ERGONÓMIA 5.4
Kevesebb finom por a munkahelyeken Tárgyszavak: levegőminőség; légszennyező anyag; porvédelem; egészségvédelem; munkahelyi ártalom; levegőtisztítás.
A finom por egészségkárosító hatásának problémája mindenkit érint, mert egyre több helyen lépik túl a hatóságok által előírt maximális határértékeket, amint azt a szigorú szabályozásáról ismert Svájcban is tapasztalták.
A por osztályozása A levegőben található por különböző forrásokból származik. A por utánpótlása folyamatos, és legfőbb jellegzetessége az, hogy állandó mozgásban van, átlagos koncentrációja 20–40 µg/m3. Egészségvédelmi szempontból az 5–30 µm átmérőjű részecskék veszélyesek, mert belégzéssel a légcsövön át bejutnak a szervezetbe, és ott a felső légutakon, a torokban és a légcsőben rakódnak le. Becslések szerint a felnőtt ember naponta átlagosan 2 púpozott evőkanál port lélegez be. 1987-ben bevezették a „szemcsés anyagokra vonatkozó minőségi szabvány” fogalmát, rövidítve: PM. A PM10 értékeket – ez a 10 µm méretű por megengedett koncentrációját jelenti – Európa több országában is érvényes határértékként rögzítik. A méréstechnika fejlődésével és a porok emberi egészségre gyakorolt káros hatásának felismerésével további PM határértékeket definiáltak (PM5, PM2,5). Érvényes a szabály: minél finomabb, annál veszélyesebb, ezért előreláthatólag a jövőben a PM2,5 lesz a megengedett határértékek alapértéke. A por a szemcseméret alapján az alábbiak szerint osztályozható: • a nagy részecskeméretű por szemmel látható, jellemző mérete 10 µm-nél nagyobb, ülepedési sebessége 100 mm/sec; • a finom por szemmel alig látható, mérete 1–10 µm, ülepedési sebessége jelentősen kisebb;
• a szálló por 1 µm-nél kisebb, szabad szemmel nem látható, ülepedési sebessége 0,001 mm/sec. A részecskék nyugvó levegőben egy nap alatt 9 cm-t süllyednek (1. táblázat). 1. táblázat A por osztályozása részecskenagyság szerint Jelölés
Méret
Jellemző
–
>10 µm
durva-/leülepedett por
PM10
<10 µm
belélegezhető finom por
PM2,5
<2,5 µm
tüdőbe kerülő por
PM1
<1,0 µm
tüdőbe kerülő por
UP
<0,1 µm
ultrafinom por
PM = szemcsés anyag, UP = ultrafinom részecske A porszemek több mint 99%-a kisebb 1 µm-nél, a leggyakoribb részecskeméret 0,04 µm.
A finom por keletkezése A finom por természeti folyamatokban és az emberi tevékenység során keletkezik. Összetétele és mennyisége a helyi adottságoktól függ, vannak helyileg és országosan definiált határértékek, amelyek egymástól jelentősen eltérhetnek. Svájcban az alábbi finom por forrásokat különböztették meg: • Közlekedés: a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés jelentős forrása a levegőt szennyező anyagoknak. Az utóbbi évtizedekben a forgalom növekedése részben kompenzálja a megtett intézkedésekkel korábban elért eredményeket. • Ipari üzemek: a levegőtisztaságra vonatkozó rendelet előírásai és az üzemekben bevezetett intézkedések hatására számos levegőt szennyező anyag emissziója egyértelműen csökkent az 1980-as évek emissziós értékeihez viszonyítva. • Fűtés: a tüzelőberendezések az ipar mellett klasszikus veszélyes anyag kibocsátó források. A műszaki fejlesztésnek és az új fűtési technikák kifejlesztésének köszönhetően a levegő szennyezőanyag terhelése az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent, amit kedvezőtlenül befolyásol az utóbbi években terjedő, nagy részecskekibocsátással járó fafűtés. Számos új berendezésben nemcsak fa, hanem hulladék is elégethető. • Természetes források: a talajban és a vizekben végbemenő mikrobiológiai és kémiai folyamatok, a növények és az állatok anyag-
cseréje, az erózió, az erdőtüzek és a villámlás okozhatnak emiszsziókat, de ezek mértéke sokkal kisebb, mint az emberi tevékenység során keletkező emisszióké, és nem jelentős az összes levegő szennyezést tekintve.
Hatás az emberi egészségre Minél kisebb a belélegzett porrészecske mérete, annál veszélyesebb a hatása. A legkisebb részecskék behatolnak a tüdőhólyagokig, eljuthatnak az emberi szövetekbe, a sejtekbe, sőt a sejtmagig is. A por (beleértve a dohányfüstöt is) jelentős mértékben felelőssé tehető a levegőszennyezés egészségre gyakorolt káros hatásáért. A por által okozott leggyakoribb megbetegedések: köhögés, asztma, tüdőrák, szív és érrendszeri panaszok. A betegségek kialakulásában a méretük mellett a részecskék toxicitását is figyelembe kell venni. Az asztmásoknál és allergiásoknál a következő tünetek jelentkezhetnek: tüsszögés, köhögés, nehéz légzés, hányinger, szédülés, fejfájás, torokfájás, sőt életveszélyes túlérzékenység is felléphet. A panaszok igen változatos formában jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben orvosi beavatkozás szükséges. Svájcban évente 3900 személy hal meg idő előtt a levegőszennyezés okozta megbetegedésben. A nagy porterhelés 6,67 milliárd frank kiadást okoz az egészségügynek (asztma, bronchitis, allergia kezelése). A porok nemcsak az emberi egészséget befolyásolják károsan, de hatással vannak az emberek munkahelyi teljesítményére és a termékek minőségére is. A svájci Szövetségi Tanács az emberi egészség védelme érdekében levegőtisztaságot szabályozó rendeletben rögzíti a különböző anyagok immissziós határértékeit. A finom por esetében 1998 márciusától az éves PM10 határérték 20 µg/m3, a napi határérték 50 µg/m3. Ezeket a határértékeket 2006-ban a mérések szerint számos helyen, több alkalommal is túllépték, esetenként 200 µg/m3-nél nagyobb értékeket is mértek.
A csökkentésre irányuló intézkedések Tekintettel arra, hogy a finom por terhelés a korszerűbb technológiák alkalmazása ellenére gyakran túllépi az előírt határértéket, további intézkedések szükségesek. A Környezetvédelmi, Közlekedési, Energetikai és Telekommunikációs Szövetségi Minisztérium ezért olyan intézkedéscsomag dolgoz ki, amely hozzájárul a Svájc egész területén keletkező finom por mennyiségének a csökkentéséhez. Az intézkedéscsomag elemei:
• kis emissziójú gépjárművek használata a közlekedésben; • dízel-üzemanyagú autóbuszok részecskekibocsátásának csökkentése; • a távozó gázokra vonatkozó európai szabványok előírásainak szigorítása (nemzetközi együttműködés keretében); • 2007-től a szabályoknak megfelelés igazolása a fatüzelésű berendezésekre; • poremissziós határértékek rögzítése az automatikus fatüzelésű berendezésekre; • szűrőrendszerrel felszerelt fa tüzelésű fűtőerőművek telepítése; • az erdei hulladék szabadban elégetésének csökkentése; • az összes pormennyiség emissziós határértékeinek szigorítása; • az illetékes szakértői testületek nemzetközi együttműködésének támogatása.
Porleválasztó berendezések A belélegzett finom por (PM10) forrásait a 2. táblázatban foglaljuk össze. Az ipari üzemek és műhelyek 27%-os értéke nem tartalmazza a munkavégzéshez kapcsolódó szállítási tevékenység során keletkező emissziókat. 2. táblázat A belélegzett finom por forrásai (PM10) Égetés során keletkező por:
9 000 t
Nem égetési folyamatokban keletkező por:
12 00 t
Összesen:
21 000 t
Ágazatonként: Mező- és erdőgazdálkodás:
37%
Közlekedés (közúti, vasúti, légi)
29%
Ipari üzemek és műhelyek
27%
Háztartások:
7%
Felmerül a kérdés, hogyan lehet e téren érzékelhető javulást elérni. Még mindig működnek olyan munkahelyek, ahol nagy mennyiségben szabadul fel por. A szükséges intézkedések gyakran költségesek vagy nem végrehajthatók, háttérbe szorulnak az olyan előnyök, mint a na-
gyobb hatékonyság és termelékenység, a jobb munkamorál, a megbetegedések kisebb száma. Ezen célok megvalósításának előfeltétele lehet olyan külső tanácsadó cég igénybe vétele, amely az üzemi viszonyok és a törvényi előírások figyelembe vételével optimális megoldásokat tud kidolgozni. A gépek beszerzéséhez hasonlóan a porleválasztó berendezéseknél is meg kell határozni a különböző szűrőrendszerek költség/haszon arányát. Az optimálisan kialakított pormentesítő berendezések nemcsak növelik a termelés hatékonyságát, de csökkentik a beruházási és fenntartási költségeket. Fontos, hogy a felszabadult port a keletkezés helyén, megfelelő szűrőrendszeren történő átvezetéssel válasszák le. Az öntisztítóval ellátott szűrőrendszer karbantartást nem igényel, ennek ellenére akkreditált szakembernek a berendezések működését és üzembiztonságát rendszeresen ellenőriznie kell. Összeállította: Regősné Knoska Judit Zaugg, R.: Weniger Feinstaub am Arbeitsplatz. = Schweizer Maschinenmarkt, 107. k. 13. sz. 2006. jún. p. 74., 76–77. Schlechter, N.; Pohl, K.: Beurteilung der Raumluftqualität an Büroarbeitsplätzen. = Gefahrstoffe – Reinhaltung der Luft, 64. k. 3. sz. 2004. p. 95–99.
Röviden… Kifizetődő az ergonómia az irodában Számos felmérés mutatja, hogy az irodai dolgozók leggyakrabban hátproblémák miatt mennek betegállományba. A dolgozók munkaképtelenségét az esetek 27%-ában váz- és izomrendszeri megbetegedések okozzák. Ez a svájci nemzetgazdaságnak évente kereken három milliárd CHF-be kerül. Egy irodai alkalmazott hiányzása a felmérések szerint naponta 455 frankba kerül. Ha – óvatos számítások alapján – egy dolgozó évente két napot tölt betegállományban a munkahely okozta hátproblémák miatt, akkor az 910 frank kiesést jelent. Egy ergonómiai kialakítású álló-ülő munkahely-kombináció többletköltsége viszont csak 1000 frank, tízévi használati idő esetén tehát a megtakarítás 9000 frank. Másképpen fogalmazva, az ergonómiailag megfelelő irodabútorok beszerzésére fordított pénz 14 hónap alatt megtérül.
A megbetegedések oka a gerincoszlop egyoldalú terhelése és a mozgás hiánya. A képernyős munkahelyeken különösen nagy a hátproblémák veszélye. Ezt kívánják orvosolni az ún. ülő-álló munkahelyek, amelyeken az asztal magassága rugalmasan változtatható. Az aadorfi Joma irodabútorgyár gyártási programjában két ergonómiailag optimális megoldás szerepel, a „GO2move” és a „H.E.L.O.S” rendszer. Az íróasztal és az állópult magassága mindkét rendszer esetében egy kézmozdulattal átállítható. A bútorrendszerek állíthatósága és modulos szerkezete gyakorlatilag korlátlan, tetszés szerinti variáció összeállítását teszi lehetővé, kezdve az igazgatói íróasztaltól egészen a legkisebb képernyős munkahelyig. Ülő-álló munkahely Az ülő-álló munkahelynek az a lényege, hogy a dolgozó testtartását bármikor kényelmesen és gyorsan megváltoztathatja anélkül, hogy ez a munkafolyamatot megzavarná, vagy akár csak megszakítaná. A dolgozó például reggel ülve elvégez egy számítást a képernyőn. Ezután az asztalt egy rövid megbeszéléshez álló magasságra emeli. Ezt követően tovább folytatja a munkát ülő helyzetben, amíg csak testtartásának újabb megváltoztatásával nem tehermentesíti a hátát. Egy rövid kézmozdulat elegendő ahhoz, hogy a munkalap a monitorral és minden munkaanyaggal együtt lassan a kívánt magasságba csússzon. Mivel minden a helyén marad, azonnal folytatni lehet a munkát. Ez kedvet adhat dolgozóknak ahhoz, hogy gyakrabban változtassák meg testhelyzetüket, ami gyorsan magától értetődő szokássá fog válni. Ez egészségükre válik, mivel a felállás serkenti a vérkeringést, tehermentesíti a porckorongokat, és megmozgatja a tartóizmokat. Az íróasztal magasra állításával egyidejűleg automatikusan minden munkaeszköz helyzete is megváltozik, ezért az álló helyzet nem korlátozódik meghatározott cselekvésekre, például a telefonálásra, vagy a kávézásra. Ezt a tényt egy stuttgarti munkaszervezési intézet vizsgálatai is megerősítették. A vizsgálat azt mutatta, hogy a váz- és izomrendszer terhelésének és igénybevételének szempontjából az ülő-álló munkaasztal kínálja a legsokoldalúbb lehetőséget. Lényegesen hatékonyabb megoldást jelent, mint az álló munkaasztal, a mobil állópult és a dönthető állópult. Technische Rundschau, 98. k. 13/14. sz. 2006. júl. p. 47–48.
