Szakértői vélemény az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében bejövő forrásokról és a jövedelmek kiáramlásáról (Készült a Levegő Munkacsoport megbízásából)
Az ÚMFT értékelését több síkon kell és célszerű elvégezni. I.) II.) III.) IV.)
V.)
VI.)
Makrogazdasági szinten számszerűsíteni kell a rendelkezésünkre álló forrásokat, főleg a számítható jövedelmek be- és kiáramlása szerint. Az előzőből bizonyos leltár készíthető a valóban rendelkezésünkre álló forrásokról. Ezek után lehet megítélni az EU által kilátásba helyezett támogatás összegét és annak lehívhatóságát, valamint ténylegesen várható szerepét. Az elemzésekből minden politikai szándékot és szöveget tudatosan ki kell irtani. A rendszerváltás során alkalmazott és beetetett illúziók elfogadása most végzetes hibát okozhatnak. Ezen elemzés során az EU „önzetlen” támogatása és egyéb jelzők elvetendők. Mindent csak hideg fejjel, adok-kapok számok alapján kell elemezni. A ÚMFT, a Konvergencia Program és a Magyarország Lisszaboni Stratégiája csak együttesen értékelhetők. Úgy véljük, hogy csak az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájában rögzített célok és eszközök fogadhatók el, ezekből kell kiindulni. A Konvergencia Program sajnos ezeknek ellentmond. Az EU adatai szerint a 2004. évi bővítés szinte minden EU országban jelentős számú új munkahely létesítésével járt. Ezzel szemben Magyarországon a munkahelyek száma csökkent, ha az átlagos állományi létszám alapon számolunk.
Először is meg kell vizsgálni, hogy igaz-e az ÚMFT alábbi „történelmi” megállapítása: „Magyarország történelmi lehetőség kapujába érkezett: 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra lesz jogosult, amelyet a hazai társfinanszírozás és a magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további mintegy 3 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre.” Mennyi a 22,4 milliárd euró, és mire elég? 1.) A 22,4 milliárd euró bruttó összeg, ezzel szemben be kell fizetnünk mintegy 8,3 milliárd eurót, tehát marad 14,1 milliárd euró. Ehhez még 3 milliárd euró jár az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból. Tehát az ilyen feltételekkel számolt nettó forrás összesen 17,1 milliárd euró. 2.) A 2007 és 2013 közötti 7 éves szakaszra a 22,4 milliárd eurónál kisebb összeg használható fel, mert n+2 évet kell számítani, vagyis ha minden sikerül, akkor is legfeljebb 9 év alatt tudjuk a teljes összeget igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy évente 2,5 milliárd euró összegű beruházás valósítható meg, azonban a periódus első időszakában ennél kisebb összeg várható, azért is, mert 2010-ig az n+3 év szabály miatt is nagyobb csúszás jelezhető előre. 3.) A beruházások teljes volumenét a 2006. szeptember 1-i Konvergencia Programból célszerű meghatározni, mely szerint „2007-2008 között a korábbi éveket jellemző beru-
házási dinamika 2-4% körülire lassulhat, 2009-től kezdve azonban a növekvő uniós források felhasználásával egyre nagyobb szerepet játszó fejlesztéseknek köszönhetően újra megélénkülhet a beruházási hajlandóság. A beruházási hányad 2009-re eléri, 2011-ben már több mint egy százalékponttal meghaladja a kohéziós országokra jellemző 25 %-os szintet.” (Ld. az 1. táblázatot!) 1. táblázat: A beruházások értékének és GDP-hányadának meghatározása a Konvergencia Program adatai alapján
GDP, milliárd Ft Beruházások a GDP hányadában Beruházások összege, milliárd Ft Beruházások összege, milliárd euró (272,5 Ft/euró árfolyamon) NFT II EU forrás, csak 2007-2013 között realizálható* EU forrás %-os aránya a teljes beruházásból
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
20072013
24724 20
25837 21
27619 23
29397 25
31335 26
33400 26
35601 26
4945
5426
6352
7349
8147
8684
9256
50159
18
20
23
27
30
32
34
184
17,4
9
*A 22,4 milliárd euró az n+2 év miatt 9 év alatt kerülhet felhasználásra, ezért csak 17,5 milliárd euró összegű beruházásra kerül sor.
4.) Az EU által biztosított források a 2007-2013 időszak összes magyarországi beruházásainak legfeljebb csak mintegy 9%-ára nyújtanak fedezetet. 5.) Az ország egész jövedelmi helyzetének alakulását kell figyelembe venni, mert a beruházások több mint 90%-át a megtermelt és itthon maradó jövedelemből lehet és kell finanszírozni. 6.) Az ország gazdasági növekedésének dinamikáját a külkereskedelmi forgalom, ezen belül az export határozza meg. Magyarország cserearánya a vámleépítések óta romló volt az EU-15 országokkal. E cserearányból származó veszteség 2007-re becsült éves értéke 5 milliárd euróra tehető. (Ld. a 2. táblázatot!) Feltételezhető, hogy a cserearány-romlás eddigi üteme 2013-ra lelassul, vagyis ekkor csak 6 milliárd eurót teszi ki. Ez azt jelenti, hogy 2007 és 2013 között összesen mintegy 38,6 milliárd euró összegre becsülhető az ebből származó veszteségünk. . A külkereskedelmi cserearány romlásából származó teljes veszteségünk ennél jóval nagyobb, mert ehhez még a piacvesztésből származó hatásokat is figyelembe kell venni. Elkeserítő példa erre az orosz energiahordozók importja, melyet döntően német, osztrák és francia cégek bonyolítanak le, ráadásul a helyzetet tovább rontja az is, hogy az orosz földgáz jelentős részét Szlovákián és Ausztrián keresztül körbeutaztatják. A szolgáltatások terén Magyarországon a külföldi tőkebefektetések jelentős volument értek el, amit a kormány kiemelten támogat, és ezért a romlás összege még jelentősebb. Miután az üzleti szolgáltatások külkereskedelmi forgalma terén nem ismeretes a cserearány alakulása, ezért ennek mértékét csak becsülni lehet. A 2005. évi veszteségünk 1 milliárd euróra tehető, és mivel ennek összege évről évre nő és halmozódik, ezért 2007 és 2013 évekre összesítve közel 15 milliárd euróra becsülhető. Megjegyezzük, hogy a cserearány-romlásról és ennek hatásáról az utóbbi években a szaksaj-
2
tó nem foglalkozik, ami súlyos hiba. Még súlyosabb hiba, hogy a kormány egyetlen intézménye sem készített és publikált szakmai-kritikai tanulmányt a cserearányromlásról. Annál több dicsérő „tanulmány” készült a külföldi működő tőkéről. Ha a szolgáltatások liberalizációja nagyobb mértékben halad előre, akkor a romlás összege nagyobb is lehet. 2. táblázat: Magyarország és az EU-15 cserearányának alakulása Magyarország termékforgalma az EU-15 országokkal milliárd Ft Export Import 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* Összesítés
2539,0 3600,2 4526,5 5965,2 6497,9
2486,5 3533,7 4279,7 5292,8 5585,7
6667,5 7100,3 7952,5 8066,3
5458,8 7216,1 7635,4 7533,1
Cserearány
% Arány 103,22 98,07 102,52 99,39 98,58
Cserearányveszteség
Halmozott cserearány-veszteség
milliárd Ft
milliárd Ft
% Export 134,6 116,8 114,1 114,1 104,2
% Import 130,4 119,1 111,3 114,8 105,7
millió euró
101,9
102,9
99,03
-38,5
-38,5
-150
94,9 100,1 98,3 98,7
95,7 101,9 99,3 99,5
99,16 98,23 98,99 99,20
-105,3 -130,0 -81,7 -76,9 -432,5
-143,8 -273,8 -355,6 -432,5 -1244,3
-592 -1080 -1413 -1743 -5016
Forrás: KSH külkereskedelmi Statisztika kiadványai és idősorai ( Megjegyzés: A fentieken felül szolgáltatás külkereskedelmi forgalma tovább rontja a cserearányt.
7.) Magyarországról egyre növekvő összegben áramlanak ki a jövedelmek. A fizetési mérleg adatai szerint 2005-ben 5,5 milliárd euró volt ennek negatív egyenlege,, a 2006. első félévi tényleges adatok szerint pedig 2006-ra már legalább 6,2 milliárd euró jövedelem kiáramlása várható Az eddigi trend alapján, de mérsékeltebb ütemű jövedelem kiáramlást véve figyelembe, a 2007 és 2013 időszak alatt 46 milliárd euró körüli kiáramlási összeget lehet becsülni. Megjegyezzük, hogy a külföldi működő tőke 2004. évvégi magyarországi állományának több mint 78%-a EU-15 országokból származott. 8.) Az országból a jövedelem-kiáramláson felül jelentős olyan tőke áramlik ki, amelyet más országokban fektetnek be. Az ilyen működő tőke kiáramlást főleg a külföldi tulajdonú cégek eszközlik, ezért ennek számunkra gyakorlatilag nincs kedvező hatása. (Nem az történik, mint az EU fejlettebb országai esetén. Így például a Németországból történő német tőkekiáramlás a német munkahelyek megtartását szolgálta! Magyarország esetében éppen az ellenkezője következik be.) Közelítő számítások szerint 2007 és 2013 között mintegy 10 milliárd euró összegben visznek ki külföldi cégek a Magyarországon megtermelt nyereségből működő tőkét külföldre, kizárólag saját piaci terjeszkedésük érdekében. 9.) Egyre növekvő problémát jelent, hogy az országba a ténylegesen beáramló működő tőke nagy mértékben csökkent és csökken. A külföldi működő tőke egyre nagyobb részét a Magyarországon megtermelt nyereségből képzett, az „újrabefektetett jövedelem” jelenti. Itt számbavételi problémák is mutatkoznak, mert a Nemzeti Számlák 3
elszámolási módszere szerint a külföldi tulajdonú cégek veszteségét is újrabefektetett jövedelemként kell elszámolni. Ennek értéke a 2007 és 2013 közötti időszakra legalább 7 milliárd euróra becsülhető. Megjegyezzük, hogy a 2005. évi beáramló működő tőke adat a Ferihegyi repülőtér eladása miatt kiugróan magas. Ennek hatását nehéz számszerűsíteni. 10.) Felesleges többletköltségekkel jár a szigorú európai uniós elszámolás, a pályázatok elkészítésének kiadásai, valamint az olyan felesleges nyelvi fordítgatás, ahol a külföldi tulajdonosok miatt kell a cégen belül több nyelvet alkalmazni (például a Fővárosi Vízművek esetében a külföldi kisebbségi tulajdonosok miatt francia és német nyelvre is le kell fordítani minden fontosabb belső anyagot). A felesleges többletköltségek összegét csak becsülni lehet – az EU-csatlakozás során ezeket akkor évi egy milliárd euróra becsülték, tehát e többletköltségek 2007 és 2013 között 7 milliárd euróra tehetők. (Ld. a 3. táblázatot.) 3. táblázat: A támogatásokkal kapcsolatos többletköltségek Megnevezés
2004
2005
2006
1.) EU-támogatás hitelezése
Mértékegység milliárd Ft
14
19
21
2.) Adminisztrációs teher
milliárd Ft
3
2
2
3.) A kötelező rész költsége*
milliárd Ft
5
8
9
4.) EU jogrendhez alkalmazkodás
milliárd Ft
142
142
142
5.) Pályázatkészítés költsége
milliárd Ft
30
50
60
Összesen:
milliárd Ft
193
220
233
Összesen
millió euró
756
864
915
Megjegyzés Az EU részéről adandó bruttó támogatást utólag folyósítják, átlagosan 1 év alatt. VAT Information System stb. miatt a hazai cégek többletterhe Az EU-támogatáshoz szükséges saját rész, legalább 25%, többletköltsége Az EU jogharmonizációnak a GDP 2-3%át kitevő összege 3 évre elosztva Az EU-szakértők pályakészítési monopoliumból származó díja.
* Ez kapcsolódik a következő ponthoz is.
11.) Az uniós támogatásokból finanszírozott pályázatok nagyobb részét az EU gazdaságilag fejlettebb országai (Németország, Franciaország stb.) nyerik el. Ebből az következik, hogy ezek a támogatások, növelve a magyar részfinanszírozás összegével főleg ezen országok jövedelmét és foglalkoztatottsági szintjét növelik. Ennek összegét csak hosszabb számítás után lehet megbecsülni. 12.) Meg kell még említeni, hogy az EU-csatlakozással önmagában is jelentős veszteséget könyvelhettünk el, amit a 4. táblázat mutat. A táblázatban nem összegeztünk minden tételt, például az ugrásszerűen megnövekedett kamionforgalom miatt, évi több százmilliárd forintot kitevő károkat. (Mindezzel egyáltalán nem azt kívánjuk állítani, hogy az EU-csatlakozásnak nem voltak kedvező gazdasági hatásai, csak arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni hátrányokat sem – annál is inkább, mert ezek felmutatása erősebb pozíciót eredményezhet részünkre az EU régebbi tagországaival folytatott tárgyalások során.)
4
4. táblázat: Az EU-csatlakozás következtében kieső bevételek Megnevezés
2004
2005
2006
25
40
40
áfa
20
20
20
3.) Áfa kamatkiadás
áfa
21
17,5
17,5
4.) Fogyasztási adó
Fogy adó, áfa
4
5
6
5.) Használt személygépkocsik áfája 6.) Áfa eltűnése
áfa
10
10
10
áfa
10
15
15
1.) Használt személygépkocsik magánimportja 2.) Egyéb magánimport
A kieső bevétel jellege áfa
Megjegyzés
7.) Osztalékadó
Osztalékadó
24
30
40
8.) Vám*
Vám 75%-a
90
122
135
9.) Dohányáruk
áfa és jöv. adó
40
40
40
Összesen:
milliárd Ft
243,8
299,5
323,8
Összesen
millió euró
955,9
1175
1270
Az import az alacsonyabb áfa-kulcsú országokra terelődik, és ott fizetik be. A magánimport az alacsonyabb áfájú és árfekvésű országokra terelődik A VPOP és bevallásos beszedés közötti áfahitelezés kamatköltsége. Kávé és arany utáni fogyasztási adó és annak áfavonzata kiesik A használt kocsik importjánál a származási országban marad az áfa, nem térítik vissza, mint korábban A VPOP beszedés és bevallás közötti áfa összeg kiesése Az EU-n belüli osztalékadó kiesik PEP szerinti értékek. A vámot fizetjük, de csak 25%-a kerül vissza. Az itthoni magasabb jövedéki adó miatt Szlovákiából és más csatlakozó országokból szerzik be
* * A vám tartalmában az EU-nak átengedett bevételt jelent, de nem került bemutatásra a vámszerkezet váltása. Ennek lényege: mivel már nem a magyar határon szedik be, hanem EU határokon, a magyar bruttó vámbevétel csökken. Ezzel szemben a magyar fogyasztók ennél jóval nagyobb összegű vámot fizetnek a termékek országba bekerülése, illetve vásárlása során.
Összegzés Az 5. táblázatban összegezzük a felsorolt tételeket (a 12. pont kivételével). 5. táblázat: A pénzkiáramlás összege milliárd euró 2004
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
5,0
5,2
5,4
5,5
5,7
5,8
6,0
38,6
1,4
1,5
1,7
1,9
2,0
2,3
2,5
2,7
14,6
5,6
6
6,0
6,2
6,4
6,6
6,8
6,9
7,1
46,1
1,2
1,3
1,3
1,4
1,4
1,4
1,4
1,5
1,5
9,9
1,1
0,8
1
1
1
1
1
1
1
1
7
6,8
8,6
9,7
14,9
15,5
16,1
16,6
17,2
17,7
18,3
116,2
Külkereskedelmi termékforgalom cserearányromlása Üzleti szolgáltatások cserearány-romlása Jövedelmek kiáramlása
4,9
Működő tőkekiáramlás
0,8
Újrabefektetett jövedelmek hátrányos hatása Összesen
2005
1,0
2006
2007-2013
Összefoglalva: Magyarország kap nettó 17,1 milliárd eurót, mellyel szemben (a fentieket összesítve) kiad 116 milliárd eurót. Vagyis kapunk nettó közel 4700 milliárd forintot, mellyel szemben összesen közel 32 000 milliárd forintot visznek ki. Ebből következik, hogy a támogatásnál jóval nagyobb pénzkiáramlás mérséklésével célszerű lenne többet foglalkoznunk. Budapest, 2006. október 4. Pavics Lázár
5
Mellékletek: 1. A szaksajtó összefoglalója az EU költségvetési megállapodásról A pénzfelhasználást elsősorban az új tagállamok számára rugalmasabbá tévő szabályok a következők: • Azok a tagállamok, ahol az egy főre eső átlagos GDP 2001 és 2003 között az uniós átlag 85 százaléka alatt volt (az új tagállamok, Portugália és Görögország), a strukturális alapoknál az uniós társfinanszírozás felső határa az operatív programok esetében 85 százalék lehet. Első ízben az EU-ban arra is lesz lehetőség, hogy a szóban forgó tagállamok valamennyi projektjükre 85 százalékos társfinanszírozást kérjenek a Bizottságtól. • A strukturális alapoknál 2007 és 2009 között 7, a kohéziós alapoknál ugyanennyi időre 10 és fél százalékos előleget kapnak majd az új tagállamok három évre elosztva. • Azok a tagállamok, ahol az egy főre eső átlagos GDP 2001 és 2003 között az uniós átlag 85 százaléka alatt volt (az új tagállamok, Portugália és Görögország), a vissza nem igényelhető áfát (uniós forrásból) támogatható költségként lehet majd elszámolni. • A fenti kritériumnak megfelelő országok esetében a támogatások felhasználására adott határidőt egy évvel meghosszabbították a 2007 és 2010 közötti időszakban mind a strukturális, mind a kohéziós alapoknál. Ez idő alatt tehát csak ezen országok számára az n+2-es helyett az n+3-as szabály lesz érvényben. A többieknél az n+2-es szabályt a kohéziós alapra is kiterjesztik. • Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a 10 új tagállamban, valamint Bulgáriában és Romániában lakásfelújítási és -építési beruházásokat is lehet majd finanszírozni, de a támogatás felhasználásának módját a Tanács és az EP által elfogadandó rendelet szabályozza majd.
2. KENGYEL ÁKOS „Az EU költségvetésének hosszú távú alakulását befolyásoló körülmények” c. tanulmányból figyelmet érdemel az alábbi rész: „Az uniós költségvetés mellett szóló másik érv az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozásának igénye. A közös piac létrehozása és továbbfejlődése egységes piaccá, majd gazdasági és monetáris unióvá nem jelent ugyanolyan nyereséget valamennyi résztvevő számára. Ennek tükrében lehet úgy érvelni, hogy a nyereségek egy részét a „nyertesek” fizessék be és a „vesztesek” kapják meg. Ezért lehet nagyon leegyszerűsítve olyan álláspontokat olvasni, hogy a németeknek a piacra jutás és a politikai integráció fejében jelentős nettó hozzájárulást kell fizetniük a közös költségvetésbe. A nettó pénzáramlás ebben az összefüggésben egy tisztességes árnak tekinthető a nem költségvetési jellegű előnyökért. Ezzel az érveléssel szemben hangsúlyozni kell, hogy a tagországoknak nem csak a költségvetési transzferekből való részesedést kell figyelembe venniük amikor az integrációból származó előnyöket nézik. Az EU-tagságnak számos nem költségvetési dimenziója van. Például az olyan közös célok mint a kereskedelem liberalizálása vagy a gazdasági integráció megvalósításából származó nyereségek nem értékelhetők csakis a költségvetési transzferek oldaláról. Mindemellett maguk a költségvetési transzferek sem csak a kedvezményezett országot érintik, hiszen különböző utakon jelentős a többi tagországokba történő visszaáramlása a támogatásoknak. Tipikus példa erre a strukturális alapok felhasználása, amikor az adott programok megvalósításához kapcsolódóan jelentős áru- és szolgáltatásimportra kerül sor.” (Kiemelés tőlünk.)
6
3.) Az ÁSZ 2006/0636 számú jelentése a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről.. „Az NFT céljainak megvalósítására a strukturális alapokból a 2004-2006. évekre 1995,7 millió euró (507,9 Mrd Ft)3 és a központi költségvetésből 700,3 millió euró (178,2 Mrd Ft) keret állt rendelkezésre. Az éves keretekkel a rendelkezésre állástól számított két éven belül kell elszámolni. Az NFT-ben megfogalmazott általános cél alátámasztására és megvalósításának előmozdítására négy specifikus cél került elfogadásra, amelyek a következők: a versenyképesebb gazdaság, a humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet és alapinfrastruktúra, valamint a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése. Az NFT keretein belül a források 66,6%-a nyilvános pályázat keretében kiválasztott projekteket finanszíroz, 29,4%-a pályázat nélkül kiválasztott, közvetlenül az állami szervek által végrehajtott központi intézkedések (programok vagy projektek) megvalósítását szolgálja és 4%-a programok hatékony megvalósítását elősegítő szakmai támogatási (technical assistance, TA) projektekre került elkülönítésre. A 2004-2006 tervezési időszakra vonatkozó, és az Európai Unió strukturális alapjai, valamint a hazai társfinanszírozás forrásaira épülő NFT operatív programjainak végrehajtása – a célrendszerükbe tartozó területeken – segítette és felgyorsította a nemzeti fejlesztési folyamatokat. A végrehajtás során a rendelkezésre álló keretek 97,82%-át odaítélték 9 , ebből 83,64%-ra szerződéses kötelezettséget vállaltak és a források 28,93%-át fizették ki , amelynek 37,5%-a volt az előleg. A javuló tendencia ellenére ez elmaradást jelentett az éves költségvetési törvényekben rögzített, időarányos pénzügyi felhasználási célokhoz képest.”
Saját értékelés A legújabb adatok szerint a helyzet az alábbi: EU-pályázatok mérlege (EMIR, 2006. szept. 28.) Operatív program
AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Összesen
Beérkezett pályázat db
Támogatott pályázat db
9625 21388 5178 349 2302 38842
4052 10042 2102 172 756 17124
Kötelezettség vállalás, millió Ft
111216,3 160865,4 183431,4 116893,8 124073,4 696480,3
Leszerződött projekt, db
Szerződéssel lekötött pénz, millió Ft
Kifizetett támogatás, millió Ft
3753 8574 1330 135 709 14501
99606,7 134872,4 172262,4 106624,8 117373,9 630740,2
57155,1 63536,2 70677,2 43813,5 42421,4 277603,4
Tehát az összes keret a következő: az EU-támogatás 507,9 milliárd Ft, központi költségvetés hozzájárulása 178,2 milliárd Ft, vagyis összesen 686,1 milliárd forint. Ebből kifizetve 277,6 milliárd Ft volt , vagyis 40,5%. Ha a 2006. évi teljesítés (a legkedvezőbb esetet számítva) 50%-ra teljesül, akkor a 2004-2006 évek között a teljes nemzetgazdasági beruházások 13230 milliárd forint összegéből várhatóan 250 milliárd Ft , vagyis csak közel 2% származik az EU-tól.
7
