Szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata, három kiválasztott tevékenység átszervezése

Szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata, három kiválasztott tevékenység átszervezése

Dokumentum: Tanácsadói dokumentum – három reprezentatív folyamat újraszervezése

Készült: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata részére Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés A sztenderdizálás fogalma és közigazgatásbeli értelmezése A sztenderdizált folyamatok előnyei A közigazgatási folyamatok sztenderdizálása - folyamatmenedzselés Az önkormányzati folyamatok rendszere és elemzése Az önkormányzatok feladatrendszere Az önkormányzati intézmények alap és támogató folyamatainak értelmezése Az Önkormányzat szervezete- és feladatának struktúrája A Polgármesteri Hivatal által ellátott szakmai és támogató feladatok A szakmai és támogató folyamatok térképe Az Önkormányzat sztenderdizálási gyakorlata Az Önkormányzat által kiválasztott három folyamat felülvizsgálata Első kiválasztott folyamat: Az ellátási szerződések szociális ellátások biztosítására Második kiválasztott folyamat: A szociális intézményekbe történő beutalás rendszere Harmadik kiválasztott folyamat: A településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés intézménye

Bevezetés A tanácsadói dokumentumban Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatánál az ÁROP - 1.A.5 – 2013. pályázat keretein belül a „Szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata, 3 kiválasztott tevékenység átszervezése” programelem keretében megtartott konzultációk eredményeire és a meglévő önkormányzati dokumentumokra építve fogalmaztuk meg és összegezzük a feltárt problémákat és megoldási javaslatokat. Az Önkormányzat pályázatában kiemelt három szakmai folyamat vonatkozásában foglalja össze a tanulmány a feltárt helyzetértékelés és a folyamatoptimalizálásra vonatkozó javaslatokat. A projekttevékenység megvalósult folyamatai: Interaktív beszélgetés keretén belül megtörtént a működési folyamatrendszer átvilágítás, egyúttal elkészült a működési folyamattérkép.

A jelenlegi folyamatok szabályozottságának elemzése, ezen belül annak vizsgálata, hogy a működés hatékonyságát és célszerűség elősegítik-e.

. Közös brainstorming keretein belül a tevékenység során feltárt problémák és operatív javaslatok is megfogalmazásra kerültek.

. A feltárt helyzetértékelés, illetve a folyamatoptimalizálásra vonatkozó javaslatok összefoglalása.

Célja volt a rendezvényeknek annak feltárása, hogy az Önkormányzat működésének szakmai és támogató folyamatai kifogástalanul működnek-e, rendszerbe foglalásuk megvalósult-e. Az interaktív munkacsapat beszélgetései arra irányultak, hogy a jelenlegi folyamatok újra szervezése szükséges-e a jogszabályi/vagy szervezeti változások hatása miatt, esetlegesen a működés során szerzett tapasztalatok alapján. A folyamatok sztenderdizálásának szükségessége is a vizsgálat tárgyát képezte. Célként egyúttal meghatározta a munkacsapat, hogy az újra szervezés megvalósításnál a racionálisabb és költséghatékonyabb tényezőket is figyelembe kell venni. A helyzetfeltárás során helyzetelemzési, értékelési és sztenderdizálási módszereket, folyamatelemzési módszereket, SWOT-elemzést, valamint helyzetértékelő sablonokat alkalmazunk. A projektelem fejlesztésének eredménye az önkormányzati folyamatok racionális, áttekinthető, jól strukturált rendszerbe foglalása, amely hozzájárul az önkormányzati feladatellátás hatékonyságának növeléséhez, a megbízhatóság fokozásához. Mindez megmutatkozik majd a folyamatok átláthatóságában és egyszerűsítésében, ezzel párhuzamosan a költségek csökkentésében. A fejlesztés hatása várhatóan már rövid időn belül érzékelhető azáltal, hogy javul az önkormányzati feladatellátás, a hatósági eljárás és a szociális ellátás színvonala. Kiemelt szempont az eljárások fejlesztésénél az ügyféli jogok biztosítása a jogalkalmazás során. Egyúttal hozzájárul ügyfelek és a szolgáltatásokat igénybevevő lakosság elégedettségének növekedéséhez A sztenderdizálás fogalma és közigazgatásbeli értelmezése

A sztenderdizált folyamatok előnyei A sztenderdizálás általánosságban a folyamatok állandósítását, szabályalkotást jelent. Ahhoz hogy a munkafolyamatok a kívánt eredménnyel záruljanak az inputok (erőforrások) optimális átalakítása szükséges.

Ez azt jelenti, hogy a munkafolyamatok során felhasznált erőforrások, az eltöltött idő, illetve a megtett lépések sorrendje a lehető leghatékonyabb legyen. A sztenderdizálás során törekedni kell egy vagy több eljárás optimalizálására és egységesítésére. Célja, hogy a munkavégzés hatékonyabbá váljon: egy olyan gyakorlat képezi részét a tevékenységeknek, amely világos, rendszerbe foglalt, visszakövethető (többségében írott), ezért jól tudja a munkatárs hasznosítani. A cél a maximális ügyfél-elégedettség elérése a lehető legkevesebb erőforrás befektetéssel. A piacon működő vállalkozások számára ennek a szemléletnek a kialakítása elengedhetetlen a versenyben maradás érdekében. A nem sztenderdizált folyamat menedzselése az utólagos ellenőrzésre épít. Ez nem tekinthető hatékonynak abból a szempontból, hogy az ellenőrzés a végrehajtást követi, tehát a hiba kijavítására csak a folyamat végén van lehetőség. Ebben az esetben a cselekvést addig kell ismételgetni, amíg a célként meghatározott eredményt el nem érjük. Ez természetesen többlet erőforrás-igénnyel jár, vagyis magasabb költségget eredményez. A sztenderdizált folyamat kevesebb lépésből áll, ebből következően költséghatékonyabb. Itt a megvalósítási folyamat minden egyes lépése meghatározott szabályok között történik, és az ellenőrzés már előre be van építve a folyamatba, ezért a végeredmény a célkitűzéseknek megfelelő lesz. A sztenderd minden esetben egy állításokból és igazolásokból álló írásbeli dokumentum kell legyen. Az alapadatokon kívül tartalmazza a szabályokat az eredményre és magára folyamatra vonatkozóan, valamint az összes releváns mérőszámot is.

a

A nem sztenderdizált folyamat és a sztenderdizált folyamat közötti különbség szemléltetése folyamatábra segítségével:

NEM SZTENDERDIZÁLT FOLYAMAT

Végrehajtás

Cél meghatározás a

Kitűzött cél elérése igen

nem

„Megfelelő az eredmény?”

SZTENDERDIZÁLT FOLYAMAT Cél meghatározás a

Sztenderdizált végrehajtás

Kitűzött cél elérése

Milyen milyen folyamatokat célszerű állandósítani, sztenderdizálni?  A gyakran ismétlődő folyamatokat érdemes.  Amennyiben nem gyakorta ismétlődik a folyamat, de hiba esetén magas a

negatív eltérés ára. A folyamat jellegétől függ, hogy megéri-e sztenderdizálni.

 Egy munkafolyamaton belüli potenciális hibának magas kockázata van.  Sztenderdizálható a folyamat (a kreatív folyamatok nem sztenderdizálhatóak,

tehát maga az ötlet).

A közigazgatási folyamatok sztenderdizálása – folyamatmenedzselés A Magyary Program célrendszerében alcélként szerepel a sztenderdizálás, mint a belső eljárások megalapozásának és racionalizálásának eszköze a hatékony nemzeti közigazgatás megvalósítása érdekében.

A magyar közigazgatásban a sztenderdizálás, egységesítés még nem teljesen kiforrt gyakorlat, az utóbbi években az önkormányzati feladatok átalakulása nyomán azonban a változásmenedzselés fontos eszköze lehet. Az központi közigazgatás szervezetei és az önkormányzatok esetében nem beszélhetünk nyereségorientált szervezetekről, de azt is elmondhatjuk, hogy nem rendelkeznek „versenytársakkal” sem. A jelenlegi állapot feltárása már elkezdődött: cél a közigazgatás teljesítményorientált fejlesztésének megalapozása, hatékonyságának növelése. A változásokat akadályozza az a tény, hogy jelenleg még a magyar közigazgatási rendszer eléggé rugalmatlan, nehezen alkalmazkodik, ill. követi a változásokat. Lassan reagál a megváltozott versenyszférához.

körülményekhez, ezért nehezen tud felzárkózni a

A minőségi javulás eléréséhez hasznos lenne az önkormányzati szférában is bevezetni a versenyszférában már bizonyított stratégiai szemléletet. Ezen keresztül gyorsabban tudna az önkormányzat reagálni a környezeti kihívásokra az erőforrások újra elosztásával.

A szervezeti változások elérésének lépései: Célok kijelölése, valamint megismertetése, elfogadtatása a szervezet tagjaival.

Vezetői elkötelezettség elérése.

Az esetlegesen felmerülő ellenállások kezelése.

A szervezeti egységes célok eléréséhez a személyzeti erőforrást folyamatosan fejleszteni kell, melynek első lépéseként minden munkahelyre - különösen a vezetői szinteken - megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkatársat helyezzenek, akik kreatív megoldási képességükkel hozzájárulnak a változások gördülékeny menedzseléséhez. Egy munkaszervezeten belül a vezetőknek és a munkatársaknak - feltételezhető -, hogy egyaránt céljuk és feladatuk az egységes rendszer kialakítása (mindenkiben meglévő akaratot feltételez).

A közigazgatás hatékony, gazdaságos és eredményes működésének kialakításához szükséges a folyamatok tudatos szervezése. A hosszú távú eredményes működés egyik alapfeltétele a rendszer folyamatos építése, fejlesztése. A feladatok tudatos megoldási módszereinek meghatározása, valamint a célok eléréséhez szükséges feltételek és erőforrások definiálása meghozhatja a közigazgatás területén is a várt eredményeket. A tudatos folyamat-menedzsment a versenyszférában tevékenykedő vállalkozásoknál már egy jó ideje teljesen kifejlett formában működik. A hosszabb és rövidebb távú célokból levezetett feladatok és folyamatok meghatározása és a megvalósításukhoz szükséges feltételek biztosítása, valamint a szervezettség fenntartása az önkormányzatok tekintetében azonban a mai napig nem fejlődött ki teljesen. Ahhoz azonban, hogy a gazdaságosság és hatékonyság követelménye az önkormányzatok esetében is megvalósuljon szükséges a célok alapján meghatározott feladatok részfeladatokra bontása, majd ezek egyes szervezeti egységekhez való telepítése, tehát a munkamegosztás hatékony szervezése szükséges. Az önkormányzatok működésében az elsődleges munkamegosztás hagyományosan funkcionális alapon történik, tehát homogén szakmai egységeket különítenek el egymástól. A hatáskörmegosztás tekintetében ezek a szervezetek erősen centralizáltak és lineárisak, vagyis egy szervezeti egység vagy személy csak a felettes szervezeti egységtől vagy személytől kaphat utasítást.

A folyamat-menedzselés kialakítása segítheti az önkormányzatok hatékonyságának javulását.

A folyamat-menedzselés lépései

Célok meghatározása

Folyamatok meghatározása

Végrehajtási fázisokra bontás

Folyamatmodell elkészítése

Végrehajtás

Feltételek meghatározása szakmai, szervezési, szabályozási, költségtervezési, információellátási, stb.

A folyamatelvű szabályozás megvalósulása minden szervezet esetében fontos, ugyanis ezzel lesz összehangolt a működése. A munkafolyamat feladatokra bontásában meghatározásra kerül, hogy kinek mit kell tennie a célok elérése érdekében. A kialakult gyakorlatban jellemzően a közreműködő munkatársak szervezik a tevékenységeket munkafolyamattá. Ez a tudás nem örökítődik át szervezett módon, és nem válik közös tudássá, tapasztalati kinccsé. A folyamatorientált menedzsmentben a munkafolyamatokat módszeresen alakítják ki, dokumentálják, tartják fenn. A folyamatkontroll keretében a leghatékonyabb és leggazdaságosabb tevékenységet rendeljük a kitűzött célokhoz. Az önkormányzati folyamatok rendszere és elemzése

Az önkormányzat feladatrendszere Az önkormányzati feladatellátás rendszere 2013. január 1-jétől folyamatosan átalakul. Az önkormányzati rendszer megújulásának elemei a köz- és a hatósági feladatok újraértelmezése és újratelepítése, az állami és az önkormányzati feladatok szétválasztása.

Az átalakítás alapvető célja, hogy a közfeladatok ellátásában az állami szervek nagyobb szerepet vállalva, a továbbiakban az önkormányzatok a helyi lakosság széles körének közszükségleteit kielégítő közszolgálati feladatokat lássák el, és ezeket a helyi sajátosságok figyelembevételével szervezzék meg. Cél, hogy a helyi szinten megmaradó közfeladatokat az önkormányzatok hatékonyan és színvonalasan szervezzék meg és lássák el. Ezért igen fontos, hogy az önkormányzatok áttekintsék a kötelezően és az önként vállalt feladataikat: ezen belül ellátásuk struktúráját, a folyamatok rendszertét, a meglévő szolgáltatásnyújtók által biztosított szolgáltatások minőségét és hatékonyságát, és az ezekhez igazítsa a továbbiakban a pénzügyi – költségvetési lehetőségeit. A helyi önkormányzat kötelező közszolgáltatásait, valamint az önként vállalt feladatait tekintve akkor tud eleget tenni széles felelősségű követelményeinek, ha rendelkezik azokkal a szervezetekkel és terepekkel, amelyek képesek tevékenyen részt venni az önkormányzati feladatok és a hatáskörök megoldásában: a döntéselőkészítésben, a döntéshozatalban, a döntések végrehajtásának szervezésében és az ellenőrzésében. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mtv.) 13. § (1) bekezdése határozza meg a helyi közügyeket, az ellátandó helyi önkormányzati feladatokat. Az Mtv. meghatározza, hogy az önkormányzat köteles ellátni a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, melyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, és az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Az Mtv. 10 § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi feladat ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos feladatkörébe. Az Mtv. eltérő feladatokat és hatásköröket telepít az eltérő közigazgatási besorolású településekhez. A törvény differenciál a települések helyi önkormányzatai között a kötelező feladatkör megállapításánál, amikor is figyelembe veszi az önkormányzat eltérő adottságait. A differenciálásnál tényezőként veszi elsődlegesen számba a jogszabály az önkormányzat gazdasági teljesítőképességét, a lakosságszámát, a közigazgatási területének nagyságát.

Debrecen MJV Önkormányzata a hatályos Mtv. közigazgatási besorolása szerint megyei jogú város.

rendelkezése

alapján

a

A megyei jogú városi ranggal rendelkező települési önkormányzatoknak a jogszabályokban meghatározott önkormányzati feladatok keretében az általa biztosított szolgáltatásoknak a saját lakosságán és közigazgatási területén túl a megye egészére vagy nagy részére is ki kell terjednie.

Az Mtv. 13. §-a alapján helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés:  köztemetők kialakítása és fenntartása, 

a közvilágításról való gondoskodás,

 kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása,  a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, 

közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,

 gépjárművek parkolásának biztosítása 3. egészségügyi alapellátás:  háziorvosok 

védőnői szolgálat

4. az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások  környezet-egészségügy:  köztisztaság,  települési környezet tisztaságának biztosítása,  rovar- és rágcsálóirtás 5. köznevelési feladatok:  köznevelési intézmények működtetése fenntartási feladatok  óvodai ellátás  kollégiumok fenntartása, működtetése

 iskolák fenntartása, működtetése  iskolai, óvodai gyermekétkeztetés 6. kulturális szolgáltatás, 7. nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; 8. filmszínház, 9. előadó-művészeti szervezet támogatása, 10. kulturális örökség helyi védelme; 11.a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 12.szociális szolgáltatások és ellátások (öregek és fogyatékosok ellátása) 13.szociális szolgáltatások és ellátások (bölcsődei ellátás) 14.gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások 15.lakás- és helyiséggazdálkodás; 16.

a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása (csak 30.000 fő lakosság szám felett kötelező önkormányzati feladat!!)

17.helyi környezet- és természetvédelem kapcsolatos feladatok; 18.szennyvízkezelés kapcsolatos feladatok; 19.szennyvízszállítás kapcsolatos feladatok; 20. vízgazdálkodás kapcsolatos feladatok; 21. vízkárelhárítás kapcsolatos feladatok; 22.víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. 23.honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem kapcsolatos feladatok; 24.helyi közfoglalkoztatás kapcsolatos feladatok; 25.helyi adóval kapcsolatos feladatok (különösen a hátralék kezelés és az ellenőrzés kiszervezhető feladatira tekintettel) 26. gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatok; 27.helyi vállalkozások segítésével kapcsolatos feladatok 28. turizmussal kapcsolatos feladatok;

29.a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 30.sport, ifjúsági ügyek 31.nemzetiségi ügyek 32.közreműködés a település közbiztonságának biztosításában:  rendőrség  polgárőrség  mezőőri szolgálat 33.helyi közösségi közlekedés biztosítása 34.hulladékgazdálkodás 35.távhőszolgáltatás.

Nem kötelező önkormányzati feladatok lehetnek (felsorolás a teljesség igénye nélkül): civil szerveződések támogatása ifjúsági és sport szervezetek támogatása hagyományőrző és városi rendezvények üdülői szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés helyi média működtetése, újság megjelentetése helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása (pld.: Bursa Hungarica támogatás, intézményi térítési díj-támogatás, méltányossági közgyógyellátás) lakáshoz jutás támogatása otthoni szakápolás

Jelentős a hatósági feladatrendszerben bekövetkezett hatás- és illetékességi jogköröket érintő változás: a települési önkormányzatokon belül a polgármesteri hivatalok és a jegyzők hatósági feladatrendszerében okozott 2013. január 1-jétől kezdődően - jelenleg is folyamatos az átalakítás – a szervezeti struktúrát is érintő átalakulást. A fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalaihoz hatósági feladatok tömege került, ill. jelenleg is kerül át, melyeket korábban az önkormányzatok hivatalai, és a jegyzők láttak el. A helyi önkormányzati, a jegyzői és központi államigazgatási, hatósági feladatok szétválasztásának elve, hogy a helyi mérlegelési jogkörbe tartozó, helyi szabályokhoz kapcsolódó döntések maradjanak elsősorban a település jegyzőjénél.

A Járási Hivatalok által átvett államigazgatási, hatósági feladatok hatáskörök:

Okmányirodai feladatok Szociális Igazgatási feladatok Kommunális igazgatással kapcsolatos feladatok Menekültekkel kapcsolatos feladatok A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatok egy része Földügyi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része Hegyközségi szervezettel kapcsolatos feladatok egy része Állatvédelemmel, állattartással kapcsolatos feladatok egy része Honvédelemmel kapcsolatos feladatok egy része Ipari igazgatással kapcsolatos feladatok egy része Kereskedelmi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része Vízügyi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része Kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok egy része Oktatással kapcsolatos feladatok egy része Növényvédelmi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része Ingatlanvállalkozással kapcsolatos feladatok egy része Közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok egy része Környezetvédelmi igazgatással kapcsolatos feladatok egy része

Az előbbiek összefoglalásaként megállapítható, hogy az önkormányzati működés rendszere komplex feladatokból épül fel, amelyekhez megvalósítási folyamatok és tevékenységek rendelhetők. A tevékenységfajtákat a jogszabályok szervekhez, szervezeti pozíciókhoz kötik. Ezek a hatáskörök együttesen biztosítják az önkormányzat működését.

A települési önkormányzatok feladatellátását többlépcsős jogszabályi előírások határozzák meg:  első szintjét az Mtv.,  a második szintet a hatásköri,  a harmadik szintet a további ágazati, szakmai törvények, jogszabályok adják.

Az önkormányzatiság egy szervezeti struktúrával rendelkező színtér, ahol a jogi és a politikai szabályok egyaránt mozgatnak. Az Mtv. alapján az önkormányzatok szervezeti rendszerében az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják:  a polgármester (főpolgármester)/a megyei közgyűlés elnöke,  a képviselő-testület bizottságai,  a részönkormányzat testülete,  a polgármesteri hivatal/a önkormányzati hivatal,

megyei

önkormányzati

hivatal,

a

közös

 a jegyző, továbbá  a társulás. Az önkormányzatok tartós sikeréhez szükséges az állandó megújulás, a tanulás, az új ötletek átgondolása és megvalósítása, emellett a mentori kapcsolatok felélesztése, a valódi munkaszervezeten alapuló szervezés. Az önkormányzatoknak három működési területe határozzák meg az önkormányzat teljesítményét:

van,

amelyek

együttesen

 az alapműködés,  a szolgáltató-, és feltétel biztosító működés, valamint  a menedzsment-működés. A menedzsment-működés az önkormányzati működés egyik fő iránya, amelyben szerepet játszó strukturális és működési tényezőket a McKinsey féle „7S”-modell jól szemlélteti.

A közös értékek azt fejezik ki, hogy mit tartanak a legfontosabbnak az önkormányzat működése során. Az értékrend a személyzetnél (emberek) jelenik meg. Az emberi tényezőhöz szorosan kapcsolódik a képességek rendszere, együtt hozzák létre az önkormányzat emberi erőforrását. Fontos a felkészültség, a szervezeti kultúra elfogadottsága mellett a stílus is. A stratégiában a célok, a funkciók, a feladatok, valamint az azok elérését szolgáló tevékenységek jelennek meg. A struktúra a rendszer a legkevésbé rugalmas összetevője. Az önkormányzat szervezete az, amely a munkamegosztáson keresztül a felelősség szervezeti elosztását is végzi. A rendszer intézményesített megvalósításának rendszere.

működési

területei

és

módjai

a

szakpolitikák

A modellben a központi elemként jelenik meg a stratégia, a cél és az értékrend.

McKinsey féle „7S”-modell

Önkormányzati értékrend

Belső szabályozás

KÖZÖS ÉRTÉKEK

Stratégiai menedzsment

Információ technológia

STRATÉGAI

Működési RENDSZEREK hatékonyság

Funkciók és feladatok

Minőség

7SMODELL STRUKTÚRA KÉPESSÉGEK Szervezeti struktúra

Emberi erőforrások

EMBEREK

STÍLUS Szervezeti kultúra

Forrás: Barakonyi Károly - Stratégai tervezés Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

Az önkormányzati intézmények alap és támogató folyamatainak értelmezése Az önkormányzat a jogszabályok által meghatározott és az önként vállalt feladataik ellátására, valamint döntéseinek végrehajtására költségvetési szervet/intézményeket, gazdálkodó szervezeteket/nonprofit és egyéb szervezetet hozhat létre, valamint a nem önkormányzati szolgáltatásnyújtókkal (társadalmi és civil szervezetek, gazdasági szervezetek, stb.) kapcsolatot vehet fel és szerződések keretében végeztetheti el a feladatait. További lehetőség, hogy az önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. Az önkormányzat intézményeinek alapfolyamatait az alapító okiratok tartalmazzák. Az alapító okirat meghatározza az intézmény tevékenységi körét, amely egyrészről jogszabályi keretek között meghatározott, másrészről önként vállalt. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) határozza meg a költségvetési szerv alapításának szabályait, értelmezi az alaptevékenységét: a szervezet létrehozásáról rendelkező jogszabályban, az alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, a nem haszonszerzés céljából végzett tevékenysége. Támogató folyamatnak nevezünk minden olyan tevékenységet, amely az alapfolyamat (szakmai) tevékenységeinek folyamatos biztosítását eredményezi. A tárgyi és szellemi infrastruktúra biztosítása és adminisztrációja tartoznak ide. Az irányítási és igazgatási folyamatok közé tartozik a szervezet operatív irányítása, a vezetői és a stratégiai szintű döntések meghozatala, amelyek többek között az alapfolyamatok súlyozásának jövőbeli változását eredményezik.

Az önkormányzati intézmények folyamatainak azonosítása

Irányítási és igazgatási folyamatok Irányítás és igazgatás Azok a feladatok, amelyek egyrészt felölelik a stratégiai szintű feladatokat és döntéshozatalt, másrészt lefedik az operatív irányítást, illetve az ahhoz szükséges vezetői közreműködést.

Alapfolyamatok

Az intézmények törvényileg, rendeletileg szabályozott tevékenységeit, illetve önként vállalt feladatait lefedő folyamatokat rendeljük az alapfolyamatokhoz. Az alapfolyamatok elsődleges jellemzője, hogy az intézményekhez rendelt feladatok végrehajtásán túl nem terjednek ki a feladatok ellátásához szükséges háttér (támogató) tevékenységek végrehajtására.

Támogató folyamatok

Az intézmények működését biztosító folyamatok, amelyek megteremtik az alaptevékenységek végrehajtásához szükséges infrastrukturális, gazdálkodási és adminisztratív hátteret. A támogató folyamatok feladata az intézmények által a végzett alapfeladatok működéséhez szükséges feltételek biztosítása.

Az Önkormányzat szervezete- és feladatának struktúrája A workshopok alkalmával az egyik első lépés az önkormányzati, polgármesteri hivatali folyamatok rendszerének megismerése volt.

majd

a

Az elmondottak alapján az alábbi önkormányzati szervezeti- és feladat struktúra, valamint a szakmai- és támogató folyamatok rendszere rajzolódott ki:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Településrészi önkormányzat

Polgármesteri kabinet

Ellenőrzési osztály

Közgyűlés (képviselők)

Bizottságok

POLGÁRMESTER (Alpolgármesterek)

JEGYZŐ

Polgármesteri Hivatal

Önkormányzati intézmények, cégek

Főosztályok

Osztályok Csoportok

Szakmai (fő) folyamatok

Közigazgatási, hatósági, minőségügyi feladatok

Közfeladatok (vezetést segítő szervező feladatok)

Támogató folyamatok

Gazdálkodási, adóügyi, vagyongazdálkodási feladatok

Önkormányzati közszolgáltatási, városüzemeltetési feladatok

Városüzemeltetési feladatok szervezése, intézményirányítás

Szabályozások Dokumentumok kezelése Humánpolitikai folyamatok (oktatás, képzés) Beszállítók minősítése Mérőeszközök kezelése

A Polgármesteri Hivatal által ellátott szakmai és támogató feladatok A Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának (Hivatal) alaptevékenysége során ellátja a Mtv.-ben és az vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat. A rendezvényeken számba vettük a Hivatal alaptevékenységét és az ehhez kapcsolódó szakmai- támogató feladatait. A Polgármesteri Hivatal legfontosabb szakmai (fő) folyamatai:        

államigazgatási, hatósági ügyintézés költségvetés előkészítése, végrehajtása, zárszámadás vagyongazdálkodás városüzemeltetési tevékenység szervezése, végrehajtása intézményirányítás önkormányzati testületek működéséhez kapcsolódó tevékenységek a vezetés munkáját közvetlenül segítő szervező tevékenység minőségirányítási folyamatok.

Hatósági feladatok: A Hivatal hatósági munkával kapcsolatos feladatai körében ellátja a jogszabályokban meghatározott, a Közgyűlés, a Polgármester, illetve a Jegyző által kijelölt feladatokat. Gazdálkodási feladatok: Gondoskodik a helyi önkormányzat (valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat) bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. A Hivatal látja el a saját maga, mint költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat gazdálkodási feladatait is.

Közszolgáltatási, városüzemeltetés szervezési feladatok: A Hivatal feladatai körében az Önkormányzat intézményeinek, gazdasági társaságainak, (köz)alapítványainak irányítására, ellenőrzésére vonatkozó közgyűlési döntések, valamint polgármesteri és jegyzői utasítások alapján szakmai segítő tevékenységet folytat, az intézményvezetők feletti munkáltatói jog gyakorlója részére a döntéseket előkészíti.

Közfeladatok: A közfeladata körében ellátja az Önkormányzat működésével, valamint a Polgármester vagy a Jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Hivatal közreműködik az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. A Hivatal tevékenysége a Közgyűlés, az állandó és ideiglenes bizottságok, a településrészi önkormányzat, a munkacsoport(ok), a települési nemzetiségi önkormányzatok, a helyi önkormányzati képviselők, valamint a Polgármester, az Alpolgármesterek, az önkormányzati tanácsadók, a Jegyző munkája eredményességének elősegítésére irányul. Közreműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodások végrehajtásában, a város védelmi funkcióinak ellátásában, valamint az európai uniós és a hazai pályázati lehetőségek feltárásában, a projekt előkészítésben, a projekt megvalósításának szervezésében, a teljes körű projektmenedzselésben, a források lehívásában, nyilvántartásában és elszámolásában. Minőségirányítás: Ellátja az ISO 9001 és a CAF minőségirányítási rendszer működtetéséből adódó feladatokat.

A Hivatal által ellátott támogató folyamatok:     

Szabályozások Dokumentumok kezelése Humánpolitikai folyamatok (oktatás, képzés) Beszállítók minősítése Mérőeszközök kezelése

A szakmai folyamatok elvégzéséhez a Hivatal működési rendje biztosítja a szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket, a szükséges beszállítói hátteret.

Ezen folyamatok végrehajtását a Hivatal a fő folyamatokra szervezett osztály rendszerben, a szükséges belső szabályozásokban meghatározott együttműködési, kapcsolati rendben végzi.

A szakmai és támogató folyamatok térképe Minden szervezetnek - így egy önkormányzatnak is - általános és központi célja az ügyfelek igényeinek maradéktalan kielégítése. Az önkormányzat ügyfelei a település lakossága, akik nap mint nap az önkormányzat szakmai és támogatói a folyamatainak egyik részt vevői szociális, kulturális, egészségügyi, oktatási, hatósági vagy adózási ügyeik kapcsán. Emellett természetesen érzékelik a település fejlődését, üzemelésének színvonalát, rugalmasságát az általuk igénybe vett közszolgáltatásokon keresztül. Ahhoz, hogy az önkormányzat zavartalanul biztosítani tudja a közszolgáltatásokat, azaz ügyfelekkel kapcsolatos szakmai folyamatokat, szükség van ezek üzemelésének zavartalanságát biztosító apparátusra, támogató folyamatokra is. Ide tartozik a költségvetés felosztása, pénzügyek, a humánerőforrás gazdálkodás, valamint napjainkban a megfelelő informatikai szoftver és eszközellátottság is elengedhetetlen a feladatok ellátásához, koordinálásához - még egy kisebb település esetében is.

Szakmai és támogató folyamatok térképe

Támogató folyamatok Szakmai folyamatok

Település lakossága

Ügyfélkapcsolati folyamatok

Az önkormányzat célja a lakosság igényeinek kielégítése az általa nyújtott közszolgáltatásokon keresztül. Ennek érdekében kell alakítania az ügyfelekkel kapcsolatos szakmai folyamatokat, valamint a szakmai folyamatok zavartalanságát biztosító támogató folyamatokat is.

Az Önkormányzat sztenderdizálási gyakorlata Az önkormányzatok működésére az Mtv. rendelkezései adják meg a szabályozási rendszer kereteit. A Hivatal törvényes működését a hatályos ágazati jogszabályok, valamint az azok alapján belső szabályozás keretében létrehozott alapdokumentumok (szervezeti és működési szabályzat, ügyrend, stb.) rögzítik. A Hivatal szervezeti és működési szabályzatán kívül a feladatok, ill. a tevékenységek eljárását meghatározó ágazati szabályozók, melyek a szakmai-hatósági munka vitelét elősegítő belső szabályzókkal egészülnek ki. A Hivatal szervezeti felépítésének és működésének jogszabályi alapját a Debrecen MJV Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I.24.) önkormányzati rendelete teremtette meg.

Jelenleg hatályos Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát a 16/2013. számú polgármesteri és jegyzői utasítás szabályozza. A Hivatal egységes szerkezetű alapító okiratát a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 126/2013. ( VI.27.) határozattal fogadta el. Az Önkormányzat jelenleg egy intézményénél, a Hivatalánál, annak a teljes tevékenységét átfogó minőségirányítási rendszert működtet. A Hivatal a minőségirányítási rendszer kialakítását szakmai célul tűzte ki 1999-ben. A cél megvalósult 2000. év decemberében, a korábbi minőségirányítási rendszer auditálásával. A Hivatalban végzett tevékenységek szabályozási hátterének biztosítása, a feltételrendszerének megteremtése, az irányítása, az ellenőrzése, a mérése, az elemzése és a folyamatos tökéletesítése a minőségirányítási rendszer a MSZ EN ISO 9001:2009 (továbbiakban: ISO 9001) szabvány előírásai szerint történik. A szabályozás a Hivatal államigazgatási, önkormányzati döntések előkészítési folyamataira, végrehajtási folyamataira, illetve azok kölcsönhatásaira terjed ki, célja:  a rendszer és folyamatainak bemutatása,  a követelményeknek való megfelelés leírása,  a szabályozások rögzítése, beazonosítása. A minőségirányítási rendszert leíró alapdokumentum a Minőségirányítási Kézikönyv. A Kézikönyvben foglaltak a Hivatal tevékenységére meghatározott követelmények teljesítését, valamint a minőségirányítási rendszer hatékony működésének folyamatos felülvizsgálatát segítik, és támogatják a gyors és hatékony ügyintézési folyamatokat.

A minőségbiztosítási rendszer működtetésének célja A minőségirányítási rendszer a jogszabályok követelményeire épülve, a belső működési folyamatok rendezettségének, hatékonyságának, megbízhatóságának folyamatos javításán keresztül a Közgyűlés és az ügyfelek elégedettséget célozza meg.

Törvényesség betartása. Önkormányzati döntések előkészítésének megfelelősége.

Munkavégzés hatékonysága.

Ügyfél elégedettség a szakmai színvonallal.

MINŐSÉGCÉLOK

Társadalom követelményeinek, elvárásainak figyelembe vétele.

Ügyfelek etikai elvárásainak kielégítése.

Hatósági munka színvonalának folyamatos javítása. Szakmai ismeretek folyamatos bővítése.

A hivatali folyamatok szabályozása A Hivatal a minőségirányítási rendszer keretében szabályozza államigazgatási, önkormányzati döntések előkészítési, végrehajtási folyamatait. A jogszabályokból, a belső szabályozókból levezetett és a Hivatal ügyrendjében meghatározott feladatok végrehajtása a folyamatokra történő lebontásának részletes leírása, melyet az un. folyamatszabályozások eljárásrendjei rögzítik. Az eljárásrendek tartalmazzák:  a végrehajtási folyamat lépéseit,  felelőseit,  jogszabályi, szabályozási hátterét,  igazolását,  ellenőrzését. A folyamatok szabályozásával biztosított a hivatali tevékenységek elvégzése, az ellenőrzések - a folyamat közben és befejezésekor - igazolják azok megfelelő végeredményét. A Hivatalban a jelenleg hatályos MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeit tartalmazó alkalmazott eljárások: Ügyviteli folyamatok indítása folyamatszabályozása Ellenőrzési Osztály folyamatszabályozása Közbeszerzési Osztály folyamatszabályozása Polgármesteri Kabinet folyamatszabályozása Adóügyi Osztály folyamatszabályozása Hivatalgazdálkodási Osztály folyamatszabályozása Költségvetéssel kapcsolatos folyamatok szabályozása Vagyonkezelési Osztály folyamatszabályozása Igazgatási Osztály folyamatszabályozása Intézményfelügyeleti Osztály folyamatszabályozása Kulturális Osztály folyamatszabályozása Szociális Osztály folyamatszabályozása Ellátási Osztály folyamatszabályozása Jogi Osztály folyamatszabályozása Szervezési Osztály folyamatszabályozása

Műszaki Osztály folyamatszabályozása Városépítési Osztály folyamatszabályozása Várostervezési Osztály folyamatszabályozása Városüzemeltetési Osztály folyamatszabályozása Kiemelt Beruházási Csoport folyamatszabályozása Mutatószámok kezelésének folyamatszabályozása A Hivatal működésének kapcsolati rendszere A folyamatok közti kölcsönhatást a Hivatal szervezeti egységei között kialakított munkamegosztás (mely szervezeti egység, milyen hatáskörben, ill. kiadmányozási szabályok alapján, mely feladatokat látja el) összehangolása adja. A Hivatal szervezeti struktúrája négy főosztályra és kettő önálló szervezeti egységre tagozódva épül fel. A Hivatal a Polgármester irányításával, a Jegyző vezetésével egységes szervezetként működik. A Polgármestert helyettesítő általános Alpolgármester, ill. az Alpolgármesterek a Polgármester által meghatározott feladatkörökben járnak el. A Hivatal feladatait és hatásköreit a Polgármester, illetve a Jegyző közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint a Főosztályok útján látja el. A Polgármester, illetve a Jegyző közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek további egységekre nem tagozódnak A Polgármester, illetve a Jegyző közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek további egységekre nem tagozódnak. A Polgármesteri Kabinet, mint önálló osztály a Polgármester közvetlen irányításával működik. Az Ellenőrzési Osztály a Jegyző közvetlen vezetésével működik. A Főosztályok osztályokra, az osztályok csoportokra tagozódnak.

A minőségbiztosítási rendszer hatékony működtetése (fejlesztése) A minőségirányítási rendszer hatékony működését a Hivatal vezetése felügyeli és ellenőrzi rendszeres felülvizsgálat keretében: a minőségcélokból adódó tevékenységeket, feladatokat megtervezik és az évente aktualizált minőségprogramban jelenítik meg. A Hivatal dokumentumaiban meghatározza, megtervezi és alkalmazza mindazon ellenőrzési és mérési tevékenységeket, melyek szükségesek a hivatali folyamatokés azok javulásának megvalósításához. A tervezés során figyelembe veszik a minőségirányítási rendszer folyamatait, hatékonyságát az államigazgatási, az önkormányzati döntések előkészítési, végrehajtási tevékenységében, folyamatosan tökéletesítve azokat.

Az Önkormányzat által kiválasztott három folyamat felülvizsgálata Felmerült a működés-fejlesztés igénye, új hatékony folyamatszabályozások megvalósítása azokon a területeken, ahol a változások ezt eredményezik. Valamint felmerült az új folyamatok-tevékenységek hiányzó szabályozásának igénye, ill. annak felmérése, hogy szükséges-e sztenderdizálásuk. Az önkormányzat célja, hogy a folyamatok állandó fejlődése gyakorlati szinten megvalósuljon a szervezetben, és az újratervezett folyamatok révén hosszú távon megtakarításokat tudjanak elérni. Eredménye a fejlesztésnek, hogy a fent definiált munkafolyamatok újratervezésre kerülnek - amennyiben a felülvizsgálat eredménye alapján szükséges -, és dokumentum formájában az egész Önkormányzat számára, de főként a munkafolyamatban érintett személyek számára elérhető és ismert lesz. Hatása a fejlesztésnek, hogy a fent vázolt feladat-ellátási rend megváltozása következtében ismét hatékonyan, világosan és kézzelfoghatóan, kollízió mentesen működjön.

Az Önkormányzat az új önkormányzati feladat-ellátási rendszerben a szociális ellátásokat érintő gyökeres változások miatt választotta két folyamatának vizsgálatát. 1. Az ellátási szerződések szociális ellátások biztosítására: a működő folyamatok, szerződéses kapcsolatok átvilágítása abból a szempontból, hogy ellátási szerződéseink valóban csak a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokra terjednek-e ki, olyan szolgáltatásokért is fizet-e az önkormányzat, amelynek önkormányzati forrásból történő fenntartása nem indokolt, melyek azok az ellátási formák, amelyek intézményi keretek között esetleg hatékonyabban megoldhatók vagy melyek azok a feladatok, amelyek a hatékonyság és célszerűség szempontjából kiszervezésre érdemesek. 2. A szociális intézményekbe történő beutalás rendszerének felülvizsgálata: 2013. május 1. napjától önkormányzatunknál az intézményi beutalás új rendszere került bevezetésre annyiban, hogy a vonatkozó döntés meghozatala a képviselő-testület bizottságától az intézményvezetőkhöz került. Ezt a gyakorlatot kívánják felülvizsgálni, átszervezni a működés során szerzett tapasztalatok alapján. A harmadik folyamat az új önkormányzati feladat-ellátási rendszerben jelentősen átalakított építésügyi igazgatás új folyamata. 3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30/D. §-ában, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 23. §-ában a településképi bejelentési eljárásban a polgármester részére biztosított hatósági jogkör gyakorlásával összefüggő hivatalon belüli szakmai, támogató folyamat felülvizsgálata. Ugyanígy az ehhez kapcsolódó az Étv. 29. § (6) -(7) bekezdésében megteremtett településképi kötelezés intézményével kapcsolatban folytatott hivatali támogató folyamat áttekintése, szükség szerinti átszervezése.

Mivel új jogintézményekről van szó, ezért cél eredményként elérni, hogy a felülvizsgálat alapján a feladatot ellátó szervezeti egységek együttműködésének javítása, a jelenlegi folyamatok hatékonyságának javulása.

Folyamatok javítására alkalmas eszközök A rendezvényeken a tevékenységi folyamatokban részt vevő vezetők és dolgozók segítségével az önkormányzat által megjelölt három tevékenység folyamatait elemeztük. A workshopok során alkalmazott módszertanunk, hogy először a gyakorlatban kialakult tevékenység sorozatokat vettük számba, valamint azokat a pontokat ahol problémák jelentkeznek. Egy közös brainstorming keretében törekedtünk a nem megfelelően működő folyamatelemekre megoldási javaslatokat kidolgozni. A folyamatfejlesztési tevékenység leírásához a 6 lépéses folyamatfejlesztési modellt alkalmaztunk.

Folyamatfejlesztési modell

A rendezvényeken a szakmai folyamatokban résztvevőkkel folyamatosan egyeztettünk a változások fontosságának priorizálása, valamint a helyi, egyedi folyamatok jobb megértése érdekében. Mielőtt mélyebben megismertük volna az Önkormányzat kapcsolatrendszerét áttekintettük a jogszabályokat, a belső szabályozókat, a folyamatokat szabályozó dokumentumokat. Egyúttal megismertük Önkormányzat hatókörében lévő intézmények tevékenységének folyamatait és kölcsönhatásait, a teljes folyamattérkép megalkotásának érdekében. Ennek keretében vizsgáltuk meg az ügyintézési, döntési folyamatok egyes elemeit (a folyamat résztvevői, kapcsolat rendszerük, tevékenységük), majd a folyamat elemeit vettük sorra kronológiai és logikai szempontból.

A vizsgált három önkormányzati-hivatali folyamat: Első kiválasztott folyamat: Az ellátási szerződések biztosítására

szociális

Második kiválasztott folyamat: A szociális intézményekbe rendszere

ellátások

történő

beutalás

Harmadik kiválasztott folyamat: A településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés intézménye

Első kiválasztott folyamat: Az ellátási szerződések szociális ellátások biztosítására

Jogszabályi, szabályozási háttér Az Mtv. 13. § (1) bekezdése a helyi önkormányzat kötelező feladatai között határozza meg a szociális, a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosítását. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) határozza meg a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, és azokat a szociális szolgáltatásokat, amelyeket a települési önkormányzat köteles biztosítani. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. A szociális alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Szociális alapszolgáltatások köre a jogszabályi rendelkezés alapján: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás; étkeztetés, melynek formái  a szociális konyha,  a népkonyha és  egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás; házi segítségnyújtás: olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja; családsegítés: a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás, a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: megszervezéséhez biztosítani kell a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató olyan szakmai központot vagy központokat, amelyek a teljes ellátási terület vonatkozásában biztosítják a gondozónak a helyszínre érkezését. közösségi ellátások: a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás.  A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik.

 A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése.  A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása a megkereső munkára, valamint az anonim és önkéntes igénybevételre épülő szolgáltatás, amelynek célja a szenvedélybetegség által okozott ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztető helyzetek elhárítása, valamint az életmódváltozás elindítása, segítése. támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén; utcai szociális munka: biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét; nappali ellátás:  hajléktalan személyek és elsősorban  a saját otthonukban élő, o tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, o a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, o harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek.

Lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak – ide nem értve az idős személyeket – napközbeni étkeztetését. Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: ápolást, gondozást nyújtó intézmény: az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról, azaz teljes körű ellátásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg – típusai  az idősek otthona  a pszichiátriai betegek otthona  a szenvedélybetegek otthona  a fogyatékos személyek otthona, valamint  a hajléktalanok otthona; rehabilitációs intézmény: a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja - típusai  a pszichiátriai betegek  a szenvedélybetegek  a fogyatékos személyek  a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye;

lakóotthon: olyan nyolc-tizenkettő, tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is –, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít - típusai  fogyatékos személyek lakóotthona  pszichiátriai betegek lakóotthona  szenvedélybetegek lakóotthona; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít –típusai  időskorúak gondozóháza;  fogyatékos személyek gondozóháza;  pszichiátriai betegek átmeneti otthona;  szenvedélybetegek átmeneti otthona;  éjjeli menedékhely;  hajléktalan személyek átmeneti szállása; támogatott lakhatás: a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja  a lakhatási szolgáltatást,  az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,  az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,  az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést; a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat;

A szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve alap-, nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével. A Szoc.tv.90. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a megyei jogú város saját területén köteles  az alapszolgáltatási feladatokat,  éjjeli menedékhelyet,  hajléktalan személyek átmeneti szállását,  idősek otthonát, valamint – amennyiben a lakossági szükségletek indokolják – hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. A Szoc.tv. a képviselő-testületnek nagy mozgásteret ad, amikor kimondja, hogy a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, egyházi fenntartóval vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. Azonban a jogszabály az ellátások „kiszervezésének” kereteit is rögzíti azáltal, hogy az írásba foglalt ellátási szerződések kötelező tartalmát meghatározza, egyben az ellátás jogszabályi előírásainak megtartására kiemelt hangsúlyt helyez. További korlát, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületének tiltja az ellátási szerződés megkötésének, a szerződés módosításának, illetve megszüntetésének átruházását más szervére. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) a települési önkormányzat feladataként rögzíti a gyermekek és családok védelmét, valamint a személyes gondoskodást biztosító, törvényben meghatározott ellátórendszer kiépítését. A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.

A Gyvt. rendelkezése rögzíti, hogy a települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzat a Gyvt.-ben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében  a gyermekjóléti szolgáltatást,  a gyermekek napközbeni ellátását,  a gyermekek átmeneti gondozását,  szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. A Gyvt. rendelkezései alapján DMJV Önkormányzata köteles működtetni  a bölcsődét, vagy családi napközit,  a gyermekek átmeneti otthonát,  a családok átmeneti otthonát,  és a gyermekjóléti központot. Az önkormányzatok által a személyes gondoskodást biztosító gondoskodás formái: gyermekjóléti alapellátások: hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Biztos Kezdet Gyerekház (Gyerekház): a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.

gyermekjóléti szolgáltatás: a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében  a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,  a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,  a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,  a szabadidős programok szervezése,  a hivatalos ügyek intézésének segítése. gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ: gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, ill. egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként biztosítja az önkormányzat. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében - a teljes kör felsorolása nélkül -, folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, szervezi a helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését.

gyermekek napközbeni ellátása: a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően –  a bölcsőde, a hetes bölcsőde,  a családi napközi,  a családi gyermekfelügyelet,  a házi gyermekfelügyelet,  az alternatív napközbeni ellátás. gyermekek átmeneti gondozása: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni. befogadó szülő: átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek és fiatal felnőttnek. helyettes szülő: a családban élő gyermek átmeneti gondozását háztartásában biztosítja.

saját

gyermekek átmeneti otthona: a családban élő, tizenkettedik életévét betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.

A Gyvt. rendelkezései a szociális ellátásokhoz hasonlóan, a képviselő-testületnek nagy mozgásteret ad: a személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását, a települési önkormányzat állami fenntartóval, egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. A jogszabály szabad kezet ad az ellátási szerződés tartalmára vonatkozóan, azonban kötelező szerződési elemeket is meghatároz. Itt is kiköti a jogszabály, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötésének, a szerződés módosításának, illetve megszüntetésének jogát nem ruházhatja át. Az Önkormányzat szociális és gyermekjóléti biztosításának intézményi háttere

szolgáltatásai,

ellátások

Az Mtv. és szakágazati jogszabályi rendelkezések alapján a képviselő-testületnek joga azt eldönteni, hogy az átruházható feladatok közül melyeket, milyen arányban helyezi át más szervekhez, illetve hogy a megoldásába kiket von be. Az önkormányzat közvetlen vagy közvetett úton is elláthatja feladatát. A közvetlen feladatellátásnál a szereplők klasszikusak, az önkormányzat és annak intézményei köréből kerülnek ki, míg a közvetettnél a szereplők köre szélesebb, az egyházi és a nonprofit szféra és a magánszféra is képviselteti magát. Debrecen Megyei Jogú Város (DMVJ) Önkormányzata a fenti jogszabályokban foglalt szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások kötelezettségeinek saját fenntartású intézmények működtetésével, valamint egyházi és civil szervezetekkel kötött ellátási szerződések alapján tesz eleget.

Saját önkormányzati fenntartású intézmények: DMJV Idősek Háza Az intézmény alapító okirata alapján személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátást biztosít, besorolása szerint ápolást, gondozást nyújtó és egyben átmeneti elhelyezést is nyújtó intézmény. A típusa szerint idősek otthona, időskorúak gondozó háza. Az időskorú ellátottak egy része él valamilyen fogyatékossággal, vagy demens, illetve időskorú. Ezen ellátottak körében végez szolgáltatást az intézmény. Az intézmény a székhelyen (Debrecen, Pallagi út 9.) és egy telephelyen (Debrecen, Szávay Gyula u. 55/F.) nyújtja a szolgáltatásait. A székhelyen működik csak az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóháza. Az intézmény az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - idősek otthon: székhelyen 275 fő, telephelyen férőhellyel, - idősek gondozóháza: a székhelyen 50 fő férőhellyel.

32

fő

engedélyezett

Az intézményben az ellátottak átlagéletkora magas. Többek között az intézmény az időskorú fogyatékos vagy demens ellátottak teljes körű ápolását gondozását biztosítja, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de a betegségük miatt önmagukról csak részben, vagy egyáltalán nem tudnak gondoskodni.

DMJV Városi Szociális Szolgálat A Városi Szociális Szolgálat (VSZSZ) az alapszolgáltatások közül  az étkeztetést (ezen belül népkonyhát is működtet), valamint  a házi segítségnyújtást,  a nappali ellátást (időskorúak, demens betegek és fogyatékos személyek részére) idősek és demensek klubja keretében,  átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeket működtet összesen 8 gondozási központ (gondozó szolgálat) segítségével.

Az intézmény a nappali ellátást időskorúak, illetve demens személyek számára idősek, valamint demens idősek klubja keretében biztosítja. A fogyatékos személyek számára fogyatékosok nappali ellátást nyújtó intézményt (Fogyatékosokat Ellátó Intézménye) működtet, két telephelyen kiskorúak számára a megyére kiterjedő ellátási területtel, ill. a nagykorúak számára Debrecen város ellátási területén. Az ellátás az értelmi fogyatékos személyek számára biztosított. Az intézmény székhelyén a központi irányítás működik, a 8 gondozó szolgálat keretein belül az alapszolgáltatásokat biztosítja, összesen 15 telephelyen nyújtja szolgáltatásait. Intézmény alaptevékenysége:  otthoni szakápolás (önként vállalt feladat)  fogyatékossággal élők nappali ellátása,  idősek, demens betegek nappali ellátása,  szociális étkeztetés,  házi segítségnyújtás. A nappali ellátásban részesülők intézményen belüli foglalkoztatása is biztosított (munkarehabilitáció és fejlesztő felkészítés). Az intézmény nem alaptevékenysége:

kötelező

(az

önkormányzat

önként

vállalat

feladata)

Az intézmény DMJV területén, a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, háziorvosának elrendelésére otthoni szakápolást működtet. Az otthoni szakápolás olyan segítségnyújtás, amely lehetővé teszi az önálló életvitel fenntartását, kórházi ápolást rövidít le, vagy vált ki.

DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Az intézmény a Szoc.tv. szerinti szociális alapszolgáltatást és a Gyvt. szerinti gyermekjóléti alapellátást nyújtja. Az intézmény típusa családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, a tevékenységének formája családsegítő és gyermekjóléti központ. Intézmény két szakmai feladat ellátását biztosító egységet működtet:  Családsegítő Központot  Gyermekjóléti Központot. Az intézmény Családsegítő Gyermekjóléti Központ a szolgáltatásokat.

Központja a székhelyen és két telephelyen, székhelyen és három telephelyen nyújtja

a a

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye DMJV Gyermekvédelmi Intézménye többcélú intézmény, melyben családsegítés (Családsegítő Központ a székhelyen és 2 telephelyen), gyermekjóléti szolgáltatás (Gyermekjóléti Központ a székhelyen és 3 telephelyen), valamint gyermekek átmeneti gondozása (gyermekek átmeneti otthona a székhelyen, családok átmeneti otthona az intézményi telephelyen, továbbá az intézmény által működtetett helyettes szülői hálózat) valósul meg. DMJV Egyesített Bölcsődei Intézménye A bölcsőde a családban nevelkedő ellátását, szakszerű nevelését és betöltötte, a bölcsődei nevelési év Az intézmény 12 tagintézményben

20 hetes - 3 éves korú gyermekek napközbeni gondozását végzi. Ha a gyermek a 3. életévét végéig (augusztus 31.) gondozható bölcsődében. biztosítja a kisgyermekek bölcsődei ellátását.

Önkormányzat kötelező szociális és gyermekjóléti feladatait ellátási szerződés keretében végző szervezetek: Az Önkormányzat öt civil és egyházi szervezettel kötött, határozatlan időre szóló ellátási szerződés keretében elláttat - saját intézményein kívül - szociális és gyermekjóléti feladatokat. A szervezetek a szolgáltatásokat a működési engedélyeikben meghatározott ellátási területen biztosítják. A családsegítés ellátási feladat tekintetében Debrecen város területén az ellátási körzetfelosztás alapján nyújtják a szolgáltatásokat. ReFoMix Rehabilitációs Foglalkoztatási és Szociális Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft.) A Szoc.tv. rendelkezései alapján a hajléktalan személyek ellátása érdekében végzi a nonprofit szervezet az alábbi kötelező önkormányzati feladatokat: Az utcai szociális munka keretében biztosítja az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. A nappali ellátás (melegedő) elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek önellátásra. Az ellátási szerződés keretében a nonprofit cég a Gyvt. alapján a gyermekjóléti alapellátások közül, a családok átmeneti otthonát működteti.

Családok átmeneti otthonában helyezhető el az otthontalanná vált szülő kérelmére gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket el kellene választani szülőjétől. Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Az Szoc.tv. alapján az egyházi szervezettel az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások köréből a fogyatékosok nappali ellátására kötött ellátási szerződést. Nappali ellátás: A fogyatékosok nappali ellátása keretében a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásának, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésének, továbbá igény szerint az ellátottak napközbeni étkeztetésének biztosítása történik. Héra Egyesület Az Szoc.tv. alapján az egyesület a családsegítés alapszolgáltatását biztosítja ellátási szerződés keretében: Családsegítés: a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Forrás Lelki Segítők Egyesülete Az Önkormányzat a Szoc.tv. szerinti szociális feladatok alapszolgáltatásaihoz sorolt  családsegítés feladatok,  közösségi ellátások: o a közösségi pszichiátriai feladatok ellátására, valamint o a szenvedélybetegek közösségi ellátása, és a o a szenvedélybetegek nappali ellátása szolgáltatások o a szenvedélybetegek alacsonyköszöbű ellátása biztosítására kötött ellátási szereződést az egyesülettel.

Családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Közösségi ellátás célja a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetében történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A szenvedélybetegek nappali ellátása keretében elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása a szenvedélybetegek közösségi ellátása szolgáltatásain túl biztosítja a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, valamint a kríziskezelést, az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. Mindezek mellett az ellátási szerződés tartalmazza a Szoc.tv. szakosított ellátások köréből a szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye által nyújtott ellátás is végzését is. A szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület

A Szoc.tv. alapszolgáltatásaihoz tartozó szociális feladatok közül  a támogató szolgáltatás,  a közösségi ellátások köréből o a szenvedélybetegek közösségi ellátása, o a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és o a pszichiátriai betegek közösségi ellátása szolgáltatásokat az egyesület az Önkormányzattal kötött ellátási keretében a város közigazgatási területén biztosítja.

szerződés

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése és a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. Közösségi ellátás célja a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetében történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A szenvedélybetegek nappali ellátása keretében elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

Az ellátási szerződések megkötésére irányuló döntéshozatali feladatokban résztvevők pozíciója – feladatai, tevékenységük, folyamatok: Feladat: Támogatott

szervezetek

éves

beszámolójának

és

a

pénzügyi

elszámolások elkészítése és benyújtása.

Támogatott szervezetek képviselői

Szakmai koordinálás Feladat: A szervezetek éves beszámolójának és pénzügyi elszámolásának befogadása. Egyeztetés a támogatott szervezetekkel a támogatási összeg tekintetében.

Intézményfelügyeleti osztály Pénzügyi osztály

Szakmai koordinálás és ellenőrzés. Feladat:  A meglévő ellátási szerződése felülvizsgálata/újak előkészítése.  A beszámolók áttekintése, felülvizsgálata.  Szerződések jogszabályi megfeleltségének felülvizsgálata.  Az ellátandó feladatok egyeztetése a szervezetekkel.

Intézményfelügyeleti osztály Támogatott/új szervezetek képviselői támoga Döntés előkészítés Feladat: A meglévő ellátási szerződések módosításának, vagy új szerződések tervezetének készítése.(Pénzügyi és Jogi egyeztetés.)

Intézményfelügyeleti osztály

Döntés előkészítés Feladat: Előterjesztés és határozati javaslat készítése.

Intézményfelügyeleti osztály

Döntés előkészítés Feladat: Előterjesztés bizottsági véleményezése.

Egészségügyi és Szociális Bizottság

Feladat: Közgyűlésen döntésre előterjesztés.

Intézményfelügyeleti osztály vezetője

Feladat: Közgyűlésen az előterjesztés alapján döntés a szerződésekről.

Közgyűlés

Döntés végrehatása Feladat: Ellátási szerződések aláírása.

Polgármester Támogatott szervezetek képviselői

Szakmai koordináció. Feladat: Ellátási szerződések szerinti

támogatások folyósítása kedvezményezett

szervezeteknek.

Pénzügyi osztály Intézményfelügyeleti osztály

Szakmai koordináció és ellenőrzés. Feladat: Ellátási szerződések szerinti támogatások rendeltetésszerű felhasználásának

ellenőrzése a kedvezményezett szerveknél.

Ellenőrzési osztály Intézményfelügyeleti osztály

A szociális és a gyermekjóléti feladatok a civil és egyházi szervezetekkel történő ellátásával összefüggő kapcsolattartás az Intézményfelügyeleti osztály feladata. E feladatok tartalma szerint:  A nem önkormányzat által fenntartott intézményekkel, és azok fenntartóival való kapcsolattartás és  az ellátási szerződésekben foglaltaknak való megfelelés koordinálása,  ellenőrzése az önkormányzat ellátási felelősségének szem előtt tartása mellett.  Az ellátási szerződések megkötésével, a szakmai koordinálással, ellenőrzéssel kapcsolatos bizottsági, illetve közgyűlési előterjesztések előkészítése.

Feltárt problémák Az Önkormányzatnak valódi döntési helyzetként jelent meg, hogy vizsgálnia kell - a költséghatékonysági szempontokat előtérbe helyezve –közvetlen (önkormányzati intézmények, cégek) vagy közvetett módon (nonprofit, civil, egyházi szervezetek vagy magánszféra) célszerű-e ellátatni az adott szociális és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatot.

Az önkormányzat számára a feladatellátás módjára irányuló döntéshozatalában eltérőek a szempontok:  a közvetlen úton ellátott feladat esetében a biztonságra való törekvés, míg  a közvetett úton történő feladatellátásban törekednek - bizonyos határokon belül - az ellátási szerződésekbe beépítendő garanciális szabályokon keresztül az ellátandó önkormányzati feladat jogszabályi előírásoknak és a szolgáltatást igénybevevőknek megfelelő minőségi és mennyiségi teljesítésére, és a támogatás felhasználásának elszámoltathatóságára.

SWOT analízis segítségével számba vettük a közvetlen és közvetett módon történő önkormányzati feladatellátás jellemzőit.

Az önkormányzati feladatellátás módjainak vizsgálata: Jelen tanácsadói dokumentumban számba vettük a közvetett úton történő (kiszervezett) feladatellátás előnyeit és hátrányait, melyek iránymutatást adhatnak a jövőben a hatástanulmányokhoz:

Közvetlen úton ellátott feladat

Közvetett úton ellátott feladat

Szereplők: önkormányzati apparátus és intézmények

Szereplők: nonprofit, civil, egyházi szervezetek

Döntési szempont: hatékony belső irányítás SZMSZ, ügyrend, munkakör, éves feladatterv jutalmazás, büntetés biztonságos ellátás

Döntési szempont: szerződésen alapuló szolgáltatás szolgáltatás tartalma kötött mennyiség, minőség ellenőrzése szolgáltatás mérésének módja garanciális szabályok központi támogatás tervezése költségek tervezésénél vizsgálni, hogy a központi támogatással fedezhető egyéb külső források bevonhatóak –e a rendszerbe.

Közvetlen előnyei

Közvetett előnyei

feladatellátás biztonsága folyamatosan rendelkezésre áll közvetlen utasítási joga munkáltatói jog gyakorlása ellenőrizhetőség kiszámíthatóság

a feladatellátásból eredő gondok az ellátásban nem az önkormányzatot terhelik rugalmas a változásokra igényekhez mért szakszerűbb lehet minőség magasabb lehet foglalkoztatottak számára kifizetődőbb lehet szerződés keretein belül ellenőrizhető változatosabb feladatellátás, több szereplő jelenléte

Közvetlen hátrányai

Közvetett hátrányai

nagy a belső tehetetlenség sok a jogszabályi kötöttség hivatalszerű működtetés esetén lassú reakcióidő piaci érzékenység hiánya feladat alulfinanszírozása esetén is kötelező önkormányzati feladat ellátása jogszabályi rendelkezések alapján is kötelezető a támogatott mutatók (igénybevevők) év közbeni csökkenése év közben a szolgáltató engedélyének visszavonása miatt a feladatellátásról azonnal dönteni kell az önkormányzatnak

szolgáltatás léte bizonytalan nehezen kontrollálható az ellátás szakmai és gazdasági minősége a működési engedélyek visszavonása esetén, az önkormányzatnak kell újra a feladatellátást megszervezni az ellátási szerződésre nagyon oda kell figyelnie (pl. a szervezet kötelezettségeit teljesíti-e, mi az önkormányzat feladata / a jogszabályi változások miatt azonnal módosítandó)

Látható, hogy mind a kéttípusú feladatellátásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az elemzéshez részletes segédanyagok: Kassó Zsuzsanna (1999.): Feltételek az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködéshez. Hogyan vállhatnak képessé az önkormánymányzatok az együttműködésre? In. Tóbiás László (szerk.): Együttműködési lehetőségek a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok között. Budapest, Hálózat a Demokráciáért Program, pp. 137.-139.o.

Javaslatunk: Javasoljuk a költségvetés tervezésének folyamatában elemezni hatástanulmányok kertében a szolgáltatások ellátásának lehetséges módjait, és számba venni a feladatellátások jellemzőit, feltárni az előnyüket és hátrányukat.

A döntések hasznosságának és eredményességének vizsgálatához a közgazdasági szemlélet az egyik leggyakoribb megközelítésmód. A klasszikus közgazdasági modell (Taylor, 1965) a gazdálkodó ember igaznak tételezett döntéshozói magatartására épül. Taylor szerint a korai klasszikus döntéselmélet alapjai azok, amelyek elmaradhatatlanok a folyamatból. Egy adott változat választása esetében valamennyi eredmény bizonyosan bekövetkezik, valamint, hogy a döntéshozó rendelkezik a szükséges információkkal. Ezek az eredmények egy érték-skálán rendezhetők, és a döntéshozó azt a változatot választja, amelyik a számára fontos értéket maximalizálja. Ennek a megközelítésnek a használata a leggyakoribb az önkormányzatoknál a költségvetési döntéshozatalnál, mert a település működtetésében a befektetés – megtérülés vizsgálata a legjellemzőbb vizsgálati szempont. Alapja közgazdasági szemléletnek, hogy létezik az emberi értékek alapján mérhető halmaz a „piacon” megjelenő termékekből és szolgáltatásokból, amelyek között a felhasználó képes prioritást felállítani. Az emberek készek áldozatot hozni megszerzésükért, ami mutatja, hogy ezek értékkel bírnak, ezeket az értékeket számszerűsíthetjük pénzbeli kifejezés formájában. A döntéshozó több cselekvési változat (alternatíva) között választhat. Mindegyik változat, ha megvalósítják, bizonyos eredményekhez vezet, és mindegyik eredménynek valamilyen értéke van a döntéshozó számára. Ezt a közgazdászok hasznosságnak nevezik. A hasznosság a hatékonyságot és az eredményességet is tartalmazza. Az eredményesség azt mutatja, hogy a szervezet mennyire érte el a kitűzött célját, a hatékonyság fogalmába az tartozik, hogy ráfordítással mekkora eredményt lehet elérni. Az értékelésen kívül mindegyik eredményt még annak a valószínűsége is jellemzi, hogy a szóban forgó eredmény bekövetkezik egy bizonyos változat választásakor és megvalósításakor. Egy bizonyos cselekvési változat teljes értéke az egyes eredmények értékének és ezek valószínűségének valamilyen függvénye.

Jelenlegi önkormányzati vizsgálata során

folyamat

a

szolgáltatók

tevékenységének

Az ellátási szerződések alapján az adott szociális és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatot ellátó szervezetek tevékenységükről a tárgyévet követő év február 15-ig beszámolót készítenek. A beszámolót pénzügyi és szakmai szempontból kell elkészíteni.

A beszámolókat az Intézményfelügyeleti osztály szakmai szempontból azonnal felülvizsgálja az új költségvetési évre vonatkozó szerződés módosítások/esetleg új szerződések és a támogatási összegekre vonatkozó javaslatok/előterjesztés elkészítése érdekében. A támogatási összegek felhasználását az Ellenőrzési Osztály a tárgyévet követő évben ellenőrzi, de ez nem következik be a tárgyévet követő évben a szerződések módosítása, ill. az új költségvetési évre megállapított támogatási összegek Közgyűlés által történő elfogadása előtt. A tárgyévi költségvetési évben lefolytatott ellenőrzés az tárgyévet megelőző évre fog vonatkozni, azaz utólagos. Ez a vizsgálat a szociális szolgáltatóknak nyújtott támogatás felhasználásának szabályszerűségére irányul, egyben hogy pénzügyi beszámolók megbízható képet nyújtanak-e a szolgáltató pénzügyi tevékenységeiről. Javaslatunk: Javasoljuk a szabályszerű támogatás felhasználás vizsgálata mellett a szociális szolgáltatók által végzett tevékenységek a működés, valamint a támogatás felhasználás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálatát. Az ez irányú elemzést a fent bemutatott elmélet gyakorlati alkalmazásával javasoljuk. Az ellátási szerződések alapját képező meghatározott kritériumok (elvárások) és mutatók alapján vizsgálandó, hogy a szervezet – a meghatározott célkitűzés (szolgáltatás) elérése érdekében – gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használta-e fel a rendelkezésére álló támogatást.

Ezen vizsgálat egyben feltételezi  a feladatok és célok pontos meghatározását,  a felhasznált erőforrások és az elért eredmények mérésének, nyomon követését és értékelését,  a gazdálkodásról megbízhatóságát.

és

a

szakmai

tevékenységről

készített

beszámoló

Ehhez a vizsgálathoz segítség az ún. eredményességi-modell alkalmazása. Az eredményességi modell valamennyi eleme a közfeladatok ellátását, a szervezeti célok elérését támogatja. A vizsgálat a szervezeti célok elérése (output, eredmény) érdekében felhasznált erőforrásokra koncentrál. Vizsgálni szükséges, hogy az egyes elemek milyen kockázatot hordoznak magukban, melyek veszélyeztetik a hatékony, eredményes és gazdaságos közfeladat ellátást. A modellből látható, hogy a közfeladatok végrehajtása érdekében elsődlegesen kijelölésre kerülnek a szervezeti célok, majd azok elérése érdekében kialakításra kerül a szervezet, felhasználásra kerülnek az erőforrások, majd a megbízható pénzügyi gazdálkodás eredményeképpen a szervezet eléri a kitűzött célokat, mely eredmények hatással vannak az újabb szervezeti célok megfogalmazására. Ehhez a vizsgálathoz szükséges, hogy a feladatellátásról megbízható és kellő időben adott információk rendelkezésre álljanak a pénzügyi, humán és egyéb erőforrások alakulásáról, a tevékenységek végrehajtásáról (a folyamatokról) és a szolgáltatás eredményeiről. Ezt az információt teljesítménymutatók révén össze kell vetni az operatív célkitűzésekkel. Ha ez az összevetés eltéréseket mutat, akkor javasolt megvizsgálni, annak okát és milyen intézkedés hozható az erőforrás-felhasználásnak és/vagy a tevékenységek végrehajtásának módosítására.

Eredményességi-modell Visszacsatolás a szervezeti célok megfelelőségéről Átláthatóság és elszámoltathatóság

Szervezeti célok és erőforrás-szükséglet felmérése

 Szabályozottság és szabályosság  Átláthatóság és elszámoltathatóság követelményének vizsgálata

Hatás (outcome)  Eredmények hatása a szervezet közvetlen ügyfélkörére (szolgáltatási igénybevevők)  Eredmények hatása a szervezet közvetett ügyfélkörére (város lakossága)

 Pénzügyi inputok szükségességének felmérése  Pénzügyi inputok biztosítása érdekében megtett akciók

Szervezeti célok elérése, kapcsolat az input-output között Szervezet és erőforrások (inputok) biztosítása  Folyamatok működése, minőségi , jogszabályi előírásoknak való megfelelés  Pénzügyi inputok rendelkezésre állása a megfelelő időben/mennyiségben

 Eredményesség, hatékonyság, gazdaságosság a célok és az elért eredmények viszonylatában

Irányítási, vezetési és működés  Vezetés és tervezés megfelelősége  Emberi és egyéb erőforrások rendelkezésre állása és megfelelősége  Belső kontrollrendszer elemeinek megfelelősége

Output  Elért eredmények összhangja a célokkal  Eltérések indoka a célok és az elért eredmények között

Javaslatunk: Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az önkormányzat a vizsgálatait (szakmai és pénzügyi) utólag, a beszámolók benyújtása után végzi. Megerősíti a javaslatot, hogy - önkormányzati rendelet alapján - az önkormányzati szociális és gyermekjóléti szolgáltatást végző intézményeknek negyedévente adatközlési kötelezettsége van. Ezért javasoljuk a nonprofit és egyházi szociális szolgáltatók tevékenységének figyelését monitoring rendszerben a tárgy költségvetési évében. Ez legalább negyedévenkénti adatbekérést (információs adatlapon) feltételez, melyet összeköthető a szolgáltatást igénybevevők véleményének megismerésével is, egy állandó kérdőív bevezetésével. Az információs adatlap tartama szerint az eredményességi elemzéshez szükséges adatokra irányulhatna. A vizsgálat/elemzés logikai folyamatmodellje Külső környezetei hatások értékelése

Belső környezetei hatások értékelése

Küldetés – érték - célok Irányvonal Struktúra Információs rendszer Eredményesség mérése

Stratégiai menedzsment

Tervezés

Tevékenységek

Megvalósítás

Output/hatás

Összehasonlítás a célokkal

Operatív menedzsment

Második kiválasztott folyamat: A szociális intézményekbe történő beutalás rendszere Jogszabályi, szabályozási háttér Az első kiválasztott folyamat vizsgálata során az Önkormányzat szociális ellátások szervezésére vonatkozó jogszabályi hátterét részletesen bemutatta a tanácsadói dokumentum. Kiegészül a jogszabályi hivatkozás az önkormányzat 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelettel (önkormányzat rendelete), mely a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szól. Az önkormányzat rendelete összhangban van a Szoc.tv.90. § (2) bekezdésével, mely meghatározza, hogy a megyei jogú város saját területén milyen szociális ellátást köteles biztosítani a város/illetve a megye lakosságának. Ezek a szolgáltatási feladatok:  az alapszolgáltatási feladatok,  éjjeli menedékhely,  hajléktalan személyek átmeneti szállása,  idősek otthona, valamint – amennyiben a lakossági szükségletek indokolják – hajléktalanok otthona és hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye megszervezése és fenntartásai. Az Önkormányzat szociális szolgáltató rendszere A tanácsadói dokumentum az első kiválasztott folyamat vizsgálata során számba vette DMVJ Önkormányzat szociális szolgáltató rendszerét és részletesen bemutatta. A saját önkormányzati fenntartású, szociális szolgáltatásokat végző intézményeket itt csak emlékeztetőül soroljuk fel:

DMJV Idősek Háza DMJV Gyermekvédelmi Intézmény DMJV Városi Szociális Szolgálat DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja

A hivatkozott jogszabályok és önkormányzati rendelet alapján a szociális intézményrendszerbe történő beutalás módja (az ellátás igénybevételének módja) A Szoc.tv. a személyes gondoskodást nyújtó szociális igénybevételének módjára vonatkozó kivonatolt rendelkezések:

ellátások

92. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a) a fenntartó önkormányzat, b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit; b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;

g) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket; 93. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. 94. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselőtestületének határozata, b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, c) a bírói ítélet, d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata (a továbbiakban a)–d) pont alattiak együtt: beutaló határozat), e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg. (3) Amennyiben az intézményi elhelyezés soron kívüliséget igényel, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén soron kívüli elhelyezésről is dönthet. 94/A. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a) a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető, b) a fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető, c) a települési önkormányzat – ide nem értve a fővárosi önkormányzat – által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

d) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető, e) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető dönt. (2) Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik. (3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó (önkormányzati intézmény esetén az önkormányzat képviselőtestülete) határozattal dönt a beutalás kérdéséről. (4) A tartós bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza a) az ellátást nyújtó intézmény megjelölését, b) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű megjelölését), c) idősotthon esetében a gondozási szükséglet vizsgálatának eredményét. A beutaló határozat egy példányának megküldésével az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét is értesíteni kell. 94/B. § (1) Az állami fenntartású intézmény vezetője – a 20. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján – az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. (2) Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá – több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén – az igények teljesítésének sorrendjéről. 94/C. § (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt a) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője), b) egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

Az önkormányzat rendeletében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének módjára vonatkozó kivonatolt rendelkezések: III. fejezet

Az intézményi jogviszonnyal összefüggő rendelkezések

6. Az intézményi jogviszony keletkezése, megszűnése 8. § (1) Az önkormányzat által biztosított ellátás iránti kérelmet szóban vagy írásban házi segítségnyújtás, étkeztetés és nappali ellátások esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú mellékletének I. része szerinti „Egészségi Állapotra vonatkozó igazolás” és a II. része szerinti „ Jövedelemnyilatkozat”, szakosított ellátási formák esetében a Rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti „Egészségi Állapotra vonatkozó igazolás” és a II. része szerinti „Jövedelemnyilatkozat”, valamint a III. rész szerinti „Vagyonnyilatkozat” benyújtásával az igényelt ellátást biztosító intézmény vezetőjénél továbbiakban: intézményvezető) kell előterjeszteni. A kérelemről intézményvezető dönt.

(a az

(2) A családsegítést és a népkonyhai étkezést külön eljárás nélkül lehet igénybe venni. (3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha az ellátást igénylő az életét, testi épségét veszélyeztető helyzetben van és annak elhárítása más módon nem lehetséges. (4) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével - az Szt. 94/C. § (2) bekezdésében felsorolt ellátások kivételével - az Szt. 94/C. § (3) bekezdésének megfelelő tartalmú megállapodást köt. (5) Az intézményi jogviszony megszűnik az Szt. 100. §-ában foglalt esetekben. (6) Az intézményi jogviszonyt az intézményvezető megszünteti az Szt. 101. §ában foglalt esetekben.

(7)Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal dönt.

Probléma feltárása A hivatkozott és kivonatot hatályos jogszabályi rendelkezésekkel az önkormányzat rendelete összhangban van akkor, amikor a szociális ellátások igénybevételét lehetővé tevő intézményi jogviszony keletkeztetésére vonatkozó rendelkezések az intézményvezetőknek ad döntési jogosultságot. A Közgyűlésnek lehetősége van a jogszabályi rendelkezések alapján a bentlakásos intézmény esetében e jogosultság felülvizsgálatára és újra szabályozására, a hatáskör áthelyezésére. Felmerült annak kérdése, hogy célszerűbb lenne-e az intézményi jogviszony keletkezésének eldöntésére irányuló hatáskör áthelyezetése az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz. Számba vettük a jelenlegi önkormányzati rendelkezést támogató tényezőit A szolgáltatást igénybevevőknek jelentős a létszáma. A kérelmekről célszerű a mindennapi feladatok során folyamatosan dönteni. Az üres/megüresedő férőhelyek betöltéséről azonnal intézkedhet az intézményvezető. A költségvetési támogatás igénylése és elszámolása, valamint az intézményi feladatmutatók vizsgálata során a férőhelykapacitás-kihasználtsági mutatók csökkenése is megelőzhető. A hatáskör Bizottsághoz történő áthelyezése esetén azonban hosszabbra nyúlik a kérelmek elbírálási ideje. A Bizottság nem ülésezik minden nap, csak időszakonként. A kérelem elbírálásának folyamatát bonyolítja, hogy előterjesztéseket-javaslatokat kell készíteni: indokolni szükséges az igénylő kérelemének elfogadását/elutasítását. Az elbírálási idő hosszúsága miatt visszavonhatja a kérelmező igényét és a kedvezőbb elbírálási időt felajánló szolgáltatónál veheti igénybe a szociális szolgáltatást.

A Bizottság döntésének a kérelmező által történő vitathatósága esetében, az elbíráló szervezet a Közgyűlés, mely egyrészt ritkábban ülésezik, mint a Bizottság, másrészt bonyolítja a folyamatot, hogy itt is előterjesztést/javaslatot kell a döntéshez készíteni. A jelenlegi panasz elbírálás intézménye gyorsabb eljárási időt eredményez. Egyúttal számba vettük a jelenlegi önkormányzati rendelkezést nem támogató tényezőket is Az intézményvezető a hatáskörével visszaélhet, a jogszabályi és önkormányzati rendelkezések figyelembe vétele és figyelembe vétele nélkül is. Sok lehet a kérelmező által vitatott elutasító döntés, vagy panasz.

Javaslatok megfogalmazása Jelenleg az Intézményfelügyeleti osztály feladata folyamatosan figyelni az intézményvezetők döntései ellen beérkező panaszokat a jogviszony létesére és az ellátásra vonatkozóan egyaránt. 2014 év folyamán az intézményvezetői döntéseket egy esetben sem vitatták. Ebből is megállapítható, hogy jelenleg működő rendszer élhető és működő képes, a kontrollok megfelelően vannak beépítve. Az Intézményfelügyeleti osztály a tartós bentlakásos intézményi férőhelyek kihasználtságával kapcsolatban folyamatos információkkal rendelkezik. Az intézményvezetőtől havonta kap jelentést az osztály az igények alakulásáról és a várakozók számáról. Az osztály negyedévente ad részletes információt előterjesztés keretében az Egészségügyi és Szociális Bizottság részére a tartós bentlakásos intézményi férőhelyek kihasználtságáról. A jelentés igen részletes, mely a hónap utolsó napjára vonatkozóan tartalmazza a betöltött férőhelyek számát, valamint az ellátottak nemenkénti megoszlására is kiterjed, és az adott hónapban a férőhelyeket elfoglaló ellátottak nevét is tartalmazza. Az ellátásból kikerültek és a várakozók számát is felsorolják, ezen belül külön a soron kívül várakozókat nemeként is. Továbbá a halasztást kérőket és a férőhelyeket még el nem foglalt, de kiértesített ellátottakat név szerint is felsorolják.

A fentiekben bemutatott, jól működő eljárás segítségével az önkormányzat hatékonyan felülvizsgálhatja a működő rendszerét és dönthet a jelenlegi eljárás fenntartása mellett, vagy annak módosításáról. Javasoljuk minőségbiztosítási rendszer bevezetését a bentlakásos intézményekben. A folyamatok/protokoll eljárások részletes kidolgozásával, a rosszul működő tényezőket folyamatosan feltárja és azonnali megszüntetésükre/módosításukra javasolt intézkedés készülhetnek.

Harmadik kiválasztott folyamat: A településképi intézménye

bejelentési

eljárás

és

a

település-képi

kötelezés

Jogszabályi - szabályozási háttér Az építésügy fogalmához tartozik mindaz a tevékenység, amely az épített környezet kialakításával vagy védelmével kapcsolatos. Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja  az építésügyre vonatkozó feladatokat,  az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint  az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi és eljárásjogi szabályokat. Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény vagy Étv.) rendelkezik. Ezt nevezhetjük az építésügyi generális jogszabályának. Az Étv. tartalmazza egyebek mellett az állami, önkormányzati és hatósági szervek építésüggyel, településrendezéssel kapcsolatos feladatait, hatásköreit, továbbá az építési folyamat szabályozásának alapvető előírásait (pl. az építményekkel szemben támasztott általános követelmények, az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése, az építésügyi hatósági ellenőrzés, az építésügyi bírság). Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (OTÉK), valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad. Az OTÉK országos előírásai mellett a helyi viszonyokra érvényes rendelkezéseket a képviselőtestület (közgyűlés) által elfogadott helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben találhatjuk meg.

A település önkormányzati rendeletben szabályozhatja az építésügyhöz kapcsolódó egyéb kérdéseket is (például: a gépjármű-várakozóhelyek biztosításának szabályai, építészeti örökség helyi védelme, a településképi védelem). Az építésügyi igazgatási eljárás alapvető szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) határozza meg. A Ket. szabályaitól eltérő rendelkezéseket, illetve a speciális előírásokat az építésügyi jogszabályokban találhatjuk meg. Az építésügyi rendszer felépítése Az építésügyi rendszerben 2013. január 1-jétől az utóbbi évtizedek legátfogóbb változása következett be. Az épített környezet védelmét és hatósági ellenőrzését jellemző szinte kizárólagos állami kontrollt kiegészítették a települési önkormányzatok számára biztosított új jogintézmények. Az állami hatósági rendszerben összeolvadtak az építésügyi és az építésfelügyeleti feladatok, és a teljesen új szervezetrendszer, új jogszabályi környezetben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató (elektronikus) rendszer (ÉTDR) bevezetésével egyidejűleg kezdte meg a működését. Települési önkormányzatok (önkormányzati feladatok, – nem hatósági – építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatok) 1.1. Települési önkormányzat 1.2. Polgármester 1.3. Építésügyi Szolgáltatási Pont Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer (állami feladatok, engedélyezés, hatósági építésügyi igazgatási feladatok)

2.1.) Elsőfokú építésügyi hatóságok 2.1.1.) Általános elsőfokú építésügyi hatóságok (Járásszékhely települési önkormányzat jegyzője) 2.1.2.) Kiemelt elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok (Járási Építésügyi Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal) 2.1.3.) Speciális elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok (sajátos építményfajták) 2.2.) Másodfokú építésügyi hatóságok 2.2.1.) Másodfokú építésügyi hatóságok (Kormányhivatal Építésügyi Hivatal; Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal) 2.2.2.) Speciális másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok (sajátos építményfajták) Főépítészi rendszer (állami és önkormányzati feladatok) 3.1.) Országos főépítész 3.2.) Állami főépítészek 3.2.) Önkormányzati (megyei, települési és térségi) főépítészek Tervtanácsi rendszer (állami és önkormányzati feladatok) 4.1.) Központi tervtanácsok 4.1.1.) Központi építészeti-műszaki tervtanács 4.1.2.) Központi településrendezési tervtanács 4.1.3.) Központi területrendezési tervtanács 4.2.) Területi tervtanácsok 4.2.1.) Területi építészeti-műszaki tervtanács 4.2.2.) Területi településrendezési tervtanács 4.2.3.) Területi területrendezési tervtanács 4.3.) Helyi tervtanácsok 4.3.1.) Települési önkormányzati tervtanács 4.3.2.) Építészkamara által működtetett tervtanács

Az Önkormányzat építésügyi feladatai A települési önkormányzatokra háruló feladatok két részre oszthatók: vannak a kötelező és a nem kötelező feladatok. A feladatellátás alapja: helyi rendelet vagy főépítész. A települési önkormányzat az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési vagy térségi önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Helyi épített környezet védelme Az Étv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint a települési önkormányzat (a fővárosban a kerületi önkormányzat) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település terület felhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket. Előzetes tájékoztatás nyújtása A települési önkormányzat – kötelező feladatként – előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról. Az előzetes tájékoztatás kitérhet arra is, hogy az önkormányzat milyen javaslatokat tesz az adott telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban. Szakmai konzultáció A helyi épített környezet védelme és az előzetes tájékoztatásnyújtás teljesítése érdekében a települési önkormányzat köteles szakmai konzultációt biztosítani. A Polgármester építésügyi feladatai A településrendezési feladatok megvalósítását az ún. sajátos jogintézmények biztosítják, amelyek között megtalálhatjuk egyebek mellett az építésjogi követelményeket, az elővásárlási jogot és a kisajátítást is.

2013. két új  

január 1-jétől ezek a településrendezési sajátos jogintézmények kiegészültek lehetőséggel: a településképi véleményezési eljárással és a településképi bejelentési eljárással.

A településrendezési kötelezések körében a települési önkormányzat polgármestere az ún. településképi kötelezés szerinti döntést hozhat, ezzel befolyásolva az épített környezetünket. Az ingatlan tulajdonosát a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 23. §-ában a településképi bejelentési eljárásban a polgármester részére biztosít hatósági jogkört. Korábban azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől már ismét csak két kategória van:  az engedélyhez kötött és  az e nélkül végezhető tevékenységek. A jogszabály az engedély nélküli tevékenységeket sorolja fel. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza meg az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek körét. Az építési tevékenység fogalma: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése Azonban az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat. A helyi önkormányzati rendeletében felsorolt és bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek esetében a bejelentési eljárást le kell folytatni. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 21. §-ában a településképi véleményezési eljárásban a polgármester részére biztosít véleményezési jogkört.

Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

A településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés intézménye hatósági feladatokban résztvevők és felelősségi területük

Döntés (rendeletalkotás)

Közgyűlés

D ö n t é s (határozat)

Polgármester

Véleményezés

Önkormányzati Főépítész

Véleményezés

Építész-Műszaki Tervtanács

Véleményezés (rendelet)

Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság

Főépítész feladatok

Várostervezési osztály

Tájékoztatásfőépítészi vélemény előkészítése

Városképvédelmi csoport

Polgármesteri döntés előkészítésemegküldése

Bírság kiszabása

Végrehajtás foganatosításában közreműködés

csoport

Ellenőrzés

Városképvédelmi

Határozat előkészítés

Az Önkormányzat településképi bejelentési eljárása és a településképi kötelezés intézménye Az un. településrendezési sajátos új jogintézményekről az Étv. 30/D. §-ában és a 29. § (6) -(7) bekezdésében, valamint a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 23.- 26. §-okban a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés intézményéről DMJV Önkormányzata az alábbi rendeletekben határozott meg szabályokat:  Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelet, és  a hirdetmények, hirdető-berendezések, létesítésének, elhelyezésének szabályozásáról szóló 65/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelet. Településképi bejelentési eljárás A Polgármester - a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást (bejelentési eljárás) folytathat le  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését,  azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését,  azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint az bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott. Az DMJV Önkormányzata rendeletében előírta a településképi bejelentési eljárás lefolytatását  a Debrecen építészeti örökségnek védelméről szóló helyi önkormányzati rendeletben meghatározott helyi területi védelem alá tartozó területen,

 és DMJV helyi építési szabályzatában meghatározott lakózóna területén a rendelet 3. számú mellékletben meghatározott - közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható – o építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, o reklám elhelyezések, továbbá o az építmények rendeltetésének megváltoztatásának egyes eseteiben o (a választási kampányidőszakban elhelyezésre kerülő, a választási eljárásról szóló törvény szerinti plakát kivételével). Az Önkormányzat rendelete meghatározta, hogy településképi bejelentési eljárásban a döntés kialakítása során kiemelten milyen szempontokat kell figyelembe venni (pld. építési szabályoknak, a kialakult település (telek) szerkezetnek való, a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő, a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő, vertikális és a terület felhasználás megfelelősége). A bejelentést az ügyfélnek írásban tartalommal és mellékletekkel.

kell benyújtani a

jogszabályban

előírt

A Polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a) a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást kikötéssel vagy anélkül tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolással értesíti az ügyfelet , vagy b) megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és a megtiltás indokainak ismertetése mellett figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire. Az Önkormányzat rendelete meghatározza, hogy a településképi bejelentés igazolása az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul, azaz a főépítész javaslatát a Polgármester döntése előtt ki kell kérni. A tiltás oka lehet, hogy a bejelentés nem felel meg a jogszabályi és az önkormányzat rendelkezésekben meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe.

Az Önkormányzat rendelete kedvező megítélés esetén nem írja elő kötelezően az igazolás kiadását: amennyiben a Polgármester igazolást nem állít ki, azt megadottnak kell tekinteni az önkormányzati rendelet szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan. A jogszabály a Polgármesternek ellenőrzési jogkört biztosít, mellyel a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását hatósági helyszíni ellenőrzés keretében kontrolálhatja. Az Önkormányzat rendelete a bejelentés elmulasztását, a Polgármester döntésének megszegését, pénzbírság kiszabásának lehetőségével szankcionálja. Településképi kötelezés A Polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, Ket. szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárást folytat le az Étv. 29. § (6) bekezdésében meghatározott esetkörben. Az Önkormányzat rendeletében meghatározza azokat kötelezettségeket, melyek esetében kötelező az eljárás lefolytatása. A Polgármester kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. Az Önkormányzat rendeletében a kötelezések megszegése és a végre nem hajtása esetén a magatartás megszegőjével szemben pénzbírság szabhat ki.

A Hivatal Várostervezési osztálya - Városképvédelmi csoportjának tevékenysége – eljárása a két új jogintézmény működtetése során

Településképi bejelentési eljárás eljárási folyamata

a tevékenység engedélyhez kötött vagy nem  az ügyfelek tájékoztatása a tevékenység bejelentéshez kötött vagy nem  a bejelentés befogadásafelülvizsgálata szükségesetén hiánypótlás kiírása  főépítészi vélemény előkészítése tiltás  polgármesteri döntés vagy tudomásul vétel  a döntés-igazolás megküldése  kötelező tiltás esetén  nem kötelező tudomásul vételnél  tudomásul vett és megtiltott tevékenységek helyszíni ellenőrzése  helyszíni bejárás eredménye: nem állapít meg mulasztást vagy a döntés megszegését  az eljárás lezáródik 

a bejelentés elmulasztásának vagy a Polgármester döntése megszegésének megállapítása



szankció alkalmazhatósága (mérlegelés)



kötelezési eljárás indítása

Településképi kötelezési eljárás folyamata

 kérelem befogadása



vizsgálata

kötelező-e eljárást indítani vagy nem kell eljárást indítani   eljárás indítása eljárás megszüntetése 

a hatóság helyszíni vizsgálatának eredménye  rendeletben meghatározott kötelező esetekben hivatalból eljárás indítása a Ket. szabályai szerint



az ingatlan tulajdonosának értesítése az eljárás megindításáról

 helyszíni ellenőrzés lefolytatása   határozathozatal  kötelezés megállapítása   szankció alkalmazhatósága (bírság kiszabása)  végrehajtás foganatosításában közreműködés

Feltárt problémák:

A rendezvényeken a résztvevő építésügyi szakemberek a tanácsadókkal együtt megállapították, hogy a laikus emberek számára az építésügyi eljárásban 2013. évtől bekövetkezett jelentős szervezetet és eljárásokat érintő változások nem nyomon követhetőek és nehezen értelmezetőek. Az értelmezendő jogszabályok mennyisége sem csökkent, hanem növekedett.

Javaslatok: A Hivatal Várostervezési Osztálya készített a két rendelet - a 64/2012. (XII. 13.) Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről és a 65/2012. (XII. 13.) a hirdetmények, hirdető-berendezések, létesítésének, elhelyezésének szabályozásáról – alkalmazásához és értelmezéséhez egy segítséget nyújtón szakmai előadást a „Városképvédelem, mint az utókor ízlésformálásának eszköze” címmel. A bemutató szakmai anyaga elérhető a Hajdú-Bihar Megyei Építészi Kamara honlapján (http://hbmek.hu/jogszabályok). A szakmai anyag könnyebb elérését javasoljuk a szakmai szakembereken kívül az építtetők, az ügyfelek részére a város honlapján is. Egyben kiegészíthető a bemutató a hatályos építésügyi szabályok és a hatóságok tevékenységét összefoglaló közérthető tájékozatók közzétételével is.