ÚTMUTATÓ AZ AKCIÓTERÜLETI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ
A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
Az akcióterületi terv módszertani szempontjai: Az alábbi dokumentum a pályázatos konstrukciókban az első fordulóra, a kiemelt projektek esetében a Kormánydöntésre való akcióterületi benyújtáshoz, ill. a szerződéskötést megelőzően benyújtandó akcióterületi terv tartalmi elvárásait mutatja be. A két különböző fordulóra vonatkozó akcióterületi terv tartalomjegyzéke azonos, az I. fordulóra benyújtott dokumentum (EATT) továbbfejlesztésével, kiegészítésével készül el végleges formájában (ATT). Az alábbiakban fejezetenként olvasható, hogy milyen szempontok szerint szükséges az akcióterületi tervet előzetesen és végleges formájában kidolgozni. Tájékoztatjuk a pályázókat és projektgazdákat, hogy az alábbi módszertani útmutató minden városrehabilitációs kiírás esetében alkalmazható, és annak meghatározó elemei azonosak minden típusú kiírás esetén. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy bizonyos tekintetben eltérések vannak a funkcióbővítő és a szociális célú rehabilitáció esetében. Ez elsősorban a fejlesztési célterületben és annak jogosultsági kritériumaiban, ill. a kötelező és szakmai indikátorokkal kapcsolatos elvárásokban jelennek meg. Ily módon minden esetben a Pályázati Felhívás és Útmutató, ill. a Tervezési Felhívás és Útmutató az irányadó, melyhez az alábbi módszertani segédlet kiegészítéséként kapcsolódik.
1. Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló tartalmazza az akcióterületi terv legfontosabb információit, azaz az akcióterületi fejlesztés célját és indikátorait, az akcióterületi fejlesztés tartalmát, és annak költségvonzatát. I. fordulós akcióterületi terv (előzetes) A vezetői összefoglaló tartalmazza az adott fázisban kidolgozott akcióterületi terv legfontosabb információit.
2. A településfejlesztési igazolása
II. fordulós akcióterületi terv (végleges) A vezetői összefoglaló tartalmazza az adott fázisban kidolgozott akcióterületi terv legfontosabb információit.
akcióterület
kijelölése,
jogosultság
Az akcióterület lehatárolást az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján kell elkészíteni, hivatkozva az IVS azon fejezetére, melyben kijelölte az akcióterületet fejlesztésre. Ebben a fejezetben kell lehatárolni a településfejlesztési akcióterületet, és itt kell bemutatni a pályázat keretében megcélzott településfejlesztési akcióterület megadott kritériumoknak megfelelő jogosultságát. Akcióterület kijelölése Ebben a fejezetben az IVS-ben kijelölt akcióterület elhelyezkedésének bemutatása szükséges. Az akcióterület IVS-hez való illeszkedése elfogadható, amennyiben a kijelölt fejlesztési terület szerepel a kijelölt akcióterületek között, vagy szerepel az Antiszegregációs tervben. Az IVS-ben kijelölt akcióterület és a támogatásra benyújtott projekt által lefedett akcióterületnek egyértelműen azonosíthatónak, azonosnak kell lennie, ugyanakkor nem jelent kizárást, ha utca szerinti lehatárolása nem teljesen egyezik meg. Az akcióterület utcahatárok szerinti pontosítására az Akcióterületi Terv készítése során lehetőség van. Az akcióterület minden esetben belterületen található. A városi terület rehabilitációja minden esetben egy nagyobb összefüggő (folytonos vonallal lehatárolt) településrészre kiterjedő többféle tevékenységet tartalmazó program megvalósítására irányul. Funkcióbővítő rehabilitáció és szociális célú rehabilitáció egyazon vagy átfedésben lévő akcióterületen a pályázat keretében nem megvalósítható. (Az a terület, amely alkalmas 2
funkcióbővítő rehabilitációra, mert piaci potenciálja erős, nem alkalmas lakosságmegtartó célú szociális rehabilitációra, mert a terület felértékelése nagy valószínűséggel az eredeti lakók kiszorulásával jár.) Az akcióterület egyértelműen jelölt, összefüggő (folytonos vonallal, utcanevekkel lehatárolt) települési terület, amely az akcióterületen belül tervezett összes fizikai jellegű beavatkozás megvalósulásának területét magában foglalja. ·
Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges, mely bemutatja az akcióterület elhelyezkedését a településen belül. Fontos, hogy a térkép utcaneveket, jelkulcsot tartalmazzon és az érintett terület egyértelműen kirajzolódjon.
·
Meg kell adni továbbá az akcióterület és az egész település belterületének kiterjedését (m2 vagy hektár), valamint az akcióterület és a település lakosságszámát!
Jogosultság igazolása A jogosultság igazolása eltérő a szociális célú és a funkcióbővítést (gazdaságélénkítést) szolgáló fejlesztések esetén. Jogosultságot általában kétféle szempont alapján kell igazolni: o
A területnek a vonatkozó támogatási céloknak megfelelő jellemző értékei alapján: pl. inaktív lakosok aránya, elavult lakásállomány, vagy kereskedelmi egységek száma, közigazgatási, közszolgáltatási funkció ellátottság.
o
Fejlesztési terület nagysága, pl. szociális célú fejlesztéseknél a területen lakók száma alapján.
Szociális városrehabilitáció esetén a terület jogosultságát bemutató indikátorok relatíve szigorúak, így a pályázat számára lehatárolt akcióterület kisebb is lehet, mint a logikailag egybefüggő térség. Pl. a fejlesztések szempontjából lehet, hogy egy lakótelepet kell egy városfejlesztési egységnek tekinteni, míg a pályázat akcióterülete csak egy lakótelep rész. Ekkor a középtávú terveket érdemes a lakótelep egészére definiálni, míg a pályázati hozzájárulás csak a szigorúan vett akcióterületen való beruházáshoz köthető. Az akcióterület jogosultságát igazoló indikátorok a pályázati útmutatóban találhatók. Funkcióbővítő rehabilitáció esetén a támogatható tevékenységeket kizárólag a kijelölt akcióterületen belül lehet megvalósítani. A pályázati projekt fejlesztési tevékenységei az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi vagy városrész-központi területén kell elhelyezkednie. Ezt a központi szerepkört pedig a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával kell igazolni: közintézmények, közszolgáltatást nyújtó intézmények, ill. szolgáltató (kereskedelmi és pénzügyi) funkciók jelenlétével. A konkrét számszerű funkció-ellátottsági elvárásokat az egyes régiók pályázati útmutatói tartalmazzák. A funkció-ellátottságnak való megfelelést nem elég számszerűen bemutatni, szövegesen is szükséges igazolni, hogyan felel meg a kijelölt akcióterület a jogosultsági feltételeknek. Javasoljuk, hogy a területi lehatárolásnál a fejlesztések a települések hatályos rendezési tervének vegyes terület (OTÉK 15.§ alapján) terület-felhasználási egységébe tartozó, illetve azzal fizikailag közvetlenül érintkező zöldterület (OTÉK 27.§ alapján) területfelhasználási egységeibe tartozó területeken valósuljanak meg – erre vonatkozó pontos iránymutatást a pályázati útmutatók illetve tervezési felhívások tartalmaznak. Az egyes funkciók esetében történhet bővülés és megerősítés is. Funkció értelmezése: funkció alatt egy típusú köz, vagy piaci alapú szolgáltatáscsoport értendő, amely szolgáltatás az akcióterületen térítés nélkül vagy térítés ellenében igénybe vehető.
3
Egy adott területen egy funkció jelenléte abból ítélhető meg, hogy az adott funkciót jellemző szolgáltatás megtalálható-e a területen. Amennyiben a szolgáltatások önálló infrastruktúrához köthetők, azaz csak és kizárólag a kijelölt szolgáltatásra használható egy ingatlan, abban az esetben önmagukban is jelenthetnek funkciót (pl. mozi, sportcsarnok, tűzoltóság, stb.). A funkció jelenlétét az alábbi szolgáltatások, egységek jellemzik: gazdasági funkcióhoz kapcsolódóan piac, kiskereskedelmi egység, szolgáltató, vendéglátó egység; közösségi funkcióhoz kapcsolódóan kulturális, közösségi intézmények, sportlétesítmények; közterületi (városi) funkcióhoz kapcsolódóan közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, gyalogos zónák, sétányok, nem forgalomcsillapított közlekedési és parkolási övezetek; közszféra funkcióhoz kapcsolódóan közszolgáltatási intézmény valamint a felsorolt egységek által nyújtott elérhető szolgáltatások. A funkció jelenlétét a területen önmagában is igazolhatják pl.: közösségi épületek, létesítmények, sétáló vagy bevásárló utca / főtér, közművelődési intézmények, egyházi intézmény, igazgatási és rendészeti szervek (ide értve a mentőszolgálatot és a tűzoltóságot is), közoktatási- és nevelési intézmények, szociális és gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények. Funkcióbővítés: Az akcióterületen a projekt benyújtását megelőzően nem létezett az adott funkció, ott a fejlesztéssel egy új funkció kerül kialakításra. Az esetben, ha olyan közintézmény, közszolgáltatás nyújtó, vagy privát szolgáltató települ az akcióterületre, amely korábban nem volt jelen, akkor funkcióbővülésről beszélünk. Pl. ha eddig nem volt étterem és most megnyílik egy, akkor funkcióbővülésről beszélünk. A 2. étterem esetében már funkció megerősítésről beszélünk. Funkció megerősítés: Az akcióterületen a projekt benyújtását megelőzően létezett az adott funkció, azonban a fejlesztés révén bővül az elérhető szolgáltatások köre javul annak minősége, javul a szolgáltatás minősége, igénybevételének lehetősége, a területen szolgáltatásbővülés, vagy új szolgáltatás jelenik meg egy már létező szolgáltatónál, amely révén növekszik az adott funkció kihasználtsága. Alapvetően a városüzemeltetési kérdések, a már létező intézmények megerősítése, belső szolgáltatási kínálat bővítése tartozik a funkció megerősítés fogalmába. Mind a funkcióbővítés, mind a funkció megerősítés esetében az új építéssel, vagy bővítéssel járó fejlesztéseket az előzetes Akcióterületi Terv részeként készülő szükségletfelméréssel és kihasználtsági tervvel kell igazolni, ez alól kivételt jelentenek a KKV-k, egyéni vállalkozók által megvalósított fejlesztések. Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges, amely bemutatja, hol helyezkednek el a jogosultságot biztosító funkciók. Helyzetelemzés A fejezet keretében kerül sor az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának bemutatására és szükség szerint összehasonlítására a település egészéhez viszonyítva. A helyzetelemzés során szükséges megszerezni azokat az információkat, melyek feltárják az akcióterület ingatlan tulajdonosainak fejlesztési szándékait, továbbá vizsgálni kell a tervezett fejlesztések iránti (lakossági, vállalkozói, társadalmi) igényeket. A helyzetelemzést az akcióterület jellemező funkciójának megfelelően, fő céljának alátámasztása érdekében kell elkészíteni, és lehetőleg rövid szövegezést kell alkalmazni. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterületen tervezett fejlesztéseket meghatározzák a településszerkezeti és a szabályozási tervben az akcióterületre vonatkozó előírások. A fejezetben ismertetni kell az alapvető szabályozási előírásokat, illetve annak megaállapítását, hogy a szerkezeti és
4
szabályozási terv megfelel-e a tervezett beavatkozásoknak, vagy a program előkészítése során módosítás szükséges. A közérdekű célokat szolgáló fejlesztések ugyanis igényelhetik az akcióterület fejlesztési tervének kidolgozása közben a szabályozási terv kisebb módosítását. A beavatkozásokat tartalmazó fejezetekben jelezni kell, hogy milyen módosítási igények merülnek fel az akcióterületi terv sikeres megvalósítása érdekében. Az érintett beavatkozások esetén szintén jelezni kell, milyen ütemezésben kívánják a szabályozási tervet módosítani. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása A fejezet a korábbi évek fejlesztési tapasztalatainak megismerése, illetve a megkezdett városrehabilitációs folyamatok folytatása érdekében röviden bemutatja az elmúlt 10 év városrehabilitációs célú fejlesztéseit az akcióterületen és – amennyiben a fejlesztés szempontjából releváns – a település egészén. A bemutatásnál írja le a beavatkozás célját, rövid tartalmát és bekerülés teljes költségvetését, a fejlesztés nagyságrendjét, a megvalósítás intézményi kereteit, valamint a fejlesztés hatásait az akcióterületre, illetve az egész városra vonatkozóan. Amennyiben állami támogatásból (pl. Phare Orpheus, ROP 2004-06-os program) valósult meg a rehabilitáció, mutassa be a támogatás forrását. Áttekintő térképvázlat elhelyezkedéséről.
csatolása
szükséges
a
korábbi
fejlesztési
helyszínek
Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület kijelölése után szükséges annak társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának jellemzése. Az akcióterület helyzetének bemutatása során olyan mutatókat használjon, melyek alátámasztják az akcióterület fő fejlesztési célját, az akcióterület funkcionális jellegét. Eltérő mutatókat kell használni a szociális és a funkcióbővítést célzó városfejlesztési tevékenységeknél. Az akcióterület jellemzésénél, a fejlesztési fő céljának megfelelően eltérő hangsúllyal, az alábbi témákat mutathatja be: o
Demográfiai helyzet: akcióterület lakónépessége, korcsoportonkénti megoszlása; a terület népsűrűsége; be- és elvándorlás mértéke; háztartások és a családok adatai, egyéb fontosnak ítélt adatok;
o
Gazdasági helyzet: összes működő vállalkozás és ezen belül termelő (mezőgazdasági, ipari) tevékenységet folytató vállalkozások, pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari egységek, szálláshelyek férőhelyei; irodaépületek száma, iparűzési adó bevétel, egyéb fontosnak ítélt adatok (az adatok egy része az önkormányzati nyilvántartásokban rendelkezésre áll, ha pedig az akcióterület kis területű, egyedi számlálással is gyűjthető az adat);
o
Társadalmi helyzet: az akcióterület társadalmi státuszának meghatározása a lakosság szociális összetétele alapján1. Szociális városrehabilitáció esetében a lakosság alapvető szociális problémáinak feltárása (pl. lakosság összetétele iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint – 2001-es adat, vagy önálló felmérés adata -, önkormányzati bérlakások aránya, segélyezettek – rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, lakásfenntartási támogatásban, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, átmeneti segélyben stb. részesülők aránya, munkanélküliek aránya, lakhatási biztonság/hátralékosság problémája, szociális – családsegítő, gyermekjóléti – oktatási intézményrendszer adatai, információi), egyéb fontosnak ítélt adatok;
1
A szociális típusú rehabilitációra kijelölt akcióterületek esetében a munka-erőpiaci, foglalkoztatási helyzet, a jövedelmi helyzet és a lakáshelyzet bemutatásánál a jogosultságot igazoló indikátorrendszer mutatóira lehet támaszkodni, melyek nagyban lefedik a három témakörnél fentebb megjelölt mutatókat.
5
o
Munka-erőpiaci, foglalkoztatási helyzet2: lakosság összetétele gazdasági aktivitás és iskolai végzettség alapján; alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozók aránya; tartós és nem tartós munkanélküliek aránya;
o
Jövedelmi helyzet: segélyezettek aránya: azon aktív korú lakosok (15-59 éves) aránya, akiknek jövedelmük kizárólag központi, vagy helyi önkormányzati támogatásból származik (pl. szociális segély, stb.); az önkormányzat által elosztott rendszeres támogatásokból a városi átlaghoz képest több család részesül a területen. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás.)
o A környezeti értékek bemutatása: Előfordulhat, hogy az akcióterületen az épített,
illetve a természeti környezet olyan értékes alkotóelemeket tartalmaz, amelyek európai és nemzeti építészeti örökség, illetve a világörökség részét képezik, és jelenlétük összefüggésben van a tervezett városfejlesztési akció megvalósíthatóságával. Az akcióterületen lévő, jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemeket is be kell mutatni
o A környezeti károk bemutatása és feltárása: Előfordulhat, hogy az akcióterület
egészét, vagy egy részét kármentesíteni kell. A kármentesítés elvégzéséhez szükséges a megtisztítandó terület szennyezettségi jellemzőinek feltárása és bemutatása. A kármentesítés mértékének meghatározása függ a területen megvalósítandó új funkciótól, a területhasználat korábbi és tervezett jellegétől.
o
Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte: (pl. közigazgatási intézmények száma, típusa; humán közszolgáltatási létesítmények száma (iskola, óvoda, szociális és egészségügyi intézmények); igazságszolgáltatási intézmények, egyebek), egyéb fontosnak ítélt adatok.
o
Közbiztonság helyzete (pl. személy és vagyon elleni bűnesetek, bűnelkövetők száma).
Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális problémák feltárása
jellemzőinek bemutatása,
Az akcióterület társadalmi-gazdasági, környezeti állapotának bemutatása szükséges műszaki-fizikai, infrastrukturális állapotának jellemzése is.
mellett
Az akcióterület helyzetének bemutatása során azokat a körülményeket kell bemutatni, amelyek relevánsak az akcióterület fő fejlesztési céljai szempontjából. Értelemszerűen részben eltérő mutatókat kell használni a szociális és a funkcióbővítést célzó városfejlesztési tevékenységeknél. Az akcióterület jellemzésénél a fejlesztési céloknak megfelelően eltérő hangsúllyal, az alábbiak közül csak a releváns témákat kell bemutatni:
o Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő
közlekedési hálózat helyzete: (pl. közlekedési szempontból problémás területek; forgalomcsillapított övezetek, kerékpárutak jelenléte, hossza; átmenő forgalom mértéke; közösségi közlekedés jelenléte, problémái; parkoló helyek száma, hiánya; az utak állapotának, forgalmi irányának vizsgálata a megvalósíthatóság szempontjából). Tisztázni kell az utak állapotát, kapacitásait, meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni a teljes utcahálózatra, parkolókra, esetleg térszín alatti közcélú garázsokra is. A vizsgálat eredményeként kerül rögzítésre az a meglévő műszaki állapot, amelyhez viszonyítva meg kell határozni azokat a fejlesztéseket, amelyek eredményeként megvalósul a
2
Az indikátor értékének megadása akkor kötelező, ha vállalt olyan tevékenységet, amelyre vonatkoztatható.
6
közlekedési hálózat és parkolási rendszer, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szolgálni.
o Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő
közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából: Meg kell vizsgálni a közművek állapotát, meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni valamennyi energia-, és vízi közműre. A vizsgálat eredményéről a lényeges elemekre vonatkozóan összefoglaló értékelést kell dokumentálni. Tisztázni kell a közművek állapotát, kapacitásait, meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni a teljes közműhálózatra, valamennyi energia és vízi közműre. A vizsgálat eredményeként kerül rögzítésre az a meglévő műszaki állapot, amelyhez viszonyítva meg kell határozni azokat a fejlesztéseket, amelyek eredményeként megvalósul az a közműhálózat, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szolgálni. Másrészt ebben a fázisban tisztázódnia kell annak is, ha a megelőző koncepció-alkotó és stratégiai tervezési folyamat valamilyen „rejtett hibája” következtében az önkormányzat által elképzelt fejlesztés gyakorlatilag elháríthatatlan akadályba ütközik. Például olyan nagyságrendű közműkiváltási feladatok, vagy háttérfejlesztési igények merülnek fel, amelyek végrehajtása nem finanszírozható gazdaságosan. Ebben a szakaszban kiemelkedően fontos szerepe van a partnerségnek, a különböző hatósági egyeztetések dokumentált bemutatásának pl. a közműfejlesztési, vagy útfejlesztési elképzelések, tervezett ütemezésére vonatkozóan. Fontos, hogy az önkormányzat bemutassa, hogy az akcióterületen tervezett beavatkozások összhangban vannak a közmű üzemeltető tervezett éves felújítási ütemével. (Érdemes az egyes szolgáltatóktól nyilatkozatokat kérni a tervezett beavatkozásokról, nehogy pl. egy újonnan burkolt utat kelljen majd felbontani pár éven belül.)
o Lakáshelyzet: pl. a lakásállomány nagysága, fizikai állapota, a beépítés jellege,
építési éve, alacsony komfortfokozatú lakások aránya; lakásállomány tulajdonviszonyai, lakásállományban történt felújítási tevékenységek mértéke az elmúlt 10-15 évben a rendelkezésre álló információk alapján. Szociális városrehabilitáció esetén az önkormányzatnál meglévő adatok és információk alapján vizsgálni kell a bizonytalan lakhatási címmel rendelkezők esetleges akcióterületi jelenlétének kérdését.
o
Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota: (pl. hiányzó kapacitások, építendő vagy felújítandó épületek, illetve szintterületek meghatározása)
Továbbá javasolt az akcióterületen, illetve ahhoz kapcsolódóan mindazon településszerkezeti problémákat bemutatni, melyeket a fejlesztések révén kezelni kívánnak. A problémák bemutatásához, használja az akcióterület támogatási jogosultságát igazoló szempontjait, illetve mutatóit. Számszerűsíthető mutatókat használjon, melyeket elemezzen rövid, értékelő megállapítások segítségével, és amennyiben lehetséges tárja fel a problémás állapot okait. A számszerűsítésnél minden esetben használjon megbízható statisztikai adatforrást. Lehetőség szerint ne csak az akcióterület adott évi (pl. 2007) állapotát vizsgálja, hanem ha lehetősége van, akkor vegye számba a korábbi évek tendenciáit is. A népszámlálási adatok esetén 1991-re viszonyuló tendenciákat tud csak vizsgálni. A településszintű adatok eléréséhez használja a KSH T-STAR adatbázisát. Az egyes témák elemzését témánként röviden (2-3 mondatban) foglalja össze és ebben az összefoglalóban utaljon arra, hogy a fejlesztési célokhoz képest konkrétan milyen problémára következtet az elemzés az adott témában.
7
Funkcióelemzés A funkcióelemzés keretében számba veszi az akcióterületi terv az akcióterületen található funkciókat és elemzi azokat. Megvizsgálja, hogy milyen az egyes funkciók hatóköre, csak az akcióterületre vagy tágabb területre terjednek-e ki, megvizsgálja, hogy az adott funkció sűrűsége megfelelő-e vagy bármilyen változtatás szükséges, és megvizsgálja, hogy az akcióterületen milyen funkcióhiányok azonosíthatóak, és ezen hiányok pótlására az akcióterületi terv milyen lehetőségeket teremt. Már az Előzetes Akcióterületi tervben szükséges a tervezett fejlesztések nyomán létrejövő funkciók kialakításának szükségességét, igényét alátámasztottan bemutatni. Közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióihoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan szükséges igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészítése is. Az igényfelmérés során az adott közösségi funkció által érintett célcsoport felmérése történik meg valamilyen elfogadott és ismertetett módszer alapján (kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos felmérés, interjúk, stb.), ill. megtörténik az azonos vagy hasonló közösségi funkciót ellátó intézmény, szolgáltató feltérképezése, tevékenységének elemzése, valamint a tervezett új tevékenységhez való illeszkedésének, kiegészítő jellegének bemutatása. A saját tulajdonú és a bérbeadási céllal történő fejlesztés igényfelmérése is szükséges. Igényfelmérés szükséges tartalma: – Az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete, befejezése – Célcsoport: Hogyan történt a célcsoport kijelölése? Kik alkotják a célcsoportot? A lehetséges partnerek közül kiket vontak be ténylegesen az igényfelmérés folyamatába? Ha a mintavétel nem volt teljes körű volt, vagyis ha volt mintavétel, mi volt a szelekció szempontrendszere? Hányan kapcsolódtak be ténylegesen a lehetséges célcsoportból az igényfelmérési folyamatba? – Milyen módszerrel történt az igények felmérése (személyesen, telefonon, kérdőív segítéségével, stb.)? A választott módszer indokolása. – Az igényfelmérés eredménye: Az igényfelmérés eredményének összegzése. – Milyen, a fejlesztendő épület funkciójához hasonló funkciót ellátó intézmények vannak az akcióterületen, vagy az akcióterület vonzáskörzetében? Mutassa be ezeknek az intézményeknek a profilját! Mely intézmények minősülnek riválisnak, melyek kínálnak kiegészítő programot? Indokolja! – Elemezze az akcióterületen és vonzáskörzetében jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatásokat a lakossági és intézményi célcsoportok által megfogalmazott peremfeltételek és igények mentén. – Indokolja a fejlesztendő létesítmény szükségességét a fentiek figyelembe vételével. A kihasználtsági terv tartalmazza, hogy milyen típusú programok milyen és nagyságrendileg mekkora célcsoportok igényének kielégítésére alkalmasak, a fennmaradó idősávban milyen használati lehetőségek merülnek fel. A kihasználtsági terv tartalma: Az igényfelmérés eredményét hogyan veszi figyelembe Milyen funkciókat lát el? Milyen tevékenységeket, programokat tervez? Az egyes tevékenységek/ programok hogyan jellemezhető és milyen nagyságrendű célcsoportnak szólnak? – Az egyes helyiségek éves szintű kihasználtságának bemutatása – Kíván-e helyiségeket bérbe adni, bárkinek, vagy konkrét célcsoportnak – Programtervezet csatolása – – – –
Részletes térképvázlaton, vagy térképrajzon érdemes a szemléltetés érdekében bemutatni, hogy milyen funkciók és hogyan helyezkednek el az akcióterületen. Célszerű azok hatósugarát is bejelölni. 8
Az akcióterületi terv későbbi fejezetének, mely a konkrét beavatkozásokat határozza meg, alapjául szolgál a funkcióelemzés fejezet, és az egyes beavatkozásokat, azok indokoltságát megalapozza. A tulajdonviszonyok értékelése A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének ismerete az akcióterületen. Az akcióterületi tervben jelezni kell minden olyan ingatlant, ahol fejlesztéseket terveznek. Az ingatlanok funkciójától, illetve tulajdonviszonyától függően eltérő állami támogatási feltételek lehetnek. A konkrét fejlesztési szándékot a Beavatkozások fejezeténél kell részletezni. A vizsgálatot a legfrissebb földhivatali bejegyzéseket tartalmazó tulajdoni lapok alapján javasolt elvégezni. Táblázatban mutassa be azon ingatlanok helyrajzi számát, melyeken ténylegesen megvalósul a fejlesztés. Amely esetben magán ingatlanon, pl. társasházakon, üzleteken terveznek fejlesztést és még – az első körben - nem jelölték ki a támogatásban részesülő projekteket, úgy az összes lehetségesen támogatásban részsülő ingatlant jelöljék meg. A vizsgálat eredményét térképre készített tervlapon grafikusan összesítve (pl. színekkel megkülönböztetve) is be kell mutatni. A tulajdonviszonyok értékelésekor az alábbi alapkategóriák feltüntetése szükséges: önkormányzati tulajdon, magántulajdon, állami tulajdon, egyházi tulajdon, egyéb. Az akcióterületen lévő, de a fejlesztés tárgyát közvetlenül nem képező magáningatlan esetében nem kell részletezni, hogy konkrétan ki a tulajdonos. Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Az akcióterületi terv készítése során az adott városfejlesztési akció sajátosságainak megfelelő módon és mélységben célszerű képet alkotni arról, hogy a megvalósítás szempontjából fontos, potenciális partnerként számításba vehető ingatlantulajdonosok hogyan viszonyulnak a tervezett városfejlesztési akcióhoz, szándékoznak-e valamilyen módon bekapcsolódni (pl. terveznek-e saját beruházást, ingatlanfejlesztést, hajlandók-e saját forrásokat is mozgósítani ennek érdekében, vagy értékesíteni kívánják-e ingatlanaikat stb.). Ugyancsak fontos az akcióterületen lévő közintézmények szándékainak vizsgálata, hiszen egy program komplexitásához nagyban hozzájárulhat – különösen szociális városrehabilitáció esetén – ha a közintézmények (oktatási, kulturális, közösséi intézmények) a meglévő, szakmában jártas munkatársaikkal részt vesznek a programok leginkább ESZA finanszírozású elemeinek megvalósításában. Ez maradjon benne Piaci igények, lehetőségek felmérése A problémák feltárásán túl fontos megvizsgálni a kiemelt fejlesztési célhoz kapcsolódó igényeket, ami a lehetőségek kihasználásához vezethet. A piaci igényfelmérés azért is lényeges, hogy megállapítható legyen, hogy a teljes beruházási program iránt valós kereslet lesz-e, azaz lesz-e használója (pl. használója, lakója, bérlője) a támogatás hatására kialakításra kerülő fejlesztéseknek (mind a köz, mind a magánszféra beruházásai vonatkozásában). Ezek egy részről lehetnek az adott akcióterületen élő lakosok (pl. szabadtéri sport létesítmények, foglalkoztatási programok iránti kereslet), itt tevékenykedő vállalkozások munkatársainak (pl. képzések iránti) igényei, vagy az adott városban összességben pl. irodák, kereskedelmi szálláshelyek, vagy közcélú létesítmények iránt megjelenő igények. Az igények felmérését el kell végezni külön-külön az új, a kapacitásnövelést eredményező, vagy jövedelemtermelő ingatlanok fejlesztései esetén is. Ez a gyakorlatban fejlesztési tématerületenként a potenciális célcsoport bemutatásának, méretének, fizetőképességének számbavételét jelenti.
9
Az igények felmérésénél figyelembe kell venni az adott akcióterületnek a település egészében betöltött szerepét. Például, ha van jobb adottságú terület irodák, vagy szálláshelyek létesítésére az adott településen, akkor hiába ösztönzik az adott létesítmények megvalósítását, valószínű a szándék nem éri el a megfelelő célt. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az adott településrész ad helyt a városi, vagy nagyobb térségi célokat szolgáló kiemelkedő kulturális létesítményének, amelynek más funkciókra is vonzó hatása lehet. A piaci igények felméréséhez tartozik az akcióterületen az ingatlanárak értékelése, mivel az ingatlanárak közvetlenül és közvetetten is hathatnak a fejlesztési akció pénzügyi eredményességére. Ezt a feladatot indokolja, hogy a fejlesztések révén várható az adott terület presztízsének növekedése, melynek fontos megnyilvánulása a területen lévő ingatlanok (pl. lakások, üzlethelyiségek, irodák) iránti kereslet növekedése. Ebből a tulajdonviszonyoktól függően lehet haszna az önkormányzatnak, vagy a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak is. A közvetlenül magán, vagy közszféra tulajdonában lévő ingatlanokon (pl. társasházak, kereskedelmi egységek) állami támogatásból végrehajtott beruházások nyilvánvalón közvetlenül is hozzájárulnak az adott ingatlan árának növekedéséhez. I. fordulós akcióterületi terv (előzetes) Az I. fordulós akcióterületi terv részletesen tartalmazza az akcióterület jogosultságát, lehatárolását, szabályozási tervhez való illeszkedést, helyzetértékelését ideértve a funkcióelemzést, tulajdonviszonyok elemzését, piaci viszonyokat, amelyek alapvetően határozzák meg az akcióterület ROP által történő támogathatóságát.
Végleges akcióterületi terv (végleges) A II. fordulós akcióterületi terv ismételten megvizsgálja a tulajdonviszonyokat, bemutatja az elért végleges állapotot, mely lehetővé teszi az akcióterületi terv végrehajtását. Egyéb vonatkozásban csak akkor módosít a projektgazda a fenti fejezeten, ha azt az Irányító Hatóság feltételként meghatározta, ill. ha jelentős változás áll be valamelyik részterületen.
10
3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai A fejezet célja, hogy az akcióterület helyzetelemzését követően meghatározza a feltárt problémák megoldását célzó stratégiát, meghatározza az akcióterületi fejlesztés céljait, melyet az adott akcióterületi terv megvalósításával el kíván, és el is tud érni a város. Szükséges a célokat mutatók (indikátorok) segítségével számszerűsíteni, illetve rögzíteni azt a célállapotot, amelyet az önkormányzat a fejlesztések megvalósítása révén elvár egy jövőbeni időpontban, pl. 2015-re. A mutatóknak minden esetben mérhetőknek, egyértelműeknek, a célra irányulóknak kell lenniük. Az egyes részcélok időbeli teljesítése eltérhet egymástól, a beavatkozások időbeli ütemezése lehetséges, amit kérjük, szintén tüntessen fel e fejezetben. Az akcióterület fejlesztésének célját, részcéljait és az összefüggéseit az alábbi táblázatban szükséges összefoglalni:
azokat
mérő
mutatók
1. táblázat Átfogó cél és specifikus célok Átfogó cél:
Indikátor megnevezése
Specifikus célok: Az akcióterületen a kitűzött célok megvalósításának eredményeképp új (pl. vállalkozási, kereskedelmi, közigazgatási, szabadidős, turisztikai) funkciók is megerősödhetnek, melyek megvalósításának hatásait, illetve a sikeres működés feltételül szolgáló járulékos fejlesztéseket is alaposan át kell gondolni. Az akcióterület beavatkozásai Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. Ezek lehetnek olyan beavatkozások, melyeket o
A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás (pályázat) keretében az önkormányzat kíván többféle partnerrel együttműködve (pl. saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások, civil szervezetek) megvalósítani. (közvetlenül ROP által támogatott projekt, részletes bemutatás szükséges)
o
Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán o
Az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan (a ROP támogatott projekttel párhuzamosan megvalósuló akcióterületi fejlesztés, részletes bemutatása szükséges)
_______________________________________________________________________ o o
Az akcióterületi fejlesztés hatásaként (nem a ROP támogatott projekt része, indikatív bemutatás szükséges)
Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP támogatott projekt része, indikatív bemutatás szükséges) o
2007-13 között egyéb (pl. turisztikai, közoktatási, szociális célú) állami támogatás elnyerése esetén, illetve;
11
o
Állami támogatás igénybe vétele nélkül az EU programozási időszakban, vagy azon túl;
(A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató akcióterületi fejlesztések viszonyát.) A fenti beavatkozás típusok egyben kijelölik azokat a fejlesztési elemeket, melyeket különböző feltételek mellett és eltérő időszakokban az akcióterület fejlesztésében érdekelt szereplők megvalósítanak. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége: Az alábbi tevékenységek a városrehabilitációs célok elérését segítik, ezért a tevékenység tervezése során szükséges átgondolásuk. Az alább felsorolt lehetséges eszközök relevanciája természetszerűleg eltérő az egyes városrehabilitációs projektek esetén. Az akcióterületi tervben azok érvényesítése és bemutatása szükséges, melyek relevanciával bírnak az adott beavatkozás esetén. A városrehabilitációs fejlesztés tervezésekor rendelkezésre álló további, nem beruházási típusú eszközök, amelyek a fejlesztés hatékonyságát növelhetik, példaként felsorolva. -
-
-
-
-
-
-
-
-
Beépítési javaslat elkészítése: Milyen paraméterekkel jellemezhető megújult közterületeket és beépítést kívánnak megvalósítani? A kérdésre a választ a megfelelő részletezettséggel kidolgozott beépítési javaslat adhatja. A benne foglaltak alapján határozható meg a későbbi fejlesztési előkészítési fázisokban funkciók, műszaki paraméterek és építhető színterületek tükrében a közszféra és a magánszféra építési programja. Tervalku intézménye: bizonyos fejlesztésekért szabályozási engedmények biztosítása. Műszaki támogatás: integrált városfejlesztési stratégia készítése során a városrendezési terv esetleges módosítása annak érdekében, hogy a városrészre kitűzött fejlesztési cél megvalósítható legyen. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése, lehetőség szerint kölcsönös illesztése annak érdekében, hogy a magántőke minél nagyobb hányadban bevonható legyen az önkormányzat városrehabilitációs terveibe. Városi marketing stratégia elkészítése annak érdekében, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempont: milyen lakossági csoportoknak, milyen típusú kiskereskedelmi szolgáltatásokat kívánunk megtelepíteni. Ez annak érdekében célszerű, hogy a megfelelő KKV-kat tudja a város odavonzani, és találkozzon a kereslet-kínálati igény. Pilot-projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel. Ez segítheti adott esetben a célcsoportok meggyőzését az adott fejlesztés szükségességéről, és elérheti együttműködési készségüket. A város ösztönözheti a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának előnyben részesítését, ily módon a már meglevő épületállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik. Együttműködés közlekedési, környezetvédelmi, stb. hatóságokkal annak érdekében, hogy a közlekedési és környezetvédelmi típusú fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel. Barnamezős: vegyes tulajdonviszony esetén önkormányzat felvásárolhat szennyezett területet, mely elősegíti a tulajdonviszonyok rendezését, és a barnamezős terület revitalizációja ily módon lehetővé válik.
12
-
-
A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése, a tervezés és végrehajtás során konzultációs fórumok, vagy kontroll testületek létrehozása véleménynyilvánítási joggal. Ez a típusú partnerségi eljárás hatékonyabbá és fenntarthatóvá teszi a városrehabilitációs eredményeket bizonyos esetekben, pl. szociális jellegű fejlesztések, anti-szegregációs célú beavatkozások, környezetvédelmileg érzékeny beavatkozások, kulturális célú fejlesztések során. Helyi adókedvezmények, építési illeték kedvezmények bizonyos esetekben a magántőke mobilizálása, ill. KKV-k vonzása érdekében.
Beavatkozás típusok A beavatkozások tartalmazzák azokat a projekteket, amelyek megvalósítsa révén elérhető az akcióterület fejlesztésére kitűzött cél. A bevezetőben említettek alapján legalább háromféle beavatkozást lehet megkülönböztetni, melyek tartalma az alábbiakban kerül bemutatásra. o
Összefoglaló táblázat a háromféle beavatkozás típusról
A háromféle beavatkozás típus: 1. A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás (jelen pályázat) keretében kívánja többféle kedvezményezett (pl. önkormányzat és saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások, civil szervezetek) megvalósítani. 2. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán 3. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: Szöveges bemutatása annak, hogy milyen módon, illetve milyen lépésben, logika mentén járulnak hozzá az egyes beavatkozások a fentiekben jelezett célok eléréséhez. A kijelölt beavatkozásoknak igazoltan hozzá kell járulniuk a helyzetértékelés által feltárt problémák megoldásához, valamint elvárás a beavatkozásokkal szemben, hogy azok térbeli és funkcionális kapcsolódási, szinergikus lehetőségeit az akcióterületi terv kihasználja, és a beavatkozások indoklásánál bemutassa. Szükséges egy olyan összefoglaló táblázat beillesztése, ami a háromféle beavatkozás típus keretében tervezett összes projektet, és azok megvalósításának tervezett időszakát, valamint a projektek közti logikai kapcsolatot tartalmazza. A logikai kapcsolatot az jelenti, hogy lehetnek olyan beruházások, melyek megvalósítása feltételezi például a közművek felújítását, vagy az üzembe helyezéshez szükséges egy új út megépítése, képzési programok lebonyolítása. Az egyes tevékenységek megvalósításának ütemezését javasolt GANTT diagramban megjelölni. A logikai kapcsolatokat szükséges a táblázat után szövegesen is megjeleníteni. Jelöljék, hogy az egyes projektek megvalósítását mikor tervezik.
13
2. táblázat: A teljes (tájékoztatás céljából) Beavatkozás típusa
ROP támogatással
Projekt neve
Melyik specifikus célhoz kapcsol ódik
akcióterületen Megvalósítás feltét ele
2009
tervezett 2010
fejlesztések 2011
2012
összesítése 2013
1. x projekt 2. y projekt …
Magánforrás sal (ROP projekttel párhuzamos an, vagy ROP projekt hatásaként) Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként
o
Térképvázlaton történő bemutatás
Az akcióterületet ábrázoló térképvázlaton javasolt bemutatni a megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység – az érintett ingatlanok és területek - földrajzi helyét, kiemelve a pályázat részét képező tevékenységeket. Regionális Operatív pályázat tartalma
Program
2007-2013
között
városrehabilitációs
célú
A fejezetben minden olyan tevékenységet meg kell határozni, amelyre támogatást igényelnek a városrehabilitációs pályázat keretében. A beavatkozásokat alapvetően a vonatkozó tartalmú városrehabilitációs (funkcióbővítő, vagy szociális célú rehabilitáció) konstrukció támogatható tevékenysége alapján kell elkészíteni. A beavatkozások tervezése során az alábbi, az értékelésnél kiemelten megjelenő szempontokat kérjük figyelembe venni: – a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen új, vagy a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások; – az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását; – a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai – építészeti minőségük alapján; – a beavatkozások elsősorban fejlesztést, vagyis a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatásokat, a meglevő szolgáltatásokat kibővített területen, magasabb minőségben nyújtják, vagy bármilyen módon hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni; – funkcióvesztett vagy felhagyott épületet hasznosít, vagy a leromlott, szanálandó, építészetileg értéket nem képviselő épületek felújításával, vagy ezek helyén újszerű építészeti megoldásokkal maradandó értéket teremt; – új építés esetén részletesen bemutatja, hogy hogyan hasznosítja a funkcióvesztett épületet;
14
– tekintettel van-e a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására (pl. kulturális és építészeti szempontból jelentősnek tekinthető építmények, helytörténeti értékek, ipari műemlékek); – a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál, illetve költséghatékonysága miatt indokolt új zöldmezős beruházás esetén a beruházással egyező nagyságú zöldfelület kialakítását biztosítja; – a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését sem az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez; – a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások (közszolgáltatások, szociális ellátások, stb.) rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség. A városrehabilitációs projekt infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemeinek kidolgozására vonatkozó szempontok: o
o
Az előzetes Akcióterületi Tervben (EATT) a tervezett tevékenységek tartalmának, költségbecslésének, infrastrukturális beruházásokhoz való kapcsolódásának kell bemutatásra kerülnie. A végleges Akcióterületi Tervben (ATT) a „soft” tevékenységeket (ESZA, ERFA egyaránt) a részletes szakmai tartalom bemutatásával szükséges teljes egészében kidolgozni. A „soft” elemek részletes kidolgozására a projektfejlesztési időszakban kerül sor az alábbiak szerint: § Az ATT bemutatja, hogy ki az a konzorciumi partner (egy vagy több), aki a „soft” elem(ek) végrehajtásáért felelős. Ha több konzorciumi partner jelenik meg a „soft” tevékenység esetében, akkor a konzorciumi partner és tevékenység egymás mellé rendelése is megtörténik. Ebben az esetben szükséges, hogy a város a konzorciumi partnerek vonatkozásában a civil szervezetek és programok kiválasztását a projektfejlesztési időszakban bonyolítsa le, így lehetősége nyílik arra, hogy a részletes projektdokumentációban már meg tudja jeleníteni, a megszervezésre kerülő rendezvények tartalmát, helyszíneit, számát, gyakoriságát, tervezett időpontját, szervezőit. §
§ § §
Bemutatásra kell kerülnie, hogy a „soft” elemek hogyan kapcsolódnak tartalmukban és megvalósulási helyszínükben a projekt keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekhez. Bemutatásra kell kerülnie a pontos költségvonzatuknak, ütemezésüknek. Be kell továbbá mutatni, hogy a „soft” elem megvalósításába milyen nem konzorciumi partner kerül bevonásra (pl. lakosság). Amennyiben az önkormányzat közvetítő szervezetként közvetett támogatások alkalmazásával kíván ESZA-típusú projektelemeket megvalósítani, akkor az ATT-ben be kell mutatnia, hogy milyen szakmai koncepció alapján, mely projektelemek esetében alkalmazza ezt a támogatásformát.
A „soft” projektelemek támogathatóságának feltételei: §
§
Szükséges, hogy a programok, akciók minden esetben a fejlesztési célokhoz kötődjenek. Nem támogathatók olyan rendezvények, programelemek, amelyek a fejlesztésektől függetlenül is megrendezésre kerülnek (pl. nemzeti és egyházi ünnepekhez kapcsolódó események). A rendezvények a település sajátosságát, egyediségét hivatottak erősíteni, promótálni. Amennyiben a „soft” elem programok, akciók formájában valósulnak meg (kulturális program, környezettudatosságot segítő akciók, stb.), akkor szükséges
15
§
a város rendezvénynaptárának csatolása a 2. fordulóban. A rendezvénynaptárnak tartalmaznia kell a megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvényeket, valamint a megvalósítási és fenntartási időszakban tervezett rendezvényeket, mivel olyan program, amely a megvalósítási időszakot megelőzően is megjelenik, a projekt keretében nem részesülhet támogatásban. A rendezvénynaptárban jelölni kell, hogy a feltüntetett programok közül melyek képezik a ROP támogatott akcióterületi projekt részét. A végleges Akcióterületi Tervben szükséges az alábbi szempontokat részletezni: ·
·
· ·
·
annak bemutatása, hogy a fenntartható városfejlesztés területén milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván a pályázó megszervezni: hány rendezvény, milyen tartalommal, milyen céllal, milyen információs anyag háttérrel, kik számára kerül megrendezésre (ide értve esetlegesen az Internet alapú, vagy honlap fejlesztés célú tevékenységet); szükséges, hogy a tevékenységek a képviselőtestület által elfogadott városmarketing stratégiába való illeszkedése bemutatásra kerüljön, amennyiben rendelkezik ilyen dokumentummal a város, avagy a projekt keretében készül ilyen; szükséges továbbá alátámasztani, hogy a megvalósításra kerülő tevékenységek illeszkednek az IVS céljainak megvalósulásához; a végleges Akcióterületi Tervhez képzési programok esetében képzési terv csatolása szükséges, amelyben bemutatásra kerül azok kapcsolódása az akcióterületet jellemző szociális probléma kezeléséhez, továbbá a képzési programok célcsoportja, szervezői, ütemezése, szakmai tartalma; bűnmegelőzési programok esetében szükséges bemutatni a programoknak az akcióterület közbiztonsági problémáinak megoldásához történő hozzájárulását, a területileg illetékes rendészeti szervvel történt egyeztetések eredményét (pl. jegyzőkönyv, ismeretterjesztő anyag, stb.), továbbá a rendezvények helyszíneit, számát, gyakoriságát, tervezett időpontjait.
16
3. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról (csak a ROP projekt részeként, illetve kiemelt projekt esetén a párhuzamosan megvalósuló, a támogatási arányba beszámított magánerős fejlesztések vonatkozásában) Tevékenység típusa
Gazdasági célú
Finanszírozó strukturális alap Projektelem neve Projektelem helyszíne hrsz. Projektelem neve Projektelem helyszíne hrsz Projektelem neve Projektelem helyszíne hrsz
ERFA
Városi funkciót erősítő ERFA
Közösségi célú ERFA
Közszféra funkcióit erősítő ERFA
Lakás célú
ESZA-típusú „Soft” tevékenység tevékenység
ERFA
ERFA
ESZA
Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott
17
4. táblázat: Összefoglaló indikátor tábla (3. táblázat alapján) A célokhoz rendelt mutatók mellett, és az útmutató által előírt kötelező indikátorok mellett szükséges minden tevékenységre vonatkoztatva szerepeltetni számszerűsített output mutatót. Ezen felül természetesen a projektgazda opcionálisan többlet vállalásokat tehet az eredményekre és a fejlesztés hatásaira vonatkozóan, ez azonban nem elvárás. Felhívjuk a projektgazda figyelmét, hogy az alábbi indikátor táblázat tartalmazza mind a funkcióbővítő célú, mind a szociális célú rehabilitáció indikátorait. A projekt előkészítése során a Pályázati Felhívás és Útmutató, ill. a Tervezési Felhívás és Útmutató határozza meg, hogy mely indikátorokat kell kötelező jelleggel megjeleníteni az egyes projektek esetében. Mutató neve
Mutató típusa Mérték- Bázisérték (output/eredmény)egység
A támogatással eredmény érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése (db) Városrehabilitációs output beavatkozások által érintett terület nagysága (ha) Támogatással output érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (fő)
db
Megőrzött munkahelyek
Fő
eredmény
Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva 0
Mutató Célérték Célérték a Célérték elérésének megvalósí- az 5 éves forrása időpontja tási időszak kötelező végén fenntartási időszak végén
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
ha
fő
Hagyományos beépítésű akcióterületen: 350 Lakótelepi akcióterületen: 1000 (Kivéve szegregátum)
18
száma (db) Teremtett munkahelyek száma (fő) Teremtett munkahelyek száma – nők (fő) Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek (fő) Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen (db.). Az új funkciók, szolgáltatások megnevezésével A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás 3
3
Eredmény
Fő
Eredmény
Fő
Eredmény
Fő
eredmény
TJ
Az indikátor értékének megadása akkor kötelező, ha vállalt olyan tevékenységet, amelyre vonatkoztatható.
19
További szakmai indikátorok: A projekt révén eredmény megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen) (db.). A megerősített funkciók, szolgáltatások megnevezésével Új közösségi eredmény funkciók betelepedése a projekt által érintett településrészen Létrehozott munkavégzésre használt szintterület (m2) (iroda, kiskereskedelmi egységek, szolgáltató egységek, piac, stb.) nagysága. Tételesen felsorolva. Létrehozott Eredmény közösségi szintterület nagysága (m2) Tételesen felsorolva Támogatással output felújított lakások száma
db
db
nm
db
20
Támogatással output felújított önkormányzati bérlakások száma A fejlesztés nyomán újrahasznosított, korábban felhagyott ingatlanok száma a projekt által érintett akcióterületen (db) Lakossági hatás elégedettség (%) Beruházásba bevont magántőke nagysága (Ft) Teremtett munkahelyek száma, állandó és időszakos, közvetett és közvetlen 500 m Ft projektnagyságig/ 1 Mrd Ft projektnagyságig/ 1 Mrd Ft projektnagyságon felül Amennyiben a magántőke bevonása a II. Pénzügyi végrehajtás fejezetben bemutatott B) verzió szerint történik: Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene (Ft) (kizárólag a
db
%
75
21
megyei jogú városok számára kötelező) Akcióterületen letelepedő KKV-k száma Az akció keretében output képzési – foglalkoztatási programban részt vevők száma (fő) Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók száma A szociális hatás rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl. 2009-ben RÁT, RGYK) részesülők lakásszámhoz viszonyított aránya a települési/kerületi átlaghoz képest
fő
10
%
A táblázat további sorokkal bővíthető. 5. táblázat: A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása (Projektelemenként kell elkészíteni, első körben a rendelkezésre álló információk alapján, a második fordulóban teljes részletességgel. A táblázat a 3. táblázat kibontását jelenti a párhuzamosan megvalósuló magánbefektetés részletezése nélkül.) Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne
Utca:
Házszám:
Helyrajzi szám:
22
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)
-
Itt szükséges arra is kitérni, hogy beruházás esetében mekkora területen/felületen történik beavatkozás, milyen részelemei vannak a beavatkozásnak, és mi konkrétan a beavatkozás tartalma
Év: Év:
Hónap: Hónap:
Nap: Nap:
23
Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
24
Szinergia vizsgálat A ROP pályázat keretében az akcióterületen tervezett beavatkozások (beleértve esetlegesen funkcióbővítő rehabilitáció esetében a projekt összesített támogatási arányába beleszámító magánerős fejlesztéseket), a megelőző városrehabilitációs beavatkozások, és a támogatott projekttel párhuzamosan zajló fejlesztések összefüggéseit, szinergikus hatásait szükséges bemutatni ebben a fejezetben. Itt tér ki a projektgazda a beavatkozások térbeli összefüggéseire, arra, hogyan épülnek egymásra az akcióterületen tervezett egyes beavatkozások, hogyan járulnak hozzá azok együttesen a fejlesztéshez, melyek azok a hatások, amelyek önmagukban egyedi projektként nem lennének elérhetőek. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében Ebben a fejezetben szükséges bemutatni a bevonandó partnereket (mind a konzorciumi, mind az egyéb megállapodás alapján a projektben résztvevő partnereket) mind az akcióterületi tervezés, mind a végrehajtás és fenntartás vonatkozásában, annak pontos bemutatásával, hogy az egyes szakaszokban milyen feladatot látnak el, és melyik projektelem vonatkozásában. 6. táblázat: A konzorciumi partnerek bemutatása Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: A konzorciumi partnereket a fenti táblázat segítségével kell jellemezni. Az egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, de nem konzorciumi szintű partnerekről rövid leírást kell adni4. Funkcióbővítő rehabilitáció esetén ajánlás, szociális városrehabilitáció esetén kötelezettség a projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű „támogatói csoportot” létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport tagjai közt lehetnek konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. A támogatói csoporttal kapcsolatos látszólag szigorú előírásokra azért van szükség, mert egy szociális városrehabilitációs projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. A támogatócsoportot az önkormányzat hozza létre. A támogatócsoport létrehozásának célja, hogy a szociális célú városrehabilitáció szociális céljainak megvalósulását biztosítsák. Feladatuk a városrehabilitációs projekt szociális tartalmának kidolgozása, a projekt társadalmi bevonásának biztosítása.
4 Konzorciumi partner az lehet, aki végső kedvezményezettként támogatást aktivál, azaz tulajdonán (legalább 10 évig tartó bérletén) beruházás történik, illetve ESZA típusú támogatás lehívására lesz jogosult.
25
A támogatócsoport nem formalizált szervezet, hanem együttműködő fórum. A tagok megállapodásban rögzítik együttműködési szándékukat, céljaikat, tevékenységüket. Az ülésekről emlékeztetőt készítenek. A támogatói csoportok összetétele akcióterületenként változó, azon szervezetek, intézmények, szakértők lehetnek a tagjai, akik hozzá tudnak járulni az akcióterületi tervek szociális tartalmának kialakításához, megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, legitim módon képviselik a célcsoportot, vagy egy szegmensét, kompetenciával rendelkeznek a megvalósítást, végrehajtást illetően. Ilyen szervezet példa jelleggel a szociális, oktatási, foglalkoztatási téren működő civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, nonprofit gazdasági társaságok, önkormányzati vagy költségvetési fenntartású intézmények, stb. Optimális esetben a támogatói csoport nem nagyobb 10 főnél az operativitás érdekében, de ha szükséges, nagyobb létszámú támogatói fórum is működtethető. Minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a támogatói csoport működőképes és hatékony formáció maradjon. A támogatócsoport tagjai biztosítani tudják, hogy a projektfejlesztés során felmerülő javaslatok közül azok kerüljenek beépítésre, melyek megvalósítása lehetséges és működőképes az adott akcióterületen. A támogatócsoport tagjai mobilizálni tudnak érintett csoportokat, meg tudják határozni az akcióterületi fejlesztés szükségleteit, hozzájárulnak az akcióterületi terv tartalmának véglegesítéséhez és megvalósításához, és garanciáját jelentik a projekt által elért eredmények fenntarthatóságának. A támogatói csoportnak fontos szerepe van a célcsoport elérésében, megszólításában, és a projekt ESZA típusú programjainak kommunikációjában, az eredmények elterjesztésében. Visszacsatolói fórumként is működik, a célcsoport szükségleteit, igényeit beépíti a programokba. Emellett a támogatói csoport mobilizálja a döntéshozókat és intézményi szereplőket is. A támogatócsoporttal szemben nem elvárás, hogy önálló tanulmányt készítsen. A támogatócsoport munkájának eredménye a szociális célú városrehabilitációs projekt szociális – képzési – foglalkoztatási – közösségi programja, mely hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez. Ez a program szervesen illeszkedik az akcióterületi tervbe, annak részeként jelenik meg. Természetesen a támogató csoportnak lehetősége van szociológiai tanulmányok és felmérések készítésére, ezek elszámolhatósága esetében azonban a pályázati útmutató illetve a tervezési felhívás az irányadó. A támogatócsoport munkájának eredménye a társadalmi bevonás és a projekt társadalmi eredményeinek fenntarthatósága is. A támogatói csoport lehetséges tagjai és azok szerepe pl. a következő lehet: ·
·
·
·
Az akcióterületen lévő oktatási intézmények, pl. óvoda, általános iskola, melynek munkatársai a többnyire akcióterületről járó diákok délutáni foglalkozásaihoz, képességfejlesztési programjaihoz, egyéni felzárkóztatásához tudnak hatékonyabban hozzájárulni az ESZA programok segítségével. Az akcióterületen lévő közösségi intézmények, pl. művelődési ház, sportcentrum, idősek otthona, melynek munkatársai már tapasztalatokkal rendelkeznek az akcióterületen élők igényeiről, és az ESZA programok keretében lehetőségük nyílna a gyengébb fizetőképességű lakossági rétegek programokba való bekapcsolására. Egyes városi/kerületi szinten működő önkormányzati intézmények (pl. családsegítő szolgálat), melynek munkatársai az ESZA programok keretében fokozott, egyénre és családra szabott szociális ellátást, életviteli tanácsadást tudnának biztosítani. Városi/kerületi, esetleg akcióterületi szinten működő civil szervezetek, pl. ifjúsági szervezetek, hátrányos helyzetű családokat támogató szervezetek, kulturális szervezetek. A civil szervezetek képesek az intézményi megoldásokhoz képest rugalmasabb lehetőségeket kínálni, életmintákkal szolgálni, ezért az ESZA programok keretében hatékonyabban juthatnak el olyan társadalmi rétegekig, amelyeket a hagyományos önkormányzati szociális szolgáltatások nem érnek el.
26
Mind a funkcióbővítő célú, mind a szociális célú városrehabilitáció esetén szükséges összefoglaló leírása és dokumentálása annak, hogyan valósult meg az érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők és további intézmények bevonása, hogyan történt a lakosság bevonása és hogyan kívánják folyamatos bevonásukat biztosítani. Tervezik-e a bevonás intézményesítését, milyen lépéseket tett az önkormányzat a tervezett fejlesztések társadalmasítása, megismertetése, hozzáférhetősége érdekében (pl. dokumentumok honlapon történő közzététele, lakossági és egyéb fórumok, Internetes fórum, „ügyfélszolgálat” sajtócikkek, hirdetések, riportok, stb.). Szükséges bemutatni a partneri egyeztetésen elhangzott módosító javaslatok kezelésének módját, indokolni az elutasítást, illetve bemutatni az elfogadott módosító javaslatok beépítését. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Kérjük jelezni, hogy mely alább felsorolt feladat mely tevékenységhez kapcsolódik. Ez történhet szövegesen az egyes ellátandó feladathoz kapcsolódóan, vagy táblázatos formában az alfejezet végén. o
A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok
A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához szükséges lehet az önkormányzat, vagy fejlesztő társasága számára új területek megszerzése. Tipikus példája ennek egy tervezett utcanyitás, vagy egy meglévő utca szabályozási szélességének megnövelése. Az akcióterületi tervben meg kell határozni helyrajzi számmal azokat az ingatlanokat, ingatlanrészeket, melyek megszerzése nélkülözhetetlen a megvalósításhoz, és amelyeket a pályázó meg kíván vásárolni a pályázat keretében. Továbbá itt kell meghatározni azokat az ingatlanokat is, melyek esetében telekalakítás válik szükségessé a tervezett fejlesztések megvalósítása érdekében. Be kell mutatni a telekalakítás ütemezését és a szükséges tulajdonviszony-rendezés, adás-vétel lépéseit. o
Terület-előkészítési feladatok
Az adott területen lehetnek olyan magas- és mély építmények, melyek elbontása, áthelyezése szükséges a tervezett beavatkozások megvalósításhoz, mely feladatokat javasolt számba venni. o
Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A településrendezési tervnek megfelelően tételesen meg kell határozni az útépítési és közműépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben), külön a felújításra és külön az új építésre vonatkozóan. A számítást olyan bontásban kell elvégezni, hogy annak alapján a költségek számíthatóak legyenek. Továbbá javasolt a tervezett fejlesztések ütemezésénél figyelembe venni a piaci igényeket és a finanszírozási lehetőségeket. o
Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok
Előfordulhat, hogy olyan fejlesztések végrehajtása is szükségessé válik, amelyek az akcióterületen kívül lennének (például egy feltáró út megépítése, vagy egy közműgerincvezeték bővítése előfeltétele lehet bármilyen fejlesztésnek az akcióterületen), ez esetben azonban szükséges az akcióterület határainak kiterjesztése, hogy minden beavatkozás az akcióterület határain belül történjen. Ezen fejlesztések esetében is tételesen meg kell határozni az útépítési és közműépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben). o
A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A rendezési terv szerinti zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken általában a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik, ezért tételesen meg kell határozni a fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket (m2-ben) és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát.
27
o
A kármentesítési tevékenység
A kármentesítés témakörében részletes dokumentumok találhatók a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján (http://www.kvvm.hu/korny/karmentes/). Amennyiben az akcióterületen szennyezett terület található, abban az esetben a pályázat részét képezhetik a kármentesítéssel kapcsolatos feladatok: tényfeltárás és műszaki beavatkozás. A kármentesítés részeként elvégzendő tevékenységeket részletesen be kell mutatni. A kármentesítési tevékenység leírásánál térjen ki a következőkre:
o
-
Mutassa be, hogy a pályázat illeszkedik a 33/2000. (III.17.) kormányrendeletben és az illetékes környezetvédelmi hatóság kármentesítési határozatában foglaltakhoz.
-
Ismertesse a tervezett projekt fő lépéseit és fejtse ki azok tartalmát!
-
Adja meg a kármentesítésre kerülő terület nagyságát (mértékegység: ha, m2)!
Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok
(szuperstruktúrák)
Szükséges lehet a városfejlesztési akció végrehajtása során a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése vagy a város turisztikai vonzerejének elősegítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja vagy újonnan történő megépítése. Ugyancsak szükséges lehet például nemzeti vagy európai építészeti örökség, illetve a világörökség részét képező épületek, műemlékek felújítása, konzerválása. az akcióterületen lévő, jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemeket is be kell mutatni A településrendezési tervnek és az egyes létesítményekre vonatkozó építészeti-műszaki előterveknek, illetve engedélyezési terveknek megfelelően létesítményenként tételesen meg kell határozni az összes építhető szintterületet (m2-ben) és a funkcionális programot, külön a felújításra és külön az új építésre vonatkozóan. A tervezett fejlesztéseknek tartósan fennmaradó, valós igényeken kell alapulniuk, ütemezésüknél figyelembe kell venni a finanszírozási lehetőségeket és a fizetőképes keresletet. o
Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja
Szükséges lehet a városfejlesztési akció végrehajtása során, például a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése, a lakáspiaci mobilitás elősegítése, a városfejlesztési akció előrehaladásának támogatása vagy a város gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében, önkormányzati tulajdonú lakások, lakóépületek rehabilitációja vagy építése bérbeadás céljából, szociális rehabilitációs indokkal vagy anélkül is. Az ilyen esetekben a településrendezési tervnek és az egyes létesítményekre vonatkozó építészeti-műszaki előterveknek, illetve engedélyezési terveknek megfelelően épületenként tételesen meg kell határozni az összes építhető szintterületet (m2-ben) és a funkcionális programot, külön a felújításra és külön az új építésre vonatkozóan. A tervezett fejlesztéseknek tartósan fennmaradó, valós igényeken kell alapulniuk, ütemezésüknél figyelembe kell venni a finanszírozási lehetőségeket és a fizetőképes keresletet. o
Építési, telekalakítási feladatok
Az építési vállalkozások, ingatlanfejlesztők építési projektjeinek megvalósításához a közszféra fejlesztéseinek kell megteremteniük a piacképes projektek előfeltételeit. A városi szövet átfogó megújítása mellett ez a városrendezési terv szerinti új építési lehetőségek, építési telkek kialakítását is jelenti a városfejlesztési akció tervének megfelelően.
28
o
Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint
o
Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában
o
Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában
Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Külön jelezni kell, hogy mely fejlesztések valósulnak meg: – Az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan, a ROP támogatás segítségével vagy anélkül – ezeket a projekteket a fenti fejezethez illeszkedően, az 5. számú táblázat kitöltésével kell kidolgozni – Az akcióterületi fejlesztés hatásaként – indikatív leírás ebben az alfejezetben A rendezési tervben foglaltakkal összhangban kell meghatározni, hogy az akcióterület fejlesztése során milyen feltételekkel nyílik lehetőség építési, felújítási, átalakítási, bővítési tevékenységre a magánbefektetők számára. A feltételeket úgy kell kialakítani, hogy a magánbefektetők által megvalósítandó ingatlanfejlesztési projektek értékesítésre szánt termékeit (pl. társasházi lakás; vagy szálloda, vendéglátóegység üzemeltetése, üzletek) a vállalkozó várhatóan el tudja adni a tervezett piaci feltételek mellett. A piaci igények elemzése abban segíti az önkormányzatot, hogy ne kerüljön egyoldalú és piaci szempontból megalapozatlan fejlesztések erőltetésének a csapdájába. Amennyiben olyan feltételek maradnak a magánbefektetők részére, hogy azok által nem érhető el tisztességes haszon, úgy meghiúsulhat a vállalkozók által tervezett projektek megvalósítása, vagy a már elkészült projektek veszteséget hozhatnak. A fejezetben javasolt leírni, hogy az akcióterületen milyen feltételekkel (funkciók, beépíthetőség paraméterei) kívánja az akcióterületi terv ösztönözni a magánszféra fejlesztéseit, valamint meg kell becsülni, hogy mely funkciók kapcsán milyen értékű (teljes beruházási költségű) magán befektetést vár az önkormányzat a pályázata, illetve a közszféra fejlesztési programjának megvalósítása nyomán. Továbbá amennyiben ismertek az akcióterületen nyilvános fejlesztési szándékok, javasolt azokat is leírni e fejezetpontnál, illetve a beruházó szándéknyilatkozatával jelezni a tervezett beruházás tartalmát, bekerülési költségét és megvalósítás idejét. Az ismert és várt beavatkozásokat az alábbi struktúrában javasolt leírni: 7. táblázat: Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán (itt jelennek meg az akcióterületen megvalósuló további magánerős fejlesztések, kiemelt projekteknél pedig az összesített támogatási arányba beszámító kísérő magánerős fejlesztés is) Projekt neve
Projekt rövid leírása
Projekt helyszíne
Projekt gazda
Előkészítettség
Megvalósítás lehetséges kezdete és vége
Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen. Egy terület átfogó fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása általában hosszú éveket vesz igénybe, ezért elképzelhető, hogy a tervezett pályázat eredményeként még nem valósul meg teljesen az akcióterületi terv. Kérjük, hogy az
29
alábbi kategóriáknak megfelelően és a tervezett finanszírozási forrásokat megjelölve 8. számú táblázatban foglalja össze a megvalósítani kívánt projekteket, tevékenységeket. Az alábbi program a közszféra, konkrétan az önkormányzat, valamely intézménye, vagy fejlesztési társasága által tervezett projektek megvalósításának időbeli ütemezése és finanszírozási forrása alapján tartalmazza a tevékenységeket. Ez a program azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyeket az akcióterületen o
2007-2013 között egyéb (pl. turisztikai, közoktatási, szociális célú) állami (EU-s) támogatás elnyerése esetén kívánnak megvalósítani
o
2007-2013 között kizárólag saját forrásból terveznek megvalósítani;
o
2007-2013-as tervezési időszakon túl terveznek megvalósítani.
Kérjük, mutassa be az akcióterület közelében tervezett tevékenységeket is, amennyiben ezek szervesen kapcsolódnak az akcióterületen tervezett fejlesztésekhez (pl. feltáró utak kiépítése). A projekteket az alábbi struktúrában javasolt röviden leírni. 8. táblázat: Kapcsolódó fejlesztések (a pályázaton megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen)
kívül
a
közszféra
által
Megvalósítás alatt lévő projekt (a táblázat sokszorosítható) Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége Tervezett és lehetséges projektek (a táblázat sokszorosítható) Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége A tervezett fejlesztések várható hatásai A hatáselemzés a teljes akcióterületi fejlesztésre készül. Ugyanakkor jelezni kell, hogy mely hatások relevánsak kiemelten a ROP által támogatott fejlesztés esetén, és részletesen szükséges bemutatni azokat. A pályázat és az akcióterületi terv megvalósításától elvárt hatásokat az akcióterület vonatkozásban és esetleg a település egésze és térsége viszonyításában javasolt bemutatni. A fejezetet a támogatás nyújtása során elvárt hatások alapján kell elkészíteni. Amennyiben lehetséges számszerűsítse a hatásokat. o
Társadalmi-gazdasági hatások
A pályázat és az akcióterületi terv megvalósításától elvárt hatásokat az akcióterület vonatkozásban és esetleg a település egésze és térsége viszonyításában javasolt bemutatni. A fejezetet a támogatás nyújtása során elvárt hatások alapján kell elkészíteni. A kitűzött célokon túlmutatva kell leírni az akcióterületi tervnek az akcióterületen a fenntartható munkahelyek létrehozásához, a helyi, iparűzési adók növeléséhez, a vállalkozások számának bővítéséhez, illetve bevételük növeléséhez, valamint a lakosság 30
jövedelmének növekedéséhez és társadalmi kohézió erősítéséhez kapcsolódó várt hatásait. Egyedi, bevételt termelő projektek esetén szükséges a várható pénzügyi és gazdasági megtérülést számolni. Jelentős területfelértékelő beavatkozások esetén vizsgálni kell a program lakossági mozgásokra gyakorolt hatását. Az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági vizsgálatokhoz kapcsolódó adat és indikátorszolgáltatás elegendő, ha a projektadatlapban jelenik meg, az akcióterületi tervben elégséges a hatások szöveges bemutatása. o
Esélyegyenlőségi hatás
A fenntartható településfejlesztésnek szerves részét képezi a társadalmi kohézió erősítése. A településrehabilitáció felöleli a fizikai rehabilitáción túl a helyi foglalkoztatás és a közösségfejlesztés előmozdítását a változó demográfiai struktúrákat figyelembe vevő, a lakosság szolgálatában álló szolgáltatásokról való gondoskodást. A társadalmi kohézió gyakran mélyen gyökerező problémái fényében fontos, hogy a településrehabilitáció elősegítse a legelmaradottabbak gazdasági, társadalmi és kulturális integrációját, előmozdítsa az alapvető szolgáltatások elérhetőségét és a hozzájuk való hozzáférést, megerősítse a biztonságot. Az akcióterületi tervekben minden esetben érvényesülnie kell a következő alapelveknek: – A projekt nem járulhat hozzá a város más területein az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez. Ennek megfelelően jelentős területfelértékelő (piaci hatásokat generáló funkcióbővítő) beavatkozások esetén vizsgálni kell a program lakossági mozgásokra gyakorolt hatását, tehát be kell mutatni, hogy a terület felértékelődése várhatóan hogyan fog hatni az alacsonyabb státuszú lakosság költözési hajlandóságára, illetve ha a lakossági mozgást tudatos önkormányzati politika (költöztetés, bérlakások elidegenítése) kíséri, akkor ezen politika kiszorítási hatásait hogyan kívánja az önkormányzat mérsékelni. – A fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesülnie kell az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások (közszolgáltatások, szociális ellátások, stb.) rendszeréhez való hozzáférésnek, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség. – A tervezett közösségi, és képzési foglalkoztatási programok hozzá kell, hogy járuljanak a terület szociális problémáinak kezeléséhez. Az akcióterületi terv esélyegyenlőségi hatásainak vizsgálata során a következő szempontok vizsgálatával javasolt bemutatni a tervezett fejlesztés esélyegyenlőség kritériumainak való megfelelését: – a tervezett tevékenységek miként szolgálják az esélyegyenlőséget, értve ez alatt pl. a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését, a fogyatékkal élők közlekedését, napi életvitelét. – a tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján. (pl. közhasznú foglalkoztatással); – infokommunikációs akadálymentesítés valósul meg; – a megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van; – a projekt olyan szolgáltatást, képzéseket, akciókat és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra; – a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket;
31
– a beavatkozás eredményeként létrejött munkahelyek keretében lehetőség szerint
részmunkaidős/ távmunkában történő foglalkoztatás is megvalósul (részmunkaidős foglalkoztatottak száma vagy Távmunkában foglalkoztatottak száma).
Az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelező indikátor: akadálymentesített épületek száma. o
Környezeti hatások
Vegye számba a környezeti hatásokat, ne csak a környezet állapotát pozitívan befolyásoló, hanem azt negatívan is érintő hatásokat is. A negatív hatások kapcsán térjen ki azokra a tervezett tevékenységekre, vagy szabályázási elemekre, melyek megvalósításával ellensúlyozni kívánja a negatív környezeti hatású fejlesztéseket. Kötelező fenntarthatósági indikátorok: Az alábbi indikátorok esetében az akcióterületi projektre vonatkoztatva szükséges kiindulási és célértéket meghatározni: A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vettek száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma
eredmény
GJ
hatás
t
output
t
output
fő
output
db
Ahhoz, hogy fenntartható településfejlesztés valósuljon meg, az alábbi alapelveket kell szem előtt tartani: – A települési struktúrát, a közlekedési vonalakat és a mezőgazdasági-, ipari tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy teret hagyjanak a társadalom alapját képező mezőgazdaságnak, illetve a természeti környezetnek. – A CO2 kibocsátás csökkentése során alapvető cél a nem megújuló energiaforrások használatának csökkentése (nem a megújuló energiaforrás használat növelése). – A javasolt intézkedések hatását teljes életciklusuk alatt kell figyelembe venni. (A gépészeti berendezések élettartama 20-30 év, az épületek élettartama 35-80 év, a településszerkezet alakításának hatása 100-500 év.) – A belső tér hőkomfortjának biztosítása során törekedni kell a környezet és az épület által létrehozható mikroklíma optimalizálására, hogy az épített környezet energiaigénye minél kisebb lehessen.
– A települési vízgazdálkodás kérdését kiemelt, átfogó kérdésként kezeljük, mivel a települések mikroklímáját a várhatóan egyre kevesebb mennyiségű víz alapvetően meghatározza.
A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek a közlekedés, környezetvédelem, területhasználat és városszerkezet, valamint a várospolitika stratégiai iránya. Ezért az akcióterületi terv fenntarthatóságának vizsgálatakor ezekre a területekre kell különös figyelmet fordítani. Közlekedés: – tömegközlekedés elérhetősége növekszik, használatát ösztönzi a fejlesztés; – városi átmenő forgalom csökkentése elkerülő útvonalak révén; – környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése; – gépkocsi használat csökkentése az akcióterületen;
32
– a létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedés történik.
Környezeti minőség: – környezettudatos magatartás ösztönzése (akciók, képzések, tájékoztatók, stb.), nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés; – ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása (pl. BAT által); – veszélyes hulladékok arányának csökkentése a keletkezett összes hulladék mennyiségének arányában; – talajszennyeződések, barnamezős területek kiváltása, kármentesítése és hasznosítása, a szennyezettségi állapot csökkentése (amennyiben releváns); – energiagazdálkodás, energiafelhasználás, hőellátás, hőveszteségek; – megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül; – hasznosításra átadott hulladék arányának növelése; – összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése. Zöldfelület-gazdálkodás – Zöldfelület minőségi fejlesztése (pl. az őshonos növényfajok, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók alkalmazásával); – Élő utcák fejlesztése belterületen; – A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg
33
Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok: Az alábbi indikátorok esetében a kiindulási és célértéket az önkormányzatra vonatkoztatva szükséges kitölteni:
Mutató neve
Típus Bázisérték Mérték- (output/ egység eredmény)
Minimálisan elvárt célérték
Célértéke elérésének időpontja
Célérték a Célérték a projekt fenntartási megvalósítási időszak időszak végén végén
Mutató forrása
teljes m3 vízfelhasználás Fajlagos vízfelhasználás termelés v. mértéke szolgáltatás változó egysége teljes energiafelhasz- kWh Fajlagos energiafelhasználás nálás mértéke termelés v. változó szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának t/év mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő t hulladék Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke összes t hulladék mennyisége Kistérségben A kistérségben élők élő foglalkoztatottak száma fő foglalkoztatottságának mértéke a foglalkoztatottak száma fő Tudásmegosztásban fő/év A fenntarthatósággal résztvevők kapcsolatos száma tudásmegosztáson részt vett össz munkavállalók száma munkavállalói fő/év létszám Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező db épületek száma Akadálymentesített épületek db száma
34
Kockázatok elemzése A kockázatelemzés a teljes akcióterületi fejlesztésre készül. Ugyanakkor jelezni kell, hogy mely kockázatok relevánsak kiemelten elsősorban a ROP által támogatott fejlesztés esetén, és részletesen szükséges bemutatni, hogy milyen intézkedések történnek annak kiküszöbölésére. A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják (megvalósítás és üzemeltetés). Cél annak vizsgálata, hogy az akcióterületi terv által megvalósítani kívánt tevékenységekben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás gazdasági és pénzügyi eredményeit, illetve megvalósíthatóságát. Egy projekt, akcióterületi fejlesztés bizonytalansági tényezői (különösen „romlása” a várható helyzethez viszonyítva) széles kört alkotnak, ilyen tényezők lehetnek pl.: megvalósítási idő, környezeti hatások, a kereslet technológiai fejlődés, partnerkapcsolatok, szervezet működésével kapcsolatos megállapításaival - üzemeltetési modell, költségek, jogi környezet stb.
a helyzet kockázatai változása, elemzések
El kell végezni a kiválasztott változat részletes kockázatelemzését alkalmazva és számszerűsítve legalább az alábbi kockázatokat: ·
Műszaki kockázatok technikai károk, stb.)
(előkészítés,
kivitelezés
kockázatai,
·
Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi kibocsátási határértékek változása, stb.)
·
Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.)
·
Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági üzemeltető kiválasztása, stb.)
·
Intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.)
környezet,
szempont
meghibásodások,
szabványok
(díjfizetési
változása,
hajlandóság,
9. táblázat: Kockázatok A felmerülő kockázatokat az alábbi szempontok alapján javasolt elemezni: Kockázat megnevezése
Valószínűség Hatás (1-7)* (1-7)*
A kockázat kezelésének módja
Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik
* 1 – leggyengébb, 7 - legerősebb A kockázati tényező feltárását követően ki kell térni az egyes elemek bekövetkezésének elkerülésére, elemzésére is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy be kell mutatni, mit kell tenni annak érdekében, hogy a kockázatot csökkenteni lehessen.
35
A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az ütemterv részletes bemutatása a ROP pályázatra és kapcsolódó magánfejlesztésre vonatkozik az egyes projektelemekre lebontva. A tevékenységek ütemezése 2009
Már rendelke zésre áll I.
II.
III.
2010 IV.
I.
II.
2011 III.
IV.
I.
II.
III.
2012 IV.
I.
II.
III.
II.
Előkészítés IVS, ATT Műszaki tervek Tanulmányok, felmérések, üzleti terv Feltételes közbeszerzés Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Gazdasági funkció Tevékenység I. Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység …
36
A tevékenységek ütemezése 2009
Már rendelke zésre áll I.
II.
III.
2010 IV.
I.
II.
2011 III.
IV.
I.
II.
III.
2012 IV.
I.
II.
III.
II.
Közösségi funkció Tevékenység I. Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység … Városi funkció Tevékenység I. Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység … Közszféra funkció Tevékenység I. Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység … Kiegészítő („soft”) elemek (ESZA típusú) Tevékenység I.
37
A tevékenységek ütemezése 2009
Már rendelke zésre áll I.
II.
III.
2010 IV.
I.
II.
2011 III.
IV.
I.
II.
III.
2012 IV.
I.
II.
III.
II.
Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység … Közösségi programok Képzési – foglalkoztatási programok Kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú) Városmarketing akciók, egyéb fórumok, kampányok, akciók Kulturális programok, rendezvények
A táblázat szükség esetén további sorokkal bővíthető.
38
Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések: Szükséges összefoglaló leírása és dokumentálása annak, hogyan valósult meg az érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők és további intézmények bevonása, hogyan történt a lakosság bevonása és hogyan kívánják folyamatos bevonásukat biztosítani. Tervezik-e a bevonás intézményesítését, milyen lépéseket tett az önkormányzat a tervezett fejlesztések társadalmasítása, megismertetése, hozzáférhetősége érdekében (pl. dokumentumok honlapon történő közzététele, lakossági és egyéb fórumok, Internetes fórum, „ügyfélszolgálat” sajtócikkek, hirdetések, riportok, stb.). Mutassa be a partneri egyeztetésen elhangzott módosító javaslatok kezelésének módját, indokolja az elutasítást, illetve mutassa be, hogyan kerültek beépítésre az elfogadott módosító javaslatok. I. fordulós akcióterületi terv (előzetes) Az I. fordulós akcióterületi terv keretében elkészítendő fejezetrészek: Az akcióterület fejlesztési céljai A célokhoz rendelt indikátorok Az akcióterület beavatkozásai
II. fordulós akcióterületi terv (végleges) A II. fordulós akcióterületi terv keretében az alábbi fejezetrészeken szükséges kiegészítő információt biztosítani: Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma pontosítása és véglegesítése
Az önkormányzat városrehabilitációs célok 3. táblázat véglegesítése (Összefoglaló elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű táblázat a tervezett beavatkozásokról (csak tevékenysége a ROP projekt részeként, illetve a kiemelt Beavatkozás típusok összefoglalása a projektek esetében a párhuzamosan támogatási arányba regionális operatív program keretében megvalósuló, támogatást igénylő projektelemek, beszámított magánerős fejlesztések magánszféra projektjei a közszféra vonatkozásában) fejlesztései nyomán, az akcióterületi 4. táblázat pontosítása a már konkrét fejlesztés hatásaként a közszféra projektjei műszaki tervek, számítások alapján a megoszlásban támogatott projektelemek vonatkozásában. Az önkormányzat városrehabilitációs célok 5. táblázat véglegesítése (a táblázatot elérését szolgáló nem beruházási, projektelemenként kell elkészíteni, a ROP kiegészítő jellegű tevékenysége által támogatott projektelemekre Regionális Operatív Program 2007-2013 vonatkozóan) között városrehabilitációs célú pályázat 6. táblázat véglegesítése (Partnerek tartalma bemutatása) A jellemzően az önkormányzat által 7. táblázat véglegesítése a kiemelt ellátandó feladatok projekteknél az összesített támogatási Magánszféra által megvalósítani kívánt arányba beszámító magánerős fejlesztések projektek a közszféra fejlesztései nyomán vonatkozásában Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül A tervezett fejlesztések várható hatásainak a közszféra által megvalósítani kívánt pontosítása, kiegészítése tevékenységek az akcióterületen. Kockázatok elemzése – a projektfejlesztési időszakban felmerült újabb kockázatok A tervezett fejlesztések várható hatásai elemzése Kockázatok elemzése A városrehabilitációs projekt végrehajtási A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve negyedéves bontásban ütemterve – éves bontásban elegendő A projektfejlesztés során zajlott Az akcióterületi terv elkészítése és nyilvánosságmunka, lakossági és partneri végrehajtása során lezajlott partnerségi tájékoztató egyeztetések, konzorciumi és nem konzorciumi partnerek bemutatása. 39
Szociális városrehabilitáció támogatói csoport kialakítása
esetén Egyéb vonatkozásban csak akkor módosít a projektgazda a fenti fejezeten, ha azt a Bíráló Bizottság feltételként meghatározta, Az I. fordulós akcióterületi terv keretében ill. ha jelentős változás áll be valamelyik szükséges a fenti fejezet teljes körű részterületen. kidolgozása, a beavatkozások (projektek) tekintetében olyan mélységben, amilyen mélységben az információ rendelkezésre áll. További könnyítés, hogy az ütemezést elegendő éves bontásban elkészíteni.
40
4. Pénzügyi terv A pénzügyi terv a beavatkozás típusokon alapul, azzal együtt formálódik iteratív jelleggel, mivel a költségek tervezése visszahathat a műszaki megoldásokra is. A pénzügyi terv nem egyszerűen egy költségkalkuláció, – mint egy hagyományos értelemben vett beruházási program – hanem a költségek és források összehangolásával előállított pénzügyi forgatókönyv, amely bemutatja, hogy a fejlesztési akció milyen finanszírozási feltételek között valósítható meg. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve Az alábbiakban azoknak a költségtípusoknak a felsorolása történik meg, amelyek relevánsak az átfogó pénzügyi terv elkészítéséhez. A pályázó az általa megfelelőnek tartott formátumban mutatja be az átfogó pénzügyi tervet a teljes akcióterületre vonatkozóan. A várható városfejlesztési kiadások meghatározása (példák a legjellemzőbb költségtípusokra, amelyek közül a relevánsakat kell szerepeltetni) Előkészítési költségek Ingatlan tulajdonszerzési költségek Az infrastruktúra építés–fejlesztés becsült költségei Egyéb terület-előkészítési költségek Magasépítési költségek -
közcélú létesítmények építésének, illetve rehabilitációjának költségei (ha az adott akcióterv esetében releváns),
-
önkormányzati tulajdonú lakóépületek építésének, illetve rehabilitációjának költségei (ha az adott akcióterv esetében releváns),
-
épületek értékesítési céllal végzett építésének, illetve rehabilitációjának költségei (ha az adott akcióterv esetében releváns),
-
magántulajdonú lakó és egyéb épületeken a közszféra támogatásával végzett építési, illetve épületrehabilitációs munkák költsége (ha az adott akcióterv esetében releváns), Az építési lehetőségek kialakításának és értékesítésének költségei „Soft” projektek költségei (ERFA és ESZA típusú egyaránt) Szolgáltatások igénybevétele Projektmenedzsment költsége
A megvalósításhoz szükséges források meghatározása A szükséges önkormányzati források meghatározása Közvetlen városfejlesztési értékesítéséből
bevételek
az
önkormányzati
tulajdonú
ingatlanok
A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai Egyéb külső források bekapcsolásának lehetőségei (pl. támogatások) Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben) Az akcióterületi terv pénzügyi terve és a támogatásra szánt, véglegesen kijelölt projektelemek alapján kell elkészíteni a pályázat pénzügyi tervét tevékenység
41
típusonkénti (pl. lakáscélú, ESZA típusú, projekt előkészítési, ingatlanvásárlási, bontási, menedzsment és egyéb beruházási költségek), valamint féléves bontásban, a teljes költségvetést és a támogatási igényt feltüntetve. Tevékenység típusonkénti kimutatásra azért van szükség, hogy követni lehessen a pályázati felhívásban megjelölt pénzügyi korlátokat, melyeket nemcsak a pályázatban, hanem a végső elszámolás során is érvényesítenek. Az egyes tevékenységek teljes költségvetését a támogatás során elszámolható költségek (regionális városrehabilitációs pályázati útmutatóban található) figyelembe vétele mellett kell megtervezni. Külön jelölni kell azokat a felmerülő költségeket, melyek nem számolhatóak el a támogatás során, mivel ezen költségekre is kell forrást találni. A pályázat költségvetésének szöveges magyarázata mind a kiadások, mind a bevételek vonatkozásában: A költségvetés indoklásában az alábbi információk szerepeljenek: Előkészítéshez kapcsolódóan: × Projekt-előkészítés költségei (tervezés – engedélyezési, kivitelezési dokumentumok, közbeszereztetés, kötelező előzetes tanulmányok készítése, előzetes felmérő munkálatok, előzetes PR tevékenység, stb.); × Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése × Itt szükséges felsorolni minden tételt, pl. a tervezés esetében milyen tervezési munkák zajlottak, milyen hatósági engedélyekre volt szükség, hány közbeszerzési kiírás zajlik/zajlott, ingatlanvásárlás történt-e. Megvalósításhoz kapcsolódóan: Szolgáltatások: × Projektmenedzsment költsége: amennyiben a projektgazda a városfejlesztő társaság költségeit szolgáltatásként számolja el; × A projekt végrehajtását támogató szolgáltatások: milyen típusú szolgáltatásokra lesz szükség, milyen költségekkel; × ERFA Soft/ESZA típusú tevékenységek költségei, melyek elszámolása szolgáltatásként történik, ebbe értendő a kötelező nyilvánosság munkán túlmutató kommunikációs tevékenység is. A foglalkoztatási típusú programok költségeit is szolgáltatásként kell elszámolni, ezért ezek indoklása is a soft/ESZA elemek között szükséges; × Nyilvánosság munka költségei. Az egyes tevékenységek építési (felújítási és beruházási) költségeihez kapcsolódóan szükséges az alábbi költséginformációk bemutatása: × × × × × × ×
A tevékenység megnevezése; Területelőkészítési munkák nevesítése, és költsége; Az építés/bővítés/átalakítás/korszerűsítés/felújítás mennyisége meghatározásával; Fajlagos költség/ egységköltség (e Ft/ mértékegység); Nettó összköltség; ÁFA; Bruttó összköltség;
× × × × × ×
Az adott építési beruházáshoz kapcsolódó eszközök ismertetése; Eszköz megnevezése; Mennyisége; Egységára; Nettó összköltség; ÁFA;
mértékegység
42
×
Bruttó összköltség.
Az Excel formátumú költségvetési táblázatban (mely önálló, IH által kidolgozott kötelező mellékletként jelenik meg) szükséges megjeleníteni az összesített támogatási arányba beszámító magánerős beruházást is a gazdasági funkciók között 0 Ft támogatástartalommal (amennyiben releváns az adott, elsősorban megyei jogú városok kiemelt projektjeinél). Ebben a fejezetben a támogatásban nem részesülő, de összesített támogatási arányba beszámító magánerős beruházást is be kell mutatni. Források: Amennyiben az önrészt az önkormányzat hitelfelvétellel, vagy kötvénykiadással kívánja biztosítani, szükséges ennek folyamatáról szóló információ Amennyiben konzorciumi tagok vannak, szükséges annak bemutatása, hogy milyen módon biztosítják a saját forrást. Ha a konzorciumi tag társasház/lakásszövetkezet, szükséges annak bemutatása, hogy milyen módon biztosítja a tulajdonosok egyéni hozzájárulásának egy számlán való összegyűjtését. Amennyiben funkcióbővítő fejlesztés esetén társasház/lakásszövetkezet típusú gazdálkodó szervezetek a konzorciumi tagok, biztosítani szükséges, hogy az önálló konzorciumi tagok saját forrása az egy építési beruházásra vonatkozóan egy számlán jelenjenek meg, hogyan biztosítja ezt a projekt. I. fordulós akcióterületi terv (előzetes) Az I. fordulós akcióterületi terv keretében elkészítendő fejezetrészek:
II. fordulós akcióterületi terv (végleges)
A II. fordulós akcióterületi terv keretében az alábbi fejezetrészeken szükséges Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi kiegészítő információt biztosítani: terve: a várható városfejlesztési kiadások Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla meghatározása és a megvalósításhoz Excel mellékletben – az Excel tábla szükséges források meghatározása tevékenységenkénti és féléves Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla ütemezésben tervezett költségvetési Excel mellékletben – az Excel tábla adatokat kér funkciónkénti és féléves ütemezésű A pályázat költségvetésének szöveges költségvetési adatokat kér magyarázata mind a kiadások, mind a A pályázat költségvetésének szöveges bevételek vonatkozásában az Excel tábla magyarázata mind a kiadások, mind a által megkövetelt információk bevételek vonatkozásában az Excel tábla vonatkozásában által megkövetelt információk Az akcióterületi terv pénzügyi elemzése vonatkozásában (költség-haszon elemzés önálló útmutató alapján) Egyéb vonatkozásban csak akkor módosít a projektgazda a fenti fejezeten, ha azt az Irányító Hatóság feltételként meghatározta, ill. ha jelentős változás áll be valamelyik részterületen.
43
5. Megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Akcióterületi terv megvalósításának felelőssége az érintett település önkormányzatáé. A pályázati forrásból megvalósuló programra a ROP IH megbízásából a Közreműködő Szervezet az önkormányzattal köt támogatási szerződést (TSZ) a támogatásnak az akcióterületi tervben jelölt céljainak a szabályszerű felhasználására. Miután egy akcióterületi terv megvalósítása során többféle kedvezményezett (pl. önkormányzat, társasház, civil szervezet, vállalkozás) lehet, ezért meg kell határozni az egyes kedvezményezettek közti kapcsolatot. Egyértelművé kell tenni, hogy mely szervezetek mely projektek megvalósításért felelnek, hogyan szervezik az önkormányzat és az érintett szervezetek közti információáramlást, az önkormányzat miként biztosítja szabályossági, illetve a támogatás elszámolására vonatkozó felelősségét a végrehajtás folyamatában. Szükséges bemutatni a projekt menedzsment szervezetet, annak a projekt megvalósításában szerepet játszó kulcs-szakembereit, illetve a szervezetnek az érintett projekttípus megvalósításában szerzett korábbi tapasztalatait. A megyei jogú városokkal és a Közép-magyarországi Régió városaival szemben elvárás a városfejlesztő társaság létrehozása. Ez esetben az önkormányzat egy megbízási szerződés keretében megbízza a tulajdonában lévő társaságot a fejlesztések, így a pályázatban rögzített tevékenységek megvalósítására. A kis és középvárosok esetében a városi önkormányzat döntésének függvénye, hogy kíván-e városfejlesztő társaságot létrehozni, vagy más módon biztosítja a városrehabilitációs fejlesztés menedzsmentjét. Ennek lehetséges módja: o
Önkormányzati hivatalon belüli szervezet
Ez esetben az önkormányzat felelős osztályai felelnek az adott tevékenység megvalósításáért, a hivatal belső szabályzatainak betartása mellett. Ennek a megoldásnak kockázata, hogy merev szabályok, a nagy hivatali szervezet, bürokrácia és a folyamatos közgyűlési döntések lassíthatják a megvalósítás folyamatát. o
Önálló szervezet kialakítása
Ennek lehetséges formái: -
projektmenedzsment szervezet
-
meglévő önkormányzati céghez delegált feladatként (pl. vagyonkezelő, üzemeltető társaságokhoz)
-
városfejlesztő társaság
-
több település bevonásával felállított elsősorban kisebb városok esetében
menedzsment
szervezet
A fenti megoldások továbbá lehetővé teszik, hogy eseti alapon a felelős szervezetek külső szakértőket (pl. könyvvizsgáló, független mérnök) alkalmazzanak a projekt menedzsment tevékenységek megvalósítására. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként szükséges megvizsgálni) Az üzemeltetést, működtetést minden projektelemre szükséges elvégezni, ez alól kivételt csak a KKV által megvalósított gazdasági beruházások jelentenek, amelyeknél a hatékonyságot a piac követelményei biztosítják. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása A pályázat részét képező tevékenységek megvalósítását követően mutassa be ezek működését. Írja le éves bontásban, hogy a pályázat megvalósítását követő öt évben 44
melyek a működés-fenntartás költségei és miből származnak az ehhez szükséges források. Ha az esetleges bevételek nem fedezik a kiadásokat, írja le, hogy miből kívánja fedezni a hiányt. Mutassa be, hogy az üzemeltetés során milyen feltételek mellett lehet biztosítani a szükséges erőforrásokat. Szervezeti terv Az üzemeltetés és működtetés fontos eleme annak bemutatása, hogy milyen szervezeti keretek között valósul meg az adott projekt működtetése. Külön célszerű bemutatni, hogy ha egyes tevékenységek üzemeltetését bérbeadás útján kívánják biztosítani. Ebben az esetben írja le, hogy milyen módon kívánja érvényesíteni a verseny elveit a bérbeadás során, milyen módon választja majd ki az üzemeltetőt (pl. új üzemeltető esetén nyílt pályázat útján). Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai: Szükséges minden egyes tevékenységre vonatkozóan megnevezni az üzemeltetőt és fenntartót is, is azonosítani szükséges a fenntartás forrását. A projekt zárását követő min. 5 évre vetítve pénzügyi tábla készítése szükséges, mely tartalmazza az éves kiadásokat (működési, egyéb), valamint tartalmazza éves szinten a bevételeket (saját bevétel, fenntartói forrás, egyéb). Ez alapján történik annak kimutatása, hogy a tevékenység nyereséges, veszteséges, vagy nullszaldós. A működési költségek az alábbiak lehetnek: ·
üzemeltetési költség;
·
karbantartási/fenntartási költség;
·
pótlási /felújítási költség; ez általában beruházási költség, de az EU szerint az a beruházás, ami egyszeri költség. A pótlás későbbi évekre vonatkozik
11. táblázat: A tevékenységhez kötődő üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségek Üzemeltetési és karbantartási költség
Költség 1. évben5
Költség …. évben
Költség n. évben
1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1.
…
1.2. Állandó költségek 1.2.1.
…
2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1.
…
2.2. Állandó költségek 2.2.1.
…
3. Pótlási költségek
5
A fejlesztés 1. éve, amiben valószínűleg működtetési költség nem lesz
45
12. táblázat: Bevételek becslése (A bevételeknek más felosztása is lehetséges) Bevételek alakulása
éves
1. év
2. év
….
n. év
1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. ….. 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. ….. 3. Egyéb bevételek 3.1. ….. 4. Összesen
I. fordulós akcióterületi terv (előzetes) Az I. fordulós akcióterületi terv keretében elkészítendő fejezetrészek:
II. fordulós akcióterületi terv (végleges)
A II. fordulós akcióterületi terv keretében az alábbi fejezetrészeken szükséges Akcióterületi menedzsment szervezet kiegészítő információt biztosítani: bemutatása: amennyiben létező Akcióterületi menedzsment szervezet menedzsment szervezetről van szó, bemutatása szervezeti ábrával, szükséges részletes bemutatása szervezeti kompetenciák megjelenítésével, szakértők ábrával, kompetenciák megjelenítésével, bemutatásával, jogi környezet szakértők bemutatásával, jogi környezet bemutatásával. bemutatásával. Üzemeltetés, működtetés szervezeti terve Amennyiben létrehozandó szervezetről van szó, a fenti szempontokat a rendelkezésre Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi álló információk alapján mutatja be, és terve, forrásai a megadott költségvetési leírja a menedzsment szervezet teljes körű táblák részleteivel Külön útmutató alapján költség-haszon elemzés szükséges. Annak kialakításának ütemezését. fontosabb megállapításait (11. és 12. tábla) Üzemeltetés, működtetés az ATT-be is át kell emelni (projektelemenként szükséges Egyéb vonatkozásban csak akkor módosít a megvizsgálni) projektgazda a fenti fejezeten, ha azt az A fejlesztési tevékenység és a Irányító Hatóság feltételként meghatározta, szolgáltatások működésének rövid leírása illetve ha jelentős változás áll be valamelyik Szervezeti terv (amennyiben létező részterületen. szervezetről van szó, szükséges a részletes bemutatás, amennyiben kialakítandóról, úgy a kialakítás feladatait és ütemezését mutatja be) Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai: a projektgazda bemutatja, hogy összességében, nagyságrendileg mennyi kiadás várható évente a fejlesztést követően, ill. bemutatja, hogy azt a finanszírozást a fenntartó milyen forrásból biztosítja (a 11-12 táblák kitöltése a II. körben kötelező).
46
