Szakmai helyzetelemzés és vezetői program József Attila Általános Iskolája, Esztergom Igazgatói állásának pályázatához
Készítette: Forróné Virág Zsuzsanna
Kapja: Komárom-Esztergom Megyei
Lakcím: Esztergom, Bánomi ltp. 22. II/2.
Intézményfenntartó Központ
Telefon: 33/316-519; 06/70 323 75 50
Tatabánya Fő tér 4.
Esztergom, 2012. február 24..
TARTALOMJEGYZÉK Összefoglalás
3
Bevezetés
4
1. Cél meghatározás
5
1.1.A célmeghatározásból eredő feladatok
6
1.2.Célhoz kapcsolódó vezetői feladataim
7
1.3. A célhoz kapcsolódó alapelveim
8
2.Helyzetelemzés, erőforrás bemutatás
9
2.1. Az iskola környezete, megrendelői kör
9
2.2. Az iskola tanulói
10
2.3. Személyi feltételek
12
2.3.1. Pedagógusok
12
2.3.2. Technikai dolgozók
12
2.4. Tárgyi feltételek
13
2.4.1. Épület
13
2.5. Pénzügyi feltételek
15
2.6. Az iskola kapcsolatrendszere
16
3. Vezetői program
18
3.1. A pedagógiai munka irányításának és ellenőrzésének főbb feladatai
18
3.1.1. Nevelési feladatok
19
3.1.2. Oktatási, szakmai feladatok
21
3.1.3. Az iskola sajátos arculatának megőrzése és megerősítése
24
3.1.4. Az ellenőrzés, értékelés kiemelt területei
26
3.2. Minőségirányítási program
26
3.3. Humán erőforrás fejlesztése
27
3.4. Gazdálkodás
28
3.5. Tárgyi feltételek biztosítása
29
3.6. Kapcsolattartás
30
Mellékletek
2
„ Senki nem lehet vezető anélkül, hogy követőkre találna” /Thomas Gordon/
Összefoglalás
Igazgatói pályázatomban körvonalazni kívánom a József Attila Általános Iskola továbbfejlődésének lehetőségeit. Úgy érzem, hogy az általam leírt vezetői program figyelembe véve az adott személyi, tárgyi és gazdasági feltételrendszert megvalósítható. Felvázolom a legfontosabb célokat, feladatokat, tevékenységi formákat, melyek révén az iskola megtarthatja és megújíthatja sajátos és határozott arculatát. Az elmúlt 21 év alatt, mióta a József Attila Általános Iskola dolgozója vagyok mindig aktív részese voltam az intézmény életének. Voltak az iskola életében nehezebb és könnyebb időszakok is, én azonban mindig: -
hittem és bíztam az emberekben, kollégáimban
-
hittem és bíztam abban, hogy mindenkinek fontos az iskola sorsa,
-
hittem és bíztam benne, hogy egy célért dolgozunk,
-
hittem és bíztam és bízok saját magamban, erőmben, kitartásomban
Ma is hiszek és bízom mindezekben, ezért döntöttem a vezetői program megírása mellett. Elég erőt, kitartást érzek magamban ahhoz, hogy az alkalmazotti közösséggel, a szülőkkel, diákokkal és a fenntartóval együttműködve megvalósítsam elképzeléseimet. Remélem, hogy eddigi pedagógiai és vezetői munkám során elért eredményeim és tapasztalataim alapján lehetőséget kapok arra, hogy az iskola vezetőjeként ismét sikeres munkát végezzek.
3
Bevezetés Az általános iskola feladata, feladatrendszere lényegesen átalakult az utóbbi években. Az új Köznevelési Törvény 10.§-a szerint „ Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.” Ezt a törvényi meghatározást az iskola Pedagógiai Programja eddig is megfogalmazta: ”Az alapfokú nevelés-oktatás keretében ezután is általános műveltséget megalapozó képzés történik oly módon, hogy a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészültek legyenek a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre”.
1
Kiemelt feladatként
jelentkezik programunkban az önálló tanulás képességének elsajátítása, az ismeretek gyakorlati alkalmazása. Az iskola
alsó tagozatában a készségek és képességek
fejlesztése kap prioritást. Ebben a felfogásban a pedagógus dolga, hogy a tanulói öntevékenység feltételét megteremtse, ezért a megfelelő tanulási környezet kialakítása, az új tanulási és tanítási módszerek napi gyakorlattá válása a tanítói, tanári munka megújítását is szükségessé teszi. Az intézmények mindennapi életében a türelmesebb, emberibb világ megteremtésének az igénye jelentkezik, a környezetbarát életvitel kialakításával együtt. Pályázatomban olyan vezetői tervet írok le, mely – az új Köznevelési Törvényt figyelembe véve, az új fenntartó igényeit szem előtt tartva - képes a fent leírt igényeknek megfelelni, együttműködve az iskola minden partnerével, (szülők, diákok, fenntartó, társintézmények). Meggyőződésem, hogy céljaimat csapatmunkával lehet elérni. Terveimet ezután is csak kollégáim segítségével, - a döntések felelősségét vállalva, a jó ötleteket támogatva, de a megalapozott kritikát ezután is elfogadva - tudom megvalósítani.
1
Alapító okirat
4
1. Célmeghatározás Célom, hogy a József Attila iskola „azoknak az iskolája legyen, akiknek fontos, hogy olyan személyiségeket neveljen, akik képességeik, lehetőségeik és céljaik ismeretében képesek az önmegvalósításra, harmonikus szellemi és testi fejlődésre. A művészetek iránt fogékony, fejlett esztétikai érzékkel rendelkező polgárai legyenek a XXI. századnak, akik ismerik és védik természeti környezetüket, ismerik és formálják a körülöttük lévő társadalmat. Tudnak élni jogaikkal és teljesítik kötelezettségüket”.2 Fontos, hogy tanulóink kötődjenek szülőföldjükhöz, városukhoz. Kötődésük erősödjön az értékek megismerésével, mélyüljön identitástudatuk. Ugyanakkor a valóság viszonyrendszerének megértésével az Unió aktív, kreatív, cselekvésre kész, toleráns, a népek közötti megértést segítő, más népek kultúráját megismerni vágyó fiatalok legyenek. E program megvalósítása érdekében kiemelt céljaim: -
A fenntartó által elfogadott jelenlegi, és az új Köznevelési Törvénynek és a NAT-nak megfelelően módosított Pedagógiai program magas színvonalú időarányos megvalósítása ezen belül az egyéni arculat erősítése.
-
Az Intézményi Minőségirányítási Programban meghatározott feladatok időarányos megvalósítása, a szükséges szemléletváltás elősegítése, minőségi körök tényleges működtetése
-
Az egyénre figyelő pedagógia feltételrendszerének megteremtése (heterogén gyerek összetétel).
-
Pedagógus - szülő, pedagógus-diák jó kapcsolatának továbberősítése, a gyermek fejlődése érdekében.
-
Az iskola optimális és egyre inkább európai normához igazodó működésének elősegítése.
2. Ped Program. 5. old.
5
Célom továbbá, hogy: -
A diákok érezzék jól magukat a tanórákon, egyéb programokon, s közben szerezzék meg a megfelelő, használható tudást, mellyel megállják helyüket a középfokú intézményekben és a mindennapi életben is.
-
A megfelelő kompetenciák fejlesztése – szövegértés, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, matematikai készségek- képességek, gazdásági
ismeretek
valamint
társadalmi
és
munkaerő
piaci,
beilleszkedést segítő ismeretek, készségek kialakítása. -
Olyan pedagógiai, munkahelyi klímát szeretnék biztosítani, amelyben a munkatársak, jól érzik magukat, csapatmunkára építő, demokratikus jó légkörben dolgozhatnak, a közösen megfogalmazott célok érdekében.
-
A szülők ismerjék az iskola szakmai emberi kondícióit, szívesen hozzák ide gyermekeiket, legyenek bizalommal az iskola iránt.
-
A fenntartó, egy vele folyamatosan párbeszédben álló, karakteres arculattal rendelkező, hatékony működésű és gazdálkodó iskolát lásson, amelyben a kitűzött minőségpolitikai célok megvalósulnak
1.1 A célmeghatározásból eredő feladatok: A megfogalmazott kiemelt célokból egyértelműen következnek azok a feladatok, amelyeket az iskolának teljesíteni kell. Ezek a feladatok összhangban állnak a törvényi kötelezettségekkel; az új Köznevelési Törvénnyel, az új
NAT-tal, a
2012-ben
módosított Pedagógiai programmal, az IMIP tartalmával. - Az iskolai nevelési eredményességi mutatóinak megőrzése illetve emelése (eredményes beiskolázás, jó hírnév, kiváló tanulmányi eredmények, a középiskolák pozitív visszajelzései ) - A napközis és tanulószobai foglalkozások által elért eredmények megtartása, továbbfejlesztése,
az
egésznapos
iskola
megteremtése.
6
személyi
és
tárgyi
feltételeinek
- A tehetséges illetve hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése, a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek segítése. - A csapatszellem igényének megteremtése illetve fokozása minden kollégánál - Hatékonyabb fellépés az intézményi állagmegóvás érdekében - Az európai normákhoz, a környezettudatos nevelés megvalósításához igazodó udvar, játszóudvar megteremtése. - A gyermek és ifjúságvédelmi
tevékenység kiemelt feladat kell legyen minden
pedagógus számára. - Az elkezdett minőségirányítási program folytatása. A feladatok végrehajtása során az eredményesség, szakszerűség, célszerűség és hatékonyság elérése mellett, rendkívül fontosnak tartom: - a gyermekközpontúságot - a humanizmust (az emberség az egymásra figyelés, a tolerancia, empátia elengedhetetlen egy közösségben) - a demokratizmust (lehetőséget ad a dolgozók, szülők, a fenntartó véleményének meghallgatására, segít a döntések előkészítésében) - az etikai, erkölcsi értékek megtartását, elfogadott társadalmi normák figyelembe vételét.
1.2 Célokhoz kapcsolódó vezetői feladataim: -
Egyénileg és intézményesen is támogatni kívánok minden törekvést, amely a színvonalasabb pedagógiai munka, a sajátos arculat, a gyerekek sokoldalú fejlesztésére szolgál.
-
Igyekszem ehhez megteremteni a szüksége tárgyi és személyi feltételeket, figyelembe véve a fenntartó által biztosított költségvetést
-
Szeretnék élni minden olyan lehetőséggel, amellyel az iskola felnőtt közösségének munkakörülményeit javíthatom, a jó munkahelyi légkört erősíthetem, elősegíthetem.
-
Igyekszem felkutatni azokat a forrásokat, amelyekből a költségvetés keretein túl biztosíthatom a tárgyi feltételek javítását, csökkenthetem és ésszerűsíthetem a felhasználásokat, takarékosabban tudom kezelni a költségvetést (pályázatok, szponzorok, bérleti díjak, alapítványok)
7
-
A dolgozók munkájának értékelését személyre szóló munkaköri leírással kívánom segíteni
-
Ellenőrző munkámban a feladatok kellő időben és minőségben való magvalósítására törekszem.
-
Az ésszerűség határán belül igyekszem minden iskolai partner elégedettségét kivívni.
-
Minőségközpontú gondolkodásmódot és a minőségtudat erősítését szeretném elérni minden dolgozónál.
1.3. A célokhoz kapcsolódó alapelveim az iskolavezetői munkámban: - Igyekszem, hogy a lelkiismeretesség és az emberség mindenkor felismerhető legyen döntéseimben. - Kiegyensúlyozottságot és bizakodottságot kívánok mutatni munkatársaimnak, pozitív hozzáállást a munkához.. - Nem igazgatni, vezetni szeretném kollégáimat. Hatalmi szó nélküli lehetőségeket keresek vezetői munkámban. - Törekszem arra, hogy a demokratikus vezetés szabályait mindig betartsam; vállalom a kollégák és a szülők mindenkori korrekt tájékoztatását, véleményük kikérését, meghallgatását és a döntésekkel járó egyszemélyi felelősséget is. - Fontosnak tartom a
fegyelmezett munkavégzést, de ugyanakkor
a kellő
rugalmasságot is – amely figyelembe veszi a törvények mindenkori betartását és betartatását. - A célirányosság, a követhető, teljesíthető, mérhető és vonzó célok kitűzése, a jól átgondolható
feladatok
és
tervek
végrehajtása
könnyebben
lebonyolítható,
megszervezhető, ezért törekszem ilyenek kitűzésére. - A gyerekek érdekei döntéseim meghozatalánál mindenkor az első helyen állnak majd. - A csapatépítést fontos feladatomnak tartom, meggyőzni, fejleszteni, ösztönözni szeretném kollégáimat. Mindenkinek igyekszem olyan feladatot adni, mely testhezálló és amelyet magas színvonalon tud teljesíteni.
8
- Igyekszem stratégiákban gondolkozni, keresni
az alternatív, mindenki számára
elfogadható megoldásokat.
2. Helyzetelemzés, erőforrás bemutatás A mai iskolának új elvárásoknak kell megfelelnie. A szülők ma már nem egyszerűen beíratják gyermekeiket az iskolába, hanem körültekintő tájékozódás után választanak iskolát. Tudni szeretnék milyen könyvekből és milyen módszerek alkalmazásával kik nevelik-oktatják majd gyermekeiket az iskolában. Igyekeznek tájékozódni a tárgyi feltételrendszerről, a tanórán kívüli foglalkozások lehetőségeiről. Garanciát is várnak minderre!
2.1. Az iskola környezete, megrendelői kör A gyermekek legnagyobb része az iskolát kétfelől közrefogó lakótelepről jár ide, de körzetünkhöz tartoznak Esztergom dinamikusan épülő, fejlődő kertvárosias részében lakó családok gyermekei és a falusias szerkezetű Szentgyörgymező városrész lakó is. Beiskolázási körzetünk városrészek szerint: Szentgyörgymező, Petény, Búbánatvölgy, Szamárhegy, Szentjánoskút, Bánom, Szentanna, Várnegyed. A városban és a környéken is jó hírnevet szerzett közösségünk, így több tanuló is jelentkezik intézményünkbe más iskolák körzetéből, illetve a környező településekről is. A beiskolázott tanulók lakóhelyi környezete tehát sokszínű. A jellegükben erősen különböző területek többféle szülői és gyermeki igényt, magatartásformát és szociokultúrális hátteret jelentenek. A helytelen magatartási formák széleskörű elterjedése fenyegeti tanulóinkat. Mindez komoly feladatok elé állítja az iskola tanárait, különösen az osztályfőnököket és a gyermekvédelmi felelőst. A felnőtt társadalom megosztottsága a gyermekközösségekben is jelentkezik. Ez a kettősség határozza meg az iskola két legfontosabb feladatát is: a tehetséggondozást és a felzárkóztatást.
9
2.2. Az iskola tanulói
A város egyik legnagyobb iskolája, jelenleg 398 gyermek „második otthona”. Ebből 210 fő 8 alsó tagozatos, 188 fő 8 felső tagozatos tanulócsoportban végzi tanulmányait. Az osztálylétszámok az alsó tagozaton elérik, némely osztályban meghaladják a törvény által előírt maximum osztálylétszámot, a felső tagozatban a 6. osztályokban meghaladják az átlaglétszámot. Az intézményben 8 napközis csoport működik és egy iskolaotthonos osztály. Napközis csoportjaink átlaglétszáma eléri, néhol meghaladja a törvényben előírtakat. Az intézményi közétkeztetést sajnos egyre kevesebb tanuló veszi igénybe. A József Attila iskola tanulói nagyobb részben érdeklődő, minden újra nyitott, kreatív gyerekek. Ezt bizonyítja az is, hogy évről-évre sok gyermek indul különböző iskolai, városi tanulmányi - és sportversenyeken. Gyakran jutnak el területi, megyei, sőt országos fordulókra is, ahol szintén jó eredményekkel büszkélkedhetünk. Sok szülő bevallottan azért választja iskolánkat, mert az évek során a 8 és 6 osztályos gimnáziumokba sok tanulónk nyert felvételt. Ez okozza azt is, hogy 7. 8. évfolyamon egyre kevesebb a tanulói létszám. A nálunk végzett nyolcadik osztályosok is megállják a helyüket a különböző középiskolákban. Az intézményben a szülői elvárásoknak megfelelően 2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben, választhatóan emelt óraszámban folyik a matematika. és az angolnyelv oktatás,melyre eddig a fenntartó többletóraszámot biztosított. A tehetséges tanulók gondozása mellett nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók,
a
részképesség-zavarokkal
küszködő
gyermekek
felzárkóztatására,
fejlesztésére is. A nevelési tanácsadóba, a megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság elé, Gyógypedagógiai Főiskola Bizottsága elé küldött tanulóinknál bebizonyosodott, hogy a kért vizsgálatok mindenhol indokoltak voltak. A kapott vizsgálati eredmények
10
ismeretében,
végzett
gyógypedagógusok
foglalkoznak
a
gyerekekkel,
de
az
osztálytanítók és szakos kollégák is egyéni fejlesztéssel segítik a lemaradó tanulókat. Az egyéni fejlesztést segítik az iskolába lépő gyerekek körében végzett DIFER mérések. Az iskola korlátozott számban (osztályonként 2-3 fő) felvállalta az ép értelmű testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető valamint organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, oktatását. Diákönkormányzatunk aktívan vesz részt az iskola életének alakításában. Ötleteikkel, véleményükkel, esetleg kritikájukkal segítik, hogy az iskola mindenki számára elfogadható, kellemes, ugyanakkor értelmesen beszabályozott “munkahellyé “ váljék. A diákönkormányzat munkájának megfelelő segítése, az iskolai demokrácia fejlesztése, felkészíti a tanulókat a döntéshozatalra és a társadalmi részvételre. Célom, hogy a diákönkormányzati munka során: -
a diákok tanulják meg érdekeiket kulturáltan érvényesíteni, képviselni a megfelelő iskolai fórumokon
-
az általuk szervezett közösségi programok legyenek hagyományteremtők
-
a diákokkal olyan partneri viszonyt szeretnék kialakítani, mely elősegítheti az esetleges konfliktusok kulturált rendezését
-
kiemelt feladatomnak tartom, hogy a tanulók ne csak jogaikat, de kötelességeiket is ismerjék és gyakorolják
A
diákönkormányzat
a
nevelőtestület
véleményének
kikérésével
működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. „A demokráciát nem hirdetni, hanem szervezni kell.” ( Eötvös József)
11
dönt
saját
2.3. Személyi feltételek 2.3.1. Pedagógusok Iskolánk tantestülete jól képzett, lelkes, nagy tapasztalattal rendelkező, kiváló módszertani felkészültségű pedagógusokból áll. A szakos ellátottság 100%-osnak mondható. Jelenleg 35 pedagógus dolgozik az intézményben. A pedagógusok közül 29 fő végzett tanítóképző főiskolát, akiknek többsége szakkollégiumi képesítéssel is rendelkezik. A 13 fő tanárképző főiskolát végző kolléga közül 11-nek tanítói képesítése is van. 4 fő egyetemet végzett. Szakirányú továbbképzési szakon 7 fő kapott diplomát, 9 fő szakvizsgával is rendelkezik. A kollégák szívesen vesznek részt továbbképzéseken. Minden új iránt érdeklődő és fogékony munkatársak. Azt gondolom, hogy az intézmény dolgozóinak képzettsége, gyakorlata, általános emberi értéki jelentik a legnagyobb erőforrást ahhoz, hogy az új kihívásoknak megfeleljen az iskola. Eddigi tapasztalatom szerint a nevelőtestületet a tenni akarás, a magas színvonalú szakmai munka jellemzi. Minden kolléga képes a folyamatos fejlődésre, célok kitűzésére és felvállalására. 2.3.2. Technikai dolgozók: A pedagógusok munkáját 4 fő segíti: - iskolatitkár-gondnok 1 fő - pénzügyi előadó
1 fő félállásban
- portás
2 fő
- karbantartó
1 fő
Iskolázottsági adataik:
- felsőfokú mérlegképes könyvelő és Tb. ügyintéző C típusú német nyelvvizsgával - közgazdasági érettség - szakmunkás bizonyítvány
12
Az iskola takarítását jelenleg közhasznú munkások látják el, kik nem tartoznak az iskola állományába. Fontos, hogy megválasztásom esetén a technikai dolgozókat nem kiszolgáló személyzetnek, hanem feltételteremtőknek, az iskolai munka segítőinek
kívánom
tekinteni 2.4. Tárgyi feltételek 2.4.1. Épület Az 1984-ben átadott intézmény eredetileg 16 tantermes iskolának épült, de kezdettől fogva, közel két évtizedig, húsz fölött volt a tanulócsoportok száma, mely az utóbbi években 16 tanulócsoportra csökkent. Ennek részben a demográfiai hullámvölgyre, részben a városban azóta beindult egyházi intézmény elszívó hatására, a 6-8 osztályos gimnáziumokba aránylag nagy számban felvett tanulókra és egyéb okokra vezethető vissza. Az épület adatai: Alapterülete:
4098 m2
Tornaterem:
605 m2
Ebédlő:
154,6 m2
Aula:
166,2 m2
Könyvtár:
90 m2
Stúdió:
mely mindenképen felújításra szorul
Intézményünkben van megfelelő számú fiú és leány öltöző zuhannyal, szertárak, orvosi szoba, felzárkóztató szoba, büfé, porta, a technikai dolgozóknak öltöző helyiség. Szaktantermekkel is rendelkezünk úgy, mint: -
számítástechnika
-
fizika-kémia előadó
Az épület mellett hatalmas udvar, sportpályák (teniszpálya, kézilabda pálya, futópálya) és játszótér is található, mely jól szolgálja a gyerekek mozgásigényének kielégítését az óraközi szünetekben, azonban állapotuk mindenképen felújításra szorul. Az iskola megfelelő infrastruktúrával rendelkezik: két telefonvonallal, faxszal, 2 másolóval, Internet hozzáféréssel.
13
Az utóbbi időszakban csak a legfontosabb felújításokra, állagmegóvásokra került sor. A karbantartási munkákat az iskola karbantartója
folyamatosan végzi, de hamarosan
szükség lenne nagyobb felújításra (játszótér, udvar, tantermek és mellékhelységek tisztasági meszelése) esetleg beruházásra (tető szigetelése, fűtésfelújítás, nyílászárók cseréje, világítás korszerűsítés) . Tornatermünk, kettéválasztható, így egyszerre két osztálynak tudunk tornaórát tartani, amire szükség is van, mert csak így oldható meg, a mindennapos testnevelés. A 2010/11 –es tanévben kialakított tornaszobánkban folynak a gyógytestnevelés órák. Az aula jól használható kiállítások, közösségi programok rendezésére, Itt zajlanak rossz idő esetén az iskolai ünnepélyek is. Ebédlőnket ( kb 80 férőhelyes) a gyermekek étkeztetésén kívül alkalmanként pódium és szakmai előadások, hangversenyek, irodalmi műsorok megtartására is használjuk. Könyvtárunk, mint a Városi Helischer József Könyvtár letéti könyvtára működik, megközelítőleg 16 ezer kötettel. A fenntartó váltás miatt azt gondolom, hogy fontos lenne minél előbb tisztázni az iskolai könyvtár helyzetét. Megválasztásom esetén - élve a törvény adta lehetőséggel és visszaállítva az eredeti állapotokat – önálló iskolai könyvtárost szeretnék alkalmazni, bár a városi könyvtár dolgozói sok munkájuk mellett is
a lehetőségekhez képest szolgálják a gyerekek
olvasóvá nevelését, a pedagógusok felkészülését, a tanulók kutató munkáját, mégis úgy érzem, hogy egy iskolai könyvtáros alkalmazása nagyobb lehetőséget biztosítana mindenki számára és levenné a terhet a városi könyvtár dolgozóiról, akik így is nehéz körülmények között dolgoznak. Iskolánk pedagógusai számára tanári szoba áll rendelkezésre 42 férőhellyel, és egy kikapcsolódásra alkalmas „beszélgető sarokkal”. A tanári szobában kettő számítógép segíti a kollégák munkáját, melyek számát az elkövetkező időkben növelni szeretnék. A testnevelőszakos kollégák külön tanári szobával rendelkeznek a tornaterem és az öltözők folyosóján. A 2000-ben kialakított tárgyalóteremre nagy szükség volt. Itt folynak a kibővített vezetőségi megbeszélések, a vendégek fogadása. Szeretném, ha az elkövetkező években a
kollégák itt fogadhatnák a szülőket is egyéni beszélgetésre, ha négyszemközti
beszélgetést tartanak szükségesnek. Fontos, hogy a szülők, mint legfontosabb
14
partnereink, kulturált körülmények között tudják
megbeszélni problémájukat,
gondjaikat a pedagógusokkal. Az igazgató és helyettes egy irodában dolgoznak, mely közvetlenül kapcsolódik a gazdasági irodához és a tanári szobához is. Ezt a munkahely kialakítást magam is jónak tartom, így az információáramlás gyors és szorosabb lehet a közös munka. A gazdasági irodában dolgozik a gondnok - iskolatitkár, és - négy órában alkalmazott pénzügyi előadó. Ahogy már említettem, portásaink és a takarító személyzet számára külön helység áll rendelkezésre. Az épületben található még melegítőkonyha, melyet a GASTROM üzemeltet és egy főzőkonyha, melyet jelenleg egy külön szerződés alapján a Balassa Bálint SZKI tankonyhaként működtet. 2.5. Pénzügyi feltételek Az intézmény az alapító okirat szerint részben önálló gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdálkodási feladatait 2012 01.01-től a MIK látja el. Természetesen az állami normatíván és a fenntartó által nyújtott kiegészítéseken kívül pályázati forrásokat is igyekszik igénybe venni az intézmény. Az elkövetkező időszakban az új fenntartó információim szerint új gazdasági struktúrát fog megvalósítani, melyet még nem volt alkalmam megismerni. Az iskola nehéz anyagi helyzete miatt továbbra is számítok a szülők segítségére mindenben, (festés, kertrendezés, alapítványi támogatás, kisebb javítási munkák stb.). Az Esztergomi Józsefes Diákokért Közhasznú
Alapítványunk is minden évben
támogatja az iskolát. Az iskola költségvetésében évek óta nem szerepel felújítás. Az eddigi fenntartó – a város szűkös anyagi helyzete miatt - csak a balesetelhárítási munkákhoz és a legszükségesebb javításokhoz biztosította az anyagi fedezetet. Nagy szükség lenne az iskola teljes, átfogó felújítására, mivel a mi iskolánk az egyetlen esztergomi iskola, ahol az átadás óta nem történt nagyobb felújítás.
15
2.6. Az iskola kapcsolatrendszere A belső kapcsolatrendszer: Egy intézmény, főleg egy általános iskola, külső, belső kapcsolatrendszere meghatározó az intézmény életében. A jó iskolavezető feladata, hogy jó viszonyt alakítson ki az alkalmazottak között, hogy egy valódi alkotóközösséget hozzon létre. Kialakításához jó kommunikáció, őszinteség, a másik munkájának megbecsülése és elismerése szükséges. Ezen a téren úgy érzem még vannak feladataink. A jó klíma kialakítása során feltétlenül támaszkodni kell a Közalkalmazotti Tanács, a Szakszervezet és a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség ötleteire, véleményére és kritikájára is!
A külső kapcsolatrendszer fő pillérei: - szülők, - fenntartó, - társintézmények, - külföldi kapcsolatok, Az iskola szülőkhöz fűződő kapcsolata megfelelőnek mondható. A szülői szervezet tagjai aktívan részt vesznek az iskola életének alakításában, programok szervezésében, lebonyolításában. Úgy érzem, hogy ezen a kapcsolaton azonban még lehet és kell javítanunk.
Megválasztásom
esetén
szeretnék
jobban
odafigyelni
a
szülők
kéréseire,ötleteire. Új formákat, alkalmakat keresni a kapcsolattartásra. Nem csak a “hivatalos” fórumokon, - mint szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, SZM értekezletek - hanem közös osztálykirándulások, ünnepélyek, kiállítás megnyitók (sajnos ezek az utóbbi években egyre ritkábbak!), vásárok, bálok, színházlátogatások baráti beszélgetések, Szülők Akadémiája előadássorozat alkalmával is közelebb kerülni hozzájuk. A fenntartóhoz fűződő kapcsolatrendszert elsősorban a jogszabályok foglalják keretbe.
16
Nagyon fontos, hogy egy vezető naprakészen tartson lépést a törvényi változásokkal, tudja értelmezni és alkalmazni a rendeleteket és törvényeket . Alapelvem, hogy a fenntartóval az intézményről közölt információk mindig legyenek korrektek, tényszerűek és számon kérhetők. A kapcsolatot nagyban meghatározzák a költségvetési kondíciók is, ezért fontos, hogy mindkét fél legyen kész a kompromisszumra. A
társintézményekkel
(óvodák,
iskolák,
könyvtár,
múzeumok,
művelődési
intézmények) az intézmény kapcsolata jónak mondható. Az utóbbi időben különösen a Balassa Bálint és a Duna Múzeummal sikerült jó kapcsolatot kialakítani, melyet a későbbiekben szorgalmazni és erősíteni kívánok. Fontos ez azért is, mert a következő években kiemelt feladata lesz minden iskolának a honismereti és környezettudatos nevelés. Az iskolának jelenlegi külföldi kapcsolatai a határán túli magyar iskolákkal úgy érzem az utóbbi időben gyengült. Szeretném felújítani, megerősíteni kapcsolatainkat a következő intézményekkel, annál is inkább, hogy a Köznevelési törvényben foglaltak szerint, tanulóink közelebbről is megismerkedhessenek a határon túl élő magyar gyermekek életével, az ott található magyar történelmi és kulturális értékekkel. Fel kell újítani, illetve erősíteni kell kapcsolatainkat a következő intézményekkel: Ady Endre Magyar Tannyelvű Alapiskola - Párkány Fogarassy Mihály Ált. Isk.. - Gyergyószentmiklós Thurzó Lajos Ált. Isk. - Zenta Természetesen fontos, hogy más országok nem magyar nyelvű intézményeinek életét is megismerjük és megismertessük. Így felújítanám kapcsolatunkat a japán Hamamatsu város alapiskolájával és testvérvárosunk Gnieznó 5. számú A. Fiedler iskolájával,és a mainthali Eric Kasner iskolával is.
17
3. Vezetői program „ A vezetés cselekvést jelent, nem pozíciót.” (Donald H. McGannon) Vezetői feladataimat demokratikus és innovatív légkörben, a meglévő struktúrát továbbfejlesztve, a vezetési funkciók – tervezés, szervezés, döntés, irányítás, ellenőrzés, értékelés – összhangjának megteremtésével és az új törvényi előírásoknak megfelelően az egyszemélyi felelősség vállalásával kívánom elvégezni. Vezetői munkámban a humanizmust, a segítőkész magatartást, a szakmaiságot helyezem előtérbe. Törekszem arra, hogy minden munkatársamban felfedezzem, erősítsem és segítsem kibontakozni azokat az értékeket, amelyek megfelelő motiválással és lehetőségek megteremtésével az iskola javára fordíthatóak. Ösztönözni szeretnék: - az erkölcsi elismerés módszerével - a megfelelő hangnem alkalmazásával - példaként való kiemeléssel ( Az anyagi elismerésnél is fontosabbnak tartom, ha a kollégák érzik, hogy figyelnek munkájukra, figyelembe veszik véleményüket – egyszóval törődnek velük!)
3.1. A pedagógiai munka irányításának és ellenőrzésének főbb feladatai Az új Köznevelési Törvény elfogadásával sok feladat hárul minden iskolára, így ránk is. Meg kell alkotnunk iskolánk új pedagógiai programját. Ebben rögzíteni kell az iskolában folyó nevelés-oktatás célját, elveit, feladatait, eszközeit és eljárásait. Vezetési tervemet erre, a majd közösen összeállított programra kell felépítenem. A továbbiakban azokat a tartalmi elemeket emelem ki, melyeknek megvalósítási lehetőségei biztosítottak az intézményben, ugyanakkor meghatározzák az iskola egyéni arculatát.
18
Az iskolánknak – az eddigi tapasztalatokra és hagyományokra alapozva – alapvető célja kell, hogy legyen; a biztonságos tudás elsajátíttatása, a tehetséggondozás, a személyiségfejlesztés, a hátrányok csökkentése, a meglévő szociokulturális különbségek kiegyenlítése. Mindezek mellett kiemelt feladatként szeretném kezeli, az emelt óraszámban tanított tantárgyakon kívül, művészeti és természettudományos
oktatást, és a környezeti
nevelést. 3.1.1. Nevelési feladatok Házirendünk következetes betartásával és betartatásával meg kell erősítenünk iskolánk értékrendjét. Szeretném újra bevezetni az évenként elvégzett neveltségi szint mérését a 8. osztályosok körében, ezzel is segíteni a kollégák, szülők, középiskolák munkáját a nevelés terén. Mai rohanó és türelmetlen világunkban meg kell tanítani gyerekeinket a toleranciára, az empátiára, a helyes konfliktuskezelésre. Ebben feltétlenül támaszkodni kívánok a szülői közösségre is, hiszen nagyon fontos a hármas egység szem előtt tartása: szülő, gyermek, pedagógus hármas egysége. Ebben nagy segítséget jelent majd az erkölcsi nevelés tantárgy bevezetése is. Azonban mindezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha magunk is gyakoroljuk kollégáinkkal ezeket a viselkedési formákat. A megfelelő, gyors információáramlással, kommunikációval, a problémák azonnali helyes lereagálásával sok félreértést és konfliktust megelőzhetünk, elkerülhetünk, megoldhatunk. Kiemelt feladatok a nevelés terén: -
a tanulók (egyének) minél jobb megismerése, fejlődésük értő követése és fejlesztő értékelése
-
az osztályközösségek fejlesztése
-
az egyéni fejlesztéshez szükséges optimális légkör megteremtése
-
az identitás tudat, a hazaszeretet erősítése
-
az erkölcsi normák megismertetése és megkövetelése
19
Az egyes tantárgyak osztályozása mellett a szóbeli szöveges értékelésre is nagyobb hangsúlyt kívánok fektetni, hogy a szülők és pedagógusok együttműködése, a gyerekek fejlődése érdekében, hatékonyabb legyen, a szülők számára informatívabb, a szülői segítést jobban körülhatároló értékelést nyújtson gyermekük neveltségi szintjéről is. Az új Nemzeti alaptervben is szereplő fejlesztési területek és nevelési célok: - az erkölcsi nevelés - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - a családi életre nevelés - a testi és lelki egészségre nevelés - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - fenntarthatóság, környezettudatosság - pályaorientáció - gazdasági és pénzügyi nevelés - médiatudatosságra nevelés - a tanulás tanítása A kiemelt feladatok érdekében az alsó tagozat 4. évfolyamában újra be kívánom vezetni, a felső tagozat évfolyamain meg kívánom emelni az osztályfőnöki órák számát és kötelező óraként ismét bevezetni
a dráma és honismeret tantárgyak
oktatását. A gazdasági nevelést a felső tagozatban továbbra is szakkör formájában szeretném működtetni, míg az alsó tagozaton pedig tantárgyakba építve, illetve napközis foglalkozások keretén belül oldhatnánk meg a nevelési terület oktatását. Mint ÖKO iskola, természetesen nagy hangsúlyt kell fektetni a gyerekek környezettudatosságra, a fenntarthatóságra nevelésére is. Ebben feltétlenül számítok a szülők segítségére! ( Szelektív szemétgyűjtés, biokert kialakítása szülői felajánlással, papírgyűjtés, az iskola udvarának gondozása stb.)
20
3.1.2. Oktatási, szakmai feladatok Megkülönböztetett figyelmet kívánok fordítani a következőkre: -
tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való egyéni, differenciált foglalkozás
-
a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekkel való bánásmód
-
a szociális hátrányok miatt lemaradók segítése, támogatása az iskola eszközeivel
-
a tehetséges tanulók gondozása
Az új Nemzeti alaptantervben meghatározott legfontosabb oktatási feladatok: -
az erkölcstan oktatása
-
egész napos iskola
-
a mindennapos testnevelés
-
a mindennapos művészeti nevelés
-
az idegennyelv-oktatás
A kilenc
kulcskompetencia továbbra is meghatározó szerepet játszik a magyar
közoktatásban: - anyanyelvi kommunikáció - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai kompetencia - természettudományos és technikai kompetencia - digitális kompetencia - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - hatékony, önálló tanulás Nyomon követem, hogy a Pedagógiai programunkban meghatározott fejlesztési követelmények hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. (pl. pedagógusok tanügyi dokumentumainak megtervezése és tartalmi megvalósítása a gyakorlatban, az értékelés
21
szintjén) Nagy hangsúlyt kívánok fektetni a helyi tantervre alapozott
fejlesztési
feladataik integrálására a tanmenetekbe és a tanítási gyakorlatba. Az alsó tagozatban kiemelt hangsúlyt kap a képesség fejlesztés, meg kell alapozni a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazását. A PISA mérés és az országos kompetencia mérések eredményei is azt erősítik, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlatiasabb, használható tudás elsajátíttatására. Az elméleti tudás átadása mellett a tevékenykedtető, az egyéni haladási ütemet biztosító oktatást kell megvalósítanunk. A József Attila iskola nevelőtestületének felkészültsége, fogékonysága, érdeklődése, innovativitása biztosíték arra, hogy ez a szemléletváltás folyamatosan erősödjék a következő években. E feladat tartalmi megvalósításának segítése kiemelt figyelmet érdemel. A Köznevelési törvény által – 2013-tól biztosított lehetőség - (27.§ (2), 46.§ (1), 55.§(1) kihasználása, az egyénre figyelő, felzárkóztatást és az eltérő fejlődési ütemet figyelembe vevő fejlesztést és a szabadidő hasznos értelmes, a gyermek számára is érdekes eltöltését kell, hogy szolgálják. Fontos feladatként jelentkezik az idegen nyelvek megszerettetése, az eredmények javítása az összes évfolyamon. Az elmúlt évek adataiból kitűnik, hogy lényegesen kevesebben választják a német nyelvet iskolánkban. Ez részben érthető, hiszen az Európai Unióban az angol a hivatalos nyelv, de mint esztergomi gyermekeknek fontos lenne, hogy a városban várhatóan növekvő idegenforgalom miatt egyre többen beszéljék a német nyelvet is. Térségünkben az Európai Uniós munkaerőpiac valós igényei is a német nyelv ismeretét követelik meg. Szeretném felújítani a kapcsolatot – a mainthali Eric Kästner iskolával, hogy csereprogramok segítségével megszerettessük a gyerekekkel is a német nyelvet. Nyelvtanulással kapcsolatos távlati elképzelésem, hogy a 7. 8. évfolyamon nyelvből jó eredményt elért gyerekek számára a délutáni órákban szakköröket biztosítanék német, angol és francia nyelvből. A honismereti oktatás mellett az eddigi fenntartó által, a 8. osztályosoknak biztosított helytörténeti órák keretében, a várostörténeti ismeretek elmélyítése és valós
22
élményekkel való megerősítése fontos feladatként jelentkezik, melyhez iskolai szintű múzeumi hét beiktatását is tervezem a jövőben az iskola munkatervébe. Célom a számítógép fokozatos bevonása a tanítási gyakorlatba. El kívánom érni, hogy az elkövetkező években minden osztályteremben rendelkezésre álljon a tanulók és kollégák részére a számítógép. Használatával könnyebb a differenciált munka az órákon, a hátrányos helyzetben lévő tanulók is könnyebben hozzájuthatnak a legfontosabb ismeretekhez, újdonságokhoz (Internet). Az új gépek beszerzéséhez a költségvetési lehetőségek mellett, pályázatok, szponzorok segítségét kívánom igénybe venni. Az utóbbi években iskolánk multimédiás eszközökkel gazdagodott, melyek segítségével az elkezdett média terem kialakítását szeretném befejezni és minden gyermek és kolléga számára elérhetővé tenni. (Délelőtti oktatás, délutáni foglalkozások) A kulcskompetenciák között szerepel a vállalkozói ismeretek megtanítása is az általános iskolában. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ennek e kompetenciának erősítésére, tanítására végzett kollégánk van, aki már a tavalyi tanévtől szakkör formájában oktatja a gazdasági ismereteket. Ezt a szakkört a következő években is működtetni kívánom. Környezeti nevelés: a gyerekek elméleti ismereteinek gyakorlati megvalósítsa elsősorban saját közvetlen környezetükben – az iskola épületében és udvarán – valósuljon meg. Iskolánk tanulóival is jobban kell tudatosítani, hogy környezetünk védelme, szépítése saját jövőnket biztosítja. Pedagógiai programunk Környezeti nevelési program c. fejezetében célul tűztük ki, hogy tanulóink képesek legyenek a harmonikus, szép környezet befogadására, megóvására, a helyi értékek és problémák feltérképezésére, célok megfogalmazására. Feladatunk, hogy a környezetünknek és az egészségünknek legkevésbé ártó, okos magatartást alakítsunk ki a gyerekekben. Az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó és emberbarát legyen. Ebben szeretném a szülők segítségét is igénybe venni. Támogatásukkal, munkájukkal, szakmai tanácsaik, útmutatásaik alapján szeretném megújítani szűkebb környezetünket, udvarunkat, hogy gyermekeink az óraközi szüneteket kellemes, szép környezetben tölthessék.
23
Megfelelő motiválással, dicsérettel, a munkák elismerésével el kell érni, hogy tanulóink ne csak védnökséget vállaljanak az iskolaudvar egy-egy – kisebb területe felett, de azt egész évben folyamatosan gondozzák is. Iskolánk a 2010/2011-es tanévben elnyerte az ÖKO iskolai címet. Az elkövetkező években mindenképen szeretném kihasználni a cím által biztosított lehetőségeket és mint vezető szeretném tovább képezni magam ezen a téren is. A
szociális
hátrányok
leküzdésére
felzárkóztató
programot
kívánok
megvalósítani a következő években. Ebben támaszkodom elsősorban az ifjúságvédelmis kollégára, végzett gyógypedagógusainkra, de minden kollégára is. A törvényi rendelkezés életbelépéséig (egész napos iskola) tovább kívánom szorgalmazni iskolaotthonos osztályok indítását, hiszen tapasztalom, hogy egyre nagyobb az igény e képzési formára. Szintén a szülői igényekhez igazodva – a törvényi kereteken belül – biztosítani kívánom a szabad pedagógusválasztás lehetőségét. Elképzelésem szerint a kollégáknak „új tanárszerepre” kell készülniük az elkövetkező években. A tanár új szerepe: - mediátor – a tudás megszerzésének irányítója, kevésbé „átadója” - a felfedező tudás vezetője 3.1.3. Az iskola sajátos arculatának megőrzése és megerősítése Sok éven keresztül a József Attila iskola felvállalta a városban a művészeti nevelés nehéz feladatát: évfolyamonként indítottunk dráma, zene (furulya, gitár) és hagyományokra épülő vizuális oktatást Nagy örömmel tapasztaltam, hogy az új NAT ismét nagy hangsúlyt fektet a művészeti nevelésre, hiszen a művészeti képzés közösségformáló és nevelő erő. Távlati terveim között szerepel, hogy az iskolában újra lehetőséget kapjanak a diákok a művészeti tárgyak tanulására választható foglalkozás keretében, szakkörökben, délutáni foglalkozásként. Iskolánk a városban elsőként hozott létre iskola galériát : a „Bánomi Galériát” Az utóbbi időben évről évre ritkultak a Bánomi Galéria kiállításai, melyek lehetőséget
24
adtak iskolánk volt tanulóinak, illetve városunkban élő fiatal és már ismert művészeinek is műveik bemutatására. Ezek az alkalmak jó apropói voltak a kötetlen beszélgetéseknek, ismerkedéseknek, az iskola bemutatásának is. Közelebb hozták a szülőket, pedagógusokat és a városban lakó embereket is egymáshoz.. Megválasztásom esetén újra szeretném beindítani a Bánomi Galéria rendszeres kiállításait. A természettudományos tantárgyak oktatása is egyre nagyobb hangsúlyt kap országosan is. Szeretném a József Attila iskolában is tovább erősíteni ezt a vonalat, hiszen a területi Zrínyi Ilona matematikai versenyeken – melyet évek óta iskolánk szervez! - a Kalmár versenyeken, biológiai és kémia versenyeken tanulóink eddig is szép eredményeket értek el. Szeretném, ha az Ifjú Fizikus szakkörünk is újra éledne, hiszen kiváló kollégáink vannak, akik nagy lelkesedéssel, szakmai hozzáértéssel készítették tanulóinkat ezekre a versenyekre. Az iskola a tanulásszervezésben, szabadidőben, az iskolai környezetben sok lehetőséggel rendelkezik a tanulók jövőben szükséges készségeinek fejlesztéséhez. A gyerekekkel közösen megtervezett, előkészített, megvalósított és értékelt erdei iskola szinte minden területen fejlesztési lehetőséget kínál, ezért célom, hogy a nálunk eltöltött évek alatt minden gyermek legalább egy alkalommal részt vehessen ebben a képzési formában. A gyermekek egészséges, harmonikus fejlődése érdekében a művészeti nevelés mellett szükség van a rendszeres testmozgása is. A mindennapos testnevelés keretén belül, a szülői és tanulói igények felmérése után az úszásoktatás mellett a síoktatást is szorgalmazom - sí táborok keretében, mint nemrégiben megszakadt hagyományt iskolánkban. Szorgalmazni kívánom, hogy a testnevelés szakos kollégák szervezésében, iskolai sí táborokban tanuljon meg minél több gyerek síelni. Az iskola rendelkezik a síeléshez szükséges bizonyos számú eszközállománnyal (sílécek, cipők), melyet a következő években iskola alapítványunk segítségével bővíteni kívánok. Hiányként jelentkezik az intézményben az egyéb vízi sportok oktatása (evezés, kajak stb.), bár sok tanulónk eredményes tagja a városi sportegyesületeknek. A jövőben nyári táborként, megfelelő szakemberek segítségével, szülők bevonásával vízi táborokat kívánok szervezni tanulóinknak. Az iskola régi hagyományait tovább kívánom ápolni, illetve felújítani: úgy mint: Piktor tábor – mely 15 éven keresztül lehetőséget nyújtott iskoláink tanulóin kívül a határon
25
túli magyar gyerekek képzőművészeti, irodalmi tehetségének kibontakoztatására, megismerésére - énekkaros tábor, városvédő tábor, évenkénti színházlátogatások, kiállítások rendezése. Szeretném, ha iskolánkban új hagyományok alakulnának ki, illetve elkezdett programok hagyománnyá válnának, mint például környezetvédelmi tábor, táncoktatás, fotószakkör, média szakkör indítása.
3.1.4. Az ellenőrzés, értékelés kiemelt területei
-
a tanórai munka
-
a differenciált és egyéni fejlesztés
-
a felzárkóztató programban résztvevő tanulók haladásának figyelemmel kísérése
-
a környezeti és egészségnevelési, program megvalósulásának időarányos ellenőrzése, segítése
-
napköziben és a délutáni időben folyó szabadidős tevékenységek, projektek
-
a külső mérések és értékelések eredményei
Természetesen az ellenőrzési és értékelési feladatokat az
elkövetkezőkben
a
helyettesek és munkaközösség-vezetők bevonásával, magas színvonalú szakmai munkájukra, tapasztalataikra támaszkodva kívánom megoldani. Az ellenőrzések során fontos szempontnak tartom, hogy: -
legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal
-
legyen objektív, konkrét és gyakorlatias
-
minden esetben kerüljön sor a visszacsatolásra
3.2. Minőségirányítási program A fenntartó 2004-ben elfogadta az intézmény Minőségirányítási Programját. Feladatom, hogy: -
a programban leírtak szerint biztosítsam az intézmény működési rendjét a belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával és betartatásával (Alapító
26
okirat, Helyi Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ, Közalkalmazotti Szabályzat) -
az iskola alapdokumentumainak folyamatos frissítése, a változó jogszabályokkal való megfeleltetése
-
az iskolai dokumentumok megismerésének biztosítása az iskola dolgozói, a szülői közösség, a diákok és partnereink számára.
-
a Minőségirányítási Programban leírt folyamatszabályozások betartása és betartatása
-
a partnerektől kapott visszajelzések elemzése, tapasztalatok beépítése az IMIPbe és a mindennapi munkába.
3.3. Humán erőforrás fejlesztése - A jó pedagógusnak meg kell felelnie a kor követelményeinek, ezért a nyelvtudás mellett a XXI. században már elengedhetetlen egy pedagógus számára a számítógép kezelői ismeretek elsajátítása. - Tanórákon és napközis csoportok foglalkozásai során tovább kell építeni az új tanulási módszerek és formák megismerését és megismertetését és alkalmazását (kooperatív tanulás, csoportmunka, páros munka, projekt módszer, dráma, erdei iskoláztatás stb.). Ennek érdekében az iskola beiskolázási tervének készítése során elsősorban az ilyen jellegű képzéseket kívánom támogatni. Feladatomnak tekintem, hogy továbbra is segítsem kollégáim továbbképzését, önképzését. A kötelező 120 órás képzések során elsősorban az iskola érdekeit szem előtt tartva, a hiányzó területek, új pedagógiai módszerek tanulását kívánom támogatni. Fontosnak tartom a nevelőtestületi műhelymunkát, a munkaközösségen belül történő továbbképzéseket, bemutatóórákat, új szakmai információk átadását. (Az iskola a saját problémáira belső munkával tudjon választ adni!)
27
mindennapi
A
munkában
nagyobb
önállóságot
kívánok
nyújtani
a
munkaközösségeknek, jobban szeretnék támaszkodni ötleteikre, véleményükre, gyakorlati tapasztalatukra. Továbbra is fokozottan támaszkodom a nagy gyakorlattal rendelkező kollégák szakmai munkájára ( mentorok!) és a fiatalabb kollégák friss ismereteire, ötleteire. Feladatokkal megbízva igyekszem bevonni őket az iskolai életbe, a szakmai munkába. Fontos feladatomnak tartom, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák helyére pályakezdő, ambiciózus kollégák kerüljenek. Ha lehetőségem nyílik az elkövetkező öt évben növelni szeretném a technikai dolgozók létszámát egy éjszakai portással (az iskola udvarának őrzése).
3.4. Gazdálkodás Csak a fenntartótól várni minden anyagi természetű probléma megoldását nem szabad. Ezért célul tűztem ki és feladatomnak tartom az intézményben az ésszerű takarékos gazdálkodást, a meglévő anyagi és tárgyi eszközök helyes kezelését. Mindezt úgy kívánom megoldani, hogy a szakmai munka ne sérüljön és a dolgozók – a lehetőségekhez képest – plusz munkájukért megfelelő elismerésben részesüljenek Gazdálkodáshoz kapcsolódó feladataim: -
Hatékony iskola működtetése kevés anyagi erőforrásból.
-
Forrásbővítő lehetőségek keresése
-
A humán erőforrásban rejlő lehetőségek maximális kihasználása
-
A hatékony gazdálkodás megvalósítása érdekében szakmai, jogi és gazdasági ismereteim kiszélesítése
-
Tervszerű, tudatos gazdálkodás
28
3.5. Tárgyi feltételek biztosítása Ahogy a helyzetelemzésben már jeleztem iskolánk tárgyi feltételei az eltelt 27 évben alaposan megromlottak. A helyzetelemzésben leírt felújítások mellet feltétlenül fontosnak tartom, hogy az épület állagát folyamatosan óvjuk, illetve javítsuk. A fenntartó által biztosított pénzeszközök mellett pályázatok, szponzorok segítségével a következő öt évben folyamatosan el kell végezni:
Az udvari lépcsők javítását
A fűtési rendszer korszerűsítését
A nyílászárók cseréjét illetve felújítását
A csatornarendszer átvizsgálását, felújítását
A világítási rendszer korszerűsítését
A vizesblokkok felújítását
Tisztasági meszelést a mellékhelységekben és a folyosókon
A tantermek berendezésének folyamatos cseréjét
E rendszerek felújítása után gazdaságosabban és takarékosabban működhet majd az intézmény, nagyobb összegek fordíthatók majd a szakmai fejlesztésekre is. Az iskola udvara az utóbbi időben nagyon elhasználódott. A hét évvel ezelőtt vásárolt fa játszótéri eszközöket, a sportpályákat és a játszóteret körülvevő kerítéseket – melyet szülői illetve képviselői segítséggel szintén hét évvel ezelőtt készítettünk - a kert növényzetét nagyon tönkretették a környező lakótelepről, kerítésen keresztül bemászó kamaszok. Megoldás: az udvar éjszakai őrzése! Távlati terveim között szerepel az aula kibővítése, mely viszonylag kevés költséggel, az üvegfal áthelyezésével megoldható, hiszen a tetőszerkezet elve adott. Így – a homlokzat előrehozásával – elég nagy teret nyernénk, melyben az iskola ünnepélyeket rossz idő esetén is megrendezhetnénk és az aulába kerülne Székely Ildikó iparművész csodálatos domborműve is. Iskolánk eredetileg 16 tantermes iskolának épült. Az utóbbi években sajnos annyira csökkent a gyereklétszám, hogy valóban már csak 16 tanulócsoportunk van, ezért lehetőség nyílik arra, hogy a következő években minimális anyagi ráfordítással önálló
29
napközis termeket, dráma szobát, kézműves foglalkoztatót, ÖKO szobát lehetne kialakítani. Az iskola tárgyi feltételeit a költségvetés által biztosított forrásokon túl, pályázati úton kívánom javítani és továbbra is számítok a szülői közösség segítségére, szponzorok támogatására is.
3.6. Kapcsolattartás Továbbra is fontosnak tartom a jó kapcsolattartást a szülőkkel, mint legfőbb partnereinkkel, különös tekintettel a szociális hátrányokkal küzdő gyermeke szüleire. A kapcsolattartás eddig működő módjain kívül, szeretném „élővé” tenni iskolánk honlapját, mellyen szülők, gyerekek, fenntartó, társintézmények és minden érdeklődő nyomon kísérhetné az iskola mindennapjait. ( Ennek működtetésére van szülői felajánlás is!) Társintézményeinkkel
(óvodák,
általános
iskolák,
középiskolák)
kialakított
kapcsolatainkat tovább kívánom bővíteni, szakmai konzultációk, egymás munkájának jobb megismerése (kölcsönös látogatások, visszajelzések) során. Új
kapcsolatokat
kívánok
kialakítani
a
pedagógus
kompetenciát
fejlesztő
intézményekkel (pedagógiai intézetek, egyetemek, főiskolák), kihelyezett szakmai továbbképzések szervezésével. Terveim között szerepel, hogy a József Attila iskola újra a város, a térség egyik szakmai központjává váljon. Szorgalmazom, hogy a kollégák és az iskola tanulói is rendszeresen látogassák városunk közművelődési intézményeit. Fokozottabb figyelmet fordítok arra, hogy a fenntartó még több ellenőrizhető, korrekt információt kapjon az intézmény a pedagógiai, nevelési, gazdasági tevékenységéről. A jelenleg elhalóban lévő
testvériskolai kapcsolatokat szeretném feltámasztani,
továbbfejleszteni és kibővíteni az ország minden József Attila nevét viselő általános iskolája felé.
30
„Egynek minden nehéz soknak semmi sem lehetetlen” /Széchenyi István/ Pályázatomat ezért ajánlom: -
a gyerekeknek, akikért írtam
-
a szülőknek, akik ránk bízták gyermekeiket
-
kollégáimnak, akik mindig is szívvel lélekkel dolgoztak az iskoláért
-
a fenntartónak, aki elvárja az iskola jogszerű, szakszerű működését és folyamatos fejlesztését
Esztergom, 2012. február.24.
Forróné Virág Zsuzsanna
31
