S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, [email protected]

SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ - TESTÜLETÉNEK 6/2010. (IV. 28.) sz. Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról (A 4/2013. (II. 20.) számú rendelettel egységes szerkezetben)

Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított - 1990. évi LXV. Törvény LXV törvény 8.§ (1) és a 16. § (1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. Rendelet 2.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. A szabályzat hatálya és alkalmazása

(1)

A Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HESZ) szóló jelen rendelet Sajópálfala község teljes közigazgatási területére vonatkozik.

(2)

A Helyi Építési Szabályzat csak a a.) T-2 Szabályozási Terv M=1:2000, b.) T-03 Szabályozási terv módosítás M=1:2000 c.) T-05 Szabályozási terv módosítás M=1:2000 d.) T-3 Külterületi Szabályozási Terv M=1:10.000 méretarányú tervekkel együtt érvényes. [Mód. a 4/2013. (II. 20.)]

(3)

A település területén területet felhasználni, telket, építési telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, ilyen célú hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása, valamint e rendelet és a mellékletét képező Szabályozási Tervnek megfelelően lehet.

2. § A szabályozás elemei (1) A terv kötelező és nem kötelező elemeit a Szabályozási terv tartalmazza. (2)

(3)

A Szabályozási Terv (SZT) módosításával járó kötelező erejű szabályozási elemek: - szabályozási vonal - az övezeti besorolás és az övezet határa - építési övezet határa és paraméterei, elő, hátsó és oldalkertek méretei - tervezett telekhatár. Az (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek -nem kötelező elemek- a további

2

tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe. (4) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak a SZT és a HESZ együttes módosításával lehet. A terület-felhasználás megváltoztatása esetén a Szerkezeti Tervet is módosítani kell. (5) Nem kötelező szabályozási elemek módosítása a rendezési terv módosítása nélkül akkor engedélyezhető, ha a módosítás után az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül. (6) Meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás- melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határa nem tilt) a rendezési tervet nem kell módosítani de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani. 3. §. Telekalakítás (1.) Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint az Építési törvény (Etv.) (1997. évi LXXVIII. törvény), a 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK), a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8) FVM rendelet hatályos szabályai, valamint a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet alapján szabad. (2.) A szabályozási terv a telekhatárok esetében az alábbi megkülönböztetést teszi: - meglévő telekhatár, - megszüntetendő telekhatár, - tervezett telekhatár (ez jellemzően a tömbön belüli telekosztás gerince, vagy a meglévő telekosztás fontos pontjaihoz igazodó új telekhatár) - ezek kötelező szabályozási elemek, - javasolt telekhatár (a Szabályozási Terven ez is tervezett telekhatárként jelölt) - irányadó szabályozási elem, a telekalakítás általános szabályainak betartásával a Rendezési Terv módosítása nélkül szabadon megváltoztatható. (3.) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. Rendezettnek tekintendő az a telek, melynél a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást jogerősen lefolytatták és az ingatlan-nyilvántartáson átvezették. (4.) Építési telek minimális szélessége új építési telek kialakítása esetén: - oldalhatáron álló beépítés esetén 18 m (építési övezetek előírásai szerint) szabadonálló beépítés esetén: 22 m. - kivéve: az T-2 Szabályozási Terven eltérően jelölt telkek. (5.) Közterületi kapcsolattal nem rendelkező teleken épületet elhelyezni, erre hatósági engedélyt kiadni nem lehet. A közterületi kapcsolatot telekegyesítéssel, vagy más módon meg kell oldani. (6.) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket ki kell alakítani, ezzel együtt végezhetők el a Szabályozási tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások.

3

(7.) A jelen rendelet építési övezeti előírásaiban szereplő legkisebb telekméreteket és telekszélességeket minden új telekalakításnál be kell tartani. Ettől eltérni csak a kialakult telekosztású területeken történő további telekalakítás esetében lehet a következők szerint: - Telekszélesség legkisebb mérete 14,0 m-re csökkenthető meglévő telkek megosztásakor, ha az övezetben előírt legkisebb telekterületek biztosíthatóak a megosztás után létrejövő telkeknél (ez az építési övezeten belüli legkisebb meglévő telek mérete). - Telekosztás esetén az építési hely a szomszédos telkeken jelölt szabályok szerint alakul, telekösszevonás esetén az építési hely is összevonódik. (8.) Meglévő telkek a Szabályozási terven feltüntetettől eltérő továbbosztása, vagy összevonása az esetben, ha háromnál több telket érint akkor a telekalakítási tervben igazolni kell, hogy a telekalakítás az övezetre és a telektömbre jellemző beépítési módot, építészeti megjelenést nem akadályozza. E tervnek /helyszínrajznak/ tartalmaznia kell jelen Szabályozási Terven jelölt építési hely módosulását is, értelemszerűen igazodva az érintett övezetben előírt elő-, oldal-, és hátsókert méretekhez, melyeket meg kell tartani. (9.) Új, beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében az építési hatóságnak a telekalakítás kezdeményezőjét az 1997. évi LXXVII törvény 24.§ (3) bekezdése alapján utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kell köteleznie. (10.) A telekalakítás során terepalakítással a kialakult terepviszonyok csak a feltétlenül szükséges és indokolt mértékben, változtathatók meg. Tereprendezés csak úgy engedélyezhető, ha azzal szomszédos ingatlanok számára értékcsökkenést nem okoz, az azokon lévő épületek biztonságát nem veszélyezteti s a tereprendezés következtében szomszédos ingatlan terepszintjéhez képest nem tér el. Ha ez nem lehetséges, támfal építendő. Sík terepen (telken belül mérhető szintkülönbség 1 m) terepfeltöltés csak akkor engedélyezhető, ha a telek terepszintje a szomszédos ingatlanoknál mélyebben van és a terület belvízzel veszélyeztetett, és csak a belvízveszély elhárításának mértékéig végezhető. (11.) A 700 m2 legkisebb telekméretet el nem érő ingatlan csak egyedi eljárással minősíthető építési telekké, vizsgálva ennek során az övezeti szabályoknak megfelelően beépíthetőség, és az épület kialakítására vonatkozó szabályok és egyéb jogszabályok betarthatósága. Az egyedi eljárás során tervtanácsi véleményt kell csatolni. (12.) A tervezett területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat, - a terv szerinti igénybevétel időpontjáig a vonatkozó rendelkezéseken túl csak a kialakult használat megtartásával, és csak telekegyesítés és telekhatár - rendezés céljára engedélyezhető.

4

Építés engedélyezése (1)

Belterületi beépítésre szánt területeken az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a következők biztosítása: - építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított - személy és közszolgálati járművek (mentő, tűzoltó) által megközelíthető - rendeltetésszerű használathoz szükséges közművek (villamosenergia-szolgáltatás - közműves ivóvíz-szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés, közműves gázenergia-ellátás, a községi csapadékvíz-elvezetés nyílt- vagy fedett árokrendszerű kiépítettsége; illetve zárt csapadékvíz csatorna) - használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének ill. helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. a 120/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet alapján megoldható. - a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. § - ban előírtak szerint biztosítható. - Az építmény - Nem befolyásolhatja károsan • a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát • a levegő minőségét - A zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okozhat

(2)

Külterületen közművesítettség vonatkozásában - a mezőgazdasági terménytárolók kivételével az építési engedély és a használati mód változásának feltétele a következők biztosítása: - közműves villamosenergia-szolgáltatás - az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi ivóvízellátás - az illetékes hatóságok által elfogadott korszerű, zárt szennyvízelhelyezés - a csapadékvíz elvezetés megoldása pl: nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés - szennyezett technológiai víz keletkezése esetén a megfelelő előtisztítás és elhelyezés módjának meghatározása Kiépített csatornahálózat esetén a szennyvizek rákötendők a csatornára.

(3)

Ipari-, gazdasági és állattartó épületek létesítése, bővítése, átalakítása esetén ki kell kérni az illetékes szakhatóságok állásfoglalását a szennyvíztisztítás és a szennyvízelvezetés módjáról. Ezek teljesítése az építési engedély feltétele.

(4)

Mindennemű építés feltétele az építési terület vízrendezése, a csapadékvíz ill. a belvíz elvezetésének megoldása.

(5)

Az egyes terület felhasználási egységekben akkor telepíthetők a kivételesen elhelyezhető funkciók épületei, ha azok az övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint ha a használatukból eredő sajátos hatások (forgalom, zaj, anyagszállítás, emisszió) nem korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(6)

A beépítésre szánt területeken az építési paraméterek egyedi meghatározásakor a „K" - kialakult állapot"-tal jelölt előírások esetében a környező azonos terület felhasználású területek telkeinek és épületeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.

(7)

Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

5

(8)

Sajópálfala területén az esetlegesen létesítendő üzemanyagtöltő állomás telepítéséhez szükséges hatástanulmánynak építészeti, városképi vizsgálatot, látványtervet is kell tartalmaznia. (a Hrsz: 010/2, 3, 4 telkek javasolhatók erre - Különleges terület).

(9)

Közút területén lévő nyílt vízelvezető árok lefedése, azon áthajtó létesítése csak az építési engedélyhez mellékelt közútkezelői hozzájárulás alapján lehetséges. /37/2007. ÖTM. rendelet 28.§ ea) pontja/

(10) Régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek esetében a mezőgazdasági művelés kivételével minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység (pl. építkezés, stb.) engedélyezésébe be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi Irodáját. Ezen kötelezettség minden esetben a tulajdonost illetve az építtetőt terheli. (11) Fentiektől eltérően építés a Szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetén akkor is engedélyezhető, ha: - Az építés a legszükségesebb (élet, vagyon, vagy közbiztonság, esetleg egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul 5. § Építmények elhelyezése (1)

Közterületen és közhasználat céljára átadott területen csak a közparkok (Z) és a közlekedési területek előírásaiban engedélyezett építmények, köztárgyak, idegenforgalmi és információs tájékoztató táblák, építmények helyezhetők el hatósági építési engedély alapján.

(2)

Valamennyi építési övezetben illetőleg övezetben elhelyezhetők: - nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, - a köztárgyak, - a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, - a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, - a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, -

a megújuló energiaforrások műtárgyai a külön jogszabályok keretei között. (3.) A

településen hulladéklerakó (kommunális, veszélyes) nem helyezhető el. (4)

Közterületen és közhasználat céljára átadott területen rendezvények esetén meghatározott ideig kivételesen elhelyezhetők a rendezvények célját szolgáló építmények. Ezeknek az építményeknek az állandó fennmaradására, funkciójára vonatkozóan semmiféle hatósági engedély nem adható ki.

(5)

Az előkert legkisebb mélységét a szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m.

(6)

Az 5,0 m-esnél nagyobb előkertben az 5,0 m-es vonalig: - kerti építmény közül csak a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz, az előkertben: - közmű-becsatlakozás építménye - kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

6

(7) (8)

(9)

Az 5,0 m-nél kisebb előkertben csak: - közmű becsatlakozás építménye - kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el. Az oldalkert nem lehet kisebb: a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén 3 méternél, vagy a megengedett építménymagasság felénél, b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4 méternél, vagy a megengedett tűzvédelmi távolságnál. A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A hátsókert legkisebb mélysége 6,0 m. Egyéb esetben a szabályozási tervben rögzítettek az irányadók. Az egyes telkekre vonatkozó elő-, oldal-, hátsókert méreteket a Szabályozási Terv tartalmazza, az építési helyeket jelöli. (11) Zártsorú beépítés esetén a Szabályozási Terven feltüntetett telkeknél kötelezően áthajtó létesítendő a belső telekrész gépkocsi megközelítésére, amennyiben a zártsorú beépítés „hézagosan zártsorú" formában zárt kerítésfallal valósul meg, az esetben a kapunak kell biztosítania a gépkocsi behajtás lehetőségét.

Zöldfelületek (12) Az építési övezetre meghatározott minimális zöldfelületet lehetőleg háromszintes növényállomány (fakorona-, cserje- és gyepszint) telepítésével kell létesíteni úgy, hogy a telek be nem épített minden 100 m2-ére legalább egy nagy lombkoronát nevelő lombos fát kell telepíteni. (13) A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50 %-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfát út melletti fasorként alkalmazni nem lehet. Lásd BNP nem javasolt fajok jegyzéke! (14) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 4 parkoló-állás után 1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező. Kerítés (15) A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető. (16) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak. (17) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat. (18) Tömör kerítés csak legfeljebb 2 m magassággal létesíthető. (19) Kerítés létesítése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

7

(20) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) a kerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. II. FEJEZET 6. §. TERÜLETFELHASZNÁLÁS (1)

Sajópálfala község igazgatási területét építési szempontból - beépítésre szánt (min. beépítettség 10%), - beépítésre nem szánt területbe (max. beépítettség 5%) kell

Beépítésre szánt területek: [Mód. a 4/2013. (II. 20.)] Területfelhasználási egységek Általános használat Sajátos használat szerint szerint Megnevezés Lakóterületek Falusias lakóterület Falusias lakóterület-családi gazdaság Falusias lakóterület-keresztcsűrös Gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Különleges területek Rekreációs terület Intézmény terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Temető Pinceházas terület Monostor

Jel Lf1-/Lf/ Lf2-/Lfg/ Lf3 /Lfcs Gksz K3-/K/ K5-/K/ K4-/K/ K1-/K/ K2-/K/ K6-/K/

8

(3) Sajópálfala területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolhatók.

Altalános használat szerint Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési területek Zöldterületek, erdőterületek Mezőgazdasági területek

Vízgazdálkodási területek

Területfelhasználási egységek Sajátos használat szerint Megnevezés Közút Szennyvízátemelő Transzformátor Közpark Védelmi erdő Mezőgazd. kertes terület Mezőgazd. termálvízre alapozott kertészet Mezőgazdasági terület általános - szántó Mezőgazd. általános terület: gyep, rét, legelő Mezőgazd. terület nagytáblás gyümölcsös Csatorna Arok, patak Vízfolyások Sajó-ágak, holt-ágak Bányatavak

Jel Köa Piktogr. Piktogr. ZE Mk1-/Mk Mk2/Mák Má2-/Má Má1-/Má Má3-/má V1-/V V1-/V V1-/V V1, V2/V V2-/V

III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 7. §. Lakóterületek - falusias lakóterület építési övezetei (1) Falusias lakóterületen belűl a Szabályozási Terv Lf1 /Lf/, Lf2 /Lfg/, Lf3 /Lfcs/ jellel szabályozott területfelhasználási egységeket különböztet meg. 7/A. §. Lakóterületek - falusias lakóterület Lf1 - /Lf/ (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Legfeljebb kétlakásos lakóépület létesíthető az övezetben, amitől egyedi eljárással és tervtanács kötelezettséggel lehet eltérni. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 7. sportépítmény, 8. üzemanyagtöltő. 9

(3)

A falusias lakóterületen belül a szabályozási terven meghatározott építési vonalon a településre történelmileg jellemző tömegalakítású keresztcsűr létesíthető 7, 5 m-es építménymagassággal.

(4)

A falusias lakóterületen belül a Szabályozási Terv határozza meg: - a beépítés módját, - a legnagyobb beépíthető terület mértékét, - a legnagyobb építménymagasságot, - a legkisebb telekméretet. 7/B. §. Lakóterületek - falusias lakóterület - gazdasági Lf2 - /Lfg/

(4) A családi gazdaságok fogadására kialakított területfelhasználási egység. A meglévő tömbszerkezeten belül azok a telekcsoportok, melyeknek közvetlen kapcsolata van rétekkel, legelőkkel, és nem építették el a telek munkagéppel történő megközelítését. Beépíthetőség: 30%. (5) A területfelhasználási egység tervezett telekcsoportjai szintén közvetlen kapcsolatban vannak a mezőgazdasági területekkel, de itt már nem az állattartás az elsődl eges. Beépíthetőség: 15% a viszonylag nagy telkeken. (6) Az új telkek más övezett érintkező telekhatárán 30 méter széles elválasztó zöldsáv létesítése kötelező. A háromszintű, 30 m széles zöldsáv fa és cserjeszintje kizárólag őshonos, nem invázív fajokból állhat. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a beültetési kötelezettséggel jelölt területen a növényzet eltelepítése, melyet a telek tulajdonosa saját költségén köteles megtenni, és annak fenntartását biztosítani. 7/C. §. Lakóterületek - falusias lakóterület - keresztcsűrös Lf3 - /Lfcs/ (7) A jellemzően oldalhatáron álló beépítés hagyományos eleme a keresztcsűr, (melyet hasonlóan a magángazdasághoz) célszerű újraéleszteni az udvart a kerttől elválasztó zártsorú épületként. 8. §. Gazdasági területek Sajópálfala község településrendezési terve a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató: Gksz, Területet jelöl a gazdasági területek közül. Gazdasági kereskedelmi szolgáltató területek Gksz (1) (2)

A terület a Szabályozási Terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység. A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(3)

A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: - mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - Igazgatási, egyéb irodaépület, - Sportépítmény.

(4)

A Gksz terülten belül a létesítendő funkció számára az előírt személygépkocsi parkolóterületet a telken belül biztosítani kell.

(5)

A telken belüli 30%-os zöldterületi fedettség biztosítandó. 10

(6)

A Gksz területen belül a Szabályozási Terv határozza meg: - a beépítés módját, - a legnagyobb beépíthető terület mértékét, - a legnagyobb építménymagasságot, - a legkisebb telekméretet. 9. § Különleges területek

Sajópálfala község településrendezési terve a különleges területek között az alábbi területeket különbözteti meg: temető, pinceházak, rekreációs-, intézmény-, keresk., szolg, terület.

9/A.§ Temető K1 (1)

A terület a Szabályozási Terven K jellel és Temető felírással szabályozott területfelhasználási egység.

(2)

A templom és a templomkert a temetővel természetes egységet alkot. A Templom és a feszület helyi védelem alatt áll.

(3)

A temetőkről szóló 1999. évi XLIII. Törvény illetve a végrehajtásáról rendelkező 145/1999.(X.1.) Kormány rendelet alapján a bővítés során: - szükséges a megfelelő megközelítési út, ravatalozó, ideiglenes tároló az elhunyt tárolására, vízvételi hely, illemhely, - a ravatalozó megközelítésénél biztosítani kell az akadálymentes használatot, valamint az illemhelyet is úgy kell kialakítani, hogy mozgáskorlátozott illetve kerekes széket használó személy is igénybevehesse - a sírgondozáshoz a vízvételi helyeket 150 m-enként kell biztosítani - a temetőt be kell keríteni és gondoskodni kell a hulladék tárolásáról és annak elszállításáról is.

(4) -

Az K (temető) területen belül a Szabályozási Terv határozza meg: a beépítés módját, a legnagyobb beépíthető terület mértékét, a legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb telekméretet. 9/B.§ Pinceházas terület K2

(1)

A terület a Szabályozási Terven K jellel és pince felírással szabályozott területfelhasználási egység.

(2) A területen csak nem lakói célú, elsősorban a feldolgozást és a tárolást szolgáló épület helyezhető el.

(3)

Az K (pince) területen belül a Szabályozási Terv határozza meg: - a beépítés módját, - a legnagyobb beépíthető terület mértékét, 11

-

a legnagyobb építménymagasságot, a legkisebb telekméretet. 9/C.§ Rekreációs terület K3

(2)

A terület a Szabályozási Terven K jellel és rekreációs terület felírással szabályozott terület-felhasználási egység, elsősorban sport és szabadidős funkciókkal. A vegyes használatú, és múltú területen a környezeti állapotot fel kell mérni, és szükség szerint gondoskodni kell az esetleges talajcseréről, stb. A rekreációs terület környezetében lévő bányatavak és a Sajó-holtág, az un. Kerek-tó kitisztítandó, és a vízminőséget ellenőrizni kell.

(3)

A szeszfőzde területi fejlesztése nem engedélyezhető.

(4)

Az K (rekreációs) területen belül a Szabályozási Terv (kültrületi) határozza meg: - a beépítés módját, - a legnagyobb beépíthető terület mértékét, - a legnagyobb építménymagasságot, - a legkisebb telekméretet.

(1)

(5) A rekreációs terület beruházásának előkészítésére építészeti, tájrendezési tervet, és turisztikai, gazdasági programot kell készíteni. 9/D.§ Intézmény terület K5 (1)

A terület a Szabályozási Terven K jellel és (intézmény) felírással szabályozott területfelhasználási egység.

(2)

A terület a Rovnyán (sík, lapos) van, a tervezett új óvodával szemben. A tervezett tér meghatározó eleme, közvetlen kapcsolattal a Pihenő-kert és Sport-liget felé. Ma még ismeretlen funkcióval.

(3)

Az K (intézmény) területen belül a Szabályozási Terv határozza meg: - a beépítés módját, - a legnagyobb beépíthető terület mértékét, - a legnagyobb építménymagasságot, - a legkisebb telekméretet. 9/E.§ Kereskedelmi, szolgáltató terület K4

(1)

A terület a Szabályozási Terven K jellel és (kereskedelmi, szolgáltató) felírással szabályozott terület-felhasználási egység. Elsősorban a rekreációs területhez és a Zsolcára menő úthoz kapcsolódó funkciók számára, kihasználva a főút melletti hrsz: 61, 010/1 belső út adta lehetőséget a parkolásra.

(2)

A három telek összevonható, újra osztható max. két telekké. (3) Az K (kereskedelmi, szolgáltató) területen belül a Szabályozási Terv határozza meg: - a beépítés módját, - a legnagyobb beépíthető terület mértékét, - a legnagyobb építménymagasságot, - a legkisebb telekméretet.

12

9/F.§ [Mód. a 4/2013. (II.20.)] Monostor területe K6

(1) A területen egyházi létesítmény és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. (2) Az övezetre vonatkozó sajátos szabályok: a) kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2; b) beépítési mód: szabadonálló, több épületegységgel; c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %; d) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m; e) a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: teljes; f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %. g) a területet kerítéssel kell lehatárolni, a kerítés mentén fasort kell telepíteni.

IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 10. § Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület Köa. (1) A terület a Szabályozási Terven Köa jellel szabályozott terület-felhasználási egység. A terv a közlekedési területen belül az alábbiakat különbözteti meg: Köa/1- országos mellékút,- települési főút, Köa/2- települési gyűjtőút, Köa/3- települési mellékút, Köa/4- gyalogút, sétány, Köa/5- kiemelt (szerkezet alakító) külterületi út, Köa/6- egyéb külterületi út. (2)

A közutak, közterületek szélességét a Szabályozási Terv jelöli.

(3) -

A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló: közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(4)

A szolgáltatott víz minőségének ki kell elégítenie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló módosított 201/2001. (X.26.) Korm. rend. előírásait.

(5)

A vízbeszerzés, ivóvízellátás létesítményeinek környezetében tervezett létesítmények megvalósításánál be kell tartani a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelt előírásait.

(6)

A csatornázott településrészeken az ingatlanokon keletkezett szennyvizeket lehetőség szerint minden esetben az üzemelő csatornára kell vezetni. ahol az ingatlan nem köthető rá közüzemi szennyvízcsatornára, ott zárt, vízzáróan kiképzett szennyvízgyűjtőt kell létesíteni. 13

(7)

(8)

(9)

A szennyvízelvezető hálózatra az önkormányzatnak ösztönöznie kell a lakossági rákötéseket. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés esetén - azzal - egyidejűleg - az érintett ingatlanon esetlegesen meglévő közműpótló létesítményt fel kell számolni, helyét rekultiválni kell (műtárgy kiemelése, a talaj fertőtlenítése, betömedékelése). A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásait. Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító műtárgy

(10) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva: - 20 kV szabadvezeték: külterületen 5-5 m; belterületen: 2,5-2,5 m, - 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 m, - transzformátor állomás: 5 m. 11. §. Zöldterület, Közpark Z (1)

A terület a Szabályozási Terven Z jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) A zöldterületen elhelyezhető: - a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), - vendéglátó épület, - a terület fenntartásához szükséges épület. (5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el és az építménymagasság legfeljebb 4,5 m. lehet. (6) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. (7) Közpark területén csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető.

12. §. Erdőterület Ev /E/ (1) A terület a Szabályozási Terven E jellel szabályozott terület-felhasználási egység. (2) A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők. (3)

Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

14

(4)

A védelmi rendeltetésű erdőterület alövezetében elhelyezhetők az OTÉK 32.§ (4) bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló, de épületnek nem minősülő építmények is.

(5)

Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefojtatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően épületek elhelyezhetők, kivéve a védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiden, mert ott épületet elhelyezni nem lehet. (Lásd még (4) pont.) 13. §. Mezőgazdasági terület

(1) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: a) mezőgazdasági kertes terület (Mk), b) mezőgazdasági általános terület (Má). Mezőgazd. kertes terület Mezőgazd. termálvízre alapozott kertészet Mezőgazdasági terület általános - szántó Mezőgazd. általános terület: gyep, rét, legelő Mezőgazd. terület nagytáblás gyümölcsös

Mk1-/Mk Mk2/Mák Má2 /Má Mái /Má Má3 /Má

(2) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület terület - felhasználási egységbe kerül.

13/A. § Mezőgazdasági kertes terület Mk1 - /Mk/ (1)

A terült a Szabályozási Terven Mk jellel szabályozott terület-felhasználási egység

(2)

Sajópálfala területén belül a sajátos körülmények között kialakult mezőgazdasági kertes területek zártkertek. Hagyományos zártkerti területek: - Mk, 13/B. § Általános mezőgazdasági terület - kertészet Mk2 - /Mák/

(2)

A terület a Szabályozási Terven Mák jellel és (termálvizes kertészet) felírással szabályozott terület-felhasználási egység. 15

(1)

A növénytermesztés építményeinek max. beépítettsége: 5% az övezeten belül. 13/C. § Általános mezőgazdasági terület - szántó Má2 - /Má/

(1) A terület a Szabályozási Terven Má jellelés (szántó) felírással szabályozott területfelhasználási egység. 13/D. § Általános mezőgazdasági terület - rét, legelő, gyep, Má1 - /Má/ (1) A terület a Szabályozási Terven Má jellelés (rét, legelő, gyep) felírással szabályozott terület-felhasználási egység. 13/E. § Általános mezőgazdasági terület - nagytáblás gyümölcsös Má3 - /Má/ (1)

A terület a Szabályozási Terven Má jellel és (gyümőlcsös) felírással szabályozott terület-felhasználási egység.

(2)

Az övezetben építhető épület művelés, tárolás, céljára max. 3% beépítettséggel.

14. § Vízgazdálkodási területek V. (1) A terület a Szabályozási Terven V jellel szabályozott terület-felhasználási egység. Vízgazdálkodási területek

Csatorna Arok, patak Vízfolyások Sajó-ágak, holt-ágak

V1 /V V1 /V V1 /V V1, V2 /V

Bányatavak

V2 /V

(2) Beépítésre szánt területen belül a vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága 6 méter. (3) Beépítésre nem szánt területen a vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága 15 méter, ha arról a (4) pont másként nem rendelkezik. (4) A vízfolyások, csatornák, tározók, tavak, holt medrek parti sávjára vonatkozóan be kell tartani a 21/2006. (I.31.) Korm. rendeletben előírtakat.

16

V. FEJEZET 17. §. Záró rendelkezések (1)

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Sajópálfala Község Önkormányzat Képviselő testületének jelenleg érvényben lévő azonos tárgyú Önkormányzati rendelete.

(2) A kihirdetés napját a kellő tájékoztatás megtörténte után a helyben szokásos felkészülési idő biztosításával kell megválasztani.

Sajópálfala, 2010.

jegyző

polgármester

17

1. számú Melléklet: Régészeti lelőhelyek (HOM alapján) Földrajzi leírás

Helyrajzi szám

Paprét és Rovnya

1.

Változtatás jellege zártkerti övezetből lakóövezet fejlesztés

terület a községtől délre található TSZ

2. terület 3.

illegális szemétlerakó a község keleti

terület

oldalában

Hrsz: 012; 013/1,2,3 ; ipari gazdasági övezetből zöldövezeti park 014 Hrsz: 038

létesítése illegális szemétlerakó rekultivációja

1. terület: Sajópálfala - Paprét és Rovnya" Jelen terepbejárás során talált szórvány régészeti leletek alapján a lelőhely valós kiterjedése nem megállapítható, csak, mint a régészeti lelőhely lokalizálása volt meghatározható. Ezért, valamint Sajóvámos - Eperfasor melletti part ismert régészeti lelőhely közelsége miatt, régészeti érdekű területnek tartjuk a helyszínt, így a terület lakóövezetbe való átsorolását csak abban az esetben javasoljuk, ha előtte az övezeti átsorolást kezdeményező (Önkormányzat vagy beruházó) a felszín alatti jelenségeket régészeti próbafeltárással tisztázta tja. Erre vonatkozóan közöljük a LXIV/2001. tv. vonatkozó szakaszát. 21. § (1) Próbafeltárás a régészeti lelőhelyen a munkálatok - különösen a nagy felületet érintő megelőző feltárások - megkezdése előtt végezhető. Amennyiben a régészeti próbafeltárás negatív eredménnyel zárul, úgy örökségvédelmi akadályát nem látjuk az övezeti módosítás megvalósításának. Amennyiben a próbafeltárás régészetileg pozitív eredményekkel jár, úgy a lelőhely által fedett területeken nem javasoljuk a lakóövezetbe való átsorolását. Amennyiben a lakóövezet megvalósítása mégsem oldható meg máshol, úgy a régészetileg fedett területek előzetes feltárását kell elvégeztetni. Erre vonatkozóan a fent említett törvény 22. § -a válik irányadóvá. 22. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. (2) Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). (3) A feltárás végzésére jogosult és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyása során a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Hivatal a jóváhagyásról szóló határozatában a szerződésben előírtakon túl egyéb feltételeket is kiköthet. A szerződés jóváhagyása a feltárás engedélyezését is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak. 23. § (1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni. (2) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó.

18

2. terület: Sajópálfala - TSZ Az 5. fejezetben bemutatott földrajzi körülmény, a terület fekvése (mélyen fekvő, vízjárta terület) miatt, másrészről, hogy a tervezett rekultiváció és parkosítás nem jár olyan jellegű földmunkákkal, amely szintcsökkentést okozna, ezért a tervezett beruházásnak régészeti örökségvédelmi akadálya nincs. 3. terület: Sajópálfala - Illegális szemétlerakó A terület Nyugat felől határos a Sajópálfala - Pincepart nevű régészeti lelőhellyel. Ez alapján: - amennyiben a rekultivációs munkálatok során nem következik be szintcsökkentés, úgy a beruházásnak örökségvédelmi akadálya nincs - amennyiben szintcsökkentéssel, tereprendezéssel járnak a munkálatok, úgy a földmunkák régészeti megfigyelés mellett végezhetőek. Erre vonatkozóan közöljük a fenti törvény erre vonatkozó rendelkezését: 7. § (21) Régészeti megfigyelés: a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása. Amennyiben a régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely kerül elő, úgy a továbbiakban megelőző feltárás során fel kell tárni azt. Erre vonatkozóan ld. a fentebb idézett törvény 22. szakaszát. Jelen örökségvédelmi hatástanulmány az 5. fejezet táblázatában körülhatárolt területegységekre vonatkozik. A településrendezési terv egyéb további (távlati célú) övezeti módosításaira és egyéb területekre nem terjed ki. Amennyiben ilyen területeken további változtatási, vagy a távlati célú területek aktualizálási szándéka merül fel, úgy azokra vonatkozóan a változtatást kezdeményezőnek (Önkormányzat, vagy beruházók) örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetnie. Az örökségvédelmi jogszabályok szerint a tervezett beruházás a fenti kritériumok mellett valósítható meg. 2. számú Melléklet: Helyi védelemre javasolt értékek. Tájékoztatásul: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Egyedi tájértékek ...előzetes jegyzéke: /Aggteleki N.P./ Görög katolikus templom Kultúrtörténeti Rákóczi F. u. Ruszin paraszti épület Kultúrtörténeti Szabadság u. 30 Ruszin paraszti épület Kultúrtörténeti Szabadság u. 50 /Elbontották, átépült! (Sz. L.)/ Kisparaszti lakóház Kultúrtörténeti Szabadság u. 12 Kisnemesi lakóház Kultúrtörténeti Szabadság u. 47 Kisnemesi lakóház Kultúrtörténeti Szabadság u. 2. Feszület Kultúrtörténeti Szabadság u. 47

19

Sajópálfala Község Képviselő-testületének 7/2008. (X.22.) számú önkormányzati rendelete A helyi építészeti örökség védelméről szóló 2/2004. (11.25.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Egyedi védelmű épület (HVE) 4. Sajópálfala, Szabadság u. 55. 210 hrsz Görög Katolikus Parochia a. tulajdonos: Görög Katolikus egyház b. jelenlegi funkció: Görög Katolikus Parochia 5. Sajópálfala, Rákoczi u. 1. 1 hrsz Görög Katolikus Templom, Temető a. tulajdonos: Görög Katolikus egyház b. jelenlegi funkció: Görög Katolikus Templom 6. Sajópálfala, Petőfi u. 1. 170 hrsz. Óvoda a. tulajdonos: Görög Katolikus egyház b. jelenlegi funkció: Napközi Otthonos Óvoda 7. Sajópálfala, Szabadság u. 44. 183/1-5 hrsz. Tájház a. tulajdonos: Sajópálfala Község Önkormányzata b, jelenlegi funkció: lakóépület

20