ÚTMUTATÓ AZ AKCIÓTERÜLETI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ AZ AKCIÓTERÜLETI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ

Tartalom 1. 2.

Vezetői összefoglaló ....................................................................................... 3 A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ........................ 3 2.1. Akcióterület kijelölése ............................................................................ 4 2.2. Jogosultság igazolása ............................................................................ 4 2.3. Helyzetelemzés ..................................................................................... 6 2.4. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ...................................... 7 2.5. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása ............................ 7 2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása .......................................................................................... 7 2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása .......................................................................................... 8 2.8. Funkcióelemzés .................................................................................. 10 2.9. A tulajdonviszonyok értékelése ............................................................. 11 2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata ................................ 12 2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése ..................................................... 12 3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai ............................................. 13 3.1. Az akcióterület beavatkozásai ............................................................... 13 3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége ....................................................................................... 14 3.3. Beavatkozás típusok ............................................................................ 15 3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma ............................................................................................ 17 3.4.1. Számszerűsített eredmények ........................................................ 21 3.4.2. Szinergia vizsgálat....................................................................... 28 3.4.3. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében ................................................................................................ 28 3.4.4. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok .................... 30 3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ........................................................................................................ 32 3.6. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen. ............................................................ 33 3.7. A tervezett fejlesztések várható hatásai.................................................. 34 3.8. Kockázatok elemzése ........................................................................... 38 3.9. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések:................................................................................................. 42 4. Pénzügyi terv .............................................................................................. 43 4.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve .................................... 43 4.2. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása ............................. 43 4.3. Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben)................ 43 5. Megvalósítás intézményi kerete ..................................................................... 45 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása.................................... 45 5.2. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként szükséges megvizsgálni) ...... 46 6. Útmutató a Bringázz a Munkába és Bringasuli kampányok lebonyolításához ......... 47 7. A térfigyelő kamerarendszerek létesítésével szemben támasztott főbb műszaki követelmények .................................................................................................. 48 8. Útmutató kortárs köztéri alkotásokhoz a településkép javítását célzó fejlesztésekben ................................................................................................................. 52 9. Csatolandó mellékletek: ............................................................................... 58

2

Az akcióterületi terv módszertani szempontjai:

Az alábbi dokumentum mind a pályázatos konstrukciókban, mind a kiemelt projektek esetében a benyújtandó akcióterületi terv tartalmi elvárásait mutatja be. Tájékoztatjuk a pályázókat és projektgazdákat, hogy az alábbi módszertani útmutató minden városrehabilitációs kiírás esetében alkalmazható, és annak meghatározó elemei azonosak minden típusú városrehabilitációs témájú kiírás esetén. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy bizonyos tekintetben eltérések vannak a funkcióbővítő és a szociális célú rehabilitáció esetében. Ez elsősorban a fejlesztési célterületben és annak jogosultsági kritériumaiban, ill. a kötelező és szakmai indikátorokkal kapcsolatos elvárásokban jelennek meg. Ily módon minden esetben a Pályázati és a Tervezési Felhívás az irányadó, melyhez az alábbi módszertani segédlet kiegészítéséként kapcsolódik.

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A vezetői összefoglaló tartalmazza az akcióterületi terv legfontosabb információit, azaz az akcióterületi fejlesztés célját és indikátorait, az akcióterületi fejlesztés tartalmát, és annak költségvonzatát.

2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

AKCIÓTERÜLET

KIJELÖLÉSE,

Az akcióterület lehatárolást az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján kell elkészíteni, hivatkozva az IVS azon fejezetére, melyben az akcióterületet fejlesztésre kijelölésre került. Amennyiben a korábban benyújtott és IH által elfogadott IVS-ben nem került kijelölésre szociális célú városrehabilitációs akcióterület, az IVS-hez a lentiek alapján elkészített függelék csatolását kérjük. A szociális célú városrehabilitációs akcióterület Függelékben való kijelölésének feltételei és eljárása: -

ismertetni kell az akcióterület nevét, lehatárolását.

-

el kell végezni az akcióterület helyzetelemzését. Az akcióterületet magába foglaló városrész helyzetértékeléséből egyértelműen következnie kell, hogy ott leromlott, vagy leromlással fenyegetett lakóterület található.

-

az akcióterületet magában foglaló városrész célkitűzésének összhangban kell kerülnie az akcióterületi fejlesztés céljaival, ezért indokolni szükséges hogy a leromlott, vagy leromlással fenyegetett lakóterület fejlesztése, rehabilitációja szükséges. Ennek keretében a pályázónak be kell mutatnia, hogy a kijelölt akcióterület fejlesztési célját hogyan támasztja alá a városrész célkitűzése.

-

végül a pályázó az IVS módszertanának az akcióterület kidolgozására vonatkozó fejezete iránymutatásai alapján ki kell dolgoznia a kijelölt akcióterület programját.

Az ily módon kidolgozott kiegészítést a Kézikönyv iránymutatásának megfelelően egy önálló dokumentumban kell elkészíteni, majd a Képviselőtestület elé kell terjeszteni, és az IVS Függelékeként határozatot kell hozni róla. A pályázónak a projektdokumentációval be kell nyújtania az IVS-t és a szociális célú akcióterületet kijelölő Függeléket. Az IVS-ben ezzel változtatás nem történik. Az IVS aktuális, teljes körű felülvizsgálata során majd a Függeléket be kell építeni a törzsszövegbe.

3

A tartalmi jogosultsági feltétel vizsgálatánál, miszerint a fejlesztendő akcióterület kijelölésre került az IVS-ben az értékelő megnézi az akcióterületet magába foglaló városrész helyzetértékelését és városrészi stratégiáját, valamint megvizsgálja a benyújtott Függeléket. Amennyiben a vizsgált helyzetértékelésből és stratégiából egyértelműen következik, hogy a szociális célú akcióterület kijelölése jogos, úgy a tartalmi jogosultsági kérdésre igen választ ad. Amennyiben az akcióterületet magába foglaló városrész helyzetértékeléséből és stratégiájából nem vezethető le a szociális célú városrehabilitáció jogosultsága, úgy a tartalmi jogosultsági feltételre nem a válasz és a projekt nem kerül további értékelésre. 2.1. Akcióterület kijelölése Ebben a fejezetben az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) kijelölt akcióterület elhelyezkedésének bemutatása szükséges. Az akcióterület IVS-hez való illeszkedése elfogadható, amennyiben a kijelölt fejlesztési terület szerepel a kijelölt akcióterületek között, vagy szerepel az Anti-szegregációs tervben. Az IVS-ben kijelölt akcióterület és a támogatásra benyújtott projekt által lefedett akcióterületnek egyértelműen azonosíthatónak, azonosnak kell lennie, ugyanakkor nem jelent kizárást, ha utca szerinti lehatárolása nem teljesen egyezik meg. Az akcióterület utcahatárok szerinti pontosítására az Akcióterületi Terv készítése során lehetőség van. Az akcióterület minden esetben belterületen található. A városi terület rehabilitációja minden esetben egy nagyobb összefüggő (folytonos vonallal lehatárolt) településrészre kiterjedő többféle tevékenységet tartalmazó program megvalósítására irányul. Funkcióbővítő városrehabilitáció és szociális célú városrehabilitáció egyazon vagy átfedésben lévő akcióterületen a pályázat keretében nem megvalósítható. (Az a terület, amely alkalmas funkcióbővítő rehabilitációra, mert piaci potenciálja erős, nem alkalmas lakosságmegtartó célú szociális rehabilitációra, mert a terület felértékelése nagy valószínűséggel az eredeti lakók kiszorulásával jár.) Az akcióterület egyértelműen jelölt, összefüggő (folytonos vonallal, utcanevekkel lehatárolt) települési terület, amely az akcióterületen belül tervezett összes fizikai jellegű beavatkozás megvalósulásának területét magában foglalja. •

Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges, mely bemutatja az akcióterület elhelyezkedését a településen belül. Fontos, hogy a térkép utcaneveket, jelkulcsot tartalmazzon és az érintett terület egyértelműen kirajzolódjon.

•

Meg kell adni továbbá az akcióterület és az egész település belterületének kiterjedését (m2 vagy hektár), valamint az akcióterület és a település lakosságszámát.

2.2. Jogosultság igazolása A jogosultság igazolása eltérő a szociális célú és a funkcióbővítést (gazdaságélénkítést) szolgáló fejlesztések esetén. Jogosultságot általában kétféle szempont alapján kell igazolni: •

A területnek a vonatkozó támogatási céloknak megfelelő jellemző értékei alapján: pl. inaktív lakosok aránya, elavult lakásállomány, vagy kereskedelmi egységek száma, közigazgatási, közszolgáltatási funkció ellátottság.

•

Fejlesztési terület nagysága, pl. szociális célú fejlesztéseknél a területen lakók száma alapján.

Szociális városrehabilitáció esetén a terület jogosultságát bemutató indikátorok relatíve szigorúak, így a pályázat számára lehatárolt akcióterület kisebb is lehet, mint a logikailag egybefüggő térség. Pl. a fejlesztések szempontjából lehet, hogy egy lakótelepet kell egy 4

városfejlesztési egységnek tekinteni, míg a pályázat akcióterülete csak egy lakótelep rész. Ekkor a középtávú terveket érdemes a lakótelep egészére definiálni, míg a pályázati hozzájárulás csak a szigorúan vett akcióterületen való beruházáshoz köthető. Az akcióterület jogosultságát igazoló indikátorok a pályázati, ill. tervezési felhívásban találhatók. Funkcióbővítő rehabilitáció esetén a támogatható tevékenységeket kizárólag a kijelölt akcióterületen belül lehet megvalósítani. A projekt fejlesztési tevékenységei az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi vagy városrész-központi területén helyezkednek el, és a fejlesztés egyes elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Ezt a központi szerepkört pedig a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával kell igazolni: közintézmények, közszolgáltatást nyújtó intézmények, ill. szolgáltató (kereskedelmi és pénzügyi) funkciók jelenlétével. A konkrét számszerű funkció-ellátottsági elvárásokat az egyes régiók pályázati, ill. tervezési felhívásai tartalmazzák. Az alközpontok fejlesztése esetén kétféle megközelítéssel történhet meg az akcióterület kijelölése. Egyrészt lehetőség van arra, hogy – ha a településszerkezeti adottságok következtében szükséges –, akkor a pályázat jelenleg tisztán lakófunkciót ellátó, de alközponti területté felfejleszteni kívánt területen valósuljon meg. Ebben az esetben a pályázat eredményeként, közvetlenül a projekt zárásának pillanatában kell megvalósulnia annak a funkcióellátottságnak, amelyet a felhívások jogosultsági kritériumként elvárnak az alközponti terület vonatkozásában. Másrészt amennyiben a település azt tervezi, hogy már jelenleg is alközpontként funkcionáló területen avatkozik be, az akcióterületnek a pályázat benyújtásakor kell megfelelnie a felhívásban előírt valamennyi, minimálisan elvárt jogosultsági kritériumnak (közintézmények, közszolgáltatások, kereskedelmi vagy pénzügyi szolgáltatások minimális száma). A funkció-ellátottságnak való megfelelést nem elég számszerűen bemutatni, szövegesen is szükséges igazolni, hogyan felel meg a kijelölt akcióterület a jogosultsági feltételeknek. Amennyiben a fejlesztés eredményeként jön létre a felhívás által elvárt funkcióellátottságú (al)központi vagy kerül fejlesztésre a barnamezős terület, abban az esetben annak kell bemutatásra kerülnie, hogyan fog a projekt befejezésekor teljesülni a felhívásban előírt követelmény (milyen közintézmények kapnak helyet az akcióterületen, milyen üzleti szolgáltatások jelennek meg várhatóan, stb.). A fejlesztéseknek minden esetben illeszkedniük kell a település hatályos rendezési tervéhez. Funkcióbővítő városrehabilitációs felhívás esetében elvárás, hogy a fejlesztések elsősorban vegyes terület (OTÉK 15.§ alapján) terület-felhasználási egységébe tartozó, illetve azzal fizikailag közvetlenül érintkező zöldterület (OTÉK 27.§ alapján) (esetleg nagy- és kisvárosias lakóterület – OTÉK 10§ alapján) területfelhasználási egységeibe tartozó területeken valósuljanak meg. Gazdasági terület felhasználású egységek vonatkozásában legfeljebb kereskedelmi, szolgáltató területfelhasználási egységen belül végezhető beavatkozás a projekt keretében. Különleges területfelhasználási egységen belül szintén megvalósítható beruházás, mint pl. a vásárok, kiállítások, kongresszusok területei, a nagykiterjedésű sportolási célú területek, a kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosítását célzó területek, vagy az épületnek minősülő közlekedési építmények területei. Utóbbi két (gazdasági és különleges) területfelhasználási egységen történő beavatkozások azonban kifejezetten a jövedelemtermelő célokat szolgáló fejlesztések esetében jelenhetnek meg a városrehabilitációs projekt részeként. Indokolt esetben szükség lehet közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területfelhasználási egységen történő beavatkozásra is, azonban ez csak a projekt keretében megvalósításra kerülő közlekedési és közműlétesítmények felújítása esetén elfogadható. Barnamezős területet érintő fejlesztés esetén a pályázatban teljesíteni kell a jelen módszertani útmutató 3.2., valamint a 3.4. fejezeteiben a barnamező fejlesztésére vonatkozó előírásokat. A jogosultságot ebben az esetben a barnamezős terület jelenti. 5

Amennyiben a ROP fejlesztés eredményeként jön létre a központi vagy alközponti terület, a pályázónak legkésőbb a projekt megvalósításának végére gondoskodnia kell a rendezési tervben a vonatkozó területegységek felhívás szerinti előírásnak megfelelő átminősítéséről. Az egyes funkciók esetében történhet bővülés és megerősítés is. Funkció értelmezése: funkció alatt egy típusú köz, vagy piaci alapú szolgáltatáscsoport értendő, amely szolgáltatás az akcióterületen térítés nélkül vagy térítés ellenében igénybe vehető. Egy adott területen egy funkció jelenléte abból ítélhető meg, hogy az adott funkciót jellemző szolgáltatás megtalálható-e a területen. Amennyiben a szolgáltatások önálló infrastruktúrához köthetők, azaz csak és kizárólag a kijelölt szolgáltatásra használható egy ingatlan, abban az esetben önmagukban is jelenthetnek funkciót (pl. mozi, sportcsarnok, tűzoltóság, stb.). A funkció jelenlétét az alábbi szolgáltatások, egységek jellemzik: gazdasági funkcióhoz kapcsolódóan piac, kiskereskedelmi egység, szolgáltató, vendéglátó egység; közösségi funkcióhoz kapcsolódóan kulturális, közösségi intézmények, sportlétesítmények; közterületi (városi) funkcióhoz kapcsolódóan közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, gyalogos zónák, sétányok, nem forgalomcsillapított közlekedési és parkolási övezetek; közszféra funkcióhoz kapcsolódóan közszolgáltatási intézmény valamint a felsorolt egységek által nyújtott elérhető szolgáltatások. A funkció jelenlétét a területen önmagában is igazolhatják pl.: közösségi épületek, létesítmények, sétáló vagy bevásárló utca / főtér, közművelődési intézmények, egyházi intézmény, igazgatási és rendészeti szervek (ide értve a mentőszolgálatot és a tűzoltóságot is), közoktatási- és nevelési intézmények, szociális és gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények. Funkcióbővítés: Az akcióterületen a projekt benyújtását megelőzően nem létezett az adott szolgáltatás, ott a fejlesztéssel egy új funkció kerül kialakításra. Az esetben, ha olyan közintézmény, közszolgáltatás nyújtó, vagy privát szolgáltató települ az akcióterületre, amely korábban nem volt jelen, akkor funkcióbővülésről beszélünk. Pl. ha eddig nem volt étterem és most megnyílik egy, akkor funkcióbővülésről beszélünk. Azonban olyan esetben, amikor a már meglévő étterem mellett egy második is nyílik az akcióterületen a projekt eredményeként, már funkció megerősítésről beszélünk. Funkció megerősítés: Az akcióterületen a projekt benyújtását megelőzően létezett az adott funkció valamely szolgáltatás révén, azonban a fejlesztés révén bővül az elérhető szolgáltatások köre javul annak minősége, javul a szolgáltatás igénybevételének lehetősége, a területen tehát szolgáltatásbővülés, vagy új szolgáltatás jelenik meg egy már létező szolgáltatónál, amely révén növekszik az adott funkció kihasználtsága. Alapvetően a városüzemeltetési kérdések, a már létező intézmények megerősítése, belső szolgáltatási kínálat bővítése tartozik a funkció megerősítés fogalmába. Mind a funkcióbővítés, mind a funkció megerősítés esetében az új építéssel, vagy bővítéssel járó fejlesztéseket az Akcióterületi Terv részeként készülő szükségletfelméréssel és kihasználtsági tervvel kell igazolni, ez alól kivételt jelentenek a KKV-k, egyéni vállalkozók által megvalósított fejlesztések. Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges, amely bemutatja, hol helyezkednek el a jogosultságot biztosító funkciók. 2.3. Helyzetelemzés A fejezet keretében kerül sor az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának bemutatására és szükség szerint összehasonlítására a település egészéhez viszonyítva. A helyzetelemzés során szükséges megszerezni azokat az információkat,

6

melyek feltárják az akcióterület ingatlan tulajdonosainak fejlesztési szándékait, továbbá vizsgálni kell a tervezett fejlesztések iránti (lakossági, vállalkozói, társadalmi) igényeket. A helyzetelemzést az akcióterület jellemező funkciójának megfelelően, fő céljának alátámasztása érdekében kell elkészíteni, és lehetőleg rövid szövegezést kell alkalmazni. 2.4. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterületen tervezett fejlesztéseket meghatározzák a településszerkezeti és a szabályozási tervben az akcióterületre vonatkozó előírások. A fejezetben ismertetni kell az alapvető szabályozási előírásokat, illetve annak megállapítását, hogy a szerkezeti és szabályozási terv megfelel-e a tervezett beavatkozásoknak, vagy a program előkészítése során módosítás szükséges. A közérdekű célokat szolgáló fejlesztések ugyanis igényelhetik az akcióterület fejlesztési tervének kidolgozása közben a szabályozási terv kisebb módosítását. A beavatkozásokat tartalmazó fejezetekben jelezni kell, hogy milyen módosítási igények merülnek fel az akcióterületi terv sikeres megvalósítása érdekében. Az érintett beavatkozások esetén szintén jelezni kell, milyen ütemezésben kívánják a szabályozási tervet módosítani. 2.5. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása A fejezet a korábbi évek fejlesztési tapasztalatainak megismerése, illetve a megkezdett városrehabilitációs folyamatok folytatása érdekében szükséges röviden bemutatni az elmúlt 10 év városrehabilitációs célú fejlesztéseit az akcióterületen és – amennyiben a fejlesztés szempontjából releváns – a település egészén. A bemutatásnál le kell írni a beavatkozás célját, rövid tartalmát és bekerülés teljes költségvetését, a fejlesztés nagyságrendjét, a megvalósítás intézményi kereteit, valamint a fejlesztés hatásait az akcióterületre, illetve az egész városra vonatkozóan. Amennyiben állami támogatásból (pl. Phare Orpheus, ROP 2004-06-os program) valósult meg a rehabilitáció, be kell mutatni a támogatás forrását is. Áttekintő térképvázlat elhelyezkedéséről.

csatolása

szükséges

a

korábbi

fejlesztési

helyszínek

2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület kijelölése után szükséges annak társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának jellemzése. Az akcióterület helyzetének bemutatása során olyan mutatókat kell használni, melyek alátámasztják az akcióterület fő fejlesztési célját, az akcióterület funkcionális jellegét. Eltérő mutatókat kell használni a szociális és a funkcióbővítést célzó városfejlesztési tevékenységeknél. Az akcióterület jellemzésénél, a fejlesztési fő céljának megfelelően eltérő hangsúllyal, az alábbi témák bemutatására kerülhet sor: •

Demográfiai helyzet: akcióterület lakónépessége, korcsoportonkénti megoszlása; a terület népsűrűsége; be- és elvándorlás mértéke; háztartások és a családok adatai, egyéb fontosnak ítélt adatok;

•

Gazdasági helyzet: összes működő vállalkozás és ezen belül termelő (mezőgazdasági, ipari) tevékenységet folytató vállalkozások, pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari egységek, szálláshelyek férőhelyei; irodaépületek száma, iparűzési adó bevétel, egyéb fontosnak ítélt adatok (az adatok egy része az önkormányzati nyilvántartásokban rendelkezésre áll, ha pedig az akcióterület kis területű, egyedi számlálással is gyűjthető az adat);

7

•

Társadalmi helyzet: az akcióterület társadalmi státuszának meghatározása a lakosság szociális összetétele alapján1. Szociális városrehabilitáció esetében a lakosság alapvető szociális problémáinak feltárása (pl. lakosság összetétele iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint – amennyiben frissebb nem áll rendelkezésre, a 2001-es adatok alapján, vagy önálló felmérés adata -, önkormányzati bérlakások aránya, segélyezettek – rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, lakásfenntartási támogatásban, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, átmeneti segélyben stb. részesülők - aránya, munkanélküliek aránya, lakhatási biztonság/hátralékosság problémája, szociális – családsegítő, gyermekjóléti – oktatási intézményrendszer adatai, információi), egyéb fontosnak ítélt adatok;

•

Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet2: lakosság összetétele gazdasági aktivitás és iskolai végzettség alapján; alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozók aránya; tartós és nem tartós munkanélküliek aránya;

•

Jövedelmi helyzet: segélyezettek aránya: azon aktív korú lakosok (15-59 éves) aránya, akiknek jövedelmük kizárólag központi, vagy helyi önkormányzati támogatásból származik (pl. szociális segély, stb.); az önkormányzat által elosztott rendszeres támogatásokból a városi átlaghoz képest több család részesül a területen. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás.);

•

A környezeti értékek bemutatása: előfordulhat, hogy az akcióterületen az épített, illetve a természeti környezet olyan értékes alkotóelemeket tartalmaz, amelyek európai és nemzeti építészeti örökség, illetve a világörökség részét képezik, és jelenlétük összefüggésben van a tervezett városfejlesztési akció megvalósíthatóságával. Az akcióterületen lévő, jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemeket is be kell mutatni;

•

A környezeti károk bemutatása és feltárása: előfordulhat, hogy az akcióterület egészét, vagy egy részét kármentesíteni kell. A kármentesítés elvégzéséhez szükséges a megtisztítandó terület szennyezettségi jellemzőinek feltárása és bemutatása. A kármentesítés mértékének meghatározása függ a területen megvalósítandó új funkciótól, a területhasználat korábbi és tervezett jellegétől;

•

Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte: (pl. közigazgatási intézmények száma, típusa; humán közszolgáltatási létesítmények száma (iskola, óvoda, szociális és egészségügyi intézmények); igazságszolgáltatási intézmények, egyebek), egyéb fontosnak ítélt adatok.

•

Közbiztonság helyzete (pl. személy és vagyon elleni bűnesetek, bűnelkövetők száma).

2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület társadalmi-gazdasági, környezeti állapotának bemutatása szükséges műszaki-fizikai, infrastrukturális állapotának jellemzése is.

mellett

Az akcióterület helyzetének bemutatása során azokat a körülményeket kell bemutatni, amelyek relevánsak az akcióterület fő fejlesztési céljai szempontjából. Értelemszerűen részben eltérő mutatókat kell használni a szociális és a funkcióbővítést célzó városfejlesztési tevékenységeknél.

1 A szociális típusú rehabilitációra kijelölt akcióterületek esetében a munka-erőpiaci, foglalkoztatási helyzet, a jövedelmi helyzet és a lakáshelyzet bemutatásánál a jogosultságot igazoló indikátorrendszer mutatóira lehet támaszkodni, melyek nagyban lefedik a három témakörnél fentebb megjelölt mutatókat. 2

Az indikátor értékének megadása akkor kötelező, ha vállalt olyan tevékenységet, amelyre vonatkoztatható.

8

Az akcióterület jellemzésénél a fejlesztési céloknak megfelelően eltérő hangsúllyal, az alábbiak közül csak a releváns témákat kell bemutatni: •

Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete: (pl. közlekedési szempontból problémás területek; forgalomcsillapított övezetek, kerékpárforgalmi hálózat meglévő és tervezett elemei, a kerékpárosbarát közlekedési hálózat aktuális helyzete és fejlesztési igényei; átmenő gépjárműforgalom mértéke; közösségi közlekedés jelenléte, problémái; parkolóhelyek száma, hiánya; az utak állapotának, forgalmi irányának vizsgálata a megvalósíthatóság szempontjából). Tisztázni kell az utak állapotát, kapacitásait, meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni a teljes utcahálózatra, parkolókra, esetleg térszín alatti közcélú garázsokra is. A vizsgálat eredményeként kerül rögzítésre az a meglévő műszaki állapot, amelyhez viszonyítva meg kell határozni azokat a fejlesztéseket, amelyek eredményeként megvalósul a közlekedési hálózat és parkolási rendszer, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szolgálni.

•

Kerékpárforgalmi létesítmény kiépítése, kijelölése vagy felújítása esetén be kell mutatni a létesítmények kerékpárforgalmi hálózatban betöltött helyét, kapcsolódásait, a vonatkozó ÚT 2-1.203:2010 Útügyi műszaki Előírás 6. fejezete szerinti indokoltságát, és annak megfelelő műszaki tartalmat, létesítménytípust szükséges tervezni.

•

Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából: Meg kell vizsgálni a közművek állapotát, és meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni valamennyi energia-, és vízi közműre. A vizsgálat eredményéről a lényeges elemekre vonatkozóan összefoglaló értékelést kell dokumentálni. Tisztázni kell a közművek állapotát, kapacitásait, meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni a teljes közműhálózatra, valamennyi energia és vízi közműre. A vizsgálat eredményeként kerül rögzítésre az a meglévő műszaki állapot, amelyhez viszonyítva meg kell határozni azokat a fejlesztéseket, amelyek eredményeként megvalósul az a közműhálózat, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szolgálni. Másrészt ebben a fázisban tisztázódnia kell annak is, ha a megelőző koncepció-alkotó és stratégiai tervezési folyamat valamilyen „rejtett hibája” következtében az önkormányzat által elképzelt fejlesztés gyakorlatilag elháríthatatlan akadályba ütközik. Például olyan nagyságrendű közműkiváltási feladatok, vagy háttérfejlesztési igények merülnek fel, amelyek végrehajtása nem finanszírozható gazdaságosan. Ebben a szakaszban kiemelkedően fontos szerepe van a partnerségnek, a különböző hatósági egyeztetések dokumentált bemutatásának pl. a közműfejlesztési, vagy útfejlesztési elképzelések, tervezett ütemezésére vonatkozóan, különösen abból fakadóan, hogy a lefolytatott egyeztetésekről készült emlékeztetők a pályázati és tervezési felhívás kötelező csatolandó dokumentumai közé tartoznak. Fontos, hogy az önkormányzat bemutassa, hogy az akcióterületen tervezett beavatkozások összhangban vannak a közmű üzemeltető tervezett éves felújítási ütemével. (Érdemes az egyes szolgáltatóktól nyilatkozatokat kérni a tervezett beavatkozásokról, nehogy pl. egy újonnan burkolt utat kelljen majd felbontani pár éven belül.)

•

Lakáshelyzet: pl. a lakásállomány nagysága, fizikai állapota, a beépítés jellege, építési éve, alacsony komfortfokozatú lakások aránya; lakásállomány tulajdonviszonyai, lakásállományban történt felújítási tevékenységek mértéke az elmúlt 10-15 évben a rendelkezésre álló információk alapján. Szociális városrehabilitáció esetén az önkormányzatnál meglévő adatok és információk

9

alapján vizsgálni kell a bizonytalan lakhatási címmel rendelkezők esetleges akcióterületi jelenlétének kérdését. •

Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota: (pl. hiányzó kapacitások, építendő vagy felújítandó épületek, illetve szintterületek meghatározása).

Továbbá javasolt az akcióterületen, illetve ahhoz kapcsolódóan mindazon településszerkezeti problémákat bemutatni, melyeket a fejlesztések révén kezelni kívánnak. A problémák bemutatásához, használja az akcióterület támogatási jogosultságát igazoló szempontjait, illetve mutatóit. Számszerűsíthető mutatókat használjon, melyeket elemezzen rövid, értékelő megállapítások segítségével, és amennyiben lehetséges, tárja fel a problémás állapot okait. A számszerűsítésnél minden esetben használjon megbízható statisztikai adatforrást. Lehetőség szerint ne csak az akcióterület adott évi (pl. 2012) állapotát vizsgálja, hanem ha lehetősége van, akkor vegye számításba a korábbi évek tendenciáit is. A népszámlálási adatok esetén 1991-re viszonyuló tendenciákat tud csak vizsgálni. A településszintű adatok eléréséhez használja a KSH TSTAR adatbázisát. Az egyes témák elemzését témánként röviden (2-3 mondatban) foglalja össze és ebben az összefoglalóban utaljon arra, hogy a fejlesztési célokhoz képest konkrétan milyen problémára következtet az elemzés az adott témában. 2.8. Funkcióelemzés A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv az akcióterületen található funkciókat veszi számba és elemzi azokat. Megvizsgálja, hogy milyen az egyes funkciók hatóköre, csak az akcióterületre vagy tágabb területre terjednek-e ki, megvizsgálja, hogy az adott funkció sűrűsége megfelelő-e vagy bármilyen változtatás szükséges, és megvizsgálja, hogy az akcióterületen milyen funkcióhiányok azonosíthatóak, és ezen hiányok pótlására az akcióterületi terv milyen lehetőségeket teremt. Közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióihoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan szükséges az igényfelmérés és a kihasználtsági terv elkészítése is. Az igényfelmérés során az adott közösségi funkció által érintett célcsoport felmérése történik meg, ill. megtörténik az azonos vagy hasonló közösségi funkciót ellátó intézmény, szolgáltató feltérképezése, tevékenységének elemzése, valamint a tervezett új tevékenységhez való illeszkedésének, kiegészítő jellegének bemutatása. Az elemzés módszertanát (kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos felmérés, interjúk, stb.) a funkcióelemzés keretében be kell mutatni. Amennyiben kérdőíves felmérésre is sor kelül, törekedni kell arra, hogy az adatgyűjtés reprezentatív legyen. A saját tulajdonú és a bérbeadási céllal történő fejlesztés igényfelmérése is szükséges. Igényfelmérés szükséges tartalma: • •

•

az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete, befejezése; célcsoport: hogyan történt a célcsoport kijelölése; kik alkotják a célcsoportot;a lehetséges partnerek közül kiket vontak be ténylegesen az igényfelmérés folyamatába; ha a mintavétel nem volt teljes körű volt, vagyis ha volt mintavétel, mi volt a szelekció szempontrendszere; hányan kapcsolódtak be ténylegesen a lehetséges célcsoportból az igényfelmérési folyamatba; milyen módszerrel történt az igények felmérése (személyesen, telefonon, kérdőív segítéségével, stb.); a választott módszer indokolása;

•

az igényfelmérés eredménye: az igényfelmérés eredményének összegzése;

•

milyen, a fejlesztendő épület funkciójához hasonló funkciót ellátó intézmények vannak az akcióterületen, vagy az akcióterület vonzáskörzetében; szükséges

10

•

•

bemutatni ezeknek az intézményeknek a profilját; mely intézmények minősülnek riválisnak, melyek kínálnak kiegészítő programot; elemezni szükséges az akcióterületen és vonzáskörzetében jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatásokat a lakossági és intézményi célcsoportok által megfogalmazott peremfeltételek és igények mentén; a fentiek figyelembe vételével indokolni szükséges a fejlesztendő létesítmény szükségességét. 

A kihasználtsági terv tartalmazza, hogy milyen típusú programok milyen és nagyságrendileg mekkora célcsoportok igényének kielégítésére alkalmasak, illetve a fennmaradó idősávban milyen használati lehetőségek merülnek fel. A kihasználtsági terv tartalma: •

az igényfelmérés eredményét hogyan veszi figyelembe;

•

milyen funkciókat lát el az intézmény;

•

milyen tevékenységeket, programokat tervez;

•

az egyes tevékenységek/ programok hogyan jellemezhető és milyen nagyságrendű célcsoportnak szólnak;

•

szükséges bemutatni az egyes helyiségek éves szintű kihasználtságát (bérbeadás, látogatottság, forgalom, stb.);

•

be kell mutatni, amennyiben a fejlesztett ingatlanon belül található helyiségek bérbeadása tervezett, kinek, vagy milyen konkrét célcsoport számára;

•

programtervezet csatolása szükséges – amennyiben releváns.

Részletes térképvázlaton, vagy térképrajzon érdemes a szemléltetés érdekében bemutatni, hogy milyen funkciók és hogyan helyezkednek el az akcióterületen. Célszerű azok hatósugarát is bejelölni. Az akcióterületi terv későbbi fejezeteinek, melyek a konkrét beavatkozások részleteit határozzák meg, alapjául szolgál a funkcióelemzés fejezet, és az egyes beavatkozásokat, azok indokoltságát alapozza meg. 2.9. A tulajdonviszonyok értékelése A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének ismerete az akcióterületen. Az akcióterületi tervben jelezni kell minden olyan ingatlant, ahol fejlesztéseket terveznek. Az ingatlanok funkciójától, illetve tulajdonviszonyától függően eltérő állami támogatási feltételek lehetnek. A konkrét fejlesztési szándékot a Beavatkozások fejezeténél kell részletezni. A vizsgálatot a legfrissebb földhivatali bejegyzéseket tartalmazó tulajdoni lapok alapján javasolt elvégezni. Táblázatban mutassa be azon ingatlanok helyrajzi számát, melyeken ténylegesen megvalósul a fejlesztés. Amely esetben magán ingatlanon, pl. társasházakon, üzleteken terveznek fejlesztést és még – az első körben - nem jelölték ki a támogatásban részesülő projekteket, úgy az összes lehetségesen támogatásban részsülő ingatlant jelöljék meg. A vizsgálat eredményét térképre készített tervlapon grafikusan összesítve (pl. színekkel megkülönböztetve) is be kell mutatni. A tulajdonviszonyok értékelésekor az alábbi alapkategóriák feltüntetése szükséges: önkormányzati tulajdon, magántulajdon, állami tulajdon, egyházi tulajdon, egyéb. Az akcióterületen lévő, de a fejlesztés tárgyát közvetlenül nem képező magáningatlan esetében nem kell részletezni, hogy konkrétan ki a tulajdonos. Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges.

11

2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Az akcióterületi terv készítése során az adott városfejlesztési akció sajátosságainak megfelelő módon és mélységben célszerű képet alkotni arról, hogy a megvalósítás szempontjából fontos, potenciális partnerként számításba vehető ingatlantulajdonosok hogyan viszonyulnak a tervezett városfejlesztési akcióhoz, szándékoznak-e valamilyen módon bekapcsolódni (pl. terveznek-e saját beruházást, ingatlanfejlesztést, hajlandók-e saját forrásokat is mozgósítani ennek érdekében, vagy értékesíteni kívánják-e ingatlanaikat stb.). Ugyancsak fontos az akcióterületen lévő közintézmények szándékainak vizsgálata, hiszen egy program komplexitásához nagyban hozzájárulhat – különösen szociális városrehabilitáció esetén – ha a közintézmények (oktatási, kulturális, közösségi intézmények) a meglévő, szakmában jártas munkatársaikkal részt vesznek a programok leginkább ESZA finanszírozású elemeinek megvalósításában. 2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése A problémák feltárásán túl fontos megvizsgálni a kiemelt fejlesztési célhoz kapcsolódó igényeket, ami a lehetőségek kihasználásához vezethet. A piaci igényfelmérés azért is lényeges, hogy megállapítható legyen, hogy a teljes beruházási program iránt valós kereslet lesz-e, azaz lesz-e használója (pl. használója, lakója, bérlője) a támogatás hatására kialakításra kerülő fejlesztéseknek (mind a köz, mind a magánszféra beruházásai vonatkozásában). Ezek egy részről lehetnek az adott akcióterületen élő lakosok (pl. szabadtéri sport létesítmények, foglalkoztatási programok iránti kereslet), itt tevékenykedő vállalkozások munkatársainak (pl. képzések iránti) igényei, vagy az adott városban összességben pl. irodák, kereskedelmi szálláshelyek, vagy közcélú létesítmények iránt megjelenő igények. Az igények felmérését el kell végezni külön-külön az új, a kapacitásnövelést eredményező, vagy jövedelemtermelő ingatlanok fejlesztései esetén is. Ez a gyakorlatban fejlesztési tématerületenként a potenciális célcsoport bemutatásának, méretének, fizetőképességének számbavételét jelenti. Az igények felmérésénél figyelembe kell venni az adott akcióterületnek a település egészében betöltött szerepét. Például, ha van jobb adottságú terület irodák, vagy szálláshelyek létesítésére az adott településen, akkor hiába ösztönzik az adott létesítmények megvalósítását, valószínű, a szándék nem éri el a megfelelő célt. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az adott településrész ad helyet a városi, vagy nagyobb térségi célokat szolgáló kiemelkedő kulturális létesítményének, amelynek más funkciókra is vonzó hatása lehet. A piaci igények felméréséhez tartozik az akcióterületen az ingatlanárak értékelése, mivel az ingatlanárak közvetlenül és közvetetten is hathatnak a fejlesztési akció pénzügyi eredményességére. Ezt a feladatot indokolja, hogy a fejlesztések révén várható az adott terület presztízsének növekedése, melynek fontos megnyilvánulása a területen lévő ingatlanok (pl. lakások, üzlethelyiségek, irodák) iránti kereslet növekedése. Ebből a tulajdonviszonyoktól függően lehet haszna az önkormányzatnak, vagy a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak is. A közvetlenül magán, vagy közszféra tulajdonában lévő ingatlanokon (pl. társasházak, kereskedelmi egységek) állami támogatásból végrehajtott beruházások nyilvánvalón közvetlenül is hozzájárulnak az adott ingatlan árának növekedéséhez.

12

3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI A fejezet célja, hogy az akcióterület helyzetelemzését követően meghatározza a feltárt problémák megoldását célzó stratégiát, meghatározza az akcióterületi fejlesztés céljait, melyet az adott akcióterületi terv megvalósításával el kíván, és el is tud érni a város. Szükséges a célokat mutatók (indikátorok) segítségével számszerűsíteni, illetve rögzíteni azt a célállapotot, amelyet az önkormányzat a fejlesztések megvalósítása révén elvár egy jövőbeni időpontban, pl. 2020-ra. A mutatóknak minden esetben mérhetőknek, egyértelműeknek, a célra irányulóknak kell lenniük. Az egyes részcélok időbeli teljesítése eltérhet egymástól, a beavatkozások időbeli ütemezése lehetséges, amit kérjük, szintén tüntessen fel e fejezetben. Az akcióterület fejlesztésének célját, részcéljait és az összefüggéseit az alábbi táblázatban szükséges összefoglalni:

azokat

mérő

mutatók

1. táblázat Átfogó cél és specifikus célok Átfogó cél:

Indikátor megnevezése

Specifikus célok:

Az akcióterületen a kitűzött célok megvalósításának eredményeképp új (pl. vállalkozási, kereskedelmi, közigazgatási, szabadidős, turisztikai) funkciók is megerősödhetnek, melyek megvalósításának hatásait, illetve a sikeres működés feltételül szolgáló járulékos fejlesztéseket is alaposan át kell gondolni. 3.1. Az akcióterület beavatkozásai Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. Ezek lehetnek olyan beavatkozások, melyeket •

A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás (pályázat) keretében az önkormányzat kíván többféle partnerrel együttműködve (pl. saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások, civil szervezetek) megvalósítani. (közvetlenül ROP által támogatott projekt, részletes bemutatás szükséges)

•

Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán o

Az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan (a ROP támogatott projekttel párhuzamosan megvalósuló akcióterületi fejlesztés, részletes bemutatása szükséges)

_______________________________________________________________________ o •

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként (nem a ROP támogatott projekt része, indikatív bemutatás szükséges)

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP támogatott projekt része, indikatív bemutatás szükséges) o

2007-13 között egyéb (pl. turisztikai, közoktatási, szociális célú) állami támogatás elnyerése esetén, illetve;

13

o

Állami támogatás igénybe vétele nélkül az EU programozási időszakban, vagy azon túl;

(A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató akcióterületi fejlesztések viszonyát.) A fenti beavatkozás típusok egyben kijelölik azokat a fejlesztési elemeket, melyeket különböző feltételek mellett és eltérő időszakokban az akcióterület fejlesztésében érdekelt szereplők megvalósítanak. 3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége: Az alábbi tevékenységek a városrehabilitációs célok elérését segítik, ezért a tevékenység tervezése során szükséges átgondolásuk. Az alább felsorolt lehetséges eszközök relevanciája természetszerűleg eltérő az egyes városrehabilitációs projektek esetén. Az akcióterületi tervben azok érvényesítése és bemutatása szükséges, melyek relevanciával bírnak az adott beavatkozás esetén. A városrehabilitációs fejlesztés tervezésekor rendelkezésre álló további, nem beruházási típusú eszközök, amelyek a fejlesztés hatékonyságát növelhetik, példaként felsorolva. •

Beépítési javaslat elkészítése: Milyen paraméterekkel jellemezhető megújult közterületeket és beépítést kívánnak megvalósítani? A kérdésre a választ a megfelelő részletezettséggel kidolgozott beépítési javaslat adhatja. A benne foglaltak alapján határozható meg a későbbi fejlesztési előkészítési fázisokban funkciók, műszaki paraméterek és építhető színterületek tükrében a közszféra és a magánszféra építési programja.

•

Tervalku intézménye: biztosítása.

•

Műszaki támogatás: integrált városfejlesztési stratégia készítése során a városrendezési terv esetleges módosítása annak érdekében, hogy a városrészre kitűzött fejlesztési cél megvalósítható legyen.

•

Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése, lehetőség szerint kölcsönös illesztése annak érdekében, hogy a magántőke minél nagyobb hányadban bevonható legyen az önkormányzat városrehabilitációs terveibe. Amennyiben a projektben sor kerül a magántőke bevonására, abban az esetben annak részleteit is be kell mutatni, milyen jellegű és körülbelül milyen értékű a beruházás, ki a beruházó, hol helyezkedik el az építési terület a településen belül.

•

Városmarketing stratégia elkészítése annak érdekében, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A marketingstratégia kötelező elemei: 1. Piaci szegmentálás, 2. Piackutatás, piacelemzés, 3. Célpiac kiválasztása, 4. Pozicionálás, 5. Versenystratégia megválasztása. A városmarketing stratégiának az IVS városi szintű helyzetértékelésében foglaltakon kell alapulni, az IVS-ben meghatározott célokkal összhangban kell lennie.

•

Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempont: milyen lakossági csoportok számára, milyen típusú kiskereskedelmi szolgáltatásokat kívánatos megtelepíteni. Ez annak érdekében célszerű, hogy a megfelelő KKV-kat tudja a város odavonzani, és találkozzon a kereslet-kínálati igény.

•

Pilot-projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel. Ez segítheti adott esetben a célcsoportok meggyőzését az adott fejlesztés szükségességéről, és elérheti együttműködési készségüket.

•

A város ösztönözheti a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának előnyben részesítését, ily módon a már meglevő épületállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik.

bizonyos

fejlesztésekért

szabályozási

engedmények

14

•

Együttműködés közlekedési, környezetvédelmi, stb. hatóságokkal annak érdekében, hogy a közlekedési és környezetvédelmi típusú fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel.

•

Barnamezős fejlesztés: vegyes tulajdonviszony esetén önkormányzat felvásárolhat szennyezett területet, mely elősegíti a tulajdonviszonyok rendezését, és a barnamezős terület revitalizációja ily módon lehetővé válik. Az Akcióterületi Tervben a módszertani útmutatóban megfogalmazott iránymutatásokon belül feltétlenül szükséges bemutatni a barnamezős terület településrendezési tervekben meghatározott területhasználati tagozódását, valamint a területnek a fejlesztés eredményeként illetve hatására történő hasznosítását részletes hasznosítási terv formájában (időbeli ütemezés, megvalósításra kerülő funkciók, befektetők köre, stb.).

•

A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése, a tervezés és végrehajtás során konzultációs fórumok, vagy kontroll testületek létrehozása véleménynyilvánítási joggal. Ez a típusú partnerségi eljárás hatékonyabbá és fenntarthatóvá teszi a városrehabilitációs eredményeket bizonyos esetekben, pl. szociális jellegű fejlesztések, anti-szegregációs célú beavatkozások, környezetvédelmileg érzékeny beavatkozások, kulturális célú fejlesztések során. Megfelelő lehet a projekthez kapcsolódóan, annak kialakítása és megvalósítása érdekében a településen valamennyi érdekelt és érintett köréből kialakított támogatói csoport létrehozása. A támogatói csoportról bővebben jelen módszertani útmutató 3.4.2. fejezete rendelkezik.

•

Egységes arculati stratégia készítése: az akcióterületi fejlesztés tartalmának meghatározásakor fontos szempontként merül fel, hogy a rehabilitációs tevékenység hozzájáruljon az egységes és esztétikus településkép megőrzéséhez. Ez történhet olyan módon, hogy vagy egy már korábban elindult rehabilitáció során alkalmazott arculati elemekhez illeszkedő, vagy a történeti városközpont egykori képét visszaállító, egységes megjelenés kialakítását eredményező fejlesztés valósul meg. Ennek érdekében az utcabútorok beszerzését egy előre elfogadott, egységes arculati stratégia mentén szükséges elvégezni, és amely dokumentumot a pályázathoz csatolni szükséges.

•

Homlokzatfelújítási alap: az egységes és esztétikus településkép megőrzéséhez járulhat hozzá az is, ha a fejlesztési tevékenységek mellett a tervezés során kiegészítő elemként a megújított közterületeket lehatároló épületek vonatkozásában a homlokzat felújítási szükségleteket is felméri a pályázó. Ennek érdekében a magántulajdonban lévő – elsősorban lakóingatlanok – esetében az önkormányzat saját forrásból létrehozhat homlokzatfelújítási alapot. A rendelkezésre álló forrás a társasházak és magántulajdonosok számára az önkormányzat által meghatározott futamidejű és nagyságú kamatmentes kölcsön formájában igényelhető, amennyiben vállalják, hogy a támogatott projekttel párhuzamosan, annak befejezéséig az egységes városkép érdekében, azzal összhangban megújítják saját ingatlanjaik homlokzatát. Amennyiben ezzel a lehetőséggel él az önkormányzat és a felhívások rendelkezése értelmében ezért a szempontért pályázónak többletpont adható, az alap létrehozásáról szóló önkormányzati rendeletet (az elfogadott éves költségvetést, amely tartalmazza az alap költségvetési sorát az összeg megjelölésével) a pályázathoz csatolni szükséges.

•

Helyi adókedvezmények, építési illeték kedvezmények bizonyos esetekben a magántőke mobilizálása, ill. KKV-k vonzása érdekében.

3.3. Beavatkozás típusok A beavatkozások tartalmazzák azokat a projekteket, amelyek megvalósítsa révén elérhető az akcióterület fejlesztésére kitűzött cél. A bevezetőben említettek alapján legalább háromféle beavatkozást lehet megkülönböztetni, melyek tartalma az alábbiakban kerül bemutatásra.

15

•

Összefoglaló táblázat a háromféle beavatkozás típusról

A háromféle beavatkozás típus: 1. a regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás (jelen pályázat) keretében kívánja többféle kedvezményezett (pl. önkormányzat és saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások, civil szervezetek) megvalósítani; 2. magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán; 3. az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani. Szöveges bemutatása annak, hogy milyen módon, illetve milyen lépésben, logika mentén járulnak hozzá az egyes beavatkozások a fentiekben jelezett célok eléréséhez. A kijelölt beavatkozásoknak igazoltan hozzá kell járulniuk a helyzetértékelés által feltárt problémák megoldásához, valamint elvárás a beavatkozásokkal szemben, hogy azok térbeli és funkcionális kapcsolódási, szinergikus lehetőségeit az akcióterületi terv kihasználja, és a beavatkozások indoklásánál bemutassa. Szükséges egy olyan összefoglaló táblázat beillesztése, ami a háromféle beavatkozás típus keretében tervezett összes projektet, és azok megvalósításának tervezett időszakát, valamint a projektek közti logikai kapcsolatot tartalmazza. A logikai kapcsolatot az jelenti, hogy lehetnek olyan beruházások, melyek megvalósítása feltételezi például a közművek felújítását, vagy az üzembe helyezéshez szükséges egy új út megépítése, képzési programok lebonyolítása. Az egyes tevékenységek megvalósításának ütemezését javasolt GANTT diagramban megjelölni. A magántőke által megvalósuló beruházások vonatkozásában külön ki kell térni arra a körülményre, amennyiben a beruházás a ROP támogatott projekt részeként, de támogatás nélkül (B típusú magántőke-bevonás) valósul meg. Ebben az esetben ismertetni kell: •

a beruházó személyét;

•

a megvalósítás helyszínét (amely beavatkozás adott esetben történhet az akcióterületen, vagy azon kívül, de a város közigazgatási határain belül);

•

a beruházás jellegét;

•

a vállalt magánerős beruházás összértékét;

•

a beruházás megvalósulásának várható befejezését (amely támogatott projekt kötelező fenntartási időszakának végre eshet).

legkésőbb

a

A fenti információkat a beruházást megvalósító személy vagy vállalkozás írásos szándéknyilatkozatának keretében szükséges megerősíteni és a projektjavaslat csatolandó dokumentumaként a pályázathoz benyújtani. A logikai kapcsolatokat szükséges a táblázat után szövegesen is megjeleníteni. Jelöljék, hogy az egyes projektek megvalósítását mikor tervezik.

16

2. táblázat: A teljes (tájékoztatás céljából) Beavatkozás típusa

ROP támogatással

Projekt neve

Melyik specifi kus célhoz kapcso lódik

akcióterületen Megvalósítás feltétele

2012

tervezett 2013

fejlesztések 2014

2015

összesítése 2016

1. x projekt 2. y projekt …

Magánforrás sal (ROP projekttel párhuzamos an, vagy ROP projekt hatásaként) Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

•

Térképvázlaton történő bemutatás

Az akcióterületet ábrázoló térképvázlaton javasolt bemutatni a megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység – az érintett ingatlanok és területek - földrajzi helyét, kiemelve a pályázat részét képező tevékenységeket. 3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma A fejezetben minden olyan tevékenységet meg kell határozni, amelyre támogatást igényelnek a városrehabilitációs pályázat keretében. A beavatkozásokat alapvetően a vonatkozó tartalmú városrehabilitációs (funkcióbővítő, vagy szociális célú rehabilitáció) konstrukció támogatható tevékenysége alapján kell elkészíteni. A beavatkozások tervezése során az alábbi, az értékelésnél kiemelten megjelenő szempontokat kérjük figyelembe venni: • a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen új, vagy a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások; • az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását; • a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai – építészeti minőségük alapján; • a beavatkozások elsősorban fejlesztést, vagyis a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatásokat, a meglevő szolgáltatásokat kibővített területen, magasabb minőségben nyújtják, vagy bármilyen módon hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni; • funkcióvesztett vagy felhagyott épületet hasznosít, vagy a leromlott, szanálandó, építészetileg értéket nem képviselő épületek felújításával, vagy ezek helyén újszerű építészeti megoldásokkal maradandó értéket teremt; • a projekt által funkcióvesztetté vált vagy felhagyott épület további hasznosítása, továbbá, hogy a fejlesztés tekintettel van-e a természeti és épített értékek megóvására (pl. kulturális és építészeti szempontból jelentősnek tekinthető építmények, helytörténeti értékek, ipari műemlékek);

17

• a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál, illetve költséghatékonysága miatt indokolt új zöldmezős beruházás esetén a beruházással egyező nagyságú zöldfelület kialakítását biztosítja; • barnamezős terület rehabilitációja esetén a 3.2. pontban ismertetett szempontok szerint összeállított hasznosítási tervben bemutatásra kell kerülnie, hogy a városrehabilitáció keretében elsősorban a pályázati, ill. tervezési felhívás támogatható tevékenységei, ezen belül pl.: o

fedett vagy szabadtéri közösségi terek/létesítmények,

o

a lakosság számára korlátozottan (pl. az éjszakai órákban zárható játszóterek, parkok) vagy teljes mértékben rendelkezésre álló közterültek,

o

nem termelő szolgáltatások,

o

legfeljebb 50%-ban lakás célú beruházások

valósulnak meg. Az intézkedésnek nem célja ipari termelő beruházás előkészítésének és/vagy megvalósulásának támogatása. Elsődleges cél a település fejlődése, strukturális átalakulása szempontjából komoly akadályt jelentő barnamező közösségi célokra történő megújítása; • a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését sem az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez; • a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások (közszolgáltatások, szociális ellátások, stb.) rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség; • 10-nél több parkolóhelyet érintő parkoló fejlesztés esetében szükséges a városi parkolási koncepcióhoz való illeszkedés bemutatása. A koncepciónak minimálisan tartalmaznia kell egy helyzetfeltárást, továbbá egy parkolásvizsgálatot, amelynek része többek között pl. a területen kiadott építési engedélyek vonatkozásában számított új parkolási igények vizsgálata, valamint a további felszíni parkolók kialakíthatóságának lehetőségei felmérése. Az újabb parkolóhelyek kialakításához szükséges a forgalmi rend esetleges átalakításának vizsgálata (akár több verzió felvázolásával is). Amennyiben kimutatható, hogy felszíni parkolás nem bővíthető, vázolni kell a mélygarázsok, teremgarázsok kialakításának lehetőségeit. A parkolási rend támogatásból megvalósuló fejlesztéséről legitimációként a település hatályos parkolási rendeletének pályázathoz történő csatolása szükséges; • amennyiben a projekt tartalmaz térfigyelő kamerák kiépítésére vonatkozó tevékenységet, a megvalósítás során alkalmaznia kell jelen módszertani útmutató mellékletét képező „A térfigyelő kamerarendszerek létesítésével szemben támasztott főbb műszaki követelmények” című dokumentum iránymutatásait (2.sz. melléklet); • amennyiben a projekt tartalmazza az épített környezet (műemlékek, történeti városmagok, világörökségi helyszínek stb.) megújításaként köztéri műalkotások megvalósítását, a tevékenység kialakítása során alkalmazni szükséges a jelen módszertani útmutató mellékletét képező „Kortárs köztéri művészeti alkotásokhoz a turisztikai célú és a településkép javítását célzó fejlesztésekben” című dokumentum iránymutatásait (3.sz. melléklet); • amennyiben a projekt tartalmazza kerékpárforgalmi létesítmény kiépítését, kijelölését vagy felújítását: o

a gépjármű-, kerékpáros- és gyalogos forgalom felmérése alapján a vonatkozó ÚT 2-1.203:2010 Útügyi műszaki Előírás 6. fejezete szerint szükséges a megfelelő létesítménytípust kiválasztani, tervezni és indokolni;

o

a célállomások környezetében meg kell vizsgálni a biztonságos kerékpártárolás, kerékpárparkolás lehetőségeit, és a kapacitásigényeknek megfelelő fejlesztést szükséges tervezni; 18

o

meg kell vizsgálni a kerékpárforgalmi hálózat és a közösségi közlekedés állomásainak, átszállópontjainak és főbb megállóinak a kapcsolatát, javaslatot kell megfogalmazni az intermodalitás, és a kombinált utazási lehetőségek kialakítására; a közlekedési módok kombinálásához a kerékpáros hálózatba a főbb közösségi közlekedési csomópontokat be kell vonni;

o

megyei jogú város esetén megvizsgálható a kerékpáros közösségi közlekedési rendszer, vagy a kiegészítő kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakíthatósága, lehetséges tartalma és beruházási költségigénye, alternatívái;

o

A jelenlegi, és a tervezett kívánatos helyzet(ek) térképen történő bemutatása szükséges a meglévő és a tervezett hálózati elemek, létesítménytípusok, és a célállomási (tárolók, parkolók) fejlesztésének a jelzésével együttesen;

• amennyiben a projekt közúti közlekedésfejlesztési elemet is tartalmaz, be kell mutatni, hogy a fejlesztés hogyan és miként szolgálja az EU 2020 Stratégia megvalósítását, a fenntartható közlekedés települési elérését. A városrehabilitációs projekt infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemeinek kidolgozására vonatkozó szempontok: • Az Akcióterületi Tervben (ATT) a „soft” tevékenységeket (ESZA, ERFA egyaránt) a részletes szakmai tartalom bemutatásával szükséges teljes egészében kidolgozni, bemutatva azoknak az infrastrukturális beruházásokhoz való kapcsolódását. Meg kell határozni az egyes tevékenységek bekerülési költségét. A „soft” elemek részletes kidolgozására az alábbiak szerint kell sort keríteni: o

Az ATT bemutatja, hogy ki az a konzorciumi partner (egy vagy több), aki a „soft” elem(ek) végrehajtásáért felelős. Ha több konzorciumi partner jelenik meg a „soft” tevékenység esetében, akkor a konzorciumi partner és tevékenység egymás mellé rendelése is megtörténik. Ebben az esetben szükséges, hogy a város a konzorciumi partnerek vonatkozásában a civil szervezetek és programok kiválasztását a projekt előkészítési szakaszában bonyolítsa le.

o

Bemutatásra kell kerülnie, hogy a „soft” elemek hogyan kapcsolódnak tartalmukban és megvalósulási helyszínükben a projekt keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekhez.

o

Bemutatásra kell kerülnie a pontos költségvonzatuknak, ütemezésüknek.

o

Be kell továbbá mutatni, hogy a „soft” elem megvalósításába milyen nem konzorciumi partner kerül bevonásra (pl. lakosság, szakmai szervezetek).

o

A ROP-forrásból megvalósuló városrehabilitációk esetén a közvetett támogatások rendszere lehetővé teszi, hogy a városi szövet fizikai megújítása mellett a társadalmi megújulás érdekében kialakított ún. „soft” elemek megvalósításában olyan helyi szervezetek is részt vegyenek, melyek eddig az Európai Uniós pályázatokban – az általuk végzett tevékenység kis léptéke, pályázói tapasztalatlanságuk, a bonyolultnak tűnő pályázati rendszertől való félelem vagy pénzügyi, likviditási helyzetük miatt – csak korlátozottan vettek részt. Amennyiben az önkormányzat közvetítő szervezetként közvetett támogatások alkalmazásával valósítja meg az ESZA-típusú projektelemeket, akkor az ATT-ben be kell mutatnia, hogy milyen szakmai koncepció alapján, mely projektelemek esetében alkalmazza ezt a támogatásformát.

A „soft” projektelemek támogathatóságának feltételei: •

Szükséges, hogy a programok, akciók minden esetben a fejlesztési célokhoz kötődjenek. Nem támogathatók olyan rendezvények, programelemek, amelyek a

19

fejlesztésektől függetlenül is megrendezésre kerülnek (pl. nemzeti és egyházi ünnepekhez kapcsolódó események, vagy olyan rendezvények, amelyek a korábbi években is megrendezésre kerültek). Abban az esetben, ha a település mégis be kívánja építeni a városrehabilitációs projektjébe korábban is megrendezett, sikeres programját, akkor mindenképpen be kell mutatnia azokat sajátosságo(ka)t, a városrehabilitációs projektjavaslat céljainak való megfelelést, amely megkülönbözteti az eddigi eseményektől, valamint ami által biztosítható – a kötelező nyilvánosság szempontjain felül – a programnak a városrehabilitációs projekthez való kapcsolódása. A rendezvények a település sajátosságát, egyediségét hivatottak erősíteni, promótálni. •

Amennyiben a „soft” programok, akciók formájában valósulnak meg (kulturális program, környezettudatosságot segítő akciók, stb.), akkor szükséges a város rendezvénynaptárának csatolása is. A rendezvénynaptárnak tartalmaznia kell a megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvényeket, valamint a megvalósítási és fenntartási időszakban tervezett rendezvényeket, mivel olyan program, amely a megvalósítási időszakot megelőzően is megjelenik, – a fentiekben ismertetetteknek megfelelően – a projekt keretében nem részesülhet támogatásban. A rendezvénynaptárban jelölni kell, hogy a feltüntetett programok közül melyek képezik a ROP támogatott akcióterületi projekt részét.

•

A közvetett támogatások (Programalap) elsődleges célja a helyi civilek támogatása. Olyan szervezeteket, amelyek nem az adott településhez kötődnek, hanem a Programalapon keresztül megpályázható témához kapcsolódnak, csak akkor jelenhetnek meg pályázóként, amennyiben a településen nincs megfelelő, esetleg a Programalap felhasználásához nincs elegendő helyi civil szervezet. A Programalap pályázati csomagjának összeállításához a Programalap Működési Kézikönyv, valamint annak mellékletei segítségként szolgálnak. A sablonok a vonatkozó iránymutatásnak megfelelően módosíthatók és módosítandók attól függően, hogy a település adottságaiból fakadóan milyen formában van szükség a civil szféra támogatására.

•

Az Akcióterületi Tervben szükséges az alábbi szempontokat részletezni: o

annak bemutatása, hogy a fenntartható városfejlesztés területén milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván a pályázó megszervezni: hány rendezvény, milyen tartalommal, milyen céllal, milyen információs anyag háttérrel, kik számára kerül megrendezésre (ide értve esetlegesen az Internet alapú, vagy honlap fejlesztés célú tevékenységet);

o

szükséges, hogy a tevékenységek a képviselőtestület által elfogadott városmarketing stratégiába való illeszkedése bemutatásra kerüljön, amennyiben rendelkezik ilyen dokumentummal a város, avagy a projekt keretében készül ilyen;

o

szükséges továbbá alátámasztani, hogy a megvalósításra tevékenységek illeszkednek az IVS céljainak megvalósulásához;

o

az Akcióterületi Tervhez a képzési programok esetében képzési terv csatolása szükséges, amelyben bemutatásra kerül azok kapcsolódása az akcióterületet jellemző szociális probléma kezeléséhez, továbbá a képzési programok célcsoportja, szervezői, ütemezése, szakmai tartalma;

o

bűnmegelőzési programok esetében szükséges bemutatni a programoknak az akcióterület közbiztonsági problémáinak megoldásához történő hozzájárulását, a területileg illetékes rendészeti szervvel történt egyeztetések eredményét (pl. jegyzőkönyv, ismeretterjesztő anyag, stb.), továbbá a rendezvények helyszíneit, számát, gyakoriságát, tervezett időpontjait.

kerülő

20

3.4.1. Számszerűsített eredmények 3. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról (csak a ROP projekt részeként, illetve kiemelt projekt esetén a párhuzamosan megvalósuló, a támogatási arányba beszámított magánerős fejlesztések vonatkozásában) Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Finanszírozó strukturális alap Projektelem neve Projektelem helyszíne hrsz. Projektelem neve Projektelem helyszíne hrsz Projektelem neve Projektelem helyszíne hrsz

ERFA

Városi funkciót erősítő ERFA

Közösségi célú ERFA

Közszféra funkcióit erősítő ERFA

Lakás célú

ESZA-típusú „Soft” tevékenység tevékenység

ERFA

ERFA

ERFA

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott

21

4. táblázat: Összefoglaló indikátor tábla (3. táblázat alapján) A célokhoz rendelt mutatók mellett, valamint a pályázati és tervezési felhívásokban előírt kötelező indikátorok továbbá a minimális bázis és célértékek vállalása mellett szükséges minden tevékenységre vonatkoztatva szerepeltetni számszerűsített output mutatót. Ezen felül természetesen a projektgazda opcionálisan többletvállalásokat tehet az eredményekre és a fejlesztés hatásaira vonatkozóan, ez azonban nem elvárás. Felhívjuk a projektgazda figyelmét, hogy az alábbi indikátor táblázat tartalmazza mind a funkcióbővítő célú, mind a szociális célú rehabilitáció indikátorait. A projekt előkészítése során a Pályázati, ill. a Tervezési Felhívás határozza meg, hogy mely indikátorokat kell kötelező jelleggel megjeleníteni az egyes projektek esetében. Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

A támogatással érintett területen telephellyel eredmény rendelkező vállalkozások számának növekedése Városrehabilitációs beavatkozások által érintett output terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált output városrészeken Megtartott munkahelyek eredmény száma Teremtett munkahelyek eredmény száma Teremtett munkahelyek eredmény száma – nők A program hatására teremtett főállású új eredmény munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma Új városi funkciók betelepedése/ eredmény a fejlesztés nyomán

Mértékegység

Bázis- Minimálisan érték elvárt célérték, amennyiben a pályázati felhívásban rögzített

db

0

ha

0

fő

0

fő

0

fő

0

fő

0

Célérték elérésének időpontja

Célérték a Célérték az 5 Mutató megvalósí- éves kötelező forrása tási időfenntartási szak időszak végén végén

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

fő

db

0

22

Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

Mértékegység

Bázis- Minimálisan érték elvárt célérték, amennyiben a pályázati felhívásban rögzített

eredmény

TJ

0

Célérték elérésének időpontja

Célérték a Célérték az 5 Mutató megvalósí- éves kötelező forrása tási időfenntartási szak időszak végén végén

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

elérhető (köz- és profitorientált) új típusú

szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen

Az új funkciók, szolgáltatások megnevezésével

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás3

További szakmai indikátorok: Mutató neve

Mutató típusa Mérték- Bázis- Minimálisan egység érték elvárt célérték, (output/ amennyiben eredmény) pályázati felhívásban rögzített

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a eredmény projekt által érintett településrészen

db

0

m2

0

Célérték elérésének időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az Mutató forrása 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

A megerősített funkciók, szolgáltatások megnevezésével

Létrehozott munkavégzésre használt hasznos nettó alapterület (iroda, kiskereskedelmi egységek, szolgáltató egységek, piac, stb.) nagysága. Tételesen felsorolva.

3

output

Az indikátor értékének megadása akkor kötelező, ha vállalt olyan tevékenységet, amelyre vonatkoztatható.

23

Mutató neve

Mutató típusa Mérték- Bázis- Minimálisan (output/ egység érték elvárt célérték, amennyiben eredmény) pályázati felhívásban rögzített

Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület eredmény nagysága Tételesen felsorolva Támogatással felújított output lakások száma Támogatással felújított önkormányzati bérlakások output száma A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok output újrahasznosítása A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a eredmény projekt által érintett akcióterületen Beruházásba bevont eredmény magántőke nagysága Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont output hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi akciókban output résztvevők száma A szociális rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl. 2009-ben RÁT, RGYK)

hatás

részesülők lakásszámhoz viszonyított aránya a települési/kerületi átlaghoz képest Akadálymentesített output épületek száma

m2

0

db

0

db

0

m2

0

Célérték elérésének időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az Mutató forrása 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

% Ft

0

fő

0

fő

0

%

0

db

0

24

Mutató neve

Mutató típusa Mérték- Bázis- Minimálisan (output/ egység érték elvárt célérték, amennyiben eredmény) pályázati felhívásban rögzített

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények output száma A fejlesztéssel létrejövő új output épület, épületrész nagysága Azbesztmentesített output épületek száma Megnövekedett zöldfelület output nagysága Megújított zöldfelület output nagysága Támogatásból felújított tárgyi építészeti, műemléki output értékek száma Funkcióváltással felújított output / barnamezős területek eredmény nagysága Megépített kerékpárutak output hossza4 Meglévő kerékpárforgalmi output létesítmény korszerűsítése A kijelölt egyéb output kerékpárforgalmi létesítmények hossza5

db

0

m2

0

db

0

m2

0

m2

0

db

0

ha

0

km

0

Célérték elérésének időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az Mutató forrása 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

km km

A táblázat további sorokkal bővíthető.

4 Kerékpárút (19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet alapján): Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak (ideértve a gyalogosok és a kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog- és kerékpárutakat is). 5

A kijelölt kerékpárforgalmi létesítmények hossza azon létesítmények teljes hosszát jelenti, melyeken a kerékpáros közlekedés számára ajánlott útfelületet a kerékpárosok mellett más járművek is igénybe vehetik. Ebben az esetben az út burkolata nem kizárólag (gyakran nem is elsősorban) a kerékpárosok számára épült, a kerékpárosok helyét, jelenlétét az úton piktogram, burkolati jel vagy jelzőtábla jelzi. Az útvonalak mentén függetlenül attól, hogy egy vagy kétirányú kerékpárforgalom helye kerül kijelölésre, az útvonal hossza egyszer veendő figyelembe. Ha a két irány levezetése és hossza egymástól eltér, akkor a 2 irány átlagát kell figyelembe venni.

25

5. táblázat: A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása (Projektelemenként kell elkészíteni a projektelem tartalmára vonatkozó teljes részletességgel. A táblázat a 3. táblázat kibontását jelenti a párhuzamosan megvalósuló magánbefektetés részletezése nélkül.) Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

Utca:

Házszám:

Helyrajzi szám:

-

Itt szükséges arra is kitérni, hogy beruházás esetében mekkora területen/felületen történik beavatkozás, milyen részelemei vannak a beavatkozásnak, és mi konkrétan a beavatkozás tartalma

Év: Év:

Hónap: Hónap:

Nap: Nap:

26

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

27

3.4.2. Szinergia vizsgálat A ROP pályázat keretében az akcióterületen tervezett beavatkozások (beleértve esetlegesen funkcióbővítő rehabilitáció esetében a projekt összesített támogatási arányába beleszámító magánerős fejlesztéseket), a megelőző városrehabilitációs beavatkozások, és a támogatott projekttel párhuzamosan zajló fejlesztések összefüggéseit, szinergikus hatásait szükséges bemutatni ebben a fejezetben. Itt szükséges kitérni a beavatkozások térbeli összefüggéseire, arra, hogyan épülnek egymásra az akcióterületen tervezett egyes beavatkozások, hogyan járulnak hozzá azok együttesen a fejlesztéshez, melyek azok a hatások, amelyek önmagukban egyedi projektként nem lennének elérhetőek. 3.4.3. Bevonandó érdekében

partnerek

a

megvalósítás

és

fenntartható

üzemeltetés

Ebben a fejezetben szükséges bemutatni a bevonandó partnereket (mind a konzorciumi, mind az egyéb megállapodás alapján a projektben résztvevő partnereket) mind az akcióterületi tervezés, mind a végrehajtás és fenntartás vonatkozásában, annak pontos bemutatásával, hogy az egyes szakaszokban milyen feladatot látnak el, és melyik projektelem vonatkozásában. 6. táblázat: A konzorciumi partnerek bemutatása Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: A konzorciumi partnereket a fenti táblázat segítségével kell jellemezni. Az egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, de nem konzorciumi szintű partnerekről rövid Funkcióbővítő rehabilitáció esetén ajánlás, szociális leírást kell adni6. városrehabilitáció esetén kötelezettség a projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű „támogatói csoportot” létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport tagjai közt lehetnek konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. A támogatói csoporttal kapcsolatos látszólag szigorú előírásokra azért van szükség, mert egy szociális városrehabilitációs projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. A támogatói csoportot az önkormányzat hozza létre.

6 Konzorciumi partner az lehet, aki végső kedvezményezettként támogatást aktivál, azaz tulajdonán (legalább 10 évig tartó bérletén) beruházás történik, illetve ESZA típusú támogatás lehívására lesz jogosult.

28

A támogatói csoport létrehozásának célja, hogy a szociális célú városrehabilitáció szociális céljainak megvalósulását biztosítsák. Feladatuk a mindkét típusú fejlesztés vonatkozásában a városrehabilitációs projekt szociális tartalmának kidolgozása, a projekt társadalmi bevonásának biztosítása. A támogatói csoport nem formalizált szervezet, hanem együttműködő fórum. A tagok megállapodásban rögzítik együttműködési szándékukat, céljaikat, tevékenységüket. Az ülésekről emlékeztetőt készítenek, amelynek a benyújtásig megtörtént egyeztetéseiről készült dokumentumokat a projektjavaslathoz csatolni szükséges (a benyújtásig legalább az alakuló ülésnek meg kell történnie, amelyen legalább az akcióterületi fejlesztés tartalmának ismertetése és elsődleges vélemény kikérésének meg kell történnie). A támogatói csoportok összetétele akcióterületenként változó, azon szervezetek, intézmények, szakértők lehetnek a tagjai, akik hozzá tudnak járulni az akcióterületi tervek „soft” (elsősorban szociális) tartalmának kialakításához, megfelelő tapasztalattal rendelkeznek, legitim módon képviselik a célcsoportot, vagy egy szegmensét, kompetenciával rendelkeznek a megvalósítást, végrehajtást illetően. Ilyen szervezet példa jelleggel a szociális, oktatási, foglalkoztatási téren működő civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, nonprofit gazdasági társaságok, önkormányzati vagy költségvetési fenntartású intézmények, stb. Optimális esetben a támogatói csoport nem nagyobb 10 főnél az operativitás érdekében, de ha szükséges, nagyobb létszámú támogatói fórum is működtethető. Minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a támogatói csoport működőképes és hatékony formáció maradjon. A támogatói csoport tagjai biztosítani tudják, hogy a projektfejlesztés során felmerülő javaslatok közül azok kerüljenek beépítésre, melyek megvalósítása lehetséges és működőképes az adott akcióterületen. A támogatói csoport tagjai mobilizálni tudnak érintett csoportokat, meg tudják határozni az akcióterületi fejlesztés szükségleteit, hozzájárulnak az akcióterületi terv tartalmának véglegesítéséhez és megvalósításához, és garanciáját jelentik a projekt által elért eredmények fenntarthatóságának. A támogatói csoportnak fontos szerepe van a célcsoport elérésében, megszólításában, és a projekt ESZA típusú programjainak kommunikációjában, az eredmények elterjesztésében. Visszacsatolói fórumként is működik, a célcsoport szükségleteit, igényeit beépíti a programokba. Emellett a támogatói csoport mobilizálja a döntéshozókat és intézményi szereplőket is. A támogatói csoporttal szemben nem elvárás, hogy önálló tanulmányt készítsen. A támogatói csoport munkájának eredménye a városrehabilitációs projekt szociális – képzési – foglalkoztatási – közösségi programja, amely hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez. Ez a program szervesen illeszkedik az akcióterületi tervbe, annak részeként jelenik meg. Természetesen a támogatói csoportnak lehetősége van szociológiai tanulmányok és felmérések készítésére, ezek elszámolhatósága esetében azonban ebben a kérdésben a pályázati illetve a tervezési felhívás az irányadó. A támogatói csoport munkájának eredménye a társadalmi bevonás és a projekt társadalmi eredményeinek fenntarthatósága is. A támogatói csoport lehetséges tagjai és azok szerepe pl. a következő lehet: •

Az akcióterületen lévő oktatási intézmények, pl. óvoda, általános iskola, melynek munkatársai a többnyire akcióterületről járó diákok délutáni foglalkozásaihoz, képességfejlesztési programjaihoz, egyéni felzárkóztatásához tudnak hatékonyabban hozzájárulni a „soft” programok segítségével.

•

Az akcióterületen lévő közösségi intézmények, pl. művelődési ház, sportcentrum, idősek otthona, melynek munkatársai már tapasztalatokkal rendelkeznek az akcióterületen élők igényeiről, és a „soft” programok keretében lehetőségük nyílna a gyengébb fizetőképességű lakossági rétegek programokba való bekapcsolására.

29

•

Egyes városi/kerületi szinten működő önkormányzati intézmények (pl. családsegítő szolgálat), melynek munkatársai a „soft” programok keretében fokozott, egyénre és családra szabott szociális ellátást, életviteli tanácsadást tudnának biztosítani.

•

Városi/kerületi, esetleg akcióterületi szinten működő civil szervezetek, pl. ifjúsági szervezetek, hátrányos helyzetű családokat támogató szervezetek, kulturális szervezetek. A civil szervezetek képesek az intézményi megoldásokhoz képest rugalmasabb lehetőségeket kínálni, életmintákkal szolgálni, ezért a „soft” programok keretében hatékonyabban juthatnak el olyan társadalmi rétegekig, amelyeket a hagyományos önkormányzati szociális szolgáltatások nem érnek el.

Mind a funkcióbővítő célú, mind a szociális célú városrehabilitáció esetén szükséges összefoglaló leírása és dokumentálása annak, hogyan valósult meg az érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők és további intézmények bevonása, hogyan történt a lakosság bevonása és hogyan kívánják folyamatos bevonásukat biztosítani. Tervezik-e a bevonás intézményesítését, milyen lépéseket tett az önkormányzat a tervezett fejlesztések társadalmasítása, megismertetése, hozzáférhetősége érdekében (pl. dokumentumok honlapon történő közzététele, lakossági és egyéb fórumok, Internetes fórum, „ügyfélszolgálat” sajtócikkek, hirdetések, riportok, stb.). Szükséges bemutatni a partneri egyeztetésen elhangzott módosító javaslatok kezelésének módját, indokolni az elutasítást, illetve bemutatni az elfogadott módosító javaslatok beépítését. 3.4.4. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Kérjük jelezni, hogy mely alább felsorolt feladat mely tevékenységhez kapcsolódik. Ez történhet szövegesen az egyes ellátandó feladathoz kapcsolódóan, vagy táblázatos formában az alfejezet végén. •

A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok

A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához szükséges lehet az önkormányzat, vagy fejlesztő társasága számára új területek megszerzése. Tipikus példája ennek egy tervezett utcanyitás, vagy egy meglévő utca szabályozási szélességének megnövelése. Az akcióterületi tervben meg kell határozni helyrajzi számmal azokat az ingatlanokat, ingatlanrészeket, melyek megszerzése nélkülözhetetlen a megvalósításhoz, és amelyeket a pályázó meg kíván vásárolni a pályázat keretében. Továbbá itt kell meghatározni azokat az ingatlanokat is, melyek esetében telekalakítás válik szükségessé a tervezett fejlesztések megvalósítása érdekében. Be kell mutatni a telekalakítás ütemezését és a szükséges tulajdonviszony-rendezés, adás-vétel lépéseit. •

Terület-előkészítési feladatok

Az adott területen lehetnek olyan magas- és mély építmények, melyek elbontása, áthelyezése szükséges a tervezett beavatkozások megvalósításhoz, mely feladatokat javasolt számba venni. •

Az akcióterületen belüli közlekedési-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A településrendezési tervnek megfelelően tételesen meg kell határozni az útépítési és közműépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben), külön a felújításra és külön az új építésre vonatkozóan. A számítást olyan bontásban kell elvégezni, hogy annak alapján a költségek számíthatóak legyenek. Továbbá javasolt a tervezett fejlesztések ütemezésénél figyelembe venni a piaci igényeket és a finanszírozási lehetőségeket. •

Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

Előfordulhat, hogy olyan fejlesztések végrehajtása is szükségessé válik, amelyek az akcióterületen kívül lennének (például egy feltáró út megépítése, egy közműgerincvezeték bővítése, vagy egy hiányzó kerékpárforgalmi hálózat elemnek, összeköttetésnek a kiépítése előfeltétele lehet bármilyen fejlesztésnek az akcióterületen),

30

ez esetben azonban szükséges az akcióterület határainak kiterjesztése, hogy minden beavatkozás az akcióterület határain belül történjen. Ezen fejlesztések esetében is tételesen meg kell határozni az útépítési és közműépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben). •

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A rendezési terv szerinti zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken általában a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik, ezért tételesen meg kell határozni a fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket (m2-ben) és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát. •

A kármentesítési tevékenység

A kármentesítés témakörében részletes dokumentumok találhatók a Környezetvédelmi és Amennyiben az Vízügyi Minisztérium honlapján (http://www.kvvm.gov.hu/). akcióterületen szennyezett terület található, abban az esetben a pályázat részét képezhetik a kármentesítéssel kapcsolatos feladatok: tényfeltárás és műszaki beavatkozás. A kármentesítés részeként elvégzendő tevékenységeket részletesen be kell mutatni. A kármentesítési tevékenység leírásánál térjen ki a következőkre: o Mutassa be, hogy a pályázat illeszkedik a 219/2004. kormányrendeletben és az illetékes környezetvédelmi kármentesítési határozatában foglaltakhoz.

(VII.21.) hatóság

o Ismertesse a tervezett projekt fő lépéseit és fejtse ki azok tartalmát! o Adja meg a kármentesítésre kerülő terület nagyságát (mértékegység: ha, m2)! •

Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

(szuperstruktúrák)

Szükséges lehet a városfejlesztési akció végrehajtása során a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése vagy a város turisztikai vonzerejének elősegítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja vagy újonnan történő megépítése. Ugyancsak szükséges lehet például nemzeti vagy európai építészeti örökség, illetve a világörökség részét képező épületek, műemlékek felújítása, konzerválása. Az akcióterületen lévő, jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemeket is be kell mutatni. A településrendezési tervnek és az egyes létesítményekre vonatkozó építészeti-műszaki előterveknek, illetve engedélyezési terveknek megfelelően létesítményenként tételesen meg kell határozni az összes építhető szintterületet (m2-ben) és a funkcionális programot, külön a felújításra és külön az új építésre vonatkozóan. A tervezett fejlesztéseknek tartósan fennmaradó, valós igényeken kell alapulniuk, ütemezésüknél figyelembe kell venni a finanszírozási lehetőségeket és a fizetőképes keresletet. •

Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja

Szükséges lehet a városfejlesztési akció végrehajtása során, például a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése, a lakáspiaci mobilitás elősegítése, a városfejlesztési akció előrehaladásának támogatása vagy a város gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében, önkormányzati tulajdonú lakások, lakóépületek rehabilitációja vagy építése bérbeadás céljából, szociális rehabilitációs indokkal vagy anélkül is. Az ilyen esetekben a településrendezési tervnek és az egyes létesítményekre vonatkozó építészeti-műszaki előterveknek, illetve engedélyezési terveknek megfelelően épületenként tételesen meg kell határozni az összes építhető szintterületet (m2-ben) és a funkcionális programot, külön a felújításra és külön az új építésre vonatkozóan. A

31

tervezett fejlesztéseknek tartósan fennmaradó, valós igényeken kell alapulniuk, ütemezésüknél figyelembe kell venni a finanszírozási lehetőségeket és a fizetőképes keresletet. •

Építési, telekalakítási feladatok

Az építési vállalkozások, ingatlanfejlesztők építési projektjeinek megvalósításához a közszféra fejlesztéseinek kell megteremteniük a piacképes projektek előfeltételeit. A városi szövet átfogó megújítása mellett ez a városrendezési terv szerinti új építési lehetőségek, építési telkek kialakítását is jelenti a városfejlesztési akció tervének megfelelően. •

Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint

•

Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában

•

Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában

3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Külön jelezni kell, hogy mely fejlesztések valósulnak meg: • az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan, a ROP támogatás segítségével vagy anélkül – ezeket a projekteket a fenti fejezethez illeszkedően, a 3. számú táblázat kitöltésével kell kidolgozni; • az akcióterületi fejlesztés hatásaként – indikatív leírás ebben az alfejezetben (7. számú táblázat kitöltésével). A rendezési tervben foglaltakkal összhangban kell meghatározni, hogy az akcióterület fejlesztése során milyen feltételekkel nyílik lehetőség építési, felújítási, átalakítási, bővítési tevékenységre a magánbefektetők számára. A feltételeket úgy kell kialakítani, hogy a magánbefektetők által megvalósítandó ingatlanfejlesztési projektek értékesítésre szánt termékeit (pl. társasházi lakás; vagy szálloda, vendéglátóegység üzemeltetése, üzletek) a vállalkozó várhatóan el tudja adni a tervezett piaci feltételek mellett. A piaci igények elemzése abban segíti az önkormányzatot, hogy ne kerüljön egyoldalú és piaci szempontból megalapozatlan fejlesztések erőltetésének csapdájába. Amennyiben olyan feltételek maradnak a magánbefektetők részére, hogy azok által nem érhető el tisztességes haszon, úgy meghiúsulhat a vállalkozók által tervezett projektek megvalósítása, vagy a már elkészült projektek veszteséget hozhatnak. A fejezetben javasolt leírni, hogy az akcióterületen milyen feltételekkel (funkciók, beépíthetőség paraméterei) kívánja az akcióterületi terv ösztönözni a magánszféra fejlesztéseit, valamint meg kell becsülni, hogy mely funkciók kapcsán milyen értékű (teljes beruházási költségű) magán befektetést vár az önkormányzat a pályázata, illetve a közszféra fejlesztési programjának megvalósítása nyomán. Továbbá amennyiben ismertek az akcióterületen nyilvános fejlesztési szándékok, javasolt azokat is leírni e fejezetpontnál, illetve a beruházó szándéknyilatkozatával jelezni a tervezett beruházás tartalmát, bekerülési költségét és a megvalósítás idejét.

32

Az ismert és várt beavatkozásokat az alábbi struktúrában javasolt leírni: 7. táblázat: Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán (itt jelennek meg az akcióterületen megvalósuló további magánerős fejlesztések, kiemelt projekteknél pedig az összesített támogatási arányba beszámító kísérő magánerős fejlesztés is) Projekt neve

Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne

Projekt gazda

Előkészítettség

3.6. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen.

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

közszféra

által

Egy terület átfogó fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása általában hosszú éveket vesz igénybe, ezért elképzelhető, hogy a tervezett pályázat eredményeként még nem valósul meg teljesen az akcióterületi terv. Kérjük, hogy az alábbi kategóriáknak megfelelően és a tervezett finanszírozási forrásokat megjelölve 8. számú táblázatban foglalja össze a megvalósítani kívánt projekteket, tevékenységeket. Az alábbi program a közszféra, konkrétan az önkormányzat, valamely intézménye, vagy fejlesztési társasága által tervezett projektek megvalósításának időbeli ütemezése és finanszírozási forrása alapján tartalmazza a tevékenységeket. Ez a program azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyeket az akcióterületen •

2007-2013 között egyéb (pl. turisztikai, közoktatási, szociális célú) állami (EU-s) támogatás elnyerése esetén kívánnak megvalósítani;

•

2007-2013 között kizárólag saját forrásból terveznek megvalósítani;

•

2007-2013-as tervezési időszakon túl terveznek megvalósítani.

Kérjük, mutassa be az akcióterület közelében tervezett tevékenységeket is, amennyiben ezek szervesen kapcsolódnak az akcióterületen tervezett fejlesztésekhez (pl. feltáró utak kiépítése). A projekteket az alábbi struktúrában javasolt röviden leírni. 8. táblázat: Kapcsolódó fejlesztések (a pályázaton megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen)

kívül

a

közszféra

által

Megvalósítás alatt lévő projekt (a táblázat sokszorosítható) Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége Tervezett és lehetséges projektek (a táblázat sokszorosítható) Projekt Projekt Projekt Projekt

neve rövid leírása helyszíne gazda

33

Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége 3.7. A tervezett fejlesztések várható hatásai A hatáselemzés a teljes akcióterületi fejlesztésre készül. Ugyanakkor jelezni kell, hogy mely hatások relevánsak kiemelten a ROP által támogatott fejlesztés esetén, és részletesen szükséges bemutatni azokat. A pályázat és az akcióterületi terv megvalósításától elvárt hatásokat az akcióterület vonatkozásban és esetleg a település egésze és térsége viszonyításában javasolt bemutatni. A fejezetet a támogatás nyújtása során elvárt hatások alapján kell elkészíteni. Amennyiben lehetséges számszerűsítse a hatásokat. • Társadalmi-gazdasági hatások A pályázat és az akcióterületi terv megvalósításától elvárt hatásokat az akcióterület vonatkozásban és esetleg a település egésze és térsége viszonyításában javasolt bemutatni. A fejezetet a támogatás nyújtása során elvárt hatások alapján kell elkészíteni. A kitűzött célokon túlmutatva kell leírni az akcióterületi tervnek az akcióterületen a fenntartható munkahelyek létrehozásához, a helyi, iparűzési adók növeléséhez, a vállalkozások számának bővítéséhez, illetve bevételük növeléséhez, valamint a lakosság jövedelmének növekedéséhez és társadalmi kohézió erősítéséhez kapcsolódó várt hatásait. Egyedi, bevételt termelő projektek esetén szükséges a várható pénzügyi és gazdasági megtérülést számolni. Jelentős területfelértékelő beavatkozások esetén vizsgálni kell a program lakossági mozgásokra gyakorolt hatását. Az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági vizsgálatokhoz kapcsolódó adat és indikátorszolgáltatás elegendő, ha a projektadatlapban jelenik meg, az akcióterületi tervben elégséges a hatások szöveges bemutatása. • Esélyegyenlőségi hatás A fenntartható településfejlesztésnek szerves részét képezi a társadalmi kohézió erősítése. A településrehabilitáció felöleli a fizikai rehabilitáción túl a helyi foglalkoztatás és a közösségfejlesztés előmozdítását a változó demográfiai struktúrákat figyelembe vevő, a lakosság szolgálatában álló szolgáltatásokról való gondoskodást. A társadalmi kohézió gyakran mélyen gyökerező problémái fényében fontos, hogy a településrehabilitáció elősegítse a legelmaradottabbak gazdasági, társadalmi és kulturális integrációját, előmozdítsa az alapvető szolgáltatások elérhetőségét és a hozzájuk való hozzáférést, megerősítse a biztonságot. Az akcióterületi tervekben minden esetben érvényesülnie kell a következő alapelveknek: o A projekt nem járulhat hozzá a város más területein az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez. Ennek megfelelően jelentős területfelértékelő (piaci hatásokat generáló funkcióbővítő) beavatkozások esetén vizsgálni kell a program lakossági mozgásokra gyakorolt hatását, tehát be kell mutatni, hogy a terület felértékelődése várhatóan hogyan fog hatni az alacsonyabb státuszú lakosság költözési hajlandóságára, illetve ha a lakossági mozgást tudatos önkormányzati politika (költöztetés, bérlakások elidegenítése) kíséri, akkor ezen politika kiszorítási hatásait hogyan kívánja az önkormányzat mérsékelni. o A fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesülnie kell az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások (közszolgáltatások, szociális ellátások, stb.) rendszeréhez való hozzáférésnek, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség.

34

o A tervezett közösségi, és képzési foglalkoztatási programok hozzá kell, hogy járuljanak a terület szociális problémáinak kezeléséhez. Az akcióterületi terv esélyegyenlőségi hatásainak vizsgálata során a következő szempontok vizsgálatával javasolt bemutatni a tervezett fejlesztés esélyegyenlőség kritériumainak való megfelelését: o

a tervezett tevékenységek miként szolgálják az esélyegyenlőséget, értve ez alatt pl. a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését, a fogyatékkal élők közlekedését, napi életvitelét.

o

a tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján. (pl. közhasznú foglalkoztatással);

o

infokommunikációs akadálymentesítés valósul meg;

o

a megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van;

o

a projekt olyan szolgáltatást, képzéseket, akciókat és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra;

o

a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket;

o

a beavatkozás eredményeként létrejött munkahelyek keretében lehetőség szerint részmunkaidős/ távmunkában történő foglalkoztatás is megvalósul (részmunkaidős foglalkoztatottak száma vagy Távmunkában foglalkoztatottak száma).

Az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelező indikátor: akadálymentesített épületek száma. • Környezeti hatások Vegye számba a környezeti hatásokat, ne csak a környezet állapotát pozitívan befolyásoló, hanem azt negatívan is érintő hatásokat is. A negatív hatások kapcsán térjen ki azokra a tervezett tevékenységekre, vagy szabályázási elemekre, melyek megvalósításával ellensúlyozni kívánja a negatív környezeti hatású fejlesztéseket. Kötelező fenntarthatósági indikátorok: Az alábbi indikátorok esetében az akcióterületi projektre vonatkoztatva szükséges kiindulási és célértéket meghatározni: A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vettek száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma

eredmény

TJ

hatás

t

output

t

output

fő

output

db

Ahhoz, hogy fenntartható településfejlesztés valósuljon meg, az alábbi alapelveket kell szem előtt tartani: o A települési struktúrát, a közlekedési vonalakat és a mezőgazdasági-, ipari tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy teret hagyjanak a társadalom alapját képező mezőgazdaságnak, illetve a természeti környezetnek. o A CO2 kibocsátás csökkentése során alapvető cél a nem megújuló energiaforrások használatának csökkentése (nem a megújuló energiaforrás használat növelése).

35

o A javasolt intézkedések hatását teljes életciklusuk alatt kell figyelembe venni. (A gépészeti berendezések élettartama 20-30 év, az épületek élettartama 35-80 év, a településszerkezet alakításának hatása 100-500 év.) o A belső tér hőkomfortjának biztosítása során törekedni kell a környezet és az épület által létrehozható mikroklíma optimalizálására, hogy az épített környezet energiaigénye minél kisebb lehessen. o A települési vízgazdálkodás kérdését kiemelt, átfogó kérdésként kezeljük, mivel a települések mikroklímáját a várhatóan egyre kevesebb mennyiségű víz alapvetően meghatározza. A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek a közlekedés, környezetvédelem, területhasználat és városszerkezet, valamint a várospolitika stratégiai iránya. Ezért az akcióterületi terv fenntarthatóságának vizsgálatakor ezekre a területekre kell különös figyelmet fordítani. Közlekedés: o tömegközlekedés elérhetősége növekszik, használatát ösztönzi a fejlesztés; o városi átmenő forgalom csökkentése elkerülő útvonalak révén; o környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése; o gépkocsi használat csökkentése az akcióterületen; o a létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedés történik. Környezeti minőség: o környezettudatos magatartás ösztönzése (akciók, képzések, tájékoztatók, stb.), nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés; o ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása (pl. BAT által); o veszélyes hulladékok arányának mennyiségének arányában;

csökkentése

a

keletkezett

összes

hulladék

o talajszennyeződések, barnamezős területek kiváltása, kármentesítése és hasznosítása, a szennyezettségi állapot csökkentése (amennyiben releváns); o energiagazdálkodás, energiafelhasználás, hőellátás, hőveszteségek; o megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül; o hasznosításra átadott hulladék arányának növelése; o összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése. Zöldfelület-gazdálkodás: o Zöldfelület minőségi fejlesztése (pl. az őshonos növényfajok7, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók alkalmazásával); o Élő utcák fejlesztése belterületen; o A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg.

7

A támogatott projekt keretében megújuló közterületek vonatkozásában a telepített növényekről egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, hogy őshonos növényfajok kerülnek alkalmazásra, így a pályázathoz tételes kimutatás benyújtása szükséges a telepített növényzetről a növények rendszertani megnevezésével

36

Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok: Az alábbi indikátorok esetében a kiindulási és célértéket az önkormányzatra vonatkoztatva szükséges kitölteni:

Mutató neve

Típus Bázisérték Mérték- (output/ egység eredmény)

Minimálisan elvárt célérték

Célértéke elérésének időpontja

Célérték a Célérték a projekt fenntartási megvalósítási időszak időszak végén végén

Mutató forrása

teljes m3 vízfelhasználás Fajlagos vízfelhasználás termelés v. mértéke szolgáltatás változó egysége teljes energiafelhasz- kWh Fajlagos energiafelhasználás nálás mértéke termelés v. szolgáltatás változó egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának t/év mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő t hulladék Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke összes hulladék t mennyisége Kistérségben élő foglalkoztaA kistérségben élők tottak száma fő foglalkoztatottságának mértéke a foglalkoztatottak száma fő Tudásmegosztásban fő/év A fenntarthatósággal résztvevők kapcsolatos száma tudásmegosztáson részt vett össz munkavállalók száma munkavállalói fő/év létszám Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező db épületek száma Akadálymentesített épületek db száma

37

3.8. Kockázatok elemzése A kockázatelemzés a teljes akcióterületi fejlesztésre készül. Ugyanakkor jelezni kell, hogy mely kockázatok relevánsak kiemelten elsősorban a ROP által támogatott fejlesztés esetén, és részletesen szükséges bemutatni, hogy milyen intézkedések történnek annak kiküszöbölésére. A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják (megvalósítás és üzemeltetés). Cél annak vizsgálata, hogy az akcióterületi terv által megvalósítani kívánt tevékenységekben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás gazdasági és pénzügyi eredményeit, illetve megvalósíthatóságát. Egy projekt, akcióterületi fejlesztés bizonytalansági tényezői (különösen „romlása” a várható helyzethez viszonyítva) széles kört alkotnak, ilyen tényezők lehetnek pl.: megvalósítási idő, környezeti hatások, a kereslet technológiai fejlődés, partnerkapcsolatok, szervezet működésével kapcsolatos megállapításaival - üzemeltetési modell, költségek, jogi környezet stb.

a helyzet kockázatai változása, elemzések

El kell végezni a kiválasztott változat részletes kockázatelemzését alkalmazva és számszerűsítve legalább az alábbi kockázatokat: •

műszaki kockázatok (előkészítés, technikai károk, stb.);

kivitelezés

kockázatai,

•

jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi kibocsátási határértékek változása, stb.);

•

társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.);

•

pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági üzemeltető kiválasztása, stb.);

•

intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.).

környezet,

szempont

meghibásodások,

szabványok

(díjfizetési

változása,

hajlandóság,

9. táblázat: Kockázatok A felmerülő kockázatokat az alábbi szempontok alapján javasolt elemezni: Kockázat megnevezése

Valószínűség Hatás (1-7)* (1-7)*

A kockázat kezelésének módja

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

* 1 – leggyengébb, 7 - legerősebb A kockázati tényező feltárását követően ki kell térni az egyes elemek bekövetkezésének elkerülésére, elemzésére is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy be kell mutatni, mit kell tenni annak érdekében, hogy a kockázatot csökkenteni lehessen.

38

10. táblázat: A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Az ütemterv részletes bemutatása a ROP pályázatra és kapcsolódó magánfejlesztésre vonatkozik az egyes projektelemekre lebontva. A tevékenységek ütemezése 2012

Már rendelke zésre áll I.

II.

III.

2013 IV.

I.

II.

III.

2014 IV.

I.

II.

III.

2015 IV.

I.

II.

III.

IV.

Előkészítés IVS, ATT Műszaki tervek Tanulmányok, felmérések, üzleti terv Feltételes közbeszerzés Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Gazdasági funkció Tevékenység I. Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység …

39

A tevékenységek ütemezése 2012

Már rendelke zésre áll I.

II.

III.

2013 IV.

I.

II.

III.

2014 IV.

I.

II.

III.

2015 IV.

I.

II.

III.

IV.

Közösségi funkció Tevékenység I. Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység … Közterületi (városi) funkció Tevékenység I. Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység … Közszféra funkció Tevékenység I. Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység … Kiegészítő („soft”) elemek (ESZA típusú) Tevékenység I.

40

A tevékenységek ütemezése 2012

Már rendelke zésre áll I.

II.

III.

2013 IV.

I.

II.

III.

2014 IV.

I.

II.

III.

2015 IV.

I.

II.

III.

IV.

Tevékenység II. Tevékenység III. Tevékenység … Közösségi programok Képzési – foglalkoztatási programok Kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú) Városmarketing akciók, egyéb fórumok, kampányok, akciók Kulturális programok, rendezvények

A táblázat szükség esetén további sorokkal bővíthető.

41

3.9. Az akcióterületi terv elkészítése partnerségi egyeztetések:

és

végrehajtása

során

lezajlott

Szükséges összefoglaló leírása és dokumentálása annak, hogyan valósult meg az érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők és további intézmények bevonása, hogyan történt a lakosság bevonása és hogyan kívánják folyamatos bevonásukat biztosítani. Tervezik-e a bevonás intézményesítését, milyen lépéseket tett az önkormányzat a tervezett fejlesztések társadalmasítása, megismertetése, hozzáférhetősége érdekében (pl. dokumentumok honlapon történő közzététele, lakossági és egyéb fórumok, Internetes fórum, „ügyfélszolgálat” sajtócikkek, hirdetések, riportok, stb.). Mutassa be a partneri egyeztetésen elhangzott módosító javaslatok kezelésének módját, indokolja az elutasítást, illetve mutassa be, hogyan kerültek beépítésre az elfogadott módosító javaslatok.

42

4. PÉNZÜGYI TERV A pénzügyi terv a beavatkozás típusokon alapul, azzal együtt formálódik iteratív jelleggel, mivel a költségek tervezése visszahathat a műszaki megoldásokra is. A pénzügyi terv nem egyszerűen egy költségkalkuláció, – mint egy hagyományos értelemben vett beruházási program – hanem a költségek és források összehangolásával előállított pénzügyi forgatókönyv, amely bemutatja, hogy a fejlesztési akció milyen finanszírozási feltételek között valósítható meg. 4.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve Az alábbiakban azoknak a költségtípusoknak a felsorolása történik meg, amelyek relevánsak az átfogó pénzügyi terv elkészítéséhez. A pályázó az általa megfelelőnek tartott formátumban mutatja be az átfogó pénzügyi tervet a teljes akcióterületi fejlesztésre vonatkozóan. A várható városfejlesztési kiadások meghatározása (példák a legjellemzőbb költségtípusokra, amelyek közül a relevánsakat kell szerepeltetni): Előkészítési költségek Ingatlan tulajdonszerzési költségek Az infrastruktúra építés–fejlesztés becsült költségei Egyéb terület-előkészítési költségek Magasépítési költségek -

közcélú létesítmények építésének, illetve rehabilitációjának költségei (ha az adott akcióterv esetében releváns);

-

önkormányzati tulajdonú lakóépületek építésének, illetve rehabilitációjának költségei (ha az adott akcióterv esetében releváns);

-

épületek értékesítési céllal végzett építésének, illetve rehabilitációjának költségei (ha az adott akcióterv esetében releváns);

-

magántulajdonú lakó és egyéb épületeken a közszféra támogatásával végzett építési, illetve épületrehabilitációs munkák költsége (ha az adott akcióterv esetében releváns).

Az építési lehetőségek kialakításának és értékesítésének költségei „Soft” projektek költségei (ERFA és ESZA típusú egyaránt) Szolgáltatások igénybevétele Projektmenedzsment költsége 4.2. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása A szükséges önkormányzati források meghatározása Közvetlen városfejlesztési értékesítéséből

bevételek

az

önkormányzati

tulajdonú

ingatlanok

A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai Egyéb külső források bekapcsolásának lehetőségei (pl. támogatások) 4.3. Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben) Az akcióterületi terv pénzügyi terve és a támogatásra szánt, véglegesen kijelölt projektelemek alapján kell elkészíteni a pályázat pénzügyi tervét a felhívás mellékleteként megjelent excel alapú költségtáblázatban. Külön jelölni kell azokat a 43

felmerülő költségeket, melyek nem számolhatóak el a támogatás során, mivel ezen költségekre is kell forrást találnia a pályázónak. A projekt keretében elszámolható illetve nem elszámolható költségek megbontását a pályázati felhívás projekt tartalmára vonatkozó speciális előírások fejezetének a helyiségek, épületrészek költségeinek arányosítására vonatkozó iránymutatás szerint kell meghatározni. Az ATT mellékleteként tervezői nyilatkozat formájában szükséges bemutatni a költség-arányosítás számítási módját, és az ez alapján elvégzett konkrét költségszámítást is. Abban az esetben is így kell eljárni, ha az adott létesítmény valamennyi költsége elszámolható, de az több funkciónak is helyt ad. Az Excel formátumú költségvetési táblázat pénzügyi elemzés munkalapjában (mely önálló, IH által kidolgozott kötelező mellékletként jelenik meg) szükséges megjeleníteni a magánerős beruházást is 0 Ft támogatástartalommal (amennyiben releváns az adott, elsősorban megyei jogú városok kiemelt projektjeinél). Források: Amennyiben az önrészt az önkormányzat hitelfelvétellel, vagy kötvénykiadással kívánja biztosítani, szükséges az ennek folyamatáról szóló információ. Amennyiben konzorciumi tagok vannak, szükséges annak bemutatása, hogy milyen módon biztosítják a saját forrást. Ha a konzorciumi tag társasház/lakásszövetkezet, szükséges annak bemutatása, hogy milyen módon biztosítja a tulajdonosok egyéni hozzájárulásának egy számlán való összegyűjtését. Továbbá szükséges a közgyűlési határozat, amelyben a lakóközösség dönt a projektben való részvételről. Amennyiben funkcióbővítő fejlesztés esetén társasház/lakásszövetkezet típusú gazdálkodó szervezetek a konzorciumi tagok, ismertetni szükséges, hogyan biztosítja azt a projekt, hogy az önálló konzorciumi tagok saját forrása az egy építési beruházásra vonatkozóan egy számlán jelenjenek meg.

44

5. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Az Akcióterületi terv megvalósításának felelőssége az érintett település önkormányzatáé. A pályázati forrásból megvalósuló programra a ROP IH megbízásából a Közreműködő Szervezet az önkormányzattal köt támogatási szerződést (TSZ) a támogatásnak az Akcióterületi Tervben jelölt céljainak szabályszerű felhasználására. Miután egy Akcióterületi Terv megvalósítása során többféle kedvezményezett (pl. önkormányzat, társasház, civil szervezet, vállalkozás) jelenhet meg a projektben, ezért meg kell határozni az egyes kedvezményezettek közti kapcsolatot. Egyértelművé kell tenni, hogy mely szervezetek mely projektelemek megvalósításért felelnek, hogyan szervezik az önkormányzat és az érintett szervezetek közti információáramlást, az önkormányzat miként biztosítja szabályossági, illetve a támogatás elszámolására vonatkozó felelősségét a végrehajtás folyamatában. Ezt a legkézenfekvőbb a menedzsment szervezeten keresztül koordinálni. Szükséges bemutatni a projekt menedzsment szervezetet, annak a projekt megvalósításában szerepet játszó kulcs-szakembereit, illetve a szervezetnek az érintett projekttípus megvalósításában szerzett korábbi tapasztalatait. A megyei jogú városokkal és a Közép-magyarországi Régió városaival szemben elvárás a városfejlesztő társaság létrehozása. Ez esetben az önkormányzat egy megbízási szerződés keretében megbízza a tulajdonában lévő társaságot a fejlesztések, így a pályázatban rögzített tevékenységek megvalósítására. A kis és középvárosok esetében a városi önkormányzat döntésének függvénye, hogy kíván-e városfejlesztő társaságot létrehozni, vagy más módon biztosítja a városrehabilitációs fejlesztés menedzsmentjét. Ennek lehetséges módja: o

Önkormányzati hivatalon belüli szervezet

Ez esetben az önkormányzat felelős osztályai felelnek az adott tevékenység megvalósításáért, a hivatal belső szabályzatainak betartása mellett. Ennek a megoldásnak kockázata, hogy merev szabályok, a nagy hivatali szervezet, bürokrácia és a folyamatos közgyűlési döntések lassíthatják a megvalósítás folyamatát. o

Önálló szervezet kialakítása

Ennek lehetséges formái: -

projektmenedzsment szervezet

-

meglévő önkormányzati céghez delegált feladatként (pl. vagyonkezelő, üzemeltető társaságokhoz)

-

városfejlesztő társaság

-

több település bevonásával felállított elsősorban kisebb városok esetében

menedzsment

szervezet

A fenti megoldások továbbá lehetővé teszik, hogy eseti alapon a felelős szervezetek külső szakértőket (pl. könyvvizsgáló, független mérnök) alkalmazzanak a projekt menedzsment tevékenységek megvalósítására. A városfejlesztő társaságok létrehozását és működtetését külön, a jelen módszertani útmutató mellékletét alkotó iránymutatás8 szabályozza, valamint további ajánlásokat tartalmaz a Városfejlesztési kézikönyv9. 8

A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás; www.nfu.hu

9

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által megjelentetett Városfejlesztési kézikönyv, 2009. január 28.

45

5.2. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként szükséges megvizsgálni) Az üzemeltetést, működtetést minden projektelemre szükséges elvégezni, ez alól kivételt csak a KKV által megvalósított gazdasági beruházások jelentenek, amelyeknél a hatékonyságot a piac követelményei biztosítják. Az üzemeltetés, működtetés költségeit szintén, a felhívás mellékletét alkotó excel alapú költségvetési táblázatban szükséges bemutatni. Szervezeti terv Az üzemeltetés és működtetés fontos eleme annak bemutatása, hogy milyen szervezeti keretek között valósul meg az adott projekt működtetése. Külön célszerű bemutatni, hogy ha egyes tevékenységek üzemeltetését bérbeadás útján kívánják biztosítani. Ebben az esetben írja le, hogy milyen módon kívánja érvényesíteni a verseny elveit a bérbeadás során, milyen módon választja majd ki az üzemeltetőt (pl. új üzemeltető esetén nyílt pályázat útján).

46

1.sz. melléklet

6. ÚTMUTATÓ A BRINGÁZZ A MUNKÁBA KAMPÁNYOK LEBONYOLÍTÁSÁHOZ

ÉS

BRINGASULI

Bringázz a Munkába A KHEM által kezdeményezett és a KKK által koordinált Bringázz a Munkába kampány települési eseményeinek költségeinek következő költségei számolhatóak el a projekt keretében, a nyilvánosság költségkeretének terhére: –

Kommunikáció, és kellékei (Szórólapok nyomtatása, grafikai munkái, Plakátok terjesztése, Szórólapok terjesztése, DM-levél készítés és kiküldés, Gerilla kampány, PR cikkek, riportok, PVC molinók legyártatása).

–

Események (sajtótájékoztató, kihelyezett ingyenes büfé, hangtechnika, speaker, BringaSuli pálya személyzettel).

kerékpár

szerviz,

A résztvevők elvárt száma a létesítendő kerékpárforgalmi létesítmény (útmutató szerint számított) potenciális napi felhasználóinak számának 5% (nagyvárosokban 1%). Potenciális napi felhasználónként 200 Ft, de összességében maximum 1 millió Ft számolható el ezen költségekre. BringaSuli A KHEM által kezdeményezett és a KKK által koordinált BringaSuli kampány települési oktatásának és eseményeinek költségeinek következő költségei számolhatóak el a projekt keretében, a nyilvánosság költségkeretének terhére; –

BringaSuli tantárgyi feladatok és kiadványok (városi rangú település esetén annak települési változata).

–

BringaSuli oktatók megbízási díja.

–

BringaSuli pálya személyzettel.

A résztvevők elvárt száma a létesítendő kerékpárforgalmi létesítmény (útmutató szerint számított) potenciális napi felhasználóinak 5%-a. Potenciális napi felhasználónként 200 Ft, de összességében maximum 1 millió Ft számolható el ezen költségekre. Mindkét eszköz alkalmazása esetén a megvalósítás megkezdése előtt egyeztetni szükséges a kritériumokról a KKK megbízott koordinátorával (Szabó Kristóf (KKK), 0630-291-9975, [email protected]). Fentiek elszámolásának feltétele a KKK-val lefolytatott előzetes egyeztetés dokumentálása! Az oktatók és az eszközök díjának javasolt tételes fajlagos összegéről, a kötelezően alkalmazandó módszertanról, arculatról is itt kaphat felvilágosítást.

47

2.sz. melléklet

7. A TÉRFIGYELŐ KAMERARENDSZEREK LÉTESÍTÉSÉVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT FŐBB MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A korszerű kamera rendszerek esetében elvárás a digitális technológiákra, nyílt ipari szabványokra, és IP infrastruktúrára épülés. A gyártó specifikus analóg/hibrid/digitális megoldások nem megfelelőek, mert mind az üzemeltetés, mind a fejlesztés, mind a más rendszerekkel történő integráció során erős korlátokat adnak. További hátrányuk a rugalmatlanságon túl, hogy a kisebb sorozat számok és a gyártói helyzeti előny miatt a rendszerek összköltsége is magasabb a szabványos megoldásoknál. Jelenleg már a rendszer megbízhatóság és technikai paraméterek terén sem biztosítanak előnyt, sőt gyakran kevésbé fejlett technológiát alkalmaznak. A biztonságtechnikai, rendszerirányítási és kamera rendszerek terén az ONVIF szövetség, illetve az általa meghatározott szabály és minősítési rendszer támogatottsága nagyon magas (385 tag, 2012. június 18.), ezért új beszerzéseknél ezen szövetség tagjainak technológiáit célszerű választani. Az ONVIF megfelelés tekintetében jelenleg (2012. június 18.) már elvárható, hogy a kamera és videó koder eszközök alapfunkcióikban (video stream, vezérlés) támogassák az ONVIF szerinti működést. Az elvi kompatibilitáson túl már kellően nagyszámú (összesen 1925 transzmitter és kliens) eszköznél megtörtént az ONVIF szerinti minősítés (conformant products), ezért indokolt esetek kivételével ONVIF tanúsítvánnyal rendelkező képforrás eszközök beszerezése javasolt. A szoftver rendszerek és rögzítők esetében az ONVIF jelforrások kezelése szükséges. Más rendszerekkel történő együttműködés és integrálás terén elengedhetetlen a rendszerhez szállított fejlesztői környezet (sdk), valamint pontosan specifikált adat kapcsolati interfészek megléte. (Elsődlegesen XML, SQL). Törekedni kell az ONVIF szabványok szerinti rendszer együttműködés képességére. A kamera rendszernek szabványos IP struktúrán kell üzemelnie. A meglévő rendszerek esetében integrálásakor, illetve bővítés esetén a szakmai feladat ellátására alkalmas és műszakilag költség hatékonyan üzemeltethető rendszerek cseréje nem szükségszerű. (Lehetséges az eszközök technológiai elöregedésének megfelelően részenként, vagy folyamatosan cserélni új technológiára.) Az üzemben tartott rendszereknél a kompatibilitást a korábbi rendszer meghagyása mellett annak kimeneti pontján a kamera képek és vezérlőjelek szabványos formátumra történő átalakítását biztosító rendszerrel (átjáró, gateway) célszerű biztosítani. A konverzió analóg rendszereknél nagy többségében jól megvalósítható. Az IP alapú, de gyártói szabvány szerint működő rendszereknél rendszer specifikus illesztés szükséges. Ezen esetekben fokozottan mérlegelendő, hogy a rendszer nem szabványos eszközeinek cseréje, vagy konverziója nyújt-e jobb megoldást. Minden rendszer (régi, bővített és új) esetében a szabványos formátumra konvertált, illetve rendelkezésre álló képjelek rögzítése javasolt. A rögzítők lehetőleg a lokális központokban kerüljenek elhelyezésre, mert így optimalizálható a hozzáférés megbízhatósága és a hálózati infrastruktúra igénybevételének minimalizálása. Részletek: Fizikai hálózati struktúra elvárások: -

IPV4 (IPV 6 megfeleléssel és támogatással) intranet elsődlegesen (Ethernet struktúra). Internet szegmensek bevonása esetén VPN kialakítás és kötelezően titkosított átvitel. (IPSEC DES3). Csak intranet struktúra alkalmazásakor jelenleg még nem tiltott a titkosítatlan átvitel. 48

-

Kapcsolók és útválasztók estében a vonali sebesség kapcsolására képes eszközök alkalmazása (Layer 3 switching) szükséges. Méretezés technikailag maximum 67% terheltség engedhető meg az 5 éven belüli fejlesztéseket is figyelembe véve. Webes és szabványos menedzselhetőség (SNMP v1, V2) elvárt.

-

Elsődlegesen vezetékes kiépítés, amennyiben ez jelentős korlátokba ütközik (fizikai, műemlékvédelem stb.), akkor vezeték nélküli átvitel is elfogadható. Kiválasztás során szükséges vezetékes és vezeték nélküli alternatívák felmérése és összehasonlító költség / technikai paraméter elemzése.

-

Vezeték nélküli átvitelnél a rendszer megbízhatósága érdekében irányított antennák alkalmazása célszerű. Szabadon felhasználható frekvenciasávok közül a 2,4Ghz-es átvitel nem javasolt a magas zavartatás és telítettség miatt. Az 5GHzes átvitel elfogadható amennyiben a felhasználás megengedi az alacsonyabb rendelkezésre állást és a szabotázs veszélyt. 30 Ghz-es sáv és frekvencia engedélyhez kötött megvalósítások az elérhető minőség miatt előnyösebbek, azonban költségességük és időszükségletük akadályt jelenthet. (A magas szabotázs veszély miatt kritikus kamerák esetében mindenképen vezetékes kiépítés javasolt.)

-

Épületen belüli LAN struktúrában réz és üveg interfészek vegyesen célszerűek, üveg interfész a nagyobb távolságú végpontok, valamint a gerinc struktúrában célszerűbbek.

-

Épületen kívüli struktúrában elsődlegesen üveg interfész alkalmazható (kamerák/digitalizálók jelentős része támogatja a direkt üveg interfész csatlakoztatását). Kültéri CAT5/6 vezetékes átvitel nem javasolt.

-

Megvalósítástól függően MNHH engedély a fizikai infrastruktúrára. (Amennyiben a megvalósított alépítményre előírt, vagy frekvencia engedélyhez kötött.)

-

Minősített (Magyar Mérnöki Kamarai engedéllyel rendelkező) személy általi tervezés és kivitelezési ellenőrzés.

-

Minden eszközre CE és ECC tanúsítvány szükséges.

-

EU, MSZ megfelelés szükséges, biztonságtechnikai rendszer elemek esetében MABISZ minősítés szükségességét is meg kell vizsgálni.

Video stream server és virtuális mátrix rendszer specifikációja -

Nyílt ipari szabványokra és az ONVIF ajánlásokra épüljön.

-

A szállított rendszer maximális kompatibilitása és későbbi technológiai átjárhatósága érdekében a gyártó esetében az ONVIF tagság szükséges és ajánlott a Full vagy Contributing Members szint.

-

Szabványos IP kamerák és kódolók támogatásán felül, a más rendőrségi rendszerekkel történő integrálhatóság érdekében nem elvárt, de javasolt a kiemelt támogatás biztosítása TELESTE, Indigo vision és AXIS eszközök vonatkozásában.

-

A rendszer struktúrája támogasson minimum 9999 alhálózatot és alhálózatonként 9999 kamerát.

-

Elvárás, hogy a térfigyelő rendszer kliensek ne igényeljenek speciális hardver kulcsot, szabadon áttelepíthetőek legyenek másik munkaállomásra. Továbbá ne tartalmazzanak kliens szám korlátozást (Nagyvállalati licensz), kivéve, ha ez aránytalan költség kihatással járna, de ez esetben is szükséges a szállítónak nyilatkoznia a korlátlan licensz feltételiről és díjáról.

-

A rendszerhez kerüljön átadásra a további illesztésekhez és továbbfejlesztéshez szükséges specifikációk, interfészek és szoftver készletek, ezek későbbi használata nem vonhat maga után további díjfizetést. 49

-

A technológia vagy szabványos X86 architektúrára telepített applikációs réteg, vagy pedig a rendszer szállító által integrált hardver szoftver megoldás legyen.

-

Integrált megoldás esetében is teljes mértékben működjön együtt az X86 alapú rendszer környezettel, ethernet IPv4/6 architektúrával és SNMP rendszermenedzsmenttel.

Kamera specifikáció: Hardver kódolók gyártója tekintetében minimum ONVIF USER member szint szükséges. Elfogadható technológiák: elsődlegesen IP kamerák, Fix kamerák és új rendszerek (valamint bővítések, cserék) esetében már nem látjuk indokát az analóg kamera+kódoló technológiának. Az integrált megoldások a kevesebb meghibásodási pont miatt megbízhatóbbak, azonos minőség biztosítása mellett áruk sem magasabb. Az elérhető szolgáltatási szint pedig magasabb lehet, illetve kis költségtöbblettel mód van HD kamerák alkalmazására. DOM kamerák esetén is javasolt az IP kamerák használata, de megfelelő kompromisszum lehet a felhasználási célhoz optimális analóg kamera és digitalizáló kombinációjának a használata. Meglévő analóg rendszerek esetében az integráció történhet szabványos A/D kódolóval, nem szabványos IP rendszerek esetében pedig szoftveres konverziót végző átjáró által. A biztosított streamnek teljesen szabványosnak kell lennie mind a titkosítatlan (RTP), mind a titkosított esetben RTSP. (Szabványos streameket támogató rendszerek és lejátszó programok pl: Média player, Quicktime, VNC stb. plugin nélkül megnyithassák, titkosított stream esetén a beépített szabványos hitelesítéssel történhessen a csatlakozás). Elektro Mechanikai előírás: -

Kültéren minimum IP65 védettségi szint,

-

Villámvédettség biztosítása (különös tekintettel a gyengeáramú hálózatra).

-

CE, ECC tanúsítvány.

Video jel és informatikai specifikáció: Videó kódolás: MPEG4, ISO/IEC 14496-2 és/vagy ITU-T H.264, ISO/IEC 14496 10 Elvárt Felbontások: CIF, 2CIF, 4CIF Képváltás konfigurálhatósága: legalább 1-25 kép/s Videó bitráta: legalább 64 kbps-4 Mbps között Processzálási teljesítmény: 25 kép/s esetén 4CIF felbontású stream Legalább 2db független paraméterekkel definiálható egyidejű stream (processzálási teljesítmény - 2x2CIF esetén minimum 12,5 kép/s streamenként). Unicast és multicast támogatás unicast elérés esetén minimum 4db konkurens jelfolyam kérés kiszolgálása definiált streamenként Késleltetés: < 300 ms (encoding és decoding együttesen) Állókép készítés: JPEG vagy JPEG és további formátumok támogatása Adat interfész: elsődlegesen Connector RJ-45 female, 10/100Base-Tx, vagy 10/100/1000 csatlakozás. (Ajánlott hálózati struktúrának megfelelő másodlagos, a kiépített hálózati struktúrának megfelelő üveg, vagy vezeték nélküli interfész, mert így elkerülhető a konverter eszköz alkalmazása, egyben kompaktabb és megbízhatóbb struktúra alakítható ki.) 50

Hálózati Videó átvitel: TCP/UDP (unicast és multicast) RTP, RTSP Hálózati szabványok. IPv4, (IPv6 opcionális) SNMPv2, HTTP, DHCP, Generic ICMP, IGMPv3, ARP, FTP konfigurálás: Web kliens, Telnet, virtuális mátrix szoftveren keresztül. Kódoló működési hőmérséklet minimális tartománya: 0-tól 50C°-ig Ingyenesen biztosított a szabvány fejlődést követő firmware frissítés.

51

3.sz. melléklet

8. ÚTMUTATÓ KORTÁRS KÖZTÉRI ALKOTÁSOKHOZ TELEPÜLÉSKÉP JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ FEJLESZTÉSEKBEN 8.1.

A

Bevezető

A regionális operatív programok két fontos prioritását képezi a turisztikai vonzerők fejlesztése, továbbá a települések és városok megújítása. A létrejövő turisztikai attrakciók, szálláshely-fejlesztések, a megújuló település- és városközpontok egyediségét és a fejlesztés hozzáadott értékét jelentősen növelhetik a köztéren, vagy az épületek belső terében elhelyezett kortárs műalkotások, amelyek a település– vagy városkép megújítását célzó pályázatoknak eddig is kedvelt, a közterek hangulatát, megjelenését, esztétikai értékét és közösségi használatát jelentősen javító elemei voltak. A vonzerő- és városfejlesztést célzó fejlesztések akár új beruházásként, akár az épített környezet (műemlékek, történeti városmagok, világörökségi helyszínek stb.) megújításaként valósulnak meg, a fejlesztést kiegészítő elemként indokolt lehet olyan műalkotások elhelyezése, amely a létrejövő/megújuló értékek (attrakció, fogadóépület, turisztikai helyszín, köztér, közösségi használatú objektum stb.) szerves részeként erősítik annak funkcióját, hozzájárulnak vonzerejéhez, önálló attrakciót testesítenek meg, vagy rekonstruálva a valaha volt elpusztult értékeket, segítenek a leromlott állagú műemlékek, műemléki területek egykori megjelenésének helyreállításában, hangulatának visszaidézésében. Fontos hangsúlyozni, hogy a köztéri műalkotások megvalósítása nem önálló fejlesztési cél, hanem a fejlesztések szerves részét képező, a hozzáadott értéket növelő tartalmi elem, amely akár önmagában is turisztikai attrakciót jeleníthet meg, így mérhető gazdasági haszonnal bír. A színvonalas köztéri műalkotások nemcsak a turisztikai vonzerőt növelik, hanem összhangban vannak a kormányzat modernizációs céljaival is: az épített környezet minőségének, a közösségi célú létesítmények és köztéri fejlesztések esztétikai színvonalának és használati értékének emelésén, a vizuális kultúra fejlesztésén keresztül kedvezően befolyásolhatják az országról kialakult képet, s ezzel fokozzák a versenyképességünket. Az útmutató célja, hogy segítséget nyújtson azon pályázók számára, akik a turisztikai vagy városrehabilitációs célú fejlesztéseik során a projekt céljával összhangban köztéri művészeti célú beruházás-tartalmat kívánnak megvalósítani. 8.2.

A köztéri művészet szerepe a turisztikai vonzerő növelésében és a településfejlesztésben

8.2.1. A köztéri művészet szerepe a turisztikai vonzerő növelésében A turisztikai célú beruházás egyik fontos eleme az arculatfejlesztés. Az arculat kialakítása az egységes vizuális megjelenés megtervezését és megvalósítását jelenti, ami ideális esetben képes közvetíteni a magunkról megfogalmazott legfontosabb üzeneteinket és hangsúlyozza értékeinket. A települési arculat megalkotásakor fontos szempont, hogy az általa reprezentált településkép az idegenek és az ott lakók felé egyaránt koherens és világosan értelmezhető legyen. A köztéri műalkotások, mint a település szimbólumai nagyon fontos, állandóan szem előtt levő hordozói és közvetítői az arculatnak. A köztéri művek a kulturális rendezvényekhez képest nem csak időszakosan, hanem állandó jelleggel, folyamatos kulturális attrakcióként vannak jelen a település életében. Egy-egy jól sikerült, közkedvelt, merész vagy rendhagyó köztéri mű híre, sajtója révén a település neve szélesebb körben is ismertté válhat. A köztéri művekről rengeteg turista 52

készít fotót, a képek felkerülnek a világhálóra, segítve, hogy az adott hely és látványosság idegenforgalmi nevezetességé, célponttá váljon. 8.2.2. A köztéri művészet szerepe a városrehabilitációban A köztéri műalkotások a települések nevezetességei között előkelő helyet foglalnak el. Szimbolikus csomópontok, amelyek vonzzák a tekintetet, tájékozódási és találkozási pontok, amelyek jótékonyan képesek hatni a közösségi térhasználatra és a helyi identitás erősítésére. Az új típusú településfejlesztési elképzelésekben egyre nagyobb szerepet kap a kreatív településtervezés. Az utóbbi a kreatív iparágak között definiálja az alkalmazott művészeteket is. Egy főtér-felújítás például megoldható pusztán építészeti-műszaki eszközökkel is (díszburkolat, parkosítás, szökőkút), ez azonban sohasem eredményez olyan minőségileg új helyzetet, mint amikor az adott térbe művészi értékű elemek is bekerülnek. A köztéri műalkotás megvalósítása olyan beruházás, amelynek megtérülése nem mérhető közvetlenül, hiszen rendeltetése és hatásmechanizmusa erősen szimbolikus jellegű, viszont hosszabb távon olyan hatásokat képes indukálni, amely az adott fejlesztés értékét megnöveli. A települést alakító változásokról többnyire a településpolitika határoz, kész megoldásokat kínálva fel a település lakóinak. A szakmai kompetenciák mellett, melyekre a nagyszabású projektek megvalósításakor feltétlenül szükség van, gyakran szorulnak háttérbe a lakossági igények, a település használóinak ötletei, elkötelezettsége és részvételi szándéka. A tapasztalat azt mutatja, hogy a településeket fejlesztő vagy rehabilitáló projektek optimális megvalósításához a résztvevők párbeszédre és dialogikus projektmunkára való nyitottsága szükséges. Az európai településrehabilitációs gyakorlatban a public art alkalmazása bevett eszköz. A public art mű a társadalmi nyilvánosság tereihez és azok problémáihoz kötődő, kötetlen műfajú, lehetőleg helyspecifikus és interaktív, de minden esetben kontextusfüggő, az adott közösséget vagy a társadalom egészét érintő kérdéseket tematizáló alkotás. A megújuló településrészekben elhelyezett köztéri alkotások és akciók nem csupán emlékeztetnek a változások idejére és kontextusára, hanem alkalmat adnak arra is, hogy a közösség és a települési tér kapcsolata újragondolható legyen. A köztéri alkotásokon keresztül jól kommunikálhatóak a települési tér átalakításának szempontjai, hiszen a település határain túl is publicitást jelentenek, megragadhatóvá, tematizálhatóvá teszik a megújulási törekvéseket. Figyelemfelhívó szerepük kiterjedhet a település életének továbbra is megoldatlan kérdéseire. 8.3.

Köztéri műalkotások megvalósítására vonatkozó szakmai követelmények

8.3.1. Esztétikai követelmények (új köztéri mű megvalósítása esetén) ƒ

Egyediség

A fejlesztés célja megköveteli, hogy az új mű egyedi képzőművészeti illetve iparművészeti alkotás legyen. Azaz ne egy meglévő kisplasztika felnagyítása, vagy egy már másutt létező mű kópiája legyen, különösen ne egy kereskedelemben kapható díszítő funkciójú sorozatterméket válasszanak, hanem egy direkt arra a helyre és célra készített egyedi tervet. Az egyediséggel biztosítható a mű attraktivitása, a helyhez kapcsolódó különlegessége. ƒ

Műfaji lehetőségek

A maradandóság igényével megvalósuló kortárs köztéri alkotás sokféle lehet: autonóm műalkotás, díszítő és funkcionális alkotás, térbe állított mű, vagy épülethez, architektúrához szorosabban vagy lazán kapcsolódó műalkotás, szobrászati tárgy, installáció, díszkút, iparművészeti alkotás, murális mű (falfestmény, mozaik, sgraffito, 53

üvegablak, relief stb.), integrált design, egyedileg tervezett utcabútor, a maradandóság igényének megfelelő fényfelirat, intermediális mű stb. ƒ

Kortárs alkotás

A köztér integrált fejlesztése is megkívánja, hogy a létrehozandó köztéri munka kortárs alkotó műve legyen. Egy mű kvalitásait nem az határozza meg, hogy él-e még az alkotója, egy köztéri beruházásnál azonban előnyösebb, ha az adott fejlesztésben a művész személyesen és aktívan részt tud venni, ezért a kortárs (élő) művészeket előnyben részesítjük a mű megvalósításában közreműködni már nem képes alkotói tervek adaptálásával szemben. 8.3.2. Funkcionális követelmények A megvalósítandó mű kiválasztása során érdemes figyelemmel lenni a fenntarthatóság szempontjaira is: ƒ

a mű feleljen meg a maradandóság igényének (követelmény az elhelyezés körülményeinek megfelelő tartós anyag használata: kő, fém, kerámia, mozaik, üveg, műanyag stb.);

ƒ

ne legyen balesetveszélyes;

ƒ

„vandálbiztos” legyen (azaz ne legyenek rongálásnak fokozottan kitett, sérülékeny részei);

ƒ

karbantartása könnyen megoldható legyen;

ƒ

a műalkotás elhelyezése a természeti környezetbe minimális beavatkozással járjon;

ƒ

az üzemeltetési költségek alacsonyak legyenek.

8.3.3. Módszertani követelmények és jogszabályi kötelezettségek 8.3.3.1.

A műalkotások elhelyezésére vonatkozó hatályos jogi szabályozás

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. törvény 109.§-a szabályozza művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, valamint a nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő vagy elhelyezendő művészeti alkotások védelmét, illetve véleményezését. Az önkormányzatokat a törvény mindezen témákban szakvélemény előzetes beszerzésére kötelezi. A törvényalkotó a döntést az önkormányzati testületek kezébe adta, ugyanakkor pontosan látta, hogy a demokratikus döntési eljárás önmagában még nem garancia a köztér követelményeinek megfelelő esztétikai színvonal biztosítására, és az önkormányzatok a tervezéssel-kivitelezéssel kapcsolatos szakmai kontrollhoz sem rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Ezért írta elő szakértők bevonását a folyamatba, előírva, hogy az önkormányzati testület a köztérrel kapcsolatos döntéseit csak a szakértői vélemény ismeretében hozhassa meg. A fent említett szakvéleményt adó szakértők, szakértői intézmények a korábbi gyakorlat szerint bírálati tevékenységükkel a teljes alkotói folyamatot igyekeznek végigkövetni, szakmailag menedzselni. Ideális esetben ez a folyamat az ötlettől a megvalósításig tart. ƒ

Első lépésként véleményezik az adott projektben szereplő, a műre vonatkozó vázlatos elképzelést, a tervezői vagy megrendelői programot, amelynek alapján az ötletpályázat vagy tervpályázat majd a művészek számára kiírható.

ƒ

Segítik kiválasztani, illetve véleményezik a helyszínt, a mű és a megrendelő érdekein kívül odafigyelve a kulturális örökség védelmére is – utóbbi feladatukban a megyei és fővárosi kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodáival szorosan együttműködve, amelyek elérhetősége és a további információk a www.koh.hu honlapon tekinthetők meg. 54

ƒ

Kérésre segítenek kialakítani, illetve véleményezik a köztéri megalkotására vonatkozó megrendelői szakmai költségvetést.

ƒ

A művészi feladat jellegének megfelelő pályázat kiírására tesznek javaslatot, segítenek a felhívás szövegezésében és a pályázat lebonyolításában – elvégzik a pályázat szakmai bírálatát.

ƒ

Meghívásos pályázat esetén – ha a megrendelő kéri – segítenek a művészek kiválasztásában: a köztéri alkotók működésére a legnagyobb rálátással rendelkező intézményekként – és a művészek pillanatnyi kondícióit jól ismerve – a konkrét feladatnak megfelelő névsorokat, portfoliókat készítenek vagy juttatnak el a megbízóhoz.

ƒ

Szakmai tanácsokkal megkötéséhez.

ƒ

A leendő műalkotás tervét, modelljét vagy makettjét szakvéleményezik, a mű jellegétől, illetve méretétől függően – a szakmai értékelésnek megfelelően – egyszer vagy többször. Ha szükség van rá, módosításokat javasolnak.

ƒ

A kész mű átvételével kontrollálják, hogy az elhelyezett alkotás az elfogadott tervet (modellt) követi-e. A kész mű zsűrijével mindkét fél (a megrendelő és a szerző) garanciális érdekeit igyekeznek védeni. A művészi kivitelezés szakmai színvonalát is vizsgálják, hiszen a megrendelő ehhez nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.

ƒ

Kérésre segítenek az alkotás létrejöttének dokumentálásában.

8.3.3.2. Az betartása

szolgálnak

örökségvédelem

a

felhasználási

szerződés

szempontrendszerének

és

műalkotás

szerzőkkel

való

szabályainak

Köztéri műalkotás elhelyezése mérettől függően építési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött (műemlék, műemléki területen álló építmény homlokzatán, tetőzetén, illetve műemléki területen mérethatár nélkül engedélyköteles). A köztér alább ismertetendő fogalmára tekintettel, mely szerint adott esetben köztérnek minősülhetnek közintézményi belső terek is. Meg kell említeni, hogy a műemlékek esetén az egyébként építési engedélyhez nem kötött belső munkálatokhoz örökségvédelmi engedély szükséges. Az engedélyezés tárgyában a megyei és fővárosi kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodái rendelkeznek hatáskörrel, amelyek elérhetősége és a további információk a www.koh.hu honlapon tekinthetők meg. Restaurálás, kutatás vagy felújítás esetén, amennyiben a mű műemlékként vagy a kulturális javak körébe tartozó tárgyként védelem alatt áll, a munkához örökségvédelmi engedély szükséges. Az engedélyezés tárgyában a védett kulturális javak körébe tartozó tárgy esetén a Kulturális Örökség Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája, műemlék esetén a megyei és fővárosi kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodái rendelkeznek hatáskörrel, amelynek elérhetősége és a további információk a www.koh.hu honlapon tekinthetők meg. 8.3.3.3.

Szerzői jogok tiszteletben tartása

Mivel köztéri munka elhelyezése esetén minden esetben művészeti alkotás felhasználása történik, a szerzői jogi törvény szerint a felhasználónak a szerzővel felhasználási szerződést kell kötnie. Városrehabilitáció esetén előfordulhat járulékos elemként köztéri mű restaurálása, felújítása, áthelyezése, vagy a környezetének megváltoztatása is: amennyiben a szerzői jogok még élnek, a szerzői jogi törvény szigorúan védi a mű integritását, amelynek köztéri mű esetén – a magyar jogalkalmazók értelmezése szerint – integráns része a mű környezete és a posztamense is. Megváltoztatásukhoz ezért a szerzői jog tulajdonosának (művész vagy jogörökös) az előzetes hozzájárulása szükséges. A szerzői jogok tiszteletben tartásának részét képezi a köztéri alkotás megőrzésének, fenntartásának, folyamatos karbantartásának a tulajdonosra háruló kötelezettsége. 55

8.4.

A műalkotás pályázati úton történő kiválasztása

A megvalósítandó köztéri alkotás kvalitását leginkább a terv – és ezáltal az alkotó – pályázati úton való kiválasztása biztosíthatja. A közpénzek felhasználása átláthatóságának követelménye, illetve a hatékonyság szempontjai sem tesznek lehetővé más utat a műalkotás kiválasztására. Lehetőség szerint javasolt a nyílt pályázat, kisebb léptékű munkák esetén meghívásos pályázat kiírása is elfogadható. A két módszer adott esetben kombinálható is. Nem ajánlott az egyenes megbízás: ebben az esetben ugyanis kizárt a versenyhelyzet, nincsenek művészi megoldási alternatívák, amelyből választani lehetne. A versenyhelyzet kizárása az EU-s szabályozásnak is ellentmond. 8.4.1. Pályázati feltételek A fenti módszertani ajánlások közül három alapvető elem a fejlesztési projekt elbírálása során formális értékelési szempontként is megjelenik: ƒ

a megvalósítandó mű kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás;

ƒ

pályázati úton került kiválasztásra;

ƒ

kiválasztása az ajánlott szakintézmény(ek) közreműködésével történt.

A három feltételnek együttesen kell teljesülnie. Ennek igazolására a fejlesztési projekt dokumentációjában – a tervezett mű látványterve, műleírása és költségvetésterve mellett – be kell csatolni a pályázatról kiadott szakvéleményt is. Fogalommagyarázat: A köztér fogalma: a köztér szó egyszerre jelenti az épületek által határolt beépítetlen területet és a nyilvános teret. Ugyanakkor a település szűkebb és tágabb értelemben vett közösségi életének nyilvános helyeit is, melyek közül egyesek központi szerepet töltenek be a helyi közélet és nyilvánosság működtetésében, mások pedig a rekreáció lehetőségét teremtik meg (parkok, játszóterek, stb.) Kiemelt szerepet töltenek be azok a külső és közintézményi belső terek is, amelyek rendezvényeknek, közösségi programoknak, fesztiváloknak szolgálnak színtérül, és ezáltal reprezentatív jelentőséggel bírnak. A közterek egyben a közösség szimbólumainak bemutatására is alkalmasak, emlékeztetve arra is, hogy mely meghatározó eseményeknek voltak szemtanúi. Az útmutatóban hivatkozott jogszabályok: •

1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről.

•

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról.

•

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről.

A köztéri műalkotások megvalósításával kapcsolatos feladatot ellátó szakértői intézmények (nem kizárólagosan):

szakvéleményezési

Országos területi illetékességgel (kivéve Budapestet): MMIKL Képző- és Iparművészeti Lektorátus Szakmai Igazgatóság 1014 Budapest, Úri utca 54-56. Telefon: 3567-444 Fax: 356-1764 E-mail: [email protected] www.lektoratus.hu

56

Budapesti területi illetékességgel: Budapest Galéria 1056 Budapest, Szabad sajtó út 5. Telefon: 317-1321; 317-2616; 318-8097 Fax: 317-1001 www.budapestgaleria.hu A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó intézmények: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Iroda 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. III. emelet Postacím: 1535 Budapest 1., Pf.: 721. Telefon: (+36)-1-225-4980 Fax: (+36)-1-225-4985 e-mail: [email protected] www.koh.hu A megyei és fővárosi kulturális örökségvédelmi irodák: A.

B.

Szakigazgatási szerv

Illetékesség

1.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Szeged)

Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye

2.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Irodája (Debrecen)

Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-SzatmárBereg megye

3.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Miskolc)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye

4.

Pest Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Irodája (Budapest)

Nógrád megye, Pest megye

5.

Baranya megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Pécs)

Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye

6.

Vas megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Szombathely)

Vas megye, Zala megye

7.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Sopron)

Győr-Moson-Sopron megye, Veszprém megye

8.

Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Székesfehérvár)

Fejér megye, Komárom-Esztergom megye

9.

Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája (Budapest)

Budapest

57

9. CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK az akcióterület elhelyezkedése a településen belül a korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedése az egyes akcióterületi ingatlanok tulajdoni helyzete a megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység földrajzi helye, kiemelve a pályázat projektelemeit milyen funkciók és hogyan helyezkednek el az akcióterületen funkcióbővítő beruházás esetén: a jogosultságot adó intézmények elhelyezkedése

1.

Áttekintő térképvázlat a következőkről:

2.

Jogosultság igazolása: szociális célú városrehabilitáció indikátorok értékének táblázatos összefoglalása

3.

Településszerkezeti terv

4.

Egyeztetések dokumentációja, emlékeztetők, jelenléti ívek:

esetén

a

jogosultsági

közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetésekről –amennyiben releváns érintett hatóságokkal folytatott egyeztetésekről –amennyiben releváns bűnmegelőzési programok esetében a területileg illetékes rendészeti szervvel folytatott egyeztetésekről, az akcióterület közbiztonsági problémáinak megoldásához történő hozzájárulásról, a fejlesztési program megismeréséről –amennyiben releváns nyilatkozat a területileg illetékes rendészeti szervtől a projektben való együttműködésről – amennyiben releváns civil szervezetekkel, lakossággal, gazdasági szereplőkkel, egyéb intézményekkel folytatott egyeztetésekről KKK-val lefolytatott egyeztetésről a kerékpárforgalmi létesítményeket érintő kritériumok vonatkozásában – amennyiben releváns

5.

Programtervezet a projekt keretében fejleszteni kívánt intézmények vonatkozásában

6.

A projektmegvalósítás és a fenntartási időszakára vonatkozó rendezvénynaptár

7.

Képzési terv – amennyiben releváns

8.

Városmarketing stratégia – amennyiben rendelkezésre áll és releváns

9.

Egységes arculati stratégia – amennyiben releváns

10.

Homlokfelújításai alap kialakításáról szóló önkormányzati rendelet – amennyiben releváns

11. Telepített növények listája – amennyiben releváns 58

12. Parkolási koncepció és parkolási rendelet - amennyiben releváns 13. Támogatói csoport dokumentációja

alakuló ülés jegyzőkönyve együttműködési megállapodás

14. Tervezői nyilatkozat költségmegosztásról – amennyiben releváns 15.

A projektben résztvevő társasházak közgyűlési határozata az együttműködési szándékról – amennyiben releváns szervezeti ábra, SZMSZ a menedzsmentben résztvevők önéletrajza

16. Projektmenedzsment

a menedzsmentre vonatkozó közbeszerzési kiírás dokumentációja - amennyiben a pályázat benyújtásakor még nem ismert a menedzsmentet alkotók személye

59