AGÓRA ZALAEGERSZEG
Szakmai program 1.0
Cserpes Attila
Tartalom Alapvetés ...............................................................................................................................................................................3 Az Agóra célcsoportja .................................................................................................................................................3 Ifjúsági korosztály (15-20 éves lakosság) ......................................................................................................3 Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek ................................................................................4 Civil szervezetek .......................................................................................................................................................5 Aktív korú foglalkoztatottak ................................................................................................................................5 Helyi alkotóközösségek .........................................................................................................................................6 Családok .......................................................................................................................................................................6 Az Agóra tevékenységei, funkciói ................................................................................................................................7 Komolyzene közvetítése ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Filmművészet közvetítése ................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Felnőttképzés, munkaerő-piaci szolgáltatások ......................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Területi közművelődési tanácsadó szolgálat ............................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Népművészet közvetítése .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kiegészítő (szociokulturális) tevékenységek ....................................................................................................7 Gyermekfoglalkoztató ......................................................................................................................................... 11 Pódium kávézó ....................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az egyes tevékenységtípusok rendezvénybontása ........................................................................................... 11 Minőségmenedzsment megjegyzés .................................................................................................................... 12 Funkció alapú rendezvénymátrix ........................................................................................................................ 14 Közösségfejlesztés, közösséggondozás ........................................................................................................ 14 Ifjúsággondozás, ifjúsági szolgáltatások ...................................................................................................... 15 A helyi érdekű amatőr művészet közvetítése ............................................................................................ 15 Helyi igényű szórakoztató, értékközvetítő rendezvények szervezése ............................................ 15 Értékközvetítő gyermek és családi rendezvények szervezése ........................................................... 16 Képzőművészet közvetítés ................................................................................................................................ 16 Komolyzene közvetítés ....................................................................................................................................... 16 Könnyűzene közvetítés ....................................................................................................................................... 16 Filmművészet közvetítés .................................................................................................................................... 17 Felnőttképzési tevékenység, munkaerő-piaci szolgáltatások ............................................................. 17 Szakmai módszertani kutatás, fejlesztés, képzés ..................................................................................... 17
2
Alapvetés A zalaegerszegi Agóra nonprofit Kft nemcsak együttműködő egységeket jelent, hanem komplexen magában hordozza a szocializáció, a nevelés, az oktatás, a művelődés együttes, egymásra épülő, együttható rendszerét. Ebben az értelemben a kultúra nem afféle ünnepi viselet, hanem a mindennapok szerves része. Az Agóra legfontosabb feladata ezen belül, hogy a fogyasztó központú életvitellel szemben másféle kulturális élményekkel, értékközpontú kulturális kínálattal enyhítse a település lakossága egyoldalú kiszolgáltatottságát a szórakoztatóiparnak, azaz minőségi, de egyúttal szerethető alternatívát kínáljunk. A törvényi szabályozás kimondja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. Az Agóra ennek értelmében, kötelezettsége és szakmai elhivatottsága alapján is, teljes körű ellátást végez. Az Agóra célcsoportja Az Agóra elsődleges célcsoportja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város teljes lakossága, továbbá a célcsoportba számítjuk az agglomeráció településeinek lakosságát is. Utóbbi járási szinten 79 kistelepülést jelent, amely települések jelentős részben 1000 fő alatti lakosságszámot jelentenek, így infrastrukturális ellátottságuk alacsony. Zalaegerszeg lakosságszáma 59 275 fő a 2014-es népszámlálás adatai szerint, ez a szám azonban folyamatosan apad, melynek lényeges oka az elvándorlás. Az elvándorlók kiemelt célpontja Budapest, illetve a régióközpont nagyvárosok (különösen Győr és Pécs), ahol egyrészt a munkaerő-piaci érvényesülés jelentősen jobb, másrészt ezen kvalifikált népesség jóval teljesebb mértékben találja meg a művelődési igényszintjének megfelelő kulturális, művészeti szolgáltatásokat. Ennek következtében a zalaegerszegi aktív korúak száma az összlakosság viszonylatában is kiemelkedő mértékben csökken, különösen igaz ez a magasabb szakképzettségű munkaerő esetében. A képzett fiatalok elvándorlását demográfiai szinten részben kompenzálja a környező településekből beköltözők száma, ugyanakkor e beköltöző réteg jellemzően alacsonyabb képzettségű, így a város általános szakképzettségi mértéke csökkenő tendenciát mutat. A lakosság ilyen irányú cserélődése ugyanakkor tovább erősíti Zalaegerszeg urbánuspolgári szempontból hátrányos szintjét. A település történeti sajátossága, hogy az 1960-as évek iparosítása következtében négyszeresére nőtt az akkori lakosság létszáma az ipari termelésbe bevont, korábban gazdálkodó népesség betelepítésével. Ennek következtében a jelenlegi lakosság legfeljebb második, harmadik generációs városlakó, így még erősen élnek azok a kistelepülési hagyományok, melyek nem kedveznek a magas minőségű, polgári-kulturális szolgáltatások (színház, képzőművészet, komolyzene stb.) iránti érdeklődésnek. Az Agórának ezért jelentős nevelő szerepet kell kifejtenie a városi kulturális szolgáltatások és hagyományok alakításában, hogy ez – az élhetőség szociokulturális hatását kifejtve – hozzájáruljon az elvándorlás megállításához, a kvalifikált munkaerő helyben maradásához. E cél elérése érdekében az alábbi kiemelt szegmentumokat határoztuk meg az elsődleges célcsoport körén belül: IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY (15-20 ÉVES LAKOSSÁG) A Zalaegerszeg „nappali népességéhez” tartozó általános (12-14 év között) - és középiskolás fiatalokat (15-18 év) soroljuk e körbe.. Az általános iskolás fiatalok esetében a gimnáziumba készülők közül, míg a középiskolások esetében elsősorban a gimnáziumokban tanuló fiatalok köréből kívánunk választani résztvevőket foglalkozásainkra. 3
Zalaegerszegen az állandó népesség 33,5%-a, azaz a lakosság egyharmada - a csökkenő gyermeklétszám ellenére is - 29 év alatti lakos. Ebből a a célcsoportba tartozók teljes száma, vagyis a 12-18 év közöttiek aránya 57,4%, vagyis az összlakosság alig 15-öd része célcsoporti fiatal. Az ifjúság rendkívül differenciált, különböző életkorú, társadalmi-származási helyzetű, mentalitású csoportokból tevődik össze (gyermekek 13 éves korig, fiatalok 15-18 éves korig, fiatal felnőttek 19-29 éves korig; jelenlegi és jövőbeni társadalmi státuszukat alapvetően a szülők réteghelyzete határozza meg). A jelen projekt célcsoportjának meghatározása éppen e differenciáltság okán egyrészről roppant nehéz, másrészről nagyon könnyű. Könnyű, mivel a projekt – és egyúttal a szükségletelemzés – célcsoportja valamennyi olyan gyermek, és fiatal, aki Zalaegerszegen él állandó, vagy ideiglenes jelleggel. A célcsoportba tartozik továbbá valamennyi gyermek, és fiatal, aki az agglomerációban él ugyan, de a megyeszékhelyen tanul, dolgozik, fogyaszt, vagyis hétköznapjai zömét itt tölti, tehát az ún. nappali népesség körébe tartozik. E megközelítésben csupán egyetlen módon, életkora alapján szegmentálhatjuk a populációt. A potenciális célcsoportba tehát a 12-29 év közötti, a fenti paramétereknek megfelelő személyek összessége beletartozik. Ugyanezen okból következik a célcsoport meghatározásának nehézsége is. A fentiek szerinti célcsoportba tartozók társadalomszociológiai meghatározottsága, igényei, elvárásai, életkori sajátosságai, képzettsége stb. alapján olyan mértékben különböző elvárásokkal viseltetnek bármely projekt iránt, hogy valamennyi igénytípus kielégítése szinte lehetetlen. Éppen ezért a célcsoport igény-, és elvárásszegmentációja, továbbá elérése, bevonása csupán tevékenységszinten értelmezhető. Zalaegerszegen 9 intézményben, illetve 13 feladat-ellátási helyen alapfokú oktatás, míg 6 intézményben 9 középiskolai feladat-ellátási hely működik. Ezen intézményekből 3 gimnázium.. Az általános iskolások létszáma Zalaegerszegen 4578 fő, míg a középiskolákban tanuló diákok száma 7018 fő. Az általános iskolások 16%-a, míg a középiskolások 52 % nem zalaegerszegi állandó lakos. A fiatalok társadalmi státuszát erősen befolyásolja, hogy a szülők milyen iskolázottsággal rendelkeznek, mennyire képesek szakképzettségük szerint bekapcsolódni a munka világába, milyen jövedelmet realizálhatnak, azaz saját és családjuk életkörülményei hogyan alakulnak. A középfokon tanuló fiatalok (köztük elsősorban a községben élők) szülei között nagyarányú a csak 8 általános iskolát vagy azt sem végző anyák aránya, az apák többsége szakmunkásképzőben tanult. A zalaegerszegi fiatal korosztály szüleinek iskolázottsága lényegesen kedvezőbb a legfeljebb 8 osztályt végzettek országos arányánál (anyák 25%-a, apák 17%-a), amit a vizsgálat adatai is megerősítenek (anyák 12%-a, apák 6%-a csak általános iskolai végzettségű). A családok/háztartások 21%-ában van munkanélküli/álláskereső személy, ami feltehetően hozzájárul a család szociális helyzetének kedvezőtlen megítéléséhez. Az általános iskolások csoportjában a családok 13%-ában, a középiskolásokéban 18% esetében van döntően 1 munkanélküli személy. A 18 év felettiek családjának 34%-ában van álláskereső személy, ebből 26% esetében 1 fő, 8%-nál 2 fő keres munkát. Az adatok a pályakezdő álláskeresők problémáira hívják fel a figyelmet, de nem mutatják reálisan az adott korcsoportok foglalkoztatottmunkanélküli arányát, ami ennél kedvezőbb.
MUNKAERŐ-PIACI SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK A település munkaerő-piaci kínálata az elmúlt 10 évben jelentősen átrendeződött. Egyetlen termelő nagyvállalat maradt talpon a településen, a Flextronics, amely a város legnagyobb 4
foglalkoztatója volt hosszú ideig, de – termelési szerkezetéből következően – nem a magasan kvalifikált munkaerőre volt elsősorban szüksége. A Flextronics ugyanakkor 2012 végén minimalizálta foglalkoztatottai számát, így az a káros munkaerő-piaci helyzet állt elő, mely szerint jelenleg a település legnagyobb foglalkoztatója az, a második helyen pedig az önkormányzat áll. 2014-ben ugyanakkor jelentős ipari fejlesztések indultak meg, melyek várhatóan 2000-et meghaladó munkahelyet hoznak létre több iparágban. A Zalaegerszegi Kistérség területén élő népességben Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 63 952 főt tart aktív korúként nyilván, ebből 40 458 fő a megyeszékhelyen él. A nyilvántartott álláskeresők száma a kistérségben 3817 fő, a megyeszékhelyen 2183 fő az összesített adatok lapján. A megyeszékhelyi munkanélküliek aránya tehát 5,4%, a kistérségi álláskeresők aránya 5,9% az aktív korú népesség tekintetében, míg a megyei összesített arányszám 7,5%. A Zala megyében nyilvántartott álláskeresők 7,3%-a pályakezdő, 15,5%-a 25 évesnél fiatalabb, míg 7,1%-a diplomával rendelkezik. Fontos adat, mely a pályakezdők magas állásnélküliségét is megalapozza, hogy sem a kistérségben, sem a megyében nincs rendszeres és iskolai szintű pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás a képzés egyetlen szintjén sem. A Zalaegerszegen és agglomerációjában az álláskeresők – régiós összehasonlításban is magas – aránya, valamint ezen álláskeresők alacsony képzési hajlandósága alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyrészt az álláskeresők kompetenciafejlesztésére irányuló képzési kínálat nem megfelelő szerkezetű, amely tényt jelen projektünk hosszú távú hatásként korrigálni képes. Másrészt, hogy az álláskeresőknek a képzésekkel kapcsolatos tapasztalatai nem nyújtanak megfelelő motivációt a képzésekben való részvételre. Utóbbi problémát tervezett projektünk kiemelten kívánja kezelni. Ennek alapján megállapítottuk, hogy kizárólag olyan kompetenciafejlesztő foglalkozást szervezünk meg, amelyben a résztvevők valamely kreatívszakmai tapasztalatszerzés mellett – mintegy rejtett tantervi funkcióként – a metakognitív tapasztalatszerzésben, az öntanítás technikáiban, a tanulni tanulás és a szociális kompetenciafejlesztés módszereiben is részesülnek.
CIVIL SZERVEZETEK Zalaegerszeg városban 247 bejegyzett civil szervezet működik, melyek nagyobbrészt nem rendelkeznek sem önálló ingatlannal, sem időszaki – irodai, közösségi lehetőséget nyújtó -. helyszínnel. Ezen civil szervezetek önkéntesinek száma meghaladja a 3000 főt, érintetti körük pedig ennek közel kétszerese. Projektünk számukra szabadon elérhető közösségi teret kíván biztosítani. AKTÍV KORÚ FOGLALKOZTATOTTAK A célcsoport ezen szegmense jelenti az egyes Agóra szolgáltatások fizetőképes keresletét, potenciális piacát. A munkavállalási korú népesség száma 41 439 ezer fő, ami a lakónépesség 67%-a. Zala megye a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el, a Zalaegerszegi térség jelenleg a legjobb mutatókkal rendelkezik a megyén belül. A foglalkoztatottak kereseti viszonyaira jellemző, hogy az összesített kereset 2014. I-III negyedévében 119 896 Ft volt, ami alig haladja meg a minimálbért. Ezen adatbóllátszik, hogy a kulturális szolgáltatásokra fordítható „kereseti felesleg” tekintetében a terület nem rejt magában 5
jelentős tartalékokat. Ezért az Agóra elsősorban non-profit jellegű, nevelő-városfejlesztő munkát kell, hogy kifejtsen működése első időszakában. HELYI ALKOTÓKÖZÖSSÉGEK A Keresztury VMK-ban jelenleg 31 alkotóközösség végzi a munkáját, melyek működési területe jelentősen szerteágazó (pld. csipkeverés, hímzés-horgolás, társastánc, hip-hop csoport, autómotor veteránklub, bélyeggyűjtés, dámajáték, amatőr festők, nyugdíjas énekkör, szimfonikus zenekar, kamarakórus). Ezen csoportok közös jellemzője, hogy nem formalizált civil közösségként működnek s az szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe. A megújuló épület műhelyei és közösségi terei az eddigieknél jelentős magasabb színvonalon tudják támogatni e közösségek működését. CSALÁDOK Meghatározó és kiemelt fontosságú célcsoportnak tételezzük a zalaegerszegi családokat. A zalaegerszegi háztartásokra jellemző, hogy az egyszülős háztartások aránya az általános iskolások között 16,5%, közülük az anyával él 87,5%, a középiskolások körében ez lényegesen magasabb, 25,6% és 74,8%-uk él az anyával, 2,4% az apával, 22,8% pedig úgy nyilatkozott, hogy egyikkel sem. A családok 15-25%-ában válás vagy halálozás miatt a gyermekek csak az egyik szülővel, kivételes esetben nevelőszülővel vagy nagyszülővel élnek. Ez az arány a középiskolások körében jelentősen magasabb. Ezért aztán lényeges, hogy éppúgy a csonka családok, mint a teljes családok számára elérhetővé váljanak olyan programok, melyeken a családok közösen tudnak részt venni. Jelenleg ez a terület a településen hiányként jelentkezik, a gyermekprogramok jellemzően hétköznapokon, oktatási időben kerülnek megszervezésre.
Az Agóra másodlagos, de ugyancsak közvetlen célcsoportja, a területi közművelődési tanácsadó szolgáltatás szempontjából pedig elsődleges célcsoport a járási elérésű települések, illetve azok közművelődési szervezeti. Pontos adatokat ugyanakkor ezen célcsoport tekintetében nem tudunk megadni a Közművelődési Statisztikai Rendszer sajátosságai folytán. Fontos megjegyeznünk, hogy regionális és megyei adatokkal operálunk elsősorban, mivel a projektben fejlesztendő Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ egy 2009-2012-es időszakban megvalósított TÁMOP 3.2.3 pályázatban regionális szakmai hálózatot épített ki s ezen hálózatot a fenntartás öt éves időszakában tovább működteti. E projektben a jelen projekt tanácsadó szolgáltatásának megfelelő tevékenységet fejtett ki regionális szinten A statisztika alapján a Nyugat-dunántúli Régióban mindösszesen 384 közművelődési tevékenységet végző működik, amely intézményekből 33, tehát az intézmények 86%-a községi szervezet. Zala megye községei 48%-ban lefedettek a közművelődés színtereivel. Ezek az intézmények jellemzően rendelkeznek berendezett előadótermekkel, oktatástechnológiai eszközökkel, internet-csatlakozással és az esetek nagyobb hányadában legalább középfokú szakképzettségű alkalmazottal is.
6
Ugyanakkor a 2013-as évben az önkormányzati feladatellátás minden tekintetben átrendeződött. A megváltozott finanszírozási környezet, a köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése jelentősen átrendezte ezt a képet. Az önállóan működő intézmények jellemzően általános művelődési központként működtek, így –a köznevelési tevékenységek kiemelése után – a közművelődési szervezetek önállósága kérdéses. Annyi bizonyos csupán, hogy a Zalaegerszegi Járás 79 önkormányzatának éppúgy kötelező feladata a közművelődési feladatellátás, mint ahogy a régió 384 közművelődési szervezete működik tovább valamely formában továbbra is. Ezért e célcsoport létszámát e két adattal jelöljük.
Az Agóra tevékenységei, funkciói A zalaegerszegi Agóra jellemzően a művelődési házak hagyományos tevékenységeit végzik : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Közösségfejlesztés, közösséggondozás Ifjúsággondozás, ifjúsági szolgáltatások A helyi érdekű amatőr művészet közvetítése Népművészet közvetítés, népi hagyományőrzés Helyi igényű szórakoztató, értékközvetítő rendezvények szervezése Értékközvetítő gyermek és családi rendezvények szervezése Képzőművészet és iparművészet közvetítés Komolyzene közvetítés Könnyűzene közvetítés Filmművészet közvetítés Felnőttképzési tevékenység, munkaerő-piaci szolgáltatások Szakmai módszertani kutatás, fejlesztés, képzés
KOMOLYZENE KÖZVETÍTÉSE A Keresztury VMK jelenlegi struktúrájában a komolyzenei produkciók bemutatásával s a helyi művészeti együttesekkel a Városi Hangverseny és Kiállítóterem Intézményegység foglalkozik. Az Agóra szervezeten belül ezt a szervezeti önállóságot nyilvánvalóan nem szükséges megtartani, ám a komolyzene reprezentatív bemutatóhelye továbbra is ezen épület maradhat. Mivel a megújult épület képzőművészeti kiállítások számára a jelen kívánalmainak inkább megfelelő helyszínt fog kínálni, az így nyert időszakokban a Hangversenyterem nagyobb teret tud biztosítani Zalaegerszeg komolyzenei kezdeményezései számára (Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, Városi Fúvószenekar, Canterina Kamarakórus stb.), valamint a Pálóczi Horváth Ádám Zene és Művészeti Iskolával történő szakmai együttműködéshez. Reprezentatív kiállítótérként ugyanakkor a helyszín továbbra is megmarad. FILMMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE A filmművészet közvetítése, filmvetítés jelenleg a Keresztury VMK Art Mozi Intézményegységében zajlik napi rendszerességgel. Mivel az átépítés során ez az épület kap teljesen új funkciókat, a filmvetítések környezete jelentősen megváltozik, a jelenleg használatos vetítőterem ugyanakkor – egyéb előadótermi funkciók mellett – filmvetítésre is alkalmas marad. A filmművészetközvetítési munkát elsősorban filmklub, illetve tematikus, célcsoport orientált vetítési funkcióként tervezzük újrapozícionálni. A jelenlegi filmkínálattal szemben így sokkal inkább lesz „art mozi” a helyszín s egyúttal új célcsoportok is megnyerhetőek. A vetítőterem építészeti 7
áttervezésekor figyelemmel voltunk a közelmúltban beszerzett digitális vetítőrendszer beépíthetőségére, így a vetítések minősége továbbra is megfelel a felhasználói elvárásoknak. A részleges vetítőtermi funkcióval is betartható továbbá az „art mozi” termekre vonatkozó jogszabályi előírás (negyedévente 80 előadás meghirdetése), így a funkcióhoz továbbra is kapcsolható állami támogatás. A filmművészeti munka számára kiemelt cél az új célcsoportok, különösen a fiatalok bevonása a látogatói körbe, ez indokolja, hogy a filmművészet közvetítői munkakört végző munkatárs egyúttal ifjúságszervező tevékenységet is folytat. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE A jogelőd szervezetekben e funkciót két helyszín szolgálja. Egyrészt a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, mint reprezentatív helyszín, másrészt a Keresztury VMK székhelyén működő galéria. Előbbi továbbra is megmarad, ha nem is elsődleges kiállítótérként, ebbéli funkciójában. Utóbbi helyébe azonban a felújítás során kialakításra kerül reprezentatív kiállítótér lép. KÖNNYŰZENE KÖZVETÍTÉSE Könnyűzenei rendezvények szervezésére a jelenleginél jobb infrastruktúrájú helyszínek állnak rendelkezésre az új szervezetben. A jelenlegi fő színtér, a Keresztury VMK székhelyén megmarad, de csupán kiegészítő szerepet kap. Elsődlegesen az Agóra központban kialakított 120 fő befogadóképességű kisebb koncertterem, illetve a többfunkciós nagyterem szolgál játszóhelyként a jövőben. KREATÍV IPARHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A kreatív ipar, annak fejlesztése, a helyi értékekkel és helyi termékekkel kapcsolatos szervezőmunka és közösségfejlesztés kiemelt munkaterülete az Agórának. Az egyik előd szervezet, a Keresztury VMK számos előremutató kezdeményezést hozott létre e szakterületen, így az Egyedi Kézművestermékek Vására és Stelázsi elnevezésű rendezvény néhány év alatt regionális jelentőségű találkozója lett a kreatív ipar területén dolgozó alkotóknak. Több TÁMOP pályázat keretében évekig működött az intézményben diákújságíró, ékszerkészítő, csokoládékészítő, filmkészítő szakkör középiskolásoknak. Az intézményből e projektek eredményeként számos értékes eszköz s hasonlóan értékes kapcsolatrendszer és szaktudás származik át az Agórába. Annak építészeti kialakítása során pedig az alkotóműhelyek kialakítása kiemelt szempont volt. A kreatív iparral való foglalkozás ennek eredményeként meghatározó célterülete a zalaegerszegi Agórának, amely tevékenységbe több, a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból származó forrás is bevonható. Az Agóra egyik lényeges, középtávú terve, hogy e tudásra és forrásokra alapozva a működés 4-5. évére Kreatív Ipari Tudásközpontot hozzon létre. Az pályázati források fokozott bevonásának szándéka indokolja, hogy – amint az majd a szervezeti ábrában létszik – a kreatív iparral foglalkozó szakember munkaköre másik felében pályázatírással foglalkozik. NÉPMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉS A Keresztury VMK-ban jelenleg önálló szervezeti egységként a Kézművesek Háza foglalkozik a tárgyalkotó népművészet élő bemutatásával. E cél érdekében – országos is kiemelkedő értéket képviselő – alkotóházat üzemeltet, melyben kovácsműhely, fazekas műhely, fafaragó műhely
8
mellett a hagyományos népi kézművesség számos más területével is megismerkedhetnek a látogatók. Ez a tevékenység változatlan formában és munkatársakkal kerül át az Agóra szervezetébe, azzal a kiegészítéssel, hogy míg a Keresztury VMK az elmúlt 4 évben már nem tudott önálló forrást biztosítani a szakmai tevékenységek fedezetéül, addig az Agóra keretén belül erre már az indulás évben 5 millió forint keret áll rendelkezésre. FELNŐTTKÉPZÉS, MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK A Keresztury VMK a 2013. évi LXXVII törvény megjelenéséig meghatározó szereplője volt a regionális felnőttképzési piacnak. A törvény változásával kötelezővé váló felnőttképzési engedély megszerzésére azonban az intézmény már nem volt képes a szükséges források hiánya miatt. A törvény hatálya alá nem tartozó, elsősorban közművelődési szakképzések területén azonban továbbra is aktív s eredményes látszanak az andragógiai módszertani munkában, képzésfejlesztésben, szolgáltatásfejlesztésben, mentorálás-tanácsadási munkában is. A ZVMK-ban ugyancsak kiemelten kezeli az andragógiai tevékenységet. Az új épület ugyanakkor jelentősen kiterjeszti a képzésszervezés technikai lehetőségeit, így célszerű e feladatot az Agóra intézmény kiemelt feladatává tenni. Fontos ugyanakkor, a felnőttképzési engedély megszerzésének és megtartásának okán ezt a feladatot időben jól strukturáltan tervezni. Úgy véljük, hogy felnőttképzési engedély iránti kérelmet legkorábban a működés 4. évének elején célszerű benyújtani, erre az időre megfelelő mértékben kisimulnak az intézmény folyamatai és jól felmérhetővé válik az a piaci hatás, amit az új szervezet és infrastruktúra a közművelődési piacon jelent. Az átmeneti időszakban az Agóra szorosan együttműködik a tevékenységükkel az Agóra céljaihoz illeszkedő, felnőttképzési engedéllyel már rendelkező helyi vállalkozásokkal. Fontos fejlesztési cél továbbá az együttműködés, közös képzési területek kialakítása a helyben működő felsőoktatási intézményekkel, így a Budapesti Gazdasági Főiskolával és a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karával. Célként jelöljük meg, hogy újra felélénküljön az együttműködés a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karával. Az együttműködés tartalma a közös képzésfejlesztés és megvalósítás. A feladatkör fontos eleme a munkaerő-piaci tanácsadás és a helyi munkaerő-piac fejlesztésére irányuló munka. Ennek fizikai megnyilvánulása lesz többek között az Agóra aulájában működő információs pont. A munkaerő-piaci szolgáltatások keretében kerül sor továbbá olyan nonformális képzési formák kifejlesztésére, amelyek egyrészről a felnőttek munkapiaci szempontból releváns általános kompetenciáinak fejlesztésére irányulnak. Másrészt pedig bevonjuk már a középiskolás korosztályt a kompetenciafejlesztés folyamatába a tehetségség gondozás és tehetségfejlesztés módszertanára alapozva. Az erre irányuló technikák kidolgozására a két előd intézmény esetében már sor került egy-egy TÁMOP projekt keretében, így egyúttal a szakemberek is rendelkezésre állnak. Ez a cél indokolja, hogy az egyik felnőttképzési munkatárs munkaköre másik felében az ifjúságszervezés-tehetséggondozás területével foglalkozik. CSALÁDI- ÉS GYERMEKPROGRAMOK, IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGI MUNKA Az Agóra szervezet kiemelt célcsoportja a hatókörbe tartozó családok, gyermekek, fiatalok számára nyújtott szolgáltatások köre. Ennek megfelelően a központban 2 munkatárs dolgozik közvetlenül e szakterületen. A munkatársak kiválasztásánál fontos szempontként határozzuk 9
meg, hogy legalább az egyik munkatárs gyakorlattal rendelkező gyermek animátor legyen, aki képes programokat szervezni a várandós, kisgyermekes anyáknak, bölcsődés, óvodás korosztálynak. Az ifjúságszervező szakemberekhez szervesen kapcsolódó munkát végez a Családi- és gyermekprogramokat szervező munkatárs. Az egyes településrészi feladatellátási helyeken (Landorhegy, Csácsbozsok, Andráshida, Keretváros) dolgozó szakemberek munkaidejük legalább 50%-ában ugyancsak ifjúságszervező munkát végeznek. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, CIVIL KAPCSOLATTARTÁS Az Agóra intézmény sikeres és eredményes működésének alapfeltétele, hogy a szervezet aktív és együttműködő kapcsolatot ápoljon a hatókörben működő civil szervezetekkel, nem formális közösségekkel, művészeti csoportokkal és kezdeményezésekkel. E tevékenységet a központban 2 szakember végzi, akik munkakörükben a képző- iparművészettel, illetve a módszertani tanácsadással osztoznak. Előbbit a művészeti csoportokhoz, mint kiemelt célcsoporthoz való szoros kötődés indokolja, míg utóbbi esetében az az elvárásunk, hogy a közösségfejlesztés, civil kapcsolattartás szakterületén aktív szakember legyen képes egyúttal módszertani tanácsadást végezni ugyanezen szakterület kérdéseiben. Az egyes településrészi feladatellátási helyeken (Landorhegy, Csácsbozsok, Andráshida, Keretváros) dolgozó szakemberek munkaidejük legalább 50%-ában ugyancsak ifjúságszervező munkát végeznek. TERÜLETI KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT A területi közművelődési tanácsadó szolgálat munkájának megszervezésében elsődleges szempont a Pályázati útmutató a szolgálat feladatkörére vonatkozó része. Az ott felsoroltakat három csoportba rendezhetjük: Általános módszertani tanácsadás területei
a térségben működő közművelődési intézmények tevékenységének és szolgáltatásainak segítése, támogatása;
a területén működő nemzeti és etnikai (kiemelten a roma) nemzetiségi önkormányzatok, valamint közművelődési intézmények, szervezetek tevékenységének támogatása;
térségi közművelődési, kulturális és kreatív iparral (média, elektronikus és nyomtatott sajtó, film, fotóművészet, stb.) kapcsolatos informatikai adatbázisok működtetése;
részvétel a térség jelentősebb kulturális rendezvényeinek szervezésében, nemzetközi kulturális kapcsolatainak gondozásában;
E feladatok indokolják, hogy a módszertani munkát végző egyik munkatárs a munkaideje másik felében általános közművelődési feladatokat, közösségfejlesztést, civil szervezetekkel kapcsolatos munkát végezzen. A területhez kötődik továbbá kiegészítő, ám megkerülhetetlen tanácsadási szakterületként a pályázatírás, projektvezetés. Ennek okán a szervezet egyik pályázatíró munkatársa munkaideje másik felében e módszertani tanácsadási munkát végez. Felnőttképzési tevékenységhez köthető módszertani tanácsadás
10
az egész életen át tartó tanulást segítő programok, szolgáltatások fejlesztésének, hatékonyságának elősegítése;
közreműködés a közművelődési minőségfejlesztés programjában – közművelődési szakemberek továbbképzése;
E feladatok indokolják, hogy a felnőttképzéssel foglalkozó egyik munkatárs munkaköre másik felében módszertani tanácsadással foglalkozik. Vezetői kompetenciákhoz köthető módszertani munka
a térség stratégiai szintű tervezésében való részvétel, szakmai közreműködés a területi és települési stratégiákban, különös tekintettel a kulturális, turisztikai, vidékfejlesztési stratégiák kialakítására;
a térség kulturális turisztikai szempontú fejlesztésében való közreműködés;
E feladatok indokolják, hogy a szervezet ügyvezetője aktív szakmai munkát is végezzen, s a tanácsadóként bekapcsolódjon a módszertani munkába. Kiegészítő (szociokulturális) tevékenységek GYERMEKFOGLALKOZTATÓ Az egyik lényeges, kiegészítő szolgáltatása, hogy gyermekfoglalkoztatót működtet az épületében. A gyermekfoglalkoztató elsősorban az Agóra más szolgáltatásait igénybevevő kisgyermekes szülők számára nyújt lehetőséget a kikapcsolódáshoz, tanuláshoz. Meghatározó szerepe van azon kismamák képzésében, akik csupán úgy képesek kompetencia megújító, kompetenciafejlesztő felnőttképzési folyamatban részt venni, ha mindeközben a képzési helyszín közelében, biztonságos ellátás mellett tudják a gyermeküket. A gyermekfoglalkoztató ugyanakkor nyitva áll a zalaegerszegi belvárosban ügyeket intéző lakosok számára is. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a tevékenység nem tartozik „a gyermekek napközbeni ellátása tevékenységek” körébe. A gyermek szakképzett felügyelő irányítása mellett, a szülő rövid távolléte idejére veszi igénybe a szolgáltatást. A gyermekfoglalkoztatóban nem történik étkeztetés, nincs lehetőség az alvási idő eltöltésére.
POPUP CAFE A Keresztury VMK-ban az intézmény saját vállalkozásaként működik a PopUp Cafe kulturális közösségi kávézó. A kávézó pódiumszínpadi előadások és akusztikus kiskoncertek színtere, egyúttal pedig lehetővé teszi, hogy az intézmény biztosíthassa rendezvényei számára a vendéglátó ipari kiszolgálást. A jelenlegi kávézóban ugyanakkor étkezési lehetőség biztosítása nem megoldható. A kávézó jelenleg 1 fő alkalmi munkavállaló bevonásával működik időszaki nyitva tartással. Üzemeltetése az intézmény számára gazdaságilag is nyereséges. Az Agóra központban kialakításra kerül egy kávézó egység, amelyben a PopUp Cafe-t kívánjuk tovább üzemeltetni. A kávézó belvárosi elhelyezkedése, büfékiszolgálást lehetővé tevő konyhája, nyári terasza, beltéri és kültéri kisszínpada lehetővé teszi a folyamatos nyitva tartást, ami magasabb bevételt jelent, egyúttal állandó munkatársakat is megkíván. Így azonban a szervezet saját maga képes lesz valamennyi telephelye valamennyi rendezvényét kiszolgálni, a bevételeket 11
szervezeten belül tartani. A kávézó továbbá klubhelyszíne a Cseh Tamás Programnak nyertes pályázóként. A Program további ciklusaiban is pályázni kívánunk a kávézó rendezvényeire.
Az egyes tevékenységtípusok rendezvénybontása A fentebb meghatározott funkciókhoz – az Éves Munkaterv alapjául is szolgáló – alábbi konkrét rendezvényeket társítjuk. Fontos megjegyezni, hogy a jelen lista elsősorban kvalitatív szemléletű s a valós éves tevékenységek gerincéül szolgáló vázlat, amelyet a helyi igények mind pontosabb felmérése, változása, a munkatársak szakmai kompetenciáinak fejlődése nyomán folyamatos megújítunk.
Minőségmenedzsment megjegyzés A változásmenedzsment eszközeként az Agóra az PDCA ciklusra épített EFQM modellt alkalmazza elsősorban az alábbiak szerint: Az eredmények négy kritérium által képviseltek az EFQM modellben: 1. vevői eredmények; 2. dolgozói eredmények (elégedettség); 3. társadalmi eredmények (kihatás); és 4. a kulcsteljesítmény eredményei. Az eredménykritériumoknak a „mit ért el a szervezet ?” kérdéskörre kell megadni a választ. Természetes, hogy a fenti kérdéskörökkel lefedhető önértékelési modell számos további alkritériummal közelíthető. A szervezet önértékelésének kialakítása során bemutatja, hogy az adottságkritériumok területén milyen módon irányítja az a működését? milyenek az alkalmazott módszerei? céljait és terveit mi módon valósítja meg? stb. Az eredménykritériumok bemutatásakor a felsőoktatási szervezet önértékelésében meg kell jeleníteni a megvalósult eredményeket és a megelőzően kitűzött célokat, a szakma legjobbjaival összehasonlítható és összevetett eredményeit eredményei alapján hogyan jelöli ki a szervezeti tanulás útját, mellyel a legkiválóbbakat követni képes. A kiválósági modellek olyan emberi tevékenységhez kötött eszközrendszert képviselnek, melyek a TQM elvén alapulnak és ezzel a kiválóság elérésének kipróbált lehetőségeivel az optimalizálást szervezeti szinten támogatják.
12
Az EFQM Kiválósági Modell „eszenciáját” az EFQM által RADAR-logikának nevezett koncepció alkotja. A RADAR módszer egy a PDCA-ciklussal harmonizáló, tervezett cselekvési folyamatrendszert képvisel a szervezeti működéseken belül.
Az eredménykritériumok vonatkozásában a RADAR módszer képes meghatározni az eredmények elérésének irányát, az eredményeknek a célhoz való viszonyát, a benchmarkingból eredő összefüggéseit a benchmarkingra visszavezethető kontextusait, valamint az eredmények kiterjedtségét vizsgáló eljárásrendszer. Ezen eredménykritériumok pedig: 13
Vevői eredmények - az ügyfelek hűségén kívül idetartozik még, hogy milyennek érzékelik az ügyfelek a szervezet arculatát, szolgáltatásait. Dolgozói eredmények - magukba foglalják az alkalmazottak motivációját, megelégedettségét és teljesítményét, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a szervezet nyújt saját dolgozóinak. Társadalmi eredmények - a szervezet működési helyének közösségével való kapcsolata, illetve a kapott elismerések. A kulcsteljesítmények eredményei - a szervezet tervezett teljesítményének anyagi és nem anyagi jellegű eredményei. Idetartozik a költségvetési arányok betartása, a sikerek és kudarcok aránya, a szellemi tulajdon értéke.
Az eredménykritériumokat először észrevételek, vélemények (pl. ügyfél panaszok, felmérések, kérdőívek stb.) alapján lehet értékelni. Ezt követi a teljesítménymutatókkal végzett értékelés a teljesítmény nyomon követésére, előrejelzésére és jobbítására. Az eredmények értékeléséhez kidolgozott irányelvek adják meg azoknak a speciális kérdéseknek a jegyzékét, amelyeket figyelembe kell venni az értékeléskor. E kérdéseket minden szervezetnek a saját szokásai és adottságai alapján kell összeállítania, de ebben segítséget nyújtanak az alábbi – immár kifejezetten szolgáltató szervezetre összeállított - témakörök:
megbízhatóság - a teljesítmény és a teljesítés egységessége, azaz, hogy azt kapja-e az ügyfél, amit ígértek neki? fogékonyság – meg van-e a hajlandóság, illetve szolgálatkészség a szolgáltatás nyújtásában az ügyfél kívánságai alapján? hozzáértés - a megfelelő jártasságokkal és tudással rendelkezik-e a személyzet? hozzáférés - a probléma megoldásáért felelős személy elérhető-e, a személyzettel lehet-e könnyen kapcsolatot teremteni? előzékenység - udvariasak, szívélyesek-e a kapcsolatokban? kommunikáció - az ügyfél által érthető nyelvezet használnak-e, az ügyféllel hogyan kommunikálnak? bizalomgerjesztés – odafigyelnek-e az ügyfél érdeklődésére, a szolgáltatásoknak „jó híre” van-e, értékének megfelelő-e az ára? biztonság - fizikai biztonság, titoktartás van-e, korrektek-e a pénzügyek? az ügyfél ismerete – meghallgatják-e az ügyfelet, kap-e egyéni figyelmet, személyre szabott szolgáltatásokat? kézzelfoghatóság - az eszközök, a berendezések és egyéb fizikai körülmények állapota, elhelyezése, a személyzet megjelenése megfelelő-e?
A modell alkalmazásának lényege, hogy rendszeresen vizsgáljuk meg szervezetünk eredményeit. Az értékelés szempontjai, hogy a következők alapján felállított pontozási rendszer szerint az adottságokat, és az eredményeket értékeljük:
Funkció alapú rendezvénymátrix
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGGONDOZÁS
14
Indikátor: Bevont szervezetek száma: Bevontak száma: Módszertan:
évi 15 szervezet évi 80 szervezeti önkéntes Szervezeti tanácsadás Közösségi terek biztosítása Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában
IFJÚSÁGGONDOZÁS, IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Indikátor: Bevont közösségek száma: Bevont fiatalok száma: Módszertan:
évi 10 közösség évi 400 fiatal Közösségi tanácsadás Önkifejezés, megjelenés rendezvényeken Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában
A HELYI ÉRDEKŰ AMATŐR MŰVÉSZET KÖZVETÍTÉSE Indikátor: Bevont művészek száma: Elért közönség száma:
évi 3 közösség évi 350 fő
Módszertan:
Tárlatok szervezése Amatőr alkotófesztiválok szervezése (zene, tánc, kórus) Partneri együttműködés rendezvényeken Megjelenés biztosítása az Agórában
Kiemelt rendezvények:
Egyedi Kézműves-termékek Zalai Vására Zalaegerszegi Szimfonikusak koncertjei Tánc Világnapja Költészet Napja
HELYI IGÉNYŰ SZÓRAKOZTATÓ, ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE Indikátor: Rendezvények száma: Elért közönség száma: Kiemelt rendezvények:
évi 5 rendezvény évi 6500 fő Magyar Kultúra Napja (január 22.) Göcseji Prószafesztivál (május 15.) Kulturális Juniális (június 3. hétvégéje) Őszi Esték (szeptember-november havi 2 alkalom)
15
ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ GYERMEK ÉS CSALÁDI RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE Indikátor: Rendezvények száma: Elért közönség száma:
évi 2 rendezvény, 1 rendezvénysorozat 12 előadás évi 3000 fő gyermek, 250 család
Kiemelt rendezvények:
Tarkaforgó (negyedévente 3 előadás) Városi Gyermeknap (május utolsó vasárnapja) Vásári Bábjáték Fesztivál (június utolsó hétvégéje)
KÉPZŐMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉS Indikátor: Kiállítások száma: Elért közönség száma:
évi 8 képzőművészeti kiállítás évi 3 fotóművészeti és videó installációs kiállítás évi 1 iparművészeti kiállítás évi 3600 fő
Kiemelt rendezvények:
Zala megyei Művészeti Tárlat Designerek itt és most Világunk természetfotókon
KOMOLYZENE KÖZVETÍTÉS Indikátor: Előadások/együttesek száma: évi 5 professzionális bemutató évi 4 helyi érdekű bemutató Elért közönség száma:
évi 2600 fő
Kiemelt partnerek:
Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar Zalaegerszegi Fúvószenekar Canterina Kamarakórus Szombathelyi Szimfonikus Zenekar
KÖNNYŰZENE KÖZVETÍTÉS Indikátor: Előadások/együttesek száma: évi 5 professzionális bemutató évi 3 helyi érdekű bemutató évi 1 könnyűzenei fesztivál évi 1 amatőr könnyűzenei fesztivál Elért közönség száma: Kiemelt partnerek:
évi 3200 fő Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat PTE EFK Hallgatói Önkormányzat 16
BGF PSZK Hallgatói Önkormányzat
FILMMŰVÉSZET KÖZVETÍTÉS Indikátor: Előadások/események száma:évi 1 Rajzfilmünnep (gyermeknapon) évi 3 művészfilmklub (fiatalok) évi 3 kiemelt filmvetítés évi 4 más rendezvényhez kapcsolódó vetítés Elért közönség száma:
évi 1200 fő
FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG, MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK Indikátor: Képzési események száma:
Elért résztvevők száma:
évi 3 kifejlesztett szakmai képzés évi 3 kifejlesztett általános célú képzés évi 4 megszervezett szakmai képzés évi 5 megszervezett kompetenciafejlesztő képzés évi 110 hallgató
SZAKMAI MÓDSZERTANI KUTATÁS, FEJLESZTÉS, KÉPZÉS Indikátor: Képzési események száma:
Elért résztvevők száma:
évi 4 kihelyezett tanácsadás évi 120 tanácsadási alkalom évi 3 komplex szervezeti coaching évi 3 szakmai teamcoaching évi 3 szakmai nap évi 60 közművelődési szakember
17
