9. FINOM- ÉS ULTRAPRECÍZIÓS MEGMUNKÁLÁSOK

9. FINOM- ÉS ULTRAPRECÍZIÓS MEGMUNKÁLÁSOK Már a 17. században készítettek rézből tükröket üveg és porcelán kísérleti célból történő megolvasztásra, továbbá

csillagászati

Emanuel

Maignan

tükörteleszkópok

1648-ban

már

olyan

számára. esztergát

szerkesztett, amivel hiperbolikus (aszférikus) fémtükröket lehetett esztergálni. A fémtükrök készítése terén az igazi fejlődés azonban csak 1945 után következett be, amikor szerszámélként

természetes

gyémánt

kezdtek alkalmazni. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

egykristályt

Az

ultraprecíziós

technika

gyors

fejlődését

a

teljesítménylézerek kifejlesztése, valamint az infravörös optika elterjedése ösztönözte. Fémtükrök számára jól reflektáló anyagokat (réz, alumínium, nikkel, arany, ezüst, platina) alkalmaznak. Az infravörös tartományban jó áteresztőképességgel rendelkező anyagok (germánium, szilícium, galliumarzenid, cinkszelenid, magnéziumfluorid, stb.) a megfelelőek.

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Egyéb optikai elemeket (pl. beültethető szemlencse, kemény kontaktlencse, stb.) műanyagokból (PMMA, polisztirol, nylon, stb.) készítenek. A berendezések hatásfokának javítása az optikai felületektől 1 µm alatti megmunkálási pontosságot és Ra ≤ 0,05-0,01 µm érdességet igényel. Ilyen pontos felületeket csak rendkívül kicsi (µm körüli mérettartományba eső) forgácsméretek beállításával lehet szabályos élgeometriával rendelkező szerszámmal előállítani. Ezért ezeket a megmunkálásokat szubmikronos megmunkálásoknak, ultraprecíziós megmunkálásoknak, nanotechnológiának, mikroforgácsolásnak, stb. is nevezik Az ultraprecíziós megmunkálásokra egységes osztályozás még nem alakult ki. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

9.1. táblázat

Megmunkálási eljárás/ változat 1.

Esztergálás, marás

2.

Finomesztergálás, köszörülés

3.

Leppelés, finomköszörülés

4.

Mikroforgácsolás, köszörülés

5.

Polírozás, polírozás

Megkövetelt pontosság Alakhiba[PV]/ Érdesség [Ra]

Osztályba sorolás

< 50 µm / 1.6 µm

Finommegmunkálás

< 25 µm / 0.24 µm

Precíziós megmunkálás

< 10 µm / < 0.13 µm mikro-

elektrokémiai

< 1 µm / < 0.1 µm < 0.1 µm / < 0.01 µm

Nagypontosságú megmunkálás Ultraprecíziós megmunkálás Nanotechnológia

A megmunkálási eljárások osztályozása az elérhető pontosság szerint Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Más osztályozás szerint a 9.1. táblázat 1. sora a hagyományos megmunkálásokkal elérhető pontosságot jelöli. A 2. és 3. sort precíziós megmunkálásoknak, míg a 4.

és

5.

nevezzük.

sort Az

ultraprecíziós

ultraprecíziós

megmunkálásoknak

megmunkálásoknak

a

hagyományos és precíziós megmunkálásoktól minden tekintetben eltérő körülményeket igényelnek. A

megmunkálási

pontosság

az

alkatrészekkel szemben is fokozódott.


acélból

készült

Vastartalmú

anyagok

gyémánt

éllel

nem

forgácsolhatók, mert normál körülmények között (600°Cos forgácsolási hőmérséklet felett) vas jelenlétében megindul a gyémánt grafittá alakulása. Vastartalmú kemény anyagok forgácsolására a gyémánt után a második legkeményebb anyag, a köbös bórnitrid (CBN) a legalkalmasabb. Megfelelően merev gépen, edzett kemény anyagok szabályos élű szerszámmal 1 µm körüli pontossággal 10 nm-t meghaladó átlagos érdességgel munkálhatók meg.


Ez

a

pontosság

megmunkálásokkal ultraprecíziós pontosságú

a

hagyományos

elérhető

pontosság

precíziós

pontosság

és

esik,

fokozott

közé

megmunkálásnak

ezért

vagy

az

ultraprecíziós

keménymegmunkálásnak nevezzük. A köbös bórnitrid (CBN) jó hőállósága miatt nem igényel hűtést, azaz környezetbarát között

ezen

megmunkálásnak tulajdonság

tekinthető.

miatt

a

köszörülés

alternatívájaként egyre gyakrabban alkalmazzák.


Többek

9.1. Ultraprecíziós megmunkálások, megmunkáló gép, gyártóeszközök, környezet A napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott úgynevezett ultraprecíz megmunkálás fejlődése a hagyományos és a precíziós megmunkálásokon keresztül a 9.1. ábra segítségével tanulmányozható. :

Következő lapon: 9.1. ábra A precíziós megmunkálás fejlődése. Taniguchi által 1984ben készített és Stout által 1997-ben frissített diagram


Szerszámgépek és eszközök Eszterga és marógépek

100 0.001 in

Köszörûgépek

Normál megmunkálás

10

CNC megmunkálás Leppelõ és hónoló gépek Koordinátaköszörülés

1 µm

(1 µm)

Léptetõ és hónoló gépek

Precíziós megmunkálás 0.1

Nagy pontosságú maszk beállítók Ultraprecíziós gyémántesztergálás

1 µ in

Elhajlási rács szabályozó gép

0.01 Ultraprecíziós megmunkálás 0.001 0.3 nm 0.0001 (1 A°)

Precíziós köszörülés Szuperfiniselés Gyémántköszörülés Gyémántesztergálás

Szabad abrazív megmunkálás

}

1 nm

Elektronikus sugár Gyenge röntgen

Atomrács

Ionsugaras megmunkálás Molekula nyalábos orientációs kristályránövesztés

Litográfia

STM AFM Molekuláris manipuláció

1940

1960

1980

2000

2020


A finom-, különleges- és ultraprecíziós megmunkálások egyik osztályozása 9.2. ábra [159].


9.2. táblázat MEGMUNKÁLÁS

A MINŐSÉG (átlagos) Pontosság

Ra, µm

IT 11

>12,5

IT 9 … IT 10 IT 5 … IT 6 IT 3 … IT 4 < 1 … 0,1 µm

1,25 … 6,3 0,63 … 1,25 0,2 … 0,63 0,001 … 0,08

1. ESZTERGÁLÁS Nagyoló N (normál) S (simító) (IT 8) P (precíziós) F (finom) UP (ultraprecíziós) 2. KÖSZÖRÜLÉS

Nagyoló S (IT 6) F (IT 3)

IT 10 IT 7 … IT 8 IT 4 … IT 6

0,8 … 3,2 0,2 … 1,6 0,1 … 0,4

3. DÖRZSKÖSZ.

N (Normál) UP (ultraprec.)

IT 3 … IT 6 <1µm

0,01 … 0,5 0,001 … 0,05

IT 3 … IT 5

0,01 … 0,2

< IT 7 Előző művelettől (forgácsolás) függ

0,1 … 1,25 felületi rétegtulajdonságok jav.

4. TÜKRÖSÍTÉS (LEPPELÉS) 5. FELÜLETSZILÁRDÍTÓ ELJÁRÁSOK

A különböző megmunkálásokkal elérhető pontosságok és átlagos érdességek


Külső és belső hengeres, sík felületek különleges befejező (finom) megmunkálásai a Gépgyártástechnológia I. című könyvben [44], a felületi hideg képlékeny alakítással végzett finommegmunkálásokat e könyv 7. fejezetében tárgyaljuk.


9.2. A minőség és a megmunkálási ill. gyártási költség kapcsolata A pontosság és felületminőség növelése növeli a gyártási költségeket. Öncélúan nem növelhetjük a minőséget. Funkcionális – működési követelmények – határozzák meg a szükséges minőséget. A minőségnek – a pontosságnak – ára van. Ezt szemlélteti a pontosság – gyártási (megmunkálási) költség ábra (9. 3. ábra).


Relatív megmunkálási költség

KR Ultraprecíziós eszt.

. . .

Tükrösítés Köszörülés Finomeszt.

2 Simító eszt. 1

IT4

IT6

N. eszt.

IT9 Előírt pontosság

9.3. ábra Megmunkálási pontosság és költség kapcsolata Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Itt jutunk el a különleges megmunkálások között az extrém feltételek (igen kis forgácskeresztmetszet, stb.) mellett végzett ultraprecíziós megmunkálásokhoz, elsősorban az ultraprecíziós esztergáláshoz. 9.3. Ultraprecíziós forgácsolás Általános tendencia a gépiparban: • a tűrések szűkülése, a pontosság fokozódása, • a felületminőség javulása, amelynek okai a funkciókból adódnak a kisebb zajszint, nagyobb élettartam vagy meghatározott élettartamra való tervezés,jó fényvisszaverődési képesség, stb. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

A „minőség” az alkatrészrajzról leolvasható, amelynek tényezői: • makrogeometria az alkatrészrajz szerint, mérettűrés, alaktűrés, helyzetpontosság. • felületminőség, mikrogeometria, mikrotopográfia, mikrokeménység (HVµ), szövetszerkezet, maradó feszültség (σm), • különleges anyag, anyagminőség, stb. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Mit határoz meg a minőség? • funkciót, megfelel-e a működési feltételeknek? • élettartamot, tartósságot, kopásállóságot, stb.


9.3.1.

Forgácsleválasztás

jellegzetességei

finom- és ultraprecíz esztergálásnál Kis forgácskeresztmetszet leválasztása (ortogonál vagy szabadforgácsolás) esetén az ideálistól eltérés van, azaz: rn ≠ 0 (élsugár). Nem „él” hanem rn sugarú henger

alakít.

Nagy

forgács

keresztmetszetet

választunk le, ha h > rn(1+sinγn), és kis forgács keresztmetszetet választunk le, ha h ≤ rn(1+sinγn). Az utóbbi eset jellemzi a finom- és ultraprecíz forgácsolást. A forgács tömörödik, ezért

hc > 1. h


9.4. ábra Finomesztergálás (forgácsoló ék) Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

„A” pont: úgynevezett stagnációs pont vagy neutrális pont

(vonal)

kijelöli

az

úgynevezett

hkr

kritikus

forgácsvastagságot: hkr = hkr (Anyag, vc, …, forg. körülményei). η neutrális szög – tájékoztató értéke η ≅ 45°… 55° Ha

A

h > hkr

van forgácsleválasztás,

h < hkr

csak vasalás következhet be.

kritikus

forgácsvastagság

háromszögből: hkr = rn(1-cosη) = (0,3…0,43)rn Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

ABK

derékszögű

9.5. ábra Optimális forgácsvastagság a forgácsoló erő, hőmérséklet és felületi érdesség függvényében Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Élsugár (rn) függ: • szerszám anyagától (összetétel, szemcse átmérő, stb.) • élezés módjától, finomságától • stb. Finomesztergáló gép: pontossági és merevségi követelmények és egyéb feltételek hasonlóak, mint az ultraprecíz esztergánál, csak nem olyan szigorúak. Jellemző pontosság: < IT 6, Ra =0,2..0,63 µm Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

9.3.2.

Ultraprecíziós

megmunkálás

technológiai

tényezői a.) Gyártócsarnok, környezet Az

ultraprecíziós

gépeket

klimatizált

csarnokba

telepítik, ahol a hőmérséklet 20±0.5°C, vagy szűkebb határok között ingadozhat, a relatív nedvességtartalom 50%. A csarnok levegőjének porszegénynek kell lennie. Általában 4000-s tisztaságot írnak elő (4000 db, µm alatti porszem 1 köblábban)[158]. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Jellemző rá az 1µm körüli, vagy annál nagyobb pontosság. Felületminőség: • igen kis érdességek, tükrös felületek, • Ra nm-ben mérhető, • tükrös, jó fényvisszaverőképesség: 95…98%. Összehasonlítás, feltételek: Részben a finomesztergálással egyeznek, de sokkal szigorúbbak, különleges követelmények a megmunkáló rendszerrel

(MKGSI)

és

a

környezettel

(9.6.ábra: Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

szemben

M

K

G

S

I

HKA

AZ ULTRAPRECÍZIÓS GYÁRTÁS MINŐSÉGE

Technológiai adatok

Környezet

Mérések, minőségellenőrzés

9.6. ábra Ultraprecíziós gyártás minőségét befolyásoló tényezők Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

b.) Munkadarab A munkadarabok anyagszerkezeti állapota, az anyag homogenitása, a krisztallitok nagysága és orientáltsága nagymértékben

befolyásolja

a

megmunkált

felület

topográfiáját. Legjobb felület amorf, mikrokristályos vagy martenzites

szerkezet

esetén

érhető

el.

Olyan

megmunkálásoknál, amikor a szerszám eredő sebessége és az atomrács síkjainak az iránya állandó szöget zárnak be (pl. gyalulás), az egykristály anyagnál kiváló felületi minőséget tudnak elérni, jó beállítással. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Anyagminőség: definiált legyen • homogén, • igen finom szemcsés anyag pl. OF-Cu (oxigén mentes - réz) lézertükör számára, nagy tisztaság, jól forgácsolhatóság.


Szemcsehatár Iránysík, törési csúszási felület

S vc 9.7. ábra Ultraprecíziós forgácsolás Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Durva szemcseszerkezetű anyagot forgácsolva jó minőségű nyírt felületet és szemcsehatáron bekövetkező szakadások miatt heterogén felületminőséget kapunk. Ultraprecíziós esztergálás alkalmazásai: • lágy, képlékeny anyagokból készült mdb-ok (ezek nem köszörülhetők, illetve nehezen),


• bonyolult alakzatok (parabola tükör, lencsék), mint például: optikai tükrök (fény- és lézer tartomány), lencsék (fény- és lézer tartomány), fénymásoló dobok, mágneses merev tárolók, videorekorder szalagvezető görgők, hidrosztatikus és pneusztatikus csapágyak, vákuumtömítések, részecskegyorsítók elektródái, nagypontosságú készülékek és szerszámok, mesterdarabok és, műszerek alkatrészeinek gyártása. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

c.) Készülék A munkadarabok befogására vákuumtokmányt használnak.

általában

Üveg és műanyag alkatrészeket gyakran ragasztással rögzítenek (pl. lencsék megmunkálása). Hengeres munkadarabok puhapofás tokmányba, patronba, stb. is befoghatók.


Követelmények: • deformáció mentes befogás, • erőszabályozás (pl.: pneumatikus tokmány, expanziós tüske), • tokmány pofák, - puhák, - méretre szabályozás, „felületi befogás” megvalósítása, • vákuumos befogás, - sík lemezek befogása, pl.: floppy-tárcsák megmunkálása.


d.) Szerszám A lágy és kemény anyagok forgácsolásakor alkalmazott szerszámok mind anyagukban, mind pedig geometriai kialakításukban rendkívüli módon eltérnek egymástól. Lágy anyagok (pontosabban vasat nem tartalmazó anyagok) ultraprecíziós forgácsolására kizárólag természetes gyémánt egykristály élanyagot használnak. Néhány esztergakés élrészt láthatunk a 9. 8. ábrán.


rε κ ≈ 18°

κ ≈ 2°

κ ≈ 45°

Egyélû szerszám

Rádiuszos szerszám

κ ≈ 2°

Fazettás szerszám

9.8. ábra Néhány jellegzetes gyémánt esztergakés Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

A kés jósága szempontjából meghatározó a gyémánt szennyezettsége (tisztasága), él lekerekedési sugara (élessége) az él érdessége és alakhibája. Szférikus

és

aszférikus

felületek

esztergálására

rádiuszos éllel rendelkező szerszámot használunk. Mivel az esztergáláskor a munkadarabbal mindig más élpont (élszakasz) érintkezik, a pontosságot az él geometriai pontossága befolyásolja. Így az élsugár körtől való eltérésének 1 µm alatt kell lennie.


A leválasztható minimális forgácsvastagságot az él lekerekedési sugara (rß) határozza meg. Tükörfelületek esztergálásakor 1 µm körüli előtolással dolgozunk. Ekkor a jól élezett gyémánt él él-lekerekedési sugarának 10 nm-es nagyságrendben kell lennie. Edzett kemény anyagok finommegmunkálására 1-2 µm kristályméretű, kb. 50% köbös bórnitridet tartalmazó szerszámanyagot fejlesztettek ki. Mivel a köbös bórnitrid kristályok mérete az éllekerekedés mértékét (élezhetőségét) is meghatározza (rß=1,5-3 µm), ezért a leválasztható minimális forgácsvastagságot nem célszerű 10 µm-nél kisebbre választani. A forgácsleválasztási folyamatból származó rezgések csökkentése és a merevség növelése érdekében általában keményfémből vagy nehézfémből készített késszárat alkalmaznak. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

• •

• •

• •

Geometria (9.9. ábra): egyélű, éllekerekítés rn << 1µm (10nm igen jó), rn és h viszonya: nyír vagy vasal a szerszám, h > < hkr viszonytól függően Ra=0,08…0,02 µm (hát- és homlokfelületek), Élkialakítás, csúcssugárral, rε: kicsi rε < 1mm, vagy nagy rε = 300…600 mm, fazettával, homlokszög: γ = 0°, γ = 5°…8°, hátszög, α = 8°…15° (anyagminőségtől függ)

9.9. ábra A forgácsoló szerszám geometriai adatai Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Anyaga: D (diamond)

CBN (köbös bórnitrid)

természetes gyémánt, „nem vas” anyagokhoz, vas és ötvözetei, edzett acélok megmunkálásához, a munkadarab pontossága és felületminősége rosszabb lesz.


9.10. ábra Ultraprecíziós megmunkálásokra alkalmazott szerszámok Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

9.11. ábra Mono-kristály gyémánt forgácsolószerszámok


9.12. ábra Ultraprecíz forgácsolás Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

e.) Gép A gépágy alá rezgéscsillapításként csillapító papucsokat vagy légrugókat helyeznek. A gépágyat jó rezgéscsillapító anyagból (gránit, gömbgrafitos öv.) készítik. A főorsó és a vezetékek aerosztatikus vagy hidrosztatikus csapágyazásúak. A CNC vezérlés felbontóképessége (legkisebb programozható inkrementum) 0,1 µm÷0,01 µm, a gép mérőrendszere is általában speciális lézerinterferométeres mérőeszköz, 0,01 µm mérési pontossággal.


Gépágyat jellemzi: •

nagy merevség,

•

gránit, polymerbeton, acél erősítésekkel, gömbgrafitos öntvény,

•

jó rezgéscsillapítás,

•

nem hőérzékeny.


2

3

1. ágy 2., 3. edzett acél vezeték 4. papucs 4

9.13. ábra Ultraprecíziós gépágy (polymerbeton) Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

1

Hajtások: • Főhajtás, fokozat mentes, nem lehet fogaskerék, végtelenített laposszíj hajtás, stb., • nmax=5000…10000 1/min.


Csapágyazás: • hidrosztatikus vagy, • légcsapágyazás, csapágyhézag h ≅ 10µm, p = 6 bar ≅ 0,6 MPa, csapágy felületek: Ra≅0,01µm, futáspontosság (radiális és axiális irányok) ≤ 0,1µm, terhelhetőség, Frad=100…200N, Fax=400…600N.


Vezetékek: • hidrosztatikus, • légpárnás Fsz=600…800N. Vezérlés: • CNC pályavezérlés, • interpoláció (lineáris, cirkuláris). Mérések: • Gépen. Útmérés: lézeres – interfernométerrel (Michelson-féle) pontosság ±1 nm.


9.14. ábra Útmérés elméleti vázlata Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

• Gépen kívül: érintésmentes, lézersugaras hosszmérés. Felületminőség - felületi érdesség vizsgálata:

9.15. ábra Mikrogeometria mérése a) mechanikus gyémánt tapintóval; b) érintésmentes lézeres mérés Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

a)

D: mechanikus gyémánttapintó sugara r = 5µm, Nem ajánlott, mert nem ad helyes adatokat (burkoló felület), karcol, stb. b) L: lézeres, A fényintenzitás dektálás elvből következik, hogy „átlagot mér” (sugár átmérő: 1µm). Környezeti feltételek: • rezgésmentesség → célszerű lengéscsillapító papucsok, • pormentesség, hőmérséklet →légkondicionálás, légzsilipelés. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

alapozás

és

állandóság

1. gép 2. rezgéscsillapító papucs 3. gépalap 4. gumilemez 5. kavicságy 6. külső rezgések

9.16. ábra Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés Gép alapozás a környezettől függetlenített kivitelben

9.17. ábra A Miskolci Egyetem Ultrapecíziós Laboratóriuma


f.) Technológiai sajátosságok A felület érdességére a forgácsolási sebesség általában nincs, vagy csak nagyon kis mértékben van hatással, ezért a fordulatszám sokszor tág határok között változtatható. Így lehetőségünk van a munkadarab tömegének figyelembevételével a legalacsonyabb rezgésszintet megkeresni és azt beállítani. A rezgésre és rezonanciára már a munkadarabok tervezéskor oda kell figyelni.


Technológiai adatok: • Alapelv: igen kis Ac, nagy vc (nagy főorsó ford. szám), • Lehetőség: anyagtól és szerszámtól is függ a konkrét feladaton túl, vc = 200…2000 m/min (pl. UP-1, nmax=5000 1/min), f = 0,5…10 µm/ford, a = 1…50 µm, • Pontosság: 1µm alatt, Ra = 0,08…0,001 µm, tükrös, jó fényvisszaverő felület (fém) (~95…98% visszaverődés). Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Fémek forgácsolásakor általában tiszta petróleumvagy alkohol-bázisú ködhűtést (kenést) alkalmazunk, míg műanyagoknál leginkább vizet. Kiterjedt nagy felületek forgácsolása a kis előtolás miatt sokszor órákat is igénybe vesz. Tehát

a

legapróbb

részletre

kiterjedő

azonos

körülményeket a forgácsolás egész időtartama alatt biztosítani kell.


Kemény,

edzett

acélok

forgácsolásakor

a

forgácsméretek egy nagyságrenddel nagyobbak, az anyag szilárdsága sokszorosan nagyobb mint nem vas

alapú

anyagok

forgácsolásakor.

Ezért

a

forgácsolási erő komponensei is 1-2 nagyságrenddel nagyobbak (Fc=5÷25 N) lesznek. Mindebből az következik,

hogy

amíg

a

gyémánttal

történő

forgácsolást zömében aerosztatikus csapágyazású gépeken végezzük, addig az acélok forgácsolására a jobban

terhelhető,

merevebb,

csapágyazású gépek a megfelelők. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

hidrosztatikus

A szerszám kopási sebessége és a megmunkált felület érdessége nagymértékben függ a forgácsolási sebességtől.

Ultraprecíziós

keményforgácsoláskor

tipikus az olyan forgácsolási sebesség, amelynél a kopási

sebesség

minimális.

Általában

ennél

a

sebességnél kapjuk a legjobb felületi minőséget is. Az optimális forgácsolási sebesség és a felületi érdesség a

szerszám

és

munkadarab

anyagától,

forgácsméretektől, a szerszám él-kialakításától és még számos más tényezőtől függ, amelyre technológiai ajánlások és a tapasztalat nyújtanak támpontot. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

9. FINOM- ÉS ULTRAPRECÍZIÓS MEGMUNKÁLÁSOK

Recommend Documents