztályba sorolás alapja az, hogy az EU különbözô országaiban az egységes kritériumok alapján, a vágóhídon megbecsülik az állatokból kinyerhetô színhús mennyiségét. A szarvasmarhánál és a juhnál a színhúsbecslés szubjektív, az állat húsosságának és a faggyússágnak a megítélése a S E U R O P minôsítési szempontok alapján történik. A húsosság kifejezésére a SEUROP betûjelzés, a faggyúság jelölésére pedig 1–5-ig tartó számjelet kell alkalmazni. A Marhahús Piac Irányító Bizottság a SEUROP minôségi ismérvekrôl színtónusos intenzitás (etalont) fotót bocsátott ki a tagországok számára, amelyen marha-és juh féltestek fényképei ábrázolják az

18

egyes húsossági és a faggyúsági fokozatokat. Hivatalosan az EU minden tagállamának jár saját nyelvû etalon, azonban hiába folyamodunk magyar nyelvû kiadványért, nem kapunk. (Vigasztaljon minket az a tudat, hogy rajtunk kívül az újonnan csatlakozott országok minôsítôinek is egyelôre be kell érniük az angol, a német és a francia verziókkal.) A sertésnél a színhúst a minôsítô személy mûszerrel méri meg, így az objektív képet ad. Az adatokat értékelô regressziós egyenlet országonként és mûszertípusonként más és más. Ahhoz, hogy a Közösségen belül az eredmények összehasonlíthatóak legyenek, a tagországban használt minôsítô készüléket és a hozzárendelt regressziós egyenletet a Bizottsággal el kell fogadtatni. A vágóállat minôsítés további funkciója az, hogy a vágóhídon kapott eredmények visszajelzése révén a termelô tájékoztatást kapjon a vágásra leadott állatának a minôségérôl. A régi tagországokban a jó minôség a termelô felé irányuló elszámolásban is megjelenik. Minél nagyobb az állat becsült színhústartalma, annál több pénzt kap a farmer, ezzel a termelôket ösztönzik a jobb minôségre. A SEUROP húsossági minôsítési rendszerben az átlag kategória az R, az 1–5-ig tartó faggyúsági fokozatban (szarvasmarhánál és juhnál) pedig a 3-as, azaz R3 a standard. (1.és 2. ábra) Ennél alacsonyabbi kereskedelmi osztály kategóriára minôsülô állatok után egyes országokban a termelô kevesebb pénzt kap. Dániában a módszer nagyon jól mûködik. A Dán Élôállat és Hús Termékta-


EU Agrárium és Piacszabályozás üzemek listája a www.ommi.hu honlapon állatfajonként megtalálható). Amikor Lettországban jártam az EU Marhahús Piac Irányító Bizottságának egyik szakértôjeként az utolsó napon minden meghívott tagország szakértôje röviden ismertette a célországban szerzett minôsítési tapasztalatairól a véleményét. Magam követendô példaként bemutattam a magyarországi helyzetet, hogy 2004-ig sem a termelôket, sem a vágóhidakat nem lehetett meggyôzni a minôsítés fontosságáról, de a 2005-ben bevezetett támogatási rendszer ebben áttörést hozott. Ettôl az idôtôl kezdve a minôsítés mikéntje beleivódott az emberek tudatába. A termelôk most már azokat a vágóhidakat 1. ábra. Húsossági R kategória 2. ábra. Faggyússági 3-as kategória keresik, amelyek az OMMI adatbázisában regisztráltak. A lett tagállam is azzal a nehézséggel küzd, hogy hogyan fogadtassa el a termelô-és, feldolgozóipar résztvevôivel a vágott test minôsítés szükségességét. Büszkén mondhatom, hogy a látogatás végén a Bizottság elnöke személyesen gratulált, kifejezte elismerését, hogy a magyarok milyen nagyszerû megoldották azt, amiért ôk évek óta küzdenek. Magyarországon a marhaminôsítés rendszere mondhatni már csak karnyújtásnyira van az EU Marhahús Piac Irányító Bizottság által elvárttól. Jelenleg ott tartunk, hogy szarvasmarha minôsítés van, de a termelôi elszámolás alapja a legtöbb helyen nem a minôsítési kategória, hanem az állat átvétele elôtt élô állapotban „lábon” kialkudott ár, amelyet a termelô azonnal, helyben kér kifizetni. A vágósertés minôsítés elfogadtatása ugyanakkor nagyobb kihívás a minôsítést felügyelô szerveknek, mivel 3. ábra. S+ jel a legjobb húsminôséget jelzi ehhez kötôdô támogatási rendszer nincs. A jogszabály kötelezôvé teszi a minôsítést, azonban nács a vágóhidaktól minden héten bekéri a felvásárlási árakat még mindig van néhány olyan vágóhíd, amely, a Megyei és közli azokat a világhálón. A termelôk így mindig megkapÁllategészségügyi és Élelmiszer Ellenôrzô Állomások és az ják a friss információt az aktuális felvásárlási árakról. OMMI erôfeszítései ellenére, „feketén” vág sertést, ezzel téMagyarországon az R kategóriánál jobb minôségû állatot ve szert a jogtalan gazdasági-és verseny elônyre. Az ilyen vácsak ritkán lehet találni. A Marhahús Piac Irányító Bizottság góhidak száma a hatósági fellépéseknek köszönhetôen egyegyik meghívott tagjaként volt szerencsém Belgiumban a kék re kevesebb. Akik lelkiismeretesen minôsíttetik a vágóállabelga szarvasmarha fajtaminôsítés ellenôrzésénél részt ventokat, azok a vágóhíd üzemeltetôk természetesen az ilyen ilni. A szuperdomború izmok láttán a Bizottság szakértôi legális vágóüzemek hallatára joggal háborodnak fel. A nemegyszer a legmagasabb S (super) fokozatot, annak is a felügyeleti szervek szigorúságára nagy szükség van, de sok csúcsát a „ +” jelû változatát adták az állatnak. (3. ábra) múlik magukon a termelôkön is. Ez utóbbiak azzal tehetnek A szarvasmarha vágott test minôsítést, nem utolsó sorban sokat az illegális vágások megszüntetéséért, ha állataikat a hazai (top up) hízottbika támogatás rendszerének köszöncsak OMMI mûködési hely engedéllyel rendelkezô vágóhihetôen, mind a vágóhidak, mind a termelôk elfogadták. Ez dakon vágatják le. azt jelenti, hogy a termelôk olyan vágóhidakon vágatják le Holdampf Rita állatukat, amelyet az Országos Mezôgazdasági Minôsítô InOMMI tézet (OMMI) mûködési hely engedéllyel nyilvántart (ezen


19


Kukorica intervenció Magyarország számára elfogadhatatlan az Európai Unió Bizottságának azon javaslata, miszerint megszüntetnék a kukorica uniós intervenciós felvásárlását – mondta az MTI-nek Gôgös Zoltán, az agrártárca államtitkára nemrégiben Budapesten.

még több uniós szakmai fórumnak is meg kell tárgyalnia, sôt a biztosok tanácsának is. Gôgös Zoltán utalt arra: Magyarország mindent megtesz azért, hogy a szóban forgó javaslat lekerüljön a napirendrôl.

A minisztériumi vezetô az elképzelést durva, egyoldalú lépésként értékelte, amely mindenféle uniós alapelvet sért. Elmondta, hogy Magyarország ismeri a javaslatot, ám arról hivatalos értesítést még nem kapott. Az államtitkár szerint egy elôzetes munkaanyagról van szó, amely felveti az uniós kukorica intervenciós felvásárlás megszüntetését. Ezt az államtitkár szerint

Az államtitkár beszélt arról is, hogy lényegében ugyanaz a helyzet most, mint néhány hónappal ezelôtt, amikor a kukorica uniós intervenciós felvásárlását szigorították az átvétel technikai paramétereinek módosításával. A jövô évi kukoricavetést ugyanis már nem lehet befolyásolni, mivel a gazdálkodók elvégezték a tavasziak alá a talajelôkészítést és a szükséges vetômagot is megvásárolták. Az államtitkár sze-

20

rint így ez a javaslat jövôre már mindenképpen kivitelezhetetlen. Rámutatott: Magyarország minden fórumon tárgyalni kíván errôl a témáról. A Reuters hírül adta, egy bizottsági illetékesre hivatkozva, hogy a brüsszeli bizottság olyan javaslatot készül elôterjeszteni, miszerint a következô értékesítési szezonban megszûnne a kukorica intervenciós rendszere. A híradás szerint a bizottság arra készül, hogy teljesen felszámolják az intervenciót július 1-tôl. A javaslatot már a közeljövôben elôterjesztik. Novemberben még komoly vita volt a nevezett termény intervenciójával, a kukorica minôségi követelményeivel kapcsolatban a magyar állásfoglalással. November 22-vel érkezett meg az Európai Bíróság munkáját segítô Elsôfokú Bíróság Hivatalához a Magyar Köztársaság keresete az Európai Bizottság ellen a kukorica intervenciójához kapcsolódó új minôségi követelményekkel kapcsolatban. A kormány azért határozott az Európai Bíróság megkeresésérôl a november 1-jétôl már alkalmazandó európai uniós rendelet megsemmisítése érdekében, mert álláspontja szerint a minôségi követelmények módosítása “jelentôs és indokolatlan hátrányt okozott a magyar gabonatermelô gazdáknak”. Magyar részrôl különösen elfogadhatatlannak tartják az unióban eddig vélhetôen példátlan eljárást, hogy a módosítást az intervenciós szezon idején vezetik be. Az Európai Bizottság megítélése ugyanakkor továbbra is az, hogy az új szabályok „törvényesek, tisztességesek és megkülönböztetéstôl mentesek”. A brüsszeli testület – korábbi közlése szerint – abban bízik, hogy meg tudja védeni a megfelelô eljárással született döntést a luxemburgi testületnél. Októberben még az intervenció rendszerével foglalkozott a bizottság, akkor jelentette be a magyar fél által kifogásolt minôségszigorítási szabályokat. Most már a bizottság láthatóan úgy gondolja, hogy nem ez a megoldás a kérdés hosszú távú rendezésére. Az elmúlt két évben erôteljesen megnôttek az uniós intervenciós készletek kukoricából, elsôsorban Magyarországon, amely – nem rendelkezvén tengeri kikötôvel – nehézségekkel tud csak exportálni, hátrányban van ezen a téren más államokhoz képest. Forrás: MTI


Támogatások, Hitelek, Pályázatok

Idôben kell lépni – 7. Kutatási- Technológiafejlesztési Keretprogram Az Európai Unióban az össznemzeti termék több mint 2%-át fordítják kutatásra, fejlesztésre, a cél pedig, hogy ez a mérték 2010-re elérje a 3%-ot (Lisszaboni stratégia). Magyarországon a nemzeti összterméknek kevesebb mint 1%-át fordíthatják ilyen célra. Ehhez járulnak hozzá mindazok az utóbbi idôben tapasztalt fejlemények, a kutató munkák pénzügyi korlátozása, kutatóhelyek átszervezése, összevonása, privatizálása, amelyeknek nem minden esetben van pozitív üzenete. Veszélybe kerülhetnek a törzsültetvények, génmegôrzô centrumok is, pedig ezek a kutatás nélkülözhetetlen alapjait szolgálják. Mindezek ellenére hamarosan indul az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramja (7KP) a 2007-2013 közötti idôszakra, amelyet nekünk is igyekeznünk kell minél nagyobb mértékben kihasználni. Lengyelországban az elmúlt hónap közepén tartották meg egy több mint 1100 résztvevôt számláló rendezvényt a 7KP-al kapcsolatosan, amelynek tapasztalatairól kérdezem Hajdu Zoltánt, EU szakértôt. – Miért állnak a lengyelek jobban a pályázatok elnyerésében, mint mi? Van-e titka a lengyeleknek? – A válasz röviden az, hogy titok nincsen, csak lengyel összefogás. Ha ellentétek vannak is közöttük, azokat félre teszik, amikor közös nemzeti értékrôl és érdekrôl van szó. Mindenütt ott vannak. Ez világosan megnyilvánult a 2006. november 16–17-én Varsóban a 7. KP -ról megrendezett tanácskozáson. Mint kiderült, sikerült már megfogalmazniuk a hosszú, közép és rövid távú stratégiákat a növénytermesztésre, állattenyésztésre, élelmiszer elôállításra, de más területekre is, mint a szállításra, nanotechnológiára stb. Mint ismeretes, az Unió új 7KP négy specifikus program szerint fog lezajlani, amely megfelel az európai kutatási politika négy célkitûzésének (a Szerzôdés 163 cikkelye szerint): 1. Együttmûködés (kooperáció): ahol támogatják a nemzetek közötti együttmûködést, az ún. kollaboratív kutatástól és hálózatoktól a kutatómunka koordinálásáig. Ennek szerves része az EU és a harmadik országok közötti együttmûködés is. 2. Ötletek: újdonságként jelenik meg a 7KP-ben az alapkutatások végzése céljából megjelenô minden területet átölelô Európai Kutatói Tanács (ERC) létrehozása. 3. Emberek: ahol elsôsorban a kutatók továbbképzése, karrierjük alakításának támogatása, a kutatói mobilitás elôsegítése a cél. Erre speciális program létezik, amely már a 6KP-ban is mûködött, a Marie Curie program. 4. Kapacitások: az európai kutatásokat és fejlesztési eredményeket széles körben kell ismertetni és alkalmazásba helyezni. Ide soroljuk az infrastruktúra, KKV, regionális kluszterek stb. fejlesztését, vagy a horizontális tevékenységeket. Az elsô célkitûzés keretében – együttmûködés – 9 specifikus alprogramot támogatnak: 1

Egészségügy,

2

Élelmiszerek, mezôgazdaság és biotechnológia,

3

Információs és kommunikációs technológiák,


4

Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártási technológiák,

5

Energia,

6

Környezetvédelem, beleértve a klimatikus változásokat,

7

Közlekedés, beleértve a repüléstechnikát,

8

Társadalomgazdaságtani és humán tudományok,

9

Ûrkutatás és biztonsági kutatások.

Minden egyes téma a következô nemzetek közötti együttmûködés útján kerül majd alkalmazásra: kollaboratív kutatás, közös technológiai kezdeményezések (JTI), a kutatási programok koordinációja és nemzetközi együttmûködés. – Hogyan tudják a kutatás- fejlesztési eredményeket eljuttatni a felhasználás helyére? – Ahogy én látom, ôk szigorúan elválasztották a szakmát és a politikát. Így teremtettek tiszta helyzetet. Nagyon odafigyelnek minden egyes K+F pályázati kiírásra. A lengyeleknél 27 technológiai platform fogalmazza meg a nemzeti stratégiákat. Magyarországon a mi területünkön egyetlen platform létezik. A platformok igen jól mûködnek, és egyben szorosan kapcsolódnak – ügyes lobbizások révén is – az uniós platformokhoz. A nemzeti platformoknak külön koordinátora van (Prof. Marek Darecki), aki a lengyel platformok és a EU platformok közötti zökkenômentes kapcsolatért felel. Ennek érdekében nemzeti irodát tartanak fönn Brüsszelben. Itt jegyzem meg, hogy a Hunor, magyar koordinációs irodát két éve felszámolták. Az is érdekes, hogy a 2007-tôl tagállam Romániának és Bulgáriának van kapcsolattartó irodája Brüsszelben, ahol 3–5 fôt foglalkoztatnak. Törökországnak is van irodája. Az Egyesült Királyság több mint 20 fôt foglalkoztató irodát tart fönn, melynek feladata, hogy a kutatás- fejlesztés szintjén az európai uniós elvárásoknak megfelelôen továbbítsák az információkat az anyaországba. Ezek az irodák a lobbi tevékenység fô központjai. – Mi az újdonság a 7. Keretprogramban? – Az egyik, hogy a kutatás és fejlesztés az EU történetében elôször 7 éves idôszakot ölel fel, a másik, hogy az alapkutatás is megjelenik. Harmadikként, növelik a kis és középvállalkozások (KKV) pályázatokban való részvételi arányát, illetve olyan pályázatokat írnak ki, amelyek több lehetôséget nyújtanak nekik. Aki ügyes, az halad, a többi messzirôl nézi… – Melyek a mezôgazdaságot érintô azon területek, amelyek kiemelt lehetôségeket tartanak? – Csak címszavakban fogalmaznám meg: a fenntartható mezôgazdaság keretén belül várható pályázati lehetôségként jelenik meg a molekuláris színtû nemesítés a növénytermesztésben és az állattenyésztésben; növényegészségügy és növényvédelem területén a stressztûrés képességének növelése, az állategészség és állatjólét, halászat, agrárközgazdasági kutatások. Az élelmiszerrel kapcsolatos kutatások területén várható: az étrend és az öregedés kapcsolata, az adalékanyagok kutatása, élelmiszerlánc fenntarthatósága, mikotoxin kutatás, GMO koegzisztencia.

21

Támogatások, Hitelek, Pályázatok – Brüsszelbe járunk A nem élelmiszer és takarmány biotechnológia területén várható a bioüzemanyagok és zöldolaj kutatása, a mesterséges anyagokat helyettesítô természetes anyagok fölhasználása, enzimtechnológia, biopolimérek, biohulladékok hasznosítása. – Igen széles skálán mozognak a megpályázható területek. Most az a fontos, hogy idôben készüljünk föl, és idôben adjuk be a pályázatokat.

– Az elsô fölhívás 2006. december 22-én jelenik meg. A beadási határidô várhatóan 2007 áprilisa. A második fölhívás 2007 júniusa és a beadás 2007 végére van idôzítve. Minden egyes meghirdetett témában viszont csak egy pályázatot fogadnak el, ezért szoros verseny várható. – Köszönöm az interjút. Tamás Enikô

Ki a felelôs az éghajlatváltozásért? A FAO szerint az élôállat állomány nagyobb mértékben felel az éghajlatváltozásért, mint a közlekedés és az abból származó kibocsátott gázok. Szén-dioxid egyenértékben mérve a jelentés szerint az állattenyésztés 18%-ban felelôs az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért, emellett az emésztés során kibocsátott metán 37%-át is ez az ágazat adja. A légköri nitrogén-oxid 65%-a a trágyából származik, 64%-a pedig a keletkezô ammóniából. A felsoroltak mindegyike sokkal károsabb, mint a széndioxid. Sôt, az erdôk kivágása, a mûtrágyázás és a növényvédôszerek használata, a nagy mértékû vízhasználat az állattenyésztést a föld és a víz egyik legszennyezôbb ágazatává teszi. Elôrejelzések szerint 2050-re megduplázódik a hústermelés, 465 millió tonnára, a tejtermelés pedig 580 millió tonnáról 1043 millió tonnára változik. A FAO jelentése szerint az egy egységnyi termelés környezeti hatásait felére kellene csökkenteni, hogy a jelenlegi környezetszennyezési szintet ne lépjük túl. Megoldásként kínálkoznak a problémára a talajvédelmi eljárások, az állattenyésztés hatékonyságának növelése, az állatok étrendjének fejlesztése vagy az öntözési rendszerek fejlesztése. Az EU napirenden tartja az éghajlatváltozást és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának problémáját, így a Bizottság folyamatosan foglalkozik az emisszió-kereskedelmi rendszer keretein belüli mûtrágyaés ammóniagyártás 2013-as bevezetésével.

Hogy jelölik a terméket? Az EU új „bioszabályozása” szerint három helyett csak két kategóriába lennének sorolhatók a feldolgozott termékek. Eddig három fô kategóriát alkottak az élelmiszeripari termékek: azok, melyek 70% alatt tartalmaznak organikus gazdálkodásból származó összetevôket, a második kategória a 70 és 95% közötti, a harmadik pedig a 95% feletti organikus anyag tartalommal rendelkezô élelmiszeripari termékek köre volt. A tagállamok azt kifogásolták, hogy a három kategória használata túlságosan bonyolult. Így, a két megmaradt kategóriából a 95% vagy annál nagyobb organikus gazdálkodásból származó összetevôket tartalmazó termékek alkalmasak arra, hogy megjelenjen rajtuk az EU logója. A 70% alatti termékeken csak az egyes összetevôk mellett lehet feltüntetni, hogy organikus termelésbôl származnak. Másik nagy változás az eddigiekhez képest, hogy az EU védjegyét élvezô termékek esetén meg kell határozni, hogy azok az EU területérôl származó mûvelésbôl „EU farmed” vagy az alapanyagokat harmadik országban állították elô „non-EU farmed” esetleg „EU/non-EU farmed” (EU és harmadik ország területén is elôállított) áruk. Az egy tagállamból származó termékek logóján fel lehet tüntetni az ország

22

nevét (pl. „Hungary farmed”), az „EU/non-EU farmed” logó használata helyett. Külön német kérésre az EU logók mellett a magán vagy nemzeti logók is szerepelhetnek. A jelölésekkel kapcsolatos szabályozás elfogadása még várat magára, az Európai Parlament döntése február végére várható.

Új importkvóták a baromfihúsra Az Európai Bizottság új importrezsimben egyezett meg Thaifölddel a sózott baromfihús és a fôzött baromfihús importjának vonatkozásában. Az egyezmény módosítja a jelenleg érvényben lévô szabályokat, melyek értelmében a sózott baromfihús vámtarifája 15,4%, mennyiségi korlátozás nélkül. Az új vámtarifa-egyezmény szerint ez a vámtarifa csak 264 245 tonna importmennyiségig lesz érvényes, ennél nagyobb mennyiség esetén tonnánként 1300 eurót kell fizetni. Az összes kvótából 92 610 tonnát Thaiföld, 170 807 tonnát pedig Brazília „kap”. A fôzött baromfihús esetében az új 230 453 tonna kvótából 160 033 tonnát a thai termékekre szán az EU, míg 73 000 tonna kvótát Brazília használhat ki, 10,9%-os vámtarifával, a kvótán felüli mennyiségek esetében pedig 1 024 eurót kell fizetnie tonnánként. Mariann Fischer Boel, az EU mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztosa elégedett a tárgyalások kimenetelével, mivel így az EU teljesítette a WTO szabályai szerint a baromfihússal kapcsolatos kötelezettségeit.

EU: Oroszország Úgy látszik, az EU és Oroszország nem került közelebb egymáshoz a november 24-i csúcstalálkozó után sem, így az orosz fél valószínûsíthetôen megtiltja 2007. január 1-tôl az EU-ból származó húskészítmények importját. Az Európai Bizottságnak nem sikerült meggyôznie tárgyalófelét, akinek elsôsorban Bulgáriából és Romániából az EU-ba érkezô áru biztonságával kapcsolatban merülnek fel kételyei. Az EU egészség- és fogyasztóvédelmi fôigazgatóságának hivatalnokai Moszkvába látogatásuk során kifejtették azokat az átmeneti intézkedéseket, melyeket a Bizottság a klasszikus sertéspestis megakadályozására tett, valamint felsorolták azokat az intézményeket, melyek nem felelnek meg teljes egészében az EU elôírásainak, így az átmeneti idôszak alatt csak a helyi piacon kerülhetnek forgalomba a termékeik. Az orosz állat- és növényegészségügyi hivatal vezetôje, Sergei Dankvert ennek ellenére nem volt elégedett a Bizottság által nyújtott garanciákkal, szerinte kétoldalú tárgyalásokkal, az EU bevonása nélkül kellene megoldani a 2005 novembere óta tartó vitát. Lengyelország, a vita kirobbantója pedig inkább az EU segítségét várja. P.D.


Arcképcsarnok

Danuta Hübner A Bizottság regionális politikákért felelôs tagja 1948-ban született a lengyelországi Niskoban, két leány édesanyja. 1971-ben közgazdasági diplomát szerez a varsói Közgazdasági Fôiskolán, majd az iskola kutatója. Az 1970-es években a madridi Universidad Autonoma vendégkutatója. 1974: a Sussex-i egyetem Európai Tanulmányok Központjának vendégkutatója. 1974: a varsói Közgazdasági Fôiskolán doktori fokozatot szerez. 1980: nagydoktori fokozatot szerez a külföldi kereskedelmi kapcsolatok területén, a varsói Közgazdaságtudományok Iskolájában. 1981–1987: A Fejlôdô Országok Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a varsói Közgazdaságtudományok Iskolájában. 1988–1990: A Kaliforniai Egyetem Fulbright Programjának ösztöndíjasa. 1991–1994: A varsói Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese. 1992: A Lengyel Köztársaság elnöke a professzorasszonyt tudományos fokozattal tûnteti ki. 2005: A Sussex-i Egyetem tiszteletbeli tagjává fogadja. Szakmai életútja: 1994–1996 A lengyel Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. 1995–1996: Az OECD-hez való csatlakozás fô tárgyaló fele. 1996–1997: Az Európai Integrációs Bizottság titkára és egyben a bizottság elnöke, államtitkár. 1997–1998: A Lengyel Köztársaság elnöki kancelláriájának minisztere. 1998–2000: Az Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizottsága Európáért ügyvezetô titkárának helyettese. 2000–2001: Az Egyesült Nemzetek Gazdasági Bizottsága Európáért fôtitkára és ügyvezetô titkára. 2001–2003: Az Európai Integráció Bizottságának elnöke, a Külügyminisztérium államtitkára. 2003–2004: Európai ügyek minisztere Lengyelországban. 2004. május 1-tôl az Európai Bizottság regionális politikákért felelôs tagja Brüsszelben. Mit gondol Danuta Hübner? A regionális politikákért felelôs biztos szerint az Európai Unió 2007–2013 közötti kohéziós politikája a Lisszaboni stratégia egyik fô területe, azonban az már a régiók és kormányok dolga, hogy teljes mértékben hasznosítani tudják a politika adta lehetôségeket. Ugyanis nem elég az, hogy tervez-


zünk, a kohéziós politika prioritásait le kell tudni fordítani a való életre. A kohéziós politika a növekedés és a munkahelyteremtés meghatározó eszköze. Mind a kapcsolódó rendeletek, mind a kohéziós politika irányelvei a kutatást és fejlesztést fogalmazzák meg elsôdleges céljaiknak. Annak érdekében, hogy a K+F tevékenységek területén magasabb beruházások és jobb minôségû befektetések jöjjenek létre, a tagországok nemzeti hatóságainak folytatni kell a kitûzött célok elérése felé vezetô útjukat. Minden tagállam nemzeti hatósága meghatározza a következô költségvetési idôszakra vonatkozó stratégiai terveit, az úgynevezett Nemzeti Stratégiai Hivatkozási Alapokat. A közösségi iránymutatások alapján a kohéziós politika társfinanszírozott programokra nyújt lehetôséget, melyeken belül meg kell fogalmazni, hogy az adott régió hogyan válhat vonzóbbá, elérhetôbbé, valamint, hogy a környezetvédelem figyelembevételével hogyan növelhetô a szolgáltatások minôsége. Fontos hangsúlyozni a tudásalapú gazdaság növekedésének ösztönzését, a K+F tevékenységeket, a legújabb informatikai technológiákat. Emellett kihangsúlyozandó, hogy az adott régió, terület hogyan segíti elô az ott élôk munkavállalását. A következô hét év kohéziós politikája tehát sok lehetôséget tartogat az európai országok számára, melynek célja a közös agrárpolitika céljaihoz hasonlóan az európai polgárok jólétének megteremtése a munkahelyek és modern élettér révén. Prokai Dorina

23

Fórum

Helyzetkép a GMO moratórium és a koegzisztencia szabályozása között Ritkán fordul elô, hogy egy szakmai kérdés mind a politikában, mind a magyar civil társadalomban akkora figyelmet követel a maga számára, mint a genetikailag módosított növényfajták és élelmiszerek kérdése. Tudományos fórumokon, intézményekben, sôt, az Országházban Budapesten és szerte vidéken is soksok rendezvény és fórum foglalkozott e kérdéssel, népes hallgatóság elôtt. Mint tudjuk, közben megszületett a koegzisztencia törvény, ötpárti megegyezéssel. A Fórum rovatban megjelentetett cikkek a november 15-i OMgK-beli rendezvény elôadásait hozzák le rövidített formában, valamint a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott Gazdafórum elôadásaiból. (A szerk.) Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ által 2006. november 15-én szervezett Géntechnológiai Kerekasztal aktualitását a géntechnológiai törvény módosítása kapcsán kibontakozó parlamenti vita és az ezt kísérô társadalmi érdeklôdés adta. A géntechnológiai tevékenységrôl szóló 1998. évi törvény módosítása – a beterjesztô FVM szerint – kettôs célt szolgál: • egyrészt, bizonyos vonatkozásokban tagállami jogharmonizációs kötelezettségünknek tesz eleget; • másrészt, az Európai Bizottság 2003. július 23-ai 2003/556 EK ajánlására figyelemmel igyekszik megteremteni a géntechnológiával módosított, a hagyományos módon valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények együttélésének (koegzisztenciájának) törvényi kereteit, továbbá felhatalmazást ad az egyidejû termesztés részletes szabályait tartalmazó végrehajtási rendelet megalkotására. A törvénymódosítás alapindoka az, hogy ennek hiányában a jelenleg érvényben lévô moratórium kényszerû feloldása esetén a 2004-ben az EU közös fajtajegyzékébe felvett és pillanatnyilag engedélyezett GMO fajták szabályozatlanul forgalomba hozhatók és termeszthetôk lennének Magyarországon. A nemzeti szabályozás hiányában a géntechnológiával módosított és a hagyományos növények egyidejû, egymás melletti termesztése visszafordíthatatlan fajtakeveredésekhez, és ezáltal súlyos mezôgazdasági és gazdasági következményekhez vezetne. Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a parlamenti vitát, és összegezzem azokat a fô megállapításokat, amelyekben – úgy tûnik – ötpárti konszenzus alakítható ki. 1. Mindenekelôtt teljes egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a magyar gazdasági, népegészségügyi és környezeti érdekek egyaránt GM-mentes státusunk fenntartását indokolják. • Az elsô generációs GM fajták és technológiák számunkra gazdasági elônyöket nem hordoznak, elterjedésük ökológiai következményei és élelmiszer-elôállításban való alkalmazásuk humánegészségügyi kockázatai ugyanakkor beláthatatlanok, ilyen típusú vizsgálatok pedig mindeddig szinte alig folytak. • Mindezek következtében a fizetôképes, minôségi piac egyre határozottabban elutasítja a GM-szennyezett élelmiszereket, sôt, azokat is, amelyek olyan régióból származnak, ahol nem tudják garantálni GMO-mentességüket, így a mentesség egyre komolyabb agrárpiaci versenyelônyt jelent számunkra.

24

2. A GM-mentes státusunk megôrzésének alapeszköze a 2005 januárja óta érvényben lévô termesztési és forgalmazási tilalom, az ideiglenes moratórium. • Ezt az EU erre vonatkozó irányelvei alapján mindaddig fenntarthatunk, amíg a védzáradéki eljárásnak megfelelôen megfogalmazott aggályokat független hazai tudományos vizsgálatok a Pannon biogeográfiai régióra vonatkozóan nem oszlatták el. • Bár az EU Bizottság a magyar moratórium feloldását kezdeményezte, a tagállamok képviselôi a 2006. szeptember 18-ai szakmai testületi ülésen a magyar álláspontot, vagyis a moratórium fenntartását 51%-os szavazati aránnyal támogatták. • Az EU Bizottság kezdeményezése ezek után három hónapon belül a Miniszterek Tanácsa elé kerül. Addig van módunk és esélyünk néhány további tagállamot rávenni a magyar álláspont támogatására. Ha a támogatók szavazati aránya eléri a 2/3-ot, akkor levetethetjük a moratórium feloldásának kérdését a napirendrôl. 3. Ha az EU Bizottság – 7 másik EU tagország hatályban lévô hasonló tilalma ellenére – mégis kötelezne bennünket a moratórium feloldására, akkor még mindig fennáll a lehetôsége, hogy az üggyel az Európai Bírósághoz forduljunk. Ezzel egyidôben – görög mintára – akár azonnal új moratóriumot is hirdethetünk. 4. Az Európai Bírósághoz benyújtott keresetünk azonban nem halasztó hatályú, ezért célszerû a már az EU Bizottsággal elôzetesen egyeztetett módosítások, valamint a magyar törvényhozás által megfogalmazott – a notifikáció tartalmát alapvetôen nem változtató – további módosító indítványok beépítésével a géntechnológiai törvényt az együttélés alapszabályaival kiegészíteni. 5. Közben folytathatók a moratórium fenntartását alátámasztó hazai tudományos vizsgálatok, és finomítható az egymás mellett élés szabályait rögzítô törvény is. Ehhez a magyar törvényhozás további számos módosító indítványt is megfogalmazott. Ezeket a Kormánynak az EU Bizottsággal ismételten egyeztetnie (notifikáltatnia) kell, és ezt követôen azokat haladéktalanul be kell építenie a géntechnológiai törvénybe. 6. Egységes vélemény alakult ki a tekintetben is, hogy az átmeneti idôszakra azonnal szülessen a magyar moratórium miniszteri bejelentését magasabb szintre emelô és a magyar GM stratégiát megfogalmazó országgyûlési határozat. Ez a moratóriummal és a koegzisztencia-szabályok szigorításával kapcsolatos európai tárgyalási pozícióinkat is javítaná. 7. A vita azt is megállapította, hogy biztosítani kell a probléma és az azt szabályozó törvény megvitatásának társadalmi nyilvánosságát, ezért célszerû az érintett parlamenti bizottságok és szakértôk bevonásával a lehetô legrövidebb idôn belül parlamenti nyílt vitanapot rendezni és országos felvilágosító kampányt indítani. Dr. Ángyán József Szent István Egyetem Környezet-és Tájgazdálkodási Intézet


Fórum

Az elsôgenerációs, géntechnológiai úton módosított növények környezettudományi megítélése Az amerikai földrészen termesztésbe került elsôgenerációs, géntechnológiai úton módosított (GM) növények európai fogadtatása több tudományág szempontjából kritikus. Ezek közé tartoznak a környezettudományok is. A GM-növény számos kapcsolat részesévé válik. Az így leírható hatások egy lehetséges csoportosítása: (a) Transzgén-elszabadulás: baktériumok spontán DNS-felvétele és baktériumkonjugáció (emésztés, erjesztés), keresztbeporzás (fajta- és fajhibridek); (b) Ökológiai hatások: szermaradékképzés (Cry-toxinok vagy herbicidek maradékai), növényevôkre épülô táplálékláncokra és dekompozícióra gyakorolt hatások, dominanciaváltozások a természetes ökoszisztémákban.

Keresztbeporzás Idegenbeporzóknál a fajták közötti keresztezôdés bizonyos. Szélbeporzásúaknál 400–14000 méter között becsülik azt a távolságot, amely ennek elkerüléséhez minimálisan szükséges. A mézelô méh viszont hat kilométerre is elviheti a pollent. A Brassica oleracea alfajok között – brokkoli, fejes káposzta, karalábé, karfiol, kelkáposzta, takarmánykáposzta – és fehérhere, valamint a takarmánylucerna alfajok között a transzgén elszabadulásának potenciális veszélyét jelentôsnek tartjuk. A növényfajok közötti keresztbeporzás valószínûsége alacsony. Feltételei az azonos élôhely, a szexuális kompatibilitás, az egymást átfedô virágzási periódus és az azonos megporzók. Ennek a feltételnek a természetes ökoszisztémákban számtalan kultúrnövény/gyom asszociáció megfelel. A kérdéskomplexum gyakorlatilag két fontos részre ágazik, a génáramlásra, valamint az új genetikai tartalom fennmaradására. Napjainkban a rovarporozta repce (Brassica napus) és Brassica rapa, Brassica juncea említhetôk, amelyekkel kapcsolatban interspecifikus

hibridképzôdésre vonatkozó figyelemreméltó közlemények láttak napvilágot.

Herbicidek és metabolitjaik A herbicidtoleráns növényekben a megfelelô transzgén általában olyan enzimet tartalmaz, amely a gyomirtószert kevésbé fitotoxikus formájúvá alakítja, vagy hatáshelye válik érzéketlenebbé. Míg korábban tehát a gyomirtó szer hatására valamennyi növény elpusztult, addig most a GM-növény úgy él túl, hogy abban ennek szermaradékai lesznek jelen (pl. bromoxynil – DBHA). Mivel a technológia valamely hatóanyag kizárólagos használatára épül, így annak elônytelen ökotoxikológiai paraméterei magát a konkrét GM-növényt is minôsítik. A glyphosate-tûrô kukorica nagyjából a glyphosate használatának 2-3-szoros kiterjesztésére ad lehetôséget. Ez AMPA nevû metabolitján keresztül egy vízszennyezô, hormonmoduláns hatóanyag kiterjedtebb hatásaival járhat együtt.

A Cry-toxintermelô növények és közvetlen kapcsolataik A módosított Bt-növényvonalak mindegyike rendszintû specifitással rendelkezik és elsôsorban rovarpatogén Cry-toxint termel. Kiderült, hogy bizonyos Cry1-kukoricavonalakból származó pollen toxikus az amerikai királylepke (Danaus plexippus) lárváira. Pollenben kevesebb Cry1-toxin mennyiséget produkáló fajták (pl. MON 810) is ismertek. Hazai vizsgálatokban a csalánlevelekre ülepedô MON 810 kukoricapollenje a táblaszegélytôl számított öt méter távolságig csökkenti a csalánon élô védett lepkék (Inachis io és Vanessa atalanta) fiatal lárváinak számát. Az USA északkeleti Maine államában ültetett, Bt-burgonyatáblán (NEW LEAF fajta – Cry3) a Lebia grandis nevû ragadozó futóbogár egyedsûrûsége je-


lentôsen lecsökkent. Hasonlóan negatív hatást figyeltek meg levéltetûparazitoidok esetében is. A transzgenikus növényekkel kapcsolatban vetôdött fel az, hogy egyesek szokatlanul nagymennyiségû toxint termelnek területegységre vonatkoztatva. A DK-440 BTY kukoricával a DIPEL-lel kiszórt Cry1A-toxinmennyiség több ezerszerese terem meg a területen. Egy év után a tarlómaradványokból a Cry1-toxinmennyiség 1-8%a mérhetô vissza. Ezzel kapcsolatban kérdéses, hogy a talajállatok és talajképzô mikroorganizmusok, hogyan reagálnak.

Dominanciaváltozások Kultúrterületeken okozhat problémát a herbicid-tolerancia elterjedése. Ilyen árvakelés okozta problémák megjelenésérôl 2003 óta számoltak be argentínai szója- és kanadai olajrepceföldekrôl. A természetes ökoszisztémákat veszélyezteti viszont, ha a B. thuringiensis cry-génjei növényevô rovaroknak ellenálló új gyomfajokat hoznak létre. A nagy mennyiségben megjelenô Bt-növény drasztikusan alakítaná át az ízeltlábú faunát, de a flórát is, hiszen a növényi aspektusokban az ilyen típusú növény elônye, így dominanciára való hajlama logikusan következik. A fentiekkel szemben tudnunk kell, hogy a Cry-toxin szubletális dózisainak megjelenése környezetünkben a Bt-rezisztencia indukcióját váltja ki. Modell lepkefajnál a Cry1A-reziszencia tíz nemzedéken belül kialakult, tehát ezeknek a GM-fajtáknak a viszonylag gyors lejárati idejével kell számolnunk. Darvas Béla, Lauber Éva, Polgár A. László, Juracsek Judit, Maloschik Erik, Székács András MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály

25

Fórum

GMO mentes Magyarország – hazánk lehetôségei az Unióban Az Európai Unióhoz történô csatlakozásunk óta jelentôsen leszûkült Magyarország mozgástere a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatban. Az engedélyezés a kísérleti kibocsátások kivételével közösségi hatáskörbe került. Magyarország a 321 szavazatból 12-vel szólhat bele a döntéshozatalba. Az Európai Unióban a csatlakozásunk elôtt években ún. „de facto moratórium” volt érvényben. Az engedélyezési folyamat mindaddig leállt, amíg meg nem született az új, korábbinál jóval szigorúbb szabályozás. 2004-ben azonban az engedélyezési folyamat újraindult. Azóta több génmódosított élelmiszer és takarmány is zöld utat kapott az Unióban. 2004. szeptember 8-án az EU 17 (ún. MON810, kukoricamollyal szemben ellenálló) génmódosított kukoricafajtát vett fel a Közösségi Fajtajegyzékbe. Azokat a fajtákat, amelyek ezen a jegyzéken szerepelnek, minden tagállamban legálisan lehet termeszteni. Az Unióban a 2001/18/EK irányelv szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történô szándékos kibocsátását. Az irányelv kimondja, hogy a kibocsátás elôtt környezeti kockázatértékelést kell végezni. Körültekintôen számba kell venni a hosszú távú hatásokat is. A géntechnológiával módosított szervezetek nem hozhatók forgalomba, amíg kielégítôen meg nem vizsgálták a hatásaikat azokban az ökoszisztémákban, ahol a GMO-t fel kívánják használni. Az irányelv azt is kimondja, hogy e tagállamok nem tilthatják meg és nem is korlátozhatják az EU-ban engedélyezett GMO-k forgalomba hozatalát. Ez alól a rendelkezés alól egyetlen kivétel van: „A géntechnológiai hatóság korlátozhatja, vagy megtilthatja a termékként, vagy termékben megjelenô GMO felhasználását, illetve forgalmazását, ha az engedély megadása óta ismertté vált … új, vagy további tudományos ismeretek alapján feltételezhetô, hogy … az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent.” Ezzel a lehetôséggel azóta több – régi és új – tagállam is élt. Az Európai Bizottság azonban 2005-ben kezdeményezte a régi tagál-

lamok tilalmainak feloldását. A Környezetvédelmi Tanács 2005-ben a moratóriumok fennmaradása mellett döntött. Az Európai Bizottság azonban nemrég újra kezdeményezte az osztrák tilalmak feloldását. Magyarország 2005. január 20.-án vezetett be forgalmazási és felhasználási tilalmat a korábban már említett MON 810 kukoricafajtákra, mivel a Pannon biogeográfiai régióra vonatkozó környezeti hatásvizsgálatokat nem végezték el. Magyarország a Pannon régió része, természeti értékei egyedülállóan gazdagok, ezért nagyon fontos, hogy ökológiai vizsgálatok készüljenek erre a területre. A hatásvizsgálatok néhány éve elkezdôdtek, és megmutatták, hogy a MON810 kukoricának káros hatása lehet a környezetre. A magyar géntechnológiai hatóság emiatt tiltotta meg a termesztést. A vizsgálatok lezárásához még idôre van szükség, így hazánk nem kívánja feloldani a tilalmat mindaddig, amíg a fent említett kukoricafajtákkal kapcsolatban megnyugtató eredményeket nem kapunk. A tagállamok által meghozott tilalmakat az Európai Uniónak jóvá kell hagynia. Az Európai Bizottság azonban 2006. augusztusában a magyar tilalom feloldását kezdeményezte az illetékes szakbizottságban. A magyar delegációnak sikerült elérnie, hogy a tagállamok ne szavazzák meg a Bizottság javaslatát, de nem sikerült minôsített többséggel a bizottsági határozat-tervezet ellen szavazni. Emiatt néhány hónapon belül a Környezetvédelmi Tanács ülése elé kerül a kérdés. Ahhoz, hogy az ülésen megszerezzük a tilalom fenntartásához szükséges minôsített többséget, erôteljes lobbytevékenységet folytatunk. Ha a tilalmat mégis feloldaná az EU, vagy más génkombinációkat tartalmazó GMO-kat is engedélyezne, feltétlenül szükség van a GMO-k termesztésének szigorú szabályait lefektetô ún. koegzisztencia jogszabály megalkotására. Homoki Hajnalka KvVM Közösségi és Nemzetközi Fôosztály

Fórum a GM-növényekrôl az Akadémián Fórumot tartottak novemberben a géntechnológiával nemesített (GM) növényekrôl az Akadémia székházában. Szervezôk: az MTA Agrártudományok Osztálya Mezôgazdasági Biotechnológiai Bizottsága és a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület. Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központ fôigazgatója a GMnövények termesztésével kapcsolatos uniós állásfoglalást elemezte. Európának versenyképes, független fenntartható bioalapú mezôgazdaságra van szüksége, mely nem kizárólag az

26

élelmiszer-elôállítást tûzi célul. Az agrárágazat fô tevékenységei között meg kell, hogy jelenjen a biomassza-termelés, a bioüzemanyag-elôállítás, növényi alapú gyógyszerek gyártása és a vegyianyag-elôállítás, melyhez szerinte biztos alapot a jövô növényei, vagyis a géntechnológiával nemesített növények nyújtják. Hatalmas erôkkel folynak a kutatások a bioenergia-elôállítás kapcsán. A bioetanol-gyártás alapja jelenleg nagyrészt a kukorica, de a jövôben a keményítô-alapú gyártást a cellulóz-alapú fogja átvenni, melynek

technológiája ma még nincs teljesen kidolgozva. A géntechnológia a vegyipar részévé fog válni, a gazdák a kukoricából nyert lebontható mûanyagokat termelnek majd. A koegzisztencia feltételrendszer tudományos alapú kidolgozását szorgalmazta az elôadó. Hangsúlyozta, hogy a gazdák és vásárlók választáshoz való jogát biztosítani kell. Úgy véli, hogy a technológiák diszkriminációja helyett a termék értéke a fontos. A mezôgazdasági technológiák sokféleségére van szükség, hiszen a kisvállalkozások


Fórum értékrendszere más, mint egy szövetkezeti rendszeré. A csúcstechnológia visszautasítása Magyarország számára egyenlô lenne a technológiai és a gazdasági kiszolgáltatottsággal – vélte az elôadó. Bedô Zoltán, az MTA Mezôgazdasági Kutatóintézetének igazgatója a növénytermesztés elmúlt fél évszázados fejlôdésének felvázolásával kezdte elôadását. A „zöld forradalom” korában növények produktivitása évrôl évre fokozódott, nagyarányú kemizálás, gépesítés, az öntözés és az iparszerû technológiák megjelenése volt jellemzô. Az igazgató úgy látja, hogy a hagyományos nemesítési módszerek alkalmazásakor a termôképesség fokozódásával párhuzamosan csökken a termésbiztonság, a termésminôség, nô a felhasznált kemikáliák mennyisége és egyre nehezebb megoldani az agroökológiai egyensúly fenntartását, így ezek a körülmények akadályozhatják a további termés-növelést. Az európai agrártermelés perspektíváit megvizsgálva az tapasztalható, hogy egyre nagyobb azoknak a tábora, akik Tony Blair nézeteivel azonosulnak. A brit miniszterelnök azt vallja, hogy Európa azért marad le a gazdasági versenyben, mert túl sokat költ mezôgazdasági támogatásra. A kutatás-fejlesztési tevékenység és kiemelten az oktatás-fejlesztés nagyobb arányú támogatásával javulna a kontinens versenyképessége. Az agrárium a gaz-

daság fejlôdéséhez többek között a technológiai rendszerekre adaptált nemesített fajtákkal, funkcionális élelmiszerek elôállítására alkalmas alapanyagok termelésével, bioenergetikai célra felhasználható növényfajták termesztésével, a termésbiztonság és termésminôség növelésével járulhat hozzá. E célok eléréséhez a géntechnológiai molekuláris nemesítés eredményei nyújthatnak segítséget, melynek fontos területei a hagyományos nemesítéssel nem, vagy nehezen megoldható változások létrehozása, idegen gén bevitele, stresszrezisztencia kialakítása, feldolgozóipari szempontok figyelembe vétele, bioaktív komponenseket tartalmazó növények elôállítása, valamint bioenergetikai célra alkalmas genotípusok nemesítése. A GM–növények alkalmazása révén csökkenthetôk bizonyos rizikófaktorok (pl. toxikus kemikáliák), produktivitás-növekedés tapasztalható, s a második generációs genetikailag módosított növények jobb beltartalmi tulajdonságokkal fognak rendelkezni. Balla Gábor a gazdák képviseletében szólalt fel. Elmondta, hogy a termelôknek szükségük van az új technológiák megismerésére, használatára, valamint a választás jogára igényt tartanak. Úgy véli, hogy a külföldi gazdákkal szemben a versenyképességük csak akkor ôrizhetô meg, ha számukra is lehetôség nyílik a GM-növények termesztésére.

Indokoltnak tartja a herbicidtoleráns szója termesztését a parlagfû miatt, a herbicidtoleráns kukorica elôállítását a tömegesen kelô selyemkóró miatt, valamint szívesen kipróbálná majd a kukoricabogárnak ellenálló GM-kukoricát is. Gelencsér Éva, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet fôosztályvezetôje a genetikailag módosított élelmiszerek engedélyezését megelôzô kockázatértékelés alapjairól tartott ismertetést. A GM-növények vizsgálatakor a toxikológiában alkalmazott hagyományos vizsgálati eljárások nem alkalmazhatók, összehasonlító értékelésre van szükség a GM és nem GM-termény között. Az értékelés nem lehet abszolút, a különbségeket kell vizsgálni. A donor és a befogadó szervezet molekuláris szintû elemzését követôen a toxicitás vizsgálatot végzik el, melynek során azt határozzák meg, hogy az új metabolitok problémát jelentenek-e, az expresszálódó fehérjék rezisztensek-e a tápcsatornában, s ha igen akkor okoznak-e allergiát. Ezt követôen meghatározzák a bevitt termék szerepét a fogyasztásban (dózis). (Igen élénk, már-már szenvedélyes vita alakult ki a GM fajtákat támogatók és ellenzôk között a Magyar Tudományos Akadémián. Maga a rendezvény a genetikailag módosított fajták hazai elterjesztésének ügyét szolgálta. A szerk.) Polgárné Balogh Eszter

Ígéretek szárnyán a génszennyezések valóságában A genetikai módosításokkal olyan élôlényeket hoznak létre, amelyek a természetben spontán soha nem jöttek volna létre. Szaporodnak, mutálódnak, hatással vannak a környezetükre és a környezet is hatással van rájuk. Mivel élô szervezetek, természetüknél fogva kiszámíthatatlanok és az élôvilágba való kibocsátásuk következménye nem megjósolható. Egy dolog azonban biztos: amikor megbizonyosodunk a káros hatásokról, már késô, a környezetünkre és egészségünkre gyakorolt káros hatása visszafordíthatatlan lesz. A világon a génmódosított vetômagok 91%-át egyetlen amerikai cég állítja elô és birtokolja: a Monsanto. Fogyasztók világszerte utasítják el a génkezelt élelmiszereket, mert a géntechnológia-alapú mezôgazdaságot egészségügyi kockázatokkal, mérgezô gyomirtószerek haszná-


latának növekedésével és más környezeti problémákkal asszociálják. Ennek ellenére a Monsanto kitûzött célja már egy évtizede, hogy a világ mezôgazdaságát és az élelmiszerek feldolgozását egy nagy genetikai kísérletté alakítsa át. Sikerei elég szerények eddig: a génmódosított (GM) termények 85%-át három országban termesztik (USA, Argentína és Kanada), és négy terménynövényrôl beszélünk csupán (kukorica, szója, repce és gyapot). Globálisan a GM termények az összes mezôgazdasági termôterület 1%-át borítják. A legnagyobb élelmiszergyártók és feldolgozók is elutasítják a GM összetevôk feldolgozását és árusítását. Több kormány is tilalmat léptetett életbe a GM növények termesztésére világszerte. Tíz évvel az elsô génkezelt növények termesztése után, a fogyasztóknak még mindig

27

Fórum semmilyen elônyük nem származik belôle. Ez igaz az éhezô országokra vonatkozóan is. Hiába harangozták be, ez a technológia nem szünteti meg az éhezést Afrikában. A génkezelt édesburgonya kenyai bevezetésekor például az afrikai mezôgazdaság megsegítését ígérték. 2004 januárjában, 10 millió dollár ráfordítás után azonban kiderült: mindegyik ígéret kudarcba fulladt. A GM-mentes burgonyafajták nagyobb termést hoztak. Mindezek ellenére, a Monsanto továbbra is próbálkozik a GM élelmiszerek piacra nyomásával, bár egyre több káros környezeti hatásra és egészségügyi kockázatra bukkannak független tudósok. A legfôbb cél Európa – ami nyilvánvaló, hisz ha Európa enged, a fejlôdô országok is engedni fognak. Nemrégen hangzott el a Monsanto vezérigazgató-helyettesétôl, hogy 2010-re, 15 millió hektáron fognak GM növényeket termeszteni Európában.

Genetikai szennyezôdés A GMO-k okozta környezeti károk nem korlátozódnak arra a területre, ahova telepítik azokat. A GM termények kereskedelmének bôvülése annak a veszélyét hordozza, hogy az „idegen” gén(ek) a természetes élôvilágba kerülnek. Amennyiben a növény genetikailag arra lett kódolva, hogy eltûrje a gyomirtó szerek hatását, a gyomirtóknak való ellenállás tulajdonsága átkerülhet hasonló, vadon élô növényfajtákba. Ez „szupergyomok” felbukkanásához vezethet, amelyeket nehezen lehetne kiirtani és ebbôl adódóan komoly gondokat okoznának a mezôgazdasági termelôknek. A genetikai szennyezôdés valószínûsége különösen nagy a gyomirtónak ellenálló repce esetében. A repce jól ismert az Európa szerte elterjedt, vadon élô rokonaival történô keresztbeporzási képességérôl. A növény ezen képessége miatt elkerülhetetlennek tûnik, hogy az idegen gének bekerüljenek az ôshonos génállományba. Angliában már nagy károkat okozott a génmódosított magok árvakelése. A szigetországban 750 000 hektár fölöttire becsülik azoknak a gabonaterületeknek a nagyságát, amelyeket megfertôzött a génmódosított repce. Ez komoly hatással lehet azon mezôgazdasági termelôk életszínvonalára, akik GM-mentes terményeket akarnak termeszteni.

Elmúlt tíz év tapasztalatai A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) 1996-os megjelenése óta génmódosított összetevôkkel szennyezték élelmiszereink, állataink takarmányát, és a vetômagokat világszerte. Botrányok sora követi egymást a GMO vita színterén. Nem eseti példákról van szó, a titkos dokumentumok, megfélemlítések, lefizetések a biotechnológiai ipar bevált eszközei, amellyel ránk próbálják erôszakolni a génmódosított élelmiszereket. Ma közel 100 millió hektáron termesztenek génpiszkált növényeket, annak ellenére, hogy megjelenése óta tíznél kevesebb független, referált tudományos folyóiratban megjelent kutatást végeztek el. A GMO-król szóló tudományos vitának meg kellene elôznie az új technológia gyakorlati bevezetését, és nem utólag, a technológia bevezetése után kell beszélni róla.

28

Annak ellenére, hogy a GM növények nagyarányú köztermesztésbe vonása 1996-ban kezdôdött, semmilyen globális monitorozás nem létezik arra vonatkozóan, hogy ennek milyen hatása van az élelmiszertermelésre, illetve a környezetre. E hiányosság miatt a brit GeneWatch és a Greenpeace elsôként hozott nyilvánosságra egy olyan regisztrációs weboldalat, amely az eddig feltárt genetikailag szennyezett eseteket mutatja be (www.gmcontaminationregister.org). A jegyzék tartalmazza: –

azon szennyezési eseteket, amelyeket laboratóriumi eredmények is alátámasztottak;

–

azon illegális GM termesztési eseteket, melyeket hivatalos szervek is elismertek;

–

a GM termesztés negatív mezôgazdasági mellékhatásainak eseteit, amirôl tudományos irodalomban elemzés készült.

1996–2005 között 113 ismert esetet regisztráltak: 88 szennyezési esetet, 17 illegális GM termesztést, és nyolc, a GM termesztés negatív mezôgazdasági mellékhatásait elemzô riportot. Összesen 39 országot érintenek ezek az esetek 1996 óta. Csupán 2005-ben 11 országot és az Unió egészét érintette a GM szennyezés illetve az illegális termesztés. Az esetek 90%-ban a köztermesztésbe vont négy növény szerepelt, a többi elsôsorban illegális génmódosított termesztésrôl szólt: a gyep, a szilva, a burgonya és a rizs esetében regisztráltak ilyet. Az esetek vizsgálata után megállapítható, hogy az elsôdleges ok: a keresztbeporzás, továbbá az ellenôrzés hiánya vagy gyengesége, valamint az aratás utáni GM és nem-GM termények szállítás, feldolgozás alatti szegregációjának hiánya róható fel. A GM termesztésbôl származó negatív mezôgazdasági mellékhatások legjelentôsebbike az USA-ban és Argentínában alakult ki, ahol is legalább 14 glifozátra rezisztens gyomnövény jelent meg a szójafarmokon. Másik ilyen negatív hatás a gyapot megbízhatatlan terméshozama Indiában. 2001 óta körülbelül ezer tonna engedély nélküli élelmiszer ill. takarmány jutott be Európába. A helyzet pikantériája, hogy a Syngenta sokáig nem tudott elôállni a GMO jelenlétét kimutatható módszerrel, így az EU-ban nem tudták bevizsgálni, hogy az amerikai kukoricaimport tartalmaz-e Bt10-es GM kukoricát. Nemrégiben pedig újabb botrány rázta meg nemcsak Európát, de a világot is: génmódosított amerikai és kínai rizsfajták kerültek a világpiacra. Pár hónappal ezelôtt kiderült az Egyesült Államokban, hogy a szükséges engedélyezéseken át nem esett, így illegális génkezelt rizs került a forgalomba. Tudnivaló, hogy az USA rizsexportjának tekintélyes része az EU-ba irányul. A Bayer által kifejlesztett LL601-es rizst azóta az Unió 13 országában detektálták, köztük Magyarországon is. Az Európai Rizsmalmok Szövetsége 2006 ôszén közölte, hogy 162 elemzett rizsmintából 33 pozitív lett az LL601-es rizst vizsgálva. Osztrák hatóságok közölték, hogy a forgalomban levô rizs legalább 20%-a génmódosított. Ebro Puleva, a világ legnagyobb rizsfeldolgozója, amely az európai piac 30%-át tartja kezében, 2006 októ-


Fórum berében elismerte a Greenpeace-nek, hogy az összes amerikai rizsimportját leállította a GM szennyezés miatt. Ennek tetejébe, a Greenpeace és a Friends of the Earth Kínából származó GM rizzsel szennyezett élelmiszereket talált Franciaországban, Németországban, Angliában, majd késôbb Ausztriában is. A Cry1Ac toxint tartalmazó illegális Bt-rizs ültetvényeket a Greenpeace már 2005-ben Kína több részén felfedezte. Csak idô kérdése volt tehát, hogy világszerte bekerül az élelmiszerláncba. Ez a GM rizs a Heinz bébitermékeit is beszennyezte Kínában. Súlyos jelek figyelmeztetnek arra, hogy a Bt-rizs allergiát kiváltó hatású.

Következtetések: –

ha egyszer a GM-növények kikerülnek a természetbe, nincs visszaút, sôt a szennyezéseket sem lehet elkerülni;

–

a GMO-k jelenlegi ellenôrzése – kezdve a laboratóriumtól egészen a termôföldig, illetve a polcokra tett élelmiszerekig – teljesen megbízhatatlan;

–

az egyes országok, illetve cégek sokszor nem képesek megállítani a GM növények illegális kereskedelmét;

–

egyik ellenôrzési módszer sem bizonyul tökéletesnek, emberi hiba miatt ugyanis mindig elszabadul egy-egy GMO;

–

nincsen olyan független módszer amely képes lenne leleplezni és kivizsgálni a szennyezési eseteket – éppen ezért az esetek többségét nem is ismerjük.

Mindezekbôl következik, hogy ki vagyunk szolgáltatva a GMO-k okozta szennyezôdéseknek, amely mind az emberi egészségre, mind a környezetre káros lehet. A jelenlegi körülmények miatt azonnal le kellene állítani a GMO-k engedélyezését és természetbe való kibocsátásukat! Olyan nemzeti/nemzetközi szabályokat kellene létrehozni, amelyek szigorú felelôsségbiztosításon alapulnak, és megfizettetik a biotechnológiai céggel/károkozóval az egészségügyi, környezeti és gazdasági károkat is GMO-k szennyezése, vagy illegális GM termesztés esetén.

Gazdák meghurcoltatása Az USA Élelmiszerbiztonsági Központja 2005-ben tett közzé egy jelentést, melyben részletesen beszámol a gazdasági társaságok dominanciájáról az amerikai mezôgazdasági alaptermények termesztésében, és arról, hogy e cégek kíméletlen pereskedést folytatnak a gazdák ellen. Mihelyt a génmódosított (GM) vetômagokat vásárló gazdák aláírták a „technológiai szerzôdéseket”, olyan szerzôdéses jogviszonyba kerülnek, melyben a Monsanto javára lemondanak a GM vetômagok vetésének, aratásának és értékesítésének jogáról. Ettôl a pillanattól kezdve


folyamatosan ki vannak téve különféle zaklatásoknak, mint amilyenek a vagyonvizsgálatok, pereskedések és peren kívüli egyezségek. Ha a Monsanto azt gyanítja, hogy „Monsanto genetikai állományt” tartalmazó vetômagot vetettek, dokumentációt követelnek a gazdától annak igazolására, hogy a termény újonnan vásárolt vetômagból származik. Ha nincs bizonyíték, a termelô összes földjét ellenôrizhetik és megvizsgálhatják, hogy kiderítsék, használt-e félretett vetômagot. Mi történik azokkal az amerikai gazdákkal, akiket azzal gyanúsítanak, hogy félretett vetômagot vetettek el? A Monsanto által alkalmazott magánnyomozók elôzetes figyelmeztetés nélkül megjelennek és mintákat vesznek a gazda távollétében. Ha a személyes megfélemlítés kudarcot vall, a Monsanto a magánszféra megsértésének másik módszeréhez folyamodik: ajánlott levelet küld, melyben azzal fenyegeti a gazdát, hogy „évekig kell bíróságra járnia”, ha nem hajlandó peren kívüli egyezségre a szabadalomsértés miatt. Az egyik gazda, aki ellenállt a megfélemlítésnek, több ezer vetômagértékesítônél feketelistára került, és elismerte: „Könnyebb engedni nekik, mint felvenni velük a harcot”. E támadással szemben egyetlen termelô sincs biztonságban – erre jött rá Percy Schmeiser kanadai gazda, aki a Monsanto-val szemben pert veszített. Mivel nem fizetett szabadalmi díjat azokért a GM olajrepce-vetômagokért, melyek beszennyezték nem génmódosított olajrepce-termését, a biotechnológiai cég feljelentette. Az Élelmiszerbiztonsági Központ becslése szerint a Monsanto több mint 15 millió dollárt nyert a javára hozott ítéletek nyomán. A legnagyobb dokumentált összeg, melyet egyetlen gazdától kaptak, 3 052 800 dollár volt. A Washington Post 1999-es közlése szerint a nyomozás alatt álló gazdák száma az Egyesült Államokban és Kanadában 525 volt. Egy késôbbi jelentés megerôsítette, hogy a Monsanto 2004-ben 500 gazdát vizsgált, „ahogyan ezt minden évben teszi”. Ha egy gazda beleegyezik a peren kívüli egyezségbe, arra kényszeríthetik, hogy 24 órán belül mutassa be a gazdasága mûködésével kapcsolatos összes dokumentumot, adott mennyiségû céges terméket vásároljon, illetve fedje fel mások neveit is, akik a cég által forgalmazott vetômagot tettek félre.

Következmény Senki – beleértve magukat a genetikusokat – sem képes megjósolni a genetikailag módosított növények természetbe való kijutásának következményeit. Ennek ellenére a genetikai módosítások pártolói – akárcsak az atomenergia szektorban dolgozó kollégáik néhány évtizede –, nem rettennek el az esetleges veszélyek miatt. Az effajta önelégültség sok olyan szabályozó hatóság sajátja, amely a GM növények engedélyezésével foglalkozik és támogatja a kereskedelmi forgalomban történô elterjedésüket. Mivel a GM növények teljesen új és nem természetes génkombinációkkal rendelkeznek, páratlan erejük van környezetünk lerombolásához és visszafordíthatatlan károk elôidézéséhez. Nemes Noémi Greenpeace

29

Fórum

Miért van szükség a géntechnológiai tevékenység jogi szabályozására Magyarországon? A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) megjelenése és terjedése nagy érdeklôdést váltott ki mind a különbözô szakmák képviselôibôl, mind a civil szférából, mely érdeklôdés a mai napig sem lankad. A GMO-kat ért támadások arra alapulnak, hogy e szervezetek „elôállítása” az eddigi nemesítôi eljárásokhoz képest gyors, ugyanakkor igen mély változást hoz létre az adott szervezetben. Mivel genetikai ismereteink a természet egészét tekintve igen csekélyek, az ilyen szervezetek létrehozásában rejlô kockázatok teljes körét nehéz felmérni. Nem feltártak még a GMO-k környezeti, ökológiai, egészségügyi, társadalmi és egyéb hatásai. A tudományterület fejlôdése következtében nem volt elegendô idô a potenciális kockázatok és a hosszú távú hatások teljes körû áttekintésére. A géntechnológia elsô, 1970-es években elért sikerei a kutatókból nagy reményeket váltottak ki. Akkor úgy gondolta a tudományos társadalom, hogy ezekkel az eljárásokkal soha nem is képzelt, valószerûtlen keresztezéseket lehet majd létrehozni. Ma már tudjuk, hogy „meselények” létrehozására nincs lehetôség, de a géntechnológia napjaink része, általánosan alkalmazott eljárás. A környezet és az egész élôvilág védelme érdekében maximálisan törekedni kell az elôvigyázatosság elvének alkalmazására, a folyamatok nyomon követésére, és a várható hatások, kockázatok pontos felmérésére, becslésére. A géntechnológiai tevékenység kontrolálhatóságát és kontrolálását tudományos indokok követelik meg, melynek megteremtésében a megfelelô jogi szabályozás alapvetô fontosságú. Az Európai Unióban az elsô géntechnológiai tárgyú jogszabályok 1990-ben születtek meg (a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történô felhasználásáról szóló 90/219/EGK irányelv, és a géntechnológiával módosított természetes szervezetek környezetbe történô szándékos kibocsátásáról szóló 90/220/EGK irányelv). Ezek a jogszabályok általános jelleggel határozták meg a géntechnológiai tevékenység jogi kereteit, amelyekre aztán ráépülhetett szakterületenként a speciális szabályozás. Az irányelvekben foglaltak alapján a tagállamoknak olyan módon kellett a nemzeti szabályozásukat ki-, illetve átalakítaniuk, hogy a zárt rendszerû felhasználás, illetve a környezetbe történô kibocsátás során esetlegesen az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálják. Ahogy a GMO-k bekerültek a mezôgazdasági termelésbe és a táplálkozási láncba, az Európai Unió felismerte, hogy a teljes rendszert felül kell vizsgálnia, valamint a vonatkozó jogszabályokat ki kell egészíteni a génmódosított élelmiszerekre, takarmányokra, vetômagvakra és más mezôgazdasági és egyéb termékekre vonatkozó speciális elôírásokkal. Az Európai Bizottság 1996-ban javaslatot tett arra, hogy vizsgálják felül a GMO-k környezetbe történô kibocsátásáról szóló irányelvet, ennek eredményeként született meg ötéves vita után a jelentôs szigorításokat tartalmazó 2001/18/EK irányelv a géntechnológiával módosított

30

szervezetek környezetbe történô szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérôl. A jogszabályi felülvizsgálatra vonatkozó közösségi döntéshez nagyban hozzájárult, hogy az Európai Unióban 1998 óta ún. „de facto moratórium” volt érvényben a GMO-k engedélyezésére, mert a tagállamok közül többen úgy gondolták, a GMO-k rövid és hosszú távú esetleges környezeti, illetve egészségkárosító hatásai még nem megfelelôen tisztázottak, illetve a (régi) jogszabályok nem teszik lehetôvé a szükséges vizsgálatok lefolytatását a GMO fajták kibocsátásának engedélyezése elôtt. A moratórium a szigorúbb és több garanciális elemet tartalmazó új közösségi jogszabályok megszületésével 2004 májusában megszûnt, és az engedélyezési eljárások folytatódhattak. Magyarországon a géntechnológiai tevékenységet szabályozó elsô önálló törvény 1998-ban született meg. A géntechnológiai tevékenységrôl szóló 1998. évi XXVII. törvényt (géntörvény) az Európai Közösség normáival való harmonizációra, a nemzetközi és a hazai tudomány újabb eredményeire, valamint a gazdasági életben, illetve a közigazgatásban történt változásokra figyelemmel a 2002-ben módosították. A módosított törvény lényegesen nagyobb figyelmet fordít a GMO-k és az emberi egészség, valamint a környezettel szembeni biztonság kérdéseire, a GMO-k nyomon követésére, jelölésére és ellenôrzésére. A géntörvény, tekintettel a géntechnológia tudományának gyors fejlôdésére, csupán keretjelleggel szabályozza a területet, és a részletszabályokat 7 végrehajtási rendelet tartalmazza. A jelenleg hatályos jogszabályok a közösségi elôírásoknak megfelelôen nem tiltják a géntechnológiailag módosított termékekkel kapcsolatos tevékenységet, de ezeket szigorú engedélyezési eljáráshoz kötik. Engedély szükséges a géntechnológiai módosítást végzô létesítmény létrehozásához, természetes szervezet géntechnológiával való módosításához, géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból elôállított termékek zárt rendszerben való felhasználásához, kibocsátásához, forgalomba hozatalához, behozatalához, kiviteléhez, valamint ártalmatlanításához. A kibocsátási célú engedély megszabja a kibocsátás körülményeit (izolációs távolság, pollenkontroll, kibocsátási terület utólagos használatának korlátozása), valamint tartalmazhat egyéb elôírásokat a kibocsátás során elvégzendô környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan. Az engedély iránti kérelem vizsgálatakor az engedélyezô hatóság (a mezôgazdaság és az ipar területén az eljáró hatóság a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelôs részlege), valamint a szakhatóságként eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi-és Vízügyi Fôfelügyelôség a kérelem részeként benyújtott környezeti kockázatbecslés alapján mérlegeli, hogy a kibocsátás jelent-e veszélyt az emberi, állati egészségre, valamint a környezetre. A hatályos törvény alapján engedélyeztetni szükséges a GMO-kkal végzett zárt rendszerû felhasználást. A vonatkozó rendeletek részletesen meghatározzák, hogy milyen


Fórum – Szakoktatás kockázatbecslést kell végezni az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatás tekintetében, illetve milyen biztonságos elszigetelési intézkedéseket kell végrehajtani. A GMO-t tartalmazó termékek ellenôrzését a géntechnológiai módosításnak tekintendô, valamint annak nem minôsülô eljárásokról és a géntechnológiai tevékenység ellenôrzésére jogosult hatóságokról szóló 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESzCsM-KvVM együttes rendelet szerinti hatóságok – az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, valamint a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenôrzô állomások, a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség, valamint a megyei (fôvárosi) fogyasztóvédelmi felügyelôségek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifôorvosi Hivatala – végzik. A géntörvény módosítása folyamatban van, az Országgyûlés várhatóan december elsô felében szavaz az elfoga-

dásról. A módosítás tartalmazza a 2002. évi módosítás óta megjelent közösségi szabályozásokhoz történô teljes harmonizációt, valamint az Európai Bizottság 2003. július 23án kiadott 2003/556/EK ajánlása figyelembe vételével a GM növényfajták, valamint a hagyományos és ökológiai gazdálkodással termesztett növények együttes jelenlétének, a koegzisztenciának szabályozását. A szabályozás kialakításakor figyelemmel kellett lenni a magyar termesztési sajátosságokra, a magyar földtulajdon-viszonyokra, illetve a vetômag-ágazat és a konvencionális és ökológiai termesztés jelenlegi helyzetére, valamint nemzetgazdaságban betöltött szerepükre. Így a magyar viszonyok között olyan megvalósítható és hatékony intézkedéseket kellett kialakítani, amelyek szigorú betartása révén elkerülhetô a hagyományos, az ökológiai és a GMO-kat felhasználó gazdálkodási módok közötti keveredés. Dr. Vértes Csabáné FVM

Európai színvonalú borászképzés Villányban A Teleki Zsigmond Mezôgazdasági Szakképzô Iskola egyedülálló Magyarországon, hiszen az ország legdinamikusabban mûködô borvidékének szakképzô iskolája vagyunk. Ugyanakkor 5 megyébôl, valamint Horvátországból érkeznek hozzánk a tanulóink. Dr. Fülöp Lajos szaktanácsadó és az Európai Szôlész-Borász Iskolák Szervezetének elnöke 2005 ôszén kijelentette, hogy gyakorlatilag Magyarországon a DélDunántúlon és egyedül Villányban van európai színvonalú borászképzés. Iskolánkat Villányban 1946-ban a Földmûvelésügyi Minisztérium alapította. Az elmúlt 60 év alatt az intézmény számos változáson ment keresztül, de mindvégig megôrizte magas szakmai színvonalát és jó hírnevét. 2001-ben visszakerültünk a FVM fenntartásába, ami dinamikus fejlôdést eredményezett. Ennek eredményeképpen 2003-ban elnyertük a FVM által adományozott „Minôsített tangazdaság”-címet. 2006-ban Nagyváthy János-díjat kaptunk a szakmai képzés feltételrendszerének korszerûsítéséért. Az alapítás óta több mint 8000 végzett szakember hagyta el iskolánk falait. A rendszerváltás óta a kis- és középvállalkozók szakmai képzése is nálunk történik. A rendszerváltás óta közel 1000 diák végzett iskolánkban. 2005-ben létrehoztuk a Villányi Borász Akadémiát, ennek keretén belül történik az iskolarendszeren kívüli Okleve-

Ôszintén örülünk annak, hogy a villányi borászképzés továbbra is a szakmát szolgálhatja

les Borbíráló képzésünk, valamint a védett eredetû villányi borok minôsítése. Szakmai kapcsolataink rendszeresek: a tanulók cseregyakorlataik során eljutnak Tokajba, Egerbe. 5 horvát és egy francia iskolával vagyunk szakmai kapcsolatban. Tagjai vagyunk az európai szôlész-borász iskolák szervezetének. Ezen kívül szoros kapcsolatot tartunk fenn az ágazat szakmai szervezeteivel is (Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Nemzeti Szakképzési Intézet, Baranya Megyei Agrárkamara). 2005 novemberében iskolánk adott otthont az Országos Kertész Továbbképzésnek, 2006-ban pedig a Kertbarátok Országos Szövetsége Konferenciájának.


A nálunk végzettek 100%-ban el tudnak helyezkedni, ami a munkahelyteremtés miatt különösen fontos az országnak, mivel olyan szakembereket képezünk, akiket keresnek a szakmában. Volt diákjainkkal napi kapcsolatban vagyunk, a legnevesebb borászati üzemek szakmunkásainak 90%-át mi adjuk: Csányi Pincészet, Bock Pincészet, Gere Pincészet, Polgár Pincészet, Pécsi Szôlészeti-borászati Kutatóállomás és hosszan lehetne még sorolni. 1993-ban kezdôdött a Borász Oktatóbázis építése, ami elsôsorban saját erôbôl és pályázati pénzbôl valósult meg. Ehhez tartozik a szôlôfeldolgozó, a korszerû erjesztôtartályok, 1000 hl-es ászokpince, palackozó és adóraktár.

31

Szakoktatás – Riport Ezeket a fejlesztéseinket az FVM mindvégig támogatta. Borász oktatóbázisunkon az Európai Unió legkorszerûbb gépészeti technológiáit valósítottuk meg. Kollégiumunk felújítását 2005-ben fejeztük be, ahol 3 és 5 ágyas szállodai színvonalú szobákat alakítottunk ki. Ez elsôsorban a hozzánk érkezô tanulók kényelmét szolgálja. A költségvetésünkben fontos bevételként szerepel a kollégium egész éves, szinte folyamatos kiadása a hozzánk érkezô borturisták részére a nyári idôszakban. A kollégium elsô emeletén egy 150 fôs kon-

ferenciaterem áll rendelkezésre, ami modern audio-vizuális technikával is felszerelt. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégium a jövôben szálláshelyül szolgálhasson az ide érkezô borturistáknak. A szaktanárokra, a tangazdaságra, a tanpincére továbbra is nagy szükség lesz. Iskolánk iránt folyamatos az érdeklôdés, a 2006/2007-es tanévre mintegy 160 tanuló iratkozott be. Mi azt a kormányprogramot valósítjuk meg, ahol a szakképzés és szakközépiskolai képzés együtt valósul meg, mivel tanulóink a szakképesítés megszerzése után

érettségit is szerezhetnek. Nagyon örülnek annak, hogy a villányi borászképzés továbbra is szolgálhatja a szakmát. Bízunk abban, és mindent meg is teszünk azért, hogy ez az intézmény a jövôben is eleget tudjon tenni a Hegyközségi Tanács felkérésének, a védett eredetû villányi borok vizsgálatának. Iskolánk továbbra is az agrárszakképzést szolgálja. Számunkra, akik itt dolgozunk az a legnagyobb elismerés, hogy az itt végzett szakemberekért szinte vetekszenek a pincészetek. Szederkényi Ferenc igazgató

Több lábon állunk A Tedej Zrt. jogelôdje az 1949ben alapított Hajdúnánás Állami gazdaság volt. 1800 hektár szántón és 1200 hektár legelôn gazdálkodnak. A környék legnagyobb foglalkoztatói. Bódi László vezérigazgató lapunknak interjút adott.

Bódi László

– Hogyan élte meg a TEDEJ Rt. az uniós csatalakozást? 2004. május elseje óta javult, romlott, vagy szinten maradt a gazdaság helyzete?

– Az Uniós csatlakozás összességében kedvezô hatást gyakorolt gazdaságunkra, de ezért magunknak is sokat kellett tennünk. A támogatások növekedésének mértéket felülmúlta piaci verseny erôsödének kedvezôtlen hatása. Még idôben felismertük, hogy a termelés hatékonyságában jelentôs lemaradásaink vannak a fejlett nyugat-európai mezôgazdasági üzemekhez képest. A SAPARD elôcsatlakozási forrásokat, majd az AVOP támogatási lehetôségeit kihasználva nagy ütemben fejlesztettük sertés- és szarvasmarha telepünket, gabonatárolóinkat, takarmánykeverô üzemünket, valamint a növénytermesztési gépparkunkat. A csatlakozástól eltelt idôszak a beruházásokról szólt. Az elôzô évek megtermelt eredményét és az elnyerhetô támogatásokat felhasználva közel másfélmilliárdos fejlesztést hajtottunk végre. – Önöknek nagyszerû tejelô szarvasmarha állományuk van, miközben országosan sorra mennek tönkre a tejelô tehenészetek, Önök talpon tudnak maradni! Mi ennek az oka? – Sajnos nálunk sem olyan nagyszerû a tejelô szarvasmarha ágazat helyzete. A nyomott tejár mellett a tejtermelés veszteséges. A talpon maradásunk oka a jó termôföld ellátottság és a több lábon állás. A 2000 tehenes

32

tejelô ágazat veszteségét a többi termelô ágazat gazdálkodja ki. A tejtermelésben nagyon sok speciális, máshol nem hasznosítható beruházás van, mely a tevékenység felhagyásával nem értékesíthetô és csak biztos veszteséget termel. Hosszútávon a tej átvételi árának emelése és rengeteg hatékonyságot javító fejlesztés hozhat kiutat a jelenlegi helyzetbôl. – Mennyire önellátók Önök a takarmánytermesztésben? Ki tudnák-e váltani az Amerikából származó import, genetikailag módosított szóját, amennyiben Önök ezt használják föl, a takarmánykeverékek fehérje forrásaként? – Gazdaságunk egyik nagy elônye, hogy a nagy létszámú állatállományunkat (20000 sertés, 6000 szarvasmarha) saját termesztésû takarmánnyal látjuk el. Ez nagy biztonságot teremt a termés minôségében, mennyiségében és az állattenyésztés költségeinek tervezhetôségében. Az amerikai szóját egyre nagyobb mértékben lucerna fehérjével helyettesítjük. Saját termesztésû lucernánkból pelletet és nagybálás lucernaszecskát állítunk elô évente mintegy 2000 tonna mennyiségben. A lucerna a sertés és baromfi takarmányozásában korlátozottan használható, a magas rosttartalma miatt. A Debreceni Egyetemmel közös kutatásunk eredményeként olyan eljárást dolgoztunk ki, mellyel a lucerna fehérje 50% felé koncentrálható, és rosttartalma minimálisra csökkenthetô. Felépítettünk egy kísérleti üzemet, melynek tapasztalatai azt mutatják, hogy az így nyert fehérje koncentrátum, a szójától olcsóbban állítható elô és takarmányozástani értékei is kedvezôek. – 1200 hektárnyi legelôjük állapota milyen? Mennyire tudják kihasználni a legeltetés elônyeit? – Legelôink állapota kitûnô. Ez köszönhetô a rendszeres talajlazításnak, gyepszellôztetésnek szervestrágyázásnak, valamint az idôszakos felülvetéseknek. A legelôket nem csak kaszáljuk, hanem áprilistól novembe-


Riport

rig 1300 húsmarha legeltetésére használjuk. A Limuzin és Charolais fajtájú hústeheneink borjaikkal együtt kizárólag legelôfüvön és szénán élnek. A hízott bikák iránt komoly kereslet mutatkozik és jó áron értékesíthetôek. – Önök a környék legnagyobb munkaadói. Hány embert foglalkoztatnak? Hogyan oldják meg az emberek téli foglalkoztatását? – Legnagyobb büszkeségünk, hogy a rendszerváltás, privatizáció és a mezôgazdasági termelés országos csökkenése ellenére, nálunk a foglalkoztatottak száma nem csökkent, termékkibocsátásunk szerényen nôtt és tevékenységeink köre színesedett. A Tedej ZRT. és vállaltcsoportja jelenleg 370 fôt foglalkoztat. Az említett beruházások a munkaerô hatékonyságát is növelik, ennek következményeként létszám leépítést kellene végrehajtanunk, de mi a felszabaduló munkaerôt egyre nagyobb gyümölcskertészetünkben alkalmazzuk. Az intenzív gyümölcstermesztés válogatással, csomagolással, elsôdleges feldolgozással kiegészítve egész évben állandó elfoglaltságot ad a dolgozóknak. A szántóföldi növénytermesztésben a szabadságokat és a javítási munkákat ütemezzük a 2–3 téli hónapra, ezért a téli foglalkoztatás sem okoz különösebb gondot. – Gyümölcstermesztésük milyen irányú? Milyen fajokat termesztenek, mekkora felületen? A szedés kézzel, vagy géppel történik? Szedés idején alkalmaznak-e idénymunkásokat? – Gyümölcs termékeinket fôként friss fogyasztásra szánjuk. 60 hektáron intenzív, korszerû, a piacon keresett almafajtát termesztünk. 30 hektár fiatal meggyültetvénnyel és 15 hektár vegyes összetételû cseresznye, szilva- és körteültetvénnyel rendelkezünk. A megtermett almát, körtét válogatás után korszerû légösszetétel szabályzással felszerelt (ULO) 1000 tonnás hûtôházunkban tárol-


juk. A gyümölcsválogató gépsor mellett hamarosan csomagoló berendezést és natúr gyümölcslégyártó gépsort is beállítunk. A szedés jelenleg kézzel történik, de a meggyet, szilvát termôre fordulásukat követôen rázógéppel fogjuk szedni. A gyümölcsös faj- és fajtaösszetétele tervezésekor arra törekedtünk, hogy a betakarítás ne egy nagy munkacsúcsként jelentkezzen. A gyümölcsszedés júniustól novemberig tart. A közte lévô idôben téli, nyári metszés, termésritkítás, sorközápolás, válogatás és csomagolás történik, ezért az idénymunkások alkalmazása minimális. – Építôipari kivitelezési tevékenységük csak Hajdú-Bihar megyére terjed-e ki, vagy más megyékre, esetleg a határon túlra is? – A közelmúltban végrehajtott 1,5 milliárd forintos beruházásunk tetemes részét építôipari részlegünk hajtotta végre. A tevékenységük kifejezetten mezôgazdaságra szakosodott, szarvasmarha és sertés istállókat, gabonatárolókat építettek. Az építôipari tevékenységünket HajdúBihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben végezzük. – Milyen kiviteli (export) cikkeik vannak? Esetleg tenyészállat, vagy más vonatkozásban. – Közvetlenül exportértékesítést nem folytatunk, de hazai feldolgozók nagy arányban külföldön értékesítik a hízósertéseinkbôl készült készítményeiket, amelyek Németországba, Olaszországba, Hollandiába, Dániába és Dél-Koreába juttatnak el. Gyümölcstermékeink a HA-VITA TÉSZen keresztül kerülnek nyugat-európai fogyasztókhoz. – Fontolgatják-e a biomassza hasznosítását, pl. bioetanol gyársásához alapanyag-termesztést? – Sokat foglalkozunk a bioenergia elôállítás gondolatával. Meggyôzôdésünk, hogy a mezôgazdaság új terméke – az élelmiszerek mellett – az energia lesz. Gazdaságunk igen jó adottságokkal rendelkezik biogáz és bioetanol üzem mûködtetéséhez. Az összes alapanyag

33

Riport helyben rendelkezésre áll, az energiatermelés melléktermékei jó hatékonysággal hasznosíthatóak. A szeszipari moslék – helyben, frissen etetve – kitûnô sertés és szarvasmarha takarmány. A biogáz üzembôl kikerülô kirothasztott hígtrágya szántó- és legelôterületeink tápanyag utánpótlására hasznosítható. Jelenleg a biogáz üzem tervezése, engedélyeztetése folyik, de kivitelezésére csak akkor kerülhet sor, ha ehhez jelentôs támogatásokat sikerül elnyernünk. – Nagyüzemi körülmények között mennyire tudják a vetésforgatót tartani, gondolok itt az egyéves, vagy évelô pillangós növények termesztésére a búza-, kukoricatermesztés során? – Társaságunk közel 500 hektáron termeszt lucernát, ami igen jó pillangós elôvetemény. A vetésforgóban az egymást követô több éves kukoricatermesztést kerüljük. Elterjedten használjuk a zöldtrágyázást, és minden szántóterületünket minimum 4 évente istállótrágyával szórunk meg. A szervestrágyázás felélénkíti a talajéletet, javítja a termôföld vízgazdálkodását, tápanyag szolgáltató képességét és morzsalékossá, könnyen mûvelhetôvé teszi azt.

– Az Önök gazdaságában az állattenyésztés miatt sok szervestrágya képzôdik. Mennyit használnak föl évente a földjeik trágyázására, illetve mi lesz a többi sorsa? Gondolkodnak-e virágföld elôállításban? – A telelô szarvasmarhatartás istállótrágyáját szántóterületeinkre szórjuk ki 4 évente 50 tonna/hektár adagban, évente mintegy 60000 tonna mennyiségben. Húsmarha állományunk a legelés közben folyamatosan trágyázza legelô területeinket. A sertéstenyésztés hígtrágyáját egy-egy Hollandiából származó hígtrágyakijuttató és -szállító berendezéssel juttatjuk ki. A 16 m3-es vontatott tartályok a hígtrágyát szagmentesen az elmûvelt tarlóba injektálják, vagy csôfüggöny segítségével álló legelôre vagy álló kultúrába is kijuttatható. Az istállóinkban keletkezett szervestrágya egészét felhasználjuk, vagy helyben szalmára cseréljük el. Egyelôre virágföld elôállításával nem foglalkozunk, bár ehhez több ezer tonna jó minôségû karámfölddel rendelkezünk. – Vezérigazgató Úr, köszönöm az interjút. T.E.

„Finom, tiszta, igazságos”… Második alkalommal volt lehetôségem Torinóban a Terra Madre világtalálkozón részt venni a Slow Food mozgalom keretében. A Slow Food Bra-ban (Torino mellett) született, mely a lassú, egészséges táplálkozás híveit tömöríti soraiban. A 20 fôs magyar delegációban a gyümölcs, tokaji bor, szilvalekvár, tarhonya termelôi, elôállítói, a szürke marha-, mangalica-, kopasznyakú tyúk-, kecske és juhtenyésztôk képviselôi vettek részt. Az ötnapos rendezvény (október 26-30.) mellett kiemelkedett most is a Salone de gusto (Kóstolószalon) kiállítás, mely hatalmas kiállítási területen mutatta be a világ élelemtermelôinek legkiválóbb termékeit. Magyarországról a mangalicások mutatkoztak be Békés megyébôl (Rendek tanya). Nekem – aki a Penyigei szilvalekvárt szerettem volna bemutatni – csalódás volt, hogy a hosszas elôkészület, az olasz szakemberek helyi látogatása és ígérete ellenére sem sikerült ebben az évben kiállítanunk. Ezért is örültem a Toscana-i Slow Foodosok meghívásának Firenzébe október 31. és november 4. között. Itt sikerült a szilvalekvárt megkóstoltatni, nagy sikert aratott. Az ottani rendezvény fontos eseménye volt a Toscana-i tartománnyal megkötött együttmûködési megállapodás, melyet Magyarország részérôl a mangalica és a szilvalekvár képviselôi írhattak alá a jelenlévô közel 20 ország képviselôivel együtt. Az ott töltött napok megerôsítettek abban, hogy jó úton haladunk, tovább kell vinni a

34

Terra Madre, a Slow Food tapasztalatait. A Terra Madre szellemiségét meg kell érteni, nem engedhetjük, hogy az e területen még meglévô erôforrásaink semmivé váljanak. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az emberiség minél kevesebb génmódosított élelmiszert fogyasszon. A kormány felelôsségén túl nagyon fontos – a társadalomé mellett – a mi felelôsségünk, a kis közösségeké, a kistermelôké, a kis projekteké. A Slow Food (Lassú Étkezés) mozgalmon belül igen komoly lehetôségeink vannak nekünk, magyaroknak is. Jelenleg hat konvívium mûkö-


Riport – Visszapillantás – Fogyasztó- és piaci védelem dik, ebbôl kettô foglalkozik termeléssel, a békési és szatmári. A Leader pályázati rendszer jól szolgálhatja e célkitûzések megvalósítását is – lassan elôállítani, lassan elfogyasztani a számunkra fontos, egészséges élelmiszert. Az Arezzo-ban megtartott konferencián is számos példáról hallottunk, megismerhettük az olaszok eredményeit, nehézségeit a Toscana-i tartományban. A nemzetközi mozgalom jelmondata: „Finom, tiszta, igazságos” fogalmak, melynek elérése igen összetett feladat. A cél érdekében a hogyanra nagyon kell figyelni, széleskörû együttmûködés szükséges, kapcsolódva a különbözô intézményrendszerekhez. Soha ne hagyjuk figyelmen kívül a környezetet, hogy a „finom” valóban finom legyen, csak kiváló minôségû terméket állíthatunk elô. Az élelmiszerbiztonságra nagy gondot kell fordítani. A kistermelôknek az új megoldások kidolgozásában segítségre van szüksége, mely kiterjed a hálózatépítésre, a helyi piacok létrehozására és megtartására (hiába rugalmasak, de törékenyek is). (A legutóbbi lejárt szavatosságú élelmiszerdömping bekerülése Magyarországra ékesen bizonyítja, nincs minden rendben a nagy áruházláncok területén. A szerk.) A biológiai minôsítés elérése nagyon hosszú és költséges folyamat, mely a termék árában többnyire nem jelenik meg. E termékeknél a közvetlen értékesítés az egyetlen megoldás, mely bizalmi alapon mûködik, s nincs szükség közvetítôre. (Sokan nem tudják, hogy ennek jogszabályi rendezése már megtörtént hazánkban.) A siker záloga a fantázia, a kreativitás, a politikai érzék és sok-sok munka. Megtapasztaltuk, hogy Toscana igazi mûhely a kistermelôk számára e tekintetben is. Olaszországban az agrárpolitika az elmúlt idôben a Toscana-i terület fejlesztését tûzte ki célul. A családi gazdaságok átlagos területe 6 hektár. Mûszaki ellátásukat támogatták, a biodiverzitást segítették. A tudomány eredményeit és a helyi tudást egybe ötvözték. Új modelleket adott a Toscana-i példa, az együttmûködés példás, a piacgazdaság helyett a helyi gazdaságot támogatták, helyi kereskedelmet, piacot alakítottak ki. Növelik a szolidaritást a termelôk között. Erôs az együttmûködés a termelôk és a szak-

tanácsadás révén az egyetemek között. A Slow Food barátai is segítenek a termékek kiválasztásában, ezzel is támogatják a hagyományos kultúrát. A régió tipikus termékeit számon tartják. Egy szarvasmarha, sertés és hagymafajta néhány éve majdnem kihalt, az ô segítségükkel ma világhírû. Beismerték viszont, hogy még mindig kevesen vannak a termelôk és feldolgozók között, akik elfogadják a „finom, tiszta, igazságos” jelmondatot. Véleményük szerint több szakértô kellene, de a helyi közösségeknek kell az általuk kialakított helyi piacon a saját ellenôrzésüket megvalósítani. Pozitív példaként említették a Barcelonától 20 kilométerre lévô közösséget, akik a Barcelonai egyetemmel együtt keresték meg azt a babfajtát, mellyel ma 30 termelô foglalkozik. Közösen keresték meg a termék azon tulajdonságait, melyek egyedivé teszik, megkülönböztetik minden más fajtától. A megismertetés érdekében oktatást szerveztek, szakácsokat vontak be, recepturákat dolgoztak ki a helyi hagyományok felhasználásával. A termék értékesítése ma már különleges boltokon keresztül történik, közvetlen értékesítéssel. Olyan árat sikerült elérniük, amely lehetôvé teszi, hogy ott éljenek, ahol dolgoznak. És ez nagy szó! Igyekeznek a vendéglátással, turizmussal összekapcsolni a minôségi és egyben különleges ételeket. Összefogásuk példás, az elért eredmények jók. Sokat tanultam mindkét Terra Madre-n. Magyarországon is elindult valami, a Madridban nyáron aláírt egyezmény, mely példa nélküli, a többoldalú együttmûködés fontos dokumentuma a kisközösségek számára. A kistermelôk jogaitól a végzett munka értékéig a biodiverzitás megtartása érdekében több mindenrôl szól a 160 ország, köztük hazánk által is aláírt megállapodás. Jobb tájékoztatás, rendszeres információcsere szükséges, hogy minél több magyar kistermelô találja meg boldogulását, tegye sajátjává a hasznos mozgalom gondolatait hazánkban is, s minél szélesebb körben ismerjék meg a Slow Food mozgalom céljait. Kôrösi Miklósné Szatmár-Beregi Szilvaút Egyesület elnöke

Paprikaminôsítés egykoron A magyar paprika a valakinek fel kellene sorolni a hungarikumokat, az ôrölt paprika bizonyára elsôk között jutna eszébe – pedig a paprika szárítása, ôrlése, fûszerként való felhasználása nem a mi találmányunk. Mégis a magyar paprika ideális fûszer, mert szép színe van, kellemes a zamata. A csípôs fajtából elôállított ôrlemény a kapszaicin tartalma miatt étvágygerjesztô, emésztést elôsegítô tulajdonságú. Viszont a csípôsségmentes fajtából készült fûszert az érzékeny

H

gyomrúak is fogyaszthatják. Különleges értéke mindkét paprikának, hogy karotint, továbbá citrint, vagyis P-vitamint tartalmaz. A kapszaicint készítményekben is felhasználják, például a belôle készülô krémek vérbôséget idéznek elô, ezért reumatikus betegségek gyógyításánál alkalmazható. „Az 1931. évi kolerajárvány idején a paprikapálinkát mint gyógyszert nagymennyiségben használták”. Az egyik legigazibb magyar termék sikerének legfôbb titka a gondosan kialakított, folyamatosan fejlesztett és államilag felügyelt


35

Visszapillantás – Fogyasztó- és piaci védelem minôségben keresendô, amely feletti ôrködés több mint 20 éven át az OMMI feladata volt. A mezôgazdaságot irányító minisztérium számára ugyanúgy fontos volt a jó minôségû ôrölt paprika termék létrehozása, mint a késôbbiekben annak megôrzése. A kormányzat több mint egy évszázadon keresztül megkülönböztetett figyelemmel kísérte a fûszerpaprika helyzetét a termeléstôl a feldolgozáson keresztül egészen a piacvédelemig. Erre az a számos jogszabály is utal, amely az adott helyzethez igazodva védte a magyar paprikát. Ha szükséges volt, a Haditermény Rt. felügyelete alá helyezték, mint az elsô világháború idején. Válságos idôszakokban szinte évente igazították a szabályozást a változó körülményeknek megfelelôen. Zárt paprikatermesztô körzeteket létesítettek, a minôség szolgálatára két, erre szakosodott kísérleti állomást hoztak létre. Az erôfeszítéseknek megvolt az eredménye, a magyar paprika kizárólag a minôségének köszönhetôen vette fel a versenyt a világpiacon már korábban jó pozíciókat szerzett és mérsékeltebb árú spanyol paprikával. harmincas években a biztos piacok megléte miatt a gazdasági válság kevéssé érintette a fûszerpaprikát. 1932-ben kiemelkedôen jó termés volt, egyedül a szegedi állomáson több mint 23 ezer tonna ôrölt paprikát minôsítettek. Az export is szépen növekedett, különösen tengerentúli szállítások mennyisége nôtt ugrásszerûen, az utolsó békeévben összességében elérte a 27 ezer mázsát. fûszerpaprika termelése, feldolgozása, kereskedelme az egész gazdaság sorsára kihatott, olyan jelentôségûvé vált, hogy annak kézbentartására újból bevezették a kötött forgalmat. 1936-tól a paprikatermést a Szövetkezeti Központ szegedi és kalocsai helyi szövetkezetei kötelesek voltak átvenni, a kikészítést, ôrlést, forgalmazást stb. engedélyhez kötötték. A szigorú kötöttségek néhány változtatással egészen az 1949-es államosításig fennmaradtak. A második világháború kezdetekor az általánosan jelentkezô fûszerhiány – fôleg az akadozó távolkeleti, indiai szállítmányok miatt – kedvezett a magyar paprikának. A hadse-

reg(ek) élelmezése ismét parancsoló szükséggel lépett elôtérbe. A minôsítés addig jól bevált rendszere elvesztette jelentôségét. Mindössze kétféle minôséget engedélyeztek, elôírva, hogy mindkét fajta csípôs legyen. 1945 utáni években a szabályozást a körülményekhez igazítani, és ismét szigorítani kellett. Az elôállítás és forgalmazás minden fázisa engedélyhez kötötté vált. A paprikával kapcsolatos ügyek közvetlenül a miniszter felügyelete alá tartoztak. Az

1949–50-tôl kezdôdôen a paprikatermesztés, a -feldolgozás, a -for-

ún. zugpaprika-forgalom elleni fellépés a paprikatermelésben, -feldolgozásban és -kereskedelemben résztvevôk összefogását igényelte, a többségükben már a háborút megelôzôen mûködô szövetkezetek, szövetségek, egyesületek (termelôk, kikészítôk, paprikamalmok, beváltók, nagykereskedôk, értékesítôk stb.) az akkori idôknek megfelelôen átalakultak, megerôsítést kaptak, közvetlenül a miniszter fennhatósága alá kerültek. Létrehozták az Országos Paprikaforgalmi Központot, amelyen keresztül a teljes paprikaforgalom bonyolódott. A szereplôk átérezték az ellenôrzés fontosságát, saját érdekükkel azonosnak látták a rendelkezések kijátszásának visszaszorítását. nagyon munkaigényes, de tisztes jövedelmet biztosító paprikatermesztésre rá voltak utalva azok a

galom és a minôségellenôrzés szervezeti keretei fokozatosan megváltoztak. A termesztés engedélyhez kötését – 1952-tôl kezdôdôen fokozatosan – felváltották a termelési szerzôdések. A paprikaipart államosították, amely egyben a nagyüzemi termelésre való áttérést is jelentette. A nagykereskedelem államosítása a korábbi közvetlen minisztériumi elosztást fölöslegessé tette. Mivel – a szociális kérdéseken túlmenôen – a fûszerpaprika exportból hagyományosan komoly valuta bevétel származott, az új társadalmi berendezkedés is fontosnak tartotta e magyar termék minôségének megóvását. A minôségi ellenôrzés egységes szervezetbe került. Ezek az intézkedések hosszú idôre biztosították nemcsak a termesztôk, feldolgozók biztonságát, hanem megôrizték a magyar paprika jó hírnevét és ezzel együtt a piacképességét.

vidékek, amelyeknek a lakossága fôként kis- és törpebirtokosokból vagy földnélküli zsellérekbôl állt. Így az 1945-ös földosztás alig érintette a paprikával hagyományosan foglalkozókat, a termesztôk viszonylag zárt köre a továbbiakban sem változott lényegesen.

Paprikaminôsítés az OMMI-ban

A

A

36

A


Visszapillantás – Fogyasztó- és piaci védelem – Világkereskedelem Az FM felügyelete alatt létrehozott OMMI feladata az akkor még érvényben lévô, hamisításokról szóló 1895-ös törvénycikk hatálya alá helyezett termékek vizsgálata, ellenôrzése, márkázása volt. Így került – a közvetlen feldolgozói és kereskedôi érdekek hatása alól kivonva – a paprikaminôsítés az OMMI-hoz. A feladatot a két Paprikaminôsítô Osztály Szegeden és Kalocsán, illetve Budapesten egy, a Növénytani Osztályhoz tartozó fûszerpaprikával foglalkozó részleg látta el egészen 1970ig. A paprikaminôsítô osztályok az ôrleményeket a vonatkozó jogszabályi elôírások, illetve szabványok és a jellegminták alapján minôsítették. Ez a tevékenység annyira elismert, elfogadott volt itthon és külföldön, hogy a minôsítés megtörténtét igazoló zárjegyeken – a paprikaminôsítés áthelyezése után – még évekkel késôbb is találkozhattunk az OMMI nevével. z élelmiszerrendészeti kérdésekkel foglalkozó megyei minôségvizsgáló intézetek hatékony munkája, valamint a megalakult OMMI átfogó minôsítése következtében a paprikahamisítás és a zugpiaci forgalom visszaszorult. Az 1950-es évek elejétôl a téma szinte lekerült a napirendrôl. Míg a Kémiai Intézet által 1947. január 1. és november 30. között vett paprikaminták 75%-a esett kifogás alá, addig – az 1951-es OMMI évkönyv tanúsága szerint – Szegeden a minôsített termékek 7,6%-a volt az elkobzott ún. „fekete

A

paprika”, a hamisítások összes száma mindössze 54 db (0,4%) volt! Még kedvezôbb volt a helyzet Kalocsán, ahol a minôsített tételek összsúlyához képest elenyészô, 0,2% volt az elkobzott paprika súlya. A minôsítések ellen benyújtott fellebbezések elbírálása és a jellegminták évenkénti megállapítása a Paprika Jellegmegállapító Bizottság feladata volt. A bizottság elnöke az FM kiküldöttje, elôadója az OMMI szegedi, illetve kalocsai Paprikaminôsítô Osztályának vezetôje, tagjai az Élelmiszeripari Minisztériumnak, az OMMI igazgatóságának, továbbá a paprikafeldolgozók küldöttei voltak. A kezdeti idôkbôl rendelkezésre álló adatok szerint a két paprikaminôsítô osztályon megvizsgált évenkénti minták száma 11–40 ezer között változott, az elôzô évi terméstôl függôen. Az elvégzett vizsgálatok száma 70–270 ezer volt. Az egy mintán elvégzett vizsgálatok száma a módszerek tökéletesedésével, ésszerûsítésével – az elsôdleges eredmények alapján esetenként állapították meg a továbbiakban szükséges vizsgálatokat – együtt csökkent a 60-as évekre. A két paprikaminôsítô osztály bevétele 1951-ben meghaladta az 1 millió forintot, ez 1969-ben több mint háromszorosára nôtt, ami különösen a folyószámlás költségvetési rendszerre való áttérést követôen volt elônyös. A paprikavizsgálati módszerek fejlesztése az intézet keretein belül is folyamatos volt. Különösen az ob-

jektív, számértékkel meghatározható vizsgálati eredmények kikísérletezése és bevezetése kapott nagy szerepet. A zökkenômentes export érdekében alkalmazkodni kellett a vevôk – sokszor változó – kívánságához (pirosszínérték-meghatározás, kapszaicin, illóolaj, illetve nyersrost-tartalom mérése stb.). Elsôsorban a fûszerkeverékek tették szükségessé a bakteriológiai szennyezettség meghatározását, amely megkívánta a laboratóriumok fejlesztését. Ezért is, már az elsô évektôl korszerûsítették a felszerelést, mûszerezettséget (Pulfrich-rendszerû fotométerek, termosztát, szárítószekrény stb). zen a szakterületen is megkezdôdött a szabványosítás, rövidesen számtalan eredményt felmutatva. Szabványok írták elô a fûszerpaprika elôállításának minden részletét, a minôségi követelményeket. A minôségi elôírások, mintavételezési, vizsgálati módszerek szabványban rögzítése az OMMI paprikaminôsítésben jártas szakembereire hárult. A témában számos tudományos közlemény született. A paprikaminôsítés során elért eredmények nyomán az OMMI ellátta a fûszerpaprika szabványbázis feladatait, 1962-ben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ajánlására Magyarország megbízást kapott a fûszerpaprika nemzetközi mintavételi és vizsgálati metodikája elôadói javaslatának elkészítésére. A túlnyomóan az OMMI-ban készülô elôadói javaslatot az ISO elfogadta. Ari Ilona

E

Égig nônek a brazil fák? A világra szóló brazil agrárexport siker titka, avagy ahogy ezt a titkot amerikai elemzôk látják. – Nekem elsôsorban a következôkben idézett amerikai szakcikkbôl eszembe jutott, volt idô, amikor a magyar agrárexport megelôzte a brazil kivitelt. Ezt a jelenlegi nagyságrendek mellett nehéz elhinni, pedig például a baromfihús esetében, a hetvenes években, ez volt a helyet. Magyarország a hetvenes években Brazíliát is megelôzve a világ meghatározó baromfihús-exportôrei közé tartozott. Ezzel szemben mi a helyzet ma? – A KSH adatai szerint 2005-ben Magyarország 363 millió USD értékben exportált baromfihúst (ez 3,4 százalékos világpiaci részesedési arányt jelent). Ugyanakkor az amerikai szakcikkben az áll, hogy 2005-ben Brazília 3,8 milliárd dollár értékben értékesített baromfihúst a világpiacon, azaz tízszer többet mint mi, és


a mi 3,4 százalékunkkal szemben a brazilok 2005-ben már 35 százalékos világpiaci részesedést mondhattak magukénak! – És még mondja valaki, hogy nem változnak a világgazdasági erôviszonyok… Térjünk azonban vissza az amerikai cikkhez, és ne ragadjunk le a baromfihúsnál, ugyanis az itt közölt brazil agrárexport-adatok azt mutatják, hogy a dél-amerikai ország nemcsak a baromfihúsnál ért el sikereket, hanem más termékeknél is, és már messze túljutott azon a korszakán, amikor Brazíliát egyedül a kávéjáról ismerte a világ. Hogy Brazília mennyire túljutott a monokultúrás agrárexport-szakaszon, ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 2005-ben a 31 milliárd dolláros (!) brazil agrárexportnak a kávé mindössze 8 százalékát tette ki, és a kávé exportját messze túlszárnyalta a szója, a cukor, a barom-

37

Világkereskedelem fihús, a marhahús és a szójadara kivitele. A dollár milliárdok csakúgy röpködnek a cikkben. Az olvasó számára nem is annyira a számok, mint maga az a tény érdekes, hogy az USDA, az amerikai mezôgazdasági minisztérium Gazdaságkutató Intézetének szakmai folyóirata – amit egy országgal csak nagyon ritkán tesz meg – novemberi számában külön cikket szentelt a brazil agrárexport bemutatásának. Azaz az amerikaiak az agrár-világpiacon a brazilokat komoly versenytársaknak tekintik. A cikkbôl kiderül, hogy Brazíliában 2005-ben az agrárexport jelentôsége jóval túlnôtt azon, ami egyébként az ágazat 10 százalékos GDP részesedésébôl következne. 2005-ben a dél-amerikai ország teljes exporttöbbletének a 2/3-át a 27 milliárd dolláros agrárexport-többlet tette ki! A brazil agrárexport expanziójának mértékére jellemzô, hogy 2000. és 2005. között – elképesztô ütemben – átlagosan évi 20 százalékkal bôvült a brazil agrárexport. 2005ben a brazil termékek fôbb nemzetközi piaca az Európai Unió, az USA, és – újabban egyre inkább az élre törô gazdasági világhatalom – Kína. Az amerikai elemzôk a brazil agrárágazat sikerét két fontos belsô gazdaságpolitikai lépéshez kötik. Nem, nem hibáztam, amikor a két belsô tényezôrôl írtam, ugyanis bármennyire meglepô, a WTO megkötését, a kilencvenes évek közepétôl az agrár-világkereskedelem liberalizálását nem számítják a brazil agrárexport-sikert megalapozó faktorok közé. Az amerikai elemzôk szerint a késôbbi exportsikerben fontos lépés 1985-ben következett be amikor, Brazília szakított a hagyományos, a fejlôdô országokra jellemzô agrárpolitikájával és megszûntette a szója, gyapot és hús exportjának mennyiségi korlátozását, illetve az ezekre a termékekre kivetett exportvámokat. Ez a lépés érdekes módon még nem közvetlen kiváltó oka, csak feltétele volt a brazil sikernek. Az elemzôk a gazdasági sikert közvetlenül kiváltó tényezônek azt tekintik, amikor a kilencvenes évek közepén Brazília megvalósította gazdaságstabilizációs programját. Csupán érdekességképpen jegyzem meg, hogy Magyarországon ekkor vezették be a Bokros csomagot. E program legfôbb lépése az 1994-ben végrehajtott pénzcsere, az USA dollárhoz kötött árfolyamú új brazil pénz, a reál bevezetése volt. Brazíliának ezzel a lépésével rövid idô alatt sikerült 1000 százalékos inflációját évi 5 százalékosra mérsékelni. Elemzôk szerint a gazdaságstabilizációs program pénzcseréhez hasonlóan jelentôs lépése a reál csúszó árfolyamának alkalmazása volt. A csúszóárfolyam alkalmazása lényegében azt jelentette a reál esetében, hogy a brazil valutát elôre meghatározott ütemben, folyamatosan leértékelték. Ez a folyamat erôs exportösztönzést váltott ki, amibôl a brazil agrárágazat is nagymértékben profitált. Mint az Amber Wavesben az idézett amerikai szaklapban olvasható, a gazdasági

38

stabilizáció eredményeként 2005-re Brazília a cukor, az etanol a kávé, a narancslé, valamint a dohány termelésében világelsô, illetve további három termék, a szója, a szójadara, valamint a marhahús elôállításában világmásodik lett. És a sikeres brazil agrártermelés erôs exportorientáltságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az ország nemcsak a termelésében felsorolt öt mezôgazdasági cikk exportjában, hanem ezen kívül a marhahús és a baromfihús kivitelében is világelsô. Mindez akkor is figyelemre méltó teljesítmény, ha az amerikai szaklap szerint a brazil agrárexportban a továbbiakban nem tartható a 2000. és 2005. közötti évi 20 százalékos növekedési ütem, a jövôben ennek mérséklôdésével kell számolni. Ami talán nem is annyira meglepô, elég csak utalni a régi népi bölcsességre: a fák nem nônek az égig… Ebben inkább az érdekes, hogy az amerikaiak szerint miért nem. A cikk írói ugyanis meglepô módon a brazil agrárexport-expanzió jövôbeni csökkenésének okát nem a nemzetközi-kereskedelmi tényezôk kedvezôtlen jövôbeni alakulásában (lásd megfeneklett WTO tárgyalások – talán tudnak valamit, amit mi nem?), hanem a brazil erôforrások, a rendelkezésre álló termôföld bôvítésének korlátozott voltában, illetve a termeléshatékonyság, mint növekedési tényezô kimerülésében látják. Ugyanúgy, ahogyan az elemzôk a brazil exportexpanzió lefékezôdésénél nem veszik számításba a kedvezôtlen nemzetközi agrárkereskedelmi körülményeket, hasonlóképpen errôl a külsô feltételekrôl az expanziót kiváltó okok felsorolásánál is megfeledkeznek. Megítélésem szerint az agrárexport vonatkozásában Brazíliának a gazdaságpolitikai lépései idôzítésével is nagy szerencséje volt. Ugyanis a világviszonylatban is jelentôs agrárerôforrások hasznosításának ugrásszerû javítására röviddel az elôtt teremtették meg a feltételeket, hogy sikerrel lezárultak 1995-ben a világkereskedelemi (GATT) tárgyalások, és ezzel az agrár világkereskedelemben is kezdetét vette egy korábban nem tapasztalható mértékû liberalizációs folyamat, ami elsôsorban a piacok kötelezô mértékû megnyitásában, az exporttámogatások leépítésében, illetve a vámok csökkentésében jutott kifejezésre. Mindez a brazil agrárexport fellendülését tekintve a belsô gazdaságpolitikai lépésekkel egyenrangú tényezônek minôsíthetô. Mint ahogy ez – a jövôrôl gondolkodva – természetesen fordítva is igaz: abban az esetben, ha megrekednek a WTO tárgyalások, és nem folytatódik az agrár-világkereskedelem liberalizációja – függetlenül a belsô termelési erôforrások alakulásától – Brazíliának esélye sem lesz arra, hogy agrárexportját a továbbiakban is évi 20 százalékkal bôvíthesse. Dr. Szôke Gyula MVH


Világkereskedelem

Mi lesz, ha nem jó a számítás? Kötve hiszem, hogy amikor Szörényi Levente és Bródi János a 60-as évek végi programdaluk kezdôsorait ízlelgették, közvetve, vagy közvetlenül az amerikai prognóziskészítôkre gondoltak, de, hogy rendszereken és idôsíkokon átívelô gondolatsort vetettek papírra az, „Íróasztal mellett ülnek jóemberek, jót akarnak tenni, nem vitás” kezdôsorral, az nem kétséges. Legalább is ez derül ki az alábbi összeállításból. Tételezzük fel, hogy van olyan ország, ahol, bár a mezôgazdaság a bruttó nemzeti terméken belüli súlya nem éri el a nemzetgazdasági bruttó hazai termék 1,4%-át sem, mégis jut költségvetési pénz és van politikai akarat is az alapos és szakmailag megalapozott jövôkutatásra. Az amerikaiak, egy az év derekán megjelent tanulmányban visszafordítva az idô kerekét, vizsgálat tárgyává tették, hogy tíz évvel ezelôtt, pontosabban 1995-ben, mit képzeltek 2005-rôl. Talán nem meglepô az állítás, hogy egészen más irányba fordult a világ élelmiszergazdasága és élelmiszerkereskedelme, mint ahogy annak idején, precíz számítások, iterációk, modellszámítások alapján, rögzített peremfeltételek mellett elképzelték. Így, védve a mundér becsületét, az elemzôk szerint: tíz évvel ezelôtt nem láthatta senki, hogy a feltörekvô piacok (Brazília, Kína, India, Argentína) válnak mára a világ legnagyobb mezôgazdasági termék és élelmiszer exportôreivé. Nem sejthették, hogy a külföldi mûködô tôke beruházások az élelmiszeriparban ilyen méreteket öltenek és a globális élelmiszerkereskedelem ilyen mértékben befolyásolja majd a piacokat. Más oldalról közelítve a globális tôkebefektetések ennyire képesek legyenek, elôre nem jelezhetô irányba fordítani és kormányoktól függetleníteni a nemzetközi élelmiszerkereskedelmet. A világ népességnövekedése ilyen mennyiségi keresletnövekedést és strukturális átrendezôdést eredményez az élelmiszertermékek piacán. (Megjegyzés: ez utóbbi megállapítás Európára nem éppen érvényes, de az ázsiai piacokra annál inkább.) Az elmúlt tíz évben ugyanis a brazilok feldolgozott termék exportja, 1994. és 2004. között 17 milliárd USD-ral nôtt, az EU szállítói, a minôségi termékek terén nagy elôretörésre tettek szert Ázsiában és nem a feldolgozatlan mezôgazdasági termékek, hanem a feldolgozott élelmiszertermékek és italok exportja növekedett, ami átren-


dezte a kereskedelem hagyományos rendszereit és logisztikai szerkezeteit. Az 1995-ben készült kitekintés szerint: –

a 2005-re várható amerikai termelési többlet nem haladta volna meg a 40 milliárd USD-t. A valóságban ez közel 5 milliárd USD-ral több, ami egy kis szerencsével, teljes ezévi hazai agrárkivitel nagyságrendje lehet.

–

az importot 19 milliárd USD-ral alábecsülték.

–

a magasan feldolgozott mezôgazdasági termékek exporton belüli térnyerését lényegesen derûlátóbban ítélték meg, mint a mai valóság. A prognózis szerinti ugyanis 50 milliárd USD-vel szemben alig 38 milliárd USD-t képviselt 2005-ben a kivitelbôl ez a szegmens.

A kutatók hozzáteszik, hogy míg a klíma és klímaváltozás, a talaj és a csapadékviszonyok, valamint a vizek állapotának alakulása, példának okáért a gabonatermelést alapvetôen befolyásolja, de meghatározza a gyümölcsfélék, a szôlô, a kávé és a banán termeszthetôségét, addig a helyhez nem kötött élelmiszeripari feldolgozás a természeti adottságok szempontjából teljes mértékben közömbös. Az amerikai elemzôk szerint a sör, a baromfi, a szójaolaj, a kornflex, a kutya-és macskaeledel, mint a feldolgozott termékek egy jól körülírható köre a külföldi mûködô tôke számára manapság a legkedveltebb beruházási terep. Nálunk sincs ez másként, hiszen egy-két termékkört leszámítva, külföldi multinacionális vállalatok tulajdonában van a növényolaj ipar, a söripar túlnyomó hányada és a ma már harmadik legfontosabb exportcikkünknek számító kutya-és macskaeledel gyártás.

Az import nyomás állandósulásának okai A hazai termelés szortimentje és a vásárlói igények között feszülô ellentmondás. Nevezetesen pl: kávét, teát, fûszereket, déli gyümölcsöket, banánt igényel a fogyasztó akkor is, ha a termelés természeti adottságai alkalmatlanok ezen termékek elôállítására. A termelés – természeti adottságain alapuló – hatékonyságbeli különbségei, a globális egyensúly természe-

39

Világkereskedelem – Közlöny ti alapú differenciái. A kertészeti termékek szállíthatóságának javulásával, az értékmegôrzést biztosító, piacra juttatást segítô rendszerek és megoldások gyors terjedésével, égövek, kontinensek kertészeti produktumai versenyezhetnek a korábban elsôsorban hazai termékekre alapozott piacokon. A gyorséttermi hálózatok, olcsó marhahús iránti igényének bôvülése a természeti adottságok miatt is versenyképesebb dél-amerikai termelôket és szállítókat helyezi elôtérbe. A fogyasztó Amerikában is egyre inkább a változatos kínálat folyamatos fenntartását és a választék bôvítését igényli. A feldolgozott termékek szintjén is tapasztalható ez a vásárlói nyomás, mely különösen a sajtok, borok, édesipari és sütôipari termékek terén erôs.

Konklúzióként is megfogalmazódik, hogy A kereskedelmi mérleg egyensúlya ma már nem az agrárgazdaság versenyképességének indikátora.

A gazdaságok (farmok) termékkibocsátása és az élelmiszeripari termékek választéka ma már különbözô irányokat vesz, egyik a másikból nem következik. A korábbi igényekbôl nem levezethetô mozgásformák jelennek meg és válnak uralkodóvá az élelmiszerpiacokon. A külföldi közvetlen beruházások nem helyhez, termôtájhoz kötött szakmai befektetések. A külföldi mûködô tôke révén megvalósuló termelési kapacitások a globális élelmiszergazdaságot átformálják, az önálló logisztikai rendszerek révén, függetlenedve az adott ország termelési struktúrájától átformálják a kereskedelem arculatát és kapcsolati rendszerét. A piaci akadályok és a külföldi mûködô tôke beruházások felsô korlátot is képezhetnek a feldolgozott termékek nemzetközi kereskedelmének bôvülését illetôen. (Lásd: kiskereskedelmi láncok regionális terjeszkedése és regionális beszerzést elônyben részesítô kereskedelempolitikája.) Összeállította: Szabó Jenô Forrás: USDA, Agricultural Outlook Forum, 2006

Az Európai Unió hivatalos lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2006. szeptemberében megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában.

Állategészségügy, növényegészségügy, takarmányozás A Bizottság 2006/602/EK határozata (2006. szeptember 6.) 2005-ben az Egyesült Királyságban a baromfipestis felszámolására irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2006) 3918. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L246, 2006. szeptember 8. 7. oldal A Bizottság 2006/603/EK határozata (2006. szeptember 6.) 2005-ben Franciaországban a baromfipestis felszámolására irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2006) 3929. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L246, 2006. szeptember 8. 9. oldal A Bizottság 2006/604/EK határozata (2006. szeptember 6.) a 2001-es és 2002-es olaszországi kéknyelv betegség elleni küzdelem járványügyi intézkedéseinek keretében felmerült kiadásokhoz történô közösségi pénzügyi hozzájárulás

40

megállapításáról (az értesítés a C(2006) 3933. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L246, 2006. szeptember 8. 10. oldal A Bizottság 2006/605/EK határozata (2006. szeptember 6.) a vadállomány pótlására szánt baromfi Közösségen belüli kereskedelmével kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekrôl (az értesítés a C(2006) 3940. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L246, 2006. szeptember 8. 12. oldal


Közlöny tartozó körzetek tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 4132. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L258, 2006. szeptember 21. 7. oldal

A Bizottság 2006/606/EK határozata (2006. szeptember 6.) a klasszikus sertéspestis 2005ben Szlovákiában történô felszámolására irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2006) 3944. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L246, 2006. szeptember 8. 15. oldal A Bizottság 2006/614/EK határozata (2006. szeptember 13.) a 92/452/EGK határozatnak egyes amerikai egyesült államokbeli embriógyûjtô és embrió-elôállító munkacsoportok tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 4085. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L252, 2006. szeptember 15. 25. oldal A Bizottság 2006/615/EK határozata (2006. szeptember 13.) az Egyesült Királyságban a juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszereknek a 21/2004/EK tanácsi rendelet szerinti ideiglenes jóváhagyásáról (az értesítés a C(2006) 4086. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L252, 2006. szeptember 15. 28. oldal

A Bizottság 2006/645/EK határozata (2006. szeptember 20.) a tagállamok által az egyes fertôzô szivacsos agyvelôbántalmak felszámolására és megfigyelésére 2006-ra benyújtott programok közösségi pénzügyi hozzájárulásáról szóló 2005/723/EK és 2005/873/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2006) 4150. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L263, 2006. szeptember 23. 14. oldal A Bizottság 2006/649/EK határozata (2006. szeptember 25.) a Közösség élô attenuált klasszikus sertéspestis elleni vakcinából álló készletének megújításáról (az értesítés a C(2006) 4197. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L267, 2006. szeptember 27. 44. oldal A Bizottság 2006/650/EK határozata (2006. szeptember 25.) a 2005/393/EK határozatnak a kéknyelvbetegséggel kapcsolatban korlátozás alá vont körzetek tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 4227. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L267, 2006. szeptember 27. 45. oldal A Bizottság 1443/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) egyes takarmány-adalékanyagok állandó és egy kokcidiosztatikum tíz évre szóló engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L271, 2006. szeptember 30. 12. oldal

A Bizottság 2006/632/EK határozata (2006. szeptember 19.) a brucellózist és a ragadós száj- és körömfájást vizsgáló közösségi referencialaboratóriumok számára a 2006. évre nyújtott közösségi pénzügyi támogatásról (az értesítés a C(2006) 4124. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L258, 2006. szeptember 21. 5. oldal A Bizottság 2006/633/EK határozata (2006. szeptember 15.) a 2005/393/EK határozatnak a kéknyelvbetegséggel kapcsolatos korlátozás alá


41

Közlöny A Bizottság 1444/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) a Bacillus subtilis C-3102 (Calsporin) takarmány-adalékanyagként való engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L271, 2006. szeptember 30. 19. oldal A Bizottság 1445/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) az 1200/2005/EK rendeletnek a mikroorganizmusok csoportjába tartozó Bacillus cereus var. toyoi takarmány-adalékanyag engedélyezése tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L271, 2006. szeptember 30. 22. oldal A Bizottság 1446/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) az Enterococcus faecium (Biomin IMB52) takarmány-adalékanyagként való engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L271, 2006. szeptember 30. 25. oldal A Bizottság 1447/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) a Saccharomyces cerevisiae (Biosaf SC 47) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezésérôl (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L271, 2006. szeptember 30. 28. oldal A Bizottság 1451/2006/EK rendelete (2006. szeptember 29.) az állati eredetû élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. és II. mellékletének a fluazuron, a nátrium-nitrit és a peforelin tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L271, 2006. szeptember 30. 37. oldal

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L271, 2006. szeptember 30. 71. oldal

Halászat A Tanács 1316/2006/EK rendelete (2006. május 22.) az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között levélváltás formájában létrejött, a tengeri halászat terén folytatott együttmûködésrôl szóló megállapodásban elôírt halászati lehetôségek és pénzügyi hozzájárulás 2001. augusztus 1-jétôl2006. július 31-ig terjedô idôszakra történô megállapításáról szóló jegyzôkönyvet módosító jegyzôkönyv ideiglenes alkalmazására vonatkozó megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L242, 2006. szeptember 5. 1. oldal A Bizottság 1353/2006/EK rendelete (2006. szeptember 13.) a Franciaország lobogója alatt a VIII ICES-övezetben közlekedô hajóknak a szardellára vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L252, 2006. szeptember 15. 3. oldal A Bizottság 1354/2006/EK rendelete (2006. szeptember 13.) a Franciaország lobogója alatt a IIa (közösségi vizek), IIIa, IIIb, c, d (közösségi vizek) és IV ICES-övezetben közlekedô hajóknak a makrélára vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L252, 2006. szeptember 15. 5. oldal A Bizottság 1355/2006/EK rendelete (2006. szeptember 13.) a Franciaország lobogója alatt az I, II, III, IV, V, VIII, IX, X, XII és XIV ICES-övezetben (közösségi és nemzetközi vizek) közlekedô hajóknak az atlanti tükörhalra vonatkozó halászati tilalmáról

A Bizottság 2006/77/EK irányelve (2006. szeptember 29.) a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a takarmányban elôforduló szerves klórvegyületek legnagyobb szintjeinek tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L271, 2006. szeptember 30. 53. oldal A Bizottság 2006/656/EK határozata (2006. szeptember 20.) a díszhalak behozatalához szükséges állat-egészségügyi feltételek és a bizonyítványok kiállítására vonatkozó követelmények megállapításáról (az értesítés a C(2006) 4149. számú dokumentummal történt) (1)

42


Közlöny Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L252, 2006. szeptember 15. 7. oldal A Bizottság 1356/2006/EK rendelete (2006. szeptember 13.) a Hollandia lobogója alatt a VI, VII és VIII ICES-övezetben (közösségi és nemzetközi vizek) közlekedô hajóknak a nagyszemû vörösdurbincsra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L252, 2006. szeptember 15. 9. oldal A Tanács 1368/2006/EK rendelete (2006. június 27.) a Dissostichus fajok fogási dokumentációs rendszerének létrehozásáról szóló 1035/2001/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L253, 2006. szeptember 16. 1. oldal A Bizottság 1379/2006/EK rendelete (2006. szeptember 18.) a Portugália lobogója alatt a VIII. és IX. ICES-övezetben (közösségi és nemzetközi vizek) közlekedô hajóknak a villás tôkehalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L256, 2006. szeptember 20. 3. oldal A Bizottság 1382/2006/EK rendelete (2006. szeptember 19.) a Lettország lobogója alatt az V., XII. és XIV. ICES-övezetben (közösségi és nemzetközi vizek) közlekedô hajóknak az álsügérre vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L256, 2006. szeptember 20. 9. oldal A Bizottság 1383/2006/EK rendelete (2006. szeptember 19.) az Egyesült Királyság lobogója alatt a IV. ICES-övezetben (norvég vizek) közlekedô hajóknak a norvég menyhalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L256, 2006. szeptember 20. 11. oldal A Bizottság 1402/2006/EK rendelete (2006. szeptember 22.) a Hollandia lobogója alatt a IV. ICESövezetben (norvég vizek) közlekedô hajóknak az ördöghalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L263, 2006. szeptember 22. 3. oldal A Bizottság 1403/2006/EK rendelete (2006. szeptember 22.) a Belgium lobogója alatt az VIIIa. és VIIIb. ICES-övezetben közlekedô hajóknak a közönséges nyelvhalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L263, 2006. szeptember 22. 5. oldal


A Bizottság 1404/2006/EK rendelete (2006. szeptember 22.) a Hollandia lobogója alatt a IIIa. ICES-övezetben (Skagerrak) közlekedô hajóknak a sima lepényhalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L263, 2006. szeptember 22. 7. oldal A Bizottság 2006/76/EK irányelve (2006. szeptember 22.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a klórtalonil hatóanyag specifikációjára vonatkozó módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L263, 2006. szeptember 22. 9. oldal A Bizottság 1408/2006/EK rendelete (2006. szeptember 22.) a Lengyelország lobogója alatt az I. és IIb. ICES-övezetben közlekedô hajóknak a tôkehalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L265, 2006. szeptember 26. 12. oldal A Bizottság 1409/2006/EK rendelete (2006. szeptember 22.) a Franciaország lobogója alatt az I. és II. (norvég vizek) ICES-övezetben közlekedô hajóknak a tôkehalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L265, 2006. szeptember 26. 14. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.europa.eu.int/eur-lex oldalon.

43

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2005-ös MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente, térítésmentesen. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4960 és e-mail-en: [email protected]

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

44


SZAKOKTATÁS Európai színvonalú borászképzés Villányban RIPORT Több lábon állunk Finom, tiszta, igazságos... 34

Recommend Documents